TÁJÉKOZTATÓ A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, mint kisajátítási hatóság (a továbbiakban: Hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó államigazgatási hatósági ügyek intézéséről
A Hivatal illetékességi területe: Komárom-Esztergom megye Az intézett hatósági ügyek megnevezése: I. Kisajátítási-, útlejegyzési-, II. Bányaszolgalom-alapítási-és III. Építési korlátozási kártalanítási eljárások I.
Kisajátítási eljárás
Magyarország Alaptörvénye – 2011. április 25., hatályba lépett 2012. január 1. – védi a tulajdonhoz való jogot. Az Alaptörvény XIII. cikke kimondja: mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez, a tulajdon társadalmi felelősséggel jár. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen, közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnal kártalanítás mellett lehet. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény – a továbbiakban: Kstv. – 1. §-a gyakorlatilag megismétli az előbbi, alkotmányos biztosítékokat: kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, az e törvényben meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett. Az ingatlannak egy része is kisajátítható. A Kstv. 15 pontban(esetkörben) sorolja fel azokat a közérdekű célokat, amelyek megvalósítása érdekében ingatlan tulajdonjogát közhatalmi eszközökkel – közigazgatási hatósági eljárás eredményeként - el lehet vonni. Kisajátításnak lehet helye például honvédelmi, terület-és településrendezés, kötelező állami, illetve önkormányzati feladathoz kapcsolódó oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kommunális hulladékkezelő létesítmény elhelyezése, közlekedési infrastruktúra fejlesztése, bányászat, elektronikus hírközlési szolgáltatás, vízgazdálkodás közérdekű cél megvalósítása esetén.
A Kstv. 2-5 §-a azokat a speciális kritériumokat, az eljáró hatóság mérlegelési jogkörébe utalt egyéb szempontokat is részletező módon kifejti, amelyek fennállta, az egy vagy több közérdekű cél puszta megléte ellenére is szükséges ahhoz, hogy lefolytatható legyen a kisajátítási eljárás, megtörténjen a tulajdon egészének vagy egy részének az elvonása. Fő szabályként a kisajátítást kérelmezőnek adásvétel útján kell megkísérelnie az ingatlan(ingatlanrész) megszerzését, amennyiben a tulajdonos az erre vonatkozó ajánlatot harminc napon nem fogadja el vagy arra nem válaszol, kérelem benyújtásának van helye. A szóban forgó adásvételi ajánlattal kapcsolatban fontos szabályt fogalmaz meg a Kstv. 6.§-a, amikor kimondja: a kisajátítási tervben szereplő ingatlan adásvétellel történő megszerzése esetében az ingatlant terhelő – jogszabályon vagy szerződése alapuló – elővásárlási, visszavásárlási, vételi (opció) jog nem gyakorolható. Bár fő szabályként a kisajátítási eljárásokban az előbbiekben idézett kisajátítási törtvény előírásait kell alkalmazni, az eljárás menetére, egyes elemeire azonban - úgynevezett mögöttes jogszabályként - számos egyéb törvény s az azokban található felhatalmazó rendelkezések alapján meghozott kormány- miniszteri-és önkormányzati rendeletek adnak iránymutatást. Ezek egyik legfontosabbika a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény – a továbbiakban: Ket. Amennyiben a Kstv. másként nem rendelkezik, a Ket.re figyelemmel jár el a Hivatal. A kisajátítási eljárás lefolytatására az ingatlan fekvése szerint illetékes Hivatal jogosult. A kisajátítási eljárás lefolytatásának határideje: A Ket. – 33. § (1) bekezdése előírásai szerint: a határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított harminc napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Az (5) bekezdés alapján: az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történ! beszerzéséhez szükséges idő, c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjed! Idő, d) a szakhatóság eljárásának időtartama, e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
2
f) a bizonyítékok ismertetésének időtartama, g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítőüzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi,továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történ! közlés időtartama. (Ket. 33. § (3) bekezdés) Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, akkor az általános tételű eljárási illeték kétszeresét megfizetnie központi költségvetésnek. A kisajátítási eljárás főbb mozzanatai: 1./ A kérelem benyújtása, a kérelem vizsgálata 2./ Az ügyfelek értesítése az eljárás megindításáról 3./ Hiánypótlási felhívás(nem szükségszerű mozzanat) 4./ A kérelmező felhívása szakértői díj letétbe helyezésére, azaz az eljárási költségek megelőlegezésére 5./ Szakértő kirendelése, tárgyalás időpontjának kitűzése, szakértői helyszíni szemle elrendelése, a kisajátítási eljárás megindulása tényének feljegyeztetése az ingatlannyilvántartásban 6./ Tárgyalás megtartása, egyezség létrehozásának megkísérlése 7./ Az érdemi döntés, a kisajátítási határozat meghozatala 8./ A kisajátított ingatlan (ingatlanrész) helyszíni birtokba adása 9./ A jogerősítő záradékkal ellátott határozat és a kisajátítási terv megküldése a földhivatalnak a tulajdonjog átvezetése céljából ad. 1./ A kérelem benyújtása, a kérelem vizsgálata A kisajátítási eljárás kizárólag kérelemre folytatható le. Fogalmilag, illetőleg a mögöttes szabályozás alapján nem kizárt, hogy a kérelmet szóban is benyújtsák, azonban a Kstv. számos kötelező melléklet
3
eredetiben való csatolását írja elő, ezért fő szabályként természeténél fogva - a kérelmet írásban célszerű előterjeszteni
–
az
ügy
