Takarék. Felhívás a XIII. Országos Takarékszövetkezeti

Takarék

XX. évfolyam 1. szám 2011. január–február

A Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja

• „A tetteink minősítenek bennünket”

Kerekasztal-beszélgetés Károlyi-díjas kollégákkal „Meglehet, az embert nem az a siker méri, amit elért, hanem az, amit megpróbált elérni.”

• A takarékszövetkezetek belső tulajdonviszonyai Moizs Attila tanulmányának első része „A szövetkezeti tagok tulajdona egyfajta átmeneti tulajdoni alakzat a magántulajdon és a köztulajdon között.”

• Felhívás a XIII. Országos Takarék- szövetkezeti Borversenyre Az OTSZ és az MTB közös kiírása. A borverseny legjobbjai közül, ismét kiválasztják a „Takarékszövetkezetek Borát!”

• Takarékossági világnapi kitüntetett Kunszentmárton és Vidéke Takarékszövetkezet „A kollégák nem csak csinálták, hanem már értették is azt, amit csináltak.”

• Egy sikeres részvénytársaság a takarékszövetkezetek között Fajlagosan a jók között a Kinizsi Bank „Az ember úgy segíthet másokon, ha (anyagi javakat is) ad nekik, példát mutat és lelkesíti őket, hogy teljesítsék feladataikat, használják ki a bennük rejlő képességeket.”

• Személyi hírek Kitüntetett kollégák munkáról, sikerekről, életpályáról nyilatkoznak „A csapatmunka itt is tetten érhető. Én úgy érzem, hogy ennek a csapatnak egy kinyújtott keze vagyok, mely nap-nap után elér a takarékszövetkezetekhez.”

Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes-államtitkára az OTIVA új elnöke „Az állam komoly szerepet szán a takarékoknak”

Megbízható megoldások minden esetre

HÁZ-TARTÁS Lakossági vagyon-, felelôsség-, valamint kiegészítô baleset- és kockázati életbiztosítás

Széles körû védelem épületre és ingóságokra

Gépjármû-biztosítások

Vagyonbiztosítások

Balesetbiztosítások

Életbiztosítások

A biztonság jele Contact Center 06

40 405 405

www.signal.hu

Köszöntő

A Nőnap alkalmából köszöntjük kedves női Olvasóinkat!

Tartalom  Magunkról Új köntösben a Takarék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4  Címlapsztori Az állam komoly szerepet szán a takarékoknak… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5  Kerekasztal-beszélgetés A tetteink minősítenek bennünket. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8  Gazdaság Javuló kilátások, áldozatokkal. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Az otiva műhelyéből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Devizahitelezés a 2010-es ellenőrzési tapasztalatok alapján. . . . . . . . . . 14 Az OTIVA helyszíni ellenőrzése a betét üzletág területén. . . . . . . . . . . . . . 15 Regionális szakmai fórum Pécsett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 A tulajdonviszonyok átalakítása a takarékszövetkezetben (I. rész) . . . . . . 18 Új szereplők a pénzpiacon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 A Signal Biztosító 2010. évi értékesítési versenye. . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Számadás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24  TakarékBank hírei Ügyfeleinknek – új Electra Internet Banking szolgáltatás. . . . . . . . . . . . . . 25 PayPass™ – érintés nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Széchenyi Forgóeszközhitel és Széchenyi Beruházási Hitel. . . . . . . . . . . . 28 Elektronikus kereskedési rendszer a takarékszövetkezeti szektorban! . . . 29  Integráció Az OTSZ 2010. december 8-i közgyűlésének határozatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 A Takarék Akadémia 2011. január 28-i közgyűlésének határozatai. . . . . . . . . 31 A Takarékszövetkezetek Oktatási Alapítványának Kuratóriumi határozatai. . . . 32 Egészségéért Alapítvány Kuratóriumi határozatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Az OTIVA 2010. december 8-án megtartott közgyűlésének határozatai. . . . . 33 A Takarékszövetkezeti Integráció 2010 évi teljesítménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Gyorsjelentés a TÉSZ takarékszövetkezetek 2010. évi teljesítményéről. . . . . . . . 36 Felhívás a XIII. Országos Takarékszövetkezeti Borversenyre. . . . . . . . . . . . . . . . . 38  TKSZ Figyelő Kunszentmárton is dobogós. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Jövőre összeolvad a térség három takarékszövetkezete. . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Örkényben hisznek az összefogásban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 „Generációk óta biztos támasz!” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Mi újság Dunaföldváron?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 Fajlagosan a jók között a Kinizsi Bank. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50  Takarék akadémia Átfogó dolgozói képzéssorozat!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Felhívás! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Stratégiai menedzsment képzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Hitelintézeti ügyvezetők képzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55  Kitekintés Hírek Brüsszelből. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56  Szóra érdemes A súlytalanság pillanatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57  Személyi hírek Takarékbál Pécsett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Másfél évtizede a takarékok szolgálatában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 A takarékok ma már bank módján működnek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 Nyolcan kezdték, ma huszonnyolcan vannak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 Bakonyvidéke TKSZ: Növekvő kistérségi szerepvállalás. . . . . . . . . . . . . . . . . 64 „Soha ne tájékoztasd félre az ügyfelet...” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65

Kosztolányi Dezső: Nők1 Nem kamasz-szerelem kis hevületében beszélek. Az élet közepén, megkoszorúzva női karoktól vallok, nők, rokonaim. Most már elmondhatom, hogy oly közel voltatok hozzám, mint senki más s szeretlek is benneteket. Zavarosak, mint én, termékenyek, mint én, zavaros források, melyekből aranyat mostam, igazi aranyat. Természet tündérei, szeszélyesek és kiszámíthatatlanok, de igazabbak a meddő gondolatnál, a büszke hazugnál, a csontos, ijesztő, gyilkos férfinál. Hová is futhatnék én, kócos fejemmel, költészetemmel, rettenetesen-cikázó tétovaságommal, ha nem lennétek ti, megértők, megbocsátók, elvtelen szentek, jámbor pogányok, bizonytalan jók, valóság hű sáfárjai. Ha varrtok, vagy vajat mértek, kirakatot szemléltek komolykodó szakértelemmel s hócipőben topogtok, kecsesen, de balogul is, mint az albatroszok, fölkacagott az örömtől, hogy vagytok s én is vagyok, mellettetek. Hozzátok kötözött engem a végzet, örökkévalóan, köldökzsinórral, azután a vágyak eleven kötelével, hogy mélyetekben keressem az utat az élet felé s öletekbe ejtsem le terhes koponyámat.

Impresszum

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök-vezérigazgató MTB Zrt., Illés Tiborné főtitkár TÉSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ, Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ Tördelés: Régió Lapkiadó Kft. – Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4-6. Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója

Nem egy, hanem mindegyik. Mindegyik leányom, mindegyik feleségem, mindegyik barátnőm, rejtélyes kedvesem. Mindegyik anyám. 1

Nyugat, 1925. 3-4. szám

Takarék  2011. január–február

3

Magunkról

Új köntösben a Takarék hogy szalad az idő! Lassan három éve, hogy a Takarék magazint mind a kül-, mind a belbecs tekintetében megújítjuk. Még 2008 őszén írtuk, hogy „Egyre inkább úgy érzi az ember, hogy új helyzet van, amit persze, mi teremtettük, azzal a döntéssel, hogy mind tartalmában, mind megjelenésében újuljon meg a Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja. Az a lap, amely lassan húsz éve informálja a Kedves Olvasót munkánkról, eredményeinkről. Az elmúlt években változott a lap címe is: kezdetben a Vidék Bankjaként jelent meg, az utóbbi években a Nálunk címet viselte. De hogy jobban tükrözze azt a közeget, amelyhez szólni kívánunk, és a kialakítandó MAGYAR TAKARÉK márkanévhez is jobban kapcsolódjon, ezért e számtól a Takarék nevet adtuk kiadványunknak. Az eddigi lapszámok is jelentős mennyiségű üzenetet hordoztak a szűkebb és a tágabb környezetünk számára, és már a címükkel is ráutaltak, ráutalnak arra, hogy – ma már cégformától függetlenül – egy közösség tagjai vagyunk. Varga Antal ügyvezető igazgató, OTSZ A lapot fontos kommunikációs eszköznek szánjuk legalább annyira a külvilág, miként a belső tájékoztatás számára. Vezetői feladatnak tekintjük a hasábok tartalommal történő megtöltését, amelyet a szerkesztőbizottság új összetétele is tükröz. Az újságírói szakmaiságot olvasó szerkesztő bevonásával biztosítjuk. Lapunkat fokozatosan úgy tartalmilag, mint formailag gazdasági magazin újsággá alakítjuk át. A lap hasábjain keresztül azonban nem csupán a szerkesztőbizottság tagjai osztják meg gondolataikat Olvasóinkkal, hanem mód nyílik az Olvasók számára is bekapcsolódni e párbeszédbe, mégpedig interaktív módon, a megfelelő rovaton keresztül.” Nos, a tartalmi megújulást Önök is nyomon követhették. E lapszámunktól kezdve azonban a külcsin is megváltozik, ugyanis a mai kornak megfelelően, színes oldalakkal jelenünk meg. A váltást nem könnyen hajtottuk végre, mert az eddigi nyomdai háttérrel, a Cserhát Nyomdával évtizedes, jó munkakapcsolatot ápoltunk, amit az ember nem szívesen szakít meg. Ez úton is köszönjük a Cserhátnak az eddig végzett Csicsáky Péter elnök-vezérigazgató, MTB Zrt. jó munkát. Ami pedig az új formátumot illeti: Olvasóinknak bizonyára feltűnik, hogy a lap közepén más színű lapokon vannak az írások. Ezt a gyakorlatot azért vezetjük be, hogy az Olvasó könnyebben tájékozódjon a lap tartalmát illetően. A lap közepén ezentúl a szárazabb anyagokat, így a táblázatokat és a számtalan sok adatot közöljük, azokat, amelyek a szűkebb szakmai érdeklődésre tarthatnak számot. A magazin további oldalain pedig a – rovatoknak megfelelően – színesebb, életszagú interjúk, riportok, képriportok kapnak helyet. E sorok mellett közöljük a szerkesztőbizottság tagjainak a fényképét is, így talán a személytelenség homálya is eloszlik. Ajánljuk az új formában megjelenő magazinunkat az Olvasók figyelmébe és kegyeibe. Szerkesztő Bizottság Bodnár Ottó ügyvezető igazgató, OTIVA

Illés Tiborné főtitkár, TÉSZ

4

Csépány György, felelős szerkesztő


Hajtun György, olvasó szerk.

Váradi Lajos főmunkatárs

Címlapsztori  Nátrán Roland, az OTIVA új elnöke

Az állam komoly szerepet szán a takarékoknak Szerző: Hajtun György – Pusztai Zsuzsanna

Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettesállamtitkára személyében új elnöke van az OTIVA-nak. A fiatal állami vezetőnek igen sokrétű a feladatköre, de miután kiváló szakemberekkel dolgozik együtt, így nem jelent gondot a helytállás. Az OTIVA elnöki posztját a munkaköréből adódóan örökölte, s ahogy a beszélgetésből is kiderült, némi takarékszövetkezeti, szakmai tapasztalattal is rendelkezik az állami vezető. Ketten – Pusztai Zsuzsanna, az OTIVA jogásza, és e sorok lejegyzője, Hajtun György – faggattuk az új elnököt a terveiről, az elképzeléseiről.

helyettes államtitkár úr, engedje

meg, hogy mielőtt elnöki minőségében kérdezzük, hadd kérjük meg arra, hogy vázolja, milyen területek tartoznak Önhöz a minisztériumon belül. – Készséggel elmondom, de egy kicsit távolabbról közelítem meg a válaszadást, mielőtt elérkeznénk a pénzügypolitikához. a tavalyi kormányalakítást követően, a korábban két minisztériumban működő területeket - Gazdasági és a Pénzügyminisztérium – összevonták, így ma már összefogottan, együtt folyik a gazdaságirányítási és pénzügyi állami tevékenység. A volt Pénzügyminisztérium feladatköréből két államtitkárság jött létre, egy államháztartásért felelős államtitkárság, ahol Naszvadi György az első számú vezető. Hozzá tartoznak a költségvetéssel kapcsolatos ügyek. A másik szervezet az adó- és a pénzügypolitikáért felel, itt Kármán András államtitkár úr a vezető, akihez két helyettes államtitkárság tartozik. Az egyik az adópolitikai helyettes államtitkárság, a másik a pénzügy-politikai helyettes államtitkárság, amit jómagam vezetek. Nos, ami a feladatainkat illeti, eléggé tág a terület. Hozzánk tartoznak – főosztályokba szervezetten – a gazdasági háttérszámítások, makrogazdasági elemzések elvégzése, a monetáris politikából eredő állami feladatok, az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsának szakmai menedzselése, a

szakmai álláspontok kialakítása. A másik nagy terület a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kérdésköre, ahol az IMF-el, a Világbankkal, az Európai Unió pénzügyekkel foglalkozó szervezeteivel való kapcsolattartás, de ide sorolom a fejlesztési bankokkal (EBRD), nemzetközi pénzügyi intézményekkel való kapcsolattartást is. A harmadik nagy terület – ami az interjú szempontjából a legfontosabb – a pénzügyi szektor szabályozása, beleértve a hitelintézeti, a tőkepiaci és a biztosítási szektor szabályozását, felügyeletét. – Hát, egy kicsit valóban bonyolult a rendszer, de az elmondásából minden a helyére került. Hogyan lehet ennyi mindenhez érteni? Manapság már kihaltak a polihisztorok… – Jó a kérdés, és mindjárt meg is nyugtatom, én sem vagyok polihisztor. E széles spektrum rendezőelve az, hogy az állami pénzügyeket kellően, nagy szakértelemmel, a kormány igényeinek megfelelően menedzseljük. Szerencsés vagyok a tekintetben, hogy nagyszerű kollégáim vannak, s amihez kevésbé értek, vagy nincs jártasságom, az ennek ellenére megfelelő kezekben intéződik. De hozzáteszem: azért egy területhez tartoznak az említett ügyek, mert szoros az együttműködés az osztályok, főosztályok között. Erős az interakció, az összetartozás a témakörök között, mondhatnám egyfajta szoros szimbiózisban élünk, dol-

gozunk. S azzal, hogy egy tárcához tartozik a pénzügypolitika és a gazdaság, ezzel a reálgazdasági irányítással is hatékonyabban foglalkozunk. – Ha szabad ezt mondani, az OTIVA elnöki posztot – úgymond - a pozíciójából adódóan megörökölte. – Így igaz. – Volt-e korábban kapcsolata a takarékszövetkezeti szektorral? – A pályámat a Pénzügyminisztériumnál kezdtem, költségvetési területen kezdtem dolgozni, s ennek keretében a pénzügy-politikai feladatokkal foglalkoztam. Itt is meg kell említenem az akkori kollégáimat, akiknek nagy rálátásuk volt, van a pénzügyi szektorra, s ezen belül a takarékszövetkezetekre, az integrációra is. Ilyen oldalról tehát nem ismeretlen ez a szektor sem. Egyébként, fiatal pályakezdőként dolgozhattam a Japán Pénzügyminisztériumban is néhány hónapot, ahol igen erős a szövetkezeti szektor, és vannak olyan specialitások, amelyekkel Európában nemigen találkozhatunk. És fontos tapasztalatokat szerezhettem az OECD párizsi központjában is, éppen abban az időszakban, amikor az OECD Magyarország ország-jelentését késztette. Így tehát mondhatom, hogy nem csak a hazai, hanem nemzetközi ismereteket is szerezhettem a szövetkezeti szektort illetően. Folytatás a 6. oldalon


5

Címlapsztori

– Természetesen: a szabályozói környezet és az intézményrendszer preventív tevékenysége az, amiről sokat beszéltünk. Nem titkoltan a Jógazda Takarékszövetkezet ügye kapcsán került mindez szóba. A kérdés úgy is megfogalmazódott, hogy vajon az integráció, s a szabályozás normativitásának az erősítésével elkerülhető lett volna-e a takarékszövetkezet tevékenységi engedélyének a visszavonása? Minden jel arra utal, hogy maga a takarékszövetkezet bajba került volna így is, de sokkal hamarabb tudtunk volna róla, és megismertük volna a bajok okait. A másik észrevételem, hogy a takarékszövetkezet megszűnését, beolvadását jobban kezelhettük volna, ha integrációs környezetben történnek az események. Mindebből következik, hogy szabályozási feladatokra is – Milyen állami szerepvállalás kör- szükség van, ez pedig az integráció, vonalazódott az elmúlt időszakban a normativitás erősítését célozza. a szektort illetően? – Azzal, hogy helyettes államtitkár – Miképpen képzelhető el az Ön álül az OTIVA székében, jelzi, hogy az ál- tal említett erősítés? lam komoly szerepet szán és vállal a – Lehet, hogy nem pontosan fogalszervezet életében. Ebben a székben maztam, mert a probléma nem csak – a problémákat megismerve – lehe- takarékszövetkezet specifikus. Az intőségem van jogszabály módosításra, tézményvédelmi, a betétbiztosítási hiszen olyan többlet információval alapok krízis-elhárító, kármentő szererendelkezem a két tisztségből adódó- pét kell erősíteni. Erről egyébként unian, ami segít a hétköznapi problémák ós szintű szakmai vita folyik: legyen-e megoldásában is, amelyek egyébként ezeknek az alapoknak ilyen prevenciós nem jutottak volna el hozzám. szerepe, milyen módon történjen ez a prevenció, milyen eszközök álljanak – Túl van már az első OTIVA igazga- rendelkezésre? A Jógazda esete azt tósági ülésen, a bemutatkozáson. mutatja, hogy az OTIVA prevenciós Milyen benyomásokkal távozott az szerepével valószínűleg csökkenthető, ülésről? vagy elhárítható lett volna a probléma. – Nem udvariasságból mondom: az De óvatosan kell fogalmaznom, mert igazgatóság tagjai rendkívül felkészült egy nem OTIVA tag került bajba, így szakemberek, amit egyébként már ko- nem tudhatjuk, hogy mi történt volna. rábban is tudtam. Kellemesen fogadtak Az állam részéről a PSZÁF egyébként a közgyűlésen is, így bízom abban, hogy gyorsan lépett, és kellően intézkedett gördülékenyen tudunk együtt dolgozni. a Jógazda esetében. Kifejezetten jó benyomásokat szereztem, a napirendi pontoknál pedig be- – Nem hagyhatjuk ki azt a kérdést, igazolódott a várakozás, hiszen számos hogy milyen jövőképe lehet a takaolyan kérdést megvitattunk, ami akut rékszövetkezeti szektornak? problémákat hordoz, és jogszabályi – A takarékszövetkezeti rendszernek az az egyik óriási előnye, hogy eszközökkel könnyen kezelhetőek. olyan piaci szegmensekbe jut el, amit – Tud-e már említeni konkrétumot a nagy pénzintézetek nem tudnának megtenni. Olyan ügyfélkapcsolatokat a jogszabály módosításra? Folytatás a 5. oldalról – Amikor felkérték az elnöki posztra, akkor megfogalmazódott-e Önben egyfajta küldetéstudat? – Határozottan mondhatom, igen. De már akkor elhatároztam, amikor helyettes államtitkárnak kértek fel, neveztek ki, hogy sikeresen szeretném zárni a pályafutásom ezen időszakát. S azzal, hogy az OTIVA-n keresztül szorosabb kapcsolatba kerültem a takarékszövetkezeti szektorral, szükségszerűen még nagyobb elköteleződést jelent. A takarékszövetkezeti rendszer múltja, jelene, jövője mindig is függött a mindenkori pénzügyi politikától, és tudatában vagyok annak, hogy nagy felelősség terhel ezen a poszton. Természetesen, mindent megteszek annak érdekében, hogy a szektor sikereket érjen el.

6


alakítanak ki, olyan kistelepülésekre jutnak el, ahová nagyobb hitelintézetek a mérethatékonyság okán sem tesznek. Ez a szerep az, ami üzleti és ügyfél szempontjából is nagy érték. A pénzügyi szolgáltatások teljes körét képesek nyújtani a szektor szereplői, s nem utolsó sorban, az ügyféllel való kapcsolattartás is sokkal személyesebb, mondhatni meghittebb, mint egy nagy pénzintézetnél. Mindezek alapján, kifejezetten káros folyamatnak tartanám azt, hogy ha ezek a jelenleg létező takarékszövetkezeti intézmények valamilyen koncentráció irányába lépnének, alakulnának át. Minden koncentráció növelné azt az igényt, hogy a mérethatékonysági szempontok erősödjenek, így viszont éppen a lényeg veszne el. Az európai takarékszövetkezeti intézményrendszer fejlődési irányát értéknek, követendő példának tartom. Egyébként a szektor bizonyította már, hogy képes a nagy piaci versenyben is helytállni, és szerintem nem is kérdés, hogy a mérethatékonyság miatt a nagy pénzintézetek nem tudnak versenyezni a takarékszövetkezetekkel. Ha ugyanis a takarékszövetkezetek átalakulnának nagyobb pénzintézetté, akkor többet veszítenének, mint nyernének. Azt gondolom, hogy a piaci folyamatokban mindig lesz olyan rés, ahol a takarékoknak helyük van, és nem lesz versenytársuk. – Tavaly októberben a Parlamentben volt egy nagy uniós rendezvény, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a takarékszövetkezeti szektornak fontos szerepet szán a kormány az új Széchenyi Programban. Az óta tudjuk, hogy a mezőgazdaság finanszírozásában a takarékszövetkezetek is helyet kaptak. – Sajnos, nem vettem részt ezen az őszi rendezvényen, így nem hallottam miniszterelnök úr beszédét. De, kormányzati oldalról természetes törekvés, hogy a magyar gazdaság tőkével való ellátását, a likviditási problémák megoldását minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse, megoldja. A kor-

Címlapsztori

mány szándéka, hogy a gazdaságbővülést a hitelezési aktivitás növelésével elősegítse. E tekintetben fontos szerepe van a takarékszövetkezeti rendszernek is, hiszen komparatív előnnyel bír vidéken. Fontos kormányzati cél a kis-, közepes gazdaságok, vállalkozások fejlesztése, mégpedig több szempontból, de csak egyet emelnék ki, ez pedig a foglalkoztatás bővítése. Minden eszközzel elő kell segíteni, hogy az, aki képes munkát vállalni, az ezt megtehesse. A takarékszövetkezeti rendszer ebből a szempontból kulcsszereplővé válhat, s a kormányzati elköteleződés is egyértelmű abban, hogy valóban szeretnénk erősíteni a takarékszövetkezeti intézményrendszert. Közös az érdekünk.

– Abszolút, hiszen kéz a kézben jár a két dolog. Fontos, hogy biztonságos szolgáltatás legyen, azért is, hogy az ügyfelek teljes biztonsággal intézhessék a pénzügyeiket ezen a hálózaton is. Az OTIVA az állam, a PSZÁF ellenőrző szerepét segíti, ezért az államnak itt ösztönző szerepet kell felvállalnia.

– Egy intézményvédelmi alap biztonságos működéséhez természetesen nélkülözhetetlen a pénz is. Tud-e az állam a takarékszövetkezeti szektornak valamilyen forrást biztosítani az új feladatok ellátásához? – Ismert a költségvetés kifeszített helyzete. De, azt Önök is tapasztalhatták, hogy az állam – amikor erre van módja – segít, hiszen az OTIVA meg– Ezzel viszont együtt jár az intéz- alakulásakor is jelentős összeggel jáményvédelem erősítése is… rult hozzá az alap indulásához. Ezzel

Névjegy – Nátrán Roland 1980-ban született Várpalotán. Végzettség: 2003-ban a Pécsi Tudományegyetem pénzügyi eszközök és intézmények szakirányán okleveles közgazdász végzettséget szerzett. 2002-ben egy szemesztert tanult az Universität Hagen bank és pénzpiaci ismeretek főszakirányán. 2007-ben fejezte be jogi tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. Munkahely: 2003-tól a Pénzügyminisztérium költségvetési és pénzügypolitikai főosztályán dolgozott, kezdetben a pénzügypolitikai, majd az EU költségvetési kapcsolatok osztályának munkatársaként. 2005ben a Japán Pénzügyminisztérium 3 hónapos kutatási programjában vett részt Tokióban. 2007-ben az OECD Közgazdasági Igazgatóságának munkatársaként a Magyarországról szóló 2007. évi országjelentés elkészítésén dolgozott Párizsban. 2009-től a Pénzügyminisztérium Pénzügypolitikai Osztályának vezetője. Tagja az EU Tanácsa Gazdaságpolitikai Bizottsága Államháztartás Minőségét Vizs-

gáló Munkacsoportjának ill. az Output Gap Munkacsoportnak, magyar delegált az OECD Vezető Költségvetési Szakértők Fórumán. 2010-től pénzügypolitikai helyettes államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztériumban, magyar tagja az OECD ill. az EU Tanácsa Gazdaságpolitikai Bizottságának. Közéleti megbízatások: Meghívott előadóként előadásokat tart a Károly Róbert Főiskolán, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai ill. Külkereskedelmi Főiskolai Karán. A Magyar Közgazdasági Társaság tagja. 2009-től egy éven át a Magyar Köztársaság kincstárnoka a központi költségvetés Központi Statisztikai Hivatal fejezeténél. 2010 augusztusáig a Magyar Államvasutak Zrt. igazgatósági tagja. Az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) igazgatóságának 2010. december 8-a óta megválasztott elnöke. Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának tagja. Egyéb: Angolul és németül beszél.

csupán azt hangsúlyoznám, hogy az államnak ilyen szerepe is van. Abban viszont fontos megállapodnunk, hogy a takarékok teljes mértékben piaci tevékenységet folytatnak, amit senki nem kíván megváltoztatni. Az OTIVA alapba betett állami eszköz maga az intézményvédelmi rendszer működését, ennek prudens felügyeletét szolgálja. Ha e tekintetben azt látja az állam, hogy az intézményrendszer működtetése és felügyelete többletforrást igényel, akkor ott azonnal lépni kell. De az egyes, specifikusan takarékszövetkezetnek nyújtott pénzügyi támogatás nem működik, nem hoz rendszerszintű megoldást. Ami viszont működő konstrukció, az a Széchenyi Kártya, ahol az állam kamattámogatást nyújt ezekhez a hitelekhez. S ebben az esetben a takarékszövetkezetek szoros együttműködést tudnak kialakítani az állam fejlesztési bankjával, ami kívánatos, és – ha jól tudom – bevett gyakorlat is. Magyarán, a takarékszövetkezeti rendszeren keresztül is eléri az állam a kis- és középvállalkozásokat e konstrukció révén, ami az uniós gyakorlat szerint is elfogadott támogatási forma. – Végezetül: mit üzen az OTIVA munkatársainak az elnöki székből? – Csak azt mondhatom – üzenni nem kívánok, mert az olyan személytelen, én viszont szoros munkakapcsolatot szeretnék kiépíteni –, hogy továbbra is végezzék munkájukat, mert eddig is igen értékes tevékenység folyt a szervezetnél. A magam részéről azt ígérem, hogy a kormányzat és a pénzügyi apparátus mindent megtesz annak érdekében, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása, a gazdaság likviditásának biztosítása megoldódjon. S ebben a munkában a takarékszövetkezeteknek is fontos szerep jut. Csak arra bíztathatom a szereplőket, hogy prudens módon, felelősségteljesen végezzék a munkájukat. Ehhez az állam minden segítséget megad, s amennyire rajtam múlik, a legkisebb akadályokat is megszüntetjük a működés gördülékennyé tétele érdekében. 


7

Kerekasztal-beszélgetés  Károlyi-díjasok mondták

A tetteink minősítenek bennünket Szerző: Sokszor egy-egy döntésünk alapján mondanak rólunk véleményt, amely olykor Csépány fájhat is, de a mentalitásunk az idők során nem szokott lényegesen változni. A György jellemünk, a gondolkodásmódunk, az ügyekhez való hozzáállásunk jórészt beleilleszkedik egy folyamatba, amely az életünk során ugyan formálódik, de többnyire a személyiségünk képzeletbeli középvonalához igazodik. Ezúttal egy virtuális riport keretében a 2010 decemberében Károlyi-díjjal jutalmazott kollégákkal, Boris Jánosnéval (BJné), a Monor és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjével, Rácz Miklósnéval (RMné), az Agria-Bélapátfalva Takarékszövetkezet elnökügyvezetőjével, és Leővey Péterrel (LP), a Tiszavasvári Takarékszövetkezet elnökügyvezetőjével beszélgettünk érzésekről, sikerekről, életpályáról.

Meglehet, az embert nem a siker méri, amit elért, hanem az, amit megpróbált elérni, teljes erőbedobással. Meglehet, a próbálkozás több az eredménynél, a lehetetlen vállalkozás sikertelensége a könnyű sikernél - biztosan érzem, hogy több. Valamilyen szempontból – több.1 mire gondoltak akkor, amikor a

nevüket hallották? Az Önök életében mit jelent egy ilyen kitüntetés? Hogy érzik magukat? BJné: Nagy meglepetés volt számomra, amikor a nevem elhangzott, és nagyon örültem, örülök a díjnak. Az ember hajlamos elhinni, hogy érdemes volt rá. Tudom, nagyon sokan jogosultak lennének, remélem, egyszer Ők is megkapják. Ez egy életmű díj, és így is viszonyulok hozzá. Olyan elismerés, amit azoktól kaptam, akik számomra fontosak. Egész életemben próbáltam megfelelni, bizonyítani, véleményemmel közösséget, jó érdeket 1

8

Fekete Gyula: író, újságíró, szociográfus, (1922-2010)


szolgálni. Most meg úgy érzem, újabb felelősség hárult rám, tudatosítani, hogy nem voltam érdemtelen. Nagyon nagy öröm volt a munkatársaim körében is megmutatni ezt a kitüntetést, hiszen velük együtt értük el azokat az eredményeket, amelyek szerepet játszottak a díj odaítélésben. Megható volt az a figyelmesség és kedvesség, amellyel a szűkebb környezetem is készült, hogy „itthon” is emlékezetessé tegye a hazaérkezés utáni pillanatokat. Ünnepelni mindig jó, de legjobb együtt ünnepelni azokkal, akikkel az életem jelentős részét töltöttem. RMné: A jelölésemről tudtam, még sem számítottam rá, mivel a jelöltek között sok elismert, jó szakmai múlttal rendelkező kollégám is volt. A Károlyi díj nagy megtiszteltetés számomra, de a Takarékszövetkezetünk és kollégáim számára is, az elmúlt közel harminc év közös munkájának eredményeként értékelem. Büszke vagyok a kitüntetésre, mert úgy érzem, nemcsak a helyi vezetői munkám bizonyult sikeresnek, hanem a Takarékszövetkezetek érdekében különböző testületekben végzett munkám, fórumokon

képviselt véleményem is, amellyel közreműködtem a közös Integráció, az együttműködés előrehaladásában. Soha sem elégedetlenkedtem a helyzetemmel, a feladatokkal, mindig arra törekedtem, hogy még több, még jobb eredményt érjünk el. Ez a motiváció - nevezhetnénk próbálkozásnak, kalandvágynak, vállalkozó kedvnek -, segített mindig új terméket, új szolgáltatást bevezetni, melyek segítségével a Takarékszövetkezetünk és az Integráció növekedett, sikeresebb lett. Köszönöm a takarékszövetkezeti, takarékbanki, OTSZ-OTIVÁ-s kollégáknak a Károlyi emlékgyűrűt. A díj jutalomösszegéből is támogattam, ahogy évek óta teszem, a Moldvai csángó magyar gyerekek oktatását. LP: Már a jelölés is meglepetésként ért, hiszen sokan vannak, akik a Takarékszövetkezetek életében olyan minőségi munkát végeznek, hogy méltán kerülhetnének a jelöltek közé. Álszerénység lenne azt mondanom azonban, hogy éppen ezért nem örültem annak, hogy méltónak találtak erre a kitüntetésre. Ha az ember ott ül a jelöltek között, a szíve mélyén természe-

Kerekasztal-beszélgetés BJné: Véleményem szerint fontos, hogy egy nagy közösségnek, a Takarékszövetkezeti Integrációnak legyenek visszajelzései, üzenetei a tagjai felé, nemcsak a számok, hanem az Integrációban megfogalmazott egyéb elvárások területén is. Ez egy pozitív jelzés, amelynek mindenképpen értéke van. RMné: A közösségek - család, munkahely, ügyfelek, partnerek vagy más érdekközösségek - mindig elismeréssel, szeretettel, kötődéssel vagy más módon értékelik a munkánkat. A díjazás különösen serkentő az emberi tettvágyra, hisz a tavalyi OTSZ rajzversenyre is sok, gyönyörű pályamű érkezett. A Károlyi díj szükséges, a mi takarékszövetkezeti közösségünkre is jótékonyan hat. Ez nem pusztán  – Mit gondolnak a Károlyi díjról, tisztelgés gróf Károlyi Sándor, a egyáltalán az ilyen kitüntetésről? Magyar Szövetkezeti mozgalom keli és megbecsüli a szövetkezeti Boris Mennyiben tölti be az a szerepét? atyja előtt, hanem egy követésre mozgalom kiemelkedő tagjait. Úgy Jánosné Ez mennyire számít „iránytűnek” méltó erkölcsi norma felállítása, érzem, hogy minden eddigi díjaa Monor a jövőre nézve? amely szerint az Integráció érté- zott büszkén viseli a Károlyi gyűés Vidéke rűt, birtokolja a Károlyi plakettet. A Takarék díj odaítélésének feltételei bizto- szövetkezet NÉVJEGY – Boris Jánosné sítják, hogy a Takarékszövetkezeti elnök-ügy Integráció preferált céljainak teljevezetője • Született: Gyömrő, 1951.02.14. sítése során tanúsított magatartás • 1969-1978. Fővárosi Vas- és Edénybolt Vállalat, pénzügyi előadó, iránytűként szolgáljon mindenkor, számviteli osztályvezető; mindannyiunk számára. • 1972-1977. Pénzügyi és Számviteli Főiskola, okleveles üzemgazdász; LP: Ez a díj a takarékszövetkeze• 1977. Pénzügyi és Szánviteli Főiskola, mérlegképes könyvelő; ti szektoron belül a legmagasabb • 1978-1984. Rákos Mezeje MGTSZ, pénzügyi osztályvezető; szintű, a legnagyobb presztízzsel • 1984-1989. Monor és Vidéke Takarékszövetkezet, főkönyvelő; járó szakmai kitüntetés. Az átadás • 1989-1991. megbízott ügyvezető; ünnepélyessége minden embert le• 1991- elnök-ügyvezető; nyűgöz. A mindennapi munkában • 1993-1998. OTIVA FB-elnök; ugyan nem a díjak motiválnak, ha• 1997. Perfekt, okleveles könyvvizsgáló. nem a feladat, de az elismerést, a • 1998-2002. OTSZ elnökségi tag; Takarékbróker FB-tag; megbecsülést minden ember szom• 2002-2004. MTB FB-elnök; jazza, jöjjön ez a munkatársaktól, • 2003- Takarékszövetkezetek Pest Megyei Szövetsége; Felügyelő az ügyfelektől vagy akár a szűkebb bizottsági tag; családunkból. Az elismerés megerő• 2004-2007. MTB Igazgatósági tag síti, hogy jó úton haladunk, pozitív • 2008- MTB Tanácsadó Testületének tagja; VOSZ töltést ad, lendületbe hoz, megsok Közép-magyarországi Régió Szövetség elnökségi tagja. szorozza az erőnket, a holtponton • Egyéb: átbillent bennünket vagy megsza 1999. OTSZ, Arany fokozatú kitüntetés, kítja a monotonitást. Visszajelzések 2006. VOSZ, az "Év Vállalkozója" díj, re, külső megítélésre, tájékozódási 2007. Pest Megyei MESZÖV, Kiváló takarékszövetkezeti pontokra pedig szükségünk van, munkáért életmű kitüntetés; különben beleszürkülünk a minden 2009. VOSZ, az "Év Vállalkozója" díj. napokba, bezáródunk a szubjektív Folytatás a 10. oldalon tesen reménykedik abban, hogy ő lesz a kiválasztott. Nagyon jó érzés volt a sok jelölt közül átvennem a díjat, hiszen ez egyet jelent azzal, hogy a többség és az integrációs vezetők mértékadónak találják azt a munkát, amelyet az elmúlt két évtizedben végeztem. Jó érzés mások bizalmát élvezni, hiszen ez egy csapatmunka. Közösen kell egy olyan képet kialakítanunk a Takarékszövetkezetekről, hogy az ügyfelek bárhol az országban szívesen és bizalommal forduljanak hozzánk. Hogy hogyan érzem magam? Reggel felkelek, dolgozom, este lefekszem. De az irodámban ki van téve az oklevél és a díj, és napjában többször is ránézek, kell ezt magyarázni?


9

Kerekasztal-beszélgetés

Folytatás a 9. oldalról világunkba. A Károlyi-díj felelősség is, bennünket kötelez, nem adhatjuk alább. Egymást kell erősítenünk. – Mi az, amire Önök, maguk büszkék lehetnek, vagy mi az, ami sikeres volt az Önök életében? BJné: Büszke vagyok a családomra, gyerekeimre, kevesebbet voltam velük, mint kellett volna. Büszke vagyok a Takarékszövetkezetre, az eredményeinkre, arra, hogy közel 50 éve tudunk piacon lenni konszolidáció nélkül. Értékeinket a kollégákkal, sok-sok munkával raktuk össze. Mindig tiszteltük az elődeinket, volt lehetőségünk velük együttműködve mindig megújulni. Ügyfeleink töretlen bizalmát élvezzük és igyekszünk továbbra is rászolgálni.



