T A R T A L O M. Bevezető Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály

TARTALOM

Bevezető .....................................................................................................................2 E L Ő S Z Ó .......................................................................................................................... 2

1.

Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály ....................................................3 Birtokvédelmi munkacsoportok munkájának értékelése .................................................. 3

2.

Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály........................................6 Jelentés a Békés megyei települési és a települési kisebbségi önkormányzatok, valamint területi önkormányzat 2010. évi önkormányzati választást követő alakuló üléseinek törvényességi célvizsgálatról................................................................. 6 ÚTMUTATÓ Többcélú kistérségi társulási megállapodások és az SZMSZ felülvizsgálatához ........................................................................................ 17

3.

Hatósági Főosztály...........................................................................................31 Szakmai nap 2010. november 18-án anyakönyvvezetők részére .................................... 31

4.

Szociális és Gyámhivatal .................................................................................35 Figyelemfelhívás: módosul a közigazgatási eljárásról szóló törvény ( Ket.) .................... 35 Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megyei és országos tapasztalatai..................................................................................... 36 Érdekes jogesetek, kérdések, aktualitások ...................................................................... 37 Figyelemfelhívás a városi gyámhivatalok részére az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára megállapítandó otthonteremtési támogatás tekintetében....................................................................... 39

Megtartásra került a hivatásos gondnokok éves továbbképzése........................42

2010. év 1. évfolyam 2. szám

Bevezető

ELŐSZÓ Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog, eredményekben gazdag Új évet kíván a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal dolgozói nevében: Dr. Gulyás Imre Hivatalvezető

„Este mikor kigyúlnak a karácsonyi fények, a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek. Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol, s a gyertyafénynél még a csillag is táncol. Mikor a fenyő illata megérinti szívünket, ezen az estén, kicsit az álmokban is hiszünk. Nem szeretnénk mást, csak boldogok lenni és másokért a szokottnál is többet tenni. A rohanó világban megkoptak a fények, halványak a hitek, és halványak a remények. Nem szeretnénk mást, csak hinni a szóban, őszintén szeretni, és bízni a szóban. Őrizzük meg a karácsonyunk fényét, s őrizzük a szeretetben való hitünk reményét. Hisz ma este mink is gyermekek vagyunk s gyermeteg vágyainknak ma határt nem szabhatunk.” /szerző ismeretlen/

Hivatali Tájékoztató

-2-

2010. év I. évf./2. szám

1. Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály Birtokvédelmi munkacsoportok munkájának értékelése

A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal a Nemzeti Együttműködés Programja szellemében szakmai munkacsoportok létrehozását tűzte ki célul, mely kilépve a hagyományos előadóhallgató szerepből közelebb hozta az ügyintézőket egy-egy speciális szaktudást igénylő ügytípus megoldásához. Ezzel is segítve mindennapi munkájukat, az ügyfelekkel való kapcsolattartás együttműködő jellegét erősítve. Fontos azonban kiemelni, hogy az ilyen típusú szakmai munkacsoportok elsősorban az ügyintézőknek szólnak, és csak addig működnek, amíg ők maguk működtetik azokat. Amikor szükségesnek tartják, napi munkájukban elakadást észlelnek az bármikor összehívható, megindítva ezzel az együtt gondolkodást, felkészülést, jogesetek megvitatását. A birtokvédelem témakörét feldolgozó munkacsoportok ülését Békés megyében három helyszínen indítottuk el 2010.december 1-én Mezőberény Város Polgármesteri Hivatalában, december 2-án a szarvasi városházán, valamint utolsó állomásként december 6-án Gyulán a városházán. Mindhárom helyszínen a közigazgatási hivatal vezetése is képviseltette magát ezzel is kiemelve törekvésünk fontosságát. Az, hogy egy hiánypótló kezdeményezésről van szó, már a bemutatkozáskor kiderült. A megjelent ügyintézők és helyi jegyzők hangot adtak azon várakozásuknak, hogy a gyakorlati életben is használható információkat kapnak majd a nap végeztével. A kis létszámú csoportok ülései közvetlen hangvételben, mintegy családias légkörben zajlottak le, ezzel is oldva a hagyományos továbbképzések merev kereteit. A birtokvédelemben a jegyzőknek csak ténymegállapító szerepük van, mintegy tűzoltómunkát végeznek ezen a területen. Főképp a kistelepüléseken kibékíthetetlen ellentétek feszülhetnek egy-egy konkrét ügy hátterében, így azok nem kezelhetők rutinszerűen, hanem a háttérben meghúzódó, adott esetben évtizedek óta meglévő emberi feszültségeket kell enyhíteniük. Egy faluban, kisebb városban mindenki ismer mindenkit és a jegyzőt is hátrányosan ítélhetik meg egy rossz döntés alkalmával. Sok vezető úgy véli, a hivataloknak nincs kellő tekintélyük ebben a farkastörvényű világban, amikor sokszor ügyvédekkel felvértezve érkezik a panaszos. Mindezek mellett mindenki elvárja tőlük a gyors, pontos, szabályszerű döntés meghozatalát olyan esetekben is, amikor nem létezik jó megoldás, vagy hatalmas értékek védelméről van szó. A felelősséget felvállalni ezért sokkal könnyebb, ha tudnak egymás problémáiról, arról, hogy van kire számítani a bajban, vannak, akik hasonló ügyeket megoldottak már. Ezért is kiemelkedő jelentőségű ez a kezdeményezés, mintegy összekapaszkodás, hogy ismerjük meg egymást a környező településeken kihez lehet fordulni, mikor lehet a telefonhoz nyúlni


-3-


segítségért. Mindannyiunk közös érdeke, hogy ezek a konfliktusok mihamarabb megoldódjanak, minél kevesebb sérelemmel érjenek véget. A munkacsoportok első ülését történeti áttekintéssel kezdtük, visszamentünk egészen a Ket. hatálybalépése előtti időszakra. A Ket. hatálybalépésével egy időben a dereguláció során, hatályon kívül helyezték azt a szabályt, mely szerint a jegyző előtti eljárásra az Áe. vonatkozik. Ezt érzékelte az Alkotmánybíróság is, amikor 120/B/2001 AB határozatában többek között - megállapította, hogy a jegyző birtokvédelmi ügyben ugyan közhatalmi döntést hoz, de nincs olyan mögöttesen alkalmazandó eljárásrend, amely a jegyző eljárását meghatározná. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának 2007. EL. II. JEK. 2/2 végzése – a Legfőbb Ügyész észrevételét elfogadta, mely szerint a kialakult helyzet joghézag, ez pedig törvénymódosítást, nem pedig jogegységi határozat meghozatalát igényli. Ebben az időszakban tehát nem volt olyan jogszabály, mely a birtokvédelmi ügyekben hozott végzéssel szemben fellebbezést elbíráló hatóságként megjelölt volna hatóságot. Ezt követően megjelent a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X.16.) Korm. rendelet, melynek a hatálybaléptetése újabb problémát vetett fel, ugyanis csak a hatálybalépését követően indult birtokvédelmi eljárásokra vonatkozik, de nem kezeli a folyamatban levő ügyeket. Áttekintettük a végrehajtás kapcsolódó szabályait, a felfüggesztés iránti kérelmek sajátosságait, a végrehajtáshoz kapcsolódó jogorvoslatot. A résztvevők nagyon hasznosnak találták az eljáró jegyző felelősségi kérdéseinek (Ptk., Ket., az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezségokmányának 6. cikke) taglalását is, konkrét eseti döntésekkel is alátámasztva. Szót váltottunk a birtokvédelem és a társasházi törvény, a zajvédelmi jogszabályok kapcsolódási pontjairól, speciális birtokvédelmi kérdésekről a közraktári tevékenység során. A munkacsoportok tagjai megállapodtak abban, hogy a gyakrabban előforduló helyzetekre készült iratmintáikat egymás rendelkezésére bocsátják, valamint azt is, hogy birtokvédelmi ügyben született anonimizált ítéleteket is összegyűjtik. Annak érdekében, hogy a következő munkacsoport üléseket elő tudjuk készíteni, kérjük, hogy a közrebocsátható iratmintákat, ítéleteket, jogeseteket e-mailen, faxon, vagy levélben az alábbi címre küldjék: Varga Zoltán hatósági főosztály ügyintézője [email protected] Békés Megyei Közigazgatási Hivatal 5600 Békéscsaba, József Attila utca 2. Telefon:06-66-622-000 Fax: 06-66-622-001


-4-


A három helyszínen összesen 50 fő vett részt a szakmai munkacsoport munkájában. A résztvevők úgy ítélték meg, hogy munkájukhoz hasznos információkat kaptak, valamint a vonatkozó jogszabályok összefoglalását, alkalmazásának lehetőségeit. Ha mást nem is tudtunk nyújtani, mint egy kötetlen megbeszélést, ahol mindenki feloldódhat, egy csoport összekovácsolódhat, megismerhetik egymást az emberek, már megérte kimozdulni a mindennapi hivatali munkából. Jól éreztük magunkat. Ezúton is köszönjük a lehetőséget dr. Baji Mihály Mezőberény, dr. Melis János Szarvas, valamint Becsyné dr. Szabó Márta Gyula városok jegyzőinek.

Molnárné dr. Tarkovács Márta Oczotné Püski Mariann Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály munkatársai


-5-


2. Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály

Jelentés a Békés megyei települési és a települési kisebbségi önkormányzatok, valamint területi önkormányzat 2010. évi önkormányzati választást követő alakuló üléseinek törvényességi célvizsgálatról

A célvizsgálat tárgyát az alakuló ülések jogszerű lebonyolításának ellenőrzése képezte, a települési önkormányzati, a települési kisebbségi önkormányzati testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek és a megyei közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyv alapján. A célvizsgálat során az alábbi irányadó jogszabályokat vettük figyelembe: - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.), - a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.), - a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Ökj. tv). A célvizsgálati szempontrendszer kidolgozásának alapjául a Belügyminisztérium által készített, „A képviselő-testület 2010. évi ülése előkészítéséhez” és a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztálya által készített, „A települési kisebbségi önkormányzat alakuló ülésének megtartásához” című útmutatók szolgáltak. A vizsgálat három részre tagozódott. Az első rész az alakuló ülések lebonyolításának jogszerűségére terjedt ki, figyelemmel az önkormányzatok működésére vonatkozó általános szabályokra. A második rész a polgármesteri, alpolgármesteri illetmények, tiszteletdíjak szabályszerű megállapításának, a harmadik pedig az alpolgármester választás szabályszerűségének felülvizsgálatát célozta, figyelemmel a vizsgált területekre vonatkozó szabályokra. A célvizsgálat elvégzéséhez Békés megye 75 települési önkormányzatának és 85 kisebbségi önkormányzatának alakuló üléseiről szóló jegyzőkönyvei valamint a megyei közgyűlés alakuló üléséről készült jegyzőkönyv állt rendelkezésünkre – ez a megye települési és kisebbségi önkormányzatainak 100 %-át jelenti. A vizsgálat teljes körű volt, és megfelelt arra, hogy a tipikus jogszabálysértések, jellemző tendenciák nagy biztonsággal megállapíthatóak legyenek. Hivatali Tájékoztató

-6-


A vizsgálat részletes megállapításai az egyes szempontok szerint. I./ A helyi önkormányzatok alakuló üléseinek törvényességi felülvizsgálata 1. Összehívták-e a képviselő-testület alakuló ülését (a továbbiakban: alakuló ülés) legkésőbb 2010. október 18-ig? (Ötv. 30. §) A vizsgált 75 település mindegyikén sor került az új önkormányzati képviselő-testület megalakítására, és minden képviselő-testület a jogszabályban meghatározott határidőn belül tartotta meg alakuló ülését. 2. A polgármester hívta-e össze az alakuló ülést? (Ötv. 12. § (2) bek.) A vizsgált jegyzőkönyvek és azok mellékletei alapján az volt megállapítható, hogy 71 településen (95 %) a polgármester hívta össze az alakuló ülést, 4 település esetében (5 %) a beküldött jegyzőkönyvek alapján nem volt megállapítható, hogy a polgármester gyakorolta-e ezt a jogkörét. 3. A korelnök vezette-e az alakuló ülést? (Ötv. 30. §) Az alakuló ülést mind a 75 településen a korelnök nyitotta meg és vezette. Az ülés vezetésének átadása (korelnök a polgármesternek) az alakuló üléseken jellemző volt, melyet minden esetben a korelnök kezdeményezett. 4. Nyilvános ülésként tartották-e meg az alakuló ülést? (Ötv. 12. § (3) bek.) A vizsgált 75 település mindegyikében nyilvános ülés keretében történt az új képviselőtestület megalakulása, a települések közül 74 önkormányzat esetében (99 %) a határozatképesség a jegyzőkönyvből és azok mellékleteiből megállapítható volt, 1 esetben (1 %) nem. 5. A képviselők eskütétele megfelelt-e a hatályos jogszabályi feltételnek (az eskü szövege, okmány aláírása)? (Ökj. tv. 1. § (2) bek. és a Pttv. melléklete.) A vizsgált települések közül 67 önkormányzat esetében (89 %) jogszerű volt a képviselők eskütétele, 7 esetben (9 %) állapítottunk meg törvénysértést, és 1 esetben (2%) a beküldött jegyzőkönyv és mellékletei hiányossága miatt nem lehetett megállapítani, hogy történt-e törvénysértés. Eltérő gyakorlat alakult ki, volt olyan önkormányzat, ahol az aláírt esküokmányokat mellékletként csatolták a jegyzőkönyvhöz, és volt, ahol csak a jegyzőkönyv tartalmazta az eskü szövegét és rögzítette az esküokmány aláírását. Jogsértőnek minősítettük, ha a jegyzőkönyv vagy annak melléklete nem tartalmazta az eskü szövegét, továbbá azt az esetet is, ha nem derült ki a jegyzőkönyvből, hogy a képviselők az esküokmányt aláírták-e. 6. A polgármester eskütétele megfelelt-e a hatályos jogszabályi feltételnek (az eskü szövege, okmány aláírása)? (Pttv. 1. § (7) bek. és a Pttv. melléklete.) A vizsgált települések közül 66 önkormányzat esetében (88 %) jogszerű volt a képviselők eskütétele 7 esetben (9 %) állapítottunk meg törvénysértést, 2 településen (3 %) nem volt eredményes a polgármester választás, így az alakuló ülésen nem került sor eskütételre. 7. A kötelezően megválasztandó bizottságok megalakításáról és az arról tartott szavazások szabályszerűségéről (Ötv. 22. § (1), (3) bek.). A vizsgált települések közül 42 önkormányzat esetében (56 %) jogszerűen, az SZMSZ módosításával változtatták meg a bizottsági struktúrát, 4 önkormányzat esetében (5 %) jogszerűtlenül, míg 29 önkormányzatnál (39 %) a bizottsági struktúra változatlan maradt. Hivatali Tájékoztató