A kérelemnek tartalmaznia kell: - a kérelmező ügyfél, illetve képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számot vagy telefonos elérhetőséget. (Ket. 35. § (1) bekezdése) - ha a kérelmező ügyfél nem személyesen jár el, a hivatal az eljáró személy (szervezet) képviseleti jogosultságát megvizsgálja. (Ket. 40. § (2), (3)bekezdései) A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. E végzés ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. (Ket. 40. § (4), 98. § (2) bekezdései) - a hivatal az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen Az eljárás nyelve a magyar. Kisajátítást kérő lehet: Az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint az államon és a helyi önkormányzaton kívüli harmadik személy, ha a Kstv. 2. §-ában meghatározott közérdek/ célt megvalósító tevékenységet lát el, vagy akit törvény az állam javára, saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kötelez. A kisajátítást kérőnek a kérelemhez mellékelnie kell: 1) Fő szabályként, tehát azokban az esetekben, amikor az állam vagy önkormányzat (kivételesen harmadik személy, például távhőszolgáltató, bányavállalkozó) a kisajátítási kérelemben - meg kell jelölni a kisajátítás célját, a célban megjelölt tevékenység vagy beruházás megkezdésének határidejét, illetve ütemezését. A kisajátítást kérőnek meg kell jelölnie azt a határidőt, amelyen belül az ingatlant a kisajátítás céljára felhasználja, továbbá azt az időtartamot, ameddig a kisajátítási cél szerinti használatot biztosítja. - azokat a dokumentumokat, amellyel – vételi ajánlat, tértivevény – bizonyítja, hogy az ingatlan tulajdonjogát adásvétel útján nem tudta megszerezi
4
- kisajátítási tervet öt példányban; (A kisajátítási terv fajtáit, elkészítésének szabályait a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Kormányrendelet tartalmazza) - a kisajátítást kérő bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevéről, lakáscíméről (telephelyéről), ha ezek az adatok a kisajátítási terv elkészítését követően megváltoztak, - a kisajátítást kérő nyilatkozatát – kivéve az Étv. 30. §-ának (4)bekezdése szerinti és a 2003. évi CXXVIII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti kisajátítást – arról, hogy a kártalanításhoz szükséges fedezet, illetve lakás (helyiség) rendelkezésre áll; (A „kivéve” utalás tartalma az, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos kezdeményezi a kisajátítási kérelem benyújtatására kötelezését például a helyi építési szabályzatot reá nézve kedvezőtlenül megváltoztató önkormányzatnak, illetőleg a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. szóló törvényben meghatározott fejlesztési cél megvalósításáról van szó, nem kell a fedezetigazolás, hiszen az első változatban ez az ügy természetéből fakad, a másikban garantált a központi költségvetési forrás.) - a kisajátítás céljának megfelelően az illetékes hatóságnak az engedélyét, hozzájárulását, egyetértését, szakvéleményét tartalmazó iratokat, illetve az ingatlanügyi hatóság határozatát, (termőföld, erdőterület, védett természeti terület, védetté nyilvánított régészeti lelőhely, illetve műemlék kisajátítása esetén; véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés céljára történő kisajátítás esetén; külföldi állam vagy nemzetközi szervezet tulajdonában állóingatlan kisajátítása esetén; bányászati célból történő kisajátítás esetén; honvédelmi célra igénybe vett ingatlanok kisajátítása esetén) (Amennyiben például a kisajátítási cél megvalósításához termőföld igénybevételére van szükség, mellékelni kell az illetékes földhivatalnak a termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyező jogerős határozatát) - kisajátítást kérő harmadik személy esetében a tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt, nem engedélyköteles tevékenység esetén létesítő okiratát - a kisajátítást kérő köteles a Kstv. 2-5. § szerinti szempontok mérlegeléséhez szükséges adatokról a hivatalt tájékoztatni, és az azokat igazoló dokumentumokat a hatóság rendelkezésére bocsátani. Amennyiben a kisajátítást kérő nem igazolja az ügy elbírálásához szükséges nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatokat, a hatóság
5
az adatokat hivatalból szerzi be. Ha a kisajátítást kérő harmadik személy a kérelemhez a létesítő okiratát nem csatolja, a hivatal – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi a kisajátítást kérő harmadik személyről nyilvántartást vezető szervet. A Kstv. 2. § n), o) pontjai, illetve 5. §-a alapján kivételesen a tulajdonos is lehet kérelmező. A Kstv. 2. § n) pontjában szabályozott eset az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény – a továbbiakban: Étv. - 30. § (4) bekezdésben foglaltaknak felel meg. E szerint: az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga az ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha az ingatlan tulajdonjogát a tulajdoni korlátozás előtt szerezte meg, és az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv, valamely később megvalósítandó – jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása tőle nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogait jelentősen akadályozza vagy megszünteti. A tulajdonos akkor kérheti a közérdekű cél jogosultjának, ennek hiányában az önkormányzatnak a kisajátítási kérelem benyújtására vonatkozó kötelezését, ha az ingatlan adásvételére vonatkozó megállapodás annak kezdeményezésétől számított öt éven belül nem jött létre. Az ingatlan tulajdonosának kell igazolnia, hogy az ingatlan megvásárlását kezdeményezte, de az adásvételre vonatkozó megállapodás a kezdeményezése ellenére nem jött létre,(építésügyi korlátozások felszámolása) az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó, vagy megszüntető közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése kisajátítási célokhoz kapcsolódó közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog - a jog létesítését követően - az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen akadályozza vagy megszünteti. A közérdekű cél jogosultjának a kisajátítási kérelem benyújtására vonatkozó kötelezését a tulajdonos a létesítmény használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig kérheti. Az ingatlan tulajdonosának kell igazolnia, hogy az ingatlan megvásárlását kezdeményezte, de az adásvételre vonatkozó megállapodás a kezdeményezése ellenére nem jött létre. (közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése ez esetben a közérdekű cél) A tulajdonosnak a kisajátítási kérelemhez mellékelni kell: 2) a Tv. 2. § n) pontja alapján indított eljárásban: - az ingatlanán fennálló korlátozást bizonyító iratot, valamint - azt az iratot, amely igazolja, hogy a vételre felajánlás legalább a kisajátítási eljárás megindítását öt évvel megelőzően megtörtént.
