TÁJÉKOZTATÓ JOGSZABÁLYI MÓDOSÍTÁSOKRÓL I. RÉSZ

TÁJÉKOZTATÓ JOGSZABÁLYI MÓDOSÍTÁSOKRÓL I. RÉSZ Az Országgyűlés elnöke július 1-én küldte meg a köztársasági elnöknek aláírásra a múlt hét közepén elfogadott, egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló, összesen 16 jogszabályt változtató törvényt. Az elmúlt évek egészségügyi salátatörvényeihez hasonlóan ez esetben is számos olyan módosításra kerül sor, amelyek megváltoztatják a gyógyszerellátás jogi környezetét. Az előző alkalmakhoz hasonlóan a fontosabb változásokról most is rövid tájékoztatást adunk, azzal, hogy  az egymásra épülő szabályozási elemek miatt az Országgyűlés által elfogadott más jogszabályra és a Patikaalappal kapcsolatos szabályozásra is utalunk, és  a salátatörvény ismertetésére több részletben kerül sor. A gyógyszertárak tulajdonlásával és a hozzá kapcsolódó gyógyszerészi kompetenciákkal kapcsolatos új rendelkezésekről A költségvetési törvény módosításáról Annak érdekében, hogy a Patikaalap kedvezményes hitelkonstrukciójában azok a gyógyszerészek is részt tudjanak venni, akiknek nincs a hitel banki fedezetére felajánlható vagyontárgyuk, az Országgyűlés a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról rendelkező 2013. évi XCII. tv. keretei között megteremtette a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalásának törvényi feltételeit. A költségvetési törvény 42. § (3) bekezdése szerint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az állam visszavonhatatlan viszontgaranciájával készfizető kezességet vállalhat gyógyszerészi vállalkozási célú, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv) 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt (gyógyszerészi tulajdonhányadra vonatkozó) feltételek teljesítése érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló – a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében – 2013. július 1-je és 2016. december 31-e között létrejött hitel- vagy kölcsönszerződéséhez. Az indoklás szerint „Annak érdekében, hogy a gyógyszerészek (a tulajdonhányadra vonatkozó) jogszabályi kötelezettségnek eleget tudjanak tenni és ezzel meg tudjanak felelni a Gyftv.-ben foglalt feltételeknek, szükséges, hogy a tulajdoni hányad megszerzését szolgáló MFB Zrt. Patika Hitelprogram keretében 2013. július 1. és 2016. december 31. között létrejövő kamattámogatott hitelkonstrukcióra kiterjedjen a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása. A szabályozás jelenleg nem teszi lehetővé, hogy a garantőr szervezet magánszemélyek hiteleihez is kezességet vállaljon, így a javaslat – kifejezetten e programra koncentráltan – lehetővé teszi a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ügyfélkörének bővítését.” A javaslatot május 30-án a költségvetési bizottság javaslataként terjesztették az Országgyűlés elé, melyet június 3-án fogadtak el. A törvény zárószavazására június 11-én, kihirdetésére június 20-án került sor. (Talán azért lehet érdemes a dátumokat feltüntetni, mert – a zárószavazással lényegében egy időben – június 9-11. között jelent meg több olyan sajtóhír, miszerint ahhoz, hogy a gyógyszerészek részt vehessenek a patikaalapban, „be kell tolni a 1

