T elef on: Fax:

Tóth Árpád Gimnázium 4024 Debrecen, Szom bathi István utca 12. Telefon: 52-411-225 Fax: 52-419-297 E-mail: [email protected]

I. Nevelési program

Debrecen, 2009.

Nevelési program

Tóth Árpád Gimnázium

Tartalomjegyzék

1. A TÓTH ÁRPÁD GIMNÁZIUMBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ................................................................. 5 1.1. AZ ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK ISMERTETÉSE ........................................................................................... 5 1.2. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ............................................................................................................................... 8 1.3. AZ ISKOLA HELYE, SZEREPE A VÁROS, A RÉGIÓ OKTATÁSI-NEVELÉSI RENDSZERÉBEN ................................... 8 1.4. TÁRGYI FELTÉTELEK ..................................................................................................................................... 9 1.5. ALAPVETŐ SZAKMAI-PEDAGÓGIAI ELVEK .................................................................................................... 11 1.6. VÁLLALT ALAPFELADATOK, AZOK SORRENDISÉGE ...................................................................................... 13 1.7. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES LEÍRÁSA .......................................................................................... 14 1.8. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS MUNKARENDJE ....................................................................................................... 16 1.9. AZ ISKOLAI KÉPZÉS TELJES SZERKEZETE...................................................................................................... 19 1.10. AZ ISKOLA KÖZSZOLGÁLATI FUNKCIÓI....................................................................................................... 23 1.11. AZ ISKOLA SPECIÁLIS HELYZETÉBŐL ADÓDÓ ÜZEMELÉS ............................................................................ 24 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ...................... 25 2.1. AZ ISKOLAI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS FELADATAI ....................................................................................... 25 2.2. AZ ISKOLAI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI GIMNÁZIUMUNKBAN ................................................... 25 2.3. SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE .............................................................................. 27 2.3.1. BEVEZETÉS .............................................................................................................................................. 27 2.3.2. A TOLERANCIA FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJA, FELADATAI ................................................................................ 28 2.3.3. A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ..................................................................................................... 29 3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ............................................................................................................................ 31 3.1. A DIÁKÖNKORMÁNYZATI MUNKA PEDAGÓGIAI FELADATAI: ........................................................................ 31 3.2. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS TOVÁBBI LEHETŐSÉGEK, KÖVETELMÉNYEK, FELADATOK ........ 33 4. A BEILLESZKEDÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ................................... 39 5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG TEHETSÉGFEJLESZTÉS................................................................................................................................. 41 5.1. BEVEZETÉS ................................................................................................................................................. 41 5.2. A TEHETSÉGFEJLESZTÉS LEGFONTOSABB CÉLJAI: ........................................................................................ 41 5.3. A TEHETSÉGFEJLESZTÉS SZERVEZETI KERETEI............................................................................................. 43 5.4. A TEHETSÉGFEJLESZTÉS EREDMÉNYESSÉGÉNEK LEMÉRÉSÉRE LEGOBJEKTÍVEBBEN A KÖVETKEZŐ ADATOK SZOLGÁLNAK: .................................................................................................................................................... 44 5.5. A TEHETSÉGFEJLESZTÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE ISKOLÁNKBAN .................................................... 44 6. A TÓTH ÁRPÁD GIMNÁZIUM GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATAI ....................................................................................................................................................... 45 6.1. ALAPELVEK:................................................................................................................................................ 45 6.2. CÉLOK:........................................................................................................................................................ 45 6.3. FELADATOK: ............................................................................................................................................... 45 6.4. ELJÁRÁSI MÓDSZEREK ÉS ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK .................................................................................. 46 6.5. TÁRSADALMI SZERVEZETEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS: ........................................................................ 46 7. A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT DIÁKOK NEVELÉSE ................................................................. 47 7.1. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT GYEREKEK FEJLESZTÉSE ......................................................................... 47 7.2. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSE, OKTATÁSA ...................................................................... 47 8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA ISKOLÁNKBAN ................................................................................................................................................. 49

3

Nevelési program


8.1. TANKÖNYVVÁSÁRLÁSI TÁMOGATÁS ........................................................................................................... 49 8.2. ALAPÍTVÁNYI DÍJAK, TÁMOGATÁSOK .......................................................................................................... 49 8.3. PÁLYÁZATOK FIGYELÉSE ............................................................................................................................. 50 8.4. PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ............................................................................................................ 50 8.5. ÉTKEZTETÉS ................................................................................................................................................ 50 8.6. ARANY JÁNOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAM ............................................................................................ 51 9. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI .......................................................................... 52 9.1. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE: ............................................ 52 9.2. AZ INTÉZMÉNYI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ............................................................................................... 52 9.3. A SZÜLŐI VÁLASZTMÁNY ............................................................................................................................ 55 10. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI NEVELÉSI PROGRAMJA ......................................................... 56 10.1. ELŐKÉSZÍTÉS ............................................................................................................................................. 56 10.2. BEVEZETŐ ................................................................................................................................................. 57 10.3. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉS CÉLJA, FELADATAI .................................................................................... 58 10.4. HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................................................... 58 10.5. KONKRÉT CÉLOK ....................................................................................................................................... 59 10.6. MÓDSZEREK.............................................................................................................................................. 61 10.7. FORRÁSOK ................................................................................................................................................ 61 10.8. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS .......................................................................................................................... 62 11. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA ....................................................................... 63 11.1. JÖVŐKÉP ................................................................................................................................................... 63 11.2. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ............................................................................................................................... 64 11.3. HELYZETKÉP, HELYZETELEMZÉS ............................................................................................................... 64 11.4. KONKRÉT CÉLOK ....................................................................................................................................... 65 11.5. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK ........................................................................................... 69 11.6. ISKOLAI KÖRNYEZET ................................................................................................................................. 70 11.7. MÓDSZEREK.............................................................................................................................................. 71 11.8. RÉSZTVEVŐK ÉS ERŐFORRÁSOK ................................................................................................................ 71 11.9. TANESZKÖZÖK .......................................................................................................................................... 71 11.10. KOMMUNIKÁCIÓ ..................................................................................................................................... 72 11.11. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS / MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ............................................................................................. 72 11.12. TOVÁBBKÉPZÉS....................................................................................................................................... 73 12. ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉSI PROGRAM.......................................................................................................... 74 12. ÖNÁLLÓ INFORMÁCIÓKERESÉSRE NEVELÉS – KÖNYVTÁRI PROGRAM .............................. 78 13. ZÁRADÉK ..................................................................................................................................................... 79 14. MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................... 80 1. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETI NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGET MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS ÚJABB RENDELKEZÉSEK ..................................................................................................................................... 80 2. MELLÉKLET: KÖRNYEZETI NEVELÉSSEL KAPCSOLATOS KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ........................... 81 3. MELLÉKLET: MÓDSZEREK A KÖRNYEZETI NEVELÉSBEN................................................................................. 84 4. MELLÉKLET: RÉSZTVEVŐK ÉS ERŐFORRÁSOK A KÖRNYEZETI NEVELÉSBEN ................................................... 86 5. MELLÉKLET: KÖRNYEZETI NEVELÉSI ALAPFOGALMAK ................................................................................... 91 15. K Ö Z L E M É N Y A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMJÁNAK LEÍRÁSÁRÓL ...................................................................... 94 16. FÜGGELÉK ................................................................................................................................................ 108

4

Nevelési program


1. A Tóth Árpád Gimnáziumban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Az iskola alapító okiratának ismertetése 1. 1.1. 1.2. 1.2.1. 1.2.2. 2. 2.1.

A költségvetési szerv neve: Székhelye: Telephelyei1:

A költségvetési szerv besorolása: Tevékenység jellege alapján:

Tóth Árpád Gimnázium 4024 Debrecen, Szombathi István utca 12. 4024 Debrecen, Szent Anna utca 55. 4024 Debrecen, Vígkedvű Mihály utca 5.

Közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási feladatot ellátó közintézmény Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

2.2.

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint:

3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

Jogszabályban meghatározott közfeladata: Középfokú nevelés - oktatás Intézmény típusa: Gimnázium Tagozat megnevezése: Évfolyamok száma: Gimnáziumi évfolyamokon: 4 vagy 5 A felvehető maximális tanulólétszám: 1155 fő

4.

Alapító szerv neve és székhelye:

4.1. 4.2.

Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Debrecen, Vörös Hadsereg útja 20. Alapításról rendelkező határozatszáma: Közvetlen jogelőd megnevezése, székhelye: -

5.

Fenntartó neve és székhelye:

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormáyzata 4024 Debrecen, Piac utca 20.

6.

Irányító szerv neve és székhelye:

Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 4024 Debrecen, Piac utca 20.

7.

Költségvetési szerv működési köre:

Debrecen Megyei Jogú Város és Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe

8.

Ellátandó alaptevékenysége: KSH által kiadott gazdasági TEÁOR 2008ban meghatározott besorolás:

85.31 Általános középfokú oktatás

Szakágazat száma: 8531

Általános középfokú oktatás

5

Nevelési program


A költségvetési szerv szakfeladatai: - Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás 9-12/13. évfolyam (-nyelvi előkészítő osztály; emelt szintű idegen nyelv oktatás (angol, német, olasz) emelt szintű magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizikai, biológia, kémia, informatika, földrajz, mozgóképkúltúra és médiaismeret, valamint művészettörténet oktatás; - Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program; - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelése, oktatása) 8.2.

853112

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása 9-12/13. évfolyam (a mozgássérült és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyosrendellenességével küzdő tanulók nevelése).

8.3.

856099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

8.4.

842152

Nemzetközi oktatási együttműködés

8.5.

910121

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

8.6.

910122

Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

8.7.

931101

Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése (uszoda)

8.8.

931204

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

8.9.

931205

Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport tevékenysége és támogatása

8.10.

562913

Iskolai intézményi étkezés

8.11.

562917

Munkahelyi étkezés

8.12.

682001

Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

8.13.

682002

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

8.14.

692000

Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység.

6

Nevelési program


9.

Ellátandó kiegészítő tevékenysége:

Van

10.

Ellátandó kisegítő tevékenysége:

Van

11.

Ellátandó vállalkozási tevékenysége:

Nem folytat vállalkozási tevékenységet

12.

A kisegítő és vállalkozási tevékenységek arányának felső határa a költségvetési szerv kiadásaiban: A kisegítő tevékenység arányának felső határa: 1% A vállalkozási tevékenység arányának felső határa: -

13.

Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási, rendje: A magasabb vezető megbízásáról nyilvános pályázat alapján a Közgyűlés dönt. A megbízás meghatározott időre, 5 évre adható.

14.

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogálásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján.

15.

Jogi személyiségű szervezeti egységek adatai: -

16.

Gazdálkodási jogköre2: Önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, mely saját előirányzatai és a hozzárendelt önállóan működő, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek meghatározott előirányzatai felett rendelkezni jogosult. A hozzárendelt önállóan működő, részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek: Ady Endre Gimnázium, Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola, Fazekas Mihály Gimnázium, Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, Deák Ferenc Középiskolai Kollégium, Gulyás Pál Középiskolai Kollégium. A munkamegosztás, a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét az alapító okirat mellékletét képző együttműködési megállapodás rögzíti.

17. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon3: 17.1. 9858/1 hrsz-ú Debrecen, Szombathi István utca 12. sz alatti 9872m2 területű ingatlan, kivéve a felülépítmény közétkeztetési feladat ellátását szolgáló 317,41m2 nagyságú ingatlanrésze. 17.2. 9858/2/A/6 hrsz-ú Debrecen, Szent Anna utca 55. II/4. sz 76m2 területű ingatlan 17.3. 9812 hrsz-ú Debrecen, Vígkedvű Mihály utca 5. sz. 1659m2 területű ingatlan

7

Nevelési program

18.


A vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény rendelkezési jogosultsága kiterjed a kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyon rendeltetésszerű használatára, üzemeltetésére, továbba helyiségeinek és eszközeinek tartós és eseti bérbeadására. Tulajdonosi jogok és kötelezettségek (elidegenítés, megterhelés) tekintetében a mindenkor hatályos közgyűlési rendelet szerint kell eljárni.

Debrecen, 2009. szeptember 24. Kósa Lajos irányító szerv vezetője Záradék: Az alapító okiratot Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 211/2009. (IX. 24.) Ö.h.-val a 95/2009. (V. 28.) Ö.h.-val a 47/2009. (III. 31.) Ö.h.-val a 45/2009. (III. 31.) Ö.h.-val a 173/2008 (VI. 26.) Ö.h.-val és a 192/2005. (VI. 30.) Kh. határozattal módosított 90/2004. (IV. 22.) Kh. határozatával elfogadta. 1

Módosította a 45/2009. (III. 31.) Ö.h. Módosította a 45/2009. (III. 31.) Ö.h. és a 47/2009. (III. 31.) Ö.h 3 Módosította a 45/2009. (III. 31.) Ö.h.1.2. Általános jellemzők 2

1.2. Általános jellemzők A Tóth Árpád Gimnázium négy-, illetve ötéves középiskola. Az általános iskolák nyolcadik osztályát sikeresen végzők, és a hatosztályos gimnázium megfelelő osztályaiból átjelentkezők tanulhatnak itt. Elsősorban az érettségi vizsgára és továbbtanulásra készülő, valamiben tehetséget felmutató tanulók jelentkezését várjuk. Az intézmény tanulmányi átlaga az elmúlt években 4,5 volt. A lemorzsolódás, évfolyamismétlés nem jellemző az iskolára. Általános tantervű idegen nyelvi orientáltságú osztályaink (haladó angol, haladó német, olasz) mellett biológia, biológia-kémia, reál-műszaki, reál-informatika, reál-közgazdasági és humán csoportokban folyik az oktatás. Az ötéves képzésű Arany János Tehetséggondozó Program a 2000/2001-es tanévtől működik. A kerettanterv és a kétszintű érettségi vizsga bevezetésével (a 2001/2002-es tanévtől, felmenő rendszerben) képzési rendünk óraszámai és az érettségi vizsga szerkezete is megváltozik.

1.3. Az iskola helye, szerepe a város, a régió oktatási-nevelési rendszerében A Tóth Árpád Gimnázium létszámában, méretében, felszereltségében és szakmai programjában is egyik meghatározó középiskolája Debrecen és Hajdú-Bihar megye iskolahálózatának. Beiskolázási vonzáskörzete 60-80 %-ban a helyi általános iskolákra, 10-30 %-ban Debrecenhez közeli iskolákra, s mintegy 5-10 %-ban a távolabbi (bihari, szabolcsi, borsodi) térségre épül. Nemcsak a kiváló képességű tanulók kerülhetnek be az intézménybe, hanem a különféle speciális osztályokhoz kapcsolódó egyedi tehetséget felmutatók is (magyar, történelem, 8

Nevelési program


matematika, fizika, biológia, kémia tantárgyakból). Támogatjuk a sportban és a művészetekben tehetséges, jó bizonyítvánnyal rendelkezőket is. Az iskola elmúlt évtizedeiben érettségizett tanulói között nagyon sok a térség szakmai, politikai életét meghatározó személyiség, a tudományos életben, a közoktatásban, az orvostudományban, a közigazgatásban dolgozó, a művész, a vállalkozó. Életpályájuk során többen országos hírre, nemzetközi elismertségre tettek szert. A szülői elvárás iskolánkkal szemben igen magas. Elsődleges célunk a jó tanulmányi színvonal és az, hogy tanulóink számára esélyt teremtsünk a továbbtanulásra. Célunk annak elérése, hogy diákjainknak eközben jusson idejük az épület adta lehetőségek kihasználásával a szórakozásra, kikapcsolódásra, a közösségi életre. A többfunkciós épület adottságainak megfelelően az intézmény közművelődési feladatokat is ellát. Konferenciák, rendezvények helyszínének biztosításával nem csak oktatónevelőmunkát folytat. Létesítményeinek lakossági bérbe adásával az iskola melletti lakótelep kulturális és sportcentruma.

1.4. Tárgyi feltételek Az önkormányzat egyetértésével és támogatásával az új gimnázium építését 1994. nyarán kezdték el a Wesselényi lakótelepen. A város 600 millió forintot kapott a központi költségvetésből (az egyházi ingatlanok helyzetének rendezésére elkülönített összegből) a gimnázium elhelyezésének megoldására. Az alapkőletétel 1994 májusában, az épület műszaki átadása 1996. június 15-én volt. A létesítményt Kováts Ákos és Reszler Antal tervei alapján a HUNÉP Rt. készítette.

A Tóth Árpád Gimnázium mintegy 17.000 m2 hasznos területű épülethez jutott, amelybe a teátrumról a főbejáraton át egy aulába érkezünk. A "H" alaprajzú épület oldalszárnyainak alagsorában kiszolgáló helyiségek (műhely, orvosi-fogorvosi szoba, személyzeti öltöző, raktárak), kondicionáló terem, vetítőterem és számítástechnika szaktantermek vannak.

9

Nevelési program


A földszinten és az emeleten helyezkednek el a tantermek (54 m2-es osztálytermek, 35 m -es csoportszobák), a szaktantermek (fizika, biológia, kémia, ének-rajz, humán, nyelvi), valamint a laborok (fizika, kémia, biológia). 2

Az összekötő központi szárny alagsorában a ruhatár és a gépészeti helyiségek találhatók. A földszinten a 25 m hosszú négysávos tanuszoda található, melynek mélysége kétharmad részben 160 cm, egyharmad részben 105 cm. Hozzá csatlakozik egy-egy női és férfi öltöző. A központi épület földszintjéről az aulán át juthatunk fel a galériára, s onnan az iskolavezetés keresztfolyosójára (igazgató és igazgatóhelyettesek, titkárság, munka- és tanulóügy, tanári szoba, teakonyha, stúdió, tárgyaló, könyvelés, gazdasági vezető, épületfelügyelet, tanári szoba). A középső szárny második emeletén van az 1200 m2-es, három részre osztható tornaterem, melyhez 2-300 fő befogadására alkalmas lelátó csatlakozik. A tanulók női és férfi oldalon 3-3 öltözőben készülhetnek fel a sportfoglalkozásokra. Az iskolához tartozik a Vígkedvű Mihály utcai részen az iskola régi szárnya, melynek földszintjén klub, emeletén könyvtár és olvasó, az alagsorban kézműves műhely található. Az iskolai háromszintes konyhában 600 adag ebéd készíthető. Az étkezés az árkádokon álló 220 fős étteremben lehetséges. Az étterem fölött egy üvegház van, melyet közösségi célra, rendezvények megtartására használunk. A bitumen felületű sportudvart futópálya veszi körül, s mellette távolugrógödör van. Az iskola dolgozói és tanulói számára kerékpártárolót biztosítunk. Az iskolában számítógépes épületfelügyeleti rendszer irányítja a szellőzést, fűtést, tűzés biztonságvédelmet. Videókamerás megfigyelés őrzi több helyiségünket, digitális telefonhálózattal vannak összekötve a szaktanári kabinetek, számítógépes hálózat van a géptermekben, a szertárakban és az iskolavezetés szintjén. Videóhálózat és parabolás TVrendszer működik a tantermekben, telefax- és internetkapcsolatunk van a világgal. Az iskolában speciális feltételeket teremtettünk (rámpa, kapaszkodó, 2 lift, mosdó), így olyan mozgáskorlátozott diákok is tanulhatnak, akik tolókocsihoz kötöttek, de képességeik alkalmassá teszik őket a majdani továbbtanulásra egyetemeken, főiskolákon. A Tóth Árpád Gimnázium lehetőséget biztosít más intézményeknek, illetve a város lakosságának is az épület használatára. Bérleti formában igénybe vehető az uszoda, a tornaterem, a sportudvar, a klub, a konyha, a kondicionáló terem, az iskola tantermei, aulája, tárgyalója.

Az iskola címe: TÓTH ÁRPÁD GIMNÁZIUM 4024 Debrecen, Szombathi István u. 12. Tel/fax: (52) 419-297 Web: www.tagdebr.sulinet.hu E-mail: [email protected]

10

Nevelési program


1.5. Alapvető szakmai-pedagógiai elvek Iskolánk eddigi működését jellemezve a tantestület az utóbbi évek munkájáról azt a véleményt alakította ki, hogy a gimnáziumunk erősségei az alábbiakban vannak: • a sok jó képességű tanuló, • a kiváló tárgyi feltételek, • az elhivatott, jól felkészült pedagógusok. Ezek birtokában a tanulóknak magas szintű szaktárgyi ismereteket nyújtva, jó színvonalon teljesíti iskolánk elsődleges feladatát, a továbbtanulásra való felkészítést. A nevelőtestület által fontosnak tartott értékek, amelyeket a tanulók számára közvetíteni szeretnénk, az alábbiak: • Alapos tantárgyi ismeretek, a nemzeti kultúra, az európai örökség és a természettudományok legfontosabb tartalmai. Ezeket a hagyományos keretekben tudjuk a legbiztosabban átadni. • Határozott erkölcsi értékrend, melynek fontosabb összetevői az alábbiak: humanizmus, magyarságtudat és hazaszeretet, az európai és nemzeti kultúra értékeinek megbecsülése, demokrácia és szabadság, közösségi szellem és egymás megbecsülése, szakmai szolidaritás, tisztesség, a munka tisztelete, a környezet óvása. Iskolánk olyan műhely, ahol elsősorban a jövő értelmiségi rétegének felkészítése folyik. Ezért arra törekszünk, hogy iskolánk végzős tanulói az alábbi tulajdonságok közül minél többel rendelkezzenek: • • • • • • • • • • • • • • • •

alapos ismeretek, reális énkép, sokoldalú, széles látókör, fogékonyság a művészeti értékek iránt, formálódó világkép és átgondolt világnézeti alapok, emberhez méltó erkölcsi normarendszer, nyitottság és kreativitás, további önművelésre való képesség, az életkornak megfelelő önállóság, döntési képesség, jó kommunikációs készség, egészséges életszemlélet, környezetbarát magatartás kialakítása, felelősségérzet és az életkornak megfelelő felelősségvállalás, egymás és a másság elfogadása, hazaszeretet, kötődés az iskolához és a közösséghez.

A nevelőtestület feladatának tekinti a Nemzeti Alaptantervben rögzített alábbi kulcskompetenciák folyamatos fejlesztését:

11

Nevelési program

• • • • • • • • •


Anyanyelvi kommunikációs kompetencia Idegennyelvi kommunikációs kompetencia Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A kompetenciák vizsgálata magával hozta a tudás újraértelmezését is, mivel az iskolában megszerzett tudás, akkor lesz a társadalom számára gazdasági érték, ha valós életben felhasználhatóvá, alkalmazhatóvá válik. Az élethosszig tartó tanulás is a tudás új megközelítését helyezi előtérbe. Az értékes, hasznosítható tudás fogalma az oktatatás szempontjából - a kognitív pszichológia, a kognitív tudományok jóvoltából - a szakértelem és műveltség mellett a kompetenciák szerveződési formájával bővült. Kompetencia fogalmán az Európai Bizottság adott munkabizottságának kulcskompetencia-definíciójával érthetünk egyet. Ez három mozzanatot ötvöz: az ismereteket, az ismeretek alkalmazási képességeit és a motivációt, vagy attitűdöket. Tehát az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz megfelelő motiváció, illetve attitűdök együttesen jelölik azokat a képességrendszereket, képességhalmazokat, amelyeket egy adott terület kompetenciájaként meghatároznak. A kompetenciák kevésbé tartalomfüggők, mint a tudás egyéb formái, ezért az élet jóval szélesebb területén alkalmazhatók. Viszont nagyrészt életkorhoz kötött a fejlődésük, amelynek időszaka a kötelező oktatási időre esik. Ezért nagyon fontos, ezeknek a kompetenciáknak a feltérképezése, hiszen ez alapozza meg a fejlesztést Feladatunk továbbá a tanulók sokoldalú, teljes személyiségre ható fejlesztése. Fontosnak tartjuk, hogy sajátítsák el az önálló ismeretszerzés, a tanulás módszereit. Az emberi, társadalmi kapcsolatokra való felkészítés területei közül elsősorban az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak kialakítására törekszünk, s kevésbé tartjuk fontosnak a tanulók majdani társadalmi szerepvállalásra, politikában, közéletben való részvételre való felkészítését. A szabadidő eltöltésére, a kulturális tevékenységre való felkészítésből az egészséges életmód iránti érdeklődés felkeltését, illetve a családi életre való előkészítést tartjuk fontosnak. A szakmai képzés, a termelésben, gazdálkodásban való részvételre, közvetlen munkavállalásra való felkészítés, valamint a szociális ellátás egyelőre nem tartozik iskolánk profiljába.

12

Nevelési program


A 21. századra megváltozott a tudásról alkotott képünk, a biológiai felfedezések következtében formálódott a tudásról való tudásunk, felgyorsult a tudás terjedése, és ezzel együtt növekszik a tudás alkalmazhatóságának fontossága. A Tóth Árpád Gimnázium pedagógusainak véleménye szerint nem mindig megfelelőek az eddig alkalmazott tanulásszervezési formák. Nyilvánvalóvá vált, hogy a frontális óravezetés nem lehet uralkodó, a mechanikus tanulás fel kell, hogy váltsa az értelmező tanulás. A mai diákok egyre növekvő többsége keveset olvas, ez eredményezhet hanyatlást a szövegértés területén, holott a kommunikáció és annak formái jelentős bővülést mutatnak az előző évtizedekhez képest. Az új szemlélet szerint többet hagyjuk beszélni, törekszünk arra, hogy a felvetett problémákat társaival együttműködve, kooperatívan oldja meg. A kooperatív technikák igazán hatékonyak, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében törekszünk a személyre szabott differenciált foglalkoztatásra. Munkánk során alkalmazzuk a projektoktatást, tantárgyi napokat szervezünk, terepgyakorlatokra visszük a diákjainkat. A projektoktatás során a tanuló a saját tempójában gyakorolhatja a tananyagot, közvetlen segítséget kaphat társaitól és mozgásszabadsággal is rendelkezik. A szükséges feladat ellátásához rendelkezésére állnak a könyvek, a számítógép, a folyóiratok és az egyéb szükséges segédanyagok. A projektoktatás esetén valószínűsíthető egy megalapozottabb tudás, amely sok gyakorlati dolgot fog tartalmazni. Az alkalmazható, használható tudás lehetővé teszi, hogy javuljon a képzettségi szint, s a felnövekvő fiatalok eredményesebben tanuljanak tovább, nagyobb eséllyel helyezkedjenek el az új követelményeket igénylő munkahelyeken. Ma már alapvető elvárás a csapatban való munkálkodás képessége. Az első igazán komoly megmérettetés, az érettségi követelményei is a kompetenciák számonkérését célozzák. Természetesen a tantestület számára is nagy kihívás a projekt végrehajtása, melyet külső segítség nélkül old meg. Iskolánkban jól képzett, nagy tapasztalattal és kreativitással rendelkező pedagógusok vannak, akik folyamatosan követik az oktatásban megjelenő új feladatokat, újításokat, többen végeztek már el továbbképzést mind a kompetencia alapú, mind a kooperatív tanítási módszerek alkalmazásának területén.

A Tóth Árpád Gimnázium három egyenrangú alapfeladata tehát: 1.

Nyújtson a tanulóknak szilárd, biztos ismereteket, továbbtanulásukhoz szükségesek és hasznosak.

amelyek

2.

A tanulók képességeit, készségeit alakítsa, fejlessze.

3.

Pozitív viselkedéskultúrát és magatartásformákat közvetítsen diákjainak

elsősorban

a

.

13

Nevelési program


1.6. Vállalt alapfeladatok, azok sorrendisége A Tóth Árpád Gimnázium elsősorban az érettségi vizsgára és a továbbtanulásra felkészítő feladatában igyekszik teljesíteni az elvárásokat a szülőkkel, a tanulókkal és a fenntartóval szemben. Bár garanciát nem adhatunk a biztos továbbtanulásra, de az iskola mindent megtesz azért, hogy az alap- és a kötelezően választott óraszámok szerinti foglalkozásokon folyó képzés magas színvonalú legyen. S ha ez a tanulók megfelelő szorgalmával és tehetségével párosul, a továbbtanulási tanulóink nagy százalékánál megvalósul. Egyes képzési programjaink – elsősorban az Arany János Tehetséggondozó Program – lehetőséget biztosítanak a diákok számára a hátránykompenzációra. Képzésünk direkt módon nem, de az idegennyelv-ismeret, a speciális osztályokban szerzett szakmai ismeretek (biológia és biológia-kémia tagozat), az informatikai képzés során szerzett ismeretek hasznosításával elősegíti az itt végzettek munkába állását, vagy az első szakma megszerzéséhez szükséges tanulmányok folytatását. A szakórák, az osztályfőnöki órák, az érdeklődési körök és más csoportjaink lehetőséget teremtenek az egészséges életmódra, a családi életre való felkészülésre és a megfelelő környezeti attitűdök kialakítására is.

