ÖT ESETTANULMÁNY Az alább olvasható esettanulmányok példaként szolgálnak arra, hogy mire használják a vállalatigazgatók, a személyzeti vezetők és az oktatásszervezők a TOEIC-tesztet. A Chauncey Group Europe megköszöni az itt említett vállalatoknak, hogy engedélyezték ezeknek az esettanulmányoknak a közlését. 5.1. Kiválasztás műszaki képzésre A KODAK egyik francia igazgatója elküldte beosztott vezetőit és fiatal mérnökeit egy európai országok számára szervezett vállalati „egyetemre”. Az „egyetemen” megvitatott témák műszaki jellegűek, és a képzés angol nyelven folyt. A probléma A különböző országok résztvevői közül voltak olyanok, akik angoltudásának színvonala nem tette lehetővé, hogy megfelelő mértékben részt tudjanak venni a képzésben, s tevékenységükkel megfelelően hozzájáruljanak a képzés színvonalához és teljes mértékben profitáljanak abból. Elemzés Ahelyett, hogy szubjektív módon ítélkeztek volna társaik nyelvtudásáról, a hallgatók inkább azt értékelték, mennyiben járultak hozzá az oktatás műszaki programjának színvonalához. A hallgatókat a képzés után két csoportba osztották: azokéra, akik munkájukkal hasznosan gyarapították az egyetem szakmai programját, és azokéra, akik nem. Egy teljesítményvizsgáló felmérést végeztek, hogy megállapítsák azt az angol nyelvtudásszintet, amely egy lényeges műszaki információ átadásához szükséges. A felmérésben minden résztvevő kitöltött egy TOEIC-tesztet. Az eredmények azt mutatták, hogy a 600 pontnál kevesebbet elérő résztvevők általában nem járultak tudtak hatékonyan közreműködni, míg a TOEIC-teszten 750 pontot, vagy ennél többet elérők közreműködése eredményes volt (ld. Táblázat). Akcióterv Az első két évben az európai szinten szervezett képzésbe automatikusan jutottak be azok, akik a TOEIC-teszttel 750 pontot értek el. A 600-750 pontot teljesítő jelölteket - akik műszakilag magasan képzettek voltak, hozzászoktak az utazáshoz, és akiknek anyanyelvükön jó kommunikációs képességeik voltak, vállalati „egyetemre” küldték. Azok, akik nem érték el ezt a szintet, nem kerülhettek be az egyetemre, hanem helyette angol nyelvi képzést ajánlottak fel számukra. Eredmények A vállalatnál két év múlva a lehetséges jelöltek száma lényegesen emelkedett, így megszüntették az automatikus bejutást, és minden résztvevőtől 750 TOEIC tesztpontos eredményt vártak el. Az „egyetemen” nyújtott oktatás színvonala jelentősen javult, mert az összes résztvevő hatékonyan részt tudott venni a munkában, és hasznos ötleteivel gazdagította a képzést.
Teljesítményszint-vizsgáló felmérés*: A TOEIC-teszteredmények és a vállalati egyetemre való beiskolázhatóság közötti összefüggések. TOEIC eredmény 910 895 870 830 810 810 795 780 760 750 740 740 715 710 685 630 605 590 585 585 575 570 540 515 495 490
Hallgatók Hallgató Z Hallgató Y Hallgató X Hallgató W Hallgató V Hallgató U Hallgató T Hallgató S Hallgató R Hallgató Q Hallgató P Hallgató O Hallgató N Hallgató M Hallgató L Hallgató K Hallgató J Hallgató I Hallgató H Hallgató G Hallgató F Hallgató E Hallgató D Hallgató C Hallgató B Hallgató A
Részvétel a tanfolyamon Sikeres Sikeres Sikeres Sikeres Sikeres Sikeres Sikeres Sikeres Sikeres Részben sikeres Sikertelen Sikeres Sikertelen Részben sikeres Sikertelen Sikertelen Sikeres Sikertelen Sikertelen Sikertelen Sikertelen Sikertelen Sikertelen Sikertelen Sikertelen Sikertelen
Döntés
Felvétel a műszaki képzésre
Felvétel egyedi elbírálás alapján
A műszaki képzésre nem nyertek felvételt. Angol tanfolyamot ajánlottak fel.
*: A bizonyos pozíciók betöltéséhez szükséges nyelvi kompetencia felől tájékozódni kívánó vállalatok információt kaphatnak a helyi TOEIC kirendeltségen, ahol segítséget kaphatnak a tudásszint-mérő feladatok egyedi igényeikhez igazításához. 5.2. Új alkalmazottak felvétele A probléma Egy nemzetközi légitársaság több száz fedélzeti alkalmazottat vesz fel évente, és magas költségeket fizet ki a felvételi eljárás összetettsége miatt, amely két interjút tartalmaz: az egyiken az angol nyelvtudásszintet mérik, a másikon a személyiséget és a motivációt. Elemzés A vezetőség tagjai fontossági sorrendben állapították meg a felvételi feltételeit. A szempontok a következők voltak: képzettség, megjelenés és fizikum, személyiség és megnyerő egyéniség, angol nyelvtudás, és legalább 200 méter úszástudás.
