POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VÁRMEGYEI LAP
T A R T A
L
o M:
Balogh István g"zd"s<'•;:i c~'.•'
kröl. Volth OHó Vlirrne;:,·ei gHzdHsúqi felügyelő: Hcvcsmt•gye gtlbonnlermés(".
A hevesmegyei ipartestületek elnökeinek [t•lhivúsi-t
tt
mt' 1{yc k;Jzönst.'l!«;hez Hz augusztus
8 14 l<özöll rendPz<'n1ö vármegyei iparoshétröl. Szlnyei•Merse Jenő dr. '"''- gyül. l11'pvisdő sikt~res
elittritsa ttz f'.xport-uborkrt prémiumtÍnuk
ijgyf>bcn.
Magnln Alfréd Füz<'silbnm·
főj<>gvz·-·i~. H h.-ves-
m~~vci jegyz()r'·~v~·süld clnül.;t•: MHi munktink.
A Magyar Mezögazdaságl Kiviteli Intézet lcvt~le llecff\ k~ispt.lnhoz
ti
lengyelorszfl~i gyümölcs
i-s [6zelt·k cxpurlról.
S. B.:/\, t'gri \moslrom :lRO t'dordulójlin rendezzünk liirlr·nclmi Hml'Z•'' f,·konulúsl EKPrben! Dezső: Az egri htizlulttjdonosok ll \"izdijtd\ l<"szMIIil·isüf lv··rik. Biró József dr. llc,·cs ,.,-"me:''~ ;djc;:vzöi<': Az ttulól\ ihnzsAgos ndözlédÚ!';ft: közuli ttdó helyett benzinfog-vc~szlú,;i uclrJ. lvódy Béla "ht•ve,mr'•tvt'i h>p,·iscliik e~ylillcs mc-
Nagyecsérl Kánltz
mor.mdulll<"lf b:'llvUjl,lltil 11 l~orm,"mycHil~.
Dr. Cserey-Pechán•1 Albin: A vúki~ h>roklan·• Mlssura Irén: l'a111tlrr•1. Dr. Véyh J!)zset: :\ lőiSP'"' , .., 11z H 1istmn inkz· l;.l'ckst~ hn!t•zer holddul ~!ttZd<:lgl u!fd l lcvesmegyc
lt""!rmólencletét.
a.: .. llmihv Mikl
szufurcd1 nwrn."'súg pus1.tuláo.;tt.
Dankó Sándor liswlcirctl• rd. lt>lk~sz: A lisz .. hi· redi ref. pgvluizköts•·gri>l.
Hlrek, cikkek, beszámolók stb.
1932. J UJ.J US H Ú 29. Ill. ÉVFOLYAM. 6. SZÁM.
....
~-
·.. ;j:·.-
~----~-----------------------~---------------------~ RA' D gyógyfürd6, arzén- é~ v!!~lartalmu lermészelrs ás-
IVPA l
vány forrása. Sz6nsavaslurd6k, vlzgyógylnt6zet. Kivtiló eredménnyel gyógyilja a nói betegsél(cket. Elóildényben V. !4-tól VI. 25-ig 25".o,
Standard
l köztisztviselöknek 50 °lo engedmény.
ll
l Mérsékelt vendéglói ára k .
rádiókészülékek.
érdeklődés
A fürdö iránt mutatkozó nB&Y miatt szobát ajánlatos elöre rendelni. Prospektus! és
ILL
i~azgatósag PARÁDFÜRDÖ.- Telefon:
Parád l
s
B
É
LA
radiószaküzletében.
bármilyen felvilágosilást készséggel ad • flirdö-
'• Penzió és menúrendszer.
É
Eger. Telefon: 2il0.
rt
~~·----------------··--------------- -------·--:-:·:·:·:·:·:·:·:·:~::-1::::::::::::::::::::::::~ ~
KORONA nagy.. szálloda
EGER
A. B. C. utasok részére:
·-A:
B:
Felvilágosit.1sokat ad :
merl olcsó áron
-
szálloda éa étterem
Tiszaiüreden A r.yaralási idényre
napl panzió lakással együtt : l szcmélyre 4"50 P. 2 személyre 4"00 P. 3 ~zemélyre 3 50 P.
"Korona"
C:
nyujt mindent: szép
Mindez: (szobát teljes kitünő ellátá~ sal) -
feslf-k, lakk, kcncc, zorminc. !(<'polajuk, gipsz, li•zlilószcrck. Ei~ vlinylermekek és hfizlt;r!tisi cikkek. Por-és olajlestékek. auló-f-s csónaklakkok nagy vtilaszlékban, gytiri ár.
Nemzeti szál oda és étterem
HATVA••
Tulajdonos: K U N D E ZS Ű.
Tulajdonos: Schw1utz Emil.
a szoba fcl
már
nRpi 12- pengéiért kaphalja.
FESTtKNAGYKERESKEDÉS BUDAPEST, V KOHÁRY U. 16 SZÁM BALATON U. SAROK T E L E F O N: A U T. 240·65
szállo da és étterem HATVA ••
Nagyszerü kerthelyiség a föút menlén l
B R l S T O L
szobát, kitünő ellátást és szórakozást,
BIKA'' CoLoR ---
elsőrang-u
me!-! a
vacsoránál tá:1c van.
VÁROSI IDEOENfOROALMI HIVATAL. EOER (városház)
''
dunaparti
jön, szálljon
hisz ugy a délutáni teánál mint az esti
Legmodernebb herendezésü sdllüda, 50 nohával, a J!yógyhatáHi fürdök és uszodák közelében. Napi penzió R-12 P. Turista-ellátás napi 5,50 P Bosszabb tartózkodás csetén árengctlménv,
-
Budapestre
szállodában.
TULAJDONOS: EOER MEOYEI VÁROS BÉRLŐ: UNTERREIN ER JÁNOS
-----
Hli
Pompás terassz a Kossuth park mellett!
Pétervásárán HORÁNSZKY LÁSZLÓ hirneves
,,Kakas" vendéglője és szállodája megycszerte dic~ért mu1-lYéH kon~ h1ijiÍval f>s na!-(yszerü egri bcmdvHI t's elözi-keny kiszolgálásávHI a vendf>gek minden kényeimét kielégiti.
Káposztás István étterme és szállod á ja HATVA •• A vasuthoz vezető ut mellett.
•
GYÖNYÖRÜ, ÁRNYAS KERTHELYISÉG.
Ill. ÉV FOL Y AM.
1932 JULIUS 29.
6. SZÁM.
HEVESVÁRMEGYE POLITIKAI. KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VÁRMEGYEI LAP MU;.JEI.I:\JIK l L\ \'0:\TA KLT:i!U< EUÍFI/ETF:St A~i\K EGY L\ ~E 12 PE\GÜ FCÜ:\·~r: ti PE\GÜ. NEGYEOEV~E 3 I'E\CÖ.
A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület sürgős közbenjárásra kérle föl gyümölcstermelő gazdáink érdekében a vármegye országgyűlési képviselőit. Lopunk IPgulúbbi szúmitbun mitr köziiitük iiZI a t><·ldiitlan s(·reln>PI. nmPiy il hevesmegyei gazdákat a gyürnülcsliivilc·li pr(·miurn rnegidlupilitspü,t·lii úljs kép,·iselöihez inl<'zetl és a kiizbt•lt•pt·sl kt>r(i levPid. 1111nnk é·rlékes \·oltben az alábbiakban hozzuk: Nag\·~úgo"'i
Dr. Pt·lro Külmún l'rrnnk orszit~gyűlési képviseléí Egt>r. TiszteleiiPijes hivatkoztis~al Nagystigodniik azon szives igérelérP. hogy n lengyelorszs oszlrúk viszonylölbéin u. n. li·rilésl nyuJloti 11 földművelésügyi kormúnv. ennek összPgP kg-k(·nt 2 fillér volt !!B l-ben. H fo h ósítits kezdeti idöponlja pedig HUg. l Az id<'n ezPn téritési leszriles a tavalyival Pgyezöen 3 fillér maradt. Ezen intézkedés hálrányo-rilt>s összege is le lett mérsékelve, merl ugyanakkor lengvelországi kivitelünket e~y uj költséget jelenlö szerv a TohanzH útján kt'll lebonyolitani. mely működésé>érl, minl arról közvetlen tudomásunk van. 5" o jutalé>kot köt ki mallitnak a magyar exportőr részt'ről és 3 százalékot a lengyel importőr részéröl, igy egy 8 százalék ujabb költséget okoz. mi nemcsak megneheziti a forgalma!. hanem a kereskedele'll vételkedvél is csökkenti. Tovitbbi nehé>zséget alkot lengyelországi viszonylatban az álulaiéisok hosszadalmassága ami a kél orszá~ közölt is kliring-egyezmé>ny hiányában a Tahanza állttl szabályozolt árucsere forgalom alökulnsa szeríni nagy késedelmekkel történik. V ttnnak 1
-
átutalások, melyek Leng-yelországban junius hó l-l-én kézpenzben bankhoz befizetett cseresznye árábön mn julius 20-án még itt Magvarországban kiiizelésre nt'm kerültele Ez a hosszadnlm11sság a kereskedők ttmugy is szerény tökt>jél telje,t'n leköti. a mflgas Tohönza jutolék vnsárlási kedvüket csökkenti, igy termelőink erdekeben feltétlenül szükst>ges öket a prémium tavalyi nivóra való emelés<'vel bevásárlásokra serkenteni. merl a prémium olyan természetű, hogy amil a kereskedő a szállítilsnál esetleg, minl nyerest'gel el is veszi!. a prémium lormájában bizlosan mPgkapja. Ugy az augusztus l-i terminus. minl a 2 fillérre való lelemelés tekintetében Staub Elemér államlitkár úr HZ Export Intézet elnöke szóban is és levélben is odanyilatkozoll, hogy annak teljesilésél teljes egészében pártolja, ellenben Holzwörlh min. tanácsos úr nem larljö ezt engedélyezhetőnek. egyrészt fedezel hiányzik. másrészt azon az állásponton van. hogy az arnugy is drágább primőr és minííségi fajták ára oly kedvezően alakul a lermelőre. hogy a kereskedő olcsóbban vásárolhat Mnélkül, hogy ebből kataszlrófális áresés származna. Vélemenye szeríni tehát nincs szüksé~ a prémium !Rvalyi 2 fillérre való felemelésere és az augusztus 1-i terminus engedélyezésére. Ezzel szemben a helyzet az. hogy legveszélyesebb versenytársunk RomániH a lengyel határra szállítva kg-k<'nl kb. 18 fillérért ajánlja a 1.-a. csemegeszölöt lengyel kereskedőknek. Ebből a bázisból kiindulva. számításbfi véve a 8 százalék Tohanza jutalékot. ami román vonatkozásban nincs, a bevásárlási jutalékot. " csomagolási költségeket és a vasuti lariiál, a szokványos mankó és rizikó százalékot. kiderül, hogy a mi 1.-a. csemegeszőlőink 14-15 fillérért lesznek csak vásárolhatók. Ez az ár szembeállítva a tavalyi 26 filléres átlagárral azt jelenti. hogy ö vármegye mintegy 4000 főnyi kis és törpe szölős gHzdájö, kik Gycn~yös, Verpelét, Erdőtelek. Hölvan körm•ékén a 1-a árút termelik. a mult évi 367 waggon tengyelországba küldött szőlőért majdnem egymillió pengő! kaptak. az idén. hö l!gyan sikerül ugyanilyen mennyiségel kiszállítani. legleljebb 520.000 pengő! lognak kapni. Hogy ez a horribilis veszteség. termelőnként átlag 130 pengő, mil jelent egy kisgazda szán1ára, arról az adóhivatalok tudnak lelvilágosilással szolgálni. mikor 10-20 pengős adóhátralékokért is hordókat és satukat kenytelenek lefoglalni. De ez a helyzet is csak romlik akkor, ha a kért premiumot nem adja meg a földművelésügyi kormány. miulán akkor nem fog 367 waggon szőlő
-----IIIJIIII···,.
~· ................ ~.... ~ •...Lb·······'··· ......,•.."..,,."",,".,,...,."......,"-"'l'~.... "...~~.....
