T Á J É K O Z TAT Ó A MEGYE INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETÉRŐL 2007
Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlődéséhez megmutatkozó elmaradottság csökkentése.
elengedhetetlen
az
infrastruktúrában
Az 1990-es évek második felében indultak meg nagyobb ütemben a környezetvédelmet célzó hulladékgazdálkodási és szennyvízkezelési beruházások. Az informatika és a távközlés új formátumú gazdaságot kialakító jegyei a megyében is megjelentek, azonban döntően még csak a mennyiségi jellegű változás, és nem egy új minőség hordozóiként. Az ezredforduló után a közlekedési infrastruktúra fejlődése a megyében is lelassult, a legnagyobb – a gazdasági fejlődést és a mindennapi életvitelt akadályozó – lemaradás e téren van, különösen igaz ez a közúthálózatra. Az utak állapota, a közúti kapcsolatok elégtelensége és kapacitáshiánya a megye kedvező fekvéséből adódó előnyök kihasználását sem teszi lehetővé. A megyei önkormányzat jogszabályok adta feladatai és mindenkori anyagi lehetőségei alapján koordináló, orientáló és integráló szerepet tölthet be az infrastruktúra fejlesztésének segítésében, valamint a konkrét hazai és uniós támogatások igénybevételére irányuló pályázatok, projektek kialakításában. E téren egyik legfontosabb a megfelelő ágazati koncepciók és stratégiai programok kialakítása. Az Európai Uniós csatlakozással az elmúlt években megtörtént ezek folyamatos megújítása. A megyei közgyűlés a megye infrastrukturális helyzetéről 2004. novemberében kapott legutoljára átfogó tájékoztatást. A megye infrastrukturális helyzetének jelenlegi bemutatása elsősorban az alsóbbrendű úthálózatra, a kerékpárút-hálózatra, a belvízrendezésre és a települési infrastruktúrára koncentrál, mivel ezek fejlesztése, korszerűsítése alapvetően helyi és térségi jelentőségű és hatáskörű feladat, így a megyei önkormányzat koordinatív szerepe is elsősorban itt kaphat teret. A vasúthálózat, a gyorsforgalmi út- és főúthálózat fejlesztése a térségi, települési szintet jelentősen meghaladó témakör, e téren a megyei önkormányzatnak is inkább kezdeményező, lobbizó feladatai vannak. A települési infrastrukturális helyzet értékeléséhez az egységes adatlapok kitöltésével most is segítséget adott valamennyi települési önkormányzat.
2
I. Az alsóbbrendű úthálózat helyzete 1.) Az alsóbbrendű úthálózat állapota A megye alsóbbrendű úthálózatának hossza mintegy 923 km. Állapota még a nem kedvező helyzetű főúthálózatnál is rosszabb. Ennek jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze: Az alsóbbrendű úthálózat állapota, 2006 (%) Állapot Teherbírás Burkolat felületállapota Egyenetlenség Vízelvezetés állapota Nyomvályú állapota
Jó
Megfelelő
Rossz
39,0 4,4 34,3 0,8 88,5
14,6 14,4 13,5 69,0 4,8
46,0 81,2 51,5 30,2 6,4
Nem minősített 0,4 0,0 0,7 0,0 0,3
A fenti mutatók közül egyedül a nyomvályúk állapota tekintetében kedvezőbb az alsóbbrendű utak állapota a főutaknál. A megyei alsóbbrendű úthálózat állapota az elmúlt évek alatt is jelentősen romlott. A burkolat felületállapotát vizsgálva megállapítható, hogy míg 2004-ben az utak 76,4%-a volt rossz állapotban, addig ez az arány 2006-ra 81,2%-ra növekedett. Valamelyest emelkedett a jó állapotú útszakaszok aránya is (2,6-ról 4,4%-ra). Az alsóbbrendű utak burkolatminőségének változása 2004-2006 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2004 Jó (%) Ros s z (%)
