TÁJÉKOZTATÓ. a 2014. évi adó és egyéb jogszabályváltozásokról (2013. évi CC. törvény) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (módosító törvény 1–20. §-ai)
Családi kedvezmény A módosítás a családi kedvezmény közös igénybevételének módját rendezi, abban az esetben, ha a családi pótlékra 50–50%-ban jogosultak. A közös gondozás alatt álló gyermek mindkét családban kedvezményezett eltartottnak minısül. Az utána érvényesíthetı kedvezmény nagysága attól függ, hogy az egyes családokban hány eltartott van. Az eltartotti létszámhoz kapcsolódó kedvezmény 50 százalékára jogosultak a szülık külön – külön. Például a szülık különválását követıen az anyuka és az apuka is egyedül él és nevelnek közösen egy iskolás gyermeket, akkor a fejenként érvényesíthetı családi kedvezmény összege maximum 31 250 forint.
Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakhoz kapcsoló kedvezmény változása Továbbra is lehetıség lesz az önkéntes pénztártagok a saját befizetésükre, illetve az adóköteles jogcímen az egyéni számlán jóváírt összeg meghatározott százalékáról rendelkezni az egyéni számlára történı utalásról. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy legyen az összevont adóalapba tartozó jövedelem után adófizetési kötelezettség. 2014-tıl a rendelkezés az adóról formában érvényesített kedvezmény éves összege egységesen legfeljebb 150 000 forint lehet.
Nyugdíjbiztosítási szerzıdésekhez kapcsolódó rendelkezési jogosultság 2014-tıl a nyugdíjbiztosítási szerzıdés (Szja tv. 3. § 93. pontja) szerzıdıjét rendelkezési jogosultság illeti meg az összevont adóalapja utáni, adókedvezményekkel csökkentett adója terhére. A rendelkezés alapja a szerzıdı és/vagy más magánszemély által befizetett adómentes, valamint az összevont adóalap részeként adóköteles díj. A kedvezmény összege az elızıek szerinti díj (bármely EGT tagállamban letelepedett biztosítónak fizetett) együttes összegének 20 százaléka, de legfeljebb 130 ezer forint lehet évente. A rendelkezési jogosultság csak az adóhatósági közremőködés nélkül elkészített adóbevallásban gyakorolható. A rendelkezési jogot csak a 2013. december 31-e után megkötött nyugdíjbiztosítási szerzıdések után fizetett díj után lehet alkalmazni. A rendelkezési jogát fı szabály szerint a csak az a magánszemély gyakorolhatja, aki a nyilatkozat megtételekor nyugdíjbiztosítási szerzıdés szerzıdıje. Kivétel vonatkozik arra a magánszemélyre, aki nyugdíjszolgáltatásra tekintettel nem rendelkezik már nyugdíjbiztosítási szerzıdéssel. Ebben az esetben az állami adóhatóság a kiutalni kért összeget a magánszemély által megjelölt számlára vagy lakcímre utalja.
A rendelkezési jog gyakorlásával összefüggı közös szabályok Ha a magánszemély önkéntes pénztári, nyugdíj-elıtakarékossági és nyugdíjbiztosítási rendelkezést is tesz, akkor az összevont adóalap adójának terhére átutalni kért összeg együttesen sem haladhatja meg a 280 ezer forintot. Ha az önellenırzés vagy adóhatósági ellenırzés következtében az összevont adóalap adókedvezmények levonása utáni adója oly módon lecsökken, hogy az nem nyújt fedezetet az átutalt
összegre, akkor a különbözetet az adóhatóság személyi jövedelemadóként írja elı. Nem kell elıírni az 5 ezer forintot meg nem haladó különbözetet.
Az egyéni vállalkozókat érintı módosítások 2014. január 1-jétıl a szoftvertermékek is kisvállalkozói kedvezményre jogosítanak. A 2013. december 31-ét követıen megkötött hitelszerzıdések alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, elıállításához igénybe vett hitel kamatának legfeljebb 60%-a (2013. december 31-éig 40%) vehetı igénybe kisvállalkozói adókedvezmény címén.
Az ingatlan, vagyoni értékő jog értékesítésébıl származó jövedelem adókötelezettségét érintı változások 2014-tıl a vagyoni értékő jog értékesítésébıl származó jövedelem is csökkenthetı lesz a szerzést követı hatodik évtıl évente 10–10 százalékkal, így a szerzés évét követı 15. évben történı értékesítésnél a vagyoni értékő jog értékesítésébıl származó jövedelem után nem keletkezik adófizetési kötelezettség. A termıföld értékesítésébıl származó jövedelem 200 ezer forintot meg nem haladó rész adómentessége nem függ az értékesítı összes jövedelmének a nagyságától. A 200 ezer forintot meg nem haladó részre jutó mentesség megilleti a magánszemélyt akkor, ha a termıföldet regisztrációs számmal rendelkezı olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként vagy mezıgazdasági ıstermelıként legalább 5 évig hasznosítja, vagy regisztrált mezıgazdasági vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt legalább 10 évre a vállalkozásnak bérbe adja. A 200 ezer forintos mentességre vonatkozó jövedelem-korlátot már a 2013-as adóévrıl szóló bevallásban sem kell figyelembe venni.
