Tájépítész: TK

TP •

TALENT−PLAN

Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

9023 Gyõr, Richter János u. 11. Tel: 96−418 373 Fax: 96−418 699 email: [email protected]

Bősárkány Településrendezési eszközök felülvizsgálata Msz.: 12037

Előlap Felelős vezetőtervező:

Né m e t h Gyu l a

……………………………

TT1 08-0066

Társtervező:

T ó t h Cs a b a

Közlekedéstervező:

M ik ló s i At t ila

…………………………………

…………………………………

K1d-1/08-513

Tájépítész:

P i n t é r Ga b r i e l l a

……………………………

TK-2 08-0373

T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]

- Bősárkány településrendezési eszközök felülvizsgálata

Msz.: 12037-

Tartalomjegyzék 1. MŰSZAKI LEÍRÁSOK 1. Előzmények, az eljárás fázisai 2. GyMS Megyei Területrendezési Tervvel való összevetés 3. Rendezési tervi módosulások 4. Szöveges alátámasztó munkarészek 4.1 Közlekedésfejlesztési javaslat 4.2 Közműfejlesztési javaslat 4.3 Tájvédelem és környezetalakítás 4.4 Örökségvédelmi hatástanulmány 4.5 Biológiai aktivitásérték

2. TERVIRATOK Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló határozat Előzetes tájékoztatási szakasz iratai

3. RAJZOS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK RT-2 Tájrendezési tervlap RT-3 Közlekedési átnézeti helyszínrajz RT-4 Közösségi közlekedési tervlap RT-5 Közművek (villany, gáz, víz, szennyvíz) RT-6 GyMS Megyei Területrendezési Tervvel való összevetés RT-7 Mintakeresztszelvények

4. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK SZERKEZETI TERVI MUNKARÉSZEK Határozattervezet RT-1 Településszerkezeti Terv

M = 1: 10 000

SZABÁLYOZÁSI TERVI MUNKARÉSZEK Helyi építési szabályzat tervezete SZT-KÜL Külterületi szabályozási terv SZT-BEÉP Szabályozási Terv – beépítésre szánt területek

M = 1: 10 000 M = 1: 2 500

5. KAPCSOLÓDÓ, KORÁBBAN JÓVÁHAGYOTT MUNKÁK (CSAK CD-N) Msz: 12037/K - Jóváhagyott Településfejlesztési koncepció Jóváhagyva a 4/2014. (I.22.) Kt. határozattal! Msz: 12037/2 - Jóváhagyott munkarészek Jóváhagyva a 19/2014. (II.18.) önkorm. határozattal és a 3/2014. (II.21.) önkormányzati rendelettel!

T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected] - 2 -


Msz.: 12037-

1. Előzmények, az eljárás fázisai A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: - Bősárkány község Önkormányzata képviselő-testületének 57/2007. (IX.12.) határozata a településszerkezeti tervről - Bősárkány Önkormányzat képviselő-testületének 11/2007. (IX.13.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről.

Előzetes tájékoztatási szakasz Az előzetes tájékoztatási szakasz tárgyi módosítás kapcsán 2013. július elején vette kezdetét és augusztus elején került lezárásra. Az előzetes tájékoztatási szakasz a 314/2012. (XI. 8.) Korm. Rendelet (továbbiakban: Korm. Rendelet) 37. § (2) bekezdése alapján került sor. Az előzetes tájékoztatási szakaszban 21 nap állt a hatóságok rendelkezésére a véleményük megadásához.

Sorszám

1 2 3 4 5 6

7 8 9

10 11 12

Hatóság

Nem nyilatkozott

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész (GYD-01/252-2/2013.) Észak- dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (14840-1/2013) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (200/2010) Országos Vízügyi Főigazgatóság (02066-0299/2013) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (GYR/047/00015-2/2013.) Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (1782-2/2013) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség (GY/UO/NS/A/964/1/2013.) Magyar Közút Zrt. Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal (LR/RK/NS/A/1452/1/2013) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (GY-01D/EPH/2132-02/2013.) Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (1285-2/2013) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság (17.2/1305-2/2013.)

nyilatkozott, a véleményezésben rész nem kíván kíván részt venni venni x

x x x x x x x x x x x



13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

Msz.: 12037-

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatala (10.958/2013.)

x

Vas megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság (VAG/01/3688-2/2013) Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal (3499-1/2013/hho) GDF SUEZ Zrt.

x x x

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság (VBK/1880-2/2013.) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (CS/30173-2/2013.) Rekultív Hulladékgazdálkodási Kft.

x x x

Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatal (2877-2/2013.) Acsalag Község Önkormányzat Polgármesterétől (247-1/2013.) Csorna Város Jegyzője (4349-1/2013/1)

x x x

23

Polgármesteri Hivatal Maglóca

x

24

Polgármesteri Hivatal Markotabödöge

x

25

Polgármesteri Hivatal Rábcakapi

x

26

Kisalföld Volán Zrt. (III/20-928/2013.)

27

GYMS Megyei Önkormányzat Megyei főépítész

28

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (M-1U/2-32/2013)

29

NIF Zrt.

x

30

Pannon-Víz Zrt.

x

31

E-on Zrt.

x

x x x

Vélemények kifejtése 1: A településfejlesztés és településrendezés szabályozása 2013. január 1-től jelentősen módosult. A 2013 előtti jogszabályok lehetővé tették, hogy a településfejlesztési koncepció és a szerkezeti terv – fejlesztési tervként – egy eljárás során készüljön. 2013. január 1-től azonban erre nem ad lehetőséget az Étv., ill. az eljárási szabályokat a 314-es Korm. Rendeletben határozták meg. Bősárkány esetében arra van lehetőség, hogy a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat egyszerre készüljön, de az új koncepció készítése mindenképpen meg kell, hogy előzze ezen eljárásokat, hiszen a településszerkezeti tervet a településfejlesztési koncepció alapján kell/lehet kidolgozni.

7: A módosítás 9. pontja: A Hunyadi utca jelenlegi, azaz a meglévő állapotra szűkíthető csak, a használt útterületből elvenni nem lehet. A módosítás 10. pontja: A 12 méter szabályozási szélességű útterületet továbbra is biztosítani kell!



10:

Msz.: 12037-

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek nem kerültek feltüntetésre a rendezési terven. Az

elkészítendő régészeti hatástanulmány és a közhiteles nyilvántartás alapján pótlásuk szükséges. Az 5-ös számú módosítás esetében a teljes tömb vizsgálata szükséges. A 6-os számú módosítás esetében a telekegyesítésnek beépítési következményei lesznek az utcaképben is, ennek hatásait vizsgálni szükséges. A 7. számú módosítás esetében a beépítettség föl, le, föl szabályozása az önkormányzat végig nem gondolt fejlesztési szándékaira utalhat. A 8. sz. módosításnál az érvényes rendezési terv a hátsó építési vonal jelölésével kinyilvánította, hogy a keresztutcában beépítés, épület megjelenésével nem számol. A 10. számú módosítás esetében is az a kérdés, hogy az épület és tartozékai már az érvényes rendezési terv elfogadásakor is a jelen helyzetben voltak, akkor a rendezési terv készült hibás kiindulási adatokkal. A 11. számú módosításról elmondható, hogy egy módosítási szándék szó szerinti, továbbgondolást nélkülöző átvétele hiba lehetőségeket hordoz (pl. Ha nem lehet műanyag ablak, fém szerkezet pl. lehet, és faborítású műanyag ablak? Hogyan szerez érvényt valamely hatóság a konténer határidőn túli elszállítására? Építhető kőzetgyapot szigetelés? Vakolt felület esetén mitől lesz egy anyag tájba illő? stb.) Védendő természeti környezet esetében az épületek megjelenését pl. kötelező tervtanácsi vélemény beszerzésével lehetne megfelelő színvonalon tartani. A 12. módosítás esetében jó lett volna megtudni, hogy mi az a fejlesztési szándék, amely nem oldható meg GKSZ övezetben.

13: Bősárkány község közigazgatási területén belül szántó művelési ágú területek a 6-8., rét művelési ágú területeken a 6., legelő művelési ágú területeken az 5., gyümölcsös művelési ágú területeken pedig a 3. minőségi osztályú földrészletek viszonyulnak átlagosnak, vagy átlag alattiaknak. Szükségesnek tartja alátámasztani, hogy a felhasználni kívánt tervezési terület (bősárkányi 010/2, 010/7 és 02/4 hrsz) nagysága, ami jelen esetben 20,2 ha, mennyire van összhangban a község területét érintő ipari, gazdasági kihasználtsággal. Az igénybe vételt csak úgy tudja elfogadni és támogatni, ha az, takarékosan (legalább három ütemben), valamint a ténylegesen felmerülő konkrét igényekkel összhangban kerül felhasználásra. Az ütemezésre vonatkozó fenti szabályozások mindenképpen kerüljenek be a helyi építési szabályzatba.

Önkormányzati válasz tervezői közreműködéssel 1: Az állami főépítész véleménye és a jogszabályok alapján az eljárás két ágra szakadt; 12037/K munkaszámon véleményeztetésre és jóváhagyásra került a településfejlesztési koncepció a 4/2014 (I.22.) Kt. határozattal, jelen eljárás 2014. áprilisban folytatódik tovább a véleményezési szakasszal.

7: 9. pont: A Hunyadi utca jelenlegi, azaz a meglévő állapotra kerül visszaszűkítésre. 10. pont: A 12 méter szabályozási szélességű útterület továbbra is biztosított.

10: A régészeti lelőhelyek feljelölése és a régészeti hatástanulmány pótlásra került. Jelen eljárás nem csupán rendezési tervi módosítási eljárás, hanem teljes felülvizsgálat, amely a település teljes közigazgatási területére kiterjed. A felülvizsgálatkor egy teljesen új terv készül, amelynek készítése részben az önkormányzat elképzelései, részben a lakosság kérései alapján kerül kidolgozásra, amelyeket legnagyobbrészt konkrét építési, fejlesztési szándék miatt nyújtanak be. Ezeket a kérelmeket az önkormányzat átgondolja, és nem minden esetben fogadja el. Ha egy épületet, vagy annak tartozékát átmetsz egy szabályozási vonal, az nem azt jelenti, hogy a terv hibás. Ilyen kiszabályozás megtehető, ha a közérdek úgy kívánja. A mostani konkrét esetnél az út eltolása a szerencsésebb, mert a szemközti oldalon még nem alakult ki házsor



Msz.: 12037-

13: A 010/7 hrsz-ú terület nem módosul, marad a tervezett véderdő (Ev) terület-felhasználási kategóriában, a 010/4 hrsz-ú területnek csak egy része, kb. 15 %-a minősül át tervezett véderdőből (Ev) gazdasági ipari területté (Gip). Összességében az említett 20,2 ha-ból csak 0,97 ha minősül át gazdasági területté, ezért ütemezésre nincs szükség.

Bősárkány, 2014. május ... ………………………………… Szalay Imre polgármester



Msz.: 12037-

2. GyMS Megyei Területrendezési Tervvel való összevetés A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési tervrõl szóló: 12/2010. (IX. 17.) rendelet alapján: 1) A megye térségi szerkezeti tervérõl szóló településre és környékére vonatkozó része:



Msz.: 12037-

2) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete:

3) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete:

4) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete:



Msz.: 12037-

5) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete:

6) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete:

Nem érintett. 7) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete:

8) Együtt tervezhető térségek övezete:

Nem érintett. 9) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete:

Nem érintett.



Msz.: 12037-

10) Magterület övezete, Ökológiai folyosó övezete, Pufferterület övezete:

11) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete:

12) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete:



Msz.: 12037-

13) Világörökség és világörökség-várományos terület övezete:

Nem érintett. 14) Történeti települési terület övezete:

Nem érintett. 15) Rendszeresen belvízjárta terület övezete, nagyvízi meder övezete:

16) Földtani veszélyforrás területének övezete:

17) Vízeróziónak kitett terület övezete:

Nem érintett.



Msz.: 12037-

18) Széleróziónak kitett terület övezete:

Térségi területfelhasználási kategóriák szerinti (ha) Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Városias települési térség Hagyományosan vidékies települési térség Vízgazdálkodási térség Építmények által igénybe vett térség

Gy-M-S M-i TrT adatai

Tervezett

263 1849 216 0 2 0

270 1842 218 0 2 0

Eltérés (%)

2.6 0.4 1 0 0 0

Összességében a különböző térségek területének növekedése, ill. csökkenése nem számottevő. A megyei tervi övezetekkel való érintettség:

- Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 13/A. §Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről (továbbiakban: OTrT) hatálya alá esik.



Msz.: 12037-

OTrT 13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. - Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete OTrT 21. § (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. - Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 16/A. § Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat megállapítani. - Magterület övezete 17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.



Msz.: 12037-

(5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. - Ökológiai folyosó övezete 18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. - Pufferterület övezete 19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. - Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete OTRT 19/A. § Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. - Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 20. § A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet. - Rendszeresen belvíz járta terület övezete 23. § A rendszeresen belvíz járta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki. - Nagyvizi meder övezete 24. § Nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.



Msz.: 12037-

- Földtani veszélyforrás területének övezete 25. § Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. - Széleróziónak kitett terület övezete 27. § Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti.

A tervezett módosítások a megyei terv övezeteinek előírásaival nem ellentétesek.

3. Rendezési tervi módosulások 1. Kossuth Lajos utca, Széchenyi utca, Petőfi utca és Hunyadi J. utca csomópontja

Hatályos állapot

Tervezett állapot

A csomópontban a meglévő zöldterületek feltüntetésre kerülnek, a Kossuth utca zsákutcává válik, a valós állapotnak megfelelve.

2. József Attila utca és Petőfi Sándor utca sarkán lévő településközpont vegyes terület; 675/25-/26 hrsz Ez a pont időközben sürgőssé vált, ezért kivált a rendezési terv felülvizsgálat fejlesztési elképzelései közül, egyszerűsített eljárás keretein belül jóváhagyásra került (a 19/2014. (II.18.) önkorm. határozattal és a 3/2014. (II.21.) önkormányzati rendelettel), és bedolgozásra került a felülvizsgálat tervlapjaira is.



Msz.: 12037-

Gazdasági területek fejlesztése: A kedvező földrajzi fekvésből adódóan az elmúlt évtizedekben letelepedett vállalkozások további támogatása szükséges. A fejlődésének területi biztosítása a megfelelő gazdasági területek további kijelölésével, valamint új vállalkozások letelepedésének elősegítésével támogatható. A gazdasági területek kijelölésénél elsődleges szempont, hogy környezetükre ne legyenek káros hatással. A település ÉNy-i részén biogázüzem fog épülni. 3. A 02/4 hrsz-ú zöldterület Gazdasági terület kialakítását tervezi az önkormányzat.

Hatályos állapot

Tervezett állapot

4. a 010/7 hrsz-ú véderdő egy része és a szomszédos Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmg) Gazdasági terület kialakítása a cél, a biológiai-aktivitás érték szinten tartása részben a 026/16 hrsz-ú Kmg terület ÉK-i csücskének véderdőbe történő átsorolásával érhető el. A Kmg terület övezeti paraméterei nincsenek összhangban a jelenlegi OTÉK-kal, ezért az egész területnek Gazdasági, ipari területbe (Gip) való átsorolása javasolt.



Hatályos állapot

Msz.: 12037-

Tervezett állapot

5. A 428/2, 431/1-/2 hrsz-ú falusias lakóterület (Rákóczi és Vasút utca sarok) 6. A 436/1 és 435/1 hrsz-ú telek, a Vasút és Rákóczi utca sarkán lévő falusias lakóterület 5. A területen beépítési százalék növelése a cél, ehhez szükséges átminősíteni az adott három telket településközpont vegyes területbe 6. A 437/1 hrsz-ú telek tulajdonosa szeretné a telkét összevonni a szomszédos 436/1 hrsz-ú útterülettel, ehhez az útterület falusias lakóterületbe való átsorolása után kaphat engedélyt.

Hatályos állapot

Tervezett állapot



Lf

Vt

O 4,5

30 700-16

O 6,0

Msz.: 12037-

50 40

600-16

30

7. 320, 321/1-/2, 322-324/2, 326-330, 332-335 hrsz-ú településközpont vegyes terület (Petőfi S. utca és Kossuth L. utca között fekvő terület) A területen beépítési százalék növelése a cél.

Vt

Vt

O 6,0

40 500-16

O 6,0

30 50

500-16

30

8. 823/2 hrsz-ú falusias lakóterület A tárgyi telken egy hátsó építési határvonal húzódik, amely a Széchenyi utca telkeire vonatkozik. Új telekosztás történt, kialakult a 823/2 hrsz-ú telek, amely a többi telekre nézve merőleges helyzetű, így az adott telken a hátsó építési határvonal értelmét vesztette, ezért visszahúzható a 822 hrsz-ú telek „felső” határáig. 9. 27 hrsz-ú telek (Hunyadi utca) A Hunyadi utca szűkíthető, azaz a 27 hrsz közlekedési útterület településközpont vegyes területté válik.

