Tájékoztatások és közlemények

ISSN 1725-518X

C 142

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

Közleményszám

Tartalom

I

53. évfolyam 2010. június 1.

Oldal

Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

VÉLEMÉNYEK Tanács 2010/C 142/01

A Tanács véleménye Magyarországnak a 2009‒2012-es időszakra vonatkozó aktualizált konvergencia­ programjáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1

2010/C 142/02

A Tanács véleménye Írországnak a 2009‒2014-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási program­ járól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7

2010/C 142/03

A Tanács véleménye Olaszországnak a 2009‒2012-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási prog­ ramjáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13

2010/C 142/04

A Tanács véleménye Lettországnak a 2009‒2012-es időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprog­ ramjáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

SZERVEITŐL,

HIVATALAITÓL

ÉS

ÜGYNÖKSÉGEITŐL

Európai Bizottság

2010/C 142/05

HU

Ár: 3 EUR

Euro-átváltási árfolyamok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

25

(folytatás a túloldalon)

Közleményszám

Tartalom (folytatás)

2010/C 142/06

A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2010. március 15én tartott ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/39.351 ‒ svéd rendszerösszekötők üggyel kapcsolatban ‒ Előadó: Románia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

26

2010/C 142/07

A meghallgató tisztviselő zárójelentése ‒ A COMP/39.351 ‒ svéd rendszerösszekötők ügyben . . . . . . .

27

2010/C 142/08

A Bizottság határozatának összefoglalója (2010. április 14.) az Európai Unió működéséről szóló szer­ ződés 102. cikke és az EGT-megállapodás 54. cikke szerinti eljárásról (Ügyszám: COMP/39.351 ‒ Swedish Interconnectors) (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

28

V

Oldal

Hirdetmények

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

Európai Beruházási Bank

2010/C 142/09

Pályázati felhívás ‒ Az Európai Beruházási Bank felsőoktatási kutatási keretprogramja keretében három új EIBURS-programot hirdet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

30

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

2010/C 142/10

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5906 ‒ One Equity Partners/Constantia) (1) . . .

33

2010/C 142/11

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5862 ‒ Mahle/Behr/Behr Industry) (1) . . . . . . . . .

34

2010/C 142/12

A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján (Hirdetmény a folyékony és gáznemű szénhidrogének bányászati célú kutatására vonatkozó, „Permis de Langlade” és „Permis de Hermine” elnevezésű engedély iránti kérelemről) (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

35

A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján (Hirdetmény a folyékony és gáznemű szénhidrogének bányászati célú kutatására vonatkozó, a Concorde Energy LLC, illetve a Réalm Energy International által benyújtott, „Permis de Sézanne” elnevezésű engedély iránti kérelemről) (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

37

2010/C 142/13

HU

(1) EGT-vonatkozású szöveg

2010.6.1.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/1

I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények)

VÉLEMÉNYEK

TANÁCS A TANÁCS VÉLEMÉNYE Magyarországnak a 2009–2012-es időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról (2010/C 142/01) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősíté­ séről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és külö­ nösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG:

(1) A Tanács 2010. április 26-án megvizsgálta Magyar­ országnak a 2009–2012-es időszakra vonatkozó aktuali­ zált konvergenciaprogramját.

(2) A pénzügyi válság 2008. őszi kitörésekor Magyarország törékeny gazdasági helyzetben volt. A 2006 közepén lezaj­ lott fiskális politikai irányváltás, amely a fennálló gazdasági egyensúlytalanságok kiigazítását és az államadósság növe­ kedésének megállítását célozta, 2008-ra sikeresen a GDP 3,8 %-ára csökkentette a költségvetési hiányt (a 2006. évi 9,3 %-hoz képest), de a kiigazítás még nem ért véget, amikor kitört a globális pénzügyi válság. Emellett megle­ hetősen nagy volt a devizaadósság aránya. (1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az ebben a szövegben említett doku­ mentumok az alábbi weboldalon érhetők el: http://ec.europa.eu/ economy_finance/sgp/index_en.htm

A bruttó finanszírozási igény kielégítése egyre nehezebbé vált, ami jelezte, hogy a befektetők aggódnak a költségve­ tési pozíció fenntarthatósága, az ország magas külső eladó­ sodottsága és a potenciális növekedés visszaesése miatt. Összességében e tényezők erőteljesebb gazdaságpolitikai válaszlépést, a bankszektort támogató intézkedéseket, vala­ mint 20 milliárd EUR összegű nemzetközi intézmények által nyújtott jelentős külső támogatást tettek szükségessé; utóbbiból 6,5 milliárd EUR-t az EU biztosított (amiből eddig 5,5 milliárd EUR-t folyósítottak). 2009 márciusának második felétől az erőteljes stabilizációs és kiigazítási törekvéseknek köszönhetően újból elérhetővé vált a piaci alapú finanszírozás. Ezenkívül, a belföldi kereslet 2009. évi jelentős zsugorodása miatt rendkívüli mértékben javult a folyó fizetési mérleg, főként a kereskedelmi egyenleg javu­ lása révén. A forint árfolyama 2009 júliusától nagyjából stabil volt, így a központi bank 2009 közepe és 2010 eleje között összesen 375 bázisponttal csökkenthette az irányadó kamatlábat. A költségvetési mozgástér hiánya és a befektetők aggályai miatt a kormány folytatta költség­ vetés-konszolidáló politikája végrehajtását, és a gazdaság élénkítése érdekében csak költségvetés-semleges intézkedé­ seket hozott. Az adósság csökkenő pályára állítása és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítása érdekében a költségvetés konszolidációjának folytatása kulcsfontosságú kihívás marad Magyarország számára.

(3) Bár a tényleges GDP-nek a válság során megfigyelt csök­ kenése jórészt ciklikus, a válság a potenciális kibocsátás szintjére is negatív hatással volt. Emellett a válság a beru­ házások visszaesése, a hitelhez jutás nehézségei és a növekvő strukturális munkanélküliség következtében középtávon is hatással lehet a potenciális növekedésre. A gazdasági válság hatása továbbá súlyosbítja a népesség idősödése által a potenciális kibocsátásra és az államház­ tartás fenntarthatóságára gyakorolt negatív hatásokat. Mindezek ismeretében a potenciális növekedés támogatása céljából elengedhetetlen a strukturális reformok ütemének felgyorsítása. Magyarország esetében különösen fontos, hogy az ország a munkaerő-piaci részvétel fokozását célzó reformokat indítson, és hogy helyreállítsa tőkevonzó képességét.

C 142/2

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

(4) A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a 2009. évi 6,7 %-os zsugorodás után a reál-GDP 2010-ben további 0,3 %-kal csökken, majd 2011-ben és 2012-ben újra növekedésnek indul, 3 3/4 %-kal. Ez egy kissé optimistább várakozás, mint a Bizottság szolgálata­ inak 2009. őszi előrejelzése, amely szerint az éves GDP 2010-ben 0,5 %-kal csökken, 2011-ben pedig 3,1 %-kal nő. Mindazonáltal a legfrissebb információk – köztük a 2009. évi, vártnál jobb előzetes GDP-adat (– 6,3 %) – tükrében a 2010. évre vonatkozó előrejelzés megalapo­ zottnak tekinthető, noha a forgatókönyv a későbbi évek tekintetében továbbra is kissé optimista. A program szerint a növekedés várhatóan elsősorban a nettó export vissza­ erősödésének lesz köszönhető, mivel a lakossági fogyasztás 2010-ben még mindig zsugorodni fog mintegy 2 1/2 %kal, amely azonban a legfrissebb információk alapján kissé rosszabbul is alakulhat. A belföldi keresletre vonatkozó előrejelzések nagyjából megalapozottnak látszanak, az importra és a beruházásokra vonatkozók azonban túlzottan optimistának tűnnek. Összességében a makro­ gazdasági forgatókönyv 2010 vonatkozásában megalapo­ zottnak tűnik, 2011 és 2012 esetében pedig kissé optimis­ tának. A referencia-forgatókönyvben kijelölt nominális pályát a munkaerőpiac és a termékpiac egybevágó konjunkturális helyzete alakítja. A jelentősen negatív kibo­ csátási rés ugyanis leszorító hatást gyakorol az árakra, a magas munkanélküliség pedig a bérnövekedés lassulását vonja maga után. Az inflációs előrejelzések 2010 vonatko­ zásában összességében megalapozottnak tűnnek, a későbbi évek tekintetében viszont kissé alacsonynak. A program makrogazdasági forgatókönyve összhangban van az alap­ jául szolgáló monetáris és árfolyam-feltevésekkel.

(5) A program a 2009. évi államháztartási hiányt a GDP 3,9 %-ára becsüli, szemben a 2008. évi 3,8 %-kal. Az államháztartási hiány a gazdasági helyzetnek a globális gazdasági visszaeséshez köthető erőteljes romlása, és annak a költségvetésre gyakorolt nagy mértékben kedve­ zőtlen hatásai ellenére lényegében stabilizálódott. Ez a stabilizálódás a végrehajtott kiadáscsökkentéseknek köszönhető, amelyek részben strukturális jellegűek voltak, és főként a közszféra béreit, a nyugdíjakat és a szociális juttatásokat érintették. Mindezek eredményeként a struktu­ rális egyenleg jelentősen, a GDP közel 3 %-ával javult. Emellett a hiány szempontjából lényegében semleges adóátalakításra került sor, amelynek célja, hogy az élőmun­ kára nehezedő adóterhek csökkentésével és a fogyasztási adók súlyának növelésével fokozza a gazdaság versenyké­ pességét.

Az államadósság magas szintje és a pénzügyi piacokon uralkodó stresszhelyzet miatt a hatóságok a gazdaság élén­ kítését csak olyan intézkedésekkel támogathatták, amelyek nem érintették a költségvetést. A Tanács által szorgalma­ zott, a válságkezelő intézkedések leépítésére vonatkozó stratégiával (exitstratégia) összhangban, és a túlzott hiánynak a 2011-ig történő megszüntetése céljából – figyelembe véve az adósság GDP-hez viszonyított magas arányát is – a 2009. évi restriktív költségvetési irányvonal a tervek szerint a 2010–2011-es időszakban tovább foly­ tatódik.

2010.6.1.

(6) A programban szereplő 2010. évi költségvetési hiánycél a GDP 3,8 %-a, amely összhangban van az EKSz. 104. cikkének (7) bekezdése alapján megfogalmazott 2009. július 7-i tanácsi ajánlással és a 2009. november 30-án elfogadott 2010. évi költségvetéssel. A program szerint a nominális bevételek 2010-ben stabilizálódnak, a reálbevételek viszont ennek megfelelően tovább csök­ kennek, csakúgy, mint a bevételi hányad (a 2009. évi 45,9 %-ról 2010-ben 45 %-ra). A bevételi hányad csökke­ nésére a negatív kibocsátási rés folyamatos növekedésén túl lényegében az ad magyarázatot, hogy a nettó export gazdasági súlyának növekedése, valamint a belföldi kereslet arányának ezzel járó csökkenése megváltoztatja a növe­ kedés összetételét. A program a bevételi hányad esését a kiadási hányad csökkentésével kívánja ellensúlyozni (a 2009. évi 49,8 %-ról 2010-ben 48,8 %-ra), ami ugyan­ akkor a költségvetési egyenleget is javítaná. Ezt főként a 2009-ben elfogadott, a költségvetésre 2010-ben hatást gyakorló strukturális reformokkal és egyedi (többek között a nyugdíjrendszert, a szociális juttatásokat, a közszféra béreit, továbbá a helyi önkormányzatok és a helyközi közösségi közlekedés számára biztosított támogatásokat érintő) takarékossági intézkedésekkel kívánják elérni, összesen a GDP 2 %-át kitevő mértékben. Noha ezek az intézkedések 2010-ben GDP-arányosan összességében több mint 2 százalékpontot tennének ki, a program adata­ inak a Bizottság szolgálatai által a közösen megállapított módszertan szerinti újraszámítása alapján a strukturális deficit GDP-arányosan várhatóan kevesebb, mint ¼ száza­ lékponttal csökken. A takarékossági intézkedések egy jelentős részének végrehajtására csak azért volt szükség, hogy ellensúlyozza bizonyos kiadások növekedési tenden­ ciáját. Emellett a bevételi hányad várhatóan jobban csökken majd, mint ahogy a standard rugalmasság mellett várható lett volna, tekintettel egyrészt a 2010. évi adóát­ alakító intézkedések enyhe hiánynövelő jellegére, másrészt a 2010. évi jövedékiadó-emelés miatt előrehozott dohány­ zárjegy-vásárlásra.

(7) A program középtávú stratégiájának fő célja, hogy a GDParányos államháztartási hiányt a 2010. évi 3,8 %-ról 2011ben 3 % alá csökkentse (2,8 %-ra), 2012-ben pedig még tovább, 2,5 %-ra. A 2011. évi és a 2012. évi hiánycél az újraszámítás alapján GDP-arányosan 1 1/2 %-os, illetve 2 1/2 %-os strukturális hiányt eredményez. Ez azt jelenti, hogy a 2009. évi, GDP-arányosan mintegy 3 százalék­ pontos strukturális javulást a 2010–2011-es időszakban az előrejelzés szerint GDP-arányosan 0,1 %-os javulás követ (szemben a Bizottság 2009. őszi előrejelzésében szereplő, GDP-arányosan majdnem 1 %-os romlással). Sőt, 2012-ben a strukturális egyenleg GDP-arányosan 1 %-kal romlik. Ami 2011-et illeti, a bevételi hányad a gazdaság élénkülése ellenére várhatóan tovább csökken, a következők miatt: i. a nettó export súlyának növekedése, amelynek következtében csökken a növekedés okozta adóbevétel-bővülés, ii. a gazdaság zsugorodásának késlelte­ tett hatása, és iii. a személyi jövedelemadó-terhelés 2009ben elfogadott csökkentése, ami 2011-től hatályos. Az EUs források gyorsuló felhasználása csak részben ellensúlyoz­ hatja ezeket a folyamatokat, ami végül a GDP-arányos bevételek 0,8 százalékpontos csökkenéséhez vezet. A konvergenciaprogram a kiadási oldalon több olyan

2010.6.1.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

lehetséges intézkedést sorol fel, amelyek nemcsak ellensú­ lyoznák, hanem meghaladnák a bevételi hányad esését, és a hiányt a GDP 2,8 %-ára csökkentenék. Az intézkedések főként a közszféra reálbéreinek további csökkentésére, a szociális juttatások reálértékének további csökkentésére és a költségvetés fejezetek gazdálkodásában a szigorú fegyelem érvényre juttatására irányulnak. Ugyanakkor nem került sor ezen intézkedések java részének részletezé­ sére. A középtávú célkitűzés a GDP – 1,5 %-át kitevő strukturális egyenleg megvalósítása, ami a legfrissebb előre­ jelzések és az adósságszint fényében megfelel a Paktum célkitűzéseinek. A strukturális egyenlegnek a Bizottság szolgálatai által a közösen megállapított módszertan szerinti újraszámítása, valamint a 2010–2011-re előrejel­ zett jelentős kibocsátási rés alapján a program a középtávú cél 2011-ben való teljesítését célozza, amire az előrejel­ zések szerint már 2010-ben sor kerül, és ez 2011-ben is teljesül. Ugyanakkor a középtávú cél 2011-ben való telje­ sítéséhez és a 2012-es strukturális romlás megelőzéséhez további konszolidációra lenne szükség. Pontosabban meg kellene határozni a 2012. évi célkitűzés alapjául szolgáló intézkedéseket is.

(8) A költségvetési eredmények a programban előre jelzet­ teknél rosszabbul alakulhatnak. A bevételek 2010-ben akár a GDP 1/4 %-ának megfelelő mértékben is alacso­ nyabbak lehetnek a tervezettnél, mivel a program számí­ tásainak korábbi lezárási dátuma miatt nem vették figye­ lembe, hogy az Alkotmánybíróság eltörli az általános értékalapú ingatlanadó bevezetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott törvényt. A kiadási oldalon is várható némi túlköltekezés a Malév újraállamosítási költségei miatt és annak következtében, hogy a helyközi közösségi közleke­ désre fordított támogatások tervezett csökkentését a struk­ turális intézkedések nem támasztják alá maradéktalanul. A program a költségvetési fejezetek szintjén az újonnan létre­ hozott kincstárnoki rendszer kapcsán is megtakarítást tervez, ám ennek megvalósulása kérdéses, mivel hiányoznak az ehhez szükséges konkrét intézkedések. Végül az adatszolgáltatási eljárás során még meg kell erősí­ teni azoknak az egyszeri, a GDP 1/4 %-ának megfelelő összegű bevételeknek a megvalósulását, amelyek a jogosult alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak a magánnyugdíjpénz­ tárakból az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéséből származnak. Másfelől viszont be lehet fagyasztani a GDP mintegy ½ %-ának megfelelő költségvetési tartalékokat és kedvezőtlen fejlemények bekövetkezése esetén a GDP 0,2 %-ának megfelelő rendkívüli kiadáscsökkentés is végre­ hajtható. A programhoz képest 2011-ben és 2012-ben többek között az ingatlanadó eltörlése miatti bázishatáson túl is alulteljesítésre, illetve túllépésre lehet számítani a bevételi, illetve a kiadási oldalon. A gazdaság élénkülésének ütemét és a lakossági fogyasztási kiadások arányának 2011-ben és az azt követő években megvalósuló arányát illetően a program kissé optimistább, mint a Bizottság szolgálatainak előrejelzése, ami azt jelenti, hogy a prog­ ramban szereplő adóbevételek túl optimistának bizonyul­ hatnak. Ami a kiadásokat illeti, a programban a bevételi hányad folyamatos esésének ellentételezésére előirányzott takarékossági intézkedések nagy részét még nem támasztják alá konkrét döntések. Ezenkívül a program nem veszi figyelembe a központi bank veszteségeit sem,

C 142/3

amelyek – a jelenlegi becslések alapján – 2011-ben várha­ tóan a GDP 0,1–0,2 %-ának, 2012-ben pedig várhatóan 0,3–0,4 %-ának megfelelő mértékben növelik a hiányt.

Végezetül az állami tulajdonú vállalatok veszteségei miatt a kiadások is magasabbak lehetnek. A túllépés, illetve alul­ teljesítés ellentételezésére szolgáló költségvetési tartalékok azonban 2011-ben csupán a GDP 0,2 %-át, 2012-ben pedig 0,4 %-át teszik ki, szemben a 2010. évi 0,8 %-kal. Noha az elmúlt években teljesültek a költségvetési hiány­ célok, Magyarország múltbeli teljesítményéhez köthető kockázatok a korábbi évek tekintélyes hiánytúllépései miatt legfeljebb semlegesek. Éppen ezért jelentős kockázata van annak, hogy a tényleges hiány rosszabb lesz a prog­ ramban tervezettnél.

(9) A bruttó államadósság 2009-ben a becslések szerint az előző évi mintegy 73 %-ról a GDP 78 %-ára emelkedett. A növekedés az államháztartási hiánnyal és a nominális GDP negatív növekedésével magyarázható. A program alapján az adósságráta a programidőszak alatt végig a Szer­ ződésben megállapított referenciaérték felett marad. 2010re a GDP-arányos adósság további, 79 %-ra való növeke­ dését jelzik előre; ezt követően 2011-ben 77 %-ra, 2012ben pedig 73 1/2 %-ra csökken. E pozitív folyamatok hátterében a makrogazdasági feltételek várható javulása és a nemzetközi gazdasági támogatás 2011-től kezdődő törlesztése áll. A költségvetési célokat övező negatív kocká­ zatok és a lehetséges SFA-tételek miatt az adósságráta alakulása a programban előirányzottnál jóval kedvezőtle­ nebb is lehet, különösen 2011-től kezdődően. 2010-től kezdődően az adósságráta kellően csökken a referencia­ érték felé.

(10) A 2020-ig tartó időszakra elkészített középtávú adósságelőrejelzések, amelyek azt feltételezik, hogy a GDP-növe­ kedés fokozatosan helyreáll a válság előtt tervezett mértékre és az adóhányad visszatér a válság előtti szintre, azt jelzik, hogy a programban tervezett költségvetési folyamat önmagában, változatlan politika mellett nem elegendő az adósság 2020-ig történő stabilizálásához.

(11) A 2009-ben végrehajtott nyugdíjreformok a tervek szerint visszafogják az idősödő népességhez kapcsolódó jövőbeli kiadások növekedését, amely a reformot követően egyér­ telműen az EU-átlag alá várható. A programban becsült 2009-es költségvetési helyzet javult az előző programban felvázolt kiindulási helyzethez képest. A népesség idősö­ dése így jóval mérsékeltebb költségvetési hatást gyakorol a fenntarthatósági résre. A magas elsődleges többletek középtávú biztosítása és a nyugdíjreformok következetes, már a programban is előirányzottaknak megfelelő végre­ hajtása csökkenteni fogja az államháztartás fenntarthatósá­ gával kapcsolatos hosszú távú kockázatokat, amelyeket

C 142/4

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

a Bizottság 2009. évi fenntarthatósági jelentése (1) köze­ pesnek ítélt. A 2009. évi nyugdíjreformokat figyelembe vevő előrejelzéseknek a Gazdaságpolitikai Bizottság általi 2010. februári validálását követően, a frissített fenntartha­ tósági számítások a fenntarthatósági kockázat alacsony szintjét mutatják.

