GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTERIUM
TÁJÉKOZTATÓ a hazai és a nemzetközi megújuló energiahordozó-felhasználás helyzetéről, az EU csatlakozás során Magyarország felé jelentkező elvárásokról
Budapest, 2004. március
TARTALOM Vezetői összefoglaló ...................................................................................... 3 1.
A megújuló energiahordozó-felhasználás növelésének szempontjai ..... 8
2.
A megújuló energiahordozók növelésének a célkitűzései az Európai Unió energiapolitikájában ......................................................... 9
3.
4.
5.
2.1.
Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK sz. direktívája a megújuló energiaforrásokból termelt villamos áram támogatásáról a belső villamos piacon .......................................... 10
2.2.
A közúti közlekedéshez kapcsolódó direktíva javaslatok ............... 11
2.3.
Megújuló energiahordozó-felhasználás részaránya jelenleg a fejlett EU országokban és Magyarországon, támogatások Európában ..................................................................................... 13
Egyes EU országok szerepe az EU megújuló energiahordozó -felhasználás növelési céljainak az elérésében ................................... 14 3.1.
Ausztria .......................................................................................... 14
3.2.
Belgium .......................................................................................... 15
3.3.
Dánia.............................................................................................. 15
3.4.
Franciaország ................................................................................ 17
3.5.
Hollandia ........................................................................................ 18
3.6.
Németország.................................................................................. 18
Megújuló energiahordozó-felhasználás Magyarországon .................... 20 4.1.
Biomassza ..................................................................................... 20
4.2.
Szélenergia .................................................................................... 25
4.3.
Geotermikus energia...................................................................... 25
4.4.
Napenergiából hőenergia előállítás................................................ 27
4.5.
Napenergiából termelt villamos energia ......................................... 28
4.6.
Vízenergia ...................................................................................... 28
A megújuló energiahordozók növelésének fő lehetőségei, indokai...... 29 5.1.
Napenergia építészeti hasznosításának a növelése ...................... 30
5.2.
Napenergia fotovillamos hasznosítás növelése ............................. 32
5.3.
A biomassza energetikai célú hasznosításának a növelése .......... 33
5.4.
A szélenergia hazai hasznosításának növelése............................. 34
5.5.
A vízenergia hazai hasznosításának a növelése ........................... 35
-2-
5.6. 6.
A geotermális energia hazai hasznosításának a stratégiája .......... 36
A megújuló energiahordozó-felhasználás növelésének reális lehetőségei........................................................................................... 37 6.1.
Megújuló energiahordozóval történő villamosenergia-termelés ..... 37
6.2.
A megújuló energiahordozó-felhasználás részarányának emelési, lehetősége Magyarországon, figyelembe véve az összenergia-felhasználás növekedését is ..................................... 38
-3-
Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló I. 1. Hazai helyzet Az Európai Unió energiapolitikai célkitűzése, hogy 2010-ig a megújuló energiahordozó-felhasználás jelenlegi 5,3%-os részarányát 12%-ra, a megújuló energiával termelt villamos energia részarányát 22,1%-ra kívánják növelni (2001/77/EK direktíva). Magyarországra vonatkozóan az EU részéről a tárgyalásokat követően a megújuló energiával termelt villamos energia részarány növelésére 3,6%-os részarány-elvárás alakult ki. Az Európai Unió a közlekedésben a bio-üzemanyagok részarányának növelését is előírja a tagországoknak. Magyarországon a megújuló energiahordozó-felhasználás az összenergiafelhasználáson belül 3,6%-ot tesz ki, amelynek növelése energiapolitikai szempontok szerint, valamint várhatóan felénk megfogalmazásra kerülő EU elvárások alapján is szükséges: • javulhat a környezet állapota, • mérséklődhet a hagyományos energiahordozóktól való energiaimportfüggőség, • munkahelyek keletkezhetnek, • a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése új, magasszintű technológiák alkalmazását teszi lehetővé. A megújuló energiahordozóból előállított villamos energia részaránya Magyarországon jelenleg 0,5%, ennek növekedésére kedvező előjelek mutatkoznak (erőművek fatüzelésre történő átállása, szélerőművek létesítése). A megújuló energiahordozó-felhasználás előnyeit szem előtt tartva energiapolitikai célkitűzéssé kell, hogy váljon a jelenlegi 3,6%-os részarány jelentős növelése, esetleg megduplázása, 7,2%-ra történő emelése. Tudomásul kell azonban venni, hogy a megújuló energiahordozók önmagukban nem versenyképesek a hagyományos energiahordozókkal, elterjedésük függvénye annak, hogy milyen mértékű állami támogatást biztosítunk a folyamathoz. Ezt a tényt a villamos energia jogi szabályozása is tükrözi, ezért alkalmazunk a megújuló energiából termelt villamos energiánál kötelező átvételt, valamint az egyéb energiákhoz képest lényegesen kedvezőbb átvételi árakat, továbbá ezért került be a törvénybe a „zöld bizonyítvány” rendszer kialakítása. Előzetes becslések azt mutatják, hogy ahhoz, hogy a részarány 7,2% körülire növekedjen 400-450 Mrd Ft nemzeti beruházás szükséges, és ahhoz, hogy ez a nagy program vállalkozói alapon megvalósulhasson, a beruházásokhoz jelentős állami támogatást szükséges biztosítani. Tudomásul kell azonban
-4-
venni, hogy a növelés számos előnnyel is jár és elvárásként jelentkezik vagy fog jelentkezni az EU részéről. Fontos azt is szem előtt tartani, hogy jelentős állami támogatás mellett is fenn kell tartani a kötelező átvétel, a kedvező átvételi ár és a jövőben a „zöld bizonyítvány” intézkedéseit, valamint további jelentős költségek szükségesek a megnövekvő tartalék-kapacitások, valamint a rendszerszabályozás területén. I. 2. Európai megújuló energiahordozó-körkép (a legfrissebb adatokkal összeállítva) A megújuló energiaforrások támogatásának formái A megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos áram támogatása az EU-ban megengedett, formáját az EU jog nem szabályozza. Alapvetően öt formáját tartják nyilván, ezek az alábbiak: • a hálózatba betáplált áram ártámogatása, • forgalomképes zöld certifikátok (bizonyítványok), • adókedvezmények a befektetőknek, • befektetési tőketámogatás, • tenderezési sémák. A hálózatba betáplált áram ártámogatása. Ez a változat volt eddig a leghatékonyabb eszköz Európában a megújulók alkalmazása növelésének elérésében. Magyarországon is alkalmazzák. Hátránya, hogy a termelőket nem ösztönzi a költségek csökkentésére. A jövő feladata ennek a megoldásnak olyan módosítása, mely hosszú távon elfogadható piaci eszközként képes biztosítani a megújulók arányának növelését az áramtermelésben. Ez jelenleg még csak körvonalazott cél, ismert, az igénynek megfelelő megoldás még késik. Forgalomképes zöld certifikátok (bizonyítványok). Ez még nem teljesen kialakult rendszer. Kialakulatlanságában rejlik hiányossága: a befektetőknek nem nyújt kellően alacsony kockázatot, mivel a certifikátok piaca még nem teljesen működőképes. Kialakulása több előnnyel is járhat: pl. nemzetközivé teheti a vele való kereskedést, és/vagy átláthatóvá teheti az eredet-garanciát. Adókedvezmények a befektetőknek. Ez kedvező lehet a kis, háztartási léptékű beruházóknak, de nem bátorítja azokat a befektetőket, akik nem lesznek végső tulajdonosai az áramtermelő egységeknek, és így a befektetés idején nem kérhetik az adócsökkentést. Befektetési tőketámogatás. Ez volt a legkorábban alkalmazott támogatási mód (Magyarországon is alkalmazzák), de mára csökkent a vonzereje, mert nem bátorít a költségek csökkentésére. Helyette:
-5-
Tenderezési sémák Alkalmazására tettek kísérletet Nagy-Britanniában és Írországban a verseny bevezetése és a költségcsökkentés érdekében. Az eredmény e téren még várat magára. Az Európai Unióban tapasztalt gyakorlati helyzet Általános körkép: a) Zöld bizonyítvány rendszer működik jelenleg Belgiumban, NagyBritanniában. 2002-ig Olaszországban, 2003-ig Hollandiában is ilyen rendszer működött, de áttértek a kötelező átvételre. Dánia tervezi ilyen rendszer bevezetését, de nemrég elhalasztották az erről szóló törvény elfogadását. b) Egyetlen átvételi árat Görögország és Luxemburg alkalmaz, mint fő támogatási formát. c) Differenciált átvételi árak vannak érvényben Ausztriában, jelenleg még Dániában, Franciaországban, Németországban, Portugáliában, Svédországban, illetve Olaszországban és Hollandiában is áttértek erre a megoldásra. Spanyolországban a termelő választhat egy rögzített ár, és a kereskedelmi ár felett fizetett prémium között (ez a gyakoribb). d) Pályázatok formájában támogatják a megújulókat Írországban. e) Adókedvezmények, támogatások vannak érvényben a megújulókra Finnországban. Néhány példa részletesebben az Európai Unió országaiból: Ausztria: A támogatás fő formájaként differenciált átvételi árak vannak érvényben, az árak a legalacsonyabbak mini vízerőmű, a legmagasabbak fotovillamos termelés esetén. A szövetségi kormány, illetve a tartományi kormányok más támogatási formákat is alkalmaznak, a jogi keret tartományonként változik: • Biomassza és fotovillamos áramtermelés: kötelező átvételen túl vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes kölcsönök • Napkollektor és hőszivattyú technológiák: beruházási támogatás (költség 1/3-ának megtérítése • Geotermikus: regionális és helyi szintű támogatások, beruházás direkt támogatása formájában (10% a hálózattal együtt és 30% hálózat nélkül) Spanyolország: Spanyolországban az a leggyakoribb eljárás, hogy a villamosenergia-piaci ár felett prémiumot fizetnek, de a termelők kérhetnek ehelyett állandó átvételi árat is.
-6-
A liberalizált piaci ár felett fizetett prémium összege (c€/kWh) Technológia/Év 2000 Szélenergia 2,8788 Kis vízenergia 2,9870 Biomassza 2,7707 Piaci ár 3,1836 * Átlagár január-augusztus között
2001 2,8800 2,9900 2,7700 3,1500
2002 2,8969 3,0051 2,7887 3,8890
2003 2,6640 2,9464 3,3250 2,997*
Németország: A német megújuló energiafelhasználás és támogatás a 2000. évi megújuló energia törvényben van szabályozva. A törvény alapján szél-, nap-, geotermikus és vízenergia, valamint biogáz kommunális hulladékokból vagy szennyvíz-iszapból, szénbányászat során kinyert metán felhasználása esetén 5 MW-ig, biomassza-felhasználás esetén 20 MW-ig meghatározott (differenciált) áron kell a villamos energiát átvenni. Franciaország: 15 évre szóló szabvány-szerződések a vízenergiára, a kogenerációra, a háztartási hulladékégetőkre, valamint a fotovillamos áramtermelésre, differenciált átvételi árak meghatározása mellett. Napkollektorok alkalmazása esetén a háztartások központi beruházási támogatást kapnak, amit még növelhet a regionális támogatás. Szélenergia: 1996-ban pályázatot írtak ki 124 MW kapacitásra, a nyertesek hosszú távú garantált szerződést köthettek az EdF-fel. Dánia: A megújuló energiák elterjedésének támogatása egyrészt a villamosenergiaiparral kötött „Önkéntes Megállapodás”-okon alapul, mint a szélenergia esetében, másrészt kötelező felhasználási előírásokon, mint a biomassza esetében, továbbá a magán szélerőművek és decentralizált hőt és villamos energiát kombináltan termelő rendszerek (biomassza és hulladék-felhasználás) piacának védelmével. Ezeken az energiapolitikai eszközökön túlmenően közvetlen pénzügyi támogatás is lehetséges, azonban az adózási rendszer (energia-adó, CO2-adó, SO2-adó) is maximálisan támogatja a megújuló energiafelhasználást, pl. zéro CO2 és SO2 emisszió (szél) esetén. Vissza nem térítendő támogatás jár azoknak az áramtermelőknek, akik azt megújuló energiából állítják elő, illetve hulladékból történő áramtermelés esetén. Ugyancsak kapható beruházási támogatás széntüzelésű távfűtő rendszerek biomasszára történő átalakítására. Szélenergia önkéntes megállapodás: hosszú távú átvétel megszabott áron a szélenergiából termelt áramra, a szélerőművek hálózatra kapcsolása költségeinek megosztása: szélerőmű fizeti a csatlakozási költséget, a hálózatfejlesztés költségét a villamosenergia-szektor viseli.
