SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS
Tanári útmutató
4
A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.
SZAKMAI VEZETÕK
P Á L A K Á R O LY
S Z A K M A I I G A ZG AT Ó
P U S K Á S AU R É L
F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S
RÁPLI GYÖRGYI
F E J L E S Z T É S I P RO G R A M V E Z E T Ő
VEZETŐ FEJLESZTŐK
A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E T Ő J E
KORÁNYI MARGIT
A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ
S Z A K M A I B I ZOT T S Á G
B Ó K AY A N TA L
ELNÖK
B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR
A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ
S Z A K M A I L E K TO R O K
MURÁNYI YVETT
A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA
FELELÕS SZERKESZTÕ
TIPOGRÁFIA
NAGY MILÁN
BÁRD JOHANNA
© S U L I N O VA K H T. © MURÁNYI YVETT
A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓLAG Z ÁRT KÖRBEN,
KIADJA A Z EDUCATIO TÁRSADALMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG
KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.
1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.
KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.
A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ
MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!
NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007
M É L Y F Ú R Á S
–
K O S Z T O L Á N Y I , A
L Í R I K U S
É S
P R Ó Z A Í R Ó
Tanári útmutató
Fejlesztők Fűköh Borbála Pethőné Nagy Csilla
TARTALOM M É LY F Ú R Á S – K O S Z TO L Á N Y I , A L Í R I K U S É S P R Ó Z A Í R Ó
5
NÉVJEGY
9
A N A G Y B E L É P Ő É S „T O V Á B B Í R Á S A”
40
SZÁMVETÉS ÉS LÍRAI HANGKERESÉS: V E R S E K A S Z E G É N Y K I S G Y E R M E K PA N A S Z A I É S A S Z Á M A D Á S K Ö Z T I K Ö T E T E K B Ő L
61
A N AG Y R E G É N Y Í R Ó – PAC S I R TA
99
A N OV E L L I S TA K O S Z TO L Á N Y I
15 8
A Z A D Y-V I TA É S A KO S Z TO L Á N Y I -V I TA P O L I T I K A I É S M O R Á L I S K I H Í VÁ S O K , M O R Á L I S É S E S Z T É T I K A I VÁ L A S ZO K
18 2
A SZ Á MADÁ S KÖTE T M A G AT A R T Á S - V Á L A S Z O K A H A L A N D Ó S Á G K I H Í V Á S Á R A
220
F E J E Z E T Z Á R Ó F E L A D AT L A P
NÉVJEGY 10. ÉVFOLYAM; 4. FEJEZET Fejlesztők: Pethőné Nagy Csilla Fűköh Borbála A FEJEZET CÉLJA
Az esztétizáló modernség egyik meghatározó, több műnemben és műfajban folytatható hagyományt teremtő életművével való elmélyültebb megismerkedés a pálya reprezentáns darabjainak olvasásával és értelmezésével. Egy szerző alkotásmódjának, lírai és prózaepikai stílusának (szerepjáték, metaforizáció, nézőpont, időkezelés, lélektaniság) behatóbb, összehasonlító vizsgálata. Olvasói tapasztalatok szerzése az irodalmi élet vitáiról, valamint a befogadás történeti jellegéről. Az írás folyamatjellegének megtapasztalása és kipróbálása, önálló novellaelemző esszé írása.
KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI
Tematikus fókusz: a szerepjátszás mint életbölcselet Poétikai fókusz: egyazon szerző lírai és prózaepikai stílusának vizsgálata, öszszevetése; vers és próza éles kettőssége Szövegértési fókusz: a metaforikusság eltérő típusai és funkciója a lírában és a prózában, nézőpontok a lírában és a prózában Szövegalkotási fókusz: az írás mint folyamat; hogyan írjunk novellaelemzést?
FÓKUSZOK
A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA
1. A nagy belépő és „továbbírása” (4 óra) – A szegény kisgyermek panaszaiból: Mint aki a sínek közé esett; Menj kisgyerek; Múlt este én is jártam ottan; Mostan színes tintákról álmodom; Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép; A rút varangyot véresen megöltük; A bús férfi panaszaiból: Nem tudtam én dalolni nektek az újról, csak a régiről; Most harminckét éves vagyok; Karinthy Frigyes: Így írtok ti, részlet A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései című ciklusból 2. Számvetés és lírai hangkeresés: versek a Szegény kisgyermek és a Számadás közti kötetekből (2 óra) – Boldog, szomorú dal (Kenyér és bor, 1920), Magánbeszéd (Meztelenül, 1928) 3. A nagy regényíró (3 óra) – Pacsirta (választhatóan: Kosztolányi Dezső: Ábécé a versről és a költőről, Ábécé a prózáról és regényről és más vonatkozó esszérészletekből. In: Nyelv és lélek, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971) 4. A novellista Kosztolányi (2+4 óra) – Az amerikai fiatalember; Fürdés; Omelette á Woburn (novellaelemző esszé: Vendég vagy Darvasi László: Sípos, a jós)
6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA
AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET TANTERVI MODULKAPCSOLÓDÁSI PONTOK
KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS
NAT
•
1 0 .
É V F O L Y A M
5. Az Ady-vita és a Kosztolányi-vita (2 óra) – Ady Endre: Egy bűnös vers – részlet; Babits Mihály: A tömeg és a nemzet – részlet; Kosztolányi Dezső: Önmagamról – részlet; Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből – részlet; Kosztolányi Dezső: Az írástudatlanok árulása – részletek; Ady Endre: „Négy fal között” – Kosztolányi Dezső verseskönyve – részlet; Szabó Árpád: Polgári költészet – népi költészet – részlet; Nemes Nagy Ágnes: Ízlésváltozások a Kosztolányi-vers körül – részlet; Esterházy Péter: Ünnepi beszéd és rekonstrukció – részlet (Ady Endre: Nem feleltem magamnak; Kosztolányi Dezső: Ének a semmiről; Kovács András Ferenc: Kompletórium; Kosztolányi Dezső: Önmagamról – részlet/2.) 6. A Számadás kötet (5 óra az írásfolyamat áthúzódó lépéseivel együtt) – Őszi reggeli; Halotti beszéd; Hajnali részegség 10. évfolyam (15–16 évesek) A nyelvi változás és a nyelvváltozatok Illúziók elvesztése regényekben és drámákban Többek között: 6. évfolyam 3. fejezet 7. évfolyam 1. fejezet 5. modul 7. évfolyam 3. fejezet 5. modul 7. évfolyam 4. fejezet 2. modul 7. évfolyam 6. fejezet 4. modul 8. évfolyam 1. fejezet 8. évfolyam 8. fejezet 9. évfolyam 1. fejezet 2. modul 9. évfolyam 5. fejezet 4. modul 9. évfolyam 6. fejezet 3. modul A pszichológia, a filozófia, a történelem, az etika, a drámapedagógia bizonyos tartalmai Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés. Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások). Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására. Verbális és nem verbális információk együttes kezelése. Önálló jegyzetkészítés. Idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Nézőpontok és nézőpontváltások funkciójának értelmezése. Az ízlés kontextuális függőségének megértése stb.
N É V J E G Y
KÖVETELMÉNYEK
ÉRTÉKELÉS
A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét lírai és epikai szövegekben (a szöveg jellemző szerveződése, magatartás- és szemléletforma, időiség, kifejezésmód, szövegforma). Ismerje és alkalmazza a vers- és novellaértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Legyen tisztában az írás folyamatjellegével, segítséggel tudja lépésről lépésre végigjárni a folyamatot (ötlet, anyaggyűjtés, vázlatkészítés, piszkozat, korrektúra, tisztázat, közzététel). Az anyaggyűjtéshez és a vázlatíráshoz tudjon grafikai szervezőt választani és használni. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan novellaelemző esszét írni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.
Folyamati: A prezentációk értékelése, dicséretkártyák, a megértést szondázó mintavétel a házi feladatokból, kilépőkártya, kooperatív tanulás kritériumos ön- és csoportértékelése, rövid esszé, az írásfolyamatra visszatekintő reflektáló esszé
Kimeneti: Novellaelemző esszé kritériumos értékelése (tanulói és tanári) MÓDSZERTANI AJÁNLÁS
A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és eljáráskészlete megteremti az interaktív és reflektív tanulás lehetőségét.
TÁMOGATÓREND-
Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése, PTE, 2002 Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv – befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás, Korona Kiadó, 2005 Ágnes de Bie-Kerékjártó: Fogalmi sémák és szövegösszefüggés Kosztolányi Dezső Omlette á Woburn című elbeszélésében, http://mnytud.arts.unideb. hu/off_text/10/tart.htm Kulcsár Szabó Ernő – Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről (Újraolvasó), Anonymus Kiadó, Budapest, 1998 Szirák Péter: Az emlékezés elevensége, http://www.bibl.u-szeged.hu/mirror/ zetna/zetna/zek/folyoiratok/53/szirak.html Halmai Tamás: „Ha félsz, a másvilágba írj át” – Versnyelv és világkép a Kosztolányi-líra utolsó szakaszában, http://magyar-irodalom.elte.hu/prae/pr/200002/ 324_Halmai_Tamas.html Kaláka – Kosztolányi CD (Boldog, szomorú dal, Hajnali részegség) Hungaroton Varietas Delectat – 3. (Hajnali részegség: Gáti József, Mensáros László, Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre előadásában)
SZER, SZAKIRODALOM
7
8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
SZÖVEGFORRÁSOK
•
1 0 .
É V F O L Y A M
Kosztolányi Dezső összegyűjtött versei: http://mek.oszk.hu/00700/00753/html/ Esti Kornél kalandjai: http://mek.oszk.hu/00700/00745/ Esti Kornél: http://mek.oszk.hu/00700/00744/ Pacsirta: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/kosztola/pacsirta/ Karinthy Frigyes: Így írtok ti, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1954 Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971 Szimbólumtár, Balassi Kiadó, 2001 Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség – Réz Pál (szerk.) In memoriam Kosztolányi Dezső, Nap Kiadó, 2002 Darvasi László: A Borgognoni-féle szomorúság, Jelenkor Kiadó, 1994
1. A NAGY BELÉPŐ ÉS „TOVÁBBÍRÁSA” 4 óra
R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1.
Szemponttáblázat
5. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy az előzetes tudás aktivizálásával hidat képezzen a már olvasott és a fejezetben olvasandó Kosztolányi-szövegek között, lehetővé tegye a már megismert művek integrálását a pályaképbe. Ezért a táblázat a programcsomag már előfordult, vonatkozó szövegeit és információit tartalmazza. • Egyrészt fontos, hogy ne törekedjünk teljességre, hiszen az olvasói tapasztalat és az ezzel öszszefüggő tudás „előhívhatósága” a tanulóknál különböző. A cél, hogy a diákok elkezdjenek gondolkodni a témáról, kutassanak emlékezetükben, és igyekezzenek mozgósítani a már meglévő tudásukat, hiszen ehhez horgonyozódhat majd le az új tudás. A néhány perces egyéni gondolkodást kövesse rövid közös megbeszélés. A más színnel való néhány kiegészítés arra a belátásra juttathatja a tanulót, hogy: „Jaj, tényleg, ezt is olvastam!”. • Másrészt az is lehetséges, hogy a diákok egy része nem az iskolában olvasott Kosztolányi-szöveget is beír a táblázatba. Dicsérjük a sikeres tudásmozgósítást és az önálló olvasói tapasztalatra való hivatkozást! • Ne tegyünk elmarasztaló megjegyzéseket! A táblázat kitöltése azért egyéni, mert az előzetes tudás előhívhatósága is egyénenként különböző. • A megbeszélés folyamatában a beavatás, beilleszkedés, illetve a játék kérdéskörével természetesen irányíthatjuk a figyelmet a gyermeklét és a felnőtt lét problematikájára, vagyis a következő lépésre. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memória, olvasói tapasztalatok előhívása, csoportosítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális megbeszélés, a táblázatok folyamatos, egyéni kiegészítése M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat Kosztolányi Dezső (1885–1936) a magyar irodalom egyik meghatározó életművét alkotta meg. A sokoldalú művész tevékenysége a líra, a széppróza, a fordítás és az esszéírás területére is kiterjedt, és napjainkig folytatható hagyománynak bizonyult. Ez azt jelenti, hogy irodalomról, nyelvről való gondolkodása, alkotásmódja, életműve máig ösztönzi, továbbgondolásra készteti a nyelv művészeit. Ebben a fejezetben Kosztolányi Dezső életművével, pályájának alakulástörténetével ismerkedünk meg,
10
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
e pályát reprezentáló alkotásokat olvasva és értelmezve. A „mélyfúrás” tehát azt jelenti, hogy vizsgálódásainkat most egy szerző alkotói tevékenységére, kérdésfelvetéseire, alkotásmódjára összpontosítjuk. A Kosztolányi-életmű azonban nem teljesen ismeretlen számotokra. Jelentőségét többek között épp az bizonyítja, hogy tanulmányaitok során majd minden évfolyamon olvastatok belőle verset, novellát vagy esszét. A fejezet első moduljának középpontjában A szegény kisgyermek panaszai című, ciklust alkotó verseskötet áll, Kosztolányi Dezső amely a gyermekkor búcsúztatását az emlékezés helyzetével és az összegzés igényével formálja meg. Az e ciklusból válogatott és olvasásra kínált versekben megvizsgáljuk többek között a lírai megszólalás helyzeteit, a szerepek és nézőpontok játékát, a szövegek jellegzetes motívumait, stílusát. Kitekintünk a téma „továbbírására” és a kötet kortársi befogadásra is. 1. Töltsd ki a szemponttáblázatot! a) Az alábbi táblázat segítségével gyűjtsd össze, mi mindent tudsz már Kosztolányi Dezsőről, mit olvastál Kosztolányi Dezsőtől! b) A közös megbeszéléskor más színű tollat használva egészítsd ki a táblázatodat az osztálytársaid tudásával! MŰVEK, AMELYEKET OLVASTAM
AMIT A SZERZŐRŐL TUDOK
PROBLÉMÁK, KÉRDÉSEK, AMELYEKKEL AZ OLVASOTT MŰVEKBEN TALÁLKOZTAM
LEHETSÉGES MEGOLDÁS AMIT A SZERZŐRŐL TUDOK Versíró, novellaíró, regényíró A Nyugat című folyóirat köréhez tartozott (XX. század első harmada) nagy művész
MŰVEK, AMELYEKET OLVASTAM Novellák: A kulcs Az Esti Kornél-novellákból: Vörös ökör (második fejezet), Villamosutazás (tizennyolcadik fejezet) Április bolondja
PROBLÉMÁK, KÉRDÉSEK, AMELYEKKEL AZ OLVASOTT MŰVEKBEN TALÁLKOZTAM Beavatás, beilleszkedés, anekdotikus hagyományok, a hétköznapi és a művészi kommunikáció különbsége, metaforizáció, hiteles lét
A
N A G Y
B E L É P Ő
É S
„ T O V Á B B Í R Á S A ”
Esti Kornél címmel novelláskötete jelent meg (1933)
Versek: Csacsi rímek Ilona Októberi táj Esti Kornél éneke A szegény kisgyermek panaszaiból: A játék, Az iskolában hatvanan vagyunk
Rímjáték, verszene, nyelvi megalkotottság, elmúlássejtelem, költői hitvallás, játék a nyelvvel, az írás, az irodalom, az olvasás mint játék, beilleszkedés egy közösségbe, hasonlóság, különbözőség, önazonosság
Egyik verseskötete (versciklusa) A szegény kisgyermek panaszai címmel jelent meg
Esszék: Lenni vagy nem lenni Ábécé a versről és költőről (részletek) Hogyan születik a vers és a regény?
A közösségért érzett felelősség, nemzetlét–nemzethalál, művészi hitvallás, költői nyelv, az irodalmi mű születése, (életrajzi) élmény és kitaláció, költészetfelfogás
2. lépés: 2–3. feladat T/2.
6. oldal 5 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a tanulók árnyalt közelítéssel kezdjenek el gondolkodni a gyermeklétről, annak boldog és nehéz voltáról. • Szánjunk az egyéni érvgyűjtésre és a páros megbeszélésre 2-3 percet, majd néhány érvet, illetve ellenérvet hallgassunk meg közösen! Tegyük ezt úgy, hogy először a tanár szólítson fel egy tanulót, aki a társa megoldásából emeljen ki egy olyan érvet vagy ellenérvet, amivel egyetért, amivel vitatkozna, ami meglepő volt számára! Ezt követően a tanuló szólítsa egy társát, és így tovább, kitöltve a feladatra szánt időkeretet (névlánc). • A lényeg a kérdésről való közös gondolkodás elkezdése, tartsuk az időkeretet, itt sem kell teljességre törekedni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelés, együttműködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, pár-, majd frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : T-táblázat, páros megosztás, névlánc 2. Érvek és ellenérvek a) Írj 2-2 érvet az alábbi vélemény alátámasztására, illetve megcáfolására! „A »boldog gyermekkor« puszta önámítás.” (Pilinszky János, költő)
11
12
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
KÉT ÉRV A FENTI ÁLLÍTÁS MELLETT
É V F O L Y A M
KÉT ÉRV A FENTI ÁLLÍTÁS ELLEN
1.
1.
2.
2. ÚJABB ÉRVEK
ÚJABB ELLENÉRVEK
b) Érveidet beszéld meg padszomszédoddal! A felmerülő újabb közelítéseket is rögzítsd a táblázatban!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Mellette: a gyermekkor szorongásokkal teli, a kisgyermek kiszolgáltatott a felnőttnek, minden félelmetesen nagy, parancsolgatnak a gyermeknek, megszidják, esetleg megverik, korlátozzák, korán le kell feküdni, sok dolog van, amit nem ért, ismeretlen közösségekbe kerül stb. Ellene: játszhat, nem kell felelősséget vállalnia, erős a fantáziája, szeretettel veszik körül a felnőttek, gondoskodnak róla, mesét olvasnak neki, gyermekközösségek tagja, sok barátja van, a család középpontjában van stb.
T/3.
7. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A címmeditáció folytatja a kötet néhány versével való találkozás előkészítését. A saját élettapasztalat előhívása belülről motivál, a képzettársítások felkeltik a kíváncsiságot, és azzal készítik elő az olvasandó versek értelmezési folyamatait, hogy a tanulók az előhívott tartalmakat a versekben előfordulni várják. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra 3. Kosztolányi Dezső számára az 1910-ben napvilágot látott (második) verseskötete, A szegény kisgyermek panaszai címet viselő versciklus hozta meg a kortársi elismerést és népszerűséget. a) Személyes és olvasói tapasztalataidat is mozgósítva gondolkodj el azon, miről „panaszkodhat” a kötetbeli versek beszélője!
A
N A G Y
B E L É P Ő
É S
„ T O V Á B B Í R Á S A ”
A SZEGÉNY KISGYERMEK PANASZAI
b) Gondold meg a kötetcím alapján azt is, ki lehet a beszélője ezeknek a verseknek!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) b)
félelem a sötétségtől, orvostól, egyedülléttől, haláltól, meg nem értettség, csalódás, szülői szigor, iskola stb. a kisgyermek a beszélő, felnőtt beszél a gyermeki panaszokról, a felnőtt idézi meg, esetleg visszatekintően reflektálja gyermekkorának élményeit, tapasztalatait
JELENTÉSTEREMTÉS 3. lépés: 4. feladat T/4.
7. oldal 20 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ha a tanár indokoltnak tartja, nehezebben olvasó, beállítódási gondokkal küzdő osztályok esetében dönthet úgy is, hogy bemutatja a két verset. Hasznos azonban, ha ebben a korban a diákok maguk is olvasnak néma olvasással, „kettesben maradva a szöveggel”. • Osszuk meg a feladatot! Az osztály létszámának megfelelően néhány tanulópár az 1. kérdésre, néhány a 2–3. kérdésre, mások a 4–5. kérdésre, újabb párok a 6. kérdésre, megint mások a 7. kérdésre keressenek választ mindkét verset vizsgálva. A 4–5. és a 6. feladathoz irodalmi szövegek értelmezésében jártasabb, érzékenyebb, jó szövegértési képességekkel rendelkező tanulópárokat válasszunk, ezt az óra előtt, a tervezés szakaszában meg kell gondolni! • Hagyjunk 5-6 percet a páros munkára, majd közösen töltsük ki a táblázatot. Ehhez az egyes szempontokat vizsgáló, szakértő párok közül válasszunk egy-egy párost, de adjunk módot a többieknek a kiegészítésre. A megbeszélés feszes tempót követel, az egy-egy kérdésre adható válaszok áttekintésére kb. 2 perc jut. A tanár a tanulói prezentációkat követően kiegészíthet, nyomatékosíthat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, bizonyító erejű idézetek keresése és értelmezése, alkalmazás (poétikai és retorikai eszközök azonosítása), együttműködési készség, előadói készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : a szövegértési képességek, a poétikai tudás alkalmazásának képessége szerint M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális megosztás M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, szemponttáblázat
13
14
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
4. Olvassátok el A szegény kisgyermek panaszai verseskötet első és utolsó darabját, majd értelmezzétek a nyitó és záró verset a szemponttáblázat segítségével!
MINT AKI A SÍNEK KÖZÉ ESETT…
MENJ, KISGYEREK.
és általérzi tűnő életét, míg zúgva kattog a forró kerék, cikázva lobban sok-sok ferde kép, és lát, ahogy nem látott sose még:
Most vége ennek is. Menj, drága gyermek, édes kisfiam. A Te utad a végtelenbe visz, de én előttem már a semmi van. A semmiség. Még egynéhány merész év, aztán a férfikor s a sárga vénség. Menj, édesem, bocsáss meg a dalosnak, ki mostan színpadra kényszerít, menj budapesti, bús redakciókba1, némán takard föl szóló sebeid. Menj a New-Yorkba s kávéházi márvány ravatalán tanulj újra meghalni, irigy szemek kereszttüze közé menj, hadd nézzék benned, mi az irodalmi. Menj és panaszkodj, hogy az vitt piacra, ki tégedet legjobban szeretett, és kirabolva tiszta, kis koporsód, most kinyitotta halott szemedet. Mondd, árva vagy és most lettél legárvább – picike koldus a föld kerekén – mezítlenül születtél, meztelen mégysz… Menj, menj, szegény.
Mint aki a sínek közé esett… a végtelent, a távol életet búcsúztatom, mert messze mese lett, mint aki a sínek közé esett: Mint aki a sínek közé esett – vad panoráma, rémes élvezet – sínek között és kerekek között, a bús idő robog fejem fölött, és a halál távolba mennydörög, egy percre megfogom, ami örök, lepkét, álmot, rémest, édeset: Mint aki a sínek közé esett.
KÉRDÉSEK, FELADATOK AZ ÉRTELMEZÉSHEZ (1) Milyen, líraian kitüntetett pillanatban szólal meg a beszélő? (2) Mi a vers konkrét (fiktív) szóláshelyzete? Milyen lírai-lélektani helyzethez kötődhet a beszélő megszólalása? (3) Ki beszél a versben? (4) Hogyan jelenik meg a gyermek, illetve a felnőtt nézőpontja a versben? Példával is igaoljátok! 1
szerkesztőségekbe
MINT AKI A SÍNEK KÖZÉ ESETT…
MENJ, KISGYEREK
A
N A G Y
B E L É P Ő
É S
„ T O V Á B B Í R Á S A ”
(5) Milyen poétikai-retorikai eszközök teszik érzékletessé a szóláshelyzetet? (6) Milyen stílus- és hangvételbeli különbségek tűnnek fel a két verset összehasonlítva? Idézetekkel is igazoljátok! (7) Mi a szerepe annak, hogy a beszélő a mulandóság látószögéből szólal meg? Hogyan árnyalja ez a látószög a lehetséges jelentést? Emeljetek ki idézeteket is!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS KÉRDÉSEK, FELADATOK AZ ÉRTELMEZÉSHEZ (1) Milyen, líraian kitüntetett pillanatban szólal meg a beszélő?
MINT AKI A SÍNEK KÖZÉ ESETT…
MENJ, KISGYEREK
A gyermekkor és a felnőttkor határhelyzetében A gyermekkor vége, búcsúztatása, a múltba vesző gyermeki tapasztalat megragadásának és megőrzésének igénye, pillanata „messze mese lett” „egy percre megfogom, ami örök”
A felnőttkor kezdete, nyitánya, túllépés a gyermekkoron, a kötet „útra bocsátásának” pillanata
A két vers keretet alkot (2) Mi a vers konkrét szóláshelyzete? Milyen lírai-lélektani helyzethez kötődhet a beszélő megszólalása?
A hasonlattal kifejezett vonat elé fekvés (fiktív helyzete). Az emlékezés, összegzés helyzetéhez, azt teremti meg. „egy percre megfogom, ami örök”
A versfüzér befejezéséhez. Az irodalmiság helyzetéhez, az irodalmi kommunikációs viszonyba való belépéséhez. „irigy szemek kereszttüze közé menj, hadd nézzék benned, mi az irodalmi” (ironikus önreflexió)
Az „én” másként (gyermekként) való megtapasztalásához és megalkotásához (szerepjáték). (3) Ki beszél a versben?
A gyermeket megidézni szándékozó felnőtt
A ciklust megalkotó művész (költő)
15
16
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
(4) Hogyan jelenik meg a gyermek, illetve a felnőtt nézőpontja a versben? Példával is igazoljátok!
E/1. mindkettőt magában foglalja. Például a „lepkefogás” egyrészt jellemzően a gyermekhez tartozó tevékenység, másrészt a versben metaforikusan a gyermekkort búcsúztató felnőtt emlékeit is jelölheti.
E/1 – E/2. A beszélő kívülállóként szólítja meg gyermekkori önmagát, ugyanakkor a familiáris megszólítások (gyermek, kisfiam) egyrészt a te–én melodramatikus szembeállítását, másrészt mély kapcsolatot, lényegi összetartozást jelölnek. „Menj, drága gyermek, édes kisfiam.”
(5) Milyen poétikai-retorikai eszközök teszik érzékletessé a szóláshelyzetet?
Az ötször (refrénszerűen) ismétlődő hasonlító mellékmondat, az utalószó hiánya („úgy” búcsúztatom) a főmondat késleltetése, metaforizáció (idő–halál–vonat; lepke, álom–emlék) halmozás
Azonos szavakkal kezdődő meg(fel)szólítások, ellentétek (gyermek–felnőtt, végtelen– semmi, szeretett–piacra vitt, kirabolt), metaforizáció: kitakart seb és meztelenség mint „leleplezés”, „a lélek legbensőbb tartalmainak kiadása”, az emlékek műalkotássá formálása
(6) Milyen stílus- és hangvételbeli különbségek tűnnek fel a két verset összehasonlítva? Idézetekkel is igazoljátok!
Patetikus (esetleg nosztalgikus), választékos, helyenként régiesnek tűnő („általérzi”), de nem modoros, természetesebbnek tűnik.
Túlstilizált, szándékosan modoros, mesterkélt („édesem”, „édes kisfiam” „kirabolva tiszta kis koporsód”, „picike koldus” stb.). Melodramatikus, önironikus, önkarikírozó, önleleplező hang jellemzi.
(7) Mi a szerepe annak, hogy a beszélő a mulandóság látószögéből szólal meg? Hogyan árnyalja ez a látószög a lehetséges jelentést? Emeljetek ki idézeteket is!
„a halál távolba mennydörög” A fiktív szóláshelyzet életveszélyessége, mulandóságra ébredés, a mulandóság tudatosulása (a kései Kosztolányit is előlegezően). a halálközelség-tudat, amely perspektívaként a dolgok kivételes látását, értékét is eredményezi. (Mindez a szimbolizmuson kívül a pillanat megragadásának kultuszához, az impresszionizmushoz is kapcsolja a verset.)
A halál mint az élet viszonyítási pontja jelenik meg. „A Te utad a végtelenbe visz, de én előttem már a semmi van.” Hangsúlyos ugyanakkor az irodalmi alkotás „örök” volta ↔ az emberi lét végessége, az alkotó („Még egynéhány merész év, aztán a férfikor s a sárga vénség.”) és alkotás („A Te utad a végtelenbe visz”) „szétválása” az időben.
A
N A G Y
B E L É P Ő
É S
„ T O V Á B B Í R Á S A ”
4. lépés: 5. feladat T/5.
9. oldal Házi feladat – tanórán kívüli tevékenység
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A házi feladat célja, hogy a tanulók a kötet több versével megismerkedjenek, olvasói tapasztalatokat szerezzenek. Visszatérjenek a címmeditáció során tett asszociációikhoz, jóslataikhoz, azért, hogy ellenőrizzék, közülük melyekkel találkoztak valóban az olvasott versekben. • A házi feladat ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy a tanuló kiválassza az olvasott versek közül a számára legérdekesebbet, erről komolyabban elgondolkodjon, rá személyesen reflektáljon, s reflexióit írásban rögzítse. • A kettéosztott napló egyben a tanulási folyamat folytatását is előkészíti. 5. Házi feladat a) Olvasd el az alábbi, A szegény kisgyermek panaszai versciklusból való verseket! b) Tekintsd át a 3. a) feladatban készített pókhálóábrát, és karikázd be azokat a „panaszokat”, amelyekkel szerinted az olvasott versek valamelyikében találkoztál! c) Válassz ki egy verset az olvasottak közül, és értelmezd a magad számára kettéosztott naplóval! A bal oszlopba írj ki 3-4 olyan idézetet a választott versből, amelyik érdekes, fontos, meglepő számodra, amelyikkel kapcsolatban saját gyermekkori emléked vagy élményed is eszedbe jutott! A jobb oszlopba írd az idézethez értelmezésedet, megjegyzésedet, kérdésedet! Szövegszerűen fogalmazz!
MÚLT ESTE ÉN IS JÁRTAM OTTAN. Hogy bíbor lázba hánykolódtam, az üvegajtó állt elém, a zajtalan, a hangtalan, csupa ezüst, csupa arany, a sarka tűz, kilincse fém. Az üvegajtó állt elém, üvegje köd és alkonyat, bámultam benne arcomat, s mint víziárny lengett felém, akár vak tükrök lemezén, hogy bíbor lázba hánykolódtam. Néztem közelről meghatottan, ez az ajtó, ismerem én, ezen suhant el kisöcsém
17
18
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
s ezen a bűvös, tükrös ajtón ment el, mikor leszállt az alkony, kis, kékszemű húgom, szegény, már régesrég ismerem én. Csupán egy tükör az egész, aki belenéz, belevész, és aztán nincs többé remény, egy kép az üvegen kilobban.
MOSTAN SZÍNES TINTÁKRÓL ÁLMODOM. Legszebb a sárga. Sok-sok levelet e tintával írnék egy kisleánynak, egy kisleánynak, akit szeretek. Krikszkrakszokat, japán betűket írnék, s egy kacskaringós, kedves madarat. És akarok még sok másszínű tintát, bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat, és kellene még sok száz és ezer, és kellene még aztán millió: tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke, szemérmetes, szerelmes, rikitó, és kellene szomorú-viola és téglabarna és kék is, de halvány, akár a színes kapuablak árnya augusztusi délkor a kapualján. És akarok még égő pirosat, vérszínűt, mint a mérges alkonyat, és akkor írnék, mindig-mindig írnék. Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal: arany-imát írnék az én anyámnak, arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal. És el nem unnám, egyre-egyre írnék Egy vén toronyba, szünes-szüntelen. Oly boldog lennék, Istenem, de boldog. Kiszínezném vele az életem.
MÉLY ÉJEKEN HÁNYSZOR NÉZLEK, TE TÉRKÉP hogy sistereg fehéren künn a hó. Így rohanok egy pirinyó vasúton. s ringat tovább egy pirinyó hajó. Festéktócsádon, a lilán, a zöldön, csavargó én, dalolva utazom. Járok japán, olasz és muszka földön, síró vizen és sívó szárazon. Távolságok és sínek gombolyagja, ölembe gombolyul a messzeség.
A
N A G Y
B E L É P Ő
É S
Hipp, itt a vizen, hopp, most ott a földön, hipp-hopp valóra válnak a mesék. Megszínesül a lázamtól a karton, zászlók feszülnek ki a sárga parton. Az óceánon vezetem a tollam, azt gondolom csöndben: itten nyugalom van, sápadva mondom, hol kékebb a festék: itt viharoktól vemhesek az esték, és tollammal, ha nem lát senki-senki, a festett vízből hínárt emelek ki. Az ablakon fehért fehérre hímez a fagy, akár egy kínai leány. Apám szivarja füstölög az útra, és nesztelenül iszom a teám. A villanyunk – Aequator2 napja – lángol, a kis vasút is mintha zengene. A mély s a messze egy ütemre lüktet, és zúgni kezd a térkép tengere.
A RÚT VARANGYOT VÉRESEN MEGÖLTÜK. Ó iszonyú volt. Vad háború volt. A délután pokoli-sárga. Nyakig a vérbe és a sárba dolgoztunk, mint a hentesek, s a kövér béka elesett. Egész smaragd volt. Rubin a szeme, gyémántot izzadt, mérgekkel tele. A lába türkisz, a hasa zafir, a bőre selymek fonadéka, s regés kincsével elterült a gazdag, undok anya-béka. Botokkal nyomtuk le a földre, az egyik vágta, másik ölte, kivontuk a temető-partra, ezer porontya megsiratta, s az alkonyon, a pállott alkonyon véres szemével visszanézett. Kegyetlenül, meredten álltunk, akár a győztes hadvezérek. Most itt vagyunk. A tiszta kisszobában. Szép harc után. A szájunk mosolyog. Maró fogunk az undort elharapja, s gőggel emeljük a fejünk magasra, mi hóhérok, mi törpe gyilkosok. 2
Aequator = Egyenlítő
„ T O V Á B B Í R Á S A ”
19
20
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
Választott versem: VÁLASZTOTT IDÉZETEM
AZ IDÉZETEKHEZ FŰZÖTT MEGJEGYZÉSEIM, ÉRTELMEZÉSEIM, KÉRDÉSEIM
5. lépés: 6–7. feladat T/6–7.
13. oldal
A részfolyamat célja egyrészt, hogy a személyes olvasói reagálást kiterjesszük, intenzív eszmecserét generáljunk az olvasók között, újabb versek értelmezésével bővítsük és mélyítsük tanulóink tudását A szegény kisgyermek panaszai kötetről. Másrészt, hogy a közös szempontok mentén való gondolkodást kifuttassuk a versciklus-versfüzér lényegének megragadásához és megfogalmazásához, illetve a kötet néhány meghatározó poétikai jellemzőjének megfogalmazásához.
T/6.
13. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Kezdjük úgy, hogy felmérjük, melyik verset hányan választották (házi feladat, c)! Ennek alapján a versekre alakítsunk 4-5 fős kooperatív csoportokat! Nagyobb létszámú osztályok esetében vagy a választások kis szóródása miatt az is előfordulhat, hogy egy verssel több csoport is foglalkozik. Ez természetes. A több 4-5 fős csoport intenzívebb megbeszélést tesz lehetővé, mint ha pusztán a versek száma szerint szervezünk csoportokat. • Kérjük meg a diákokat, hogy együttműködő csoportjaikban beszéljék meg kettéosztott naplóikat az utolsó szó joga megosztási technikával! Tudatosítsuk bennük, hogy erre kb. 12 perc áll rendelkezésükre! • Bátorítsuk őket véleménykülönbség megfogalmazására, és kövessük szorosan nyomon a csoportokban folyó megbeszélést, hogy kellő információhoz jussunk a tanulók értelmezési folyamatairól! Vagyis járjunk csoportról csoportra, üljünk be közéjük, hogy tekintetünk az övéikkel egy szintre kerüljön, hallgassunk bele a folyamatba, egy-egy szóval bátorítsunk, dicsérjünk, de hagyjuk a folyamatot működni. Ha szükségesnek érezzük, jegyzetelhetünk is. • Az „utolsó szó joga” Többek között a szöveg feldolgozása utáni csoportos megbeszélést irányító eljárás. A kooperatív tanulás megosztási technikájaként tapasztalatokat ad a diákoknak egymás gondolatainak elfogadásáról, a mások gondolataihoz való kapcsolódásról. Menete:
A
N A G Y
B E L É P Ő
É S
„ T O V Á B B Í R Á S A ”
1. A csoport egyik tagja a szöveg lineáris előrehaladásának megfelelően felolvassa a kettéosztott naplójának első kiemelt idézetét, majd megkérdezi, ki reflektált erre az idézetre a csoport többi tagja közül. a) Ha senki, néhány észrevételt kér a csoporttagoktól, majd elmondja a saját reflexióját. b) Ha többen is, akkor szót ad a csoporttársainak, végül elmondja saját reflexióját, övé az utolsó szó joga. 2. Az értelmezői kör végén átadja a szót egy másik társának, aki a szövegben előrehaladva újabb idézetet olvas fel kettéosztott naplójából, és átveszi a következő értelmezői kör irányítását. 3. Így tovább mindaddig, amíg a vers végére érnek vagy az idő le nem telik. • A csoportbeszélgetést ennél a feladatnál nem követi prezentáció, a leglényegesebb megérteni valókra a 7. feladat prezentációja ad alkalmat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : irányítás, szervezés, időérzék, vitakészség, tanulói kérdezés, érvelés, cáfolás, empátia, tolerancia, szóbeli kifejezőkészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A csoportalakítás a választott versek alapján történik, így mindenki azzal a szöveggel foglalkozhat a továbbiakban, amelyik számára fontos, érdekes, amellyel otthon már dolgozott, amelyikről tehát van érdemi mondanivalója. M u n k a f o r m á k : 4-5 fős (a választott versek szerint homogén) kooperatív csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kooperatív tanulás, kettéosztott napló, az utolsó szó joga 6. Az utolsó szó joga a) Alkossatok 4-5 fős együttműködő csoportokat úgy, hogy egy-egy csoportba az azonos verset választók kerüljenek! Beszélgessetek a versről kettéosztott naplóitok alapján az utolsó szó joga megbeszéléstechnikával a következőképpen! – Csoportotoknak az a tagja kezdje, aki a vers szövegének legelejéről választotta első idézetét! – Olvassa fel az idézetet, és kérdezze meg a többiektől, kiemelte-e még valaki ugyanezt! – Ha nem, akkor kérjen néhány észrevételt a többiektől a szóban forgó idézetre vonatkozóan, majd zárja le a megbeszélést az erre az idézetre vonatkozó, saját kettéosztott naplójába írt megjegyzésének elmondásával! – Ha többen is, akkor adjon szót csoporttársainak, végül mondja el saját, kettéosztott naplójába írt reflexióját, övé az utolsó szó joga! – Az értelmezői kör végén adja át a szót egy másik társának, aki a szövegben előrehaladva olvasson fel újabb idézetet kettéosztott naplójából, és vegye át a következő értelmezői kör irányítását! – Folytassátok így tovább mindaddig, amíg a vers végére értek vagy az idő le nem jár! b) A beszélgetés közben készítsetek néhány feljegyzést is társaitok észrevételei vagy a vitás kérdések, értelmezésbeli különbségek alapján! FELJEGYZÉSEIM:
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Mivel az alkalmazott tanulási eljárások a személyes olvasói reagálásra épülnek, nem adható meg. Ezért (is) van szükség a szoros tanári nyomon követésre.
21
22
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
T/7.
•
1 0 .
É V F O L Y A M
13. oldal 40 PERC
15 perc csoportmunka, 20 perc csoportprezentáció, 5 perc értékelés
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A kettéosztott naplók megbeszélése feltehetően elmélyítette a választott vers megértését, és árnyalt jelentésképzést tett lehetővé. A 7. feladat rendszerező, a verseskötethez visszakapcsoló, illetve a versek egymáshoz való viszonyát tisztázó szándékkal építi tovább az értelmezés folyamatát. • Minden csoport továbbra is a választott verssel dolgozzon, és az előző feladat értelmezéseit is felhasználva rögzítse észrevételeit a csomagolópapírra rajzolt (minden csoport számára azonos szempontú) gondolkodástérképen. • Hívjuk fel a csoportok figyelmét arra, hogy hatékonyabb lehet, ha a szempontokat elosztják egymás között, és 1-2 percet a 10-ből mindenki 1-2 szempont egyéni vizsgálatával tölt. • Néhány perc elteltével jelezzük, hogy itt az ideje a közös megbeszélésnek és az észrevételek folyamatos rögzítésének. • A csoportmunkát kövesse csoportprezentáció. A tervezett időkeretből is látszik, hogy ennek egy része, valamint az értékelés feltehetően áthúzódik a következő óra elejére. Készítsünk jegyzeteket, hogy az értékelésnél tudjunk pontosan, érdemben reagálni. • A prezentáció lépései: 1. A csoportok kiteszik a teremben posztereiket úgy, hogy az azonos verssel foglalkozó gondolkodástérképek együvé kerüljenek! 2. A tanár kijelöli a versek sorrendjét és a prezentáló csoportokat. 3. A prezentáló csoport egyik tagja bemutatja (felolvassa) a verset, három-négy tagja bemutatja a csoport vizsgálódásának eredményét, tehát 1-2 szempontonként váltják egymást, így mindenkinek szerepe lesz a prezentációs folyamatban is. 4. Az azonos verssel foglalkozó, de nem prezentáló csoportok kiegészítő vagy vitázó megjegyzéseket tehetnek. 5. A tanár pontosító, szintetizáló kérdésekkel fordulhat az osztályhoz, esetleg kiegészíthet, nyomatékosíthat, majd kijelöli a következő verset és prezentáló csoportot • A bemutatásra versenként 2-3 perc, a kiegészítésekre további 1-2 perc jut. • Egy-egy vershez kapcsolódó prezentáció és tanulói kiegészítések után (a második verstől) tegyünk fel egy-egy, a versek közös, hasonló jellemzőire vonatkozó kérdést az osztálynak, illetve olyanokat, amelyek a kötetcím és a versek vagy a nyitó és záró vers, illetve az éppen tárgyalt szöveg viszonyára, lehetséges kapcsolódásaira vonatkoznak! • Például: 1. Milyen viszonyban van a ciklus e darabja a ciklus címével? 2. Mi lehet a jelentősége annak, hogy a verseknek nincs címe, a tagolást a verskezdő sorok adják? 3. Miben hasonlít, miben különbözik a darabok látásmódja (nézőpontja)? 4. Mi tudható meg a gyermekről, mi a felnőttről? 5. Hogyan (mivel) bizonyítható, hogy a gyermeki látás- és beszédmód utánzás (imitáció)? Mire jó a gyermeki látásmód imitációja? Mi a szerepe? Mit lehet vele kifejezni, amit nélküle nem? 6. Hogyan kapcsolódik a vers a nyitó és záró darabhoz?
A
N A G Y
B E L É P Ő
É S
„ T O V Á B B Í R Á S A ”
• Fontos, hogy a folyamatnak ebben a részében sem kell teljességre törekedni. Hagyjuk a prezentációt a „maga lábán” állni, támaszkodjunk a tanulók által tett észrevételekre. • Zárjuk a prezentációs szakaszt rövid, a prezentációkra reflektáló értékeléssel (5 perc). • Lehetséges szempontok az értékeléshez: 1. Kik olvasták fel különösen értően, pontosan, árnyaltan a verset? 2. Mely csoport osztotta meg a prezentációs szerepeket jól, adta át a szót gördülékenyen? 3. Melyik csoportnak volt logikus, világos, tartalmas a közzététele? 4. Hogyan tartottak a közzétevők kapcsolatot a hallgatósággal? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködési készség, lényegkiemelés, szintetizálás, előadói készség, az egymásra figyelés képessége, jegyzetelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : mint a 6. feladatnál M u n k a f o r m á k : mint a 6. feladatnál + frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, gondolkodástérkép, közzététel E s z k ö z ö k : csoportonként fél ív csomagolópapír előre rajzolt gondolkodástérképpel, 2-2 vastag filctoll, gyurmaragasztó 7. Töltsétek ki a gondolkodástérképet! a) Vizsgáljátok meg választott verseteket együttműködő csoportotokban az alábbi gondolkodástérkép szempontjai szerint! Észrevételeiteket rögzítsétek csomagolópapíron, és készüljetek fel a bemutatásra, kiegészítésre!
Helyzet, téma, hangulat
Központi motívum, kép és lehetséges jelentései
Színek, szinesztéziák (néhány példa)
VERSCÍM (KEZDŐSOR)
Inkább a gyermek nézőpontja (néhány példa)
Inkább a felnőtt nézőpontja (néhány példa)
b) Készíts jegyzeteket magadnak a többi csoport prezentációjáról!
A felnőtt és a gyermek nézőpontja együtt (néhány példa)
23
24
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A beszélő első személyben szólal meg (egyes vagy többes szám), ez a tény a nézőpontok (felidézett én – felidéző én) értelmezésének többféle lehetőségét kínálja. Az alábbi lehetséges megoldási példák a nézőpontok tekintetében a visszatekintő-reflektáló beszédmódra, a lehetséges másodlagos jelentésekre és a nyelvi megalkotottságra fókuszálnak. MÉLY ÉJEKEN…
A RÚT VARANGYOT…
álmodozás, ábrándozás
térképnézegetés: zárt (szoba) és kinyílt (képzelet) világ
háborúsdi, katonásdi játék, gyermeki agresszió a játékban
(üveg)ajtó, tükör: az élet és a halál, az e világból való kilépés szimbóluma
színes tinták: az írás, rajzolás, a gyermeki és költői alkotás szimbóluma
a térkép mint a képzeletbeli csavargás, távolságok és mélységek (képzeletbeli) megismerésének, meghódításának („zászlók”) lehetősége
a varangy mint legyőzendő ellenség, győztes– vesztes fogalom viszonylagossága
SZÍNEK, SZINESZTÉZIÁK
bíbor lázba, ezüst, arany, tűz = opálos és fémes csillogás, a lázas állapothoz és a tükörképhez („bámultam benne arcomat”) kapcsolódhat
sárga, bronz, ezüst, arany, zöld, kék, vérszínű, tréfás-lila, némaszürke, szomorúviola, arany-szót = a színek gazdag tobzódása, teljességvágy
fehér (tél) és fekete (éj) ellentéteként a színes térkép és amit jelöl, a színes világ; a természet színei (víz, szárazulatok)
pokoli-sárga; vörös (vér); pállott alkonyon; drágakövekkel, féldrágakövekkel kapcsolatos színképzetek
INKÁBB A GYERMEK NÉZŐPONTJA
Múlt este én is jártam ottan; kisöcsém; húgom; bámultam; bűvös, tükrös ajtón = a családban megélt tapasztalat, analógiás gondolkodás, ismerősségérzet
kisleánynak; anyámnak; húgomnak; akarok; kellene még aztán millió = gyermeki kötődések, képzelet, fantázia, türelmetlen vágyakozás, követelőzés
Te térkép; pirinyó; festéktócsádon; hipp-hopp; az óceánon vezetem a tollam = a térképolvasás, belső képteremtés önfeledt gyermeki tevékenysége; képzelet és valóság egybejátszása, a térkép megszólítása
rút varangyot; kövér béka; undok anya-béka; vad háború volt = a „fiús” szerepjátéknak megfelelő nézőpont, amely a béka „ellenség” voltát nyomatékosítja
SZEMPONT
MÚLT ESTE…
HELYZET, TÉMA, HANGULAT
betegség, láz, szorongás (halálfélelem)
KÖZPONTI KÉP, JELENTÉSLEHETŐSÉGEK
MOSTAN SZÍNES TINTÁKRÓL…
A
N A G Y
B E L É P Ő
É S
„ T O V Á B B Í R Á S A ”
INKÁBB A FELNŐTT NÉZŐPONTJA
üvegje köd és alkonyat; aki belenéz, belevész; nincs többé remény = reflektáló, megértő, értelmező visszatekintés
Kiszínezném vele az életem = a felnőtt hiányérzete, szürke hétköznapiság, boldogtalanság élménye
csavargó én, dalolva utazom; síró vizen és sívó szárazon = önreflexió, hangsúlyos nyelvi megalkotottság
Rubin a szeme; A lába türkisz, a hasa zafir; mi törpe gyilkosok = a béka leírásának nyelvi megalkotottsága (szecesszió), a győzelem viszonylagosságának tapasztalata, a gyermeki tett átértékelése
KÉT NÉZŐPONT ÖSSZEFONÓDÁSA
már régesrég ismerem én = az elmúlássejtelem a felidézett és felidéző én közös tapasztalataként is olvasható
el nem únnám; egy vén toronyba = a gyermek belefeledkezése, önfeledt (kuckózó) tevékenysége és a művészi kivonulás gondolata együtt; az alkotásra, írásra utaló önreflexív alakzatként is olvasható
és tollammal, ha nem lát senkisenki, / a festett vízből hínárt emelek ki = jelölheti a gyermek tevékenységét, de olvasható a költői alkotásra való önreflexív alakzatként is: világot teremteni a fantáziával vagy a nyelvvel
Maró fogunk az undort elharapja = más-más az undor lehetséges jelentése a gyermek (látványtól) és a felnőtt (tettől) nézőpontjából
6. lépés: 8–10. feladat T/8–10.
15. oldal
• E lépésben az eddigiek kiterjesztése történik meg: A bús férfi panaszaiból két verssel ismerkednek meg a tanulók. • Tesszük ezt abból a célból, hogy egyrészt képet szerezzenek a pálya egy későbbi lírakötetének kérdésfelvetéséről, másrészt olvasói tapasztalatot szerezzenek arról, hogy egy életmű későbbi szakaszában keletkezett szövegek tudatosan kapcsolódhatnak korábbiakhoz, azokkal párbeszédet folytathatnak, így árnyalhatják, gazdagíthatják az olvasóban megképződő jelentést.
25
26
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
T/8.
•
1 0 .
É V F O L Y A M
15. oldal 5 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A folyamat folytatásához a diákok továbbra is maradjanak együttműködő csoportjaikban, nincs szükség a munkaforma átalakítására. Hagyjunk 1-2 percet a csoportoknak az eszmecserére, majd nyissunk frontális munkaformába, és röviden beszéljük meg a megoldást, hallgassunk meg minden csoportból egy előfeltevést! • Szabályként mondjuk el, hogy ami már egyszer elhangzott, az nem ismételhető. Kérjük a tanulókat kiegészítő jegyzetelésre! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, jóslás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális megosztás M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, eszmecsere 8. 1924-ben, A szegény kisgyermek panaszainak első megjelenése után 14 évvel Kosztolányinak egy, a kötet folytatásaként is olvasható újabb versciklusa látott napvilágot A bús férfi panaszai címmel. a) Igazoljátok a kötetek címének egymáshoz viszonyított értelmezésével, hogy a második versciklus valóban olvasható az első folytatásaként! b) Írjatok két-három előfeltevést arról, hogy mik lehetnek a bús férfi „panaszai”! Kiegészítések (a többi csoport előfeltevései):
LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) b)
a címek azonos nyelvi szerkezete, a jelzők hangulati, értékbeli hasonlósága, a versbeszéd panaszként való megnevezése, időbeli folytonosság képzete: gyermek → felnőtt a gyermekkori vágyak teljesületlensége, hiányérzet, boldogtalanság, a világban való otthontalanság érzete, az idő múlása, öregedés, haláltudat stb.
A
T/9.
N A G Y
B E L É P Ő
É S
„ T O V Á B B Í R Á S A ”
16. oldal 5–10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A vers (többek között) a két ciklus kapcsolatára mutat rá. Itt és most csak olvassuk fel a verset, és emeljük ki a második versszakot! • Kérdezzünk rá a két kötet közt megfogalmazott kapcsolatra, a szerepfelvétel módosulására! • Kérdések: 1. Milyen nyelvi eszközökkel és hogyan utal vissza a beszélő A szegény kisgyermek panaszai kötetre? 2. Mit mond a vers beszélője az akkori és a jelenlegi ciklus, versek kapcsolatáról? 3. Mit mond a beszélő az akkori és a jelenlegi énje kapcsolatáról? 4. A szerepfelvételt tekintve miben közös és miben különböző a két kötet a beszélő szerint? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, a lírai helyzet és szerep azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári felolvasás, kérdezés, kiegészítő magyarázat 9. Hallgassátok meg A bús férfi panaszai kötet második darabját, és értelmezzétek a két kötettel összefüggésben a vers második strófáját! Készítsetek jegyzeteket a megadott szempontok szerint!
NEM TUDTAM ÉN DALOLNI NEKTEK AZ ÚJRÓL, CSAK A RÉGIRŐL nem tudtam én dalolni nektek a földről, csak az égiről, mert ami elmúlt, az csodásan kísért az én dalomba még, mert aki meghalt az időben, úgy van fölöttem, mint az ég. Húsz éves voltam hajdanában, sápadt és vézna kisdiák, most túl a harmincon ijedten hallottam ezt az áriát. Húsz évesen arról daloltam, ki kisgyermekként égre kelt, most éneklem húsz éves másom, ki egykor erről énekelt. A férfikort, a vad kalandot, az ásítást, a férfibút, s téged, öreg diákkaszárnya, akáclombos Üllői-út. A háborút, a forradalmat, a lázat, mely elégetett, mély bánatát az elbukónak, ki majdnem hogy elégedett. Jaj, életem édes regényét hogy űzzem-fűzzem itt tovább. Nyájas, bízó baráti arcok ma mind vigyorgó koponyák. Süket, kopár földnek kiáltok, poros hazám szegény fia, mert nem veri már vissza versem a Kárpát és az Adria.
27
28
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
Nem tudtam én dalolni nektek az újról, csak a régiről, nem tudtam én dalolni nektek a földről, csak az égiről, mert ami elmúlt, az csodásan kísért az én dalomba még, mert aki meghalt az időben, úgy van fölöttem, mint az ég. JEGYZETEIM A két kötet kapcsolata: Beszélő és felvett szerep a kötetekben: Ellentétek a versszakban: Párhuzamok a versszakban:
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A versszak egyszerre épül az ellentétre és a párhuzamra. A „hajdanában” és „most” (deixis) időhatározók, a beszélő korára (húsz évesen, túl a harmincon) és felvett szerepére (gyermek, fiatal felnőtt) való utalások egyszerre jelölik az idősíkok (múlt–jelen) különbözőségét és viszonylagosságát, az idő múlásának folyamatosságát is. A párhuzamot épp az idő múlása, illetve az emlékezés helyzete (égre kelt; a gyermeklétre ← a fiatal felnőtt, a fiatal felnőttre ← az érett férfi). A „másom” kifejezés is arra hívhatja fel a figyelmet, hogy a személyiség időben folyton változó, így önmagát is e változásokban képes csak megtapasztalni.
T/10.
17. oldal 10+15–20 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A bús férfi panaszai ciklusból való versben a gyermekmotívum visszautal A szegény kisgyermek panaszai ciklusra. Az életmű egésze felől olvasva azonban a vers inkább a Számadás kötet nagy verseinek problematikáját előlegezi. Bravúros megalkotottsága, a (korábbi) Boldog, szomorú dal motivikájával való hasonlósága mellett ezért tartjuk fontosnak a vele való megismerkedést. • Alakítsuk át a csoportokat (a csoportlétszám maradjon 4-5 fő), és a következők szerint osszuk meg a feladatokat! A) Szerep- és helyzetazonosításban gyakorlásra szorulók 4-5 fős csoportjai (több csoport is lehet) 1–3. kérdés B) Toposzok azonosításában és jelentéseik értelmezésében gyakorlásra szorulók 4-5 fős csoportjai (több csoport is lehet) 4–5. kérdés C) Szövegrészek egymásra vonatkoztatásával megbirkózni képes, kifinomult olvasásértéssel rendelkezők (több csoport is lehet) 6–7. kérdés • Gondos tervezéssel és irányítással biztosítsuk az átszervezést (kb. 2 perc). Hagyjunk kb. 10 percet a csoportmunkára, majd irányítsuk a közzétételt úgy, hogy minden kérdésre más csoport ismertesse a választ!
A
N A G Y
B E L É P Ő
É S
„ T O V Á B B Í R Á S A ”
• A közzététel feszes tempót követel (1-3 perc válaszonként a kifejtés szükséges mértéke szerint), törekedjünk mértéktartásra az egyes kérdések megbeszélésekor. • Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy a közzétételkor egymástól való tanulás folyik, tehát készítsenek jegyzeteket. A jegyzetelést segítheti, ha egy-egy kérdés megválaszolásakor a közzétevő csoport egyik tagja beszél, míg egy másik tag a táblára írja a kulcsszavakat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : (líra)poétikai tudás alkalmazása, elemzés, szintézisteremtés, jóslás, előadói készség, jegyzetelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : szövegértési képességek, problémák szerint M u n k a f o r m á k : homogén kooperatív csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kérdések, közzététel 10. Olvassátok el A bús férfi panaszai ciklusból az alábbi verset, és beszéljétek meg a kérdések segítségével!
MOST HARMINCKÉT ÉVES VAGYOK. Nyár van. Lehet, hogy tán ez, amire vártam. Egészséges bronzarcomat aranyfénnyel veri a nap, és lassan megyek fehér ruhában a lugasban. Pipámba sárgálló dohány, a füstje kékes, halovány. A fák alatt a kerti széken alszik szelíden feleségem. A küszöbön fiam. A szeme kék láng, nagy szőke fej. Álmos, puha száján csiklandva csorran a lanyha tej. Vad délután, a föld parázsló. Részeg virágok és darázs-szó. Ha haldoklom, ezt suttogom. Nyár volt. Jaj, a boldogság máshová pártolt. Egészséges bronzarcomat aranyfénnyel verte a nap, és lassan mentem fehér ruhában a lugasban. Pipámba sárgálló dohány, a füstje kék volt, halovány.
29
30
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
A fák alatt a kerti széken aludt szelíden feleségem. A küszöbön fiam. A szeme kék láng. Nagy szőke fej. Álmos, puha száján csiklandva csorrant a lanyha tej. Vad délután volt és parázsló. Részeg virágok és darázs-szó. KÉRDÉSEK A) (1) Hányféle szerepben jelenik meg ennek a versnek a lírai énje? (2) Hányféle „helyzet” azonosítható a versben? (3) Mi a szerepe a „tán” módosítószónak? B) (4) Mi az első versszak toposznak tekinthető alapképe, milyen jelentések kapcsolhatók hozzá? (5) Milyen más toposzok kapcsolódnak az alapképhez, hogyan árnyalják, gazdagítják a jelentést? C) (6) Mivel és hogyan írja át a második versszak az első jelentéseit? Hogyan az első a másodikét? (7) Hogyan kapcsolódik a vers szerintetek A szegény kisgyermek panaszaihoz, mit jósoltok, kérdésfeltevése hogyan folytatódhat Kosztolányi kései lírájának darabjaiban?
LEHETSÉGES MEGOLDÁS 1.
Önmagának egyszerre szemlélője és szemléltje, vagyis a versnek egyszerre szereplője és beszélője. 2. Az első versszakban az életkor (kb. az élet fele) kijelentéséből fakadó összegzés, szemlélődés, az önszemlélet és a reflektálás helyzete, a másodikban a jövő (vég) előrevetítéséé és az emlékezésé. A megbeszélésnél utalhatunk József Attila versére (Születésnapomra), amely szövegszerűen is megidézi Kosztolányit: „Harminckét éves lettem én”, esetleg Kovács András Ferencre (Bírálóimhoz, Születésnapomra, Plágium: „Harmincnégy éves lettem én”) 3. Bizonytalanságot fejez ki, ezzel kissé elbizonytalanítja az idillt, a vágyott és az elért azonosíthatóságát. 4. A lugas, tágabban a kert, ami mint toposz világmodell és lélekszimbólum, itt az egy pillanatra megélt teljesség, idill, a szenvedélyesen megélt pillanat jelképe. 5. A nyár időtoposz, ami az emberi lét kiteljesedésének szakaszát idézheti fel, a napfény, ami a legősibb életszimbólumok egyike, a színek szimbolikája (a vörös például az élet, a szenvedély színe lehet, a bronz az egészségé, a fehér a gondtalanságé, de a második versszak felől az emlék elmosódottságáé is, a kék a gyermeki tisztaságé, az ég szemléletéé, égi boldogságé). Ide tartozhat még a feleség és a gyermek mint boldogság- és teljességjelképek. 6. A vers egyetlen perspektívaváltásra épül: ugyanannak a pillanatképnek két perspektívába való beállítása. Briliáns ötlettel, a versszakkezdő mondatokat (első 4 sor) kivéve, amelyek a
A
7.
N A G Y
B E L É P Ő
É S
„ T O V Á B B Í R Á S A ”
megszólalás, illetve az emlékezés líraian kitüntetett pontját rögzítik (32 év, haldoklás), csak az igeidő megváltoztatásával. Az első felől, a jelenből (élet) a második versszak a képzelt jövő (haldoklás), a második felől (haldoklás) az első a képzelt jövőből felidézett múlt (emlékezés az élet egy teljesnek megélt pillanatára). Így a pillanat egyszerre válik a boldogság és teljesség intenzív átélésévé és a mulandóságra való rádöbbenéssé. Ebből a perspektívából a véges emberi lét és a boldogság pillanata törékennyé, ugyanakkor rendkívül értékessé válik. (Eszünkbe juthatnak a római hadvezérek győzelmi menetei [triumphus], ahol a kocsin elvonuló dicsőített győztes feje fölé győzelmi koszorút tartó szolga időnként a fülébe súgta: memento mori [’emlékezz a halálra’]). Fontos lehetőség a tanár számára az előreutalás a Kosztolányi-pálya lezáró szakaszában született versek problematikájára. Egyrészt a gyermek–apa (felnőtt) motívum utalhat vissza. Másrészt a pillanat időből való kiemelése, illetve az idő múlása iránti felfokozott érzékenység is visszaköti a verset a korábbi kötethez. A halállal való szembenézés, a mulandóság tapasztalata előlegezi a kései nagy versek problematikáját.
7. lépés: 11. feladat T/11.
19. oldal Házi feladat – tanórán kívüli tevékenység
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az ismeretközlő szöveg az eddig megbeszélteket és megértetteket helyezi tágabb összefüggésbe, szerepe műveltségbővítő, de összegző, pontosító jellegű is. A hozzá kapcsolódó feladat a szöveg információinak alkalmazását, az olvasott versekkel való összekapcsolását várja el, tehát az információk megértését és alkalmazását ösztönzi. • A megbeszélésre, az esetleges megértési, értelmezési problémák kezelésére szánjunk elég időt a következő óra elején (15-20 perc). • Kérjük a tanulókat arra, hogy kiegészítéseiket a megbeszéléskor más színnel írják! Szedjünk be néhány füzetet, és szondázzuk a megértést, ellenőrizzük a megoldást! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : alkalmazás, elemzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni 11. Házi feladat Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget! A klasszikus modernség stílusirányzataira vonatkozó információkat az olvasott versekre vonatkoztatva töltsd ki a táblázatot! Kosztolányi Dezső a magyar klasszikus – más megnevezéssel esztétizáló – modernség alkotója. Az irodalomtörténet-írás összefoglalóan MODERNSÉGnek nevezi a XIX. század utolsó harmadától napjainkig tartó művelődéstörténeti korszakot. Mivel a szó értelmei a ’most’ jelentésmozzanatát tartalmazzák, különböző korokban sokszor alkalmazták a régebbi és az éppen jelenlevő művészet
31
32
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
szembeállítására. A kifejezés korszakelnevezésként azt is jelenti, hogy az ebben az időszakban keletkezett műveket az olvasók, így napjaink olvasói is korukbelinek tapasztalhatják meg. Vagyis ezeknek az alkotásoknak a világa, kérdésfelvetései, nyelvi megalkotottsága ismerősebbek (kevésbé idegenek) számunkra, mint a korábban, régebben keletkezetteké. A modernség fogalma sokféle esztétikai törekvést és stílusirányzatot, valamint több szakaszt magába foglal. Az 1910-es évekig tartó első szakaszát ESZTÉTIZMUSnak (vagy klasszikus modernségnek) nevezzük, körébe tartozik az impresszionizmus, szimbolizmus és szecesszió irányzata. Az 1905–1910-es évektől a modernség esztétizáló szakaszával párhuzamosan gyökeresen új formákat teremtő, mozgalomszerű művészeti irányzatok – futurizmus, expresszionizmus, dada, szürrealizmus – is jelentkeztek, melyeket összefoglalóan az AVANTGÁRD megnevezéssel illetnek. Az 1920-as, 30-as évektől számítják a KÉSŐMODERNSÉGet, amely továbbörökíti (beépíti) az avantgárd egyes fejleményeit is, ugyanakkor hagyományosabb és szabályosabb formanyelvet alakít ki. A 60as, 70-es évekig tartó későmodernség jellemzői – mint látni fogjuk – Kosztolányi pályájának kései periódusában is megfigyelhetőek. A modernségnek a XX. század utolsó harmadától induló, jelenleg is tartó periódusát POSZTMODERNnek (utómodernségnek) nevezzük. A klasszikus modernséghez hasonlóan a késő- és utómodernség is több, itt nem részletezett irányzatot foglal magába. A modern ember, illetve művészet a létezés teljességével szemben a töredékesség, az egységes (integer) személyiség helyett egyre inkább a személyiség osztottságának tapasztalatával szembesül. Megrendül hite a gondviselésben, kételyei az élet és a halál újraértelmezésére késztetik. Mivel kevésbé bízik a halál utáni létben, az ember és a művészet az élet értelmére is más válaszokat keres. A klasszikus modernség művészei nem tartják hitelesnek többé az emberi létezés hétköznapi formáit, megvetik a mindennapiságot, és nem hisznek a művészet társadalomformáló erejében. Az értékteremtés lehetőségét az esztétikum világába helyezik, és a művészet öncélúságát, esztétikai jellegét hangsúlyozzák. Ezért nevezik a modernség klasszikus (korai) szakaszát esztétizmusnak is. Az esztétizmus költészetének, nyelvhasználatának legjellemzőbb, legáltalánosabb sajátossága a szöveg egészét szervező képalkotás, a művek gondos, míves megalkotására, a formai tökéletességre való törekvés, valamint a mondatszerkezet fellazítása. A költők új, nem konvencionális szövegkörnyezetbe helyezik a szavakat, ezért megnő a másodlagos, gyakran rögzíthetetlen jelentések szerepe. Ez egyrészt a versek szövegén belüli nyelvi kapcsolatokra irányítja az olvasó figyelmét, másrészt problematikussá is teszi a megértést. Más befogadói magatartást, újfajta olvasásmódot tesz szükségessé. Ez az újfajta olvasási mód a jelentés megteremtésében, illetve a szimbolikus összefüggések kibontásában vagy megalkotásában a befogadó érzékeny és rendkívül aktív közreműködését igényli. A klasszikus modernség irányzatai közül A szegény kisgyermek panaszaiban a szimbolizmus, a szecesszió és az impresszionizmus hatását is megfigyelhetjük. A SZIMBOLIZMUS (szimbólum: görög szümbolon ’ismertetőjel, jelkép’) mint művészeti irányzat megnevezése kisebb részben képzőművészeti, főként irodalmi, azon belül meghatározóan költészeti irányzatot jelöl. A kifejezés olyan poétikai jelhasználatra vonatkozik, amely az irodalmi alkotásokat korábban is jellemezte (szimbólum). A XIX. század utolsó harmadától jelentkező modern szimbolizmusban azonban megváltozott a szimbólum szövegben betöltött szerepe. A szimbolista versben a jelkép a szöveg központi alkotóelemévé vált. A művészek új világtapasztalatával összefüggésben olyan összetett jelentéslehetőségeket
A
N A G Y
B E L É P Ő
É S
„ T O V Á B B Í R Á S A ”
hozott játékba, amelyeket nem lehet egy-egy konkrét jelentéssel megfeleltetni. Vagyis a szimbolista vers a köznyelvi, elsődleges jelentéssel (denotáció) szemben kiaknázza a nyelvi elemek másodlagos értelmeinek lehetőségét (konnotáció). Így nem rendelhető hozzá egy jelhez (szimbólumhoz) egy meghatározott jelentés. A szimbolista vers tehát nem megnevez, hanem sejtet, sugalmaz, a jelentések sokféleségének és rögzíthetetlenségének tapasztalatához juttatja a befogadót. A szimbolista költészet ugyanakkor nemcsak kép-, hanem hang- és színteremtő főneveket is képes a versek középpontjába állítani. A modernség IMPRESSZIONISTA irányzata a festészetben jelentkezett először. Programjában a természethű ábrázolást, a pillanatnyi benyomást hirdette. Előzményét jelentette a műtermi megvilágítással való szakítás és a szabadban festés elterjedése (plain air, ejtsd: plen er). Az impresszionizmus (latin impressio ’benyomás’) az irodalomban a XIX–XX. század fordulóján, meghatározóan a lírában jelentkezett. Az irodalmi impresszionizmus kerülte a közvetlen fogalmiságot, és elsősorban érzelmi, hangulati tartalmakat fejezett ki érzékelhető benyomások révén. Jellemzően csak az egyes alkotók pályájának egy-egy periódusában érvényesült. Legfőbb jellegzetességei közt említhetjük a pillanat megragadásának, rögzítésének igényét („pillanatkultusz”), a névszói (nominális) stílust, a zeneiség és a hangszimbolika felértékelődését, valamint a szinesztéziás képek gyakori használatát. A SZECESSZIÓ (latin secessio ’kivonulás, elkülönülés, elszakadás’) főként építészeti, iparművészeti, képzőművészeti, kisebb részben irodalmi irányzat, amely a XIX–XX. század fordulóján elsősorban Európának Berlintől keletre fekvő területein hatott. Az iparművészet különböző területeit (korlátok, lámpák, evőeszközök, ékszerek, lakberendezés, üvegmozaik stb.) és a könyvkötészetet, tipográfiát, plakátművészetet is meghódította. Kitüntetett helyzetet tulajdonított az egyéniségnek és a hétköznapiság fölé emelkedő művészetnek, művésziségnek. A szecesszió a költészetben is megkülönböztetett figyelmet fordított a versek míves megalkotására, kedvelte a hangulati túlfűtöttséget, a finom, dekoratív motívumhasználatot (virág- és állatmotívumok) és az „indázó”, füzérszerű szószerkezeteket, több tagmondatból álló mondatfűzést. A lírában felértékelődött a rímek, refrének, alakzatok szerepe, metaforahasználata is jellegzetes volt (virág-szív, gyöngy-álom, emlék-lepke stb.). A tudatos művészi megalkotottságot igyekezett összeegyeztetni a naiv egyszerűséggel. Ebből is fakad, hogy kedvelte a szerepjátékot. Az esztétizáló modernség poétikai jegyei A szegény kisgyermek panaszaiban is megtapasztalhatóak. A szereplírát játékba hozó darabjai kettős látásmód mentén szerveződnek. Olyan kettősség mentén, melyben a felnőtt beszélő (lírai én) és a gyermek nézőpontja (felidézett én), helyzete egyaránt jelen van. A múlttal való szembesülés, az emlékezés, a gyermekszerep felvétele azt teszi lehetővé, hogy az „én” másként is megtapasztalhassa önmagát. Ennek a többszólamú szerepjátéknak, a szólamok játékának, egybefonódásának és szétválásának a hátterében a személyiség osztottságának a tapasztalata állhat. A szerepjáték és az emlékezés mellett a halál mint az élet viszonyítási pontja, illetve a költészetre, az írásra, a megalkotásra, az irodalmiságra való utalások (önreflexív alakzatok) visszatérő rendje hangsúlyos, egységesítő jellemzői a kötetnek. A versek közti folytonosságot a téma, a színek, hangulatok, helyzetek, valamint a metaforák és szinesztéziák láncolata is biztosítja. Ezért nevezhető A szegény kisgyermek panaszai VERSCIKLUSnak, versfüzérnek. A kötet továbbírásaként is olvasható A bús férfi panaszai versciklus (1924), amely a korábbi kötethez hasonlóan az idővel való szembesülés és az emlékezés mentén szerveződik. A ciklust átszövik A szegény kisgyermek panaszaira való utalások is.
