TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY. Bécs AUSZTRIA. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY

Bécs

AUSZTRIA

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

Budapest 2008

Ausztria 2008

Tartalom

VezetĘi összefoglaló ................................................................................................................................ 2 Gazdasági–politikai háttér........................................................................................................................ 4 Demográfia .............................................................................................................................................. 4 Egészségügyi rendszer............................................................................................................................ 5 Társadalombiztosítás............................................................................................................................... 5 A kötelezĘ betegbiztosítás szolgáltatásai ............................................................................................. 8 A kötelezĘ egészségbiztosítás forrásai .............................................................................................. 10 Egészségügyi szolgáltatások ................................................................................................................. 11 Alapellátás és járóbeteg-szakellátás .................................................................................................. 11 FekvĘbeteg-ellátás ............................................................................................................................. 13 Egészségügyi dolgozók ......................................................................................................................... 17 Gyógyszerpiac ....................................................................................................................................... 17 Reformok ............................................................................................................................................... 18 Az egységes tervezés, koordináció és finanszírozás kialakítása ....................................................... 19 Források................................................................................................................................................. 29 1. sz. melléklet ....................................................................................................................................... 30

1

Ausztria 2008

AUSZTRIA 2008 Vezetęi összefoglaló A 8,3 millió lakosú Ausztriában az egészségügy rendszere társadalombiztosításon alapul. Az országban 22 szociális (nyugdíj, baleset, betegbiztosítás) biztosító közül 19 foglalkozik betegbiztosítással, ezek területi és foglalkoztatási kategóriába tartozás alapján szervezettek. Minden tartomány rendelkezik egy területi biztosítóval, rajtuk kívül a közalkalmazottaknak, a vállalkozóknak (ipari és kereskedelmi), a mezĘgazdaságban dolgozó vállalkozóknak valamint a bányászoknak és vasutasoknak van önálló biztosítójuk, valamint 6 vállalati biztosító is mĦködik még az országban. A biztosítók között nincs verseny. Egyes csoportok: pl. az orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek stb., kiléphetnek a kötelezĘ betegbiztosítás rendszerébĘl. A törvény által elĘírtak szerint a lakosok foglalkozásuk vagy lakóhelyük szerint kerülnek besorolásra a biztosítóhoz. Az egészségügyi rendszerben a hatáskörök megoszlanak a szövetségi kormány és a kilenc tartományi hatóság között. A kormány felelĘs az egészségügyi ellátásért a törvényben rögzített kivételek mellett. A legfontosabb kivétel a kórházi szektor, ahol a kormány felelĘssége az alaptörvényre terjed ki, amely alkalmazása a tartományok hatásköre. Szövetségi feladat a kórházi szektor egészségügyi szakmai felügyelete, ellenĘrzése. Az állami és a magánszektor egyaránt részt vesz a szolgáltatásokban. 2005-ben az egészségügyi kiadások a GDP 10,2%-át tették ki 1 . Az országban az egészségügy finanszírozása több forrásból ered. 2004-ban a társadalombiztosítás az összes egészségügyi kiadás körülbelül 45%-át adta, adóból (szövetségi kormány, tartományi és helyi önkormányzatok) finanszírozták a kiadások 25%-át, és a magánkiadások is 25%-ot tettek ki. (A fennmaradó kb. 5% a beruházásokat jelentette, fĘként állami forrásból.) A kórházon kívüli ellátás szereplęi a társadalombiztosítókkal szerzędnek. (A kereteket szerzĘdésben az Osztrák Társadalombiztosítás FĘszövetsége és az orvosi kamarák tartományi szervezetei határozzák meg; szabályozzák a honoráriumokra, a szolgáltatások mennyiségére, a szolgáltatók számára és az orvosi szolgáltatások díjazására vonatkozó feltételeket. Amennyiben nem születik megállapodás, a reformtervek szerint a jövĘben ilyen esetekben egyedi szerzĘdések köthetĘk.) A kórházak finanszírozása részben (mintegy 50%) a tartományi alapokon keresztül történik, amelyek a társadalombiztosítás forrásain (40%) kívül szövetségi, tartományi és helyi önkormányzati pénzeszközöket (kb. 10%) tartalmaznak. Ebben a formában a biztosítók által nyújtott finanszírozást a szövetségi kormány és a tartományok között kötött megállapodások szabályozzák úgy az állami kórházak, mint az ellátásban résztvevĘ magánkórházak számára. Ez az összeg a 9 tartományi alapon keresztül jut el a kórházakhoz, a teljesítményelvĦ kórház-finanszírozási rendszer alapján. A teljesítményelvĦ kórház-finanszírozási rendszer keretében a magánkórházak (szanatóriumok) meghatározott eseteinek, illetve szolgáltatásainak finanszírozását is a társadalombiztosítás végzi a Magánkórházak Finanszírozási Alapjába történĘ befizetés révén. Itt olyan szolgáltatások térítésérĘl van szó, amelyek a kötelezĘ betegbiztosítás hatáskörébe tartoznak. A kórházak költségvetésének fennmaradó 50%-ából 40% a tulajdonosok hozzájárulása (beruházási és fenntartási költségek), 10% magánbiztosítás vagy önrész. Ezek az összegek közvetlenül a kórházakhoz 1

Egyes korábbi források (pl. WHO-HFA) még más számítási elv alkalmazásával képzett mutatókat közölnek, ezek szerint ez az érték 7-8% körül alakult.

2

Ausztria 2008 kerülnek. A finanszírozási rendszerben a helyi autonómia következtében tartományonként jellemzĘek a különbségek. A lakossági önrész a járóbeteg-ellátásban részben az e-card éves költsége (a lakos tehát itt nem a szolgáltatás igénybevételekor, és nem a szolgáltatónak, hanem a társadalombiztosításnak fizet), részben meghatározott biztosítóknál százalékban kifejezett kezelési hozzájárulás (közalkalmazottakat, vállalkozókat tömörítĘ biztosítók esetében 20%, vasutasok és bányászok biztosítói esetében 14%). Szintén a járóbeteg-ellátásban a nem szerzĘdött orvos felkeresése esetében a szerzĘdött orvos díjának csak 80%-át térítik a biztosítók. További önrész fizetendĘ a kórházi ellátásban napidíj formájában és a hozzátartozó családtagok ellátásánál 10%-os mértékben. Rehabilitáció és preventív célú ellátás esetében (pl. gyógyfürdĘ) szintén napidíjat kell fizetni. Gyógyszerekért receptdíjat, gyógyászati segédeszközökért százalékos díjat (10%) számolnak fel. Az önkéntes magánbiztosítás, amellyel a lakosság harmada rendelkezik, legnagyobb arányban a jobb kórházi elhelyezés külön felszámított költségeit finanszírozza, valamint napi juttatást nyújt a kórházi tartózkodás idejére. A reformoknak köszönhetĘen tartományi szinten kilenc egészségügyi platformot hoztak létre, illetve szövetségi szinten egy Szövetségi Egészségügyi Irodát a szektorokat átfogó egységes tervezés és finanszírozás megvalósításáért a kórházon belüli és a kórházon kívüli területeken. Az egészségügyi platformok a kórházak és a letelepedett orvosok területeinek ellátását tervezik és irányítják, illetve e két terület koordinációját végzik. A tartományi egészségügyi platformokban, ahol az egészségügy szervezése és finanszírozása részletes tervének kidolgozása folyik, az egészségügy minden fontos szereplĘje helyet kapott. Ezzel elsĘ ízben valósul meg a társadalombiztosító és a tartományok közös felelĘssége a teljes egészségügyi ellátás finanszírozása és a szektorokat átfogó tervezés és irányítás felett, kiegészítĘ intézmények létrehozása nélkül. A létrehozott Szövetségi Egészségügyi Iroda végrehajtó szerve a Szövetségi Egészségügyi Bizottság, amelyben szavazati jogokkal a szövetségi kormányzat, a tartományok, a társadalombiztosítók, a városok és önkormányzatok érdekképviseleti szervei, betegjogi szervezetek az orvosi kamara és kórházak kapnak helyet, végzi az egységes tervezést mind a kórházak szükségleteire, mind a letelepedett orvosi ellátás szükségleteire vonatkozóan. A minden területre vonatkozó integrált, egységes szolgáltatástervezés alapja a 2006-os Osztrák Egészségügyi Strukturális Terv, ami 2006. január 1-én váltotta fel az addig érvényes 2003-as kórházakra és nagy értékĦ berendezésekre vonatkozó tervet. A szolgáltatásokra vonatkozó tervezés a 2004-es állapotot alapul véve 2010-ig kerül kidolgozásra. A reformnak köszönhetĘen a szövetség és a tartományok között az egészségügyi szolgáltatások tervezése integrált regionális ellátási terv 4 ellátási zóna és 32 ellátási régió keretében történik. Jelenleg az Osztrák Egészségügyi Strukturális Tervben 32 régióban koordinálják a kórházak, az ambulanciák és letelepedett orvosok által nyújtott szolgáltatásokat, a rehabilitációs, az ápolási és szociális területeteket, ezek egymás közötti kapcsolatát, ami a koordináció, a kooperáció és a kommunikáció javítására irányul. A Health Consumer Powerhouse (HCP) kutatóintézet 2005 óta készíti el az Euro Health Consumer Indexet amely a fogyasztó szemszögébĘl rangsorolja az európai egészségügyi rendszereket. 2007-ben 3

Ausztria 2008 29 országban 27 indikátor (beteginformáció és betegjogok, várakozási idĘk, teljesítmény, az egészségügyi rendszer bĘkezĦsége és a gyógyszerek) vizsgálatát végezték el, Ausztria kapta a legjobb helyezést.

Gazdasági–politikai háttér Az osztrák gazdaság 2007-ben az elĘrejelzéseknek megfelelĘen dinamikusan fejlĘdött és a GDP növekedése 3,4%-ot ért el. Az egy fĘre jutó GDP folyó áron számolva 32 790 EUR. A gazdasági élénkülés hatására az országban a munkanélküliek arányában 2005-tĘl (2005: 5,2%) fokozatos csökkenés figyelhetĘ meg. Arányuk 2007-ben 0,4%-kal 4,4%-ra csökkent 2006-hoz viszonyítva. A prognózisok szerint 2008-ban további csökkenés (0,1%) várható. Ausztria 2007-ben a szigorú költségvetési politikájának köszönhetĘen teljesítette a Maastrichti konvergencia kritériumokat. 2007-ben a GDP-hez viszonyított államháztartási hiány 0,5%-ra mérséklĘdött (2006: 1,5%). A bruttó államadósság mértéke ekkor a GDP százalékában kifejezve 59,1% (2006: 61,8%). Az inflációs nyomás az elĘzĘ évekhez képest némileg fokozódott. 2007-ben a fogyasztói árak 2,2%-kal növekedtek (2006:1,7%). Ausztria gazdaságpolitikájában nagy hangsúlyt fektet a versenyszféra erĘsítésére, az állami tulajdon és az állami vállalatok támogatásának fokozatos csökkentésére, a tartományok és a szövetség közötti pénzügyi kapcsolatok fokozatos átrendezésére, valamint a nyugdíj- és adórendszer reformjára. Államformáját tekintve a kilenc tartományból álló szövetségi állam két kamarás parlamenttel rendelkezĘ demokratikus köztársaságként mĦködik. A váratlan fordulatot hozó 2006 októberében megtartott parlamenti választásokon újra nagykoalíciós, azaz SPÖ (Szociáldemokrata Párt) és ÖVP (Osztrák Néppárt) szövetségi kormány alakult SPÖ vezetéssel. Az új kormány január 11-én tette le a hivatali esküt. Az SPÖ lemondott az Osztrák Néppárt javára a kül- és a belpolitikai tárcáról, valamint a pénzügyminisztérium irányításáról, az SPÖ ugyanakkor megkapta a hadügyminisztériumot. Az SPÖ adhatta a kancellárt, s hat tárcát irányít, az ÖVP hét minisztert (közéjük tartozik az egészségügyi miniszter is) ad a kabinetbe. A választások eredményeképpen az ellenzékhez a BZÖ (Bündnis Zukunft Österreich), az FPÖ (SzabadelvĦ Párt), és a Zöldek tartoznak. A koalíciós megállapodás alapján 16 évre szállították le a választói korhatárt, ami a kancellár véleménye szerint az ifjúság iránti bizalom jeleként értendĘ. Új ösztönzĘrendszer kerül bevezetésre a gyermekvállalási kedv növelése érdekében, valamint a célkitĦzések között szerepel még a szociális támogatások rendszerének átalakítása.

