Tájékoztató a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről 1. AZ
ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ
1997.
ÉVI
78.
TRV. (A
TOVÁBBIAKBAN: ÉTV.) VONATKOZÓ SZABÁLYAI
2016. január 1-jétől került bevezetésre a lakóépület építésének egyszerű bejelentésének új jogintézménye. Fél év elteltével a jogintézmény felülvizsgálatra került és a gyakorlati tapasztalatok alapján átdolgozásra kerültek a szabályok. A törvényi szabályok – a felülvizsgálat során - alapvetően nem változtak. Az Étv. 33/A. § (1) bekezdése eredetileg is azt tartalmazta, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén ü az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével bejelenti az építésügyi hatóságnak, ü ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni, ü a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni, ü a kivitelezési dokumentációtól kormányrendeletben meghatározott eltérést be kell jelenteni. Az épületet a bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni. Ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem építették fel az épületet, az elkészült építményt le kell bontani. 2. A BEJELENTÉS BENYÚJTÁSÁNAK VÁLTOZÁSA1 • A 2016. július 1-je előtta szabályokat a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazta. E jogszabály azt mondta, hogy az egyszerű bejelentést az építtetőnek ahhoz – az 1
1
építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként kijelölt – jegyzőhöz, főjegyzőhöz kell benyújtani, amelynek az építésügyi hatásköre tekintetében irányadó illetékességi területén az építési tevékenységet végezni tervezik. Ez a benyújtás az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszeren (ÉTDR) keresztül valósult meg, melyet meg lehetett tenni vagy interneten vagy személyesen az Építésügyi Szolgáltatási Pontoknál. • Ez jelentősen megváltozott tekintettel arra, hogy a korábbi jogszabályt felváltó a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) már azt írja elő, hogy az Étv. szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló (a továbbiakban: e-napló) készenlétbe helyezésével valósul meg.Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kiviteli Kódex) szerint az enaplót mindig az építtető (vagy a meghatalmazottja) helyezi készenlétbe, tehát ő teszi meg a bejelentést az e-napló készenlétbe helyezésével. Összefoglalva tehát megszűnt az ÉTDR-en keresztül történő bejelentés, a továbbiakban a bejelentés az amúgy is kötelezően vezetett e-naplón keresztül fog a továbbiakban megtörténni.
• A Kivitelezési Kódex 24. § azt mondja, hogy a 22. § (1) és (1a) bekezdése szerinti építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni. • A Kivitelezési Kódex 22. § (1) bekezdése szerint kivitelezési dokumentáció alapján végezhető ü az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység, ü az építmény tartószerkezeti, tűzvédelmi jellemzőinek megváltozását eredményező építési tevékenység, valamint ü az építmény bontása, ha az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,0 métert. 2
A 22. § (1a) bekezdése pedig azt írja elő, hogy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 14.) Korm. rendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető. A fenti rendelkezések azt jelentik, hogy a kötelező kivitelezési dokumentáció készítése – és egyúttal az építési napló kötelező vezetése is – ezekre az építési tevékenységekre vonatkoznak, amelyeket a Kivitelezési Kódex felsorol, plusz az egyszerű bejelentésre.
• Sokszor tévhit van abban is, hogy egyáltalán kinek is kell az e-naplót készenlétbe helyezni. Azt mondja a Kivitelezési Kódex 24/B. § (1) bekezdése, hogy az általános építményfajták tekintetében az Országos Építésügyi Nyilvántartás üzemeltetője, a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság helyezi készenlétbe az építtető kezdeményezésére az elektronikus építési naplót, és ahhoz az építtető számára hozzáférést biztosít. • Az építtető az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését elektronikusan az e-napló alkalmazási felületén keresztül kezdeményezi az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint. Itt azért nem szükséges nézni a szabályzatot, mert maga az e-napló alkalmazás elvezet minket a készenlétbe helyezéshez. Tehát a bejelentést a következőképpen kell megtenni 1) Az építtetőnek (vagy meghatalmazottjának) az www.e-epites.hu honlapon a saját ügyfélkapus kódjával be kell lépni az építési napló alkalmazásba. 2) Az első lépés a saját adatok kitöltése, e nélkül nem tudunk tovább haladni. 3) Ha ezzel megvagyunk, akkor ki kell választanunk a készenlétbe helyezések fület. 4) Ezt követően kattintsunk az „új e-napló egyszerű bejelentés kérelem benyújtása” fülre. 5) Az első, amit ki kell tölteni, hogy a saját nevünkben, vagy mint meghatalmazott más nevében (természetes vagy jogi személy) járunk el. Ez azért fontos, mert ha nem a saját 3
nevünkben tesszük meg úgy fel kell tölteni a meghatalmazást, jogi személy esetében pedig az aláírást igazoló iratot is. 6) Ha ezen túl vagyunk az alkalmazásban kitöltjük azokat a mezőket, melyeket nem az alkalmazás tölt fel. Ilyen pl. az e-napló neve, melyet érdemes jól és egyértelműen kiírni, pláne akkor ha valakinek több ilyen jellegű építkezése van, meg tudja jól különböztetni. 7) Ki kell tölteni az alapterületet, valamint azt, hogy hány lakás épül. 8) A következő fontos lépés, hogy meg kell adni az építész tervező Naplóügyfél Jelét (NÜJ szám). Természetesen ez azt feltételezi, hogy az építész is már aktív e-napló felhasználó. Ha ezt beírtuk (és persze az építész is már használja az e-napló) megjelenik az építész névjegyzéki száma, melyet nekünk kell hozzárendelni a NÜJ számhoz. Ha több is megjelenik, akkor azt, amelyik szerepben mi igénybe vesszük. 9) Amikor napló alapadatoknál az építtető vagy meghatalmazottja által megadásra kerül az építész tervező NÜJ száma és a kamarai adatai, a rendszer automatikusan megjeleníti az előkészítés alatt lévő naplót a tervező felületén (vagyis nem szükséges neki szerepkört osztani) is a „Készenlétbe helyezések” lapon. 10) Ezután a tervező már a tervdokumentáció feltöltéséhez a megfelelő napló sorára kattintva tudja szerkeszteni az „Egyszerű bejelentés mellékleteit”. (Az építtető itt nem tud dokumentumokat feltölteni, kizárólag a napló alapadatoknál megadott építész tervező.) 11) Végül pedig adjuk meg a számított építményértéket, hogy az alkalmazás ki tudja számolni a rendszerhasználati díjat és az egészet mentsük el. 12) Ha tovább lépünk, megjelenik az egyszerű bejelentés melléklete, de ezzel mint építtetőnek nincs dolgunk, mivel az építész fogja majd feltölteni. 13) Tekintettel arra, hogy az egyszerű bejelentésnél nem keletkeznek engedélyadatok, az Engedélyek mezőt nem kell kitölteni.