1.7. Az iskola működésének részletes leírása 1. A tanulói jogviszony létesítése Iskolánk tanulói közösségébe jelentkezés alapján felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését, a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti. Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. Az intézmény a felvételi vizsgák követelményeit és időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. A felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló, az igazgató által kijelölt felvételi bizottság előtt kell tenni. Az írásbeli és a szóbeli felvételi vizsgák időpontját az éves munkaterv rögzíti. Azonos típusú közoktatási intézményből való átvétel esetén meg kell állapítani, hogy a tanulónak kell-e különbözeti vizsgát tennie. Az iskola a pedagógiai program alapján a tanulói jogviszony létesítését - a közoktatási törvénnyel összhangban - tanulmányi követelmények teljesítéséhez köti. A kezdő évfolyamra való felvétel esetén a tanulmányi követelmények teljesítéséről felvételi vizsga keretében győződünk meg. A felvételi vizsgák alapján dönt a gimnázium arról, hogy a jelentkező tanuló rendelkezik-e a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges alapvető tudással és viselkedéskultúrával. Iskolánk első évfolyamára a tanulók az általános iskola 8. évfolyamának elvégzése után, illetve a hatosztályos középiskolák azonos korú diákjai jelentkezhetnek. Az iskola igazgatója a jelentkezés előtt “nyílt” napon általános tájékoztatót tart az iskola pedagógiai programjáról, a felvételi követelményeiről, annak rendjéről. Az iskola részletes felvételi tájékoztatót ad ki,

14

Nevelési program


mely tartalmazza a következő tanévben felvehető tanulók számát csoportonként, a felvételi követelményeket tantárgyanként. Az általános iskola által kiadott és kitöltött jelentkezési lapot a megadott határidőig kell eljuttatni iskolánkba. A jelentkezési lapok beküldésének határidejét, a felvételi vizsgák lehetséges időpontját és ütemezését, valamint a beiratkozás időszakát az évente megjelenő miniszteri rendelet szabályozza. 2. A beiratkozás feltétele Magasabb évfolyam esetén a diákok iskolaváltoztatási kérelmét - a szülők aláírásával és indoklásával - az intézmény igazgatójához kell benyújtani, aki az átvételről dönt. Az eseti kérelmek kapcsán az átvételt, - ha szükséges, a különbözeti vizsgatantárgyakat és azok időpontját - az igazgató határozza meg. Ez biztosítja az eltérő iskolából, vagy tagozatról érkező tanulók felzárkózását. Beiratkozni érvényes igazgatói határozat birtokában lehet. A beiratkozás az OKM rendelete alapján kijelölt munkarend szerint, általában június hónapban történik. A tanulók beírását az osztályfőnökök végzik. A tanulók bemutatják és leadják a bizonyítványukat, a felvételről küldött határozatot. Az osztályfőnök záradékolja a beiratkozás tényét a bizonyítványba, illetve átvétel esetén a törzskönyvbe. A tanuló tájékoztatást kap a tanévnyitó idejéről, a nyári szünetben lévő iskolai ügyelet időpontjairól, a kötelező olvasmányokról, a testnevelés órára szükséges felszerelések beszerzéséről stb. 3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A magasabb évfolyamba lépés feltétele az előírt tanulmányi követelmények teljesítése: ez azt jelenti, hogy elégtelen minősítés nem szerepelhet a tanuló bizonyítványában, kivéve a kezdő szinten tanult idegen nyelvet. Ezen kívül a tanuló köteles a jogszabályi feltételeknek eleget tenni: •

Ha a tanulónak egy tanítási évben meghaladja a 250 tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát, és emiatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt értékelhető (érdemjeggyel nem volt osztályozható), a nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozó vizsga letétele akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. Ha az osztályozóvizsga sikertelen, a tanuló javítóvizsgát tehet. • Harminc igazolatlan óra után a nem tanköteles tanulónak megszűnik a tanulói jogviszonya, ha a tanulót, (kiskorú tanuló esetén a szülőt) legalább két alkalommal az iskola írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

4. Mentesítés a különféle tantárgyakból Az iskola igazgatója bizonyos esetekben mentesítheti a tanulót egyes tantárgyak óralátogatási és értékelési kötelezettsége alól. • Mentesíthető a tanuló az egyik idegen nyelvi óra látogatása alól abban az esetben, ha egy harmadik idegen nyelvből az adott év anyagából előre osztályozóvizsgát tesz.

15

Nevelési program


• Az igazgató felmentheti a tanulót bizonyos órák látogatása, illetve egyes tantárgyak értékelése és minősítése alól. (pl. mozgáskorlátozottak) szakértői bizottság szakvéleménye alapján • A tanuló tanulmányait magántanulói státuszban is folytathatja szülői kérés, illetve orvoszakértői bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szaértői bizottsága szakvéleménye alapján, Ha a magántanulói státusz szülői kérésre jön létre, a tanuló mentesül az órák látogatása alól, és osztályozóvizsgát tesz a különféle tantárgyakból. Ilyen esetben a tanuló vizsgárka való felkészülésért a szülő (eltartó) felelős. Ha a magántanulói státusz szértői bizottság szakvéleménye alapján jön létre, az iskolakonzultációs lehetőségek biztosításával járul hozzá az osztályozó vizsgákra való felkészüléshez. • Osztályozóvizsgát bármely tanuló tehet bármelyik tantárgyból, a saját tanrendjébe be nem épített, de az iskolában oktatott tantárgyból is.

1.8. Az iskola általános munkarendje A tanév rendjét az évente megjelenő miniszteri rendelet szabályozza. Ez tartalmazza a tanév, a szorgalmi idő első és utolsó napját, az elrendelhető tanítás nélküli munkanapok számát, az őszi, téli és tavaszi szünetek pontos idejét, a félévek váltásának idejét, a félévi értesítő kiosztásának időszakát, az iskolába való jelentkezés rendjét, a felvételi eljárás rendjét, a beiratkozás időszakát, valamint az érettségi és képesítő vizsgák részletes időbeosztását. A tanév helyi rendjét, programjait a miniszteri rendelet ismeretében elkészített iskolavezetői javaslat megvitatása után a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. 1.

A tanév fontosabb eseményei:

Tantestületi értekezletek: • alakuló értekezlet • tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet • nevelőtestületi értekezletek • tanévzáró nevelőtestületi értekezlet A Pedagógiai Tanács megbeszélései • Hetente egy alkalommal. Vizsgák: • javítóvizsga (augusztus utolsó hetében), • osztályozóvizsga (április közepén és augusztus utolsó hetében), • a nyolcadikosok felvételi vizsgája • érettségi vizsgák: - írásbelik (májusban, külön rend szerint) - szóbelik (júniusban, külön rend szerint). Tanítási szünetek: • őszi szünet, • téli szünet,

16

Nevelési program


• tavaszi szünet, • a diákönkormányzati nap, • a felvételi napja. Ünnepélyek, rendezvények, megemlékezések: • tanévnyitó ünnepély, • tanévzáró ünnepély, • nemzeti ünnepeink (március 15., október 23.) közös iskolai emlékezés, • szalagtűző ünnepség a 12., valamint 13. évfolyam tanulóinak, • karácsony, • ballagási ünnepség, • megemlékezések: - az aradi vértanúkról (október 6.), - a magyar kultúra napjáról (január 22.), - a kommunista diktatúrák áldozatairól (február 25.), - a holokauszt áldozatairól (április 16.), - Tóth Árpádról (emlékfutóverseny) - Kerékgyártó Lászlóról (emlékfutóverseny), • diákönkormányzati rendezvények, • a szülői választmány rendezvényei, • tanulmányi osztálykirándulások (a mindenkori finanszírozási lehetőségek függvényében) • szakmai rendezvények - egynapos terepgyakorlat (május-június) - környezet- és természetvédelmi tábor (egyhetes, nyáron) - szavalóverseny • sportrendezvények - házibajnokságok: asztalitenisz, kispályás labdarúgás, kosárlabda, röplabda, úszás, sakk, - diákolimpia városi, megyei, területi, országos versenyek (kispályás labdarúgás, kosárlabda, asztalitenisz, tollaslabda, röplabda, úszás, triatlon atlétika, gyorskorcsolya és sakk), - téli sítáborok, - nyári vízitábor, - nemzetközi fiú kosárlabdatorna. Tanulmányi versenyek A közismereti tantárgyakból és az általános műveltséghez kapcsolódó témákból meghirdetett tanulmányi versenyeken szorgalmazzuk diákjaink részvételét. Nagy gondot fordítunk arra, hogy tehetséges diákjaink minden évben vegyenek részt az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken. Iskolánk tanulói hagyományosan még a következő versenyeken vesznek részt: • • • •

Árokszállásy Zoltán Biológiaverseny Arany Dániel Matematikai Verseny Arany János Irodalmi Verseny Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny

17

Nevelési program • • • • • • • • • • • • • • • • •


Irinyi János Országos Kémiaverseny Kenguru Nemzetközi Matematika Verseny Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny Kovács János Regionális Földrajzverseny Ókortudományi Társaság Latin Versenye Dr. Less Nándor Országos Földrajzverseny Lóczy Lajos Országos Középiskolai Földrajzi Tanulmányi Verseny Nemes Tihamér Országos Középiskolai Számítástechnikai Tanulmányi Verseny Bugát Pál Országos Középiskolai Természetismereti Vetélkedő, Országos Szilárd Leó Fizikaverseny, Kalmár László alkalmazói verseny Megyei programozási verseny Megyei alkalmazói verseny Megyei matematika verseny Gordiusz országos matematika verseny Egyéb, alkalmanként kiírásra kerülő versenyek Házi versenyek

2. Az intézmény nyitva tartása Az intézmény nyitva tartását úgy szervezzük meg, hogy az iskolai alapfeladatok ellátásához helyet tudjunk biztosítani a tanulócsoportoknak. Iskolai foglalkozásokat csak tanári felügyelet mellett tartunk. A reggeli munkavégzés kezdetéhez az épületbe 6.50 órától lehet bejönni. A délutáni foglalkozásokat lehetőleg 17.00 óráig be kell fejezni. 3. A helyiségek használata Intézményünkben az iskola minden tanulója és dolgozója felelős: • • • •

az iskola rendjének és tisztaságának a megőrzéséért, az energiával való takarékoskodásért, a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, a tűz és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

Az iskola helyiségeiben csak az iskolai képzéssel összefüggő foglalkozásokat lehet tartani. Nem iskolához kötődő foglalkozásokat az intézményben csak az igazgató tudtával és engedélyével, az ügyeleti és bérleti díj egyidejű megfizetésével lehet tartani. Az alapító okiratnak megfelelően az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásával. Helyiségeket abban az esetben lehet bérbe adni, ha az nem sérti az alaptevékenység ellátását. 4. A tanítási órák rendje, csengetési rend A tanítási órák rendjét az évente készülő tantárgyfelosztásra épülő órarend határozza meg. A kötelező tanítási foglalkozásokra délelőtt kerülhet sor, azokat legkésőbb 14.20 óráig

18

Nevelési program


be kell fejezni. A délutáni (nem kötelező vagy gyakorlati) foglalkozások előtt a tanulók számára legalább 30 perc ebédszünetet tartunk. Az első tanítási óra 8.00 órakor kezdődik. A korábbi kezdéshez be kell szerezni a szülői munkaközösség hozzájárulását. A tanórák hossza 45 perc. Az óraközi szünetek 10 percesek, kivéve a harmadik óra utáni szünetet, amely 20 perces. A tanórák kezdetét és végét szignál jelzi. Az óra vége előtt 5 perccel jelzőszignál hallható. Rendkívüli alkalmak esetén az igazgató rövidített órákat és hosszabb óraközi szüneteket rendelhet el. A tanítási órák rendjét - rendkívüli eseménytől eltekintve - megzavarni nem lehet. Onnan tanulót, vagy tanárt kihívni csak az igazgató tudtával és engedélyével lehet. A tanítási órák látogatására az igazgató engedélye nélkül a tantestület tagjai jogosultak. Az egyetemi vezető tanárokhoz beosztott hallgatók részt vehetnek vezetőtanáraik szakóráján. Minden egyéb esetben az óralátogatásra az igazgató ad engedélyt. 5. A heti tanítás rendje, az órarend Az intézmény hetente periodikusan ismétlődő órarend alapján dolgozik. Az órarendet az elkészített és jóváhagyott tantárgyfelosztás alapján szerkesztjük meg. Alapvető szempontként a tanulók egyenletes terhelését, a minél kevesebb tanulói lyukas órát, a tantárgyak arányos elosztását, a pedagógusok munkájának egyenletességét vesszük figyelembe. Az órarend megszerkesztésénél figyelünk a tornaterem, az uszoda, a laboratóriumok és szaktantermek, valamint a csoportszobák egyenletes terhelésére is.

1.9. Az iskolai képzés teljes szerkezete A négyéves és az ötéves képzési rendünkben egyaránt fontosnak tartjuk a tanulók szellemi, fizikai, érzelmi és erkölcsi fejlődését. Az osztálykeretekhez igazodó oktatási nevelési folyamatban meghatározó szerepe van az osztályfőnök tevékenységének. Az osztályfőnök szervezi és irányítja a rábízott osztály életét, koordinálja az osztály nevelőtestületének munkáját, és közvetlen kapcsolatban áll a szülőkkel. A diákok tanulmányi előmenetelét és jellemük alakulását folyamatosan figyelemmel kíséri. A gimnázium minden tanulójának feladata: • nemzeti hagyományaink és az európai kultúra értékeinek, erkölcsi és magatartásbeli elvárásainak ismerete és megőrzése, • az iskola hagyományainak megismerése, ápolása és közvetítése, • szüleik és tanáraik tisztelete, • a mindenkor érvényes házirend betartása. A diákoknak lehetőségük nyílik intézményünkben: • az óratervi hálókban szereplő órákon való részvételre • közép- és emelt szintű érettségi foglalkozásokon való részvételre • két idegen nyelv elsajátítására, melyek közül az egyik az angol nyelv • a rendszeres testedzésre, • különböző érdeklődési körökben és tehetséggondozó foglalkozásokon való részvételre, • diákrendezvények szervezésére és azokon való részvételre,

19

Nevelési program


• osztálykirándulásokon megismerni hazánk földrajzi, természeti, kulturális és történelmi értékeit, • külföldi diákcserékben való részvételre. Mind tanórai, mind tanórán kívüli foglalkozásokon a diákok sokoldalú, nyitott, harmonikus felnőtté válására, a társadalomba való beilleszkedésük megkönnyítésére törekszünk. 1. Az egyes évfolyamok jellemzése A 9. évfolyam jellemzése. Elvárások, követelmények A 9. évfolyam tanulói egy új iskola - és osztályközösségbe kerülve igyekeznek megfelelni a magasabb tanulmányi követelményeknek és a közösség elvárásainak. Az évfolyam speciális feladatai : • a házirend megismerése, • beilleszkedés az iskola rendjébe, • az osztályközösség szervezése, helyes értékrendjének, igényszintjének kialakítása, • a tanulók önértékelésének, önismeretének fejlesztése, • egymás megismerése, • felzárkózás, • a hatékony tanulási módszerek elsajátítása, • bekapcsolódás az országos tanulmányi versenyekbe, • az osztály szülői munkaközösségének megszervezése, • az elsős szülők - nevelők találkozóját is felhasználva a szülőkkel való kapcsolat kialakítása és erősítése. A 10. évfolyam jellemzése. Elvárások, követelmények A 10. évfolyamon tanuló diákok már túl vannak a beilleszkedés nehézségein, hozzászoktak az iskola elvárásaihoz, követelményeihez. Megtörtént beilleszkedésük az iskolai diákéletbe is. Az évfolyam speciális feladatai: • az évfolyam tanulói számára előírt tanulmányi feladatok teljesítése, • a továbbtanuláshoz szükséges fakultációs tantárgyak kiválasztása, • többek számára ez az év a versenyeken való megmérettetésre is jó lehetőség, amely előkészíti az OKTV- n való részvételt is, • segítségnyújtás a 9. évfolyam tanulóinak a beilleszkedésben (testvérosztályok) • az elsős szülők - nevelők találkozójának megszervezése, • a tanévnyitó és tanévzáró ünnepség megszervezése. A 11. évfolyam jellemzése. Elvárások, követelmények Az iskola elvárásaihoz, hagyományaihoz, követelményeihez igazodnak a 11. évfolyam tanulói. Általában az egyén önmegvalósulását segítő, jó osztályközösségbe tartoznak, igyekeznek helyüket megtalálni a felnőttek társadalmában.

20

Nevelési program


Az évfolyam speciális feladatai: • felkészülés a pályaválasztásra : a különböző foglalkozások, a felsőfokú intézmények, a továbbtanulás lehetőségeinek megismerése, • a pályaalkalmasság szempontjából fokozott önismeret, • családi életre nevelés, • felkészülés a felvételi vizsgákra, a továbbtanulásra, • a 11 - 12. évfolyamon tanulóknak lehetőségük nyílik maximum két tantárgyat fakultációs csoportban, magasabb óraszámban tanulni, • részt vehetnek az OKTV – n, • az évfolyam feladata a végzősök szalagavatójának és ballagásának megszervezése. A 12. évfolyam jellemzése. Elvárások, követelmények Az iskola elvárásaihoz, hagyományaihoz, követelményeihez igazodnak a 12. évfolyam tanulói. Általában az egyén önmegvalósulását segítő, jó osztályközösségbe tartoznak, igyekeznek helyüket megtalálni a felnőttek társadalmában. Az évfolyam speciális feladatai: • felkészülés a pályaválasztásra : a különböző foglalkozások, a felsőfokú intézmények, a továbbtanulás lehetőségeinek megismerése, • a pályaalkalmasság szempontjából fokozott önismeret, • családi életre nevelés, • felkészülés a felvételi vizsgákra, a továbbtanulásra, • a 11 - 12. évfolyamon tanulóknak lehetőségük nyílik maximum két tantárgyat fakultációs csoportban, magasabb óraszámban tanulni, • részt vehetnek az OKTV – n, • az évfolyam feladata a végzősök szalagavatójának és ballagásának megszervezése. • felkészülés az érettségi vizsgára, • felkészülés a felvételi megmérettetésre, • felkészülés a szaktudományokban történő intenzívebb elmélyedésre, • felkészülés a szakmai tanulmányi versenyeken történő sikeres helytállásra, • törekvés az eddig szerzett ismeretek tudatos rendszerezésére, • törekvés a kultúra - és tudománytörténet egységes egészben való látásra, • felkészülés a felnőtté válásra, a felnőttek társadalmába való beilleszkedésre, • fokozott felelősségvállalás a szűkebb és tágabb környezetért ( család, szülő, testvér, osztálytárs, iskolatárs ), • felkészülés az anyagi felelősségvállalásra. A 13. évfolyam jellemzése. Elvárások, követelmények Az évfolyam diákjai felnőtté válásuk határán már rendszerint kiforrott személyiségek, ez az utolsó tanév számukra, hogy felkészüljenek a továbbtanulásra és a felnőtt létre. Az évfolyam speciális feladatai: • felkészülés az érettségi vizsgára, • felkészülés a felvételi megmérettetésre, • felkészülés a szaktudományokban történő intenzívebb elmélyedésre, • felkészülés a szakmai tanulmányi versenyeken történő sikeres helytállásra,

21

Nevelési program


• • • •

törekvés az eddig szerzett ismeretek tudatos rendszerezésére, törekvés a kultúra - és tudománytörténet egységes egészben való látásra, felkészülés a felnőtté válásra, a felnőttek társadalmába való beilleszkedésre, fokozott felelősségvállalás a szűkebb és tágabb környezetért ( család, szülő, testvér, osztálytárs, iskolatárs ), • felkészülés az anyagi felelősségvállalásra.

2. A magatartás és a szorgalom minősítése A magatartás és szorgalom minősítését az érvényben levő házirend szabályozza. A minősítésben az osztályfőnök dönt az osztályban tanító tanárok, és az osztályközösség véleményének figyelembevételével. Példás magatartású az a tanuló, aki az iskola követelményeinek maradéktalanul eleget tesz. Jó magatartású az a tanuló, aki az iskola követelményeinek eleget tesz. Változó magatartású az a tanuló, aki az iskola követelményeinek nem mindig tesz eleget, alkalmanként fegyelmezetlenül viselkedik, több szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói figyelmeztetést kapott. Rossz magatartású az a tanuló, aki az iskolai követelményeket rendszeresen megszegi, igazgatói intésben, megrovásban részesült. Példás szorgalmú az a tanuló, aki a képességeinek megfelelő legjobb tanulmányi eredményt ért el. Jó szorgalmú az a tanuló, aki rendszeres tanulással jó eredményeket ért el, de még jobb eredményekre is képes. Változó szorgalmú az a tanuló, akinek teljesítménye nem egyenletes, tanulmányi munkája rendszertelen. Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki rendszeresen nem tanul, segítséget nem kér, nem fogad el. 3. A tanulók jutalmazása és büntetése A jutalmazás elvei Az iskola nevelőtestülete dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki • • • • • •

tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sporteredményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányítói tevékenységet végez.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után az osztályfőnök dönt.

22

Nevelési program


Az a tanuló, akinek intézményi szinten kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az iskoláért végzett kiemelkedő közösségi munka részese, kimagasló sporteredményei vannak) jutalmát, kitüntetését a tanévzáró ünnepélyén az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Vándordíjat közösségi, humán, reál, helytörténeti és különféle sporteredmények alapján adományozunk. A tanulók fegyelmi és kártérítési felelőssége Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet • • • • • •

megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából.

A felelősségre vonás eljárás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadóak. Az utolsó két fegyelmi büntetés tanköteles korú tanuló esetén nem alkalmazható. Kisebb fegyelmezetlenségek elbírálása: Kisebb fegyelmezetlenségek esetén először a szaktanár, ismétlődés esetén az osztályfőnök, később az igazgató ad írásos figyelmeztetés, intést, megrovást az elkövetőnek.

1.10. Az iskola közszolgálati funkciói Az épület használatánál alkalmazott eljárások A Tóth Árpád Gimnázium új épületét úgy tervezték, hogy az oktatáshoz kapcsolódó feladatok ellátása mellett közszolgálati, lakossági, valamint más oktatási és sportintézmények használatára is alkalmas legyen. A Tóth Árpád Gimnázium egy olyan középiskola, amelyet mozgáskorlátozottak (felnőttek és tanulók is) használhatnak. Számukra minden feltétel rendelkezésükre áll az épületben (rámpa, mosdó, lift, stb.). A fenntartó által előírt bevételek teljesítésére - és az épület jó kihasználtságára - csak akkor van lehetőség, ha tervezett módon történik az intézmény egyes részeinek bérbe adása, de annak a szempontnak a figyelembe vételével, hogy elsődlegesen a tanulók kötelező foglalkozásainak megtartására kell használnunk. A nagyméretű aula közösségi rendezvények (ünnepségek, konferenciák, kiállítások, bálok, stb.) tartására alkalmas. Az uszoda tanulóink testnevelés órái, délutáni tömegsport foglalkozásai mellett az általános iskolások kötelező úszásoktatásának helyszínéül szolgál. A tornacsarnok a sportiskolának és egyesületek edzéseinek, mérkőzéseinek adhat leginkább helyet. A lakosság is használhatja a helyiségeket sportolásra, rendezvények tartására (uszoda, étterem stb.)

23

Nevelési program


1.11. Az iskola speciális helyzetéből adódó üzemelés Az iskola 24 órás üzemben működik. A nappali műszakot 6.00-22.00 óra között portás és biztonsági őr, 22.00-6.00 óra között éjszakai biztonsági szolgálat látja el. Az épület műszaki kiszolgálására épületgépészt, az uszoda vizének szabványos készenlétéhez uszodagépészt, az úszás órákhoz és az uszoda bérletéhez úszómestereket alkalmazunk. A rendezvények megszervezésére, az épület minél jobb kihasználására rendezvényszervező dolgozik. Az épület tisztán tartását a technikai munkatársak végzik. Munkájuk összehangolása a gondnok és az épületgépész feladata. A számítógépes folyamatirányító rendszer mellett automatikus tűz- és vagyonvédelmi rendszer működik, videokamerás megfigyelés van felszerelve a ruhatárban és a kerékpártárolóban.

24

Nevelési program


2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT-ban a következő rész kapcsolható e témához: „A tanuló személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamat”

2.1. Az iskolai személyiségfejlesztés feladatai A személyiségfejlesztés nem csak és nem elsősorban iskolai tevékenység. Mivel azonban az oktató–nevelő munkának célja a tanuló képességeinek, gondolkodásának, közösségi érzésének stb. fejlesztése, így természetesen személyiségének fejlesztésében is részt vesz, minthogy az előbbiek a személyiség részei. Az iskolai személyiségfejlesztés feladatai tehát:

1. Lehetővé tenni a tanuló számára személyes adottságainak, lehetőségeinek és képességeinek megismerését. Röviden: az önismeret igényének kialakítása és bizonyos feladatok, foglalkozások keretében az önismerethez vezető úton való elindítás, a tanuló önismeretének mélyítése.

2. A tanuló önmagában felismert képességeinek - az iskola keretén belül megvalósítható - fejlesztése. Lebontva: fizikai érzelmi / közösségi gondolkodási szellemi művészi intuitív készségek fejlesztése, képességek kialakítása.

2.2. Az iskolai személyiségfejlesztés lehetőségei gimnáziumunkban I. Tanórai tevékenység A személyiségfejlesztés részét képezi az egyes tanórákon végzett munka, a tanárnak a diákokkal és a diákoknak egymással az órán megvalósuló kapcsolata. Minden óra minden fajta képesség fejlesztéséhez hozzájárulhat, ám a tárgyak jellegéből adódóan egyesek erősebben célozzák meg a személyiség egy - egy pontját. A következő felsorolásból - a teljesség igénye nélkül - kiderül, mely tárgyak inkább milyen képességeket céloznak meg:

1. A fizikai készségek kialakításának és képességek fejlesztésének lehetőségei a. mozgás- és ügyességfejlesztés • elsősorban a testnevelésóra, • bizonyos fokig a rajz- és énekóra b. érzékek fejlesztése • testnevelés-, rajz-, ének-, fizika-, biológia-, kémiaóra.

2. Mentális /gondolkodási / képességek fejlesztése

25

Nevelési program


• minden tanóra /pl. matematika: logikus és elvont gondolkodás, magyar : rendszerlátás /

3. Emocionális /érzelmi / képességek fejlesztése

• minden tanóra, elsősorban a humán tárgyak / pl. irodalom, ének, rajz /

4. Akarati törekvések

• minden tanóra

5. Hitrendszer, intuíció • minden tanóra

II. Tanórán kívüli iskolai tevékenység 1. Rendezvények, diákelőadások Iskolánkban számos ünnepségen, rendezvényen van lehetőségük a tanulóknak arra, hogy érdeklődésük, képességeik szerint részt vállaljanak az iskolai életben. Ezeken a rendezvényeken a szereplés során, sőt már a felkészülés alatt is felfedezhetik, megélhetik és továbbfejleszthetik alapadottságaikat, tehetségüket, együttműködési készségüket. Támogatjuk és segítjük az irodalmi indíttatású, önállóan kezdeményezett tevékenységeket is (művészeti alkotások létrehozása, bemutatása, művek színre vitele, énekkari bemutatók, gálaműsorok szervezése, filmforgatás és -vetítés). Az ünnepségekhez kapcsolódóan nemcsak a részvétel, de azok megtekintése is fontos, hiszen hozzájárul a tanulók értékrendjének a kialakításához, a hagyományokhoz való viszonyulásuk megteremtéséhez, életfelfogásuk, motívumaik, szokásaik kialakításához. 2. Sporttevékenység A közösségi érzés, a versenyszellem egészséges egyensúlyát, a hagyományokhoz való kapcsolódás érzületét hivatottak kialakítani tanulóinkban a különféle sportrendezvények és csoportok, természetesen ügyességük, akaratuk edzése mellett. 3. Szervezetek Iskolánkban számos, a diákélethez és az iskolai élethez kapcsolódó szervezet működik. Ezekhez a diákok önkéntesen, alkalomszerűen vagy hosszabb ideig is kapcsolódhatnak, igényeik szerint. 4. Szakkörök A tanulmányi kirándulások, külföldre szervezett nyári és tavaszi kirándulások, színházlátogatások, hangversenyek megtekintése szintén sokféle lehetőséget nyújt a személyiségfejlesztés területén. Például említhetnénk az osztálykirándulásokat, amelyek során a tanulók emberi kapcsolataik terén, hazájukhoz kötődő érzéseik, ismereteik terén fejlődnek. A túrák edzik akaratukat, próbára teszik alkalmazkodó és teherbíró képességüket, mind fizikai, mind érzelmi, lelki téren. A múzeumok látogatása során, a városi, természeti séták alkalmával gyarapodnak ismereteik, élményeik, mélyül, alakul hazájukhoz való viszonyuk.

5. Versenyek, diákkonferenciák

26

Nevelési program


Iskolánk tanulói rendszeresen részt vesznek tanulmányi versenyeken minden tárgyból és évfolyamon. A versenyek egy része országos, más részük területi, megyei vagy városi kiírású, illetve vannak „házi” versenyeink, diákkonferenciáink, amelyek célja tanulóink tudásának, felkészültségének, képességeinek bemutatása, felmérése, a motiváció ébrentartása, valamint a hallgatóság érdeklődésének felkeltése. Pl.: • tehetségkutató céllal iskolai irodalmi pályázatokat hirdetünk, amelyekre a diákoknak lehetőségük van saját műveiket beadni, • egy - egy íróhoz, költőhöz kapcsolódóan vetélkedőket szervezünk, amelyek a szerzők műveinek ismeretét, megkedveltetését tűzi ki célul, • szavalóversenyek rendezésével alkalmat adunk tehetségük bemutatására, • tudományos diákkonferenciákat szervezünk, ahol szakmai felkészültségüket és előadói készségüket mutathatják be diákjaink. 6. Kiállítások Iskolánk tanulói által készített alkotások bemutatására (képző- és fotóművészeti kiállítások, diákpályázatokon nyertes dolgozatok, diákok gyűjtőmunkájának eredményei ) évente többször is sort kerítünk. ÖSSZEFOGLALVA: Az iskola tanári, diákközössége és kapcsolatai, a benne dolgozók erkölcsi, anyagi és tudásszintbeli jellemzői és lehetőségei együttesen formálják tanulóink személyiségét. A tanórákon megvalósul a spontán hatások mellett a tudatos és szervezett képességfejlesztés. A nevelőtestület minden tagja arra törekszik, hogy képességei szerint fejlessze mind a maga, mind a diák személyiségének egészét, és előkészítse a tudatos és egész életen át tartó önismereti folyamatra.