2005
2006 M egfelelő (%) Nem minős ített (%)
3
2.) Az alsóbbrendű úthálózat felújítása A Megyei Közútkezelő Kht 4 pályázatot adott be az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanácshoz az NFT I. Regionális Operatív Program forrásait megcélozva, mind a 4 pályázata támogatást nyert. 2005-ben befejeződött a 4206.sz. Karcag-Füzesgyarmat összekötőút felújítása mintegy 400 millió Ft-os támogatási összeg felhasználásával, valamint a 3227.sz. Újszász-Jászapáti összekötőút legrosszabb állapotú, kb. 1,5 km-es szakasza teljes átépítése. 2006. augusztusában fejeződött be a 3227.sz. összekötőút felújítása, amelyre 721 millió Ft-os támogatást nyert az UKIG. 2006. szeptemberében a 3203.sz. Gyöngyös-Jászberény összekötőút és a 3205.sz. Jászárokszállás-Tarnaméra összekötőút felújítása is elkészült 811 millió Ft ROP támogatással, míg 2006. októberében a 4631.sz. Mezőtúr-Szarvas összekötőút támogatást nyert szakaszainak felújítása valósult meg (647 millió Ft támogatás). Ezen túlmenően 2005-ben elkészült a 4629.sz. Törökszentmiklós-Martfű összekötőút 1+000-5+700 és 5+800-8+500 km, valamint a 34103.sz. Karcagi bekötőút 0+250-2+500 km szelvényei között a teljes pályaszerkezet felújítása. A munkák költsége a 9,6 km hosszú útszakaszokon összesen 250,7 millió forint volt. Lokális burkolatjavítási munkák készültek a 3228.sz. Jászapáti-Jászszentandrás összekötőút 1+436-1+936 km, valamint a 31.sz. főút 102+930-106+090 km szelvényei között. A két munka költsége összesen 15,2 millió forint. 2006. októberében befejeződött a 4627.sz. Öcsöd-martfűi összekötőút 2+058 km szelvényben lévő Hármas-Körös-híd felújítása. 2006-ban elkészült a megyei közúthálózat burkolati jeleinek felújító festése, a főutak esetében 100%, a mellékutakon 75% volt a felújítási arány. Az Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 között 310 milliárd Ft fejlesztési forrással gazdálkodik, amelyből 7 év alatt közel 120 milliárd forint támogatási forrás válik elérhetővé. A támogatási konstrukciókat, feltételeket a regionális tanács által elfogadott akcióterv tartalmazza. 2007-2013 között a regionális akcióterv 3. prioritásában került támogatásra a 4 és 5 számjegyű közutak fejlesztése, az önkormányzati utak fejlesztése, a regionális hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat kialakítása, valamint a közösségi közlekedés fejlesztése. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2007. július 13-i ülésén megtárgyalta és elfogadta az Észak-Alföldi Operatív Program (továbbiakban: ÉAOP) 3.1.1. számú, „4 és 5 számjegyű utak fejlesztése” című konstrukciójához kapcsolódó 7 éves projektlistát. A tanács az elfogadott módosításokkal együtt döntött a 2007-2013-as időszakban megvalósítandó 4 és 5 számjegyű közutak listájáról. A döntés értelmében a 4 és 5 számjegyű utak hosszának arányában összesen 21 db 4 és 5 számjegyű útszakasz felújítására és fejlesztésére nyílik majd lehetőség, mintegy 133,2 km hosszan, a fejlesztések tervezett összköltsége mintegy 5,773 milliárd Ft (régiós keret 24,5%-a).