33
34
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
STÍLUSIRÁNYZAT SZIMBOLIZMUS
NÉHÁNY JELLEMZŐ POÉTIKAI JEGY
•
1 0 .
É V F O L Y A M
SAJÁT GYŰJTÉSŰ ÉRVEK, PÉLDÁK A SZEGÉNY KISGYERMEK PANASZAI KÖTET KÖZÖSEN VAGY ÖNÁLLÓAN OLVASOTT VERSEIBŐL
A vers központi alkotóelemévé válik a kép. A szimbólumok jelentése összetett, a képhez többféle jelentés is kapcsolható.
IMPRESSZIONIZMUS
A vers érzelmi, hangulati tartalmakat fejez ki érzékelhető benyomásokkal. Pillanatkultusz, a pillanat megragadásának, rögzítésének igénye. A zeneiség fontos szerephez jut. Gyakori a különböző érzékterületeket öszszekapcsoló szinesztézia.
SZECESSZIÓ
A motívumhasználat dekoratív. Fontos szerepe van a módszeresen bonyolított, keresett gondolatalakzatoknak, a füzérszerű nyelvi szerkezeteknek (mondat- és szószerkezet szintjén).
LEHETSÉGES MEGOLDÁS SAJÁT GYŰJTÉSŰ ÉRVEK, PÉLDÁK A SZEGÉNY KISGYERMEK PANASZAI KÖTET KÖZÖSEN VAGY ÖNÁLLÓAN OLVASOTT VERSEIBŐL
STÍLUSIRÁNYZAT
NÉHÁNY JELLEMZŐ POÉTIKAI JEGY
SZIMBOLIZMUS
A vers központi alkotóelemévé válik a kép.
Például: sínek közé esett ember (a visszatekintés, emlékezés líraian kitüntetett helyzete), színes tinták (az írás, alkotás szimbóluma)
A szimbólumok jelentése összetett, a képhez többféle jelentés is kapcsolható.
Például: a térképnézegetés konkrét tevékenység, de jelölheti a világ megismerésének gyermeki és művészi vágyát, a fantázia teremtő erejét, a belső képalkotás lehetőségét stb.
A
IMPRESSZIONIZMUS
SZECESSZIÓ
N A G Y
B E L É P Ő
É S
„ T O V Á B B Í R Á S A ”
A vers érzelmi, hangulati tartalmakat fejez ki érzékelhető benyomásokkal.
Például: szorongás, félelem, vágyakozás, indulat, képzelet stb.
Pillanatkultusz, a pillanat megragadásának, rögzítésének igénye
Például: „egy percre megfogom, ami örök” a „most” deixis gyakori használata
A zeneiség fontos szerephez jut.
Például: alliterációk (belenéz, belevész; bámultam benne; kacskaringós, kedves madarat; vihartól vemhesek), összecsengések (bronzot, ezüstöt, zöldet) akár refrénszerű vagy anaforikus ismétlések: Mint aki a sínek közé esett; és kellene – és kellene – és akarok rímjáték hangutánzók, hangulatfestők: hipp-hopp, vágta, ölte, zengene, zúgni kezd stb.
Gyakori a különböző érzékterületeket összekapcsoló szinesztézia.
Például: tréfás-lila, bíbor lázba
A motívumhasználat dekoratív.
Például: A lába türkisz, a hasa zafir, a bőre selymek fonadéka vagy: Krikszkrakszokat, japán betűket írnék, s egy kacskaringós, kedves madarat. vagy: a festett vízből hínárt emelek ki.
Fontos szerepe van a módszeresen bonyolított, keresett gondolatalakzatoknak, a füzérszerű nyelvi szerkezeteknek (mondat- és szószerkezet szintjén egyaránt).
Például: csupa ezüst, csupa arany, a sarka tűz, kilincse fém vagy: síró vizen és sívó szárazon. vagy: tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke, szemérmetes, szerelmes, rikitó (mondatpárhuzam, ellentét, fokozás, halmozás alakzatai)
35
36
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
REFLEK TÁL ÁS 8. lépés: 12 vagy 13. feladat 23. oldal 25 PERC
T/12.
Választhatóan a 12. vagy a 13. feladat
23. oldal
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A házi feladat megbeszélését követi. Ez a reflektáló lépés a paródia és a humor nyelvi eszközeihez visszacsatolva (Nevető irodalom) ad lehetőséget egy sajátos szerepfelvétel (egy alkotó beszédmódjának karikírozó imitálása) értelmezésére. A szöveg humora, parodisztikus volta más megvilágításba helyezheti a Kosztolányi-versek poétikájának néhány vonatkozását is (érzelmesség, modorosság). • a) Hagyjunk legalább egy percet az egyéni gondolkodásra, majd készítsünk közös pókhálóábrát a táblánál! Az előzetes tudás aktivizálásával megalapozhatjuk a feladatmegoldás sikerességét. • b)–c) Keressünk választ közösen a kérdésekre! • d)–e)–f)–g) Osszuk meg a feladatokat, és folytassuk pármunkával! A tanulópárok első negyede a d), második negyede az e), harmadik negyede az f) feladatelemen dolgozzon kb. 5 percet, majd beszéljük meg közösen a megoldásokat. Egy-egy páros előterjesztheti munkájának eredményét, a többiek kiegészíthetnek. Hívjuk fel a figyelmet a jegyzetelésre, hiszen ebben a szakaszban egymástól tanulnak a diákok. • h) Egyéni feladat, hagyjunk rá 5 percet. Ebben az esetben a közzétételt az biztosítja, hogy a megoldását egy levélben mindenki elküldheti valaki másnak. Majdnem biztosak lehetünk abban, hogy a szünetben e levelek olvasása és cserélgetése folytatódik. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tanult ismeretek alkalmazása, stílusregiszterek azonosítása, hatáselemzés, értékelés, érvelés, nyelvi kreativitás, stílusérzék C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, pár- és frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz (kérdések, feladatok) E s z k ö z ö k : tanulónként 1 írólap 12. Olvassátok el a Karinthy Frigyes Így írtok ti című kötetéből való Kosztolányi-paródiát, és beszéljétek meg a feladatok segítségével! Kosztolányi Dezső pályatársa, Karinthy Frigyes két évvel A szegény kisgyermek panaszainak megjelenése után, 1912-ben adta ki Így írtok ti címmel irodalmi paródiagyűjteményének első változatát.
A
N A G Y
B E L É P Ő
É S
„ T O V Á B B Í R Á S A ”
E kötetben a magyar és világirodalom egyes szerzőinek alkotásmódját, műveit karikírozta ki. Az első kötet írásai a Nyugat indulásával és első éveivel egy időben keletkeztek, s bár látszólag a kortárs befogadóknak mélységesen új művészet ellen irányultak, valójában népszerűsítették a modern irodalmat. Kosztolányi Dezső, Karinthy kötetének első és értő méltatójaként arra hívta fel a figyelmet, hogy „sokan csak belőle ismerték meg a legújabb magyar irodalmat, aztán a torzképek nyomán kezdtek érdeklődni az eredetiek iránt is”.
„A SZEGÉNY KIS TROMBITÁS SZIMBOLISTA KLAPEC NYÖSZÖRGÉSEI” CÍMŰ CIKLUSBÓL Mint aki halkan belelépett, És jönnek távol, ferde illatok Mint kósza lányok és hideg cselédek Kiknek bús kontyán angyal andalog Mint aki halkan belelépett. Mint aki halkan belelépett, Valamibe… s most tüszköl s fintorog; Mint trombiták és roppant trombonok S a holdvilágnál szédelegve ferdül Nehéz boroktól és aranyló sertül Úgy lépek vissza mostan életembe Mint kisfiú, ki csendes, csitri, csempe S látok barnát, kókuszt, koporsót, képet – Mint aki halkan belelépett. a) A kettős pókhálóábra segítségével gyűjtsétek össze, mit tudtok a paródiáról és a komikum nyelvi forrásairól!
PARÓDIA
NYELVI KOMIKUM
b) Mit parodizál a Karinthy-vers? c) Mi a feltétele a karikírozott irodalmi beszédmód felismerésének? d) Írjatok példát a Karinthy-versből „kosztolányis” szóhasználatra, szószerkezetre, mondatszerkezetre, gondolatalakzatra, vagyis az intertextualitás (szövegköztiség) különféle változataira! e) Keressetek példát a Karinthy-versből regiszterkeverésre (emelkedett, hétköznapi, közönséges)!
37
38
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
f)
•
1 0 .
É V F O L Y A M
Magyarázzátok meg, mit jelent szerintetek, hogy a paródia egyszerre összekapcsolódik a mintájával, de távolságot is tart tőle!
g) Érveljetek amellett, hogy a paródia egy sajátos szerepjátéknak is tekinthető! h) Válassz egy versmondatot, versszakot az eddig olvasott Kosztolányi-versekből, és írd át paródiává! Megoldásodat másold írólapra, írd alá a neved, hajtsd össze a lapot, címezd meg, és „küldd el” egy osztálytársadnak! (Most szabad az órán levelezned!)
LEHETSÉGES MEGOLDÁS a)
Paródia: tréfás utánzat, átirat, kifigurázás (jellem, műfaj, beszédmód), túlzás, torzítás A komikum nyelvi forrásai: regiszterkeverés, szillepszis, hiány, ismétlés, túlzás, kontraszt, észszerűtlenség b) Beszédmódot. c) Az eredeti szöveg ismerete. d) Például: szavak: cseléd, arany, gyermek (kisfiú), élet, távol, bús szószerkezetek: lepkét, álmot, édest, rémeset – barnát, kókuszt, koporsót, képet (halmozás) mondatszerkezetek: Mint aki a sínek közé esett – Mint aki halkan belelépett (tagmondat refrénszerű ismétlése, hasonlat) e) Például: emelkedett – hétköznapi, jelentéktelen (kisgyermek–klapec, panaszai–nyöszörgései) emelkedett, költői – közönséges (Mint aki a sínek közé esett – halkan belelépett; a halál távolba mennydörög – jönnek távol, ferde illatok). A regiszterkeverés, regiszterváltás éles kontrasztot eredményez, a kontraszt lefokoz, ami az eredeti parodizálásának eszköze. f) Szükségszerűen az eredetiből indul ki, azzal létesít párbeszédet, annak nyelvi jellemzőit túlozza el, tehát a két szöveg egymásra vonatkoztatva olvasható. Ugyanakkor a paródia átírás, újraírás, a túlzás, a torzítás (karikírozás) egyben távolságtartást is eredményez az eredeti szöveggel. g) A paródia írójának nagyon kell ismernie tárgyát, jelen esetben Kosztolányi beszédmódját. A paródiában megszólaló hang (beszélő) valójában az eredetit imitálja, annak szerepébe helyezkedik bele, miközben a beszédmód bizonyos jegyeit (magát a szerepet is) eltúlozza. h) Egyéni.
T/13.
25. oldal 25 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ez a reflektáló lépés szerepjáték-feladatokkal helyezi személyes kontextusba a modulban megbeszélteket és megértetteket. Alakítsunk 4 csoportot az alábbiak szerint! • A) Drámajátékban, etűdépítésben, improvizációs készségben ügyes tanulók • B) Kérdésfeltevésben, reagáló készségben (reflexivitásban) jók
A
N A G Y
B E L É P Ő
É S
„ T O V Á B B Í R Á S A ”
• C) Kreatív írásban ügyesek, ötletesek • D) Rajzkészségben jók K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, szerepjáték, tervezés, előadói képességek, tanulói kérdezés, kódváltás (rajz) C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : készségek-képességek szerint M u n k a f o r m á k : kooperatív tanulás M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : drámajáték, kreatív írás, illusztrálás E s z k ö z ö k : 8-10 A/4-es lap, zsírkréta vagy színes ceruza a rajzolóknak 13. Alkossatok 4 csoportot tanárotok útmutatása szerint, és oldjátok meg a csoportotok jelének megfelelő feladatot! A) Tervezzetek meg egy 2-3 perces kávéházi jelenetet, amelyben Kosztolányi és asztaltársasága (nyugatos költők, például Babits, Karinthy, fiatal művészek, olvasók) beszélgetnek az épp megjelent verseskötetről, A szegény kisgyermek panaszairól! Készüljetek fel a jelenet eljátszására! B) Készítsetek interjút Kosztolányi Dezsővel A szegény kisgyermek panaszai kötetről! Gondoljátok meg, mi mindent kérdeznétek tőle, és képzeljétek el, mit válaszolna a kérdésekre a költő! C) Megbízást kaptatok a Tréfás-lila Tinta Kiadótól, hogy A szegény kisgyermek panaszai versciklus diákkiadásához készítsetek fülszöveget (hagyományosan a borító belső fülére írt rövid tájékoztató, értékelő, ajánló jellegű írás). Írjátok meg közösen a fülszöveget, csináljatok kedvet a célközönségnek a versek olvasásához! D) Megbízást kaptatok a Tréfás-lila Tinta Kiadótól, hogy A szegény kisgyermek panaszai versciklus diákkiadásához készítsetek illusztrációkat. Készítsetek több illusztrációból álló „portfóliót”, és készüljetek fel arra, hogy a kiadó művészeti vezetőjének egy-egy mondattal bemutassátok a képeket!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
39
2. SZÁMVETÉS ÉS LÍRAI HANGKERESÉS: VERSEK A SZEGÉNY KISGYERMEK PANASZAI ÉS A SZÁMADÁS KÖZTI KÖTETEKBŐL 2 óra vv
R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1.
26. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A modult kooperatív tanulásra terveztük, ezen belül a jelentésteremtés középpontjában álló, a nyelvi megalkotottság vizsgálatára vonatkozó feladatot pedig differenciált csoportmunkára. • Ezért célszerű már a modul elején kialakítani a 4 fős, képességek szerint homogén csoportokat, így a teljes folyamat működtethető további átszervezés nélkül. Tegyük ezt a következő szempontok szerint: A differenciálás szempontjai • • • •
A) Retorikai kapcsolatok és alakzatok azonosításában és árnyalt értelmezésében fejlesztendők B) Igei és névszói szerkezetek azonosításában és szerepének értelmezésében fejlesztendők C/1)–2) Toposzok azonosításában és a másodlagos jelentések tulajdonításában fejlesztendők D) A verszene jelenségeinek azonosításában és értelmezésében fejlesztendők A differenciáláson belül a kooperatív csoportok kialakításának szempontjai
• Lehetőség szerint 4 fős kooperatív csoportok: A) legalább 1 csoport B) legalább 1 csoport C) legalább 2 csoport D) legalább 1 csoport • A fenti javaslatot annyiban fontos betartani, hogy a differenciálás és a kooperatív csoportok szervezésének szempontjai szerint 5 csoport mindenképp alakuljon, az osztály létszámától és a tanulók képességeitől függően azonban rugalmasak lehetünk a kooperatív csoportok számát és a csoporttagok létszámát illetően. Például egy differenciált csoportba több kooperatív csoportot is szervezhetünk, a kooperatív csoport létszáma pedig szükség esetén lehet 3-5 fő is. • Csak a tanulási környezet megteremtését követően vezessük fel az első feladatot! A feladat előkészíti a vers kérdésfelvetésének árnyalt megértését, és a személyes érdekeltség megteremtésével belső motiváltságot tesz lehetővé. Hagyjunk 2-3 percet az egyéni munkára, majd 2-3 percet a kooperatív csoporton belüli, további 3-4 percet a frontális megbeszélésre! Kérjük meg a tanulókat, hogy a csoporton belüli megbeszéléshez használják a „tollak középen” megosztási technikát!
S Z Á M V E T É S
É S
L Í R A I
H A N G K E R E S É S . . .
To l l a k kö z é p e n • Az együttműködésen alapuló tanuláskor biztosítja azt, hogy egymás után a csoport minden tagja elmondja és elmondhassa gondolatait. – Aki a csoportban megkezdi mondandóját, leteszi a tollát középre. – Aki a tollát már középre tette, mindaddig nem szólalhat meg újra, amíg a csoport minden tagjának tolla középre nem került. – A középre tett tollak számából a tanár látja, hol tart a megbeszélés, továbbá a folyamat lezárásaként kiválaszthat egy-egy tollat, és megkérdezheti, ki a toll gazdája, majd megkérheti, hogy ismertesse az illető saját, már elhangzott álláspontját, gondolatát az osztály egészének. • A frontális megbeszéléskor nem is annyira az a fontos, amit az egyes tanulók leltárkészítésként írtak, sokkal inkább annak tudatosítása, hogy vannak megállást, számvetést igénylő élethelyzetek, s hogy a számvetés eredménye rendszerint a viszonylagosság tapasztalatához juttatja a számvetőt. • Kérdezzünk rá arra is, miféle számvetéshelyzeteket ismernek (pl. gyermekkor és felnőttkor határhelyzete, útkeresés, válaszkeresés egy kérdésre, problémára, az elmúlással való szembenézésvisszatekintés, bizonyítványosztás, lakóhely-változtatás, ünnepre készülődés, születésnap, újesztendő stb.) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kritikai gondolkodás, önértékelés, önreflexió, értő figyelem C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : lásd a tanári instrukciókat M u n k a f o r m á k : egyéni, csoport-, majd frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : együttműködésen alapuló tanulás, tollak középen Az emberi élet jellemző és kitüntetett helyzete a számvetés. Ebben a modulban klasszikus modern költészetünk egyik legismertebb számvetés-versével foglalkozunk részletesebben. Elsősorban arra figyelünk, hogy a költemény nyelvi megalkotottsága milyen értelmezési lehetőségeket kínál számunkra. Hogyan alakítja, hozza létre a nyelv ebben a lírai szövegben a számvetés összetettségét, többértelműségét. Ugyanakkor arra a kérdésre is kitérünk, hogyan kapcsolódik a Kosztolányi-pálya középső szakaszának költészete a korábbihoz, illetve hogyan változik, miben tér el tőle. 1. Készíts leltárt! a) Írj a táblázatba néhány, számodra fontos dolgot, szellemi, lelki vagy anyagi természetű értéket, amit most már nem, de korábban (gyermekként) birtokoltál, amit korábban nem birtokoltál, de most (kamaszként) igen, és amit jelenleg sem birtokolsz, de reméled, később (felnőttként) már igen! „MÁR NINCS”
„VAN MÁR”
b) Leltárodat beszéld meg együttműködő csoportodban!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
„MÉG NINCS”
41
42
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2–3. feladat T/2.
26. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Olvassuk fel a verset (2 perc), vagy ha tehetjük, hallgassuk meg a Kaláka együttes feldolgozásában! • A globális megértést pásztázva kérjünk néhány rövid tanulói reflexiót a vers kérdésfelvetésére vonatkozóan! Itt és most csak annak tisztázása fontos, hogy a versben a lírai számvetés határhelyzete a felnőtté válás, megállapodás, hogy valamiféle „leltárról”, számvetésről van szó, s ennek a számvetésnek vannak pozitív és negatív vonatkozásai. • A rövid (2-3 perces) beszélgetéssel hidat építünk a személyes leltár és a Kosztolányi-vers problematikája között. • Kérdezzünk rá arra is, van-e olyan szöveghely, amit nem értenek! Erre rendszerint a „Nem többet az egykori köd-kép, / részegje a ködnek, a könnynek” sorokat emelik ki a tanulók. Tisztázzuk, hogy a megértési nehézséget a hiány okozza (ige, a metafora fogalmi része), tegyenek kísérletet a tanulók a hiány kiegészítésére (például: nem foglalkoztatnak már korábbi, homályos, tisztázatlan vágyak)! Ha a „kincs” értelmezésének kérdése is előkerül, ezt mindenképp halasszuk későbbre! • Ezt követően kínáljuk meg a csoportokat a 2. feladattal; minden csoport ugyanazzal a feladattal dolgozik kb. 5 percet, majd kövesse ezt a táblázat megbeszélése úgy, hogy minden csoport szóvivője 1-2 szempontra adott választ mutat be, a többiek, ha szükséges, kiegészítenek (5 perc)! • Ügyeljünk arra, hogy minden csoport kapjon szót legalább 1 szempont erejéig! • Elég minden szemponthoz néhány érvként funkcionáló szót, kifejezést írni, ne törekedjünk „teljes” listázásra a megbeszéléskor sem! • Kérjük meg a tanulókat, összegezzék néhány mondattal következtetéseiket, majd közöljük, hogy az érvrendszer ellentmondásos-ellentétes voltának, illetve a viszonylagosság olvasói tapasztalatának hátterében a vers nyelvi megalkotottsága munkál! Ezért a továbbiakban erre fókuszálunk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvek azonosítása a szövegből C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : együttműködésen alapuló tanulás, prezentáció, tanári kérdezés, magyarázat 2. Tekintsétek át Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal című versét, majd keressetek a szövegből érveket az alábbi táblázat szempontjai szerint! A megfelelő helyekre a versből vett szavakat, kifejezéseket írjatok!
S Z Á M V E T É S
É S
L Í R A I
H A N G K E R E S É S . . .
BOLDOG, SZOMORÚ DAL Van már kenyerem, borom is van, van gyermekem és feleségem. Szívem minek is szomorítsam? Van mindig elég eleségem. Van kertem, a kertre rogyó fák suttogva hajolnak utamra, és benn a dió, mogyoró, mák terhétől öregbül a kamra. Van egyszerű, jó takaróm is, telefonom, úti böröndöm, van jó-szivű jót-akaróm is, s nem kell kegyekért könyörögnöm. Nem többet az egykori köd-kép, részegje a ködnek, a könnynek, ha néha magam köszönök még már sokszor előre köszönnek. Van villanyom, izzik a villany, tárcám van igaz szinezüstből, tollam, ceruzám vigan illan, szájamban öreg pipa füstöl.
Fürdő van, üdíteni testem, Langy téa beteg idegemnek, ha járok a bús Budapesten, nem tudnak egész idegennek. Mit eldalolok, az a bánat könnyekbe borít nem egy orcát, és énekes ifju fiának vall engem a vén Magyarország. De néha megállok az éjen, gyötrődve, halálba hanyatlón, úgy ásom a kincset a mélyen, a kincset, a régit, a padlón, mint lázbeteg, aki föleszmél, álmát hüvelyezve, zavartan, kezem kotorászva keresgél, hogy jaj, valaha mit akartam. Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, a kincs, amiért porig égtem. Itthon vagyok itt e világban, s már nem vagyok otthon az égben. (1917. január, a Kenyér és bor c. 1920-as kötetben)
OKOK A BOLDOGSÁGRA
OKOK A SZOMORÚSÁGRA
Szerető család, családi élet
Meghatározhatatlan hiányérzet
Megállapodottság
Gyötrő sóvárgás
Jómód, létbiztonság
Nosztalgia
Társadalmi megbecsültség
A lelki béke hiánya, nyugtalanság
Költői elismertség
A világ szomorúságának tapasztalata
Az e világ otthonossága
Valami más szintű otthonosság elvesztése
43
44
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
LEHETSÉGES MEGOLDÁS OKOK A BOLDOGSÁGRA
OKOK A SZOMORÚSÁGRA
Szerető család, családi élet
gyermekem, feleségem
Szívem minek is szomorítsam? nincs, kincs
Meghatározhatatlan hiányérzet
Megállapodottság
Kertem, pipa
gyötrődve, vágytam porig égtem
Gyötrő sóvárgás
Jómód, létbiztonság
van, kenyerem, borom, eleségem, dió, mogyoró, mák, telefon, villanyom, tárcám stb.
a kincset, a régit már nem valaha
Nosztalgia
Társadalmi megbecsültség
már sokszor előre köszönnek
mint lázbeteg, kezem kotorászva keresgél
A lelki béke hiánya, nyugtalanság
Költői elismertség
énekes ifjú fiának vall
bús Budapesten bánat, könnyekbe
A világ szomorúságának tapasztalata
Az e világ otthonossága
Itthon vagyok
Nem vagyok otthon
Valami más szintű otthonosság elvesztése
T/3.
28. oldal 5 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy szempontkereséssel előkészítsük a nyelvi megalkotottságra vonatkozó részletes vizsgálódást. • Írjuk fel a táblára egy fürtábra központi elemeként a „nyelvi megalkotottság” kifejezést, és adjunk 1-2 percet a csoportoknak az ötletbörzére: gyűjtsenek észrevételeket a vers jellemző stilisztikaipoétikai sajátosságaira vonatkozóan a szó, a szószerkezet, a mondat, a hangzás, a szöveg egészének szintjén! • Majd szólítsunk sorban egy-egy csoportszóvivőt, kérjük a csoportokat arra, hogy más vállalja a szerepet, mint az előző körnél! • Minden csoport egy-egy észrevételt tehet, ismételni nem szabad, haladjunk addig körbe, míg minden fontos meglátás elhangzik. Közben építsünk a táblán közös hierarchikus fürtábrát! Az elkészült fürtábra egyrészt nyelvi aspektusból összegzi az elsődleges olvasói tapasztalatokat, másrészt szempontjai fognak a további (differenciált) csoportmunka alapjául szolgálni. • Ha egy-egy – a modulterv alapján vizsgálódásra szánt – szempont nem hangzik el, mert a diákok nem veszik észre, éljünk a tanári kiegészítés lehetőségével, például így: „Bár nem hangzott el, de szeretném, ha megvizsgálnánk ezt és ezt a szempontot is…”! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvérzék, megfigyelőképesség
S Z Á M V E T É S
É S
L Í R A I
H A N G K E R E S É S . . .
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fürtábra 3. A vers nyelvi megalkotottsága a) Tartsatok rövid ötletbörzét együttműködő csoportjaitokban arról, hogy melyek a vers nyelvi megalkotottságának (például szavak, szószerkezetek, mondatok, nyelvtani-logikai viszonyok, hangzás) szembetűnő jellemzői! b) Számoljatok be a gyűjtés eredményéről! Az alábbi fürtábrát folytatva valamennyi csoport észrevételét rögzítsétek tanári irányítással!
NYELVI MEGALKOTOTTSÁG
LEHETSÉGES MEGOLDÁS sok birtoklásmondat sok ellentét, szembeállítás a van ige alakjai (10 állító, 1 tagadó)
birtokos személyjeles főnevek, névszói szerkezetek
NYELVI MEGALKOTOTTSÁG
zeneiség
furák a rímek
sok az alliteráció
dallamos vers (verselés)
van egy kérdő mondat
sok toposz, jelkép van
45
46
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
3. lépés: 4. feladat T/4.
29. oldal 35 PERC
15 perc (kutatás) + 20 perc (prezentáció a következő órán)
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A folyamatnak ebben a szakaszában dolgoznak a kooperatív csoportok differenciáltan, és teszik részletes vizsgálat tárgyává a vers nyelvi megalkotottságát. • Adjuk ki a feladatokat a differenciálásnak megfelelően az együttműködő csoportoknak! Hagyjunk 15 percet a gyűjtő és értelmező munkára! • Kövessük nyomon szorosan a csoportok munkáját, ahol szükséges, egy-egy tisztázó kérdéssel, javaslattal segítsük az önálló kutatást és értelmezést! • A differenciált csoportmunkát kövesse a vizsgálódás eredményeit közzétevő, összegző prezentáció! (Mivel a prezentáció már a következő órára esik, célszerű előtte 1-2 percet hagyni a csoportoknak áttekintésre.) • A csoportok választott vagy a tanár által kijelölt szóvivői ismertessék, milyen szempont alapján vizsgálták a verset, és összegezzék kutatásuk eredményét (nem kell a részfeladatokat felolvasni)! Miközben a szóvivő beszél, egy másik csoporttag készítsen rövid táblavázlatot, hogy segítse a többi csoport tagjainak jegyzetelését! • Ha egy feladatcsoporton több kooperatív csoport dolgozott, osszuk fel közöttük a közzétételt! A közzétételre csoportonként kb. 3-4 perc jut. • A folyamat végén összegezzünk, nyomatékosítsunk, ha szükséges, egészítsük ki a tanulói észrevételeket, megoldásokat! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : alkalmazás, elemzés, jelentéstulajdonítás, nyelvi kompetencia, kritikai gondolkodás, előadói készség, lényegkiemelés, vázlatírás, jegyzetelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : képességfejlesztés szerinti homogén kooperatív csoportok A) Retorikai kapcsolatok és alakzatok azonosításában és árnyalt értelmezésében fejlesztendők B) Igei és névszói szerkezetek azonosításában és szerepének értelmezésében fejlesztendők C/1)–2) Toposzok azonosításában és a másodlagos jelentések tulajdonításában fejlesztendők D) A verszene jelenségeinek azonosításában és értelmezésében fejlesztendők M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kooperatív tanulás feladatlappal, mozaik 4. Keressetek választ együttműködő csoportjaitokban az alábbi kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! A) a) Milyen kötőszavakat tehetnétek ki a cím két jelzői módosítója közé? Miként befolyásolja választásotok a cím és a vers jelentéslehetőségeit?
S Z Á M V E T É S
É S
L Í R A I
H A N G K E R E S É S . . .
b) Hogyan ismétlődik meg a címbeli módosítók egymáshoz való viszonya a vers nagyszerkezetében és a versmondatok egymáshoz való viszonyában? c) Mit árul el a beszélőről a kérdő (második) versmondat? d) Gyűjtsetek szó szerinti vagy a szavak által felidézett ellentétpárokat a versből! Értelmezzétek néhány ellentétpár jelentését is! ELLENTÉTPÁR
LEHETSÉGES JELENTÉS
(nappal) – éjjel
B) a) Vizsgáljátok meg, hogyan változik a van ige 3. személyű alakja, gyakorisága és helyzete a versben! Hogyan befolyásolják ezek a változások a számvetés tartalmát? A VAN IGE
1–28. SOR
29–40. SOR
HATÁSA A SZÁMVETÉSRE
ALAKJA HELYZETE GYAKORISÁGA MONDATBELI SZEREPE
b) Milyen módosítók előfordulása a leggyakoribb a vers 1–28. sorában? Milyen értéket képviselnek? Gyűjtsetek néhány példát, és mutassátok be szerepüket! c) Milyen módosítók aránya nő meg a vers 29–40. sorában? Milyen értéket képviselnek? Gyűjtsetek néhány példát, és mutassátok be szerepüket! d) Hogyan függ össze a módosítók használata azzal, hogy a versmondatok valamelyik névszói szerkezetéhez vagy az állítmányi részéhez kapcsolódnak? C) (1) A vers első néhány mondatában több olyan főnév is található, amelyhez az irodalomban ismétlődő motívumként (toposzként) gyakran kapcsolódik másodlagos jelentés. Az alábbi szócikk-részletek azt mutatják be, hogy a kenyér, a bor és a kert több kultúrában ismert, változatos jelentésű szimbólum.
47
48
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
a) Olvassátok el a szócikk-részleteket, és töltsétek ki közösen az alábbi táblázat első oszlopát! Kenyér (gabona, búza) Az élet és az egység jelképe, mivel sok gabonaszemből ered. Egyes földművelő kultúrákban alapvető élelem, ezért a hozzá kapcsolódó munkafolyamatokkal együtt a szakrális életben is kiemelt jelentőséget kapott. Az Ótestamentumban az isteni gondviselés szimbóluma, a gondoskodásé, a nép táplálásáé. A kereszténységben az oltáriszentségben nyeri el legmagasabb szimbolikus jelentését. A kenyér – Krisztus teste – elfogyasztása a Krisztussal való egyesülést, az örök életet jelképezi. (Szimbólumtár, Balassi Kiadó, 2001. 258. o. szócikke alapján) Bor A halhatatlanság itala, az igazság, a vidámság és a termékenység szimbóluma. A „föld vére”, az életerő, az emberfölötti energia kifejezője. A bor és a kenyér az ember kiegyensúlyozott munkájának és mezőgazdasági tudásának terméke. Az antikvitásban a bor Dionüszoszhoz kapcsolódik, az ő vére, a halhatatlanság elixírje. Részegítő erejét az istenség általi megszállottság megnyilvánulásának tulajdonították. A Bibliában az áldozás egyik eleme, örömjelkép, az isteni adományokra utal, de az erkölcsi romlottság (lerészegedés) kifejezője is. Az Újtestamentumban, az Utolsó vacsorához kapcsolódóan Krisztus vére, az oltáriszentségben Krisztus áldozatának emlékét idézi. A költészetben a bordal műfaja kapcsolódik hozzá, de lehet a poétikus hajlam, a férfikorba lépéshez kapcsolódó anyagi és lelkiszellemi javak szimbóluma is. (Szimbólumtár, Balassi Kiadó, 2001. 281. o. szócikke alapján) Kert A kozmosz kicsinyített mása, világmodell, a földi Paradicsom. Élet és halál harmonikus egységét szimbolizálja, mivel nyomon követhető benne a vegetáció pusztulása és újjáéledése. Más jelentésében rokonítható a sziget és az oázis motívumával, melyekhez hasonlóan a védett intimitást, a magánszférát, a visszavonulás, a világtól való elvonulás és megpihenés helyszínét jelenti. A bibliai Édenkert a tökéletes boldogság és az ártatlanság állapotának szimbóluma. Ugyanakkor fájának gyümölcse a testi gyönyörök megízlelését is kínálja, így válhat a kert a földi szerelem helyévé. (Szimbólumtár, Balassi Kiadó, 2001. 263. o. szócikke alapján) MÁSODLAGOS JELENTÉSEI AZ OLVASOTT TÁJÉKOZTATÓ SZÖVEG ALAPJÁN
LEHETSÉGES MÁSODLAGOS JELENTÉSEI A VERSBEN
OLVASOTT MŰVEK, AHOL A MOTÍVUMMAL MÁR TALÁLKOZTUNK
KENYÉR BOR KERT
b) Gondolkodjatok el a toposzok lehetséges versbeli jelentésén, és töltsétek ki a táblázat második oszlopát!