Rácz Miklósné az AgriaBélapátfalva Takarék szövetkezet elnökügyvezetőjé

10

RMné: Sikerként értékelem, hogy női vezetőként az előző munkahelyeimen is, és közel három évtizede a Takarékszövetkezetben is, mindig megálltam a helyem. Az AGRIA Takarékszövetkezet saját erőből, támogatások és konszolidáció nélkül érte el jelenlegi eredményeit. Büszke vagyok arra, hogy a tisztesség, a bizalom, a szolidaritás a családomban, a takarékszövetkezetünknél, a


Névjegy – Rácz Miklósné • • • • • • • • • • • • • • • • •

Született: Tarnalelesz, 1950. 11. 05. 1969-1973. Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest, okleveles közgazdász, 1973-1977. Hajdúsági Iparművek, külkereskedelmi előadó, 1977-1982. Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyára, munkaügyi csoportvezető, 1981. Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest, okleveles, komplex tervező-elemző szakközgazdász, 1983-től AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet, elnök-ügyvezető, 1990-1994. Magyar Takarékbank Rt. Felügyelőbizottsági tag, 1991. Open University Business School, Hatékony menedzser, 1995-1997. Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, elnökségi tag, 2001-2004. OTSZ, FB tag, 2003. Phare Kurzus, Kis- és középvállalkozások humánerőforrás fejlesztése, 2003-2006. BÉLKŐ Területfejlesztési Kht., FB tag, 2004. Strukturált Alapok, Kohéziós Alap, SAKK regisztrált tréner 2004. GKM Multiplikátor képzési Program, Európai Uniós Pályázati Tanácsadó, 2006. Takarékszövetkezeti érdemérem, 2007-2010. OTSZ, FB elnök, 2010. Károlyi-díj

kollégáimnál is valós tartalommal bíró, jelenlévő emberi értékek, amelyekben ügyfeleink visszajelzései is megerősítenek. Büszke vagyok a Magyar Takarékbank Zrt. által 2010ben adományozott Károlyi díj kitüntetésemre. LP: Egy élet során sok mindenre lehetünk büszkék, például, hogy a gyermekeink megállják a helyüket a világban, hogy munkánkkal, emberi értékeinkkel nyomot hagyunk másokban. Ötvenévesen egy kalandpark legnehezebb feladatát (16 méter magasba felmászni, egy 40 méteres csúszást végrehajtani) is elsőre meg tudtam csinálni. De félre a tréfával, a mai változó világ már egy teljesen más szemléletet követel meg tőlünk. Ha a változásokat nem merev elutasítással fogadjuk, hanem képesek vagyunk még a legelveszettebb helyzetben is jól reagálni, akkor mindig lesz kiút. A régi klisék a gazdasági válságban is használhatóak, de a nyertes mindig az lesz, aki képes több évtizednyi berögződések ellenére

is valami eredetit, valami újat kitalálni és megvalósítani. Büszke vagyok arra is, hogy egyre több helyen találkozhatnak az ügyfeleink a takarékszövetkezetünkkel; hogy a legnehezebb gazdasági környezetben is sikerült talpon maradnunk és olyan szolgáltatásokat nyújtanunk, amelyekkel megtarthattuk az ügyfeleket, pedig versenytárs bőven akadt a piacon. Büszke vagyok arra, hogy 29 évesen egy ezeregyszáz főt foglalkoztató nagyvállalatnál a második számú vezető lettem gazdasági igazgatóként. 33 évesen, az Integrációban az egyik legfiatalabbként, a Tiszavasvári Takarékszövetkezet elnökének választottak. Az akkor veszteséges szövetkezet évről évre egyre nagyobb nyereséget ért el, a saját tőkéjét, kirendeltségei számát, üzleti tevékenységét megsokszorozta. Az OTIVA-tól kapott konszolidációs kötvényeket a szerződésben foglaltak szerint, és nem leértékelve, fizettük vissza. Büszke vagyok arra, hogy a vezetésemmel részt vettünk a Nyírség Takarékszö-


vetkezet reorganizációjában. Sikerült beolvasztanunk a Nagyhalász és Vidéke valamint az Ibrány és Vidéke Takarékszövetkezeteket. Természetesen mindez nem jöhetett volna létre a mögöttem álló vezetőtársaim, munkatársaim nélkül. – Mik a legközelebbi terveik? BJné: A takarékszövetkezet 2011ben egyesülést tervez két másik takarékszövetkezettel. Ez akkora feladat, hogy emellett, jelenleg minden más eltörpül. RMné: Legalább az eddigi gazdasági növekedést szeretném fenntartani, fokról-fokra legyőzni, levágni a „sárkányfejeket”. Szeretnék több időt tölteni az unokáimmal is, míg személyes tervem, hogy a soron következő orvosi vizsgálataim rendben találjanak és sikerüljön megőrizni az egészségemet. LP: Egyik legfontosabb feladatom, hogy irányításommal a takarékszövetkezet helyzete stabil és jövedelmező legyen, és folytatni lehessen az eddigi sikeres üzletpolitikát. Egyik legfontosabb

célnak a saját tőke növelését, az optimális munkaszervezet kialakítását tartom. OTSZ elnökségi tagként igyekszem segíteni a Nemzeti Hitelintézeti Program megvalósulását. Egyetértek az esetleges tulajdonszerzési lehetőséggel, hiszen tulajdonosként hatékonyabban lehet irányítani egy szervezetet, mint csupán alkalmazottként. A megvalósulást még néhány elavult, kőbe vésett jogszabály akadályozza. Le kell győznünk az előítéleteket és az irigységet is, de ahogy az OTSZ elnöke mondta, „A tizenegyest megítélték, csak be kell rúgni”. – Mit gondolnak az Integrációról, tágabban a szövetkezeti hitelintézetekről? BJné: 1993. október 13-a óta sok idő telt el, sok változás történt a takarékszövetkezetekben, piaci környezetünkben. Az Integráció szükségességét azon szervezetek számára, amelyek benne vannak, nem kell bizonygatni, mert ezek az intézmények emellett tették le

Névjegy – Leővey Péter • • • • • • • • • • • • • • • •

1960-ban született Nyíregyházán, 1982. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, kereskedelmi üzemgazdász, 1986-1990. Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóság, APEH-Főrevizor (feladata többek között: a Takarékszövetkezetek pénzügyi, gazdasági ellenőrzése), 1987. Közgazdaságtudományi Egyetem, okleveles közgazda, középfokú angol, alapfokú orosz nyelvvizsga, 1990-1994. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, gazdasági igazgató, 1992. adótanácsadó, 1994-től Tiszavasvári Takarékszövetkezet, elnök-ügyvezető 1997. Takarékszövetkezeti Érdemérem, 1998. Nemzetközi Bankárképző, banki tanácsadó, 1998-től OTSZ Etikai Bizottságának tagja, 2000. FVM, Miniszteri Dicséret, 2002-2004. MTB Zrt. FB tag, 2003. Nemzetközi Bankárképző, EU-s tanácsadó, 2004-2007. OTIVA FB tag, 2007- től OTSZ Elnökségi tag, 2009. TAKINFO FB tag



a voksukat. Sok feladatot tűztünk ki Leővey az integrációs szerződésben, amePéter, lyet több-kevesebb sikerrel hajtota Tisza tunk végre. Talán most van az első vasvári alkalom, hogy ezt a közösséget a Takarék Kormány elismeri, és ezt a szó jó szövetkezet értelmében ki kell használni. elnök RMné: Nem zavar, hogy az Integ- ügyvezetője rációban szövetkezet és részvénytársaság is jelen van, noha a szövetkezeti forma a számomra kezelhető. Igaz, hogy a szövetkezeti tagok kötődése nem mindig tettenérhető a szolgáltatásválasztásnál. Betétoldalról a kamatok nagysága a kívánatos; hiteloldalról a hitelnyújtás gyorsasága, rugalmassága és az alacsonyabb kamat lehet a csábító; a többi szolgáltatásnál inkább a kapcsolatrendszer minősége (személyes, gyors, rugalmas, barátságos, családias, stb.) a vonzó. Ez utóbbi a mi erősségünk. A hangsúly azon van, hogy eredményesek legyünk, és a szolgáltatási palettával az ügyfeleinket megelégedéssel, és versenyképesen szolgáljuk ki. Eddig a kis takarékszövetkezetünk is lehetett méretgazdaságos. Új termékek, Folytatás a 12. oldalon


11


az integráció vezetői is mindent elkövetnének a csökkenés megállítására. Sokkal szorosabban kellene együttműködnünk! Az együttműködés érdekében félre kellene tenni az egyéni (magán) érdekeket, és egységes megjelenésű, közös termékeket forgalmazó, egymás ügyfeleit kölcsönösen kiszolgáló bankcsoportként kellene működnünk. Egy egységes informatikai rendszer is, megítélésem szerint segítené a vázolt felvetéseket, kérdés persze, hogy ezen álmom egyáltalán megvalósulhat-e.



A Károlyidíjasok Csicsáky Péter, MTB vezér igazgató és Éliás Csaba, az MTB FB elnök „gyűrűjében”

12

BJné: Újra át kellene tekinteni az integrációs célokat, közös stratégiát kellene készíteni, nyitottabb csúcsvezetés és több szolgáltatást várunk az integrációs csúcsszervektől. RMné: Fontos lenne a jelen helyzet új elemeinek - zártkörű részvénytársaságok térnyerésének, az egyesüléseknek, egyesülési terveknek, kormányzati gazdaságpolitikának - figyelembevételével a közelitávoli jövőkép újbóli körvonalazása, megvalósítása. LP: Hiszek az integrációs együttműködésben, függetlenül attól, hogy tagszervezetei szövetkezeti vagy részvénytársasági formában működnek. Ha valaki a szövetkezeti formát választja, akkor ne a minimális 200 taggal működjön, hanem térjen vissza a nagyobb számú tagsághoz. Különböző, csak a tagoknak elérhető kedvezményekkel nyerje meg Őket, és a szövetkezeti demokrácia alapelemeit tiszteletben tartva, működjön velük együtt, ezáltal növelhetjük a piaci részesedést, az elkötelezett ügyfelek, családok számát. Megfelelő méretnagyság esetén működőképes lehet a részvénytársasági forma is, de a kétmilliárdhoz közeli saját – Milyen javaslattal élnének a kö- tőkéjű átalakulást kockázatosnak zösség jövőjét illetően? Mi az, amit tartom. Sajnálatos, hogy az integszeretnének, hogy mielőbb meg- ráció tagjainak száma is csökkenő valósuljon? tendenciát mutat. Szeretném, ha Folytatás a 11. oldalról új feladatok kezelése, új, nagyobb ügyfelek kiszolgálása a humán erőforrás minimális szintje valamint a prudens tőkekövetelmények szűk keresztmetszetet jelenthetnek. Már a vidéki kistelepüléseken is szükség van a komplex banki, befektetési szolgáltatásokra, az újabb és újabb termékekre, a folyamatos reklámjelenlétre. Az Integráció hálózatszerű működésével ez a versenyhátrány behozható lenne. LP: Az Integráció elkötelezett híve vagyok. Integráció nélkül egy-egy takarékszövetkezet olyan, mint egy porszem a sivatagban, bármilyen szél elfújhatja. Együtt, összefogva azonban erősek vagyunk, és az egység még erősebbé tehet bennünket, ezért is csatlakoztunk a TakarékPont hálózathoz is. Az integráció számos, eddig még kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Az eltelt idő bizonyította, hogy a klasszikus szövetkezeti hitelintézeteknek létjogosultsága van a pénzintézeti szektorban. Sok esetben nehéz ezt igazolni, ugyanis nincs megfelelő kapcsolat a tagok és a szövetkezet között, amely lehetővé tenné, hogy kölcsönösen egymásra építkezve dolgozhassunk a közös jövőért.


– Mit javasolnának fiatalabb munkatársaiknak, mi kell a sikerhez, a boldoguláshoz? BJné: Nehéz kérdés, de ami nálam bejött, az a munka, a folyamatos tanulás, és a megfelelő célkitűzés. Tisztes magatartás és a szakma szeretete szükséges ahhoz, hogy az ember jól érezze magát, még sokszor nagyon nehéz helyzetben is. RMné: Hivatkoznék a fenti idézetre, a próbálkozás, az alkalmazkodás, és a kitartás célravezető lehet. LP: Mindenki másképp értékeli a sikert, gyakran elfeledkezünk a kicsi sikereknek örülni, pedig ezek visznek el bennünket a kiteljesedéshez. Az emberek többsége sikerorientált, még sem vesszük tudomásul, hogy az ehhez vezető út alázattal van kikövezve. A munka iránti alázattal és az ügyfelek iránti tisztelettel. A ma embere többször vált munkahelyet, akár szakmát is. A probléma ott kezdődik, ha hivatástudat nélkül, csak kötelességből végezzük a mindennapi feladatainkat. A fiatalabb generációnak érdemes odafigyelnie az idősebb kollégák tudására, élettapasztalatára, hiszen mi is az elődeink példáján tanultuk meg a szakma fortélyait, tőlük kaptuk azt a muníciót, amely új ötletek alapját képezhette. Ha értékelni tudjuk az ügyfeleink bizalmát, ha képesek vagyunk nap, mint nap megújulni, képesek leszünk arra is, hogy sikeresen boldoguljunk a munkánkban, a világban. 

Gazdaság  MTB elemzés a makro-környezetünkről

Javuló kilátások, áldozatokkal Szerző: A közelmúltban több fejlemény és esemény jelentős mértékben javított a hazai gazSuppan daság kilátásain. Egyrészt a német gazdaság jelenleg kirobbanó teljesítményt nyújt. Gergely Emellett – részben ennek is köszönhetően – a hatalmas méretű autóipari beruházásokon kívül több tucatnyi kisebb-nagyobb kapacitásbővítő beruházás kezdődött tavaly ősz óta. Másrészt, a kormány elkötelezte magát a régóta várt strukturális reformok megvalósítása mellett. Részben ezekkel összefüggésben hazánk megítélése is folyamatosan javul. Árnyalja az optimista képet, hogy a kilátások javulása messze nem egységes és széles körű. Több szektor esetében – pl. építőipar, lakáspiac – továbbra is elhúzódó válságra lehet számítani, míg a fogyasztás kilábalása is törékenynek tűnik. A bankok rosszhitel állományának növekedése sem állt még meg. magyarország legfőbb külkereskedelmi partnere, Németország az újraegyesítés óta nem látott konjunktúrát él át. Egyelőre nem valósult meg az a félelem, hogy az Európa-szerte zajló költségvetési kiigazítások lelassítanák a német gazdaságot. Sőt, a konjunktúramutatók és a legfrissebb autóipari beszámolók további gyorsulásra utalnak. Ennek hátterében egyrészt a szárnyaló ázsiai kereslet és az újra gyorsuló amerikai gazdaság áll, ami történelmi csúcsra repítette a német kivitelt. A német „foglalkoztatási csoda”, a húszéves csúcson levő foglalkoztatás pedig a német háztartások optimizmusát és költekezési hajlandóságát fűti. Emellett a történelmi mélyponton levő euróövezeti kamatláb szintén további lökést ad a német gazdaságnak, így a német vállalatok további beruházásokat és munkaerő felvételt terveznek. Mindezek fényében a német gazdasági növekedés idén könnyen túlszárnyalhatja a jelenlegi 2,2-2,5%os várakozásokat. Csak hab a tortán, hogy a kiváló gazdasági teljesítménynek köszönhetően a német költségvetési hiány jóval a tervezett alatt alakul, ami több tízmilliárd euróval csökkenti az államháztartás finanszírozási igényét, így a kiszorítási hatását, lehetővé téve, hogy a befektetők pénze a reálgazdaságba, vagy más tőkepiacokra áramoljon. A német gazdaság kirobbanó teljesítménye a régiót és így a

hazai gazdaságot is roppant erővel húzza, a hazai ipar növekedése évtizedes csúcsokat döntöget. A folyamatban levő és a közeljövőben kezdődő feldolgozóipari beruházásoknak köszönhetően a hazai ipari kibocsátás a következő években is élénk maradhat, jelentősen hozzájárulva a GDP növekedéséhez. A régóta várt strukturális reformok is végre elkezdődhetnek. A társadalom egy része minden bizonnyal megszorításként fogja átélni az egyes jóléti kiadások, támogatások csökkentését, azonban ezen intézkedések nem jelentenek egyoldalú megszorításokat, mivel a másik oldalon adócsökkentések állnak. A kormány a nyereségadó és a személyi jövedelemadó csökkentését egyes ágazatok különadójával fedezte – átmenetileg. Mivel a kiadáscsökkentések következtében kivezethetőek lesznek a „válságadók”, az intézkedések végeredménye az újraelosztási ráta csökkenése lesz. A magyar állam újraelosztásának mértéke messze meghaladta a régiós országokéit. Ennek egyik következménye az akut költségvetési deficit és növekvő államadósság volt. A másik következménye a régiót mes�sze meghaladó adószint, ami versenyképtelenné tette hazánkat a régiós országokkal szemben, jövedelemeltitkolásra, teljesítmény visszatartásra, valamint adókerülésre ösztönzött. A legnagyobb versenyhátrányt azonban

a kis-középvállalkozások szenvedték el, aminek következtében duális szerkezetűvé vált a gazdaság. Ezek fényében a megvalósult és további adócsökkentések pozitívnak tekinthetők. Ennek fedezete hosszabb távon azonban csakis a kiadások fájdalmas csökkentése lehet. A kormány tervei javíthatják a foglalkoztatást, ami a potenciális gazdasági növekedés gyorsításához nélkülözhetetlen. Különösen fontos az inaktívak visszaterelése a munkaerőpiacra. A kormány ismételt elkötelezettsége a reformok mellett máris javította a hazai gazdaság kockázati megítélését, a forint erősödött, a kockázati felárak és állampapírhozamok jelentősen estek. Az elmúlt időszakban a kockázati megítélés kifejezetten negatív volt, a befektetők már beárazták a bóvli kategóriába sorolást is. Közismert, hogy a magyar besorolást a nagy hitelminősítő intézetek mindegyike egy kategóriával tartja a bóvli felett, negatív kilátással. Az államadósság törlesztésével kapcsolatos kockázatokat mutató CDS felár ugyanakkor jóval meghaladta olyan országokét, amelyek jelenleg a befektetési kategória alatt vannak. Ezért, amennyiben a tervezett reformok fenntartható költségvetési kilátásokat eredményeznek, a kockázati megítélésnek jelentősen javulnia kell, a hitelminősítési kilátásokban pedig pozitív irányú elmozdulásra lehet számítani. 


13

Gazdaság

Az otiva műhelyéből szeretnénk, ha Tagintézményeink talatok alapján rövid esszé jelegű vezetői, alkalmazottai többet tudná- írásaikban összefoglalják egy-egy nak az OTIVA ellenőrzési területének érdekesebb téma, terület, termék munkájáról, eredményeiről. Helyszí- ellenőrzésével kapcsolatos célokat, ni ellenőreink a 2010-es vizsgálati te- eszközöket, elvárásokat. Reméljük, vékenységük során leszűrt tapasz- mindenki talál majd maga számá-

ra érdekes, figyelemfelkeltő információkat a most megjelenő kettő, illetve a Takarék lap következő számaiban olvasható további összegzéseinkben. Varga Lajos, OTIVA – Ellenőrzési igazgató

Devizahitelezés a 2010-es ellenőrzési tapasztalatok alapján Szerző: Nagyné Baán Ildikó Helyszíni ellenőr, OTIVA

A hitelintézetek 2004-től kezdték el a devizaalapú forint hitelek folyósítását, amihez kicsit késve az Integráció is csatlakozott. A devizaalapú hiteleke iránti igényt az államilag támogatott forinthitelek 2003 évi szigorítása váltotta ki, mivel a jelzáloghitelek iránt nagy kereslet mutatkozott a piac szereplői részéről. A megfizethető kamatszint miatt a hitelezhető körbe olyan ügyfelek is bekerültek, akik korábban nem vagy csak korlátozott mértékben kaphattak volna hitelt.

a devizahitelt igénylők egy ré-

sze nem mérte fel – korábbi évtizedekben tapasztalat sem volt - a devizahitelben rejlő nagyfokú árfolyamkockázatot és annak következményeit, hogy a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítják és törlesztetik, viszont a deviza vételi és eladási árfolyam között is változó mértékű rés található, ami szintén az ügyfelet terheli. Egyre nő azon ügyfelek száma, akik a 150/160 CHF/HUF árfolyamon felvett hiteleket nehezen, illetve késedelemmel tudják csak törleszteni a jelenlegi 200/220 CHF/HUF árfolyam mellett.

A takarékszövetkezetek jellemző gyakorlata A takarékszövetkezetek többsége a devizahitelezést korábban az MTB Zrt. ügynökeként végezte, amihez a takarékszövetkezet ajánlott fel biztosítékot, bankkezességet a fennálló tőketartozás 120 %-ig. 2006-2007-től kezdve a takarékszövetkezetek többsége áttért a saját jogon végzett devizahitelezési tevékenységre, nyilat-

14


kozatot téve a PSZÁF felé a feltételek rendelkezésre állásáról. A devizahitelek folyósítása a lakossági ügyfelek részére elsősorban szabad felhasználású jelzálogjog, ingatlan vásárlási és fogyasztási típusú, míg a vállalkozói ügyfelek részére szabad felhasználású jelzálogtípusú forgóeszközhitel típusban történt. Valamennyi takarékszövetkezet elkészítette a devizahitelezéshez szükséges új szabályzatokat (devizaalapú hitelezési tevékenység-, árfolyam kockázati-, deviza nyitott pozíció-, limitrendszer és a devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményének meghatározásáról szóló szabályzat), valamint a meglévő kockázatvállaláshoz (Üzletszabályzat, Kockázatvállalási-, Hitelezési-, Fedezetértékelési szabályzat) és a számvitelhez kapcsolódó szabályzatok (számviteli politika számlarend, számlatükör,) kiegészítését végrehajtották. A tapasztaltak alapján a szabályzatok aktualizálása folyamatosan megtörténik figyelembe véve a PSZÁF ajánlásait is. A devizaalapú hitelek folyósításának forrását jellemzően az MTB Zrt-től

vásárolt deviza, vagy felvett hosszú lejáratú hitel, néha más kereskedelmi banktól vásárolt vagy saját jogon gyűjtött deviza képezte. A devizaforrás biztosítására keretszerződés került megkötésre, melynek fedezetét az I és T betét valamint államkötvény óvadékba helyezése képezte. A devizahitel kérelmek előkészítésének és engedélyezésének folyamata általában megegyezik a forinthitelezési gyakorlattal. A kölcsönszerződések megkötése devizában történt, amit a folyósítás napján érvényes devizahitel vételi árfolyamán kerültek forintra átszámításra. A szerződésekben vagy a mellékletekben (ügyfél által aláírva) felhívták az ügyfelek figyelmét a devizahitelekben rejlő magas kockázatokra a Hpt. 203. § (4) és (5) bekezdéseinek megfelelően. Az árfolyam meghatározás a forrást biztosító hitelintézet árfolyama alapján naponta történik. Több esetben előfordult, hogy a devizában rejlő árfolyamkockázat miatt 10 % többletfedezeti követelményt írtak elő. Hó végén vagy naponta a devi-

Gazdaság

zahitel állományt, devizaforrást az MNB középárfolyamon értékelik. A hitelnyilvántartások vezetése devizában és forintban is megtörténik, mindegyik informatikai rendszerben külön modul áll rendelkezésre, ami hasonló felépítésű, mint a forint hiteleknél. A hitelek törlesztése havonta/ negyedévente történik, a törlesztés tartalmazza az esedékes tőkét, kamatot és kezelési költséget. Az árfolyam különbözet elszámolása legtöbb esetben a törlesztő részlet részét képezi, de előfordul, ahol havonta vagy negyedévente elkülönülten történik. A takarékszövetkezetek a nyitott pozíció alakulását naponta figyelemmel kísérik a 244/2000 (XII. 24.) Kormányrendeletben foglaltak alapján. A vizsgált időszakban egy-két esetben fordult elő, hogy a nyitott pozíció meghaladta a szavatoló tőke 2 %-át, ami után megképzésre került a tőkekövetelmény. Ennek oka a szabad devizaforrás, mivel az ügyfelek törlesztése eltér a takarékszövetkezet törlesztési kötelezettségétől, valamint a visszafogott devizahitelezés. 2008. második felétől több takarékszövetkezet a gazdasági válság

negatív hatásai miatt a devizahitelezést szünetelteti. Általános jellemzőt, hogy a devizahitelek állománya kismértékben csökkent, az összes hitelállományhoz viszonyított aránya 3-12 % között fordult elő. A tapasztaltak alapján az árfolyamváltozás hatását a tagintézmények folyamatosan figyelemmel kísérik. A fedezettel rendelkező hitelek fedezeti rátájának felülvizsgálata rendszeresen megtörténik. Pótfedezet bevonásra a vizsgált esetekben jellemzően nem került sor annak várható negatív üzletpolitikai hatása miatt. A PSZÁF jelentésszolgálati kötelezettséget minden vizsgált devizahitelezéssel foglalkozó takarékszövetkezet/bank teljesítette.

A leggyakrabban felmerülő hiányosságok A devizahitelek vizsgálata során lényeges, speciális hiányosságok jelenleg már nem merülnek fel. A jellemző problémák a forint alapú hitelezéssel megegyezőek. Ha szükséges, akkor az ellenőrzés felívja a takarékszövetkezet vezetésének figyelmét a devizahitelezés árfolyam kockázatának

kiemelt kezelésére, az ingatlan árak jelentős mérséklődése miatt a deviza hitelek fedezettségének folyamatos figyelemmel kisérésére, az értékbecslések felülvizsgálatára, illetve szükség esetén a pótfedezet bevonásának szükségességére.

Változások a deviza hitelezés területén Valószínűsíthető, hogy az integrációban új lakossági devizahitel folyósítás drasztikusan csökken a 2010. évi XC. törvény 81-83. §-ainak rendelkezése alapján, miszerint a természetes személy tulajdonában álló ingatlanra devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződésből keletkező hitelezői követelés biztosítására jelzálogjog nem jegyezhető be. A rendelet e paragrafusa nem érinti az egyéni vállalkozókat. Tekintve, hogy az integrációban jellemzően svájci frank alapon történt a kihelyezés, ezért szükségesnek tartjuk felkészülni a hitelkockázat csökkentése érdekében az esetleges hitel átstrukturálásra, figyelembe véve a PSZÁF által kiadott 1/2011. számú vezetői körlevélben foglaltakat. 

Az OTIVA helyszíni ellenőrzése a betét üzletág területén Szerző: Berkes Patrícia Helyszíni ellenőr, OTIVA

Az OTIVA a szabályozottság ellenőrzése során kiemelten vizsgálja az Üzletszabályzat tartalmát abból a szempontból, hogy maradéktalanul rögzítésre kerültek-e benne a Hpt. 207., és 208. §-ában előírtak. A pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni, ha a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő magatartási kódexnek vetette alá magát, ezt a tényt köteles egyértelműen feltüntetni üzletszabályzatában.

a betétügylet feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell különösen: a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát, a kamatszámítás, illetőleg az átlagkamat-számítás módját, a kamat megváltoztatásának lehetőségét, azt a

legkisebb összeget, amelyet a hitelintézet betétként elfogad, azt a legrövidebb időtartamot, amíg a betétet nem, illetve csak a kamat vagy annak egy része elvesztése árán lehet kivenni, a fizetendő kamatból történő – a hitelintézet által eszközölt – esetleges levonásokat,

a betétszámla megszüntetésének módját, esetleges költségét, a betét biztosítottságára vonatkozó információt, valamint névre szóló betét esetében a hitelintézet által nyilvántartott személyi azonosító adatok körét. Az Üzletszabályzaton kívül Folytatás a 16. oldalon


15

Gazdaság

Folytatás a 15. oldalról Betétek részletes a különböző betéti termékekre vonatkozó eljárásrendek is átvilágítás- ellenőrzése ra kerülnek A szúrópróbaszerűen kiválasztott . betétek esetében az OTIVA vizsBetétállományok gálja az okiratok okmányszerű kealakulása zelését, a betétek megnyitását, a Betétállományok alakulásának vizs- rendelkezési módokat, a bizonygálata során elemzésre kerül a be- latolást, az aláírások egyezőségététállomány összetétele, lejárata, nek vizsgálatát, a kamatszámítást, az állományok mozgása, nagysága, az elhalálozás esetére szóló, és leváltozása, továbbá a nem nevesí- járati kedvezményezett megjelötett betétek alakulása. Ezen kívül léssel ellátott betétek kezelését, az OTIVA figyelmet fordít a Hpt. 88. a különleges rendeltetésű beté§-ában előírtak betartására, misze- tekkel kapcsolatos eljárásokat, a rint a hitelintézet nyilvános forrás- betéti okiratok elvesztésével és gyűjtés céljából – betét elfogadásán megsemmisülésével kapcsolatos kívül – kizárólag kötvényt és leté- rendelkezéseket, az okiratok letilti jegyet bocsáthat ki, valamint az tását, semmissé nyilvánítását, vaegyes értékpapírok előállításának, lamint a kamatmódosításhoz kapkezelésének és fizikai megsemmisí- csolódó eljárást. tésének biztonsági szabályairól szó- A kiválasztás során az OTIVA küló 98/1995. (VIII. 24.) Kormányrende- lönös figyelmet fordít az egyszemélet előírásainak betartására is. lyes kirendeltségeken, betétgyűjtő pénztárakban kezelt betétekre, Betétállomány amely fontosságára a PSZÁF 2/2010. általános vizsgálata számú, a belső csalások megelőzéA betétállományon belül az OTIVA séről és felderítéséről szóló vezetői kiemelten vizsgálja a nagybetétek körlevele is felhívta a figyelmet. nagyságát, nyilvántartásának módA betétekkel kapcsolatos ját, állományi összetételét, lejáratát, illetve azt, hogy okozhatnak-e ügyfél tájékoztatás likviditási zavart. A nagybetéteken A vizsgálat célja annak megállapítákívül ellenőrzi a hirdetménytől el- sa, hogy a tagintézmény megfeletérő kamatozású, a dolgozói, illetve lően tájékoztatta-e az ügyfeleit az az óvadékolt betéteket. Elemzés- OBA-val kapcsolatos kérdésekről. re kerül a betétkamatok alakulá- Betartásra kerültek-e a Hpt. 204.§sa, a kamatok meghatározásának ában foglaltak, miszerint a hitelmenete. intézet köteles a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különöÜgyfélnyilvántartás sen az Alap által biztosított betétAz ügyfélnyilvántartás ellenőrzé- típusokról, a biztosítás mértékéről, sének legfőbb célja annak eldön- továbbá a 101. § (1) bekezdése szetése, hogy a nyilvántartás lehető- rinti kártalanítási kifizetés feltételevé teszi-e a betétesek kártalanítási iről, valamint a biztosítás igényjogosultságának egyértelmű meg- bevételéhez szükséges eljárásról állapítását. A szúrópróbaszerűen ki- a betétest közérthető formában választott ügyfelek a számítógépes tájékoztatni. törzsadat nyilvántartásban szere- A helyszíni ellenőrzés során az pelnek-e, illetve a tulajdonosok, a OTIVA meggyőződik arról, hogy a rendelkezésre jogosultak és a meg- tagintézmény eleget tett-e a Hpt. hatalmazottak rendelkeznek-e a 203. § (1), és a 206. § 1) bekezdéséHpt-ben előírt azonosító adatokkal. ben előírtaknak, illetve reklámtevéEllenőrzésre kerül továbbá a biztosí- kenysége során betartotta-e a Hpt. tásból kizárt betétek kezelése is. 205/A. §-ában foglalt tilalmat.

16


A leggyakrabban felmerülő hiányosságok A szabályozottság terén a leggyakrabban felmerülő hiányosság az, hogy a betétügylet feltételeit magában foglaló üzletszabályzat csak a tevékenységi engedély számát tartalmazza, a dátumát viszont nem, továbbá a Magatartási kódex aláírása nem kerül rögzítésre (Hpt. 207. § (2) bekezdés). A legkisebb betétként elfogadható összeg esetében egyes tagintézmények még mindig 1 Ft-ot tüntetnek fel, annak ellenére, hogy az MNB 2008. év márciusáig kivonta a forgalomból az egy-, és kétforintos címleteket. A szabályzatokban, eljárásrendekben nem kerülnek módosításra a pénzmosással, valamint az OBA általi betétbiztosítással kapcsolatos jogszabályi hivatkozások, összeghatárok. Fentiek tekintetében a szabályzatokon belüli összhang sem minden esetben biztosított, mivel a hivatkozások felülvizsgálata gyakran csak a szabályzat fő részére terjed ki, figyelembe nem véve a mellékleteket (pl. általános szerződési feltételek). A betétállomány általános vizsgálata során gyakori hiányosság, hogy a takarékszövetkezet nem alakította ki, és nem vezeti naprakészen a nagy egyedi betétek nyilvántartását, amelynek kötelezettségét szabályzatuk írja elő. Az egyedi kamatozású betétek alkalmazása széles körben elterjedt, azonban ennek írott szabályozottsága gyakran hiányos. A tagintézmények figyelmét gyakran fel kell hívni arra, hogy értékpapír előállítására csak PSZÁF engedéllyel rendelkező nyomda jogosult. Az engedéllyel rendelkező nyomdákról a Felügyelet nyilvántartást vezet, melyet rendszeresen, de legalább félévente közzétesz hivatalos lapjában, valamint a Pénzügyi Közlöny című hivatalos lapban. Az ügyfélnyilvántartás terén a leggyakrabban előforduló megállapítás az, hogy a BOSS informatikai rend-

Gazdaság

szer a számlabetétek esetében a tulajdoni arányt, számlatulajdonos és társtulajdonos esetében nem tudja kezelni, így az OBA kártalanításhoz lekért listák nem a valós betétállományt mutatják ügyfelenként. Az OBA kártalanítás jogosultságának egyértelmű megállapítását csak kézi korrekcióval lehet elvégezni. A betétek részletes ellenőrzése során előforduló hiányosság, hogy a betétkezelés, a nyilvántartások kialakítása, vezetése, illetve az alkalmazott nyomtatványok köre a takarékszövetkezeten belül nem

egységes, kirendeltségenként más és más. Ez legtöbb esetben a szabályzatok, eljárásrendek nem megfelelő alkalmazásából adódik. Az ügyfél tájékoztatás terén leggyakrabban előforduló megállapítás az OBA betétbiztosításra, illetve a pénzmosásra vonatkozó tájékoztató anyagok aktualizálásának hiánya, valamint, a betétregiszter kifüggesztésének hiánya. Ezen kívül a tagintézmények egységeiben előfordul az a gyakorlat is, hogy az ügyfelek rendelkezésére bocsátandó tájékoztatók közül megtalálható

az aktuális is, azonban a régi anyagokat nem vonták be, amely az ügyfelek számára rendkívül megtévesztő. Összességében megállapítható, hogy a tagintézmények a betét üzletág vizsgálata során feltárt hiányosságokat az ellenőrzés lezárását követően fokozatosan megszüntetik, a szabályzatokat aktualizálják, a helytelen gyakorlat kiküszöbölését pedig a szabályzatok tartalmának vezetői számonkérésével és a belső ellenőrzés tevékenységének fokozásával el is érik. 

 Agrártalálkozó az egyetemen

Regionális szakmai fórum Pécsett Szerző: Váradi Lajos – Moizs Attila

A Mecsekvidéke Takarékszövetkezet – a tavalyi évhez hasonlóan – Pécsett, a Pécsi Tudományegyetem aulájában tartotta ügyféltalálkozójával egybekötött szakmai rendezvényét 2010. december 3-án. A takarékszövetkezet a rendezvény fővédnökének Búsi Lajos urat, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkárát kérte fel, aki a felkérésnek örömmel tett eleget.

mint Moizs Attila, a takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője elmondta a rendezvény idén is több célt szolgált. Legfontosabb, hogy lehetőséget teremtett agrár, illetve más kis- és középvállalkozás formában működő ügyfeleik számára, hogy az egyes szakterületekről közvetlenül jussanak aktuális információhoz, a színvonalas előadásokat követően pedig konzultálhassanak, kérdezhessenek a vidéket érintő legfontosabb változásokról. E mellett az ügyféltalálkozón a takarékszövetkezetek és a vidék közötti kapcsolat fontossága, üzleti, társadalmi együttműködése kapott hangsúlyt. Örülök - mondta az elnök -, hogy idén is színes, változatos szakmai programot sikerült ügyfeleinknek

biztosítanunk, ezt az is bizonyítja, hogy a decemberi – már igen zsúfolt időszakban is - közel 300-an vettek részt a találkozón. (A részletes napirend az alábbiakban.) Az ügyfelek mostoha időjárási körülmények ellenére is időben megérkeztek. Baranya, Tolna, Somogy és kis késéssel Zala megyéből is. A 13 órától koraestig tartó programot Moizs Attila köszöntője nyitotta meg, majd a napirend ismertetését, és az előadók bemutatását követően, felkérte Búsi Lajost, a vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkárt, hogy tartsa meg előadását a vidékfejlesztés aktuális kérdéseiről. Búsi Lajos úr előadásában érintette az uniós támogatások eddigi felhasználását, felhívta a figyelmet az elosz-

tás aránytalanságaira, aszimetráira. Mint elmondta dolgoznak azon, hogy a támogatások igazságosabban jussanak el a vállalkozásokhoz és elsődleges feladatuknak tartják azt is, hogy a pályázatok benyújtásától a kifizetésig eltelő – jelenleg rendkívül hosszú időt – jelentősen lerövidítsék. Folytatás a 18. oldalon




A rendezvény fővédnöke, Búsi Lajos, nyilatkozik

17

Gazdaság

Folytatás a 17. oldalról Hangsúlyozta a vidék, a vidéki gazdálkodók, a mezőgazdasági termelők fontosságát a gazdaságpolitikai tervekben és ismertette az őket érintő várható változásokat. Beszámolója végén a gazdák konkrét kérdéseire válaszolt. A takarékszövetkezet elnöke – Moizs Attila – ezt követően általánosságban beszélt a válság kirobbanása óta eltelt időszakban a bankok, ezen belül a takarékszövetkezetek megítéléséről. Bemutatta, hogy közvélemény által a bankokkal szemben megfogalmazott negatív vélemények többsége a takarékszövetkezetek esetében nem állja meg a helyét. Röviden ismertette a nemzetközi pénzügyi környe-

zet állapotát, várható változásait, és részletesen beszámolt a hazai bankrendszer, illetve a szövetkezeti szektor helyzetéről. Ezt követően kitért a takarékszövetkezetek a hazai gazdaságban betöltött erősödő szerepéről. Bemutatta a Mecsek-vidéke Takarékszövetkezet 2010. évi fejlődését és 2011. évi terveit, az új szolgáltatásokat és termékeket. Dr. Szieberth Mihály a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kirendeltség-vezetője adott tájékoztatást a hivatal tevékenységéről, feladatairól, a 2010. és az idén várható kifizetések ütemezéséről. A szakmai programot Hetényi Csaba vezérigazgató úr zárta, aki a Korona Közraktár Zrt. tevékenységét, működését, piaci pozícióját és terveit

ismertette. Előadásában bemutatta a közraktározás helyzetét, kockázatait és azokat a lehetőségeket, melyekkel ezek a kockázatok csökkenthetők. Tájékoztatóját termékismertetők, ajánlatok átadásával zárta. A svédasztalos vacsoráig Nagy Bandó András csaknem háromnegyed órás műsorával szórakoztatta a jelenlévőket, a vacsora után a program nem hivatalos részében lehetőség nyílt a banki munkatársakkal és az előadókkal való közvetlen, személyes beszélgetésre, mely lehetőséggel az ügyfelek nagy számban éltek is. Az ügyféltalálkozó az ügyfelek vis�szajelzései és a takarékszövetkezet vezetőinek értékelése alapján egyaránt sikeres volt, és minden bizon�nyal megrendezik 2011-ben is. 