Hatályos állapot

Tervezett állapot



Msz.: 12037-

10. Zrínyi utca nyomvonalának eltolása (181/1, 272/5-/7, 239/1, 250, 249, 241, 273 rszú telkek)

Hatályos állapot

Tervezett állapot

Zrínyi utca 22. sz. 181/1. hrsz-ú beépített ingatlanból a szabályozási terv a szabályozási vonallal egy háromszög alakú területet vágna le, amelyen lépcső, garázslejáró, kerítés foglal helyet. A kiszabályozott út DNy-i irányba elmozdítható, hiszen a szemközti telkeket még nem építették be. 11. Bősárkány-Szávíz területe – HÉSZ módosítása A (7) bekezdésben meghatározott építészeti karakter jellemzői: az építési anyag csak természetes anyag lehet, a területen csak tájba illő, természetes anyagok (fa, tégla, vályog) alkalmazhatóak. az üdülő –és hétvégi házak horgászházak facölöpökre épülnek, az épületek színe barna, a tető színe zöld, anyaga késleltetett égésű tegola, a nádfedés tilos, kémény építése tilos, az épületek épülhetnek facölöpre, betoncölöpre, betonaljzatra, ha azt természetes, fa alapú anyaggal borítják kívülről, megengedhető a polisztirol és kőzetgyapot hőszigetelés, abban az esetben, ha azt természetes, fa alapú anyaggal borítják kívülről. Szerszámtároló konténer építhető lemezből is, de kívülről be kell fedni természetes, fa alapú anyaggal. Csak faanyagú vagy faborítású műanyag ablak építhető be, lakókocsi, lakhatást szolgáló konténer engedéllyel és határozott ideig tartható magánterületen. A területen állattartó épület, ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, árnyékszék, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szélkerék, oszlop, antenna, húsfüstölő, kirakatszekrény nem létesíthető.



Msz.: 12037-

12. 74-77 hrsz-ú gazdasági kereskedelmi, szolgáltató területek A tárgyi területből településközpont vegyes terület kialakítása a cél.

Hatályos állapot

Tervezett állapot

Gksz

Vt

O 5,0

40 1000-18

O 6,0

40 40

500-16

30

13. Összes falusias lakóterület (Lf), ill. kertvárosias lakóterület (Lke) –HÉSZ módosítás Az önkormányzat meg kívánja engedni lapostetős lakóépület építését a településen, emiatt kikerül a HÉSZ-ből a következő mondat:

Az építési övezetek építményei (fő-, mellékrendeltetésű épületek) legalább 25 – legfeljebb 45 fokos tetőhajlásszöggel építendők.

14. Szávíz területén a fürdőtó körüli zöldterületből üdülőházas terület kerül kialakításra, konkrét befektetői szándék mutatkozik a területen. Fel kívánják újítani a területen fekvő épületeket, a főépületben szálláshely kialakítása a cél. A közeli, 060/3 hrsz-ú különleges területen ásványvíz-palackozó üzem létesítését tervezik, ugyanakkor jelenleg a terület nem rendelkezik közterületi kapcsolattal, ezért utat kell hozzá kiszabályozni a 0216/1-/2 hrsz-ú jelenleg vízgazdálkodási, tervezett zöldterületen.

T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected] - 20

-


Hatályos állapot

Msz.: 12037-

Tervezett állapot

Z Üh

SZ 4,5

30 300-14

60

15/a, b, c: A földhivatali alaptérkép szerint több terület beerdősült, ezen erdők feltüntetése javasolt a rendezési terven (093/34, 093/35, 0173/1 „a” alrészlet, 0221/27 hrsz-ok).

Hatályos állapot

Tervezett állapot



Hatályos állapot

Tervezett állapot

Hatályos állapot

Tervezett állapot

Msz.: 12037-

16. A település belterületének északi kapujában található 280-282 hrsz-ú falusias lakóterület tulajdonosa kérte a terület átminősítését gazdasági – kereskedelmi, szolgáltató – területbe (Gksz). A tulajdonos fejlesztési elképzelései között tüzép, építőanyagkereskedés tervei szerepelnek. A megmaradó falusias lakóterület védelmében javasolt a Gksz területen 10 m szélességű kötelező fásítás feljelölése.


-


Hatályos állapot

Msz.: 12037-

Tervezett állapot

Lf

Gksz

O 4,5

30 700-16

SZ 5,0

50 40

2000-20

40

17. Az Ifjúság utcától keletre fekvő tervezett lakóterületen zöldterület, közpark került előirányzásra. A kialakított zöldterülettől északra elhaladó 16 m szabályozási szélességű út meghosszabbításra került, kapcsolatot teremtve a későbbi esetleges lakóterület-bővítéshez.

Hatályos állapot

Tervezett állapot

18. Az önkormányzat a temetőtől északra fekvő Gksz övezet határát ki szeretné tolni kelet felé, a tervezett lakóterület rovására.


-


Hatályos állapot

Msz.: 12037-

Tervezett állapot

19. Egyéb HÉSZ pontok „Építési telek megközelítésére közforgalom számára megnyitott magánút az alábbiak szerint alakítható ki: a) 8,0 m szabályozási szélességgel alakíthatók ki maximum 4 építési telek kiszolgálásáig és maximum 40 m úthosszig. b) 10,0 m szabályozási szélességgel alakíthatók ki maximum 10 építési telek kiszolgálásáig és maximum 80 m úthosszig.” „Saroktelek esetén a telek hosszabb oldalhatárával párhuzamos előkert mérete 3 m-ig csökkenthető.”

4. Szöveges alátámasztó munkarészek 4.1 Közlekedésfejlesztési javaslat Külső forgalmi kapcsolatok Vasúti közlekedés A településnek vasúti összeköttetése és önálló vasútállomása van a Hegyeshalom – Szombathely vasútvonalon. Napi 7 járatpár közlekedik és áll meg a vasútállomáson. A községnek így iparvágánya van, a vasútállomás melletti rakodónál. A Tüzép használja fogadásra. Az állomásnak jelentős a napi teherforgalma. Az áthaladó tehervonatpár száma 14, ebből napi rendszerességgel 8-10 vonatpár közlekedik. Vasút kapcsolattal rendelkezik a település, a vasútállomás a település nyugati szélén helyezkedik el, az Acsalag felől érkező autóbusz megáll a vasútállomás közelében, így van tömegközlekedési kapcsolata a faluközponttal. A vasúton történő forgalom keltette zaj nem terheli számottevően a települést, de közlekedési szempontból kedvezőtlen helyen halad, mert a keleti területekről már túl hosszú a rágyaloglási távolság. A megyeszékhely csak csornai átszállással érhető el, sajnos a menetrendek nincsenek összhangban, ezért Csornán 1 órát kell várni a csatlakozásra (Győr-Sopron közötti vasútvonal).


-


Msz.: 12037-

Autóbusz kiszolgálás A települést megközelítő, illetve az ott áthaladó Kisalföld Volán autóbuszjáratok száma jelentős. Irányuk: Mosonmagyaróvár – Sopron Sopron – Mosonmagyaróvár -

Csorna - Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár – Csorna

-

Csorna – Földsziget - Győr Győr – Földsziget – Csorna

A járatok száma időbeli eloszlása kedvező. Az autóbuszmegállók száma: 5 pár. A buszjáratok menetrendje a község lakói szerint megfelelő, a községben 4 buszmegállópár és egy buszforduló található. A 86. sz. főút mentén lévő 2 buszmegállópár buszöblös, a megállók zöme fedett váróval felszerelt, de némelyik felújításra szorul, ill. a hiányzóakat pótolni kell. Közvetlen járat van Csorna, Győr, Mosonmagyaróvár felé, jár busz Acsalag felé is. Győrt egy rövidebb és egy hosszabb járattal lehet megközelíteni, a rövidebb útvonal: Rábcakapi, Tárnokréti, Lébény, Mosonszentmiklós, Öttevény, Abda, Győr, a hosszabb útvonal a tóközi településeket fűzi fel: Rábcakapi, Cakóháza, Markotabödöge, Fehértó, Győrsövényháza, Bezi, Enese, Győr. Közúti megközelítés A községet négy állami úton lehet megközelíteni, így azok haladnak át a lakott területen. A 86. számú Rédics – Szombathely – Mosonmagyaróvár másodrendű főút a községnek közel az É – D –i tengelyében halad. Az út részletes elemzését a következő pontban végezzük. A 8509.számú Kóny – Rábcakapi – bősárkányi összekötő út a település ÉK – i részében halad és köt be a 86.sz. főútba. Az út részletes elemzését a következő pontban végezzük. A 8514.sz. Bősárkány – kapuvári összekötő út a 86. számú főútból ágazik le és halad a településen ÉK – DNy – i irányban. Az út részletes elemzését a következő pontban végezzük. Meglévő állapotok A 86. sz. Rédics – Szombathely – Mosonmagyaróvár másodrendű főút belterületi szakasza a Petőfi Sándor utca. A községet érintő belterületi szakasz hossza : 1,7 km. Az út városi főforgalmi út jellegű, két átmenő forgalmi nyommal és változó-szűk-beépítési ill. szabályozási szélességgel. A szilárd útburkolat 2,0-2,5%-os kétoldali esésű 6,0-7,0 m burkolat szélességű. Az útnak rendkívül rossz vonalvezetése, a sok útbecsatkakozás zavaró tényezőként hat a tekepülésre, amit még tovább ront a meglevő szűk szabályozási szélesség is.


-


Msz.: 12037-

A 8509. sz. Kóny – Rábcakapi – bősárkányi összekötő út belterületi szakasza a Zrínyi – Vörösmarty utca. A községet érintő belterületi szakasz hossza : 0,5 km. Az út városi forgalmi út jellegű, két átmenő forgalmi nyommal és változó szabályozási szélességgel. A szilárd útburkolat 3,0 %-os kétoldali esésű és 6,0 m-es burkolat szélességű. A 8414.sz. Bősárkány – kapuvári összekötő út belterületi szakasza a Vasút utca. A községet érintő belterületi szakasz hossza : 1,0 km. Az út városi forgalmi út jellegű, két átmenő forgalmi nyommal és változó szabályozási szélességgel. A szilárd útburkolat 3,0 %-os kétoldali esésü és 6,0 m-es burkolat szélességű. Belterületi gyüjtőutak A község belterületén a gyüjtőutak szerepét az országos utak töltik be a telepítési sajátosságok miatt, így külön gyüjtőút kategóriájú út nincsen. Közlekedésfejlesztési javaslat A közlekedésfejlesztési javaslat összeállításánál figyelembe vettük a térség várható fejlesztési koncepcióit is. A település főforgalmi útja: A 86. sz. Rédics – Szombathely – Mosonmagyaróvár másodrendű főút a településnek közel az É-D-i tengelyében halad. A belterületi szakaszon az útkategóriának megfelelő szabályozási szélesség 40,0 m, amely nem biztosított. Az út vonalvezetése rendkívül kedvezőtlen, amelyet tovább ront a szűk beépítés és a nagy számú útbecsatlakozás. Az országos küzútfejlesztési program tartalmazza a 86. számú út korrekcióját, amely szerint az a településen kívül, attól Ny-i irányban eltolva kerül kialakításra. Az M 86 jelű gyorsforgalmi út tervezett nyomvonalát a tervben feltüntettük. A nyomvonal a mai lakott terület – vasúti vonal közötti, jelenleg beépítetlen zöldterületen halad, 100,0 m szélességű szabályozási vonalak között. A tervezett nyomvonalnak a közlekedésfejlesztési koncepcióban lejárata (útcsatlakozása) nincs Bősárkány közvetlen megközelítésére. Az út jellege miatt szükség lenne a csomópont elhelyezésére, mert annak helybiztosítását szerepeltetni kell a tervlapokon. A tervezett útnyomvonal kettévágja a lakott terület – ipari fejlesztési terület területsávját, így az optikai elhatároláson kívül fizikailag is elválasztódik egymástól a két terület. Kapcsolatot a két terület között csak külön szintű keresztezések biztosítanak, amelyek külön problémát vetnek fel a meglévő lakóutcák korrekciója során (telekbejáratok, útcsatlakozások, stb.). Az M 86-os tervezésénél az út magassági vonalvezetését különös gondossággal kell elkészíteni. Javasoljuk, hogy az M 86 út e szelvény környezetében kismértékben bevágásban haladjon, így a 8514 út felüljárójának magasságát csökkenteni lehet. Ezáltal a telekmegközelítések is a meglévő telkek útkapcsolata kedvezőbbé tehető. A községet elkerülő M 86 számú út várhatóan nem azonnali megvalósítása nem szünteti meg a mai 86.számú főközlekedési út nyomvonalának problémáját. Ezt a mai állapotában is kezelni kell.


-


Msz.: 12037-

A szabályozási szélesség a teljes átkelési szakaszon nem biztosítható, így csak minimális beavatkozás lehetséges. 1. Zrínyí út – Vasút út – Petőfi út (08514.sz. út – 86.út – 8509.sz.út ) csomópontjának építése. Az új nyomvonalak és kiszabályozás lehetővé tenné az eddig eltolt csomópontok forgalomtechnikailag helyes kialakítását. A település forgalmi útjai: A 8509.sz. Kóny – Rábcakapi – bősárkányi összekötő út a település ÉK-i részében halad és köt be a 86. sz. főútba, a község központjában. A belterületi szakaszon az útkategóriának megfelelő szabályozási szélesség 22,0 m, amely általában nincs biztosítva. Az út vonalvezetése tagolt, amelyet inkorrekciókkal javítani kell. A 86. sz. főúttal alkotott csomópontját az előbbi pont szerint át kell építeni. Az ehhez szükséges helybiztosítást a tervünkön szerepeltetjük. Külterületi szakaszán – az inkorrekciót követő szelvényben új összekötő út nyomvonalát ábrázoltuk, amely Cakóháza irányába biztosít összeköttetést a községnek. A 8511. sz. Bősárkány – Barbacs – bodonhelyi összekötő út a településen Ény – DK –i irányban halad, a 86. sz. főútból leágazva. A belterületi szakaszon az útkategóriának megfelelő szabályozási szélesség 22,0 m, amely jelenleg nincs biztosítva és a meglévő beépítés miatt a későbbiek során sem biztosítható. Az út vonalvezetése a forgalomnagyságnak megfelel. A 86. számú főúttal alkotott útcsomópontot a korábban elmaradt körforgalmi csomópontjára kell átépíteni. A 8514.sz. Bősárkány – kapuvári összekötő út a településen ÉK – DNy –i irányban halad, a 86. sz. főútból leágazva. A belterületi szakaszon az útkategóriának megfelelő szabályozási szélesség 22,0 m, mely általában nincs biztosítva. Az út vonalvezetése (Gábor Á. – Rákóczi u. közötti szakasz) minimális korrekciókkal lényegesen javítható. Az útnak a 86.sz. főúti csomópontját a korábbiak szerint át kell építeni. Ezen összekötő út szerepe a későbbiek során felértélelődik, mivel ez köti össze a belterületi kiépítéseket a kijelölt ipari területekkel is. Gyűjtő utak A település jellegzetes úthálózati felépítése miatt, a gyűjtő utak szerepét továbbra is a forgalmi utak töltik be, így külön gyűjtő utakkal nem kell számolni. Lakóutak A község utcái a korábban elmondottak alapján lakóutak. Az előírt szabályozási szélesség 14-16,00 m, amelyet sok esetben nem lehet biztosítani, különösen a régi beépítések esetén. A szabályozásoknál különös tekintettel az útcsatlakozások – útkeresztezések helyein a forgalombiztonságot szolgáló látási háromszögeket biztosítani kell. Az új beépítések útnyomvonalainál a 14-16,00m szabályozási szélességet minden esetben biztosítani kell.


-


Msz.: 12037-

Kivételt képez ez alól az üdülőterület közlekedési területe, amelyet minimális értékként a község kérésére - 6,00 m-ben szabályoztuk. Gépjármű elhelyezés A közintézmények körzetében a helyszínrajzon megadottak szerinti parkolókat ki kell alakítani. Vonatkozik ez elsősorban a Sportpálya környékére. A kertes családi házak közelében külön parkolókat ill. garázsokat a beépítés jellege miatt nem kell biztosítani.

