SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS
Tanári útmutató
4
A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.
SZAKMAI VEZETÕK
P Á L A K Á R O LY
S Z A K M A I I G A ZG AT Ó
PUSKÁS AURÉL
F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S
R Á P L I G Y Ö RG Y I ,
F E J L E S Z T É S I P RO G R A M V E Z E T Ő
VEZETŐ VEZETÕK
A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E T Ő J E
KORÁNYI MARGIT
A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ
S Z A K M A I B I ZOT T S Á G
B Ó K AY A N TA L
ELNÖK
B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR
A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Ő
S Z A K M A I L E K TO R O K
MURÁNYI YVETT
A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TA G J A I PE T H Ő N É N AG Y C S I L L A
FELELŐS SZERKESZTŐ
TIPOGRÁFIA
N AG Y M I L Á N
BÁRD JOHANNA
© S U L I N OVA K H T. © MURÁNYI YVETT
A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓLAG Z ÁRT KÖRBEN,
KIADJA A Z EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG
KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.
1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.
KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.
A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ
MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!
NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008
B A B I T S M I H Á LY K Ö LT É S Z E T E
Tanári útmutató
F e j l e s z t ő Stribik Ferenc
TARTALOM
B A B I T S M I H Á LY K Ö LT É S Z E T E
5
NÉVJEGY
9
B A B I T S M I H Á LY K Ö LT É S Z E T E
NÉVJEGY 12. ÉVFOLYAM 4. FEJEZET BABITS MIHÁLY KÖLTÉSZETE Fejlesztő: Stribik Ferenc A FEJEZET CÉLJA
Megismerkedés Babits költészetének főbb jellemzőivel, a költői pálya tematikus és poétikai szempontú alakulásának tanulmányozása. Összefüggés-teremtés az eddig olvasott Babits-szövegekkel és a modernségről tanultakkal.
KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI
Tematikus fókusz:
FÓKUSZOK
Az életmű tematikus változásai és ezek összefüggése.
Poétikai fókusz: A tematikai változások mellett megfigyelhető poétikai állandóság a versek szerkesztésében és a versmondattan alakításában. A hagyomány és az újítás megjelenési formái Babitsnál.
Szövegértési fókusz: A tárgyias lírai beszédmód jellemzői; a szecessziós-szimbolista versnyelv sajátosságai; esszérészletek értelmezése.
Szövegalkotási fókusz: Önálló szempontállítás, kérdésfeltevés, összehasonlítás, érvelés. A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA
Babits Mihály költészete – 7 óra Az örök folyosó; Hegeso sirja; Fekete ország; Himnusz Irishez; Fortissimo; Mint különös hírmondó…; Balázsolás Bénára mint a megfagyott tag, 1917. – részlet Zsoltár gyerekhangra – részletek Futurizmus. In: Esszék, tanulmányok I. 112–113. o. Magyar irodalom. In: Esszék, tanulmányok I. 393–394. o. Istenkáromlás. In: Esszék, tanulmányok I. 466–471. o. A jó halál. In: Esszék, tanulmányok II. 561–565. o. Ágoston – részlet. In: Esszék, tanulmányok I. 491–2. o. Hamvas Béla: Babits Mihály mint a modernek klasszikusa Nietzsche: A vidám tudomány, Harmadik könyv, 125. rész John Keats: Óda egy görög vázához Rainer Maria Rilke: Archaikus Apolló-torzó Tandori Dezső: Cézanne: A tenger L’Estaque-nál Pilinszky János: Meghatározás Petőfi Sándor: Az apostol – részlet a 17. énekből Jeremiás siralmai 2, 19–21. Arany János: Bolond Istók. Második ének, 7–8.vsz. Goethe: Prometheus – részlet Weöres Sándor: Babits emléke
6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
AJÁNLOTT
•
1 2 .
É V F O L Y A M
12. évfolyam (17–18 évesek)
KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET TANTERVI MODULKAPCSOLÓDÁSI PONTOK
KERESZTTANTERVI
Ady Endre Az avantgárd – Kassák 9. évf. 3. fejezet 6. modul (Babits: Jónás könyve és imája) 9. évf. 5. fejezet 5. modul (Babits: Szonettek, Csak posta voltál – részlet) 10. évf. 4. fejezet (Kosztolányi) 10 évf. 5. fejezet 5. modul (Babits: A tömeg és a nemzet) 10. évf. 7. fejezet 5. modul (A modernség) 12. évf. 2. fejezet (Babits–József Attila-vita) 12. évf. 3. fejezet (Ady) Történelem, művészettörténet
KAPCSOLÓDÁS NAT
• Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés. • Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése. • Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások). • Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. • Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására. • Önálló jegyzetkészítés. • Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. • Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója. • A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. • A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése. • A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. • Önkifejező és kreatív szövegalkotás. • Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. • Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása.
N É V J E G Y
KÖVETELMÉNYEK
→ A tanulónak legyen szövegismereten, olvasói-értelmezői tapasztalaton alapuló átfogó ismerete Babits költészetéről, a költői pálya alakulásáról. → Tudja megkülönböztetni a képi és a fogalmi nyelvhasználatot, kiemelni a szecessziós és szimbolista versbeszéd poétikai jellemzőit. → Tudja feltárni a Babits verseiben megjelenő késleltető versszerkezetek jellemzőit. → Tudja feltárni, hogy Babits költeményeiben miért és hogyan válik jelentésteremtő tényezővé a mondatszerkesztés és a versszerkezet. → Legyen képes megfogalmazni a művek alapján a poétikai és kulturális hagyományhoz való viszony alakulását Babits pályáján. → Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. → Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. → Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. → Tudjon megadott vagy önálló szempontok figyelembevételével szövegeket, illetve szöveget és képzőművészeti alkotást összehasonlítani, erről grafikai szervezőkkel anyagot gyűjteni és elrendezni, esszét, értekezést írni. → Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni. → Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. → Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.
ÉRTÉKELÉS
Folyamati: A prezentációk értékelése, a megértést szondázó mintavétel a házi feladatokból
Kimeneti: Egy önállóan kidolgozott feladat beadása a fejezet utolsó órájára MÓDSZERTANI AJÁNLÁS
TÁMOGATÓ RENDSZER, SZAKIRODALOM
A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül. Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő. Magvető Kiadó, Budapest, 1984 Németh G. Béla: Babits a másik, a másképpen megújító. In: Uő.: Kérdések és kétségek. Válogatott tanulmányok. Balassi Kiadó, Bp.,1995 Németh G. Béla: Babits Mihály: Mint különös hírmondó. Szerep, vállalás, identifikáció. In: Uő.: Századutóról – századelőről. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Magvető Kiadó, Bp.,1985, 265–281. o. Németh G. Béla: Liturgikus emlék mint tárgyiasító versszerkezet és verskeret, Babits Mihály: Balázsolás. In: Hosszmetszetek és keresztmetszetek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1987, 194–207. o. Rába György: Babits Mihály költészete 1903–1920. Bp., 1981
7
8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
SZÖVEGFORRÁSOK
•
1 2 .
É V F O L Y A M
mek.oszk.hu/00600/00602/html/ www.epa.hu/00000/00022/00053/01459.htm Babits Mihály: Esszék, tanulmányok I–II. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1978 Hamvas Béla: Babits Mihály mint a modernek klasszikusa. In: Babits Mihály száz esztendeje (Szerk.: Pók Lajos). Gondolat, 1983 Nietzsche: A vidám tudomány. Harmadik könyv, 125. rész. Holnap Kiadó, Budapest, 1997, 151–153. o.
BABITS MIHÁLY KÖLTÉSZETE 7 óra
R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1–2. feladat T/1.
5. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a tanulók Babits költészetéről és recepciójáról való olvasói tapasztalatainak előhívása. A programcsomag korábbi fejezeteiben, moduljaiban a következő Babits-művek szerepeltek: Jónás könyve; Jónás imája; Szonettek; Csak posta voltál (részlet); A gondok kereplője, valamint részlet A tömeg és a nemzet című esszéből. • Hagyjunk 3-4 percet egyéni anyaggyűjtésre, majd nyissuk frontálissá a megbeszélést. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tudásmozgósítás, információ csoportosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fürtábra Babits Mihály (1883–1941) úgy kezd radikálisan újat a magyar költészetben, hogy eközben rendkívül erőteljesen kötődik az európai szellemi tradíciókhoz. A hagyomány Babits számára sohasem kihűlt múzeumi tárgy: költészetének egyik végig jelenlevő alapvonása a tradíció és a jelen dialogikus viszonyba állítása. A költészete első korszakát jellemző kulcsfogalmak: objektív (tárgyias) líra, megzabolázott szenvedély, ismeretelméleti kérdésfeltevések, széles körű kulturális utalások. Ezen időszak műveiben Babits a szeceszsziós és szimbolista poézis egyik kimunkálója Magyarországon. Az első világháború időszakától egyre sürgetőbben jelenik meg műveiben a költészet közéleti szerepével való számvetés igénye. A háború elleni indulatot megformáló, expresszionista jellegű szövegeket követően a tradíciókhoz való kötődés tartást és menedéket ad az 1920-as és 30-as évek fenyegető szellemi és politikai törekvéseivel szemben. E korszak műveiben – talán éppen a költői önértelmezés kényszere miatt – visszaszorul a versbeli én objektiválása és a bölcseleti problematika. Az újklasszicizmus szellemében megszaporodó klasszikus formák immár kevésbé képezik formai kísérletek és újítások tárgyát, de a versmondat komplexitása, szaggatottsága, felbontása, az ezzel érzékeltetett feszültség mindvégig megmarad.
10
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
A hosszú éveken át betegeskedő, gégerákban szenvedő költő utolsó éveinek nagy halálverseiben is a poeta doctus által felidézett hagyomány segít a rettegést és a fájdalmat megformálni, s a végességgel ily módon szembenézve bizonyos értelemben mégiscsak felülemelkedni a halálon. Az életmű konzekvens egységét mutatja, hogy Babits költészetének gondolati és poétikai törekvései megjelennek kiváló esszéiben, irodalomtörténetében, lélektani és társadalmi regényeiben, széles spektrumú műfordítói munkásságában is. A következő órákon néhány meghatározó vers értelmezésével tekintjük át Babits költői életművét. Vizsgálat tárgyává tesszük az első korszak jellegzetességeit, majd megvizsgáljuk azt az átalakulást, amely költészetében az első világháborútól fogva végbement. Munkátok értékelése két saját feladat kidolgozásával történik, ezeket a fejezet utolsó óráján kell majd beadnotok. 1. Tudásmozgósítás a) Gyűjtsd össze fürtábrával, mi mindent tudsz már Babits Mihályról, mit olvastál tőle, róla korábbi tanulmányaid során vagy saját érdeklődésed nyomán! b) A megbeszélés során másik színt használva egészítsd ki fürtábrádat társaid tudásával! c) Megbeszélés közben kezdjétek el saját szempontok szerint csoportosítani is a tudáselemeket!
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A Jónás könyve és a Jónás imája biztosan előkerül, s így a próféta-feladattal birkózó költő figurája és az irodalom közéleti szerepéről vallott nézetek alakulása Petőfitől kezdve a nagykőrösi, illetve a kései Arany, Ady, Osvát, Kosztolányi, József Attila felfogásán át a 30-as évek végéig. Tágabb perspektívában e művek kapcsán fölvetődhet a művészi és morális felelősségtudat, ezek kapcsolata. A Jónás könyve paradigmatikus példája lehet a hagyománnyal folytatott dialógusnak, annak, hogy miképp határozhatja meg a művész jelenbeli helyzetét-szerepét a régi példáján gondolkodva,
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
azt értelmezve-átértelmezve. A Csak posta voltál is a tradíció és az önismeret, önmeghatározás elválaszthatatlanságát teszi hangsúlyossá. Szóba kerülhet Babits szerkesztői munkája a Nyugatnál, a Baumgarten-díj és ennek kapcsán a költő meghatározó szerepe a korszak irodalmi életében. (Továbbvezethetjük ezt az ismeretkört akár a következő kérdésekig: Mi miatt lehet valakiből egy korszak irodalmi vezéregyénisége? Milyen példák vannak erre a magyar irodalomtörténetben? Szükség van-e egyáltalán ilyenre? Mi mindent válthat ki a kortársakban egy ilyen irodalmi apafigura ikonja?) Felidéződhet a Szonettek s ennek kapcsán a klasszikus, zárt forma, virtuozitás fogalmai. E műben ellentétbe kerül a feltárulkozó alanyi költővel a rejtőzködő, tárgyias költő. (Feltehető a kérdés: milyen összefüggések lehetségesek a mívesen kidolgozott forma és a rejtőzködő lelkialkat között?) Biztosan felidéződik A gondok kereplője (hiszen nemrég olvasták), József Attila írása Az istenek halnak, az ember él című kötet kapcsán Babitsról, a „formaművészet” kifejezés értelmezései, valamint a szecessziós-szimbolista vers–tárgyias vers fogalompárja. A ráhangoló tudásmozgósításban feltétlenül kerüljenek elő: a hagyományhoz való viszony, a szecessziós-szimbolista vers és a tárgyiasság, mert ezek a további munka alapfogalmai.
T/2.
6. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja bepillantást nyerni Babits költészetfelfogásába azért, hogy a továbbiakban ennek ismeretében közelítsünk a költő verseihez. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociáció, tudásmozgósítás, értelmezés, együttműködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, páros, majd frontális összegzés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra, tanári kalauz 2. Klasszikus és modern a) Gondolkodj el a KLASSZIKUS és a MODERN kifejezések jelentéseiről! Képzettársításaidat rögzítsd pókhálóábrával!
klasszikus
11
12
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
modern
b) Írj néhány mondatos értelmezést az alábbi szövegről! Ebben térj ki a következőkre: • a KLASSZIKUSnak milyen két értelme jelenik meg a szövegben, • melyik az kulcsfogalom, amely által a szerző szerint klasszikus és modern összekapcsolódik, • mi a véleményed neked erről? „Hogyan lehet valaki modern s egyszersmind klasszikus is? A ’klasszikus’ szót nem szabad itt szofoklészi, horatiusi, goethei értelemben venni. Klasszikussá lesz minden művész, akiben az eszmény harmonikus kifejezésre jut, az író, a költő, akiben iránya vérmérsékletté válik. Ami másban modor és különösség, nála egyéniség. (…) Benne forranak össze a kor tünetei és az alkotó egyén.” (Hamvas Béla: Babits Mihály mint a modernek klasszikusa, 1919) c) Válassz magadnak párt, akivel megosztod gondolkodásod eredményét, és akit figyelmesen meghallgatsz! Ha szükséges, egészítsétek ki pókhálóábráitokat a megbeszéltek alapján, majd írjatok fölérendelt fogalma(ka)t, lehetséges közös vonás(oka)t a két pókhálóábra fölé! d) Olvasd el az alábbi szövegrészletet Babits Mihály Futurizmus (1910) című esszéjéből! 1. Szecessziós olasz könyv, elég ízléstelen, olyan széles, amilyen hosszú. A címe: Aeroplánok; és tartalmazza a második futurista proklamációt Marinetti tollából és Paolo Buzzi verseit. (…) A tartalom: egy tökéletesen érthetetlenül és nagyhangúan szimbolikus előszó, melyben naiv hévvel van elmondva, hogyan ostromolják meg a futuristák a Paralízis és Podagra1 nevű városokat; és gyakran homályos, mitológiával telt, erőszakkal disznólkodó és zseniáliskodó, szerfelett affektált költemények, elég ritmikus szabadversben, egy-egy helyen még rímmel is. (…) mindkét író mindenáron felhasználja a modern technika vívmányait, már nem a verstechnikáét, hanem az automobil és aeroplán-technika vívmányait. Mikor ugyanis nem antik szabású kéjhölgyekről, sem saját nagyságukról, sem a kritikusok ostobaságáról nem beszélnek, akkor rendesen automobilokkal és aeroplánokkal hozakodnak elő. Van aztán még egy téma: a politika; tele tüdővel szidják az osztrákot. Íme a versek „alapgondolata” két sorban: – Abbasso l’Austria el Poeti minori el Critici maggiori!
1
Paralízis és podagra: fertőzés okozta bénulás, illetve köszvény; átvitt értelemben tehetetlenség, cselekvésképtelenség
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
Le Ausztriával és a kis költőkkel és a nagy kritikusokkal! – E politikus szabad költő sokszor olyan, mint egy beteg Walt Whitman. S a pontos körülíró, naivul zengzetes olasz nyelv kétségbeesetten erőlködik, ködöket és diszharmóniákat létrehozni. 2. Mindezek nem olyan dolgok, melyek alapján a Nyugat a Poesiával valami szellemrokonságot vállalhatna. Amit az olasz az ő sajátságos gyermekes enthuziazmusával2 most próbálgat, nálunk már túlhaladott dolog s mi azokban nem modernséget, hanem a modernség paródiáját látjuk. Nálunk már csak harmadrangú Ady-utánzó ragaszkodik okvetlen az értelmetlenséghez s vidéki írók akarnak mindenáron perverzek lenni mint a gimnazista ha tiltott gyümölcsről álmodik. Az automobil is elég avult költői rekvizitum már, mióta ráültettük többen is a halált; s a politikába és osztrákszidásba mi magyarok, hál Isten, alaposan belecsömörlöttünk. Pároddal vitassátok meg a fenti szövegre vonatkozó kérdéseket, és írjátok le a válaszaitokat! (1) Gyűjtsétek ki a szövegből az elítélő kifejezéseket! (2) Fejtsétek ki saját szavaitokkal, hogy milyen alapon ítéli meg és milyennek látja Babits a futuristákat! (3) Miért látja bennük a modernség paródiáját? e) Vitassátok meg, hogyan kapcsolódik Babits alábbi állásfoglalása az előző szövegrészlethez! „…a költészet akkor modern, ha költészet, és nem akkor költészet, ha modern.”
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a)
Egyéni, de pl.: Klasszikus: antik, klasszicista stílusú, mintakövető, szabályos, harmonikus, világos, mértéktartó, kiegyensúlyozott, fenséges, mitologizáló, kanonizált, általánosan ismert stb. Modern: újkori, újító, a hagyománytól elszakadó, a hagyományt átértelmező, a tekintélyeket elutasító, szabad formájú, eredeti, szubjektív, érthető, köznyelvet és/vagy szlenget használó, zaklatott, pesszimista stb. b) Antik és klasszicista, kanonizált, tekintélyes, nagy hatású – illetve az „eszmények” pontos értője és kifejezője. Ezáltal értheti saját korát is. Kulcsszó: egyéniség (egyén, vérmérséklet), azaz alkotó átformálás, szemben a külsőleges modorossággal. (Ez nem azonos az egyéniség modernista elképzelésével.) c) Alkotó, egyéni, belső, nem modoros stb. d) (1) Ízléstelen, tökéletesen érthetetlenül és nagyhangúan, naiv hévvel, gyakran homályos, erőszakkal disznólkodó, zseniáliskodó, szerfelett affektált, elég avult költői rekvizitum, saját nagyságukról, a kritikusok ostobaságáról, ködöket és diszharmóniákat, nálunk már túlhaladott, modernség paródiáját, az értelmetlenséghez, mindenáron perverzek, nem a verstechnikáét. (2–3) Külsőségeket, „látványosságokat” sorol, nem foglalkozik a futurista gesztus lehetséges jelentéseivel, már az első mondatból úgy tűnik, majd a továbbiakban is így marad, hogy idegenkedő előítélettel, nem pedig a megértés szándékával fordul a futuristák felé. Paródia, amennyiben külsődleges elemeket hajszol, túloz el.