HEVESVÁRMEGYE 1932 julius 29. 2. _ _ _ _ _ _ _ _..!..!!;;:.!:~~~~-------....;.....~ kimenni, hanem jó, ha a fele és a jól fizető lengyel piac helyell a jóval ldse~b árakat -~iz~.'ö N~n:'e.tor szágba irányul át a varrnegye 1-l"Yl;lmolcs~~al_litasa. Már pedig a 3 filléres meghagyolt nemet prem1um a kereskedöket arra fogja ösztökélni, hogy a nagyobb térilés elnyen'se érdekében od11 szállítsamtic Németországi viszonylatban pedig, mint arról él mult évi meglehetösen élénk szölökivitelünk során megyözödtünk, elsősorban fl mézesfehér és kül,inbözö dinka szölök mennek és ezek átlagára tavaly 8-12 fillé1 közölt volt. az idi>n az árak általános esése miatt, valószinüleg 6-9 fillér lesz, legalább i.~ a ilereskedelmi körök igy vélil1, tehát. ha leng~·elországi kivitelünk összezsugorodik. ugv 1:1 saszlák ilven áron fognak némel viszonylatban értékesülni. Ennek azonban kellemetlen következménye lesz, ml'fl ha ilyen áron saszlát kaphat a némel kereskedelem, úgy a borszölőért cs11k lényegesen kevesebbet fog fizetni ~s az a cél, hogy a borszölö kivitelét elörnozditsuk, nt>m lesz. elérhető a lengyel piac elhanyagolása mialt. Azt hisszük, hogy kellően megvilágitottuk a vármeJ.!ye, de az ország egyéb gyümölcstermelő vidékeinek helyzetét abból a szempontbóL hogy mit
jelent a lengyelországi kivitel háttérbe állítása. Öszszegezve ezeket. be fog kö\ elkezni: l) A lengyelországi kivitel összegszerü hanyttlltísa. 2) A l. árú árának leljes letörése. 3) A magéls némel prémium miall a letörl árú I-a árunak Némelországba való özönlése és ezzel kapcsolatban 4) tt borszöl6 kivitel csökkenése és 5) a borszőlő árának jelentős esése. Tisztelf'ltel kérjük Né!gysfigodat. hogy a prémium felemelése és az Hug. l-től valo Pngedélyezése tárgyában az c:•rdekelt kápolnai. hevesi, gyöngyösi, pásztói és halvrmi l1t>rületek képvisel{) uraiv11l egyült a földművelésügyi korm~n\"1 ezen kihatásrtiban is oly végzeles állásponlj;.irlHI: megváltoz!nfásárél és kérelmünk teljesítésére rübirni. megkísérelni kegyesllediék, egyben jelt>nliük, hogy ezen levelünk késedelmes és igr>relünk!éíl eltérrícn 3 n>tr>pal utóbb törlént elküldése a Tohanzil lekintet<'bcn szüksc'gessé vált információk beszerz•'s<> mialt törli•nl. Kérelmünk megismétlése mellett vagyunk NagyBalogh g. e. titkár. ságodnHk kiváló tisztelettel:
Három és félmázsára csökkent Hevesmegye átlagos buzatermése. Szomorú eredményeket mutat a cséplés. - Éhinség nem lesz a megyében, mert minden más terményben bőség mutatkozik. Voith Ottó vármegyei gazdasági felügyelő nyilatkozata. Eger. julius 28. A vármegyében bekövetl;ezell rozsdakár és hő ülés kalaszlrófális pusztitásl okozolt a buzalermésben. A legtöbben e mialt túlsötétnek látják a helyzelel és télre éhinségel jósolnak. Szerencsére azonban· más lerményekben olyan jók a kilátások, hogy éhinség az óriási. buzRkár mellett sem következhel be. Voith Ottó vármegyei gazdasági felügyelő a megye mezőgazdasági helyzt>léről az alábbiakban nyilatkozott munkatársunk elölt: - A megye termésátlaga a hozzánk érkezell .becslések szeríni kataszlrálisholdankénl igy változott: Buza 3'5 mázsa. Rozs 6 mázsa. Árpa 7"1 mázsa. Zab 5"7 mázsa. - A buza termésátlaga még csökkenhet. A rozsda az árpán és za bon is muiRtkozik, de nagy károk ill nem. tapasztalhatók. A kukorica nagyon jó termést iger. - A próbacséplések sok helyen n ~gyon !
sült egész napi cséplés mindösszP 80 kiló buzát adott. - A gyöngyösi és hatvani járásban H kár csekélyebb. Legrosszabb a helyzel az egri járásban, k(.ilönösen ennek a deli részében, lovábbá a lisz11füredi, pétervásárai és a hevesi járásokban. - Maklár községben él bizottsá~ kétharmad kárt, Dormánd és Besenyőtelt>k közsr'gben pedig számos gazdánál száz százalekos kárt állapitolt meg. A Heve.~vármegye munkatársa érdeklődölt 1:1 lerméseredményekréíl az egri fökáptalannál is. A főkáptalannak megyénk terülelén aránvlag kevés gabonaföldje van. Az f'gész birtok lermésert•dményeiről ezt mondották: - Holdanként 12 mázsás termésátlagol vártunk buzából. Lesz 6-6 1/a mázsa. Rozsbóll2. árpa 13-14, zab 10-11 mázsa az átlag lermésünk. Borsóból 14 mázsás termésótlagol értünk el. kukorica 13-14 mázsásnak mulatkozik. - Nagy csapás érte hazánkat és megyénkel buzában, de nem abszolut vigasztalan a helyzet. Búznn kivül mindenből jóval nagyobb termés lesz mindenütt minl tavaly volt. A kisegitó eszközök és módok meguannak arra, hogy a buzakár miatt éhinség ne legyen. A kormány olyan intézkedéseket tehet. amelyekkel minden baj és vt>szedelem megakadályozható. - Ami a velőmagkérdést illeti, ebben sincsenek áthidalha!Htlan 11kadályok. Nem szükséges, hogy H velőmftg 78-80 kilós buza legyen. megfelel a 74 kilós is, csttk csíraképes, gazmenles és gyommentes legyen.
1932 julius 29.
HEVESVÁRMEGYE
3.
Heves vármegye közönségéhez! Évek óta tombol Európaszerle a borzalmas gazdasági háboru. A magyar mezőgazda mellett legelsősorlmn a magyar kPzmüvesiparos esett áldozatul ennek az uj világháborunak. Üres mühelyek, elárvult szerszámok, munkanélkül, kenyér nélkül szükölködő csMiádok ezrei mulatják minden szónál és belünél beszédesebben kéz· müves iparunk siralmas helyzetéL A gazdasági válsághun fuldokló kisiparosság, a nemzetnek ez a mindt>n időkben egyik leghűségesebb és legértékesebb osztálya ezekben a nehéz órákban segítségül kiált M magyar kormányhoz és a magyar társadalomhoz, orvosságot l<érve vérző, halálos sebeire. Számos helyen redőnyök lehuzásával, az üzletek és mühelyek lezárásával, tüntetésekkel igyekeznek felhivni M közfigyelmet nz ipnrosság rettenetes sorsára és memorandumokban irják a kormányhalóságolmak, hogy se!(ilsen, merl már nem birjuk tovább. A hevesmegyei ipMrosok ugy vélik legcélszerübben szaigáini a kézmüve,;ipar nagy nemzeti jelenlőségü közügyét, hogy 1932 augusztus 8 és 14 közölt vármegyei iparoshetet rendeznek. Tudjuk, hogy mindenütl, l(azdánál. ke-
reskedönél, munkásnál és tisztviselőnél egő sebeket ütött már M gazdasági válság, mégis a kisiparosság leirhatatlan helyzete arra kényszerit bennünket. ho!lY hivjuk fel vármegyénk egész közönségél. HZ iparoshét alatt különösen mutassuk meg, hogy él bennünk a magyar szolidáritás. Mindazok, alli megtehetik, különsen ezen a hélen siessenek segitségére a kisiparosnak. Vásároljanak kész iparcikkeket l Rendeljenek munkát ! A háztulajdonosok lalarozlassák házaikat l Az iparlesIületek összegyüjlik majd az iparoshét adatait és jegyzőkönyveikben örökitik meg a jövő nemzedékek számára mindazok neveit, akik e válságos időben vásárlásaikkal. megrendelés~ikkel a kézmüvesiparosság segitségére siettek és igy tüntető kifejezését adták együltérzésüknek a szarongaiolt sorsba jutolt l
Heves vármegye termelői is megkapják az exportra kerülö uborka után a 2 fi.lléres kiviteli illetve csomagolási prémiumot ! Dr. Szinyei Merse Jenö országgyülési képviselö sikeresen járt el az export intézetnél és a földmivelésügyi minisztériumban. Néhány nappal ezelőll a vármegye termelői! valósággal i~galomban tartolla az az értesülés, hogy az exportra kerülö uborkák után csak a Körös és Kecskemét környéki gazdák kapják meg a 2 filléres kg-kénli prémiumo! a l>una Tisza közi Mezőgazda sági Kamartt azon igazolása után, hogy az exportőr 2 fillérrel többet adott a pinci árnál. A második verzió szerint Heves vármegyebeliek is megkaphatják, de igazolást kell szerezniök az említett. Kecskeméten székelő Kamarától. A hatvani járás gazdái sürgős intervendóra kérlék föl Szinyei Merse Jenő dr. országgyűlési képviselőt. akinek közbenlépése folytán a hevesmegyei termelők is megkapják a 2 filléres kiviteli prémiumo!, amennyiben a szükséges igazolást a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület kiadja. Eddig rendben van a dolog. egy baj van csupán, hogy az az exportőr, aki 20 waggonl akart kiszállítani, addig amig ez az ügy tisztázódott, elment oda megvásárolni. ahol tiszlázolt volt a helyzet. Egy kérdésünk van csupán, hogy miérl kell mindenl kiverekedni. mérl nem lehet az intézkedésekt>t egyöntelüen kiadni országosan.
Miért kell a hevesvármegyei termelőknek érezni, hogy ők nem mindenben egyenranguan biráltatnak el. p(d. a Kőrös, Kecskemét és Szeged vidékiekkel? Exisztenciális érdeke a vármegye gazdáinak, hogy egyöntetű erélyes föllépéssei egyszer és mindenkorra tiszta helyzetet teremtsenek l
Vármegyei iparoshét l A HevesvármegyP. julius 15-i számában "Csináljunk iparosnapot a uármegyében" eim alatt megjelent felhivásunk megyeszerle a legleljesebb megértésre talált. A Hevesvármegye szerkesztősége ez ügyben érintkezésbe lépett a megye vezetőivel, a városok polgármestereivel és főszolgabiróival, akik mind a legteljesebb odaadással hajlandók közremüködni az iparos mozgalmunk sikere érdekében. Radil Károly egri ipartestületi elnök megértve a kérdés fontosságát, az iparosság iránt érzett szereletből fakadó lelkesedéssel bontoll zászlót az iparoshét érdekében és aláirás végett megyénk minden ipartestületéhez kiküldte az iparoshét felhivásának szövegél, amelyet mai számunkban közlünk. Az .. Eger" c. politikai napilap ugyancsak teljes készséggel sielelt a mozgalom támogatására. Az iparoshét nagy társadalmi összefogása szép sikert igér.
HEVESVÁRMEGYE
4.
1932 julius 29.
MAl MUNKÁNK. Irt" : Magnln Alfréd 11
Hevcsv<Írmegyei Közsel(i és Körjegyzök Egyesülelének elnök.-.
