- 1 -
THORDAY ATTILA: HITTAN-
ÉS ETIKAOKTATÁS A MAGYARORSZÁGI ISKOLÁKBAN
(KÜLDETÉS,
LEHETŐSÉGEK, KORLÁTOK)
TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK
Szent István király Libellus de institutione morum ad Emericum Ducem (Erkölcsökre oktató könyvecske Imre herceghez) címen ránk maradt (1030 körüli évek) buzdítását olvasva megfigyelhetjük, hogy a patriarchális szemlélet sem mentes az érzelmektől, s az apa tekintélyen alapuló érvelése a belátást is feltételezi. Megfigyelhetjük az apa fiához intézett intelmeinek igehasználatát: „tanácsolom, javaslom, sugallom, (meg)parancsolom, gyöngédséggel parancsolom, megtiltom, óvakodj, vigyázz, fogadj szót, tartsd magad, kövesd szokásaimat”. „Én sem restellem, hőn szeretett fiam, hogy az evilági életemben tanítsalak, tanácsokkal és javaslatokkal lássalak el téged, hogy általuk szebbé tehesd mind a magad, mind az alattvalóid erkölcseit, amikor majd – ha a legfőbb Hatalom is engedi – utánam uralkodni fogsz.”1 Ha a további évszázadokat áttekintve a középfokú oktatásra összpontosítunk, a Ratio Educationis 1777-es megjelenéséig külön tantárgyként nem szerepelt a hit- és erkölcstan, hanem az egyes tárgyak tanítása közben természetes módon szerepelt. Az 1806-ban bevezetett második Ratio Educationis már heti két órában írta elő az erkölcstant is magába foglaló hittan tantárgyként való oktatását mind az állami, mind az egyházi gimnáziumokban.2 Ez a rendszer közel másfél évszázadon át tartott, egészen 1948-as kommunista hatalomátvételig. A XX. század első évtizedeiben, Európa több országához hasonlóan, hazánkban is igény mutatkozott a felekezeti hittantól független etika mint tantárgy oktatására. Ennek érdekében Waldapfel János Az etika tanítása közoktatásunk rendszerében című 1918-ban megjelent művében így érvel: Erkölcsös cselekvés nem létezik erkölcsi tájékozódás, eligazodás nélkül; az etikai tudásnak részben általános, részben alkalmazott etikának kell lennie. Tekintve, hogy a hittanoktatás az iskolában nem az egész osztálynak szóló erkölcsi oktatás, szükség van a „vallástól független” etikai tanításra, mert „létezik a vallástól független, autonóm, a vallás szankciója nélkül érvényes erkölcsiség is”. E tárgynak – a népiskolától a főiskoláig, a szakképzést is ideértve – át kell hatnia az egész oktatási rendszert. Elemeiben ugyan alkalomszerűen találkozni lehet az oktatás során, de nem elegendő, hisz „összefüggő kurzusra van szükség”.3
1
Szent István király Intelmei és Törvényei, SzIT, Bp. 20034, 19. A főállású, állami fizetésben részesülő hittanárok státuszát 1882-ben alapítják; akkor Budapesten 75 pap (Regnum Marianum) és 100 világi hittanárt számoltak. 3 E felvilágosodás ideológiáját tükröző álláspontot Horánszky Nándor idézi: „Erkölcsi nevelés – vallásoktatás – etikaoktatás”, Támasz és talpkő. Tanulmányok az erkölcstan tanításához, Ref. Zsinati Iroda, Bp. 1995, 133. 2
- 2 -
Az 1948-as ateista-kommunista hatalomátvétel egyik legelső lépése az egyházi iskolák államosítása,4 valamint az iskolaszerkezet egységesen 8+4 osztályossá alakítása volt. 1950-től 40 éven át gyakorlatilag szünetelt az iskolai hitoktatás, az etika-oktatást pedig nem vezették be, így két nemzedéknyi fiatal semmilyen valláserkölcsi ismeretet nem kapott. A templomok falai közé visszaszorított hitoktatás a kisiskolások (6-9 évesek) mindössze 5-10%-át, a felső tagozatosok (10-13 évesek) 3-5%-át, a középiskolásoknak alig 1%-át érte el. Az 1989-es politikai rendszerváltást követően a közoktatás rendszerét ismét átrendezték, és lehetőség adódott 4+8 vagy 6+6 vagy 8+4 osztályos iskolarendszerre átállni, amelynek végén a diákok szakmunkás-bizonyítványt vagy érettségi bizonyítványt kapnak. A STATISZTIKAI ADATOK TÜKRÉBEN
A 2000-ben történt, mindenre kiterjedő, országos felmérés szerint5 Magyarország össznépessége 10,2 millió fő, akiknek 56%-a vallotta magát katolikusnak, 23%-a reformátusnak és 3%-a evangélikusnak.