-7-
II. A kormányprogramhoz való viszony A kormányprogram célkitűzése az energiatakarékosság, amelynek egyik eszköze a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. III. Előzmények Az Európai Unió 2001/77/EK irányelve kötelezővé teszi a tagországok számára a megújuló energiafelhasználás növelését, ezen belül a megújuló energiával termelt villamosenergia-részarány emelését. Magyarország felé megfogalmazott elvárás, hogy 2010-ig a megújuló energiával megtermelt villamos energia jelenlegi 0,5%-os részarányát 3,6%-ra növeljük. IV. Várható szakmai hatások A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium összefogásában, tárcaközi együttműködés keretében megújuló energiahordozó-felhasználás növelési stratégia készül. V. Várható gazdasági hatások A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése csak jelentős állami támogatások mellett valósulhat meg. Hatásaként különböző előnyök realizálhatók; csökken magas energiaimport-függőségünk, javul a hazai ellátásbiztonság, erősödnek a megújuló energiával foglalkozó vállalkozások és a beruházások továbbgyűrűző hatásai elősegítik a magyar gazdaság növekedését. VI. Várható társadalmi hatások A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése a környezetterhelések mérséklését terheli, így társadalmi hatásai nagyon kedvezőek. VII. Kapcsolódások A 1107/1999. (X. 8.) Korm. határozat 2010-ig terjedő hosszú távú energiatakarékossági programot indított meg, melynek célkitűzései között szerepel a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése.
-8-
1. A megújuló energiahordozó-felhasználás növelésének szempontjai Az energiapolitika által kezelt feladatok döntő többsége levezethető az ellátásbiztonság megteremtésének és fenntartásának, illetve a környezet óvásának a célkitűzéseiből. A magyar energiapolitika az energiatakarékosság, a megújuló energiahordozó-felhasználás növelés és a környezetvédelem szempontjait egységesen, azonos prioritásokként kezeli. Hazánk energiaimportra való rászorultsága ma már meghaladja a 70%-ot és a hazai források fokozatos kimerülése miatt energiaimport-függőségünk a jövőben elkerülhetetlenül tovább fog növekedni. Az energiatakarékosság révén mérséklődik az ország energiaimport-függősége, javul a hazai vállalkozások versenyképessége, a beruházások révén új munkahelyek teremtődnek és a kedvező hatások az egész magyar gazdaságon végiggyűrűződnek. Az élővilág egészséges életfeltételeinek a megteremtéséhez egyre fokozódó környezetvédelmi intézkedésekre van szükség, amelyeket elsősorban az energiatakarékosság révén lehet biztosítani. Fontos nemzetközi kötelezettségvállalásaink is vannak e téren, melyek közül az alternatív energiaforrások hasznosításának növelését leginkább érintő környezetvédelmi egyezmény a Kyoto-i Egyezmény, melyben Magyarország azt vállalta, hogy 2010-ig egy korábbi bázishoz képest 6%-kal csökkenti a hazai széndioxid egyenértékben mért üvegház-gáz kibocsátást. A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése lényegében véve azonos előnyökkel jár, mint az energiatakarékosság; mérséklődik az energiaimportfüggőség, javul a környezet állapota, új munkahelyek teremtődnek és hozzájárulhat az újszerű mezőgazdasági termékszerkezet kialakításához. Az Európai Unió különböző direktívái az elérhető társadalmi-gazdasági előnyök miatt helyezik előtérbe a megújuló energiahordozó-felhasználást és a csatlakozni szándékozó országoktól is elvárják a hasonló programokat. Részben már felénk megfogalmazott EU elvárások, részben a direktívákból kiolvasható várható kötelezettségek is szükségessé teszik a megújuló energiahordozó-felhasználás növelését. Számos szempont szól így az energiatakarékosság, valamint a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése mellett, ezért indított a Kormány 1107/1999. (X. 8.) Korm. határozatával egy hosszú távú energiahordozó takarékossági programot, amelynek célkitűzése az energiatakarékosság mellett a hazai megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. A program pályázati rendszerben működik, 2002-ben 4,5 Mrd Ft, 2003-ban 3,4 Mrd Ft volt a támogatások céljára rendelkezésre álló keret. Megújuló energiahordozófelhasználás területén is jelentős előrelépéseket tudtunk elérni, többek között e program támogatásai segítségével valósult meg Magyarországon az első 6 db szélerőmű. Szándékaink szerint 2010-ig a megindított programot folytatni kívánjuk és 2004-ben a megújuló energiahordozó-felhasználást támogató hazai programok mellett megjelenik az EU Strukturális Alapok társfinanszírozásával
-9-
támogatott Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program pályázata is. A 2003-ban hatályba lépett villamos energia törvény is prioritásként kezeli a megújuló energiahordozó-felhasználást és kedvező árat, valamint kötelező átvételt tesz kötelezővé a megújuló energiával termelt villamos energiánál. A törvény a jövőben a „zöld bizonyítvány” rendszer bevezetését írja elő. A „zöld bizonyítvány” rendszer lényege, hogy a megújuló vagy hulladékból nyert energiát használó erőművek igazolást kapnak, amely az általuk felhasznált energiaforrás környezetbarát voltát és az általuk potenciálisan előállítható villamos energia mennyiségét igazolja. Az igazolás a szerződéses partnerek tájékoztatását és védelmét szolgálja. A termelők ezek után a villamos energia termelésével és értékesítésével párhuzamosan a termelt villamos energia meghatározott mennyiségének megfelelő „zöld bizonyítványt, bizonyítványokat” állítanak ki, amelyeket elkülönülten értékesíthetnek jogszabályban megállapított feltételek szerint. A „zöld bizonyítvány” iránti keresletet a jogi szabályozás azzal biztosítja, hogy a vásárlók számára meghatározott mértékű beszerzési kötelezettséget ír elő, figyelembe véve azt a tényt, hogy a környezetkímélő módon előállított villamos energia valamennyi fogyasztó, rendszerhasználó érdekét szolgálja. A „zöld bizonyítvány” rendszer a megújuló, vagy hulladékból nyert villamos energia piaci alapon történő támogatását, a többi energiaforrásból termelt villamos energiával a reális árverseny megteremtését anélkül biztosítja, hogy a konkrét fizikai forgalomhoz láncolná az erőműveket és a vásárlókat. A kialakuló CO2 kereskedelem további gazdasági előnyöket biztosíthat a megújuló energiahordozók számára.
2. A megújuló energiahordozók növelésének a célkitűzései az Európai Unió energiapolitikájában Politikai szinten a főbb célkitűzéseket az EU megújuló energiaforrásokról szóló Fehér Könyve tartalmazza, amely rögzíti azt az elérendő célt, hogy az EU a megújuló energiaforrások arányát növelni akarja a jelenlegi átlagos 5,3%-ról átlagosan 12%-ra. Ezen belül a következő kulcsfontosságú technológiák népszerűsítésére tesz javaslatot, jelezve a 2010-ig elérni kívánt célt is: ⎯ 1 000 000 PV (napelem) rendszer (ez a cél 1000 MW beépített kapacitással egyenértékű, amelyből mindössze 650 MW kerül beépítésre az EU területén, 350 MW pedig harmadik országban), ⎯ 15 millió m2 napkollektor, ⎯ 10 000 MW szélturbina generátor, ⎯ 10 000 MW biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő berendezés, ⎯ 1 000 000 biomasszával fűtött lakóhely, ⎯ 5 millió tonna folyékony bioüzemanyag, ⎯ 100 kisközösség, település, régió, sziget energiaellátása teljes egészében megújuló energiaforrásokon történjen.
- 10 -
A célok elérésének egyik legfontosabb eszköze a megújuló energiaforrások növekvő mértékű támogatása mind nemzeti, mind közösségi szintű programok keretében. A közelmúltban kerültek elfogadásra azok a direktívák, amelyek meghatározzák a megújulók egyes típusaival kapcsolatos célkitűzéseket. A legfontosabb a megújulókból termelt villamos energia növelésére vonatkozó direktíva, amely szerint EU szinten átlagosan 22,1%-ra kell növelni a megújulókból termelt villamos energia arányát. Ez a direktíva a tagországok részére ajánlatként – egyelőre még nem kötelező jelleggel – tartalmazza a 12%-ot elérendő összes megújuló energiahordozó részarányra vonatkozó elvárást is. A másik fontos terület a bioüzemanyagok felhasználásának ösztönzése, a 2010-ig szóló növelési célkitűzések.
2.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK sz. direktívája a megújuló energiaforrásokból termelt villamos áram támogatásáról a belső villamos piacon A 2001/77/EK direktíva előírja az EU tagállamai számára, hogy 2010-re a jelenlegi 13,9%-os EU átlag helyett, összesen 22,1%-os részesedése legyen a megújuló energiaforrásból termelt villamos energiának. A következő 10 évre tagállami szintre is lebontották az elérni kívánt célt. Pl. Ausztria villamosenergiatermelésének 78,1%-a, Svédországénak 60%-a, Spanyolországénak 29,4%-a, Németországénak 12,5%-a, Luxemburgénak 5,7%-a kell, hogy megújuló forrásból keletkezzen. A 22,1%-os részarány elérése érdekében a direktíva egy sor intézkedést ír elő a tagországok számára. A legfontosabbak: ⎯ A direktíva hatálybalépését követően egy éven belül, majd ezután minden ötödik évben közzé kell tenni a megújulók részarányára az elkövetkező tíz évre megállapított irányszámokat. Ezeket az irányszámokat az induláskor országonként a direktíva mellékletében rögzített részarányok, és az adott ország által az üvegház gázok kibocsátásának csökkentéséről a Kyoto-i Jegyzőkönyvben vállaltak alapján kell megállapítani. ⎯ Két évvel a direktíva hatálybalépése után és ezt követően kétévenként jelentést kell készíteni a nemzeti célok teljesítése terén elértekről. Ezeket a jelentéseket az elkészítésük utáni egy éven belül a Bizottság közzéteszi és ha a nemzeti célok tekintetében észrevétele van, ezt – esetenként kötelező célok megjelölésével – átadja az érintett államoknak. ⎯ A direktíva hatálybalépését követő négy éven belül a Bizottság értékelni fogja a tagországoknak a megújulók villamos áram termelésére való felhasználását támogató intézkedéseit abból a szempontból, hogy a különféle támogatási mechanizmusok hogyan illeszkednek a villamos áram belső piacának működésébe.
- 11 -
⎯ A tagországoknak a direktíva hatálybalépését követő két éven belül ki kell alakítaniuk a megújulók felhasználásával termelt áram eredetének igazolását objektív, áttekinthető és nem diszkriminatív módon. Ez a rendelkezés a hamisítás kizárását szolgálja. Fontos elem benne a független ellenőrzés feltételeinek megteremtése. ⎯ A tagországoknak adminisztratív intézkedéseket kell hozniuk a megújulók felhasználásával termelt áram szabad hálózati hozzáférése előtti akadályok elhárítása érdekében. ⎯ A hálózathoz kapcsolódás jogi feltételeinek megteremtéséről és költségeinek elemzéséről folyamatosan jelentést kell tenniük, beleértve azt a költségcsökkenést, amit az alacsonyabb feszültségszinthez való csatlakozás eredményezhet. ⎯ A direktíva teljesítéséről először 2005. december 31-ig, majd ötévenként a Bizottságnak jelentést kell készítenie a Tanács és az Európai Parlament részére. ⎯ A direktíva hatálybalépését követő két éven belül a tagországoknak módosítaniuk kell vonatkozó jogszabályaikat, beépítve a direktíva rendelkezéseit. Magyarországon 2002-ben a villamosenergia-felhasználás 39,7 TWh volt, melyből a megújulóból termelt áram 300 GWh, ami 0,8%-nak felel meg. Ez a szám azonban tartalmazza a budapesti szemétégető-műben termelt 112 GWh áramot is, ami viszont nem felel meg az EU által támasztott előírások szerinti megújuló áram kategóriájának (mivel nem szelektíven gyűjtött hulladékok égetéséből származik az energia), tehát a jelenleg Magyarországon a felhasznált villamos energia 0,5%-át állítják elő megújuló energiaforrásból az EU terminológia szerint.
2.2. A közúti közlekedéshez kapcsolódó direktíva javaslatok Az alternatív hajtóanyagok tervezett növelését tartalmazza a 2003/30 EK direktíva, a bioüzemanyagok használatának elősegítését célzó intézkedésekről pedig a COM(2001)547 direktíva javaslat, amely két direktíva módosítást foglal össze. 2.2.1. 2003/30 EK direktíva alkalmazásáról
a
bioüzemanyagok
közlekedésben
való
Az irányelv célja, hogy gondoskodjon egy közösségi keretszabályozásról, amely előmozdítaná a Közösségen belül a közlekedésre szánt bioüzemanyagok használatát. Az irányelv kötelezettséget ír elő a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy alkossák meg a szükséges jogszabályokat és hozzák meg a szükséges döntéseket annak érdekében, hogy 2005-től a bioüzemanyagok az eladott üzemanyag mennyiség legalább egy minimális részét képezzék. Ennek megvalósítási módját az irányelv a tagállamokra bízza.