6
3) a Tv. 2. § o) pontja alapján indított eljárásban: - az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó, vagy megszüntető közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog fennállását bizonyító iratot, valamint - azt az iratot, amely igazolja, hogy a vételre felajánlás a létesítmény használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított 2 éven belül megtörtént. (A tulajdonos kérelmére indult eljárásban, amennyiben az eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak, a hivatalnak kell érdemi döntést megelőző határozattal a kisajátítási kérelem benyújtására köteleznie azt, akinek az érdekében a kisajátítás szükséges. A határozat ellen önálló fellebbezésnek helye nincs és bíróság előtt sem támadható, azt a kötelezett által benyújtott kérelem alapján meghozott kisajátítási határozat elleni bírósági felülvizsgálat során lehet megtámadni) A kisajátítási eljárás illetékmentes az állam, illetőleg önkormányzat számára. Egyéb kérelmezők, például az ingatlantulajdonos, a bányavállalkozó, közszolgáltató a kisajátítási kérelem benyújtásával egy időben 2.200.-Ft általános tételű illetéket köteles leróni illetékbélyegben. ad. 2./ Az ügyfelek értesítése az eljárás megindításáról A Ket. 29. § (3) bekezdése alapján ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról a kérelemre indult eljárásban – az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve – az ismertügyfelet a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül értesíteni kell. Ügyfelek a kisajátítási eljárásokban: A Kstv. három ügyfél-kategóriát különböztet meg: a kérelmező ügyfelet, a kártalanításra jogosult ügyfelet, illetőleg az „egyéb” ügyfeleket. a) A Kstv. 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján kérelmező ügyfél csak az állam, illetőleg az önkormányzat, valamint olyan harmadik személy lehet, aki a 2 §-ban meghatározott közérdekű célt megvalósító tevékenységet lát el, vagy akit törvény az állam javára, saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kötelez (e körbe tartozhat például a távhőszolgáltató, ha például egy új fűtőművet kíván építeni). b) A Kstv. 23. § c)-d) pontja alapján ügyfél kártalanításra jogosult tulajdonos, vagyonkezelő, mindaz az ingatlan-nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti, ideértve az
7
ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett, de széljegyzetként már feltüntetett jogszerzőt is. c) Amennyiben bármelyik ingatlan jelzálog-joggal lenne terhelt, a jelzálog-jog jogosultja e pozíciójában az említett harmadik, „egyéb” ügyfél kategóriába soroltatna . Ugyanilyen pozícióban lenne például – erre gyakori példa akad az eljárásokban – az az örökös, aki jogerős hagyatéki végzéssel még nem tudná igazolni, hogy a tényleges, kártalanításra jogosult ügyfél(tulajdonos), ugyanis a Kstv. 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján a kisajátítási eljárásban ügyfél mindazon ingatlan-nyilvántartáson kívüli egyéb jogosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti. A Hivatal eljárásaiban az ügyfelek étesítése az eljárás megindításáról tértivevényes postai küldeménnyel történik. Ennek praktikus oka az, hogy felmérhető: minden érdekelt a kisajátítási kérelmet benyújtó által csatolt dokumentumokban szereplő címen érhető-e el. Ügygondnok az eljárásban: Az olyan tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult részére, akinek a lakóhelye (székhelye) ismeretlen vagy személye nem állapítható meg egyértelműen a hivatal megkeresésére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. ad. 3./ Hiánypótlási felhívás(nem szükségszerű mozzanat) Amennyiben a kérelmező a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a hivatal megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – nyolc napon belül hiánypótlási felhívást ad ki. A hivatal az eljárást végzéssel megszüntetheti, ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte. ad. 4./ A kérelmező felhívása szakértői díj letétbe helyezésére, azaz az eljárási költségek megelőlegezésére A Ket. 156. § (1) bekezdése alapján a kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költséget – ha törvény másként nem rendelkezik – a kérelmező ügyfél előlegezi meg, illetve viseli. A Ket. 153. § (2) bekezdés 9. és 6. pontja, valamint a 155. § (1) bekezdése alapján a szakértői díj, ideértve a szakértő költségtérítését, valamint az ügygondnok munkadíja és költségtérítése egyéb eljárási költségnek minősül.