református 23%
katolikus 56%
evangélikus 3% egyéb 18%
A kisebb keresztény felekezetek és más vallási csoportok hitoktatásával ezen előadásban nem kívánunk foglalkozni. A
HITOKTATÁS JELEN HELYZETE
EGYHÁZI ISKOLÁK
Minden tanuló számára kötelező hitoktatás csak egyházi fenntartású iskolákban van, azokban minden évfolyamon heti két órában. A közoktatásban mindhárom történelmi egyház jelentős szerepet vállal. Az elmúlt évi (2003-as) adatok a következők: A Magyar Katolikus Egyház fenntartásában 100 általános iskola (összesen 27.000 tanuló), 55 gimnázium (15.700 tanuló), 37 szakképző intézmény (1800 tanuló) működik, mindösszesen 44.500 tanulóval. A katolikus intézményekben 264 „egyházi személy” (szerzetes, szerzetesnő, pap) tanít, akiknek kb. fele hittanár.6
4
A vallásszabadság látszatának fenntartására nyolc katolikus gimnáziumot meghagytak. A Központi Statisztikai Hivatal adata. 6 A Katolikus Pedagógiai, Szervezési és Továbbképzési Intézet (Leibinger Jánosné, 2003. nov. 11) adatközlése alapján. 5
- 3 -
A Református Egyház 47 általános és 29 középiskolát tart fenn (összesen 22.000 tanuló). Ezen iskolákban a hittan/vallástan oktatóinak 90%-a a helyi gyülekezet lelkésze.7 A Magyarországi Evangélikus Egyház 7 általános iskolát (2400 tanuló), és 12 középiskolát (6000 tanuló) működtet.8 ÖNKORMÁNYZATI ISKOLÁK ÉS PLÉBÁNIÁK
Felekezeti hitoktatás fakultatív módon létezik az önkormányzati vagy alapítványi fenntartású iskolákban, általában heti egy órában, a tanítás előtt, kora reggel vagy tanítás után, délután.9 A hittanórák megközelítően kétharmad részben az iskola épületében, egyharmad részben a plébániai hittantermekben folyik. A katolikus hittancsoportok száma az elmúlt években jelentősen növekedett, melyet az alábbi grafikonnal szemléltetünk:10 A plébániai és önkormányzati iskolákban működő katolikus hittancsoportok számának alakulása 1997-től napjainkig 25000 20000 15000
16840
19670
19860
19910
20628
21812
10000 5000 0 1997/1998
7
1998/1999
1999/2000
2000/2001
2001/2002
2002/2003
Adatok a Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatásügyi Irodájától (Papp Kornél, irodavezető 8/2004-es levele alapján). 8 Az Evangélikus Egyház Oktatási főosztályának adatközlése alapján (Mihályi Zoltánné, 2003. nov. 5). 9 Mindössze néhány iskola esete ismeretes, ahol a hittanra jelentkezők nagy száma az iskola vezetése lehetőséget adott az órarendbe illesztett felekezet szerinti hitoktatásra. 10 A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Püspökkari Titkárságának adatközlése (2003. nov. 3-i fax) alapján.