4
Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2007. október 16-ai ülésén döntött a korábban elfogadott 4 és 5 számjegyű alsóbbrendű utak 2 éves ütemezéséről, felújításáról, amely szerint 2007-2008 között az első akcióterv keretében az alábbi (összekötő)utak felújítására nyílik lehetőség:
3117. sz. Portelek – Jászberény összekötőút 34103. sz. Karcag 46149. sz. Vezseny – Tiszajenő összekötőút 3221. sz. Kunhegyes – Abádszalók összekötőút 3122. sz. Abony – Újszász összekötőút 4629. sz. Kengyel – Martfű összekötőút egy szakasza 4511. sz. Tiszaug – Kunszentmárton összekötőút
További támogatott útfejlesztések (2009-2013):
4629. sz. Kengyel-Martfű összekötőút egy szakasza 3401. sz. Karcag 4628. sz. Mezőtúri belterületi út 3228. sz. Jászapáti – Jászszentandrás összekötőút 3109. sz. Jászberény – Jászfelsőszentgyörgy összekötőút 3225. sz. Szolnok - 3224. sz. út csomópont közötti útszakasz 4627. sz. Mezőhék 4632. sz. Mezőtúr 4628. sz. Tiszaföldvár – Mezőhék összekötőút 3121. sz. Jászboldogháza – Jánoshida összekötőút 3221. sz. Abádszalók 45112. sz. Szelevény - 4511. sz. út csomópont közötti útszakasz
Az utak végleges támogatási listájáról 2007. novemberében dönthet a Kormány. A felújítandó utak kijelölése és rangsorolása a Megyei Közútkezelő Kht szakmai közreműködésével történt meg, a megye alsóbbrendű útjainak egy része (bár kiemelten felújításra szorul) a rendelkezésre álló források szűkössége miatt a 7 éves periódusban uniós forrásból nem valósulhat meg:
3216. sz. Tiszabura-Abádszalók 3402. sz. Nagyiván – 33.sz. főút 4628. sz. Tiszaföldvár 3216. sz. Tiszabő-Tiszaroff 4632. sz. Kétpó 3224. sz. 3225. sz út – Tiszasüly 3222. sz. Kunhegyes – Tiszagyenda 4205. sz. Kisújszállás – Ecsegfalva 4204. sz. Kuncsorba 3226. sz. Jászladány 4203. sz. Kuncsorba – Túrkeve
A probléma kezelése szükségessé teszi, hogy az éves országos költségvetésben e célra is álljon rendelkezésre hazai forrás.
5
3.) Hiányzó összekötőutak, zsáktelepülések A megyében a települések elérhetőségét a hiányzó összekötőút-hálózati elemek kiépítésével kedvezőbbé lehet tenni. A települések sokrétűbb közlekedési kapcsolata a társadalmigazdasági folyamatok fő irányát is kijelöli. A hiányzó közúti elemek megépítése hozzájárulhat a megyén belüli térségi kapcsolatok intenzitásának erősítéséhez és ezáltal a megye kiegyenlítettebb településhálózata kialakításához is. A kiegyenlítettebb térségi kapcsolatok elősegítése érdekében a megyében 156,3 km hosszúságban 19 összekötőút megépítésére lenne szükség, a korábbi tervek szerint ezen utak becsült költsége több tíz milliárd forint. Ezek közül elkészült a Karcag-Kunhegyes, a Jászapáti-Jászalsószentgyörgy, valamint a Szolnok-Kengyel-Kétpó utak engedélyes terve (utóbbiakhoz anyagilag a megyei önkormányzat is hozzájárult). Szintén megyei támogatással készült el a JászárokszállásAdács összekötőút engedélyes terve, amelyhez a saját erőt a két települési és a két megyei önkormányzat biztosította. Engedélyes tervvel rendelkezik a Besenyszög-Hunyadfalva, a Szajol-Tiszapüspöki-Szakállas-Fegyvernek, valamint a Jásztelek-Jászkisér összekötőút is. Elkészült a Jászágó-Csány összekötőút terve – amit a megyei önkormányzat anyagilag is támogatott –, valamint a Túrkeve-Dévaványa és a