-7-


Jogsértőnek minősítettük, ha a bizottsági szerkezet megváltoztatása esetén az SZMSZ-t nem módosították, mert így a bizottsági hatáskörök és az új bizottsági struktúra összhangját nem teremtették meg. Egy településen azért tettünk írásbeli észrevételt, mert az SZMSZ módosítása határozattal és nem rendelettel történt. 31 olyan, 2000-nél kisebb lakosságszámú önkormányzat található, ahol nem kellett kötelezően pénzügyi bizottságot választani. Olyan önkormányzat, amely választott pénzügyi bizottságot, összesen 37 található. Ezek között olyan önkormányzat is van, amelynek az Ötv. 22. § (1) bekezdése szerint nem volt kötelező pénzügyi bizottságot választania. A vizsgálat 7 olyan önkormányzatot talált, ahol törvénysértő módon nem választottak pénzügyi bizottságot. Jogsértőnek minősítettük azt az esetet, ha az SZMSZ módosításával létrehozták ugyan a bizottságot, de tagjaikat nem választották meg, mert így a tagok megválasztásáig a bizottságok nem tudnak működni. A 75 önkormányzat közül 65 esetében (86 %) választottak a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésével és ellenőrzésével foglalkozó bizottságot, eleget téve a jogszabályi kötelezettségnek. A vizsgálat 5 olyan önkormányzatot talált (7 %), ahol törvénysértő módon nem választottak ilyen bizottságot, 5 település esetében pedig (7 %) a beküldött jegyzőkönyv és mellékletei hiányossága miatt nem lehetett megállapítani, hogy történt-e törvénysértés. A vizsgálat megállapításai szerint a 75 települési önkormányzat közül 73 önkormányzat (97 %) esetében a bizottsági tagságra jelölt képviselők nem kérték zárt ülés elrendelését, 2 önkormányzat (3 %) esetében pedig érvényesült a zárt ülés tartására vonatkozó törvényi szabály. A bizottsági tagok megválasztása döntően - a 75 önkormányzat közül 65 esetében (86 %) - nyílt szavazással történt. 7 önkormányzat esetében (9 %) került sor titkos szavazásra, amelyet megfelelően dokumentáltak. 3 önkormányzat esetében (5 %), a titkos szavazás jegyzőkönyvezése azért nem felelt meg a követelménynek, mert annak külön jegyzőkönyvét nem csatolták a testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

A titkos szavazással bizottsági tagot választó 7 önkormányzat mindegyike (100 %) határozati formába foglaltan rögzítette az alakuló ülés jegyzőkönyvében a szavazás eredményét. Az önkormányzatok egyik jellemző működési szabálytalansága, hogy a bizottsági tagságra jelölt képviselők csupán 11 önkormányzat (15 %) esetében jelentették be személyes érintettségüket a megválasztásukról szóló szavazást megelőzően. A jogszabályi kötelezettség elmulasztása 57 önkormányzat (76 %) esetében volt tetten érhető, 7 település esetében pedig (9 %) a beküldött jegyzőkönyv és mellékletei hiányossága miatt nem lehetett megállapítani, hogy történt-e törvénysértés. 8. A bizottság nem képviselő tagjának eskütétele megfelelt-e a hatályos jogszabályi feltételnek? (Ökj. tv. 11. § (1) bek. és a Pttv. melléklete.) 28 önkormányzat esetében (37 %) mondható el, hogy az eskütételre a fentiek alapján jogszerűen került sor. 12 esetben (16 %) jogsértő módon tettek esküt a külsős bizottsági tagok. Figyelemre méltó azoknak az önkormányzatoknak a száma – 35 település (47 %) -, ahol nem volt releváns ez a vizsgálati szempont. Ebben a halmazban találhatóak azok az önkormányzatok, ahol nem választottak külsős tagokat a bizottságokba, de azok is, akik esetében a hiányosan benyújtott dokumentumok alapján nem lehetett eldönteni, hogy történt-e törvénysértés. Jellemző törvénysértések az alábbiak voltak: - a külsős tagok nem tettek esküt, vagy az esküokmányok aláírására nem került sor,


-8-


- a jegyzőkönyv vagy annak melléklete nem tartalmazta az eskü szövegét, és azt sem, hogy a bizottság nem képviselő tagja az esküokmányt aláírta-e, - az eskü szövege nem a hatályos jogszabály szerinti volt. A nem képviselő bizottsági tagok eskütételére 31 önkormányzat (41 %) esetében jogszerűen, a képviselő-testületi ülésen került sor. A nem képviselő bizottsági tagok törvénysértő módon elmulasztották a képviselő-testület előtti eskütételt 7 önkormányzat (9 %) esetében, 37 önkormányzat (közel 50 %) esetében pedig nem volt releváns ez a vizsgálati szempont, mert vagy nem választottak külsős bizottsági tagokat, vagy a hiányosan benyújtott dokumentumok alapján nem lehetett eldönteni, hogy történt-e törvénysértés, ezért további adatok bekérésére volt szükség. II. A polgármesteri, alpolgármesteri megállapításának felülvizsgálata

illetmények,

tiszteletdíjak

szabályszerű

9. Az irányadó jogszabályoknak megfelelően nyilvános ülésen, összegszerűen, a jogszabályban meghatározott határértékeken belül állapították-e meg, a főállásúként megválasztott polgármester (a továbbiakban: polgármester) illetményét? (Pttv. 3. § (1)-(2) bek.) A vizsgálat megállapította, hogy 57 településen (76 %) jogszerűen állapították meg a polgármester illetményét, míg 8 önkormányzatnál (11 %) találkoztunk törvénysértő gyakorlattal, és 10 önkormányzat (13 %) ahol ez a szempont nem releváns, mert nem főállású a polgármester (8 településen), két esetben pedig a jegyzőkönyvbe foglalt határozat alapján egyéb törvénysértést állapítottunk meg, a 11. pontban írtak alapján. Jogsértőnek minősítettük azokat az eseteket, amikor kerekítéssel magasabb összegben állapították meg a polgármester illetményét, mint azt a Pttv. 3. § (2) bekezdése lehetővé teszi, mert a Pttv. 13. § (1) bekezdése nem rendeli alkalmazni a Ktv. 42. § (1) bekezdését, így nincs mód a kerekítésre. A polgármester illetményét 38 településen (51 %) állapították meg szabályosan a jogszabály szerinti határidőtől, 11 önkormányzat esetén (15 %) a szabálytól eltérően törvénysértő módon állapították meg, és ez a szempont 26 önkormányzat esetében (34 %) nem volt releváns, mert vagy nem főállású a polgármester, vagy a testületi határozat hiányossága miatt nem lehetett eldönteni, hogy történt-e törvénysértés. 10. Az irányadó jogszabályoknak megfelelően nyilvános ülésen, összegszerűen, a jogszabályban meghatározott határértékeken belül állapították-e meg, a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester (a továbbiakban: alpolgármester) illetményét? (Pttv. 3. § (5) bek.) A vizsgálat megállapítása szerint 7 önkormányzat esetében (9 %) a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármesternek, alpolgármestereknek jogszerűen állapították meg az illetményét. Az önkormányzatok túlnyomó többségében, 68 önkormányzatot érintően (91 %) nem volt releváns ez a vizsgálati szempont, mert nem főállású az alpolgármester. 11. Az irányadó jogszabályoknak megfelelően nyilvános ülésen, összegszerűen, a jogszabályban meghatározott határértékeken belül állapították-e meg, a társadalmi megbízatásúként megválasztott polgármester (a továbbiakban: polgármester) tiszteletdíját? (Pttv. 4. § (1) bek.) A vizsgálat megállapította, hogy összesen 8 olyan önkormányzat (10 %) található a megyében, ahol a polgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét. Az önkormányzatok túlnyomó többségében, 65 önkormányzatot érintően (87 %) nem volt releváns ez a vizsgálati szempont, mert nem társadalmi megbízatású a polgármester, és 2


-9-


önkormányzat esetében (3 %) törvénysértő módon állapították meg a polgármester tiszteletdíját. Jellemző törvénysértések az alábbiak voltak: - a polgármesteri tiszteletdíj megállapításának kezdetéről nem rendelkeztek, - illetményként határozták meg a tiszteletdíjat, - hozzájárultak, hogy a polgármester társadalmi megbízatása helyett főállásban lássa el tisztségét, egyidejűleg azonban nem módosították az SZMSZ-t, holott a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya az SZMSZ módosításával jön létre, - a főállású polgármester számára megállapítható illetmény csak az SZMSZ módosítását követően, annak hatálybalépésétől alkalmazható, addig tiszteletdíj állapítható meg. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol a polgármester tisztségét társadalmi megbízatásúként látja el, nem kérték a polgármesterek a tiszteletdíj mellőzését, vagy a törvényben foglaltaknál kisebb mértékben történő megállapítását. 12. Az irányadó jogszabályoknak megfelelően nyilvános ülésen, összegszerűen, a jogszabályban meghatározott határértékeken belül állapították-e meg, a társadalmi megbízatású alpolgármester (a továbbiakban: alpolgármester) tiszteletdíját? (Pttv. 4. § (2) bek.) A vizsgálat megállapította, hogy 45 önkormányzat (60 %) esetében jogszerűen állapították meg a társadalmi megbízatású alpolgármesterek tiszteletdíját, 30 önkormányzat (40 %) esetében ez a vizsgálati szempont nem volt releváns. 9 önkormányzat esetében (12 %) jogszerűen mellőzték vagy állapították meg a törvényben foglaltaknál kisebb mértékben az alpolgármester tiszteletdíját, míg 15 önkormányzatnál (20 %) törvénysértő módon jártak el. 51 esetben (68 %) ez a vizsgálati szempont nem volt releváns, mert nem csökkentett mértékű tiszteletdíjat állapítottak meg az alpolgármesternek. Törvénysértésnek minősítettük, ha úgy mellőzték vagy állapították meg a törvényben meghatározott kisebb mértékben az alpolgármester tiszteletdíját, hogy erre vonatkozó írásbeli kérése nincs csatolva jegyzőkönyvhöz (14 esetben), vagy az alpolgármester nem írásos formában kérte a tiszteletdíj megállapításának mellőzését, hanem az csak szóban hangzott el (1 esetben). 13. Megtörtént-e az alpolgármester tiszteletdíjának, az irányadó jogszabályoknak megfelelően nyilvános ülésen, összegszerűen, a jogszabályban meghatározott határértékeken belüli megállapítása, a 2000 illetve annál több lakosságszámú településen? (Pttv. 4. § (2) bek. b) pont) A vizsgált önkormányzatok közül 31 esetében (41 %) jogszerűen jártak el, 1 önkormányzatnál (2 %) állapítottunk meg törvénysértő eljárást, 43 önkormányzat (57 %) esetében ez a vizsgálati szempont nem volt releváns, többségében azért, mert 2000-nél kisebb lakosságszámú településen működik, vagy a hiányosan benyújtott dokumentumok alapján nem lehetett eldönteni, hogy történt-e törvénysértés. A törvénysértés abban nyilvánult meg, hogy az alpolgármester tiszteletdíját nem összegszerűen állapították meg, csak a szorzószámot rögzítették határozatban, és illetményről rendelkeztek tiszteletdíj helyett. 14. A társadalmi megbízatású polgármesterre irányadó tiszteletdíjhoz igazodóan állapították-e meg az alpolgármester tiszteletdíját az olyan 2000 lakosságszám alatti, illetve 2000-3000 lakosságszám közötti településen, ahol a polgármestert főállásúként választották meg. (Pttv. 4. § (1)-(2) bek.) A vizsgálat alapján megállapítottuk, hogy 32 önkormányzat (43 %) jogszerűen állapította meg az alpolgármester tiszteletdíját a fenti lakosságszám szerinti településeken, és ez a


- 10 -


vizsgálati szempont nem volt releváns 43 önkormányzat (57 %) esetében, mert vagy nem a fenti településkategóriákba tartozó, vagy főállású az alpolgármester. 15. Az irányadó jogszabálynak megfelelően, összegszerűen állapították-e meg a polgármester költségátalányának mértékét és a költségátalány szóban történő kérését rögzítették-e a jegyzőkönyvben? (Pttv. 18. §) 28 önkormányzat esetében (37 %) jogszerűen állapították meg a költségátalány alkalmazását mint a polgármester költségtérítésének lehetséges formáját, 24 esetben (32 %) állapítottunk meg törvénysértő eljárást. Ez a vizsgálati szempont 23 esetben (31 %) nem volt releváns, mert a polgármester nem a költségtérítéses formát választotta. Jellemző törvénysértések az alábbiak voltak: - a polgármester költségátalány választására irányuló előzetes kérését nem rögzítették a jegyzőkönyvben, - a költségátalányt nem összegszerűen, hanem csak százalékos arányban állapították meg, - a költségátalányt a jogszabály szerint megállapítható mértéknél alacsonyabb összegben állapították meg, és a polgármester erre irányuló előzetes kérését a jegyzőkönyvben nem rögzítették, - a határozat szövege vegyesen rendelte el alkalmazni a kétféle (tételes elszámolás, költségátalány szerinti elszámolás) költségtérítési formát. 16. Az irányadó jogszabálynak megfelelően, összegszerűen állapították-e meg az alpolgármester költségátalányának mértékét és a költségátalány szóban történő kérését rögzítették-e a jegyzőkönyvben? (Pttv. 18. §) 11 önkormányzat esetében (15 %) jogszerűen állapították meg, a költségátalány alkalmazását, mint az alpolgármester költségtérítésének lehetséges formáját, 11 esetben (15 %) állapítottunk meg törvénysértő eljárást. Ez a vizsgálati szempont 53 esetben (70 %) nem volt releváns, mert az alpolgármester nem élt a költségátalány választás lehetőségével. Jellemző törvénysértések az alábbiak voltak: - az alpolgármester költségátalány választására irányuló kérését nem tartalmazta a jegyzőkönyv, - úgy állapítottak meg tiszteletdíjat, hogy az magában foglalta a 10%-os mértékű költségátalányt is, - a határozat szövege vegyesen rendelte el alkalmazni a kétféle költségtérítési formát, - a költségátalány mértékét nem összegszerűen állapították meg. III. Az alpolgármester választás szabályszerűségének felülvizsgálata 17. A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással választotta-e meg az alpolgármestert, alpolgármestereket? (Ötv. 34. § (1) bek.) 69 önkormányzat esetében (92 %) törvényesen történt meg az alpolgármester, alpolgármesterek megválasztása, 4 önkormányzatnál (5 %) tapasztaltunk törvénysértést. 2 önkormányzatnál az alakuló ülésen volt eredménytelen az alpolgármester választás, 1 önkormányzatnál pedig a polgármester választás eredménytelensége miatt nem választottak alpolgármestert, 1 településen elnapolták az alpolgármester választást. Jellemző törvénysértések az alábbiak voltak: - az alpolgármester választás nyílt szavazással történt, - nem választottak alpolgármestert.