2.3. Szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése A toleranciára való nevelés programja 2.3.1. Bevezetés A tolerancia alapeleme a nyitottság, a különböző értékek felismerése és elfogadása. Kulcsa a másság, a különbözőség megismerése, mind egyéni, mint társas dimenzióban. A tolerancia képesség-, készség-, és attitűdkomplexumokból tevődik össze. Így ezen összetevők együttes, párhuzamos fejlesztése is komplex folyamat. E fejlesztés az iskolai nevelés gyakorlatában biztosítani kívánja a tágabb és szűkebb környezet megismerését, felhasználva a megértés útján szerzett ismereteket a tőlünk különbözőről, a másság sokféle megnyilvánulásáról. A tolerancia nem fejleszthető önmagában, elszigetelten, mert gyakorlása is a körülöttünk levő világhoz kapcsolódik. Más attitűdökkel együtt, sok-sok komponens fejlesztésével, készségek és képességek kialakításával, erősítésével valósítható meg. Természetéből adódóan számtalan szerteágazó területet érint, mint például: ● Értelmi, érzelmi/erkölcsi és kognitív nevelés egysége

27

Nevelési program


● Önértékelés és önkontroll egymást kiegészítő voltának megteremtése ● Egyéni és csoportos készség- és képességfejlesztés ● Az együttműködés alapjainak, mintáinak megjelentetése ● Az egymástól eltérő értékek megismerése, elfogadása és tisztelete ● Az identitás tudatosságának, vállalásának jelentősége ● Európaiság-tudat, magyarságtudat és ezek egyensúlyának kialakítása ● Humanisztikus értékrendszer kialakítása, minta adása ● A tanulók motiválása a tolerancia különböző területeinek megismerésére, gyakorlására ● Az egyenlő esélyek megteremtéséhez való hozzájárulás ● A másokkal való kapcsolatok, nézeteltérések megoldásának alternatívái, elemi szerepe ● Holisztikus világkép kialakítása ● Az egyetemes természet és kultúra tisztelete, különböző formáinak megismerése, reális értékelése, elfogadása, a helyi kultúrák tisztelete 2.3.2. A tolerancia fejlesztésének célja, feladatai Általános célok A toleranciára való nevelés célja a különbözőségekből eredő konfliktusok természetének megismerése, kezelésének megtanulása, és hozzájárulás az esélyegyenlőség és társadalmi igazságosság megvalósulásához. Az iskolából kikerülő fiatalokat képessé szeretnénk tenni szűkebb és tágabb világunk, személyes környezetük mélyebb ismeretére, másokkal való kapcsolataik humánus alapokra való helyezésére, felelős döntések meghozatalára. Ennek értelmében a fejlesztés fő célkitűzései: • • • • • • • • • • • •

A tanulói igény felébresztése a társadalmi igazságosság és kulturális sokszínűség értékként való elfogadására A konkrét, az egyedi megismerésével történő elgondolkodtatás az általánosításokról, az elhamarkodott ítéletekről A világ nemcsak egyre szélesebb, de egyre mélyebb megismerésének igényével élő, az egész életen át tartó tanulásra, az önképzésre igényt tartó személyiség kialakítása Teljes ember formálása, aki önmagával és környezetével harmóniában élő, békére törekvő, szolidaritásra, empátiára, együttműködésre képes személy A társadalmi tudat formálása azokon a toleráns, elfogadó, segítő személyeken keresztül, akik az iskolából kikerülnek Minőségi oktatómunka nyújtása változatos tevékenységrendszerrel, mint a motiváció mozgatójával Hozzájárulás a tanulók tantárgyi kötelezettségeinek teljesítéséhez, a tananyag tartalmak jobb megértéséhez, kiegészítéséhez A sikeres érettségi vizsgához szükséges kompetenciák erősítése A szociális kompetenciákhoz szükséges készségek, képességek és attitűdök fejlesztése az életkori sajátosságok figyelembevételével A szociális kompetencia többi területével való összhang megteremtése A kevésbé megfogható, tanórán nehezebben megcélozható készségek, attitűdök elsajátítása Az érték- és szokásrendszer értelmi, érzelmi, erkölcsi és esztétikai megalapozása

Konkrét tevékenységek

28

Nevelési program


Tanórákon A tolerancia fejlesztéséhez a legtöbb tanóra tág teret nyújt. Alkalom nyílik a saját és más nemzetek, népcsoportok, társadalmi csoportok kultúrájával, művészetével, a bennük rejlő értékekkel való megismerkedésre, azok feldolgozására (irodalom, idegen nyelvek, történelem, művészettörténet, ének-zene); mindennapi életükkel, civilizációs jellegzetességeikkel, másságukkal való szembesülésre (földrajz, idegen nyelvek, mozgókép- és médiaismeret, biológia). Egyes tantárgyak a mássághoz való viszonyuláshoz kapcsolódó korábbi és újabb keletű megközelítési módokat mutatnak be (történelem és állampolgári ismeretek, etika), illetve mindezek változatos módszertannal történő feldolgozását biztosítják (osztályfőnöki óra). A mássággal „testközelből” való szembesülés helyszíne a testnevelési óra, ahol hangsúlyos szerep jut az eltérő egyéni adottságokhoz és teljesítményekhez való megfelelő viszony kialakításának. A tanórai tevékenységekbe beépített csoportmunka illetve versenyhelyzet további lehetőséget biztosít a tolerancia gyakorlásához. A tanórákba épített konkrét példákon keresztül lehetővé válik más kultúrák, más életmódok, más gondolkodásmódok, más vélemények, és különböző testi-lelki-szellemi adottságok több szempontú megközelítése. Tanórákon kívül Iskolánk sajátos adottságainál fogva változatos lehetőségeket biztosít a mássággal való szembesülésre és az e jelenséghez való viszonyulás formálására. Ilyenek például: • A mozgáskorlátozott tanulókkal való mindennapos kapcsolat • Cserediákok fogadása és küldése • Csoportos bel- és külföldi utazások (ODK, sítáborok, a BIOCÉN klub útjai, tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok, osztálykirándulások) • Testvérintézmények látogatása és a vendéglátók itteni fogadása (pl. erdélyi és kárpátaljai magyar, valamint pl. svájci, német, olasz, svéd intézményekkel közösen) • Egyéb hazai és külföldi kapcsolatok (versenyek, társintézményeknél tett látogatások, különös tekintettel a fogyatékkal élők intézményeiben tett, jótékonysági tevékenységgel összekapcsolt látogatásokra) • Különféle okokból (elemi csapás, hátrányos társadalmi, politikai helyzet) rászorulóknak szervezett segélyakciók, gyűjtések • Kortárs segítő (pl. drogprevenciós) csoportokkal történő együttműködés • Korosztályokon átívelő találkozók, előadások (pl. öregdiákok, szakmai előadók) E lehetőségek mind az iskolán belüli, tantermi körülmények között zajló, mind pedig a kapukon kívüli tevékenységekkel lehetőséget biztosítanak a toleranciával való közvetlen „találkozásokra”: más szociokulturális hátterű, más etnikai csoporthoz tartozó, különböző foglalkozású, életmódú, vallású, különböző korú és szükségletű emberekkel biztosítanak élményszerű találkozást. 2.3.3. A fejlesztés várható eredményei A pedagógus: ● Az emberi különbözőség tényét dilemmáival és ellentmondásaival együtt átgondolja 29

Nevelési program


● Képes lesz az újat elfogadni, új értékeket adaptálni ● A puszta ismeretátadás helyett tudatosan törekszik a komplex, a kompetenciákban való gondolkodásra és fejlesztésre ● Részese lesz saját szakmai beavatásának, fejlődésének ● Toleranciaszintje fejlődni fog ● Személyes és szakmai kompetenciája erősödik, probléma- és konfliktusmegoldó képessége határozottabbá válik ● Önreflexiós képessége fejlődik ● Képes lesz a fejlesztési területek meghatározására és a módszerek, tevékenységek sokoldalú szervezésére A tanuló: ● Képes lesz a sztereotípiák felismerésére, tudatosítására, helyes és helytelen alkalmazásuk megítélésére ● A mássággal kapcsolatban erősödik szándéka a kategóriák, szélsőséges véleményalkotás, ellenséges érzület nélküli nyitásra, mások felé a mélyebb megismerés szándékával fordul ● Képes lesz az előítéletek természetének megismerésére, káros hatásuk belátására ● Tudatossági szintje növekedni fog a diszkrimináció és viselkedés kapcsolatára nézve, átgondolja a skatulyázás, a nemek stb. szerinti megkülönböztetés kérdéseit, értelmezni képes ezeket emberi jogi, szociális és kulturális megközelítésben ● Önreflexiós képessége fejlődik: saját viselkedésének, gondolkodásának felülvizsgálata elvezeti bizonyos összefüggések megértésére ● Képes lesz a társadalmi, kulturális jelenségek, eltérések és a személyek közti különbségek több szemszögből való vizsgálatára ● Képes lesz önálló véleményalkotásra, és tudatos döntések meghozatalára ● Képes lesz a segítő munka lényegének és jelentőségének felismerésére, illetve a civil szféra tevékenységében való aktív részvételre A csoport: ● A csoporton belül az egyes személyek, az eltérő érdeklődési területek párbeszédet kezdenek ● A csoportkohézió megerősödik ● A csoport más csoportokkal is párbeszédet kezdeményez ● A tanulók, mint csoport tudatosan törekedni fognak az együttműködésre egymással és másokkal ● Az egyéni élmények összekapcsolódnak a csoporthoz tartozás élményével, illetve az iskolával ● Kialakul az egyén és a csoport egészséges vitakultúrája, és kompromisszumra való törekvése Forrás: A Sulinova kht. programfejlesztési központja által összeállított programterv az iskolai toleranciára való nevelés programjának elkészítéséhez.

30

Nevelési program


3. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánk nevelési programjában is fontos szerepet kap ennek értékelése, kidolgozása.

3.1. A diákönkormányzati munka pedagógiai feladatai: Az intézmény tanulóit megilleti az a jog, hogy az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során tájékoztatást kapjanak, és szabadon véleményt nyilváníthassanak minden kérdésben. Ezt a célt szolgálja az iskolában szervezett diákönkormányzati rendszer, melynek több szintje van. A törvény szerint a tanulóközösség érdekképviseleti céllal diákönkormányzatot (esetleg diákönkormányzatokat) hozhat létre, melynek tagjai megalkotják és - a nevelőtestület jóváhagyásával - elfogadják szervezeti és működési szabályzatukat. Iskolánkban osztálydiákbizottságok (ODB) és diáktanács (DT) működik és gyakorolja a törvényben biztosított jogokat. Általános feladatai a diákok érdekképviselete és érdekeinek védelme, a tanulók véleményének tolmácsolása a tanári karhoz, tájékoztatás az iskola közügyeit illetően, az iskola diákságának képviselete az iskolán kívül, diákrendezvények szervezése, lebonyolítása, a diákokkal kapcsolatos problémák rendezése úgy, hogy az mindenki számára a legkedvezőbb legyen. A DT minden tagja felelős valamennyi, az iskola diákságát érintő ügyért. A DT vezetőjének a feladata a munka koordinálása. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleményének meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy (az iskolában tanító tanár, továbbá az iskola tanulója, illetőleg annak szülője) segítheti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a diákújság és a diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Diáktanács feladata: • • • •

az iskola diákéletével kapcsolatos döntések előkészítése és azoknak az ODB-k elé terjesztése, az ODB-k javaslatainak a tantestület elé terjesztése, az iskola diákságának külső képviselete, vagy a képviselő személy kiválasztása, az ODB-k és a saját döntéseinek ismertetése a tantestülettel,

31

Nevelési program • •


szükség szerint diák-szociális és fegyelmi bizottságokat hoznak létre, véleményezve a tanulói kéréseket, illetve képviselve a tanulókat a velük kapcsolatos fegyelmi eljárásban, a programok szervezése, amelyben az ODB-k segítségét kérheti.

A Diáktanács tagjait az ODB - titkárok választják meg, akik az osztályokat képviselik. Az ODB-titkárok feladata az osztály tájékoztatása arról, hogy mi hangzott el a diákönkormányzati gyűléseken. Megbízatásuk négy évre szól, amit minden tanév elején szavazással meg kell erősíteni. Helyettesüket maguk választják meg. AZ ODB titkárok szavazhatnak a DT által felvetett, iskolát, vagy diákönkormányzatot érintő ügyekben, értékelhetik a Diáktanács és az egész diákönkormányzat munkáját, javaslatot tehetnek a változtatásokra, amely javaslatokra a DT a következő ODB-gyűlésen válaszolni köteles. Az ODB-titkárok kérhetik a DT-t, hogy az általuk felvetett javaslatot terjessze a tantestület elé. Az iskolai diákönkormányzat - a fenntartói finanszírozástól függő mértékben - a költségvetésben biztosított intézményi támogatásban részesül. Térítésmentesen használhatják az iskola minden helyiségét. Egy termet az iskola ügyeik intézésére, irataik tárolására rendelkezésre bocsát. Gazdasági ügyekben az iskolai pénzkezelés szabályait betartva önállóan járnak el. Pályázaton nyert és a bevételeikből kapott pénzeiket szabadon használhatják fel. Az iskola vezetőivel való kapcsolattartás érdekében havonta rendszeresen tájékoztatják az igazgatót a szükséges tennivalókról, a diákönkormányzatot segítő tanár útján pedig rendszeres kapcsolatban állnak a tantestülettel. A diákönkormányzat rendezvényei A diákönkormányzat - a tanulóközösség véleménye és javaslata alapján - különféle programokat szervez a tanév folyamán. A rendezvények előkészítése és lebonyolítása - a diákönkormányzatot segítő tanár támogatásával - a Diáktanács feladata, illetve a DT-tagok felkérése alapján a tanulók bármely kisebb közösségéé. A nagy - az iskola egész diákközösségét érintő - rendezvények sorában az első a szeptember végén tartandó ismerkedési est, amely zenés-táncos összejövetel. Október vége vagy november eleje az elsősavató ideje, ahol az iskola új diákjai mutatkoznak be egy játékos vetélkedőben, és válnak igazi TÁG-os diákokká. A februári farsangi bál színvonalas, kulturált szórakozási lehetőség, és alkalom a társasági élet szabályainak elsajátítására is. Az iskola diákéletében kiemelkedő és fontos szerepet játszó eseménysorozat a TÁGnapok, amely a tavaszi szünet előtti utolsó héten kerül megrendezésre. A diákvezetés programok sorozatát kínálja: vetélkedőket, irodalmi és sportversenyeket, bemutatókat. Jó alkalom ez arra is, hogy a diákok tanáraikkal mérjék össze erejüket, tudásukat (tanár-diák foci, tanár-érettségi). A TÁG-napok közül az utolsó a diákönkormányzati nap amikor a diákok állhatnak a katedra másik oldalára, illetve ők szervezhetik meg ennek a napnak a programját. Az iskolai rendezvények nem mindig érintik az egész diákságot, hiszen a tanulók kisebb közösségei is szerveznek - tanári felügyelettel - különféle programokat. Az osztályok egész évben - külön beosztás szerint - osztályhetesi ügyeletet látnak el. Ilyenkor segítenek az iskolai rendezvények lebonyolításában, megszervezésében, és általában ezen a héten tartják saját

32

Nevelési program


klubdélutánjukat is. Szokássá vált, hogy egy évfolyam összes osztálya vagy a négy évfolyam azonos betűjelű osztályai közösen bonyolítanak le egy-egy rendezvényt. A diákok tehát aktív részesei az iskola életének, igényeik és szándékaik döntően befolyásolják és alakítják azt.

3.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos további lehetőségek, követelmények, feladatok A hon- és népismeret A tanulóknak legyen harmonikus a kapcsolata a természeti és társadalmi környezettel. Legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket! A hon- és népismereti nevelés-oktatás általános célkitűzései az iskolai élet egészét, teljes rendszerét, szellemiségét áthatják: megjelennek az iskola által szervezett különböző programokban, tevékenységekben (ld.1.8.) Sportköri foglalkozások Az épület sajátosságai lehetőséget adnak a tanulóifjúság számára, hogy életkoruknak megfelelően fizikai képességeiket fejlesszék, akár a tantárgyi órakereten belül, akár a délutáni tömegsport foglalkozások alkalmával, illetve a Diák-sportegyesület keretében. A tantervileg kötelezőn túl iskolánkban hétfőtől péntekig, naponta 14.30-16.00 óra között rendszeres sportolásra van lehetőség a sportszakosztályokban. A tömegsport foglalkozások a felüdülést célozzák, játékos időtöltést jelentenek. Szeptembertől júniusig háziversenyeket rendezünk.: kispályás foci, kosárlabda, röplabda, lábtenisz, tollaslabda, asztalitenisz, sakk, úszás, kézilabda, teremfoci. A Diák-sportegyesület szakosztályaiban az adott sportág iránt érdeklődők fejleszthetik képességeiket. Rendszeres mozgást és versenyzést biztosítunk leány-fiú kosárlabda, leány-fiú röplabda, leány-fiú kézilabda, kispályás fiúlabdarúgás sportágban. Minden nap lehetőség van kondicionálásra. Az Országjáró Diákok Köre: Az Országjáró Diákok Köre (ODK) tagjai azok a diákok, akik szeretik a természetet, szeretnek túrázni, szívesen utaznak az ország kevésbé ismert részére. Évente több rendezvényük van, a hegyekben túrákat szerveznek vagy a környék nevezetességeit látogatják meg. Nyáron egyhetes tábort szerveznek, ami igen kellemes nyaralást is jelent. Ezen kívül a Természetjárók Országos Diáktalálkozóján is indult már egykét csapatuk. Az utazás általában nem olcsó mulatság, de a törzstagokat kedvezmény illeti meg. Minden olyan elsős, aki már legalább egyszer volt túrán, törzstagnak számít. Pályázatok segítségével a felmerülő költségek egy része nem terheli a résztvevőket. Művészetek: A közösségi nevelés területe lehet a képzőművészeti alkotó műhely, ahol a tanulók a különböző évfolyamokból kerülnek ki és közösen ismerkednek meg a különböző festészeti, grafikai technikákkal. Itt az összetartó erő a közös érdeklődési terület. Az itt készült

33

Nevelési program


munkákból kiállítások is létrejönnek, ahol az „alkotók” bemutatkozhatnak az iskola közössége előtt. A kiállítások rendezése is egyfajta közös tevékenység- tanári irányítással. A közösségi nevelés egyik színtere a kórus. Az énekkar tagjai az iskola különböző évfolyamairól kerülnek ki. A kórustagok önként vállalták ezt a külön elfoglaltságot. A zene szeretete, a zene iránti közös érdeklődés az, ami összeköti őket. Kórustagjaink egy része az általános iskolában megszerzett kórusénekléshez való kötődésüket a gimnáziumban is folytatni szeretnék. Vannak olyan tagjaink is, akik a zeneiskolában hangszeres tanulmányokat folytatnak és zenei ismereteiket a kórusmunkában is kamatoztatni szeretnék. Sok lehetőség nyílik az iskola közössége előtti szereplésre, ill. egyéb más rendezvényeken való fellépésre is. Az énekkaros tanulók segítik a zene szélesebb körű terjesztését az osztályközösségekben. A latinosok programjai: A diákélet színesítéséhez tartozik, hogy a latinul tanuló csoportok összefogva valamilyen korhű produkcióval mutatkoznak be az iskola közössége előtt. Ennek alapja, hogy évenként rendeznek megyei latinos találkozókat is városunkban, s ezeken is be lehet mutatni egy-egy jelenetben a görög-római élet valamely epizódját. Latinoktatásunk kultúraközpontúságát mutatja, hogy egy-egy "időutazás" nem jelent gondot a diákoknak: kis segítséggel el tudják készíteni a jelmezeket, díszleteket. Kreativitásuk abban is megmutatkozik, hogy az antik életet a maival összevetve számos kedves, humoros ötletet visznek bele játékukba. Az aula valamint az épület előtti theatrum alkalmas az efféle színes látványosságok bemutatására, de egy-egy "római hajócsatát" olykor az uszodában is rendezünk. A keretjáték legtöbbször a Saturnália, amely számos év végi vidám ünnepi szokásunkban (Mikulás, ajándékozási szokások, szilveszteri bolondozások) tovább él, de a görög-római antikvitás kultúraalapozó hagyományaira a reneszánsztól napjainkig minden korstílusban bőven akad példa. Az antikvitásnak ezt a lehetőségét a továbbiakban még szervezettebb formában szeretnénk kihasználni a tánc és dráma modul keretében (a sikerültebb ötleteket szeretnénk bemutatni nagyobb közönség előtt - lásd a tánc és dráma helyi tantervét), amelynek során reméljük, hogy az érdeklődő és tehetséges diákokból ismét felújíthatjuk a diákszínjátszás tóthárpádos hagyományát. Az iskola könyvtára: A könyvtár szerves része az iskolai oktatásnak és nevelésnek. Alapfeladatunk, a rendszeres könyvtárhasználat és az olvasóvá nevelés kialakítása fejleszti az önállóságot, a kreatív gondolkodást, nyitottabbá, talpraesettebbé válhatnak a diákok. Az önművelés képessége is kialakítható. Kiegészítő tevékenységeink leginkább a kultúrált szórakozásra serkentik tanulóinkat: A Csokonai Színház előadásaira bérletvásárlást szervezünk, a bérletes előadások mellett más előadások megtekintését is szorgalmazzuk. Több budapesti és a nyíregyházi színház programja is megtalálható a könyvtárban. Rendszeresen a könyvtárban rendezzük az iskolai versmondó versenyt, irodalmi versenyeket. Nagyon örülünk annak, hogy egyre több diák tölti a lyukasórát a könyvtárban tanulással, beszélgetéssel.

34

Nevelési program


A kézműves kör: Aki szereti a népművészetet, és szívesen készít különböző ajándékokat, dísztárgyakat, annak az iskolában erre is van lehetősége. Az érdeklődők megismerkedhetnek különböző mesterségek alapfogásaival. Kialakítottunk egy fazekasműhelyt, ahol két lábhajtású fazekaskorong is segíti az agyagtárgyak készítését. Agyagozással, nemezeléssel, csuhébaba készítéssel, origamival, gyöngyfűzéssel, gipszöntéssel, csomózott batikolással foglalkozunk. Együtt dolgoznak a diákok a tanáraikkal, más osztály tanulóival, közben beszélgetnek, kikapcsolódnak, örülnek a létrehozott szép tárgyaknak. A hazavitt kis alkotások őrzik ezeknek a foglalkozásoknak az emlékét, és szebbé teszik a rohanó hétköznapokat. Nemzetközi kapcsolatok iskolánkban: Iskolánkban minden diák két nyelvet tanul, néhányan hármat is. Tanulóink többsége egy vagy két nyelvvizsgát tesz a négy középiskolai év alatt. Iskolánkban internetes terem segíti a tanulók belföldi és külföldi levelezéseit, információ szerzéseit. A diákok nyelvtudásukat nemzetközi kapcsolatok révén mélyíthetik, bővíthetik. Csereprogramok különböző szervezetekkel és intézményekkel: • a nagyváradi Ady Líceummal, • a SOCRATES program folytatása (litván, holland, francia, olasz, svéd kapcsolatok), • a Rotary és az AFS cserediák- programjai, • külföldi szakmai tanulmányi utak, • nemzetközi kórustalálkozók. Környezetünk értékeinek megőrzése, gyarapítása; egészségnevelés: A környezeti nevelés fő feladata az életkori sajátosságoknak megfelelően megalapozni a természeti és épített környezet ismeretét, kialakítani a szerető, féltő és védő gondolkodásmódot a környezet iránt. Az iskola teljes nevelési-oktatási folyamata során fokozatosan képessé kell tenni a tanulókat a mindennapi gyakorlatban közvetlen környezete értékeinek megőrzésére. Arra kell törekedni, hogy megértsék, könnyebb a bajt megelőzni, mint orvosolni! A diákok a helyi és tágabb környezetükben ismerjék fel a természet és az emberi társadalom kölcsönhatásait, az esetleges konfliktushelyzeteket! Mindezek megvalósításának elsődleges feltétele a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése. Az iskolai élet minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel. Meg kell ismertetni a tanulókkal a környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. A pedagógusok nyújtsanak támogatást a gyermekeknek, különösen a serdülőknek, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

35

Nevelési program


A BIOCÉN Klub: A BIOCÉN Környezet- és Természetvédelmi Klub már több, mint egy évtizede működik egyre szélesebb hatósugárral az iskolában. Általában 35-40 fő a tagsága, akik rendszeresen látogatják a foglalkozásokat, rendezvényeket, de alkalmanként az iskola még több tanulója csatlakozik rendezvényeikhez, figyeli kiállításaikat (papír- és veszélyes hulladék-gyűjtés, környezet- és természetvédelmi hetek, jeles napok megünneplése). A környezetvédelmi nevelés nemcsak azért tartozik iskolánk programjába, mert biológia tagozatunk van, hanem azért is, mert az emberiség egyik legnagyobb problémája a környezetszennyezés: a légkör, a talaj és a víz pusztításának megakadályozása. Összejöveteleik kéthetente vannak, ahol meghívott előadók, vagy diáktársak tartanak foglalkozásokat. Rendszeresen végeznek megfigyeléseket, kutatásokat, terepbejárásokat, nyári táboraikkal színesítik a programot. Bekapcsolódnak a savas eső mérési projektbe, egyéb kutatásokat, megfigyeléseket, felvételezéseket végeznek. Munkájukban a legfontosabb az élményszerű tapasztalatszerzés, így nagyon sok a kötetlen hangulatú tevékenység: BIOCÉNkarácsony, terepbejárások, demonstráció-szervezések, stb. Folyamatosan megvalósuló terveik egyike, hogy végiglátogatják hazánk nemzeti parkjait. Külföldi tanulmányutakat is szerveznek más népek értékeinek megismerésére. Jártak már Ausztriában, Spanyolországban, Andorrában, Franciaországban, Monacoban, Németországban. Képviselőik Belgiumba és az USA-ba is eljutottak. A vizsgálatok eredményeiből született munkákkal sikeresen szerepelnek országos pályázatokon, versenyeken. Elkezdték a “Zöld Füzetek” sorozatot is, melyben diákjaik eredményes dolgozataiból mutatnak be válogatást (legutóbb az 5. kötet jelent meg). Munkájuk anyagi fedezetét pályázatok biztosítják. Egészségmegőrzési stratégia a gimnáziumunkban: Iskolánkban hagyományosan nagy figyelmet fordítunk a fiatalok testi és lelki egészségének megőrzésére. Jó keretet biztosít ehhez az évtizedek óta eredményesen működő vöröskeresztes szakkör. Lehetőséget teremtünk tanulóink számára, hogy bekapcsolódjanak humanitárius tevékenységekbe. Különböző módon segítséget nyújtunk értelmi fogyatékos és rászoruló embereknek, és a városi vöröskereszt koordinálásával kihelyezett véradó napot szervezünk a 18 év feletti önkéntes véradók számára, ahol alkalmanként 80-90, iskolánkban dolgozó felnőtt és diák ad vért. Segélyakcióink során karácsonyi ajándékot gyűjtöttünk értelmi fogyatékos gyermekeknek, ruhát és pénzt az árvízkárosultaknak és más rászorultaknak. Az egészségkultúra fejlesztését célzó tevékenységünket a jelenleg érvényes dokumentum, az Egészségfejlesztési Stratégia által is tartalmazott elvek irányították, az egészséget mint életvezetési értéket kívántuk és jelenleg is kívánjuk a tanulóinkban erősíteni. Ezt szolgálják a biológia és osztályfőnöki órák, valamint a célirányos szabadidős foglalkozásaink. Nagy hangsúlyt fektetünk minden osztályban a biológia tananyag által nyújtott egészségmegőrzési ismeretek átadására, a feltárt és alkalmazott szakmai lehetőségek publikálására. Évek óta tartunk rendhagyó osztályfőnöki órákat AIDS-drogmegelőzés, párkapcsolat, családtervezés témakörökben, ahová külső szakembert hívunk meg beszélgetésre. A célirányos drogmegelőzési tevékenység mellett feltétlenül szükséges az általános egészségvédő- és fejlesztő szemlélet erősítése is, mely az egészséget mint védendő értéket állítja a középpontba.