8
A hatósági (teljesítési) letétre vonatkozó szabályokat a hatósági letétről és a lefoglalt dolgok tárolásának és értékesítésének részletes szabályairól szóló 40/2009. (IX. 15.) IRM rendelet állapítja meg. A szakértő a költségeinek megtérítésére az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II.21.) IM rendelet szerint tarthat igényt. ad. 5./ Szakértő kirendelése, tárgyalás időpontjának kitűzése, szakértői helyszíni szemle elrendelése, a kisajátítási eljárás megindulása tényének feljegyeztetése az ingatlannyilvántartásban A tárgyalás kitűzésével egyidejűleg a Hivatal a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából igazságügyi szakértőt rendel ki és helyszíni szemlét rendel el. Az erről rendelkező végzésben felhívja a szakértőt, hogy a helyszíni szemle időpontjáról értesítse a tulajdonosokat, a kérelmezőt és a Hivatalt, illetőleg tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy az ingatlant milyen közérdekű célra kérték kisajátítani, a kisajátítási terv hol és mikor tekinthető meg. A tárgyalás kitűzésével egyidejűleg a hivatal az illetékes földhivatalt is megkeresi a kisajátítási eljárás megindításának az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése érdekében. ad. 6./ Tárgyalás megkísérlése
megtartása,
egyezség
létrehozásának
Az ügyfelek nem kötelesek részt venni a tárgyaláson. A szakértő azonban köteles megjelenni, őt a tárgyalásra a hivatal megidézi. A tárgyaláson ismertetni kell a kártalanításra vonatkozó szakvéleményt és meg kell vitatni az ügyfelek által a kisajátítási tervre, továbbá a szakvéleményre tett észrevételeket. A hivatal és az ügyfelek is kérhetik a szakértővélemény kiegészítését. A tárgyaláson meg kell kísérelni a kérelmező és a tulajdonosok közötti egyezség létrehozását. Nagyszámú ügyfél esetén a hivatal hatósági közvetítőt vehet igénybe. Az eljárás felfüggesztésére indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél kérelmet nyújthat be. (Ket. 32. § (3) bekezdése). A Hivatal azonban csak akkor függesztheti fel ügyféli indítványra az eljárást, ha ahhoz az ellenérdekű felek hozzájárultak. A hivatal az eljárást végzéssel megszünteti, ha a kérelmező az érdemi határozat jogerőre emelkedése előtt visszavonta a kérelmét. (Ket. 31. § (1)bekezdés c) pontja).
9
ad. 7./ Az érdemi döntés, a kisajátítási határozat meghozatala A hivatal a kisajátítás kérdésében határozattal dönt. A határozatot a kérelem megérkezését követő naptól számított 30 napon belül kell meghozni és gondoskodni a határozat közléséről. Az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal lehet meghosszabbítani. (Ket. 33. § (7) bekezdése). A Kstv. 29. §-a alapján a határozatban külön rendelkezni kell arról, hogy a kisajátított ingatlanért, az ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnéséért és a jogok megszűnése miatt keletkezett kárért, továbbá a kisajátítással kapcsolatos értékveszteségért és költségekért milyen összegű kártalanítást állapít meg. Rendelkezni kell a kártalanítás megfizetésének határidejéről is. Ha a kisajátított ingatlanra végrehajtási jog van bejegyezve, a Hivatal a határozatot közli az illetékes bírósági végrehajtóval is, aki megteszi a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint szükséges intézkedéseket. Ha a kisajátított, végrehajtási joggal terhelt ingatlant – ide nem értve az olyan tulajdonos által használt lakást, akinek nincs ugyanazon a településen vagy attól legfeljebb 50 kilométerre másik beköltözhető lakása – a kártalanítási összeget meghaladó, lejárt esedékességű, elismert vagy végrehajtható követelés terheli, a Hivatal határozatában csak a kártalanítási összeget állapítja meg. Ilyen esetben az összeg felosztásáról bármely ügyfél kérelmére – a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályainak alkalmazásával – a Hivatal székhelye szerint illetékes bíróság gondoskodik. A kisajátítást kérő és a többi ügyfél a kártalanítás tárgyában egyezséget kötött, és az a szakértői véleménnyel is összhangban van, a Hivatal az általa is jóváhagyott egyezséget határozatába foglalja. A kártalanítás tárgyában között, a Hivatal által jóváhagyott egyezséget a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint (234-238. §) lehet megtámadni. A Kstv. 37. §-a alapján, ha a tulajdonváltozás az ingatlannak csak egy részét érinti, a határozatban rendelkezni kell a földrészlet megosztásáról is. Ebben az esetben nem kell külön telekalakítási eljárást lefolytatni (Kstv. 30. §) A határozatban rendelkezni kell a birtokbaadás időpontjáról is. A kártalanítás A Kstv. 9. §-ának rendelkezései szerint a kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért, az ingatlanon fennálló jog jogosultját pedig a joga megszűnéséért – a zálogjog és a végrehajtási jog jogosultja kivételével – teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg. A megszűnt jogokért járó kártalanítást az ingatlan tulajdonjoga elvonásáért járó kártalanításnál
10
