Ikt. szám: 13-36/2013/222 Ügyintéző: Fejes Richárd Zsolt Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató Heves megye gazdasági helyzetéről (Összeállította: Fejes Richárd, Domján Róbert) Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (3300 Eger, Faiskola út 15.) elkészítette tájékoztató anyagát Heves megye gazdasági helyzetéről. A tájékoztató anyagát az előterjesztés melléklete tartalmazza. A tájékoztatót a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága tudomásul vette. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakat tudomásul venni szíveskedjék. Eger, 2013. november 21. Szabó Róbert
Törvényességi szempontból ellenőriztem: Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője
HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA
TÁJÉKOZTATÓ HEVES MEGYE GAZDASÁGI HELYZETÉRŐL 2012.ÉV
DR BÁNHIDY PÉTER HKIK ELNÖK
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék ................................................................................................................................ 2
1.
Összefoglaló ..................................................................................................................................... 3
2.
Heves megye bemutatása ................................................................................................................ 5
2.1. Demográfia ...................................................................................................................................... 6 2.2. Munkaerőpiac .................................................................................................................................. 7 2.2.1.
A foglalkoztatás alakulása a KSH adatai szerint....................................................................... 7
2.2.2.
Átlagos állományi létszám alakulása ....................................................................................... 9
2.3. Gazdasági szereplők ....................................................................................................................... 10 2.4. Gazdasági teljesítmények alakulása ............................................................................................... 12 2.5. Beruházások ................................................................................................................................... 14 2.6. Gazdasági szerkezet ....................................................................................................................... 14 2.7. Hatékonysági mutatók alakulása ................................................................................................... 16 2.8. Méretnagyság szerint kategorizált vállalkozói körök gazdasági teljesítménye ............................. 17 2.9. Kistérségi teljesítmények ............................................................................................................... 20 3.
Kötelező kamarai regisztráció ........................................................................................................ 22
3.1. Regisztráció .................................................................................................................................... 22 3.2. Vállalkozások mérete ..................................................................................................................... 23 3.3. Nettó árbevétel .............................................................................................................................. 23 3.4. Átlagos statisztikai létszám ............................................................................................................ 24 4.
2013. évi folyamatok ...................................................................................................................... 25
Az elemzés elkészítésénél a NAV Heves Megyei Adóigazgatósága, a Központi Statisztikai Hivatal , a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara információit használtuk fel. Az elemzésnél használt adatok közvetlen adatgyűjtésen, statisztikai megfigyelésen, adóbevallások és nyilvános mérlegbeszámolók feldolgozásából származó információkon alapulnak! Készült: Eger, 2013. november 10. Összeállította: Bánfi Sándor HKIK gazdasági igazgató (36/429-612 106.mellék)
2
1. Összefoglaló Heves megye lakossága: 306,3 ezer fő. Adószámmal rendelkező gazdálkodók száma: 49200 db Fontosabb megállapítások, trendek: o A megye mutatói az országos számok 2-3%-át reprezentálják. o A gazdasági mutatók többsége az országos átlag alatti, kivéve a korszerű technológiákkal rendelkező, exportra termelő néhány nagyvállalat teljes teljesítményét. o A megye lakossága öregszik, folytatódik a demográfiai apály, erősödik az elvándorlási hullám, ezek foglalkoztatási problémákat fognak okozni. o A válság kezdete (2008) utáni évek alacsony beruházási aktivitást mutatnak. Nem valósult meg a termelő eszközök pótlása, a források felélése a jövő versenyképességét veszélyeztetik. o A pénzügyi bankrendszer hitelkínálatának szűkítése rontja a gazdaság pozícióit, (folytatódik a bankrendszer forrásainak külföldre történő kiáramlása). o Továbbra is jelen van a körbetartozás, a követelések/tartozások elemzése azt mutatja, hogy „kicsik” finanszírozzák a „nagyokat”. o Foglalkoztatás-bővítést elsősorban a versenyszférától lehet várni, ez részben befektetés-ösztönzéssel (állami, helyi) valósulhat meg, illetve a vállalkozói szellem javítása okozhat megoldást (az oktatási rendszerben – különösen felsőfokon – javítani kell a vállalkozói ismereteket és a felsőoktatást közelebb kell hozni a vállalkozásokhoz). A természeti erőforrások helyi kihasználása, környezetipar lehet a foglalkoztatás bővítésének egyik lehetséges megoldása. o Az állami jellegű közfoglalkoztatás akkor lehet tartós megoldás, ha üzleti jelleggel működik, közelebb kerül a vállalkozásokhoz. Több típusú polarizáció érzékelhető: o kevés (néhány 10) ipari nagyvállalkozás alkotja a gazdaság meghatározó részét, különösen meghatározó a jelentőségük az üzleti forgalom, adózás, ún. hozzáadott érték, export tekintetében; o rendkívül nagyszámú mikrovállalkozás (elsősorban) a kereskedelem, szolgáltatás, mezőgazdaság területén, azok viszont a foglalkoztatás meghatározó részét képviselik; o kevés középvállalkozás; o 3 város (Eger, Gyöngyös, Hatvan) és agglomerációja illetve ezek ipari parkjai adják a gazdaság közel 80%-át, észak és dél hevesi térségek leszakadása folytatódik
3
o hiány van a kvalifikált munkaerőből, ugyanakkor továbbra is magas az alulképzettek száma. Növekvő GDP: A megye gazdasági teljesítményét jól jellemzi, hogy az országos GDP-ből évek óta közel azonos arányban részesedik. A KSH legfrissebb adatai szerint a megye 3,1 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 2,7 százalékos részarányával 2011. évben 589,1 milliárd Ft bruttó hazai terméket (GDP-t) állított elő, ami az országos értéknek továbbra is 2,1 százaléka. Csökkenő foglalkoztatás: A foglalkoztatottak száma 2012. évben 106,4 ezer fő volt, 1,9 százalékkal kevesebb az előző évinél, és már 6,3 százalékkal elmarad a 2007. évihez képest. A munkanélküliek száma az utóbbi öt évben, a 2010. évi átmenetinek bizonyuló - mintegy 1600 fős - csökkenés kivételével folyamatosan növekedett, 2012-ben közel 10 %-kal több az egy évvel korábbinál és a válság mélypontjaként definiált 2009. évinél is. A gazdaságilag aktív népességéből 17,8 ezres a munkanélküli kör. Stagnáló beruházás: 2012-ben a KSH által megfigyelt Heves megyei székhelyű gazdasági szervezetek 56,81 milliárd forintértékű beruházást valósítottak meg, folyó áron számolva 5,3%-kal kevesebbet, mint az előzőévben (országosan 5,9%-os mérséklődést lehetett tapasztalni). A megyében az invesztálások ráfordított összeg az országos 1,9%-a. Csökkenő nettó árbevétel és export: 2012. évben megyei szinten a nemzetgazdasági átlaggal ellentétben – amely a bázis időszakhoz mérten stagnált – csökkent a nettó árbevétel. A megyei székhelyű társaságok mintegy 1.198 milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak, több mint 3 százalékkal kevesebbet az előző évinél, ugyanakkor 12 százalékkal többet a 2007. évinél. Ez az enyhe visszaesés az export és a belföldi értékesítés együttes mérséklődésének következménye. Csökkenő ipari árbevétel és export: A nettó árbevétel legnagyobb mértékű, közel 30 milliárd Ft-os visszaesése a gépiparban következett be, de a megyei bevételek legnagyobb hányada, 0,8 százalékpontos csökkenés után 46,1 százaléka továbbra is az ide tartozó társaságokhoz köthető. A belföldi értékesítés alakulásában meghatározó szerepet betöltő kereskedelem az előző évinél dinamikusabb, 16,3 százalékos bővülés után a belföldi eladásoknak közel háromtizedét bonyolította. Minimális mértékben bővült az energiaágazat. Heves megyei székhelyű építőipari vállalkozások árbevételének csökkenése 2012-ben sem állt meg. Javuló hatékonyság: A társaságok által elért hozam az előző évi 3,8 százalékos csökkenés után 13,2 százalékkal növekedett. A hozammutató nagyobb hányadát, 52,7 százalékát kitevő másik elem, az amortizáció ugyan mintegy 6 százalékkal, 3,2 milliárd Ft-tal csökkent, de ezt bőven felülmúlta az adózott eredmény 14,5 milliárd Ft-os gyarapodása. A legtöbb hozam – az előző évhez hasonlóan – a kimagasló összegben (20,5 milliárd Ft) elszámolt amortizációval összefüggésben, a gépiparban, valamint az adózott eredményből (20,0milliárd Ft) továbbra is legnagyobb arányban részesülő energia szektorban realizálódott.
