TÁJÉKOZTATÓ a helyi iparűzési adóról Hajdúbagos Község Önkormányzat Képviselő-testülete 1999. évtől helyi iparűzési adót vezetett be. ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG ESETÉN I. Az adókötelezettség és az adó alanya Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén az állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az iparűzési adó alanya a vállalkozó. Adóköteles a vállalkozó e minőségben végzett nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Vállalkozó a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó; b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll; d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak. 2012. január 1. napjától a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (2) és (3) bekezdése alapján adómentes valamennyi helyi adó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Ezen mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
II. Az adókötelezettség keletkezése Az iparűzési adókötelezettség a tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell bejelentenie az adózónak az önkormányzati adóhatóságnál. III. Az adó alapja Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes
2 összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámol közvetlen költségével. 2013. január 1. napjától a nettó árbevétel csökkentő összeggel (elábé, közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó – nettó árbevétele összegétől függően, sávosan – csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel - 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze, - 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a, - 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a, - 80 milliárdot meghaladó összegéből az e sávba jutó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a vonható le. Az iparűzési adó alapja a fentiektől eltérően egyszerűsített módon is meghatározható. Egyszerűsített módon a következő vállalkozók állapíthatják meg az adó alapjukat: 1) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (átalányadózást) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) vállalkozó. Ebben az esetben az adó alapja az átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, feltéve, hogy az adó alapja nem lehet több, mint az e tevékenységéből származó bevételének 80%-a. 2) az a vállalkozó, akinek a nettó árbevétele adóévben (12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan) nem haladja meg a 8 millió forintot. Ebben az esetben az iparűzési adó alapja a nettó árbevételének a 80%-a. 3) az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá tartozó vállalkozó. Ebben az esetben az iparűzési adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-a. 4) 2013. január 1. napjától a kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó vállalkozó. Ebben az esetben az iparűzési adó alapja a kisvállalati adó alapjának 20%-kal növelt összege. Az iparűzési adó alapjának egyszerűsített módon történő megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) alá tartozó vállalkozók számára a törvény 2013. január 1. napjától újabb választási lehetőséget kínál az egyszerűbb adóalapmegállapításra. A kisadózó vállalkozó dönthet abban, hogy iparűzési adó alapját az általános szabályok vagy az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra vonatkozó szabályok szerint határozza meg. Ennélfogva a kisadózók tételes adójának alanya az iparűzési adó alapját megállapíthatja: - az általános szabályok szerint, - a nettó árbevétel 80%-ában, vagy - a települési alap tételes összegében. A tételes összegben történő – meg nem változtatható – választása esetén az adó adóévi alapja székhely és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5 – 2,5 millió forint.
3
Amennyiben a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a vállalkozónak meg kell osztania. A megosztási módszereket a Htv. melléklete részletezi. A módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint adóalapot eredményezne. IV. Az adó mértéke Hajdúbagos illetékességi területén az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a. V. Az adóelőleg megállapítása, az adó bevallása és az adó megfizetése A vállalkozónak az iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra – az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként – adóelőleget köteles a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani, kivéve az előtársaságnak, az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség adóévében, az adóalanyként megszűnő vállalkozónak. Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tenni és az adót megfizetni. (Ide tartoznak azok az adózók is, akik iparűzési adóköteles tevékenysége az önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert telephelyüket vagy székhelyüket megszüntették.) Soron kívüli bevallást kell tenni a bevallással még le nem fedett időszakról, - ha a számvitelről szóló törvény VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő, - ha az Szja. szerinti egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, illetve ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély, ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenységének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik. - az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről hoz döntést, vagy az adózó társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül. A soron kívüli bevallást az éves elszámolású adókról a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, egyéb esetekben pedig a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt (megszűnés, szüneteltetés) követő 30 napon belül kell benyújtani és az adót megfizetni az önkormányzati adóhatósághoz. A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi iparűzési adóelőleg kiegészítés összegéről az önkormányzati
4 adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie és azt megfizetnie. (Benyújtása akkor is kötelező, ha az adóelőleg kiegészítés összege nulla forintban kerül megállapításra.) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók az adó-megállapítási, adóbevallási és befizetési kötelezettségeiket az Art. 6. számú mellékletében meghatározottak szerint, teljesítik. IDEIGLENES JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG ESETÉN Ideiglenes jellegűnek akkor minősül az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó 1.) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóévben belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatólag meghaladja, akkor e tevékenység végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenysége után az adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni. 2.) bármely – az 1. pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
Építőipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere 2008. január 1-jétől hatályos (TEÁOR 08) besorolása szerint 41-43 ágazatokba sorolt tevékenységek összessége. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról - a megfizetés határidejével egyezően – a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni. Hajdúbagos illetékességi területén az iparűzési adó mértéke - ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén:
5 építőipari tevékenység, illetve természeti erőforrás feltárása vagy kutatása esetén naptári naponként: 5.000 Ft, bármely az a) és b) pontba nem sorolható tevékenység, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, illetve telephellyel, naptári naponként: 5.000 Ft. Állandóvá váló ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén az adólap megosztása: Amennyiben az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó tevékenysége állandó jellegűvé válik, vagyis a tevékenység –megszakításokkal, vagy megszakítás nélkül – a 180 napot az adóévben meghaladja az adó alapját a személyi jellegű ráfordítással, eszközérték arányos ráfordítással vagy komplex megosztási módoktól eltérően 2011. adóévtől kezdődő adóévekre az alábbiak szerint is megoszthatja: Az adóalap 50 %-át a székhelye és a Htv. 52. §. 31. pontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között személyi jellegű ráfordítással arányosan vagy komplex módon kell megosztania. Az adóalap másik 50 %-át pedig a Htv. 37. § (3) szerint létrejött telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből (Htv. 52 §. 24.) származó számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 37. § (3) bekezdés szerint létrejött telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, fél késztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint megosztani. Az iparűzési adókötelezettséget érintő további tudnivalók: A vállalkozó az önkormányzati adókötelezettségét érintő változásokat a változást követő 15 napon belül kell, hogy az illetékes önkormányzati adóhatósághoz a rendszeresített nyomtatványon bejelentse. Ha az adózó a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy késedelmesen, a törvényben előírt határidőt követően teljesíti és késedelmét nem menti ki, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 172. §-a alapján mulasztási bírsággal sújtható. A bírság összege – a mulasztás súlyához igazodóan - magánszemély adózó esetében 200 ezer forintig, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedhet. Az iparűzési adót, adóelőleget, adóelőleg-kiegészítést a vállalkozó az esedékességig köteles megfizetni. Késedelmes fizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlával rendelkező adózóknak átutalással, számlával nem rendelkező adózóknak pedig postai készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni.
6 Az iparűzési adót (adóelőleget, adóelőleg-kiegészítést) a HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKOMRÁNYZATA 60600022-11063276-00000000 számú iparűzési adóbeszedési számlájára kell megfizetni. Az adóbejelentkezéshez, adóbevalláshoz, adóelőleg-kiegészítés bevalláshoz szükséges, nyomtatványok térítésmentesen beszerezhetők az önkormányzati adóhatóságnál, vagy letölthetők a www.hajdubagos.hu információs portálról. További információval az önkormányzati adóhatóság szolgál (4273 Hajdúbagos Nagy utca 101. 4. iroda – ügyfélfogadási időben -, vagy telefonon munkaidőben a 0652/567-212 telefonszámon érdeklődhet.)