4.2 Közműfejlesztési javaslat Bősárkány közműfejlesztési feladatait meghatározza a település hosszú távú fejlődéséhez szükséges megfelelő élet- és munkakörülmény biztosítása, a település fellendüléséhez szükséges vonzóképesség növelése. Az életkörülmények javítását szolgáló komfortot, a gazdasági élet fejlődését segítő termelési hatékonyság növelését és a település idegenforgalmi vonzerejének fokozását segítheti a közműfejlesztési javaslat. A környezetvédelmi igények kielégítése is közműfejlesztési feladatokat határoznak meg. Környezetvédelmi (levegőtisztaság, talaj és talajvíz védelmi) szempontból alapkövetelmény a közműveket érintve a környezetbarát, levegőtisztaságot kielégítő hőellátás és a talaj, talajvíz szennyezését csökkentő közműolló zárásának, valamint a szennyvíz tisztításának a megoldása. Az általános rendezési terv demográfiai prognózisa szerint - tekintettel Magyarország népességszámának csökkenési tendenciájára - a település nagytávlati népességszámában csak minimális növekedés prognosztizálható. A településen az élet- és munkakörülmény, a termelőképesség és az idegenforgalmi vonzerő javítása a főbb célkitűzés. A közműfejlesztési javaslatnak ezeknek a körülményeknek, feltételeknek a javításához kell hozzájárulni. A közműfejlesztéssel kapcsolatban elsődleges feladat a település meglevő beépített területeinek (lakó-, intézményi és ipari hasznosítású területen egyaránt) a közműellátottság növelése, amely érdekében a közmű ellátottsági hiányokat kell pótolni. Jelenlegi állapot A település közművek szempontjából jelenleg elég jól ellátottnak számít. A villamos energiát fogyasztó háztartások száma 860, mely háztartások számára szolgáltatott villamos energia 2602 MWh. A közüzemi vízvezeték hossza 11,7 km, a közüzemi vízhálózati rendszerbe kapcsolt lakások száma 766. A településen közterületi kifolyó 9 db van. A lakosságnak szolgáltatott víz 70 000 m³. Villamos energia ellátás Bősárkány Önkormányzat területének villamosenergia ellátása a Csorna 120/20 kVos transzformátorállomásból induló Vízügyi 20 kV-os gerincvezetékről történik. A terület biztonságos villamosenergia ellátására, üzemzavar esetén, tartalékul szolgálnak a


-


Msz.: 12037-

- Csorna 120/20 kV-os állomásból induló Kimle 20 kV-os gerincvezeték a 66-92 sz. oszlopkapcsolón keresztül - Csorna 120/20 kV-os állomásból induló Kapuvár-2. 20 kV-os gerincvezeték a 6097 sz. oszlopkapcsolón keresztül A község területén lévő kommunális fogyasztók villamos-energia ellátására 7 (hét) db 20/0,4 kV-os transzformátorállomás szolgál. Az ipari és mezőgazdasági fogyasztók ellátása külön ipari transzformátorállomásokról történik (TSZ, Háziipari Szövetkezet, Öntöde, Szivattyútelep). A kommunális transzformátorállomások terhelése a névlegesnek kb. 60 %-a, tehát ezek terhelése az állomások átalakítása nélkül növelhető 40 %-kal. A község természetes kommunális villamosenergia fogyasztásának növekedése fedezhető a meglévő transzformátorállomásokról. A község rendezési tervében a következő kijelölt területek villamosenergia ellátását vizsgáljuk: A. - Dr. Menyes János utca folytatása (093/36 hrsz.) - Ifjúság utca mögötti terület (905/39-50 hrsz) - Liszt Ferenc utca mögötti terület (091/1-29 hrsz) A község K-i részén helyezkednek el ezek a rendezési területek. Villamos-energia ellátásukat közösen kell megoldani és ehhez a következő munkálatok szükségesek: 20 kV-os szabadvezeték kiváltása 100-120 fm hosszban, ahol a meglévő (a Kimlei 20 kV-os gerinccel összekötő) vezeték keresztezi a tervezett lakóterületet új OTR 20/400 „fej” típusú transzformátorállomás létesítése - rövid leágazással a 090 hrsz út, vagy a tervezett új utca keresztezésénél kisfeszültségű szigetelt légkábeles elosztóhálózat létesítése a lakóterületek felosztása, a létesítendő utcák és a fogyasztók számának függvényében kb 1100 fm hosszban B. Petőfi Sándor utca végén a település és a temető közötti terület (099/10 hrsz) A község D-i részén helyezkedik el. Villamosenergia ellátásához a következő munkálatok szükségesek: kisfeszültségű szigetelt légkábeles elosztóhálózat létesítése a Bősárkány 2. számú OTR állomástól kb 200 fm hosszban, a területek felosztása, a létesítendő utak és a fogyasztók számának függvényében C. Iparterület (02/3-4, 02/7-10, 0125/1-3 hrsz területek) A község DNy-i részén, a vasút és a Csorna-Maglóca csatorna között helyezkedik el. Villamosenergia ellátásához a következő munkálatok szükségesek: 20 kV-os szabadvezeték vagy 20 kV-os földkábel létesítése a meglévő (a CsornaKapuvár 20 kV-os gerinccel összekötő) vezetékről a tervezett ipari területen D-i és É-i irányba 300-350 fm hosszban


-


Msz.: 12037-

1 vagy 2 db. új OTR 20/400 típusú transzformátorállomás létesítése a tervezett fogyasztás és a fogyasztók elhelyezkedésének függvényében kisfeszültségű szigetelt légkábeles vagy földkábeles elosztóhálózat létesítése a terület felosztása, a létesítendő utak és a fogyasztók számának függvényében kb 900 fm hosszban D. Üdülőterület (0211/1, 0211/3, 063 hrsz területek) A község ÉNy-i részén, a Rábca folyó és a Szegedi csatorna közötti területet öleli fel. A megyei rendezési koncepció szerint e területet tájvédelmi körzetté nyilvánították, tehát a közművek elhelyezésénél ezt figyelembe kell venni. Villamosenergia ellátásához a következő munkálatok szükségesek: 20 kV-os szabadvezeték létesítése a Bősárkány Szivattyútelep 20 kV-os leágazástól 160-170 fm hosszban a Rábca D-i oldalán, a tervezett út D-i oldalán, a vasút, a Kapuvári csatorna és a Szegedi csatorna keresztezésével. Továbbá 20 kV-os földkábel létesítése az üdülőterület D-i határát képező 063 hrsz út É-i oldalán az üdülőterület súlypontjáig kb 650-700 fm hosszban új, környezetbeillő ÉHTR 20/630 típusú transzformátorállomás létesítése a az üdülőterület súlypontjában kisfeszültségű szigetelt légkábeles vagy földkábeles elosztóhálózat létesítése a terület felosztása, a létesítendő utak és a tervezett létesítmények függvényében kb 1600 fm hosszban Az új transzformátorállomások kiépítésének javasolt helyére, igény esetén, a terv részletes leírást fog tartalmazni. A területet ellátó középfeszültségű elosztóhálózat több MW-nyi többlet-teljesítmény átvitelére is alkalmas. Ivóvízellátás A Nagyközség közműves vízellátása a Csorna-Kóny_Bősárkány térségi vízműrendszer 850 m3/d kapacitású Bősárkány-i víztermelő művéről biztosított. A községi vízelosztó hálózat üzemeltetője a PANNON-VÍZ Zrt. (Győr, Országút u. 4.). A településfejlesztési koncepció feülvizsgálata során felmerülő többlet vízigények esetén az üzemeltető szervezettel egyeztetni szükséges. A községtől nyugatra É-D irányban húzódik a Csorna – Maglócai csatorna, vízfolyás északra; keletre a Lóréti csatorna, északon a községtől 2 km-re nyugatról keletre folyik a Rábca. A községben a talajvíz a felszín alatt kb. 1 m mélységben van, így a csatornázás gravitációs rendszerrel költséges. Az egész község mélyfekvésű, belvízrendezés és csapadékvíz elvezetés tervezése szükséges. A községben a nyilvántartott 1.sz. kút a templomnál 397,7m talpmélységű. A vízmű a község déli kijáratánál, a Barbacs – Maglóca út mellett van, víztorony a vízmű területén. Vízbázis : 1.sz. kút csak megfigyelőkút ll.sz. kút 350 liter/ p teljesítmény lll.sz. kút 2000 liter/p teljesítmény



Msz.: 12037-

Tározók: Térszinti: 2 db 150 m3 magas: 1 db 200m3 /30m aqaglubusz /megemelve/ Nyomásfokozás: 3 db H 15 / ll. tip. búvárszivattyú patronba szerelve Cakóházára a kistérségi vízvezeték elkészült 200 KM PVC mérettel és a község déli szélén halad el. Acsalag felé a 150 KM PVC vezeték a Kút út – József Attila út – Dózsa György út – Köztársaság útja – Vasút út nyomvonalon a község elosztó vezetékét is képezi. Az új beépítések vízellátását a meglévő hálózathoz lehet csatlakoztatni. A kiépítés jellege minden esetben közvezeték legyen NA 100 KM méretben. A vezetékre 100-100 m –enként föld feletti tűzcsapot kell elhelyezni. Csapadékvíz elvezetés: A 86. sz. főút mentén zárt csapadékvíz elvezetés kiépült. A lakóutcákban nyíltárkos csapadékvíz elvezetés található. Szennyvíz elvezetés Az Önkormányzat 2008. évben pályázatot nyújtott be, amely sikeres volt, kapott támogatást, ennek keretében készült el a kiépítendő bősárkányi szennyvízcsatorna hálózat és a bővítendő csornai szennyvíztisztító telep vízjogi engedélyezési terve. A csatornahálózat kiépítése 2014. évben történik meg. A terep lejtésviszonyainak megfelelően zömmel gravitációsan valósul meg a szennyvíz elvezetése. A községen áthaladó Petőfi Sándor utca nem csak a közlekedés szempontjából játszik főszerepet, de a főgyűjtők is ezen út mellett helyezkednek el. A végátemelő a József Attila és Petőfi Sándor utca sarkán kap helyet. Ide gravitációs úton jut el a szennyvíz. A végátemelőn kívül még három átemelő létesül a településen; egy a nagyközség északi részén, a sportpályánál, egy a Hunyadi utcában és egy a Vasút utcában. Az egységesen gravitációs rendszerben NA 160-as KG-PVC csatornacsövek alkalmazandók az ingatlanokon keletkező szennyvizek kivezetésére (bekötőcsatornák), valamint NA 200-as KG-PVC csatornacsövek az összegyűjtéshez és az elvezetéshez (gerinccsatornák). A lakóterület bővítések helyei olyanok, hogy a tervezett közterületen elhelyezhető szennyvízcsatornák gravitációs kialakításúak lehetnek. A község közműves szennyvízelvezetésének kiépítése folyamatban van. Az elvezetett szennyvizek tisztítása a fejlesztés alatt álló, jelenleg 2566 m3/d és 29902 LE kapacitású, Csorna térségi szennyvíztisztító telepen fog történni. A térségi szennyvízelvezető és tisztító rendszer a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 2. sz. mellékletében a nem megfelelő agglomerációk között szerepel, fejlesztését 2015. december 31-ig végre kell hajtani. A térségi szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító üzemeltetője a PANNON-VÍZ Zrt.



Msz.: 12037-

Gázellátás: Bősárkány községben a térség regionális gázellátásának részeként megvalósult a gázvezeték kiépítése. Az ellátó vezeték a 8511 számú állami út mellett épült ki D 160 PE minőségben középnyomású vezetékként, és a 8514 számú út mellett vezet Acsalag irányába. A meglévő utcák D90-D63-D32 KPE minőségben csatlakoznak az ellátó gerinchez, jellemzően körvezetékes kiépítéssel. A lakóutcák ágvezetékként kis átmérőkkel valósultak meg. Az új lakóterületek gázellátását a meglévő hálózathoz való csatlakozással lehet megoldani. A hosszabb lakóutcák ellátását körvezetékként, a rövidebb (kevesebb lakótelek kiszolgálás) utcákat ágvezetékként javasoljuk megoldani, megegyezően a meglévőkkel. Hírközlés: A község távközlő hálózatát a Magyar Telekom üzemelteti. A lakásállomány 791, erre 633 főállomás jut, így a távbeszélő ellátottság statisztikailag több mint 80 %-os. A községet 96-os körzetszámmal kapcsolták az országos távhívó hálózatba. A távközlési ellátás alanyi jogon történik, s bár műszaki megoldásában a távközlés közmű jellegű, rendelkezésre állása azonban egyéni jogosultság függvénye. A jelentkező új igények alanyi jogú elbírálást követően nyernek kielégítést. A helyi kábeltelevízió hálózat teljesen kiépült. Minden ilyen jellegű bővítési igény a jelenlegi hálózatokról kielégíthető.

4.3 Tájrendezés és környezetalakítás Bősárkány önálló község, Győr-Moson –Sopron megyében, hazánk északnyugati részén, Csornától 9 km-re, Mosonmagyaróvártól 28 km-re. A Hanság déli peremén agy Rábától a Rábcáig húzódó dombvonulat legészakibb csücskében helyezkedik el. Bősárkány a 86-os főútvonal mentén fekszik, de ide futnak be a közutak Acsalag, Rábcakapi és Maglóca felől is. Bősárkány Felülvizsgálat 2014. Főbb változások: 1. A Kossuth Lajos utca, Széchenyi utca, Petőfi utca és Hunyadi J. utca csomópontjában a meglévő zöldterületek feltüntetésre kerülnek, a Kossuth utca zsákutcává válik. 2. A József Attila utca és Petőfi Sándor utca sarkán lévő közpark látványtóval feltüntetésre kerül. (idáig Vt volt) 3. Az önkormányzat a 010/7 hrsz-ú véderdő területen gazdasági területet kíván létrehozni a 010/2 hrsz-ú terület ÉNy-i határának meghosszabbításáig. • megfelelő erdőpótlás mellet lehetséges 4. A 02/4 hrsz-on zöldterületből gazdasági terület kialakítása a cél. • megfelelő zöldfelület pótlás mellett lehetséges


-


Msz.: 12037-

• A település csatornahálózata építés alatt áll, a szennyvízátemelők feljelölésre kerülnek • A település kerékpárhálózata pontosításra kerül • közparkok közül kettő kialakításra került • megépült a kerékpárút egy része Csorna felől, elkészültek a tervek a jánossomorjai részre is. A rendezési terv felülvizsgálat során az alábbi szempontok, elvek érvényesítésére törekedtünk: • • •

• •

az ökológiai folyosók megtartása, szerepük erősítése, a feltárt táji jellegzetességek és természeti adottságok megőrzése, a beépítésre nem szánt területek nagy részét kitevő mezőgazdasági területeken olyan beépítési lehetőségek meghatározása, amely a mezőgazdasági tájhasználatot nem korlátozza, de megakadályozza a termőföld oly mértékű elaprózódását, amely a táj károsodását okozó, sűrű rendezetlen beépítést eredményezne, a védelmet igénylő területek, létesítmények elvárásainak biztosítása (pl.: nedves élőhelyek), a működésük következtében egyes területek korlátozott használatát okozó létesítmények hatásának figyelembevétele (pl: utak, közműlétesítmények védőtávolsága).

Erdősítésre vonatkozó javaslatot tartalmaz a településszerkezeti terv: • • •

gazdasági, ipari övezetek és lakóterületek közötti térségekben, közlekedési területek határainál, védősávokon belül.