Az adómentességet érintı változások 2014. január 1-jétıl adómentes vissza nem térítendı lakáscélú támogatásnak minısül a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel elengedése mellett az is, ha a munkáltató korábbi munkáltatótól vagy hitelintézettıl felvett lakáscélú hitel törlesztéséhez nyújt segítséget a munkavállalója részére. A támogatás ez esetben is akkor lesz adómentes, ha a lakás méltányolható lakásigény, hitelintézeten vagy a kincstáron keresztül nyújtják, a támogatás nem haladja meg a vételár vagy az építési költség 30 százalékát és öt évente az 5 millió forintot. 2014. január 1-jétıl a sportrendezvényre szóló belépıjegy, bérlet juttatása értékhatártól függetlenül adómentes, míg a kulturális szolgáltatás juttatása 50 ezer forintot meg nem haladó értékben adómentességet élvez. Ha a kifizetı független fél részére nyújt szolgáltatást az Európai Unió által meghirdetett pályázati célnak megfelelıen, akkor az Unió valamely pénzügyi alapja vagy a költségvetés terhére elnyert forrásból finanszírozott juttatás adómentes lesz. A közüzemi szolgáltató által elengedett tartozás adómentes, ha az adós és vele közös háztartásban élı hozzátartozójának a nyilatkozattétel hónapját megelızı három hónapban az egy fıre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét és az azonos helyzetben lévıket illetıen az egyenlı elbánás elvét tartsák szem elıtt. A rendelkezést a 2013. január 1-jétıl elengedett követelésekre is alkalmazni lehet. Adómentesnek minısül a jövı évtıl a pénzügyi szolgáltatásból, a kiegészítı pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy az azt kiegészítı szolgáltatásból, biztosító biztosítási szolgáltatásából származó, a 20 000 forintot (eddig 10 000 forintot) meg nem haladó követelés elengedése akkor, ha mindezek követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszőnik. A módosított rendelkezéseket a 2013. január 1-jétıl elengedett követelésekre is alkalmazni lehet. Adómentes lesz a pénzügyi intézmény által elengedett pénzkölcsön nyújtásából származó követelés, ha a követelés elengedésére az azonos elbánás elvének betartása mellett a pénzügyi intézmény belsı szabályzatában foglaltaknak megfelelıen kerül sor, és az elengedés egyezség eredménye. A
rendelkezés nem tesz különbséget a deviza és forint alapú, illetve a lakóingatlant terhelı jelzáloggal biztosított vagy a nélküli hitelek között.
A tartós befektetésbıl származó jövedelemmel kapcsolatos változások A módosítást követıen nem minısül a lekötési idıszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplı értékpapír átalakítása, kicserélése akkor, ha az átalakítást, kicserélést követı 15 napon belül lekötési nyilvántartásba kerül, illetve ha a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírt zártkörővé alakítják át, és a magánszemély az ıt megilletı vagyonhányadra tekintettel megszerzett pénzösszeget annak kifizetését követı 15 napon belül lekötési nyilvántartásba helyezi.
A kamatjövedelmet érintı változások A 2014. január 1-jétıl, ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény), amelybıl az adó levonása nem lehetséges, adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,19-szerese vagy – ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli – 1,28-szorosa. A bruttó kamatjövedelembıl kell az adót megállapítani és a nettó kamatjövedelemnek megfelelı értékő tárgynyereményt átadnia, így a magánszemélynek további adókötelezettsége ezzel összefüggésben nem jelentkezik.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (módosító törvény 21–34. §-ai)
Adóalap-korrekciós tételek 1. 2014-tıl az adózónak – döntése szerint – nem kell alkalmaznia az adólap-növelı tételt és az önellenırzésre vonatkozó rendelkezést, ha a – számvitelben – nem jelentıs összegő hibát a feltárás adóévrıl szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentıs összegő hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentıs hiba összegét. Nem változott, hogy ha az önellenırzés során megállapított, adóévi bevételként elszámolt összeggel a feltárás évében csökkenthetı az adóalap, ugyanakkor a hibát az eredeti idıszak bevallásának önellenırzésével kell rendezni. 2. Az adózó választása szerint csökkentheti az adózás elıtti eredményét a társasági adó törvény hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségére tekintettel megállapított – és a kapcsolt vállalkozás által nem érvényesített – összeggel, feltéve, hogy a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsolódjon az adózó és a kapcsolt vállalkozása vállalkozási tevékenységéhez. A bejelentett részesedés minimális mértéke 10 százalékra csökken, aminek bejelentésére nyitva álló határidı 75 napra emelkedik (2013-ig 60 nap). 3. Kisvállalkozási beruházási kedvezményt 2014-tıl a szoftvertermékek felhasználási jogára is érvényesíteni lehet, amelyeket számviteli szempontból az immateriális javak között, vagyoni értékő jogként (és nem szellemi termékként) kell kimutatni. Az adóalap kedvezmény mértéke nem változik, azaz a tárgyévi beruházás és a szoftertermékek bekerülési értéke, de maximum az adózás elıtti eredmény, de legfeljebb 30 millió forint. 4. Beolvadás esetén a jogutód elsı alkalommal már a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás elıtti eredményét csökkentheti a jogelıdnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával, azaz az elhatárolt veszteséggel. 5. Apport szolgáltatása esetén akkor kell a kapcsolt vállalkozások egymás közötti, a szokásos piaci ártól eltérı áralkalmazása miatti korrekciós tételekre figyelemmel lenni, ha az apport szolgáltatója
többségi befolyással rendelkezıvé válik, vagy a jegyzett tıke emelése során a többségi befolyással rendelkezı szolgáltatja az apportot. 6. 2014-tıl a jegyzett tıkén felüli a tıketartalékba elszámolt nem pénzbeli hozzájárulással történı teljesítését, emelését is figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott szokásos piaci ár alkalmazása során.
