SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

Tanári útmutató

7

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

SCHILLER MARIANN

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA

FELELÕS SZERKESZTÕ

TIPOGRÁFIA

NAGY MILÁN

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © SCHILLER MARIANN

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

V Á L T O Z A T O K R Ó M E Ó K R A

É S

J Ú L I Á K R A

Tanári útmutató

Fejlesztők Arató László Héjja Ágnes

TA R TA LO M

V Á LTO Z ATO K R Ó M E Ó K R A É S J Ú L I Á K R A

5

A F I L M F E L D O LG O Z Á S O K „ N Y E R S A N YAG A ” : S H A K E S P E A R E R O M E O É S J Ú L I Á J A

37

A Z I N D Í T Á S O K E L E M Z É S E – A Z A L A P T Ö R T É N E T Á T H E LY E Z É S E

60

S Z E R E P L Ő K A Z Í R OT T D R Á M Á BA N É S A Z A DA P T Á C I Ó K BA N

85

A Z E R K É LY J E L E N E T E K Ö S S Z E V E T É S E

12 6

A T R AG I K U S F O R D U L AT K É T A DA P T Á C I Ó BA N

1. A FILMFELDOLGOZÁSOK „NYERSANYAGA”: SHAKESPEARE ROMEO ÉS JÚLIÁJA (4 óra) Ta n á r i i n s t r u k c i ó k a f e j e z e t e g é s z é h e z : Shakespeare Romeo és Júliáját otthoni előzetes elolvasásra szánjuk. 2-3 héttel korábban jelezzük a diákoknak, hogy pontosan mikorra kell elolvasniuk a drámát. Hívjuk fel a figyelmet, hogy kötetre az első órán is szükség lesz. A filmek, amelyekből részleteket néznek meg az órákon: Robert Wise–Leonard Bernstein–Stephen Sondheim: West Side Story (1960) Franco Zeffirelli: Romeo és Júlia (1968) Baz Luhrmann: Rómeó + Júlia (1996) A feldolgozás során mindenki legalább egy teljes filmet meg kell, hogy nézzen, a többiből pedig részleteket. Ma talán a Luhrmann-filmet érdemes mindenkinek megnéznie, a hagyományosabban költői Zeffirelli-adaptáció egészét csak akkor tekintsük meg együtt, ha nyugodt, kényelmes nézési körülményeket tudunk biztosítani. De az is elképzelhető, hogy egy tanulócsoportban éppen a modernizáló adaptációt hajlandók kevesebben elfogadni. A közösen meg nem nézett adaptáció egészének megtekintésére az adott feldolgozásra szakosodott csoportok teremtenek társas alkalmat, ebben mi támogassuk, biztassuk őket! Lehetőleg több, kisebb (négy-ötfős), Luhrmann, illetve Zeffirelli filmjére specializálódó csoport is működjön, és feltétlenül érdemes legalább egy West Side Story szakértői csoportot is létrehozni. A speciális szakértelmet és a többletidő ráfordítását az ilyen csoportok esetében feltétlenül honorálni kell. Az első modul feldolgozása során még nem az egyes filmekre szakosodott csoportokban folyik a munka. Kiegészítő anyag (film): John Madden: Szerelmes Shakespeare (1998) Érdemes – ha van rá lehetőség – egy színházi feldolgozást is megnézni. Természetesen hasznos, ha a filmeket (vagy egyéb Romeo és Júlia-feldolgozásokat: Prokofjev balettje, a darabból készült francia musical, Charles és Mary Lamb: Shakespeare-mesék stb.) előzetesen is ismerik a tanulók, de a feldolgozás elkezdéséhez elég a Shakespeare-dráma elolvasása. Ne felejtsük el ugyanakkor, hogy a fejezet középpontjában nem önmagában a Shakespeare-dráma szövegközpontú elemzése áll, hanem az adaptációk által exponált eltérő értelmezési tartományok. Munkaformák: A leggyakoribb a kiscsoportos munkaforma, ezért az első modul befejezésekor a filmválasztás alapján érdemes az egész téma idejére állandó, 4-5 fős csoportokat szervezni. Azonban már ezt a „végleges” csoportszervezést megelőzően, az első modulban is döntően csoportmunka folyik. Heterogén csoportokat alakítsunk, lehetőleg mindegyikbe kerüljenek fiúk is, lányok is. Az ettől eltérő munkaformákat jelezni fogjuk. A munkacsoportok néha egyazon részlet többféle adaptációjával dolgoznak majd, néha viszont egy film vagy egy problémakör szakértői csoportját képezik. Ebben a fejezetben William Shakespeare Romeo és Júlia című drámájának filmadaptációival foglalkozunk. A következő két feladat egyrészt kóstolót ad az egyik adaptációból, s ennek kapcsán feleleveníthetitek, amit az irodalmi művek filmadaptációjáról már tudtok, másrészt előhívhatjátok azokat az ismereteiteket, amelyeket a komédiák tanulmányozása során szereztetek, s amelyek a Romeo és Júlia című tragédia megközelítésében is segíthetnek.

6


•

8 .

É V F O L Y A M

R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1–2. feladat T/1–2.

A Prológus és filmadaptációja

5. oldal 15-20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja az ismert drámaszöveg és a filmrészlet összevetése nyomán az adaptáció és az eredeti, a forrás viszonyának provokatív exponálása, a filmadaptációkról szerzett tapasztalatok és előismeretek előhívása. A válaszok kapcsán tisztázzuk, hogy az adaptáció, a megfilmesítés több szinten jelenthet változtatásokat, s természetesen nem csak akkor beszélünk adaptációról, ha a film helyszíne vagy cselekménye eltér a drámáétól (vagy más irodalmi alapanyagétól). Fontos fölhívni arra a figyelmet, hogy az adaptáció nem feltétlenül jelenti a tér és az idő megváltoztatását, de feltétlenül jelenti a más közegbe (médiumba), más jelrendszerbe (kódba) való átfordítást, lefordítást. Tisztáznunk kell (nem részletesen, csak pl. A Pál utcai fiúk adaptációjáról tanultakat felidézve), hogy a cselekmény látható helyszínét, terét, az arcokat, a szereplőket, a cselekvéseket s azt, hogy a kamera honnan s hogyan mutatja őket, akkor is újra kell alkotnia, ki kell találnia a rendezőnek, ha a legtökéletesebb kor- és szöveghűségre törekszik. Hisz azt, hogy a prológust mondó színészt vagy a szerelmesek első csókját honnan mutassa a kamera, Shakespeare értelemszerűen nem írhatta elő. A teret és az időt a filmes elbeszélésnek meg kell alkotnia, akkor is, ha a cselekmény az elképzelt (!) reneszánsz kori Veronában, s akkor is, ha a mai Amerikában játszódik. Shakespeare darabja ugyanis nem írja le Veronát, nem írja le Júliáék házát stb. S ha leírná is: a szavak nem azonosak a konkrét látvánnyal. Itt mindezt csak jeleznünk kell. Azonban ez a jelzés szükséges, mert a Luhrmann-film radikális változtatásaival az adaptáció mibenlétének félreértéséhez is vezethet. A Luhrmann-filmben kettős transzformációval, kettős átalakítással van dolgunk. 1. A dráma szövegéből film lesz (médiumváltás, kódváltás). 2. A cselekményt és a szereplőket a jelenbe transzformálja, teszi át a forgatókönyvíró és a rendező. A két átalakítás összefüggése is vizsgálandó lesz, és sorrendjük értelemszerűen nem a fenti, de nem is egyszerűen a fordítottja. Természetesen a „kettős transzformáció” szavát nem kell feltétlenül bevezetnünk, és tartalma is csak a fejezet egésze során kell, hogy megvilágosodjék. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes ismeretek mozgósítása, összehasonlítás megadott szempontok szerint, vitakészség, érveléstechnika C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : csoportmunka heterogén (4 fős) csoportokban, majd az eredmények alapján frontális eszmecsere M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : listakészítés megfigyelés és megbeszélés alapján, megbeszélés a listák alapján E s z k ö z ö k : a darab prológusa, DVD vagy VHS és megfelelő lejátszó D 0’00-tól kb. 2’00-ig, azaz a Rómeó + Júlia címfelirat megjelenéséig

A

F I L M F E L D O L G O Z Á S O K

„ N Y E R S A N Y A G A ” . . .

1. A Prológus és adaptációja Nézzétek meg a Baz Luhrmann-féle Shakespeare-adaptáció, azaz filmre vitel bemutatott részletét, majd oldjátok meg az alábbi feladatokat! a) Mi mindennel bizonyítható, hogy amit láttatok, az a Romeo és Júlia adaptációja? Hozzatok legalább öt érvet, példát, bizonyítékot! I. ...................................................................................................................................................................... II. ...................................................................................................................................................................... III. ...................................................................................................................................................................... IV. ...................................................................................................................................................................... V. ...................................................................................................................................................................... b) Mik a látott filmrészlet és az írott dráma, illetve annak megfelelő részlete között a legszembetűnőbb különbségek? Hozzatok legalább öt érvet, példát, bizonyítékot a különbségekre! I. ...................................................................................................................................................................... II. ...................................................................................................................................................................... III. ...................................................................................................................................................................... IV. ...................................................................................................................................................................... V. ...................................................................................................................................................................... c) A részlet láttán milyen kérdések merülnek fel bennetek egy irodalmi szöveg filmes adaptációjával kapcsolatban? Gyűjtsetek össze néhány olyan kérdést, amit meg kell válaszolnia a rendezőnek és a forgatókönyvírónak, mielőtt a forgatáshoz látnának! I. ...................................................................................................................................................................... II. ...................................................................................................................................................................... III. ...................................................................................................................................................................... IV. ...................................................................................................................................................................... V. ...................................................................................................................................................................... d) Az eddig közösen megbeszélt adaptációk, fimre vitelek közül Baz Luhrmanné melyikhez áll közelebb: Fábri Zoltán A Pál utcai fiúk című filmjéhez vagy Franziska Buch Emil és a detektívek című filmjéhez? Miért, miben?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: a)

Például:

I. II. III. IV. V. VI.

A helyszín itt is Verona. Itt is két előkelő család ősi viszályáról van szó. A két család neve (Capulet és a Montague) megegyezik a darabból ismerttel. Itt is prológus foglalja össze előre a szerelmesek tragikus sorsát, előre bejelenti halálukat. Itt is baljós szerelmesekről (s az angol szövegben csillagokról) esik szó. A szerelmeseknek a főcímben megjelenő neve itt is Romeo (Rómeó) és Júlia.

7

8


b) I. II. III.

IV.

V. VI. VII. VIII.

c)

•

8 .

É V F O L Y A M

Például: Itt nem neveket és szövegeket látunk (csak), hanem képeket, mozgásokat, és a szöveg elhangzik. A prológust itt egy tévébemondó nő mondja el. A helyszín pontos neve itt Verona Beach, azaz itt egy amerikai tengerparti nagyváros, fürdőváros a helyszín. A főszereplőket, akik modern ruhát viselnek, híradóképek, filmfőcím feliratai és újságcikkek fotói, képaláírásai mutatják be, nem pedig színlap, mint az írott dráma esetében, és nem is csak színre lépésük során a megszólításokból, ill. helyzetekből derül ki pl. a családfők neve. A két család neve itt nagy üzletházakon szerepel, tehát itt a két nemes család két modern tőkés céget is jelent egyúttal, két családi vállalkozást, óriásvállalatot. (Persze Shakespeare hősei is pénzarisztokraták, városi patríciusok, de nem modern tőkések.) A családfők itt modern keresztneveket (Ted és Caroline Montague, Fulgencio és Gloria Capulet) kapnak, míg a darabban keresztnevük nem derül ki. Autókban látjuk őket. A darab hercege itt egy fekete rendőrfőnök, Páris pedig, aki Júliát feleségül akarja venni, Dave Paris néven a kormányzó fia. Ez a Mercutio fekete. A dráma és a film címe kimondva azonos ugyan, de a címfelirat vizuálisan más, mint Shakespeare magyar fordításában: Romeo és Júlia helyett Rómeó + Júlia. A „+” jel ráadásul vörös, ami akár a szerelmesek véres – békítő-megváltó – áldozatára is utalhat. Ez összecseng a bevezető képsor ismételten mutatott hatalmas Krisztus-szobrával. A szerelmesek összeadódása, eggyé válása is, áldozata is lehet a „+” jel jelentése. Például:

I. II.

Hogyan tegye látvánnyá a darabban csak jelzett helyszíneket, külső és belső tereket? A szereposztásban hogyan és mennyire kövesse az írott művet, illetve egyáltalában milyen színészek adjanak testet, külsőt a darabban külsőleg nem részletesen jellemzett szereplőknek? III. Az elmondott szavakból mit váltson képekre, mit hagyjon meg a szereplőknek? IV. Ha a szavak megelőlegezik a végkifejletet, képekkel is utaljon-e előre? Éljen-e a képi visszautalások eszközével? V. Mit húzzon ki a szövegből, hogy a film megszokott, a színielőadásnál némileg rövidebb időtartama érvényesülhessen? VI. Mit húzzon ki a történet eseményei közül, mit a monológokból és dialógusokból? VII. Hogyan éljen a filmnek a színháztól eltérő tér- és időkezelési eszközeivel? (Pl. a színházban mozgalmas városkép, tömegjelenet vagy utazás igazán nem jeleníthető meg. A filmben lehetséges a flashback és kézenfekvő a párhuzamos montázs.) VIII. Hol s hogyan éljen pl. a közelkép és a kameramozgás eszközeivel? IX. Vonjon-e össze, cseréljen-e fel jeleneteket? Hol érdemes az egymás utáni jeleneteket párhuzamos montázzsal felváltania? X. Áthelyezze-e a cselekményt térben és időben? XI. Ha megváltoztatja a környezetet, meghagyja-e a szöveg régi és költői elemeit vagy azokat is modernizálja? XII. Mennyit hagyjon meg a szöveg szójátékaiból? d) A Luhrmann-adaptáció Franziska Buch Emil és a detektívek című filmjéhez áll közelebb, hisz az alaptörténetet áthelyezi térben és időben, korunkbeli környezetben játszatja el.

A

T/2.


„ N Y E R S A N Y A G A ” . . .

6. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja, hogy a tanulók felelevenítsék a félreértéseknek és a véletleneknek [A)], illetve a szerepköröknek [B)] a tanult komédiákban betöltött szerepét. Mivel a cselekmény részleteire és a nevekre valószínűleg csak homályosan emlékeznek, az A) feladat esetében nevek és/vagy a szerepkörök megadásával segíthetünk. Egy-két hívószót, rásegítő kérdést is megadhatunk. Pl. „ikerjelenet” A hetvenkedő katonában, pl. a „kéjhölgy kihallgatott szerelmi vallomása” ugyanitt. A fösvény esetében: „a pénzkölcsönzési jelenet” vagy „amikor apa és fia Jakab jóvoltából majdnem kibékül”, pl. „Végül miért is nem akarja Anzelm úr elvenni Elizt?” A Figaro házasságában: „a karosszékes jelenet”, „Cherubin a grófné öltözőjében”, „álruhás megtévesztések az utolsó felvonásban”. Jelezzük, hogy nem kell kimerítő válaszra törekedniük! A B) csoport esetében a táblázat részleges kitöltésével segíthetünk, főképp, ha nem a sémák felismerésében erős tanulóknak adjuk ezt a tevékenységet. A második táblázatot érdemes a táblán is rögzíteni a közös megbeszélés során. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes ismeretek mozgósítása megadott szempontok szerint C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály A) Történetrészletekre jobban emlékező olvasókból álló tanulócsoportok. Belső differenciálás: a különböző A) csoportoknak nyújtott segítség mértéke alapján. B) Absztrakt sémákra jobban emlékező tanulók. Megjegyzés: ha a tanult komédiák viszonylag elevenen élnek a tanulókban, akkor a feladat megfordítva, azaz nem a fejlett, hanem a kevésbé fejlett képesség alapján is kiosztható. M u n k a f o r m á k : pármunka, majd csoportmunka négy-hatfős homogén csoportokban, majd plenáris közzététel (szóvivők segítségével) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat és mozaik rendszerű csoportmunka E s z k ö z ö k : Esetleg a tanult komédiák szövege, ill. a Nevető irodalom című hetedikes fejezethez készített tanulói jegyzetek (a munkatankönyv).

A Romeo és Júlia tele van félreértésekkel és véletlenekkel. Cselekményének jó néhány építőeleme, akárcsak szerepkörei, szereplőtípusai sokkal inkább komédiákra, mintsem tragédiákra emlékeztetnek. A következő feladatok a komédiák tanult konvencióit elevenítik fel, hogy a Shakespearedráma elemzése során majd tisztán láthassuk a hasonlóságokat és a különbségeket.

9

10


•

8 .

É V F O L Y A M

2. Komédiák konvenciói és a Romeo és Júlia A) Tévedések és véletlenek a tanult vígjátékokban Tavaly találkozatok néhány komédiával, pl. A fösvénnyel, A hetvenkedő katonával – és alighanem a Figaro házasságával is –, amelyekben szintén fontos szerepe van a tévedésnek, a félrevezetésnek és a véletlennek. Idézzetek fel néhány jellegzetes félreértést, tévedést és véletlent ezekből a komédiákból! Miből fakad a felidézett jelenetekben a komikum? Mennyit tud a néző, mennyit az egyes szereplők? VÉLETLEN FÉLREÉRTÉS: KI AZ, AKI NEM TUD VALAMIRŐL? MIRŐL?

A DRÁMA CÍME:

TUDATOS FÉLREVEZETÉS: KI AZ, AKIT FÉLREVEZETNEK, KI VEZETI FÉLRE – ÉS HOGYAN?

VÉLETLEN, MEGLEPETÉS

PLAUTUS: A HETVENKEDŐ KATONA MOLIÈRE: A FÖSVÉNY BEAUMARCHAIS: FIGARO HÁZASSÁGA

B) Vígjátékokra jellemző szerepkörök és szereplőtípusok a tanult vígjátékokban és a Romeo és Júliában A DARAB CÍME SZERELMESEK (INAMORATI) A SZERELMESEK AKADÁLYOZÓI A SZERELMESEKNEK SZÁNT KÉNYSZERPARTNEREK CSELSZÖVŐ SEGÍTŐK (SZOLGÁK ÉS MÁSOK)

A HETVENKEDŐ KATONA

A FÖSVÉNY

FIGARO HÁZASSÁGA

ROMEO ÉS JÚLIA

A


„ N Y E R S A N Y A G A ” . . .

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: A)

A DRÁMA CÍME:

VÉLETLEN FÉLREÉRTÉS: KI AZ, AKI NEM TUD VALAMIRŐL? MIRŐL?

Pl. Sceledrus véletlenül látja meg a csókolózó szerelmeseket.

Pl. Cléante nem tudja, hogy saját apjától kér kölcsönt. A darab elején Valér nem tudja, hogy Harpagon épp az ő szerelmének a kiházasításáról kér tőle tanácsot, megerősítést. Az V./3-ban Harpagon és Valér félreértik egymást: Valér Elizről, Harpagon a kincsesládájáról beszél.

Pl. Jakab elhiteti Harpagonnal és fiával, hogy a másik hajlandó lemondani javára Marianne-ról, s ezért hálálkodnak egymásnak.

Kiderül, hogy Anzelm, akihez Elizt Harpagon hozzá akarja adni, Marianne és Valér apja.

Pl. A gróf nem tudja, hogy Cherubin Suzanne szobájában a karosszék mögött elbújt, s így szerelmi ajánlatának fültanúja van.

Pl. az V. felvonásban a gróf nem tudja, hogy a gesztenyésben saját, Suzanne ruhájába öltözött feleségének vall szerelmet.

A III. felvonás végén kiderül, hogy Marcellina Figaro anyja.

A HETVENKEDŐ KATONA

A FÖSVÉNY

BEAUMARCHAIS: FIGARO HÁZASSÁGA

VÉLETLEN, MEGLEPETÉS

Palaestrio félrevezeti Sceledrust: elhiteti vele, hogy Philocomasium ikertestvérét látja a szomszéd házában. Nem tud a két ház között fúrt átjáróról. Pyrgóval meg azt hitetik el, hogy a szomszéd – nem létező – felesége szerelmes belé, s hogy a felbérelt kéjnő nem tudja, hogy a katona kihallgatja érte rajongó szavait.

PLAUTUS:

MOLIÈRE:

TUDATOS FÉLREVEZETÉS: KI AZ, AKIT FÉLREVEZETNEK, KI VEZETI FÉLRE – ÉS HOGYAN?

A néző mindig tudja azt, amit az átejtett szereplők nem, információtöbbletéből eredő fölénye a komikum forrása.

11

12


•

8 .

É V F O L Y A M

B) Vígjátékokra jellemző szerepkörök és szereplőtípusok a Romeo és Júliában A HETVENKEDŐ KATONA

A DARAB CÍME

A FÖSVÉNY

FIGARO HÁZASSÁGA

ROMEO ÉS JÚLIA

Philocomasium és Pleusicles

Valér és Eliz, illetve Cléante és Marianne

Figaro és Suzanne

Romeo és Júlia

Harpagon

Almaviva gróf, Marcellina stb.

Capulet és neje

AKADÁLYOZÓI

Pyrgopolinices (Sceledrus)

A SZERELME-

Pyrgopolinices

Harpagon, Anzelm úr

Almaviva gróf, Marcellina

Páris gróf

Palaestrio, Periplectomenus

Fruzsina, Fecske

Figaro, Suzanne, a grófné

a dajka, Lőrinc barát

SZERELMESEK (INAMORATI) A SZERELMESEK

SEKNEK SZÁNT KÉNYSZERPARTNEREK CSELSZÖVŐ SEGÍTŐK (SZOLGÁK ÉS MÁSOK)

JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 3–4. feladat T/3.

Történet és cselekmény – fabula és szüzsé

7. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja a történet (fabula) és a cselekmény (szüzsé) narratológiai szakfogalmainak hétköznapi példán alapuló gyakorlatias bevezetése. E fogalompár a történetmondó művek elemzésében alapvető, rendszeresen használt eszközünk lesz, hiszen ez a megkülönböztetés módszert, illetve kezdőpontot ad a cselekményszövés, az elbeszélés vagy a dramatizálás mikéntjének elemzéséhez. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : időrendi és ok-okozati viszonyok tudatosítása, eseményszerkezet és szövegszerkezet eltérésének érzékelése, szövegalkotás (egyazon történet különböző elbeszélő szövegekké formálása) C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított szövegalkotás A következő órákon azt vizsgáljuk majd, hogy ugyanaz az alaptörténet, történetváz, a Romeo és Júlia alaptörténete milyen cselekményváltozatokban ölt testet. Történet és cselekmény, idegen szóval fabula és szüzsé viszonyát vizsgáljuk majd. A dolgot bonyolítja, hogy magában az irodalmi műben

A


„ N Y E R S A N Y A G A ” . . .

is megkülönböztethetjük a nyers történetvázat és a kidolgozott, meghatározott módon elbeszélt cselekményt, a filmfeldolgozásokban viszont a cselekmény, a szüzsé a történetnek mozgóképi megjelenítésévé válik, tehát nem csupán arról van szó, hogy egy alaptörténetet többféleképpen lehet elbeszélni, hanem arról is, hogy filmadaptáció estében a történetet más eszközökkel, más kód, azaz jelrendszer használatával formáljuk cselekménnyé, mint az irodalmi elbeszélésben. A következő feladatok fabula (történet) és cselekmény (szüzsé) viszonyát közelítik majd meg különböző módokon. 3. Fabula és szüzsé – Egy köznapi történet többféleképpen elbeszélve, többféle cselekménnyé formálva a) Olvassátok el az alábbi történetet! Természetesen valójában már az alább olvasható szöveg sem puszta történet (fabula), hiszen az eseménysor, az ok-okozati kapcsolatok egy meghatározott módon, meghatározott sorrendben, meghatározott nézőpontból, meghatározott részletezéssel vannak benne elbeszélve, azaz cselekménnyé (szüzsévé) formálva. A történet tulajdonképpen – a cselekmény elolvasása nyomán – csak a fejünkben alakul ki, csapódik le. Peti közvetlenül a becsengetés után, a tanár belépése előtt felkapta a padról és kidobta Dani matekfüzetét az osztály második emeleti ablakából. Dani az órán kénytelen volt azt mondani, hogy otthon hagyta a füzetét, ezért mínuszt kapott. Peti felelt a leckéből, és hármast kapott. A füzet kidobásának előzménye az volt, hogy Peti óra előtt el akarta kérni Dani füzetét, hogy kettejük leckéjét összehasonlítsa, mert sejtette, hogy felelni fog, s nagyon szeretne az év végén hármasról négyesre javítani. Dani az osztály legjobb matekosa, s máskor szívesen odaadja a füzetét másoknak, de most bosszantásból és bosszúból kérette magát, és nem engedte, hogy Peti megnézze a leckéjét. Ennek az az előzménye, hogy az előző nap délutánján az osztály hétfős focicsapata fontos mérkőzést játszott a rivális 8. a csapatával. Peti, aki a 8. b legjobb játékosa, afféle csapatkapitány, nem hagyta, hogy Dani játsszon, mert úgy gondolta, hogy padtársa nincs túl jó formában, és Tomi, a másik tartalék amúgy is jobban focizik nála. b) Hányféleképpen lehetne elkezdeni ennek a történetnek az elmondását? Megadunk egy lehetőséget, ti fogalmazzatok meg másik hármat! –

A 8. a focicsapata fontos meccset játszott tegnap a 8. b csapatával. Peti, a csapat kapitánya nem engedte, hogy padtársa, Dani játsszon a meccsen.

– – –

..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................

c) Írd le a történetet végig a szerinted leghatásosabb kezdéssel, egyes szám harmadik személyben! d) Egyiketek írja le, formálja elbeszéléssé, cselekménnyé a történetet Dani, másikatok Peti szemszögéből! Olvassátok fel egymásnak a két „cselekménnyé” formált történetet!

13

14


•

8 .

É V F O L Y A M

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: Egyéni. Fontos azonban, hogy az időrendi és az ok-okozati viszonyok a szöveg átszerkesztése során ne alakuljanak át. Dani és Peti lehet érzelmileg elfogult, de a tényeket nem torzíthatják. Az események sorrendje adott és kötött, csak elbeszélésük sorrendje változtatandó; természetesen a hangsúlyokat, az események (padtársuk tettei) súlyának minősítését nézőpontjuknak megfelelően változtatják. Nagyon nem mindegy, hogy az előbbi történet elmesélését vagy filmen való bemutatását a focimeccsel, a füzet kihajításával, a feleléssel, a szereplők előzetes jellemzésével vagy, mondjuk, azzal a jelenettel kezdjük, amikor Peti kérleli Danit, hogy megnézhesse a matekleckéjét. A történet, a fabula ugyanaz, de a cselekmény, a megformált, elbeszélt, megmutatott történet, azaz a szüzsé korántsem ugyanaz. Ahogy távolról sem mindegy, hogy egy sorozatgyilkosság történetét egy film úgy mutatja-e be, hogy több gyilkosság lezajlását is közelről, a véres részletekkel, a halál módjával, az áldozatok szenvedésével együtt jeleníti meg, vagy ha a gyilkosságok zöméről csak említésből szerzünk tudomást, s mondjuk, emellett csak az egyik előzményét, majd az egyik teljesen letakart áldozatot látjuk. Ugyanannak a történetnek egészen más a hatása, sőt gyakran a jelentése is, ha másként van elbeszélve vagy képileg megjelenítve.

TÖRTÉNET (FABULA) ÉS CSELEKMÉNY (SZÜZSÉ) A cselekményt tehát a következőkben nem azonosítjuk közvetlenül az elbeszélés, novella, regény, dráma eseménysorozatával, meséjével vagy a fabulaként is emlegetett történetvázzal. Cselekménynek az elbeszélt, a megformált történetet fogjuk nevezni. A kettő, a történet és a cselekmény nem egészen ugyanaz, hiszen egy történetet sokféleképpen lehet elmondani, például el lehet kezdeni a közepén vagy akár a végén, szereplőit lehet az események előtt, előre vagy éppen azok kapcsán bemutatni, egy-egy fontos eseményt lehet magyarázatképpen később előadni, mint következményét. Két, azonos történetből megformált cselekmény (szüzsé) ugyanazon történet (fabula) elemeinek más-más eseményeit részletezheti, illetve más-más mozzanatait hagyhatja a puszta említés szintjén.

T/4.

9. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja, hogy a dráma Prológusát történet-összefoglalás, történetváz (cselekményváz) értelmében vett fabulaként értelmezve a tanulók észrevegyék, hogy a fabula mennyi mindent hagy nyitva még a megvalósuló cselekményből. Egyúttal a történet leglényegesebb mozzanatainak kiemelésére is sor kerül a Prológus „fordítása” és kiegészítése révén. A félrevezető jelleg exponálása pedig már a darab lehetséges értelmezéseit készíti elő. A fabula szót valójában kétféleképpen használjuk, ha szükséges, ezt a kétértelműséget tisztázzuk is. 1. Történetváz, ami sokféleképpen válhat cselekménnyé, kiegészülvén különféle mozzanatokkal és szereplőkkel. 2. A teljes történet, amelyet valójában a cselekményből olvasunk ki, és csupán elménkben áll össze. Tartalmazza az összes részletesen elbeszélt, illetve színpadon vagy filmvásznon megjelenített eseményt, továbbá

A


„ N Y E R S A N Y A G A ” . . .

azokat az eseményeket is, amelyeket csak a szereplők (vagy epikai mű esetén az elbeszélő) említéseiből, utalásaiból rakhatunk össze. A két történet- vagy fabulafogalomban az a közös, hogy egyik sem tartalmazza a megformálás mikéntjét, egyikből sem derül ki, hogy a történet mely elemei milyen részletességgel és hogyan jelenítődnek meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás (szöveg-összefoglalás és szövegegész összevetése) C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni, illetve pármunka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat 4. A Prológus mint a Romeo és Júlia cselekményváza, fabulája Prológus A szép Veróna tárul itt elénk, Hol két jeles család vetélkedett. Ős gyűlölségük új csatákon ég, És polgár-vér szennyez polgár-kezet. Vad vérükből egy baljós pár fakadt: Gonosz csillagzatok szülöttei. E két szerelmes sírja lesz a hant, Mely a csaták vasát elföldeli. Szerelmük eljegyezte a halál, Mert szüleikben lángol a harag, S le nem lohad, míg el nem vész a pár – Erről szól e kétórás darab. Néző, kérünk, hibákra most ne nézz! Így lesz az is, mi csonka még: egész. (Mészöly Dezső fordítása) Prológus (görög): előbeszéd: a színpadi mű bevezető része, lehet jelenet vagy monológ formájában, amelyben egy színész az előzetes tudnivalókat, illetve a cselekmény jobb követhetősége érdekében annak összefoglalását elmondja a nézőknek. A szerző ugyanitt üdvözölheti közönségét, az előadás pártolóit. A modern narrátor elődje, aki azonban csak az első jelenetben, esetleg a felvonásnyitó jelenetekben lépett színre. (Prológussal, nem is eggyel, kezdődik A hetvenkedő katona is.) A prológus a dráma előzetes tartalmi összefoglalása, ha úgy tetszik, történetváza, fabulája. Ebből a fabulából nagyon sokféleképpen szőhető cselekmény. – A cselekmény mely elemei derülnek ki a prológusokból? – Milyen fontos események maradnak homályban? – Milyen tekintetben kifejezetten félrevezető a prológus, azaz az előhang? (A fenti kérdésekre adott választ az alábbi táblázatban foglald össze saját szavaiddal!)

15

16


AMIT MEGTUDUNK A PROLÓGUSBÓL

•

8 .

É V F O L Y A M

A PROLÓGUSBÓL KIMARADT LEGFONTOSABB ESEMÉNYEK

AMIBEN A PROLÓGUS FÉLREVEZETŐ

LEHETSÉGES MEGOLDÁS: (A második oszlopban nyomatékosan kérnünk kell, hogy csak a legfontosabb kimaradt eseményeknek és azoknak is csak címszószerű [a példaként megadottnál is tömörebb: pl. „Romeo gyilkos lesz.”] felsorolására törekedjenek; a harmadik oszlopban az alább található megoldási lehetőségnél jóval kevesebbel is megelégedhetünk.) AMIT MEGTUDUNK A PROLÓGUSBÓL

A PROLÓGUSBÓL KIMARADT LEGFONTOSABB ESEMÉNYEK

AMIBEN A PROLÓGUS FÉLREVEZETŐ

A történet Veronában játszódik. Két viszálykodó család gyermekei egymásba szeretnek. A pár meghal a viszály miatt, a két család sírjuk fölött összebékül.

A fiatalok titkon összeházasodnak. Romeo esküvője után és nászéjszakája előtt megöli Júlia nagybátyját (anyjának unokatestvérét), Tybaltot. Romeót száműzik. Júlia Lőrinc barát tanácsára – a kényszerházasságot és bigámiát elkerülendő – altató segítségével tetszhalottnak tetteti magát. Romeo hazatér, és a halottnak vélt Júlia láttán öngyilkos lesz. A felébredő Júlia a halott Romeo láttán öngyilkos lesz.

A darabban nem nagyon látszik, hogy „szüleikben lángol a harag”, illetve a Prológusból úgy tűnik, mintha a szerelmesek saját halálukban a valódinál kisebb, szüleik pedig nagyobb szerepet játszanának. A Prológusban a szülők jóval aktívabbnak, a szerelmesek a valóságosnál jóval passzívabbnak tűnnek.

3. lépés: 5–6. feladat

A történet jelenetekre bomlása, „megtestesülése” a dráma cselekményében

T/5. vagy T/6.

11. oldal kb. 30 PERC

10 perc egyéni munka, 5-6 perc csoportmunka, 15 perc frontális a szóvivők ismertetőjével

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja a szöveg szerkezetének, jelenetekből való felépülésének alapos megismerése egyfelől azzal a céllal, hogy a történet cselekménnyé szervezésének a drámára jellemző jelenetező technikáját érzékeljék a diákok, másfelől hogy a jelenetszerkezet megismerése előkészítse a filmadaptációk jelenet-összevonásait, kihagyásait, átszerkesztéseit észlelni képes részletérzékenységet. A táblázatos forma eleve sugallja a szempontokra való összpontosítás és a tömörség, lényegkiemelés igényét.

A


„ N Y E R S A N Y A G A ” . . .

A felvonások jeleneteit az alábbi táblázatban javasolt, arányos terhelést biztosító módon csoportosítva osszuk ki. Ugyanakkor a diákok táblázatai nem a csoporttagok, hanem a jelenetek számát tükrözik. A kártyákra (cédulákra) az alábbi összevonásokat jelző jelenetcsoportosítást írjuk fel. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szöveg kivonatolása meghatározott szempontok alapján (lényegkiemelés, tömör fogalmazás); a rész és az egész, illetve a történet és a cselekmény közötti viszony megtapasztalása és tudatosítása C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd csoportmunka 4-6 fős heterogén csoportokban, végül szóvivők prezentációja az osztály egészének M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaikrendszerű csoportmunka, szemponttáblázat FELVONÁSOK

1. CS. TAG

2. CS. TAG

3. CS. TAG

4. CS. TAG

1.

I./1. szín

I./2. 3. szín

I./4. szín

I./5. szín

2.

II./1. 2. szín

II./3. szín

II./4. szín

II./5. 6. szín

3.

III./1. szín

III./2. szín

III./3. szín

III./4. 5. szín

4.

IV./1. szín

IV./2. szín

IV./3. 4. szín

IV./5. szín

5.

V./1. 2. szín

V./3. szín (R. haláláig)

V./3. szín (J. haláláig)

V./3. szín (bef.)

A csoportok 1-1 felvonást kapnak feldolgozásra. 4 kártyát kap egy csoport, amelyeket a tagok kiosztanak egymás között. A darab jelenetszerkezetét a feladat szerint 20 tanuló fogja feltárni; ha nem négyfős, hanem nagyobb csoportokkal dolgozunk, akkor a szóvivő és/vagy a jegyző nem kap kártyát. A jelenetekből a csoportok rakják össze a felvonások jelenetismertetőit, amit az általuk kijelölt szóvivő ismertet az osztállyal. A csoportok táblázataikba bevezetik a többi csoportok szóvivőitől hallott megállapításokat. Ha több csoport van, mint ahány felvonás, akkor egy-egy felvonást több csoport is megkaphat, s az ismertetés során a jelenetek egyik felét az egyik, másik felét a másik csoport ismertetheti. A cél elérése és az adott időkeret betartása érdekében a feladat kiadásakor és végzése során figyeljünk arra, hogy ne részletes tartalomismertetésre törekedjenek az egyes tanulók, illetve a szóvivők, hanem a táblázat celláiban megadott szempontokra (idő, hely, szereplők, téma/ esemény) összpontosítsanak. A jelenet eseményét vagy témáját is csak címszavakkal vagy egy-két tőmondatban foglalják össze. A T / 6 . a l t e r n a t í v : Az aprólékos jelenetrészletezés helyett kevésbé terhelhető csoportokban az alternatív feladatot, az Ötnapos eseménynaptárt alkalmazhatjuk. Ennek lehetséges megoldása megtalálható a jeleneteket taglaló részletesebb megoldásban.)

17

18


•

8 .

É V F O L Y A M

5. A történet kibomlása a felvonásokban és a jelenetekben a) Nézd át újra a drámából azt a részletet, amit a kártyád kijelöl! b) Töltsd ki a táblázat neked jutó részét! c) Foglaljátok össze csoportotokban felvonásotok tartalmát – a jelenetek összeolvasztása nélkül! d) Az osztály számára a csoport szóvivője röviden foglalja össze a felvonás cselekményét a jelenetsorrend, a jelenetszerkezet bemutatásával! e) Jelöljétek V-vel a vicces, komikus részeket, K-val a komoly, emelkedett, illetve tragikus részeket! (Ez egyébként egy későbbi feladat tárgya lesz, de érdemes az újraolvasás során erre is figyelni.) f)

Jegyezzétek meg azt is, ha egymást követő jelenetek közt párhuzamot vagy ellentétet érzékeltek!

Időpont:

Szereplők:

Téma, esemény:

Időpont:

Szereplők:

Téma, esemény:

Téma, esemény:

Téma, esemény:

III./2. szín Helyszín:

Szereplők:

Szereplők:


Időpont:

Téma, esemény:

Téma, esemény:

Időpont:

Szereplők:

Szereplők:

II./2. szín Helyszín:

Időpont:

Időpont:

II./1. Helyszín:

I./2. szín Helyszín:


Téma, esemény:

Szereplők:

Időpont:


Téma, esemény:

Szereplők:

Időpont:


Téma, esemény:

Szereplők:

Időpont:

I/3. szín Helyszín:

Téma, esemény:

Szereplők:

Időpont:


Téma, esemény:

Szereplők:

Időpont:


Téma, esemény:

Szereplők:

Időpont:


Téma, esemény:

Szereplők:

Időpont:


Téma, esemény:

Szereplők:

Időpont:

II/5. Helyszín:

Téma, esemény:

Szereplők:

Időpont:


Téma, esemény:

Szereplők:

Időpont:

II./6. Helyszín:


3.

2.

1.

FELV.

A „ N Y E R S A N Y A G A ” . . .

19

Időpont:

Szereplők:

Téma, esemény:

Időpont:

Szereplők:

Téma, esemény:

Téma, esemény:

Téma, esemény:

Szereplők:

Időpont:

Időpont: Szereplők:

V./3. szín (J. haláláig) Helyszín:

Téma, esemény:

Téma, esemény:

Téma, esemény:

Téma, esemény: V./3. szín (R. haláláig) Helyszín:

Szereplők:

Szereplők:

Szereplők:

Szereplők:

V./ 2. szín Helyszín:

Időpont:

Időpont:

Időpont:

Időpont:

V./1. szín Helyszín:

IV./ 4. szín Helyszín:

IV./3. szín Helyszín:



Téma, esemény:

Szereplők:

Időpont:

V./3. szín (bef.) Helyszín:

Téma, esemény:

Szereplők:

Időpont:


S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 8 .

ÉGES MEGOLDÁS:

5.

4.

20 É V F O L Y A M

1.

FELV.

I./1. szín Helyszín: tér Veronában Időpont: vasárnap reggel Szereplők: Capuletés Montague-szolgák, Benvolio, Tybalt, A két családfő és nejeik, a herceg, Romeo Téma, esemény: a szolgák csetepatéja, Benvolio és Tybalt bekapcsolódik, a családfők is megjelennek; a herceg békéltet és fenyeget; Romeo a csetepaté után kerül elő, s szerelméről beszél.

I./2. szín Helyszín: utca Veronában Időpont: dél (?) Szereplők: Capulet és Páris, majd egy Capulet-szolga, Benvolio és Romeo Téma, esemény: Páris ismételten kéri Júlia kezét, Capulet estélyre hívja; Romeóék egy szolgától megtudják, hogy C. estélyt rendez, elhatározzák, ők is elmennek.

I/3. szín Helyszín: szoba Capuleték házában Időpont: délután (?) Szereplők: Capuletné, a dajka, Júlia Téma, esemény: Júlia értesül arról, hogy Páris megkérte a kezét. I./4. szín Helyszín: utca Veronában Időpont: este Szereplők: Romeo, Benvolio, Mercutio Téma, esemény: a Montague-fiatalok mennek a Capuletbálba, ugratják a boldogtalanul szerelmes Romeót; Mercutio Mab-monológja

I./5. szín Helyszín: csarnok a Capulet-házban Időpont: este Szereplők: szolgák, Capulet, Tybalt, Romeo, Júlia, dajka Téma, esemény: bál Capuletéknél; Romeo és Júlia első látásra egymásba szeretnek; Tybalt nekimenne Romeónak, de Capulet megfékezi.

A F I L M F E L D O L G O Z Á S O K „ N Y E R S A N Y A G A ” . . .

21

2.

II./1. Helyszín: Capuleték gyümölcsöse mellett Időpont: éjjel Szereplők: Romeo, Benvolio, Mercutio Téma, esemény: R. beugrik Juliáék kertjébe, barátai poénkodnak Romeo szerelmén.

II./2. szín Helyszín: Capuleték kertje, Júlia erkélye Időpont: vasárnap éjjel Szereplők: Romeo és Júlia Téma, esemény: R. kihallgatja Júlia vallomását, majd kölcsönös vallomások következnek. II./3. szín Helyszín: Lőrinc barát cellája Időpont: hétfő hajnal Szereplők: Lőrinc és Romeo Téma, esemény: R. megkéri a barátot, hogy még aznap eskesse össze Júliával. II./4. szín Helyszín: utca Veronában Időpont: hétfő reggel (9 óra) Szereplők: Benvolio, Mercutio, Romeo, dajka, Péter Téma, esemény: barátai tréfálkoznak Romeo rovására. Megjön R., szellemesen visszavág, és beszámol új szerelméről. Megérkezik a dajka, Péterrel, szolgájával, s megtudja Romeótól, hogy Júliának aznap délután kell Lőrinc baráthoz mennie.

II/5. Helyszín: Capuleték kertje Időpont: hétfő dél Szereplők: Júlia, dajka Téma, esemény: kis kéretés után a dajka közli az esküvő időpontját és helyét. II./6. Helyszín: Lőtinc cellája Időpont: hétfő késő délután Szereplők: Lőrinc barát, Romeo, Júlia Téma, esemény: a pap és a szerelmesek elindulnak az esketésre.

22 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 8 . É V F O L Y A M

3.

III./1. szín Helyszín: köztér Veronában Időpont: hétfő késő délután Szereplők: Benvolio, Mercutio, Tybalt, Romeo; szolgák, polgárok, Herceg, Capuletné, Montague Téma, esemény: Tybalt Mercutioékkal, az érkező Romeo szerencsétlenül avatkozik Tybalt és Mercutio kardviadalába: Mercutio meghal. Romeo bosszút áll: párbajban leszúrja Tybaltot. A Herceg és a két családfő a kettős gyilkosság helyszínére érkezik. A Herceg kérdez és ítélkezik: Romeót száműzi.

III./2. szín Helyszín: Capuleték kertje Időpont: hétfő késő délután, kora este Szereplők: Júlia, dajka Téma, esemény: Júlia várja nászéjszakáját s a kötélhágcsót, melyen majd Romeo felmegy hozzá. A dajka érkezik a hágcsóval és a rettenetes hírekkel, amelyeket Júlia először félreért.

III./3. szín Helyszín: Lőrinc cellája Időpont: hétfő kora este Szereplők: Lőrinc, Romeo, dajka Téma, esemény: Romeo őrjöng és öngyilkosságra gondol, amikor a Herceg ítéletét megtudja. Lőrinc kitalálja és elmeséli új tervét. A dajka Júlia gyűrűjét hozza.

III./4. szín Helyszín: szoba a Capulet-házban Időpont: hétfő este Szereplők: Capulet, Páris, Capuletné Téma, esemény: Páris megismétli a leánykérést, Capulet csütörtökre esküvőt ígér. III./5. szín Helyszín: Júlia hálószobája Időpont: kedd kora hajnal Szereplők: Romeo, Júlia; Capuletné, Capulet, a dajka Téma, esemény: A hitvesi ágyból Romeónak fel kell kelnie. Júlia előbb marasztalja, azután maga is küldi. Belép Capuletné, s közli a Párissal való esküvő tervét. Júlia tiltakozására apja kitagadással fenyegeti. A dajka sem segít, Júlia szakít vele.

A F I L M F E L D O L G O Z Á S O K „ N Y E R S A N Y A G A ” . . .

23

IV./1. szín Helyszín: Lőrinc barát cellája Időpont: kedd délelőtt Szereplők: Lőrinc, Páris, Júlia Téma, esemény: Páris beszámol csütörtökön esedékes esküvőjéről; Lőrinc elmondja veszélyes tervét Júliának a lány tetszhaláláról.

V./1. szín Helyszín: utca Mantovában Időpont: szerda délután (?) Szereplők: Romeo, Baltazár, patikárius Téma, esemény: Romeo szolgájától értesül Júlia haláláról. Egy patikáriustól mérget vesz magának, majd hazaindul Veronába, Júlia sírboltjához.

4.

5.

IV./3. szín Helyszín: Júlia szobája Időpont: kedd este Szereplők: Júlia, dajka, Capuletné Téma, esemény: Júlia elküldi a többieket, s megissza az altatót.

V./3. szín (R. haláláig) Helyszín: Capuletkripta Időpont: szerda este Szereplők: Páris, apród, Romeo, Baltazár Téma, esemény: Páris meglátogatja „halott” menyasszonyát. Romeo érkezik: előbb párbajban megöli Párist, majd Júlia szépséges „holtteste” mellett mérget iszik.

