Tájékoztató. a gyermekek után járó ellátásokról. Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Tájékoztató a gyermekek után járó ellátásokról

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály

2009 2009

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály

A Minisztérium postacíme: 1373 Budapest, Postafiók 609. A Minisztérium központi telefonszáma 472-8000 (Alkotmány u. ép.)

Az Ügyfélszolgálati Iroda elérhetőségei: Címe: Budapest, V. Akadémia u. 3. Ügyfélfogadási idő: hétfőtől-csütörtökig pénteken Telefonszáma: 331-1394 475-5860

A Minisztérium honlapjának címe: www.szmm.gov.hu

9-15 óráig 9-13 óráig

TARTALOMJEGYZÉK

V. GYERMEKEK UTÁNI ELLÁTÁSOKBAN RÉSZESÜLŐK

BEVEZETŐ

3

GYERMEKEK UTÁN JÁRÓ ELLÁTÁSOK, KEDVEZMÉNYEK

4

57

KEDVEZMÉNYEI

Életkezdési támogatás (Babakötvény)

VI. A TARTÓSAN BETEG, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYERMEKEK UTÁN MEGÁLLAPÍTHATÓ ELLÁTÁSOK

I. CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSI FORMÁK

5

CSALÁDI PÓTLÉK GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK A gyermekgondozási segély (GYES) A gyermeknevelési támogatás (GYET) Anyasági támogatás

6 14 14 21 22

II. A CSALÁDTÁMOGATÁSI FORMÁK (CSALÁDI PÓTLÉK, GYES, GYET, ANYASÁGI TÁMOGATÁS) KÖZÖS SZABÁLYAI 24 A gyermekgondozási támogatások közös szabályai

III. A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYHOZ KÖTÖTT ELLÁTÁSOK A terhességi-gyermekágyi segély A gyermekgondozási díj A gyermekápolási táppénz A gyermek után járó szabadság A gyermek után járó pótszabadság Gyermeke születésekor az apának járó munkaidő-kedvezmény Családi adókedvezmény

IV. A GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK EGYÉB ELLÁTÁSAI Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Pénzbeli támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Gyermektartásdíj megelőlegezése Étkezési térítési díjkedvezmény Ingyenes tankönyvellátás Gyermekjóléti alapellátások

1

57

Ápolási díj Közgyógyellátás Közlekedési támogatás Gépkocsi-szerzési támogatás Parkolási igazolvány Utazási kedvezmény

59 59 63 64 64 65 66

A MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉKRA JOGOSÍTÓ

24

BETEGSÉGET VAGY FOGYATÉKOSSÁGOT MEGÁLLAPÍTÓ IGAZOLÁS KIADÁSÁRA JOGOSULT SZAKORVOSOK

68

32

FELHASZNÁLT JOGANYAG

69

32 35 43 43 43 44 44

45 45 47 47 49 49 51 52 53 54

2

Bevezető

Gyermekek után járó ellátások, kedvezmények

Napi munkánk során gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermeket vállaló, nevelő szülők nincsenek tisztában az őket megillető ellátásokkal, az igénylés menetével és az ellátás megállapításának szabályaival. A könnyebb eligazodás érdekében részletesen bemutatjuk azokat az ellátásokat, kedvezményeket, amelyek megilletik a gyermeket nevelő szülőket. Ismertetjük, hogy milyen feltételek mellett állapítható meg az ellátás, kit illet meg a kedvezmény, miként kell azt igényelni, milyen okmányokat szükséges az igénybejelentőhöz csatolni.

Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály

Biztosított szülők ellátásai

Nem biztosított szülők ellátásai

családi pótlék gyermekgondozási segély gyermeknevelési támogatás anyasági támogatás terhességi-gyermekágyi segély gyermekgondozási díj gyermekápolási táppénz gyermek után járó pótszabadság az apát megillető szabadság A gyermeket nevelő szülők egyéb ellátásai Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Gyermektartásdíj megelőlegezése Étkezési térítési díjkedvezmény Ingyenes tankönyvellátás Életkezdési támogatás (BABAKÖTVÉNY)

3

4

I. CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSI FORMÁK Milyen családtámogatási ellátási formák léteznek? • a családi pótlék; • a gyermekgondozási támogatás; • az anyasági támogatás.

Családi pótlék: Az állam havi rendszerességgel nyújtja a gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez. Gyermekgondozási támogatás: A gyermeket gondozó szülő ellátása, amelynek szintén két formája van: • a gyermekgondozási segély; • a gyermeknevelési támogatás Anyasági támogatás: Egyszeri pénzbeli juttatás, a szüléshez kapcsolódó kiadások fedezésére.

− az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (továbbiakban együtt: szülő) − a 16. életévét betöltött, a szülői házat gyámhivatali engedéllyel elhagyó kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermek után − a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám, − az a személy, akihez a gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal elhelyezte, − a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek (személy) után − a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermek (személy) után. - a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, feltéve, ha tanköteles, vagy ha nem tanköteles korú, de közoktatási intézményben folytat tanulmányokat.

Melyek a munkaviszonyban álló szülőt megillető főbb ellátások, kedvezmények?

Ki után folyósítható családi pótlék?

Melyek a gyermek neveléséhez kapcsolódó egyéb ellátások?

Ki jogosult saját jogán családi pótlékra?

• a terhességi-gyermekágyi segély; • gyermekgondozási díj • a gyermekápolási táppénz; • a gyermek után járó szabadság és pótszabadság.

• a személyi jövedelemadót csökkentő kedvezmény; ( három vagy több gyermeket nevelő család esetén vehető igénybe ) • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény , kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, pénzbeli támogatás, pótlék, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás • gyermektartásdíj megelőlegezése

CSALÁDI PÓTLÉK Ki jogosult családi pótlékra?

− a vérszerinti, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs,

5

- a még nem tanköteles, - tankötelezettsége megszűnéséig tanköteles gyermek után, - az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató gyermek után annak a tanévnek a végéig (június 30.), amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét. • a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak. • a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, nagykorú személy (annak a tanévnek a végéig, amely alatt betölti a 23. életévét) - akinek mindkét szülője elhunyt, - akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt - aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, - akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg. - a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, ha nem tanköteles korú, de közoktatási 6

intézményben folytat tanulmányokat, feltéve, hogy a családi pótlék nagykorúságát megelőzően is részére került folyósításra. - aki a szülővel nem él egy háztartásban A szülői házat gyámhatósági engedéllyel elhagyó személy esetében a kiskorú személy saját jogán részesül családi pótlékban nagykorúvá válását követően is, amennyiben a törvényben szabályozott egyéb feltételeknek megfelel.

- az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

2008. január 1-jétől, ha a középiskolai tanulmányait folytató, 23. életévét még be nem töltött nagykorú személy nem él egy háztartásban a családi pótlék igénylésére egyébként jogosult személlyel, saját jogán megkaphatja az ellátást. Ebben az esetben a családi pótlék iránti igényéhez csatolnia kell - a lakcímigazolványának másolatát, továbbá - a szülője lakcímigazolványának másolatát, és arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az igénylő életvitelszerűen nem él a háztartásában. A szülő nyilatkozata hiányában az igénylő a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él. A nagykorú személy a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él.

A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást a gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki. A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.

Ki a nevelőszülő?

Aki saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

Ki a hivatásos nevelőszülő?

Aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, illetve az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

Ki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy?

Ki állítja ki az igazolást a tartós betegség, illetve a súlyos fogyatékosság fennállásáról?

Mit tartalmaz a szakorvosi igazolás? - első vizsgálat esetén annak megállapítását, hogy a gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved-e - a felülvizsgálat esetén, hogy a továbbiakban is jogosult-e, vagy nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra - a legközelebbi felülvizsgálat időpontját (legkésőbbi időpont 5 év) illetőleg az állapot véglegességének tényét

Mi a teendője a szülőnek, ha a szakorvos igazolásával nem ért egyet?

Az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kérheti a szakvélemény felülvizsgálatát a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei gyermekgyógyász szakfőorvostól.

A 18. életévét betöltött személy hol igényelheti a magasabb összegű családi pótlék megállapítását?

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek nagykorúvá válásáig a szülő részére folyósítják az ellátást. Ezt követően a nagykorú gyermek saját jogon igényelheti a családi pótlékot a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Kincstárnál.

- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul

Nagykorú személynek orvosi igazolást kell-e benyújtani az igénybejelentéskor?

7

8

Nagykorú esetén a Kincstár hivatalból – illetőleg az igénylő kérelmére – szakvéleményt kér az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői

Intézetétől arra vonatkozóan, hogy az igénylő a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette-e, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett-e. Az orvosi bizottság szakvéleménye alapján fogják ez esetben az igényt elbírálni.

ig igazolja a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállását. Az utolsó tanévben a megszűnés várható időpontját. Az igazolást a szülőnek kell megküldenie a kézhezvételtől számított 8. napon belül a folyósító szervnek.

Mi történik akkor, ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek állapota javul?

Az ellátás havi összege: egy gyermekes család esetén 12.200,- Ft egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,- Ft két gyermekes család esetén (gyermekenként) 13.300,- Ft két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 14.800,- Ft három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 16.000,- Ft három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 17.000,- Ft tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kiskorú gyermek esetén 23.300,- Ft tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén 25.900,- Ft tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy esetén 20.300,-Ft a gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelő-szülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint a saját jogon ellátásban részesülő személy esetén 14.800,- Ft.

Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól családi pótlékot új összeggel fogják folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.

Meddig folyósítható a magasabb összegű családi pótlék?

Az igénybejelentéstől (késedelmes igénybejelentés esetén az ellátás visszamenőleg csak két hónapra állapítható meg) a családi pótlékot annak a hónapnak a végéig folyósítják, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták.

A 18. életévét betöltött nagykorú gyermek egyidejűleg részesülhet-e magasabb összegű családi pótlékben és fogyatékossági támogatásban is?

Ha a nagykorú gyermek egészségi állapota miatt mindkét ellátásra jogosult, választania kell, hogy melyik ellátás folyósítás kéri, mivel a két ellátást nem lehet egyidejűleg folyósítani. Ha a nagykorú gyermek fogyatékossági támogatásban részesül, de közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, utána szülője (legfeljebb 23. életévének betöltéséig) kérheti a családi pótlék folyósítását.

Ha megszűnik a jogosultság, meddig jár a családi pótlék?

A családi pótlékra való jogosultság megszűnésének hónapjára még folyósítják az ellátást.

Milyen összegű a családi pótlék 2009. január 1-jétől?