4
14) Ezt követően kattintunk az „új építési helyszín felvitele” fülre és kitöltjük a kért adatmezőket. 15) Amennyiben szükséges, az „Új tervező felvitele” fülnél további tervezőket adhatunk meg, aki egyben lehet a tervezői művezető is. Ha van szakági tervező, úgy azt is fel kell vinni. 16) A „Közös gyűjtőnapló” mappának kötelező eleme most nincs, ide bárki tud feltölteni aki szerepkört kap az e-naplóban. 17) Végül pedig a „Készenléti tárhely dokumentumai” mappa következik, ahová fel kell tölteni – ha szükséges – a meghatalmazást és az aláírást igazoló iratot. 18) Ha mindent kitöltöttünk és feltöltöttünk, kattintsunk a „Készenlétbe helyezés megrendelése” fülre. 19) Ezen az oldalon ki kell tölteni a „Számlázási adatokat”. Ha papír alapú számlát kérünk, akkor azt egy e-mailben kell jeleznie a Helpdesk részére. A készenlétbe helyezés megrendelésben megadott adatok alapján a rendszer díjbekérőt bocsát ki, amely tartalmazza a díj fizetéséhez szükséges adatokat. 20) Az általános építményfajtákra vonatkozóan az e-napló készenlétbe helyezéséért a 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott alábbi rendszerhasználati díjat kell fizetni. A rendszerhasználati díjat az építtető fizeti meg!!
az építésügyi az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján meghatározott számított építmény érték 1
0-50.000.000 Ft
rendszerhaszn álati díj összege (Ft) 2.620
2
50.000.001-100.000.000 Ft
3.930
3
100.000.0001- 250.000.000 Ft
7.860
5
4
250.000.001-500.000.000 Ft
11.790
5
500.000.001 – 1.000.000.000 Ft
18.340
6
1.000.000.001 Ft felett
23.580
A benyújtott kérelem megjelenik a „Készenlétbe helyezések” menüpont alatti táblázatban, állapota a megrendelést követően „Benyújtva”lesz. A rendszerhasználati díj beérkezését követően az e-napló állapota „Készenléti állapot”-ra változik, és a napló megjelenik a főoldalon is Fontos és felhívjuk a figyelmet, hogy az egyszerű bejelentés – amennyiben arról jogszabály külön nem rendelkezik – nem ad felmentést az építési munkákra vonatkozó általános jogszabályok betartása alól. Ezért az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek tervezése, kivitelezése során is érvényre kell juttatatni az Étv.-ben és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉK), a helyi építési szabályzatban, továbbá a Kivitelezési Kódexben meghatározott alapvető követelményeket. Az egyszerű bejelentés alapján készülő lakóház építéséhez más építési tevékenységek is kapcsolódhatnak, amelyekhez építésügyi hatósági vagy más hatóság engedélye szükséges. 3. KI AZ ELJÁRÓ HATÓSÁG? • Az eljáró építésügyi hatóságokat az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. • A Kormány első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki.
6
• A járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének illetékessége a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre terjed ki. A rendelet részletesen meghatározza a járásközpontokat és a hozzájuk tartozó településeket. A járási hivatalok és a hozzá tartozó települések száma.
Megye
Járások száma
Települések száma
Bács-Kiskun megye
11
119
Baranya megye
10
301
Békés megye
9
75
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
16
358
Csongrád megye
7
60
Fejér megye
9
108
Győr-Moson-Sopron megye
7
183
Hajdú-Bihar megye
10
82
Heves megye
7
121
Jász-Nagykun-Szolnok megye
9
78
Komárom-Esztergom megye
6
76
Nógrád megye
6
131
Pest megye
18
187
Somogy megye
8
245
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
13
231
Tolna megye
6
109
Vas megye
7
216
Ehhez a listához még hozzá kell venni a fővárosi kerületeket, illetve a főváros által közvetlenül igazgatott területeket.Az új eljárással annyiban megkönnyítik az építtető feladatát, hogy nem kell keresgélni az építésügyi hatóságot, tekintettel arra, hogy az e-napló 7
üzemeltetője fogja továbbítani a bejelentést az építésügyi hatóság részére a megadott építési tevékenység helyszíne szerint. 4. MILYEN DOKUMENTÁCIÓT KELL BENYÚJTANI? 4.1.Mint azt már említettük a bejelentés az e-napló készenlétbe helyezésével valósul meg, melyet az építtető fog kezdeményezni. Ez azonban még nem elég, mert a Kivitelezési Kódexben meghatározottakon túlmenően a készenlétbe helyezés további feltétele, hogy a bejelentés mellékleteként az építész/tervezőnek fel kell tölteni az e-naplóba legalább a Rendelet 1. melléklet szerinti alábbi munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció PDF/A formátumban. 4.2.A Kivitelezési Kódex azt mondja, hogy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a Rendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető. Mint látjuk, a Kivitelezési Kódex azt írja, hogy „legalább” a már említett 1. melléklet szerinti alábbi kivitelezési dokumentációval tehető meg. A Rendelet 1. melléklet szerint a kivitelezési dokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia: 1) Aláírólap tervjegyzékkel 2) Helyszínrajz 3) Kitűzési helyszínrajz 4) Utcakép 5) Eltérő szintek alaprajzai 6) Metszetek 7) Homlokzatok 8) Tartószerkezeti tervek 9) Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve 10) Műszaki leírás 11) Tervezői költségvetési kiírás A munkarészek elkészítéséhez a Kivitelezési Kódex keretei között a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek 8
kidolgozottságára, a Magyar Építész Kamara, illetve az I. rész 8. és 9. pontja tekintetében a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a két kamara együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet mind a két kamarának a honlapján is közzé kell tennie. A szabályzatot az ismertető végén közöljük. 4.3.A Kivitelezési Kódex azt mondja, hogy a kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához – minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel – szükséges információt, utasítást tartalmazza, továbbá meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését. 4.4.A kivitelezési dokumentáció tartalma – az egyszerű bejelentés és a 4.5. pont kivételével – az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és – jogszabályban meghatározott esetekben – jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll ü a legfeljebb 300 m szintterületű, három építményszinttel rendelkező, vagy 1000 2
m bruttó 3
térfogatú
építményt,
építményrészt
érintő
építőipari
kivitelezési
tevékenység vagy ü a 1,5 m-t meg nem haladó magasságú támfal építése esetén. 4.5. A 4.4. pontban meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáción túlmenően Ø tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a 4.4. pont szerinti jellemzők teljesülése mellett ü az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton, kivéve a 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút, ü az előző pontban foglaltak kivételével az épület teherhordó szerkezetének támaszköze 5,4 m-nél nagyobb, ü előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb, Ø épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a 4.4. pont szerinti jellemzők teljesülése mellett az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre,
9
Ø energetikai számítást kell készíteni az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben meghatározott esetekben, az ott meghatározottak szerint. Gyakorlatilag ezt azt jelenti, ha az egyszerű bejelentéshez szükséges kivitelezés dokumentáción kívül szükség van az építési tevékenység sajátosságainak megfelelő további munkarészekkel való kiegészítésre, úgy az az építtető felelőssége. A többlet munkarészek körének meghatározása viszont az összes tervező és kivitelező feladata, elvárható és kötelességük is, hogy az építtetőt erről megfelelően tájékoztassák, tekintettel arra, hogy az építtető lehet laikus is, aki nem ért hozzá. 5. HOGYAN JUT EL A BEJELENTÉS AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGHOZ Az e-napló készenlétbe helyezését követően a bejelentésről az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó, a telek fekvése szerinti általános építésügyi hatóság a készenlétbe helyezett e-naplóból értesül. 6.