- 4 -
A plébániákon és az önkormányzati iskolákban katolikus hitoktatásban részesülők számának változása 1997-től napjainkig 300 250 200 150 100 50 0
1997/1998
1998/1999
1999/2000
2000/2001
2001/2002
2002/2003
hittanulók (ezer fő)
Az elmúlt tanévben összesen 20.800 katolikus hittancsoport működött (19.500 plébánián/általános iskolában és kb. 1300 plébánián/középiskolában, átlag 11 fővel, vagyis 265.000 diák részesült katolikus hitoktatásban.11 Ha ehhez hozzáadjuk az egyházi iskolákban hitoktatásban részesültek mintegy 45.000-es létszámát, akkor elmondhatjuk, hogy 290.000 iskoláskorú vesz részt katolikus hitoktatásban,12 és becslésünk szerint mintegy 130.000 fő más felekezet hitoktatásán. Összesen ez 420.000 fő, ami az iskoláskorú magyar népességnek (1.480.000)13 mintegy 28%-a. katolikus hittanosok száma plébánián vagy önkormányzati iskolában
egyházi iskolában
6-14 éves
255.000 fő
27.500 fő
14-18 éves
10.000 fő
16.500 fő
református és evangélikus hittanosok száma
11
parókián vagy önkormányzati iskolában
egyházi iskolában
6-14 éves
100.000 fő
15.600 fő
14-18 éves
8.000 fő
13.800 fő
Az Országos Hitoktatási Bizottság adatközlése alapján. Mivel feltételezhető, hogy akik egyházi iskolában órakeretben tanulnak hittant, azoknak kb. fele a plébánián is részt vesznek valamely katekézis foglalkozáson, így – a duplán beszámítás elkerülése végett – az összegzésben 20.000-rel kevesebbet írtunk. 13 Központi Statisztikai Hivatal adata. 12
- 5 -
Az iskolás korúak hitoktatásban való részesedésének aránya katolikus 19% semmilyen 72%
más felekezetű 9%
Más százalékos eredményre jutunk azonban, ha a korosztályi eloszlásra is odafigyelünk. Országos statisztikai adatok szerint a 6-14 éves korúak 930 ezren, míg a 14-18 éves korúak 550 ezren élnek hazánkban.14 Ezek közül felekezeti hitoktatásban az általános iskolások nagyobb, míg a középiskolások csak elenyésző számban vesznek részt. Ezt szemlélteti az alábbi diagram: A 6-14 évesek hitoktatásban való részvételének aránya katolikus 31% semmilyen 58%
más felekezetű 11%
A 14-18 évesek hitoktatásban való részvételének aránya katolikus 5%
semmilyen 91%
más felekezetű 4%
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az 1989-es politikai rendszerváltás óta a hitoktatásban résztvevő iskoláskorúak száma mintegy háromszorosára emelkedett, és kissé továbbra is növekszik.
14
A Központi Statisztikai Hivatal adata.
- 6 -
Kevésbé bíztató viszont a korosztályonkénti arány alakulása: kitűnik, hogy míg a 6-14 éves korban az önkormányzati iskolákban és a plébánián/parókián folyó hitoktatás a korosztály 42%-át érinti, addig a 14-18 éveseknek csak 9%-át, s ez utóbbiak nagyrészt az egyházi iskolák diákjai. A felekezeti megoszlást megfigyelve szembetűnő, hogy a katolikus hittanosok százalékos aránya a 6-14 éves korosztályban nagyobb, míg a 14-18 éveseknél kisebb, vagyis míg katolikus hittanosaink 1/6-ra csökkennek (31%-ról 5%-ra), addig a protestáns felekezetek hittanosai „csak” 1/3-ra (11%-ról 4%-ra) esnek vissza. Ez utóbbi a református és főleg az evangélikus középiskolák relatív nagyobb számának is betudható.