(12) Az államháztartás intézményi jellemzőit illetően az egyik legfontosabb új keletű fejlemény az új költségvetési keret végrehajtása volt, amely a 2008 novemberében elfogadott költségvetési felelősségről szóló törvényre és az államház­ tartási törvény módosítására épül. Összességében az új költségvetési keret várhatóan hozzájárul az államháztartás átláthatóságának és fenntarthatóságának javításához. A költségvetési felelősségről szóló törvény általános szabály­ ként rögzíti, hogy a jövőben a középtávú elsődleges egyen­ legek meghatározásánál be kell tartani az úgynevezett reál­ adósság-szabályt. A törvény alapján megalakult és működni kezdett a független Költségvetési Tanács. A 2010. évi költségvetést lényegében az új költségvetési keretnek megfelelően készítették el, a 2011. évi költségve­ tésnek pedig már minden elemében meg kell felelnie az új költségvetési keretnek. A költségvetési keretet érintő másik fontos fejlemény volt, hogy az Országgyűlés 2009 decem­ berében elfogadta a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényt. Az új jogszabály több új elemmel egészíti ki a hatályos szabályokat, többek között részletes működési és gazdálkodási szabályokat határoz meg a különböző költségvetési szervek számára, valamint egységes keretet biztosít a magyar és az európai uniós források felhasználására. Azt azonban még korai lenne értékelni, hogy az új keretnek milyen hatékonyan sikerült biztosítania a költségvetés végrehajtásának javítását és a fiskális politika rendezettségét.

(13) Magyarország az általános adóteher és a kormányzati kiadások egyaránt magas szintjével jellemezhető. A kormány több intézkedést hozott az adórendszernek a költségvetés szempontjából lényegében semleges módon történő átalakítására, amelynek célja, hogy az élőmunka adóterheit csökkentve és a fogyasztási adókat növelve fokozza a gazdaság versenyképességét. Az alkotmánybí­ róság új keletű határozatai és a személyi jövedelemadó 2011-re tervezett csökkentése azonban olyan bevételkie­ sést okoz, amelyet még nem fedeznek megfelelő intézke­ dések, jóllehet nem zárható ki, hogy módosított formában újból benyújtják az ingatlanadóról szóló törvényt. A kiadási oldalon az elsődleges kiadások növekedése 2000 és 2009 között meghaladta a nominális GDP növekedését. Az állami kiadáscsökkentés előtt álló fő kihívás az idősö­ déssel kapcsolatos állami kiadások várható növekedése. A múltban végrehajtott nyugdíjreformok – különösen a 2009. májusi reform – várhatóan a nyugdíjköltségek növe­ (1) Az államháztartások fenntarthatóságáról szóló 2009. november 10-i tanácsi következtetésekben „a Tanács felhívja a tagállamokat, hogy a soron következő stabilitási és konvergenciaprogramjaik során irányítsák figyelmüket a fenntarthatóságot célzó stratégiákra”, továbbá „felkéri a Bizottságot, valamint a Gazdaságpolitikai Bizott­ ságot és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy – a következő fenntarthatósági jelentéshez megfelelő időben – további módszereket dolgozzanak ki az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságának értékeléséhez”, amelyet 2012-re terveznek.

2010.6.1.

kedésének lassulását eredményezik, és kedveznek a munkaerő-kínálatnak is, így elősegítik a potenciális növe­ kedést. Az államháztartás minőségét a jövőben a kötelező nyugdíjkorhatárnak a várható élettartammal összefüggő emelésével lehetne javítani. A kormányzat méretének csök­ kentése és a közigazgatás hatékonyságának növelése, például az oktatás és az egészségügy területén, szintén nagymértékű jóléti megtakarításokkal járhatna, és adott esetben lehetővé tenné az élőmunka adóterheinek további csökkentését is.

(14) Összességében úgy tűnik, hogy a programban felvázolt költségvetési stratégia 2010-et tekintve lényegében össz­ hangban áll az EKSz. 104. cikkének (7) bekezdése alapján megfogalmazott tanácsi ajánlásokkal, mivel az annak ered­ ményét érintő jelentős kockázatokat legalábbis részben ellensúlyozza a költségvetési tartalékok befagyasztásának és a rendkívüli kiadáscsökkentések elfogadásának a lehető­ sége. 2011 tekintetében – a kockázatok figyelembevéte­ lével – előfordulhat, hogy a költségvetési stratégia nem lesz összhangban a tanácsi ajánlásokkal, így nem biztosí­ tott, hogy a 2010–2011-es időszakban megvalósul az összességében a GDP 0,5 %-ának megfelelő strukturális kiigazítás. Ki kell emelni, hogy a 2011. évi célt alátámasztó kiadáscsökkentő intézkedéseket csak részben konkreti­ zálták és elfogadásukra még nem került sor, 2012 tekin­ tetében pedig egyáltalán nincsenek részletezve.

Ezenkívül az adóbevételekre vonatkozó előrejelzés mindkét év esetében túl optimistának bizonyulhat. Mindezek mellett 2010-hez képest a költségvetési tartalékok is meglehetősen korlátozottak, ami arra utal, hogy a tény­ leges hiány lényegesen rosszabb is lehet, és hogy a túlzott hiány kellő időben történő megszüntetése csak további konszolidációs intézkedésekkel lesz lehetséges. A költség­ vetési célokhoz kapcsolódó kockázatok fényében előfor­ dulhat, hogy a stratégia ahhoz sem lesz elégséges, hogy a bruttó államadósság-rátát szilárdan csökkenő pályára állítsa. E kockázatok kezelése és a 2012. évi, a Paktum szellemétől eltérő expanzív költségvetési irányvonal kiiga­ zítása érdekében a stratégiát a 2011-től kezdődő évekre is teljeskörűen részletezett intézkedésekkel kell alátámasztani, továbbá fokozni kell a konszolidációs erőfeszítéseket, külö­ nösen a későbbi években.

(15) Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelmé­ nyeket illeti, a program az előírt és a nem kötelező adatok tekintetében részben hiányos (2). A Tanács a 104. cikk (7) bekezdése alapján megfogalmazott 2009. július 7-i, a túlzott hiány megszüntetéséről szóló ajánlásaiban arra kérte továbbá Magyarországot, hogy a kovergenciaprog­ ramok aktualizált változataiban külön fejezetben számoljon be a tanácsi ajánlások végrehajtása terén tett előrelépéséről. Magyarország teljesítette ezt az ajánlást. (2) Hiányzik különösen a nominális effektív árfolyamra vonatkozó köte­ lező információ, illetve az opcionális adatok közül az államháztartási kiadások funkciók szerinti bontása és az SFA-tételek bontása.

2010.6.1.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Általános következtetésként megállapítható, hogy a költségvetési hiány a gazdaságnak a pénzügyi válság miatt bekövetkezett 2009. évi erőteljes visszaesés ellenére stabilizálódott. A 2009ben és az azt megelőző két évben alkalmazott erőteljesen rest­ riktív költségvetési irányvonal után Magyarország 2010-es és 2011-es költségvetési politikája lényegében semleges, 2012-től pedig expanzív lesz. A program alapján mindez a túlzott hiány így 2011-ig történő megszüntetéséhez és a középtávú célkitűzés megvalósításához kell, hogy vezessen. A bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2010-ben várhatóan tovább nő, majd 2011-ben csökkenni kezd, csökkenő pályára állítva vissza az adósságot. A költségvetési pálya alapján azonban 2010-ben csak kismértékű strukturális javulás következne be, 2011-ben nem javulna a strukturális egyenleg, 2012-ben pedig romlana. Ezen­ felül ezt a pályát jelentős lefelé mutató kockázatok övezik, különösen a későbbi években. 2010-ben az ingatlanadó eltör­ lése és a – főként a közösségi közlekedés finanszírozási több­ letigényéből eredő – lefelé mutató kockázatok bizonyos mértékig ellentételezhetők a költségvetési tartalékok befagyasz­ tása és a GDP 0,2 %-ának megfelelő rendkívüli kiadáscsökkentés révén. Ami a későbbi éveket illeti, ezek kockázatai ahhoz köthetők, hogy a programban bemutatott makrogazdasági forgatókönyv némileg optimista, és hogy a költségvetési pálya alapjául szolgáló intézkedések nagy részét nem részletezték és nem fogadták el. Mindezek ismeretében a túlzott hiány 2011-ig történő, az EKSz. 104. cikkének (7) bekezdése alapján megfo­ galmazott 2009. július 7-i ajánlásokkal összhangban álló megszüntetése és az azt követő konszolidáció nem biztosított, a 2011-től kezdődő időszak tekintetében pedig részletezni kell a takarékossági intézkedéseket és fokozni kell a konszolidációs erőfeszítéseket. A program bemutatja az új költségvetési keret

C 142/5

legfontosabb elemeit, ugyanakkor biztosítani kell annak foko­ zottabb tiszteletben tartását. A fenti értékelés alapján, valamint figyelembe véve az EKSz 104. cikke (7) bekezdésének alapján megfogalmazott 2009. július 7-i ajánlást, Magyarország felkérést kap arra, hogy: i. a kiadások szigorú ellenőrzése révén, valamint a költségve­ tési tartalékok esetleges befagyasztásával és – szükség esetén – rendkívüli kiadáscsökkentések végrehajtásával biztosítsa a GDP 3,8 %-ában meghatározott 2010. évi hiánycél teljesü­ lését; ii. a 2011-től kezdődő időszak tekintetében részletezze a költ­ ségvetési célokat alátámasztó intézkedéseket és – ha valóra válnának az abból eredő kockázatok, hogy a program forga­ tókönyve optimistább, mint az EKSz. 104. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlást alátámasztó forgatókönyv – a hiánynak 2011-ig a GDP 3 %-a alá csökkentése céljából álljon készen a költségvetési kiigazítások fokozására; továbbá jelentősen erősítse meg a 2012-re vonatkozó stra­ tégiát annak érdekében, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel összhangban biztosítsa a közép­ távú célkitűzés felé vezető kiigazítást; iii. a költségvetési keretnek teljes körűen megfelelő 2011. évi költségvetés elkészítésével és elfogadásával, további közigaz­ gatási reformok révén a kiadáscsökkentés elősegítésével, valamint a veszteséges állami vállalatok helyzetének struktu­ rális reformok útján való kezelésével javítsa az államház­ tartás minőségét.

A legfontosabb makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása

Reál-GDP (%-os változás)

HICP-infláció (%)

Kibocsátási rés (1) (a potenciális GDP %-ában)

Nettó külső finanszírozási képesség/ igény (a GDP %-ában)

Államháztartási bevétel (a GDP %-ában)

2008

2009

2010

2011

2012

KP 2010. jan.

0,6

– 6,7

– 0,3

3,7

3,8

BIZ 2009. nov.

0,6

– 6,5

– 0,5

3,1

n.a.

KP 2008. dec.

1,3

– 0,9

1,6

2,5

n.a.

KP 2010. jan.

6,1

4,2

4,1

2,3

2,6

BIZ 2009. nov.

6,0

4,3

4,0

2,5

n.a.

KP 2008. dec.

6,2

4,5

3,2

3,0

n.a.

KP 2010. jan.

2,6

– 4,8

– 5,6

– 2,8

– 0,1

BIZ 2009. nov. (2)

2,9

– 4,0

– 4,7

– 2,0

n.a.

KP 2008. dec.

2,3

– 0,1

0,4

n.a.

n.a.

KP 2010. jan.

– 6,2

2,2

1,6

1,5

1,4

BIZ 2009. nov.

– 5,6

0,5

0,3

0,4

n.a.

KP 2008. dec.

– 5,1

– 3,7

– 2,5

– 1,6

n.a.

KP 2010. jan.

45,5

45,9

45,0

44,2

43,3

BIZ 2009. nov.

45,5

45,9

45,1

45,1

n.a.

KP 2008. dec.

45,2

45,8

46,0

45,8

n.a.

HU

C 142/6

Államháztartási kiadás (a GDP %-ában)

Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában)

Elsődleges egyenleg (a GDP %-ában)

Ciklikusan kiigazított egyenleg (1) (a GDP %-ában)

Strukturális egyenleg (3) (a GDP %-ában)

Bruttó államadósság (a GDP %-ában)

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2010.6.1.

2008

2009

2010

2011

2012

KP 2010. jan.

49,3

49,8

48,8

47,0

45,8

BIZ 2009. nov.

49,3

50,0

49,4

49,0

n.a.

KP 2008. dec.

48,6

48,4

48,5

48,0

n.a.

KP 2010. jan.

– 3,8

– 3,9

– 3,8

– 2,8

– 2,5

BIZ 2009. nov.

– 3,8

– 4,1

– 4,2

– 3,9

n.a.

KP 2008. dec.

– 3,4

– 2,6

– 2,5

– 2,2

n.a.

KP 2010. jan.

0,4

0,5

0,5

1,0

1,2

BIZ 2009. nov.

0,4

0,2

– 0,1

– 0,2

n.a.

KP 2008. dec.

0,6

1,9

2,0

2,2

n.a.

KP 2010. jan.

– 5,0

– 1,7

– 1,3

– 1,5

– 2,5

BIZ 2009. nov.

– 5,1

– 2,2

– 2,1

– 3,0

n.a.

KP 2008. dec.

– 4,3

– 2,8

– 3,2

n.a.

n.a.

KP 2010. jan.

– 4,6

– 1,6

– 1,5

– 1,5

– 2,5

BIZ 2009. nov.

– 4,8

– 2,1

– 2,1

– 3,0

n.a.

KP 2008. dec.

– 4,0

– 2,8

– 3,2

n.a.

n.a.

KP 2010. jan.

72,9

78,0

79,0

76,9

73,6

BIZ 2009. nov.

72,9

79,1

79,8

79,1

n.a.

KP 2008. dec.

71,1

72,5

72,2

69,0

n.a.

Megjegyzések: (1) Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programokból, ahogy a Bizottság szolgálatai a programokban szereplő infor­ mációk alapján újraszámították. (2) A 2008 és 2011 közötti időszakra vonatkozó 0,8 %-os, 0,3 %-os, 0,2 %-os és 0,3 %-os becsült potenciális növekedés alapján. 3 ( ) Ciklikusan kiigazított egyenleg, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül. Egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések a legújabb program alapján: a GDP 0,4 %-a 2008-ban és 0,1 %-a 2009-ben (mindkettő hiánycsökkentő), 0,2 % 2010-ben (hiánynövelő), a Bizottság szolgálatainak 2009. novemberi előrejelzése alapján: a GDP 0,3 %-a 2008-ban, 0,1 %-a 2009-ben (mindkettő hiánycsök­ kentő). Forrás: Konvergenciaprogram (KP); a Bizottság szolgálatainak 2009. novemberi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

2010.6.1.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/7

A TANÁCS VÉLEMÉNYE Írországnak a 2009–2014-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról (2010/C 142/02) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősíté­ séről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és külö­ nösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

104. cikkének (6) bekezdése alapján határozott arról, hogy Írországban túlzott hiány áll fenn, és 2009. december 2-án 2014-et tűzte ki a hiány megszüntetésének határidejeként. A következő évekre vonatkozó első fő kihívás a széles körű és hiteles, a már végrehajtott jelentős intézkedéseken alapuló költségvetési konszolidációs stratégia végrehajtása. A második kihívás a fenntartható növekedési pályára történő visszaállás, ami megkívánja a friss munkanélküliek átképzését és továbbképzését, a versenyképességnek a termelékenységet növelő intézkedésekkel és megfelelő bérpolitikával történő visszanyerését, valamint a pénzügyi ágazat megfelelő szerkezetátalakítását. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítása érdekében további fontos kihívást jelent a nyugdíjrendszer megrefor­ málása.

tekintettel a Bizottság ajánlására,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG:

(1) A Tanács 2010. április 26-án megvizsgálta Írország 2009–2014-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját.

(2) Az 1990-es évek második felének nagyon gyors növeke­ déssel járó időszaka után Írországot a 2001–2007-es időszakban az élénk hazai kereslet által támogatott stabi­ labb növekedés jellemezte. Ez alatt az időszak alatt Íror­ szág versenyképességi pozíciója az ár- és bérinfláció, vala­ mint a csökkenő ütemű termelékenységnövekedés miatt némiképp romlott. Az ingatlanpiacon a 2006-os csúcs óta bekövetkezett hirtelen korrekció súlyos gazdasági visszaesést eredményezett, amit a globális pénzügyi válság és az Írország főbb kereskedelmi partnerországaiban mutatkozó recesszió tovább súlyosbított.

A 2008 közepe óta elfogadott öt konszolidációs csomag ellenére ezek a fejlemények drámai mértékű romlást idéztek elő az ír államháztartás helyzetében, az államház­ tartás egyenlege a 2007. évi többletből 2009-re kétszám­ jegyű hiánnyá változott, az államadósság pedig 2009-ben meghaladta a GDP 60 %-ában meghatározott referencia­ értéket. A Tanács 2009. április 27-én az EKSz. (1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az ebben a szövegben említett doku­ mentumok az alábbi weboldalon érhetők el: http://ec.europa.eu/ economy_finance/sgp/index_en.htm

(3) Bár a tényleges GDP-nek a válság során megfigyelt csök­ kenése jórészt ciklikus, a válság a potenciális kibocsátás szintjére is negatív hatással volt. Emellett a válság a beru­ házások visszaesése, a hitelhez jutás nehézségei és a növekvő strukturális munkanélküliség, valamint annak hosszú távú fennmaradása esetén a nettó elvándorlás következtében középtávon is hatással lehet a potenciális növekedésre. A gazdasági válság hatása továbbá súlyosbítja a népesség idősödése által a potenciális kibocsátásra és az államháztartás fenntarthatóságára gyakorolt negatív hatá­ sokat. Mindezek ismeretében a potenciális növekedés támogatása céljából elengedhetetlen a strukturális reformok ütemének felgyorsítása. Írország esetében különösen fontos, hogy az ország reformokat hajtson végre az emberi tőke, a versenyképesség és a kutatás-fejlesztés területén.

(4) A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a reál-GDP 2009-ben és 2010-ben bekövetkező 7,5 %-os, illetve 1,4 %-os csökkenése után a gazdaság a 2011–2014-es időszakban átlagosan 4 %-os pozitív növe­ kedést fog mutatni. A jelenleg rendelkezésre álló informá­ ciókkal összevetve (2) úgy látszik, hogy ez a forgatókönyv 2010-re vonatkozóan valós, azt követően pedig derűlátó növekedési feltételezéseken alapul, különösen a tendenci­ ális növekedésnek a jelenlegi válság és a folyamatban levő egyenlegjavító intézkedések miatt várható csökkenését tekintve. A programban szereplő inflációs várakozások a munkaerő-piaci korrekció várható elhúzódását figyelembe véve valósnak tűnnek. A külső többlethez való tervezett visszatérés a versenyképesség folyamatos visszanyerésének függvényében képzelhető el.

(5) A program 2009-re vonatkozóan a GDP 11,7 %-ára becsüli az államháztartási hiányt. A hiány jelentős romlása – a 2008. évi, GDP-arányosan 7,2 %-os szintről – főként a széles körű recessziónak az államháztartásra gyakorolt jelentős továbbgyűrűző hatását tükrözi, beleértve az (2) Az értékelés a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzését és az azóta rendelkezésre bocsátott egyéb információkat veszi figyelembe.

C 142/8

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

adóbevételek lényeges csökkenését és a munkanélküliséggel kapcsolatos kiadások emelkedését. Ugyanakkor a 2008 közepe óta elfogadott jelentős – a hatóságok által együt­ tesen a GDP 5 %-át kitevőre becsült hiánycsökkentő hatással járó – konszolidációs csomagok hozzájárultak a költségvetés romlásának visszafogásához. Míg a költségve­ tési stratégia fő iránya a hiánycsökkentés, Írország szerény, a GDP 0,7 %-ára rúgó gazdaságélénkítési intézkedéscso­ magot is elfogadott az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban. A Tanács által szorgalmazott exitstratégiával összhangban és a túlzott hiány 2014-ig történő megszün­ tetése érdekében a tervek szerint a teljes programidőszak során folytatódnak a jelentős költségvetési megszorítások.

(6) A program 2009-hez képest a hiány stabilizálódását irányozza elő 2010-re, GDP-arányosan 11,6 %-os szinten, a GDP 2,5 %-ának megfelelő, jelentős megtakarítási csomag eredményeként, ami nagyjából összhangban áll a 2009. december 2-i, a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlással. A kamatterhek meredek emelkedése miatt az elsődleges egyenleg a tervek szerint GDParányosan 0,75 százalékponttal javul.