S Z Á M V E T É S
É S
L Í R A I
H A N G K E R E S É S . . .
c) Olvasói tapasztalataitokat mozgósítva idézzetek fel olyan szövegeket, amelyekben már találkoztatok ezekkel a toposzokkal! Megoldásaitokat rögzítsétek a harmadik oszlopban! C) (2) A vers első néhány mondatában több olyan főnév is található, amelyhez ismétlődő motívumként (toposzként) gyakran kapcsolódnak másodlagos jelentések. Az alábbi szócikk-részletek azt mutatják be, hogy a fa, a dió és a mák több kultúrában ismert, változatos jelentésű szimbólumok. a) Olvassátok el a szócikk-részleteket, és töltsétek ki közösen az alábbi táblázat első oszlopát! Fa A növényvilág ciklikusan pusztuló és újrasarjadzó részeivel (például a virágokkal) szemben az élet, az életerő szimbóluma. A fa mint világtengely (világfa, kozmikus fa) a kozmosz kiteljesedésének kifejezője. Mivel gyökereivel a földbe hatol, törzsével a földi, ágaival az égi szférában él, a világ függőleges egységeinek összekapcsolója (alvilág, földi világ, égi világ). Kapcsolatban áll az ősi vizekkel (gyökér) és belenő az idő világába (évgyűrűk), hogy kinyilvánítsa korát. A világrend tér- és időbeli tagoltságát reprezentálja. A gyümölcstermő fa az istenség tápláló, védelmező szerepét, a szerteágazó korona a származási rendet (családfa) is jelölheti. (Szimbólumtár, Balassi Kiadó, 2001. 136. o. szócikke alapján) Dió Az értékes belső rész, a rejtett lényeg, a bölcsesség jelképe, amely csak nagy fáradság árán érhető el. Csonthéja a koponya, belső magja az emberi agy megfelelője. A magyar néphagyományban Krisztusjelkép: karácsony estéjén a szoba négy sarkába védelmező céllal diót dobtak, s a karácsonyi vacsora is diótöréssel kezdődött. A néphit szerint a dió az anyja méhében, majd a sziklasírban rejtőzködő Megváltóra utal, ezért mind karácsonykor, mind húsvétkor fontos eledel. (Szimbólumtár, Balassi Kiadó, 2001. 108. o. szócikke alapján) Mák A sok és az egy szimbóluma, a föld termékenységét (bőség) szimbolizálja, de a feledés és az álom jelképe is. A kereszténységben az alvást, a tudatlanságot, a közönyt jelenti. A magyar népi hitvilágban elsősorban rontáselhárító szerként használatos (az elszórt szemeket az ártó lénynek egyenként kell felszednie, mielőtt tevékenységének helyszínét elérné, így elfárad). Apró szemeihez kapcsolódnak a bőségvarázsló, termékenységvarázsló hiedelmek is. (Szimbólumtár, Balassi Kiadó, 2001. 328. o. és Magyar néprajzi lexikon 3. kötet 508. o. szócikke alapján) MÁSODLAGOS JELENTÉSEI AZ OLVASOTT TÁJÉKOZTATÓ SZÖVEG ALAPJÁN FA DIÓ MÁK
LEHETSÉGES MÁSODLAGOS JELENTÉSEI A VERSBEN
49
50
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
b) Gondolkodjatok el a toposzok lehetséges versbeli jelentésén, és töltsétek ki a táblázat második oszlopát! c) Keressetek kapcsolatot az alábbi újévi népi jókívánság és a Kosztolányi-vers vizsgált toposzai, illetve keletkezési ideje között! Adjék Isten minden jót, öt-hat tyúkot, jó tojót! Hízott disznót, sok hurkát, tele pincét, kamarát, sonkát, kolbászt, szalonnát, gond ne bántsa a gazdát! Adjék Isten szép vetést, rengő-ringó jó termést, békesség és szeretet töltse meg a szívetek ebben az új évben! (Szlovákiai magyar népköltés) D) a) A „részegje a ködnek, a könnynek” és a „kezem kotorászva keresgél” szerkezetekben közös, hogy a k hang alliterál. Miben tér el mégis a két alliteráció hangzása, hangulata? Mi az oka az eltérésnek? Gyűjtsetek még alliterációkat a versből! b) Miért furcsa a „feleségem – eleségem” vagy a „jó takaróm – jót akaróm” rím? Gyűjtsetek még a versből furcsa rímeket! Hogyan alakítja ez a rímtechnika szerintetek a vers hangvételét? c) Vizsgáljátok meg a vers első négy sorát a verselés szempontjából! Milyen versláb határozza meg a sorok ritmusát? d) Hogyan kapcsolódik a versritmus a címbeli műfajmegjelöléshez? e) Szerintetek miben felel meg és miben nem Kosztolányi verse a címben megjelölt műfajiságnak? MEGFELEL A DAL MŰFAJI KONVENCIÓINAK
NEM FELEL MEG A DAL MŰFAJI KONVENCIÓINAK
Hallgasd meg figyelmesen más csoportok beszámolóját, készíts a magad számára jegyzeteket a füzetedbe!
S Z Á M V E T É S
É S
L Í R A I
H A N G K E R E S É S . . .
LEHETSÉGES MEGOLDÁS, PÉLDÁK A) a) Boldog ÉS szomorú; boldog ÁM (DE, MÉGIS) szomorú dal = a két egymással ellentétes érzés lényegi egységét, ambivalenciáját vagy épp ellentétes voltát hangsúlyozhatja. b) A vers egésze olvasható a címbeli oximoron-paradoxon részletező-érvelő kifejtéseként. A 28. sorig a versmondatok mellérendelő viszonyban vannak (közös téma, felsorolás), ez összefügg a leltárszerűséggel (katalógus). A 29. sort DE kötőszó vezeti be, ami látszólag az ellentétességet hangsúlyozza, két részre osztja az egytömbű szöveget. Ugyanakkor sem az első, sem a második rész nem „homogén” (értékek tekintetében). A MERT kötőszóval bevezetett utolsó előtti versmondat az őt megelőzővel és követővel állítás-következtetés viszonyban van (ásom ← mert nincs meg → nem vagyok otthon). c) Az egyetlen kérdő mondat a beszélő hiányérzetéről, bizonytalanságáról árulkodik, önmeggyőzésként olvasható, a figyelmes olvasóban kételyt ébreszthet. d) ELLENTÉTPÁR
LEHETSÉGES JELENTÉS
nappal (világos) – éjjel (sötét)
időtoposzok: látható, reális, bizonyos – szorongást keltő, beláthatatlan, (láz)álomszerű
föld (lent, e világ) – ég (a tapasztalatin túli)
„valódi”, megtapasztalható, romlékony, anyagi, tökéletlen – anyaghoz nem kötött, légies, teljes és örök, lelki
felnőttkor – gyermekkor
számba vehető értékek, korlátozott lehetőségek – álmodozás, korlátlan lehetőségek
jelenlévő – elmúlt
élhető – már csak töredékesen felidézhető (emlékbeli)
itthon – otthon
közeli (i-), elérhető – távoli (o-), elérhetetlen
dal – számvetés
egyszerű érzések – bonyolult, összetett tartalmak
A bináris ellentétek ki is egészítik egymást, ami a számvetés ambivalens voltát erősíti.
B) a) HATÁSA A SZÁMVETÉSRE
A VAN IGE
1–28. SOR
29–40. SOR
ALAKJA
van (állító forma)
nincs (tagadó forma)
az ismétlés a leltárszerűség, (katalógus) nyelvi megformálója, összefügg a számvetésigénnyel
HELYZETE
tengelyes tükrözés (1. sor), majd sor eleji helyzetben áll, majd a sor belsejébe kerül (elé kerül a névszói rész)
sor belsejében, csak kötőszó előzi meg, a névszói rész előtt van, belső rím is kiemeli
az elbizonytalanodást mint folyamatot is kifejezheti
51
52
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
GYAKORISÁGA
10
1
A „van” tíz előfordulása túlzás, olvasható gyerekes dicsekvésnek, önmeggyőzési szándéknak, de az önirónia megnyilvánulásának is. A vele szemben álló „nincs” egyszer fordul elő, mégis súlyosabb, mert a hiány betölthetetlen. (10 < 1!)
MONDATBELI SZEREPE
Birtoklásmondatokban szerepel (névszói szerkezet + birtokos toldalék + van ige).
A megvan ige részeként, létezést kifejező (tagadó) mondatban szerepel.
Az elégedettségre okot adó javak, elért sikerek összegzése, magabiztosság, (gyermeki) dicsekvés ↔ ezzel szemben álló, de a birtokolt javaknál nagyobb (kínzó), az elértek értékét megkérdőjelező hiány. Egyszeri szerepeltetése felnagyítást, nyomatékot eredményez.
b)
Jelzői módosítók, többnyire pozitív értéktartalmúak (de pl. bús Budapesten!), a beszélő által birtokolt dolgokra vonatkoznak. Pl.: rogyó fák (termők és árnyékot adók, a bőséget és a védett intimitást is jelölhetik); öreg pipa (a békességet, megállapodottságot jelölheti); de pl. bús Budapesten (a világ, az emberek szomorúságára utaló metonímia). c) Határozói módosítók, negatív értéktartalmúak, a leírt (lázas) hiányállapot (amit a megállok, ásom és a keresgél igealakok fejeznek ki) módosítói. (Pl.: kotorászva, gyötrődve, halálba hanyatlón.) d) A jelzői módosítók a birtokolt dolgokhoz, elért eredményekhez kapcsolódnak, amit a mondatokban meghatározóan birtokos személyjeles főnevek fejeznek ki. A határozói módosítók a beszélő hiányállapotához, hiányérzetéhez kapcsolódnak, amit igei állítmányi részek jelölnek a mondatban (jelentésük metaforikus). C/1) a)–c)
KENYÉR
MÁSODLAGOS JELENTÉSEI AZ OLVASOTT TÁJÉKOZTATÓ SZÖVEG ALAPJÁN
LEHETSÉGES MÁSODLAGOS JELENTÉSEI A VERSBEN
OLVASOTT MŰVEK, AHOL A MOTÍVUMMAL MÁR TALÁLKOZTUNK
élet, egység (teljesség), gondviselés, oltáriszentség, Krisztus teste
elért létbiztonság, a munka gyümölcse, szakrális jelentése is lehet
Kölcsey Ferenc: Himnusz Berzsenyi Dániel: Osztályrészem
S Z Á M V E T É S
É S
L Í R A I
H A N G K E R E S É S . . .
BOR
halhatatlanság, egység, vidámság, termékenység, részegítő erő, ihlet, bűn, oltáriszentség: Krisztus vére
férfikor, elért anyagi biztonság, öröm, poétikus hajlam
Kölcsey Ferenc: Himnusz Berzsenyi Dániel: Osztályrészem
KERT
világmodell, földi Paradicsom, élet-halál egysége, földi szerelem, védett intimitás, elvonulás
magánszféra, megállapodottság, termékenység-bőség, boldogság
Kosztolányi: Harminckét éves vagyok Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez
C/2) a)–b) MÁSODLAGOS JELENTÉSEI AZ OLVASOTT TÁJÉKOZTATÓ SZÖVEG ALAPJÁN
LEHETSÉGES MÁSODLAGOS JELENTÉSEI A VERSBEN
FA
életerő, világtengely, világszintek összekapcsolója, idő, származási rend, tápláló erő, megújulás
otthonosság, meghittség, bőség
DIÓ
rejtett érték, bölcsesség, tudás, Krisztusjelkép
bőségszimbólum (szellemi-anyagi „tartalék, felhalmozás”)
MÁK
sok–egy, feledés, álom, közöny, védelem rontás ellen, termékenység
bőségszimbólum (szellemi-anyagi „tartalék, felhalmozás”)
c)
Kosztolányi verse januárban keletkezett, tehát újévi vers. Ezt témája, számvetés jellege is megerősíti. Toposzai jelentős része bőségszimbólumként is olvasható. A népköltés újévi jókívánságot fogalmaz meg, szintén bőségszimbólumokkal él (jószág, tojás, termékenység, létbiztonság). A testi-lelki nyugalom, belső béke a munka eredményéből és az isteni gondviselésből fakadhat. Kosztolányi versének motívumrendszere megidézi az újévi népi köszöntők hagyományát is.
D) a) Mindkettőben a „k” (felpattanó zárhang) alliterál, de a második sokkal keményebb, mert az elsőben „lágyítja” a névelő (magánhangzó; a „s nem kell kegyekért könyörögnöm” sor is hasonlóan kemény). Példák még: elég eleségem, bús Budapesten stb. Egyéb összecsengések: szóvégi: „kenyerem, borom” vagy szó belseji: „kertre rogyó, utamra, kamra”. b) A szavak jelentése nem illik össze, széttart (emberi családi kapcsolat, elvontabb dolgok – konkrét anyagi dolgok). Sok az ilyen rím, pl. még: böröndöm – könyörögnöm; szinezüstből – füstöl stb.). A széttartó rímtechnika az (ön)ironikus hangvételt erősíti. A megszokottnál sokkal több szótag rímel, ez általában a játékos, humoros versek jellemzője. A viszonylag rövid sorokhoz képest bravúros, kimódolt és hosszú rímek játékos hatása nem illik a számvetés komoly gesztusához. c) – – / ∪ ∪ – / ∪ ∪ – / – (anapesztusi sorok) A dalszerűséget erősíti, ami nem illik a számvetés megállapodottságához, komoly gesztusához. A verszene vibrálása ellentétes a számvetés magabiztosságával, nyugalomra okot adó tartalmával.
53
54
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
d) MEGFELEL A DAL MŰFAJI KONVENCIÓINAK
NEM FELEL MEG A DAL MŰFAJI KONVENCIÓINAK
erőteljes zeneiség, ritmus, rím, dalforma, összecsengések
számvetés, összetett érzések kifejeződése, filozofikus tartalom, egytömbűség
4. lépés: 5–6. feladat T/5–6.
35. oldal 5 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Hagyjuk a tanulókat 1-2 percig egyénileg gondolkodni, majd hallgassunk meg néhány véleményt a „névlánc” megosztási technikával, ami azt teszi lehetővé, hogy a tanár–diák kommunikáció helyett a diák–diák kommunikáció szervezze a folyamatot! Névlánc: • Gondolatok, vélemények, reflexiók megosztására, közzétételére szolgáló eljárás, amely a tanulók illetékességi körébe helyezi a megszólítást, felszólítást. Alkalmas egyéni, páros és csoportmunkák frontális közzétételére. – A munkafolyamat befejeztével a tanár megkér egy diákot, összegezze gondolkodásának, tevékenységének (illetve csoportja munkájának) eredményét, majd szólítsa azt a társát, akinek kíváncsi a gondolataira, véleményére, megoldására. – Ezt követően a tanulók egymást szólítják mindaddig, amíg a tanár le nem állítja a névláncot. – Alkalmazzuk azt a szabályt, hogy mindenki csak egy észrevételt tehet, és ami már egyszer elhangzott, az nem ismételhető! • Összegzésként nyomatékosítsuk, hogy a „kincs” jelentése a modern értelemben vett szimbólumnak megfelelően rögzíthetetlen. Összefügg azzal, hogy a beszélő, a vers énje sem állandó, hanem változik az időben, így önazonossága sem egyértelmű, nem megkérdőjelezhetetlen („jaj, valaha mit akartam”). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : képi gondolkodás, árnyalt jelentéstulajdonítás, két szöveg egymásra vonatkoztatása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : névlánc 5. A „kincs” jelentései a) A Boldog, szomorú dal eddigi értelmezése és A bús férfi panaszai ciklusból már ismerős darab alább olvasható keretversszaka (első és utolsó versszak) segítségével gondold meg és rögzítsd pókhálóábrában, milyen jelentéslehetőségei lehetnek a „kincs” szónak a számvetésversben!
S Z Á M V E T É S
É S
L Í R A I
H A N G K E R E S É S . . .
„Nem tudtam én dalolni nektek az újról, csak a régiről, nem tudtam én dalolni nektek a földről, csak az égiről, mert ami elmúlt, az csodásan kísért az én dalomba még, mert aki meghalt az időben, úgy van fölöttem, mint az ég.”
KINCS
b) A megbeszélés során egészítsd ki más színnel pókhálóábrádat társaid értelmezéseivel!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Maga a gyermek- és ifjúkor, az elmúlt, már csak emlékekben felidézhető fiatalság, az ifjúkorban még végtelennek képzelt lehetőségek, meglepetésszerű életfordulatok, kalandok ígérete (amelyeket a felnőttkor nem váltott be), az életben elérhetetlen, a földi szférán túli érték.
T/6.
35. oldal 10-14 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ha jó tempóban haladtunk, és marad idő, kerítsünk sort a feladatra, ha nem, elhagyható. • E feladat eminens célja, hogy rávilágítson a Kosztolányi-líra versnyelvének a húszas évek második felében bekövetkező változására (az avantgárd hatására). • Hagyjunk a csoportoknak 2-3 percet az ötletelésre, majd minden csoportból hallgassunk meg egy-egy észrevételt, és így körben mindaddig, amíg minden lényeges dolog elhangzik vagy az idő le nem telik. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, nyelvérzék C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : halmazábra 6. Hasonlítsátok össze tartalmi és nyelvi szempontból egyaránt a Boldog, szomorú dallal az 1928-ban, Meztelenül címmel megjelent Kosztolányi-kötet alább olvasható, Magánbeszéd című versét! Észrevételeiteket rögzítsétek a halmazábrában!
55
56
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
MAGÁNBESZÉD Az életet szerettem. Azt, ami lüktet, azt, ami vágtat a vér rohamán. És szíveket gyűjtöttem. Elhanyatló, kedves főket, jó aggok kékerű, áldott kezét, kisgyermekek csodás, seprős-pillájú, bűvös szemeit. Mostan természetesen kiabálok, izgága dühvel csapdosom üres kezem. Jaj, jaj, én eszelős gyűjtő, felsült, rossz üzletember, nagyralátó fajankó, mit műveltem? Gyűjtöttem volna inkább szívtelen, durva követ, goromba vasércet, halomba rakva, mind-mind itt maradna vigyázva elfogyó életem hideg vigyorral, mint zsugorit az arany. De megvesztem azért, mi elveszendő, imádtam én a legtöbbet, mi széthull s romlandóbb, mint a málna, vagy a hal. (Meztelenül, 1928) A megbeszélés során egészítsd ki más színnel halmazábrádat a többi csoport észrevételével! BOLDOG, SZOMORÚ DAL
MINDKETTŐ
MAGÁNBESZÉD
LEHETSÉGES MEGOLDÁS PÉLDÁUL Különbségek: rímes vers – rím nélküli, személyes hang – tárgyiasabb (szemlélő és szemlélt), arányos számvetés – kiábrándultság, magány, díszesebb versnyelv – prózaibb, egyszerűbb, köznapibb nyelvezet, kötött vers – szabad vers (formaváltás), jelen idő – múlt idő, dal – kiabálok Hasonlóságok: őszinteség, vallomásos-számvető jelleg (dal, magánbeszéd), visszatekintő, reflexív jelleg, az idő (mulandóság) problémája, ellentétre épülő nagyszerkezet, egytömbűség
S Z Á M V E T É S
É S
L Í R A I
H A N G K E R E S É S . . .
REFLEK TÁL ÁS 5. lépés: 7–8. feladat T/7–8.
Kilépőkártya
36. oldal 3 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A következő óra elején elmaradhatatlan egy rövid visszacsatolás a kilépőkártyák tapasztalataira. (Később már nincs értelme, hiszen lényege az aktualitás!) • Ne tegyünk elmarasztaló megjegyzéseket! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önreflexió, metakogníció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : személyenként minden tanuló M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya 7. Gondolj vissza a Kosztolányi-fejezetben eddig megtett tanulási folyamatodra, és gondos mérlegelés után töltsd ki az alábbi kilépőkártyát!
KILÉPŐKÁRTYA Mi volt a legfontosabb, a saját életedben is hasznos dolog, amit az eddig olvasott Kosztolányi-versekből, a velük való foglalkozáskor értettél meg? Melyik Kosztolányi vers lett a kedvenced az eddig olvasottak közül? Miért szereted? Milyen kérdésed vagy megjegyzésed van az eddigiekkel kapcsolatban?
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
57
58
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
A modulban megvalósult kooperatív tanulás hatékonyságának önértékelése T/8.
37. oldal 3 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A csoportértékelő lap a kooperatív tanulás folyamatára, eredményességére, problémáira kérdez, világít rá, a szociális készségek működésének visszatekintő és formatív értékelése. • Hívjuk fel a csoportok figyelmét arra, hogy az eredményesebb tanulás szempontjából fontos, hogy beszéljenek a problémák lehetséges kezeléséről is, ezek ugyanis csak csoporton belüli konszenzussal kezelhetőek. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szociális készség, önértékelés, metakogníció, problémaérzékelés, problémakezelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : kooperatív csoportonkénti (együtt)működés M u n k a f o r m á k : egyéni kitöltés, majd rövid csoportmegbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : formatív értékelés állítássorral 8. Gondoljatok vissza arra is, hogyan tanultak tőletek mások, hogyan tanultatok ti másoktól! Ha őszintén mérlegelitek a választ az alábbi kérdésekre, képet kaptok arról, tudtok-e hatékonyan együttműködni a sikeres tanulásért. MIBŐL TUDJUK, HOGY KÉPESEK VAGYUNK HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉSRE? SZEMPONTOK Csoportunk tagjai figyelmesen meghallgatják egymást, illetve más csoportok szóvivőit, és igyekeznek megérteni a másik által elmondottakat. Ha szükséges, tisztázó kérdéseket teszünk fel, vagy arra kérjük a beszélőt, hogy ismételje, pontosítsa mondanivalóját. A hallottakat átfogalmazva ellenőrizzük a megértést. Amikor együtt dolgozunk egy feladaton vagy más csoportokat tanítunk, törekszünk a világos fogalmazásra, a tiszta, artikulált beszédre. Nyitottak vagyunk saját csoportunk tagjainak és másoknak az ötleteire, véleményére, türelemmel és beleérzéssel igyekszünk egymás és a többi csoport felé fordulni. Meglátásainkat mindig igyekszünk példákkal, szöveghelyekkel, érvekkel alátámasztani, értékeljük és elfogadjuk az alternatív megoldásokat. Ha szükséges, kérjük és elfogadjuk egymás és a többiek (tanár, másik csoport) segítségét.
JELLEMZŐ: ☺ NEM JELLEMZŐ:
S Z Á M V E T É S
É S
L Í R A I
H A N G K E R E S É S . . .
Csoporton belül felhívjuk egymás figyelmét az együttműködést hátráltató problémákra (durva beszéd, feladatvállalás hiánya, türelmetlenség, fecsegés stb.), megoldást keresünk a hatékonyabb működésre.
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Csoportfüggő
6. lépés: 9. feladat T/9.
37. oldal Házi feladat
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A házi feladat visszatekintő és ismeretbővítő igénnyel foglalja össze a pályaszakasz fontosabb tényeit. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információkezelés, metakogníció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jelölés, jelöléstáblázat 9. Házi feladat a) Olvasd el az alábbi ismertközlő-összefoglaló szöveget, és készíts széljegyzetet az alábbiak szerint! • Tégy (√) jelet azokhoz a részekhez, amelyek számodra ismert információkat tartalmaznak, • (–) jelet oda, amit eddig nem így tudtál, • (+) jelet a számodra új ismeretekhez, • (?) jelet oda, ahol nem értesz valamit vagy kérdésed van, • (*) jelet oda, ahol kiegészítéseket tudsz tenni az eddig megismert Kosztolányi-művek alapján! Kosztolányi Dezső pályáját hagyományosan három szakaszra osztja az irodalomtörténet-írás. A fejezetben eddig szerzett olvasói tapasztalataitok is igazolhatják, hogy pályakezdésének (1907–1918) előterében egyértelműen a líra áll. Első verseskötete 1907-ben, Négy fal között címmel látott napvilágot. E kötetet nagyvárosi tematikája, modern látásmódja miatt a fiatal, nyugatos nemzedék második jelentős teljesítményeként tartja számon az irodalmi tudat (az első Ady Új versek c. kötete volt 1906-ban). Érdekes, hogy a meglehetős visszhangot kiváltó verseskönyvről Ady Endre viszont ironikus bírálatot írt, melyben nem éppen dicsérő szándékkal „irodalmi író”-nak nevezte Kosztolányit. Mint később látni fogjuk, e bírálat a két költő látásmódja közti különbségre is utal. Az 1910-ben megjelent második lírakötet, A szegény kisgyermek panaszai hozta meg Kosztolányinak az igazi sikert és népszerűséget. Az 1923-ig folyamatosan bővülő versfüzért a korai pályaszakasz legkiemelkedőbb teljesítményeként tartjuk számon ma is.
59
60
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
A szegény kisgyermek panaszait a tízes évek elejétől több lírakötet is követte (Őszi koncert, Kártya, Mágia – 1912; Lánc, lánc eszterlánc – 1914). 1920-ban Kenyér és bor címmel publikálta azt a verseskötetét, melynek nyitó verse lett a Boldog, szomorú dal. Hogy e versnek maga a költő is kiemelt jelentőséget tulajdonított, a nyitó helyzeten kívül épp az jelzi, hogy a verseskönyv címét is e mű kezdő sorából „emelte ki” Kosztolányi. A szegény kisgyermek panaszai kötet folytatásaként is olvasható A bús férfi panaszai versfüzér, amely 1924-ben látott napvilágot. Ezek a verseskönyvek a továbblépés lehetőségeinek, a lírai hangkeresésnek a nehézségeiről, és ezzel összefüggésben a költői kísérletezésről is vallanak. A Kosztolányi-líra a tízes évek közepétől tárgyiasabbá válik, a füzérszerű mellékneves szerkeKosztolányi a Nyugat c. zetek helyét a formaalkotásban az igék veszik át. Az avantgárd, folyóirat köréhez tartozott elsősorban az expresszionizmus irányába való tájékozódását jelzi a húszas évek végén publikált Meztelenül (1928) kötete. Ezzel az újfajta versnyelvvel – rímnélküliség, szabad vers, expresszív szóhasználat – találkozhattatok a Magánbeszéd című versben. Bár a Kosztolányi-pálya elejének középpontjában a líra áll, a szerző már 1908-tól jelentkezett elbeszéléskötetekkel is (Boszorkányos esték, Bolondok, Mécs, Béla, a buta). Műfordításait adta közre Modern költők (1913) című gyűjteményében, amely Kosztolányi sajátos felfogását is jelzi a műfordításról, illetve a műfordító feladatáról. Szerinte ugyanis a fordítónak nem az eredeti szöveg szó szerinti visszaadása a feladata, sokkal inkább a hangzásra, a formára, illetve a nyelvi működésre (játékszabályaira), a szöveg értelmezésére kell összpontosítania. Szállóigévé vált mondata szerint „A fordítás mindig ferdítés is”. A húszas évektől nyelvművelő cikkei jelennek meg, s a nyelvről való gondolkodás végigkíséri pályáját. A verseskötetek, esszék, tanulmányok, fordítások ellenére a második pályaszakaszban (1919– 1929) az 1920-as évektől az életmű vezető műfajává a regény válik. Ezt olyan fontos regények megszületése jelzi, mint A véres költő – később Nero, a véres költő – (1922), a Pacsirta (1924), az Aranysárkány (1925) és az Édes Anna (1926). A tájékozódási irány megváltozása mögött egyrészt Kosztolányinak a mélylélektan iránt fölerősödött érdeklődése áll, másrészt az a belátás, hogy a mélylélektan tanulságai elsősorban elbeszélő szövegekben hasznosíthatóak. A továbbiakban megismerkedünk a Pacsirta című Kosztolányi-regénnyel. b) Töltsd ki a jelöléseid alapján az alábbi táblázatot! √
+
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
–
?
*
3. A NAGY REGÉNYÍRÓ – PACSIRTA 3 óra
1. lépés: 0. feladat T/0.
A házi feladat megbeszélése
40. oldal 5 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A jelöléstáblázat megoldásai egyéniek, hiszen az egyes tanulók más-más információt minősíthetnek ismertnek, újnak, problematikusnak stb. Ezért az óra elején szánjunk 2-3 percet arra, hogy a tanulók párban beszéljék meg jelöléstáblázataikat! • Majd kérdezzük meg a párokat, maradt-e tisztázatlan kérdés, probléma a szövegbeli információkkal kapcsolatban! • A fennmaradó néhány percben frontálisan csak ezeket a kérdéseket kezeljük, beszéljük meg közösen! C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály 0. Beszéld meg jelöléstáblázatodat a padszomszédoddal! Próbáljátok közösen tisztázni az ellentmondásosnak vélt vagy pontosan meg nem értett szöveginformációkat! Kosztolányi Dezső életműve nagyszerű példája annak, hogy egy művész a lírában és az epikában is meghatározó jelentőségű műveket alkot. Alkotás-lélektani szempontból is érdekes meggondolni, mi irányíthatta Kosztolányi figyelmét a húszas évektől fogva a lírától az epika, ezen belül a regény felé. A Pacsirta értelmezési folyamatában arról is szerzünk tapasztalatot, miben más a líra és az epika formanyelve, vannak-e a lírai és a prózaepikai szövegeknek hasonló kifejezőeszközei, nyelvi megoldásai. A Pacsirtában kitüntetett szerepe van az emberi lélek tudattalan tartalmainak, illetve annak, hogyan beszélhetőek el egy történetben olyan elfojtott vágyak, érzések, lelki tartalmak, amelyek a hősök előtt is „titkok”, ismeretlen, felfedetlen területek. A modul feladatai, tevékenységei ebből a szempontból is segítenek megérteni az alakteremtés és az elbeszélői tevékenység sajátosságait.
62
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
R ÁHANGOLÓDÁS „A” változat T/1–2. A)
40. oldal
T/1. A)
40. oldal
Átlagos vagy az átlagosnál gyengébb képességű és az irodalom iránt kevésbé pozitív beállítódású tanulócsoportoknak ajánljuk, ahol a sikeres értelmezési folyamat előfeltételét is képezheti a műnemi jellemzők előhívása, ismétlése és a regényhez való személyes viszonyulások kialakítása, az elsődleges olvasói tapasztalatok föltárása.
10 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a regény értelmezési szempontjainak előkészítése a tanulók meglévő tudásának mozgósításával. Ezt összevető megállapítások gyűjtésével tesszük, így a műnem vonatkozásában összegezhetjük, tudatosíthatjuk, megerősíthetjük a lírai és epikus szöveg megalkotottságának fontos különbségeit. • A gyűjtőmunka grafikai szervezője a T-táblázat, amely ellentétes jellemzők rögzítésére alkalmas. Hagyjunk 1-2 percet páros gondolkodásra, majd nyissuk frontálissá a munkaformát! • Adjunk szót minél több tanulópárnak, de mindenki csak egy észrevételt mondjon, és a már elhangzottakat ne ismételjék! • A tanulók kövessék nyomon a megosztást úgy, hogy más színű tollat használva egészítsék ki táblázatukat az osztály közös tudásával! • Nem kell teljességre törekedni, a feladathoz kiegészítő szándékkal csatoljunk vissza többször is a Pacsirta értelmezésének folyamatában. A visszatérések alkalmával nyomatékosítsunk, aktualizáljunk egy-egy szempontot vagy egészítsük ki újabbakkal. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás aktivizálása, összehasonlítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén párok, tanulássegítés M u n k a f o r m á k : pármunka, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : T-táblázat 1. A) Miben különbözik a lírai és az elbeszélő szövegek megalkotottsága? a) Dolgozzatok párban! Olvasói tapasztalataitokat mozgósítva fogalmazzatok meg párotokkal néhány különbséget az alábbi T-táblázatban! LÍRAI SZÖVEG
EPIKUS SZÖVEG
b) A T-táblázatok megbeszélése során írd más színnel bele a sajátodba azokat az észrevételeket, amelyekre pároddal most nem gondoltatok!
A
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
LEHETSÉGES MEGOLDÁS LÍRAI SZÖVEG
EPIKUS SZÖVEG
többnyire magánbeszéd jellegű, monológ típusú elbeszélői tevékenységgel szerveződő szöveg (olvasót, hallgatót feltételez) szöveg alapformái az elbeszélés, a leírás és a párbeszéd kifejezhet érzelmet, hangulatot, gondolatot
történetet beszél el (cselekmény, szereplők, helyszínek, idő)
lehet személyes és objektívebb (szereplíra, tárgyias költészet)
kevésbé személyes, esetleg szenvtelen (nézőpont)
jelen idejű megszólalás
jellemzően a múltban „megtörtént” eseménysort mond el
korlátozottan tartalmazhat epikus vagy drámai elemeket
korlátozottan tartalmazhat lírai, drámai elemeket
többnyire kötött beszéd (ritmus, rím, szótagszám), zeneiség
kötetlenebb beszédforma
a szöveg legkisebb eleméig szigorú megszerkesztettség, sűrítés (szóképek) jellemzi
a történet kibontakozását ok-okozati viszonyok jellemzik, de lehet metaforikus is (pl. parabola)
általában rövidebb terjedelmű
rendszerint hosszabb terjedelmű
jellemzően verses, de lehet prózaforma is
verses és prózaforma egyaránt lehetséges
T/2. A)
40. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A modul sikeres megvalósításának elemi feltétele a regény otthoni elolvasása. Hívjuk fel erre 2-3 héttel korábban a tanulók figyelmét, és időnként kérdezzünk rá, beszerezték-e a könyvet, elkezdték-e olvasni a regényt, hogy haladnak az olvasással! Adjuk meg a befejezés határidejét is! • A feladat célja a Pacsirtával kapcsolatos elsődleges olvasói tapasztalatok, reflexiók feltárása, az olvasottakhoz való személyes kötődés, a belső motiváció megteremtésének segítése a háromlépéses interjú technikájával. • A háromlépéses interjú során a partnerek egymás olvasmányélményeire kérdeznek rá. Olyan kérdéseket tesznek fel egymásnak, amelyek az olvasottakkal kapcsolatos személyes véleményekre, megítélésekre, kritikákra, problémákra vonatkoznak.