36

Nevelési program


Szabadidős foglalkozásaink során egyrészt az iskolán belül szerveztünk ismeretterjesztő programokat: plakátkiállítás, gyógytea-ismertetők és kóstolók, egészséges táplálkozással, allergiával kapcsolatos előadások stb., másrészt bekapcsolódtunk városi és országos kezdeményezésekbe. Folyamatosan együttműködtünk a helyi szakirányú intézményekkel és szervezetekkel, rendszeresen részt vettünk demonstratív és vetélkedő jellegű rendezvényeiken. Diákjaink évek óta kiemelkedően szerepelnek városi és megyei egészségnevelési és elsősegélynyújtó vetélkedőkön. Az iskolánkban végzett vöröskeresztes tevékenység elismeréseként több tanulónk hazai és nemzetközi jutalomüdülésen vett részt. A másság iránti elfogadó és segítőkész magatartásra nevelés: Az iskolai oktató-nevelő munka a különböző műveltségi területek feldolgozása során fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást! Iskolánkban ötödik tanéve lehetőség van mozgássérült tanulók oktatására. Ezt a munkát a Gulyás Pál Középiskolai Kollégium segítségével végezzük. Az új épületünk tervezésekor külön figyelmet fordítottak a mozgássérültek kiszolgálását segítő építészeti és épületgépészeti megoldásokra. A ROTARY Klub anyagi támogatásával liftet szerelhettek be a mozgássérült tanulóink emeletek közötti közlekedésének a segítésére. Külön mosdóhelyiségek szolgálják őket. Egészséges diákjaink megszokják, természetesnek veszik az együttlétet beteg társaikkal. Segítik őket mind a tanulásban, mind az iskolán belüli közlekedésben. Az osztálykirándulásokat is úgy szervezik, hogy ők is részt vehessenek a programokon. Tanáraik is külön, megkülönböztetett figyelemmel segítik ezen tanulók iskolai munkáját. Évente legalább egyszer (karácsony táján) műsort adunk a Szellemi Fogyatékosok Napközi Otthonában az Ifjúság utcán. Ez a kapcsolat már 10 éve tart, diákjaink közül többen visszajárnak és egyre nagyobb empátiával foglalkoznak fogyatékos társaikkal. A kommunikációs kultúra: A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Összetevői a szimbolikus jelek útján történő, a képi, valamint a mozgásban, a tevékenységben, a magatartásban megnyilvánuló kommunikáció képességei. A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett „üzenetekből” merítjük, hanem mesterséges közvetítő rendszerek útján. A tömeges passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie.

37

Nevelési program


Iskolaújság: Gimnáziumunk iskolaújságjának 2001-ben a XXI. évfolyama jelenik meg. A címe: "TÓTÁGAS". Aktuális ünnepekről, az iskola életéről, a versenyeken elért eredményekről találunk cikkeket, információkat benne, grafikák színesítik az oldalakat. A nyolcadikosok felvételijére, a végzős tanulók ballagására különszámokat is adnak ki. A nyomdai munkákat a Mozgáskorlátozottak PIREMON Kisvállalatának Vámospércsi Nyomdaüzemében végzik. Iskolarádió: A TÁG Iskolarádió sokéves hagyományával a tanítási és ünnepnapok színesítésének a diákok által különösen kedvelt eszköze. Jó szolgálatot tesz közérdekű információk közvetítésében, az egész iskolaközösséget érintő, ünnepi megemlékezések megtartásában. Az órák közötti szünetekben a diákok szívesen hallgatják a Sulirádió stábja által összeválogatott zenét is. Filmklub: Az iskolában folyó filmes képzés fejlődése illeszkedik az országos folyamatokba. A foglalkozások célkitűzése: • Tanuljanak meg a középiskolás diákok “látni”. Alakuljon ki bennük bizonyos formakultúra, amely hozzásegít az értékes és az értéktelen, a művészi és a tucatáru közötti választáshoz. • Formálódjon ki az az elemzési apparátus, amelynek segítségével megteremthető a mozgóképről beszélgetés készsége. • A diákok szerezzenek ismereteket a film, a videó, a televízió világáról. Az iskolai videólánc legnagyobb haszna talán a különböző műsorok bemutatásában van. Az itt látható műsorokat főként diákok készítik, tanári segítséggel. Ekkor nemcsak arra figyelnek a készítők, hogy a műsor jó, színvonalas legyen, de ráébredhetnek a képpel, filmmel foglalkozók felelősségére is.

38

Nevelési program


4. A beilleszkedéssel összefüggő pedagógiai tevékenységek A magatartási zavarok, illetve szociális, beilleszkedési problémák a pszichológia és a szociológia máig fejlődő, alakuló és igen szerteágazó kutatási és cselekvési területei. Kialakulásukban ugyanúgy szerepe lehet genetikus adottságoknak, mint a családi környezet milyenségének, illetve a szociális környezet ráhatásának. Jelenlegi, teljesítményközpontú oktatási rendszerünk, az iskola, mint intézmény, elvárásaival, büntető-jutalmazó jellegével maga is forrása lehet a megoldásra váró gondoknak. A 14-20 éves korosztály, amely a biológiai érés és a személyiség, valamint az értékrend kialakulásának meghatározó és kritikus időszakát éli, környezetével együtt (szülők, tanárok, testvérek, barátok ) nagyon sok és sokféle konfliktushelyzetbe kerül napról napra. Ezek megoldása nem mindig sikeres, ami tovább súlyosbíthatja a diákok problémáit, illetve gyakoribbá teheti ezek kifejeződését, nehezítve a tanulás és tanítás folyamatát is. Az iskolában és az iskola kapcsán keletkező neurózis két szélsőséges helyzetet alakíthat ki: • a diák részéről agresszív, fegyelmezetlen magatartást, azaz megzavart, akadályozott tanulást. • befelé forduló, visszahúzódó, félénk személyiségű, frusztrált ifjú embert, azaz a beilleszkedési zavarok körét. Az iskola, a pedagógus szerepe a szélsőségektől mentes, harmonikus személyiség kialakításában igen nagy, de komolyabb, ismétlődő, vagy elfajuló problémák esetében ezt csak más módszereket alkalmazó személyekkel (szülők ) és szakemberekkel (pszichológusok) együttműködve képes kiteljesíteni. Gimnáziumunkban sajnos jelenleg nincs lehetőség iskolapszichológus segítségét igénybe venni, ezért a szituációtól függően pedagógiai módszereket alkalmazva, humánus, de egyértelmű, teljesíthető követelményeket támasztó iskolai légkör kialakításával és következetes megőrzésével segíthetjük és mozdíthatjuk elő a felmerülő gondok megoldását. Iskolánkban a zavarok, problémák megoldásakor fontosnak tartjuk, hogy azok a megfelelő körben történjenek, először a pedagógus- szaktanár illetve az osztályfőnök-( szükség esetén a szülők )személyes közreműködésével, diákközösség életét érintő esetekben a társak, diákönkormányzat véleményét is kikérve, s csak ezután felsőbb szinten ( iskolavezetés) és fórumokon, végső megoldásként a megfelelő büntetés vagy szankcionálás alkalmazásával. A „TÁG-os” szellem kialakításával, iskolai hagyományaink, eseményeink ( pl. bensőséges, tartalmas iskolai ünnepek, megemlékezések, karácsonyi közös kalácsevés, házi emlékversenyek, stb.) ápolásával igyekszünk olyan pozitív értékrendet közvetíteni, amely követendő és segít a nehézségekkel küszködőknek saját viselkedési normáikat kialakítani. A kisebb és nagyobb munkálkodó közösségek ( az osztályok speciális, közös érdeklődésen alapuló megszervezése, sportkörök, táborok, külföldi testvériskolai kapcsolatok, természetjáró kör, Biocén-klub, filmklub, színjátszókör - alkalmi társulatok, kézművesház, internet terem, stb.) tudatos kialakításával még a deviáns magatartásra hajlamos diákok is megtalálhatják helyüket, feszültségeik levezetésének terét. A közös, közösségi élményekkel, valamint a következetes, kooperatív pedagógusi fellépéssel ( amely iskolánkban szándékaink és törekvéseink szerint a tanárok, a tanári kar

39

Nevelési program


egységes elvek szerinti cselekvésén alapul ) közelebb juthatunk a magatartási és beilleszkedési nehézségek megoldásához, sőt megelőzéséhez is . A pedagógus, a tanár személye, viselkedése egy adott, magatartási zavar miatt létrejött helyzetben döntő lehet a diák problémájának megoldásában. A szituációkat részletezni, vagy csoportokba rendezve taglalni sokféleségük miatt nem célszerű.

40

Nevelési program


5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység tehetségfejlesztés 5.1. Bevezetés A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban a tehetségfejlesztést kiemelt feladatnak tekintjük és keressük azokat a tartalmi, szervezeti, módszertani megoldásokat, melyekkel kitűzött céljainkat el tudjuk érni. Azért is fontos feladat ez iskolánkban, mivel a beiskolázott tanulók felvételi vizsgával kerülnek be a megfelelő képzési irányultságú osztályokba, így nagyon jó általános iskolai tudásanyaggal és alapképességekkel nyernek felvételt iskolánkba.

5.2. A tehetségfejlesztés legfontosabb céljai: • az iskolába járó tanulók egyéni adottságainak képességeinek felderítése, • intellektuális képességeinek minél magasabb szintre juttatása, • a tehetség kibontakozásához szükséges személyiségfejlesztés. A tehetségfejlesztési célok lebontva a különböző szaktárgyi irányultságú osztályokra 1. Idegennyelvi, illetve nyelvi előkészítő osztályokban: Feladat az adott nyelv grammatikai rendszerének, szókincsének, kifejezéseinek, magyartól eltérő beszédfordulatainak megismertetése mellett a nyelvi képességek fejlesztése, a kommunikációs készség bővítése. A tanulók képesek legyenek arra, hogy az adott témában ne csak a begyakorolt fordulatokat adják vissza, hanem önállóan alkossanak véleményt, fogalmazzák meg gondolataikat. A nyelvi előkészítő osztályokban külön cél, hogy a magas színvonalú idegennyelvi kommunikációs képesség birtokába két idegen nyelvből is eljussanak a tanulók 2. Klasszikus és modern humán csoportokban: Ebben az osztályban a magyar és a történelem tantárgyakat emelt óraszámban tanítjuk. A történelemmel szinkronban tanítjuk a művészettörténetet és az ének-zene tantárgyakat. A humán tárgyakból a követelményszint igazodik az egyetemi felvételi vizsgákhoz. A fejlesztés célja az esztétikai élmény iránti fogékonyság kialakítása, a szép, a tartalmas, az eredeti iránti igény felkeltése. Cél, hogy a tanulók felismerjék a maradandót, különbséget tudjanak tenni az értékes és értéktelen között. Magyar nyelv és irodalom, történelem tantárgyakból a követelményszint az emelt szintű érettségi követelményeihez igazodik. A reál tárgyak középszintű érettségi követelményeknek megfelelő szintű oktatása a humán érdeklődésű emberek gondolkodásához is nélkülözhetetlen logikai készségek kifejlesztését segíti elő. 3. Természettudományi osztályokban: Valamennyi természettudományi osztályban a képzés célja az ilyen érdeklődésű tanulók képességeinek kibontakoztatása, amelyben elengedhetetlen az emelt szintű matematikai ismeretek megszerzése, a matematikai alapokon nyugvó korszerű természettudományos szemléletmód kialakítása. A reál tárgyak oktatásában a legfontosabb a problémamegoldó, 41

Nevelési program


kreatív gondolkodásra nevelés, az adott tárgyi ismeretek segítségével, gyakran tantárgyközi ismereteket hasznosítva. A követelményszint az irányultságnak megfelelő tantárgyakból az emelt szintű érettségi vizsga követelményeihez igazodik.. Célunk, hogy a modern természettudományos gondolkodás és kutatás lényeges elemeivel legyenek tisztában a tanulók, ismerjék meg a természetkutatás lehetséges változatait, irányzatait. Megmutatjuk számukra azokat a legfontosabb modern tudományos eredményeket, amelyek segíthetik őket az eligazodásban és a választásban. A humán tárgyak oktatásának célja ezekben az osztályokban az, hogy kialakítsuk és fenntartsuk az irodalom, a művészetek iránti igényt, az olvasáshoz, az esztétikai élmények feldolgozásához szükséges alapot. Az informatikai képzés célja, hogy a tanuló a számítógépet eszközként tudja alkalmazni, és ismerje meg az információk gyors elérésének és a közöttük való eligazodásnak a módját. Biológia-kémia csoportokban: Ezekben a csoportokban a biológia és kémia tantárgyakat emelt óraszámban tanítjuk. A képzés lehetővé teszi az általános orvosi, fogorvosi, gyógyszerész, állatorvosi, vegyész, biológus, környezetvédelmi szakok, tanári szakok stb. továbbtanulási irányokhoz szükséges ismeretanyag megszerzését. Célunk, hogy a tanulók a magasabb szintű szakmai anyag elsajátítása mellett gyakorlatot szerezzenek a laboratóriumi és preparatív eszközök használatában, a kísérletezésben, gondolataik rögzítésében. Szemléletmódjuk fejlesztésével a környezetvédelem és az egészségvédelem problémáit felismerő és azokért tenni akaró szakemberek nevelése is céljaink között szerepel. Reál műszaki-informatika csoportban: Az itt folyó oktatás elsődleges célja az, hogy a matematika és a természettudományok, elsősorban a fizika iránt érdeklődő tanulókat előkészítse az egyetemi, főiskolai tanulmányokra. A más érdeklődésű osztályokhoz képest magasabb óraszámban tanítjuk a matematikát, fizikát és az informatikát. A tantárgyak közötti koncentrációval szoros a kapcsolat e tárgyak között és fontosnak tartjuk a rajz órák szemlélet- és térszemlélet-alakító hatását is. Reál- informatika csoportban: Azok a tanulók, akik ebbe a csoportba járnak, a matematika tárgyat a reál-műszaki csoporttal azonos óraszámban tanulják, az informatikát pedig emelt óraszámban. Ebben a csoportban nagy hangsúlyt fektetünk a korszerű informatikai ismeretek tanítására, az oktatás célja, hogy a jelenleg használt informatikai eszközökkel megismertessük a tanulókat, hogy képesek legyenek ezek biztonságos használatára, valamint nyitottá tegye a diákokat a fejlettebb technika megismerésére és alkalmazására. A tanulmányok során alakuljon ki a tanulókban az a képesség, hogy az adott feladathoz a megfelelő informatikai eszközt ki tudják választani és helyesen alkalmazzák.. Reál- közgazdasági csoportban: Ebben a csoportban a képzés célja a tanulók felkészítése a közgazdasági egyetemre, gazdasági és kereskedelmi főiskolákra. A diákok emelt óraszámban tanulják a matematikát, a történelmet és az informatikát. Mivel a közgazdászi pályán elengedhetetlen a jó idegennyelvismeret, a csoportban két idegen nyelvet tanítunk. Az elsődleges cél a kellő matematikai jártasság megszerzése - a felvételi és versenyfeladatokra helyezve a hangsúlyt -, a logikus gondolkodás fejlesztése. Informatikából cél a számítógép rutinszerű használata és az

42

Nevelési program


információs csatornák közötti eligazodás. A történelem magasabb óraszámban való oktatásával a cél a társadalmi és politikai élet összefüggéseinek könnyebb átlátása, és az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülés. Arany János tehetséggondozó programban: Az ötéves képzés első évfolyamának célja, a hátrányos helyzetű diákok felkészítése, a középiskolai tanulmányokra. Ennek érdekében kiscsoportos foglalkozások, egyéni foglalkozások felzárkóztató foglalkozások a jellemzőek. Kiemelt területe a képzésnek az idegen nyelv és az informatika. Cél legalább egy idegen nyelvből a középfokú nyelvvizsga, valamint az ECDL bizonyítvány megszerzése. A 10-13. évfolyamon pedig az egyetemi tanulmányokra való felkészítés a cél.

5.3. A tehetségfejlesztés szervezeti keretei A tanulmányi munka segítésére: • Az adott szaktárgyi irányultságú speciális osztályok tantervben előírt többlet órái csoportbontásban történnek. • A 11. és 12., illetve 12. és 13. évfolyamosok számára a választott tantárgy(ak)ból közép- és emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozásokat szervezünk.. • Tanulmányi versenyekre felkészítő foglalkozásokat biztosítunk kiscsoportokban és egyénileg. • Diákkonferenciákat rendezünk, ahol a tanulók egy önállóan választott és feldolgozott témában adhatnak számot tudásukról. • Diákpályamunkák előkészítésében, megírásában szakmai-módszertani iránymutatást adunk. • Lehetőség szerint terepgyakorlatokat építünk be a tantervbe, ahol a tanulók természetes környezetükben figyelhetik meg pl. a tanult élőlényeket, domborzati elemeket stb. • Tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások alkalmával célzott feladatokkal növeljük az ismeretszerzés hatékonyságát. • Szakmai táborokat szervezünk, melyek ismereteit hasznosítjuk a tanóra mellett, projektek megvalósításában. • Tanulói körökben gyarapíthatják tudásukat, gyakorlatot szerezhetnek az adott szakterületen pl. Biocén klub, Kódex-klub, Vöröskeresztes csoport. • Pályázatokon veszünk részt, melyek célja a tanórán kívüli megismerés lehetőségének biztosítása (pl. múzeumpedagógiai foglalkozások). A különböző művészetekben tehetséges tanulók kibontakoztatására: • • • • •

Iskolai kulturális rendezvények szervezése, pl.: ünnepi műsorok, diákgála Iskolai énekkari foglalkozások biztosítása Színház-, opera- és koncertlátogatások Kiállítások szervezése a diákok munkáiból Kézműves kör, ahol az érdeklődők különböző mesterségek alapfogásaival ismerkedhetnek meg és fejleszthetik a kézügyességüket. • Iskolaújság, iskolarádió működtetése a média iránt érdeklődőknek.

43

Nevelési program


A sportban tehetségesek és a sport iránt érdeklődők mozgáskultúrájának fejlesztésére: • Iskolai sportversenyek szervezése: pl. kosárlabda, kispályás foci, Tóth Árpád futóverseny, Kerékgyártó László emlékfutás stb. • Diáksport Egyesület, amelynek szakosztályaiban az adott sportág iránt érdeklődők fejleszthetik képességeiket. • Országjáró Diákkör azoknak, akik a sport mellett szeretik a természetet is. • Sítábor kezdőknek, illetve haladóknak.

5.4. A tehetségfejlesztés eredményességének lemérésére legobjektívebben a következő adatok szolgálnak: • • • •

érettségi átlagok, felvételi arány, országos és egyéb tanulmányi versenyek eredményei, pályázatokon elért eredmények.

5.5. A tehetségfejlesztés hatékonyságának növelése iskolánkban A tanóra keretein belül: Nemcsak a tananyagra, hanem a módszertanra is hangsúlyt kell helyezni, a hagyományos ismeretközlő, vázlatíró, jegyzetelő óravezetést ki kell egészítenie a diákok önálló munkavégzésének. Ezt segítheti az összefüggések megláttatása, az érdeklődés felkeltése-fenntartása, a tanulás szervezése. Fontos, hogy az információáradatban való eligazodás technikáját, az adatok rendezését meg kell ismertetni. A tanulóknak a szövegértelmezést, lényegkiemelést kell megtanítani. Gyakorlatot kell szerezniük különböző előadások megtartásában, a másik embert tiszteletben tartó vitában, a vita levezetésében. Fontos, hogy a képességeket nem lehet önmagukban fejleszteni. A képességeket személyre szabottan, differenciáltan kell fejleszteni, miközben a tudomány alapjaival, szemléletével, szaknyelvével ismertetjük meg a tanítványokat. A tanóra keretein kívül: A legfontosabb, hogy biztosítani kell a kiscsoportos vagy egyéni felkészítő, tehetségfejlesztő foglalkozások anyagi hátterét és órakeretét. A tanulók számára egyénre szabottan otthoni feladatokat kell biztosítani. Végül nem szabad elfelejtenünk, hogy a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatásában az iskolai tevékenység és a tanári munka mellett nagyon fontos szerepet kap a tanuló belső motivációja, szorgalma és a segítő, támogató szülői, családi háttér, ezért jelentős szerepet tulajdonítunk a szülőkkel való kapcsolattartásnak.

44

Nevelési program


6. A Tóth Árpád Gimnázium gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai 6.1. Alapelvek: A gyermek- és ifjúságvédelem az iskola pedagógiai tevékenységének szerves része. Az értelmi képességek fejlesztésén túl fel kell vállalni a diákok személyiségének dinamikus fejlesztését is. Pozitív, tartós interperszonális kapcsolatok szükségesek ahhoz, hogy a nevelő hatás meginduljon és az iskola prevenciós feladatait teljesíteni tudja. Az ifjúságvédelem alapvetően minden pedagógus és osztályfőnök feladata, de a munka koordinálásával, a prevenciós programok kialakításával, valamint az adott problémák megoldásával az ifjúságvédelmi felelős tevékenysége kulcsfontosságú. Az ifjúságvédelmi felelős az iskolavezetés, a tantestület, a szülői munkaközösség szakmai tanácsadója, összekötő szerepe van a gyermek-szülő, gyermek-pedagógus, szülő-iskola kapcsolatában. Folyamatosan figyelemmel kíséri a közlönyökben, hivatalos lapokban megjelenő jogszabályokat. Tevékenységi körébe tartozik a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelemmel kísérése. Részt vesz a városi és az országos szakmai értekezleteken, fórumokon, szakmai továbbképzéseken. A tanulókat és a szülőket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

6.2. Célok: Az ifjúságvédelem elsődleges célja a prevenció, valamint a hátrányos szociális helyzetből eredő problémák kezelése, a harmonikus személyiségek kialakítása, fejlesztése, a deviancia csökkentése

6.3. Feladatok: 1. Az intézmény valamennyi diákja számára: • Általános prevenciós tevékenység az iskolát körülvevő szociális környezet függvényében • Szociális ellátás számbavétele, nyilvántartása • Mentálhigiénés programok bevezetése, szorgalmazása és megszervezése, lehetőség biztosítása mentálhigiénés konzultációra • A tanulók hiányzásának nyomon követése, igazolatlan hiányzás esetén a megfelelő szervek értesítése a jogszabályban foglaltak alapján. • Drogprevenciós, bűnmegelőzési programok szervezése a szakmai szervezetek előadóinak bevonásával. − A témával kapcsolatos videofilmek, kiadványok összegyűjtése, terjesztése és közös megtekintése. A látott, olvasott anyag megvitatása és a helyes álláspont kialakítására való törekvés. − Kortárssegítő csoportok szervezése, motiváció az ebben való részvételre. − Önismereti tréningek szervezése pszichológus bevonásával. − Tanácsadás és segítségnyújtás gyermekeknek, szülőknek, pedagógusoknak. − Prevenciós, tájékoztató előadások szervezése a nevelő testület számára. − Veszélyeztetett gyermekek számára szabadidős tevékenység szervezése.

45

Nevelési program


− Diákok érdekeinek képviselete. • Kapcsolattartás a diákönkormányzat képviselőivel, közös programok szervezése 2. Hátrányos helyzetű diákok számára: • A hátrányos helyzetű diákok felmérése az osztályfőnökök közreműködésével • A hátrányos helyzet okainak feltárása és ennek alapján javaslattétel a további teendőkre • Szociális ellátások számbavétele, (ingyenes étkeztetés, tankönyvsegély) • A hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetelének, szabadidős tevékenységének fokozott figyelemmel kisérése • Hasznos szabadidős foglalkozások szervezése • Tanácsadás, felvilágosítás a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére • Szükség esetén egészségügyi, szociális ellátást kezdeményezése, intézkedés a veszélyeztető körülmények megszüntetéséről az illetékes szervek bevonásával.

6.4. Eljárási módszerek és alkalmazott eszközök • A hátrányos helyzetű diákok kiszűréséhez szükséges kérdőívek szerkesztése és az eredmények összegzése és nyilvántartása • Kapcsolattartás a fokozott figyelmet igénylő diákokkal, tanáraikkal, szüleikkel, valamint a segítségnyújtásra alkalmas társadalmi szervezetekkel • Személyes kölcsönös bizalmon alapuló beszélgetések, konfliktuskezelő dialógusok lehetőségének megteremtése. Ennek érdekében az ifjúságvédelmi felelős heti rendszerességgel tart fogadóórát • Az információs anyagok, gyermekvédelmi szempontok összegyűjtése, terjesztése és ezek propagálása • Az ifjúságvédelemben kompetens szervezetek tevékenységi köreinek megismertetése, a tanulmányi, a szociális és pszichés nehézségek kezelésében gyakorlott csoportok működésére irányuló figyelemfelhívás

6.5. Társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás: 1. Segítségkérés • • • • •

környezeti okok esetén: Nevelési Tanácsadótól, Családsegítő Szolgálattól személyiségi okok esetén: Nevelési Tanácsadótól igazolatlan hiányzás esetén a Családsegítő Szolgálattól, Jegyzőtől anyagi jellegű okok esetén: Szociális Szolgáltató Irodától egészségügyi okok esetén: iskolaorvostól

2. Együttműködő szervezeteink: • • • • • • • •

ÁNTSZ Hajdú Bihar megyei Intézet Drogambulancia Városi Pszichiátriai Gondozó DOTE Pszichiátriai részleg különböző alapítványok Forrás Lelki Segítők Egyesülete Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Hajdú-Bihar Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Csoport 46

Nevelési program


7. A tanulásban akadályozott diákok nevelése 7.1. A tanulási kudarcnak kitett gyerekek fejlesztése A fejlesztés stratégiájának meghatározása előtt tisztázni kell a kudarc okait. A kudarcok lehetnek fiziológiai, környezeti, vagy pszichológiai eredetűek. Vannak olyan helyzetek, amikor a probléma csak a család, a szülői ház bevonásával, vagy iskolán kívüli szakember segítségével orvosolható. Gyakran csak az otthoni, vagy a kollégiumi környezet megváltoztatásával lehet eredményt elérni. Ezeknek a helyzeteknek a felismerése az osztályfőnök és a szaktanárok közös feladata. Gyakoribb az olyan eset, amikor a lemaradó tanuló fejlesztését a szaktanár végzi. A kudarc sok esetben az általános iskolából hozott és felhalmozódott lemaradás következménye. Ennek leküzdésére iskolánkban több tantárgyból van a 9. osztály elején szintfelmérés és csoportbontás. Ha a tanuló hozzá hasonló felkészültségű társak közé kerül, előrehaladása sokkal inkább biztosított, mint heterogén összetételű csoportokban. Ez a módszer jól működik például a nyelvoktatásban. Régi, de bevált módszer a lemaradók délutáni korrepetálása, főleg a 9. és a 12. évfolyamon, a beilleszkedés és az érettségi vizsga előtti időszakban. Kisebb közösségben több idő és figyelem fordítható azokra a tanulókra, akik a délelőtti órákon, egész osztály keretben csak ritkán szólaltathatók meg. A leghatékonyabb természetesen – feltéve, hogy a pedagógusnak van erre biztosított órakerete és lehetősége – az egyéni foglalkozás. Ez történhet a tanítási, de inkább délutáni órák keretében. Az egyéni foglalkozás alkalmas a személyre szabott fejlesztési feladatok kidolgozására és elvégeztetésére. A gyakori kudarcok miatt ezek a tanulók motiválatlanok a tanulásban. Ezért fontos érdeklődésük felkeltése, önálló teljesítő képességük fokozása, és főleg sikerhez juttatásuk. A tanárnak észre kell venni a legkisebb haladást is, és dicsérettel, pozitív visszajelzéseivel jutalmazni, biztatni kell a tanulót. Az otthoni munka, külön gyakorló feladatok szintén csökkenthetik a lemaradást. A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizni kell, a hibákat, a javulást, a továbbhaladás útját pontosan megjelölve. A kudarchelyzet kialakulását elkerülhetővé teheti a kétszintű érettségi vizsga bevezetése is. Remélhetőleg lehetőséget ad arra, hogy az egyes tantárgyakból kevésbé tehetséges, vagy érdeklődő tanulók más szinten foglalkozzanak az adott szakterülettel, mint a gyorsabb haladásra képesek, az egyetemi felvételi vizsgára készülők.

7.2. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása A Tóth Árpád Gimnázium a 2005/2006-os tanévtől az Alapító Okiratban rögzített szakfeladatként a fenntartótól (DMJV Önkormányzata) megkapta a jogot, hogy többségi intézményben megvalósuló integrált nevelést, oktatást végezzen. Bár sajátos nevelési igényű, elsősorban mozgásukban korlátozott tanulók az 1996/97-es tanév óta – az új épület nyújtotta infrastrukturális lehetőségeknek köszönhetően – járnak iskolánkba, az ő nevelésük és oktatásuk legitimmé a 2/2005. (III.1.) OM rendelet megjelenésével válhatott.

47

Nevelési program


A rendelet szerint „A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtthaladása tekinthető,…” A Tóth Árpád Gimnázium minden évben tart felvételi vizsgát a belépni kívánó tanulók számára. Intézményünkbe tehát a sajátos nevelési igényű tanulók közül is azokat fogadjuk, akikről a felvételin az derül ki, hogy mentális adottságaik és képességeik alapján az iskola helyi tantervében meghatározott követelményeket nagy valószínűséggel teljesíteni tudják majd. Ezt a feltételt a sajátos nevelési igényű tanulóink esetében is szem előtt tartjuk és többségében érvényesítjük. Iskolánk tanulóiként – állapotukhoz és egyéni adottságaikhoz igazodva – megilleti őket a jog, hogy ép társaikkal együtt részt vegyenek a tanítási órákon, ellenőrzésben, számonkérésben és értékelésben legyen részük, és hogy a tanórán kívüli tevékenységekből is részesülhessenek. Ahhoz, hogy sajátos nevelési igényű tanulóink beilleszkedése, mindennapi iskolai tevékenysége, előmenetele sikeres lehessen, számos körülményt szükséges tekintetbe venni a felvállalt feladatok teljesítése közben. A legfontosabb tényezők: • Az iskolaközösség tagjainak tudati formálása annak érdekében, hogy a közösség (pedagógusok, tanulók, szülők, egyéb alkalmazottak) elfogadó, empatikus és segítőkész legyen. • A tanulók egyéni adottságaiknak és állapotuknak megfelelő bánásmódban, számukra és az általuk alkalmazható és eredményeket hozó eljárásokban, módszerekben részesülhetnek. • Szakértői vélemény alapján a mentesítés lehetősége egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Egyéni foglalkozás, szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítése. • Az infrastrukturális adottságok gondozása, fenntartása, karbantartása (lift, rámpa, mosdóhelyiség). A Tóth Árpád Gimnázium alapvetően kétféle sajátos nevelési igényű csoport tagjai számára tud integrált nevelést-oktatást biztosítani. Tudjuk vállalni a mozgáskorlátozott tanulók, illetve a funkcionális részképességzavarral rendelkező (pl. dislexia, disgráfia) tanulók osztályainkba történő elhelyezését. Asz ő nevelésük-oktatásuk és fejlesztésük három nagy tevékenységi körben zajlik. • A többi tanulóval együtt részt vesznek a tanórákon, az ott tanító pedagógusok ugyanúgy – egyéni adottságaikat figyelembe véve – oktatják, számonkérik, ellenőrzik őket. • Az iskola tanárai – az egyéni igényekhez igazodva – a tanítási órán kívül foglalkoznak a tanulókkal (egyénileg vagy kis csoportokban). • A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában és elsősorban fejlesztésében részt vesz a tanuló fogyatékossságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, illetve terapeuta. Szükség esetén segíti és tanácsokkal látja el az iskola pedagógusait például a környezet kialakítását, a speciális segédeszközök és módszerek kiválasztását illetően.