Az után a gyermek után, akire tekintettel 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, s közoktatási intézmény tanulója, az ezt követően utána vagy részére folyósított ellátás havi összege meg kell, hogy egyezzen a korábban folyósított magasabb összegű családi pótlék mértékével. Ebben az esetben a családi pótlék más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül, ezért a gyermek alanyi jogon jogosult pl. a közgyógyellátásra, utazási kedvezményre.

A nem tanköteles gyermek esetén mikor, s hogyan kell igazolni a tanulói jogviszony fennállását?

Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag családi pótlékot kell megállapítani.

9

10

A közoktatási intézmény vezetője az „Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról” című formanyomtatványon minden tanévben szeptember 30-

Milyen összegű a családi pótlék 2009. szeptember 1-jétől?

Az ellátás havi összege: egy gyermekes család esetén 12.700,- Ft egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 14.300,- Ft két gyermekes család esetén (gyermekenként) 13.900,- Ft két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 15.500,- Ft három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 16.700,- Ft három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 17.800,- Ft tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kiskorú gyermek esetén 24.300,- Ft tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén 27.100,- Ft tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy esetén 22.200,-Ft a gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelő-szülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint a saját jogon ellátásban részesülő személy esetén 15.500,- Ft.

Ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek?

Aki életvitelszerűen a szülő(k) háztartásában él, és akire tekintettel a szülő családi pótlékra jogosult és annak gondozásából rendszeres jelleggel csak napközbeni időszakra kerül ki. Saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, - aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányok miatt, vagy gyógykezelés alatt áll; - akit 30 napot meg nem haladó időtartamra szociális intézményben helyeztek el; - aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok álmeneti otthonában él.

Kik a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermekek?

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, - aki az igénylő háztartásában él, és 11

- akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, - aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőfokú oktatási intézmény első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, - aki saját jogán jogosult az ellátásra, - aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn. A családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító - gyermek esetében - az ellátás igénylésekor, továbbá - az ellátás folyósításának időtartama alatt - az igényelbíráló szerv felhívására - tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig, - hallgatói jogviszony esetén minden év október 31-éig igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását. Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni.

Ki minősül egyedülállónak az ellátás összegének megállapításánál?

Egyedülálló az a szülő, aki elvált, nőtlen, hajadon és nincs élettársa. Egyedülálló az a szülő, gyám is, ha saját maga vagy házastársa, élettársa – közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs; – vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül; – rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve a legkisebb rehabilitációs járadék összegét, és egyéb jövedelme nincs; – nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj, mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik; 12

– időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs; – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.

Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezésétől, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított öt napon belül átteszi az illetékességgel rendelkező igényelbíráló szervhez.

Milyen iratokat kell bemutatni az egyedülállóság igazolására?

Ha az Igazgatóságnál benyújtott igény olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított családi pótlékot, az új igényelbíráló szerv megkeresi az előző igényelbíráló szervet a jogosultságot megalapozó iratok megküldése érdekében. A megkeresett igényelbíráló szerv az ellátást megszüntető határozatát, valamint a jogosultságot megalapozó iratokat - az azokról készített másolat megőrzésével - a megkereséstől számított nyolc napon belül küldi meg. Az új igényelbíráló szerv az igénylőtől nem kérheti azon melléklet csatolását, illetve adat igazolását, melyet a megküldött iratok tartalmaznak, illetve amelyek az iratokból megállapíthatók, kivéve, ha az iratokban foglalt tényekben változás következett be. Az új igényelbíráló szerv az igénylő családi pótlékra való jogosultságát csak a megkeresett igényelbíráló szerv ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapíthatja meg. Amennyiben az iratok megküldésének időpontjában a megszüntetésről hozott határozat még nem emelkedett jogerőre, a megkeresett igényelbíráló szerv a jogerőre emelkedés tényéről az új igényelbíráló szervet haladéktalanul értesíti.

Az igényléshez csatolni kell, - tanulói, hallgatói jogviszony esetén a közoktatási, felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását. (A tanulói jogviszony fennállásáról szóló igazolást minden év szeptember 30-ig, a hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást minden év október 31-ig ismételten be kell nyújtani) - ha vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül: a járadék vagy támogatás megállapításáról szóló határozat másolatát, vagy a folyósító szervnek járadék folyósításáról szóló igazolását, a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozatot; - nyugellátás, rehabilitációs járadék átmeneti járadék esetén: a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugdíj formájáról és havi összegéről. (Az igazolást minden év február 28-ig kell benyújtani.) - szociális és egyéb ellátás esetén: az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát, vagy a folyósító szerv igazolását.

Mi történik akkor, ha a gyermek után más személy válik jogosulttá az ellátásra? Ha ugyanabban a hónapban más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a következő hónaptól jár a támogatás.

GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK A gyermekgondozási segély (GYES) Ki jogosult gyermekgondozási segélyre?

Ha az Igazgatóság által folyósított családi pótlék továbbfolyósítására más igényelbíráló szerv válik illetékessé, a családi pótlékot korábban folyósító

• A szülő, a nevelőszülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorúszülő (ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, feltéve, hogy a gyámhivatal a kiskorú részére engedélyezte a szülői ház elhagyását) - a gyermek 3. életévének betöltéséig. - ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. (Amennyiben ikergyermek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkésőbb tankötelessé váló gyermek tankötelessé válása évének végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek tizedik életévének betöltéséig), - a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltéséig • A nagyszülő a szülő jogán.

13

14

Ki igényelheti a családi pótlékot?

Ugyanazon gyermek után járó családi pótlékot csak az egyik szülő igényelheti. Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, az ellátást együttes nyilatkozatuk alapján bármelyik szülő igényelheti, több gyermek esetén akár gyermekenként külön-külön is. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhivatal dönt.

Mi történik abban az esetben, ha a családi pótlék folyósítására, pl. költözés miatt más igényelbíráló szerv válik illetékessé?

A tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermeket nevelő részére meddig állapítják meg a gyermekgondozási segélyt?

Ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, a gyermek 10. életévének betöltéséig.

Van-e lehetőség a gyermekgondozási segély méltányossági alapon történő engedélyezésére? Igen, a Kincstár vezetője – méltányossági jogkörben eljárva – gyermekgondozási segélyre való jogosultságot állapíthat meg a gyermeket nevelő személynek: - ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak; megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot: - a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.

Milyen igazolást kell csatolni a méltányossági kérelemhez?

Az igényléshez csatolni kell az igényben megjelölt októl függően: - a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról; - a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető;

Hol kell benyújtani a méltányossági kérelmet?

Az igényt formanyomtatványon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti Kincstárhoz kell benyújtani.

Milyen feltételek mellett jogosult a nagyszülő GYES-re?

Akkor, ha a gyermek - első életévét betöltötte, továbbá - gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint - a szülők a GYES-ről lemondanak, és egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe feltéve, hogy mind ő maga, mind a szülő megfelel a jogosultsági feltételeknek.

15

Érinti-e a nagyszülő GYES-re való jogosultságát az, ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe? Nem, a nagyszülő a gyermekgondozási segélyre ez esetben is jogosult.

Érinti-e a szülő, illetve a nagyszülő GYES-re való jogosultságát, ha rokkantsági nyugdíjban, vagy öregségi nyugdíjban, rokkantsági járadékban, vagy átmeneti járadékban, vagy rendszeres szociális járadékban, vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesül? Nem, ha a gyermekgondozási segélyre jogosult a fenti ellátások valamelyikében részesül, a gyermekgondozási segély ebben az esetben is megállapítható, illetve tovább folyósítható.

Lehet-e a gyermekgondozási segély mellett munkát végezni?

A gyermekgondozási segélyben részesülő szülő keresőtevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. A kiskorú szülő gyermekének gyámja azonban a gyermek egyéves kora előtt is dolgozhat. A gyermek egyéves kora után a gyermekgondozási segélyben részesülő szülő időbeli korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. 2006. január 1-jét követően a szülő a gyermek egy éves korától kezdődően a gyermekgondozási segély folyósítása mellett már nemcsak legfeljebb napi 4 órában, hanem akár teljes munkaidőben is munkát vállalhat. A törvény módosítása lehetővé teszi az addig fizetés nélküli szabadságban részesülő szülő részére, hogy a munkáltatójával történt előzetes megbeszélés értelmében, teljes munkaidőben eredeti munkahelyén helyezkedjen el - a fizetés nélküli szabadságot megszakítva eredeti munkakörében, vagy - a fizetés nélküli szabadságot nem megszakítva (akár más munkáltatónál) határozott idejű munkaszerződéssel, teljes, vagy részmunkaidőben helyezkedjen el úgy, hogy mellette a GYES-t is folyósítják. A Munka Törvénykönyvében szabályozottak szerint, ha a munkavállaló a gyermek három éves kora előtt teljes munkaidőben visszamegy dolgozni, és részére a GYES-t folyósítják, a gyermek három éves koráig felmondási tilalom alatt áll. Az Mt 90. §. e) pontja kimondja, hogy a munkaáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a jogviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt. 16

A GYES melletti munkavégzés esetei: - eredeti munkakörében (fizetés nélküli szabadság megszüntetésével) - eredeti munkahelyén határozott idejű munkaszerződéssel részmunkaidőben (a fizetés nélküli szabadság fenntartásával) - más munkáltatónál rész vagy teljes munkaidőben úgy, hogy az eredeti munkáltatónál a fizetés nélküli szabadságot fenntartja.)

Ha a GYES-ben részesülő szülő meg kívánja a fizetés nélküli szabadságot szakítani, és vissza kíván térni eredeti munkahelyére a munkáltató köteles-e őt foglalkoztatni?

A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezése értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő édesanya munkáltatója jogszerűen nem teheti meg azt, hogy ne vegye őt vissza korábbi munkahelyére, ha az édesanya meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságát, és vissza kíván menni dolgozni. Ha a kismama lemond a fizetés nélküli szabadságról( s ezt bármikor megteheti, hiszen a fizetés nélküli szabadság igénybevétele csupán egy lehetőség a dolgozó számára, mellyel nem köteles élni) az effektív munkavégzés kedvéért, az addig szünetelő munkaviszonya mintegy „feléled”, s ugyanazok a jogok és kötelezettségek terheli mind a két felet, mint a gyermek születése előtt. Azaz a munkáltató köteles foglalkoztatni a munkavállalót, a munkavállaló pedig köteles eleget tenni munkavégzési kötelezettségének. Ha a GYES-ben részesülő kismama jelzi munkáltatója számára, hogy vissza akar menni dolgozni, akkor a munkáltatónak kötelessége, hogy mielőbb megteremtse azokat a körülményeket, hogy a kismama ténylegesen dolgozni tudjon. Az Mt. 151.§-nak /4/ bekezdése kimondja, hogy a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre személyi alapbér (állásidő) illeti meg. Amennyiben a szülő megszakítja a fizetés nélküli szabadságát, a munkáltatónak az addig ki nem vett szabadságot haladéktalanul ki kell adni.