IV./2. szín Helyszín: csarnok a Capulet-házban Időpont: kedd dél Szereplők: Capulet, szolgák, dajka, Capuletné, Júlia Téma, esemény: esküvői előkészületek, Júlia engedelmességet tettet, Capulet szerdára hozza előre az esküvőt.

V./ 2. szín Helyszín: Lőrinc cellája Időpont: szerda délután/este Szereplők: János barát és Lőrinc barát Téma, esemény: Lőrinc barát értesül, hogy levele a járvány miatti vesztegzár miatt nem jutott el Romeóhoz. Elindul a Capulet-kriptába. V./3. szín (J. haláláig) Helyszín: mint előbb Időpont: mint előbb Szereplők: Lőrinc, Baltazár, Júlia Téma, esemény: Lőrinc későn érkezik, már csak a halott Romeót és Párist találja, illetve az ébredező Júlát. Lőrinc elmegy, Júlia megöli magát a halott Romeo tőrével.

IV./ 4. szín Helyszín: csarnok a Capulet-házban Időpont: szerda hajnal Szereplők: Capulet, Capuletné, dajka, szolgák Téma, esemény: az esküvői lakoma előkészületei.

V./3. szín (bef.) Helyszín: mint előbb Időpont: szerda éjjel, csütörtök hajnal Szereplők: apród, őrök, Herceg, Capuleték, Montague-ék, Lőrinc Téma, esemény: az őrök riasztják a Herceget, aki vizsgálódik, kihallgatja Lőrincet és a gyászoló családfők előtt zárszót, ítéletet mond.

IV./5. szín Helyszín: Júlia szobája Időpont: szerda hajnal Szereplők: dajka, Capuletné, Lőrinc, Páris, Capulet, Péter, zenészek Téma, esemény: a dajka felfedezi Júlia „halálát”, a szülők és Páris gyászolnak, Lőrinc bölcselkedik, a zenészek Péterrel poénkodnak.

24 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 8 . É V F O L Y A M

A


„ N Y E R S A N Y A G A ” . . .

6. Ötnapos eseménynaptár A Romeo és Júlia öt nap története. Töltsd ki az alábbi ötnapos naptárt úgy, hogy minden napra írd be a három legfontosabb aznapi eseményt! NAPOK

VASÁRNAP

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

1. ESEMÉNY 2. ESEMÉNY 3. ESEMÉNY

4. lépés: 7. feladat T/7.

A Romeo és Júlia című színdarab elemzése néhány kiemelt szempont alapján


10 + 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja a Shakespeare-dráma néhány kiemelt szempontból történő elemzése mozaik rendszerű csoportmunkában. (A konfliktusrendszer vizsgálata és a darab átfogóbb, általánosítóbb jellegű értelmezése a következő feladatban történik.) Az eddig – az első két órán – működtetett négyfős heterogén csoportokat érdemes ezúttal homogén, négy-hatfős csoportokkal felváltani. Ebben az esetben a következő feladatban, azaz ezen az órán végig – sőt a következő órán is – érdemes a most kialakított csoportbeosztást megőrizni. A „végső” csoportbeosztás a négy expozíció összevetése után, a második modul kezdetére kell, hogy kialakuljon. Mérlegelhetjük a heterogén csoportok fenntartásának előnyeit is, de a differenciált képességfejlesztés szempontjából a homogén csoportok kialakítása hasznosabb. A csoportok a maguk feladatán tíz percig dolgoznak, majd szóvivőik három-három percben ismertetik megállapításaikat (kb. 20 percben), amit a többi csoportok tagjai rögzítenek. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : drámai szöveg elemzése megadott szempontok szerint C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : feladattípus alapján. Az A) feladatot optimális esetben olyan tanulóknak érdemes adni, akki nem elég érzékenyek a kommunikációs helyzetek, félreértések érzékelésében, a „kommunikációs és konverzációs maximák” felismerésében és alkalmazásában. B) A véletlenekkel kapcsolatos feladatot különösen olyanoknak érdemes adni, akik egy műalkotásban mindent esetlegesnek tekintenek, és idegenkednek az általánosításoktól. (Pl. az olyanoktól, hogy a véletlen rendszerszerűen ismétlődő cselekménymozzanat ebben a darabban.) C) A szójátékokra vonatkozó feladatot olyanoknak érdemes adni, aki a nyelvi megformálás szintjére jóval kevésbé figyelnek, mint a cselekmény szintjére. D) A komikum/fennköltség feladatot olyanoknak érdemes adni, akik kevésbé érzékelik a humort, a komikumot, akik általában hajlamosak az egyoldalúan érzelmes-romantikus olvasatokra, a veretesség, a költőiség és a pátosz túlzott tiszteletére. Az E) feladatot a szabályszerűségek, rendszerszerű vonások felismerésétől, elismerésétől idegenkedő tanulóknak javasoljuk. (A célcsoport tehát a B) csoportéhoz hasonló.)

25

26


•

8 .

É V F O L Y A M

Az F) feladatot vagy olyanoknak javasoljuk, akikre ráfér a cselekményszerkezet hagyományos elemzésének, leírásának gyakorlása, vagy időtakarékossági célzattal olyanoknak, akik ebben különösen jeleskednek. M u n k a f o r m á k : csoportmunka homogén vagy heterogén csoportokban M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik + szemponttáblázatok A következő feladatsor arra szolgál, hogy egy-egy csoport a Romeo és Júlia című tragédia egy-egy jellegzetességét elemezze, egy-egy szempontból vizsgálja meg közelebbről a drámát. A darab elemzése a csoportok megállapításainak mozaikkockáiból áll majd össze. Fontos ezért, hogy a ti csoportotok jól végezze munkáját, és követhetően, lényegre törően adja elő megállapításait. A vizsgálat szempontjai: 1. Tévedések és félreértések a darabban. 2. A véletlenek szerepe a cselekményben. 3. Szójátékok és szerepük a drámában. 4. Komikus mozzanatok a Romeo és Júliában. 5. Párhuzamos jelenetek a darabban. 6. A Romeo és Júlia cselekményszerkezetének vázolása. 7. A dráma vizsgálata különböző szempontokból A) Tévedések, félreértések, a beszélgetőpartnerek eltérő tudásából adódó kommunikációs zavarok a darabban a) Töltsétek ki az alábbi táblázatot! b) A táblázat alapján bizonyítsátok, hogy a Romeo és Júlia „a tévedések tragédiája”!

FÉLREÉRTÉS

MERCUTIÓJÚLIA ÉS A (ÉK) ÉS ROMEO DAJKA KÖZT KÖZT

ROMEO ÉS LŐRINC KÖZT

ROMEO ÉS JÚLIA KÖZT

AZ ELSŐ KÉT

Pl. II./1.,

Pl. II./5.

Pl. II./3.

Pl. I./5.

Pl. III. 2 és IV./5.

Pl. V./2

Pl. V./1., V./3.

FELVONÁSBAN AZ UTOLSÓ

CAPULETNÉ ÉS JÚLIA KÖZÖTT

II./4. Pl. III./1.

HÁROM FEL-

Pl. III./5.

VONÁSBAN

c) A fentieken kívül még ki lesz – átmenetileg – tévedés vagy kommunikációs zavar áldozata? B) Sorsdöntő véletlenek a darabban I. felvonás 2. szín: I. felvonás 5. szín: III. felvonás 1. szín: V. felvonás. 1–2. szín: V. felvonás 3. szín:

A


„ N Y E R S A N Y A G A ” . . .

C) Szójátékok, szavak félremagyarázása, kicsavarása A Romeo és Júlia szójátékkal, vagyis a szavak többféle (pl. kettős: szó szerinti és átvitt) jelentése közti játékkal indul: „Kardot rántanak? Ezt nem nyeljük le szó nélkül!! // Nem is vagyunk kardnyelők.” Itt (Mészöly Dezső fordításában) a „nyelni, lenyelni” szó közvetlen és átvitt (metaforikus) jelentésével játszanak a szolgák. A sértés lenyelésében a „lenyel” (köznapian) metaforikus, azaz átvitt, míg a kardnyelő a kardot valóban lenyeli (vagy legalábbis azt a látszatot kelti), tehát itt a jelentés szó szerinti. A darabban mindvégig sok a szójáték; a szolgák és a IV. felvonás zenészei mellett Mercutio és Romeo, Benvolio és Tybalt a legszorgalmasabb szójáték-faragók. (Tágabb értelemben szójátéknak tekinthetjük a hasonló hangzású, de eltérő jelentésű szavakkal folytatott játékot is, nemcsak a többjelentésű szavak különböző jelentéseivel való játékot.) a) Gyűjtsetek ki egyet-kettőt a legnagyobb szójáték-gyártók szójátékaiból! Egy-egy csoporttag szakosodhat is egy-egy poéngyárosra! SÁMSON, GERGELY, ÁBRAHÁM (SZOLGÁK) PL. I./1.

MERCUTIO (PL. I./4., II./1., II./4., III./1.)

ROMEO (PL. II./4.)

A ZENÉSZEK ÉS PÉTER (IV./6.)

b) A közönség szórakoztatásán kívül mire szolgálhat a rengeteg szójáték? Válasszatok az alábbi lehetséges magyarázatok közül. – A szójáték mint a szópárbaj egyik változata egységet alkot a darabban jelentős szerepet játszó heves kardpárbajokkal. A kétféle szurkálódás között párhuzam van, csak az egyik veszélytelen és komédiába való, a másik tragédiához vezet. – A szójáték is a félreértés egy változata (tudatos szófélreértés, félremagyarázás), így szerves helye van egy olyan darabban, ami a tévedésekről, félreértésekről szól. D) Komoly (tragikus, fennkölt) és komikus részek a darabban A Romeo és Júlia az idő és a tér szabadabb kezelése (a „hármas egység szabályának” megszegése) mellett annyiban is különbözik elődeitől, az antik tragédiáktól, hogy (Shakespeare más tragédiáihoz hasonlóan) előfordul benne a hangnemek keverése: a komoly és fennkölt tónust gyakran humoroskomikus alakok és szövegrészletek oldják, ellenpontozzák. A hangnemeknek, a komikusnak és a tragikusnak ez a keverése idegen a klasszikus és a klasszicista színháztól (például Molière-től); Shakespeare-nél a középkori színház örökségéből származik. Ezen felül is a Romeo és Júlia, mint erről már szó volt, cselekményében és szerepköreiben sok tekintetben és sokáig a vígjátéki konvenciókat követi. a) Soroljátok fel a darab beszédmódjuk vagy küllemük miatt mulatságos, komikus szereplőit! b) A komoly családfők is néha komikus hatást keltenek. Keresd meg, hogy mi teszi őket mulatságossá rögtön az első jelenetben! Hogyan reagálnak ők, s hogyan nejeik a szolgák és családtagok csetepatéjára? c) Keressetek példát arra, hogy nagyon költői, nagyon fennkölt jelenetet nyers élcelődés követ!

27

28


•

8 .

É V F O L Y A M

–

Pl. Mi követi a híres erkélyjelenetet? Keressétek meg ezt s a rá következő részt! (A felvonásváltás ne zavarjon benneteket: Shakespeare színházában nem tartottak szünetet a felvonások között, és ma sem öt felvonásban, négy szünettel játsszák a darabokat.)

–

Keressetek más, hasonló példát is!

d) A darab egyik szereplője élete legtragikusabb pillanatában is poénkodik. Ki az, melyik jelenetben és mivel tréfálkozik? e) Júlia (tetsz)halálának felfedezése a Capulet-család számára a darab legtragikusabb eseménye. Milyen ellenpontozó komikus beszélgetés követi ezt a tragikus hangulatú jelenetet? (Adjátok meg a jelenetet s benne a komor és a mókás szövegek helyét!) E) Párhuzamos jelenetek a darabban a) Keressetek olyan jeleneteket, ahol a két család tagjai között nyílt verekedés támad! b) Keressétek meg a jeleneteket, ahol a Herceg egy-egy összeütközés miatt jelenik meg! c) Keressétek meg azokat a jeleneteket, ahol a szerelmesek Lőrinc barát, illetve a dajka segítségét kérik! d) További párhuzamos jelenetek: F) A dráma szerkezete Tavaly tanultatok arról, hogy a történetmegjelenítő művek egy részének (pl. novellák, drámák) cselekményszerkezete milyen részekre tagolható. Milyen események felelnek meg itt a tanult drámák jellemző részeinek? Töltsétek ki a táblázatot! Ahogyan azt az alábbi táblázat is jelzi, mivel általában egy dráma egyetlen SZITUÁCIÓra, egyetlen helyzetben lévő feszültségek kibontakozására, egyetlen alaphelyzetben benne rejlő dinamizmusok lefutására épül, A BONYODALOM KEZDETE óhatatlanul részét képezi a drámai helyzetnek. Vannak drámák, amelyekben a problémát jelentő eseménnyel, dilemmával már a kezdet kezdetén találkozunk, s vannak olyanok, ahol az expozíció eleinte csupán azt az erőteret rajzolja ki, amelyben a bonyodalmat hozó s ezzel a drámai szituációt teljessé tévő esemény csak kis késleltetéssel történik meg. A Romeo és Júliában az expozíciót tartalmazó első felvonás három szakaszból áll: az első lépésben megismerjük a két család közti viszályt, a második fázisban megismerjük a címszereplőket és helyzetüket: a Rózáért epekedő Romeót és a Páris által nejül kért Júliát. A harmadik lépés, a bonyodalom kezdete a felvonás végére kerül: Romeo és Júlia, az ellenséges családok sarjai a bálon egymásba szeretnek.

Az alaphelyzet bemutatásának (az expozíciónak) az első szakasza eddig tart: A bonyodalom ezzel az eseménnyel kezdődik, ezzel alakul ki a teljes drámai helyzet, a szituáció:

A


„ N Y E R S A N Y A G A ” . . .

Ez az esemény a cselekmény – tragikus – fordulópontja: A történet tetőpontjai: További fordulópontok a történetben:

1. 2. 3.

Ezen a helyszínen következik be a második tetőpont és a tragikus végkifejlet: Kialakul egy új, konfliktusmentes helyzet:

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: A) a)

FÉLREÉRTÉS AZ ELSŐ KÉT FELVONÁSBAN

AZ UTOLSÓ HÁROM FELVONÁSBAN

MERCUTIÓ(ÉK) ÉS ROMEO KÖZT

JÚLIA ÉS A DAJKA KÖZT

RÓMEO ÉS LŐRINC KÖZT

ROMEO ÉS JÚLIA KÖZT

Mercutio (és Benvolio) többször is azt hiszi, hogy Romeo még Rozáliába szerelmes (pl. II./1., II./4.).

A dajka úgy csinál, mintha nem értené Júlia sürgetését, késlekedve adja át Lőrinc üzenetét (II./5.).

Eleinte Lőrinc is azt hiszi, Romeo Rózánál töltötte az éjt, nem érti, mit akar tőle Rómeo ilyen hajnali órán.

Először nem tudják, hogy a másik az ellenséges család sarja (I./5.).

III./1. Mercutio nem érti Romeo Tybalt iránti birkatürelmét, szeretetét, „megalázkodását”. Mind a Capulet-, mind a Montaguefiúk azt hiszik eleinte, hogy Mercutio sebesülése nem komoly.

III. 2. Júlia először félreérti, hogy ki halt meg, azt hiszi, Romeo. IV./5. A dajka azt hiszi, hogy Júlia csak alszik, pedig (tetsz)halott.

V./2. Romeo a járvány miatt nem kapja meg Lőrinc üzenetét, nem jön létre közöttük a szükséges kommunikáció.

V./1., V./3. Romeo nem tudja, hogy Júlia csak tetszhalott, s ezért megöli magát.

CAPULETNÉ ÉS JÚLIA KÖZÖTT

III./5 Capuletné azt hiszi, hogy Júlia Tybaltot siratja, noha valójában Romeo száműzetése miatt sír.

29

30


•

8 .

É V F O L Y A M

b)

Romeóéknak mind a megismerkedését, mind a halálát tévedés (információhiány, illetve véletlen) okozza. Sőt a vígjátéki cselekmény tragédiába fordulását (azaz a darab tragikus fordulatát) is ez okozza, hisz Mercutio és Tybalt párbaja a Romeo és Mercutio közötti értetlenségből, kommunikációs zavarból lesz halálos kimenetelű párbajjá.

c)

Páris és Capulet is többször félreérti, félremagyarázza Júlia viselkedését.

B) I. felvonás 2. szín: Romeóék (a Montague-ifjak) véletlenül, az írástudatlan szolga jóvoltából értesülnek Capuleték estélyéről. I. felvonás 5. szín: Romeo és Júlia tévedés, illetve tájékozatlanság (információhiány) áldozatai: olyanba szeretnek bele, akibe nem lenne szabad, akiről nem tudják, ki az. III. felvonás 1. szín: Romeo véletlenül elősegíti Mercutio halálát: Tybalt tőre az ő hónalja alatt hatol át Mercutióba. V. felvonás, 1–2. szín: Romeo szolgájától előbb értesül Júlia „haláláról”, Lőrinc hírvivője a járvány (véletlen!) miatt nem jut el Mantovába az igazsággal. V. felvonás 3. szín: Lőrinc csak Romeo halála után ér a kriptába, Júlia pedig csak Romeo öngyilkossága után ébred föl. C) (A példák többségét itt Kosztolányi fordításában adjuk, noha Mészölyé e tekintetben jobb, hűségesebb, részben, mert pajzánabb, obszcénabb. Romeo részét a II./4.-ben azonban Mészölytől idézzük, mert itt Kosztolányi annyira hűtlen és önkényes.) SÁMSON, GERGELY, ÁBRAHÁM (SZOLGÁK) PL. I./1.

MERCUTIO (PL. I./4., II./1., II./4., III./1.

SÁMSON Na, Gergő, most már aztán semmit se fogunk zsebre vágni. GERGELY Az nem is tanácsos. Mivelhogy aki zsebre vág valamit, azt nyomban dutyiba vágják. SÁMSON Nem érted. Úgy kirántom a kardom, hogy olyant még nem ettek. GERGELY Hát ebben már igazságod lehet. Kirántott kardot még bizonyára nem ettek. GERGELY Hát ebben már igazságod lehet. Kirántott kardot még bizonyára nem ettek. […]

ROMEO Ezt kötve hinném: úgy belém kötött, / Úgy megbökött nyilával: lenge tollán / Nem szállhatom túl lomha bánatom, / A szerelemnek terhe földre roskaszt. MERCUTIO Roskadj te rá, terheld meg te a terhét, / Gyöngécske lény az, enged egy nyomásnak. (I.4.) ROMEO Jó reggelt mindkettőtöknek. Mikor ugrattalak be? MERCUTIO Tegnap éjjel, mikor beugrottál a kertbe.

ROMEO (PL. II./4.) R.: Látom, nálad most is könnyen áll a tréfa. M.: Állni nálad is könynyen áll. R.: Mégse vagyok állhatatlan. M.: Inkább élhetetlen? R.: Hiába célozgatsz, nem találsz célba. M.: Bezzeg mesterlövész vagy! Méghozzá a világ legszebb célrózsáját célzod meg. R.: Rózsát mondtál? M.: Nem is Rózát! R.: No, azzal bakot lőttél volna! M.: Inkább lövök sutát. R.: Vagy még inkább szukát. M.: Segítség, Benvolio, nem bírom az iramot. (Mészöly Dezső)

A ZENÉSZEK ÉS PÉTER (IV./6.) PÉTER Mert a szívem folyton azt muzsikálja, hogy: “Búsulj, búsulj”. Játszd el azt a kedvderítő halotti éneket. ELSŐ MUZSIKUS Nem játszhatom el. Te tudniillik már eljátszottad a hozzá való jogodat. Ma nem muzsikálunk. PÉTER Szóval nem akarod eljátszani? ELSŐ MUZSIKUS Nem én. PÉTER Akkor majd adok neked. ELSŐ MUZSIKUS Mit adsz nekem?

A

GERGELY Érzed annak a súlyát, amit most mondasz? SÁMSON Majd megérzik a lányok: nagydarab marha ember vagyok. (Kosztolányi)


R.: De akkor én magam ugrottam be, ennélfogva nem titeket ugrattalak be. Nem értem. M.: Azt tudom, hogy nem – értem, hanem – valaki másért. R.: Bocsáss meg, Mercutio. Nem tehettem egyebet. Sok dolgom volt tudniillik. M.: Az lehet. De az illemet ilyenkor is tudni – illik. R.: Vártalak a kertben. M.: Ez kertelés. (II.4.) TYBALT Mercutio, te egy húron pendülsz Romeóval. MERCUTIO Egy húron pendülök? Hát mióta nézel bennünket hegedűsöknek? Ha azonban mindenáron azoknak tartasz, majd elhegedüllek. Itt a nyírettyűm. Ezzel foglak megtáncoltatni. (K. D.)

„ N Y E R S A N Y A G A ” . . .

PÉTER Pénzt, azt nem. De ha akarsz, kaphatsz tőlem egy jókora pofont. Te kocamuzsikus. ELSŐ MUZSIKUS Kuss, kuss, te ronda szolga, kuss. PÉTER Húzd rá, különben én húzok rád. Nézd, a gyíklesőmet máris kihúzom. ELSŐ MUZSIKUS De azzal nem húzod ám ki magad. Azt tanácsolom, inkább húzd össze magad, mert elhegedülünk. (Kosztolányi Dezső fordítása)

D) a)

A szolgák nyelvi poénkodása mulatságos. A dajka testessége és fontoskodása, bőbeszédűsége miatt kelt komikus hatást. Mercutio folyamatos szócsavarásai, állandó mókázásai, Capulet mulatságkedvelése, túlsúlya és kissé változékony véleménye miatt eleinte inkább nevetséges, mint félelmetes. Talán Tybalt harciasságának mértéke is néhol már-már komikus.

b)

Mindkét férj először kakaskodna, azután a nejek szavára papucsként elcsitul.

c)

Az erkélyjelenetet (II./2.) közvetlenül Lőrinc Romeo változásán eleinte humorosan hitetlenkedő jelenete követi, de az igazi ellenpont a negyedik jelenet, ahol Mercutio és Benvolio tréfálkoznak a Rózáért epedő Romeo rovására, aki ekkor már egyenrangú partner korábbi epekedésének pajzán kigúnyolásában, majd legalábbis tanúja annak, hogy barátai hogyan köszörülik nyelvüket az urizáló, előkelősködőségében nevetséges dajkán. Hasonlóan (sőt!) éles hangváltás van a negyedik felvonás harmadik és negyedik színe közt. Az előbbiben Júlia búcsúzik az élettől a varázsszer megivása előtt, az utóbbiban a család tagjai az esküvői lakoma részleteiről szellemeskednek.

31

32


•

8 .

É V F O L Y A M

d) Mercutio saját halálos sebéből is tréfát, szójátékot csinál a III. felvonás 1. jelenetében. e)

A negyedik felvonás ötödik színében fedezi fel a család Júlia halálát, utána pedig a zenészek a zene és a fizetség viszonyáról gyártanak szóvicceket.

E) a)

I./1. és III./1.

b)

I./1., III./2. V./3. vége

c)

pl. II./3. és III./3.

d) pl. Páris leánykérései és ahogy Capuletné ezeket tolmácsolja (I./2 és I./3,, ill. III./4, III./5.) F)

Az alaphelyzet bemutatásának (az expozíciónak) az első szakasza eddig tart:

A Herceg távozása

A bonyodalom ezzel az eseménnyel kezdődik, az expozíció ezzel zárul:

Bál: R. és J. megismerkedése

Ez az esemény a darab tragikus fordulópontja:

Mercutio, majd Tybalt halála

A történet tetőpontjai:

A száműzés utáni nászéjszaka vagy a kriptajelenet

További fordulópontok a történetben:

Pl.: 1. Júlia tetszhalála 2. A hír elakadása 3. Romeo halála

Ezen a helyszínen következik be a második tetőpont és a tragikus végkifejlet:

Kripta

Kialakul egy új, konfliktusmentes helyzet:

Zárójelenet a gyászoló családokkal és a herceggel


19. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat a darab ötféle értelmezésével ismertet meg. Az első három értelmezés esetében a cél az állítás felépítése, majd megkérdőjelezése. Itt célszerű először az érveket, majd az ellenérveket meghallgatni: a vitánál tanulságosabb az értelmezés felépítésének, majd kikezdésének, lebontásának logikája szerint haladni. A második két, elvontabb értelmezés esetében nem felépítésre, majd elbizonytalanításra, csak az értelmezési lehetőség felvillantására törekszünk.

A


„ N Y E R S A N Y A G A ” . . .

Megjegyzés: a feladat feldolgozására két további lehetőséget is javasolunk. 1. Megbeszélése áttehető a fejezet legvégére, az ötödik modul végére. 2. Ha itt akarjuk elvégeztetni, de a 15 percet kevésnek tartjuk, akkor a megadott időt csak a felkészülésre fordítsuk, és a többi csoport feladatát, ill. álláspontját is tekintessük át mindenkivel házi feladatként. Az értelmezések időigényesebb megbeszélését pedig halasszuk az első filmes órák, azaz a második modul (filmindítások) vagy a harmadik modul (Erkélyjelenetek) utánra. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : álláspont alátámasztása érvekkel C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : Az A), B) és C) feladatot olyan diákoknak adjuk, akiknek a vitakészsége fejlesztendő, a D) feladatot olyanoknak, akik a költői szépségek helyett inkább a személyiségfejlődés, a lélektan szempontjaira nyitottabbak, az E) értelmezést azoknak kínáljuk fel, akik a merészebb, elvontabb magyarázatokra hajlanak: ezt a csoportot különösen érdemes hagyni szabad választás alapján létrejönni. M u n k a f o r m á k : csoportmunka négy-ötfős csoportokban M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : érvgyűjtés megadott állításhoz, vita 8. A Rómeo és Júlia alapkonfliktusa – a darab értelmezési lehetőségei A) A darab alapkonfliktusa (és a tragédia) a feudális családi viszályból fakad, a két család, a Montague-k és Capuletek közt feszül. a) Bizonyítsátok, támasszátok alá érvekkel ezt az állítást! b) Ugyanezt az állítást cáfoljátok, kérdőjelezzétek meg! Soroljatok föl a tételt elbizonytalanító szövegrészeket, szereplőket és eseményeket! A TÉTELT ALÁTÁMASZTÓ ÉRVEK, PÉLDÁK

A TÉTELT MEGKÉRDŐJELEZŐ TÉNYEK

B) A darab alapkonfliktusa a nemzedékek közötti konfliktus, öregek és fiatalok konfliktusa, a tragikus végkifejlet is ebből fakad. a) Bizonyítsátok, támasszátok alá érvekkel ezt az állítást! b) Ugyanezt az állítást cáfoljátok, kérdőjelezzétek meg! Soroljatok föl a tételt elbizonytalanító szövegrészeket, szereplőket és eseményeket! A TÉTELT ALÁTÁMASZTÓ ÉRVEK, PÉLDÁK


C) A darab alapkonfliktusa a régi (feudális házassági szokások, atyai jog) és az új (reneszánsz, individuális szerelem, szabad párválasztás) érték- és szokásrend között van, a tragikus végkifejlet is ebből fakad. a) Bizonyítsátok, támasszátok alá érvekkel ezt az állítást!

33

34


•

8 .

É V F O L Y A M

b) Ugyanezt az állítást cáfoljátok, kérdőjelezzétek meg! Soroljatok föl a tételt elbizonytalanító szövegrészeket, szereplőket és eseményeket! A TÉTELT ALÁTÁMASZTÓ ÉRVEK, PÉLDÁK


D) A Romeo és Júlia a két címszereplő felnőtté válásának drámája. a) Sorold föl Romeo felnőtté válásának lépcsőit! Mihez képest és miben változik? Milyen próbákat kell kiállnia? b) Sorold föl Júlia felnőtté válásának lépcsőit! Mihez képest és miben változik? Milyen próbákat kell kiállnia? c) Ki válik előbb felnőtté, ki válik jobban felnőtté? Kinek kell nehezebb próbákat kiállnia? (Állításaitokat érvekkel, példákkal támasszátok alá!) E) A Romeo és Júliában a tragikus végkifejlet nem az alapkonfliktusból, hanem a véletlenekből fakad. Azonban a véletleneknek tulajdoníthatunk valamiféle – metaforikus – jelentést. A véletlenek valamilyen mélyebb törvény megnyilvánulásai: – Például annak, hogy a tökéletes szerelmi egyesülés csak egy pillanatra jöhet létre. – Például annak, hogy a romantikus szerelem és a hétköznapok nem egyeztethetőek össze. – Például annak, hogy a szerelmeseknek ez a sorsuk. (A szerelem feltétlenségének jelképeivé is csak véletleneknek köszönhető haláluk által válhatnak a címszereplők.) – Például annak, hogy a szerelem türelmetlen, sürget, siet, de a sietség óhatatlanul katasztrófához vezet. a) Válaszd ki, hogy a fenti megfogalmazások közül számodra melyik a legmeggyőzőbb! Bontsd ki, érvelj mellette a darab alapján! b) Csoportotok alakítson ki erről az értelmezésről egy meggyőző közös álláspontot, „ötmondatos nyilatkozatot”! c) Értelmezésetekben használjátok fel az alábbi idézetet is: Szilaj gyönyört szilaj veszély kisér: Ragyogva vész el, mint a tűz s a lőpor Szörnyethal, hogyha összecsókolózik. (III./6., Mészöly D.) (Melyik filmfeldolgozás mely ismétlődő képei tekinthetők e sorok látvánnyá formálásának?)

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: A) A darab alapkonfliktusa (és a tragédia) a feudális családi viszályból fakad, a két család, a Montague-k és Capuletek közt feszül.

A


„ N Y E R S A N Y A G A ” . . .

A TÉTELT ALÁTÁMASZTÓ ÉRVEK, PÉLDÁK


A darab indítása valóban ezt sejteti. Romeónak később Tybalt megölése miatt kell elhagynia Veronát és ifjú feleségét. Lőrinc barát is éppen a viszály feloldása érdekében támogatja a szerelmeseket.

A viszály már nem olyan heves. A családfők nem igazán akarják fenntartani vagy erősíteni a szembenállást. Capulet a bálon csitítja Tybaltot és dicséri Romeót. Tybalt csak viselkedésében annyira Capulet, egyébként csak Capuletné unokaöccse, azaz elég távoli rokon. Mercutio, a Montague-áldozat s egyben a talán leghevesebb vérű Montague pedig egyáltalán nem is Montague.

B) A darab alapkonfliktusa a nemzedékek közötti konfliktus, öregek és fiatalok konfliktusa, a tragikus végkifejlet is ebből fakad. A TÉTELT ALÁTÁMASZTÓ ÉRVEK, PÉLDÁK


Júlia szülei mást akarnak, mint a lányuk.

Páris, aki a régimódi házasulási szokásokat képviseli, fiatal, nem öreg. Tybalt, a régi viszály legvérmesebb híve szintén fiatal. Az idős dajka és Lőrinc barát viszont a fiatal szerelmesek pártját fogják.

C) A darab alapkonfliktusa a régi (feudális házassági szokások, atyai jog) és az új (reneszánsz, individuális szerelem, szabad párválasztás) érték- és szokásrend között van, a tragikus végkifejlet is ebből fakad. A TÉTELT ALÁTÁMASZTÓ ÉRVEK, PÉLDÁK


Júlia valóban azért issza meg a Romeo öngyilkosságához vezető varázsitalt, hogy ne kelljen az apja által kikényszerített – második – házasságba belemennie.

Eleinte Capulet úr is a szabad párválasztás hívének látszik, és csak a körülmények hatására keményedik meg álláspontja. Ha a véletlen nem játszana szerepet, és a fiatalok nem lennének annyira türelmetlenek, nem kellene meghalniuk. A régi elv már nem olyan erős: sem a dajka, sem Lőrinc nem ezt támogatja, a Herceg is nyilván a fiatalok pártját fogná.

D) A Romeo és Júlia a két címszereplő felnőtté válásának drámája. a)

Eleinte Romeo ábrándozó és búskomor szerelmes, aki epekedő lovagi szerelmében nem tudja, mikor van napnyugta, mikor hajnalodik. Anyja aggódik miatta, barátai csipkelődnek rajta. Júlia megismerése után megváltozik. Ennek bizonyítéka, hogy cselekedni kezd: Lőrinchez fordul, barátainak pedig talpraesett, kijózanodására mutató válaszokat ad a második felvonás harmadik jelenetében. Tybalt provokációjának a III. felvonás elején ellenáll, de azután Mercutio halála után elragadja az indulat. Ezt követő elkeseredése és öngyilkos gondolatai – amikor ismét Lőrinc baráthoz fordul – a kamasz mélabúba való részleges visszaesést jelzik. Ezután sok veszélyt vállal Júliáért (hirtelen hazatérése Mantovából érthető, de nem biztos, hogy bölcs döntés). A méregvásárlás talán inkább a szerelmes férj, mint az ábrándos kamasz döntése. Egyrészt már határozottan cselekszik is, nem csak beszél, másrészt nem issza meg rögtön a mérget, hanem előbb meg akar bizonyosodni a hír igazáról.

35

36


•

8 .

É V F O L Y A M

b)

Júlia először tartózkodó és engedelmes kislánynak látszik. A szerelem szókimondóvá, határozottá és praktikussá teszik. Az erkélyjelenetben ő kezdeményezi a házasság megszervezését, azaz szenvedélye és a korabeli erkölcs közötti ellentmondás gyakorlati feloldását. Első igazi próbatétele Tybalt halálának feldolgozása: el kell döntenie, kihez marad hű: újdonsült férjéhez vagy régi családjához. Itt éretten és érthető érvek alapján dönt. Második nagy próbatétele, hogy a dajka támogatása nélkül, egyetlen közeli szövetségesét elveszítve hogyan küzdjön a Páris-házasság ellen. Nagy eltökéltséget követel a veszélyes varázsszer bevétele. A kockázatot – Lőrinc tanácsa nyomán – itt is ő vállalja.

c)

Júlia. Az érveket lásd fent!

E)

Bármelyik megoldás elfogadható, ha érvel mellette a csoport. Az idézet – mely Lőrinc baráttól származik – elsősorban az első és a negyedik állítással kapcsolható könnyen össze. Előbb-utóbb érdemes majd szóba hozni, hogy Luhrmann filmjének képi világa gyakran a szöveg metaforáiból indul ki. A lőpor-hasonlat például a filmben állandóan ismétlődő tűzijáték-képek, petárdarobbanások nyelvi gyökere, megfelelője.

A véletlenek e szerint az értelmezés szerint metaforaként értelmezendők, a szerelem sorsának, természetének metaforájaként. A szerelmesek csak haláluk által válhatnak jelképpé: a szerelem feltétlenségének jelképévé. Csak ez által léphetnek ki a mindennapok világából.

2. AZ INDÍTÁSOK ELEMZÉSE – AZ ALAPTÖRTÉNET ÁTHELYEZÉSE (4 óra)

R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1.

Csoportalakítás előzetes elvárások, illetve előismeretek alapján

22. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A táblára vagy aktív táblára kikerül a három film egy-egy jellegzetes képe. A hagyományos táblára három oszlopba felírjuk a három filmcímet (Romeo és Júlia; West Side Story; Rómeó + Júlia), alá majd négy-ötfős csoportokra bontva a film majdani szakértőinek nevét. Mindhárom oszlopba legalább egy csoportnyi név kerüljön. Két lehetséges megoldás: a) Előzetesen – a megelőző órán – meg kell kérnünk az osztály, a tanulócsoport összlétszámától függően annyiszor három agitátor toborzót, ahány négy-ötfős csoport kitelik az osztályból, hogy az óra elején három perc alatt gyűjtsön maga köré egy-egy négyfős csoportot. (Természetesen a toborzóknak valamelyest ismerniük kell a feldolgozandó filmeket.) A csoportok névsora felkerül a táblára. b) Tisztán előítéletek, előzetes elvárások alapján alkotnak a diákok csoportokat: az 1. számú feladat kérdéseire adott válaszuk alapján. A hasonlóan válaszolókból hozzuk létre a „szakértői csoportokat”. A b) változat alkalmasabb arra, hogy ne szimpátia alapján, hanem ízlésalapon jöjjenek létre a csoportok. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes ismeretek és előítéletek mozgósítása, csoportszervezési képesség M u n k a f o r m á k : egyéni, ill. csoport: alakulás közben C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : toborzás vagy a választást elősegítő kérdéssor megválaszolása E s z k ö z ö k : aktív tábla (ha van), hagyományos tábla, egy-egy jellegzetes kép (standfotó) a három filmadaptációból 1. Csoportalakítás toborzás vagy elvárások alapján a) A toborzók érvei és a látott képek és/vagy előzetes ismereteitek alapján alkossatok négy-ötfős csoportokat a Romeo és Júlia-adaptációk feldolgozására!

38


•

8 .

É V F O L Y A M

VAGY: b) Válaszolj az alábbi kérdésekre! I.

Szereted-e, ha egy régi irodalmi mű filmfeldolgozása külsőségeiben is hasonlít a cselekmény korához? Ha igen, válaszd Zeffirelli Romeóját!

II. Szereted-e az úgynevezett kosztümös, a múltban játszódó filmeket? Ha igen, válaszd Zeffirelli Romeóját! III. Szereted a zenés-táncos filmeket, a musicaleket? Ha igen, válaszd a West Side Storyt! IV. Szereted az akciófilmeket? Ha igen, válaszd Luhrmann Rómeóját! V. Szereted, ha egy klasszikus történetet áthelyeznek a „mába”? Ha igen, válaszd Luhrmann Rómeóját vagy a West Side Storyt! (A Luhrmann-film az 1990-es években, a West Side Story az 1950-es évek végén játszódik.) A fentiek alapján annak a csoportnak a munkájában szeretnék részt venni, amelyik Franco Zeffirelli Romeo és Júlia (1968), Wise–Berstein–Sondheim West Side Story (1960), Baz Luhrmann Rómeó + Júlia (1996) című filmjét állítja figyelmének középpontjába. (A megfelelő válasz aláhúzandó.)

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: Egyéni ízlésítélet függvényei.

JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2. feladat T/2.

Az indítás, az expozíció első lépése az írott darabban

22. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A faladat valójában pármunka, melyet azután közösen is egyeztetünk, de fontos, hogy a diákok már a filmekre szerveződött csoportokban üljenek, s a négyes-ötös csoportokban elinduljon a kommunikáció. Itt a cél a közönség figyelmét megragadó eszközöknek, Shakespeare populáris eszközhasználatának a bemutatása. Annak felfedezése, hogy a darab nem véletlenül indul nyers szójátékokkal, bohóckodással, majd pergő színpadi eseményekkel, nem pedig a Herceg kimért és emelkedett helyzetismertetésével, helyzetértékelésével. Előbb a közeli állóhelyek közönségét kell elcsitítani, csak aztán jöhetnek a fennkölt szavak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : drámai alaphelyzet feltáruló mozzanatainak felismerése, a színre léptetési rendnek és e rend funkciójának felismerése

A Z

I N D Í T Á S O K

E L E M Z É S E . . .

M u n k a f o r m á k : pármunka, majd közös egyeztetés a filmválasztás, azaz az ízlés és érdeklődés alapján szerveződött homogén csoportokban, illetve az osztályban C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : áttekintő olvasás és jegyzetkészítés

2. A dráma indításának jellegzetességei Vizsgáljátok meg a Prológust és az I. felvonásból az első 102 sort (a Herceg távozásáig)! a) Az említett szövegrész alapján mire tudtok, mire nem tudtok válaszolni a következő fontos kérdések közül? Hol játszódik a történet? Mikor történik mindez? Kik a főbb szereplők? Kik között lesz konfliktus? Mi a szolgák közti összecsapás oka? Hogyan végződik az olvasott rész? b) Mi indokolná, hogy a Herceg szavaival induljon a darab? c) Miért nem a Herceg szavaival indul a mű? Miért jobb az ő belépését és szövegét késleltetni? d) Írjátok ide, hogy milyen sorrendben, milyen elv szerint lépnek színre a szereplők? (A zárójeles számok csak javaslatok.) (1.) (2.) (3.) (4.) (5.) (6.) (7.) e) Valójában az igazi drámai alaphelyzet (szituáció) mikor, milyen esemény hatására alakul majd ki? Melyik felvonás melyik jelenetében zárul le az expozíció?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: a) – Hol játszódik a történet? Veronában, Itáliában. – Mikor történik mindez? Valamikor régen, amikor Itáliában még városállamok élén hercegek álltak, és lőfegyverek nem voltak. (A középkorban, a reneszánsz idején.)

39

40


•

8 .

É V F O L Y A M

– Kik a főbb szereplők? Egyelőre úgy tűnik, hogy a két családfő, Benvolio, Mercutio, Tybalt, a szolgák és a Herceg. (Többre csak a Prológus alapján gondolhatunk.) – Kik között lesz konfliktus? Most úgy tűnik, a két család heveskedő tagjai közt. Esetleg a Herceg és a heveskedők között. (Másra csak a Prológus alapján gondolhatunk.) – Mi a szolgák közti összecsapás oka? A szokás, a hagyomány, aminek úgy tűnik, csupán a fiatalok kötekedő hajlama, erőfitogtató kedve ad új lendületet. – Hogyan végződik az olvasott rész? A Herceg fellépésével, s azzal, hogy halállal fenyegeti meg azokat, akik újra békebontásba kezdenek. b) Mi indokolná, hogy a Herceg szavaival induljon a darab? Ő utal az előzményekre, a megelőző két összetűzésre. Ő összegzi azt, amit a két család szembenállásáról s a hatalom ehhez való viszonyáról tudnunk kell. Valójában az a fontos, hogy ezentúl halálos bűnt követ el, aki a viszályt folytatja. c) Miért nem a Herceg szavaival indul a mű? Miért jobb az ő belépését és szövegét késleltetni? Mert így elevenebb, mókásabb, izgalmasabb a darab indítása. Beszéd, illetve cselekvés közben látjuk a szemben álló feleket, s azt is, kinek mennyire fontos ez a viszály. d) (1.) Capulet-szolgák (2.) Montague-szolgák (3.) Benvolio, egy ifjú Montague előkelőség (4.) Tybalt, egy ifjú Capulet előkelőség (5.) a Capulet-házaspár (6.) a Montague-házaspár (7.) a Herceg e) A bonyodalom igazi kezdete, amikor Júlia és Romeo, az ellenséges házak egyszülött gyermekei egymásba szeretnek. Ez az első felvonás utolsó, ötödik színében történik. Shakespeare legtöbb darabja széles és vegyes nézőközönségnek készült, ezért szerzőjük nem volt finnyás a hatásvadász elemek alkalmazásában. Nem véletlen, hogy a Hamlet éjféli kíséretjárással, nem Hamlet bölcselkedésével, a Macbeth boszorkányokkal, nem pedig a hatalom vagy a lelkiismeret természetéről szóló párbeszéddel indul. A Romeo és Júlia is ezért kezdődik kabaréba illő szóviccekkel és parázs utcai jelenettel. A nagy drámaíró másban is nyitott volt kora népszerű kultúrája iránt, ezért is szerepeltek zenei betétek, némajátékok, aktuális politikai és magánpletykák, napi utalások, nemegyszer anakronizmusok (más korból származó elemek) a nagy színpadi szerző műveiben.

A Z

I N D Í T Á S O K

E L E M Z É S E . . .


Az indítás és filmadaptációi

24. oldal 35 + 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Lehetőleg mindhárom film elejét vetítsük le: azaz az írott dráma első 102 sorának megfelelő részeket. Ha mindhárom filmindítást levetítjük, a javasolt sorrend: Zeffirelli filmjéből 11 és fél perc, a West Side Storyból (az állóképes zenei nyitány utáni) 12 perc, B. Luhrmann filmjéből 9 perc. Mivel a vetítések több mint fél órát vesznek igénybe, érdemes a munkát dupla órán végezni. A diákokkal közösen eddig csak a Luhrmann-film egy rövid részletét láttuk. Mégis már a három indítás megtekintése előtt szükséges a filmekre szakosodó csoportokat létrehoznunk, mivel egy-egy specialista csoport figyelmét egy-egy adaptációra kell irányítanunk: az ehhez kapcsolt szempontsorra kell elsősorban figyelniük. Ezért kellett már a ráhangolódás során csoportokat alakítani. Természetesen egy filmmel több szakértői csoport is foglakozik majd. (Ha a kényszerítő körülmények úgy hoznák, hogy most csak két részlet megtekintésére és összevetésére kerülhet sor, akkor a West Side Story expozícióját egy más alkalommal érdemes megnézni.) A filmrészletek megtekintésére 35 percet szánunk, a feldolgozásra 20 percet. A közzététel majd a következő (4.) feladatban történik. Az összehasonlító táblázat csomagolópapíron legyen fenn a témafalon végig, később kell majd kitölteni, kiegészíteni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : drámai alaphelyzet felismerése, azonosítása, filmnyelvi üzenetek értelmezése M u n k a f o r m á k : csoportmunka filmválasztás, azaz ízlés és érdeklődés alapján szerveződött homogén csoportokban – a csoportok más szempontból heterogén jellegűek C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : a filmek szerint szervezett négy-ötfős csoportokban az egész osztály M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaiktechnika, majd egyéni: írás magunk számára E s z k ö z ö k : a darab első 102 sora, DVD vagy VHS és megfelelő lejátszó, a három tárgyalt film; csomagolópapír, gyurmaragasztó, feladatlapok, szemponttáblák (DIG). 3. Drámaindítások a film nyelvén Nézzétek meg az imént vizsgált szövegrésznek megfelelő részletet a három filmadaptációból! – Csoportod összpontosítson saját filmjére: az ehhez adott előzetes szempontokat olvassátok át előre, de a másik két részletet is figyelmesen nézzétek meg! Lesznek közös és lesznek csak a ti szakértői csoportotoknak szóló feladatok. – A táblázatok kitöltése során a saját filmetekre vonatkozó részre koncentráljatok!

41

42


I.

•

8 .