A községházakban mosl folyó munka a békebeli munkával össze sem hasonlítható. Mig békében hetekkel előre be lehetett osztani a végzendő munkát és idején, jól el lehetell végezni, addig ma ih en beosz tásról szó sem lehet. a másnapra tervbevett munka sokszor napokig visszamarad, a szomorú gazdfisági viszonyok állfil okozolt munkatöbblet folyl:in. Békében egy községi lakos évente úgy·szólván csak eg,szer jelent meg a községházánáL akkor, ami· kor ősszel a;: adójál kifizette. Többé ől nem háborgalta senki. de öneki sem volt szüksége a községház· beliekre. Még mfl is van olyan öregasszony, aki dicsekszik vele, hogy ö még soha tanunak idézve nem volt. de a községházánál is ma van először, most is a gond hozta. Ma azután másként van. Kénytelenek vagyunk hivatni az emberekel sokszor évente. de ugyanannyiszor kénynzerülnek ök is jönni. hogy se· gélyt. munkafllkalmat, lanácsol kapjanak. A régi jó békevilágban csak szedtek pé:1zl fl községházákon. Meg is volt nyugodva ebben min· denki. Tudta, hogy ennek ellenértéke fejében megkapja a személy és vagyonbiztonságol, ft gyermeke· inek az iskolát, az ingyen oltást s néha-néha hol egy artézi kutat fúrattak neki. hol pedig földjeit menlesi· lették az árvizkároktól. Ma pénzosztás is van már a községházánáL Az 1912-es boszniai mozgósitás óta. amikor először kezdtük meg a hadisegély kioszlásál. húszesztendeje folytonosan osztunk. Hol cukrot, hol lisztet osztunk. Az idén társul először ezekhez a kiosztásokhoz a munkaalkalmak osztása is. aminél fájdalmasabb munka talán semmikor nem volt. Ezek és a szövevényes adóügyi munkák okozzák azt a nagy munka többletet, amely minden községházánál tapasztalható. Mindenkinek kivánnia kell, hogy megváltozzon a községház területén belül folyó munka és inkább fizessen mindenki a községházán, minthotry onnan osztagassanak valamit. A legujabb dolog, ami most bennünket foglalkoztat. a községi ingyenes népfürdö létesilése. A piactér szélén álló ártézi kutunk percenkénti 150 liter vize bőségesen elegendő arra, hogy mellette egy fürdőt vizzt'•l elláthasson. Szerencsére most üresedett meg az artézi kut mellett egy villanyos lransformátortorony, mely kiválóan alkalmas arra, hogy a tőle 10 méterre fekvő kút vizét bevezessük. Az egész berendezés 50 pengöbe sem került. Egy csöve! kellett bevczelnünk, a végére egy vizszórásra alkalmas rózsa s az öltözéshez kisebb felszerelés kellett csupán. A fürdőt épen ma szerelték fel és a lakosság ingyen veheti igénybe. Ez a zuhanyfürdő kiválóan t~lkalmas lesz a nyári időben. mikor a cséplőgépnél porral lepett ember bemegy, egy perc alatt levetkőzik, lezu-
hanyazza magát és felfrissülve már adhatja is ál egy másik embernek. Már a mRi érdeklöd•;sl tekintve, a fürdő állandó használatbéln les7.. Szcretnénk. ha a nyár folyamán megkedveinti ft lakosság s akkor még télre is gondoskodnánk egy kis fütö!l h~lyis~g hozzáépilésével airól, hogy állandóandóan htJsználható legyen. merl 87. artézi kút 18 foKos vize télen is kifogástalAnul ha.;ználh11ló. Bajorországban taliilhatók ilyen zuhanyfürdcik, hová s:t.appanl. lörülközi'il visznek magukkal fiZ emberek, 10 pfenni·~el lefizetnek é~ bármilven munka után is üdülést nyerhetnek. Magát H zuhanyfürdéit olt annyira szeretik és látogatják. hogy a ltözségnek van belöle annyi jövedPime. hogy fiZ( más egészségügyi célokra fordithatja. Itt nálunk nem lesz fontos fl jövedelem. bőven kárp:itolva le-;zünk az által. ha a felnöltek megszakják rs inkább azt szerelnénk. hR néha egy kis tolakodás voln11 a kulcsérl. A legrégibb dolgokról pedig, mehek a község területén találhatók, mosl nincsen semmi mondanivaló. A Nemzeli Mú7.eummtk mosl ninc,; pénze. hogy a már 3 izben folyitttolt ásatállt folytassa. Mi is épúgy sttjnáljuk annak ft szünetelrsél, mint a régészeti osztály vezetc'íi. Ennek a 2 holdus bronzkori lakótelepnek a további feltárása annál is inkább kivánatos lenne, merl ebbcil a korból (Kr. t'. 1200) lakóházat csupán Tószegen találtak még ezenkivül Magyarországon. A Nemzeti Múzeumhoz felszállitott tárgyakból még semmit nem ltaplunk vis11za. pedig szeretnénk. ht1 az érdeklődöknek megmulathatnánlt egy pár érdekes dolgot, mint például az állatcsontokból készült szerszámokat vagy a gyermekjátékokaL
A Magyar Mel:ógazdasági Kiviteli Intézet levele Hedry föispánhoz. Hedry Lőrinc dr. Heves vármegye főispánia annak idején előterjesztést intézett a Magyar Mezőgaz dasági Kiviteli Intézethez a megye gyümölcsexportjának biztosítása érdekében. Az intézel most levelet intézett a föispánhoz. A levél igy hangzik : - A Magyar Mezögazdasági Kiviteli Intézet a Lengyelországba irányuló gyümölcs- és főzelékkivi· tel megleremtésN egyik igen fontos feladatának tar· totta. J unius végén Varsóban Jolytatolt közvetlen tárgyalásaival sikerült az egyezmény előfeltételeinek megteremtése s azóta a két kormány közölt az egyez· mény létre is jött.
- A Tohansa müködése nem mindenben felel meg a magyar érdekeknek. de lengyel részről föltéllen ragaszkodtak a Tohansa bekapcsolásához. illetőleg a beviteli engedélyeket a lengyel kormány csakis H Toha.-.sár.ak vo!! ha;lan~:l6 ad~i.
1932 julius 29.
HEVESVÁRMEGYE
"Dobó István a törökök visszaverése után hálaadó istentiszteletre vonul seregével ... " .. ~a Eger ne~. hMzankban volna ösi vara val, vilagtort<'nelma d csosegevel ... Ha Eger Angliában. fr 8 ncieorszagb~n _vo_! na, vag~ csak B szarnszed Ausztriában ... Akkor cvrol-evrc europai hirú ünnepsegekkel ülnék me~.". drt1dalmus oslrom cml<"i<él. Mtili)Brok, egriek, 8 tradacrak n epe ... csttk ma ne tudnánk megttlrtani. megren
Ez évben lesz 380. esztendeje. hogy magyar ember mulalla meg az ámul•i világnak. hogy a törökök ellen is diadalmasan meg lehet védeni egy váral, a magyarságol, a nyugalo!, a l1ereszlénységel. Azola kissé elfelejleltük a hősi. Művél, lellhelyél, az egri várat lehelőség szerinl fellárluk, csodájára is járnak ide a bel- és külföldiek, de ő maga, híre, mosl is nyugszik, Csdk sirkövét bámuljuk egy pilletnatra s azurán elfelejtjük. 380 éve. hogy az ellenség elvonulása után Dobó Isiván megszámlálván megmnrndl kis seregé!, hálaadó islenlisztelelre vonul. Októberben az évforduló napján felkél hideg sirköve vánkosáról, lwrdjál, z;íszlós kopjáját keübe veszi, súlyos lépieivel elindul megkeresni vezérlársail, apródjai!, harcosail, kürlöse riadót fúj, megmozdulnak a vármuzeum fülkéjében felhalmozolt csontok, koponyák, csontvitézekké illeszkednek össze, hús borul rájuk, harci páncélba öltöznek, kézbe fogják vitrinekben Iniáll fegyvereket, törökverő buzogányokat, kardokat, a csalabárdokrtl. elő a szekrényekben összegyüjlöll ágyúgolyókal, az alsó teremben őr zött ágyút, a Gergely diák által akkor feltaláll, a világon ill először hHsználl kézigranátokal; a legénység a bástya lépcsőin feltódul a vár pi~cára, a hadnagyok századokba állilják, jön Dobó István aranyos sisakjába n, talpig páncélban, a lobogós kopjft kezé· ben, szemlét tart. hűst'>ges bajtársai olt vannak, a vár védői, a püspökség, a káptalan csapatai. a felvidéki megyék által küldött segitség ... Megnvilik a várkapu, elöl lóháton társai közöli egy ferencrendi bnrál, magasra emeli a keresztel. zsolozsmát énekelnek. Utánuk a magiszlrálus, élen az egri biró, a ferlálymeslerek palásljukban, tisztségük jelvényével a pálcával, a tanács, a polgárok zászlók alatt. kék, ezüstgombos mentében, az akkori lakosság, nők, férfiak. Társzekéren Oláh püspök egyházi trónuson, udvarával. a képiHlan. A várvédök, elöl egy csapal lovas, vezérével. korabeli fegyverekkel, címeres zászlóval. A várvédők gyalogosai buzogánnya!, csatabárddal, vagy kopjával, páncélban. A felvidéki megyék ideküldölt segitő csapatai, mind saját ruhájában. a megyék zászlóivaL Török foglyok janicsárok lurbánban, ijjs~er: számmal, elöl a pasa. előtte kereszlény katona VISZI 6 lófarkas zászlókat. ostromlétrákal. dobokat, paizsokat, elvell fegyvereket. Ujra magyar vitézek. Bornemissza vezérlete alatt. Ágyúsok, ágyúk, ágyúgolyók társz~kérrel; Dobó István társzekéren vezérkaraval es ap· ródjaival. Az etlri nők. harci eszközökkel, harcibárdokkal, karddal; molnárok, sütők. ácsok, a muzeumbeli puskaportörő mozsár.
5.
A vár költői társzekéren: Tinódy Lanlos Sebestyén, Gorove. Szederkényi, Gárdonyi A hatóságok képviselői, az egyház, a város. a lakosság, a céhek. végigvonulnak a Káptalan utcán, a Fö utcán a Dobo szoborhoz, ill tábori mise utána a Dobó utcán ál a várba. Ezt a h:Jlvány sorokban vázolt történelmi felvonulási csináljuk meg ez évben, HZ idellenforgalmi hivatal rendezésében, vagy ha nem vele. úgy mi ma1:unk. Közönségünk lesz. jönnek a pesliek, vidék, autóbuszok hozzák a vendégeket. a vá• osba Vé! ló belépő-jegy árát az utazási jegy árához számítjuk. Ilyen ünnepélyre eljön ezer és ezer ember. A kormányt meghívjuk. Az érdeklődés központjába leszünk és maradunk. Az idegenforgalom, ez segit rajtunk. Csináljuk meg évenként ezt a felvonulási. Egy lelkes ember, egy kis akarás, fáradozás és erkölcsi és anyagi sikert aratunk.
S. B.
Az egri háztulajdonosok a vízdíj-terhek csökkentését kérik. Nagyecséri Kánitz Dezső kezdeményezésére Eger város háztulajdonosai a következő beadványt intézték a város képviselőtestületéhez : Mi aluliroll háztulajdonosok azzal a tiszteletteljes kérelt>mmel fordulunk Eger város közgyűléséhez. hogy a víz- és csatornadíjakról alkotott szabályrendeletet revizió alá véve, mondja ki a közgyűlés, hogy maga is belátja, mikénl a víz- és csalornázási díjak túl magas összegűek és az idevonatkozó szabályrendelet a háztulajdonosokra egyenesen kibirhatatlan terheket rótt, éppen azért a uizdijakat felére leszállifja és a leszállitott vizdijakat a villanyvilágítási dijak módjára nem a háztulajdonosoktól. hanem a víz- és szeny· vízcsatornák haszonélvezőitől szedi be, merl égbeliiálló méltánytalanság, hogy addig mig a vizszegény városok lakói magas vizdijakkal sujtalnak, ráadásul a magas pénzügyi kormány a vízdijakat is megadóztalja. Az ország több mint 1500 községe a szabályszerű házadón kivül a fent elősorolt terhektől menlesilve v11n, miért is mély lisztelettel kérjük nagyságos Polgármester urat. méltóztassék jelen kérelmünket Eger város közgyűlése elé terjeszteni s a tisztelt közgyűlés bölcsességére bízni, hogy a meg nem érdemelt terheken óhajl-e könnyíteni. A beadványt Özv. Würth Lajosné sk., Gróber Ferenc sk., Dr. Turtehányi sk., Preszler Ferenc sk., Dálnoky Nagy Aladár sk., Egri Egyházmegyei Alap. gond. sk .. Egri Hangya Szövetkezet sk., Ref. Egyház nevében Paulik Béla sk.. Egri Hordó és Faárugvár R.-T., Szongott Tivadar sk., Egri Nyomda R.-T. König sk .. Egri Izr. Statuskvo Hitközség sk., Jankovics Dezső sk. egri Kaszinó elnöke, Alapitvány Női kórház, Ruzsin Bertalan sk., Steinhauser sk., Joó Gyula sk., Egri Takarékpénztár R.-T., Mária uccai Olvasókör, Kocsis halvani Olvasókör elnöke sk., Leopold Rez:ső a Siketnéma Intézel igazgatója sk., Dr. Erlach Sándor sk., Az Ipartestület elnöke sk., Dr. Horváth Géza sk. és mintegy 200 más háztulajdonos írta alá.
