TÁJÉKOZTATÓ A BME TERMÉSZETTUDOMÁNYI KARÁRA KOGNITÍV TANULMÁNYOK MESTERSZAKRA FELVÉTELT NYERT HALLGATÓK SZÁMÁRA
2010
Tartalomjegyzék
1. Dékáni köszöntő 2. Tájékoztató a Kognitív tanulmányok mesterképzésről 3. A Kognitív tanulmányok mesterképzési szak mintatanterve 4. Tantárgyi programok 5. A Természettudományi Kar Dékáni Hivatala és Hallgatói Képviselete 6. A Természettudományi Kar intézetei és tanszékei
Kedves Hallgató! Szeretettel köszöntöm abból az alkalomból, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) polgára lett. Tanártársaimmal arra fogunk törekedni, hogy Önnel közös erőfeszítéseink eredményeképpen sok hasznos ismeretre tegyen majd szert, látóköre szélesedjék, hogy amikor kezébe veheti az MA diplomáját, ne legyen gondja az elhelyezkedéssel, és olyan munkát választhasson, ami nemcsak megélhetést biztosít, hanem érdekes is. Külön örülök annak, hogy a Természettudományi Kar újonnan induló kognitív tanulmányi mesterszakára nyert felvételt. A Műegyetemen néhány éve már folyik doktori képzés a kognitív tudományok területén. Eddigi tapasztalataink szerint a hallgatóink érdeklődőek és teljesítményorientáltak. Azt szeretnénk, ha Ön tovább javítaná a kialakult képet, ami persze elsősorban az Ön érdeke. Járuljon hozzá, hogy évfolyamában kialakuljon az egymást segítés és egymással versengés jó aránya, vagyis egy jó csapat. Az egyetemi évek mindenki életében meghatározóak, nemcsak a megszerzett ismeretanyag miatt (hiszen manapság a tanulás egész életre szóló program), hanem az egyetemi élet, az itt létrejövő kapcsolatok, az itt kialakuló szemlélet miatt is. Arra bíztatjuk, hogy használja ki jól a lehetőségeket! Tájékozódjék, keresse a kapcsolatokat a felsőbb éves hallgatókkal és tanáraival! Nem fog csalódni, ha problémáival professzoraihoz, tanáraihoz fordul. De most nem a problémák, hanem az öröm perceit éljük: Örülünk, hogy Ön csatlakozott hozzánk, és bizonyára Ön is örül annak, hogy műegyetemi polgár lehet. Ehhez szívből gratulálok! DR. MOSON PÉTER dékán
2. Tájékoztató a Kognitív tanulmányok mesterképzésről A végzettek megfelelő képzettséget és kompetenciákat kapnak további, PhD tanulmányok folytatására a kognitív tudomány alkotó területein, valamint fogalmi és empirikus kutatómunkára számos, a modern információtechnológiával kapcsolatos munkahelyen, vállalati kutató egységekben. A kognitív tudományt végzettek e munkaterületeken sajátos közvetítők lehetnek a műszaki, a természettudományos és a humán, illetve társadalomtudományi szemlélet között. Az új szak iránti igény két oldalról várható. Egyrészt azok jelentkeznek, akik alapképzési szakon szerzett ismereteiket a kognitív kutatás irányában kívánják továbbfejleszteni, másrészt azok jelentkezésére számítunk, akik az alapképzési szakon szerzett szakismeretükre megismerési szempontból kívánnak reflektálni. A szak célja a graduális képzés keretében megjeleníteni az utóbbi három évtizedben kibontakozott szakmaközi szemléletet, amelyet kognitív tudománynak neveznek. Kutatói szakról van szó, amely ugyanakkor az áttekintést és a széles körű kompetenciákat hangsúlyozza. A szakmaközi hozzáállás integráló fogalma a tudás elemzése. A kognitív tudomány nemzetközi irányzataiból és oktatási modelljeiből kiindulva programunkat hármas megalapozás irányítja. Ez nem csak sajátos oktatási koncepció, hanem tükrözi a kognitív tudomány szerveződését, valamint viszonyát a hagyományos diszciplínákhoz. A tudás formális elemzése. A megismerés jellemezhető a tudástípusok, a tudásformák szerveződésén keresztül, eltekintve a megvalósítás részleteitől. Ez az attitűd a kognitív kutatás minden területén létezik, az észlelést és a nyelvet, akárcsak az emlékezeti szerveződést tekinteni lehet a tudás formája felöl. A képzésben ezt reprezentálják a matematikai, logikai, filozófiai, nyelvészeti tudásanyagok. A megismerést megvalósító biológiai rendszerek vizsgálata. A tényleges biológiai megismerő rendszerek működésének, evolúciós kialakulásának, idegrendszeri szerveződésének, zavarainak vizsgálata a mai megismeréskutatás alapja. Ennek előtérbe helyezése a kognitív kutatásnak az utóbbi évtizedben bekövetkezett fordulatait is leképezi, melynek a során az A alatt említett formális mozzanat, a kognitív tudomány eredeti definiáló mozzanata kiegészült a biológiai rendszerek vizsgálatával. Az oktatási anyagban ezt képviselik a neurobiológiai, evolúciós, esetenként klinikai idegtudományi kurzusok. A megismerés a gépi rendszerek világában. A információkezelő gépek és az ember, az ember-gép analógiák, a megismerés részfeladatait átvevő gépi rendszerek és a számítógépes alapú kutatási technikák egyaránt központivá teszik a gépi szemléletet a kognitív tudomány kutatásában. A képzésben az informatikai, a hálózati, a programozási tárgyak mellett számos módszertani kurzus is képviseli ezt a szemléletet. A három bemutatott intellektuális pillér és központi tudáselem mellett a szak szervezésében központi szerepe van a kognitív pszichológiának. Ez világszerte bevett gyakorlat a kognitív tudományi szakok és központok szerveződésében. A pszichológia adja meg ugyanis azt a vonatkoztatási rendszert, amely egy viszonylag hagyományos diszciplína fegyelmező és szervező erejét nyújtja az új szakmai identitás számára. Egészleges szemlélete és gyakorlatias szempontjai segítségével képes mindig szem előtt tartani a végső célt: az emberi megismerés és tudás komplex vizsgálatát. Ugyanakkor a szak nem azonos a kognitív pszichológia MA szakkal, két okból. Formailag, ide olyan diákokat várunk, akinek alapképzettségük nem pszichológus, ezért pszichológiai MA fokozatot nem kaphatnak. Másrészt e szakban jóval nagyobb a mérnöki és a filozófiai megfontolások szerepe. Az interdisziciplináris megalapozottságú szak a következőkben tér el a résztvevő diszciplinák képzési céljaitól: Eltérés a pszichológiától: nem pszichológusok is bekapcsolódhatnak, nem ad pszichológusi szakmai kompetenciát, azonban a Pszichológia Doktori iskola bemenetét képezheti. Eltérés a filozófiától: természettudományos kompetenciák központba helyezése. Eltérés a nyelvészettől: természettudományos kompetenciák központba helyezése. A szakmaközi integratív szerep révén a szak képes lesz ide vonzani azokat a mérnöki és természettudományi szakokon BSc fokozatot szerzett diákokat, valamint bölcsészeket, akik komplexen és (természet)tudományosan szeretnének foglalkozni a megismeréssel.