Tájvédelmi szempontból a meglévő vízfelületek, vízfolyások és az azokat kísérő zöldterületek, fasorok, kisebb ligetes erdők döntő fontosságúak a táj karakterisztikájának megőrzése szempontjából. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévő erdők megtartása, helyenként bővítése. Különösen fontos ez a kijelölt szabadidős-területek mentén, a település belterületét körülvevő, és az utakat kísérő erdők esetében. A közterületek, valamint a beépítésre szánt területek zöldfelületeinek kialakításánál a kisalföldi növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. A növényzettelepítésnél a zöldfelületalakítás esztétikai szempontjait is figyelembe kell venni, így: • •

a természetes lágy vonalak növényzettel való kiemelése fontos, kerülendő a merev fasorok alkalmazása, az utak mentén elhelyezendő megjelenését csoportos telepítéssel kell lágyítani,

növényzet



•

Msz.: 12037-

háromszintű növényzettelepítés javasolt (fa, bokor, gyep)

Tájhasznosítás A Hanság medencéjét a bősárkányi torok egy keleti és egy nyugati medencére osztja. Kapuvári- Hanyra és Lébényi -Hanyra . A táj egyidejűleg sokféle szükségletet elégít ki. A tájhasználat ezért igen változatos. A prioritást élvező használatok az esetek többségében korlátozóan hatnak más fejlesztésekre. Egyszerre több tájhasználati mód halmozódása előbb-utóbb konfliktusokhoz vezet. Az ágazati, a közösségi, a réteg érdekek mindig egyoldalúak és a tájpotenciál előnyös kihasználására irányulnak. A pillanatnyi és a látszat előnyök, az ökológiai és a tájképi alázatot nélkülöző beavatkozások idővel súlyos konfliktusok forrásává válnak, illetve a társadalom meg nem értése miatt azzá válhatnak. Erdőterület Bősárkány közigazgatási területén belül nem nagy arányban találhatók erdőterületek, de a település képét mégis alapvetően befolyásolja a települést délről határoló Mosoni –Duna és annak összefüggő ártéri erdeje, a település keleti részén található nagy összefüggő zöldfelületet a Tájvédelmi körzethez tartozó Nádas-tó és környéke valamint a Fenyős. Az erdőterületek a táj legfontosabb elemeit alkotják, mivel esztétikai, ökológiai és termelési potenciáljuk általában a legmagasabb és az emberi egészségre is jótékony hatással vannak. Az erdő magasan szervezett életközösség, amely hosszú fejlődés eredménye. A tájfejlődés során a legmagasabb produktumot biztosítják, a növénytársulások klimax (záró) társulásai. Számos növény és állatfaj élőhelyet, táplálkozó, rejtőzködő- és szaporodóhelyét biztosítják. Az erdőnek emiatt kiemelkedő szerepe van az élővilág megőrzésében, a biodiverzitás fenntartásában. Erdők nélkül az élet hazánkban elképzelhetetlen, ezért fontos megőrzésük és területük növelése. Mezőgazdasági terület Bősárkány külterületének árvízmentesített részén szántóföldi művelés folyik, a belvíztől veszélyeztetett területeken a gyepgazdálkodás a jellemző. A belvízelvezető csatornák déli partja mellett olyan növénytelepítést kell végezni, amely kellő árnyékolást ad a víznek, s kihangsúlyozza a tájban a természetes vonalú vízfolyásokat, megőrizze ezzel a jellemző szigetközi tájalakulási formákat. A szántóföldeket és földutakat kísérő fás, cserjés állományok ökológiai szerepe a belvízcsatornák menti cserjésekkel megegyezik. Ezek a területek fontos búvó-, illetve táplálkozóhelyet nyújtanak a rovaroknak, lepkéknek, gyíkoknak, énekesmadárfajoknak. Megfelelő hálózat esetén lehetővé teszik az apró énekesmadarak, vagy a lepkék vándorlását, amelyek takarást, vagy különleges klímahatást igényelnek vándorlásuk során. Vízgazdálkodási terület Az állandó vízfolyások a Nagy –Duna, a Mosoni –Duna és a Nádas –tó e terület legmeghatározóbb tájképi elemei. Az itt élő emberek életét mindig is a Duna határozta meg. A legrégebbi foglalkozás a halászat volt és a pásztorkodás. Mindenki fogott halat,


-


Msz.: 12037-

hiszen a lábaiknál volt a víz. Ma is itt van, mégis egyre kevesebben fognak halat. A régi pásztorkodást sem űzik már, pedig a nedves réteken egész évben dús füvet tudna enni a csorda. Megszűnt az úszva legeltetés is. A természet által adott nádat, fűzfavesszőt, fát sok mindenre felhasználták. Ezekből készültek a házak, szerszámok, bútorok, ladikok, kompok. A gépesített termelés megszüntette az erdei munka romantikáját, pedig a régi mesterségek felelevenítése nagy kitörési lehetőséget biztosítana a település számára.

Tájképi értékek A táj esztétikai értéke mindenki számára nyilvánvaló, amikor széttekintve befogadja a környező panoráma látványát. A táj szépsége nagymértékben annak függvénye, hogy a különféle tájhasználati módok, az emberi kultúrkörnyezet és a természeti területek képe harmonikusan fonódjon egymásba. Az idelátogató turistát, vendéget a tájképi értékek ragadják meg először, innen kap képet a régió tulajdonságairól, értékeiről és hiányosságairól. A régió gazdag növény és madárvilággal rendelkezik. Rendkívül változatos növénytakaróját a mozaikosságnak köszönheti, melyet a Duna és a Mosoni-Duna mentén az ártéri növénytársulások: magas sásrétek, mocsárrétek, bokorfüzesek, fűz-nyár ligetek hoztak létre. Nyugalomra és pihenésre vágyóknak, túrázóknak, valamint az élő vizeket kedvelőknek ajánlott hely. Javaslatok Zöldfelületi javaslatok, zöldfelület-szabályozás A településkép egyik legfontosabb alkotóeleme az épített elemeken kívül a zöldfelület mennyisége és minősége. Az ápolt, esztétikusan kialakított zöldfelület önmagában is vonzó, de az értékes épített elemek védelméhez azok környezetének megfelelő kialakítása is hozzátartozik. Nagyobb figyelmet kellene szentelni a zöldfelületi fejlesztésekre. A bővítésre szánt lakóterületek zöldfelületi ellátását a terv tartalmazza. Közlekedési területek zöldfelületein belül elsősorban az utcai fasorok hiányosságát szükséges pótolni. A települést átszelő 86. számú főút nagy forgalma indokolttá teszi az egész szakaszán történő növénytelepítést. E telepítésre az esztétikai okokon túl a légszennyezés és a zaj terjedésének megakadályozására van szükség. A növényzet légszennyeződést szűrő és megkötő hatása közismert. Ez jelenleg a település legkritikusabb pontja, a legtöbb konfliktus forrása. A növényekkel való zajcsökkentés csak a gond enyhítésére szolgál a megoldás hosszútávon a kamionforgalom kizárása a településközpontból elkerülő út formájában. A magánkertek színvonalának emelése céljából javasoljuk, hogy a település csatlakozzon a Virágos Magyarországért mozgalomhoz. A verseny célja – hasonlóan a 6070-es évek „Tiszta udvar, rendes ház” elnevezésű mozgalmához –, hogy a települést egyre szebbé, virágosabbá varázsolják illetve – ami az előzőnél talán még fontosabb – végre kialakuljon a lakosokban az a zöld szemlélet, aminek eredményeképpen országunk valóban szép, virágos, ápolt és parkosított lesz. A családi ház kertek közül számos jó példát láthatunk, de vannak követésre egyáltalán nem méltó, sőt kifejezetten káros példák is. A verseny felhívná a figyelmet a követendő példákra, nagy nyilvánosságot kaphatna és a helyi lakosság számára is szemléletformáló lehetne.



Msz.: 12037-

A falusias környezet legmeghatározóbb zöldfelületi elemei a magánkertek, amire minden településen nagy gondot fordítanak. A kertek többségében a növényalkalmazás még hagyományos. A kis díszkert, a gazdasági udvar és a haszonkert hagyományos képe különleges hangulatot kölcsönöz a településképnek, megtartásuk szükséges még akkor is, ha ma már a díszkertben alkalmazott növényfajok eredeti funkciója elfelejtődött. Kerülni kell az utóbbi évtizedben divatossá vált tű- és pikkelylevelű örökzöldek (Picea pungens, Picea pungens ’Glauca’, Chamaecyparis sp., Thuja sp., Juniperus virginiana ’Skyrocket’) alkalmazását, megjelenésük idegen hatást kelt, jellegtelenséget eredményez. A díszkerteket kiegészítő balkonláda-kiültetések és a tornácra vagy ablakba kerülő cserepes (akár rossz fazekakba kiültetett) dísznövények hangulatosak, szintén a hagyományos elemekhez tartoznak. (Pelargonium zonale, Asparagus sprengeri, Nerium oleander, Begonia sp., stb.) Településképi szempontból kedvező lenne a teljes belterületre egy egységes zöldfelület-fejlesztési koncepciót kidolgozni. Ebben a tervezésre jogosult táj- és kertépítészmérnök szakember a meglévő zöldfelületek (közterületi és közlekedési egyaránt) vizsgálatát, értékelését elkészítené illetve javaslatot tehetne ezek átalakítására, javítására, új zöldfelületek kialakítására. Célszerű lenne még több játszótér helyét is kijelölni. A zöldfelületek mennyisége és minősége az idegenforgalom egyik legfontosabb vonzereje egy településen! Táj- és természetvédelmi javaslatok A védett területeken extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazása javasolt mind az erdő-, mind a gyepterületeken. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében lehet. A külterületi erdők, cserjesávok, fasorok felújításánál, erdőtelepítésnél a természetközeli állapot megteremtése javasolt. A fasoroknál, cserjesávoknál szintén ezt kell szem előtt tartani, valamint többszintű, változatos fajösszetételű sávok létrehozására kell törekedni. A mező-, erdőgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Erdő telepítése elsősorban őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történjék. Gyepgazdálkodás elsősorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélő használatával történhet. A vízfolyások természetes és természet közeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A települést közrezáró vízfolyások különleges értéket képviselnek. Törekedni kell a természeteshez közelítő medrek megtartására. A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására.



Msz.: 12037-

A mezőgazdasági tevékenységek folytatása valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természet közeli állapotú vízfelületeket, nádasokat, ligeterdőket és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen természeti adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni. A gazdálkodás során kiemelt fontosságú a felszíni-, felszín alatti vizek és a talaj szennyeződésének megakadályozása. A terület felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny. Ennek érdekében: •

a vízfolyások, tavak mentén meglévő gyepeket, erdősávokat meg kell őrizni, a vízfolyások teljes szakasza mentén védő erdő illetve gyepsávok létesítésére kell törekedni, potenciális talaj- és vízszennyező forrás a műtrágyák és a növényvédőszerek használata. A gazdasági helyzet romlása és a mezőgazdaság szerkezetének átalakulásával napjainkban ugyan csökkent a felhasznált műtrágya és növényvédőszer mennyisége, de a gazdálkodók számának növekedése miatt a szakszerű mezőgazdasági vegyszerhasználat biztosítására (pl. gazdaköri tájékoztató előadások, szaktanácsadás) figyelmet kell fordítani. a felszíni csapadékvíz elvezetését meg kell oldani. A csapadékvíz csatornára szennyvíz nem köthető. Veszélyes hulladék, veszélyes anyag belekerülése esetén azt a lehető leggyorsabban el kell távolítani. Meg kell akadályozni a Kis-Rábába, illetve Lökös –árokba kerülését.

•

•

Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül a vízkár elhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével – a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok kijuttatása, elhelyezése. Utak környezetének rendezése A települést megközelítők szinte kizárólag közúton közelítik meg illetve hagyják el a községet. Ezért nagyon fontos a közutaknak és azok környezetének állapota, minősége, esztétikai képe. Ennek a képnek a kialakításához – bel- és külterületen egyaránt - a következők szükségesek: • • •

az utak burkolatának folyamatos javítása, karbantartása az útszéli árkok tisztítása, a vízelvezetés biztosítása az utat kísérő növényzet (útpadkagyep) rendszeres (min. évi 5-6 alkalom) nyírása

Telepítésre javasolt növények listája (belterület) A tájjelleg kialakítására alkalmas növényfajokat közöljük az alábbiakban. Ezek egy része (többsége) hazánkban őshonos, kisebbik része pedig elsősorban a gyümölcsfajokból illetve a falusias jelleget tükröző parasztkerti növényekből (főleg meghonosodott cserjék) kerül ki.



Msz.: 12037-

Fák Acer campestre Acer platanoides Acer saccharinum Celtis occidentalis Corylus colurna Crataegus laev. 'Paul's Scarlet' Fraxinus excelsior Gleditsia triacanthos 'Moraine' Koelreuteria paniculata Platanus acerifolia Prunus amygdalus Quercus cerris Sophora japonica Tilia cordata Tilia tomentosa Tilia tomentosa 'Szeleste' Ulmus pumila 'Puszta'

Mezei juhar Korai juhar Ezüst juhar Nyugati ostorfa Törökmogyoró Piros galagonya Magas kőris Lepényfa Csörgőfa Platán Mandula Cser Japánakác Kislevelű hárs Ezüst hárs Ezüst hárs Pusztai szil

Buddleia davidii 'Empire Blue' Buxus sempervirens

Nyáriorgona Puszpáng

Caryopteris clandonensis Cotinus coggygria Cotinus coggygria 'Royal Purple' Deutzia scabra 'Codsall Pink' Forsythia intermedia 'Lynwood' Hibiscus syriacus Kerria japonica 'Pleniflora' Kolkwitzia amabilis Lavandula angustifolia Prunus tenella 'Kati' Spiraea bum. 'Anthony Waterer' Spiraea cinerea 'Grefsheim' Spiraea nipponica 'Snowmound' Syringa meyeri 'Palibin' Viburnum bodnantense Viburnum 'Pragense' Vitex agnus-castus

Kékszakáll Cserszömörce Vörös cserszömörce Csipkés gyöngyvirágcserje Hibrid aranycserje Mályvacserje Boglárkacserje Kínailonc Levendula Törpe mandula Pompás gyöngyvessző Hamvas gyöngyvessző Nipponi gyöngyvessző Törpe orgona Kikeleti bangita Prágai bangita Barátcserje

Cserjék



Msz.: 12037-

Tájtörténeti vizsgálat Minden részletre kiterjedő tájtörténeti kutatás és értékelés megvalósítására e tanulmány keretein belül nincs mód, ezért a kistérség tájtörténetet ismertetjük nagy vonalakban különös tekintettel a táj karakterét megadó halászatra és legeltetésre. A Hanságban állandó vízfolyás nem volt. A medrüket vesztő, beérkező folyók vízzel töltötték fel a nagyobb talajmélyedéseket, kisebb-nagyobb tavak alakultak ki. A tavak között nagy kiterjedésű nádasok, gyékényesek és sásosok uralták a területet, a tavak jellemző képződményei voltak az úszó szigetek. Az ingadozó vízjárást bizonyíthatja a valamikor Hanság belső területeiről előkerülő római és honfoglalás kori települések, úthálózatok nyomai, amelyek alacsony vízállás alatt keletkezhettek. Az ősi korok emberei is előszeretettel telepedte le a löszdombokon a vízben, vadban gazdag területen, amely a megélhetés melletti védelmet is nyújtotta számára. Kialakultak a tájhoz és az élővilághoz kapcsolódó ősi mesterségek is. A környezet nemcsak a mesterségeket, hanem az építkezési módokat is meghatározta. A falu szélén egy feltehetően avar kori temető maradványi találhatók. Az avar korra több más lelet is utal- a település határából előkerült különböző fajtájú kőtáblák. Az ingadozó vízjárást bizonyíthatja a valamikor Hanság belső területeiről előkerülő római és honfoglalás kori települések, úthálózatok nyomai, amelyek alacsony vízállás alatt keletkezhettek. Az úthálózat maradványok mell a római korból pénzérmék is kerültek elő. Bősárkány az államalapítás korában a nyugati gyepűrendszer szerves része volt. A Hanság itt annyira összeszűkült, hogy átjárót lehetet kiépíteni rajta. Ez feltehetően egy hidakkal tagolt töltésút lehetett, amelyet ellenséges támadás esetén gyorsan szét lehetett rombolni. Az átjáró meglétét a szomszédos (Kapi) Rábcakapi neve is bizonyítja, ami gyepűkapura utal. A népvándorlás hullámai is csak a terület peremvidékét érték, mivel az idegenek nem merészkedtek be az ingoványos mocsarak közé. A Hanság ingadozó vízállása, évszázadokon keresztül megkeserítették a környékbeli parasztok életét. Áradásokkor akár több ezer hektár termőföldet is elboríthatott a víz. Az áradások és a mocsarak lecsapolásának gondolata már a XVII. században felmerült, de érdemi munkák csak a XIX. században folytak .A szabályozás első lépésének a PomogyEszterháza töltés megépítését lehet tekinteni. 1813 és 1840 közt megépült a Hanságfőcsatorna . Legfontosabb feladata a Hanság vizeinek kordában tartása volt. A XX. század első felében tovább folytak a lecsapolási munkálatok, ami elsősorban a meglévő belvízmentesítő, illetve öntöző csatornahálózat mélyítésében, karbantartásában, illetve újabb levezető árkok ásásában nyilvánult meg. Ezek a munkálatok még a második világháború után is folytak.. Ekkor alakult ki a Hanság mai vízrajzi képe. A Hanság jelenlegi természeti viszonyait és a gazdálkodási lehetőségeket egyaránt meghatározza a lecsapolórendszer, mely a medence legalacsonyabban fekvő részén épült ki. Ezáltal a mélyebben fekvő területek hasznosítása érdekében olyan alacsony szinten szabályoz, hogy a magasabban fekvő területeket nyár derekán gyakran aszály sújtja . A táj arculata tehát az utóbbi időkben is jelentős változásokon ment keresztül. A korábbi lápok, mocsaras ingoványok helyét szárazabb szántók és legelők vették át. A láperdőket nagyrészt telepített nemesnyárasok váltották fel. A mai nyíresek már pionír