A korrekciós intézkedések szinte mindegyike a kiadási oldalt érinti, beleértve a közszféra béreinek csökkentését, a szociális jóléti kiadások és más folyó kiadások visszafo­ gását, valamint az állami beruházások csökkentését, amelyek nagyjából egyenlő mértékben járulnak hozzá a teljes csomag hatásához. Bevételi oldalon a szén-dioxidkibocsátással összefüggő új adó hatását nagyjából ellenté­ telezi a normál héakulcs és a szeszesitalokra kivetett jöve­ déki adó csökkentése. A konszolidációs intézkedések elle­ nére a GDP-arányos elsődleges kiadások a munkanélküli­ séggel összefüggő kiadások emelkedését tükrözve enyhén nőni fognak. A bevételek GDP-hez viszonyított aránya várhatóan 1 százalékponttal nő a társadalombiztosítási járulékok és az egyéb bevételek GDP-hez viszonyított arányának emelkedése miatt (1), ami bőven ellentételezi az adóbevételek GDP-hez viszonyított arányának további csökkenését. A 2010-re tervezett költségvetési irányvonal semlegesnek tűnik, mivel a strukturális hiány – azaz a ciklikusan kiigazított, az egyszeri és egyéb átmeneti intéz­ kedések nélküli, a közösen megállapított módszertannak megfelelően számított hiány – a becslések szerint 2009hez képest nagyjából változatlan marad. Fontos megje­ gyezni azonban, hogy a GDP 2,5 %-át kitevő megtakarítási csomag nélkül 2010-ben a költségvetési pozíció jelentős további romlást szenvedett volna el. A költségvetési pozí­ ciónak a változatlan politika esetén bekövetkező folya­ matos romlása magyarázza a korrekciós intézkedések hatá­ sainak becslésében mutatkozó eltérést attól függően, hogy alulról felfelé irányuló megközelítést (a 2010-es költségve­ tésben található megtakarítási csomag a GDP 2,5 %-át teszi (1) A társadalombiztosítási járulékok emelkedése a 2009. áprilisi pótköltségvetésben bevezetett intézkedések pozitív átviteli hatását tükrözi. Az „egyéb bevételek” kategória a központi bank által a kormányzatnak 2010-ben fizetett, a 2009. évit meghaladó többlet, a bankgarancia-programok díjainak növekedése és a nyugdíjalapok eszközeinek egyszeri, 2010-ben a GDP 0,6 %-ának megfelelő értékben az államháztartásra történő átruházása következtében nőni fog. Egy hasonló ügylet 2009-ben a GDP 0,4 %-át tette ki.

2010.6.1.

ki) vagy felülről lefelé irányuló megközelítést (változatlan strukturális egyenleg) alkalmazunk. (7) A program középtávú költségvetési stratégiájának fő célja további költségvetési konszolidáció végrehajtása annak érdekében, hogy a GDP-arányos hiány a programidőszak végéig (2014-ig) 3 % alá csökkenjen. A GDP-arányos nominális hiány 2011-ben 1,75 százalékponttal, 2012ben 2,75, 2013-ban 2,25, majd 2014-ben 2 százalék­ ponttal javulna, amikor is az elsődleges egyenleg ismét többletre váltana. Ez a stratégia önmagában tekintve össz­ hangban áll a 2009. december 2-i, a 126. cikk (7) bekez­ dése szerinti tanácsi ajánlással. A célok elérése érdekében a kormány további, számszerű­ sített konszolidációs intézkedéseket tervez végrehajtani a költségvetés folyó kiadási oldalán, összekötve a tőkekia­ dások (2011-ben bekövetkező csökkentését követő) befa­ gyasztásával. Ezeket az erőfeszítéseket azonban nem támasztják alá széles körű intézkedések. A programban szereplő technikai előrejelzések egy főként a kiadások visszafogására alapozott konszolidációra utalnak, mivel a kiadások GDP-hez viszonyított aránya a 2010–2014-es időszakban közel 7 százalékponttal csökken – elsősorban a kormányzati fogyasztás és a szociális kifizetések területén –, míg a bevételek GDP-hez viszonyított aránya mintegy 2 százalékponttal nő. A strukturális egyenleg a várakozások szerint 2011-ben GDP-arányosan 1 százalékponttal, majd a 2012–2014-es időszakban évente 1,75 százalékponttal javul. A hatóságok közlése szerint Írország középtávú költ­ ségvetési célkitűzése a GDP 0,5 %-ának megfelelő struktu­ rális hiányt határoz meg, ami a program szerint a prog­ ramidőszakban nem valósul meg. Tekintettel a legújabb előrejelzésekre és az adósság szintjére, a középtávú célki­ tűzés megfelel a Paktum célkitűzéseinek. (8) Fennáll a veszélye annak, hogy a költségvetési eredmények 2010-ben az előirányzottaknál rosszabbak, a későbbi időszakban pedig a tervezettnél lényegesen rosszabbak lehetnek. Először is a 2011-től tervezett jelentős konszo­ lidációs erőfeszítéseket nem támasztják alá konkrét intéz­ kedések, így nem világos, hogy azokhoz a bevételi, illetve kiadási intézkedések a tervek szerint miként járulnak hozzá. Ezt a kockázatot erősíti az, hogy a program szerint az egyes évekre vonatkozó konszolidációs csomagoknak még a tervezett mértéke is felülvizsgálandó a jövőbeli költ­ ségvetések függvényében, annak ellenére, hogy 2010-re vonatkozóan a korábban bejelentett méretű megtakarítási csomagot hajtották végre. Másodszor, jelentős lefelé mutató kockázatot hordoznak a gazdasági kilátások, amelyek a program későbbi éveire vonatkozóan túlzottan derűlátónak tűnnek. Ezen túlmenően, a tervezett konszo­ lidáció méretét is figyelembe véve, 2010-ben és azt köve­ tően fennáll a tervezett kiadások túllépésének veszélye, amennyiben a még részletesen meghatározandó stratégia a kiadások visszafogására alapulna. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy 2008 közepe óta már jelentős konszolidá­ ciós intézkedéseket hajtottak végre. További speciális kockázatok kapcsolódnak a kormányzat által a pénzügyi ágazat támogatása érdekében biztosított bankgaranciákhoz, mivel azok lehívása növelné a hiányt és az államadósságot. A pénzügyi ágazatnak nyújtott kormányzati támogatás költségeinek egy részét azonban a jövőben vissza lehet szerezni.

2010.6.1.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

(9) A bruttó államadósság aránya 2009-ben meghaladta a Szerződésben meghatározott referenciaértéket, és az előre­ jelzések szerint 2012-ig növekvő tendenciát fog mutatni. Konkrétan, a program szerint a GDP-arányos államadósság a 2008-as 44 %-ról 2009-re csaknem 66 %-ra emelkedett. Az emelkedés fő okozója az elsődleges hiány növekedése volt (+10 százalékpont). Ehhez azonban a pozitív lavina­ hatás (a kamatkiadások emelkedése és a negatív nominális GDP-növekedés), valamint a negatív SFA (főként a pénz­ ügyi ágazatnak juttatott tőkeinjekciók finanszírozásához kapcsolódóan) is lényegesen hozzájárult. A program az adósságráta további meredek emelkedését jelzi, ami 2012-ben a GDP csaknem 84 %-án éri el a csúcsot, majd a programidőszak végére (2014-re) fokozatosan a GDP 81 %-a alá csökken az elsődleges egyenleg javulása, a nominális GDP erőteljes növekedési pályájához való tervezett visszatérés és a pénzpiacok jelenlegi bizonytalan­ sága miatt elővigyázatossági okokból visszatartott kész­ pénzállomány felszabadítása révén. A bankoknak jutta­ tandó további jelentős tőkeinjekciók iránti valószínűsíthető igényre és a költségvetési célokhoz kapcsolódó negatív kockázatokra tekintettel az adósságráta is valószínűleg a program előrejelzéseinél kedvezőtlenebbül alakul.

(10) A középtávú adósság-előrejelzések, amelyek azt feltételezik, hogy a GDP-növekedés fokozatosan helyreáll a válság előtt tervezett mértékre és az adóhányad visszatér a válság előtti szintre, és amelyek magukban foglalják a népesség idősö­ désével kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedését is, azt mutatják, hogy a programban tervezett költségvetési stratégia önmagában, változatlan politika mellett 2020-ig stabilizálná az adósságrátát.

(11) A népesség idősödésének a költségvetésre gyakorolt hosszú távú hatásai Írországban jóval meghaladják az uniós átlagot, főként a nyugdíjkiadásoknak a következő évtize­ dekben várható viszonylag jelentős növekedése miatt. A programban becsült 2009. évi költségvetési helyzet súlyos­ bítja a népesség idősödésének a fenntarthatósági résre gyakorolt költségvetési hatását.

Meg kell jegyezni, hogy a jövőbeli nyugdíjkiadások egy részének előfinanszírozása céljából a nemzeti nyugdíj-tarta­ lékalapban eszközöket halmoztak fel. A magas elsődleges hiány középtávon történő, a programban már előre jelzett csökkentése, valamint a többek között a népesség idősö­ désével kapcsolatos kiadások erőteljes növekedésének megfékezését célzó strukturális reformintézkedések végre­ hajtása hozzájárulna az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos, a Bizottság 2009. évi fenntarthatósági jelen­ tésében (1) magasnak értékelt kockázat csökkentéséhez. A program szerint a közszféra nyugdíjrendszerének az új belépőkre vonatkozó reformját 2010-ben vezetik be. Ezt (1) Az államháztartások fenntarthatóságára vonatkozó, 2009. november 10-i következtetésekben „a Tanács felhívja a tagállamokat, hogy a soron következő stabilitási és konvergenciaprogramjaik során irányítsák figyelmüket a fenntarthatóságot célzó stratégiákra”, továbbá „felkéri a Bizottságot, valamint a Gazdaságpolitikai Bizott­ ságot és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy – a következő fenntarthatósági jelentéshez megfelelő időben – további módszereket dolgozzanak ki az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságának értékeléséhez”, amelyet 2012-re terveznek.

C 142/9

követően a nyugdíj összegét az utolsó bér helyett az élet­ pálya alatti bérek átlagából számítják ki, és a nyugdíjkor­ határt egy évvel, 66 évre emelik. Fontos lenne szélesebb körű reformokat végrehajtani a népesség idősödéséhez kapcsolódó kiadások előre jelzett növekedésével kapcso­ latban. Az ír hatóságok 2010. március 3-án tették közzé a nyugdíjreformra vonatkozó terveiket tartalmazó „nemzeti nyugdíjkeretet”, amely az állami nyugdíjra jogosító nyug­ díjkorhatár fokozatos, a jelenlegi 65 éves korról 2028-ig 68 évre történő emelését tartalmazza (2).

(12) Írország középtávú költségvetési keretének vannak gyenge pontjai. Mindenekelőtt az, hogy az adott költségvetési évet követő évekre vonatkozó költségvetési célok, különösen a kiadási keretösszegek, a későbbi költségvetésekben módo­ síthatók. A tapasztalatok szerint ez (ismétlődő) többletbe­ vételek esetén megnehezíti a politikai döntéshozók számára a prudens fiskális politika fenntartását. A program elismeri a szilárd költségvetési keretek fontosságát, és kiemeli, hogy a 2009 áprilisában elfogadott pótköltségve­ tésben foglalt, a költségvetési tárgyéven túlmutató időszakra vonatkozó konszolidációs csomagok tekinte­ tében a közelmúltban számszerűsített célokat vezettek be. A stabilitási program későbbi éveire vonatkozó szám­ szerűsített célokat azonban – amint azt fentebb említettük – nem támasztják alá konkrét intézkedések.

A részletek meghatározása nélkül a program csupán arra utal, hogy további reformokat vesznek fontolóra, mint például a folyó kiadásokra vonatkozó kötelező érvényű, többéves időszakot lefedő keretösszegek bevezetését, vala­ mint a jövőbeli váratlan bevételek hiánycsökkentési célra történő felhasználását előíró költségvetési szabályt. Ami a rövidebb távú költségvetési keretet illeti, a hatóságok közzétesznek ugyan havi kimutatásokat a központi kormányzat bevételeinek és kiadásainak alakulásáról, de a céloktól való eltérés kockázatának csökkentése érdekében fontos lenne a költségvetési terveknek az évenkéntinél gyakoribb rendszeres felülvizsgálata.

(13) A bevételeknek az ingatlanpiaci korrekció és a kiterjedt recesszió kapcsán bekövetkezett meredek csökkenése rámutatott az ír adórendszer egyes gyenge pontjaira, például a szűk adózási alapra és a tőkeügyletek megadóz­ tatásától való erős függőségre. A kormány által felállított adóügyi bizottság 2009 szeptemberében közzétett jelentésének egyik fő üzenete az volt, hogy egy átfogó középtávú stratégia keretében szélesíteni szükséges az adóalapot. A program szerint ez a jelentés, valamint a közszolgálattal összefüggő kiadások és a közszolgálatban dolgozók számának felülvizsgálatával foglalkozó különleges csoport által 2009 júliusában kiadott jelentésnek az állami kiadási programok javításával kapcsolatos ajánlásai adnak tájékoz­ tatást a kormányzat költségvetési stratégiájának további elemeiről. A 2010. évi költségvetésben már figyelembe (2) Ezeket a reformterveket nem vették figyelembe a népesség idősödé­ sének a bekezdés elején említett, az államháztartásra gyakorolt várható hatásai között.

C 142/10

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

vettek néhány javaslatot, mint például a szén-dioxid-kibo­ csátással összefüggő adó bevezetését. A program szerint a közszféra nyugdíjrendszerére vonatkozó említett reformok a fontolóra vett további nyugdíjreformokkal együtt tovább javítják Írország államháztartási helyzetét.

(14) A programban meghatározott, a 2010. évre vonatkozó költségvetési stratégia nagyjából megfelel a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásnak. A hiánycélokra vonatkozó kockázatok figyelembevételével azonban a költ­ ségvetési stratégia 2011-től nem feltétlenül áll össz­ hangban a tanácsi ajánlással. Különösen a 2011–2014-es időszakra vonatkozó hiánycélokat kell konkrét intézkedé­ sekkel alátámasztani, valamint a terveket a kedvezőtlen GDP-növekedési tendenciák és a kiadások növekedéséből eredő kockázatok kezelése érdekében a teljes időszakra vonatkozóan meg kell erősíteni.

A program az időszak későbbi éveire vonatkozóan – a derűlátó makrogazdasági forgatókönyvvel összhangban – azzal számol, hogy a ciklikus gazdasági hatások jelentősen hozzájárulnak a konszolidációhoz, amiből egyúttal az is következik, hogy a túlzott hiány 2014-ig történő megszüntetéséhez a program szerint szükséges átlagos évi strukturális kiigazítási erőfeszítés nem éri el a Tanács által javasolt, GDP-arányosan két százalékpontos mértéket. Ez megerősíti azt a következtetést, hogy a hatóságoknak készen kell állniuk a tervezett konszolidációs csomagokon túlmutató intézkedések meghozatalára, amennyiben a növekedés a programban tervezettnél alacsonyabb lenne. Ha ezeket a kockázatokat nem kezelik megfelelően és a konszolidációs terveket nem hajtják végre teljes mértékben, akkor előfordulhat, hogy a költségvetési stratégia nem lesz elégséges ahhoz, hogy az adósságrátát a programidőszak végéig csökkenő pályára állítsák. Helyénvaló lenne a program konszolidációs stratégiáját – a már megtett jelentős erőfeszítésekre építve – szigorúan végrehajtani, tekintve az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára vonatkozó magas kockázatokat, különösen a népesség idősödésével kapcsolatos kiadások középtávon várható változását, az adósságállománynak az előrejelzések szerinti gyors emelkedését, valamint a pénzügyi ágazat számára juttatandó további támogatások iránti várható igényt.

(15) Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelmé­ nyeket illeti, a program az előírt és a nem kötelező adatok tekintetében részben hiányos (1). A 126. cikk (7) bekezdése szerinti, a túlzott hiány megszüntetéséről szóló 2009. december 2-i ajánlásában a Tanács felkérte továbbá Íror­ szágot, hogy stabilitási programja aktualizált változataiban külön fejezetben tárgyalja a tanácsi ajánlások végrehajtása terén tett előrelépést. Írország ennek az ajánlásnak részben (1) Különösen a tényleges nominális árfolyamra, az uniós GDP-növeke­ désre és a releváns külföldi piacok növekedésére vonatkozó adatokat nem nyújtották be. Még jelentősebb hiányosság, hogy a programban található, a bevételekre és kiadásokra vonatkozó előrejelzések inkább technikai jellegűek, mintsem célkitűzések.

2010.6.1.

eleget tett. Külön megemlítendő azonban, hogy az időszak későbbi éveire tervezett konszolidációt nem támasztják alá átfogó intézkedések. Általánosságban megállapítható, hogy Írország gyorsan és hatá­ rozottan reagált az államháztartási hiány növekedésének megál­ lítása érdekében. Mindezzel együtt a súlyos recesszió miatt az államháztartási hiány 2009-ben tovább nőtt, de a programban tervezettek szerint 2010-ben GDP-arányosan 11,6 %-os szinten stabilizálódik. A program azt irányozza elő, hogy 2011-től kezdődően a hiányt 2014-ig, a Tanács által a túlzott hiány megszüntetésére meghatározott határidőig a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékre csökkentik. Az államadósság 2012-ben a GDP csaknem 84 %-án tetőzne, majd enyhe csök­ kenésnek indulna. A költségvetési eredmények a teljes program­ időszakban a tervezettnél rosszabbak lehetnek, főként azért, mert i. a 2010 utáni évekre tervezett konszolidációt nem támasztják alá átfogó intézkedések, és annak mértéke a jövőbeli költségvetések függvényében felülvizsgálható; ii. a program 2010-et követően kedvező makrogazdasági forgatókönyvvel számol; és iii. 2010-ben és azt követően fennáll a tervezett kiadások túllépésének veszélye, amennyiben a még részletesen meghatározandó stratégia a kiadások visszafogására alapulna. Mindezek, a pénzügyi ágazat számára a jövőben valószínűleg szükségessé váló további támogató intézkedésekkel együtt arra utalnak, hogy az adósságráta a programban tervezettnél maga­ sabb lehet. Míg a 2010-re vonatkozó megtakarítási csomag jelentős mérete nagyjából összhangban áll a 2009. december 2-i tanácsi ajánlással, a konszolidációs stratégiát alátámasztó intézkedések meghatározásával és – amennyiben a növekedés a programban tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul vagy ha bekövetkezik a kiadások túllépésének kockázata – további konszolidációs intézkedésekkel kell mérsékelni az említett kockázatokat. A hiteles, erőteljesebb költségvetési keretekkel támogatott költségvetési konszolidációs stratégia a már megtett jelentős erőfeszítésekre építve elősegítheti a fenntartható gazda­ sági növekedéshez történő visszatérést. Ennek eléréséhez vissza kell nyerni a versenyképességet, amihez a termelékenységnöve­ kedés előmozdítására és megfelelő bérpolitika kialakítására szol­ gáló, valamint a friss munkanélküliek átképzését és továbbkép­ zését támogató, a tartós munkanélküliséget megelőző intézke­ désekre van szükség. Az államháztartás hosszú távú fenntartha­ tóságának javítása érdekében a költségvetési konszolidációs erőfeszítések mellett a nyugdíjrendszer további reformjára is szükség van. Ezek a reformok célszerűen építhetnének a 2010 márciusában közzétett nemzeti nyugdíjkeretben foglaltakra. A fenti értékelés alapján és a 2009. december 2-i, az EUMSz. 126. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlásra is figyelemmel a Tanács üdvözli a végrehajtott érdemi konszolidációs intézkedé­ seket, és felkéri Írországot a következőkre: i. következetesen hajtsa végre a 2010. évi költségvetést, és széles körű konszolidációs stratégia keretén belül konkrét intézkedésekkel támassza alá az elkövetkező évekre tervezett konszolidációs csomagokat annak érdekében, hogy a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásnak megfelelően elérje a GDP 2 %-ában meghatározott átlagos éves ajánlott költségvetési konszolidációt, valamint álljon készen további konszolidációs intézkedések elfogadására abban az esetben, ha megvalósul az abból fakadó kockázat, hogy a prog­ ramban foglalt makrogazdasági forgatókönyv derűlátóbb a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlás alapjául szolgáló

2010.6.1.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/11

forgatókönyvnél; a túlzott hiány esetén követendő eljárásra vonatkozó ajánlásban előírtaknak megfelelően a költségve­ tési konszolidáción túl is ragadjon meg minden alkalmat – többek között a kedvezőbb gazdasági feltételekből adódókat is – arra, hogy gyorsítsa a bruttó adósságráta csökkentését a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték felé;

iii. a kiigazítással járó kockázatok csökkentése érdekében erősítse a középtávú költségvetési keret kötelező jellegét, és egész évben szigorúan kövesse nyomon a költségvetési célok betartását.

ii. a népesség idősödéséhez kapcsolódó kiadások előre jelzett jelentős növekedésére, valamint az államadósságnak a prog­ ramidőszak során várható további növekedésére tekintettel további nyugdíjreformok végrehajtása révén javítsa az állam­ háztartás hosszú távú fenntarthatóságát;

A Tanács felkéri továbbá Írországot arra, hogy jövőbeli aktuali­ zált stabilitási programjaiban a túlzott hiányról szóló fejezetben szolgáljon további információkkal a későbbi évekre előirányzott konszolidációt alátámasztó irányvonalról és átfogó intézkedé­ sekről.

A legfontosabb makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása (1) (2)

Reál-GDP (%-os változás)

HICP infláció (%)

Kibocsátási rés (3) (a potenciális GDP %-ában)

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

SP 2009. december

n.a.

– 7,5

– 1,3

3,3

4,5

4,3

4,0

BIZ 2009. november

– 3,0

– 7,5

– 1,4

2,6

n.a.

n.a.

n.a.

SP 2008. október

– 1,4

– 4,0

– 0,9

2,3

3,4

3,0

n.a.

SP 2009. december

n.a.

– 1,7

– 1,2

1,0

1,7

1,8

1,8

BIZ 2009. november

3,1

– 1,5

– 0,6

1,0

n.a.

n.a.

n.a.