- 12 -
Az indokolás kiemeli, hogy a tagjelölt országok nagy mezőgazdasági termelési lehetőségei lehetővé tennék a bioüzemanyagok alapanyagának előállítását, hozzájárulva ezzel a mezőgazdasági termelés változatosságához és a munkahelyek számának növeléséhez. Az irányelv konkrét előírást tartalmaz a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy 2005. december 31-ig 2%-ra növeljék a piacukon értékesített és közlekedésre használt bioüzemanyagok arányát, 2010-ig pedig évi 0,75%-kal növeljék ezt az arányt. Az elérendő részarány 2010 végére 5,75% az EU átlagában. A tagállamoknak legkésőbb 2004. december 31-ig kell megalkotniuk az irányelv előírásainak megvalósítását biztosító jogszabályokat. 2.2.2. Direktívajavaslat a 92/81/EGK direktíva módosítására, tekintettel bizonyos bioüzemanyag tartalmú ásványolajokra, illetve a bioüzemanyagokra vonatkozó fogyasztási adó csökkentésének lehetőségére A jelenlegi szabályozás szerint a környezetkímélő üzemanyagok adótartalmának csökkentésére a tagállamoknak két lehetőségük van: ⎯ a 92/81/EGK irányelv 8(2)(d) cikke szerint a tagállamok adómentességet biztosíthatnak vagy csökkentett adómértéket alkalmazhatnak a környezetkímélő, illetve a megújuló forrásokból származó üzemanyagokra, ⎯ a 92/81/EGK irányelv 8(4) cikke szerint a Tanács egyhangú szavazással további, meghatározott politikai megfontolásokon alapuló mentességeket engedélyezhet valamely tagállam számára. A 8(4) cikken alapuló kérelmek egyre növekvő száma miatt a Bizottság indokoltnak tartja, hogy egy kiszámítható, jogbiztonságot elősegítő keretszabályozást alkosson. A módosítási javaslat értelmében a tagállamok az üzemanyagba bekevert bioüzemanyag arányában csökkenthetik a fogyasztási adó mértékét, ami azonban nem lehet kevesebb a megfelelő hagyományos üzemanyag fogyasztási adójának 50%-ánál. A javaslat változatlanul hagyja a 8(4) cikk által biztosított lehetőséget.
- 13 -
2.3. Megújuló energiahordozó-felhasználás részaránya jelenleg a fejlett EU országokban és Magyarországon, támogatások Európában Az európai országokban a megújuló energiák részaránya jelenleg 5,3%, amíg Magyarországon ez az arány 3,6%-ot tesz ki. Ausztria
24,3% Luxemburg
1,4%
Belgium
1,0% Németország
1,8%
Dánia
7,3% Olaszország
5,5%
Egyesült Királyság
0,7% Portugália
Finnország
21,3% Spanyolország
Franciaország
7,1% Svédország
Görögország
7,3% Európai Unió összesen
Hollandia
1,4%
Írország
2,0%
MAGYARORSZÁG
15,7% 5,7% 25,4% 5,3% 3,6%
A célul kitűzött 12%-os részarány elérése érdekében az EU különböző támogatási alapokat hozott létre. A támogatások a következő két alapelvre épülnek: ⎯ az általános közgazdasági megközelítés kimondja, hogy a megújuló energiaforrások legnagyobb hátránya pillanatnyilag az, hogy a hagyományos energiaforrások energiatermelésének externális költségeit az energiaárak jelenleg nem tartalmazzák, ezért a megújuló energiaforrások költségei lényegesen magasabbnak tűnnek, ⎯ ezen kívül, ahogy ezt az energiaellátás biztonságáról írt európai Zöld Könyv hangsúlyozza, a megújuló energiaforrások jelentős kezdeti beruházást igényelnek (de ez volt a helyzet más energiaforrások, mint szén, olaj és nukleáris energia esetében is). Közvetlen támogatásokat az EU a megújuló energiák nagyobb arányú hasznosítása céljából elsősorban az „Intelligens Európáért” keretprogram, illetve a kutatás-fejlesztésre irányuló programok keretében, ezeken belül a SAVE, az ALTENER, a STEER, valamint a COOPER programokban biztosít. ⎯ A megújuló energiák felhasználásának fejlesztését támogató fő program az ALTENER, amely kizárólag a megújuló energiaforrások alkalmazásának az elősegítésére összpontosít, beruházási támogatást nem ad. ⎯ A SAVE program energiahatékonyság növelésre irányul. ⎯ A STEER program célja a közlekedés energiahatékonyságának a növelése. ⎯ A COOPER program az EU-n kívüli országok energiahatékonyság növelési tevékenységét segíti.
- 14 -
További támogatásokat biztosítanak a Strukturális Alapok, valamint a Kohéziós Alapok a környezetvédelemmel és a megújuló energiaforrások növelésével, illetve új munkahelyek és új kapacitások létrehozásával kapcsolatban. A Közös Agrár Politika keretében az „ugaroltatási támogatás”-t az a mezőgazdasági termelő is igénybe veheti, aki termékét bizonyítottan nem élelmezési-, hanem energetikai (vagy egyéb ipari) felhasználási célra értékesíti.
3. Egyes EU országok szerepe az EU megújuló energiahordozó-felhasználás növelési céljainak az elérésében 3.1. Ausztria Az osztrák kormány aktívan támogatja a megújuló energiaforrások hasznosítását a villamosenergia-termelésben. Ezeknek az elterjesztését a kormányzat többféle módon is támogatja, ilyen pl. a kötelező átvétel kedvező árakon. Az árak a legalacsonyabbak mini vízerőmű, a legmagasabbak fotovillamos termelés esetén. A biomassza jelenleg 11%-ot (kb. 2 Mtoe) jelent az energiaellátásban, arányát megduplázva a hetvenes évek eleje óta. Legnagyobb részben (direktben) fűtésre van felhasználva, egy kisebb rész villamos energia és hőtermelésre. A kormányzat felismerte a megújulók makroökonómiai előnyeit is, mint pl. vidékfejlesztés, illetve a hagyományos mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének elősegítése, mint új jövedelemforrás. A biomassza-hasznosítás terén egy sor intézkedéssel támogatják a következő területeket: ⎯ faipari hulladékok hasznosítása, ⎯ energiaültetvények segítése, ⎯ biomassza-felhasználás távfűtésben, ⎯ biomassza-felhasználás a kapcsolt energiatermelésben, ⎯ bioüzemanyagok támogatása, ⎯ etanol (etilalkohol), mint üzemanyag támogatása. A célok megvalósítása érdekében ezeket a programokat évről évre jelentős összegekkel támogatják központi programból (Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium). Ezen túlmenően szövetségi és tartományi szinten is támogatják vissza nem térítendő támogatással, kedvezményes kölcsönnel és kötelező átvétellel villamosenergia-termelés esetén. A napenergia, különösen a napkollektoros alkalmazás nagy ütemben növekszik Ausztriában. Az összes napkollektor felület 2000-ben túllépte a 2 millió m2-t. A fotovillamos áramtermelés ehhez képest minimális, 0,9 MW volt a rendszerben. A szövetségi és tartományi kormányzatok különbözőképpen támogatják részben közvetlen támogatással, részben adókedvezménnyel.
- 15 -
A Gazdasági Minisztérium és az Osztrák Áramszolgáltató Szövetség közötti megállapodás alapján az így termelt villamos energiát kedvezményes tarifán veszik át, a napkollektor és hőszivattyú technológiák elterjesztését egy speciális alapon (betriebliche Umweltforderung) keresztül támogatták, a beruházási költség 1/3-át térítik meg. Az utóbbi időben a szélenergia-felhasználás is gyorsan növekszik és a trend azóta is folytatódik. A szélenergia széleskörű hasznosítása előtt a Tudományügyi Minisztérium egy részletes megalapozó tanulmányt készített. A tervek szerint a villamosenergia-termelés 0,2%-át fogják a folyamatban lévő új szélkapacitások lefedni. A geotermikus energiatermelés jelenleg 21 MW, de jelentős potenciál áll még rendelkezésre. Felhasználásuk távfűtésben és hőtermelésben valósul meg. Támogatásuk a Távhő Törvény alapján regionális és helyi szinten történik, beruházás direkt támogatás formájában (10% a hálózattal együtt és 30% hálózat nélkül). 3.2. Belgium Az energiapolitikában az energiahatékonyság és a megújuló energia fontos prioritás. A flamand kormányzat 1999. novemberében elfogadott egy CO2 kibocsátás csökkentési/megújuló energiaprogramot. A vallon kormányzat célkitűzése 200 000 m2 napkollektor telepítése az elkövetkező 10 évben. A flamand célkitűzés, hogy már 2004-ben elérjék a 3%-os részarány célkitűzést 2010 helyett. Az előrehaladott villamosenergiapiacnyitás hatását Szakértő Csoport elemzi konzultációs folyamat keretében a megújulók és hatékonyság vonatkozásában. 1998. július 1-től megduplázták a támogatást a megújulóból termelt villamos energiára vízerőmű és szélturbina esetén max. 10 MW kapacitásig telepenként. Ugyancsak javították 3 kW felett a hálózatra kapcsolódás lehetőségét a fotovillamos egységeknél. A fotovillamos program költségvetése gyakorlatilag megduplázódott 1998 után. Támogatást adnak fotovillamos panelekre a háztetőkön és napkollektorokra. 3.3. Dánia A megújuló energiafelhasználási célkitűzéseket és eszközöket az „Energy 21” c. kormánydokumentum tartalmazza. A célkitűzések a következők: ⎯ 2005-re a teljes energiaellátás 12-14%-át megújuló energiahordozóval kell biztosítani, mintegy 100 PJ-t,
- 16 -
⎯ 2030-ra évi 1% átlagos növekedéssel 230 PJ-t kell elérni, ami a források 35%-át teszi ki. A legfontosabb megújuló energiák a szél és a biomassza. A biomasszán belül legfontosabb szerepe a szalmának és a faforgácsnak van. A „Biomassza Szerződés” (1993, módosítva 1997-ben) alapján a villamosenergia-szektornak 1,2 Mt szalmát és 200 et faforgácsot kell (évente) felhasználnia. Ezen a területen legjelentősebb a Greena szén/biomassza (kogenerációs) erőmű létesítése, ami fele-fele arányban tüzel szenet és szalmát, kimenő kapacitása 17 MW és 60 MW hő- és távfűtés. Alapvető nehézség egyrészt a szalma alacsony fűtőértékében, illetve magas (3-4-szer drágább, mint a szén) árában van. 1997-ben több mint 2000 szélturbina 791 MW összkapacitással működött, mintegy 1127 GWh áramtermeléssel. Az ezt követő években jelentős növekedés történt, 1998-ra már elérte az 1 GW összteljesítményt, a növekedés azóta is folyamatos. Dán számítások szerint a nagyméretű szélturbina már most a legolcsóbb megoldás a széndioxid csökkentésére. 2005-re az elérendő cél 1500 MW felett van. A szélenergia széleskörű felhasználása a villamosenergia-iparral kötött „Önkéntes megállapodás”-on nyugszik, nem úgy, mint a biomassza esetében, ahol kormányzati szabályozáson/előíráson alapul. Az „Önkéntes Megállapodás” három területre terjed ki: ⎯ a szélenergia kapacitás-növelése a kormányzati cél (2005, 1500 MW) elérésére, ⎯ hosszú távú átvétel megszabott áron a szélenergiából termelt áramra, ⎯ a szélerőművek hálózatra kapcsolása költségeinek megosztása: szélerőmű fizeti a csatlakozási költséget, a hálózatfejlesztés költségét a villamosenergia-szektor viseli. A nap- és geotermikus energia szerepe ugyan kevésbé jelentős, de pl. napenergia hasznosításban a napkollektor rövid időn belül 5000-re nőtt és geotermia esetén is demonstrációs projekt szinten megindult a hasznosítás. A megújuló energiák elterjedésének támogatása egyrészt a villamosenergiaiparral kötött „Önkéntes Megállapodás”-okon alapul, mint a szélenergia esetében, másrészt kötelező felhasználási előírásokon, mint a biomassza esetében, továbbá a magán szélerőművek és decentralizált hőt és villamos energiát kombináltan termelő rendszerek (biomassza és hulladék-felhasználás) piacának védelmével. Ezeken az energiapolitikai eszközökön túlmenően közvetlen pénzügyi támogatás is lehetséges, azonban az adózási rendszer (energia-adó, CO2-adó, SO2-adó) is maximálisan támogatja a megújuló energiafelhasználást, pl. zéro CO2 és SO2 emisszió (szél) esetén. Vissza nem térítendő támogatás jár azoknak az áramtermelőknek, akik azt megújuló energiából állítják elő, illetve hulladékból történő áramtermelés esetén. Ugyancsak kapható beruházási támogatás széntüzelésű távfűtő rendszerek biomasszára történő átalakítására.