4
Növekvő lakásépítés: Heves megyében a 2006 óta tartó szinte folyamatos csökkenés megállt, 2012-ben 231, az előző évinél 22%-kal több lakást építettek, héttizedüket városokban Növekvő idegenforgalom: Heves megye kereskedelmi szálláshelyein 2012-ben 386,9 ezer vendéget és 901,6 ezer vendégéjszakát regisztráltak. Ez az előző évhez képest a vendégek esetében 12,7%-os, a vendégéjszakáknál 14,1%-os növekedést jelentett
2. Heves megye bemutatása A megye gazdasági teljesítményét jól jellemzi, hogy az or306,3 szágos GDP-ből évek 309,2 óta közel azonos Lakosság 2013. január 1-jén (ezer fő) 9 908,8 arányban részesedik. 9 931,9 A KSH legfrissebb 589,1 adatai szerint a me571,0 GDP 2011-ben (milliárd Ft) 27 886,4 gye 3,1 százalékos 26 607,3 lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 1 921,0 2,7 százalékos rész1 844,0 Egy lakosra jutó GDP (ezer Ft/fő/év) arányával 2011. év2 797,0 2 661,0 ben 589,1 milliárd Ft bruttó hazai termé0,0 5 000,0 10 000,0 15 000,0 20 000,0 25 000,0 30 000,0 ket (GDP-t) állított elő, ami az országos értéknek továbbra is 2,1 százaléka. A bruttó hazai termék – a pénzügyigazdasági válság hatására bekövetkező – 2009. évi visszaesés után a megyében és országosan egyaránt növekedett. A 2011. évben előállított bruttó hazai termék már 3,5 %-kal meghaladja a válsággal még nem igazán érintett 2007. évi értéket is. Országosan ugyanebben az összehasonlításban már 10,1 százalékos növekedés tapasztalható. Heves megye 2012
Heves megye 2011
Magyarország 2012
Magyarország 2011
A megye gazdasági fejlettségét tükröző fajlagos gazdasági mutatók alacsonyabb szintűek az országos átlagnál. Az egy lakosra jutó GDP (a lakosság lélekszámának kismértékű visszaesése illetve a bruttó hazai termék bázis időszakinál valamelyest dinamikusabb növekedése hatására) az előző évinél nagyobb ütemben (1.921eFt/fő/év). , 4,2 %-kal bővült Ez a hazai átla kö A bruttó hazai termék ( GDP) alakulása Heves megye
Nemzetgazdaság
Mértékegység
2007
2008
2009
2010
2011
2007
2008
2009
2010
2011
2013. január 1-jén
Fő
314 441
311 454
307 985
309 175
306 336
10 030 975
10 014 324
9 985 722
9 931 925
9 908 798
A lakosság aránya
%
3,1%
3,1%
3,1%
3,1%
3,1%
100%
100%
100%
100%
100%
millió Ft
568 947
582 303
557 825
571 038
589 112
25 321 478
2012. év Lakosság
GDP GDP aránya
2,2%
2,2%
2,1%
2,1%
2,1%
100%
100%
100%
100%
100%
Egy lakosra jutó GDP ezer Ft/fő
1 788
1 845
1 782
1 844
1 921
2 518
2 665
2 600
2 661
2 797
aránya: megye/országos
71,0%
69,2%
68,5%
69,3%
68,7%
100%
100%
100%
100%
100%
11.
13.
13.
12.
12.
Megyei rangsor
%
26 753 906 26 054 326 26 607 339 27 886 401
%
5
Forrás:NAV
közel héttizede, ami a megyék rangsorában továbbra is a 12. helyet jelenti. Regiós összehasonlítás: A régióban előállított bruttó hazai termék – 2.016 milliárd Ft – az országos érték 7,2 százaléka. A régión belül gazdasági súlyát tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljesítménye a meghatározó, mely a régiós bruttó hazai termék csaknem hattizedével, Heves megye 30 százalékkal és Nógrád megye 10 százalék fölötti részesedéssel járul hozzá a régió gazdasági teljesítményéhez. Az egy főre jutó GDP közel 40 százalékkal marad el az országos átlagtól. Legjobban Heves megye teljesített, a nemzetgazdasági érték csaknem héttizedének megfelelő értékkel, míg Nógrád megye nem éri el annak 50 százalékát sem. A megyék közötti rangsorban Borsod-AbaújZemplén megye a 17. helyen Heves megye a 12. helyen, míg Nógrád megye a 20. helyen áll.
2.1.
Demográfia
Népesség fogyás: A megye lakóinak száma 2012. év végén 2.839 fős csökkenés után 306,3 ezer
fő volt, ezzel továbbra is 14. helyen szerepel a megyék rangsorában. (A megye lakónépessége 2010-ig folyamatosan, az országos átlagot meghaladó ütemben csökkent. A 2011. évi átmenetinek bizonyuló kismértékű növekedés után tárgyévben ismét - 0,9 százalékos - visszaesés következett be. A megye lakóinak száma már 10,5 ezer fővel kevesebb a 2007. évinél. Ezzel párhuzamosan az ország lakossága 1 év alatt 0,2 százalékkal, 23,1 ezer lakossal, 6 év alatt 1,6 százalékkal, 136,6 ezer fővel lett kevesebb.) Öregedő társadalom, csökkenő gazdaságilag aktív népességszám: A 15–64 éves nők száma 2005 évhez viszonyítva 4,9; a férfiaké 3,8%-kal esett vissza. 2012. évben A népesség korstruktúrája az idősebb korosztályok felé tolódott. A 35-44 éves korosztályban 3 % %-os a bővülés, a 65- 79 éves korosztályban 0,6 %-os a csökkenés. Ugyanakkor átlagosan 9,8 %-kal csökkent a gyermekek (0–14 évesek) száma, valamint az össznépességhez viszonyított hányaduk is mindkét nemnél közel azonos arányban (egy-egy százalékponttal) mérséklődött. Az átlagos életkor növekedését elsősorban az okozza, hogy egyre kevesebb a gyermek.
6
A megyei korfa
(2010) orrás: KSH
F
Trendek és hatások: Növekvő (rohamos) külföldre távozási szándék Tanulók 20-40%-a külföldi munkavállalást tervez Külföldön tartózkodás tervezett időtartama növekszik Belföldi vándorlás keletről – nyugatra (Bp-re) Fiatalok ideiglenes vándorlása növekszik (Egyetemek felé) Szuburbanizáció (városból a környező falvakba)
2.2.
Ingázás Vesztes régió: Észak-Magyarország, Észak-Alföld Generációs lyuk („aktívak” elmennek, „passzívak” maradnak) Vidék leszakadása
Munkaerőpiac
2.2.1.
A foglalkoztatás alakulása a KSH adatai szerint
A gazdasági adottságokkal, feltételekkel összhangban, megyénkben a foglalkoztatottsági viszonyok is kedvezőtlenebbek az országosnál. 7
Foglalkoztatási viszonyok, 2012. év
Heves
Nemzetgazdaság
Heves/Ország
Mértékegység
2011
2012
2011
2012
2011
2012
Foglalkoztatottak száma
eFő
108,5
106,4
3 811,9
3 877,9
2,8%
2,7%
Munkanélküliek száma
eFő
16,2
17,8
467,9
475,6
3,5%
3,7%
Gazdaságilag aktívak
eFő
124,7
124,2
4 279,8
4 353,5
2,9%
2,9%
Gazdaságilag nem aktívak
eFő
110,5
108,6
3 395,9
3 303,2
3,3%
3,3%
15-74 éves népesség
eFő
235,2
232,8
7 675,7
7 656,7
3,1%
3,0%
Munkanélküliségi ráta
%
13,0%
14,3%
10,9%
10,9%
118,8%
131,2%
Aktivitási arány
%
53,0%
53,4%
55,8%
56,9%
95,1%
93,8%
Foglalkoztatási arány
%
46,1%
45,7%
49,7%
50,6%
92,9%
90,2%
Megnevezés
Forrás: KSH
3 877,9
3 811,9
3 781,2
3 781,9
3 879,4
3 926,2
A foglalkoztatottak száma 2012. évben 106,4 ezer fő volt, 1,9 százalékkal kevesebb az előző évinél, és már 6,3 százalékkal elmarad a 2007. évihez képest. 2008. évben számuk még minimálisan emelkedett, azt követő években azonban a gazdasági válság kibontakozása következményeként folyamatos csökkenés tapasztalható. 2012. évFoglalkoztatottak száma ben mérhető a megyében az utóbbi 6 év legalacsonyabb Heves megye Országos ezer foglalkoztatási adata. Ezzel ellentétben országosan 4000 az előző évek csökkenése után 2011-ben a foglal3500 koztatottak számának mérsékelt, 0,8 százalékos, 3000 2012-ben valamivel dinamikusabb 1,7 %-os növe2500 2000 kedése következett be, de még 1,2 százalékkal el1500 marad a válságot megelőző 2007-es év adatától. 1000
500
113,6
113,7
109,1
109,0
108,5
106,4
0 2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
Forrás: NAV
A munkaképes korú lakosság (15-74. év közöttiek) közül alkalmazásban állók aránya az előző két évi szerény bővülés után valamelyest mérséklődött, 0,4 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, 45,7 százalék. Ez annak a következménye, hogy a foglalkoztatottak számának csökkenése meghaladta a munkaképes korú lakosság számának mérséklődését. E tekintetben a megye hátrányos helyzetét mutatja, hogy a foglalkoztatási arány az előző hat évben átlagosan 3,9 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. A munkanélküliek száma az utóbbi öt évben, a 2010. évi átmenetinek bizonyuló - mintegy 1600 fős - csökkenés kivételével folyamatosan növekedett, 2012-ben közel 10 %-kal több az egy évvel korábbinál és a válság mélypontjaként definiált 2009. évinél is. Ezzel egyidejűleg or8
szágosan az előző évek kedvezőtlen tendenciáját követően 2011-ben következett be átmenetileg kismértékű csökkenés, de a tárgyidőszakban ismét 1,6 %-os bővülés volt tapasztalható. A Heves megyei immár 17,8 ezres munkanélküli kör az országos 475,6 ezer fős mutatónak 3,7 százalékát teszi ki, s mintegy 3,8 ezer fővel meghaladja a 2007. évi mutatót is. A munkanélküliségi ráta, amely a munkanélküliek arányát mutatja a gazdaságilag aktív (foglalkoztatottak és munkanélküliek együtt) népességhez viszonyítva, a megyében az előző évinél is jobban, 1,3 százalékponttal, 14,3 százalékra növekedett. Ezzel szemben országosan a 10,9 %-os munkanélküliségi ráta gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbival. A megyei mutató folyamatosan - 6 év átlagában 2,6 százalékponttal - kedvezőtlenebb, magasabb az országos átlagnál. Az aktivitási arány, vagyis a gazdaságilag aktívak 15-74 év közötti népességen belüli súlya a korábbi évek kedvezőtlen tendenciája után 2011-ben már javulás mutatkozott, 2012. évben további 0,5 százalékpontos növekedés után már 53,4 %-ot tett ki. (E mögött a munkaképes népességszám 1,0 százalékos, illetve a gazdaságilag aktívak számának 0,4 százalékos csökkenése áll.) A megyei mutató ennek ellenére az utolsó 6 év viszonylatában átlagosan 2,8 százalékponttal alacsonyabb az országosnál. A kedvezőtlen gazdasági és foglalkoztatási viszonyok megjelennek a foglalkoztatottak kereseti viszonyaiban is. A KSH adatai szerint az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2012. évben Heves megyében az előző évi 193.858 Ft-ról 202.495 Ft-ra, 4,5 százalékkal nőtt. A nettó havi átlagkeresetek ennél szerényebben, csupán 1,2 százalékkal, 131.150 Ft-ra emelkedtek. A növekedés mindkét kategóriában mérsékeltebb az országosnál. A megyében számított átlagkeresetek jóval alacsonyabbak az országosnál, annak alig több mint kilenctizedét teszik ki.