Demográfia Ausztria népessége 2007-ben 8,302 millió fĘ volt. Az utóbbi két évtizedben a lakosság növekedési aránya alacsonyabb a korábbinál. A születési arányszámokat a 70-as évektĘl folyamatos csökkenés jellemzi, 2005-ben az 1000 fĘre jutó élveszületések száma 9,5. A halálozási arány az 1970-es évektĘl folyamatosan csökkenĘ tendenciájú. 2005-ben az 1000 fĘre jutó halálozási ráta 9,13. 1989-ig a természetes szaporodás mutatója negatív elĘjelĦ volt. A halálozási arány csökkenésének tulajdoníthatóan a fogyás azonban megszĦnt, 1990-tĘl a természetes szaporodás kedvezĘbb irányt vett.

4

Ausztria 2008 Ausztriában a népesség öregedési folyamata figyelhetĘ meg. A fiatalabb korcsoportok aránya csökken, a 60 éven felülieké pedig növekedést mutat. ElĘrejelzések szerint a 15-60 éves keresĘképes lakosság száma a jövĘben tovább csökken, 2041-re a 60 éven felüliek várható száma 2,85 millió, mintegy 1,13 millióval lesz magasabb, mint 2001-ben. A születéskor várható átlagos élettartam férfiaknál és nĘknél egyaránt növekvĘ (2006: 82,93 év nĘk, 77,31 év férfiak). A születéskor várható átlagos élettartam a 90-es években az EU átlaga körül mozgott, 2001-ben már meghaladta azt. Az eredményeket kedvezĘen befolyásolta, hogy az utóbbi 30 évben kimagasló javulást értek el a csecsemĘhalálozás területén. Ehhez nagymértékben hozzájárult a terhes nĘk és a gyermekek magas színvonalú ellátása. Az osztrák lakosság körében 2004-ben az összes halálozás száma 74 292. A vezetĘ halálokok a kardiovaszkuláris megbetegedések, melyek aránya 2004-ben 43,7%-ot tett ki (a halálozási ráta 2004ben férfiak körében 326,2/100 ezer azonos nemĦ lakos; nĘk esetében 464,6/100 ezer azonos nemĦ lakos). A vezetĘ halálokok között második helyen szerepelnek 25,9%-os aránnyal a daganatos betegségek (a halálozási ráta 2004-ben férfiak 253,1/100 ezer azonos nemĦ lakos; nĘk 218,7/100 ezer azonos nemĦ lakos). E két halálok együttesen a halálozások közel háromnegyedéért felelĘs, mindkettĘ rátájában csökkenés tapasztalható, összességében a daganatos megbetegedések terén az utóbbi évtizedben 14,2%-os csökkenés volt megfigyelhetĘ. A légzĘszervi megbetegedések száma 2000-tĘl 2003-ig 32,89/100 ezer fĘrĘl 40,34-re nĘtt, 2004-ben ismét csökkenés volt tapasztalható, ekkor a 100 ezer lakosra jutó megbetegedések száma 34,71-re csökkent. Az összes halálozáshoz viszonyítva 2004-ben a légzĘszervi megbetegedések aránya 6% körül alakult, az emésztĘszervi megbetegedéseké 4,5%-ot tett ki.

Egészségügyi rendszer A társadalombiztosításon alapuló egészségügyi rendszerben a hatáskörök megoszlanak a szövetségi kormány és a kilenc tartományi hatóság között. A kormány felelĘs az egészségügyi ellátásért a törvényben rögzített kivételek mellett. A legfontosabb kivétel a kórházi szektor, ahol a kormány felelĘssége az alaptörvényre terjed ki, amely alkalmazása a tartományok hatásköre. Szövetségi feladat a kórházi szektor egészségügyi szakmai felügyelete, ellenĘrzése. Az állami és a magánszektor egyaránt részt vesz a szolgáltatásokban. Ausztriában önálló egészségügyi minisztériumot elĘször 1972-ben hoztak létre. Azóta több átszervezés történt. 2007-tĘl az egészségügy irányítását a Szövetségi Egészségügyi, Család és Ifjúságügyi Minisztérium látja el. Az egészségügy finanszírozása is több forrásból ered. 2004-ben a társadalombiztosítás az egészségügyi kiadások kb. 45%-át adta, adóból (szövetségi kormány, tartományi és helyi önkormányzatok) finanszírozták a kiadások 25%-át, a magánkiadások 25%-ot tettek ki. (A fennmaradó kb. 5% a beruházásokat jelentette, fĘként állami forrásból.)

Társadalombiztosítás A társadalombiztosítás magában foglalja a betegbiztosítás, balesetbiztosítás és nyugdíjbiztosítás szolgáltatásait, a munkanélküliek ellátását. Az ausztriai társadalombiztosításnak a XIX. század második felében létrejött rendszere kezdettĘl fogva az önkormányzatiság elve alapján szervezĘdik: a 5

Ausztria 2008 biztosítottak és a munkaadók képviselĘi végzik a társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek intézését és az állam felügyeleti joggal bír. A társadalombiztosítás alapelvei a szolidaritás, a kötelezĘ jelleg, nem létezik kockázati mérlegelés, a társadalombiztosítás nem nyereségorientált. Ausztriában a betegbiztosítás 2007-ben mintegy 8,2 millió lakosra (a népesség 98,7 százalékára), a balesetbiztosítás (munkahelyi balesetek és foglalkozásból eredĘ betegségek eseteire) 5,7 millió fĘre, a nyugdíjbiztosítás 5,2 millió személyre terjed ki. 2000-tĘl néhány foglalkozási kategória tagjai, mint pl. az orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek stb. kiléphetnek a kötelezĘ biztosításból, ha ezt választják, magánbiztosítással kell megoldaniuk egészségbiztosítási fedezetüket. 2007-ben a betegbiztosítás összbevétele 12,823 milliárd eurót tett ki, ebbĘl a biztosítottak és a munkáltatók által fizetett járulékok nagysága 10,708 milliárd euró, az egyéb bevételek 2,115 milliárd eurót (receptdíjból származó bevételek 0,393 milliárd, állami költségvetési hozzájárulás 1,137 milliárd euró, tĘkehozam 0,086 milliárd euró, kockázatkiigazítási alapból származó pénzeszközök (strukturális kiigazító hozzájárulások) 0,167 milliárd euró, e-card díj 0,034 milliárd euró stb.). 2006-hoz viszonyítva ez 4,1%-os növekedést jelent. A betegbiztosítás összkiadása 13,178 milliárd eurót tett ki. A betegbiztosítás legnagyobb kiadási tételei: a kórházi ellátás 3,753 milliárd euró, az orvosi ellátás 3,228 milliárd euró és a gyógyszerek 2,820 milliárd euró. Az adminisztrációs költségek mértéke 381 millió euró (a betegbiztosítás kiadásainak 3%-a). 2006hoz viszonyítva a kiadások 6,4%-os növekedése volt megfigyelhetĘ. A 2007. évi elĘzetes adatközlés szerint tehát az osztrák betegbiztosítók az évet 0,355 milliárd eurós deficittel zárták. A betegbiztosítás 2007. évi bevételeinek és kiadásainak alakulását (összehasonlításban 2006-tal és 1997-tel) egyes szolgáltatási tételek szerinti bontásban a következĘ ábra szemlélteti.

6

Ausztria 2008

Az országban 22 szociális biztosító közül 19 biztosító foglakozik betegbiztosítással (2008), közülük három biztosító balesetbiztosítást és nyugdíjbiztosítást is kínál. Egy biztosító balesetbiztosításra, kettĘ nyugdíjbiztosításra szakosodott. A biztosítók területi alapon, illetve foglalkozási csoportonként szervezĘdnek. A biztosítók között nincs verseny, a lakosok biztosítójukat nem választhatják meg szabadon. A törvény által elĘírtak szerint a lakos foglalkozás (pl. egy Alsó-Ausztriában lakó személy a Bécsi területi betegbiztosítónál kerül biztosításra, ha a munkáltató telephelye Bécsben található, vagy a foglalkozás szerinti kategóriájának biztosítójánál, ha ilyen létezik) és lakóhely szerint kerül besorolásra (pl. nyugdíjasok az illetékes területi betegbiztosítóhoz) az illetékes biztosítóhoz.

7

Ausztria 2008 Betegpénztárak és biztosítottak Betegpénztárak Megnevezés

Biztosítottak aránya %-ban Számuk

Jogosultak

JárulékfizetĘk

65 év felettiek

Területi betegbiztosítók 2

9

75,9

77,3

67,1

Üzemi betegbiztosító

6

0,8

0,8

1,6

Közalkalmazottak Biztosító Intézete

1

8,5

7,6

9,7

Osztrák Vasutasok és Bányászok Biztosító Intézete

1

3,4

3,2

6,5

Osztrák Kereskedelmi és Ipari Társadalombiztosítási Intézet

1

6,8

6,7

6,6

MezĘgazdasági Dolgozók Társadalombiztosító Intézete

1

4,6

4,5

8,6

Összesen

19

100

100

100

Forrás: Bundesministerium für Gesundheit, Familie und Jugend

A kötelezĘ betegbiztosítás szolgáltatásai A kötelezĘ betegbiztosítás az alábbi szolgáltatásokat kínálja: ` Általános és szakorvos által nyújtott egészségügyi ellátás a járóbeteg ellátás keretében, beleértve a fizikoterápiát, foglalkozás egészségügyet, beszédterápiát, pszichoterápiát, klinikai pszichológusok által nyújtott diagnosztikai szolgáltatásokat, masszĘrök szolgáltatásait, ` Gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök, ` Fogászati kezelés és fogászati protézis ` Kórházi ellátás, ` Otthoni ápolás, 2 A területi betegbiztosítók taglétszámának alakulása (2005-ös éves átlag): Vorarlberg: 210 641, Trirol: 380 219, Salzburg: 301 941, Steiermark: 633890, Kärnten: 292 365, Oberösterreich: 809 124, Burgenland: 134 150, Niederösterreich: 802 547, Bécs: 1096 024 Forrás: http://www.ooegkk.at