figyelembe kell venni (e rendelkezés alapján is csak egy kártalanítási összeg állapítható meg, amelyet meg kell osztani a tulajdonos és vagyoni értékű jog jogosultja, például a haszonélvező között). A kártalanítási összegének megállapítása során az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értékét, ha az ingatlan valóságos forgalmi értéke – összehasonlításra alkalmas ingatlanok, illetve ezek forgalmának hiányában, vagy forgalmukra jogszabályban elrendelt korlátozás, illetve más ok miatt – nem állapítható meg, az ingatlan településen belüli fekvését, közművekkel való ellátottságát, ennek hiányában a közművesítés lehetőségét, földrajzi és gazdasági adottságait, termőföld esetén a művelési ágat, a földminősítés szempontjait és az ingatlan jövedelmezőségét kell figyelembe venni. Nem jár kártalanítás a) az ingatlanra feljegyzett tények megszűntetéséért; b) az olyan épületért, amelynél az építést vagy fennmaradást engedélyező határozat a későbbi lebontás esetére a kártalanítást kizárta, illetőleg amelynek a tulajdonos költségére való lebontását az építésügyi hatóság elrendelte(az előbbiekben körülírt épület, továbbá – ha az ingatlanon használhatatlan romépület áll, amiért a tulajdonos érték hiányában kártalanítást nem kapott – a használhatatlan romépületet a tulajdonos lebonthatja és anyagát elviheti). A Kstv. 16. § (2) bekezdése alapján az ingyenesen szerzett vagyonkezelői jog megszűnéséért kártalanítás nem jár, az állagmegóvó és értéknövelő munkák értékét csak akkor kell megtéríteni, ha arra nem költségvetési forrásból került sor. A Kstv. 17. §-a alapján a földhasználati jogot ingyenesen megszerző használó részére a használati jog megszűnéséért kártalanítás nem jár, a telek, illetőleg a föld értékét növelő munkák ellenértékét azonban a földhasználó részére meg kell téríteni. E kártalanítást az ingatlanért járó kártalanításnál figyelembe kell venni. Speciális kártalanítási szabályok Ha a kisajátítást kérő a kisajátított épületre vagy annak tartozékaira nem tar igényt, a tulajdonos lebonthatja, és anyagukat elviheti. A bontási anyagnak és tartozékainak a bontási költséggel csökkentett értékét a kártalanításból le kell vonni. A kisajátítást kérőt, illetőleg a tulajdonost a tárgyaláson nyilatkoztatni kell arról, hogy az épületre és tartozékaira igényt tart-e. E szabályokat megfelelően alkalmazni kell az épületnek nem minősülő építményekre, továbbá az építményrészekre is. Ha a kisajátítás következtében a faállomány vagy más évelő növényzet kitermelése válik szükségessé, ezt a tulajdonos elvégezheti. Ebben az esetben
11
a faanyag(más évelő növényzet) értékét az ingatlan értékének megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Ha a kisajátított ingatlan erdő és a kisajátítás évére vonatkozóan az erdőgazdálkodó rendelkezik az erdészeti hatóság engedélyével az erdei haszonvételek gyakorlására, lehetőség szerint lehetővé kell tenni e haszonvételek gyakorlását. A kártalanítás – a Kstv. 13-14. §-ban foglalt kivételekkel - pénzben történik. A Kstv. 13. §-a alapján csereingatlannal is történhet a kártalanítás, ha abban a tulajdonos és a kisajátítást kérő megegyezik. A Kstv. 14. §-a értelmében a kisajátított épületben lévő lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség használója részére a kisajátítást kérő köteles megfelelő cserelakást, illetőleg cserehelyiséget biztosítani. Amennyiben a csereingatlan értéke nagyobb, mint a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás, a különbözetet a tulajdonos köteles megfizetni (indokolt esetben a kisajátítási határozatban mentesítés, fizetési kedvezmény adható). Ha a csereingatlan értéke kisebb a kisajátított ingatlanért járó kártalanításnál, a tulajdonos részére a különbözetnek megfelelő pénzbeli kártalanítás jár. Az utóbbi szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha részben kisajátított ingatlan kiegészítésére felajánlott terület értéke eltér. A Kstv. 14. §-a alapján a kisajátított épületben lévő, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség használója részére a kisajátítást kérő köteles megfelelő cserelakást, illetőleg cserehelyiséget biztosítani. A cserehelyiség akkor megfelelő, ha a tevékenység hasonló körülmények között történő folytatására alkalmas. Nem kell cserelakást adni, ha a használó arról legkésőbb a kisajátítási tárgyaláson lemond, tulajdonában ugyanabban a várásban(községben) beköltözhető és megfelelő lakás van, a jogcím nélküli használó másik lakásra nem tarthat igényt törvény rendelkezése alapján. A kisajátításra kerülő épületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használója részére nem kell cserehelyiséget adni, ha az erre való igényéről legkésőbb a tárgyaláson lemond, a gyakorolt tevékenységét - a kisajátítási tárgyaláson tett nyilatkozata szerint – tovább nem folytatja, illetőleg ha a tulajdonában (kezelésében, használatában) olyan más, nem lakás céljára szolgáló helyiség van, amely megfelelő a tevékenység folytatására. Ha a kisajátított épületben lévő lakást, más helyiséget nem a tulajdonos használja, a használónak pénzbeli kártalanítás jár. A Kstv. 16. §-a alapján az ellenérték fejében szerzett vagyonkezelői jog megszűnése esetén a kártalanítás összegének megállapításánál a
12