3. A Kognitív tanulmányok mesterképzési szak mintatanterve Tárgy címe Neurobiológia Matematika Informatika Statisztika és kísérlettervezés Bevezetés a kognitív tudományba Kognitív pszichológia fő ágai 1 Nyelvészeti alapismeretek Kognitív pszichológia fő ágai 2 Pszicholingvisztika Neuropszichológia Evolúciós pszichológia Ismeretelmélet Programozás Intelligens rendszerek Tudományfilozófia Szakirány tárgyak Kutatómunka, kutató-szeminárium Diplomamunka-készítés Kognitív idegtudomány szakirány Kultúraszociológia Kognitív idegtudomány Percepció és tanulás Kognitív fejlődés Kognitív-informatika az emberi látásban Pszichofizikai vizsgálati módszerek Idegrendszeri vizsgáló-módszerek A látás idegrendszeri alapjai Elmefilozófia A gépi nyelvészet módszerei Tudományos modellalkotás Pszicholingvisztika és nyelvfeldolgozás szakirány Kultúraszociológia Kognitív nyelvszemlélet Pszicholingvisztikai módszerek Gyermeknyelv Nyelvi megértés és produkció Afázia Emberi és gépi fonetika és beszédértés A látás idegrendszeri alapjai Elmefilozófia A gépi nyelvészet módszerei Tudományos modellalkotás A tudomány kognitív modelljei szakirány Kultúraszociológia Tudományelmélet A tudományfilozófia kognitív fordulata A tudományos gondolkodás történeti rekonstrukciója Evolúciós elmélet és megismerés Tudásszociológia Megfigyelés – kísérlet Tudománytörténet Elmefilozófia A gépi nyelvészet módszerei Tudományos modellalkotás
sz típus ea gy lb köv 1 K 2 2 0 v 1 K 2 0 0 v 1 K 2 2 0 v 1 K 2 0 0 f 1 K 2 0 0 f 1 K 2 0 2 v 1 K 2 0 0 f 2 K 2 0 2 f 2 K 2 0 2 v 2 K 2 0 2 v 2 K 2 0 0 v 2 K 2 0 0 v 2 K 0 2 0 f 2 KV 2 0 0 f 2 KV 2 0 0 f 3 K/KV 4 K 0 0 10 f 4 K 0 20 0 f
kr 5 3 5 3 3 5 3 5 5 5 3 3 3 3 3 30 10 20
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
K K K K K KV KV KV KV KV KV
2 2 2 2 2 0 0 2 2 2 2
0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0
0 2 2 2 0 2 0 0 0 0 0
f v v v v f f f f f f
3 5 5 5 3 3 3 3 3 3 3
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
K K K K K KV KV KV KV KV KV
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
0 2 0 2 0 0 0 0 0 0 0
0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0
f v v v v f f f f f f
3 5 5 5 3 3 3 3 3 3 3
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
K K K K K KV KV KV KV KV KV
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
0 2 2 2 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
f v v v v f f f f f f
3 5 5 5 3 2 3 3 3 3 3
4. A Kognitív tanulmányok mesterképzés tantárgyleírásai A gépi nyelvészet módszerei A kurzus célja a nyelvtechnológiai gondolkodásmód bevezetése, emberi és gépi nyelvfeldolgozás alapvető összevetése. A nyelvfeldolgozás problematikája. A gépi szövegelemzés és generálás. A nyelvfeldolgozás módszerei. A természetes nyelvek és a formális nyelvek kapcsolata. A legjelentősebb számítógépes nyelvészeti szemléletek megismertetése. A számítógépes szótári reprezentációs elvek és módszerek lényegének bemutatása. A nyelvtechnológia nyersanyagai: A dokumentumkezelés nyelvi vetületei: Szövegábrázolási szabványok. Többnyelvűség. Beviteli módszerek támogatása. Irodalom (kötelező): Lehnert, W. G., & Ringle, M. H. (eds.) Strategies for Natural Language Processing, Lawrence Erlbaum Associates, Hillsdale, NJ (1982) Pajzs J.: Számítógép és lexikográfia. (Linguistica Series A – Studia et dissertationes 4.) MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest (1990) Prószéky G., Számítógépes nyelvészet [Természetes nyelvek használata számítógépes rendszerekben]. SZÁMALK, Budapest (1989) Prószéky G. – Kis B., Számítógéppel emberi nyelven.(Intelligens szövegkezelés számítógéppel) SZAK, Bicske (1999) A látás idegrendszeri alapjai A neuroanatómia, az idegrendszeri hálózatok és a pszichológiai kutatások segítségével bemutatja az emlős és az emberi látás folyamatát a recehártyától az elemi és a magasabb agykérgi folyamatokon át a tudatos észlelésig. Az egysejt működéstől az agyi képalkotó eljárások bemutatásán át a pszichológiai kísérletekig terjed a perspektíva. A kurzus a vizuális világ alakításával s a gépi látás kérdéseivel foglalkozó diákok számára alapvető ismereteket nyújt. Irodalom: Sekuler és Blake: Az észlelés. Bp.: Osiris, 2000 Goodale, M.A. és Milner, B.: The visual brain in action. Oxford U. Press, 1995. Charles Gross: Agy, látás, Emlékezet, Typotex kiadó, 2004. A tudományos gondolkodás történeti rekonstrukciója Módszertantörténeti kurzus, melynek fő célja történeti esettanulmányokon keresztül a következő problémák vizsgálata: Az elmélet és a tapasztalat viszonya: Indukció, dedukció, transzdukció, abdukció, Igazolás, cáfolás. A tapasztalat és a matematika kapcsolat: a világ mértékétől a statisztikus forradalomig. A kísérletek szerepe a modern tudományban: kínzás, megismerés, igazolás, feltárás, stabilizálás, stb. A gondolatkísérletek szerepe. Irodalom: Vekerdi L.: Tudás és Tudomány, Typotex 1994. Fehér M.: Changing Tools, Akadémiai, Bp.1995. Fehér-Láng-Zemplén. Tudás az időben. Bp 2004. Afázia Áttekintést nyújtani a neurolingvisztika és a nyelvészeti afaziológia hagyományos és újabb kutatási irányzatairól, megismertetni a hallgatókat az afáziás nyelvi diszfunkciók vizsgálatában alkalmazható klinikai és kísérletes módszerekkel, valamint azokkal a nyelvészeti és pszichológiai elméletekkel, amelyeknek a keretében a nyelvi produkció és feldolgozás patológiás sajátosságai értelmezhetők. Irodalom: Handbook of neurolinguistics.Whitaker,D. (ed.), Academic Press, N.Y., 1997 Bevezetés a kognitív tudományba BMETE47MC01 A megismerő rendszereket a formális tudományok (logika, matematika, elméleti számítástudomány) által is ihletve mint modelláló rendszereket értelmezi. A kurzus bemutatja ezt a mára klasszikussá vált szemléletet, központi fogalmai, a reprezentáció, az architektúra, és a komputáció köré szervezve. Az ehhez kapcsolódó megismeri eszmény a propozicionális, kijelentésszerű és explicit tudás. A képek és a készségek, az eljárásbeli tudások már klasszikus terepén is megkérdőjelezték, hogy mennyire képes minden emberi megismerésmódot átfogó