- 7 -
A
HITTANÁR-KÉPZÉS JELEN HELYZETE
A Magyar Akkreditációs Bizottság által elismert egyetemi diplomát kiadó intézmények (10-18 évesek oktatására) a következők:
Intézmény
Pázmány Péter Hittudományi Kar
képzés helyszíne
Az elmúlt évben (2003) végzettek (kerekített) létszáma
Az elmúlt évtizedben (1993-2003) végzettek (kerekített) összlétszáma
Katolikus
Egyetem,
Bp. - Szeged
35
300
Károli Gáspár Református Hittudományi Kar
Egyetem,
Bp.
15
100
Debrecen, Szeged
15
65
Bp.
5
20
Debreceni Egyetem
Református
Hittudományi
Evangélikus Hittudományi Egyetem
Főiskolai szintű képzés működik (6-14 évesek oktatására jogosító diplomát adva): Az elmúlt évtizedben (1993-2003) végzettek (kerekített) összlétszáma
Intézmény
képzés helyszíne
Az elmúlt évben (2003) végzettek (kerekített) létszáma
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Levelező Tagozat
Bp.
100
1000
Zsámbék, Budapest
50
400
Szeged
50
400
Pécsi Hittudományi Főiskola
Pécs
10
100
Egri Hittudományi Főiskola
Eger, Vác
40
280
Győri Hittudományi Főiskola
Szombathely
10
40
Nyíregyházi Görög Katolikus Főiskola
Nyíregyháza
30
300
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola
Veszprém
10
300
Vitéz János Főiskola
Esztergom
10
50
Egyetem
Nagykőrös
180
800
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
Debrecen
10
70
Nyíregyháza, Győr, Kaposvár
40
230
Apor Vilmos Tanítóképző Főiskola Szegedi Hittudományi Főiskola nappali és levelező
Katolikus
Tanítóképző
Károli Gáspár Református Tanítóképző Főiskolai Kara
Evangélikus Hittudományi Főiskolai Karok
Egyetem
- 8 -
Az adatokat összesítve megállapíthatjuk, hogy 485 egyetemi és 3970 főiskolai diplomával rendelkező hittanár végzett az elmúlt évtizedben, akiknek közel háromnegyede (3270 fő) katolikus. Továbbá az elmúlt másfél évtizedben a Magyar Akkreditációs Bizottság által nem elismert hitoktatói tanfolyamok az ország majd minden nagyobb városában voltak (néhol felekezetek szerint párhuzamosan), de ezek sorjában megszűnnek. Az általában 3 éves tanfolyamot közel 15 helyszínen kb. 3000-en végezték el, akiknek 20%-a, vagyis kb. 600-an, később akkreditált diplomát szereztek, s így létszámuk a fenti táblázatokban szerepelnek. A HITTANÁROK FOGLALKOZTATÁSA ÉS ELISMERTSÉGE
A katolikus hittanárok munkaadója az illetékes Egyházmegyei Hatóság. Az illetékes plébános felterjesztése alapján évente kapják meg a missio canonica-t. Fizetésüket a „hitéleti képzés” keretében az egyházmegyei központból kapják,15 amely célra az állami költségvetés biztosít keretet.16 Főállású hittanárként viszonylag kevesen tudtak elhelyezkedni (országos összesítés alapján: kb. 360 fő),17 míg óraadóként igen sokan (összesen kb. 1300-an)18 végeznek pótolhatatlan szolgálatot az egyház és az egész magyar társadalom javára.