2.2.2.
Átlagos állományi létszám alakulása
A Heves megyei társaságok átlagos állományi létszáma (46.467 fő), az előző évi 6,3 százalékos, 2.836 fős növekedés után tárgyévben 3,5 százalékkal, 1705 fővel csökkent, míg országosan a 2011.évi kismértékű (0,3 százalékos) növekedést tárgyévben a megyeinél kisebb, 1,1százalékos csökkenés követte. Különösen kedvezőtlen, hogy az átlagos állományi létszám a megyében és országosan is, az előző évinél nagyobb mértékben - rendre: 7,6-2,7 %-kal - elmarad a válságot megelőző 2007. évitől. Foglalkoztatási mutatók - 2012. év
Megnevezés
Mérték- Heves megye
Index Index Magyarország Index 2012/2007 2012/2011 2012/2007 2012. év
Index 2012/2011
Heves m. ország
egység
2012. év
2012.év
Átlagos állományi létszám
MFt
46 467
92,4%
96,5%
2 198 186
97,3%
98,9%
2,1%
Bérköltség
MFt
104 770
124,1%
102,6%
5 122 276
125,1%
106,7%
2,0%
Átlagbér (ezer Ft/fő)
MFt
2 255
134,3%
106,4%
2 330
128,6%
107,9%
96,8%
Forrás: NAV
9
Ezzel egyidejűleg a bérköltség a hazai átlagnál 4,1 százalékkal kisebb ütemben, mindössze 2,6 százalékkal növekedett, így az átlagbér megyei szinten 6,4 százalékkal emelkedett. A növekedés csupán 0,7 százalékkal magasabb a 2012. évi 5,7 százalékos inflációs rátánál. Ennek hatására a megyében foglalkoztatottak 2012. évi 2.255 ezer Ft-os átlagbére 96,8 százaléka az országosnak, ezáltal a megyei és országos bérviszonyok közötti relatív különbség ismét növekedett. A létszámra vetített hozzáadott érték mutató, mely az élő munka hatékonyságát tükrözi, az országos javulással ellentétben 6,0 %-kal visszaesett. Az egy főre jutó 5.119 ezer Ft/ fő/ év hozzáadott érték 77,2 százaléka a (6.632 ezer Ft/ fő/ év) hazai átlagnak (Bázis: 84,3%).
2.3.
Gazdasági szereplők
A pénzügyi-gazdasági válság valamint a törvényi változások hatása a működő társaságok és egyéni vállalkozók számának alakulásában is tükröződik. Adóalanyok számának alakulása - 2012. év
2007.12.31 2008.12.31 2009.12.31 2010.12.31 2011.12.31 2012.12.31
Heves megye Társas vállalkozások
Fő, db 11 722
Fő, db 12 321
Fő, db 12 772
Fő, db 13 420
Fő, db 13 864
Fő, db 14 068
Ebből: Jogi szem. társ. (Rt., Kft., Szöv.)
Index Index Index 11/10.év 12/11.év 12/07.év % % % 103,3% 101,5% 118,3%
4 523
5 176
5 817
6 450
6 937
7 157
107,6%
103,2%
Nem jogi szem. társ. (Bt., Kkt., Kht.)
4 486
4 363
4 225
4 187
3 093
2 861
73,9%
92,5%
68,9%
Nonprofit szerv. (Önkorm., alapítv.)
2 713
2 782
2 730
2 783
3 834
4 050
137,8%
105,6%
141,3%
Egyéni vállalkozók
13 097
12 556
12 104
12 306
12 541
12 083
101,9%
96,3%
95,8%
Ebből: Főállású
5 666
5 364
5 026
5 025
4 868
5 089
96,9%
104,5%
85,9%
Mellékállású
4 318
4 362
4 376
4 563
4 864
4 901
106,6%
100,8%
112,6%
Nyugdíjas
3 113
2 830
2 702
2 718
2 809
2 093
103,3%
74,5%
90,2%
7 243
20 828
21 889
22 171
22 484
23 049
101,4%
102,5%
310,4%
32 062
45 705
46 765
47 897
48 889
49 200
102,1%
100,6%
152,5%
Ebből: EVA adóalanyok
2 012
1 881
1 868
1 796
1 475
1 067
Közösségi adószámmal rendelkezők
2 696
3 281
3 730
4 807
4 866
5 224
82,1% 101,2%
72,3% 107,4%
73,3% 180,5%
Adószámos magánszemélyek Működő adóalanyok (társas- és egyéni vállalkozók, ÁFÁ-s magánszemélyek)
153,4%
Forrás: NAV
Társas vállalkozások összesen
Jogi szem. társ. (Rt., Kft., Szöv.)
Nem jogi szem. társ. (Bt., Kkt., Kht.)
Nonprofit szerv. (Önkorm., alapítv.)
16 000 14 000
12 000 10 000
A Heves megyei adóalanyok száma évről évre folyamatosan növekedett, 2012. év végén 49 200 működő adózó szerepelt a nyilvántartásainkban, mely 0,6 százalékkal több a 2011. év véginél. A megye gazdasági teljesítményének alakulásában döntő szerepet játszó működő tár
8 000 6 000 4 000 2 000 0
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
sas vállalkozások száma évről évre emelkedett, 2012-ben az előző évinél lassabban, de a megyei átlagot felülmúlva 1,5 10
%-kal. Részarányuk az adóalanyok körén belül közelíti a 30,0 százalékot. Ezen belül a jogi személyiségű társaságok száma – a KFT alapításhoz szükséges törzstőke 2008. évi csökkenése, továbbá a jogi személyiség nélküli társaságokénál kedvezőbb felelősségi viszonyokkal öszszefüggésben – jelentős mértékben, 3,2 Egyéni vállalkozók összesen Főállású egyéni vállalkozók százalékkal növekedett. 2012. év végén Mellékállású egyéni vállalkozók Nyugdíjas egyéni vállalkozók a 14.068 működő (élő) társas vállalkozás több mint fele rendelkezik jogi személyiséggel, közülük a korlátolt felelősségű társaságok száma a legtöbb (7.157 db). A nem jogi személyiségű társaságok körében 2007. évtől csökkenés tapasztalható, vélhetően az üzleti tevékenység viszonylag magas kockázata miatt részesítik 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. előnyben egyre kevesebben ezt a vállalkozási formát. 2012. év végén már csak 2.861 db szerepelt a nyilvántartásainkban. Az előző évihez képest egyedül ebben a körben tapasztalható visszaesés, alapvetően a betéti társaságok fogyása következtében, melynek ellenére ezen adózói körben még mindig a betéti társasági forma a legnépszerűbb (2.732 db). A nonprofit és egyéb szervezetek számában - a társasházak átsorolása miatt az előző évi kiugró növekedés után 5,6 %-os, jóval átlag feletti növekedés mérhető. E körben az egyesületek vannak túlsúlyban (1378 db), de jelentős hányaddal részesednek az alapítványok (813db) és a társasházak (913 db) is. A egyéni körben (35.132 db) a vállalkozások valamivel több, mint egyharmada volt 2012. év végén egyéni vállalkozó, a többiek adószámos magánszemélyek. Az egyéni vállalkozások számában az évek óta tartó fogyás után már 2010-ben bővülés következett be, ami 2011-ben tovább folytatódott, tárgyév végére azonban 3,7 %-os visszaesés következett be. Az egyéni vállalkozók több mint négytizedét kitevő főállásúak negatív trendje pozitívra váltott, egy év alatt 4,5 %-os gyarapodás mérhető. A mellékállásúak száma és súlya az egyéni körön belül folyamatosan bővült, tárgyévben csupán 37 darabbal gyarapodott, így az egyéni körnek már 40 %-a végzi munkaviszony mellett vállalkozói tevékenységét. Ezzel szemben a nyugdíj mellett vállalkozóké az előző kétévi bővülés után a bázis időszakinak a háromnegyedére esett vissza. Az adószámos magánszemélyek számának növekedése évek óta töretlen ütemben folyt. Számuk és arányuk 2008-ban nőtt meg ugrásszerűen, alapvetően a mezőgazdasági őstermelők regisztrációs kötelezettsége következtében. Tárgyévben az előző évi ütemet meghaladó, 2,5 %-os növekedés jellemezte ezen adózói kört. Az EVA hatálya alá tartozó adóalanyok számában 2006-tól, alapvetően a törvényi változásokkal összefüggésben folyamatos csökkenés tapasztalható, a visszaesés mértéke 2012-ben az előző évihez képest megközelíti a 30 százalékot. Az érvényes közösségi adószámmal rendelkező, a közösségi kereskedelemben részt vevő adóalanyok száma dinamikusan nőtt, 2012. év végén 5.224 adózó szerepelt a nyilvántartásainkban. 14 000 12 000 10 000
8 000 6 000 4 000 2 000 0
11
2.4.