Milyen mértékű szabadság illeti meg azt a szülőt, aki gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe? A szabadság megállapítására a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 130.§ /2/ bekezdése az irányadó, mely kimondja:

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság: 17

a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára; b) a szülési szabadság tartamára; c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére; d) a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára; e) a tartalékos katonai szolgálat idejére, és f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A szabadság a munkavállaló a) huszonötödik életévétől huszonegy; b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő; c) harmincegyedik életévétől huszonhárom; d) harmincharmadik életévétől huszonnégy; e) harmincötödik életévétől huszonöt; f) harminchetedik életévétől huszonhat; g) harminckilencedik életévétől huszonhét; h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc; i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; j) negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. A törvény értelmében időarányosan jár szabadság a szülési szabadság időtartamára (168 nap) és jár rendes szabadság a fizetés nélküli szabadság első évére, plusz a gyermek után járó pótszabadság, melyet nem lehet arányosítani.

Mi a teendő abban az esetben, ha az anya egy évesnél idősebb gyermekével GYED-en van, és vissza szeretne munkáltatójához az eredeti munkakörébe menni?

Az anyának a fizetés nélküli szabadság megszüntetésének időpontját munkáltatójával egyeztetnie kell. Itt a kölcsönös együttműködés szabályai az irányadóak, azaz mindkettőjük jogos érdekére tekintettel kell a munkába állás pontos napját meghatározni. Ezt követően kérni kell a gyermekgondozási díj folyósításának megszüntetését, és a következő naptól a gyermekgondozási segély folyósításának megállapítását a Kincstárnál. A továbbiakban a már aktívan munkában álló szülő a GYES-t is megkapja. 18

Függetlenül attól, hogy az anya a fizetés nélküli szabadságot nem veszi igénybe, munkáltatja a munkaviszonyát rendes felmondással a gyermek három éves koráig nem szüntetheti meg. A tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülő a Gyes folyósítása alatt vállalhat munkát? Igen, lehetősége, lehetősége van a gyermekgondozási segély folyósítása alatt akár napi 8 órás munkaviszonyt is létesíteni.

A nagyszülő a gyermekgondozási segély folyósítása alatt végezhet-e kereső tevékenységet? A GYES-ben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órában folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek minősül, ha a munkavégzés szombat-vasárnap történik, feltéve, hogy munkaideje a heti 20 órát nem haladja meg.

Az anya eredeti munkahelyén fizetés nélküli szabadságon van. A gyermeke elmúlt két éves, gyermekgondozási segélyben részesül, és egy másik munkáltatónál kíván határozott idejű munkaviszonyt létesíteni. Mi a teendője?

Méltányosságból meghosszabbítható-e a gyermekgondozási segély a tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltésétől 14-dik életévnek betöltéséig?

Ebben az esetben eredeti munkahelyén a fizetés nélküli szabadságot fenntartja, a GYES-t részére folyósítják, s a másik munkáltatótól munkabérben részesül.

2006. január 1-jét követően nem állapítható meg méltányosságból az ellátás. A tartósan beteg gyermek 10. évének betöltését követően a szülő a helyi önkormányzattól kérheti az ápolási díj megállapítását, ha a gyermek önmaga ellátására képtelen, állandó gondozásra, ápolásra, felügyeletre szorul.

Lehet-e a gyermekgondozási segély mellett részösszegű ápolási díjat folyósítani?

Mi történik abban az esetben, ha a gyermekgondozási segély folyósítására más szerv válik illetékessé?

2006. szeptember 1-től a gyermekgondozási segély folyósításával egyidejűleg lehetőség van a részösszegű ápolási díj megállapítására, ha az ápolásra szoruló személy fokozott ápolást igényel. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes a) étkezni, vagy b) tisztálkodni, vagy c) öltözködni, vagy d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

A fokozott ápolást igénylő személy után járó ápolási díj összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-val, mely 2009ben 37.050,- Ft. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy, ha fokozott ápolásra szoruló beteget ápol, a két ellátás közötti különbözetet kaphatja meg ápolási díjként.

19

Ha az Igazgatóság által folyósított gyermekgondozási segély továbbfolyósítására más igényelbíráló szerv válik illetékessé, a gyermekgondozási segélyt korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezésétől, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított öt napon belül átteszi az illetékességgel rendelkező igényelbíráló szervhez. Ha az Igazgatóságnál benyújtott igény olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított gyermekgondozási segélyt, az új igényelbíráló szerv megkeresi az előző igényelbíráló szervet a jogosultságot megalapozó iratok megküldése érdekében. A megkeresett igényelbíráló szerv az ellátást megszüntető határozatát, valamint a jogosultságot megalapozó iratokat a megkeresésétől számított nyolc napon belül küldi meg. Az új igényelbíráló szerv az igénylőtől nem kérheti azon melléklet csatolását, illetve adat igazolását, melyet a megküldött iratok tartalmaznak, illetve amelyek az iratokból megállapíthatók, kivéve, ha az iratokban foglalt tényekben változás következett be. Az új igényelbíráló szerv az igénylő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát csak a megkeresett igényelbíráló szerv ellátás 20

megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapíthatja meg. Amennyiben az iratok megküldésének időpontjában a megszüntetésről hozott határozat még nem emelkedett jogerőre, a megkeresett igényelbíráló szerv a jogerőre emelkedés tényéről az új igényelbíráló szervet haladéktalanul értesíti. A területi egészségbiztosítási pénztár, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a gyermekgondozási díj megállapítása iránti igény elutasításáról a jogerős határozatának az ügyfél részére történő megküldésével egyidejűleg - értesíti az Igazgatóságot, amely hivatalból eljárást indít az igénylő gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítása iránt. A gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek fennállása esetén az igény benyújtása időpontjának a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni.

dolgozhat időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek minősül, ha a munkavégzés szombat-vasárnap történik, feltéve, hogy munkaideje a heti 20 órát nem haladja meg.

Anyasági támogatás Ki jogosult anyasági támogatásra?

Anyasági támogatásra a szülést követően az a nő jogosult, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson részt vett. Az anyasági támogatás az anyát akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.

Az anyán kívül ki jogosult még anyasági támogatásra?

A gyermeknevelési támogatás (GYET) Ki veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást?

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár.

Munkaviszonynak minősül-e a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama (melyet a köznyelv „főállású anyaságnak” nevez)? A gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, de nem számít munkaviszonynak.

Méltányosságból meghosszabbítható-e a GYET?

A gyermeknevelési támogatás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására 1999. január 1-től nincs lehetőség.

Függ-e a támogatás az előzetes biztosítási időtől? Nem, biztosítási időtől független az ellátás.

Lehet-e a gyermeknevelési támogatás mellett napi 8 órában munkát végezni?

A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő az ellátás folyósítása alatt napi 8 órában nem folytathat kereső tevékenységet. A GYET-ben részesülő szülő kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy 21

- az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték (a határozat másolatának mellékelésével), - a gyám, ha a gyermek a születését követően 180 napon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül.

Milyen összegű az anyasági támogatás?

Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával, ikergyermekek esetén 300 százalékával.

Meddig lehet az anyasági támogatást kérelmezni?

Az igényt a szülést követő 180 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

Mikor nem jár a támogatás?

Akkor, ha a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, vagy ha a gyermek a gyámhatóság döntése alapján kikerül a családból.

Hogyan kell igényelni az anyasági támogatást?

Az anyasági támogatásra az igényt formanyomtatványon kell benyújtani. Mellékelni kell a terhesgondozást végző orvos igazolását, amely tanúsítja, hogy a szülő nő részt vett a terhesgondozáson. 22

(Ha a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy megszakítás nélkül a terhesség alatt legalább 5 hónapig külföldön tartózkodott, úgy az igazolást nem kell az igényhez csatolnia.)

Milyen igazolásokat igényléséhez?

kell

bemutatni

az

anyasági

támogatás

Az igényléshez be kell nyújtani: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - halva született gyermek esetén a halvaszületést bizonyító okirat eredeti példányát; - az anya halotti anyakönyvi kivonatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt; - a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát; - a jogerős gyámrendelő határozat másolatát; - a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló gyámhatósági határozatot.

II. A CSALÁDTÁMOGATÁSI FORMÁK (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) KÖZÖS SZABÁLYAI A GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI Ki bírálja el az ellátások iránti igényt? Az ellátás iránti igényt: - a Kincstár - az alábbi szerveknél működő családtámogatási kifizetőhely: a) az Országos Rendőr-főkapitányság, b) a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok, c) az ORFK Köztársasági Őrezred, d) a Nemzeti Nyomozó Iroda, e) a Készenléti Rendőrség, f) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, g) a Honvédelmi Minisztérium, h) az Információs Hivatal, i) a Nemzetbiztonsági Hivatal, j) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, k) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, l) az Országgyűlés Hivatala.

Mit kell tudni az igényelbírálás szabályairól?

A családtámogatási ellátás iránti igényt írásban kell benyújtani (az igény benyújtására már elektronikus úton is van lehetőség). Az igénybejelentés napja az igény átvételének vagy a kérelem postára adásának igazolt napja.

Milyen iratokat kell az igénybejelentőhöz csatolni?

- a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonata, - a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat, - a gyám a gyámrendelő határozat, - az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozata, - az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja. 23

24

Melyik szülő igényelheti az ellátásokat?

A gyermekgondozási támogatást és a családi pótlékot is a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhivatal dönt.

Részesülhet-e a gyermekgondozási segélyen lévő szülő egyidejűleg gyermeknevelési támogatásban is? Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő veheti igénybe.

A gyermekgondozási támogatás (GYES, GYET) összege függ-e a gyermekek számától?

A gyermekgondozási támogatás havi összege – a gyermekek számától függetlenül – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2009. január 1-től 28.500,- Ft). Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Ikergyermekek esetén – függetlenül a gyermekek számától - a GYES havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%ával (2009. január 1-től 57.000,- Ft).

Szolgálati időnek számít-e a GYES és a GYET folyósításának időtartama? Igen, 9,5 százalékos nyugdíjjárulék levonása mellett.