Diplomás, katolikus hittanárok foglalkoztatási aránya
óraadó 1290 fő; 40%
főállású 360 fő; 11%
nem hitoktat 1620 fő; 49%
Tekintve, hogy mindössze 3270 diplomával rendelkező hittanára van a Magyar Katolikus Egyháznak, örvendetes látni, hogy nagy részének lehetősége van tudását az egyházban kamatoztatni.19 15
Jelenleg bruttó 900-1200 Ft/tanóra, a szakképesítéstől (diplomától) függően. Az 1950-ben államosított (egyházi) ingatlanokat egy 1991-ben hatályba lépett törvény szerint vissza kell adni jogos tulajdonosának. Az egyházak a korábbi ingatlanaik egy kisebb részét visszaigényelték, a többinek felbecsült értékéből képzett kamatokat „járulék” címen évente kapják meg. A magyarországi egyházak anyagi gazdálkodása e „járulékból”, a SzJA felajánlott 1%-ból valamint a hívek adományaiból valósul meg. 17 Néhány egyházmegye adata: Pécs: 49, Nyíregyháza: 33, Eger: 81, Szeged: 19, Szombathely: 64, Székesfehérvár 30, Veszprém: 45, Győr: 93 (forrás: Konferencia a hittanárképzés mai helyzetéről és feladatairól, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Bp., 2003. május 29-én). 18 Néhány egyházmegye adata: Pécs: 218, Nyíregyháza: 61, Eger: 240, Szeged: 157, Szombathely: 71, Székesfehérvár 110, Veszprém: 66, Győr: 85 (forrás: Konferencia a hittanárképzés mai helyzetéről és feladatairól). 19 Az igazsághoz tartozik, hogy az óraadók között még mindig országosan több, mint 200-an vannak, akik képesítés nélkül végzik a hitoktatást (forrás: Konferencia a hittanárképzés mai helyzetéről és feladatairól). 16
- 9 A HITTANÁROK JÖVŐJE
Hogyan tovább? A következő években diplomázók egyházi alkalmazása korlátozott: mivel újabb főállású munkakörök létesítése nem várható, és az ott alkalmazottak átlagéletkora fiatal, az újonnan végzők csak a mintegy 200 szakképesítés nélkül hitoktató helyébe léphetnek óraadói megbízással. Mindezek alapján szükségszerű, hogy a világiak olyan szakmával rendelkezzenek, amely megélhetésüket alapvetően biztosítja, s így egyházi alkalmazásuk számukra nem egzisztenciális kérdés. Az így elnyert belső szabadság szolgálatuknak hitelességét erősíti. Tekintve, hogy az iskolában folyó hitoktatás fakultatív, s így csak kislétszámú és kevés csoportban, szakkörszerűen folyhat az oktatás, másrészt a hitre nevelés amúgy is pedagógiai tevékenység, legszerencsésebb, ha ezt – egyházuk megbízása alapján – keresztény pedagógusok végzik. Tehát elengedhetetlennek látszik, hogy a továbbiakban mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a hittanárok kétszakos tanárképzés keretében olyan diplomához jussanak, amivel világi szaktárgyuk alapján a nevelői testület elismert tagjai, és közalkalmazottként szerény megélhetésük biztosított. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Az elmúlt évtized politikai változásai lehetővé tették, hogy a hazánkat körülvevő országok nagy részében olyan tanügyi reform látott napvilágot, amely a közoktatás részévé tette a felekezeti hittant vagy annak alternatívájaként az etika tantárgyat. Erre vagy arra beiratkozni minden év elején kell: kisiskolásoknál a szülők feladata, a nagyobbak maguk is megválaszthatják, de év közben váltani nem lehet. A tanárokat az egyház delegálja, de a tantestület teljes jogú tagjai; fizetésüket az államtól kapják a tanári bértáblának megfelelően. A kötelezően választható, osztálybontásban folyó oktatás következtében Szlovákiában, Romániában, Horvátországban és Szerbia-Montenegróban minden 6-16 éves ill. 6-14 éves iskolás legalább heti egy órában vallás-erkölcsi ismereteket kap. Pozitívumként értékelhető, hogy a gyerekek és serdülők többsége ily módon a felekezeti hittant választja,20 és a többiek is rendszerezett ismereteket kapnak erkölcsi kérdésekről. Sajnálatos viszont, hogy az iskolában megszervezett felekezeti hitoktatás miatt a plébániai katekézis jelentősen visszaszorult annak ellenére, hogy sajátos céljai miatt erre is nagy szükség volna.21
20
Tóth László, a Szlovákiai Magyar Hitoktatási Központ igazgatójának adatközlése szerint a 600.000 alapiskolát járó (6-14 éves korú) diák közül 500.000 felekezeti hittanon vesz részt. Szlovákiában tehát (százalékosan) közel kétszer annyian (83 %) vesznek részt felekezeti hitoktatáson, mint hazánkban, ahol ez a szám 42%! 21 Ld. Katekézis Általános Direktóriuma irányelveit, pl. KÁD 73-76.