 Moizs Attila tanulmánya a szövetkezeti hitelintézetek sajátosságairól

A tulajdonviszonyok átalakítása a takarékszövetkezetben (I. rész)

Szerző: Napjainkban – kimondva, kimondatlanul – kérdés: hogyan tovább takarékszöMoizs vetkezetek? Átalakuljon-e, összeolvadjon-e egy-egy olyan takarék, amelynek koAttila moly nehézséget okoz a piacon maradás? Valódi dilemma-e ez a kérdés, vagy csak a külső körülmények kényszere az, ami döntés elé állítja a vezetőket? Kinek-kinek magának kell eldöntenie, hogy napirendre tűzi-e az átalakítást. Moizs Attila a tanulmányában arra is rávilágít, hogy milyen különbségek vannak a szövetkezeti tulajdon működtetése és a tőkekoncentráció között. A tanulmányt, a terjedelme miatt két részben közöljük. a takarékszövetkezetek tulaj-

donviszonyait a Szövetkezeti törvény és - mint speciális tevékenységű szövetkezetét - a Hitelintézeti törvény szabályozzák, a részletes belső rendelkezéseket pedig az alapszabály állapítja meg. A tulajdonosok száma tekintetében a Szövetkezeti törvény minimum 7 tagot ír erő, a mindenkori taglét-

18


szám legalább fele természetes személy, legfeljebb fele jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, tekintet nélkül a tagok állampolgárságára, vagy bejegyzett székhelyére. A tagság összetételére vonatkozó előírás alól kivétel a kizárólag szövetkezetek által alapítható másodlagos szövetkezet.

Gazdaság

A gazdasági társaságokénál magasabb taglétszám a szövetkezetek személyegyesítő jellegére utal, szemben például az akár egyszemélyes részvénytársaság tipikusan tőkeegyesítő szerepével. A tagok számára legalább 1 részjegy jegyzése (illetve, ha azt az alapszabály lehetővé teszi azzal egyenértékű nem pénzbeli hozzájárulás teljesítése) kötelező, a részjegy névértékének összegét (alaprészjegy) és az egy tag által váltható részjegyek számának felső határát az alapszabály állapítja meg. Az Országgyűlés 2010 decemberében elfogadta „a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról” szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) módosítására vonatkozó T/1479/49 sz. törvényjavaslatot1 , amely (egyebek mellett) 10 ezer forintban határozza meg az alaprészjegy legmagasabb megállapítható névértékét2. Az előírás célja, a nyílt tagság és a személyegyesítő jelleg erősítése, kivédendő a szövetkezet jellegével ellentétes külső és belső szándékú tőkekoncentrációs törekvéseket, aminek egyik eszköze pedig valóban, maga a vagyoni hozzájárulást megtestesítő értékpapír lehet. A részjegy sok tekintetben hasonló jellemzőkkel bír, mint a részvény, azonban a tőkeképzés és tőkekoncentráltság szempontjából két alapvető eltérést mutat. Az egyik lényeges különbség, hogy a részvénnyel ellentétben a részjegyek száma nincs limitálva, a tulajdonosok száma folyamatosan változhat. A másik, hogy a részjegy forgalomképtelen, szabad adásvétel tárgyát nem képezheti szemben például a nyílt részvénytársaság értékpapírjával. A Hpt. a tulajdonosi koncentráció megakadályozására úgy rendelkezik (216.§ (3) bekezdés), hogy a szövetkezeti hitelintézetek esetében egy tag közve-

tett és közvetlen tulajdona nem haladhatja meg a 15 százalékot. Vajon ezek a korlátok (minimum 200 tag, tagonként legfeljebb 15 % részesedés a jegyzett tőkéből, figyelembe véve itt a tagonkénti egy szavazatot is) kellő védelmet nyújtanak-e a külső kivásárlási és belső koncentrációs törekvések ellenében? Egyáltalán szükségesek-e a jogszabályi limitek és minőségileg alkalmasak-e szerepük betöltésére?

A szabályozók szükségességéről Elsőként meg kell vizsgálni, pontosan milyen célt szolgálhatnak ezek a szabályozók, ki és mi ellen kerültek a törvénybe. A takarékszövetkezetek átlag fél évszázados működésük során jelentős tartalékokat halmoztak fel, amelyek a saját tőke elemei között kerülnek kimutatásra. Többnyire ez nevesítetlen, fel nem osztott vagyonelemként, eredménytartalékként szerepel a szövetkezet forrásai között és akár tízszeresét, vagy hússzorosát is kiteheti a jegyzett tőkének. Erre a tőkealapra a Hpt. 216/A. § alapján – eltérően a hitelintézeti törvény alá nem tartozó szövetkezetekétől – nem formálhat jogot a tag, kilépésekor csak az általa ténylegesen bevitt vagyonra tarthat igényt, a felett a tagság egésze rendelkezik demokratikus intézményein, választott testületein keresztül. Ha a dologi jog oldaláról közelítjük a szövetkezeti tagok tulajdonát, arra egyfajta átmeneti tulajdoni alakzatként tekintünk a magántulajdon és a köztulajdon között, hiszen a tulajdonosi jogokat több személy gyakorolja, akik magántulajdonaik meghatározott részét egyesítették, ezt takarja az Alkotmányban 1989. október 22ig szereplő szövetkezeti tulajdon elnevezés3. Ennek megfelelően a

tulajdonjogban megtestesülő részjogosítványok gyakorlása is eltér, mind a magán-, mind a köztulajdonétól. Ha ezeknek vizsgálatát a felhalmozott eredménytartalékra szűkítjük, az alábbi megállapításokra jutunk.

A birtoklás joga A takarékszövetkezet tagsága két csoportra osztható: a szövetkezetben személyesen közreműködő, illetve csak vagyoni hozzájárulást teljesítő és tulajdonosi jogosítványait csak a közgyűlésen (továbbá részközgyűlésen vagy küldöttgyűlésen) gyakorló tagokra. Előbbi csoporton belül is meg kell különböztetni a vezető tisztségviselőket azoktól a személyes közreműködőktől, akiknek az irányításba nincs közvetlen beleszólásuk. A felhalmozott eredménytartalék különféle eszközökben, például tárgyi eszközökben, pénzeszközökben, követelésekben testesülhetnek meg. Amíg például

A takarékszövetkezet vagyona leggyakrabban a személyesen közreműködő tagok birtokában van. egy magánszemély mindezeknek általában birtokában van, addig a szövetkezeti tulajdon, vagy pl. állami tulajdon esetében ez nem feltétlenül van így. A takarékszövetkezetben jellemzően ezek a javak a szövetkezetben személyesen közreműködő tagok birtokában, illetve a nem tag alkalmazottak birtokában vannak (pl. ingatlanok, járművek, munkavégzéshez szükséges eszközök), amíg például egy önkormányzati köztulajdon esetében nem is mindig egyértelmű a birtoklás kérdése: nehéz eldönteni, hogy egy nyilvános park adott Folytatás a 20. oldalon

2010. december 22. napján került kihirdetésre az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény Hpt. 216. § (2a) 3 Az 1989. évi XXXI. törvény hatálybalépésével a szövetkezeti tulajdon fogalma kikerült az Alkotmányból. Meggyőződésem, hogy a társas magántulajdonnak, a kollektív tulajdonnak ez a sajátos megjelenési formája az állami tulajdonnal, önkormányzati tulajdonnal versengő, azokkal egyenértékű tulajdonforma, amelynek indokolt a jelenléte az Alkotmányban. A szövetkezeti tulajdon téves és káros minősítésének tartom azt a gazdasági társaságok tulajdonával párhuzamosan, annak egyenértékű, vagy alternatív megjelenési formájaként említeni. Hogy csak egy okot említsünk, ez a tulajdonjog teljesen sajátos és minden társaságétól eltérő rendelkezési joggal (ius disponendi) bír. Eltekintve a speciális esetektől, pl. haszonélvezeti jog, vagy vezetékjog, stb.

1

2


19

Gazdaság

Folytatás a 19. oldalról esetben a települési önkormányzat, a fenntartó cég, vagy a parkot látogatók birtokában van-e? A takarékszövetkezet vagyona leggyakrabban a személyesen közreműködő tagok birtokában van.

A használat joga A tulajdonosi jogosítványok jól elkülöníthetők olyan esetekben, amikor a tulajdonlás jól meghatározható, állandó paraméterekkel bíró, ellenőrizhető módon nyilvántartott tulajdonhoz köthető: például egy magánszemély ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett 10 hektár 25 aranykoronás szántója esetén jól meghatározható maga a tulajdon tárgya, a tulajdonos személye és a használati jog is, hiszen az vagy a tulajdonosnál, vagy bérlőjénél van. A közparkok, terek használati joga mindenkit megillett. A takarékszövetkezeti vagyont általában több és

A használat nem csak jog, hanem elsősorban a szövetkezettel szemben meghatározott célok elérése érdekében előírt kötelesség is. fizikai paraméterekkel nem mindig pontosan azonosítható vagyonelem alkotja. Általában a vagyont megtestesítő banküzemi ingatlanokat, informatikai és kommunikációs eszközöket, pénzeszközöket, stb. azok a szövetkezetben személyesen közreműködő tagok, illetve a nem tag alkalmazottak használhatják, akik ezeket a vagyonelemeket birtokolják. Ezek használata munkaköri leírások, belső szabályzatok alapján szigorú belső kontroll mellett történik, a használat nem csak jog, hanem elsősorban a szövetkezettel szemben meghatározott célok elérése érdekében előírt kötelesség is.

A hasznosítás joga A tulajdon hasznosításának joga – az előző példánknál maradva – alapesetben földtulajdonost illeti

20


meg, ő dönti el, hogy földjét maga használja, vagy ezt a jogát átruházza, pl. bérbeadja. A köztulajdon tekintetében ez sok esetben korlátozásokkal érvényesül, hiszen park, köztér átadható ugyan ideiglenes rendezvények céljára, de tartósan nem hasznosítható az alaprendeltetésétől eltérően, vagy pl. önkormányzati tulajdonban lévő út nem zárható el hos�szabb időre a forgalom elől, mert ilyen hasznosítással az önkormányzat jogszabályokba ütközne, pl. személyes alapjogokat sértene. A takarékszövetkezet esetében a vagyon hasznosításának joga közelebb áll a köztulajdonéhoz: a vagyonelemek hasznosítása tekintetében a döntéshozó (igazgatóság, ügyvezetés, stb.) általában szigorú korlátok közé van szorítva. A banküzemi ingatlanok, a kommunikációs, banktechnikai eszközök hasznosíthatósága kizárólagos, de a pénzeszközök, mint vagyonelemek tekintetében hivatkozhatjuk azt a jogszabályi korlátot (Hpt. 216/C. §) is, amely szerint az átalakuló szövetkezeti hitelintézet fel nem osztható vagyonát a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni, tehát nem kerülhet a tagok részére kifizetésre. A szövetkezeti törvény 71. § (5) bekezdése értelmében a jogutód nélkül megszűnő, vagy gazdasági társasággá alakuló szövetkezet ún. „közösségi alapját”, mint fel nem osztható szövetkezeti vagyont más szövetkezet, vagy szövetkezeti szövetség részére át kell adni, így a takarékszövetkezettől más szövetkezeti intézményhez kerül e vagyonelem hasznosítási joga. Egyes –, elsősorban a hitelintézeti tevékenységhez köthető – vagyonelemek (pl. szabad pénzeszközök) hasznosításában ugyanakkor a menedzsment nagy önállóssággal, de kizárólag a gazdasági racionalitásoktól és befektetési limitektől korlátozva dönthet. Összességében azonban a takarékszövetkezeti tulajdon hasznosításának joga szűk keretek között mozog és a hasznosításban

elsősorban gazdasági prioritások jutnak érvényre.

A rendelkezés joga Változatos ugyanakkor a rendelkezési jog gyakorlásának képe a szövetkezeti vagyonelemek felett, ami részben magának a rendelkezési jognak az összetettségére, részben a vagyonelemek sokféleségére vezethető vissza. Például a köztulajdonra jellemző sajátosságként említem, hogy bár a rendelkezési jogot a közösség képviseleti úton a tisztségviselőin keresztül gyakorolja, ez a képviselet nem ad felhatalmazást a tulajdon megsemmisítésére, szemben azzal a magánszeméllyel, aki ezt például személyes tulajdonával bármikor megteheti. Ellenkezőleg, a köztulajdon felett rendelkezők a jó gazda gondosságával, hűen kötelesek a vagyont kezelni, a közérdeket szem előtt tartva. (Például a selejtezésnek, irattározásnak, adatkezelésnek önkormányzatnál és szövetkezetnél is szigorú szabályai vannak.) Ennek megfelelően a menedzsment általában ellenérték nélkül nem is mondhat le a tulajdonról, azonban ez alól vannak kivételek. A gazdálkodás körén kívül, de a szövetkezet társadalmi szerepének és felelősségvállalásának keretei között dönthet támogatások nyújtásáról, adományok odaítéléséről. Az esetek nagy többségében a takarékszövetkezeti vezetőknek széleskörű meghatalmazása van az és�szerű gazdálkodás és a jogszabályi előírások keretein belül a vagyon átalakításában, megterhelésében, ellenérték fejében történő elidegenítésében. Rendszerint önállóan dönthetnek bankfiókok nyitásáról (pénzeszközt alakít tárgyi eszközzé), óvadék nyújtásáról (vagyon megterhelése), eszközök (pl. ügyfelekkel szembeni követelések, követelések fejében átvett eszközök) értékesítéséről. Önkormányzat az ilyen jellegű rendelkezési jogosultságokat jóval kötöttebben gyakorolhatja (pl. törzsvagyont nem terhelheti, tartozást nem engedhet el).

Gazdaság

A takarékszövetkezeti tulajdonról tehát azt állapíthatjuk meg, hogy a takarékszövetkezetben a kapcsolódó részjogosítványok jelentős részét a menedzsment, tehát a tagság, a tulajdonosok szűk köre gyakorolja. Azok a tulajdonhoz kapcsolódó részjogosítványok amelyeket a menedzsment közvetlenül nem gyakorol, vagy evidensek, azaz az ésszerű gazdálkodás keretei meghatározzák a tulajdonosi magatartást, vagy a menedzsment munkáltatói, szabályalkotási funkcióján keresztül közvetetten képes hatni rájuk. Így a menedzsment a teljes közösségi tulajdon felett a magántulajdonéhoz közel hasonló jogosítványokkal bír, ez a tulajdonlás távolabb áll a köztulajdon jellemzőitől. A többi tulajdonos pedig igazi közösségi tulajdonos, a tulajdon felett csak kismértékben, képviseleti rendszeren keresztül diszponál. Ezt erősíti, hogy a menedzsmenttel szemben erős információs hátrányban is van, hiszen se nem személyes közreműködő tag, se nem szakmai befektető. Befektetéséből csak a részjegyére, annak osztalékára tarthat igényt, azonban a részjegytőke jellemzően kisebb, mint az eredmény-tartalék, a felhalmozott vagyon. Látható, hogy a menedzsmentnek megvan a lehetősége arra, hogy a közös vagyonnal, a köztulajdonnal közel úgy rendelkezzen, mint a sajátjával, aminek korlátot valójában csak a vezetők személyes mentalitása, szövetkezeti indíttatása, jóérzése szab. Az akár több évtizede regnáló szövetkezeti gondolkodású vezetők helyébe természetszerűleg új, más értékeken szocializálódott vezetők kerülnek, akik másként viszonyulnak a szövetkezeti vagyonhoz. Ezeknél a vezetőknél nincs feltétlenül személyi garancia arra, hogy azok a jogosítványok, amelyekkel rendelkeznek, a közösség érdekében kerülnek felhasználásra, így egyetértek azzal, hogy ezeket jogi eszközökkel, külső szabályozással kell kikényszeríteni. A felhalmozott eredménytartalék nem csak az előnyös helyzetben lévő

tulajdonosok, hanem külső befektetők, spekulánsok célpontja is lehet. A takarékszövetkezetekkel üzleti kapcsolatba került piaci szereplők felismerték a szabályozás hiányosságaiban rejlő üzleti lehetőséget. A nyitott tagság, mint a szövetkezetek esetében kötelezően alkalmazandó elv alapján a takarékszövetkezet köteles tagjai közé felvenni minden jelentkezőt, aki a szövetkezet céljaival egyetért és a vagyoni hozzájárulást rendelkezésre bocsátotta. Mivel a vagyoni hozzájárulás általában a saját tőkéhez képest jelképes összegű ez nyilvánvalóan nem jelent korlátot a tagság szabályozására, de ez a fajta korlátozás ellentmondana a szövetkezeti szerveződés alapjainak is. A tagsági jogviszony létesítésének alapszabályban rögzíthető feltételei pedig szintén a szövetkezeti szellemiségből és a jogszabályokból eredően sem lehetnek negatívan korlátozóak, így azok a kritériumok, amelyek a tag vonatkozásában megfogalmazásra kerülnek, gyakran nem jelentenek a spekulánsok számára akadályt. Például a leggyakoribb előírás, hogy a tag lakóhelye, székhelye a szövetkezet működési területén legyen nyilvánvalóan egyszerű adminisztrációs kérdés. A tagsági jogviszonnyal kapcsolatban nem kellő körültekintéssel megfogalmazott és alkalmazott alapszabály tehát veszélynek teszi ki a szövetkezetet. Mint azt sajnos gyakorlati példában is láthattuk a spekuláns a takarékszövetkezet taglétszámát alapul véve, néhány ezer forintért embereket bérelt, akiket az alapszabály hiányosságai miatt fel kellett venni a tagok sorába. Az ilyen szavazati többségbe került spekuláns leváltotta a menedzsmentet és saját kezébe vette az irányítást és a szövetkezetet. Ez komoly veszélyeket hordoz a prudens pénzintézeti működés szempontjából. Elvesznek mindazok az értékek és velük az intézményes garanciák, amelyek a biztonságos, körültekintő, demokratikus működésre és kollektív szervezeti célokra épültek. Hogy csak néhányat emeljünk ki, eltűnik a bi-

zalmi viszony a tagság, az ügyfelek és a menedzsment között, ezzel például eltűnik a nagy taglétszámban rejlő tőkepótló képesség (ami egy pénzintézetnél elengedhetetlen), hiszen a tagság olyan cégbe nem fektet, ahol kikerült a kezéből az irányítás és nincs ráhatása befektetése hozamára, az osztalékra, vagy az árazásra. Teljes mértékben megszűnnek a kollektív döntések, a spekuláns a szövetkezeti vagyont sajátjaként kezeli, ezzel egy személyben, belső korlátok nélkül (hiszen a belső ellenőrzést, felügyelő bizottságot saját igényei szerint szervezheti) rendelkezik olyan vagyon felett is, ami nem a takarékszövetkezeteké, hanem csak

Az esetek nagy többségében a takarékszövetkezeti vezetőknek széleskörű meghatalmazása van az ésszerű gazdálkodás és a jogszabályi előírások keretein belül a vagyon átalakításában, megterhelésében, ellenérték fejében történő elidegenítésében. kezelésére bízták. Ez a kezelt vagyon pedig tízszerese- hússzorosa is lehet a saját vagyonnak, amiben csak töredék a spekuláns pénze. Előáll az az irreális helyzet, hogy akár néhány százezer forint befektetéssel a spekuláns több milliárd forint felett rendelkezzen egy személyben, akár a legcsekélyebb szakmai hozzáértés nélkül, ez pedig sem a szövetkezet, sem a szektor, sem a hazai pénzpiac biztonsága szempontjából nem engedhető meg. A szabályozás tehát szükséges, kérdés, hogy alkalmas-e, elégséges-e a takarékszövetkezetek belső tulajdoni viszonyainak rendezésére, a spekulatív tőke kizárására. A szabályok bizonyos tulajdonosi szerkezet elérését célozzák, vagy pusztán tiltóak és a nem kívánatos belső viszonyok kizárására korlátozódnak? ( Folytatás a következő számban.)


21

Gazdaság  A civil szervezetek és a hitelintézetek fóruma

Új szereplők a pénzpiacon Szerző: Idén január 13-14. között Budapesten fórumot rendezett a DemNet (DemokraV. L. tikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány) „Új szereplők a pénzpiacon” címmel. Az eseményt a magyar EU-elnökségi programsorozat részeként rendezték meg, a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) támogatása mellett. a műhelymunka elsődleges célja a civil szervezetek képviselői és a magyar pénzpiaci szereplők közötti párbeszéd kialakítása volt. Több kereskedelmi bank mellett az OTSz is meghívást kapott, annak érdekében, hogy bemutassa az integrált takarékszövetkezeteket, illetve a lehetséges együttműködési formákat a takarékszövetkezetek és a civil szektor szereplői között. Az OTSz-be tömörült takarékszövetkezetek tevékenységéről Varga Antal ügyvezető igazgató számolt be, s örömmel vett tudomást a civil szervezetek azon tapasztalatairól, hogy milyen rugalmasan szolgál-

A civil szervezetek nagyban függenek egy forrástól, ha ez a forrás beszűkül, vagy megszűnik, úgy a szervezet léte kerül veszélybe. ják ki őket a takarékszövetkezetek. A szövetkezeti prezentáción belül felszólalt Nyitrai Ákos, aki az újonnan alakult Szociális Szövetkezetek Szövetségének ügyvezetője. Ezt megelőzően Jean-Philippe Poulnot úr, a francia Chèque Déjeuner ügyvezetője ismertette a szövetkezeti formában működő cafeteria céget, melynek hazánkban is van leányvállalata. A szövetkezeti modul előadásait Váradi Lajos, az OTSz munkatársa moderálta. A fórumot felvezető előadásokon elhangzott, hogy 2008-ban Magyarországon kb. 65.000 non-profit szervezetet tartottak nyílván, ezek zöme a rendszerváltás után, 1990-et

22


követően jött létre. Jelentős részük Alapítvány, vagy Egyesület, de ezentúl közhasznú társasági formákban is működhetnek. Mintegy 78.000 főt foglalkoztatnak, s éves bevételük kb. 1.100 milliárd forintot tesz ki, ami a GDP 4,1%-át képviseli. A bevételek 80%-a a civil szervezetek 15%-ánál csapódik le, ami arról tanúskodik, hogy a civil szervezetek nagy többsége vegetál, vagy stagnál. A kutatás eredményei szerint a civil szervezetek nagyban függenek egy forrástól, ha ez a forrás beszűkül, vagy megszűnik, úgy a szervezet léte kerül veszélybe. Megállapítható az is, hogy rendszerint nem rendelkeznek pénzügyi tartalékokkal, nem kellő szintű a pénzügyi ismeretanyaguk, s általában nem vesznek fel hitelt, mert ehhez nem rendelkeznek megfelelő fedezettel. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy 62%-uk nem küzd pénzügyi problémákkal, 87%-uknak nem volt adósságuk, de ugyanakkor 77%-uknak nem volt semminemű megtakarításuk. Fejlődésük elmarad, mivel alacsony a kockázatvállalásuk, a célokat forrásukhoz igazítják, stabil bevételek hiánya jellemzi őket. Ezért tevékenységükre a projektszerű működés a jellemző. Szinte állandó bizonytalanságban élnek, 74%-uk éves költségvetéssel rendelkezik, s csak minden harmadik civil szervezet készít több évre szóló pénzügyi stratégiát. Nem a növekedés, hanem a túlélés a céljuk. A fórumon megjelent civil szervezetek képviselői is arról számoltak be, hogy nagy a függésük az állami/ önkormányzati támogatásoktól. Mi-

vel tevékenységük főleg az államtól, önkormányzatoktól átvett feladatok ellátására irányul, ezért számíthatnak az innen származó támogatásokra. Az is igaz viszont, hogy minden költségvetési megszorító politika veszélyeztetheti működésüket. Jelentős forrás számukra az adóbevételek 1%-a is, számosan lobbiznak ismeretségi körükben, vagy hirdetések útján e források megszerzése érdekében. Felhívták a pénzintézetek figyelmét arra, hogy ugyan kellő banki fedezetet nem tudnak nyújtani, de többéves működésük kellő garancia arra, hogy a hiteleket vissza tudják fizetni, hiszen az államtól, önkormányzatoktól rendszeresen megkapják a támogatásokat. Sőt, nem engedhetik meg maguknak azt, hogy tartozzanak, hiszen abban a pillanatban kizárják magukat a pályázati lehetőségekből. Két felszólaló is arról számolt be, hogy a pénzügyi válság első évében, 2008-ban, hiába fordultak számlavezető kereskedelmi bankjukhoz, nem jutottak hitelhez. Mindketten a takarékszövetkezeteknél találtak megoldást, ahol nagyon rugalmasan, rövid időn belül kedvezően bírálták el hitelkérelmeiket. A DemNet kutatási összefoglalója is megállapította, hogy a civil szektor számára leginkább a kiterjedt vidéki fiókhálózattal rendelkező takarékszövetkezetek jelentik a pénzügyi partnert: az alapítványok, szövetkezetek körében végzett interjúkból kiderült, hogy nagy részük igény esetén kapott likviditási hitelt (folyószámlahitelt) a számlavezető takarékszövetkezettől. 

Gazdaság

7I?=D7B8_pjeij(&'&$l_hja[iji_l[hi[do[ B[p|hkbjW(&'&#[il[ihja[iji_l[hi[doda"c[bo[jjWaWhaipl[ja[p[j_fWhjd[h[_daip|c|hW^_hZ[jjdac[]$ 7l[hi[doX[d'&)fWhjd[hdal[jjhipj"Wa_aiip[ijl[/&+)('+&'<jZ`X[lj[blW]ol[i|bbec|doZìp[hpZij ajjj[ai"[pp[bJWaWhaipl[ja[p[j[ah[iip[ijl[*&/(*fedjejhj[a[b$ 7pWb|XX_ajj|Xb|pWjWl[hi[doa_h|iip[h_dj_j#chb[]\iip[]WbWf`|dc[]|bbWfjejj#aWj[]h_W[bi^|hec^[bo[p[jj`j" lWbWc_djWabdZ`WieaWjckjWj`WX[$AbdZ`XWdWpeaWfWhjd[h[_dahip[ibj[a"Wa_aaWj[]h_|`kaXWdk]oWdd[ca[hb# j[aZeXe]i^[boh["k]oWdWaaehc_dZWpjaWj[]h_|jÆ]o[b[cX[ll["WXipebjhj[b[cX[dWp[bi^|hecb[]cW]WiWXX fedjip|cejhja[b$

L[hi[do[h[Zcdo[a0 JWaWhaipl[ja[p[j_l[ihja[iji_l[hi[do(&'& Iehip|c ' ( ) ' ( ) ' ( ) ' ( ) ' ( )

JWaWhaipl[ja[p[j :kdWJWaWhaipl[ja[p[j FWddedJWaWha8WdaPhj$ Lb]oi]#>[]o^|jJWaWhaipl[ja[p[j >W`ZJWaWhaJWaWhaipl[ja[p[j Iece]oJWaWhaIpl[ja[p[j P_hY_JWaWhaipl[ja[p[j F?BBxHJWaWhaipl[ja[p[j Ip[]^WbeciL_Za[JWaWhaipl[ja[p[j 8|YiaWJWaWhaipl[ja[p[j 8aaWb`WiL_Za[JWaWhaipl[ja[p[j L|ceifhYiiL_Za[JWaWhaipl[ja[p[j JkhW_JWaWhaipl[ja[p[j 8_^Wha[h[ipj[i_JWaWhaipl[ja[p[j AWXWiL_Za[JWaWhaipl[ja[p[j BXdo#Akdip_][jJWaWhaipl[ja[p[j

Chb[]#\iip[] ip[h_dj_aWj[]h_W

FEDJEA zIIP;I;D

?$aWj[]h_W ?$aWj[]h_W ?$aWj[]h_W ??$aWj[]h_W ??$aWj[]h_W ??$aWj[]h_W ???$aWj[]h_W ???$aWj[]h_W ???$aWj[]h_W ?L$aWj[]h_W ?L$aWj[]h_W ?L$aWj[]h_W L$aWj[]h_W L$aWj[]h_W L$aWj[]h_W

'.). '+&( '*-, '/&/ ',,& '*(+ --* -*+ +(' ,++ ,*, +/' ,/* */+ */(

Chb[]#\iip[] ip[h_dj_aWj[]h_W

FEDJEA zIIP;I;D

?$aWj[]h_W ?$aWj[]h_W ??$aWj[]h_W

'&*/.& /'+

AbdZ` Iehip|c ' ( )

JWaWhaipl[ja[p[j ;dZhZiL_Za[JWaWhaipl[ja[p[j Fókusz Takarékszövetkezet Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet

FWhjd[h[_da[]ipl[ia_jWhjckda|`|j[]o[nabkpl[khfW_kjWp|iiWbZ`Wppka"c[boh[aWj[]h_|dadj Wl[hi[doa_h|iip[h_djdo[hj[ijWaWhaipl[ja[p[jè]eikbj 8pkdaWjel|XX_i_a[h[i[]ojjcaZiX[di]hWjkb|bkdaWp[h[Zcdo^[p

7pkjXX_l[ab[]i_a[h[i[XXA=<8aWcf|do|jp|hjka >WjWbcWi l[hi[do lebj W X_pjeija apjj Wp ]o\[b[ahj Wp _Zd _i W aj[b[p ]f`|hc#X_pjeij|i_ aWcf|doXWd$ 7p zda a_jWhj ckda|`|dWa i W ^[bo[i f_WY_ ijhWj]_|dWa aipd^[j[d*'[p[hìp[hpZii[bp|hjWWI?=D7BW (&'&#[iA=<8aWcf|doj$

Ë7pja[bbcedZWdec"ê]od_dYi[d[aYieZ|a"lW]o^WlWd# dWa_i"WaaehWpeac]jjc_dZ_]ieackdaW|bb$C[]]op# Zi[c"ê]oceijc_dZ[d[]ojjlebjWi_a[h^[p$7`j[hca" Wledp|hiWj|ce]Wj|iWI?=D7Bhiphb"Wc_ebZWbkda# hbf[Z_]Wcej_l|Y_ih[dZip[hiWckdaWj|hiW_dajkZ|iW$ ;pj W j[hca_ic[h[j[j i [bWZ|i[Y^d_a|j W d|bkda l[a jW 7 jWaWhaipl[ja[p[j[a a_l[jja W hipa[j W a]\X ip[hp# \ebo ipdledWbWi i al[ja[p[j[i ipWacW_ i hja[iji_ Zi[ahja[ijiX[d"iapba_ia_[c[ba[Z_aWLb]oi]# afpi[aWbWfepj|ac[]$C|hWX[h[jjW]ocbYi"c|ij[h# >[]o^|j JWaWhaipl[ja[p[j$ 7 '& b[]jXX aj[b[p X_pje# ca[ahja[ijiX[d_i[hi[alW]okda$7afpic_dZ_] ij|ij hja[ij Æa apb , W Lb]oi]#>[]o^|j JWaWha c[]jhb$» Æa`W$ 8pkda X[dd[" ê]o Wp ` ip[hpZi[a ip|cW (&''#X[d 7ipf[h[Zcdo[a^|jj[hhb"Wi_a[hh[Y[fj`hbahZ[pja jel|XXdl[aip_acW`ZWpeaahX[d"Wa_aX_pjeij|i_l\eh# =|if|h9iWXW]ol[p[j_]Wp]Wjj$ Zkb`Wc|hlapX[d[i[Za[i


23

Gazdaság

Számadás Szerző: Javában folyik a KÖT Biztosító Egyesület számviteli évzárása. Nagy A számok magukért beszélnek. A válság miatt visszaesett hiMária telezés ellenére a kölcsönfedezeti életbiztosításokon alapuló gazdálkodásunk stabil, és a kiszámítható és költségtakarékos működésnek köszönhetően 2010-ben is pozitív eredményű. örömmel számolhatunk be arról, hogy a 2010. évi mérleg szerinti eredmény több mint 20 millió Ft lett, melynek jelentős részét – az Intéző Bizottság javaslatára, és a Küldöttgyűlés döntése alapján – mint minden évben a tagjaink között vis�szaosztunk majd. A Küldöttgyűlés a hagyományaink szerint tavasz elején kerül majd megrendezésre, ahol részletesen beszámolunk a 2010. évi teljesítményről, illetve a 2011. évi tervekről. A következő táblázat bemutatja azon takarékszövetkezeti tagjaink nevét és teljesítményének pontszámát, akik 2010-ben az első 10 között teljesítettek.

Rangsor

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Első 10 Takarékszövetkezet

Pontszámok

Fókusz Takarék Rajkai Takarék Téti Takarék Monor és Vidéke Takarékszövetkezet Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet Völgység-Hegyhát Takarék Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet Somogy Takarék Jász-Takarékszövetkezet Polgári Takarék

1.932 914 523 466 407 362 253 226 195 166

A Takarék újság őszi számában megjelent cikkünkben tájékoztatást adtunk arról, hogy a 2010. évre kiírt díjbevételi verseny alapján, még mely Takarékoknak volt esélyük teljesíteni a kiírásban szereplő egyéni teljesítményhatárt. Nagy örömünkre szolgál, hogy a felsorolt 8 tagunk közül 6-nak mindez sikerült, egy pedig jelentősen megközelítette a versenyben meghatározott díjbevételi elvárást. Az alábbi táblázat a fent felsorolt első 10 helyezettünkön kívüli, de a

24


versenykiírás szerinti még biztos ju- A Pénzügyi Szervezetek Állami Feltalmazottakat ismerteti: ügyelete, mint fogyasztóvédelmi hatóság a biztosítási szektor számára Első 10 előírta fogyasztóvédelmi felelős kiRangsor Takarékszövetkezet Pontszámok nevezését. Egyesületünknél Horváth Savaria 11. Takarékszövetkezet 150 Attila értékesítési és marketing munKörnye-Bokod katárs látja el ezt a feladatot, melyet 12. Takarék 149 a honlapunkon is jelölünk majd. SoBak és Vidéke 13. Takarékszövetkezet 140 kuk már ismerhetik személyesen őt, hiszen az Egyesület stratégiájának AGRIA Bélapátfalva 14. Takarékszövetkezet 129 megvalósítása érdekében feladata új Takarékszövetkezetek toborzása, va Gratulálunk az elért eredmény- lamint a meglévő tagjainkkal történő hez! folyamatos kapcsolattartás, oktatás A jutalmazásról a kiírások alap- és konzultáció. Tekintettel arra, hogy ján majd a Küldöttgyűlés hoz ha- a „fogyasztókkal” csupán közvetettározatot, melyet a későbbiekben ten, a tagjainkon keresztül érintkezismertetünk. hetünk, ebből következik, hogy Hor Hagyományainkhoz híven a díjbe- váth Attila munkatársra bíztuk ezt a vételi verseny mellett minden évben feladatot. Annak érdekében, hogy a a kirendeltségi dolgozók számára is „fogyasztók” felé megnyilvánuló közversenyt hirdetünk. A 2010. évi ada- vetett kapcsolatunkat élőbbé tegyük, tok összevetése a kiírással azt jelzik, álljon itt kollégánk és Egyesületünk hogy mintegy 20 Takarékszövetkezet, valamennyi elérhetősége: legkevesebb 30 dolgozója jogosult 2011-ben szakmai tanulmányúton KÖT Biztosító Egyesület részt venni. A jutalmazottak véglegesítése, valamint a pontos úti cél Székhely: meghatározása szintén a Küldött- 1082 Budapest, Üllői út 50. 3/29. gyűlés feladata lesz majd. Levelezési cím: Végezetül még két aktualitásról sze- 1446 Budapest, Pf. 453. retnénk beszámolni. Előző cikkünkben Telefonszámok: tájékoztatást adtunk arról, hogy a La- (1) 323-0070, 71, 72 kossági Bankszámla Hitelkeret, Hitel- Fax: (1) 333-8277 kártya (rövid nevén: LBH) életbiztosítá- E-mail: sunk kötésének lehetőségét teszteljük [email protected]; [email protected] a TIER rendszerben. Büszkeséggel tölt Web: kotksz.hu el bennünket, hogy 2011. január 20-tól élesben is elérhető, köthető LBH biz- Horváth Attila tosításunk a T-Pontos tagjaink számá- Telefonszám: (1) 323-0070 ra alkotott előtét rendszerben. Ezáltal E-mail: [email protected] könnyebbé, gyorsabbá, egy helyen elérhetővé vált ezen biztosításunk az Takarékszövetkezeti üdvözlettel: ügyintézők számára. a KÖT csapata

TakarékBank hírei

Kedves Olvasó! A lap arculati megújulásával együtt mostantól új tartal- olvasó könnyebb információhoz jutását. Mindezt a megmi elemként a TakarékBank is állandó rovattal jelentke- szokottakhoz képest ügyfélbarátabb, figyelemfelkeltőbb zik. Szeretnénk ezt a fórumot is kihasználni arra, hogy formában. Hasznos és kellemes olvasást kívánunk! tájékoztatást nyújtsunk a TakarékBankhoz kapcsolódó a TakarékBank csapata aktualitásokról, ezzel is elősegítve a vezetők és minden

 Önkiszolgáló ügyfelek

Ügyfeleinknek – új Electra Internet Banking szolgáltatás Egy felmérés szerint európai uniós átlagban minden negyedik internetező banki ügyeit a világhálón keresztül bonyolítja le. Magyarországon ennél kevésbé elterjedt az online banki ügyintézés. Napjainkban fontos szempont a hatékonyság növelése, és valljuk be, nincs annál hatékonyabb megoldás - sem az ügyfél, sem a bank számára -, mint amikor az ügyfél saját otthonából "önkiszolgáló módon", elektronikus banki felületen keresztül tudja intézni pénzügyeit.

mindezen indokok miatt a Takarékbank az elmúlt évben úgy érezte, annak dacára, hogy a takarékszövetkezeti integrációban már létező szolgáltatás az Internetbank, létrehoz egy új egységes Internet Banking rendszert. A kedvező piaci és felhasználói tapasztalatok alapján a Cardinal Kft. kapta a megbízást az Electra Internet Banking – röviden EIB – rendszer fejlesztésének elvégzésére. Az Electra Internet Banking fejlesztését egyrészt hitelintézeti igény, közvetlen ügyfél igények, másrészt piaci trendek és fejlődési irányok határozták meg. A Takarékbank egy másik célt is kitűzött maga elé: nevezetesen az EIB rendszer egyesítse

magában a jelenleg használt rendszerek tudását, továbbá tartalmazzon olyan szolgáltatásokat is, amelyek versenyképessé teszik más kereskedelmi bankok által nyújtott szolgáltatásokkal szemben. Az internetbank szolgáltatás fejlesztését a bank saját költségen végzi. Reményeink szerint ebből kifolyólag az EIB rendszer fejlesztése hatékonyabb és gyorsabb lesz az integrációban jelenleg működő rendszerekhez képest. Ugyanakkor az EIB rendszer szolgáltatásainak továbbfejlesztésében a hitelintézeti igények, tapasztalatok alapvető szerepet képeznek. A rendszer mind TakarékPontos, mind nem TakarékPontos arculati kialakításban elérhető az igények szerint. A kezdeti fejlesztéseket három fázisra osztottuk. Az első fázis fejlesztései 2010. májusban kerültek éles üzemi használatba, melyek élesítésével az ügyfelek számára lekérdezhető a számlaegyenleg, tájékozódhatnak a számlakivonatról, átutalásokat indíthatnak bankon belül és bankon kívül. Az ügyfelek szabadon rendelkezhetnek megtakarításaikról, az interneten keresztül kezelhetik lekötött betéteiket. A vállalkozásoknak lehetőségük van csoportos átutalások és csoportos beszedések kezelésére. Mindezek a funkciók forint számlák esetén váltak elérhetővé. A fejlesztés második fázisában a két jelenleg kapcsolódó számlavezető rendszer tekintetében bevezetésre kerültek a deviza funkciók, melynek hatására a felhasználók már deviza bankszámláikat is kezelni tudják, számláik között konverziót Folytatás a 26. oldalon

Takarék  2011. január – február

25

Folytatás a 25. oldalról is végezhetnek. Ugyancsak a második fázisban készült el, és került már részlegesen bevezetésre az új PDF formátumban elérhető gazdálkodói kivonat, amely főként a vállalkozások számára kiemelt fontosságú, hiszen ez a formátum biztosítja a hiteles forgalmi kimutatást a számukra. A harmadik fázis fejlesztései hamarosan befejeződnek és februárban már elkezdődik az értékpapír kereskedési modul tesztelése. Az értékpapír modul lehetőséget biztosít a befektetési termékek EIB rendszeren keresztül történő elérésére, mindezt úgy, hogy az ügyfél végig egy felületen a hitelintézet saját logója alatt bonyolíthatja le komplexen valamennyi – számla, betét, deviza, értékpapír – tranzakcióját. Ennek az új modulnak a beillesztésével biztosan állíthatjuk, hogy az új egységes Internet Banking rendszerünk versenyképes terméke lesz a hazai piacnak. És ezzel végére is érhetnénk a fejlesztések felsorolásának, de mint ahogy az lenni szokott a rendszer használatakor me-

rülnek fel újabb és újabb igények, fejlesztési ötletek, így szinte észrevétlenül, de belekezdünk egy újabb fázis fejlesztéseibe. Bankkártya funkciók közül a bankkártya limitmódosítás, és bankkártya státuszmódosítás (letiltás, aktiválás) is elérhető lesz a közeljövőben a felületről, illetve lehetőség lesz EIB felületen keresztül deviza betétlekötési funkciók használatára is. Ebben a fázisban a beérkezett észrevételek hatására módosul néhány – már bevezetett – tranzakció, funkció működése. Így a felhatalmazás és állandó megbízás tranzakciók kezelése automatikussá válik. Terveink között szerepel egy EIB fejlesztői klub létrehozása is. Továbbá megkezdődött és zajlik a Moonsol és az EIB rendszer kapcsolatának kialakítása is. Reményeink szerint az új EIB rendszert hitelintézeti partnereink ügyfelei mind szélesebb körben fogják használni, így a szolgáltatások színvonala és számossága a bankközi piacon is elismert rendszerré teszi ezt az új fejlesztést. 