Ikergyermekek esetén milyen összegű a gyermekgondozási segély, ha az egyik gyermek egészséges, a másik gyermek tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos?

A gyermekgondozási segély, illetve a gyermeknevelési támogatás folyósításának lejártát követően milyen ellátás megállapítását lehet kérni? Ha a fenti ellátások megszűnését követően a szülő nem tud elhelyezkedni, és korábbi munkaviszonya alapján álláskeresési járadékra nem jogosult, a települési önkormányzat jegyzőjétől kérheti az aktív korúak ellátására való jogosultságának (rendelkezésre állási támogatás, vagy rendszeres szociális segély) megállapítását, ha a munkaügyi központtal legalább három hónapig együttműködött.

Mikor nem jár a gyermekgondozási támogatás?

Nem jár támogatás annak a szülőnek, aki: - rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a részösszegű ápolási díjat, a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát; - olyan gyermek után igényli a támogatást, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el; - előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.

A gyermekgondozási segély folyósítása alatt a gyermeket el lehet-e helyezni a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe?

A gyermekgondozási segély összegét a gyermekek egészségi állapota nem befolyásolja, az ellátás összege ebben az esetben is azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-val. Ugyancsak ilyen összegű ellátást folyósítanak, ha az egyik gyermek válik csak tankötelessé, a másik gyermek pedig a szülő gondozása alatt áll. Ha az ikergyermeket nevelő szülő egyik, vagy mindkét gyermekek után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, e jogcímen a gyermekek tankötelessé válását követően is jogosult gyermekgondozási segélyre. A gyermekgondozási segély összege ebben az esetben is azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-val, függetlenül attól, hogy egyik, vagy mindkét gyermek tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos.

A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. - ha a GYES-t a szülő részére folyósítják, a gyermeket -a fenti esetet kivéve- egy éves kora előtt nem lehet elhelyezni az intézményben. A gyermek egy éves kora után azonban időbeli korlátozás nélkül elhelyezhető. - ha a GYES-t a gyám részére folyósítják, a gyermeket egy éves kora előtt is elhelyezheti az intézményben.

25

26

- ha a GYES-t a nagyszülő részére folyósítják, a gyermeket három éves kora előtt nem helyezheti el intézményben. A gyermek három éves kora után napi 5 órában helyezhető el intézményben

A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt a gyermekeket el lehete helyezni a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe? Igen, a gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő időbeli korlátozás nélkül elhelyezheti gyermekeit óvodába, iskolai napközibe.

Milyen formában történik az igény elbírálása?

Az ellátás megállapításáról határozatot hoznak. Határozattal döntenek akkor is, ha az igényt elutasítják, szüneteltetik, megszüntetik, visszafizettetik, illetve a gyermekgondozási segélyt méltányossági jogkörben állapítják meg.

Mikortól jár az ellátás, illetve visszamenőleg meg lehet-e állapítani?

Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra – az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától – állapítják meg az ellátást, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

Ki folyósítja az ellátásokat?

- az igénylő lakóhelye szerint illetékes Kincstár; - a már említett szerveknél működő családtámogatási kifizetőhely

Hogyan folyósítják az ellátást?

Az ellátást utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, bankszámlára utalás esetében 3. napjáig kell folyósítani. Amennyiben a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.

Mi történik akkor, ha az ellátás elutasítása, megállapítása nem a jogszabályok szerint történt?

Ha az igényt elutasították vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés megállapításától visszafelé számított három éven belül járó összeget ki kell fizetni.

27

Mi történik a jogosult halála esetén a fel nem vett ellátással?

A jogosult halála esetén az esedékes és fel nem vett ellátás – az anyasági támogatás kivételével - azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozást követően a gyermek neveléséről saját háztartásában gondoskodik. Az ellátást – az anyasági támogatás kivételével - az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy a támogatást az anyával egy háztartásban élt apának fizetik ki, az apa hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja. (A támogatást a gyermek születését követő 180 napon belül lehet felvenni.)

A gyermek halála esetén mikor szüntetik meg az ellátások (GYES, GYET) folyósítását?

A gyermek halála esetén a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva szüntetik meg.

Mit kell tudni a bejelentési kötelezettségről?

Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely a jogosultságot, vagy annak összegét érinti.

Milyen tényt vagy adatot kell bejelenteni a családi pótlékban részesülőnek?

- a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését; - a gyermek, illetve nagykorú személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését; - a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését; - a 18 éven felüli gyermek (személy) rendszeres jövedelmét; - az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodását; - az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését. - az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását.

Milyen tényt, adatot kell bejelenteni a támogatásban (GYES, GYET) részesülőnek?

gyermekgondozási

- a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését;

28

- ha az ellátásra jogosult – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját – a gyermek egy éves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet, - ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a törvényben meghatározott módon és időtartamban történik,” - az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását, - a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá – gyermeknevelési támogatás esetében – ha a háztartásba a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül, - ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a törvényben meghatározott módon és időtartamban történik.

A méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segély esetén mit kell még bejelenteni?

- A gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését, - A gyermek – méltányossági gyermekgondozási segély megállapítására okot adó – betegségének megszűnését.

Ki veszi fel jogalap nélkül az ellátást?

Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki - arra nem jogosult, vagy - kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.

Mi a teendő a jogalap nélkül felvett ellátással?

Az, aki az ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül írásban kötelezték. A 30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek a felvétel felróható, de csak abban az esetben, ha a felvételtől, vagy folyamatos ellátás esetén annak megszűnésétől kevesebb, mint három év telt el.

Mikor róható fel valakinek az ellátás felvétele?

Akkor, ha az érintett tudta, hogy az ellátás nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette, illetve akkor is, ha nem tudta, de a körülményekből eredően ezt tudnia kellett volna. 29

Hogyan értesül az érintett visszafizetési kötelezettségéről?

A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozatban dönthetnek.

Ki dönt a visszafizetésről?

A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely azt folyósította.

Hogyan történik az ellátás levonása?

A jogalap nélkül felvett ellátás összegét a még folyósított ellátásból vonják le. Ha már nem folyósítják, úgy bármely más ellátás összegéből levonható.

Az ellátásból milyen mértékben vonható le a követelés?

A levonás összege a folyósított ellátás 33 százalékát nem haladhatja meg. A levonással meg nem térült, illetőleg csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni. Ha a befizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó Kincstár a követelést adók módjára hajtatja be.

Mit lehet tenni, ha az érintett nem ért egyet a határozattal?

Ha az érintett nem ért egyet a határozattal, a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet.

Méltányosságból kérhető-e a jogalap nélkül kifizetett, s emiatt visszakövetelt családtámogatási ellátás összegének elengedése vagy mérséklése?

A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét kérelemre a Kincstár vezetője kivételes méltányosságból elengedheti, vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.

A visszakövetelt családtámogatási ellátás mely esetben veszélyezteti súlyosan a megélhetést? Ha a közös háztartásban élő családban

30

-

az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét (2009. január 1-től 54.260,- Ft) vagy magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, vagy magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él vagy három vagy több kiskorú ellátásáról kell gondoskodni.

A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a kincstár vezetője méltányosságból elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban.

III. A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYHOZ KÖTÖTT ELLÁTÁSOK A TERHESSÉGI-GYERMEKÁGYI SEGÉLY Ki jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre?

Az ellátás annak a biztosított nőnek jár, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt szült.

Az előzetes 180 nap biztosítási időbe a tényleges biztosításban töltött időn túl még milyen időtartamot lehet beszámítani? - a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességigyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét, - közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét. - a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

Jár-e terhességi-gyermekágyi segély a biztosítás megszűnését követően?

Csak akkor, ha az anya a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl táppénz (illetőleg baleseti táppénz) folyósításának ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.

Milyen időtartamra és mértékben jár a terhességi-gyermekágyi segély? A szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (168 napon keresztül), melyet a szülés várható időpontja előtt 4 héttel korábban is igénybe lehet venni, és összege a napi átlagkereset 70 százaléka.

Jogosult-e az örökbefogadó szülő is terhességi-gyermekágyi segélyre?

A terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbe fogadta, ha a szükséges feltételekkel rendelkezik az örökbefogadáskor.

Mikor nem jár a terhességi-gyermekágyi segély? - a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a biztosított anya a teljes keresetét megkapja 31

32

- ha az anya bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadómentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

Jogosult-e az egyéni vállalkozó a terhességi-gyermekágyi segélyre?

Az egyéni vállalkozó is biztosítottnak minősül, ezért kérheti az ellátás megállapítását, ha nyilatkozik arról, hogy az ellátás folyósítása alatt vállalkozásában nem működik közre. Ebben az esetben az ellátás folyósítása alatt nem áll fenn az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége.

Jogosult-e terhességi-gyermekágyi járadékban részesülő szülő?

segélyre

az

álláskeresési

Abban az esetben, azonban, ha az anya az álláskeresési járadék folyósítása alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 42 napon belül szül, és az egyéb feltételekkel is rendelkezik, jogosultságot szerezhet a terhességi-gyermekágyi segélyre.

Hol kell igényelni a terhességi-gyermekágyi segélyt?

- társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetén a kifizetőhely, - ha az igény elbírálására a Kincstár az illetékes, akkor ez a szerv; - ha nincs kifizetőhely, illetve az igénylő egyéni vállalkozó, akkor a munkáltató, illetve a vállalkozás székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztár bírálja el és folyósítja. Ha a munkáltató nem rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, az igényt abban az esetben is a munkáltatóhoz kell benyújtani, s majd ô továbbítja a székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztár részére. Az igényt az „Igénybejelentés Táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.

Milyen mértékű a terhességi-gyermekágyi segély?

A napi átlagkereset 70%-a. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelőző évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. 33

Ha az anya a szülést megelőző évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. E szabály szerint, ha az anya 2009. április 10. napjától kéri a terhességigyermekágyi segély megállapítását, azt vizsgálják, hogy 2009. április 9-től 2008. január 1-ig visszamenőleg rendelkezik-e 180 napi tényleges keresettel. Ha az anya az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A terhességi-gyermekágyi segély összegéből nyugdíj, illetve egészségbiztosítási járulékot nem, kizárólag személyi jövedelemadó előleget vonnak. Ha a biztosítási jogviszonyban álló édesanya pl. második, vagy harmadik gyermeke a gyermekgondozási díj, vagy a gyermekgondozási segély folyósítása alatt születik, az újszülött gyermek után járó terhességigyermekágyi segélyt is a fenti szabályok alapján állapítják meg. Ha az anya az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe.