Adókedvezmények 1. Kis- és középvállalkozásnak minısülı adózó a 2014-tıl megkötött hitelszerzıdések alapján a beruházási kölcsön kamatának 60 százalékáig vehet igénybe adókedvezményt (6 millió forintos maximum, de legfeljebb a számított adó 70%-áig). 2. A filmalkotás és az elıadó-mővészeti szervezet támogatója továbbra is a támogatási igazolás alapján vehetı igénybe. Változás, hogy a 2013. december 31-ét követıen nyújtott támogatások esetén az adókedvezmény nem a juttatás adóéve és az azt követı három adóév adójából vehetı igénybe, hanem a támogatás adóéve és az azt követı hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából (tehát maximum hét évig). E támogatások adókedvezményének érvényesítése esetén is bevezetésre kerül az ún. kiegészítı támogatás intézménye, amely az adókedvezményre jogosító támogatási igazolásban meghatározott összeg 10, illetve 19 százalékkal számított értékének legalább 75 százaléka. A kiegészítı támogatás nem minısül a vállalkozás érdekében felmerülı ráfordításnak (növeli az adó alapját), és azt adókedvezményként sem lehet igénybe venni. 3. A látvány-csapatsport támogatása esetében is kiterjesztésre kerül az adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló idı, így a támogatás adóéve, és az azt követı adóévek adójából, de legutoljára a támogatás naptári évét követı hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából vehetı igénybe a kedvezmény. E módosítást 2013. november 30-át követıen nyújtott támogatásra alkalmazni lehet. 2014. január 1-tıl nyújtott támogatás tekintetében az adózó dönthet, hogy a kiegészítı sportfejlesztési támogatást a támogatási igazolás szerint támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy a megfelelı sportágban mőködı sportszervezet (sportiskola, amatır sportszervezet, hivatásos sportszervezet), vagy közhasznú alapítvány részére utalja át. A MOB támogatása esetén változatlanul részére kell a kiegészítı sportfejlesztési támogatást is utalni.
Egyéb változások 1. A törvény korábban is úgy rendelkezett, hogy az adózás elıtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz beszerzése, elıállítása alapján a felhasznált fejlesztési tartalék összegét. Az értékcsökkenési leírás a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától folytatható. A 2014tıl az üzembe helyezés idıponttól az adott eszköz elszámolt értékcsökkenésnek minısülı összeget meghaladó bekerülési értéke az általános szabályok szerint, azaz a teljes bekerülési értékre vetített kulccsal számítva számolható el. 2. Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület és a köztestület nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetek adóalapjának megállapítására vonatkozó rendelkezéseket abban az adóévben, amelyben elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységő civil szervezetnek minısül. Ebben az esetben az általános szabályok szerint kell az adóalapját megállapítani. A közhasznú nonprofit gazdasági társaság esetében a közhasznú jogállás megszőnésére elıírt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az adóévben, amelyben elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységő szervezetnek minısül, ilyenkor növelnie kell az adózás elıtti eredményét az ún. nyilvántartott adómentesen képzett saját tıke összegével. A civil törvény értelmében azon szervezet minısül elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységőnek, amelynek éves összes bevételének legalább hatvan százaléka gazdasági-vállalkozási tevékenységbıl származik. 3. A vállalkozás érdekében felmerülı költségnek minısül 2014-tıl az éttermi szolgáltatás igénybevétele akkor is, ha a szolgáltatás igénybevevıje csak az ellenérték bankkártyával, hitelkártyával történı kiegyenlítése kapcsán kibocsátott nyugtával rendelkezik, és azt reprezentációs célból vegyék igénybe.
4. Az ingatlannal rendelkezı társaság fogalma módosul, azaz a beszámolóban kimutatott eszközök piaci értéke helyett a mérlegfordulónapi könyv szerinti értéket kell vizsgálni a belföldön fekvı ingatlan-érték 75 százalékon felüli arányának meghatározásakor.
AZ EGYSZER ŐSÍTETT KÖZTE HERV ISELÉS I HOZZÁJÁRULÁSRÓL SZÓLÓ 2005. ÉVI CXX. TÖRVÉNY (módosító törvény 37. §) 2014. január 1-jétıl a törvénymódosítás lehetıvé teszi, hogy azon magánszemélyek is választhassák az ekho szerinti adózást, aki nem országos sportági szakszövetséggel vagy országos sportági sportszövetséggel állnak jogviszonyban, hanem a sportról szóló törvényben meghatározott egyéb sportszövetséggel. Az új szabályok szerint azon magánszemélyek is választhatják az ekho szerinti adózást, akik szabadidısport szövetségekkel, fogyatékosok sportszövetségeivel, diák-és fıiskolai, egyetemi sportszövetségekkel állnak jogviszonyban.