Mezőhék-Kétpó összekötőutak kiviteli terve. Bár az elmúlt időszakban az összekötőutak tervezése folyamatosan haladt, ennek ellenére 2007-2013 közötti időszakban nincs reális lehetőség arra, hogy új összekötőutak épüljenek a megyében. A települések térszerkezeti kapcsolatait nagymértékben befolyásolja, hogy milyen irányú közlekedési összeköttetésekkel rendelkeznek. A megyében jelenleg 10 település tekinthető zsáktelepülésnek: Jászivány, Nagykörű, Hunyadfalva, Vezseny, Nagyrév, Szelevény, Mesterszállás, Tiszabő, Tiszapüspöki és Berekfürdő. A rendelkezésre álló források alapján 2007-2013 között nem lesz forrás a zsáktelepülések elérhetőségét szolgáló összekötő utak építésére. II. Kerékpárút-hálózat A kerékpáros közlekedés szerepe az elmúlt évtizedben egyre jobban felértékelődött. Jelenleg 90 km hosszan 26 települést érint kerékpárút. Legkevesebb kerékpárút a karcagi, a tiszafüredi és a kunszentmártoni kistérségekben található, míg a leghosszabb kerékpárúthálózattal a szolnoki kistérség rendelkezik. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács a Regionális Operatív Program keretében döntött a Tisza-tó bal partján kerékpárút építéséről, a projekt 299,25 millió Ft támogatást kapott. Ennek keretében 2006-ban átadták a Tisza-tó körüli kerékpárút megyei szakaszát. Jelenleg is folyamatban van az alábbi EuroVelo kerékpárútszakaszok tervezése:
Tiszasüly – Kőtelek
6
Tiszadob – Szolnok Szolnok – Tiszakécske
További előkészítő-tervezési munkák folynak a következő kerékpárutak megépítésére: Rákóczifalva – Martfű Kenderes – Kisújszállás Tiszaörs – Tiszaigar Tiszaroff – Tiszabura Karcag – Berekfürdő Törökszentmiklós – Fegyvernek Törökszentmiklós – Szajol Kunszentmárton –Szelevény – Csépa (komplejáratig) III. Belvízrendezés A belvízrendezés az utóbbi években kiemelt feladattá vált a megyében. Az előzetes felmérések szerint csak a belterületi vízrendezésre mintegy 38 milliárd forint kellene. 2007-2013 között az Észak-Alföldi Operatív Programból 20 milliárd forint, míg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból 10 milliárd forint koordináltan, a belvízöblözetekhez igazodva kerülne felhasználásra a régióban. Az előkészítést a 3 vízügyi igazgatóság végzi. Az előzetes elgondolások szerint megyénként 10-10 milliárd forint felhasználására nyílna lehetőség. A számítások szerint 4,85 milliárd forint jutna a Mesterszállás-bartapusztai, a dobai, a Hortobágy-berettyói, a Fegyvernek-szajoli, a Gyenda-tiszabői, a milléri, a Túrkevemezőtúri, a felsőszászbereki, az örvényabádi és a vezsenyi állami főművek rekonstrukciójára. További 1,57 milliárd forint az érintett vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő művek rekonstrukcióját szolgálhatja. 3,58 milliárd forint pedig Kétpó, Kuncsorba, Örményes, Mesterszállás, Mezőhék, Tiszasüly, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű, Kunhegyes, Kisújszállás, Rákócziújfalu, Fegyvernek, Túrkeve, Jászalsószentgyörgy és Vezseny belterületi csapadékvíz elvezetésére fordítható. 2007-ben speciális feltételekkel – mint 85 m tengerszint feletti magasságnál alacsonyabban fekvő térségben lévő város – Mezőtúr és Kunszentmárton közel 400 millió forintos belterületi vízrendezésre fordítható pályázati támogatáshoz jutott.