- 17 -
A megújuló energia hasznosítását az Energia Kutatási Program is támogatja jelentős összeggel. 3.4. Franciaország Franciaország energiafelhasználásában a megújuló energiák mintegy 7%-ot tesznek ki, aminek túlnyomó része vízierőműből származó áram. A megújuló energiahordozó-felhasználáson belül a nem-hidro megújuló mellett a biomassza és a hulladéktüzelés teszi ki a 96,5%-ot, a többi (geotermia, árapály, szél, nap) jelentősége – bár léteznek – sokkal kisebb. Franciaországban rendkívül elterjedt a fatüzelés, 3 millió háztartásban, mint alapvető, 4 millió háztartásban, mint kiegészítő fűtési módnak használják és ehhez járul 1,5 millió alkalmi (elsősorban kandalló, mint hangulati elem) felhasználó. Hasonlóan más országokhoz, a nem hagyományos megújuló energiák használata nem versenyképes, ezért kormányzati segítséget és támogatást élveznek, amelyek például a következők: ⎯ 15 évre szóló szabvány szerződések a vizienergiára, a kogenerációra, a háztartási hulladékégetőkre, valamint a fotovillamos áramtermelésre. ⎯ 20 ezer napkollektor program (Korzikára és a Tengerentúli területekre). ⎯ HELIOS 2006 program Franciaország területére a napkollektorok széleskörű alkalmazására. A háztartások központi beruházási támogatást kapnak, amit még növelhet a regionális támogatás. ⎯ EOLE 2005 szélenergia program, aminek célja 250-500 MW új kapacitás beállítása 2005-ig. 1996-ban tendert írtak ki és a nyertesek garantált szerződést köthettek az EdF-fel összesen 124 MW kapacitással. Az átvételi árak kedvezőek. A tengerentúli területeken a villamos energiával még nem lefedett területek ellátását megújuló energiával oldják meg egy-egy speciális alapból (100 millió FRF/év). Ezekkel a decentralizált rendszerekkel eddig 1400 km hálózat építését tudták megtakarítani. ⎯ A fa energetikai hasznosítása program keretében támogatást adnak fatüzelésű kazánok létesítéséhez. ⎯ Hulladéktelepi biogáz program keretében tendereztetéssel 10 MW kapacitás létesült. ⎯ Bioüzemanyag program eredményeképpen, illetve az adó alóli felmentésük miatt ma Franciaország a világ legnagyobb bioüzemanyag előállítója, 22 bioüzemanyag-telep létesült. ⎯ A megújuló energiából származó hőt kötelező átvenni a hőszolgáltatással lefedett területeken (1999. évi távhő-rendelet szerint).
- 18 -
3.5. Hollandia A megújuló energiaforrások viszonylag szerény, 2%-os szerepet játszanak a holland energiaellátásban. Ennek mintegy 90%-a biomassza és hulladékégetésből származik. A holland energiapolitika célkitűzése, hogy az 1995. évi 1%-ról 2020-ban 10%-ra növeljék és a Megújuló Energia Cselekvési Program szerint 2010-re 5% legyen. Ennek elérésére a Kormány kutatás/fejlesztésre és demonstrációs programokra jelentős összegeket biztosít. Fontos tényező, hogy a végfogyasztók – a felmérések szerint – egyre inkább elkötelezettek a megújuló energiák irányában és hajlandók magasabb árat fizetni. 2001-ben indult a „Zöld Bizonyítványok” kereskedelme és más szűk keresztmetszetet oldó intézkedések is elősegítik a célkitűzések megvalósítását. 3.6. Németország (Összefoglalás a megújuló energiaforrások támogatásáról szóló 2000. évi törvény alapján (EEG: Erneubare-Energien-Gesetz)) A törvény rendelkezéseinek hatálya kizárólag a kis vízerőművek (folyami és tározós erőművek is), szélenergia, napsugárzás, geotermikus energia, biomassza, valamint bányákból, szennyvíztisztító telepekről, és hulladéklerakókból származó biogáz által/segítségével előállított villamos energia megvásárlására, kompenzációjára terjed ki. Nem vonatkozik ugyanakkor 1. vízerőművekre, valamint hulladéklerakókból és szennyvíztisztító telepekről származó biogázt felhasználó létesítményekre 5 MW-nál nagyobb beépített kapacitás esetén, továbbá biomassza-tüzelésű erőművekre 20 MW beépített kapacitás felett, 2. olyan létesítményekre, amelyekben a Német Szövetségi Köztársaság, vagy a tartományok 25%-nál nagyobb tulajdonrésszel rendelkeznek, 3. és olyan napenergiával működő termelő-létesítményekre, amelyek beépített kapacitása meghaladja az 5 MW-t. A törvény kötelezi az elosztó-hálózatokat üzemeltető társaságokat, hogy a megújuló energiaforrásokra épülő termelő-létesítményeket a hálózatra kapcsolják, az ezekben előállított villamos energiát vásárolják meg (más energiaforrásokkal szemben elsőbbséget nyújtva), és a törvényben meghatározott módon kompenzációt fizessenek ezeknek a termelőknek. Az elosztó-hálózatra történő (kötelező) rákapcsolás költségeit a termelőlétesítmény üzemeltetőjének kell viselnie. Ugyanakkor amennyiben a hálózatra kapcsolás feltétele az adott hálózat fejlesztése, akkor a fejlesztés költségeit az adott hálózat üzemeltetőjének kell állnia, ezeket a költségeket viszont a hálózathasználati díjak meghatározásánál figyelembe veheti.
- 19 -
A törvény differenciált átvételi árakat alkalmaz, a részletes szabályok az egyes energiaforrásokra vonatkozóan az alábbiakban kerülnek kifejtésre. A vízerőművekben, valamint bányákból, szennyvíztisztító telepekről, és hulladéklerakókból származó biogáz által/segítségével előállított villamos energiára fizetendő kompenzáció: a kompenzáció minimális összege 7,67 eurócent/kWh. Biomassza segítségével előállított villamos energiára fizetendő kompenzáció: 500 kW beépített kapacitásig min. 10,23 eurócent/kWh 5 MW beépített kapacitásig min. 9,21 eurócent/kWh 5 MW felett min. 8,70 eurócent/kWh 2002. január 1-jét követően az e dátum után üzembe helyezett létesítményekre vonatkozóan évente 1%-kal kell csökkenteni a kompenzáció minimális összegét. Geotermikus energia segítségével előállított villamos energiára fizetendő kompenzáció: 20 MW beépített kapacitás alatt min. 8,95 eurócent/kWh 20 MW beépített kapacitás felett min. 7,16 eurócent/kWh. Szélenergia segítségével előállított villamos energiára fizetendő kompenzáció: a létesítmény üzembe helyezését követő 5 évben (2000. április 1. előtt üzembe helyezetteknél 4 év) min. 9,10 eurócent/kWh, ami meghatározott feltételek mellett 6,19 eurócent/kWh-ra csökken 2002. január 1-jét követően az e dátum után üzembe helyezett létesítményekre vonatkozóan évente 1,5%-kal kell csökkenteni a kompenzáció minimális összegét. Napenergia segítségével előállított villamos energiára fizetendő kompenzáció: a kompenzáció min. összege 50,62 eurócent/kWh 2002. január 1-jét követően az e dátum után üzembe helyezett létesítményekre vonatkozóan évente 5%-kal kell csökkenteni a kompenzáció minimális összegét. A megújuló energiaforrások minden formájára vonatkozó közös szabály, hogy a törvényben meghatározott kompenzáció minimális összegét az új létesítményeknél az üzembe helyezést követő 20 éves időszakban kell fizetni, kivéve a vízerőművekben történő áramtermelést. A törvény hatályba lépésének időpontja előtt üzembe helyezett létesítmények esetében a 2000. évet kell az üzembe helyezés évének tekinteni.
- 20 -
A törvény hatályba lépését követően az illetékes minisztérium kétévente – összhangban a technológiai fejlődéssel és a piaci folyamatokkal, és tekintettel az új létesítményekre – amennyiben szükséges, módosító javaslatokat tesz a törvényben meghatározott kompenzációs összegekre, illetve azok csökkentésének mértékére. Az esetleges változásokat a bevezetésük előtt idővel be kell jelenteni, és azok csak az újonnan üzembe helyezendő létesítményekre vonatkozhatnak. A törvény NEM rendelkezik arról, hogy a meghatározott kompenzációs összegeket bármely időszakonként korrigálni kellene a hivatalos inflációs rátával, és a törvényhez tartozó értelmező szöveg sem említ ilyen megoldást.
4. Megújuló energiahordozó-felhasználás Magyarországon Magyarországon a 2002. évi állapot szerint mintegy 3,6%-os részarányt képviselő megújuló energiahordozó-felhasználás összetételét az alábbi táblázat ismerteti: Megújuló energiafajta Vízenergia Szélenergia Geotermia Napkollektor Fotovillamos Tűzifa Egyéb szilárd hulladék Szeméttelepi biogáz Települési szennyvíz gáz Hőszivattyú Egyéb növényi hulladék Szemétégetés Összesen
Villamosenergia-termelés GWh TJ/év 192 1,12 0,06 2 11,2 112 318,38
1 920 11,2 0,6 20 112 1 120 3 183,8
Hőhasznosítás TJ/év 3 600 60 24 000 3 000 12 120 40 3 870 480 35 182
4.1. Biomassza A megújuló energiaforrásokon belül jelenleg a biomassza energetikai hasznosítása képviseli a legnagyobb részarányt, főleg a tűzifa felhasználás miatt. A biomassza fogalomkörébe sorolhatók a tűzifa, az energetikai céllal termesztett növények, a mező- és erdőgazdasági melléktermékek, hulladékok. A létrejövő energetikai alapanyagok szilárd (pl. apríték, biobrikett, pellet), folyékony (pl. biodízel, bioetanol), illetve a biogáz. Magyarországon a biomassza potenciál kedvező, a mezőgazdaság lehetséges kitörési pontja a földterületek hasznosításánál és a foglalkoztatottságot is növelheti.
- 21 -
Az alapanyagok felhasználásának legkézenfekvőbb módja hőenergia nyerése eltüzeléssel. A technika jelenlegi szintjén rendelkezésre állnak azok a korszerű tüzelőberendezések, amelyek a biomassza fajtáktól függően a legjobb hőhasznosítást biztosítják. A továbbfejlesztések célja a helyi viszonyokhoz történő adaptálás, a folyamatos alapanyag-ellátás biztosítása, a szállítás, tárolás megoldása és a többi megújuló energiaforrással – pl. napenergiával – való kombinálása (bioszolár létesítmények). A bioenergetika helyzetének általános jellemzői: ⎯ a biomassza számára elsősorban érdekes hőpiac csaknem teljes mértékben a földgáz által lefedett. A földgáz által nyújtott kényelem és a jelenlegi árak mellett a bio-energiahordozók csak támogatással tehetők versenyképessé, ⎯ a potenciális felhasználók saját tőkéjének általános hiánya miatt jelen körülmények között ez a piac meglehetősen érdektelen, ⎯ főképp fentiek miatt a bio-energiapiac esetlegessége, kialakulatlansága, ⎯ kevés a tüzelőanyag termelő és szállítóberendezés-fejlesztő, gyártó vállalkozás és e területek szakemberei is kevesen vannak, ⎯ kevés a potenciális felhasználókat reálisan motiválni képes valós ismeret és reklám, mind szakmai, mind külső körökben rengeteg hamis információ, rossz adat kering, ⎯ a terület mögött még nem áll jelentős vállalkozói háttér, így a témával foglalkozó többség elsősorban jószándékú tudósokból, kutatókból áll, ⎯ az energianövényekkel kapcsolatos termesztési és ökológiai körülmények, hatások egyelőre nem tisztázottak. 4.1.1. Az energetikai célra használható biomassza mennyisége 4.1.1.1. Szilárd halmazállapotú, energiahordozóként használható biomassza Az energetikai célra szilárd halmazállapotban használatos biomassza mezőerdőgazdaság, vagy faipar melléktermékeként, hulladékaként, vagy célszerűen erre a célra termesztett növényként (ún. energianövényként) állhat rendelkezésre. Minden olyan növény alkalmas energiahordozónak, melynek a nedvességtartalma kicsi és így az energiaátalakítás során energianyereségre lehet szert tenni. Magyarországon ez azt jelenti, hogy a betakarításkori nedvességtartalma 40 %-nál kisebb, vagy mesterséges energiaráfordítás nélküli szárítással ilyen értékre csökkenthető.