- 10 -
AZ
ETIKA MINT TANTÁRGY
„Miért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Miért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis!” (József Attila) AZ ETIKAOKTATÁS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA
A Nemzeti Alaptanterv 1997-ben elfogadott változata általános célkitűzésnek tartja: „Az erkölcsi nevelésnek át kell hatnia az iskolai élet egészét. A tanulónak meg kell ismernie a jó és rossz fogalmát: a cselekedeteket normákhoz kell mérnie.” Ennek megfelelően a Magyar Közlöny 2000/95/II. számában olvasható a közoktatásban bevezetendő új tárgyak leírása. Eszerint a 7. évfolyamon, évi 37 órában „Ember- és társadalomismeret, etika”, míg a 11. évfolyamon szintén 37 órában, vagyis heti egy órában bevezetésre kerül az ún. „Emberismeret és etika” tantárgy. E foglalkozások a személyiségfejlesztést és az erkölcsi érzék kiművelését tűzik ki célul.22 A jelen oktatáspolitika ugyan az Orbán-kormány idején kidolgozott Kerettantervet fakultatívvá tette (s ezzel újabb bizonytalanságot teremtett), de nem mondott le arról, hogy az „emberismeret” műveltségi terület oktatását kötelezővé tegye. Tehát a 2003/04-es tanévtől minden közoktatási feladatot felvállaló (önkormányzati, egyházi, alapítványi) iskola helyi tantervébe, ha nem is került be az etika mint tantárgy, a Magyar Közlönyben megjelent „műveltségi területek” témaköröket mégis köteles beépíteni. Egyházi iskoláink természetesen ki tudják mutatni, hogy mindezeket a hittanóra keretében tárgyalják. Más iskolák, amelyek szintén nem vezették be az „emberismeret és etika” tantárgyat, a felsorolt „műveltségi területek” oktatását a történelem, a biológia vagy az osztályfőnöki órák keretébe sorolják. Bár Orbán Viktor „A vidék lelke az egyház” című konferencián 2001-ben fölvetette annak lehetőségét, hogy az etika és a felekezeti hittan kötelezően választható tárgyként épüljön be a közoktatás egészébe, a jelen oktatáspolitika szándéka szerint az „etika” nem a felekezeti hittan alternatívájaként szerepel, hanem minden tanuló számára kötelező tantárgy. AZ ETIKATANÁROK KÉPZÉSE
A felmenő rendszerben bevezetésre kerülő etika tantárgy oktatásával egyenlőre a tantestület bármely pedagógusa megbízható,23 de az Oktatási Minisztérium rendelkezése szerint 2006-os tanévtől csak az etikatanár szakos diplomával rendelkező pedagógus. Etikatanárok képzése a 2001/02-es tanévben kezdődött. Elsőként a Veszprémi Egyetemnek sikerült akkreditáltatni és beindítani az etikatanári alapszakot, majd a Sapientia Főiskolának a tanárok szakirányú továbbképzését. A jövő tanévtől már a Szegedi Hittudományi Főiskolán és a Zsámbéki Apor Vilmos Főiskolán is beindul a tanárok szakirányú továbbképzése (4 félév, levelező tagozat). Továbbá a PPKE Hittudományi Kara is tervbe vette az etikatanár szak meghirdetését abból a megfontolásból, hogy az iskolákban olyan etikatanárokra van szükség, akik személyesen elkötelezettek az örök emberi értékek továbbadásában. Ily módon a hittanári szakkal párosítva alapszakként is, és a már hittanári diplomával rendelkezők részére pedig szakirányú továbbképzésként is érdemes volna akkreditáltatni az etikatanár szakot.