Milyen iratokat kell az igénybejelentőhöz mellékelni? -

a terhesgondozásról szóló kiskönyvet, a terhesállományba vételről szóló orvosi igazolást, a szülést igazoló kórházi igazolást, a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ha a gyermek születése napjától veszik igénybe az ellátást), csecsemő örökbefogadása esetén az örökbefogadásról szóló gyámhivatali határozatot, vagy a gyámhivatal igazolását arról, hogy a biztosított a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, továbbá 34

-

a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványt, ha az igénylőnek megszűnt a biztosítási jogviszonya.

A GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ Ki jogosult a gyermekgondozási díjra?

Az a biztosított szülő, - aki a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, - továbbá a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli.

Ki minősül szülőnek?

-

a vér szerinti, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a gyám, továbbá, az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

Ki minősül biztosítottnak?

Az, aki - munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszonyban áll, - fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, - a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen közreműködik, - az álláskeresési támogatásban részesülő személy - kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó, - díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási, felhasználói szerződés alapján egyéni vállalkozásnak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő 35

családtagként) személyesen munkát végző személy, ha ebből a tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének a 30%-át, - a tiszteletdíjban részesülők közül az alapítvány, a társadalmi szervezetek, a társasház-közösségek, a közhasznú társaságok, a kamarák, a gazdálkodó szervezetek választott tisztségviselője, a nyugdíjpénztárak és az önkormányzatok választott tisztségviselője, - az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja.

Mely időtartam alatt szünetel a biztosítás?

Szünetel a biztosítás, - a fizetés nélküli szabadság, - a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés, - az igazolatlan távollét időtartama alatt.

Mely esetben áll fenn mégis a biztosítás?

- ha a fizetés nélküli szabadságot: háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe. - ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére munkabér (illetmény), távolléti díj, táppénzfizetés történt.

Az előzetes 180 nap biztosítási időbe a tényleges biztosításban töltött időn túl még milyen időtartamot lehet beszámítani?

- a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességigyermekágyi segély idejét, valamint, - a közép, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét. - a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

Kérheti-e az egyéni vállalkozó is kérheti a GYED megállapítását?

Igen, az egyéni vállalkozó is biztosítottnak minősül, ezért kérheti az ellátás megállapítását, ha nyilatkozik arról, hogy az ellátás folyósítása alatt vállalkozásában személyesen nem működik közre. Ebben az esetben az ellátás folyósítása alatt nem áll fenn az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség. 36

Ha az anya biztosítási jogviszonya megszűnt, jogosult lehet-e a GYED-re?

Kérheti-e a GYED megállapítását az, aki álláskeresési járadékban részesül?

Abban az esetben lehet az anya jogosult, ha terhességi-gyermekágyi segélyben részesült és a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg, de feltétel az is, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezzen, és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított legyen.

Kizárólag az álláskeresési járadék folyósításának az időtartama minősül biztosításban töltött időnek. Emiatt, ha a szülő kéri az álláskeresési járadék szüneteltetését, megszűnik a biztosítási jogviszonya, s ebben az esetben, mivel nem biztosított, nem jogosult a gyermekgondozási díjra.

Kérheti-e a GYED megállapítását az az anya, aki a főiskola elvégzését követően (pl. 3 hónap elteltével) tud munkaviszonyt létesíteni, majd (pl. 4 hónap múlva) gyermeket szült?

Nem, mivel a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás rendszeres pénzellátásnak minősül, ezért annak folyósítása alatt a GYED megállapítására nincs lehetőség.

Igen, mivel az igényléskor biztosított volt, és a szülést megelőző 2 éven belül a szükséges 180 nap biztosítási idővel rendelkezik, mert a biztosítási időbe a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét be kell számítani. (A példa szerinti 4 hónap tényleges biztosításban töltött idő kiegészül a tanulmányok idejével.)

Jogosult-e GYED-re az a szülő, aki az ellátás igénylése előtt gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül?

- ha a szülő gyermeknevelési támogatásban (GYET), ápolási díjban részesült, a gyermekgondozási díj megállapítását nem kérheti, mert azok folyósításának időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek. Ez az időtartam ugyanakkor nyugdíjszerző szolgálati idő. - ha azonban a GYET (ápolási díj) folyósítása alatt a szülő napi 4 órás munkaviszonyban állt, vagy otthonában folytatott kereső tevékenységet és ezáltal biztosított, kérheti a GYED megállapítását. (Természetesen ebben az esetben a GYET (ápolási díj) megszüntetését is kérni kell, mert a két ellátás együttesen nem folyósítható.)

Kérheti-e a gyermekgondozási díj megállapítását a rendszeres szociális segélyben, vagy rendelkezésre állási támogatásban részesülő szülő?

Kérheti-e a GYED megállapítását az, aki rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásban részesül?

Ha az anya az egyik gyermekével gyermekgondozási segélyben részesül, az apa az újszülött gyermek után kérheti-e a gyermekgondozási díj megállapítását?

Nem. Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekek után egyidejűleg jogosultak lennének gyermekgondozási díjra, illetve gyermekgondozási segélyre, az ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

A biztosított szülő mely időponttól kérheti a gyermekgondozási díj megállapítását? Az ellátást a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Milyen mértékű a gyermekgondozási díj?

A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a.

A rendszeres szociális segély, és a rendelkezésre állási támogatás folyósításának időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek, emiatt a szülő GYED-re nem jogosult. Gyermeke születése esetén kérnie kell az ellátások folyósításának megszüntetését, s ezt követően igényelheti a gyermekgondozási segélyt.

A GYED alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzszabályok alapján állapítják meg. (A táppénzszabály alkalmazását a terhességigyermekágyi segély alapjának kiszámítása kapcsán részletesen ismertettük.) (Pl. az anya 1999. február 15-től folyamatosan dolgozott, majd 2005. 08. 1-től terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe 2006. január 14-ig. Ennek lejártát követően igényli a GYED megállapítását. Esetében megvizsgálják, hogy 2005. január 1-től 2006. január 14-ig rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. Mivel 2005. július 31-ig

37

38

dolgozott, a 180 napi keresettel rendelkezett, ezért a tényleges keresete lesz az ellátás alapja.) Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylő a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme (az esetben, ha csak pl. 5 hónapig dolgozott) a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 5-ig – hivatalból – felülvizsgálják, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra megállapítják. Ha a biztosítási jogviszonyban álló édesanya pl. második, vagy harmadik gyermeke a gyermekgondozási díj, vagy a gyermekgondozási segély folyósítása alatt születik, az újszülött gyermek után járó gyermekgondozási díjat is a korábban ismertetett (terhességi-gyermekágyis segély összegének megállapítása) szabályok alapján állapítják meg. Ha az anya az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe.

Terheli-e levonás a GYED összegét?

Igen. 9,5 % nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó-előleget vonnak le.

Az anya megszakítja a GYED-et, munkaviszonyt létesít, majd mégis úgy dönt, hogy ismét GYED-et vesz igénybe. Változik-e ez esetben a GYED összege? A GYED összege azonos lesz a korábban megállapított ellátás összegével, tehát a szülés utáni kereset nem változtatja annak mértékét.

Lehet-e a GYED mellett munkát végezni?

A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt kereső tevékenységet nem lehet folytatni, még napi 4 órában sem.

Mikor nem jár a gyermekgondozási díj? Akkor, ha a jogosult

39

- bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött (pl. egyéni vállalkozó) kereső tevékenységét személyesen folytatja; - munkavégzés nélkül megkapja teljes keresetét (pl. felmondási idő, felmentési idő); - egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (pl. rokkantsági nyugdíj, ápolási díj, gyermeknevelési támogatás); - gyermekét ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el; - gyermekét napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezést; - előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

A GYED folyósítása alatt napi 5 órában bölcsődében el lehet-e helyezni a gyermeket?

A gyermekgondozási díj a gyermek otthoni ellátásához nyújt segítséget. A gyermekgondozási segély szabályaitól eltérően a GYED folyósítása alatt a gyermeket még napi 5 órában sem lehet napközbeni ellátást biztosító intézményben (pl. bölcsőde) elhelyezni, kivéve a gyermek rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezését.

Hol kell igényelni az ellátást?

Az igénybejelentést a munkáltatóhoz, az Egészségbiztosítási Pénztárhoz (pl. egyéni vállalkozó) lehet benyújtani. Ugyanitt lehet az igénybejelentő nyomtatványhoz is hozzájutni.

Hol kell igényelni az ellátást, ha a munkáltatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely?

Ha a munkáltatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, a GYED-re illetve a terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó igény elbírálásához kiállítja a „Foglalkoztatói Igazolás”-t és a biztosított által benyújtott igazolásokkal, igénybejelentővel együtt – három munkanapon belül – megküldi a székhelyre, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár részére. 40

A biztosítási időt az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvánnyal, az ellátás alapját képező jövedelmet pedig a „jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvánnyal kell igazolni, s csatolni kell a Foglalkoztatói Igazoláshoz.

Hol kell igényelni az ellátást, ha az anya biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartama alatt szűnt meg?

A volt munkáltatóhoz kell az igényt benyújtani, és csatolni kell a biztosítás megszűnésekor kapott „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátások megállapításához” elnevezésű nyomtatványt. A gyermekgondozási díjat a volt munkáltató fogja megállapítani, ha rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, illetve az igénybejelentőt a „Foglalkoztatói Igazolás”-sal és a „Jövedelemigazolással” együtt megküldi a székhelye telephelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztár részére. Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, az igényt a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni.

Hogyan történhet az igénybejelentés?

Személyesen, illetve postai úton is. Ha az igénybejelentés postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt meg kell őrizni.

Milyen nyomtatványokat kell az igényléskor benyújtani?

Az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványt 2 példányban kell kitölteni.

Milyen iratokat kell benyújtani az ellátás megállapításához?

- a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, - a magánnyugdíjpénztár tagjának a záradékkal ellátott belépési nyilatkozatot, - a biztosítás megszűnését követően igényelt ellátásnál az „Igazolvány az egészség-biztosítási ellátásokról” szóló igazolást, - a gyermeket örökbefogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbefogadási eljárás megindításáról szóló igazolást, - örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermek új születési anyakönyvi kivonatát, - gyám esetén a gyámkirendelő határozatot. 41

Mi a foglalkoztató feladata az igénybejelentés után?

- Ha a munkahelyen működik társadalombiztosítási kifizetőhely, az ellátást ott állapítják meg, és onnan folyósítják abban az esetben is, ha a szülőnek a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt szűnt meg a munkaviszonya. - A munkáltató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani és annak egy példányát öt évig megőrizni.