MIT
KELL
TARTALMAZNIA
AZ
ÉPÍTÉSÜGYI
HATÓSÁGNAK
KÖTELEZŐEN
TÁJÉKOZTATÁSÁNAK
• Az építésügyi hatóság a bejelentésről és a bejelentés módosításáról tizenöt napon belül tájékoztatja a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát, a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.A tájékoztatás azért fontos, mert előfordulhat az az eset, hogy nem a település szerinti jegyző az illetékes elsőfokú építésügyi hatóság és nem árt, ha a jegyző tudja, hogy ilyen építkezés folyik a településen. • A tájékoztatás tartalmazza az építési tevékenység tárgyát, az építtető adatait, az érintett telek címét, helyrajzi számát, valamint az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését. 7. A KÖTELEZŐ TERVEZŐI MŰVEZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS
10
Új rendelkezés az Étv.-ben, hogy az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.
• Az építtetőnek és az építész tervezőnek a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben kell rögzíteni. A tervezői művezető – a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint – az építési folyamatot a helyszínen legalább hat alkalommal figyelemmel kíséri és az e-naplóban eseti bejegyzést tesz. A jogszabály arról nem szól, hogy ezt a hat alkalmat milyen időközönként kell megtenni. A jogszabály a hat alkalmat minimálisan határozza meg, ettől az építtető és a tervező között kötendő szerződésben el lehet térni, de a hat alkalomnál kevesebb nem lehet.
• A tervezői művezetőnek az épület megvalósulását követően az utolsó helyszíni művezetés alkalmával az e-naplóba eseti bejegyzést kell tennie a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósulásról. • A tervezői művezetés hat alkalomra szóló számított munkadíja – ide nem értve a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti, a szabad szolgáltatás nyújtás jogával rendelkező szolgáltatót – a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét meg nem haladó összeg. 8. A
SZAKMAGYAKORLÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
(TERVEZŐ,
FELELŐS MŰSZAKI
VEZETŐ ÉS AZ ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐR)
Tekintettel arra, hogy az építőipai kivitelezési tevékenységeknél (bene az egyszerű bejelentés) e három szakmagyakorló szinte mindig érintett, érdemes megismerni röviden a szakmagyakorlói tevékenység végzésére vonatkozó fontosabb szabályokat. A szakmagyakorlókra vonatkozó szabályozást az Étv.-ben és két kormányrendeletben –a Kivitelezési Kódexben és a szakmagyakorlási kormányrendeletben (az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) – találjuk meg.
11
8.1. Közös szabályok • A természetes személyre vonatkozó szabályozás (ez minden szakmagyakorlóra vonatkozik) Természetes személy ü az engedélyhez kötött szakmagyakorlási tevékenységeket akkor folytathatja, ha rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével, ü az energetikai tanúsító tevékenység folytatása esetén pedig köteles a tevékenység végzésére irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. • A cégekre vonatkozó (ez is minden szakmagyakorlóra vonatkozik) ü Cég akkor kezdheti meg és folytathatja a szakmagyakorlási tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja, vezető tisztségviselője vagy munkavállalója rendelkezik szakterületi jogosultsággal,és a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi. ü A cég által folytatható tevékenység terjedelme azonos a természetes személy jogosultságának terjedelmével. Egyéni vállalkozó esetében a cég nyilvántartási száma azonos lehet a természetes személy nyilvántartási számával. ü A cégnek az általa vállalt tevékenységek közül legalább az egyikhez rendelkeznie kell a fenn meghatározott személlyel és azt a tevékenységet a cégnek kell végeznie. A cég által felvállalt egyéb szakmagyakorlási tevékenységet alvállalkozói szerződés vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében végezheti. ü A vezető tisztségviselőt, személyesen közreműködő tagját vagy munkavállalóját a cég a legalább heti 20 órában kell foglalkoztatni.
•
A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei ü kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén a kamarai tagság folytonossága, továbbképzési időszakonként a kötelező és szakmai továbbképzés teljesítése, a jogosultság megállapítását követő egy éven belül – a kötelező továbbképzés keretében – beszámoló teljesítése, és az adategyeztetési kötelezettség teljesítése, ü kamarai tagsághoz nem kötött jogosultságesetén továbbképzési időszakonként kötelező továbbképzési kötelezettség teljesítése, a jogosultság megállapítását követő egy éven belül – a kötelező továbbképzés keretében – beszámoló teljesítése, az energetikai tanúsítás kivételével, és az adategyeztetési kötelezettség teljesítése és az éves nyilvántartási díj befizetése. 12
8.2. Építészeti-műszaki tervezés • Az építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari
kivitelezéshez
szükséges
építészeti-műszaki
dokumentációk
készítése
építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött. Tervezői művezetést az adott tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező végezhet. • Az építészeti-műszaki tervező feladata az építtető igényei, megbízása, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészetiműszaki dokumentáció elkészítése. • Az építészeti-műszaki szakági tervező feladata az építmény tervezéséhez szükséges szakági terv elkészítése a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok alapján. Tevékenysége kiterjedhet az általános és a sajátos építmények tervezéséhez szükséges szakági tervi munkarészek teljes körű elkészítésére. • Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki terveket, iratokat és számításokat hitelesítenie kell az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eljárási Kódex) előírásai szerint. Az építészetiműszaki tervező felelős az Étv. 33. §-ában foglaltak betartásáért. • Az Étv. 33. § (1) bekezdése szerint a tervező felelős: ü az általa készített építészeti-műszaki dokumentáció (ideértve a kivitelezési dokumentációt is) műszaki tartalmának szakszerűségéért, valós állapotnak megfelelő tartalmáért,
építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és
természeti örökség megóvásáért, ü az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért, ü a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért. • A tervező a jogerős építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít. • A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként műszaki leírást készít, amely tartalmazza 13
ü a tervezett építési tevékenység helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást, megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, ü a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, ü az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését, ü annak kinyilvánítását, hogy ü az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. §-ban meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint az eseti hatósági előírásoknak, ü a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, ü az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van, ü műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendelkezésre áll, ü a betervezett építési termékek műszaki teljesítményére vonatkozó nyilatkozatot, továbbá ü annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól – a jogszabályok keretein belül – a kivitelezési dokumentáció eltér. • A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a kivitelezési dokumentáció aláíró lapján a névjegyzéki száma feltüntetésével igazolja. • A tervező az Étv. 33. § (1) bekezdésében foglaltak mellett (szakszerűség, tartalom, történeti érték, szakági tervezők) felelős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért. A kivitelezési dokumentációt a tervező, szerződésben meghatározottak szerint felhasználás céljából a szerződő fél birtokába adja. • A tervező a kivitelezési tervek készítése során a tervezési programban vagy az építési engedélyezési
építészeti-műszaki
dokumentációban
meghatározott
elvárt
műszaki
teljesítményeket – az építtető egyetértése mellett – legalább az elvárt teljesítményadatokkal rendelkező építési termékek kiválasztásával teljesíti. Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki tervet a megbízónak történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie. 14
• Összeférhetetlenségi szabályok Nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet ü az adott építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság köztisztviselője vagy kormánytisztviselője, ü az építészeti-műszaki dokumentáció településképi véleményezési eljárásába bevont önkormányzati főépítész. 8.3. Felelős műszaki vezető • Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát egy eset kivételével felelős műszaki vezetőnek kell irányítania. Ez az egyeset, amikor építőipari kivitelezési tevékenységet az építési szakmunka jellegének megfelelő szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet, ha az építési tevékenység építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött. • A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező kivitelezési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki. • A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építésiszerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő – külön jogszabály szerinti – képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.