48

Nevelési program


8. A szociális hátrányok enyhítését segítő program megvalósítása iskolánkban Intézményünkben a tanuló joga, hogy családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére kedvezményes tankönyvellátásban részesüljön, továbbá hogy részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő kötelezettségek megfizetése alól, illetve a fizetés halasztására vagy részletekben való fizetésére legyen lehetősége. Az iskola tájékoztatja a tanulók szüleit az igénybe vehető szociális juttatások lehetőségeiről. Erre a felvilágosításra a tanuló intézményünkbe történő beiratkozásakor, valamint a szülői értekezleteken, illetve tanári fogadóórákon kerül sor.

8.1. Tankönyvvásárlási támogatás A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény és az OKM rendelete évenként állapítja meg az egy tanulóra jutó tankönyvvásárlási támogatás összegét valamint az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak normatívájának összegét. A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik és a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók számának megfelelően utalják át az intézményeknek. A felhasználható összegből csak olyan tankönyvek vásárlása támogatható, amelyek szerepelnek a hivatalos tankönyvjegyzékben. A támogatás egy részét - az iskolai könyvtár számára - tartós tankönyv vásárlására kell fordítani úgy, hogy a beszerzett tankönyvek a rászoruló, de ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók számára kölcsönözhetők legyenek. Az ingyenes tankönyvekre való jogosultságot (a jogszabályban meghatározott módon igazolva), valamint a szociális tankönyvtámogatásra vonatkozó igényt minden év november 20-ig kell jeleznie a szülőnek a következő tanévre vonatkozóan. A belépő (9. osztályos) tanulók esetén az igények benyújtására a beiratkozáskor van lehetőség. A szociális tankönyvtámogatásról a rendelkezésre álló kölcsönözhető könyvtári tankönyvek számának függvényében az iskola igazgatója dönt. A döntés során ki kell kérni az iskolai diákönkormányzat véleményét is. A támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló: • aki állami gondozott, vagy nem a szülei nevelik, • akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, • akit az egyik szülő egyedül nevel, • akinek a családjában három vagy több kiskorú gyermek él, vagy van köztük nagykorú, aki még tanulmányait folytatja, • akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér hatvan százalékát.

8.2. Alapítványi díjak, támogatások Az intézményhez kötődő alapítványok alapító okirata tartalmaz támogatási lehetőséget az iskola tanulói számára is. • Csapó Istvánról elnevezett “KÖZÖSSÉGÉRT DÍJ” adományozható annak a tanulónak, aki tartósan kiemelkedő munkát végez az iskolai közösség formálása, alakítása, rendezvényeinek szervezése érdekében.

49

Nevelési program


• Ugrin Károlyról elnevezett “HUMÁN DÍJ” adományozható annak a tanulónak, aki tartósan kiemelkedő munkát végez a humán tantárgyak művelése, a hozzá kötődő ismeretek magas színvonalú ápolása területén. • Ágni Endréről elnevezett “REÁL DÍJ” adományozható annak a tanulónak, aki tartósan kiemelkedő munkát végez a reál tantárgyak művelése, a hozzá kötődő ismeretek magas színvonalú ápolása területén. • Vincze Lászlónéról elnevezett díj adományozható annak a tanulónak, aki a biológia tantárgy területén tartósan kiemelkedő munkát végez. • Koós Sándorról elnevezett díj adományozható annak a tanulónak, aki tartósan kiemelkedő munkát végez a médiával való kapcsolattartás, valamint a helytörténet területén (fotó, sajtó, videó), és a hozzá kötődő ismereteket magas színvonalúan ápolja. • A díjakra - sorrendekkel megjelölt - javaslattételi joga az iskola nevelőtestületének van. A díjakkal járó tiszteletdíj mértékéről a “Tóth Árpád Gimnáziumért” alapítvány kuratóriuma dönt. • “Érdemes kollégista” vándorserleg adományozható annak a kollégista tanulónak, aki jó közösségi munkájával kiemelkedő tevékenységet végzett a diákotthonban. A díjra a kollégiumok tesznek javaslatot. A tanuló kiválasztásáról a nevelőtestület dönt, a vele járó tiszteletdíjról a „Tóth Árpád Gimnázium Öreg Diákok Baráti Köre” határoz. Egyéb jellegű alapítványi támogatás lehetőségéről és mértékéről - az intézménytől gazdaságilag függetlenül működő - alapítványok kuratóriuma dönt az igénylő írásos támogatása alapján.

8.3. Pályázatok figyelése Középiskolások számára kiírt pályázatok (pl. versenypályázatok, külföldi tanulmányi ösztöndíjak) nyomon követése, valamint a tanulók erről történő tájékoztatása az iskolavezetés, a szakmai munkaközösségek és az osztályfőnökök feladata.

8.4. Pályaorientációs tevékenység Iskolánk fontos feladata, hogy a szakmai felkészítés mellet a továbbtanulási lehetőségekkel kapcsolatban is felvilágosítást nyújtson a tanulóknak. Ennek érdekében – a lehetőségekhez mérten – minél több ilyen tájékoztató előadást kell tartani meghívott előadókkal.

8.5. Étkeztetés Az iskolai konyha 600 fő részére tudja megoldani az étkeztetését. A tanulók számára étkezési költségük megtérítésénél normatív és rászorultsági kedvezmény adható. Normatív kedvezményre (a térítési díj 50 %- ára) automatikusan jogosultak, akiknek családjában három vagy több kiskorú gyermek él, vagy van köztük nagykorú, aki még tanulmányait folytatja. Rászorultsági alapon szociális helyzettől függően lehet kedvezményt kapni. Ez lehet: 100 %, 50 %, 25 % -os. A rászorultsági kedvezmény iránti kérelmeket az iskola gyűjti össze és továbbítja a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája felé. Az iroda munkatársai bírálják el

50

Nevelési program


és döntenek a kedvezmény mértékéről. Az iskolának lehetősége van a kedvezmény nagyságára javaslatot tenni az osztályfőnökök, az iskolai diákönkormányzat és a szülői választmány véleményét figyelembe véve, melyet a Szociális Iroda a döntésnél figyelembe vesz. Megváltozott családi és szociális feltételek esetén év közben is van lehetőség támogatást kérni.

8.6. Arany János tehetséggondozó Program Az Arany János Tehetséggondozó Program kiemelt célkitűzése a szociális hátránykompenzáció. Ennek érdekében a program anyagi forrásainak függvényében támogatjuk a következőket: - Diákok tanulmányi versenyekre, sportversenyekre, művészeti fesztiválra való utazása - Tanulmányi kirándulás - Külföldi nyelviskolai program - ECDL bizonyítvány megszerzése - Nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése - Szalagavatói tánc tanulása - Egyenruha készítése szalagavatóra, ballagásra

51

Nevelési program


9. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 9.1. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése: A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit elsősorban a közös pedagógiai feladatokra kell építeni. A nevelési programnak ennek megfelelően elsősorban azokat a kérdéseket kell rendeznie, hogy milyen módon működhet közre, segítheti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát, illetőleg az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőnek gyermeke helyes neveléséhez.

9.2. Az intézményi kapcsolattartás rendje 1. Alapelvek Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógusvezetők, a választott képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. 2. A kapcsolattartás rendszeres formái: • • • • • •

értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák.

3. Kapcsolattartás a nevelőtestületben A tantestület kölcsönös kollektív tájékoztatása - rendkívüli eseteket kivéve - a szerdai napokon történik. Rendkívüli tantestületi megbeszélést az igazgató rendelhet el, vagy engedélyezhet. Ezek ideje a tanítási nap harmadik szünete lehet. (Ebben az esetben a 3. és 4. órák 40 percesek, s a köztük lévő szünet 30 perces is lehet.) Pedagógiai, iskolafejlesztési, az oktatás egészét érintő témákról a tantestület évente két alkalommal nevelési értekezletet tart. Annak témáját és időpontját az éves munkatervben kell meghatározni. 4. A kapcsolattartás munkaközösségi szintje A munkaközösségek tagjai éves munkatervük alapján (augusztus hónapban) előkészítik a tanévet, év végén (júniusban) zárják, értékelik azt. A munkaközösség évet nyitó és záró megbeszélésén, és alkalmanként év közben részt vesz az iskola igazgatója, illetve a munkaközösség tevékenységét figyelemmel kísérő helyettese.

52

Nevelési program


5. Kapcsolat a tanulókkal A tanulók hivatalos ügyeinek intézésére a titkárságon hétfőtől péntekig 730 – 800, 1035 – 1055 és kedden még 1330 – 1430 közötti időpontokban kerül sor. Az osztály nagyobb csoportját érintő ügyekben az osztály-adminisztrátor jár el. Az igazgató alkalmanként iskolagyűlést szervez, melyen az intézmény és a diákönkormányzat vezetője tájékoztatja a tanulókat a legfontosabb eseményekről és döntésekről. 6. Kapcsolattartás a szülőkkel A szülőkkel való kapcsolattartás az iskola minden pedagógusának kötelessége. A szülői munkaközösséggel való kapcsolattartást összekötő tanár segíti. Az osztályfőnökök és pedagógusok szülői értekezlet és fogadóórák formájában kötelesek rendszeresen tájékozatni a szülőket. Szükséges esetben írásbeli tájékoztatás adható az ellenőrző könyv útján is. 7. A szülői értekezletek: Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő első évfolyamosok szüleit az iskolavezetés a beiratkozás alkalmával írásban tájékoztatja az iskolakezdéshez szükséges alapvető információkról. Félévente legalább egy alkalommal osztály szülői értekezleteket, az első évfolyam számára december hónapban a szülők-nevelők találkozóját, januárban a negyedikesek számára pályaválasztási értekezletet kell tartani. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze, felmerülő problémák megoldására. 8. A szülői fogadóórák: Az iskola valamennyi pedagógusa félévente egy alkalommal tart közös fogadóórát. Amennyiben a szülő, gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne a gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett szaktanárral. Tájékoztatás a szerzett érdemjegyekről: A tanulók jegyeit a szaktanárok annak szerzésekor közlik a tanulókkal. Azokat a tanulók kötelesek beírni az ellenőrző könyvükbe. Az ellenőrző könyv a szülők és tanárok kölcsönös tájékoztatására, igazolások nyilvántartására szolgál. Az érdemjegyeken kívül mást csak a szülők és a tanárok írhatnak be. Az ellenőrző könyvbe és a naplóba kell feljegyezni a tanuló különleges magatartásával kapcsolatos eseményeket (dicséret, figyelmeztetés, büntetés). Az év zárását megelőzően harminc nappal a szaktanárok kötelesek írásban értesíteni a szülőt, ha a tanuló bukásra áll. Az iskola által szervezett közös fogadóórán minden tanárnak részt kell vennie. Az arról való távolmaradást előzetesen írásban közölni kell a szülőkkel. 9. A kapcsolattartás egyéb formái

53

Nevelési program


A külső kapcsolatok rendszerét más nevelési-oktatási, gyermekjóléti szolgálatot ellátó, iskola-egészségügyi ellátást biztosító intézményekkel, az iskolához kötődő alapítványokkal, az Öreg Diákok Baráti Körével és a Debreceni Egyetemmel szabályozzuk. 10. Kapcsolat más nevelési-oktatási intézményekkel Az iskola tanulóinak elhelyezését biztosító kollégiumokkal való kapcsolattartásért az intézmény vezetője a felelős. Az éves munkatervnek a kollégiumokkal való megismertetése, az intézményi szintű teendők egyeztetése a feladata. A tanulók egyéni és közösségi teendőihez kötődő kapcsolattartás az osztályfőnökök kompetenciája. Alkalmankénti kollégiumlátogatással, a kollégiumi nevelő tanárokkal való találkozással, megbeszéléssel adják meg a kellő tájékoztatást egymás munkájának segítéséhez. Az intézményvezető más középiskolákkal is tartja a hivatalos kapcsolatot. A legfontosabb területek: beiskolázási terv és felvételi rend, tanulók átvétele, vendéghallgatói viszony, városi szintű rendezvények időpontjainak egyeztetése, érettségizett tanulóink szakmaszerzése stb. A beiskolázás biztosítása érdekében a körzetünkbe tartozó általános iskolák nevelőtestületével, tanulóival is szükséges együttműködést kialakítani és ápolni. Ezt a célt szolgálja a gimnázium “NYÍLT NAP” rendezvénye. Annak megszervezése a munkaközösségek bevonásával az intézményvezető feladata. 11. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálatot ellátó intézményekkel A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény értelmében az Önkormányzatok gyermekjóléti szolgálatot hoznak létre. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás során segítséget kell nyújtani a tanulók veszélyeztetettségének feltárásához, megelőzéséhez. A kapcsolatápolás elsődlegesen az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel megbízott tanárának, másodsorban az osztályfőnököknek a kötelessége. A törvényben megfogalmazott intézményeket a fenntartó által készített kimutatás alapján lehet megkeresni. 12. Kapcsolat az iskola-egészségügyi ellátást biztosító intézményekkel A nevelési oktatási intézmények feladatai közé tartozik az, hogy biztosítsák a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését. Ezen feladat ellátásában az önkormányzat által kialakított iskola-egészségügyi szolgálat hálózatát kell igénybe venni. Az iskolaorvos hetente két alkalommal rendel iskolánkban, hétfőn és csütörtökön 8-14 óra között. A 12. évfolyam tanulói tüdőszűrésen, a 9. és 11. évfolyam tanulói belgyógyászati és szemészeti vizsgálaton vesznek részt. A megfelelő szűrővizsgálatokat az iskolaorvos kezdeményezésére az intézmény általános igazgatóhelyettese és tanulói ügyekkel foglalkozó munkatársa koordinálja. A szűrővizsgálatokon az iskola tanári felügyeletet biztosít. 13. Kapcsolat az iskolához kötődő alapítvánnyal Az intézmény szakmai-gazdasági kapcsolatban áll a Tóth Árpád Gimnázium Színvonaláért” elnevezésű alapítvánnyal, amely olyan. céllal létesült, hogy támogassa az iskolát, annak tanulóit, tanárait és diákcsoportjait. Az alapítvány kuratóriuma az alapító okirat szerint működik. A kellő számú iskolai képviseletet a tanárok és a diákok kuratóriumi tagsága biztosítja.

54

Nevelési program


Az alapítók döntése szerint a kuratóriumok elnöke a mindenkori intézményigazgató., Az alapítványok feletti felügyeletet a Megyei Ügyészség gyakorolja. 14. Kapcsolat az Öreg Diákok Baráti Körével A baráti kör célja tehetséges diákjaink és az iskola nyugdíjas tanárainak támogatása. A tanév elején egyeztetik programjukat az iskola vezetőségével. 15. Kapcsolat az Egyetemmel Az iskolánkba hospitálásra, gyakorló tanításra érkező tanárjelöltek munkáját az igazgató helyettesek koordinálják.

9.3. A szülői választmány A szülők szervezete az iskolánkban szülői választmány formájában működik. Ennek tagjai az egyes osztályok szülői munkaközösségei által megválasztott SZM elnökök. 1. Működési rendje A szülői választmány élén az osztály szülői választmányi elnökök által választott vezetősége áll. Tagjai az elnök, a gazdasági felelős, és a tanárelnök. Legalább félévente, de az iskola életének jelentősebb eseményei előtt, vagy annak értékelésekor rendszeresen tanácskoznak. 2. A szülői szervezet feladata, hogy: • • • • •

szervezett formában gyakorolja azokat a jogokat és kötelességeket, amelyeket a törvény számára biztosít és előír, megteremtse a jó együttműködési formákat a szülők, tanulók és a tantestület között, megismerkedjen az iskola házirendjével és hagyja jóvá azt, megismerkedjen az iskola pedagógiai programjával, és azt véleményezze, segítse az iskola hagyományos nagy rendezvényeinek megszervezését.

Félévente legalább egy-egy alkalommal osztály szülői értekezleteket, az első évfolyam számára december hónapban a szülők-nevelők találkozóját, januárban a negyedikesek számára pályaválasztási értekezletet tartunk. Ezek előkészítésébe a szülői választmányt vonjuk be. 3. Rendezvényei Az iskola hagyományaihoz igazodva legfontosabb rendezvényeik: • részvétel és képviselet a tanévnyitó ünnepélyen, • a szalagavató ünnepség szervezése, • elsős szülő-nevelő találkozója, • szülők-nevelők bálja, • ballagási ünnepség, • részvétel és képviselet a tanévzáró ünnepélyen.

55

Nevelési program


10. Az iskola egészségnevelési nevelési programja „A testnek legyen ereje, hogy a léleknek engedelmeskedhessék. A jó szolgának erősnek kell lennie. Minél gyengébb a test, annál többet parancsol, minél erősebb, annál engedelmesebb.” (Jean-Jacques Rousseau) „A testnek legyen ereje, hogy a léleknek engedelmeskedhessék. A jó szolgának erősnek kell lennie. Minél gyengébb a test, annál többet parancsol, minél erősebb, annál engedelmesebb.” (Jean-Jacques Rousseau)

10.1. Előkészítés A környezet- és egészségvédelmi munkaközösség létrehozása (amennyiben a feltételek rendelkezésre állnak) Tagjai: - intézményvezető vagy megbízottja - a szakmai munkaközösségek vezetői és kijelölt tagjai - az osztályfőnöki munkaközösség - biológiát és testnevelést tanító tanárok - mentálhigiénés szakember -iskolaorvos, asszisztens - szabadidő-szervező - DÖK vezető tanár - vöröskeresztes tanárelnök Az egészségnevelési helyzetértékelés elkészítése Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. a 2003. évi LXI tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról 48. § (3) bek. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet A 96/2000. (XII.11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. Határozat a 96/2000. Ogy. Hat. Rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról A 46/2003. (IV. 16.) Országgyűlési határozata, az Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII törvény Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek.

56

Nevelési program


Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.

10.2. Bevezető Az egészség fogalma, elméleti háttér: „Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki-szociális jólét állapota.„(WHO) Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészségfejlesztés tágabb fogalom, mely magába foglalja a korszerű egészségnevelés, elsődleges prevenciók, a mentálhigiéné, a testi fejlesztés és az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészséget befolyásoló tényezők: ADOTTSÁGOK SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI TÉNYEZŐK genetikai szegénység, tényezők, nem, munkanélküliség életkor szociális kirekesztettség

KÖRNYEZET ÉLETMÓD SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS levegő, víz minősége; lakáshelyzet; szociális, gazdasági környezet

táplálkozás; dohányzás; alkohol; drogok; fizikai aktivitás; szexuális magatartás; stressz

oktatás; egészségügyi ellátás; szociális szolgáltatás; tömegkommunikáció; közlekedési morál

Az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így érdemi hatást akkor tud elérni, ha tárgyi- és pszichoszociális környezete biztosítva van. Jelen van az iskola-egészségügyi ellátás, és az egészségnevelő munka során a tanulók életmódjára is hatást tud gyakorolni. Az iskola kialakít, megerősít szokásokat, készségeket fejleszt és szerepet játszik az életideálok kialakításában. Az egészségnevelés főbb témakörei: -

az egészséges táplálkozás testedzés, a mozgás, helyes testtartás szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat testi higiénia környezeti ártalmak, megelőzésük, megszüntetésük 57

Nevelési program -


szenvedélybetegségek megelőzése, kezelése személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás)

10.3. Az iskolai egészségnevelés célja, feladatai Általános célok: Az egészséges életmódra nevelés célja a tanulók személyes részvételén keresztül a szemléletformálás, a család és a közösség értékeinek megőrzése, az önmagával, társaival a természetes és épített környezettel harmóniában élő felelősen cselekvő személyiség kialakítása. Ennek során a legfontosabb feladatok: a felvilágosító munka, a megelőzés, az egészség megóvása, a fogyatékkal, egészségkárosodással élők segítése. Helyi célok: • egészséges személyiségfejlődés elősegítése • az egészség értékének felismerése • helyes és tudatos táplálkozási szokások kialakítása (iskolai büfé választékának módosítása, a menzán a megfelelő étrend kiválasztása) • a mindennapi mozgás szükségességének felismertetése • az iskola által felkínált sportolási lehetőségek kihasználása • tanulói kezdeményezés, illetve részvétel az iskolai szabadprogramok összeállításában és végrehajtásában (sportrendezvények, kirándulások, túrák) • testi fogyatékosok, mozgáskorlátozottak, hátrányos helyzetűek integrációja, tolerancia és segítő életmód kialakítása • tanulói részvétel egészségneveléssel kapcsolatos versenyeken, képzéseken • dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerhasználat megelőzése • szexuális felvilágosítás, nevelés • fertőző betegségek jelentőségének felismerése, a közösség tagjainak megóvása • népbetegségek (elhízás, keringési és mozgásszervi betegségek) megelőzése • a szűrővizsgálatok fontosságának korai felismerése • közlekedési szokások megváltoztatása (pl. kerékpár., gyaloglás) • közlekedési balesetek megelőzése • osztálytermek ergonómiai szempontból megfelelő kialakítása, egyoldalú terhelés megelőzése • munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok ismerete és betartása

10.4. Helyzetelemzés Tárgyi feltételek Az iskola épülete a modern, a mosdóhelyiségek, a világítás, fűtés a korszerű egészségügyi és higiéniai követelményeknek megfelelnek. A nagy üvegfelületek elősegítik a természetes megvilágítást, erős napsütésben viszont túlmelegedést okoznak.

58

Nevelési program


Az iskola nagy, részekre is osztható tornaterméhez szertár, öltözők, mosdóhelyiségek tartoznak. Az alagsorban kondicionáló terem, 25 m-es uszoda, orvosi és mentálhigiéniés szoba található. A sportudvar talaja bitumen, ahol többfunkciós labdapálya és távolugró gödör található. Az iskolában büfé működik, melyet külső vállalkozó üzemeltet. Az iskolában van menza, ahol alternatív menü választására, sőt speciális diétás étkezésre is lehetőség van. Az épület egész területén csak a kijelölt helyen szabad dohányozni. Az iskola építésekor a kivitelezők speciális feltételeket teremtettek (rámpa, kapaszkodó, 2 lift, mosdó), így olyan mozgáskorlátozott diákok is tanulhatnak itt, akik tolókocsihoz vannak kötve. Az iskolában már megvalósult egészségnevelési tevékenységek: • -

Szűrések: Az iskolaorvos által a 9. és 11. osztályosok belgyógyászati és szemészeti vizsgálata A 12. osztályosok tüdőszűrő vizsgálata A testnevelés órákon minden évben elvégzett teljesítőképességi vizsgálatok

• Rendkívüli osztályfőnöki órák keretében az osztályfőnökök vagy külső előadók segítségével megvalósuló drog, AIDS és nemi úton terjedő betegségek elleni prevenció, családi életre nevelés, konfliktuskezelés, közösségi életre való nevelés stb. • Az iskolai vöröskereszt szervezésében elsősegélynyújtó szakkör, a tanulók sikeres szereplése elsősegélynyújtó és egészségnevelési versenyeken, kihelyezett véradás, karácsonyi jótékony gyűjtési akció •

Kortárs segítő képzésen való részvétel

• Egészséghét megrendezése meghívott szakemberek előadásával, plakátok készítésével, gyógytea ismertető-kóstoló akcióval •

ODK–s kirándulások, nyári táborok, osztálykirándulásokba beiktatott túrák

•

Iskolai terepgyakorlati kirándulások

• A szorongó, nehezen beilleszkedő tanulók segítése mentálhigiénikus szakember segítségével

10.5. Konkrét célok

59

Nevelési program


Tanórákon: Valamennyi tanórán szükség van rá, hogy lehetőség szerint a szaktanárok az óra anyagához kapcsolják vagy kiemeljék a témához kapcsolódó egészségnevelési ismereteket. Most csak az egészségnevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű tanórák céljait szeretnénk megfogalmazni. Biológia: - a tanulók ismerjék meg az emberi test felépítését és működését, az egyes szervrendszerekhez kapcsolódó betegségeket azok tüneteit, megelőzésük és a lehetséges gyógykezelések módját - a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok szervezetre gyakorolt hatását, fontosságát - a gyógyhatású növényeket - az életmód és az egészség összefüggéseit Testnevelés: - szeressék meg a sportot, alakuljon ki igényük a mindennapos testmozgásra - ismerjék és tapasztalják meg a sport stresszoldó hatását, mely szerepet játszik a pszichés betegségek megelőzésében - tudatosuljon, hogy a mozgásnak fontos szerepe van a különböző betegségek (pl. mozgásszervi, keringési) megelőzésében Kémia : - a civilizált élethez kapcsolódó azon anyagok megismerése, amelyekkel a mindennapi élet során találkozunk (élelmiszer-adalékanyagok, háztartási vegyszerek stb.) - az egészségre káros környezeti hatások (vegyi anyagok, sugárzások) megismerése, a velük való érintkezés elkerülésének módjai - ismert gyógyszerek, drogok összetételének, hatásainak megismerése - egészség-, tűz- és balesetvédelmi ismeretek elsajátítása a kémiai kísérletek során Irodalom, történelem: - történelmi és kultúrtörténeti szempontból jelentős csoportok, személyek egészségügyi vonatkozásai - az emberiség történelmének egészségügyi szempontból jelentős eseményei (járványok, felfedezések) Földrajz, idegen nyelvek: - távoli tájak, idegen népek egészségügyi kultúrájának, szokásainak megismerése - természetes és mesterséges környezetünk hatásai egészségünkre (orvosmeteorológiai hatások, éghajlatváltozás hatásai, környezetszennyezés stb.) Etika: - a helyes erkölcsi értékrend kialakítása - a harmóniára, boldogságra való törekvés a családi életben - gyermekvállalás felelőssége, családtervezés - kommunikációfejlesztés, tolerancia Informatika: - a számítógép egészségkárosító hatásának megismerése és kivédése (szemek, gerinc, kar, kéz izületeinek védelme) - az internet mint információhordozó használata (az egészséges életről szóló források)

60

Nevelési program


Tánc és dráma, ének: - a tánc, ének, zene és drámajáték felszabadító, közösségformáló hatásának felismerése; az énekléshez kapcsolódó légzéstechnika megismerése, jótékony hatásának kihasználása Osztályfőnöki óra: - az egészséges életmód kialakítása, káros szenvedélyek elutasítása, felelősségvállalás a jövőért Tanórán kívül: • • • • • • •

tömegsportrendezvények szervezése (futóversenyek, labdajátékok stb. szervezése) kirándulások, túrák egészségnevelési és elsősegélynyújtó versenyek kortárs segítők képzése drogprevenciós előadások, kiállítások megtekintése AIDS prevenció, vetélkedők, előadások szervezése tanulásfejlesztő csoport, konfliktuskezelő csoport létrehozása

10.6. Módszerek • • • • • • • • • • •

tanórai beszélgetés előadások, kisbeszámolók kísérletek tanórán elvégezhető vizsgálatok (pulzus, vérnyomás, vitálkapacitás stb. mérése) gyűjtőmunka, házidolgozat készítése versenyek rendezése játékok plakátkészítés tanári ötletbörze az egészségnevelés szakórákon való alkalmazására tanári továbbképzések külső előadók meghívása

10.7. Források - meglévő egészségnevelési kapcsolatrendszer (Vöröskereszt, ÁNTSZ, az önkormányzat Egészségügyi és Szociális Osztálya, Családsegítő Szolgálat, Vérellátó, iskola-egészségügyi szolgálat, rendőrség, tűzoltóság, mentőszolgálati állomás, drogambulancia) és programok továbbfejlesztése - anyagi erőforrások: iskolafenntartó, alapítványi befizetések, országos, regionális és helyi pályázatok, szülők, szponzorok - tárgyi erőforrások: elsősegélynyújtó felszerelés, kísérleti eszközök, ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok) - humán erőforrások: iskolavezetés, tanárok, a lehetőség szerint megalakítandó környezet- és egészségvédelmi munkaközösség tagjai, vöröskeresztes tanárelnök, a diákönkormányzatot

61

Nevelési program


segítő tanár, a mentálhigiénés szakember, osztályfőnöki munkaközösség, iskolaorvos és asszisztensnő, laboráns, technikai dolgozók, diákok, szülők

10.8. Ellenőrzés, értékelés Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés szempontjai szerint. Az egészségnevelés eredményeinek mérése a konkrét helyi célok ellenőrzésével, értékelésével lehet.