6.
!932 julius 29.
HEVESVÁRMEGYE
Állami megrendelések az egri cipésziparosoknál. Né~,· évvel ezelőtt Radil Károly egri iparles-
tüldi elnök akciót inditoll abban az iránybttn, hogy az egri kisiparosokat is részesitsek az állami lúizszüllitásokban. A moz~alomnak sikere volt, merl a honvédség, államrendörség és a poslások azóta minden évben tekintélyes összegű megn•ndelésekel eszközöllek at: egri cipésziparosoknAL Négy év alatt ig,· minlegy 30-40 ezer pengő összegű közszállit/isi vé· geztek 11z egli cipészel\. Mosl az illiami gyermekmenhely részérf' készitettek el négyezer pengő ilru munkill. amelyet ugyancsak mn~elégedéssel vettek 81 az egri kézmüves iparosoktóL
Felszámolást tervez az Egri Laka• tos és Lemezárugyár Részvény• társaság. Augusztus l-én közgyülest tart az E~ri LHkatos és Lemezárugyár R.-T. Hir szerinl a közgyülés ki fogja mondani 11 felszámolás!. Ismerve a gyár nagy szociális jelentőségél és gazdfisági értéké!, lelemeljük szavunkat az illetékesekhez és kérjük, hogy VHit~mi módon menlsék ál ezt a gyárat a szebb magyar jövőnek. Mennyi munkils kéz marnd tétlenül és menynyi család kenyérnélkül. ha felszámol a gyár. Ennek nem szabad megtörlén ni. V Pgyük figyelembe, hogy most tért át ez a vállalat a fűrészgyárlásr11. És ez az egyetlen lürészgyár ma Mt~gyarországon. Pedig fürészből máslélmillió pengő! tett ki eddig az évi behozatalunk! NemzetgAzdasági bün lenne tehát. ha most pusztulni hagynák ezt a régi, neves ipartelepet !
Anna-nap Egerben. V ármegyi•nk székvárosábon sok szép Anna van. T f'rmészetes, hogy hétlőn este éo; kedden sok dolg H volt az egri kerlészeknek az AnnA-napi csokrokkaL A város első polgárának házában: Trak Géza polgármesteréknél a családi és házi ünnepen túl, valósággal társadalmi ünnepély vo~lt szerdán f'Sle, merl ekkor tartolták meg a szintén Anna polgármesterné névnapjáL Eger szine-java a késői órákig a legkPdvesebb hangulatban ünnepelte Trak Gézimé névnapját Három mázsa ananász termett Egerben Az egri érseki kerlészel a többi délszaki gyümölcs közöll ananászi is termel üvegházaiban. Az Ananász az idén több mint három mázsA szép termést hozott. Ez a termés pénzértékben is jelentékeny összeget képvisel. Köedény gyártás és mintapince az egri várban. A vár-ásatások kiváló vezetőjének, Pálosi Ervin dr. jogakadémi11i tanárnak kezdeménvezésére az egri várbttn kőedénygyártó telep létesült. ·Stilusos boros kancsól\1:1! és egri emlék cserépgyártmányokat termel a telep. amelynek cégszerű neve Egervári Keramia Közl\ereseti TilrsHság. Az egri emlékek közölt igen szépek a hamutarlók és pApírnyomók, at. egri vár báslyájának. illetve a karcsú minaretnek a modelljeivel. A feltárt kazamúlák egyik alkttlmas részében bPrendezik 11z <'~ri bortermelök kis minl~:~pincé jél is állandó borkóstolóvaL
Séta Mátrafüreden. A gyöngyösi Mátra IPrmészeti szépség~kben bőwlkedö benyilója H 3:i0-390 m. teng1•rszinfeletli magasságban fekvő Miltralüred. A hatalmas erdők iivezle szélcsendes p.Jmpás
iürdőtelepel, mintha a lermészf'l is a fáradt, megtépázolt emberi idegek megpihenést'r<' leremlt>tlf' volna. A fürdölelep lejlödése az utóbbi 1'v"kben szinle varázslatosan történi. A 8--lll év elötti alig néhúny házal számláló kis kiránduló helyh:íl mu egt'sz villasorokllnl rendelkező, kPresell (•rlékes iidülőleiPp lett. Hengerelt utja, vizvezeléke, Plt>ktromos llözvilágitása mind. az ujabb néhány év okos. lervszerü munkája eredményének kii-ziinhető. Külön érdelw.,st'ge a teiPpnek a Mutuschek Mária erdei iskolirja, 11hol a gyeng<•hb szervezetű gyermekek lwpnal1 ózondú-; körr~y·~zetben lanitú-;1. A csongródvárm,.~yei Alt. Tanilólt~ ;lüid üdülöháztt, nyilviinos étterme és ~znllodríj•r r•·ndkivül i-rtékes hr·z<1gpótló intézménye a lürdií lt•lt>pnek. A bérlője Wickl Pál. akinek s~allluditsa, ambiciója és rendkivüli előzt•kt>nység•· szep jiivéíl biztosil ezen inlézrnénYn<'k. Dr. Hajdu B~l11 orvos vezetése filatt t'zen üdülöházbHn augw•ztus hó 15-től kezdiidőleg he fogják vezetni a küliöldi példák nagy.,zerű sikert' alapjún 11 s:.-:őlő kurál is. A iürdiítelepd z;u~olúsig- mt'~löltií minkgy 180 főnyi lürdiívt>ndrg a leghangosabb bizonyitt'k11 11nnak. hogy mil log Henit-ni ez a hely is ideg1·nforgalom szempontjából Gyöngyösn1•k a jiivííben, h:·t majd a Kék<"sen ft>lépülő inlézmt>nyek még- I!Hgyobb vnrilzszsal fognak hatni <··.-; a közlig, elm t· l m.-•g inkább a gyöngyösi Mátrára io~júk irányilani ... A lenyugvó nap sugawi szinle júkodr'> simogntással bucsuzt11k a g\·ön~yiisi féigimnilzium esNilész csHpHiának buzgólkodó tagjilitúL SziniP lélekemelő volt a kt•p. :lmin! a 41 csPTkész Luclám i Béla tana r wzett>se alatt pitralinn .odaadással szorgoskodott l'g>milsl m~gérlve, testvéri szerelettel. a cserkészí szellem minéltiikl··letesebb kifejjesztést>c'rl. Elköszöntünk a cserkészektől azzal az érzéssel, hogy milyen ht>lyes pedagógiai eszköz volna a c.~er
kész táborozás
kötelező
elrendelése. '!
Késéí estt' volt milr, amidéin szállásunkra térIünk és összegelve 1:1 látottakal megállapilhattuk.hog~· Gyöngyös város vezetősége élén Dr. Fuky Arpád polgármeslerrel. a súlyos anyagi áldoznloktól sem hút.ódva vissz11, gondoskodik 11 l1·lep folytonos fejlő déséről. holott Gyöngyösön az üszkös romok egész sokasága áll még, némán hirdelve a sulyos illlapotokat. A törléneli hűség keJvt'érl is m(-'gemliljük még, hogy Mátrafüred fejleszlésében Török Miklós erdő főmérnök munkájának is igen értékes része van.
Annabál Mátrafüreden Juliu,; 26.-án a Csongrádmegyei és Szegedi Ált. Tanitó!lgyesület mátrafüredi üdülőháza élh·rmében kedves h11ngulalú Annanapi cigányzenés estélyi rend1·zell. Az estélybc>l bál! leremlt'tl li vidám hangulat, Hmelynek c,;ak másnap reggel velett véget a mfir magasan járó Nap. A Hevesvármegye augusztus 1·1 számát az elseje ei6HI vasárnapra való leklnleHel, Julius 28-án adtuk kl. - UgyaniH k6rjiik mlnd azokal az Igen tisztelt ol• vasólnkat, akik m6g nem küldt6k be az el61izet6sl dl· Jakat, hogy elsej6vel a bellzet6st enközölnl szlves• kedlenek.
1932. julius 29.
HEVESVÁRMEGYE
Az autók igazságos adóztatása közúti adó helyett benzinfogyasztási adó ! lrla: Biró József dr. vármegvei aljegyző. A !{épjárművek l<ö.;:uli étdója egyike a Jegigazságtalanabb 11dónemeknek é~ legnagyo~b akadálya a hi1Zfli automobilizmus iej)ődésén1~k. Ez az adó nem rne!{bizhaló bevételi forrás az áiiHmkincstéir számára. A közf'lmult példája is mul;tlj;t ezt. Az ~:~utótulajdo nosok a rendszám tábla visszaadása árán szabadulnak a fizet.·s alól, ..leá/litjúk" gépeikeL Igazságtalan PZ az adó az t~ulótul~:~jdnnos szempontjúból H11 a kocsijál k1~vesel használj11, akkor tulsú!{os megterhelést jelent. Ha pedig soköl használjH azt, 11klwr n1~111 nyujt megfelelő ellenszolgáltalalásl a kiizutak n telé~·rl NPhézkes ennek az adónak azadmini-;zlrúciója is. Nemcs11k az m:l
a benzin círába kombincílt közúti adó lehetne a /egprogressziuebb és legigazságosabb adózás. Csak ez u közúti benzinadó lenne é1Z igazságos, merl akinek nagy kocsija ua n és sokat megy, az az utal nagymértékben rongálja, így az ideális progresszivitásnHk megfelelőleg sok adót fizessen! Akinek kis lwcsij" van é:< kevesel m<'gy, az az utat kevésbc" lwplalwín. csekély adót fog fizetni. Igy elérhető az HZ ideális állapot, hogy rnind1·nki ut rongálásának arány <Íban fizeti édlijál. Annrtk ellenőrzése, hogy mindenki adózoli gépjárműbenzint használjon. úgy érhető el, hogy a gépjárműb<>nzinl HZ állam lels1.ésszerinl szim•sili, mely eselben 11 fináncol10n kivül minden csendőr, vugv rendör megtudja állrtpilani, hogy az ttutótulajdonos nem ipari benzint használ. A bt·nzimtdó behajtfisH nehé:-:ségel nem okoz, merl a gépjárműtulajdonos azt már akkor megfizeti. mikm az üzeméhez szükséges benzint megvásárolja. Benzin közúti adó bevezdése esell'bcn nem volna szó a szúmtablák idöszHkos visszaRdásáról. igy az aulúk esetle kisebb mérvű hasznillata mellell is állandóan folyna be 11 pi>nz az államkincstúr pénztár~ bH. Államérdek szempontjából sem közömbös, nogy VáratJan katonai meglámadás I'Selében hány darab gépkoc'i áll menetkészen, karbantartoll használhaló állapotban HZ ors~ág lerülelén. A moslani állapol nagy mértékben káros. A gépkocsik leállítása és azok üzemen kivül tttrlása H molor lassu és biztos halálát jelenti. A benzinadó megv11lósilásH est>lében vidéken is sok kis pénzü ember is vásárolhalnil egy-egy uj, vagy használt ttulomobilt, mellyel ritkábban előforduló ~ta zásHil elinlézné, merl évi büdzséjél nem terhelne a körülbelül napi l pengös mai közuti adó azon a napon is, amelyen gépjárművél nem használta. Több autó üzembenhulása általtöbb soffór tudna e/helyezkedni, a munkanélküli és tönkszélén álló autó· ja ui ló- és garage ipar kereseti lelwtöségekhe.z. jutna. A megsemmisülés előtt áll~gyar automoblhzmusban uj vérkeringés indulna meg. Mennyivel több egyén tarthalna uulól, ha a kisebb exiszlenciák számolhatnánHk arra, hogy haszo~ vagy szórakozás eimén az utkopl~lásért, lehe_rkoon cst>tében ulrombolásérl, ttzon aranyban adowak. amelyben kocsijuklll használják!