- 11 -


18. A polgármester által alpolgármesternek javasolt képviselő bejelentette-e személyes érintettségét a szavazás megkezdése előtt? (Ötv. 14. § (2) bek.) 30 önkormányzat esetében (40 %) az alpolgármesteri tisztségre javasolt képviselő bejelentette személyes érintettségét, 42 önkormányzat esetében (56 %) az alpolgármesternek javasolt képviselő nem tett eleget a törvényi kötelezettségének. 19. Amennyiben az alpolgármester, alpolgármesterek választására zárt ülésen került sor, érvényesült-e a zárt ülés tartására vonatkozó törvényi szabály (az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezett bele)? (Ötv. 12. § (4) a) pont) 72 önkormányzat (96 %) esetében az alpolgármesteri tisztségre javasoltak beleegyeztek a megválasztásuk nyilvános ülésen történő tárgyalásába, 3 önkormányzat (4 %) esetében törvénysértő módon került sor a zárt ülés elrendelésére. Jellemző törvénysértés volt, hogy a jegyzőkönyvből vagy mellékleteiből nem derült ki, hogy az alpolgármester nyilatkozott volna arról, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Az alpolgármester választásról készült titkos szavazás jegyzőkönyve tartalmilag 54 önkormányzatnál (72 %) felelt meg a jogszabályi feltételeknek, míg 15 önkormányzat esetében (20 %) tapasztaltunk valamilyen hiányosságot. 6 önkormányzatnál (8 %) az alpolgármestert nem titkos szavazással választották meg, azért történt törvénysértés. Jellemző törvénysértések az alábbiak voltak: - a titkos szavazásról nem készült külön jegyzőkönyv, - a jegyzőkönyvet a bizottság tagjai nem írták alá. 62 önkormányzat esetében (83 %) rögzítették a testületi jegyzőkönyvben a titkos szavazás eredményét, míg 9 önkormányzat esetében (12 %) nem, ami működéssel összefüggő törvénysértésnek minősül. 71 önkormányzat esetében (95 %) megvalósult a jogszabályi követelmény, és legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választott a képviselőtestület, mint már írtuk, 4 önkormányzat esetében (5 %) nem választottak alpolgármestert. 20. Választottak-e olyan alpolgármestert, aki nem a képviselő-testület tagja? (Ötv. 34. § (1) bek.) A megye önkormányzatai közül mindössze 3 önkormányzat (4 %) élt ezzel a törvény adta lehetőséggel, míg 72 önkormányzatnál (96 %) nem választottak ilyen alpolgármestert, alpolgármestereket. A megye azon 3 önkormányzatánál ahol az új jogintézményt bevezették, ennek megfelelően módosították a képviselő-testület SZMSZ-ét. 21. Választottak-e főállású alpolgármestert a 3000 lakosságszám alatti településen, ezzel törvénysértő döntést hozva? (Ötv. 37. § (3) bek.) Békés megyében a 3000 lakosságszám alatti településeken működő egyetlen önkormányzatnál sem választottak főállású alpolgármestert, alpolgármestereket, törvénysértő döntés nem született. 22. 3000 lakosságszám feletti településen, az alpolgármesterek számára, a tisztség betöltésének módjára vonatkozó korábbi helyi szabályozás megváltoztatása esetén, sor került-e az SZMSZ módosítására? (Ötv. 18. § (1) bek.) A vizsgálat megállapította, hogy 8 önkormányzatnál (11 %) kellett az alpolgármesterek számának változása, illetve az alpolgármesteri tisztség betöltésének módjára vonatkozó korábbi szabályozás megváltoztatása miatt sort keríteni az SZMSZ módosítására, ami mind a 8 önkormányzat esetében megtörtént. 67 önkormányzatnál (89 %) nem történt ilyen változás.


- 12 -


23. Az alpolgármester, alpolgármesterek eskütétele megfelelt-e a hatályos jogszabályi feltételnek (az eskü szövege, okmány aláírása)? (Pttv. 1. § (7) bek., 10. § és a Pttv. melléklete) 54 önkormányzat esetében (72 %) törvényesen tettek esküt az alpolgármesterek, és 19 önkormányzatnál (25 %) tapasztaltunk valamilyen törvénysértést. Jellemző törvénysértések az alábbiak voltak: - az alpolgármester esküjének szövege nem a hatályos jogszabály szerinti, - az esküokmányt nem csatolták a jegyzőkönyv mellé, - az alpolgármester ebben a minőségében nem tett esküt, - a jegyzőkönyv vagy annak melléklete nem tartalmazta az eskü szövegét, és azt sem, hogy az alpolgármester az esküokmányt aláírta-e.

Összefoglaló jelentés a települési önkormányzatok alakuló üléseinek ellenőrzéséről I./ A helyi önkormányzatok alakuló üléseinek törvényességi felülvizsgálata Az alakuló ülések előkészítése a települési önkormányzatok mindegyikénél törvényesen zajlott. Az ülést a polgármester hívta össze és a korelnök vezette. Jellemző volt, hogy a korelnök kezdeményezésére a polgármester átvette az ülés vezetését, a BM szakmai anyagának ezzel ellentétes javaslata ellenére, de ezt nem értékeltük törvénysértésként. Az ülések minden esetben nyilvánosak voltak, és azokon mindenhol határozatképes számban jelentek meg a képviselők. A képviselők és polgármesterek, a bizottságok nem képviselő tagjainak eskütétele megfelelt az irányadó jogszabályoknak, bár több esetben problémát jelentett, hogy az eskütétel törvényességét azért nem lehetett megállapítani, mert a jegyzőkönyvben nem rögzítették, hogy a képviselők letették-e az esküt, és az aláírt esküokmányokat sem csatolták a jegyzőkönyvhöz. Azok a képviselő-testületek, amelyek a korábbitól eltérő bizottsági szerkezetet alakítottak ki, túlnyomórészt jogszerűen jártak el, és módosították az SZMSZ-t, mindössze 4 esetben tapasztaltunk törvénysértést. A kötelező bizottságok megválasztása megtörtént, törvénysértést 12 esetben találtunk. Az önkormányzatok többségénél a bizottsági tagok nem kérték zárt ülés tartását, megválasztásukra döntően nyílt szavazással került sor, és ahol titkos szavazást tartottak, ott ennek jegyzőkönyvezése rendben, szabályosan megtörtént. Általánosan jellemző, működésben megnyilvánuló törvénysértés volt, hogy a bizottság elnökének és tagjának javasolt képviselők előzetesen nem jelentették be személyes érintettségüket. Mivel a bejelentést más sem tette meg, így nem döntöttek a szavazásból történő kizárásról sem. Olyan eset is előfordult, hogy a kizárásról döntő szavazás nem zárta ki az érintett képviselőt, ami nem tekinthető törvénysértő döntésnek az Ötv. 14. § (2) bekezdése alapján. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol választottak külsős bizottsági tagot, vagy tagokat, azok eskütétele is megtörtént a képviselő-testület ülésén, mindössze 7 esetben történt törvénysértés. II. A polgármesteri, alpolgármesteri megállapításának felülvizsgálata

illetmények,

tiszteletdíjak

szabályszerű

A főállásúként megválasztott polgármesterek illetményének megállapítása döntő mértékben jogszerűen történt, mindössze 8 törvénysértést találtunk.


- 13 -


Jellemző jogsértés volt, hogy kerekítéssel magasabb összegben állapították meg a polgármester illetményét, de az irányadó jogszabályok alapján nincs mód a kerekítésre. A polgármesteri illetmény megállapításának kezdőnapjára vonatkozó szabályt 11 önkormányzat esetében nem tartották be, mivel az illetményt nem a megválasztás napjától állapították meg. A társadalmi megbízatású alpolgármesterek tiszteletdíjának megállapítása 15 önkormányzat esetében volt törvénysértő, döntően azért, mert úgy mellőzték vagy állapították meg a törvényben meghatározott kisebb mértékben az alpolgármester tiszteletdíját, hogy erre vonatkozó írásbeli kérése nem volt csatolva a jegyzőkönyvhöz, vagy az alpolgármester nem írásos formában kérte a tiszteletdíj megállapításának mellőzését, hanem az csak szóban hangzott el. A polgármesterek, alpolgármesterek költségátalányának megállapítása terén nagyobb bizonytalanság tapasztalható, mert a polgármesterek esetében 24, az alpolgármesterek esetében 11 törvénysértés volt tetten érhető. A törvénysértések többnyire abban nyilvánultak meg, hogy nem történt meg a polgármester, alpolgármester költségátalány igénylésére történő szóbeli kérelmének rögzítése a jegyzőkönyvben, vagy a költségátalányt nem összegszerűen határozták meg. III. Az alpolgármester választás szabályszerűségének felülvizsgálata Az alpolgármesterek megválasztására az önkormányzatok döntő többségénél (69 településen) a polgármester javaslata alapján került sor. Összesen 4 esetben állapítottunk meg törvénysértést, amelyek abban nyilvánultak meg, hogy az adott településen nem választottak alpolgármestert, vagy az alpolgármester megválasztása nyílt szavazással történt. Általánosan jellemző működésben megnyilvánuló törvénysértés volt (42 önkormányzatnál), hogy a tisztségre javasolt képviselő illetve képviselők előzetesen nem jelentették be személyes érintettségüket. Mivel a bejelentést más sem tette meg, így nem döntöttek a szavazásból történő kizárásról sem. A választások nyilvános üléseken zajlottak, a titkos szavazással kapcsolatban összesen 24 törvénysértést találtunk, amelyek döntően működési jellegűek voltak. Minden alpolgármestert választó önkormányzat esetében érvényesült az a szabály, hogy legalább egy alpolgármestert a képviselő-testület tagjai közül kellett megválasztani. Összesen 3 olyan alpolgármestert választottak a települési önkormányzatok, aki nem tagja a képviselőtestületnek. Azok az önkormányzatok, akik alkalmazták ezt az új jogintézményt, minden esetben módosították az SZMSZ-nak az alpolgármester jogállására vonatkozó szabályozását. Az alpolgármesterek eskütételének szabályosságát vizsgálva összesen 17 törvénysértést találtunk. Jellemző törvénysértés volt, hogy az alpolgármester-e minőségben nem tett külön esküt, vagy az eskütétel dokumentáltsága volt hiányos. Nagy számban előforduló, működésben megnyilvánuló törvénysértés volt, hogy a különféle tisztségekre jelölt képviselők (alpolgármester, bizottság elnöke és képviselő tagja) előzetesen nem jelentették be személyes érintettségüket. Több esetben nem történt meg a személyes érintettség bejelentése a polgármester, alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapításáról döntő szavazást megelőzően sem.


- 14 -


Összefoglaló jelentés a kisebbségi önkormányzatok alakuló üléseinek ellenőrzéséről Békés megyében a 2010. október 3. napján megtartott önkormányzati választások eredményeként 86 településen választottak kisebbségi önkormányzatot, de ezt követően a mai napig csak 83 településen jött létre és működik kisebbségi önkormányzat. Egy településen, Újkígyóson a HVB 56/2010. (X. 15.) számú döntése alapján nem alakult meg a cigány kisebbségi önkormányzat, mivel a képviselők száma kettő főre csökkent. 8 fő indult a választáson, 6 fő lemondott, így a minimális 4 fős létszámmal nem tudott létrejönni az önkormányzat. Két másik településen a cigány kisebbségi önkormányzat képviselőtestülete nem tartotta meg eddig az alakuló ülését. A kisebbségi önkormányzatok alakuló ülését a fentieken túl minden esetben összehívták, egy kisebbségi önkormányzat esetében azonban ezt a jogszabályban meghatározott határidőn túl tették meg. Az alakuló ülések összehívása, az ülések vezetése terén nem volt tapasztalható súlyos törvénysértés, összesen 11 esetben állapítottunk meg működési anomáliát. Több esetben előfordult, hogy a jegyzőkönyv mellé nem csatolták a meghívót, ezért nem lehet megállapítani, hogy ki hívta össze az alakuló ülést. Visszatérő probléma volt, hogy az eskütétel törvényességét azért nem lehetett ellenőrizni, mert a jegyzőkönyvben nem rögzítették, hogy a képviselők letették-e az esküt, és az aláírt esküokmányokat sem csatolták az alakuló ülési jegyzőkönyvhöz. Békés megye minden települési kisebbségi önkormányzatánál 4 fős testület alakult, az alakuló ülések határozatképesek voltak, a megbízólevelek átadása rendben megtörtént kivéve egy települést. A legkirívóbb törvénysértések az alábbiak voltak: - Négy kisebbségi önkormányzat „együttes alakuló ülést” tartott, az együttes ülést a polgármestere hívta össze és az ülést is ő vezette. - Az alakuló ülést a választási bizottság elnöke két alkalommal is összehívta október 18 napjáig, de a testület egyik alkalommal sem volt határozatképes, így a megbízóleveleket nem vették át, az esküt nem tették le. - Az alakuló ülés összehívása szabályszerűen megtörtént, de az ülésen a megválasztott képviselők nem vették át megbízólevelüket, esküt sem tettek és elnököt, elnökhelyettest sem választottak. A két utóbbi törvénysértéssel kapcsolatban hivatalunk állásfoglalást kért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól az ügyek jövőbeni kezelésére vonatkozóan. Az alakuló üléseken tárgyalt kötelező napirendi pontok közül a képviselők eskütétele és az elnökhelyettes megválasztása döntően törvényesen zajlott, mindössze 7 törvénysértést találtunk. Törvénysértésnek minősült, ha elnököt, elnökhelyettest nem választottak, vagy ha az esküt nem az alakuló ülésen tették le, hanem azt megelőzően. Az alakuló üléseken a legtöbb esetben sor került a kisebbségi Önkormányzatok SZMSZ-ének elfogadására, vagy ha nem, akkor megbízást adtak az SZMSZ felülvizsgálatának elvégzésére (64 kisebbségi önkormányzat). Az együttműködési megállapodások előkészítésére 33 kisebbségi önkormányzat adott megbízást. Több esetben előfordult, hogy a települési önkormányzattal kötendő együttműködési megállapodás és az SZMSZ előkészítésére a jegyzőt hatalmazták fel, ami jogellenes, mert a kisebbségi önkormányzat a jegyző számára nem állapíthat meg feladatot. A polgármesteri hivatalnak – és vezetőjének - a Nektv. 27. §-ában foglalt feladatokat kell ellátnia. Tiszteletdíj megállapítására mindössze 4 kisebbségi önkormányzat esetében került sor. Hivatali Tájékoztató

- 15 -


A jegyzőkönyvek a formai és tartalmi követelmények (meghívottak neve, napirendi pontok, szavazás számszerű eredménye, tanácskozás lényege, jegyzőkönyv hitelesítő, jegyző, vagy megbízottja jelenléte) tekintetében jogszerűek voltak. Jellemző törvénysértés volt, hogy elmulasztottak jegyzőkönyv hitelesítőt választani (13 esetben). Általánosan jellemző, működésben megnyilvánuló törvénysértés volt, hogy a különféle tisztségekre jelölt képviselők (elnök és elnökhelyettes, bizottság elnöke és képviselő tagja) előzetesen nem jelentették be személyes érintettségüket. Mivel a bejelentést más sem tette meg, így nem történt döntés a képviselő szavazásból történő kizárásáról sem. Összefoglaló jelentés a területi önkormányzat alakuló ülésének ellenőrzéséről A megyei közgyűlés alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül megtartották, 2010. október 15-én, amelyet a még hivatalban lévő közgyűlési elnök hívott össze és nyitott meg, az ülést az elnök újraválasztásáig a korelnök vezette. A közgyűlés alakuló ülésén a közgyűlés elnökének és alelnökeinek megválasztása szabályszerűen történt, azzal a megjegyzéssel, hogy a megyei közgyűlés korábbi, elvi döntésének megfelelően először az elnök és az alelnökök illetményéről döntöttek, csak utána választották meg – titkos szavazással, nyílt ülésen – a közgyűlés elnökét és alelnökeit. Az illetmények és a tiszteletdíj megállapítása, az eskü kivétele szabályszerűen megtörtént. A Békés Megyei Közgyűlés a főállású és képviselő alelnök mellett, nem képviselő és társadalmi megbízatású alelnököt is választott, a választást megelőzően sor került az SZMSZ megfelelő módosítására is. A személyi döntéseket jelölési eljárás előzte meg, bár azt törvény nem szabályozza, a közgyűlés SZMSZ-ének rendelkezéseit alkalmazták. Az érintettek a jelölést követően elfogadó nyilatkozatot tettek, és megadták a hozzájárulást, a nyílt ülésen való tárgyaláshoz. A külsős bizottsági tagok eskütételére sor került az alakuló ülésen. A közgyűlés a kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságként a Humán Ügyek Bizottságát jelölte meg.