É V F O L Y A M

Saját filmrészletekre vonatkoztatva válaszoljatok a 2. a) feladat alább megismételt kérdéseire! Hol játszódik a történet? Mikor történik mindez? Kik a főbb szereplők? Kik között lesz konfliktus? Mi a szolgák (fiatalok) közti összecsapás oka? Hogyan végződik az olvasottnak megfelelő rész?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: I. Hol játszódik a történet? A) Egy szép középkori városban, Veronában. B) New Yorkban, a Manhattan-félszigeten. C) Egy Verona Beach nevű tengerparti városban valahol az Egyesült Államok déli részén. Mikor történik mindez? A) A középkor, ill. a reneszánsz idején. B) Az 1950-es években. C) Az 1990-es években, bár az autók és a hawaii ingek néha régebbi időkre utalnak. Kik a főbb szereplők? A) Láthatóan a Capulet- és Montague-szolgák, ill. családtagok, valamint a Herceg, illetve a Prológusból tudhatóan a két család baljós sorsú gyermekei. B) A Rakéták (Jets) és a Cápák (Sharks), egyelőre az előzőek közül Riff, az utóbbiak közül Bernardo tűnik ki. Megjelenik még két rendőr: Schrank hadnagy és Krupke őrmester. Itt Prológus híján a darab Romeójáról (Tonyról) és Júliájáról (Mariáról) még nem hallunk. C) A Montague- és a Capulet-fiúk, illetve a családfők és a Herceg nevű rendőrparancsnok, illetve a Prológusból tudhatóan a két család baljós sorsú gyermekei. Őket itt az újságcikkekben és a híradórészletben már látjuk is. Kik között lesz konfliktus? A) A Prológusból tudhatóan a két szembenálló család között. B) Az indításából láthatóan a két banda között. C) A Prológusból tudhatóan és egyúttal láthatóan a két szemben álló család között. Itt már azt is látjuk (Romeo kezében pisztoly), hogy ebbe a konfliktusba Romeo tevőlegesen is belekeveredik. Mi a szolgák (fiatalok) közti összecsapás oka? A) Nem bírnak a vérükkel, keresik a bajt. B) Fontos számukra összetartozásukból fakadó erejük, illetve a terület feletti hatalmuk (Rakéták) kifejezése. A Cápák pedig láthatólag nem fogadják el a kialakult erőviszonyokat, illetve nincs kedvük behódolni. C) Nem bírnak a vérükkel, keresik a bajt.

A Z

I N D Í T Á S O K

E L E M Z É S E . . .

Hogyan végződik az olvasottnak megfelelő rész? A) Lovon megérkezik a Herceg és kísérői, és rendet tesznek. A Herceg megfenyegeti a rendbontókat. B) Autón megérkezik a két rendőr, rendet tesz, majd megfenyegeti a rendbontókat. C) Helikopteren megérkezik a rendőrparancsnok, rendet tesz, majd megfenyegeti a rendbontókat.

II.) A három adaptáció indítása részletesebben A) A Zeffirelli-film expozíciója a) Mit látunk a Prológus (itt Kosztolányi Dezső fordította) első nyolc sorának elhangzása közben? Látjuk-e a Prológust mondó színészt? Melyik film kezdőképéhez hasonlít az első beállítás? b) A Prológus elhangzása (a nagytotálok) után milyen képeket látunk, milyen zsivajt hallunk? Gyakran milyen tárgyak mögött látjuk a szolgákat? Azaz hogyan konkretizálja a szövegben nem konkretizálódó látványt („köztér”) a film? A füge szónak – ami a Shakespeare-szövegben szerepel – milyen gesztus felel meg ebben (illetve mindhárom) filmadaptációban? Hogyan lesz a szavakból gesztus? c) Mit történik az indításban a szójátékok zömével? Mi köti le a figyelmünket, mitől izgalmas a film indítása? Milyen helyszínváltásokat, cselekvéseket látunk? Mit mutat meg az írott szövegnél részletesebben a film? Mi köze van ennek a „cserének” ahhoz, hogy filmet, s nem színdarabot látunk? (Zeffirellit bevallottan a West Side Story indítása is ihlette értelmezésében.) d) A két család szolgáit milyen öltözék különbözteti meg? (Ez szintén a rendezés látványtöbblete, nem a drámai szöveg határozza meg.) e) A Herceg megjelenése is tartalmaz olyan tárgyi és látványelemeket, amelyeket a filmrevitel ad hozzá a darab szövegéhez. Sorolj fel ilyen példákat! – Hogyan jelenik meg a Herceg és kísérete, mi ad megjelenésüknek különös tekintélyt? (Érdemes ezt a hasonló funkciójú szereplőknek a másik két adaptációban való megjelenésével összevetni.) – Hol állnak a verekedés résztvevői, a családok és a szolgák a Herceg szózata alatt? A kamera többnyire milyen beállításból mutatja őket? (Alulról, szemmagasságból, felülről?) – Honnan intézi a rendbontókhoz szózatát a Herceg? Beszéd közben többnyire milyen kameraállásból látjuk? (Alulról, szemmagasságból, felülről?) f)

A szereplők színre léptetésének rendje mennyiben követi a drámában olvasható rendet? (A zárójeles számok csak javaslatok.) (1.) (2.) (3.) (4.) (5.) (6.)

43

44


•

8 .

É V F O L Y A M

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: II. A) A Zeffirelli-film expozíciója a)

Madártávlatból városképet látunk, a Prológust mondó színészt nem látjuk. A West Side Story is egy város madártávlati képével kezdődik. A Prológus másodszori elmondása közben Luhrmann filmjében is sok a városkép, a felhőkarcoló.

b)

Vásári forgatagot látunk, főleg élelmiszereket és árusokat. A köztér mint vasárnapi piactér konkretizálódik. Itt, ahogy a másik két adaptációban is, fügét mutatnak a másik csoport képviselőinek. A drámában említett szót magát a filmben csak mutatják, ki nem mondják.

c)

Az indításban a szójátékok zöme elmarad, helyette, a nyelvi provokáció helyett mozdulatok, gesztusok, mozgások kötik le a figyelmet. Gáncsolás, utcai futkározás és verekedés, kardvívás, a pultok borogatása stb. A cselekmény pergését a helyszínváltások, vágások biztosítják: a piactér után előbb a félrevert harangot, aztán a két családfő fegyverkező házát látjuk s az utcákat, ahogy a családfők, illetve a családok felfegyverzett tagjai a piac felé szaladnak. A néhány szolga közötti szóváltások helyett mozgó, gyülekező, összeütköző, verekedő „csapatokat” látunk. Ez természetesen sokkal filmszerűbb, mint a szójátékok nyelvi viadalai.

d) A Capuletek sárga-piros ruhát viselnek, míg a Montague-k többnyire sötétkéket, néha sötétzöldet. e)

A Herceg és kísérete lóháton jelenik meg. A Herceg mozgó lóról intézi alattvalóihoz szózatát. A Herceg és kísérete mintegy körülveszi a korábban összetűzőket, s hol a Herceget látjuk alsó kameraállásból fölénk magasodni, hol a Herceg nézőpontjából, felső kameraállásból látjuk az összeszidott alattvalókat.

f)

A szereplők színre léptetésének rendje elég pontosan követi a drámában olvasható rendet, csak itt Montague felesége nélkül jelenik meg, s mindkét családfő határozottabban vesz részt a csetepatéban, mint ahogy azt az írott drámában olvashatjuk.

B) A West Side Story expozíciója a) A filmmusical nyitánnyal kezdődik. Mit látunk a nyitány alatt, milyen áttűnés (az egyik kép fokozatos átalakulása egy másikba) indítja a tulajdonképpeni mozgófilmet? b) Mi lehet a filmet indító légi felvételeknek a funkciója? Mit mondhatunk a helikopter és a rászerelt kamera megtett útjáról, mozgásirányáról? c) Hol vált nagytotálról (madártávlatból) közelebbi beállításokra a kamera? Kiket látunk először a képen? – A feszültségkeltésnek milyen hangzó és mozgásbéli eszközeivel találkozunk a légi felvételeket követő képsorokban? Milyen zenei és mozgásbeli eszközök teszik a látott embercsoportot félelmetessé? – A képkivágások váltása hogyan követi a hang- és mozgásváltásokat? d) A hüvelykcsattogtatás mitől válik félelmetessé, erőt sugárzóvá? – Milyen két apróbb konfliktus fejezi ki a nyitány utáni első két percben a későbbi cselekmény egyik alapellentétét, egyén és közösség viszonyát, ellentétét?

A Z

I N D Í T Á S O K

E L E M Z É S E . . .

e) Hogy hívják a másik, a később megjelenő (Puerto Rico-i fiúkból álló) bandát? Hol látjuk leírva a bandák nevét? Milyen külső és milyen viselkedésbeli jegyek jellemzik a két bandát? (Puerto Rico az Egyesült Államoktól nem független szigetország a Karib-tengeren.) f)

Miben emlékeztet a West Side Story nyitójelenete a Romeo és Júlia nyitójelenetére? – Mi a közös a két történet szereplőiben, viselkedésükben, gesztusaikban? – Van-e olyan szava a drámabeli szolgák párbeszédeinek, amely a filmadaptációban nem szavakban, hanem mozdulatokban, gesztusokban jelenik meg? (Érdemes megfigyelni, hogy a piros inges Cápa-főnöknek, Bernandónak mit mutogatnak a Rakéták a fiú első megjelenése után azonnal.)

g) Schrank hadnagy, Krupke őrmester és a Herceg SCHRANK HADNAGY ÉS A VERONAI HERCEG

KÖZÖS

KÜLÖNBÖZŐ

MEGJELENÉSÜK PILLANATA ÉS HATÁSA A SZEREPLŐ RANGJA, FELADATA A SZEMBENÁLLÓKHOZ INTÉZETT SZAVAIK LÉNYEGE A SZEREPLŐ SZAVAINAK INDOKLÁSA, ÉRTÉKRENDJE A SZEMBEN ÁLLÓ FELEKHEZ VALÓ VISZONY (EGYENLŐ-E A TÁVOLSÁGA A KÉT CSOPORTTÓL?) A KILÁTÁSBA HELYEZETT BÜNTETÉS A KÉT SZEMBEN ÁLLÓ FÉLLEL FOLYTATOTT KOMMUNIKÁCIÓ MÓDJA

h) Mi lehet a két család szolgái közötti viszály oka a Shakespeare-drámában, s mi lehet a látottak alapján a két banda közötti viszály oka a West Side Storyban? Hol egyértelműbb a motiváció? i)

Kiknek a (Shakespeare-dráma első 102 sorában szereplő) megfelelői hiányoznak feltűnő módon a West Side Story indításából?

j)

Milyen közös vonás, társadalmi helyzet jellemzi a Cápákat (Sharks) és a Rakétákat (Jets), ami a rendőrök feltűnésekor és kérdezősködése nyomán a bandák között némi átmeneti szolidaritást is létrehoz?

k) Megfelelések, amelyek már az expozícióból sejthetők: A MŰ CÍME

ROMEO ÉS JÚLIA

AZ EGYIK SZEMBEN ÁLLÓ CSO-

Montague-k

WEST SIDE STORY

PORT A MÁSIK CSOPORT A HATALOM KÉPVISELŐJE

Cápák

45

46


•

8 .

É V F O L Y A M

AZ EGYIK CSOPORT LEGHEVESEBB KÉPVISELŐJE, VEZÉRALAKJA, A FŐHŐS BARÁTJA A MÁSIK CSOPORT LEGHEVE-

Bernardo

SEBB KÉPVISELŐJE, VEZÉRLAKJA

l)

Zeffirelli filmjét, illetve a film indítását bevallottan a West Side Story (indítása) is ihlette. Mi mindenben érhető tetten a Zeffirelli-indításban a West Side Story hatása?

II. LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: B) A West Side Story expozíciója a)

A nyitány alatt a híres manhattani látképet (a Manhattan Skyline-t) látjuk változó színű, változó megvilágítású festmény formájában. A film tulajdonképpeni kezdete az, amikor a festmény – fokozatos áttűnéssel – légi felvételnek adja át a helyét.

b)

A légi felvétel a félsziget kontúrjai és összképe, illetve híres épületei helyett egy idő után a cselekmény szűkebb helyszínére, a West Side-re közelít rá – illetve azon belül is egy szakadt háztömbök övezte kosárpályára, „grundra”. A felvétel célja talán az, hogy először lenyűgöző pompájában mutassa meg a nagyvárost, a bevándorlók álmát, azután viszont a pompás egész helyett a kiábrándító részt mutassa meg. A felhőkarcolók után a csúnya sorházak és foghíjtelkek a társadalmi kontrasztot jelzik.

c)

A kamera akkor vált közelebbi beállításra, amikor a kosárpályához érünk, melynek drótkerítésénél ülnek a Rakéták. Ezután (kistotálban) csoportképeket, arcokról és kezekről félközelieket és közelképeket látunk. Először Riffet, majd Jeget (Ice) látjuk közelebbről, azután vagy öt, egy ütemre csattogtató fiút. – Maga a csendben felhangzó fütty, illetve a tam-tam dob szaggatott s nem folyamatos felhangzása is feszültséget kelt. Később a zene nagy dinamikai különbségei: pl. a nagyon gyorsan felhangosodó, majd hirtelen elhallgató fúvósok. Általában a sok szünet és a szaggatottság kelt feszültséget. A Rakéták mozgása is ilyen hirtelenkedő: a mozdulatlanságot nagyon gyors, váratlan s ezáltal ijesztő mozdulat követi általában. – A képkivágások ugyanúgy szaggatott hatást keltenek, mint a zene vagy a mozgások. Vagy elég nagy az eltérés a két egymás után következő kivágás (plán) mérete között, vagy hirtelen ráközelítéssel találkozunk.

d) A hüvelykcsattogtatás attól félelmetes, hogy a srácok egyszerre végzik, így az egységükben rejlő erőt fejezi ki. Egy fiú teniszlabdája nekiütődik a Rakéták mögötti rácsnak. A Rakéták egyszerre emelkednek fel, amitől persze a labdatulajdonos megretten. A második ilyen esemény az, hogy az egyszerre lépő Rakéták két kosarazó srác közelébe érnek. A srácok a Rakéták masírozó megjelenésének puszta látványától azonnal átadják a labdát és a terepet. e)

A másik csapat neve Cápák (Sharks). Mindkettőnek a nevét előbb az aszfalton látjuk felfestve, később a Cápákét egy ház falán is látjuk („Sharks stink” = A Cápák büdösek) A Rakéták magabiztosabbak, többségük szőke, látszik, hogy ők vannak jobban otthon. A Cápák önérzetesek, gyorsak, külsejükből is látszik, hogy idegenek: „latin” bevándorlók, akik most keresik a helyüket.

A Z

f)

I N D Í T Á S O K

E L E M Z É S E . . .

Mindkét film kihívóan viselkedő, erejüket fitogtató, kötekedésre hajlamos fiatalokat mutat. Mindkét jelenetben két csapat ütközik össze. Mindkettőben valami hatalmasság vet véget a fiatalok kezdte összeütközésnek. – Itt Riffék Bernardónak, a Cápák vezetőjének mutatnak fügét.

g)

Schrank hadnagy, Krupke őrmester és a Herceg

SCHRANK HADNAGY ÉS A VERONAI HERCEG

KÖZÖS

KÜLÖNBÖZŐ

HATÁSA

Amikor a verekedés elfajul. A szembenállók abbahagyják a verekedést.

A két banda közös ellenszenve egyértelműbb a hatalom képviselőivel szemben, így a fiúk jobban titkolják a szembenállást.

A SZEREPLŐ RANGJA, FELADATA

A törvény, a béke képviselete.

Herceg és körzeti rendőr.

A SZEMBENÁLLÓKHOZ

Elég volt az ismételt békétlenkedésből, ha folytatják, megjárják.

Schrank sokkal személyesebb és lekezelőbb.

A Herceg a köz érdekére hivatkozik.

A hadnagy saját érdekére hivatkozik, saját pozícióját félti.

Mindkét csoportot rendre utasítják.

Schrank külön alkudozik a „fehérekkel”, közös érdekeikre hivatkozik az idegenekkel szemben. Magánemberként ő is idegengyűlölő.

A békétlenkedőt halál várja.

A békétlenkedőt börtön, illetve a sportpályákról való kitiltás várja.

A hatalom birtokában fölény jellemzi beszédmódjukat.

Schrank másképp beszél az „őslakos” Rakétákkal, különalkut kínál nekik.

MEGJELENÉSÜK PILLANATA ÉS

INTÉZETT SZAVAIK LÉNYEGE A SZEREPLŐ SZAVAINAK INDOKLÁSA, ÉRTÉKRENDJE A SZEMBEN ÁLLÓ FELEKHEZ VALÓ VISZONY (EGYENLŐ-E A TÁVOLSÁGA A KÉT CSOPORTTÓL?) A KILÁTÁSBA HELYEZETT BÜNTETÉS A KÉT SZEMBEN ÁLLÓ FÉLLEL FOLYTATOTT KOMMUNIKÁCIÓ MÓDJA

h)

A két család közötti viszály okairól az eredeti dráma hallgat. Fontos, hogy a város két legbefolyásosabb családjáról van szó, tehát az okba belejátszhat a hajdani versengés a birtokért, tulajdonért. Ki a gazdagabb, ki a befolyásosabb? A West Side Storyban sokkal egyértelműbb az ok. Egyrészt feszültség van a régi amerikaiak és az új bevándorlók között (idegengyűlölet). Másrészt a küzdelem egy sportpálya használatáért is folyik. Itt a csapatokat, a galeriket inkább a társadalmi sikertelenség, mint a társadalmi siker hangolja egymás ellen. Részben nemzedéki be nem illeszkedés, a világgal való elégedetlenség is szerepet játszik a Rakéták ingerlékenységében, kötekedő magatartásában.

i)

Természetesen a szülők, a családfők megfelelői hiányoznak a West Side Storyból.

j)

Mindkét csapat valamelyest társadalmon kívüli, a társadalom peremén él. A Rakéták esetében ennek sokféle társadalmi és lélektani oka lehet, többségük valamiért nem dolgozik, illetve nem jár iskolába, a családjukból is kiszakadtak. A Cápáknál alighanem inkább az újonnan bevándoroltak beilleszkedési nehézségei okozzák a peremhelyzetet: ők dolgoznak, s igyekeznek sikeressé válni.

47

48


k)

•

8 .

É V F O L Y A M

Megfelelések, amelyek már az expozícióból sejthetők

A MŰ CÍME

ROMEO ÉS JÚLIA

WEST SIDE STORY

AZ EGYIK SZEMBEN ÁLLÓ CSOPORT

Montague-k

Rakéták

A MÁSIK CSOPORT

Capuletek

Cápák

A HATALOM KÉPVISELŐJE

A Herceg

Schrank hadnagy

AZ EGYIK CSOPORT LEGHEVESEBB

Mercutio (?)

Riff

Tybalt

Bernardo

KÉPVISELŐJE, VEZÉRALAKJA, FŐHŐS BARÁTJA A MÁSIK CSOPORT LEGHEVESEBB KÉPVISELŐJE, VEZÉRLAKJA

l)

A filmet nyitó városkép. A folytatásban a bőrükbe nem férő, kötekedő fiatalok által provokált utcai verekedés. Ez a fiatalos nyughatatlanság a konfliktus oka, nem valami régi ellentét. Közösek a hirtelen, provokáló, gyakran közönséges gesztusok. A helyszínek gyors váltogatása, az utcák és terek közti gyors emberi és kameramozgás. Még a zöldségek is a West Side Storyban jelentek meg először a bandaháború látványháttereként. Innen „kerültek át” a Zeffirelli-filmbe.

C) A Luhrmann-film expozíciója a) A Prológus A Prológus adaptációját már vizsgáltuk e fejezet kezdetén. Idézzétek fel, hogy a Prológus filmbeli megjelenítésében mi idézte a – tévéhíradó hírelőzetesét: – magát a híradórészletet: – a játékfilmek „eleje főcím” néven emlegetett kezdetét: b) Időjáték a Prológusban – Miért hangzik el vajon kétszer a Prológus rövidített szövege? Keressetek a híradó műfajából adódó, illetve másféle lehetséges magyarázatot erre az ismétlésre! – A későbbi, benzinkutas jelenet során is bevillan a képernyő és a bemondónő arca. Ez esetben mire vonatkozhat a hír, s ki az, aki nézi? – Milyen képeket látunk a szöveg második elhangzása során? Soroljatok fel emlékezetes képeket ebből a képsorból! c) Milyen látványelemek idézik a West Side Story nyitó légi felvételeit? – Milyen vágástechnika és milyen kameramozgás teszi feszültté a filmet? (Rövid vagy hosszú beállítások, vágások követik egymást, fokozatos távolságváltozás vagy hirtelen látószög- és távolságváltások jellemzik a Prológus alatti látványt?)

A Z

I N D Í T Á S O K

E L E M Z É S E . . .

d) Megfelelések és eltérések, amelyek már az expozícióból (az első 102 sornak megfelelő, az órán megtekintett részből) sejthetők: A MŰ CÍME

ROMEO ÉS JÚLIA (SHAKESPEARE)

RÓMEÓ + JÚLIA (LUHRMANN)

A SZEMBEN ÁLLÓ CSALÁDOK A CSALÁDFŐK FOGLALKOZÁSA ÉS TÁRSADALMI POZÍCIÓJA HONNAN TUDJUK, HOGY KÉT TEKINTÉLYES CSALÁDRÓL VAN SZÓ? NEVEK EGYEZÉSE ÉS ELTÉRÉSEI (HOZZATOK LEGALÁBB NÉGY

Pl. Ted Montague, David Paris, …., ….

SAJÁT PÉLDÁT!) MILYEN SZEREPET JÁTSZANAK A CSALÁDFŐK AZ UTCAI ÖSSZETŰZÉSBEN? MI A FELESÉGEK REAKCIÓJA A HARC KIÚJULÁSÁRA? HOGY ISMERJÜK MEG A SZEMBEN ÁLLÓ FELEKET? KI KEZD KI KIVEL ÉS HOGYAN? HOL ZAJLIK A SZABADTÉRI ÖSZSZETŰZÉS? MILYEN FEGYVEREKET HASZNÁLNAK? A HATALOM KÉPVISELŐJE – SOROLJ FEL MINÉL TÖBB HASONLÓSÁGOT ÉS ELTÉRÉST!

e) Összecsapás a benzinkútnál – Miért épp egy benzinkúthoz telepítette a rendező a Capuletek és Montague-k összeütközését? Milyen szimbolikus jelentősége lehet ennek? (Érdemes a bevillantott feliratokra is figyelni.) – Milyen játékfilmes műfajt, műfaji konvenciót idéz a benzinkútnál lezajló összecsapás? Mi minden utal erre a műfajra, konvencióra? A film rendezője, készítői az Erzsébet kori (16. századi) szöveg „megvilágítására”, a mai világban való érthetővé tételére törekedtek. Arra, hogy a néző a képet, a cselekményt akkor is értse, ha a szöveg még nehéz számára, s hogy a képi világ fokozatosan nyissa fel, tegye érthetővé, foghatóvá a régiesköltői nyelvet. Ehhez kerestek „tárgyi megfelelőket”. (Ne felejtsétek, hogy az angol anyanyelvű néző nem modern fordításban hallja a négyszáz éve írt szöveget!) –

Milyen modern „tárgyi megfelelőket” ad a film expozíciója a régi szöveg értelmezéséhez? Mi lesz a piactérből? Mi lesz a kardból? Mi lesz a gazdag itáliai polgárcsaládokból, illetve a családfőkből?

49

50


•

8 .

É V F O L Y A M

Mi magyarázza a közöttük lévő viszályt? (Gondolj származásukra is! Mik lehettek hajdan és mik most?) Mi teszi képileg is láthatóvá a fiatalok lobbanékonyságát, veszélykedvelését? További példák: – ................................................................................................................................................................ – ................................................................................................................................................................ – ................................................................................................................................................................ – ................................................................................................................................................................ f)

Mit őriz meg Tybalt s mit Benvolio alakjából, természetéből a filmfeldolgozás? Hogy viselkednek, mit mondanak a benzinkutas jelenetben?

g) Milyen látványelemek, milyen vizuális jelek jelzik a Montague-fiúk és a Capulet-fiúk különbözőségét (pl. kocsik, színek, öltözék)? A Capuletek is, a Montague-k is (olasz) bevándorlók Amerikában. Kik lehetnek közülük a későbbi bevándorlók, kik utalhatnak a West Side Story latinos cápáira (Sharks)? Hogyan tükröződik ez a keresztnevekben?

II. LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: C) A Luhrmann-film indítása a)

A Prológus

A Prológus a tévéhíradó hírelőzetesét úgy idézi, hogy egy képernyőn látjuk a hírelőzetest szóban összefoglaló, azaz a Prológust mondó bemondónőt. Magát a híradórészletet az imitálja, hogy a hírelőzetes szövegének lassabb, felszabdalt mondatait állóképek, újságkivágások és a film egészéből származó mozgóképek illusztrálják, részletezik, ezek néha tévésen „csíkosak”. A játékfilm eleje főcím részét a névfelirattal ellátott főszereplő-bemutatások idézik. A felirat itt a képmező közepén van, tehát nem híradós feliratként hat. A képek részben az első csetepatét idézik, részben a cselekmény későbbi kulcsjeleneteit mutatják meg előre. b)

Időjáték a Prológusban

A híradóban eleve szokás a hír mintegy belső reklámként való többszöri elismétlése, másrészt itt a nehéz, költői és régies szöveg az ismétlés és szemléltető megvilágítás során mindenki számára egyre értehetőbbé válik. A későbbi, benzinkutas jelenet során is bevillanó képernyő magát a benzinkútnál történő csetepatét tűnik idézni, s olyan hatást kelt, mintha a jelen nem lévő családfők innen értesülnének az eseményekről. Képek a Prológus második elhangzása alatt (csak néhány példa): – Városképek gyorsított ráközelítésben, a két család nevével ékeskedő felhőkarcolók – A Krisztus-szobor; a családi tragédiáról hírt adó tablószerű-családfaszerű újságfotó; megrendült szülők – Fekvő áldozatok az utcán, a rendőrkapitány akció közben, helikopteren; tűz – Felindult arcú Mercutio, az eltorzult arcú Rómeó a volán mögött

A Z

I N D Í T Á S O K

E L E M Z É S E . . .

– Villanás Romeóék esküvőjéről és a kriptából; tűzijáték fényesője (itt, ebben a filmben sokkal erősebb a metaforák képpé fordítása, illetve a szerelmesek halálára való ismételt előreutalás) – Tybalt, Benvolio és mások pisztollyal a kezükben, eltorzult arccal c) Itt is vannak városrészleteket mutató nagytávolik, melyeknek egy része a West Side Storyhoz hasonlóan légi felvétel. Nagyon élesek és gyorsak a vágások. A feszültséget a hanggal is feltűnővé tett gyorsított, szemmel nem vagy alig követhető ráközelítések és eltávolodások jellemzik. Az ugráló nézőpontváltások és a kamera gyakran szinte rángatózóan gyors mozgása („rántott svenk”) jellemzi a látványt. d) Megfelelések és eltérések, amelyek már az expozícióból (az első 102 sornak megfelelő, az órán megtekintett részből) sejthetők: A MŰ CÍME

ROMEO ÉS JÚLIA (SHAKESPEARE)

RÓMEÓ + JÚLIA (LUHRMANN)

A SZEMBEN ÁLLÓ CSALÁDOK

Capuletek és Montague-k.

Capuletek és Montague-k.

A CSALÁDFŐK FOGLALKOZÁSA

Gazdag patríciusok, kereskedő polgárok.

Tőkés vállalatok tulajdonos vezetői.

A szolgák büszkeségéből és a Herceg szavaiból.

Részben abból, amiből a drámában; részben autóikból és felhőkarcoló irodaházaikból, részben a bemutatott sajtóból.

Montague, Capulet, Páris, Tybalt, Benvolio, Mercutio

Pl. Ted Montague, Caroline Montague, David Paris, a kormányzó fia; Fulgencio Capulet, Gloria Capulet, Tybalt Capulet. Itt sok a nemzetiségre erősebben utaló keresztnév, illetve azoknál is meg van említve a Capulet családnév, aki azt aligha viselhetik (Tybalt, Abra).

Mindketten elindulnak a tett színhelyére, de a csetepatéban való részvételtől mindkettőt visszatartja neje. (Nem úgy, mint Zeffirellinél.)

Egyikük sincs jelen a tett színhelyén, csak tévéből értesülnek az eseményről. Montague fegyvert fogna, de neje visszatartja. Ugyanakkor a fiatalok fegyverein és a felhőkarcolókon nyomatékosan ott díszeleg a két viszálykodó név.

ÉS TÁRSADALMI POZÍCIÓJA HONNAN TUDJUK, HOGY KÉT TEKINTÉLYES CSALÁDRÓL VAN SZÓ? NEVEK EGYEZÉSE ÉS ELTÉRÉSEI (HOZZATOK LEGALÁBB NÉGY SAJÁT PÉLDÁT!)

MILYEN SZEREPET JÁTSZANAK A CSALÁDFŐK AZ UTCAI ÖSSZETŰZÉSBEN? MI A FELESÉGEK REAKCIÓJA A HARC KIÚJULÁSÁRA?

51

52


HOGY ISMERJÜK MEG A SZEMBEN ÁLLÓ FELEKET? KI KEZD KI KIVEL ÉS HOGYAN?

HOL ZAJLIK A SZABADTÉRI ÖSZ-

•

8 .

É V F O L Y A M

Előbb a Capulet-szolgákat ismerjük meg, aztán a Montague-kat, szavakkal és obszcén gesztusokkal provokálnak. Igazi összecsapás Tybalt miatt lesz a dologból. Benvolio hiába csitít.

Előbb a Montague-szolgákat ismerjük meg, aztán a Capuleteket, szavakkal és obszcén gesztusokkal provokálnak – autóból. Igazi összecsapás Tybalt miatt lesz. Benvolio hiába csitít.

Ököllel és karddal a piactéren.

Pisztolyokkal a benzinkútnál.

A békét képviseli, és rendet csinál: Herceg. A békeszegőket halállal fenyegeti meg: jövőre vonatkozó parancsát a főtéren hirdeti ki.

A békét képviseli és rendet csinál. A neve Herceg, foglakozása rendőrparancsnok. Helikopteren érkezik, és felülről hirdeti a békét (mint a lovon érkező Herceg Zeffirelli filmjében). Parancsát tárgyalóteremben hirdeti ki.

SZETŰZÉS? MILYEN FEGYVEREKET HASZNÁLNAK? A HATALOM KÉPVISELŐJE – SOROLJ FEL MINÉL TÖBB HASONLÓSÁGOT ÉS ELTÉRÉST!

e)

Összecsapás a benzinkútnál

Egyrészt e helyszín az akciófilmes összecsapások bevett helyszíne, másrészt a gyúlékony anyag közelsége eleve feszültséget, izgalmat okoz a nézőben. A Fuel To Your Fire = „Olajat a tűzre!” (pontosabban: „Üzemanyagot a tüzedre!”) utal arra, hogy a két család lobbanékony (!) ifjai között kevés kell a harchoz, a csetepaté kirobbanásához. Ez teljesen megfelel az írott dráma ama sajátosságának, hogy a lobbanékony ifjak csak az ürügyet keresik a balhéhoz. A benzinkútnál lezajló összecsapás egyrészt az akciófilmekre, másrészt a westernekre utal. Az utóbbi konvenciót idézik a csizmák, illetve a csizmákra és pisztolyagyakra összpontosító közelképek. Másrészt az előbb lassú mozgások, kitartott szembenézések és hosszú snittek, majd a hirtelen begyorsulások. A zene is (Ennio Morriconét idézve) a Volt egyszer egy vadnyugat című filmre utal. Tybalt zsonglőrmutatványa a pisztolyokkal egyrészt ismét a western párbajokat idézi, másrészt, mivel a szereplő ezt egy spanyolos (flamenco) tánckoreográfiával ötvözve adja elő, ismét érezzük, hogy az itteni Capuletek az itteni Montague-knál kevésbé régi bevándorlók, „latinabbak”. Ez pedig részleges magyarázata lehet a viszálynak, s visszautal a West Side Storyra is: mintegy beépíti a West Side Story bevándorlókkal kapcsolatos konfliktusát a darab családok közötti konfliktusába. A piactérből benzinkút lesz, a kardból Kard márkájú pisztoly. A gazdag családfőkből vetélkedő tőkés cégek vezérei lettek. Olasz származású mindkét család, ez feltételezhetővé teszi, hogy a ma konszolidált vállalatbirodalmak akár egymással harcoló maffiákból nőhettek ki. Ez egyszerre magyarázza a mai békét – és a mögötte levő feszültséget. Mivel az Egyesült Államok déli részén vagyunk, a „latinságban” mintegy keveredik az olasz és a dél-amerikai spanyol elem. Ez főleg a Capulet-családban, illetve a katolikus vallásosság erős jelenlétében érzékelhető. A fiatalok lobbanékony temperamentumát, mint annyi más nyelvi metaforát, a benzin gyúlékonyságával teszi látható cselekményelemmé a film. (Vesd össze: „Gyűlölségük új csatákon ég” – Mészöly Dezső fordítása.) A levelek szerepét a televízió és a telefon veszi át. Stb.

A Z

I N D Í T Á S O K

E L E M Z É S E . . .

f) Miközben fegyvereik mások, az eredeti szöveg és jellemek teljesen pontosan jelennek meg. Benvolio a béke őreként csitít, s ehhez hívja társul Tybaltot is; Tybalt erre gyávasággal vádolja, illetve szóvá teszi, hogy karddal (Kard nevű pisztollyal) akarna békét teremteni. g) A Montague-fiúk hatalmas sárga kocsikban járnak, és tarka hawaii inget hordanak, a Capuletek szintén cápaszerű kocsija kék, és többnyire sötét ruhát, mellényt viselnek. A vizuális szembeállítás olyan erős, mint Zeffirelli filmjében. Érdekes, hogy az öltözékek és az autók csak azt teszik biztossá, hogy a 20. század harmadik harmadában járunk, a pontos, évtizedre való betájolást nem teszik lehetővé. A korábbi válaszokból már kitűnhetett, hogy a Capuletek a későbbi bevándorlók, az ő latinos keresztneveik utalhatnak a West Side Story Cápáira. Egyébként mind Flugencio Capulet úr, mind a dajka erős spanyol akcentussal beszéli az Erzsébet kori angolt.


Az eredmények közzététele: az expozíciók összevetése

32. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A három film szakértői csoportjainak szóvivői az összehasonlító szemponttábla mentén filmenként öt-öt percben összefoglalják saját filmjükre vonatkozó megállapításaikat. A közléseket a csoport egy másik tagja vagy egy másik azonos filmre szakosodott csoport szóvivője rögzíti a nagyalakú (csomagolópapír vagy aktív tábla) szemponttáblán. Mivel valószínűleg egy filmre több csoport is szakosodott, célszerű az öt-öt percet és a tábla sorait (vagyis a közzététel feladatát) két, nagyjából egyenlő részre osztani. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : különböző médiumok és kódok összevetése, filmnyelvi üzenetek értelmezése; filmnyelvek összevetése, nyilvánosság előtti lényegkiemelés M u n k a f o r m á k : csoportos és egyéni C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaiktechnika, szóvivői közzététel, közös és egyéni írásos rögzítés a szemponttáblázatba E s z k ö z ö k : szemponttáblázat, csomagolópapír, gyurmaragasztó

53

54


•

8 .

É V F O L Y A M

4. Az eredmények közzététele: az indítások összevetése –

Öt percben tekintsétek át az alábbi táblázatot, és saját filmetekre vonatkozóan – korábbi válaszaitok alapján – készüljetek fel a kitöltésére, illetve a többi csoportokkal való kitöltetésére! A kitöltés irányítására válasszatok szóvivőt és/vagy írnokot!

–

Öt percben jegyzetelhetően fogalmazzátok meg a másik két film szakértői csoportjai számára leglényegesebb – a táblázatba rögzítendő – megállapításaitokat, illetve az ő öt-öt perces közzétételük során rögzítsétek az őáltaluk tett megállapításukat.

Összefoglaló táblázat az indításokról, az expozíciók első szakaszáról SZEMPONT 1. TÉR 2. IDŐ 3. AZ IDŐ JELÖLŐI 4. A PROLÓGUS: HALLJUK-E? MI MARAD (KI) BELŐLE? MIT LÁTUNK ALATTA, ILLETVE HELYETTE? 5. VÁLTOZTATÁSOK A CSELEKMÉNYBEN A) AZ ÖSSZECSAPÁS HELYSZÍNE, MÓDJA ÉS ESZKÖZEI B) A SZEMBENÁLLÓ CSOPORTOK VISELKEDÉSE, KÜLSEJE, POÉNJAI C) A VISZÁLY, ÖSSZECSAPÁS MÁR ITT FELTÉTELEZHETŐ OKA D) A CSALÁDFŐK SZEREPE, MEGJELENÉSÉNEK MÓDJA 7. A NÉZŐ FIGYELMÉT LEKÖTŐ NYELVI ÉS FILMNYELVI ESZKÖZÖK, ILLETVE CSELEKMÉNYELEMEK (MI SZÓRAKOZTATJA A NÉZŐT, MI KÖTI LE A FIGYELMÉT?) 8. A HATALOM (HERCEG) MEGJELENÉSE, SZEREPE 9. MŰFAJ 10. AZ ADAPTÁCIÓNAK AZ INDÍTÁSBÓL KIDERÜLŐ LEGFŐBB TÖREKVÉSE, A SHAKESPEARESZÖVEG ÉS A KÉP VISZONYA

ZEFFIRELLI: ROMEO ÉS JÚLIA

WEST SIDE STORY

LUHRMANN: RÓMEÓ + JÚLIA

A Z

I N D Í T Á S O K

E L E M Z É S E . . .

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: Összefoglaló táblázat az indításokról, az expozíció első szakaszáról SZEMPONT

ZEFFIRELLI: ROMEO ÉS JÚLIA

WEST SIDE STORY

1. TÉR

Verona, főtér

New York, West Side

Verona Beach, egy benzinkút

2. IDŐ

Valamikor a középkorban

1950-es évek

1990-es évek, néhol 70-es is lehet

3. AZ IDŐ JELÖLŐI

Városfalak, kardok, ruhák

A légifelvételről látható utak, épületek ruhák, autók

Felhőkarcolók, tévé, benzinkút, helikopter; a hetvenes évekre valló autók

4. A PROLÓGUS:

A vége rövidül. Elhangzása közben a város látképét látjuk.

A Prológus elmarad, helyette nyitányt hallunk. A zenekari nyitány közben Manhattan körvonalait mutató festményt látunk, utána légi felvételeket New Yorkról.

A Prológus – utolsó két sorától eltekintve – kétszer is elhangzik. Az első elhangzáskor egy tévébemondónőt látunk, a másodikban városképeket, illetve a családi viszály tragikus jeleneteit és szereplőit.

Zeffirellinél kevesebb a szójáték, több a verekedés és a kardvívás, valamint a helyszínek váltogatása. A helyszín nem egyszerűen a főtér, hanem a piactér sok zöldséggel.

Két banda (Sharks és Jets) csap össze. Fegyverek nélkül, tánccal szimbolizált verekedésben. Helyszín: egy kosárpálya, az utcák, többek között egy zöldséges standja előtt. Itt sok Rakétával eleinte nagyon kevés „betolakodó” Cápa áll szemben. Az erőfitogtatás jele a ujjcsettintgetés és az egyszerre való, összehangolt mozgás.

Egy benzinkút. A mód: előbb provokatív gesztusok és obszcén szójátékok, aztán fegyvermutogatás, azután fegyverhasználat és gyújtogatás.

HALLJUK-E? MI MARAD (KI) BELŐLE? MIT LÁTUNK ALATTA, ILL. HELYETTE?

5. VÁLTOZTATÁSOK A CSELEKMÉNYBEN A) AZ ÖSSZECSAPÁS HELYSZÍNE, MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

LUHRMANN: RÓMEÓ + JÚLIA

55

56


B) A SZEMBEN ÁLLÓ CSOPORTOK VISELKEDÉSE, KÜLSEJE, POÉNJAI

C) A VISZÁLY, ÖSSZECSAPÁS MÁR ITT FELTÉTELEZHETŐ OKA

D) A CSALÁDFŐK SZEREPE, MEGJELENÉSÉNEK MÓDJA

•

8 .

É V F O L Y A M

Nem férnek a bőrükbe, viselkedésük provokatív. Fügét mutatnak a másiknak. Markánsan megkülönbözethető ruhák.

Nem férnek a bőrükbe, viselkedésük provokatív. Fügét mutatnak a másiknak. Itt egyértelműen a Rakéták provokálnak, a Cápák csak nem hagyják annyiban. A két csapat külsejében nem elsősorban a ruhák, hanem a származási-etnikai jegyek a feltűnőek: a Cápák latinsága.

A szolgák vérmérséklete látszik aktuális oknak, e mögött ott van a hagyományos ellenségeskedés is a két befolyásos család között. A filmben (s csak ott) a családfők is bekapcsolódnak.

Bandaháború: előítéletek, idegengyűlölet miatt és egy terület birtoklásáért. Van közös ellenségük is: a rendőr, a hatalom képviselője. Ellentét a régebbi galeri és az új bevándorlók között.

Az írott műben a nejek visszatartják a férjeket, a Zeffirelli-filmben azok is beszállnak a csetepatéba. Házukból kirohanva pillantjuk meg őket.

Nincsenek családfők a filmindításban. (Később is csak halljuk Maria /= Júlia/ apjának hívását.)

Nem férnek a bőrükbe, viselkedésük provokatív. Fügét mutatnak a másiknak. A Montague-k apácákat is cikiznek (a vallás szerepe!). Fenyegetőzés a pisztolyok mutogatásával is. Markánsan megkülönböztethető ruhák. Az egyik csapatnál mintha itt is nagyobb jelentősége lenne a „latinos” külsőnek. Klánok, tőkés társaságok rivalizálása áll mögötte. A jelenben viszont inkább a fiatalok számára fontos az ellentét saját önmeghatározásuk, hovatartozásuk, illetve saját erejük és hatalmuk fitogtatása érdekében.

A családfők csak a médiából értesülnek az összecsapásról. Montague beszállna, de neje visszatartja. (Utóbbi teljesen megfelel az írott műnek.) Irodájukban, illetve autójukban pillantjuk meg őket, majd a tárgyalóteremben, ahol a Herceg ítéletét hallgatják.

A Z

7. A NÉZŐ FIGYELMÉT LEKÖTŐ NYELVI ÉS FILMNYELVI ESZKÖZÖK, ILLETVE CSELEKMÉNYELEMEK (MI SZÓRAKOZTATJA A NÉZŐT, MI KÖTI LE A FIGYELMÉT?)

8. A HATALOM (HERCEG) MEGJELENÉSE, SZEREPE

9. MŰFAJ

I N D Í T Á S O K

E L E M Z É S E . . .

Jórészt elmaradnak a kétértelmű, sikamlós viccek a szolgák beszédéből, ehelyett gesztusok, gáncsolás, látványos ökölharc és kardvívás, gyors helyszínváltások, tömegek mozgása köti le a néző figyelmét. No meg a szép épületek, a tarka ruhák, a gyönyörű zöldségek. Kevesebb malackodás, több tömegverekedés.

Nem követi a darab szövegét. A figyelmet először a lenyűgöző légi felvételek kötik le, azután a szaggatottságában feszültséget keltő, meg-megálló, majd gyorsan felhangosodó zene. Később az egység erejét és félelmetességét kifejező csettintgetés és az összehangolt mozgás vonzza a figyelmet, illetve a nagyon hirtelen mozgás- és plánváltások járulnak hozzá a feszültség fokozásához. A hirtelen mozgások, hirtelen együttes megállások és hirtelen újraindulások.

A magyar fordítás szelídítései elmaradnak. A szöveg olyan nyers, mint néhol Shakespearenél. Az akciófilmekre jellemző gyors vágások, az erős, eleinte gyakran zoomoló kameramozgás, a váratlan nézőpontváltások, kameraállás-váltások jellemzik az indítást. A westernekre jellemző feszültségnövelő lassítás, majd hirtelen gyorsítás fontos hatáselem. A sok szép fegyver és a lángtenger is vonzza a szemet.

A polgári rend fenntartója. Legfőbb szempontja: a béke megőrzése. A Zeffirelli-filmben megjelenését izgalmasabbá teszi, hogy lovascsapattal vonul be, és lóról mondja el parancsait. Hatalmát a kameraállások is kifejezik: őt alulról, a békétleneket gyakran felülről látjuk.

Schrank hadnagy az amerikai középosztály előítéletes gondolkodását képviseli: a bajok okozói a szegény bevándorlók. Amerika felsőbbrendűségi tudatát képviseli, ugyanakkor nincs a fiatalok előtt valódi tekintélye – már csak azért sem, mert saját önző érdekeire (pozíciója megőrzése) hivatkozik, s nem valami elfogadott közös értékre.

Az államhatalom egyenruhás képviselője egy erőszaktól átitatott társadalomban. Helikopteres belépője, majd bírói székből való parancshirdetése tekintélyt kölcsönöz neki.

Korhűségre törekvő filmadaptáció, amely a kosztümös kalandfilmek eszköztárából is merít.

Zenés, táncos musical filmen: képi világa ennek van alárendelve: néha stilizált (iskolai bál), néha valószerű (nagyváros, Doc boltja).

Modernizáló filmadaptáció, amely az akciófilmek és a westernek eszköztárából is merít.

57

58


10. AZ ADAPTÁCIÓNAK AZ INDÍTÁSBÓL KIDERÜLŐ LEGFŐBB TÖREKVÉSE, A SHAKESPEARESZÖVEG ÉS A KÉP VISZONYA

A Shakespeare-szöveget koridéző látvánnyá és izgalmas cselekménnyé kívánja alakítani az adaptáció. Arra törekszik, hogy látványos díszletekkel és jelmezekkel, illetve kiváló színészi munkával az elképzelt múlt világát megteremtse, átélhetővé tegye.

•

8 .

É V F O L Y A M

A musical csak néhány szereplőjében és fordulatában követi az alaptörténetet, a fabulát. A dráma szövegéhez a musical nyelvileg nem kötődik, így a kontraszt és a párhuzamok legfeljebb az elvárásainkat, kifejleti jóslatainkat befolyásolják, illetve néhol párhuzamos emlékek összehasonlító felidézésére késztetik a nézőt.

A régi szöveg és a modern képi világ kontrasztjára épít a film. A kontraszt hol meghökkentést, meglepetést akar előidézni, hol a régi fogalmakat mai megfelelőik segítségével akarja érthetővé, megélhetővé tenni.

REFLEK TÁL ÁS 5. lépés: 5. feladat T/5.

Előreutalások, feltételezések – reflektálás jóslással

33. oldal Házi feladat, ill. a következő modul és óra elején 10 perc ennek megbeszélésére

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A jóslás módszerével ösztönözzük a tanulókat arra, hogy viszonylag kevés információ birtokában elvárásokat, hipotéziseket fogalmazzanak meg. Ezzel a technikával rá lehet mutatni a fabula és szüzsé közötti különbségre is. A film története, a fabula a drámából való, viszont a filmek cselekménye, a szüzsé különböző. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfigyelőkészség, következtetés képessége C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze, de filmek szerinti csoportokban M u n k a f o r m á k : egyéni munka a korábbi csoportokban; van kérdés, ami minden csoportra – A) ,B), C) – és filmre, és van, ami csak a csoport vizsgálódásának tárgyára vonatkozik M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jóslás E s z k ö z ö k : szemponttáblázat, csomagolópapír, gyurmaragasztó 5. Jósoljatok! a) Képzeljétek el, milyen ruhában lesznek a címszereplők, amikor először találkozunk velük! Mi segít a kitalálásban? b) A ti változatotokban (adaptációtokban) lesz-e dajka? Ha lesz, miben változik, ha nem, ki töltheti be a szerepét?