•• •
7.
A Szerkeszlőség megjegyzé.~e: Biró József úr fenti cikkét a Hevesmegyei Automobilosok Egyesülelének legutóbbi válaszimányi ülésén ind1lvány alakjában előterjeszlette. A HAE telje.~ e;.:t'sz·'b1,n magáévá le~ te az indiiványi és ttzl AZ ö ;szes lár.,kluboknak megküldötte. LapzArtakar ~:~rról értesülünk. hogy a Kiroly i Magyar Automobil Club és az összes társklubok egyhangulag elfogadták az inditvitnyi és tt kormánynál is kéril1, annak megvHiósitá;ál. Megjegyezzük még-, hogy az autók AmPrikában is a benzin használt~lának arányában fizetik a közuti abót. Vetőmagot és inségbuzát kér Heveamegye a kormánytól. A közigazgalfisi bi...:oltsúg juliu'i ülésén Beniczky Elemér, Kriszlián Imre és Plósz István ielszólulásni után feliralot intézett a kormányhoz és feltárva a megye mezögazdaságának szomorú helyzeld, vcléimagot és inségbuzát kért 11 földmivelésügyi miniszlerlől.
Anna-bál Parádfürdön. Julius 23-án, szombaton tartották meg Pörádlürdőn a hagyom-inyos Anna-bál!. Suha Dezső cigány.>:enekarának pompás csárdására Spi/ka Lászlónéual Ferdinándy Gyula ny. igazságügyi miniszler nyitolta m••g H legjobb hangulat jegyében lefolyt báJt. Kappál Gyula fürdőfelügyelő irányitó keze. avatoll rendezése, kiHpadhatatlan iilletessége és fáradhatlan tevékenysége hosszú idők re emlékezctessé. felejthetetlen tündéri éjszakává ''arázsolta Parádfürdő ezévi Anna-báljáL Csökkent a telefon és távirá forgalom. Tobiás József műszaki főtanácsos a l(özigHzg'llási bizottság legutóbbi ülésén felolvasta a debreceni póslaigazgatóslig jelentését, amely szeríni az általános gazdasági pangás következtében a telefon és távíró forgalma Hevesmegye területén is nagy visszaesést mulal. Mikófalva község bucsuja nyugalomba vonult föjegyzőjétöl. Megható ünnepség volt a mikófalvai községi képviselőtestület közgyülésén Hermann GézH főjPgyző búcsúsztalása, aki 36 évi szaigálat után nyugalomba vonulva, mosl adta át hivalalát utódjának Markovics Bertalan iőjegyzőnek. Beniczky Aladár földbirtokos, képviselőtestületi tag nagyhatásu beszédben méltatta Hermann Géza érdemeit, aki hidakat. utakal épitlelell a község számára, lagosilást végeztetett, felépitelle az iskolát, a parókíát. renováltaliH a templomot, a háboruba elvill harangokat ujakkal pólolta, az inséges lakosságnak pedig hasznos közmunkák utján jutlatott kenyeret. Fáradozását, sikeres munkásságál és na!>{v érdemeit t1 k•'Pviselőteslület egyhangu határozatlal jegyzőkönyvben örökitelle meg. Ezután Göböly Gergely kép,iselöteitületi lag mondotl hálás köszönetet a község nevében Hermann föjegyzónek, mondván, hogy csak olyan főjegyző! l1ivánnttk mindig Mikóialva részére. mint Hermanu Géza volt. Szabó Gyula dr. járási főszol gabiró az egész jegyzöi kar elé l(övelendö példaképnek állította Hermann főjegyző munkásságál. A község könnyek közölt bucsuzoli ezután a távozó föjegyzötől. aki Egerben fog letelepedni. 200-tól 400-holdig, Budapsettől MEGVÉTELRE KERESTETIK
80 km. körzetben urilakással és parkkHI készpénziizelé>~ mellett.
8.
HEVESVÁRMEGYE
Csináljunk gyümölcs és fenyves ligetet a szölöhegyen ! Nagyoll is kapóra jött nekünk Karafiát~. Jenő vallás- es közoktalllsügyi miniszler l:lzon udvos re~ delete. hogy mindt>n tanulónRk legalább egy. gyu: mölcsiát es egy diszcserjél kell ültetni. amelyet apolm es nevelni is tartozik. . . . Évtizedekkel eulőtt Hatvan főierén chsznok es libák lönyáztak es az egész községben nem volt e!-(y hely, ahol árnYékot talitlhattunk_ volna. . . A régiek még emlél1t>:mek rea, hogy a ~~ha1 jó Zalesky Imre iöszolg;Jbiránk. milyen am_b•c•o~at és szereleltel gyűjtögette koronankenl. -~•llerenkenl kártya lübici mivoltában is élZokat az os~ze~eket. amehből nagy fáradsággal a Kossuth-parkol letesiiette. -Hatv<Jn másik értékes parkjál a József parkol Hatvan két elhunyt nagy liának Hatvany József és Hatvany Sándor báráknak köszönhetjük. Amil Zalesky Imre legmerészebb álmában sem merl álmodni. azt töob mint l1ét évtized óta Halvan főjegyzője Várkonyi Sándor megvalósi tolta. Tele van fl város fákktd, nagyobb és aprobb kis ligetekkeL Hiányzik azonban egy hely._ egy. I;>arányi erdőfolt. ahová mRgunk és gyermekemk ~Ir~n. dulhatnánk üdülni. ielirissülni. poros tüdőnket kifUJnl. A kö7oktalásügyi miniszler bölcs rendelete nagyon is alkalmas am1, hogy Hatvan legszebb helyén a szőluhegyen 1-2 holdas gyümölcs és fenyves erdőcskét letesilsünk. H~lvt~n főjegyzőjéhez fordulunk a köz jól felfogolt érdekében kérő szavunkl1al. hogy uz iskolák vezetőivel egységes•·n eljárva, völósilsák meg ezt a szép tervet, amely1e a város gyenge tüdejű lakosságának arnugy is nagy szüksége van. Ismerve Várkonyi Sándor főjegyző minden szépért és jOért lelkesedő egyéniségét. valamint azon körülményt is, hogy az iskolák vezetői ugyanezen jó tulajdonságokkal rendelkeznek, hiszünk benne. hogy javaslatunk meghallg<Jiásra es kivitelre talál. Az őszinte tisztelet és hála fogja kisérni azok munkájál, akik Hatvan köze!;észségének ezen igazán iontos ügyét megvalósílják.
A hevesmegyei képviselök együttes memorandumát lvády Béla átadta a kormánynak. Lápunk zártakor jelentik telefonon: Dr. Petro Kálmán a mai számunk vezető helyén közölt levéllel kapcsolatban érlesitelte Balogh gazdaságiegyesületi titkárt, hogy az összes itthon tartózkodó hevesmegyei képviselőkkel aláiralia a gyümölcstermelő gazdáink érdekében szerkeszlett memorandumol, amelyet azután julius 27-én, szerdán a 33-as bizottság ülésén lvády Béla átadott a földmivelésügyi miniszlernek. Ez ügyben és más fontos kérdésekben a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület pénteken délt>lőtt Borhy György elnöklésével igazgató válaszimányi ülést tartott. amelyről lt>gközelebb részleles beszámolót adunk. Előléptetés a Mávnál. A m. kir. államvasutak igazgatósága Berkavils Bernál osztálymérnököt fő mérnökké léplelte elő. Az előléptetés alkalmából számosan fölkereslék gralulációikkal.
1932 julius 29.
A Magyar Fatermelők és Fakereskedők akciója a müfabehozatali szindikátus ellen. Julius hó 21-én tartották meg Budapeslen nagyé~ a szökma összes csoportjai a Gyanparosok Orszagos Szövdségének részvételével, amelyt>n a lt>gerélyesebben Fillásl fogiétitak az ellen, hogy a műfabehozatalt t>gy a szakmán kivüli érdekcsoportból álló szindikálusnak juttassák. Az érdekeltek egyöntetű állásfoglalásának köszönhető. hogy a iakereskedelem erdel1eil sulyost~n érintő intézkedes egyelí>re nem lepell életbP. A harc további vitelét a Magyar Fatermelők, Fakereskedők és Faiptuosok Orszá!(o~ Egyesülete vezeti. amelynek felkérésére Blumenthal Béla vezérigazgHtó a vármegye összes fHkt>reskedöinek kiküldötteil, helységenKént egyel-egyet, ke, hogy a behozatal ne illegilim kezekbe kerüljön és különben eminens érdeke a iogyaszlóknnk is. merl az ilyen, közbeekelt prolekciós érdekcsoport éivágyát végeredményként majd fl fogyaszlóknHk kell megsinylt>ni. gyűlésüket az ország iHiermelői._ ~akereskedííi
A hatvani járás tüzoltóversenye. Az Apci Önkénles Tüzoltólestület H megtarlando járási lüzoltóverseny alkalmából az alábbi meghívrit bocsájtotta ki: Meghívó a halvHni járás tüzoltó testületeinek Apcon. 1932. évi augusztus hó 7-én megtartandó versenyf>re. A hatóságokat, teslvéregvesületellet és a tüzrendészel ügyének minden lelkes barátjál szerelellt>l meghivjuk és kérjük. hogy mPgjelenésükkel versenyünket megliszlelni sziveskedjenek. A megszünt állami polgári fiuiskola terheihez tartozott volna miog Hatvan kb. 3000 pengövei hozzájárulni. Érlesülésünk szeríni a miniszlérium Lévay Mihály püspök és Várkonyi Sándor főjegyző fáradozásil eredménvekénl elengedie ezen összeg megfizetését. Höso~ló sikerrel járt a közbenjárásuk a községre nézve élnyagi szemponbúl is, a községi polgári leányiskolában megüresedett tanszék betöltésének kérdésében is, mivel tt miniszlérium kivételesen megengedte. hogy a jövő lanévben Majzik Fcrencné okl. polg. isk. tanárnövel a község helyelles minőségben tölthesse be az állást. Halálos motorkerékpár gázolás. Hatvanban julius 28-án délután Kerekes Jenő radió- és villt~ny szerelő motorkerékpárjával elgázolta Tóth Gyula államvasuli altiszt három és fél évt>s Irénke nevii leányát. Mire Cholnoky rendörkapitány és dr. Grai orvos a helyszínre érkezett, a kisleány már kiszenvedett. Kerekes ellen mt>gindult az eljárás és kiderült, hogy hajlási igazolványa sem volt. A pásztói dalosok serlegavató ünnepe. Megírtuk, hogy a Pásztói Dalegylet a Pesterzsébeten rendezell kerületi cialosversenyen értékes díjat: művészi kivitelű ezüst :~erlegt>t nyert szép tudásávaL A ~erle- gel julius 17-én a pásztói uj t>lemi iskola disztermében nagyszámu közönség előtt ünnepélyes kerelek közölt avatták fel. A serlegavató beszédet a megye szerle liszlelt nevű Harkabusz László apát, Pásztó kiváló plebánosa mondotta. A dalegylet ez alkalomból ezüst cigarellalárcát ajándékozott elismerése jeIéül, nt~gytehetségű liatal karnagyának: Barsy Kálmán tanítónak.
1932 julius 29.