7
IV. Települési infrastruktúra A megye legfontosabb közüzemi, vezetékes infrastrukturális mutatói a következők szerint alakultak: A megye főbb települési infrastrukturális mutatói Megnevezés
Közüzemi vízellátás Vezetékes gázellátás Közcsatorna-hálózat Hulladékgyűjtés
Bekapcsolt települések száma (db) 1997 2001 2004 2007
78 75 25 39
77 76 30 59
78 77 42 74
78 77 47 78
Bekapcsolt lakások aránya (%) 1997 2001 2004 2007
89,4 60,0 26,4 50,9
91,2 64,4 29,6 55,0
93,2 72,2 43,9 85,2
94.0 77,5 58,2 91,4
A közüzemi vízellátásban a hálózatra a lakásállomány 94%-a csatlakozott, ez mintegy 0,8%-kal magasabb érték, mint 2004-ben volt. Jelentős növekedést mutatott a hulladékgyűjtésbe bevont lakások (6,2%-kal), valamint a gázellátásba bekapcsolt lakások aránya (5,3 %-os) is. Legnagyobb növekedés azonban - a nagyvolumenű beruházásokból adódóan - a csatornahálózat-bővítés (14,2%-os növekedés) területén figyelhető meg. A megye főbb infrastrukturális mutatói területegységenként Szolnok Közüzemi vízellátásba be-kapcsolt lakások aránya (%) Vezetékes gázellátásba be-kapcsolt lakások aránya (%) Közcsatorna-hálózatba be-kapcsolt lakások aránya (%) Hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya (%) Burkolt belterületi utak aránya (%)
Városok
Városok Szolnok nélkül
Községe k
Megye
Megye Szolnok nélkül
95,4
95,4
95,4
91,3
94,0
93,8
90,8
83,6
80,7
64,9
77,5
74,3
90,1
70,3
62,3
33,0
58,2
50,5
100,0
92,0
88,8,
90,0
91,4
89,3
55,9
64,1
66,5
61,5
63,1
64,2
A közüzemi vízellátottság kiépítettsége településkategóriától függetlenül viszonylag kiegyenlített képet mutat (91-95%). A belterületi útburkolat kiépítettségét leszámítva Szolnokon a legmagasabb a gázellátásba és a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, míg a rendszeres hulladékgyűjtésbe valamennyi szolnoki lakás bekapcsolódott. A gáz- és csatornahálózat kiépítettsége a községekben a legalacsonyabb, különösen nagy a községek lemaradása a csatornázottság tekintetében. 1.) Belterületi úthálózat A legfrissebb adatok szerint a megyében az önkormányzati belterületi utak hossza mintegy 2.982 km volt, amelyből 1.881 km burkolt, vagyis a belterületi utak 63%-a rendelkezik szilárd útburkolattal.
8
kistérség
Belterülti burkolt utak aránya
si ikló m t n sze i rök ö ed T für a z Tis oki oln z S i túr ző Me i on árt m t n ze ns gi Ku rc a Ka yi rén be z s 0 Já
10
20
30
40
50
60
70
80
90
%
Legkisebb a burkolt utak aránya a kunszentmártoni kistérségben, ahol alig haladja meg az 50%-ot (51,3%), míg a karcagi kistérségben több mint 77%-os a burkolt utak aránya. Legkevésbé kiépített úthálózattal Hunyadfalva (16,7%) és Tiszaszőlős (22,6%) települések rendelkeznek. Igen alacsony a kiépítettség Kengyel (25,3%) , Szelevény (27,3%) , valamint Szászberek és Tiszaderzs (29,4%) településeken is. 8 településen (Jászapáti, Jászberény, Kunmadaras, Nagyiván, Rákócziújfalu, Tiszajenő, Tiszaszentimre, Tiszatenyő) több mint 90%-os a kiépítettség, Jásziványon, Kétpón, Martfűn és Tiszaigaron, Tiszapüspökin, Tiszaroffon és Tiszasason pedig teljes körűnek (100%) tekinthető (1. számú térkép). Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 655-739/2006.(III.31) ÉARFT sz. határozatai alapján döntött a decentralizált települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújítása (TEUT) 2006. évi támogatott pályázatairól, mely eredményeképpen 22 települési útszakasz, mintegy 223,6 millió Ft támogatásban részesült. A pályázók által fel nem használt támogatásokból 2006-2007. évre az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2006. november 17-én döntött, amely szerint további 5 települési útszakasz 7,4 millió Ft támogatást kapott. 2007-ben az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2007. június 27-i döntése értelmében TEUT-ból a 15 megyei település 19 pályázata 94,9 millió Ft támogatásban részesülhetett. 2.) Villamos energiaellátás A villamos energiahálózatra lényegében a lakásállomány 100%-a rákapcsolódott. A bekapcsoltsági szint a települések többségében meghaladja a 90%-ot. Az áramszolgáltatást a Jászság északi részén az ÉMÁSZ Rt, míg a megye többi területén az E-on Tiszántúli Áramszolgáltató Rt biztosítja. Az elmúlt években a települési közvilágítás kiépítettsége és minősége jelentősen javult.
