TÁJÉKOZTATÓ KIVITELEZŐK RÉSZÉRE HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEKRŐL ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉK Az építési és bontási hulladékot – amennyiben az műszakilag lehetséges – az építtető az építés során felhasználja, vagy engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadja. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM– KvVM együttes rendelet 2. § a) bekezdésben előírtak alapján építési és bontási hulladéknak minősül a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt hulladék; továbbá rendelkezik a mennyiségi küszöbről, mely felett az építtető köteles: „10. § (1)9 Az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot. (3) Az (1) bekezdés szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint az adott területre új építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági hozzájárulást nem adhat.” Ahhoz, hogy építtető teljesíteni tudja fenti kötelezettségét, szükséges a kivitelező általi adatszolgáltatás a képződött hulladékokról.
Építési és bontási hulladékok csoportosítása Sorszám
A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok
1.
Kitermelt talaj
2. 3. 4. 5.
Betontörmelék Aszfalttörmelék Fahulladék Fémhulladék
6. 7. 8.
Műanyag hulladék Vegyes építési és bontási hulladék Ásványi eredetű építőanyag-hulladék
Hulladék EWC kódja7
17 05 04 17 05 06 17 01 01 17 03 02 17 02 01 17 04 01 17 04 02 17 04 03 17 04 04 17 04 05 17 04 06 17 04 07 17 04 11 17 02 03 17 09 04 17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 02 02 17 06 04 17 08 02
Mennyiségi küszöb (tonna)
20,0 20,0 5,0 5,0
2,0
2,0 10,0
40,0
1
HULLADÉKSZÁLLÍTÁS A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a regionális Környezetvédelmi Felügyelőségnél a jogszabályban foglaltaknak megfelelően a hulladék szállítását engedélyeztetni kell. 2012. évi CLXXXV. hulladékról szóló törvényben meghatározottak szerint: „ (1) Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában lehet szállítani, kivéve ha a) a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja, valamint b) a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja.”
E-ÉPÍTÉSI NAPLÓ Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szabályozza, hogy a napi jelentésben szükséges rögzíteni: „az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során naponta keletkező építési-bontási hulladék mennyiségének, fajtájának megnevezése, EWC kódja [a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet alapján], elszállításának ténye, helye, bizonylata a hulladék kezeléséhez igénybe vett létesítmény neve, címe, KÜJ, KTJ száma (idecsatolandók az átvételt igazoló számlák is) a külön jogszabályban foglaltak szerint.” A keletkező hulladék naprakész nyilvántartásának vezetését a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 4.§ (3) bekezdés a) pontja is előírja.
KÜJ ÉS KTJ AZONOSÍTÓK, ADATSZOLGÁLTATÁS 2015. január 1-jétől a környezetvédelmi adatszolgáltatásokat elektronikus úton az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával kitöltött elektronikus űrlapokon lehet beküldeni a hatósághoz. A KVADATSZOLG program többé már nem használható. A nyilvántartás adattartalmára vonatkozóan e rendelet 1. sz. melléklet 1. pontja rendelkezik. E rendelet írja elő, hogy mely hulladéktermelők kötelezettek a hulladékkal kapcsolatos rendszeres adatszolgáltatás teljesítésére. 11. § (1) Az adatszolgáltatást a hulladéktermelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti a telephelyén képződött valamennyi hulladékról. (2) A hulladéktermelő – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – az adatszolgáltatási kötelezettségét a 3. melléklet 1. és 2. pontja szerinti adattartalommal teljesíti, ha a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot, b) nem veszélyes hulladék esetén – a c) pont kivételével – a 2000 kg-ot, c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot meghaladja. Ahhoz, hogy az adatszolgáltatást a jogszabályban előírt segédprogrammal a termelő el tudja készíteni és benyújtani az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek, KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) és KTJ (Környezetvédelmi Területi Jel) számmal rendelkeznie kell, amennyiben a fent hivatkozott mennyiségi korlátot tárgyévben előreláthatólag eléri, vagy meghaladja. Ezen számok megkérését követően minden évre vonatkozóan be kell nyújtani az adatszolgáltatást. 2
Amennyiben az azonosítókkal még nem rendelkezik – a környezetvédelmi adatszolgáltatás beküldését megelőzően KAR adatszolgáltatást kell beküldenie és ezzel a szükséges KÜJ és KTJ azonosítókat meg kell kérnie. A KÜJ azonosítóval az ügyfél önmagát, a KTJ azonosítókkal pedig a telephelyét azonosítja. KÜJ és KTJ számmal nem rendelkező hulladéktermelőktől 5 tonna/év építési-bontási hulladék feletti mennyiség esetén nem áll módunkban átvenni a hulladékot, mivel a termelőkre vonatkozó ezen rendelkezést a hulladék kezelőnél is ellenőrzik. Amennyiben rendelkezik a kivitelező KÜJ és KTJ számmal, ezeket minden esetben küldje meg a hulladék átvevőjének, hogy a nyilvántartásban történő rögzítéskor az adatok könnyebben visszakereshetőek legyenek egy-egy kivitelezési helyszínre (ezt is szükséges pontosan megadni) vonatkozóan, és ezzel egyidejűleg a hulladék átvevő KÜJ és KTJ számát is célszerű elkérni.