családi ezüstöt”. A törvénymódosítás értelmében „családi ezüst” nélkül is részt lehet venni a hitelprogramban.) A salátatörvény gyógyszertárak tulajdonlásával és a hozzá kapcsolódó gyógyszerészi kompetenciákkal kapcsolatos rendelkezéseiről 1. A Gyftv 74. § (2) bek. szerint eddig a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság társasági szerződését a megalakuláskor az egészségügyi államigazgatási szervnek be kellett mutatni és a módosításokat – a változást követő harminc napon belül – be kellett jelenteni. A mostani módosítás értelmében a társasági szerződés másolatát a megalakuláskor az egészségügyi államigazgatási szervnek be kell nyújtani, és a módosításokat – a változást követő harminc napon belül – a módosított társasági szerződés másolatának benyújtásával be kell jelenteni. Az újonnan létesítendő gyógyszertárak esetén az új rendelkezést a törvénymódosítás hatályba lépésétől alkalmazni kell, a 2014. január 1-jén érvényes működési engedéllyel rendelkező közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság pedig 2014. január 31-ig köteles benyújtani az egységes szerkezetbe foglalt, benyújtáskor hatályos állapot szerinti társasági szerződés vezető tisztségviselők által hitelesített másolatát az egészségügyi államigazgatási szervnek. A módosítás által válik lehetővé olyan – naprakész – nyilvántartás létrehozása az OTH-ban, amely a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság érvényes társasági szerződésében foglaltakat folyamatosan képes monitorozni, beleértve a társasági szerződés tulajdonosok személyére, tulajdoni arányára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit. 2. Új előírásként megjelent a szindikálás tilalma. A Gyftv. 74. § új (6) bekezdése szerint a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság működése során a gyógyszerészi tulajdoni hányad tekintetében biztosítani kell a tagsági jogoknak a tulajdoni hányadnak megfelelő – a társasági szerződésben rendezett – gyakorlását. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Az indoklás szerint nem biztosított kellő módon a többségi gyógyszerészi tulajdonláshoz kapcsolódó célok megvalósulása, ha „a Gyftv. által megkövetelt gyógyszerészi tulajdon csak ’papíron’ létezik, és a tagsági jogok gyakorlása (így különösen a szavazati jogok) nem követi a tulajdoni arányokat. A módosítás e probléma kezelését célozza. Tekintettel arra, hogy a rendelkezés beavatkozást jelent a jelenleg fennálló társasági szerződéses kapcsolatokba, indokolt az érintettek részére fél év felkészülési időt biztosítani.” A szindikálás tilalma tehát 2014. január 1-től lesz érvényes. 3. A Gyftv 74. § (5) bekezdés eddigi rendelkezései szerint a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság ügyvezetését, képviseletét a 73. § (1) bekezdésében foglalt esetekben – tehát az ún. menedzsment jogokban – az adott gyógyszertár vonatkozásában a személyi joggal rendelkező gyógyszerész látja el. Mivel az eredeti rendelkezésből is levezethető önálló képviselet jogát egyes gyógyszertárak esetén a befektetők vitatták, az „önálló képviselet” jogát előíró pontosítás a már korábban megfogalmazott jogalkotói cél napi gyakorlatban való egyértelmű megvalósulását célozza. 4. Módosul, azaz bővül a szakmai és menedzsment jogok tartalma is azzal, hogy a gyógyszertárban szakmai feladatot ellátó személyeket ezen túl a kereskedelmi gyakorlatra (marketingre) vonatkozóan sem utasíthatja a gazdasági társaság. A Gyftv 73. § (1) bek. új szövege szerint „Gyógyszertárat működtető gazdasági társaság a gyógyszertár szakmai vezetését, irányítását, valamint a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó 2

személyeket gyógyszerellátással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így a gyógyszerek kiadása, eltartása, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási és kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó tevékenység tekintetében nem utasíthatja. A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) kizárólag a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozhat döntést a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával és a közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így a gyógyszertári termékkör kialakítására, a gyógyszerek beszerzésére, készletezésére, eltartására, kiadására, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási és kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó tevékenységre, a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyek foglalkoztatására, valamint a közfinanszírozási szerződések megkötésére és módosítására vonatkozóan. Az ezzel ellentétes intézkedés, megállapodás semmis.” A gyógyszertári marketingre is kiterjed tehát az a szabályozási elv, mely szerint a személyi jogos gyógyszerész jóváhagyása nélkül nem folytatható. Ez nemcsak a beleszólási jogot, hanem a tevékenységért való felelősségvállalást is jelenti. 5. Mint ismeretes, a Patikaalap egyrészt az MFB által meghirdetett, refinanszírozott, hosszú lejáratú, kamattámogatott hitelkonstrukcióból áll (melynek részletszabályait a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló 212/2013. (VI. 19.) Korm. rendelet rögzíti), továbbá része az ún. tőkeprogram is, amely a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP. Zrt.) közreműködésével valósul meg. A tőkeprogram szabályzata szerint a KvfP. Zrt. tulajdonhányadát a tőkeprogram időtartama alatt be kell számítani a gyógyszerészi tulajdonhányadba, a KvfP. Zrt. pénzügyi befektetőként lehet jelen és együtt szavaz a gyógyszerésszel. Ahhoz, hogy a tőkeprogramot el lehessen indítani, szükséges volt a Gyftv olyan módosítása, mely szerint a KvfP. Zrt. „tulajdoni hányada” beszámít a gyógyszerészi tulajdoni hányadba, másrészt a KvfP. Zrt. ideiglenes tulajdonszerzését mentesíteni kellett az ún. négyes szabály alól. Ezért a salátatörvénnyel a Gyftv 83/A §-ába ennek megfelelő tartalmú új 6. bekezdés került beillesztésre. 6. Zárószavazás előtti módosító indítványként került az Országgyűlés elé, majd az Országgyűlés el is fogadta az elővásárlás intézményének Gyftv-be történő beemelését.  A módosítás értelmében a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tulajdoni hányadának átruházása esetén, más jogszabályon alapuló elővásárlási jogot megelőzően, elővásárlási jog illeti o első helyen a személyi jogos illetve az érintett gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkező gyógyszerészt, o második helyen az adott gyógyszertárban munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkező gyógyszerészt, o harmadik helyen az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szereplő bármely gyógyszerészt, o negyedik helyen az államot.  Az elővásárlási jog jogosultjának 30 napja van a nyilatkozattételre.  Ha a tulajdoni hányadot az elővásárlásra jogosultak bármelyikének ruházzák át, az elővásárlási jog csak a sorrendben előtte lévőt illeti meg.  Ha az állam az elővásárlási joggal tulajdont szerez, 3