8

Ausztria 2008 ` Táppénz, ` Anyasági juttatások, ` Orvosi rehabilitáció, ` Egészségvédelem és betegségmegelĘzés (gyógyfürdĘ), ` Korai betegség felismerés, szĦrés, egészségfejlesztés, ` Utazási kiadások. MindezekbĘl a szolgáltatásokból a biztosító által finanszírozott rész változó, a finanszírozás kiegészül az adóból származó bevételekkel, a lakossági önrészfizetéssel és a magánbiztosítók finanszírozásával. Az adóból történĘ finanszírozás jellemzĘ területe a kórházi szektor, az aktív ellátás és a tartós ápolás, a krónikus ellátás, aránya e területek finanszírozásában 40% körüli. A tartományok, a kórházak tulajdonosai finanszírozzák a fejlesztéseket, beruházásokat, fenntartást, de a szövetségi kormánnyal együtt, megállapodás alapján hozzájárulnak a mĦködési költségekhez is. Az oktatókórházak a szövetségi kormánytól a kutatási és oktatási kiadásaik finanszírozására kapnak mĦködési költségkiegészítést. A lakossági önrész a járóbeteg ellátásban részben az e-card éves költsége, részben meghatározott biztosítóknál százalékban kifejezett kezelési hozzájárulás (közalkalmazottakat, vállalkozókat tömörítĘ biztosítók esetében 20%, vasutasok és bányászok biztosítói esetében 14%). Szintén a járóbeteg ellátásban a nem szerzĘdött orvos felkeresése esetében a szerzĘdött orvos díjának csak 80%-át térítik További önrész fizetendĘ a kórházi ellátásban napidíj formájában és a hozzátartozó családtagok ellátásánál 10%-os mértékben. Rehabilitáció és preventív célú ellátás esetében (pl. gyógyfürdĘ) szintén napidíjat kell fizetni. A kórházi költséghozzájárulás díját a betegek a kórházban az ott nyújtott ellátásért (elszállásolás, élelmezés stb.) térítik. A hozzájárulás mértéke 2008-ban (Bécs) 10,47 euró/nap (csökkentett díj:8,27 euró). A díj évente maximum 28 napig térítendĘ. A díj fizetése alól a mentességet élveznek a receptdíj fizetése alóli mentességet élvezĘk, szervadományozók és a terhes nĘk. A kórházi költséghozzájárulás mértéke a területi betegbiztosítóknál biztosítottak hozzátartozói számára magasabbak, napi 15,60 eurót (2007) tesz ki. A díj éves szinten az Ę esetükben is maximálisan 28 napig térítendĘ. Gyermekek kórházi kezelése esetén egy Bécs városában elĘ kísérĘszemély elszállásolásnak kórházi költségeit a gyermek életkora szerint a következĘképpen alakul: ` 0-3 éves kor: térítésmentes (krónikus megbetegedés esetén vagy olyan esetben, ha idĘsebb gyermek a kísérĘ személy segítségére szorul). ` 3-6 éves kor: 10,49 euró ` 7-10 éves kor: 21,00 euró ` 11-15 éves kor: 29,75 euró ` 15 év felett: 35 euró Az élelmezésért a kísérĘ személy részérĘl a kórházban térítendĘ további 13,50 euró díj. A díjak éves szinten maximum 14 napig kerülnek felszámolásra és az áfa-t nem tartalmazzák Gyógyszerekért receptdíjat (4,8 euró), gyógyászati segédeszközökért százalékos díjat számolnak fel (10%).

9

Ausztria 2008 Természetesen többfajta önrészfizetés alól léteznek mentességek szociális rászorultság vagy krónikus betegség esetén. Az önkéntes magánbiztosítás, amellyel a lakosság harmada rendelkezik legnagyobb arányban a jobb kórházi elhelyezés külön felszámított költségeit finanszírozza, valamint napi juttatást nyújt a kórházi tartózkodás idejére.

A kötelezĘ egészségbiztosítás forrásai A népesség körülbelül egyharmada kiegészítĘ magán betegbiztosítással rendelkezik, amely elsĘsorban a jobb kórházi elhelyezést fedezi, és a szabad orvosválasztásra ad lehetĘséget. A magánbiztosítás mértéke az egészségügyi összkiadás százalékában 7,3%-ot tesz ki. A kötelezĘ biztosítást társadalombiztosítási járulékokból finanszírozzák. A járulékokat törvény határozza meg, a fizetendĘ járulék mértéke a jövedelemtĘl függĘ, 2008-tól minden foglakozási csoport számára egységes alapjárulék került bevezetésre. A betegbiztosítási járulék együttes mértéke 2008-tól a bruttó kereset 7,65%-át teszi. A fizetendę járulék megoszlásának aránya az egyes foglalkozási csoportokban a munkaadó és munkavállaló között eltérę 3 . Az alapjárulékon kívül térítendĘ további 0,5% kiegészítĘ járulék a kórház ellátás – megoszlása a munkaadó és munkavállaló között egyenlĘ arányú –, valamint a munkavállaló részérĘl további 0,1%-os kiegészítĘ járulék a balesetekbĘl eredĘ szolgáltatások finanszírozására. A járulékalap felsĘ határa havi 3930 eurós jövedelem (2008). 2008-tól az önfoglalkoztatók és a mezĘgazdászok szintén 7,65%-os járulékot térítenek (amely már magába foglalja a 0,5% kiegészítĘ biztosítást és a 0,1%-os kiegészítĘ járulékot a balesetekbĘl eredĘ szolgáltatások finanszírozására). A járulékalap felsĘ határa az Ę esetükben 4585 euró (2008). Az egészségügy szolgáltatók finanszírozását többszereplĘs modell jellemzi. Míg a kórházon kívüli ellátás szereplĘi a társadalombiztosítókkal szerzĘdnek (a kereteket tárgyalásokon meghatározva az Osztrák Társadalombiztosítás FĘszövetsége és az orvosi kamarák tartományi szervezetei szabályozzák a honoráriumokra, a szolgáltatások mennyiségére és a szolgáltatók számára vonatkozóan), a kórházak finanszírozása részben ún. tartományi alapokon keresztül történik, amelyek a társadalombiztosítás forrásain kívül szövetségi, tartományi és helyi önkormányzati pénzeszközöket is tartalmaznak. Ebben a formában a biztosítók által nyújtott finanszírozást a szövetségi kormány és a tartományok között kötött megállapodások szabályozzák úgy az állami kórházak, mint az ellátásban résztvevĘ magánkórházak számára. Ausztriában az egészségügyi kiadások a 90-es évek végétĘl a GDP 9,4-9,6%-a körül mozogtak, 2005ben az egészségügyi kiadások a GDP 10,2%-át tették ki 4 . Az EU-15 átlagát tekintve az osztrák arány tehát magasabb (2003-ban EU15: 9,21%). 2005-ben az egy fĘre jutó egészségügyi kiadások mértéke 3046 EUR. A kiadások magánfinanszírozásának nagyobbik része lakossági kifizetés. A lakosok fizettek egyebek mellett a három hónapig érvényes betegkártyákért, 2006-tól helyette e-card-ot térítenek, amely az ellátás igénybevételének igazolására szolgál, fizetnek a kórházi ellátásért naponként, a felírt gyógyszerekért receptdíjat, önrész vállalás kíséri a gyógyfürdĘ szolgáltatások, a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét, a gyógyászati segédeszköz felírásokat. Foglalkozási csoportonkénti megoszlás: alkalmazottak (munkáltató 3,83, munkavállaló 3,82% ), fizikai állományú dolgozók (munkáltató 3,7, munkavállaló 3,95% ), köztisztviselĘk (munkáltató 3,55, munkavállaló 4,10% ).

3

4

Egyes korábbi források (pl. WHO-HFA) még más számítási elv alkalmazásával képzett mutatókat közölnek, ezek szerint ez az érték 7-8% körül alakult.

10

Ausztria 2008 Az e-card szolgáltatás éves díja a betegek részére 10 EUR 5. A biztosítóval szerzĘdésben álló kórházakban napi mintegy 10 euró (tartományonként változó összegĦ 6 ) térítési díj fizetése az elĘírt, melyet évente legfeljebb 28 napos kórházi tartózkodás idejére kell téríteniük a betegeknek. A hozzátartozók kórházi ellátás esetén a járulékos költségekhez (szállás, étkezés stb.) 10%-os kórházi költséghozzájárulást térítenek, melyre szintén érvényes a 28 napos korlát.

Egészségügyi szolgáltatások Az egészségügyi ellátórendszer mutatószámai szerint Ausztria az EU tagállamok viszonylatában a vezetĘk között helyezkedik el. 2005-ben az EU-15 országaiban a 10 ezer fĘre jutó kórházi ágyak számának átlaga 56,4 Ausztriában 2006-ban 76,5 volt; a 10 ezer fĘre jutó háziorvosok száma az EU-15 átlagában 10,3 (2005), Ausztriában 14,8/(2006) volt.

Alapellátás és járóbeteg-szakellátás A járóbetegek ellátását elsĘsorban az önálló praxisukban háziorvosként tevékenykedĘ magánorvosok végzik. 2004-ben a háziorvosok száma 11 757, egy háziorvosra átlagosan 690 lakos jutott. A szakorvosok száma 2004-ben 16 532. Az orvosok két kategóriába tartoznak aszerint, hogy szerzĘdésben állnak-e a társadalombiztosítással vagy sem. A betegek szabadon választhatják meg orvosukat (vonatkozik ez a háziorvosokra és a szakorvosokra egyaránt). A szerzĘdéses orvosok a megkötött szerzĘdésük alapján a kötelesek a kötelezĘ betegbiztosítottak ellátására. A szerzĘdésessel nem rendelkezĘ orvosokra nem vonatkozik ellátási kötelezettség. A költségtérítés alakulása magánpraxist folytató nem szerzĘdéses orvos (választott orvos)/választott csoportpraxis igénybevétele esetén Ausztriában az orvosok mintegy harmada nem szerzĘdéses orvosként praktizál. A biztosítottak számára lehetĘség nyílik nem szerzĘdéses orvos/választott csoportpraxis felkeresésére, ilyen esetekben a kötelezĘ betegbiztosítás a szerzĘdéses keretek között rögzített honorárium 80%-os arányában téríti meg a felmerülĘ költségeket. A gyakorlatban a betegek tehát a teljes összeget térítik, majd a biztosítójukhoz benyújtott eredeti számla ellenében történik meg számukra a visszatérítés. A honorárium fennmaradó 20%-os részét, ill. a szolgáltatás tényleges ára közötti különbözetet a betegek direkt módon önrész térítésével vagy kiegészítĘ biztosítás megkötésével tudják finanszírozni. Magánorvos választására a háziorvosi ellátás és a szakellátás keretében nyílik lehetĘség. Amennyiben a honoráriumrendeletben elszámolási korlátozások vannak elĘirányozva (limitálás, esetkorlátozás, átalányok, degresszív honorárium, mennyiségi kedvezményekre vonatkozó szabályozások) a költségtérítés a pénztárak alapszabályzatához mellékelt függelékekben meghatározott pont- és euró értékek 80%-ában történik (pénztáranként eltérĘ szabályozások vannak). 5 Háziorvosi ellátás esetén 2006-ig a pácienseknek negyedévente kellett téríteniük az ún. betegjegy 3,63 eurós díját, illetve amennyiben a beteg nem beutalóval kereste fel a szakorvost, negyedévente három alkalommal volt térítendĘ a 3,63 EUR díj.

6 Vorarlberg tartományban az önrész megoszlása a következĘ: 7,82 EUR (5,45 EUR csökkentett hozzájárulás a szociálisan rászorulók részére) költség hozzájárulás és 1,45 EUR finanszírozási hozzájárulás, mindkét összeg az illetékes Tartományi Egészségügyi Alap számlájára kerül átutalásra.

A 0,73 EUR hozzájárulás a tartományilag illetékes Betegek-Kártalanítási Alapjához (Patienten-Entschädigungsfonds) folyik be.