A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJÁRÓL ÉS A KISVÁLLALATI ADÓRÓL SZÓLÓ 2012. ÉVI CXLVII . TÖRVÉNY (módosító törvény 41–51.§-ai)
Kisadózó vállalkozások tételes adója 2014. január 1-jétıl nem minısül fıállású kisadózónak az a személy, aki egyidejőleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha a foglalkoztatás idıtartama a 36 órát eléri. Továbbá nem minısül fıállásúnak a kisadózó magánszemély, ha más vállalkozásban fıállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, ideértve azt is, ha más vállalkozásban fıállású kisadózónak minısül. Fontos változás, hogy a fıállású kisadózó magasabb összegő tételes adó fizetését választja. E választás alapján a fizetendı adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint, az ellátások számításának alapja így 136 250 forint lesz. A Tbj. változása miatt, amennyiben a fıállású kisadózó egyéni vállalkozó tevékenysége szünetel, a tételes adót nem kell megfizetnie, így szünetel a biztosítása is abban a hónapban. A tevékenységet év közben kezdı vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejőleg teljesítheti, az adóalanyiság a nyilvántartásba vételének napjával vagy a létesítı okirat ellenjegyzésének napjával, de legkorábban 2013. január 1-jén jön létre. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy fıállású kisadózónak minısül-e, illetve arról, hogy magasabb összegő tételes adót megfizetését választja. A kisadózó vállalkozás nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más személy adatairól a naptári évben megszerzett, kisadózó vállalkozás bevételének minısülı összegrıl, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Azt a bevételt, amelyrıl a kisadózó vállalkozás nem számlát állít ki, nem kell figyelembe venni. Változás, hogy annak a kisadózó vállalkozásnak nem kell külön bevételi nyilvántartást vezetnie, aki a bevételeit a nyugták, számlák teljes körő megırzésével teljesíti. A rendelkezést a 2014. január 1-jét követıen megszerzett jövedelemre, adókötelezettségre kell alkalmazni. Amennyiben az egyéni vállalkozók az szja szerinti adózásból a kata hatálya alá lépnek, kötelesek a készleteik értékét megállapítani. 2014. január 1-jétıl ezt a készletértéket a kisadózó vállalkozás bevételének tekinti a törvény, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét megszünteti. A módosítás során az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkenti az az eredménytartalék, jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék, ami akkor keletkezett, amikor a vállalkozás kettıs könyvvezetést választó, Eva hatálya alá tartozó adóalany volt. A rendelkezés a 2013. évi adó megállapítása során is alkalmazható. Módosítás, hogy azok a kisadózó vállalkozások, amelyek az eva hatálya alól léptek át a kata hatálya alá, nem kötelesek bevételként figyelembe venni azt az összeget, amelyet korábban, az eva szabályai szerint leadóztak.
Kisvállalati adó Egyéni cég tagjának halála esetén özvegye, özvegy hiányában annak örököse az egyéni cég tajává válhat, feltéve, hogy valamennyi feltételnek megfelel, és a cégbíróság felé az ok bekövetkeztétıl számított 30 napon belül bejelentést tett. Az újonnan alakuló adózó választhat kiva alanyiságot. Ennek választását a módosítás következtében nem csak a gazdasági társaságok, hanem minden alapító okirattal rendelkezı személy esetén az alapító okirat közokiratba foglalásától, ellenjegyzésétıl számított 30 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatóságnak. 2014. január 1-jétıl a törvény kimondja, hogy a kata hatálya alól a kiva hatálya alá átlépık esetén a bejelentkezés feltételéül szabott 500 millió forintos értékhatárnál a kisadózó vállalkozás bevételét kell figyelembe venni.
A JÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY (módosító törvény 61–89. §-ai) A törvényben meghatározott fogalmak köre néhány új fogalommal egészül ki. A törvénymódosítás 2014. január 1-jétıl a kenıolaj fogalmát is meghatározza. A kenıolajok ömlesztett szállítására vonatkozóan a szállító személy köteles a szállítást megelızı napon legkésıbb bejelentést tenni az állami adóhatóság felé. Jövı évtıl az 5 kg-nál nagyobb tömegő PB gázpalackok belföldi nagykereskedelméhez, importáláshoz, exportálásához, más tagállamból történı behozatalához, illetve oda kiviteléhez érvényes jövedéki engedély szükséges. A cseppfolyósított gázzal kereskedık biztosíték nyújtási kötelezettsége 120 millió forintról 1 millió forintra csökken. A cseppfolyósított szénhidrogént tároló adóraktár jövedéki biztosítéka 20 millió forintra mérséklıdik. 2014. január 1-jétıl adómentesen állítható elı alkoholtermék, melyek elıállítása nem csak csak üvegdesztilláló berendezésen keresztül, hanem más típusú berendezésen is történhet. A vendéglátással foglalkozó gazdálkodók kihelyezett rendezvényeirıl visszaszállított alkoholtermék és bor tárolására a jövıben az üzlethelyiség elkülönített részében is lehetıség nyílik. Kérelmezés, és a vámhatóság engedélyezését követıen a jövıben lehetıség lesz a szeszfızdében, azaz az elıállítás helyén szeszt értékesíteni. Két dohánytermékhez, a szárított és a fermentált dohány birtokban tartásához, tárolásához, külföldrıl történı behozatalához, külföldre történı kiviteléhez, vagy bármely módon történı rendelkezéshez elızetes regisztráció szükséges. A jövıben a cigaretták kézi töltésére szolgáló elektromos készüléket csak adóraktár részére lehet értékesíteni. A termelıi dohány fogyasztásához szükséges eszközök forgalmazását csak dohányboltban, illetve elkülönített helyen lehet végezni.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (módosító törvény 90–110. §-ai)
2014. január 1-jétıl hatályos módosítások 1. Az élı sertés, továbbá egész és félsertés értékesítése 5%-os adómérték alkalmazandó, amennyiben az Áfatv. 84. §-a alapján megállapított teljesítés idıpontja 2014. január elsejére vagy azt követı napra esik.