Akcióterv A vállalat úgy döntött, hogy az angol nyelvi interjút TOEIC-teszttel helyettesíti, és változtat a válogatás szempontjainak sorrendjén. Az új eljárást a legkevésbé költséges lépéssel kezdték, majd innen haladtak a legköltségesebb felé. A jelölteknek minden egyes szinten meg kellett felelniük ahhoz, hogy a következő szinten részt vehessenek. A válogatás a jelölt szakmai önéletrajzának elemzésével indult. A felvételiz-tetők először a jelentkezők fényképét vizsgálták meg (általános benyomás szempontjából), majd a jelentkező korát, fizikumát nézték, azután a képzettségét, végül az érdeklődési körét, hobbiját (hogy elképzelésük legyen a személyiségről). A TOEIC-tesztet azoknak a jelölteknek adták ki, akik a C.V. szűrésen átmentek. Azoknak a jelölteknek, akik a TOEIC-teszten legalább 500 pontot értek el, a következő feladatuk az úszás volt. Végül, azok, akik ezt is sikeresen teljesítették, kerültek a szóbeli interjúra. Eredmények A válogatási szempontok sorrendjének megváltoztatásával és a TOEIC-teszt bevezetésével a szóbeli interjúra bejutottak köre felére szűkült, a felvételi vizsgálat költsége pedig több mint 30%-kal csökkent. 5.3. Felvétel egy nagyvállalatnál A probléma Egy vállalathoz számos jelentkezési lap érkezik, és csökkentenie kell ezeknek a jelentkezéseknek a feldolgozási költségeit. A jelenlegi válogatás a következőkből áll: a C.V. elolvasása, különféle tesztek elvégeztetése (pld. a munkához való hozzáállással és az angol nyelvtudással kapcsolatban) majd szóbeli interjú a jelöltekkel. Mindez rendkívül időigényes és költséges procedúra. Akcióterv A TOEIC képviselőjével együttműködve a vállalatvezetés meghatározta azt a nyelvi kompetenciát, ami bizonyos munkakörök betöltéséhez szükséges. Ahol a szakmai önéletrajzból nem derült ki egyértelműen a jelölt angol nyelvtudásszintje, a vállalat egy TOEIC-bizonyítványt kért. Azokat a jelölteket, akik az előre meghatározott minimális angoltudást nem érték el, kizárták a válogatásból. Az egyes jelöltek maguk viselték a válogatás e részének költségeit. Azok a jelöltek, akik a TOEIC követelményt teljesítették, benn maradtak a válogatásban, különféle teszteket kaptak, és végül interjúra hívták be őket. Eredmény Az újjászervezett válogatási módnak és a TOEIC-tesztnek köszönhetően, az interjúk száma felére csökkent. A felvételi költségek több mint 50%-kal csökkentek, és az újonnan felvett munkatársak szakmai színvonala lényegesen javult.
5.4. A nyelvi képzés szervezése egy nagyvállalatnál A probléma Egy nagyvállalat, melynek a világ számos pontján voltak telephelyei, több nyelviskolával is dolgozott. Angol nyelvi tudásszintet mérő teszteket is alkalmaztak, de minden iskola a magáét. Nem volt szabványosított módszer az alkalmazottak nyelvtudásának összemérésére, és az Emberi Erőforrások vezetői sem tudták megmondani, milyen nyelvi szintet várnak el az alkalmazottaktól. Megoldás 1998-ban a vállalat bevezette a TOEIC-teszt használatát, és alkalmazottjai angol nyelvtudásának objektív mérőeszközeként, valamint a kívánt kompetencia kifejezőeszközeként kezdte alkalmazni. Eredmény Az oktatási igazgató szerint: „A TOEIC pontszámok közös nyelvet teremtenek, és egyaránt jól használható az alkalmazottak felvételénél és a belső mobilitás szabályozásánál. A TOEIC lehetővé teszi, hogy felmérjük egy alkalmazott erősségét és a fejlesztésre szoruló tudásterületeket; mindez irányítja őt a tanulás ösvényén.” A vállalat így már pontos képet kapott az alkalmazottak nyelvtudásáról, és meg tudta határozni, mennyi tréningre van még szükség az angol nyelvtudás növelésére, majd ezt az információt felhasználta az oktatási költségvetés meghatározásában. 5.5. A színvonal biztosítása a felsőoktatásban A probléma Egy országos testület (La Commission des Titres d’ingénieur), amely Franciaországban a műszaki főiskolákban a színvonal biztosításáért felel, elhatározta, hogy garanciát teremt a fiatal mérnökök szakmai munkájához szükséges nyelvtudásához az egyre inkább nemzetközivé váló környezetben. Megoldás A következő szabályokat fektették le, és tették közzé*: „ – A képzés végén a mérnöki fokozat eléréséhez a diákoknak egy idegen nyelvet kell beszélniük, amely gyakran az angol. Ezt a szintet egy teszttel kell mérni és igazolni… a TOEIC esetében minimum 750 pont javasolt. - Egy második modern nyelv ismerete erősen javasolt a képzés folyamán. - A nyelvtanításban a hétköznapi beszédben és a szakmai életben használt nyelvet kell oktatni.” *: Références et Orientations, La Commission des Titres d’Ingénieur, February 1988.