- 16 -


ÚTMUTATÓ Többcélú kistérségi társulási megállapodások és az SZMSZ felülvizsgálatához

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény (továbbiakban: Ktt.) 1. § (3) bekezdése alapján a többcélú kistérségi társulási megállapodást a társulás tagjai módosíthatják, törvényben meghatározottak szerint módosítják, illetve a helyi önkormányzati általános választásokat (jelen esetben 2010. október 3-át) követő 6 hónapon belül felülvizsgálják. A Ktt. 1. § (9) bekezdés b) pontja alapján fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy a többcélú kistérségi társulási megállapodás módosításához a társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges. Információink alapján 2010. november közepéig a megyében minden kistérségi társulási tanács megtartotta az alakuló ülését, a következő ülések egyikén pedig napirendként fog szerepelni a társulási megállapodás módosítása. A korábbi célvizsgálat és a törvényességi ellenőrzés, illetve felügyeleti tevékenység tapasztalatainak felhasználásával, az alábbi segédanyag összeállításával kívánjuk a felülvizsgálatot elősegíteni. A Ktt. 1. § (1) bekezdése alapján a kistérségben működő települési önkormányzatok képviselő-testületei a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással (a továbbiakban: társulási megállapodás) a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. A megállapodás tartalma több tényezőtől függhet. Befolyásolhatja többek között a többcélú kistérségi társulásban résztvevő önkormányzatok száma, az ellátandó feladatok mennyisége és tartalma, a feladatellátás módja, a tagok együttműködésének terjedelme. A Ktt. szabályozza a többcélú kistérségi társulási megállapodás kötelező és fakultatív elemeit. Az alábbiakban egy lehetséges megállapodás szerkezetén keresztül a Ktt. kötelező elemeit számba véve ismertetjük az egyes pontokhoz kapcsolódóan a szabályozás jogszabályi kötöttségeit, illetve a választott megoldások kapcsán tapasztaltakat. I. Bevezetés Nem kötelező eleme a megállapodásnak, szerepelhet a bevezetőben a kistérség megjelölése (Ktt. mellékletére való hivatkozással). A többcélú kistérségi társulás neve eltérhet a kistérség elnevezésétől, ezért ez esetben célszerű, hogy külön kiemelésre kerüljön a kistérség törvényi elnevezése és a többcélú társulás nevének különbözősége. Jogszabályi hivatkozásokat is tartalmazhat a bevezető: - felhatalmazást adó jogszabály: Ktt., - egyéb, működésre vonatkozó jogszabályok: a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tft.), a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.), a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Ttv.). Hivatali Tájékoztató

- 17 -


A bevezető célkitűzést, alapelveket, általános jellegű, elvi rendelkezéseket is tartalmazhat. (A társuló önkormányzatok célkitűzésként fogalmazták meg például a kistérségek lakóinak az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben való hozzájutásának, a magasabb szintű ellátás és szolgáltatás biztosításának, a rendelkezésre álló források minél teljesebb, célszerűbb és optimálisabb felhasználásának követelményét. Alapelvként rögzítették – többek között – az önkéntes és szabad elhatározás, az egyenjogúság tiszteletben tartása, az arányos teherviselés, valamint a kistérség területének összehangolt fejlesztése érdekében való társulás elvét.) II. Kötelező tartalmi elemek: 1. Társulás neve, székhelye, lakosságszáma A társulás neve, ami eltérhet a kistérség nevétől, ilyenkor az azonosíthatóság érdekében célszerű a névben utalni a székhely településre. A Ktt. a kistérség székhelyét határozza meg, attól el lehet térni, továbbá lehetőség van társszékhely megnevezésére (Ktt. 3. § (2) bekezdés d) pontja). Az országos tapasztalatok alapján a leggyakoribb a társuláson belüli 1-2 társszékhely létesítése. A társulás székhelyének meghatározása a többcélú kistérségi társulás esetében szabad megállapodás tárgya a Ktt. szabályai szerint. Ugyanakkor a Tft. 10/A.§ (3) bekezdése szerint a kistérségi fejlesztési tanács székhelye a kistérség külön jogszabályban megállapított székhelytelepülése. Azon többcélú kistérségi társulások esetében, amelyek felvállalták a fejlesztési tanácsi feladatok ellátását, a Tft. szabályai és a minisztérium állásfoglalása alapján, nem törvénysértő az eltérő székhely megállapítása a társulási megállapodásban. Kiemelt jelentőségű a lakosságszám feltüntetése, figyelemmel arra, hogy a Ktt. a többcélú társulás létrehozásának egyik feltételét a lakosságszám arányához viszonyítva határozza meg. (Lásd a Ktt. 1. § (2) bekezdés a) és b) pontját valamint a 1. § (8) bekezdésében foglalt megszűnési okot.) A lakosságszám változása a szavazatszámok változásán keresztül maga után vonhatja a határozatképességre, az egyszerű többségre és a minősített többségre vonatkozó rendelkezések változását is, amit a társulási megállapodásban módosítás formájában mindenképpen rendezni kell. Tehát nem elégséges a lakosságszám-változás korrigálása, az ahhoz kapcsolódó valamennyi rendelkezést módosítani szükséges. A Ktt. 13. § (2) bekezdése értelmében a Ktt. alkalmazása során a költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám az irányadó. Célszerű ezért – az évenkénti módosítás elkerülése érdekében – hivatkozni a megállapodásban, hogy az adott évi költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám az irányadó. (A kistérségi lehatárolás megváltoztatásával érintett többcélú kistérségi társulásokban az új állapotnak megfelelően újra kell számolni a lakosságszám arányt. ) 2. Társulás tagjainak neve, székhelye, lakosságszáma A Ktt. 1. § (2) bekezdésében meghatározottak figyelembe vételével úgy kell a lakosságszámot feltüntetni, hogy a feltételeknek való megfelelés kétség nélkül megállapítható legyen. A lakosságszámnál a társulás lakosságszámánál leírtak az irányadóak. A rögzítésére többféle megoldás alkalmazható: vagy a megállapodás szövege vagy a megállapodás melléklete, (táblázatban), esetleg vegyesen tartalmazza a tagok hivatalos nevének, székhelyének és lakosságszámának leírását. Hivatali Tájékoztató

- 18 -


3. A társulás tagjai által a többcélú kistérségi társulásra átruházott feladat- és hatáskörök Ennek meghatározása a Ktt. 2. § (1) bekezdésében felsorolt feladatokra figyelemmel történhet, valamint arra, hogy a társulási megállapodásban konkrétan kell meghatározni a feladat- és hatásköröket. Mindig az érintett kistérségi lakossági igények, szükségletek határozzák meg, hogy mire indokolt és szükséges társulni a kistérség településeinek. A vállalt feladatok kiválasztásánál természetesen iránymutatóul szolgálnak a finanszírozás szempontjából kiemelt területek. Itt kell megemlíteni a későbbiekben is hangsúlyozott hatáskör-átruházási tilalmat. Az önkormányzatok a hatáskört a társulásra ruházták át, melynek döntéshozó szerve a – Ktt. 5. § (1) bekezdése értelmében kizárólag - társulási tanács. Az Ötv. 9. § (3) bekezdése értelmében pedig az átruházott hatáskör továbbá nem ruházható, így azt a társulás egyéb szerveire nem lehet átruházni. A feladatok ellátásának módjára, illetve az abban részt vevők körére nézve a társulási megállapodás fakultatív elemei között felsoroltak tartalmaznak utalást. Ennek értelmében a megállapodás tartalmazhatja azt, hogy a többcélú kistérségi társulás egyes feladatainak ellátását a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagja biztosítja saját intézménye útján, ha az érintett önkormányzat képviselő-testülete a többcélú kistérségi társulással külön megállapodást köt. Tartalmazhatja azt, hogy a többcélú kistérségi társulás nem minden tagja számára biztosítja egyes feladat- és hatáskörök közös ellátását; valamint azt, hogy a többcélú kistérségi társulás keretében több intézményi társulás működhet (ez a Ttv. 8. §, 9. § és 16. § szerinti társulás lehet). A feladatok ellátását a társulás saját munkaszervezete útján is végezheti, de ismert olyan megoldás, hogy mikrotársulás vagy más helyi önkormányzattal, civil szervezetekkel kötött szerződés útján történik a szolgáltatás nyújtása. 4. A – meglévő vagy tervezett – közös fenntartású intézmények megjelölése, amelyek biztosítják a többcélú kistérségi társulás által ellátott önkormányzati közszolgáltatásokat A Ktt. 4. § (1) bekezdése értelmében a többcélú kistérségi társulás feladat-és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt alapíthat, kinevezi vezetőjét. Meg kell jelölni konkrétan a társulás által fenntartott intézményeket, ha időközben változás volt, azokat a megállapodásban át kell vezetni. Meg kell jelölni a közösen fenntartott intézményeket, figyelemmel a mikrotérségi társulás intézményét is, lásd előző pontnál írtakra. (Azokat a mikrotérségi társulások által fenntartott intézményeket szükséges megjelölni, amely intézményi társulások alapján a többcélú kistérségi társulás költségvetési támogatást igényel és rögzítik, hogy azok a feladatellátásban részt vesznek.) 5. A tanács tagjait megillető szavazat a) A tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik, kivéve, ha a társulási megállapodásban rögzítik, hogy a társulási tanács tagjai a település lakosságszáma vagy a költségvetési hozzájárulás arányában rendelkeznek szavazati joggal (Ktt. 6. § (1)-(2) bekezdése).


- 19 -


Nem szabályozható viszont olyan rendelkezés, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, ugyanis ezt a lehetőséget a Tft. 16. § (8) bekezdése csak a kistérségi fejlesztési tanácsok esetében teszi alkalmazhatóvá. b) A társulás egyes feladataiban eltérő körben részt vevő önkormányzatokra tekintettel – különösen a többcélú társulások megalakulásának idején – jellemző megoldás volt, hogy a társulási megállapodás tartalmazta, hogy az adott feladatot érintő döntés meghozatalában kizárólag a feladat ellátására társult tagok vehetnek részt. Ez a kérdés a társulás által ellátott feladatok körének bővülése, illetve a feladatban részt vevők számának növekedése folytán egyre kevesebb esetben jelent problémát, azonban továbbra is tisztázatlan ebben az esetben a határozatképesség, az egyszerű többség valamint a minősített többség alakulása. c) Nem jogszerű megoldás, ha ún. vegyes megoldást alkalmaz a társulás a szavazati jog tekintetében, például amikor a minősített többséget igénylő kérdésekben a tanács lakosságszám arányú szavazással dönt, míg főszabályként azonos szavazati joggal rendelkeznek a települések. d) „Blokkoló kisebbség” kérdése: a megállapodás tartalmazhat olyan szabályokat is, amely a jelentősebb döntéseknél biztosíthatja a kisebbségi érdekek érvényesülésének lehetőségét újratárgyalás útján. Nem jogszabálysértő, ha az ügy tárgyalásának első fordulójában minősített többségű döntéshozatalt ír elő a megállapodás (ez adott esetben a törvénynél magasabb arányban meghatározott szavazati joggal rendelkezők esetében hatásos kisebbségvédelmi eszköz), és a minősített többség hiányában az ügyben egyszerű többségű ismételt döntéshozatalt kíván meg. A kisebbségi érdekek védelme érdekében alkotott szabályok értelemszerűen nem irányulhatnak a minősített többségre vonatkozó szavazati szabályok megkerülésére. Az említett ismételt szavazás nem alkalmazható olyan tárgykörben, ami csak minősített többséggel dönthető el. Ilyen szabályozásra csak a Ktt. 8. § (2) bekezdés d) pontja alapján a társulási tanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározott egyéb minősített többséget igénylő ügyekben kerülhet sor, amennyiben az ehhez kapcsolódó eljárási rend is meghatározásra kerül. 6. A társulási tanács szervezetére és működésére vonatkozó szabályok (Az alábbi előírások egy része a társulás SZMSZ-ében részletesebben szabályozható.) Szervezet: a) A társulási tanács döntéshozó szerv, amely gyakorolja a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket. A társulás tagjainak polgármesterei alkotják, helyettesítésük rendjéről a képviselőtestület rendelkezik. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy törvénysértő, ha a polgármester ad meghatalmazást az adott ülésen a helyettesítésre, és nem kéri a képviselő-testület döntését. b) Az elnököt az alakuló ülésen, tagjai sorából, titkos szavazással, minősített többséggel választja a tanács. Javaslatot az elnök személyére bármely tag tehet, illetve a jelöltté váláshoz – amennyiben a tanács tagjainak száma a 25-öt meghaladja – a jelen lévő tagok legalább egynegyedének szavazata szükséges. c) Az elnökhelyettest, illetve elnökhelyetteseket az alakuló ülésen tagjai sorából, titkos szavazással, minősített többséggel választja a tanács. Az elnökhelyettes választása nem kötelező, de választható(ak) az elnök javaslatára, és rendelkezni kell a helyettesítés rendjéről. Hivatali Tájékoztató