A Z

I N D Í T Á S O K

E L E M Z É S E . . .

c) A ti változatotokban lesz-e Lőrinc barát? Ha igen, milyen változásokon kell keresztülmennie vagy milyen szereplő helyettesítheti? d) A ti változatotokban lesz-e bál és erkélyjelenet, illetve milyen alkalom vagy környezet helyettesítheti? e) A ti változatotokban Mercutio és Tybalt (vagy a nekik megfelelő szereplők) halálát mi okozza majd? f)

A ti változatotokban ki és miért erőlteti majd Júlia (illetve a neki megfelelő szereplő) és Paris (illetve a neki megfelelő szereplő) házasságát? Mellesleg a Shakespeare-darabban miért válik sürgőssé az eleinte nem nagyon erőltetett házasság?

g) Lesz-e a ti változatotokban Lőrinc barát által kitervelt álhalál? Csak a B) csoportnak a) Mi okozza majd a bonyodalmat a West Side Storyban? b) Tartanak-e gyors esküvőt a West Side Storyban Júlia és Romeo megfelelői? Miért kérdés ez? c) Lesz-e a félreértés miatti kettős öngyilkosság a filmben? Ki hogyan hal meg a szerelmesek közül? Csak a C) csoportnak a) Lesz-e félreértés miatti kettős öngyilkosság a filmben? Ki hogyan hal meg a szerelmesek közül? b) A Rómeó + Júliában miért nem jut el Júliáék üzenete az elüldözött Rómeóhoz? (A pestisjárvány miatti zárlat és a küldönccel való levelezés nem illik a korhoz.) c) Hogyan oldja meg a modern filmváltozat a kriptajelenetben a bajvívást Párisszal?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: Bármilyen, az adaptáció világához, stílusához illő válasz elfogadható. Minden megoldás helyes lehet, ha érvelni is tudnak mellette. A következő óra előtt minden csoport nézze meg a saját teljes filmjét! A Luhrmann-adaptációt az osztály lehetőleg közösen nézze meg!

59

3. SZEREPLŐK AZ ÍROTT DRÁMÁBAN ÉS AZ ADAPTÁCIÓKBAN 3 óra


A jóslatok ismertetése

35. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Biztassuk a gyerekeket arra, hogy az előző modul végén kért eredeti jóslásaikat, „tippjeiket” ismertessék, azokat a közben megtekintett filmek alapján ne módosítsák. Érveljenek a saját megoldásaik mellett! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfigyelőkészség, következtetés képessége C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze, de filmek szerinti csoportokban M u n k a f o r m á k : frontális, a csoportok szerint adott egyéni házi feladatok alapján M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jóslás 1. A „kifejleti jóslatok” ismertetése és meghallgatása Jegyezzétek röviden le, amit hallotok!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: Bármilyen, az adaptáció világához, stílusához illő válasz elfogadható.


A Shakespeare-szereplők kifaggatása

35. oldal 35 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Figyelmeztetnünk kell a játék résztvevőit, hogy ezúttal nem a filmek, hanem kizárólag a Shakespeare-szöveg alapján szabad kérdéseiket és válaszaikat megfogalmazniuk. (Egy időre ellépünk az adaptációktól.) Játékvezető-időmérő ügyel arra, hogy egy-egy szereplőt csak öt percig faggassa-

S Z E R E P L Ő K

A Z

Í R O T T

D R Á M Á B A N

É S

A Z

A D A P T Á C I Ó K B A N

nak, de ez alatt minél intenzívebben. Önkéntes jelentkezést várunk Romeo, Júlia, Lőrinc, a dajka és Capulet szerepére. A játék elkezdése előtt kérjük meg a gyerekeket, hogy padtársukkal fogalmazzanak meg két-három kérdést mind az öt szereplőhöz. Ha időigényesnek tartjuk a kérdések megfogalmazását, akkor az egy-egy szereplőnek felteendő kérdések pármunkában való előzetes megfogalmazását egy-egy filmre szakosodott vagy az ülésrend alapján gyorsan kijelölhető csoportra is bízhatjuk. Az osztály tagjai a Herceg – pártatlan – szerepét felvéve teszik fel a kérdéseket az osztállyal szemben ülő kérdezettnek. Az egyik szerepet – pl. a dajkáét vagy Capuletét – a tanár is vállalhatja. Ez esetben ő az első kérdezett, aki mintegy példát mutat. Eleinte a kérdezésbe is besegíthet egy-két mintakérdéssel. Célszerű a kérdezésben valamennyire az időrendet is szem előtt tartani, illetve a lényeges kérdések feltételére biztatni. Romeótól, például, érdemes először azt megkérdezni, hogyan lehet, hogy Júlia megpillantása után olyan gyorsan elfeledte Rózát, vagy hogy miért avatkozott közbe Mercutio és Tybalt civódásába, vagy hogy mit érzett Mercutio, illetve Tybalt halála után. Júliát érdemes szüleihez, Párishoz és a dajkához való viszonyáról, ez utóbbi viszony változásáról, illetve arról kérdezni, hogy miért fogadta el Lőrinc veszélyes ajánlatát a különleges szerrel kapcsolatban. Lőrincet tetteiről, azok indítékáról és a következményeiről célszerű kérdezni. A dajkát Júliáról kérdezzük, arról, hogy egy ideig miért és hogyan segítette, s azután miért tanácsolta neki mégis a Párissal való házasságot. Capuletet arról érdemes faggatni, hogy eleinte miért nem sürgette a Párissal való házasságot, miért érvelt a szabad párválasztás mellett, azután pedig miért sürgette erőszakosan és kíméletlenül lánya és Páris esküvőjét. A játékvezető (aki lehet a tanár, de egy erre vállalkozó diák is) ügyel arra, hogy csak komoly és a darab szövege alapján feltehető és megválaszolható kérdések hangozzanak el, s hogy ne egy-két diák sajátítsa ki a kérdező szerepét. Egy-egy szereplőt öt percig lehet faggatni, ezért jelezni kell, hogy csak lényegre törő kérdéseket érdemes feltenni, s hogy tömör válaszokat várunk. A kérdések a színpadi cselekmény lezárulta után hangzanak el – a halott szereplők esetében is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegismeret, empátia, a motiváció felismerése, a szerepnek megfelelő kommunikáció M u n k a f o r m á k : pármunka, majd frontális; esetleg az egy-egy szereplőhöz szóló kérdéseket egy-egy csoport is megfogalmazhatja M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : „vallatószék”, a szereplő kifaggatása

2. Vallatószék, avagy a Shakespeare-szereplők kifaggatása Padtársaddal fogalmazz meg két-három olyan kérdést, amelyre az alábbi szereplők a mű szövege alapján válaszolni tudnak! A kérdések ne elsősorban a tettekre, hanem azok indítékaira vonatkozzanak: érzelmekre, gondolatokra, dilemmákra! Pártatlan és kíváncsi kérdező vagy, a Herceg szerepéből kérdezz! Öt perc múlva fel kell tennetek a kérdéseket. Kérdések Lőrinc baráthoz: – – – Kérdések Júliához: – – –

61

62


•

8 .

É V F O L Y A M

Kérdések Romeóhoz: – – – Kérdések a dajkához: – – – Kérdések Capulethez: – – –


A Shakespeare-szereplők jellemzése Elmaradhat vagy házi feladattá tehető

37. oldal 45 PERC

20 perc a csoportban, majd 25 perc a frontális közzétételre

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat akkor hagyható el, ha a szereplők faggatására sok időt fordítottunk, és kiderült, hogy a diákok jól ismerik a szereplőket és indítékaikat. A feladat órai elvégzése esetén minden csoport (az eredetileg filmekre szerveződött négyfős csoportok) kap egy szereplőt, az ő sorsát, gondolkodását, érzelmeit kell megfigyelni a darabban. Húzzanak egy-egy képet, amin a Zeffirelli-film szereplői láthatók: Capuletné, Capulet, Mercutio, Tybalt, Páris, dajka, Rómeó, Júlia, Lőrinc barát. Ha kevesebb csoporttal dolgozunk, mint ahány szereplő van, akkor Páris kimaradhat. Ha nem sikerül képeket szerezni, akkor a feladat névkártyával is megoldható. Az elkészült jellemtérképeket tegyük ki a falra, majd a csoportok szóvivői kommentálják, értelmezzék az ábrát. Az ismertetés során a más szereplőkkel dolgozó csoportok tagjai töltsék ki az üres jellemtérképeket. (Ha a feladatot nem hagyjuk el, de házi feladattá tesszük, akkor egy-egy tanuló tölt ki egy-egy jellemtérképet. A következő óra elején tíz percet adjunk az egyazon szereplő jellemtérképével dolgozó diákok munkájának csoporton belüli kiegészítésére, korrekciójára, majd 25 percet biztosítsunk a közzétételre.)

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelés, állítások alátámasztása a drámai cselekményből M u n k a f o r m á k : csoportmunka az előző órai csoportokban, majd közzététel M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaiktechnika, jellemtérkép E s z k ö z ö k : csomagolópapír, filcek, gyurmaragasztó

S Z E R E P L Ő K

A Z

Í R O T T

D R Á M Á B A N

É S

A Z


3. A Shakespeare-dráma szereplőinek jellemzése a) Kövessétek végig a darabban az egyik szereplő sorsát! Készítsetek jellemtérképet róla!

első érv (mert)

harmadik érv (mert)

második érv (mert)

tulajdonság 1. első érv (mert)


első érv (mert)

tulajdonság 2.

NÉV (pl. Romeo)


tulajdonság 3.



tulajdonság 4.

első érv (mert)



63

64


•

8 .

É V F O L Y A M

b) Saját szereplőtök jellemtérképének elkészítését követően a többi csoport ismertetése alapján legalább három szereplő jellemtérképét töltsétek ki! Legalább a két címszereplő és két további fontosabb szereplő bemutatása szerepeljen munkatankönyvetekben! Ez folyamatos (házi) feladat. első érv (mert)





első érv (mert)

tulajdonság 2.

NÉV (pl. Júlia)


tulajdonság 3.



tulajdonság 4.

első érv (mert)



S Z E R E P L Ő K

A Z

Í R O T T

D R Á M Á B A N

É S

A Z


első érv (mert)





első érv (mert)

tulajdonság 2.

NÉV


tulajdonság 3.



tulajdonság 4.

első érv (mert)



65

66


•

8 .

É V F O L Y A M

első érv (mert)





első érv (mert)

tulajdonság 2.

NÉV


tulajdonság 3.



tulajdonság 4.

első érv (mert)



S Z E R E P L Ő K

A Z

Í R O T T

D R Á M Á B A N

É S

A Z


első érv (mert)





első érv (mert)

tulajdonság 2.

NÉV


tulajdonság 3.



tulajdonság 4.

első érv (mert)



67

68


•

8 .

É V F O L Y A M

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK (néhány szempont): Mercutio: A herceg rokona és Romeo barátja. A nyelvi és társasági játékok, a költői fantázia hőse, hű barát. Lobbanékony, nyugtalan, kötekedő alkat. Szabad, kritikus szellem, az álmodozó lovagi szerelem (a Rózáért epekedő Romeo) kemény bírálója. Ellentmondásos személyiség: a hideg ész benne tüzes kedéllyel párosul, mindig a középpontban kell lennie. Intellektuális fölénye, családi kívülállása s talán tapasztaltabb volta miatt a Montague-fiúk nyugtató védangyala lehetne, nyughatatlansága miatt azonban inkább szítja, mintsem csitítja az indulatokat. Szerepe szerint Romeo bizalmasa, aki azonban barátja legfőbb titkáról semmit nem tud. Talán azért sem, mert a bizalmasi szerephez képest kissé túlzottan is sokat beszél. Capulet: Nejénél jóval idősebb, a maga idejében sokat mulatott, s a vígasságokat ma sem veti meg. Párisnak először a szabad párválasztásról beszél (talán saját házasságának negatív tapasztalatai alapján), de végül mégis hozzákényszerítené a lányát: a kétféle értékrend közül a hagyományos mellett dönt. Alighanem azért, mert Mercutio, azaz a Herceg egyik rokonának halála után az uralkodó megbékítése, azaz saját helyzete érdekében fontos lesz számára, hogy lányát mielőbb a másik hercegi rokonhoz, Párishoz adja. De az is lehet, hogy lányát – tájékozatlanul – a házassággal egyszerűen a Mercutio és Tybalt halála nyomán keletkezett káoszból és hisztériából akarja atyai eréllyel kimenteni. Capuletné: Lányával való kapcsolata eléggé felszínes, ezért is nem áll ki mellette, amikor a lányt apja megtámadja. A dajka ezért is olyan fontos Júlia számára. Inkább ő áll hozzá közel, inkább ő nevelte. Dajka: Szeretetből sok mindenre képes Júliáért, akit lényegében ő nevelt, de csupán a praktikum irányítja az értékrendjét. A testi szerelemben otthonos, de a Júliáék által megismert és képviselt újfajta szerelem lényegéről nem tud semmit (újra férjhez adná a lányt). Júlia és Romeo: Úgy érzik, joguk van a szerelmükhöz a szülők, a kor tiltása ellenére, de csak a házasság adhat méltó keretet és védelmet szenvedélyüknek. Ez a szülők – a név, a konvenciók, a származás hatalma – elleni lázadás egyetlen módja: saját törvényeik, értékrendjük szerint cselekszenek. Kettejük közül Júlia a bátrabb, érettebb. A cselekmény során mindketten felnőttebbé érnek. Romeo az álmodozó-epekedő lovagi szerelemtől jut el a modern, a másikért felelősséget vállaló testi-lelki szerelemig. Vissza-visszaesik a kamaszos-költői önsajnálatba. Júlia ezzel szemben Tybalt halála után még egyértelműbben dönt családja és férje között: ahogy az erkélyjelenetben, úgy a dajkával való szakítás során is a név köteléke fölé helyezi a szerelem és a házasság kötelékét. Lőrinc barát: Segíti a szerelmeseket, de csak a családok összebékítése érdekében, Júliát magára hagyja a kriptában, s elmenekül. Jót akar, de tettei sorra visszájukra sülnek el. Páris: A Herceg rokona. A hagyományos házasság és értékrend képviselője. Júliát előbb az apjától kéri meg, a lány érzelmei felől nem is érdeklődik. Szenvedélye csak Júlia halála után válik kitörő erejűvé.

S Z E R E P L Ő K

A Z

Í R O T T

D R Á M Á B A N

É S

A Z



42. oldal 45 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A filmekre szakosodott csoportok szereplőspecialistákat delegálnak a szereplők megformálásátátformálását vizsgáló négy-ötfős csoportokba. Azaz átmenetileg új szakértői csoportok alakulnak. Egy Lőrinc-csoport (A), egy dajka-csoport (B), egy Mercutio-csoport (C), egy Páris-csoport (D), egy Herceg-csoport (E), egy Tybalt-csoport (F) és egy Romeo és Júlia-csoport (G). Ha az osztály létszáma nem tesz lehetővé ennyi csoportot, a Tybalt- és a Herceg-csoportot elhagyhatjuk, mivel a Herceg megfelelőivel már foglakoztunk az expozíciók elemzése során, Tybalt figurájával pedig még foglalkozhatunk a Mercutio haláláról szóló jelenet kapcsán. Az egyes filmeket a „specialisták” eddigre már látták, de szükség esetén lehetővé kell tennünk, hogy kulcsjeleneteket kérésre újra megnézhessenek. Ha erre az órán nincs mód vagy elég idő, az üresen maradó rubrikákat a csoport a következő órára töltse ki. Ha a West Side Story más nevű és gyakran több vonásában is eltérő szereplő-megfelelőire a diákok nem jönnek rá, az elinduláshoz nyújtsunk segítséget. Pl. Lőrinc a Doc (Doki), Páris leginkább Chino, Mercutio részben Riff, a dajkához hasonló bizalmasi és hírvivői szerepet természetesen Anita, Maria barátnője tölti be. A delegátusok 20-25 percet töltenek szakértői csoportjukkal, majd a fennmaradó 10-15 percben eredeti, filmre szerveződött csoportjukkal osztják meg új csoportjuk szereplőközpontú vizsgálódásának legfőbb eredményeit. A szereplőket összehasonlító táblázatokat vagy az óra végén, vagy a témakör feldolgozásának egy későbbi pontján, az összefoglalás során frontálisan is megbeszéljük. Ezt az aktív táblára vagy írásvetítőről kivetítve oldhatjuk meg, de mindenképpen célszerű, ha ezeknek az összehasonlító szemponttábláknak a nagyalakú csomagolópapíros változata is kikerül a tanterem falára. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás (írott és vizuális szövegeké) M u n k a f o r m á k : csoportmunka szereplőkre szakosodott négyfős csoportokban, ismertetés az eredeti csoportokban, végül plenáris megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaiktechnika, szemponttáblázatok, mozgás az eredeti csoport és a szakértői csoport között E s z k ö z ö k : csomagolópapír, filcek, gyurmaragasztó (aktív tábla) 4. Szereplők átalakítása az adaptációkban A) A háromféle (négyféle?) „Lőrinc barát” A West Side Storyban a hasonló szerepű alak neve és társadalmi helyzete természetesen különbözik előképétől, de többnyire van olyasmi a főhősökhöz való viszonyában, a cselekményben betöltött szerepében, ami részlegesen megfeleltethetővé teszi a Shakespeare-mű szóban forgó szereplőjével.

69

70


A MŰ

SHAKESPEARE DRÁMÁJA

•

8 .

É V F O L Y A M

ZEFFIRELLI FILMJE

A WEST SIDE STORY

LUHRMANN FILMJE

KÖZÖS VONÁSOK ÖLTÖZET, FOGLALKOZÁS, NÉV MEGJELENÉSÉNEK TÁRGYI KÖRNYEZETE A SEGÍTSÉG MÓDJA A SEGÍTSÉG INDÍTÉKA A GYENGESÉG JELEI (SZOKÁSOK, APRÓ JELENET, NAGYOBB VÉTEK) ÉLETELVEI, HA VANNAK MENNYIBEN OKA A TRAGÉDIA BEKÖVETKEZÉSÉNEK TÉNYEZŐK, VÉLETLENEK, MELYEKKEL NEM SZÁMOL

B) A dajka alakjának változatai A West Side Storyban a hasonló szerepű alak neve és társadalmi helyzete természetesen különbözik előképétől, de többnyire van olyasmi a főhősökhöz való viszonyában, a cselekményben betöltött szerepében, ami részlegesen megfeleltethetővé teszi a Shakespeare-mű szóban forgó szereplőjével. A MŰ KÖZÖS VONÁSOK SZEREPÉBEN, A HŐSNŐHÖZ VALÓ VISZONYÁBAN KÖZÖS VONÁSOK ÉLETFELFOGÁSÁBAN ELTÉRŐ VONÁSOK, KAPCSOLATI RENDSZER ÖLTÖZET, KÜLSŐ, KOR, FOGLALKOZÁS, NÉV A HŐSNŐNEK NYÚJTOTT SEGÍTSÉG MÓDJA JÚLIA (MARIA) ELLEN ELKÖVETETT ÁRULÁSA ÉS ANNAK INDOKA


ZEFFIRELLI FILMJE

A WEST SIDE STORY

LUHRMANN FILMJE

S Z E R E P L Ő K

A Z

Í R O T T

D R Á M Á B A N

É S

A Z


C) Mercutio alakváltozatai A West Side Storyban a hasonló szerepű alak neve és társadalmi helyzete természetesen különbözik előképétől, de többnyire van olyasmi a főhősökhöz való viszonyában, a cselekményben betöltött szerepében, ami részlegesen megfeleltethetővé teszi a Shakespeare-mű szóban forgó szereplőjével. A MŰ


ZEFFIRELLI FILMJE

A WEST SIDE STORY

LUHRMANN FILMJE

KÖZÖS VONÁSOK SZEREPÉBEN, A FŐHŐSHÖZ VALÓ VISZONYÁBAN KÖZÖS VONÁSOK ÉLETFELFOGÁSÁBAN, KEDVENC BESZÉDTÉMÁI ELTÉRŐ VONÁSOK, KAPCSOLATI RENDSZER ÖLTÖZET, KÜLSŐ, KOR, FOGLALKOZÁS, NÉV A FŐHŐS CSOPORTJÁBAN BETÖLTÖTT HELYE KÜLÖNCSÉGÉNEK LEGFELTŰNŐBB MEGNYILVÁNULÁSA S ENNEK ESETLEG (A LUHRMANN-FILMBEN) ÉRTELMEZÉSE ROMEÓHOZ (TONYHOZ) VALÓ VISZONYÁNAK RÖVID JELLEMZÉSE HALÁLÁNAK MÓDJA, KÖRÜLMÉNYEI

D) Paris alakváltozatai A West Side Storyban a hasonló szerepű alak neve és társadalmi helyzete természetesen különbözik előképétől, de többnyire van olyasmi a főhősökhöz való viszonyában, a cselekményben betöltött szerepében, ami részlegesen megfeleltethetővé teszi a Shakespeare-mű szóban forgó szereplőjével. Értelmezzétek a Luhrmann-film Párisának a bálon viselt öltözetét – összevetve Júlia és Rómeó ekkor viselt jelmezével!

71

72


A MŰ

•

8 .

É V F O L Y A M


ZEFFIRELLI FILMJE

A WEST SIDE STORY

LUHRMANN FILMJE


ZEFFIRELLI FILMJE

A WEST SIDE STORY

LUHRMANN FILMJE

KÖZÖS VONÁSOK A MŰBEN BETÖLTÖTT SZEREPÉBEN NEVE, ROKONI KAPCSOLATAI TÁRSADALMI HELYZETE MIÉRT IDEÁLIS FÉRJJELÖLT, ILLETVE UDVARLÓ A FŐHŐSNŐ KÖRNYEZETE SZERINT? LÁTJUK-E EGYÜTT A HŐSNŐ APJÁVAL? HA IGEN, HOL, MILYEN KÖRNYEZETBEN, VISELETBEN? A BÁLBAN VISELT ÖLTÖZETE, VISELKEDÉSE SZEREPE A TRAGÉDIA VÉGKIFEJLETÉBEN

E) A Herceg alakváltozatai A MŰ KÖZÖS VONÁSOK A MŰBEN BETÖLTÖTT SZEREPÉBEN NEVE, RANGJA, KÜLSEJE, RUHÁZATA MEGJELENÉSÉNEK JELLEMZŐ MÓDJA, ESZKÖZE VISZONYA A SZEMBEN ÁLLÓ FELEKHEZ ÉS FELADATÁHOZ A SZEREPLŐK VÉLEMÉNYE RÓLA, VISZONYA HOZZÁ SZEREPE A TRAGÉDIA VÉGKIFEJLETÉBEN

S Z E R E P L Ő K

A Z

Í R O T T

D R Á M Á B A N

É S

A Z


F) Tybalt alakjának változatai A West Side Storyban a hasonló szerepű alak neve és társadalmi helyzete természetesen különbözik előképétől, de többnyire van olyasmi a főhősökhöz való viszonyában, a cselekményben betöltött szerepében, ami részlegesen megfeleltethetővé teszi a Shakespeare-mű szóban forgó szereplőjével. A MŰ


ZEFFIRELLI FILMJE

A WEST SIDE STORY

LUHRMANN FILMJE


ZEFFIRELLI FILMJE

A WEST SIDE STORY

LUHRMANN FILMJE

KÖZÖS VONÁSOK SZEREPÉBEN, FELFOGÁSÁBAN ELTÉRŐ VONÁSOK, KAPCSOLATI RENDSZER ÖLTÖZET, KÜLSŐ, KOR, FOGLALKOZÁS, NÉV HALÁLÁNAK MÓDJA, KÖRÜLMÉNYEI A NÉZŐ (OLVASÓ) HOZZÁ VALÓ VISZONYA

G) Romeo és Júlia alakváltozatai A MŰ KÖZÖS VONÁSOK AZ ŐKET ELVÁLASZTÓ TÉNYEZŐK ÖLTÖZET, KÜLSŐ, KOR, FOGLALKOZÁS, NÉV; SZÍNRE LÉPÉSEKOR A NŐI FŐHŐS VISELETE A FÉRFI FŐHŐS SZÍNRE LÉPÉSEKOR MIVEL FOGLAKOZIK? MILYEN KÖRNYEZETBEN LÁTJUK? HOL ÉS HOGYAN SZERETNEK EGYMÁSBA A FŐSZEREPLŐK? HOGYAN PILLANTJÁK MEG EGYMÁST? KI VALL ELŐSZÖR SZERELMET ÉS HOGYAN?

73

74


•

8 .

É V F O L Y A M

HOGYAN REAGÁL A HŐSNŐ ARRA A TÉNYRE, HOGY ELLENSÉGÉBE SZERETETT BELE? A SZERELMESEK SEGÍTŐI HOL ÉS HOGYAN ZAJLIK A SZERELMESEK ESKÜVŐJE? HOGYAN LESZ GYILKOSSÁ A FŐHŐS? HOGYAN REAGÁL SZERELME GYILKOSSÁ VÁLÁSÁRA A HŐSNŐ? MIKOR ÉS HOL ZAJLIK NÁSZÉJSZAKÁJUK? HOGYAN REAGÁL A HŐSNŐ SZERELMESE HALÁLÁNAK TÉNYÉRE?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: A) A háromféle (négyféle?) „Lőrinc barát” SHAKESPEARE DRÁMÁJA

ZEFFIRELLI FILMJE

A WEST SIDE STORY

LUHRMANN FILMJE

KÖZÖS VONÁSOK

A szerelmesek segítője, a fiatalok pártolója.




ÖLTÖZET, FOG-

Lőrinc barát. Ferences szerzetes csuhában.

Lőrinc barát. Ferences szerzetes csuhában.

Doki (Doc). Édességbolt és italmérés tulajdonosa. Köznapi, civil ruha.

Szerzetes, pap. Előbb félpucéran látjuk, hátán óriási tetovált kereszttel, majd hawaii ingben, később miseruhában.

A MŰ

LALKOZÁS, NÉV

S Z E R E P L Ő K

MEGJELENÉSÉNEK TÁRGYI KÖRNYEZETE, ELSŐ SZAVAI

A SEGÍTSÉG MÓDJA

A SEGÍTSÉG INDÍTÉKA

A GYENGESÉG JELEI (SZOKÁSOK, APRÓ JELENET, NAGYOBB VÉTEK)

A Z

Í R O T T

D R Á M Á B A N

É S

A Z


Cellájába tér, kezében gyógynövényes kosár. Monológot mond a természet rendszeréről, a részek hasznosságáról.

A természetben látjuk először: éppen gyógynövényeket gyűjt. Monológja elmarad, első szava Romeo köszöntése és feddése.

Üzletében látjuk, ahol Tony is dolgozik neki.

Üvegházában éppen vegyészkedik, s a monológ második részét mondja, mely az anyagok kettős, kétarcú hatásáról, jó és rossz összefüggéséről szól. Ez megfelel Lőrinc későbbi kettős, segítő és pusztító hatásának.

1. Titkos esketés. 2. Varázsital Júliának.


Munkát ad Tonynak, a gyilkosság után elrejti. Pénzt ad neki, hogy Mariával vidékre szökhessenek. A szülői házból kiszakadt fiúknak afféle apapótlék.


A két család összebékítése.


Emberbaráti szeretet. Kevesebb a szerepe, kevesebbet segít és árt.


Talán itt is túlbecsüli a lehetőségeit, amikor azt hiszi, hogy be tud avatkozni a természet rendjébe. Nem mutat nagy lélekre, hogy a kriptából elszelel, amikor látja, hogy a dolgok nem tervei szerint alakultak.

Mikor Romeót figyelmezeti, hogy ne rohanjon, mert elesik, akkor maga botlik meg; tévedése: a sors ellen akart lépni. Némileg szerénytelen: tudására túl büszke. Nem mutat nagy lélekre, hogy a kriptából elszelel, amikor látja, hogy a dolgok nem tervei szerint alakultak.

Erőtlen. Csak szidni tudja az Anitát megerőszakoló Rakétákat, megállítani nem. Csak elítéli a hadnagy és a Rakéták idegengyűlöletét, leszoktatni senkit nem tud róla.

Ez a Lőrinc iszik, alighanem kábítószeres is vagy az volt. Tetteit itt egy gyenge ember felelőtlenségének érezzük, akit sodornak a fiatalok, illetve saját becsvágya. Jót akar, de távolról sem tökéletes.

75

76


MENNYIBEN OKA A TRAGÉDIA BEKÖVETKEZÉSÉNEK

TÉNYEZŐK, VÉLETLENEK, MELYEKKEL NEM SZÁMOL

•

8 .

Akaratlanul is szerepet játszik benne, hisz nélküle nem jött volna létre Júlia félreérett tetszhalála.

Akaratlanul is szerepet játszik benne, hisz nélküle nem jött volna létre Júlia félreérett tetszhalála.

A helyzet eldurvulása Mercutio és Tybalt halála miatt. A járvány miatti zárlat.

A helyzet eldurvulása Mercutio és Tybalt halála miatt. A járvány miatti zárlat.

É V F O L Y A M

Nincs benne felelősség. Doki nem pap, Tony és Maria pedig csak képzeletben, játékban kötnek házasságot.

Talán az írott darab és a Zeffirelli-film Lőrincénél is nagyobb a felelőssége, mivel ebben a világban talán más, felelősebb tanácsokat is adhatott volna a fiataloknak. A helyzet eldurvulása Mercutio és Tybalt halála miatt. A postai kézbesítés tökéletlensége; a sivatagi szél.

B) A dajka alakjának változatai A MŰ KÖZÖS VONÁSOK SZEREPÉBEN, A HŐSNŐHÖZ VALÓ VISZONYÁ-


ZEFFIRELLI FILMJE

A WEST SIDE STORY

LUHRMANN FILMJE

Nevelője, bizalmasa és segítője. A hírvivő szerepre is vállalkozik.

Nevelője, bizalmasa és segítője. A hírvivő szerepre is vállalkozik

Bizalmasa, a hírvivő szerepére is vállalkozik.

Nevelője, bizalmasa és segítője. A hírvivő szerepre is vállalkozik.

Tapasztalt, nem veti meg az élet örömeit, a testiséget.




Nem dajka, hanem idősebb barátnő, s egyben a hősnő testvérének szeretője.

Más (spanyol) anyanyelve erősebb hangsúlyt kap.

Neve itt: Anita. Júliánál idősebb, de azért fiatal, nem özvegy, hanem hajadon.

Dajka, testes, középkorú.

BAN KÖZÖS VONÁSOK ÉLETFELFOGÁSÁBAN ELTÉRŐ VONÁSOK, KAPCSOLATI RENDSZER

ÖLTÖZET, KÜLSŐ, KOR, FOGLALKOZÁS, NÉV

Dajka, testes, középkorú.

Dajka, testes, középkorú. Nagyon hangos. Urizál, szereti a látványos, tarka ruhákat. Büszke, hogy saját szolgája van.

S Z E R E P L Ő K

A HŐSNŐNEK NYÚJTOTT SEGÍTSÉG MÓDJA JÚLIA (MARIA) ELLEN ELKÖVETETT ÁRULÁSA ÉS ANNAK INDOKA

A Z

Í R O T T

D R Á M Á B A N

É S

A Z


Hírt visz Romeónak az esküvő időpontjáról.


Hírt vinne Mariától a gyilkossá vált Tonynak.


Azt javasolja, hogy menjen hozzá Párishoz (is). Úgy gondolja, mit sem ér egy száműzött férj.


Miután azonban a Rakéták megalázzák mint idegent és erőszakoskodnak vele, azt hazudja, hogy Maria meghalt.


C) Mercutio alakváltozatai A MŰ


ZEFFIRELLI FILMJE

A WEST SIDE STORY

LUHRMANN FILMJE

KÖZÖS VONÁSOK

Legjobb barát.

Legjobb barát.

Legjobb barát.

Legjobb barát.

Szeret heccelődni, középpontban lenni. Szívesen tréfálkozik a vágyakon és a nőkön – és mások gyengéin.


Szeret heccelődni, középpontban lenni, játszani.


Ő maga nem Montague.

Ő maga nem Montague.

Nem olyan szellemes, mint az igazi Mercutiók, viszont ő a csapat „hivatalos” főnöke.

Ő maga nem Montague. Fekete bőre még világosabbá teszi, hogy nem tagja a Montague-családnak.

Mercutio.

Mercutio. Kicsit idősebbnek látszik, mint a többi fiúk, fekete ruhája is megkülönbözeti a Montague-fiúktól.

Neve: Riff. Utcagyerek húszas éveiben, családjáról nem tudunk. Viselete általában farmer és színes póló.

Mercutio. Fekete bőrű, nem idősebb Romeónál. Az estélyen fehér parókát és női ruhát hord. Halálakor fehér, nyitott inget – máskor sem viseli a Montague-k hawaii ingét.

SZEREPÉBEN, A FŐHŐSHÖZ VALÓ VISZONYÁBAN KÖZÖS VONÁSOK ÉLETFELFOGÁSÁBAN, KEDVENC BESZÉDTÉMÁI

ELTÉRŐ VONÁSOK, KAPCSOLATI RENDSZER


77

78


A FŐHŐS CSOPORTJÁBAN BETÖLTÖTT HELYE KÜLÖNCSÉGÉNEK LEGFELTŰNŐBB MEGNYILVÁNULÁSA S ENNEK

Folyton szójátékokat gyárt. Szerelmes a szavaiba. Mab-monológ.

Folyton szójátékokat gyárt. Szerelmes a szavaiba. Fekete öltözéke és köztéri fürdőzése is feltűnést kelt.

Szeretetből bírálja, próbálja felébreszteni epekedő szerelméből. Helyette is kényes a becsületére.


Tony tekintélyét nélkülözhetetlennek tartja a küzdelemben. Barátját nem akarja elengedni a galeriből a polgári mindennapokba.


Romeo helyett küzd meg a Romeót sértegető Tybalttal. A közéjük ugró barát hóna alatt kapja a halálos sebet.

Romeo helyett küzd meg a Romeót sértegető Tybalttal. A közéjük ugró barát hóna alatt kapja a halálos sebet.

Tony közbeavatkozása miatt éri el Bernardo gyilkos pengéje.

Rómeó helyett küzd meg a Rómeót sértegető Tybalttal. A közéjük ugró barát hóna alatt kapja a halálos sebet.

ÉRTELMEZÉSE

VISZONYÁNAK RÖVID JELLEMZÉSE

HALÁLÁNAK MÓDJA, KÖRÜLMÉNYEI

É V F O L Y A M

Ő a fő véleményirányító.

MANN-FILMBEN)

(TONYHOZ) VALÓ

8 .

Ő beszél a legtöbbet, muszáj figyelni rá. Ízlésdiktátor.

ESETLEG (A LUHR-

ROMEÓHOZ

•

Ő a bandafőnök.

Ő beszél a legtöbbet, muszáj figyelni rá. Ízlésdiktátor. A női ruha az estélyen, s a Mab-monológ előtt osztott szerelmi kábítószer. Mercutio csak a szerelmi kábulatban hisz, a valódi szerelemben nem.

D) Paris alakváltozatai A MŰ


ZEFFIRELLI FILMJE

A WEST SIDE STORY

LUHRMANN FILMJE

KÖZÖS VONÁSOK

Júlia kérője.

Júlia kérője. Jómódú és jó külsejű fiatal férfi. Viselkedése a régimódi szokásrendnek felel meg. Afféle szépfiú, különlegesen választékos öltözetben.

Szerelmes Mariába. A szülők őt akarják férjül.

Júlia kérője.

A MŰBEN BETÖLTÖTT SZEREPÉBEN

S Z E R E P L Ő K

NEVE, ROKONI KAPCSOLATAI TÁRSADALMI HELYZETE

MIÉRT IDEÁLIS FÉRJJELÖLT, ILLETVE UDVARLÓ A FŐHŐSNŐ KÖRNYEZETE SZERINT?

LÁTJUK-E EGYÜTT A HŐSNŐ APJÁ-

A Z

Í R O T T

D R Á M Á B A N

É S

A Z


Páris, a herceg rokona.

Páris, előkelő férfiú.

Chino, Bernando barátja.

David Paris, a kormányzó fia.

A Herceg rokona. Jómódú és jó külsejű fiatal férfi.

Jómódú és jó külsejű fiatal férfi.

Szegény, de szorgos bevándorló.

„Az év legkívánatosabb agglegénye”, gazdag és befolyásos.

Lásd feljebb! Viselkedése a régimódi szokásrendnek felel meg.

Lásd feljebb! Viselkedése a régimódi szokásrendnek felel meg. Afféle szépfiú, különlegesen választékos öltözetben.

„Közülünk”, Puerto Rico-iak közül való. Ráadásul Bernardo barátja. Csendes, odaadó.

Lásd feljebb!

Többször is a Capulet-házban.

Többször is a Capulet-házban. Elegáns, díszes ruhában.

Nem.

Először Capulet irodájában elegáns öltönyben, aztán a szaunában csak egy törülközőben.

Nem tudjuk.

Elegáns, díszes ruhában.

Fekete nadrág, piros ing.

Űrhajós öltözetben! Szemben Júlia angyalszárnyaival, ill. Rómeó lovagi páncéljával.*

A kriptában Romeo ledöfi.

Nem játszik szerepet.

Ő lövi le Tonyt.

Nem játszik szerepet.

VAL? HA IGEN, HOL, MILYEN KÖRNYEZETBEN, VISELETBEN? A BÁLBAN VISELT ÖLTÖZETE, VISELKEDÉSE

SZEREPE A TRAGÉDIA VÉGKIFEJLETÉBEN

*David Paris báli űrhajós öltözete bravúrosan mutatja, hogy látszólag illik Júliához, valójában nem. Mind az angyal, mind az űrhajós „égi lények”, csakhogy míg az űrhajós a modern technika menő képviselője („az év agglegénye, a kormányzó fia”), addig az angyal inkább a fantáziáé, a költészeté. A páncélos lovag (a verseket író, költői lelkületű Rómeó) és az álmodozó, magányos, régimódi angyal (Júlia), azaz a költői lények sokkal jobban összeillenek, mint ahogy az angyal a gyakorlatiasság és a technika képviselőjéhez illene. E)

A Herceg alakváltozatai

A MŰ KÖZÖS VONÁSOK A MŰBEN BETÖLTÖTT SZEREPÉBEN


ZEFFIRELLI FILMJE

A WEST SIDE STORY

LUHRMANN FILMJE

A hatalom képviselője, a béke őre.




79

80


8 .

É V F O L Y A M

ZATA

Herceg. Széles kalapot visel. Ruházata vörös.

Schrank hadnagy. Rendőregyenruhát hord.

Herceg a vezetékneve, városi rendőrparancsnok, modern rendőregyenruhában.

MEGJELENÉSÉNEK

Lovon.

Autóban.

Helikopteren vagy autóban.

Egyenlően igazságos mindkét féllel. A törvény és a béke őre.

Egyenlően igazságos mindkét féllel. A törvény és a béke őre.

Az idegeneket, a Cápákat jobban gyűlöli, előítéletes, de hivatalos minőségében és saját pozíciója védelmében mindkét féllel szemben fellép.

Egyenlően igazságos mindkét féllel. A törvény és a béke őre. Mintha személyesen ellenszenvezne mindkét családfővel.

Tisztelik, bár a forróvérű fiatalok ritkán gondolnak rá.

Tisztelik, bár a forróvérű fiatalok ritkán gondolnak rá.

Nem tisztelik, ahol tudják, kijátsszák.

Meghajolnak az ereje előtt, bár a forróvérű fiatalok ritkán gondolnak rá.

Nyomoz, igazságot oszt, békít, ítéletet ígér.

Nem nyomoz, nem parancsol, csak gyászol és keserűen összefoglalja a tragédiát, a bűnt. S hogy „így bűnhődünk mind”.

Az igazságosztás szerepét Júlia veszi át tőle. A rendőrök a gyász láttán meg se szólalnak. Csak némán elvezetik az engedelmes Chinót, Tony gyilkosát.

Nem tudja megakadályozni Rómeó behatolását a templomba, ahol Júlia fel van ravatalozva. A fiatalok holttestének elszállításakor csak rövid végszót mond, nem kérdezősködik, s nem beszél arról, hogy ő majd ítélkezik, hanem csak arról, hogy „mindenki megkapta méltó büntetését”. (Kosztolányinál: „így bűnhődünk mind”.)

NEVE, RANGJA,

Herceg.

•

KÜLSEJE, RUHÁ-

JELLEMZŐ MÓDJA, ESZKÖZE VISZONYA A SZEMBEN ÁLLÓ FELEKHEZ ÉS FELADATÁHOZ

A SZEREPLŐK VÉLEMÉNYE RÓLA, VISZONYA HOZZÁ

SZEREPE A TRAGÉDIA VÉGKIFEJLETÉBEN, „MEGOLDÁSÁBAN”

S Z E R E P L Ő K

F)

A Z

Í R O T T

D R Á M Á B A N

É S

A Z


Tybalt alakjának változatai

A MŰ KÖZÖS VONÁSOK SZEREPÉBEN, FELFOGÁSÁBAN ELTÉRŐ VONÁSOK, KAPCSOLATI RENDSZER


HALÁLÁNAK MÓDJA, KÖRÜLMÉNYEI

A NÉZŐ (OLVASÓ) HOZZÁ VALÓ VISZONYA


ZEFFIRELLI FILMJE

A WEST SIDE STORY

LUHRMANN FILMJE

A főhős barátja meggyilkolása miatt őt öli meg bosszúból.




A Capuletek legharciasabb alakja, örök kötekedő. Júlia anyjának unokaöccse.


A Cápák vezére, Maria bátyja, Anita udvarlója.


Tybalt. Fiatal, előkelő polgár. Spanyol vívóiskolában tanult.

Tybalt. Fiatal, előkelő polgár. A Capuletek sárga-vörös „egyenruháját” hordja. Arca agresszivitást tükröz.

Bernardo (Nardo). Fiatal Puerto Rico-i bevándorló, munkás. Fekete nadrágot és vörös inget hord.

Tybalt Capulet. A jellegzetes sötét Capulet-mellényt hordja. Jellegzetes spanyolos bajusza van és fémsarkú westerncsizmája.

A főtéren a Mercutióért bosszút álló Romeo párbajban megöli.

Verekedéssé fajuló harcban a Mercutióért boszszút álló Romeo megöli, de nem vívás közben, hanem úgy, hogy Tybalt rárohan a háton fekvő Romeóra, aki tőrt tart maga elé.

A Riffért bosszút álló Tony késsel öli meg.

A Mercutio halála miatt önkívületi állapotban lévő Rómeó autóját először szemből belevezeti Tybalt autójába, majd Rómeó Tybaltot annak saját pisztolyával lelövi – miután mindketten igyekeznek megszerezni a fegyvert.

A másik három Tybaltnál Bernardo rokonszenvesebb. Kevésbé agresszív, harciassága nem öncélú. „Az őslakosok” iránti ellenszenve is érthetőbb, hisz sérelmek következménye.

81

82


•

8 .

É V F O L Y A M

G) Romeo és Júlia alakváltozatai SHAKESPEARE DRÁMÁJA

ZEFFIRELLI FILMJE

A WEST SIDE STORY

LUHRMANN FILMJE

KÖZÖS VONÁSOK

Egymással szemben álló környezetük ellenére egymásba szeretnek.




AZ ŐKET

A két család ősi ellentéte.

A két család ősi ellentéte.

Két banda ellentéte, melyet etnikai ellentét, illetve régi és új amerikaiak ellentéte is színez.

A két család régi ellentéte, két tőkés társaság közötti rivalizálás, melyet talán szintén színez a bevándorlás eltérő időpontja. Itt a Capuletek esetében Júliának a kormányzó fiával tervezett házassága is a kezdettől kezdve fontos elválasztó tényező.

Nagyon fiatalok. Júlia 14 éves.

Nagyon fiatalok. Júlia 14 éves. Először piros ruhában látjuk. Romeo először Montague-kéket visel, az esküvő és a gyilkosság napján azonban világosabbat, széles arany csíkokkal.

Húsz év fele járnak. Tony a Doki édességboltjában, Maria egy ruhaüzletben dolgozik. Mariát hol piros, hol fehér ruhában látjuk.

Nagyon fiatalok. Júlia 14 éves. Rómeót többnyire a Montague-k hawaii ingében látjuk, az esküvő és a gyilkosság során kék öltönyben. Júliát először a fürdőkádban látjuk, majd fehér fürdőköpenyben.

Álmodozik, bolyongásból tér vissza és szaval.

Álmodozik, bolyongásból tér vissza és szaval.

Ládákat rakodik Doc üzletében.

A tengerparton bolyong és verset ír noteszébe.

A MŰ

ELVÁLASZTÓ TÉNYEZŐK

ÖLTÖZET, KÜLSŐ, KOR, FOGLALKOZÁS, NÉV; SZÍNRE LÉPÉSEKOR A NŐI FŐHŐS VISELETE

A FÉRFI FŐHŐS SZÍNRE LÉPÉSEKOR MIVEL FOGLAKOZIK? MILYEN KÖRNYEZETBEN LÁTJUK?

S Z E R E P L Ő K

HOL ÉS HOGYAN SZERETNEK EGYMÁSBA A FŐSZEREPLŐK? HOGYAN PIL-

A Z

Í R O T T

D R Á M Á B A N

É S

A Z


Capuleték bálján – első látásra. Romeo tánc közben látja meg Júliát.

Capuleték bálján – első látásra. Romeo tánc közben látja meg Júliát. Maszkon át nézi egy ideig.

Egy táncmulatságon. Egyszerre látják meg egymást a teremben.

Capuleték estélyén – első látásra. A mellékhelyiségben egy akváriumon át, ami a férfi és a női mosdót választja el.

A bálon Romeo, azután mélyebben az erkélyjelenetben először Júlia.

A bálon Romeo, azután mélyebben az erkélyjelenetben először Júlia.

Tony. Bár a függőlépcsőn Maria előbb énekel érzelmeiről.

A bálon Rómeó, azután mélyebben az erkélyjelenetben először Júlia.

Először megijed, azután elválasztja a nevet és a személyt.




Dajka, Lőrinc barát


Anita, Doki


Titokban, Lőrinc kápolnájában.

Titokban, Lőrinc kápolnájában.

Csak eljátsszák, elképzelik abban a menyasszonyiruha-boltban, ahol Maria dolgozik.

Titokban, de egy nagy templomban, ahol kórus is van.

Hirtelen felindulásból, miután részben miatta megölték barátját.