63
64
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
• Bátorítsuk a tanulókat arra, hogy ne akadémikus kérdéseket tegyenek fel, hanem olyanokat, amelyek valóban érdeklik őket. Lépések 1. A diákpárok tagjai egy időben, de külön-külön kérdéseket fogalmaznak és írnak le a füzetükbe (2 perc). 2. A páros tagjai külön-külön rangsorolják saját kérdéseiket, és kiválasztják a három legizgalmasabbat (1 perc). 3. Interjúzás: Először a páros egyik tagja teszi fel kérdéseit a páros másik tagjának, majd szerepet cserélnek (3-3 perc). 4. Tanári irányítással, frontálisan megbeszéljük az interjú néhány fontosabb eredményét és tapasztalatát (6 perc). Például az alábbiakból válogatva kérdezhetünk: Kinek miért tetszett vagy nem tetszett a regény? Kinek melyik a kedvenc jelenete vagy szövegrészlete? Miért? Jó regény a Pacsirta? Miért igen vagy miért nem? Mit éreztetek, gondoltatok a címszereplővel kapcsolatban? Mit éreztetek, gondoltatok Pacsirta szüleivel kapcsolatban? Mi az, amit a regény olvasásakor értettél meg (a világról, emberi kapcsolatokról, önmagadról)? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexiós képesség, tanulói kérdezés és az elsődleges olvasói tapasztalatok megfogalmazása, értő figyelem gyakorlása, jegyzetelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén párok, tanulássegítés M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : háromlépéses interjú 2. A) Készíts a padszomszédoddal interjút a Pacsirtával kapcsolatos olvasói élményeiről, olvasói tapasztalatairól a következők szerint! a) Írj fel magadnak minél több kérdést, amit szívesen feltennél a párodnak! b) Rangsorold számozással a kérdéseidet! c) Interjúzzatok! Tegyétek fel egymásnak sorban a három legfontosabb kérdést, és figyelmesen hallgassátok meg egymás válaszát! d) Rögzítsd az interjú során felmerült legfontosabb gondolatokat, véleményeket, reflexiókat, szempontokat!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
A
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
R ÁHANGOLÓDÁS „B” változat T/1–2. B)
41. oldal
• Elméletibb, esetleg alkotás-lélektani kérdések iránt fogékony, érzékeny tanulócsoportoknak ajánljuk, ahol a műnemi jellemzők már az alkalmazás-szintézisteremtés szintjén mozgósíthatók. A feladat célja, hogy a diákok elgondolkodjanak, és magyarázatokat keressenek arra, milyen művészi képességek, beállítódások kellenek a költészethez és a prózához. Tisztázó kérdéseket tegyenek fel, és Kosztolányi írásrészleteiben válaszokat keressenek arra a kérdésre, miért kerülhetett a pálya második szakaszában a regény (illetve a próza) Kosztolányi érdeklődésének homlokterébe. • Az 1–2. feladattól, a páros és frontális megbeszéléstől például a következő tartalmak, kérdések, problémák felmerülését várhatjuk: – Önmagunkra vagy a világra figyelés: különböző típusú kérdésekre fókuszál. – Különböző mesterségbeli tudást igényel a versben beszélés (kötött beszéd) és a történetmesélés (kötetlenebb forma). – A regényíráshoz talán több élet- és világtapasztalatra van szükség – ismerünk nagyon jelentős lírikusokat, akik igen fiatalon jelentőset alkottak (Rimbaud, Csokonai, Petőfi), a regényírók általában „később indulnak”. – Másféle „tudás” kell egy hosszabb terjedelmű szöveg megformálásához, szerkezetének összefogásához stb. – A művészt mindig új kérdések foglalkoztatják, bizonyára keresi az ezekhez megfelelő formát is. – Lehet-e lírában és prózában is egyszerre kiválót alkotni? – Vajon mi motivál egy sikeres költőt, hogy regényt is írjon? – Különböznek-e az élmények, tapasztalatok, amelyek verssé vagy regénnyé „formálódhatnak”? Vajon miben? – Könnyebb történetet (elbeszélést, regényt) írni, mint költeményt? – Könnyebb prózát írni, mint verset? stb. • Fontos, hogy a cél kérdések felvetése és problémák körüljárása, nem „megfellebbezhetetlen igazságok” kimondása.
T/1. B)
41. oldal 10 PERC
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Hagyjuk meg a 10 percet az egyéni és a páros munkára, a megbeszélést vonjuk össze, és a második feladatot követően frontálisan beszéljük meg a tanulságokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : problémaérzékenység, a műnemekről meglévő tudás alkalmazása, szintézisteremtés, tanulói kérdezés, beleérző képesség, kritikai gondolkodás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén párok (padszomszédok)
65
66
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
M u n k a f o r m á k : egyéni és pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rövid esszé, eszmecsere 1. B) Mi a különbség költő és prózaíró között? a) Írj két percig folyamatosan arról, mi a különbség a költő és a prózaíró szerinted szükséges művészi képességei és szerinted jellemző alkotásmódja között! (Az írást most a gondolkodás eszközeként használod, nem kell összefüggő, koherens szöveg megalkotására törekedned!) b) Rögzített gondolataidat beszéld meg padtársaddal! Írd le az eszmecserében számodra új vagy a beszélgetés során árnyalódó, mélyülő gondolatokat is! c) Értelmezzétek padtársaddal az alábbi két állítást! Ha valaki érez valamit és azt kimondja, az még nem vers. Ha valaki történetek sodrába kerül, és ezt elbeszéli, ez még nem regény. (Kosztolányi Dezső: „Káté” – részlet, Pesti Hírlap, 1925. február 22. In: Nyelv és lélek, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971. 427. o.) d) Mint már tudjátok, Kosztolányi lírikusként indult, bár a pálya elejétől írt elbeszéléseket is. Alkotóművészetének második szakaszában viszont sorra születtek jelentős regényei. Ha módotokban állna, milyen kérdéseket tennétek fel Kosztolányinak arra vonatkozóan, hogy érdeklődése a regényírás felé (is) fordult? Írjatok két-három, benneteket érdeklő kérdést!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni, a tanulók meglévő értelmezői kereteitől, tudásától, nézetrendszerétől függő.
T/2. B)
42. oldal 15 PERC
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A folyamat végén szánjunk néhány percet közös megbeszélésre is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : problémaérzékenység, összefüggés teremtése a tanulói nézetek és a Kosztolányi-szövegrészletek között, értelmezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze, heterogén párok a választott szövegrészletek szerint M u n k a f o r m á k : egyéni, majd pármunka, végül rövid frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kettéosztott napló, eszmecsere
A
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
2. B) Olvasd el az alábbi részleteket! a) Az előző feladatban pároddal közösen megfogalmazott gondolataitok, kérdéseitek alapján válassz ki kettőt közülük! Értelmezd a választott részleteket meglátásaiddal, feltevéseiddel, kérdéseiddel összefüggésben! RÉSZLET
ÉRTELMEZÉS, REFLEXIÓ
1. Élményeink. Ha valaki érez valamit, és azt kimondja, az még nem költemény. A költő munkája jórészt öntudatlan. Alkotásában az öntudatosság inkább akadály, mint segítség. Élményeket nem kereshet úgy, mint az útirajzíró, aki elutazik idegen országba, hogy azt, amit lát, leírja. Az ő élménye messzebb van, az öntudatlan országában. Ha megtalálta, már elvesztette, ha megértette, már nem érti, ha eszébe jut, már elfelejtette. Csak úgy bukkanhat rá, hogy az emlékezés maga a művészet érzéki beteljesülésévé válik, s voltaképp akkor tudja meg, mire akart emlékezni, mikor verse már elkészült. (Kosztolányi Dezső: „Ábécé a versről és a költőről”, Új Idők, 1928. január 15. In: Nyelv és lélek, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971. 439. o.) 2. – Próza – mondod fitymáló ajakrándítással –, csak próza. Eközben pedig azt érezteted, hogy valaki leszáll a lováról, és gyalog kel útra. Lovagolni nem mindenki tud, de járni a földön mindenki tud. Tévedsz, barátom. Aki prózát ír, talán leszáll a vers táltosáról, de nem a földre száll, hanem egy másik, éppoly szilaj és kiismerhetetlen lóra, mely gyakran a vers úrlovasait is úgy leveti, hogy szörnyethalnak. (Kosztolányi Dezső: „Próza”, Pesti Hírlap, 1933. június 11. In: Nyelv és lélek, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971. 475. o.) 3. A költő ihlete pillanatokig vagy órákig tart, aztán ellobban, csak pörnyéje marad ott. Merőben különbözik ettől a regényíró ihlete. Az hosszú távra szól, gyakran évekre is kiterjed. Amíg a regényíró dolgozik, változik körülötte az élet, s a regényíró is változik az életben. A hőmérő süllyed és emelkedik, eső esik, hó hull, kivirágzanak a fák, majd rekkenő kánikula következik, ő maga pedig lesoványodik vagy kövéredik, csalódik vagy megbetegszik. Munkájában mégis olyannak kell lennie éghajlatnak, légkörnek, időjárásnak, világnézetnek, vérmérsékletnek, mintha minden egyszerre, varázsütésre keletkezett volna. Ez az egység teszi remekművé a regényt. (Kosztolányi Dezső: „Hogy születik a vers és a regény”, Pesti Hírlap, 1931. március 8., 15. In: Nyelv és lélek, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971. 466. o.)
67
68
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
4. Próza. […] A vers és próza közötti különbség nem is abban van, amint általában hiszik, hogy az egyik dallamos s a másik dallamtalan, hanem abban, hogy a vers az érzelmi élet zenéje, a próza pedig az értelmi életé. Az első vers magva egy indulatszó lehetett, mely a belső világra vonatkozott: „Jaj!”. Az első prózai közlés magva pedig egy külvilágra mutató fölkiáltás: „Mennydörög, villámlik!” (Kosztolányi Dezső: „Ábécé a prózáról és regényről” – részlet, Új Idők, 1928. április 7. In: Nyelv és lélek. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971. 448. o.) 5. Valami a regényről. […] A regény mivolta hitem szerint ez: zárt világba vezet bennünket, ahol minden ember, minden bútor régi ismerősünknek rémlik, s amint olvassuk, lapról lapra jobban érezzük az élet és idő múlását. Ezzel szemben a novellában az ajtók nyitva maradnak, az alakok meglepetésszerűen toppannak elénk, a tárgyak csak kellékeknek tetszenek. (Kosztolányi Dezső: „Ábécé a prózáról és regényről” – részlet, Új Idők, 1928. április 7. In: Nyelv és lélek, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971. 449. o.) 6. Hazudik-e a regényíró? […] Hogy hazudik-e a regényíró? Azt hiszem, feltétlenül. De úgy, ahogy minden este alszunk és álmodunk. Egy magasabb igazságot hazudunk. (Kosztolányi Dezső: „Ábécé a prózáról és regényről” – részlet, Új Idők, 1928. április 7. In: Nyelv és lélek, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971. 451. o.) 7. Az író, aki igazán teremt, elénk tárja a dolgokat, s eltűnik mögöttük. Semmit se magyaráz. Azzal hat, hogy amit művel, az érzékletes. Hasonlít az alkotó természethez. Az sem okoskodik és fecseg. Csak van. A patakhoz nem járul széljegyzet. Az erdőnek sincs díszítő jelzője. Aki igazi elbeszélő, a felületet mutatja, s alatta az élet mélységét. Mindent tud, de erről hallgat. A legokosabb ember is úgy beszél el, mint egy tudatlan gyermek. Elbeszélésének varázsa éppen ebben lakozik: az ellentétben, a ravasz önmegtartóztatásban. (Kosztolányi Dezső: „Káté az írásról”, Pesti Hírlap, 1928. október 14. In: Nyelv és lélek, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971, 455. o.)
b) Keress magadnak új párt! Olyan osztálytárs legyen, akinek legalább egyik szövegrészlet-választása megegyezik a tieddel! c) Beszéljétek meg a kettéosztott naplók alapján értelmezéseiteket, reflexióitokat!
A
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
d) Nézd meg a „szerzőnek feltett” kérdéseidet! Melyikre kaptál az olvasás és megbeszélés során valamilyen választ? Mit? Fogalmazd meg új párodnak a saját szavaiddal! e) Melyikre nem kaptál választ? Mit gondolsz, miért? f)
Ha a részletek felkeltették érdeklődésedet, néhány újabb szövegrészlettel otthon folytathatod a gondolkodást, értelmezést!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 3–4. feladat T/3.
45. oldal 15+15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A kérdéssor a globális megértésre irányul, a tér, idő, szereplők, kérdésfelvetés elsődleges közelítésével előkészíti a regény-megalkotottság néhány, a lélektaniság szempontjából fontos jellemzőjének részletesebb vizsgálatát. • A tanulók differenciáltan, 4-5 fős kooperatív csoportokban dolgoznak, eszerint szervezzük át a tanulási környezetet. • Csoportonként legyen kéznél legalább egy példány a műből. Jelöljük ki, melyik csoport melyik kérdéssorral foglalkozik. A differenciálás szempontjai A): közepes szövegértők számára B)–C): gyengébb szövegértők számára D): érzékeny olvasók, jó szövegértők számára A differenciáláson belül a kooperatív csoportok kialakításának szempontjai Lehetőség szerint 4-5 fős kooperatív csoportok: A) legalább 1 csoport B) legalább 1 csoport C) legalább 1 csoport D) legalább 1 csoport • Hívjuk fel a csoportok figyelmét arra, hogy a kérdéseket meg is oszthatják a csoporttagok közt! • Hagyjunk kb. 15 percet a csoportmunkára, majd a csoportok képviselői tegyék közzé megoldásaikat! Ha egy-egy kérdéssort több kooperatív csoport is vizsgált, az egyik legyen a közzétevő, a másik a kiegészítő-vitatkozó!
69
70
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
• A négy kérdéssor megbeszélésére 15 perc jut (3-4 perc csoportonként). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzés, információkezelés, lényegkiemelés, értelmezés, együttműködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : szövegértési képesség szerinti homogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális megosztás M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kooperatív tanulás, tanári kalauz (kérdések), eszmecsere, közzététel 3. Dolgozzatok együttműködő csoportban a jeleteknek megfelelő feladaton! A) A regény ideje Válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha szükséges, lapozzatok bele a regénybe is! a) Mikor kezdődik a történet, honnan tudjuk pontosan? b) Mikor fejeződik be a regény cselekménye, honnan tudjuk pontosan? c) Mennyi idő alatt játszódik a cselekmény? d) Milyen összefüggéseket vesztek észre a cselekmény időtartama és a fejezetekre osztás között? (Mikor játszódnak az egyes fejezetek, illetve mennyi idő telik el bennük?) e) Milyen szemszögből telik az idő a 4–8. és milyenből a 9–10. fejezetben? f)
Milyen változás figyelhető meg a napszakok tekintetében? Mi lehet ennek a szerepe?
B) A regény tere Válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Töltsétek ki a táblázatot, ha szükséges, lapozzatok bele a regénybe is! a) Hol játszódik a történet a fikció szerint? Miről „beszél” a település neve? b) Milyen nevezetes külső és belső helyszíneit ismerjük meg a kisvárosnak? c) Mi jellemző a kisvárosra, mi az egyes helyszínekre? Az a)–c) feladatra adott válaszaitokat rögzítsétek az alábbi szemponttáblázatban! HELYSZÍNEK
JELLEMZŐK
KISVÁROS
Neve: A név jelentése:
KÜLSŐ TEREK
1. 2. 3.
A
BELSŐ TEREK
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
1. 2. 3. 4.
d) Mi a funkciója Tarkő szerepeltetésének? e) Hányféle módon értesül az olvasó a Tarkőn Pacsirtával történtekről? C) A szereplők Válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha szükséges, lapozzatok bele a regénybe is! a) Melyek a Vajkay család egyes tagjainak legfontosabb külső és belső jellemzői? Észrevételeiteket rögzítsétek az alábbi gondolkodástérképeken! VAJKAY VAJKAYNÉ Külső jellemzők
PACSIRTA
Belső jellemzők
Külső jellemzők
Belső jellemzők
Külső jellemzők
Belső jellemzők
b) Kik a regény fontosabb mellékszereplői? Hogyan reprezentálják egy kisváros társadalmát (pl. foglalkozásuk, származásuk, tisztségeik)? c) Van-e szerintetek olyan szereplője a regénynek, aki vitathatatlan, egyértelmű értéket képvisel? Indokoljatok! D) A probléma Válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha szükséges, lapozzatok bele a regénybe is! a) Mi Vajkayék problémája? b) Mi Vajkay visszatérő álma, és hogyan fejezi ki problémáját?
71
72
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
c) Mi Pacsirta problémája? d) Hogyan éltek Vajkayék régen? Honnan tudjuk? e) Hogyan éltek, amióta Pacsirta vénlány sorba lépett? Vajon miért? f)
Milyen eseményhez köti az elbeszélői visszatekintés életvitelük fordulatát?
g) Hogyan változik meg az életük Pacsirta elutazása után? Vajon miért? h) Hogyan változik meg lányukhoz való viszonyuk a külön töltött hét alatt? Mely fejezetből derül ki a változás lényege? i)
Mi Pacsirta önmegértésének lényege a 13. fejezet szerint?
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A) a) 1899. szeptember 1. péntek, fél egykor; a helyi újság egy számának említéséből („Sárszegi Közlöny”), a falinaptárból és az ingaóra állásából – vagyis az elbeszélőnek a környezetre vonatkozó leírásából (díszletezés). b) 1899. szeptember 9-én, szombaton, valamivel éjfél után; többek között Íjas Miklós „bejegyzéséből”. c) A cselekmény tehát egy hét történéseit fogja át. d) 1–3. fejezet: az elutazás napja; 11–13. fejezet: a megérkezés napja; 4–8. fejezet: egy nap egy fejezet; 9–10. fejezet: csütörtök este és éjjel (kanzsúr, zongorázás, az igazság kimondása). Természetesen kap részletező hangsúlyt az elutazás és a megérkezés napja, valamint a tetőpontnak tekinthető esemény: őszinte szembenézés a problémával, az elfojtott érzések és gondolatok kimondása (alkoholos állapotban). Ez a rész szétfeszíti az egy fejezet/egy nap keretet. e) A 4–8. fejezetben az időt az elbeszélő uralja, inkább a szereplőkön kívülről „telik”. A 9–10. fejezetet a szereplők belső, szubjektív ideje uralja. Ilyen „belső” idővel a korábbi fejezetekben is találkozunk: pl. Vajkay álma, Vajkay álmodozása az étlapról és ételekről. f) Ahogy telik a hét, és a szülők „visszatérnek” régi életük tevékenységeihez (vendéglőbe járnak, sétálnak, színházba mennek, Vajkay a kaszinóban kártyázik, Vajkayné zongorázik). Ezzel párhuzamosan felborul a nappal és az éjszaka ritmusa. Vajkayék egyre tovább maradnak fent éjszaka és egyre később kelnek másnap (csütörtökön például már késő délután). A regényvilágot eluralja a sötétség, ami metaforikusan a szereplők lelki életére: elfojtásaikra, bűntudatukra, élethazugságaikra, kilátástalan sorsukra is utalhat. B) a)–c) HELYSZÍNEK KISVÁROS
JELLEMZŐK Neve: Sárszeg A név jelentése: sár + szeg (híg, ragadós talaj + sarok, félreeső hely)
szegényes, elmaradott porfészek, eldugott helyen lévő vidéki kisváros, rossz a vonatközlekedés, nincs csatorna, egy főutcája van stb.
A
KÜLSŐ TEREK
BELSŐ TEREK
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
1. utca
egyetlen aszfaltos utca, a téren át az állomáshoz vezet
2. tér
egyetlen tér, minden lényeges épület (középület, vendéglő, üzlet) itt található; a főutca, a tér és a fogadó is Széchenyiről van elnevezve
3. állomás
kicsi, füstös, kis kávédaráló mozdony
1. Vajkayék háza és kertje
földszintes ház, kissé kopottas polgári berendezés, utcára néző, ám csukott ablakok, kulcsra zárt ajtók (és zongora), rácsos kerítés
2. Magyar Király étterem
nappal is mesterséges világítás, barátságos, tiszta
3. Színház
(Kisfaludy) nincs villanyvilágítás, petróleumszag, fülledt, levegőtlen
4. Kaszinó
füstös, homályos, a falon Széchenyi-kép ↔ a férfizüllés (kártya, italozás, cigányzene, mulatás) nyomai
Előfordulhat, hogy a tanulók a belső térnél a „tudati tereket” is említik, ha igen, dicsérjük észrevételüket, és jelezzük, erre a kérdésre később még visszatérünk. d) Pacsirta utazásának célja, azt teszi lehetővé, hogy a szülők lányuk nélkül maradjanak. e) Például: elbeszélői közlésből – Pacsirta megérkezése, Pacsirta leveléből, Pacsirta beszámolójából, Pacsirta belső monológjának visszaemlékező részleteiből. C) a) Vajkay külső jellemzők pl.: 59 éves, koránál idősebb kinézetű, táskás szemű, pergamen bőrű, őszülő ember, behúzott vállal jár, szürke viselet, jelentéktelen, hasonlít feleségére (riadt tekintet, vékony orr) belső jellemzők pl.: szeret a múltban vájkálni (beszélő neve van!), családfakutatással foglalkozik, szenvedélymentes, visszavonult életet él, a halálra készül, elfojtja igazi érzéseit, látszólag szereti Pacsirtát, valójában szégyelli és gyűlöli Vajkayné külső jellemzők pl.: kevesebbet tudunk meg róla: mindig fekete ruhát hord, fényes, sima haja van (dióolajjal simítja), kevésbé őszül, alig ráncosodik, homlokán két mélyebb ránc (gond) belső jellemzők pl.: szemében riadt fény reszket, vékony, porcogós orr, hasonlít Vajkayra, aggódó, elfogadóbb az apánál, lassabban és mértéktartóbban mozdul ki megszokott életéből, jobban ragaszkodik a látszathoz, elfojtása erősebb, beletörődőbb, nem túl művelt Pacsirta külső jellemzők pl.: csúnya, hervadt vénlány, 35 éves, fején gyermekkori sérülés nyomai, leszegett tekintet, divatjamúlt öltözködés, kacsázó járás belső jellemzők pl.: napról napra él, a szüleiről való gondoskodás tölti ki életét (pótcselekvés), elfojtja érzéseit, belülről sértett, lelkileg megtört (párnába zokogás), megalázva érzi magát, de erős és határozott is, szereti szüleit
73
74
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
b)–c) A regény mellékszereplői a kisváros társadalmi rétegeit és embertípusait reprezentálják: városi urak, tisztviselők (ügyész, bankigazgató, birtokos), polgári-értelmiségi középréteg (orvos, tanárok), politikusok (képviselő), alsóbb rétegek (vasúti tiszt), művészemberek (újságíróköltő, színész). Valójában minden sors kilátástalan, a kisváros nem nyújt a tehetségeknek teret a kibontakozásra. Minden érték lefokozódik ebben a világban (színházművészet → operettek; szerelem → olcsó kalandok, pletykák; társasági és közösségi élet → mulatozás, kártya, ivászat, cigányzene stb.). Értékek szempontjából a regényvilág számára a reformkor látszik biztos viszonyítási pontnak (Kisfaludy, Széchenyi, Petőfi, Jókai), ennek fényében válik ironikusan olvashatóvá a regényvilág csökkent értékűsége. D) a) Szégyellik Pacsirta csúnyaságát, teher nekik a vénkisasszony lányuk (jelen)léte, úgy érzik, túl nagy áldozatot kell hozniuk, korlátozza életvitelüket. b) Vajkay arról álmodik, hogy Pacsirtát elrabolják, megkínozzák, megcsonkítják és megölik. Álma leánya haláláról jelentheti az apa tudat alatti, elfojtott vágyát, vagyis az álmodó kívánságát (Freud Álomfejtése szerint). c) Csúnya, öreg, megkeseredett és magányos. d) Régen társasági életet éltek, szórakozni jártak, baráti kapcsolatokat ápoltak, nem spóroltak ésszerűtlenül. Például: Környey Bálint utal a régi időkre a vendéglőben és a Párducok muriján, Vajkayné idézi fel a régi időket a zongoránál stb. e) Bezárkóztak. Tartottak a közbeszédtől, szégyelltek vénkisasszony lányukkal megjelenni (lásd például a 12. fejezet elején a sötétből megszólaló csúfondáros kamaszhangot). f) Cifra Géza mint kiszemelt, lehetséges férjjelölt elmaradásához. A vasúti tiszt az utolsó esély volt a Vajkay család és Pacsirta életében. Az elbeszélő azt sugallja, hogy a kilenc évvel korábbi kudarc összefüggésbe hozható a család bezárkózásával, életvitelének megváltozásával. Cifrára háramlik a Vajkay szülők tehetetlenségből fakadó haragja, valójában bűnbak. g) Régi életüket élik újra: étterembe, színházba járnak, felújítják kapcsolataikat, társaságba járnak, vendéget fogadnak, megfeledkezhetnek problémájukról. h) A kanzsúr éjszakáján Vajkay alkoholos állapotban kimondja, amit lelke mélyén mindig is gondolt: hogy lányuk elviselhetetlenül csúnya, és ők nem szeretik, hanem gyűlölik Pacsirtát. i) Pacsirta önmagához őszinte, megretten kilátástalan jövőjétől, megerősödik a világtól elzárkózó magatartásában. A szenvedésre mint az emberi élet részére ismer rá. Pacsirta saját szenvedését Mária és Krisztus szenvedéséhez mérten kisebbnek érezvén valamiféle transzcendens-vallásos feloldás lehetőségét éli meg önmaga, illetve veti fel az olvasó számára (a szobájában lévő festményt, a piétàt nézve).
T/4.
49. oldal 10 PERC
Amennyiben a folyamat előző szakasza elhúzódott, a 4. feladat elhagyható
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A többféle olvasat lehetőségét firtató feladat egyszerűbb változata annak, amivel pl. A Pál utcai fiúk c. regény értelmezésekor találkozhattak a tanulók. Mint ilyen, azt a belátást ismétli és nyomatékosítja, hogy egy szövegnek többféle olvasata lehetséges. Ezekből a továbbiakban a
A
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
lélektani vonatkozásokra és azoknak a nyelvi megalkotottságban is megragadható összefüggéseire fókuszálunk. • Az előző feladatnál kialakított csoportok működnek tovább, minden csoport ugyanazzal a feladattal dolgozik. • Hagyjunk 3-4 percet az egyeztetésre, közös megbeszélésre, majd beszéljük meg a megoldást! • Ha a megoldás és megbeszélés tempója lassú, a b) feladatot hagyjuk el vagy adjuk házi feladatnak, ez utóbbi esetben a következő óra elején szánjunk időt a megbeszélésre! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : alternatívákban való gondolkodás, érvek csoportosítása, értő figyelem C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális megosztás M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kooperatív tanulás, eszmecsere, közzététel 4. Kinek a regénye? a) Soroljátok be az alábbi érveket a táblázatba aszerint, hogy kinek a regénye, minek a regénye a Pacsirta! (Csak az érvek sorszámát kell a táblázatba beírnotok!) (1) A regény kivétel nélkül minden szereplőjének kilátástalan a sorsa a kisvárosban. (2) A regény fontos visszatérő motívuma, ahogy a Vajkay család a fiatal szerkesztő-költő, Íjas Miklós megfigyelésének („anyaggyűjtésének”) tárgyává válik. (3) Pacsirta csak az első és utolsó fejezetekben szerepel. (4) A regény szereplőinek életvitele és értéktudata egyaránt csökkent értékű, önmegvalósítási lehetőségeik korlátozottak. (5) Pacsirta elutazása és megérkezése között a szülők magatartásváltozására és lelkiségére fókuszál az elbeszélő. (6) A regényben több olyan szövegműfaj is szerepel (álomleírás, levél, belső monológ), ami a szereplők lelkiségének előtérbe állítását jelzi. (7) A regény középpontjában Pacsirta és szülei elfojtott lelki problémái, tudattalan és tudatosuló, kimondatlan és kimondott reflexiói állnak. (8) A csúnya vénlány központi szerepét a regény címe is kiemeli. (9) Íjas Miklós jegyzetet készít arról, hogy Pacsirta szüleivel éjjel a Széchenyi utcán hazafelé megy, tehát a történet megírója (továbbírója) is lehet. (10) A belső, lelki történések fontosabbak a szegényes külső (cselekmény) történéseknél. (11) A szülők lelkisége csak Pacsirtával összefüggésben bontható ki és értelmezhető.
PACSIRTA REGÉNYE
A SZÜLŐK REGÉNYE
KILÁTÁSTALAN SORSOK REGÉNYE
A LÉLEK LEGBENSŐ TARTALMAINAK REGÉNYE
EGY IRODALMI ALKOTÁS MEGÍRÁSÁNAK REGÉNYE
b) Írjatok a táblázatba egy további érvet mind az öt regényolvasási-értelmezési lehetőséghez!
75
76
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
Páger Antal és Tolnay Klári a Ranódy László rendezte filmadaptációban (1960)
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A LÉLEK LEGBENSŐ TARTALMAINAK REGÉNYE
EGY IRODALMI ALKOTÁS MEGÍRÁSÁNAK REGÉNYE
PACSIRTA REGÉNYE
A SZÜLŐK REGÉNYE
KILÁTÁSTALAN SORSOK REGÉNYE
8., 11.
3., 5.
1., 4.
6., 7., 10.
2., 9.
Például: Pacsirta akkor is viszonyítási pont a regényben, ha nincs jelen.
Például: Az önértés fordulata a szülőknél, legmarkánsabban az apánál következik be.
Például: Az állomásra járnak (a párducok) nézelődni, de senki nem utazik el, nincsenek idegenek a városban (nem jön senki) – állapotszerűség.
Például: szövegműfajok – levél, álom, belső beszéd
Például: Az utolsó fejezet summázata szerint a regény véget ér, de nem fejeződik be: továbbírhatóság (Íjas).
3. lépés: 5. feladat T/5.
50. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat annak megértéséhez juttathatja el a tanulókat, hogy a Pacsirta külső történéseinél lényegesebbek a szereplők lelkében, tudatában zajló, többnyire önmaguk számára is ismeretlen, reflektálatlan, sokszor az olvasó „megfejtésére” szoruló történések. • A Pacsirta mélylélektani regény, szereplőinek lelki-tudati folyamatairól mind az elbeszélőtől, mind a szereplőktől többnyire csak jelzéseket kapunk. E mögött az a tapasztalat is állhat, hogy lelkünk legmélyét magunk sem ismerjük, a lélek tartalmainak egy kívülálló által való elbeszélése pedig szinte lehetetlen. Így a pontosítás, kiegészítés, értelmezés, kikövetkeztetés gyakran az olvasóra
A
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
háruló feladat. Az így megalkotott regény másfajta olvasásmódot követel, módosítja az értelmezés hangsúlyait, lehetséges szempontjait is. • A feladat a belső hangok drámapedagógiai eljárásra épít, amely alkalmas narratív művek szereplői indítékainak feltárására, szereplők közti viszonyok értelmezésére, a „sorok között” való olvasásra. Olvassuk fel a szöveget (vagy kérjünk meg egy tanulót hangos olvasásra). Álljunk meg a *-gal jelölt helyeken, és biztassuk arra a diákokat, fogalmazzák meg a levél írójának (Pacsirta) ki nem mondott gondolatait, érzéseit és/vagy a levél olvasójának (Vajkay) ki nem mondott gondolatait, éréseit. • Egy-egy megállásnál hallgassunk és beszéljünk meg több megoldást is, kapcsoljuk a megbeszélteket a részlet műbeli előzményeihez és következményeihez, például így: – Miből következtettél erre? – Hogyan jutottál erre az elképzelésre? – Mi igazolhatja a regényből az elképzelésedet? – Mi mást gondolhatott vagy érezhetett az apa ennek a résznek az olvasásakor? – Mi mást gondolhatott vagy érezhetett Pacsirta ennek a résznek az írásakor? – Milyen egyértelmű információkkal szolgál a levél Pacsirta lelkiségéről, lelkiségének milyen vonatkozásait hallgatja el? – Az alkotónak milyen, az ember lelki életéről való tapasztalata állhat az elhallgatások mögött? • Ha úgy ítéljük meg, hogy szükséges, modelláljuk a feladat kívánta gondolkodást egy példával. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : implicit jelentések megfogalmazása, érvelés, beleérző képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : belső hangok 5. Belső hangok a) Olvassátok fel hangosan a Pacsirta leveléből összevágott szöveget! Álljatok meg a *-gal jelölt helyeken, és fogalmazzátok meg a levél írójának (Pacsirta), illetve a levél olvasójának (Vajkay) ki nem mondott gondolatait, érzéseit! [Béla bácsinak] Ma is én vagyok a kedvence. Maga mellé ültet, megölel, megcsókol,* és azt mondogatja, amit kislánykoromban: „Pacsirta, ne félj, míg engem látsz. De ha már nem látsz majd, akkor félj, nagyon félj.” Ezen mind a ketten nevetünk.* […] Reggel aztán éktelen lármára ébredtem. Künn a verandán visítottak. Vendégek érkeztek Budapestről, valami Thurzó-lányok, kiket régebben meghívtak már, és ezek most egyszerre betoppantak. Reggelinél bemutatkoztak, megkértek, engedjem bevitetni a vendégszobába négy nagy bőröndjüket.* Kérésüket szívesen teljesítettem. Egész délelőtt ott csomagoltak. Minthogy pedig én jobban szeretek egyedül lenni, magam indítványoztam, hogy csak maradjanak ott, én majd átmegyek a kis szobába erre a pár napra, Etelka néni mellé. Azóta a díványon alszom Etelka néni mellett, de itt kellemesebb.* Én nem tudnék ezekkel a lányokkal rokonszenvezni. Zelma, a nagyobbik, olyan szecessziós. Cigarettázik és nem visel fűzőt. Naponta háromszor átöltözködik, ebédre, vacsorára és akkor is, amikor teniszezni mennek.* […]
77
78
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
Berci a kisebbiknek, Klárinak csapja a szelet. Az még egészen kislány, tizenhat éves. Elbújnak a szobában, este kiszöknek a kerekerdőbe, kíséret nélkül, és későn jönnek haza. Etelka néni tegnap megkért, menjek velük, de én többet nem vállalom ezt a szerepet.* […] Egyébként kitűnően mulatok. Kellemes ébredni a puszta zajára, a tehenek méla kolompszavára és a galambok turbékolására.* […] Most pedig elmondom, hogy töltöm itteni napjaim. Korán kelek, már hatkor, nézem a fönséges napfölkeltét, sétálgatok Etelka nénivel, majd segédkezem a háztartásban. Azt mondja, hogy a konyhán én vagyok a jobbkeze.* […] Ma este bál van Tarkövön, és a vidám társaság, a Thurzó-lányok, Berci és Olcsvay Feri Etelka nénivel átrándult, két fogaton. Engem is nagyon hívtak, de nem mentem el. Azt mondtam, hogy nincs ruhám. Én nélkületek nem érezném magam jól,* s őszintén szólva, nem nagyon kecsegtet a Thurzó-lányok társasága sem.* […] Minden gondolatom tinálatok van, és sokszor, mikor nevetünk, elszomorodom, mert látlak benneteket az ebédlőben, amint magatokban ültök, jó szüleim. Nincs is itt maradásom. […] Alig várom, hogy újra szívemre ölelhesselek mindkettőtöket.* (8. fejezet) b) A levélen kívül milyen szövegfajtáknak van még kitüntetett szerepe a regényben a belső nézőpontok, szereplői tudatok megalkotásában?
LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) Például: [Béla bácsinak] Ma is én vagyok a kedvence. Maga mellé ültet, megölel, megcsókol,* (Vajkay: Na, hiszen, biztosan Béla is sajnálja Pacsirtát! Pacsirta: Béla bácsi is csak rokoni kötelességből foglalkozik velem. Úgy bánik velem, mint egy gyerekkel, nem úgy, mint egy nővel.) és azt mondogatja, amit kislánykoromban: „Pacsirta, ne félj, míg engem látsz. De ha már nem látsz majd, akkor félj, nagyon félj.” Ezen mind a ketten nevetünk.* (Vajkay: Keserű lehetett az a nevetés. Pacsirta: Nem is értem, mit akar ezzel Béla bácsi. Beszélgetni nem tudunk…) […] Reggel aztán éktelen lármára ébredtem. Künn a verandán visítottak. Vendégek érkeztek Budapestről, valami Thurzó-lányok, kiket régebben meghívtak már, és ezek most egyszerre betoppantak. Reggelinél bemutatkoztak, megkértek, engedjem bevitetni a vendégszobába négy nagy bőröndjüket.* (Vajkay: A mindenségit! Négy bőrönd! Mennyi ruha, cicoma fér abba! Pacsirta: Kitúrtak.) Kérésüket szívesen teljesítettem. Egész délelőtt ott csomagoltak. Minthogy pedig én jobban szeretek egyedül lenni, magam indítványoztam, hogy csak maradjanak ott, én majd átmegyek a kis szobába erre a pár napra, Etelka néni mellé. Azóta a díványon alszom Etelka néni mellett, de itt kellemesebb.* (Vajkay: Szegény leányom, nincs helye a cicomás pesti fruskák mellett! Pacsirta: Egyáltalán nem kényelmes, de útjukban voltam.) Én nem tudnék ezekkel a lányokkal rokonszenvezni. Zelma, a nagyobbik, olyan szecessziós. Cigarettázik és nem visel fűzőt. Naponta háromszor átöltözködik, ebédre, vacsorára és akkor is, amikor teniszezni mennek.* [...] (Vajkay: Hát, aki fiatal meg szép, illegetheti is magát. Szegény Pacsirtának mindegy a ruha, így is, úgy is csúnya és vénecske. Pacsirta: Milyen vidámak, határozottak és magabiztosak! Irigylem őket.)