- 20 -


Amennyiben nem kerül sor elnökhelyettes választására, akkor az SZMSZ-ben rendelkezni kell a Ktt. 7. § (2) bekezdése alapján az ülés összehívására és vezetésére vonatkozóan a helyettesítéssel megbízott tagról. d) Az elnökség legalább 5, legfeljebb 9 tagból áll, és csak azokban a kistérségekben lehet választani, ahol a társulás tagjainak száma meghaladja a huszonötöt. (Nem kötelező itt sem.) A megyénkben működő többcélú társulásoknál tehát elnökség nem hozható létre. e) A bizottság nem döntéshozó szerv, nincsen lehetőség rá hatáskört átruházni. Ez a rendelkezés önmagában azonban nem jelenti azt, hogy a bizottság önálló jogkörében (például a végrehajtás szervezése során) nem hozhat döntést. Kötelezően létrehozandó bizottság a pénzügyi bizottság (Ktt. 11. § (3) bekezdése), melynek összetételére szigorúbb rendelkezések vonatkoznak, mint a nem kötelezően létrehozandó bizottságra, ugyanis itt nemcsak a bizottság elnökét, hanem tagjainak több mint felét a társulási tanács tagjai közül kell választani. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/A. § (9) bekezdése értelmében a közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefüggő döntései előkészítésére közoktatási társulási bizottságot hoz létre, tehát abban az esetben, ha a társulás fenntartásában közoktatási intézmény működik, a közoktatási társulási bizottság létrehozása szintén kötelező. Törvénysértő tehát, ha a társulási tanács: • az oktatási bizottságra, vagy a • pénzügyi bizottságra döntési hatáskört ruház át (pl. az intézmény házirendjéről, vagy a személyi térítési díjakról való döntés jogát). A Ktt. 11. § (2) bekezdése értelmében a bizottság tagjainak számáról, összetételéről, működésének rendjéről a tanács dönt, ezeket célszerű a szervezeti és működési szabályzatban rögzíteni, és a társulási megállapodásban csak az alapvető bizottsági struktúrát rögzíteni (az sem kifogásolható, ha ezt a megállapodásban szabályozzák, nagy figyelmet kell azonban fordítani a megállapodás és a szabályzat összhangjára). A bizottság elnöke csak a társulási tanács tagja lehet. f) A fentiekben említett kötelezően, illetve fakultatívan létrehozandó szerveken túl létrehozható még jegyzői kollégium, szakmai munkacsoport stb. E szervek, működésének rendjéről szintén az SZMSZ-ben indokolt rendelkezni. Működés: a) E körben lehet meghatározni a társulási tanács összehívásának kötelező esetét, illetve eseteit (Ktt. 7. § (3) bekezdés b) pontja). b) A határozatképességre és a javaslat elfogadásához szükséges egyszerű többségre vonatkozó rendelkezéseket is a megállapodásban kell szabályozni. (Ktt. 8. § (1) bekezdése szerint: „A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a társulási megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok több mint felével rendelkező tag jelen van és a jelen lévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a többcélú kistérségi társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát”. Hivatali Tájékoztató

- 21 -


c) A minősített többségre – Ktt. 8. § (3) bekezdés: „a minősített többséghez a társulási megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a jelen lévő tagok szavazatainak kétharmadát és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét” – vonatkozó rendelkezéseket is itt kell szabályozni. e) A társulások vállalhatták a Tft. 10/G. § (1) bekezdése alapján a kistérségi fejlesztési tanács feladatainak ellátását. (Ez megyénkben jelenleg minden többcélú kistérségi társulásnál így működik.) A kistérségi fejlesztési tanács feladatait a többcélú kistérségi társulás a Tft.-ben meghatározott feladat- és hatáskör, továbbá eljárási szabályok értelemszerű alkalmazásával látja el. (A területfejlesztési tanács részletes működését a szervezeti és működési szabályzatban kell rendezni, a megállapodásnak csupán az alapvető szabályokat kell tartalmaznia. A költségvetési törvény a költségvetési támogatás feltételéül azt írta elő, hogy a tagok a társulási megállapodásban vállalják a kistérségi fejlesztési tanács feladatait.) 7. A költségek viselésének aránya és teljesítésének feltétele A Ktt. 4. § (4) bekezdése alapján a többcélú kistérségi társulás működési költségeihez a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában járulnak hozzá. Kétféle megoldást alkalmazását tapasztaltuk a megállapodásokban. Az egyik, hogy előírják a hozzájárulás konkrét összegét, amelyet lakosságszámra vetítve kell fizetni. A másik, hogy kimondják, a hozzájárulás mértéke lakosságszám-arányos, és azt évente egyszer külön határozatban állapítja meg a társulási tanács. A többcélú kistérségi társulási megállapodás a költségek viselésének arányáról eltérően rendelkezhet, például szavazati arányra tekintettel, vagy egyéb módon. A teljesítés ciklusa is változatosan szabályozható: az évi egyszeri és a félévenkénti befizetés, vagy negyedéves, havi fizetési kötelezettség is előírható a megállapodásban. 8. Az önkormányzatok vállalt pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén irányadó eljárás (a társulás döntésétől függően az azonnali beszedési megbízás - inkasszó alkalmazása) 2008. január 1-jén lépett hatályba a 2007. évi CXLVI. törvény által módosított rendelkezés, (Ktt. 3. § (1) bekezdés h) pont), amely nem tartalmazott határidőt a megállapodás módosítására vonatkozóan. A társulási megállapodásnak azonban meg kell felelnie a hatályos jogszabálynak. Mulasztásnak tekinthető, ha a törvénymódosítás hatályba lépése óta eltelt időben nem történt intézkedés, a pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárás szabályozására. 9. A társulási tanács működésével kapcsolatos hivatali teendők ellátásának a módja, elkülönült munkaszervezet létrehozása esetén annak szervezete, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendje Munkaszervezet kétféle módon működhet: székhely település önkormányzata képviselőtestületének hivatala vagy társulási tanács költségvetési szerveként létrehozott elkülönült munkaszervezete (nincsen lehetőség tehát kht. formájában történő munkaszervezet létrehozására). Amennyiben elkülönült munkaszervezetet hoz létre a társulási tanács, a társulási megállapodásban rendelkezni kell szervezetéről, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjéről.


- 22 -


A Ktt. 4. § (1) bekezdése alapján a munkaszervezet vezetőjét a társulás, azaz a döntéshozó tanács nevezi ki. A munkaszervezet feladata a döntés-előkészítés, feladatok végrehajtása (Ktt. 10. § (1) bekezdés), a többcélú kistérségi társulás költségvetésének végrehajtása, döntés nem ruházható át rá. A hatáskör-átruházás általános tilalma alól kivételt jelentenek a munkáltatói jogok. A Ktt. 3. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak szerint a társulási megállapodás tartalmazza (a munkaszervezethez kapcsolódóan) a munkáltatói jogok gyakorlásának módját. Az elkülönült munkaszervezet keretén belül többféle jogviszony alapján végezhetnek munkát az ott dolgozók. A jogviszonyt befolyásolhatja egyrészről, hogy ki a munkáltatói jog gyakorlója (az érintett mely szerv alkalmazottja), másrészről meghatározhatja az egyéni feladatellátás jellege. A Ktt. 10. § (2) bekezdése szerint a munkaszervezet keretében - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása mellett - működhetnek a minisztériumoknak, valamint területi szerveiknek a kistérségben feladatot ellátó munkatársai. A Ktv. és a felhatalmazása alapján kiadott köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékéről szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat taxatíve felsorolja azokat a szerveket, ahol az ott dolgozók jogviszonyára a Ktv. szabályait kell alkalmazni. A felsorolásban nem szerepel a többcélú kistérségi társulás elkülönített munkaszervezete, ezért az ott alkalmazottként jogviszonyt létesítők nem lehetnek köztisztviselők. Elkülönült munkaszervezet létrehozása esetén a jegyző sem láthatja el az önálló munkaszervezetben a vezetési feladatokat.

Az önálló munkaszervezet alkalmazottai feladataikat vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) vagy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) szabályai alapján; illetve bizonyos esetekben polgári jogi jogviszonyon alapuló megbízási, vállalkozási szerződés keretében láthatják el. Minden esetben a feladatellátás jellege határozza meg, hogy a foglalkoztatási jogviszony kialakítása milyen jogszabályok szerint történhet.

10. Intézmény, más szervezet közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezések A többcélú kistérségi társulás költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat (Ktt. 4. § (1) bekezdése). Az intézményalapításra vonatkozó részletes rendelkezéseket az Áht. valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.) tartalmazza. Egyéb gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság alapítására vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok tartalmazzák. Az alapítói jogok körébe tartozik például az alapítás, átszervezés, megszüntetés, vezető kinevezése. A többcélú kistérségi társulási megállapodások jellemzően nem tartalmaztak intézmény vagy más szervezet alapítására vonatkozó rendelkezéseket. Az általános szabályozás, hogy a Ktt. 4.


- 23 -


§ (1) bekezdésének szó szerinti átvételével rögzítették az intézmény, gazdálkodó szervezet alapításának lehetőségét. Abban az esetben, ha a társulási megállapodásban intézményalapításra kerülne sor, részletesen szükséges rögzíteni, hogy mely feladatokat, szolgáltatást látnak el az alapított intézmény útján. (A megállapodásnak tartalmaznia kellene az intézmény nevét, székhelyét, telephelyeit, azt, hogy a közszolgáltatást mely társulási tagok részére biztosítja az intézmény, továbbá azt, hogy az intézmény pénzügyi-gazdálkodási feladatait a munkaszervezeten keresztül látják el, valamint az intézményvezetővel kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét. Rendelkezni lehetne arról is, hogy intézmény által nyújtott feladatellátás igénybevételének, illetve felmondásának milyen szabályai vannak, megszüntetése esetén mi a vagyonmegosztás szabálya.) 11. A többcélú kistérségi társulás gazdálkodására és a beszámolási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések A többcélú kistérségi társulás gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az Áht. és az Ámr. rendelkezéseinek figyelembe vételével. A többcélú társulás tehát nem költségvetési szerv, ilyen rendelkezés ellentétes volna a törvény által meghatározott jogállással: a Ktt. 1. § (7) bekezdése szerint: „A többcélú kistérségi társulás jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” A társulás gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőjét, de csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét (Ktt. 4. § (1) bekezdése). Költségvetését önállóan, határozatban állapítja meg, és munkaszervezete útján gondoskodik annak végrehajtásáról (Ktt. 4. § (3) bekezdés). Az Áht. a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezésekre hivatkozással szabályozza a társulás költségvetésének elfogadását, a társulás beszámolási kötelezettségét, illetve a gazdálkodás körében a kötelezettség, utalványozás, ellenjegyzés kérdését, ezektől nem lehet eltérni (Áht. 65. § (5)-(6) bekezdés; 74/B. § (1)-(3) bekezdés). A társulási tanács tagjai évente legalább két alkalommal beszámolnak képviselőtestületeiknek a társulási tanácsban végzett tevékenységükről (Ktt. 6. § (3) bekezdés), ennek keretében a gazdálkodásról is. Jellemző hiba, hogy a megállapodásokban nem kap hangsúlyt a pénzügyi-gazdálkodási részletszabályok rögzítése, ami működési bizonytalanságokat eredményezhet. Fontos a kiadmányozás és kötelezettségvállalás rendjének, továbbá a számlavezetésre, a számlavezető pénzintézetre vonatkozó szabályoknak, és az intézményi gazdálkodásra vonatkozó főbb előírásoknak a rögzítése. 12. A többcélú kistérségi társulás tevékenysége és gazdálkodása ellenőrzésének a rendje A társulási tanács kötelezően létrehozandó pénzügyi bizottsága végzi a tevékenység és gazdálkodás ellenőrzését. A pénzügyi bizottság gazdálkodásának ellenőrzésére vonatkozóan elegendő általános jelleggel csak a főbb feladatköröket említeni (figyelemmel kíséri és vizsgálja a társulás pénzügyi gazdálkodási tevékenységét, ellenőrzi a tagsági díj befizetéseket, anyagi támogatások időarányos befizetését, beszámol a tanácsnak a társulás gazdálkodásának és működésének ellenőrzéséről, felügyeli a társulás által ellátott belső ellenőrzési feladatokat stb.), a részletszabályokat a szervezeti és működési szabályzatban lehet rögzíteni a bizottságok feladat-és hatáskörénél. Hivatali Tájékoztató

- 24 -


A belső ellenőrzési feladat költségvetési támogatása révén többnyire a gazdálkodás ellenőrzése megoldott, mivel a tagok számára ellátott belső ellenőri feladat keretében magának a társulásnak, illetve a társulás intézményeinek, költségvetési szerveinek a belső ellenőrzése is megtörténik. A költségvetési törvény feltételül szabja a belső ellenőrzési feladat támogatásánál, hogy a többcélú kistérségi társulás biztosítsa önmaga és munkaszervezetének belső ellenőrzését is. Gyakran hiányzik a társulási megállapodásokból az a rendelkezés, amely a társulás belső ellenőrzéséről rendelkezik. 13. A többcélú kistérségi társulás vagyona és a vagyonátadás feltételei, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendje A Ktt. 4. § (5) bekezdése szerint a többcélú kistérségi társulás saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata a többcélú kistérségi társulást illeti meg. Az Ötv. 80. § (5) bekezdése szerint az önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulatra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. E szabályozási körben kell rendezni a Ktt. 4. § (6) bekezdése alapján a megszűnés esetén történő vagyonfelosztás rendjét (a vagyon értékelése, kiadása természetben, a pénzbeli megváltás szabályai). A többcélú kistérségi társulásból történő kiválás, kizárás esetén a társulás tagja által a többcélú kistérségi társulásba bevitt vagyonnal való elszámolás rendjét a Ktt. 4. § (7) bekezdésére figyelemmel úgy kell rendezni, hogy az ne veszélyeztesse a további feladatok ellátását. A megállapodások általában szűkszavúak a tulajdonosi jogok és kötelezettségekre nézve, és túl általánosak, pontosabb, részletesebb szabályozás szükséges. 14. Az önkormányzati választásokat követő átmeneti időszakra vonatkozó szabályokról A helyi önkormányzati választásokat követően a többcélú kistérségi társulások alakuló ülésére jellemzően egy hónapon túl, két hónapon belül kerül csak sor, miközben a társulási intézményeket és a munkaszervezetet működtetni kell. Az a szabály, hogy az elnök megválasztásáig az elnök feladatait a székhely település polgármestere látja el, a többcélú társulásokra nem vonatkoztatható, mivel arról Tft. 10/D. § (4) bekezdésének utolsó mondata rendelkezik, és csak a kistérségi fejlesztési tanácsokra nézve irányadó. A problémára részben az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 72. § (11) bekezdése adhat megoldást, mely szerint „A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása nevében kötelezettséget az Áht. 74/B. §-ában meghatározott személy, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulásainak nevében kötelezettséget - ide nem értve a társulás irányítása alá tartozó költségvetési szervek előirányzatait - a társulási tanács elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott, a megállapodásban megjelölt személy vállalhat.” Az Ámr.-ben említett, Áht. 74/B. § (1) bekezdése kimondja, hogy „A többcélú kistérségi társulás nevében kötelezettséget a társulás elnöke vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat, illetve jogosult az utalványozásra.” Az előbbi szakasz (2) bekezdése szerint „A kötelezettségvállalás, valamint az utalványozás ellenjegyzésére a munkaszervezet vezetője, vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. Ha a kötelezettségvállalást és az utalványozást a munkaszervezet vezetője gyakorolja, ellenjegyzésre az általa meghatározott személy jogosult.” Az Ámr. a költségvetési szerv szabályzatai címszó alatt említi (20. § (3) bekezdés a) pontja) azt, hogy a költségvetési szerv belső szabályzatban rendezi a működéséhez, gazdálkodásához Hivatali Tájékoztató

- 25 -


kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem rendezett kérdéseket, mint pl. a kötelezettségvállalással, ellenjegyzéssel, szakmai teljesítés igazolással, érvényesítéssel, utalványozással összefüggő részletszabályokat, valamint mindezen tevékenységeket végző személyek körét. Az Áht. 15. § (6) bekezdésének megfelelve minden gazdálkodó szervnek ügyrenddel kell rendelkeznie, melyben többek között a gazdasági szervezet feladataihoz kapcsolódó egyes jogosultságokat is fel kell tüntetni. Mindezek alapján célszerű felülvizsgálni a társulási megállapodást, belső szabályzatokat, ügyrendet és amennyiben azok a biztonságos működés pénzügyi vonatkozását az átmeneti időre nem, vagy nem kellő mértékben szabályozzák, akkor ezt a kérdést megnyugtató módon az említett dokumentumokban rögzíteni szükséges. Szintén az átmeneti időszak szabályaihoz kapcsolódva lehet a megállapodásban szabályozni a társulási elnöki tisztség átadásának követelményeit, tekintve hogy arra központi jogszabályi előírás jelenleg nincs. Mintaként a polgármesteri munkakör átadás szabályozása szolgálhat.