11

Ausztria 2008 A költségtérítésnek azonban nem szabad a választott orvosnál/választott csoportpraxisnál ténylegesen térített honoráriumot meghaladnia. Amennyiben nincs összehasonlítható szerzĘdéses-csoportpraxis, a pénztár által nyújtott költség-hozzájárulás mértéke: 1. 80%-a a honorárium rendelet szerint egy összehasonlítható szerzĘdéses orvos számára elĘirányzott térítés díj 10%-kal csökkentett értékének 2. 80%-a a mellékletben egy összehasonlítható szerzĘdéses orvos számára meghatározott pontés euró érték 10%-kal csökkentett értékének Az utóbbi években a direkt költség-hozzájárulás fokozódott és a betegbiztosítás csaknem minden szolgáltatása esetében megjelenik. A direkt költség-hozzájárulásból 2004-ben legnagyobb arányban a választott orvosi szolgáltatásokra (47%) és a receptdíjra (20%) költöttek a betegek. Az Osztrák Társadalombiztosítás FĘszövetségének közlése szerint évente átlagosan 85 millió eurót költenek a betegbiztosítók a magánorvosoknál a fenti formában igénybevett szolgáltatásokra. (Ez becslésünk szerint a betegbiztosítók bevételeinek 1%-a) Olyan szolgáltatások, amiket egy hasonló szerzĘdéses orvos sem számolhatna el, a választott orvos esetén sem kerülhet térítésre. Költségtérítésre csak olyan esetekben kerülhet sor, ha egy konkrét betegség vagy annak gyanúja fennáll. Rutinvizsgálatok vagy szĦrés rendszerint nem kerül térítésre. Mivel a választott orvosok nem kötöttek a szerzĘdéses orvosok esetében érvényes gazdaságossági irányelvekhez, ezért amennyiben egy szolgáltatás nagyobb intenzitással kerül igénybevételre, annak szükségességét ellenĘrzik és ha az orvosilag nem indokolt, szintén nem térítik. Nincs költségtérítés olyan esetekben sem, ha azonos negyedévben egy beteg ugyanazon biztosítási esettel keres fel egy választott általános vagy szakorvost és egy szerzĘdéses általános vagy szakorvost. A korlátozások alól kivételt képeznek az ún. anya-gyermek-vizsgálatok. A járóbetegek szakellátásában az orvosi praxisokon kívül mintegy 900 szakrendelĘ, egészségügyi központ (2003), valamint számos kórházi ambulancia vesz még részt. Az ambuláns ellátás orvosai vegyes finanszírozásban részesülnek, az alapszolgáltatások fix díja mellett szolgáltatásonkénti díjat kapnak. Az elszámolás alapját 2006. január elsejéig a betegkártya (Krankenschein) képezte. 2006-tól a betegkártya megszĦnt, azt felváltotta az e-card. Az e-card bevezetése negatív hatással járt a háziorvosokra. Csökkent kapuĘri szerepük, tovább súlyosbodott anyagi helyzetük. FĘként városi területeken mintegy tíz százalékkal csökkent a háziorvosi konzultációk száma, melynek legfĘbb oka a szakorvosok közvetlen felkeresése. Habár 2006-tól a szakorvos beutaló nélküli külön térítés mentes felkeresését (fogorvost is beleértve) három alkalomra korlátozták, azonban errĘl a betegek nem informáltak, és az is kérdéses, hogy alkalmazzák-e a térítést a negyedik szakorvos felkeresése esetén. 7 Ez a 10 százalékos csökkenés a jelenleg praxisonként átlagosan nyilvántartott 906 beteget alapul véve sok háziorvos számára már elviselhetetlen gazdasági nehézségeket okoz. A háziorvosok esetében további bevételkiesést eredményez a telefonon keresztül történĘ orvosi konzultációk egyre növekvĘ száma. Korábban ilyen esetben a betegek késĘbb elküldhették az orvosnak az elszámoláshoz szükséges betegjegyet, ma az e-carddal a betegeknek személyesen kellene felkeresniük orvosukat, amit azonban sokan kényelmi okból nem tesznek meg.

7 Szakorvosi ellátás esetén lehetséges a szabad orvosválasztás, de a beutalóval történĘ igénybevétel a kívánatos. 2006 elĘtt a szakorvosi ellátás

igénybevételekor, ha a beteg beutaló nélkül kereste fel szakorvosát, negyedévente három alkalommal köteles volt téríteni az ún. betegjegy díját (3,63 EUR).

12

Ausztria 2008 FekvĘbeteg-ellátás A kórházi ellátást a Szövetségi Kórháztörvény szabályozza, amely elvi keretszabályozás. Minden tartomány és az azonos jogállású fĘváros saját kórháztörvényeket ad ki. A lakosság fekvĘbetegellátásáért túlnyomórészt a tartományi hatóságok felelĘsek. 2005-ben 264 kórház volt az országban, ekkor az ágyak száma 63 248 (2006-ban 264 kórházban 63 354 ágy volt). 2005-ben az ágyak többsége köztulajdonban vagy nonprofit magántulajdonban található: a 264 kórház 60,1 százaléka (161 kórház 46350 ággyal) van köztulajdonban, ami az ágykapacitás mintegy 73,3 százaléka. A köztulajdonban lévĘ kórházak 67%-a (108 kórház, 40211 ágy) közhasznú, non-profit érdekeltségĦ. A köztulajdonban lévĘ kórházak egy része un. „nyilvánossági joggal nem rendelkezĘ intézmény”, melyek aránya a köztulajdonban lévĘ kórházakon belül 33% (53 kórház, 6139 ágy). Magántulajdonban összesen 103 kórház mĦködik 16 898 ággyal, ami az ágykapacitás 26,7 százaléka. Közülük az ágykapacitás 11%-a non-profit érdekeltséggel (23 kórház, 7056 ágy), 15%-a profitérdekelt magántulajdonban mĦködik. A 90-es évektĘl kezdĘdĘen 2005-ig az országban több mint tízezerrel csökkent a kórházi ágyak száma (1990: 75 068). A kórházak és ágyak számának megoszlása fenntartók szerint Fenntartó

Kórházak száma

Ágyszám

Szövetség (katonai és börtönkórházak)

10

588

Tartományok, tartományi társaságok

85

32756

Önkormányzatok, önkormányzati szövetségek, önkormányzati társaságok

26

7049

Társadalombiztosítás, szociális gondozó szövetségek

40

5957

Egyház

42

10946

Magánszemélyek, magán társaságok, egyesületek, alapítványok

61

5952

Összesen

264

63248

A fekvĘbeteg-intézmények között megtalálhatók általános kórházak (számuk az összes kórházon belül 2005-ben 106, 41531 ággyal), szakkórházak (gyermekkórház, ortopédia, tüdĘkórház, belgyógyászat, rehabilitációs központok (ezek száma 2005-ben összesen 102, 15785 ággyal), krónikus betegápolóotthonok (számuk 2005-ben 12, 1930 ággyal) és szanatóriumok (ezek magas színvonalú ellátást biztosító magánintézmények, melyek az aktív szektorban általános ellátás nyújtanak, illetve aktív és nem aktív szakellátást, számuk 2005-ben 44, 4002 fenntartott ággyal). A kórházak átalakítása korábban kórháztervek és nagyberendezésekre vonatkozó tervek alapján, ma a 2006-os Osztrák Egészségügyi Strukturális Terv (Österreichischer Strukturplan Gesundheit) szerint történik, amiben meghatározzák a szükséges osztályokat, ágyakat, orvostechnikai nagyberendezéseket a szövetségi kormány és a tartományok közös megállapodása alapján. 13

Ausztria 2008 Az ágyellátottság eloszlásában elĘfordulnak egyenlĘtlenségek (Burgenlandban 58, Steiermark tartományban 87 ágy jut 10 ezer lakosra). Mivel a kórházak Ausztriában is a legdrágább egészségügyi intézmények, mind a kormányzat, mind a biztosítók fĘszövetsége keresi a megoldást az átlagos ápolási idĘ optimálisra való leszorítására. Az utóbbi években - a kórházak igen magas mĦködtetési költségei miatt - ágycsökkentéseket hajtottak végre. Az aktív kórházakban jelentĘsen lerövidült az ápolási idĘ: 1995-ben 7,2, 2000-ben 6,31 és 2005-ben 5,8 nap volt. Kórház-finanszírozás Az állami kiadások (társadalombiztosítás; szövetségi, tartományi, helyi önkormányzati adóbevételek megállapodásban rögzített meghatározott hányada) a kórházak bevételeinek 50%-át képezik. Ez az összeg a 9 tartományi alapon keresztül jut el a kórházakhoz, a teljesítményelvĦ kórház-finanszírozási rendszer alapján (LKF - Leistungsorientierte Krankenanstalten-Finanzierung). 2005-ben ezen a módon 136 intézményt finanszíroztak összesen 48 958 ággyal. A teljesítményelvĦ kórház-finanszírozási rendszer keretében további 44 szanatórium (ezek ún. magánkórházak, összesen 4026 ágy) meghatározott eseteinek, illetve szolgáltatásainak a finanszírozását végzi a társadalombiztosítás a Magánkórházak Finanszírozási Alapjába (Privatkrankenanstalten-Finanzierungsfonds - PRIKAF) történĘ befizetés révén. Itt olyan szolgáltatások térítésérĘl van szó, amelyek a kötelezĘ betegbiztosítás hatáskörébe tartoznak. A kórházak költségvetésének fennmaradó 50%-ából 40% a tulajdonosok hozzájárulása (beruházási és fenntartási költségek), 10% magánbiztosítás vagy önrész. Ezek az összegek közvetlenül a kórházakhoz kerülnek. Egyébként a finanszírozási rendszerben a helyi autonómia következtében tartományonként jellemzĘek a különbségek.

14

Ausztria 2008 Az Osztrák Társadalombiztosítás FĘszövetségnek 2008-as adatai szerint a társadalombiztosításból a kórházak finanszírozásra fordított összeg 2007-ben 4,766 milliárd eurót tett ki. Az egyes szereplĘk hozzájárulásával kapcsolatos részleteket a következĘ ábra tartalmazza.

KórházüzemeltetĘ Társaságok A Vorarlbergi Kórházüzemeltetę Társaság

A kórházak üzemeltetése többnyire gazdasági társaságok vagy kórházakból alakult szövetségek formájában történik. Az elsĘ kórházüzemeltetĘ az osztrák Vorarlberg tartományban jött létre. A kórházüzemeltetĘ társaság (KHBG) megalapítását elĘsegítette, hogy a legtöbb önkormányzati kórháztulajdonos jelentĘs adósságokat halmozott fel. Vorarlberg tartományban a KHBG mára a legnagyobb egészségügyi ellátóvá vált, 80%-os piaci részesedéssel. Irányítása alá tartozik 5 tartományi kórház (Feldkirch, Rankweil, Bregenz, Hohenems, Bludenz), 3300 alkalmazottal, mintegy 1700 ággyal, ahol évente körülbelül 210 000 beteget látnak el. Ezek közül a legnagyobb az LKH Feldkirch egyetemi oktatókórház, mely a Rankwili Tartományi Kórházzal együtt súlyponti kórházként üzemel. A KHBG külsĘ cégeket szerzĘdtet a kisegítĘ szolgáltatások végzésére, mint mosoda, étkeztetés, karbantartás, és részben az IT. A KHBG 2006-ban 243,8 millió euró nagyságú forgalmat bonyolított, ami az elĘzĘ évhez képest 8,4 millió eurós (3,6%-os) növekedést jelent.

15

Ausztria 2008

Az elmúlt évtizedben ez a koncepció a kórház átalakítás legfontosabb modelljévé vált Ausztriában, és a 9 tartományból 7 hozott létre üzemeltetĘ társaságokat. Bécsi Kórházszövetség (Wiener Krankenanstaltenverbund)

Bécsi Kórházszövetséghez 13 kórházból és 11 geriátriai központból áll, ahol éves szinten 32 ezer foglalkoztatott lát el 400 ezer fekvĘbeteget. A kórházszövetség költségvetése évi 2,4 milliárd eurót tesz ki, melynek 42 százalékát Bécs, a többit a Társadalombiztosítók FĘszövetsége fizeti. A Kórházszövetség 2002 óta mĦködik gazdasági társaságként, melyhez négy alvállalat tartozik. Az igazgatóság feladata a koordináció, a szolgáltatások biztosítása, a betegellátásban ténylegesen szerepet játszó három alrészleg munkájában jelentkezĘ átfedések megszüntetése. A három alvállalat a bécsi kórházak, a bécsi ápolási intézmények és az Általános Kórház (Allgemeines Krankenhaus der Stadt Wien), ami mérete és jelentĘsége miatt külön besorolást kap. A kórház ugyanis Közép-Európa legnagyobb kórháza, ami 27 egyetemi klinikát, 8 intézetet, 49 klinikai osztályt, 61 általános és 323 speciális ambulanciát foglal magában. A közkórházak mellett Bécsben további 24 magánkórház, számos magánklinika és szanatórium mĦködik, tulajdonosai magánpénztárak, egyházak, magáncsoportok vagy humanitárius szervezetek. Az itt nyújtott szolgáltatásokat a betegek maguk fizetik vagy kiegészítĘ biztosítással fedezik. Felsę-Ausztria: GESPAG