62

Nevelési program


11. Az iskola környezeti nevelési programja Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert csak keveset tudna tenni. (Burke)

11.1. Jövőkép Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Pedagógiai célok az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus és globális szemléletmód kialakítása a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése

63

Nevelési program


Az itt megalkotott komplex környezeti nevelési programot a nevelőtestület minden tanév elején áttekinti, és az éves munkatervében rögzíti, hogy az adott tanévben mely elemek megvalósítására kerül sor.

11.2. Jogszabályi háttér A környezeti nevelési és oktatási tevékenységünket a meghatározó jogszabályok és rendelkezések alapján végezzük. (1. Melléklet)

11.3. Helyzetkép, helyzetelemzés 11.3.1. Belső: az iskola Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából Az iskola épülete modern, az építészeti szabványoknak megfelelő (pl. az egészségügyi követelményeknek megfelelő toalett-helyiségek, étkezés előtti tisztálkodási lehetőségek). A javításokat folyamatosan végeztetik, jelentős baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Az üvegfalak hátránya viszont napsütésben a nagy hőség. A megfelelő fény miatt a zöldítés megoldott. Az udvar a nagyvárosi létből fakadóan kicsi, terveztük egy-egy kis egységben a hazai társulások bemutatását, de ez még nem valósult meg. Az épületen belül környezeti vizsgálatokhoz megfelelő, alapeszköz-készlettel ellátott laboratórium és előadó áll a rendelkezésünkre. Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink Terepgyakorlat, nyári táborok, tanulmányutak, laborlátogatás az egyedi tantervű, biológia speciális képzésű csoportok számára (a nyári táborok és a tanulmányutak nyitottak más számára is). A természetben megvalósuló programok szervezésében a BIOCÉN Klub és az iskolai ODK-s csoport jár élen, s természetesen az osztálykirándulások egy része is tekinthető ilyen szempontból megalapozottnak. Szelektív hulladékgyűjtés papír-, PET-palack és hagyományos kommunális hulladék frakcióban Jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő akciók, tevékenységek Az érdeklődő diákok számára környezet- és természetvédő diákklub működtetése Témanapok, témahetek szervezése Aktuális jubileumi ünnepségek tartása Az iskolarádióban, iskolaújságban környezetvédelmi témák megjelenítése Tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés Országos (vagy annak területi fordulója) és regionális tanulmányi verseny szervezése (Szülőföldem szép határa, Curie környezetvédelmi emlékverseny és a Földi János diákkonferencia) 11.3.2. Külső: a település és a régió, a helyi értékek

64

Nevelési program


A felsőfokú oktatási intézményekkel kapcsolatunk van, amelynek során a környezettan szakos tanárjelöltek tanítási gyakorlata és hospitálása iskolánkban történik. Ennek során igyekszünk számukra a modern módszerek alkalmazását biztosítani, az aktualitásoknak megfelelően témanapok, témahét, projekt szervezésébe őket bevonni. A nagyvárosi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetőségeit. A természettel való kapcsolat részben hosszabb-rövidebb terepprogramok szervezésével, részben a városi parkok, kertek tanulmányozásával valósítható meg. A környezetszennyezés és a közlekedés viszonya, a sétálóutcák kialakításának következményei, az épített környezet felújítási programja jó vizsgálati, elemzési, véleményalkotási lehetőséget adnak. A diákoknak lehetősége van különböző állampolgári tevékenységek gyakorlására, amikor bekapcsolódnak a döntéshozatali eljárásokba, demonstrációk szervezésébe, egy-egy környezetkárosítás feltárásába, a probléma megszüntetésébe. A meglévő külső kapcsolatok rendszerét a 2. melléklet tartalmazza.

11.4. Konkrét célok Magyar nyelv és irodalom ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére Történelem értsék és tudják, hogy hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet vonják le a tapasztalatokat ismereteikből a fenntartható társadalom megvalósítása érdekében tudják értelmezni, hogy hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Filozófia értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra- jutása 65

Nevelési program


érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat Idegen nyelv váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni fejlődjön állampolgári felelősségtudatuk alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációs képessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni fejlődjön logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek reális becslésekre tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni alakuljon ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségük Fizika, kémia legyenek képesek a környezeti változások megértésére, magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai és kémiai hatások (sugárzások, zaj, rezgés, vegyi anyagok) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai és kémiai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, s ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrások felelősséggel használhatók

66

Nevelési program


ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait ismerjék meg és alkalmazzák a laboratóriumi (és a háztartási) munka során keletkező hulladékok gyűjtésének és kezelésének szabályait Biológia, földrajz szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit! ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult globalizáció a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti - működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, valamint a környezeti hatások miatt bekövetkező változásokat ismerjék a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait aktív tevékenységgel legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére alakuljon ki ökológiai szemléletmódjuk Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével tudjanak több programban táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, ismerjék a különböző programok használatának előnyeit és hátrányait fejlődjön logikus gondolkodásuk, szintetizáló és lényegkiemelő képességük, képesek legyenek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, redukálására, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására képesek legyenek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni a számítástechnikai eszközök használata során valósítsa meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Etika

67

Nevelési program


legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk alakuljon ki az a szemléletük, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Ének-zene ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek vegyék észre, hogy a zenei globalizáció nagyfokú értékcsökkenést eredményez fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi népi építészeti emlékeket Tánc és dráma sajátítsák el a néptánc elemeit, őrizzék a múlt mozgáskultúráját tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) fejlődjön a természethez való érzelmi kötődése a drámajátékon keresztül Testnevelés fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészségüket, egészséges testi fejlődésüket legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes

68

Nevelési program


igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi, magyar, mozgást igénylő népi játékokat tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását

11.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 11.5.1. Tanórai Hagyományos Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A részletes kidolgozások nem képezik a fenntartóhoz benyújtott dokumentáció részét, de a munkaközösségeknél illetve az igazgatónál a tervezet letétbe kerül, hogy megvalósítása nyomon követhető legyen. Összeállításához a sok segédkönyv mellett felhasználtuk az alábbi két alapkiadványt: NAT, MKM, 1995 Kerettantervi útmutató a környezeti nevelés helyi szintű tervezéshez Czippán Katalin szerkesztésében (Internet: www.konkomp.hu)

Nem hagyományos Évente egy alkalommal témahetet vagy témanapot szervezünk a tantestület által a tanév elején kiválasztott témából. Felelős a környezeti nevelési munkaközösség, melyben minden munkaközösség képviselője megtalálható. Iskolánkban évente egy napot a lakóhely értékeinek komplex megismerésére fordítunk (külön kidolgozott koncepció szerint, mindig elhagyva az iskola épületét). Felelősök az osztályfőnökök, segítséget ad az iskola környezeti nevelési felelőse. Folyamatosan a szelektív hulladékgyűjtési projektet valósítjuk meg. Felelős az iskola környezeti nevelésért felelős tanára (lehet a szabadidő-szervező tanár is). A város hulladékos problémáinak feltérképezése – felelős és koordinátor az osztályfőnöki munkaközösség vezetője (9. osztályosok városi túrája alkalmából).

A speciális képzésben résztvevők javasolt terepi programjai (amennyiben az iskola anyagi lehetőségei a megvalósítást lehetővé teszik): 9. osztályban Erdőspuszta értékei (tanösvény-bejárás, utazás kisvonattal) 10. osztályban a Hortobágyi Nemzeti Park értékei – utazás vonattal 11. osztályban a régió értékeinek tanulmányozása autóbuszos körúttal (bihari körút vagy beregi körút, esetleg más aktuális célpont)

69

Nevelési program


Az Arany János Tehetséggondozó Program előkészítő évében speciális tantárgyként Természetismeret órákat tartunk speciális tantervvel, melyhez szintén kapcsolódik egy erdőspusztai terepgyakorlati nap, valamint a saját lakóhely értékeit bemutató házi dolgozat. 11.5.2. Tanórán kívüli Az érdeklődők számára nyári tábort szervezünk évente meghatározott helyszínnel (ODK, BIOCÉN Klub keretein belül is). Változó úti céllal külföldi tanulmányutakat szervezünk komplex környezeti nevelési tartalommal. Diákpályázatokon veszünk részt (pl. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Hazánk mezőgazdasága diákszemmel, Élő örökségünk, Helyi érték – helyi tanterv, Földtani örökségünk, Gondolatébresztő, Természet Világa diákpályázata). Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat (pl. országos: Kitaibel Pál, Bugát Pál, Less Nándor, Curie, Balogh János, regionális: Árokszállásy Zoltán, megyei: Diószegi Sámuel), rajz- és fotópályázatokon, szavalóversenyeken (pl. A Tiszáról) veszünk részt. Iskolánkban környezet- és természetvédő diákklub működik az érdeklődő diákok részvételével, változatos, gazdag programokkal (diákkonferencia, kiállítások, akciók). Nemzetközi programokban részvétel (BISEL, savas eső). A jeles napok megünneplése az iskolarádióban, plakátokon, kiállításokkal, akciókban, előadássorozatok szervezésével történik. Megjegyzés: a pedagógiai program tervezetének megfelelően javasolt évente részletesen kidolgozni az iskola környezeti nevelési munkatervét. Érdemes az alábbi táblázatos tervezési technikát alkalmazni: Tartalom TevékenyCélség csoport

Idő- Mód- Helyszín skála szer

Ellenőrzés Értékelés módja

Várható eredmények

Felté- Feletelek lősök

11.6. Iskolai környezet Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezetbarátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá. Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak o anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok o pedagógusok, dolgozók példamutatása, melyhez a munkaköri leírások módosítása is hozzájárulhat

70

Nevelési program


o a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása o termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése o a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése o a büfé árukészletének átalakítása o a menza környezetbarátabb, egészségesebb működtetése o az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, iskolarádió, helyi média)

11.7. Módszerek Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és, tevékenységalapú, érzékenyítő, kooperatív és interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. Módszer: valamely eredményhez vezető tervszerű eljárás - Hagyományos frontális munka, ismeretterjesztő előadás, kísérlet, egyéni vagy csoportos megfigyelés, kutatás, interjú, kiállítás-szervezés, iskolaújság, iskolarádió, terepi programok, múzeumlátogatás - Újszerű: kooperatív, aktív és interaktív módszerek komplex, holisztikus módszerek, elemző-, vitamódszer, drámajátékok, ötletbörze, jövőkerék A modern módszerek ismertetését a 3. mellékletben adjuk meg.

11.8. Résztvevők és erőforrások A már meglévő környezeti nevelési kapcsolatrendszert, a programokat fejlesztjük tovább. A belső és a külső személyi és anyagi erőforrások aktuális részletezését a 4. melléklet tartalmazza. Tárgyi erőforrások: Rendelkezésre áll, folyamatosan fejlesztjük: szaktantermek, laboratóriumok, kísérleti eszközök, ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok), „zöld könyvtár”, audiovizuális eszközök... Elérhető: projektor , laptop stb.

11.9. Taneszközök Ismerethordozók tanulók számára viszonylag nagy számban: Varga Zoltán: Állatismeret, Seregélyes-Simon: Növényismeret Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban)

71

Nevelési program


határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről) Tanárok számára: Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére (pl. Nádai Magda: Földanyai gondok, Történelem) Eszközök Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés - ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó). Vízvizsgálati és egyéb terepi mérőkészletek (pl. környezetanalitikai kofferek). BISEL-méréshez felszerelés Távcsövek, mikroszkópok (lehetőség szerint sztereo-mikroszkóp is legyen közte), digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera. Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok

11.10. Kommunikáció Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a részt vevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. A faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak), az iskolai újság (Tótágas) Zöld hírei és az iskolarádió Zöld percei lehetőséget teremtenek az információátadásnak. Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmai-módszertani téren segíti a környezeti nevelési munkaközösség (vagy a felelős tanár). Az iskolavezetés vállalja, hogy a szakanyagokat eljuttatja a felhasználókhoz. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napi- és hetilapot (hajdú-Bihari Napló, Debrecen) az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai évkönyvben megjelenő cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük. Az iskoláról készített ismertető füzettel a nálunk folyó környezeti nevelőmunka folyamatát bemutatva a lehetőségeket tárjuk mások elé. Kutatásaink tárgyát és eredményeit szórólapok segítségével is bemutathatjuk ismeretterjesztés gyanánt. A BIOCÉN Természet- és Környezetvédő Diákklub kiadványaként megjelenő Zöld füzetek sorozat (I-VI) tagjai is bemutatták az itt folyó munkát, szeretnénk ezt a kiadói gyakorlatot a továbbiakban is folytatni. Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket (iskolai dolgozók, szülők, lakosság, régi diákok, iskolafenntartó…).

11.11. Minőségbiztosítás / minőségirányítás

72

Nevelési program


A környezeti nevelés sikerességét értékelhetjük különböző résztvevőkre megtervezett és kidolgozott eszközökkel. A minőségbiztosítást egy környezeti nevelési munkaközösség hangolja össze. A környezeti nevelési program életbelépésekor az iskola valamennyi dolgozójával kérdőíves attitűdvizsgálatot végzünk, majd a tapasztalatokból a feladatokat megfogalmazzuk. Várhatóan közte lesz az is, hogy a munkaköri leírásokat át kell dolgozni az új szempontok figyelembe vételével. A tanulók környezeti tudatosságának alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén mérhetjük például az alábbi módokon. - A középiskolai tanulmányok kezdetén életkorának megfelelő mérőlappal szerzünk információt, rögzítünk egy állapotot. Ugyanazon diákok 12. évfolyamon végzett mérései alapján a fejlődésre következtetéseket vonhatunk le. - A tanórán kívüli környezeti nevelési programokban milyen aktivitással vesz részt - A környezeti nevelési programok hozzájárulásának mértéke az iskolai osztályközösség kapcsolatrendszerének alakulásához, a kommunikáció, a konfliktuskezelés fejlődéséhez.

11.12. Továbbképzés A tantestület továbbképző jelleggel komplex terepgyakorlaton vehet részt, melyen az interaktív, érzékenyítő módszerekkel is megismerkedhet (Gömörszőlős, Agostyán, Biharkörút, Ság-hegy). Ezen alkalmak célja, hogy élményszerű tapasztalatszerzés által ismereteket szerezzenek a helyi történelem, hagyományok, értékek (természeti, kultúrtörténeti) összefüggéseiről, egymásba kapcsolódásaiból, ismerkedjenek meg a fenntarthatóság régi és mai megjelenésével. Az iskola a lehetőségei szerint keretet biztosít az önképzéshez, anyagi bázisával segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetőségét. A számítógéppark fejlesztésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az internet-hozzáférést. Az iskolavezetés szorgalmazza, hogy minden munkaközösségből legyen olyan tanár, aki környezeti neveléshez kapcsolódva akkreditált továbbképzésen vesz részt. A fizikai és adminisztratív dolgozók számára iskolai szintű tájékoztatás szervezése az iskolai környezeti nevelési program megismertetésére, beszélgetés feladataikról és lehetőségeikről a szemléletmód formálásában.

73

Nevelési program


12. Életpálya-építési program Gimnáziumunkban az életpálya-építés „kompetenciaterület alapvetően tanórán kívüli foglalkozásokon, illetve osztályfőnöki órák keretében valósul meg. Fontosnak tartjuk, hogy pedagógiai programunkban megfogalmazzuk az életpályaépítés alapvető elveit. Iskolánkban kiemelkedően magas oktató munka folyik, melynek során az életpálya-építés fontos stratégiai célkitűzései folyamatosan megvalósulnak. Diákjaink nagy számban és jelentős sikerekkel indulnak a legkülönbözőbb tanulmányi versenyeken, országos szinten is magas az egyetemeken, főiskolákon tovább tanulók aránya. Érzékeljük azonban, hogy a társadalmi-gazdasági változások (diplomás munkanélküliek emelkedő száma, az élethosszig tartó tanulás készségének kialakítása, mobilitás készségének fejlesztése, állampolgári felelősségtudat erősítése stb.) miatt tanulóink nevelése során más típusú készségeiket és képességeiket is fejlesztenünk kell. Segítenünk kell tanulóinknak a tudatos tanulás kialakításában, hogy tanulási szokásaikkal legyenek tisztában, felismerjék esetleges hibáikat. Célunk, hogy az ismeretek elsajátítására az optimális időt fordítsák. Jellemző tanulóinkra, hogy pályaválasztásukkor viszonylag kevés foglalkozás közül választanak. Általuk kevésbé ismert és preferált hivatásokkal kell megismertetnünk őket, hogy a döntésük valódi tájékozódás után történjen meg. Iskolánkban a lexikális tudást kiemelkedően fontosnak tartjuk. Emellett azonban szükséges az önérvényesítés kompetenciájának erősítése. Olyan tudás kialakításában kell segítenünk, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A több mint tíz éves múltra visszatekintő „Polgár az európai demokráciában” tanulmányi verseny megfelelő kereteket biztosít ennek a kompetenciának fejlesztésére. Összességében tehát gimnáziumunkban az életpálya-építés kompetenciaterülettel osztályfőnöki órákon, szakköri foglalkozásokon, tanulmányi kirándulásokon foglalkozunk direkt módon. Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa a sorsát. E tevékenység keretében az egyén életpálya-célokat tűz ki, stratégiákat készít a célok eléréséhez, és a stratégiák szerint a célokat megvalósítja. Az életpálya-építés élethosszig tartó folyamat, melyben a tanulásnak változó jelentőségű, de állandó szerepe van.

74

Nevelési program


Az életpálya-építés akkor sikeres, ha • a célkitűzés reális, illetve szükség esetén módosítható: azaz a megvalósításhoz és a módosításhoz szükséges feltételrendszer rendelkezésre áll vagy megteremthető. • A célok eléréséhez vezető utak és • stratégiák alkalmasak a célok eléréséhez, és lehetővé teszik a menet közbeni módosítást. • A stratégiák megvalósításához a feltételrendszer rendelkezésre áll, illetve megteremthető. • Az utakat az egyén ténylegesen végigjárja, azokat kontrollálni, valamint szükség esetén a célokkal együtt módosítani képes. Az életpálya-építés tudatossága azt jelenti, hogy az egyén képes 1. felmérni lehetőségeit: • saját adottságait, képességeit • az életpálya-építés szűkebb tágabb, társadalmi - kulturális - szociális-gazdasági környezetét 2. megtervezni életpályáját: • saját személyiségének fejlesztését • az óhajtott, elérni kívánt státuszt, identitást, 3. végrehajtani a tervezetteket. Az életpálya-építés valamennyi az iskolai területet (tantárgyakat és szabadidőt), iskolai szakaszt, továbbá a személyiség egészét érintő kompetenciastruktúra. Ezért eleme valamennyi területnek. A tartalmak meghatározásában a valamennyi kompetenciaterület, képviselője érintett. A feladat tartalmának megfogalmazásánál figyelembe kell venni a következő elveket: személy re fókuszálás, értékorientáltság és a munkaerő-piaci elvárások figyelembe vétele. A feladat iskolai alkalmai • Tanórai keretek • Osztályfőnöki órák • Tanórán kívüli keretek (szakkörök, tanulmányi kirándulások) Pedagógiai alapelvek Folyamatosság, rendszeresség Személyesség, differenciálás Esélyegyenlőség A pedagógus szerepe: kutatásvezető, tanácsadó Tapasztalatszerzés lehetősége Együttműködés Módszerek, tanulásszervezési módok • Projektmódszer • Drámapedagógia • Kooperatív tanulás • Önálló ismeretszerzés • Differenciált tanulás • Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban

75

Nevelési program


A fejlesztés tartalma Információkezelés • Adatgyűjtés • Adatok rendszerezése • Adatok közötti viszonyok felfedezése • Információalkotás és -átadás. • Szöveges információ esetén: • Lényegkiemelés • Koherenciateremtés • Tanulási technikák • Az információszerzés és átadás elektronikus eszköztára Az emberek közötti együttműködéssel kapcsolatos ismeretek, képességek, attitűdök • Kooperativitás • Önérvényesítés • Normaismeret, normaalkalmazás • Szerepismeret • Kommunikációs helyzetelemzés és -értékelés (szerepviszonyok, körülmények, alkalmak és ezek összefüggései, önmeghatározás) • A kommunikációs helyzethez, illetve a partnerhez, a partner előzetes ismereteihez való alkalmazkodás. • A személyközi és publikus kommunikáció műfajainak és módjának gyakoroltatása szimulált és "éles" helyzetekben, felhasználva a drámapedagógia eszköztárát. • Konfliktuskezelés Problémakezelés • Problémafelismerés • Időbeosztás • Problémaelemzés • Út (utak) meghatározása • Megoldástervezés • Döntéshozás (indoklás) • Időkezelés: • Értékelés • Korrekció • Időzítés Önismeret-fejlesztés • Ismeretek szintje • Attitűdök • Képességek • Ambíciók • Lehetőségek

76

Nevelési program


Pályaorientáció • Információközvetítés, és információforrás-kezelésben való pedagógiai közreműködés • Pálya-tapasztalatszerzés lehetőségeinek megteremtése • Az aktuális döntéshozatal folyamatának támogatása A kompetenciaterület moduljai és más szakmai anyagok az iskolai hálózaton érhetők el. Néhány használható szakirodalom: Csíkszentmihályi Mihály: A flow avagy a tökéletes élmény Gönczi Károly: Életpálya-építés - Önismeret, pályaválasztás, karrier (Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen, 2001.) 895,- Ft Gönczi Károly: Önismereti játékok gyűjteménye 2. (Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen, 2005.) 895,- Ft Kagan Spencer: A kooperatív tanulás. Ökonet Kft., Bp. 2004 KOMPASZ kézikönyv www.mobilitas.hu/kompasz vagy www.coe.int/compass Sellye János: Stressz és diszstressz

77

Nevelési program


12. Önálló információkeresésre nevelés – könyvtári program A Tóth Eszter Könyvtár szerves része a gimnáziumban folyó oktató-nevelő munkának. Minden gimnáziumi tanuló és pedagógus tagja a könyvtárnak, szolgáltatásait térítés nélkül veszi igénybe. A könyvtár adatbázisa felhasználóbarát és interneten is elérhető a diákok számára. Célunk, hogy a diákjaink a gimnáziumi évek alatt ismerjék meg a különböző információhordozókat, keresési módokat, elektronikus könyvtárakat. A 9. évfolyamon minden osztály számára tartunk könyvtárbemutató foglalkozást. Az informatika tantárgy keretén belül 9—10. évfolyamon 3—3 órában sajátítják el a különböző keresési módszereket. A tantágyak közül a magyar irodalom és magyar nyelv 9—12. évfolyam tananyagához kapcsolódnak még szervesen könyvtárhasználati ismeretek. Az AJTP tanulói 0. évfolyamon félévig 18 órában tanulnak könyvtári ismereteket. A szellemi munka technikájának elsajátítása elengedhetetlen minden pályázatíró diák számára, ezért különösen nagy hangsúllyal oktatjuk ezen ismereteketaz egész tanév folyamán egyéni oktatási formában is. A különböző tantárgyi versenyekre a felkészülés során nyújtunk segítséget a diákok és tanárok számára. A könyvtárosokon kívül minden kolléga segítheti a gyerekek könyvtárhasználatra nevelését azzal, hogy rendszeresen önálló keresési feladatokat ad diákjainak. Az iskolai könyvtár fontos színtere a diákok kulturális nevelésének is. A tanév során rendszeresen szervezünk író—olvasó találkozókat, könyvtári és olvasási versenyeket, kétévente a Nemzetközi Tóth Árpád szavalóversenyt, minden második évben a Tóth Árpád Gimnázium iskolatörténeti vetélkedőt. A könyvtárunk szoros kapcsolatot tart a város könyvtárival: Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár, Benedek Elek Városi Könyvtár, Zenei Könyvtár, Megyei Pedagógiai Intézet szakkkönyvtára, Városi Olvasóterem. A könyvtárunk rendszeresen kapcsolatban áll a város kulturális intézményeivel: Déri Múzeum, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Modem, Csokonai Színház, ZeneTheatrum.

78

Nevelési program


13. Záradék

Megvitatta és elfogadta: a Tóth Árpád Gimnázium nevelőtestülete 2009. december 9-én. Véleményezte: a Tóth Árpád Gimnázium Szülői Választmánya 2009. december 10-én a Tóth Árpád Gimnázium Diákönkormányzata 2009. december 10-én Debrecen, 2009. december 11.

79

Nevelési program


14. Mellékletek 1. Melléklet: A környezeti nevelési és oktatási tevékenységet meghatározó jogszabályok és újabb rendelkezések 1949. évi XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról NAT (31/1994 (III.12.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv tantervi alapelveinek kiadásáról) 1992. évi LXXXIII. tv. egyes elkülönített állami pénzalapokról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXX. tv. a felsőoktatásról 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 2000. évi XLIII. tv a hulladékgazdálkodásról OGY 83/1997 (IX.26.) OGY Határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításáról 2031/1998 (II.13.) Korm. határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Program 1998. évi Intézkedési Tervéről 2126/1999 (V.31.) Korm. határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Program 1999. évi Intézkedési Tervéről 211/1997 (XI.26.) Korm. rendelet a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatásköréről, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségről 158/1998 (IX.30) Korm. rendelet a környezetvédelmi miniszter feladat- és hatásköréről 6/1997 (I.31.) KTM rendelet 16/1997 (VI.5.) KTM rendelet (KKA) 5/1998 (II.20) KTM rendelet a szakmai vizsgák szervezésére jogosult intézményekről 10/1998 (IV.3.) KTM rendelet 2/1999 (III.26) KTM rendelet 2132/2000. (VI. 15.) Korm. Rendelet az NKP 2000. évi Intézkedési Tervéről 2207/2000. (IX. 13.) Korm. Határozat az NKP végrehajtásának 2001-2002. évi irányelveiről 2066/2001. (IV. 5.) Korm. Határozat az NKP végrehajtásának 2001. és 2002. évekre vonatkozó Intézkedési Tervéről 20/2001. (II. 4.) Korm. Rendelet a környezeti hatásvizsgálatról 220/2000. (IX. 13.) Korm. Határozat a klímavédelem magyarországi stratégiájáról

80

Nevelési program


2. Melléklet: Környezeti neveléssel kapcsolatos külső kapcsolatok rendszere intézmény, szervezet

kap- formája, tartalma iskolai csolat képviselő, van kapcsolattartó nemzetközi csatlakozás, mérés, Budayné kapcsolatok konferencia BISEL-program + részvétel Budayné savas eső és zuzmóGőz József projekt + Más közoktatási általános intézményekkel + iskolákkal: kapcsolat nyílt napok, kiállításainkon látogatás Kutató Diákok + diákjaink Pócsiné Erdei Irén Köre bekapcsolódnak

a szervezet képviselője, ügyintéző neve Bagi Éva KGI

Csermely Péter

felsőoktatási intézmények egyetemi hallgatók Budayné tanítási gyakorlata

Debreceni Egyetem + határon túli iskolák Ady Líceum +

megyei pedagógiai intézet szaktanácsadója önkormányzat környezetvédelmi referense nemzeti park ANP

+

Lakatos Gyula

közös projektek, Budayné szakmai találkozók Bodó Tamás Szűcsné Kerti Anita szakmai Budayné együttműködés alkalmankénti

Budayné

Kórós Csaba

+

+

bármelyikkel szakmai előadások, terepgyakorlatok

BNP

+

HNP

+

Boldogh Sándor Szitta Tamás Lesku Balázs Fersch Attila

FHNP

+

Gilly Zsolt

KNP

+

erdészet

+

táborszervezés

Budayné

81

Juhász Lajos

címe elérhetősége

Nevelési program környezetvédelmi felügyelőség

Tóth Árpád Gimnázium +

laborlátogatás, szakmai anyagok, pályázatok

országos tanári zöld szervezetek KOKOSZ

+

Budayné

Tax Ágnes

KÖRLÁNC

+

Budayné

Havas Péter

Körny. Nev. Isk. Hálózat MKNE

+

csoport tagság egyesületi tagság Hírlevél

Budayné

Dőry István

+

egyéni tagság

Budayné

TKTE

+

egyéni tagság

Budayné

Marsi Mónika Budapest, Almássy u. 6. 1077 1-321-4796 [email protected] Gulyás Pálné Budapest, Aradi u. 20. 1039 [email protected]

+

Tagság

regionális vagy helyi környezeti nev. szervezetek Szerkő Környezeti Nevelési Egyesület

Magyar Humánökológus Társaság Tiszántúli Képviselete HNP Szerkő Oktatóközpont

Budayné Pócsiné Hajzer György Kovács Miklós Bánki András egyéb Budayné

+

versenyek, programok szervezése

+

terepgyakorlatok szervezése, Diószegi Sámuel verseny

Szentendre www.kokosz.hu Budapest, Dorottya u. 8. www.korlanc.ngo.hu Szentendre

Budayné 4034 Debrecen, Sőregi J. Kálóczi Ildikó u. 6. www.extra.hu/szerko

Orosz Tamás

4031 Debrecen, Jerikó u. 17-19.

Ungvári Jánosné

4024 Debrecen, Sumen u. 2.

Farkas István

Budapest, Üllői út 94.

egyéb országos környezetvédő szervezetek Magyar Madártani Egyesület Magyar Természetvédők Szövetsége

+

alkalmankénti, egyes diákokra

+

Tagság, információs anyagok

+

Információ

Budayné

egyéb regionális vagy helyi zöld szervezetek KÖT-Háló 82

Nevelési program


Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Curie Alapítvány

Öko-Centrum Alapítvány nemzetközi környezetvédő szervezetek

szakmai anyagok

+

emlékverseny Pócsiné szervezése, területi Erdei Irén ford. pályázatok kiírása, Budayné Zöld Könyvtár

+

Budayné

+

szakmai anyagok, Budayné akciók

+

segédanyagok

WWF közművelődési intézmények könyvtárak, könyvtári olvasó művelődési központ

+

+

szakmai segítség, versenyek,

ÁNTSZ

+

media

+

laborlátogatás, előadások, versenyek Tájékoztatás

rendőrség

Budayné

engedélyek pl. demonstrációhoz

helyi, regionális üzemek

helyi szolgáltatók víz szennyvíz hulladéklerakó hulladékégető távhőszolgáltató közlekedési vállalat

+

+ + + + + +

Törökné

Czeglédi Erika

pályázatok, versenyek kiírása

+

Botanikus Kert, Állatkert,

műanyaggyár

F. Nagy Miskolc, Kossuth u. 13. Zsuzsa 3530 www.ecolinst.hu

támogatásként edényzet valamennyivel alkalmanként kapcsolat, versenyek, látogatások, bemutatók

Budayné Budayné

83

Papp László Nagy Sándor Tibor

4024 Debrecen, Szent Anna u. 18.

Nevelési program


3. Melléklet: Módszerek a környezeti nevelésben Komplex módszerek (Kooperatív és interaktív technikák) Projekt o Tanítási – tanulási projektek o Analízis – akció projektek Erdei iskola Témahét Témanap Terepgyakorlati módszerek Terepgyakorlat Tábor Tanulmányút Térképkészítés, növény- és állathatározás Egyszerű megfigyelés Célzott megfigyelés, mérés Játékok Drámapedagógia o szituációs játék o szimulációs játék o ráhangolást segítő játék o disputa, vitamódszer Memóriafejlesztő Kombinációs Érzékelést fejlesztő Bizalomerősítő Kapcsolatteremtést segítő Modellezés Hatásvizsgálatok Rendszermodellezés Előrejelző Szimulációs Működő modellek készítése, elemzése Riport módszer Direkt riportok Kérdőíves felmérés Fotó- és filmriport Aktív, kreatív munka Szelektív hulladékgyűjtés Lakóhelyszépítő tevékenység Természetvédelmi és fenntartási munkák Rekonstrukciós munkák Akciók, kampányok, demonstráció Madárvédelmi feladatok Ismertetőkészítés, cikkírás, kiállítás-összeállítás (iskolarádió, iskolaújság, kiadványkészítés) Iskolazöldítés Vetélkedő Verseny 84

Nevelési program


Pályázat Jeles napok ünneplése Diákkonferencia, diákelőadás Közösségépítés Csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében Művészi kifejezés A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén Vizuális művészet a környezeti nevelésben Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése Fotó- és filmművészet (saját munka is) Kézművesség - népművészet Irodalmi alkotások Zeneművészet Táncművészet

85

Nevelési program


4. Melléklet: Résztvevők és erőforrások a környezeti nevelésben Belső erőforrások Humán erőforrások Iskolavezetés

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Saját szemléletükben a pozitív attitűdök növelésére törekszenek. Környezeti nevelési munka- Elkészíti a pedagógiai közösség (amennyiben a programnak megfelelően az éves létrehozásához a feltételek tervet, segíti és koordinálja rendelkezésre állnak) annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal. Osztályfőnöki munkaközösség Évfolyamokra lebontva foglalkozik a környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával, a környezet-egészségügy kérdéseivel.