- 22 -
Különböző szakmai becslések szerint a főbb biomassza energiahordozók mennyiségeit az alábbi táblázat mutatja: Melléktermék
Szalma
Kukorica szár és csutka
Termelt mennyiség 6 (10 t/év)
4,5-7,5
10,0-13,0
Eltüzelhető mennyiség 6 (10 t/év)
2,0-3,0
Fűtőérték MJ/kg (18% nedvességtart.-nál)
13,5
Napraforgó Nyesedék Venyige Venyige 1,0-1,2
1,0-1,2
elméletileg elméletileg a elméletileg a teljes teljes a teljes mennyiség mennyiség mennyiség 13,0
11,5
14,8
Fa hulladék 1,0-1,5 0,5-0,7 15,0
Energiaültetvények és -erdők telepítésével – megfelelő ösztönzési rendszer mellett – a szilárd biomassza hazai mennyisége jelentősen növelhető. Jelentősebb energiaültetvény beruházás Magyarországon még nem valósult meg, egyelőre kísérleti telepítések történtek. A mezőgazdasági eredetű biomassza hasznosításának növelésével – és ezen belül az energiaültetvények telepítésével – már rövid távon jelentős mértékben növelhető lenne a megújuló energiaforrások részaránya az energiatermelésen belül. Ezzel az alábbi célkitűzések megvalósítása történhetne meg: ⎯ az energiaellátás biztonságának növelése, importfüggőség mérséklése, ⎯ korlátozottan rendelkezésre álló hagyományos (fosszilis) energiaforrásokkal való takarékosság, ⎯ kedvezőtlen adottságú térségekben új jövedelemszerzési irányok kialakítása (a mezőgazdaság a jelenlegi energiafogyasztó szerepből részben energiatermelő szerepkörbe léphet át), ⎯ termőföld térségi adottságokhoz igazodó hasznosítás, ⎯ környezetvédelmi szempontoknak megfelelő agrártermelés kiterjesztése, ⎯ racionális földhasználat kialakítása, különösen a nem okszerűen hasznosított térségeken, ⎯ túltermelési krízisek kialakulásának csökkentése, ⎯ a vidék népesség-megtartó erejének a növelése, ⎯ megújuló energiaforrás fejlesztésre épülő térségi gazdasági fejlesztés elősegítése, erre épülő szolgáltatási rendszerek kialakítása, ⎯ nemzetközi környezetvédelmi elvárásoknak történő megfelelés. A kedvező tüzelőanyag, illetve villamosenergia-árak mellett több, jelentősebb beruházás valósult meg, illetve indult meg Magyarországon. Ezek közül kiemelendőek az alábbiak: ⎯ Szigetváron 2 MW kapacitású távhőtermelés, ⎯ Mátészalkán 5 MW kapacitású távhőtermelés, ⎯ Körmenden 5 MW kapacitású távhőtermelés, valamint ⎯ Szombathelyen 7 MW kapacitású távhőtermelés. A fahulladékra alapozott távhőtermelő beruházások mellett Papkeszin 5 MW kapacitású gőztermelő berendezés lépett üzembe, továbbá Szentendrén hő- és villamosenergia-termelő beruházás valósult meg. Jelentősen növelni fogják a
- 23 -
hazai megújuló energiával történő villamosenergia-termelést a kazincbarcikai, ajkai és pécsi erőművekben létesülő, összesen 100 MW kapacitású beruházások, amelyek főként szintén fahulladék-tüzeléssel fognak üzemelni. A mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek további, magasabb fokú hasznosítása akkor valósulhat meg, ha egy átfogó fejlesztési program eredményeként rendelkezésre áll a logisztikához és a feldolgozáshoz szükséges infrastrukturális háttér, illetve, ha az energiahordozók árképzésében a megújuló energiaforrások kiemelt kedvezményeket élveznek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban folyamatban van egy ágazati fejlesztési program kidolgozása, amely integráns részét kell hogy képezze a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti energiastratégiának. Természetesen egy hatékony hazai program működtetéséhez az érintett tárcák együttműködésére és megfelelő közgazdasági és jogi keretfeltételek kialakítására van szükség. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terven belül az agrárkörnyezetgazdálkodási feladatokra megnövekedett források állnak rendelkezésre, amelyek alkalmasak az energianövény termesztés ösztönzésére. 4.1.1.2. Folyékony halmazállapotú energiahordozóként használt biomassza A biológiai eredetű folyékony energiahordozók alapanyagaként felhasználható növények általában nem melléktermékek, az alkalmazás pedig a közvetlen hőtermelésen kívül üzemanyagként a hagyományos energiahordozók helyett ill. azokkal keverve is lehetséges. A folyékony ún. bio-üzemanyagok két csoportját különböztetik meg: a növényi eredetű alkoholokat (bioetanolt) és a növényi olajokat (a biodízelt). A biodízel (a kémiailag – észterezéssel – átalakított repce és/vagy napraforgó olaj) alkalmazása történhet tisztán és bekeveréssel. Az eredeti elképzelések alapján a mezőgazdaságban jelentős mértékű üzemanyag önellátás valósulhatott volna meg az energetikai növénytermesztés segítségével, úgy, hogy a saját termelésű olajmagvakból metilészterezéssel készült motorhajtóanyagot csak a termelésben résztvevők – zárt rendszerben – használhatnák fel. Természetesen ez csak jelentős költségvetési, illetve EU társfinanszírozással volna megvalósítható. Az állami támogatással elindított beruházási program keretében két üzem – Mátészalkán és Kunhegyesen – építésének indítására került sor. Mátészalkán az üzem tervezett befejezése 2004. március 30-ig történik meg. Kunhegyesen az üzem felépült, megvolt a próbaüzem, de a zárt rendszerű forgalmazás miatt a „0” jövedéki adó és a 30 Ft/l felhasználói támogatás mellett is veszteséges volt a termelés, így leállt az üzem. Az első működő, kísérleti üzem azt bizonyította, hogy az olajmag alapú motorhajtóanyag-termelés zárt forgalmazási rendje ilyen feltételek között nem működik. Mivel a zárt rendszer nem működőképes, az FVM meghatározott nagyfogyasztói körben a biodízel nyíltabb forgalmazására és emellett a mezőgazdasági eredetű használt sütőolaj és zsírok biodízel-gyártásra való felhasználásának az engedélyezésére tett javaslatot. A pénzügyi tárca ezt nem fogadta el. Álláspontjuk szerint csak meglévő biodízel program esetén lenne
- 24 -
elképzelhető a jövedéki törvény módosítása. Ilyen program jelenleg nincs, így a helyzetben gyors előbbrelépés nem várható. Az előbbrelépés érdekében szükségesnek ítéljük meg a jövedéki törvény kért módosítását, annak érdekében, hogy az EU kívánalmakhoz is alkalmazkodva a már elkészült, illetve az ez évben elkészülő kísérleti jellegű biodízel-üzemek működni tudjanak és lehetővé váljék a tapasztalatok megszerzése és az állami támogatás hasznosulása. Bioetanol gyártáshoz a desztilláló kapacitások jelenleg is rendelkezésre állnak. Jelenleg 40-55 millió liter/év a szabad kapacitás, ami a Budafoki Üzem rekonstrukciójával 60-80 millió liter/évre is felnövelhető lenne. A felhasználás legcélszerűbb formája az ETBE (etil-tercier-butil-észter) alapanyag üzemanyagba való 5-10%-os arányú bekeverése, oktánszám javítás céljából. Az üzemanyagként való bekeverés természetesen csak megfelelő műszaki állapotú, ellenőrző gyártó kapacitások mellett, MOL együttműködéssel valósulhat meg. Az etanol versenyképességét a jelenleg használt metanol importtal szemben az etanolra megállapított „0” Ft/liter jövedéki adó biztosítja. Az etanolgyártás megindulása jelentős termelésnövekedést tenne lehetővé a mezőgazdaság több területén, az etanolgyártásra felhasználható növények – cukorrépa, burgonya, kukorica, rozs, búza, árpa, zab – körében. 60 millió liter/év felhasználás mellett 33 000 hektáron, 30 millió liter/év felhasználás mellett 16 000 hektáron történhetne a bioetanol alapanyagának a termelése. A bioüzemanyagok termelése elősegítheti az EU országok mezőgazdasági politikájának megfelelő jövőbeni hazai földhasznosítást, ezért a kérdés kezelése – az energiapolitikai szempontokon túl – elsődlegesen mezőgazdasági politikai feladat. 4.1.1.3. Gáz halmazállapotú energiahordozóként használt biomassza Biogáz előállításra valamennyi szerves anyag (kivéve a szerves vegyipar termékeit) alkalmas, mint pl. a trágya, fekália, élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok, valamennyi zöld növényi rész, háztartási hulladékok, kommunális szennyvizek, stb. A nedves biogáz-gyártás alapanyaga általában hígtrágya, vagy élelmiszeripari szervesanyag-tartalmú folyadék, melyeknek szárazanyag-tartalma 2-8%, és a szervesanyag-tartalom 40-60% között van. 2003-ban kezdte el teljes kapacitással a működését a Nyírbátorban felépült, európai viszonylatban is jelentős, állattartási és mezőgazdasági hulladékra alapozott biogáz-üzem. Az 1,6 MW-os villamosenergia-termelési kapacitású üzem 2003-ban mintegy 7 GWh villamos energiát termelt biogáz alapon. A biogáz termelődés egy sajátos helyszíne a települési szilárd hulladék-lerakó, ahol az ún. depóniagáz spontán keletkezik. A régi lerakókat megfúrják, becsövezik és az összekötött csővezetéken elvezetik a biogázt (az új hulladéklerakókat már a telepítésnél gázgyűjtő rendszerrel kell ellátni), amelyet legtöbbször elfáklyáznak. A lerakókban keletkező biogáz energetikai hasznosítására a hulladékgazdálkodási előírások következtében (lerakásra
- 25 -
kerülő hulladékok szervesanyag tartalmának kötelező csökkentése miatt) kevésbé lehet majd számolni a jövőben, így a szelektív hulladékkezelés széles körű bevezetésének a következtében a lerakókban spontán keletkező biogáz mennyiségnek a csökkenése várható. 4.2. Szélenergia A magyarországi szélviszonyok csak részben ismeretesek, eddig 30-50 m közötti magasságban történtek mérések. Az Alföldön 70 W/m2, év, ÉNy Magyarországon: 160-180 W/m2,év szél potenciállal lehet számolni. A nagy szélenergia-hasznosító, tengerparttal rendelkező európai országokban (Hollandia, Dánia, Németország) a hasznosítható szél potenciál lényegesen nagyobb: 600-800 W/m2,év. Magyarországon szélesebb körben, elsősorban az olyan kis szélmotorok alkalmazása jöhet szóba, amelyek vízszivattyúkat, áramfejlesztőket, vízszellőztető berendezéseket működtetnek, 5 m/s szélsebességre méretezve, 2-4 m átmérőjű szélkerékkel, 7-10 m magasságú állványokon. A megújuló energiahordozókkal termelt villamos energia kötelező átvétele és kedvező ára, valamint a beruházási támogatások hatására Magyarországon megindult a szélerőmű-építések folyamata. Jelenleg már 6 szélerőmű üzemel: Kulcson 600 kW, Inotán 200 kW, Mosonszolnokon 2 x 600 kW, továbbá Mosonmagyaróváron 2 x 600 kW. A szélerőmű létesítése – a megújuló energiaforrások között – viszonylag kedvező. Egy 600 kW-os egység beruházása 180-200 MFt, megtérülése 10-12 év a jelenlegi árak mellett. Ennek tudható be, hogy Magyarországon mintegy 180 tervezett szélturbina beruházás kapott már beleegyező nyilatkozatot az illetékes környezetvédelmi hatóságoktól, így várhatóan a közeljövőben felgyorsul a szélenergiahasznosítás hazai folyamata. A szélerőművek telepítésével kapcsolatos környezetvédelmi és természetvédelmi szempontokat a KvVM egy megfelelő térképet is tartalmazó „Tájékoztató a szélerőművek elhelyezésének táj- és természetvédelmi szempontjairól” című dokumentumban foglalta össze. 4.3. Geotermikus energia Magyarország kedvező geotermális adottságú terület, mivel a geotermikus gradiens mintegy másfélszerese a világátlagnak. Az ország felszínén kb. 10°C a középhőmérséklet és ez vertikálisan átlagosan 5°C-al nő 100 méterenként. A mért hőáram-értékek – vagyis a föld mélyéből egységnyi területen kilépő hőteljesítmény – nagyok (átlagosan 90 mW/m2), miközben az európai kontinens területén 60 mW/m2 az átlagérték. Az említett geotermikus gradiensnek megfelelően 1 km mélységben 60°C, 2 km mélységben pedig már 110°C a kőzetek és az azokban elhelyezkedő víz hőmérséklete. A geotermikus gradiens a Déldunántúlon és az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken kisebb, mint az országos átlag.