 Új technológiájú bankkártya

PayPass™ – érintés nélkül Az érintés nélküli – PayPass™ – fizetési technológia fejlődését jól mutatja, hogy az elmúlt 3 hónapban dinamikusan növekedett a PayPass™ fizetési eszközök kibocsátásához és elfogadásához csatlakozó Hitelintézetek, valamint a tényleges PayPass™ technológiát alkalmazó elfogadóhelyek száma. az integráción és az OTP-n kívül további Magyarországon te-

vékenykedő pénzintézetek is csatlakoztak (UniCredit), illetve várhatóan csatlakoznak a közeljövőben (K&H Bank) a PayPass™ elfogadói és kibocsátói oldalának bővítéséhez, mutatva ezzel is az új fizetési technológiában rejlő hatalmas üzleti potenciált. A MasterCard® PayPass™ fizetési technológiáját alkalmazó PayPass™ bankkártyák és a TakarékPont kirendeltségeken elérhető PayPass™ Karórák tranzakciónként maximum 5.000 Ftos értékhatárig biztosítják a gyors és egyszerű fizetést az erre alkalmas PayPass™ elfogadóhelyeken. A MasterCard® által 2002ben bevezetett PayPass™ érintésnélküli fizetési technológia a

26


kisösszegű költések esetén előnyösebb a hagyományos bankkártyás fizetésnél, hiszen jóval gyorsabb tranzakciót tesz lehetővé. A PayPass™ kártya esetében a nagyobb összegű vásárlás hagyományos módon a chip, vagy a mágnescsík leolvasásával történik, míg az ATM-es tranzakciók esetén nincs különbség a PayPass™ és a hagyományos kártya használatában. Magyarországon a TakarékBank az elsők között vezette be az érintésnélküli fizetést, ám abban első és egyedülálló a piacon, hogy ügyfelei nem csak egy hagyományos plasztik, hanem egy egyedi karóra segítségével is élvezhetik a gyors fizetés előnyeit.

TakarékBank hírei

Az Integrációban 2010. novemberétől csatlakozhatnak a Hitelintézetek a PayPass™ technológiához. 2011. január végéig összesen 63 Hitelintézet élt ezzel a lehetőséggel és kínálja ügyfeleinek a PayPass™ fizetési eszközöket és létesít új PayPass™ elfogadóhelyeket. Ez is jól mutatja, hogy az integráció men�nyire nyitott az új szolgáltatások bevezetésére. Örülünk annak, hogy ilyen nagy számban mutatkozott érdeklődés a szolgáltatás iránt, mely reméljük, beváltja a hozzá fűzött reményeket.

Elfogadóhelyek 2010 novemberéig körülbelül 220 PayPass™ elfogadóhely létezett Magyarországon elsősorban Budapestre és annak agglomerációjára koncentrálva. Az azóta eltelt időszakban közel triplájára (600 feletti elfogadóhelyre) emelkedett azon kereskedők száma, ahol már lehetőség nyílik a PayPass™ fizetésre is. Már nem csak Budapesten és vonzáskörzetében, hanem országszerte lehet PayPass™ bankkártyával/karórával fizetni, többek között Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden is. Városok, ahol nagyobb számú PayPass™ elfogadóhely van: Város

PayPass™ elfogadóhelyek száma 2011. január 31-én

Budaörs Budapest Debrecen Győr Komárom Miskolc Mohács Pécs Szeged Vecsés

13 324 8 7 10 9 9 88 18 9

melyek a rohamos és nagy arányú elterjedés irányába hatnak. A technológia szinte korlátlan lehetőséget ad fejlesztői oldalon újabb és újabb megoldások kialakítására. A közelmúltban lehetett már olvasni a mobiltelefonokra tervezett alkalmazásokról. Először várhatóan egy ún. sticker (telefonra ragasztható matrica) fog megjelenni, majd az okos telefonokra írt szoftver alkalmazások hódíthatnak teret. Ezzel akár a jövőben a „fizikai” bankkártya el is tűnhet , csupán mint egy szoftver marad meg. Innentől már csak egy lépés, hogy az ügyfél az Már nem csak igényelt „kártyáját” egy Budapesten és kód megadásával letöltse és aktiválja a telefonvonzáskörzetében, hanem ján és egyből elkezdországszerte lehet PayPass™ je használni azt. Eddig azonban még számos bankkártyával/karórával fibiztonsági kérdést meg kell oldani. A Takarék- zetni, többek között Debrebank új szolgáltatójácenben, Győrben, Miskolnak kiválasztásakor arra con, Pécsett és Szegeden is. törekedett, hogy ebben a fejlesztési versenyben lépést tudjon tartani a piac vezetőivel (megjegyezzük, az első ilyen jellegű mobilra kialakított megoldást a First Data alakí totta ki pilot jelleggel az Egyesült Államokban). De maradjunk a jelenben, ugyanis még számos, a napi működéshez kapcsolódó feladatot kell megoldanunk az elégedett ügyfélkiszolgálás érdekében. 

Az elfogadóhelyek száma továbbra is folyamatosan bővül, melyek megtekintésére a www.fizessazoraddal.hu weboldal Elfogadóhelyek menüpontja alatt van lehetőség. Az elfogadóhelyek számának dinamikus emelkedéséhez az is hozzájárult, hogy az új PayPass™ elfogadóhelyek létesítéséhez a Hitelintézetek támogatást kaptak már a tavalyi évben is, és a támogatás igénybevételének lehetőségét 2011. március végéig meghosszabbítottuk, így ezzel a lehetőséggel a Hitelintézetek továbbra is élhetnek. Fontos újítás még az idei évben az ún. ’hard limit’ eltörlése (a MasterCard® kártyatársaság jelenleg érvényes szabályai szerint a bankkártya PayPass™ funkciója csak 5.000 Ft összeg alatt használható). A kártyatársasági szabályok várható változásának köszönhetően 2011. I. félévében a PayPass™ fizetési összegkorlát megemelkedik, azonban 5.000 Ft felett (soft limit) szükség lesz a PIN kód megadására. A PIN kód megadása történhet a POS terminálhoz csatlakoztatott PIN PAD-en, vagy a PIN kód megadására alkalmas PayPass™ elfogadó eszközön.

A PayPass™ jövőjeegy lehetséges jövőkép? Mivel a technológia az NFC (Near Field Communication) technológiát veszi alapul, így már most láthatóak azok a folyamatok


27

 KKV-k az előtérben

Széchenyi Forgóeszközhitel és Széchenyi Beruházási Hitel A már jól bevált és a takarékszövetkezeti körben jelentős sikereket magának tudó Széchenyi Kártya folyószámlahitel mellett az új gazdaságélénkítő program bővülése látványos: a Széchenyi Forgóeszközhitel tavaly őszi indulását követően 2011 februárjától a Széchenyi Beruházási hitel is elérhető a forgalmazásban részt vevő 113 Hitelintézet összesen 1118 kirendeltségén.

A Széchenyi Forgóeszközhitelben (12-36 hónapra) minimum 1 millió Ft, maximum 25 millió Ft hitelösszeg adható.

a forgóeszközhitel a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, a vállalkozás tevékenységéhez szükséges forgóeszközök és/vagy szolgáltatások finanszírozására szolgáló hiteltermék, a Beruházási hitel ugyanennek a körnek a fejlesztéseit, beruházásait, és ez által a beruházási kedvének ösztönzését, a vállalkozások versenyképességének fejlesztését támogató konstrukció. Mindkét termékhez állami kamat- és garanciadíj támogatás is társul. A nyújtott 2%-os kamattámogatás a BUBOR-hoz, valamint 5% (Forgóeszközhitel), illetve 4,5% (Beruházási hitel) kamatfelárhoz kötött kamatozást igazán versenyképes-

28


sé, könnyen kitermelhetővé teszi a vállalkozások számára. A Széchenyi Forgóeszközhitelben (12-36 hónapra) minimum 1 millió Ft, maximum 25 millió Ft hitelösszeg adható, míg a Beruházási hitelben (12-120 hónapra) – akár ezen felül is – további 50 millió Ft segítheti a vállalkozások fejlődését. A Széchenyi Program azonban nem áll meg itt… Újabb termékek sorával találkozhatunk nem sokára: a Széchenyi Önerőhitel, majd a Támogatás megelőlegező hitel után az Agrár Széchenyi Kártya bevezetését irányozta elő a Kormány a vonatkozó határozatában. A Széchenyi Kártya (folyószámlahitel) forgalmazásában immáron 2-3 éve piacvezető Integráció ezen új termékek forgalmazásával is lehetőséget nyújthat ügyfelei számára, hogy a KKV szektor mind nagyobb arányú finanszírozásával működésüket segítse. Ezáltal a szektor is új ügyfeleket nyerhet meg, így még jelentősebb szeletet hasíthat ki abból a bizonyos piaci tortából. 

TakarékBank hírei  Lehetővé válik a befektetési termékek interneten keresztüli

kereskedése, akár otthonról is

Elektronikus kereskedési rendszer a takarék szövetkezeti szektorban! A Takarékbank 2011 tavaszán elindítja az interneten keresztüli, elektronikus befektetési kereskedőrendszerét a magyar takarékszövetkezeti szektorban, két különálló megoldást is kínálva. Várhatóan márciusban indul a Takarék NetBróker elnevezésű önálló prémium verzió, majd a későbbiekben az Electra Internet Banking – röviden EIB – rendszeren belüli értékpapír verzió. A két befektetési rendszer segítségével, reményeink szerint mind az átlagfelhasználók, mind pedig a speciálisabb igényekkel rendelkező ügyfelek megtalálhatják a számukra megfelelő szolgáltatási csomagot.

az eib rendszerrel összekapcsolt verzió segítségével az ügy-

tranzakciók esetében a 15 perccel késleltetett utolsó tőzsdei felek egy felületen kezelhetik az értékpapírszámláikat, a hoz- kötési árak segítenek tájékozódni a piac alakulásában. zá kapcsolódó pénzszámlájukat, valamint a forint és deviza Az EIB rendszeren keresztül elérhető értékpapír modul fejleszfizetési számláikat. Az értékpapírmodulban forgalmazhatnak tése befejeződött, és hamarosan elkezdődnek a felhasználói befektetési alapokat, kötvényeket és részvényeket. A tőzsdei Folytatás a 30. oldalon


29

TakarékBank hírei

Folytatás a 29. oldalról tesztek. A rendszer indulásáról a későbbiekben tájékoztatni fogjuk az ügyfeleinket.

Takarék NetBróker A Takarék NetBróker elnevezésű, önálló prémium elektronikus értékpapír számlakezelő rendszeren keresztül, ügyfeleink ún. real time adatokon keresztül, folyamatosan figyelemmel kísérhetik a piaci árak változását, valamint kiértékelhetik befektetéseik alakulását. Ennek segítségével pontosan láthatják a tőzsdére aktuálisan beadott vételi és eladási ajánlatokat. Ezen túlmenően, egy professzionális grafikonrajzoló felületen egyedi, saját elképzeléseik szerint felépített technikai elemzéseket készíthetnek, így befektetési döntéseiket még inkább megalapozva hozhatják meg. Ezen túlmenően a felületen ügyfeleinket gyorsan és áttekinthető formában tájékoztatjuk a nagyvilág gazdasági híreiről, eseményeiről is, hogy mindig naprakészek legyenek. Mindkét felület segítségével lekérdezhetővé válnak a különböző számlákon végrehajtott tranzakciók, pénzmozgások, egyéb információk. Egyszerűen áttekinthetik megbízásaik státuszát és azok múltbeli alakulását is, gördülékennyé, átláthatóvá válik a befektetések kezelése.

Az elektronikus értékpapírszámla kezelő rendszereken keresztül az ügyfeleink a normál értékpapír számlájukon túlmenően, a TakarékInvest Nyugdíj – előtakarékossági és az Adófaragó Befektetési Számláikhoz is hozzáférhetnek, melyekre különböző befektetési megbízásokat adhatnak a nap 24 órájában*, az alábbiak szerint. – a BÉT-en jegyzett részvényekre (azonnali piacon)  vételi/eladási, limitáras/piaci megbízás ( az EIB rendszer keretében csak limitáras megbízás adható ) – TakarékInvest befektetési alapokra  vételi/eladási megbízás – TakarékInvest strukturált kötvényekre  jegyzési megbízás – magyar állampapírokra (MÁK, DKJ)  fix áras megbízás Ezen kívül rendelkezhetnek a számlán lévő pénzük átutalásáról, vagy meghatározott devizára történő átváltásáról is. Ügyfeleink mindezt kedvező havi fix díjért és a személyesen adott megbízásokhoz képest alacsonyabb jutalék mellett vehetik igénybe. Ez év márciusától kedvezményes havidíj mellett kínáljuk minden Ügyfélnek a Takarék NetBróker rendszer tesztverzióját a Takarékbank teljes értékpapír ügynöki hálózatában. További információkért már 2011. márciusában forduljon bizalommal a számlavezető hitelintézetéhez! 

*A kereskedési időszakon kívül (pl. hétvégén) adott megbízások a következő munkanap, a piacnyitást követően teljesülnek.

fentiek mellett felhívjuk Ügyfeleink figyelmét, hogy

a mindkét kereskedési rendszeren belül elérhető, de ezektől függetlenül is nyitható Adófaragó Befektetési Számla (TBSZ) várhatóan az idei évben az érdeklődés fókuszába kerül. Ez a számlatípus megoldást kínál a befektetései tekintetében még bizonytalan ügyfeleknek, akik középtávon szeretnének megtakarítani. Ügyfeleink fokozatosan ismerik fel a termék előnyeit, amelynek oka egy félreértelmezésen alapuló tartózkodás lehet. Sokan úgy gondolják, hogy amennyiben a 3 és 5 éves befektetési periódus előtt nyúlnak hozzá a TBSZ számlához, úgy hátrány éri őket a lekötött betéti, illetve a hagyományos értékpapírszámlához képest. Azonban valójában semmilyen jellegű hátránnyal nem kell szembesülniük, mivel ilyen esetben mindössze a termék által kínált

előnyökről (kedvezményes adókulcsok) kell lemondaniuk. Tulajdonképpen az Adófaragó Befektetési Számla kockázat nélkül kínálja az adókedvezmény, illetve az adómentesség lehetőségét, így bátran választható kiegészítő megoldásként a lekötött betéti számla és az értékpapírszámla mellé. A kérdés, hogy mennyi értékpapír befektetésre szánt pénzünk van, amire 3, vagy 5 év után kedvezményt is szeretnénk kapni. Várakozásaink szerint, az egykulcsos, 16 százalékos SZJA bevezetése kapcsán növekedni fog a lakosság rendelkezésre álló jövedelme, így újabb lehetőségük adódik az alternatív befektetési formák kialakítására. Fontos, hogy időben elkezdjük kialakítania a közép–, hosszútávra szóló megtakarításainkat, amelyek a későbbiekben is biztosíthatják a megszokott életszínvonalunkat.

Rövid hír a pannon takarékszövetkezet a tagság döntése és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye alapján 2011. január 1-jétől Pannon Takarék Bank Zrt. néven, kereskedelmi bankként működik tovább. „Üzleti filozófiánk, üzleti kapcsolatrendszerünk nem változik! Kizárólagosan magyar tulajdonú, regionális hitelintézetként a lakosság, kis-, középvállalkozások, helyi önkormányzatok és társadalmi szervezetek bankja kívánunk maradni.

30


Természetesen megőrizzük jogi és gazdasági önállóságunkat és helyismeretünkre, helyi kapcsolatrendszerünkre alapozva továbbra is rugalmas és színvonalas szolgáltatást kívánunk nyújtani ügyfeleinknek. A jövőben is tagjai maradunk a Takarékszövetkezeti Integrációnak és a Takarék Pont hálózatnak, hogy ügyfeleink élvezhessék egy erős, a legnagyobb fiókhálózattal és második legnagyobb ATM hálózattal rendelkező hitelintézeti csoport előnyeit és biztonságát.” 

Integráció

Az OTSZ 2010. december 8-án megtartott közgyűlése határozatainak kivonata 1/a/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés támogatta, hogy 2011. első negyedévében az integrációs stratégia, üzleti és szakhatósági kapcsolatok áttekintése, megvitatása okán Elnöki Fórum kerüljön megrendezésre. 1/b/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés támogatta, hogy felállításra kerüljön egy belső, a Régiók és az integrációs központi szervek által delegált képviselőkből álló Marketing Bizottság, az OTSZ Elnöksége mellett működő előkészítő, koordinatív jellegű tanácsadó testületként.

fejezte ki a zártkörű kötvényjegyzésben résztvevő mindazon integrált tagszervezeteknek, amelyek az általuk jegyzett kötvények takarékbanki törzsrészvénnyé történő átalakításáról döntöttek. Az OTSZ Közgyűlése megismerte és tudomásul vette az OTSZ-nek a Takarékbank Zrt. 2010. évi kötvénykibocsátásában történő részvételéről szóló tájékoztatást. 3/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozat Az OTSZ Közgyűlése megismerte és tudomásul vette az OTSZ Szervezeti és Működési Szabályzatának, az Elnökség ügyrendjének és a Felügyelő Bizottság ügyrendjének módosításáról szóló tájékoztatót.

1/d/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés felhatalmazta az OTSZ Elnökségét, hogy vizsgálja meg és terjessze az OTSZ 2011. évi tavaszi Közgyűlése elé a hatályos Kitüntetési Szabályzatban meghatározott kitüntetési elvekben felmerülő módosítási lehetőségeket.

4/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés megismerte Drávamenti Takarékszövetkezetnek a Takarékszövetkezeti Integrációs Szerződés felmondásával, valamint a Takarékszövetkezet Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapból (OTIVA) történő kilépésével egyidejű kilépési szándékát. A Közgyűlés megismerte to1/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozat vábbá a befogadó Létavértes és Vidéke Takarékszövetkezet A Közgyűlés jóváhagyta OTSZ 2011. évi költségvetésére vonat- és a beolvadó Pocsaj és Vidéke Takarékszövetkezet egyekozó javaslatot. A Közgyűlés egyben támogatta, hogy a 2011. sülésével létrejött jogutód ALFÖLD TAKARÉK Szövetkezeévi marketing költségvetés 1/3-ad része már 2011. január 01-től ti Hitelintézet vezetésének cégszerűen aláírt nyilatkozatát. PR célra felhasználható legyen, az Elnökség határozatával, míg Az egyesülés folytán a beolvadó Pocsaj és Vidéke Takaréka 2011. évi marketing költségvetés felhasználásának egyéb irá- szövetkezet, mint önálló jogalany 2010. július 30. napjával nyairól az OTSZ 2011. évi tavaszi közgyűlése fog dönteni. megszűnt, amely a beolvadó Takarékszövetkezet OTSZ-beli tagságának egyidejű megszűnését is jelenti. 2/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozat Az OTSZ Közgyűlése egyben rögzíti, hogy 2010. decemAz OTSZ Közgyűlése tudomásul vette a Takarékbank Zrt. 2008. ber hó 31. napjával a kilépő Takarékszövetkezetek törlésre évi kötvénykibocsátásában OTSZ által lejegyzett kötvény kerülnek az OTSZ tagnyilvántartásából. törzsrészvénnyé történő átalakítását, s egyben köszönetét Dr.Petrovai György / Dr. Lukács Gábor

A Takarék Akadémia 2011. január 28-án megtartott Közgyűlése határozatainak kivonata 1/2011.01.28. sz. Közgyűlési határozat vette a Takarékszövetkezetek Országos Érdekvédelmi A Közgyűlés elfogadta a Takarék Akadémia 2011. évi költ- Szövetségét. ségvetését. 3/2011.01.28. sz. közgyűlési határozat 2/2011.01.28. sz. Közgyűlési határozat A Takarék Akadémia Közgyűlése megtárgyalta az Akadémia A Közgyűlés – az Egyesület Alapszabályában megfo- vezető testületeinek díjazására vonatkozó javaslatot, mellyel galmazottak figyelembevételével, 2011. január 28-i kapcsolatban érvényes határozat nem született. hatállyal – a Takarék Akadémia rendes tagjának felDr.Petrovai György / Dr.Lukács Gábor


31

Integráció

A Takarékszövetkezetek Oktatási Alapítványának kuratóriumi határozatai 1/2010. (04.13.) számú Kuratóriumi határozat A Kuratórium jóváhagyta az Oktatási Alapítványának 2009. évi beszámolóját és a közhasznúsági jelentését.

ügyvezetését, hogy dolgozza ki a tagszervezetek számára nyújtandó támogatás odaítélésének feltételeit.

5/2010. (12.16.) számú Kuratóriumi határozat 2/2010. (04.13.) számú Kuratóriumi határozat A Kuratórium akként döntött, hogy a Takarék Akadémia a páA Kuratórium megismerte a könyvvizsgáló jelentéséről szó- lyázatában rögzített célok megvalósítására bruttó tízmillió foló előterjesztést, és jóváhagyólag elfogadta azt. rint összeget biztosít annak érdekében, hogy az Akadémia ezen összeg erejéig – a 2010. évben tagszervezetenként igénybe vett 3/2010. (04.13.) számú Kuratóriumi határozat képzések, oktatások ellenértékével arányosan, árengedmények A Kuratórium megválasztotta az Alapítvány könyvvizsgáló- formájában – szélesíthesse az Integrációs tagintézmények dolgoját és döntött díjazásáról. zói és tisztségviselői számára az oktatási szolgáltatások igénybe vételének lehetőségét. Az Akadémia a támogatás felhasználását 4/2010. (04.13.) számú Kuratóriumi határozat 2011. december hó 31. napjáig igazolja az Alapítvány felé. A Kuratórium akként döntött, hogy a Takarék Akadémia pályázatában rögzített célok megvalósítására nettó ötmillió 6/2010. (12.16.) számú Kuratóriumi határozat forint összeget biztosít az Akadémia számára. A megvalósí- A Kuratórium megismerte az Oktatási Alapítvány Alapító tandó cél eléréséhez a fennmaradó összeget az Akadémia Okiratának módosításáról adott tájékoztatást. saját erőből biztosítja. A Kuratórium felkérte az Akadémia Dr.Petrovai György / Dr.Lukács Gábor

Takarékszövetkezeti Dolgozók Egészségéért és Gyógyításáért Alapítvány kuratóriuma határozatai 1/2010.(11.29.) számú Kuratóriumi határozat hez mérten a személyi jövedelemadójuk 1 %-át az AlapítA Kuratórium tudomásul vette az Alapítvány alapító okira- ványnak ajánlják fel. tának módosításáról szóló tájékoztatót. 4/2011.(01.28.) számú Kuratóriumi határozat 2/2010.(11.29.) számú Kuratóriumi határozat A Kuratórium úgy döntött, hogy az Alapítvány célra rendelt vaA Kuratórium elvi jelleggel támogatta, hogy Alapítvány va- gyonának terhére bruttó egymillió-ötszázezer forint összegben gyona – alapvetően az eddigi években és a 2011-ben felhal- támogatást nyújt az integrációs központi szerveknél és gazdamozódó kamatösszeg terhére – kerüljön felhasználásra az sági társaságoknál, szervezeteknél dolgozó, munkát végző terintegrációs központi szerveknél és gazdasági társaságok- mészetes személyek egészségmegőrzésének, megelőzésének nál, szervezeteknél dolgozó, munkát végző természetes elősegítése céljából, az Alapítványnak is székhelyet biztosító személyek egészségmegőrzésének, megelőzésének elő- 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4. szám alatti integrációs épületsegítése céljából. ben kialakításra került egészség- és fitneszszoba felszereléséhez szükséges eszközök beszerzésére. A beszerzésre fordítandó ös�3/2010.(11.29.) számú Kuratóriumi határozat szeg forrása alapvetően az eddigi években és a 2011-ben felhalA Kuratórium támogatta, hogy az Alapítvány az integrá- mozódó kamatösszeg. lódott tagszervezetek, valamint az integrációs központi A vagyonfelhasználás keretében megvásárlásra kerülő eszközök szerveke és gazdasági társaságok, szervezetek munkatár- az Alapítvány tulajdonába kerülnek, s a beszerzett eszközök térísait tájékoztassa az Alapítvány céljáról, a vagyon felhaszná- tésmentes használati jogát biztosítja az integrációs munkatársak lás módjáról, s a tájékoztató keretében hívja fel az érintett részére kialakítandó egészség- és fitneszszoba működéséhez. integrációs szervezetek munkatársait, hogy a lehetőségekDr. Petrovai György / Dr. Lukács Gábor

32


Integráció

Az OTIVA 2010. december 8-án megtartott közgyűlésének határozatai 1/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés titkos szavazással, a hatályos mandátumukat töltő OTIVA Igazgatósági tagok mandátumával megegyező időre, az OTIVA Igazgatóságának tagjává, egyben az OTIVA Igazgatóságának elnökévé választja a Magyar Állam képviseletében eljáró Nemzetgazdasági Minisztérium által jelölt Nátrán Rolandot. 2/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozat Az OTIVA Közgyűlése tudomásul veszi az OTIVA biztonsági tartalékáról, likvid eszközeiről és a tagintézmények kockázat alapú tagdíj befizetéseiről szóló tájékoztatót. 3/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés – a Takarékszövetkezeti Integrációs Szerződés és az OTIVA Alapszabályának vonatkozó rendelkezései alapján – tudomásul veszi a Drávamenti Takarékszövetkezet kilépési szándékát, valamint a Pocsaj és Vidéke Takarékszövetkezet integráción kívüli takarékszövetkezetbe történő beolvadása okán - OTIVA-beli tagságának megszűnését. Fentiekre tekintettel az OTIVA Közgyűlése megállapítja, hogy 2010. december hó 31. napjával a kilépő Takarékszövetkezetek törlésre kerülnek az OTIVA tagnyilvántartásából.

4/a/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi az Igazgatóság által VIII/88/2010.10.21. számú határozattal elfogadott, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Igazgatósági ügyrendet. 4/b/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi a Felügyelő Bizottság által V/31/2010.10.21. számú határozattal elfogadott, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Felügyelő Bizottsági ügyrendet. 5/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés az Igazgatóság előterjesztésének megfelelően elfogadta az OTIVA 2011. évi költségvetését. 6/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozat Az OTIVA Közgyűlése mérlegelve a kedvezményes OBA díj által elérhető gazdasági előny és a felvállalandó kockázatok arányában bekövetkezett lényeges változást úgy határoz, hogy az OTIVA tagintézményei a 2011. évre vonatkozóan élnek az Országos Betétbiztosítási Alap Díjfizetési Szabályzatában rögzített kedvezményes díj lehetőségével. Dr. Pusztai Zsuzsanna

A Takarékszövetkezeti Integráció 2010. évi teljesítménye az előzetes adatok tükrében a 2010-es üzleti évben az általános gazdasági helyzet, a pénzpiaci fejlemények és a szabályozói környezet változásai is a jövedelemtermelő képességet szűkítették és az üzleti aktivitás bővítésének lehetőségét új csatornákba terelték a pénzintézeteknél. Az Integráció sem vonhatta ki magát a válság hatásai alól, ami elsősorban az eszközminőségre és a jövedelemtermelő – és ezen keresztül közvetve a tőkeképzésre – hatottak leginkább. Az összevetés során ismételten felhívom mindenki figyelmét arra a tényre, hogy az Integrációt alkotó tagintézmények száma 2009. év végén és 2010 félévének végén nem egyesülések, hanem kilépések miatt változott. 2010. év végén a tagintézmények száma 112 volt 1.499 hálózati egységgel és 6.977 fővel. Jelen értékelés írásakor az egész szektorra vonatkozó felügyeleti idősorok nem álltak rendelkezésre, ezért a bankszektor egészéhez való értékelésre nem volt lehetőség.

Eszközök (milliárd Ft), főbb sorok

2008.12.

2009.12.

2010.12.

Eszközök összesen Értékpapírok Jegybanki és bankközi betétek Hitelek (nettó) Vagyoni érdekeltségek Saját eszközök

1 350,271 387,212 270,892 574,133 8,028 44,557

1 396,186 368,807 293,260 608,344 8,529 48,514

1 413,833 410,702 301,548 578,263 8,412 47,856

Eszköz oldal Az Integráció összesített mérlegfőösszege az előző év végi szintet 1,3 %-kal meghaladva 1.413,833 milliárd Ft-ra nőtt. Az állományi adatokat nézve az értékpapírok volumene 368,807 milliárd Ft-ról 410,702 milliárd Ft-ra, a jegybanki és bankközi betétek állománya 293,260 milliárd Ft-ról


33

Integráció

301,548 milliárd Ft-ra bővült. A hitelállomány nettó érté- változások, ezért csak felsorolásszerűen álljanak itt a váltoke 4,9 %-kal 578,263 milliárd Ft-ra, bruttó értéke 4,0 %-kal zások éves mértékével: 630,174 milliárd Ft-ra szűkült. Az aktív kamatelhatárolások, Változás Eszközelem megnevezése egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök 19,5 %-kal 201012e/200912 24,105 milliárd Ft-ra, a vagyoni érdekeltségek összértéke mérlegfőösszeg 8,2% értékpapírok 20,4% 1,4 %-kal 8,412 milliárd Ft-ra, a saját eszközök értéke szinjegybanki és bankközi betétek 6,9% tén 1,4 %-kal 47,856 milliárd Ft-ra csökkent. hitelállomány nettó 2,0% A jobb összevethetőség érdekében sor került az adatok hitelállomány bruttó -2,2% aggregálására oly módon is, hogy azokban a vizsgált időaktív kamatelhatárolások, horizonton csak a jelenleg, 2011 februárjában aktív taginegyéb aktív elszámolások és -12,1% egyéb eszközök tézmények adatai szerepelnek. Az adatok így igazán izgalvagyoni érdekeltségek 7,3% masak, egyúttal más képet tárnak elénk. Mivel nem maguk 5,2% saját eszközök értéke a volumenadatok az igazán érdekesek, hanem a dinamikai

Hitelportfólió A hitelállományon belül a lakossági hitelek bruttó értéke 7,4 %-kal 273,824 milliárd Ft-ra, az egyéni vállalkozók részére nyújtott hitelek bruttó értéke 8,2 %-kal 63,935 milliárd Ftra, a nem pénzügyi vállalatoknak (a járulékos vállalkozásokkal együtt) nyújtott hitelek bruttó értéke 0,7 %-kal 271,214 milliárd Ft-ra csökkentek. A helyi önkormányzatok részére nyújtott hitelek bruttó értéke 39,4 %-kal 14,115 milliárd Ft-ra bővültek az elmúlt egy évben. A hitel-betét arány csökkent, a folyószámla és látraszóló állomány a betétekhez viszonyítva nőtt, a lakossági betétek aránya kismértékben csökkent, a vállalati hitelek súlya tovább erősödött. A mérleg eszköz oldalának vizsgálatához hasonlóan eljárva megállapítható, hogy a jelenleg OTIVA tag tagintézményekre elvégzett összegzés ugyanezeket az irányokat mutatja, kismértékű eltérés csupán a konkrét arányváltozások mértékében valósult meg. A hitelportfólió továbbra sem romlott oly mértékben, amint azt a reálgazdasági folyamatok indokolnák, de az átlag alatti, kétes és rossz minősítési kategóriák együttes aránya kismértékben növekedett, legutóbbi részarányuk a tavaly év végi 13,64 %-ról 13,85 %-ra növekedett az egész hitelportfólión belül. A problémás követelések értékvesztés aránya az ös�szes követeléshez mérten ennél nagyobb mértékben bővült, 6,85 %-ról 7,56 %-ra változott. A problémás hitelek bruttó értéke 13 %-os növekménnyel 87,075 milliárd Ft-ra nőtt, az

ezekre elszámolt értékvesztés értéke 10,8 %-os emelkedéssel 47,535 milliárd Ft-ra változott, miközben a fedezeti arányuk 2,0 %-os csökkenéssel 54,59 %-ra apadt. A nettó forint-deviza összetétel 2010 végére a következőképpen alakultak: 86,5 %-a forint, 1,9 %-a Euró, 11,6 %-a egyéb deviza (gyakorlatilag svájci frank). A deviza hitelek nettó értéke ugyanennek az időszaknak a végén 78,227 milliárd Ft-ot tett ki, melyből 10,907 milliárd Ft értékű Euró, 67,320 milliárd Ft értékű svájci frank alapú hitel, az ezekre elszámolt értékvesztés rendre 212,704 millió Ft, illetve 3,786 milliárd Ft. Az összes hitelekre elszámolt értékvesztésen belül a devizahitelek után elszámolt értékvesztés aránya 7,7 %. 2010 decemberének végén 82 tagintézmény folytatott devizahitelezést, a legnagyobb deviza arány az Integrációban 44,4 %-os volt. A mérleg eszköz oldalának vizsgálatához hasonlóan eljárva a portfólió összetételénél az előbb felsorolt adatok esetében a következő arányváltozások történtek:

Hitelportfólió főbb csoportjainak bruttó értéke és értékvesztésük Lakossági hitelek bruttó Lakossági hitelek értékvesztés és értékelési különbözet Egyéni vállalkozóknak nyújtott hitelek bruttó Egyéni vállalkozóknak nyújtott hitelek ÉV és ért. különbözet Nem pénzügyi vállalkozásnak nyújtott hitelek bruttó

34

201012e/200912 index (összes tag)

201012e/200912 index (csak a jelenlegi tagok)

92,6

97,8

109,8

116,7

91,8

99,5

105,2

111,3

99,3

107,7

Nem pénzügyi vállalkozásnak nyújtott hitelek ÉV és ért. különb.

105,8

114,0

Helyi Önkormányzatok hitelei

139,4

143,2

Helyi Önkormányzatok hiteleinek ÉV és ért. különb.

130,1

131,7


Integráció Forrás oldal Mérlegszerkezet: Források (milliárd Ft),

2008.12.

2009.12.

2010.12.