Hogyan történik az egyéni vállalkozó gyermekgondozási díjra vonatkozó igénybejelentése?

- Az egyéni vállalkozónak a GYED igénylésekor „Igénybejelentés” nyomtatványt kell kitölteni és két példányban közvetlenül az Egészségbiztosítási Pénztárhoz személyesen vagy postai úton eljuttatni. - A személyesen benyújtott igény esetén az egyik bejelentőlapot át kell adni az Egészségbiztosítási Pénztár részére, a másik igénybejelentő-lapon pedig igazoltatni kell az igény átvételét, és az átvételi példányt meg kell őrizni. - Ha az igény bejelentése postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt az igénybejelentő-lap egy példányával együtt kell őrizni.

Ha az igényt késedelmesen nyújtják be, van-e lehetőség az ellátás visszamenőleges megállapítására?

Igen, ha az igénylő már korábban is rendelkezett a jogosultsági feltételekkel, akkor az ellátás visszamenőleg legfeljebb hat hónapra állapítható meg.

A gyermekgondozási díjban részesülő milyen tényt köteles bejelenteni a folyósító szervnek? Ha - a GYED folyósítása alatt újabb gyermeke születik, - a GYED-re jogosító gyermek kikerül a háztartásból, - a GYED-re jogosító gyermek napközbeni ellátásban (bölcsőde) részesül, - a GYED-et igénybevevő ismét folytatja kereső tevékenységét.

Lehet-e választani a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj igénybevétele között?

Igen. A szülő eldöntheti, hogy melyik ellátást kívánja igénybe venni, de célszerű kiszámítani, hogy melyik ellátás összege kedvezőbb az érintett részére. 42

Mit tehet a GYED-ben részesülő szülő, ha napi 4 órában dolgozni szeretne?

A gyermekgondozási díj folyósítása alatt kereső tevékenységet még napi 4 órában sem lehet folytatni. Azonban a gyermek egy éves kora után kérheti a gyermekgondozási díj megszüntetését, és ezt követően igényelheti a gyermekgondozási segélyt, mivel a GYES folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után korlátlan időtartamban lehet kereső tevékenységet folytatni.

Ha az anya GYED-en van, az apa ugyanarra a gyermekre tekintettel kérheti-e a gyermekápolási táppénz megállapítását?

Ugyanarra a gyermekre tekintettel, amelyikkel az egyik szülő GYED-en van, a másik szülő nem kérheti a gyermekápolási táppénz megállapítását. Ha azonban a családban több gyermek nevelkedik, a másik gyermek után, betegsége esetén az apának megállapíthatják a gyermekápolási táppénzt.

A GYERMEKÁPOLÁSI TÁPPÉNZ Meddig veheti igénybe az anya (apa) a gyermekápolási táppénzt?

- egy évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén a gyermek egy éves koráig; - egy és három év közötti beteg gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig; - három és hat év között évenként és gyermekenként 42 (egyedülállónak 84) naptári napon át; - hat és tizenkét év közötti gyermek esetén évenként és gyermekenként 14 (egyedülállónak 28) naptári napon át.

A GYERMEK UTÁN JÁRÓ SZABADSÁG Mikor köteles a munkáltató fizetés nélküli szabadságot biztosítani a szülőknek?

- a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; - a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza, - a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.

- egy gyermek után kettő, - két gyermek után négy, - kettőnél több gyermek után összesen hét nap pótszabadság illeti meg a szülőt.

Melyik szülő veheti igénybe a gyermek(ek) után járó pótszabadságot?

Nyilatkozatuk alapján bármelyik szülő. Ha az anya GYES-en, GYET-en van, a pótszabadságot az apa is igénybe veheti.

GYERMEKE

SZÜLETÉSEKOR KEDVEZMÉNY

AZ

JÁRÓ

MUNKAIDŐ-

Gyermeke születésekor jár-e az apának munkaidő-kedvezmény?

Igen, gyermeke születésekor öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a szülést követő második hónap végéig kérésének időpontban köteles a munkáltató kiadni. A kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY Kik vehetik igénybe a családi adókedvezményt?

A három vagy több gyermeket nevelő családok, ha az igénylő éves jövedelme a 6 millió forintot nem haladja meg. Ez a jövedelemhatár háromnál több gyermek nevelése esetén 500.000,-Ft-al emelkedik, de legfeljebb évi 8 millió forint.

Mennyi a családi adókedvezmény összege? Gyermekenként 4.000,- forint.

A GYERMEK UTÁN JÁRÓ PÓTSZABADSÁG Jár-e pótszabadság a gyermek után?

Igen, a gyermek születésének évétől, annak az évnek a végéig, amikor a gyermek a 16. életévét betölti, a következők szerint: 43

APÁNAK

44

IV. A GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK EGYÉB ELLÁTÁSAI RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult - a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, - a pénzbeli támogatásnak, - az ingyenes tankönyvnek - egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.

Ki állapítja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot? A lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzője.

Kinek állapítható meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság?

A feltételek fennállása esetén a település jegyzője annak a gyermeknek állapítja meg a jogosultságát, - akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-át (2009-ban 38.475,- Ft) ha - a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy - a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy - a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek vagy - a fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 125 %-át (2009-ban 35.625,Ft) feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket. önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. 45

Mely a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja?

A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja.

Mit értünk vagyon alatt?

Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban - külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy - együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja.

A lízingelt dolog vagyoni értékű jognak minősül?

A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni, melynek értékét az illetékekről szóló törvény szerint fogják meghatározni.

Mi tekinthető nem hasznosítható ingatlannak?

A forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó- a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.

A vagyonvizsgálat során mi nem tekinthető vagyonnak?

Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

Az egy főre jutó jövedelem számításánál kit lehet közeli hozzátartozóként figyelembe venni? - a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, - a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, - a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, - a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, 46

- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermeket, - a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (pl. családi pótlék, árvaellátás) veszik figyelembe.

Nagykorú gyermek esetén gyermekvédelmi kedvezmény?

is

megállapítható

a

rendszeres

A feltételek fennállása esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, ameddig a jogosult nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, de legfeljebb 23. életévének betöltéséig, továbbá ha a jogosult felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, legfeljebb a 25. életévének betöltéséig.

Mikor szűnik meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény?

A rendszeres kedvezményre való jogosultság bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultság a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napjától szűnik meg.

PÉNZBELI TÁMOGATÁS A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága - 2009. július 1-jén fennáll, július hónapban 5.800,- Ft, továbbá, ha - 2009. november 1-jén fennáll, november hónapban 5.800,- Ft pénzbeli támogatást állapít meg gyermekenként.

KIEGÉSZÍTŐ GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS Ki jogosult a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra?

Mikor tekinthető tartásra kötelesnek a gyám?

A gyám tartási kötelezettsége nem a gyámrendeléssel keletkezik. Tartásra köteles az az egyeneságbeli rokon, nagykorú testvér, ha a gyámsága alatt álló gyermek szülei tartásra nem kötelezhetők valamilyen okból (pl. a szülők elhunytak, vagy ismeretlen helyen tartózkodnak, egyéb okból nem lehet tartásra kötelezni őket).

Ki és meddig állapítja meg a támogatást?

A gyám lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője, határozatlan időre.

Mennyi a kiegészítő támogatás havi összege?

A támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a, mely 2009. január 01-től 6.270,- Ft. A jegyző kinek állapít meg pótlékot? Annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága - 2009. július 1-én fennáll, július hónapban 8.400,- Ft, továbbá ha - 2009. november 1-én fennáll, november hónapban 8.400,- Ft pótlékot állapít meg gyermekenként.

Hogyan történik a támogatás folyósítása?

Ha a támogatást jogerősen megállapították, azt a kérelem benyújtásának napjától állapítják meg. Ha a kérelmet - a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, - a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát kifizetik ki. A jegyző utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja az ellátást.

Fontos tudni:

Az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámja, ha - a gyermek tartására köteles, és - nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék), vagy időskorúak járadékában részesül.

- A támogatásban részesülőnek a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül kell értesítenie a jegyzőt. - A kiegészítő támogatásra való jogosultság feltételeit a jegyző évente egyszer felülvizsgálja.

47

48

RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS Mikor állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás?

Hogyan történik az óvodáztatási támogatás folyósítása?

ÓVODÁZTATÁSI TÁMOGATÁS 2009-ben az óvodáztatási támogatás az új jelentkezők részére első ízben annak a szülőnek folyósítható, aki harmadik, illetve negyedik életévét betöltött gyermekét 2009. január 1-jét követően íratta be az óvodába. Azoknak az érintett körbe tartozó szülőknek, akik három-, illetve négyéves, gyermeküket 2009. január 1-je előtt már beíratták az óvodába, első alkalommal 2009 júniusában tízezer forintot folyósítanak.

A pénzbeli támogatás első alkalommal történő folyósításának időpontja attól függ, hogy a szülő a gyermeket mikor íratja be az óvodába. A gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása - az év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, - az év első felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában, - az év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, - az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a következő év június hónapjában.

Ki állapítja meg az óvodáztatási támogatást?

Mikor történik a támogatás további folyósítása?

Abban az esetben, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül. A megállapítás részletes szabályait az önkormányzat saját rendeletében határozza meg.

A települési önkormányzat jegyzője.

Kinek állapítható meg az óvodáztatási támogatás?

Annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki -a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, -továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek -a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte.

Menyi az óvodáztatási támogatás összege?

A pénzbeli támogatás első összege 2009-ben gyermekenként húszezer forint, kivéve, ha a gyermeket 2009. január 1-je előtt íratták be az óvodába, mivel esetükben a támogatás mértéke tízezer forint 49

A jegyző a gyermek beíratását követően a továbbiakban pénzbeli támogatást folyósít: - a tárgyév június hónapjában, - a tárgyév december hónapjában. A pénzbeli támogatás második és további alkalommal történő kifizetésének összege gyermekenként tízezer forint.

Természetben nyújtható-e a támogatás?

A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő hét munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani. A természetben nyújtott óvodáztatási támogatás célja a gyermek rendszeres óvodába járásának segítése, formája különösen utcai ruha, utcai cipő, váltóruha, váltócipő, tisztasági csomag biztosítása. Az első alkalommal pénzben nyújtandó óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításához a jegyző beszerzi az óvoda igazolását a gyermek óvodai beíratásának tényéről, időpontjáról és a gyermek rendszeres óvodába járásáról.