lenni ez a törekvés. A kurzus második része azokat az újabb fejleményeket tekinti át, amelyek megismerő rendszereket már nem önmagukban tekinti. A neurobiológiai, az evolúciós biológiai és a szociális interpretációk néhány visszatérő kérdését érintjük. Ilyenek: egységes-e az elme, vagy számos működésmódja és alrendszere van (a modularitás kérdése), minden megismerési folyamat mögött találunk-e érdeket, van-e tiszta megismerés (a darwinista magyarázatok hierarchiája és az exaptáció kérdése), a reflektív tudat keletkezése, szerkezete és szerepe Irodalom: Pléh Csaba (1996, szerk.): Kognitív tudomány. Bp.: Osiris. Pléh Csaba (1997, szerk.): A megismeréskutatás egy új útja: A párhuzamos feldolgozás. Bp.: Typotex. Pléh Csaba (szerk., 1998): Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia. Bp.. Akadémiai. Tomasello, M. (2002): Az emberi megismerés kulturális gyökerei. Budapest: Osiris Elmefilozófia (1) A test-lélek probléma alapfogalmai: dualizmus, redukció, szuperveniencia. A funkcionalizmus és kritikái. Szabad akarat, szabad választás. (2) A mentális reprezentációval kapcsolatos alapfogalmak: képviseleti tartalom, hordozó, szignifikancia. Az eredeti intencionalitás kérdése. Az externalista-internalista vita. (3) Mentális okozás. A probléma eredete – a dualizmus. A rendhagyó monizmus; a funkcionalizmus kizárási problémája és az erre adott válaszok. (4) Tudat. Hozzáférés és érzékleti minőség. Az érzékleti minőséggel kapcsolatos gondolatkísérletek, és a belőlük fakadó érvek (a tudásargumentum; fordított spektrum; a ”magyarázati űr” kérdése; a képességi hipotézis). Az élmények nyelvi kifejezhetősége. Az érzékleti minőségek konstruktív jellege. Irodalom: D. Chalmers (ed.) Philosophy of Mind: Classical and Contemporary Readings, Oxford University Press, 2002 A. Brook R. Stainton: Knowledge and Mind, A Philosophical Introduction, MIT Press, 2000. B. Eckardt: What is Cognitive Science? MIT Press, 1995. 4,5,6,7,8. fejezetek. Emberi és gépi fonetika és beszédértés Nyelvi szerveződés, a beszéd nyelvi alapjai. Fonetikus átírás. Hangforrás és a hangtér. Beszédhang, mint rezgés. A beszédhangok képzése, létrejötte. A beszéd nem beszédhangok egymásutánja (kivágott hangok példája stb.) A beszéd egy folyamatos jel (lehet folyamatos mozgás, folyamatos rezgésváltozás) A beszédhangok fajtái, az artikuláció akusztikai vetülete, a beszédhangok variánsai, a hangok egymásra hatásának megismerése és ennek fontossága informatikai szempontból. Irodalom: Tarnóczy Tamás: Az emberi üzenetváltásról, Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete (1992). Kiefer Ferenc: Strukturális magyar nyelvtan II, Akadémai Kiadó (1994). Olaszy Gábor: Elektronikus beszédel?állítás, Műszaki Kiadó (1989) Evolúciós elmélet és megismerés Emberi megismerés és evolúció: A plaszticitás problémája és az agy fejlődése. Főbb szenzoros és motoros pályák. Legfontosabb genetikus és fejlődésbeli rendellenességek. A kognitív képességek fejlődése. Modellek a nyelvkialakulásra és a magasabb tudati funkciók kialakulására. Evolúció és emberi megismerés. Az evolúciós episztemológiák. Popper, Toulmin, Kuhn, Campbell és mások modelljei, és ezek kritikái. Evolúció, racionalitás, játékelmélet. Kulturális evolúció. Kultúraterjedési mechanizmusok. Tudományfejlődés és az evolúciós gondolat. Irodalom: Changeux, Jean-Pierre (1985), Neuronal Man, New York: Pantheon. (Magyarul: Agyunk által világosan, Typotex). Boyd, Robert, and Peter J. Richerson (1985), Culture and the Evolutionary Process, Chicago: The University of Chicago Press. Evolúciós pszichológia BMETE47MC07 Evolúciós tudományok hierarchiája, a darwini örökség pszichológiai sorsa. Az adaptáció fogalma. Moduláris és vezérelveket kiemelő evolúciós pszichológiai modellek. Az emberré vá-
lás és a mai ember architektúrája. Szexuális és természetes kiválasztás. Kulturális sokféleség és evolúció. Evolúciós fejlődés és kulturális változás. A fő témakörök: 1. A törzsfejlődés egységei és mechanizmusai: csoport, egyed, gén, mém 2. Szexuális szelekció: párválasztás állatoknál és az emberi párválasztási stratégiák 3. Fejlődés és öröklődés 4. Társas fejlődés, rokonviszonyok és konfliktus. Reciprocitás, csoportviselkedés, együttműködés, versengés. Játékelmélet és evolúció. 5. Gondolkodás, megismerés, és mentális reprezentáció törzsfejlődési szempontból 6. A nyelv és kommunikáció evolúciója 7. Az érzelmek és érzelmi zavarok törzsfejlődési kérdései 8. Kultúra és evolúció. Irodalom: Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia. Bp.: Osiris, 2001, Pléh Cs. Csányi V. és Bereczkei T. (2001, szerk): Lélek és evolúció. Budapest, Osiris, Dunbar, R. Barrett, L. és Lycett, J. (2005): Evolutionary psychology. Oxford, Oneworld, Tomasello, M. (2002): A kultúra keletkezése. Budapest: Osiris Gyermeknyelv A kurzus célja a nyelvelsajátítás logikai problémáinak felvetése és a mai irodalom ezekre a problémákra adott elméleti megoldásainak megvitatása. Mi teszi lehetővé egy absztrakt matematikai rendszer elsajátítását – minden normálisan fejlődő ember számára – explicit instrukció és visszajelzés hiányában? Mivel magyarázható a nyelvelsajátítás látszólagos függetlensége más