HEVESVÁRMEGYE
A válság kóroktana. Dr. Cserey-Pechány Albin
Írta:
. . Le!{aktuáli~a~b . pr.oblé~a ma kétségtelenül a valsa!.(. Gazdasagi valsag, hJtelválsáu 11 l•ap'1t l' • • . d l l "' • a Izmus va 1saga. a 1arsa a om vá sága, az irodalom .. · "l 1 d · .1 • . muvel sze so u arnany va saga, a parlamenlar 1' zm ·'l ' ' h· k '( • · US Vd • saga. szm aza va saga, válság és válság az egész vonalon. Az ember annyit hallja ezt a válságot h. · l e mar · ltez d'1 unm. · · A z optimisták szer1 szm ' nt ·· ogy ·· t h eppen ez ~ JO, me r . a az emberek nagyon meuu · · k . .. 'k M " n)a ma]d , ~ kk..?~ ~~-g Js ~zum . i ert ~.Z bizonyos, hogy ez a v_alsag _Iolunk fug;~' ~mberektol. elsősorban ill v~n _m1ben~~nk; a sa]al enünk, saját lelkivilágunk ~als~ga, .sH!a.t gond~>lk?dásmódunk. spekulációnk, uzleh szan~uta~unk valsag-.'1, vagy másként: sajátmagunk ba. p<•nzunkbt•, Európába. az egész viiÁuba vetell hitünk válséíga. · ~ A hit válsága az is, amit üzleti nyelven a biz~l~m válságának. politika~ nyelven a tekintely vál~aga~é:lk nevezunk. _merl h1sz ezt·k szinonimák: hinni es bizt~lommal lenm valé:!ki iránt és lisztelni elismerni a tekinh'lyt. ' Lehet-e Hzon csodálkozni. hogy ez a kor elkövel~ezell ?_ Hisz évtizedek óta más nem történt, minl a. hIl .. a ~1za~~>m s a tek!nlélyek rombolása. Mégpedig kel reszrol: azok reszéröl, akiknek volt. vagy helyesebben kellell volna lenni tekintélyüknek s azok részérül, ~kik a lekjntélyt elismerni semmikép nem voltak haJiandok. Evlizedt·k, süt évszázadok óta rombolják a tekintclyt gyenge és rossz uralkodók, hitvány vezetök t."gyrészröl · -- doktrinér fan faszták, semajféle világreudbe be:eilleszkedni nem tudó freigeisztok és elszánt, minden eszközl jónak lmló akmnokok másrészről. Rombolják a tekintélyt anélkül, ho!.(y mást tudnának a helyébe állitani minl az ököljogot. a bulfl terror!. V al~:~mikép 11 harmincén·s háború idejére emlékeztet ez a mi ko1unk a belium omnium contra omnes korára. S v11lóban 11zl kell mondanunk. hogy a mi korunk válságánalt gyökerei egész a harmincéves háború koráig nyúlnak vissza. Minden nagy eszme születik, virágzik. megtermékenyül és meglermékenyil. értékes termést hoz és végül torzzá lesz. ad Hbsurdum viszik s uj eszméknek kényszerül helyt adni. (gy van ez azokkHI a világraszóló. hatalmas és az emberiségnek oly sok és gHzdag termést hozó eszmékkel. melyek eredete, elindulása a reformáció korára. a gondolat és szó szabadságának nogy megmozdulására vezetheló vissza. Ez a két nagy eszme: a nacionali:t:mus és a liberalizmus. A nacionalizmus, mely négyszáz év előtt indult el hóditó útjára s az évs:~.ázadok alatt oly hatalmas alkotó erőnek bizonyult, annyi szép és nagy művel adott minden téren az emberiségnek: ime eliutott a Versailles-környéki békék "önrendelkezési jogáig", eljutott Európa felaprózásig egymásra vicsorgó, életképl•·len nemzeli államokra, eljutott az utódállamokban dühöngő, véreinket irtó "nemzeti öntudalig", eljutott a vámsorompók abszurd erejéig s az önellátá<~ képtelen ideájáig, mikor az osztrák a havas oldalán termeli a gabonát és eljutott a hitlerizmus dühödt gőgjéig, amely csak a germánt tekinti embernek. A nacionalizmus eljutott az ultranacionális fenekedésig, eljutolt odáig, hogy a nemzelek együttélésél Európában lehetetlenné teszi: eljutott az abszurdumig. Ezért ira Ravasz László, a reformátusok bölcs püspöke: .. Reviziórt'l vár a világ... elsősorban jelszavaink revízió· jára. A nemzel fogalma elvesziti gazdasági és impe-
9.
riáli~. l~u!al~át ~ ~egtelik li'lzla lelkiséggel: a nem· ze~koz1segbol luvesz a megbélyPgo~:ő jeiPnlés és hellye1_t az1 .. emberi szolidaritás kriszlu ii igazsága foga ]1:1 e . . A másik nagy gondolala 87. elmult lternHk: a hberabzmus, A gondolat. szó és betű szabad:iága, a s~abad .ember mozgása, az érvényesülés szabads~ga mmden téren, a szabad verseny a létért való kuzdel~mben: e~ volt az ideál. Mennyi nagy érzést, ~en~y1 h_?r~ot es mennyi gyözelmet, pompás alkol~sl e~ host halált, boldogságo! és gvászl hozolt a hberahzmus az emberiségnek, mig e 1juloll a szabadverseny mai f?kái?, amely exislenciákat tapos el és hH?Y_pusztulm, el)ulolt a szabadság mai Némelorsz';lgaJg, ~.hol. az utcán nyugodtan puffantják le egvmasl polihka1 ellenfelek, eljutolt az amerikai lelk~t l~n. ernhereken és nemzefel(en keresztülgázoló bus· sme~·politikáig, a spanyol anarchiáig, az orosz kornm umzmt~sna~ _.. elnyomottakat felszabad Hó" terrorjáig. A liberalizmus az emberi szabadság kivívasán~k_. _a _korlátok ledöntésének nagy mozgalma végklfe]le_sebe~ ledönt minden korlátozó hatalmat, szabadda tesz1 az emberiséget. olyan Slabaddá. mint egy farkascsorda az erdőben. ahol egyelőre a pászt~rok, aztán a juhok s végül mHguk a farkasok kerulnek majd leritékre: aki bírja. marja. .. Ho~ l_ehet. ilyen körülmények köz! hinni a jöv?bt;n. btzm a kihontakozásbém és biz ni egymásban? B1zm az adósban, odaadni a pénzt neki? Lehet-e csodálkozni rajta. hogy ebből az európai erdőből kimenekiti a pénzét mindenki, aki leheli? Kimenekiti bár bizonyos. hogy elvész - ha elvész - olt i~ épúgy, ahová viszi, minl olt, ahonnan menli. De hát Európa lerombolta a tekintélyeket - és elvesztelle a fejét. FelgyUJtolta a hnz'it és mosl, minl azt tűz vész eselén annyiszor látjuk, az égő házból a legértéktelenebb holmit menli: a pénzt. Mert az bizonyos, hogy ez a legértéktelenebb. Az ember, a iöld, a munka. él termelés mind-mind értékesebbek, bár sajno~ m:i egyiknek sincs értéke. Es hol a kiút ebből a válságból? A proletárdiktatura bukása után - emlékszem - nem tudtam elképzelni, hogy találunk kiutat az akkori kaoszból. És arra is emlékszem. hogy nagyon imponált nekem, ahogy a magyar lárs:~dalom önként alávelette magát a maga állitolta tekinlélyeknek, kreált magának "jogforrást" és választoll magának fő vezért. lelkesen odaállt melléje, megfogadta a parancsaikat. noha akkor azoknak alig volt valami erejiik, szankciójuk. Csak azt látta mindenki, hol{y rendet, békél. uj élelel akarnak és elismerte őket. Ez a moslani világkrizis javulásának útja is: ne azon vitatkozzunk, hogy fasizmus, szocializmus. hit· lerizmus, kapitalizmus, protekcionizmus, vagy liberalizmus. élalizmus vagy egyéb izmus a helyes út. hanem térjünk vissza az eredeti célhoz. Az eredeti cél pedig nem az elv, nem a doktrína, nem a jelszó diadala, hanem az. hogy ezt a világol ugy rendezzük be. hogy amig ill élünk rajta, mindenikünknek mP.glegyen a mindennapi élethez feltétlenül szükséges mindene: a kenyere, a lakása és - az öröme, a bizalma, a reménye, a hite. Merl az ember még· sem állat s a szellemi szükségletei épen azért époly fontosak, minl a testiek. A krizis szó görög eredetű s a chryno-ból származik. Annyi mint itélek. Itéletidő bizony ez. És van egy hasonló hangzású görög szó: chrio, annyi minl kenek. Ebből származik Chrislos, Kriszlus, n felkent. Az a Kri.~ztus, aki azt mondotla : szeressélek egymást. Ez a válság gyógyszere.
HEVESVÁRMEGYE
10.
Parádról. Írl11: Missura Irén. Vtm nak földrajzi nevek. melyek elválaszthatal· lanul asszcciálódnak egymásstd tudatunkban, minl az ikerteslvérek, nem gondolhatunk az egyikre anélkül. hogy a másiknak a képe is fel ne merülne elől· tünk. Igy kapcsolódik össze Nápoly a Vezuvval. Budapest a Dunával és Parád, Csonkamagyarország lcgmEtgasabb hegycsucsával a KékesseL Hogy miért lépell olyan szoros testvériségre ez a két név? Mert Természel-anyánknak úgy tetszett. hogy a Mátra óriásának lövében elbujlassa ezt a mosolygó lüs fürdőhelyet, minl ahogy elbujtalja nagy tölgyek árnyékába az erdei kék harangvirágokat ... Vagy !alá u a Kékes! lelte oda védő•1ek a gyámoltalan kis .. ~e falu. se város" mellé .. ? Akár hogy van is, bölcs rendelkezés vo!t, merl Parád-fürdőnek legnagyobb vonzóereje éppen a Kékes. Alig, i10gy a lavasz kinyílik, sürű kiránduló-rajok érkeznek ide a városok felől. Elszánt turisták k~szülődnek alpesi-botokk11l, nagy szöges hegymászócipőkkel rohamra a hegycsúcs ellen. A fegyverek azonban hamar feleslegesekké válnah, merl a Kékesnek nincsenek ellenséges szándékai. Jóakaratú és bölcs nyugalommal engedi magát meghódítani, nem veszélyezteli sikamlós glecserekkel, gyilkos szakadékokkal az ostromlók testi épségéL Talán azért csordul olyan dcsodálkozó kis moso!y az ajkuk szögletére. mikor végre fenn állnak a letőn. Valahol a tudat aiHII azt hiszem. mindnyájan sötét fenyvesek zord fenségebe öltözködött hegyóriási képzeltek el, pedig a Kékes nem az. Nem höiürlű és glecserszakállú aggastyán, nem zord és nem félelmetes. inkább szelíd. megnyugtató és ápolt a szépsége, minl a komoly, érett szépasszonyoké. Kitünően karbantartott, széles szerpenlin-úl kanyarog bele bükkerdejének dús zöldjébe, minl egy széles halványsárga szalag. Az út mellett liliputi erdei palotácska emeli pagoda-szerű kettős lelejél a lombok fölé. Kedves, kecses és barálságos épület és ami megfogja az ember szemé!, legelőször az a sok muskátli-virá!{. ami szinle lángol vel a balkonon és az ablakokban. Mátraháza ez, a Mátra-egylet turistaháza. Itt éri el legmagasabb kanyarodóját az út, ill szállnak le járműveikről azok az ex-turisták, akiknek sok gyalog megtenni az utal fel a csúcsra. Mátraházától már csak egy jó nekilendülés elérni csonka kis hazánk tetejét, hol a Vass Józsefkilátó nyújtózkodik az ég kékselyem bolthajlása felé, feketén és magánosan, mint egy gigantikus, \alószinüllen torony. Különös érzés fogja el az embert, ha innen, 1014 m. magasból szerlenéz. Bársonyzöld erdők tengere hullámzik messze. . . kis falvak rémlenek ál a távolság ködén ... és távol . . . távol, lila· fátyolos hegyek olvadnak bele az ég ibolyaharangjába ... És amig a szemünk végigrepked a felejthetetlen képen, alattunk összesúgnak a sokatlátolt vén tölgyek.
1932 julius 29.