Gazdasági teljesítmények alakulása Teljesítménymutatók - 2012. év Mérték-
Heves megye
egység
2012. év
Nettó árbevétel
MFt
Export árbevétel
Heves m. ország
Index 2012/2007
Index 2012/2011
Magyarország
1 198 036
111,5%
96,8%
73 343 632
111,8%
100,2%
MFt
592 008
139,0%
97,0%
25 512 648
134,2%
102,8%
%
49,4%
Belföldi értékesítés
MFt
606 028
93,4%
96,5%
47 830 984
102,7%
98,8%
1,3%
Hozzáadott érték
MFt
237 874
98,1%
90,7%
14 579 158
115,9%
101,5%
1,6%
Megnevezés
Export/Nettó árbevétel
2012. év
Index Index 2012/2007 2012/2011
34,8%
2012.év 1,6% 2,3% 142,1%
Megyénk gazdasági folyamatainak alakulását az utóbbi években jelentősen befolyásolta a 2008. év utolsó negyedében kezdődő pénzügyi-gazdasági válság. A válság jelei már ebben az évben érzékelhetők voltak, a gazdasági teljesítménymutatók az előző időszakhoz képest lassulást, az országosnál mérsékeltebb növekedést mutattak. A válsághatások gyors megjelenése, begyűrűzése annak következménye, hogy a megye gazdasága meglehetősen nyitott az export és az import magas részaránya miatt. A gazdasági válság hatásai 2009-ben jelentkeztek legerőteljesebben, amikor a megyei főbb teljesítménymutatók már jelentős visszaesést tükröztek az egy évvel korábbihoz képest, és a teljesítmények szűkülése jóval meghaladta az országos átlagot is. 2010. évben az előző évi mélypont után a teljesítmények stabilizálódása a válságból való kilábalás jelei mutatkoztak. A teljesítménymutatók az országosat meghaladó ütemű növekedést tükröztek az előző évihez képest, de a kivitel kivételével még nem érték el a válságot megelőző értéket. 2011. évben további, az előző évinél még dinamikusabb, az országos átlagnál is lendületesebb javulás, fejlődés mutatkozott, s a beruházásokon kívül már csupán a belföldi eladásokból származó bevételek nem érték el a 2007. évi összeget. 2012. évben a kiemelt mutatók - a viszonylag magas bázis után - a megyei vállalkozások együttes gazdasági teljesítményének mérsékelt csökkenését tükrözik. A belföldi értékesítés továbbra sem éri el a 2007. évi értéket, s az előállított hozzáadott érték is visszaesett a válságot megelőző évi szint alá. Ezzel ellentétben, országos viszonylatban - a belföldi eladások kivételével, ahol visszaesés következett be- az egy évvel korábbihoz viszonyítva lassuló, a válság előtti időszakhoz képest pedig dinamikusabb növekedés tapasztalható. Részleteit tekintve, megyei szinten a nettó árbevétel az előző évihez képest csökkent, míg országosan gyakorlatilag stagnálás - 0,2 százalékos növekedés - tapasztalható. A megyei székhelyű társaságok mintegy 1.198 milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak, 3,2 százalékkal kisebb összeget az előző évinél. A megyei eladások értéke - hasonlóan az országoshoz - közel 12,0 százalékkal meghaladta a válság előtti, 2007. évi értéket. A gazdaság húzóereje továbbra is a kivitel, mely a 2009. évi drasztikus visszaesés után 2011-ig mind megyei, mind országos szinten igen dinamikusan növekedett. A megyei társaságok határon kívüli értékesítésének bővülése ez idő alatt - néhány nagyvállalat teljesítményének köszönhetően- jóval meghaladta a hazai átlagot. 2012. évben azonban a magas bázis után 3,0 %os visszaesés következett be, országosan azonban 2,8 %-kal több eladás irányult külföldre. Az export alakulásánál nem hagyható figyelmen kívül a kulcsvaluták forint árfolyamának változása, mely tárgyévben az USA dollár, az euró és a svájci frank viszonylatában is jelentősen csök12
kent. Az 592 milliárd Ft export - évről évre növekvő hányadát, - tárgyévben már 49,4 százalékát adta az összes megyei bevételnek (bázis:49,3 %), ezáltal majdnem 10 százalékponttal múlta felül a válság előtti 2007. évi arányt. Országosan az export súlya a megyeinél erőteljesebben, 0,9 százalékponttal 34,8 százalékra növekedett az egy évvel korábbihoz képest, mely 5,8 százalékponttal magasabb a válság előtti, 2007. évi export-hányadnál. Ugyancsak kedvezőtlen, hogy a határon túli értékesítés mérséklődésével párhuzamosan, s annál valamivel nagyobb ütemben, a hazai felvevőpiac is szűkült. A társaságok 2012. évi belföldi eladásokból származó 606 milliárd Ft bevétele – a nemzetgazdasági 1,2 százalékos átlagot meghaladó – 3,5 százalékos csökkenés eredménye, mely 5,7 százalékos infláció mellett következett be (Bázis:3,9 %). Összege 6,6százalékkal elmarad a válság kirobbanását megelőző időszakétól, szemben az országossal, amely 2,7 %-kal túlhaladta azt. A forgalom, a belső fogyasztás alakulását számos tényező – gazdasági körülmények, törvényi változások hatása – befolyásolta. Kedvező, hogy a reáljövedelmek emelkedtek. A működő társas vállalkozásoknál alkalmazásban állók átlagbére 2012. évben az előző évihez képest 6,4 százalékkal (országosan 7,9 százalékkal) nőtt, ami reálértéken is növekedést jelent. A gazdasági teljesítmények alakulását a forgalom alakulásánál jobban kifejezi a társasági adóbevallások adataiból számított, az előállított új értéket mérő hozzáadott érték mutató, mivel nem tartalmazza az anyag- és anyagjellegű költségek halmozódását. Hozzáadott érték és elemei - 2012. év Heves megye
egység
2012. év
Hozzáadott érték, millió Ft
MFt
237 874
98,1%
90,7%
14 579 158
115,9%
101,5%
1,6%
Korrigált üzleti eredmény
MFt
35 224
54,0%
62,7%
4 369 316
113,1%
98,4%
0,8%
Amortizáció
MFt
50 778
112,8%
94,1%
2 757 801
114,0%
99,3%
1,8%
Bérköltség
MFt
104 770
124,1%
102,6%
5 122 276
125,1%
106,7%
2,0%
Bérjellegű egyéb költség+TB jár.
MFt
47 090
100,2%
93,9%
2 229 398
101,6%
97,5%
2,1%
Megnevezés
Magyarország Index Index Index Index 2012/2007 2012/2011 2012/2007 2012/2011 2012. év
Heves m. ország
Mérték-
2012.év
Az előző kétévi növekedést követően a társaságok által megtermelt hozzáadott érték is kedvezőtlenebbül alakult. A 2012. évi megyei 237,8 milliárd Ft-os összeg majdnem tizedével kevesebb az egy évvel korábbinál, míg országosan - ugyan jelentős lendületvesztés után - még 1,5 százalékos bővülés tapasztalható. Ennek hatására a megyei szinten számított hozzáadott érték ismét elmaradt a válságot megelőző 2007. évitől, ugyanakkor nemzetgazdasági szinten már 15,9 százalékkal több új értéket állítottak elő. Összetevőit tekintve a hozzáadott érték egyes elemei a bérköltség kivételével mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest. A korrigált üzleti eredmény (az üzemi eredmény egyéb ráfordításokkal növelt és egyéb bevételekkel csökkentett értéke) az előző évi 8,7 százalékos bővülést követően tárgyévben - az országosnál jóval drasztikusabban, az előző évinek több mint harmadával zsugorodott, így alig több mint felét teszi ki a 2007. évi értéknek, az országos 13,1 százalékos túlteljesítéssel szemben. Heves megyében a korrigált üzleti eredmény részaránya (14,8 %) a megtermelt új értékből alacsonyabb a hazai átlagnál (30,0%), 12,1 százalékponttal elmarad a 2007. évitől, ezzel szemben országos szinten a visszaesés jóval kisebb, mindösszesen 0,7. A bérköltségek 2,6 %-os bővülése 4,4százalékkal mérsékeltebb az országos átlagnál, ezzel a hozzáadott érték legnagyobb hányadát, 44,0 százalékát teszi ki (az országos aránya ennél kisebb, 35,1 %). A bérjellegű egyéb költségek társadalombiztosítási járulékokkal együttesen számított összege az előző évi 18,8 13
százalékos növekedés után a tárgyidőszakban – a bérnövekedéssel ellentétesen mozogva - jelentősen, megyénk társaságainál 6,1 százalékkal, országosan mindössze 2,5 százalékkal mérséklődött. A válság előtti időszakhoz mért bővülés rendre: 0,2, illetve 1,6 százalék. Az elszámolt amortizáció az országosnál (0,7 %) nagyobb ütemben közel 6 százalékkal kisebb összeget tett ki az előző évihez viszonyítva, ezzel a hozzáadott értéken belül több mint 20,0 százalékos súllyal szerepel. A megye nagyságrendjét jól tükrözi az országos teljesítménymutatókból való részesedése, mely 2012. évben kismértékben visszaesett az elmúlt évihez képest, 1,3-2,3 százalék között alakult, mely azonban lényegesen elmarad a népességen belüli hányadunktól (3,1 százalék).
2.5.