EGYÉB HASZNOS TUDNIVALÓK ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) Kivonat a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendeletből EWC kód 17 01 01 17 01 02 17 01 03 17 01 06* 17 01 07 17 02 01 17 02 02 17 02 03 17 02 04* 17 03 01* 17 03 02 17 03 03* 17 04 01 17 04 02 17 04 03 17 04 04 17 04 05 17 04 06 17 04 07 17 04 09* 17 04 10* 17 04 11 17 05 03* 17 05 04 17 05 05* 17 05 06 17 05 07* 17 05 08 17 06 01* 17 06 03*
Megnevezés beton tégla cserép és kerámia veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól fa üveg műanyag veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa szénkátrányt tartalmazó bitumen keverék bitumen keverék, amely különbözik a 17 03 01-től szénkátrány és kátránytermék vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium ólom cink vas és acél ón fémkeverék veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladék olajat, szénkátrányt vagy egyéb veszélyes anyagot tartalmazó kábel kábel, amely különbözik a 17 04 10-től veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól veszélyes anyagokat tartalmazó kotrási meddő kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től veszélyes anyagokat tartalmazó vasúti pálya kavicságya vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től azbeszttartalmú szigetelőanyag egyéb szigetelőanyag, amely veszélyes anyagból áll vagy azokat tartalmaz 3
17 06 04 17 06 05* 17 08 01* 17 08 02 17 09 01*
szigetelő anyag, amely különbözik a 17 06 01 és a 17 06 03-tól azbesztet tartalmazó építőanyag veszélyes anyagokkal szennyezett gipsz-alapú építőanyag gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től higanyt tartalmazó építési-bontási hulladék PCB-t tartalmazó építési-bontási hulladék (pl. PCB-t tartalmazó szigetelőanyag, PCB-ket tartalmazó gyanta alapú padozat, PCB-t tartalmazó leszigetelt ablak, PCB-t tartalmazó 17 09 02* kondenzátorok) veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építési-bontási hulladék (ideértve a kevert hulladékot 17 09 03* is) kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-től, a 17 09 02-től és a 17 09 0317 09 04 tól A *-al jelölt EWC kódok veszélyes hulladékokat jelölnek. (Veszélyes hulladékra vonatkozón változik az adatszolgáltatásra kötelezettek köre, a nyilvántartás, adatszolgáltatás tartalma, a termelő által átadott hulladék bizonylatolási rendje – Fent hivatkozott jogszabályok veszélyes hulladékra vonatkozó rendelkezései és a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről) Célszerű a kivitelezés helyszínén engedéllyel rendelkező hulladékkezelő cégektől érdeklődni, hogy melyik hulladékra milyen kezelési engedéllyel rendelkezik, hisz jelentős különbségek lehetnek a hasznosítható hulladékok és a lerakásra kerülő hulladékok átvételi díja között. Ha lehetőség van a kezelőnél hasznosításra, ebben az esetben szükséges szelektíven gyűjteni a hasznosítható hulladékot. Amennyiben a kivitelező nem fordít kellő figyelmet a szelektív gyűjtésre, a kezelőnek joga van az átvett hulladék átminősítésére, és ebben az esetben a lerakási járulékkal terhelt díjat kell kivitelezőnek megfizetnie. A kivitelezés helyszínén ömlesztve gyűjtött hulladék elszállításakor vagy már a gyűjtőedény rendelésekor közölni kell a hulladék EWC kódszámát, ha a kivitelező a helyszínre kiadott engedéllyel szinkronban szeretne elszámolni a hulladékokkal, ellenkező esetben a kezelő sorolja be a hulladékot, melynek módosítására utólagosan nincs lehetőség. Hulladékkezelő ebben