o a tulajdonhányad beszámít a gyógyszerészi tulajdonhányadba, o az állam azonnal pályázatot ír ki, ha az elővásárlási sorrendben első két helyen lévők bármelyike jelzi a vételi szándékát, o amennyiben erre három éven belül nem kerül sor, a tulajdoni hányad értékesítésére az állam legkésőbb a harmadik év leteltéig pályázatot ír ki, o a pályázat kiírásakor az elővásárlási jog már nem alkalmazható.  Azon a településen, amelynek a lakosságszáma meghaladja a 2000-et és csupán egy közforgalmú gyógyszertár működik, az adott gyógyszertárat működtető gazdasági társaság értékesítésre felkínált hányadát az elővásárlási jog létrejöttének hiányában is megszerezheti az állam, és az így megszerzett tulajdonhányadot is be kell számítani a gyógyszerészi tulajdonhányadba. Az indoklás szerint „a módosítás célja a gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdon növelésének elősegítése, ezáltal a gyógyszertárak működésében a szakmai szempontok érvényesülésének és a magas színvonalú gyógyszerellátás további előmozdítása. Továbbá fontos azt rögzíteni. hogy a már működő és ellátásbiztonsági szempontból fontos szerepet betöltő gyógyszertárak továbbműködését az állam biztosítsa.” A módosítás felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben szabályozza az elővásárlási jog gyakorlására, a pályázat kiírására és lebonyolítására vonatkozó szabályokat. Úgyszintén kormányrendeletben jelölhető ki az elővásárlási jogot és a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv. Néhány értelmező megjegyzés 1. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv szerint a gazdasági társaság tulajdonhányadának átruházása esetén elővásárlási jog illeti meg a gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkezőt, a Gyftv mostani módosítása szerinti elővásárlási jog azonban megelőzi a gazdasági társaságokról szóló tv alapján alkalmazható elővásárlási jogot. 2. Az elővásárlási jog előfeltétele a polgári törvénykönyv rendelkezéseinek értelmében, hogy az adott dolog (jelen esetben a gazdasági társaság tulajdonhányada) értékesítéséről az eladó és a vevő megállapodjon, beleértve a vételárat is. Az elővásárlási jogot az elővásárlási jog jogosultja ennek a megállapodásnak a feltételei szerint gyakorolhatja. Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a jogával élni kíván, a tulajdoni hányad átruházására vonatkozó adásvételi szerződést az eladóval ő köti meg. Amennyiben az elővásárlási joggal egyetlen jogszabályban rögzített kedvezményezett sem kíván élni, az átruházásra vonatkozó eredeti szerződés lép hatályba. 3. Az ellátásbiztonsági szempontból fontos, az adott település gyógyszerellátást egyedüliként biztosító közforgalmú gyógyszertárak esetében fennállhat annak a lehetősége, hogy a tulajdonhányad birtokosának átruházási szándéka esetén sem jön létre megállapodás, így elővásárlási jog sem érvényesíthető. Amennyiben ez esetben a törvényben előírt gyógyszerészi tulajdoni hányad nem lenne biztosítható, fennállna a lehetősége, hogy az adott településen megszűnik a gyógyszerellátás. Ezért született meg az a rendelkezés, hogy ebben az esetben az állam elővásárlási jog nélkül is tulajdoni hányadot szerezhet, amely beszámít a gyógyszerészi tulajdonhányadba. Felmérések szerint jelenleg 38 olyan