Hirtelen felindulásból, miután részben miatta megölték barátját. Kicsit önvédelem jellegű a verekedés gyilkosságba fordulása.

Hirtelen felindulásból, miután részben miatta megölték barátját.

Hirtelen felindulásból, miután részben miatta megölték barátját. Kicsit önvédelem jellegű a verekedés gyilkosságba fordulása.

Először visszaretten, azután úgy gondolja, hogy hitvese mellett kell állnia.


Először visszaretten, azután úgy gondolja, hogy szerelme mellett kell állnia.


A Romeo gyilkossá válása utáni éjjelen, Júlia szobájában.

A Romeo gyilkossá válása utáni éjjelen, Júlia szobájában.

A Tony gyilkossá válása utáni éjjelen, Maria szobájában.

A Rómeó gyilkossá válása utáni éjjelen, Júlia szobájában.

LANTJÁK MEG EGYMÁST? KI VALL ELŐSZÖR SZERELMET ÉS HOGYAN?

HOGYAN REAGÁL A HŐSNŐ ARRA A TÉNYRE, HOGY ELLENSÉGÉBE SZERETETT BELE? A SZERELMESEK SEGÍTŐI HOL ÉS HOGYAN ZAJLIK A SZERELMESEK ESKÜVŐJE?

HOGYAN LESZ GYILKOSSÁ A FŐHŐS?

HOGYAN REAGÁL SZERELME GYILKOSSÁ VÁLÁSÁRA A HŐSNŐ? MIKOR ÉS HOL ZAJLIK NÁSZÉJSZAKÁJUK?

83

84


HOGYAN REAGÁL A HŐSNŐ SZEREL-

Leszúrja magát Romeo tőrével.

•

8 .

Leszúrja magát Romeo tőrével.

MESE HALÁLÁNAK TÉNYÉRE?

É V F O L Y A M

Beszél haldokló kedvesével, majd kezébe veszi azt a fegyvert, amellyel Tonyt lelőtték. Előbb magára, aztán a vétkesekre fordítja, végül eldobja.

Főbe lövi magát a templomban, ahol felravatalozták, de előtte még beszél haldokló kedvesével.


Kilépőkártya

47. oldal 5 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : lehet házi feladat is K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ízlésítélet alkotása, értékelés M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya 5. Sikeres és sikertelen átalakítások – kilépőkártya Ki a számodra legérdekesebb szereplő az adaptációkban? Miért? Mennyit s mit köszönhet a figura az eredeti Shakespeare-alaknak, mennyit s mit a rendezőnek és a jelmeztervezőnek, mennyit a figurát alakító színésznek? ............................................................................................... Ki a számodra legérdektelenebb szereplő az adaptációkban? Miért? Mennyit s mit köszönhet a figura érdektelensége az eredeti Shakespeare-alaknak, mennyit s mit a rendezőnek és a jelmeztervezőnek, mennyit a figurát alakító színésznek? ...............................................................................................

4. AZ ERKÉLYJELENETEK ÖSSZEVETÉSE (3 vagy 4 óra)


A pillanat jelentősége

49. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja egyrészt a „szerelem első látásra” toposzára való hangulati ráhangolás, másrészt a filmnyelv lényegkiemelő, pillanatkiemelő eszközeiről való tapasztalatok előhívása. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás mozgósítása C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : pármunka, egyéni munka, majd gyors közös megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ismeretek felelevenítése 1. A pillanat jelentősége a) Egy film milyen képi és hangzó eszközökkel tudja egy pillanat jelentőségét létrehozni, megnövelni, hangsúlyozni? Ha tudtok, hozzatok példákat is – akár krimikből is! b) Szerinted van-e „szerelem első látásra”? Válaszolj aláhúzással! Milyen értelemben van, milyen értelemben nincs „szerelem első látásra”?

igen – nem

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: Bármilyen megoldás elfogadható. Az a) feladatnál várható válasz a lassítás, a közelképek, a kísérőzene, a beállítás meghosszabbítása, esetleg egy esemény többszöri megmutatása (átfedéses vágás).

86


•

8 .

É V F O L Y A M

JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2–3. feladat

Az erkélyjelenet előzményei Szerelem első látásra – filmen

T/2.


3x2,5 perc filmnézés + 3x6 perc pármunka + 3x3 perc közös megbeszélés. Az ismeretközlő szöveg feldolgozása részben a pármunka során történik

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A három igen rövid filmrészlet elemzésének az a célja, hogy a diákok tapasztalatot szerezzenek arról, hogy a szerelem első látásra gondolatát a három filmadaptáció milyen hasonló és eltérő filmnyelvi eszközökkel teszi érzékletessé. Mivel itt várjuk el először módszeresen a plánok, plánváltások és kameraállások azonosítását, a filmrészletek elemzése előtt, illetve a válaszok megformálása közben időt kell biztosítani a tekintetirány-illesztésről és a plánokról szóló ismeretközlő szöveg elolvasására. Célszerű az ismeretközlő szöveget az első részlet megnézése után elolvastatni, majd ezután adni időt a részlet elemzésére. Érdemes a három rövid részlet után öt-öt percet adni a pármunkára, majd hármat-hármat a közös megbeszélésre. Talán hasznos lehet a legdidaktikusabb, legegyszerűbb megoldást megvalósító West Side Storyval kezdeni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfigyelőkészség, filmnyelvi alapfogalmak alkalmazása rövid részlet elemzésében C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : pármunka, majd közös megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : elemzés tanári kalauz segítségével E s z k ö z ö k : filmrészletek DVD-n vagy VHS-en, lejátszó + tévé vagy projektor

2. Szerelem első látásra – filmen Nézzétek meg a három rövid filmrészletet, melyben a szerelmesek megpillantják egymást, azután pedig – pármunkában – válaszoljatok az alábbi kérdésekre! a) Mi fejezi ki a három filmben a „csodát”, a szerelem hirtelen megjelenését? – Melyik film milyen különleges látványeszközökkel él a pár és a pillanat kiemelése érdekében? – Milyen öltözéket viselnek a szereplők? – Mekkora szerepet kap a szöveg? – Milyen plánok (képkivágások) és milyen kameraállások, kameramozgások, a kamera milyen látószögei, illetve ezek milyen váltakozása jellemzi a jelenetet? Lássuk sorjában és filmenként! Előtte azonban tisztázzunk néhány fogalmat.

A Z

E R K É L Y J E L E N E T E K

Ö S S Z E V E T É S E

TEKINTETIRÁNY-ILLESZTÉS Az elbeszélő vágásban (az elbeszélő montázsban) nagy szerepet játszik a tekintetirány-illesztés, vagyis az, hogy ha az első képen (beállításban) a szereplő egy meghatározott irányban néz, akkor a vágás után a következő képben/beállításban látott látványról azt feltételezzük, hogy a szereplő is azt nézte. Ha egy beállításban egy férfi erősen néz lefelé, a következő beállításban pedig egy tál levest látunk, akkor egyéb információ hiányában mi, nézők azt gondoljuk, hogy a férfi is ezt a tál levest nézte. A montázs (a szerkesztő vágás) hatalma nagyon erős: akkor is ezt hisszük, ha valójában a két beállítást, a két képet más időben és más helyen vették fel. Természetesen nem mindegy, hogy mennyi ideig és hogyan néz az első beállításban az említett szereplő. Ez nyilván befolyásolja a látvány fontosságáról alkotott ítéletünket.

A PLÁNOK, AZAZ KÉPKIVÁGÁSOK A kamera és az ábrázolt képtárgy távolsága szabadon változtatható. Azt a részletet, melyet a keret kiszakít a világból, képkivágásnak, idegen szóval plánnak nevezzük. A képkivágás mértéke mindig az ember. A képkivágás mérete befolyásolja, hogy a néző milyen kapcsolatba kerüljön a képpel, annak tartalmával, utalhat az alkotó gondolkodására, jelentést hordozhat, hangulatot teremthet, kiemelhet egyes részleteket, változtatásával a kép készítője irányíthatja a néző figyelmét. A PLÁNOK csoportosításának több fajtáját ismerjük. A csoportosítások alapját a képtárgy és a kamera távolsága adja. Távoli képkivágások Ezeken a képkivágásokon a környezet és nagyobb embercsoportok is jól láthatóak. A képtárgy tágas térben helyezkedik el, az embert sehol sem vágja el a képkeret. A legnagyobb képkivágást nevezzük nagytotálnak. Ezek a képek az egész film szempontjából fontos elemek megmutatására alkalmasak. Szabó Gábor operatőr szerint: „A nagytotál a cselekmény elemeinek és az azt körülvevő környezetnek a viszonyáról ad áttekintést.” A totál képek a jelenet szempontjából lényeges elemekre és azok kapcsolatára mutatnak rá. Szabó Gábor ezt így fogalmazza meg: „Ha a jelenet főszereplői két férfi és egy felmosóvödör, akkor a totál ezt a három elemet mutatja be.”

Szuperplán (Nagyközeli)

Premier plán (Közeli)

Szűkszekond (Félközeli 1.)

Közbülső képkivágások Ezek a plánok már nem az egész embert mutatják, hanem csak egy nagyobb részletét. Az ilyen képek általában egy vagy több ember alakjának jelentős részét és a környezet egy darabját is mutatják. Ezek a képkivágások alkalmasak a szereplők egymás közti és a világhoz fűződő viszonyának bemutatására, ezért is szokták nevezni a személyközi kapcsolatok plánjának. Tájékoztatnak a szereplők térben elfoglalt helyéről, de lehetővé teszik, hogy a részleteket is megfigyelje a néző. Ezek a más szóval féltávolinak (kistotál) is nevezett plánok a leggyakoribbak a filmekben.

Bőszekond (Félközeli 2.)

Amerikai plán (Féltávoli)

87

88


•

8 .

É V F O L Y A M

Közeli képkivágások Ezek a plánok már csak egy kisebb részletét mutatják az embernek vagy más képtárgynak. Ezért ezt egyértelműen a kiemelés eszközének tekintjük. A belső történések megmutatására alkalmas. A kép tárgyát kiemeli a természetes környezetéből, részleteket képes hangsúlyozni. Szinte „behúzza” a nézőt a film világába, segíti a szereplővel való azonosulásunkat, sőt nézőpontjukat is átvehetjük. A közelkép mindig kitüntetett pillanat. A közeli képek legsajátosabb változata a szuperközeli. Ezen a képkivágaton olyan részletet láthatunk, amelyet szabad szemmel nem vagy csak nagyon ritkán. Hiszen szinte alig van lehetőségünk ilyen közelről megfigyelnünk valamit vagy valakit, illetve szabad szemmel csak elmosódva látnánk. Ezért sokan ezt a plánt tekintik a film egyik legsajátosabb eszközének.

Kistotál (Kistávoli)

Nagytotál (Nagytávoli)

A plánok megválasztásával, illetve váltakoztatásával tehát az alkotók irányíthatják a néző figyelmét, segíthetnek az értelmezésben, feszültséget teremthetnek vagy oldhatnak. (A szöveg Hartai László és Muhi Klára Mozgóképkultúra és médiaismeret c. tankönyvét követi, a képek a www.haliwud.hu honlap „Plánok, hogy fogalmad legyen róluk” című oldaláról származnak.)

Zeffirelli ’22–’25: Az azonnal és összességében legfeltűnőbb hatáselem (ha van ilyen): ................................... A találkozás pontos helyszíne: ................................... Öltözék, jelmez: ................................... Fontos díszletelem: ................................... A főszereplők jellegzetes gesztusa, mozdulata: ................................... Előtér (főalak) és háttér viszonya, a főalak(ok) kiemelésének eszköze(i): ................................... Plánok (képkivágások) és montázs – Milyen beállításváltások fejezik ki, hogy a szerelmesek felfigyeltek egymásra, kinek a nézőpontja dominál? (A fiúé, a lányé, egy külső, őket együtt láttató nézőponté?) Írj le legalább négy egymást követő beállítást: (1) (2) (3) (4)

........................................... ........................................... ........................................... ...........................................

Jellemezd a képsorban látható vágásokat a tekintetirány-illesztés szempontjából! Milyen a néző arc/szem és a nézett látvány viszonya, van-e valamilyen időbeli vagy másféle trükk, ami sajátossá, hangsúlyossá teszi a nézést? A kamera nézőpontja (kameraállás) és mozgása: ................................... Zenei, ill. hanghatások: ................................... A szöveg szerepe (mi hangzik el a megpillantás nyomán először: költői monológ/semmi/azonnal párbeszéd?): ...................................

A Z



Luhrmann ’23–’26.20: Az azonnal és összességében legfeltűnőbb hatáselem (ha van ilyen): ................................... A találkozás pontos helyszíne: ................................... Öltözék, jelmez: ................................... Fontos díszletelem: ................................... A főszereplők jellegzetes gesztusa, mozdulata: ................................... Plánok (képkivágások) és montázs – Milyen beállításváltások fejezik ki, hogy a szerelmesek felfigyeltek egymásra, kinek a nézőpontja dominál? (A fiúé, a lányé, egy külső, őket együtt láttató nézőponté?) Írj le legalább négy, egymást követő beállítást: (1) (2) (3) (4)

........................................... ........................................... ........................................... ...........................................

Jellemezd a képsorban látható vágásokat a tekintetirány-illesztés szempontjából! Milyen a néző arc/szem és a nézett látvány viszonya, van-e valamilyen időbeli vagy másféle trükk, ami sajátossá, hangsúlyossá teszi a nézést? A kamera nézőpontja (kameraállás) és mozgása: ................................... Zenei, ill. hanghatások: ................................... A szöveg szerepe (mi hangzik el a megpillantás nyomán először: költői monológ/semmi/azonnal párbeszéd?): ................................... West Side Story ’37.30–’38.40: Az azonnal és összességében legfeltűnőbb hatáselem (ha van ilyen): ................................... A találkozás pontos helyszíne: ................................... Öltözék, jelmez: ................................... Fontos díszletelem: ................................... A főszereplők jellegzetes gesztusa, mozdulata: ................................... Plánok (képkivágások) és montázs – Milyen beállításváltások fejezik ki, hogy a szerelmesek felfigyeltek egymásra, kinek a nézőpontja dominál? (A fiúé, a lányé, egy külső, őket együtt láttató nézőponté?) Írj le legalább négy, egymást követő beállítást: (1) (2) (3) (4)

........................................... ........................................... ........................................... ...........................................

Jellemezd a képsorban látható vágásokat a tekintetirány-illesztés szempontjából! Milyen a néző arc/szem és a nézett látvány viszonya, van-e valamilyen időbeli vagy másféle trükk, ami sajátossá, hangsúlyossá teszi a nézést? A kamera nézőpontja (kameraállás) és mozgása: ................................... Zenei, ill. hanghatások: ................................... A szöveg szerepe (mi hangzik el a megpillantás nyomán először: költői monológ/semmi/azonnal párbeszéd?): ...................................

89

90


•

8 .

É V F O L Y A M

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: Zeffirelli Az azonnal és összességében legfeltűnőbb hatáselem (ha van ilyen): Romeo ismételt hosszú nézései és játéka a tekintetét rejtő aranyszínű álarccal. A találkozás pontos helyszíne: Capuleték bálterme. Öltözék, jelmez: Romeo aranyszínű nagymacska-maszkot visel, Júlia piros báli ruhát. A főszereplők jellegzetes gesztusa, mozdulata: Júlia kecses táncmozdulatai, Romeo maszkhúzkodása. Előtér (főalak) és háttér viszonya, a főalak(ok) kiemelésének eszköze(i): Rómeo nézését több félközeli és közeli emeli ki. A táncoló Júliát néha élesebben látjuk, szeme egy idő után az őt figyelő szemre ragad, ez fejmozgását a környezetétől eltérővé teszi. A kamera is egy idő után félközeliekkel az ő felsőtestére koncentrál, nemcsak a képkivágással, hanem a mozgás követésével is. Négy egymást követő beállítás: (1) Romeo a terem egy pontjára figyel (kistávoliban látjuk, majd közeliben). (2) A táncolókat látjuk távoliban, ill. kistávoliban. Júliát még nem látjuk. Más hölgyeket látunk, többek közt Júlia anyját. (3) Romeo kereső arcát, figyelő, megigézett tekintetét látjuk – félközeliben, közeliben – meglehetősen hosszú beállításokban. (4) Kistávoliban a táncolók közt végre mi is meglátjuk Júliát. Nagyon sokáig látjuk, hogy Romeo néz valamit, a nézésirány erős hangsúlyt kap. Többször is látjuk, hogy a fiú valakit néz, de a tekintet tárgyát késleltetve pillantjuk meg. Ez itt a „trükk”. A feltűnő nézést kiemeli még, hogy Romeo hol el akarja rejteni maszkjával, hogy valakit bámul, hol mégis feltolja a maszkot, hogy jobban lásson. A maszk tehát a másik „nézéskiemelő eszköz”. A kamera nézőpontja (kameraállás) és mozgása: Hosszú ideig a külső nézőpont váltakozik Romeo nézőpontjával. Lassan Júlia nézőpontját is felveszi a kamera. Sokáig beállítás/ellenbeállítás váltakozik: hol Romeót, hol a nézés tárgyát látjuk. Zenei, ill. hanghatások: reneszánsz tánczene. A szöveg szerepe (mi hangzik el a megpillantás nyomán először: költői monológ/semmi/azonnal párbeszéd?): Romeo elmondja a drámában lévő monológját : „A fáklya tőle izzóbb lángra lobban!” Luhrmann Az azonnal és összességében legfeltűnőbb hatáselem (ha van ilyen): a női és a férfi illemhely előterét elválasztó akvárium. A találkozás pontos helyszíne: a Capulet-ház nagytermének mosdója. Öltözék, jelmez: Júlia angyalnak, Rómeó páncélos lovagnak van öltözve. Júlia angyalruhája nagyon egyszerű. Fontos díszletelem: a hatalmas akvárium, gyönyörű, nagy szemű – főleg kék-sárga – trópusi halakkal. A főszereplők jellegzetes gesztusai, mozdulatai: először a kábítószertől zavaros fejű Rómeóval forog a bálterem, ezért a mosdóba meríti a fejét, hogy kijózanodjon. Ez azért fontos, mert Júlia arcát is először vízbe alámerülve, vízből felmerülve látjuk a filmen. A – Mercutiótól kapott – mesterséges szerek okozta kábulatot itt a valódi szerelem csodája váltja fel. Később mindketten meglepődnek, hátralépnek, amikor a halak szeme közt meglátják a másik ember szemét. Sajátos gesztus még a nevetés, ami abból adódik, ahogyan meglátják egymást. Előbb megijednek, aztán egyre felszabadultabban mosolyognak.

A Z



Plánok, beállítások, beállításváltások (néhány összevonással, egyszerűsítéssel): (1) Látjuk, hogy a mosdóból fejét kiemelő, kijózanodó Rómeó észreveszi a tükörben tükröződő díszhalakat. Kistávoli. (2) Az akváriumon keresztül közelit látunk Rómeó akváriumra bámuló arcáról. (3) Kistávoliban látjuk, hogy Romeo odalép az akváriumhoz. A kamera lassan körbeforog (körsvenk). (4) Bevágás: nagytotálban, majd félközeliben egy szép szerelmes dalt énekelő fekete énekesnőt látunk. (5) Kistotálban látjuk az akváriumot szemlélő Rómeót. (6) Közeliben a halakat látjuk, majd a halak között Júlia szemét. (7) Mindkét felegyenesedő fiatalt látjuk oldalról, kistotálban, bár a riadtan felegyenesedő Júliának inkább csak a tükörképét. (8) Rómeót és Júliát felváltva látjuk a másik nézőpontjából közeliben az akváriumon át. Az akvárium és a halak szeme a nézést kiemelő „trükk”. Egy ideig a kamera hol az egyik, hol a másik szereplő nézőpontjából néz át az akváriumon. A gyakori közeliket ritkább kistávolik színezik, amelyek az arcok megsokszorozódását és különböző képkivágások egyidejűségét teszik lehetővé, a kép a képben szerkesztést, hisz a két fiatalt az akvárium falán tükröződő képükkel együtt láthatjuk. A kapcsolat megteremtődésének fontos filmes jele, hogy a kamera egy ponton átlépi a határt: oldalról nézve, vágás nélkül átmozog az akvárium egyik oldaláról a másikra, átlépi a „cselekvés tengelyét”, a valóságosan át nem léphető térelválasztó elemet. A kamera nézőpontja (kameraállás) és mozgása: a bálteremben először idegesen forog és ugrál a kamera, illetve variózik (zoomol), a mosdóban lassú, méltóságteljes, ünnepélyes, a lelassult zenét és a letisztuló érzéseket érzékeltető körmozgásra vált. Zenei, ill. hanghatások: a diszkózenét csend, majd lassú szerelmes dal váltja. A szöveg szerepe: A megpillantási jelenetben nincs szöveg. Ebben az adaptációban a Júlia kivételes szépségéről szóló monológ végét Rómeó kicsit késleltetve mondja el (’27.50-től), miközben Júlia az űrhajós jelmezt viselő Parissal táncol. West Side Story Az azonnal és összességében legfeltűnőbb hatáselem (ha van ilyen): a háttér teljesen elmosódik, amikor Tony és Maria meglátja egymást, a zene is megváltozik. A találkozás pontos helyszíne: egy külvárosi táncterem, talán kultúrház. Öltözék, jelmez: az első bálozó Maria egyszerű, de szépségét, tisztaságát kiemelő, vörös övvel díszített fehér ruhában van, míg minden más lány színes ruhát visel. Tony fekete nadrágot és sárga zakót visel, mint ekkor minden Rakéta. Fontos díszletelem: – A főszereplők jellegzetes gesztusa, mozdulata: – Plánok (képkivágások) és montázs: (1) Nagytotálban mutatott fergeteges össztánc. (2) Marad a nagytotál, de a terem a két szélén, az egymástól igen távol álló két fiatal kivételével vörösbe mosódik, elveszti kontúrjait. Az elmosódott figurák gyorsan pörögnek, a két majdani szerelmes szinte mozdulatlan (’37.41). (3) Marad a nagytotál. Az elmosódott vörös háttérben éles kontúrokkal látjuk a lassan mozgó Mariát (’37.45). (4) Marad a nagytotál, bár kicsit kisebb, a kistotál felé közelít a képkivágás. Elmosódó vörös háttér előtt a lassan mozduló, forduló Tony éles kontúrjait látjuk.

91

92


•

8 .

É V F O L Y A M

(5– 8) A beállítások váltogatásában egyre nagyobb hangsúlyt kap a két szereplő egymás felé irányuló tekintete, a nézésirány. (9) Egy adott pillanatban (’38.03) a két főszereplő közös keretbe, közös képmezőbe kerül és látjuk, hogy lassan elkezdenek egymás felé lépdelni. A kamera nézőpontja (kameraállás) és mozgása: a kameramozgásnak nem jut nagy szerep, a heves tánc közben ugyan előfordul néhány körmozgás (körsvenk). Amikor Tony és Maria egymás közelébe ér, a kamera alsó állásból mutatja őket, míg addig inkább a felső kameraállás vagy a szemmagasság dominált. Zenei, ill. hanghatások: A gyors és nyugtalan tánczene a főszereplők egymáshoz érkezésekor (38.10) lassú, álmodozó balettzenére vált. A szöveg szerepe (mi hangzik el a megpillantás nyomán először: költői monológ/semmi/azonnal párbeszéd?): a musical e kulcsjelentében a szavaknak nincs szerepe.

3. feladat T/3.

Az erkélyjelenet előzményei – Júlia, a szülei, a dajka és a kérő 53. oldal 25 PERC

2x5 perc filmnézés + 10 perc csoportmunka + 3x3 perc közzététel

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja egy rövid jelenetsor filmes megjelenítésének elemzése és az eszközhasználat értelmezése: a díszlet, a jelmez, a színészi játék, a beállítások és a vágások értelmezése minta alapján. Az ismeretközlő szöveg elemzi és értelmezi a Zeffirelli-film azon jeleneteit, amelyek bemutatják Júlia és szülei, illetve dajkája viszonyát, illetve Páris leánykérését s az arra adott első reakciókat, a filmes megvalósítást mint az írott szöveg mozgóképi értelmezését. A Luhrmann-film hasonló részletének elemzése és értelmezése ezek után csoportmunkában történik. A csoportok azonban nem a három nagyobb jelenetből álló rész egészét vizsgálják, hanem csak egy-egy jelenetét. A három jelenet elemzésének legfontosabb tanulságait azután egy-egy csoport szóvivője ismerteti az osztály egészével. Az azonos jelenettel dolgozó más csoportok szóvivői kiegészíthetik a megfigyelések összegzését. Mindkét filmrészletet mindenki megtekinti. A Zeffirelli-részlet után adjunk időt az elemzés elolvasására, s csak utána vetítsük le a Luhrmann-jelenetsort! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : filmnyelvi megfigyelőkészség és fogalomhasználat, következtetés képessége C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : a megszokott, eredetileg a különböző adaptációkra szerveződött négy-ötfős csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaiktechnika E s z k ö z ö k : videó- vagy DVD-lejátszó

A Z



3. Az erkélyjelenet előzményei – Júlia, a szülei, a dajka és a kérő a) (10.20–15.40) Zeffirelli Nézzétek meg Zeffirelli filmjének azt a jelenetsorát, amelyben megismerjük Júliát, szüleihez és dajkájához való viszonyát! Figyeljétek meg, milyen helyzetek, milyen kamerabeállítások, milyen színészi külső, jelmez, gesztusok jellemzik a szereplőket és viszonyaikat! b) Ezt a jelenetsort most viszonylag részletesen elemezzük és értelmezzük. Olvassátok el a leírást és értelmezést! Először felülnézetből (felső kameraállásból) látjuk, ahogy Capulet és Paris lépkednek fölfele a Capulet-ház lépcsőjén. Távoli képkivágásban (totálban) és viszonylag hosszabb beállításban látjuk a két férfi mozgását. Ez a kép kiemeli, hogy Capulet testes és idősödik – nehezen lépked fölfelé. A lépcsőn a Herceg ítéletéről beszélgetnek, Paris hízeleg Capuletnek. Félközeliekben és közeliekben látjuk, amint Paris a tárgyra tér, és kérésére, vagyis Júlia kezének megkérésére emlékezteti az apát. Capulet kelletlenségét, választól való ódzkodását jelzi, hogy válaszolás közben, miközben Júlia tizennégy éves korát emlegeti, jórészt a hátát látjuk. Azért fordít hátat, mert kinéz egy ablakon, az udvaron át a szemközti emeleti folyosóra, ahol épp Júlia és a dajka szaladgál, játszik, vihog egymással. Így – távoli beállításból – az apa és a kérő szeméhez társított kameraállásból látjuk először Júliát. Csak távolról s csak egy pillanatra – miközben Capulet még két év türelmet kér a lánya számára. Elzárkózása képi jeleként becsukja a ház udvaron túli oldalára, a „női frontra” nyíló ablakokat. A második ablak becsukása előtt, Paris „Volt már anya sok lány az ő korában” mondata közben egy pillanatra egy szemközti ablakkeretben meglátunk egy szépséges, titokzatos, bánatos női arcot, illetve felsőtestet. Hamarosan megtudjuk majd, hogy Júlia anyjáét, aki valóban tizennégy éves korában lett Capulet férje. (Júlia és anyja megmutatása Paris lánykérése közben természetesen a filmrendező „találmánya”, a dráma szövege szerint a jelenet Capulet szobájában zajlik. A Capulet házaspár korkülönbségének megmutatása, a bánatos fiatalasszony felvillanása talán indokolja, hogy Júlia apja miért nem lelkesedik lánya korai férjhez adásáért – a kérő előkelő mivolta ellenére sem.) Capulet a párbeszédet úgy fejezi be, hogy azt mondja, a döntés Júlia joga, s Parist meghívja az estélyükre. A párbeszédnek ezt a részét többnyire olyan beállítás–ellenbeállítás váltakozásban látjuk, hogy a daliás Parist Capulet szemével közeliekben és félközeliekben, Capuletet pedig Paris válla mögül („ansnittben”) mutatja a kamera. A jelenet közben a két férfi bevonul Capulet dolgozószobájába. Az, hogy Júlia felbukkan a belső udvaron túl, a ház szemközti folyosóján, Paris azonban mintha észre sem venné, kimondatlanul hangsúlyozza az amúgy jóképú Paris régimódiságát: csakis az apától kéri a lányt, vele mintha nem is akarna kontaktusba lépni. Legalábbis a tekintetirány-illesztés erről beszél. Látjuk, hogy Capulet átnéz a túloldalra, a „női oldalra”, míg Paris csak beszélgetőtársa, az idősödő családfő felé néz. Ezután a vágás új helyszínen zajló új jelenetet indít: Capuletné szobájában vagyunk, és a távoli, kistávoli, majd félközeli beállítás azt mutatja, hogy a szép és ifjú Capuletné arcát hogyan teszi még szebbé az egyik szolgálólány kozmetikai ecsetje. Egyrészt azt látjuk, hogy Capuletnét sminkelik, készül a bálra, másrészt a dajkát ismerjük meg, először csak a távoli képben hátulról, a szobában sürgölődő három szolgáló egyikeként. Később, miközben úrnője Júliára vonatkozó kérdésére válaszol – vágás után –, félközelről mutatja a kamera. A dajkának már az első szava is hangos, és hajdani szüzességére esküdöző beszéde rögtön a tenyeres-talpas, a szerelem testi oldalával törődő alakot jeleníti meg. (Ezt a beszélgetésben később a női hanyattesésről szóló – a dajka elhunyt férjétől idézett – megjegyzés erősíti majd meg.) Júliát anyja a dajkával hívatja. Először a dajka kiabálását halljuk, azután egy félközeliben látjuk, ahogy az ablakból hívja, keresi Júliát. Mielőtt a szemközti ablakkeretben félközeliben megjelenik Júlia, távoli képben (totálban) egy pillanatra az udvari készülődést látjuk az esti bálra. Ez a bevágás a megszólaló reneszánsz tánczenével előreutalás. Júlia arcát ezután nézhetjük meg először,

93

94


•

8 .

É V F O L Y A M

amikor az említett szemközti ablakkeretben válaszol a dajka hívására. (Az udvaron át való egymásnak kiabálás, a szereplők ablakkeretben való bemutatása ismét rendezői találmány: a dráma szövegében Júliával csak Capuletné szobájában találkozunk.) Az, hogy Capuletnét sminkelés közben, azaz elsősorban a saját szépségére figyelő fiatalasszonyként mutatja a film, magyarázatot ad arra, hogy Júliának miért inkább a dajka a bizalmasa. Magából a drámai szövegből is tudjuk, hogy Júliát inkább a dajka, mint a neki tizennégy évesen életet adó anya nevelte. Mindezt a filmképek értelmezik, magyarázzák. Hosszabb beállítás és tágabb képkivágások (egész alakot mutató kistotálok) mutatják a vörös ruhában anyja szobájába siető Júliát. Nagyon jellemző, hogy, amikor Júlia belép anyja szobájába, Capuletné félig háttal áll lányának és a nézőnek (társított kamerabeállítás, melyben egy szereplővel együtt látjuk, amit ő), és egy kézitükörben önmagát nézi, majd lányát szinte vetélytársként méri végig. Ez a kép ráépül az asszonyt sminkelés közben mutató korábbi – és a még korábbi „magányos szépasszony ablakkeretben” – képre. Az eddigi képekből mintegy természetesen következik az írott dráma szövegének az a filmben is elhangzó része, amelyben Capuletné előbb a többi szolgálóval együtt kiküldi a dajkát, mivel a lánykérés bizalmas közlésére készül, majd inkább mégis visszahívja azt az asszonyszemélyt, aki Júliához igazán közel áll. Képileg a kiküldés/visszahívás így valósul meg: anya és lánya először egy kistávoliban, majd egy félközeliben együtt látható. Az előbbi képben feltűnő az anya kimunkált szépsége, hajkölteménye és magasabb volta, az utóbbiban észrevehető lányával szembeni elbizonytalanodása is. Az anya és a lány statikus képét a visszahívott dajka dinamikus képe váltja: a dajka lelkesen és hangosan jön vissza a szobába. (Az ezután következő beszélgetés képi megjelenítését már nem részletezzük: Júlia, az anyja és a dajka viszonyát már ennyiből tisztán érthetjük. Sőt valamennyit megtudtunk Capuleték házasságáról is, illetve arról, hogy saját tapasztalataik miként befolyásolják Júlia kiházasításának tervéhez való hozzáállásukat. Ami a beszélgetésből képileg még kiderül, hogy ez a Júlia szemérmes kislány, mert a dajka férjének vaskos hajdani tréfájától, illetve a dajka hasonló célzásaitól még ma is zavarba jön, és engedelmes kislány, mert anyja Parisra és a báli viselkedésre vonatkozó szavait tiszteletteljes, elfogadó pillantásokkal és szavakkal viszonozza.) c) (13.04–15.40) Luhrmann Nézzétek meg most Baz Luhrmann filmjének azonos szövegrészekre épülő jelenetsorát! (Egy-egy jelenettel egy-egy csoport foglalkozzon!) Írjátok le és értelmezzétek a látvány sajátosságait: – a helyszíneket, – a kameraállásokat, kameramozgásokat, különösen fontos képkivágásokat, képváltásokat (montázsokat), – a szereplők külsejét, mozgását, gesztusait, – az egyéb eszközöket (pl. hanghatások, filmsebesség)! Mit mond a látvány a szereplőkről, szándékaikról, kapcsolataikról? A jeleneteket előre különválasztjuk. (Vigyázat, Luhrmann egy harmadik jelenetet, jelenetsort is bevág a két előbb elemzett közé!) A) Capulet és Paris (13.04–13.51) Írjátok le és értelmezzétek figyelmesen és részletesen a képeket és képváltásokat, a szereplők viseletét és gesztusait, hisz a jelenet igen rövid! Figyeljetek külön a párbeszéd és a helyszínváltás belső összefüggésére, illetve a képkivágás és a helyszínváltás (háttérváltás) kapcsolatára a párbeszéd közben!

A Z



B) A két Capulet-jelenet közé bevágott, beékelt jelenet (13.52–15.17) 1. Mi a közbeékelt jelenet helyszíne és témája? 2. Mi lehet a célja, hatása a jelenet beékelésének? Milyen – mindhárom jelenetben megjelenő – téma teszi lehetővé a beékelést? 3. Miért jellegzetesen filmszerű ez a beékelés, színházban ugyanez miért lenne megoldhatatlan vagy visszás? 4. Hol, milyen szavaknál, illetve milyen látványban kapcsolódnak össze a szavak és a cselekvések, azaz hol lesz a nyelvi metaforákból filmképi látvány? C) Capuletné, Júlia és a dajka (15.18–18.17) Írjátok le és értelmezzétek figyelmesen és részletesen a képkivágásokat, képváltásokat és kameramozgásokat, a szereplők viseletét és gesztusait, tárgyi környezetét, beszédmódját, mozgását! Hasonlítsátok össze a jelenetből kibontakozó személyközi viszonyokat és azok jeleit a Zeffirellifilm viszonyaival és jeleivel!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: c)

(13.04–15.40) Luhrmann

A) Capulet és Paris (13.04–13.51) Az első képen egy tengerparti újságárust látunk. A második – gyors zoomolással (ráközelítéssel) – David Paris képét mutatja egy magazin tetején: „Az év legkívánatosabb nőtlen polgára” (pontosabban „Az év agglegénye”) képaláírással. Gyors képváltás után egy pillanatra a Capuletek felhőkarcoló irodaházát látjuk nagytotálban, majd kistotálban és félközelikben a Capulet irodájában a házasságról tárgyaló Capulet urat és Parist. Az előbbi sportos fehér zakót, az utóbbi makulátlan sötét öltönyt és nyakkendőt visel. A beszélgetésnek a Herceg döntéséről szóló részében marad a kistotál, ahogy a lánykérésre terelődik a szó, a közeliek (premier plánok) lesznek az uralkodók. Főleg az idős és kelletlen Capulet arcát látjuk, aki ekkor még kifogásokat keres, elutasító. Ezután egyszerre változik Capulet mondandója, hanghordozása és arckifejezése: az estélyről már mosolyogva és szívélyesen beszél – közben erősen izzad. A következő beállításban Parist is mosolyogni látjuk: nagyközeliben – ő is izzad. A kamera totálba vált, s kiderül, amit a faháttérből eddig is sejthettünk volna, hogy szaunában – s ennek megfelelő ruhátlanságban – folytatódott a beszélgetés. Capulet hangnemváltását helyszínváltás emeli ki, illetve magyarázza: az üzletemberek közben összemelegedtek, a jó parti tehát talán mégis kívánatos. A szinte észrevétlen, illetve meglepetésszerű helyszínváltást az teszi lehetővé, hogy közben marad a premier plán, folyamatosan Capulet arcát látjuk nagyon közelről, ezért a párbeszéd nem törik meg: a helyszínváltásra igazán csak a hangnemváltást követően, a képkivágás változásakor figyelünk fel. Az apa magatartásának fordulatát a háttér megváltozásával kifejezett időmúlással teszi érthetőbbé a film. Ilyen időmúlás az írott drámában természetesen nincs. Capulet úr viselkedését talán előre magyarázza a jelenetet indító magazinborító: az év legkívánatosabb agglegényét talán csak üzleti megfontolásból, tárgyalási taktikából kezelte eleinte visszautasítóan a családfő. A dráma – nem Shakespeare-től származó – instrukciói és térkezelési logikája szerint Paris és Capulet beszélgetése Capuleték házában történik. Ha ez így maradna, az érdekházasság üzleti jellegét nem exponálhatná a film. Az ezen

95

96


•

8 .

É V F O L Y A M

filmbeli – még érzékelhetően félig idegen – Capulet-családnak a társadalmi elfogadottsághoz fontos a kormányzó fiával kötendő házasság. Itt tehát a szerelmeseket elválasztó tényezők között ez a mozzanat erősebb nyomatékot kap, mint az írott drámában vagy a Zeffirelli-adaptációban. B) A két Capulet-jelenet közé bevágott, beékelt jelenet (13.52–15.17) 1.

A Montague-fiúk egy biliárdteremben beszélgetnek a nőkről, Rómeó szerelméről; majd a televízióból kiderülő Capulet-estélyről, Capulet-partiról.

2.

Mivel Capulet és Paris beszélgetése is jóval az estély előtt zajlik, logikus, hogy az estélyre készülő Capulet-ház bemutatása előtt értesüljünk róla, hogyan szereznek tudomást a Montague-fiúk az estélyről. Így azt is láthatjuk, hogy Parison kívül más is készül az estélyre: párhuzam alakul ki a két majdani vetélytárs, Paris és Rómeó között. Ezt az is erősíti, hogy Benvolio hasonló szavakkal hívja az estélyre Rómeót, mint ahogy az előző jelenetben Capulet hívta Parist. Júlia beléptetése, „színre léptetése” ráadásul így késleltetődik, s ez fokozza a feszültséget. Emellett így közvetlenül egymás után ismerhetjük meg Rómeó és Júlia jelenlegi viszonyát a másik nemhez. A jelenet beékelését tematikusan az estély teszi lehetővé, amelyről az előző és a következő jelenetben is szó esik.

3.

A jelenet bevágása azért filmszerű, mert filmben könnyen és természetesen oldható meg a három (négy) gyors helyszínváltás. 1. Capulet irodája (ill. a szauna). 2. A biliárdterem. 3. A Capulet-ház. Ugyanez a gyors helyszínváltogatás a színpadon követhetetlen, ill. nehezen kivitelezhető lenne.

4.

Biliárdozás közben Cupido (Ámor) nyilairól, célzásról és találatról („el nem hibáznám” – mondja Benvolio) beszélgetnek a fiúk – miközben dákóval céloznak és löknek. A célzás és a találat képeinek párhuzamait az is felerősíti, hogy a táblára közben valaki Rómeó Cupidó nyilával átlőtt szívét rajzolja föl az eredményjelző táblára, melyre korábban Rosaline (Rozália) nevét írták föl. Shakespeare szövege itt is, máshol is tele van két- és egyértelmű szexuális célzásokkal, metaforákkal. Így a „malackodó” képi asszociáció egyáltalán nem szövegidegen.

C) Capuletné, Júlia és a dajka (15.18–18.17) A jelenet első képe a Capulet-palotát mutatja. A második képben szuperplánban, extrém közelképben Capuletné Júlia nevét kiáltó ajkait láthatjuk. A hirtelen kinyíló képből kiderül, hogy az aszszony háza erkélyéről kiabál. A szuperplán és a kiabálás eleve ellenszenvet kelt bennünk az anya iránt. A jelenet komikumát fokozza, hogy az asszony láthatólag öltözködés, szépítkezés közben keresi a lányát, és pompázatos-hivalkodó lépcsőjükön alig felöltözve rohangál. Ráadásul forgását itt is felgyorsítva mutatja a film, ahogy majd arany felsőrésze bekötését is. A felgyorsított mozgásokat, sőt a kamera gyors körmozgását (körsvenk) is a mozgást hallhatóvá tevő hangeffektusok emelik ki és teszik mulatságossá. Az estély előtti hisztérikus sürgés-forgást itt valóban körmozgások érzékeltetik. Az asszony és a dajka is futás közben találkoznak. Capuletnét itt nem sminkelés közben pillantjuk meg, mint Zeffirellinél, de hiányos öltözéke, a haját a paróka felvételére alkalmassá tevően leszorító sapka itt is világossá teszi, hogy épp csinosítja magát az esti partira. A mama rohangálásával éles kontrasztot alkot, hogy Júlia arcát lassú lebegés közben alulról és vízben pillantjuk meg. A gyorsított felvételre lassított felvétel hatását nyújtó kép válaszol, a kopasz benyomást keltő sapkára vízben lebegő haj. Utóbb kiderül, hogy a lány kádban van, a vízzel, a hajával játszik. (Mesterkéltség és természetesség ellentéte kap hangsúlyt.) Júlia nyugodtan jelenik meg és szólal meg a ház belső főlépcsőjén, ahonnan anyja szobájába tuszkolják. Fehér fürdőköpeny van rajta, míg anyján alul aranyszoknya, felül alsónemű. Az anya először itt is kiküld mindenkit, de

A Z



amikor lányával kettesben marad, riadtan felsikolt, s visszahívja a dajkát. Láthatólag nem ért tehát a lányához. Beszélgetésük közben hol a tükörbe néz, hol folytatja az öltözködést. Itt ez fejezi ki, hogy önmaga, s nem Júlia a fontos a számára. A lánykérésről a címlapján Parist ábrázoló magazint felmutatva számol be, miközben fejére húzzák ruhája arany felsőrészét. A szerelem és a házasság szépségéről szóló közhelyesen költői szavait a mozgás és a mással foglakozás hitelteleníti. Parisról úgy szaval, hogy eszünkbe jut, talán inkább ő pályázik a férfira. Amikor fölveszi a Kleopátra-parókát, a tükörben csak saját szépségét figyeli, lányának sorsa érezhetően mellékes számára. Az anya beszélgetést lezáró kérdésére és utasítására ez a Júlia az illemtudó és engedelmes szavakat iróniával és némi fölénnyel mondja el. Tekintete és hanghordozása nem az engedelmes kislányé, hanem a tartózkodó, bizalmatlan és öntudatos tinédzseré. Azt, hogy a dajkához áll közelebb, itt az fejezi ki, hogy míg az anya rohangál, Júlia és a dajka egy ideig egy heverőn mozdulatlanul egymás mellett ül, majd az anya kiszáguldása után a házasság örömeiről a dajka szól olyan bizalmas hangon a lányhoz, hogy az végre elmosolyodik. A mosoly s az azt követő hosszú közelkép előtt az egész jelenetben a távoli, a szoba rideg, nagy tereit mutató beállítások dominálnak – kifejezve, hogy Júlia nagyon egyedül van ebben a nagy házban, ebben a világban. Innen visszatekintve ezt a magányt, különállást fejezhette ki az is, hogy a feje tetején álló házban saját kádjának csendjébe zárkózva pillantottuk meg először.


56. oldal 10 + 5 + 5 PERC

(A háromórás modulban kihagyandó feladat!) Idézetek elrendezése és képzeletbeli szituációba helyezése térben. (Ha a modult három órában dolgozzuk fel, ez a feladat elmarad, s a modul második órájának végén tekintjük meg a Zeffirelli- és a Luhrmann-film erkélyjelenetét. Ha négyórás a modul, akkor ez a második óra vége.)

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Ezt a feladatot minden adaptációra szakosodott csoport ugyanúgy végzi el. A feladat célja az adaptációk alapjául szolgáló Shakespeare-szöveg behatóbb és a térbeli megjelenítés, a metakommunikáció, a gesztusnyelv szempontját előtérbe helyező feldolgozása. Több párost is hallgassunk meg! Beszéljük meg, hogyan függ össze a távolság az intimitással, a szerelem hevességével. Melyik felfogás volt modernebb, melyik konvencionálisabb? Milyen összetevőjét emelték ki a kapcsolatnak? E l ő z e t e s t a n á r i k ö z l é s : A Romeo és Júlia talán leghíresebb része az ún. erkélyjelenet. A fiatalok a bál után – már egyedül vannak – itt vallják meg szerelmüket egymásnak. Shakespeare nem írt szerzői utasítást a díszlethez, így nekünk kell kitalálni még azt is, hogy Romeo fel tud-e mászni valahogyan az erkélyre. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, képzelőerő, nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök koherenciájának vizsgálata, illetve kialakítása C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze, de filmek szerinti csoportokban, utána párban, majd frontális megbeszélés M u n k a f o r m á k : frontális, a csoportok szerinti feladatok alapján M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere megadott szempontok alapján, belső képalkotás

97

98


•

8 .

É V F O L Y A M

4. Az erkélyjelenet I. – Romeo és Júlia kettőse idézetekben – Állapítsátok meg, hogy melyik szövegrészt ki mondja! A sorrenden nem kell változtatni. – Képzeletben rendezzétek meg ezt a jelenetet! Milyen távolságra legyenek egymástól a szereplők, amikor egy-egy idézetet elmondanak? Az elsőnél a terem két sarkában álljanak a „színészek”! – Melyik idézetnél ölelhetnék meg egymást? Hol csókolhatnák meg egymást? Olvassátok fel az idézeteket térben elhelyezve! Előre jelöljétek ki azt a szövegrészt, pontot, ahol megérintik egymást! Ha Júlia erkélyen (egy széken/asztalon) állva beszélne, akkor csak Romeo tudna közeledni felé. Mennyiben változtatna ez a megjelenített kapcsolaton? RENDEZŐI UTASÍTÁSOK: TÁVOLSÁG (MÉTERBEN!)? ÉRINTÉS? ÖLELÉS? CSÓK? Beszél, de nem hallom szavát: sebaj. Szeme beszél, majd felelek neki. Szól: Szólj újra, fényes angyal, Ó, Romeo, mért vagy te Romeo? Mi is a név? Mit rózsának hivunk mi, Bárhogy nevezzük, éppoly illatos. Hívj édesednek s újra megkeresztelsz. Hogy jössz be hozzánk, mondd nekem s miért? S ne szalmalángnak tartsd beösmerésem, Mit a sötét éj fölfedett neked. Vagy jól van, esküdj édes tenmagadra, Bálványképemre, az én Istenemre S hiszek tebenned. Szerelmünk bimbaját a nyári szellő Virággá érleli, ha látlak újra. Szerelmem oly nagy, mint az óceán S oly mély, adok neked belőle, lelkem. Ó áldott, áldott éj! Mivel hogy éj van, Félek, hogy az egészet álmodom csak.