az esetben is átminősítheti a hulladékot, ha nem a megadott EWC kódszámú hulladékot szállíttatják el (pl.: EWC 17 01 02 tégla hulladékot jelentenek elszállításra, azonban az átvett hulladék tartalmaz betont, cserepet stb., - EWC 17 01 07-re minősíti át a hulladék kezelő) Hulladéklerakón átvételi követelményként jelentkezik 2006. évtől a hatályos jogszabály alapján az alapjellemzés illetve megfelelőségi vizsgálat átadásának / elvégzésének kötelezettsége, mely elkészítése / elkészíttetése a termelő feladata. A 17-es EWC főcsoportba tartozó nem veszélyes hulladékok közül az alábbiak nem alapjellemzés kötelezettek B3 alkategóriájú hulladéklerakón: EWC kód 17 01 01 17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 02 02 17 05 04
Megnevezés beton tégla cserép és kerámia beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06tól üveg föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól
4
20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 2. sz. 1.1. pontja tartalmazza az alapjellemzés tartalmi követelményeit, míg a rendszeresen képződő hulladékok esetében a megfelelőségi vizsgálatra vonatkozó követelményeket az 1.2. pont tartalmazza. Az alapjellemzéshez kötött hulladékok átvételét alapjellemzés hiányában a hulladéklerakó üzemeltetője megtagadja. Az átvett hulladékról szóló bizonylatot minden esetben a termelőnek kell kérnie, a napi nyilvántartás vezetése érdekében célszerű a szállítást követően a kezelőtől kérni elektronikusan, így feltölthető az e-naplóba.
FÉMKERESKEDELEM ÉS A KIVITELEZÉS Az építési vagy bontási tevékenységéből származó és annak során tulajdonába került fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kizárólag fémkereskedő részére értékesítheti. Ha a lentebb felsorolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot teljes egészében vagy – az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott – a tárolás helyén tartható maximális – mennyiséget kitermelte, azt az építési tevékenységet végző személy az értékesítést megelőzően köteles a bontás helye szerint illetékes fémkereskedelmi hatósághoz a jogszabály szerint bejelenteni. A bontási tevékenységéhez kapcsolódó engedélyeket köteles az építtető vagy a kivitelező a bontás helyén tartani és a fémkereskedelmi hatóság kérésére a helyszínen bemutatni. FAJ kódok és megnevezés 2. csatornafedél, csatornarács, vízelvezető csatorna elemek fémhulladéka 7. ipari elektronikai berendezés, villanyoszlop fémhulladék, trafóházak, elektromos betápláló transzformátor, elosztó szekrények 8. emléktábla fémhulladék 10. építőipar segédeszközeinek fémhulladéka (állványrendszer, zsalurendszer) 14. ipari és mezőgazdasági vízépítési berendezések és alkatrészek, zsilipek, árvízvédelmi berendezések és alkatrészei fémhulladéka 17. ipari eredetű kábel fémhulladék, ólomkábelről lebontott ólomköpeny fémhulladék, légkábeltartó acélsodrony fémhulladék, nagyfeszültségű kábel fémhulladék (háztartási és irodai gépekből származó kábelhulladékok kivételével) 18. közlekedési műtárgy fémhulladéka (híd, hídkorlát, felüljáró) 20. vasúti alkatrészek (sín, síncsavar, kapcsolószerek, váltó), vasúti berendezések fémhulladéka, azok alkatrészeinek fémhulladéka 21. szobor/műtárgy (öntvény/szerelt) fémhulladék, kegyeleti dísztárgy fémhulladéka 22. tűzcsapok, tűzcsapszerelvények 23. telekommunikációs szolgáltatók eszközeinek, berendezéseinek fémhulladéka (pl. antennák, távközlési berendezések, távközlési aknafedél) 24. bálázott, préselt fémhulladék
5