9
3.) Vezetékes gázellátás A vezetékes gázellátás Tiszabő kivételével a megye minden településén biztosított. Vezetékes gázellátásban a háztartások 77,5%-a részesül. A földgázszolgáltatást Jászfelsőszentgyörgyön a FŐGÁZ Rt, a többi településen a TIGÁZ Rt biztosítja. A megye 9 településén – Jászivány, Tiszasüly, Kőtelek, Csataszög, Hunyadfalva, Nagykörű, Pusztataskony, Nagyrév és Kócsújfalu – a 2005/2006-os fűtési idényig vezetékes propángáz rendszer biztosította az ellátást. Ezek a települések pályázat révén, két ütemben, csatlakoztak a földgázhálózathoz. A földgázra való átállás teljes költsége 575 millió forint volt.
kistérség
vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya ósi i kl m t en di ksz ö r üre f a Tö z i Ti s ok oln z S úri zőt e M i on árt m ent gi nsz rca Ku Ka yi ré n e b z 0 Jás
10
20
30
40
50
60
70
80
90
%
A vezetékes gázfogyasztás kistérségenként igen eltérő képet mutat. A hálózatba való bekapcsoltság legnagyobb mértékű a mezőtúri és a szolnoki (a lakásállomány 85,2-85,2%-a csatlakozott a vezetékes hálózatra) kistérségekben. Legkevesebb lakás a tiszafüredi (64,1%) és a kunszentmártoni (69,4%) kistérségekben csatlakozott a vezetékes hálózatra (2. számú térkép). 4.) Vezetékes ivóvízellátás A megye településein a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 160.636 db, így a lakásállomány 94%-a csatlakozott a hálózatra.
10
közüze mi vízhálózatba be kapcs olt lakás ok aránya 98 96 94 92 %
90 88 86 84 82 80 J ás Kar z be c ag i rén yi
Kun sz
Me entm z őtúri árto ni
Sz o ln
oki
Tör Tis z öks afür zen edi tm ik
lós i
kis térs ég
A mezőtúri kistérség kivételével valamennyi kistérség mutatója meghaladja a 90%-os értéket (3. számú térkép). Az ivóvízminőség-javítás I. üteme a megyében regionális összefogással folyamatban van. Az ivóvízminőség-javítás előkészítésének továbbvitele (II. üteme) 2005-től regionális összefogással történt, ennek koordinációját az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht végzi. A program az előkészítésre 750 millió forintos, 90%-os támogatást kapott az 1067/2005.(VI.30.) számú Korm.határozat szerint, továbbá nagyprojektként szerepel a Környezet és Energia Operatív Program 2007-2008-as akciótervében is. 5.) Szennyvízkezelés A megyében jelenleg 47 településen van csatornahálózat. A csatornahálózatra 99.321 db lakás csatlakozott, ami a megye lakásállományának 58,1%-a. A településtípusok között rákötöttség tekintetében igen nagy különbség tapasztalható. Míg a városok esetén 56,8%, addig a községek esetén a lakások 18,8%-a csatlakozott a közüzemi szennyvízcsatornahálózatra. Legjobb bekapcsoltsági mutatóval a szolnoki (86,6%) és a mezőtúri kistérség (69,4%) rendelkezik, míg három kistérségben nem éri el a 40%-os szintet sem: a törökszentmiklósi kistérség (34,5%), a kunszentmártoni kistérség (36,4%) és a tiszafüredi kistérség (37,2%) adatai szinte megegyezőek (4. számú térkép). A szennyvízkezelés 47 településen biztosított, megyei szinten a lakások 58,1%-a csatlakozott a hálózathoz. A szennyvízvezeték-hálózat hossza jelenleg mintegy 1.500 km, a megyében 25 üzemelő és 1 üzemen kívüli szennyvíztisztító telep van. A megyében 20 településen nem megfelelő a szennyvíztisztító-telep, 34 településen pedig a szennyvízelvezető-hálózat kiépítése, bővítése vált szükségessé. A szennyvíztisztítók kapacitása megközelítőleg 97.000 m3/nap, megterhelésük 52%. A szolgáltatott vízmennyiség 17.500 m3, ebből az elvezetett szennyvíz 13.500 m3. Alattyánban, Tiszaroffon és Tiszagyendán jelenleg folyik a hálózat kiépítése.