kognitív funkciók fejlődésétől? Irodalom: Fletcher, Paul & Macwhinney, Brian (eds.) (1995) The Handbook of Child Language. Oxford: Blackwell. Goodluck, Helen (1991). Language acquisition. Oxford: Blackwell. Harley, Trevor (2001) The psychology of language – from data to theory. East Sussex: Psychology Press.. Informatika BMETE92MC12 A tantárgy célja az, hogy a hallgatókat megismertesse egy számos területen (számolás, szimuláció, ábrázolás, prezentáció stb.) rendkívül hatékony eszközzel, a Mathematica programmal, amely a hallgatók későbbi kutató munkájában is jólhasználható majd. A program (7es változata) arra is alkalmas, hogy bemutassa a számítógéptudomány legújabb fejleményeit, pl. a programozási paradigmákat, különs tekintettel a funkcionális programozásra. Egyes matematikai fogalmak ismertetésére vagy ismétlésére is használjuk a tárgyat. Részletes tematika Matematikai programcsomagok. – Intelligens számológép: elemi matematikai alkalmazások. – Kernel, front end, csomagok, demonstrációk. – Számok, egyenletmegoldás. – Ábrázolás, grafika. – Animáció, manipuláció, hang. – A Mathematica nyelve. Listák, általánosított listák. – Funkcionális programozás. – Szabályalapú programozás. Átírási szabályok. Mintaillesztés. – Procedurális programozás. – (Diszkrét, folytonos, sztochasztikus) matematikai alkalmazások. – Nyelvészeti alkalmazások. – A képfeldolgozás elemei. Irodalom: Szili L., Tóth J.: Matematika és Mathematica, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996. Gray, J. W., Mastering Mathematica. Programming methods and applications, AP Professional, Boston, etc., 1994. Előadó által kiadott notebookok és jegyzetek, web oldalak. Intelligens rendszerek A tantárgy célja ismertetni az intelligens rendszerek fő struktúráit és elméleti eszközeit. A tantárgy ismerteti a modellezési és információ-ábrázolási módszerek új generációit, és külön figyelmet fordít a lágy-számítástudomány fogalmaira és fő irányaira. Ezekre az eszközökre építve bemutatja az intelligens rendszerek jellegzetes szerkezetét számos példán keresztül. 1. Modellezés és információ-ábrázolás klasszikus és modern eszközei. 2. Lágy-számítástudomány biológiai indíttatású módszerei. 3. Döntéshozás és irányítás intelligens rendszerekben, taníthatóság kérdései. 4. Példák részletes vizsgálata: Irodalom: Kóczy T. László – Tikk Domonkos: Fuzzy rendszerek, Typotex Kiadó, 2000
Ismeretelmélet A kurzus célja az alapvető episztemológiai ismeretek átadása a kognitív tudomány szakos hallgatók részére. A feldolgozás tematikus, de számos történeti példát tartalmaz. A kurzus végére a hallgatók megismerik szakterületük legfontosabb ismeretelméleti problémáit. Témák: Episzteomlógiai individualista és kollektivista megközelítések. Tudás, igazság, hit: főbb értelmezési hagyományok. Normatív modellek, deskriptivitás és naturalizálás. Néhány elemzett szerző: Platón, Descartes, Bacon, Locke, Berkeley, Hume, Kant, Whewell, Mill, Herbart, Helmholtz, Mach, Carnap, Neurath, Russell, Wittgenstein, Kripke, Quine, Gettier, stb. Irodalom: az előadók által kiadott szöveggyűjtemény és jegyzetek Kognitív fejlődés A kurzus alapszintű áttekintést ad a csecsemők és kisgyermekek képességeinek fejlődéséről. Ismerteti és példákon tárgyalja az elme moduláris elméletének főbb téziseit és bevezetést ad a különböző terület-specifikus rendszerek (mint például a naiv fizika, a naiv lélektan (tudatelmélet), a naiv biológia, a naiv matematika, artefaktumok, stb.) kognitív architektúrája empirikus vizsgálatának módszereiről és főbb eredményeiről. A kurzus második része részletesebben tárgyalja a tudat megértésének és a gondolatolvasás (sajátosan emberi) készségének kialakulását és reprezentációs előfeltételeit. Áttekintést ad a mentalizáció képességének összehasonlító és pszichopatológiai vizsgálatairól (normális és autizmussal élő gyerekeknél, emberszabású majmoknál és kutyáknál). Külön figyelmet fordít a tudatelmélet kulturális beágyazódására. Irodalom: Bremner,G. Fogel, A. (Eds.) (2001): Blackwell’s Handbook of Infant Development, Oxford, Blackwell, Goswami, U. (Ed.) (2002): Blackwell’s Handbook of Childhood Cognitive Development, Oxfrord, Blackwell, Bíró Sz. (2002): A naiv pszichológiai értelmezés csecsemőkori gyökerei, Bp., Osiris. Kognitív idegtudomány A központi idegrendszer anatómiai, biokémiai és élettani működéseinek haladó szintű megismerése. A sejtmembrán fiziológiája. Az idegsejt. Ingerlékeny szövetek tulajdonságai. A szinaptikus transzmisszió. A KIR általános működései, osztályozás, ingerületvezetés. A perifériás idegrendszer. Az enterális idegrendszer. Az autonóm idegrendszer. Az agykéreg. Irodalom: Fonyó: Orvosi élettan, Élettan gyógyszerészeknek. Pléh, Cs., Gulyás, B., Kovács, Gy. (Szerk.) Bevezetés a kognitív idegtudományba. Budapest, Osiris Kiadó. 2003. Changeux, J.-P. (2000): Agyunk által világosan. Bp.: Typotex. Vizi E. Sz., Altrichter F. Nyíri K. és Pléh Cs. (2002, szerk.): Agy és tudat. Bp.: BIP Kognitív pszichológia fő ágai 1 és 2 BMETE47MC03, BMETE47MC04 I. 1) Az emberi információtárolás jellegzetességei mellett a kurzus megmutatja azt is, milyen kapcsolatok vannak idegrendszeri, pszichológiai és mesterséges információtárolási rendszerek között. 2) Az észlelés alapvető elméletei, neurobiológiai és pszichológiai alapok. Receptív mező. Laterális gátlás. Kérgi szerveződés Párhuzamos pályák. Szomatoszenzoros percepció. A látórendszer részletei. 3) A nyelv és gondolkodás kapcsolatának vizsgálati és vitakérdéseit. A nyelvi és kulturális relativizmus problémája, a kategóriák eredete, a gyermeki nyelvfejlődés meghatározói, gondolkodás, kultúra és idegrendszer kapcsolata központi témái. Irodalom: Sekuler, R. és Blake, R. : Észlelés. Bp., Osiris, 2000. Tomasello, M.: Gondolkodás és kultúra. Bp., Osiris., 2001 II. A kurzus áttekinti a figyelemmel, tanulással és emlékezeti előhívással kapcsolatos kísérleti pszichológiai szakirodalmat. Az emlékezeti kódolással, előhívással, rövid távú folyamatokkal kapcsolatos elméleti modellek bemutatása mellett részletes betekintést nyújt a kísérleti pszichológiai módszerek történetébe és jelenlegi alkalmazásukba. A kurzus részletesen foglalko-