Msz.: 12037-

származékerdők. A hasznosításba bevont területeken az eredeti környezettől idegen kultúrnövények mezőgazdasági termelése indult meg. A korábbi nyugodt, rejteket és élelmet biztosító élőhelyek bolygatottá váltak, így számos faj vesztette el otthonát és volt kénytelen távolabbi új otthon találni. E folyamatok következtében történhetett meg, hogy több hajdan honos állatfaj kipusztult, eltűnt a vidékről. Napjainkban a Fertő-Hanság Nemzeti Park szigorú természetvédelmi intézkedéseinek köszönhetően kész programok állnak rendelkezésre, a táj eredeti flórájának és faunájának megőrzésére annak természeteshez lehető legközelebbivé való visszaállítására. Ennek érdekében natúrzónák kialakítása került sor, melyek a célt szolgálják, hogy a természet megóvása és hasznosítása is jól megférjen egymás mellett. Az érintetlen, fokozottan védett területek a természeti vagy natúr zónába kerültek. Az ilyen területeken csak minimális emberi tevékenység folytatható. A következő zónába sorolhatjuk azokat a részeket ahol hagyományos, természetet kímélő gazdálkodás megengedett. Ez a második zóna a megőrző zóna. Végül a harmadik az ütköző zóna, mely a part menti és határterületeket, településeket foglalja magába. Itt már jelentősebb emberi tevékenység zajlik, leginkább az idegenforgalom a meghatározó, azonban fontos szempont e zónában is a környezetvédelemi szempontok figyelembe vétele. Tájhasználat értékelése Napjainkban környezetünk minősége iránt megnövekedett igényekkel kell számolni. Esztétikai valamint a környezetet károsító elemek (levegő védelme, zaj, por) minél kisebb szennyező hatása miatt felértékelődött a zöldfelületek, közterületek, növényzet jelentősége. Mindemellett az egyre népszerűbb bel- és külföldi idegenforgalom valamint a helyi lakosság igénye is arra ösztönöz bennünket, hogy szépítsük környezetünket. Sajnos ezeket az érveket csak kivételes esetben van lehetőség törvényi úton betartatni. Az egyes embereknek, intézményeknek, önkormányzatoknak, cégeknek vagy az anyagi lehetőségei korlátozottak, vagy – ami ennél még rosszabb – igény sem merül fel a környezet szépítésére. Összességében megállapítható, hogy Bősárkány mind ökológiai, mind termelési potenciálban gazdag, elsősorban táji adottságainak köszönhetően. Az üdülési és rekreáló potenciálját felfedezve a térségben az idegenforgalom nagyarányú fejlődése várható. A község természetközeli környezete azonban egyben fokozott felelősséggel is jár. A további fejlődés fenntarthatósága többek között a táj- és természetvédelmi érdekek figyelembevételének mértékén múlik. Ahhoz, hogy az értékes adottságokat megtartsuk, és ráépítve akár üdülési-rekreációs, akár ipari vagy gazdasági fejlesztéseket valósítsunk meg, a táj- és természetvédelmi szempontokat előtérbe kell helyeznünk. A külterületen bármilyen fejlesztéssel szemben előtérbe kell helyezni a táji-, természeti érdekeket nemcsak a védett terület, hanem a község egészének még meglévő természetközelisége, illetve táji értékei miatt is. A kistérség gazdálkodásában a vizek mindig is nagy szerepet játszottak, így az ehhez kapcsolódó ősi mesterségek egy része napjainkig fennmaradt. Megőrzésük a jövő nemzedék számára is nagyon hasznos lenne akár skanzenek létesítésével, mivel ezzel a kistérség javítani tudja idegenforgalmi vonzerejét.


-


Msz.: 12037-

Az idegenforgalom ésszerű kihasználása mellett a táj hagyományos használatának a gyepterületek arányának növelése és a legeltetésre alapozott szarvasmarhatartás felelne meg a legjobban.

Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek A Hanság kettős medencéjének kialakulása a harmadkor végén kezdődött meg. Ekkor a Dunántúl felületének nagy részét az agyagos-homokos pannóniai tábla borította. A harmadkor végén a pannóniai tábla északnyugati része medenceszerűen lezökkent, a keletkezett gödörben pedig egy tó alakult ki. A tó nem volt hosszú életű, mert a belé ömlő folyók, különösen a Duna őse, nagyon gyorsan feltöltötték hordalékukkal. A Duna hatalmas hordalékkúpja, illetve a Rába hordalékkúpja alakította ki a Hanság medencéit. A felszín végleges formáját a szél alakította ki, munkájának nyomai jól láthatók az északnyugati-délkeleti irányú homokhalmokon. Bősárkány is egy ilyen dombhalmon alakult ki. Ez a dombvonulat, hasonlóan a többi hansági lápszigethez, lösszel kevert futóhomokszerű iszaphalom. A Hanság vizei egykor körbeölelték ezeket a dombokat. Évente kétszer, a Hanság medencéjébe zúduló árvizek mosták a dombokat lápszigeteket alakítva ki. Bősárkány határában is több ilyen lápsziget található. Ezeket a lápszigeteket ekkor a mocsárvilágra jellemző dús vegetáció borította. A magasabban fekvő területeken dús füvű rétek, legelők terültek el. Ezeket, csak áradáskor öntötte el az árvíz. A Hanság lecsapolásával sajnos megszűntek ezek a vizes élőhelyek, többségük mezőgazdasági művelés alá került. Az ilyen alacsony fekvésű termőhelyeken a mindössze néhány méteres szintkülönbségek mellett is igen változatos termőhelyi viszonyok, azok közül is kiemelten sokféle hidrológiai kategória fordul elő. A korábban vélhetőleg meghatározó arányban jelen lévő tőzegláp talajok aránya mára erősen visszaszorult, a vízrendezések hatására. A talajvíz szintje lecsökkent, a terület tartós vízborítottsága megszűnt. A keletkezett levegős viszonyok mellett felgyorsult mineralizációs folyamatok eredményeképpen a tőzegképződést kezdetben a kotusodás, majd a humuszosodás váltotta fel. Hanságban az intrazonális láptalajok dominálnak. Amennyiben a felszín mélyedései feltöltődnek szerves anyagokkal, intrazonális rétláp talajok képződnek. A talajvízszint nem süllyed egy méter alá. A bomló szerves anyagból képződik a tőzeg, ami a Hanságban ma kb. fél méter vastagságú. Valaha elérte helyenként a tíz métert is. Abban az esetben, ha a rétláp vízutánpótlása megszűnik, a levegő hatására a tőzeg elbomlik, és átalakul egy fekete, humuszos ún. kotu talajjá. A Hanságban ma megtalálhatjuk a tőzeges ill. a kotus rétláp talajokat is. Éghajlat A Fertő-Hanság éghajlatában kimutatható a viszonylag közeli atlantikus övezet befolyásoló hatása. A felhős napok száma viszonylag magas. A napsütéses órák évi összege 1900 óra körüli értéket mutat. Ezzel napfényben legszegényebb vidékeink közé tartozik. Az évi középhőmérséklet 10,1 oC. A Dévényi-kapunál beáramló légtömegek miatt, ez a terület hazánk legszelesebb tája. Az uralkodó szelek általában észak-nyugat felől fújnak. A medencehelyzet miatt a csapadék kevesebb az országos átlagnál (630 mm).



Msz.: 12037-

Élővilág A Hanság területe kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, amelyen az egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és nem utolsósorban vízháztartási adottságok következtében különösen változatos élőhelyek alakultak ki, lehetőséget teremtve gazdag és sokszínű élővilág megtelepedéséhez. Növényvilág A Hanság két részre osztható: a kapuvári (Dél-Hanság) és a lébényi (Észak-Hanság) területre. Kettejüket a Bősárkány határában lévő négy kilométeres láptorok választja el. A hajdani lápi vegetáció visszaszorult a kisebb tavacskákba, csatornákba. Hínárvegetációjának jellegzetes fajai a süllőhínárfélék (Myriophyllum) és a békaszőlőfélék (Potamogeton). Érdekes jelenség, hogy a fésűs békaszőlő (P. pectinatus) állományainak csak a nyíltvíz felőli része növekszik, a belsejében a vízpangás miatt pusztul. Így valóságos „szigetek” vagy „atollok” gyűrűi képződnek. Szemet gyönyörködtető itt a fehér tündérrózsa (Nymphea alba), ami maximum három méteres vízmélységig él meg. Virágai csak nappal nyílnak ki. Négy méteres vízmélységig él meg a sárga tavirózsa vagy vízitök (Nuphar luteum). Vízen úszó növényke a rucaöröm (Salvinia natans). A táj kiszáradása miatt egyre nagyobb területeket foglalnak el a kékperjés-nyúlfarkfüves láprétek. A kékperje (Molinia coerulea) egy évelő, tarackos növény. Kevés levelű szára gyenge takarmány. Megnőhet akár két méter magasra is. Kedveli a tápdús talajokat a márciusban már virágzó mocsári gólyahír (Caltha palustris). A láprétek szépséges növénye a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe). Liláskék virágai augusztustól nyílnak. A homokkúpok tetején hajladozik a homoki árvalányhaj (Stipa sabulosa). A legjellegzetesebb növénytársulás a területen az égeres láperdő. Legszebb maradványai ennek a Dél-hansági Király-tó és a Csíkos-égeres (65 ha). A mézgás éger (Alnus glutinosa) egy közepes termetű fa. Vízzel borított helyeken is képes megélni, mert gyökerei ún. „gyökérsátort” alkotva kiemelik a fa törzsét a vízből. Fája vízben sem korhad, ezért Velence és Amszterdam régi házai ilyen égercölöpökön nyugszanak. A fákra felkúszó komló indáival, a táj egy trópusi őserdőre emlékeztet. A Csíkos-égeres nevét a csíkhalról kapta. Állatvilág A Hanság állatvilága az Alföldi (Pannonicum) faunakörzet második faunajárásába, a Kisalföldhöz (Arrabonicum) tartozik. Faunája nagyon gazdag, számos ritka, védett faj található az Észak- és Dél-Hanság területén is. Az állatvilágra jellemzőek a síkvidéki tavak, kiterjedt láprétek és égerláperdők faunaelemei, posztglaciális fajokkal. A Kapuvári-Hany erdőinek rovar- és hüllővilága gazdagabb; itt él például az elevenszülő gyík. A Lébényi-Hanyra a kiszáradó láprétek jellemzők; rajtuk kosborok nyílnak. A területen fészkel a védett túzok, és néha látható itt a parlagi vipera is. Ligeterdeinek lakója a kabasólyom, az erdei fülesbagoly és macskabagoly. A megmaradt tavak adnak otthont a vízivilágnak. Bennük is él a lápi póc és a compó. A nádasokban bölömbika fészkel. A Fehér-tó környékén él a ritka patkányfejű pocok.


-


Msz.: 12037-

Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Természetvédelmi övezet Bősárkány közigazgatási területén ökológiai hálózat által érintett területek találhatók, melyek a következő helyrajzi számokra terjednek ki: 0142, 0145, 0146, 0156, 0167, 0209/1, 0209/3-4, 0256/2, 0256/6-13, 0256/16-19 Ezek az országos jelentőségű természetvédelem alatt álló területek a Fertó-Hanság Nemzeti Park, azon belül a Hansági Természetvédelmi Körzet, valamint a NATURA 2000 hálózat részét képezik, melyek a Hanság természeti értékeinek megőrzésére érdekében jött létre. A NATURA 2000 hálózatot az Európai Unió tagországai hozták létre összefüggő Európai Ökológiai Hálózatként az EU Élőhelyvédelmi Irányelve által meghatározott védett területek rendszere alapján. A területnek mintegy harmadát teszi ki az ún. természeti övezet, ahol elsősorban a természeti folyamatok érvényesülnek. Ezen az övezeten belül gazdasági tevékenység nem folytatható, a kezelés részeként végzett munkák kizárólag az élővilág érdekében folynak. Ezt veszi körül az ún. kezelt természeti övezet, ahol extenzív területhasználat biztosítja a természeti értékek megőrzését. A külső, ún. bemutató övezetben van lehetőség a hagyományos területhasználat mellett a területek természeti értékeinek bemutatására. A Hanság medencéjét a bősárkányi torok egy északi és egy déli medencére osztja. Kapuvári- Hanyra és Lébényi –Hanyra.

Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A tájpotenciál adottságainak társadalmi célú érvényesítése során olyan tevékenységek nyilvánulhatnak meg, melyek az optimális társadalmi-gazdasági hasznosítástól eltérően a táj ökológiai, ökonómiai és tájképi értékeit rontják. Egyes tájhasználatok jellegükből adódóan elkerülhetetlenül kedvezőtlen hatásúak a szomszédos tájhasználatokra, jóllehet létüket a társadalmi–gazdasági érdekek indokolják. Adott táj, tájegység tájrészlet jellege a területhasználati módok gyakoriságától függ. Például az intenzíven hasznosított agrártérség éppen annyira egyhangú, azaz önmagában ugyanolyan egynemű, mint egy összefüggő erdőrengeteg. Bármely területhasználati mód tehát belülről nézve ugyanolyan egyforma. Az emberi tevékenység hatására keletkező új elemek és a tájban megjelenő folyamatok kedvezőtlen hatást egyrészt közvetlenül az egyes tájalkotó elemekre fejthetnek ki, másrészt közvetve csökkenthetik a táj ökológiai, ökonómiai és esztétikai teljesítőképességét. Az alábbiakban a tájelemek, a tájszerkezet és a tájpotenciál szempontjából kedvezőtlen momentumokat soroljuk fel: • Illegális hulladéklerakások, talaj, talajvíz szennyezés – lakóterületek,természeti területek • eltérő hasznosítású területegységek növényekkel való lehatárolásának hiánya mg.terület –lakóterület,( szinte az összes lakóterületet érinti), mg. terület üdülő terület (Szávíz 2 mellett) • mezővédő erdősávok hiánya, a meglévők pótlása a külterület útjai mentén)


-


Msz.: 12037-

• utcafásítások hiánya, pótlása megnövekedett forgalom –lakóterület –védett term. területek • tájsebek (Ordói tó)

Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei A település zöldfelületi rendszerét elsősorban a táji és a településszerkezeti adottságok befolyásolták.. Bősárkány legjellegzetesebb tájalakító tényezői az alábbiak: É-kon a Hansági csatorna, a Rábca folyó, a Kismetszés csatorna és a Rábca folyó által közrezárt Nemzeti Park, a települést észak-déli irányban átszelő Csorna-Maglócai csatorna, a csatorna mentén elterülő nagy kiterjedésű Nemzeti Park, valamint a Markotabödöge irányába elhúzódó erdő, valamint a belterület zöldterületei.

Zöldfelületi ellátás Belterület Bősárkány belterületén a zöldfelületi rendszer szinte összes összetevője megtalálható, bár nagyságrendjük és elhelyezkedésük nem minden esetben ideális. I. A korlátlan közhasználatra szánt zöldfelületek közül Bősárkány belterületén a következők jelennek meg. közpark, lakópark, játszótér, sportpálya, utcai fasorok. E területek esztétikai jelentősége kiemelkedő, kondicionáló, rekreáló, pszichikai hatásukat a település minden lakója élvezheti II. Temető, Millenniumi park III. Közintézmények kertjei, családi- és társasházak kertjei I. A település belterületén több közpark jellegű zöldfelület található, sajnálatos módon egyik sem a település központjában. Központi parkká válhatna földrajzi elhelyezkedése révén a Horváth-kert presszó környéke. E terület ülőalkalmatosságok valamint nemesebb növényállomány telepítésével a település gyöngyszeme lehetne. A templom környékének egyhangúságát, mely jelenleg burkolt felület, koros fák telepítésével fel lehetne oldani. Központi elhelyezkedése miatt a fagyizót körbevevő terület is ideális közparkká válhatna. A tűzoltóság mögötti mélyedésben található játszótér felújításra szorul. A József Attila utca és az Ady Endre utca által közrefogott nagy összefüggő zöldterület jelenleg üres. Közparkká való átalakítása szükségszerű. E terület szakszerű rendbehozatala, közparkká tétele érdekében szakember bevonása szükséges. A közpark egyben egy fa játszószerekkel felszerelt játszótér színteréül is szolgálhatna. Létrehozása azért is indokolt, mert a településnek ezen a részén több ilyen méretű összefüggő zöldfelület nem található. Méreténél fogva a bővítésre szánt lakóterület majdani lakóit is kiszolgálná.