A
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
Berci a kisebbiknek, Klárinak csapja a szelet. Az még egészen kislány, tizenhat éves. Elbújnak a szobában, este kiszöknek a kerekerdőbe, kíséret nélkül, és későn jönnek haza. Etelka néni tegnap megkért, menjek velük, de én többet nem vállalom ezt a szerepet.* (Vajkay: Hát persze, kínos is látnia más boldogságát. Magányos szegénykém. Pacsirta: Milyen zavaró is látni a fiatalos évődést, az udvarlást! Soha nem éltem meg ilyet. Pacsirta: Én mindenhol felesleges vagyok. Teher a jelenlétem.) [...] Egyébként kitűnően mulatok. Kellemes ébredni a puszta zajára, a tehenek méla kolompszavára és a galambok turbékolására.* (Vajkay: Milyen magányos lehet! Pacsirta: Semmi sem történik… ) [...] Most pedig elmondom, hogy töltöm itteni napjaim. Korán kelek, már hatkor, nézem a fönséges napfölkeltét, sétálgatok Etelka nénivel, majd segédkezem a háztartásban. Azt mondja, hogy a konyhán én vagyok a jobbkeze.* (Vajkay: Agyondolgozza magát, mint itthon, hogy könnyebben viselje a sorsát. Pacsirta: Amíg dolgozom, nem érek rá belegondolni a jövőmbe.) [...] Ma este bál van Tarkövön, és a vidám társaság, a Thurzó-lányok, Berci és Olcsvay Feri Etelka nénivel átrándult, két fogaton. Engem is nagyon hívtak, de nem mentem el. Azt mondtam, hogy nincs ruhám. Én nélkületek nem érezném magam jól,* (Vajkay: Hát, csak mellettünk érzi magát biztonságban, csak ránk támaszkodhat.), s őszintén szólva, nem nagyon kecsegtet a Thurzó-lányok társasága sem.* (Vajkay: Miért is menne bálba, úgysem táncoltatná senki, talán ki is csúfolnák, nevetnék azok a fruskák. Pacsirta: Miért olyan fiatalok, szépek és vidámak? Mi lesz velem?) [...] Minden gondolatom tinálatok van, és sokszor, mikor nevetünk, elszomorodom, mert látlak benneteket az ebédlőben, amint magatokban ültök, jó szüleim. Nincs is itt maradásom. [...] Alig várom, hogy újra szívemre ölelhesselek mindkettőtöket.* (Vajkay: Mindenütt idegen. Pacsirta: Az otthon védelem, és legalább hasznosnak érezhetem magam.) (8. fejezet) b)
Közvetlen: álom, belső monológ; közvetett: elbeszélői közlés
4. lépés: 6–7. feladat T/6.
52. oldal 5 PERC
Házi feladat (5 perc a kiadásra)
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A házi feladat az értelmezés folyamatának következő nagy egységét készíti elő. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy a csoportok munkájának sikere nagyban függ az otthoni, lelkiismeretes munkától. • A házi feladatot differenciáltan, névre szólóan kapják a tanulók, már a következő óra 5 fős alapcsoport beosztása szerint (alapcsoport = kooperatív tanulócsoport, melynek minden tagja másmás feladaton dolgozik, egy-egy részfeladat „szakértője”). Tehát a feladatadást és az alapcsoportok beosztását a tanári tervezőmunkában előre és alaposan át kell gondolnunk!
79
80
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
• A folyamatot 5 fős heterogén csoportokra tervezzük, minden csoportban legyen egy-egy gazdája az A), a B), a C), a D) és az E) feladatnak a következők szerint. A) Árnyaltabb gondolkodásban, elemzésben és szintézisteremtésben ügyes (vagy ilyen feladattal megbirkózni képes) tanuló B) Frazeológiák nyelvi-stiláris különbségeinek felismerésében és értelmezésében ügyes (vagy ilyen feladattal megbirkózni képes) tanuló C) Képi gondolkodásban, hasonlatok, metaforák, toposzok felismerésében és az ezekhez társítható jelentések megfogalmazásában fejlesztendő tanuló D) A testbeszéd nyelvi kifejezésbeli lehetőségeinek felismerésében és értelmezésében fejlesztendő tanuló E) Az irónia felismerésében és nyelvi eszközeinek értelmezésében fejlesztendő tanuló K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzés, jelentéstulajdonítás, explicit és implicit információk azonosítása és értelmezése, együttműködés, tanulássegítés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : képességek szerint M u n k a f o r m á k : egyéni munka 6. Házi feladat A) Az alábbi idézetekben az a közös, hogy valamennyi a regénybeli időviszonyok kérdésköréhez kapcsolódik. Olvasd el a már csoportosított idézeteket, és próbálkozz meg a táblázat kitöltésével a megadott szempontok alapján! – Kettő negyvenhét – mondta vasutas nyelven –, öt húszkor ott lesz. (3.) Ideje is volt, mert már elmúlt éjfél. (3.) Szombaton a tanyák népe a város felé özönlött, mert ezen a napon volt a hetivásár. (4.) Csak akkor nyitották fel a szemüket, mikor a féltizenkettőt is elverte. (4.) Hétfőn délután beszélgettek. (6.) AZ IDÉZETEKBEN JELÖLT IDŐ
AZ IDŐ LEHETSÉGES SZEREPE, JELENTÉSE
Pacsirta mélyet sóhajtott – mindig mélyet szokott sóhajtani – [...] (1.) – Meg ne fázz – szólt anya aggódva – ebben a pokoli melegben. [...] Mindig ezt mondta az anyja: télen, tavasszal, ősszel és nyáron. (2.) Mélyet sóhajtott, mint annyiszor, mindennap, és behunyta a szemét. (13.) Semmi sem történt, ismét semmi. (13.)
A
AZ IDÉZETEKBEN JELÖLT IDŐ
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
AZ IDŐ LEHETSÉGES SZEREPE, JELENTÉSE
Mi mindent tudott azonban mesélni az ő őseiről, kiket jobban ismert az élőknél: a Vajkay Ádámokról, Sámuelekről, kik fölvidéki sasfészkeikben laktak, leányokat raboltak, a nőkről, a Klárákról, Katalinokról, Erzsébetekről, kik Mária Terézia púderes báljain szerepeltek, vagy felesége családjáról, a hatalmas Bozsókról, birtokaikról, melyeken a tizennyolcadik század közepéig főúri gazdagságban éltek, egy-egy szóról, melyet a régi atyafiak elejtettek valahol századok mélyén, és arról az arany liliomról is, mely címerük vörös mezőnyében nyiladozott. (3.) AZ IDÉZETEKBEN JELÖLT IDŐ
AZ IDŐ LEHETSÉGES SZEREPE, JELENTÉSE
A könyv hamar kihullott kezéből, és így gondolkozott: – Vaníliás metélt: Vajon mi az a vaníliás metélt? Sohasem ettem ilyesmit, és nem is láttam egész életemben. Fogalmam sincs, hogy milyen. A vanília idegen, izgató illatát nagyon kedvelem, fölöttébb kellemetes lehet, ha az orrot csiklandja a szaga, és hízeleg az ínynek is. (5.) Leült a zongoraszékre, kezét ölébe tette, tűnődött. Mióta nem zongorázott? Nagyon régen. Valaha pedig szeretett. Pacsirtát is ő tanította zongorázni, de szegényke, a kedves, nem sokra haladt, semmi hajlama nem volt hozzá, tizennyolc éves korában lezárták a zongora födelét, kulccsal, hogy rend legyen. Azóta zárva maradt. Ő sem igen nyitotta ki. (10.) AZ IDÉZETEKBEN JELÖLT IDŐ
AZ IDŐ LEHETSÉGES SZEREPE, JELENTÉSE
Évtizedek óta nézte őket az ájult Istenember, élete és halála határmezsgyéjén. Ismerte minden szavukat, minden mozdulatukat, s ő, ki a szíveket és veséket vizsgálja, tudta, hogy most nem hazudtak. Karjait hősiesen vetette szét a keresztfán, fölistenítve minden emberi fájdalmat az egyetlen mozdulattal, melyet csak ő tett, mióta áll a világ. [...] Jelenléte azonban mégis nagy volt, igaz valóság ebben a polgári szobában [...] (11.) Ágya fölött, akár szüleinek ágya fölött a Jézus, egy Mária-kép lógott, a boldogságos szent Szűz képe, ki térdein nagy, halott gyermekét ringatta, és szívére mutat, melyet az anyai fájdalom hét tőre ver át. (13.) AZ IDÉZETEKBEN JELÖLT IDŐ
– Ősz van – szólt Ákos. – Igen – felelte az asszony –, egészen ősz van. (11.)
AZ IDŐ LEHETSÉGES SZEREPE, JELENTÉSE
81
82
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
– Ez az ősz – gondolta. Milyen hirtelen jött. Nem fönségesen, nem halálosan, nem nagy pompájában, arany levélszőnyegével és gyümölcs koszorújával. Kis ősz volt ez, alattomos, fekete, sárszegi ősz. (12.) AZ IDÉZETEKBEN JELÖLT IDŐ
AZ IDŐ LEHETSÉGES SZEREPE, JELENTÉSE
A nyárfasoron haladtak, Sárszeg egyetlen aszfaltos utcáján, a Széchenyi utcán, mely egyenesen az állomásra vitt, úgy, ahogy mindennapi sétájukon: középütt Pacsirta, jobboldalt anya, baloldalt apa. (2.) Lassan ballagtak a nyárfa-soron. Pacsirta középütt, kétoldalt apa és anya. (12.) Apa vitte a fehércsíkos gyapjútakarót és a kulacsot, melyet otthoni jó kútvízzel töltött meg, az útra. (2.) Most, hogy az aszfalton lépkedett, nem volt már nála a fehércsíkos gyapjútakaró meg a kulacs, de úgy ment, mintha terhet viselne, nagyobbakat, mint előbb. (3.) Apa a kulacsot vitte, melyben még mindig víz kotyogott, s a fehércsíkos gyapjútakarót. (12.) [...] szokása szerint kissé behúzta bal vállát, idegesen, mintha ezzel akarná palástolni zavarát és kiegyensúlyozni azt a szabálytalanságot, melyet az ő vére jelent a természet rendjében. (2.) Bal vállát ismét behúzta idegesen, s cepelte rajta a láthatatlan terhet. (12.) AZ IDÉZETEKBEN JELÖLT IDŐ
AZ IDŐ LEHETSÉGES SZEREPE, JELENTÉSE
B) Az alábbi idézetekben az a közös, hogy valamennyien a regénybeli szereplők megnevezésének és a nézőpontok játékának kérdésköréhez kapcsolódnak. Olvasd el a már csoportosított idézeteket, és próbálkozz meg a táblázat kitöltésével a megadott szempontok alapján! Apa és anya csomagolt az ebédlőben. (1.) De a kulcs nem forgott, a zár mindig kipattant, ezért a kosarat cukorspárgával kötötték át, úgy, hogy apa sovány mellével ránehezedett, s homlokerei kiduzzadtak. (1.) Apa egérszürke ruhát viselt, mely pont olyan volt, mint a haja. Már erősen őszült, bajusza deresedett, szeme alatt kis zacskók lógtak, gyűrött, elhasznált, pergamenes bőrből. (1.) MILYEN MEGNEVEZÉSSEL ÉL AZ ELBESZÉLŐ?
MILYEN SZEREPET NYOMATÉKOSÍT AZ ELBESZÉLŐ ÁLTAL HASZNÁLT KIFEJEZÉS?
MILYEN NÉZŐPONT ÉRVÉNYESÜL AZ IDÉZETBEN?
A
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
Sógora, Bozsó Béla, az asszony testvérbátyja, több ízben meghívta őket nyárra, hogy Tarkövön, a birtokán kipihenjék magukat. (1.) MILYEN MEGNEVEZÉSSEL ÉL AZ ELBESZÉLŐ?
MILYEN SZEREPET NYOMATÉKOSÍT AZ ELBESZÉLŐ ÁLTAL HASZNÁLT KIFEJEZÉS?
MILYEN NÉZŐPONT ÉRVÉNYESÜL AZ IDÉZETBEN?
Mindennap jött a posta, Béla bácsi, meg a felesége, Etelka néni, levelet írt a leánynak [...]. (1.) MILYEN MEGNEVEZÉSSEL ÉL AZ ELBESZÉLŐ?
MILYEN SZEREPET NYOMATÉKOSÍT AZ ELBESZÉLŐ ÁLTAL HASZNÁLT KIFEJEZÉS?
MILYEN NÉZŐPONT ÉRVÉNYESÜL AZ IDÉZETBEN?
Vajkay Ákos nem beszélt, némán ballagott. Nézte leányát. (2.) MILYEN MEGNEVEZÉSSEL ÉL AZ ELBESZÉLŐ?
MILYEN SZEREPET NYOMATÉKOSÍT AZ ELBESZÉLŐ ÁLTAL HASZNÁLT KIFEJEZÉS?
MILYEN NÉZŐPONT ÉRVÉNYESÜL AZ IDÉZETBEN?
Pacsirta jó leány volt, nagyon jó leány, életének egyetlen öröme. Ákos mindig ezt mondogatta, magának is, másoknak is. (2.) MILYEN MEGNEVEZÉSSEL ÉL AZ ELBESZÉLŐ?
MILYEN SZEREPET NYOMATÉKOSÍT AZ ELBESZÉLŐ ÁLTAL HASZNÁLT KIFEJEZÉS?
MILYEN NÉZŐPONT ÉRVÉNYESÜL AZ IDÉZETBEN?
Kisvajkai és köröshegyi Vajkay Ákos, nyugalmazott megyei levéltáros s felesége, született kecfalvi Bozsó Antónia, nézett a vonat után, mely kifelé lihegett, és a szemhatár alján nemsokára füstös, fekete ponttá zsugorodott. (3.) MILYEN MEGNEVEZÉSSEL ÉL AZ ELBESZÉLŐ?
MILYEN SZEREPET NYOMATÉKOSÍT AZ ELBESZÉLŐ ÁLTAL HASZNÁLT KIFEJEZÉS?
MILYEN NÉZŐPONT ÉRVÉNYESÜL AZ IDÉZETBEN?
Az asszony figyelmeztette urát, Ákos is látta, már előbb, csak nem akart szólni. (3.)
83
84
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
MILYEN MEGNEVEZÉSSEL ÉL AZ ELBESZÉLŐ?
•
1 0 .
É V F O L Y A M
MILYEN SZEREPET NYOMATÉKOSÍT AZ ELBESZÉLŐ ÁLTAL HASZNÁLT KIFEJEZÉS?
MILYEN NÉZŐPONT ÉRVÉNYESÜL AZ IDÉZETBEN?
C) Az alábbi idézetekben az a közös, hogy valamennyien a regény szövegének képi kifejezésmódjával (hasonlatok, metaforák, metonímiák, toposzok, megszemélyesítések) kapcsolatosak. Olvasd el az idézeteket, és próbálkozz meg a táblázat kitöltésével a megadott szempontok alapján!
IDÉZETEK Csak fekete haját lehetett látni, mely – akár a lomb a földre – árnyékot vetett arcára, melynek háromnegyed részét eltakarta, pusztán egynegyedét mutatta. (1.) [Pacsirta] Akkora önfegyelemmel uralkodott magán, mint egy beteg. (1.) Őt nevezték el így régen, Pacsirtának, nagyon régen; mikor még énekelt. Azóta a név rajta ragadt, és viselte, mint kinőtt gyermekruhát. (1.) Csak a napernyő rózsás fényözönében, ebben a majdnem színpadi világításban derült ez ki egészen. Mint hernyó a rózsabokor alatt, gondolta. (2.) Ez a takaros, fehérre meszelt porta most is csöndben aludt. Az öt, utcára néző ablak be volt csukva, függönyeik leengedve [...] (3.) Föléjük pedig szürke ezüstfátyolt vont a por, Sárszeg gyilkos pora [...] (4.) Esett. (11.) Szaporázta az eső, mosta a nyári portól piszkos kocsikat, bugyborékolt. (11.) – Ősz van – szólt Ákos. (11.) Mély éjszaka volt. (12.) Hozta a kalitkát. [...] Nem volt szép galamb. Kopott, borzas kis galamb volt. (13.) Csak leánya arcára meredt, amint száját kinyitotta, és látta a csillár alatt, a villanyfényben – élesebben, mint amikor elment a napfényben –, hogy valami hamuszín köd borult rá, gyengéden, de el nem téphetőn, valami alig látható, vékony, de erős pókháló: az öregség, a közönyös, jóvátehetetlen vénség, mely már nem is fájt neki, hanem elfogadta, a leánya nevében. (13.)
SZÓKÉPFAJTÁK VAGY TOPOSZOK
JELENTÉSTÖBBLET, ÉRTELMEZÉS
A
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
D) Az alábbi idézetekben az a közös, hogy valamennyien a regény szövegében megjelenő testbeszédre utaló leírásokhoz kapcsolódnak. Olvasd el az idézeteket, és próbálkozz meg a táblázat kitöltésével a megadott szempontok alapján! IDÉZETEK
A TESTBESZÉD FAJTÁJA
ÉRTELMEZÉS, LEHETSÉGES TÖBBLETJELENTÉS
[Pacsirta] szeretett így maradni, lehajtott fejjel, munkájára bámulva. (1.) [...] szólt apa, a földre tekintve. (1.) [Vajkay] öntudatlanul pár lépést előresietett, hogy ne kelljen mellette lépegetnie. (2.) [Vajkay] szokása szerint kissé behúzta bal vállát. (2.) [Vajkay] úgy ment, mintha terhet viselne. (3.) [a szülők] Lassacskán, módosan sétáltak… (4.) [Vajkayné] Kezét gyengéden az öregúr kezére tette. (4.) Ákos és felesége nevettek. (6.) [...] csúnya és öreg szegény, ilyen csúnya – és száját, orrát förtelmesen elhúzta [...] (10.) Ágya fölött, akár szüleinek ágya fölött a Jézus, egy Mária-kép lógott, a boldogságos szent Szűz képe, ki térdein nagy, halott gyermekét ringatta [...]. Pacsirta egy pillanatban feléje emelte mind a két karját, heves mozdulattal, melyet azonnal elfojtott. (13.)
E) Az alábbi idézetekben az a közös, hogy valamennyien olyan hangvételben szólalnak meg, amelyet össze nem illő elemek hoznak létre. Olvasd el az idézeteket, és próbálkozz meg a táblázat kitöltésével a megadott szempontok alapján! IDÉZETEK Sárszeg egyetlen nagy tere, piaca, agorája (2.) Már a sínen pöfögött a kis helyiérdekű kávédaráló. (2.)
ÖSSZE NEM ILLŐ ELEMEK (SZÉTTARTÁS) A SZÖVEGBEN
85
86
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
Kisvajkai és köröshegyi Vajkay Ákos, nyugalmazott megyei levéltáros s felesége, született kecfalvi Bozsó Antónia, nézett a vonat után, mely kifelé lihegett, és a szemhatár alján nemsokára füstös, fekete ponttá zsugorodott. (3.) – Japán – súgta oda feleségének. – Igen, Japán, Japán. Japán, Sárszegen. (6.) Könnyezek Baradlay Ödönön és nevetek Tallérossy Zebulonon. Mennyire ismerte nagy írónk az emberi szív rejtelmeit, és mily ékes szavakkal tudta ecsetelni. Sajnos, csak a második kötetet találtam itt, az első elkallódott valahol. (8.) Csak az asztalok maradtak a régiek, a fekete márványasztalok, melyeken nyurga borospalackok, büdösvizes üvegek ütegei meredeztek, s a zöld posztóval bevont kártyaasztalok, a beléjük mélyesztett sárgaréz-hamutartóval. Meg a nagy kép a falon, Széchenyi István gróf. Ő nem öregedett meg. Bal kezét csípőjére téve a kardkötő felé, mentéjét félretolva állt ott, mint valamikor, boltozatos homlokával, melyet zilált kis fürtök libegtek körül, nyugtalan szemével, melyben az egyéniség ideges tettereje égett, s nézte, mi lett nemes gondolatából, az eszmeváltó körből, a kaszinóból, melyet az úri társaságok pallérozására, a társas érintkezés tüzetesbé tételére honosított meg. De a vágni való füstben nyilván ő sem látott jól. (9.) AZ IDÉZETEK JELLEMZŐ HANGVÉTELE: A SZÉTTARTÁS SZEREPE A REGÉNYBEN AZ EMBERI ÉRTÉKEK SZEMPONTJÁBÓL SZERINTEM:
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A) – Kettő negyvenhét – mondta vasutas nyelven –, öt húszkor ott lesz. (3.) Ideje is volt, mert már elmúlt éjfél. (3.) Szombaton a tanyák népe a város felé özönlött, mert ezen a napon volt a hetivásár. (4.) Csak akkor nyitották fel a szemüket, mikor a féltizenkettőt is elverte. (4.) Hétfőn délután beszélgettek. (6.) AZ IDÉZETEKBEN JELÖLT IDŐ
AZ IDŐ LEHETSÉGES SZEREPE, JELENTÉSE
pontos és konkrét, a történések időrendjére vonatkozik
külső, mérhető idő, a valószerűség és hitelesség látszatát kelti
A
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
Pacsirta mélyet sóhajtott – mindig mélyet szokott sóhajtani – [...] (1.) – Meg ne fázz – szólt anya aggódva – ebben a pokoli melegben. [...] Mindig ezt mondta az anyja: télen, tavasszal, ősszel és nyáron. (2.) Mélyet sóhajtott, mint annyiszor, mindennap, és behunyta a szemét. (13.) Semmi sem történt, ismét semmi. (13.) AZ IDÉZETEKBEN JELÖLT IDŐ
AZ IDŐ LEHETSÉGES SZEREPE, JELENTÉSE
gyakran ismétlődő cselekvésre vonatkozik
az automatizmus, az állapotszerűség, a megszokás kifejeződése
Mi mindent tudott azonban mesélni az ő őseiről, kiket jobban ismert az élőknél: a Vajkay Ádámokról, Sámuelekről, kik fölvidéki sasfészkeikben laktak, leányokat raboltak, a nőkről, a Klárákról, Katalinokról, Erzsébetekről, kik Mária Terézia púderes báljain szerepeltek, vagy felesége családjáról, a hatalmas Bozsókról, birtokaikról, melyeken a tizennyolcadik század közepéig főúri gazdagságban éltek, egy-egy szóról, melyet a régi atyafiak elejtettek valahol századok mélyén, és arról az arany liliomról is, mely címerük vörös mezőnyében nyiladozott. (3.) AZ IDÉZETEKBEN JELÖLT IDŐ
AZ IDŐ LEHETSÉGES SZEREPE, JELENTÉSE
múlt századokra vonatkozik, elmúlt korokra, történelmi alakokra, családi múltra
történelmi idő, Vajkaynak a nemesi családok, családfák, származáskutatás iránti érdeklődésére utal, de a csökkent értékű regényvilág (ironikus) viszonyítási pontja is, ebben az értelemben a fénykort (aranykort) is jelölheti (lásd még: Széchenyi, Jókai, Kisfaludy, Petőfi)
A könyv hamar kihullott kezéből, és így gondolkozott: – Vaníliás metélt: Vajon mi az a vaníliás metélt? Sohasem ettem ilyesmit, és nem is láttam egész életemben. Fogalmam sincs, hogy milyen. A vanília idegen, izgató illatát nagyon kedvelem, fölöttébb kellemetes lehet, ha az orrot csiklandja a szaga, és hízeleg az ínynek is. (5.) Leült a zongoraszékre, kezét ölébe tette, tűnődött. Mióta nem zongorázott? Nagyon régen. Valaha pedig szeretett. Pacsirtát is ő tanította zongorázni, de szegényke, a kedves, nem sokra haladt, semmi hajlama nem volt hozzá, tizennyolc éves korában lezárták a zongora födelét, kulccsal, hogy rend legyen. Azóta zárva maradt. Ő sem igen nyitotta ki. (10.) AZ IDÉZETEKBEN JELÖLT IDŐ
AZ IDŐ LEHETSÉGES SZEREPE, JELENTÉSE
a tudatban zajló folyamatok ideje (tűnődés, emlékezés, fantáziálás)
belső, szubjektív idő, a lélektaniság megformálásának egyik lehetséges nyelvi eszköze
Évtizedek óta nézte őket az ájult Istenember, élete és halála határmezsgyéjén. Ismerte minden szavukat, minden mozdulatukat, s ő, ki a szíveket és veséket vizsgálja, tudta, hogy most nem hazudtak.
87
88
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
Karjait hősiesen vetette szét a keresztfán, fölistenítve minden emberi fájdalmat az egyetlen mozdulattal, melyet csak ő tett, mióta áll a világ. [...] Jelenléte azonban mégis nagy volt, igaz valóság ebben a polgári szobában [...] (11.) Ágya fölött, akár szüleinek ágya fölött a Jézus, egy Mária-kép lógott, a boldogságos szent Szűz képe, ki térdein nagy, halott gyermekét ringatta, és szívére mutat, melyet az anyai fájdalom hét tőre ver át. (13.) AZ IDÉZETEKBEN JELÖLT IDŐ
AZ IDŐ LEHETSÉGES SZEREPE, JELENTÉSE
a bibliai szenvedés-, illetve megváltástörténetre utaló idő
A mítosz örökkévalóságába, paradigmaszerűségébe vonja be a szereplői sorsokat, az egyes emberit az egyetemesbe emeli, s egy lehetséges keresztényi értelmezés szerint abban fel is oldja. Mint ilyen, szintén viszonyítási pont, transzcendens, örökké létező idő, melyhez a regényvilág talán egyetlen értéke, a könyörületesség kapcsolódik.
– Ősz van – szólt Ákos. – Igen – felelte az asszony –, egészen ősz van. (11.) – Ez az ősz – gondolta. Milyen hirtelen jött. Nem fönségesen, nem halálosan, nem nagy pompájában, arany levélszőnyegével és gyümölcs koszorújával. Kis ősz volt ez, alattomos, fekete, sárszegi ősz. (12.) AZ IDÉZETEKBEN JELÖLT IDŐ
AZ IDŐ LEHETSÉGES SZEREPE, JELENTÉSE
évszak
természeti idő, toposz jellege miatt a ciklikusság tapasztalatával, a kilátástalansággal, az elmúlással, a reménytelenséggel is azonosítható
A nyárfasoron haladtak, Sárszeg egyetlen aszfaltos utcáján, a Széchenyi utcán, mely egyenesen az állomásra vitt, úgy, ahogy mindennapi sétájukon: középütt Pacsirta, jobboldalt anya, baloldalt apa. (2.) Lassan ballagtak a nyárfa-soron. Pacsirta középütt, kétoldalt apa és anya. (12.) Apa vitte a fehércsíkos gyapjútakarót és a kulacsot, melyet otthoni jó kútvízzel töltött meg, az útra. (2.) Most, hogy az aszfalton lépkedett, nem volt már nála a fehércsíkos gyapjútakaró meg a kulacs, de úgy ment, mintha terhet viselne, nagyobbakat, mint előbb. (3.) Apa a kulacsot vitte, melyben még mindig víz kotyogott, s a fehércsíkos gyapjútakarót. (12.) [...] szokása szerint kissé behúzta bal vállát, idegesen, mintha ezzel akarná palástolni zavarát és kiegyensúlyozni azt a szabálytalanságot, melyet az ő vére jelent a természet rendjében. (2.) Bal vállát ismét behúzta idegesen, s cepelte rajta a láthatatlan terhet. (12.)
A
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
AZ IDÉZETEKBEN JELÖLT IDŐ
AZ IDŐ LEHETSÉGES SZEREPE, JELENTÉSE
az elbeszélt történet ideje (múlt)
a szövegszerű ismétlések, variációk az idő ciklikusságának (körkörösségének) érzetét keltik, a változás, kitörés lehetetlenségére, a reménytelenségre, a bezártságra utal, viszonylagosítja a kezdő és záró helyzetet, az állapotszerűséget nyomatékosítja
B) Apa és anya csomagolt az ebédlőben. (1.) De a kulcs nem forgott, a zár mindig kipattant, ezért a kosarat cukorspárgával kötötték át, úgy, hogy apa sovány mellével ránehezedett, s homlokerei kiduzzadtak. (1.) Apa egérszürke ruhát viselt, mely pont olyan volt, mint a haja. Már erősen őszült, bajusza deresedett, szeme alatt kis zacskók lógtak, gyűrött, elhasznált, pergamenes bőrből. (1.) MILYEN MEGNEVEZÉSSEL ÉL AZ ELBESZÉLŐ? apa, anya
MILYEN SZEREPET NYOMATÉKOSÍT AZ ELBESZÉLŐ ÁLTAL HASZNÁLT KIFEJEZÉS? családi szerep szerint, szülőként
MILYEN NÉZŐPONT ÉRVÉNYESÜL AZ IDÉZETBEN? külső, elbeszélői nézőpont E/3., de a frazeológia belső nézőpontba helyezkedést jelez (Pacsirta)
Sógora, Bozsó Béla, az asszony testvérbátyja, több ízben meghívta őket nyárra, hogy Tarkövön, a birtokán kipihenjék magukat. (1.) MILYEN MEGNEVEZÉSSEL ÉL AZ ELBESZÉLŐ?
MILYEN SZEREPET NYOMATÉKOSÍT AZ ELBESZÉLŐ ÁLTAL HASZNÁLT KIFEJEZÉS?
sógor, Bozsó Béla, testvérbáty
a rokonsági fokot
MILYEN NÉZŐPONT ÉRVÉNYESÜL AZ IDÉZETBEN? külső, elbeszélői nézőpont E/3., de a frazeológia belső nézőpontba helyezkedést jelez (Vajkay)
Mindennap jött a posta, Béla bácsi, meg a felesége, Etelka néni, levelet írt a leánynak [...]. (1.)
89
90
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
MILYEN MEGNEVEZÉSSEL ÉL AZ ELBESZÉLŐ?
MILYEN SZEREPET NYOMATÉKOSÍT AZ ELBESZÉLŐ ÁLTAL HASZNÁLT KIFEJEZÉS?
Béla bácsi, Etelka néni, leánynak
közeli ismerősséget, felnőtt– gyermek relációban
MILYEN NÉZŐPONT ÉRVÉNYESÜL AZ IDÉZETBEN? külső, elbeszélői nézőpont, E/3., de a frazeológia belső nézőpontba helyezkedést jelez (Pacsirta)
Vajkay Ákos nem beszélt, némán ballagott. Nézte leányát. (2.) MILYEN MEGNEVEZÉSSEL ÉL AZ ELBESZÉLŐ? Vajkay Ákos (teljes név), leányát
MILYEN SZEREPET NYOMATÉKOSÍT AZ ELBESZÉLŐ ÁLTAL HASZNÁLT KIFEJEZÉS? szereplők, vérségi kapcsolat
MILYEN NÉZŐPONT ÉRVÉNYESÜL AZ IDÉZETBEN? külső, elbeszélői nézőpont, E/3.
Pacsirta jó leány volt, nagyon jó leány, életének egyetlen öröme. Ákos mindig ezt mondogatta, magának is, másoknak is. (2.) MILYEN MEGNEVEZÉSSEL ÉL AZ ELBESZÉLŐ? Pacsirta (becenév), leány, Ákos (keresztnév)
MILYEN SZEREPET NYOMATÉKOSÍT AZ ELBESZÉLŐ ÁLTAL HASZNÁLT KIFEJEZÉS? családi, vérségi kapcsolat
MILYEN NÉZŐPONT ÉRVÉNYESÜL AZ IDÉZETBEN? külső, elbeszélői nézőpont, E/3., de a frazeológia belső nézőpontba helyezkedést jelez (Vajkay)
Kisvajkai és köröshegyi Vajkay Ákos, nyugalmazott megyei levéltáros s felesége, született kecfalvi Bozsó Antónia, nézett a vonat után, mely kifelé lihegett, és a szemhatár alján nemsokára füstös, fekete ponttá zsugorodott. (3.) MILYEN MEGNEVEZÉSSEL ÉL AZ ELBESZÉLŐ? Kisvajkai és köröshegyi Vajkay Ákos nyugalmazott megyei levéltáros felesége kecfalvi Bozsó Antónia (nemesi előnevek)
MILYEN SZEREPET NYOMATÉKOSÍT AZ ELBESZÉLŐ ÁLTAL HASZNÁLT KIFEJEZÉS? származás, családi kapcsolat
MILYEN NÉZŐPONT ÉRVÉNYESÜL AZ IDÉZETBEN? E/3., elbeszélői nézőpont, távolságtartás, irónia
Az asszony figyelmeztette urát, Ákos is látta, már előbb, csak nem akart szólni. (3.)