Erősségek, elvárások Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszerrel rendelkezik.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés.

Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására (témahét, témanap, versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.)

Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.) A diákönkormányzatot segítő és Tagjai a környezeti nevelési Napi kapcsolat a diákokkal, az a mentálhigiénés tanár munkacsoportnak. Lehetőségük egyedi problémák azonnali van a környezeti nevelés kezelése. egészségnevelési területeinek erősítésére is. Iskolaorvos és asszisztensnő Előadások tartása az egészséges Szakmai kompetencia, életmódról, a környezeti személyes ráhatás. ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját az iskolában. Laboráns

Adminisztratív dolgozók

Gondoskodik a vegyszerek szakszerű elhelyezéséről, szelektív gyűjtéséről. Segíti a labormunka előkészítését és a terepi programokat. Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos 86

A pedagógusok csökkentése, szakértelem.

Részt vállalnak a hulladékgyűjtésben, takarékosságban.

terheinek gyakorlati

szelektív

Nevelési program

Technikai dolgozók

Diákok

Szülők

Tóth Árpád Gimnázium levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások) A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, termek, laborok, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés, stb. A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóságként, előadóként, ismeretterjesztő tevékenységet végezve, tevékeny szerepvállalással, önálló kutatásokkal és egyéb kezdeményezésekkel. Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

A környezet tisztaságának biztosítása, a zöldítési programban és a szelektív hulladékgyűjtésben való tudatos és aktív részvétel. Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.

Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

Külső erőforrások intézmény, szervezet

kap- formája, tartalma iskolai csolat képviselő, van kapcsolattartó nemzetközi csatlakozás, mérés, Budayné kapcsolatok konferencia BISEL-program + részvétel Budayné savas eső és zuzmóGőz József projekt + Más közoktatási általános intézményekkel + iskolákkal: kapcsolat nyílt napok, kiállításainkon látogatás Kutató Diákok + diákjaink Pócsiné Köre bekapcsolódnak Erdei Irén

a szervezet képviselője, ügyintéző neve Bagi Éva KGI

Csermely Péter

felsőoktatási intézmények Debreceni Egyetem +

egyetemi hallgatók Budayné tanítási gyakorlata

87

Lakatos Gyula

címe elérhetősége

Nevelési program


határon túli iskolák Ady Líceum +

megyei pedagógiai intézet szaktanácsadója önkormányzat környezetvéd. referense nemzeti park ANP

+

közös projektek, Budayné szakmai találkozók Bodó Tamás Szűcsné Kerti Anita szakmai Budayné együttműködés alkalmankénti

Budayné

Kórós Csaba

+

+

bármelyikkel szakmai előadások, terepgyakorlatok

BNP

+

HNP

+

Boldogh Sándor Szitta Tamás Lesku Balázs Fersch Attila

FHNP

+

Gilly Zsolt

KNP

+

erdészet

+

táborszervezés

környezetvédelmi felügyelőség

+

laborlátogatás, szakmai anyagok, pályázatok

országos tanári zöld szervezetek KOKOSZ

+

KÖRLÁNC

+

Körny. Nev. Isk. Hálózat MKNE

TKTE

Budayné

Juhász Lajos

Budayné

Tax Ágnes

Budayné

Havas Péter

+

csoport tagság egyesületi tagság Hírlevél

Budayné

Dőry István

+

egyéni tagság

Budayné

+

egyéni tagság

Budayné

Marsi Mónika Budapest, Almássy u. 6. 1077 1-321-4796 [email protected] Gulyás Pálné Budapest, Aradi u. 20. 1039 [email protected]

regionális vagy helyi környezeti nev. szervezetek

88

Szentendre www.kokosz.hu Budapest, Dorottya u. 8. www.korlanc.ngo.hu Szentendre

Nevelési program Szerkő Környezeti Nevelési Egyesület

Magyar Humánökológus Társaság Tiszántúli Képviselete HNP Szerkő Oktatóközpont

Tóth Árpád Gimnázium +

Tagság

Budayné Pócsiné Hajzer György Kovács Miklós Bánki András egyéb Budayné

+

versenyek, programok szervezése

+

terepgyakorlatok szervezése, Diószegi Sámuel verseny

Budayné 4034 Debrecen, Sőregi J. Kálóczi Ildikó u. 6. www.extra.hu/szerko

Orosz Tamás

4031 Debrecen, Jerikó u. 17-19.

Ungvári Jánosné

4024 Debrecen, Sumen u. 2.

Budayné

Farkas István

Budapest, Üllői út 94.

Budayné

F. Nagy Miskolc, Kossuth u. 13. Zsuzsa 3530 www.ecolinst.hu

egyéb országos környezetvédő szervezetek Magyar Madártani Egyesület Magyar Természetvédők Szövetsége

+

alkalmankénti, egyes diákokra

+

Tagság, információs anyagok

+

Információ

egyéb regionális vagy helyi zöld szervezetek KÖT-Háló Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Curie Alapítvány

Öko-Centrum Alapítvány nemzetközi környezetvédő szervezetek

+

szakmai anyagok,

+

emlékverseny Pócsiné szervezése, területi Erdei Irén ford. pályázatok kiírása, Budayné Zöld Könyvtár

+

+ WWF

szakmai anyagok, Budayné akciók

89

Törökné

Czeglédi Erika

4024 Debrecen, Szent Anna u. 18.

Nevelési program


közművelődési intézmények könyvtárak, könyvtári olvasó művelődési központ

+

segédanyagok pályázatok, versenyek kiírása

+

Botanikus Kert, Állatkert,

+

szakmai segítség, versenyek,

ÁNTSZ

+

media

+

laborlátogatás, előadások, versenyek tájékoztatás

rendőrség

Budayné

engedélyek pl. demonstrációhoz

helyi, regionális üzemek műanyaggyár helyi szolgáltatók víz szennyvíz hulladéklerakó hulladékégető távhőszolgáltató közlekedési vállalat hulladékos cég

+

+ + + + + + +

veszélyeshulla-dékgyűjtő cég

+

papírhulladékgyűjtő cég

+

támogatásként edényzet valamennyivel alkalmanként kapcsolat, versenyek, látogatások, bemutatók

ingyen elszállítja a PET-palackos konténert évente egyszer ingyen átveszi a veszélyes hulladékot fizet az elszállított papírhulladékért

Budayné Budayné

Budayné

Budayné, Gőz József

Budayné

Anyagi forrást biztosító kapcsolatok iskolafenntartó országos pályázatok alapítványi befizetések 90

Papp László Nagy Sándor Tibor

Nevelési program


helyi és regionális pályázati lehetőségek vállalkozó szülők alkalmi szponzorok zöld rendezvények bevételei (bálok, kézműves vásárok, Öko-zsibi)

5. Melléklet: Környezeti nevelési alapfogalmak Környezeti nevelés "A környezeti nevelés az a gondolkodási folyamat, amely képessé tesz a környezet aktív megismerésére, jelzések felfogására, értelmezésére és összefüggő rendszerben való gondolkodásra, a problémák okainak megértésére és megoldások keresésére, egyéni döntések felelősségének megértésére és meghozatalára." (Czippán Katalin) "A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására." (IUCN 1970.)

Erdei Iskola "Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez valamint a választott osztály tananyagához. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció." Sajnos az épületet, az infrastruktúrát is gyakran azonosítják a fogalommal. (Erdei Iskola szakmai találkozó 2001 alapján).

Erdei iskola szolgáltató definíció "Az erdei iskola szolgáltatás az a szolgáltatás, amely az erdei iskola nevelési- és tanulásszervezési egység megvalósításához megfelelő helyszínt, az arra kidolgozott szakmai programot, és a tervezett tevékenységekhez szükséges szakembereket, eszközöket és 91

Nevelési program


anyagokat a pedagógusok igényei és elvárásai szerint szakszerűen és rendszerszerűen biztosítani kész és képes." (Erdei Iskola szakmai találkozó 2001.) Fenntartható fejlődés "Fenntartható fejlődés a társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek azon rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára. A természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését." (Környezetvédelmi törvény…) “ A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” (Közös Jövőnk jelentés, 1987.) “A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak”. (Herman Daly) “A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációnk számára történő megőrzésével egyidejűleg.” (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000) Témanap Egy adott, konkrét téma köré szervezett nap (például egy jeles nap alkalmával). Az alapformák lehetnek o minden tanórán foglalkoznak vele a tanárok o speciális szervezésben, egyedi órarend alapján, nem saját tanár óravezetésével (meghívott vagy felkért) o tanórán kívüli tevékenységben Témahét Egy adott téma köré szervezett egy hetes tevékenység. Lehet szakórákon, délutáni foglalkozásokon, egyéb módokon szervezni. Terepi programok Terepgyakorlat egy adott célterület megismerésére irányuló 1-3 napos tevékenység Tábor szorgalmi időn kívül szervezett hosszabb idejű, változatos programokat, módszereket alkalmazó tevékenység Tanulmányút egy adott célkitűzés kutatására szervezett hosszabb időtartamú ismeretszerző módszer Irodalom

92

Nevelési program


NAT, MKM, 1995 Közoktatási törvény 2003, OM Kerettantervi útmutató a környezeti nevelés helyi szintű tervezéshez (szerk.) Czippán Katalin (Internet: www.konkomp.hu) Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia 1998, 2003, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület A környezeti nevelési program, a környezetpedagógiai szakértői tevékenység megalapozása. Készítsük el az óvoda, iskola környezeti nevelési programját. (szerk.) Gulyás Pálné 2003 TKTE Hasznos könyv 1997 Lehoczky János KGI Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata Lehoczky János 1998, Raabe Iránytű a terepi környezetei nevelés tervezéséhez és megvalósításához, szerk: CzippánLabancz, KOKOSZ, 1999. Réce füzetek: Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért o Kisiskolások környezeti nevelése (szerk.) Havas Péter 1993 o Környezeti nevelés a táborban (szerk.) Legány András 1993 o Környezeti nevelés a szakkörön (szerk.) Szerényi Gábor 1994 o Környezeti nevelés az erdei iskolában (szerk.) Hortobágyi Katalin 2001 Környezeti nevelési Szer Tár: MKNE 1998 o A környezeti nevelés fogalma Disinger, Monroe o Környezeti nevelés a városban Frank, Zamm o Környezeti nevelés a tantervekben Monroe, Cappaert o Környezeti témák a tanórán Pennock, Bardwell o Környezeti nevelési segédletek értékelése Tourtillot, Britt A Városban. Városi környezet és környezeti nevelés Vásárhelyi Tamás 1998 Körlánc Rácsodálkozás a természetre. A helyi értékek jelentősége a környezeti nevelésben. Budayné Kálóczi Ildikó, Sára Endréné 1994 TKTE Hogyan készítsünk egészség- és környezeti nevelési programot? Somogyi-Ungváriné CD, Hajdú-Bihar Megyei Pedagógia Intézet, Debrecen A környezeti nevelés magyarországi gyakorlata, Havas-Széplaki-Varga, Új Pedagógiai Szemle 2004. január, 12-25. oldal

93

Nevelési program


15. K ö z l e m é n y a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának leírásáról

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján e közlemény mellékleteként kiadom a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programját.

Budapest, 2006. május 24. Dr. Magyar Bálint s.k., oktatási miniszter

Melléklet

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja Elvek, célok, feladatok, követelmények, általános jellemzők

Tartalomjegyzék 1. A dokumentum célja 2. A program meghatározása 3. A megvalósulás feltételrendszere 4. A program kiemelt céljai 5. A célok megvalósításában együttműködő szervezetek 6. A program szociális és pedagógiai feladatai 6.1.

A programba történő bekerülés eljárásrendje

6.2.

9. évfolyam pedagógiai (nevelési, oktatási, tanulásszervezési) feladatai, óratervei, foglalkozási tervei •

Pedagógiai feladatok, hátránykompenzáció

•

Óratervek, foglalkozási tervek

•

Tanórán kívüli intézményi programok 94

Nevelési program 6.3.


A 10-13. évfolyam pedagógiai feladatai (nevelési, oktatási, tanulásszervezési), óratervei, foglalkozási tervei • Pedagógiai feladatok, hátránykompenzáció • Óratervek, foglalkozási tervek • Tanórán kívüli intézményi programok

6.4.

Közös tanulói / intézményi programok (országos rendezvények)

6.5.

Feltételek (eszközök, szervezeti formák, munkaformák)

7.

Pedagógiai és pszichológiai mérések, értékelések

8.

Humán erőforrás biztosítása

9.

A program felülvizsgálati rendje

95

Nevelési program

Tóth Árpád Gimnázium 1. A dokumentum célja

A dokumentum célja, hogy összefoglalja és bemutassa a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja (a továbbiakban: Program) céljait, a célokat megvalósító szervezeti szinteket, a szervezeti szintek feladatait, az ötéves program pedagógiai feladatait, óra-és foglalkozási terveit, követelményeit. 2. A Program meghatározása Az Arany János Tehetséggondozó Programot (továbbiakban Program) 2000-ben indította el a Kormány. A Program létrejöttének hátterében azok a szociológiai felmérések álltak, amelyek szerint a különösen népszerű egyetemi karokon – mint a jogi, közgazdasági, orvosi csupán másfél százalékra tehető az ötezernél kevesebb lélekszámú településről származó hallgatók aránya. A Program létrejöttét az az elv segítette, hogy meg kell adni az esélyt arra, hogy Magyarország valamennyi polgára versenyképes tudással rendelkezhessen. A Program létrejöttét meghatározta, hogy a közoktatás egyik legfontosabb feladata hozzájárulni a társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérsékléséhez. A társadalom azon csoportjai számára, akik a rendszerváltás során a gazdasági átalakulás veszteseivé váltak, a felemelkedés útja szinte kizárólag a minőségi – társadalmi, gazdasági pozíciók betöltésére alkalmas és jól átváltható – tudás megszerzésén keresztül vezet. A Program az iskolát a társadalmi mobilitás kitüntetett intézményének tekinti, amelynek meghatározó szerepe van abban, hogy a társadalmi előrejutást minél inkább a tanuló tehetsége, szorgalma, ne pedig családja anyagi helyzete, szülei foglalkozása vagy éppen lakhelye határozza meg. A Program alapleve, hogy minden tanuló – függetlenül az adott település földrajzi és anyagi helyzetétől – a társadalmi felemelkedés esélyét biztosító képzést kapjon. A Programban kulcsszerepük van a kiemelkedő képzést nyújtó középiskolák mellett a kollégiumoknak is, hiszen a kistelepüléseken vagy a kedvezőtlen körülmények között élő fiatalok számára a kollégiumokon keresztül vezet az út a versenyképes tudás megszerzéséhez. A Program indulásakor az 5000 fő alatti települések diákjai számára volt nyitott, majd 2003-ban a kistelepülési – de nem feltétlenül egyéni szociális – hátrányok leküzdése helyett az egyéni szociális – de nem feltétlenül kistelepülési – hátrányok csökkentésére került a hangsúly. (Azaz 2003 óta nagyobb településekről is bekerülhetnek diákok, de csak hátrányos helyzetűek kerülhetnek be.) A program elnevezése is ekkor változott meg, és lett a „Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja”. A Program meghatározó elemei: −

−

−

−

a Programba az alapító intézményei: középiskolák (gimnáziumok és szakközépiskolák), illetve kollégiumok (önállóak vagy a közös igazgatásúak) pályázhattak közösen kialakított programmal, és a programot, később annak felülvizsgálatát és továbbfejlesztését alapvetően az intézmények önfejlesztő munkája határozta és határozza meg; a Program céljai között szerepel, hogy az intézmények nevelő-oktató munkájukkal segítsék a kistelepülésekről, nagyvárosok leszakadó perem kerületeiből érkező hátrányos helyzetű tanulók társadalmi mobilitását, készítsék fel őket arra, hogy meg tudjanak felelni a munkaerőpiac elvárásainak, továbbtanulás esetén a modern értelmiségi lét kihívásainak; a Program olyan emberré neveli és oktatja a diákokat, akik nyitottak a nemzeti és az európai értékekre, egészséges énképpel, szociális kompetenciával rendelkeznek, képesek hatékony önmenedzselésre, kialakul bennük az igény, a hajlandóság, a készség az élethossziglan tanulásra; a Program céljainak megvalósítása 5 éves – a középiskola kilencedik évfolyamán kezdődő és tizenharmadik évfolyamán befejeződő - képzésben történik. A diákok a középiskolában a 9. évfolyamon külön osztályt képeznek, a magasabb – különösen a 12-13. – évfolyamokon

96

Nevelési program

− −

−

−

−

−


részben vagy teljes mértékben a más képzési formákban résztvevő iskolatársaikkal integráltan tanulhatnak; a 9. évfolyamon a nevelő-oktató munkát meghatározó tantárgyi programokat a középiskolában és részben a kollégiumban erre a programra akkreditáltatta a Program Intézményeinek Egyesülete; a Program mind a 9. évfolyamon, mind később nagy hangsúlyt helyez a tehetségfejlesztésre, a tehetséggondozásra, a tehetséges tanulók képességeinek sokoldalú és differenciált fejlesztésére. A tehetségfejlesztés útjai közül a mélységben történő (tudás alkalmazása, kompetenciák kialakítása), tartalomban (tanulóknak szerkesztett tananyag), tempóban történő (a tanuló eltérő tanulási tempójának figyelembe vétele), feldolgozási képességben (kreativitás, kritikus gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás) történő gazdagítást részesíti előnyben; az Arany János-i blokknak nevezett önismeret/drámapedagógia és tanulásmódszertan/kommunikáció az 5 év folyamán kiemelten segíti a tanulók személyiségfejlesztését, a tehetség intellektuális képességelemének fejlesztésén túl a motivációs bázis és a kreativitás fejlesztését is; az 5 éves képzés során a Program kiemelt céljai között szerepel, hogy a tanulók felkészültek legyenek felsőoktatási intézményben történő továbbtanulásra; angol (vagy más idegen nyelvből) középfokú nyelvismeretük legyen, informatikából szerezzék meg az ECDLbizonyítványt, valamint cél, hogy a Program végére a tanulók lehetőleg gépjárművezetői engedéllyel is rendelkezzenek; a tanulók a Programban rendszeresen részt vesznek az évente szervezett művészeti és sporttalálkozókon, a szaktáborokban, versenyeken, amelyek a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek keretében történő felkészüléssel együtt hozzájárulnak a képességek differenciált fejlesztéséhez, a tehetségek kibontakoztatásához, továbbá a programban részvevők közös tudatának kialakulásához, összetartozásának segítéséhez, az intézményközi kapcsolatok erősödéséhez; a Programban résztvevő tanulók rendszeresen szerepelnek a regionális és országos tanulmányi versenyeken. 3.A megvalósulás feltételrendszere

3.1 A Program jogi keretei

A Program megvalósulásnak jogi keretét az évenként megkötött szerződés jelenti, amely az Oktatási Minisztérium, a Programot megvalósító intézmények és azok fenntartói között jön létre. A szerződés alapját a mindenkori éves Költségvetési törvény, a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény, valamint a jelen Programleírás jelenti. A szerződés tartalmazza a Program leglényegesebb tartalmi alapelveit, a finanszírozás mértékét, valamint a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó előírásokat. A Programban való részvétel tanulói feltételeit az Oktatási Minisztérium által évenként kiírt tanulói pályázat tartalmazza, amely pályázatban foglalt feladatok ütemezését a minden évben megjelenő tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabályozza. A közoktatási intézmények fenntartói az intézmények alapító okiratában alapfeladatként szerepeltetik a Programban való részvételt. A Programban résztvevő oktatási intézmények a pedagógiai programjukban és egyéb dokumentumaikban a jelen dokumentum alapján szabályozzák a Program megvalósításának részleteit. 3.2. A Programot megvalósító intézmények és kapcsolatuk Adott településen a Programot érettségit adó középiskola és a vele együttműködő kollégium(ok) valósítja meg. Az iskola és a kollégium(ok) egyenrangú partnerek. Ezen közoktatási intézmények kötelesek összehangolni oktató és nevelő munkájukat, rendszeresen egyeztetni a Programmal 97

Nevelési program


kapcsolatos feladatokat, megoldani a problémákat, közösen kialakítani éves munkatervüket és feladatvállalásukat. A nem közös igazgatású közoktatási intézmények évente megállapodnak a szervezési és finanszírozási kérdésekben, és ezt dokumentálják. 3.3 A Programba kerülés intézményi feltételei: A Programba az intézmények az Oktatási Minisztérium által kiírt pályázaton keresztül kerülhetnek be. A Program indításáig az intézményeknek biztosítani kell a Program megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. 3.4. A Program felépítése Az oktatási és nevelési folyamat öt évfolyamra (9-13. évfolyam) terjed ki. A Program ideje alatt a tanulók számára kollégiumi jogviszony létesítése kötelező. A 9. évfolyam a hátránykompenzációt, az általános iskolai ismeretek azonos szintre hozását, emellett az intenzív nyelvi, informatikai, anyanyelvi képzést, valamint a tanulásmódszertani és kommunikációs tudás bővítését, az önismeret és személyiség fejlesztését szolgálja. A 10-13. évfolyamokon az adott iskola pedagógiai programjának megfelelő négy évfolyamos középiskolai képzés folyik, ami kiegészül az úgynevezett Arany János-i blokk speciális nevelési és oktatási feladataival. A Program a 13. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul.

4. A Program kiemelt céljai (1) az esélyteremtés, vagyis a hátrányos szociális, kulturális, gazdasági háttérrel rendelkező szülők gyermekeinek egyenlő esélyeket biztosító nevelési-oktatási és támogatási rendszer kialakítása, (2) feltételek teremtése a versenyképes tudás megszerzéséhez, (3) tehetséggondozás, személyiség- és képességfejlesztés, (4) a nevelés és az oktatás tartalmának korszerűsítése, minőségének fejlesztése.

5. A célok megvalósításában együttműködő szervezetek • • •

Oktatási Minisztérium illetve az általa megbízott szervezet, A Programban résztvevő közoktatási intézmények fenntartói A Programban résztvevő közoktatási intézmények (középiskolák és kollégiumok)

5.1. Oktatási Minisztérium: Felelős: az oktatási miniszter által kijelölt személy (jellemzően a közoktatásért felelős helyettes államtitkár). Feladatai különösen: • a Program szakmai támogatása, felügyelete, • a többoldalú szerződés készítése, • az évenkénti pályázat kiírása, • a feladatok ütemezésének rögzítése a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben. • a Programhoz kapcsolódó dokumentumok előkészítése, • a beiskolázási eljárás koordinálása, • a Tanácsadó Testület működtetése. A Tanácsadó Testület tagjai, az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesületének elnöke, az iskolák és a kollégiumok által delegált egy-egy intézményvezető, az OKM által megbízott személy, és az OKM által felkért szakértők. Feladataik különösen: a Program szakmai támogatása, részvétel a Program fejlesztésében, a kiválasztási eljárás

98

Nevelési program


szakmai hátterének megteremtése, a rendszeres mérések elvégzése és koordinálása, kutatásokon keresztül a Program fejlődésének elősegítése. 5.2. A Programban résztvevő közoktatási intézmények fenntartói Feladata különösen: A fenntartói irányítás és szakmai ellenőrzés a Program működtetésére vonatkozó jelen programleírás és a szerződésben rögzítetteknek megfelelően történik. 5.3. A Programban résztvevő közoktatási intézmények (középiskolák és kollégiumok) A programban szerződéses kötelezettséget vállalt intézmények a feladatmegvalósítást az érvényes jogi szabályzók, a szerződésben rögzítettek és a jelen programleírás alapján végzik. 6. A program szociális és pedagógiai feladatai A program kiemelten kezeli azoknak a szociális és a pedagógiai feladatoknak a megoldását, amelyekkel intézményesen segítik a tanulók hozott hátrányainak eredményes megszüntetését.. Ezen feladatok megoldásával az együttműködő szervezetek biztosítják a tehetséggondozást, a személyiségés képességfejlesztést, valamint a szociális hátrányok csökkentésére alkalmas támogatási rendszer hatékony működését. 6.1 A tanulók programba történő bekerülésének eljárásrendje Az Arany János Tehetséggondozó Programba pályázati úton nyer felvételt a tanuló, a pályázat keretében részt vesz a felvételi eljárást megelőző egységes válogatáson. Csak olyan tanuló delegálható, aki megfelel az Oktatási Minisztérium évenkénti pályázati kiírásában definiált hátrányos helyzet feltételeinek, és akit iskolája nevelőtestülete, fenntartója támogat, valamint a szülő nyilatkozik arról, hogy az 5 éves oktatást, nevelést és a kollégiumi ellátást elfogadja, és támogatja. Az egységes válogatás során a tanulók egy - nem szaktárgyi jellegű - felvételi elbeszélgetésen vesznek részt, fogalmazást írnak, és részképességet vizsgáló feladatlapokat töltenek ki, azaz tehetségbeválogatáson vesznek részt az általuk első helyen választott intézményben. A Programba csak olyan hátrányos helyzetű tanuló kerülhet be, aki „megfelelt” minősítést kap az országosan egységes válogatáson. A hátrányos helyzetű tanulók között a felvételi sorrendet a tanulók összesített teszteredményei határozzák meg. Megfelelt minősítést elérő tanulók között a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók előnyt élveznek. A tanulót beválogatáson elért eredményéről, az OKM ill. az általa megbízott személy értesíti. A középiskolai felvételiről szóló rendelet alapján a felvételi jelentkezési lapot és az adatlapot februárban az általános iskola osztályfőnöke állítja ki, első helyen megjelölve az Arany János Tehetséggondozó Program iskoláját, és továbbítja a megfelelő helyre. A pályázatban foglalt feladatok ütemezését a minden évben megjelenő tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabályozza. A tanulók tanulói jogviszonya a felvevő iskolával, a kollégiumi tagsági viszonya a felvevő kollégiummal jön létre. A tanulók tanulói jogviszonyának megszüntetéséről az intézmény tájékoztatja az Oktatási Minisztériumot. A Programban részt vevő tanulók számára az átjárhatóságra ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak, mint az intézmény más tanulói és évfolyamai számára. 6. 2. A 9. évfolyam pedagógiai feladatai, óratervei, foglalkozási tervei Pedagógiai feladatok, hátránykompenzáció: 99