SP 2008. október

3,1

0,5

1,5

1,8

1,8

1,8

n.a.

SP 2009. december

0,0

– 7,0

– 7,6

– 4,6

– 2,2

– 0,6

0,1

– 0,1

– 7,2

– 7,8

– 5,4

n.a.

n.a.

n.a.

SP 2008. október

0,5

– 3,5

– 4,1

– 3,4

– 1,6

– 0,5

n.a.

SP 2009. december

n.a.

– 2,0

0,6

1,2

1,6

1,6

1,3

BIZ 2009. november

– 5,1

– 3,1

– 1,8

– 1,4

n.a.

n.a.

n.a.

SP 2008. október

– 6,3

– 4,2

– 3,5

– 3,4

– 3,0

– 2,8

n.a.

SP 2009. december

34,8

34,2

35,2

35,5

36,3

36,7

37,1

BIZ 2009. november

34,9

34,4

34,4

33,8

n.a.

n.a.

n.a.

SP 2008. október

33,6

33,7

34,4

34,6

33,9

34,4

n.a.

SP 2009. december

42,0

45,9

46,8

45,5

43,5

41,5

40,0

BIZ 2009. november

42,0

46,9

49,1

48,4

n.a.

n.a.

n.a.

SP 2008. október

39,9

43,3

43,4

41,0

38,7

37,0

n.a.

SP 2009. december

– 7,2

– 11,7

– 11,6

– 10,0

– 7,2

– 4,9

– 2,9

BIZ 2009. november

– 7,2

– 12,5

– 14,7

– 14,7

n.a.

n.a.

n.a.

SP 2008. október

– 6,3

– 9,5

– 9,0

– 6,4

– 4,8

– 2,6

n.a.

BIZ november (4)

Nettó külső finanszírozási képesség/igény (a GDP %-ában)

Államháztartási bevétel (a GDP %-ában)

Államháztartási kiadás (a GDP %-ában)

Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában)

2009.

HU

C 142/12

Elsődleges egyenleg (a GDP %-ában)

Ciklikusan kiigazított egyenleg (3) (a GDP %-ában)

Strukturális egyenleg (5) (a GDP %-ában)

Bruttó államadósság (a GDP %-ában)

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2010.6.1.

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

SP 2009. december

– 6,1

– 9,6

– 8,8

– 6,6

– 3,4

–1

1

BIZ 2009. november

– 6,1

– 10,2

– 11,3

– 10,6

n.a.

n.a.

n.a.

SP 2008. október

– 5,2

– 7,3

– 6,4

– 3,5

– 1,7

0,7

n.a.

SP 2009. december

– 7,2

– 8,9

– 8,6

– 8,2

– 6,3

– 4,7

– 2,9

BIZ 2009. november

– 7,1

– 9,6

– 11,5

– 12,5

n.a.

n.a.

n.a.

SP 2008. október

– 6,5

– 8,1

– 7,4

– 5,0

– 4,1

– 2,4

n.a.

SP 2009. december

– 6,4

– 9,3

– 9,2

– 8,2

– 6,3

– 4,7

– 2,9

BIZ 2009. november

– 7,1

– 10,1

– 11,5

– 12,5

n.a.

n.a.

n.a.

SP 2008. október

– 6,2

– 8,1

– 7,4

– 5,0

– 4,1

– 2,4

n.a.

SP 2009. december

n.a.

64,5

77,9

82,9

83,9

83,3

80,8

BIZ 2009. november

44,1

65,8

82,9

96,2

n.a.

n.a.

n.a.

SP 2008. október

40,6

52,7

62,3

65,7

66,2

64,5

n.a.

Megjegyzések: (1) A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzését a költségvetés elfogadása előtt készítették el. (2) A 2008. októberi stabilitási programból származóként feltüntetett számadatok valójában a 2009. januári kiegészítésre vonatkozonak (3) Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programokból, ahogy a Bizottság szolgálatai a programban szereplő informá­ ciókon alapulóan újraszámították. (4) A 2008–2011-es időszakra vonatkozóan 1,8 %-os, – 0,5 %-os, – 0,7 %-os, illetve 0,0 %-os becslés szerinti potenciális növekedés alapján. (5) Ciklikusan kiigazított, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg. Egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések a legújabb program alapján: a GDP 0,4 %-a 2009-ben és 0,6 %-a 2010-ben (mindkettő hiánycsökkentő), a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint pedig 2009-ben a GDP 0,5 %-a (hiánycsökkentő). Forrás: Stabilitási program (SP); a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

2010.6.1.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/13

A TANÁCS VÉLEMÉNYE Olaszországnak a 2009–2012-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról (2010/C 142/03) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősíté­ séről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és külö­ nösen annak 5. cikke (3) bekezdésére, tekintettel a Bizottság ajánlására, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően, A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG:

(1) A Tanács 2010. április 26-án megvizsgálta Olaszország 2009–2012-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját.

2009. december 2-án úgy határozott, hogy Olasz­ országban túlzott hiány áll fenn, és annak megszüntetésére 2012-t tűzte ki határidőül. Az elkövetkező években az államháztartás fenntartható pályán tartásához szükséges költségvetési konszolidáció mellett Olaszország gazdaság­ politikájának fő feladata az lesz, hogy elősegítse a terme­ lékenységnövekedés gyors és tartós élénkülését, ezáltal helyreállítsa a versenyképességet és gyorsítsa az ország potenciális GDP-jének alacsony ütemű növekedését. A termelékenységi kihívás megválaszolásához elengedhetet­ lenek a nagy horderejű strukturális reformok. A verseny­ képesség rövid távú helyreállításához emellett azt is bizto­ sítani kell, hogy a bérek alakulása jobban összhangban legyen a termelékenység változásával.

(3) Bár a tényleges GDP-nek a válság során megfigyelt csök­ kenése jórészt ciklikus, a válság a potenciális kibocsátás szintjére is negatív hatással volt. Emellett a válság a beru­ házások visszaesése, a hitelhez jutás nehézségei és a növekvő strukturális munkanélküliség következtében középtávon is hatással lehet a potenciális növekedésre. A gazdasági válság hatása továbbá súlyosbítja a népesség idősödése által a potenciális kibocsátásra és az államház­ tartás fenntarthatóságára gyakorolt negatív hatásokat. Mindezek ismeretében a potenciális növekedés támogatása céljából elengedhetetlen a strukturális reformok ütemének felgyorsítása. Olaszország esetében különösen fontos, hogy az ország reformokat hajtson végre a piaci verseny, az üzleti környezet, a közszolgáltatások színvonala és a munkaerőpiac működése tekintetében, beleértve a szociális kiadások átszervezését egy átfogóbb és egységesebb munkanélküli-ellátási rendszer kialakítása érdekében.

(2) Noha a háztartások alacsony eladósodottsága és a viszonylag szilárd pénzügyi ágazat némi védelmet nyújtott a globális pénzügyi válsággal szemben, a rendszer alacsony termelékenységnövekedéshez vezető, mélyen gyökerező strukturális hiányosságai már jóval a globális visszaesés előtt meggyengítették az olasz gazdaságot. Öt negyedévnyi csökkenés után a GDP 2009 harmadik negyedévében ugrásszerűen nőtt, de a negyedik negyedévben ismét enyhén csökkent. A recesszió a munkaerőpiacot fáziské­ séssel érintette: hatásai 2009-ben inkább a ledolgozott munkaórák számában nyilvánultak meg, és nem a foglal­ koztatottak számában; a kimaradt munkaórák miatt kiesett fizetés ellentételezésére sok munkás – főleg a leginkább sújtott feldolgozóiparban – a bérkiegészítő alapot vette igénybe. A kormányzati válságkezelés az államadósság magas szintjét figyelembe véve, a fokozott kockázatkerü­ léssel összefüggésben megfelelő volt. 2008 utolsó negyedéve óta a kormány több intézkedést hagyott jóvá a pénzügyi ágazat stabilitásának megerősítésére, a bizalom helyreállítására és a bajba jutott vállalkozások és háztar­ tások megsegítésére. A kormány számításai szerint a gazdaságélénkítő intézkedéseket a források átcsoportosítá­ sával és a bevételek növelésével teljes körűen finanszírozni tudták, így azok nem befolyásolták a hiány mértékét. A kormány prudens fiskális politikája ellenére a gazdasági visszaesés jelentős hatást gyakorolt az olasz államháztar­ tásra. A GDP-arányos államháztartási hiány 2008 és 2009 között 5,3 %-ra nőtt (ezt a statisztikai hivatal 2010. március 1-jén kiadott becslése is megerősítette). Mindezek miatt a Tanács, az igen magas adósságrátára is tekintettel,

(5) A program 2009-re vonatkozóan a GDP 5,3 %-ára becsüli az államháztartási hiányt. A hiány jelentős romlása – a 2008. évi, GDP-arányosan 2,7 %-os szintről – főként a válság államháztartásra gyakorolt hatásával magyarázható. 2009-ben számos, az európai gazdaságélénkítési tervnek

(1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az ebben a szövegben említett doku­ mentumok az alábbi weboldalon érhetők el: http://ec.europa.eu/ economy_finance/sgp/index_en.htm

(2) Az értékelés a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzését, 2010. februári időközi előrejelzését, valamint az azóta rendelkezésre bocsátott egyéb információkat veszi figyelembe.

(4) A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a reál-GDP a 2009. évi – 4,8 % (a statisztikai hivatal 2010. március 1-jén kiadott becslése szerint – 5 %) után 2010-ben – 1,1 %-kal – újra növekedni fog, a növekedés üteme a programidőszak további részében pedig 2 %-ra gyorsul. A jelenleg rendelkezésre álló infor­ mációk (2) fényében úgy tűnik, hogy a forgatókönyv opti­ mista növekedési feltételezéseken alapul. A program inflá­ ciós előrejelzése valószerűnek tűnik. A foglalkoztatás növe­ kedésére és a munkanélküliségi rátára vonatkozó előrejel­ zések a programban optimistábbak, mint a Bizottság szol­ gálatainak 2009. őszi előrejelzésében, mivel a program a reál-GDP nagyobb növekedésével számol.

C 142/14

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

megfelelő élénkítő intézkedéscsomagot fogadtak el, amelyek összege a GDP mintegy 0,7 %-át tette ki; a ható­ ságok szerint ezeket a források átcsoportosításával és a többletbevételekből teljeskörűen finanszírozni tudták. A programban tervezettek szerint a költségvetési politika a túlzott hiány 2012-ig történő megszüntetése céljából már 2010-ben enyhén, 2011-ben és 2012-ben pedig foko­ zottan restriktívvé válik. Ez – az adósságráta igen magas szintjét is figyelembe véve – lényegében összhangban van a Tanács által szorgalmazott exitstratégiával.

(6) A program 2010-ben 0,3 százalékponttal, 5 %-ra kívánja csökkenteni a GDP-arányos államháztartási hiányt, ami önmagában tekintve elvileg megfelel a 2009. december 2-án elfogadott, a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásnak. A GDP arányos bevétel várhatóan 0,5 száza­ lékponttal csökken, már csak azért is, mert kifutnak a 2009-ben ható egyszeri bevételnövelő intézkedések. A GDP arányos kiadás a tervek szerint nagyobb mértékben, 0,8 százalékponttal esik, főleg a 2008 nyarán a 2009–2011-es költségvetési csomaggal elfogadott kiadás­ korlátozás miatt. Ez abban nyilvánul majd meg, hogy lassulni fog az elsődleges kiadások növekedési üteme – 2010-ben csak 0,6 % lesz –, többek között az állami beru­ házások 2009. évi fellendülést követő visszaesése miatt. Maga a 2010. évi költségvetés tartalmaz néhány intézke­ dést azokon túl, amelyeket már a 2008-ban elfogadott, a 2009–2011-es időszakra vonatkozó költségvetési csomag is tartalmaz, és a hatóságok szerint nem gyakorol hatást a költségvetési pozícióra. Tartalmaz néhány új expanzív intézkedést – összesen a GDP mintegy 0,4 %-ának megfe­ lelő értékben –, amelyek célja az alacsony jövedelmű munkavállalók támogatása és bizonyos egészségügyi és szociális többletkiadások, valamint külföldi katonai missziók finanszírozása. A finanszírozás forrását főként az illegálisan külföldre vitt vagyonra kivetett rendkívüli adó – scudo fiscale – egyszeri bevételei adták (2009-ben a GDP 0,35 %-a), mivel ezek kedvező alakulása miatt a 2010. évi költségvetés kapcsán az a döntés született, hogy 2009-ről elhalasztva 2010-ben hajtanak be bizonyos jövedelemadókat, amelyek a becslések szerint összes­ ségében a GDP 0,25 %-át teszik majd ki.

A további expanzív intézkedések némi eltérést eredmé­ nyeznek a 2010-re tett ajánlásoktól, noha el kell ismerni, hogy nagyságrendjük kicsi, és a hatóságok becslése szerint a scudo fiscale egyszeri bevételeinek átcsoportosításával finanszírozásuk is teljeskörűen megoldható. A közös módszertan szerinti strukturális egyenleg, azaz a ciklikusan kiigazított, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg 2009-ben a GDP arányában 0,25 százalékponttal romlott, 2010-ben viszont a kiadások visszafogásának köszönhetően várhatóan 0,5 százalék­ ponttal javulni fog.

(7) A program középtávú költségvetési stratégiájának fő célja, hogy a hiányt 2012-re – a Tanács által a túlzott hiány

2010.6.1.

megszüntetésére kijelölt határidőre – a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá szorítsa, amihez a 2011. év tekintetében 3,9 %-os, a 2012. év tekintetében pedig 2,7 %-os hiánycélt határoz meg. A kormány a célok eléréséhez a 2009–2011-es időszakra vonatkozó költség­ vetési csomaggal már elfogadott intézkedéseken túl további konszolidációt irányoz elő, amely 2011-ben GDParányosan 0,4 százalékponttal, 2012-ben pedig további 0,8 százalékponttal javítaná az egyenleget. A konszolidá­ ciót alátámasztó átfogó intézkedésekről a program nem ad információt, ami miatt a tervezett kiigazítás az összetevők oldaláról nem értékelhető. Az elsődleges egyenleg a tervek szerint 2011-ben a GDP 1,3 %-a, 2012-ben a GDP 2,7 %-a lesz. A tervezett éves konszolidáció 2011-ben GDParányosan 0,5 százalékpontos, 2012-ben — százalék­ pontos strukturális javulást eredményez. Ekképpen úgy tűnik, hogy a költségvetési kiigazítás inkább a program­ időszak végére összpontosul. A program megerősíti a középtávú célkitűzés, azaz a strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetési pozíció melletti elkötelezett­ séget. Tekintettel a legújabb előrejelzésekre és az adósság szintjére, a középtávú célkitűzés megfelel a Paktum célki­ tűzéseinek; mindazonáltal a program nem irányozza elő annak a programidőszakon belüli megvalósítását.

(8) A költségvetés teljesítménye összességében a programban előre jelzettnél rosszabbul is alakulhat. Ez a veszély foko­ zottan fennáll a programidőszak későbbi évei tekintetében. Először is, a reál-GDP növekedése a 2010 és 2012 közötti időszak egészében alacsonyabban alakulhat a programban feltételezettnél. Ezzel összefüggésben a program érzékeny­ ségi elemzése kimutatta, hogy évente 0,5 százalékponttal alacsonyabb GDP-növekedés 2012-ig 0,7 százalékponttal (a 2,7 %-os céllal szemben 3,4 %-ra) növelné az államház­ tartás GDP-arányos hiányát, továbbá a potenciális növeke­ désre gyakorolt hatások miatt összességében 0,5 százalék­ ponttal alacsonyabb strukturális kiigazításhoz vezetne a 2010–2012-es időszakban. Másodszor, a 2011. és a 2012. évi költségvetési célok további konszolidációs intéz­ kedések részletes meghatározásán és végrehajtásán alapulnak, a program azonban nem részletezi, hogy milyen átfogó intézkedések támasztják alá ezt a tervezett további kiigazítást a program eredeti, a jogszabályok változatlan­ ságán alapuló forgatókönyvéhez képest. A program emel­ lett jellemzően alábecsüli a tényleges kiadási tendenciákat, következésképpen a költségvetési célok eléréséhez szük­ séges konszolidációs intézkedések nagyságát is. Harmad­ szor, még a szükséges további konszolidációs intézkedések nélkül is nagy kihívást jelentene megvalósítani a program terveit – amelyek magukban foglalják a 2008 nyarán beve­ zetett, a 2009–2011-es időszakra vonatkozó költségvetési csomagot –, mivel e tervek már önmagukban is igen jelentős mértékű kiadáscsökkentést irányoznak elő. Ezzel összefüggésben a múltbeli tapasztalatokból kiindulva nem zárható ki a túlköltekezés veszélye központi és helyi szinten; különösen igaz ez a folyó elsődleges kiadásokra, amelyek az utóbbi évtizedben átlagosan mintegy 4,5 %-kal emelkedtek. A 2008. nyári költségvetési csomagban meghatározott szigorú kiadási célok betartásához fokozni kell a kiadások visszafogására irányuló erőfeszítéseket, növelni kell a hatékonyságot és javítani kell a közszolgál­ tatások színvonalát.

2010.6.1.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

(9) A bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya jóval meghaladja a Szerződésben meghatározott referencia­ értéket, és az előrejelzések szerint 2010-ben is emelkedő pályán marad. A program becslése szerint az adósságráta a 2008. évi emelkedést követően 2009-ben 9,3 százalék­ ponttal, a GDP 115,1 %-ára (a statisztikai hivatal 2010. március 1-jei becslése szerint 115,8 %-ára) nőtt, főként a magas kamatterhek és a reál-GDP erőteljes csökkenése miatt, amelyeket csak részben ellensúlyozott a még mindig tekintélyes GDP-deflátor hatása. Az adósságot növelte még, hogy az elsődleges egyenleg 1991 óta első ízben negatívvá vált, továbbá növelte az SFA is, főként mivel az állam­ kincstár óvatossági okokból likvid eszközök felhalmozá­ sába kezdett. A program 2010-re az adósságráta további 1,8 százalékpontos emelkedésével számol, mert a kamat­ terhek adósságnövelő hatását csak részben ellensúlyozza a reál-GDP feltételezett pozitív növekedése és a GDPdeflátor. Az előrejelzés szerint az adósságráta 2011-ben és 2012-ben csökkenő pályára áll és a GDP 114,6 %-ára csökken, leginkább a tervezett pozitív elsődleges egyenle­ geknek és a reál-GDP feltételezett gyorsuló növekedésének köszönhetően. Az adósságráta kevésbé kedvezően is alakulhat, mint azt a program várja, különösen 2010 után, amikor a költségvetési konszolidáció kockázatait növeli annak a lehetősége is, hogy a reál-GDP növekedése a programban feltételezettnél kedvezőtlenebbül alakul.

(10) A középtávú adósság-előrejelzések, amelyek azt feltételezik, hogy a GDP-növekedés fokozatosan helyreáll a válság előtt tervezett mértékre és az adóhányad visszatér a válság előtti szintre, és amelyek magukban foglalják a népesség idősö­ désével kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedését is, azt mutatják, hogy a programban tervezett költségvetési stratégia önmagában, változatlan politika mellett elegendő lenne az adósságráta 2020-ig történő stabilizálásához.

(11) A népesség idősödésének hosszú távú költségvetési hatása egyértelműen alacsonyabb az EU átlagánál, mivel a nyug­ díjkiadások az elfogadott reformok teljes körű végrehajtása miatt kevésbé nőttek, mint az EU-ban átlagosan. A nyug­ díjkiadások GDP-hez viszonyított aránya még így is a legmagasabbak között van az EU-ban. A programban becsült 2009. évi költségvetési pozíció nem lenne elég­ séges a jelenlegi adósságráta stabilizálásához. A magas elsődleges többletek elérése ezért hozzájárulna az állam­ háztartás fenntarthatóságával kapcsolatos hosszú távú kockázatok mérsékléséhez, amelyeket a Bizottság 2009. évi fenntarthatósági jelentése (1) közepesnek ítélt. (1) Az államháztartások fenntarthatóságára vonatkozó, 2009. november 10-i következtetésekben „a Tanács felhívja a tagállamokat, hogy a soron következő stabilitási és konvergenciaprogramjaik során irányítsák figyelmüket a fenntarthatóságot célzó stratégiákra”, továbbá „felkéri a Bizottságot, valamint a Gazdaságpolitikai Bizott­ ságot és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy – a következő fenntarthatósági jelentéshez megfelelő időben – további módszereket dolgozzanak ki az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságának értékeléséhez”, amelyet 2012-re terveznek.

C 142/15

(12) Olaszországban az euroövezethez való csatlakozás óta jelentősen javult a költségvetési irányítás színvonala, köszönhetően a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum által előírt költségvetési korlátoknak. A költségve­ tési keret azonban több tekintetben is javítható még. A közelmúltban számos kezdeményezést indítottak az olasz költségvetési irányítás színvonalának javítására. Először is, a hagyományosan rövid távú költségvetési tervek problé­ májának megoldására a kormány 2008 nyarán hároméves költségvetési csomagot fogadott el, amely az egyes évekre vonatkozó tételszintű kiadási és bevételi célszámokon kívül az azok eléréséhez vezető átfogó intézkedéseket is tartalmazta. A hatóságok szerint ezt a gyakorlatot a 2010. évi költségvetés tervezésekor – a gazdasági vissza­ esést övező bizonytalanságok miatt – nem követték. A költségvetés-tervezés folyamatának reformjáról szóló, 2009-ben elfogadott kerettörvény azonban jogszabályban rögzítette a hároméves tervezési horizontot. Második javí­ tásként egyszerűsítették az állami költségvetés szerkezetét, ami lehetővé teszi az erőforrások egyszerűbb és jobban a szakpolitikákhoz igazodó elosztását.