Beruházások
A megyei székhelyű társaságok 2012. évben 56,8 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásokra, mely 7,8 százalékkal több az előző évinél, ellentétben az országos kismértékű csökkenéssel. A legnagyobb mértékű (2,7 milliárd Ft) bővülés az építőiparban, és az energia ágazatban (2,2milliárd Ft) következett be, de közel egy milliárd Ft növekedés történt a élelmiszeriparban is. Jelentős, de egy milliárd Ft alatti csökkenés tapasztalható a vegyiparban, kohászatban és a gépiparban is. A fejlesztési célú ráfordítások Nem anyagi ágak; Mező-erdőgazd.; Élelmiszeripar; Egyéb ágazatok; 10,4% 3,8% 5,6% összege ágazatonkénti rendkívül nagy szóró7,1% Vegyipar; 0,5% Közlekedés; 5,9% dást mutat. A vezető beruházó a megyébencsökkenése ellenére - továbbra is a gépipar Kohászat; 6,9% Kereskedelem; volt, melyet az energiaipar és a nem anyagi 5,9% ágak beruházása követett. A többi ágazat részesedése nem érte el a 10 százalékot. Építőipar; 8,0% Energiaipar, Vízterm., Hulladékgazd.; 16,3%
2.6.
Gépipar; 29,6%
Forrás: NAV
Gazdasági szerkezet
Heves megyében az ágazati teljesítmények megoszlása számottevően nem változott a bázis időszakhoz képest. 2012. évben is az ágazati szintű teljesítmény és jövedelemmutatók nagymértékű szóródása figyelhető meg. A megye gazdaságának ágazati szerkezetére jellemző néhány ágazat – ezen belül néhány társaság – meghatározó súlya. A gazdasági ágak közül változatlanul a gépipar, a kereskedelem és az energiaipar bír kiemelt jelentőséggel. Együttes részesedésük nagyságrendjét a főbb teljesítménymutatókból a gépipa14
ri ágazat jelentősen mérséklődő teljesítménye determinálta, ugyanis a másik két ágazat esetében növekedés tapasztalható.
Kiemelt ágazatok főbb adatai - 2012. év
Megnevezés
Nettó árbevétel Millió Ft
Heves megye össz. (M Ft)
1 198 036
Részarány, %
100%
Gépipar (M Ft)
551 900
Részarány, %
46,1%
Energiaipar, vízterm, hulladékg (M Ft) Részarány, % Kereskedelem (M Ft) Részarány, %
3 kiemelt ág együtt (MFt)
117 759
B%
96,8%
182 427
95,0%
Részarány, %
71,1% 345 950 28,9%
237 874
B%
90,7%
57 334
100,6%
62 186
71,5%
17 677
103,2%
137 197
90,4%
100 677
101,4%
142,4%
9 131 24 518 3 462
86,9%
37 111
96,4%
16 228
86,3%
Millió Ft
96 404
B%
113,2%
28 690
87,7%
29,8% 103,6%
32 971
114,3%
34,2% 150,5%
5 682
129,6%
5,9%
101,5%
67 343
1797,1%
29 061
69,6% 30,4%
Hozam (Ad.er.+Amort.)
100%
6,5%
57,7% 42,3%
53 339
B%
46,0%
7,4%
99,6%
Millió Ft
17,1%
26,1% 115,9%
Adózás előtti eredmény
100%
24,1%
15,2%
852 086
Millió Ft
100%
9,8%
Heves megye 3 kiemelt ág nélkül (M Ft) Részarány, %
Hozzáadott érték
102,1%
69,9% 151,4%
30,1%
Forrás: NAV
A nettó árbevételnek már több mint héttizede, a belföldi eladások növekvő hányada, több mint fele, mérséklődése ellenére a kivitelnek és a hozzáadott értéknek rendre: 88,0 százaléka, illetve hattizede ebben a három kiemelt ágazatban realizálódott. Ezen ágazatok nettó árbevétele összességében a megyei átlagnál jóval kisebb ütemben, az előállított új érték azt meghaladóan csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezzel ellentétben az adózás előtti eredmény és a megtermelt hozam tekintetében - az előző évi erőteljes csökkenés után - kismértékű javulás mutatkozik. A megyei szinten keletkezett nyereség hattizedét, a veszteség mintegy felét, a megtermelt hozam közel kétharmadát az ide tartozó társaságok produkálták. A saját tőke több mint hattizede, a tárgyévi beruházásoknak pedig több mint 50 százaléka a kiemelt ágazatokban működő vállalkozói körnek tulajdonítható. A nem kiemelt ágazatok együttes bevételi mutatója a megyei átlagot meghaladóan, a hozzáadott érték mutatója pedig annál mérsékeltebben csökkent. Az adózás előtti eredmény és a megtermelt hozam tekintetében pedig jelentős bővülés mutatkozik.
15
2.7.
Hatékonysági mutatók alakulása
A jövedelmezőségi mutatók javulása kedvezően befolyásolta a hatékonysági mutatók alakulását is. Ágazati szerkezet: Hatékonysági mutatók - 2012.év Hozzáadott érték
Hozam (Adózott er. + Amort.)
Saját tőke
Létszám
2012. évi fajlagos mutatók
2012. év
2012. év
2012. év
2012. év
Hoz.é. Hoz.é. Hozam Saját tőke Létszám Saját tőke
Heves megye
Mezőgazdaság Élelmiszeripar Vegyipar Kohászat Gépipar Energiaipar, Vízterm., Hulladékgazd. Építőipar Kereskedelem Közlekedés Nem anyagi ágak Egyéb ágazatok* Megye összesen Nemzetgazdaság össz.
összeg
Megoszl.
Index %
összeg
Megoszl.
Index %
összeg
Millió Ft
%
12/11.
Millió Ft
%
12/11.
Millió Ft
%
114,7% 58,6% -71,4% 109,6% 87,7% 98,8% -85,6% 129,6% 88,9% 182,1% 141,1% 113,2% 120,3%
23 413 12 427 2 878 23 214 168 961 102 229 8 127 27 786 16 835 55 199 21 359 462 428 35 115 427
5,1% 2,7% 0,6% 5,0% 36,5% 22,1% 1,8% 6,0% 3,6% 11,9% 4,6% 100,0%
5 268 2,2% 101,2% 4 650 4,8% 8 607 3,6% 103,5% 902 0,9% 1 571 0,7% 94,9% 695 0,7% 21 215 8,9% 89,9% 7 146 7,4% 57 334 24,1% 71,5% 28 690 29,8% 62 186 26,1% 103,2% 28 495 29,6% 12 609 5,3% 108,6% 3 822 4,0% 17 677 7,4% 101,4% 5 682 5,9% 14 825 6,2% 86,7% 5 100 5,3% 22 551 9,5% 94,7% 7 255 7,5% 14 030 5,9% 106,7% 3 967 4,1% 237 873 100,0% 90,7% 96 404 100,0% 14 579 158 101,5% 5 621 311
Megoszl. Index % 12/11.
Megoszl. fő
109,9% 2 270 104,8% 2 593 74,4% 424 97,8% 3 766 100,4% 8 761 98,6% 3 603 108,3% 3 467 107,8% 6 524 104,1% 3 364 115,0% 7 017 107,4% 4 678 102,8% 46 467 102,6% 2 198 186
Index %
%
12/11.