• Felelős műszaki vezetői tevékenységek: ü általános építmények felelős műszaki vezetői szakterület, ü sajátos építményfajták felelős műszaki vezetői szakterület, ü szakági felelős műszaki vezetői szakterület. • Összeférhetetlenségi szabályok A felelős műszaki vezető
15
ü nem lehetaz építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében részt vevő hatóság, valamint a tevékenység és az engedélyező hatóság felügyeletét ellátó szerv köztisztviselője vagy kormánytisztviselője. ü nem végezhetépítésügyi műszaki szakértői és építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet ü nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. ü nem végezhet építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet. ü nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. 8.4. Építési műszaki ellenőr • Az építési műszaki ellenőr a Kivitelezési Kódex 16. § (1) bekezdése szerint kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni a külön jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén, ha ü az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi, ü az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik, ü az
építőipari
kivitelezési
tevékenység
nemzetgazdasági
szempontból
kiemelt
jelentőségű ügy tárgyát képezi, ü az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint, vagy ü építtetői fedezetkezelő működik közre. • Építési műszaki ellenőri tevékenységek: ü általános építmények építési műszaki ellenőri szakterület, ü sajátos építményfajták építési műszaki ellenőri szakterület, ü szakági építési műszaki ellenőri szakterület. • Összeférhetetlenségi szabályok 16
Az építési műszaki ellenőr ü nem lehetaz építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság köztisztviselője vagy kormánytisztviselője. ü nem végezhetépítésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet az általa ellenőrzött építési-szerelési munka vonatkozásában. ü nem láthat el további építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési szerelési munka esetén, ahol építésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői vagy anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek az építési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. ü az általa ellenőrzött építési beruházás során nem lehetaz építésügyi műszaki szakértői, a vállalkozó kivitelezői, az anyagbeszállítói és a felelős műszaki vezetői tevékenységet folytatóknak a hozzátartozója, illetve nem állhat velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban. 9. KELL-E TERVEZÉSI SZERZŐDÉST KÖTNI, HA IGEN VAN-E KÖTELEZŐ TARTALOM? A Kivitelezési Kódex azt mondja, hogy az építtető, illetve erre irányuló megállapodás esetén a fővállalkozó kivitelező a jogosultsággal rendelkező tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére írásbeli tervezési szerződést köt. A tervezési szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell ü a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, ü a kivitelezési dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók)
meghatározását,
a
kidolgozás
részletezettségét,
(részletrajzok,
konszignációk, költségvetési kiírás szükséges körét), ü a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét, ü a terv felülvizsgálatának, ellenőrzésének szabályait, ü a szükségessé váló tervmódosítások szabályozását, valamint ü tervezői művezetési feladatellátás részletes feltételeit, ha a tervező ilyen feladatot lát el. A szerződésben megállapított tervezési díjnak magában kell foglalni 17
ü a közvetlen költségeket (számított munkadíj, az esetlegesen a szerzői joggal kapcsolatosan felmerülő személyi és vagyoni jogok értéke), ü a közvetett költségeket (működési költség, anyagjellegű ráfordítás), ü az értékcsökkenési leírást, ü az egyéb ráfordításokat, továbbá ü a tervezett nyereség együttes összegét. Felhívjuk a figyelmet arra az új szabályra, hogy a szerződő tervező köteles az építtetőt tájékoztatni a szakági tervezési feladatokról. Amennyiben szakági tervező bevonását a szerződő tervező javaslata ellenére az építtető nem veszi igénybe, úgy az ennek hiányából fakadó jogosulatlan vagy szakszerűtlen tevékenységért a szerződő tervezőt nem terheli felelősség. 10. A TERVEZÉSI PROGRAM KÖTELEZŐ ELEMEI Az OTÉK szerinti tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi.A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési programban vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét. Újraszabályozásra került a tervezői szerep megerősítésével egy időben a Szakmagyakorlási Kódexben a tervezési programban kötelező tartalmi elemei az alábbiak szerint. • A tervezési programban – amelyet az építtető és tervező közösen készít elő – a tervezés tárgyától és nagyságrendjétől függően ismertetni kell ü tervezési feladat részletes leírását, az építési tevékenység megnevezését, ü a tervezés előzményeit – előkészítő dokumentációk, tanulmánytervek adatait, ü az elvárt – az OTÉK előírásainak megfelelő vagy attól szigorúbb – követelményeket, beleértve az élettartalmi igényeket, ü az elvárt követelményeknek való megfelelőség igazolásának módját, az alkalmazandó szabványok vagy azokkal egyenértékű számítási-méretezési eljárások és hivatkozások, jogszabályok, előírások, szabályzatok körét, 18
ü a beruházás költségkeretét, rögzített költségkeret esetén a költségelemzés módszerét, az építtető részéről a költségkeret túllépés jóváhagyásának feltételeit, vagy költségkeret csökkentés esetén az elvárások, követelmények módosítási szabályait, ü a helyszín bemutatását, a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat, ü az építményben üzemelendő technológiákat, a közútkapcsolati, parkolási igényeket és információkat, ü a közmű és energia ellátási igényeket, módokat, az akadálymentesítésre vonatkozó információkat, ü műemlék és nyilvántartott műemléki érték esetén az értékleltár és az építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján rögzített műemlékvédelmi szempontokat, ü a szükséges szakági tervezők, szakértők körét, az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait, ü a tervezendő építmény használatának, üzemeltetésének, karbantartásának feltételeit. Felhívjuk a figyelmet, hogy az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. mellékletébe bevezetésre kerültek a kötelező tervezői művezetéshez kapcsolódó bírságszabályok. Ennek megfelelően ha • a tervezői művezető nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal, úgy mind az építtetőt, mind pedig a tervezői művezetőt 100 ezer forint bírsággal sújtható, • írásbeli tervezői művezetői szerződés hiánya miatt szintén 100 ezer forint bírsággal sújtható az építtető és a tervezői művezető, • ha az egyszerű bejelentés esetén a tervezői művezető legalább hat alkalommal nem teljesíti az e-naplóban az eseti bejegyzési kötelezettségét, úgy 80 ezer forint bírságot kaphat 11. MIKOR KEZDHETI MEG AZ ÉPÍTTETŐ AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGET? • Az építtető az építési tevékenységet a bejelentés benyújtását követő naptól számított tizenöt nap elteltével a 16. napon kezdheti meg és folytathatja az Étv., a Kivitelezési Kódex, és a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései szerint.