FelsĘ-Ausztriában a GESPAG nevĦ vállalat 2002-ben alakult és 50%-os piaci részesedéssel rendelkezik. Mint a tartomány legnagyobb egészségügyi ellátója, 8500 munkavállalót alkalmaz, 12 kórházat üzemeltet 16 különbözĘ körzetben – ezek közül 9 általános kórház, 3 egyprofilú szakosodott kórház. Létrehozása több változáshoz vezetett a felsĘ-ausztriai kórházi színtér szerkezetében és kapacitásában. A többi tartomány tapasztalatát követve a hálózat néhány kórháza megszĦnt, az ágyakat áthelyezték megfelelĘbb helyekre, ami a hatékonyság javulásához és jelentĘs költségmegtakarításhoz vezetett, fĘként a menedzsment költségeket illetĘen. Az üzemeltetĘ-vagyonkezelĘ szervezetbe való egyesítés lehetĘvé tette a gyorsabb döntéshozást és a rugalmasabb menedzsmentet. A különálló kórházakhoz képest a források hatékonyabban kezelhetĘek, ami szinergiához és a tĘkebefektetés kockázatának megosztásához vezet. Emellett a földrajzi régió kórházai bizonyos területekre specializálódhatnak, így a többletkapacitás és az átfedések elkerülhetĘek, ami további költségmegtakarítást eredményez. 16

Ausztria 2008 Az újonnan létrejött társaságok kevés saját alkalmazottal rendelkeznek, többnyire csak a menedzsment testületet tartalmazzák. A korábbi közalkalmazotti státuszokat eltörölték – benne speciális jogokkal, mint rugalmas munkaidĘ, védelem az elbocsátástól – és helyette a magánjogi szabályozás lépett életbe. Az üzemeltetĘ e szerint vehet fel és küldhet el embereket. Ennek eredményeként a személyzet kiválasztása jóval rövidebb és rugalmasabb, tisztes távolságban a politikai befolyástól. A rendelkezésre álló adatok ez idáig azt mutatják, hogy Ausztria átalakított kórházi ágazata elérte kitĦzött céljait. A kórházak egyesítése, együtt más reformokkal, mint új fizetési rendszerek, a forrás menedzsment javulását, a szolgáltatások jobb minĘségét és a költségek csökkenését eredményezte.

Egészségügyi dolgozók Az orvosok száma Ausztriában 1960 óta folyamatosan nĘ, 2005-ben 39 750 orvos dolgozott Ausztriában. Az utóbbi tíz évben hasonló növekedés figyelhetĘ meg a szakorvosok (az összes orvos 52,5%-a), a háziorvosok (20,8%), valamint a fogorvosok (25,4%) számának alakulásánál is. Az orvosellátottságban azonban különbségek vannak az egyes tartományok között (pl. Bécsben 67, Tirolban 48, Burgenlandban 30 orvos jut 10 ezer lakosra). 2004-ben a kórházakban 19 009 kórházi orvos és 74 992 szakdolgozó (nĘvér, szülésznĘ, asszisztens, technikus stb.) gondoskodott. Átlagosan 3,4 ágyra jutott egy orvos, egy szakdolgozó pedig 0,87 ágyért felelt. A kórházi dolgozók esetében jellemzĘ az alkalmazotti státusz, továbbá jellemzĘ a befektetĘ orvosok intézménye.

Gyógyszerpiac 2007-ben a gyógyszerekre fordított kiadások összege 2,820 milliárd eurót tett ki (ebbĘl az elĘzĘ évekhez hasonlóan 14%-ot tesz ki a receptdíjból (2007: 0,393 milliárd euró) befolyt összeg), a kiadások 7%-kal (2004:3,4%) voltak magasabbak, mint a megelĘzĘ évben. 2008 elsĘ negyedévében további növekedés volt megfigyelhetĘ, amikor is a növekedés már elérte a 10%-ot. A növekvĘ kiadások fékentartása érdekében elsĘ ízben 2004-ben született megállapodás a betegbiztosítók, gyógyszerészek, gyógyszergyártók és nagykereskedĘk között a gyógyszertárak árrésének 20,7%-ra (1996: 25,2%) csökkentésérĘl. A 2008 és 2013 között érvényes megállapodás egy új aut-idem szabályozást irányoz elĘ (a gyógyszertárak kötelezése azonos hatóanyagcsoport esetén a kedvezĘbb áru termék eladására), melynek oka a 2007-ben és 2008 elsĘ negyedévében tapasztalt növekedés. Ez alól a szabályozás alól kivételt képeznek a krónikus betegek és az allergiások. A Salzburgban elvégzett „gyógyszer-biztonságiöv” pilótaprojekt tapasztalataira támaszkodva az új megállapodás értelmében várhatóan megtörténik a gyógyszertárak és orvosok egységes hálózatba tömörítése, aminek célja a betegek körében a gyógyszerszedés biztonságának fokozása, illetve a bevett gyógyszerek mennyiségének csökkentése. 2007 januárjában 1202 állami gyógyszertár mĦködött, 2007 júniusában 963 háziorvos által fenntartott patikát jegyeztek az országban. JellemzĘ a gyógyszertárak számának csökkenése. A gyógyszerek engedélyezését a BMGF alá rendelt AGES PharmaMed Austria végzi. A minisztérium határozza meg a társadalombiztosító által térített készítmények listáját (ún. Erstattungskodex – EKO: http://oertl.at/ek/), a pozitív listára kerülĘ készítmények árát az EU-s átlagárak alapján. Ez az ár képzi a támogatás alapját. Az átlagár meghatározásához a készítménynek legalább két EU- tagországban kell 17

Ausztria 2008 forgalomban lennie, ennek hiányában a készítményt az ahhoz legközelebb álló termék árával hasonlítják össze. A gyártónak a kérvényt az Osztrák Társadalombiztosító felügyelete alá tartozó HEKhez (Heilmittel-evaluierungskommission vagy GyógyszerértékelĘ Bizottság) kell benyújtania, amely a terméket az EKO megfelelĘ csoportjába besorolja. A befogadáshoz többek között a készítménynek gazdaságossági kritériumoknak is meg kell felelnie. Az engedélyezett készítmények esetén, amennyiben azt recepten írták elĘ, a költségeket a biztosítók vállalják át. A biztosítottaknak téríteniük kell azonban a receptdíj költségét, amely 2007-tĘl recepten található tételenként 4,8 euró. A támogatott gyógyszerek jegyzékében (2008 elején 4226 készítmény szerepelt itt) a készítmények három csoportba kerülnek besorolásra, illetve van egy negyedik csoport, amely a nem támogatott készítményeket tartalmazza: ` ElsĘ csoport (zöld színnel jelölt): elĘzetes felírási engedélyhez nem kötött készítmények csoportja, amely a korábban 2004. december 31-ig érvényes gyógyszerjegyzékben (Heilmittelverzeichnis) lévĘ készítményeket tartalmazza. ` Második csoport (sárga színnel jelölt): azon termékek kerültek ebbe a csoportba (a felíráshoz fĘorvosi engedélyezés szükséges, mennyiségi ellenĘrzés), amelyeknek jelentĘs járulékos haszna van, de orvosi vagy gyógyszer-gazdaságossági okokból nem sorolhatóak az elsĘ csoporthoz (Heilmittel-Sonderliste, Stoffe für magistrale Zubereitung). ` A harmadik csoport (vörös színnel jelölt): a piacon újonnan megjelent készítmények csoportja, a kategóriában a készítmények maximum 36 hónapig szerepelhetnek (a felíráshoz fĘorvosi engedélyezés szükséges, mennyiségi ellenĘrzés). 2008 elején 174 készítmény tartozott ide. Nem támogatott készítmények csoportja (No-Box): bizonyos esetekben azonban támogathatóak ebbĘl a csoportból is készítmények (nem áll rendelkezésre azonos értékĦ, azzal helyettesíthetĘ készítmény és annak felírása fĘorvosi engedéllyel történt). Az OTC termékek bizonyos esetekben támogatottak. A generikus helyettesítés Ausztriában növekvĘ (2004:12,3%, 2006-ban: 20% volt a célkitĦzés), a betegek körében is egyre elfogadottabb. A legújabb reform aut-idem szabályozása a helyettesítés elĘmozdítását célozza. A receptet felíró orvos egy ún. gazdaságossági lista alapján tájékozódik, ami segíti egy kedvezĘbb alternatíva kiválasztásában.

Reformok Az egészségügyi reformintézkedések kidolgozása és bevezetése 1988 óta folyamatos. A fĘ célkitĦzés a kiadások növekedésének csökkentése, az ellátás minĘségének és hatékonyságának javítása. Ausztriában a kormány által elĘterjesztett és 2004 decemberében elfogadott reformjavaslat nyújtott garanciát a kormány azon törekvéseire, hogy minden állampolgár számára biztosítani tudja az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlĘ, jövedelemtĘl és kortól független hozzáférést. Az elfogadott intézkedések révén Ausztriában megkezdĘdhetett a tervezés, irányítás, finanszírozás és dokumentáció egységesítése az egészségügy minden területén, tehát mind a kórházon belüli területeken, mind pedig a letelepedett orvosok ellátási (niedergelassener Bereich) területein. A jelenlegi reformot megelĘzĘ program a 2005 és 2008 közötti idĘszakra vonatkozott. Az addig hatályos megegyezés az egészségügyi és a kórházfinanszírozás újjászervezésérĘl (BGB1. I Nr. 60/2002) 2004. december 31-én hatályát vesztette. A szövetség és a tartományok új megállapodást kötöttek az egészségügy átszervezésérĘl és a finanszírozás rendszerének megújításáról. A megállapodás 18

Ausztria 2008 biztosítani hivatott a magas színvonalú, költség-hatékony, mindenki számára hozzáférhetĘ egészségügyi ellátást és annak finanszírozhatóságát, szem elĘtt tartva a finanszírozási keretfeltételeket és a lehetséges költségmegtakarításokat.

Az egységes tervezés, koordináció és finanszírozás kialakítása A reformnak köszönhetĘen tartományi szinten kilenc egészségügyi platformot hoztak létre, illetve szövetségi szinten egy Szövetségi Egészségügyi Irodát a szektorokat átfogó egységes tervezés és finanszírozás megvalósításáért a kórházon belüli és a kórházon kívüli területeken. Az egészségügyi platformok a tartományi alapok addigi strukturális bizottságait helyettesítik és nem csupán a kórházi, hanem a letelepedett orvosok területeinek ellátását is tervezik és irányítják, illetve e két terület koordinációját végzik. Az egészségügyi platform a tartományi alapot irányító legmagasabb grémium, ami rendszerint a tartományi egészségügyi tanácsos irányításával mĦködik. Feladatai közé tartozik az integrált egészségügyi strukturális terv elkészítésében való közremĦködés, a beruházásokhoz és a nagyberendezésekkel való ellátáshoz nyújtott támogatáshoz szükséges szabályok kidolgozása, az LKF-pontértékek és az elĘzetesen becsült pontértékek megállapítása, az évzárások végrehajtása, illetve a „kórházakat tehermentesítĘ” funkciók átruházása. A tartományi egészségügyi platformokban, ahol az egészségügy szervezése és finanszírozása részletes tervének kidolgozása folyik, az egészségügy minden fontos szereplĘje helyet kapott: a kormány, a tartományok és a társadalombiztosító azonos arányban, de ezen kívül az orvosi kamara, a betegjogi képviselet és még az egyházi tulajdonban lévĘ kórházak is kaptak egy-egy szavazati jogot. Ezzel elsĘ ízben valósul meg a társadalombiztosító és a tartományok közös felelĘssége a teljes egészségügyi ellátás finanszírozása és a szektorokat átfogó tervezés és irányítás felett, kiegészítĘ intézmények létrehozása nélkül, tehát ezzel is csökkentve az igazgatási költségeket. A létrehozott Szövetségi Egészségügyi Iroda (Bundesgesundheitsagentur) végrehajtó szerve a Szövetségi Egészségügyi Bizottság, amelyben szavazati jogokkal a szövetségi kormányzat, a tartományok, a társadalombiztosítók, a városok és önkormányzatok érdekképviseleti szervei, betegjogi szervezetek az orvosi kamara és kórházak kapnak helyet, végzi az egységes tervezést mind a kórházak szükségleteire, mind a letelepedett ellátás szükségleteire vonatkozóan. A tervezés kerete az Osztrák Egészségügyi Strukturális Terv (az ÖBIG készíti a Szövetségi Egészségügyi Iroda megbízásából).