A
MILYEN MEGNEVEZÉSSEL ÉL AZ ELBESZÉLŐ? az asszony, urát, Ákos
MILYEN SZEREPET NYOMATÉKOSÍT AZ ELBESZÉLŐ ÁLTAL HASZNÁLT KIFEJEZÉS? a családon belüli nemi szerepek szerint
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
MILYEN NÉZŐPONT ÉRVÉNYESÜL AZ IDÉZETBEN? E/3., elbeszélői nézőpont, de a keresztnév használatával belső nézőpontba helyezkedik (Vajkay)
C) SZÓKÉPFAJTÁK VAGY TOPOSZOK
JELENTÉSTÖBBLET, ÉRTELMEZÉS
Csak fekete haját lehetett látni, mely – akár a lomb a földre – árnyékot vetett arcára, melynek háromnegyed részét eltakarta, pusztán egynegyedét mutatta. (1.)
hasonlat
a visszahúzódó, árnyékban maradó személyiséget fejezi ki, a csúnyaság takargatásának (ösztönös) szándékát
[Pacsirta] Akkora önfegyelemmel uralkodott magán, mint egy beteg. (1.)
hasonlat
a csúnyaság elviselése a betegséghez hasonló (lelki) szenvedést jelent, az állapottal való együttélés önfegyelmet, önuralmat igényel
Őt nevezték el így régen, Pacsirtának, nagyon régen; mikor még énekelt. Azóta a név rajta ragadt, és viselte, mint kinőtt gyermekruhát. (1.)
hasonlat
a becenév már nem illik a Vajkay lányra, felnőtt kora, vénlánysága és csúnyasága groteszkké teszi a becézést, ahogy a kinőtt ruha viselőjét
Csak a napernyő rózsás fényözönében, ebben a majdnem színpadi világításban derült ez ki egészen. Mint hernyó a rózsabokor alatt, gondolta. (2.)
hasonlat
az egymás mellett érvényesülő szépség (napernyő, virág) és rútság (Pacsirta, hernyó) ismét groteszk hatást hoz létre; az apa gondolataként megkérdőjelezi a szülői szeretetet, előrevetíti a gyűlölet beismerését
Ez a takaros, fehérre meszelt porta most is csöndben aludt. Az öt, utcára néző ablak be volt csukva, függönyeik leengedve [...] (3.)
metonímia
valójában Vajkayék bezárkózására, az életből való kivonulására utal a szókép, mint ahogy a csukott ablak és a leengedett függöny (toposz) is az önként vállalt (?) kirekesztést jelöli; lásd még: rácsos kapu, zárt szobaajtó, lezárt zongora
IDÉZETEK
91
92
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
Föléjük pedig szürke ezüstfátyolt vont a por, Sárszeg gyilkos pora [...] (4.)
megszemélyesítés
a kilátástalanságot az egész városra, minden lakójára kiterjeszti
Esett. (11.) Szaporázta az eső, mosta a nyári portól piszkos kocsikat, bugyborékolt. (11.)
toposz
a „bűnös” éjszaka, a gyűlölet kimondása után jelentheti a megtisztulás utáni vágyat, de a Pacsirta visszaérkezésével „visszaálló”, végérvényessé váló kilátástalanságot is (sírás, siratás)
– Ősz van – szólt Ákos. (11.)
toposz
szintén pusztulás, elmúlásjelkép
Mély éjszaka volt. (12.)
toposz
a szorongás, az újbóli elfojtás, a kilátástalan helyzet jelképe is lehet
Hozta a kalitkát. [...] Nem volt szép galamb. Kopott, borzas kis galamb volt. (13.)
olvasható metaforaként
Pacsirta kopottsága, kicsinysége és bezártsága (kalitka) sejlik föl mögötte
Csak leánya arcára meredt, amint száját kinyitotta, és látta a csillár alatt, a villanyfényben – élesebben, mint amikor elment a napfényben –, hogy valami hamuszín köd borult rá, gyengéden, de el nem téphetőn, valami alig látható, vékony, de erős pókháló: az öregség, a közönyös, jóvátehetetlen vénség, mely már nem is fájt neki, hanem elfogadta, a leánya nevében. (13.)
metafora
a hamuszín köd és a pókháló a helyzet és állapot (vénlányság, csúnyaság, öregség, magány, élettelenség, közöny, lemondás) végérvényes voltát jelölheti
D) A TESTBESZÉD FAJTÁJA
ÉRTELMEZÉS, LEHETSÉGES TÖBBLETJELENTÉS
[Pacsirta] szeretett így maradni, lehajtott fejjel, munkájára bámulva. (1.)
tekintettartás
lehajtott fej, bezárkózás, kitérés, elrejtőzés (esetleg szégyen)
[...] szólt apa, a földre tekintve. (1.)
tekintettartás
lehajtott, leszegett fej, kitérés, bezárkózás, elrejtőzés, zavartság, esetleg szégyen
[Vajkay] öntudatlanul pár lépést előresietett, hogy ne kelljen mellette lépegetnie. (2.)
térköztartás
menekülés, különállás
[Vajkay] szokása szerint kissé behúzta bal vállát. (2.)
taglejtés
szorongás, védelemkeresés, elfojtás
IDÉZETEK
A
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
testtartás
tehetetlenség, kilátástalanság, lelki teher, elfojtás
taglejtés, testtartás
felszabadultság, nyitottság a világ felé
gesztus
összetartozás, a szeretet megnyilvánulása, gyengédség, őszinteség, nyitottság
mimika
önfeledtség, vidámság, a felszabadultság, a lelki teherről való megfeledkezés jele
[...] csúnya és öreg szegény, ilyen csúnya – és száját, orrát förtelmesen elhúzta [...] (10.)
mimika (grimasz)
tehetetlenség, beismerés
Ágya fölött, akár szüleinek ágya fölött a Jézus, egy Mária-kép lógott, a boldogságos szent Szűz képe, ki térdein nagy, halott gyermekét ringatta [...]. Pacsirta egy pillanatban feléje emelte mind a két karját, heves mozdulattal, melyet azonnal elfojtott. (13.)
taglejtés
segítségkérés, érzelemkitörés, lemondás, beletörődés
[Vajkay] úgy ment, mintha terhet viselne. (3.) [a szülők] Lassacskán, módosan sétáltak… (4.) [Vajkayné] Kezét gyengéden az öregúr kezére tette. (4.)
Ákos és felesége nevettek. (6.)
E) IDÉZETEK
ÖSSZE NEM ILLŐ ELEMEK (SZÉTTARTÁS) A SZÖVEGBEN
Sárszeg egyetlen nagy tere, piaca, agorája (2.)
fokozás: poros kisváros ↔ az európai kultúra egyik gyökere, a polisz vásártere, egyben a népgyűlés helye
Már a sínen pöfögött a kis helyiérdekű kávédaráló. (2.)
a vasút mint modern közlekedés ↔ provincializmus, csökkentő értékű metafora
Kisvajkai és köröshegyi Vajkay Ákos, nyugalmazott megyei levéltáros s felesége, született kecfalvi Bozsó Antónia, nézett a vonat után, mely kifelé lihegett, és a szemhatár alján nemsokára füstös, fekete ponttá zsugorodott. (3.)
a szereplők nemesi előnevekkel együtt való megnevezése ↔ redukció: „lihegett”, „zsugorodott”
– Japán – súgta oda feleségének. – Igen, Japán, Japán. Japán, Sárszegen. (6.)
egzotikus ország, vezető hatalom, kuriózum ↔ eldugott, sáros, elmaradott kisváros
Könnyezek Baradlay Ödönön és nevetek Tallérossy Zebulonon. Mennyire ismerte nagy írónk az emberi szív rejtelmeit, és mily ékes szavakkal tudta ecsetelni. Sajnos, csak a második kötetet találtam itt, az első elkallódott valahol. (8.)
a magyar romantika (és 1848/49) emblematikus regénye a Pacsirta regényvilágában viszonyítási pont ↔ a szereplő számára nem olvasható történet (elveszett); az ige (elkallódott) nyomatékosítja a regényvilág értékcsökkent voltát
93
94
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
Csak az asztalok maradtak a régiek, a fekete márványasztalok, melyeken nyurga borospalackok, büdösvizes üvegek ütegei meredeztek, s a zöld posztóval bevont kártyaasztalok, a beléjük mélyesztett sárgaréz-hamutartóval.
a sárszegi kaszinó, a kanzsúrok, murik helyszíne ↔ a reformkor nagy alakjának, a kaszinó magyarországi meghonosítójának a képe (az úri kaszinót a társasági élet élénkítése, a nemesség művelésére honosította meg Széchenyi. )
Meg a nagy kép a falon, Széchenyi István gróf. Ő nem öregedett meg. Bal kezét csípőjére téve a kardkötő felé, mentéjét félretolva állt ott, mint valamikor, boltozatos homlokával, melyet zilált kis fürtök libegtek körül, nyugtalan szemével, melyben az egyéniség ideges tettereje égett, s nézte, mi lett nemes gondolatából, az eszmeváltó körből, a kaszinóból, melyet az úri társaságok pallérozására, a társas érintkezés tüzetesbé tételére honosított meg. De a vágni való füstben nyilván ő sem látott jól. (9.)
lásd még: Széchenyi utca, Széchenyi fogadó: jelentéktelen, kis város ↔ a nagy magyar a falon függő kép azonosítása az életrajzi alakkal („nyilván ő sem látott jól” – megszemélyesítés)
AZ IDÉZETEK JELLEMZŐ HANGVÉTELE: az irónia A SZÉTTARTÁS SZEREPE A REGÉNYBEN AZ EMBERI ÉRTÉKEK SZEMPONTJÁBÓL SZERINTEM: értékcsökkentés (a regényvilág csökkent értékűségének nyomatékosítása, a redukció eszköze)
T/7.
59. oldal 10+25 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A házi feladatok megbeszéléséhez elsőként hozzunk létre szakértői csoportokat úgy, hogy minden csoportba azonos feladattal dolgozó tanulók kerüljenek! • Egy csoport azonban ne legyen 4-5 főnél népesebb, hogy biztosítsuk az intenzív gondolatcserét! Ezért nagyobb létszámú osztálynál egy-egy feladat megbeszélésére szükség szerint inkább két szakértői csoportot hozzunk létre! • Hagyjunk 10 percet a szakértői csoportoknak a házi feladat egyeztetésére, és kövessük szorosan nyomon a folyamatot, esetleg segítsük pontosító kérdésekkel, magyarázó megjegyzésekkel a szakértői csoportok munkáját! • Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy később társaikat kell tanítaniuk, ezért a lényegkiemelés és egymás hatékony tanítása érdekében készítsenek kulcsszavakból álló, logikus „elérési útvonalat” is mondandójukhoz! • 10 perc elteltével minden tanuló térjen vissza a házi feladat kiosztása szerinti alapcsoportjába, vagyis úgy szervezzük át a csoportokat, hogy minden kooperatív csoportban minden feladatnak üljön egy-egy szakértője! A tanulóknak 5x5 = 25 percük van csoporttársaik „megtanítására”. Hívjuk fel a figyelmet a következőkre: – a „tanítók” törekedjenek példákkal illusztrált összefoglaló, értelmező előadásra,
A
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
– a hallgatóság készítsen jegyzeteket, és szükség szerint tegyen fel az előadónak tisztázó kérdéseket, – a folyamat végére mindenkinek tudnia kell értelmezni és röviden összegezni mind az öt közelítési szempontot, és erről a tudásról számot is kell adniuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : problémamegoldás, tervezés, magasabb szintű gondolkodás, értő figyelem, együttműködés, kérdésfeltevés, előadói készség, jegyzetelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : képességek szerinti homogén, majd heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik szakértői és alapcsoportban 7. A házi feladat megbeszélése a) Alkossatok 4-5 fős szakértői csoportokat az azonos házi feladaton dolgozókból! Egyeztessétek megoldásaitokat együttműködő csoportotokban! b) Tervezzetek elérési útvonalat a többiek sikeres megtanításához! c) A tanári útmutatás szerint alakítsatok 5 fős alapcsoportokat úgy, hogy a csoportban minden házi feladatnak legyen egy szakértője! d) Az elérési útvonalat követve tanítsátok meg egymást arra a tudásra, amit birtokoltok! e) Készíts jegyzeteket a füzetedbe csoporttársaid kiselőadásából!
REFLEK TÁL ÁS 5. lépés: 8. feladat T/8.
59. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A kooperatív tanulás sikerességének egyik alapfeltétele az egyéni számonkérhetőség. Ellenőrizzük tízperces érvelő esszével a folyamatot a következőképpen: Magyarázd meg és bizonyítsd az alábbi megállapítást (tételmondatot)! A) Az emberi értékek bizonytalanságát is jelölheti, hogy a Pacsirtában az elbeszélő gyakran él az irónia eszközével. B) A regényben megjelenő többféle idő összefüggésbe hozható a lelki folyamatok középpontba állításával. C) A szereplők megnevezése összetett nézőponttechnikát tesz lehetővé. D) A képszerűség és a toposzok az epikában is összetettebb, árnyaltabb jelentést tesznek lehetővé.
95
96
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
E) A testbeszédre utaló nyelvi eszközök a Pacsirtában hozzájárulnak a lelki folyamatok érzékeltetéséhez. • Mint látható, a feladatok a tanulók által kidolgozott témákhoz képest körkörösen elmozdulnak, tehát a „megtanítás és megértés-megtanulás” hatékonyságát mérik. A tanár az osztály képességei szerint döntsön szabadon arról, felhasználhatják-e a tanulók jegyzeteiket az íráskor. Célunk a sikeres megoldás, nem a kudarc vagy a tettenérés. • Szedjük be és értékeljük a rövid esszéket az alábbi szempontok szerint: Az esszé bizonyítja, hogy írója: – tanult társai előadásából (igen/nem) – képes a tételmondat rövid értelmezésére (igen/nem) – 2-3 adekvát példával alátámasztja az állítást (igen/nem) – van a tételmondathoz visszatérő, összegző, következtetést levonó mondata (igen/nem) – gondolatmenete logikus (igen/nem) • Az értékelés alapján adhatunk jegyet (például a minden szempontnak megfelelő kisesszére jelest), pluszt (például a legalább három szempontnak megfelelőre), és tehetünk visszacsatoló szándékkal kritikai észrevételeket is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : figyelemkoncentráció, megértés, memória, érvelés, szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rövid esszé 8. Írj 10 perces érvelő esszét a jelednek megfelelő tételmondat kifejtésére, bizonyítására! A) Az emberi értékek bizonytalanságát is jelölheti, hogy a Pacsirtában az elbeszélő gyakran él az irónia eszközével. B) A regényben megjelenő többféle idő összefüggésbe hozható a lelki folyamatok középpontba állításával. C) A szereplők megnevezése összetett nézőponttechnikát tesz lehetővé. D) A képszerűség és a toposzok az epikában is összetettebb, árnyaltabb jelentést tesznek lehetővé. E) A testbeszédre utaló nyelvi eszközök a Pacsirtában hozzájárulnak a lelki folyamatok érzékeltetéséhez. ESSZÉDET TANÁROD A KÖVETKEZŐ SZEMPONTOK SZERINT ÉRTÉKELI MAJD. Tanultál-e társaid előadásából? Értelmezted-e röviden a tételmondatot? Alátámasztottad-e 2-3 jó példával az állítást? Visszatértél-e a tételmondathoz egy összegző, következtetést levonó mondattal? Gondolatmeneted logikus-e?
(igen/nem) (igen/nem) (igen/nem) (igen/nem) (igen/nem)
A
N A G Y
R E G É N Y Í R Ó
6. lépés: 9–10. feladat T/9–10.
60. oldal Házi feladat
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A folyamat lezárásaként kérjük a tanulókat arra, hogy tegyenek javaslatokat dicséretkártyák adására a következők szerint. Szakértői csoportonként egy fő: – akinek a legtartalmasabb hozzászólásai voltak. Alapcsoportonként egy fő: – aki a legjobb tanítómester volt. • Adjuk fel házi feladatnak a vonatkozó visszatekintő-összegző tankönyvi szöveg elolvasását! C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály 9. Házi feladat Gondold át az alap- és szakértői csoportod munkáját, és javasolj mindkét csoportból egy tagot dicséretkártyára az alábbiak szerint! A szakértői csoport leghatékonyabb hozzászólója: …, mert Az alapcsoport legjobb tanítómestere: …, mert 10. Házi feladat Olvasd el az alábbi visszatekintő-összegző szöveget, és készíts a tartalmáról 10-12 kulcsszóból, szószerkezetből álló, a memorizálást segítő „elérési útvonalat” a magad számára! Tanuld meg elérési útvonaladat! A Pacsirta olvasásakor, illetve a regény értelmezésének folyamatában megtapasztalhattátok, hogy Kosztolányi figyelmének középpontjába egyre inkább a lélek, illetve annak tudattalan tartalmai kerültek. Az író mélylélektan iránti érdeklődése jelentős mértékben köszönhető a pszichológia XX. század eleji fejleményeinek, elsősorban Sigmund Freud (1856–1939) bécsi pszichiáter hatásának. Freud az emberi lélekkel (psziché) foglalkozva arra az elképzelésre jutott, hogy az emberi személyiség nem egységes, hanem osztott. Egyik rétegét, a „felettes én”-t a társadalom különböző szabályai alakítják. A személyiség másik rétegét azonban a személyiség tudattalan szférája képezi. Ezt az „ösztön-én”nek (tudattalan én) nevezett réteget Freud szerint az ember saját bűnösnek ítélt, erkölcstelennek gondolt, ezért elfojtott késztetései alkotják. Elgondolása szerint a két réteg együttesen határozza meg a voltaképpeni „Én”-t, ami tehát különböző erők harcának eredménye. Freud pszichológiájának kulcsfogalma az „elfojtás”, amit a felettes én ösztönök feletti felügyeletének tart. Így kerül érdeklődése középpontjába az álom mint lényünknek a tudat által ellenőrizhetetlen területe. Kosztolányi e felfogás mentén alakítja regényeiben az alakteremtés technikáját is. Úgy véli, lelkünk tudat alatti mélyrétegéből fakad, hogy személyiségünket, lelkiségünket mi magunk sem is-
97
98
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
merhetjük meg teljesen. Ezért van az, hogy a szereplő „belső hangja” mellett az események, gesztusok, elsődleges reakciók, ingerválaszok rögzítését, valamint az elbeszélői hangot juttatja kiemelt szerephez. Ez a prózapoétikai eljárás azt is hangsúlyozza, hogy sokszor a szereplők előtt is titokban maradnak saját lelkiségük mélyrétegei, nem nyilvánvalóak igazi érzéseik, nem öltenek nyelvi formát legbensőbb vágyaik. A Pacsirta értelmezésekor azt is megtapasztalhattátok, hogy az elbeszélő tudása is meglehetősen korlátozott. Történetmondása tárgyilagos vagy szenvtelen, nem bocsátkozik értelmező-értékelő megjegyzésekbe. Mindez azt is jelentheti, hogy szereplőinek tudatalatti tartalmait még maga az elbeszélő sem ismerheti. Természetesen ez a megformálás is tudatos írói választás és döntés, vagyis nyelvi megalkotottság eredménye. Mivel az elbeszélő nem mindentudó a szereplői tudatokat és indítékokat illetően, az értelmezés, lelki titokfejtés feladata gyakran az olvasóra hárul. A Pacsirta címszereplője a fikció szerint a Sárszegen élő Vajkay család csúnya, vénkisasszony lánya, akit szülei látszólag szeretnek. A lelkük legmélyén, a tudatuk alatt azonban szánalom, csalódottság, sértődöttség és gyűlölet lappang. Miután lányuk egy hétre elutazik, a szülők „visszatérnek” korábbi életformájukhoz: színházba és vendéglőbe járnak, társasági életet élnek, felelevenítik régi kapcsolataikat. Az apa végül lerészegedett állapotában kimondja azt, ami mindkét szülő lelke mélyén él: „Mi nem szeretjük őt. Gyűlöljük őt. Utáljuk.” Amikor Pacsirta a hét elteltével hazatér, minden visszaáll a régi kerékvágásba, és a regény világában végleg eluralkodik a reménytelenség. Ebben a regényben is fontos szerephez jut a hősök tudati reflexióinak elbeszélése, melyhez a külső és a belső nézőpontok váltogatása, a látószög rögzítetlensége társul. A külső és belső nézőpont váltogatásának és az irónia jelenlétének a következtében a Pacsirta értékrendszere is viszonylagossá válik. A műben nehéz biztos értéket találni, talán egyetlen örök értékként a könyörületességet említhetjük. A regény további fontos jellemzője az időkezelés összetettsége, az idő többértelműsége. Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész megállapítása szerint a Pacsirtában hatféle idő (külső, belső, kozmikus, történeti, célelvűen előrehaladó és körkörösen önmagába visszatérő) kölcsönhatása érvényesül. Az összetett időiség kapcsolatba hozható a regény lélektani irányultságával is. A Pacsirtát követő Édes Annában az elbeszélő már lemond a külső és a belső világ közti átjárhatóságról, nézőpontját a külső világban rögzíti. Szereplőinek tudatát tehát nem „belülről” vetíti ki. Anna szimbolikus és többértelmű magányosságának egyik jellegzetes kifejezője például, hogy alig beszél, belső világáról elsősorban érzéki benyomásainak közvetítésével értesül az olvasó. Ennek az alkotásmódnak az oka feltehetően az, hogy Kosztolányi ekkorra már úgy véli, a tudatban zajló lényegi folyamatok nem láthatók át, és nem beszélhetők el a nyelv eszközeivel. Mindez arra is rámutathat, hogy Kosztolányi az Édes Anna írásakor már kétellyel szemlélte a tudatelbeszélés hagyományos módszereit, nem hitt az emberi pszichikum hagyományos művészi megformálhatóságában és kifejezhetőségében. Kosztolányi pályája elejétől írt novellákat is, e műfajban a húszas évektől alkotott igazán jelentőset. A továbbiakban az alkotóval mint novellaíróval foglalkozunk. Elérési útvonalam:
LEHETSÉGES MEGOLDÁS mélylélektan → Freud → tudatos és ösztönös én → elfojtás → titok → korlátozott tudás: szereplőé és elbeszélőé → nézőpontváltás, külső nézőpontban rögzítés → kétely → titokfejtő olvasó
4. A NOVELLISTA KOSZTOLÁNYI 2 óra + 4 óra
R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1.
63. oldal 80 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A két ráhangolódó óra célja, hogy az előzetes tudást felidézze, rendszerezze. Mi az, amit a szövegfelépítésről már tanultak a programcsomag keretein belül (9. évf., 1–3. fejezetek vonatkozó ismeretei, 10 évf. 1., 3. fejezetek). • Kosztolányi novellisztikája előtt ráhangolódás a prózai szöveg szerkezeti felépítésének vizsgálatára. • Az összes feladat tervezett idejében benne van a reflektálásra szánt idő is. • A megbeszélteket nem feltétlenül kell írásban rögzíteni, az órák célja már ismert anyag gyakorlatokon keresztüli felidézése. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memória, rendszerezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : programozott eljárás (a feladatlap kitöltése) Ebben a modulban a novellista Kosztolányival ismerkedünk tovább. Tovább, hisz ez az arca sem ismeretlen már számotokra. Először egy gyakorlattal felelevenítjük a prózai szöveg szerkezeti felépítéséről tanultakat, majd (újabb) olvasói tapasztalatot szerzünk az olvasásról mint időbeli és értelmezésbeli folyamatról. Saját megértési folyamatainkra figyelve megvizsgáljuk, hogyan „alakul” a szöveg számunkra való jelentése az újabb és újabb információk birtokában. Megfigyeljük, mit mond el és mit hallgat el az elbeszélő, hogyan alakíthatják, árnyalhatják a jelentést az ellentétes vagy ismétlődő, metaforikus motívumok vagy a hiány. Összegezzük és rendszerezzük az elbeszélésről mint műfajról eddig tanultakat, annak érdekében, hogy a későbbiekben mindenki sikeresen meg tudjon majd írni egy novellaelemző esszét. 1. Olvasd a végig szöveget! A 12 bekezdés közül az (1), (2), (7) és (12) eredeti formájában szerepel. A többi az eredeti szöveget nem a szerző által megalkotott formában mutatja. Oldd meg az egyes bekezdésekre vonatkozó feladatokat, melyeknek célja a szöveg rekonstruálása. Minden esetben indokold meg döntéseidet!
10 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
A cím és a szöveg kapcsolata T/1. a)
63. oldal 10 PERC
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Indoklással többféle válasz elfogadható. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs képesség, kreatív gondolkodás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : programozott eljárás (a feladatlap kitöltése) a) Adj címet a szövegnek! (1) Hat-hét évvel ezelőtt összeismerkedtem egy rokonszenves amerikai fiatalemberrel, aki itt töltötte a nyarat. Bécsből összerakható csónakján evezett le a Dunán. Mézszőke haja volt, kihajtott apacsinge, villogó, fehér foga. Egy társaságban mutatkoztunk be. Néhányszor meglátogatott bennünket. Mi őt egyszer. Mindössze ennyire emlékszem. Azután elutazott. Kicseréltük névjegyünket. Megígértük, hogy majd írni fogunk egymásnak, de nem írtunk. (2) Múltkor levelet kaptam egy szállónkból. Egy másik amerikai írta, aki szintén itt időzött a feleségével. Nagyon sok amerikai van a világon. Mézszőke barátomra hivatkozva kérdezte, mikor tehetné tiszteletét. Közölte, hogy szegről-végről rokonok is. Közben tudniillik mézszőke barátom megnősült, de el is vált, ő – a levél írója – az én mézszőke barátom elvált feleségének a sógora. (3) (3Aa) A kapcsolat kissé lazának, távolinak látszott. (3Ab) A kapcsolat látszott kissé lazának, távolinak. (3Ac) Kissé látszott a kapcsolat távolinak, lazának. (3Ad) A kapcsolat kissé távolinak, lazának látszott. Azt feleltem, bármikor kész örömest vendégül látjuk őket, már csak azért is, hogy halljunk valamit barátunkról, de ebben a pillanatban egész családunk náthalázban fekszik. Azt hittem, ezzel az ártatlan hazugsággal mindennek elvetem majd a gondját. (4) Tévedtem. Egy hétre rá az (……………..) szeretetre méltó (…………….) az iránt érdeklődött, vajon felépültünk-e. Én hasonló (……………….) levélben nyugtattam meg, hogy (………………) vagyunk, mint a makk, s a hét végén meg is hívtam őket (……………..….). (5) Megérkezett a várva várt válasz: vasárnap délután hatra ígérkeztek. Magam jelentkeztem. Megtelefonoztattam, hogy sürgősen el kellett utaznunk. Akkor azonban tényleg valamennyien ágynak estünk. Most már azonban szégyenkeztem. Ez pimasz hazugságnak látszott volna. Hosszú, bocsánatkérő, alázatos levélben rimánkodtam, hogy jöjjenek el, maguk tűzzék ki a napot, az órát, nekünk mindegy, okvetlenül várjuk őket. Lehetetlen volt betegséggel előállni.
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
(6) Én a külföldiekkel mindig udvariasan (viselkedni). (Szeretni) őket, és (szánni). Idegennek lenni valahol szinte szervi hiba. Messze a hazámtól én is úgy (érezni) magam, mint egy nyomorék. Ide-oda (botladozni), nem (ismerni) az embereket, a szokásokat, a szavak és kifejezések napi árfolyamát. Bűnbánóan vezekelve (várni) vendégeimet. Csakhogy aznap nyakig (ülni) a munkában. Egyre boldogabban, lázasabban (dolgozni). Kétségbeesetten (tekinteni) a rohanó mutatókra. Amint múlt az idő, az életemet (adni), hogy (elmaradni) ez a találkozás. (7) Mit lehetett tennem? A betegség, a sürgős elutazás már kopasz mentség volt. Egy darabig meddőn lázadoztam. Végre kora délután mentő ötletem támadt. Ezek a derék amerikaiak nem ismernek engem, csak egy ismerősömet, akit én alig ismerek. Fölszólítottam egy régi cimborámat, egy állástalan mérnököt, aki két évig élt künn Angliában, s arra kértem, hogy helyettesítsen. Eleinte nem akart kötélnek állni. Óradíjat ígértem neki. Akkor belement. Fölszólítottam egy angol nyelvtanárnőt is, hogy vállalja a teán a háziasszony tisztjét a dupla óradíjért. Ő is hajlandónak mutatkozott erre. (8) Délután négykor úgy (………….…) meg nálam mind a ketten, mint a bérgyilkosok. (……………….) őket egymásnak. (……………), mi a szerepük. Általában (…………..…) úgy, ahogy mi (…………..) hasonló helyzetben. Többnyire (……………) azt: „igen„. Néha azonban ezt is: „nem”. Az időre (……………..) azt: „szép”, a világ általános helyzetére: „borzasztó”. (…………….) a vendégeknek lakásunkat, esetleg családi arcképeinket is. A teát már (……..………..). (………………..) őket. (9) a teadélután várakozáson felül sikerült fél tízig maradt együtt a meghitt társaság s alig tudott elválni mérnök cimborám szerényen fogadta a bókokat munkásságomat jelentéktelen semmiségnek nevezte bevezette őket dolgozószobámba véletlenül az ebédlőbe nyitott de ez egyáltalán nem volt baj s a baráti emlékezés tűnődő mosolyával hallgatta mi mindent élt meg azóta mézszínű amerikai barátom a nyelvtanárnő a megértő hitvest alakította folyton a szavába vágott és ellentmondott neki (10) Másnap (…….) szálló küldönce (…….) levelet hozott, s (…….) gyönyörű fehér orgonaágat. (…….) hálás amerikaiak küldték. Biztosítottak, hogy soha életükben nem mulattak (……..) jól, s bármily sok szépet hallottak felőlünk, nem hitték, hogy én (…..…) ragyogóan szellemes, megvesztegetően közvetlen vagyok, s feleségem (…..…) házias és vendégszerető. (11) Az am_ _ _ _ _ _ _ _ hazautaztak. Ott _ _ _ elmondták m_ _ _ _ _ _ _ ba_ _ _ _ _ _ _, milyen ke_ _ _ _ _ _ fogadtuk őket, s m_ _ _ _ _ _ _ barátom árad _ _ _ le _ _ _ _ _ _ köszönte meg figyel_ _ _ _ _ _ _. Azóta állandóan lev_ _ _ _ _ _ _. Bar _ _ _ _ _ _ _ _ mind _ _ _ _ _ _ elmélyül. Ha _ _ _ _, hogy a m_ _ _ _ _ is gyakran tal _ _ _ _ _ _ _ a nye_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _. (12) A hazugság annyi, mint egy porszem. Azt reméltem, hogy elröppen a levegőbe. Nem így történt. Egyre jobban nő. Izgatottan várom a fejleményeket.
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A szöveg eredeti címe Az amerikai fiatalember.
10 1
10 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
A bekezdések közti kapcsolat T/1. b)
65. oldal 6–8 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a tanulók lássák a kapcsolatot két bekezdés között. • Ehhez azt kell felismerni, hogy a bekezdés első mondata és az előző bekezdés közötti kapcsolatot nyelvi elemekkel lehet biztosítani. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összefüggések meglátása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : programozott eljárás (a feladatlap kitöltése) b) A 3. bekezdés első mondatát négyféle variációban olvashatod. Válaszd ki a variánsok közül azokat, amelyekből véleményed szerint az adott helyre legjobban illő mondat hozható létre!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A szöveg eredeti formája: A kapcsolat kissé távolinak, lazának látszott. Azt feleltem, bármikor kész örömest vendégül látjuk őket, már csak azért is, hogy halljunk valamit barátunkról, de ebben a pillanatban egész családunk náthalázban fekszik. Azt hittem, ezzel az ártatlan hazugsággal mindennek elvetem majd a gondját. Elfogadható megoldás a (3Aa) is, hiszen a kapcsolatos mellérendelő szókapcsolatban a sorrend szabadon felcserélhető.
Hiányos szöveg – a szöveg szemantikai felépítése T/1. c)
65. oldal 6–8 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat azt a célt szolgálja, hogy a tanulók a lokális és globális szemantikai összefüggést felismerjék a szövegben. • Lokális, azaz egy-egy mondat, globális, azaz a szöveg egésze szempontjából elfogadható megoldás.
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
• Fontos, hogy a mondatok jól formáltak legyenek, az esetjelölésre, a számbeli és személybeli egyeztetésre kell ügyelni. Globálisan pedig a szóhasználat és a stílus egysége fontos. • Beszéljük meg, hogy a hiányzó szavak pótlásában mi segített. Mi az, amihez elég volt a bekezdés ismerete, mihez kellett az egész szöveg ismerete. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összefüggések meglátása, lokális és globális viszonyok felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : programozott eljárás (a feladatlap kitöltése) c) Pótold a 4. bekezdésben a hiányzó névszókat, névszói szerkezeteket! A kiegészítésnél ügyelj arra, hogy ne csak az adott szövegmondat elfogadhatóságát, hanem a teljes szöveg elfogadhatóságát is biztosítsd kiegészítésed által! Tévedtem. Egy hétre rá az (……………..) szeretetre méltó (…………….) az iránt érdeklődött, vajon felépültünk-e. Én hasonló (……………….) levélben nyugtattam meg, hogy (………………) vagyunk, mint a makk, s a hét végén meg is hívtam őket (……………..….).
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A szöveg eredeti formája: Tévedtem. Egy hétre rá az amerikai szeretetre méltó levélben az iránt érdeklődött, vajon felépültünk-e. Én hasonló szeretetre méltó levélben nyugtattam meg, hogy egészségesek vagyunk, mint a makk, s a hét végén meg is hívtam őket teára.
A szöveg mondatainak logikai sorrendje T/1. d)
65. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a történet logikus folytatását, az ok-okozati kapcsolatokat felismerjék. • A mondatok közötti kapcsolóelemek, előre- és hátrautalások segítségével alakítható ki a bekezdés mondatainak helyes sorrendje. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logikai készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : programozott eljárás (a feladatlap kitöltése) d) Állítsd az általad helyesnek ítélt sorrendbe az 5. bekezdés mondatait!
10 3
10 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A szöveg eredeti formája: Akkor azonban tényleg valamennyien ágynak estünk. Lehetetlen volt betegséggel előállni. Ez pimasz hazugságnak látszott volna. Megtelefonoztattam, hogy sürgősen el kellett utaznunk. Most már azonban szégyenkeztem. Magam jelentkeztem. Hosszú, bocsánatkérő, alázatos levélben rimánkodtam, hogy jöjjenek el, maguk tűzzék ki a napot, az órát, nekünk mindegy, okvetlenül várjuk őket. Megérkezett a várva várt válasz: vasárnap délután hatra ígérkeztek.
Igealakok és igeidők T/1. e)
65. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az időszerkezet kifejezés arra utal, hogy egy esemény általában az igealakok segítségével elbeszélhető. • A gyakorlat arra szolgál, hogy a tanulók felismerjék, mi az, ami jelen, mi az, ami múlt idejű, valamint melyek azok a nyelvi elemek, amelyek segítenek ennek kitalálásában. • A szám- és személybeli egyeztetésre is ügyelni kell! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rendszerlátás, nyelvi készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : programozott eljárás (a feladatlap kitöltése) e) A 6. bekezdésben a módosítás abban áll, hogy ez a szöveg az eredeti igealakok helyett infinitívuszokat tartalmaz. Helyettesítsd őket a megfelelő ragozott igealakokkal! Ügyelj a módra, időre, számra, személyre, ragozásra! Én a külföldiekkel mindig udvariasan (………………). (………………) őket, és (………………). Idegennek lenni valahol szinte szervi hiba. Messze a hazámtól én is úgy (………………) magam, mint egy nyomorék. Ide-oda (………………), nem (………………) az embereket, a szokásokat, a szavak és kifejezések napi árfolyamát. Bűnbánóan vezekelve (………………) vendégeimet. Csakhogy aznap nyakig (………………) a munkában. Egyre boldogabban, lázasabban (………………). Kétségbeesetten (………………) a rohanó mutatókra. Amint múlt az idő, az életemet (………………), hogy (…………………) ez a találkozás.
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A szöveg eredeti formája: Én a külföldiekkel mindig udvariasan viselkedtem. Szeretem őket, és szánom. Idegennek lenni valahol szinte szervi hiba. Messze a hazámtól én is úgy érzem magam, mint egy nyomorék. Ide-oda
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
botladozom, nem ismerem az embereket, a szokásokat, a szavak és kifejezések napi árfolyamát. Bűnbánóan vezekelve vártam vendégeimet. Csakhogy aznap nyakig ültem a munkában. Egyre boldogabban, lázasabban dolgoztam. Kétségbeesetten tekintettem a rohanó mutatókra. Amint múlt az idő, az életemet adtam volna, hogy elmaradjon ez a találkozás.