..Csak nézzétek, nézzétek ... Nézzelek el messze észalua, ahonnan a Tátra hócukros csúcsa integet, v11gy kelet felé, ahol 11 Tisza ezüstsz11lagja csillog és tudjátok meg, hogy amil arr11felé a távolság ködébő! bonlakozni láttok, már nem a miénk ... Nézzélell, mig a szivelek bele nem fájdul, mi!-1 könnyfátyol nem ereszkedik a szemelek dé, mig ökölbe nem szorul a kezetek. . . Nézzélek ... " Merl 11 dolgok hűségt>sehbek HZ eszmékhez, minl az emberek. Némán lüáltó szavulikHI állc.ndóan figyelmezlelnek bennünkt>l dolgokra, melyekröl talán meg is feledkeznénk A Kékes ön•g tölgyeinek lombjában ma is olyan mélyröl felbúgó zokogással hallom sóhajtozni a szelet, minl akkor, mikor eliíször meglátogallarn őket szomorú dicsőségükben, hogy Csonka-Magyarország legmagasabb hegyének őreivé lettek. És aid meghaiigalja felsíró szavukat, lehajlott iejjel és kavArtfÓ lélekkel bandukol visszafelé, le a hegy oldt~lán. A fürdőbe érve, azonban egyszeribe lefoszlik a lélekréíl minden lidércnyomás. Itt nem lehel szomorúnHk lenni és nem lehet gyászolni. Itt mindenkinek mosolyogni kell. Szelidf"n, derüsen, hrlnglalanul, lélekből kifelé, Fűre, fárH, virágokra, emberekre, ellen· ségre, mindenkire ... Mert ill minden derüs és minden vigasztaló. Talán ez HZ állandó derű az, Hmi ideköti az embereket, néha évtizedekre is. Mt>rl, aki egyszer igazán megismerle Parádol, az nem egykönnyen szakad el tőle. (Folyt. köv.)
,.A főispán és az alispán hatezer hold termőföldet szereztek Hevesmegyének." Fölkerestük Tiszafüreden dr. Végh Józ.sef ügyvéd földbirtokos!, akinek lapunkban megjelent: .. A földbe fektetett tőke pusztulása" c. cikke vármegye· szerle nagy figyelmet keltett. Minl egy Kossuth Lajos, ugy jár-kd dr. Végh a városban hiveilől körülvéve. Beszél, lelkesil. cselekszik. Fáradhatatlan aktiv férfi. Gazdaságról, politikáról beszélget vele munkatársunk. Majd a közigazgatásról esik szó és ekkor ezeket mondja dr. Vég h József : - Amikor segíteni akar a népen a közigazgalás, akkor úgy kell lenni mint Tiszafüreden. A tiszafüredi határban hatezer hold réten vezet a Tiszafüred-dorogmai út. Eddig ezen a hatalmas területen nem lc•rmeltünk semmit, mert út híjján a termést nem lehetell volna behordani. Az alispánunk és föispánunk belelállak a való életbe és eltalálták, ho· gyan kell segíteni, amikor elrendelték ennek· éiZ utnak a megépitését. Munkaalkalmal nyujlotlak az inségeknek, egyultal pedig bekapcsolták ezt a halezer holdat a termelésbe. Hatezer hold új termelőföldel szerezlek Hevesmegyének l Cukorrépát, sárlfal"épál. burgundi répát nagys.lerüen termelhelünk már ezen a földön, merl van út és be lehet hordani. Ez a helyes közigazgatás l Ez az a köz igazgatás, amelyért hálál és köszönelei mondunk.
1932 julius 29.
HEVESVÁRMEGYE
ll.
"Horthy Mik16s fregatthadnagy Tiszafüred, 1906. julius 31." Kürthy Sándor muzeumőr nagy eliízékt·nységgel umol 26 évvel ezelőtt három fiatalember. A legdső vezcl bennünkel a liszafüredi városhm is tudtuk. hogy :ziumi tanuló. A harmadik: Graef/ Károly, akinek mpgyénkben ez a gHzda!..( múzeum létezik. A mam- aláirása azt mutaljFt, hogy az elemi iskolában még mulhcsontok, a mt!..(yértékü érem!..(yüjlemény, kő-, réz- csak most lanulla H betüvelésl. és bronzlwri f(•gyverek. szNszámok. római gladiátor Akkor bizonyára gondtalanúl szórakozotl ill ez lwrd ulr'm kuruc viti-z sodrony-in!{e eléill állunk meg, H három fiatAlember. Nem is sejthették, nem is álm11jd egv üveg szekrényben a füredi lem<'lőbPn modhtttlált 1906-ban ők, hogy mi van irva rólu 11 a nyugvó Kiss Pál '18-ll• k a ét me!{indult világháború vérzivatarának hősi áldozala muzeum vendégkönyvéL lrjuk be a nevünket. Beir;uk. lesz. Ot~ álmodhatotl-e ekkor még ill a daliás freAzután lapo7.gallunk az emléklüinyvben. 1878-búl gallhadnagy is arról, hogy tíz tavasz multán történelmi való az első ttláirás. Letünl régi nevek. 1892. április fogHlommá. a magyar hősiesség apotheozisává fo17: Görgey Arthúr. nódik egybe az a három név: Otranto ... Novara . .. Azután mHi emberek jönnek. Járt ill előttünk Horthy . .. S hogy az öreg császár mellett szolgálavalamikor egy kispap, aki szerényen irla be: l 895. tolt teljesiló tengerészkapitányból a legvitézebb ad,;unius 28. Kri.~lon Endre egri egyházmegyei papnö- mirális, majd annyi vér, gyász és báual után a lriaoendPk. A kispapból azóta Egerben püspök és nagy- non i Magyarország ujjáépílője és kormányzója lesz? prépost lett! Megilletődve tettük vissza a sorsol1al őrző venTovább lapozgah·a látljuk, hogy nézte a muzc- dégkönyvet a liszafüredi muzeum asztHlára. (k. a.)
Fedezzük fel Tiszafüredet az idegen- Mint oldott kéve, széthull és elpusztul a régi hirneves tiszafüredi ipar. forgalom részére! Kitünö strand -
olcsó és kellemes nsaralás.
Tis.t:Hfüred. A magyar nilbob reg<'nves hazája, Józsa Gvuri földje. Itt mulatoll VHIHhol Lavotta is valHba a vendPgláto Papp-Szász kastélyban. megálmodva szépséges muzsikilit. Es mH is él a mult vHrilzsa ill mindenfelé, Hmerre kanyarog az édes szőkf" Tisza. Csak_ \'alahogy nem akarjuk ésrevPnni, mi hevesmeg-v~tk se~, hogy van egy Tiszafürf"dünk. Ff"l kel.! fedeznunk UJra az ősi alföldi mezőváros értékeit. Udülni akarsz? Gvere Tiszaiüredre! Hűs huliiimaival hivogal a Tisz.a. A nemzf"li mult ezf'r emlPkét, sőt az Embrr !izezer éves törlénetPI !árja elPnk a tiszafüredi múzeum száz és száz ritka kincse. Strandfürdö. us7.ils, csónakázils, vagy a hHiászok munkája a sport ".s. szórakozás, üdülés sokféleségét kináigalja itt. Krrandulás kell? Fillérekért mehetsz ál a délibábos Horlobágyra l És umi talán manapság mégis a l~gfonlo sabb: ill minden olcsóbb még Lillafürednél ts. Ilyen polomáron ~ol másüti nem lehet nya~alni. A ~i~a szálló négy pengőért ad kényelmes, hszla szaliasi és bőséges ellátást. De nemcsak a szállod~k. a magánházak is szivesen látnak. MegmondhalJa HZ a 20-25 fizetővendég, akik most teljes kényelemben ill nyaralnak. dd l .. . 1 Az vétek volt, ami eddig Tiszafür.e e _tor1en · Ell a pompás helyet bt> kell kapcsolnr n~ tdege~ forgalomba. Adjon a MÁV ide is kedvezmenyes h~t VI;gi ment>ltérti jegyet ! EgerbőL Deb~ec~nbol. Mtskolcról és vidékeiröl. Legalább egy kts tdegenforgalom adjon vigAsztalást az itt haldokló kereskedelemnek, ipArnak, termelő gazdának. HHtóságok, képvist>lök, társadalom, lépjenek sorompóba egyült Tiszafürt>dért!
Beszélgetésünk Reif Gyula kalaposmesterrel, a tiszafüredi Ipartestület el~ökével. Fölkerestük Tiszafüreden Reif Gyula iprteslületi elnöl1öl, aki az alábiakban ismerlelte előttiink a liszafüredi iparosság helyzelél: - Ma 180 tagja van az ipartestületnek. Azelőtt 230 volt. Nemrégiben még 150-160 volt az iparos tanulóink száma. Ma 34. Sokan beadták az ipart és bányákba, gyárakba s7.éledtek. Mint az oldott kéve, széthull. elpusztul a régi, hirneves tiszafüredi ipar. A mcsszeföldön nP.vezetes füredi fazekas és nyerges iparosok eltüntek. átalakultak parasztokká - A még meglévő iparosok helyzete is a legrosszHbb. A kovácsok. gépészek, akiknek cséplő garniluráik voltak. tönkrementek. . . - Kosárfonó üzemek voltak tit. A kerh butorok készítése. az üvegfonás állandóan 300 embernek adott bőséges kenyeret. Elpusztult minden. Ma egy darabot nem csinálnak már.. . - Két kefegyár is volt. Ketszaz ember dolgozott benne. Ez is megszünl. Már a falait is lebontották. - Virágzó vendéglőinket is tönkretette a nagy borházalás, meg a gazdák pusztulása; . - Merl minden baj onnan szarmazrk, hogy nincs pénzük a gazdáknak. Huszo~hétezer hold föld H tiszafüredi határ, nagyrészt nagybutok. De ma nem csináltatnak semmit a gazdaságok. - Segitség? Ha a mezőgazdaság talpra áll, a mi helyzetünk is megjavul. Addig? M_in:k . panAs~ kodjunk? Majd csak megjön a jobb tdo ~-s add_tg majdcsak át küzdjük valah,>gy, ha nem esunk ketségbe. Merl: ,.Ember küzdj és bízva bízzál".
12.
HEVESVÁRMEGYE
Nehéz gondokkal küzd a Tiszafüredi Ref Egyházközség.
1932 julius 29.
Pályázati hirdetmény
az egri. kecskeméti, soproni és tarcali m- kir. szólészeti és borászali szakiskolába az 1932/33. A Hevesvár me!(ye munkalárs~• beszelgetést tanévre való felvételre. folviatolt Tiszt~iüreden a reiormálus egyházközség Felvételi kellékek: ve~etősé!(évl'i. A gazdasá!(i válság. az adósságok, l. Legalább a 16 éves életkor belöltésl;l igazoló nehéz ielctdat elé illlilja a hitközsége!, - mondolla anyal1öm·vi kivonat. 11 kurátor. Miilkgy 5300 az egyházközség lélekszá2. Legalább az elemi isl10la h11l oszlith•ának sima. de az egyházi javudalom száz hold föld sincs kere:-: elvégzését tanusiló bizonyitvám·. egészen. A hh·ek 11 sorozatos elemi csapások miatt 3. Ép, erős, egészséges, gyakorl~•li munkák végelszegényt>dtek. A református elemi iskola nyolc ta- zésére alkalmas leslalkat s a himlő ellen valdmény igy tanulok Egerbe, a Tarcalon végzell első évesek pe2: l volt a fürediek javára. Biró: Lipcsey Elemér volt. dig Kecskemétre mennek át a második évfolyam elA Tisza haloHai. Tiszafüred halárában rövid végzésére. A Ittnév mindegyik iskolában szeplember hó egymásutánban két álldozalol is követelt a Tisza. 26-án kezdődik és julius hó 31-én végződik. Az első Szalay József 21 éves gyöngyösi henlessegéd volt az ével végzett tanulök a nyári szünidő felét a szakiselső, aki társaival kirándul! a Tiszához és fürdésközkolánál gyakorlati munkák végzésével tartoznak elben a vizbe full. - A másik álld02·at Bugyi János tölteni. 22 éves liszafüredi gazdalegény volt, akit az örvény Fehérnemüvel, ágynr·müvel (párna, takaró és kapolt el, amikor úszott a szabad Tíszán. Mind a huzal) ruházallal. könyvekkel, író és rajzszPrekkel kél áldozal völegény volt és a szülók mellell me- minden felvett tanuló a saját költségén tartozik magát ellátni. nyasszony is gyászolja öket. A fentemlitett okmányokkal kellően felszereli és Hároméves gyermek vizhalála. Poroszló köz· sajátkezüteg irt pályázali kérvények (melyben a foségben Barna Erzsébet 3 éves László nevű kisfia já· lyamodó eddigi foglalkozása is részletesen leirandó, ték közben beleesett a mezd dülöúl árkában fel- esetleg bizonyítványokkal igazolandó) hozzám cigyülemlett vizbe és megfulladt. A szerencsétlenség mezve, aul{uszlus hó 13-ig a soproni vagy a tarcali idején az anya a kéthónapos kisgyermekél fürdette. szölészeli és borászali szakiskola igazgatóságánál nyujlandák ugyan be, de a másik két szakiskolánál is be adhatók . .<\ pályázali kérvényre 2 P. okmánybélyeg, a Felelős szerkeszlö és kiadótulajdonos: IT'ellékletekre pedig 30 filléres mellékleti okmánybé\7ig \7ilmos, Uatvan, Telefon 85. lyeg ragasztandó. Főmunkatárs: Kelemen Andor, Eger. A pályázali kérvény mikénl való elintézésról az illető szakiskola igazgatósága fogja a pályázókat. Kéziratok előfizetési és hirdetési díjak a kiadóhia tanév megnyitása elölt irásban érlesileni. vttlal eimére Hatvanba küldendők. Budapest, 1932. évi junius hó. Hirdelések díjszabás szerint. M. Kir. Földmivelésügyi Minlster
Egres azám ára SO fill6r. A hatvani járás fószolgabirájától. Pályázati hirdetmény. Hevesvármegye hatwmi járásához tartozó Csány községben megüresedett vezelójegyzöi állásra pályázatot hirdetek. Az állás javadalma a 62.000/1926 B. M. számu rendeletben meghalározoli illetmény, lermészetbt>ni lakás, 1302 négyszögöl terúlelü kert hAsználala és 2 hold 1273 négyszögöl szántófölcl haszonélvezete. Felhívom a pályázni óht~jtókat, hogy szttbályszerüen felszereJt pályázali kérvényüket hozzám 1932. évi augusztus hó 2-án déli 12 óráig annál is inkább nyujtsák be, mert a késöbb érkező kérvényeket figyelembe nem veszem. A választást folyó évi augusztu~ hó 3-án délután fél 7 órakor tartom meg Csány községházánáL Hatvan, 1932. julius 20-án. föszolgabiró.