4,9% 5,6% 0,9% 8,1% 18,9% 7,8% 7,5% 14,0% 7,2% 15,1% 10,1% 100,0%
133,5% 102,7% 54,7% 94,7% 89,4% 99,3% 92,6% 100,8% 95,9% 97,0% 97,4% 96,5% 98,9%
%
mFt/fő
22,5% 2 321 69,3% 3 319 54,6% 3 705 91,4% 5 633 33,9% 6 544 60,8% 17 260 155,1% 3 637 63,6% 2 710 88,1% 4 407 40,9% 3 214 65,7% 2 999
51,4% 41,5%
5 119 6 632
%
19,9% 7,3% 24,1% 30,8% 17,0% 27,9% 47,0% 20,4% 30,3% 13,1% 18,6% 20,8% 16,0%
Forrás: NAV
A társaságok által elért hozam az előző évi 3,8 százalékos csökkenés után 13,2 százalékkal növekedett. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy az adózott eredmény oldalon képződött saját forrás majdnem másfélszeresére nőtt. A bővülés annak köszönhető, hogy az építőipar, a nem anyagi ágak és a vegyipar előző évi kimagasló vesztesége nyereségre váltott, de említésre érdemes a kereskedelem, a kohászat és a mezőgazdaság adózott eredményének további növekedése is. A hozammutató nagyobb hányadát, 52,7 százalékát kitevő másik elem, az amortizáció ugyan mintegy 6 százalékkal, 3,2 milliárd Ft-tal csökkent, de ezt bőven felülmúlta az adózott eredmény 14,5 milliárd Ft-os gyarapodása. A legtöbb hozam – az előző évhez hasonlóan – a kimagasló összegben (20,5 milliárd Ft) elszámolt amortizációval összefüggésben, a gépiparban, valamint az adózott eredményből (20,0milliárd Ft) továbbra is legnagyobb arányban részesülő energia szektorban realizálódott. A hatékonysági mutatók alakulását, szintjét jelentősen befolyásolja, hogy az egyes ágazatok mennyire tőke, ill. élőmunka igényesek. Megyei viszonylatban a befektetett tőke hatékonysága (saját tőkére vetített hozzáadott érték) 51,4 százalék, mely 6,9 százalékponttal romlott az előző évihez képest, legjelentősebben a közlekedés, a gépipar, a kohászat és a nem anyagi ágak tekintetében. Az élőmunka hatékonyság – a létszámra vetített hozzáadott érték 6,0 százalékkal gyengült. Megyei átlag feletti visszaesés a gépiparban, a mezőgazdaságban és a közlekedésben mérhető. Jelentős növekedés a vegyiparban, az építőiparban és az energia ágazatban tapasztalható. Az élő munka hatékonysága változatlanul legmagasabb az energiaiparban, gépiparban és a kohászatban. A saját tőkére vetített hozam megyei szinten 20,8 százalék, 1,9 16
százalékponttal magasabb az előző évinél. Az építőipar és a vegyipar területén jelentkezett legnagyobb javulás, a megtérülés azonban az építőipar a kohászat és a közlekedés ágazatokban a legmagasabb. A társas vállalkozások saját tőkéje a vegyipar, a kohászat és az energiaágazat kivételével növekedett, megyei szinten - az előző évinél szerényebben - 2,8 százalékkal, 12,5 milliárd Ft-tal. Legnagyobb összegű növekedés a nem anyagi ágakban, a kereskedelemben, közlekedésben és a vendéglátásban következett be. A saját tőke döntő hányada –nagyságrendben- a gépiparban az energia ágazatban és a nem anyagi ágakban regisztrálható, együttes részesedésük továbbra is mintegy 70 százalék. A társaságok feltőkésítésére fordított un. jegyzett tőke összege a megelőző évi 0,9 százalékos növekedés után 4,1 százalékkal csökkent, míg hazai szinten stagnálás tapasztalható. Legjelentősebb csökkenés a gépiparban és kohászatban következett be. A megyei szintű 112 milliárd Ft jegyzett tőkéből az energiaipar részesedése a legkiemelkedőbb, de jelentős a gépiparban és a nem anyagi ágakban is, a megyei összeg több mint hattizede változatlanul e három nemzetgazdasági ágba összpontosul. A külföldi tőke befektetések 6,4 százalékkal mérséklődtek az elmúlt évhez viszonyítva, alapvetően a gépipart érintő erőteljes, 16 százalékos csökkenés következtében. A kiemelt ágazatok többségében azonban gyarapodás mérhető. A külföldi tőke az ágazatok közül a gépiparban döntő hányadot képvisel a jegyzett tőkéből, de a nem fém ásványtermék gyártásban az energiaszektorban és a vegyiparban is meghaladja az 50 százalékot. A jegyzett tőke majdnem felét képező külföldi tőke közel 80,0 százalékának működése két nemzetgazdasági ágazatra, energiaiparban és a gépiparban koncentrálódik. A jóváhagyott osztalék összege tárgyévben 32,0 milliárd Ft-ot tett ki, mely közel egyharmados bővülés eredménye. Legnagyobb összegű növekedés az energia ágazatban következett be. A megyei szintű összeg legnagyobb hányada, közel kétharmada az energia ágazatban, 14,2 százaléka a gépiparban mérhető. Az ágazatok mintegy felében visszaesés tapasztalható. A 2012. évben gyakorlatilag egyezően az elmúlt évivel 20,2 milliárd Ft osztalék kifizetésére került sor, együttesen több mint háromnegyede az energia szektorban (amely a megyei érték felét teszi ki), a gépiparban, a kohászatban és a kereskedelemben valósult meg. A kiemelt ágazatok felében több volt a kifizetett osztalék az előző évinél.
2.8. Méretnagyság szerint kategorizált vállalkozói körök gazdasági teljesítménye Heves megyében a hibátlan TAO bevallást adó vállalkozások száma mindösszesen 27 db-bal növekedett. A 18 társaságot magába foglaló nagyvállalkozói körben csupán 1db-os bővülés mérhető. A kisvállalkozói kategórián belül a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikro vállalkozások 89 db-os növekedése és a 10-49 fő közötti társaságok 56 db-os csökkenése egyenlegeként a kisvállalkozások száma összességében 33 céggel gyarapodott. Kismértékű (7 db) fogyás jellemezte a középvállalkozói kategóriába tartozók
17
Kisvállalkozás (0-49 fő)
Középvállalkozás (50-249 fő)
Nagyvállalkozás (250 fő és felette)
Nettó árbevétel 2011-ben
27,5%
Nettó árbevétel 2012-ben
27,9%
18,8%
26,2%
24,5%
49,3%
27,9%
22,7%
49,4%
Hozzáadott érték 2011ben Hozzáadott érték 2012ben
23,4%
Létszám 2011-ben
46,1%
Létszám 2012-ben
45,8% 0%
20%
49,1% 53,3%
29,2%
24,7%
27,4% 40%
26,8%
60%
80%
100%
Forrás:NAV számának alakulását. A 8.168 vállalkozás 0,2 százaléka nagy-, 1,4 százaléka közép-, 98,3 százaléka pedig kisvállalkozás. Ez utóbbi kör, döntő hányada, 94,8 százaléka mikro vállalkozás. A megye gazdaságának méretnagyság szerinti szerkezetére tehát továbbra is jellemző a tőkeszegény kisvállalkozások (azon belül a mikro vállalkozások) magas részaránya, a kevés számú, de nagy teljesítményértéket realizáló nagyvállalkozás és egy meglehetősen alacsony hányadot képviselő középmezőny. A befektetett tőke méretnagyság szerinti eloszlása továbbra is egyenlőtlen. Többsége, fogyása ellenére még mindig több mint fele a szűk számú nagyvállalkozásoknál funkcionál, különösen a külföldi tőkéből meghatározó a súlyuk, 70 százalék feletti. A vállalkozások saját tőkéje a kisvállalkozások esetében jelentősebben, 9,3 százalékkal, a többi kategóriában csak igen kismértékben, jóval megyei átlag alatt növekedett. Ennek eredményeként 2012. évben a kisvállalkozások működtették a saját tőke közel 30,0 százalékát, a középvállalkozások részesedése pedig mintegy 15 százalékot tett ki. Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Összesen Ebből: mikrovállalk. (0-49 fő) Megoszl. % (0-9 fő) Megoszl. % (50-249 fő) Megoszl. % >250 fő Megoszl. %
Heves megye Adatszolgáltatók száma
2011. 2012.
Nettó árbevétel Index
Hozzáadott érték Index
Foglalkoztatott létszám Index
Saját tőke Index
Megoszl. %
8 003 8 036 100,4%
98,3% 98,4%
7526 7615 101,2%
92,4% 93,2%
121 114 94,2%
1,5% 1,4%
17 18 105,9%
0,2% 0,2%
2011. millió Ft 2012. millió Ft %
340 870 334 643 98,2%
27,5% 27,9%
173 250 14,0% 171 590 14,3% 99,0%
289 627 224 992 77,7%
23,4% 18,8%
607 720 638 400 105,0%
49,1% 1 238 217 100,0% 53,3% 1 198 035 100,0% 96,8%
2011. millió Ft 2012. millió Ft %
68 684 66 370 96,6%
26,2% 27,9%
35 657 35 151 98,6%
13,6% 14,8%
64 366 54 107 84,1%
24,5% 22,7%
129 322 117 397 90,8%
49,3% 49,4%
262 372 100,0% 237 874 100,0% 90,7%
2011. 2012.
22 217 21 287 95,8%
46,1% 45,8%
12 467 12 436 99,8%
25,9% 26,8%
14 064 12 709 90,4%
29,2% 27,4%
11 891 12 471 104,9%
24,7% 26,8%
48 172 46 467 96,5%
123 329 134 746 109,3%
27,4% 29,1%
66 170 77 397 117,0%
14,7% 16,7%
69 590 70 376 101,1%
15,5% 15,2%
257 036 257 307 100,1%
57,1% 55,6%
449 955 100,0% 462 429 100,0% 102,8%
Index
db db %
Összesen
fő fő %
2011. millió Ft 2012. millió Ft %
8 141 8 168 100,3%
100,0% 100,0%
100,0% 100,0%
Forrás: NAV 18
A gazdasági teljesítmények – az aránytalan tőkeeloszlás következtében – az egyes vállalkozói körök között erősen differenciáltak. Továbbra is meghatározó a nagyvállalkozások szerepe, ugyanis az igen kisszámú nagyvállalkozás a megyei nettó árbevételnek már több mint felét, az export 83 százalékát, a belföldi eladásoknak is már mintegy negyedét produkálta, s e cégek biztosították hozzáadott érték közel felét is. A vállalkozásoknak mindössze 1,4 százalékát kitevő, csupán 114 középvállalkozás részesedése a teljesítménymutatókból az elmúlt évhez képest minden tekintetben valamelyest mérséklődött, a megyei nettó árbevételnek közel ötödét, az exportnak 13 százalékát, belföldi értékesítés majdnem negyedét bonyolította, s ők termelték meg a hozzáadott érték több mint ötödét. Súlyuk tehát a teljesítménymutatók alapján 13-24 százalék körüli. A vállalkozások túlnyomó részét (98,4%) kitevő, összesen 8.036 kisvállalkozáshoz kötődik a befektetett tőkével összhangban az összes bevétel és a hozzáadott érték előző évinél valamivel nagyobb hányada, 28-28 százaléka. A megyei szintű külpiaci értékesítésből gyakorlatilag változatlanul 3,9 százalékkal részesednek, ugyanakkor a belföldi eladások döntő, növekvő hányadát, több mint felét továbbra is ők bonyolították. A jövedelmezőség mindegyik kategóriában javult az előző évhez képest. A nagyvállalkozások adózás előtti eredménye 9,2 százalékkal növekedett, ők produkálták a megyei szintű 53,3 milliárd Ft adózás előtti eredmény legnagyobb hányadát, mintegy kétharmadát. A közepes méretű vállalkozások az előző évi 2,2 milliárd Ft negatív eredmény után tárgyévben 6,0 milliárd Ft nyereséget produkáltak. A kisvállalkozások eredmény pozíciója jelentősen, 65,5 százalékkal 11,7 milliárd Ft-ra növekedett, ezen belül a mikro vállalkozásoké, az előző évinek több mint négytizedével 5,6 milliárd Ft-ra. A kis és közepes vállalkozások a megye teljesítményéből jelentős súllyal bírnak, jóval nagyobb azonban a foglalkoztatásban betöltött szerepük. Bár az előző évihez képest mérséklődés következett be bevallásokban feltüntetett létszám tekintetében, de a társas vállalkozások 46.467 fős átlagos állományi létszámának mintegy 45,8 százaléka kisvállalkozásoknál regisztrálható. A közepes méretű vállalkozásoknál ez az arány 27,4, míg a teljesítmény-mutatók tekintetében meghatározó súllyal bíró nagy vállalkozásoknál 26,8 százalék. Az átlagos állományi létszám 73,5 százaléka tehát a kis- és középvállalkozásoknál mutatható ki, azonban az átlagkeresetek ebben a körben - 10,0 százalékot meghaladó növekedés ellenére is - jóval alacsonyabbak a nagyvállalkozásokénál. A kisvállalkozásoknál számított 1 főre jutó 1.505 ezer Ft átlagkereset jóval elmarad a megyei átlagos értéktől, annak mintegy kétharmadát teszi ki. Különösen a mikro vállalkozásoknál kimutatott átlagbér alacsony, mely mindössze 14,0 százalékkal haladja meg a (93.000 Ft/hó, 1.116 ezer Ft/év) minimálbért, szemben a nagyvállalkozásoknál alkalmazottak – minimálbér 3,2-szeresét kitevő – 3.610 ezer Ft átlagkeresetével. A középvállalkozásoknál az alkalmazottak átlagbére jelentősen, mintegy 10 százalékkal emelkedett, a megyei átlagot azonban még így sem éri és mindössze hattizede a nagyvállalkozásoknál alkalmazottakénak. A befektetett tőke hatékonysága mindegyik méretnagyság szerinti vállalkozói kategóriában romlott a bázis időszakihoz képest. Így a saját tőkére vetített hozzáadott érték a kisvállalkozói körben 6,4 százalékponttal 49,3 százalékra csökkent, de így is kedvezőbb, mint a nagyvállalkozásoké, ahol 45,6 % a számított érték. A középvállalkozásoknál visszaesése ellenére továbbra is a legmagasabb a befektetett tőke hozadéka, 76,9 százalék, amely meghaladja a megyei 19
(51,4 százalék) és nagyvállalkozói átlagot is. Tehát a kis- és középvállalkozói körben relatíve kedvezőbb a befektetett tőke hatékonysága. Az élő munka hatékonysága a kisvállalati kör kivételével ugyancsak mindenütt romlott. Legnagyobb, megyei átlagot jóval meghaladó, 13,4 százalékos visszaesés a nagyvállalati körben tapasztalható. Az egy fő által éves szinten előállított hozzáadott érték a kisvállalkozásoknál 3.118 ezer Ft, a közepes méretűeknél átlagosan 4.257 ezer Ft, mindkét kategóriában lényegesen alacsonyabb a nagyvállalatokénál (9.414 ezer Ft), ahol a korszerű technikai felszereltség biztosítja a munkaerő magasabb termelékenységét.