- 26 -
Magyarországon a kifolyásnál 30°C-nál melegebb kutakat és forrásokat tekintjük hévíz-kutaknak, illetve hévíz-forrásoknak. Hévíz-feltárásra az ország területének mintegy háromnegyedén van lehetőség. A hévíz-kutak mintegy 30%-a balneológiai célú, több mint egynegyedük ivóvízellátásra hasznosodik és nem egészen a fele szolgál geotermikus energia hasznosítási célokra. A medence területeken a 70-es, 80-as években az utánpótlást meghaladó vízkitermelések hatására nagymértékű nyomáscsökkenés alakult ki a melegvizű rétegvíz-tárolókban. Ez a kedvezőtlen folyamat a 90-es évek elejétől, alapvetően a felszín alatti vízkitermelések csökkenése miatt, a legtöbb helyen megszűnt. Tekintettel arra, hogy a hévizek Magyarország stratégiai jelentőségű, egységes hidraulikai rendszerű, korlátozottan utánpótlódó felszín alatti vízkészleteinek a részei, a tisztán geotermikus energiahasznosítási célú vízkivételek a jövőben csak víz-visszatáplálással engedélyezhetők. Ez a felszín alatti vizek mennyiségi védelme mellett a kitermelt hévizek talaj, felszíni, illetve felszín alatti vizet szennyező elhelyezési problémáit is megoldja. A környezetvédelmi szempontokat, a sótartalmat is figyelembe véve, évente mintegy 50 PJ hőtartalmú geotermikus energia lenne felhasználható, amiből jelenleg mindössze 3,6 PJ a valós felhasználás. A geotermiára alapozott hőhasznosítás – amint azt a világszínvonalon is jelentős hazai geotermikus hőhasznosító szentesi Agrár Rt., valamint a hódmezővásárhelyi Geotermikus Közműrendszer példái igazolják – rendkívül gazdaságos lehet. Ezeknél a rendszereknél a geotermikus hőenergia költsége a földgáz árának 25-30%-a és a kialakuló CO2 kereskedelem a gazdaságosság további fokozására nyújthat a jövőben lehetőséget. Magyarországon 8 olyan meddőkút ismeretes, amelyek alkalmasak lennének kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés megvalósítására a víz visszasajtolása mellett. Lehetséges hőtermelő kapacitás MW
Fábiánsebestyén Álmosd Tótkomlós Mélykút Tura Andráshida Nagyrécse-Pet Bajcsa Összesen
120 20 15 35 15 10 20 20 255
Lehetséges villamosenergia-termelő kapacitás MW
64 4 1,5 5 1,5 0,6 2 1 79,6
A – megfelelő támogatási rendszer mellett – geotermiára elméletileg telepíthető kapacitások a megújuló energiahordozó részarányának a növekedését, valamint a villamosenergia-termelésen belül a megújuló energiahordozóval termelt villamos energia részarányának a növelését egyaránt elősegíthetnék,
- 27 -
így hozzájárulhatnának teljesítéséhez.
az
EU
részéről
felénk
jelentkező
elvárások
Magyarországon geotermiára alapozott villamosenergia-termelés egyelőre nincs, a felszínre hozott melegvizet hőtechnikai célokra – fűtés, használati melegvíz-készítés, úszómedencék fűtése, technológiai célok – használják fel. A hazai geotermikus kutak egy részének kezelője, illetve tulajdonosa a MOL Rt. vizsgálja egy kísérleti erőmű megteremtésének a feltételrendszerét. Vizsgálataik szerint a geotermia 32 USD/tonna olajár felett válik versenyképessé és egy 5 MW-os erőmű összberuházása – beleértve a költségigényes megvalósíthatósági tanulmányt és az üzemi próbákat – hozzávetőleg 3 Mrd Ft. A beruházást csak megfelelő vízhozam és vízhőfok mellett érdemes megvalósítani és a jelenlegi árrendszer mellett csak 3 MW kapacitás felett tehető a beruházás gazdaságossá. A geotermikus energia hazai hasznosításának általános növeléséhez rendezni szükséges a kutak tulajdoni és nyilvántartási helyzetét és ki kell dolgozni a vállalkozói hasznosítás feltételrendszerét. 4.4. Napenergiából hőenergia előállítás A napenergia közvetlen hőhasznosításának legelterjedtebb, legjobb hasznosítási területe az üvegházak, a mezőgazdasági szárítók, valamint a melegvíz-készítés minden olyan helyen, ahol a melegvíz-igény egész évben egyenletes vagy egybeesik a napsütéses időszakokkal. Ez az utóbbi hasznosítási mód – a napkollektoros hőtermelés – történhet kisebb, egyedi lakossági és nagyobb, központi berendezésekkel is. Jó hatásfokú, megbízható technológiák, mind hazai, mind import termékek, berendezések rendelkezésre állnak. A melegvíz-termelő napenergia-hasznosító berendezések fajlagos beruházási költségei a berendezések minőségétől, bonyolultságától függően 2003. évi árszinten 200-250 ezer Ft/m2 napkollektor-felület körül vannak és a tapasztalatok szerint napkollektorokkal egy háztartás melegvíz igényének 40, esetleg 50%-a is kiváltható. A jelenleg működő, illetve a korábbi pályázati lehetőségek – 2000. évi Energiatakarékossági Program, 2001. és 2002. évi Széchenyi Terv energiatakarékossági pályázatai, Nemzeti Energiatakarékossági Program – hatására a napkollektorok létesítése megindult Magyarországon és az utóbbi három évben kb. 500 napkollektoros rendszer épült. A rendszerek többsége családi házak hőellátására szolgál, de vannak lényegesen nagyobb beruházások is, pl. a Hélia Szálló hőellátását segítő nagyméretű napkollektoros rendszer, vagy a Kiss és Matyéjka cég által létesített lakóparki hőellátórendszer. Ahhoz, hogy ez a folyamat felgyorsuljon, a jelenleginél nagyobb keretösszegű – tárcaközi összefogással létrehozandó – támogatási rendszer és a támogatások növelése lenne szükséges, de fontos azt is leszögezni, hogy e
- 28 -
rendszerek a jelenlegi feltételek szerint nem elégítik ki a gazdaságossági elvárásokat. 4.5. Napenergiából termelt villamos energia A napenergia napelemekkel, fotovillamos úton történő hasznosításának technikai feltételei megvannak, a jól képzett szakértői gárda rendelkezésre áll és vannak jól működő hazai vállalkozások, amelyek napelem-gyártással foglalkoznak. Ezideig a hazai alkalmazások többsége olyan autonóm villamosenergia-ellátásra készült, amelyek megfelelő tároló alkalmazásával folyamatos áramellátást biztosítanak a fogyasztóknak. Autonóm áramellátási feladatoknál a napelemes áramforrás alkalmazását a felmerülő energiaigény, a villamos hálózat kiépítési költség és a hálózati villamosenergia-költségek határozzák meg. Kis villamosenergia-fogyasztásnál, ha viszonylag nagyobb távolságra kell kiépíteni a villamos hálózatot, akkor a napelemes autonóm áramforrás létesítése olcsóbb a hálózati csatlakozás kiépítésénél. A termelt villamos energia költsége 40-80 Ft/kWh-ra becsülhető. A gazdaságosság mérlegelésénél figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy épületeken történő alkalmazásnál a napelemek azonban nem csak energia átalakítási, hanem szigetelési, árnyékolási és esztétikus burkolat funkciót is elláthatnak. 4.6. Vízenergia Magyarország elméleti vízerő-készlete mintegy 7,5 TWh eszmei energiamennyiséggel jellemezhető, amelynek megoszlása folyónként a következő: Duna 72% Tisza és Dráva 19% Hernád és Rába 4,5% Egyéb (338 db) kis vízfolyás 4,5% Összesen 100% A kis vízfolyások vízerő készlete mintegy 40 MW elméleti teljesítmény és 0,32 TWh/év elméleti energiatartalmat képvisel. A kis vízfolyások közül 54 jöhet a gyakorlatban számításba, amelyek elméletileg hasznosítható vízerő-készlete 10 MW, illetve 90 GWh/év. A fenti értékek ellenére szükséges leszögezni, hogy az ország vízerőhasznosítási adottságai nem kedvezőek. Vízerő-hasznosítási adottságainkat jól jellemzi a fajlagos, potenciális vízerő-készlet, amely nálunk 110 ezer kWh/km2. Ez az érték európai összehasonlításban az utolsó előtti, csak Hollandia adottságai rosszabbak ennél. A fajlagos, potenciális vízerő-készlet mutatószám részben és fordított arányban a fajlagos beruházási költségeket is jellemzi,
- 29 -
ugyanis minél magasabb ez a szám, annál alacsonyabb a fajlagos beruházási költség. A jelenleg meglévő 31 vízerőmű összteljesítménye 55 MW, villamosenergiatermelése 180 GWh/év, ami a teljes hazai villamosenergia-rendszerhez viszonyítva mintegy 0,5%-ot képvisel. A 31 meglévő vízerőműből 23 telephelyen folyik jelenleg villamosenergia-termelés, 8 telephely kis erőművei üzemen kívül vannak. Az előállított vízerőművi villamos energia közel 90%-át a 4 jelentősebb vízerőmű (Kiskörei, Tiszalöki, Kesznyéteni és az Ikervári erőművek) termeli meg. Országunk kedvezőtlen természeti adottságai alapján megállapítható, hogy a Bős-Nagymarosi erőmű korábbi terveinek meghiúsulását követően a hazai megújuló energia hasznosításán vízerőművek építésével számottevően nem lehet javítani. A befektetők pár éve mutatnak újabb érdeklődést a vízerő hasznosítás iránt. Több vízügyi igazgatósághoz nyújtottak be elvi és létesítési vízjogi engedély kiadására vonatkozó kérelmeket, de az eddigi tapasztalatok azt valószínűsítik, hogy az engedélykérők fő célja nem a fejlesztések azonnali megkezdése, hanem az engedélyek beszerzése a későbbi támogatások megszerzése érdekében. Kedvező lehetőség vízerőmű létesítésére a Paksi Atomerőmű Rt. kifolyó hűtővize, ahol 5 MW körüli kapacitású erőmű lenne építhető az előzetes becslések szerint mintegy 2,7 Mrd Ft-os beruházással. Az esetleges beruházás értékelésére az erőmű vizsgálja a gazdaságossági feltételeket. További potenciális vízerőmű-hasznosítási helyszíneket jelentenek a Magyarország folyóin, vízfolyásain épült, vízerő-hasznosítás nélküli duzzasztók. A fejlődés megindításához fontos meghatározni a vízenergia-hasznosítás ökológiai feltételeit, mivel ezek a beavatkozások jelentős hatással vannak a vízi és vízparti élővilágra.