Források összesen Betétek Felvett hitelek Passzív kamatelhatárolások és egyéb passzív elszámolások Céltartalék Saját tőke

1 350,271 1 121,143 96,784

1 396,186 1 153,531 92,803

1 413,833 1 182,209 95,139

27,157

26,855

20,069

4,961 96,467

5,518 104,787

5,359 108,612

A mérleg forrás oldalán a fő sorok közül egyedül a céltartalék esetében fordult elő kismértékű csökkenés. A betétek állománya 2,5 %-kal 1.182,209 milliárd Ft-ra nőtt.. Ezen belül a lakossági betétek állománya 973,550 milliárd Ft-ra, az egyéni vállalkozók betétei 39,821 milliárd Ft-ra, a vállalati betétek állománya 124,126 milliárd Ft-ra nőtt, az önkormányzati betétek értéke 113,893 milliárd Ft-ra csökkent. A betétekből a folyószámla és látraszóló betétek állománya 242,446 milliárd Ft-ra duzzadt, ami az összes betét 20,51 %-a. A felvett hitelek (továbbá a hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek 2009-ig) ugyanekkor 2,5 %-kal 95,139 milliárd Ft-ra bővültek, a passzív kamatelhatárolások és egyéb passzív elszámolások értéke 25,2 %-kal 20,069 milliárd

Ft-ra csökkent. A céltartalék értéke 5,359 milliárd Ft-ra szűkült. A saját tőke értéke 3,7 %-kal 108,612 milliárd Ft-ra emelkedett. 2010 decemberének végére az egy tagintézményre jutó saját tőke értéke 969,747 millió Ft-ra nőtt. Az Integrációban 34 tagintézmény saját tőkéje lépte túl az egy milliárd Ft-os határt, 12 tagintézményé haladta meg a két milliárd Ft-os értéket. Ezek közül ötnek a saját tőkéje már a 3 milliárd Ft-ot is meghaladta, egy pedig a 4 milliárd Ft-ot is átlépte. A mérleg eszköz oldalának vizsgálatához hasonlóan eljárva a forrás oldalon az előbb felsorolt adatok a következő arányváltozásokat adják: Forrásoldali elemek megnevezése

Változás 201012e/200912

betétek lakossági betétek egyéni vállalkozók betétei vállalati betétek önkormányzati betétek folyószámla és látra szóló betétek felvett hitelek passzív kamatelhatárolások és egyéb passzív elszámolások céltartalék saját tőke

+ 9,3 % + 8,7 % + 16,7 % +20,9 % -33,5 % +15,3 % + 7,3 % -21,3 % + 2,2 % + 9,5 %

Ft-ra csökkent. A kamatráfordítások ezzel párhuzamosan szintén igen nagymértékben, 32,4 %-kal 53,197 milliárd Ft-ra apadtak. Az Integráció kamatjövedelme mindezek eredőjeEredmény (milliárd Ft); főbb sorok 2008. 12. 2009. 12. 2010. 12. ként 58,592 milliárd Ft lett, amely mindössze 0,7 %-kal volt Kamatkülönbözet 57,863 59,004 58,592 kevesebb a tavaly év végi értéknél. A jutalék és díjeredmény Jutalék és díjeredmény 17,757 18,337 17,380 értéke a vizsgált időszak végére 5,2 %-os szűküléssel 17,380 Szokásos üzleti tevékenység eredménye 11,557 10,901 11,021 milliárd Ft-ra, a működési költségek összértéke 4,3 %-os csökAdózás előtti eredmény 11,494 10,775 10,929 kenéssel 49,063 milliárd Ft-ra módosult. A szokásos üzleti teAdózott eredmény 9,625 9,061 9,374 vékenység eredménye 1,1 %-kal növekedve 11,021 milliárd Ft, az adózás előtti eredmény 1,4 %-os növekedéssel 10,929 Az eredmény oldalt vizsgálva megállapítható, hogy az Integ- milliárd Ft, az adózott eredmény 3,5 %-kal emelkedve 9,374 ráció összesített kamatbevétele 18,8 %-kal 111,789 milliárd millió Ft lett a vizsgált időszak végén

Eredmény oldal

Tőkehelyzet – Saját tőke, szavatoló tőke, tőkemegfelelési mutató és kitettségi érték csökkenve 18,743 milliárd Ft-ra, a lekötött tartalék 2,208 milliárd Ft-ra, az általános tartalék 11,172 milliárd Ft-ra, az értékelési tartalék 7,076 milliárd Ft-ra apadt. A tőketartalék kissé Saját tőke 96,467 104,787 108,612 növekedett, 1,853 milliárd Ft-ot ért el. A mérleg szerinti eredBefizetett jegyzett tőke 19,716 19,955 18,743 mény 27,2 %-kal bővülve 9,055 milliárd Ft-ra emelkedett 2010 Tőketartalék 1,880 1,845 1,853 végén. A kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavaLekötött tartalék 2,276 2,759 2,208 toló tőke értéke 3,6 %-kal 107,302 milliárd Ft-ra csökkent. A Általános tartalék 10,522 11,401 11,172 kockázattal súlyozott kitettségi érték ezzel párhuzamosan Eredménytartalék 47,302 54,017 59,013 1,8 %-kal 550,056 milliárd Ft-ra szűkült. A tőkekövetelmény Értékelési tartalék 6,913 7,521 7,076 minimális szintje 1,9 %-kal csökkenve 55,771 milliárd Ft-ra Mérleg szerinti eredmény 7,752 7,116 9,055 változott egy év alatt. A szabályozói tőkemegfelelési mutaA saját tőke értéke 3,7 %-kal 108,612 milliárd Ft-ra nőtt. Ös�- tó átlagos értéke 17,44 %, a felügyeleti felülvizsgálati folyaszetételében az eredménytartalék nőtt a legjelentősebb mat (SREP) utáni átlagos tőkemegfelelési mutató 14,26 %, a mértékben, amely 9,2 %-os növekménnyel 59,013 milliárd belső gazdasági tőkeszámítás (ICAAP) utáni tőkemegfelelési Ft-ra gyarapodott. A Befizetett jegyzett tőke kismértékben mutató 12,56 % volt 2010 végén. Saját tőke (milliárd Ft) elemei (be 2008. 12. 2009. 12. 2010. 12. nem jegyzett befizetett tőke nélkül)


35

Integráció Főbb mutatószámok

telekre vetítve (8,24 %) magasabb, mint tavaly év végén volt, de újfent megállapítható, hogy továbbra sem olyan MUTATÓK (évesített adatok; %) 2008. 12. 2009. 12. 2010. 12. mértékű az arányváltozás, mint amit a gazdasági körülSaját tőke / mérlegfőösszeg 7,14 7,51 7,68 mények akár indokolhatnának is. A kamatkülönbözet Bruttó hitel / mérlegfőösszeg 45,50 47,02 44,57 és a mérlegfőösszeg aránya (4,14 %) tovább szűkült, de Bruttó hitel / betétállomány 54,80 56,91 53,31 nem nagy mértékben. A kamatkülönbözet és az általáHitelek értékvesztése / Bruttó hitel 6,55 7,34 8,24 nos igazgatási költségek aránya 119,42 %-ra növekedett. Kamatkülönbözet / mérlegfőösszeg 4,29 4,23 4,14 A mérlegfőösszeg arányos jutalék és díjeredmény értéke Kamatkülönbözet / Általános ig.-i költségek 113,47 115,11 119,42 (1,23 %) kismértékben csökkent. Az adózás előtti eredJutalék és díjeredmény / mérlegfőösszeg 1,32 1,31 1,23 ményből kalkulált ROA értéke változatlanul 0,77 % volt, ROA (Adózás előtti er. / mérlegfőösszeg) 0,85 0,77 0,77 a ROE mutató értéke a tavaly év végi értéktől kissé elmaROE (Adózás előtti er. / saját tőke) 11,92 10,28 10,06 radva 10,06 %-ra csökkent. A mérlegfőösszegre vetített saját tőke aránya (7,68 %) A mérleg eszköz oldalának vizsgálatához hasonlóan tovább nőtt. A bruttó hitel-betét arány (57,42 %) továb- eljárva megállapítható, hogy táblázatba foglalt mutatók bá a mérlegfőösszeg arányos bruttó hitel mutató értéke értékei +/- 0,9 %-on belül, azaz jelentéktelen mértékben (44,57 %) és a bruttó hitel-betét arány (53,31 %) csökkent. térnek el egymástól. A hitelekre megképzett értékvesztés aránya a bruttó hiFábián Zsolt – OTIVA

Gyorsjelentés a TÉSZ takarékszövetkezetek 2010. évi teljesítményéről a takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsé-

géhez tartozó 12 tag takarékszövetkezet 148 kirendeltsége ös�szesen 860 embert foglalkoztat. A csoport 2010. évi főbb adatai – az előző évekhez hasonlóan – vegyes képet mutatnak. A tagintézmények mérlegfőösszege egy év alatt 9 %-ot meghaladóan, csaknem 19 milliárd forinttal növekedett. A betétállomány 179 milliárd forintra, a bruttó hitelállomány pedig 108 milliárd forintra gyarapodott. Valamennyi takarékszövetkezet saját tőkéje meghaladja a 395 millió forintot, csoport szinten pedig megközelíti a 14 milliárd forintot. A kamateredmény, illetve az adózás előtti eredmény tekintetében is jelentős fejlődés figyelhető meg, azonban a csoport jutalékos eredménye elmarad a tavalyi évhez viszonyítva. A hitelekre elszámolt értékvesztések, valamint a portfolió romlása árnyalja a pozitív képet.

250 000,00 200 000,00 150 000,00 100 000,00 50 000,00 0,00 Mérlegfőösszeg

2008. Saját tőke

2009.

2010.

Betétállomány

Bruttó hitelállomány

Alapadatok

Millió Ft

Megnevezés Mérlegfőösszeg Saját tőke

2009. 12. 31

2010. 12. 31

index 10/09

index 10/08

187 270,81

201 287,67

220 369,82

109,48

117,67

11 609,59

12 577,94

13 925,96

110,72

119,95

151 561,96

163 050,64

179 306,06

109,97

118,31

Bruttó hitelállomány

89 580,35

99 029,25

107 775,17

108,83

120,31

Nettó hitelállomány

83 963,59

92 518,67

100 302,60

108,41

119,46

Hitelekre elsz. ÉV

5 616,77

6 510,58

7 472,57

114,78

133,04

Kamateredmény

6 255,09

6 253,62

7 236,70

115,72

115,69

Jutalék- és díj eredmény

2 715,55

2 698,85

2 571,60

95,29

94,70

Betétállomány

36

2008. 12. 31

Adózás előtti eredmény

796,30

774,84

1 211,40

156,34

152,13

Általános ig. költségek

6 270,00

6 430,55

6 251,87

97,22

99,71

Állományi létszám (db)

851

857

860

100,35

101,06

Hálózati egységszám (db)

147

147

148

100,68

100,68

Takarék  2011. január–február 2010. július-augusztus

Integráció Eszközök

és bankközi betétek volumene, valamint közel 10 %-kal a pénztár Az eszköz oldal valamennyi fontosabb eleménél növekedés figyel- és elszámolási számlák értéke is. A nettó hitelkihelyezések 8 % hető meg. A 2009. év visszaesése után újra gyarapodott az érték- felett gyarapodtak, azonban még ennél is nagyobb mértékben papírok volumene, 52 milliárd forintnyi állománya az eszközök (14%) nőttek a hitelek után elszámolt értékvesztések is. A bruttó negyedét adja. Ezzel párhuzamosan 12,8 %-kal bővült a jegybanki- hitelállomány így megközelítette a 108 milliárd forintot. Millió Ft

Megnevezés Pénztár és elsz. számlák

2008. 12. 31

2009. 12. 31

2010. 12. 31

index 10/09

index 10/08

6 559,12

7 080,02

7 745,27

109,40

118,08

Értékpapírok összesen

55 859,57

47 933,84

52 154,55

108,81

93,37

Jbanki és b.közi betétek

26 276,42

37 777,81

42 615,17

112,80

162,18

Hitelek (Bruttó)

89 580,35

98 935,75

107 775,17

108,93

120,31

Önkormányzati hitelek

665,72

844,13

1 164,10

137,91

174,86

Vállalkozói hitelek

43 007,91

50 300,67

57 717,73

114,75

134,20

Lakossági hitelek

39 771,18

40 472,13

39 842,64

98,44

100,18

Egyéni váll. hitelei

5 906,66

6 998,30

8 646,87

123,56

146,39

228,88

320,51

403,83

126,00

176,43

Egyéb hitel Hitelekre elsz. ÉV

-5 616,77

-6 510,58

-7 472,57

114,78

133,04

Vagyoni érdekeltségek

1 776,95

2 103,04

2 614,87

124,34

147,16

Aktív kamatelhatárolások

3 386,30

3 555,28

3 244,15

91,25

95,80

Saját eszközök

7 163,68

8 313,25

8 117,87

97,65

113,32

187 270,81

201 287,67

220 369,82

109,48

117,67

Eszközök összesen:

Portfolió A Tész csoport összesített portfoliója az előzetes adatok alapján az előző évhez képest kedvezőtlen képet mutat. Az összesen bruttó állomány közel 6%-os növekménye mellett a problémamentes állomány változatlan maradt, aminek következtében a problémamentes állomány teljes portfolióhoz viszonyított aránya a tavaly év végi 75%-ról 71,5%ra esett vissza. A minősített állományon belül a rossz állományok volumene közel 9%-os növekedés után meghaladta a 6 milliárd forintot.

Problémamentes állományok aránya 2010. december

46 576,55

2009. december

38 662,58

2008. december

36 042,14 0

50000

10000

Problémamentes

150000

20000

Minősített állomány

Portfólió

Millió Ft

Megnevezés Összesen bruttó állomány Probléma mentes Probl. ment / Össz.bruttó % Rossz bruttó Rossz / Összesen bruttó % Minősített állomány

2008. 12. 31

2009. 12. 31

2010. 12. 31

122 739,84

154 895,77

163 536,01

index 2010/2009 index 2010/2008 105,58

133,24

86 697,70

116 233,19

116 959,46

100,62

134,90

70,64

75,04

71,52

95,31

101,25

5 331,48

5 521,49

6 007,23

108,80

112,67

4,34

3,56

3,67

103,05

84,57

36 042,14

38 662,58

46 576,55

120,47

129,23

Források

betétek volumene nem változott, míg a felvett hitelek álloForrás oldalon a betétállomány 10%-kal nőtt egy év alatt, ami mánya 11,5%-kal 16,5 milliárd forintra nőtt. 16 milliárd forintos bővülésben nyilvánult meg, összességé- A csoport együttes saját tőkéje 14 milliárd forint, valamennyi ben meghaladva a 179 milliárd forintot. Az önkormányzati takarékszövetkezet tőkéje meghaladja a 395 millió forintot. betétek állománya a harmadára esett vissza. A hitelintézeti Terts András


37

Integráció

Millió Ft

Megnevezés Betétek Őnkormányzati betétek

2008. 12. 31

2009. 12. 31

2010. 12. 31

151 561,96

163 050,64

179 306,06

index 10/09

index 10/08

109,97

118,31

1 141,42

2 231,50

809,17

36,26

70,89

Vállalkozói betétek

10 323,42

10 653,98

11 494,08

107,89

111,34

Háztartások betétei

139 888,68

150 070,78

164 695,14

109,74

117,73

5 065,62

6 790,94

6 806,54

100,23

134,37

Bankközi betétek Felvett hitelek

15 097,10

14 820,15

16 547,63

111,66

109,61

Passzív kamatelhat.

1 830,64

1 651,91

1 312,46

79,45

71,69

Egyéb passzív elszámolások

1 687,82

2 013,88

2 225,10

110,49

131,83

205,74

213,28

245,43

115,07

119,29

11 609,59

12 577,94

13 925,96

110,72

119,95

187 270,81

201 287,67

220 369,82

109,48

117,67

Céltartalék Saját tőke Források összesen:

Felhívás a XIII. Országos Takarékszövetkezeti Borversenyre az előző évi mennyiséghez képest közel 70%-kal több bort rendeltek, az összes mennyiség így elérte az ezer palackot. A nevezéshez szükséges dokumentumokat, a borversenyek korábbi nevezői részére a rendező szervek megküldik. A dokumentumok (Tájékoztató, Jelentkezési Lap, Szabályzat) a www.takarekszovetkezetek.hu (Rendezvényeink\Borverseny) és a www.takarekbank.hu Takarékszövetkezetek\ Egyéb\Borverseny honlapokon is elérhetőek. A versenyre 2011. március 18-ig lehet nevezni, a nevezési díj változatlanul 7.960 Ft + 25% Áfa. A nevezők körében felmerülő szakmai kérdésekben elsősorban a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. szakértői, Borbély Tamás és Bakos Márton a (06-1) 203-8507, 319-0970es telefonszámokon szolgálnak felvilágosítással. Egyéb szervezési kérdésekben a Takarékbank Zrt. főmunkatársa, Boross Endre a (06-1) 202-3777/1269; 20/9517-732-es telefonszámaz országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a Takarék- okon áll szíves rendelkezésükre. bank Zrt. a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. szakRendező szervek mai segítségével, XIII. alkalommal rendezi meg a takarékszövetkezeti ügyfelek országos borversenyét. Az Országos Takarékszövetkezeti Borverseny továbbra is az ország harmadik legrangosabb borversenye, növekvő népszerűségét az is jelzi, hogy a 2010. évi versenyre - a borászatokat is érintő gazdasági nehézségek ellenére - az előző évinél 13%-kal több bort neveztek. A takarékszövetkezeti vezetők köréből felkért bírálók, a borverseny legjobbjai közül, ismét kiválasztották a „Takarékszövetkezetek Borát” Az ily módon kiemelt legjobb fehér, illetve a legjobb vörösbor év végi értékesítése is sikerrel zárult, a vásárlási akció keretében a takarékszövetkezetek

38


TKSZ Figyelő  Takarékossági világnapi kitüntetett

Kunszentmárton is dobogós Szerző: A 2010. évi Takarékossági Világnapi ünnepségen Pécsett, a Nemzeti Színházban, Váradi a Kunszentmárton és Vidéke Takarékszövetkezet is azon három takarék között Lajos volt, mely az OTIVA által kidolgozott mutatószámok alapján kitüntetésben részesült, a legjobb első három közé került. Ehhez csak gratulálni lehet. Elmentünk, s megkérdeztük a takarék elnök asszonyát, Kecskés Istvánnét, Rózsikát, mondja el a Takarék Magazin számára, miként sikerült ezt az eredményt elérni. meglepődtünk – mondja Rózsika –

minden válogatás nélkül, de sokak amikor tudomást szereztünk arról, számára tettük hozzáférhetővé a hogy mi is a kitüntetett takarékok hitelhez jutást, ami sok esetben között vagyunk. Természetesen az életben maradásukat segítette nagyon örültünk is, hiszen itt nincs elő. Volt olyan ügyfél is, aki hitetsemmilyen személyes befolyás, ob- lenkedve kérdezte, hogy tudunk-e jektív kritériumok alapján született internet bankolást biztosítani. Ez is a döntés. Többen kérdezték is tőlem, mutatja, hogy számosan még téves hogyan tudtuk „elintézni” azt, hogy képzetekkel rendelkeznek a takami legyünk az egyik kiválasztott. A rékszövetkezetekről, nem tudják válaszom akkor is, meg most is az, elképzelni, hogy ugyanolyan szinhogy mi tesszük a dolgunkat! Mi- tű és minőségű szolgáltatásokat nél több szolgáltatást, minél jobb tudunk nyújtani, mint a keresketermékeket kell kínálni, minél több delmi bankok. Talán ez a mi hibánk ügyfél számára! is, szélesebb körben kell ismertet A sikernek azonban azt hiszem, ni magunkat, s ez által még jelenkét fő titka volt. Az egyik az, hogy tős ügyfélkört tudunk magunknak egy 17 millió Ft-os pályázatot nyer- megnyerni. tünk el különféle szakmai tréningekre, s gyakorlatilag a teljes dolgozói – Kunszentmárton a Kőrös partján, stáb részt vett ezeken az oktatá- a Tisza közelében fekszik. Alapvesokon. E képzések után teljesen tően a mezőgazdasági termelés másként álltak hozzá a kollégák a határozza meg a környéken élők munkához, nem csak csinálták, ha- életét. Ez – gondolom – kihat a tanem értették is azt, amit csináltak, karékszövetkezet üzletpolitikájára okosan ajánlották különféle termé- is, lényeges szeletet foglal el ebben keinket, szolgáltatásainkat. Köszö- a mezőgazdaság hitelezése. net jár ezért nekik, nélkülük nem – Ez így van! Amíg kezdetben, sikerült volna elérni ezt a sikert. A a kilencvenes évek közepén, még másik ok az, hogy sikerült növel- kényszerpálya volt, ma meghatáronünk ügyfeleink számát. A 2008- zó tevékenységünkben. Sok bank as, 2009-es pénzügyi válság azzal nemigen foglalkozik a mezőgazdais járt, hogy a kereskedelmi bankok ság hitelezésével, mert túlzottan „befagyasztották” hiteleiket, s két- kockázatosnak ítéli meg. Ez részben ségbeesett ügyfeleik sok esetben igaz, s az ezen üzletágban elérhető minket kerestek meg, tudnánk-e nyereség sem olyan mérvű, hogy rajtuk segíteni. Természetesen nem azt irigyelni kellene, de nekünk tu-

domásul kell venni, hogy mi ilyen területen élünk, az itt élők megélhetésének fő forrása a mezőgazdaság! Ebből következik, hogy mi is csak akkor tudunk itt megélni, ha segítjük a mezőgazdasági termelést a magunk eszközével, a finanszí-



rozással. Mi kezdettől fogva velük Kecskés élünk, ismerjük őket, s az emberek Istvánné, is tudják, hogy hozzánk jöhetnek. a Kunszent Hitelezési tevékenységünknek kömárton zel a felét, úgy jó 40%-ot, ez az üzés Vidéke letág adja. Most különösen kedveTakarék zőtlen a helyzet, nagyon sok terület szövetkezet víz alatt áll, erre a helyzetre türelmi elnökidőt, illetve vis maior hiteleket biz- ügyvezetője tosítunk. A Gazdakártya is népszerű ügyfeleink között, s változatlanul igénylik a támogatások megelőlegezését, ez kb. 4 milliárd Forintot Folytatás a 40. oldalon


39

TKSZ Figyelő

– S mi a helyzet a helyi kis- és középvállalkozásokkal, ők is a takarék ügyfelei között találhatók? – Igen, de sajnos az építőipari tevékenység nagyon visszaszorult, elsősorban a körbetartozások miatt. A kicsik tönkrementek. Van egy jelentős autóalkatrész gyártónk, ő már a nagyobbak közé tartozik, konzorciális hitel nyújtunk számára 500 millió Ft-os keretben. Ilyen hiteleket több partnernek is nyújtunk, általában a tiszafürediekkel és a Hajdú Takarékkal dolgozunk együtt, nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk. A szomszédos

meg a nálunk vezetett számlákon is nőnek a megtakarítások. Ha már a kkv szektor szóba került, meg kell említenem, hogy a múlt év októberében a Parlamentben rendezett fórumnak igen pozitív visszhangja volt ügyfeleink körében, többen jelezték, hogy a jövőben a takarékszövetkezettel szeretnének dolgozni. Ha viszont ezt a jó példát említem, nem állhatom meg szó nélkül a ros�szat. A közelmúltban volt a Jógazda Takarékszövetkezet csődje, amiről a médiumokban bőven beszámoltak. Ez rossz hatással volt ránk nézve is, kérdezték, hogy nálunk nincs-e baj. Ez is arra példa, hogy igenis a szabályzásnak gondoskodni kell arról, hogy senki ne dolgozhasson intézményvédelmen kívül, mert a csőd ódiuma mindannyiunkra visszaüt.

Cserkeszőlő településen működik egy országszerte jól ismert termálfürdő. A kapacitás jobb kihasználása érdekében fürdőfejlesztésbe fogott az önkormányzat. A teljes beruházás 1,2 milliárd Ft-ba került, ehhez EU-s támogatást is nyertek. Mi 160 millió Ft hitelt biztosítottunk a fejlesztéshez. Megéri, mert nagyon sok látogató jön a térségbe, a németek, hollandok, bekerékpároznak Kunszentmártonba, vagy ahol én lakom, Tiszakürtre, ahol nagyon szép arborétum áll a látogatók rendelkezésére. S természetesen a vendéglátóhelyek, szállodák, éttermek forgalma is nő, no

– Milyen hatással volt a Bázel II a takarékra? – A felkészülésnél jobban idegeskedtünk, féltünk az ismeretlentől. Több adminisztrációt jelentett, de különösebb gondot végső soron nem okozott Nekünk a Felügyelet 122%-os fedezettséget írt elő, aminek biztosításához jó 800 milliós tőkére volt szükségünk. Ezzel szemben nekünk 1,4 milliárdos tőkénk van. Adózás előtti eredményünk évek óta 200 millió Ft körül mozog, ebből folyamatosan erősítjük tőke pozíciónkat. Nem csupán bevételeinket kívánjuk növelni, hanem a költségek csökkentésére is odafi– Milyen a viszonya a takarékszö- gyelünk. Ilyetén költséghatékony vetkezetnek a működési területén gazdálkodást tudunk biztosítani. található önkormányzatokkal? – Huszonegy településen va- – Milyen nagy feladat vár ebben gyunk jelen, ebből tíznek a szám- az évben a takarékra? láját takarékszövetkezetünk vezeti. – Miután a kirendeltség hálóEz nem rossz arány, különösen, ha zatunkat gyakorlatilag felújítottuk, figyelembe vesszük, hogy olyan vá- korszerűsítettük, az idén nagy fába rosok is vannak ebben, mint Deb- vágjuk a fejszénket. A kunszentrecen és Szolnok, ahol a nagyság- mártoni központot fogjuk teljes rendek miatt nem valószínűsíthető egészében felújítani, komplett aja számlavezetés elnyerése. Nagyon tó-ablakcserével, fűtési rendszer jó az együttműködésünk, felújít- korszerűsítésével, ami biztosan juk kirendeltségeinket – ami ugye nagy rumlit fog okozni, de majd a település képét is befolyásolja –, csak túl leszünk rajta, s egy teljeATM-eket helyezünk el bennük, a sen újjávarázsolt épülettel várjuk 21-ből 13-nál van pénzkiadó auto- tagjainkat, ügyfeleinket! 

Folytatás a 39. oldalról tett ki az elmúlt év végén. A fő termékek egyébként a kukorica, búza és napraforgó.



Egy fontos projekt: Cserke szőlői termál fürdő közös finanszírozással

40


matánk. Rendszeresen támogatjuk az önkormányzatok rendezvényeit, minden olyan önkormányzatnak, mely nálunk vezeti a számláját, automatikusan biztosítunk 100 ezer Ft-ot rendezvények lebonyolítására. De ezen túl támogatjuk a túrkevei juhász fesztivált, futóversenyeket, vagy a területünkön lévő három mentőállomás valamelyike minden évben kap 200 ezer Ft támogatást. Tiszapüspökiben például teljesen új kirendeltséget építettünk, s a helyi Művelődési Ház rekonstrukciójához is hozzájárultunk. Éves szinten mintegy két millió Ft-ot biztosít a takarékszövetkezet a helyi kultúra, sport, társadalmi élet támogatására. Egyszóval: együtt élünk településeinkkel!

TKSZ Figyelő  „Három az egyben” Pest megyében

Jövőre összeolvad a térség három takarékszövetkezete Szerző: A Monor és Vidéke Takarékszövetkezet év végi ügyféltalálkozóján december 2-án, jelenPapp tették be: három szövetkezet egyesülésével létrejön hazánk egyik legnagyobb takarékja. János A szándéknyilatkozatot már alá is írta a Pécel és Vidéke, valamint a Dél-Pest Megyei Takarékszövetkezet, így idén december 31-ig a Monor és Vidéke Takarékszövetkezettel együtt egy új szövetkezetet hoznak létre. a 2010- es év számos változást hozott a Monor és Vidéke Takarékszövetkezet életében. Idén nyáron a szövetkezet csatlakozott a TakarékPont hálózathoz, amelynek termékei azóta egyre nagyobb számban jelentek meg a szövetkezet kínálatában. Új számlacsomagokat kínálnak a lakossági ügyfeleknek, valamint egyszerűsített hiteltermékekkel állnak a kis- és középvállalkozások rendelkezésére. A hálózat tagjai az országban másodikként kezdték forgalmazni a PayPass órákat, amelyek amellett, hogy időmérésre is szolgálnak, egyúttal fizetni is lehet velük azokon a pontokon, ahol a fogadásához szükséges terminált kiépítették. – Ha röviden szeretném jellemezni a 2010-es esztendőt, akkor azt mondanám, hogy rendkívül nehéz év volt – mondta az ügyféltalálkozón Boris Jánosné, a szövetkezet elnöke. – Akik ma vállalkozóként dolgoznak, tudják, hogy ez mennyire igaz. Számunkra nem volt előre tervezett a bankadó, amelyet szerencsére végül oly módon vezettek be, hogy vállalható lett a mértéke. A nehéz körülmények ellenére mégis pozitív évről számolhatunk be. Bíztató, hogy a jelenlegi kormányzat az első, amely pozitívan áll hozzá a takarékszövetkezetekhez. Orbán Viktor több beszédében is kiemelt feladatnak tekintette a takarékszövetkezetek

képbe hozását, a nagyobb piaci ré- nedzsment, hétfős igazgatóság és szesedés elérését. Üzleti terveinket öttagú felügyelő-bizottság irányítja. teljesítettük, bár még van egy hó- A takarékszövetkezetek képzeletnap, de talán már az nem rengeti beli versenyében idén sikerült ismeg ezt a tényt. Az elmúlt ötven mét egy kicsit előrébb lépnünk. A esztendőben bizonyítottuk, hogy Takarékszövetkezeti Integráció 112 életképesek, sikeresek vagyunk a tagja között a 25,5 milliárd forintos piacon. Jelenleg 120 főt foglalkoz- mérlegfőösszeget tekintve a tizentatunk. Munkánkat háromtagú meFolytatás a 42. oldalon


41

TKSZ Figyelő



Boris Jánosné a nagy bejelentés közben

Folytatás a 41. oldalról ötödik helyet foglaljuk el, eredményeinket és 2,3 milliárd forintos saját tőkénket tekintve pedig a hetedik helyen állunk. Üzleti stratégiánk továbbra is az, hogy a régió meghatározó hitelintézeteként, teljes körű

pénzpiaci szolgáltatást nyújtsunk, üzleti volumen növekedés és a minőségi munka megtartása mellett jövedelmezően gazdálkodjunk, valamint stabil munkahelyet biztosítsunk a dolgozóinknak. – Ennek érdekében szándéknyilatkozatot írtunk alá a Pécel és Vidéke, valamint a Dél-Pest Megyei Takarékszövetkezettel, hogy jövő év december 31-ig a Monor és Vidéke Takarékszövetkezettel együtt egy új szövetkezetet hozzunk létre – tette hozzá az elnök asszony. – Az egyesüléstől azt várjuk, hogy még erősebbek legyünk, közös szervezetünket hatékonyabban tudjuk működtetni és a piaci kihívásokra folyamatosan választ találjunk az elkövetkező ötven évben is. Az egyesüléshez a testületek megadták a felhatalmazást, a főbb pontokban is megállapodtak már, de a végső igent majd a tulajdonosok mondják ki a közgyűléseken. Ezzel egy olyan

úton indulunk el, amely megőrzi azt a hagyományt, amit ötven éve folytatunk, viszont megújulásunkkal egy olyan ügyfélbázis jön létre, amely nagyon erőssé tesz bennünket a piacon. – A három szövetkezet egyesülésével létre jövő szervezet új névvel jelenik majd meg a piacon – hangsúlyozta Boris Jánosné. – Az egyesüléssel létre jövő takarékszövetkezet saját tőkéje meghaladja majd a 3,5 milliárd forintot és 38 ügyfélkiszolgáló hellyel állunk majd ügyfeleink rendelkezésére. Székhelyünk a Monor és Vidéke Takarékszövetkezet jelenlegi székhelyén, Gyömrőn kap helyet, amely földrajzilag is központi helyen van. Az szövetkezet új neve még nincs eldöntve, de személy szerint szeretném, ha gróf Károlyi Sándorról nevezhetnénk el, hiszen ő volt a hitelszövetkezeti mozgalom megalapítója. 

 Felsőpakony, a Takarék 14. felújított kirendeltsége

Örkényben hisznek az összefogásban Szerző: Kovai Iván Lőrinc

Még január elején tartottunk, amikor kezdtek megjelenni a TÉSZ-be tömörült takarékszövetkezetek első gyorsmérlegei a 2010-es évben végzett munkáról. Az egyik tanácskozáson Illés Tiborné, a TÉSZ főtitkára örömmel újságolta: a várakozásnál jobban teljesítettek a szövetségbe tömörült takarékszövetkezetek, köztük az Örkényi TKSZ is!

birinszki pálné, a pénzintézet elnök asszonya készségesen fogadta megkeresésünket. Mint azt kiemelte: főtevékenységük természetesen a minél színvonalasabb pénzügyi szolgáltatás, de a szövetkezés eszméjére is hangsúlyos figyelmet fordítanak. A takarékszövetkezeti szektor összefogása az árvízkárosultakért szép példája ennek a fajta szövetkezésnek. Egy kamionra való hasznos eszközt

42


gyűjtöttek össze és vitték Észak-Magyarországra. – A küldöttgyűlésen meghatározott feladatokat, terveket döntően sikerült teljesítenünk – mondta az elnök asszony. – Bizonyítja ezt többek között a több mint 15 milliárdos mérlegfőösszeg, hitelállományuk hatmilliárd felett van, és ma még termelő állomány. Ismerve az ország gazdasági helyzetét, ered-

ménynek tartjuk a betétállomány néhány százalékos növekedését. A forint betétállomány 9 százalékkal bővült. Hitelállományunk maradt a 2009-es szinten. Betétállományunk 92 százaléka lakossági, a kölcsönnél az állomány 73 százaléka lakossági. A szűken vett működési területünkön kevés az olyan vállalkozás, ahol több tucatnyian dolgoznának. Odáig jutottunk, hogy 103 alkalmazottat

TKSZ Figyelő

foglalkoztató takarékszövetkezetünk – a központtal és a kirendeltségekkel – a nagyobb létszámú munkahelyek közé tartozik. – Mennyire korszerűek a kirendeltségek? – Azt hiszem, e téren nem érheti szó a ház elejét, mert mindig is fontosnak tartottuk üzletházaink modernizálását. Tavaly a 14. készült el Felsőpakonyban. Érdekességként hadd említsem meg, a „Jézuska” hozta a helybélieknek, december 15én adtuk át a kibővített és teljesen felújított épületet, ahol babasarkot alakítottunk ki a kismamák részére. Már több mint 650 babakötvényünk van, ennek jelentős része éppen a felsőpakonyi településen, ahol meglepően gyorsan bővül a lakosság lélekszáma. A helyi önkormányzattal együttműködve sikerült megoldani elképzelésünket. Területcserével és -bővítéssel segítették elképzelésük megvalósítását.



versenyképes és keresett termékkel jelenjenek meg a piacképes piacon. Nagyon várjuk azt az időt, amikor mindazok, akik dolgozni akarnak, találjanak munkát.

igyekeztem meglátni a dolgok napos oldalát. Nem ritkán hallom: eljárt felettünk az idő! Ez nevetséges! Mi szövetkezők vagyunk a szó nemes értelmében. Sok-sok apró munkával teremtjük meg annak a lehetőségét, – Aki ismeri Birinszki Pálnét – Pest hogy a legtöbb településünkön olyan megyében minden ismerős csak szolgáltatásokat lehet igénybe venManyikának szólítja –, az tudja, ni, mint a nagyvárosokban. Fő tevéhogy örök optimista, a szövetke- kenységünk, mint már említettem a zeti eszme tudatos elkötelezettje. pénzügyi szolgáltatás. De sok minden,

– Mit várnak a kormány biztató ígéreteitől, attól, hogy nagyobb szerepet szánnak a takarékszövetkezeteknek a vidék életében? – Erre a kérdésre azért sem tudok mit válaszolni, mert egyelőre hiányzanak a részletek, amelyek majd meghatározzák a hogyant! Alárendelt tőke, annak mennyi a fizetendő kamata? Mennyivel növekednek majd a költségek? Hogyan tudjuk kitermelni eredmény oldalon? Tudunk-e annyi tőkét termelni vele, hogy a visszafizetési időpontra azt valamilyen szinten és formában pótoljuk? Fizetőképes lesz-e a jelentkező kereslet? Szóval, egyelőre sok a kérdés! Várjuk, akár- Több mint négy évtizede az Örkécsak az ország többi takarékszövet- nyi, az 53 éves Takarékszövetkezet kezeténél a részleteket. dolgozója. Az utóbbi 3-4 év történései sem törték meg örök opti– Ha volna csodatévő „varázspál- mizmusát? cája”, mit varázsolna az Örkényi – Egy cseppet sem! Pest megyéTakarékszövetkezet működési kör- ben – mert ezt a vidéke ismerem a zetébe? legjobban – sokan gondolkodnak – Erre kapásból tudok válaszolni, hozzám hasonlóan. Említhetném sok-sok olyan vállalkozást és vállalko- az alsónémedieket, a turaiakat, a zót, akiknek szívesen adnánk kölcsönt pilisvörösváriakat stb. Sok éves taberuházásra, így segítve őket, hogy pasztalattal a hátam mögött mindig

Az Örkényi Takarék 2010 decem berében átadott ki rendeltsége, Felső pakonyban



nem profitot termelő tevékenységgel is foglalkozunk. Példának okáért hadd említsem meg: teszünk és áldozunk azért, hogy az iskolákból kikerülő diákok rendelkezzenek ismeretekkel a pénzügyekről, takarékszövetkezetekről. Tudják, mi a lakossági folyószámla, mi a tartós befektetési számla, miért érdemes előtakarékoskodni, miért jó, ha biztosítással rendelkezünk, stb. Írja le nyugodtan, javíthatatlanul derűlátó vagyok! 


A fiók dolgozói szinte mindenkit ismernek a településen

43

TKSZ Figyelő  Tőkeerős „Pillér” a Délvidéken

„Generációk óta biztos támasz!”