2. Az olyan belföldön teljesített termékértékesítés is adómentes lehet, amelynél az értékesített termék a termékértékesítés teljesítését követı 90 napon belül nem hagyja el az Európai Közösség területét. Az adómentesség feltétele, hogy a termék az értékesítés teljesítését követı 360 napon belül elhagyja a Közösség területét, és ezt a tényt a terméket a Közösség területérıl kiléptetı hatóság igazolja. 3. Január 1-jétıl az Áfatv. 77. §-ában csak azok az esetek szerepelnek, amikor az adóalapot az adóalany a teljesítést követıen indokoltan csökkenti. Az adóalap csökkenésének továbbra is feltétele a visszatérített, illetve visszatérítendı összeg és az Áfatv. 78. §-a továbbra is az adóalap utólagos csökkentés feltételéül szabja a megfelelı ellenırzést lehetıvé tévı adminisztrációt. Az utólagos adóalap csökkentés eseteinek körében bekövetkezett legfontosabb változások a következık: – az adóalap utólagos csökkenésének esetei között önállóan megjelenik az Áfatv. 58. §-a szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tekintetében bekövetkezı utólagos adóalap csökkentés esete, – az adóalap utólagos csökkenésének esetköre kibıvül egy olyan esettel, amikor a teljesítést követıen harmadik személy pénz visszatérítést ad a termék vevıjének. 4. Az Áfatv. 58. §-a alá tartozó esetekben az adó alapja csökken abban az esetben is, ha visszatérítik azt az összeget, amellyel az elszámolási idıszakok egésze tekintetében megfizetett vagy megfizetendı összeg meghaladja az erre az elszámolási idıszakra vonatkozó ellenértéket. Az adóalap utólagos csökkentésének feltétele: – számlaadási kötelezettséggel járó esetben a számla megfelelı korrekciója, – számlaadási kötelezettséggel nem járó esetben az ellenérték megfelelı részének (vagy akár egészének) visszatérítése. 5. Amennyiben az adóalany vásárlásösztönzési célból pénzt térít vissza egy olyan személynek, aki azt a terméket, szolgáltatást, amelynek beszerzése, igénybevétele pénzvisszatérítésre jogosít, nem közvetlenül tıle szerezte be, vette igénybe, akkor a pénzt visszatérítı adóalany utólag azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása adóalapját csökkentheti, amelyre vonatkozóan a pénzt visszatéríti. Ehhez az alábbi feltételeknek együttesen kell teljesülnie: – a teljesítést követıen a termék vevıje, szolgáltatás igénybe vevıje pénz visszatérítésére válik jogosulttá, – a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítését követıen, az ügylet teljesítıjétıl eltérı adóalany téríti vissza a vevınek, szolgáltatás igénybe vevınek a pénzt, – a pénz visszatérítése a visszatérítı adóalany üzletpolitikájában részletesen rögzített feltételek szerint, vásárlásösztönzési célból történik, – a visszatérítendı összegnek kisebbnek kell lennie, mint a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyiségi adatának és az adott vásárlásösztönzési program keretében, bármely adóalap csökkentésre jogosító ügylet vonatkozásában az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás legalacsonyabb, adóval növelt egységárának szorzataként adódó összeg. 6. Azokban az esetekben, amikor a tárgyi eszköz tulajdonosának megváltozása az Áfatv. 17. §-ának hatálya alá tartozóként valósul meg, a tulajdonosváltozással összefüggésben a tárgyi eszköz figyelése nem szakad meg, hanem az új tulajdonosnál folytatódik, év közben megvalósuló tulajdonosváltozás esetén az eredeti és az új tulajdonosnál is végrehajtandó a tárgyi eszköz elızetesen felszámított adójára vonatkozó korrekció. Abban az esetben, ha például a tárgyi eszközt apport keretében naptári év közben szerzi meg az apportot fogadó adóalany oly módon, hogy a terméket változatlanul tárgyi eszközként használja, úgy kell tekinteni, hogy a tárgyi eszközt a szerzés évében mindkét fél a naptári év teljes idıtartamában használta, az adott naptári évre vonatkozó számítást idıarányosan kell elvégezni. 7. A módosítás értelmében a levonható elızetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezık utólagos változásának minısül a pénz visszatérítése az adóalany részére a 77. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint, ha pénz visszatérítésben részesülı adóalany részben vagy egészben adólevonásra jogosult, azon termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában, amelyre tekintettel a pénzvisszatérítést kapja. A levonható adót a pénzvisszatérítésben részesülı adóalanynak abban az adó-megállapítási idıszakban kell fizetendı adót növelı tételként elszámolnia, amelyben a pénzt visszatérítették részére.