22
Vö. Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei, Oktatási Minisztérium, Bp. 2000, 368-371 és A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei I (Gimnázium), Oktatási Minisztérium, Bp. 2000, 456-458. 23 Értesüléseim szerint általában a történelem vagy filozófia szakos végzettségű tanárok kezdték tanítani a „társadalomismeret és etika” tantárgyat.
- 11 -
A néhány évszázados protestáns tradíció nagy hangsúlyt helyez az erkölcsi nevelésre, s a nyugat-európai országokban sokhelyütt kiveszik részüket az iskolai etika-oktatásban, pl. evangélikus teológiai karokon folyik etikatanár-képzés. A magyarországi református és az evangélikus egyház felsőoktatási intézményeiben viszont egyelőre nem indítottak etikatanárképzést. Felelős vezetőik állásfoglalása szerint gyakorlati okokból inkább minden energiájukat a hitoktatás mind eredményesebb végzésére fektetik. A TANKÖNYVEK HELYZETE
A közoktatás el nem képzelhető megfelelő tankönyvek nélkül. A felekezeti hitoktatást segítő tankönyveknek több sorozata látott napvilágot – ezek felsorolásától és értékelésétől itt eltekintek.24 Újdonság annyi, hogy felismerve az egyházi fenntartású iskolákban folyó hitoktatás sajátos jellegét, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a tavasszal nyilvánosságra hozza azt a pályázati kiírást, ami szempontokat ad egy korszerű, heti két órában, iskolai keretek között tanítható hittankönyv-sorozat megírására. Az „Ember- és társadalomismeret, etika” témakörében a 90-es években már jelentek meg tanulmánykötetek,25 amelyek előkészítették az utat az idén bevezetésre került új tantárgy kísérleti oktatásához. Jelenleg sokféle szemléletű és tematikájú könyv közül választhat a szaktanár,26 néhányukhoz tanári segédkönyv is készült.27 Célszerű az audiovizuális ismerethordozók használata, mert komplexebbé teszi a tanulók ismereteit, érdekesebb, sokszínűbb és hitelesebb megközelítést nyújtanak egy-egy esettanulmány feldolgozásakor.28 Katolikus szemmel két kötetre hívom fel a figyelmet, melyek jól használhatók mind a hittanórák keretében, mind az etika tanórák során. Az Emberismeret és Etika című kötet tizenegy neves magyar teológus munkája, melyet a kerettanterv útmutatása szerint az évi óraszámnak megfelelően 37 fejezetbe rendezett a szerkesztő, Berán Ferenc.29 A másik könyv Carlo Fiore, olasz szalézi munkája, aki kifejezetten a fiatalok világára koncentrálva és igazán élvezetes stílusban mutatja be az őket érintő etikai kérdéseket.30
24
Erről részletesen lásd: Bernolák Éva: Hittansztori?, Egyházfórum, Bp. 1994. Pl. Kamarás István: Íme, az ember, Oktatáskutató Intézet, Edukáció Könyvkiadó, Bp. 1990; Uő.: Emberkép – embertan. Tanulmányok, esszék, Szent Gellért Egyházi Kiadó 1993. 26 Bohár András: Antropológiai és etikai vázlatok, Helikon, Bp. 1999. Dörömbözi János: Erkölcsi alapismeretek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2001. Göncöl Enikő: Én és a többiek. Társadalomismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1999. A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány (KOMA) az „etika-emberismeret” modultanterv fejlesztésére 2000. decemberében kiírt pályázatára 91 pályázat érkezett, amelyből 50-et jutalmazásra méltónak találtak (ld. Új Pedagógiai Szemle, 2001. decemberi szám). 