2
enthuziazmus: elragadtatás, lelkesedés
13
14
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
e)
•
1 2 .
É V F O L Y A M
A feladatban szereplő félmondat a babitsi elutasításnak a keretében foglal állást a futurizmussal szemben: egy olyan modernségfelfogással szemben, amelyről Babits úgy vélte, hogy pusztán külsőségeken alapul, azaz hogy a lényege nem poétikai. (Megemlíthetjük egyébként, hogy Babits maga is írt automobilról és mozgóképről verset, mint ahogy írt szabadverset is.) Egyéb okok mellett Babits elzárkózása is hozzájárulhatott a magyar avantgárd elszigetelődéséhez.
JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 3. feladat T/3.
9. oldal 20 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja bepillantani a Babits-líra ama sajátosságába, hogy az érzelmeknek nem egyszerűen költői kifejezését adja, azokat nem pusztán leképezi, hanem „a gondolaton átszűrve, a gondolat élményével együtt a nyelv és a poétika közegében” alkotja meg a művet. (Lásd Németh G. Béla: Babits a másik, a másképpen megújító. In: Uő.: Kérdések és kétségek. Bp., 1995, 79. o.) A feladattól azt is várhatjuk, hogy a diákok ráhangolódnak a babitsi versnyelvre, tapasztalatot szereznek költészete jellegzetes ízéről, hangulatáról. • A folyamat végén egy-egy páros röviden foglalja össze az osztálynak tapasztalatait. Biztassuk a többi párost rövid kiegészítésre, vitára, ha szükséges, kérdezzünk rá a tanulók prezentációjából hiányzó jellegzetességekre. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értelmezés, asszociáció, összefüggés-teremtés, problémaérzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : feladat szerint M u n k a f o r m á k : egyéni, páros, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gondolkodástérkép 3. A forma jelentése 1909-ben jelent meg Babits első verseskötete, a Levelek Írisz koszorújából. A kötet versei a magyar irodalomban eddig ismeretlen módon formálnak bölcseleti kérdéseket műalkotássá. a) Olvasd el az Örök folyosó című verset!
AZ ÖRÖK FOLYOSÓ A véghetetlen portikusznak3 egyhangu oldalívei rejtett forrásu fényben úsznak. 3
portikusz: oszlopcsarnok
Mi haszna széttekinteni? A síma égnek semmi ránca s szemed a földet nem leli.
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
S tán e nagy ívek néma lánca a végtelenbe fűzve nyúl: holt oszlopoknak méla tánca
De engem űztön űz a Rém, kire nincs szem, mely visszanézzen, s előre, bármi les felém,
húzódva, mozdulatlanúl légtengelyén az üres ürnek, s a külső sötétig vonúl,
futok gyáván, futok merészen, habár előre jól tudom, nem érhetem végét egészen
hol a Pokol lakói fülnek. Mindegy! ásít az út elém! Ó boldogok, kik nyugton ülnek.
s bárhol bukom, felén bukom s e súlyos álmok összezúznak s maradok majd a féluton,
míg a végetlen portikusznak egyhangu oldalívei rejtett forrásu fényben úsznak. (S megint előlről.) b) Egészítsd ki a gondolkodástérképet minél több asszociációval, megfigyeléssel, információval!
cím
verselés, versforma
Az örök folyosó
szerkezet
jelentések
15
16
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
c) Vessétek össze előbbi pároddal ötleteiteket! d) Állítsátok (pl. számozással) logikai sorrendbe az egyes szempontokhoz írt gondolatokat! e) Vessétek össze a képen látható oszlopcsarnokot a versben ábrázolttal! Érveljetek: konkrét tárgyat ábrázol-e Babits verse, vagy pedig egy absztrakt értelmi és világszerkezetet, amelynek megfelel a vers konkrét szerkezete is? Attalosz oszlopcsarnoka az athéni agórán (Görögország)
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK b)–d) CÍM: időbeli és térbeli egyszerre; ellentét: végtelen és mégis zárt; határozott névelő és konkrét helymegjelölés hiánya: általánosító jelleg; ugyanezen okokból azonnal metaforizálódik is a cím, azaz maga a folyosó és a benne haladó egyén: objektív líra; a hiány által keltett olvasói elvárások, feszültség: Hol van az örök folyosó? Mi az örök folyosó?; további egyéni meglátások. VERSELÉS, VERSFORMA: aba bcb cdc ded efe fgf ghg hih iji=aba; végtelenbe fut, mégis önmagába tér vissza; ugyanazt érzékelteti tehát, mint a címben feltárt ellentét; kilences és nyolcas jambusok; háromsoros versszakok, kilenc versszak + tercina: Dante-hagyomány; a Dante-utalás itt ellentétébe fordul: a Végtelen elérhetetlen, az oszlopcsarnok végtelen…; ha a tercina modelljét térbe vetítve képzeljük el, a hármas szerkezet oszlopok és összekötő ívek asszociációját hívja elő. SZERKEZET: kitátott száj: a vers legközepén, a középső versszak középső sora (ásít az út) előtti és utáni rész az alsó és a felső ajak: a szerkezet (is) elnyel, beszív; és/vagy: a szerkezet magát az oszlopcsarnokot példázza, a versszakok a köztük átívelő(!) rímek (tercinák) által válnak oszlopsorrá, amit a záróformula is végtelenít; és/vagy: körbezártság, hiszen a nyitó és a záró versszak ugyanaz; ráadásul a „szerzői utasítás” a vers legvégén („S megint elölről”) a „mozgás” soha véget nem érő reménytelenségét, a recitálás siratóénekszerű monoton ismétlődését felerősítve szinte egy miniatűr abszurd dráma benyomását kelti; rövid versszöveg, ami a végtelen teret zárja magába: eme ellentmondás nyomasztó hatása, bezártságérzet; és/vagy más egyéni ötletek. JELENTÉSEK: 1. Fényben úszó oszlopcsarnok – külső sötét ellentéte: az önmagából kitörni képtelen, a világot an sich megismerni nem tudható én parabolája (azaz ismeretelméleti vers, A lírikus epilógja párverse); a 8. versszak szerint mindez csak a valóságba átfolyó álomképek sora, azaz „a világ az én képzete(m)” á la Schopenhauer; ráadásul a fény forrása, azaz a kereső szellem eredete-oka ismeretlen, „rejtett”. 2. Az én otthontalansága, belevetettsége a kismerhetetlen létbe („abszurd” olvasat): üres űr, külső sötét, köztesség az
B A B I T S
e)
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
egybefolyó-ránctalan ég és a láthatatlan föld között; metafizikai otthontalanságával összefügg átmenetisége: sem földi, sem égi, köztes lény (de nem kettős, mint pl. Vörösmartynál: „ember vagyunk, ég és a föld fia” , „ez őrült sár, ez istenarcú lény”). 3. A magányos ember reménytelen keresése (egzisztencialista olvasat), nem ér el semmit, felbukik félúton, nem talál senkit, minden néma. 4. Pszichoanalitikus olvasat: az üldöző, a Rém, akire nem lehet rátekinteni, nem más, mint a tudattalanban forrongó elfojtások, melyek a törékeny tudatos én kultúráját (portikuszban vagyunk) fenyegetik. 5. Az istenkeresés csődje, a remény metafizikai megalapozhatatlansága: a Pokol lakói ott ülnek valahol a külső sötétségben, „űztön űz” valamiféle ördögi Rém, de az oszlopcsarnok nem vezet el semmiféle szentélyhez. 6. Az örök körforgás nietzschei tételének megverselése. 7. Történetfilozófiai olvasat: a versbeli én az ember, akinek számára a történelmi folyamat lett soha célt nem érővé (vö. Arany: Az örök zsidó). 8. A fausti ember örök keresése, menekülése a céltalanság, unalom, tehetetlenség Réme elől. 9. A sztoikus szembenézés verse: „Mi haszna széttekinteni?” – de mégis ezt teszi, elvállalja reménytelen sorsát („habár előre jól tudom, / nem érhetem végét”); további apróság, hogy a sztoa poikilé-ről, azaz a festményekkel díszített oszlopcsarnokról nevezték el a sztoicizmus irányzatát; és/vagy további egyéni olvasatok, ötletek. „A konkrét tárgyi megfelelő tehát nem kívül van, nem egy ábrázolt tárgyban (a beszéd és a tárgy különválasztásaként), hanem maga a vers a tárgy, poézis és metapoézis kettős azonosságaként.” (Schein Gábor)
REFLEK TÁL ÁS 3. lépés: 4–6. feladat T/4–6.
11. oldal 10 PERC
A következő óra elején a megbeszélésre
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A három feladat közül választhatnak a diákok. • A megoldás-kidolgozás a fejezet értékelésének egyik eleme. Ezért a rövid megbeszélést követően hagyjunk még időt a korrigálásra, és csak a fejezet utolsó óráján szedjük be értékelésre a tanulói munkákat. • A tartalmi értékelést segítik a „Lehetséges megoldások” alatt közölt tanulmányrészletek. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : alkalmazás, elemzés, írott szöveg alkotása Célcsopor t – dif ferenciálás • T/4. Az elemzés az órai feladatokra épül(het). • T/5. Önálló elemzést igényel. Verskedvelő, érzékeny, elmélyülten dolgozni-elemezni képes tanulóknak ajánlhatjuk. Maga a vers az eddig megbeszéltek birtokában nem túl nehéz. Önértékelési szempontnak adhatjuk a középszintű érettségi írásbeli szempontrendszerét (szerepel a 10. évfolyam Illúziók elvesztése c. fejezetében, a tanulók ismét használhatják). • T/6. Az összehasonlítás gyakorlására ad lehetőséget. M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat, folyamatírás
17
18
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
4. Alternatív házi feladat – Az örök folyosó a) Az órán készített gondolkodástérkép alapján fogalmazz meg mind a négy vizsgált szemponthoz (cím, verselés, szerkezet, jelentés) egy-egy olyan tételmondatot, amelyet a szemponthoz felsorolt ötletek, megfigyelések kifejtenek és bizonyítanak! (1) (2) (3) (4) b) Fogalmazd meg a négyféle szempont, illetve az ezek alapján alkotott tételmondataid összefüggéseit! (Hogyan kapcsolódnak össze, mi módon épülhetnek egymásra, milyen közös következtetésekhez vezethetnek el?) c) Írj bevezető és befejező bekezdést egy, a fenti szempontokat részletesen kibontó elemzéshez! BEVEZETÉS
BEFEJEZÉS
d) „S az irodalomban mindig a tartalom a külsőség. Az irodalom belseje, lényege a forma (…) a forma gyökere így a tartalom gyökereivel, s maga a forma a tartalommal örökös kölcsönhatásban áll.” (Babits Mihály: Magyar irodalom. In.: Esszék, tanulmányok I. 393–394. oldal, Budapest, 1978) A fenti idézethez is kapcsolódva – a gondolkodástérképpel gyűjtött, majd elrendezett megfigyeléseket áttekintve – írj másfél-két oldalas értelmezést Az örök folyosó című költeményről! Esszédben úgy mutasd be a vizsgált szempontokhoz fűzött gondolataidat, hogy saját véleményedet is bátran fogalmazd meg! A szempontokkal összefüggésben vizsgáld meg a versbeli én személyességének jellegét, általánosíthatóságának fokát is! 5. Alternatív házi feladat – Hegeso sirja a) Olvasd el a verset!
HEGESO SIRJA Egy görög emlékre A kedvesem kétezer éve alszik, kétezer éve meghalt s vár reám. A neve Hegeso. – Lábhegytől arcig márványszinű – s komoly görög leány.
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
Élő, habár lehellete se hallszik, keble átduzzad ráncos khítonán, Fürtös fejében ki tudja mi rajzik? Ül meghajolva. Méla. Halovány. Előtte állva szolgálója tartja, rabszolgalány, a drága ládikát, amelyből ékszereit válogatja. Talán azt nézi (lelkem bús reménye!), melyikkel ékesítse föl magát, ha megjövök majd én, a vőlegénye. Hegeso síremléke (Athén)
b) Tanulmányozd Hegeso sírjának fotóját, és ellenőrizd, hogy a műalkotásról szóló művészettörténeti leírás valóban illik-e a síremlékre! „Az elfojtott fájdalom jellemzi azon számos síremléket is, melyeknek ismeretlen szerzői a IV. század görög művészetének legtisztább és legfinomabb műveit alkották meg. A hátrahagyottak bánata olyan finom tartózkodással van megoldva, hogy néha félre lehetett érteni őket, azt hívén, hogy halottak találkozásait ábrázolják családjaik tagjaival a megboldogultak elysiumi4 világában. A kétségbeesés kifejezésével itt sohasem találkozunk; a mozdulatok és arckifejezések szelídek; legfeljebb a fej egy finom meghajlása jelzi a szobrász benső gondolatát. Ez emlékek legjobbika az az athéni sztélé5, hol egy ülő nő ékszert vesz elő egy kis dobozból, melyet szolgálója nyújt feléje. A megboldogult képe ez, földi életének házias foglalkozásában; nem kell misztikus értelmet keresnünk, sem a túlvilág boldog ígéretét életének.” (Salamon Reinach: A művészet kis tükre; idézi Rába György: Babits Mihály költészete, 202–203. o.)
4
Elízium (gör.): az ókori görög mitológiában az üdvözültek árnyainak tartózkodási helye
5
sztélé (gör.): sírkő vagy emlékmű
19
20
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
c) Ezután készíts gondolkodástérképet!
tér, idő
verselés, versforma
Hegeso sirja
szerkezet
jelentések
d) Gondolkodástérképed alapján fogalmazz meg mind a négy vizsgált szemponthoz (tér-idő, versforma, szerkezet, jelentés) egy-egy olyan tételmondatot, amelyet a szemponthoz felsorolt ötletek, megfigyelések kifejtenek és bizonyítanak! (1) (2) (3) (4) e) Fogalmazd meg a négyféle szempont, illetve az ezek alapján alkotott tételmondataid összefüggéseit! (Hogyan kapcsolódnak össze, mi módon épülhetnek egymásra, milyen közös következtetésekhez vezethetnek el?) f)
Írj bevezető és befejező bekezdést egy, a fenti szempontokat részletesen kibontó elemzéshez!
B A B I T S
BEVEZETÉS
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
BEFEJEZÉS
g) „S az irodalomban mindig a tartalom a külsőség. Az irodalom belseje, lényege a forma (…) a forma gyökere így a tartalom gyökereivel, s maga a forma a tartalommal örökös kölcsönhatásban áll.” (Babits Mihály: Magyar irodalom. In.: Esszék, tanulmányok I. 393–394. oldal, Budapest, 1978) A fenti idézethez is kapcsolódva – a gondolkodástérképpel gyűjtött, majd elrendezett megfigyeléseket áttekintve – írj másfél-két oldalas értelmezést a Hegeso sirja című költeményről! Esszédben úgy mutasd be a vizsgált szempontokhoz fűzött gondolataidat, hogy saját véleményedet is bátran fogalmazd meg! A szempontokkal összefüggésben vizsgáld meg a versbeli én személyességének jellegét, általánosíthatóságának fokát is! 6. Alternatív házi feladat – összehasonlító elemzés Másfél-két oldalas fogalmazásban hasonlítsd össze Babits Hegeso sirja című versével (az előző feladatban szerepel) az alábbi versek egyikét! (Szabadon választhatsz.) Az összehasonlítás szempontja: a műalkotás mint téma megjelenítési módjai és a hozzá való viszony kifejeződései. Esszédben térj ki arra is, hogy szerinted mi az oka, illetve célja a művészeti alkotások versekben való ábrázolásának!
JOHN KEATS ÓDA EGY GÖRÖG VÁZÁHOZ
RAINER MARIA RILKE ARCHAIKUS APOLLÓ-TORZÓ
Oh, tűnt derűk arája, íme még itt állsz, s dajkál a vén idő s a csend s mesélsz: füzérid közt rajzos regék lágy dalnál édesebb lejtése leng: oh, lombdiszed közt mily legenda él? mily istenségek, vagy mily emberek? Árkádia, vagy Tempe-völgy e táj? vagy más ég s föld? kik e vad némberek? őrültet űznek? vagy harc sodra kél? síp andalog? dob döng? kéj láza fáj?
Nem ismerhettük hallatlan fejét, melyben szeme almái értek. Ám a csonka test mégis izzik, mint a lámpa, melybe mintegy visszacsavarva ég
Édes a hallott dal, de mit a fül meg sem hall, még szebb: halk sipocska, zengd! Ne testi fülnek! gyöngyözd remekül lelkembe ritmusát, mely csupa csend! Szép ifju! nótád tündér lomb alatt örökre szól s örök a lomb a fán! S te, vad szerelmes, kinek ajakad bár oly közel, édes célt mégsem ér, ne bánd, bár vágyad kéjt hiába kér, örök, szép vágy lesz s nem hervad a lány!
nézése. Különben nem hintene melle káprázatot s a csöndes ágyék íves mosollyal, mely remegve lágy még, a nemző középig nem intene. Különben csak torzult és suta kő lenne, lecsapott vállal meredő, nem villogna, mint tigris bőre, nyersen, s nem törnék át mindenütt busa fények, mint csillagot: mert nincsen helye egy sem, mely rád ne nézne. Változtasd meg élted! (1908) Tóth Árpád fordítása
21
22
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
Oh, boldog lombsor, el nem száradó, melynek a tavasz búcsút sohsem int, oh, boldog pásztor, sohsem fáradó, fújván örök sipod szived szerint, s oh, százszorosan boldog szerelem, örökre hév s örök örömre kész, zsibongó, zsenge vágy: még! egyre még! – Mily más a bús, halandó gyötrelem, melytől a szív megundorúl s nehéz s a nyelv kiszárad és a homlok ég. Mily áldozatra gyűl emitt a nép? A zöld oltár elé szent pap vonat szelíd üszőt, amely bődülve lép s borítja lágy szőrét virágfonat. Mily apró város az, mely halk habok partján, vagy békés várövü hegyen tárt utcákkal e jámborokra vár? – Oh, kicsi város, néped elhagyott s közűlük hírt regélni nem megyen csöndedbe vissza soha senki már. Oh, antik karcsuság, szelíd ivek, márványfiúk s lányok kecses köre, oh, sűrü ágak, eltiport füvek, oh, formák csöndje, anda gyönyöre az öröklétnek: hűs pásztormese! Ha rajtunk múlás űli már torát, te megmaradsz s míg új jajokkal ég az új kor, nékik is zengsz, hű barát: „A Szép: igaz s az Igaz: szép! – sohse áhitsatok mást, nincs főbb bölcseség!” (1819) Tóth Árpád fordítása
TANDORI DEZSŐ CÉZANNE: A TENGER L’ESTAQUE-NÁL Balról hidegzöld fák, emitt is hidegzöld lomb és hideg szürke-lila kéregszinek: a tenger hidegkékjeit közrefogva. Alul a helység: kárminárny-okkerárny tetők tér-foglalása mind között, hogy a hideget lángba metsszék.