vagyonkezelői jogért fizetett ellenértéket, valamint az állagmegóvó és értéknövelő munkák értékét kell figyelembe venni. A Kstv. 17. §-a alapján a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan kisajátítás esetén – ha a tulajdonos pénzbeli kártalanításban részesül – a megszűnt haszonélvezeti jog értékét az eset összes körülményeinek gondos mérlegelésével kell meghatározni. Ennek során figyelembe kell venni különösen a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan jellegét, a haszonélvezeti jog gyakorlásának módját, a jogosult személyi körülményeit, a hasznosítás lehetőségeit és a hasznosítással elérhető anyagi előnyöket, továbbá a haszonélvezeti jognak a forgalmi értékre gyakorolt hatását. A haszonélvezeti jogért járó kártalanítás nem lehet kevesebb az illetékekről szóló törvény alapján, a vagyoni értékű jogok megszerzése után fizetendő illeték számításának alapjánál, de nem érheti el azt az összeget, ami a haszonélvezeti jog fennállása hiányában a tulajdonosnak kártalanításként járna. A Kstv. 18. §-a alapján, ha a kisajátítás jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 17. pontja szerinti egyéni vállalkozó, vagy mezőgazdasági őstermelő vállalkozás céljára használt ingatlanát érinti, meg kell téríteni a kisajátítás következtében szükséges üzemátszervezés, üzemáttelepítés és költözködés költségét; a kisajátítás által okozott kárt (például termeléskiesés, a tevékenységnek a kisajátítási eljárás miatti szüneteléséből adódó bevételkiesés, többletköltségek) egyéb fizetési kötelezettségeket. A Kstv. 19. § (1)-(2) bekezdései szerint a kisajátítással kapcsolatos értékveszteséget meg kell téríteni. Értékveszteségként kell megtéríteni különösen a mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a lábon álló és függő termés értékét, ha a birtokba adás időpontjában már megállapítható, ennek hiányában a folyó gazdasági év várható termésének értékét, erdő esetében a lábon álló faállomány értékét, illetőleg az ingatlan egy részének kisajátítása esetén a visszamaradt ingatlanrész értékének csökkenését. A Kstv. 20. §-a alapján a kisajátítással kapcsolatos költségként meg kell téríteni a mező-és erdőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a folyó gazdasági évben elvégzett mező-és erdőgazdasági munkák költségét, és az egyéb ráfordítási költségeket, a kisajátított épületben lévő lakás (nem lakás céljára szolgáló helyiség) és a cserelakás (cserehelyiség) bérleti díja közötti ötévi különbözetet, továbbá az egyéb indokolt és igazolt költségeket. A Kstv. 21. §-a szerint a kártalanítás megfizetésére a kisajátítással tulajdont szerző kisajátítást kérő állam, illetve helyi önkormányzat, a Kstv. 36. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a kisajátítást kérő harmadik személy köteles.
13
A kártalanítási összeget egy összegben kell megfizetni, a kifizetés a kártalanításra jogosult pénzforgalmi számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján történik. A kisajátítást kérő a kifizetési kötelezettségét akkor teljesíti, amikor a számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a számlát a kártalanítás összegével megterheli. A kártalanítási összeg a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével esedékes, ettől az időponttól kezdődően jár a polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamat is. Ha a kisajátítani kért ingatlan birtokba adása a határozat jogerőre emelkedése előtt megtörtént, a késedelmi kamat is a birtokbaadás napjától jár. A kisajátítási tervben megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi szerződésalapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes, ide nem értve az általános forgalmi adót. A kártalanítás összegét úgy kell tekintetni, mint amely az általános forgalmi adót is tartalmazza, amennyiben a kisajátítás keretében történő tulajdonátszállást az általános forgalmi adóról szólótörvény szerint adófizetési kötelezettség terheli. A kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni, ha a kártalanításra jogosult személye bizonytalan, ha a kártalanításra jogosult a kártalanítási összeget nem veszi át, ha a kártalanításra jogosultak között a jogosultság vagy az összeg felosztása kérdésében vita van, és a felek emiatt a bírósághoz fordultak, ha az ingatlant terhelő valamely követelés vitás, ha sorrendi tárgyalás tartása szükséges, illetőleg ha a kártalanításra jogosult lakóhelye(székhelye) ismeretlen, a kisajátítási határozatot azonban ilyenkor is közölni kell a kártalanításra jogosult képviseletére az államigazgatási hatóság által kirendelt ügygondnokkal. ad. 8./ A kisajátított ingatlan(ingatlanrész) helyszíni birtokba adása A Kstv. 34. §-a alapján a kisajátított ingatlant a jogerős kisajátítási határozatban megjelölt időpontban kell birtokba adni, feltéve, hogy a kártalanítási összeget megfizették vagy a csereingatlant birtokba adták. Ha a kisajátított ingatlan mezőgazdasági művelés alatt áll, a birtokadásra közvetlenül a termés betakarítása előtti időpontot csak kivételesen, sürgős szükség esetében szabad megjelölni, a körülményekhez képest ilyenkor is lehetőség kell tenni, hogy a föld használója (tulajdonosa) a termést betakaríthassa. A birtokbaadás a Hivatal feladata.