III. Fakultatív elemek a társulási megállapodásban A Ktt. 3. § (2) bekezdése a)-k) pontig azokat az elemeket sorolja fel, amelyeket a társulási megállapodások tartalmazhatnak. Szemben az (1) bekezdésben foglaltakkal, azok megállapodásban történő rögzítése nem kötelező. Néhány fakultatív elemmel már foglalkoztunk a kötelező tartalmi elemeknél a szabályozás logikai kohéziója miatt. A társulási megállapodás tehát a következőket tartalmazhatja: a) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás egyes feladatainak ellátását a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagja biztosítja saját intézménye útján, ha az érintett önkormányzat képviselő-testülete a többcélú kistérségi társulással külön megállapodást köt; b) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás nem minden tagja számára biztosítja egyes feladat- és hatáskörök közös ellátását; c) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás gondoskodik a tagjai által fenntartott, azonos típusú intézmények gazdálkodásának biztosításáról; d) társszékhely(ek) megjelölését, amely(ek) elláthatja(ják) a többcélú kistérségi társulás egyes feladatait; e) a helyi adókból származó bevétel megosztásának módját; f) a társulási tanács elnökségének feladatait; g) a lakosság önszerveződő közösségei tájékoztatásának módját, valamint az együttműködés rendjét; h) a megyei önkormányzattal, a területfejlesztési tanácsokkal való együttműködés, kapcsolattartás rendjét; i) a társulási tanács és a társulás tagjai, valamint más települési önkormányzatok képviselő-testületei közötti kapcsolat rendszerét, a kölcsönös tájékoztatás, a döntéselőkészítés menetét, az egyes képviselő-testületeket megillető kezdeményezési jogot; j) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás keretében több intézményi társulás működik; k) azt, amiben a társulás tagjai megállapodnak. A társulási tanács tagjai a települési önkormányzat képviselő-testülete által tartott közmeghallgatáson tájékoztathatják a lakosságot a többcélú kistérségi társulás tevékenységéről. A többcélú kistérségi társulási megállapodás a tájékoztatás és az együttműködés egyéb formáit is meghatározhatja (Ktt. 6. § (4) bekezdés). Hivatali Tájékoztató

- 26 -


Természetesen dönthet úgy a társulás, hogy a fakultatív elemek egy részét nem a megállapodásban, hanem a szervezeti és működési szabályzatában rendezi. IV. A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatáról A Ktt. alapján a többcélú kistérségi társulás a szervezeti és működési szabályzatát - a társulási megállapodásban meghatározott keretek között - a társulási tanács fogadta el a megalakulását követő három hónapon belül (11. § (1) bekezdés). A társulási megállapodás felülvizsgálata és módosítása az alapul szolgáló keretek változását jelenti, tehát indokolt az SZMSZ felülvizsgálata is. Természetesen ezt megalapozhatja az eddigi társulási működés során nyert tapasztalatok és változtatási javaslatok beépítésének igénye. Az előbbiekben több helyen utaltunk már az egyes pontoknál, hogy a társulási megállapodásban lévő főbb szabályokon túl azok részleteit az SZMSZ-ben indokolt szabályozni, így annak megismétléstől eltekintünk. A társulási megállapodások és az SZMSZ-ek előírásaiban a jogszabálysértésekre visszavezethető okok között első helyen a jogszabály módosítások figyelmen kívül hagyása áll. További jogszabálysértésre visszavezethető ok a Ktt. nem kellően figyelmes tanulmányozása, a jogszabályi előírások helytelen értelmezése és pontatlan idézése. Az előbbi megállapítás kapcsán hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a 2011. január 1-én hatályba lépő új jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: új Jat.) 1. § (1) bekezdése alapján a törvény hatálya nem csak a jogszabályokra, hanem a normatív határozatra és normatív utasításra (a továbbiakban együtt: közjogi szervezetszabályozó eszköz) is kiterjed. A közjogi szervezetszabályozó eszközök közé tartozik, ha az Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a testületi központi államigazgatási szerv és az Alkotmányban megjelölt más testületi szerv normatív határozatban szabályozza az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét, továbbá saját cselekvési programját. Az korábban is elvárás volt, hogy az SZMSZ jogszabállyal nem lehet ellentétes. Az új előírás, amire figyelni kell, hogy a közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg (az új Jat. 23. § (1) bekezdése és 24. § (1) bekezdése alapján). Ezt a szabályt az önkormányzatok által létrehozott társulások SZMSZ-ének megállapítása esetén is célszerűnek tartjuk alkalmazni. Az alakuló ülésekhez készült szakmai anyag már tartalmazta, hogy egy jogi személy, a többcélú kistérségi társulás működik minden kistérségben, akkor is ha ellátják a fejlesztési tanács feladatát is, ezért csak egy SZMSZ-t kell és lehet megalkotni. A kistérségi fejlesztési tanácsnak azonban vannak eltérő működési szabályai, ezért a többcélú kistérségi társulás SZMSZ-ében el kell különíteni a fejlesztési tanács eltérő működési szabályait, lehetőleg külön fejezetben, és az ülés jegyzőkönyvezése során a fejlesztési tanácsi napirendek tárgyalását is elkülönítve, de egy jegyzőkönyvben kell írásba foglalni. A Tft. és a Ktt. eltéréseit a mellékletben lévő táblázat segít feldolgozni. A jegyzőkönyvezés tartalmára vonatkozó előírásoknál az 51/2005. (III. 24.) Kormányrendelet 3. §-ában pontosan meghatározottakat tekintjük irányadónak. A Ktt. 7. § (6) bekezdésében ugyan utalás van az – Ötv. 17. §-ban található – képviselő-testületi ülési jegyzőkönyvezés szabályaira, de annál részletesebb a hivatkozott Kormányrendelet előírása. Mindezeken túl a jegyzőkönyv tartalmazza az elnök és az ülésen kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott tag aláírását.


- 27 -


Felhívjuk a figyelmet, hogy ez a szakmai útmutató kizárólag a jogalkalmazók jogértelmezését segíti. Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata szerint nem minősül jogi iránymutatásnak, kötelező erővel nem bír, konkrét ügyekben hivatkozási alapul nem szolgálhat. Az útmutató lezárásának időpontja: 2010. december 1.

Összeállította: Dr. Kása Róbert főosztályvezető Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály


- 28 -


Melléklet: a Tft. és a Ktt. eltéréseinek összevetése Többcélú kistérségi társulás Képviselet: (Ktt. 5. § (2) bek.) A polgármester helyettesítésének rendjéről a képviselő-testület rendelkezik.

Területfejlesztési tanács Képviselet: (Tft. 10/D. § (3) bek.) Egy polgármester külön – az érintett képviselőtestületek által adott állandó vagy eseti – meghatalmazással több polgármestert is képviselhet.

Tanács összetétele: (Ktt. 5. § (2) bek.) A társulás tagjainak polgármesterei alkotják.

Tanács összetétele: (Tft. 10/D. § (1) bek.) Szavazati joggal: kistérség valamennyi polgármestere. Tanácskozási joggal: felsoroltak.

Működést meghatározza: részben a társulási megállapodás, részben az SZMSZ.

Működést meghatározza: SZMSZ.

szavazat: (Ktt. 6. § (1)-(2) bekezdése) • 1 tag 1 szavazat, vagy • lakosságszám vagy költségvetési hozzájárulás alapján. határozatképesség: (Ktt. 8. § (1) bekezdése) megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok több mint felével rendelkező tag jelen van és az általuk képviselt települések lakosságszáma meghaladja a kistérségi társulást alkotó települések lakosságszámának 1/3-át. javaslat elfogadása: (Ktt. 8. § (1) bekezdése) megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának 1/3-át. minősített többség: (Ktt. 8. § (3) bekezdése) megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a jelenlévő tagok szavazatainak 2/3-át és az általuk képviselt települések lakosságszámának felét. jegyzőkönyv készítése: (Ktt. 7. § (6) bekezdése) A társulási tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott tag írja alá. A jegyzőkönyvet a társulási tanács elnöke az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a közigazgatási hivatalnak (2011. jan. 1-től: a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek) és a társulás tagjainak.

szavazat: (Tft. 10/D. § (5) bekezdése) • 1 tag, 1 szavazat, vagy • lakosságszám (SZMSZ).


határozatképesség: (Tft. 16. § (8) bekezdése) szavazati joggal rendelkezők több mint fele jelen van.

javaslat elfogadása: (Tft. 16. § (8) bekezdése) jelenlévő tagok többségével, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

minősített többség: (Tft. 16. § (8) bekezdése) szavazati joggal rendelkezők 2/3-a.

A tanács elnöke az ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt 5 nappal, az ülésen felvett jegyzőkönyvet az ülést követő 8 napon belül köteles megküldeni a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének. (51/2005. (III. 24.) Kormányrendelet 3. § (2) bekezdése.)

- 29 -


Többcélú kistérségi társulás minősített többség esetei: (Ktt. 8. § (2) bekezdése) a) a kistérség fejlesztését szolgáló - pénzügyi hozzájárulást igénylő - pályázat benyújtásához, az ahhoz szükséges települési hozzájárulás meghatározásához; b) a 7. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez; c) a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása; és d) abban az ügyben, amit a szervezeti és működési szabályzat meghatároz.

Területfejlesztési tanács minősített többség esetei: (Tft. 10/C. § (3) bekezdése) Egyhangú döntés hiányában a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a tanács szavazati jogú tagjai minősített többségének támogató szavazatával dönt: 1. kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását; 2. pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében; 3. megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására; 4. megválasztja az elnökséget azokban a kistérségekben, ahol e törvény előírása szerint elnökséget kell létrehozni; 5. megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, valamint figyelemmel kíséri és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását; 6. elfogadja a szervezeti és működési szabályzatot.

Törvényességi ellenőrzés

Törvényességi felügyelet

Ktt. 12. § (2) bek.: a közigazgatási hivatal (2011. jan. 1-től: a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerve) vizsgálja, hogy a többcélú kistérségi társulás döntése, szervezete, működése és döntéshozatali eljárása megfelel-e a jogszabályoknak, a társulási megállapodásban, szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak.

Tft. 16. § (11) bek.: a közigazgatási hivatal (2011. jan. 1-től: a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve) a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi, hogy • a tanács szervezeti és működési és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak; • szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai, illetve egyéb döntései nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.


- 30 -


3. Hatósági Főosztály Szakmai nap 2010. november 18-án anyakönyvvezetők részére

Az Országgyűlés 2010. augusztus 20-ai hatálybalépéssel a 2010. évi XLIV. törvénnyel módosította a magyar állampolgárságról szóló 1993.évi LV. törvényt (továbbiakban: Ápt.), mely módosítást a 2011. január 1. után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. Az Ápt. végrehajtásáról szóló 125/1993.(IX.22.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Vhr.) a 224/2010.(VIII.4.) Korm. rendelettel módosították. A fenti jogszabály módosításokkal lehetővé válik 2011.január 1-től, hogy a magyar származásúak egyszerűsített honosítási eljárás keretében szerezzék meg a magyar állampolgárságot.

A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyszerűsített Honosítási Eljárás Bevezetéséért Felelős Miniszteri Biztosa felkérésére az anyakönyvvezetők szakmai felkészítése céljából 2010. november 18-án szakmai napot szervezett a polgármesteri hivatalok anyakönyvvezetői számára a 2011. január 1-től változó állampolgársági ügyintézés témakörben. A szakmai nap napirendi pontjai az alábbiak voltak: • Egyszerűsített honosítási eljárás - konzultációval egybekötött előadás Előadó: Burján Istvánné Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Igazgató-helyettes • A nemzetközi magánjog gyakorlati alkalmazása az anyakönyvi igazgatásban, valamint egyéb aktuális anyakönyvi igazgatási feladatok (névváltoztatás, örökbefogadás ténye, stb.) – konzultációval egybekötött előadás Előadó: dr. Varga Tímea Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztálya Anyakönyvi Osztályától A szakmai nap témáinak jogszabályi háttere: 1. A magyar állampolgárságtól szóló 1993. évi LV. törvény, melyet a 2010. évi XLIV. törvény módosított 2010. augusztus 20-ai hatállyal 2. A 125/1993.(IX.22.) Korm. rendelet, melyet a 224/2010.(VIII.4.) Korm. rendelet módosított 2010. augusztus 20-ai hatállyal 3. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet és ennek végrehatására kiadott 6/2003.(III.7.) BM rendelet Hivatali Tájékoztató

- 31 -


4. Az 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról A szakmai napon Békés megye településeiről 99 anyakönyvvezető vett részt. Az anyakönyvvezetők munkáját segíti az állampolgársági eljárás módosuló szabályairól az ASZA országos és megyei fórumán található Módszertani útmutató és mellékletei, valamint a www.allampolgársag.gov.hu internetes oldal, ahol a formanyomtatványok is megtalálhatóak, melyek az ASZA Dokumentumok alatt is elérhetőek lesznek. Honosítási eljárással kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal az anyakönyvvezetők természetesen hivatalunkat is megkereshetik. Az alábbiakban az egyszerűsített honosítási eljárás szabályairól adunk egy általános tájékoztatást. Ki kérheti az egyszerűsített honosítást (visszahonosítást)? • • • •

Maga vagy felmenője volt magyar állampolgár, vagy valószínűsíti magyar származását. Magyar nyelvtudását igazolja (nagykorú esetében). Büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntetőeljárás. Honosítása a közbiztonságot és a nemzetbiztonságot nem sérti.