Vagy akárha tengerfenék lenne e kemény parttagoltság: egymás élénkségét nem oltják az elemek: elemiség nem vágyik más elemiségre, s nyomasztja bár a másikát, a pontos határokon át nem jut más, csak célszerű rész. E
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
tájak itt oly hivogatóak, ahogy bármit képzelhetünk, ha a viszonylatból állagunkra gondolunk csak. Mert hogy mi jónak vagyunk s lennénk rontói, jobb, ha nem jutunk el ily tudásig, ha megállunk itt: „Ez – másik”, ha tömbszerű térfogatok
Cézanne: A tenger L’Estaque-nál (1882–85)
hárítják izgékony terünket, mert világukban nem lehet tér az, amibe még más elem fér, s hogy viszonzásul szemünknek e teljességből nincsen ablak, a lágyabb „légy hű magadhoz” tér itt meg ősibb változathoz: „mint napra éj, maradj magadnak”! (1983)
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK egyéni
T/5. „Péter András leíró költeménynek minősíti, amely (…) a dombormű ’ideáját’ a társművészet formanyelvére (…) átülteti. Babitstól azonban mi sem állt soha távolabb, mint a tudattartalom vagy – ha úgy tetszik – élmény ilyesfajta redukciója. (…) A vers nyitányaként a képzettársítás és egyáltalán az élményvilág olyan szabadságfokát mutatja meg, amely az idő kötöttségét a megismerés alá rendeli. (…) Más szóval a Hegeso sírja az ember és intellektuális környezete viszonyának átírására ad művészi példát. (…) ’A választás új lehetőségeit mutatja meg a világnak’ – mondja majd az alkotóról a Játékfilozófia. (…) A márványba vésett mű költői előadásának tónusa összhangban van a schopenhaueri objektivitásnak azzal az elvével, mely szerint a plasztikai emberábrázolás hatása majdnem fölér a zenével, mert a görög harmónia eszményével telített szemlélete megszabadít személyes gyötrelmeinktől. (…) Ezért vallja Schopenhauer, hogy az emberi alak görög márvány ábrázolásában mint a szépség fölső fokában a szemlélő önmagára ismer. (…) Az antik sírtábla (…) a szonett szabályos szerkezetében harmonikusan rajzolódik ki. (…) Az apollóni látás a jelenség örökkévalóságának megragadására képes. A Hegeso sírja mind a szobrászati látásmód, mind a tárgy léten túli harmóniája útján a letisztult, objektív összhang világa, s a valóságos és a költői én összefüggésének értelme a szerzőnek a jelenetbe lépésével, ezzel az átképzeléses gesztussal fejezi ki nemcsak a belső kiegyenlítődés törekvését, hanem a látszat valósággá változtatásának kimondhatatlan célját is. A Hegeso sírja (…) a költői objektiváció jellegzetes megnyilatkozása.” (Rába György: Babits Mihály költészete, Bp., 1981)
23
24
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
R ÁHANGOLÓDÁS 4. lépés: 7. feladat T/7.
19. oldal 5 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A következőkben a Fekete ország című vers elemzésével fogjuk tanulmányozni a fiatal Babits művészetének szemléleti és poétika jellemzőit, ezek sajátos összefonódottságát. • Az elmélyültebb elemző munka előtt rövid címmeditációval hangoljuk rá a tanulókat és magunkat a témára. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociáció, összefüggés-teremtés, csoportosítás, problémaérzékenység, előfeltevések megfogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : címmeditáció, jóslás szemponttáblázattal 7. Fekete, fekete, fekete… a) Vajon milyen lehet egy költemény, amelynek a címe: Fekete ország? Írjatok a táblázat mindegyik oszlopába néhány képzettársítást, előfeltevést a megadott szempontokhoz kapcsolódóan! b) Ezt követően próbáljatok minél több jelentésbeli és logikai kapcsolatlehetőséget találni a szempontok között! Vajon mely szempontok lehetnek meghatározók? Ötleteiteket rögzítsétek a táblázat alsó sorában! CÍMMEDITÁCIÓ ÉS JÓSLÁS
TÉMA, ÉRZÉSEK, GONDOLATOK
RITMUS, VERSELÉS, VERSZENE
KÉPEK, ALAKZATOK, SZÓKINCS
MONDATSZER-
TÉR, IDŐ, GON-
KESZTÉS,
DOLATMENET,
MONDATFAJTÁK
VERSSZERKEZET
KAPCSOLATLEHETŐSÉGEK A SZEMPONTOK KÖZÖTT
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK egyéni, ill. párfüggő
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
JELENTÉSTEREMTÉS 5. lépés: 8. feladat T/8.
20. oldal 30 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A vers feldolgozása 4-6 fős szakértői csoportokban történik. (Egy feladatsorral több csoport is dolgozhat az osztály létszámának megfelelően.) A 4 fős alapcsoportokban [A), B), C), D)] való tudásmegosztást kövesse rövid, pörgős, a diákokat továbbra is aktivizáló, versenyszellemű szóbeli kérdéssor a tanulói oldalon ismertetett módon. Hagyjunk teret a tanulói kiegészítéseknek, megjegyzéseknek is. • Így folytatódik az előző feladat (a nagybetűk jelzik a szakértői csoportokat): Téma, érzések, gondolatok
Rritmus, verselés, verszene
Képek, alakzatok, Mondatszerkeszszókincs tés, mondatfajták
B)
D)
A)
Tér, idő, gondolatmenet, versszerkezet C)
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzés, együttműködés, ill. lásd a differenciálásnál Célcsopor t – dif ferenciálás • A) A beszédhelyzet, a lírai hős megformáltsága, nézőpontja és ezzel összefüggésben a mondatszerkesztés, mondatfajták és időkezelés vizsgálata a feladat. Mindenki számára megoldható feladat; leginkább azoknak a diákoknak adható, akiknek az elemző képességét analizáló-koncentráló irányba kell elmélyíteni. • B) A versritmus és a verszene jellegzetességeit vizsgáló feladatsor, fogékony, elmélyült szövegvizsgálatra alkalmas tanulókat kínáljunk meg vele. • C) A vers szerkezetének vizsgálata: az áttekintő, szintetizáló képességet mozgósítja-fejleszti. • D) A szecessziós-szimbolista versnyelv és a képalkotás vizsgálata, a képek közötti kapcsolatokismétlődések keresése; analizáló jellegű elemző képesség fejlesztésére alkalmas. M u n k a f o r m á k : csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, szakértői csoport, tanári kalauz 8. „Fekete az anyag rejtett lelke” a) Olvasd el a Fekete ország című költeményt!
FEKETE ORSZÁG Fekete országot álmodtam én, ahol minden fekete volt, minden fekete, de nem csak kívül: csontig, velőig fekete, fekete,
5
25
26
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
fekete, fekete, fekete. Fekete ég és fekete tenger, fekete fák és fekete ház, fekete állat, fekete ember, fekete öröm, fekete gyász, fekete érc és fekete kő és fekete föld és fekete fák, fekete férfi, fekete nő és fekete, fekete, fekete világ. Áshatod íme, vághatod egyre az anyagot, mely lusta, tömör, fekete földbe, fekete hegybe csap csak a csáklyád, fúr be furód: s mélyre merítsd bár tintapatakját még feketébben árad, ömöl nézd a fü magját, nézd a fa makkját, gerle tojását, csíragolyót, fekete, fekete, fekete fekete kelme s fekete elme, fekete arc és fekete gond, fekete ér és fekete vér és fekete velő és fekete csont. Más szin a napfény vendég-máza, a nap a színek piktora mind: fekete bellül a földnek váza, nem a fény festi a fekete szint karcsu sugárecsetével nem: fekete az anyag rejtett lelke, jaj, fekete, fekete, fekete.
•
1 2 .
É V F O L Y A M
10
15
20
25
30
35
b) Rögzítsd +/– jelekkel címmeditációs táblázatodban, hogy mely ötleteid „jöttek be” és melyek nem! c) Dolgozzatok szakértői csoportokban tanárotok útmutatása szerint! A) Beszédhelyzet és mondatszerkesztés A beszédhelyzet, a lírai hős megformáltsága, nézőpontja és ezzel összefüggésben a mondatszerkesztés, mondatfajták és időkezelés vizsgálata a feladat. Vitassátok meg az alábbi kérdéseket! (1) Keressétek meg a versbeli ént megjelenítő szavakat! (2) Mennyit tudunk meg a beszélőről? Mennyiben személyes, mennyiben általánosítható ennek alapján a versbeli én?
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
(3) A fentiek alapján hogyan értelmezitek az egyes szám második személyű igéket és birtokos személyjeles névszókat? Indokoljátok meg, miért! (4) Milyen időbe helyezi a látványt a vers felütése? (5) Mikor és hogyan változik meg az igeidő? (6) A vers egészében melyik igeidő válik dominánssá? Indokoljátok meg, minek alapján gondoljátok így! (7) Milyen gondolati következménye van az igeidőváltásnak? (8) Keressetek felszólító módú igét a szövegben, és indokoljátok meg a felszólító mód funkcióját a mű adott pontján! (9) Vizsgáljátok meg a mű mondatszerkesztését! (10) Milyen érzetet kelthet az olvasóban-hallgatóban ez a mondatszerkesztés? Miben áll az esztétikai hatása? (11) Mi ennek a mondatszerkesztésnek a célja, azaz milyen párhuzamba állítható a szöveg jelentéseivel? Milyen gondolati következtetéseket fogalmazhatunk meg a mondatszerkesztés vizsgálata alapján? B) Versritmus, verszene Vizsgáljátok meg a versritmus és a verszene jellegzetességeit az alábbi kérdések megválaszolásával! (1) Állapítsátok meg, hogy mi a szöveg hangzásának legnyilvánvalóbb, legfeltűnőbb összetevője! (2) Milyen hatása van az előző feladatban megállapított jellegzetességnek? (3) Mi a költő által alkalmazott gondolatalakzatnak a neve? (4) Milyen műfajt vagy beszédhelyzetet idéz számotokra ez a hanghatás? (5) Milyen összefüggésbe hozható a szöveg jelentéseivel az eddig vizsgált poétikai eljárás? Miért? (6) Mi jellemző a verssorok ritmusára? Mennyiben kötött, mennyiben szabad a ritmus? (7) Indokoljátok meg a vers jelentésével összefüggésben a ritmus kötöttségének, illetve szabadságának szerepét! (8) Milyen a szöveg rímelése?
27
28
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
(9) Hol találunk rímes sorokat, hol találunk belső rímeket, hol találunk rímtelen sorokat? (10) Mit emel ki, milyen hatású a rímelés? (11) Milyen szerepe van az adott sorok esetében a rímtelenségnek? (12) Érveljetek az alábbi állítások mellett és/vagy ellen! (I.) A mű hangzásvilágát átható játékosság, „szó-öröm” olyan mértékű ellentétben áll a tartalommal, hogy megkérdőjeleződik a kifejezés sikere, hatékonysága. (II.) A vers hangzásvilága a labilitás határán egyensúlyozva egyszerre képes érzékeltetni a megismerés felajzott vágyát és a megismert világ mivolta miatt érzett rezignációt, tehát a túlfűtöttséget és a visszafogottságot. ÉRVEK ELLENE
ÉRVEK MELLETTE
(I.) (II.)
C) Tér, idő, gondolatmenet, versszerkezet Vizsgáljátok meg a szerkezet, valamint a tér és az idő jellemzőit az alábbi kérdések megválaszolásával! (1) Keressétek meg, hogy mi a szöveg három mondatának (az első két mondatot most egynek számítjuk) pillére, fő állítása! (2) Fogalmazzátok meg tömören ezt három tételmondatban! (3) Állapítsátok meg a három tételmondat közt lehetséges logikai viszonyokat! (4) Magyarázó és/vagy következtető jellegű a harmadik állítás? Miért? (5) Miért emeli ki vajon a harmadik közlő részben kurziválással és archaizáló helyesírással a bellül szót Babits? (6) A három pillér közötti egységek tematikai és logikai szempontból milyen jellegűek? (7) Milyen módon kapcsolódik ez a két egység az őket közrefogó szerkezeti egységekhez? (8) Mi jellemző a versbeli tér meghatározottságára? (9) Milyen következtetések adódhatnak ebből? (10) Milyen térélményekben részesülünk a Fekete országban? Hogyan kapcsolódik ez az eddig tárgyalt kérdésekhez?
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
(11) Milyen illusztrációval, milyen formákkal érzékeltetnétek a vers szerkezetét? Rajzoljátok le, és találjatok az alakzatnak elnevezést!
(12) A verszárlat szentenciózus tételeinek („fekete bellül a földnek váza”; „fekete az anyag rejtett lelke”) ideje az örök jelen. Hogyan függ ez össze az eddig megállapított jellegzetességekkel? Miket jelképezhet szerintetek a fekete ország? D) Versnyelv és a képalkotás A szecessziós-szimbolista versnyelv és a képalkotás vizsgálata, a képek közötti kapcsolatok és összefüggések keresése a feladatotok. (1) Vizsgáljátok meg, mi jellemző a költemény szókincsére szófaji szempontból! (2) Hogyan kapcsolódik a vers szófajalkalmazása a szöveg hangulatához, jelentéseihez? Állításaitokat bizonyítsátok! (3) Vizsgáljátok meg a részletező egységek (7–14., 21–27. sorok) képalkotását! Milyen jelenségeket ölel fel a látvány leírása? (4) Milyen ismétlődéseket és ellentéteket fedezhetünk fel a látványelemek között? (5) Hogyan alakul a nézőpont, honnan merre haladunk? (6) Milyen következtetések fogalmazhatók meg a 3–5. kérdések alapján? (7) Melyek a vers képvilágának azon elemei, amelyek alapján a mű rokonítható a szecesszióval? Mi alapján rokonítható a szimbolizmussal? (8) Keressetek olyan képet a versben, amely gondolati utat nyit a vers ars poeticaként való értelmezése felé! Indokoljátok véleményeteket! (9) Keressetek a versben olyan képeket, amelyek a természettudományos megismerést idézik fel! Milyen szerepe lehet a jelentésteremtésben ennek a nyelvi rétegnek? (10) Milyen kapcsolatban van egymással csont és velő? Miért éppen ezekkel zárul a felsorolás? Idézzetek olyan szólást, köznyelvi fordulatot, amelyben ezek a szavak szerepelnek! (11) Érveljetek a mű alapján az alábbi állítás mellett! „A beszéd (…) a költői én számára fehér foltok föltérképezésével egyenrangú, szellemi cselekedet.” (Rába György: Babits Mihály költészete, Budapest, 1981, 222. o.) d) Alkossatok 4 fős alapcsoportokat [A), B), C), D)], és mindenki mutassa be a szakértői csoportban végzett munkáját társainak! Készüljetek fel az ellenőrző kérdésekre való válaszadásra!
29
30
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
e) Minden csoportból egy általatok kiválasztott tag tegyen fel a tanultakról egy kérdést a következő csoport egy általa szabadon választott tagjának, és így tovább láncszerűen. Értékeljétek a választ!