14
Ha a kisajátított épület használója részére cserelakást (cserehelyiséget) kell biztosítani, a birtokbaadás időpontját úgy kell megjelölni, hogy arra csak a használó megfelelő elhelyezése után kerüljön sor. A birtokbaadásról a hivatal jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv tartalmazza a birtokbaadás tényét, továbbá az ingatlanon és tartozékaiban a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítését követően bekövetkezett változásokat. A kisajátítást kérő távollétében az ingatlant nem lehet birtokba adni. Más ügyfelek távolmaradása a birtokbaadást nem akadályozza, erre őket a határozatban figyelmeztetni kell. ad. 9./ A jogerősítő záradékkal ellátott határozat és a kisajátítási terv megküldése a földhivatalnak a tulajdonjog átvezetése céljából A Kstv. 33. §-a alapján a határozat jogerőre emelkedése után a határozat és a kisajátítási terv egy-egy példányát – a jogerőre utaló feljegyzéssel ellátva – az ingatlanügyi hatóság részére meg kell küldeni. A Kstv. 37. §-a alapján a tulajdonváltozást az ingatlanügyi hatóság a jogerős kisajátítási határozat vagy – a kisajátítási tervben szerepelő ingatlan adásvétel útján történő megszerzése esetén – kérelem és adásvételi szerződés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson. Ha a tulajdonváltozás az ingatlannak csak egy részét érinti, a tulajdonváltozást és a földrészlet megosztását az ingatlanügyi hatóság kisajátítás esetén a földrészlet megosztására is kiterjedő jogerős kisajátítási határozat, valamint az ingatlanügyi hatóság és az építésügyi hatóság által záradékolt kisajátítási terv és az annak alapján készített, szintén e hatóságok által záradékolt változási vázrajz, adásvétel esetén kérelem, valamint az adásvételi szerződés, továbbá az ingatlanügyi hatóság és az építésügyi hatóság által záradékolt kisajátítási terv és az annak alapján készített, szintén e hatóságok által záradékolt változási vázrajz alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson. Jogorvoslat A kisajátítási határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a fél azonban a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti az ingatlan fekvése szerint illetékes törvényszéktől(Tatabányai Törvényszék). A bíróság a kisajátítási határozatot nem változtathatja meg. Jogerős határozattal lezárt kisajátítási ügyben újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.
15
A kisajátítási határozat felügyeleti jogkörben nem változtatható meg és nem semmisíthető meg. Visszavásárlási jog A kisajátított ingatlan csak a kérelemben megjelölt célra használható fel. A kisajátítást kérőnek az ingatlant a kisajátítási határozatban meghatározott határid!n belül a kisajátítás céljára fel kell használnia, és a kisajátítási cél szerinti használatot a kisajátítási határozatban előírt időtartamig biztosítania kell. Amennyiben a kisajátítás célja a határozatban meghatározott időtartamon belül nem valósul meg, az ingatlan korábbi tulajdonosát visszavásárlási jog illeti meg. Az ingatlankorábbi tulajdonosának jogutód nélküli megszűnése esetén, vagy ha a korábbi tulajdonos (vagy annak jogutódja) a visszavásárlási jogról lemond, a visszavásárlási jog az állam, illetve az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlóját illeti meg. II.