A Z


Hol és mikor tartjuk meg esküvőnket? Futunk a kedveshez, mint kisdiák, Ki könyveit vidáman sutba vágja. Mért hívtalak is vissza? Elfeledtem. Akkor csak állok, hogy mindent feledjél S én is feledjem házam és hazám. Pilládra álom, a szívedbe béke! Mint álom, béke lengenék fölébe.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: A válaszban az álló és a kurzivált betűkre kell figyelni: Romeo – Júlia Beszél, de nem hallom szavát: sebaj. Szeme beszél, majd felelek neki. Szól: Szólj újra, fényes angyal, Ó, Romeo, mért vagy te Romeo? Mi is a név? Mit rózsának hivunk mi, Bárhogy nevezzük, éppoly illatos. Hívj édesednek s újra megkeresztelsz. Hogy jössz be hozzánk, mondd nekem s miért? S ne szalmalángnak tartsd beösmerésem, Mit a sötét éj fölfedett neked. Vagy jól van, esküdj édes tenmagadra, Bálványképemre, az én Istenemre S hiszek tebenned. Szerelmünk bimbaját a nyári szellő Virággá érleli, ha látlak újra. Szerelmem oly nagy, mint az óceán S oly mély, adok neked belőle, lelkem Ó áldott, áldott éj! Mivel hogy éj van, Félek, hogy az egészet álmodom csak, Hol és mikor tartjuk meg esküvőnket? Futunk a kedveshez, mint kisdiák, Ki könyveit vidáman sutba vágja, Mért hívtalak is vissza? Elfeledtem.


99

10 0


•

8 .

É V F O L Y A M

Akkor csak állok, hogy mindent feledjél S én is feledjem házam és hazám. Pilládra álom, a szívedbe béke! Mint álom, béke lengenék fölébe.

Az erkélyjelenet Zeffirelli (A), illetve Luhrmann (B) filmjében T/5.

58. oldal 65 PERC

65 perc. Háromórás modul esetén valójában ez a 4. feladat. Ez esetben a második óra végén 20 percben megtekintjük a két filmrészletet. A következő (harmadik) órán 15 perc munka a tanári kalauz (feladatsorok) alapján + 30 perc megbeszélés (15 perc a Zeffirelli-részletről, 15 perc a Luhramann-részletről).

Ta n á r i i n s t r u k c i ó: Mindvégig az a feladat fő célja, hogy kiderüljön: a nagyon szöveghű és a modernizáló adaptáció is rengeteg képi találékonyságot, vizuális „fordítást”, konkretizációt, részletezést, hozzáadást igényel. A csoportok tanári kalauz (kérdéssor) segítségével dolgozzák fel a két erkélyjelenetet. A négy római számmal jelölt kérdéscsoport a filmnyelv néhány alapvető eszközére kérdez rá. Az A)/IV. a darab értelmezésének egyik kulcskérdését (a név jelentése) is megcélozza. A legnehezebb az itteni A)/IV. feladatsort választók dolga. A szöveget mellékeljük, hogy a kimaradó részeket kihúzhassák. Esetleg javasolhatjuk, hogy a névvel kapcsolatos negyedik feladatra a csoporton belüli munkamegosztás jegyében külön szakosodjon egy-két diák. A IV. feladat olyan diákoknak is adható, akik a filmeket szívesen nézték, de a beható és pontos szövegismeret nem mutatkozott erősségüknek. A csoportok számoljanak be az osztálynak a munkájukról. Az azonos kérdéseken dolgozók kiegészítik a beszámolókat. A többiek feladata jegyzetelni a hallottakat. A feladatok, illetve megoldásaik között tudatosan hoztunk létre a megfigyeléseket megerősítő átfedéseket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : Figyelem, vizuális memória, képi világ értelmezése. A): I. csoport: figyelem a díszletre, az adaptáció kreatív-képi megformálására, kreatív többletének azonosítására. II.) Hasonló az I.) csoportéhoz, csak a feltételezhető elvárás, előítélet más. III. A nem verbális gesztusok azonosítása és értelmezése. IV. Összehasonlítás írott és a filmben elhangzó, illetve eljátszott szöveg között. Az apró részletek iránti figyelem fejlesztése. B): I. Vizuális megfigyelőképesség és történetemlékezet. II. Összehasonlítás írott és elhangzó szöveg között. Az apró részletek iránti figyelem fejlesztése. III. Kritikus gondolkodás, a modern adaptáció provokatív vonásainak pontos megfogalmazása kérdő–számonkérő formában. IV. Tárgyi környezet és szociális, illetve szociokulturális helyzet összefüggéseinek felismerése. C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : Az eredetileg a Zeffirelli-filmre (A), illetve az eredetileg a Luhrmann-filmre (C) szakosodott csoportok saját filmjük részletével foglalkoznak. A West Side Storyt választók most szabadon és egyénenként csatalakozhatnak valamelyik Luhrmann- vagy Zeffirelli-csoporthoz, de akár együtt is elvégezhetik a két erkélyjelenet valamelyikének elemzését. Az A) és a B) csoportokon belül, illetve több A) és B) csoport esetében további munkamegosztás szükséges: ezt jelzik a római számok. M u n k a f o r m á k : az eredetileg filmekre szerveződött négy-ötfős csoportokban, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz és mozaikeljárás

A Z


5. Az erkélyjelenet Zeffirelli, illetve Luhrmann filmjében

2. SZÍN Capuleték gyümölcsöskertje. Jön Romeo ROMEO

JÚLIA ROMEO

JÚLIA

ROMEO JÚLIA

Csak a sebetlen gúnyol így sebet. Júlia megjelenik fent az ablakban De csitt, mi fény nyilall az ablakon? Ez itt Kelet és Júlia a Napja! Kelj, szép Nap, és az irigy holdat öld meg, Mely már beteg és bútól sápadoz, Mivel te, a szolgálólánya szebb vagy. Ne légy cselédje hát, irigykedik rád. Az ő avítt-zöld, Vesta-szűz-ruháját Viselje a bolond, de nem te; vesd le. Ez itt a hölgyem! Itt az én szerelmem! Ó, bár tudná, hogy az! Beszél, de nem hallom szavát: sebaj. Szeme beszél, majd felelek neki. Jaj, vakmerő én: nem hozzám beszél: Az ég két legtündöklőbb csillagának Tán dolga volt s megkérték, hogy szemével Csillogjon addig, míg ők visszatérnek. És hogyha fönn ragyogna a szeme – A csillag elsápadna fényes arcán, Mint mécs a napban, és szeme az égen Úgy égne, hogy minden madárka dallal Köszöntené, azt vélve, itt a hajnal. Ni, most lehajtja arcát a kezére! Ó, bár lehetnék kesztyű a kezén, Hogy az arcához érjek! Jaj nekem. Szól: Szólj újra, fényes angyal, mert az éjben Fejem fölött nekem oly glóriás vagy, Akár a mennyek szárnyas hírnöke, A visszatorpanó, döbbent halandók Fehéren-égre-ámuló szemének, Míg nézik őt, hogy száll a lusta felhőn, A lég hullámain és elvitorláz. Ó, Romeo, mért vagy te Romeo? Tagadd meg az atyád, neved hajítsd el, S ha nem teszed meg, esküdj édesemmé És nem leszek Capulet én se többé. Hallgassak-e vagy szóljak-e neki? Csak a neved ellenségem, csak az: Te önmagad vagy és nem Montague.


10 1

10 2


ROMEO

JÚLIA ROMEO

JÚLIA

ROMEO JÚLIA

ROMEO

JÚLIA ROMEO

JÚLIA ROMEO

JÚLIA ROMEO

•

8 .

Mi az a Montague? se kéz, se láb, Se kar, se arc, se más efféle része Az embereknek. Ó, hát légy te más név! Mi is a név? Mit rózsának hivunk mi, Bárhogy nevezzük, éppoly illatos. Így hogyha nem hívnának Romeónak, E cím híján se volna csorba híred. Romeo, lökd a porba a neved, S ezért a névért, mely nem a valód, Fogd életem. Hadd fogjalak szavadnál. Hívj édesednek s újra megkeresztelsz. Így nem leszek már Romeo soha. Ki vagy te, ki az éjbe burkolózva Megloptad az én titkomat? Nevem Nem mondhatom meg a számodra, nem. Utálom a nevem, te drága szentség, Mert néked ellenséged a nevem. Ha írva volna, nyomban összetépném. Nyelvedről a fülem még nem ivott Száz szót se, mégis ösmerem a hangját: Nem Romeo vagy, nem egy Montague vagy? Egyik sem, édes, hogyha nem óhajtod. Hogy jössz be hozzánk, mondd nekem s miért? A fal magas, megmászni is nehéz S halál e hely – hiszen tudod, ki vagy –, Ha rokonaim rád találnak itt. Szerelmem könnyű szárnyán szálltam által: Kőgát sosem riasztja a szerelmet, Mit megtehet, meri is a szerelmem, Nem szeghetik utam rokonaid. De hogyha észrevesznek itt, megölnek. Ó, több veszély van a te két szemedben, Mint húsz kardjukban: nézz reám szelíden, S nem árt nekem ádázkodó dühük. Jaj, a világért meg ne lássanak. Az éj palástja eltakar előlük, S ha nem szeretsz, hadd leljenek meg ők. Hadd haljak inkább a haragjuk által, Mint hogy szerelmed nélkül haldokoljak. De mondd, e helyre kicsoda vezérelt? Szerelmem. Az unszolt keresni téged. Adott tanácsot s én neki szemet. Én nem vagyok hajós, de bárha volnál Oly messze, mint a tengermosta partfok, Ily áruért bizonnyal útrakelnék.

É V F O L Y A M

A Z

JÚLIA

ROMEO JÚLIA

ROMEO JÚLIA

ROMEO JÚLIA

ROMEO JÚLIA ROMEO JÚLIA


Az arcomon az éj álarca, látod, Másképp leányos pír kendőzné arcom, Azért, amit ma éjjel elkotyogtam. Az illem – ó –, az illem azt kívánná, Hogy visszaszívjam, ámde félre illem! Szeretsz-e? Majd így szólsz – tudom –: „szeretlek” – S bízom szavadban, ámde mégsem esküdj, Mert a szerelmeseknek hitszegésén Jupiter is kacag. Ó, Romeo, Valld meg nekem nyíltan: szeretsz-e, kedves: Ha azt hiszed, hogy könnyen kapsz meg engem, Morcoskodom, nemet mondok kacéran, Hogy udvarolj, másképp nem, a világért. Szép Montague, lásd, lágy vagyok, nagyon, S azt véled így, hogy könnyűvérű voltam, De bízz te bennem, hűbb leszek tehozzád, Mint kik ravaszdin kelletik maguk. Talán magam is ezt teszem – bevallom –, De észre sem vettem, mikor kilested Bús vallomásom: most azért bocsáss meg, S ne szalmalángnak tartsd beösmerésem, Mit a sötét éj fölfedett neked. Az áldott holdra esküszöm, kisasszony, Mely a gyümölcsfákat ezüstözi... Ne arra esküdj, a hold változékony, Havonta másul az körös futásán, Attól szerelmed éppoly ingatag lesz. Mire esküdjem? Semmire sem esküdj: Vagy jól van, esküdj édes tenmagadra, Bálványképemre, az én Istenemre S hiszek tebenned. Hogyha hű szerelmem... Nem, mégsem esküdj: bár tetszel nekem, De ez az éji frigy sehogy se tetszik. Oly hirtelen, meggondolatlan és gyors, Akár a villám, amely elcikáz S te azalatt még ki sem mondhatod: „Villámlott.” Édesem, jó éjszakát. Szerelmünk bimbaját a nyári szellő Virággá érleli, ha látlak újra. Jó éjt, jó éjt! Oly csöndesen aludj, Mint amilyen szívem nyugalma – úgy. Hát így bocsátasz el, ily éhesen? Hát mit kívánsz ma éjjel, édesem? Esküdj hűséget, mint tenéked én. Hisz én előbb esküdtem, meg se kértél. Jaj, bár ne is esküdtem volna meg.


10 3

10 4


ROMEO JÚLIA

ROMEO

JÚLIA

DAJKA JÚLIA DAJKA JÚLIA

ROMEO JÚLIA ROMEO

JÚLIA

ROMEO

•

8 .

Ó, visszavonnád esküdet s miért? Hogy tiszta szívvel újra visszaadjam. Ám arra vágyom, ami az enyém már: Szerelmem oly nagy, mint az óceán S oly mély, adok neked belőle, lelkem S több lesz nekem: mindkettő véghetetlen. Neszt hallok ott bent, Isten áldjon, édes! Dajka a szobából Júliát szólítja Megyek, dadus, szép Montague, legyél hű. Várj egy kicsit, azonnal itt leszek. Bemegy a szobába Ó áldott, áldott éj! Mivel hogy éj van, Félek, hogy az egészet álmodom csak, Oly bűvös-bájos, túlédes valónak. Júlia fönn visszatér Pár szót, szívem, aztán jó éjszakát. Ha tisztesen szeretsz és célod az, Hogy elvegyél, izend meg azt nekem Azzal, kit elküldök hozzád ma reggel, Hol és mikor tartjuk meg esküvőnket? S én életem a lábadhoz rakom, S követlek, én uram, akárhová. (belülről) Kisasszony. Tüstént megyek. De hogyha másra gondolsz, Kérlek... (belülről) Kisasszony! Jó, no jó, megyek már: Hagyd abba ezt s hagyj engem bánatomnak: Szóval üzend meg reggel. Isten engem. És most ezerszer is jó éjszakát. Rossz éjszakát, mert fényt csak arcod ád. Júlia bemegy Futunk a kedveshez, mint kisdiák, Ki könyveit vidáman sutba vágja, S úgy válunk tőle, mint a kisdiák, Ki szontyolodva ballag iskolába. Lassan indul. Júlia visszatér Hiló, hiló. Mint solymász suttogok, Ki visszacsalja jámbor madarát! Rekedt a rabság, fönnen nem beszélhet, Másképp a Visszhang odvát is betörném S légtorka elrekedne a szavamtól, Úgy szólogatnám Romeóm nevét. A nevemet most lelkem hívogatja: Ezüst a kedves édes hangja éjjel, Lágy muzsika figyelmező füleknek.

É V F O L Y A M

A Z

JÚLIA ROMEO JÚLIA ROMEO JÚLIA ROMEO JÚLIA ROMEO JÚLIA

ROMEO JÚLIA

ROMEO



Romeo! Édesem! Hány órakor Küldjek tehozzád majd reggel? Kilenckor. Ott lesz bizonnyal. Húsz év múlik addig. Mért hívtalak is vissza? Elfeledtem. Hadd álljak itt, amíg eszedbe nem jut. De elfelejtem ám, ha itten állasz; S az jut eszembe, hogy te vagy előttem. Akkor csak állok, hogy mindent feledjél S én is feledjem házam és hazám. Mindjárt virrad. Jó volna már, ha mennél, De nem tovább, mint pajzán lányka sólyma, Amit fölugrat egy kicsit kezéről – Szoros bilincsén a szegény rabot –, Aztán selyemzsinórja visszarántja, Mert boldog és irigyli, hogy szabad. A madarad lennék. Ha az lehetnél. De úgy becéznélek, hogy belehalnál. Jó éjt! Jó éjt! Lásd, válni is alig Tudok s jó éjt kívánnék – hajnalig. Bemegy Pilládra álom, a szívedbe béke! Mint álom, béke lengenék fölébe. A szentatyához kell most elszaladnom, Hogy gyámolítsa e boldog kalandom. (El) (Kosztolányi Dezső fordítása)

A) Az erkélyjelenet Franco Zeffirelli filmjében I.

A jelenet tere

a) Milyen Capuleték gyümölcsöskertje, honnan s milyennek látjuk a jelenet kezdetén? Mutassátok be három mondatban, milyen az erkély! (Méret, anyag, korlát, magasság, megközelíthetőség, Júlia és az erkély kontrasztja stb.) b) Milyen szerepei vannak a jelenetben szereplő fának? Mikor látjuk meg először? Mi mindent fejez ki, hogy Romeo fán állva beszél Júliához? Milyen hatást kelt, amikor a fán egy kézzel csimpaszkodik, lóbálja magát a hős? (Szerepel-e utalás a dráma szövegében a fára?) c) Milyen lehetőségeket teremt ez az erkély a színészek mozgatására? d) Hogyan tud utalni az erkély Júlia nehéz helyzetére?

10 5

10 6


•

8 .

É V F O L Y A M

II. Mozgások, képkivágások, kameraállások a) Írjátok le vázlatosan, hogyan változik a távolság a szereplők között! A szöveg mely pontjától vannak egy szinten, egy magasságban? Ezután milyen mozgások ismétlődnek? b) Milyen kameraállásokból látjuk először a szereplőket? Milyen kameraállások (alsó kameraállás = a gép felfelé néz, szemmagasság, felső kameraállás = a gép lefelé néz) jellemzőek a jelenet középső részében? Milyen kameraállások jellemzőek a búcsú során, a jelenet vége felé? c) A jelenet mely szövegrészeinél ékelődik csók a szavak közé? (Szerepel-e a szövegben a csókra vonatkozó instrukció?) d) Hogyan jelzi a rendező a jelenet végén az elválás fájdalmát? III. Ismétlődő motívumok a) Gyűjtsétek ki a jelenetből a kezet, kezeket mutató részleteket! Hogyan utalnak ezek a képek a szerelmesek érzelmeire? b) Melyik korábbi jelenetre utal vissza ez a motívum? c) Több utalás van a jelenetben arra, hogy a szerelmeseknek rossz előérzeteik vannak. Hogyan jeleníti meg a film a baljós előérzeteket? IV. A szöveg sorsa a) Mit hagy ki, mit hagy meg ez a változat Shakespeare szövegéből? b) Milyen szövegrész vagy megszólalások indítanak el szereplői mozgást a jelenetben? (Például hol távolodnak vagy közelednek egymáshoz a szereplők, hol vannak a csókok?) c) Van-e példa a jelenetben arra, hogy a szöveget a kép (vagy a képet a szöveg) ismétli, magyarázza olyankor is, amikor magában is érthető lenne mindkettő? Az ismétlés, átfedés erősítő hatású vagy a bőbeszédűség hatását kelti-e inkább? d) Értelmezzétek a jelenetből a névről szóló részeket! Mivel van szembeállítva a név? Minek a jelképe a név ebben a műben? Mit jelent a névvel való szakítás, a név esetlegessé tétele? Kis túlzással: miért jelenthet a név eldobása, a szerelem „forradalmat”? JÚLIA

Csak a neved ellenségem, csak az: Te önmagad vagy és nem Montague. Mi az a Montague? se kéz, se láb, Se kar, se arc, se más efféle része Az embereknek. Ó, hát légy te más név! Mi is a név? Mit rózsának hivunk mi, Bárhogy nevezzük, éppoly illatos. Így hogyha nem hívnának Romeónak, E cím híján se volna csorba híred. Romeo, lökd a porba a neved,

A Z



S ezért a névért, mely nem a valód, Fogd életem. (Kosztolányi Dezső fordításában) e) I., II., III., IV. – Vázlat a szóvivők számára Mit ad hozzá a Zeffirelli-film a dráma szövegéhez az erkélyjelenetben? Emeld ki a legfontosabb hatóeszközöket! – Fontos díszletelemek és jelentésük, jelentőségük: – Többletadó képkivágások és kameraállások, beállításváltások: – Többletet jelentő cselekvések, gesztusok, motívumok: – Egyéb hatóelemek: – Mit vesz el a film a dráma szövegének hatásából? Mi nem jön át vagy mi nem hat szerinted hitelesen?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: A) Zeffirelli (DIG). (’35–’46) I.

A jelenet tere

a)

A kert hatalmas és sötétségében félelmetes. Az erkély szokatlanul hosszú, L alakú, magas (Júliának mellig érő), széles, tömör kőkorlátú, omladozó vakolatú házon. Nagyon magas, csak fára mászva közelíthető meg. A vaskos, „halott” kőkorlát és a kőoszlop talán még jobban kidomborítja Júlia testét, bőrét, eleven testi vonzását: hajladozását, nyújtózását, karja, dekoltázsa fedetlenségét.

b)

A fa első megpillantása nyomán kapunk újra képet arról, hogy milyen magasan van valójában az erkély. Ez akkor történik, amikor Júlia azt mondja Romeónak, hogy „Valld meg nekem nyíltan: szeretsz-e kedves” (Kosztolányi fordításában), „mondd igaz szívvel!”– a filmben. Az addigi kistotálokat, közeliket és félközeliket itt egy pillanatra távoli képkivágás (nagytotál) váltja fel, így látjuk a nagyobb és félelmetesebb teret. A fa jelzi a veszélyt: ing az ágon egyensúlyozó Romeo alatt. (Romeo nem mászik be az erkélyre, amíg Júliával beszélget, nem kerül szilárd talaj a lába alá!) A boldogság túláradását, a szerelmes mámorító, lebegő könnyűségét később viszont épp az fejezi ki, hogy a csókok és vallomások után Romeo egy kézzel, majommódra himbálózik a fán.

c)

Júlia mozgással is ki tudja fejezni lelkiállapotát: amikor megijed Romeo hangjától vagy a dajka hívja, visszafut, majd újra közelebb jön.

d) Korlátok közé szorítottan él; merev, régimódi törvények szabják meg az életét. Nehéz innen kitörni. II.

Mozgások, képkivágások, kameraállások

a)

Nagyon távol vannak (az ablakokat, Júlia erkélyét először egy nagytávoli mutatja a hatalmas és sötét kertben). Ezután Romeo közelebb megy, a kamera pedig az ábrándozó-monologizáló Júliára közelít. Ezután szép fokozatosan közelednek, majd Júlia visszarebben, utána lassan újra közelednek, ölelés, lassú távolodás, újabb gyors közeledés, újabb távolodás stb. Innentől kezdve általában a szereplők teste és arca dominál (kistotálokat, félközeliket és közeliket látunk), nem az őket körülvevő félelmetes tér. Egy szinten attól kezdve mutatja őket a kamera, hogy Romeo Júlia „Valld meg nekem”/ „mondd igaz szívvel!”– kérésére maga is (újból) színt

10 7

10 8


•

8 .

É V F O L Y A M

vall, s ehhez felmászik a fán az erkélyhez. Ezután hosszabb ideig csak vízszintes (horizontális) mozgások következnek: Júlia távolodik és közeledik. Majd a búcsújelenetben ismét összekapcsolódnak a függőleges és vízszintes szereplőmozgások, és újból megjelennek a felső és az alsó kameraállások. b)

Először Romeo szemszögéből a félelmetes és sötét kerten át látjuk (nagytávoliban) a fényt, az ablakot, majd a kamera az ábrándozó Júliára közelít. Ezután Júliát alsó, Romeót felső kameraállásból látjuk: azaz az egyik szereplő szemszögéből látjuk a másikat. Ez a váltogatás előbb elkezdődik, minthogy Júlia megtudja, hogy Romeo jelen van és hallja őt. Ezt a váltogatást váltja fel a kamera szemmagasságba kerülése attól kezdve, hogy Romeo felmászik a fán az erkélyhez.

c)

Az első csókra Júlia „esküdj tenmagadra!” felszólítása, ill. Romeo „Hogyha hű szerelmem” kezdetű töredékmondata után kerül sor. A második csókolózásra az első búcsú (Jó éjszakát!) után kerül sor, mintegy Romeo kérésére („Hát így bocsátasz el, ily éhesen?”), unszolására, Júlia „Hogy tiszta szívvel újra visszaadjam” [az esküt] (130.) szavai után. A harmadik hosszú csókra Romeo „S én is feledjem házam és hazám”-ja után kerül sor, amikor a már többször elbúcsúzott Romeo visszarohan, a fán visszamászik Júliához egy utolsó csókra.

d) A kimerevített képből kihátrálnak, utoljára az egymás felé nyúló, elszakadó kezeket látjuk. III. Ismétlődő motívumok a)

Júlia nyitott tenyerét emeli Romeo felé (bizalom, őszinteség), egymásba kulcsolódó kezek (szerelem), végén elszakadó kezek (elválás fájdalma, tehetetlenség).

b)

A báli jelenetben az ismerkedő szonett fő metaforája a kéz/zarándok. A kéz az egyik fő ismétlődő motívum a filmben, amivel előre és vissza lehet utalni, jeleneteket össze lehet kapcsolni.

c)

Főként a szemekkel, a sötétséggel és a néha ijesztően tág terekkel. Elsötétülő, távolba révedő tekintetek kísérik a szöveget. A távolodó Romeo alakja eltűnik a sötét bokrok között.

IV. A szöveg sorsa a)

A film szövege Kosztolányi fordításának átigazított változata, tehát elhangzó részei sem Mészöly Dezső, sem Kosztolányi Dezső fordításával nem teljesen azonosak. A szövegből a rendező keveset húzott (jóval kevesebbet, mint Luhrmannék), mintegy negyven-negyvenöt sort: a jelenetindító rövid Romeo-monológot a nap és a hold harcáról, a Júliához szóló, de Júlia által még nem hallott „Szólj, fényes angyal!” kezdetű részt (26–32. sor.); Júlia második esküt tiltó megszólalását (115–119. sor), amely helyett az első csók kap helyt. Itt, a filmben ugyanis nem a tiltás, hanem a csók szakítja félbe Romeo megkezdett mondatát. Kimaradnak továbbá a madaras metaforákat tartalmazó, túlzottan is a lovagi szerelem költészetét idéző szerelmes évődések (157–165. és 175–182. sor).

b)

Romeo a filmben a „Lökd porba a neved…, és ezért a névért fogadd el az én egész valómat!” (46–47.) felkiáltásra lép ki rejtekéből s jön közelebb. Első hangos megszólalására („Hadd fogjalak szavadnál…” – 48.) Júlia visszahőköl, hátrébb szalad. Romeo szerelmes névmegtagadására („Ha írva volna, nyomban összetépném.” 56. sor) Júlia visszafordul, és közelít Rómeóhoz. Mint már említettük, Júlia „Valld meg nekem”/ „mondd igaz szívvel!” (94. sor) kérésére Romeo közelebb szalad, és a fán felmászik az erkélyhez. Az első csókra Júlia „esküdj tenmagadra!” felszólítása, ill. Romeo „Hogyha hű szerelmem –” kezdetű töredékmondata

A Z



után kerül sor. A második csókolózásra az első búcsú (Jó éjszakát!) után kerül sor, mintegy Romeo kérésére („Hát így bocsátasz el, ily éhesen?”), unszolására, Júlia „Hogy tiszta szívvel újra visszaadjam” [az esküt] (130.) szavai után. A harmadik hosszú csókra Romeo „S én is feledjem házam és hazám”-ja után kerül sor, amikor a már többször elbúcsúzott Romeo viszszarohan, a fán visszamászik Júliához egy utolsó csókra. Közben egy pillanatra a dajka első szólítására Júlia eltávolodik, szobájához szalad, majd viszszajön. Eközben Romeo is hátrébb húzódik, és a fán himbálódzva elmélkedik boldogságáról („Ó áldott, áldott éj!” 139-140.). Romeo Júlia „És most ezerszer is jó éjszakát!” búcsúszavára (153.) ugrik le a fáról, majd Júlia „Romeo!” kiáltására kétszer is visszajön. c)

A jelenet legelején először Romeótól halljuk a „Mi fény dereng amott az ablakon?” kérdést, majd ezután látjuk, hogy fénypászma esik egy oszlopocskára. Ízlés dolga, hogy itt úgy ítéljük-e, hogy a rendező felesleges sort hagyott a szövegben, hisz meg is tudja mutatni, amiről szó van, vagy méltányoljuk, hogy az ablakra eső fényt a díszlet régiesen értelmezi, hisz nem ablaküveget mutat, hanem rést és kőoszlopot. Érdekes ellentét a Luhrmann-filmmel, hogy az modern tárgyakkal és helyzetekkel értelmezi, világítja meg a régi szöveget, míg ez a film középkori-reneszánsz tárgyi világgal illusztrálja a régies kifejezéseket. Az angol szövegben áttör (’breaks’) a fény a távoli, „túlnani” (’yonder’) ablakon, ami a mai üvegablakok esetében nehezen értelmezhető.

d) A név a testrészekkel van szembeállítva a szövegben. A személyiséget, az egyéniséget, az individuumot képviselő test, külső szembe van állítva a névvel, ami a családot, ezen keresztül a társadalmi hovatartozást, a konvenciókat képviseli. A szerelmesek szerelmük révén a társadalmi konvenciók, a készen kapott szerepek, társadalmi elvárások ellen lázadnak. „Forradalmárok”, mert nemet mondanak a név által képviselt szabályoknak, elvárásoknak, házassági szokásoknak, ha tetszik, ezzel az adott társadalmi rendnek. Nekik csak a másik személy számít, nem az, amit annak neve az adott társadalomban jelent és jelképez. A családi névbe a régi (középkori) szokásrend van „beleírva”, a név elleni lázadásban a reneszánsz individualizmusnak az egyént a legfőbb értéknek látó világnézetét látja sok értelmező.

B) Az erkélyjelenet Buz Luhrmann filmjében: 33’40(34’15)–43’17 T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja annak a logikának a feltárása, amely a klasszikus szöveg modern képi transzformációját vezérli. Itt a behelyettesítések, megfeleltetések logikáján kívül azt vizsgáljuk, hogy a rendező az abszolút közismert jelenethez, szöveghez milyen, a néző előzetes elvárásaival tudatosan játszó, a szöveget átértelmező mozzanatokat ad hozzá. A római számmal jelzett feladatsorok (alcsoportok) különféle eljárások segítségével dolgozzák fel Luhrmann erkélyjelenetét. A II. feladatsoron munkálkodók a feladatsorban található szöveget használják, hogy a kimaradó részeket kihúzhassák. A munka végeztével a részfeladatok megoldói, a részcsoportok készüljenek fel az osztálynak tartandó beszámolóra a Luhrmann-film erkélyjelenetéről. Az azonos kérdéseken dolgozók kiegészítik a beszámolókat. A többiek feladata jegyzetelni a hallottakat. A III. feladatsort („Kérdezzük a rendezőt!”) külön, a többi feladatsor öszszegző beszámolója előtt, osztályszintű játékként is előadhatjuk. Mégpedig úgy, hogy a rendező a kérdésekre a forgatókönyvíróval közösen válaszol. A kérdezés során először az adott feladatsorral dolgozók kapnak szót, kiegészítő kérdést azonban más is feltehet. M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz és mozaikeljárás; illetve „Kérdezzük a szerzőt!”

10 9

11 0


•

8 .

É V F O L Y A M

B) Az erkélyjelenet Buz Luhrmann filmjében I.

Ki milyen jó megfigyelő?

a) Soroljatok fel minél több tárgyat, ami ebben a kertben volt! b) Soroljatok fel minél több komikus elemet, eseményt! Ezekből melyek tisztán mulatságosak, melyeknek van feszültségkeltő szerepe is? c) Milyen, az írott szövegben nem szereplő mozzanatok fokozzák az egész jelenet feszültségét? Ez a fajta feszültség idegen-e az írott darabbeli szituációtól? (Keressetek példát arra, amikor a régi szöveget modern látvány világítja meg, támasztja alá a számunkra, illetve amikor szöveg és kép határozottan ellentmond egymásnak! Idézd a sort és a megfelelő képeket!) d) Hol, milyen testhelyzetben, milyen fényviszonyok között mondja itt el Júlia a Rómeó által kihallgatott, első szerelmi vallomást? Milyen kameraállásból látjuk ezt a vallomást? e) Mikor távolodnak és mikor közelednek egymáshoz a szereplők, illetve a Zeffirelli-film távolodásait és közeledéseit – különböző vízszintes és függőleges mozgásait – milyen mozgások, cselekvések helyettesítik? Milyen belső és milyen külső, környezeti tényezők irányítják ezeket a mozgásokat? f)

Hozzatok példát arra, hogy a jelenetben nemcsak elmondják, hanem megmutatják, megjelenítik a költői szöveg metaforáit! Például a Júliával kapcsolatos metaforák közül mi és hogyan válik látvánnyá?

II. A szöveg és a cselekvések viszonya a) Mit hagy ki, mit hagy meg ez a változat Shakespeare szövegéből? Az alábbiakban Kosztolányi fordításában találod meg a jelenet teljes szövegét. Jelöld be, mi maradt benne Luhrmann filmjében! (Vigyázat, a film magyar szövege Kosztolányi Dezső és Mészöly Dezső fordításának össze- és átdolgozása, tehát szó szerint nem egyezik sem a Mészöly-, sem a Kosztolányi-szöveggel. A rendezői húzás követése, megállapítása során csak a körülbelüli tartalmi egyezésekre, képekre érdemes figyelni, nem a teljes szóegyezésekre.)

ROMEO

Capuleték gyümölcsöskertje. Jön Romeo Csak a sebetlen gúnyol így sebet. Júlia megjelenik fent az ablakban De csitt, mi fény nyilall az ablakon? Ez itt Kelet és Júlia a Napja! Kelj, szép Nap, és az irigy holdat öld meg, Mely már beteg és bútól sápadoz, Mivel te, a szolgálólánya szebb vagy. Ne légy cselédje hát, irigykedik rád. Az ő avítt-zöld, Vesta-szűz-ruháját Viselje a bolond, de nem te; vesd le. Ez itt a hölgyem! Itt az én szerelmem! Ó, bár tudná, hogy az! Beszél, de nem hallom szavát: sebaj. Szeme beszél, majd felelek neki.

A Z

JÚLIA ROMEO

JÚLIA

ROMEO JÚLIA

ROMEO

JÚLIA ROMEO


Jaj, vakmerő én: nem hozzám beszél: Az ég két legtündöklőbb csillagának Tán dolga volt s megkérték, hogy szemével Csillogjon addig, míg ők visszatérnek. És hogyha fönn ragyogna a szeme – A csillag elsápadna fényes arcán, Mint mécs a napban, és szeme az égen Úgy égne, hogy minden madárka dallal Köszöntené, azt vélve, itt a hajnal. Ni, most lehajtja arcát a kezére! Ó, bár lehetnék kesztyű a kezén, Hogy az arcához érjek! Jaj nekem. Szól: Szólj újra, fényes angyal, mert az éjben Fejem fölött nekem oly glóriás vagy, Akár a mennyek szárnyas hírnöke, A visszatorpanó, döbbent halandók Fehéren-égre-ámuló szemének, Míg nézik őt, hogy száll a lusta felhőn, A lég hullámain és elvitorláz. Ó, Romeo, mért vagy te Romeo? Tagadd meg az atyád, neved hajítsd el, S ha nem teszed meg, esküdj édesemmé És nem leszek Capulet én se többé. Hallgassak-e vagy szóljak-e neki? Csak a neved ellenségem, csak az: Te önmagad vagy és nem Montague. Mi az a Montague? se kéz, se láb, Se kar, se arc, se más efféle része Az embereknek. Ó, hát légy te más név! Mi is a név? Mit rózsának hivunk mi, Bárhogy nevezzük, éppoly illatos. Így hogyha nem hívnának Romeónak, E cím híján se volna csorba híred. Romeo, lökd a porba a neved, S ezért a névért, mely nem a valód, Fogd életem. Hadd fogjalak szavadnál. Hívj édesednek s újra megkeresztelsz. Így nem leszek már Romeo soha. Ki vagy te, ki az éjbe burkolózva Megloptad az én titkomat? Nevem Nem mondhatom meg a számodra, nem. Utálom a nevem, te drága szentség, Mert néked ellenséged a nevem. Ha írva volna, nyomban összetépném.


111

11 2


JÚLIA

ROMEO JÚLIA

ROMEO

JÚLIA ROMEO

JÚLIA ROMEO

JÚLIA ROMEO

JÚLIA

•

8 .

É V F O L Y A M

Nyelvedről a fülem még nem ivott Száz szót se, mégis ösmerem a hangját: Nem Romeo vagy, nem egy Montague vagy? Egyik sem, édes, hogyha nem óhajtod. Hogy jössz be hozzánk, mondd nekem s miért? A fal magas, megmászni is nehéz S halál e hely – hiszen tudod, ki vagy –, Ha rokonaim rád találnak itt. Szerelmem könnyű szárnyán szálltam által: Kőgát sosem riasztja a szerelmet, Mit megtehet, meri is a szerelmem, Nem szeghetik utam rokonaid. De hogyha észrevesznek itt, megölnek. Ó, több veszély van a te két szemedben, Mint húsz kardjukban: nézz reám szelíden, S nem árt nekem ádázkodó dühük. Jaj, a világért meg ne lássanak. Az éj palástja eltakar előlük, S ha nem szeretsz, hadd leljenek meg ők. Hadd haljak inkább a haragjuk által, Mint hogy szerelmed nélkül haldokoljak. De mondd, e helyre kicsoda vezérelt? Szerelmem. Az unszolt keresni téged. Adott tanácsot s én neki szemet. Én nem vagyok hajós, de bárha volnál Oly messze, mint a tengermosta partfok, Ily áruért bizonnyal útrakelnék. Az arcomon az éj álarca, látod, Másképp leányos pír kendőzné arcom, Azért, amit ma éjjel elkotyogtam. Az illem – ó –, az illem azt kívánná, Hogy visszaszívjam, ámde félre illem! Szeretsz-e? Majd így szólsz – tudom –: „szeretlek” – S bízom szavadban, ámde mégsem esküdj, Mert a szerelmeseknek hitszegésén Jupiter is kacag. Ó, Romeo, Valld meg nekem nyíltan: szeretsz-e, kedves: Ha azt hiszed, hogy könnyen kapsz meg engem, Morcoskodom, nemet mondok kacéran, Hogy udvarolj, másképp nem, a világért. Szép Montague, lásd, lágy vagyok, nagyon, S azt véled így, hogy könnyűvérű voltam, De bízz te bennem, hűbb leszek tehozzád, Mint kik ravaszdin kelletik maguk. Talán magam is ezt teszem – bevallom –, De észre sem vettem, mikor kilested Bús vallomásom: most azért bocsáss meg,

A Z

ROMEO JÚLIA

ROMEO JÚLIA

ROMEO JÚLIA

ROMEO JÚLIA ROMEO JÚLIA ROMEO JÚLIA

ROMEO

JÚLIA


S ne szalmalángnak tartsd beösmerésem, Mit a sötét éj fölfedett neked. Az áldott holdra esküszöm, kisasszony, Mely a gyümölcsfákat ezüstözi... Ne arra esküdj, a hold változékony, Havonta másul az körös futásán, Attól szerelmed éppoly ingatag lesz. Mire esküdjem? Semmire sem esküdj: Vagy jól van, esküdj édes tenmagadra, Bálványképemre, az én Istenemre S hiszek tebenned. Hogyha hű szerelmem... Nem, mégsem esküdj: bár tetszel nekem, De ez az éji frigy sehogy se tetszik. Oly hirtelen, meggondolatlan és gyors, Akár a villám, amely elcikáz S te azalatt még ki sem mondhatod: „Villámlott.” Édesem, jó éjszakát. Szerelmünk bimbaját a nyári szellő Virággá érleli, ha látlak újra. Jó éjt, jó éjt! Oly csöndesen aludj, Mint amilyen szívem nyugalma – úgy. Hát így bocsátasz el, ily éhesen? Hát mit kívánsz ma éjjel, édesem? Esküdj hűséget, mint tenéked én. Hisz én előbb esküdtem, meg se kértél. Jaj, bár ne is esküdtem volna meg. Ó, visszavonnád esküdet s miért? Hogy tiszta szívvel újra visszaadjam. Ám arra vágyom, ami az enyém már: Szerelmem oly nagy, mint az óceán S oly mély, adok neked belőle, lelkem. S több lesz nekem: mindkettő véghetetlen. Neszt hallok ott bent, Isten áldjon, édes! Dajka a szobából Júliát szólítja Megyek, dadus, szép Montague, legyél hű. Várj egy kicsit, azonnal itt leszek. Bemegy a szobába Ó áldott, áldott éj! Mivel hogy éj van, Félek, hogy az egészet álmodom csak, Oly bűvös-bájos, túlédes valónak. Júlia fönn visszatér Pár szót, szívem, aztán jó éjszakát. Ha tisztesen szeretsz és célod az, Hogy elvegyél, izend meg azt nekem Azzal, kit elküldök hozzád ma reggel,


113

11 4



ROMEO JÚLIA ROMEO

JÚLIA

ROMEO


ROMEO

•

8 .

Hol és mikor tartjuk meg esküvőnket? S én életem a lábadhoz rakom, S követlek, én uram, akárhová. (belülről) Kisasszony. Tüstént megyek. De hogyha másra gondolsz, Kérlek... (belülről) Kisasszony! Jó, no jó, megyek már: Hagyd abba ezt s hagyj engem bánatomnak: Szóval üzend meg reggel. Isten engem. És most ezerszer is jó éjszakát. Rossz éjszakát, mert fényt csak arcod ád. Júlia bemegy Futunk a kedveshez, mint kisdiák, Ki könyveit vidáman sutba vágja, S úgy válunk tőle, mint a kisdiák, Ki szontyolodva ballag iskolába. Lassan indul. Júlia visszatér Hiló, hiló. Mint solymász suttogok, Ki visszacsalja jámbor madarát! Rekedt a rabság, fönnen nem beszélhet, Másképp a Visszhang odvát is betörném S légtorka elrekedne a szavamtól, Úgy szólogatnám Romeóm nevét. A nevemet most lelkem hívogatja: Ezüst a kedves édes hangja éjjel, Lágy muzsika figyelmező füleknek. Romeo! Édesem! Hány órakor Küldjek tehozzád majd reggel? Kilenckor. Ott lesz bizonnyal. Húsz év múlik addig. Mért hívtalak is vissza? Elfeledtem. Hadd álljak itt, amíg eszedbe nem jut. De elfelejtem ám, ha itten állasz; S az jut eszembe, hogy te vagy előttem. Akkor csak állok, hogy mindent feledjél S én is feledjem házam és hazám. Mindjárt virrad. Jó volna már, ha mennél, De nem tovább, mint pajzán lányka sólyma, Amit fölugrat egy kicsit kezéről – Szoros bilincsén a szegény rabot –, Aztán selyemzsinórja visszarántja, Mert boldog és irigyli, hogy szabad. A madarad lennék.

É V F O L Y A M

A Z

JÚLIA

ROMEO



Ha az lehetnél. De úgy becéznélek, hogy belehalnál. Jó éjt! Jó éjt! Lásd, válni is alig Tudok s jó éjt kívánnék – hajnalig. Bemegy Pilládra álom, a szívedbe béke! Mint álom, béke lengenék fölébe. A szentatyához kell most elszaladnom, Hogy gyámolítsa e boldog kalandom. (El)

b) Milyen szövegrész vagy megszólalások indítanak el szereplői mozgást a jelenetben? c) Hol, milyen szöveghelyeknél vannak a csókok? Hogyan változik ezek szerepe, jelentősége a Zeffirelli-filmhez képest? d) Van-e példa a jelenetben arra, hogy a szöveget a kép (vagy a képet a szöveg) ismétli, magyarázza olyankor is, amikor magában is érthető lenne mindkettő? e) Hozz példát arra, hogy a látvány, a történés átértelmezi a kimondott – vagy csak közismert – költői szavakat! f)

Hol, melyik szövegrésznél, jelenetrészletnél kerül egymáshoz a legközelebb a két látvány, a két térbeli elrendezés: a Zeffirelli- és a Luhrmann-jeleneté?

III. Kérdezzük a rendezőt! Természetesen a rendező nincs most itt, hogy válaszoljon a kérdéseidre, így ez is rád vár. Ne felejtsd el, az alkotót csak fontos problémákról érdemes megkérdezni! Például: a) Miért került bele ennyi komikus elem ebbe a jelenetbe? b) Miért hagyta el majdnem teljesen az erkélyt? c) Miért cserélte le az erkélyt egy medencére? d) Mi lehet a víz és az erkély között a közös nevező? e) Hogyan kapcsolódik a medence mint helyszín a film szimbólumrendszeréhez? f)

Mi biztosítja és mi fejezi ki itt a szereplők veszélyeztetett helyzetét?

g) Miért épp egy Mária-szobor látszik Júlia szobájából a libbenő függöny mögött? És most jöjjenek a te kérdéseid! h) i) j) k)

115

116


•

8 .

É V F O L Y A M

IV. Hogyan él a Capulet-család? a) Mi mindent tudtatok meg a részletből a filmbeli Capulet-család életmódjáról, értékrendjéről, stílusérzékéről? Készítsetek kettéosztott naplót a beszélgetésetek eredményéről! MEGFIGYELT KÉP, JELENSÉG, MOZDULAT

KÖVETKEZTETÉSEK

b) I., II., III., IV. – Vázlat a szóvivő(k) számára Mit ad hozzá a Luhrmann-film a dráma szövegéhez az erkélyjelenetben? Emeld ki a legfontosabb hatóeszközöket! – Fontos díszletelemek és jelentésük, jelentőségük: – Többletadó képkivágások és kameraállások, beállításváltások: – Többletet jelentő cselekvések, gesztusok, motívumok: – Egyéb hatóelemek: c) Mit vesz el a film a dráma szövegének hatásából? Mi nem jön át vagy szerinted mi nem hat hitelesen?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK (B) B) Az erkélyjelenet Baz Luhrmann filmjében I.