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) Az álmodtam ige (1) semmit nem árul el a beszélőről mint szubjektumról, így általánosítható-objektiválható az alany (2–3). A verszárlat szubjektívnek ható felsóhajtása („jaj”) alanytalan, az első sorbeli, egyetlen egyes szám elő személyű igétől 35 sornyi távolságban helyezkedik el. A költő ezzel (is) filozofikus értelmezéseknek nyit teret az élménylíra helyett. A felütés múlt idejéből (4) a vers a 15. sortól jelen időre vált (5), innentől ez dominál, és a gnómaszerűen általánosító ismeretelméleti ítélet is jelen idejű (6): az anyag és a lélek örök jelene, a megismerő számára pedig a bergsoni tartam jelene, amely a ráismerés pillanatában múltat és jövőt is egybefog (7). A megismételt felszólító ige (21. sor) az ismeretszerzés vágyát, a világmegismerés sürgető kényszerét, a beszélő gnoszeológiai indulatát, elszántságát érzékelteti (8). (Ennyit tehát mégis megtudunk róla, de mi lehetne általánosabban emberi tulajdonság, mint a megismerés vágya?) Ezt a sürgető megismerési kényszert erősíti a három körmondatot tartalmazó (9) szöveg sodró lendülete (10–11). További egyéni megoldások természetesen szép számban lehetségesek. B) A szöveg hangzásának legnyilvánvalóbb, legfeltűnőbb összetevője a fekete szó negyvennégyszeres megismétlése. Az ugyanazon magánhangzót tartalmazó három rövid, nyílt szótag ismétlődése gyors, pattogó hatást kelt(ene), de ekkora mennyiségben ismételve a monotónia érzetét is kiváltja, mint egy siratóének (jaj, fekete) vagy ráolvasás, varázsima, litánia (1–4). A fekete szó sokszoros ismétlése egyaránt erősítheti a keresés, a mélyre ásás, a megismerés sürgető vágyának kifejezését a rövid szótagok ismétlődésének gyorsasága miatt, valamint a megismerés eredményének fájdalmasan kiábrándító mivoltát az ismétlődés egyhangúsága által (5). A vers ritmusa szabad, amiképpen a megismerés kiáradó vágya is, a lüktetést daktilikus sorok erősítik (pl. mélybeme rítsdbár tintapa takját). A sok helyütt felismerhető ütemhangsúlyos felező tízes viszont némi tagolást, rendet, szabályozottságot visz a ritmusba (6–7). A változatos rímelés a szerkezettel áll összhangban: a két részletező, felsoroló, „szó-örömös” periódusban találunk rímeket, belső rímeket, szójátékokat (kelme–elme, ér–vér); a közlő-általánosító egységek pedig rímtelenek (8–11). Egyéni válaszlehetőségek (12). C) Fekete országban vagyunk – ahol nemcsak a jelenségek külső világa, hanem a belső, a láthatatlan, a mély, a mögöttes is fekete –, hiszen a szín csak látszat, a fekete a lényegi, a szubsztanciális (1–3.) A harmadik állítás a színességet külső máznak titulálva magyarázza meg az eddigi lényeglátást, majd gondolatilag továbblépve fogalmazza meg az axiómát: „fekete az anyag rejtett lelke”. Ez a mondat a látottak magyarázó oka is, de a pozíciójánál fogva végkövetkeztetés jellege, súlya is van. Mint késleltetett következtetés sugallhatja azt, hogy innentől nem érdemes, nem lehet tovább kutatni (4–5). A három közlő rész között elhelyezkedő egységek tobzódnak a részletekben, azok általánosító jellegével szemben itt csupa konkrét látványelemet jelenít meg a beszélő, mintegy katalógusszerűen példázva a mondottakat. Míg a közlő részek és a vers egésze racionálisan rendezett, e részletező leírások mellérendelt képsorában az álom irracionálisabb logikája nyilvánul meg (6–7). A fekete ország világszerű, minden irányba kiterjed, határai nincsenek. A helye meghatározatlan, és eme meghatározatlanságában általánosítható. Fekete ország mindenhol van, és mindenhol fekete ország van. Nemcsak bellül, de valójában kívül is. A fekete ország színesnek látszik ugyan, de igazából fekete, s nem más ez a világ, mint az én (schopenhaueri) álma, képzete (8–10). (11): Egyéni megoldások. Nemes Nagy Ágnes A hegyi költő című kötetében a hasonló szerkezetű Esti kér-
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
dés felépítését háromtálcás szökőkúthoz hasonlítja. E könyv 62–69. oldalain a Fekete ország fogadtatását, szerkezetét és dinamizmusát mutatja be. (12): Egyéni, de nem élményszerű, hanem filozofikus, ismeretelméleti és egzisztenciális magyarázatokat várunk. Pl.: „Ahol eltűntek a színek, ahol megállt az idő, és csak a feketeség országol, a gondolatritmus ’önkéntelen logikus’ gondolkodása az élet változásaitól érintetlen törvénye kifejezése lehet, mégpedig a léttelenségé. A fizikai halál képe vagy a léleké? Talán a lét tragikumának hirdetése?” (Rába György: id. mű, 221. o.) D) „A Fekete ország nominális vers, csupa főnév, állítmánya is névszói, igék csak itt-ott úszkálnak a szövegben. (…) Ez azonban ne vezessen félre bennünket, a vers csupa mozgás, sőt rohanás, a felfedezés, a sötét ráébredés izgalma fűti. (…) A Fekete ország egy állókép dinamikus bemutatása.” (Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő, Budapest, 1984, 66–67. o.) „Ez az igeszegénység a vers üzenetének meghatározó jegye. Az idő képzetét jelentő történés, létezés hiánya (…) A Fekete ország a megállt idő birodalma. A kapcsolóelemek hiánya, mint a nominális mondat sajátsága, s az antitézises felsorolások szimmetriája a mozdulatlanra, a törvényszerűre irányítja a figyelmet.” (Rába György: id. mű, 220–221. o.) (1–3). A részletező egységek képsorai kívülről befelé haladnak, sokféleségükben a teljesség, így az általánosíthatóság érzetét keltik. Természeti jelenségek ismétlődnek (fák, föld, fű, fa, csont, velő, hegyek), a mesterséges tárgyi világ alig villan fel (ház). Szélső pólusok kerülnek ellentétbe, mint például az öröm és a gyász (3–6). A halmozott képek dekorativitása és a halálképzet a szecesszióhoz, a fekete szó kiszélesedő asszociatív köre, jelentésgazdagsága, egyetlen fogalommal való kölcsönösen egyértelmű leképezhetőségének lehetetlensége, valamint a látszatvilág mögötti rejtett lényeg keresése a szimbolizmushoz köti a művet (6–7). A 17–19. sor képe alapján felmerülhet a mű ars poeticaként való értelmezése. Eszerint a költői megismerés parabolája is a mű: a művészi alkotás eszközével (tintapatak) sem juthatunk másféle ismeretre, konklúzióra – ráadásul az maga is fekete (8). Ugyanezt sugallja a természettudományos megfigyelésről a szöveg a 21–22. sor képeivel, szókincsével (9). A képsor mindenféle módon a teljességet vágyik versbe venni, egyre belsőbb és belsőbb körökhöz jutunk el mind a fizikai világ, mind a lelki jelenségek területén (csontig hatol, velőtrázó) (10). „A formai jegyeknek és a vers üzenetének a szokottnál is erősebb együtthatását már Kosztolányi is észrevette: ’Ez csakugyan olyan vers, amit nem írnak minden nap. Nyelvzene, – rithmique, extrémement rithmique! – és mélységes, filozófiai fájdalom van benne…’” (Rónay, id. mű, 221.)
6. lépés: 9–10. feladat T/9.
29. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a Himnusz Iriszhez című, programadó Babits-mű összehasonlítása a Fekete országgal. A szemponttáblázattal azt vizsgáljuk, hogy milyen összefüggés, kapcsolat van a két vers között, miképpen részei egy egységes költői világképnek. • A tanulók önállóan dolgoznak, majd párokban összevetik megoldásaikat.
31
32
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k: szövegértés, elemzési készség, szövegek megadott szempontok szerinti összehasonlítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat 9. Egy és minden Hallgassátok meg a Himnusz Iriszhez című Babits-költeményt, majd egészítsétek ki önállóan a szemponttáblázatot! Ha végeztetek, vessétek össze a párotok megoldásaival!
HIMNUSZ IRISZHEZ6 Sötét van. Hol az ezer szín? Mivé lett? Hol az ezer tárgy külön élete? (Szín a különség, különség az élet) – éj van s most minden tehén fekete. Belém esett a világ és lett oly vad, oly egy-sötét, hogy szinte már ragyog s a lelkem indus bölcseségbe olvad: nincs semmi sem, csak semmi van, s e semmi én vagyok.
Idézz fel nékem ezer égi képet és földi képet, trilliót ha van, sok földet, vizet, új és régi népet, idézz fel, szóval, teljes enmagam. Királyt, papot, pénzt, nemes daliákat s a daliával idézd fel lovát, aljas gonosztevőt, tudós diákot: a multak kövét érted-é csiholni, mint kovát?
Egy-semmi! Minden-semmi! Színek nélkül ragyogó semmi! Únlak, hagyj te most! Sokszorzó lelkem veled nem elégül, meddő szám, mely nem szoroz, se nem oszt. Ért gyümölcs nedvvel, fejem telve vággyal, vágyaim súlya nyomja vánkosom: ah, nem békülök én unalmas ággyal s Morpheus7 karjai között Iriszről álmodom.
Költő-szemeddel többet lelsz te benne, mint ásatagban egynémely tudós – De ha ráuntál múltra és jelenre, színek bontója, légy nekem te jós: hiszen te fested, Irisz, a világot s ne tudnád, hogy ecseted merre fut? Idézd fel, amit még egy szem se látott: – a jövő falát érted-é kitárni mint kaput?
Irisz! te lelkem régi istensége! hétszínű, gyöngyös, mint nektári kelyh, ezerszínű, uszályos, égnek éke, Irisz, kinek ruhája pávapelyh, Irisz, kinek mosolyja a szivárvány, színek bontója, koszorús hajú, ívelt szeszély, ég hídja, tarka bálvány, jer ontsd elémbe képeid, beszédes színkapú!
Színek bontója, viharok barátja, világ költője, tarka mint virág, jer, kedvesebb nekem a Mája fátyla, mint az unalmas-egy-való világ! Vihar barátja, szép idő követje, Junó követje, koszorús hajú, világszínháznak kárpitos szövetje, jer, ontsd elémbe képeid, beszédes ívkapú.
6
Írisz: a görög mitológiában az istenek aranyszárnyú hírnöke és a szivárvány istennője; a szem szivárványhártyája; a szecesszió jellegzetes virágmotívumának, a nősziromnak a másik elnevezése; Szűz Mária egyik attribútuma
7
Morpheus (gör.): az álom istene az ókori görögöknél
B A B I T S
SZEMPONTOK
M I H Á L Y
FEKETE ORSZÁG
K Ö L T É S Z E T E
HIMNUSZ IRISZHEZ
TÉMA CÍM BESZÉDHELYZET VERSNYELV, KÉPALKOTÁS SZERKEZET IDŐSÍKOK TOVÁBBI LEHETSÉGES SZEMPONTOK:
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK SZEMPONTOK
FEKETE ORSZÁG
HIMNUSZ IRISZHEZ
TÉMA
a megismerés vágya és kudarca
a megismerés vágya, a „sokszorzó lélek” lehetőségei
CÍM
általánosító, pesszimista képzeteket keltő
konkretizáló, műfajjelölő, ellentétes a Fekete országgal, sokszínűségre utaló
BESZÉDHELYZET
álom; a megismerés sürgető kényszere („nézd” 2x)
álom; vágyakozás, fohász: dicsőítés és kérés
VERSNYELV, KÉPALKOTÁS
szecessziós-szimbolista, dekoratív, nominális, áradó
szecessziós-szimbolista, dekoratív, áradó, képekben gazdag
SZERKEZET
közlések és részletezések váltakoznak a dinamika és a hiányérzet egyidejűségét érzékeltetve
1–2. versszak: a lírai én helyzete, vágyai 3–6. versszak: maga a himnusz
IDŐSÍKOK
örök jelen, megdermedt idő
múlt–jelen–jövő teljes kép-, jelentés- és színgazdagsága
TOVÁBBI LEHETSÉGES
egyéni
egyéni
SZEMPONTOK (PL. TEREK, MOTÍVUMOK…)
33
34
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
T/10.
•
1 2 .
É V F O L Y A M
31. oldal 20 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a Himnusz Iriszhez motívum- és képrendszerének áttekintése által a mű mélyebb megértése. A fürtábrához megadtunk néhány hívószót. • Ha van rá lehetőség, néhány tanuló dolgozhat írásvetítő fólián vagy csomagolópapíron, így megoldásaikat frontálisan is összevethetik. Ha ez nem megoldható, az elkészült fürtábrákat párokban beszéljék meg a tanulók. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tudásmozgósítás, információ csoportosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd páros megbeszélés, esetleg frontális összehasonlítás M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fürtábra 10. Morpheus karjai között a) Fürtábrát alkotva vázold fel a vers legjellegzetesebb képeit, motívumait, és érzékeltesd ezek öszszefüggéseit! Ábrádban szerepeljenek a következő szavak: Irisz, sötétség, én, világ! b) Ábrádat vesd össze párod megoldásával! (Ha írásvetítő fólián vagy csomagolópapíron dolgoztok, vessétek össze egymással megoldásaitokat!)
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Egyén- és osztályfüggő. Egy lehetséges ábra a következő oldalon!
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
világ költője
szín élet meddő szám (1) ezer
indus bölcsesség
Irisz
múlt jelen
éj
jövő
sötét
én – világ
semmi
REFLEK TÁL ÁS 7. lépés: 11. feladat T/11.
32. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Az első pályaszakasz lezárásaként TTM-táblázatban reflektálnak az eddig megismertekre a tanulók. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismert és új információ megkülönböztetése, metakogníció, szintézisteremtés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : TTM
35
36
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
11. A pálya első szakasza a) Készíts listát, hogy Babits költészetének milyen jellemzőiről szereztél olvasói tapasztalatot a fejezetben eddig olvasott és értelmezett szövegek alapján (első oszlop)! b) Milyen kérdéseid vannak az első pályaszakasszal kapcsolatban (második oszlop)? TUDOM
TUDNI AKAROM
MEGTANULOM
c) Olvasd el az ismeretközlő szöveget, és jegyezd a TTM-táblázat harmadik oszlopába azokat az információkat, amelyek válaszolnak a kérdéseidre vagy eddigi ismereteidhez képest újak, fontosak! Babits Mihály pályájának első szakaszát két verseskötet fémjelzi: a Levelek Iris koszorújából 1909ben, a Herceg, hátha megjön a tél is! című kötet pedig 1911-ben jelent meg. Babits 1908-tól Osvát Ernő meghívására a Nyugat állandó munkatársa lett. „Babits lírájának két olyan alapjellemzője van, amelyekkel – úgy érzem – eleve számot kell vetnünk. Az egyik, hogy más érdekli, mint általában a költőket; a másik, hogy más viszonyban van költői tárgyával, mint bárki előtte a magyar irodalomban. (…) Ami őt érdekli, az elsőrenden a filozófiainak nevezhető alapkérdések sora, ember és világ, szubjektum és objektum viszonya, élet és halál, a megismerés, a kifejezhetőség, az emberi egzisztencia. (…) Talán ebből fakad tárgyához való újfajta, objektívnak nevezhető viszonya. Talán, mondom, mert az oksági kapcsolatot nem állítom a kettő között (…) Valószínűbb, hogy mindkettő – ontológiai indulat és a költői tárgy objektív megragadása – közös tőre-okra megy vissza, arra, amit jobb híján költői alkatnak nevezhetünk. (…) Ez a bizonyos mást-látó szem volt az, a mindezek mögött lelki lét-feltételeket tapogató, és tőle elválhatatlanul az a költői kéz, amely a lírai ént kiemelte a vers középpontjából, a romantika óta szokásos »én beszélek«-et más énné, több-énné, nem-énné tette, ily módon létrehozva a (majd leendő) objektív líra korai modelljét. (…) A magyar szimbolizmus sok mindenen átlépett, hétmérföldes csizmájával, a magyar költészetben. Egyen azonban nem lépett át: az én-lírán. Ezt a lépést, első köteteivel, Babits tette meg. (…) Kétségkívül van a fiatal Babits tárgyversei mögött valami állandóan érezhető, földtani remegés; forró gejzírekkel szabdalt, titkos mélyrengésekkel átjárt objektivitás ez, amelynek nem szűnő feszültségeit már csak azért is fontos tudomásul vennünk, mert ezek vezetnek át a későbbi Babits-mű értelmezéséhez.” (Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő, Bp., 1984, 8–9. o.)
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK egyéni
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
R ÁHANGOLÓDÁS 8. lépés: 12. feladat T/12.
33. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A páros feladat során nem az „eredeti” újraírása a feladat, hanem a szöveghez való kreatív viszony kialakítása. A két feladatra egyenlő arányban osszuk be a tanulókat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kombinációs készség, szintetizáló képesség, elemző képesség, kreativitás, metakogníció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s ze r e k , e ljá r á s o k: kreatív-produktív feladatok (központozás, tagolás, szöveg-kiegészítés) 12. Szavak és írásjelek A) párosok Központozzátok és tagoljátok versszakokra (gondolati-poétikai egységekre) az alábbi szöveget, majd válaszoljatok a kérdésekre! haragszik és dúl-fúl az Isten vagy csak talán alszik az égben aluszik vagy halott is épen ki költi őt föl emberek anyák sírjatok hangosabban akit föl nem ver annyi ágyú rezzenti-é gyenge sírástok és ne is könnyel sírjatok mert a könny mind csak földre hull hanggal sírjatok föl az égre sírjatok irgalmatlanul ne oly édesen mint a forrás ne oly zenével mint a zápor ne mint a régi Niobék hanem parttalan mint az árvíz sírjatok vagy a görgeteg lavina sírjatok jeget tüzet sírjatok mint a láva a drága fiúk hullanak vérben a hóra napra-nap ne hagyjatok aludni senkit
ki ma csöndes gonosz vagy gyáva de érdemes-e félni még és érdemes-e élni még ó mért nem hallani hangotok menjetek a piacra sírni sikoltsatok a templomokban vadak asszonyai vadakká imuljatok őrjítő őrült imában és ha hasztalan ima sírás mi káromolni tudunk még férfiak ma már hiszünk káromlani-érdemes alvó magasságot a Sorsban hányjuk álmára kopogó bestemmiáknak jégesőjét mért van ha nincs mért nincs ha van tagadjuk őt talán fölébred cibáljuk őt verjük a szókkal mint aki gazda horkol égő házban a süket Istenét
37
38
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
süket süket ó ma milyen jó volna süketnek mint az Isten süket a föld nem érzi hátán hadak alázó dobogását jó volna süketen csirázni mint virághagyma föld alatt minden süket földben Istenben csak az ember szakadt ki a süket Istenből iszonyokra kikelt belőle féreg-módon Isten férgének viszkető nyüzsgésre fájni mert ami nem süket Isten fájdalom míg az Istenbe visszahal a) Milyen hatást értetek el, milyen vonásokat erősítettetek fel a központozás által? Mely írásjelek voltak ebben a leginkább segítségetekre? Mit veszített és mit nyert a vers a központozással? Miért? b) Indokoljátok meg a szövegetek egységekre tagolását! B) párosok A szöveg egészének áttekintése alapján írjátok be a kihagyott helyekre illő szavakat! Minden esetben írjatok rövid indoklást is! Haragszik és dúl-fúl az Isten vagy csak talán alszik az égben, aluszik vagy halott is épen – ki (1) __________ őt föl, emberek? Anyák, (2) __________ hangosabban: akit föl nem ver annyi ágyú, rezzenti-é gyenge sírástok? És ne is könnyel sírjatok, mert a könny mind csak földre hull hanggal sírjatok föl az (3) __________, sírjatok irgalmatlanul: ne oly édesen mint a forrás, ne oly zenével mint a zápor, ne mint a régi Niobék: hanem parttalan mint az árvíz, sírjatok vagy a görgeteg lavina, sírjatok jeget, tüzet sírjatok mint a láva! A drága fiúk hullanak vérben a hóra napra-nap.
Ne hagyjatok (4) __________ senkit: ki ma csöndes, gonosz vagy gyáva, de érdemes-e (5) __________ még? és érdemes-e élni még? Ó, mért nem hallani hangotok? Menjetek a piacra sírni, sikoltsatok a templomokban vadak asszonyai, vadakká imuljatok őrjítő, őrült imában! És ha hasztalan ima, sírás: – mi (6) __________ tudunk még, férfiak! Ma már hiszünk káromlani-érdemes alvó magasságot a Sorsban. Hányjuk álmára kopogó bestemmiáknak jégesőjét! Mért van, ha nincs? Mért (7) _____, ha van? Tagadjuk őt, talán fölébred!
B A B I T S
Cibáljuk őt, verjük a szókkal! mint aki gazda horkol égő házban – a süket Istenét! Süket! Süket!... Ó ma milyen jó volna süketnek mint az Isten! Süket a föld, nem érzi hátán hadak alázó dobogását. ODAILLŐ KIFEJEZÉS
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
Jó volna süketen (8) __________ mint virághagyma föld alatt: minden süket, földben, Istenben csak az ember szakadt ki a süket Istenből iszonyokra kikelt belőle féreg-módon, Isten férgének, viszkető nyüzsgésre, fájni – mert ami nem süket Isten: (9) __________, míg az Istenbe visszahal! INDOKLÁS
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: párfüggő
JELENTÉSTEREMTÉS 9. lépés: 13. feladat T/13.
36. oldal 20 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A vers Babits költői világa továbbalakulásának jó példája, pályájának egyik csúcspontja. Cél lehet annak belátása, hogy miközben a témák változnak, poétikai tekintetben folyamatosság jellemzi Babits költészetét.
39
40
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemző és szintetizáló képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz 13. Fortissimo Olvassátok el most az eredeti verset, majd dolgozzatok párban a feladatokkal!