Harmadszor, a kiadások részletes ellenőrzését szolgáló minisztériumi szintű eljárások bevezetésével intézkedéseket hoztak a kifizetések figyelemmel kísérésének javítására. E két utóbbi intézkedést szintén tartalmazza a kerettörvény, így azok a költségvetési folyamat állandó elemévé váltak. Csak később lesz látható, hogy e reform gyakorlati végre­ hajtása, amely éveket vesz majd igénybe, meghozza-e a kívánt eredményt, azaz a kiadás-ellenőrzés és a költségve­ tési irányítás magasabb színvonalát. Előretekintve a költ­ ségvetési irányítás előtt álló egyik fő kihívás a költségvetési föderalizmus új keretének részletes meghatározása és végrehajtása lesz, azzal a céllal, hogy az biztosítsa a helyi önkormányzatok elszámoltathatóságát és fokozza a haté­ konyságot.

(13) Noha a nyugdíjreformok végrehajtása és a női köztiszt­ viselők nyugdíjkorhatárának 2009-ben bevezetett foko­ zatos emelése kedvező fejleménynek minősül, a szociális kiadások összetétele továbbra is a nyugdíjkiadások egyol­ dalúan magas arányával jellemezhető. Ez visszafogja a többi szociális kiadást, illetve a kutatás és az innováció támogatására irányuló termelékenyebb kiadásokat, emellett a növekedési potenciálra is káros hatással lehet. Emellett, mivel a programidőszak konszolidációs stratégiája a kiadások csökkentésén alapul, jelentős hatékonyságnöve­ lésre lesz szükség annak biztosításához, hogy ne csök­ kenjen a közszolgáltatások mennyisége és minősége. A közigazgatás hatékonyságának és gazdaságosságának javí­ tására, valamint a felső-középszintű oktatás szervezeti reformjára irányuló közelmúltbeli erőfeszítések közép-, illetve hosszú távon kedvező költségvetési eredményeket hozhatnak.

(14) A programban meghatározott, a 2010. évre vonatkozó költségvetési stratégia nagyjából megfelel a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásoknak. A hiánycélokat

C 142/16

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

övező kockázatokat figyelembe véve azonban előfordulhat, hogy a költségvetési stratégia 2011-től kezdve nem lesz összhangban a tanácsi ajánlásokkal. Mindenekelőtt konkrét intézkedésekkel kell alátámasztani a 2011. és a 2012. évi hiánycélokat, a teljes időszakra vonatkozó terveket pedig kellően meg kell erősíteni ahhoz, hogy kezelni tudják a vártnál esetleg rosszabbul alakuló GDP-növekedésből és a kiadási korlátok esetleges túllépéséből eredő kockázatokat. Ugyanez vonatkozik a programban tervezett strukturális kiigazításra is, amely lehet, hogy nem éri el a Tanács által ajánlott mértéket. Ha ezeket a kockázatokat nem kezelik megfelelően és a konszolidációs terveket nem hajtják végre teljes körűen, akkor előfordulhat, hogy a költségvetési stratégia nem lesz elégséges ahhoz, hogy az igen magas adósságrátát 2011–2012 folyamán csökkenő pályára állítsák.

(15) Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelmé­ nyeket illeti, a program az előírt és a nem kötelező adatok tekintetében részben hiányos (1). A 126. cikk (7) bekezdése szerinti, a túlzott hiány megszüntetéséről szóló 2009. december 2-i ajánlásában a Tanács felkérte továbbá Olasz­ országot, hogy stabilitási programja aktualizált változata­ iban külön fejezetben tárgyalja a tanácsi ajánlások végre­ hajtása terén tett előrelépést. Olaszország ennek az aján­ lásnak csak részben tett eleget, mivel nem adott tájékoz­ tatást a 2011–2012-re tervezett további konszolidációt alátámasztó átfogó intézkedésekről.

Összességében megállapítható, hogy a program szerint a GDParányos hiány a 2009. évi 5,3 %-ról 2010-ben kismértékben, 5 %-ra szűkül, köszönhetően a 2008 nyarán elfogadott és a 2010. évi költségvetésben megerősített kiadásoldali kiigazí­ tásnak. A hiány arányát 2012-ig, a Tanács által a túlzott hiány megszüntetésére előírt határidőig 3 % alá kívánják csök­ kenteni. E stratégia alapja i. a 2009–2012-es időszakra vonat­ kozóan 2008 nyarán elfogadott kiadásoldali kiigazítás folyta­ tása; és ii. az a további konszolidáció, amely 2011-ben GDParányosan 0,4 százalékponttal, 2012-ben pedig további 0,8 százalékponttal javítaná az egyenleget, amelyet azonban nem támasztottak alá átfogó intézkedésekkel. A 2009-ben a GDP 115 %-át valamivel meghaladó bruttó adósságráta a program szerint 2010-ben mintegy 117 %-ra emelkedik. A ráta az előre­ jelzés alapján 2012-ben a GDP 114,6 %-ára csökken, ami megfelel a tervezett költségvetési céloknak és a gazdasági növe­ kedésre vonatkozó feltételezéseknek. A hiány mértéke és az adósságráta azonban a tervezettnél magasabb is lehet. A program makrogazdasági feltételezései összességében optimis­ (1) A program nem tesz említést különösen azokról a tervezett további konszolidációt alátámasztó, széles körű intézkedésekről, amelyek a középtávú költségvetési célkitűzések megvalósításához szükségesek. Ennek megfelelően a programban a 2011. és a 2012. évi kiadási és bevételi hányadra vonatkozóan megadott adatok nincsenek össz­ hangban a költségvetési célokkal. Emellett a nem kötelező adatok közül nincs bemutatva az államháztartási kiadások funkciók szerinti bontása (a magatartási kódex 2. mellékletének 3. táblázata) és nincsenek megadva a likvid pénzügyi eszközök és a nettó pénzügyi adósság adatai (a magatartási kódex 2. mellékletének 4. táblázata).

2010.6.1.

tának tűnnek. A program terveinek megvalósítása a tervezett további konszolidációt alátámasztó intézkedések hiányát figyelmen kívül hagyva is nagy kihívást jelent, mivel a tervek már önmagukban is igen jelentős mértékű kiadáscsökkentést irányoznak elő. Ezzel összefüggésben a múltbeli tapasztala­ tokból kiindulva nem zárható ki a túlköltekezés veszélye. A költségvetési irányítás előtt álló egyik fő kihívás a költség­ vetés-tervezés reformjának és a költségvetési föderalizmus szabályainak végrehajtása lesz, oly módon, hogy az javítsa a helyi önkormányzatok elszámoltathatóságát és biztosítsa a költ­ ségvetési fegyelmet. Az elkövetkező években az államháztartás fenntartható pályán tartásához szükséges költségvetési konszo­ lidáció mellett, az igen magas adósságrátát figyelembe véve Olaszország gazdaságpolitikájának további fő feladata az lesz, hogy elősegítse a termelékenységnövekedés gyors és tartós élén­ külését, ezáltal helyreállítsa a versenyképességet és gyorsítsa az ország potenciális GDP-jének alacsony ütemű növekedését.

A fenti értékelés alapján és a 2009. december 2-i, az EUMSz. 126. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlásra is figyelemmel Olaszország felkérést kap a következőkre:

i. következetesen hajtsa végre a tervezett költségvetési kiigazí­ tást, mindenekelőtt 2010-ben a terveknek megfelelően hajtsa végre a költségvetési konszolidációt, konkrét intézkedésekkel támassza alá a 2011-re és 2012-re tervezett konszolidációt, valamint álljon készen a szükséges konszolidációs intézke­ dések elfogadására abban az esetben, ha a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlás alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv következik be; a túlzott hiány esetén köve­ tendő eljárásra vonatkozó ajánlásban előírtaknak megfelelően a költségvetési konszolidáción túl is ragadjon meg minden alkalmat – többek között a kedvezőbb gazdasági feltételekből adódókat is – arra, hogy gyorsítsa a bruttó adósságráta csök­ kentését a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték felé;

ii. biztosítsa, hogy a költségvetés-tervezési folyamat reformjának végrehajtásával javuljanak a kiadás-ellenőrzés feltételei és fenntartható legyen a rendezett államháztartás célkitűzése, valamint hogy a költségvetési föderalizmus szabályai javítsák a helyi önkormányzatok elszámoltathatóságát és fokozzák a hatékonyságot.

Olaszország arra is felkérést kap, hogy a későbbi évekre vonat­ kozó kiadási és bevételi előrejelzések indikatív jellegére tekin­ tettel javítsa a magatartási kódex szerinti adatszolgáltatási köve­ telményeknek való megfelelést, és a stabilitási program követ­ kező aktualizált változatainak a túlzott hiány esetén követendő eljárással foglalkozó fejezetében adjon több információt az ezen évekre vonatkozó tervezett konszolidációt alátámasztó átfogó intézkedésekről.

2010.6.1.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/17

A legfontosabb makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása

Reál-GDP (%-os változás)

HICP–infláció (%)

Kibocsátási rés (1) (a potenciális GDP %-ában)

Nettó külső finanszírozási képesség/ igény (a GDP %-ában)

Államháztartási bevétel (3) (a GDP %-ában)

Államháztartási kiadás (3) (a GDP %-ában)

Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában)

Elsődleges egyenleg (a GDP %-ában)

Ciklikusan kiigazított egyenleg (1) (a GDP %-ában)

Strukturális egyenleg (4) (a GDP %-ában)

2008

2009

2010

2011

2012

SP 2010. január

– 1,0

– 4,8

1,1

2,0

2,0

BIZ 2009. november

– 1,0

– 4,7

0,7

1,4

n.a.

SP 2009. feb.

– 0,6

– 2,0

0,3

1,0

n.a.

SP 2010. január

3,5

0,8

1,5

2,0

2,0

BIZ 2009. november

3,5

0,8

1,8

2,0

n.a.

SP 2009. feb.

3,5

1,2

1,7

2,0

n.a.

SP 2010. január

1,1

– 4,0

– 3,5

– 2,5

– 1,6

BIZ 2009. nov. (2)

1,3

– 3,6

– 3,2

– 2,5

n.a.

SP 2009. feb.

0,3

– 2,3

– 2,7

– 2,5

n.a.

SP 2010. január

– 2,9

– 1,8

– 1,6

– 1,3

– 1,3

BIZ 2009. november

– 2,9

– 2,3

– 2,3

– 2,3

n.a.

SP 2009. feb.

– 1,6

– 1,3

– 1,1

– 0,9

n.a.

SP 2010. január

46,0

46,4

45,9

45,5

45,6

BIZ 2009. november

46,0

46,3

45,5

45,4

n.a.

SP 2009. feb.

46,4

46,8

46,8

46,4

n.a.

SP 2010. január

48,8

51,7

50,9

49,9

49,5

BIZ 2009. november

48,8

51,6

50,8

50,5

n.a.

SP 2009. feb.

49,0

50,5

50,0

49,5

n.a.

SP 2010. január

– 2,7

– 5,3

– 5,0

– 3,9

– 2,7

BIZ 2009. november

– 2,7

– 5,3

– 5,3

– 5,1

n.a.

SP 2009. feb.

– 2,6

– 3,7

– 3,3

– 2,9

n.a.

SP 2010. január

2,4

– 0,5

– 0,1

1,3

2,7

BIZ 2009. november

2,4

– 0,5

– 0,6

0,1

n.a.

SP 2009. feb.

2,5

1,3

1,9

2,6

n.a.

SP 2010. január

– 3,3

– 3,2

– 3,2

– 2,7

– 1,9

BIZ 2009. november

– 3,4

– 3,5

– 3,7

– 3,8

n.a.

SP 2009. feb.

– 2,7

– 2,6

– 1,9

– 1,6

n.a.

SP 2010. január

– 3,5

– 3,8

– 3,3

– 2,7

– 1,9

BIZ 2009. november

– 3,6

– 3,7

– 3,7

– 3,7

n.a.

SP 2009. feb.

– 2,9

– 2,7

– 2,0

– 1,7

n.a.

HU

C 142/18

Bruttó államadósság (a GDP %-ában)

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2010.6.1.

2008

2009

2010

2011

2012

SP 2010. január

105,8

115,1

116,9

116,5

114,6

BIZ 2009. november

105,8

114,6

116,7

117,8

n.a.

SP 2009. feb.

105,9

110,5

112,0

111,6

n.a.

Megjegyzések: (1) Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programok szerint, ahogy a Bizottság szolgálatai a programokban szereplő információk alapján újraszámították. (2) A 2008–2011-es időszakra vonatkozóan 0,4 %-os, 0,2 %-os, 0,3 %-os, illetve 0,7%-os becslés szerinti potenciális növekedés alapján. (3) A programban szereplő bevételi és kiadási adatok változatlan jogszabályi hátteret feltételező trendek. A célul kitűzött államháztartási egyenlegek 2011-ben a GDP 0,4 %-át , 2012-ben a pedig GDP 0,8 %-át kitevő további egyenlegjavító intézkedéseket tartalmaznak. (4) Ciklikusan kiigazított, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg. Az egyszeri és más átmeneti intézkedések 2008-ban a GDP 0,2 %-át, 2009-ben a GDP 0,6 %-át és 2010-ban a GDP 0,1 %-át teszik ki; a legújabb program szerint valamennyi hiánycsökkentő. Egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése alapján: a GDP 0,2 %-a 2008-ban és 2009-ben is (mindkettő hiánycsökkentő), a GDP 0 %-a 2010-ben és a GDP 0,1 %-a 2011-ben (mindkettő hiánynövelő). Forrás: Stabilitási program (SP); a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

2010.6.1.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/19

A TANÁCS VÉLEMÉNYE Lettországnak a 2009–2012-es időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról (2010/C 142/04) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősíté­ séről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és külö­ nösen annak 9. cikke (3) bekezdésére, tekintettel a Bizottság ajánlására, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően, A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG:

(1) A Tanács 2010. április 26-án megvizsgálta Lettország 2009–2012 közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját. (2) A globális pénzügyi válság a hitelek rendelkezésre állá­ sának beszűkülése és a feltételek szigorodása révén felerő­ sítette azt a megrázkódtatást, amelyet Lettországban a belföldi finanszírozási képesség és az ingatlanárak fellen­ dülésének megfordulása okozott. Az exportpiacokon mutatkozó, ezzel együtt járó visszaesés a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek ágazatát sújtotta. Ezenfelül az előző évek romló versenyképességéhez hozzáadódott egyes elsődleges kereskedelmi partnerek valutájának leértékelő­ dése. Lettország pénzügyi piacaira és banki ágazatára 2008 októberétől komoly nyomás nehezedett. Ez arra ösztö­ nözte a lett hatóságokat, hogy nemzetközi pénzügyi támo­ gatást kérjenek, amelyet 2008 végén megkaptak (2), és amelynek feltétele volt a jelentős költségvetési konszoli­ dáció, valamint a pénzügyi rendszer erősítése és a struktu­ rális reformok. Ezután, mivel 2009 első felében a gazda­ sági és költségvetési feltételek a vártnál sokkal nagyobb mértékben romlottak, a kormány további – strukturális reformokkal részben alátámasztott – költségvetési konszo­ lidációs intézkedéseket hajtott végre. A fent említett fejle­ mények következtében a Tanács 2009. július 7-én hatá­ rozatot fogadott el, amelyben megállapította, hogy Lett­ országban túlzott hiány áll fenn, és az EKSz. 104. cikke (1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az ebben a szövegben említett doku­ mentumok az alábbi weboldalon érhetők el: http://ec.europa.eu/ economy_finance/sgp/index_en.htm (2) A legfeljebb 7,5 milliárd EUR értékű finanszírozási csomagot az EU, az IMF, a Világbank, az EBRD, a skandináv országok, a Cseh Köztár­ saság, Észtország és Lengyelország közösen finanszírozza, és 2011 végéig több részletben, előre ütemezett módon bocsátják Lettország rendelkezésére.

(7) bekezdésének megfelelően ajánlásokat tett annak 2012ig történő megszüntetéséről. 2009 második felében a gazdaság exportorientált része stabilizálódott és mutat­ kozni kezdtek az élénkülés első jelei. A munkaerőpiac jelentős romlása és a hitelezés szűkülése miatt azonban továbbra is igen erős maradt a belföldi kereslet visszaesése. A nemzetközi pénzügyi támogatás folyósítása, a 2009. évi költségvetés határozott végrehajtása és a további költség­ vetési konszolidációs intézkedéseket tartalmazó 2010. évi költségvetés sikeres elfogadása mindazonáltal hozzájárult ahhoz, hogy Lettország tekintetében erősödött a bizalom és javult a piaci hangulat. A gazdaságpolitika számára a legfőbb kihívást továbbra is a gazdaság stabilizálása és a jól megalapozott felzárkózási folyamathoz való visszatérés jelenti. A gazdaság stabilizációja nagyrészt a hosszú távú várakozások lehorgonyzásától függ, amihez létfontosságú a tervezett költségvetési konszolidációs pálya megvalósítása. A gazdaság stabilizálása közvetlenül kapcsolódik a struk­ turális szempontból stabil, társadalmi szempontból pedig méltányos költségvetési intézkedések bevezetéséhez, továbbá ahhoz is, hogy folytatódjon a gazdaság szerkeze­ tátalakítása a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek ágazata felé való elmozdulással. A külső versenyképes­ ségnek a fellendülés éveiben bekövetkező jelentős romlá­ sára tekintettel úgy tűnik, a belföldi árak további kiigazí­ tására és a termelékenység javítására van szükség. Az EU strukturális alapjaiból származó források felhasználásának hozzá kell járulnia a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek ágazatának erősítéséhez és a recesszió tompítá­ sához. A belföldi kereslet zuhanása és az így keletkező tartalék­ kapacitás segített enyhíteni a fennálló egyensúlyhiányt, nagyrészt az import összeomlása miatt csökkent az infláció és megszűnt a külső hiány. A külső fizetési mérleg, amely a fellendülés éveiben erősen negatív volt és finan­ szírozása a banki ágazathoz kapcsolódó tőkeimport révén történt, ami a nettó külső kötelezettségek gyors növekedé­ séhez vezetett, 2009-ben a becslések szerint a GDP 8 %-át meghaladó többletet ért el, és várhatóan a programidőszak egészében fennmarad a jelentős többlete. (3) Bár a tényleges GDP-nek a válság során megfigyelt csök­ kenése jórészt ciklikus, a válság a potenciális kibocsátás szintjére is negatív hatással volt. Emellett a válság a beru­ házások visszaesése, a hitelhez jutás nehézségei és a növekvő strukturális munkanélküliség következtében középtávon is hatással lehet a potenciális növekedésre. Ezenfelül a gazdasági válság hatása súlyosbítja a népesség idősödésének a potenciális kibocsátásra és az államház­ tartás fenntarthatóságára gyakorolt negatív hatásait. Mind­ ezek ismeretében a potenciális növekedés támogatása céljából elengedhetetlen a strukturális reformok ütemének felgyorsítása. Lettországnak mindenekelőtt fel kell gyorsí­ tania a széles körű strukturális reformokat a költségvetés és a közszféra irányítása terén, a termelékenység növelésére irányuló erőfeszítés részeként emelnie kell a képzettségi szintet és hatékonyan kell felhasználnia a rendelkezésre álló uniós strukturális alapokat.

C 142/20

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

(4) A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint 2009-ben a kibocsátás rendkívüli módon, 18 %-kal visszaesik, majd ezután a reál-GDP 2010-ben további 4 %kal csökken, mielőtt 2011-ben 2,0 %-kal, 2012-ben pedig 3,8 %-kal növekedne. A pozitív növekedéshez való terve­ zett visszatérés hátterében a külkereskedelem áll, és sokkal kisebb mértékben az állóeszköz-beruházások, a lakossági fogyasztás, és a teljes belföldi kereslet csak a programidő­ szak későbbi éveiben mutat jelentős bővülést. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján (1) ez a forgató­ könyv megalapozottnak tűnik, de a recesszió súlyossága miatt a bizonytalanság továbbra is számottevő.

Reális a program 2010-re erős deflációt prognosztizáló becslése, de a 2011-re előre jelzett további defláció mértéke tekintetében alábecsülheti az árstabilitáshoz való visszatérés ütemét. A tervek szerint a fizetési mérleg a programidőszakban jelentős többletet mutat, ami nagy­ jából megalapozott, bár a becsült többlet mértéke magasnak tűnik. A program monetáris és az árfolyammal kapcsolatos feltételezései összhangban vannak a makrogaz­ dasági forgatókönyvvel.