\7 e r s e n y t á r g y a l d s i h i r d e t é s. A nAgyrédei th. közúl 3-235 km. szelvénynél levő 7. sz. 5"70 m. nyílású fahíd helyén építendő 2 O m. nyílású vasbeton ferliapos áteresztő, valamint azzal kacsolatos munkált~loknak vállalali úton való végrehHjtá!lál a közigazgHlá
Az ajánlattevők ajánlataikkal a versenytárgyalás napjától számilva öl) napig maradnak ilöt.a!ez!'!llségben. Az ajánlatol•hoz csatolni kell az illető vái!alat vagy üzem tár~adalombiztositó köztartozásairól szóló kim utalást. Eger, l!l32 julius hó 14. Az egri m. kir. államépitészeti hivatal. Toblés Józsd sk. kir. múSZ8ki l61auécaoa, hivatallőnö't.
\7ersenytdrgyaldsi hirdetés. Aluliroll m. kir. államépítészeli hivatal a szuhai községi bekötő úton építendő l drb. 4'0 m. nyílású vasbetoJI lemezhíd, l drb. 1"0 m. nyílású és 1 drb. 0"60 m. nyílású beloncsóáteresztő építési munkálatainak biztosítása céljából versenylárgyaláet hirdet. Ajánlatok tehetök az összes munkákra együtlesen. A versenyezni óhajlók felhivatnak, hogy "Ajánlal a szuhai kfozségi bekötö úton épilendó l drb. 4"0 m. nvílású vasbelon lemezhíd. l drb. 1"0 m. és l drb. 0"60 m. nyílású betoncsóáteresztő építési munkáira" felírássol ellátott, pecséttellezárt borítékba he(yezell fljánlatuikat 1932 évi augusztus hó 8-ik nupjának d. e. ll órájáig alulírott hivatalhoz közvellenül. vagy posta útján nyujtsák be. Az ajánlat az előírt ajánlati minta és ajánlllti költségvelés felhasználásával teendő, az ajánlati költségvetésben 11z egységárakat és ajánlati végöSSZt!geket nemcsnk számokkal, hanem betükkel is be kell vezetni. Az ajánlathoz az ajánlati összeg 2 °/o-ál kilevt'i bánatpénznek valamely m. kir. adóhivatalnál, vagy állampénztárnál történi lelételéról szóló nyugta, va~n· annak közjegvzöileg hilelesitf'tl másolata vagy a bá· nalpénz elkül"ését igazoló póstai feladóvevény csatolandó. Az ajánlathoz sem pénz, sem pedig értékpapír nem csatolható. Azok az ujánlattévók. kik a munkálat teljesilésére törvényes képesiléssel, illetőleg jogosítvánnyal nem bírnak, ketelesek ajánlataikban képesítésseJ·biró megbízollal meqnevezni. Azok az ajánlallévök. akik az alulirt államépílészeli hivatttl felü~yelete alatt munkát nem végeztek, illetőleg előtte !smeretlenek, tartoznak megbizhatóságukat az illeté!tes kereskedelmi és iparkamara bizonylalával igazoln:. Köteles igazolni. hogy az OTI-nek semmiféle jámlékkal nem tartoznak. Az ajánlatok alulí•l hivatalban 1932. évi augusztus hó 8-án 12 órakor fognak felbonlalni. A versenytárgyaláson az ajániullevők vagy képviselőik jelen lehetnek. A múvelel és feltételt k a hivatalos órák alatt aluliroll hivatalban megtekinthetők és ott az azokra vonatlmzólag netán szükség~s felvilágosítások is meradatnak. Ugyanoll az ajánlati minta, az ajánlattévő által ártételekkel kitöltendő ajánlati költségvetés és szerzódés díjtalanul megszen·zhető. Az ajánlatte,·ök Hiánlataikkal a versenytárgyalás napjától számilva 60 napi:t maradnak kötelezeltségben. Eger. 1932 julius hó 15. Tobiáe Józeef sk.
A versenyezni óhajlók felhivntnak, hogy .. Ajánlat a nagyrédi csatornahíd épílt>si munkáira" felírással ellátott. pecsétlel lezárt boritékba helyezell ajánlataikat 1932. évi augusztus hó l. napjának d. e. 12 órá.iáig alulírott hivatalhoz közvellenül. vagy posta útján nyujlság be. Az ajánlat az előirt ajánlali minta és ajánlati költségvetés felhasználásával leendő, az ajáninti költségvetésben az egységárakal és ajánlali vél(öszszegeket nemcsak számokkal, hanem betükkel is be kell vezetni. Az ajánlathoz az ajánlt~ti összeg 2 %-ál kitevő bánót~énznek az egri m. kir. adóhivatalnál történt letételéról szóló nyugta, vagy annak közjegyzöilt>g hitelesilell másolalrt csalulnndó. Az ajánlathoz sem pénz, sem pt>dig értékpapír nem csatolható. Fenti munkánál kizárólag mHgyar honos munkások, lisztviselök é!l SZ11kemberek alk~:~lmazhatók, csak m~:~g,ar gyártmányú anyagok hllsználhatók fel. Azok az a;ánlatlévók, kik a munkált~l teljesitésére törvényes képesítéssel, illetőleg jogosih•ánnyal nem bírnak, kötelesek ajánlalaikban képesitéss~l biró megbizoltat megnevezni. Azok az ajánltttlévók. akik az alulirt államépítészeti hivatal felügyelete alatt munkál nem végf'zlek, illetőleg előtte ismeretlenek. tartozntik megbízhatóságukal az il lelékes kereskedelmi és iparkamara bizonylatával igazolni. Az ajánlatok alulirt hivatalban 1932. évi augusztus hó l-én 12 órakor fognak felbonlatni. A versenytárgyaláson az ajánlattevők vagy képviselőik jelen lehetnek. A múvelel és feltételek a hivatalos órák alatt alulirolt hivatalban megtekinthetők és olt az azokra vonatkozólag netán szükséges felvilágosítások is megadatnak. Ugyanott az ajánlati minta, az ttjánlallévő ldr. mOazaki l6tan6CIIoe. által ártételekkel kitöltendő ajánlati költségvetés díjhivatall6n6k. talanul megszt>rezheló. _.; ~---~~-:---------------N y O M A T O T T p A L Á:S T H Y S Á N D O R K 0 N Y V N Y O M D Á J Á B A N H A T V A N B A N.
__ ____
A halvani járás föszolgabir,íjálól. 3566/1931. szám.
A
csütörtökön
Pályázati hirdetmény. Hevesvármegye halvani j>irásához lmlozó llort községben üresedésben levö segédjegyzői állásr 1 pcilyázalol hirdetek. Az állás javadalma n 62.000/1926. 8.~1. számu rendeletben, illetve az azt módosiló törvényes rendelkezésekben megállapitoll fizetés, lakhér és esell•·g··s családi pótlék. Felhívom a pályázni óhajlók~:~l, hogy llépesilésükel, eddigi alkalmazásul1al, erkölcsi és politikeli magatartásukat igazoló okmányokkal felszerel! kérvényüket hozzám 1932. évi augusztus hó 2-án déli 12 óráig annál is inkább nyujlsák be, merl a késöbb érkező kérvényeket figyelembe nem veszem. A választást f. évi augusztus hó 3-án délután 5 órakor tartom meg Hort községházánáL Hatvan, 1932. julius hó 20-án.
1
L
__j 1
Hatvan. Telefon 30. _
l
k a
e t
Eger közelében, a Bükk ,·adregényes vül!-lyében
~:!!~~
a
Te le fo n
lzletes hideg és mcleg élclek! KiJünő egri borok! A Jegideálisabb kirándulóhely. Autobuszjárat !
rozási v á l l a I a l.
Biztos. kényelmes, olcsó.
l l 8.
T1irstJsebt'dck. btJnl
BORBÉLY és KRAMMER HATVAN
T E L EF O N 80 SZ. Fou!alkozási iluak: U!;pjavilr"l üzPm. autó cs f.lépfelszerelési cikkek árus i !ása. szikvizgyt'Ír. d11ráló mHIom és hideg uton lörk·níi szckérrétfhu-
VIDE:KJ viszonteladókat keresünk.
OlcM 6ron,"'•ldetflzet6are la kapható!
••••••.-•aeaa • Blumenthal
Béla~
épületfa-kereskedése és cementgyára. Hatvan. Telefon 29.
Elsőrendü
cementáruk 1 Mindennemü építőanyag :
i 1
1
........
ceme~t, tégla, cserép, mid, kőpor stb.
a le11.1obb minőségben kapható .•
felsőtárkányi sziklaforrás vendéglő
házi kezelésben
l
31.
,
....
A rlatvani Gőztégla és Cserépgy/Ír r.-1. hatvani gyárte)epén kitünő minöségü. Nagym~retü tégla Hornyoltcserép Kiméretú Gerinccserép
Gyártelep
y
kap igen jutányos áron l -· Denatúráll szesz nagyban és kicsinyben l - Vidéki megrendelésekPI pontosan Pszközlök! - Saját érdeke pé1rancsolji1, hogy egyszer pr
Nagy és kisméretú ! géptégla, hornyoltcserép !
l
t
cl~iírendlí
,
Közpoli iroda :
TELEFON:
e
t
ahol l ri ss pörkölésli
H o r v át h M l h ál y u c ca 874.
Központi iroda 22. !
e
u z
fKóKAi és
épületfa kereskedő cégnél a legmodernebb kivitelü cementáruk és műkövek beszerezhetök. i
A
Hajdu
Főszolgabiró.
Bindfeld Márkésfiai részvénytársaság
.-
uondo; iJ"zi;tSszon, nilk
l ál-K ápoIna
ZiiS.
t ü li ii
Sfi n x h r n z in ,·, s !! 11 r u g e.
-~~~~~~
JI"Orion" ~· e ls ő
ren
dü
r á-
M ~
~FUCH~ióLkA3~~~ ~
~
•
képviselő!
kerüleli üzleti-ben kapha-~ t<"> l< Teldon 108
A
~~~~~~-