FORTISSIMO Haragszik és dúl-fúl az Isten vagy csak talán alszik az égben, aluszik vagy halott is épen – ki költi őt föl, emberek? Anyák, sírjatok hangosabban: akit föl nem ver annyi ágyú, rezzenti-é gyenge sírástok? És ne is könnyel sírjatok, mert a könny mind csak földre hull hanggal sírjatok föl az égre, sírjatok irgalmatlanul: ne oly édesen mint a forrás, ne oly zenével mint a zápor, ne mint a régi Niobék8: hanem parttalan mint az árvíz, sírjatok vagy a görgeteg lavina, sírjatok jeget, tüzet sírjatok mint a láva! A drága fiúk hullanak vérben a hóra napra-nap. Ne hagyjatok aludni senkit: ki ma csöndes, gonosz vagy gyáva, de érdemes-e félni még? és érdemes-e élni még? Ó, mért nem hallani hangotok? Menjetek a piacra sírni, sikoltsatok a templomokban vadak asszonyai, vadakká imuljatok őrjítő, őrült imában!
5
10
15
20
25
30
És ha hasztalan ima, sírás: – mi káromolni tudunk még, férfiak! Ma már hiszünk káromlani-érdemes 8
Niobé: az anyai fájdalom jelképe a görög mitológiában (megölt gyermekeit siratva fájdalmában kővé vált)
B A B I T S
alvó magasságot a Sorsban. Hányjuk álmára kopogó bestemmiáknak9 jégesőjét! Mért van, ha nincs? Mért nincs, ha van? Tagadjuk őt, talán fölébred! Cibáljuk őt, verjük a szókkal! mint aki gazda horkol égő házban – a süket Istenét!
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
35
40
Süket! Süket!... Ó ma milyen jó volna süketnek mint az Isten! Süket a föld, nem érzi hátán hadak alázó dobogását. Jó volna süketen csirázni mint virághagyma föld alatt: minden süket, földben, Istenben csak az ember szakadt ki a süket Istenből iszonyokra kikelt belőle féreg-módon, Isten férgének, viszkető nyüzsgésre, fájni – mert ami nem süket Isten: fájdalom, míg az Istenbe visszahal!
45
50
55
(1917) A) párosok A vers retorikai szerkezete, a megszólító és a megszólítottak nyelvi helyzete, a nyelv határai a) A cím zenei kifejezés, zenedarabok előadására vonatkozó utasításként szerepelhet. Tudjátok-e, mit jelent? Vajon milyen versbeli viszonyokban adható jelentés a címnek? b) Nézzétek meg, mit tudunk meg a versből a beszélőről! Ezután vizsgáljátok meg a vers retorikai alapszerkezetét a megszólaló beszédhelyzetének és a megszólítottnak a változását szem előtt tartva! c) Az első 4 sor megképzi a haragvó/alvó/halott Isten és az emberek ellentétét. A költői kérdés kijelöli a vers alaptémáját: „ki költi őt föl, emberek?”. Vizsgáljátok meg, mi kelthetné fel Istent a vers beszélője szerint! Fontoljátok meg, miként viszonylik az alvó vagy halott Isten felkeltésének fájdalmas akarata a lehelettel vagy szóval történő isteni teremtés ószövetségi gondolatához!
9
bestemmia (olasz): káromlás, káromkodás
41
42
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
d) A versben hangsúlyosan jelenik meg a férfi és a nő kettőssége. Mi a nők s mi a férfiak szerepe az Isten ébresztésében, mi egyiküknek s mi másikuknak az alapvető érzelmi állapota, s milyen a két nem viszonya egymáshoz? e) Milyen antik műfaji mintákhoz áll közel a vers? Gondolkodjatok: találkoztatok-e már hasonló műfaji mintákat követő költeménnyel a magyar irodalomban? f)
Milyen archaizmusokat találtok a versben?
g) Hogyan értitek a következő sorokat? Miként értelmezhető az ember nyelvi helyzete az alvó/halott Istennel szemben e sorok tükrében? „Mért van, ha nincs? Mért nincs, ha van? / Tagadjuk őt, talán fölébred!” h) Olvassátok el Pilinszky János Költemény című versét! Talán nem egészen véletlen, hogy amíg Babits költeménye az első világháború tapasztalataira utal, Pilinszkynél a hasonló nyelvi, egzisztenciális tartalmak a második világháborús népirtás tapasztalataival fonódnak össze. Vizsgáljátok meg, milyen meghatározási módokkal találkoztok a versben, és hogy miként nyilvánul meg a definíciókban a tárgyak, a fogalmak és Isten nyelvi megragadhatóságának vagy megragadhatatlanságának problémája!
PILINSZKY JÁNOS: KÖLTEMÉNY Nem föld a föld. Nem szám a szám. Nem betű a betű. Nem mondat a mondat. Isten az Isten. Virág a virág. Daganat a daganat. Tél a tél. Gyűjtőtábor a körülhatárolt bizonytalan formájú terület. i)
Mi jellemzi Babits költeményében a vers beszélőjének nyelvi helyzetét, és mi általában véve az emberét a süket Istennel szemben? Mit gondoltok, miért nem szólítja meg Istent a vers beszélője, miért bízza ezt másokra?
j)
Bizonyára emlékeztek még Vörösmarty Az emberek című versére, melynek utolsó szakaszában többek közt e sorokat olvassuk: „Az ember fáj a földnek” (…) / (…) / Az emberfaj sárkányfogvetemény:” Babits Fortissimo című verse hasonló magaslati pontja a magyar irodalomnak. Utolsó szakaszában ugyancsak az ember univerzumbeli helyzetéről beszél. Hogyan értelmezitek a vers utolsó nyolc sorát?
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
B) párosok A vers szerkezete és szintaktikai jellegzetességei a) Állapítsátok meg a szöveg lehetséges szerkezeti egységeit! Adjatok címet nekik! b) Milyen a vers tempója? Hogyan befolyásolja ezt a szerkezeti felépítés? Hogyan válik ez jelentésteremtővé? c) Melyek azok a motívumok, amelyek a szerkezeti egységek közötti átvezetést biztosítják? d) Értelmezzétek a címet a vers tempójával összefüggésben! e) Milyen hasonlóságokat mutat a vers felépítése, gondolatvezetése a Fekete országéval? f)
A költemény menetében megfigyelhető az ismétléses-fokozásos előrehaladás. Fogjuk fel úgy a vers felépítését, mint egy láncot! Keressetek olyan jellegzetességeket, amelyek által a láncszemek összekapcsolódnak!
g) Vizsgáljátok meg a szöveg mondatfajtáit, és fogalmazzátok meg következtetéseiteket! h) Keressétek meg a halmozott kérdéseket, és fejtsétek ki szerepüket! i)
Vizsgáljátok meg a szövegben előforduló igemódok szerepét! Állapítsátok meg, hogy a jelentés összefüggésében mely pontokon a legkiemelkedőbb az igemódok szerepe!
j)
Vizsgáljátok meg a mondatok hosszúságát! Jelöljétek meg azokat a pontokat, amelyeken ennek a sajátosságnak lényegkiemelő jelentősége van!
k) Jelöljétek meg a vers szövegében az áthajlásos sorokat! l)
Mekkora a versben az áthajlásos sorok aránya? Milyen következtetések fogalmazhatók meg ennek alapján?
m) Melyeket tartjátok a legelgondolkodtatóbb, legmeghökkentőbb, legélesebb áthajlásoknak? Miért? n) Melyik az az áthajlás, amiről azt gondoljátok, hogy a legerősebben jelentésképző? Miért? o) Keressetek a szövegben elliptikus mondatokat! Írjátok le őket kiegészítésekkel teljes mondatként! p) Fejtsétek ki az elliptikus mondatok szerepét, összefüggését a vershelyzettel, az érzelmi szituációval!
43
44
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
q) Mit tudunk meg a sírás–ima–káromlás eredményéről? Hogyan érzékelteti a szöveg? Fontosnak tartjátok-e, hogy az isten felrázása eredményes legyen (itt, a szöveg világában)? Miért? r)
A vers befejezése véglegességet érzékeltető, erőteljes, lezáró csattanó. Írjátok meg, milyen másféle folytatásokat és befejezéseket tudnátok elképzelni (a 44. sortól)!
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) a) A „fortissimo” szó jelentése zenei utasításként „igen erősen”. Egy zenedarab bizonyos részének előadásmódjára utal. A nagy érzelmi energiájú, hangos előadásmód a megszólaló pozíciójából ellentétbe kerül az anyák némaságával („Ó, mért nem hallani hangotok?”) és Isten süketségével. „A háború alatt és ellen végletekig fölcsigázott lelkiállapotára világít” rá (Rába György: id. mű, 516. o.). b) A versben egy férfi beszél. Lásd. „mi káromolni / tudunk még, férfiak!” Retorikai szerkezet: 1–4. sor: Költői kérdés, megszólítottja általában véve az emberek. 5–30. sor: A vers megszólítottjai a fiaikat elvesztő anyák. 31–41. sor: A vers megszólítottjai a férfiak. 42. sor: Emfatikus felkiáltás, ez a vers tulajdonképpeni centruma: „Süket! Süket!...” 43–56. sor: Költői felkiáltások sora. Nincs közvetlen megszólítottja, az Isten nélküli ürességben hangzik föl. c) Az anyák hangos sírása, őrült imája és sikoltása, a férfiak káromkodása, tagadása. Az alvó/halott Isten fölkeltése az Ószövetség teremtésgondolatának megfordítása. Az embernek kellene felébresztenie vagy feltámasztania Istent. A teremtés eszköze itt is hasonló: lehelet–könny, szó–szó, csakhogy minden önmaga negatívumába fordul át (könny, káromkodás, tagadás). d) Az alvó/halott Isten ébresztésében a női kifejeződés médiuma a sírás, a sikoltás, a vad, talán már nem is emberi hangon megszólaló, őrült ima, a férfiaké a szó, a káromlás, a tagadás. A nők alapvető érzelmi állapota a passzív gyász. Fiaikat gyászolják. A férfiak alapvető érzelmi állapota az aktív lázadás (káromlás, tagadás). A vers hierarchikus viszonyt feltételez a férfiak és a nők között. Kulturális tudata ebben a tekintetben konzervatívnak, sőt archaikusnak mondható, hangsúlyosan távol áll a modernség emancipatorikus önértelmezésétől. e) A vers első sorai a jeremiádok műfaji mintáit idézik. A vers egésze azonban sokkal inkább a ditirambus, azaz az antik görög kardal mintájához áll közel, csakúgy, mint például Vörösmarty A vén cigánya. Ez a vers beszélőjére nézve azt jelenti, hogy nem határozható meg elszigetelt individuumként, sokkal inkább az általános emberi szubjektivitás objektív közvetítőjeként. f) Archaikus szóalakok, morfológiai archaizálás. Pl. aluszik, rezzenti-é, imuljatok, káromlani, szókkal, bestemmiáknak. g) Az idézet első sorának értelmében Isten létét az ember perspektívájából nézve nem meríti ki sem az az állítás, hogy van, sem az, hogy nincs. A nyelv ugyanakkor a megszokott bipoláris logika alapján nem tud róla mást mondani. Isten léte kicsúszik a nyelvi megragadhatóság köréből. A ’nincs’ és ’van’ paradoxonként való összekapcsolódása a pozitív állítások lehetetlenségére utalnak. Nyelvi eszközként a negatív állítás, azaz Isten létének tagadása (nincs) marad, de az sem Isten létének kifejezéseként, hanem retorikai eszközként. A tagadás ezért válhat a káromlás szinonimájává. (Megjegyzendő, hogy Isten káromlása is mélyen vallásos beszédmód, egyfajta negatív ima.) A tagadás, a káromlás talán felébreszti Istent, pozitív, performatív erővé válik.
B A B I T S
h)
i)
j)
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
Pilinszky versében háromféle meghatározási móddal találkozunk. Körülírás (gyűjtőtábor), tautológia (Isten, virág, daganat, tél), a tautológia tagadása (föld, szám, betű, mondat). A három közül definíciónak csak a körülírás fogadható el, de ebben az esetben a körülírás önellentmondást tartalmaz (körülhatárolt – bizonytalan formájú). A meghatározás másik két módja, a pozitív és a negatív tautológia a nyelvi megragadás határaira, lehetetlenségére utal. Ugyanakkor észrevehető, hogy a negatív tautológia („Nem föld a föld” stb.) a metafora alakzatának egyik lehetséges leírása, tehát a megnevezés egy sajátos módjának lehetőségét rejti. Ezt a kapcsolatot erősíti, hogy formálisan a tautológia is azonosítóból és azonosítottból áll. A pozitív tautológia viszont („Daganat a daganat”) nem engedi meg az áthelyezést, a dolgot önmagával azonosítja, ellene szegül a nyelv alapvetően metaforikus működésének, és így a szóba hozott dolog megnevezésének, megragadásának nyelven túli voltára utal. A vers középső szerkezeti része két megszólításra épül. A 4. sorral kezdődő rész az anyákat szólítja meg, a 31. sorral kezdődő rész a férfiakat. A megszólítás, amennyiben számíthat a meghallásra, magának a megszólítottnak is arcot ad. Mindkét megszólítás arra hív fel, hogy az anyák, illetve a férfiak valamilyen módon, nyelvi vagy nem nyelvi (sírás, sikoltás) eszközökkel szólítsák meg Istent. Isten azonban süket, ez a megszólítás nem számíthat meghallásra. Így az ember léte általános ontológiai értelemben bizonytalan marad. A vers beszélője nem szólíthatja meg közvetlenül a süket Istent, mert ebben az esetben az ő arca, léte is elbizonytalanodna, ami ellentmondana a műfaji mintáknak, és dekonstruálná a verset. Istenben, az univerzumban minden süket, kivéve az embert. Az ember, ez a beszélő és a beszédet, a megszólítást meghalló lény, akit tehát mindenekelőtt a nyelvi kifejezés képessége és a nyelv megértésének képessége tüntet ki, nem boldogságra szakadt ki Isten süket, közönyös univerzumából, hanem iszonyokra, nyomorúságra, fájdalomra. Az emberi lény zsidó-keresztény hagyományból vett kettős meghatározásának (az ember Isten képmása, az ember féreg) két pólusa közül Babits verse ennek megfelelően csak az utóbbit említi, amivel megerősíti az emberi lény földi (terresztikus), anyagi, azaz nem isteni jellegét. Az univerzumot betöltő süket, közönyös isteni minőség elnyerésére csak a fájdalom kihunyásával, egyszersmind az individuális, emberi természet megszűnésével, a halál által tehet szert újra. A Fortissimo tehát Istent közönyös, az ember számára tökéletesen idegen, megszólíthatatlan lényként írja le, és hasonlóképpen az ő univerzumát, az embert körülvevő anyagi világot.
B) a) Pl.: 1–4 sor: tétel és kérdés; 5–30: anyák sírjatok; 31–43: kopogó bestemmiák; 44–57: süket isten–fájó féreg. b) A rövidülő egységek felgyorsítják a tempót. Megfelel ez az egyre hevesebb imának és káromlásnak. A tetőpont a 43. sor, az írásjel is érzékelteti, hogy ebbe az irányba innen már nincs hova továbbmenni. A befejező részben megáll ez fokozódás, a gondolati váltással összefüggésben. c) Ima: hozzá ellentétként kapcsolódik a káromlás (egy mélyebb szinten, szándéka szerint, ez az ellentét nem párhuzam-e?); süket isten – ismétlés: „jó volna süketnek”, azaz nem érezni fájdalmat. d) Igen erős, hangos: a gyorsuló tempó is ezt az erőt fokozza; a cím egyaránt utal az előadásmódra, a lelkiállapotra és a szerkezeti megoldásokra. e) Tételek és részletezéseik: 1A: keltsük föl az alvó istent; 1B: (tehát) anyák sírjatok; 2A a sírás, ima hasztalan; 2B (tehát) mi férfiak káromoljuk; 3. késleltetés után csattanó: oly mértékű a fájdalom, hogy jobb volna érzéketlennek = halottnak lenni.
45
46
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
Néhány példa: Az első mondat (1–4. sor) menete: haragszik → szinonima: dúl-fúl → alternatíva: vagy alszik → variációs ismétlés: aluszik → fokozás: halott → következtetés kérdő formában: föl kell kelteni. Ez a nyitány az ismétlődéses építkezésével belehúzza az olvasót a beszélő gondolati folyamatába. Az 5–7–8–10–11–16–18–26. sorok a sírás ismétlődésével kapcsolódnak össze. A 8–12–13–14–21. sorok egymásra épülő vagy variálódó tagadó szerkezetek. (köztük izokolónok). Ellentéttel kapcsolódik például a 12–14. sorhoz a 15. vagy a 30.-hoz a 32. A 31–43. sorban a káromlás variációi (káromolni, káromlani-érdemes, kopogó bestemmiák, tagadjuk, cibáljuk, verjük). A jég(eső) motívum anyák és férfiak között teremt „kapcsolatot”. A 42–43. sor látszólag új (indulati) következtetést fogalmaz meg: az isten süket – de valójában a szöveg elejéhez értünk vissza más formában, az ott olvasott helyzetleírást (az isten nem reagál) ismétli meg rendkívüli indulattal. Amiben feljebb jutottunk, az a feszültség, az indulat, de a tény ugyanaz maradt. g) Kérdések és felkiáltások indulati, feszültségkeltő ereje. h) 23–24., illetve 36. sor. Fortissimo. (Kiáltás.) i) A kijelentett tények súlya: Az isten alszik; „minden süket, földben, Istenben”. Ami nem ilyen, az az ember. Az ember nem más, mint féreg. Az ember léte mindhalálig fájdalom. Ezért kell oly nagy erővel ismételve felszólítani anyákat és férfiakat. A záró rész kétszer ismételt feltételes módja a változás vágyát és reménytelenségét is sugallja. A gesztus kiábrándító. A gesztus megtétele reménykeltő? j) Főként a részletező részekben hosszú, közbevetésekkel és ellipszisekkel bonyolított mondatok: az anyák sírásának hatását fokozza a szöveg elején, a szöveg végén a csattanót késlelteti. Rövid mondatok: a közbevetett kérdések számonkérő indulata (23–25. és 38. sor). A 19–20. sor az anyai sírásfolyam parttalan áradásába bedobott kő: a sírás okának tömörségénél fogva súlyos indoklása, amit idáig késleltetett a költő. k) 15., 16., 19., 28., 29., 31., 32., 33., 34., 36., 41., 44., 46., 51., 54., 55. (Az 57 sorból 16.) l) Nagy. Megszaporodnak az anyák őrjöngő imáját és a férfiak káromlását leíró, legfeszültebb sorokban. m)– n) Egyéni. Pl. jó – volna: a remény elvágása; hullanak – vérben: fokozás; vadakká – imuljatok: az ellentét és a hapax még jobban kiemeli az anyák fájdalmát; hasztalan – ima: ennek belátása nehéz; káromolni – tudunk: a kurziválással is jelzett szót emeli ki; szakadt ki a – süket Istenből: az áthajlás is elszakít. o) egyéni p) A 42–43. sorokban kiszakadó káromlás tagolatlansága, az indulat nyelvi kifejezhetetlensége, és ez az indulati ív folytatódik még a 45. sorban a „lenni” kihagyásával. q) A fájdalom nem szűnik, ezért a befejezés elkeseredettsége. Az isten felébreszthetetlenségét azonban nem fogalmazza meg direkt módon a szöveg. r) egyéni megoldások
f)
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
REFLEK TÁL ÁS 10. lépés: 14. feladat T/14.
43. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A tanulókat osszuk 4 fős csoportokba. A csoporttagok szerepkörei: elsősorban mindenki vitapartner, aki saját véleményt alakít ki az olvasottakról. Ezen túl legyen – egy idézetkereső: olyan részleteket keres és olvas fel, amelyek érvként szolgálhatnak a vitában; – egy kérdésfeltevő, aki a csoportban megtárgyalandó kérdéseket fogalmazza meg; – egy jegyző, aki feljegyzéseket készít a beszélgetésben elhangzó gondolatokról, érvekről; – egy küldönc-hírnök, aki elmehet más csoporthoz vagy a tanárhoz véleményt cserélni, tisztázni a problémás kérdéseket, illetve beszámol a csoport munkájáról a többieknek. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértelmezés, kooperáció, vitakészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A strukturált vitacsoportok szerepkörei által lehet differenciálni (az idézetkeresőnek analizáló elmélyülésre, a kérdésfeltevőnek áttekintő képességre és kreativitásra, a jegyzőnek tömörítő-lényegkiemelő íráskészségre és metakognícióra, a küldönchírnöknek pontos és hatásos szóbeli megnyilvánulásokra nyílik alkalma). M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irodalmi körök, T-táblázat 14. Vádemelés Olvassátok el Babits Mihály Istenkáromlás című írásának részleteit! A szöveg gondolatait mérlegelve-megvitatva és az irodalmi körben kapott szerepeteknek megfelelően tevékenykedve fogalmazzátok meg érveiteket a vád mellett és/vagy ellen! Istenkáromlásról vádolnak – az ügyészség a Nyugat múlt számában Fortissimo címen megjelent versemet elkobozta: s bűnvádi eljárást indított ellenem (…) Abban rejlik éppen az ily eljárás kegyetlensége, hogy homályban hagyja a művet, melyet meggyanúsít. (…) Nézzünk tehát szemébe a vádnak. Először is első tekintetre világos a versből, hogy itt nem egyvalamely vallási szisztéma vagy felekezet elleni sértésről lehet szó, hanem csupán magának a vallási eszmének, sőt, hogy úgy mondjam, magának az Istennek megtámadásáról. De hát mit jelent ez? Az isten tagadását veti talán szememre a vád? Ezt először is nem tiltja törvény: de különben sem hiszem, hogy versemről szólva erről lehetne beszélni. Szabadelvű és felvilágosodott embernek tartom magamat, de – azt hiszem, sokadmagammal együtt – sohasem éreztem annyira az Isten és Gondviselés gondolatának szükségességét, mint az utolsó években. S az inkriminált vers is olyan, hogy aki némi megértéssel olvassa, lehetetlen meg nem éreznie benne éppen ennek a hangulatnak a kifejezését. Rettenetes időket élünk át, s alig hiszem, hogy valakinek közülünk – de akár a bírák és ügyészek közül is – eszébe ne jutottak volna hasonló gondolatok, mint amilyenek ebben a szerencsétlen köl-
47
48
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
teményben önkénytelen kifakadtak. A világháború halmozott és véget érni nem akaró szörnyűségei éppen a hivő lélekben okoznak nagy megrendülést; az ateista, kinek számára a Gondviselés semmit sem jelent, nem érezheti annyira lehetetlennek, borzasztónak a dolgot, nem annyira egész világképét romba dőltnek vagy megingottnak, mint a hivő. Éppen a hivő az, akinek szeme és keze önkénytelen az ég felé emelkedik: Hát nincs Isten? vagy süket? vagy alszik? Az Istenhez szól a léleknek e felkiáltása; és ha a lélek nem hinne Istenben, nem fordulna így hozzá, nem kiáltana így. A szerencsétlen lélek tusakodása ez az Istennel, mint a Jákobé, aki Istennel vitázott, mintegy kényszeríteni akarva, hogy áldja meg őt: „Nem bocsátlak el téged, míg meg nem áldasz engemet!” Nagy szerencsétlenségek idején éppen a legszentebb lelkek jutottak gyakran ilyen hangulatba, és a Bibliából sok példát idézhetnénk annak ellenében, aki azt mondaná, hogy vallássértő dolog az Isten jóságán kétségbeesni és az Úrnak mintegy szemrehányást tenni. Evvel a hangulattal fejeződnek be például Jeremiás siralmai: „Miért feledkezel meg örökké rólunk? elhagysz-é minket sok ideig? Térj meg, Uram, mihozzánk, és mi is megtérünk, újítsd meg a mi napjainkat, mint vala a régi időben! De mindenestül megvetettél minket, felette igen megharagudtál ránk!” Ezek a próféta utolsó szavai, s ily utolsó szavak az egész könyvre rávetik árnyékukat. (…) Idéznem lehetne a 22. zsoltárt is ez elkeseredett hangulat példájául – azt a zsoltárt, amelyet Krisztus is idézett keresztjén: „Én erős Istenem, én erős Istenem, mért hagytál el engemet? Én Istenem, kiáltok napestig, de te nem hallgatsz meg; éjjel is nincsen nékem veszteglésem. Mindenek, kik engemet látnak, megcsúfolnak engemet, azt mondván: Bízott az Úrban: szabadítsa meg őtet! mentse meg őtet, mivelhogy néki jóakarója!” Ha Krisztus elhagyatva érezhette magát Atyjától, és kifakadhatott szenvedései között: mennyivel természetesebb ez egy gyarló embernél! És mikor volt olyan természetes, mint manapság? De mondhatná valaki, hogy a szent írók, bármily erős, szinte szemrehányó hangon beszéltek is kétségbeesésükben a nép szerencsétlenségeiről az Isten előtt, annak tagadásáig és megtagadásáig mégsem mentek. Addig azonban én sem mentem. Az én egyik legerősebb sorom: „Tagadjuk őt, talán fölébred!” – nemcsak azt implikálja, hogy nem vesztettem el hitemet egészen a Gondviselésben: hanem azt is, hogy még mindig várom Tőle a rettenetes állapotba sodort emberiség megmentését. S vajon aljas s e Gondviseléssel szemben ellenséges és gyalázó-e a költemény gondolata s az a hang, amelyet használtam? Aki értelemmel ítél, nem mondhatja ezt. A gyermekek, ha észreveszik, hogy a ház ég fölöttük, és apjuk mély álomba merült, cibálni, verni kezdik őt, nem szeretethiányból, nem tiszteletlenségből, hanem hogy fölébredjen, és segítsen rajtuk: éppen azért, mert csak Őtőle várnak segítséget. Ez volt az én versem alapötlete, s ez van kifejezve az égő házban horkoló gazda hasonlatában, melynek, úgy érzem, egészen bibliai íze van. Nagyon csodálkoztam, mikor ezt a helyet is az inkriminált passzusok között olvastam: ezt csak olyan ember írhatta oda, aki a Bibliában nem nagyon olvasott. Még egy támpont marad fenn a vád számára; a süket jelző az Isten kicsinylésére látszik vallani, s valóban ez az, ami a versben leginkább káromlásszerű. De csak annak, aki nem olvassa el a költemény végét is illő figyelemmel. Mert a végső strófából világos, hogy itt nem valami kicsiny emberi süketségről van szó, hanem a nagy Természet fenséges nyugalmának süketségéről, arról az isteni süketségről, melynek a mi apró bajaink törpe semmiségek. Világos, hogy a süketség nem lekicsinylés itt, hanem éppen a fenség kifejezése, s az ember, aki kiszakadt a süket Istenből, szenvedni s pusztulni: az a kicsi, az a féreg, a nagy istenség süket fenségéhez képest. Igaz, hogy ennek a gondolatnak panteista íze van. De ha a panteizmus vádja ellen is védekeznem kellene, akkor igazán a középkorban érezném magamat. (De különben az egész ügy nem középkori-e?)
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
(…) Nem hiszem tehát, hogy káromlásban vétkes vagyok, legfeljebb oly módon, mint a Vörösmarty Szent Embere, aki azt imádkozta egyre: „Légyen átkozott az Isten!” – mert egyebet nem tudott, de az Úr hőbb és igazabb imának fogadta az átkozó szavakat, mint az álszentek langyos könyörgését. (1917) ÉRVEINK A VÁD MELLETT
ÉRVEINK A VÁD ELLEN
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK egyéni
11. lépés: 15. feladat T/15.
45. oldal
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A fejezet utolsó órájára elkészítendő házi feladat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértelmezés, összefüggés-teremtés, analógiás gondolkodás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kettéosztott napló, házi feladat 15. Házi feladat Jelöld meg az alábbi művekben azokat a részleteket, amelyek dialogikus viszonyba állíthatók a Fortissimóval! A táblázat jobb oldali oszlopában fejtsd ki, mi teremt kapcsolatot a két mű között, és fűzz értelmezés(eke)t a megjelölt részlethez! Ezt a munkát otthon készítsd el, és a fejezet utolsó óráján nyújtsd be. IDÉZET Milyen kegyetlen az az Isten! S a balga ember térdet hajt előtte, Atyának híja, és imádja őt… Zsarnok vagy, isten, és én Átkozlak tégedet! Ott űlsz az égi trónuson hideg
ÖSSZEFÜGGÉS, ÉRTELMEZÉS
49
50
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Méltóságodban érzéketlenűl, Csakugy, mint itt a földi zsarnokok, S uralkodol kevélyen, és naponként Hajnalsugárral s megrepedt sziveknek Vérével ujra s ujra fested Királyi széked kopott bíborát! Légy átkozott, zsarnoknál zsarnokabb… (Petőfi Sándor: Az apostol, részlet a 17. énekből) Kelj fel, riadj éjjel első álomkor, öntsd ki, mint a vizet a te szivedet az Úr színe előtt; emeld föl Hozzá kezeidet a te kisdedeidnek életéért, akik elaléltak az éhség miatt minden utcáknak szegletén. Lásd meg, Uram, és tekintsd meg, kivel cselekedtél így? Avagy megegyék-é az asszonyok az ő méhöknek gyümölcsét, dédelgetett kisdedeiket; avagy megölettessék-é az Úrnak szent helyén pap és próféta? Az utcákon a földön fekszik gyermek és vén; szüzeim és ifjaim fegyver miatt hullottak el; öldököltél haragod napján, mészároltál, nem kíméltél. (Jeremiás siralmai 2, 19–21.) És engem akkor oly érzés fogott el... A szőllős-gazda is, az egyszeri, Magánkivűl s őrjöngve kacagott fel, Látván hogy szőlejét a jég veri, Dorongot ő is hirtelen kapott fel, Paskolni kezdé, hullván könnyei: ,,No hát, no!” – igy kiált –, „én uram-isten! Csak rajta! Hadd lám: mire megyünk ketten!” Így én, a szent romon, emelve vádat Magamra, a világra, ellened... (Arany János: Bolond Istók. Második ének 7–8.) Nem tudok koldusabbat a nap alatt nálatok, istenek! (…) Ki segített a titánok dölyfös dühe ellen? Ki mentett meg a haláltól, rabszolgaságtól? Nem magad végeztél-e mindent szenttüzű szív?
•
1 2 .
É V F O L Y A M
B A B I T S
S izzott, ifjan s becsapva jóságod hálája Neki, aki csak alszik ott fent? Én tiszteljelek? Miért? Enyhítetted kínját valaha A roskadónak? Törölted könnyét valaha A rettegőnek? (Goethe: Prometheus – részlet)
Edward Munch: Sikoly Halljátok énekét a hitnek, halljátok a jó éneket: többet nem-hinni nem lehet! akik szenvedtek, mindig hittek. Halljátok énekét a hitnek! Mert megalázatositottak, ittuk az ecetet s epét, tapintottuk Krisztus sebét: most ujjaink örökre jobbak. Mert megalázatositottak (Babits: Bénára mint a megfagyott tag, 1917 – részlet) Ő nem az a véres Isten: az a véres Isten nincsen. Kard ha csörren, vér ha csobban, csak az ember vétkes abban.
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
51
52
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Az Úristen örök áldás, csira, élet és virágzás. Nagy, süket és szent nyugalma háborúnkat meg se hallja. (…) Néha átokkal panaszlom de Ő így szól: »Nem haragszom!« Néha rángatom, cibálom: – tudja hogy csak őt kivánom. Az is kedvesebb számára, mint a közömbös imája. (…) Tőle, Hozzá minden átkom: hang vagyok az Ő szájában. (Babits: Zsoltár gyerekhangra – részletek)
Emil Nolde: Próféta „(…) ami magában és rész szerint rossznak vagy hiánynak látszik is: a világ egészében bizonnyal szükséges és jó (…) Mi teheti tehát a rosszat egészében (harmóniájában és végeredményében) jóvá? A rossz emberi fogalom, csak az emberre nézve létezik: végső harmóniájának az emberi világ harmóniájában kell rejlenie. Erkölcsi és fizikai rossznak titkos viszonyban kell tehát állani: ez a viszony a bűn és büntetés harmóniája. Sőt erkölcsi
•
1 2 .
É V F O L Y A M
B A B I T S
és fizikai rossz kell hogy egy és ugyanaz legyen, bűn és büntetés csak két oldala egy és ugyanazon dolognak. (…) Itt tapinthatunk Ágoston rendszerének mély és belső kettősségére: (…) Egyrészt szüksége van az akarat szabadságára, hogy a rossz létét és harmóniáját magyarázza: másrészt éppen e szükségelt harmónia szükségessé teszi az igazságnak abszolút és minden részében előre látható kauzalitását10, egy isteni kauzalitást, amit a teológiában az isteni előretudás tana szimbolizál. (…) A két tengely, amely körül e filozófia forog tehát a Szabadság és Kegyelem tana, az abszolút Felelősségé és az abszolút Kauzalitásé. (Babits Mihály: Ágoston – részlet) Az őrült. – Nem hallottatok arról az őrültről, aki fényes délelőtt lámpást gyújtott, a piacra rohant s közben folyton azt kiabálta: „Istent keresem! Istent keresem!” – Mivel a jelenlévők között épp sokan voltak, akik nem hittek Istenben, nagy nevetés támadt. Tán elvesztetted? – kérdezték egyesek. Talán csak nem szaladt el valamerre, mint valami gyerek? – így mások. Vagy netán elrejtőzött? Fél tőlünk? Hajóra szállt? Kivándorolt? – így kiabáltak és nevetgéltek összevissza. Az őrült közéjük vetette magát, szinte átlyukasztva őket a tekintetével. – „Hová lett Isten? – kiáltott föl. – Majd én megmondom nektek! Megöltük őt, ti és én! Gyilkosai vagyunk mindannyian! De hogyan is csináltuk ezt? Hogyan is lehettünk képesek kiinni a tengert? Ki adta kezünkbe a spongyát az egész láthatár letörléséhez? E vonalak nélkül mi lesz egész építőművészetünkből? Állnak-e házaink a jövőben is? És mi magunk vajon megleszünk-e még? Mit tettünk, amikor e földet elszakítottuk napjától? Merre halad most? Mi hová tartunk? Minden naptól egyre távolodunk? Nem zuhanunk egyenesen előre? Vagy hátra vagy oldalt vagy minden irányba? Van-e még fönt, és lent van-e? Nem a végtelen semmiben bolyongunk? Nem érezzük az üres tér borzongató fuvallatát? Vajon nem lett-e hidegebb? Nem jön-e közelebb és mindegyre közelebb az éj? Nem kell-e lámpást gyújtanunk fényes délelőtt? Nem halljuk
10 ok-okozati meghatározottság
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
53
54
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
tán az Istent temető sírásók ricsaját? Nem érezzük-e az isteni rothadás szagát? – elrohadnak az istenek is! Isten halott! Halott is marad! És mi öltük meg őt! Mivel vigasztaljuk magunkat mi, minden gyilkosok gyilkosai? A világ eleddig legszentebbje és leghatalmasabbja elvérzett késszúrásainktól – ki törli le rólunk a vérét? Milyen vízzel mossuk le magunkról? Miféle vezeklést, milyen szent játékot találjunk ki önmagunknak? E tett nagysága nem túlságosan nagy hozzánk képest? Nem kell-e istenné lennünk nekünk is, hogy méltónak mutatkozzunk e tett nagyságára? Ennél nagyobb tett nem létezett soha, és aki e tett után születik, az éppen e tett révén magasabb rendű történelemhez tartozik majd, mint az előző volt!” – Az őrült most elhallgatott és megint hallgatóira nézett: ők szintén hallgattak, és idegen tekintettel bámulták őt. Végül a földhöz vágta a lámpást, hogy az menten kialudt és ezer darabra tört. „Túl korán jövök – mondotta –, még nincs itt az én időm. Még útban van ez az iszonytató esemény, még vándorol – még nem jutott el az emberek fülébe. A mennydörgésnek és a villámlásnak időre van szüksége, a csillagok fényének időre van szükségük, a tetteknek időre van szükségük, még elkövetésük után is, hogy meglássák és meghallják őket az emberek. Ez a tett még sokkal messzebb van tőlük, mint a legtávolabbi csillagok – és mégis ugyanezt tették meg!” – Beszélik még, hogy az őrült azon a napon különféle templomokba tolakodott be és rázendített Requiem aeternam deo-jára (örök nyugodalmat istennek). Amikor kivezették és felelősségre vonták, egyre csak azt hajtogatta: „Ugyan mi egyebek ezek a templomok, ha nem Isten kriptái és síremlékei?” (Nietzsche: A vidám tudomány – részlet)
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK egyéni
•
1 2 .
É V F O L Y A M
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
R ÁHANGOLÓDÁS 12. lépés: 16. feladat T/12.
50. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja, hogy a fürtábra kitöltésével áttekintsük a mű gondolatés képrendszerét, és előkészítsük a következő feladatot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértelmezés, összefüggések keresése, a versszerkezet átlátása, logikai viszonyok felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fürtábra 16. A nagy hír a) Olvassátok el a verset! b) A szöveg áttekintése után készítsetek fürtábrát, melyben a következő szavak mindenképpen szerepeljenek: ősz van, szent ritmus, nyár, hírnök, emberi faj, nagy hír
MINT KÜLÖNÖS HÍRMONDÓ… Mint különös hírmondó, ki nem tud semmi ujságot mert nyáron át messze a hegytetején ült s ha este kigyultak a város lámpái alatta, nem látta őket sem nagyobbnak, sem közelebbnek a csillagoknál s ha berregést hallott, találgatta: autó? vagy repülőgép? vagy motor a síma Dunán? s ha szórt dobogásokat hallott tompán a völgyekben maradozva, gondolhatta, házat vernek lenn kőmivesek, vagy a rossz szomszéd a folyón túl gépfegyvert próbál – oly mindegy volt neki! tudta, balga az emberi faj, nem nyughat, elrontja a jót is, százakon át épít, s egy gyermeki civakodásért ujra ledönt mindent; sürgősebb néki keserves jussa a bandáknak, mint hogy kiviruljon a föld és a konok isteneket vakítva lobogjon az égig szellem és szerelem – jól tudta ezt a hegyi hírnök s elbútt, messze a hírektől; de ha megjön a füttyös,
5
10
15
55
56
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
korbácsos korhely, a szél, s ha kegyetlen a távolodó nap kéjes mosollyal nézi, hogy sápadnak érte öngyilkos bánatban elhagyott szeretői, a lombok és ingnak, mint beteg táncoslány aki holtan hull ki a táncból:
É V F O L Y A M
20
akkor a hírnök föláll, veszi botját, s megindul a népes völgyek felé mint akit nagy hír kerget le hegyéről és ha kérdik a hírt, nem bir mást mondani: ősz van! nagy hírként kiáltja amit mindenki tud: ősz van! úgy vagyok én is, nagy hír tudója: s mint bércet annál több forrás feszíti, mennél több hó ül fején, öreg szívem úgy feszűl a szavaktól; pedig mi hírt hozok én? mit bánom a híreket én? forrong a világ, napok állnak versenyt az évekkel, évek a századokkal, az őrült népek nyugtalanok: mit számít? én csak az őszre nézek, az őszt érzem, mint bölcs növények és jámbor állatok, érzem, a föld hogy fordul az égnek aléltabb tájaira, s lankad lélekzete, mint szeretőké – óh szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek ritmusa, Isten versének ritmusa – mily kicsi minden emberi történés! a tél puha lépteit hallom, jő a fehér tigris, majd elnyujtózik a tájon, csattogtatja fogát, harap, aztán fölszedi lomha tagjait s megy, hulló szőrétől foltos a rétség, megy s eltűnik az új tavasz illatos dzsungelében.
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK párfüggő
25
30
35
40
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
JELENTÉSTEREMTÉS 13. lépés: 17. feladat T/17.
52. oldal 25 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja annak a felismerése, hogy a versben a „prófétai” szerep kialakításának, az azzal való azonosulásnak a megjelenítése úgy válik hitelessé, hogy a versbeszéd nyelvi-poétikai eszközei is magát a lelki folyamatot érzékeltetik. • A verset páros munkában értelmezik a tanulók. A pármunka befejeztével következzen frontális közzététel: egy-egy szempontot egy-egy páros ismertessen, a többiek egészítsék ki, vitatkozzanak vele. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértelmezés, összefüggések keresése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális közzététel M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat 17. „Kisérje két szülője szemmel: a szellem és a szerelem!”11 (József Attila: Ars poetica) A táblázatok kitöltésével értelmezzétek a verset páros munkában! A) párosok SZEMPONTOK
AZ EMBERI FAJ „VILÁGA”
A HÍRNÖK „VILÁGA”
A SZÓKÉSZLET JELLEMZŐ PÉLDÁI SZÓKÉSZLET: A PÉLDÁK HASZNÁLATI KÖRÉNEK ÉS STÍLUSÉRTÉKÉNEK MINŐSÍTÉSE A JELENETEZÉS, A LÁTVÁNY JELLEMZŐ PÉLDÁI A JELENETEZÉS, A LÁTVÁNY MINŐSÍTÉSE 11 József Attila, „amikor egyszer megkérdezték tőle, szerinte melyik a legnagyobb magyar vers, azt felelte: Babits Mihály Mint különös hírmondó című verse”. (Zelk Zoltán: Reménykedem és rettegek [Keres Emil dokumentumfilmjének szövege] in: Kritika, 1975. XI/4. 4–5. o.)
57
58
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
A SZEMLÉLET, MAGATARTÁS PÉLDÁI A SZEMLÉLET, MAGATARTÁS MINŐSÍTÉSE A VERSELÉS VIZSGÁLATA
S ha berregést hallott, találgatta: autó? vagy repülőgép? vagy mótor a sima Dunán? S ha szórt dobogásokat hallott tompán a völgyekben maradozva, gondolhatta, házat vernek lenn kőmivesek …
… érzem a föld hogy fordul az égnek aléltabb tájaira oh szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek ritmusa, Isten versének ritmusa – mily kicsi minden
A VERSELÉS SZEREPÉNEK ÉRTELMEZÉSE TÉR ÉS ELMOZDULÁS; ÉRTELMEZÉSÜK TÉR, IDŐ ÉS SZERKEZET ÖSSZEFÜGGÉSEI (SZERKEZET 1.)
B) párosok MONDATSZERKESZTÉS, KÖZPONTOZÁS A VERS SZERKEZETÉT ALAKÍTÓ ALAPHASONLAT (SZERKEZET 2.) MONDATOK SZÁMA KÖZPONTOZÁS A FŐMONDAT ÉS ELHELYEZÉSE MELLÉKMONDATOK FAJTÁI FORDULÓPONT: MELYIK VERSSZAK, MILYEN ÍRÁSJELEKKEL EMELI KI? ÁTHAJLÁSOK JELLEGE, ARÁNYA
IDÉZET, PÉLDA
ÉRTELMEZÉSE, JELENTÉSALKOTÓ SZEREPE
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Az idézetek forrása: NGB = Németh G. Béla: Babits Mihály: Mint különös hírmondó. Szerep, vállalás, identifikáció. In: Uő.: Századutóról – századelőről, Bp., 1985, 265–281. o. A) SZEMPONTOK
AZ EMBERI FAJ „VILÁGA”
A HÍRNÖK „VILÁGA”
A SZÓKÉSZLET
pl. berregés, autó, repülőgép, motor, nem nyughat, elrontja a jót is, civakodás, rossz szomszéd, gépfegyvert próbál
pl.: a hírnök föláll, nagy hírként kiáltja, megindul a népes völgyek felé, mint akit nagy hír kerget le hegyéről, öreg szívem úgy feszül a szavaktól, 9–10. vsz.
köznapi, műszaki
ünnepélyes, artisztikus, irodalmias
JELLEMZŐ PÉLDÁI
SZÓKÉSZLET: A PÉLDÁK HASZNÁLATI KÖRÉNEK ÉS STÍLUSÉRTÉKÉNEK MINŐSÍTÉSE A JELENETEZÉS, LÁTVÁNY JELLEMZŐ PÉLDÁI
A JELENETEZÉS, A LÁTVÁNY MINŐSÍTÉSE
2. vsz.: apró, napi, esetleges ügykö- 5. vsz.: szecessziós, halállal és erotikádés val eltelt ragyogó képek, ellentétben az átlagos hétköznapisággal 6. vsz.: biblikus – mitologikus 10. vsz. „impresszionisztikus természetvízió” prózai, profán, vulgáris (2–3. strófa), jelenségszintű
lényegi, általános érvényű; „Rendkívüli hatású a ritmika s a szcenika együttes váltása a tradicionálisba, az átöröklöttbe. Csatlakozik hozzájuk a vers »történésének«, »idejének« váltása is. Biblikus, profétikus, litterális művelődéstörténeti archetípus- és toposzkincsbe vált át akkor, midőn az igazi hírmondó szerepét elénk állítja. (…) A meditáló magányából kilépő, a hegyi magasságából leszálló küldöttnek a képe szinte minden nagy mítoszban és mítosszal élő műben megtalálható. Elég Mózes történetére, vagy a Zarathustra (…) Előbeszéd és Az igazmondó című fejezetére hivatkozni. (…) szinte egyező a modalitás, a beszélőnek a beszélt szöveg jelentéséhez való viszonya. Ünnepélyessége, emelkedettsége, magasztossága…” (NGB 279–280.)
59
60
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
A SZEMLÉLET, MAGATARTÁS PÉLDÁI A SZEMLÉLET, MAGATARTÁS MINŐSÍTÉSE
A VERSELÉS VIZSGÁLATA
•
1 2 .
tevékenykedés, építés–rombolás balga bandák: morális ítélet
látta, találgatta, gondolhatta, tudta, kiáltja: a megfigyelés, szemlélet, mérlegelés és beszéd szavai
„Egyik oldalon áll tehát az ezerféle tarka napi újságot tudó és tálaló, a jelenségek szintjén maradó, a részlegesnél rekedő, a közös lényeghez soha el nem jutó ember magatartása.” (NGB 275. o.)
„A másikon a valódi művészé (a valódi emberé), aki nem kuriózus, nem szenzációs, nem partikuláris, nem efemer jelenségekre figyel, hanem az emberi életnek s az emberi életet magában foglaló természetnek legegyszerűbb, leglényegibb ősjelenségeire, amik mögött (…) egyetemes, minden élőre érvényes (…) tulajdonságokra és törvényekre lel.” (NGB 275. o.)
S ha berregést hallott, találgatta: autó? Vagy repülőgép?
…érzem a föld hogy fordul az égnek aléltabb ⎯∪∪ ⎯⎯ ⎯∪∪ ⎯∪∪ ⎯⎯ tájaira oh szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek ⎯∪∪ ⎯⎯ ⎯⎯ ⎯ ∪⎯ ∪∪⎯ ⎯ ⎯∪∪⎯⎯ ritmusa, Isten versének ritmusa – mily kicsi minden ⎯∪∪ ⎯⎯ ⎯⎯ ⎯ ⎯∪∪ ⎯∪∪ ⎯⎯ HEXAMETERES JELLEGŰ
vagy mótor a sima Dunán? S ha szórt dobogásokat hallott tompán a völgyekben maradozva, gondolhatta, házat vernek lenn kőmivesek … JAMBIKUS VAGY SZABÁLYTALAN A VERSELÉS SZEREPÉNEK ÉRTELMEZÉSE
É V F O L Y A M
ritmusbontás és ritmusbizonyosság egyensúlyjátéka: „Semmi előre képzett, öröklött képletet nem követ ez a váltakozás, annál hatásosabban követi viszont (…) a versbeszéd közlésjellegét és – feladatát.” (NGB 277. o.)
„…egy daktilizáló-spondaizáló, sőt egy hexameteres emléket újra meg újra fölsejlető, bár jó néhányszor drasztikusan vissza is fogó, szét is törő kettős tendencia (…) mesteri alkalmazással használja ki a hexameter sugalmának szentesített hagyományerejét, a valódi költőiség sugároztatására; ugyanakkor gondosan ellenáll annak, hogy a simán futó-lüktető hexameter (…) könnyedsége hitelét, erejét vegye, csökkentse az identifikációra törő gondolatfolyam súlyának, jellegének. (…) a nagy összefogó, karakteradó, az identifikációra közelről utaló gesztusok jelentéstartalmak, kijelentések majd mindig daktilusos felütésűek, amelyeket azonban – megmaradva ugyan a hexameter hangzatemlékében – spondeuszok súlyosítanak el.” (NGB 277–278. o.)
B A B I T S
TÉR ÉS ELMOZDULÁS; ÉRTELMEZÉ-
lenn Az ellentét metaforikus érvényű is.
SÜK
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
fenn, lefelé indul „Az életet igazán szemlélni, igazán érzékelni, igazán élni s róla valami igazán érvényeset mondani csak efemer dolgoktól el nem fedett egyetemesség jegyében lehet.” (NGB 276. o.)
TÉR, IDŐ ÉS SZERKE- 1–5. vsz.: fenn ül – lenn nyüzsgés 6–10 vsz.: lejön, hírt mond, jelen és ZET ÖSSZEFÜGGÉSE nyár, múlt (az 5. vsz.-ban az átmenet jövő (SZERKEZET 1.)
képei; időváltás a 4. vsz. végén)
B) MONDATSZERKESZTÉS, KÖZPONTOZÁS
IDÉZET, PÉLDA
ÉRTELMEZÉSE, JELENTÉSALKOTÓ SZEREPE
Mint különös hírmondó – úgy vagyok én is
Az költemény egésze ennek az alaphasonlatnak a részletezése.
MONDATOK SZÁMA
1
KÖZPONTOZÁS
bőséges ,?-:.
„Ez a vers egyetlen mondat. Nem azért (…), mert az avantgárd, a szürrealizmus, a szabadvers (…) gyakorlatát kívánja követni. Bizonyosan ösztönzően, lehetőséget kínálóan hatott rá ez is. De (…) az említettek gyakorlatával ellentétesen (…) az említettek interpunkciótlan szöveget írtak, rábízva az olvasóra, érezze meg maga a határokat és a hangsúlyokat. Babits versében viszont bátran az interpunkciók tudatos túlhalmozásáról beszélhetünk. Mondathatárt és beszédszünetet, hangsúlyt és hangmenetet, kiemelést és közbevetést fokozott mértékben jelez. (…) Miért kerüli hát a közbeszéd mondattagolását? (…) mert itt, az identifikáció véghezvitelének érzékeltetésében (…) erősen fölfokozott szerepe van.” (NGB 271–272. o.)
A FŐMONDAT ÉS
úgy vagyok én is, nagy hír tudója 7. vsz. eleje
A VERS SZERKEZETÉT ALAKÍTÓ ALAPHASONLAT (SZERKEZET 2.)
ELHELYEZÉSE
késleltetés Egyszerre szintaktikai és tartalmi csomópont. „A vers valamennyi tagmondata közvetlenül vagy közvetve annak az egyetlen főmondatnak van alárendelve, amely a hetedik versszak élén áll.” (NGB 272. o.)
61
62
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
MELLÉKMONDATOK FAJTÁI
FORDULÓPONT: MELYIK VERSSZAK? MILYEN ÍRÁSJELEKKEL EMELI KI? ÁTHAJLÁSOK JELLEGE, ARÁNYA
•
1 2 .
É V F O L Y A M
főként módhatározói, hasonlító határozói
„Az identifikációra ez oly jellemző mondatfajta.” „Valójában már nem is egyszerűen »tudatfolyam« felidézéséről van szó, hanem egy ellentéteken, közbevetéseken, kérdéseken, fölkiáltásokon át haladó megengedő, föltételes, magyarázó mondatok láncolatával egymásba kapcsolódó reflektív folyamatról.” (NGB 272-273.)
6. vsz. Ősz van
A tartalmi és (kétféle) szerkezeti fordulatot kettőspontok jelzik az 5. vsz. végén és a 7. első sorában, a főmondat után. „Nem az a fontos, hogy hány átlábolás van a sorok közt (kb. 60 százalék), hanem hogy milyen átlábolás. Elválik itt sor végén és versszak végén! Minden mindentől, jelző jelzett szótól, határozó állítmánytól, kötőszó a mondatától, megdöbbentő, ahogyan a hexameterszerű sorvégek minduntalan függve maradnak a levegőben. Persze hogy hömpölygés van ezáltal a versben, csak rándulásos, csupa feszültséggel tele hömpölygés. Köteteket mesél ez (…) a vers lelkiállapotáról.” (Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő 148. o.) „…mozgás építődik fel előttünk, a növekvő feszültség strukturálódik. Igen, ez a Babits-versek talán legizgalmasabb hatóanyaga: a feszültség, amelytől majdnem szétesik a vers, és mégsem esik szét.” (uo.: 130. o.)
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
REFLEK TÁL ÁS 14. lépés: 18. feladat T/18.
55. oldal 5 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja a személyes viszonyulások, értékelések, vélemények megfogalmazása. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összpontosítás, kritikai gondolkodás, fogalmazás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : idézetkártya 18. Válassz a műből egy olyan idézetet, amelyet fontosnak tartasz! Fogalmazd meg, miért!
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK egyéni
R ÁHANGOLÓDÁS 15. lépés: 19. feladat T/19.
55. oldal 5+5 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A következő részegységben Babits Mihály Balázsolás című versével fogunk foglalkozni. • Bátorítsuk a tanulókat, hogy mindent írjanak le, ami eszükbe jut, kötetlenül fogalmazzanak: a cél a saját érzéseik, problémáik, kérdéseik szabad kifejezése. Feltétlenül adjunk lehetőséget, időt rá, hogy a diákok megvitathassák egymással írásukat, gondolataikat – de ez ne legyen kötelező! • Frontálisan nem kell megbeszélni a reflexiókat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összpontosítás, kritikai gondolkodás, fogalmazás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, páros megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írás saját magunk számára 19. „Mondd meg, mit jelent számodra a halál, és megmondom, ki vagy.” Olvasd el az alábbi szöveget, és fogalmazd meg vele kapcsolatos gondolataidat!
63
64
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
Hirtelen halálnál nincs nagyobb szerencse – mondja az idősebb Plinius. Nemrég olvastam ezt (…) egy novella mottója gyanánt (…) ennek a novellának még egy második mottója is volt, kajánul alája nyomtatva, mely homlokegyenest ellentmondott az elsőnek – tudniillik könyörgés a mindenszentek litániájából: Hirtelen és váratlan haláltól ments meg, Uram, minket! (…) Ez a két mottó (…) két lehetséges emberi magatartás a halál irányában. Nincs más lehetőség! Mindegyik ijesztő! Hirtelen és készületlenül zuhanni az ismeretlenbe. Vagy ellenkezőleg, várni, készülni rá, árnyékában élni, a haláltudat rettentő szorongásában, melyet a boldog állatok nem ismernek… Ki méri, hogy melyik rosszabb? Ezt mindenki csak maga döntheti el a maga számára (…) Mondd meg, mit jelent számodra a halál, és megmondom, ki vagy. (Babits Mihály: A jó halál. In: Esszék, tanulmányok II. Budapest, 1978, 561–565. o.)
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK egyéni
JELENTÉSTEREMTÉS 16. lépés: 20. feladat T/20.
56. oldal 25 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja nyomatékosítani eddig megszerzett tudásunkat arról, hogy a Babits-vers az érzelmeknek nem egyszerűen költői kifejezését adja, azokat nem pusztán leképezi, hanem „a gondolaton átszűrve, a gondolat élményével együtt a nyelv és a poétika közegében” alkotja meg a művet. (Lásd Németh G. Béla: Babits a másik, a másképpen megújító. In: Uő.: Kérdések és kétségek. Bp.,1995, 79. o.) A feladat célja továbbá, hogy a diákok tapasztalatot szerezzenek, a pálya utolsó szakaszáról. • A folyamat végén egy-egy páros röviden foglalja össze az osztálynak tapasztalatait. Biztassuk a többi párost rövid kiegészítésre, vitára, ha szükséges, kérdezzünk rá a tanulók prezentációjából hiányzó jellegzetességekre. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemző készség, tudásmozgósítás, információ csoportosítása, összefüggés-teremtés, problémaérzékenység, kritikai gondolkodás, nyelvi-poétikai érzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni [b)], majd pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat 20. Balázsolás a) Hallgasd meg a verset!