19

Ausztria 2008

Magyarázatok: 1. a) A Szövetségi kormány (miniszter), illetve a tartományi kormány törvényjavaslatai a parlament (szövetségi ill. tartományi szinten) részére; b) szövetségi törvények parlament általi elfogadása, tartományi törvények elfogadása a tartományi szintĦ parlament által. 2. A BMGF támogatása. 3. A BMGF támogatása a gyógyszerbefogadás keretében. 4. Egészségügyi igazgatás a) szövetség (TB és érdekképviseleti szervek felügyelete, kórházak egészségügyi felügyelete); b) tartományok (pl. kórházak létesítése és üzemeltetése terén, a tervezés végrehajtása tartományi szinten, beruházások finanszírozása; társadalombiztosítási intézmények feletti felügyelet). 5. Tagok kijelölése a Szövetségi Egészségügyi Bizottságba ill. az egészségügyi platformokba tartományi szinten 6. Konzultációs mechanizmus (törvények és rendeletek esetében) a szövetség és a tartományok ill. önkormányzatok között, melyek többletköltséget okoznak 7. Szankciós intézkedések: a Szövetségi Egészségügyi Iroda minĘséggel és dokumentációval kapcsolatos kötelezĘ érvényĦ tervezek és elĘírások elleni vétség esetén financiális eszközöket tarthat vissza az egyes tartományi alapoktól (egészségügyi platform); b) Tartományi Egészségügyi Alap(egészségügyi platform) hasonló szankcióval élhetnek kórházakkal szemben 8. Tárgyalások a piacra történĘ belépésrĘl, szolgáltatásokról, tarifákról (egyetemes szerzĘdések, egyedi szerzĘdések) 9. KötelezĘ biztosítás a társadalombiztosítási intézményeknél 10. AlapvetĘ választási szabadság a betegek részére a kórházakra és letelepedett orvosokra vonatkozóan; b) a (állami és közhasznú) kórházak és pénztári szerzĘdéses letelepedett egészségügyi foglalkozásúak ellátási kínálata 11. Tartományonkénti törvényes betegképviselet

20

Ausztria 2008 Az Osztrák Egészségügyi Strukturális Terv koncepciója 8 Integrált regionális ellátástervezés – ellátási régiók és ellátási zónák

A minden területre vonatkozó integrált, egységes szolgáltatástervezés alapja a 2006-os Osztrák Egészségügyi Strukturális Terv (Österreichischer Strukturplan Gesundheit - ÖSG), ami 2006. január 1én váltotta fel az addig érvényes 2003-as kórházakra és nagy értékĦ berendezésekre vonatkozó tervet (Österreichischen Krankenanstalten und Großgeräteplan - ÖKAP/GGP 2003). A szolgáltatásokra vonatkozó tervezés a 2004-es állapotot alapul véve 2010-ig kerül kidolgozásra. A reformnak köszönhetĘen a szövetség és a tartományok között az egészségügyi szolgáltatások tervezése ma nem minden kórházra külön-külön történik meg, hanem egy integrált regionális ellátási terv keretében 4 ellátási zóna és 32 ellátási régió került kialakításra. (A zónahatárok tartományi határok mentén húzódnak, a tartományok több régióra osztottak.) A korábban érvényes 2003-as kórházakra és nagy értékĦ berendezésekre vonatkozó tervben (Österreichischen Krankenanstalten und Großgeräteplan ÖKAP/GGP 2003) még minden kórházra saját ágy- és nagyberendezés tervezést hajtottak végre. Jelenleg az Osztrák Egészségügyi Strukturális Tervben 32 régióban koordinálják a kórházak (aktív beleértve a nappali ellátást nyújtó kórházakat is), az ambulanciák (kórházi ambulanciák, önálló egészségügyi központok) és orvosok (letelepedett) által nyújtott szolgáltatásokat, a rehabilitációs (rehabilitációs központok és ambuláns rehabilitáció), az ápolási és szociális (ápolási otthonok, idĘsek otthonai, mobil szolgálatok, fogyatékos személyek intézményei, pszichoszociális ellátás) területeteket, továbbá ezek egymás közötti kapcsolatát, ami a koordináció, a kooperáció és a kommunikáció javítására irányul.

Az általános célkitĦzések közé tartozik az egyenletes és lehetĘ legjobb elérhetĘség és a megfelelĘ minĘség biztosítása a minĘségre vonatkozó minimumfeltételek és irányelvek segítségével (személyzet számára és kvalifikációjára, infrastrukturális követelményekre, szolgáltatások körére és az orvosilag, illetve tudományosan megalapozott minimum követelményekre vonatkozóan). Az aktív ellátás tehermentesítése a befektetések számának minimalizálásával és az átlagos benntartózkodás orvosilag szükséges mértékĦre csökkentésével (amit a nyújtott szolgáltatások ambuláns, rehabilitációs és ápolási

8

Jelenleg továbbfejlesztés alatt

21

Ausztria 2008 területekre történĘ áthelyezése révén kívánnak elérni), illetve további aktív ágyszám leépítéssel tervezett. Az ÖSG-ben kitĦzött általános célok és tervezési alapok az egyes ellátási területek szerint Ambuláns ellátás

` az ellátási régiókban a szakorvosi szolgáltatások kezelési központokba történĘ szervezése (aktív kórházakon belül és kívül) az átfogó és kiegyensúlyozott szakorvosi ellátás, illetve ezzel egy idĘben az átfogó és decentralizált általános orvosi ellátás (akiknek az integrált ellátás során kulcsszerep jut) megteremtésének biztosításával, ` a szakorvosok által nyújtott szolgáltatások (kórházi ambulanciákon, letelepedett orvosoknál, önálló kezelési központokban) közös elemzése és tervezése közös koherens mérĘszámok alapján. Fekvębeteg-ellátás

` az egyes szakterületek kapacitásának átstrukturálása a növekvĘ vagy csökkenĘ szükségleteknek megfelelĘen, ` az ellátás további átalakítása a demográfiai szükségleteknek megfelelĘen, ` az aktív kórházak és a letelepedett orvosok, általános orvosok, a rehabilitációs és az ápolási területek közötti koordináció fejlesztése, ` az aktív kórházak betegfelvétel és eltávozás menedzsmentjének szabványosítása (standard beutalási formulák, célzott felvételi tervezés, eltávozási ellenĘrzĘ lista). Rehabilitációs területek

` elégséges rehabilitációs kapacitás biztosítása az ellátási szükségletnek megfelelĘen minden indikációs csoport számára az egyes tartományokon, illetve ellátási zónákon belül és kívül, ` a fekvĘbeteg rehabilitáció részleges kiegészítése ambuláns rehabilitációval olyan esetekben, ha az áthelyezés révén azonos minĘség mellett gazdaságosabban nyújtható az ellátás, ` ápolási területek, ` az ápolási helyek, mobil szolgálatok, nappali ápolás és rövid távú ápolás kiépítése az ápolást végzĘ hozzátartozók terheinek csökkentése érdekében, ` a különbözĘ fekvĘ és mobil szolgálatok koordinációjának és kooperációjának intézményesítése. Az 1. sz. melléklet a kapacitástervezésrĘl ad tájékoztatást. A reformpool A reformpool az egyes kórházon belüli szolgáltatások letelepedett orvosokhoz való áthelyezésének biztosítására elkülönített pénzeszközöket foglalja magába. Az ilyen intézkedésekhez az illetékes tartomány és a társadalombiztosító elĘzetes beleegyezése is szükséges, valamint további fontos szempont az, hogy mind az adott tartománynak, mind a társadalombiztosítónak a szolgáltatások áthelyezésébĘl valamilyen módon profitálniuk kell. 2005 és 2006 között az erre a célra elkülönített pénzeszközök a járulékok és adók 1%-át tették ki, 2007 és 2008 között pedig 2% fordítható e célokra.

22

Ausztria 2008 A kórházi ambulanciákon és a letelepedett orvosok területein folyó teljes ambuláns szakorvosi ellátás átalakítása és az együttmĦködések új formáinak szervezése kezdĘdött meg. Modellkísérletekben próbálják ki, hogy az ambuláns szakorvosi ellátást ún. orvosi centrumokban végezzék. Cél: a szakorvosi ellátásban a betegek többször ismétlĘdĘ felesleges kezeléseinek és az így keletkezĘ többletköltségeknek a kiküszöbölése, a hosszú várakozási idĘ csökkentése. A reformok legfontosabb finanszírozási intézkedései: ` A receptdíj 2008-ra 4,8 euróra történĘ emelése (a gyógyszertárak szedik be és utalják a betegpénztráraknak) és a maximálisan fizetendĘ receptdíj összegének meghatározása, ami a nettó jövedelmek 2%-ban maximalizált. A receptdíj-fizetési kötelezettség szempontjából három kategóriát határoztak meg. Az elsĘ csoportba a járadékból, segélybĘl és nyugdíjból élĘk, a másodikba az alkalmazottak (a számítás a biztosítótársaságok szövetségének adatait alapján történik, a 13. és 14. havi jövedelmeket nem veszik figyelembe) és a harmadik csoportba az önálló-, vagy szabadfoglalkozású személyek (számítási alap: a legutolsó adóbevallásban szereplĘ jövedelem) tartoznak. A páciensek által térített receptdíjakat egy un. „receptdíj számlán” tartják nyilván. Az ellátó orvos az elektromos betegkártya (e-card) segítségével képes ellenĘrizni, hogy a páciens befizetései elérték-e a 2%-os határt. ` A betegbiztosítási járulék egységesítése. Jelenlegi mértéke 7,65%. ` A legmagasabb járulékalap emelése (2008: 3930 euró), vállalkozók és mezĘgazdasági dolgozók esetében 4585 euró. ` A kórházi költség-hozzájárulás (napidíj) – tartományonként eltérĘ összegĦ – 10,47 euróra (Bécs: 2008) történĘ emelése. Rászorultság esetén (havi 667 eurónál alacsonyabb jövedelem) a napidíj 8,27 euróra csökken. Az emelésrĘl minden esetben az illetékes tartományok jogosultak dönteni. ` Gyógyító eljárások és gyógyászati segédeszközök esetében maradt a 10%-os önrész, de minimálisan 25,6 eurót kell téríteni (szociális rászorultság esetén nincs önrész. A látást javító eszközök esetén tovább emelkedett a minimum költségtérítés összege 76,8 euróra. A 27 év alatti családtagként biztosított fiatalok (fĘiskolai, egyetemi hallgatók) esetében maradt a 25,6 eurós összeghatár. Ezen intézkedéseknek köszönhetĘen keletkezĘ többletbevételek fele a tartományokhoz és az önkormányzatokhoz kerül a kórházak finanszírozására, az összeg másik fele pedig a betegpénztárakat illeti. Költségcsökkentés és hatékonyságnöveléssel kapcsolatos legfontosabb intézkedések: ` az LKF pontrendszer (LKF= Leistungsorientierte Krankenhausfinanzierung) módosítása, ` a kórházi ágyak számának csökkentése, ill. a kihasználtság növelése, ` kórházak üzemeltetési költségének csökkentése (pl. konyha, mosoda), ` új szervezeti formák kialakítása az intézményekben (egy napos ellátásra szakosodott klinikák, egy hetes ellátásra szakosodott klinikák), ` jobb koordináció és a többször elvégzett vizsgálatok elkerülése (kórházak és a letelepedett orvosok területei között), ` a regionális szinten kiegyenlítettebb ellátás megvalósítása a letelepedett orvosok körében,