Az egyszerűsített honosításnak nem feltétele a magyarországi lakóhely, természetesen kérheti a Magyarországon élő (függetlenül az itt tartózkodása jogcímétől és időtartamától), a nyugateurópai, tengeren túli külföldi állampolgár is, ha a fenti feltételeknek megfelel. Szintén nem feltétele az egyszerűsített honosításnak a lakhatás és megélhetés igazolása, és nem kell alkotmányos alapismeretekből vizsgát sem tenni. Hol adható be a kérelem? Magyarországon: • A települési (kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjénél • A körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőnél • Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Regionális Igazgatóságainak ügyfélszolgálatánál Külföldön: • A magyar konzuli tisztviselőnél A kérelmet a cselekvőképes kérelmező csak személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, cselekvőképtelen nevében törvényes képviselője adhatja be, illeték és szolgáltatási díj mentesen. Milyen okiratokat kell csatolni? • • • •

Születési anyakönyvi kivonat Családi állapotot bizonyító okirat (házassági, halotti anyakönyvi kivonat, jogerős bontóítélet), nőtlen-hajadon családi állapotról nem kell igazolást bemutatni. Magyar nyelven saját kézzel írt önéletrajz (nagykorú kérelmezők esetén). Magyarországi lakóhellyel rendelkező kérelmezők esetén 2 db arcfénykép (kiskorú esetén is) és a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlap.


- 32 -


• • •

Külföldön élő kérelmező esetén 1 db arcfénykép (kiskorú esetén is). Felmenő vagy kérelmező magyar állampolgárságát bizonyító okirat. Magyarországi származást valószínűsítő okirat.

A külföldi okiratok hiteles magyar nyelvű fordítással és a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítésével ellátva fogadhatóak el, kivéve, ha nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, vagy viszonosság áll fenn. Ki nyújthat be az állampolgársági eljárás során névmódosítás iránti kérelmet? • • •

Az, aki saját, vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét szeretné viselni. Az, aki többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását kéri. Az, aki utónevének magyar megfelelőjét szeretné viselni.

A névmódosítási kérelmet a honosítást, visszahonosítást kérő az állampolgársági kérelemmel egyidejűleg kell, hogy beadja és kérelmét okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztania. A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésével egyidejűleg lép hatályba és anyakönyvezni kell. Az állampolgársági eljárásban házassági névre nem lehet névmódosítási kérelmet benyújtani. Milyen hazai anyakönyvezési eljárási szabályok vonatkoznak az egyszerűsített honosítási eljárásban magyar állampolgárságot kérőkre? A honosítást, visszahonosítást kérő külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését be kell jegyezni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Hazai Anyakönyvi Osztálya által vezetett központi anyakönyvbe. A honosítási visszahonosítási kérelemmel egyidejűleg ki kell tölteni az anyakönyvi esemény bejegyzéséhez szükséges adatlapot. Az adatlap mellé be kell csatolni az anyakönyvi eseményt igazoló okiratot eredetben, vagy hiteles másolatban, hiteles magyar fordítással és az előírt hitelesítéssel, felülhitelesítéssel ellátva. A becsatolt okiratok a hazai anyakönyvezés alapiratait képezik, tehát az ügyfél ezeket nem kapja vissza. Az adatlap egyidejűleg nyilatkozat is azokról az adatokról, melyet okirattal a kérelmező nem tud igazolni, pl. az anya születési családi neve, vagy születendő gyermekek családi neve, stb. Hogyan kezdeményezhető a személyazonosító igazolvány kiadása? Az egyszerűsített honosítási eljárásban a személyazonosító igazolvány kiadásának szabályai alapvetően nem változtak. A kérelemmel egyidejűleg ki kell tölteni a személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatlapot akkor, ha a kérelmező a polgárok személyi adat és lakcímnyilvántartásában szerepel, vagyis van bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye. Az adatlaphoz csatolni kell egy darab arcfényképet. Természetesen az a honosítást, vagy visszahonosítást kérő, aki magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik nem jogosult az állandó személyazonosító igazolványra. Milyen tájékoztatást adjon az anyakönyvezető az egyszerűsített eljárás során az ügyben érintetteknek? Az állampolgársági jogszabályváltozások következtében az anyakönyvvezetőkre még nagyobb felelősség hárul.


- 33 -


Valószínű, hogy az egyszerűsített honosítási eljárást fokozott érdeklődés és elvárás fogja kísérni. Az ügyek elhúzódásához és a kérelmezők panaszaihoz vezethet a nem megfelelő tájékoztatás miatti hiánypótlás. Valószínű, hogy az egyszerűsített honosítási kérelem benyújtásánál lehetőség lesz arra, hogy a körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőnél elektronikus úton, a konzuli tisztviselőnél telefonon, vagy személyesen időpontot lehet foglalni. Egyszerűsített honosítási kérelmeket csak 2011.január 1-től lehet beadni. Törekedjünk arra, hogy az eljárás menetéről az ügyfél személyre szabott információk birtokába jusson, hozzáférjen a megfelelő nyomtatványokhoz, megfelelő segítséget kapjon azok helyes kitöltéséhez. Pontos információt kapjon, arra vonatkozóan is, hogy milyen okiratokat, milyen formában fogadnak el. Biztosítani kell azt, hogy az ügyfél egyszerűen és gyorsan el tudja érni problémájával az anyakönyvvezetőt, aki szintén kell, hogy rendelkezzen a kérelmező elérhetőségének pontos adataival. Az anyakönyvvezetők nyújtsanak tájékoztatást arról, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás ügyintézési ideje három hónap, de ebbe nem számít bele a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a közbiztonsági, nemzetbiztonsági véleményezés időtartama, az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő. Fentiek alapján a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után várható az érdemi döntés. A honosított, visszahonosított személy külföldön bármely külképviselet vezetője előtt, Magyarországon bármely polgármester előtt tehet esküt vagy fogadalmat. Arról, hogy hol kíván esküt vagy fogadalmat tenni a kérelem benyújtásakor kell nyilatkoznia. A honosítási okirat megérkezése után a polgármester vagy a konzuli tisztviselő 15 napon belül értesíti a kérelmezőt az eskü/fogadalomtétel helyéről és időpontjáról. A magyar állampolgárság megszerzése után külön eljárásban (okmányirodában) igényelhető magyar útlevél. Az anyakönyvvezető az eljárás során tájékoztassa a kérelmezőket a kettős állampolgárság jogintézményéről, arról, hogy a külföldi állampolgársága szerinti államban az illetékes szervek adnak pontos felvilágosítást arról, hogy a kettős státuszhoz fűződő jogkövetkezmények magyar állampolgárság megszerzése esetén miként alakulnak.

Stübe Ferencné vezető főtanácsos Hatósági Főosztály


- 34 -


4. Szociális és Gyámhivatal Figyelemfelhívás: módosul a közigazgatási eljárásról szóló törvény ( Ket.)

Felhívjuk a munkatársak figyelmét, hogy 2011. január 1-től módosul a Ket. A 2010. évi CXXVI. törvény (MK.177.) számos lényegi és aktualizáló módosítást tartalmaz. A legfontosabbakra az alábbiakban hívom fel a figyelmet: 2010. évi CXXVI tv. - 86.§ (6) bek.: fellazul a hatóságok közötti kapcsolattartás. - 86.§ (7) bek.: új szabály: a felfüggesztés alatti eljárási cselekmények ex lege hatálytalanok. - 86.§ (10) bek.: bővülnek az abszolút kizárási okok. - 86.§ (12) bek.: az idézés, mint végzés nem fellebbezhető. - 86.§ (13) bek.: a mozgásképtelen személyt a tartózkodási helyén kell meghallgatni, nem idézhető. - 86.§ (18) bek.: a pontosító rendelkezés szerint a határidőbe nem számít bele a határidőre okot adó cselekmény. - 86.§ (21) bek.: a határozat általában nem tartalmazza az ügyintézési határidőt, csak túllépés esetén. - 86.§ (22) bek.: az eljárást megszüntető végzés kötelező tartalma változott. - 86.§ (23) bek.: az egyszerűsített döntés tartalma változott. - 86.§ (24) bek.: a végzést nem kell minden ügyféllel közölni, csak azzal, akire rendelkezést tartalmaz. - 86.§ (31) bek.: megszűnik az az előírás, hogy a másodfokú döntést az elsőfokú hatóság útján kell közölni. - 87.§ (1) bek.: az ügyintézési határidő a beérkezést követő naptól indul. - 87.§ (2) bek.: a munkanapok helyett (naptári) napokban kell számolni. Pl.: az általános ügyintézési határidő 22 munkanap helyett 30 nap; fellebbezési határidő 10 munkanap helyett 15 nap stb. A törvény hatályba lépése ebben a tekintetben 2011. január 1. (Számomra nem világos, hogy a folyamatban lévő ügyekben kell-e a módosított Ket-et alkalmazni, pedig ez rendkívül fontos kérdés lenne.)


- 35 -


Fontos arra figyelni, hogy a kormányhivatalok létrejöttével, illetve a Ket. módosításával az elsőfokú határozatokban a jogorvoslatra való felhívás változik: 1. A másodfokú hatóság a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal / és szakigazgatási szerve (Szociális és Gyámhivatal) h e l y e t t a Békés Megyei Kormányhivatal / és a szakigazgatási szerv megnevezése ( Pl. Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala) a másodfokú hatóság. 2. A fellebbezési határidő a korábbi 10 munkanap helyett 15 nap.

Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megyei és országos tapasztalatai

A NEFMI Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya novemberben felmérést készített arról, hogy az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével mennyire élnek a jegyzők, illetve az iskolák mennyiben kezdeményezik a lehetőséget. A Békés megyei összegző táblázat: Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztéséről és az arra történő figyelmeztetésről adatok Az adatokat az érintett gyermekek számában kell megadni! 1. 10 órás jelzés 119 2. 50 órás jelzés 45 3. támogatás jogerős felfüggesztése 10 4. folyamatban lévő eljárások 32 5. 6.

felfüggesztés nem rgyk-s gyermek tekintetében felfüggesztés rgyk-s gyermek tekintetében

felfüggesztéssel egyidőben védelembe vett gyermekek 8. összes felülvizsgálat 9. ebből fenntartás (810. ból) megszüntetés 7.

8 17 17 0 0 0

11. eseti gondnok összesen (felfüggesztés alatt és megszüntetést követően) 12. közeli hozzátartozó 13. iskolai gyermekvédelmi felelős 14. védőnő ebből családgondozó (gyermekjóléti 15. (11- /családsegítő szolgálat) ből) átmeneti gondozást nyújtó intézmény 16. alkalmazottja 17. polgármesteri hivatal ügyintézője 18. egyéb személy

14 1

10

3

(Megállapítható, hogy az adatszolgáltatásnak mindössze 54 település jegyzője tett eleget.)


- 36 -


A jogszabály hatályba lépése óta még igen kis idő telt el, így messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Az országos összesítés tapasztalatai: Összesen 5475 gyermek vonatkozásában jelzett az iskola 10 óra után. Az 50 órás jelzések száma: 2379. A támogatás felfüggesztésére 273 esetben került sor, országosan folyamatban lévő eljárások száma: 2106. A gyermekek mintegy 3/5 része kap rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. Érdekes, hogy viszonylag nagy hányadban, 2/3 részben került sor új védelembe vételre. Eseti gondnok kirendelésére is kb. 2/3 arányban került sor, akik legnagyobb részben (2/3) családtagok voltak. A beérkezett adatok alapján leszűrt tanulságok szerint az alábbi jogszabály módosítások várhatók: - szakellátásban részesülő gyermek esetében a felfüggesztés nem alkalmazható, a Gyer-be bekerülő rendelkezés szerint ilyen esetben a szakszolgálatot kell majd értesíteni, - mivel a Közoktatási törvénnyel való harmonizáció miatt csak kiskorú gyermek vonatkozásában lehet felfüggeszteni, a Gyvt. módosítása lehetővé teszi majd azt, hogy az időközben nagykorúvá váló tanuló esetén a védelembe vétel és a felfüggesztés meghosszabbodjon, - a Gyvt. az önkormányzat helyt állási kötelezettségét fogja előírni arra az esetre, ha az eseti gondnok nem úgy jár, ahogyan az kötelezettsége, - a felfüggesztés családba fogadott gyermek esetében is elrendelhető lesz. Várhatóan lesz féléves és éves adatszolgáltatás is. Várható jogszabályváltozások: -

-

a TEGYESZ nyílt örökbefogadásokat is közvetíthet majd bevezetésre kerül az örökbefogadói gyes: legfeljebb 6 hónapig lehet igénybe venni a 3-10 éves gyermek esetében, hogy az összeszokás minél jobban sikerülhessen (Családtámogatási törvényben) hangsúlyt fog kapni a szakellátásban és az átmeneti gondozásban a kapcsolattartás egyénre szabott szabályozása a gyámhivatal felhatalmazása esetén a gyám eltávozásra engedheti majd a gyermeket a szakellátásban lévő gyermekek károkozása esetére egyértelmű szabályozás szükséges.

Érdekes jogesetek, kérdések, aktualitások 1. Az óvodáztatási támogatás megállapítható-e gyám részére is? Nem. A Gyvt. 20/C §, illetve a Gyer. 68/F-68/L §-ok egyértelműen és következetesen csak a szülőről beszélnek. Ennek oka, hogy a közoktatás halmozottan hátrányos helyzet fogalma csak a szülő vonatkozásában került megfogalmazásra. Mivel ez adott esetekben lehet igazságtalan, méltánytalan, így kezdeményeztük a támogatás kiterjesztését a gyámokra is. Kedvező jogalkotói fogadtatás esetén is jövőre várható elmozdulás.


- 37 -


2. Gondnokság alá helyezés esetén ki köteles viselni a gondnokság alá helyezés tényének bejegyzésekor felmerülő földhivatali díjat? Az 1996. évi LXXXV. tv. 32/E §(1) bek. alapján a 6.600 Ft díjat annak kell fizetni, aki az ingatlan nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresését előterjeszti. Ha a kérelmet előterjesztő és a bejegyzés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik. A gondnokság alá helyezés tényének feljegyzése iránti eljárásban az illetékes földhivatalt az eljáró bíróság, vagy a bíróság jogerős ítélete alapján a gyámhivatal keresi meg. Az eljárás – sajnos – díjköteles. Mivel a gondnokság alá helyezés ingatlan nyilvántartási feljegyzése a gondnokolt érdekeit szolgálja; így a tényfeljegyzés jogosultjának a gondnokolt tekinthető. Ezért az igazgatási szolgáltatási díjat a gondnokolt köteles viselni. 3. Az iskoláztatási támogatás felfüggeszthető-e olyan gyermek esetében, aki magántanuló ugyan, de a képességeket vizsgáló bizottság véleménye szerint heti 10 órát köteles iskolába járni? Ha a gyermek magántanuló, akkor az iskoláztatási támogatás nem függeszthető fel. Ilyen esetben sem. 4. Felhívjuk a munkatársak figyelmét, hogy honlapunk új címe: www.bekeskh.hu 5. Megjelent a 2010. évi CXXVI. tv., amely jelentősen módosítja a Ket. rendelkezéseit. Így különösen: - ügyintézési határidő kezdete változik (beérkezést követő naptól kezdődik) - bővült az abszolút kizárási okok köre - változik a határozat és a végzés kötelező tartalma - munkanapokban történő határidő, határnap számítás helyébe (ismét) a naptári nap lép (általános ügyintézési határidő 30 nap, fellebbezési idő 15 nap, stb.) A törvény a 177. számú Magyar Közlönyben található, a Ket. módosítás hatályba lépése 2011. január 1. Felhívom a figyelmet a 2010. évi CXXVII. törvényre, a tartási ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról. ( MK. 180.) A 2010. CXXXV. tv. módosítja a Gyvt-t. ( MK.184.)