8. Az olyan nyugtán, amely egyben az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít – mint például színházjegy, buszjegy, – a nyugta kibocsátásának kelte helyett elegendı feltüntetni azt az idıpontot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehetı.
2014. július 1-jétıl hatályos módosítások 1. Azokban az esetekben, amikor a felek a termékértékesítésrıl, szolgáltatásnyújtásról idıszakonként számolnak el, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét idıszakra állapítják meg, a teljesítés idıpontjának megállapítása július 1-jétıl az érintett idıszak utolsó napja minısül teljesítési idıpontként (jelenleg a fizetés esedékessége). Így a hatálybalépés napjától az idıszakos elszámolású ügyelettel összefüggésben fizetett elıleg kézhezvétele, jóváírása idıpontjában is adófizetési kötelezettség keletkezik. Az új szabályt azon idıszakos elszámolású ügyletek tekintetében kell alkalmazni, amelyeknél az érintett idıszak egésze és az érintett idıszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének az esedékessége is 2014. június 30-át követı idıpontra esik. (A közszolgáltatási szerzıdés alapján teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások, illetve telekommunikációs szolgáltatásnyújtások esetén a teljesítés idıpontja továbbra is a fizetés esedékessége.) 2. A nyugta nem kizárólag papíralapú, hanem elektronikus is lehet. A módosítás tartalmazza továbbá, hogy a nyugta eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát a megırzési idıszak végéig biztosítani kell. 3. Az egyes gabonák, olajos magvak értékesítésére vonatkozó fordított adózás 2018. december 31-ig meghosszabbításra került (eredetileg azt csak 2014. június 30-áig lehetett volna alkalmazni).
AZ ILLETÉKEKRİL SZÓLÓ 1990. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY (módosító törvény 120–134.§-ai) 2014. január 1-jétıl illetékmentessé válik, ha a tag lemond a megállapított, jóváhagyott osztalékból származó követelésérıl a társaság javára. Továbbá adómentes lesz a csıdegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárás során megvalósuló követelés elengedéssel szerzett jövedelem. A vagyonszerzést követı 30 napon belül mindkét esetben bejelentést kell adni az állami adóhatósághoz. A módosítás szigorít a térítésmentes eszközátruházás keretében történı vagyonszerzés mentességi szabályain. 2014-tıl a mentesség nem alkalmazható, ha a vagyonszerzıt olyan államban jegyezték be, vagy üzletvezetésének helye olyan államban található, ahol a társasági adó, vagy annak megfelelı adó mértéke nem éri el a 10%-ot. 2014-tıl a módosítás hatályon kívül helyei a vagyonközösség megszüntetésére vonatkozó részletszabályokat. Továbbá mentesülnek az illeték alól a házastársi vagyonközösség megszüntetéséhez kapcsolódóan az ingyenes és visszterhes ügyletek. Élettársak esetében a mentesség nem alkalmazható, 2014-tıl bármely élettársi kapcsolatban végbemenı vagyonátruházás az általános szabályok szerint történik. Lakóház építéséhez kapcsolódóan enyhülnek az illetékmentesség igazolásának szabályai. 2014-tıl a felfüggesztett illeték törléséhez elegendı, ha a használatbavételi engedély nem az adózó, hanem a tulajdonostárs, vagy az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékő jog jogosítottja nevére szól.
Az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (módosító törvény 148.§–191.§-ai) 1. Ha az adózó az adóhatósághoz teljesítendı bevallási vagy adófizetési kötelezettségének a határidıtıl számított 365 napon belül, a NAV felszólítása ellenére sem tesz eleget, akkor az adóhatóság az adószám alkalmazását határozott idıtartamra, a határozat jogerıre emelkedését követı 180. napig függeszti fel, illetve törli, ha az adózó az adószáma alkalmazásának felfüggesztését elrendelı határozat jogerıre emelkedését követı 180 napon belül a határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési kötelezettségének nem teljesíti.