5. A megújuló energiahordozók növelésének fő lehetőségei, indokai A 2010-ig megvalósítandó célkitűzéseket az energetikai szempontokon túl a hazai adottságok és a felénk megnyilvánuló – csatlakozásunkat követően kötelezővé váló – EU elvárások határozzák meg: ⎯ A megújuló energiahordozó felhasználás révén csökkenthető a hazai fosszilis energiafelhasználás, mérsékelhető az importfüggőség, javítható a környezet állapota, munkahelyek teremtődhetnek és a mezőgazdasági adottságaink kedvező módon hasznosíthatóak. ⎯ Az EU általános megújuló energiahordozó növelési stratégiájával összhangban a jelenlegi hazai 3,6%-os megújuló részarány jelentős növelését kell célul kitűzni. Az EU a megújuló energiahordozók részarányát 12%-ra kívánja növelni. A hazai adottságok mellett a 12%-os
- 30 -
részarány túl magas, de reális célkitűzés lehet 2010-ig a jelenlegi 3,6%-os részarány 5% körüli értékre növelése, vagy esetleg a 6%-os részarány fölé történő emelése( ami megfelelne a jelenlegi felhasználás megduplázásának ). ⎯ A megújuló energiahordozóval előállított villamosenergia-növelés számszerű elvárása már ismert: az EU a jelenlegi 0,5%-os részarány 2010-ig 3,6%-ra történő növelését várja el Magyarországtól. E célkitűzések eléréséhez tárcaközi együttműködéssel, közös pénzügyi kerettel működtetett Megújuló Energiahordozó Programot (MEP) kell létrehozni, megfelelő támogatások alkalmazásával és a program széleskörű terjesztésével. 5.1. Napenergia építészeti hasznosításának a növelése 5.1.1. Ajánlati tervcsalád kifejlesztése új épületek létesítéséhez Az ajánlati tervcsalád kifejlesztésének és elterjesztésének indokai a következők: a) Az építtetők túlnyomó része tudjon arról, hogy ⎯ ilyen épületek létesíthetők, ⎯ ténylegesen milyen előnyöket nyújtanak, ⎯ hogyan lehet ilyen épület terveit biztosítani. b) Az építtetők túlnyomó része a szolár-bioklimatikus épületek egyedi tervezésének költségeit nem tudná vállalni. Az ajánlati tervcsalád készítés a legtöbbször alkalmazott épület-változatokra: ⎯ lakóház ifjú házasok számára, ⎯ többgenerációs együttlakásra alkalmas lakóépület, ⎯ ikerház, ⎯ többlakásos társasház városi és vidéki környezetben. Az ajánlati tervcsalád felhasználásának koncepciója a) Az ajánlati terveket az építtetők igen jelentős (legalább 75%-os) tervezési díjkedvezménnyel kapják meg. b) A lakossági tájékoztatás céljából – az EU tagországok gyakorlatának megfelelően – kedvezményes árú telek felajánlásával az első egyéni építtetőket arra lehetne ösztönözni, hogy házukat egy szolária-park céljait szolgáló helyen építsék fel. A kedvezményes telekár ellenében az építtetők vállalják, hogy később az érdeklődőknek a házat bemutatják. c) A terveket építési vállalkozók számára is rendelkezésre kell bocsátani akkor, ha pl. szolária lakótelep létesítéséhez használják fel, kedvezmények felajánlásával (szoláris városrész). Németországban és Ausztriában már elterjedőben vannak az ultraalacsony energiaigényű, ún. „passzív házak”, amelyeknek a hazai meghonosítása megfelelő támogatások mellett képzelhetők el.
- 31 -
5.1.2. A meglévő családi házakhoz utólag csatlakoztatható nap-terek alkalmazásának a növelése A nap-tér a házhoz csatlakozó, hatékony benapozást lehetővé tevő, üvegezett felületekkel határolt lakótér (üvegezett veranda, télikert), amelynek sugárzási energianyereségével, a mögöttes anyaépület évi fűtési energiaigénye mintegy 20%-kal csökkenthető. További előnye az, hogy a lakóház egy biológiailag kedvező – mesterséges fűtés nélküli évi 5000-6000 órában használható – lakótérrel bővül. A hazai igények kielégítésének elősegítésére a Magyar Napenergia Társaság szakértői munkacsoportja már kidolgozta a családi házakhoz utólag csatlakoztatható nap-terek rendszer-katalógusát, három különböző nap-tér változatra és számos méretviszonyra. A nap-terek elterjesztésének segítségével az elérhető megtakarítás nemzetgazdasági szinten igen jelentős, a már meglévő épületállomány egy részénél. 5.1.3. Napenergia-hasznosítási célú eszközök és módszerek alkalmazása az épületek felújítása során Törekedni kell arra, hogy a céltudatos, közvetlen létesítések mellett a felújítás a meglévő épületek hatékony, energetikai célú – energiatakarékosságot és a megújuló energiahordozó-felhasználást előtérbe helyező – rekonstrukcióját is segítse elő. Szükséges, hogy a MEP kormányzati program az épületeknél alkalmazott, napenergia hasznosítási célú eszközrendszerre megfelelő támogatási lehetőséget biztosítson. 5.1.4. A napenergia szoláris aktív épületgépészeti hőhasznosításának stratégiája A napenergia szoláris épületgépészeti hasznosítása a lakossági és ipari melegvíz-termelés, a fűtés és a fűtés-rásegítés céljait szolgálja. A hasznosítás fő eszközei a napkollektorok, amelyek a napsugárzást elnyelő felületeiket hővé alakítják és a termelt hővel folyékony vagy légnemű munkaközeget melegítenek. Az alkalmazás fő támogatandó területei és lehetőségei: ⎯ Új épületek létesítése esetén – a tetőfelületbe integrált, folyadék munkaközegű napkollektorok és segédberendezések alkalmazása melegvíz-termelési célra, levegő munkaközegű szoláris fal-kollektorok, illetve tető kollektorok alkalmazása légfűtési célra. ⎯ Meglévő épületek (lakóházak, üdülő, kemping-épületek, szállodák, középületek) tetőfelületére napkollektorok utólagos felszerelése vagy állványzatra helyezése megfelelő segédberendezések létesítésével.
- 32 -
⎯ Uszodák vizének temperálására szolgáló szoláris melegvíz-termelő rendszerek alkalmazása. ⎯ Szoláris melegvíz-termelő rendszerek alkalmazása fűtési és fűtésrásegítési célra. A hazai alkalmazások bővítéséhez végrehajtandó legfontosabb fejlesztési feladatok, amelyeket a központilag támogatott MEP segítségével kell megvalósítani: a) Az egyidejű építészeti, épületgépészeti komplex alkalmazásokat megvalósító új épületek terveinek kidolgozása, mintaépületek létesítése, vizsgálata és népszerűsítése. b) A hőtárolási megoldások fejlesztése és gazdasági elemző vizsgálata. c) A társadalmi szintű tájékoztatás az alkalmazási lehetőségekről, bemutatók szervezése, az alkalmazásokra vonatkozó információátvitel biztosítása. d) Demonstrációs célú szoláris rendszerek, szoláris falvak, városrészek létesítése. e) A lakossági tanácsadó hálózat kiépítése, a meglévő szervezetek bevonása. f) A szabványosítás feladatainak – a nemzetközi viszonyok szintjén való – hazai megoldása. g) Szakmai tájékoztatás, útmutató biztosítása az üzemeltetők és a felhasználók továbbképzésére. h) A működő vállalkozásokra, gyártókra, forgalmazókra, kivitelezőkre vonatkozó referenciák, felhasználói vélemények szervezett összegyűjtése és a sikeres projektekről rendszeres szakmai közlemények publikálása. 5.2. Napenergia fotovillamos hasznosítás növelése A napenergia fotovillamos hasznosítása a környezetkímélő módon történő villamosenergia-termelést teszi lehetővé. Fő eszköze a napelem (fotovillamos cella), amely közvetlen energiaátalakító, a beeső napsugárzásból villamos egyenáramot állít elő. Az alkalmazás fő lehetősége autonóm áramforrások létesítése villamos hálózattal el nem látott területeken (világítási és háztartási fogyasztók ellátására, jelzőfények, segélykérő telefonok, távközlési célú berendezések működtetésére, vízszivattyú hajtására), villamosenergia-tárolóval. A központilag támogatott MEP segítségével megoldandó főbb feladatok: a) A kisteljesítményű autonóm fotovillamos rendszerek demonstrációs célú alkalmazása városok, falvak, települések köztéri világítási feladatainak megoldására. b) Tető-cserép funkciót is ellátó fotovillamos modulok telepítésének ösztönzése, épületek tetőfelületébe integrálva.
- 33 -
c)
Épület homlokzatra szerelt fotovillamos modulrendszer alkalmazása kísérleti és demonstrációs célra, középületeken. d) Épület homlokzat üvegburkolatába integrált fotovillamos modulok kísérleti és demonstrációs célú alkalmazása új épületeken. e) Kisteljesítményű, autonóm villamosenergia-termelő fotovillamos rendszerek fejlesztése állványzatra szerelt kivitelben és demonstrációs célú alkalmazása tanyák villamosenergia-ellátására. f) Vízszivattyúzásra alkalmas fotovillamos rendszerek telepítése kísérleti és demonstrációs céllal. g) A villamosenergia-tárolás új, hatékony módszereinek vizsgálata. h) Az érvényben lévő nemzetközi szabványok honosítása, a fotovillamos eszközökre és rendszerekre vonatkozó szabványok kidolgozása. i) Oktatási, kísérleti és demonstrációs célú fotovillamos elemek, eszközök és rendszerek biztosítása oktatási intézmények számára. j) Információ átviteli és ismeretközlési célzattal ingyenes kiadványok, alkalmazási kézikönyvek, tájékoztatók készítése és hozzáférhetővé tétele. 5.3. A biomassza energetikai célú hasznosításának a növelése A biomassza felhasználása két lépésben történik: ⎯ a biomassza megtermelése, begyűjtése és feldolgozása, felhasználásra való előkészítése, ⎯ a begyűjtött és előkészített biomassza energiatermelésre való felhasználása arra alkalmas berendezésekben. 5.3.1. Az alkalmazások fő lehetősége, területei és eszközei a) Szilárd biomasszából tűzifa előállítása (energiaerdők). b) A fafeldolgozás során keletkező fahulladékból (forgács, fűrészpor, kéreg) a tüzelőberendezések jól szabályozható üzemét biztosító (jól adagolható) és jó hatásfokkal eltüzelhető apríték, pellet, biobrikett előállítása. c) Mezőgazdasági hulladékból (szalma, kukoricaszár) jól szabályozható tüzelésre előkészített tüzelőanyag előállítása (pl. bálázás, szecskázás). d) Olajos magvak felhasználásával bioolajok előállítása (repceolaj, biodízel olaj), belsőégésű motorokban, gázturbinákban, kazánokban, tüzelőanyag cellákban való felhasználásra. e) Biomassza fermentálása útján alkohol (bioetanol) előállítása, cukor-, illetve keményítőtartalmú, ritkábban cellulóze tartalmú alapanyagokból, motorhajtó üzemanyag adalékként való felhasználásra. f) Biogáz előállítása mezőgazdasági melléktermékek, szerves hulladékok, tárgya felhasználásával, hőigények kielégítésére.
- 34 -
5.3.2. A biomassza energetikai célú hazai hasznosításának bővítéséhez szükséges, a MEP támogatásával megvalósítandó fejlesztési feladatok a) A tervszerű energetikai növénytermesztés megvalósításához ⎯ az igénybe vehető földterületek számbavétele, ⎯ az igénybe vehető földek jellegének legjobban megfelelő biomassza fajták azonosítása, a faültetvények ipari és energetikai célú változatainak figyelembevételével, ⎯ a reális időbeni felfutás tudományos igényű előrebecslése, ⎯ energetikai növénytermesztési program indítása. b) A területi, a mennyiségi és a jelleg szerinti eloszlás alapján a begyűjtési, a feldolgozási és a felhasználási központok célszerű helyeinek kijelölése és létesítése, figyelembe véve a szállítási, tárolási költségeket, valamint a helyi energiaigények eloszlásának megfelelő szempontokat. c) Faapríték, pelletkészítő, brikettáló eszközrendszer továbbfejlesztése és beszerzési lehetőségeinek biztosítása (háztartási méretű gépek is beleértve). d) A szilárd biomassza tüzelőanyagok kereskedelmi forgalmazási rendszerének megteremtése. e) 140 kW*, illetve annál nagyobb teljesítménytartományú, szabályozható működtetésű, illetve automatizált biomassza-tüzelő és hőhasznosító egységek és rendszerek (kommunális tüzelő berendezések faapríték tüzelésre, megfelelő adagoló berendezésekkel) fejlesztése, gyártásának, forgalmazásának megszervezése. f) Biogáz-motoros hasznosító rendszerek fejlesztése, gyártásának és forgalmazásának megszervezése. g) Energiatermelés céljára – hosszú távon fenntartható, a természetvédelmi és tájvédelmi célokat, valamint a biológiai sokféleség megőrzését figyelembe vevő módon – kitermelhető faanyag mennyiségének és minőségének a megállapítása. h) A tervezett energiaültetvények céljára alkalmas területek kijelölésének, valamint létesítésének természetvédelmi és tájvédelmi szempont-rendszerének a kidolgozása. 5.4. A szélenergia hazai hasznosításának növelése A szélenergia hasznosítása szélturbinával meghajtott villamos generátor segítségével történik. A megtermelt energia villamos hálózatba táplálható, helyi energiaellátásra, vízszivattyúzás, öntözés működtetésére használható.
* Levegőtisztaság-védelmi szempontból nem ajánlott a kisteljesítményű lakossági tüzelőberendezések működtetése, mivel jelentős lokális légszennyezést okozhatnak, elsősorban begyújtásnál és leállásnál. Ezért fontos (a tökéletes égés és minimális károsanyag kibocsátás miatt) a jelzett teljesítményhatár felettiekre fókuszolni, amelyek automatikusak, szabályozhatóak és nagyobb teljesítményű berendezések már szilárd anyag leválasztóval is rendelkeznek. A jelzett teljesítmény feletti tüzelőberendezések kibocsátásai jogszabályilag szabályozottak környezetvédelmi szempontból.