Útlejegyzési eljárás
Az útlejegyzési eljárás a kisajátítási eljárás egyik speciális fajtája. Specialitása az eltérő kártalanítási szabályokban nyilvánul meg leginkább. Az útlejegyzési eljárás speciális szabályait az Étv. 27. §-a tartalmazza. Ha a helyi építési szabályzat szerint – a településrészen fekvő ingatlanok megfelelő megközelítése, illetve használatának elősegítése érdekében – kiszolgáló és lakóút (a továbbiakban: kiszolgáló út) létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges, és a megvalósítás a kiszolgáló út, valamint a környező építmény, telek rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében az adott telek igénybevételével indokolt, vagy a más telken történő megvalósítása a tulajdonban nagyobb sérelmemmel járna, a Hivatal a teleknek kiszolgáló út céljára szükséges részét a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti. A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért a kisajátítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár. A (10) bekezdés alapján a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve lejegyzéssel kapcsolatos eljárására egyebekben a kisajátítási eljárásra vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni. Speciális kártalanítási szabályok A kártalanítás összegét a szabályozás alapján kialakítandó építési telek, továbbá a kiszolgáló út megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő telekérték növekedés figyelembevételével kell megállapítani akkor is, ha a kiszolgáló út és a közművesítés nem közvetlenül 16
a birtokbavételt és a lejegyzést követően valósul meg. Amennyiben a kiszolgáló út és a közművek megépítése a birtokbavételt és a lejegyzést követő fél éven belül nem kezdődik meg és három éven belül nem valósul meg, a kártalanítás összegének, a fél év elteltét követő időponttól kezdődően a mindenkori jegybanki alapkamat összegével növelten, 15 napon belül kell megfizetni. A telekérték növekedés összegeként legfeljebb a lejegyzéssel igénybe vett telekhányad értéke állapítható meg…” Ha a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részén építésügyi hatósági (létesítési) engedéllyel rendelkező, vagy 10 évnél régebbi építmény, vagy építményrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni. Ha a kiszolgáló út létesítését, bővítését vagy szabályozását szolgáló lejegyzés műszaki vagy egyén indok alapján csak egy egyik oldali teleksorból lehetséges, akkor a kiszolgáló út másik oldalán lévő teleksor tulajdonosait a települési önkormányzat, a kiszolgáló út változásából eredő telekértéknövekedés arányában – rendeletben – egyszeri hozzájárulás fizetésére kötelezheti. A hozzájárulás fizetésére kötelezés esetén a hozzájárulás teljes mértéke nem haladhatja meg az igénybe vett telekterületek fele részét. Az így megállapított összeget a lejegyzéssel nem érintett ingatlantulajdonosok között a tulajdonukban álló telek nagyságának arányában kell megosztani. A kiszolgáló út létesítése, bővítése során feleslegessé közterületet az érintett tulajdonosok részére vételre fel kell ajánlani. Ha az ilyen területet korábban kártalanítás nélkül jegyezték le, azt az érintett tulajdonosoknak térítés nélkül kell visszaadni. Az előbbi rendelkezéseket kell alkalmazni a hasonló rendeltetetésű és szerepkörű külterületi helyi közutak esetében is. II. Bányaszolgalmi jog-alapítási eljárás Az eljárás lényegéről, megindításának lehetőségeiről a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény - a továbbiakban: Bt. - rendelkezik. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni, az eljárásban felmerülő költségeket a kérelmező köteles viselni. A Bt. 38. § (3) bekezdése szerint az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények és szállítóvezetékek üzemeltetése beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is - időtartamára a bányavállalkozó, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében, szolgalmi jog alapítását igényelheti. A jogszabályhely (5) bekezdésének rendelkezései kimondják, hogy a szolgalom szerinti korlátozással megegyezően kell az ingatlanban keletkezett kárt megtéríteni. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a 17
bányavállalkozónak az ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével, használójával) ajánlat megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó kérelmére a megyei, fővárosi kormányhivatal – kisajátítási hatóság - vezetője állapítja meg. A Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998 (XII. 19.) Korm. rendelet 23/A § (3) bekezdése kimondja, hogy a kártalanítás mértékét a szolgalmi jog alapításának időpontjában igazolt használat korlátozása miatt beálló tényleges kár alapján kell meghatározni. A szakértő a kártalanítás mértékét a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értékére figyelemmel, valamennyi, a kártalanítást befolyásoló tényező gondos mérlegelésével állapítja meg. III.
Építési korlátozási kártalanítási eljárások
A kérelem benyújtásának feltételeit, a kártalanítási igény érvényesítésének lehetőségeit az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény – a továbbiakban: Étv. - 30. §-a irja körül. Az Étv. 30. § (7) bekezdés utolsó fordulata alapján a kártalanítási eljárást a Hivatal kisajátítási kártalanítás szabályai szerint folytatja le. Az Étv. 30. § (1) és (2) bekezdése alapján amennyiben az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetve szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítás vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosoknak kára származik, kártalanítás illeti meg. A kártalanítás mértéke az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet. Étv. 30. § (3) bekezdése alapján, ha az ingatlanhoz fűződő korábbi építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszűntetésére, a tulajdonosnak – kérelmére – kártalanítás jár. Az Étv. 30. § (3) bekezdése leszögezi: „Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti jogok keletkezésétől számított 7 éven belül sor e jogok megváltoztatására vagy megszűntetésére, a tulajdonosnak – kérelmére – a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár…” Az Étv. 30. § (7) bekezdése alapján: a kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a negatív övezeti átsorolást eredményező helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybelépésének napja. A tulajdonost a helyi rendelet hatályba lépésének napjától a kifizetés napjáig számított késedelmi kamattal emelt kártalanítási összeg illeti meg. A jogszabály az építési korlátozást szenvedő tulajdonos számára teszi lehetővé a kártalanítási igény érvényesítését, amelynek egyetlen módja –
18
eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában, illetőleg egyéb előfeltételek megléte esetén - az erre irányuló kérelem előterjesztése. Az Étv. (7) bekezdés utolsó fordulata arról rendelkezik, hogy: „Ha a szerződő felek között – a kérelem benyújtásáról számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni”.
19