2. A módosítás lehetıvé teszi, hogy az adóhatóság ne csak az egyes bizonylatokat vizsgálja, hanem a bizonylatok feldolgozásának logikai láncolatát, és a feltárt logikai hibához rendelje hozzá az egyes bizonylatokat, így tárja fel azok helytelen könyvelését, és az ebbıl adódó helytelen adózást. A revizor tehát megismerhet az alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket. 3. A foglalás hatálya kiterjesztésre került, mely szerint a végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó-, illetve követelés foglalás hatályát az adóhatóság kiterjesztheti a foglalást követıen végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is, amely tényrıl minden esetben köteles az adózót értesíteni. A végrehajtási eljárás szünetel, ha az adótartozás érvényesítése érdekében az adóhatóság polgári peres eljárást kezdeményezett, a peres eljárás jogerıs befejezıdéséig. 4. Az adó elévülése a büntetıeljárás esetében a büntetıeljárás kezdı idıpontjától annak jogerıs befejezéséig nyugszik. (A korábbiakban az elévülés csak azokban az esetekben tolódik ki a büntethetıség elévüléséig, amikor a büntetı ítélet jogerıre emelkedése elıtt még nem telt le az általános öt éves elévülés idıtartama.) 5. A pénztárgépek ellenırzésekor feltárt jogsértések esetén alkalmazható új szankciók kerültek bevezetésre. – 10 millió forintig terjedı mulasztási bírság alkalmazható a pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, a forgalmazási engedély visszavonását követı továbbforgalmazása, továbbá engedélyezettıl eltérı pénztárgép, taxaméter forgalmazása esetén, – 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedı mulasztási bírsággal sújtható a pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történı megszegése esetén. 6. Amennyiben az adóhatóság értesül, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett magánszemély külföldön biztosított, vagy elhalálozott, akkor azokról 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelıs szerv részére, így nem halmozódik fel a magánszemély ilyen irányú tartozása. 7. A módosítás lehetıvé teszi, hogy a csoportos adóalany képviselıje a csoport adószámlája mellett bármely tag adószámlájára kérhesse a csoportnál fennálló túlfizetés összegének átvezetését. 8. A módosítás következtében lehetıség nyílik arra, hogy az adóhatóság a megbízólevelet elektronikus úton kézbesítse az adózó részére. Az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek minısül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történı ismételt elhelyezésétıl számított ötödik napot követı munkanapon áll be. Ezt a rendelkezést 2014. július 1-jétıl lehet alkalmazni. 9. A bevallás benyújtására elıírt határidı esedékessége elıtt is önellenırizhetıvé válik a bevallás. Például, nem eltérı üzleti éves esetén a társasági adó bevallás határideje tárgyévet követı év május 31e, így a változást követıen a hibásan bevallott adót akár május 31-e elıtt is lehet javítani önellenırzéssel. 10. A módosítás értelmében, ha a jogsértés arra vezethetı vissza, hogy a volt vezetı tisztségviselı, vagy – ha a felszámolást, kényszertörlési eljárást végelszámolás elızte meg – a volt végelszámoló jogszabályban meghatározott kötelezettségeit elmulasztotta, a mulasztási bírságot a volt vezetı tisztségviselıvel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani. 11. A felszámolási eljárás alatt álló adózók tevékenységzáró ellenırzésére nyitva álló egy éves határidı törlésre került. 12. A módosítást követıen a feltételes adómegállapítás iránti kérelem csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában állapíthatja meg az adókötelezettséget, vagy annak hiányát. Bevezetésre kerül az ún. elızetes konzultáció, amely lehetıséget biztosít az adózóknak a jelentıs költséggel járó feltételes adómegállapítás iránti eljárás elıtti miniszteri konzultációra. A feltételes adómegállapítás a továbbiakban egyfokú eljárás lesz, amely során hozott döntés bírósági felülvizsgálata kérhetı. 13. A változás következtében, ha az adózó önhibáján kívül, az árfolyam-különbözetre tekintettel mulasztja el feltöltési kötelezettségének jogszabályszerő teljesítését, akkor a mulasztási bírság nem szabható ki az adóelılegkiegészítés esedékességnek napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegő árfolyam különbözetre, ha az adóalapot képez. A feltöltési kötelezettséget érintı módosítás már 2013-ban is alkalmazható. 14. A társasági adóbevallást helyettesítı nyilatkozat benyújtásának határideje a jövıben a társasági adóbevallás határidejéhez igazodik. Tehát az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület,
az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsıoktatási intézmény, az európai területi együttmőködési csoportosulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tárgyévet követı év május 31-ig tehet nyilatkozatot, ha az adóévben vállalkozási tevékenységbıl származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el.
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAIRA ÉS A MAGÁNNYUGDÍJRA JOGOSULTAKRÓL , VALAMINT E SZOLGÁLTATÁSOK FEDEZETÉRİL SZÓLÓ 1997. ÉVI LXXX. TÖRVÉNY (módosító törvény 192–202. §-ai) Meghatározásra került a fogvatartott fogalma, mely szerint fogvatartott az ırizetbe vett, házi ırizetbe rendelt, elızetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetést töltı személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy. 2014. január 1-jétıl generális szabályként került megfogalmazásra, hogy a biztosítás szünetel minden olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel. E fı szabály meghatározása mellett kiegészültek biztosítás szünetelésének esetei: ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, közjegyzı, szabadalmi ügyvivı kamarai tagságának szünetelése alatt, állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végzı állatorvos tevékenységének szünetelése alatt, tanulószerzıdés szünetelésének idıtartama alatt. Továbbá 2014. január 1-jétıl változás, hogy nem szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság idıtartamára, ha azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe. A hallgatói munkaszerzıdés alapján munkát végzıket 2013-ban