zik az emlékezeti kutatásokhoz szorosan kapcsolódó neuropszichológiai szakirodalommal, elsősorban az amnéziával foglalkozó vizsgálatokkal. Irodalom: Baddeley, A.D. (2001) Az emberi emlékezet. Budapest, Osiris. Schacter, D.L. (1998) Emlékeink nyomában. Háttér Kiadó. Bp Kognitív-informatika az emberi látásban A tantárgy célja megmutatni, hogy milyen műszaki informatikai eszközökkel lehet kognitív folyamatokat leírni és modellezni. Elsősorban a látott kép „megértését” vizsgálja és modellezi a tantárgy, kezdve a retina folyamatokkal egészen a V1 – 3 látókérgi folyamatok fő feladatáig. A tárgy a látás tanulására is kitér és megmutatja, hogy miként lehet a látókéregben feldolgozott információt tanulás útján tárgyfelismerésre használni. 1) Retina. 2) Nisztagmusos szemmozgás kognitív szerepe és annak informatikai modellje, mint információ moduláció. 3) LGN feladata a látott kép kontúrozásában. 4) A V1 látókéregben zajló vonal és irány szelekció. 5) 3 dimenziós VFA modellje a V1 látókéreg kognitív folyamatainak. 6) VFA modell bővítése a vonalcsoportok szituációjával, hasonlóan a látókéreg valóságos feladataihoz. 7) Magasabb rendű alakzatok szűrése tanulás útján mesterséges neurális hálózatokkal. 8) Kog-informatikai modellek alkalmazása műszaki rendszerekben. Irodalom: Chalupa-Werner: The visual neurosciences. Chrurchland-Sejnowsky: The computational brain Kultúraszociológia A tantárgy a kultúra fogalmával kapcsolatos kérdéseket járja körbe. Megvizsgálja a kulturális identitás és sokszínűség, a kulturális univerzálék és kulturális különbségek fogalmait. A mindennapi élet kulturális perspektívában. A modern társadalmak rétegződésének elméletei és a művelődési viszonyok. Társadalmi mobilitás és művelődési szokások Művelődéspolitika és társadalom. Művelődéspolitika a modern államokban. A szabadidő-szerkezet változása. A szocializációs közegek (család, kortárscsoportok, iskolák, tömegkommunikációs eszközök) hatása a művelődésre. Oktatás, iskolarendszerek, kulturális újratermelés, művelődési egyenlőtlenség. A kulturális tőke elmélete. A kommunikáció és a média. A tömegkommunikációs hatása. A televízió, mint társadalmi magatartásformák közvetítője. A társadalmi élet globalizálódása. A média globalizálódása. Médiaimperializmus. A mozi, a televízió, a reklám és az elektronikus távközlés. Népszerű kultúra és magas kultúra. A félműveltség elmélete. Szubkultúrák. Ízlések és értékválasztások. Irodalom: Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus, Osiris, 1997. Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Gondolat K., 1971,1993. Halász László (szerk.): Vége a Gutenberg Galaxisnak: Gondolat K., 1985. Hankiss Elemér: Az emberi kaland, Helikon K., 1998. Kutatószeminárium A kutatószeminárium (akár téma szerint több, kisebb csoportban) a szakdolgozat elkészítéséhez szükséges készségeket fejleszti. Követelmények: a közösen megbeszélt készülő cikk- és fejezetváltozatok „megvédése” nyilvános vitában, konstruktív részvétel a megbeszéléseken. Célja a szakdolgozat elkészítésén és a tudományos normák átadásán túl a vita- és íráskészség fejlesztése. Matematika BMETE92MC11 A tárgy célja, hogy – minél kevesebb technika részlettel – bevezetést nyújtson a felsőbb matematikába az előadások segítségével és egyéni cikkolvasás útján. A logikai, történeti és filozófiai kapcsolatokra fektetjük a fő súlyt. Részletes tematika A halmazelmélet és a logika alapfogalmai. A számfogalom áttekintése. Relációk és függvények. Műveletek, relációk és függvények közötti kapcsolatok. Függvényekkel végzett műveletek. Sorozatok, sorok. Konver-
gencia, határérték. Valós függvények határértéke és folytonossága. Valós függvények differenciálhatósága. Érintő. Deriválási szabályok. Függvénzviysgálat: monotonitás, szélsőértékek. Integrálás: primitív függvény, határoyott integrál. Az analízis alaptétele. Egyszerű differenciálegyenletek megoldása. Diszkrét dinamikai rendszerek. Egyszerű, kaotikus viselkedést mutató modellek. Gráfok és hálózatok. Algoritmusok. – Matematikai programcsomagok alkalmazásai. Irodalom: Az előadó által kiadott szöveggyűjtemény jegyzetek és web oldalak. Megfigyelés – Kísérlet A tárgy feladata a Kognitív Tudomány szak diákjait bevezetni a megfigyelésekkel és kísérletekkel kapcsolatos tudományfilozófiai problémákba. elemzésre kerülő problémák: a közvetlen megfigyelés és műszerek használata, a megfigyelhető entitások ontológiai státusza, a komplex folyamatok során nyert adatok státusza, a megfigyelési adatok hibái, ehhez kapcsolódó elméletek (különös tekintettel a pszichológiára és kognitív tudományra), a kísérletezés elmélete (Gooding, Hon, Steinle), a kísérletezés gyakorlata, képzettség és hallgatólagos tudás (Polányi), valamint a megfigyelés és kísérletezés metodológiája és ennek problémái (Duhem, Popper, Mayo). Irodalom: Gooding, David, T. J. Pinch, and Simon Schaffer. 1989. The Uses of experiment: studies in the natural sciences. Cambridge; New York: Cambridge University Press. Mayo, Deborah G. 1996. Error and the growth of experimental knowledge, Chicago: University of Chicago Press. Franklin, Allan. 