23

Ausztria 2008 ` szankciók alkalmazása, amennyiben az egységes terveket, minĘségbiztosítást vagy dokumentációt megsértik. A Szövetségi Egészségügyi Iroda ilyen esetben jogosult a tartományi egészségügyi platformok szintjén pénzügyi eszközök visszatartására, amíg jogilag konform állapot nem alakul ki. Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés terén három fontos célkitĦzés szerepel. Ezek a célkitĦzések a leggyakoribb betegségek csökkentésére vonatkoznak: ` A szív és érrendszeri megbetegedések számának csökkentése. Ma az ilyen jellegĦ megbetegedések elsĘ helyen szerepelnek a halálokok között. 2020-ig a 65 év alatti korosztálynál 40%-os csökkenés elérése a cél. ` Daganatos megbetegedések számának csökkentése. ` A cukorbetegek számának csökkentése. 2020-ig csökkenteni kell a diabetesbĘl eredĘ amputációk, vakság stb., valamint általában a II-es típusú diabetes megbetegedések számát, amely Ausztriában a harmadik legjellemzĘbb megbetegedés. 2005-ben elsĘ alkalommal tettek különbséget a kor- és nem-specifikus prevenciós célok között. ElsĘ helyen áll a szív- és érrendszeri, daganatos és diabetes megbetegedések korai felismerése. További célok közé sorolhatók az életminĘség javítását célzó intézkedések, mint pl. a halló- és látószervek idĘs korban történĘ felülvizsgálata. 19 éves kortól évente egyszer minden osztrák állampolgár igénybe veheti a prevenciós szolgáltatásokat. Jelenleg a részvétel aránya Ausztria déli területein nem éri el a 7 százalékot sem, a nyugati területeken a jelenlegi 27% feletti részvételi arány lenne az ország egész területén kívánatos. További jelentęs prevenciós programok, melyek megvalósítására 2005-ben 3,5 millió euró állt rendelkezésre: ` mammográfiai vizsgálat (40 év feletti nĘk részére kétévente), ` mell-, ill. petefészekrák korai felismerése genetikai vizsgálatok segítségével, ` vastagbélrák szĦrés 50 év felett, ` csecsemĘk veleszületett anyagcserezavarának korai felismerése, ` epidermolysis bullosa prevenciója. Ausztriában a dohányzás az egyik legjelentĘsebb elkerülhetĘ egészségügyi rizikótényezĘ, valamint a korai halálozás legfĘbb oka. 2,3 millió osztrák dohányzik rendszeresen, közel 800 ezer az erĘsen nikotinfüggĘk száma, és évi közel 14 ezerre tehetĘ a dohányzás következtében elhunytak száma. Különösen riasztó a dohányzó fiatalkorúak számának növekedése. A 15 éves korú fiúk 20%-a, a lányok 26%-a dohányzik naponta, és 30%, ill. 36% dohányzik hetente egy alkalommal. Az új reformcsomagban ezért helyet kapott a dohányzásról szóló szigorúbb törvénytervezet is. MinĘségbiztosítás A minĘségbiztosításra vonatkozó reformtervek között a következĘk szerepeltek: ` átfogó, szektorokon átívelĘ minĘségbiztosítási rendszer tervezete,

24

Ausztria 2008 ` minĘségbiztosításra vonatkozó jelentés készítési kötelezettségének kialakítása, ` a nem megfelelĘ minĘség szankcionálásának kialakítása, ` egységes tervezési és dokumentációs rendszer. A 2008 és 2013 közötti reformok Szövetségi és tartományi megállapodás született – a Szövetségi-biztosítási Törvény 15a cikkelye szerint – az egészségügy struktúrájának és finanszírozásának 2008-2013 közötti reformjáról. Az elĘrehozott pénzügyi kiigazítás szükségessége miatt a szövetség és a tartományok legújabb 20082013-as idĘszakra vonatkozó megállapodásának keretében meghatározott intézkedések értelmében tovább folytatják a 2005-2008-as idĘsszakban megkezdett reformokat és az osztrák egészségügyi rendszer teljesítményének és finanszírozhatóságának biztosítására kívánják a hangsúlyt helyezni. Az újonnan megkötött megállapodás lényeges pontjai: ` Az eddigi (a három évvel ezelĘtt létrehozott Szövetségi Egészségügyi Bizottság és a két év óta fennálló Tartományi Egészségügyi Platformok) irányítási és döntési testületek megtartása: ezekben a grémiumokban a három központi felelĘsséget – tartomány, szociális biztosítás és a szövetség – valamint a további jelentĘs egészségügyi intézmények egysége/közös integrált és szektorokon átívelĘ tervezés és irányítás, illetve egységes finanszírozást az osztrák egészségügyben biztosítani tudják. ` Integrált tervezés megvalósulásának alapjait sikerült megvalósítani az egészségügyben (lásd: egységes tervezés, koordináció és finanszírozás kialakítása, valamint az Osztrák Egészségügyi Strukturális Terv 2006 részek). Az új megállapodásban központi szerepet kapott az ambuláns ellátás tervezése. A legfontosabb célok között szerepel a szolgáltatások regionális szinten történĘ egyenletes elosztása, valamint a tervezés keretében a szolgáltatásnyújtás optimalizálása, szem elĘtt tartva a strukturális, folyamat és eredmény indikátorokat, valamint a szolgáltatásnyújtás hatékonyságát. A tartományi egészségügyi platformok idĘközben megkezdték a regionális egészségügyi strukturális tervek elkészítését, melyek alapján a fekvĘés járóbeteg-ellátás szektoraiban megkezdĘdhet a kapacitások és a feladatok egymással való összehangolása. ` Szektorokon átívelĘ finanszírozás: A tervek szerint a Szövetségi Egészségügyi Iroda munkacsoportja dolgozza ki a szektorokon átívelĘ elszámolási modellt az ambuláns ellátás területén. Ezt követĘen elvégzik az ambuláns terület elszámolásával kapcsolatos koncepció és bizonyos szolgáltatási területek szerinti konkrét modellfejlesztések hatásainak szimulációját. Ezen tapasztalatok és számítások alapján kerül három éven belül kidolgozásra a lehetséges új elszámolási modell az ambuláns területeken. ` A szükségletek szerinti ellátás modelljének kialakítása az ambuláns ellátás területen: A szövetség és a tartományok e megállapodás értelmében létrehoznak egy munkacsoportot (a szövetség, tartományok, társadalombiztosítás, orvosi kamarák és a szövetségi gazdasági kamara szakértĘibĘl), melynek célja 2009-ig egy jövĘorientált ellátási struktúra kidolgozása. LegfĘbb célkitĦzések: a szükséglet és betegorientált, illetve hatékony ellátási struktúra kialakítása, továbbá a fennálló ellátási hiányosságok és kettĘs struktúrák megszüntetése.

25

Ausztria 2008 ` A reformpool kiépítése és továbbfejlesztése: a tartományi egészségügyi alapok szintjén létrehozott reformpoolt az elkövetkezendĘ években nem csak továbbmĦködtetik, hanem olyan kiegészítĘ lehetĘségeket kívánnak teremteni, melyek révén a strukturális változások felgyorsíthatók. A jövĘben például lehetĘség nyílik az ambuláns ellátás területén a szektorokon átívelĘ finanszírozással kapcsolatos pilótaprojektek és az integrált ellátással (diseasemanagement programok: diabetes, infarktus, szívkoszorúér és nephrológiai megbetegedések) kapcsolatos programok reformpool által történĘ elĘkészítésére, támogatására. ` A dokumentáció transzparenciájának és egyszerĦsítésének megteremtése az ambuláns területen: a tervezéshez, a szektorokon átívelĘ finanszírozáshoz és a reformpool projektekhez elengedhetetlen az ambuláns területen folyó szolgáltatások transzparenciája. ` A célok között szerepel a szisztematikus minĘségi munka további fejlesztése: standardok fejlesztése és továbbfejlesztése; irányelvek és cselekvési programok a struktúra, folyamat és eredményindikátorok, továbbá a minĘséggel kapcsolatos beszámolók terén. ` A teljesítményorientált kórházfinanszírozás rendszerének elemzése és továbbfejlesztése (tekintettel a 10 éves fennállására - a rendszer 1997-ben került Ausztriában bevezetésre) 2009ig nemzetközi, külsĘ szakértĘk bevonásával, különös tekintettel az irányítási és motivációs elemekre. ` Az elektronikus egészségügyi akta (ELGA) továbbfejlesztése az összehangoltabb kezelési folyamatok lehetĘvé tételének érdekében. ` Megállapodás született a kórházak következĘ hat éves idĘtartamra szóló finanszírozásának biztosításáról: a tartományok, helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás eddigi mértékĦ járulékbefizetése megmarad. Új elem a rendszerben a Szövetség kórházfinanszírozás részére rendelkezésre bocsátott évi 100 millió eurós kerete, illetve éves szinten a Szövetség által nyújtott finanszírozás inflációval történĘ korrigálása. A többletforrások ellenére további cél marad a költségcsökkentés és hatékonyságnövelés. Fontos megemlíteni a további célkitĦzések között a beutalások és újrafelvételek számának csökkentését, a kórházakban végzett egynapos sebészeti beavatkozások optimalizálását, valamint a beszerzések, orvosi termékek, gyógyszerek és más fogyasztási cikkek hatékonyabb felhasználását. ` Költségnövekedés csökkentése 600 millió euró formájában (orvosi honoráriumok, gyógyszerek, intézeti szolgáltatások, betegszállítás, adminisztráció) ` Egyedi szerzĘdések lehetĘvé tétele (kollektív szerzĘdés helyett egyedi kötése: jelenleg ezekben az esetekben a biztosított jelentĘs terheket maga visel: kezelési költség 20%-a), az egyedi szerzĘdések megkötésének lehetĘségével erĘsíteni kívánják a pénzárak helyzetét az orvosi kamara pozíciójával szemben. Ezenkívül az egyedi szerzĘdés révén a kollektív szerzĘdés felbontása esetén is biztosíthatóvá válik a betegek ellátása. ` Hatékony minĘség-ellenĘrzés biztosítása: a betegek érdekében annak a lehetĘségnek a megteremtése, hogy azokkal az orvosokkal felbonthatóvá váljon a szerzĘdés, akik bizonyos standardokat nem tartanak be. ` Az Osztrák Társadalombiztosítás FĘszövetségének kisebb holdinggá történĘ átalakítása: az átalakítás indoka a célok kijelölésének és a controlling folyamatoknak a professzionalizálása. A holding irányelveket és célokat határoz meg a pénztárak számára, érdekképviseleti szervezetüknek vétójoggal kell rendelkezni. Az orvosok számos fórumon tiltakoznak a reformelképzelésekkel szemben.

26

Ausztria 2008 Az alábbi témákban fogalmaztak meg kritikát: ` Globális szerzĘdés: A betegpénztárak és az orvosi kamarák közötti kollektív tárgyalási rendszert megszĦntetésének következménye a szociális partnerkapcsolati rendszer lerombolása az egészségügyben. A következmény kevesebb pénztári orvos, rosszabb szolgáltatások és még több beteg a kórházi ambulanciákon. ` A pénztári szerzĘdések határidĘhöz kötése leépíti a generációkat átfogó háziorvost. Az új szerzĘdések megkötése állami minĘségi normák és gazdasági kényszerek szerint történik. ` Egyedi szerzĘdések: közvetlen szerzĘdések a legolcsóbb szolgáltató elve szerint, ha globális szerzĘdés nem jön létre. ` Az állami kezelési irányelvekre is a gazdaságossági kényszer hat ` Szükséglet szerinti tervezés az orvosok számát illetĘen: kevesebb pénztári orvosi rendelĘ és ezzel hosszabb várakozási idĘk egy orvosi idĘpontra és hosszabb utak az orvoshoz. ` Aut idem: az orvos olyasvalamiért felelĘs, amire nincs befolyása. A betegek a gyógyszertárban esetleg minden negyedévben más gyógyszert kapnak. ` A biztosítók fĘszövetségének holdingja: A fĘszövetség új struktúrája centralizálást jelent és nagyobb hatalmat a gazdaság képviselĘinek. Gazdaságosabb célok, megtakarítások és szolgáltatáscsökkentések várhatók. ` Betegszámla: még több bürokrácia és költség (évente 20 millió euró) a betegszámlákkal. ` ELGA projekt: senki sem tudja, hogyan áll a törvényben a kötelezĘ részvétel az elektronikus betegdokumentációban. Adatvédelmi problémák és ismeretlen költség-haszon számítás egyértelmĦen e projekt ellen szólnak.