biztosítottnak tartottuk, tekintettel arra, hogy a munkavégzésre az Mt. szabályait alkalmaztuk. A törvény 2014-tıl rendezi ezen hallgatók jogállását, mely szerint a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerzıdés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Az oktatási programhoz közvetlenül nem kapcsolódó, az oktatás intézményben vagy az általa létrehozott gazdálkodó szervezetben hallgatói munkaszerzıdés alapján munkát végzı hallgatók továbbra is biztosítottak maradnak. A külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik államból érkezı, külföldinek minısülı munkavállalók 2 évig mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, ha munkavégzésük kiküldetés, kirendelés vagy munkaerı-kölcsönzés keretében került sor. A törvény szabályozza, hogy e két éves mentességet 2013. január 1-jétıl kell számítani a korábban Magyarországon megkezdett, de a feltételeknek megfelelı munkavégzés esetén is, így legkorábban 2015. január 1-jétıl keletkezik járulékfizetési kötelezettség. Mindemellett lehetıség van 2 évnél hosszabb ideig mentesülni a járulékfizetési kötelezettség alól, hogy a magyarországi munkavégzés során olyan elıre nem látható körülmény következik be, mely indokolttá teszi a hosszabb munkavégzést, és ezt a munkavállaló 8 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. A baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre 2014. január 1-jétıl az ırizetbe vett, elızetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltı személlyel. 2014. január 1-jétıl a családi kedvezményt nem csak a személyi jövedelemadóban, hanem a járulékban is érvényesíteni lehet, amennyiben az ehhez szükséges törvényi feltételek fennállnak. A családi járulékkedvezmény érvényesítése a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét nem befolyásolja. A családi járulékkedvezményre vonatkozó szabályokat a Tbj. 24/A–24/C. §-ai tartalmazzák. Családi járulékkedvezmény érvényesítésére jogosult az a személy, aki az Szja-tv. szerint családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, ideértve a közös érvényesítés és megosztás szabályait is. A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendı természetben és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét. A családi járulékkedvezmény mértéke a biztosított jogosultat a személyi jövedelemadó szerint megilletı kedvezménybıl annak a résznek a 16%-a, mely a jogosult, vagy jogosultak által közösen érvényesített, illetve megosztott az összevont
adóalap terhére ténylegesen érvényesített családi kedvezmény levonása után fennmarad, de természetesen legfeljebb a magánszemélyeket terhelı járulékok együttes összege. A családi járulékkedvezmény érvényesíthetı a jogosult által havonta, a kedvezményre nem jogosult házastárs, élettárs az adóévet követı bevallásában, munkáltatói adómegállapításában érvényesítheti. A kedvezmény érvényesítéséhez a családi kedvezményhez hasonlóan az érintett magánszemélyek nyilatkozata szükséges. Amennyiben a magánszemély kéri a családi kedvezmény érvényesítését, de a személyi jövedelemadó elıleg nem elegendı annak érvényesítésére, a munkáltató köteles a magánszemély külön kérése nélkül is a családi járulékkedvezmény megállapítására. A foglalkoztató akkor mentesül, ha a magánszemély írásban kérni ennek mellızését. A biztosított egyéni vállalkozó és társas vállalkozó a családi járulékkedvezményt a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem esetén érvényesítheti, azaz a kötelezı járulékalap után nem. İstermelı is jogosult a családi járulékkedvezmény érvényesítésére a mezıgazdasági ıstermelésbıl vagy átalányban megállapított jövedelembıl a családi kedvezmény érvényesítését követıen fennmaradó rész erejéig. Két esettel bıvült ki azon idıtartamok köre, amikor a kiegészítı tevékenységet folytató vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem kell megfizetni: állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, valamint foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejőleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁSRÓL SZÓLÓ 1998. ÉVI LXVI. TÖRVÉNY (módosító törvény 203–206. §-ai) 2014. január 1-jétıl pontosításra került mely jövedelmek, illetve jövedelemnek nem minısülı összegek mentesek a százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás alól: Tbj. szerint járulék alapot képezı, szociális hozzájárulási adó alapját képezı jövedelmek, valamint az Szja-tv. szerint adómentes vagy azon jövedelmek, amelyeket a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni. 2013. augusztus 1-je óta nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni a kollektív befektetési értékpapírból származó jövedelem után akkora, ha a megtakarítást legalább 80%-ban EGT állam forintban jegyzett értékpapírjában tartják. 2014. január 1-jétıl mentesül a 6%-os egészségügyi hozzájárulás alól az olyan biztosítás után megállapított kamatjövedelem, amelynél a befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a szerzıdı választása szerinti eszközalapnak, befektetési egységhez nem kötött életbiztosítások esetében a díjtartaléknak legalább 80%-a EGT állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírból áll. További feltétel, hogy a biztosító, a befektetési alapkezelı, a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tıkepiaci felügyelet hatálya alatt áll. A kifizetıtıl származó kamatjövedelem esetén az egészségügyi hozzájárulást a kifizetı állapítja meg, vonja le és vallja be. Tartós befektetési szerzıdések esetében azonban az egészségügyi hozzájárulást az éves bevallásban kell a magánszemélynek megállapítania és a bevallás benyújtására nyitva álló idıpontig megfizetnie.
AZ EGYES ADÓTÖRVÉNYEK ÉS AZZAL ÖSSZEFÜGGİ EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CLVI . TÖRVÉNY (szociális hozzájárulási adó, módosító törvény 207–217. §-ai) A hatályos szabályozás szerint a szociális hozzájárulási adó alapja tanulószerzıdéssel foglalkoztatottak esetén a tanulószerzıdésben meghatározott díj. A tanulószerzıdésben meghatározott díjat azonban a törvény elıírásai szerint több esetben csökkenteni kell, a szociális hozzájárulási adó alapja azonban ez esetben sem csökkent.