4

gyógyszertár van, amelyben a 25%-ot meghaladó gyógyszerészi tulajdonhányad nem biztosított és a gyógyszertár az adott település gyógyszerellátását egyedül biztosítja. 4. Mivel az elővásárlási jog sorrendjében első helyen a személyi jogos illetve a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerész áll, átruházás esetén az elővásárlási jognak nincs más, sorrendben előtte lévő kedvezményezettje, így az általa kötött megállapodás azonnal hatályba léphet. 5. A mostani törvénymódosítás több rendelkezést hozott a gyógyszertárak többségi gyógyszerészi tulajdonlásának érdekében. Indokolt tehát összefoglalni, hogy az elmúlt években hogyan alakult az ezzel kapcsolatos jogalkotási tevékenység.  2011. januártól új gyógyszertár létesítése és működtetése csak többségi gyógyszerészi tulajdon garantálása mellett engedélyezhető.  2011. januártól hatályos az a rendelkezés, miszerint az akkor már működő közforgalmú gyógyszertárakat működtető gazdasági társaságban 2014. január 1.-ig a 25%-ot meghaladó, 2017. január 1.-ig többségi gyógyszerészi tulajdont kell biztosítani. Ezzel az 1994-ben, majd 2001-ben már jogszabályban rögzített rendelkezések újra előírásra kerültek.  Gyógyszergyár, gyógyszer-nagykereskedő 2011. január 1.-től sem közvetlenül, sem közvetett módon gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdont nem szerezhet, a 2011. január 1. előtt szerzett tulajdoni hányadát nem növelheti.  Off-shore cégek gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban 2011. május 31.-től sem közvetlenül, sem közvetett módon tulajdonhányaddal nem rendelkezhetnek.  A 2011-2014 közötti időszakban a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tulajdonosi összetételében bekövetkező bármilyen változás esetén a 2014. január 1.-i, 2014. januártól a 2017. januári tulajdonosi előírásoknak meg kell felelni.  A gyógyszerészi tulajdonhányad szempontjából a gyógyszertárban dolgozó (személyi jogos és alkalmazott) gyógyszerészek mellett a 2013. január 1-én hatályba lépett módosítás értelmében a gazdasági társaságban üzletrésszel rendelkező gyógyszerészek tulajdonhányada is számításba vehető. A gyógyszerészi tulajdonhányad szempontjából figyelembe vehető tulajdoni hányaddal maximum 4 gyógyszertárban rendelkezhet gyógyszerész.  Négynél több gyógyszertárban gazdasági társaság 2011. januártól nem szerezhet tulajdont, 2012-től a rendelkezés a magánszemélyekre is kiterjesztésre került.  Amennyiben 2014. január 1.-jén a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság a tulajdoni hányadra vonatkozó előírásnak (25%-ot meghaladó gyógyszerészi tulajdon) nem felel meg, a közfinanszírozási szerződést fel kell mondani, amennyiben 2017. január 1.-jén a többségi gyógyszerészi tulajdont nem biztosítja, a működési engedélye visszavonásra kerül. Ez a rendelkezés 2011. januártól hatályos.  A Gyftv 73. § (1) bekezdés rögzíti azokat az eseteket, ahol a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) kizárólag a 5

gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozhat döntést a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával és a közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben. Ezek az ún. menedzsment jogok. Az ezzel kapcsolatos legutolsó korrekcióra a jelenlegi törvénymódosítás során került sor, a „menedzsment jogok” részletes ismertetése fentebb már megtörtént. A Gyftv 73. § (1) bek.-ben foglaltak vonatkozásában a képviseletet a személyi jogos gyógyszerész látja el, a mostani módosítás szerint a képviseleti jogot önállóan gyakorolja.  A kormány 2013. júliustól kedvezményes hitellel és tőkealappal segíti a gyógyszerészek tulajdonszerzését.  A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság társasági szerződésében rögzített tulajdonosi aránytól a tulajdonosi jogok gyakorlása során 2014. január 1-től érvényesen eltérni nem lehet. Ez a módosítás a szindikálás, illetve a zsebszerződések kizárását célozza. 

A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság az érvényben lévő társasági szerződését 2014. január 1.-től egységes szerkezetben köteles az OTH-hoz benyújtani és a változások benyújtására is folyamatosan kötelezetté válik.