2002. Selectivity and discord: two problems of experiment. Pittsburgh, Pa.: University of Pittsburgh Press. Neurobiológia BMETE47MC00 Az emberi agy modern vizsgálati módszerei A sejtmembrán fiziológiája, az idegsejt működéseinek alapjai Ingerlékeny szövetek tulajdonságai és a szinaptikus transzmisszió A központi idegrendszer általános működései, neuronális osztályozás, ingerületvezetés A perifériás idegrendszer. Az enterális idegrendszer. Az autonóm idegrendszer Az agykéreg. Receptorok általános jellemzői és típusai Szomatoszenzoros rendszer és fájdalom A látórendszer és a látás A hallórendszer és a hallás és az egyensúlyérzés A szagló és ízérző apparátus és a szaglás és ízlelés A motoros rendszer A limbikus rendszer és az érzelmek, motivációk A memória és a tanulás neurobiológiai alapjai Magasabb rendű megismerés neuronális alapjai, beszéd, kategorizáció, tudat. Irodalom: Kognitív Idegtudomány (Pléh-Kovács-Gulyás (szerk), 2003. Osiris. Despopoulos – Silbernagl: Élettan. Springer Hungária, Kandel-Schwartz- Jessel (eds.) Principles of neural science, McGraw-Hill. Neuropszichológia BMETE47MC06 Évszázadokon keresztül a magasabb szintű mentális működések javarészt az objektív természettudományos vizsgálódás határain kívül estek. Az elmúlt évek kutatásai azonban olyan korábban megfoghatatlannak tűnő jelenségek idegrendszeri alapjaira derítettek fényt, mint a fogalomalkotás és nyelv, tervezés és problémamegoldás, érzelmek és tudat. Ezek az eredmények a magasabb szintű funkciókat érintő betegségekkel foglalkozó szakemberek érdeklődését is felkeltették, gyökeres változások alapjait megteremtve nem pusztán elméleti síkon, de a mindennapi gyógyítás vonatkozásában is. Kurzusunkban ezen eredményeket tekintjük át, öszszekapcsolódást keresve a normál működésekkel és mechanizmusokkal. Irodalom: Kállai, J., Bende, I., Karádi, K., Racsmány, M. Bevezetés a neuropszichológiába. Medicina Kiadó, 2008.
Nyelvészeti alapismeretek BMETE47MC02 A kurzus célja az elméleti nyelvészet alapfogalmainak ismertetése a korunkban kiemelkedő irányzatok összevetésén keresztül, valamint a modern nyelvtudomány nyelvelemzési módszereinek bemutatása. A kurzus elméleti része a nyelvtudomány egyetemes érvényű eredményeit tárgyalja, míg a gyakorlati órák célja ezek alkalmazása a magyar nyelvre. A kurzus egyben alapokat nyújt a pszicholingvisztika tárgyhoz. Témák: A modern nyelvtudomány előtörténete: a Strukturalizmus és a tudományos rendszerezés fogalma. Tény, elmélet és értékítélet. A modell mint a tudományos leírás eszköze. – A modern nyelvszemlélet: a nyelv mint pszichológiai jelenség és a nyelv biológiai megközelítése. Az emberi nyelv és az állati kommunikáció hasonlóságai és különbségei. – A nyelv megjelenítése: hangrendszerek, jelrendszerek és írásrendszerek. – A nyelv szerkezeti felépítése: fonémák, morfémák és szintaktikai egységek. Szintaktikai alapú kategorizálás. – A formalista nyelvelmélet alpfogalmai: A generativitás fogalma. A rekurzió. A jelentés és a forma elválasztása. Szerkezeti manipuláció, a rejtett elemek elve. – Problémakörök a magyar nyelvben: a szórend és az információ „csomagolás” jellegzetességei. – A nyelv szemantikai felépítése: eseménytípusok, szerepek, deixis és anafora. Szemantikai alapú kategorizálás. – A kognitivista nyelvelmélet alapfogalmai: a nyelv és a gondolkodás viszonya; metafora és metonímia. – A gyereknyelv jellemzői és a nyelvelsajátítás modelljei. – Neurolingvisztika: szerzett és fejlődési nyelvi rendellenességek; a neurolingvisztika vizsgálati eszközei. – Szociolingvisztika: dialektológia; a nyelv társadalmi megítélése. Irodalom: Pléh Cs. (szerk.), 1996, Kognitív tudomány. Budapest: Osiris. É. Kiss K. et al., 2003, Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris. Kálmán László – Trón Viktor, Bevezetés a nyelvtudományba. 2005, Budapest: Tinta. Nyelvi megértés és produkció A kurzus célja, hogy a diákokat megismertesse a pszicholingvisztika mai elméleteivel a megértés és produkció folyamatáról és az ennek kutatásában használatos módszerekkel. A moduláris és interakciós felfogás elméleti kettősségéből indulunk ki. Áttekintjük, hogy jelenik ez meg viselkedési és neurobiológiai evidenciákban. A megértésnél különleges szerepben tárgyaljuk a lexikont, mely mintegy a tudás alapú és az adat alapú folyamatok interakciós felülete. A produkcióban a hezitációs módszerek elemzésén túl kitérünk a soktényezős modellek társalgási beágyazására is. Ezen túl készségfejlesztés is célunk, az, hogy a diákok képesek legyenek a módszereket kritikusan alkalmazni. Irodalom: Gernsbacher, J. (ed.): Handbook of psycholingusitics. 1996 Erlbaum Programozás BMETE47MC08 Bevezető: A számítógép programozás alkalmazása a kognitív tudományban; a Matlab lehetőségei, összehasonlítása általános célú programozási nyelvekkel és kísérletvezérlő programcsomagokkal – Programozási ismeretek: utasítás, kifejezés, változó; vektorok és mátrixok; adatvizualizáció; scriptek és függvények, forráskód szerkesztése, megjegyzések; elágazás, ciklus; fájlkezelés; adatstruktúrák és cellák – A Matlab fejlesztői környezet: munkafelület, eszközök, hibakeresés – Kísérletvezérlés: PsychToolbox vagy Cogent Graphics; egyszerű pszichofizikai kísérletek és adaptív módszerek – Jelfeldolgozás: hang– és képingerek létrehozása; szűrés – Kitekintés: hardverközeli programozás, számítási modellezés. Irodalom: Krajcsi Attila: Kísérletvezérlés és adatelemzés a kognitív tudományban, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2007. Stoyan Gisbert: Matlab – Numerikus módszerek, grafika, statisztika, eszköztárak, Typotex, 2008 Pszichofizikai vizsgálati módszerek Inger, információ, invariancia, empirizmus és direkt észlelés. Kapcsolat a fizikai változások és a pszichikus élmény között: klasszikus és abszolút pszichofizika. Érzékenység és döntés:
szignál–detekciós elmélet (kritérium szint, működési jelleg–görbék, mérési eljárások, törvények). Modern felhasználások. Irodalom: Sekuler és Blake: Az észlelés. Bp.: Osiris, 2000 Pszicholingvisztika BMETE47MC05 A nyelvészeti és pszichológiai kérdésfeltevés kapcsolata, a két szakma kapcsolatának története adja a kurzus kiinduló keretét. A megértési folyamatok elemzése során a kísérleti módszerek mellett a dekompozíciós és interaktív modellek áttekintése a legfontosabb szervező elv, együtt a nyelvi szintek feldolgozási realitásának kérdésével. A beszédprodukció elemzése során a tervezés és megvalósítás szakaszoló modelljei mellett a produkció társalgási beágyazása a központi téma. A lexikai szerveződés modelljeit a fogalmi szerveződés elemzéséhez kapcsoljuk. A kurzus gyermeknyelvi része a gyermeknyelv fejlődésének alapvetőn tanulási és innátista érrendszereit ismertetet, s kapcsolja őket mai biológiai tudásunkhoz. Irodalom: Gernsbacher. Handbook of psycholinguistics. Erlbaum, 1994. Berko–Gleason, J: Psycholinguistics. Boston, Allyan and Bacon, 2001. Pléh Csaba. A mondatmegértés a magyar nyelvben. Bp., Osiris, 1998 Pszicholingvisztikai módszerek A kurzus célja, hogy a diákokat megismertesse a pszicholingvisztikában használatos módszerekkel. Ezen túl szeretnénk az egyes módszertani buktatókra is felhívni a figyelmet, és célunk, hogy diákok képesek legyenek kérdésfeltevéseikhez, illetve a vizsgált célcsoporthoz a megfelelő módszert kiválasztani. Általánosságban is szót ejtünk a kísérletek megtervezésének, lefolytatásának, kiértékelésének, és értelmezésének mikéntjéről. A módszerek áttekintését a lexikon kutatásának módszerei (képmegnevezés, képkiválasztás. monitorozás, lexikális döntés), a mondatmegértés kutatása (off–line és valósidejű módszerek), az előfeszítéses vizsgálatok, majd a nyelvelsajátítás módszereinek bemutatása követi. Természetes nyelvi adatok elemzése, adatbázisok használata, s a neurobiológai módszerek tematikus áttekintése. A kurzus készség kívánalma önállóan tervezett kísérletek bemutatása és megbeszélése. Irodalom: Gernsbacher, J. (ed.): Handbook of psycholingusitics. 1996 Erlbaum Statisztika BMETE92MC13 Áttekintjük a matematikai statisztika összes fontosabbfejezetét (mintavétel, becslés, hipotézisvizsgálat, regresszióanalízis, kísérlettervezés) különös tekintettel a klasszikus módszerek alkalmazhatóságának feltételeire (normalitás,linearitás, stacionaritás, skalárértékűség), amelyek a legtöbb gyakorlati feladatnál nem teljesülnek. Hogyan ellenőrizhetők ezek a feltételek, és mi a teendő, amikor nem teljesülnek – ezek a kérdések adják a tárgy vezérfonalát. Részletes tematika: Valószínűségi változók. Eloszlások. Véletlenszámgenerálás. Mintavétel. Becslésieljárások. Megbízhatósági intervallumok. Hipotézisvizsgálat. Függetlenség, normalitás. regresszió és interpoláció. Adatok megszerzése és bevitele. Klaszteranalízis. Kísérlettervezés. Alkalmazások. Az eredmények bemutatásának módszerei. A számolásokat a körülményektől függően Mathematica, EXCEL vagy SPSS segítségével végezzük. Irodalom: www.wolfram.com/solutions/Statistics/, www.wolfram.com/products/mathematica/analysis/content/StatisticsPackages.html, SPSS for Windows User's Guide series. SPSS Inc. 444 N. Michigan Avenue, Chicago, Illinois, Vargha András (2000). Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Pólya Kiadó, Bp Tudásszociológia A kurzus hallgatóit megismertetni a legújabb tudásszociológiai álláspontokkal. Célja bemutatni azokat az álláspontokat, amelyek a tudományos megismerés irányát és kognitív tartalmát befolyásoló társadalmi tényezők (kauzális és institucionális) szerepére vonatkozólag az utóbbi
évtizedekben kialakultak. A kurzus elemzi az episztemológia szociális fordulatának előzményeit (a historicista és naturalista fordulatot), valamint a tudásszociológia változatait. Külön figyelmet kap az Edinburgh–is és bathi iskola, ezek kritikája, és a szociálkonstruktivista modellek. Irodalom: Th.Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete, Osiris 2000. Karácsony A.: Bevezetés a tudásszociológiába,Osiris–Századvég 1995. Mannheim K.: Tudásszociológiai tanulmányok, Osiris 2000. Barnes,B.–Bloor,D.–Henry,J.: A tudományos tudás szociológiája, Osiris 2002. Fehér – Békés: Tudásszociológia szöveggyűjtemény. Typotex 2005. Tudományelmélet Főbb témák: Észlelés és fogalomalkotás: a fogalmi háló; az objektivitás és a szeparálhatósági követelmény. Az előrelátás– és magyarázatigény. Köznapi és tudományos megismerés. Az induktív és az analógiás gondolkodás szerepe a tudományos megismerésben. Az indukció fajtái és megalapozásai. A deduktív módszerek szerepe és határai. A konfirmáció és falszifikáció mádszertani szerepe és problémái. A Duhem–Quine tétel. A demarkáció probléma. Irodalom: Laki J.(szerk.): Tudományfilozófia, 1998. Forrai–Szegedi (szerk.): Tudományfilozófia, 1999. M. Wartofsky: A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai. Lakatos Imre: Tudományfilozófiai írásai, 1997. K. Popper: A tudományos felfedezés logikája, 1998. Th.Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete, 2000. Tudományfilozófia A kurzus a tudományfilozófia főbb kérdéseit mutatja be a 19.