B A B I T S
BALÁZSOLÁS Szépen könyörgök, segíts rajtam, szent Balázs! Gyermekkoromban két fehér gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon s úgy néztem a gyertyák közül, mint két ág közt kinéző ijedt őzike. Tél közepén, Balázs-napon szemem pislogva csüggött az öreg papon, aki hozzád imádkozott fölémhajolva, ahogy ott térdeltem az oltár előtt, kegyes szokás szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én s ő se jól értett. De azért te meghallgattad és megóvtad gyermeki életem a fojtogató torokgyíktól, s a veszedelmes mandulák lobjaitól, hogy fölnövén félszáz évet megérjek, háladatlanul, nem is gondolva tereád. Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is, segíts, Sebasta püspöke! Lásd, így élünk mi, gyermekmódra, balgatag, hátra se nézünk, elfutunk a zajló úton, eleresztve kezetek, magasabb szellemek de ti csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt. Nem sért ha semmibe veszünk s aztán a bajban újra visszaszaladunk hozzátok, mint hozzád ma én reszkető szívvel... Mosolyogj rajtam, Balázs! ki mint a szepegő kamasz, térdeplek itt együgyű oltárod kövén mosolyogj rajtam, csak segíts! Mert orv betegség öldös íme engemet és fojtogatja torkomat, gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm zihál, s mint aki hegyre hág, mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel, kifulva, akként élek én örökös lihegésben. S már az orvosok kése fenyeget, rossz nyakam fölvágni, melyet hajdan olyan megadón hajtottam gyertyáid közé, mintha sejtettem volna már... Segíts, Balázs! Hisz a te szent gégédet is kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány kivégzett: tudhatod, mi az!
5
10
15
20
25
30
35
40
`45
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
65
66
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
Te ismered a penge élét, vér ízét, a megfeszített perceket, a szakadt légcső görcseit, s a fulladás csatáját és rémületét. Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen, okos felnőtt! Te jól tudod, mennyi kínt bír az ember, mennyit nem sokall még az Isten jósága sem, a mit ér az élet... S talán azt is, hogy nem is olyan nagy dolog a halál.
50
55
(A mű 1937 nyarán keletkezett, miután bizonyossá vált, hogy a költő gégerákban szenved. Szent Balázs a 4. században mártírhalált szenvedett örmény püspök, akitől a torokbetegségek ellen kérnek segítséget.) b) Mi jobb e vers szerint: hirtelen meghalni vagy felkészülni a halálra? Indokold meg! c) Töltsétek ki párban a szemponttáblázatot!
SZERKEZETI EGYSÉGEK
MI ZÁRJA AZ EGYSÉGEKET? MIT FEJEZ KI A VÁLTOZÁS?
TÉMA; KÉPVILÁG, SZÓKINCS JELLEMZŐI
SZÖVEGFAJTA (MŰFAJI HAGYOMÁNY)
HANGNEM ÉS SZEMLÉLETMÓD
MONDATSZERKESZTÉS
I. 1–20. SOR II. 21–32. SOR III. 31–43. SOR IV. 44–56. SOR
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK SZERKEZETI EGYSÉGEK
MI ZÁRJA AZ EGYSÉGEKET? MIT FEJEZ KI A VÁLTOZÁS?
TÉMA; KÉPVILÁG, SZÓKINCS JELLEMZŐI
I.
Szépen könyörgök, segíts – Segíts!
gyermekkori emlék; az emlék hangulatához illő képvilág: pl. szépen kérlek, ijedt őzike, kegyes szokás, diákul dünnyögve
1–20. SOR
SZÖVEGFAJTA (MŰFAJI HAGYOMÁNY)
HANGNEM ÉS SZEMLÉLETMÓD
HONDATSZERKESZTÉS
leíró, emlékező; himnusz: könyörgés – érvelés – könyörgés
nosztalgia, bizalommal kér, öntudatlanság
4 mondat, kiegyensúlyozott szórend és tagmondat-sorrend, nincsenek közbevetett felkiáltások, halmozások; nyugalmat érzékeltet
B A B I T S
II. 21–32. SOR
III. 31–43. SOR
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
3 mondat, feszültebb: ellentét (de ti…), közbevetett felkiáltás (mosolyogj rajtam Balázs!), halmozott szerkezetek (hátra se nézünk – elfutunk – eleresztve kezetek). Írásjelhasználat (gondolatjelek, 3 pont)
Segíts! rövidebb, gyorsuló tempó
a jelenbeli helyzet, a gyerekkori attitűd megismétlődése; önirónia (balgatag, gyermek módra, mint szepegő kamasz térdeplek, mosolyogj rajtam); kamasz: már nem gyermeki, még nem felnőtti látásmód
magyarázó, leíró és könyörgő, de a reflektív jelleg dominál
önirónia (gyermek módra, balgatag), továbbra is sürgető kérés, de már tudja, sejteti ennek gyerekességét (Mosolyogj rajtam, csak segíts)
Segíts!
a könyörgés indoklása: a betegség leírása; zihálás,örökös lihegés, már a műtét fenyegeti
leírás
nyers, naturalisz- 2 mondat; tikus, félelmet még inkább fekeltő szült; eddig hosszabban kifejtett tagmondatok és hasonlatok voltak, most lerövidülnek az egymásra halmozott mondategységek, összetorlódnak az igék – e tényezőktől lesz szaggatott, zihálásszerű a hatása; a 3. mondat is lerövidített kitörés (Segíts, Balázs!) – eddig a könyörgés formulája is mindig hosszabb szerkezet része volt
67
68
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
IV. 44–56. SOR
nem is olyan nagy dolog a halál – elmarad a segélykérő kitörés – a halállal szembenéző felnőtt már nem igényli
a szent példája és hatása: a gyermekibe való menekülés helyett szembenézés, elfogadás; az is szó már az elfogadást jelzi (tiédet is kések nyiszálták, az enyémet is fogják); a már időhatározó az átlépést egy magasabb fokra, ahonnan visszanézve már másként értékelhetők a jelenségek; a tudás szó ismétlései
•
1 2 .
magyarázó, elmélkedő, a himnuszt példázattá átformáló, átemelő
É V F O L Y A M
félelmet keltő a szenvedésteli mártírhalál leírása, de épp azért, mert a kialakuló új perspektívának a lényege a szembenézés, amelyből a sztoikus bölcs nyugalma ered
5 mondat, váltakozó hatású, a mártíromság leírásában továbbra is a felkiáltások közbevetése és a rövidebb, pergő részletek halmozása jellemző, de az utolsó három mondat lassuló tempójú, hosszabb tagmondatokból áll, lenyugvást, elfogadást érzékeltető
REFLEK TÁL ÁS 17. lépés: 21. feladat T/21.
60. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Itt is fontos, hogy a tanulók megbeszélhessék egymással gondolataikat – ha akarják. Az esszéket feltétlenül értékeljük valamilyen módon. Ha az osztály fogékony a témára, az esszéhez felkínált kérdésekről érdemes frontálisan is beszélgetni. Ez esetben a következő lépést kihagyhatjuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemző készség, érzékenység, empátia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írás saját magunk számára 21. A Balázsolás ismeretében gondold át és egészítsd ki – ha szükségesnek tartod – a 19. feladathoz írt gondolataidat! Ha szívesen gondolkodsz erről a témáról, bővítsd esszévé és add be tanárodnak a halálról szóló fogalmazásodat!
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
További gondolatébresztő kérdések a témához: Jó (eredményes, hatásos) lehet-e a gyermekkori szemlélethez (védelemkereső önállótlansághoz, megnyugtató illúziókhoz) való visszatérés? Miért? Lehetséges-e kamaszként vagy felnőttként visszatérni ebbe a gyermeki állapotba, vagy pedig ez esetben inkább valamilyen köztes, diszharmonikus, sem ilyen, sem olyan állapot jön létre? Mi lehet a szenvedés értelme? Felérhet-e a fájdalommal az a tudás, amelyhez a szenvedés eljuttat(hat)? A véggel szembe néző felnőtt tudat képes lehet-e teljesen legyűrni a szorongást, a halálfélelmet? Babits Mihály a vers megírása után közel fél esztendővel, 1938. február 5-én, öt nappal súlyos gégeműtétje előtt, felvette a Balázs-áldást. Hogyan értelmezed ezt?
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK egyéni
18. lépés: 22. feladat T/22.
61. oldal 15 PERC
Elhagyható feladat
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A tanulók Weöres Sándor verse alapján, révén reflektálhatnak a Babits művészetéről szerzett ismereteikre, élményeikre. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemző készség, reflektálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat 22. Értelmezzétek a táblázat segítségével Weöres Sándor versét!
WEÖRES SÁNDOR: BABITS EMLÉKE Száz esztendeje már, hogy a költőnk megszületett és Sárból kelt rózsát égi magasba emelt. Kezdeti éneke könnyed volt, ámbár sose könnyű, Szélben hullámzás, isteni lengedezés.
69
70
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
Csak később fordúlt komorabbra, alakja szobor lett, Csapzott, elkínzott kőszobor, ám eleven. Két nagy háború közt kínját lengette az égig, Mégis az Úristen vissza nem integetett. (1983) SZEMPONTOK
PÉLDA VAGY MEGHATÁROZÁS
ÉRTELMEZÉS
VERSELÉS MŰFAJ A KORAI BABITS-KÖLTÉSZETET BEMUTATÓ MOTÍVUMOK A KÉSŐBBI BABITS BEMUTATÁSA A MÁSODIK SORBELI ELLENTÉT
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK SZEMPONTOK
PÉLDA VAGY MEGHATÁROZÁS
ÉRTELMEZÉS
VERSELÉS
disztichon
idézés a klasszicizálás által; a hagyomány teremtő erejére, Babits művészetében betöltött nagy jelentőségére is utal
MŰFAJ
epigramma
sírfelirat (klasszicizálás, hagyományidézés)
A KORAI BA-
könnyed–könnyű ellentéte szélben hullámzás isteni lengedezés
formavirtuóz, bölcseleti tartalmakkal könnyedség és emelkedettség együttese
komorabb elkínzott kőszobor, ám eleven háború az Úristen vissza nem integetett
politikai tényezők, háború hatása, vívódás a közéleti költő szerepének vállalásával, prófétai kép: kínját lengette az égig, homo moralis, istenes versek, irodalmi kulturális vezető szerep (szobor) hatás (eleven)
sár – égi magas rózsa innen – oda
egyéni
BITS-KÖLTÉSZETET BEMUTATÓ MOTÍVUMOK A KÉSŐBBI BABITS BEMUTATÁSA
A MÁSODIK SORBELI ELLENTÉT
B A B I T S
M I H Á L Y
K Ö L T É S Z E T E
19. lépés: 23. feladat T/23.
62. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Válasszunk ki és vágjunk ketté az osztály létszámának megfelelően annyi Babits-részletet, hogy mindenkinek egy fél mondat jusson! Minden diák húzzon egy fél idézetet, majd a diákok az osztályban körbejárva keressék meg párjukat (azaz akinél az idézetük másik fele van). • Állapítsák meg, hogy honnan való az idézet (nem kell fejből, az a jó, ha kurkásznak a szövegekben). A párok üljenek egymás mellé, írják le, melyik Babits-műből való az idézetük, fűzzenek hozzá 2-3 mondatos értelmezést, és röviden írják le azt, miért fontos a mondatuk az adott műben vagy pedig számukra. K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k: információkezelés, memória, metakogníció, reflexivitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : összekevert mondatok E s z k ö z ö k : félbevágott idézetek cetliken P é l d á u l: úgy néztem a gyertyák közül
mint két ág közt kinéző ijedt őzike
diákul dünnyögve, amit
sem én s ő se jól értett
hátra se nézünk, elfutunk a zajló úton,
eleresztve kezetek, magasabb szellemek
mint a szepegő kamasz,
térdeplek itt együgyű oltárod kövén
mint aki hegyre hág, mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel, kifulva,
akként élek én örökös lihegésben.
ismered a penge élét, vér ízét, a megfeszített perceket,
a szakadt légcső görcseit, s a fulladás csatáját és rémületét.
Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen,
okos felnőtt!
Te jól tudod, mennyi kínt bír az ember, mennyit nem sokall
még az Isten jósága sem
Balázsolás
71
72
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
hogy nem is olyan
nagy dolog a halál.
sürgősebb néki keserves jussa a bandáknak,
mint hogy kiviruljon a föld
a konok isteneket vakítva
lobogjon az égig szellem és szerelem
nagy hírként kiáltja
amit mindenki tud
mint bércet annál több forrás feszíti, mennél több hó ül fején,
öreg szívem úgy feszűl a szavaktól
az őrült népek nyugtalanok:
mit számít?
mily kicsi minden
emberi történés!
akit föl nem ver annyi ágyú
rezzenti-é gyenge sírástok?
A drága fiúk hullanak
vérben a hóra napra-nap.
Ne hagyjatok aludni senkit
ki ma csöndes, gonosz vagy gyáva
Ma már hiszünk
káromlani-érdemes alvó magasságot
Hányjuk álmára
kopogó bestemmiáknak jégesőjét!
Mért van, ha nincs?
Mért nincs, ha van?
Jó volna süketen csirázni
mint virághagyma föld alatt
csak az ember szakadt ki
a süket Istenből iszonyokra
Szín a különség
különség az élet
éj van s most
minden tehén fekete.
nincs semmi sem, csak
semmi van, s e semmi én vagyok
Morpheus karjai között
Iriszről álmodom
jer ontsd elémbe képeid,
beszédes színkapú!
De engem űztön
űz a Rém
egyhangu oldalívei
rejtett forrásu fényben úsznak
Mint különös hírmondó…
Fortissimo
Himnusz Iriszhez
Az örök folyosó
B A B I T S
M I H Á L Y
futok gyáván, futok merészen, habár
előre jól tudom, nem érhetem végét egészen
Fekete országot
álmodtam én
de nem csak kívül:
csontig, velőig fekete,
s mélyre merítsd bár
tintapatakját, még feketébben árad, ömöl
Más szin a napfény vendég-máza,
a nap a színek piktora mind:
fekete az anyag
rejtett lelke
K Ö L T É S Z E T E
Fekete ország
23. Összekevert mondatok Húzz egy idézetet! Keresd meg az osztályban azt, akinél az idézeted másik fele van! Írjátok le, melyik Babits-műből való az idézetetek, fűzzetek hozzá 2-3 mondatos értelmezést, és fogalmazzátok meg, miért fontos a mondatotok az adott műben és miért a számotokra!
20. lépés: 24. feladat T/24.
62. oldal
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja, hogy befejezésképpen röviden, de egészében tekintsék át a tanulók Babits költői pályáját. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : metakogníció, reflexivitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat, jelölés 24. Összegzés és visszatekintés a) Olvasd el az alábbi szöveget jelöléstechnikával! Tegyél √ jelet azokhoz az információkhoz, amelyek az órai értelmezések folyamatában is előkerültek, tegyél + jelet azokhoz, amelyek újak, megtanulandók számodra! Babits Mihály, a fiatal poeta doctus, aki a filozófiai és irodalmi hagyományban egyaránt rendkívül otthonos, új fejezetet kezd a magyar költészetben: másról és másképpen szól. Az első pályaszakasz verseiben úgy lép túl a korábbi élménylírán, hogy a versbeli alanyt kitágítja, általánosítja vagy
73
74
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 2 .
É V F O L Y A M
tárgyiasítja. Mégis, ezekben az objektív költeményekben is mindig ott érezhető a feszültség, az indulat, a létezés nagy kérdéseivel való szembesülés vágya és felelőssége. Ehhez az ismeretelméleti, egzisztenciális és morális nyugtalansághoz alakulnak versszerkezetei és versmondattana. „Babits az a költő, akinek az emberi egzisztencia fáj. (…) Mi más is volna rá képes, ha nem egy kivételes és sajátos szenvedély, hogy filozófiákat könyvágyukból felrántson, hogy tételeket és ellentéteket lángot lehelő múzsákként mutasson be nekünk? Ahhoz bizony éppen a babitsi, fojtva erősödő szenvedély kell, hogy az absztraktumok hűvös bőre mögött izzó, lírai élményeket tapintson. Egyáltalán: babitsi alkat kell ahhoz, hogy folytonosan, szinte kihagyás nélkül a „mögött”-et érzékelje. Valami van valami mögött. Ez a Babits-féle életérzés, állandó tapasztalat.” (Nemes Nagy Ágnes) A világ rejtvényéhez való eme szenvedélyes, etikailag is megalapozott odafordulás pályája középső és végső szakaszaira is jellemző. Költeményeiben a háborús pusztítással szembeni indulat a theodicea12 problémájával, a közéleti költő szerepének mérlegelése az ember ontológiai13 helyzetének vizsgálatával fonódik össze, és a halállal való szembenézést is a metafizikai és irodalmi tradíciók átlelkesítésével végzi el. Miközben a jelenségek mögött lényegüket keresi, a világot még egységként érzékeli. Ezért formálhat meg olyannyira különböző témákat hasonló módon; ezért olyan erőteljes a hasonlóság a fiatalkori és a kései versek poétikai megoldásai között, annak ellenére, hogy a lírai alany helyzete és a versek jelenségvilága átalakul. Babits költészetében folyamatként épül fel a gondolat, rendkívül szoros kölcsönhatásban a vers kép- és motívumvilágával, szerkezetével, hangnemével, mondatszerkesztésével és ritmusával. A költészet az ő számára nem készen átvett formák és eleve kész eszmék, gondolatok egymáshoz illesztése: akkor a költő nem lenne több, mint illusztrátor. Ahogyan a költemény formai és eszmei összetevői folyvást alakítják egymást, az vezet el egy új, addig nem ismert összességhez, minőséghez. Ezért érezhetjük úgy, hogy Babits nehéz költő. Nem sima kavics, hanem nehéz kőszikla. Ezért érezhetjük bölcsnek. Babits „valahogy nehezebb volt társainál, magasabb, közvetettebb, követelőbb. Kívánt tőlem valamit az a versszöveg, nyújtózni kellett utána, ismeretlen tartományok felé. Tágas, hűvös-égető, hegyi-levegője égboltként húzott magához; Babits felnőttebbé tett.” (Nemes Nagy Ágnes) b) Tekints vissza magadban a fejezetben és korábbi tanulmányaid során olvasott és értelmezett Babits-versekre! Ha szükséges, a munkatankönyvet is lapozgathatod. Röviden foglald össze a magad számára, milyen összbenyomást szereztél Babits költészetéről, és mi az, ami fontos számodra belőle!
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK egyéni
12 theodicea (gör.): a világban levő rossz, szenvedés, bűn összeegyeztethetőségének kérdése egy tökéletes, jóságos, mindenható istennel 13 ontológia (gör.–lat.): a létről, a lét legáltalánosabb törvényeiről szóló filozófiai tanítás; a metafizika fő része