(5) A program 2009-re vonatkozóan a GDP 10,0 %-ára becsüli az államháztartási hiányt. A GDP 4,1 %-át kitevő 2008-as hiány tetemes romlása a válságnak az államház­ tartásra gyakorolt hatását tükrözi annak ellenére, hogy 2009. június 16-án a nemzetközi hitelnyújtókkal konzul­ tálva restriktív pótköltségvetést fogadtak el, amely a GDP 4,4 %-át jelentő, szinte teljes egészében kiadáson alapuló konszolidációt von maga után. Az adóbevételek 2008-hoz képest nominálértéken egynegyeddel estek vissza, annak ellenére, hogy 2009 elején emelkedett a héa és a jövedéki adó mértéke. A program szerint és a nemzetközi pénzügyi segítségnyújtás keretében vállalt kötelezettségekkel össz­ hangban a tervek szerint a költségvetési politika az egész programidőszakban erősen restriktív marad, tekintettel a költségvetési mozgástér hiányára és a gazdasági egyensúly­ hiány megszüntetésének szükségességére. Ez összhangban van a Tanács által Lettország számára javasolt, a válságke­ zelő intézkedések leépítésére vonatkozó stratégiával (exitstratégia), amely a túlzott hiány 2012-re történő megszüntetésén alapul.

(6) A parlament által 2009. december 1-jén elfogadott 2010. évi állami költségvetés további, a GDP 4,2 %-át meghaladó diszkrecionális konszolidációt tartalmaz, ahogy azt a fize­ tésimérleg-támogatással összefüggésben megállapították és a Lettország számára adott 2009. július 7-i tanácsi ajánlá­ sokban jóváhagyták. A konszolidáció nagyjából egyenlő mértékben oszlik meg a kiadások (a GDP 2,0 %-a) és a bevételek között (a GDP 2,2 %-a). A bevételi oldalon a költségvetési kiigazítás a bevételi arány jelentős növeke­ (1) Az értékelés a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzését és más, azóta elérhetővé vált információkat is figyelembe vesz.

2010.6.1.

dését eredményezi (a GDP + 2,4 %-a; a jelentős ún. neve­ zőhatást (a GDP csökkenésének hatását) majdnem közvet­ lenül ellensúlyozza az adóalap megfelelő szűkülése).

Az elsődleges kiadások aránya azonban a jelentős konszo­ lidáció (többek között a 2009. júniusi intézkedések áthú­ zódó hatása) ellenére várhatóan csak a GDP 0,2 %-ával csökken, főként a tetemes nevezőhatás miatt. A bevételi intézkedések közé tartozik a személyi jövedelemadó mérté­ kének emelése (a GDP + 0,8 %-a), a különböző reformok, amelyek eredményeként a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok rendszere semlegesebbé válik (a GDP + 0,8 %-a), az ingatlanok további megadóz­ tatása (a GDP + 0,3 %-a, többek között az adóalapnak a lakóingatlanok progresszív adóztatása révén történő kiszé­ lesítésével), a gépjárműhasználat progresszív megadóztatása (a GDP + 0,2 %-a), valamint a gáz és a dohány jövedéki adójának emelése. A kiadási oldalon a 2010. évi állami költségvetés jelentős kiadáscsökkentést vezetett be, amely nagyrészt középtávon ható strukturális reformokon alapul, elsősorban a földművelésügyi, a kulturális, az oktatási és a védelmi minisztérium hatáskörébe tartozó ügynökségek és intézmények összevonásával/megszüntetésével, míg további, a GDP 0,5 %-át jelentő csökkentésre kerül sor a szállítással összefüggő karbantartási kiadások és a támoga­ tások terén. A helyi önkormányzatoknál végrehajtott további bércsökkentések a GDP 0,4 %-át kitevő megtakarí­ tást eredményeznek, miközben a táppénz, a munkanélküli, anyasági és szülői ellátások bizonyos küszöb feletti vissza­ fogása a GDP 0,2 %-át jelentő megtakarítást jelent. Egyszeri intézkedések igénybevételére jelentős mértékben nem kerül sor. A Bizottság szolgálatainak a programban szereplő információk alapján végzett számításai szerint a struktu­ rális egyenleg (azaz a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg) várhatóan valamivel több mint 2 %-kal javul (– 7,6 %-ról – 5,5 %-ra), ami megfelel a szükséges restriktív költségve­ tési irányvonalnak. A javulás kevesebb mint a konszolidá­ ciós intézkedések összege, tekintettel az adóalap szűkülé­ sére és a kamatkiadásoknak a GDP 1,1 %-át kitevő növe­ kedésére.

(7) A programban bemutatott költségvetési pálya ebben a formában megfelel a fizetésimérleg-támogatás keretében elfogadottnak, vagyis a hiány 2011-ben és 2012-ben a GDP legfeljebb 6 és 3 %-a, és összhangban van a 2009. július 7-i tanácsi ajánlással, amely szerint a túlzott hiányt legkésőbb 2012-ig meg kell szüntetni.

Ezek a költségvetési célok a Tanács ajánlásának megfele­ lően és összhangban az egyetértési megállapodás 2010. februári kiegészítésével további konszolidációs intézkedé­ seket tesznek szükségessé. A Bizottság szolgálatai által a programban szereplő információk szerint, a közösen megállapított módszertannak megfelelően átszámított strukturális egyenleg alapján az aktualizált konvergencia­ program a programidőszakon belül nem vezet a középtávú költségvetési célkitűzés, a GDP 1 %-át kitevő strukturális

2010.6.1.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

hiány eléréséhez (1). Tekintettel a legújabb előrejelzésekre és az adósság szintjére, maga a középtávú célkitűzés tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum célkitűzéseit. A Bizottság szolgálatai által számított strukturális egyenleg szerint a megfelelő költségvetési erőfeszítés két éven át 3,75 %-ot tesz ki, amelynek egy részét előre, 2011-re ütemezik. A 2011-re és 2012-re vonatkozó forgató­ könyvet a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt már számos intézkedéssel alátámasztották, amelyeket a lett hatóságok felvázoltak, és amelyekre a fizetésimérleg-támo­ gatással összefüggésben kötelezettséget vállaltak. A kiadási oldalon a lett hatóságok elsősorban átfogó felülvizsgálatot szándékoznak végrehajtani a szociális biztonsági ellátások és a nyugdíjrendszer terén, az utóbbi kapcsán az a cél, hogy a jövőben biztosítható legyen a nyugdíjrendszer három pillérének fenntarthatósága és megfelelősége.

(8) A helyzet a jövőben a programban előre jelzettnél rosszabbul is alakulhat, tekintettel a lanyha gazdasági háttér mellett fennmaradó kiigazítás mértékére, a jövőbeli bevételi tendenciákat és az azon intézkedéseket övező bizonytalanságokra, amelyeknek alá kell támasztaniuk a konszolidációt, valamint azoknak a reformoknak a mérté­ kére, amelyekre a tartós élénkülés megerősítéséhez még szükség van. Ahogy a program is elismeri, a gazdaság élénkülésének fontos előfeltétele a pénzügyi ágazat stabili­ zálásának a biztosítása. Ami a politikai és a végrehajtással kapcsolatos kockázatokat illeti, a szükséges költségvetési intézkedések mértéke jogi szempontból kihívást jelenthet a kormány számára, ugyanakkor a küszöbön álló válasz­ tásokkal összefüggésben és tekintettel az eddigi jelentős konszolidációra, nehéznek bizonyulhat további – a 2011-re és 2012-re vonatkozó programcélok teljesítéséhez szükséges – intézkedéseket találni a már elfogadott kiter­ jedt intézkedéscsomagokon felül.

Másrészt a lett hatóságok számára komoly ösztönzést jelent, hogy teljesíteniük kell a fizetésimérleg-támogatással kapcsolatos megállapodások keretében vállalt kötelezett­ ségeiket. Emellett a lett hatóságok az eddig végrehajtott konszolidáció során meggyőzően bizonyították, hogy képesek tekintélyes mértékű konszolidáció megfelelő végrehajtására. A költségvetési előrejelzéseket és a makrogazdasági forgatókönyvet érintő kockázatok így az egész programidőszakban nagyjából kiegyensúlyozottnak tűnnek.

(9) A bruttó államadósság a becslések szerint az előző évi 19,5 %-ról 2009-ben 34,8 %-ra emelkedik. Az adósság­ arány a programidőszakban várhatóan erősen emelkedik, további 22 százalékponttal, ami egyrészt a jelentős költ­ ségvetési hiánnyal, másrészt a tekintélyes mértékű, 2010ben a GDP 8 %-át kitevő pozitív SFA-tételekkel magyaráz­ ható, mivel különböző nemzetközi hitelezőktől a GDP (1) Bár a program szerint a strukturális hiány 2012-ben a GDP 0,5 %ára csökken, a Bizottság szolgálatai által végzett újraszámítás szerint viszont a strukturális hiány a GDP 1,8 %-a lesz.

C 142/21

körülbelül 15 %-át jelentő folyósítás várható, ami bőven fedezi a sürgős költségvetési igényeket. A banki ágazatot támogató intézkedések végleges költsége azonban 2011ben és 2012-ben kockázatot jelent. Ebből következően kockázatok övezik a program azon előrejelzését, amely szerint az adósságarány 2011-ben éri el a csúcsértéket, amikor valamivel 60 % alatt lesz. Az előrejelzés a prog­ ramidőszak utolsó évében, 2012-ben a GDP 56,8 %-ára teszi az adósságarányt. Noha az előrejelzés szerint az adósság aránya a programidőszakban a Szerződésben meghatározott referenciaérték alatt marad, 2011-ig gyorsan növekvő pályára kerül.

(10) Az adósságra vonatkozó középtávú előrejelzések, amelyek azt feltételezik, hogy a GDP-növekedés csak fokozatosan áll helyre a válság előtt tervezett mértékre, és az adóhá­ nyad visszatér a válság előtti szintre, azt jelzik, hogy a programban tervezett költségvetési stratégia ebben a formában 2020-ig majdnem stabilizálná a GDP-arányos államadósságot.

(11) A már végrehajtott nyugdíjreform következtében az idősödés hosszú távú költségvetési hatása egyértelműen kisebb az uniós átlagnál. A programban előre jelzett 2009-es költségvetési egyenleg azonban súlyosbítja a népesség idősödésének a fenntarthatósági résre gyakorolt költségvetési hatását.

A programban tervezettnek megfelelően az elsődleges hiány középtávú csökkentése hozzájárulna az államház­ tartás fenntarthatóságával összefüggő, a Bizottság 2009. évi fenntarthatósági jelentésében (2) magasnak ítélt kocká­ zatok csökkentéséhez.

(12) A válságot megelőző években folytatott prociklikus fiskális politika a költségvetési keret és az államháztartás irányítási rendszerének radikális erősítését teszi szükségessé. Már történt némi előrelépés, és további kezdeményezések vannak tervben. A költségvetés szükségtelen merevségének megszüntetését és a kifizetések rugalmasságának javítását célozza egy 2009. november 3-i kormányrendelet, amellyel a pénzügyminiszter lehetőséget kap arra, hogy az egy költségvetési szervnek jutó előirányzatokat átcso­ portosítsa a programok, alprogramok és kiadási kategóriák között. A 2010. évi költségvetés keretében módosított állami költségvetési törvénnyel megerősítették az EU struk­ turális alapjaihoz kapcsolódó kiadások ellenőrzését. A (2) Az államháztartások fenntarthatóságára vonatkozó, 2009. november 10-i következtetésekben „a Tanács felhívja a tagállamokat, hogy a soron következő stabilitási és konvergenciaprogramjaik során irányítsák figyelmüket a fenntarthatóságot célzó stratégiákra”, továbbá „felkéri a Bizottságot, valamint a Gazdaságpolitikai Bizott­ ságot és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy – a következő fenntarthatósági jelentéshez megfelelő időben – további módszereket dolgozzanak ki az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságának értékeléséhez”, amelyet 2012-re terveznek.

C 142/22

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Pénzügyminisztérium kötelezettséget vállalt arra, hogy más releváns intézményekkel együttműködve kidolgozza és előterjeszti a költségvetési fegyelemről szóló törvény terve­ zetét annak érdekében, hogy a közigazgatás valamennyi szintjén biztosítható legyen az anticiklikus költségvetési fegyelem. Néhány átfogó felülvizsgálat valószínűleg javítani fogja a későbbi költségvetések kidolgozását megelőző rangsorolást és döntéshozatali folyamatot: tervbe vették a közintézmények által nyújtott valamennyi szolgáltatás elemzését abból a célból, hogy értékeljék, mely szolgálta­ tásokat kell továbbvinni, megszüntetni vagy kiszervezni, sor kerül továbbá valamennyi állami vállalat felülvizsgála­ tára egy esetleges szerkezetátalakítás céljából. A költségve­ tési konszolidáció támogatásához arra is szükség van, hogy hatékony szankcionálási eljárást vezessenek be arra az esetre, ha egyének közpénzekkel élnek vissza, javítsák az államháztartási adatok összegyűjtését és feldolgozását, és erősítsék a meglévő és tervezett kötelezettségvállalások ellenőrzését.

(13) Az államháztartás színvonalát valószínűleg javítani fogják a bevétel szerkezetére ható jelentős változások, többek között a hatékonyabb és méltányosabb vagyonadóztatásra fordított nagyobb figyelem. A személyi jövedelemadó mértékének emelését követően a bérköltség adóéke azonban továbbra is magas. Hosszabb távú, következetes adóstratégia hozzájárulna az adózási szerkezet által a növe­ kedésre gyakorolt hatás optimalizálásához. A szürkegaz­ daság leküzdésére irányuló megfelelő közigazgatási és jogi eszközök kialakítása szintén szükségesnek tűnik a jelenleg zajló költségvetési konszolidáció sikerének biztosí­ tásához. Mivel a konszolidációs igények teljesítéséhez korlátozott erőforrások állnak rendelkezésre, számos fontos lépésre került sor az állami kiadások hatékonysá­ gának erősítése érdekében. Az Állami Foglalkoztatási Hivatal kapacitásának erősítése javíthatja a munkaerőpiac aktivizálására irányuló intézkedések hatékonyságát. Általá­ nosabban, az EU strukturális alapjaihoz kapcsolódó finan­ szírozás jól időzített és célzott módon történő felhaszná­ lása igen hasznosnak bizonyulhat a gazdasági válság hatá­ sának enyhítéséhez. A köztisztviselők, valamint a központi kormányzati és a helyi önkormányzati alkalmazottak bére­ zését szabályozó, 2009. december 1-jén elfogadott törvény egyesíti a közszférában foglalkoztatottakra vonatkozó vala­ mennyi előírást, és a bérezési rendszer átláthatóságának erősítése révén további ösztönzést teremt a közalkalma­ zottak számára, a kormányzat különböző szintjein működő költségvetési hatóságok esetében pedig szigorítja a kiadások ellenőrzését és alátámasztja a konszolidációs folyamatot.

(14) Lettországot rendkívül erősen sújtotta a válság, és nemzet­ közi pénzügyi támogatást kellett igénybe vennie. A munkaerőpiac gyengesége, a tőkeáttétel csökkentése és a költségvetési konszolidáció szükségessége visszafogja a gazdaság élénkülését, bár vannak arra utaló jelek, hogy a versenyképességi mutatók javulni kezdtek. 2009 nyara óta a pénzügyi piacokra nehezedő nyomás jelentősen enyhült, de a fejlemények változatlanul nagymértékben a fenn­ maradó problémák megoldására irányuló további intézke­ désektől függnek. Megerősítették a pénzügyi ágazat felügyeletét – többek között a külföldi felügyeleti szer­ vekkel folytatott jobb együttműködés révén –, és lépéseket

2010.6.1.

tettek a bankrendszer megfelelő tőkésítésének biztosítására. Lettország határozott intézkedéseket tett az államháztartás romlásának megállítására.

Az államháztartás tartós javulásának a méltányos tehervi­ selés biztosításával és a gazdaság versenyképességének támogatásával egyidejű megvalósításához hozzájárulhat az EU strukturális alapjaiból származó támogatás felhasználá­ sának és kezelésének további erősítése, a külföldi közvetlen tőkebefektetést és az exportra termelő vállalkozásokat támogató intézkedésekre való összpontosítás, a munkaerő megfelelő képzése és oktatása, valamint a versenyképesség és a kutatás-fejlesztési szakpolitikák kapcsán a prioritások egyértelműbb meghatározása.

(15) Összességében 2010-ben a programban meghatározott költségvetési stratégia összhangban van az EKSz. 104. cikkének (7) bekezdése alapján megfogalmazott tanácsi ajánlásokkal és a fizetésimérleg-támogatás kere­ tében megállapított hiánycélokkal. A kockázatokat figye­ lembe véve úgy tűnik, hogy a költségvetési stratégia 2011-től nagyjából összhangban van a keretekben megha­ tározott hiánycélokkal, és tükrözi a hatóságok arra irányuló törekvését, hogy 2012-ben teljesítsék a maast­ richti kritériumokat, és 2014-ben bevezessék az eurót. Jelenleg úgy tűnik, hogy a költségvetési politika megfelelő az ERM II-ben való zavartalan részvétel biztosításához, a tekintélyes strukturális hiány jelenleg folyó ambiciózus kiigazításával reagálva a súlyos recesszió által teremtett problémákra. Mindazonáltal a strukturális egyenleg átlagos éves javításának a GDP körülbelül 2 %-át kitevő mértéke kevesebb, mint a Tanács által 2009 júliusában a 2010–2012 közötti időszakra ajánlott legalább 2,75 %-os átlagos éves költségvetési kiigazítás, tekintettel különösen a kamatkiadásoknak a GDP csaknem 2 %-át jelentő növeke­ désére, és az adóalapoknak az időszak elején megfigyelt szűkülésére. A ciklikusan kiigazított és a strukturális egyen­ legeket azonban óvatosan kell értelmezni, figyelembe véve Lettország esetében a potenciális növekedésre és a kibocsá­ tási résre vonatkozó becsléseket övező jelentős bizonyta­ lanságokat, valamint azt, hogy a 2008-ról áthúzódó kivé­ telesen ingatag gazdasági környezet ahhoz vezethet, hogy a standard rugalmasság nem felel meg kellő mértékben a Lettország által tapasztalt rendkívüli visszaesés költségve­ tésre gyakorolt hatásának. A kiegyensúlyozott kockáza­ tokra tekintettel és figyelembe véve az eddig megtett vagy körvonalazott diszkrecionális intézkedéseket, összes­ ségében úgy tűnik, hogy a programban tervezett diszkre­ cionális költségvetési kiigazítás nagyjából összhangban van a júliusi tanácsi ajánlásokkal.

A még szükséges és teljes körűen meghatározott intézke­ désekkel nem alátámasztott költségvetési kiigazítás mértéke miatt azonban fennáll annak a kockázata, hogy a költség­ vetés teljesítménye a tervezettnél rosszabb lesz, bár ezt a kockázatot ellensúlyozzák a nemzetközi pénzügyi segítség­ nyújtással kapcsolatos megállapodások keretében vállalt kötelezettségek és a hatóságok által ezek teljesítése terén eddig elért eredmények. Ez megerősíti annak szükséges­ ségét, hogy a lett hatóságoknak javítaniuk kell a költség­ vetési keretet és a döntéshozatali eljárást, ahogy azt 2010re tervezték.

2010.6.1.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

(16) Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelmé­ nyeket illeti, a program tartalmaz minden előírt adatot, és a nem kötelező adatok legtöbbjét is. A Tanács az EKSz. 104. cikke (7) bekezdésének megfelelően tett, a túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről szóló 2009. július 7-i ajánlásában arra is felkérte Lettországot, hogy a konvergenciaprogram aktualizált változataiban külön feje­ zetben tárgyalja a tanácsi ajánlások végrehajtása terén tett előrelépést. Lettország teljes mértékben teljesítette ezt az ajánlást. Általános következtetésként megállapítható, hogy Lettország a tanácsi ajánlásokkal összhangban jelentős költségvetési konszo­ lidációt és gazdasági kiigazítást hajt végre, amelyet alátámaszt a magas színvonalú intézkedéseken alapuló 2010. évi költségvetés elfogadása, a közszféra átfogó reformja, az EU strukturális alap­ jainak jobb felhasználása, célzott munkaerő-piaci politikák és a pénzügyi ágazat erősítésére irányuló intézkedések. Előretekintve elmondható, hogy kockázatok övezik a lanyha gazdaság miatt még szükséges kiigazítás mértékét, a jövőbeli bevételi tendenciák és azon intézkedések bizonytalanságát, amelyeknek alá kell támasztaniuk a konszolidációt, valamint azoknak a refor­ moknak a mértékét, amelyekre a fenntartható élénkülés megerő­ sítéséhez még szükség van. A költségvetési keret további javítása megkönnyítheti a szükséges intézkedések meghatározását és végrehajtását, csökkentve annak kockázatát, hogy a költségvetés teljesítménye a tervezettnél rosszabb lesz. A fenti értékelés és az EKSz. 104. cikke (7) bekezdésének megfelelően adott ajánlás alapján, valamint a fenntartható konvergencia és az ERM II-ben való zavartalan részvétel bizto­ sításának szükségességét tekintve Lettország felkérést kap arra, hogy:

C 142/23

i. teljes körűen hajtsa végre a 2009. december 1-jén elfogadott 2010. évi költségvetést; készítse el azoknak a költségvetési lehetőségeknek a listáját, amelyek megtakarításokat vagy többletbevételt eredményeznek, lehetővé téve a konszolidá­ ciós igényeknek megfelelő 2011. évi költségvetés elfoga­ dását; a 2012. évre is a megcélzott költségvetési pályával összhangban lévő, a 104. cikk (7) bekezdésének megfelelő költségvetési pályát fogadjon el;

ii. végezze el a szociális ellátások széles körű reformjához szükséges alapos és előretekintő elemzést azzal a céllal, hogy 2011-ben további bevételoldali intézkedésekkel együtt végrehajtsa ezt a reformot;

iii. javítsa a költségvetési irányítást és átláthatóságot, többek között a költségvetési fegyelemről szóló törvény terveze­ tének elfogadásával, a középtávú költségvetési keret kötelező jellegének erősítésével és hatékony szankcionálási eljárás bevezetésével arra az esetre, ha egyének közpénzekkel élnek vissza; erősítse a szürkegazdaság leküzdését célzó ellenőrzési, koordinációs és szankcionálási mechanizmu­ sokat;

iv. mozdítsa elő a gazdasági növekedést a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek felé való elmozdulás ösztönzé­ sével és a termelékenység javításával, többek között annak biztosításával, hogy az uniós strukturális alapok rendelke­ zésre álló eszközei a reálgazdaságba kerüljenek, valamint az állami tulajdonú bankok középtávú stratégia keretében történő, időben való átalakításával.