11
Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya
Törökszentmiklósi
kistérség
Tiszafüredi Szolnoki Mezőtúri Kunszentmártoni Karcagi Jászberényi 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
%
A teljes körű szennyvízkezelés megvalósítása érdekében még 49 településen szükséges fejlesztés: 9 településen a helyi hálózat bővítése, 11 településen a helyi hálózat kiépítése, 8 településen új szennyvíztisztító-telep építése és a helyi hálózat megvalósítása, 5 településen a meglévő szennyvíztisztító bővítése, 7 településen a meglévő tisztító és helyi hálózat bővítése, továbbá egyedi szennyvíztisztító rendszer kiépítésére kerül sor 9 településen. Az érintett települések: Alattyán, Kunmadaras, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Jászjákóhalma, Jásztelek, Jánoshida, Jászboldogháza, Jászladány, Újszász, Tiszapüspöki, Öcsöd, Cibakháza, Tiszatenyő, Kengyel, Fegyvernek, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, Abádszalók, Kunhegyes, Tiszaderzs, Jászberény, Jászdózsa, Jászfényszaru, Pusztamonostor, Jászfelsőszentgyörgy, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Tiszaföldvár, Martfű, Mezőtúr, Túrkeve, Kisújszállás, Kenderes, Tiszabő, Berekfürdő, Nagyiván, Hunyadfalva, Örményes, Kuncsorba, Kétpó, Jászivány, Jászágó, Tiszainoka, Tiszakürt, Nagyrév, Tomajmonostora. Jogszabályi változás következtében (31/2006. (II.8.) Korm. rendelet) az agglomerációs besorolás megváltozott és a 2.000 LE alatti települések várhatóan csak 2015-től tudnak más agglomerációkhoz csatlakozni, vagy külön agglomerációt alkotni. A nagyobb települések fejlesztései a KEOP-ból, míg a 2.000 LE alatti településeké az ÉAOP-ból lesznek támogathatóak pályázati úton. 6.) Hulladékgazdálkodás A 6 hulladéklerakó (Hunyadfalva, Jásztelek, Karcag, Szelevény, Tiszafüred, Kétpó) biztosítja a települési szilárd hulladék elhelyezését.
12
Re nds ze re s hulladé kgyűjté s be be vont lakás ok aránya 100 95 90 % 85 80
Ka rc Ku ag ns i ze nt m ár to ni M ez őt úr i Sz ol no ki Ti sz af Tö ür ed rö i ks ze nt m ik ló si
Já sz be ré ny i
75
kis térs ég
Már mind a 78 település be van kapcsolva a települési hulladékgyűjtésbe. A lakásállomány 91,4%-a kapcsolódott be a hulladékgazdálkodásba, ez több mint 40%-os (40,5%) növekedést jelent 1997-hez képest. Ennek hátterében a jogi szabályozás és a települési környezeti érdekek felismerése áll. Mint azt az ábra is mutatja, a bekapcsoltság mértéke minden kistérségben meghaladja a 80%-ot. Legkedvezőbb mutatókkal a szolnoki (97,3%), a tiszafüredi (92, 5%), a kunszentmártoni (91,7 %) és a törökszentmiklósi kistérség (90,9 %) rendelkezik (5. számú térkép). A Belügyminisztérium és a regionális tanács ösztönző pályázati rendszerének példás megyei igénybevételével folyamatosan korszerűsödött a hulladékgyűjtés eszközrendszere és alakult ki a szelektív gyűjtési rendszer. A már működő regionális hulladéklerakók, valamint a megyeszékhely térségében alakult ki leginkább a szelektív hulladékgyűjtés. Ennek feldolgozó háttéripara még kialakulatlan. A már működő regionális lerakókra beszállító településekre elkészültek a felhagyandó települési szeméttelepek rekultivációs tervei. A megvalósításhoz a KEOP-ból és az EAOPból lesz pályázati támogatás. Elkészült egy kialakuló regionális lerakó-hálózathoz igazodva az állati hulladékok gyűjtési rendszerének tanulmánya, amely 3 körzeti gyűjtő-átrakóhely (Jásztelek, Kétpó, Karcag vagy Kunhegyes) kialakításával, közel 1 milliárd forint költséggel számol. A megvalósításra a KEOP-ból várható támogatás. 7.) Távközlés 2004. augusztusában a távbeszélő fővonalak száma 107.543 volt, azóta a mobil távközlés elterjedésével a vezetékes fővonalak száma folyamatosan csökkent. A jászberényi primer körzetben az INVITEL Rt, míg a szolnoki és a karcagi primer körzetekben a T-Com Rt a szolgáltató. A megyében Csataszög, Hunyadfalva, Nagyiván, Nagyrév, Tiszagyenda, Tomajmonostora kivételével mindenhol elérhető a szélessávú adat- és információszolgáltatás.