-


Msz.: 12037-

Az utak fásítása Az utcai fasorok a legtöbb utcában megtalálhatók, ám többségükben hiányosak és esetenként nem egymáshoz illő fajok alkotják őket. Más esetben nem utca-fásításra használatos fajok kerültek kiültetésre. Ilyenek a tuják, melyek elterebélyesedtek, ezáltal zavarják a közlekedőket. Némely utcában teljesen elmaradt az utcafásítás ( Vasút utca ). Úgy esztétikai, mint közlekedésbiztonsági szempontból indokolt a jelenlegi utcai faállomány állapotának felmérése, majd egy fásítási terv kidolgozása. Az utcafásításnál általános alapelvként kimondható, hogy egy-egy utcába azonos, utcafásításra használatos fafaj telepítése szükséges. Az utcafásítás mellett figyelmet kell szentelni az út menti árkok karbantartására is. A községi sportpálya a Szentiványi útidülő mellett található. Védőfásítása a szántó felől indokolt. II. A köztemető belterülete rendezett. Távolsága a lakóterülettől megfelelő. A Millenniumi parkban frissen telepített fák láthatók. A park esztétikai értékét nagyban növelné több kisebb cserjecsoport telepítése a terület szélein és a bejáratánál. III. A közintézmények kertjei: a Polgármesteri Hivatal környéke rendezett, a környékén lévő burkolt felületek nagysága nem indokolt. Az óvoda udvara rendezett, a mellette lévő rendezetlen terület zavaró. Az iskolaudvar növény-állományának átvizsgálása több szempontból indokolt. Az Orvosi Rendelő környéke lakópark kialakítására alkalmas. Családi házak kertjei. Zömében a falusias beépítési mód jegyeit hordozzák, sok helyütt kertvárosias jelleget öltenek. A lakóterület fejlesztésére kijelölt területek mindegyike közvetlenül kapcsolódik a jelenlegi lakóterületekhez. Védőfásítás, ill. véderdő telepítése szükséges a tervezett M- 86 út mentén, azokon a szakaszokon, ahol az út a legjobban megközelíti a lakóterületet. Védőfásítás szükséges továbbá a lakóterület és a szántóföld elválasztása érdekében. Külterület A külterület zöme szántóföld, kivételt képeznek a következők: Bősárkány I. ( Keleti-Mórrét), a Rábca folyó és a Szegedi árok által közrezárt terület, a Csorna-Maglócai csatorna mentén fekvő Nemzeti Park. Kivételt képeznek továbbá az itt található erdők és legelők. A Rábca folyó és a Szegedi árok által közrezárt területen egy 25 hektáros horgásztó létesítésére kerül sor. E terület egyben az üdülőterület fejlesztésének színtere. A halastó mentén kb 115 db üdülőtelek kialakítására nyílik lehetőség.

4.3 Örökségvédelmi hatástanulmány A tanulmány tárgya: Bősárkány község Önkormányzata a jogszabályi előírásoknak megfelelően hosszútávra szóló településrendezési tervet készíttet, amelyhez a 2001. évi LXIV.


-


Msz.: 12037-

törvényben (és a 395/2012. [XII. 20.] Kormányrendeletben) előírtak szerint örökségvédelmi hatástanulmányt is mellékelni kell. Jelen tanulmányt a “szerzői jogról” szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, régészeti lelőhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása csak a szerző engedélyével, a 17/2002 (VI. 21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001 (III. 27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet. Törvényi környezet: A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok: 1979. évi 2. törvényerejű rendelet – kulturális javak jogtalan átruházásáról 1997. évi CXL. törvény – múzeumi törvény 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet – szabálysértésekről 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet – a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 2001. évi LXIV. törvény – örökségvédelmi törvény 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – örökségvédelmi bírságról 324/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet – Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – kulturális javak kiviteli szabályairól 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet – kulturális örökség hatósági nyilvántartásáról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet – a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet – egyes lelőhelyek védetté nyilvánításáról 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet – a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet – a régészeti lelőhelyek feltárásáról 257/2012. (IX. 14.) Kormányrendelet - a nagyberuházásokkal összefüggõ régészeti feltárások szabályairól 26/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet - a régészeti lelõhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelõhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet módosításáról 2012. évi CLII. törvény - a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról 395/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet – az örökségvédelmi hatástanulmányról A 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: 1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected] - 46

-


Msz.: 12037-

2. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. régészeti érdekű területek.

1. Védett régészeti lelőhelyek esetében: A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhely akár részleges állapotromlását eredményezheti. Védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben megbolygató tevékenység végzéséhez a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: Hivatal) hatósági engedélye szükséges, függetlenül az adott beruházást egyébként engedélyező államigazgatási szerv engedélyétől. A Hivatal határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) pont)

2. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében: A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. (2001. évi LXIV. tv. 11. §) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a Hivatal előzetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai) Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt a Hivatal előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz. (2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés) A földmunkával járó fejlesztésekkel a Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Amennyiben erre nincs mód, mert az a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. (2001. évi LXIV. tv. 22. § (1)-(2) bekezdések) A beruházás feltételeként adott esetben előírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected] - 47

-


Msz.: 12037-

fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a Hivatal hozzájárulásával végzett tevékenységekre is, amennyiben ennek során előre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A Hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége van kártérítés fizetésére, kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására. (2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. §) A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi. (2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet)

3. Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében. Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. Az ilyenkor követendő eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap. (2001. évi LXIV. tv. 7. § 14. pont) Amennyiben ezeken a nem ismert vagy hivatalosan nem nyilvántartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, a végzett tevékenységet abba kell hagyni és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a területileg illetékes múzeum és a Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a Hivatal nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intézmény köteles állni. (2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001 NKÖM rendelet 15. §) A lelet, illetve a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél. A nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik). (2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16. §) Az örökségvédelmi hatástanulmányról Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi


-


Msz.: 12037-

hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni (2001. évi LXIV. tv. 66. § (1) bek.). A készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 395/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet melléklete. Ugyanezen rendelet 3. §-a értelmében a hatástanulmány elkészítésére jogosult: a) a régészeti szakterületi munkarész vonatkozásában kizárólag a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló miniszteri rendelet szerint régészeti részszakterületen kulturális szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő; b) az, aki a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére egyébként jogosultsággal bír; c) az a jogi személy, amely az a) és/vagy b) pontban előírtak szerinti munkatársak részvételét biztosítja. A hatástanulmányban szereplő műemléki szakterületi részeket csak az adott szakterületen felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személyek készíthetik. A hatástanulmány készítőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezik.


-


Msz.: 12037-

1) Vizsgálat: a) Történeti leírás, régészeti örökség: 1. 1. Földrajzi-topográfiai leírás Bősárkány a Rábaköz északi-északkeleti részén, a Hanság egykori lápvilágába benyúló magasabb szárazulaton helyezkedik el. A településen átvezető 86. sz. főút sok évszázados útvonal helyén található, mely a Hanság nyugati és keleti medencéjét kettévágó földnyelv, az ún. bősárkányi láptorok magasabb vízmentes szárazulaton halad keresztül. A múltban a mocsár szinte teljesen körbevette a falut, amely voltaképpen a lápból kiemelkedő szigetekre települt. A Hanság medencéjét kitöltő tőzegtakaróból a láp déli peremén, így Bősárkány környékén is lösszel kevert futóhomokhalmok emelkednek ki. A kiemelkedések a helység környékén északnyugat-délkeleti irányú homokvonulatokat képeznek. A községtől délre a felszínt a Rába és a Répce fiatal öntésiszapjából kialakult öntéstalajok alkotják, a homokos öntésagyag alatt Répce-kavicsmező helyezkedik el.

1. 2. Történeti források Bősárkány neve 1222-ben tűnik fel először írásban egy, a szomszédos Maglócát eladományozó oklevélben villa Sarkan alakban. Ugyanilyen névalakban említik 1251-ben Rábcakapi határjárása során, mint Kapival nyugatról határos falut. A helység nevében a Bő-, illetve Beő- előtag csak a 17. században jelent meg. A település az Árpád-korban királyi birtok. Első adományozására 1378-ban került sor. I. Lajos a somogyi karthauzi szerzeteseknek adományozta, de azok 1390-ben egyéb somogyi birtokra cserélték a távoli Sárkányt és más, Sopron megyei birtokaikat. Zsigmond király ezt követően a Kanizsay család tagjainak adományozta. A főúri családok egymás közti viszályaiból jobbágyfalvaik is kivették részüket. A bazini grófok és népeik 1460 körül Bősárkányban hatalmaskodtak. Mátyás halála után viszont a Kanizsai rokonság bősárkányi és barbacsi jobbágyaik élén a kis premontrei birtokot, Maglócát égetik fel. A belső viszálykodások után megjelenik a környéken is az új külső ellenség, a török. 1529-ben a Bécs ellen vonuló török sereg feldúlja a Rábaköz falvait is. A Hanság menti falvak népe a mocsárvilág szigeteire menekülhetett előlük. 1535-ben a Kanizsay-birtokok – köztük Bősárkány is – a Nádasdyakra szálltak. A falu csak lassan tért magához a török pusztításból. Az 1584-es összeírás szerint csak 5 család élt a faluban. 1543-ban, majd 1594-ben, amikor a török elfoglalta Győrt, ismét felprédálta a Rábaközt és több más községgel együtt Bősárkányt is. A 17. században a falu népessége ismét növekedésnek indult. Az 1660-as összeírás bizonyítja is ezt: már 19 családot jegyeztek fel, akik még mindig elsősorban halászattal foglalkoztak. 1671-ben Nádasdy Ferenc kivégzése után Bősárkány 10 évre a kincstár kezelésébe került. 1681-ben a császárhű Eszterházy család kezére került kapuvári uradalom, ezen belül Bősárkány is. T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected] - 50 -


Msz.: 12037-

A 17. században a népesség már 202 fő volt, de templom még nem volt a faluban, a Barbacsról jövő pap egy jobbágy házában mondta a misét. Bősárkány ugyanis ekkor még Barbacshoz tartozott egyházilag. A Rákóczi-szabadságharc során, 1704-ben ismét elpusztult a falu: a Rábaközben garázdálkodó rácok felégették más településekkel együtt. Ennek ellenére 1714-ben újnak mondott iskola állt Bősárkányban, templom viszont még mindig nem volt. Első temploma 1733-ban épült. A középkori falu maradványait Bősárkány mai belterületén, elsősorban a Petőfi Sándor utca és a Széchenyi István utca vonalán és az ezeket övező térségben kereshetjük. 1. 3. Forráskiadványok és szakirodalom Sopron vármegye története. Oklevéltár. (szerk.) Nagy Imre. Sopron 1889-1891.; Hans Wagner - Irmtraut Lindeck-Pozza: Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Comitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg I-IV. GrazKöln-Wien 1955-1985.; Hazai Ománytár (Codex diplomaticus patrius) I-VIII. GyőrBudapest 1865-1891.; Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis I-XI. Budae 1829-1844.; Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár I-XII. PestBudapest 1860-1874.; Anjou-kori oklevéltár. Szerk.: Kristó Gyula- I-II., VII-VIII. Budapest-Szeged, 1990-1993.; Anjou-kori okmánytár I-VII. Szerk.: Nagy Imre-Nagy Gyula, Budapest 1878-1920.; Zsigmond-kori oklevéltár I-II. Összeállította: Mályusz Elemér. Budapest. 1951-1958. III-IV. Mályusz Elemér kéziratát kieg. és szerk.: Borsa Iván (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok). Budapest 1993-1994.; Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. (1579-1589) Sopron, 1994.; Turbuly Éva: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. (1595-1608) Sopron, 2002.; Az 1597-es kapuvári urbarium (közreadja: Mikó Sándor) Soproni Szemle 45. (1992) 126-146., 213-230., 335-355.; Varga Imre: A rábaközi főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1696-97-ből. Arrabona 14. (1972) 283-317. A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék. Budapest, 1975. (Magyarország tájföldrajza 3.) 80-141.; A Rábaköz térszerkezete. Szerk: Rechnitzer János. CsornaKapuvár, 1988.; Kövér Fidél József: A Hanság földrajza. Szeged, 1930.; Timaffy László: Rábaköz és Hanság. Győr, 1991.; Fényes Elek: Magyarországnak és a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. I. Pest, 1836.; Vályi András: Magyarországnak leírása. III. Budae, 1799.; Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Bp., 1897. 591, 618, 628.; Kinczer József: Acsalag, Bősárkány, Maglóca és Barbacs története I. A kezdetektől a 18. századig. Győr, 2000.; Kinczer József: Bősárkány. In: Győr-Moson-Sopron megye települései. Szerk.: Tuba László. Győr, 1994. 28-31.; Belitzky János: Sopron vármegye története. Bp., 1938.; Csatkai Endre: Sopron és környéke műemlékei. Bp., 1956. 478-521.; Soós Imre: Ősi sopronmegyei nemzetségek. Képek a sopronmegyei községek és családok történetéből. Sopron, 1942.; Herczegh Frigyes: Sopron vármegye története a Hunyadiak korában (1437-1490), Pannonhalma, 1928.; Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I. Descriptio comitatus Semproniensis I. Sopron, 2001.



Msz.: 12037-

2. Régészeti források 1. lelőhely. Bősárkány, Petőfi u. 15. Régészeti jelenségek: Bizonytalan jellegű lelőhely: kora avar kor. Leírás: A lelőhely Bősárkány belterületén a központból Jánossomorja felé vezető Petőfi utca keleti oldalán található. Az 1970-es évek elején a 15. számú telken földmunkák közben kora avar kori (szórvány?) lelet került elő. Forrás: Xántus János Múzeum Régészeti Adattára (továbbiakban: XJM RA) 6-91. Helyrajzi számok: 251/2; 252/1, 2; 253; 286; 247; 284; 285. 2. lelőhely. Bősárkány, Öregtag. Régészeti jelenségek: Csontvázas temető: késő vaskor (kelta). Leírás: A lelőhely Bősárkány délkeleti szélén, a Maglócára vezető út nyugati oldalán, markáns homokdombon helyezkedik el. Az itteni építkezésekkor, majd az 1960-as években a víztorony építésekor, illetve 2003-ban a vízműtelep fejlesztésekor kelta sírok kerültek elő. A korábban előkerült leletek egy része a helyi iskolába került, ahol a II. világháború idején elpusztult. A lelőhely erős bolygatottságával kell számolnunk. Forrás: Archaeológiai Értesítő 83. (1956) 94. (Mithay Sándor jelentése); XJM RA 953-71, 6-91; KÖH 600/1534/2004. Helyrajzi számok: 698/1, 2, 5, 6; 734; 735. 3. lelőhely. Bősárkány, Acsalagi út. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor (neolitikum), Árpád-kor. Leírás: A lelőhely a községtől nyugatra, a Kapuvár-Bősárkányi-csatorna keleti oldalán, egy hosszú északnyugat-délkeleti csapásirányú dombvonulat legdélebbi részén található. A területet átszeli az Acsalag felé vezető közút. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: XJM RA 9-2001.; a szerző felszíni gyűjtése. Helyrajzi számok: 0115/17; 0131; 0139/1. 4. lelőhely. Bősárkány, Szőlők. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, római kor, Árpád-kor. Leírás: A lelőhely a községtől nyugatra, a Kapuvár-Bősárkányi-csatorna keleti oldalán, egy hosszú északnyugat-délkeleti irányú dombvonulat északi kiemelkedő részén található. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: XJM RA 9-2001.; a szerző felszíni gyűjtése. Helyrajzi számok: 0139/12, 0139/13, 0139/15. 5. lelőhely. Bősárkány, Csatári felőli barázdás. Régészeti jelenségek: Bizonytalan jellegű lelet: őskor, késő vaskor. Leírás: A lelőhely a Hegyeshalom-csornai vasút mellett, attól nyugatra 400 méterre található egy kis területű, de a környezetéből jelentékenyen kiemelkedő dombon. A domb csúcsán háromszögelési pont található. A domb felszínén terepbejárás során 1-1 db őskori és kora vaskori kerámiatöredék került elő. Forrás: XJM RA 9-2001.; a szerző felszíni gyűjtése. Helyrajzi számok: 0115/19, 0115/20


-


Msz.: 12037-

6. lelőhely. Bősárkány, Temető. Régészeti jelenségek: Bizonytalan jellegű lelőhely: honfoglaláskor. Leírás: A lelőhely Bősárkány belterületének központjában, a temető területén található. A 19. század végén honfoglaláskori temetkezés(ek)re utaló leletek kerültek itt elő. Paúr Iván (1880) és Bella Lajos adatgyűjtéséből (1909), valamint Gömöri János kutatásaiból ismerjük. Forrás: Soproni Múzeum Régészeti Adattára 946. Helyrajzi számok: 734; 785; 793; 795; 796; 786/2; 787/1, 2; 783; 782/2, 4; 788; 789; 675/24. 7. lelőhely. Bősárkány, Rákóczi u. 21. Régészeti jelenségek: Csontvázas temető: középső bronzkor (gátai kultúra). Leírás: 1962-ben dr. Benedek Rezső Rákóczi u. 21. sz. alatti lakos kertjében gödör ásásakor egy csontvázat találtak. A helybeliek elbeszélése szerint a helytől keletre 100-150 méter távolságra már több csontvázat és sok edényt találtak, amely arra mutat, hogy egy nagyobb kiterjedésű temető húzódik a szomszédos kertek földjében. Forrás: Hansági Múzeum Régészeti Adattára 200-72. Helyrajzi számok: 349; 352; 353/2; 354; 355/1, 2; 357; 358; 359; 360; 366; 433. 8. lelőhely. Bősárkány, Porostelek. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, római kor, középkor. Leírás: A lelőhely a község belterületétől délre, a 86. sz. főút keleti felén, a községi temető környékén található. A terület egy markáns, északnyugat-délkeleti csapásirányú homokdomb északnyugati kiemelkedő része. A domb felszínén kedvezőtlen észlelési körülmények között őskori, középkori és római kerámiatöredékek jelentkeztek. A lelőhelyen 2008-ban Stibrányi Máté középkori leleteket gyűjtött. A 86. sz. főút építése és a temető elhelyezkedése következtében a lelőhely erős bolygatásával kell számolnunk. Forrás: KÖH 600/4310/2009.; a szerző felszíni gyűjtése. Helyrajzi számok: 099/8, 12, 13, 14; 0100/2; 0101/1, 2; 02/32, 33. 9. lelőhely. Bősárkány, Maglóca felőli barázdás. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, középkor. Leírás: A telepnyom a 11. lelőhelytől délre, egy északnyugat-délkeleti csapásirányú, keskeny homokdombon helyezkedik el. A dombon Stibrányi Máté 2008-ban középkori leleteket gyűjtött. A kedvezőtlen körülmények között végzett terepmunka ellenére számos őskori és középkori edénytöredék került elő. A telepnyom kiterjedése tapasztalatim szerint megfelel a korábbi lehatárolásnak, lényegében a domb területét foglalja magába. A 86. sz. főút építése során régészeti értékek károsodhattak. Forrás: KÖH 600/4310/2009; a szerző felszíni gyűjtése. Helyrajzi számok: 099/16, 17, 18, 19; 0101/1, 2; 02/30, 31, 32, 33.