Szerző: „Váltásra, új paradigmára, van szükség. Ennek az Integrációban is többféle értelmezése van. Amen�Csépány nyiben a takarékszövetkezeti vezetők, és a munkatársak nem változtatnak az értékesítési stratégián, György amelyet jelenleg is sokan folytatunk, akkor problémákkal szembesülhetünk. Ha nincs megfelelő értékesítés, nincs megfelelő ügyfélszám, nincs megfelelő ügyfélkapcsolat, akkor nem képződik elengedő jövedelem.” - mondta Soós Sándor, a Pillér Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője. Vele beszélgettünk a mikrokörnyezetről, a Takarékszövetkezet eredményeiről és más takarékszövetkezeti kérdésekről. vidéken, kisvárosban éltek, mégis

meg akarjátok hódítani a nagyvárost? – Nem egészen, bár jó lenne, ilyen céljaink nincsenek. Korábban a Mórahalom és Vidéke Takarékszövetkezet önállóan működött. 1999-ben egyesültünk a Tápéi Takarékszövetke-



Soós Sándor, a Pillér Takarék szövetkezet elnökügyvezetője

44

zettel, ezáltal léptünk be Szegedre. Ezt követően 2007-ben a Kiskundorozsmai Takarékszövetkezet „kérte meg a kezünket”, mely eredményeképp 2008ban egyesültünk. Így az egyesülés után gyakorlatilag 7, azaz hét darab kirendeltségünk van Szegeden. Ennyi fiókja egy nagy banknak sincs Szeged méretű városban. A négy belvárosi kirendeltséget, amelyből egy a volt mórahalmi és három a volt dorozsmai kirendeltség, szeretnénk össze-


vonni. Találtunk egy majdnem 300 kaptak és helyben vagyunk – néha az nm-es ingatlant, ahova szép sorban az érzésem pont ez a baj. fognak bekerülni az egyes kirendeltségek. Először kettő, majd a harmadik – Ebben a vegyes gazdasági környeés a negyedik. Ennek akár 2-3 éves ki- zetben milyen lehetőség marad a futása is lehet. számotokra? – Alapvetően a fejlődési irányunk – Miért a PILLÉR elnevezést válasz- kettős: van a vidék, és szerencsére tottátok? ott van a város is, de mondhatnám – Az egyesülés egyik alapfeltétele fordítva: szerencsére ott van a vidék volt Kiskundorozsma részéről a név- nekünk. Prudens pénzintézetként műváltás azért, hogy ne utaljon az új ködtünk, ennek előnyeit is élvezzük, takarékszövetkezet neve sem rájuk, de hátrányát is. Előny, hogy nem kelsem Mórahalomra. Mindenki tudja, lett konszolidálni, nincs OTIVA támohogy a takarékszövetkezeti ügyfelek gatás a tőkénkben. Az alacsony hitel lokálpatriótizmusa milyen nagy. Pá- portfólió viszont nem termel annyi lyázatot írtunk ki, amelyet egy akkor jövedelmet. Nagyon sok energiát ölmég alig 30 éves fiatalember nyert tünk az elmúlt években a folyószámla el. Alapvetően magyar nevet szeret- üzletágba, a jutalékos jellegű bevétetünk volna, olyat, amely közérthető, lekhez köthető szolgáltatásokba; költde egyúttal kifejező mind a fiatalok, ségtakarékosan éltünk és gyarapítotmind az idősek számára. Szerintünk tuk a tőkénket, amely 80 %-a guruló, a PILLÉR szó támaszt, erőt sugall; egy ráfordítást nem jelentő, de hozamot olyan intézményt jelez, akire lehet biztosító tőkeelem. számítani akár évszázadokon át. – Mi, amikor nem volt Magatartási Kódex, és ennek a Hpt-be való be– Van önkormányzati számlaveze- emelése, akkor is ennek megfelelően tésetek? adtunk hitelt. Egyik takarékszövetke – Önkormányzati számlát nem vezeti vezető kolleganőm mondása: „Az zetünk, illetve egyet vezettünk. Sőt egy adóst olykor meg kell óvni saját mavízi közmű beruházást finanszíroztuk a gától is.”, és mi eszerint éltünk! ElvéTakarékbankkal közösen, közel 1 milli- gezzük a szükséges ügyviteli folyaárd Ft értékben. Sajnos az önkormány- matokat amikor megkeresnek minket zatok szívesebben látják a számlájukat hitelért, és amikor az jön ki, hogy az nagyobb kereskedelmi bankokban, re- ügyfél nem hitelképes, akkor bizony mélve, hogy ott könnyebb a finanszí- nem adtunk hitelt. rozás. Ezt annak ellenére teszik, hogy Vidéken kétségtelenül elidősödött tőlünk sokkal kedvezőbb ajánlatokat az ügyfélkörünk, amit jó lenne fiata-

TKSZ Figyelő

lítani, különösen a lakossági oldalon. Vidéken a vállalkozók döntő többsége nálunk vezeti számláját, veszi fel a hitelt. Általában a kis- és középvállalkozások ügyfeleink, de nagyobbakat is ki tudjuk szolgálni, pl. hitelezés során konzorcium szervezésével. A fiatalítás visszatérő kérdése stratégiánknak, ezért is Szeged egyetemi városrésze felé kacsingatunk, másrészt a városban is a vállalkozók megszerzését tekintjük fő stratégiai elemnek. Mindenféleképpen létre kell hoznunk egy új piacot ahhoz, hogy a városban helyt tudjunk állni. A folyószámla üzletágat tovább szeretnénk fokozni, ehhez elengedhetetlenek az elektronikus szolgáltatások, gondolok itt többek között az újszerű szolgáltatásokra a „villantó” bankkártyától a Pay-Pass kártyáig. A folyószámla köré csoportosuló összes banki szolgáltatás jutalékot termel (a folyószámla, a folyószámlához kacsolódó pénzforgalom, a Fundamenta, a biztosítások, stb.). Minél több van belőle, annál nagyobb folyószámla állomány képezhető, amely a legolcsóbb forrást jelenti. Így az átlag kamatlábat csökkenthetjük, ráadásul mindez viszonylag kockázatmentesen történhet. – Mielőtt elkezdenénk aggódni, azért fussuk át a főbb területeket! – Ügyfeleink számát nehéz lenne meghatározni, de évente közel 100 ezer pénztári tétel és több százezer GIRO tételt mozgatunk meg, 6 db ATM-ünk működik, kb. 4200 db bankkártyánk és több mint 1000 internet bankos ügyfelünk van. Sokan a bankkártyához kapcsolódóan SMS-s szolgáltatást is igénybe vesznek. Hiszek abban, hogy ez a sok-sok egyéb üzlet összeadódik, és a jövedelmezőség magját fogja képezni. Ez persze nem azt jelenti, hogy le akarunk mondani a hitelnövekedésről. Kétmilliárdos hitelállományunk van, és ezt négy milliárdra szeretnénk megnövelni, de fokozatosan. Jelenleg 11 kirendeltségünk van, ténylegesen 56-an dolgoznak. Mintegy 880 fő tagunk van, a részjegy összege 10 ezer forint, max. 100 ezer forintot jegyezhet. Csak természetes személy ta-

gunk van, befektető, jogi személy nincs. 12 MFt a részjegy alapunk, amelyre eredményeinkből nagyon jó osztalékokat fizettünk tagjainknak az elmúlt években. A Takarékok családcentrikus hitelintézetek, és ezt mi kihasználjuk. Az ügyfelek közvetlenül tudnak kérdezni, intézkedni, ugyanakkor a párbeszédből többletinformációhoz is juthatunk. A családias intézkedést azonban a szakmaisággal kell felturbózni. A korszerű szakmaiság, amit mi is szeretnénk elérni, többlet értéket hoz létre az ügyfél és a Takarékszövetkezet számára is. A szakmaiságban azt gondolhatjuk jobbak a kereskedelmi bankok, ha pedig ez így van akkor szembesülni kell azzal, hogy a közvetlenséget könnyebb megtanulni, azaz versenyhátrány jöhet létre. A Front Office mellett nyugodtan említhetem a Back Office szakmai tevékenységének mennyiségi és színvonalbeli emelését is. Olyan jelentések vannak, amelyeket naprakész felkészültség, tudás nélkül nem lehet teljesíteni. Önálló HR, marketing, oktatás stb. feladatok vannak, kialakultak a vezetőinformációs rendszerek. Az értékesítés területén kell fejlődnünk. Nagyon fontosnak tartom a fogalom tisztázását. Értékesítéskor nem kiszolgálásról vagy eladásról beszélek. Az értékesítés azt jelenti, hogy információk alapján értékessé teszek valamit az ügyfél számára, és mindketten jól járunk, az ügyfél és a Takarékszövetkezet is. Ezt viszont pult mögül nagyon nehéz menedzselni, külön tárgyalóhelyiséget kell biztosítani. Jelenleg 1,1 milliárdos tőkénk van, és nincs benne értékelési különbözet. A tárgyi eszközök állománya emelkedik, de a befektetési eszközökkel is alig haladja meg a 300 M Ft-t, azaz 800 M Ft a pénzeszköz. Azért jövedelmező a takarékszövetkezet, mert éveken keresztül takarékosan gazdálkodott, nincsen konszolidálva, olyan tőkéje van amely „gurul”. A folyószámla portfóliónk kedvező, mintegy 1,6 Mrd Ft látra szólóan kamatozik. A kedvező körülmények egyelőre kompenzálják a működési költségek emelkedését, illetve a hi-

telkamat kiesését. Alapvetően bankközi betétben, ill. államkötvényben vannak szabad forrásaink, többsége a Takarékbankban. A központunk egykori SZÖVTERV-es tervezésű épületben van, amely 4-5 toldással lett növelve, módosítva. Mindig csak annyit fejlesztettünk, amennyit el tudtunk viselni. A kirendeltségeink jó állapotban vannak, mindig a kor köve-

telményeinek megfelelően próbáltuk felújítani őket, és a legkisebbről sem feledkeztünk meg, a festéstől a burkolaton át a pultig, mindent felújítottunk a hosszú évek során. A központban lévő kirendeltségünknél alkalmazott zárt ajtós tárgyaló stílusát folytatjuk a többi kirendeltségünknél is. A Szegedre történő beköltözés attól függ, lesz-e további egyesülés. A dorozsmai üzletház alkalmas arra, hogy központ is legyen belőle. Az informatikában kifejezetten jól állunk, egy ún. vékony kliens technológiával dolgozunk, nincs hagyományos munkaállomás, a helyi egység, terminál közvetlenül a szerverre csatlakozik, és azon keresztül dolgozik. Néha elcsodálkozom, hogy kolleganőinknek mennyi mindent kell tudnia. Mintha egy Rubik-kockát kellene idős fejjel összerakni, úgy nézek rá a programokra, a rengeteg szabályzatra, annak üzemeltetéséről, betartásáról nem beszélve.



A móra halmi központ munkatársai

– Hogyan lehet újabb ügyfeleket szerezni? – Nem csak a fiatalokat, hanem az időseket is oktatni kellene. Ma Magyarországon nem nagyon magas a pénzügyi kultúra, bár ez is viszonyítás Folytatás a 46. oldalon


45

TKSZ Figyelő

Folytatás a 45. oldalról kérdése Vannak olyan idős emberek is, akik kitűnően kezelik a számítógépet, az Internetet, és mindent, ami rajta keresztül elérhető. (mellesleg az idős kor relatív, én is másképp láttam húszévesen az 54 éveseket) Az igazi kérdés, hogy hogyan szerezzünk fiatal ügyfeleket. Az iskolai oktatások nehezen kivitelezhetők. Próbálkozunk azért, például a legjobb általános iskolai matematikusnak betétkönyvet adunk 10-15 ezer Ft értékben. Szegeden, az egyetemen 30 ezren tanulnak. Egy standdal minden évben benn vagyunk az Egyetem Tudományos és Információs Központjában, ahol a beiratkozás folyik. Minden karnak van újságja, ahol hirdetéseket adtunk fel. Faliújságokat helyeztünk ki, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtunk

Névjegy: soós sándor született 1957. 09.

12-én, Szegeden, Kőrösy József közgazdasági Szakközépiskola, Szeged, képesített könyvelő, vállalati tervező és statisztikus, Mérlegképes könyvelő, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gazdasági mérnök, 1978-1982. Algyői Takarékszövetkezet, belső ellenőr, három takarékszövetkezettel közösen foglalkoztatva 1983-1984. Mórahalmi Takarékszövetkezet, belső ellenőr, öt takarékszövetkezettel közösen foglalkoztatva 1985-1989. Főkönyvelő, 1990-től Elnök-ügyvezető, 1990-1994. években a Mórahalmi Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Pénzügyi Bizottsági tag, 1993-1995. OTIVA FB tag, 1995-2007. OTSZ Elnökségi tag, 2002-től Eurobank Klub elnöke, 2007. Szövetkezeti Érdemérem kitüntetésben részesült, 2007-2010. MTB Zrt. FB tag, 2010-től MTB Zrt. Tanácsadó testületi tag.

46


a takarékszövetkezetnél. Így ismertetjük meg az új és régi „egyetemi polgárokkal” a Takarékszövetkezetünket és tevékenységünket. Ez részben image kampánynak is felfogható, de ezzel együtt termékértékesítési eredményekre törekszünk. A Pay-Pass bankkártyát ajánlhatjuk, az órát azonban nem. A Pay-Pass is lehet egyfajta kitörési pont, de nem hinném, hogy ebből lennének a nagy üzletek, inkább az a lényeg, hogy a fiatalokat magunkhoz kössük vele. Ezzel kapcsolatban néhány ötlettel már előrukkoltam, amely a Banknál fogadtatásra talált már csak azért is mert ők is gondoltak a Pay-Pass POS terminálok hasznosítási lehetőségeire. Sajnos még mindig előfordul, hogy ügyfeleink bankkártya használata csak egy-egy alkalomra korlátozódik, amikor is egy összegben felveszik a fizetésüket. Sok erőfeszítést teszünk, hogy ez ne így legyen, és a készpénzkímélő funkció működjön megfelelő biztonság mellett. A POS terminálok elterjedése, annak költségei miatt szerénynek mondható még. A vállalkozók egy része még mindig a készpénz fizetést szereti jobban. Kb. két évvel ezelőtt fordult meg a trend, hogy több a bevételünk, mint a ráfordításunk a bankkártya üzletágban, mint ahogy talán néhány éve igaz az is, hogy országos felmérés alapján már vásárlásra használják többször az emberek a bankkártyát. Ugyanakkor ez az elektronikus világ eltávolíthatja az ügyfelet tőlünk, ezért az ügyfélkapcsolatokat még jobban kell ápolni. – Mit gondoltok a TakarékPontról? – N e m v a g y u n k b e nn e a TakarékPontban. Talán most fogunk róla tárgyalni; elképzelhető, de a költségek nagyon meghatározóak. Ezt előbb bele kell illesztenünk az üzleti stratégiánkba, egy lehetséges fúzió befolyásolhatja a sorrendet. – Az integrációs együttműködésnek milyen korlátai vannak? – Közösségi emberek vagyunk, a Takarékszövetkezetünk betartja a közösségi szabályokat, függetlenül

attól, esetenként nem mindennel értünk, értettünk egyet. Például bizonyos értelemben én is „centrális gondolkodású” vagyok, azaz minden kirendeltségünknek egyformán kell tudni dolgozni, de a túlzott centralizációt nem támogatjuk. A megyében három illetve négy takarékkal van üzleti kapcsolatunk, konzorciális hitelen keresztül. Megyén kívül a Bácska Takarékszövetkezetet és néhány Győr megyei Takarékszövetkezetet lehet említenem akikkel rendszeres kapcsolatunk van, olykor azonban az ország bármelyik szegletéből megtalálnak, és nem egyszer én hívom fel a kollegákat Felsőzsolcától Csornáig. Visszatérve az integrációra sok kérdés visszavezethető a magatartásunkra. Ha szövetkezeti módon gondolkodunk, de nagyobb üzemméretünk van, akkor is lehet a másik Takarékszövetkezetre gondolni. A partnerség megérdemel ennyi figyelmet és áldozatot. Az egyetértés biztosíthatja, hogy a kicsi is megkaphassa ugyanazt az elbánást. Az előnyt közvetlenül nem az egyes takarék biztosítja, hanem az általuk is működtetett rendszer. Ha nem tudunk szövetkezeti módon gondolkodni, vagy rosszak a szabályok, akkor érthető, ha minden egyes „közös áldozat” megakadályozása végett tiltakoznak. Vajon a mi Takarékszövetkezetünkhöz hasonlóan a nagyobb takarékok hány takarékból jöttek össze, egyesültek. Azaz „nagyobb vagyok fizessek többet” szemben az egyenlő fenntartási díjakkal. Ilyenkor megjelenik, hogy aki többet fizet, nagyobb beleszólást akar. De akkor hol vannak a szövetkezeti értékek és elvek? Ez már vagyonarányos döntési mechanizmus lenne, és nem az „egy tag, egy szavazat” érvényesülne. Ez a szövetkezet és részvénytársaság működési mechanizmusának sajátos keveredése a fejekben és a gyakorlatban egyaránt. Az igazság pedig a fejekben kellene, hogy eldőljön, csak hát ugye mindenkinek más és más az elképzelése, a motivátora és így tovább. Másrészt a mai világban láttál Te már olyat, hogy valaki a másik érdekét fontosabbnak tartja a sajátjánál?

TKSZ Figyelő

Ugyanakkor a „szociális-szövetkezeti” effektív forgalmat nem jelentenek. A felfogásnak vajon hol van a határa? Széchenyi kártya felhasználását nem Pandora szelencéje kinyílt s reméljük kell igazolni ez sem feltételen jó. nem nyel el minket, meg fogjuk találni a közös, de hatékony utat. – Mire vagy büszke, mi az, ami jól sikerült? – Milyen javaslatokkal élnél az In- – 1990-ben vettük át a takarékszötegrációban? vetkezet irányítását, ez a banküzem az – A Tanácsadó Testület kapcsán én, és a kolléganőm irányítása alatt tettem néhány javaslatot, vagy inkább jött létre a már említett 56 kolleganőkérdést. Korábban a reklám, marke- vel együtt. Azt azért nem feledhetjük ting területén vetettem fel, hogy csi- el, hogy semmik sem lennénk az előnáljunk bizonyos csomagokat, pl. 0,5 deink munkája nélkül. Nagyon büszke – 1 – 5 M Ft-os marketing csomago- vagyok arra, hogy olyanoktól vettem kat, és ezt ajánlanám ki a takarékszö- át ennek a takarékszövetkezetnek a vetkezeteknek. A kisebb teherviselő vezetését, akik hasonló módon gonképes Takarékszövetkezet, ha nem dolkoztak, vagy mondhatni én is haakarja vállalni az 5 M Ft-os csomagot, sonlóan gondolkozom, mint ők. Mindig akkor mondjuk, az 1 M Ft-ot választ- óvatosan gazdálkodtunk, mert tudtuk, hatja, fakultatív módon működne. Pl. hogy más pénzével sáfárkodunk. A saA kisebb csomag legfeljebb szóróla- játunknak éreztük, érezzük ezt a takapot, a nagyobb csomag szórólapokat rékszövetkezetet, miközben messze és kisebb ajándékokat is tartalmazna, nem a mi tulajdonunk, úgy gondola legnagyobb csomagban nagyobb juk ezért is fizetnek meg bennünket, nyeremény, mondjuk, személygép- kapjuk meg jövedelmünket – kell-e kocsi szerepelne. A marketing straté- ezt magyaráznom? gia leírását, működési mechanizmu- Büszke lehetek arra, hogy ennyi emsát mindenkinek át kell adni, hogy bernek tudunk munkát adni, hogy ki, mikor, hogyan tud rácsatlakozni. folyamatosan fejlődtünk, hogy a 40 Specifikált szolgáltatást ki-ki alapon millióFt saját tőkét 1,1 Mrd forintra torlehetne igénybe venni – mint pl. a násztuk fel (és ebből a fúziók csak 250 Takarékbank scoring hitelei. Állítólag MFt körül hoztak). Szigorú költséggaza központi szervek vezetői azért sem dálkodást folytattunk, mindig megköthetnek jó szerződéseket, mert nem néztük, mi az, amit kifizethetünk. mindenki tudja egyformán hasznosíta- Ha tehetném, akkor a bevételünk 10 ni, azaz nem minden fiók végzi adott %-át fordítanám oktatásra, és ugyanen�szolgáltatást. Specifikált alapon spe- nyit marketingre, reklámra. A bérköltség cifikált tárgyalást lehet folytatni, így mellett az informatika költségei azok, már versenyképesek lehetünk. amelyek jelentősek. Informatikai szempontból óriásit változtunk. Büszke va– A Széchenyi kártya hogyan vált gyok erre a fejlődésre, a munkatársimra, be nálatok? akik jó munkatársak és jó emberek, és – A Széchenyi kártya egy speciá- hogy ebbe a közösségbe beletarozhalis termékforma. Az ügyfelek keresik, tom. Nem akarok „nagybank vezető” így nem azzal foglalkozunk, mennyi lenni, csak több szolgáltatást szeretjutalékot kell fizetni (VOSZ-nak, Taka- ném ha nyújtanánk, hatékonyabbak rékbanknak), hanem azzal, hogy a Szé- volnánk és ügyfeleinknek nem másochenyi kártyán keresztül az ügyfeleket dik, vagy harmadik, hanem elsődleges megfogjuk és megragadjuk. A kissebb bankjai lennénk, növekvő statisztikák hitel sajnos kockázatos a fedezet hiá- és jövedelmezőség mellett. nyában. Nem csak 10 M felett, hanem az alatta is szükséges lenne a fedezet. – Szövetkezet vagy részvénytársaAz ügyfél ki-be fizethet a számláján, ság? így látszólag komoly forgalom gene- – Szerintem megőrizhető a szörálható, miközben a ki-be fizetések vetkezeti forma, egyébként mind-

kettőnek van előnye és hátránya is. Állítólag a részvényesek karizmatikusabban törődnek a tulajdonukkal, a szövetkezeti tagok nem ilyen tudatosak. Kétségtelenül a korábbi szövetkezetből sok tag kilépett, amely a megmaradókra is hatással van, de azért nem becsülném le a tagságunkat. Sokan ma visszasírják a szektor egykor 2 milliós tagságát, hiszen ezek az emberek közvetlenül az ügyfeleink voltak, vagy azzá tehettük volna őket. Persze a nagy tagság közgyűlés, részközgyűlési formában való döntési képessége is közrejátszott a tagság úgymond leépítésében. Mérlegfőösszeg, betétek és br. főösszeg alakulása

10 000,0 9 000,0 8 000,0 7 000,0 6 000,0 5 000,0 4 000,0 3 000,0 2 000,0 1 000,0 0,0 MFŐ M HUF

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

5 564,3

5 894,4

8 336,5

8 420,2

9 319,7

Betétek M HUF

4 920,7

5 142,4

7181,9

7 184,7

8005,9

Br. hitelek M HUF

1 408,5

1 394,4

1 794,5

1 684,1

1 946,5

Érdekes fejlődési lehetőséget mutat a TakarékPont, mert kifejez egyfajta megújulást, és „elrejti” a szövetkezeti megszólítást, formát. Ha valakinek megvan a 2 Mrd tőkéje az Rt-vé való átalakuláshoz, jogilag rendben van, de így sem biztos, hogy elegendő egy kereskedelmi banknak megfelelő biztonságos működéséhez. A megyében jelen helyzetben legalább 2-3 egyesülés tőkéjére lenne még szükség egy ilyen jogi lépéshez, amely nélkül Rt nem hozható létre. A részvénytársasági forma szinte indifferens a számomra, így is a hitelintézetért, és a hitelintézetből élünk – sokan már lassan elfelejtik, hogy ez a hitelintézet a Takarékszövetkezet -, felelünk érte, én a munkatársaimért, és a munkámon keresztül a családomért. Nem zárom ki az Rt lehetőségét, de egyelőre nem aktuális. Nem ez a jelenünk legfontosabb problémája. Másrészt azt gondolom ebben nem feltétlen az ügyvezetők szándéka dönt. 


47

TKSZ Figyelő  Takarékos Lurkók „Spenótfalván”

Mi újság Dunaföldváron? Szerző: Talán közismert, hogy Dunaföldvár volt az első település, ahol takarékszövetkeVáradi zet alakult 1956-ban. Kellőképpen meg is emlékeztünk erről az 50. évfordulón, Lajos 2006 októberében. Kíváncsiak voltunk, mi történt közben, ezért a Takarék Magazin ellátogatott a takarékhoz megtudakolni, milyen fejlődésen ment keresztül időközben a takarékszövetkezet. E sorok íróját Jákli János ügyvezető és Simonné Gurics Annamária gazdasági vezető fogadta, s adott ismertetőt. Nos, mi is történt az elmúlt két évben? nem panaszkodunk – kezdi az ügyvezető a válaszadást. Talán szerencsénk is volt, mert kimaradtunk a devizahitelezésből. Láttuk ugyan, hogy a hitelezési piacon teret ve-



Jákli János a Duna földvári Takarékszövetkezet ügyvezetője

48

szítünk, mivel csak forint alapú hiteleket nyújtottunk, s pont 2009-ben akartunk mi is belevágni a devizahitelezésbe, amikor beütött a krach! Így a jól ismert anomáliák nálunk nem jelentek meg. Sőt, még a korábban több takarékszövetkezetet érintő faktorálási ügyletekben sem vettünk részt! Nekünk csak a beintegrált korábbi Siómenti Takarékszövetkezet rossz állományát kellett leírni, ez volt az egyetlen negatív dolog üzletmenetünkben. Mérlegfőösszegünk 2010 végén megköze-


lítette a 20 milliárd Ft-ot (19,19), ami nagymérvű növekedésről tanúskodik az előző évhez, 2009-hez képest (16,7 milliárd Ft). – Gondolom, a mezőgazdasági termelés meghatározó a környéken, s ez rányomja bélyegét a takarékszövetkezet tevékenységére is? – Tökéletesen! Dunaföldvár és környéke gazdaságát a növénytermesztés határozza meg, régebben Dunaújvárosban úgy hívtak minket, hogy „spenótfalva”, mert a termelők vitték fel a piacra a friss zöldségeket, gyümölcsöket, köztük a spenótot is. Ma persze elsősorban a kukorica, búza a meghatározó, de Tengelic és környéke például a spárga termesztéséről nevezetes. Teljes hitelállományunk megközelítette a 6 milliárd Ft-ot, s ebből 3 milliárd a mezőgazdasági hitelekre jutott, de van, amikor ez az arány akár 60%-ra is felmegy. Az ír érdekeltségű Cargill vállalat nagy beruházásba kezdett a Duna partján, 2012. januárjára készül el a tervek szerint, s 575 ezer tonna kukoricát lesz képes feldolgozni bioetanollá. Ez a kapacitás szinte egész Tolna megye kukorica termését tudja fogadni! A bioetanol üzemanyagot pedig a Dunán hajókkal exportálni kívánják, főleg Ausztriába és Németországba. Vagyis a kukoricatermesztőknek biztos felvevő piacuk lesz a környéken. Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal évek óta kitűnő az

együttműködésünk. Elvileg 80%-ig lehet garanciát kérni, de mi rendszerint 50-60%-nál megállunk. A Gazda-kártyát nem forgalmazzuk, mert az évek során jól bevált saját konstrukcióinkat alkalmazzuk, ügyfeleink teljes megelégedettségére. A belvíz Dunaföldvár környékén nem jellemző, vannak ugyan egyes helyeken elöntött földek, de százalékosan nem képviselnek jelentős területeket, így károsodás sem következett be. Mi is megelőlegezzük a mezőgazdasági támogatási összegeket. Amikor ezek megérkeznek, a gazdák pénzükhöz jutnak, jelentősen csökken a mezőgazdasági hitelállomány, legutóbb pl. 500 millió Ft-tal. A Széchenyi-kártyát forgalmazzuk, jelenleg 100 millió Ft-os állományunk van, de lenne rajta változtatási javaslatunk. 10 millió Ft-ig ugyanis nem kell fedezetet állítani a Széchenyi-kártya révén felvett hitel mögé. Ezzel pedig néhány ügyfél nem csak él, hanem vissza is él, s ebben a témakörben már bizony kioktatásban is részesültem. Véleményem szerint e fedezet nélküli hitelt csak olyanoknak kellene biztosítani, akiknek már „múltjuk” van. Amíg ezt a „múltat” el nem érik, addig bizony nem ártana fedezetet is állítani a hitel mögé. A lakosság részére 1,4 milliárd Ft összegben nyújtottunk tavaly hitelt, ennek 95%-a szabad felhasználású. Saját, több éves múlttal rendelkező ügyfeleinknek 2%-os kedvezményt adunk a hitelkamatnál.

TKSZ Figyelő – S mi a helyzet a betétgyűjtés terén? Nem viselte meg ezt az üzletágat az elmúlt két év pénzügyigazdasági válsága? – Egyáltalán nem! Álljon bizonyítékul az elmúlt két év betétállománya. 2009. végén 15,4 milliárdos állománnyal rendelkeztünk, ez az elmúlt év végére 17,5 milliárdra nőtt, vagyis 2,1 milliárd Ft-tal több betétet sikerült gyűjtenünk. Az ügyfeleink nem féltik a pénzüket, megbízhatónak tartják a takarékszövetkezetet. S mindezt úgy értük el, hogy nem volt mögötte semmilyen akciós kamatígéret! Megcéloztuk a térség nyugdíjasait is, egy-egy nyugdíj átutalási napon 500 millió Ft felett van az átutalás összege. – Sokszor, sokan, s gyakran joggal mondják, hogy a takarékszövetkezetek tagsága, ügyfelei elöregedőben vannak. Mit tesz a takarékszövetkezet annak érdekében, hogy a fiatalokat magához vonzza? Simonné Gurics Annamária, a takarékszövetkezet gazdasági vezetője nem kis büszkeséggel beszél a Takarékos Lurkó programról. – A takarékszövetkezet az óvodások és kisiskolások részére számlát vezet, ahol a szülő társtulajdonos. A gyerekek részére rajzpályázatot írtunk ki – mondja – s a legjobban sikerült rajzokból matricákat készítettünk, ezer Ft-os értékben. Ezeket lehet a takarékkönyvbe beragasztani, s ha fél év alatt legalább hatezer Ft-ot gyűjtött össze a „lurkó”, akkor ahhoz prémiumot adunk. Az év végén pedig fel lehet használni a megtakarításokat. Ezt a megtakarítási formát 14 éves korig gyakorolhatják. A következő korosztály már bankkártyát igényelhet, napi pénzfelvételi limittel. Ez a limit naponként 3000 Ft felvételét teszi lehetővé. Minden év április 14-én tartjuk ennek a megtakarítási formának a szülinapját, ekkor bulizni lehet az iskolában. A gimnazisták számára ifjúsági számlát vezetünk, főiskolásoknak, egyetemistáknak diákhitelt

nyújtunk. Mivel Annamária eredeti foglalkozása tanárnő, s mivel elégedetlen a fiatalok (s nemcsak a fiatalok) pénzügyi ismeretei szintjével, ezért már kétszer tartott előadást a kistérségi iskolában hetedikesnyolcadikos tanulóknak az alapvető pénzügyi tudnivalókról. Ez egy olyan példa, amit jó szívvel tudunk ajánlani a többi takarékszövetkezet számára is – teszi hozzá. – Miután a takarékszövetkezet láthatóan jól beépült a térség gazdasági-pénzügyi-társadalmi vérkeringésébe, ezért biztosra veszem, hogy a helyi önkormányzatokkal is jó kapcsolatokat ápol a takarékszövetkezet. Így van? – Így - válaszol Jákli János. A térségünkben lévő 18 önkormányzatból 11 nálunk vezeti a számláját. A számlavezetett önkormányzati településen igény esetén ATMmel állunk a település lakosainak szolgálatára. Támogatjuk az önkormányzatok által szervezett különféle kulturális, sport és egyéb rendezvényeket. A helyi civil szervezetekkel is jó együttműködést alakítottunk ki. Egy konkrét példa: az egyik nyugdíjas klub kérte, hogy tudnánk-e csináltatni a temetőbe padokat, hogy le tudjanak ülni, megpihenni. Az önkormányzat által felállított négy pad közül egynek a költségeit a takarékszövetkezet vállalta magára. Összességében éves alapon mintegy egymillió Ft-ot fordítunk ilyen támogatási célokra. – Ahhoz, hogy a takarékszövetkezet fejlődjön, támogatni tudjon, nyereségesen kell gazdálkodni. Miként alakult a nyereség az elmúlt időszakban? – A 2009-es esztendőben 152,8 millió Ft volt az adózás előtti eredményünk, ez 2010-re 172,3 millió Ft-ra nőtt. Saját tőkénk 1,3 milliárd Ft, szavatoló tőkénk pedig 1,2 milliárd. Értékvesztésre 75 millió Ft-ot képeztünk, a korábban megképzett 307 millió Ft mellé. 112 fő dolgozó

szolgálja ki 19 kirendeltségen ügyfeleinket és tagjainkat. A tagok száma 217, egy tag által lejegyzendő részjegy értéke 50 ezer Ft, de senki sem jegyezhet többet, mint 200 ezer Ft, a részjegyek után bruttó 15%-os osztalékot fizetünk. Nálunk egyébként a részjegy tőke még a saját tőke 2%-át sem éri el, eredményágon fejlesztettük tőkénket. A fejlődés egyik kulcsa az oktatás, továbbképzés. A Takarék Akadémia által szervezett tanfolyamokon rendszeresen részt vesznek dolgozóink, sőt, igény esetén helyszínt is biztosítunk ilyen képzéseknek. Támogatunk minden olyan továbbtanulási szándékot, ami elősegíti azt, hogy dolgozóink magasabb szintű ismeretekkel rendelkezzenek. – Folytatódik-e a dinamikus növekedés ebben az évben is? – Reméljük igen, de amikor a terveinket elkészítettük, csupán a 2010. évi eredmények szinten tartásával számoltunk. S ez sem kevés! 


49

TKSZ Figyelő  Egy sikeres integrációs tagszervezet

Fajlagosan a jók között a Kinizsi Bank Szerző: A 2010. októberi számunkban foglalkoztunk a Mohácsi Takarék Bank Zrt. elmúlt Csépány időszakban elért eredményeivel. Ezúttal, a 2007-ben takarékszövetkezetből részGyörgy vénytársasággá átalakult Kinizsi Bank Zártkörű Részvénytársaságot látogattuk meg. Lakatos Antallal, a részvénytársaság elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk, mi történt az eltelt időszakban, hol tartanak, milyen terveik vannak.

Az emberek nem hiszik, hogy ők nagy összegű pénz birtoklására érdemesek. Mások azt hiszik, hogy helytelen vagy erkölcstelen gazdagnak lenni: hogyan lehetnék én gazdag, ha mások szegények? A gond ezzel az érveléssel természetesen az, hogy nem segíthet másokon, ha semmije sincs, amivel segíteni tudna. Az ember úgy segíthet másokon, ha ad nekik, példát mutat és lelkesíti őket, hogy teljesítsék feladataikat, használják ki a bennük rejlő képességeket.1 pár év tapasztalattal a hátatok mögött, most éppen a mérlegzárással kapcsolatos teendők között, hogyan álltok? – Vége van a 2010-es évnek, és én is osztom azok véleményét, akik azt mondták, hogy csak legyünk túl rajta. Ez természetesen nem csak 2010-re, hanem 2009-re is igaz volt. Manapság a gazdaság előrejelzései nagyon pozitív üzeneteket hordoznak, de véleményem szerint a hétköznapokban, a kis- és középvállalkozások számlavezetésében, ez még nem nagyon érzékelhető. Utaló jelek - hogy ebben az év1

50

ben valóra fognak válni –, már vannak. Ha az eredményeinket veszem alapul, azt mondhatom, hogy 2010 egy jó közepes évünk volt. Mindezek mellett, ha arra gondolok, hogy mindezt a válság időszakában értük el, akkor ez egy kiváló év volt. A mérlegfőösszegünk 35,5 Mrd Ft-ra nőtt, az adózás előtti eredményünk több mint 400 M Ft. Az elmúlt években hatékonyságunk és jövedelmezőségünk fajlagosan a bankok közötti versenyben is elegánsnak tűnik. A HVG 2010. júniusi összehasonlító elemzése szerint a mérlegfőösszeg vagy a tőke nagyságát tekintve értelemszerűen a sor vége felé vagyunk a bankok sorában, de az egy főre eső mérlegfőösszeg, vagy az egy főre jutó saját tőke tekintetében a 11. helyen vagyunk, mondhatni az előkelő 1/3-ban. Ilyen értelemben mondhatjuk, hogy köszönjük szépen, viszonylag jól állunk, de nehéz év van mögöttünk. A hitelállományunk közel 10 %-os mértékben értékvesztéssel fedezett, amely ugyan jelentős, de biztonságot is jelent. Olyan világot élünk, hogy a ma még jónak tűnő vállalkozás is viszonylag gyorsan képes megrendülni. Terveinket nagyrészt teljesítettük, de a hitelkihelyezésben, különösen a lakossági területen a kitűzött tervszámok alatt vagyunk. Érezhető a piacon, hogy a lakossági hitelfelvétel az igény és a lehetőség szintjén is mérséklődött. Sokan nagyon konzervatívan állnak a bankokhoz, illetve saját maguk hitelképességéhez, másrészt a bankok

Szerző: Adam J. Jackson, angol író, (1962-), Forrás: Az igazi gazdagság 10 titka,


is sokkal szigorúbb szemüvegen át vizsgálják meg ügyfeleiket. – A szövetkezetből részvénytársasággá történő átalakulás milyen változásokat generált? – Januárban volt négy éve, hogy elindultunk a tulajdonosi forma átalakítása útján. Szerintem szükség volt ennek markánsabb megjelenítésére, egy sokkal határozottabb tulajdonosi érdekérvényesítésre még egy hitelintézeten belül is. Természetesen ez veszélyeket is hordoz magában, ha a tulajdonosi szemlélet nem egészséges, vagy rövidtávú. Az út, melyet mi már „kitapostunk”, kezd bejáratottá válni, ugyanakkor a veszélyek, amelyek a szövetkezeti közösséget is fenyegetik, egyre kitapinthatóbbak. A szövetkezeti tulajdoni rendszerre is igaz, hogy ha nincs jól van felépítve, és az „oszd meg (sok picire!) és uralkodj” elv érvényesül, akkor félrecsúszhat. Minden tiszteletem azoké, akik nem ezen az úton járnak! Számos olyan takarékszövetkezetről is tudunk, akik a szövetkezeti forma megléte mellett egy markánsabb, tulajdonosi érdekérvényesítést valósítanak meg. Azt is meg merem kockáztatni, hogy néha az egyéni érdek felülkerekedik a társasági érdeken. Ezt nagyon helytelennek tartom. Inkább tűzzük ki tisztességesen a zászlónkra, mit képviselünk. Sokan vannak, akik tisztességgel és nagy többségben, elkötelezettek a szövetkezet iránt, és markáns, hosszútávú tulajdonosi érde-

TKSZ Figyelő

keltséget képviselnek. Néha ennek a negatívumát látjuk. Indokolt a szigorítás a szövetkezet irányításában, a közgyűléseken való szavazati jognak, képviseleti jognak és egyebeknek a szabályozásával. Sok lehetőség nincs: a tulajdonosi oldalról vagy a szabályozás oldaláról lehet beavatkozni. Büszke vagyok arra, hogy - bár átalakultunk szövetkezetből zártkörű részvénytársasággá -, a tulajdonosi szerkezetünk érdemlegesen 1992 óta nem változott. Nem a pillanatnyi érdekek vezéreltek bennünket, mind kisebb és nagyobb tulajdonos társaink, mindig kölcsönösen együtt tudtak működni. A példánk, azt gondolom, hogy jó, mert ma már az Integráción belül is hárman vagyunk. Tudomásom szerint számos vezető kollégám ebbe az irányba szeretne haladni, amint lehetősége, tőkeereje meg lesz hozzá. Szeretném hangsúlyozni, hogy törekvéseink hosszútávúak és kiszámíthatóak, és ebbe beleértem nem tagadva politikai identitásomat - a magyar érdekek szem előtt tartását. Mindenki tudja, aki ismer, hogy ez akkor is ki volt tűzve az én zászlómra, amikor nem mindig ugyanezt hallottuk. Örülök annak, hogy valós magyar tulajdon van a kezünkben. Ennek érvényt és lehetőséget kell teremtenünk. Az Integráción kívül is járják ezt az utat. Sokat töprengünk a jövőről. Az elkötelezettségünk alapvetően töretlen, de a világméretű gazdasági válság óvatosságra int bennünket. Ne szaladjunk, nem kell nekünk gyors átalakításokba fognunk. Legalábbis nem azonnal és nem önállóan. A költséghatékonyságra kell figyelnünk, melyik a hatékonyabb,

melyik az érdekünk. A döntéseink mö- ten is megsegít, hiszen ha segítesz a gött mindig első helyen volt a bizton- közösségnek, akkor a közösség ereje ság, második helyen a hatékonyság; a is megsegít téged. többi szempont, a tulajdonosi érdek csak ezek után következett. Ezért sem hagytuk el az Integrációt, szervezeteivel alapvetően együtt dolgozunk pl. a számlavezetésben, informatikában, de sok más területen is. – Úgy tudom, többször is részt vettél illetve jelenleg is részt veszel az integrációs szervezet vezetésében. – A Takarékbank vezetése anno többször is kérte, hogy vállaljak pozíciót az Integráció informatikai területén. Először vonakodtam, de nem a munka, nem az elkötelezettségem miatt, hanem azért, mert amit felvállalok, azt igyekszem a legjobb tudásom szerint teljesíteni. Maximalista vagyok, nincsenek nálam fél sikerek, beletörődések. Amíg mások azt mondják ez már lehetetlen, nálam még mindig van egy esély, és azt mondom, meg kell próbálni. A feladatot kezdetektől fogva feladatnak élem meg, semmiféle egyéni juttatást nem igényeltem. Mindig annak a híve voltam, hogy bárhova is hívnak tanácsadónak, tisztségviselőnek, nem szabad pénzügyi értelemben túlzásokba esni, inkább a szakmaiságot szolgálom. A Kinizsi Bankban kollégáimmal termelnünk kell annyi jövedelmet, hogy mindannyian elégedettek legyünk, így a többi feladatot társadalmi tevékenységnek kell tekintenünk. Azt vallom, hogy az ember lehetőség szerint segítsen a közösségnek, hasonlóan ahhoz, hogy segíts magadon, és a Jóis-

NÉVJEGY – Lakatos Antal Született: 1963.08.06. Hajdúnánás, 1985. Veszprémi Vegyipari Egyetem (iskola) 1986. Veszprémi Vegyipari Egyetem (munkahely) 1987. Nagyvázsonyi Kinizsi Takarékszövetkezet 1989. Nagyvázsonyi Kinizsi Takarékszövetkezet elnöke 1992. Pénzügyi és Számviteli Főiskola 2004- TAKINFO Kft. FB elnök 2007- Kinizsi Bank Zrt. elnök-vezérigazgató Gyerekek: Eszter, Antal, Balázs és Zsuzsanna.