 A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tulajdoni hányadának átruházása során a gyógyszerészeket elővásárlási jog illeti meg. Amennyiben az elővásárlási joggal nem él gyógyszerész, az elővásárlási jog jogosultjává az állam válik. Az állam az így szerzett tulajdonhányad megvásárlására 3 éven belül gyógyszerészek számára pályázatot ír ki. A fentiek alapján a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális függetlenségét célzó jogalkotási folyamat 2010 ősze óta töretlen, a kormány és az Országgyűlés a gyógyszerészek többségi gyógyszerészi tulajdonlását ténylegesen megvalósítandó célnak tekinti. 6. A szindikálási tilalom jogszabályi rögzítésének egyik kezdeményezője a Kamara volt és a mostani salátatörvény előkészítése során ebben a patikaalap előkészítéséért felelős miniszteri biztossal konszenzusos álláspontot képviseltünk. A zsebszerződések ugyanis a jogalkotói akarat kikerülését jelenthetik. 7. A gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális önállóságát lehetővé tevő folyamatba beleilleszthető az elővásárlási jog első három helyen történő biztosítása is a gyógyszerészek részére. Sőt az elővásárlási jog gyógyszerészi tulajdonhányad szempontjából számításba vehető tulajdoni hányadon túli tulajdoni hányadokra történő biztosítása megteremti a gyógyszerészek számára a kizárólagos gyógyszerészi tulajdonlás lehetőségét is. 8. Az elővásárlási jog és ezen belül az állam tulajdonosi szerepvállalásának lehetősége a patikaalappal kapcsolatos tárgyalásokon és a salátatörvénnyel kapcsolatos egyeztetéseken nem merült fel. Azonban a befektetők egy része a korábbi status quo „bombabiztos” megtartásáért az utóbbi hónapokban a jogszabályi előírások megkerülésére alkalmas zsebszerződéseket íratott alá gyógyszerészekkel, és a vagyonkimentés különböző technikáit is kidolgozták. Úgyszintén köztudott, hogy a hálózatokban dolgozó 6

gyógyszerészek bizonytalanok és olyan felmérés is megjelent, amely előre vetítette annak kockázatát, hogy a törvény tulajdoni előírásainak a gyógyszertárak egy része 2014. januárban nem fog megfelelni. Az elővásárlási jog minden gyógyszerészre érvényes életre hívása és az államra történő kiterjesztése a tulajdonrendezés és az ellátásbiztonság egyidejű megvalósulását segítheti. Elvileg megnyitja a lehetőséget arra is, hogy a még bizonytalan, a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság gazdálkodási paramétereit – információk hiányában – felelősen felmérni nem tudó gyógyszerészek „haladékot kapjanak” és három éven belül egy későbbi időpontban érvényesítsék vételi szándékukat a tulajdonosi jogokat akkor gyakorló állami szervvel szemben. 9. Kétségtelen tény, hogy az állam tulajdonosi szerepvállalásának jogszabályi lehetővé tétele ellentétes a kormány korábbi kommunikációjával, azonban az ezzel kapcsolatos döntésre feltehetően a gyógyszerpiaci folyamatok ismeretében és az eredeti célok védelme érdekében került sor. A mostani intézkedések kézzelfogható közelségbe hozzák a liberalizált modell tényleges lezárását. 10. A kamara elvi álláspontja is egyértelmű a tekintetben, hogy sem a szabadpiaci liberalizált, sem az állami gyógyszerellátást nem tartjuk elfogadhatónak. Ez utóbbi érvényesülését a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális függetlenségét lehetővé tevő eddigi kormányzati intézkedések, a kormányzat által vállalt garanciális elemek szabályozásba történő beépítése és az elkészítendő kormányrendelet garantálhatják.  A salátatörvény gyógyszerészetet érintő további rendelkezéseit a tájékoztató II. részében ismertetjük.  A Kamara elnöksége a patikaalap bemutatására regionális megbeszéléseket szervez, melyeken reményeink szerint az MFB és a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. szakemberei is részt vesznek. A Kamara honlapján korábban megjelölt időpontok és helyszínek előzetes tájékoztatásra szolgálnak, a találkozók pontos időpontját és helyszínét a honlapon jelezzük, továbbá az érintett gyógyszerészek közvetlen levélben történő tájékoztatását is tervezzük.  A patikaalap igénybe vételével és a tulajdonosi programmal kapcsolatban számos olyan kérdés merülhet fel, melyek megválaszolása sokak számára lehet iránymutató. Ezért a kamarai tagok [email protected] e-mail címre küldött, közérdeklődésre számot tartó kérdéseire néhány napon belül a kamarai honlap Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) menüpontja alatt illetékes szakember közreműködésével igyekszünk válaszolni. A kérdés feltevőjének anonimitását a honlapon megjelenő válaszadás során biztosítjuk. Budapest, 2013. július 2. Dr. Hankó Zoltán elnök 7