Nevelési program


A 9. évfolyam legfontosabb pedagógiai feladata a diákok alapos megismerése, a tehetséggondozáshoz szükséges légkör, értékrend, beállítódások és ismeretszerzési technikák kialakítása, majd megszilárdítása, valamint a hozott tanulmányi, műveltségi és szokásrendi hátrányok csökkentése, . A pedagógiai eszközök mellett - a családi, környezeti háttér ismeretében – személyre szóló szociális segítséget nyújt a Program a tanulók szocializációját hátráltató anyagi nehézségek ellensúlyozására. (Például: tankönyv, taneszköz, étkezési, utazási és ruházkodási támogatások stb. rendszere.) A 9. évfolyam óra-foglalkozás tervei:

A 9. évfolyam összesített tanulói óraterve Tantárgy/ foglalkozás Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Természettudományos blokk Humán blokk Szabadon tervezhető Tanulásmódszertan– kommunikáció* Önismeret vagy drámapedagógia*

Iskolai óraszám 4 óra 4 óra 7 óra 3 óra 2,5 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra

Kollégiumi óraszám

2 óra

Életvitel* Egyéni vagy csoportos tehetséggondozó/felzárkóztató foglalkozások Választott szabadidős foglalkozás Felkészítő foglalkozás, tanulás Csoportfoglalkozás Összesen: 27,5-31.5 óra Összes tanulói 44.5-46,5 óra

1 óra 2 óra 1 óra 8 óra 1 óra 15 óra

Az iskola és a kollégium saját pedagógiai programjában valamint tantárgyfelosztásában rögzíti az egyes tantárgyak, foglalkozások csoportbontásait, a szabadon tervezhető, valamint a szabadon választható órákat. A program javasolt idegen nyelve a 9. évfolyamon az angol vagy a tanulók előképzettségének megfelelően más idegen nyelv. Javaslat a szabadon tervezhető órakeret felhasználására: • idegen nyelv • informatika (ECDL felkészítés) • humán vagy természettudományos blokk Az Arany János-i blokk órái a fenti táblázatban dőlt betűvel szerepelnek. Az Arany János-i blokk *-gal jelölt órái önálló tanóraként, illetve foglalkozásként, megállapodás szerint vagy az iskolában vagy a kollégiumban szervezhetők. Megállapodás hiányában a fenti táblázat az irányadó. Amennyiben az önismeretet drámapedagógia keretében oldják meg az intézmények, akkor azt az iskolában kell 100

Nevelési program


megszervezni. A tantervek ajánlása szerint az AJ blokk tanulásmódszertan/kommunikáció órái átcsoportosíthatóak, lehetőség van a tantárgyi program intenzívebb oktatására a 9. illetve a 10. évfolyamon, illetve epohális oktatásra. A személyiségfejlesztés/önismeret blokk óráit lehet kéthetente is tartani ( 4 x 45 perc). A kollégium a 9. évfolyamos „Arany János” csoportnak legalább heti 14 óra felkészítő és 10 óra szabadidős foglalkozást szervez, amelyből egy tanuló heti kötelező óraszáma nem haladhatja meg a 15 órát. Ezen kollégiumi kötelezettség alól a házirendben rögzített elvek alapján a kollégiumi alapprogram által lehetővé tett felmentést egyénenként alkalmazhatja az intézmény. Az „Arany János-i blokk” tartalmi elemei A tehetséggondozásnak és a tanulók tudásbeli és kulturális különbségeinek leküzdésére irányuló hátránykompenzáció lényeges alapeleme a tanulásmódszertan/kommunikáció és az önismeret/drámapedagógia tantárgyi programok, összefoglaló néven az Arany János-i blokk. Ezek a tantárgyi programok az öt év folyamán kiemelten segítik a tanulók személyiségfejlesztését. Cél, hogy a nevelő-oktató munka folyamata során a tanulóknak ne csak az intellektuális képességei, hanem a személyiség és tehetség valamennyi tényezője fejlesztésre kerüljön. Mindkét tantárgyi program oktatása akkreditált tantervek alapján történik; a tantervek speciális tréning jellegű foglalkozásokat is tartalmaznak a retorikától a kreatív íráson át a kutatói gyakorlat elsajátításáig, a reális énkép kialakításától a helyes pályaválasztást elősegítő pályaorientációs foglalkozásokig. A tantárgyi blokkokat a tantárgyi tanulásmódszertanok kivételével csak az arra kiképzett tanár/pszichológus tarthatja, vagy kettős vezetésű csoport esetén közösen tarthatják. Értékelés a 9. évfolyamon: • • •

A magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelv, a matematika, az informatika és a testnevelés tantárgyakat félévkor és év végén 1-től 5-ig osztályzattal minősítjük. A humán- és természettudományos blokkban tanított ismereteket félévkor és év végén is szövegesen kell értékelni. /megfelelt – jól megfelelt – dicséretes/ Az Arany János-i blokk foglalkozásait (tanulásmódszertan – kommunikáció, drámapedagógia, önismeret) részt vett bejegyzéssel zárjuk le, a tanuló számára egy részletes szöveges értékelést adunk az általa elért eredményről. Az előkészítő évet követő négy évben az Arany Jánosiblokk elemeinek félévi, illetve tanév végi minősítése megegyezik az előkészítő év minősítési formájával.

101

Nevelési program


Tanórán kívüli intézményi programok a 9. évfolyamon A tanórán és felkészítő foglalkozáson kívüli programok terve a 9. évfolyamon Iskolai

Kollégiumi

- Szakkör - Érdeklődési kör - Önképzőkör - Énekkar - Művészeti csoport *- Felkészítés a Művészeti Fesztiválra *

- Egyéni és pszichológussal

csoportos

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: - Szakkör - Érdeklődési kör - Önképzőkör - Énekkar - Művészeti csoport * - ECDL vizsgára felkészítés és gyakorlás foglalkozások (egyénileg és csoportbontásban) * - Mentálhigiénés foglalkozások (egyéni és csoportos) * Kommunikációs és konfliktus-kezelő tréning, közösségépítő foglalkozások * Felkészítés a Művészeti Fesztiválra

- Tanulmányi-szakmai-kulturális versenyek - Tanulmányi-szakmai-kulturális versenyek - Házi bajnokságok - Házi bajnokságok - Iskolák közötti versenyek, bajnokságok - Diáknapok - Diáknapok * - Felzárkóztató tantárgyi foglalkozások * - Felkészülés a sporttalálkozóra * - AJTP intézmények által meghirdetett versenyek, pályázatok

- Iskolai sportkör

*- Úszásoktatás * Sítábor

-

Tanulmányi kirándulás *Kollégiumi program-hétvége Környezeti nevelés - Belföldi tanulmányi utak, kirándulások Kulturális rendezvény - Tehetséggondozó egyéni és csoportos Sportrendezvény foglalkozások az intézményi Arany János * - Osztály- vagy csoportfoglalkozás (az tehetséggondozó programban rögzítettek intézményi Arany János tehetséggondozó szerint programban rögzítettek szerint) - Tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozások. *-gal jelöltek az Arany János-i blokk programelemei, amelyek a Kollégiumi Programhétvégék kivételével bármelyik intézménytípusban megszervezhetőek megállapodás szerint. A Kollégiumi Program-hétvége havonta egyszer és egy tanévben legalább kilenc alkalommal szerveződik, amelyen a tanulók részvétele kötelező. A kilenc alkalomból legfeljebb három a tanév során átcsoportosítható, és így pl. nyári szünetben nagyobb kirándulások vagy télen pl. sítábor szervezhető A felsorolt tanórán kívüli programelemek a helyi adottságoknak megfelelően más programelemekkel is helyettesíthetőek

102

Nevelési program


6.3. A 10-13. évfolyam pedagógiai feladatai, óratervei, foglalkozási tervei Pedagógiai feladatok, hátránykompenzáció: A 10-13. évfolyam legfontosabb pedagógiai feladata a tanulók személyiségének, szociális képességeinek fejlesztése mellett egyéni fejlődésük differenciált segítése, a tehetségük feltárása, gondozása, szakmai jövőképük kialakítása, és felkészítésük a Program tanulmányi céljainak (továbbtanulás, nyelvvizsga, ECDL vizsga, jogosítvány,) sikeres teljesítésére. Folyamatos feladat a tanulást, művelődést, beilleszkedést nehezítő tényezők ellensúlyozása személyre szabott pedagógiai és szociális segítségnyújtással. A 10-13. évfolyam óra, illetve foglalkozási tervei A 10. évfolyam összesített tanulói óraterve Tantárgy/ foglalkozás Iskolai PP szerint Tanulásmódszertan– kommunikáció Önismeret drámapedagógia

Iskolai óraszám Kollégiumi óraszám

A 11-13. évfolyam összesített tanulói óraterve Iskolai Kollégiumi óraszám óraszám

25, 5

28 óra

2 óra

2 óra

vagy

Egyéni vagy csoportos felkészítő foglalkozások (tanóra, tehetséggondozó/felzárkóztat ó foglalkozások) Választott szabadidős foglalkozás Csoportfoglalkozás Összesen: 27,5 – 31,5 óra Összes tanulói 42.5 – 46,5 óra

2 óra

2 óra

11 óra

11 óra

1 óra

1 óra

1 óra 15 óra

1 óra 15 óra

30 -34 óra 45 – 49 óra

Az iskola és a kollégium saját pedagógiai programjában valamint tantárgyfelosztásában rögzíti az egyes tantárgyak, foglalkozások csoportbontásait, a szabadon tervezhető, valamint a szabadon választható órákat. A 10 – 13. évfolyamon oktatott két idegen nyelv közül az egyik kötelező jelleggel az angol nyelv. Az Arany János-i blokk órái (dőlt betűvel jelölve) megállapodás szerint, vagy az iskolában, vagy a kollégiumban szervezhetők. Megállapodás hiányában a fenti táblázat az irányadó. A tanulásmódszertan – kommunikáció iskolai szervezés esetén tantárgyakhoz integrálható. Amennyiben az önismeretet drámapedagógia keretében oldják meg az intézmények, akkor azt az iskolában kell megszervezni. A kollégium a 10 -13. évfolyamos Arany János csoportnak legalább heti 14 óra felkészítő és 10 óra szabadidős foglalkozást szervez, amelyből az egy tanulóra vetített heti kötelező óraszám nem haladhatja meg a 15 órát. Ezen kollégiumi kötelezettség alól a házirendben rögzített elvek alapján a kollégiumi alapprogram által lehetővé tett felmentést egyénenként alkalmazhatja az intézmény.

103

Nevelési program


Tanórán kívüli intézményi programok a 10-13. évfolyamon 10-13. évfolyamon összesített, tanórán- és felkészítő foglalkozáson kívüli programok terve Iskolai

Kollégiumi

- Szakkör - Érdeklődési kör - Önképzőkör - Énekkar - Művészeti csoport * - Jogosítvány megszerzése

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: - Szakkör - Érdeklődési kör - Önképzőkör - Énekkar - Művészeti csoport * - Jogosítvány megszerzése * - Mentálhigiénés foglalkozások * - Nyelvvizsgára felkészítés

- Tanulmányi-szakmai-kulturális versenyek - Házi bajnokságok - Iskolák közötti versenyek, bajnokságok - Diáknapok * - Projektnap * - Versenyekre felkészítés * - Érettségire felkészítés * - Nyelvvizsgára felkészítés

- Tanulmányi-szakmai-kulturális versenyek - Házi bajnokságok - Diáknapok * - Felzárkóztató tantárgyi foglalkozások * - Tehetséggondozó foglalkozások

- Iskolai sportkör *-

- Sportfoglalkozások

Tanulmányi kirándulás * - Tanulmányi utak belföldön és külföldön Környezeti nevelés * - Képzési és tehetséggondozó kollégiumi Kulturális rendezvény hétvégék egyéni és csoportos foglalkozásai Sportrendezvény az intézményi Arany János Osztály vagy csoportfoglalkozás az tehetséggondozó programban rögzítettek intézményi Arany János tehetséggondozó szerint. programban rögzítettek szerint. Tanulóval való egyéni törődést *- biztosító foglalkozások. Nyári táborok

*-gal jelöltek az Arany János-i blokk programelemei, amelyek a Kollégiumi Programhétvégék kivételével bármelyik intézménytípusban megszervezhetőek megállapodás szerint. A Kollégiumi Program-hétvége havonta egyszer és egy tanévben legalább kilenc alkalommal szerveződik, amelyen a tanulók részvétele kötelező. A kilenc alkalomból legfeljebb három a tanév során átcsoportosítható, és így pl. nyári szünetben nagyobb kirándulások, télen például sítábor szervezhető. A 13. évfolyamon a szervezendő kollégiumi programhétvégék száma legalább négy. A felsorolt tanórán kívüli programelemek a helyi adottságoknak megfelelően más programelemekkel is helyettesíthetőek. . 6.4. Közös rendezvények 104

Nevelési program


Tanulók számára A tehetséggondozás egyik speciális formája az évente ismétlődően egy-egy intézmény-pár szervezésében történő szaktábor, verseny, fesztivál, illetve a 9. évfolyamosokat érintő gólyatábor. A közös programokból a 9. évfolyamon négy kötelező: • az évente egy alkalommal megrendezésre kerülő művészeti találkozó, • az évente egy alkalommal megrendezésre kerülő sporttalálkozó, • a gólyatábor, • ezen kívül egyet kötelezően kell választani az intézmény-párok kínálatából. Pl.: Tömörkény alkotói pályázat, Szülőföldem szép határa diákkonferencia. A mindenkori listát az intézmények egyesületének ajánlása tartalmazza. Pedagógusok számára Minden évben megrendezésre kerül a tanévnyitó konferencia, valamint a tehetséggondozó konferencia, amelyek célja a szakmai együttműködés összehangolása. 6.5. Feltételek (eszközök, szervezeti formák, munkaformák) Tárgyi eszközök A résztvevő intézmények a Program vállalt többletfeladataihoz igazítják a pedagógiai programban rögzített eszköz- és felszerelésjegyzéküket, és az itt felsoroltak használhatóságát a lehetőségeikhez mérten biztosítják (eszközbeszerzés, kölcsönzés, bérlés). Szervezeti formák, munkaformák Az intézmények a szervezeti és munkaformákat a program célkitűzéseivel, a feladatokkal, a tanulók általános jellemzőivel, a személyi és tárgyi feltételek meglétével összhangban választják ki. Leggyakrabban használt szervezeti formák: - osztály, - csoport, - diákkör, - önképzőkör, - egyéni foglalkozás. Leggyakrabban alkalmazott munkaformák: - tanóra, tanórai differenciálás különféle formái (kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka stb.) csoportfoglalkozás, tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, AJ-blokk, önképzőkör stb.), egyéni foglalkozás, - verseny, - tréning, - szabadidős foglalkozás, tábor, szaktábor, kirándulás, - fakultáció, - nyári kurzusok, - mentor-program. A fenti szervezeti formákat, munkaformákat és a tehetségfejlesztés és a hatékony nevelési-oktatási célok megvalósítása érdekében össze kell hangolni. A feladatok végrehajtását a középiskola és a kollégium közötti optimális munkamegosztással kell biztosítani.

105

Nevelési program

Tóth Árpád Gimnázium 7. Pszichológiai és pedagógiai mérések, értékelések

Pszichológiai mérések A Programon belül a pszichológiai méréseket, a hatásvizsgálatot a Debreceni Egyetem Pedagógiai Pszichológiai Tanszéke végzi. E vizsgálatokhoz készítették el a hazai viszonyokra adaptált vizsgálati módszereket és az eredmények feldolgozásához szükséges metodológiai és technikai apparátust. A pszichológia mérések eredményeit és az egyéni jellemzéseket a fejlesztési programok tervezésénél a programfelelősök és a programgazdák használják. A hatásvizsgálat javasolt struktúrája a nemzetközileg elfogadott Renzulli - modellre épülve a következő: • általános intellektuális képességek vizsgálata • kreativitás vizsgálata • egyéni tanulási stratégiák vizsgálata • motiváció-vizsgálata • énkép, önértékelés vizsgálata • szorongás-vizsgálat • pályaorientáció-vizsgálat Mérési időpontok: A mérés tárgya 9. évf. eleje általános intellektuális képességek kreativitás egyéni tanulási stratégiák motiváció énkép, önértékelés szorongás pályaorientáció

X X X X X

Mérés időpontja 9.évf. vége 11. évf. vége X X X X X X X X X

13. évf. eleje X X X X X X X

Pedagógiai mérések A Programon belül a pedagógiai méréseket, a felvételit megelőző válogatás során, illetve az egyéni fejlesztést, az individuális profil készítését megelőzően az OKM által felkért szakértők végzik. 1. A felvételit megelőző válogatás során - szövegértési képességet - matematikai képességet mérő és - pszichológiai teszteket írnak a tanulók. 2. Az egyéni fejlesztést, individuális profilt megelőzően - szövegértési képességet, - matematikai képességet, - logikai képességet mérő teszteket, - háttérkérdőívet (szocioökonómiai státusz, tanulással szembeni attitűd) veszünk fel, amelyből az intézményeknél meglévő szoftverrel az egyéni profilt kirajzolható, ezeken az egyéni profilokon alapszanak a tanulókra elkészített egyéni fejlesztési tervek. A méréseket az intézmények az Arany János normatívából fedezik.

106

Nevelési program

Tóth Árpád Gimnázium 8. Humán erőforrás biztosítása

A Programban résztvevő tanárokat, kollégiumi nevelőket a célok és feladatok megvalósításában továbbképzések, a tantárgyi programok megvalósításához kapcsolódó konzultációk segítik. Az Ember és társismeret I, II. (2 x 90 órás akkreditált továbbképzés) az önismeret és személyiségfejlesztés tantárgyi program tartalmához lett akkreditálva, elvégzése – kivéve, ha az oktató az intézmény által alkalmazott pszichológus - a tantárgyi program oktatásához nélkülözhetetlen. A továbbképzéseket az intézmények az Arany János normatívából fedezik. 9. A program felülvizsgálat rendje A programleírást négyévente kell felülvizsgálni. A felülvizsgálat ütemtervét az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete készíti el, majd az OKM dönt az elfogadásról. A programleírással kapcsolatban ki kell kérni a Tanácsadó Testület állásfoglalását, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programot megvalósító intézmények vezetőinek véleményét. A programleírás intézményi szintű adaptálása: a programban résztvevő intézmények saját alapdokumentumaik (Alapító Okirat, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, házirend stb.) elfogadási és jóváhagyási rendje szerint integrálják a programleírás rájuk vonatkozó elemeit.

107

Nevelési program


16. Függelék

Az Oktatási Miniszter 2006. május 24-én kelt „K ö z l e m é n y a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának leírásáról” című dokumentumában a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján közleménye mellékleteként kiadta a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programját (programleírás). A közlemény mellékletében (programleírás) a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának elveit, céljait, feladatait, követelményeit, általános jellemzőit fogalmazta meg. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában résztvevő intézmények a közlemény saját intézményi dokumentumaikba történő adaptálásához - a programleírás függelékeként - az alábbi kiegészítő javaslatokat teszik: 1. A program irányítása, szervezeti felépítése 1.1. A célokat megvalósító szervezeti szintek • • • • • • •

Oktatási és Kulturális Minisztérium illetve az általa megbízott szervezetek A Programban résztvevő közoktatási intézmények fenntartói A Programban résztvevő közoktatási intézmények (középiskolák és kollégiumok) A tanulókat delegáló önkormányzatok A tanulókat delegáló általános iskolák Az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete A Programban résztvevő közoktatási intézmények pedagógusainak szakmai munkaközösségei

1.2. A szervezeti szintek felelősei, feladatai Oktatási és Kulturális Minisztérium illetve az általa megbízott szervezetek Feladatait a programleírás rögzíti. A Programban résztvevő közoktatási intézmények fenntartói Feladatait a programleírás és a háromoldalú szerződés rögzíti. A Programban résztvevő közoktatási intézmények (középiskolák és kollégiumok) Középiskola Felelős: igazgató

108

Nevelési program


Feladatai különösen: - a Program intézményi megvalósításának szakmai, adminisztratív és gazdasági felügyelete, a feladatok koordinálása, - évenkénti szakmai és gazdasági beszámolás az Oktatási Minisztérium és a fenntartó felé, - a programba pályázó tanulók felkutatása, a helyi beiskolázás, a kiválasztás eljárásainak szervezése és felügyelete, - részvétel az országos szakmai egyeztetéseken, konferenciákon, - a kollégium(ok) felé az információáramlás koordinálása és felügyelete, folyamatos egyeztetés, - kapcsolattartás a Programirodával, a helyi beiskolázás elősegítése céljából a program megismertetése a régió településeinek önkormányzataival, iskoláival, folyamatos PR- tevékenység, folyamatos visszajelzés a delegáló önkormányzatok és iskolák felé, az intézményi dokumentumokban a Program megjelenítése. Felelős: programfelelős Feladatai különösen: - a Program intézményi és intézményközi megvalósításának szervezése, koordinálása, - évenkénti szakmai és gazdasági beszámolók előkészítése, - a rendszeres mérések intézményi szervezése, a beiskolázás elősegítése céljából a program megismertetése a régió településeinek önkormányzataival, iskoláival, - részvétel az országos szakmai egyeztetéseken, konferenciákon, - a tanórán kívüli foglalkozások koordinálása, - a kollégium(ok) felé az információáramlás biztosítása, folyamatos munkakapcsolat a kollégiumi programgazdával, - a kiválasztás eljárásainak szervezése. Felelős: osztályfőnökök Feladataik különösen: kapcsolattartás a tanulók családjával, a tanulók problémáinak figyelemmel kísérése, a tanulók oktatásának, nevelésének koordinálása, a tanórán kívüli foglalkozások szervezése, koordinálása, részvétel a rendszeres intézményi mérésekben, a mérések tapasztalatainak beépítése az oktatási, nevelési folyamatokba, folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal, a kollégium(ok) felé az információáramlás biztosítása, folyamatos munkakapcsolat a kollégiumi csoportvezetőkkel.

Felelős: mérés-értékelésért felelős szakember Feladatai különösen: - a program mérési rendszerének időben történő megszervezése, szakszerű lebonyolítása - mérési során keletkező adatok szakszerű tárolása - a mérési ortotéka elkészítése - a mérésekkel kapcsolatos konzultációkon való részvétel - segítséget nyújtása az adatok értelmezésében. 109

Nevelési program


Kollégium Felelős: igazgató (kollégiumi vezető) Feladatai különösen: a Program intézményi megvalósításának szakmai, adminisztratív és gazdasági felügyelete, a feladatok koordinálása, évenkénti szakmai és gazdasági beszámolás az Oktatási Minisztérium és a fenntartó felé, a beiskolázás, a kiválasztás eljárásainak szervezése és felügyelete, részvétel az országos szakmai egyeztetéseken, konferenciákon, a középiskola felé az információáramlás koordinálása és felügyelete, folyamatos egyeztetés, kapcsolattartás a Programirodával, a beiskolázás elősegítése céljából a program megismertetése a régió településeinek önkormányzataival, iskoláival, folyamatos PR- tevékenység, a középiskolával összehangolt folyamatos visszajelzés a delegáló önkormányzatok és iskolák felé, az intézményi dokumentumokban a Program megjelenítése.

Felelős: programgazda Feladatai különösen: a Program intézményi megvalósításának szervezése, koordinálása, évenkénti szakmai és gazdasági beszámolók előkészítése, a rendszeres mérések intézményi szervezése, részvétel az országos szakmai egyeztetéseken, konferenciákon, a programhoz tartozó kollégiumi foglalkozások koordinálása, a középiskola felé az információáramlás biztosítása, folyamatos munkakapcsolat a programfelelőssel, a kiválasztás eljárásainak szervezése. Felelős: csoportvezetők Feladataik különösen: - kapcsolattartás a tanulók családjával, a tanulók problémáinak figyelemmel kísérése, a tanulók kollégiumi oktatásának, nevelésének koordinálása, a kollégiumi foglalkozások szervezése, koordinálása, részvétel a rendszeres intézményi mérésekben, a mérések tapasztalatainak beépítése az oktatási, nevelési folyamatokba, folyamatos konzultáció a csoport tagjait tanító pedagógusokkal, a középiskola felé az információáramlás biztosítása, folyamatos munkakapcsolat az osztályfőnökökkel. Az intézményi felelősök munkájukat munkaköri leírás alapján végzik, a program megvalósításáért végzett munkájukért külön díjazásban részesülnek.

110

Nevelési program


A tanulókat delegáló önkormányzatok Felelős: az önkormányzat által megbízott személy(ek) A program hatékony működése érdekében kért feladatvégzés: - a Programba delegálható tanulók kiválasztásának megszervezése, - a delegálás feltételeinek megteremtése, - a delegáltak előmenetelének nyomon követése. A tanulókat delegáló általános iskolák Felelős: igazgató A program hatékony működése érdekében kért feladatvégzés: - a Programba delegálható tanulók kiválasztásának megszervezése, - a delegálás feltételeinek elősegítése, - a pályázatok elkészítésének segítése, - a delegáltak előmenetelének nyomon követése. Az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete Felelős: elnök és a vezetőség Feladataik különösen: - a Programban résztvevő intézmények munkájának elősegítése, - a Programban résztvevő intézmények tevékenységének koordinálása, - a Programban résztvevő intézmények érdekképviselete, - konferenciák, fórumok szervezése, - a Program országos rendezvényeinek koordinálása, részbeni finanszírozása, - a Program honlapja üzemeltetésének felügyelete, - kiadványok megjelenítése.

A Programban résztvevő közoktatási intézmények pedagógusainak országos szakmai munkaközösségei Felelős: munkaközösség-vezetők Feladataik különösen: - a Programban tanító pedagógusok munkájának elősegítése, - a 9. évfolyam tanterveinek összehangolása, - konferenciák, fórumok szervezése, - szaktárgyi mérések, versenyek szervezése. 1.

Tanügyi kérdések A programleírás 6.2. és 6.3. pontja rögzíti a programban részt vevő tanulók óra illetve foglalkozási tervét. Az intézmény a pedagógiai programjában rögzített módon értékeli és dokumentálja az Arany Jánosi blokk tantárgyait.

111

Nevelési program


3. Közös rendezvények 3.1. A programleírás 6.4. pontjához tartozó országos tanulói programok: Verseny vagy tábor, konferencia, művészeti találkozó neve

A szervezésért felelős iskola

Arany János Emlékverseny

Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Eger

Arany Toll - magyar nyelvi vetélkedő

Révai Miklós Gimnázium, Győr

Freh Alfonz természetismereti és környezetvédelmi tábor

Jursich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium Kőszeg Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium, Sárospatak

Fizikai becslési verseny Gólyatábor- Zánka

AJ Programiroda

Országos AJTP matematika verseny

Táncsics Mihály Gimnázium Klebelsberg Középiskolai Kollégium Kaposvár Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium

Művészeti Fesztivál

Leőwey Klára Gimnázium, Pécs

Informatika verseny

Művészeti tábor Nosztalgia tábor Retorika (Ordas Lajos verseny) Sporttalálkozó (Gymnasion)

Varga Katalin Gimnázium és Városi Kollégium, Szolnok Petőfi Sándor Gimnázium Mezőberény Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium

"Szülőföldem szép határa" diákkonferencia

Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

Tömörkény I. Alkotó Pályázat

Leőwey Klára Gimnázium, Pécs

Történelem tábor + verseny

Katona József Gimnázium, Kecskemét

Újságíró tábor

Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

3.2. A pedagógusok számára szervezett programok (a programleírás 6.4. pontjához): • tanévnyitó konferencia – szeptemberben, évente más intézmény-pár és az Arany János Programiroda szervezésében, • tehetséggondozó konferencia – áprilisban, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, az Ortutay Kollégium, és az Arany János Programiroda szervezésében,

112

Nevelési program • • •


igazgatók, kollégiumvezetők, programfelelősök, programgazdák, szakmai munkaközösségek értekezletei, sport illetve kulturális célú programjai, az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesületének közgyűlései, bel- és külföldi szakmai tapasztalatcsere.

4. Finanszírozás 4.1. A mindenkori Költségvetési tv.-ben az intézménytípusonként az alapnormatívát meghaladó, kifejezetten a Programra meghatározott normatíva(rész)t a feladatot ellátó intézmények (intézmény egységek) költségvetésében biztosítja a fenntartó. Ezt az összeget a Szerződésben foglaltaknak megfelelően használják fel és tartják nyilván az intézmények (intézmény egységek) a Program céljaira. 4.2. Az intézményekben a program megvalósításában résztvevő kollégák külön díjazása az intézményvezetők egyeztetett ajánlása alapján történik. 5. Együttműködési megállapodás A programot megvalósító intézmény párok (iskola, kollégium(ok)) a szerződés és a programleírás alapján évente együttműködési megállapodásban rögzítik közös feladataikat. A megállapodás javasolt területei: • •

Tanórai tevékenység ( Iskolai és kollégiumi órák egyesített óratervtáblázata) Tanórán kívüli tevékenységek - Egyéni képességfejlesztés (országos mérési eredmények alapján) - Országos versenyek, programok (a program szinten vállalt feladatok rögzítése egyeztetett költségvetéssel) - Kollégiumi hétvégék - Helyi szervezésű kirándulások és egyéb programok (a program szinten vállalt feladatok rögzítése egyeztetett költségvetéssel)

• • • •

A szociális juttatások biztosítása intézményi együttműködésben A továbbképzések egyeztetése Költségvetés készítésének közös elemei A kommunikáció módja, szintjei

Záradék: A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt vevő intézmények vezetői a fenti dokumentumot 2006. szeptember 16-án megtartott értekezletükön elfogadták, annak tartalmi elemeit – mint javaslatot – beépítik saját intézményi dokumentumaikba.

Székesfehérvár, 2006. szeptember 16.

113

T elef on: Fax:

Recommend Documents