Az osztrák kormány lemondása a reformok csúszását eredményezi 2008. július 8.-án 5500 orvos gyülekezett Bécsben, hogy egy újabb demonstráció keretében a kormány által tervezett 2008-2013 közötti reformok ellen tiltakozzon. A nagykoalíciós kormány – amely a Szociáldemokrata Pártból (SPÖ) és az Osztrák Néppártból (ÖVP) állt – a kialakult belsĘ feszültségnek és a demonstrációnak köszönhetĘen még aznap lemondott. A parlamentet ezek után feloszlatják és az új választások idĘpontját várhatóan 2008 Ęszére tĦzik ki. Ez a váratlan fordulat a kormány egészségüggyel kapcsolatos jelenlegi törekvéseinek is végérvényesen megálljt parancsolt. Az Osztrák Orvosi Kamara elnöke dr. Walter Dorner mindenesetre nem adott sok okot az örömre. Arra figyelmeztetett mindenkit, hogy az egészségügyi rendszerben várható jelentĘs rosszabbodások veszélye pillanatnyilag sokkal nagyobb, mint valaha is volt. A betegeknek fel kell készülniük arra, hogy számos szolgáltatást hamarosan csupán korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem fognak tudni a pénztárak terhére igénybe venni. Az új kormány az egészségügyi reformokba a jövĘ évnél várhatóan korábban nem fog belekezdeni. Ez az orvosok számára lehetĘséget kínál javaslattételre, illetve álláspontjuk átgondolására. A Bécsi Orvosi Kamara alelnöke arról számolt be, hogy az orvostársadalom kész hozzájárulni a reformhoz, illetve részt venni abban, de azért örülnek a rövidke „pihenĘnek”, mivel május eleje óta az orvosok az egész országban a reformok ellen tiltakoztak. Ezen tiltakozások éllovasa maga a Bécsi Orvosi Kamara volt. Alelnökük többek között szervezett például egy ezer letelepedett orvosnál több fĘbĘl álló csúcstalálkozót és egy aláírásgyĦjtést, ahol 150.000-nél több beteg aláírását gyĦjtötték össze az egészségügyben

27

Ausztria 2008 tervezett megszorításokkal szemben. A kamara úgy vélte ez az egyetlen módja annak, hogy az egészségügyi reform „Ęrületére” fel tudják hívni a figyelmet. A Bécsi Orvosi Kamara alelnöke reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az új kormány az orvosokat az eddigieknél fontosabb partnerként fogja kezelni és követeléseiket jobban szem elĘtt tartja. Az Osztrák Orvosi Kamara elvárásainak nyomatékosítása érdekében benyújtott a Parlamenthez egy kiáltványt, amelyben kifejti, hogy a terápiás szabadságot és a hallgatási kötelezettséget a jövĘben senkinek sem szabad aláásnia. Ez ugyanis csupán az egészségügy gazdaságosabbá tételét mozdítja elĘ, ami a betegek ellátását veszélyezteti. A bécsi orvosok számára az egészségügyi reform elhalasztása csekély vigaszt jelent. Több mint fél éve nem született megállapodás itt a területi betegbiztosító és a kamara között a honoráriumokkal kapcsolatban. A területi betegpénztárnak a tartományban pillanatnyilag több mint 600 millió euró deficitje van, ami az orvosok számára nem jelent semmi jót.

Készítette: ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Iroda Budapest, 2008.07.04.

28

Ausztria 2008

Források 1. Ärzte Zeitung: http://www.aerztezeitung.de/politik_gesellschaft/gesundheitspolitik_international/?sid=503221 2. Bundesministerium für Gesundheit, Familie und Jugend: „Gesundheitssysteme im Wandel – Österreich” (2006): http://www.bmgfj.gv.at 3. Bundesministerium für Gesundheit, Familie und Jugend: Krankenanstalten in Zahlen 20062007: http://www.kaz.bmgf.gv.at/ 4. Bundesministerium für Gesundheit, Familie und Jugend: Österreichischer Strukturplan Gesundheit (ÖSG) 2006: http://www.bmgfj.gv.at 5. Statistik Austria: http://www.statistik.at 6. Hautpverband der Österreichischen Sozialversicherung: http://www.sozialversicherung.at 7. Österreich Journal: http://www.oejournal.at/Aktuelles/!2007/0707/W2/41107Prezeptgebuehr.htm 8. Austria. In: Social Security Programs Throughout the World 2002. Washington, U.S. Department of Health and Human Services, 2002. 9. Bundeskammer für Arbeiter und Angestellte 10. http://wien.arbeiterkammer.at/ 11. Bundesministerium für http://www.kaz.bmgf.gv.at/

Gesundheit

und

Frauen:

http://www.bmgf.gv.at/,

12. e-card: http://www.chipkarte.at/esv 13. Fidler, Armin H. et al, Incorporation of public hospitals: A “silver bullet” against overcaopacity, managerial bottlenecks and resource constraints? Case studies from Austria and Estonia. World Bank Group, 14. Health Policy Monitor: 15. http://www.health-policymonitor.org/en/Policy_Survey/Search_for_Policy_Reforms/Search_Results.html 16. http://www.medical-tribune.at/ 17. Österreichische Ärztekammer: http://www.aek.or.at/ 18. Österreichische Sozialversicherung: http://www.sozialversicherung.at, 19. Medical Tribune, 2008, 40, 23, 2.

29

Ausztria 2008

1. sz. melléklet Osztrák Egészségügyi Strukturális Terv, kapacitás tervezés

A következĘkben bemutatott célkitĦzések elsĘsorban, de nem kizárólagosan az aktív kórházakra vonatkoznak és a 2006-os tervezés központi célkitĦzései: ` A fekvĘbeteg-ellátás igénybevételének regionális limitálása – a túlzott mértékĦ és a hiányos ellátás elkerülése érdekében – orvosi fĘdiagnózisonkénti (MHG) és ellátási régiónkénti (VR) fekvĘbeteg-ellátásban történĘ tartózkodások számára vonatkozó normák megadásával (mennyiségi célkitĦzés), ` A fekvĘbeteg-ellátás minĘségére vonatkozó kritériumok betartatásával az ellátáshoz szükséges feltételek biztosítása, ` A szükséges kapacitások felmérése során a részletes regionális tervek keretében a célirányos betegáramlások figyelembe vétele. Tervezési irányértékek – normál ellátás és intenzív ellátás

A tervezési irányértékekhez a 2003-as évre vonatkozó országos adatok (lakossági struktúra régiók szerint, népsĦrĦség, közúti forgalom, monitorozott fekvĘbeteg-ellátó egységek kihasználtsága, a modern orvosi technológia változása), a 2010-ig várható demográfiai változások, az ÖBIG szakértĘinek véleménye került figyelembe vételre. Ágyat nem fenntartó területek esetén (radiológia, labor) nem adtak meg irányértékeket. Az ambuláns orvosi ellátás keretében szakirányonként szükséges orvosok (letelepedett szerzĘdéses, szerzĘdéssel nem rendelkezĘ, kórházi ambuláns ellátásban stb. dolgozó) számának meghatározását – az ún. teljes foglalkoztatottsági ekvivalensek (Vollzeitäquivalente; A-G számítási módok) – kiszámításának segítségével végzik. A számított ekvivalensek segítségével egy tervezési mátrixot hoznak létre. Hasonlóképpen meghatározott a nagyértékĦ orvosi berendezések (CT, MRI, PET stb.) száma tartományonként, aktív kórházanként és kórházon kívüli területenként. A tervezési mátrix

A tervezési mátrix indikátorokat tartalmaz az ellátási szituáció leírásához a különbözĘ nem aktív ellátási területeken is az egyes régiókon belül a 2004-es állapotok szerint, valamint becsléseket a 2010-es (a 2003-as diagnózis és teljesítmény dokumentáció alapján) fekvĘbeteg-ellátásra vonatkozóan (egyes régiókra bontva a becsült ápolási napok száma, tovább differenciálva szakirányonkénti bontásban is). Az ellátási szituáció leírása a következĘk figyelembe vételével történik: ` Aktív kórházak, ` Ambuláns orvosi ellátás (letelepedett orvosok, orvosok kórházi ambulanciákon, önálló egészségügyi központokban), ` Kórházon kívüli terápiás, pszichológiai és pszichoszociális ellátás (pszichológusok, pszichoterapeuták, pszichoszociális tanácsadás), ` Rehabilitáció (rehabilitációs központokban), ` IdĘs- és krónikus hosszú távú ellátás (idĘsek otthonai, ápolási otthonok, mobil szolgálatok). 30

Ausztria 2008 Az ellátási mátrix

Adatokat tartalmaz regionális szinten a 2010-es ideális aktív fekvĘbeteg irányszámokra vonatkozóan, melyeket a 2004-es állapottal hasonlítanak össze. A regionális szinten eltérĘ dokumentációs szokásokból, illetve nyújtott szolgáltatások besorolásának pontatlanságából eredĘen jelentĘs különbségek adódhatnak, melyek megszüntetése jelenleg van folyamatban. Tervezési irányértékek – normál ápolás és intenzív területek (tervezési horizont 2010) Szakirány

Elérhetęség (percben)

Ágyindexszám

Ágyindexszám (maximum)

Ágyindexszám a 2004-es ágyjelentés alapján

Minimum ágyszám

(ezer lakosra jutó ágyak) (minimum)

Sebészet

30

0,53

0,88

0,98

30

Idegsebészet

60

0,06

0,09

0,06

30

Intenzív ellátás

30

-

-

0,07

6

Belgyógyászat

30

1,21

2,01

1,70

30

Szülészet/nĘgyógyászat

30

0,25

0,41

0,52

25

Neurológia

45

0,20

0,33

0,29

30

Neurológiai aktív utókezelés/B szint

90

0,03

0,05

*

3

Neurológiai aktív utókezelés/C szint

90

0,09

0,15

*

8

Pszichiátria

60

0,30

0,50

0,56

30

Gyermek- és ifjúsági gyógyászat

45

0,17

0,28

0,27

20

Gyermek- és ifjúsági sebészet

*

0,04

0,06

0,05

25

31

Ausztria 2008

Szakirány

Elérhetęség (percben)

Ágyindexszám

Ágyindexszám (maximum)

Ágyindexszám a 2004-es ágyjelentés alapján

Minimum ágyszám

(ezer lakosra jutó ágyak) (minimum)

Gyermek- és ifjúsági pszichiátria

60

0,06

0,10

0,02

30

Dermatológia

90

0,06

0,10

0,11

30

Szemészet

45

0,07

0,12

0,14

25

Fül-orr-gégészet

45

0,09

0,15

0,17

25

Urológia

45

0,11

0,18

0,18

25

Plasztikai sebészet

*

*

*

0,03

15

Pulmológia

*

0,11

0,17

0,15

30

Ortopédia és ortopédiai sebészet

45

0,27

0,45

0,28

30

Baleseti sebészet

30

0,30

0,50

0,50

20

Sugárterápia- radioonkológia

90

*

*

0,03

*

Nukleármedicina

90

*

*

0,01

*

Száj-, állkapocs- és arcsebészet

*

*

*

0,03

15

Akutgeriátria/remobilizáció

45

0,34

0,56

0,10

24

Palliatív medicina

60

0,05

0,08

0,02

8

Pszichoszomatika

*

0,05

0,07

Aktív ágyak összesen

*

4,57

7,62

32

12 6,76

*