–20. században. Túl a standard nézetek (pozitivista és posztpozitivista tudományfilozófia és tudományfejlődés–elméletek) bemutatásán a cél a kognitív tudomány szak hallgatóit megismertetni a saját szakjuk történetéhez és előzményeihez szorosan kapcsolódó tudományfilozófiai vitákkal és álláspontokkal. A főbb témák: a megismerés induktív és deduktív modelljei, az érzetek kvantifikálásának problémái, a modern pszichológia kísérleti rendszerei és hibaforrásai, érzetadatok és protokolltételek, tudományfejlődés–elméletek kognitív vonatkozásai, inter– és intrateoretikus redukció. Irodalom: Laki J.(szerk.): Tudományfilozófia, 1998. Forrai–Szegedi (szerk.): Tudományfilozófia, 1999. Valamint az előadó által feldolgozásra kiadott cikkek. Tudományos modellalkotás A tudományos modellalkotás kapcsán a következő problémák vizsgálata: Mi a modell reprezentációs funkciója? Mik a modellek (ontológia)? Hogyan tanulunk a modellek segítségével (episztemológia)? A felfedezés hogyan kapcsolódik a modellekhez (metodológia)? Mi a modellek és az elméletek kapcsolata? Milyen új szempontokat nyújt egy modellelméleti megközelítés a realizmus/antirealizmus vitában és a redukció kérdésében? Mi a modellek kapcsolata a magyarázattal, az unifikálással és a természeti törvényekkel? Irodalom: Giere, R. Explaining Science: A Cognitive Approach. Chicago: University of Chicago Press, 1988. Cartwright, N. How the Laws of Physics Lie. Oxford: Oxford University Press, 1983. Cartwright, Nancy. The Dappled World. A Study of the Boundaries of Science. Cambridge: Cambridge University Press, 1999 Tudománytörténet A félévente változó oktatókkal megtartott tárgy célja az alapvető szövegelemzési készség fejlesztése, a filozófiai gondolatmenetek rekonstruálása és értékelése. Irodalom: az előadó által kiadott szöveggyűjtemény és jegyzetek
A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR DÉKÁNI HIVATALA ÉS HALLGATÓI KÉPVISELETE A Dékáni Hivatalának címe: 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K. ép. I. em. 7. Dékán: DR. MOSON PÉTER egyetemi docens Dékánhelyettesek: Gazdasági: Nemzetközi és tudományos: Oktatási:
DR. LÁNGNÉ DR. LÁZI MÁRTA egyetemi docens DR. MAKAI MIHÁLY egyetemi tanár DR. PIPEK JÁNOS egyetemi docens
Dékáni Hivatal Titkárság: Telefon: 463-3561, Telefax: 463-3560 Hivatalvezető: DR. CSÁKÁNY ANIKÓ egyetemi adjunktus Ügyintéző: OZSVÁTHNÉ BENKÓ RITA (nemzetközi és tudományos ügyek) Titkárnő: GYULAI TÜNDE Gazdasági csoport: Telefon: 463-3756 Gazdasági ügyek: HARTL BÉLÁNÉ előadó Munkaügyek: TORMA ANTALNÉ előadó Tanulmányi csoport: telefon: 463-1919 Doktori iskolák: VIDA MÁRIA előadó Kari Hallgatói Képviselet cím: Wigner Jenő Kollégium, 1117 Budapest, Dombóvári út 3. B.401 telefon: (1) 463-4155 e-mail:
[email protected] honlap: http://hk.wigner.bme.hu Kari lap: Pikkász a szerkesztőség címe: Wigner Jenő Kollégium, 1117 Budapest, Dombóvári út 3. B.402. telefon: (1) 463-4155 e-mail:
[email protected] honlap: http://pikkasz.wigner.bme.hu
A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INTÉZETEI ÉS TANSZÉKEI Fizikai Intézet – igazgató: DR. KERTÉSZ JÁNOS akadémikus, egyetemi tanár 1111 Budapest, Budafoki út 8. F. épület, III. lh., mf. 5 Telefon: 463-4107, Telefax: 463-3567. Atomfizika Tanszék – tanszékvezető: DR. RICHTER PÉTER egyetemi tanár 1111 Budapest, Budafoki út 8. F. épület, III. lh., mf. 44 Telefon: 463-4193, Telefax: 463-4194. Elméleti Fizika Tanszék – tanszékvezető: DR. SZUNYOGH LÁSZLÓ egyetemi tanár 1111 Budapest, Budafoki út 8. F. épület, III. lh., mf. 5 Telefon: 463-4107, Telefax: 463-3567. Fizika Tanszék – tanszékvezető: DR. MIHÁLY GYÖRGY akadémikus, egyetemi tanár 1111 Budapest, Budafoki út 8. F. épület, III. lh., II. em. 16 Telefon: 463-2312, Telefax: 463-4180. – Kémiai Fizika Tanszéki Csoport – vezetője: DR. NOSZTICZIUS ZOLTÁN egyetemi tanár 1111 Budapest, Budafoki út 8. F. épület, III. lh., I. em. CP4 Telefon: 463-1341. Telefax: 463-1896. Kognitív Tudományi Tanszék – tanszékvezető: DR. RACSMÁNY MIHÁLY egyetemi docens 1111 Budapest, Egry József utca 1. T ép. V. em. Telefon / Fax: 463-1072. Nukleáris Technikai Intézet – igazgató: DR. ASZÓDI ATTILA egyetemi docens 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 7-9. R. ép. III. em. 17. Telefon: 463-2523, Telefax: 463-1954. Nukleáris Technika Tanszék – tanszékvezető: DR. SÜKÖSD CSABA egyetemi docens 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 7-9. R. ép. III. em. 17. Telefon: 463-2523, Telefax: 463-1954. Atomenergetika Tanszék – tanszékvezető: DR. ASZÓDI ATTILA egyetemi docens 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 7-9. R. ép. III. em. 17. Telefon: 463-2523, Telefax: 463-1954. Matematika Intézet – igazgató: DR. GYÖRFI LÁSZLÓ egyetemi tanár 1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. III. em. 12. Telefon: 463-2762, Telefax: 463-2761. Algebra Tanszék – tanszékvezető: DR. RÓNYAI LAJOS akadémikus, egyetemi tanár 1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. V. em. 54. Telefon: 463-2094, Telefax: 463-1780. Analízis Tanszék – tanszékvezető: DR. HORVÁTH MIKLÓS egyetemi tanár 1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. V. em. 25. Telefon: 463-2324, Telefax: 463-3172. Differenciálegyenletek Tanszék – tanszékvezető: DR. SZÁNTAI TAMÁS egyetemi tanár 1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. IV. em. 42. Telefon: 463-2140, Telefax: 463-1291. Geometria Tanszék – tanszékvezető: DR. G. HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens 1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. II. em. 22. Telefon: 463-2645, Telefax: 463-1050. Sztochasztika Tanszék – tanszékvezető: DR. TÓTH BÁLINT egyetemi tanár 1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. V. em. 57. Telefon: 463-1101, Telefax: 463-1677.