19
12. MI
A TEENDŐ A KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉGET A BEJELENTÉSRŐL ELTÉRŐIEN
KÍVÁNJÁK MEGVALÓSÍTANI?
Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor ezt a szándékot az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző tizenöt nappal be kell jelenteni az építésügyi hatóságnak, ha a változás ü az épület alaprajzi méretét, ü az épület beépítési magasságát, ü a lakások, önálló rendeltetési egységek számát, ü az épület telken belüli elhelyezkedését, vagy ü az épület homlokzati geometriáját, anyaghasználatát, színét érinti. Fontos, hogy a változás bejelentése az e-naplón keresztül történik oly módon, hogy
a
változást bemutató mutató tartalmú kivitelezési dokumentációt a tervező az e-naplóba feltölti. A feltöltéssel egyidejűleg eseti bejegyzést kell tenni. 13. A SZABÁLYTALAN MEGVALÓSÍTÁS KÖVETKEZMÉNYEI • Ha a lakóépületet bejelentés vagy a változás bejelentése nélkül valósították meg, és az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülnek, az építtető az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről az Eljárási Kódex szerint fennmaradási engedély iránti kérelmet terjeszthet elő. Az Étv. 48/A. § (1) bekezdése szerint, ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján – amennyiben az építmény, építményrész fennmaradása nem eredményez az életet, egészséget veszélyeztető használatot vagy állapotot – fennmaradási engedélyt ad, ha az Étv.-ben, az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, vagy az építményt, építményrészt építési vagy más tevékenységgel szabályossá teszi, vagy az műemlékvédelmi érdeket nem sért.
20
Az Eljárási Kódex 42. § (1) bekezdése ezt szinte megismétli, amikor úgy rendelkezik, hogy az építésügyi hatóság, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad. A fennmaradási engedély iránti kérelemben •
az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,
•
ajogszerűtlenül
vagy
szakszerűtlenül
megépített
építménytovábbépítésére
vagyhasználatbavételére •
irányuló kérelem is előterjeszthető.
• Ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmet a lakóépület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válása előtt nyújtja be, az épületet a jogerős fennmaradási engedély birtokában az e rendelet szerinti bejelentést követően lehet továbbépíteni. • Amennyiben a bejelentés alapján megvalósult építményt az Étv. 33/A. § (3) bekezdése alapján le kell bontani, az építésfelügyeleti hatóság a bontás elrendelése során az Eljárási Kódex szerint jár el. Az Eljárási Kódex azt mondja, hogy a bontási, átalakítási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap lehet. Az építésfelügyeleti hatóság a teljesítési határidőt a kötelezett kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítja. 14. ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS Az építésfelügyeleti hatóság, hasonlóan az építési engedélyes kivitelezési tevékenységhez, az egyszerű bejelentéssel végzett építési tevékenységet is szúrópróbaszerűen a helyszínen ellenőrzi. De az e-napló keresztül ez az ellenőrzés távolról is megvalósul. Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. alapján a helyszínen ellenőrzi a következőket: Ø a helyszínen, illetve az Országos Építési Nyilvántartás igénybevételével ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység 21
ü végzésének szakszerűségét, jogszerűségét, ü résztvevőinek jogosultságát, ü végzéséhez előírt építési napló meglétének, vezetésének módját és tartalmát, bd) folytatásához előírt kivitelezési dokumentáció (rész) meglétét, Ø a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében aOrszágos Építési Nyilvántartás igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le, Ø az ellenőrzései alapján szankciót állapít meg, ennek keretében ü építésfelügyeleti intézkedést tesz, ü építésfelügyeleti bírságot szab ki, ü megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot.. Ezt tovább viszi ez Eljárási Kódex 65. §-a, amely azt mondja, hogy az építésfelügyeleti hatóság az elektronikus építési naplóba történő egyidejű bejegyzéssel megtiltja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, ha súlyos szabálytalanságot észlel. Súlyos szabálytalanságnak minősül Ø a jogszabállyal kötelezően előírt építtetői fedezetkezelő közreműködésének elmaradása, Ø az építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás vezetésének hiánya, Ø ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a Kivitelezési Kódex 22. §-a szerinti kivitelezési dokumentáció nélkül végzik, Ø ha az építési munkaterület átadására vagy építőipari kivitelezési tevékenység folytatására a telek, építmény vagy építményrész tulajdonosának a Kivitelezési Kódex meghatározott nyilatkozata hiányában kerül sor, Ø ha az építési naplóban az eltakarásra kerülő épületszerkezetek ellenőrzésének dokumentálása elmarad. Az előző szabálytalanságok esetén az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírságról szóló kormányrendelet szerinti építésfelügyeleti bírságot is kiszabhat. Az építésfelügyeleti hatóság ideiglenes intézkedésként az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv alapjána helyszínen végzéssel megtiltja, ha Ø az építőipari kivitelezési tevékenység az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyeztető módon folyik, vagy 22
Ø a Kivitelezési Kódex 24. §-ában meghatározott építési tevékenységet elektronikus építési napló hiányában végzik. Az építésfelügyeleti hatóság a jegyzőkönyv vagy a közbenső végzés egy példányát a helyszínen a kötelezett vagy képviselője részére átadja – ha ez nem lehetséges – a kötelezettel egyéb módon közli. Az állékonyságot, életet és az egészséget vagy a közbiztonságot sértő a jegyzőkönyvet és a közbenső végzést az elektronikus építési naplóba feltölti az eseti bejegyzéssel egyidejűleg. Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építési tevékenység végzését megtiltotta, az ellenőrzéstől számított nyolc napon belül a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai alapján határozatban elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. A határozat bírság kiszabása esetén fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Az építőipari kivitelezési tevékenységet tovább folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet. A kötelezés végrehajtásának teljesítését az építésfelügyeleti hatóság a helyszínen ellenőrzi és dokumentálja. Az építésfelügyeleti hatóság a hatáskörébe nem tartozó szabálytalanság esetén a jegyzőkönyv, valamint az egyéb bizonyítékok megküldésével a szükséges intézkedések megtételét az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál. Az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, az építészeti-műszaki tervező, a szakági tervező,, az építőipari kivitelező (szakmagyakorló) személy kötelezésekor és bírságolásakor az építésfelügyeleti hatóság a jogerős és végrehajtható döntése egyidejű megküldésével a szakmagyakorlóról névjegyzéket vezető szervnél a jogszabály szerinti eljárást kezdeményezi.