27 Falus Katalin – Jakab György: Erkölcs és jog. Ember- és társadalomismereti tankönyv, AKG Kiadó, Bp. 1999. Lányi András – Jakab György: Erkölcsi esettanulmányok, AKG Kiadó Bp. 1999. 28 Ugyanakkor e tantárgy lehetőséget ad arra is, hogy a tömegkommunikáció és a modern információhordozók által megjelenő veszélyekre felhívjuk a diákok figyelmét (ti. manipulálnak, illetve kritika nélküli befogadásra, fogyasztásra szoktatnak). 29 Szent István Társulat, Bp. 2002, 246 oldal. 30 Etica per giovani, Elle Di Ci, 1999, magyarul: Fiatalok etikája, Don Bosco Kiadó, Bp. 2002, 320 oldal. 25
- 12 -
A
HITOKTATÁS ÉS ETIKAOKTATÁS JELEN HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE ÉS A JÖVŐKÉP
Hazánkban tehát sajátos helyzet alakult ki: a környező országokkal szemben a felekezeti hittan nem vált kötelezően választott iskolai tantárggyá, hanem továbbra is csak kevesen vesznek részt rajta (6-14 évesek 42%-a, 14-18 évesek 9%-a, vagyis az iskolások összességét tekintve 29%). Ráadásul a hittant ill. katekézist nem választók (58% ill. 91%, összességben 71%) semmi rendszerezett valláserkölcsi ismerethez nem jutnak. Ezek után izgalommal vegyes aggódással tekintünk a jövőbe: •
Az elmúlt másfél évtizedben kiépült a katolikus közoktatás intézményrendszere. Iskoláink színvonala máris kiemelkedik az országos átlagból. Vajon megtartható-e ez a pozitív tendencia, hogy a magyar iskolaügynek meghatározó tényezőjévé váljanak az egyházi iskolák?
•
Mitévők legyünk annak érdekében, hogy az iskolai vallásoktatás és a plébániai katekézis kiegészítse egymást, valamint hogy a serdülők mind nagyobb számban bekapcsolódjanak a plébániák katekézis-foglalkozásaiba?
•
Vajon milyen eredményt hoz a mindössze két évfolyamon bevezetésre kerülő, és minden tanuló számára kötelező iskolai tantárgy, az „emberismeret és etika”? Be tudnak-e kapcsolódni annak oktatásába a felnövekvő fiatalságért felelősséget vállaló katolikus pedagógusok? AZ ETIKAOKTATÁS BEVEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS IRODALOM
Beran Ferenc: „Az etikaoktatás kérdései”, Vigilia, 2003/5. Bugnyár Zoltán: „Erkölcs, egyén, közösség”, Új Pedagógiai Szemle, 1999 július-augusztus. Falus Katalin – Jakab György: „Erkölcsi nevelés – etikaoktatás”, Új Pedagógiai Szemle, 2002 július-augusztus. Falus Katalin: „Az emberismeret és etika tantárgy hazai helyzetéről a nemzetközi tapasztalatok tükrében”, Új Pedagógiai Szemle, 2002 július-augusztus. Falus Katalin: „Új kiadványok az etikaoktatáshoz”, Új Pedagógiai Szemle, 1999 július-augusztus. Földes Petra: „Tanárok az emberismeret és etika tanításáról”, Új Pedagógiai Szemle, 2002 július-augusztus. Homor Tivadar: „Hogyan tanítom az etikát?”, Új Pedagógiai Szemle, 2002 július-augusztus. Homor Tivadar: „Tanítási program, Kamarás István Erkölcstan 11. évfolyam című tankönyvéhez, Az etikatanítás gyakorlata, Tantárgy-pedagógiai műhelytanulmányok, Krónika Nova, Bp. 2003, 145-172. Kamarás István: „Emberismeret: kihívás és lehetőség keresztény iskolák számára”, Vigilia, 2003/5. Kamarás István: Emberismeret és etikai tantervek”, Az etikatanítás gyakorlata, Tantárgy-pedagógiai műhelytanulmányok, Krónika Nova, Bp. 2003, 9-73. Schüttler Tamás: „Erkölcsi nevelés és/vagy etikaoktatás. Szerkesztőségi beszélgetés az erkölcsi nevelés problémáiról”, Új Pedagógiai Szemle, 1999 július-augusztus. Szüdi János: „Hit vagy erkölcs?”, Új Pedagógiai Szemle, 1999 március.