- 35 -
5.4.1. A szélenergia hasznosítás fő alkalmazási területei és eszközei a) Autonóm energiaellátásra való alkalmazás szélturbinával meghajtott kisfeszültségű villamos generátor segítségével. b) Szélturbinák felhasználhatók az ország nagy részén vízszivattyúzásra, termőföldek öntözésére. c) A nagy teljesítményű szélturbina-generátor egységek erőművi jelleggel üzemeltethetők, villamos elosztóhálózatra kapcsolva. 5.4.2. A szélenergia hasznosítás hazai kiterjesztéséhez MEP támogatással megoldandó fő feladatok a) Hazánk szélenergia potenciáljának meghatározásához, a reális döntésekhez, valamint a telepítési és tervezési feladatok megoldásához elsődlegesen fontos az ország energetikai széltérképének (a felhasználható szélenergia mennyiségének, helyi és időbeni eloszlásának) pontosítása, kellő számú mérésre kijelölt helyen, tartósidejű, folyamatos mérések útján. A széltérképek alapján kell megállapítani a szélenergia-hasznosítás szempontjából kedvező területeket. b) A kijelölt területek adottságait megvizsgálva koncepció, felmérés készítése szükséges, az egyes helyeken való alkalmazások indokairól és a telepítésre kerülő berendezések lehetőségeiről (méret, teljesítmény, jelleg). c) Vizsgálatot szükséges végezni a hazai gyártás lehetőségeinek és feltételeinek felmérésére, figyelembe véve az esetleges gyártási kooperáció lehetőségeit is, a felmérési adatok szerinti igények reális kielégítésére. d) Meg kell határozni a telepítés természet- és tájvédelmi keretfeltételeit, illetve meg kell határozni, hogy ezen feltételek alapján mely területek alkalmasak az erőművek telepítésére. 5.5. A vízenergia hazai hasznosításának a növelése A hazai vízenergia-hasznosítás kiterjesztéséhez MEP támogatással megoldandó fő feladatok: a) Részletes elemző értékelés készítendő az ország ki nem használt vízenergia-potenciáljáról, beleértve a kisebb patakok és folyók körzeteit is. Az elemző értékelés alapján tételes és adatokkal indokolt javaslat kidolgozása szükséges a létesítésre javasolható erőművekről, a helyi adottságok, a várható viszonyok és az elérhető eredmények ismertetésével. b) Az előzetes szakértői vizsgálatok, elemző értékelések és javaslatok alapján országos fejlesztési és támogatási program kidolgozása szükséges az új erőművek létesítésére, fontossági, illetve célszerűségi időrend megadásával és ezen sorrendiség műszakigazdaságossági indokolásával.
- 36 -
c)
Meg kell vizsgálni a vízenergia hazai hasznosításának ökológiai szempontjait, keretfeltételeit.
5.6. A geotermális energia hazai hasznosításának a stratégiája Az eddigi felmérések szerint a rendelkezésre álló termálvíz-készlet hőtartalmának jelenleg csak mintegy 5%-a – 3 PJ/év – hasznosul. A geotermális energia hazai adottságait figyelembe véve reális az a célkitűzés, hogy a geotermia felhasználása a jelenlegi értékről 2010-re az országos energiamérleg 1–1,5%-ára, vagyis 10–15 PJ/év-re növekedjen, amelynek alapvető feltétele, hogy nagyobb arányú üzemszerű tapasztalat legyen a termelt hévizek porózus víztartó képződményekbe történő víz-visszatáplálására. 5.6.1. A geotermális energia hasznosításának fő területei és módszerei a) A termálvíz hasznosításának egyik fő területe vízgazdálkodási célú: termálfürdők, gyógyfürdők üzemeltetése (balneológia) és a gyógyvízként való felhasználás. A vízgazdálkodási célú hasznosítás közvetetten energetikai célzatú, mivel a melegvíz-állapot a hasznosítás előfeltétele. A hasznosítás előnyei társadalmi, idegenforgalmi, foglalkoztatottság-növelési vonatkozásban is jelentkeznek. b) A termálvizek energiájának közvetlen hőhasznosítási területei a következők: ⎯ kommunális célú felhasználás épületek fűtésére, háztartási melegvíz-termelésre, ⎯ ipari célú hasznosítás, technológiai melegvíz-igény kielégítésére és technológiai célú hőszolgáltatásra, ⎯ mezőgazdasági célú hőigények kielégítésére (hajtatóházak, kertészet, tartósítás, aszalás, illetve szárítás, hűtés abszorpciós hűtőgéppel), ⎯ villamosenergia-termelés céljaira, illetve kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre. 5.6.2. A geotermális energia hazai hasznosításának kiterjesztéséhez MEP támogatással megoldandó főbb feladatok a) Szakértői csoportok felkérésével – a helyi szakemberek bevonásával – részletes felmérés készítése a hazánkban üzemelő geotermális energiahasznosító rendszerekről: többek között vizsgálva a környezetvédelmi előírások betartását, továbbá azok költséghatékonyságát. b) A geotermiára alapozott kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés növelésének a vizsgálata, összhangban a megújuló energiahordozóval történő villamosenergia-termelés növelési célkitűzéseivel.
- 37 -
c)
Megvizsgálandóak a víz-visszasajtolások technikai feltételei, a helyi megoldások lehetősége és ennek alapján tervezet készítendő a visszasajtolási feladatok megoldására és a megoldás beruházási és üzemeltetési költségigényére, a várható gazdaságossági mutatókra.
6. A megújuló energiahordozó-felhasználás növelésének reális lehetőségei 6.1. Megújuló energiahordozóval történő villamosenergia-termelés Magyarországon 2002-ben a villamosenergia-felhasználás 39,7 TWh volt, melyből a statisztika szerint a megújulóból termelt áram 300 GWh. Így a megújulóból termelt áram aránya a bruttó felhasználáson belül 0,75%. Ez a szám tartalmazza a budapesti szemétégető-műben termelt 112 GWh áramot is, ami viszont nem felel meg az EU által támasztott előírások szerinti megújuló áram kategóriájának. A 2001/77 EK irányelv szerint „a hulladékhasznosítás (szemétégetés) csak akkor számolható el a megújuló energiaforrások támogatási rendszerében, ha az megfelel a hulladékgazdálkodás hatályos közösségi jogszabályainak, azaz a szelektív, az elkülönített gyűjtés előírásainak”. Magyarországon az irányelv szerint így jelenleg felhasznált villamos energia 0,5%-át állítják elő megújuló energiaforrásból. A budapesti szemétégető-műben – a rekonstrukciót követően – 400 GWh-ra is felvihető az évenkénti villamosenergia-termelés. Az EU-s elvárások és előírások miatt a kommunális és állattartási szennyvizek tisztítása előtérbe kerül és folyamatosan épülnek a szennyvíz-tisztító telepek. A metán tartalmú biogáz alkalmas az energetikai hasznosításra, áramtermelésre. Jelenleg 7,6 GWh áram termelése és hasznosítása történik biogáz alapon. A 2010-ig megépítendő szennyvíztisztító rendszerekre további biogáz termelő és hasznosító berendezések telepíthetők és ezzel mintegy 50 GWh áram termelése valósítható meg. Biomassza áramtermelésre történő felhasználása érdekében már elindult a jelenlegi erőművek részéről három kezdeményezés és további elképzelésekről is vannak előzetes – még figyelembe nem vehető – információk. ⎯ A Pécsi Erőműben megindult egy 50 MW-os faapríték tüzeléssel működő blokk létesítési folyamata. Az új blokk hőenergiát is termel, villamosenergia-termelése várhatóan 325 Gwh körül alakul. ⎯ A Borsodi Erőmű Kazincbarcikai erőműve 30 MW-os, szintén faaprítékra alapozandó új blokk létesítését tervezi. ⎯ A Bakonyi Erőmű ajkai telephelyén szén-fa kevert tüzelés kialakítása van előkészítés alatt, a fatüzelésre elszámolható kapacitás 20 MW.
- 38 -
A megindult erőművi fejlesztések megvalósulása esetén a biomasszából történő villamosenergia-termelés éves értéke 700 GWh körüli értéket érhet el. A Magyarország felé – a 2001/77/EK direktíva szellemében – EU részéről megfogalmazott elvárás értelmében a hazai villamosenergia-termelésen belül 2010-ig a megújuló energiahordozókkal előállított villamos energia részarányának el kell érnie a 3,6%-ot. Ez – figyelembe véve a villamosenergiabehozatalt is – hozzávetőleg 1400 GWh villamosenergia-mennyiséget jelent. A felvázolt fejlesztésekkel együtt a megújuló energiahordozóval megtermelhető hazai villamosenergia-mennyiség megközelítheti az 1300 kWh-t. A hiányzó mennyiség előállítására elsősorban a szélerőművek hazai elterjedése nyújthat lehetőséget. Ahhoz, hogy évente mintegy 100 GWh villamos energia szélerőművekben legyen előállítva, 55-60 MW szélerőmű kapacitásnak kell létesülnie Magyarországon (ez hozzávetőleg 70 kulcsi szélerőműnek felel meg). Fontos hangsúlyozni, hogy a szélerőművek esetében a rendszerszabályozás miatt olyan tartalékkapacitásokat kell létrehozni, amelyek a szélerőművek leállítási időszakában igénybe vehetők. A szükséges tartalékkapacitások miatt a szélerőművek a villamosenergia-rendszer részeként csak korlátokkal vehetők figyelembe. A megújuló energiával termelt villamos energia részarányának az elvárt növelése a fentiek szerint reális célkitűzés lehet, de jelentős az előzetes vizsgálatok szerint – a megújuló beruházások összetételétől függően – 100-130 Mrd Ft beruházással. Valószínűsíthető, hogy a potenciális befektetők ilyen nagy beruházásra a megújuló energiahordozó piacon csak akkor vállalkoznak, ha megfelelő támogatásokat kapnak, az árak biztosítják a megújuló energiával történő villamosenergia-termelés versenyképességét és fontos továbbá, hogy a kedvező közgazdasági feltételek fennmaradására a befektetők hosszabb távú garanciát kapjanak. 6.2. A megújuló energiahordozó-felhasználás részarányának emelési, lehetősége Magyarországon, figyelembe véve az összenergiafelhasználás növekedését is A megújuló energiahordozók részarányának olyan mértékű növelése, ami a jelenlegi megújuló energiahordozó felhasználás megduplázását jelentené, az figyelembe véve az energiafelhasználás várható növekedését is, 2010-ben 6,26,3% körüli részarányt adna.
- 39 -
A hazai adottságok figyelembevételével az alábbi módon lehetséges a fenti megújuló energiahordozó növekedés:
Megújuló energiafajta
Megújuló energiahordozóval megtermelt/megtermelhető hő- és villamos energia összesített hőértékben PJ/év
2002
2010
Vízenergia Szélenergia Geotermia Napkollektor Fotovillamos Tűzifa Egyéb szilárd hulladék Biogáz** Települési szennyvíz gáz Hőszivattyú Egyéb növényi hulladék (tartalmazza az energiaerdőt) Biohajtóanyag
1,92 0,01 3,6 0,06 0,0006 24 3 0,023 0,12 0,04
3 1 8* 1,52 0,06 38 5 0,023 0,3 0,1
Szemétégetés Összesen (kerekítve)
1,6 38,2
3,87 0
12 A szabályozó rendszer változásától függően alakul
3 72
* Egyes szakértői becslések szerint elérheti az évenkénti 10,5 PJ értéket is. ** Tartalmazza a szeméttelepi, az állati trágyából és hulladékból előállítható becsült biogázmennyiséget.
A közelítő számítások szerint mintegy 400-450 Mrd Ft összberuházás szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi megújuló energiahordozó részarány a duplájára emelkedjen. Ahhoz hogy egy ilyen komoly program megvalósuljon, az érintett tárcák – GKM, PM, FVM és KvVM – együttes munkájára, közösen elfogadott stratégiára, valamint jelentős, 100 Mrd Ft körüli összegre becsülhető állami támogatásra – ami az egyes megújuló energiahordozó fajtáknál eltérő mértékű – van szükség. (Hangsúlyozni szükséges, hogy a jelenlegi évenkénti támogatások, amelyek az energiatakarékossági pályázati rendszer keretében a megújuló energiahordozó-felhasználás növelésére csoportosíthatóak, csupán az így becsült támogatási szükséglet 0,1-0,2%-át teszik ki.) Budapest, 2004. március Dr. Csillag István s.k. gazdasági és közlekedési miniszter