Eredmény A tanárok előadásaikban egyre inkább azt a nyelvet preferálják, amelyre a diákoknak pályájukon a jövőben szükségük lesz, így az angol nyelvi kompetencia országos átlagban javul. 5.6. A nyelvi kompetencia összekapcsolása a munkaköri elvárásokkal Egy vidéki városba települt szerszámgép-vállalat 180 alkalmazottja nagy teljesítményű gépek gyártását indítja be, melyeket speciális acéltermékek gyártására fognak használni. A specializálás magas foka miatt a nemzetközi piacon csak két fő versenytárs maradt. Így a gépeket a világon bárhol el lehet adni az iparban. Egy gép ára meghaladja az 1 000 000 dollár átlagárat. A probléma Az igazgató szeretne kifejleszteni egy olyan nyelvpolitikát, amely támogatná őt azon célja elérésében, hogy világelső legyen saját üzletágában. E cél elérésére három évet tűz ki. A TOEIC munkatársaival közösen kidolgozta elvárásait az egyes részlegekben angolul beszélők számára és nyelvtudásuk szintjét illetően. Elemzés A vállalatnak négy fő osztálya van: - Tervezőiroda: 70 fő - Gyártás és beszerelés: 65 fő - Értékesítés: 8 fő - Adminisztráció: 20 fő
A Tervezőirodának állandóan szüksége van 6 – 7 emberre, akik meg tudják beszélni a műszaki igényeket a létező és a lehetséges ügyfelekkel. A csoportnak tudnia kell kommunikálni a CAD software részleggel, ahhoz, hogy meg tudják oldani a program használatával kapcsolatos problémáikat. Tekintettel arra, hogy a beszélgetések alapvetően két személy között folynak, a TOEIC szerint ehhez legalább 600 pontos tudás kell.
A gyártó részleg dolgozóinak kevés angol tudásra van szüksége napi munkájukhoz, noha két szakképzett munkásból álló csoportra igény támadhat bármikor a gépek beszereléséhez a világ bármely pontján. Alapfokú „túlélő” angol nyelvtudásra van szükség, így a TOEIC 400 pont megfelelő. A műszakvezetőknek nehezebb helyzetekben is boldogulniuk kell, tehát náluk 600 pont a követelmény.
Értékesítési csoport: Nyelvtudásukat a különféle ügyfelek igényeihez kell igazítaniuk. A beszélgetésekben azonnal, spontán módon kell tudniuk reagálni, a célnyelven gondolkozva. Nem csupán tárgyalásokon kell részt venniük, hanem meggyőző bemutatót, önálló előadást is kell tartaniuk. Ezért a TOEIC-teszt szerint 800+ pontos követelményt tűztek ki számukra.
Adminisztráció: 2 vagy 3 titkársági asszisztensnek képesnek kell lennie marketing információt küldeni nemzetközi ügyfeleknek, valamint a kapott információt továbbítani az
értékesítési, fejlesztési és gyártási részlegnek. A minimális követelmény a TOEIC-teszt szerint 600 pont, ezen belül legalább 350 pontos olvasásértéssel. Akcióterv A személyzetet tájékoztatták a vállalat angol nyelvi követelményeiről. A kulcsfontosságú beosztásban lévőkkel, vagyis az egész értékesítési csoporttal ismertették, hogy mérni fogják a tudásukat, a többiekkel pedig azt, hogy további karrierlehetőségek nyílnak azok számára, akik megfelelő szinten beszélik az angol nyelvet. A tesztfelmérésen való részvétel önkéntes. Nyelvtanulási tervet készítettek és a helyi képző szervezeteket felkérték, hogy nyújtsák be ajánlataikat. Eredmények Az első TOEIC-teszt eredményei lehetővé tették, hogy a tanulócsoportokat összeállítsák. Minden oktatási év végén rendszeres tesztellenőrzéssel mérni lehet, hogy a kitűzött cél elérésében hol tartanak.