Ki milyen jó megfigyelő?

a)

A teljesség igénye nélkül: a partira feldíszített fák és erkélyek, szobrok, medence, a medence barlangos részei, kerti szék, szökőkút, biztonsági kamera és annak monitora, fényfüzérek, lombfüzérek; a medence lépcsője.

b)

Komikus elemek: az egyik ablakban a dajka jelenik meg Júlia helyett. Rómeó csetlik-botlik, lerántja a füzért, az égősort; a víz alatt elbújó Rómeó, az őrrel összemosolygó Júlia; a dajka árnya a függöny mögött a jelenet végén. Attól eltekintve, hogy Rómeó először a dajkát sejti az ablak, illetve a függöny mögött, minden mulatságos jelenet egyben félelmetes is, hiszen a szerelmesek felfegyverzett őrök között, illetve elől „bújócskáznak”.

c)

A fegyveres őrség és a megfigyelő kamerák nagyban fokozzák a feszültséget. Ugyanakkor ez a veszélyeztetettség – konkrét tárgyi megfelelői nélkül – benne van az eredeti szövegben is: „De hogyha észrevesznek itt, megölnek”. A felfegyverzett őrök és a monitorok ezt a szövegrészt modern tárgyi elemekkel világítják meg. A jelenetet indító, holdfényt elhomályosító napfényről szóló monológot komikusan ellenpontozza, hogy a fényben úszó függöny mögül nem az emlegetett úrnő, hanem szolgálója, a dajka néz ki. Itt a költői szöveget ellenpontozza a látvány.

d) A vallomás nagy részét Júlia a medence szélén guggolva, felfele nézve mondja el. Fényben fürdő arcát tehát felső kameraállásból látjuk. Rómeó is felette áll, de Júlia inkább az égre néz. Arcát a vízből visszatükröződő, a hullámok miatt mozgó fények erősen megvilágítják.

A Z



e)

Furcsa megfordítással Rómeó lemegy a medence mellett monologizáló Júliához. A lány megszólítása után együtt zuhannak a medencébe. Ezután részben a megfigyelő kamerák és az őrök elől bújnak a medence fedett, barlangos részébe, illetve Rómeó egyszer a víz alá bújik, hogy az őr ne vegye észre. Itt a két szerelmes nem annyira egymástól távolodik, illetve egymáshoz közeledik, mint inkább együtt bújnak el a figyelő tekintetek (őrök, kamerák, dajka) elől. Fontos ugyanakkor a függőleges mozgás is: Rómeó víz alá bújása vagy később Júlia kimászása a medencéből, majd visszaugrása. Itt a hagyományos mozgásirányokhoz visszatérő zárójelenettől eltekintve (amikor Rómeó kíséri fel Júliát), új mozzanat a szereplők említett együttes mozgása, illetve hogy nemcsak a fiú megy fel a lányhoz, hanem a lány is lejön a fiúhoz. Ez a kapcsolat olyan huszadik századi térbeli értelmezése, mely Júlia a dráma szövegében is kezdeményező jellemének nagyon is megfelel.

f)

Júlia sok metafora szerint válik fényforrássá. Ennek vizuális megjelenítése, hogy arca világít a medencéből visszaverődő fényektől.

II.

Az alábbi részletben aláhúzzuk a meghagyott angol szövegnek megfelelő részeket.

ROMEO

JÚLIA ROMEO

Capuleték gyümölcsöskertje. Jön Romeo Csak a sebetlen gúnyol így sebet. Júlia megjelenik fent az ablakban De csitt, mi fény nyilall az ablakon? Ez itt Kelet és Júlia a Napja! Kelj, szép Nap, és az irigy holdat öld meg, Mely már beteg és bútól sápadoz, Mivel te, a szolgálólánya szebb vagy. Ne légy cselédje hát, irigykedik rád. Az ő avítt-zöld, Vesta-szűz-ruháját Viselje a bolond, de nem te; vesd le. Ez itt a hölgyem! Itt az én szerelmem! Ó, bár tudná, hogy az! Beszél, de nem hallom szavát: sebaj. Szeme beszél, majd felelek neki. Jaj, vakmerő én: nem hozzám beszél: Az ég két legtündöklőbb csillagának Tán dolga volt s megkérték, hogy szemével Csillogjon addig, míg ők visszatérnek. És hogyha fönn ragyogna a szeme – A csillag elsápadna fényes arcán, Mint mécs a napban, és szeme az égen Úgy égne, hogy minden madárka dallal Köszöntené, azt vélve, itt a hajnal. Ni, most lehajtja arcát a kezére! Ó, bár lehetnék kesztyű a kezén, Hogy az arcához érjek! Jaj nekem. Szól: Szólj újra, fényes angyal, mert az éjben Fejem fölött nekem oly glóriás vagy,

117

118


JÚLIA

ROMEO JÚLIA

ROMEO

JÚLIA ROMEO

JÚLIA

ROMEO JÚLIA

ROMEO

JÚLIA ROMEO

•

8 .

É V F O L Y A M

Akár a mennyek szárnyas hírnöke, A visszatorpanó, döbbent halandók Fehéren-égre-ámuló szemének, Míg nézik őt, hogy száll a lusta felhőn, A lég hullámain és elvitorláz. Ó, Romeo, mért vagy te Romeo? Tagadd meg az atyád, neved hajítsd el, S ha nem teszed meg, esküdj édesemmé És nem leszek Capulet én se többé. Hallgassak-e vagy szóljak-e neki? Csak a neved ellenségem, csak az: Te önmagad vagy és nem Montague. Mi az a Montague? se kéz, se láb, Se kar, se arc, se más efféle része Az embereknek. Ó, hát légy te más név! Mi is a név? Mit rózsának hivunk mi, Bárhogy nevezzük, éppoly illatos. Így hogyha nem hívnának Romeónak, E cím híján se volna csorba híred. Romeo, lökd a porba a neved, S ezért a névért, mely nem a valód, Fogd életem. Hadd fogjalak szavadnál. Hívj édesednek s újra megkeresztelsz. Így nem leszek már Romeo soha. Ki vagy te, ki az éjbe burkolózva Megloptad az én titkomat? Nevem Nem mondhatom meg a számodra, nem. Utálom a nevem, te drága szentség, Mert néked ellenséged a nevem. Ha írva volna, nyomban összetépném Nyelvedről a fülem még nem ivott Száz szót se, mégis ösmerem a hangját: Nem Romeo vagy, nem egy Montague vagy? Egyik sem, édes, hogyha nem óhajtod. Hogy jössz be hozzánk, mondd nekem s miért? A fal magas, megmászni is nehéz S halál e hely – hiszen tudod, ki vagy –, Ha rokonaim rád találnak itt. Szerelmem könnyű szárnyán szálltam által: Kőgát sosem riasztja a szerelmet, Mit megtehet, meri is a szerelmem, Nem szeghetik utam rokonaid. De hogyha észrevesznek itt, megölnek. Ó, több veszély van a te két szemedben, Mint húsz kardjukban: nézz reám szelíden, S nem árt nekem ádázkodó dühük.

A Z

JÚLIA ROMEO

JÚLIA ROMEO

JÚLIA

ROMEO JÚLIA

ROMEO JÚLIA

ROMEO JÚLIA


Jaj, a világért meg ne lássanak. Az éj palástja eltakar előlük, S ha nem szeretsz, hadd leljenek meg ők. Hadd haljak inkább a haragjuk által, Mint hogy szerelmed nélkül haldokoljak. De mondd, e helyre kicsoda vezérelt? Szerelmem. Az unszolt keresni téged. Adott tanácsot s én neki szemet. Én nem vagyok hajós, de bárha volnál Oly messze, mint a tengermosta partfok, Ily áruért bizonnyal útrakelnék. Az arcomon az éj álarca, látod, Másképp leányos pír kendőzné arcom, Azért, amit ma éjjel elkotyogtam. Az illem – ó –, az illem azt kívánná, Hogy visszaszívjam, ámde félre illem! Szeretsz-e? Majd így szólsz – tudom –: „szeretlek” – S bízom szavadban, ámde mégsem esküdj, Mert a szerelmeseknek hitszegésén Jupiter is kacag. Ó, Romeo, Valld meg nekem nyíltan: szeretsz-e, kedves: Ha azt hiszed, hogy könnyen kapsz meg engem, Morcoskodom, nemet mondok kacéran, Hogy udvarolj, másképp nem, a világért. Szép Montague, lásd, lágy vagyok, nagyon, S azt véled így, hogy könnyűvérű voltam, De bízz te bennem, hűbb leszek tehozzád, Mint kik ravaszdin kelletik maguk. Talán magam is ezt teszem – bevallom –, De észre sem vettem, mikor kilested Bús vallomásom: most azért bocsáss meg, S ne szalmalángnak tartsd beösmerésem, Mit a sötét éj fölfedett neked. Az áldott holdra esküszöm, kisasszony, Mely a gyümölcsfákat ezüstözi... Ne arra esküdj, a hold változékony, Havonta másul az körös futásán, Attól szerelmed éppoly ingatag lesz. Mire esküdjem? Semmire sem esküdj: Vagy jól van, esküdj édes tenmagadra, Bálványképemre, az én Istenemre S hiszek tebenned. Hogyha hű szerelmem... Nem, mégsem esküdj: bár tetszel nekem, De ez az éji frigy sehogy se tetszik. Oly hirtelen, meggondolatlan és gyors,


11 9

12 0


ROMEO JÚLIA ROMEO JÚLIA ROMEO JÚLIA

ROMEO

JÚLIA


ROMEO JÚLIA ROMEO

•

8 .

Akár a villám, amely elcikáz S te azalatt még ki sem mondhatod: „Villámlott.” Édesem, jó éjszakát. Szerelmünk bimbaját a nyári szellő Virággá érleli, ha látlak újra. Jó éjt, jó éjt! Oly csöndesen aludj, Mint amilyen szívem nyugalma – úgy. Hát így bocsátasz el, ily éhesen? Hát mit kívánsz ma éjjel, édesem? Esküdj hűséget, mint tenéked én. Hisz én előbb esküdtem, meg se kértél. Jaj, bár ne is esküdtem volna meg. Ó, visszavonnád esküdet s miért? Hogy tiszta szívvel újra visszaadjam. Ám arra vágyom, ami az enyém már: Szerelmem oly nagy, mint az óceán S oly mély, adok neked belőle, lelkem. S több lesz nekem: mindkettő véghetetlen. Neszt hallok ott bent, Isten áldjon, édes! Dajka a szobából Júliát szólítja Megyek, dadus, szép Montague, legyél hű. Várj egy kicsit, azonnal itt leszek. Bemegy a szobába Ó áldott, áldott éj! Mivel hogy éj van, Félek, hogy az egészet álmodom csak, Oly bűvös-bájos, túlédes valónak. Júlia fönn visszatér Pár szót, szívem, aztán jó éjszakát. Ha tisztesen szeretsz és célod az, Hogy elvegyél, izend meg azt nekem Azzal, kit elküldök hozzád ma reggel, Hol és mikor tartjuk meg esküvőnket? S én életem a lábadhoz rakom, S követlek, én uram, akárhová. (belülről) Kisasszony. Tüstént megyek. De hogyha másra gondolsz, Kérlek... (belülről) Kisasszony! Jó, no jó, megyek már: Hagyd abba ezt s hagyj engem bánatomnak: Szóval üzend meg reggel. Isten engem. És most ezerszer is jó éjszakát. Rossz éjszakát, mert fényt csak arcod ád. Júlia bemegy Futunk a kedveshez, mint kisdiák, Ki könyveit vidáman sutba vágja,

É V F O L Y A M

A Z

JÚLIA

ROMEO


ROMEO JÚLIA

ROMEO

a)



S úgy válunk tőle, mint a kisdiák, Ki szontyolodva ballag iskolába. Lassan indul. Júlia visszatér Hiló, hiló. Mint solymász suttogok, Ki visszacsalja jámbor madarát! Rekedt a rabság, fönnen nem beszélhet, Másképp a Visszhang odvát is betörném S légtorka elrekedne a szavamtól, Úgy szólogatnám Romeóm nevét. A nevemet most lelkem hívogatja: Ezüst a kedves édes hangja éjjel, Lágy muzsika figyelmező füleknek. Romeo! Édesem! Hány órakor Küldjek tehozzád majd reggel? Kilenckor. Ott lesz bizonnyal. Húsz év múlik addig. Mért hívtalak is vissza? Elfeledtem. Hadd álljak itt, amíg eszedbe nem jut. De elfelejtem ám, ha itten állasz; S az jut eszembe, hogy te vagy előttem. Akkor csak állok, hogy mindent feledjél S én is feledjem házam és hazám. Mindjárt virrad. Jó volna már, ha mennél, De nem tovább, mint pajzán lányka sólyma, Amit fölugrat egy kicsit kezéről – Szoros bilincsén a szegény rabot –, Aztán selyemzsinórja visszarántja, Mert boldog és irigyli, hogy szabad. A madarad lennék. Ha az lehetnél. De úgy becéznélek, hogy belehalnál. Jó éjt! Jó éjt! Lásd, válni is alig Tudok s jó éjt kívánnék – hajnalig. Bemegy Pilládra álom, a szívedbe béke! Mint álom, béke lengenék fölébe. A szentatyához kell most elszaladnom, Hogy gyámolítsa e boldog kalandom. (El)

Luhrmann először is összemontírozza az első jelenet végét a második jelenet, azaz az erkélyjelenet elejével. A kamera felváltva mutatja az ittasan tréfálkozó, a félelmetes, felfegyverzett biztonsági őrök között távozó Montague-fiúkat és a kertfalon átmászó Rómeót. Másodszor ez az adaptáció – eltérően Zeffirelli változatától – csonkítatlanul meghagyja Rómeó bevezető monológját Júlia, a felkelő nap és a sápadó hold (Róza) küzdelméről. A lovagi költészet emelkedettségére és sablonosságára emlékeztető rész úgy válik elmondhatóvá, hogy komikus

12 1

12 2


•

8 .

É V F O L Y A M

tévedés ellenpontozza: a függöny mögül, mely felé Rómeó monológja száll, a dajka alakja bukkan ki. A madaras metaforákat tartalmazó részeket Zeffirellihez hasonlóan Luhrmann is elhagyja, de a névről szóló meditáció nála is megmarad. Kimarad viszont a szerelem és az óceán kimeríthetetlensége közötti párhuzam, illetve az azt megelőző rész az eskü visszakéréséről. Kimarad Rómeó jelenetközépi, tanúk nélküli monológja az áldott éjről, hisz itt Júlia nem szalad vissza szobájába a dajkát megnyugtatni. Megmarad viszont az a Zeffirellinél kihúzott rész, amelyben Júlia ismét arra kéri Rómeót, hogy egyáltalán ne esküdjön. Ebben a filmben ez a szövegrész afféle fordulópont, ahol Júlia lassításra és a törvényes keretek megteremtésére kéri Rómeót. Itt ezt a bevágott, Júlia vallásosságát jelző Mária-szobor indokolja mintegy. Megmarad minden olyan rész, amely a látogatás veszélyességéről, Júlia rokonainak gyilkos szándékairól szól, egyszerűsödik viszont az elválási jelenet: Rómeót itt kevesebbszer hívja vissza Júlia, s nem beszél a visszahívás okának elfeledéséről. b)

Rómeó Júlia megjelenésekor lemászik az erkély közeléből, a falhoz lapulva hallgatja a lány szavait, majd ahogy a kihallgatott vallomás mind egyértelműbbé válik, a fiú hátulról megközelíti a medence széléhez sétáló, majd ott leguggoló leányt. Rómeó váratlan megszólalásának („Hadd fogjalak szavadnál”) és érintésének hatására Júlia belepottyan a vízbe, s mintegy magával rántja az őt megérintő, átölelő Rómeót is. Rómeó bátorságával és szerelmével hősködő kiabálására („Mit megtehet, meri is a szerelmem, /Nem szeghetik utam rokonaid”) Júlia szerelmét mélyebbre rántja. A csobbanásra megjelenik az egyik biztonsági őr, ezért Rómeó a víz alá merül, hogy ne lássák meg. A második esküre való felszólítást itt is hosszú csók követi. A halálos veszélyre vonatkozó szavakat rendszerint a biztonsági őrök képei követik. A fenyegetettség szavaira, illetve a dajka újabb kiáltásaira a szerelmesek megpróbálnak a medencében annak barlangos részében elbújni. Rómeó eskükérésére („Hát így bocsátasz el, ily éhesen? JÚLIA Hát mit kívánsz ma éjjel, édesem? ROMEO Esküdj hűséget, mint tenéked én”) a medencéből már kimászott Júlia visszadől, visszahuppan a medencébe.

c)

Az első csók itt korábban történik: Rómeó „Hadd haljak inkább a haragjuk által, / Mint hogy szerelmed nélkül haldokoljak” mondata után. S ez teljesen megfelel a halál és a szerelem, a veszély és a szenvedély összekapcsolódásának ebben az adaptációban – a szerelmi jelenet vízbe telepítettsége által is – különös erővel hangsúlyozott motívumának. A második hosszú csók ugyanott van, ahol a Zeffirelli-filmben (azaz az „esküdj édes tenmagadra” felszólítás után), csak az itteni csókok hosszabbak, s már csak a vízben lebegés és a vizesség miatt is erotikusabbak. Ám az első búcsúzás után itt kicsit kevesebb a visszaszaladás, és kevesebb az ezeket követő újabb s újabb csók. Igaz, az első „Jó éjt!”-et itt is követi egy-két gyors puszi, majd a távozó Júliát viszontesküvésre itt is visszahívja az „éhes” Rómeó. Júlia visszaugrik a medencébe, s ekkor egy hosszabb víz alatti csókjelenet következik. Az utolsó csókot a búcsúzó szerelmesek a másnapi üzenetváltás részleteinek megbeszélése után az erkélyre vezető lépcsősor korlátjának kőoszlopocskái (ballusztrádja) között váltják. Immár nem a víz, hanem a hagyományos korlát választja el őket.

d) Itt nem jellemző a szó szerinti képi magyarázat, vagy amikor mégis, akkor a veszély modern forrásainak feleltetődik meg egy-egy szó, kijelentés. e)

Példa erre az előző is, azaz amikor a veszélyt egy monitor vagy egy fegyveres biztonsági őr konkretizálja. Egyértelműen ironikus kontrasztba kerül a látvány a szavakkal, amikor kiderül, hogy ihletett vallomását Rómeó nem Júlia, hanem a dajka szobájából kiszűrődő fényhez intézte.

A Z

f)



A búcsúzás utolsó szakaszában, amikor a fiatalok a lépcső korlátjának kőbabái között búcsúznak, miközben Júlia már visszafele szalad fenti szobájába. Szövegszerűen ez annál a résznél van, amelyben azt beszélik meg, hogy Júlia mikor küldessen Rómeó válaszáért.

III. a)

Egyrészt talán ezek teszik a pátoszt és az érzelmességet is elfogadhatóbbá, másészt a komikum és a tragikum, illetve a fennköltség ötvözése Shakespeare-től sem állt távol. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a mulatságos jeleneteket itt nemcsak a költői pátosz, hanem a veszély tudata is ellensúlyozza. A groteszk keverék sem Shakespeare-től, sem a 20. század végétől nem idegen. Harmadrészt naiv kamaszok viselkedésében az ügyetlenség és a komikum igen hitelesen hat.

b)

Egyrészt túl közismert, közhelyes a helyszín, ezért ezzel inkább eljátszottam, mint komolyan vettem. A néző erkélyt vár, s mást kap. Másrészt a 20. századi Júlia máshogy szabad és máshogy van korlátok közé szorítva, mint a hajdani Júlia. Ez a Júlia egyszerre rendelkezik nagyobb mozgásszabadsággal, s ugyanakkor megfigyeltsége, megkötöttsége is félelmetesebb. Harmadrészt a nőnek a lovagi szerelemnek megfelelő erkélymagasba emelése nem felel meg a 20. századi nőképnek.

c)

A medence egyrészt illik az újgazdag Capuletékhez, másrészt a víz és a megfigyeltség együttesen ugyanúgy elválasztja a szerelmeseket, mint hajdan az erkély. Ráadásul a medence a vízszintes mellett a függőleges mozgásoknak is új lehetőséget biztosított. Újfajta szintkülönbség jött ezáltal létre. A víz a szerelmeseket néha halottakhoz teszi hasonlatossá, s ez előreutalás. (Vízen át is pillantották meg egymást először.)

d) Mindkettő kívül is van a házon, belül is, s mindkettő elválaszt és összeköt fizikailag. e)

A víz egyik központi szimbóluma a filmnek. Rómeót tengerparton pillantjuk meg. Júliát fürdőkádban. Találkozásuk előtt Rómeó arca úgy merül el a mosdó vízében, ahogy korábban Júliáé a fürdőkádéban. A szerelmesek egy akvárium vize által összekötve és szétválasztva pillantják meg egymást. Tybalt – az elválasztó – vízbe zuhan, amikor Rómeó lelövi. A nászéjszakára is az eső és a medence vizétől csatakosan érkezik Rómeó. A víz itt tisztaságjelkép, (újjá)születésjelkép és a távolság jelképe: közvetít és eltávolít. Haláljelkép és különállásjelkép is: Júlia a vízbe zárkózik harsány anyja elől stb.

f)

A fegyveres biztonsági őrök és a megfigyelő kamerák, illetve monitorok mutatott jelenléte.

g)

Talán azért, hogy ez jelezze Júlia vallásosságát, s így magyarázza, hogy testi egyesülésük előtt miért ragaszkodik az esküvőhöz. Termékeny kérdések lehetnek még pl.: Miért csetlik-botlik eleinte Rómeó? Miért lassított felvételben esett le a lánc? Milyen hatása van a klasszikus szöveg és nagyon modern (giccses, eklektikus, újgazdag stb.) környezet társításának? (Itt esetleg azon is érdemes elmeditálni, hogy a klasszikus szobrok másolatai, melyekhez nagyon is illik a fennkölt, romantikus szerelem, talán nemcsak az újgazdag család harsányan díszített kertjébe illeszkednek furcsán, hanem ennek a szerelemnek a modern világtól való idegenségét is jelezhetik.)

12 3

12 4


•

8 .

É V F O L Y A M

IV. Hogyan él a Capulet-család? MEGFIGYELT KÉP, JELENSÉG, MOZDULAT

KÖVETKEZTETÉSEK

Antikizáló szobrok és giccses lámpafüzérek, színes papírdíszletek. A régi palotát hipermodern automata világító berendezések borítják fényözönbe.

A családnak rengeteg pénze van s kevéske ízlése. A ház színpad jellegű, a család számára a látszatok a fontosak, a jólét, a siker megmutatása, mutogatása. Ebből is arra következethetünk, hogy a család gazdagsága viszonylag friss keletű és kérdéses eredetű.

Rengeteg vendéget hívnak, de a házra rejtett kamerákkal, vérebekkel és biztonsági őrökkel vigyáznak.

A családot talán még nem teljesen fogadták be az előkelő világba, s talán alvilági kapcsolataik is vannak.

Az apa Mercutio halála után egyre erőszakosabb a lányával és a feleségével is.

Capulet növekvő erőszakossága Júlia megházasításával kapcsolatban szintén arra mutat, hogy a család társadalmi tekintélye valamiért ingatag. Nemcsak a jövevény, hanem a maffiózó múlt is túlzottan kísért még.

C) Fakultatív házi feladat A harmadik erkélyjelenet (DIG). A háromórás modul esetében a feladat feladható, és a tanár pluszokkal vagy ötössel értékeli; esetleg a West Side Storyra szakosodott csoport a fejezet végén, a reflektálás előtt tíz percben ismerteti. A négyórás modulváltozat esetében 3 perc filmrészlet + 15 + 10 perc. Ez esetben a feladatot a Bernstein-musicalre szakosodott csoport tagjai addig végezhetik, míg a többiek a 4. feladattal foglakoznak. A kétféle feladat közzététele összekapcsolható T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A West Side Story erkélyjelenete a betétdal miatt nagyon hosszú. Órai feldolgozás esetén ezért vagy vágjuk ki a zenés részt, vagy biztassuk a tanulókat arra, hogy már a dalbetét elhangzása közben fogjanak hozzá a feladatmegoldáshoz. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : figyelem, vizuális memória, képi világ értelmezése C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : a zenés-táncos színház, illetve a film iránt érdeklődők csoportja M u n k a f o r m á k : Ha házi feladat, akkor egyéni, ha órai munka, akkor csoportmunka a filmre szakosodott négy-ötfős csoportban. M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz

A Z



C) Az erkélyjelenet a West Side Storyból a) Gyűjtsetek szempontokat, amelyek alapján a két filmrészlet, a Zeffirelli-film és a West Side Story filmváltozatának erkélyjelenete összehasonlítható! (Esetleg a Luhrmann-film részlete is lehet az összehasonlítás másik eleme.) b) A talált szempontok alapján keressetek hasonlóságokat és különbségeket a két filmadaptáció között! c) A csoport munkájának eredményét jegyezzétek be a táblán vagy csomagolópapíron látható halmazábrába!

EGY LEHETSÉGES MEGOLDÁS: Hasonlóságok: ZEFFIRELLI FILMJE

WEST SIDE STORY

Kőkorlát

Vaslépcső

MAGASBAN

Veszélyt jelent a magasság – főleg a fiúnak.

Veszélyt jelent a magasság.

NEM A NÉV A FONTOS

…dobd el nevedet

Nem ismerik egymás nevét: eltérő kultúra. (Tony–Anton, Maria–Maruca)

SZERELMESEKET ELVÁLASZTÓ TÉRELEM

Shakespeare-idézet

A LÁNY VISSZAHÍVJA A FIÚT

Különbségek: ZEFFIRELLI

WEST SIDE STORY

TÉR

Ódon ház, mellette liget, kert

Magas bérházak között szűk tér, kihalt utca, vas tűzlépcső, rács, korlát képzete

ERKÉLY

Nagy erkély, kőkorláttal

Egy szinten vannak, de magasan, a szűk térből kiemelve

JELEN VAN MÉG

Dajka

Apa

FIÚ FELADATA

Esküvő szervezése

Bandaháború megakadályozása

BALJÓS ELŐJELEK,

Tekintetek

Szűk tér, vaslépcsőn keresztül búcsú

ELŐÉRZET

12 5

5. A TRAGIKUS FORDULAT KÉT ADAPTÁCIÓBAN 3 óra


A tragikus fordulat időzítése és főszereplői


7 perc a pármunkára, 8 perc az eredmények egyeztetetésére

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja az elemzendő jelenet szereplőiről való előzetes tudás mozgósítása. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes ismeretek előhívása, lényegkiemelés, indítékok azonosítása C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz 1. A tragikus fordulat időzítése és főszereplői Padtársaddal válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Rövid válaszokat adjatok! a) Hol és hányszor köt bele a Montague-kba, illetve Romeóba Tybalt a III. felvonás első jelenete előtt? b) Mi magyarázhatja, hogy a családfőknél hevesebben él benne a Montague-család elleni gyűlölet? Tulajdonképpen milyen rokonságban van ő a családfővel? (Nézz utána a szereplők felsorolásánál, a darab első jelenete előtt!) c) Mi a magyarázata annak, hogy Romeo feltűnése után Tybalt mindig vele s nem Mercutióval akar összeakaszkodni? d) Mit nem tud sem Mercutio, sem Tybalt a párbajokat hozó tragikus kimenetel előtt Romeóról? Melyikük miért nem tud a történtekről? e) Nézd meg a szereplők felsorolásánál, hogy mi köti össze Parist Mercutióval! Miért nem jut ez eszünkbe a halálakor mindkét házra kimondott átok előtt? f)

Milyen Mercutio viszonya a lovagi-költői szerelemhez, amit Romeo Rozália iránt érzett, s mit gondolhatna Romeo és Júlia modernebb – köznapi s nem irodalomtörténeti értelemben –, „romantikus” szerelméről?

g) Mercutio szerintetek korban hogy viszonyul Romeóhoz és Benvolióhoz? Álláspontotokat támaszszátok alá érvvel, idézettel!

A

T R A G I K U S

F O R D U L A T

K É T

A D A P T Á C I Ó B A N

h) Milyen tulajdonsága állítja a Montague-k és Capuletek közötti csetepaték középpontjába Mercutiót? Miért tekinthető viselkedése, személyisége ellentmondásosnak? i)

Milyen életében meghatározó fontosságú eseményt követően s milyen hasonló jelentőségű esemény előtt lesz Romeo Tybalt gyilkosává?

j)

A darabban hányszor jelenik meg a Herceg? Miért épp akkor?


Kétszer: először a darab első jelenetében, a téren, másodszor az I. felvonás 5. jelenetében: Capuleték bálján.

b)

Ő nem egészen Capulet, családi neve – Luhrmann filmjétől eltérően – aligha az, hiszen Capulet feleségének az unokaöccse. (Benvolio pl. ezzel szemben Montague unokaöccse.) Lehet, hogy tüzes alkatán kívül épp ez a kívülről jöttség, ez az „új seprű” mivolta teszi ilyen engesztelhetetlen ellenségévé a Montague-knak.

c)

Romeo mint a családfő egyetlen fia: a Montague-család harcra hívható jelképe. A családfő már nem ifjú, Mercutio pedig nem Montague.

d) Egyikőjük sem tudja, hogy Romeo már Júlia férje, tehát Capulet-rokon lett. A Capuletek előtt ez a friss esemény még titok, bejelentését nyilván a családfőnél kell elkezdeni. Mercutióval pedig Romeónak még az esküvő óta nem volt alkalma szót váltani. e)

Mindketten a Herceg rokonai. Mercutio olyan mértékben a Montague-fiúk társaságával tart, hogy átka előtt nem jut eszünkbe rokoni kapcsolataira rákérdezni.

f)

Mercutio fullánkos nyelvvel gúnyolja az epekedő szerelmet – részben a pusztán testi szerelem oldaláról. Ebből arra következtethetünk, hogy Romeo új érzéséről sem lehetne nagy véleménnyel.

g)

Mercutio tapasztaltabbnak s ezért némileg idősebbnek tűnik Benvoliónál és Romeónál. Akár a szerelemmel kapcsolatos megjegyzései, akár híres Mab-monológja a képzelődés, a vágy hatalmáról ezt látszik bizonyítani.

h)

Mercutio szeret játszani, kötekedni, vetélkedni, a figyelem középpontjában lenni, ezért vonja magára Tybalt figyelmét is. Személyisége két szempontból is ellentmondásos. Egyrészt éles elméje, bölcs tapasztaltsága alapján megfontoltabb viselkedést várnánk el tőle. Másrészt a Herceg rokonaként, aki nem is Montague, kevésbé kellene heveskednie a Montague-k oldalán.

i)

A gyilkosságot az esküvője után és a nászéjszakája előtt követi el.

j)

Háromszor. Az első felvonás közepén, amikor a két család közötti csetepaténak vet véget. Másodszor a harmadik felvonás első színének végén, Mercutio és Tybalt halála után. Itt is békét és ítéletet hirdet – igaz, megkésve. Harmadszor az ötödik felvonás végén (a 3. szín végén) jelenik meg, a szerelmesek halála után: nyomozni és ítélkezni – ismét kissé megkésve.

A következőkben a Romeo és Júlia tragikus cselekményfordulatával, Mercutio és Tybalt halálával, illetve ennek a jelenetsornak a megfilmesítéseivel foglalkozunk. A darab eddig – a baljós előreutalásoktól és a szerelmesek beszédének emelkedettségétől eltekintve – komédiához hasonlít inkább. Mercutióék halálától kezdve azonban az amúgy is gyors cselekmény szinte rohan a tragikus végkifejlet felé. Először azt idézzük fel, hogy kik a fordulat főszereplői, illetve hogyan helyezkedik el az eseménysorban ez a cselekménymozzanat.

12 7

12 8


•

8 .

É V F O L Y A M


77. oldal

Szövegrész, történet rekonstruálása idézetekből – elhagyható feladat, ha a 4. feladat megbeszélését nem akarjuk a következő órára átvinni. (A dráma szövegével való összevetésre épülő, önellenőrzéses házi feladatnak is adható).

kb. 10 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A szövegek figyelmes olvasása és elrendezése elősegíti a filmrészletek eltérő megoldásainak megfigyelését. Eltérő megoldások esetén kérdezzünk rá a sorba állítás logikájára, indoklására. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memória, logika C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : Egész osztály, illetve háromféle homogén csoportnak is kiadható: A): csak memóriájukra hagyatkozóknak; B): pusztán logikai alapon építőknek; C): a figyelmes szövegolvasás, szövegösszevetés gyakorlására felületes olvasásra hajlamos olvasóknak, akik az összekevert szöveget rövid meditáció után azonnal összevethetik az eredetivel. M u n k a f o r m á k : pármunka, ill. házi feladatként egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegrekonstrukció összekevert részletekből

2. Kövessétek nyomon Tybalt, Mercutio és Romeo összecsapását a III. felvonás első jelenetében! Az idézet betűjele utáni zárójelbe írt sorszámmal állítsátok az eredeti sorrendbe az idézeteket! A( ) BENVOLIO A vad Tybalt im újra visszajön. ROMEO Él és ujjong s Mercutio megölve. Szállj vissza hát az égbe, bölcs kimélet, Eztán vezess el, tűzszemű harag. Tybalt visszatér Tybalt, előbb engem „rongy”-nak neveztél, Vond vissza ezt. Mert Mercutio lelke Még itt kereng most a fejünk fölött És várja lelked, hogy kövesse őt: Te, vagy én, vagy mindketten elkísérjük.

F( ) TYBALT Romeo, oly határtalan gyűlöllek, Hogy most csak egy szót mondhatok: Te rongy! ROMEO Tybalt, szeretni téged van okom, Ez menti, hogy megfékezem dühöm Ily üdvözletre: rongy én nem vagyok: Élj boldogul. Látom, nem ösmersz engem. TYBALT Tacskó, ilyesmi sose mentheti, Hogy megsértettél. Rajta, rántsd ki kardod.

B( ) TYBALT Hát béke véled: itt az én legényem. Romeo jön MERCUTIO Akasszanak föl, hogy ha ő legényed. Állj a porondra és akkor legénykedj. Majd megmutatja ő, ki a legény.

G( ) TYBALT Hitvány kölyök, ki véle összeálltál, Most véle mégysz majd. ROMEO Ezt ez döntse el. Vívnak, Tybalt elesik

A

T R A G I K U S

F O R D U L A T

K É T


C( ) ROMEO Benvolio, húzz kardot, csapd le kardjuk, Urak, gyalázat, hagyjátok már abba! Tybalt! Mercutio! – A hercegünk Nem tűr Verona utcáin vívást. Tybalt! Mercutióm! – állj. Tybalt és barátai el

H ( ) MERCUTIO

D( ) TYBALT Mit akarsz tőlem? MERCUTIO Semmit, jó macskakirály, pusztán kilenc életed közül az egyiket. Ezzel majd csak elbánok, sőt ha jól viseled magad, akkor kicserzem a másik nyolcat is. Egy-kettő, rántsd ki kardod, különben kirántalak, mint egy csirkét. TYBALT Állok elébe. ROMEO Mercutio, dugd vissza kardodat.

I( ) TYBALT Légy a nyomomba. Jó napot, urak. Egy szóra kérem egyikőtöket. MERCUTIO Miért csak egy szóra? Toldd meg valamivel, s mondd, hogy egy kardvágásra is. TYBALT Állok elébe, mihelyt alkalmat adsz rá. MERCUTIO Én ugyan nem adok neked alkalmat se. Szerezzél magadnak. TYBALT Mercutio, te egy húron pendülsz Romeóval.

E( ) HERCEG

J( ) MERCUTIO Ó, gyáva, becstelen, hunyász alázat! Alla stoccata, döntse el kard. Tybalt, patkányfogó te, indulunk hát?

S ezzel rést ütött A mi jogunkon: számkiűzzük őt.

Megsebeztek. Jaj, dögvész mind a két családra! Végem. Elment s kutya baja.

MEGOLDÁS: A–8, B–2, C–6, D–5, E–10, F–3, G–9, H–7, I–1, J–4, azaz: 1.: I, 2.: B, 3.: F, 4.: J, 5.: D, 6.: C, 7.: H, 8.: A, 9.: G, 10.: E.

T/3.

79. oldal

5 perc munka, 5 perc megbeszélés

kb. 10 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja a filmek által feldolgozott kulcsfontosságú jelenet lélektani hátterének vizsgálata. Pontosabban e háttér egy mozzanatának, Mercutio és Romeo barátságának átgondolása a cselekmény azon pontján, amikor mindkét szereplőből az egymással kapcsolatos legnagyobb

12 9

13 0


•

8 .

É V F O L Y A M

szenvedélyek szakadnak ki. A feladatot azért is érdemes elvégezni, mert kamaszkorban gyakori a barátság és a szerelem egymással rivalizáló viszonyként való megjelenése, így Mercutio alakja is közelebb kerülhet a diákokhoz. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : empátia, szavak és tettek ki nem mondott motivációjának felismerése C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz

3. Barátság és szerelem Mercutio és Romeo a drámában és a filmeken egymás legjobb barátai. Nézzük meg, hogy barátságuk hogyan készíti elő, illetve hogyan befolyásolja a cselekmény tragikus fordulatát! a) Mikor, miben fejeződik ki Mercutio részéről ez a barátság? Hozzatok rá példákat a darab első feléből s innen, a harmadik felvonás elejéről! b) Romeo milyen – talán kényszerű – vétket követett el barátságuk ellen, ami most alighanem elősegíti a tragikus fordulatot? c) Mercutio halálos sebesülése után mi bizonyítja, hogy barátsága is megtört, megkérdőjeleződött? Kihez fordul segítségért? Ezt a „szakítást” melyik film hangsúlyozza kevésbé? d) Mercutio halála után Romeo hirtelen cselekedeteit szerintetek milyen arányban befolyásolja a szerelem, a bűntudat és a feltámadó baráti szeretet? Most milyen érzések uralkodnak el rajta?


Meglehet, hogy az első két felvonásban Romeo szerelmes elborulásán való csipkelődés nemcsak Mercutio ellenállhatatlan mókamesterségéből, hanem kicsit féltékenységéből is adódik. Itt, a harmadik felvonás elején a barátság abban fejeződik ki, hogy Romeo vélt meghunyászkodását Mercutio személyes sértésként fogja föl, melyért barátja helyett neki kell bosszút állnia.

b)

Romeo nem tájékoztatta Mercutiót új szerelméről és gyors megházasodásáról. Lehet, hogy ez az események tempójából következik, de kétségtelenül merénylet a barátok közötti bizalom ellen.

c)

Sebesülése és a két ház megátkozása után Mercutio először apródja, s azután sem Romeo, hanem Benvolio segítségét kéri. Ez a mozzanat a Luhrmann-adaptációban nem kap hangsúlyt, ott egyértelműen Rómeó és Mercutio tragikus kettőseként láthatjuk Mercutio haldoklásának végét.

d) Míg Mercutio haláláig a szerelem, úgy tűnik, minden más érzést kiszorított, most mintha a barátság és a barát halála miatti bűntudat és bosszúvágy venné birtokba Romeo lelkét.

A

T/4.

T R A G I K U S

F O R D U L A T

K É T



10 perc csoportmunka, 10 perc ismertetés és közös korrekció

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat a két gyilkossághoz vezető összecsapás tágabb kontextusát segít felvázolni: a családok, illetve a bandák közötti viszálynak a tragikus fordulatot megalapozó ellentétét. Ha az előző feladat elsősorban a főszereplők személyes érzelmei felől közelítenek a tragikus fordulathoz, ez a feladat az esemény tágabb – szociális – beágyazottságát vizsgálja. Ezúttal kérjük meg a diákokat, hogy ne csak saját oszlopukat töltsék ki, hanem törekedjenek összevetésre – még akkor is, ha a pontosítást az adott filmre szakosodott csoportoktól várjuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memória, logika, összehasonlítás C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : a választott adaptáció alapján M u n k a f o r m á k : csoportmunka négy-ötfős csoportokban, majd plenáris ismertetés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat 4. Mi az oka a családok (bandák) közti viszálykodásnak? A családok, csoportok közötti viszály adja a hátterét, tágabb összefüggésrendszerét annak a két gyilkosságnak, amelynek filmes megjelenítéseit hamarosan részletesen szemügyre vesszük. Szedjük össze, hogy mit tudunk meg a három filmben e viszály természetéről, összetevőiről! –

Az adott filmre szakosodott csoportoddal megbeszélve töltsd ki az összehasonlító táblázatot. Végleges megfogalmazásra csak a „saját filmetekre” vonatkozó oszlopban törekedjetek! Majd szóvivőtök ismertesse az eredményt más film szakértői csoportjaival! A táblázatokat közösen pontosítsátok!

–

Mind a West Side Story, mind a Luhrmann-adaptáció kapcsán gondoljátok végig a nemzetiségi szempontokat is, illetve a bevándorlók generációi közti ellentétek lehetséges szempontjait is! (Fontosak a keresztnevek, a külső és a kiejtés.) SZEMPONT A VISZÁLY, A CSOPORTOK, CSALÁDOK KÖZÖTTI SZEMBENÁLLÁS OKA ÉS ÉLTETŐJE AZ ELSŐ FELVONÁSBELI ÖSSZECSAPÁS KIVÁLTÓ OKA A HARMADIK FELVONÁSBELI VÉRES ÖSSZECSAPÁS KIVÁLTÓ OKA MELYIK CSOPORT AZ ERŐSZAKOSABB, KEZDEMÉNYEZŐBB, S VAJON MIÉRT? MILYEN MÉRTÉKBEN KÖVETKEZIK A SZERELMESEK HALÁLA MAGÁBÓL A VISZÁLYBÓL?

ZEFFIRELLI ADAPTÁCIÓJA

LUHRMANN ADAPTÁCIÓJA

WEST SIDE STORY

13 1

13 2


•

8 .

É V F O L Y A M

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: SZEMPONT A VISZÁLY, A CSOPORTOK, CSALÁDOK KÖZÖTTI SZEMBENÁLLÁS OKA ÉS ÉLTETŐJE

AZ ELSŐ FELVONÁSBELI ÖSSZECSAPÁS KIVÁLTÓ OKA

A HARMADIK FELVONÁSBELI VÉRES ÖSZSZECSAPÁS KIVÁLTÓ OKA

ZEFFIRELLI ADAPTÁCIÓJA

LUHRMANN ADAPTÁCIÓJA

A családok hagyományos („feudális”) szembenállása, melyet ma a fiatalok és a szolgák lobbanékonysága éltet.

A családok „klánok”: szemben álló, rivális tőkés csoportok, amelyek feltehetően hajdani olasz maffiákból nőttek ki. A fiatalok számára fontos saját önmeghatározásuk, hovatartozásuk, ill. saját erejük és hatalmuk fitogtatása. Mintha a Capuletek későbbi bevándorlók lennének, „latinabbak”: keresztneveik, külsejük és kiejtésük is ezt mutatja.

Bandaháború: előítéletek, idegengyűlölet miatt és egy terület birtoklásáért. A Rakéták régebbi bevándorlók, ill. „őslakosok”. Mindkét banda tagjainak beilleszkedési és megélhetési nehézségei vannak. Van közös ellenségük is: a rendőr, a hatalom képviselője. Ugyanakkor az idegengyűlölet a hatalom képviselőjét is az egyik oldalra állítja inkább.

A Capuletek szolgáinak, illetve Tybaltnak a nyughatatlansága. Igaz, a Montague-k is szívesen mutatják meg erejüket.

A Capuleteknek (pl. Abram), illetve Tybaltnak a nyughatatlansága. Itt a fiúk inkább családtagok és alkalmazottak, mint szolgák. A Montague-k is szívesen fitogtatják az erejüket.

A Rakéták együtt érzik magukat erősnek, szeretik összetartásukban rejlő erejüket megmutatni. A Cápákkal ők kezdenek ki, de azért, mert azok megjelennek az ő kosarazó területükön.

Tybalt keresi az alkalmat arra, hogy belekössön a Montague-kba, különösen Romeóba. De Mercutio is szereti a „mecscseket”.

Tybalt keresi az alkalmat arra, hogy belekössön a Montague-kba, különösen Romeóba. De Mercutio is szereti a „mecscseket”, az erőfitogtató szellemi és testi játékokat.

Előzetesen megállapodtak a bandák, hogy a terület birtoklását harccal, illetve Tony javaslatára párbajjal döntik el. Tony épp azzal okozza a bajt, hogy Maria kérésére megjelenik, hogy még az ökölpárbajt is megakadályozza.

WEST SIDE STORY

A

MELYIK CSOPORT AZ ERŐSZAKOSABB, KEZDEMÉNYEZŐBB, S VAJON MIÉRT?

MILYEN MÉRTÉKBEN KÖVETKEZIK A SZERELMESEK HALÁLA MAGÁBÓL A VISZÁLYBÓL?

T R A G I K U S

F O R D U L A T

K É T


A Capuletek valamivel. Ez talán csak Tybalt alkatán múlik. Esetleg azon, hogy ő Capuletné unokaöccse, nem is igazi Capulet, ezért akar Capuletebb lenni a Capuleteknél.

A Capuletek. Talán azért, mert ők az újabb bevándorlók, az újabb gazdagok, akiknek még hangsúlyozni kell az erejüket.

A Rakéták, mert őket hajtja az idegengyűlölet az új bevándorlókkal, területfoglalókkal szemben.

Nem közvetlen oka, legfeljebb annyit mondhatunk, hogy a viszály nélkül nem lenne tragédia.

Nem közvetlen oka, legfeljebb annyit mondhatunk, hogy a viszály nélkül nem lenne tragédia.

Talán itt következik leginkább Tony halála a viszályból, hisz itt a véletlennek kisebb szerepe van, öngyilkosság pedig nem történik.

3. lépés: 5–6. feladat T/5.


kb. 5 perc a feladatok előzetes átolvasására, 13 perc a filmrészletre + 12 perc csoportmunka a tanári kalauz alapján + 20 perc szóvivői ismertetésre és közös megbeszélésre

Ta n á r i i n s t r u k c i ó: A feladat fő célja, hogy a diákok felfedezzék: a film a maga szavak mellett mozgásokra és képekre (mozgókép!) összpontosító jellegével a dráma egyik legeseménydúsabb jelenetét hogyan teszi még eseménydúsabbá, látványosabbá, hogyan helyettesíti, egészíti ki, illetve alkalmasint hogyan értelmezi át a nyelvi csatározásokat képi és mozgáselemekkel. A jelenetsor vizsgálata lehetővé teszi a filmes térszervezés alaposabb megismerését, illetve annak belátását, hogy a film által kínált szabadabb térformálás visszahathat a cselekményre is. A csoportok szóvivői számoljanak be az osztálynak a munkájukról. Az azonos kérdéseken dolgozók kiegészítik a beszámolókat. A többiek feladata jegyzetelni a hallottakat. A feladatok, ill. megoldásaik között tudatosan hoztunk létre a megfigyeléseket megerősítő átfedéseket: hisz, például, a film térszervezését, terét az A) csoport által vizsgált díszlet és a C) csoport által vizsgált beállítások és vágások együttesen hozzák létre. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : figyelem, vizuális memória, képi világ értelmezése; A) csoport: a díszletek és jelmezek mint vizuális jelek értelmezése; B): a színészi játék, a nonverbális kommunikáció, a mozgások és gesztusok értelmezése, illetve ezeknek az írott szöveg átértelmezésében játszott szerepére fordított figyelem; C): a kameramunka, a beállítások jelentésteremtő szerepének értelmezése C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : Olyan kérdéscsoportok szerinti differenciálás, amely az eredeti, a filmek szerinti csoportbeosztásra épül. A) csoport: a Zeffirelli-filmre szakosodott csoportok; B) csoport: az eredetileg a West Side Storyra szakosodott csoport, esetleg az egyik Luhrmannra szakosodott csoport is; C): az eredetileg a Luhrmann-filmre szakosodott csoportok.