Az építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez a névjegyzéket vezető szervnél, ha
ü
az
építészeti-műszaki
tervező
által
készített
kivitelezési
dokumentáció
szakszerűtlen vagy tartalma valótlan,
ü
építési-műszaki
ellenőrre
vagy
felelős
összeférhetetlenséget észlel. 23
műszaki
vezetőre
vonatkozó
15. KINEK KELL GONDOSKODNIA AZ ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY BESZERZÉSÉRŐL? Az energetikai tanúsítvány beszerzése az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az Étv.-ben meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően az építtetőnek kell gondoskodnia. 15. KITŐL
ÉS HOGYAN KELL KÉRNI A HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYT, MIT KELL CSATOLNI A
KÉRELEMHEZ, MIT TARTALMAZ A HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY.
• A bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre az építésügyi hatóság állítja ki és tölti fel az e-naplóba. A kiállított hatósági bizonyítványról az építésügyi hatóság elektronikusan értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét. Itt is ugyanaz a helyzet, mint a bejelentésnél, hogy az építésügyi hatóság értesíti a település önkormán0zyat jegyzőjét. A kérelmet az ÉTDR felületen ügyfélkapus belépéssel lehet benyújtani, vagy lehetőség van személyesen az illetékes építésügyi hatóság ügyfélszolgálatán, kormányablaknál, az Építésügyi Szolgáltató Pont feladatait ellátó települési önkormányzatnál, illetve postai úton. • A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell ü az e-napló összesítő lapját (melyet az e-naplóból egy pdf. file-ban történő generálás után ki lehet nyomtatni), ü az épületre elkészített energetikai tanúsítványt (erről az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építtetőnek még a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően gondoskodnia kell), ü ha az Étv. alapján a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, az Étv.-ben meghatározott díj megfizetésének igazolását, valamint ü az Eljárási Kódex 4. melléklete szerinti statisztikai adatlapot.
24
Azt tudni kell, hogy az Étv.-ben foglalt hatósági bizonyítványért fizetendő díj „ösztönzi” az építtető, hogy minél előbb kész legyen, tekintettel az alábbi táblázatra, amely az Étv. 1. melléklete.
A
C
B
1.
A bejelentéstől számított évek száma
Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
2.
0–3
díjmentes
3.
3–4
200 000 forint
4.
4–5
400 000 forint
5.
5–6
600 000 forint
6.
6–7
800 000 forint
7.
7–8
1 000 000 forint
8.
8–9
1 200 000 forint
9.
9–10
1 400 000 forint
Amint látható érdemes három éven belül befejezni, ha nem akarunk mindjárt 200 ezer forint díjfizetéssel kezdeni. • A hatósági bizonyítvány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza ü az építtető elérhetőségét, ü az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, ü az épület megvalósításának tényét, valamint ü az e-napló azonosítószámát.
25
A hatósági bizonyítványt a kiállítója a kiállítással egyidejűleg feltölti az e-naplóba. Az építésfelügyeleti hatóság a hatósági bizonyítvány feltöltését követően mind az e-naplót, mind az építkezést ellenőrzi. A napló készenlétét megszünteti, ha - a napló tartalmára és vezetésére vonatkozó követelmények teljesülnek és - a helyszínen építkezés végzését nem tapasztalja. A napló készenlétének megszüntetését követően a naplóba dokumentumok feltöltésére, e-főnapló megnyitására már nincs lehetőség.
26
Melléklet
TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI II.
LEGFELJEBB 300 M2 ÖSSZES HASZNOS ALAPTERÜLETŰ ÚJ LAKÓÉPÜLETEK EGYSZERŰ BEJELENTÉSÉHEZ ÉS ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGÉHEZ SZÜKSÉGES KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI VALAMINT A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI SZABÁLYZAT
Elfogadta: a 2016. május 21-i MMK Küldöttgyűlés és a 2016. május 27-i MÉK Küldöttgyűlés Hatályos:2016. június 14-től
MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA 2016
27
TARTALOMJEGYZÉK 1. Előszó 2. Hatály 3. Általános követelmények: - 3.1 A kivitelezési tervdokumentáció általános tartalmi követelményei - 3.2 A kivitelezési tervdokumentáció általános formai követelményei - 3.3 Tervező és tervező művezető személye - 3.4 Rajzpecsét - 3.5 Tervezői művezetés 4. Terv műszaki tartalma: - 4.1 Aláírólap tervjegyzékkel - 4.2 Helyszínrajz - 4.3 Kitűzési helyszínrajz - 4.4 Utcakép - 4.5 Eltérő szintek alaprajzai - 4.6 Metszetek - 4.7 Homlokzatok - 4.8 Tartószerkezeti tervek - 4.9 Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve - 4.10 Műszaki leírás - 4.11 Tervezői költségvetési kiírás 5. Tervezői művezetés szabályai: - 5.1 Szerződés - 5.2 Tervezői művezetési alkalmak - 5.3 Tervezői művezető intézkedései
28
1. ELŐSZÓ A Szabályzat tartalmazza a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületek az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti egyszerű bejelentéséhez és a kivitelezéséhez szükséges, 2016. június 14-30. között a 456/2015. (XII. 29.) Korm. r. 1. melléklete szerinti, 2016. július 1-től a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti tervdokumentációjának alapkövetelményeit, valamint a tervezői művezetés szabályait. A Szabályzat alapján készített tervdokumentáció lehetővé teszi a fentieken túl a megfelelő építésfelügyeleti ellenőrzést. A Szabályzat a kivitelezési tervdokumentáció kötelező minimális műszaki és tartalmi követelményeit tartalmazza. Ez a műszaki tartalom biztosítja a szakszerű, az építtető elképzelései és igényei szerinti megtervezett épület egyszerű bejelentéséhez és a megvalósításához szükséges elengedhetetlen információkat. 2. HATÁLY A Szabályzat hatálya kiterjed a Magyarország területén készített, egyszerű bejelentéshez kötött, legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületek egyszerű bejelentési és építési tevékenységéhez szükséges kivitelezési tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeire, valamint az ehhez kapcsolódó tervezői művezetői feladatokra és szabályokra. A Szabályzatba foglalt követelmények csak a szabályzat hatályba lépését követően induló egyszerű bejelentés esetében alkalmazhatók, a szabályzatnak a hatályba lépést megelőzően tett bejelentésre nézve nincs visszamenőleges hatálya. A Szabályzat az alapfeltételeket tartalmazza, a felek a tervezési szerződésben többletteljesítésben szabadon állapodhatnak meg. 3. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 3.1. A kivitelezési tervdokumentáció általános tartalmi követelményei:
29