2.9.
Kistérségi teljesítmények
Heves megyében hét kistérséget határoltak le, melyek között gazdasági téren erőteljes különbségeket találunk. Kistérségek gazdasági mutatói - 2012. év
Heves megye
Lakosság szám
Saját tőke
Nettó árbevétel
Hozzáadott érték
2012.12.31
2012. év
2012. év
2012. év
Megoszl. %
fő
Megoszl. %
MFt
Megoszl. %
MFt
MFt
Megoszl. %
Egy lakosra jutó Saját
Hozzáadott
tőke
érték
ezer Ft/fő
ezer Ft/fő
1.
2.
3.
4
5
6
7
8
9=3/1
10=7/1
Egri Gyöngyösi Hatvani Kiemeltek összesen Hevesi Füzesabonyi Pétervásárai Bélapátfalvai Nem kiemeltek
82 911 73 460 50 872 207 243 35 116 30 396 21 381 12 200 99 093
27,1% 24,0% 16,6% 67,7% 11,5% 9,9% 7,0% 4,0% 32,3%
110 832 159 560 145 415 415 807 13 544 18 717 9 206 5 155 46 622
24,0% 34,5% 31,4% 89,9% 2,9% 4,0% 2,0% 1,1% 10,1%
346 214 241 488 487 899 1 075 601 33 606 56 978 24 112 7 739 122 435
28,9% 20,2% 40,7% 89,8% 2,8% 4,8% 2,0% 0,6% 10,2%
73 345 89 348 47 640 210 333 7 248 11 321 6 812 2 161 27 542
30,8% 37,6% 20,0% 88,4% 3,0% 4,8% 2,9% 0,9% 11,6%
1 337 2 172 2 858 2 006 386 616 431 423 470
885 1 216 936 1 015 206 372 319 177 278
Megye összesen Nemzetgazdaság
306 336 9 908 798
100,0%
1 510 3 544
777 1 471
462 429 100,0% 1 198 036 100,0% 237 875 100,0% 35 115 427 73 343 632 14 579 158
Forrás: NAV
Fontosabb gazdasági mutatók megoszlása kistérségenként - 2011. év
Eger
Gyöngyös
28,9%
Nettó árbevétel Export
29,6%
Hozzáadott érték
30,8%
Bér
34,8%
Létszám
37,6%
Saját tőke
24,0%
Külföldi tőke
30,9% 0%
Hatvan
20,2%
Nem kiemelt kistérségek
40,7%
10,2%
61,3%
4,6%
4,5% 20,0%
37,6% 28,0%
24,0%
23,7% 34,5%
20,7% 31,4%
40%
13,2% 18,0% 10,1%
53,2% 20%
11,6%
13,1% 60%
80%
2,9%
Az egri, a hatvani és a gyöngyösi körzet gazdasági súlya meghatározó, ami abban is megmutatkozik, hogy míg a lakosok 67,7 százaléka él a hozzájuk tartozó településeken, addig ebben a három kistérségben működik a megyei összes befektetett saját tőke ki-
100%
20
lenctizede, és ezzel összefüggésben itt realizálódik a hozzáadott érték 88,4 százaléka is (Bázis rendre:68,6-90,0-89,7%). Az itt működő társaságok produkálták a nettó árbevétel 89,8 százalékát, s ide koncentrálódott a kivitel ennél is nagyobb hányada, 95,5 százaléka. A három kiemelt térségben regisztrálható a bevallásokból összesített állományi létszám több mint nyolctizede. Ebben a három térségben lényegesen több a vállalkozás, mint a megye egyéb részein, itt működik a vállalkozások 81,3 százaléka. Heves megyében 2012-ben ezer lakosra 27 társas vállalkozás jutott, ezen belül a fejlett térségek átlaga Forrás: NAV
32, a kevésbé fejlettekké mindössze 16. A nagy tőkeerejű és létszámú, gyors fejlődést produkáló vállalkozások is főleg ezekbe a térségekbe települtek, míg az infrastrukturális szempontból fejletlenebb térségek a befektetők szempontjából nem bizonyultak annyira vonzónak. Az egy lakosra jutó hozzáadott érték a megyében 777 ezer Ft volt 2012. évben (Bázis:859 ezer Ft/fő). A kiemelt térségekben képződő fajlagos új érték mintegy 30 %-kal magasabb a megyei átlagnál, s több mint három-és félszerese a nem kiemeltekének. Az egy lakosra jutó befektetett saját tőke tárgyévben 1.510 ezer Ft volt, a kiemelt térségekben közel harmadával több a megyei átlagnál, a nem kiemelt körzetekben pedig a megyei átlagnak alig több mint 30,0 százaléka. Az egy lakosra jutó nettó árbevétel, export valamint saját tőke a hatvani kistérségben a legmagasabb, míg a fajlagos belföldi értékesítés és a hozzáadott érték a gyöngyösiben. A három kiemelt térség súlya a megyei teljesítményekből az előző évhez képest kismértékben mérséklődött. A megye négy nem kiemelt kistérségében, ahol a lakosság mintegy 32,3 százaléka él, a befektetett saját tőkének - gyakorlatilag változatlanul- csupán 10,0 százaléka működik, és a vállalkozások a hozzáadott értéknek mindössze 11,6 százalékát (Bázis: 10,3 %) állítják elő. Kistérségek gazdasági mutatóinak alakulása - 2012. év
Heves megye Vállalkozások száma, db Index:2011/2010.év, % Saját tőke, MFt Index:2011/2010.év, % Nettó árbevétel, MFt Index:2011/2010.év, % Export, MFt Index:2011/2010.év, % Hozzáadott érték, MFt Index:2011/2010.év, % Adózás előtti eredmény, MFt Index:2011/2010.év, % Foglalkoztatottak száma, fő Index:2011/2010.év, % Átlagbér, eFt/fő Index:2011/2010.év, %
Megye összesen
Egri
Gyöngyösi Hatvani
8 168 3 528 2 084 1 025 100,3% 101,1% 100,1% 99,1% 462 429 110 832 159 560 145 415 102,8% 101,3% 102,9% 103,3% 1 198 036 346 214 241 488 487 899 96,8% 91,3% 86,5% 107,9% 592 008 175 530 27 238 362 749 97,0% 88,7% 63,8% 105,0% 237 875 73 345 89 348 47 640 90,7% 90,4% 92,4% 82,8% 53 340 8 874 30 718 8 575 142,4% -1546,0% 104,0% 147,9% 46 467 17 480 11 031 9 602 96,5% 95,8% 88,7% 107,2% 2 255 2 088 2 658 2 616 106,4% 107,5% 105,7% 103,8%
Hevesi 473 102,2% 13 544 113,6% 33 606 104,1% 7 022 108,9% 7 248 108,8% 1 708 277,3% 2 665 102,5% 1 547 115,4%
Füzesabonyi Pétervásárai Bélapátfalvai 485 98,0% 18 717 96,8% 56 978 88,4% 6 486 88,3% 11 321 101,7% 1 696 245,1% 3 117 90,5% 1 755 108,7%
364 100,0% 9 206 105,3% 24 112 107,4% 11 174 128,1% 6 812 106,6% 1 645 195,4% 1 815 107,8% 1 760 108,1%
209 97,2% 5 155 106,9% 7 739 93,4% 1 809 108,5% 2 161 76,7% 124 22,5% 757 93,9% 1 387 109,6%
Forrás: NAV
Az értékelhető bevallást adó vállalkozások száma kistérségenként tekintve is alig változott, az egri és hevesi térségekben valamivel megyei átlag feletti bővülés, a többiben gyakorlatilag 21
stagnálás tapasztalható. A vállalkozások által befektetett saját tőke a füzesabonyi kivételével minden térségben növekedett. A nettó árbevétel a hatvani, pétervásárai és hevesi térségekben bővült, a többi kistérségben a megyei átlagot jóval meghaladó visszaesés figyelhető meg. A kivitel megyei szintű visszaesését az egri, gyöngyösi és a füzesabonyi körzetben működő társaságok határon túli eladásainak - kimagasló bázist követő - drasztikus csökkenése okozta. A megtermelt hozzáadott érték a három kiemelt térségen kívül még a bélapátfalvaiban zsugorodott. A vállalkozások adózás előtti eredménye minden kistérségben pozitív egyenleget mutatott. A hatvani és hevesi és pétervásárai térségek vállalkozásai az előző évinél összességében kevesebb statisztikai létszámot szerepeltettek bevallásaikban, mint egy évvel korábban, míg a többi térségben e tekintetben növekedés tapasztalható. A gazdasági fejlettségbeli különbségek a keresetekben is visszatükröződnek. A 2012. évi átlagbérek kistérségenkénti eltérése jelentős, 1.387 ezer Ft/fő/év (bélapátfalvai térség) és 2.658 ezer Ft/fő/év (gyöngyösi térség) között szóródik. Csupán a hatvani és gyöngyösi térségben számított átlagbér haladja meg a megyei átlagot.