Dr. Pénzely Erika hivatalvezető Szociális és Gyámhivatal


- 38 -


Figyelemfelhívás a városi gyámhivatalok részére az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára megállapítandó otthonteremtési támogatás tekintetében

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár) 5. § a) pontja alapján a városi gyámhivatal feladat- és hatáskörébe tartozik az otthonteremtési támogatás megállapításával kapcsolatos döntések meghozatala. Az otthonteremtési támogatás felhasználásának szabályait a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (a továbbiakban Gyvt.) 25.-27. § rendelkezései tartalmazzák. Az otthonteremtési támogatás Gyvt.-ben rögzített célja az átmenteti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutásának, illetve tartós lakhatásának elősegítése. A következő eset ismertetésével szeretnénk felhívni a városi gyámhivatalok figyelmét az otthonteremtési támogatás felhasználását engedélyező döntéseik során mérlegelendő körülményre. A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal részéről utógondozói ellátást nyújtó külső férőhelyek működési engedélyezésének eljárása kapcsán azt tapasztaltuk, hogy az átmenti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttek – akiknek az utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte – otthonteremtési támogatásukat felhasználva vásárolnak ingatlant, illetve otthonteremtési támogatásukat lakásbérlésre felhasználva oldják meg lakhatásukat. A korábbi években is nyilvánvalóan gyakorta fordult elő az, hogy a fiatal nagykorúságát elérve élt az otthonteremtési támogatás nyújtotta lehetőségével és szerzett ingatlanvagyont, amellett, hogy kérte az utógondozói ellátását, valamely a Gyvt.-ben felsorolt okból. Sok ilyen esetben a fiatal intézményi férőhelyen, de a saját tulajdonú ingatlanában élt, érthető és ésszerű okokból, mint például az ingatlan állagmegóvásának érdeke. 2010. év elején a korábbi évek gyakorlatához képest új típusú külső férőhely engedélyezési eljárások indultak hivatalunknál.


- 39 -


A külső férőhelyek tekintetében az számított nóvumnak, hogy a tényleges helyzetet szerette volna a kérelmező fenntartó a jogi szabályozásnak megfelelő formába önteni, azaz, a fiatal saját tulajdonú ingatlanát, mint külső férőhelyet az ellátórendszer működési engedélyében szerepeltetni. Ez a törekvés mind az engedélyező hatóság, mind a fenntartó tekintetében kívánatos eredményre irányult, hiszen a fenntartó így sok a valóságban „üres”, de normatíva igénylés szempontjából foglalt férőhelyeket tud felszabadítani és hasznosítani, a működést engedélyező hatóság szempontjából pedig az ellenőrzéskor tapasztalt ellentmondások küszöbölhetők így ki. (Értve ezen azt az esetet, amikor a fiatalt hiába kerestük a gondozási helyén, ott ténylegesen nem lakott.) Az év elején indult működési engedélyezési eljárások során az életszerű helyzetre reagálva hivatalunk kiadta a fenntartó részére a külső férőhelyek működési engedélyét. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gymr.) 4. § (2) bekezdés d) pontja szerint a működési engedély kiadásához a fenntartónak igazolnia kell a szolgáltatótevékenység folytatására szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét. Miután ezek az ingatlanok nem a fenntartó tulajdonában álltak, így direkt kapcsolat létesítését szorgalmaztuk a működtető intézmény és a külső férőhely között. A kapcsolatot egy határozott idejű térítésmentes használati szerződés hozta létre az ingatlan és a működtető között, amelyben a fiatal hozzájárult ahhoz, hogy lakásában a működtető intézmény utógondozója szükség szerint felkeresse, továbbá, lakását, mint külső férőhelyet a szociális és gyámhivatal engedélyezze. Az így benyújtott kérelmek esetében a működési engedélyeket határozott időre adtuk ki a Gymr. 7. § (3) bekezdésére alapozottan „az ingatlan használatának joga határozott időre szól”. A határozott idő megállapításához pedig a fiatal utógondozói ellátását elrendelő gyámhivatali határozat szolgált alapul. A közelmúltban újabb külső férőhely működési engedély iránti kérelmeket nyújtott be hivatalunkhoz a fenntartó. (Rendkívül sok fiatal éri el a közeljövőben a nagykorúságot, így a külső férőhelyek bővítése sürgető feladattá vált.) Az újabb kérelmek mindegyike olyan, a fent írtaktól eltérő specifikummal rendelkezett, amelyben a fiatalok nem saját tulajdonú ingatlanban éltek, hanem bérleményben. Önmagában az a tény, hogy a külső férőhelyet albérlet, vagy egyéb hely biztosítja nem zárja ki a működési engedély kiadását (Lásd: Gyvt. 53/A. § (2) bekezdése).Azonban az ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződéseket minden esetben a fiatal felnőttek kötötték, a bérleti díjat és a rezsit is maguk fizették, az ellátásukra kapott ellátmányból. (Valamennyi utógondozói ellátott ellátmányt kap szükségletei fedezésére. Az is, aki intézményi férőhelyen él és nem fizet bérleti díjat, nem tart fenn lakást és az is, aki mind önmaga, mind lakása fenntartásáról önállóan gondoskodik. Utóbbi csoportba tartozók részére kiegészítést nyújt az intézmény, amelynek összege nem képes kompenzálni a különbséget a két csoportba tartozó fiatalok ellátása között.) Megértve azt, hogy a fenntartók szűkös pénzügyi keretek közt gazdálkodhatnak, álláspontunk szerint mégis koncepcionális hiba, ha a bérleti szerződést nem a működtető intézmény köti, ahogy azt a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 124. § (9) bekezdése előírja. Mégpedig azért, mert egyértelmű a Gyvt. 53. § (4) bekezdése: „Az utógondozói ellátás keretében kell lakhatást és Hivatali Tájékoztató

- 40 -


szükség szerinti további ellátást biztosítani azon átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttnek, akinek utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte.” Ezen a ponton vetődött fel annak a kérdése, hogy ha a fiatal lakhat az otthonteremtési támogatásából vásárolt saját ingatlanában, akkor miért ne élhetne – utógondozói ellátottként - az otthonteremtési támogatásból finanszírozott bérleményben?

Tény, hogy a Gyvt. 25. § (5) bekezdésének felsorolása szerint a fiatal felhasználhatja otthonteremtési támogatását bérlakás bérleti díjának kifizetésére, azonban induljunk ki – a bevezetőben is már említett – a támogatás céljából, ami a Gyvt. megfogalmazása szerint az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását hivatott elősegíteni. Az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerülő fiatalok előtt két választási lehetőség áll. Vagy kilép az ellátórendszerből, vagy benne marad. Szerencsés esetben van módja, lehetősége arra, hogy családjába visszatérjen, vagy önálló életet kezdjen, amelyhez segítséget nyújt az állam az otthonteremtési támogatás biztosításával. Abban az esetben, ha a fiatal kéri, benne maradhat az ellátórendszerben, a gyámhivatal által elrendelt utógondozói ellátás időtartamára. Az utógondozói ellátás ideje alatt nem kizárt, de meglátásunk szerint szükségtelen felhasználnia az otthonteremtési támogatását, mivel lakhatását és szükség szerinti ellátását a befogadását vállaló nevelőszülőnek, gyermekotthonnak, utógondozó otthonnak, vagy az általuk illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett külső férőhelynek kell biztosítania. (Gyvt. 53/A. § (2) bekezdés) A jelenlegi ismert gazdasági helyzet hatására a nyomott ingatlanpiaci árak indokolhatják azt, hogy a fiatal ingatlant vásároljon, azonban az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt számára azt javasoljuk, hogy NE használja fel az otthonteremtési támogatását bérleményből történő lakhatásának biztosítására, hiszen - a korábban ismertetettek szerint - az ő lakhatásáról az ellátást nyújtó intézménynek kell gondoskodnia. Megítélésünk szerint az utógondozói ellátás időtartama alatt az otthonteremtési támogatás bérleti díj fizetésre fordítása ellenkezik a célhoz kötött felhasználás elvével. Nem véletlen, hogy a Gyvt. 2010. január 1-étől kitolta az otthonteremtési támogatás iránti igény benyújtásának határidejét a fiatal 30. életévének betöltéséig, hiszen az ellátórendszerből való kikerülése után a gyermekvédelmi rendszer még mindig nem engedi el a kezét és így lesz esélye arra, hogy önálló életét kezdve tartós lakhatásáról gondoskodni tudjon.

Fontosnak tartjuk a városi gyámhivatalok figyelmét felhívni arra, hogy hangsúlyosan vizsgálják az otthonteremtési támogatás bérleti díjra való felhasználásának engedélyezését az alatt az idő alatt, amíg a fiatal egyébként utógondozói ellátásban részesül. Dr. Tóth Annamária gyermekvédelmi szakellátási szakreferens Szociális és Gyámhivatal


- 41 -


Megtartásra került a hivatásos gondnokok éves továbbképzése

A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalában 2010. december 6-án sor került a hivatásos gondnokok éves továbbképzésére. Békés megyében jelenleg 49 fő lát el hivatásos gondnoki teendőket. A három órás továbbképzésen a hivatásos gondnokokon túl meghívott vendégként részt vett Höhn Ildikó ellátottjogi képviselő, és Valastyán Pálné önkéntes ellátottjogi képviselő is. Az ellátottjogi képviselők ismertették a gondnokokkal az általuk a gondnokság alatt álló ellátottak vonatkozásában munkájuk során tapasztaltakat, és kötetlen beszélgetés keretében válaszoltak a hozzájuk intézett kérdésekre is. A továbbképzésen megválaszolásra kerültek a hivatásos gondnokok által előzetesen és a helyszínen a Szociális és Gyámhivatal irányába feltett aktuális kérdések is. Több kérdés merült fel a megyében fellelhető bentlakásos szociális intézményekkel kapcsolatban, így ismételten tájékoztattuk a hivatásos gondnokokat arról, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján (www.afsz.hu) honlapon elérhető a szociális regiszter, amely a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények országos nyilvántartása. Itt az érdeklődők tájékozódhatnak a működési engedéllyel rendelkező és nem rendelkező szociális szolgáltatókról. Több kérdés hangzott el az ellátottak részére megállapított személyi térítési díjakkal kapcsolatosan is, melyekkel kapcsolatosan ismételten alapos körültekintésre hívtuk fel a hivatásos gondnokok figyelmét. Az ismételt figyelemfelhívás keretén belül ismertetésre kerültek a védendő fogyasztókkal kapcsolatos jogszabályi rendelkezések, és az ügyintézéssel összefüggő gyakorlati teendők. Ezt egyrészt az indokolta, hogy a gondnokság alatt álló személyek nagy hányada beletartozik vagy a szociálisan rászoruló, vagy a fogyatékossággal élő jogosulti kategóriába, másrészt a hivatásos gondnokoknak fokozottan kell ügyelniük arra, hogy a tél beálltával nehogy kikapcsolásra kerüljön valamely gondnokság alatt álló személy otthonában az energiaszolgáltatás. A gondnokok részéről felmerült az igény arra, hogy a városi gyámhivatalok állítsanak ki számukra hatósági igazolványt. Ezt azzal magyarázták, hogy számos esetben fordul elő az, hogy szociális vagy egészségügyi intézménybe belépve már a portás kéri annak igazolását tőlük, hogy a gondnokság alatt álló személy törvényes képviseletében eljáró személyek. Azt azonban aggályosnak tartják, hogy arra nem jogosult személyek a gyámhivatal gondnok kirendelő határozatát tanulmányozgassák, hiszen az többnyire szenzitív adatokat is tartalmaz. Szintén adatvédelmi okokkal magyarázták azon kérésüket is, hogy azon esetekben, amikor a hivatásos gondnok levelezési címe megegyezik az őt alkalmazó Polgármesteri Hivatal címével, akkor a névre szóló küldeményeiket a hivatali postabontás során ne bontsák fel.


- 42 -


Tisztázásra került az, hogy a 331/2006 (XII.23) Korm. rend. 22.§ (14) bekezdése értelmében a tartós bentlakásos intézményben elhelyezett, cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt álló személy számára hivatásos gondnokot kell kirendelni, a gyámhivatal illetékességét a gondnokság alatt álló személy tényleges tartózkodási helye alapozza meg. Ennek abban van jelentősége, hogy amennyiben a gondnokolt tartós bentlakásos intézményben kerül elhelyezésre, és az adott intézmény nem a hivatásos gondnokot alkalmazó gyámhivatal illetékességi területén van, úgy szükséges a tényleges tartózkodási hely szerint illetékes városi gyámhivatalhoz a gyámhivatali iratanyag áttétele, és hivatásos gondnok váltása. A továbbképzésen ismertetésre került a Fővárosi Bíróság 2010. május 12-én kihirdetett ítélete, mely szerint munkát vállalhatnak a kizáró gondnokság alatt álló személyek, azaz gondnokuk beleegyezésével munkaszerződést írhatnak alá. Az ítélet indokolása szerint a hatályos magyar szabályozás a kizáró gondnokság alatt álló személyeket nem zárja ki a munkaviszony létesítésének lehetőségéből, így jogukban áll munkaviszonyt létesíteni, helyettük a jogviszony létesítéséhez szükséges, majd a jogviszony fennállása alatt szükségessé váló jognyilatkozatokat a gondnoknak kell megtennie. Az egyik jogvédő szervezet által indított perben a Főváros Bíróság által meghozott ítélet ezzel hosszú évek óta fennálló jogértelmezési vitát zárt le. Az elhangzottakon túlmenően a hivatásos gondnokok figyelmébe ajánlottuk a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány /Mental Disability Advocacy Center (MDAC)/ Gondnokság és emberi jogok Magyarországon, A gondnokság jogintézményének és gyakorlatának elemzése című 2007-ben született tanulmányt is, mely számos aspektusból közelíti meg a mai Magyarországon élő gondnokoltak helyzetét. Végezetül felhívtuk a hivatásos gondnokok figyelmét megváltozott hivatali (www.bekeskh.hu) és minisztériumi (wwww.nefmi.hu) honlap elérhetőségekről, ahol rendszeresen szakmai tájékoztató anyagok kerülnek elhelyezésre.

Feketéné dr. Gécs Anita Szociális és Gyámhivatal


- 43 -


Impresszum: Békés Megyei Közigazgatási Hivatal szakmai tájékoztatója A kiadásért felelős: Dr. Gulyás Imre hivatalvezető Szerkesztő: BMKH Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztálya

Elérhetőségek: Hivatal tel.: 06/66/622-000, Fax: 06/66/622-001, Észrevételeiket jelezhetik: [email protected] e-mail címen


- 44 -


T A R T A L O M. Bevezető Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály

Recommend Documents