50

Mi minősül rendszeres óvodába járásnak?

Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából rendszeres óvodába járásnak minősül, ha - a gyermek az óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik, és - a szülő által igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, azzal, hogy a mulasztásból tíz napot július-augusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ha a gyermek óvodát vált, a települési önkormányzat jegyzője minden érintett óvodától beszerzi a gyermek rendszeres óvodába járásáról szóló igazolást. GYERMEKTARTÁSDÍJ MEGELŐLEGEZÉSE

Mikor előlegezi meg a gyámhivatal a gyermektartásdíjat?

A tartásdíj megelőlegezésére akkor kerülhet sor, - ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította és a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, - a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást, nyújtani, feltéve, hogy a gyermek családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét (2009. január 1-től 57.000,- Ft,).

Mely esetekben nem kerülhet sor a tartásdíj megelőlegezésére?

Akkor, ha a tartásdíj fizetésére kötelezett: - külföldi tartózkodási helye ismeretlen vagy lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj érvényesítésére nincs nemzetközi szerződés és viszonosság sem áll fenn, - a jogosulttal közös háztartásában él, - ha a tartásdíj megtérülésére nincs remény, illetve - lejárt tartásdíj esetében.

ÉTKEZÉSI TÉRÍTÉSI DÍJKEDVEZMÉNY

Ki jogosult és milyen mértékű étkezési térítési díj-kedvezményre?

Gyermekétkeztetés esetén - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, az 1-6. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, - fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, gyermek az intézményi térítési díj 100%-át - a fentiek alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át - három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulói szerződése alapján már jogosult. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve - ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben - a nevelési-oktatási intézmény vezetője - a fenntartó által megállapított szabályok keretei között - a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg.

Kit lehet a normatív kedvezmény megállapításához háztartásban élőként kell figyelembe venni?

közös

Megállapíthat-e a gyámhivatal annál alacsonyabb összeget annál, mint amit a bíróság határozata tartalmaz?

- a tizennyolc éven aluli, - a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint - az életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermekeket.

51

52

Igen, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja. A megelőlegezett összeg azonban ez esetben sem lehet kevesebb a bíróság által megállapított összeg 50 százalékánál.

INGYENES TANKÖNYVELLÁTÁS Ki jogosult normatív alapon tankönyvre?

Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki - tartósan beteg - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, - pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) - három vagy többgyermekes családban él, - nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló.

Ki után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény?

A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után.

Hogyan kell igazolni a jogosultságot?

A normatív kedvezményre való jogosultságot a tartósan beteg, három-vagy többgyermekes családban élő gyermek esetén, nagykorú és saját jogán családi pótlékban részesülő személy esetén a hasonló jogcímen folyósított családi pótlékról – a családtámogatási kifizetőhely által – kiállított igazolással , illetve ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt, szakorvosi igazolással. - Sajátos nevelési igényű gyermek esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozattal kell igazolni.

Mikor kell az igényt bejelenteni?

Az igényjogosultságot az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni. Ha a bejelentés későbbi időpontban történik – beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek 53

kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával köteles az igényt teljesíteni.

GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekek napközbeni ellátása

A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését szervezik meg azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára biztosítják, - akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, - akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, - akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően - különösen bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, óvodában, iskolai napköziben.

Bölcsőde

A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. A bölcsőde végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátás keretében a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. A bölcsődei felvétel során előnyben részesítik azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más 54

törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

Családi napközi

A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást.

Házi gyermekfelügyelet

A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.

Iskolai napközis foglalkozás

A napközis, foglalkozásokat oly módon szervezik meg, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az első négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik-nyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra, áll rendelkezésre.

A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani.

Óvoda

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, mely ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be.

55

56

V. GYERMEKEK UTÁNI ELLÁTÁSOKBAN RÉSZESÜLŐK KEDVEZMÉNYEI ÉLETKEZDÉSI TÁMOGATÁS (BABAKÖTVÉNY) 2006. január 1-jétől a Magyar Köztársaság valamennyi újszülött polgára számára támogatást nyújt, amely arra szolgál, hogy a nagykorúság kezdetén, vagyis a 18. életév betöltése után könnyebb legyen a fiatalok életkezdése, akár a továbbtanulás, pályaválasztás, akár az otthonteremtés és a családalapítás esetén.

Ki jogosult a babakötvényre?

A babakötvényre minden 2005. december 31. után született, magyar állampolgárságú és magyarországi lakóhellyel rendelkező gyermek jogosult, amely alapján meghatározott összegű állami támogatást kap. A gyermek nevére szóló befektetési számlán elhelyezett induló összeg az évek során a szülők az állam által támogatott megtakarításaival egészülhet ki.

Milyen mértékű az állami támogatás?

A támogatásra jogosító babakötvény összege 2009-ben született gyermekek esetén gyermekenként 42.500,- Ft. Ezen felül az alacsonyabb jövedelmű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok gyermekei, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek a 7. és 14. életévük betöltésekor további 44.600-44.600,- Ft-ra jogosultak.

Hogyan igényelhető a babakötvény?

A Kincstár a születés hónapját követő 10 munkanapon belül hivatalból értesül a gyermek születéséről, majd ezt követően 8 munkanapon belül a gyermek nevére kincstári számlát nyit, amelyen a gyermeknek járó állami támogatásokat és azok kamatait nyilvántartja. A kincstári számla megnyitásáról a Kincstár a szülőknek levelet küld. A szülő Start-számlát nyithat a gyermek nevére valamely banknál vagy befektetési szolgáltatónál. A Start-számla megnyitásához a szülőnek igazolnia kell, hogy - a családi pótlékot a nevére folyósítják, továbbá - be kell mutatnia a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és - a gyermek adóigazolványát, illetve - engedélyt kell adni a számlavezető pénzintézetnek arra, hogy a gyermek adatait a Start-számlával kapcsolatos ügyintézéshez nyilvántartsa. 57

(Az adóigazolványt az APEH állítja ki, és megküldi a szülő részére)

Megnyitható-e a Start-számla az adóigazolvány kiváltása nélkül is?

A Start-számla a gyermek adóigazolványának kiváltása nélkül is megnyitható, ha a szülő felhatalmazást ad, hogy a gyermek adóazonosító jelét a Kincstár megküldje a számlavezetőnek. A számlanyitásról a bank vagy befektetési szolgáltató értesíti a Kincstárat, amely ez alapján a szülő által nyitott Start-számlára utalja az állami támogatást.

Meddig lehet a Start-számlát megnyitni?

A Start-számlát nemcsak közvetlenül a gyermek születése után, hanem bármikor később is meg lehet nyitni. Ebben az esetben a saját számla létrehozásáig a gyermeknek járó állami támogatás a kincstári számlán marad, és a Kincstár évente az ötéves állampapír hozamával megegyező mértékű kamatot ír jóvá a számlán levő összeg után. Ha a szülő végül megnyitja a Start-számlát, a Kincstár az addig a kincstári számlán összegyűlt összeget átutalja.

Hogyan gyarapítható az állami támogatás?

A Start-számlán lévő összeg gyarapítására minden évben be lehet fizetni meghatározott összeget, amely után további állami támogatás jár. Befizető lehet a szülő vagy bármely magánszemély. Befizetéseik együttes összege legfeljebb évenként 120.000,- Ft lehet. A magánszemélyek befizetései után járó állami támogatás mértéke: - általános esetben a befizetett összeg 10 %-a, de legfeljebb évi 6.000,- Ft; - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok gyermekei esetében a támogatás a gyermek számlájára befizetett összeg 20%-a, évente legfeljebb 12.000,- Ft; - Start-számla átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek részére is nyitható. Ők az évi 12.000,- Ft állami támogatást akkor is megkapják, ha nincs, aki befizessen a számlájukra. A Start-számlára a települési önkormányzatok is befizethetnek, befizetéseik után azonban állami támogatás nem jár.

Mikor használható fel a babakötvény?

A gyermek számláján elhelyezett összegek - állami támogatás, szülői megtakarítások - illetve ezek hozama legkorábban a gyermek 18. életévének betöltését követően vehetők fel. 58

VI. A TARTÓSAN BETEG, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYERMEKEK UTÁN MEGÁLLAPÍTHATÓ ELLÁTÁSOK − − − − −

Ápolási díj Magasabb összegű családi pótlék Gyermekgondozási segély Étkezési térítési díjkedvezmény Ingyenes tankönyvellátás

ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú személy részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Ki jogosult ápolási díjra?

Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – az a hozzátartozó, aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló − súlyosan fogyatékos (korhatár nélkül), vagy − tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díj összege nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2009. január 1-től 28.500,- Ft).

Ki állapítja meg az ápolási díjat?

Az ápolási díjat az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.

Méltányosságból lehetőség van az ápolási díj megállapítására?

A települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi. A díj összege nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (2009. január 01-től 22.800,- Ft).

Mely esetben lehet emelt összegű ápolási díjat megállapítani?

összegű ápolási díjat állapít meg, mely azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-val (2009. január 1-től 37.050,- Ft) Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes − étkezni, vagy − tisztálkodni, vagy − öltözködni, vagy − illemhelyet használni, vagy − lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében a fentiek közül legalább három egyidejűleg fennáll. A települési önkormányzat jegyzője a fenti feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt.

A gyermekgondozási segély folyósítása alatt lehet-e ápolási díjat megállapítani?

Amennyiben a tartósan beteg gyermek után a szülő gyermekgondozási segélyben részesül, annak folyósítása alatt egyidejűleg kérheti az ápolási díj megállapítását, ha a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos a gyermek állapota szerint fokozott ápolást igényel. Ebben az esetben a gyermekgondozási segély összegét kiegészítik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ig.

Hogyan állapítják meg az ápolási díj összegét?

Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az a fenti összegek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete (ha a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás összege alacsonyabb, mint az ápolási díj összege). Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

Az ápolási díj folyósításának időtartama munkaviszonynak minősül?

Nem. Az ápolási díj folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, mivel a folyósított összegből 9,5% nyugdíjjárulékot vonnak.

A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére emelt 59

60

Milyen iratokat kell mellékelni az ápolási díj megállapítása iráni kérelemhez?

Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt − súlyosan fogyatékos, vagy − tartósan beteg, és arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. A háziorvos az igazolás arról, hogy az ápolt tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személy − az orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy − a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy − a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. A háziorvos a súlyos fogyatékosság tényéről szóló igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.

Az ápolási díj megállapítása szempontjából ki minősül tartósan betegnek? Tartósan betegnek minősül az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

Az ápolási díj megállapítása szempontjából ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?