3. Kötelező kamarai regisztráció 3.1.
Regisztráció
A kötelező regisztrációban összességében 25.108 db vállalkozás adata szerepel, melyből agrártevékenységgel tisztítottan aktív 20811 db Az informatikai rendszerben a beérkezett információk alapján 19.881 db aktív, 1163 db vállalkozás felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlés alatt van. Potenciálisan a 18.738 db vállalkozásból fizetési kötelezettség teljesítésére felszólító levelet 2012. évet érintően 4863 db, míg 2013. évet érintően 7.850 db vállalkozás kapott. A megkeresések közül 850 db-os sikertelen kézbesítési státusszal került vissza a kamarához. Az állami nyilvántartásokra alapozva jelenleg 25.108 vállalkozás adata szerepel az informatikai rendszerben. Heves megye tekintetében a jelzett vállalkozói körre vetítve 49% teljesítette a feltételeket
Forrás: HKIK
22
3.2.
Vállalkozások mérete
Járásonként a kis, közép és nagyvállalatok területi elhelyezkedése mutat érdekes képet Nagyvállalatok csak az Egri, Gyöngyösi és Hatvani járásokban találhatóak, ezek köré épült ki egy kis és középvállalkozói réteg, mely konstruktív együttműködésre törekszik velük. A megye északi és déli területeire inkább a kis és közép vállalkozások jelenléte jellemző. Ez megerősíti azt a megállapítást, mely az ezekre a területekre jellemző alacsony logisztikai infrastruktúra hatásának, valamint a szakképzett munkaerő hiányának tudható be.
Forrás: HKIK
3.3.
Nettó árbevétel
Elemzésre került a járásonkénti árbevétel eloszlása, megyei adatokhoz viszonyítva. Ebben az vizsgálva lett, hogy az egyes árbevételi kategóriába besorolt vállalkozások részarányai hogyan oszlanak meg a területek függvényében. A 100mFt alatti árbevétel elérő vállalkozások két százaléka a Bélapátfalvi, negyvenhárom százaléka az Egri, hat százaléka a Füzesabonyi, huszonhárom százaléka a Gyöngyösi, tizennégy százaléka a Hatvani, 5 százaléka a Hevesi és 6 százaléka a Pétervásárai járásokban képződött (8. ábra). Jellemzően a további árbevételi kategóriák is hasonló arányokat mutatnak, kivéve az 50.000mFt fölötti árbevételt produkáló vállalkozásokat. Itt megfordulnak az arányok és a Hatvani harminchárom, a Gyöngyösi harmincegy és az Egri járás tizenkilenc százalékkal részesedik a megyei statisztika szerint. Ez azt is jelenti, hogy a legnagyobb árbevételt elérő vállalkozások a megye nyugati részén találhatóak. Valószínűleg itt már szerepe van a logisztikai és humán erőforrások meglétén túl a főváros, Budapest távolságának is.
23
Forrás: HKIK
3.4.
Átlagos statisztikai létszám
Járásonként vizsgálva az átlagos statisztikai létszámokat (10. ábra), a megyei adathoz viszonyítva a 2-10 főt foglalkoztató vállalkozások két százaléka a Bélapátfalvi, negyvenegy százaléka az Egri, hét százaléka a Füzesabonyi, huszonnégy százaléka a Gyöngyösi, tizenöt százaléka a Hatvani, öt százaléka a Hevesi és hat százaléka a Pétervásárai járások között oszlik meg. A 205 fő fölött foglalkoztató vállalkozások kizárólag az Egri (ötvenhat százalék), Gyöngyösi (huszonkét százalék) és Hatvani járásokban (huszonkét százalék) találhatóak. Érdekes következtetés vonható le, ha összevetjük a három járásban található legnagyobb árbevételt elérő és legnagyobb foglalkoztatott létszámmal rendelkező statisztikai adatokat. Az árbevétel tekintetében a Hatvani, még a foglalkoztatás esetén az Egri járás szerepe domináns. E szerint az élőmunka ráfordítás az utóbbi esetében nagyobb, az automatizált termelés és gépesítettség pedig a megye nyugati részén fejlettebb.
24
Forrás: HKIK
4. 2013. évi folyamatok Heves megyében 2013. I. félévben mérséklődött a halálozások száma és kevesebb gyermekszületett, mint az előző év azonos időszakában. A népsűrűség 2013. január 1-jén 84 fő/km2 volt, kisebb, mint az előző év azonos időpontjában. A KSH munkaerő-felmérése alapján csökkent a gazdaságilag aktívak száma (121,6 ezer fő), ezen belül a foglalkoztatottaké emelkedett, a munkanélkülieké jelentősen visszaesett. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2013. június végén a megyében az álláskeresők száma 18,9 ezer főt tett ki, ami elmaradt az egy évvel korábbitól. Az álláskeresők23%-a maximum három hónapja, 35%-a több mint egy éve, 13%-a két éven túl szerepelt a regisztrációban. Az álláskeresők 12%-a pályakezdő, számuk 9,4%-kal nőtt a 2012. júniusi zárónaphoz képest. A 25 évnél fiatalabbak 2,3%-kal kevesebben voltak, mint egy évvel korábban. A megyében a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma (765) csökkent, egy betöltetlen álláshelyre25 fő jutott. Szociális ellátásban 7873 fő, álláskeresési járadékban 1309 fő részesült, mindkét esetben kevesebb, mint 2012 azonos időpontjában. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint a Heves megyei székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámtól függetlenül a költségvetési és a társadalombiztosítási intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél az idei év első felében átlagosan 57,4 ezer fő állt alkalmazásban , ami kevesebb mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete – családi kedvezmény nélkül számolva – 6,8%-kal magasabb, mint 2012. január-júniusban. Az egyéb munkajövedelem aránya az összes munkajövedelemből átlagosan 4,3%-ot képviselt, kiugróan magas volt ez a hányad az építőiparban, ahol ennek kétszeresét érte el.
25
Június végén több gazdasági szervezetet (51712) tartottak nyilván, mint egy évvel korábban. 36,4 ezer önálló vállalkozó és 11,3 ezer társas vállalkozás szerepelt a regisztrációban A megfigyelt megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke folyó áron (25,6 mrd Ft) emelkedett. Egy lakosra 83,7 ezer forint teljesítményérték jutott, ami több az észak-magyarországi régió átlagánál. Az ipari termelés a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján meghaladta a tavalyi év első felének teljesítményét. A 49 fő felettimegyei székhelyű ipari vállalkozások termelése és értékesítése is bővült. A megyei székhelyű 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek kibocsátása az előző év azonos időszakához viszonyítva mindkét negyedévben nőtt, így a félév egészét tekintve 386,6 milliárd forintra emelkedett. Egy alkalmazásban állóra 24,1 millió forint termelési érték jutott. Az iparban a termelékenység összességében 4,8%-kal javult, a termelés volumenének 6,9%-os bővülése és az alkalmazotti létszám 2%-os növekedésének együttes hatására. Az értékesítés 6,8%-kal nőtt, ezen belül az export 7,1 a belföldi eladások 5,7%-kal.. Az építőipari termelés volumene – a 4 főnél többet foglalkoztató Heves megyei székhelyű építőipari vállalkozások adatai alapján – 2013. I. negyedévében kis mértékben csökkent, a II. negyedévben viszont közel 22%-kal nőtt, így összességében január-júniusban 14%-kal nagyobb az előző év azonos időszakinál. A megye kereskedelmi szálláshelyein emelkedett mind a külföldi, mind a belföldi vendégek száma és az általuk eltöltött vendégéjszakáké is. Az összes bruttó árbevétel 5,6 milliárd forintot tett ki, melynek 48%-a szállásdíjból, 22%-a vendéglátásból származott, a fennmaradó rész szállás díjba foglalt egyéb bevétel, egyéb, illetve wellness szolgáltatás volt.
26