A kivitelezési dokumentációk minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, hogy az megfelelő legyen a bejelentéshez, a megértéséhez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az ellenőrzéséhez. A tervek alapján egyértelműen csak a megrendelő és tervező szándéka szerinti épület legyen megvalósítható. A tervlapok kell, hogy tartalmazzák az épület minden részének a hatályos szabványok előírásai szerint (vagy azzal egyenértékű módon) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, teljesítmény tulajdonságait és egyéb jellemzőit (elhelyezési beépítési követelmények), szükség esetén technológiai leírását, mindezek megvalósítását lehetővé tevő egyértelmű rajzi, illetve írásos meghatározással. A kivitelezési dokumentáció tartalmazza a jogszabályokban megfogalmazott alapvető követelmények és előírások kielégítését, az építmény megvalósításához. Meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhagyhatóak. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével - a tervdokumentációban összevonhatók. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell. 3.2. A kivitelezési tervdokumentáció általános formai követelményei A tervdokumentáció megfelelő szakmai képességű és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező szakember számára minden kétséget kizáróan egyértelmű kell, hogy legyen. A tervdokumentációt a hatályos jogszabályok szerint kell feltölteni az építtető által készenlétbe helyezett e-naplóba: Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni. 3.3. A tervező és tervező művezető személye
30
E szabályzatban tervező alatt építész tervezőt kell érteni. Tervet, valamint tervezői művezetést csak a 266/2013 (VII.11.) kormányrendelet szerinti megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező készíthet, ill. végezhet. 3.4. Rajzpecsét Minden munkarészen (tervlapon) kötelezően rajzpecsétet kell feltüntetni. A rajzpecsétnek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: Ø A lakóépület létesítési helye – címe, a helyrajzi szám feltüntetésével. Ø A lakóépület megnevezése. Ø Az építtető megnevezése, címe. Ø A felelős tervező(k) megnevezése, jogosultsági száma, elérhetősége (címe, e-mail címe vagy telefonszáma). Ø A terven szereplő munkarész megnevezése. Ø A tervlap sorszáma. Ø A készítés dátuma. Ø A tervlap, munkarész, vagy digitális állomány méretaránya, arányszámmal vagy mérőléccel. Ø A módosítás esetén a módosítás indexjele, a módosítás megnevezése és dátuma. 3.5. Tervezői művezetés A tervező – az építtetővel kötött írásbeli szerződésnek megfelelően – tervezői művezetést végez. Ennek keretében közreműködik az kivitelezési tervekben meghatározott épület megvalósítása érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását. A tervező a tervezői művezetés során az építész szakma reprezentánsa is. Munkája, kiállása, szaktudása nem csupán saját, de az egész építész közösség értékmérője. 4. TERV MŰSZAKI TARTALMA 4.1. Aláíró lap tervjegyzékkel
31
Papír alapon készül és tartalmazza a megbízó és az összes tervező aláírását. Az aláírásukkal a tervezők a tervet hitelesítik, a megbízó az egyetértését fejezi ki. 4.2. Helyszínrajz Készül legalább 1:500-as léptékben amely tartalmazza a következőket: a) helyi építési szabályzat szerinti építési hely, építési vonal és beépítési mód feltüntetése, b) az építéssel érintett telek meglévő, esetleg bontandó és tervezett építményei, c) a közvetlenül szomszédos ingatlanok jogi határai és meglévő építményei a tervezéssel érintett telket övező 20 méteres sávban a földhivatali adatszolgáltatás alapján, d) a tervezett épület tetőidommal; a csapadékvíz telken történő elvezetésének, kezelési módjának feltüntetésével, e) az építéssel érintett telek geodéziai jellemzői, (10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal), a védett növényzet és tervezett zöldfelület feltüntetésével, f) a tervezett térburkolatok, lépcsők, támfalak, g) a tervezett és meglévő közműcsatlakozások helye, h) közműpótlók esetén annak helye és mérete, i) a tervezett közterület-csatlakozás, j) vízszintes és magassági méretezés, égtájjelölés, k) előírt és tervezett beépítési mutatók feltüntetése, l) tervezett épületen szintszám és lakásszám feltüntetése. 4.3. Kitűzési helyszínrajz Készül legalább 1:200-as léptékben amely tartalmazza: a) az építési telek jogi határait koordináta pontokkal, fölhivatali adatszolgáltatás alapján (ha szükséges további adatokkal kiegészítve. A kiegészítés mértéke a helyszíni adottságok figyelembevételével dönthető el); b) épületszerkezethez rendelt kitűzési pont és három referenciapont meghatározását, vetületi és magassági koordinátákkal (javasolt egy abszolút vagy legalább egy meglévő megmaradó magassági pont meghatározása, és további két pont az épület vízszintes helyzetének meghatározására).
32
4.4. Utcakép Készül legalább 1:200-as léptékben amely tartalmazza a következőket: a) a telek utcai telekhatárával párhuzamosan felvett hosszmetszet lejtésekkel; b) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok jogi határai, a közvetlenül szomszédos ingatlanokon meglévő épületek homlokzatai, szín, felület és anyag meghatározásokkal a tervezéssel érintett telket övező 20 méteres sávban, felmérés vagy fotó alapján; c) az építéssel érintett telek terepábrázolása, védett növényzete és tereptárgyai (szükség esetén helyszíni felmérés alapján), a közvetlenül szomszédos ingatlanok terepábrázolása felmérés vagy fotó alapján; d) a tervezett épület telekhatár felöli nézete szín, felület és anyag meghatározásokkal, főbb magassági méretekkel. 4.5. Eltérő szintek alaprajzai Készül az épület összetettségéhez és jellegéhez illeszkedő, tervező által szükségesnek ítélt, de legalább 1:100-as léptékben, amely tartalmazza: a) a teherhordó szerkezeteket a tartószerkezeti tervekkel összhangban nyílások ábrázolásával, nyílásáthidalók megjelölésével; b) a kitöltő- és válaszfalakat; c) a külső-belső nyílászárókat méretadatokkal és elhelyezési méretekkel; d) a vízszintes és magassági méretezést az egyértelmű megvalósításhoz szükséges mennyiségben; e) a tervezett helyiségek megnevezését, alapterületét, burkolatát, f) a tervezett szerkezetek megnevezéseit és a többrétegű függőleges szerkezetek rétegrendjeinek felsorolását vagy egyértelmű anyagjelölését; g) a terepcsatlakozás, épület körüli járda, terasz, előlépcső megoldásait; h) a csapadékelvezetés módját; i) égéstermék elvezető rendszerek ábrázolását; j) égtájjelölést, metszetek helyének jelölését. k) beépített berendezések, korlátok, mellvédek ábrázolása. 4.6. Metszetek 33