Msz.: 12037-

10. lelőhely. Bősárkány, Töltés előtt. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, Árpád-kor. Leírás: A lelőhely a községtől északnyugatra, a volt TSz-telep és a vasútvonal közötti szántóterületen helyezkedik el. A terület egy nagy kiterjedésű lapos dombhát keleti része. A lelőhelyen 2010-ben Polgár Péter végzett felszíni leletgyűjtést. Forrás: KÖH 600/1811/2010. Helyrajzi számok: 028/10, 028/18, 028/19, 028/16, 028/15, 028/14, 028/13, 028/17, 028/12, 028/11. 11. lelőhely. Bősárkány, Porostelek II. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, római kor, középkor. Leírás: A telepnyom a 8. lelőhelytől délre, egy a 86. sz. főúttól induló északnyugatdélkeleti csapásirányú, szabálytalan alakú homokdomb helyezkedik el. Losonczi Máté 2011-ben őskori, római kori és középkori leleteket gyűjtött a domb felszínén. A szerző terepbejárása során őskori és római kori kerámiatöredékek kerültek elő. A lelőhely átnyúlik a főút nyugati felére is, ezen a részen csak néhány jellegtelen töredék került elő, közte egy középkori cserépdarab. A 8. és a 11. lelőhely minden valószínűség szerint összefügg egymással. A 86. sz. főút építése során régészeti értékek károsodhattak. Forrás: Losonczi Máté: Jelentés Bősárkány, Porostelek II. lelőhelyről. 2011. április 14.; a szerző felszíni gyűjtése. Helyrajzi számok: 099/8, 14, 15, 16, 17; 0101/1, 2; 02/32, 33. 12. lelőhely. Bősárkány, Csatári felőli barázdás II. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, középkor. Leírás: A lelőhely az 5. lelőhelytől délre egy a mocsaras környezetéből markánsan kiemelkedő, keskeny északnyugat-délkeleti csapásirányú homokdombon található, gyakorlatilag a domb teljes területét lefedi. A lelőhelyen 2010-ben Losonczi Máté végzett felszíni leletgyűjtést. Forrás: KÖH 600/3286/2011. Helyrajzi számok: 0115/19, 0115/14, 0115/13. 13. lelőhely. Csorna, Maglóca felőli barázdás. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor (kora vaskor). Leírás: A telepnyom a 9. lelőhelytől délkeletre, egy északnyugat-délkeleti csapásirányú homokvonulat középső kiemelkedő részén helyezkedik el. A domb felszínén 2008-ban végzett terepbejárás során kora vaskori edénytöredékek jelentkeztek. A lelőhely déli nagyobb része Csorna közigazgatási területén található, északi része érinti Bősárkány területét. Forrás: KÖH 600/198/2011. Helyrajzi számok: Csorna: 0297/15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23; 0298; Bősárkány: 0108; 0103/2; 099/3, 4, 22.


-


Msz.: 12037-

14. lelőhely. Markotabödöge, Csatornarendszer XLIII. Régészeti jelenségek: Csatorna: Árpád-kor (10-14. század). Leírás: A Bősárkány, Rábcakapi, Cakóháza és Markotabödöge határvonalát képező árokmaradvány része a Tóköz területén megfigyelt Árpád-kori csatornahálózatnak, mely a Rábca és a Rába vizével halastavakat látott el, illetve árasztásos öntözésre szolgált. A kora középkori csatorna összetett szerkezetű volt: három párhuzamos mederből és medrek közé hányt töltésből állt. Az árok jelenleg belvízcsatornaként funkcionál (Lórét-csatorna). A csatornamedret a 19. századtól napjainkig többször felújították, ennek során eredeti szerkezetét elveszítette. Forrás: XJM RA 24-2002. Helyrajzi számok: 093/69, 093/15, 044, 042/21, 042/3, 042/26, 042/25, 084/8, 072/5, 072/6, 072/1, 072/2, 053/21, 053/22, 053/23, 053/24, 053/27, 069/6, 069/5, 069/3, 069/2, 069/1, 066/2, 066/6, 066/9, 066/1. Azonosítatlan régészeti lelőhelyek: A község területén a régebbi szakanyagokban több olyan lelőhelyet említenek, amelyeket a rendelkezésre álló információk alapján ma már megközelítő pontossággal sem lehet lokalizálni. Ezeket a lelet-előfordulásokat azonosítatlan lelőhelyként tartjuk számon. A Mestertag nevű dűlőben homokbányászás során őskori kőeszközök, római érmek és más szórványleletek kerültek elő (XJM RA 62-68; 66-68; 995-71). A település határának más részeiről is vannak információink csiszolt kőeszközökről, késő rézkori, bronzkori és római kori szórványleletekről, valamint őskori és római kori telepnyomról (XJM RA 63-68; 64-68; 65-68; 45-83; Sopronvármegye és Sopron szab. kir. város Régészeti Társulatának 1898. évi jelentése. Sopron 1899, 31.; A Sopronmegyei Régészeti Társulat első évkönyve. Sopron 1887. 69.; Lelőhelybejelentő adatlapok, Győr-Moson-Sopron és Vas megye. KÖH 600/551/2005.; Adatfelvételi lapok. Győr-Moson-Sopron megye. NyTI2221/2003.). Ismeretlen helyen és körülmények között avar temetőre utaló leletek is kerültek elő (Tóth Béla lucernása, XJM RA 45-83; Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa I. VariaArchHung 13/1-2. Budapest, 2002.).

Régészeti érdekű területek: Mivel a régészeti lelőhelyek kiterjedése általában nem állapítható meg pontosan, ezért régészeti érdekű területnek számít a már ismert lelőhelyek közvetlen környéke. Régészeti érdekű területek közé tartoznak továbbá a magasabb kiemelkedések, dombvonulatok, valamint Bősárkány község teljes belterülete. Ez utóbbi azért minősül régészeti érdekű területnek, mivel a mai település helyén kereshetjük a középkori Sárkány falu régészeti emlékeit.



Msz.: 12037-

b) Természet, táj, tájhasználat - településhálózat és településszerkezeti összefüggések Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. c) Településkép és utcaképek Beépítési jellemzők A településen az oldalhatáron álló beépítés a jellemző, mivel a telekszélességek túl keskenyek ahhoz, hogy szabadon állóan lehessen építkezni. Magasság, szintszám, tetőidom A településen zömmel alápincézett földszintes vagy alápincézett földszint+tetőteres épületeket találunk. A 86. sz. főút mentén magasabb – kétszintes, vagy kétszint+tetőteres – intézmények és lakóházak is épültek. A régi (II. világháború előtti) házak utcafronti homlokzata oromfalas, az újabb (II. vh. utáni) épületek tetőformája sátortető. A legújabb házakon megfigyelhető az alacsonyabb hajlásszögű, mediterrán típusú tetőidom. Igény mutatkozik a lapostetős lakóházak építésére is, amely igényt az önkormányzat a helyi építési szabályzat felülvizsgálata során figyelembe fog venni. d) Településszerkezet és területhasználat A település szerkezetét a fellelhető régi térképek alapján 1784 évi állapotból kiindulva volt lehetőségünk vizsgálni. A település jellegzetes történeti tengelye a mai 86.os főút nyomvonala, jellegzetes íve valamennyi régi térképen fellelhető. A település eredetileg utcás faluként épült, bár az akkor még „Czakóházához” közvetlenül kapcsolódott. Ezen kapcsolat és vélhetően a terepadottságot következményeképp a település az 1700-1800-as években keleti irányban fejlődött, ekkor alakult ki azon szövetes, a maga esetlegességében is kellemes, burjánzó utcahálózat, amely ma is meghatározza ezen településrész arculatát. A település déli és nyugati irányú terjeszkedése már egyértelműen a XX. században történt, ekkor már az új utcák nyomvonala merevebb, geometrikusabb, a nyomvonalak alakításánál változatlanul a település meglévő úthálózatához alkalmazkodtak.

Első katonai felmérés 1782-1785 Az első katonai felmérés idején a település házai nagyrészt a mai 86. sz. főút ill. a Zrínyi utca mellé épültek.



Msz.: 12037-

Második katonai felmérés 1819-1869 A második katonai felmérés idejére nem nőtt nagymértékben a település területe, inkább sűrűsödött; összeértek az előtte különálló településrészek. A térképrészlet alsó részén látható egy folt, ez a mai látványtó helye, amely feltehetően mocsaras, lápos területet volt, ugyanakkor itt található a település legmélyebb pontja, ezért vízelvezetés szempontjából előnyös a tó megléte.



Msz.: 12037-

A mai településképen jól látható, hogy a régi, „véletlenszerűen” kialakult utcahálózat nem szabályos (É-ÉK-i rész), míg a település déli részén az újonnan kialakított, tervezett, egymással párhuzamos utcák sora figyelhető meg. A lakóházak piros, az intézményi és középületek narancssárga, a gazdasági, üzemi és melléképületek lila színnel jelennek meg a fenti térképen. Az intézményi és középületek zöme a 86. sz. főút mellé csoportosultak. A településnek három központja van, melyek szinte összeérnek; a templom és iskola környéke, a Polgármesteri Hivatal környéke, illetve az egészségügyi épület környéke.

e) Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A település északi-északkeleti részén (Kertekalja településrész) a telkek szabálytalan alakúak, az utcaszerkezet sem szabályos, mert ez a település legrégebbi része, régen még nem tervezték meg tudatosan az utca –és telekszerkezetet, „véletlenszerűen” alakult ki így, emiatt érdekesebbek, zegzugosabbak az utcák, ugyanakkor aránytalanságok is kialakultak; keskenyebb, kisebb és szélesebb, nagyobb telkek váltakozása. Az átlagos telekméret 1300-1400 m2, az átlagos telekszélesség 15-20 m. A település délebben fekvő részeiben már tudatosan, egymással párhuzamos utcákat szerkesztettek ki, amely közel azonos méretű, szabályos téglalap formájú telkek kiosztásához vezetett. Az átlagos telekméret 950 m2, az átlagos telekszélesség 16 m. A legújabb lakóterületeken megengedett a min. 550-600 m2 telekméret is (Levente utca).



Msz.: 12037-

Az épületek többnyire jó állapotúak, a település bejárásakor nem látszódtak romos épületek, de néhány régebbi épület felújításra szorul. A településen jellemzőek a magasföldszintes, megemelt házak, Ez feltehetően arra vezethető vissza, hogy a település nagy része régen mocsaras, lápos terület volt, amelyet később lecsapoltak, de a talajvíz továbbra is magas maradt, ill. a legtöbb ház alápincézett.

Egyes utcákban az épületek a telekhatárral szöget zárnak be (fűrészfogas beépítés), ez változatossá teszi az utcaképet.

Fűrészfogas beépítés (Árpád utca)



Msz.: 12037-

f) Védettségek A nyilvántartott régészeti lelőhelyek általános védettséget élveznek. A település területén külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely nem található.

g) Az örökségi értékek elemzése Bősárkány közigazgatási területén minden nagyobb régészeti korszak emlékanyaga megtalálható. A lelőhelyeken megfigyelt régészeti jelenségek többnyire telepek, települések, illetve felszíni telepnyomok. Emellett két lelőhelyen került elő temetkezési emlék, további két lelőhely pedig sejthetően temetkezési emlékeket őriz (1., és 6. lelőhely). A lelőhelyek sorában külön említést érdemel az Árpád-kori csatorna-maradvány (14. lelőhely). A nagyszámú őskori lelőhely (összesen kilenc darab) jól jelzi a környék korabeli betelepültségét (1-6, 8-9, 17. lelőhely). Megjegyzendő, hogy a település területén újkőkori, rézkori, kora bronzkori, középső bronzkori, továbbá kora és késő vaskori leletanyag is került elő. A lelőhelyek közül ki kell emelni a 2., és a 7. lelőhelyet, ahol középső bronzkori (gátai kultúra) és késő vaskori (kelta) temetők sírjai kerültek elő. A Tóköz és Hanság vidék más részein is hasonlóan gazdag őskori emlékanyaggal rendelkezünk. Mindez azt mutatja, hogy elődeink már a legkorábbi időkben szívesen megtelepedtek a Hanság déli peremének vízmentes szárazulatain. Az őskor telepek népessége kiváló életfeltételeket talált ebben az ingoványos környezetben: a vizek, mocsarak rengeteg halat, vízimadarat és egyéb táplálékot, valamint építőanyagot (fa, nád) kínáltak. A római kor időszakát három lelőhely képviseli. A 4, 8. és a 11. lelőhelyen falusias jellegű római települések maradványait rejtheti a föld. Népvándorláskori emlékek két lelőhelyen kerültek elő. Az 1. lelőhelyen valószínűleg korai avar (7. századi) temetkezés(ek) maradványait rejti a föld, míg a 6. lelőhelyen előkerült honfoglaláskori (10-11. századi) leletek sír(ok) ittlétére utalnak. Az utóbbi leletek már Bősárkány korai történetéhez kapcsolódnak. Megemlítendő, hogy a község területe egy másik avar (valószínűleg késő avar) temető maradványait is őrzi, melyet eddig nem sikerült lokalizálni (Tóth Béla lucernása). Nyolc régészeti lelőhelyen maradtak fenn Árpád-kori, késő középkori és kora újkori települési emlékek. A 3, 4, 8, 9, 10, 11, 12. lelőhelyen megfigyelt telepjelenségek minden bizonnyal a középkori Sárkány faluhoz tartozó települési egységek, településgócok régészeti emlékei. Külön kell tárgyalnunk az Árpád-kori csatornamaradványt (14. lelőhely), amely része a Tóköz egész területén megfigyelt, 10-14. század közé keltezhető csatornahálózatnak. A régészetileg kutatott csatornák összetett szerkezetűek voltak: két-, illetve három párhuzamos mederből és medrek közé hányt töltésből álltak. A Tóköz tekintélyes részét lefedő árokhálózat funkciója részben a vízvezetés, részben elhatárolás, elkerítés volt.



Msz.: 12037-

h) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A 3, 4, 5, 9, 10, 11, 12, 13. lelőhely területe jelenleg teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt áll. Ugyancsak művelés alatt áll a 2. lelőhely egy része, valamint a 8. lelőhely túlnyomó hányada. Az intenzív talajművelésnek (elsősorban a mélyszántásnak) a lelőhelyeken negatív hatásai vannak. Különösen nagyfokú a talajforgatás károsító hatása a 3, 4, 8, 9, 10, 11, 12. lelőhelyen. A lelőhelyeken sűrűn egymásra rétegződő őskori, római kori és középkori telepek, települések maradványait rongálja a szántás vagy a mélyebb talajlazítás. A lelőhelyek többségén a felszín meredeksége és az intenzív talajművelés együtthatásaként fennáll az erózió veszélye is: nagyobb esőzések lesodorhatják a talaj felső rétegeit. Amennyiben a felsorolt lelőhelyeken fennmarad az intenzív talajforgatásos művelés, akkor jelentős károk keletkezhetnek a kulturális örökség elemeiben. A 8, 9, 11. lelőhely területét átszeli a 86. sz. főút vonala, a 3. lelőhelyen pedig a Bősárkányt Acsalaggal összekötő közút halad át. Az említett utak építésekor régészeti értékek sérülhettek, vagy semmisülhettek meg. A 8. lelőhelynek a temető területére eső részén a tereprendezések, építkezések (ravatalozó, kerítés), közművesítések és a temetkezések során régészeti értékek károsodhattak, illetve pusztulhattak el. Fontos megjegyezni, hogy a kulturális örökségi értékeket az itt folyó temetkezések folyamatosan károsítják. A 10. lelőhely területén több villanyoszlop helyezkedik el. Az oszloplábazatok alapozása során régészeti értékek károsodhattak. A 1, 2, 6. és a 7. lelőhely Bősárkány község belterületén található. Ezeken a lelőhelyeken a különféle építkezések, infrastrukturális beruházások, illetve a kertműveléssel összefüggő munkálatok (pl: gyümölcsfa-telepítés, kerítés- vagy kordonépítés, stb.) miatt a régészeti jelenségek bolygatottsága nagymértékű, és a jövőben további veszélynek vannak kitéve. A 2. lelőhelyen a víztorony építésekor és egyéb építkezések során, illetve 2003-ban vízmű-fejlesztéskor kelta temetkezéseket bolygattak. Az 1, 6, 7. lelőhelyen szintén különféle földmunkákról értesülünk („gödörásás”). Fontos megjegyezni, hogy a település beépített területének jelentős részén várható régészeti leletek, elsősorban középkori telepmaradványok előkerülése. Amennyiben feltételezésünk helytálló, akkor ezek a régészeti értékek úgyszintén jelentős mértékben károsodtak az elmúlt évszázadok alatt, és veszélyeztetettségük a jövőben is fennáll.