A legfontosabb makrogazdasági és költségvetési előrejelzések áttekintése

Reál-GDP (%-os változás)

HICP infláció (%)

Kibocsátási rés (1) (a potenciális GDP %-ában)

Nettó külső finanszírozási képesség/ igény (a GDP %-ában)

Államháztartási bevétel (a GDP %-ában)

2008

2009

2010

2011

2012

KP 2010. jan.

– 4,6

– 18,0

– 4,0

2,0

3,8

BIZ 2009. nov.

– 4,6

– 18,0

– 4,0

2,0

n.a.

KP 2009. jan.

– 2,0

– 5,0

– 3,0

1,5

n.a.

KP 2010. jan.

15,4

3,5

– 3,7

– 2,8

0,0

BIZ 2009. nov.

15,3

3,5

– 3,7

– 1,2

n.a.

KP 2009. jan.

15,4

5,9

2,2

1,3

n.a.

KP 2010. jan.

9,5

– 8,8

– 10,7

– 7,8

– 3,8

BIZ 2009. nov (2)

9,2

– 9,1

– 10,7

– 7,0

n.a.

KP 2009. jan.

5,9

– 1,6

– 5,7

– 5,3

n.a.

KP 2010. jan.

– 10,8

8,2

10,7

10,4

8,0

BIZ 2009. nov.

– 11,5

8,9

8,0

6,1

n.a.

KP 2009. jan.

– 13,4

– 5,4

– 2,6

– 2,3

n.a.

KP 2010. jan.

34,7

33,8

36,2

38,6

39,4

BIZ 2009. nov.

34,6

34,9

33,4

32,9

n.a.

KP 2009. jan.

35,1

32,5

35,0

37,7

n.a.

HU

C 142/24

Államháztartási kiadás (a GDP %-ában)

Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában)

Elsődleges egyenleg (a GDP %-ában)

Ciklikusan kiigazított egyenleg (1) (a GDP %-ában)

Strukturális egyenleg (3) (a GDP %-ában)

Bruttó államadósság (a GDP %-ában)

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2010.6.1.

2008

2009

2010

2011

2012

KP 2010. jan.

38,8

43,8

44,7

44,6

42,4

BIZ 2009. nov.

38,8

43,8

45,7

45,1

n.a.

KP 2009. jan.

38,6

37,7

39,9

40,7

n.a.

KP 2010. jan.

– 4,1

– 10,0

– 8,5

– 6,0

– 2,9

BIZ 2009. nov.

– 4,1

– 9,0

– 12,3

– 12,2

n.a.

KP 2009. jan.

– 3,5

– 5,3

– 4,9

– 2,9

n.a.

KP 2010. jan.

– 3,4

– 8,7

– 6,1

– 2,7

0,3

BIZ 2009. nov.

– 3,4

– 7,6

– 9,9

– 8,3

n.a.

KP 2009. jan.

– 2,9

– 3,7

– 3,5

– 1,4

n.a.

KP 2010. jan.

– 6,7

– 7,6

– 5,5

– 3,9

– 1,8

BIZ 2009. nov.

– 6,7

– 6,4

– 9,3

– 10,2

n.a.

KP 2009. jan.

– 5,1

– 4,9

– 3,3

– 1,4

n.a.

KP 2010. jan.

– 6,7

– 7,6

– 5,5

– 3,9

– 1,8

BIZ 2009. nov.

– 6,7

– 7,0

– 10,2

– 10,2

n.a.

KP 2009. jan.

– 5,1

– 4,9

– 3,3

– 1,4

n.a.

KP 2010. jan.

19,5

34,8

55,1

59,1

56,8

BIZ 2009. nov.

19,5

33,2

48,6

60,4

n.a.

KP 2009. jan.

19,4

32,4

45,4

47,3

n.a.

Megjegyzések: (1) Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programok szerint, ahogy a Bizottság szolgálatai a programokban szereplő információk alapján újraszámították. (2) A 2008–2011 közötti időszakra vonatkozó 1,6 %-os, – 1,4 %-os, – 2,3 %-os és – 2,1 %-os becsült potenciális növekedés alapján. (3) Ciklikusan kiigazított egyenleg, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül. Forrás: Konvergenciaprogram (KP); a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

HU

2010.6.1.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/25

IV (Tájékoztatások)

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

EURÓPAI BIZOTTSÁG Euro-átváltási árfolyamok (1) 2010. május 31. (2010/C 142/05) 1 euro = Pénznem

USD

USA dollár

JPY

Japán yen

Átváltási árfolyam

1,2307 112,62

Pénznem

Átváltási árfolyam

AUD

Ausztrál dollár

1,4576

CAD

Kanadai dollár

1,2894

DKK

Dán korona

7,4395

HKD

Hongkongi dollár

9,5905

GBP

Angol font

0,84863

NZD

Új-zélandi dollár

1,8120

SEK

Svéd korona

9,6230

SGD

Szingapúri dollár

CHF

Svájci frank

1,4230

KRW

Dél-Koreai won

ISK

Izlandi korona

ZAR

Dél-Afrikai rand

NOK

Norvég korona

7,9390

CNY

Kínai renminbi

8,4031

BGN

Bulgár leva

1,9558

HRK

Horvát kuna

7,2635

CZK

Cseh korona

25,505

IDR

Indonéz rúpia

EEK

Észt korona

15,6466

MYR

Maláj ringgit

HUF

Magyar forint

PHP

Fülöp-szigeteki peso

56,918

LTL

Litván litász/lita

3,4528

RUB

Orosz rubel

38,0340

LVL

Lett lats

0,7090

THB

Thaiföldi baht

40,070

PLN

Lengyel zloty

4,0791

BRL

Brazil real

RON

Román lej

4,1855

MXN

Mexikói peso

15,8822

TRY

Török líra

1,9360

INR

Indiai rúpia

57,0550

275,53

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

1,7225 1 479,42 9,4552

11 276,14 4,0139

2,2343

C 142/26

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2010. március 15-én tartott ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/39.351 – svéd rendszerösszekötők üggyel kapcsolatban Előadó: Románia (2010/C 142/06) 1. A tanácsadó bizottság osztja a Bizottság 2009. júniusi, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke és az EGT-megállapodás 54. cikke szerinti előzetes értékelésében megfogalmazott aggályait. 2. A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy az eljárást az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti határozattal le lehet zárni. 3. A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a Svenska Kraftnät által tett kötelezettségvál­ lalások elegendőek és arányosak a Bizottság előzetes értékelésében kifejezett aggályok eloszlatásához. 4. A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy – a Svenska Kraftnät által felajánlott kötelezett­ ségvállalások tükrében – a Bizottság részéről nincs szükség további intézkedésre, az 1/2003/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül. 5. A tanácsadó bizottság felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a vita során felmerülő további kérdéseket is. 6. A tanácsadó bizottság javasolja véleményének az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét.

2010.6.1.

2010.6.1.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/27

A meghallgató tisztviselő (1) zárójelentése A COMP/39.351 – svéd rendszerösszekötők ügyben (2010/C 142/07) A Bizottsághoz benyújtott határozattervezet tárgya az EUMSz. 102. cikkének a svéd villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító, a Svenska Kraftnät (a továbbiakban: SvK) általi állítólagos megsértése. A Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az SvK vélhetően visszaélt a villamosenergia-átvitel svéd piacán élvezett erőfölényével azáltal, hogy korlátozta a svéd rendszerösszekötők kapacitását amikor a svéd átviteli rendszeren belül szűk keresztmetszettel számolt. Az SvK azáltal, hogy a Svédországon belüli fogyasztáshoz kapcsolódó átviteli engedélyeket az exporthoz kapcsolódó átviteli engedélyektől eltérően kezelte, vélhetően mesterségesen szegmentálta a piacot, és akadályozta a Svédországon kívüli ipari és egyéb felhasználókat a belső piac nyújtotta előnyök élvezésében. A vizsgálatot a dán energiavállalatok szervezete, a Dansk Energi által 2006 júliusában benyújtott panaszt követően indították meg. A Bizottság 2009. április 1-jén megindította az eljárást, és 2009. június 25-én az 1/2003/EK rendelet (2) 9. cikkének (1) bekezdése szerint előzetes értékelést fogadott el. Az SkV az előzetes értékelésre válaszolva 2009. szeptember 4-én kötelezettségvállalásokat nyújtott be. Az SvK elsősorban kötelezettséget vállalt arra, hogy legkésőbb 2011. július 1-jéig a svéd átviteli rendszert két vagy több ajánlati zónára osztja fel. Az ajánlati zónák bevezetésének időpontját követően az SvK a svéd átviteli rendszerben jelentkező szűk keresztmetszetet a rendszerösszekötőkre vonatkozó kereskedelmi célú kapacitás korlátozása nélkül fogja kezelni. Ezen elvet a nyugati parti folyosó kivételével fogják alkalmazni, ahol az SvK kötelezettséget vállal arra, hogy új 400 kV-os átviteli vonalat épít ki és állít üzembe. Az átmeneti (a kötelezettségvállalásról szóló határozat bejelentése és az ajánlati zónák bevezetésének napja közötti) időszak alatt az SvK vállalja, hogy bármilyen szűk keresztmetszetet oly módon fog kezelni, hogy figyelembe veszi az ellenkereskedelemre alkalmas források kezelését. A kötelezettségvállalás a határozat hatálybalépésének időpontjától számított 10 éves időszakra kötelező az SvK számára. 2009. október 6-án a Bizottság a 27. cikk (4) bekezdése alapján értesítést tett közzé, amelyben összefoglalta aggályait és a kötelezettségvállalásokat, valamint felhívta az érdekelt harmadik feleket, hogy a közzétételtől számított egy hónapon belül nyújtsák be az értesítésre vonatkozó észrevételeiket. Az érdekelt felek részéről összesen 57 válasz érkezett. A Bizottság tájékoztatta az SvK-t a piaci teszt eredményéről. Az SvK válaszul beterjesztette a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos módosított javaslatait. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy e kötelezettségvállalásokra tekintettel és a 9. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül indokolt az eljárást lezárni. Az SvK úgy nyilatkozott a Bizottságnak, hogy megfelelő mértékben hozzáfért azokhoz az információkhoz, amelyeket a Bizottság által megfogalmazott aggályok eloszlatására irányuló kötelezettségvállalások felaján­ lásához szükségesnek tartott. A meghallgató tisztviselőhöz a szóban forgó ügy kapcsán az SvK vagy harmadik fél részéről semmilyen további kérelem vagy beadvány nem érkezett. A fentiek alapján megállapítom, hogy ebben az ügyben a meghallgatáshoz való jogot tiszteletben tartották. Brüsszel, 2010. március 25. Michael ALBERS

(1) Az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozat (HL L 162., 2001.6.19., 21. o) 15. és 16. cikke alapján. (2) A továbbiakban idézett valamennyi cikk az 1/2003/EK rendeletre vonatkozik.

C 142/28

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2010.6.1.

A Bizottság határozatának összefoglalója (2010. április 14.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke és az EGT-megállapodás 54. cikke szerinti eljárásról (Ügyszám: COMP/39.351 – Swedish Interconnectors) (Csak az angol nyelvű szöveg hiteles) (EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/C 142/08)

A Bizottság 2010. április 14-én az EUMSz. 102. cikke szerinti eljáráshoz kapcsolódó határozatot fogadott el. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 30. cikkének rendelkezései alapján a Bizottság ezúton teszi közzé a felek nevét, a határozat lényegét és a kiszabott büntetéseket, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét. A határozat szövegének betekinthető változata megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján az alábbi címen:

http://ec.europa.eu/competition/antitrust/cases/

1. BEVEZETÉS

3. AZ ELŐZETES ÉRTÉKELÉSBEN MEGFOGALMAZOTT AGGÁLYOK

(1) Ennek a határozatnak a Svenska Kraftnät (a továbbiakban: SvK) a címzettje. A Bizottság által a villamosenergia-átvitel svéd piacán végzett vizsgálatokból eredő, versennyel kapcsolatos aggályok eloszlatása érdekében az SvK által ajánlott kötelezettségvállalások a vállalkozásra nézve köte­ lezőek.

2. AZ ELJÁRÁS (2) A Bizottság 2009. április 1-jén eljárást indított azzal a szándékkal, hogy az 1/2003/EK rendelet III. fejezete alapján határozatot hozzon, és 2009. június 25-én az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett előzetes értékelést fogadott el, amely tartalmazza a Bizottság versennyel kapcsolatos aggályait. 2009. szeptember 4-én az SkV az előzetes értékelésre válaszolva kötelezettségvál­ lalásokat nyújtott be. 2009. október 6-án a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (4) bekezdése alapján értesítést (2) tett közzé Az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben összefoglalta az ügyet és a kötelezettségvállalá­ sokat, valamint felhívta az érdekelt harmadik feleket, hogy a közzétételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be az értesítésre vonatkozó észrevételeiket. Az SvK 2010. január 26-án beterjesztette a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos módosított javaslatát, amelyben figyelembe vette a harmadik felek vonatkozó megjegyzéseit. A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglal­ kozó tanácsadó bizottság 2010. március 15-én kedvező véleményt nyilvánított. A meghallgató tisztviselő 2010. március 25-i zárójelentésében kedvező véleményt adott az eljárásról. (1) HL L 1., 2003.1.4., 1. o. (2) HL C 239., 2009.10.6., 9. o.

(3) A Bizottság 2009. június 25-i előzetes értékelésében kife­ jezte versennyel kapcsolatos aggályait amiatt, hogy az SvK vélhetően visszaélt a villamosenergia-átvitel svéd piacán élvezett erőfölényével. Feltételezhető, hogy az SvK korlá­ tozta a svéd rendszerösszekötők exportkapacitását, amikor a svéd átviteli rendszeren belül szűk keresztmetszettel számolt, ezáltal pedig megkülönböztetést tett a rendszer különböző felhasználói között és szegmentálta a belső piacot.

4. MEGJEGYZÉSEK (4) Az SvK kötelezettségeket vállalt annak érdekében, hogy eloszlassa a Bizottság által a svéd átviteli piacot illetően megfogalmazott aggályokat. Elsősorban az SvK a svéd átvi­ teli rendszert két vagy több ajánlati zónára kívánja felosz­ tani, és a svéd átviteli rendszert legkésőbb 2011. november 1-jétől kezdődően ezen az alapon fogja működtetni. Az ajánlati zónákat kellően rugalmasan alakítják ki ahhoz, hogy azokat a svéd átviteli rendszer jövőbeni áramlásaiban bekövetkező előrelátható és nem előrelátható változá­ soknak megfelelően tudják alakítani. Az ajánlati zónák bevezetésének időpontját követően az SvK a svéd átviteli rendszerben jelentkező szűk keresztmetszetet a rendszer­ összekötőkre vonatkozó kereskedelmi célú kapacitás korlá­ tozása nélkül fogja kezelni. A svédországi hálózat egy szakasza – az ún. nyugati parti folyosó – az egyetlen kivétel ezen elv alól. Ebben a szakaszban nincsen elegendő megfelelő generációs forrás különálló ajánlati zónák fenn­ tartásához. Másodsorban az SvK kötelezettséget vállal arra, hogy a nyugati parti folyosó területén új 400 kV-os átviteli vonalat épít ki és állít üzembe 2011. november 30-ig, megerősítve ezzel a hálózatot. Harmadsorban a kötelezett­ ségvállalásról szóló határozat bejelentése és az ajánlati

2010.6.1.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

zónák bevezetésének napja közötti időszak alatt az SvK növelni fogja az ellenkereskedelem alkalmazását annak érdekében, hogy csökkentse a rendszerösszekötők szűk belső keresztmetszetből adódó korlátozását. (5) Az SvK kötelezettségvállalásai megfelelően orvosolják a Bizottság aggályait. Az aggodalmak eloszlatása érdekében a hálózat svédországi részlege kiküszöböli annak szük­ ségességét, hogy – a nyugati parti folyosó kivételével – korlátozzák a rendszerösszekötők rendelkezésre álló kapa­ citását, mely korlátozásra a svéd hálózatban azonosított szűk keresztmetszetekre nehezedő nyomás miatt volt szükség. A nyugati parti folyosó tekintetében a nyugatsvédországi Göteborg melletti új 400 kV-os vonal – amelynek kiépítésére és legkésőbb 2011. november 30-ig

C 142/29

történő üzembe állítására az SvK kötelezettséget vállalt – elegendő lesz az ottani szűk átviteli keresztmetszet enyhí­ tésére. A korrekciós intézkedések nem aránytalanok sem az SvK, sem pedig harmadik felek számára.

5. KÖVETKEZTETÉS (6) A határozattal a kötelezettségvállalások az értesítéstől számított 10 évig kötelező érvényűek. A határozat megálla­ pítja, hogy az 1/2003/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdé­ sének sérelme nélkül a Bizottság részéről semmilyen további intézkedés nem indokolt, ezért az eljárást le kell zárni.

C 142/30

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

V (Hirdetmények)

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK Pályázati felhívás – Az Európai Beruházási Bank felsőoktatási kutatási keretprogramja keretében három új EIBURS-programot hirdet (2010/C 142/09) Az Európai Beruházási Bank felsőoktatási intézményi kapcsolatait a három különböző programot felölelő felsőoktatási kutatási keretprogram keretében gondozza: — EIBURS, az EBB egyetemikutatás-támogatási programja (EIB University Research Sponsorship Prog­ ramme); — STAREBEI (STAges de REcherche BEI), az EBB által támogatott közös egyetemi projekteken dolgozó fiatal kutatók pénzügyi ösztönzésére létrehozott program; valamint — EBB–egyetemi hálózatok: az EBB-csoport célkitűzéseit kiemelten támogató felsőoktatási intézmények számára alapított együttműködési program. Az EIBURS keretében olyan felsőoktatási kutatóközpontok nyerhetnek támogatást, amelyek a bank számára fontos kutatási témákkal és területekkel foglalkoznak. A három éven át kapható évi maximum 100 000 eurós pénzügyi támogatásra az Európai Unióban, valamint a csatlakozó és csatlakozásra váró országokban működő, és az EBB által megjelölt területeken már bizonyított egyetemi tanszékek, illetve felsőoktatási intézményekhez tartozó kutatóközpontok pályázhatnak nyílt eljárásban. A pályázati összegből a megjelölt területekkel kapcsolatos kutatási tevékenységek bővíthetők. A sikeres pályázat többféle teljesítési módra tehet javaslatot (kutatás, tanfolyam- és szemináriumszervezés, hálózatépítés, a kutatási eredmények publikációja és terjesztése, stb.), melyeket a bankkal kötendő megállapodás rögzít majd. A 2010–2011-es egyetemi tanévben három új kutatási terület támogatására van lehetőség az EIBURSprogram keretében: — Európai kkv-k hiteltörlesztési teljesítményének összehasonlítása Szakmai körökben alig mutatkozik egyetértés abban, miként viszonyul a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hiteltörlesztési teljesítménye mikrogazdasági szinten a működési kereteket adó makrogazdasági közeghez. A program keretében olyan felsőoktatási kutatási központ részesülhet támogatásban, amely a kutatási program keretében kész elemezni, milyen hatással lehet a makrogazdasági tényezők változása az európai kkv-k hiteltörlesztési teljesítménymutatóira. Az elemzés részeként vizsgálni kell a helyi és a globális gazdasági növekedés, a kamatszintek és árfolyamszintek változásának hatását a hátralékos, késedelmes törlesztések és behajthatatlan követelések arányára – figyelemmel a tendenciák régiók és országok közötti terjedésére –, valamint egyes iparági fejlemények kihatását a fizetési hajlandóságra és teljesítményre. Az EBB-csoport tagja, az Európai Beruházási Alap (EBA) révén átfogó, részletes adatokkal rendelkezik a kkv-k fizetési teljesítményéről és a hitelek megtérülési mutatóiról. Ez az adatbázis a kutatók rendelke­ zésére áll, de a pályázatban meg kell nevezni a kutatás során használt többi információ- és adatforrást.

2010.6.1.