Nagykorú személy esetén súlyosan fogyatékos személynek minősül az, aki − segédeszközzel, vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló-életmód folytatására képes, − hallásvesztesége oly mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel nem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, − értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévet megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál 61

nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervezív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9), − mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban (141/2000. (VIII. 9.) Kormányrendelet) meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul.

Mi a teendő, ha az ápolást végző hozzátartozó nem ért egyet a háziorvos igazolásával?

Ha az ápolást végző hozzátartozó nem ért egyet a háziorvos igazolásával, annak felülvizsgálatát kérheti az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől, a tartós betegség fennállásáról, illetve a tartós gondozás fennállásáról szóló szakvélemény felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézménytől. (Ez a lehetőség az önkormányzatot is megilleti.)

Mely esetekben nem lehet az ápolási díjat megállapítani?

Nem jogosult a díjra a hozzátartozó, ha • az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha − a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy − az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy − az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, 62

• az ápoló − rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak, − szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, − keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,

Mely esetekben kell megszüntetni az ápolási díj folyósítását?

Meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását, ha − az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, − az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, − az ápolt személy meghal, − az ápolást végző, vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták, − a jogosultságot kizáró körülmény következett be. Az ápolt személy halála esetén a halál időpontját követő harmadik hónap első napjától szüntetik meg az ellátás folyósítását. 2006. január 1-től, ha súlyosan fogyatékos beteget ápoló személy részére saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást (öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj) állapítanak meg, továbbra is jogosult az ápolási díjra, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapítása időpontjában több mint tíz éve folyósítják.

- gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá - az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

A gyógyszerkeret

- a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből (legfeljebb havi 12.000,- Ft) és - az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretből (legfeljebb évi 6.000,- Ft) tevődik össze Ha az egyén rendszeres gyógyszerköltsége a havi 1.000,- Ft-ot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra Azok a közgyógyellátottak, akiknek nincs krónikus betegségük, gyógyszertámogatásra nem jogosultak, de az egyéb ellátásokat, (pl. gyógyászati segédeszköz) továbbra is igénybe vehetik.

KÖZLEKEDÉSI TÁMOGATÁS A súlyosan mozgáskorlátozott gyermek egy éves kora után kérhető a közlekedési támogatás megállapítása a helyi önkormányzat jegyzőjétől. A kérelemhez mellékelni kell a gyermekorvos szakvéleményét a közlekedőképesség minősítéséről, valamint a család jövedelmi igazolásait. A kérelmet minden év április 30-ig kell a jegyzőhöz benyújtani. A támogatás összege 7.000,- Ft/év.

GÉPKOCSI-SZERZÉSI TÁMOGATÁS Ki után kérhető gépkocsi-szerzési támogatás?

Amennyiben a gyermek betegsége miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, alanyi jogon jogosult a közgyógyellátásra. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott - járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig,

Szerzési támogatásra való jogosultsága állapítható meg annak a személynek, - aki a vele közös háztartásban elő 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, ha a szállítás a gyermek tanulói jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt, valamint - aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, és - akinek családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 01. napján érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegében 2,5-szeresét nem haladja meg - aki saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára, vagy súlyos mozgáskorlátozottságára tekintettel a kérelem benyújtását megelőző hét

63

64

KÖZGYÓGYELLÁTÁS

éven belül nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjárműbehozatali vámmentességben, - gyógykezelésnek a havi legalább két alkalommal a súlyos mozgáskorlátozott személy egészsége megőrzése miatt gyógyító intézetbe történő szállítása, - intézményi ellátásnak a személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermek habilitációját, rehabilitációját, fejlesztő foglalkoztatását szolgáló egyéb intézmény – gondozás, nevelés, oktatás céljából történő – rendszeres látogatása minősül.

Meddig kell a kérelmet benyújtani?

A kérelmet a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjénél, minden év április 30-ig.

Milyen összegű a gépkocsi szerzési támogatás?

Személygépkocsi szerzési támogatás a belföldi kereskedelmi forgalomban történő 3 millió forintot meg nem haladó fogyasztói árú, legfeljebb 1610 cm3 lökettérfogatú benzinüzemű, illetve legfeljebb 2000 cm3 löket-térfogatú dízelüzemű személygépkocsi, vagy a megyei (fővárosi) rehabilitációs főorvos javaslata alapján a segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, illetőleg a járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén a vételárhoz valamint a Szociális és Foglalkoztatási Hivatal előzetes engedélyével a külföldről behozandó, a fentieknek megfelelő személygépkocsi, illetőleg segédmotoros rokkantkocsi vagy kerekesszék magyarországi forgalomba helyezésével kapcsolatos költségének megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás. A támogatás mértéke a vételár, illetve a forgalomba helyezéssel kapcsolatos költségének 60%-a, legfeljebb azonban 300.000,- forint.

PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY Ki után igényelhető a Parkolási Igazolvány?

Az után a gyermek után igényelhető, aki vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, autistának minősül, s e betegségek fennállása miatt magasabb összegű családi pótlékban részesül. Az igazolvány a lakóhely szerint illetékes okmányirodánál igényelhető.

65

Utazási költségtérítés A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint a fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár.

Milyen mértékű az utazási költségtérítés?

Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott - a helyközi járatokon érvényes, a biztosított által igénybe vehető, a személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott kedvezmény összegével csökkentett legolcsóbb díjtételű menetjegy árával. A hely-és pótjegyek árához nem jár utazási költségtérítés. Azt a biztosítottat, aki a beutalásra jogosult orvos döntése alapján betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem tud, melynek tényét és indokát a beutalásra jogosult orvos az utazási utalványon feltünteti - utazási költségtérítésként kilométerenként 10,5 forint illeti meg. Ugyanilyen mértékű kedvezmény illeti meg egy kísérőjét is a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költségei (oda-és visszaút) megtérítésére. Az útvonal hosszának meghatározásánál az adott viszonylatban legrövidebb távon közlekedő tömegközlekedési eszköz útvonalát kell figyelembe venni.illeti meg Az utazási utalvány kiállítására a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője jogosult. Az említett szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon igazolja. 2008. július 1-jétől a költségtérítés mértéke kilométerenként 21,- Ft. Ettől az időponttól azonban a kísérőt nem illeti meg a költségtérítés.

UTAZÁSI KEDVEZMÉNY Ki jogosult az utazási kedvezményre?

Utazási kedvezmény igénybevételére jogosult: - Korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel az a személy, aki vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, a Magyar Államkincstár Igazgatósága által kiállított hatósági bizonyítvány alapján, továbbá - korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel a fenti személlyel együtt utazó személy. 66

Ki állatja ki az utazási kedvezményre jogosító hatósági bizonyítványt?

A Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága a magasabb összegű családi pótlék, megállapításával egyidejűleg hatósági bizonyítványt állít ki az utazási kedvezmények igénybevétele céljából. A már magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek, illetve annak, aki után a magasabb összegű családi pótlék megállapításra került, kérelemre a Magyar Államkincstár Igazgatósága kiállítja a hatósági bizonyítványt. Az utazási kedvezmény mértéke Kedvezmények a helyközi közlekedésben jegy- bérletkedvez- kedvezmény mény (vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbuszközlekedés, kompés révközlekedés) [%] Fogyatékos személyek utazási kedvezménye vak személy hallássérült személy a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek, valamint a súlyosan fogyatékos személy a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek, valamint a fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vak személy és hallássérült személy 1 fő kísérője

67

Kedvezmények a helyi közlekedésben bérletkedvezmény (helyi közúti és kötöttpályás közlekedés)

A MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉKRA JOGOSÍTÓ BETEGSÉGET VAGY FOGYATÉKOSSÁGOT MEGÁLLAPÍTÓ IGAZOLÁS KIADÁSÁRA JOGOSULT SZAKORVOSOK A) 1. Anyagcsere és endokrin betegségek A) 2. Anyagcsere és gasztroenterológiai betegségek B) Kardiológiai betegségek C) Vesebetegségek D) Immunpathológiai kórképek E) Haematológiai kórképek F) Rosszindulatú daganatok, illetve leukémiák G) Pulmonológiai kórképek H) Neurológiai betegségek I) Bőrgyógyászati betegségek

Gasztroenterológiai szakorvos Kardiológiai szakorvos Nephrológus, urológus szakorvos Speciális szakorvos Haematológiai szakorvos Gyermek leukémia- és tumorcentrumok szakorvosa Gyermekpulmonológiai szakorvos Gyermekneurológiai szakorvos Bőrgyógyász, gyermekbőrgyógyász szakorvos Speciális szakorvos

J) Egyéb krónikus betegségek, illetve fejlődési rendellenességek K) Érzékszervi fogyatékosságok [%]

90 90

90 90

100 100

90

90

100

90

-

100

Szemész, illetve fülész, audiológus szakorvos Speciális szakorvos Különböző szakértői bizottságok szakorvosai Speciális szakorvos Speciális szakorvos Érintett szakorvosok

L) Mozgásszervi fogyatékosságok M) Értelmi fogyatékosság N) Pervazív fejlődési zavarok O) Psychiátriai betegségek P) Többszörös és összetett betegségek Q) Neonatológiai utóképek

Neonatológus szakorvos

68

FELHASZNÁLT JOGANYAG Ellátás Családi adókedvezmény

Jogszabály 1995. évi CXVII. tv. 40.§ 1998. évi LXXXIV. tv. 29-33.§ 1997. évi LXXXIII.tv. 40-42.§ 1997. évi LXXXIII. tv. 42/a-d.§ 1998. évi LXXXIV. tv. 20-28.§ 1998. évi LXXXIV. tv. 7-8.§

Anyasági támogatás Terhességi-gyermekágyi segély Gyermekgondozási díj (GYED) Gyermekgondozási segély (GYES) Családi pótlék Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, Pénzbeli támogatás, Óvodáztatási támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás,Pótlék Tankönyvtámogatás Közgyógyellátás Utazási költségtérítés

1997. évi XXXI. tv. 19-20.§ 28.§

2001. évi XXXVII. tv. 1993. évi III. tv. 1997. évi LXXXIII. tv. 164/1995. (XII.29.) Korm. rendelet 2004. évi CXXIII. törvény 1992. évi XXII. törvény 1992.évi XXII. Törvény 1993. évi III. törvény

Személygépkocsi-szerzési támogatás Babakötvény Gyermekek után járó pótszabadság Apáknak járó munkaidőkedvezmény Ápolási díj

69