– Miért éppen az informatika területén vállaltál tisztséget? – Az informatika látszólag semleges, de megítélésem szerint az egyik legfontosabb kérdés. Az informatika kínálja a legnagyobb lehetőségeket, és egyúttal a legnagyobb veszélyeket is magában hordozza. Az ügyfeleink döntő többsége ma már az Interneten, vagy más virtuális szolgáltatással kapcsolódik hozzánk. Ma már nyugdíjasoknak is van hitelkártyája, internet kapcsolata. Felgyorsult a világ, mindenki szereti azonnal látni a friss információkat. Ez csak korszerű informatikával lehetséges. Ezzel párhuzamosan a támadási felületünk is megnőtt. Egy ténylegesen megvalósított bankrablásnál – nem ide értve az élet elleni bűncselekményt – sokkal nagyobb kárt lehet okozni egy internetes támadással, hackerkedéssel. Korábban ez nem volt jellemző, de e területet ne becsüljük le. Sajnos minden teória, minden bálvány megdőlt az elmúlt időszakban. Úgy gondolom térségünkben meghatározó szerepet töltünk be, valós versenyt támasztunk a nagybankoknak. A válság begyűröződése és a bankok összeomlása nem feltétlen méret-, tőke-, és mérlegfőösszeg-függő. Kétségtelenül, mindig résen kell lenni. Ennek is köszönhető, hogy a TAKINFO Felügyelő Folytatás az 52. oldalon


Lakatos Antal, a Kinizsi Bank Zrt. elnökvezér igazgatója

51

TKSZ Figyelő

Folytatás az 51. oldalról Bizottságának az elnöke lettem. Nem a klasszikus felügyelőbizottsági, hanem a német típusú, irányító jellegű szemlélet uralkodik. Persze a döntés mindig a taggyűlés kezében van. A



A Kinizsi Bank Zrt. székhelye Veszprém óvárosában

tulajdonosi képviselők igénylik, illetve elvárják azt a fajta felelősséget, amelyet ezen a területen vállaltam. Nem tagadom, az is motivált, hogy mindez bankunk informatikájának javát is szolgálja. Célunk, hogy az informatika minél modernebb és minél biztonságosabb rendszerrel működjön.

Mérlegfőösszeg, betétek és hitelek alakulása 35 496

34 196 30 835

28 439

14 567

2007.

27 239

24 352

22 323

13 870

2008.

Mérlegfőösszeg M HUF

13 795

2009. Betétek M HUF

28 222

14 639

2010. Bruttó hitelek M HUF

– Merre tovább integrációs informatika? – Az informatikában a szoros szakmai együttműködésnek nem lehet akadálya, elvárom és támogatom a hatékony működést. Ami a fejlesztéseket illeti, két út kínálkozik. Mi magunk is vizsgálódtunk, függetlenül attól, hogy a világ és a többiek is odaértek, hogy váltani kell. Talán picit előbbre vagyunk abban, hogy mi már megvizsgáltuk a Moonsol ill. az

52


Eurbank rendszerét is. Mind a kettő más és más erényekkel, hibákkal rendelkezik. A két rendszer hosszútávon ki tudja szolgálni az igényeket. Nem értek egyet azzal, hogy alapvetően egy rendszer alakuljon ki. Ha nincs valós versenyzési lehetőség, nincs valós összehasonlítási lehetőség sem. Ez soha sem jó. A piacon az árakat a verseny generálja. Nem gondolom, hogy egy rendszer irányába szabad terelnünk a dolgokat. Persze az sem jó, ha túl sok rendszerben gondolkodunk, mert kicsi a piacunk. Két jó rendszer megférhet egymás mellett. – Milyen a kapcsolatod az integrációs kollégákkal, illetve az integrációs szervezetekkel? – A kollégák tekintetében minden további nélkül állíthatom, hogy kiegyensúlyozott kapcsolat van közöttünk. A Szövetség érdekképviseletét, az idővel való haladását mindig kritikusan szemléltem, és kritikusan fogalmaztam vele szemben. A közgyűléseken is tettem javaslatokat az alapszabály módosításra, névváltoztatásra, logó-váltásra, közös megjelenésre. Úgy érzem, mintha a víz lassabban mosná a partot, mint ahogy kellene.

kockázatokat kölcsönösen nem látjuk. Nem vonom kétségbe az OTIVA biztonsági szerepét a hétköznapokban, de az egyes biztonsági döntéseiket és azok mögöttes indokait nem látjuk. A kölcsönös érdek azt kívánná, hogy ezekkel is folyamatosan tisztában legyünk. Nem titkoljuk, hogy egy közösséghez tartozunk, a honlapunkon is önként vállaljuk a partnereinket. Örülnénk annak, ha ez a másik oldalon is megjelenne. Minden bankcsoportnak vannak jó termékei, így nekünk is. Büszkeséggel állíthatom, hogy a hitelkártya vagy a NetBank területén ott vagyunk az élbolyban vagy annak közelében. Persze nem elég lecserélni a táblát, a szolgáltatásokban és azok minőségében is a legjobbat kell nyújtani. A közvetlen környezetemben is vannak TakarékPont-os és nem TakarékPont-os fiókok. Egységes standardokra lenne szükség. A TakarékPontról akkor tudunk tárgyalni, ha a biztonságra nagyobb figyelmet tudunk fordítani. Sajnálatosnak tartom, hogy a Szövetség reklámkampányában meg sem jelenünk, mintha nem is léteznénk, miközben az Integráció javára, azért mégis itt vagyunk.

– Meglepett, hogy nem vagytok TakarékPont-osak. Mivel magyarázható, hogy ebből kimaradtatok? – Már a TakarékPont indulásnál megfogalmaztam, hogy alapvetően nem rossz. Azonban amíg a legfőbb momentumot, a biztonságot nem lehet egységesen kezelni, addig nem kívánunk részt venni benne. Amikor már nem csak a tulajdonostársaim és saját családom, hanem ügyfeleink vagyona is megtestesül a bankban, akkor nincs nagyobb érdek, mint a biztonságra való törekvés. Ez nem jelenti azt, hogy megkérdőjelezem a TakarékPontban részt vevők biztonságát. A közösséghez hozzátartozik egy egységes logó, egy egységes arculat, egy egységes megjelenés vagy akár az átlátható kockázatkezelés is. Az objektív összehasonlítások a piaci elemzések, de legfőképpen a tulajdonosi érdekek tekintetében fontosak. Nagy hibája a rendszernek, hogy a valós

– Mi az, amit a szövetkezeti múltból megőriztetek? – Nem szabad tabuként kezelni a kérdéseket. Igaz, hogy a PSZÁF a kisés középbankok közé sorol bennünket, de az Integráció számaiban mi is benne vagyunk. Úgy gondolom, érdekeink továbbra is közösek, függetlenül attól, hogy szövetkezeti vagy részvénytársasági formában értük-e el azt az eredményt. Amit az átalakulással biztosan nem változtattunk meg, az a helyi érdekeltségi rendszerünk, a helyi lobbi, az ügyfelekkel való bánásmód, valamint, hogy a nagyobb fiókjainkban továbbra is ellentmondtunk a hívószám rendszernek. Nincs annál közvetlenebb és jobb marketingfogás, mint amikor nevén szólítjuk az ügyfeleket. Ezekkel tudunk versenyezni. A kamat- és a jutalék kondícióban már nagyon összeszűkült a különbség, az ügyfél tekintetében szinte már elenyésző. Persze, ez azt is jelenti, hogy az

TKSZ Figyelő átlag kondíciókhoz közel kell lennünk, – Melyek a legfontosabb teendők a így a személyes érdekeltségek, köz- közeljövőben? vetlen kapcsolatok működhetnek. – Nemrég döntés született arról, hogy az informatikai rendszerünket – Manapság divatos téma a társa- még tovább kell fejlesztenünk. Sokkal dalmi beágyazottságról, társadalmi nagyobb felkészültséget kell tanúsífelelősségről beszélni. Hogyan áll tanunk és komplett szolgáltatást kell ehhez egy takarékszövetkezetből nyújtanunk. A befektetéstől a klas�átalakult részvénytársaság? szikus hitelezésig, a számlavezetés – Úgy gondolom, hogy a szövet- től a Széchenyi kártyán át a devizás kezetből átalakult részvénytársaság- ügyletekig sok mindent ajánlunk, de nak mérhetetlen nagy közösségépítő csak elaprózottan. Vannak ugyan részlehetősége és egyben kötelezettsége kalkulációink, de egyetlen, egységes van. Számtalan kistelepülést, de akár a nincs. Nem tudunk az ügyfél kezébe megye központot is említhetném, ahol adni egy jó kalkulációt, amely tartal„helyiként” vagyunk jelen és aktívan mazza, hogy jövedelme alapján és részt veszünk a település életében. az adott körülmények között men�A tragédiák és a katasztrófák rácáfol- nyit fordítson befektetésre, mennyit tak arra, hogy a magyar nemzet egy helyezzen el betétként, és ehhez készéthúzó nemzet. Nem ezt tapasztal- pest mennyi költséget vállaljon. Azt tuk. Az iszapkatasztrófa miatt sajnos szeretnénk megteremteni, hogy minmi magunk is érintettek vagyunk. Az denkinél, még a legkisebbeknél is, egyik ügyfelünk mindenét elveszítet- igazi pénzügyi tanácsadóvá váljunk. te, a hitelezésben ugyan nem hozzánk Ezt nem lehet elérni korszerű inforkapcsolódott, de számlavezetésben matikai rendszer nélkül. Arra törekigen. A felesége héthónapos terhes szünk, hogy ezt a feladatot 2011-ben volt, amikor az iszap elvitte a házukat. megoldjuk. Tovább kell bővítenünk Mi igen rövid idő alatt új körülménye- a virtuális banki lehetőségek tárháket teremtettünk számukra, miközben zát is. Az ügyfeleink döntő többsége az egyik nagy kereskedelmi bank ad- ma már nem is a fiók közelségére váminisztrációs huzavonája napokon gyik, hanem a minél gyorsabb elérkeresztül hátráltatta a segítségünket, hetőségre. Az ügyfél szegmensben ugyanis vonakodott kiadni egy törlési természetesen mi is szeretnénk fiataengedélyt. Ez szemléletbeli kérdés. Mi lítani, ez komoly feladat, bár ebben nem „váltottunk oldalt”, nem töpreng- nem is állunk olyan rosszul. A fiatalok tünk azon, tényleg akarunk-e segíteni a versenyben, a gyorsaságban is igévagy maradjunk inkább ki. Helyben nyesek, de keresletük, így igényük is létünk vagy a mecenatúránk megkö- sokkal rugalmasabb, és sokkal kevésveteli, hogy aktívan közreműködjünk. bé rendelkeznek tradicionális szemIlyen például az is, amikor a helyi Mál- lélettel. Azzal már nem tudjuk matai Szeretetszolgálat munkáját segítjük. gunkhoz kötni őket, hogy a szüleik, Talán érdemes lenne azt is számszerű- vagy ismerőseik is itt vannak. Megsíteni, hogy a mérlegfőösszeghez, a győző érvekre, kimutatható előnyre saját tőkéhez vagy a jövedelmünkhöz van szükség. Tehát új informatikával, képest mennyit áldozunk mecenatú- komplett szolgáltatással, fiatalos, lenrára, vagy karitatív célokra, amelyben dületes ügyfélkörrel és az arculatban persze nem a kimutatás a lényeg, ha- is érzékelhető változással kell a hétnem az, hogy emberileg és a közös- köznapok valóságában vagy akár a ség érdekében fontos. Az árvizek és virtuális valóságban megjelennünk. belvizek kapcsán is igazolódott, hogy – Mit gondolsz, a magyarországi amikor baj van, akkor a magyar em- politika átrendeződése milyen válberek is képesek összefogni, és ez jó tozásokat generálhat? dolog. A helyi közösség iránti elköte- – Van egy történelmi pillanatunk. lezettségünket társadalmi felelőssé- A kis- és középvállalkozások és a lagünk determinálja. kosság a válságból már kijövőben

vannak, bár forgalmunkon ez még nem látszik, a szándékunkban viszont igen. Bízunk benne, és igyekszünk mindent megtenni azért, hogy ez a kormány sikeres legyen. Hiszünk

abban, hogy az egészséges, nemzeti összezárások megtörténnek, és ezek nem külsőségekben, hanem szolgáltatásokban, szolgáltatási igényekben is megjelennek. A hazait kell preferálnunk. Alapvetően nem belső megosztásban kell a nemzeti gondolatot megjeleníteni, és nem szabad senkit így kezelni, kiforgatni. Ha vérszövetséget nem is, de tényleges, valós egymásrautaltságot ez mindenképp feltételez. Egyébként mi



Látványos belső a bankban



ezt régóta gyakoroljuk. Az irodaszer- A nagytől a beruházásig, vagy akár felújításvázsonyi kor, ha választhatunk és nincs nagy Kinizsi vár különbség az ajánlatok között, akkor makettje mindig a mi ügyfeleink mellé állunk. Ha a kollégák is így gondolkodnak, és ezt következetesen alkalmazzák, akkor egy-két éven belül valós eredményeket érhetünk el. Én ebbe az irányba szeretnék menni, teret adva egy fiatal, új generációnak is. 


53

Takarék Akadémia

ÁTFOGÓ DOLGOZÓI KÉPZÉSSOROZAT! Ugyan még 2011 februárját írjuk, de a Takarék Akadémia irányába már több felkérés is érkezett teljes körű dolgozói képzéssorozatra vonatkozóan. Ennek kiinduló pontja többféle is lehet: változásmenedzselés támogatása, hatékonyságfejlesztés, piaci igényekhez való igazodás, stb. Az egész Takarékszövetkezetet átfogó fejlesztés természetesen mindig az adott Takarékszövetkezet helyzetéhez, stratégiai céljaihoz igazított; az ügyvezetés igényeinek-elvárásainak tökéletes figyelembe vételével. Minden teljes körű képzéssorozat esetében jellemző a moduláris képzési struktúra. A folyamat első lépése az előzetes tudás-, készségszint felmérése, amely módszerét tekintve igazodik a képzéssorozat céljához. E szerint beszélhetünk próbavásárlásról, indító workshop-ról, development center-ről (fejlesztő központról), kérdőíves felmérésről, interjúkról. Ez az első lépés nem csupán megalapozza a további képzések eredményességét, de a belső kommunikáció egyik eszközeként is szolgálja az ügyvezetés munkáját. Ezután a konkrét képzések következnek, melyek tartalmát tekintve, lehet szakmai képzés • Jogszabályi alapok, • Pénz-piaci alapismeretek, • Passzív bankműveletek, • Aktív bankműveletek, • Pénz- és tőkepiacok, befektetési szolgáltatások, • Pénztári alapismeretek (nyugdíj-, egészségpénztár), • Közvetített termékek és értékesítési sajátosságaik, • Lakossági megtakarítási és befektetési termékek, • Hitelezési alapfogalmak, Hiteltípusok és hiteltermékek, stb., illetve készségfejlesztő tréning • Értékesítési ismeretek, • Kommunikáció, • Együttműködési hatékonyság fejlesztése, • Ügyfélismeret, Tárgyalástechnika, stb.. A szakmai fejlesztést a készségek fejlesztése támogatja, erősíti. A képzések lezárása az eredmények felmérésével végződik, ez történhet vizsga formájában, de a próbavásárlás is remek módszer a tanult ismeretek gyakorlatba való átültetésének ellenőrzésére. A teljes körű dolgozói képzéssorozat természetesen pályázatból is finanszírozható, illetve a modulok szakképzési hozzájárulás terhére elszámolhatóak. Ezúton bíztatunk minden kedves Takarékszövetkezeti vezetőt, kérjen ajánlatot a Takarék Akadémiától, hogy támogathassuk Önöket fejlődésük útján! Takarék Akadémia

54


FELHÍVÁS!

Előfordult már, hogy előadói vagy oktatói feladattal bíztak meg? Szívesen végzel / végeznél oktatói tevékenységet? Szeretnéd magad más területen is kipróbálni? Vezetőd támogatja ebbéli elképzeléseidet? Jelentkezz hozzánk

OKTATÓI SEGÉD OKTATÓI TRÉNER ASSZISZTENSI FELADATOK ellátására!

Tevékenység:

• Képzéseken oktató/tréner mellett referensi, asszisztensi feladatok ellátása • Képzési anyagok előkészítése • Takarékszövetkezeti / Banki kollégák fejlődésének támogatása • Együttműködés a Takarék Akadémiával • Tevékenység helye: országos • Tevékenység ideje: időszakos (vezetőddel egyeztetve, takarékszövetkezeti feladataidhoz igazítva)

Elvárásaink:

• • • • • •

Takarékszövetkezetben szerzett több éves tapasztalat Jó kommunikációs képesség Meggyőző, határozott fellépés Jó problémamegoldó készség Nyitottság angol, és/vagy német nyelvtudás előnyt jelent

A feladat elvégzésében a Takarék Akadémia maximális támogatást nyújt szakmai és előadói készségeid folyamatos fejlesztésével! (HR irányítási területen lehetőség nyílik külföldi képzésre is!) Amennyiben úgy érzed, hogy tudásod, szakmai tapasztalataid alapján megfelelsz az elvárásainknak, és kihívásra vágysz, jelentkezz! Jelentkezni fényképes önéletrajzzal, motivációs levéllel és vezetőd támogató ajánlásával a [email protected] e-mail címen lehet. Jelentkezés határidő: 2011.03.18.

Takarék Akadémia

STRATÉGIAI MENEDZSMENT KÉPZÉS Németországból érkező, neves szakemberek osztják meg tudásukat egy 2,5 napos képzés keretében a Takarékszövetkezeti / Banki Vezetőkkel! A képzés tartalma a gyakorlatban zajló stratégiai folyamat kérdésfelvetéseihez igazodik: 1. Hol tartunk most? (Analízis) Mi jellemző a Bank kiindulási helyzetére? Milyen eszközök állnak rendelkezésre a kiindulási helyzet elemzéséhez? 2. Hová szeretnénk eljutni? (Koncepció) Mely víziót, mely fejlesztési célokat szeretnénk elérni? Mely profillal (egyedi jellemzők / USP) lépünk fel az ügyfeleink irányába? Milyen alapértékek érvényesek nálunk? Mely versenystratégiával dolgozunk a piacont? 3. Hogyan alakítjuk ki és mérjük a megvalósítást? Oktatók: Bierend Werner, Kramer Nils (ADG / bzp) Helyszín: Budapest, Hotel Normafa, első alkalommal: 2011. 03. 09-11. (magyar nyelvű tananyagot, tolmácsot biztosítunk) Online jelentkezés: www.takarekakademia.hu (intranetes jelszó szükséges!) További információk: [email protected]

HITELINTÉZETI ÜGYVEZETŐK KÉPZÉSE Örömmel jelezzük, hogy februárban ismét meghirdetésre kerül a „Hitelintézeti ügyvezetők képzése” című programunk! A tavasszal újra induló program moduljai: Szövetkezeti hitelintézeti modellek nemzetközi ös�szehasonlítása, Jogszabályi alapok, Kockázatmenedzsment és ellenőrzés, Vezetés és irányítás, Hitelintézeti stratégiai tervezés, Hitelintézeti alkalmazott számvitel. A modulok előadói, oktatói mind szakmájuk és a szektor elismert szakemberei. Két modult Németországból érkező vendégelőadók tartanak (Vezetés és irányítás, Hitelintézeti stratégiai tervezés); ezeket természetesen magyar nyelvű tananyaggal és tolmács segítségével tesszük hasznos és hatékony képzéssé. Az összesen 11 napos képzés moduljai kb. havonta egyszeri alkalommal kerülnek megtartásra, és a Takarékszövetkezetek / Bankok felső vezetőinek illetve potenciális vezetőjelöltjeinek nyújt átfogó, a vezetéshez elengedhetetlen ismereteket elméleti és gyakorlati oldalról egyaránt. A részletekről a www.takarekakademia.hu oldalon tájékozódhat. A képzés tematikájáról és ütemezéséről hamarosan minden Takarékszövetkezeti / Banki vezető számára e-mailt küldünk. Takarék Akadémia


55

Kitekintés  A Szövetkezeti Bankok Európai Szövetségének híreiből csemegéztünk

Hírek Brüsszelből az európai parlament (EP) válto-

zatlanul nagy súlyt helyez a kis- és középvállalkozások fejlődésére, a finanszírozáshoz való hozzáférésükre. Ennek előmozdítására határozati javaslatot készítettek, mely többek között a következőket állapítja meg: A. Az EU országaiban kb. 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) működik, az összes vállalkozás számának 99%-át adja, s több mint 100 millió embernek biztosít foglalkozást. Alapvető szerepet játszanak a gazdasági növekedésben, a szociális kohézióban és a munkahely teremtésben, s fő forrásaik az innovációnak, lényeges szerepet töltenek be a munkahelyek megőrzésében, bővítésében. B. Ugyanakkor a kkv-k korlátozott hozzáférése a finanszírozáshoz a fő akadályt képezi létrehozásukhoz és növekedésükhöz, s a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság el is mélyítette a kkv-finanszírozásának problémáját. C. Az európai pénzügyi piacok, különböző okok miatt, sok esetben nem képesek ellátni elégséges módon a kkv-k finanszírozását, de ennek ellenére sikerült elkerülni a hitelpiac összeomlását. Ugyanakkor erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhető legyen a finanszírozási rendelkezésre állás csökkenése a bankok részéről, melyet a nemzetközi banki szabályozások és azok európai megvalósítása váltott ki. D. Tény az is, hogy az európai kkv szektor nagyon heterogén, számos mikro-vállalkozásból, a hagyományos szektorokban működő családi vállalatokból áll, de emellett számosan működnek az új vállalkozásokban, a high-tech és innovatív ágazatokban is. Ezeknek a különböző üzleti modelleknek különböző prob-

56


lémái vannak, s ezért különböző igényeik merülnek fel a finanszírozás terén is. A nagyobb tőkeáttételű kkv-k (adósságból való nagyobb mérvű finanszírozás) sokkal érzékenyebbek válság esetén. E. A tőke és kockázat érzékeny bankszektor fokozott mértékben alkalmaz szigorúbb feltételeket a kölcsönügyleteknél, beleértve a nagyobb fedezetigényt, s kockázati prémiumokat, s egyre kevésbé mutat hajlandóságot a kockázatosabb projektek finanszírozására, ideértve az új vállalkozásokat és innovációkat is. F. Ugyanakkor a magasan innovatív és gyorsan növekvő vállalkozások létfontosságúak az európai gazdaság jövőbeni versenyképessége számára. G. Az európai pénzügyi közvetítők közül sokan panaszkodnak az európai pénzügyi szabályozás bonyolultsága, s az ebből adódó adminisztratív nehézségek miatt. H. Az európai intézményeknek át kell tekinteniük a kkv-kat szolgáló jelenlegi pénzügyi eszközeit, azért, hogy a következő, többéves pénzügyi periódusban támogathassák őket. Az Európai Szövetkezeti Bankok Egyesülete (ESZBE) beszámolót jelentetett meg, „Vállalatok Társadalmi Felelőssége 2010” cím alatt. Ebben részletese taglalja a szövetkezeti bankok (hitel- és takarékszövetkezetek) szerepvállalását a társadalomban. Bevezetőjében megállapítja, hogy „a szövetkezeti bankok mozgalma a 19. században született meg Európában, hogy egyes társadalmi csoportok pénzügyi kizárása ellen harcoljon, enyhítsen a vidéki lakosság nyomorán. Eredetileg a szövetkezeti bankok olyan egyesületek voltak, melyek lehetővé tették tagjaik számára a megtakarítást, a kölcsönhöz való jutást, az önálló életmód megteremtését, ami az akkor

fennálló bankokkal nem volt lehetséges, mert azok kizárólag a felsőbb osztály számára nyújtottak pénzügyi szolgáltatásokat. Az önmagunkra való támaszkodás, a személyes felelősség és az önállóság voltak e mozgalom kezdetei”. Ma más a társadalmi-gazdasági környezet. De éppen ma, a pénzügyi válság közepén, amikor bizalmatlanság nyilvánul meg a pénzintézetekkel szemben, újra felszínre kerül az a vita, hogy milyen szerepet töltsenek be a bankok a társadalmon belül, s milyen felelősség hárul rájuk a jelen kihívások közepette, mint gazdasági és társadalmi kulcsszereplőre. Az európai szövetkezeti bankok 20%-os piaci részesedésükkel, 160 millió ügyfelükkel és 50 milliós tagságukkal hajtóerővé válhatnak egy fenntarthatóbb társadalom és gazdaság elérésében. A beszámoló három fejezetet tartalmaz: A. Felelősség belső szerepvállalóink, tagjaink és munkavállalóink iránt. E fejezet további három alfejezetre oszlik: 1) Szövetkezeti bankok demokratikus irányítása; 2) Tagok a szövetkezeti bankok középpontjában; 3) Felelősségvállalás az alkalmazottakért. B. Szociális felelősségvállalás a közösség iránt. Ugyancsak három alfejezettel: 1) Szövetkezeti bankok: kulcsfontosságú jelenlét és helyi fejlődés; 2) A szövetkezeti modellből adódó sajátságos hozzájárulás; 3) A helyi közösség támogatása partnerség és szövetkezeti osztalék révén. C. Felelősség a környezet iránt. Ez is három alfejezetből áll: 1) A szövetkezeti bankok közvetlen hatása; 2) Zöld termékek; 3) Fenntarthatóság az agro-élelmiszeripari szektorban. Aki részleteiben érdeklődik az anyag iránt, annak az OTSz megküldi angol nyelven a beszámolót. Összeállította: Váradi Lajos

Szóra érdemes  „X-treme” igazgató a TakarékBankban?

A súlytalanság pillanatai Szerző: Ősztől tavaszig, tavasztól őszig talál magának stressz-oldó elfoglaltságot Brezina Ábra- Szabolcs a TakarékBank ügyvezető igazgatója, aki meggyőződéssel vallja: ahhoz hám hogy a mindennapi munkánkat sikeresen tudjuk végezni, szükségünk van olyan Móni szabadidős tevékenységekre, amelyek hozzásegítenek minket szellemi és fizikai erőnlétünk megőrzéséhez. amikor először hallottam, hogy

fáradunk, hogy már egy sörre sem jégkorongozik, bevallom kicsit marad erőnk edzés után. Mindenki meglepődtem, hiszen Magyaror- kitámolyog valahogy a kocsijához szágon a hoki nem tartozik a klas�- és igyekszik haza pihenni. szikus hobbiként űzött sportok sorába. Talán valamikor verseny- – Meccset játszanak minden alkaszerűen űzte a korongot? lommal vagy inkább edzést tar – Soha nem játszottam egyesü- tanak? leti szinten. A gimnáziumban lelkes, – A bemelegítés alatt igyekszünk hoki imádó tornatanáromnak kö- gyakorolni és néha egy profi hokis szönhetően pár évig rendszeresen is segít csiszolgatni a technikánkat, jártam edzésekre, a Dózsa pályára de igazából a meccs a lényeg. Kőés néhány iskolák közötti meccsen is kemény küzdelem folyik annak elrészt vettem. A legemlékezetesebb lenére, hogy nem tétben játszunk. ezek közül a szovjet testvériskolánk Hatalmas csaták zajlanak vitákkal hoki csapatával történt mérkőzés és harcokkal, amelyek persze soha volt, ahol „csak” 30-0 arányban kap- nem kerülnek ki a pálya keretein kítunk ki az oroszoktól. vülre. – Hosszú kihagyás után mi vette rá, hogy újra jégre lépjen? – Néhány éve valaki ötletként bedobta, hogy a Költő utcában van egy kis jégpálya, ahová lemehetnénk ütögetni. Pár lelkes TakarékBankos kollegával egyetemben és is beszálltam a kezdő csapatba, amely eleinte tényleg csak lelkes amatőrök korizgatása volt egy szál korcsolyával és ütővel, mára azonban komoly csapattá váltunk, akik vérre menő harcokat vívnak. – Milyen gyakran játszanak? – Heti egyszer másfél órát edzünk, évek óta fix időpontunk van, így ehhez mindenki tud alkalmazkodni. Talán a heti egy alkalom nem tűnik sok időnek, de aki már korcsolyázott életében az tudja milyen fárasztó tud lenni akár néhány perc is a jégen. A másfél óra alatt úgy el-

zártpályás versenyeken, 750 cm3 alatt és 750 cm3 feletti kategóriában. Én a nagyobb osztályban versenyzek, egy 850 cm3 Ducati 848-as motorral.



– Mit jelent a zártpályás verseny elnevezés? – Nem országúton és nem terepen motorozunk, hanem versenypályán, például a Hungaroringen. Azt gondolom a sebesség megszállottjainak ez egy sokkal biztonságosabb lehetőség, mint ha közúti forgalomban szeretnék kipróbálni magukat és a motorjukat. Engem soha nem vonzott az észnélküli száguldás, ahol csak az számít, ki mennyire meri húzni a gázkart. Számomra a kanyarok – Ősztől tavaszig tehát jégkoron- adják a motorozás esszenciáját, amigozik, de ha jól tudom a jégmen- kor szinte a súlytalanság állapotába tes napokra is talált magának el- kerülök egy-egy pillanat erejéig. foglaltságot. – A jó idők beköszöntével másik – Sok kisfiú álmodik róla, hogy nagy szerelmemnek a motorozás- motorversenyző lesz belőle. Ön nak hódolok. Ezt a jégkoronggal is közéjük tartozott? ellentétben versenyszerűen űzöm. – Nem igazán. Persze motorozA motorosok számára rendezett V2 gattam gyerekkoromban, de semKupában veszek részt, ami azt jelen- mi komoly elkötelezettség nem ti, hogy 2 hengeres gépek indulnak, Folytatás az 58. oldalon – A komoly meccsek gondolom komoly felszerelést is igényelnek? – Ez így van. Úgy jártam ezzel, mint sokan mások, akiknél a kezdeti játék, szenvedéllyé változott. Sorra vettem az újabb és újabb darabokat, amelyek mára megtöltenek egy hatalmas táskát. Feleségem meg is jegyezte egyszer, hogy jobban jártunk volna, ha úszni kezdek, mert ahhoz elég egy úszónadrág.


Akit a benzingőz megérintett

57

Szóra érdemes

Folytatás az 57. oldalról alakult ki bennem. Aztán úgy tíz évvel ezelőtt kitaláltam, hogy motorozni fogok. Feleségem persze kézzel-lábbal tiltakozott, de a sógorom rábeszélte, hogy hagyjon csak nyugodtam úgy is hamar ráunok az egészre. Azóta többször is megkapta a magáét a feleségemtől ezért a jó tanácsért.

– Számomra a motorozás egyet jelent a veszéllyel és a balesetekkel. Önnek volt már nagy esése? – A legnagyobb esésem vagy inkább csúszásom a Hungaroringen, a Mansell-kanyarban volt egy pár évvel ezelőtt. 130-140 kilométeres sebességnél csúsztam ki, de szerencsére kisebb karcolásokkal megúsztam.

bukásból is lehetnek súlyos sérülések, így a legjobb szépen megvárni, amíg biztos lehet benne az ember, hogy nem történt semmi komoly. A legrosszabb megoldás az, amikor a versenyző már esés közben megpróbál lábra állni.

– A motorozáson és a jégkorongon kívül akad még más hobbija is? – Még két igazi szenvedélyem – Gondolom nem rögtön kezdett – Mire gondol az esés közben az van ezeken kívül, a családom és a versenyezni. ember? síelés. Szerencsére ezeket össze tu – Eleinte csak motorozgattam, de – Én két dologra szoktam gon- dom egyeztetni, hiszen a feleségem hamar szerelem lett belőle és komo- dolni. Az első, hogy mennyire törik mellett a két nagyobb gyermekem lyan elkezdtem foglalkozni vele. Úgy össze a motorom, a második pedig, is síel már. A legkisebb még csak há3-4 éve indulok versenyeken, főleg hogy milyen gyorsan tudok felállni rom éves, így ő még nem tart velünk, itthon de néhány külföldi futamon utána. Bevallom ez nem túl profi de hamarosan már ő is csatlakozik is részt vettem már az évek során. hozzáállás, hiszen még egy kisebb a családi síelésekhez. 

 Regionális információ: A közös nevezőnek már vannak elemei!

Takarékbál Pécsett Szerző: Kiss György titkár

Hagyományosan január harmadik péntekjén, ez évben immár 13. alkalommal báloztak a dél-dunántúli takarékszövetkezetek dolgozói. Ezúttal az Egyetem Felnőttképzési Kara aulájában 250-n vettek részt a takarékbál-dolgozói népünnepély rendezvényen.



Koós Réka művésznő és Dr. Kiss György házigazda

58

már a nyitótánc meglepetés volt,

hisz takarék-dolgozók részvételével, öntevékeny horvát népi táncosok daloltak, táncoltak. S amikor a népszerű kóló elkezdődött, szempillantás kétszáz embert láttunk a parketten önfeledten körbe kapaszkodva táncolni. Bizony nehéz helyzetbe került Szabó Levente a


Takarékbank ügyvezetője, hisz a mulatság közepébe kerülve nem volt már helye ünnepi szavaknak. De Kiss György titkár se mondhatta el a takarékok gazdálkodását ös�szegző értékelését, hisz mindenki mulatni akart. A megyei sportnap versenydíjainak átadását büfé-vacsora követte, majd Kiss Endre és társasága váratlan versenytánc bemutatóval örvendeztette a nagyérdemű közönséget. Slowfox, foxt-rott és cha-cha-cha zenére, hat öntevékeny páros a „Szombat esti láz”(RTL Klub) hangulatát varázsolta a parkettre. A koronát a bemutatóra Szauer Zoltán tánctanár és Bális Eszter pas de deux-je tette fel. De nem volt idő ünnepelni, hisz a színpadon már ott volt a sztárvendég, Koós Réka, aki előbb válogatott musical-részletekkel varázsolt kon-

cert-hangulatot. Majd amikor Réka táncosabb dalokra váltott, gyorsan megtelt a parkett a táncolókkal. Éjfélig a Karawanka együttes adta a talpalávalót, amikor hagyományosan a bálkirály és királynő megválasztása, felavatása következett. Petrinovics Ágnes (Felsőszentmárton) és Janzsó József (Nagydobsza) személyében minden idők legbarátságosabb és legvidámabb királyi párjára találtunk. Féktelen örömükben a vándor réz-koronával a fejükön táncoltak hajnalig, és Ő fenségük megengedte és elvárta, hogy Mindenki járjon velük néhány tánclépést egy fotókép erejéig. „Ha tudunk együtt mulatni, jobban tudunk majd együtt dolgozni” – gondolattal búcsúztak egymástól a résztvevők, s e mottóra egyre inkább szükségünk lesz. 