2010.6.1.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

A kutatás része lehet továbbá minden olyan tevékenység, amelyet a felsőoktatási központ a támogatás alapján és a kutatási céllal összhangban indokoltnak tart, például: — tanfolyamok és szemináriumok szervezése, — további adatbázisok összeállítása, — felmérések készítése. — Az infrastruktúra-finanszírozás története Európában A nyomasztó költségvetési hiánnyal szembesülő európai kormányok egyre inkább – a köz- és a magánszféra partnerségében megvalósuló – PPP-ügyletek különböző formáit alkalmazzák annak érde­ kében, hogy infrastruktúra-fejlesztésre vonatkozó ígéreteiket ne az államadósság további fokozásának árán kelljen teljesíteniük. A közművek üzemeltetését és finanszírozását számos országban évek óta különféle privatizációs és központi szabályozási modellek alapján oldják meg. A köz- és a magánszféra részaránya a közmű-infrastruktúrák birtoklásában, üzemeltetésében és fejlesz­ tésében a különböző európai államokban hosszabb távon ciklikusan változik. Koncessziós szerződé­ sekkel először az ókori Görögországban találkozhattunk, s bár a rómaiak már széles körben alkalmazták e szerződéses formákat, modern formájukban végül a napóleoni törvényekben jelentek meg. A XVIII. és XIX. századi infrastruktúrák (csatornahálózat, vasút, távíróhálózat, víz- és gázvezetékrendszerek, áram­ szolgáltatás) nagy része magántőkéből épült, de sokszor nyílt vagy hallgatólagos állami vagy egyéb támogatással. Számos közmű később állami tulajdonba került. A különféle közműszolgáltatások eltérő története jól szemlélteti, hogy a technológiai innováció, a közszolgáltatások és a finanszírozás közötti kapcsolat a körülmények függvényében sokféleképpen alakulhat. Az egykori viták, alternatív megoldások és a korábbi döntések hosszú távú következményei mind a mai napig éreztetik hatásukat. Mindezek alapján az EBB ajánlatokat vár az alábbi kutatások elvégzésére: — elemzések az infrastruktúra-finanszírozás terén megfigyelhető hosszú távú makrogazdasági tenden­ ciákról, illetve arról, hogy ezek milyen hatással lehetnek a közszolgáltatások fenntartható fejlesztésére és mennyiben határozzák meg korunk fejlesztéspolitikai vitáit, — esettanulmányok konkrét infrastrukturális beruházásoknál, illetve egyes ágazatokban alkalmazott technológiai és pénzügyi innovációkról, különösen a páneurópai jelentőségű projekteknél, — a közműfejlesztések és üzemeltetés állami, magán- vagy vegyes finanszírozására kidolgozott külön­ féle ágazati megoldások feltérképezése és elemzése, az eltérő jogi és nemzeti fejlesztéspolitikai keretek hátterében. A támogatásra – a megnevezett témák kutatására vonatkozó pályázattal – európai felsőoktatási intéz­ mények önállóan vagy együtt is jelentkezhetnek. A sikeres pályázó(k) az EIBURS keretében összesen 300 000 eurós támogatásban részesülnek, amelyből – az európai infrastruktúra-finanszírozás történe­ tének a jelenlegi fejlesztéspolitikai viták szempontjából releváns feldolgozására vonatkozó – új hároméves kutatási program finanszírozható. Kedvező elbírálásban részesülnek a mennyiségi és minőségi megközelítést együtt alkalmazó, több szakterületet (pl. történelem, műszaki, közgazdasági, pénzügyi) érintő, valamint a különböző európai országok felsőoktatási intézményei közötti együttműködést ösztönző kutatási pályázatok. A támogatás nagy részét PhD-fokozattal rendelkező, új fiatal kutatók alkalmazására kell fordítani, akik a meghatározott kutatási témákkal külön-külön foglalkoznak. A kutatók lehetőséget kapnak arra, hogy az Európai Beruházási Bank luxembourgi székhelyén dolgozó ágazati szakértőkkel együtt dolgozzanak. A támogatás egy részét tájékoztatók, rendezvények szervezésére és hálózatépítésre kell fordítani, elősegí­ tendő, hogy a szakértők a különböző országokban működő közművek és ágazatok történetét minél jobban megismerjék.

C 142/31

HU

C 142/32

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

— A jogszabályok gazdasági hatása: a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv gazdasági hatásvizsgálata A szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos beruházások egyik legfontosabb komponense a csomagolási hulladékok újrafeldolgozását, illetve hasznosítását lehetővé tévő infrastruktúra kialakítása. A csomago­ lásról és a csomagolási hulladékról szóló uniós irányelv a csomagolóipar számára előírja, hogy a forgalomba hozott csomagolóanyagokat újra feldolgozza és hasznosítsa, az irányelvben foglalt újra­ feldolgozási és hasznosítási célok teljesítését azonban már a tagországoktól várja el. A kutatás során vizsgálni kell az említett irányelvben foglalt jogszabályi előírások gazdasági hatását az érintettekre, az állami hatóságokra, a piaci szereplőkre és az európai polgárokra, valamint költséghaté­ konysági elemzésnek kell alávetni az irányelvben előírt intézkedések gazdasági hatékonyságát, eredmé­ nyességét. A kutatást ki kell terjeszteni olyan kérdések vizsgálatára is, mint a fokozott környezetvédelem terén jelentkező gazdasági megtérülés és a költségek megosztása (pl. hogyan terhelhetők a polgárokra az irányelv végrehajtásából következő költségek, a csomagolt termékek magasabb árában, a magasabb hulladékkezelési díjakon és adókon keresztül, vagy a két módszert egyszerre alkalmazva; a környezet­ védelemben megnyilvánuló gazdasági előnyök megfelelő értéket képviselnek-e az alternatív stratégiák függvényében; az elfogadott jogszabályokkal mennyiben sikerült a kitűzött célokat megvalósítani; stb.). A kutatást az uniós tagországok reprezentatív mintáján kell elvégezni. A kutatás része lehet továbbá minden olyan tevékenység, amelyet a felsőoktatási központ a támogatás alapján és a kutatási céllal összhangban indokoltnak tart, például: — tanfolyamok és szemináriumok szervezése, — adatbázisok összeállítása, — felmérések készítése. A pályázatok beadási határideje: 2010. szeptember 10. A határidő után benyújtott pályázatokat a bírálók nem veszik figyelembe. A pályázatokat az alábbi címre kell küldeni: elektronikus példány [email protected] ÉS nyomtatott példány EIB-Universities Research Action 100, boulevard Konrad Adenauer 2950 Luxembourg LUXEMBOURG To the attention of Ms Luísa Ferreira, Co-ordinator Az EIBURS-pályázattal, valamint más programokkal és támogatási lehetőségekkel kapcsolatban további részletes információk a www.eib.org/universities weboldalon olvashatók.

2010.6.1.

HU

2010.6.1.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

EURÓPAI BIZOTTSÁG Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5906 – One Equity Partners/Constantia) (EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/C 142/10) 1. 2010. május 21-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a One Equity Partners (a továbbiakban: OEP) irányítása alatt álló közkereseti társaság, a bécsi székhelyű SulipoBeteiligungsverwaltungs GmbH által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Constantia Packaging AG (a továbbiakban: CPAG) és annak társult vállalkozásai, így a Belisce d.d. vállalkozás (a továbbiakban: Belisce) felett. 2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

— az OEP esetében: magántőke-alapok, — a CPAG esetében: alumínium, hullámpapír és rugalmas csomagolóanyagok. 3. A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK össze­ fonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. 4. A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.5906 – One Equity Partners/Constantia hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a [email protected] címre, vagy postai úton a következő címre: European Commission Directorate-General for Competition Merger Registry J-70 1049 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

C 142/33

HU

C 142/34

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5862 – Mahle/Behr/Behr Industry) (EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/C 142/11) 1. 2010. május 21-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Mahle GmbH (a továbbiakban: Mahle, Németország) és a Behr GmbH & Co KG (a továbbiakban: Behr, Németország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Behr Industry GmbH & Co KG (a továbbiakban: Behr Industry, Németország) felett. 2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

— a Mahle esetében: gépjárművek alkatrészeinek és rendszereinek fejlesztése, gyártása és értékesítése, — a Behr esetében: alkatrészek és teljes rendszerek fejlesztése és gyártása gépjárművek motorhűtőjéhez és légkondicionáló berendezéséhez, — a Behr Industry esetében: nem közúti gépjárművek hűtő- és légkondicionáló rendszereinek fejlesztése és gyártása. 3. A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK össze­ fonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. 4. A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.5862 – Mahle/Behr/Behr Industry hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizott­ sághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a [email protected] címre, vagy postai úton a következő címre: European Commission Directorate-General for Competition Merger Registry J-70 1049 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

2010.6.1.

HU

2010.6.1.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/35

A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján (1) (Hirdetmény a folyékony és gáznemű szénhidrogének bányászati célú kutatására vonatkozó, „Permis de Langlade” és „Permis de Hermine” elnevezésű engedély iránti kérelemről) (EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/C 142/12) A ConcocoPhillips Canada Ressources Corp. társaság – székhelyének címe: PO Box 130, 401, 9th Ave S.W., Calgary, Alberta T2P 2H7, CANADA– és a BHP Billiton Petroleum Corp. társaság – székhelyének címe: 1360 Post Oak Blvd, Suite 150, Houston, TX 77056-3030, UNITED STATES OF AMERICA 2009. június 29-i kérelmében folyékony vagy gáznemű szénhidrogének kutatására jogosító kizárólagos engedélyért – ún. „Permis de Langlade” – folyamodott ötéves időtartamra, körülbelül 547 négyzetkilométernyi, a Saint-Pierreet-Miquelon tengerentúli megye partja menti vizekhez tartozó tengerfenék alatti területre vonatkozóan. A Bardoil Energy SAS társaság – székhelyének címe: 42 rue de l’Abbé Pierre Gervain, Boite Postale 4353, 97500 Saint-Pierre-et-Miquelon, FRANCE 2009. december 9-i kérelmében folyékony vagy gáznemű szén­ hidrogének kutatására jogosító kizárólagos engedélyért – ún. „Permis de Hermine” – folyamodott ötéves időtartamra, körülbelül 1 312 négyzetkilométernyi, a Saint-Pierre-et-Miquelon tengerentúli megye partja menti vizekhez tartozó tengerfenék alatti területre vonatkozóan. Az engedélykérelmek tárgyát képező terület határvonalát a földrajzi koordinátáikkal meghatározott alábbi pontokat felsorolásuk sorrendjében összekötő hosszúsági és szélességi körök ívei alkotják, kezdő meridi­ ánnak a greenwichi hosszúsági kört véve.

Csúcs

Nyugati hosszúsági fok

Északi szélességi fok

A

56° 24′ 01,7"

44° 35′ 33,1"

B

56° 15′ 00,6"

44° 35′ 32,0"

C

56° 15′ 02,1"

44° 47′ 17,8"

D

56° 09′ 16,2"

44° 47′ 16,6"

E

56° 09′ 21,0"

43° 50′ 00,2"

F

56° 23′ 53,3"

43° 50′ 00,2"

A kérelmek benyújtása és az engedély kiadásának feltételei Az eredeti kérelem és a versengő kérelmek benyújtói kötelesek igazolni, hogy esetükben teljesülnek a bányászati engedélyekre és a földfelszín alatti tárolási engedélyekre vonatkozó, 2006. június 2-i 2006648 sz. rendelet (Journal officiel de la République française, 2006. június 3.) 4. és 5. cikkében meghatározott feltételek. Az érdekelt társaságok versengő kérelmet nyújthatnak be ezen felhívás közzétételétől számított kilencven napon belül az Európai Közösségek Hivatalos Lapja 1994. december 30-i C 374. számának 11. oldalán közzétett, a szénhidrogénekre vonatkozó bányászati engedélyek franciaországi megszerzéséről szóló hirdet­ ményben összefoglalt szabályok szerint, amelyeket a bányászati engedélyekre vonatkozó, 2006. június 2-i 2006-648 sz. rendelet (Journal officiel de la République française, 2006. június 3.) állapított meg. A versengő kérelmeket az alább megadott címen lehet benyújtani a bányászatért felelős miniszterhez. Az eredeti kérelemről és a versengő kérelmekről az illetékes hatóság az eredeti kérelemnek a francia hatósá­ gokhoz való beérkezésétől számítva két éven belül, de legkésőbb 2011. augusztus 31-én dönt. (1) HL L 164., 1994.6.30., 3. o.

C 142/36

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

A tevékenység gyakorlásának és megszüntetésének feltételei és követelményei A kérelmezők figyelmébe ajánljuk a bányászati törvénykönyv [code minier] 79. és 79.1 cikkét és a bányá­ szati tevékenységről, a földfelszín alatti tárolási tevékenységről, valamint a bányákra és a földfelszín alatti tárolásra vonatkozó rendészetről szóló, 2006. június 2-i 2006-649 sz. rendeletet [décret] (Journal officiel de la République française, 2006. június 3.). További felvilágosítás a következő címen kérhető: ministère de l'Écologie, de l’Énergie, du Développement durable et de la Mer (a környezetvédelemért, az energiaügyért, a fenntartható fejlődésért és a tengerekért felelős minisztérium), Direction générale de l'énergie et du climat, Direction de l’énergie, Sous-direction de la sécurité d’approvisionnement et nouveaux produits énergétiques, Grande Arche de la Défense, Paroi Nord, 92055 La Défense Cedex, FRANCE, (Tel. +33 140819529). A fent említett rendeleti rendelkezésekhez a Légifrance honlapon, a http://www.legifrance.gouv.fr internet­ címen lehet hozzáférni.

2010.6.1.

2010.6.1.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/37

A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) alapján (Hirdetmény a folyékony és gáznemű szénhidrogének bányászati célú kutatására vonatkozó, a Concorde Energy LLC, illetve a Réalm Energy International által benyújtott, „Permis de Sézanne” elnevezésű engedély iránti kérelemről) (EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/C 142/13) A Concorde Energy LLC társaság – székhelyének címe: 1537 Bull Lea Road, Suite 200, Lexington, KY 40511 UNITED STATES OF AMERICA – 2009. szeptember 8-i kérelmében folyékony és gáznemű szén­ hidrogének bányászati kutatására jogosító kizárólagos engedélyért – ún. „Permis de Sézanne” – folyamodott négyéves időtartamra. A kérelem mintegy 273 négyzetkilométer nagyságú területet érint Marne megyében.

A Realm Energy International társaság – székhelyének címe: sis 2nd Floor, Berkeley Square, London W1J 6BD UNITED KINGDOM– 2009. december 11-i kérelmében folyékony és gáznemű szénhidrogének bányá­ szati kutatására jogosító kizárólagos engedélyért – ún. „Permis de Sézanne” – folyamodott ötéves időtar­ tamra.A kérelem mintegy 870 négyzetkilométer nagyságú területet érint Aube és Marne megyében.

Az engedélykérelmek tárgyát képező összterület határvonalát az újfokban (gr) megadott földrajzi koordiná­ táikkal meghatározott alábbi pontokat felsorolásuk sorrendjében összekötő hosszúsági és szélességi körök ívei alkotják, kezdő meridiánnak a párizsi hosszúsági kört véve.

Pont

Földrajzi hosszúság (keleti hosszúság, újfok)

Földrajzi szélesség (északi szélesség, újfok)

A

1,40

54,20

B

1,60

54,20

C

1,60

54,10

D

1,64

54,10

E

1,64

54,13

F

1,68

54,13

G

1,68

54,10

H

1,80

54,10

I

1,80

54,20

J

2,00

54,20

K

2,00

54,21

L

2,09

54,21

M

2,09

54,19

N

2,08

54,19

O

2,08

54,18

P

2,09

54,18

Q

2,09

54,17

(1) HL L 164., 1994.6.30., 3. o.

C 142/38

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2010.6.1.

Pont

Földrajzi hosszúság (keleti hosszúság, újfok)

Földrajzi szélesség (északi szélesség, újfok)

R

2,10

54,17

S

2,10

54,02

T

2,08

54,02

U

2,08

54,01

V

2,05

54,01

W

2,05

54,00

X

1,90

54,00

Y

1,90

53,90

Z

1,70

53,90

AA

1,70

54,00

BB

1,50

54,00

CC

1,50

54,10

DD

1,40

54,10

A kérelmek benyújtása és az engedély kiadásának feltételei Az eredeti kérelem és a versengő kérelmek benyújtói kötelesek igazolni, hogy esetükben teljesülnek a bányászati engedélyekre és a földfelszín alatti tárolási engedélyekre vonatkozó, 2006. június 2-i 2006648 sz. rendelet (Journal officiel de la République française, 2006. június 3.) 4. és 5. cikkében meghatározott feltételek. Az érdekelt társaságok versengő kérelmet nyújthatnak be ezen felhívás közzétételétől számított kilencven napon belül az Európai Közösségek Hivatalos Lapja 1994. december 30-i C 374. számának 11. oldalán közzétett, a szénhidrogénekre vonatkozó bányászati engedélyek franciaországi megszerzéséről szóló hirdet­ ményben összefoglalt szabályok szerint, amelyeket a bányászati engedélyekre vonatkozó, 2006. június 2-i 2006-648 sz. rendelet (Journal officiel de la République française, 2006. június 3.) állapított meg. A versengő kérelmeket az alább megadott címen lehet benyújtani a bányászatért felelős miniszterhez. Az eredeti kérelemről és a versengő kérelmekről az illetékes hatóság az eredeti kérelemnek a francia hatósá­ gokhoz való beérkezésétől számítva két éven belül, vagyis legkésőbb 2011. október 9-én dönt. A tevékenység gyakorlásának és megszüntetésének feltételei és követelményei A kérelmezők figyelmébe ajánljuk a bányászati törvénykönyv 79. és 79.1 cikkét és a bányászati tevékeny­ ségről, a földfelszín alatti tárolási tevékenységről, valamint a bányákra és a földfelszín alatti tárolásra vonatkozó rendészetről szóló, 2006. június 2-i 2006-649 sz. rendeletet [décret] (Journal officiel de la Répub­ lique française, 2006. június 3.). További felvilágosítás a következő címen kérhető: Ministère de l'Écologie, de l’Énergie, du Développement durable et de la Mer (a környezetvédelemért, az energiaügyért, a fenntartható fejlődésért és a tengerekért felelős minisztérium): Direction générale de l'énergie et du climat, Direction de l’énergie, Sous-direction de la sécurité d’approvisionnement et nouveaux produits énergétiques Grande Arche, Paroi Nord – 92055 La Défense Cedex, FRANCE (telefon: +33 140819529). A fent említett rendeleti rendelkezésekhez a Légifrance honlapon, a http://www.legifrance.gouv.fr internet­ címen lehet hozzáférni.

2010-es előfizetési díjak (áfa nélkül, rendes szállítási költségeket beleértve) Az EU Hivatalos Lapja, L + C sorozat, kizárólag nyomtatott kiadvány

az EU 22 hivatalos nyelvén

1 100 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, L + C sorozat, nyomtatott kiadvány + éves CD-ROM

az EU 22 hivatalos nyelvén

1 200 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, L sorozat, kizárólag nyomtatott kiadvány

az EU 22 hivatalos nyelvén

770 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, L + C sorozat, havi CD-ROM (összevont)

az EU 22 hivatalos nyelvén

400 EUR/év

A Hivatalos Lap Kiegészítő Kiadványa (S sorozat), közbeszerzés és ajánlati felhívások, CD-ROM, heti 2 kiadvány

többnyelvű: az EU 23 hivatalos nyelvén

300 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, C sorozat – versenyvizsga-kiírások

a vizsgakiírás szerinti nyelv(ek)en

50 EUR/év

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának, amely az Európai Unió hivatalos nyelvein jelenik meg, 22 nyelvi változatára lehet előfizetni. Az L (jogszabályok) és a C (tájékoztatások és közlemények) sorozatot foglalja magában. Valamennyi nyelvi változatra külön kell előfizetni. A 920/2005/EK tanácsi rendelet értelmében, amelyet a Hivatalos Lap 2005. június 18-i L 156. száma tett közzé, és amely előírja, hogy az Európai Unió intézményei nem kötelesek minden jogi aktust ír nyelven is megszövegezni, illetve ezen a nyelven kihirdetni, az ír nyelven kiadott Hivatalos Lapok értékesítése külön történik. A Hivatalos Lap Kiegészítő Kiadványára (S sorozat – közbeszerzés és ajánlati felhívások) történő előfizetés mind a 23 hivatalos nyelvi változatot magában foglalja egyetlen többnyelvű CD-ROM-on. Kérésére az Európai Unió Hivatalos Lapjára történő előfizetéssel a Hivatalos Lap különféle mellékleteit is megkaphatja. Az előfizetők a mellékletek megjelenéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában közölt „Az olvasóhoz” című közleménynek köszönhetően értesülnek. A CD-ROM-formátumot 2010 folyamán DVD-formátum váltja fel.

Értékesítés és előfizetés A különböző, térítés ellenében kapható kiadványokra – például az Európai Unió Hivatalos Lapjára – való előfizetés a Kiadóhivatal forgalmazó partnereitől szerezhető be. A forgalmazó partnerek listája a következő címen található: http://publications.europa.eu/others/agents/index_hu.htm

Az EUR-Lex (http://eur-lex.europa.eu) közvetlen és ingyenes hozzáférést biztosít az Európai Unió jogához. Erről a honlapról elérhető az Európai Unió Hivatalos Lapja, valamint tartalmazza a szerződéseket, a jogszabályokat, a jogeseteket és az előkészítő dokumentumokat is. További információt az Európai Unióról a http://europa.eu internetcímen találhat.

HU