Msz.: 12037-

2. Változtatási szándékok a) Településhálózati és tájhasználati változás Erre vonatkozóan nincs adatunk.

b) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás • Településközponti vegyes területből zöldterületbe és vízgazdálkodási területbe való átsorolás • Közlekedési útterületből zöldterületbe, ill. településközponti vegyes területbe való átsorolás • Településközponti vegyes területen a beépítési százalék növelése • Zöldterületből ipari gazdasági területbe való átsorolás • Véderdőből ipari gazdasági területbe való átsorolás, ill. különleges mezőgazdasági üzemi területből véderdőbe való átsorolás

c) Infrastrukturális változás Erre vonatkozóan nincs adatunk.


-


Msz.: 12037-

3. Hatáselemzés a különböző hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok) a) Történeti településhálózati következmények Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. b) Természeti, táji hatások. Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. c) Településkép feltárulásának változásai Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. d) Régészeti emlékek feltárhatóságának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei

megmaradásának,

Bősárkány község közigazgatási területén a régészeti lelőhelyek száma jelenleg: tizennégy. A tárgyalt régészeti lelőhelyek jól hozzáférhetők a kutatás számára, régészeti feltárásukat - a beruházást megelőző feltárástól eltekintve – jelenleg semmi nem indokolja. A tárgyalt lelőhelyeken helyben megőrzendő és bemutatásra érdemes régészeti emlékről jelenleg nincs tudomásunk. A 3, 4, 5, 9, 10, 11, 12, 13. lelőhely területe jelenleg teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt áll. Ugyancsak művelés alatt áll a 2. lelőhely egy része, valamint a 8. lelőhely túlnyomó hányada. Az intenzív talajművelésnek (elsősorban a mélyszántásnak) a lelőhelyeken negatív hatásai vannak. Az említett régészeti lelőhelyek megmaradása nagyban függ attól, hogy a jelenlegi veszélyeztetés (szántás, mélyebb talajlazítás) folytatódik-e, vagy pedig az érintett területeken más, bolygatással nem járó hasznosításra (például rét-legelőgazdálkodásra) térnek át. Amennyiben erre nincs mód, akkor a lelőhelyek területén előnyben kellene részesíteni a kis mélységű és minimális talajforgatással járó talajművelési módokat. A belterületen fekvő lelőhelyeken (1, 2, 6, 7. lelőhely) a különféle építkezések, infrastrukturális beruházások, illetve a kertműveléssel összefüggő munkálatok miatt a régészeti értékek állandó veszélynek vannak kitéve. Hasonlóképpen veszélyeztetett a 8. lelőhely községi temető területére eső része, a folyamatos temetkezések miatt. A településrendezési tervben szereplő változtatások régészeti lelőhelyet érintenek:



•

Msz.: 12037-

A településközponti vegyes területen a beépítési százalék növelése érinti a 11. lelőhelyet.

A beépítési százalék növelése kedvezőtlenül befolyásolná a földben rejtőző régészeti értékek fennmaradását, ezért javasolom, hogy a fenti módosítás a 11. lelőhely területére és közvetlen környékére ne terjedjen ki. Régészeti érdekű területek a településen: • A község teljes beépített területe. • Külterületen minden a környezetéből kiemelkedő magasabb domb és dombvonulat. • A már ismert lelőhelyek közvetlen környéke. A régészeti lelőhelyeken kívül tervezett beruházások esetében felhívom a tulajdonosok, a beruházók és a kivitelezők figyelmét, hogy ha földmunkák közben régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a munka felelős vezetője köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhez vételéig szüneteltetni. Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és gondoskodni kell a helyszín és a lelet őrzéséről. e) Történeti térbeli rendszerek alakulása Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. f) Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.

g) Műemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.

h) Településkarakter változásának hatásai Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.

i) Környezeti összefüggései

terhelések

és

az

épített

örökség

műszaki

állapotának

Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.


-


Msz.: 12037-

j) Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Jelenleg károsan ható folyamat az intenzív talajművelés következtében állandósult eltérő mértékű bolygatás, amely a 2, 3, 4, 5, 8, 9, 10, 11, 12, 13. lelőhelyet érinti. Amennyiben ezeken a területeken fennmarad az ilyen jellegű mezőgazdasági művelési forma, illetve a talajforgatási módszer, akkor mindez a régészeti jelenségek lassú pusztulásához vezet. A művelési mód megváltoztatásával a káros folyamatok megállíthatók lennének.

k) Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A jogszabályok nem írnak elő kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha egy terület tulajdonosát vagy bérlőjét az előírások vagy a jogszabályból eredő kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor semmi nem zárja ki a kárpótlás lehetőségét, ez minden esetben az érintett felek megegyezésétől függ. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az esetleges megelőző vagy próbafeltárások folyamán a beruházók számára költségcsökkentő tényező lehet a gépi, illetve gyalog munkaerő biztosítása. Műemlék, műemlékegyüttes Római katolikus templom (Műemlék, törzsszám: 3469) Barokk stílusban épült 1750 körül, majd 1941-ben részben átépítették és megnagyobbították. A templom mennyezet-freskóját és a főoltárképet Márton Lajos festette. Berendezése: a főoltár és a gazdag fafaragású szószék XVIII. századi eredetű. A szépen faragott rokokó padok 1750 körüliek, míg az újabbak simák, dísztelenek. Megtalálható: Fő u. Látogatható: előzetes bejelentkezés után. Bejelentkezés a plébánián: Kossuth u. 31., tel.: (96) 271-195. A 18. sz. közepe tájáig a rábai kerületnek 4 plébániáján épült új templom, köztük van Bősárkány is. A helyi egyházi dokumentumok szerint 1754-ben építették Esterházy herceg adományából és a hívek kétkezi munkájával. Sőt még adományokkal is áldoztak a szent ügy megvalósulása érdekében. Így joggal írhatta az 1759-es jegyzőkönyvben a visitator újnak a bősárkányi templomot, hiszen csak néhány évvel korábban épült. Bősárkány temploma ekkor már téglából épült. Ez már a jelenlegi templom, bár 1939 és 1941 között jelentősen bővítették. Eredetileg egyhajós, egyszerű barokk stílusú épület, egy toronnyal. A főbejárat ekkor a hajó tengelyében álló torony elülső, északi oldalán volt, ám ezt később a torony tövében haladó közút miatt áthelyezték a torony keleti oldalára.



Msz.: 12037-

A toronyalj belül csehboltozatos, ugyanígy az orgonakarzat is, amelyet két, boltozással összekötött vaskos pillér tartott. A templomhajó szintén csehsüveggel volt boltozták. Ez megmaradt az 1941-es átépítés után is. Az eredeti egyszakaszos szentély szintén csehsüvegboltozatos volt és a nyolcszög három oldalával zárult. Eredeti berendezési tárgyai közül a régi főoltár 1760 körül készült. Az oltárépítmény már elkorhadt, részeiből a tabernákulum (szentségház) és két szép arkangyalszobor maradt meg. A tabernákulum ajtaján feszület, két oldalról fából faragott imádkozó angyal látható. Az eredeti szószék keletkezéséről semmit sem tudunk. Az 1829-es canonica visitatio-ban említést tettek rossz állapotáró, ami azt mutatja, hogy akkor már létezett. A jelenlegi igen szép kimunkálású barokk szószék azonban csak a 19. sz. vége felé kerülhetett a templomba. A keresztelőkút azonban még az eredeti lehet. Nyolcoldalú gerezdes medence, amely magas lábon áll. 18. századi munka. Padjai közül 11 pár még eredeti, pompásan faragott pad. Felszerelési tárgyai közül a 18. századiakat vegyük sorra. Két rézkehely van, amelyek 1750 körülre keltezhetők. A pacifikálé ezüstözött réz, trébelt díszítésű. Széles talpon áll, amely négy rekeszre van osztva, mindegyikben virág és rokokó díszítmény. Legfőbb érdekessége a gravírozott felirata: Lagner Petter Pfarher in Wizscharkan 1777. Tehát az akkori plébános, Lagner (vagy Lathner) Péter szerezhette be ezt a keresztet, és vésette bele a fenti német nyelvű feliratot. A meglepő a sehol máshol nem szereplő „Wizscharkan” név, amelynek értelmezése eléggé problémás. Talán az a megoldás, ha a magyarból indulunk ki, és akkor ’Vizsárkány’ értelmezést nyerünk, ami a falunak a mocsár, a víz melletti helyzetére vonatkozna. A sekrestye melletti falra szerelt csengőgyám korábbi, hiszen az 1759-es évszám olvasható rajta. Rézből készült, spirális idomokkal díszítették. Harangjai közül a régebbi a canonica visitatio szerint 1763-ból való. Legalábbis ez a felirat látható rajta: ’Bécsújhely 1763’. Az újabb 1804-ből származik.

Kőkereszt (Műemlék, törzsszám: 3473) talapzatán az égre néző Mária szobra áll; 1802-ben készült klasszicista alkotás és artézi kút. Megtalálható: a templom mellett, Fő u. Szabadon megtekinthető.



Msz.: 12037-

Szent Család-szobor (Műemlék:törzsszám: 3470) 1750 körüli, barokk. Megtalálható: a község északnyugati határában, a Jánossomorja felé vezető út mentén. Szabadon megtekinthető.

Szent Sebestyén, Flórián, Rozália-szoborcsoport (Műemlék, törzsszám: 3471) barokk, 1750 körül. Megtalálható: Fő u. Szabadon megtekinthető. Pietá-szobor (Műemlék, törzsszám: 3472) Késő barokk alkotás 1802-ből. Megtalálható: A Maglócára vezető úton, a község délkeleti határában. Szabadon megtekinthető. Helyi védelem Helyi védelem alá kerültek a következő objektumok: A településen található köztéri szobrok; Egészségház – Petőfi u. 83; 1. hrsz. Általános Iskola régi szárny – Petőfi u. 49-51, 51 hrsz.; Nádas vendéglő – Zrínyi u. 2., 74 hrsz.;



Msz.: 12037-

Tájház – Árpád u. 7., 201 hrsz.; Katolikus Faluház – Petőfi u. 47, 215 hrsz.; Lakóház – Zrínyi u. 7., 220 hrsz.; Nádas lakóház – Petőfi u. 11., 257 hrsz.; Művelődési ház – Petőfi u. 44., 320 hrsz.;

Gondozási központ – Kossuth u. 23., 366 hrsz.; Plébánia – Kossuth u. 31., 375 hrsz.; Lakóház – Széchenyi u. 19., 875/1 hrsz.; Malom épület 902 hrsz.



Msz.: 12037-

4. Összefoglaló A település közigazgatási határai között a régészeti lelőhelyek száma jelenleg: tizennégy. A település területén külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely nem található. A lelőhelyeken minden nagyobb régészeti korszak emlékanyaga képviselve van. A megfigyelt régészeti jelenségek többnyire telepek, települések, illetve felszíni telepnyomok. Két lelőhelyen került elő temetkezési emlék. A lelőhelyek sorában külön említést érdemel az Árpád-kori csatorna-maradvány (14. lelőhely). A 3, 4, 5, 9, 10, 11, 12, 13. lelőhely területe jelenleg teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt áll. Ugyancsak művelés alatt áll a 2. lelőhely egy része, valamint a 8. lelőhely túlnyomó hányada. Az intenzív talajművelésnek (elsősorban a mélyszántásnak) a lelőhelyeken negatív hatásai vannak. A művelési mód megváltoztatásával a káros folyamatok megállíthatók lennének. A belterületen fekvő lelőhelyeken (1, 2, 6, 7. lelőhely) a különféle építkezések, infrastrukturális beruházások, illetve a kertműveléssel összefüggő munkálatok miatt a régészeti értékek állandó veszélynek vannak kitéve. Hasonlóképpen veszélyeztetett a 8. lelőhely községi temető területére eső része, a folyamatos temetkezések miatt. A településrendezési tervben szereplő változtatások közül a településközponti vegyes terület beépítési százalékának növelése érint régészeti lelőhelyet (11. lelőhelyet). A beépítési százalék növelése kedvezőtlenül befolyásolná a földben rejtőző régészeti értékek fennmaradását, ezért javasolom, hogy a fenti módosítás a 11. lelőhely területét és közvetlen környékét ne érintse. A község területén régészeti érdekű területnek számít a már ismert lelőhelyek közvetlen környéke, a község teljes beépített területe, továbbá a környezetükből kiemelkedő magasabb dombok és dombvonulatok.



Msz.: 12037-



Msz.: 12037-



Msz.: 12037-


-


Msz.: 12037-

4.5 Biológiai aktivitásérték Az Étv. 8.§ (2) bek. b) értelmében a biológiai aktivitás érték (továbbiakban b.a.) az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet a település közigazgatási területén. A számítást a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet alapján (az adott terület hektárban mért területnagysága és az adott terület értékmutatójának szorzata) végezzük el. A módosuló területek aktivitása terület (ha) 1. számú módosítás Jelenleg Köu 0,09 Aktivitásérték: 3. számú módosítás Jelenleg Z 0,75 Aktivitásérték: 4. számú módosítás Jelenleg Kmg 19,52 Ev 2,2 Aktivitásérték: 5. számú módosítás Jelenleg Lf 0,23 Aktivitásérték: 6. számú módosítás Jelenleg Lf 0,09 Köu 0,02 Aktivitásérték: 9. számú módosítás Jelenleg Köu 0,15

értékmutató

terület (ha) értékmutató Aktivitásérték Eltérés

Tervezett Z 0,6 0,054

0,09

6

0,54 0,54

0,486

0,3 0,3

-4,2

Tervezett Gip 6 4,5

0,75

0,4

Tervezett Gip 0,7

21,25

0,4

8,5

0,47

9

4,23 12,73

-20,734

0,115

-0,437

Ev 9 33,464

Tervezett Vt 2,4 0,552

0,23

0,5

Tervezett Lf 2,4

0,11

2,4

0,6 0,228

0,264

0,264

0,036

Tervezett Köu 0,6

0,1

0,6

0,06

0,05

0,5

0,025 0,085

Vt Aktivitásérték:

0,09

-0,005



12. számú módosítás Jelenleg Gksz 0,8

Msz.: 12037-

Tervezett Gksz 0,4

0,48

0,4

0,192

0,32

0,5

0,16 0,352

Vt Aktivitásérték: 14. számú módosítás Jelenleg Köu 0,05 Z 1,88 V 2,3

0,32

0,032

Tervezett Köu 0,6

0,74

0,6

0,444

0,38

6

2,28

1,88

3

5,64

1,23

6

7,38 15,744

-9,366

26,55

15,635

30,6

18,02

5,4

3,18

0,184

-0,92

Z 6 Üh 6 V

Aktivitásérték: 15/a sz. módosítás Jelenleg Má 2,95 Aktivitásérték: 15/b sz. módosítás Jelenleg Má 3,4 Aktivitásérték: 15/c sz. módosítás Jelenleg Má 0,6 Aktivitásérték: 16. sz. módosítás Jelenleg Lf 0,46 Aktivitásérték: 17. számú módosítás Jelenleg Lf 0,74 Köu 0,45 Aktivitásérték:

25,11

Tervezett Eg 3,7 10,915

2,95

9

Tervezett Eg 3,7 12,58

3,4

9

Tervezett Ev 3,7 2,22

0,6

9

Tervezett Gksz 2,4 1,104

0,46

0,4

Tervezett Z 2,4

0,58

6

3,48

0,61

0,6

0,366 3,846

Köu 0,6 2,046

1,8


-

- Bősárkány településrendezési eszközök felülvizsgálata 18. számú módosítás Jelenleg Gksz 0,36 Lf 0,49 Aktivitásérték:

Msz.: 12037-

Tervezett Gksz 0,4 2,4 1,32

Teljes aktivitásérték változás:

0,86

0,4

0,344

0,344

-0,976

2,551

A terv módosítása során tehát nem csökken a biológiai aktivitásérték a közigazgatási területre.


Tájépítész: TK

Recommend Documents