13
V. Műszaki tervellátottság Az infrastrukturális beruházások tervi előkészítettségét az alábbi táblázat foglalja össze (a településenkénti részletezést a mellékelt táblázat tartalmazza):
Megnevezés Szennyvíztisztító bővítés Szennyvízcsatorna-hálózat építés Ivóvízhálózat rekonstrukció Ivóvízminőség-javítás Csapadékvíz-elvezető építés Belterületi útépítés Külterületi útépítés Turisztikai célú kerékpárút-építés Közforgalmi kerékpárút-építés Felhagyott települési hulladéklerakó rekultiváció Felhagyott állati hulladéklerakó (dögkút) rekultiváció Szélessávú internet kapcsolat kiépítés Gázhálózat-bővítés
Megvalósít -hatósági tanulmány
Környezetvédelmi hatástanul mány
Engedélyes terv
Kiviteli terv
Elkészült beruházás
12 24 14 26 14 14 5 5 4
7 16 7 11 7 12 4 2 1
17 25 13 15 23 41 10 5 12
8 17 4 5 9 21 4 2 2
3 13 1 1 4 0 0 0 0
20
20
21
8
0
4
4
2
2
0
8
9
15
10
5
2
2
4
2
11
Legjobb tervi előkészítettség a szennyvízkezelési beruházások, az ivóvízminőség-javítási, a csapadékvíz-elvezetési és a belterületi útépítési fejlesztések esetén figyelhető meg. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése által érintett településekre kormányzati támogatással belvízrendezési és szennyvízkezelési tervek készültek. Összefoglalóan megállapítható, hogy a fejlesztési irányok megvalósításának ösztönzése és összefogása a jövőben is szükségessé teszi a megyei önkormányzat feladat- és szerepvállalását. Az elkészült megyei kerettervek a közeljövőben elégségesnek tűnnek a megyei koordináció alátámasztására. Ezért a jövőben a regionális szinten kezelhető problémák (ivóvízminőség-javítás és a VTT-hez kapcsolható fejlesztések) megalapozására és a konkrét pályázatok előkészítésére kell a hangsúlyt helyezni.
14
1. számú térkép
TÉRKÉP MELLÉKLETEK Belterületi burkolt utak aránya, (2007. szeptember)
Jelmagyarázat:
0% - 40% (12)
40,1% – 60% (18)
60,1% – 80% (22)
80,1% - 100% (26)
15
2. számú térkép
Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya (2007. szeptember)
Jelmagyarázat:
0 - 55% alatt (24)
55,1% – 75% (26)
75,1% – 85% (17)
85,1% - 100% (11)
16
3. számú térkép
Vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (2007. szeptember)
Jelmagyarázat:
0% - 90% (25)
90,1% – 95% (19)
95,1% – 98% (6)
98,1% - 100% (28)
17
4. számú térkép
Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, (2007. szeptember)
Jelmagyarázat:
nincs csatorna (31)
0,1% – 33% (5)
33,1% – 66% (15)
66,1% - 100% (27)
18
5. számú térkép
Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (2007. szeptember)
Jelmagyarázat:
0% - 85% (20)
85,1% – 90% (17)
90,1% – 95% (14)
95,1% - 100% (27)