Személyi hírek  Felnézhetünk rá: Molnár István, az MTB igazgatója

Másfél évtizede a Takarékok szolgálatában Szerző: Amikor Molnár Istvánnal, a TakarékBank Pénz- és Tőkepiaci Sales Osztály igazgatóHajtun jával leültünk beszélgetni, nem gondoltam, hogy szinte csak félbehagyjuk a találGyörgy kozót. Úgy belemerültünk a mondandónkba, hogy nem is vettük észre, hogy elszaladt az idő. Egy újságírónak pedig ez ritka alkalom, hiszen kevésszer adatik meg, hogy olyan emberrel találkozik, akinek az életútjában hasonló sorsfordulatok fedezhetők fel, mint a sajátjában. Nos, Molnár István e ritka beszélgetőpartnerek közé tartozik. S amiért voltaképpen találkoztunk, az az, hogy Molnár Istvánt a Takarékszövetkezeti Érdeméremmel jutalmazták a Takarékossági Világnap alkalmából.

igazgató úr, egy bankos szakember, aki nem a takarékszövetkezeti szektorban dolgozik, ritkán kap ilyen kitüntetést. Ön mivel érdemelte ki ezt az elismerést? – Valóban, ritka az ilyen alkalom, de azért én a TakarékBankot a szövetkezeti szektor szerves részének tekintem. Azt gondolom azért esett rám a választás, mert nagyon szoros a kapcsolatom a takarékokkal. Ez a kapcsolat pedig elég régi…

– Milyen régi? – Hát, már „történelmi” időkbe megyünk vissza, ha erről kérdez. Másfél évtizede kerültem a takarékszövetkezeti integráció kötelékébe, a Takarék Brókerhez Garancsi István hívott dolgozni. Az volt a feladatom, hogy ebben az időszakban még sokfelé szerteágazó takarékszövetkezeti tőkét megpróbáljam „összefogni”, s a brókerhez vagy a TakarékBankba bevinni. Mindezt abból a célból tettük, mert

tudtuk, hogy ha sikerül egy nagyobb tő- rájöttem arra, hogy kevés a telefon, a kével megjelenni a piacon, akkor sokkal személyes kapcsolatokat kell kiépíteni. jobb árakat érhetünk el, lehetünk piac- A személyes beszélgetések alkalmával vezetők különböző termékekben, s így a úgy éreztem, hogy elfogadnak, de ami takarékszövetkezeteknek is kedvezőbb ennél is fontosabb, megtaláltuk a közös lesz a piaci pozíciójuk. Hál’ Istennek, a hangot. Én elfogadtam a takarékok soktakarékok nagy része ezt megértette, színűségét, azt, hogy más-más érdekek és követett minket ebben a munkában. mentén dolgozik egy-egy takarék. Nos, Ma már büszkén mondhatom, hogy a ezeket az érdekeket megpróbáltuk érvétakarékszövetkezeti vagyon jelentős nyesíteni, és ez sokszor hozott sikert. része itt, bankon belül forog. – Miben mutatkozott meg ez a sok– Így már érthető a kitüntetés… De, színűség? menjünk vissza a „történelembe”: mire – Tulajdonképpen mindenben. Az emlékszik a kezdeti lépéseknél? vezetők habitusától kezdve, a takarék – Arra, hogy mai szemmel igen ne- szövetkezet gazdasági lehetőségéig hezen indult be a „szekér”. A takarékok a bezárólag mindent említhetnék. Mert maguk világát élték, nekünk viszont meg van olyan vezető, aki megfontoltan hakellett győzni őket arról, hogy a tőke- lad előre, de olyan is van, aki mindent ki koncentráció a jövő útja. Akkor még 214 szeretne szedni az adott évből. S ezeket takarékszövetkezet volt az országban, figyelembe kellett venni a különböző ma 112-en tartoznak az integrációhoz. befektetési lehetőségek felajánlásakor. Az elmúlt időszakban csaknem felére Igyekeztem személyesen megbeszélni a redukálódott a takarékok száma az ös�- vezetőkkel, döntéshozókkal a lehetősészeolvadások révén. Itt jegyezném meg, geket. Voltak olyan takarékszövetkezehogy az integráción belül negatív típu- tek, amelyeknél igen magas volt a hitelsú megszűnés (mint a Jógazdáé) nem állomány. Nekik teljes mértékben rövid volt. Meg kellett is merni a takarékokat és likvid értékpapírokat kellett javasolni, kívülről és belülről is. Ehhez sokszor nem amelybe még véletlenül sem szorulhatvolt elég a telefonos megkeresés, bár tak be. S voltak olyan takarékszövetkezesokszor az is akadozva ment, mert volt tek is, amelyek forrásbőséggel, hitelnyújolyan szövetkezet akit távolsági hívás- tási lehetőséggel rendelkeztek. Nekik sal kellett meghívni egy beszélgetésre. a nagyobb jövedelmet biztosító, hos�Akkoriban a technika sem segített úgy, szabb futamidejű papírokat ajánlottam, mint manapság. Egy idő után viszont Folytatás a 60. oldalon


59

Személyi hírek

– Ez inkább reputációs és erkölcsi az integráció pénzéből. De ezt a véleméfelelősség, de a lényeg, hogy olyan nyemet a takarékok nagyon jól ismerik. ajánlatokat kell adnunk, amelyekből a rossz portfóliót kizárjuk. Így is akad- – Úgy tűnik, hogy tőke szempontjából nak olyanok, akik a magasabb hozam nehéz felvenni a versenyt a kereskereményében elcsábulnak. Állampapír delmi bankokkal. De miben vagyunk – Valójában nem könnyű feladat, hogy oldalról versenyképesek vagyunk, be- jobb piaci pozícióban? bárkit is rávegyek arra, hogy a pén- téti szempontból viszont nehéz a ver- – A közvetlenségben. A takarékszözét ne oda, hanem ide tegye, fektes- seny a kereskedelmi bankokkal. vetkezetek varázsa mindenképpen a se be… személyes kontaktusban rejlik, ahol is – Jól látja a problémát, de mi vá- – Milyen most a piaci helyzet? azt mondhatjuk, hogy ismerősként kelasztási lehetőségeket kínáltunk. A – A kereskedelmi bankok nagy több- zelik az ügyfeleket. Ez nagyon nagy piTakarékBanknál létrehoztunk egy alap- sége forráshiánnyal küzd, persze, nincs aci előny, s ezt őrizniük kell a takarékokkezelőt, amelynek a vagyonkezelési üz- likviditási problémájuk. Sokkal több a nak. Egy nagyobb városban nehéz ezt az letágában takarékszövetkezeti pénzek hitele, mint a betéti állománya, ebből előnyt megtartani, de a kisebb települéis megtalálhatók, ezt az üzletágat azok adódóan állandó forrásfelvevő a piacon. seken, úgymond a „végeken” ez működik. a takarékok használják, akik az alapke- Innen azonban nem tud sok pénzt ös�- Ugyanakkor azt is mondják a városokban, zelő szakembereire bízzák a befekteté- szeszedni, ebből adódóan nem is ajánl hogy a takarékok rugalmasabbak, gyorsi döntéseket. Van egy keretszerződés, magas kamatot. Viszont kívülről - például sabbak a különböző ügyek elintézésében, amelyben közösen meghatározzuk, hogy a takarékszövetkezetektől szívesen szed és ezért szeretik. A színesség az ügyfél olmilyen kockázatú termékeket lehet vásá- be magas százalékon betéteket. Ezzel dalról így látszik. De ma már a termékparolni a vagyonkezelőnek, s a benchmark- azért nehéz versenyeznünk, mert míg lettánk is széles, s ez is vonzó lehet. Nagy ot is megszabjuk, amelyhez képest lehet a kereskedelmi bank a hitel mögé teszi nehézség viszont, hogy ezt a széles pamérni a teljesítményt. A másik lehetőség, ezt a forrást, addig a takarékbank csak lettát egy-egy fiókban 3-4 ember kezeli, amit a takarékoknak biztosítunk – s ez az úgy tudja a bejövő forrásokat elhelyezni, szemben a kereskedelmi bank fiókjában én területem – hogy a vezetők szabadon hogy annak a nagyon nagy része kocká- 8-10 ember van ugyanerre a tevékenységdönthetnek a különböző befektetések- zatmentes befektetésben realizálódjon. re. A takarékszövetkezetekben kevesebb ről. Mi felajánlunk egy palettát, amelyből Ez a kamatkülönbözet eléggé jelentős tőke, pénz van a dolgozók megfizetéséaz adott vezető választ. Természetesen ahhoz, hogy legyenek takarékszövetke- re, de a dolgozónak szélesebb ismeretre vannak tanácsaink, de ezeket nem kell zetek, amelyeket vonz ez a befektetés. Ez van szüksége a helytálláshoz. S ami még elfogadni. A döntés és a felelősség is az pillanatnyilag jó üzletnek tűnik, de a keres- előny, hogy a takarékoknál - szinte minő vállukat nyomja. A mi felelősségünk kedelmi bank olyan teret nyer, amelynek denhol látom – egy nagy családként élik az, hogy az adott pillanatban a lehető következtében – egy idő múlva – a leg- a mindennapokat. Az emberek figyelnek legjobb ajánlatokat adjuk. jobb hiteladósait veszi el a takarékszövet- egymásra, hangulatos közös programokezettől. Ráadásul, ez az ellehetetlenítés a kat szerveznek, és jól érzik magukat. Ilyen – De – gondolom – az is az önök fe- takarékszövetkezetek forrásából történik. közösséget egy nagyobb cégnél ritkán, lelőssége, hogy egy rossz üzletet ne Mi tehát arra hívjuk fel a figyelmet, hogy lehet összekovácsolni. engedjenek. ne más bankok piaci pozícióját erősítsük – Hogyan „fogadta” a kitüntetést? – Őszintén megvallva, rendkívül Amit Molnár Istvánról érdemes tudni meglepődtem. Ez a legnagyobb elismolnár istván 1963-ban született pest Bank bróker cégénél figyeltek merés, amit kaptam a munkám során. Budapesten. Tősgyökeres budapesti, fel rá az önéletrajza alapján. A bank Megható volt számomra az ünnepség, de már gyerekkorában megismerte a privatizációját követően személyés még egyszer köszönöm azoknak, vidéki életet (édesapa egyetemi okta- telenné váló értékesítési gyakorlat akik rám gondoltak. De itt is szeretném tó, édesanya külkeres volt). Első mun- azonban nem volt szimpatikus Isthangsúlyozni, hogy nem egy egyéni telkahelye egy külkereskedelmi vállalat vánnak, ezért új helyet keresett. A jesítményt ismertek el, hanem a közösvolt,.innen sorozták be katonának, TakarékBrókerhez, korábbi Budapest ségét, amely mögöttem áll. Vezetőim is majd egy nemzetközi szállítmányozó Bankos főnöke hívta dolgozni. Azóta részesei a kitüntetésnek, hiszen az áltacégnél kapott munkát. Itt elvégezte úgy érzi, hogy megtalálta a helyét. Istlam közvetített problémák többségét a felsőfokú speditőri iskolát. 1992-től ván 15 éve házas. Feleségével, Andresikerült megoldaniuk. A csapatmunka két éven át egy biztosítási alkusz cég- ával, Újbudán nevelik fiukat, a három itt is tetten érhető. Én úgy érzem, hogy nél dolgozott, majd innen váltott a éves Ákost, türelemmel, tisztességgel ennek a csapatnak egy kinyújtott keze pénzügyi világba. Elsőként a Buda- és nagy nagy szeretettel. vagyok, mely nap nap után elér a takarékszövetkezetekhez.  Folytatás az 59. oldalról hiszen ezzel több pénzt tudtak keresni az adott időszakban. Tehát, egyenként vizsgáltam meg a takarékszövetkezetek befektetési hajlandóságát.

60


Személyi hírek  „Fontos az emberi érték a világ sok hamissága között!”

A Takarékok ma már bank módján működnek Szerző: Úgy illet volna, hogy Bátka Imrével, az OTIVA helyszíni ellenőrével is olyan beszélH. Gy. getést folytatok, mint tettem azt Molnár Istvánnal. Ám egy vírusos megfázás miatt nem tudtunk személyesen találkozni, így viszont a lapzárta miatt, telefonon „találkoztunk”, és kérdeztem a Takarékszövetkezeti Érdemérem átvétele kapcsán a munkájáról. Az Egerben élő ellenőrnek ez úton is kívánunk gyógyulást, bár mire az írás megjelenik, bizonyára túljutott ezen a megpróbáltatáson. – Mielőtt az OTIVA-hoz került, mivel foglalkozott? – Némi APEH-nál eltöltött idő után egy szolgáltatással foglalkozó Kft-nél gazdasági-igazgatóként tevékenykedtem. Működési területünk két megyére terjedt ki. A 14 kirendeltség és a 160 fős létszám érdekes és intenzív feladatot jelentett. – Volt-e a korábbi időszakban kötődése a takarékszövetkezethez? – Annyi mindenképpen, hogy az APEH-nél betöltött főrevizori munkakörömben információkat kaptam a magyar bankrendszer egészéről, így a takarékokról is. A következő munkahelyemen váltást fontolgattunk ön szerint, miért kap egy OTIVA-s a számlavezetés terén és ekkor néhelyszíni ellenőr Takarékszövetke- hány takarékszövetkezettel felvettük zeti Érdemérmet? a kapcsolatot, de végül informatikai – Úgy gondolom, hogy ez egy adottságok miatt egy kereskedelmi hosszútávon végzett munka elis- banknál kötöttünk ki. merése, melyben tükröződik magának az OTIVA-nak az integrációban – Milyen iskolai háttér szükséges a betöltött szerepe is. Kitüntetésem helyszíni ellenőri munkához? esetében is úgy érzem, hogy a meg- – Debrecenben az Agrártudobecsülés mögött nem csak az én mányi Egyetem pénzügy-számvimunkám, hanem a Szervezet által az teli szakirányán végeztem, majd a integráció egészéért végzett hos�- Budapesti Közgazdaságtudományi szú és olykor nem könnyű munka Egyetemen diplomáztam pénzügy elismerése áll. Az OTIVA 1993 végén szakon. alakult, jómagam 1994 óta dolgo- – Milyen feladatkört kapott az zom itt, tehát az elmúlt több mint OTIVA-nál? másfél évtized munkásságának a – Az intézményvédelmi szervefigyelembe vételét érzem a kitün- zet megalakulása után az ellenőrzést tetés mögött. megyékre bontották, ami azt jelen-

tette, hogy egy megyét egy ellenőr kontrollált. Hozzám Borsod-AbaújZemplén megye került, ahol a kezdetben 21 Takarékszövetkezetet kellett rendszeresen ellenőriznem. Az idő múlásával a Takarékszövetkezetek száma az egyesülések miatt csökkent s ez által más megyékre is kiterjedt az ellenőrzés Így jutottam el előbb Nógrád, majd Heves megyébe is. – Milyen benyomásokat szerzett az első ellenőrzésekkor? – Maga, a tevékenység nem volt idegen számomra, hiszen dolgoztam már ellenőrzési területen. A takarékszövetkezeti szektor azonban már akkor is egy zártabb, egységesebb körnek tűnt, melyben a pénzintézetek összetartottak, igyekeztek együttműködni egymással. Az akkor elkezdődött informatikai és egyéb fejlesztések megindulásakor tanácsot, segítséget nyújtottak egymásnak, melyben – a lehetőségekhez képest- mi is segítettünk. – Mi volt az oka az összetartásnak? – A takarékok korábban sokáig nem működhettek városban, s a falvakhoz volt kötve a szektor működési területe. Ezért nem volt igazi piaci verseny, konkurenciaharc, ugyanakkor nem volt lehetőség a további fejlődésre. A szomszéd területére való „benyomulás” nem Folytatás a 62. oldalon


61

Személyi hírek

elemei is fellelhetők, melyek véleményem szerint kedvező jelek arra, hogy mindenki megtalálja a számára előnyt biztosító, az összefogás nyújtotta előnyöket. A szolidáris viselkedés, ami a szektor sajátossága olyan kincs, amit meg kellene jobban becsülni és kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket. Úgy gondolom, hogy az egymásra való odafigyeléssel, a másik problémájára való érzékenységgel, sokkal nagyobb eredményeket lehet elérni, mint egyedül, vagy éppen állandó küzdelemben a má– A szolidáris magatartás a szövet- sik ellen. Természetesen a gazdasági kezeti mozgalom egyik fontos vív- válság által megtépázott környezetmánya. Miért lepődött meg ezen? ben a fő feladat a talpon maradás, a – A kilencvenes évek első felében nyereséges működés és a további a gazdasági élet szereplőire legke- fejlődési lehetőségek kiaknázása. vésbé a szolidaritás volt a jellemző. Mint említettem én is egy ilyen sok- – Most hány takarékszövetkezet szereplős, a piacon élet-halál harcot tartozik Önhöz? vívó cégtől érkeztem. Ezen az új te- – Ma már nincs ilyen kötöttség, rületen pedig rögtön megtapasztal- az ország egész területén ellenőrtam a közösségi szolidaritás akarati és zünk. cselekvési egységét. Ez nyilván egyfajta kettősséget is jelent, hiszen az – Hogyan zajlik egy-egy ilyen elegyüttműködés nem mehet a nye- lenőrzés? Meglepetésszerűen, vagy reségesség és a biztonságos műkö- előre egyeztetve mennek ki? dés rovására. A gazdaságban és az – Az ellenőrzések éves terv alapélet egyéb terén zajló folyamatok ján zajlanak, s a takarékokat levél forhatására a szolidaritás némileg vis�- májában tájékoztatjuk az ellenőrzés szaszorult és teret engedett példá- megkezdésének időpontjáról. ul az individualizmusnak, néhol az egoizmusnak is. Napjainkban a szek- – Mi a jog- és hatásköre egy ellentoron belül zajló folyamatok között őrnek? az együttműködési folyamatok új – A jog- és hatáskörünket részletes szabályok határozzák meg. Betekinthetünk valamennyi nyilvántartásba, Arckép dokumentációba, felvilágosítást kérhetünk szóban, vagy írásban egyaránt. bátka imre 1965-ben Egerben, Az ellenőrzés során tett megállapítászületett, de Pétervásárán nőtt sokat jegyzőkönyvben rögzítjük, s a fel, s 25 évesen költözött a mejegyzőkönyvek alapján tartunk záró gyeszékhelyre. Két gyermek – megbeszéléseket. A jegyzőkönyvek Gábor 11, és Csenge 8 éves – elfogadása után kerül sor az utólagos édesapja. Iskolai végzettség: intézkedések meghozatalára. Debreceni Agrártudományi Egyetem, Budapesti Közgaz– Ha felderítenek egy problémát, daságtudományi Egyetem, mérakkor kötelezhetik-e a takarékot legképes könyvelő, bejegyzett arra, hogy ezt a kifogásolt tevéadószakértő. Hobbija a kerékpákenységet abbahagyják, megválrozás, mégpedig a természettoztassák? ben, a Bükk erdei útjain. – Egy személyben természetesen nem tehetek ilyet. Az OTIVA, mint Folytatás a 61. oldalról volt jellemző. Ez egy békésebb időszak volt, ahol a nyereségességre való törekvés mellett számos egyéb szempont is érvényesült, ami a szövetkezeti formációból is adódott. Az előző munkahelyemen kőkemény harcot vívtunk a konkurenciával és egy ilyen közegből átlépve tapasztaltam meg az egymással szemben szolidárisan működő takarékszövetkezeteket, amin először meg is lepődtem.

62


szervezet jelezheti a problémát és a megállapításokban foglaltakra intézkedési tervet szükséges készíteni. – Tizenhét év hosszú idő. Milyen tapasztalatokkal gazdagodott? – Nehéz kérdés, hiszen tesszük a dolgunkat és 17 év hozadéka talán egy könyvet is megtöltene. Amikor elkezdtem dolgozni az OTIVAnál sok takarékszövetkezetben az informatika ismeretlen volt. Kézzel készült kartonokat ellenőriztünk és imádtam a főkönyvelők asztalméretű, ceruzával készített nyilvántartásait is. Mi sem rendelkeztünk még rögtön számítógéppel és kézzel írtuk meg az előzetes jegyzőkönyveket, valamint a mi feladatunk volt a takarékszövetkezetek által kitöltött jelentések informatikai rögzítése is. Nagyon örülök, hogy részese lehettem annak a folyamatnak, ahol egy műszaki és lehetőségbeli alulsúlyozottság után napjainkra egy modern, technikailag fejlett pénzintézeti kör jött létre. Úgy gondolom, hogy én és munkatársaim az évek során ös�szegyűjtött tapasztalatok hasznosításával még hatékonyabban tudjuk végezni a munkánkat, miközben az integráció biztonságos működéséért dolgozunk. Ilyen hosszú idő alatt nagyon sok, eltérő habitusú embert is megismertem, de mindig igyekeztem mindenkivel megtalálni a közös hangot, amivel az ellenőrzések lefolytatása gördülékenyebb és hatékonyabb, hiszen az integráción belül ez közös érdekünk. Ezúton is szeretném megköszönni valamen�nyi takarékszövetkezeti vezetőnek és beosztott dolgozónak a munkámat segítő hozzáállásukat és az OTIVA ellenőrzési tevékenységének támogatását. - Végezetül: mit jelent Önnek ez a kitüntetés? - A legfőbb talán az, hogy ezzel a kitüntetéssel még inkább érzem, hogy egy olyan közösséghez tartozom, ahol fontosak az emberi értékek, ahol a világból ránk zúduló hamis értékeken túl megbecsülik az embert és az általa végzett munkát. 

Személyi hírek  Arany fokozat Hajdúdorogra

Nyolcan kezdték, ma huszonnyolcan vannak Szerző: Szentesen ismerkedtünk meg a Hajdúdorogi Takarékszövetkezet kirendeltséKovai gének vezetőjével, ahol a TÉSZ, a Takarékszövetkezetek Országos Érdekvédelmi Iván Szövetsége tartotta emlékezetes, színvonalas ünnepségét a Takarékossági VilágLőrinc nap alkalmával, a Szegvári TKSZ szervezésével. csodálatosan szép, verőfényes nap volt a hangulatos Tisza-parti városban. De Szabados Györgyné, Marika részére nemcsak emiatt marad örökké emlékezetes ez a nap: ekkor vehette át Kiss Menyhértnétől, a TÉSZ elnökétől a Takarékszövetkezeti Érdemérem Arany fokozatát. Nem is tagadja, hogy a torkában dobogott a szíve a díj átadásánál, s egyik lábáról a másikra állt zavarában, amint hallgatta a róla szóló szavakat, az érveket, hogy mivel is érdemelte ki ezt a magas kitüntetést. Pedig már volt tapasztalata, hiszen korábban átvehette a TKSZ Érdemérem bronz fokozatát meg a Meszöv által adományozott Kiváló Takarékszövetkezeti Munkáért kitüntetést.

– Szentes azért is volt más, mert 39 év szorgos munkája után Marika nyugdíjba készül. Ilyenkor az embernek természetesen eszébe jut a kezdet. – Hát, igen... Szinte hihetetlen, pedig igaz: húsz éves voltam – emlékezik vissza Marika –, a gimnázium után beiratkoztam a gyors- és gépíró iskolába. Nyár volt, alig vártam, hogy vége legyen a tanulásnak. De pihenésre nem sok idő jutott, mert már decemberben üzent a takarékszövetkezet akkori elnöke, Némeczki János, hogy nagyon is számítanak rám. Így 1972. július 1-jén munkába álltam az egy évvel korábban átadott székházban, amelynek ügyféltere ma is tágas, megfelel a követelményeknek. Előbb az Állami Biztosító, majd a Hungária

Biztosító állományát könyveltem, ké- – Hogyan összegezné ebben a kösőbb a hiteltörlesztés, betétkezelés zösségben eltöltött csaknem négy volt a feladatom. évtizedet? – Nehéz bölcsességeket monda– Hogyan folytatódott később a ni... Igyekeztem kitartónak lenni, fopályafutása? lyamatosan tanulni, az új dolgokat – Hitelügyi előadóként. Nincs befogadni. És mindenekelőtt lojáHajdúdorogon olyan utca, ahol ne lisnak lenni az első munkahelyhez. jártam volna építkezést vagy felújí- Nagyon gyakran odáig is elmentem, tást helyszínelni. Az Ascota számo- hogy a nyomasztó gondokkal küszlógépet és az evolut táblát korsze- ködő ügyfél lelki társa voltam. Harűbb berendezések váltották fel, a zudnék, ha azt állítanám, hogy az tempó is gyorsabb lett, s fejlődött a ilyen esetek nem viseltek meg, de takarékszövetkezet is, kirendeltsé- semmit sem bántam meg! geket nyitottunk Hajdúviden, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, majd 2005-ben Debrecenben. Amikor kezdtem a takarékszövetkezetnél, 8-an voltunk, ma 28-an vagyunk. – Emlékezetes esztendő az életében 2003. Miért? – Vezetőváltás és szerkezeti átalakulás történt. Korondán Miklós lett az első számú vezető, fejlődésünk fellendült, én a hajdúdorogi kirendeltség vezetője lettem. Őszintén bevallom, ez nem volt könnyű feladat a számomra, tartottam ettől a kihívástól. De kár volt aggodalmaskodnom, mert a központtól minden segítséget megkaptam. És tudja, hogy van ez: ha az ember érzi a bizalmat, az bizony szárnyakat is ad... A fiók fejlődését érzékelteti a csaknem 1 milliárd 400 millió Ft betétállomány, hitelállományunk a 244 millió Ft közelében van. A dorogi fiók a tavalyi számok alapján az első helyen van állományfejlődésben.



– Most új korszak kezdődik életéSzabados ben... Györgyné – Remélem, hogy sok-sok öröm- átveszi a kimel! Két felnőtt fiunk már nem lakik tüntetését velünk, de unoka még nincs, pedig de jó lenne... Férjem is nyugdíjas, utazásokat tervezünk. Gyönyörű hazánk sok szép vidékén jártunk már, de még rengeteg helyre szeretnénk eljutni. TaFolytatás a 64. oldalon


63

Személyi hírek

Folytatás a 63. oldalról lán megvalósul, ami eddig álom volt: egy kiadós körutazás Erdélyben, mert már sokszor olvastam, Erdélyország a földi paradicsom, az utolérhetetlen szépség és gazdagság, maga a Tündérkert. Talán közel az idő, s elindulunk bebarangolni végtelen útjait! (Zárójelben: a takarékszövetkezet elnökétől, Korondán Miklóstól megtudtuk, hogy a pénzintézet működése stabil, mutatói prudens tevékenységről tanúskodnak. Tavaly 4 milliárd 100 millió volt a mérleg-főösszegük, ehhez 400 millió saját tőke párosult. A betétállomány 8,4 százalékos nö-

vekedése jelzi az ügyfelek bizalmát. Öt kirendeltségük 28 dolgozója nap, mint nap odaadó és lelkiismeretes munkával látja el feladatát. A múlt évben lecserélt hardverrendszer tevékenységük hatékonyságát, biztonságát és gyorsaságát növelte.) Marika részletesen sorolja, hogy csak az elmúlt tíz évben hogyan bővültek és korszerűsödtek a pénzügyi szolgáltatások. Új betétformákat kínálnak a hagyományos könyves betét mellett. Egyre népszerűbb a Prémium számlabetét, a tartós befektetési számla 3-5 évre kamatadómentesen. Megemlíti a Start számlát, a gyámha-

tósági betétet, mint az egyik legújabb terméket. A lakossági és vállalkozási számlával rendelkezőknek ajánlják az internetbankot, a Visa-kártya használatát, a diákhitelt stb. Különösen szívesen beszél eredményes együttműködésükről a Signal Biztosítóval. Úgy érzi, sikerült jó kapcsolatot kialakítani az ügyfelekkel, akiknek pénzügyi gondjait mindig a legjobb tudása szerint igyekezett megoldani. Nem titok, ezért is szereti sok ügyfél Marikát, és az is igaz, hogy számosan Marika miatt jöttek be a takarékszövetkezetbe a Hajdúdorog környéki településekről, tanyákról. 

 Az Év Vállalkozója díjat kapták 2010-ben

Bakonyvidéke TKSZ: Növekvő kistérségi szerepvállalás Szerző: Tavaly elhangzott, hogy a kormányzat stratégiai szerepet szán a vidékfejlesztésKovai ben a takarékszövetkezeteknek az elkövetkező években. A Vállalkozók és MunIván káltatók Országos Szövetsége pedig december elején adta át az Év Vállalkozója Lőrinc díjakat a Művészetek Palotájában tartott nagyszabású rendezvényen, amellyel a sikeres vállalkozások társadalmi elismertségét kívánták erősíteni. Ide illeszkedik, hogy a díjazottak közül ketten is a takarékszövetkezeti szektorban dolgoznak: Ligeti Bálintné, a Bakonyvidéke Takarékszövetkezet (Kisbér) ügyvezető igazgatója és Molnár Árpád, a Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője. nincs semmi túlzás abban, ha azt

írjuk: megy a szekér az utóbbi években a Bakonyvidéke Takarékszövetkezetnél, három megye határán elhelyezkedő térségben található működési területük nagy része. Ligeti Bálintné, népszerűbb nevén Gabi 2002 óta ügyvezető. A Takarékszövetkezet az első munkahelye, kirendeltségi dolgozóként kezdte, majd végigjárta a szakmai hierarchia minden fokát. A „TAKARÉK” szerkesztőségének megkeresésére készségesen válaszolt. – Az elmúlt évek kedvezőtlen pénzpiaci helyzetét és gazdálkodási környezet lehetőségeit figye-

64


lembe véve elégedettek lehetünk. Összefogással, a jelenlegi értékek megtartásával a válsághelyzeten is felül tudtunk kerekedni. 2010 évben ismét sikeres évet zártunk. Eredményességünk az előző év kiemelkedő eredményéhez viszonyítottan csökkent, de a jövőt tekintve az állományi növekedések bizakodásra adnak okot. Körzetünkben sikerült megőrizni piaci pozíciónkat. Az ügyfelek tolerálták a takarékszövetkezet évek óta tartó stabilitását és a racionális betéti kamatokat. A mérlegfőösszeg 2009 év végi állományhoz képest 6,0%-kal emelkedett. A hitelállomány a körülményekhez képest di-

namikusan, 11,6%-kal, a betétállomány 7,0%-kal emelkedett. Az év végi betétállomány a takarékszövetkezet működése óta az eddigi legmagasabb értéket érte el. – Igaz, hogy a tavalyi évi hitelfolyósítás volt a legmagasabb az utóbbi öt évben? – Igen, ez így van, és ez igen örvendetes számunkra. Az adatok hűen tükrözik ügyfeleink bizalmának töretlenségét. A tárgyilagosság kedvéért azt is meg kell jegyeznem, hogy az eredményességet nagymértékben befolyásolta, hogy a bankközi kihelyezéseink hozama

Személyi hírek

alulmaradt az előző évinek és a reális elképzeléseknek. Az elkövetkezőkben elsődleges szempont jelenlegi pozíciónk megtartása, a válságból eredő veszteségek minimalizálása. Gazdasági helyzetünk szinten tartásával – kitörési pontokat keresve – felkészülünk a gazdasági fellendülésre. – Véleménye szerint minek köszönheti „az Év Vállalkozója” kitüntetést? – Működési területünk meghatározója az egyéni és társas mikro-, kis-, és középvállalkozások, melyek igényeinek minél teljesebb mértékű kiszolgálása stratégiánk egyik legfontosabb eleme. A pénzügyi, banki infrastruktúra, az informatika fejlesztésével teljes korszerű banki szolgáltatást tudunk nyújtani ügyfeleinknek nagy megelégedésükre. Ezáltal ügyfeleink száma növekedett, ismertségünk, elismertségünk kedvezően alakult. A működési területünkön lévő 15 önkormányzat közül 13 hivatal, valamint a kistérség számláját vezetjük. Támogatjuk a helyi civil szervezeteket – ugyan ennek nagyságrendje az elmúlt években csökkent. Támogatjuk a környezetünkben élőket, elsősorban falunapi támogatások, valamint sportrendezvények támogatása keretében. A vállalkozások és az önkormányzatok elégedettek munkánkkal, a kirendeltségek ügyfélcentrikus, gyors, pontos kiszolgálásával. Ennek köszönhetően,

valamint a több évtizedes takarékszövetkezeti munkám és egyben a takarékszövetkezet minden dolgozójának munkája elismeréseként a helyi vállalkozások jelöltek a díjra.

pénzügyi szolgáltatások szinte kizárólagos nyújtói. A takarékszövetkezet fontos stratégiai célja a kistérségi szerepvállalás. Ezt szolgálja az uniós pályázatok és támogatások közvetítése, finanszírozása, a helyi gazdasá– Ejtsünk néhány szót a Széche- gi szereplők, a civil szervezetek, önnyi Kártyáról, amely egyre kelen- kormányzatok projektfinanszírozási dőbb és népszerűbb a takarékszövetkezeteknél. Kisbéren is ez a helyzet? – A kártya jelenéről nem számolhatok be, mert ebben az évben kezdjük forgalmazni a Széchenyi-termékeket. Viszont jövőjével kapcsolatban bizakodó vagyok. A mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása – a lakosság eladósodottsága miatt – egyre nagyobb teret nyer tevékenységünkben, ezért szükségesnek tartjuk a minél teljesebb termékpalettával történő kiszolgálásukat. Az egymásra épülő  Széchenyi-termékek bővülésével igények kielégítése kedvezményes Ligeti nemcsak a napi likviditásukban tu- hitelek biztosításával. Az uniós törekBálintné, dunk segíteni, hanem hosszú távú véseknek megfelelően gyakorlata a a Bakony terveik, beruházásaik megvalósítá- lokális döntéshozatal, a helyi érdekek vidéke sában. Ügyfeleink igénye alapján figyelembe vételével. A takarékszöTakarék nagy reményekkel kezdjük a ter- vetkezet az elkövetkezőkben is kis- szövetkezet mékek forgalmazását. térségi pénzintézetként szeretne to- ügyvezető vábbmenni, mert adottságai ebben igazgatója – Kisbéren hogyan látják, mi szük- a legjobbak. A kistérségi szerepválséges ahhoz, hogy a takarékszö- laláshoz, a vidékfejlesztés elősegívetkezetek a jövőben az eddiginél téséhez elsősorban kormányzati senagyobb szerepet tudjanak vállal- gítség szükséges. Az önkormányzati ni a vidékfejlesztésben? finanszírozás, az agrártámogatások, – A takarékszövetkezetek megala- az Új Széchenyi Terv támogatásainak kulásuk óta a „vidék bankjai”. Az 1600 közvetítésében lényegesen nagyobb fiók/kirendeltség 90 százalékban fal- lehetőséget kell biztosítani a szövetvakban, kistelepüléseken van, ahol a kezeti hitelintézetek számára. 

„Soha ne tájékoztasd félre az ügyfelet...” az elmúlt években lapunk hasáb-

a TKSZ folyamatos fejlődésére fójain rendszeresen beszámoltunk kuszáltunk, bemutatva azt az utat, azokról az eseményekről, amelyek amely oda vezetett, hogy a répcelaa Répcelak és Vidéke Takarékszö- kiak ma Vas megye észak-keleti térvetkezetnél történtek. Elsősorban ségének egyik meghatározó pénz-

intézetévé nőtték ki magukat. Hogy most újra szerepelnek a „Takarékban”, annak prózai oka van: a szövetkezet elnök-ügyvezetője, Folytatás a 66. oldalon


65

Személyi hírek

Folytatás a 65. oldalról Molnár Árpád, a VOSZ „Év Vállalkozója” díját vehette át decemberben Budapesten, a Művészetek Palotájában megtartott országos rendezvényen. Természetesen nem ez az első kitüntetése az elnök úrnak. Ám ezek felsorolása helyett érde-



Molnár Árpád, a Répcelak és Vidéke Takarék szövetkezet elnökügyvezetője

kességként mondjuk el inkább azt, hogy Szombathelyen a gimnázium francia tagozatos osztályának 1. évében még színész szeretett volna lenni. Végül közgazdász lett, elvégezte Budapesten a Marx Károly Közgazdaságtudományi (ma Corvinus) Egyetemet. Különösen édesapja érvei nyomtak a „latba”, aki az OTP Vas megyei Igazgatóságán volt osztályvezető. A diploma átvétele után Molnár Árpád az MNB Vas Megyei Igazgatóságán helyezkedett el, ott is dolgozott 1996-ig, az intézmény megszüntetéséig. Mivel addigi munkája révén jól ismerte a megye takarékszövetkezeteit, számára természetes volt, hogy megpályázta a Rép-

Rövid hír 66

celak és Vidéke TKSZ elnöki székét. A Répce-parti településen ugyanis nyugdíjba vonult a megyében közkedvelt Farsang Vendel. A három pályázó közül Molnár Árpád lett a befutó. – A VOSZ elnöksége tavaly őszi ülésén a megyei VOSZ szervezetek javaslatai alapján döntött az „Év Vállalkozója” díj odaítéléséről – mondja a kitüntetett. Ami egy kicsit megtévesztő, de hát mi, akik a szektorban régebben dolgozunk, tudjuk, hogy végül is a takarékszövetkezet is egy vállalkozás. Az 53 éves szövetkezeti hitelintézetünk állja a piaci versenyt, pozíciónk stabilak. Megőriztük az önállóságunkat, nem kerültünk különféle befektetői csoportok uszályába. Nem is akarunk arra az útra lépni, amire a szektorban van már nem egy példa. Akárcsak a korábbi években, tavaly is jócskán dúltak a pénzügyi viharok, a bankszféra sok szereplőjét megtépázták a válság szelei. Nálunk e tekintetben csend honolt. Mérlegfőösszegünk 7 milliárd Ft felett van, betétállományunk is ennek az összegnek a közelébe került. 4 ezer számlatulajdonossal rendelkezünk, hitelállományunk 2,3 Mrd Ftnál stabilizálódott. Tizenegy fiókkal állunk ügyfeleink rendelkezésére. S amit néhány éve még nehezen hittünk volna: ma már 6 önkormányzat számláját vezetjük. Az elmúlt esztendőben 3 milliárd 700 millió Ft hitelt folyósítottunk. Az állományon belül a vállalkozói hitelek aránya több mint egyharmad. Népszerű a Széchenyi-kártya, közel negyven ügyfelünk él ezzel a lehetőséggel, ami mintegy 220 milliós hitelkeretet jelent. Az elért eredményekben természetesen nemcsak a répcelaki központ, hanem a tíz kirendeltség munkája is

benne van. Egymást jól kiegészítik, van, amelyik ebben, van, amelyik abban erős. Büszkén említem meg azt, amikben az élen járunk. Az egyik: az aktív részvállalás a helyi kezdeményezésekben, a másik: a példaértékű gazdálkodás és ügyfélkapcsolatok. Mindebben kitüntetett szerepe van annak a szemléletnek, amit jómagam és munkatársaim vallanak: soha ne tájékoztasd félre az ügyfelet! Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a VOSZ elismerése még inkább ráirányította a figyelmet a takarékokra, így a Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezetre is. Arra, hogy az emberek, a vállalkozások, az önkormányzatok közvetlen közelében működik egy pénzintézet, amely teljes körűen ki tudja őket szolgálni, ahol a technikai és az emberi erőforrások folyamatos fejlesztésével korszerűsítik szolgáltatásaikat és lépést tudnak tartani a piaci viszonyok változásaival. Engem és csapatomat arra kötelez a díj, hogy továbbra is megfeleljünk ennek a célnak. Kötelez arra, hogy önállóságunkat továbbra is megőrizzük, szolgáltató képességünket fejlesszük, aktívan részt vegyünk a helyi szakmai-, társadalmi- és közéletben. – Kitüntetése kapcsán az utóbbi időben megkeresték különféle sajtóorgánumok. Az egyik lapban azt nyilatkozta, hogy legszívesebben háromfelé osztaná a díjat. – Igen, azt mondtam, hogy a díj egyharmadát megtartanám magamnak, egyharmadát odaadnám a takarék dolgozóinak, ugyanennyi jutna a feleségemnek, aki a háttérben segít, támogat. Zokszó nélkül elviseli, tudomásul veszi, hogy elég gyakran csak fényképről láthat. Kovai Iván Lőrinc

A BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet Mezőkövesd kirendeltsége ideiglenesen, (előre láthatóan 2011. 12. 31-ig) elköltözött. Régi címük: 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 70. Új címük: 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 103. A honlapcímük az alábbiak szerint változott: Régi honlapcím: www.tkszmker.hu • Új honlapcím: www.borsodtakarek.hu


A Magyar Takarék az a bank, ahol országszerte 1800 fiók munkatársai és ügyfelei néven szólítják egymást, és a szónak ereje van. A rugalmas pénzügyi szolgáltatások és a személyes ismertség nyújtják azt, amit Ön egy pénzintézettôl elvár. www.magyartakarek.hu

2120 Dunakeszi, Alsógödi u. 12. Telefon: 06-27/540-465, Fax: 06-27/540-466, Mobil: 06-30/9327-807 E-mail: [email protected]

Web: www.sz-bau58.hu

telepítések:  ATM  Éjszakai trezor  Valutaváltó

REKLÁMOK

ELŐTETŐK MONITORÁRNYÉKOLÓK

Takarék. Felhívás a XIII. Országos Takarékszövetkezeti

Recommend Documents