13 3

13 4


•

8 .

É V F O L Y A M

M u n k a f o r m á k : az eredetileg filmekre szerveződött négy-ötfős csoportokban, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz és mozaikeljárás A két, tragikus fordulatot hozó haláleset filmbeli megformálása – noha a dráma szövegére épül – sok tekintetben kiaknázza a sajátos filmes lehetőségeket: a mozgásnak, tér- és időszervezésnek a színházinál nagyobb lehetőségeit. A küzdelmet megjelenítő képsorokban a szellemes szójátékok helyett több a látvány, az esemény, a mozgás, a látható fordulat. Előfordul, hogy a dráma egy szövegrészletének helyi értéke, jelentősége is módosul. Ezeknek a többleteknek a feltérképezéséhez előre olvassátok el a kérdéseket, s azután – saját kiemelt szempontjaitokra tudatosan figyelve – nézzétek meg a filmrészletet! 5. Mercutio és Tybalt halála Zeffirelli filmjében A) A jelmezek és díszletek többlete 1. Milyen ruhát visel Mercutio, milyet a Capuletek, milyet a Montague-k, milyet Romeo? Mercutio és Romeo a többiekétől eltérő öltözékének milyen többletjelentése, illetve indoka lehet? 2. Hogyan változik az összecsapások során a szemben álló felek ruházata – főleg a második, a Romeo–Tybalt összecsapásban? A küzdelem jellegének változásával hogyan függ össze a ruházat változása? 3. Mi a kendő, Mercutio kendőjének a szerepe a jelenet elején s mi a későbbiekben? Minek a jelképe lehet ez a kendő? (Akár többféle jelképes jelentése is lehet.) 4. Mi a kút szerepe a jelenet elején? Milyen hatást kelt Mercutio köztéri kútban való pancsolása? 5. Mire használja Tybalt a kutat? Mi ennek a szerepe a cselekményben? 6. Mercutio és Tybalt párbajában milyen, a komikus hatást is növelő, a dráma szövegében nem szereplő tárgyak, eszközök játszanak szerepet? 7. A filmes téralkotás lehetőségeiből adódik, hogy itt Tybalt Mercutio sebesülése után csak elhagyja a teret, vissza oda nem tér, hanem Romeo és társai veszik üldözőbe. Miért logikusabb ez, mint Tybalt visszatérése a főtérre? Milyen hatást tesz a nézőre a tágas tér után a meredek és szűk utcák látványa? B) Ami két szövegrész között történik – a két összecsapás filmes részletezése 1. Figyeljétek meg és jelöljétek, hogy a közönség, a „haverok” Mercutio, majd Romeo milyen „beszólásaira”, illetve gesztusaira reagál elismerő felkiáltásokkal? Ezek közül az elismerő felmordulások közül melyek alapszanak – részben vagy egészen – félreértésen? 2. Romeo Tybaltnak szóló szeretetteli szavait mind a drámában, mind ebben a filmfeldolgozásban félreérti Mercutio. Hogyan érti félre ezeket a szavakat, gesztusokat az írott drámában és itt, a filmben Mercutio? (Azaz hogyan érvényesül a drámai irónia: a szavaknak nézői többlettudásból, a szereplők egy részének ismerethiányából fakadó kétértelműsége?) 3. Itt Mercutiót Tybaltnak nem annyira Romeóra szórt szitkai, hanem egy gesztusa dühíti fel, ennek válasz nélkül hagyása miatt beszél „gyáva, becstelen, hunyász alázat”-ról, s emiatt emelkedik ki viadalra a kútból. Mi ez a gesztusa Tybaltnak?

A

T R A G I K U S

F O R D U L A T

K É T


4. A bajvívás szabályai szerint Tybalt háromszor is legyőzi a filmben Mercutiót. Melyik győzelemnek mi a jele? Melyik után hogyan kezdi újra a harcot Mercutio? Mi jelzi a küzdelem játékosságát, mi eldurvulását? 5. Hogyan értelmezik a Montague-fiúk Mercutio sebesülését? Mi segíti elő és mi jelzi, nyomatékosítja ezt az újabb félreértést? Milyen gesztus és látvány, illetve kinek a szava vet véget ennek a félreértésnek? 6. Mi minden jelzi, hogy Romeo itt, a filmben már nem párbajra hívja Tybaltot, hanem halálára törekszik? Milyen helyszíneken és milyen szakaszokban folyik összecsapásuk? 7. A dráma a második párviadalra vonatkozóan igen szűkszavú: TYBALT Hitvány kölyök, ki véle összeálltál, Most véle mégysz majd. ROMEO Ezt ez döntse el. Vívnak, Tybalt elesik Eszerint Romeo lehet jó vívó? A filmben látott Romeo ért a kardvíváshoz? Küzdelmüket hogyan írnád le? A film miképp ábrázolja Tybalt halálát (azaz Romeo gyilkossá válását), mit tesz hozzá a dráma szövegéhez e tekintetben? C) A kamera szerepe a jelenetsor feszültségének növelésében 1. Az esküvői zenét követően mit hallunk először? Mit jelezhet ez a kukorékolás vagy kotkodácsolás? Az esküvői jelenetet követően mit látunk először? Miért nem világos a látvány: mi a képkivágás tárgya s miért nehéz azonosítani? 2. Honnan tudjuk meg, hogy Romeo a térre érkezett? Mikor, mi után, milyen távolságból (képkivágásból) látjuk meg? 3. Milyen képkivágásban látjuk Tybalt és Romeo beszélgetését, melyben Romeo nyájasan reagál Tybalt sértegetésére: inkább az arcot mutató közelik vagy inkább a testek nagyobb részét mutató közbülső plánok jellemzőek? Mi indokolhatja a plánválasztást? Kinek milyen arckifejezése, szava után következik premier plán? 4. Mikor látunk rá (nagytotálban) kicsit hosszasabban a tér egészére? Hogyan rendeződnek el ekkor a szereplők? 5. Milyen kameraállásból, milyen szögből látjuk Mercutio halála után azokat az utcákat, sikátorokat, ahová Tybalték után Romeóék bosszút szomjazva rohannak? 6. Mit látunk közvetlenül Tybalt halála előtt? Milyen kameraállásból, nézőpontból látjuk Tybaltot s milyen arckifejezéssel, milyen mozgás közben? Milyen tárgyat látunk nagyközeliben Tybalt arca után? (Ezek a történések, beállítások és nézésirányok hogyan értelmezik Romeo gyilkosságát?)

13 5

13 6


•

8 .

É V F O L Y A M

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: A jelmezek és díszletek többlete 1.

Mercutio feketében van, a Capuletek sárga-vörösben, a Montague-k sötétkékben, Romeo arannyal csíkozott világosabb kékben. Mercutio viselete egyfelől kiemeli, hogy ő nem Montague, másrészt előreutalhat halálára. Romeo esküvői díszruhában van, de ez egyúttal a többi Montague-tól való – házassága révén létrejött – távolságát is jelezheti valamelyest.

2.

Ahogy vadul a harc, úgy fogy a küzdőkön a ruha. A végén már csak egy-egy ing van Tybalton és Romeón, ráadásul mindkettőjük teste is kivillan, ahogy korábban Mercutióé is.

3.

A jelenet elején Mercutio kendője bohóckodásának eszköze, valami kakastaréj és fürdőkendő egyszerre. Az emlegetett hőség is magyarázza. Később a halálos seb elrejtője és felfedője lesz. Jelképként, előreutalásként Mercutio szemfedele, halotti leple, ugyanakkor utalhat Mercutio látszatokkal játszadozó természetére is. Mindig egy kicsit más, mint aminek látszik, szójátékai is kétfedelűek.

4.

A jelenet elején a kút Mercutio provokációjának eszköze: merészségét, fölényességét mutatja, ahogy a köztéren felöltözve hűsöl, pancsol benne. Játszik, lefröcsköli ellenfeleit. Igaz, a kút alakja és anyaga – a későbbiek ismeretében – a kőkoporsót, a sírt is eszünkbe juttathatja.

5.

Tybalt a kútban undorodva mossa meg kezét azután, hogy Romeo békejobbot, baráti jobbot nyújtott neki. E filmben ez a nonverbális provokáció készteti bajvívásra Mecutiót.

6. Mercutio és Tybalt párbajában szerepet játszik egy zsák szalma vagy széna és egy vasvilla is. 7.

Tybalt visszatérésénél Romeóék nekiindulása ésszerűbb, hisz ők Mercutio halálán indulnak föl. Tybalt tulajdonképpen ok nélkül jön vissza a térre, hisz nem tudja, hogy Mercutio meghalt vagy hogy Romeo meg akar vele vívni. A meredek és szűk utcák riadalmat, bezártság érzést keltenek bennünk. Az utak mintha jeleznék, hogy lezárultak a távlatok, a mozgást a bezáruló tér előírja, korlátozza, irányítja.

B) Ami két szövegrész között történik – a két összecsapás filmes részletezése 1.

Mercutiónak és Romeónak szinte minden szavát helyeslő röhögés, egyetértő felhördülés kíséri. Még a Tybalt iránti szeretetét kinyilvánító szavaira is így reagálnak: tréfának, ironikus poénnak értelmezik Romeo szeretetteli szelídségét. Hasonlóképpen poénnak, színjátéknak veszi a közönség Mercutio haldoklásának minden szavát. Igaz, az elején Mercutio valóban tréfál, de a pajtások tréfának veszik szolgát, barátot, seborvost hívó szavait és fájdalomtól való dülöngélését is. Mindkét esetben a film olyan szavaknak is ironikus olvasatát adja, amelyek az írott szövegben nem hordoznak iróniát, legalábbis nem a szavak használójának szándéka szerinti iróniát.

2.

A drámában egyszerűen Romeo elgyávulásának jeleként érti félre e szavakat, a filmben pedig ő is – szándékolt, nem pedig drámai – iróniát hall beléjük.

3.

Itt Mercutiót Tybaltnak nem annyira Romeóra szórt szitkai, hanem egy gesztusa dühíti fel, ennek válasz nélkül hagyása miatt beszél „gyáva, becstelen, hunyász alázat”-ról, s emiatt emelkedik ki viadalra a kútból.

4.

A bajvívás szabályai szerint Tybalt háromszor is legyőzi a filmben Mercutiót. Az első esetben Mercutio torkának szegzi tőre hegyét, a második esetben lenyisszant egy fürtöt az előtte lehajolni kényszerülő Mercutio hajából, a harmadik esetben Romónak a kardját veri ki a kezéből. A játékosság jele például a vasvilla fegyverként való alkalmazása, a harc eldurvulásá-

A

T R A G I K U S

F O R D U L A T

K É T


nak legfőbb jele éppen az, hogy Mercutio nem hagyja abba a küzdelmet, hogy egy idő után mindkét fél akkor is támad, amikor a másik kezében nincs fegyver. 5.

Azt hiszik, hogy Mercutio csak tréfál. Ezt saját sebéről való szellemeskedése segíti elő, valamint az, hogy amúgy is mindig színészkedik. (Lásd feljebb az 1. választ!) Újabb és újabb segélykéréseit újabb és újabb színjátéknak veszik, s bravóznak hozzá. A félreértésnek Benvolio megállapítása vet véget, aki közli, hogy a jó Mercutio halott, másfelől az a látvány, hogy a véressé vált kendőt (!) Romeo félrehúzza a sebről.

6. Egy idő után puszta kézzel, illetve csupasz rövid tőrrel esnek egymásnak. Rúgják is egymást, a másik fejét ököllel is verik. Az összecsapás egy része földön folyó birkózás, majd a fekvő és fegyvertelen áldozat tőrrel való lerohanása. A harc egy sikátorban kezdődik, majd a főtéren fejeződik be. Szakaszait a helyszínváltások jelzik, illetve az, hogy a verekedőkön mind kevesebb a ruha. 7.

Szemben a drámabeli Romeóval, a filmbéli mintha nem is igazán tudna vívni. Egy kis előjáték után ököllel, puszta kézzel esnek egymásnak, mivel ez felel meg Romeo szinte önkívületi állapotának. Tybalt meggyilkolása szinte jogos önvédelemnek tűnik, mivel a vad Capulet kinyújtott tőrrel rohan a fekvő, fegyvertelen Romeo felé, aki az utolsó pillanatban elér és maga elé tart egy tőrt, amibe Tybalt szabályosan belefut.

C) A kamera szerepe a jelenetsor feszültségének növelésében 1.

Az esküvői zenét követően kotkodácsolást vagy kukorékolást hallunk, amit Mercutio ad ki magából. Utalhat ez a szép álomból való ébredésre vagy a közelgő halálra. Az első látvány Mercutio fehér kendőbe burkolt homályos feje. A félközeli kép nem éles, ezért nem látjuk, hogy ki is, mi is az a homályos fehér folt, amiből majd a halotti lepel, a szemfedő lesz. A kukorékolás komikus kontrasztban van ugyanakkor az esküvő emelkedettségével, zenéjével.

2.

Romeo érkezéséről először Tybalt nézésiránya és szavai tudósítanak bennünket. Az ő arcát félközeliből látjuk, amikor azt mondja Mercutiónak, hogy már itt van az ő legénye, valódi ellenfele, vagyis Romeo, akit ezután távoli képben (totálban) pillantunk meg.

3.

Tybalt és Romeo beszélgetését jobbára kistotálból, közbülső plánokból s nem közeliekből látjuk, ami azért fontos, mert megfelel annak, hogy a környezet sem érti jól Romeo szavait, érzéseit, szándékait. Tybalt arcát ugyan már az első sértésekkor félközeliben (szűk szekondban) látjuk, hisz az ő érzései egyértelműek, Romeo arcát azonban csak akkor látjuk közelebbről (szűk szekondban), amikor arról beszél, hogy neki kedves a Capulet név. Erre Tybaltról is közelit kapunk „feleletként”.

4.

A tér egészére akkor látunk rá (nagytotálban), amikor a Mercutio és Tybalt közötti párviadal első szakasza zajlik. A két vívót két körben veszik körül a viszálykodó családok hívei.

5.

Többnyire nem szemmagasságból, hanem hol alsó, hol felső kameraállásból, így ugyanis riasztóbb a bezártság, nyomasztóbbak a falak. Másrészt a meredek utcákon való felfele és lefele nézés megfelel Romeóék, illetve Tybalték szubjektív nézőpontjának. Azaz a kamera itt meglehetősen szubjektív szemszöget vesz föl.

6. Tybalt halála előtt azt látjuk, hogy a fekvő Romeo kinyúl egy közelben heverő kardért vagy tőrért, miközben a fegyveres Tybalt rohan felé, majd alsó kameraállásból, azaz Romeo nézőpontjából látjuk Tybalt fájdalomtól eltorzuló arcát: az utolsó pillanatban megszerzett fegyver és az alsó kameraállás miatt érezzük Tybalt meggyilkolását szinte önvédelemből elkövetett emberölésnek.

13 7

13 8


T/6.

•

8 .

É V F O L Y A M

84. oldal 45 PERC

kb. 5 perc a feladatok előzetes átolvasására, 13 perc a filmrészletre + 12 perc csoportmunka a tanári kalauz alapján + 20 perc szóvivői ismertetésre és közös megbeszélésre

Ta n á r i i n s t r u k c i ó: A feladat fő célja, hogy a diákok felfedezzék: a film a maga szavak mellett képekre és mozgásokra összpontosító jellegével a dráma egyik legeseménydúsabb jelenetét hogyan teszi még eseménydúsabbá, látványosabbá, hogyan helyettesíti, egészíti ki, illetve alkalmasint hogyan értelmezi át a nyelvi csatározásokat képi és mozgáselemekkel. A jelenetsor vizsgálata lehetővé teszi a filmes térszervezés alaposabb megismerését, illetve annak belátását, hogy a film által kínált szabadabb térformálás visszahathat a cselekményre is. (Például Tybaltot Mercutio halála után üldözőbe veszik, s nem kell elmennie a főtérről, majd visszajönnie oda.) A csoportok szóvivői számoljanak be az osztálynak a munkájukról. Az azonos kérdéseken dolgozók kiegészítik a beszámolókat. A többiek feladata jegyzetelni a hallottakat. A feladatok, ill. megoldásaik között tudatosan hoztunk létre a megfigyeléseket megerősítő átfedéseket: hisz, például, a film térszervezését, terét az A) csoport által vizsgált díszlet és a C) csoport által vizsgált beállítások és vágások együttesen hozzák létre. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : figyelem, vizuális memória, képi világ értelmezése; A) csoport: a díszletek és jelmezek mint vizuális jelek értelmezése; B): a színészi játék, a nonverbális kommunikáció, a mozgások és gesztusok értelmezése, illetve ezeknek az írott szöveg átértelmezésében játszott szerepére fordított figyelem; C): a kameramunka, a beállítások jelentésteremtő szerepének értelmezése C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : Olyan kérdéscsoportok szerinti differenciálás, amely az eredeti, a filmek szerinti csoportbeosztásra épül. A) csoport: a Zeffirelli-filmre szakosodott csoportok; B) csoport: az eredetileg a West Side Storyra szakosodott csoport, esetleg az egyik Luhrmannra szakosodott csoport is; C): az eredetileg a Luhrmann-filmre szakosodott csoportok. M u n k a f o r m á k : az eredetileg filmekre szerveződött négy-ötfős csoportokban, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz és mozaikeljárás 6. Mercutio és Tybalt halála Luhrmann filmjében A) A helyszín, a díszletek és a jelmezek többlete 1. Milyen többletjelentése lehet, hogy itt a sorsdöntő összecsapás a tengerparton játszódik? 2. Milyen az időjárás és hogyan változik Tybalt, Mercutio és Rómeó tengerparti összecsapása alatt? Soroljátok fel az időjárás-változás néhány jelét! A Mercutio halála utáni nagy sors- és időjárásváltozást milyen zene kíséri, értelmezi? 3. Milyen jelentése lehet a filmben többször is feltűnő városkapu-romnak? Segítségként olvasd el a Szimbólumtár (szerk. Pál József; http://hik.hu/tankonyvtar/site/books/b150/ch02.html ) szócikkének alább idézett bevezető mondatait!

A

T R A G I K U S

F O R D U L A T

K É T


kapu: Két különböző terület közötti áthaladás és határvonal jelképe. Kozmikus szimbólumként a különböző régiók közötti átjárhatóságot jelzi (ég/menny kapuja, alvilág/pokol kapuja). A föld és a menny közötti átjárást számos mitikus világképben a Nap kapuja biztosítja. (Természetesen a Rómeó + Júliában más területek, életállapotok közötti határvonalak is óhatatlanul felmerülnek!) a) Mikor, kivel összekapcsolva és milyen megvilágításban láttuk a kaput a filmben először? b) A most látott jelenetsor mely részjeleneteiben kap ez a kapu kiemelt szerepet? Például mikor és hogyan látjuk Tybaltot és Rómeót együtt e kapuban? c) Mercutio halála után a kaput felülről és távolabbról, különös megvilágításban is látjuk. Két oldala kétféle. Melyik oldala, arca mit idézhet ebben a képben? 4. Milyen öltözék jellemzi a részletben a Montague-kat, milyen a Capuleteket, milyen Mercutiót és milyen a később érkező Rómeót? Kinek milyen jelentést, magatartást hordoz, fejez ki a ruházata? Ki visel más ruhát, mint máskor? 5. Milyen filmműfajt idéz, ahogy a Capuletek kocsijukból kiszállva, felfegyverezve, peckesen, egy ütemre lépkednek Mercutióék felé? A zene hogyan erősíti meg ezt a műfaji utalást? 6. A Zeffirelli-filmhez hasonlóan Tybalt itt sem tér vissza, hanem Rómeó veszi őt üldözőbe. Itt hogyan, milyen eszközzel és hol folyik az üldözés? Valójában mire törekszik az üldözés során Rómeó? 7. Hol áll Tybalt, amikor Rómeó megöli, s hová esik utána? 8. Mit lát a gyilkosság után fölnéző Rómeó? B) Ami két szövegrész között történik – a két összecsapás filmes részletezése 1. Mit csinál a jelenet nyitóképében Mercutio? Mi utal előre a nyitókép parti látványában (egében) és hangjaiban a későbbi tragikus történésekre? 2. Hol ücsörögnek a Montague-fiúk és Mercutio, amikor a Capuletek autója megérkezik? 3. Luhrmann egy kicsit többet hagy meg Mercutio szójátékaiból és Benvoliónak szóló tanításaiból, mint Zeffirelli, csak modern látványra fordítja le ezeket. Például milyen látvány kíséri a karddal a kocsmába lépő emberről szóló bölcselkedést vagy azt a felszólítást, mely Kosztolányi fordításában így hangzik: „Én ugyan nem adok neked alkalmat se. Szerezzél magadnak”? 4. Milyen némajáték jelzi, hogy Tybalt párbajra hívja ki Rómeót? Rómeó milyen Mercutio felé tett gesztusa jelzi, hogy kitér a szertartásos párbaj elől? 5. Itt Mercutiót Tybaltnak nem annyira Rómeóra szórt szitkai, illetve a fiú szelíd válaszai, hanem a testtartások és a tettek dühítik fel. Rómeó milyen testtartásban kéri szeretetére hivatkozva a békülést Tybalttól? Tybalt milyen cselekedetekkel válaszol Rómeó könyörgésére, azaz Tybalt milyen tettei után beszél Mercutio „gyáva, becstelen, hunyász alázat”-ról? 6. Milyen fajta összecsapás következik Mercutio és Tybalt között az előző feladatban jelzett előzményekből? Itt milyen tárgyakkal folyik a küzdelem, és hogyan valósul meg az a cselekménymozzanat, hogy Rómeó békítő közbelépése, közbeugrása okozza mintegy Mercutio halálát? 7. Mercutio visszhangzó átka után egy ideig a viharos tengerpartot és a kaput látjuk. A film szabadabb térváltásaival élve a rendező egy későbbi színpadi jelenetből vág be ide részletet. Milyen jelenetből milyen monológot hallunk? A tengerparti kép mely részletében jelenik meg áttűnéssel a másik helyszín? Mi a hatása a monológ beékelésének ide, Mercutio és Tybalt halála közé?

13 9

14 0


•

8 .

É V F O L Y A M

8. Rómeó és Tybalt végső összecsapásának két szakasza van Luhrmann filmjében. Az első egy autós üldözés. Mire törekszik ebben Rómeó, s mi lesz az üldözés végkimenetele? Mi történik Tybalttal és kék autójával? 9. Miután kimásznak az autóból, Rómeó üldözőbe veszi Tybaltot, és sokszor megismétel egy az írott drámában csak egyszer szereplő mondatot. Mi ez a mondat, s mit fejez ki mániákus ismétlése? Milyen lelkiállapotban van Rómeó és mire törekszik? 10. Miképp ábrázolja a film Tybalt halálát (azaz Rómeó gyilkossá válását), mit tesz hozzá a dráma szövegéhez e tekintetben? Például milyen fegyver okozza az ifjú Capulet halálát? Mi lehet a jelentősége annak, hogy a holttest vízbe zuhan? C) A kamera szerepe a jelenetsor feszültségének növelésében 1. Milyen képkivágásokkal, plánokkal kezdődik a jelenet (55.10–55.15)? Mennyiben tér el a párbeszédnél megszokott képi ábrázolástól a tengerparti jelenet első néhány beállítása? Milyen hatása van a párbeszéd nem párbeszédszerű képi megjelenítésének? 2. Mercutio Benvolio óvására adott válasza időben és térben el van távolítva Benvolio szavaitól. Milyen tárgyi és emberi környezetben halljuk Mercutio elmélkedését a kocsmába kardját az asztalra vágva betérő emberről? 3. Milyen kameraállásból látjuk a piros műanyag székekben ücsörgő Montague-fiúkat, amikor a kocsijukból már közelükbe masírozott Capuletek provokálni kezdik őket (56.37-től)? A kép előterében (hozzánk közelebb) mit látunk a nekünk ekkor háttal álló Capuletekből? Milyen műfaji konvenciót idéz ez a beállítás? (Ahogyan a három Capulet ezt megelőző peckes lépkedése s az ezt kísérő zene is.) 4. Mercutio és Tybalt Rómeó megjelenése előtt már felálltak a szabályos párbajra (57.32). Képileg mi jellemzi ezt a felállást, milyen a párbaj helyszíne, háttere, a szereplők hogyan állnak fel? Ki áll háttal, ki áll szemben; aki háttal áll, hogyan tartja a lábait és a kezeit? (A film elején milyen helyszínen találkoztunk hasonló műfaji utalások sorával?) 5. Rómeó – az írott dráma szövegének megfelelően – nem hajlandó a párbajra. Milyen gesztusok járulnak a párbaj előli kitéréséhez, s milyen kameraállásból látjuk őt ezen gesztusok közben? 6. Tybalt és Rómeó dialógusa közben a kevés kistotál és totál közé igen sok közeli van bevágva. Milyen érzelmi reakció tükröződik ezekben a résztvevők, különösen Tybalt arcán? A közelképek tanúsága szerint milyen érzés vált nála át vad agresszióba? 7. Amikor Rómeó kitérése és szeretetvallomása után nagytotálra vált a kamera (57.36–57.40), milyen fényben, milyen háttér előtt és milyen testhelyzetben látjuk – immáron harmadszor – a két ellenfelet? 8. Nagyon érdekes a tér kifejező szerepe Mercutio haldoklásában. Hol kezdődik ez az agónia (a „Csak egy karcolás”-monológgal), és honnan látjuk? Mi indokolja ezt? Hol, milyen magasságban látjuk Tybalt arcát ekkor? 9. A Júlia éjhívó monológját idéző beékelés után a Tybaltot üldöző, eltorzult arccal üvöltő Rómeót látjuk kocsija kormánya mögött – félközeliben, közeliben. Szembenéz velünk. Milyen kép követi ezt a képet? (Milyen – ismétlődő – ellenbeállítás felel erre az ismétlődő beállításra?) Az egymást követő, egymásra felelő hasonló plánokból és a szereplők nézésirányából és tekintetéből milyen irányú haladás következtethető ki? Mi lehet Rómeó célja?

A

T R A G I K U S

F O R D U L A T

K É T


10. A részben lassított felvételben mutatott baleset után milyen tárgyat mutat a kamera premier plánban? Ki szerzi meg a tárgyat? Mi ennek a jelentősége? Mikor és hol látjuk újból premier plánban ezt a tárgyat, s akkor ki szerzi meg? 11. Kit látunk abban a pillanatban, amikor Tybalt a vízbe zuhan? Hogyan értelmezhetjük ezt a bevágást? 12. Hová néz Rómeó Tybalt lelövése után? Milyen kameraállásból és milyen képkivágásból látjuk Rómeót az ezt követő beállításban? Mi lehet ennek a két beállításnak az együttes jelentése, jelentősége?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: A) A helyszín, a díszletek és a jelmezek többlete 1.

Egyrészt a filmben a víz a címszereplőkkel összekapcsolódó, visszatérő születés- és haláljelkép, másrészt a tengerpart eleve határ(jelkép): szárazföld és tenger határa, ahogy a jelenet is határ a drámában. Harmadrészt a tengerpart egyszerre lehet a vidám, gondtalan ifjúság és mulatozás („haverok, buli, Fanta”: avagy a film tárgyaival: hawaii ing, napernyők) jelképes helyszíne és a viharos, baljós sors jelképe.

2.

A nyitókép megalapozó nagytotáljában még jó idő van, de a távolban látjuk a gyülekező viharfelhőket és talán a viharjelző lövést is halljuk. (Azért talán, mert nem biztos, hogy nem Mercutio pisztolylövéseinek egyikét halljuk.) Később, amikor a Capuletek megérkeznek, szép az idő. Mercutio halálakor elsötétül az ég, viharfelhők rohannak, székek, asztalok, bódék, napernyők dőlnek, sodródnak. S egy rekviem zenéjét és latin szövegét halljuk.

3.

A kapu gyermekkor és felnőttkor kapuja, élet és halál kapuja, szerelem és házasság kapuja. A kapu itt mindenképpen egy beavatási szertartásra vagy átmenetrítusra utal. Először azt hihetjük, hogy a gyermek- és felnőttkor közötti átmenetre, de ez ebben a történetben az életből a halálba vezető kapuval, átmenettel esik egybe. a) Először Rómeó „színre lépésekor” látjuk a kaput, benne áll a felkelő nap fényében. Ez azt jelzi, hogy a film az ő felnőtté válásáról, beavatódásáról, átmenetrítusáról fog szólni. b) Ebben a mostani jelenetsorban a párviadalok és Mercutio haldoklásának kerete a kapu. Ebben látjuk Rómeót Tybalt előtt térdelni. c) Az egyik oldalról a kapu romos városkapunak, erődkapunak tűnik, belülről viszont pompás barokkos színpadnak. A kapu tehát itt egyrészt élet és halál, másrészt valóság és színház (valóság és látszat) kapuja. A kapu így akár a középkori–shakespeare-i világszínháznak a jelképe is lehet: „színház az egész világ” (Ahogy tetszik). Nem véletlen, hogy ezen a színpadon mondja el Mercutio kétfedelű, színpadias monológját semmiségnek mondott, mégis halálos sebéről.

4.

A Montague-k szokásos hawaii ingüket viselik, a Capuletek sötét nadrágban és mellényben vannak, Mercutio egyszerű fehér inget visel, Rómeó pedig esküvőjéről diákos kék öltönyben és nyakkendőben érkezik. A Montague hawaii ing az ifjúság pillanatélvező magatartásának lehet jelképe, a tengerparti életérzésnek; a Capuletek viselete erősen maffiózós. Mercutio ruhája, ahogy bőrszíne is, másságát, egyik félhez sem tartozását fejezi ki. Rómeó ruházata rendhagyó, hisz esküvői, nem pedig mindennapi viselet. Ez az öltöny azonban vizuálisan is alátámasztja, hogy ma ő nem egy a Montague-k közül.

14 1

14 2


5.

•

8 .

É V F O L Y A M

Előbb gengszterfilmekre, akciófilmekre emlékeztet a jelenet, aztán a cipők, a zene és a testtartás miatt inkább a westernekre. (A zenében a rap-es ritmusba harmonikaszót utánzó hangzás keveredik.)

6. Itt autós üldözés lesz Tybalt keresése, és az elkeseredett Rómeó frontálisan akar ütközni Tybalt autójával. Azaz egyszerre törekszik bosszúra és öngyilkosságra. 7.

Tybalt egy lépcsősor tetején áll, s a töltésről, gátról a vízbe esik, amikor Rómeó megöli.

8.

A gyilkosság után fölnéző Rómeó a film egyik alapjelképét, sorsjelképét, a hatalmas Krisztusszobrot látja. Krisztus lehet egyszerűen az elrendelt sors jelképe, de lehet az áldozati halál jelképe is. Rómeó és Júlia halála értelmezhető megbékélést eredményező áldozati halálként is.

B) Ami két szövegrész között történik – a két összecsapás filmes részletezése 1.

Mercutio pisztolyát pörgeti, és a sekély parti vízbe lövöldöz. A haragos ég, a széljelző zsák és a tengerfigyelő szék a lövésekkel együtt viharjelzésként, így előreutalásként értelmezhető.

2.

A Montague-fiúk a Capuletek érkezésekor egy tengerparti bár piros műanyag székein ücsörögnek.

3.

A karddal a kocsmába lépő emberről szóló bölcselkedést a „Sword” (’kard’) márkájú pisztolyokkal való zsonglőrködés, illetve fenyegető hadonászás kíséri. Mercutio „Én ugyan nem adok neked alkalmat se. Szerezzél magadnak” felszólítását obszcén fenékriszálás és ingfellibbentés értelmezi.

4.

A párbajra hívási szertartás úgy zajlik, hogy Tybalt fegyverének tárából egy töltény kivételével mindet kipergeti a párbajsegéd. Mercutio már nyúl Rómeó pisztolya felé, hogy ugyanezt a szertartásos előkészületet végrehajtsa, de Rómeó nemet int fejével, s nem adja át neki pisztolyát.

5.

Rómeó Tybalt előtt térdelve és pisztolyát felé nyújtva ajánl békülést. Erre a vad Capulet megrúgja, lelöki a kapu színpadszerű magaslatáról, majd a fekvő testet is tovább rugdossa. Mercutio ezután szól „gyáva, becstelen, hunyász alázat”-ról.

6.

A feldühödött Mercutio egy fadoronggal siet földön fekvő barátja védelmére. Rómeó pedig akkor ugrik Mercutio elé, amikor a földre lökött Tybalt egy késsel emelkedik fel Mercutio felé.

7.

Júlia híres éjhívó, nászéjszakájára készülő monológját halljuk, látjuk a III. felvonás 2. színéből. Júlia szobája a tengerparti erődkapu/színpad félkörívében tűnik föl. Mercutio és Tybalt halála közé beékelve ez a szerelmes, vágyteli monológ még inkább hangsúlyozza szerelem és halál, szerelem és balsors ellentétét és összefonódását, a dráma kétirányú haladását: a szerelmi beteljesedés és a halál felé haladását.

8. Rómeó frontálisan, szemtől szemben akar ütközni Tybalt autójával. (A film egyébként itt James Dean legendás, önpusztító alakját és a Rebel without a Cause [„Ok nélkül lázadó”] című filmjét idézi). Tybalt az utolsó pillanatban kitér, autója pedig felborul. 9.

„Vagy te, vagy én, vagy mind a ketten.” A háromszor ismételt mondat jelzi, hogy Rómeón olyan pusztító elkeseredés uralkodott el, melyben a gyilkosság és az öngyilkosság összemosódik. Nem az értelem, nem rossz szándék, hanem vak és vad indulat működik benne.

10. Egy pisztoly jut a két ifjúra, ezt először Tybalt, a tulajdonosa kaparintja meg, majd miután kiesik a kezéből, Rómeó a gyorsabb, és ő lövi le Tybaltot – öt elkeseredett lövéssel. A vízbe zuhanás Tybalt halálát bekapcsolja a film vízzel kapcsolatos motívumrendszerébe. Tybalt is a szerelmeseket elválasztó elem része lesz.

A

T R A G I K U S

F O R D U L A T

K É T


C) A kamera szerepe a jelenetsor feszültségének növelésében 1.

A megalapozó beállítás nagytotálban a vihar előtti, de most még napos tengert mutatja. Utána kistotálban a sekély vízbe lövöldöző, gyakorló Mercutiót látjuk, illetve félközeliben, majd közeliben Benvoliót, aki a Capuletektől és a villongásoktól óv. Benvolio elvben Mercutio felé nézhet, de mivel nem egy képkivágásban látjuk őket, s ráadásul második, halk megszólalását a szélben lövöldöző Mercutio aligha hallhatja, a jelenet nem tűnik párbeszédnek. A párbeszédre jellemző beállítás/ellenbeállítás is hiányzik. Benvolio mintha inkább nekünk beszélne. A Shakespearepárbeszéd filmes „párbeszédtelenítése” kiemeli Mercutio magányát, önfejűségét.

2.

Mercutio elmélkedését arról a békeszerető emberről, aki kardját az asztalra dobja, amikor betér a kocsmába, már a parti bárocskában halljuk. Azaz mintegy életre kel, cselekvésre váltódik a metaforikus beszéd.

3.

A Montague-fiúkat alsó kameraállásból látjuk, s a kép előterében az egyik Capulet óriásinak tűnő csizmája látszik. Ez, miként a zene is, a westerneket, illetve konkrétan a Volt egyszer egy Vadnyugatot idézi.

4.

Háttal áll Tybalt, szemben Mercutio, kettősüket a romos városkapu, erődkapu fogja keretbe. Tybalt rogyasztott lábbal áll, mint egy lovas, kezét pedig derékmagasságban, de pisztolyaitól elég messze tartja. Westernek pisztolypárbajaiban szokás ez a beállás.

5.

Először nem hajlandó megengedni, hogy Mercutio előkészítse fegyverét az egylövéses párbajra. Aztán kérlelés közben térdre ereszkedik Tybalt előtt, sőt felé nyújtja fegyverét. Az utóbbi esetben felső kameraállásból látjuk Rómeót.

6. Sok a közelkép. Ezek tanulsága szerint Tybalt teljesen értetlen és tanácstalan Rómeó viselkedését illetően. Tanácstalansága vált vad agresszióba. 8. Mercutio agóniáját egy ideig alsó kameraállásból látjuk. Ezt tartalmilag talán az magyarázhatja, hogy az ő viselkedésében volt itt önzetlen hősiesség. Fizikailag pedig az indokolja, hogy a kapurom magas deszkaszínpadán áll, s mind Rómeó, mind Tybalt lejjebb, a puszta földön, a parti homokban állnak. Egy sokatmondó beállításban Tybalt éretlen arcát Mercutio cipőjének magasában látjuk, mintegy a színpad deszkái között. 9.

Az egymást követő félközelik szemből mutatják a két, egymás felé tartó sofőrt. Rómeó arcán az elkeseredettséget és a halálra szántságot látjuk, Tybalt arcán a riadtságot és a hitetlenkedést. A beállítások és ellenbeállítások sorából és a nézésirányokból tudhatjuk, hogy Rómeó frontális ütközésre törekszik.

10. Tybalt pisztolyát. A fegyvert ekkor Tybalt szerzi meg, azután, amikor futás közben ő elejti, Rómeó veszi föl. Ez előtt a fegyvert premier plánban látjuk azon a lépcsőn, melyre Tybalt felfutott. 11. Júliát. Legalább három értelmezési lehetőség van. 1. Júlia megérzi, mi történt. 2. Rómeó a gyilkosság után azonnal annak következményeire, Júliára tett hatására gondol. 3. Minket, nézőket emlékeztetnek arra, hogy mit is jelent ez a haláleset Tybaltra, az áldozat rokonára és a gyilkos feleségére, Júliára nézvést. 12. Rómeó Tybalt lelövése után felnéz a hatalmas Krisztus-szoborra. Utána a parányi, a sorsnak kiszolgáltatott Rómeót a szobor tetejének magasából, felső kameraállásból látjuk.

14 3

14 4


•

8 .

É V F O L Y A M


Kilépőkártya

89. oldal

7. Kilépőkártya Fejezz be ezek közül a mondatok közül legalább kettőt! Ha van kedved, akkor mindegyiket! 1. Kedvelem/Nem kedvelem az irodalmi művekből készült adaptációkat, mert … 2. A legkedvesebb irodalmi mű alapján készült filmem …. , mert … 3. Ebben a fejezetben az volt a legérdekesebb számomra, hogy ... 4. Ebből a fejezetből azt hiányoltam, … 5. Ezeken az órákon tudtam meg azt/jöttem rá arra, hogy … 6. Ezentúl, ha filmet nézek, másra is fogok/nem fogok másra figyelni, mint eddig, mert ...

KIEGÉSZÍTŐ FELADATOK Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Házi feladatnak is adható, elhagyható feladatok. A 3. feladat a második vagy a negyedik modul befejezése után adható annak a csoportnak, amely a West Side Storyra szakosodott. Kiegészítő feladatok 1.

Levél a Hercegnek: Kegyelmet Romeónak! Képzeld magad Benvolio vagy Lőrinc barát szerepébe, és írd meg levelüket!

2.

Hasonlítsd össze Mercutio, Romeo, Tybalt és Paris alakját, mondj véleményt a személyiségükről!

3.

Feladatok a West Side Storyhoz

Készülj fel rövid – kétperces – beszámolóra az egyik témából! A West Side Storyt feldolgozó csoport tagjai különböző témát válasszanak! Közösen egyezzetek meg abban, hogy ki melyik témáról beszéljen! Öt perc egyéni felkészülés után hallgassátok meg egymás beszámolóit! Mindegyik beszámolóból jegyezzetek le egy fontos gondolatot! a)

Gondold végig, miért mondta Maria apjáról, hogy ugyanolyan, mint Bernardo, ő is fél!

b)

Milyen meggondolásból szerepel itt, az erkélyjelenetben a dajka vagy Anita, a segítő barátnő helyett az apa (hangja)?

A

c)

T R A G I K U S

F O R D U L A T

K É T


Mi a különbség a két film fiataljainak beszédmódja között?

d) Milyen mozzanatok utalnak az alapműre, Shakespeare Romeo és Júliájára? Megoldási lehetőségek a 3. számú kiegészítő feladathoz a)

Bevándorló, idegen, félti a munkáját, ki van szolgáltatva az amerikai munkaadójának. Bizalmatlan az amerikaiakkal szemben: félti a lányát, mert egy amerikai fiú csak kihasználná.

b)

Nem szerepelnek a szülők, mert itt nem családok közötti gyűlölködés a konfliktus alapja. Nincs dajkája.

c)

Zeffirelli: eredeti Shakespeare-szöveg – régies, költői. West Side Story: Maria nem tud jól angolul – feltűnően egyszerű, köznapi, társalgási szöveg.

d) Név fontossága, Maria esküvőiruha-boltban dolgozik. Dajka/apa szerepe azonos, erkély/tűzlépcső; Tony azért lesz gyilkos (Maria testvérének, Bernardónak a gyilkosa), mert békéltető közbelépése okozta legjobb barátja, Riff halálát. A szerelmesek itt is a lány rokonának halála után lesznek egymáséi, azaz a leány itt is nehéz választási helyzetbe kerül. A fiú itt is azt a hamis hírt kapja, hogy a lány meghalt, s ez a hír csalogatja elő rejtekéből. Alternatív órajavaslat: írószeminárium 45 vagy 90 perc (ha csak az órán dolgoznak a tanulók) Ta n á r i i n s t r u k c i ó: Ez a munkafolyamat nagyon időigényes, de nem szükséges egyszerre kb. 90 percen át ezzel foglalkozni. Lehet 3-4 órából 10-15 percet rászánni. Az anyaggyűjtés (fürtábra, gondolkodástérkép), a piszkozatok írása lehet otthoni munka is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, írásbeli szövegalkotási készség fejlesztése C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni és páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írószeminárium A munka menete: 1.

Az alábbi témákat a kérdésekkel együtt csomagolópapíron vagy írásvetítőn mutassuk meg az osztálynak. Mondjuk meg, hogy 1-2 oldalas esszét fognak írni az egyik témából. A véletlenek alakítják-e életünket? – Milyen véletlenek játszottak közre Romeo és Júlia történetében? – A véletlenek összejátszása a felelős Romeo és Júlia haláláért? – Milyen sorsfordító véletlenek történtek már veled? – Véletlenek alakítják az életünket? – Szeretnéd, ha a véletleneket kizárhatnád az életedből?

14 5

14 6


•

8 .

É V F O L Y A M

Vannak-e ma is Romeók és Júliák? – Mitől különleges Romeo és Júlia szerelme? – Milyen hatalom választhatja el ma a szerelmeseket egymástól? – Miért szólnak bele a szülők a gyerekeik választásaiba? – Hogyan segítenél egy mai hasonló helyzetű szerelmespárnak? Gyűlölködés és előítéletek – Miért gyűlöli egymást a két család? – Miért hadakoznak, párbajoznak a szolgák? – Milyen előítéletekből fakad a gyűlölködés? – Milyen hibás, előre kialakított vélemények okoznak kiközösítést, gyűlölködést? – Ismersz olyan embert, embercsoportot, akit, amelyet előítéletek miatt gyűlölnek, közösítenek ki? Generációk közti konfliktusokról – Miben tér el a felfogása a Capulet szülőknek és a fiataloknak a házasság kérdésében? – Mit gondol a többi szereplő erről a kérdésről (dajka, Lőrinc barát, Paris)? – A különböző generációk eltérő gondolkodása mindig konfliktusok forrása? – Te miben tapasztaltad már, hogy a szüleid nemzedéke máshogyan ítél meg valamit, mint a korosztályod? – Kell-e, lehet-e igazodni a felnőttek értékrendjéhez? 2.

A következő 4-5 percben írja fel mindenki, hogy melyik két téma az, ami a legjobban érdekli, amiről szívesen írna.

3.

Ezt követően a tanulók párokat alkotnak, és megbeszélik a választott témáikat. Tegyenek fel kérdéseket a témákkal kapcsolatban. (Ekkor lehet, hogy 2, 3 vagy 4 különböző témát is meg kell beszélniük.) 7-8 perc múlva mindenki kiválasztja azt az egy témát, amiről írni fog.

4.

7-8 perc egyéni munka következik: mindenki készít egy gondolkodástérképet vagy fürtábrát a választott témáról. Segítségül mutassuk meg újra a megfelelő grafikai szervező(ke)t.

5.

7 perc: két-két azonos témán dolgozó tanuló – ettől kezdve párok – beszéljék meg az ábrájukat, jelöljék meg a téma legérdekesebb, legfontosabb részeit!

6. A következő 15-20 percben az ábrát vázlatként használva folyamatosan, megállás nélkül ír mindenki a témájáról. Ez lesz a fogalmazvány első piszkozata. Ha otthoni munkának szánjuk, akkor hívjuk fel a figyelmet, hogy csak „piszkozatot” kérünk! 7.

Ezután olvassák fel a tanulók a párjuknak a fogalmazványt, majd értékeljék egymás munkáját! Készítsünk az értékeléshez a táblára, írásvetítőre egy szempontrendszert! Értékelés menete: – Tartalomról: Mi tetszett a legjobban? Mi nem érthető? Milyen gondolattal egészítenéd ki? – Hol volt homályos, pontatlan a fogalmazás?

A

T R A G I K U S

F O R D U L A T

K É T


– Hol kellene változtatni a sorrenden? – Adj megoldási javaslatot a hiányosságokra! 8. A következő 15 percben mindenki javítsa ki, írja át a piszkozatát. 9.

Hagyjunk 5-7 percet arra, hogy minden tanuló (fél)hangosan saját magának olvassa fel az átírt szöveget, közben figyeljen a következőkre (ezek a szempontok is kerüljenek fel jól látható helyre): Önellenőrzés szempontjai: – Mit kell még esetleg átírni/kihagyni/betoldani? – Nem kalandoztam-e el a témától? – Nincsenek-e felesleges, ismétlődő szavak? – Be van-e fejezve minden mondat?

10. 10 perc: végül néhány önként jelentkező tanuló felolvashatja az írását az egész osztálynak a „szerzői székből” (pl. a tanári asztal elé állított székből). A hallgatóság formáljon véleményt a felolvasás után. Véleménynyilvánítás szempontjai: – Melyik mondat/gondolat stb. tetszett a legjobban? Miért? – Hol találtál gyenge pontokat? Hogyan javítanád ki ezeket? – Tegyél fel egy kérdést a szerzőnek az írással kapcsolatban!

14 7

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

Recommend Documents