Készül az épület összetettségéhez és jellegéhez illeszkedő darabszámban (min. 2 db egymással szöget bezáró metszet szükséges, amelyből egyik a szinteket összekötő lépcsőt metszi), tervező által szükségesnek ítélt, de legalább 1:100-as léptékben, amely tartalmazza: a) a minden elmetszett és nézet irányba eső teherhordó szerkezeteket a tartószerkezeti tervekkel összhangban; b) a kitöltő- és válaszfalakat; c) a nyílászárókat; d) a vízszintes és magassági méretezést az egyértelmű megvalósításhoz szükséges mennyiségben; e) a tervezett anyagok, szerkezetek megnevezését és a vízszintes és ferde szerkezetek rétegrendjeinek felsorolását; f) a víz- és hőszigetelés, párazárás nyomvonalvezetését; g) eredeti terepszintet, a rendezett terep és terepcsatlakozás, épület körüli járda, terasz és előlépcső megoldásait és lejtésviszonyait, h) közvetlenül csatlakozó építmények alapozását és annak méretét. 4.7. Homlokzatok Az épület összes eltérő homlokzati terve a tervező által szükségesnek ítélt, legalább 1:100-as léptékben, amelyek tartalmazzák: a) a tervezett homlokzat geometriájának pontos adatait; ábrázolni kell a nézetirányba eső minden épületrészt, épületelemet a tetőszerkezettel együtt. b) a teherhordó szerkezeteket, a terepszint alatti részekkel együtt a tartószerkezeti tervekkel összhangban; c) ábrázolni kell a homlokzati elemeket, különösen a nyílászárókat, rácsokat, korlátokat, égéstermék elvezetőket, építészeti tagozatokat, anyagváltásokat; d) a csapadékelvezetés módját; e) a vízszintes és magassági méretezést az egyértelmű megvalósításhoz szükséges mennyiségben; f) a tervezett anyagok szerkezetek megnevezéseit, színeit, felületeit; g) az eredeti és tervezett terepcsatlakozást és lejtésviszonyait. 4.8. Tartószerkezeti tervek 34
Magyar Mérnöki Kamara Küldöttgyűlése által elfogadva Készül az épület összetettségéhez és jellegéhez illeszkedő darabszámban, tervező által szükségesnek ítélt léptékben és az Épkiv. 1. melléklet II. 2. pont szerintirészletezettséggel, amennyiben a) a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter, vagy azt meghaladja, b) az épület egynél több szintet tartalmaz, c) a tartószerkezet konzolt tartalmaz, d) a falszerkezet, vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter, vagy azt meghaladja (a koszorú nem számít megtámasztásnak) e) a tervezett épület tartalmaz monolit vasbeton szerkezeteket, kivéve a vasbeton koszorút, f) az egyszerűsített földrengés elleni védelem kritériumai nem teljesülnek, g) az építési terület nem az 1-3 földrengési zónába esik, h) foghíjbeépítésről van szó, i) az épület a 3. geotechnikai kategóriába tartozik. 4.9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve Magyar Mérnöki Kamara Küldöttgyűlése által elfogadva A tervező által szükségesnek ítélt mértékben, melyek legalább tartalmazzák: a) ahőellátás-hűtés-szellőzés és elektromos igény teljesítményadatait kapcsolási vázlat szinten, termékmegjelölés nélkül, b) az épület energetikai- és hőtechnikai, valamint villamos méretezését, c) az épületgépészeti, az erős és gyenge áramú berendezések épületen belüli elhelyezését, helyigényét d) szakhatósági és szolgáltatói engedélyt igénylő (telekhatáron belüli vízellátási, szennyvíz-, és csapadékvíz elvezetési közmű-; gázellátási, égéstermék elvezetési, szolgáltatói villamos hálózati csatlakozáshoz, elszámolási fogyasztásméréshez szükséges) terveket és/vagy leírásokat. 4.10. Műszaki leírás 35
Amely tartalmazza: a) a tervezési programban meghatározott tervezési feladatoknak és elvárásoknak való megfelelést, beleértve a településképi és illeszkedési követelményeket; b) a betervezett anyagokkal szemben támasztott követelményeket; c) a közműellátás megoldását, gépészeti rendszerek összefoglaló leírását; d) ha szükséges, technológiai utasításokat, hivatkozásokat. 4.11. Tervezői költségvetési kiírás Tervezői árazatlan, legalább összevont tételes költségvetés kiírás. A 4.8 és 4.9 tekintetében részletezettsége illeszkedik a terv mélységéhez legalább munkanemenkénti bontásban. 5. A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI 5.1. Szerződés a) Tervező a tervezői művezetésre a tervezési szerződésben köt írásbeli megállapodást építtetővel. b) Tervező a tervezési művezetés ellátása érdekében alvállalkozót alkalmazhat. Tervező az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tervezői művezetést maga végezte volna. c) Tervező minimum 6 tervezői művezetési alkalom ellátására köt szerződést. A minimum 6 alkalomba beleszámítanak a szakági tervezők művezetési alkalmai is, ha a szakági tervezői művezetők a megbízásukat a tervező alvállalkozóiként látják el. d) A minimum 6 tervezői művezetés számított munkadíját jogszabályban rögzített hatósági ár szabályozza. A művezetéseket terhelő költségekre valamint a 6 alkalmon felüli művezetésekre tervező építtetővel szabadon állapodhat meg. e) Építtető a szerződésben kötelezettséget vállal, hogy tervezőnek hozzáférési kódot biztosít az e-naplóhoz és biztosítja az építési helyszínre a bejutást. 5.2. Tervezői művezetési alkalmak A tervező a kötelező tervezői művezetést a kivitelezési folyamat során legalább 5 alkalommal, valamint a kivitelezést lezárásakor egy alkalommal, azaz összesen 6 alkalommal teljesíti. A művezetési alkalmakat az épület jellege, a helyszíni adottságok és a kivitelezés sajátosságai alapján tervező és építtető a szerződésben határozza meg. 36
Javasolt művezetési alkalmak: · kitűzés, · alapozás, · felmenő szerkezetek, · födémek építése · tetőszerkezet építés, · gépészeti és elektromos munkák, · szigetelések, · szakipari munkák (tér lehatárolások, burkolás, homlokzatképzés), · kivitelezés lezárása. Tervező építtető jelzésére köteles a tervezői művezetéseket teljesíteni. A jelzés módja szerződésben rögzítendő, idejének 5 nappal kell megelőznie a művezetési időpontot. Tervezői művezető azonban ezeken felül az építkezést bármikor megtekintheti és annak tervtől való eltérését észrevételezheti. 5.3. Tervezői művezető intézkedései Tervezői művezető feladata a terv szerinti megvalósítás elősegítése, a terv szerinti megvalósítást gátló vagy segítő tényezőkre való javaslatok, figyelemfelhívások megtétele, a kivitelezési tervdokumentációtól való eltérés megállapítása és rögzítése. Tervezői művezető a művezetése során tapasztalt, a kivitelezési dokumentációtól eltérő kivitelezést köteles – felelősséggel - az e-építési naplóban rögzíteni. A bejegyzést a tapasztaltakat követően 24 órán belül köteles megtenni. Tervező művezető a kivitelezést lezáró utolsó művezetése során köteles minden, a végleges (minden esetleges közbenső módosítást is tartalmazó) kivitelezési tervtől való eltérő megvalósítás tényét és mértékét az e-építési napló lezáró nyilatkozatában rögzíteni, még abban az esetben is, ha ezeket korábban már jelezte és a kivitelezés további folyamatában nem kerültek kijavításra.
37
Tervezői művezető, ha művezetése során a kivitelezési tervtől eltérő, emberi életet veszélyeztető kivitelezést tapasztal és azt a figyelmeztetése ellenére sem szűntetik meg rögtön, köteles azonnal az építésfelügyeletet értesíteni. A tervezői művezető a kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi, sem műszaki ellenőri, sem felelős műszaki vezetői feladatokat nem lát el, ilyen jellegű felelősséget nem vállal át. 2016. június 14. dr.Hajnóczi Péter s.k.
Barsiné Pataky Etelka s.k.
MÉK elnök
MMK elnök
38