Hiányos szöveg – a szöveg szemantikai felépítése T/1. f)
65. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Hasonlítsuk össze a névszók kiegészítésével! Mi az, ami a névszókat segít kiegészíteni, mi az, ami az igéket? • A feladat egyébként ugyanazt azt a célt szolgálja, hogy a tanulók a lokális és globális szemantikai összefüggést felismerjék a szövegben. • Beszéljük meg, hogy a hiányzó szavak pótlásában mi segített. Mi az, amihez elég volt a bekezdés ismerete, mihez kellett az egész szöveg ismerete. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összefüggések meglátása, lokális és globális viszonyok felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : programozott eljárás (a feladatlap kitöltése) f)
Pótold a 8. bekezdésből a hiányzó igealakokat! A kiegészítésnél ügyelj arra, hogy ne csak az adott szövegmondat elfogadhatóságát, hanem a teljes szöveg elfogadhatóságát is biztosítsd kiegészítésed által!
Délután négykor úgy (………….…) meg nálam mind a ketten, mint a bérgyilkosok. (……………….) őket egymásnak. (……………), mi a szerepük. Általában (…………..…) úgy, ahogy mi (…………..) hasonló helyzetben. Többnyire (……………) azt: „igen”. Néha azonban ezt is: „nem”. Az időre (……………..) azt: „szép”, a világ általános helyzetére: „borzasztó”. (…………….) a vendégeknek lakásunkat, esetleg családi arcképeinket is. A teát már (……..………..). (………………..) őket.
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A szöveg eredeti formája: Délután négykor úgy jelentek meg nálam mind a ketten, mint a bérgyilkosok. Bemutattam őket egymásnak. Megmagyaráztam, mi a szerepük. Általában viselkedjenek úgy, ahogy mi viselkednénk hasonló helyzetben. Többnyire mondják azt: „igen”. Néha azonban ezt is: „nem”. Az időre mondják azt: „szép”, a világ általános helyzetére: „borzasztó”. Mutassák a vendégeknek lakásunkat, esetleg családi arcképeinket is. A teát már főzték. Otthagytam őket.
10 5
10 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
A szöveg formai felépítése T/1. g)
66. oldal 6–8 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Helyesírási kérdéseken túl a feladat célja, hogy a tanulók a 9. bekezdésig eljutva rájöjjenek, hogy a szöveg mondatokra tagolása, vizuális megjelenési formája nem csupán a bekezdéstől, hanem a szöveg egészétől is függ. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : helyesírási készség, logikai készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : programozott eljárás (a feladatlap kitöltése) g) A 9. bekezdés nem tartalmazza az eredetiben megtalálható mondattagoló, szövegmondatzáró és egyéb írásjeleket sem (ezért a mondat eleji nagybetűket is kisbetűkre cseréltük). Bontsd a szöveget szövegmondatokra, és tedd ki az általad alkalmazandónak vélt írásjeleket is! a teadélután várakozáson felül sikerült fél tízig maradt együtt a meghitt társaság s alig tudott elválni mérnök cimborám szerényen fogadta a bókokat munkásságomat jelentéktelen semmiségnek nevezte bevezette őket dolgozószobámba véletlenül az ebédlőbe nyitott de ez egyáltalán nem volt baj s a baráti emlékezés tűnődő mosolyával hallgatta mi mindent élt meg azóta mézszínű amerikai barátom a nyelvtanárnő a megértő hitvest alakította folyton a szavába vágott és ellentmondott neki
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A szöveg eredeti formája: A teadélután várakozáson felül sikerült. Fél tízig maradt együtt a meghitt társaság, s alig tudott elválni. Mérnök cimborám szerényen fogadta a bókokat, munkásságomat jelentéktelen semmiségnek nevezte, bevezette őket dolgozószobámba – véletlenül az ebédlőbe nyitott, de ez egyáltalán nem volt baj –, s a baráti emlékezés tűnődő mosolyával hallgatta, mi mindent élt meg azóta mézszínű amerikai barátom. A nyelvtanárnő a megértő hitvest alakította. Folyton a szavába vágott, és ellentmondott neki. Természetesen több – nyelvileg helyes, a szöveg egésze szempontjából indokolható – jó megoldás is elfogadható.
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
A szöveg mondatainak logikai sorrendje T/1. h)
66. oldal 5–6 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A cél, hogy a szöveg végén ismerjék fel a tanulók, mi az, ami határozott, mi az, ami határozatlan névelőt kaphat, valamint milyen mutató determinánsokat lehet alkalmazni. • Természetesen a mutató determinánsok esetében több jó megoldás is elfogadható. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logikai készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : programozott eljárás (a feladatlap kitöltése) h) A 10. bekezdés kipontozott helyeire írd be a hiányzó névelőket, mutató determinánsokat! Másnap (…….) szálló küldönce (…….) levelet hozott, s (…….) gyönyörű fehér orgonaágat. (…….) hálás amerikaiak küldték. Biztosítottak, hogy soha életükben nem mulattak (……..) jól, s bármily sok szépet hallottak felőlünk, nem hitték, hogy én (…..…) ragyogóan szellemes, megvesztegetően közvetlen vagyok, s feleségem (…..…) házias és vendégszerető.
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A szöveg eredeti formája: Másnap a szálló küldönce levelet hozott, s egy gyönyörű fehér orgonaágat. A hálás amerikaiak küldték. Biztosítottak, hogy soha életükben nem mulattak ily jól, s bármily sok szépet hallottak felőlünk, nem hitték, hogy én ily ragyogóan szellemes, megvesztegetően közvetlen vagyok, s feleségem ily házias és vendégszerető.
Hiányos szöveg – a szöveg szemantikai felépítése T/1. i)
66. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatot hasonlítsuk össze két előzővel: a hiányzó főnevek és igék kiegészítésével. Itt igék és főnevek is hiányoznak, és a szavak első néhány betűje segít az odaillő szó kitalálásában. A feladat
10 7
10 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
egyébként ugyanazt a célt szolgálja, hogy a tanulók a lokális és globális szemantikai összefüggést felismerjék a szövegben. • Beszéljük meg, hogy a hiányzó szavak pótlásában mi segített. Mi az, amihez elég volt a bekezdés ismerete, mihez kellett az egész szöveg ismerete. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összefüggések meglátása, lokális és globális viszonyok felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : programozott eljárás (a feladatlap kitöltése) i)
Pótold a hiányzó szavakat a 11. bekezdésben! Segítségül annyi vonalat találsz, ahány betű hiányzik. (A kétjegyű mássalhangzók, pl. sz, cs egy vonallal vannak jelölve.)
Az am_ _ _ _ _ _ _ _ hazautaztak. Ott _ _ _ elmondták m_ _ _ _ _ _ _ ba_ _ _ _ _ _ _, milyen ke_ _ _ _ _ _ fogadtuk őket, s m_ _ _ _ _ _ _ barátom árad _ _ _ le _ _ _ _ _ _ köszönte meg figyel_ _ _ _ _ _ _. Azóta állandóan lev_ _ _ _ _ _ _. Bar _ _ _ _ _ _ _ _ mind _ _ _ _ _ _ elmélyül. Ha _ _ _ _, hogy a m_ _ _ _ _ is gyakran tal _ _ _ _ _ _ _ a nye_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A szöveg eredeti formája: Az amerikaiak hazautaztak. Otthon elmondták mézszőke barátomnak, milyen kedvesen fogadtuk őket, s mézszőke barátom áradozó levélben köszönte meg figyelmünket. Azóta állandóan levelezünk. Barátságunk mindinkább elmélyül. Hallom, hogy a mérnök is gyakran találkozik a nyelvtanárnővel.
2. lépés: 2. feladat T/2.
66. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A ráhangolódás 2. lépése és feladata a Fürdés c. novella értelmezését készíti elő. • Az alaphelyzet szerzői szövegének párbeszédre csupaszítása, a helyzetnek az elbeszélői szöveg kontextusától való eloldása az általánosítás lehetőségét, a novella problematikájához való személyes kapcsolódást, az ismerősség érzésének kialakulását és a találgatást egyaránt lehetővé teszi. • Hagyjunk 4-5 percet az egyéni munkára, majd beszéljük meg a feladatokat közösen! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : helyzetelemzés, jóslás, implicit és explicit szöveginformációk azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 2. Olvasd el az alábbi beszélgetést, és válaszolj a kérdésekre! – Hová? – Fürödni. – Ugyan, vidd el őt is! – Nem. – Miért? – Mert rossz. Mert haszontalan. Nem tanul. – Dehogynem. Egész délelőtt tanult. – Hát, mi az: dicsérni fognak engem? – Lauderentur.1 – Lauderentur, lauderentur. Szóval a pótvizsgán is meg fogsz bukni. – Tudja, tudja, de összezavarodik. Fél tőled. – Én kiveszem őt az iskolából, bizony úristen kiveszem. Lakatosinasnak adom, bognárnak. – Gyere ide, Jancsikám! Ugye tanulsz majd, Jancsikám? – Sírba visz ez a taknyos, sírba visz. – Tanulok. – Ne tanulj. Sohase tanulj. Fölösleges. – De tanul, te pedig megbocsátasz neki. Jancsika, hozd szépen a nadrágodat. Apa majd elvisz fürödni. a) Kik a beszélgetés résztvevői? b) Milyen előzmények következtethetők ki a beszélgetésből? c) Milyen konfliktushelyzetre lehet következtetni a beszélgetésből? d) Mi jellemzi az anya, mi az apa és mi Jancsika viselkedését ebben a kommunikációs helyzetben? Miből derül ki? e) Milyen évszakban és hol történhet ez a beszélgetés? Miből következtetsz erre? f)
Mit gondolsz, mi történhetne a továbbiakban? Te milyen, a beszélgetésből kibomló történetet írnál? Említs meg több lehetőséget is!
g) Megemlített lehetőségeidet és az olvasott beszélgetést mérlegelve adj címet, címeket a megírható történeteknek! Megoldásaitokat beszéljétek meg közösen!
1
hibás igealak a laudabor helyett (latin)
10 9
110
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) b) c)
az anya, az apa és Jancsika (fiuk) a fiú iskolás, megbukott latinból, büntetésben van apa–fiú közti konfliktus (a bukás és a szorgalom hiánya miatt); anya–apa közti konfliktus: a gyerek és a büntetés különböző megítélése miatt d) Az apa indulatos („bizony úristen kiveszem”, „taknyos”) és gúnyos („Sohase tanulj. Fölösleges.”), az anya megbocsátó és szeretetteljes („Ugye tanulsz majd, Jancsikám?”), a fiú fél, meg van szeppenve, zavart (válaszol, de nem kezdeményez, egyszavas válaszokat ad, ha kérdezik), megalázva, megsemmisülve érezheti magát. e) Nyár, az apa fürödni indul. Akár arra is lehet következtetni, hogy nyaral a család. f) Az apa indulata a gyermekre irányul, így nem valószínű, hogy az anya–apa konfliktus bontakozik ki. Az alaphelyzetből elképzelhető például: a gyerek otthon marad büntetésben, esetleg megszökik, az apa mégis elviszi fürödni, kettejük közt történik valami stb. g) Például: Büntetésben, Kiszolgáltatva, Fürdés stb.
3. lépés: 3. feladat T/3.
68. oldal Házi feladat – tanórán kívüli tevékenység
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A ráhangolódás 3. lépése kreatív írásfeladat. • A novella értelmezésének folyamatában lehetőséget ad a „saját történetek” és a Fürdés összevetésére, így beláthatóvá teszi, hogy a történetek megalkotása tudatos szerzői megfontolások eredménye. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fantázia, kreativitás, írás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás 3. Házi feladat Írd meg 10-15 soros elbeszélésben a párbeszédből körvonalazódó történet szerinted lehetséges folytatását! Adj címet is elbeszélésednek!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
JELENTÉSTEREMTÉS 4. lépés: 4. feladat T/4.
68. oldal 35 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A novella megbeszélését szakaszos olvasással végezzük. Az első szakaszt felolvashatja a tanár, majd következhet egy újabb szakasz néma olvasással, és így tovább. • A novella elolvasása kb. 12-15 percet vesz igénybe. Így összesen kb. 20 perc (4 x 3–6 perc) jut a szakaszok közti kérdések megbeszélésére. Mindenképpen fontos, hogy az olvasás ne húzódjon át a következő óra elejére. • Nem célunk a novella részletes értelmezése, a jóslás és jóslásellenőrzés mellett a feladatok arra fókuszálnak, hogyan szövi a történetet az elbeszélő, illetve hogyan bővülnek a befogadó ismeretei a cselekmény idejének előrehaladásával, az olvasás folyamatában. • Ahol alkalom kínálkozik, kérjünk a saját történettel összevető megállapításokat is! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : jóslás, jóslásellenőrzés, szöveginformációk nyomon követése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szakaszos olvasás 4. Kosztolányi Dezső: Fürdés Kosztolányi Dezső Fürdés című novelláját szakaszos olvasással értelmezzük. Ez azt jelenti, hogy a megértés érdekében egyszerre csak egy szövegrésszel foglalkozunk, több részletben olvasunk. Fontos, hogy csak annyit és akkor olvassatok el, amikor és amennyire a feladat kér benneteket! Az egyes részek után megállva keressetek közösen választ a feltett kérdésekre! Most elsősorban azt figyeljük meg, hogyan irányítja figyelmünket az elbeszélő, mit mond el, mit hallgat el. Hogyan bővülnek ismereteink, illetve miként alakulnak elvárásaink (jóslataink) az olvasás folyamatában. Hallgasd meg figyelmesen a novella elejét!
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: FÜRDÉS Fehéren sütött a nap. Mint amikor éjjel fényképeznek és villanóport gyújtanak, úgy izzott a balatoni fürdőhely a verőfényben. A meszelt kunyhók, a kukoricagórék, a homok keretében minden fehérnek látszott. Még az ég is. Az akácfák poros lombja pedig olyan fehér volt, akár az írópapír. Fél háromra járt. Suhajda ezen a napon korán ébredt. Lejött a tornác lépcsőjéről, a nyaraló udvarában levő parasztkertbe.
111
112
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
– Hová? – kérdezte Suhajdáné, amint a törökszegfűk között horgolt. – Fürödni – ásított Suhajda, kezében egy meggyszín fürdőnadrággal. – Ugyan, vidd el őt is – kérlelte az asszony. – Nem. – Miért? – Mert rossz – felelte Suhajda. – Mert haszontalan – felelte, és szünetet tartott. – Nem tanul. – Dehogynem – tiltakozott felesége, vállát vonogatva. – Egész délelőtt tanult. A konyha előtt a lócán fölneszelt egy tizenegy éves fiú. Térdén összecsukott könyvet tartott: a latin nyelvtant. Vékonyka gyermek volt, haja rövidre nyírva nullás géppel. Piros tornaing rajta, vászonnadrág, lábán bőrsaru. Pislogott az apja meg az anyja felé. – Hát – szólt hozzá Suhajda nyersen, fölvetve szigorú fejét –, mi az: dicsérni fognak engem? – Lauderentur – rebegte a gyermek, gondolkozás nélkül, de előbb fölkelt, mint az iskolában. – Lauderentur – bólogatott csúfondárosan Suhajda –, lauderentur. Szóval a pótvizsgán is meg fogsz bukni. – Tudja – mentegette az anyja –, tudja, de összezavarodik. Fél tőled. – Én kiveszem őt az iskolából – biztatgatta magát Suhajda –, bizony úristen kiveszem. Lakatosinasnak adom, bognárnak – maga se tudta, hogy indulatában mért épp ezt az iparágat választotta, amelyre egyébként sohase gondolt. – Gyere ide, Jancsikám – szólt az anyja. – Ugye tanulsz majd, Jancsikám? – Sírba visz ez a taknyos – vágott közbe Suhajda, mert a méreg fűszer volt neki, paprika –, sírba visz – ismételte, s élvezte, hogy a harag kitágította az ereit, jótékonyan elűzte délutáni unalmát. – Tanulok – hebegte a fiú, hangtalanul. Védelmet keresve megalázott semmiségében, az anyjára pillantott. Az apját szinte nem is látta. Csak érezte. Mindenütt, mindenkor, gyűlöletesen. – Ne tanulj – legyintett Suhajda. – Sohase tanulj. Fölösleges. – De tanul – szólt az anya, s a gyermek fejét hóna alá ölelve simogatta. – Te pedig megbocsátasz neki. Jancsika – mondta váratlanul, minden átmenet nélkül –, hozd szépen a nadrágodat. Apa majd elvisz fürödni. Jancsi nem értette, hogy mi történt, hogy mit jelent anyjának a közbelépése, mellyel a régóta húzódó pörpatvart önkényesen, csodálatos gyorsasággal intézte. De azért fölrohant a tornácra. Onnan egy sötét kis szobába ért. Keresgélte a fiókokban a meggyszín fürdőnadrágot. Az egészen olyan volt, mint az apjáé, csak kisebb. Suhajdáné varrta mind a kettőt. Az apa tétovázni látszott. Anélkül, hogy bármit mondana feleségének, megállapodott egy köszmétebokor mellett, mintha késlekedő fiát várná. Majd nyilván mást gondolt. Kiment a léckapun. A tó felé igyekezett, valamivel lassabban, mint máskor. Sokáig kutakodott a fiú. Jancsi a második gimnázium évzáró vizsgáján megbukott a latinból. Ezen a nyáron pótvizsgára készült. Minthogy azonban a tanulást a szünidőben is félvállról vette, apja büntetésből eltiltotta őt a fürdéstől egy hétre. Még két fürdéstelen napja lett volna. Most meg kellett ragadnia az alkalmat. Lázasan hányta széjjel a ruhákat. Végre meglelte a fürdőnadrágot. Be se csomagolta, lobogtatva hozta ki az udvarba. Ott csak az anyja várta. Fölágaskodott hozzá, hogy sebtében csókot leheljen az édes, imádandó arcra, s apja után iramodott. Anyja utána kiáltott, hogy később majd ő is lejön a partra. a) Milyen korábbi, a párbeszéd értelmezésekor felmerülő meglátásaitokat erősítette meg az elbeszélő? (Néhányat említsetek!)
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
b) Milyen fontos többletinformációkkal szolgált az elbeszélő? az előzményekről: az alaphelyzetről: a szereplőkről és viselkedésükről: a cselekmény helyszínéről és idejéről: c) Milyen atmoszférát teremt, milyen várakozást kelt az elbeszélő a nyitó hasonlattal? „Mint amikor éjjel fényképeznek és villanóport gyújtanak, úgy izzott a balatoni fürdőhely a verőfényben.” d) Ti hogyan folytattátok a párbeszéd nyomán a történetet? (Hallgassatok meg néhány különböző változatot!) e) Mit gondoltok most arról, hogyan folytatódik a Fürdés című novella? Miből gondoljátok? Olvassátok el néma olvasással a következő részt! Suhajda vagy húsz lépéssel haladhatott előtte a gyalogösvényen. Jancsi bőrsaruja, amint futott, tapsikolta a port. Hamar utolérte őt az ördögcérnaösvénynél. De néhány lépéssel előbb lassított, óvatosan lopakodott melléje, mint a kutya, még mindig nem lévén bizonyos, vajon nem kergetik-e vissza. Az apa egy szót se szólt. Arca, melyet a gyermek olykor oldalvást, gyors pillantással kémlelt, zárt volt és merev. Fejét fölszegte, a semmibe nézett. Úgy rémlett, észre se veszi őt, nem törődik vele. Jancsi, akit az iménti örömhír fölpezsdített, most elszontyolodott, búsan lépegetett, szomjúságot érzett, inni akart, szükségére menni, szeretett volna visszafordulni, de félt attól, hogy apja megint rárivall, s így a helyzetet, melyet csatlakozásával teremtett, a rosszabbtól való félelmében vállalnia kellett. Várta, hogy mi történik vele. Az út a nyaralóktól a tóig mindössze négy perc. Siralmas fürdőhely volt ez, villany és minden kényelem nélkül, a köves zalai parton, erősen harmadrendű. Szegény hivatalnokok nyaraltak itten. Künn az udvarban eperfák alatt nők, férfiak egy ingben, mezítláb görögdinnyét, főtt kukoricát rágcsáltak. Suhajda az ismerőseinek régi nyájas hangján köszönt, amiből a gyerek – a harag e boldog fegyverszünetében – azt következtette, hogy nem is annyira dühös, mint mutatja. Később azonban az apa homloka ismét kegyetlenné vált. Tücskök ciripeltek a napfényben. Már feléjük lengett a víz édesen rothadt szaga is, már feltűnt a korhatag fürdőépület is, de Suhajda nem beszélt. Istenesné, a fürdősasszony, aki kontyát piros pipisz kendővel kötötte át, kinyitotta kabinjaikat, beengedte őket: az elsőbe az apát, a másodikba, melyben Suhajdáné szokott öltözködni, a fiút. Kívülük nem is tartózkodott más a parton, csak egy legény. Az ott valami döglött lélekvesztőt tatarozott. Rozsdás szögeket egyengetett a földön. Jancsi előbb vetkőzött le. Kijött a kabinjából, de nem tudott mit csinálni, nem mert az áhított vízbe menni. Zavarában a lába fejét nézegette. Amíg apja elkészült, ezt szemlélte nagy figyelemmel, mintha először látná. Suhajda meggyszín fürdőnadrágjában lépett ki, egy kissé potrohosan, de izmosan, föltárva fekete szőrös mellét, melyet a gyermek mindig megbámult.
113
114
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
Jancsi rátekintett, hogy szeméből olvasson. De nem látott semmit. Az aranykeretes csíptető üvege nagyon villogott. Pironkodva nézte, hogy megy apja a tóba. Csak akkor somfordált utána, amikor Suhajda hátraszólt: – Jöhetsz. Követte őt, egy lépés távolságból. Nem mártotta meg magát, nem úszkált békatempóival, mint szokta. Csak botorkált a nyomában, valami bátorítást várva. Suhajda ezt észrevette. Félvállról, mogorván mellének szögezte a kérdést: – Félsz? – Nem. – Akkor mit mamlaszkodsz? Annál a cölöpnél álltak, ahol a gyermeknek a csecsbimbójáig ért a víz, az apjának pedig valamivel följebb, mint derékig. Mind a ketten lekuporodtak, nyakig merültek, élvezték a lanyha tó cirógatását, mely almazölden, tejszerűen pezsgett körülöttük. Suhajdában a jó érzéstől ingerkedő, játékos kedv ébredt. f)
Mennyiben felelt meg a novella folytatása elvárásaitoknak?
g) Milyen fontos többletinformációkkal szolgált az elbeszélő? a cselekmény helyszínéről és idejéről: az apa és a fiú viselkedéséről: a szereplők feltehető szociális helyzetéről: h) Miről hallgat az elbeszélő? Vajon miért? (az olvasóra bízza, maga sem tudja, számára is titok, nem tartja fontosnak, nem tudja eldönteni) i)
Mit gondoltok, hogyan folytatódik a történet? Miből gondoljátok?
Hallgassátok meg a novella folytatását! – Gyáva vagy, barátom. – Nem. Máris megragadta a fiát, két karjába nyalábolta, s belevetette a vízbe. Jancsi röpült a levegőben. Farral toccsant a tóba. A víz kinyílt, aztán rejtelmes zúgással, háborogva csapódott össze fölötte. Néhány másodpercig tartott, míg kievickélt. Orrán-száján prüszkölte a vizet. Két öklével nyomigálta a szemét, mert nem mindjárt látott. – Rossz? – kérdezte az apja. – Nem. – Akkor még egyszer. Egy-kettő – és ismét magához ölelte a gyermeket. Suhajda, amikor azt mondta: „há-rom”, nagyot lendített rajta, elhajította, körülbelül arra a helyre, ahová előbb, de mégis valamivel messzebb, a köteleket tartó cölöp mögé, úgyhogy nem is láthatta, amint fia egyet bukfencezve, hátraszegett fővel, kitárt karral lefelé zuhant a vízbe. Ezért hátra is fordult. Szemben vele a somogyi part nyúlt el. A tó tündöklött, mintha millió és millió pillangó verdesné tükrét gyémántszárnnyal. Néhány pillanatig várt, amint előbb.
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
– Na – mondta végül bosszankodva. Aztán fenyegetően, rekedten: – Mit izélsz? Ne komédiázz. De senki se válaszolt. j)
Milyen fordulatot sejtet az elbeszélő?
k) Keressétek meg, hol és hogyan ismétlődik meg a fénymotívum ebben a részben! Mi lehet a szerepe? l)
Hogyan folytatódhat ezen a ponton a történet?
m) Mi az általatok megírt történet fordulata? Néhány példát említsetek! Olvassátok el néma olvasással a novella befejezését! – Hol vagy? – kérdezte valamivel emeltebb hangon, és fürkészett közellátó szemével előre-hátra, jó messzire, hátha ott bukott föl, Jancsi tudniillik kitűnően tudott úszni a víz alatt is. Amíg azonban Suhajda mindezeket véghezvitte, úgy érezte, hogy már több idő múlt el, mint az előző lebukás és fölmerülés között. Sokkal több idő múlt el. Hatalmasan megriadt. Fölugrott, lábolta a vizet, gyorsan, hogy ahhoz a ponthoz érjen, ahol a fia valószínűleg a vízbe pottyanhatott. Közben egyre kiabálta: – Jancsi, Jancsi. Azon a ponton a cölöp mögött se találta. Erre két karjával hadarni kezdte a tavat lapát módra. Kotorta fönn és lenn, rendszertelenül, próbált a tó fenekére nézni, a zavaros víz azonban arasznyira sem engedte át tekintetét. Belemártotta eddig száraz fejét, szemét a csíptető üvege mögött kimeresztette, mint a hal. Kereste, kereste, mindenhogyan, az iszapba hasalva, könyökölve, guggon, újra és újra, körben forogva, oldalt billentve, módszeresen számon tartva minden talpalatnyi helyet. De sehol se volt. Mindenütt csak a víz volt, a víz ijesztő egyformasága. Öklődve tápászkodott föl, mély lélegzetet vett. Amíg lenn búvárkodott, homályosan azt remélte, hogy közben fia már kibukott, hogy kacagva áll majd előtte a cölöpnél vagy távolabb már, talán kabinjába szaladt felöltözködni. Most azonban tudta, hogy bármily hosszúnak is látszott az idő, ő csak egy-két pillanatig maradt a fenéken, s gyermeke nem mehetett ki a tóból. A víz fölött olyan nyugalmat látott, olyan közönyt, amilyent eddig nem bírt volna elképzelni. – Hé – üvöltött a part felé, s tulajdon hangját sem ismerte föl –, nincs sehol. A legény, aki a lélekvesztőt szögezgette, tenyerével tölcsért csinált füléhez. – Tessék? – Nincs sehol – hörgött belőle a kétségbeesés. – Kicsoda? – Nem találom – ordította torkaszakadtából –, segítség. A legény az evezőpadra tette a kalapácsot, lerúgta nadrágját – nem akarta összevizezni –, és a tóba lépett. Vágtatott, de úgy tetszett, kényelmesen jön. Suhajda addig még néhányszor lebukott, a vízbe térdelt, tovább haladt, hogy más irányban is keresse, aztán a távolságtól megrémülve, visszatért ahhoz a helyhez, melyet mintegy őrzött. A cölöpbe fogózkodott, hogy el ne szédüljön. Mire a legény odaért, Suhajda elbódulva zihált. Nem tudott értelmesen felelni kérdéseire.
115
116
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
Mind a ketten csak ide-oda ténferegtek. Istenesné a parton kezét tördelte. Kiabálására húszan-harmincan össze is csődültek, csáklyákat, hálókat hoztak, sőt egy csónak is megindult a szerencsétlenség színhelyére, ami igazán fölösleges volt, hiszen a sekély víz itt nem lephetett el senkit. Hamarosan híre futamodott a környéken, hogy „valaki a vízbe fulladt”. Már mint tény. Ebben a pillanatban Suhajdáné a parasztkertben a törökszegfűk között abbahagyta a horgolást. Fölkelt, a sötét kis szobába ment, ahol előbb Jancsika a fürdőnadrágját keresgélte, s az ajtót bezárva, elindult a part felé, amint megígérte neki. Lassan lépegetett nyitott napernyője alatt, mely a tűző fény ellen oltalmazta. Azon gondolkozott, fürödjék-e. Elhatározta, hogy ma nem fürdik. De amikor az ördögcérnasövény felé érkezett, gondolatának fonala egyszerre megszakadt, összegomolygott, napernyőjét becsukta, szaladni kezdett, s szaladt egész úton, amíg a fürdőépületig nem jutott. Itt már két csendőr állott meg a mormoló tömeg, többnyire parasztasszonyok. Sokan sírtak. Az anya tüstént megértette, mi történt. Jajveszékelve támolygott a partra, a zárt csoport felé, melynek közepén kisfia feküdt. Nem engedték oda. Egy székre ültették. Ájuldozva kérdezgette, hogy él-e még. Már nem élt. Több mint egy negyedórai kutatás után bukkantak rá, közvetlen a cölöp mögött, ahol apja állott, s mire kihúzták, a szíve nem dobogott, szembogarának fényérzékenysége megszűnt. Az orvos tótágast állíttatta, rázta belőle a vizet, fölpolcolta a mellkast, mesterséges légzést alkalmazott, tornáztatta a kis, halott karokat, sokáig, nagyon sokáig, majd percenként hallócsővel figyelte a szívet. Az nem indult meg. Erre műszereit táskájába dobta, és elment. Ez a halál, mely hirtelenül jött, látszólag szeszélyesen, már valóság volt, oly örökkévaló, oly szilárdul megformált és meredt, mint a földgolyó legnagyobb hegyláncolatai. Az anyát parasztszekéren szállították haza. Suhajda még mindig meggyszín fürdőnadrágban üldögélt a parton. Arcáról, csíptetőjéről csurgott a víz, a könny. Eszelősen sóhajtozott. – Jaj nekem, jaj jaj. Ketten támogatták föl. Kabinjába vezették, hogy végre felöltözzék. Még három se volt. (1925) n) Milyen újabb jelentéslehetőségekkel árnyalja, pontosítja a befejező rész a fény-metaforikát? (Keressétek ki és húzzátok alá a vonatkozó szövegrészeket is!) o) Mit mondott el az elbeszélő? p) Mit nem mondott el az elbeszélő? Vajon miért? q) Hogyan változott meg az apa a tragédiát követően? r)
Vajon mit értett meg az apa a fia halála árán?
s)
Mit érthetett meg a novella olvasója?
t)
Mi lehet az elbeszélő időre vonatkozó záró információjának a szerepe?
u) Hogyan fejeződött be a ti történetetek? Néhány példát említsetek!
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
LEHETSÉGES MEGOLDÁS a)
Például: nyár van, a család nyaral, Jancsika büntetésben van, az apa haragos és indulatos, az anya elfogadó és szeretetteljes, a gyermek megalázott és rémült stb. b) Megerősíti, pontosítja a szereplők beszédéből kiolvasható helyzetet és jellemvonásokat, kiegészítő információkat ad az előzményekről és a szereplők közti viszonyról. Például: Jancsi 11 éves, a második gimnázium évzáró vizsgáján bukott meg, félvállról veszi a tanulást, vékony, kopaszra nyírt, fél az apjától (rebegte, előbb fölkelt, hebegte, megalázott semmiségében), egy hétre szól a büntetése, még 2 fürdéstelen napja lett volna. Az apa esetében: jelzői és határozói módosítók (nyersen, szigorú, csúfondárosan, indulatában). Különösen fontos lehet: „a méreg fűszer volt neki, paprika” állítás, mert elbizonytalanítja az olvasót: annyira mérges-e, amennyire mutatja vagy kevésbé. Ehhez még: megáll a köszmétebokor mellett, lassabban megy, mint máskor, vagyis mintha fiát várná (ez megint azt erősíti, nem haragszik annyira, amennyire mutatja). Anya: horgol, a fürdőnadrágokat is ő varrta (dolgozik, nem túl módos család). Idő–helyszín: fülledt, tiszta, meleg nyári délután, fél három körül, a család nyaral egy balatoni fürdőhelyen, kunyhók, kukoricagórék (falvakra és nem fürdőhelyre jellemző). c) A fehéren izzó fény, a vakuvillanás (fényképezés, pillanatfelvétel) feszült, vészjósló atmoszférát teremt. Az elbeszélés vége felől olvasva előkészíti a későbbi indulatrobbanást, szintén a zárlat felől visszaolvasva a villanópor (vakuvillanás) akár a lapok fekete oldalait, a hullafényképezést is sejtetheti. Erre a jelentéslehetőségre a szakaszos olvasást követően térhetünk vissza! d) Egyéni e) Egyéni f) Egyéni g) Például: ösvény vezet a tóhoz (nem kiépített út), négy perc az út a tóig, a fürdőhely siralmas, harmadrendű, a zalai parton van (esetleg Balatonberény a mintája), szegény hivatalnokok járnak ide (megerősödnek korábbi feltevéseink Suhajdáékról), korhatag a fürdőépület. (Sok olyan jelzői módosító van, amelynek jelentése a pusztulással függ össze – rothadt szaga, korhadt fürdőépület, döglött lélekvesztő –, ezekre a novella vége felől érdemes újra visszatérni, mert a tragédiára való előreutalásként is olvashatóvá válnak.) Suhajda viselkedése továbbra sem egyértelmű (ismerőseivel nyájas, Jancsival zárt és merev). Jancsi érzései is bizonytalanok (örül, hogy elmehet fürödni, szorongóvá teszi apja szótlansága). Az apa izmos, szőrös, pocakos teste mellett a vézna gyerek fizikailag is elvész. A gyerek megbámuló gesztusában egyszerre ott lehet a félelem, a csodálat és az idegenség érzete. h) Például arról, szereti-e Suhajda a fiát, mi jár a fejében, változnak-e érzései, gondolatai út közben vagy a parton. Az elbeszélő a gyerek nézőpontjába helyezkedik, esetleg ő sem „tudja” biztosan, mi lakozik az apa lelke mélyén, míg a gyerek reakciói természetesek, őszinték. i) Egyéni j) A fiú halálát, tragikus fordulatot. k) Gyémántszárnnyal l) Feltehetőleg az apa kétségbeesetten fogja keresni a gyereket, összeomlik. Felmerülhet, hogy a gyerek esetleg csak meg akarja ijeszteni az apját, ám Jancsi karakteréből (megfélemlített, megalázott, szorongó gyerek) ez a lehetőség aligha következhet be. m) Egyéni n) A tűző fény, a szembogár fényérzékenységének megszűnése, a halál örökkévalóságának fényképszerű „megformálása”, az apa csíptetője a korábbi előfordulással összefüggésben.
117
118
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
A metaforikus motívumok „hálót” alkotnak az elbeszélésben, a zárlat felől olvasva anticipáló szerepet töltenek be. o) Az apa kétségbeeséséről, a holttest megkerüléséről és az anya megérkezéséről számolt be. p) Nem tudjuk meg, véletlen szerencsétlenség történt vagy az apa tudatalatti indulatainak is szerepe volt a tragédiában, maga a dobás volt halálos, a cölöpnek volt szerepe benne vagy valami másnak („hátraszegett fővel, kitárt karral lefelé zuhant”). Esetleg, hogy saját nyárspolgári, kisszerű, szürke életének kudarcát, sikertelen életének a tükörképét, ismétlődését látta meg fiában (a meggyszín fürdőnadrág metaforikus olvasata) vagy e kudarc indulatait vetítette ki a gyerekre (bűnbak). Az elbeszélő sem „tudja”, nem is vállalkozik rá, hogy „megfejtse”, csak sejteti, az olvasóra bízza a választ, célja van az elhallgatással, termékeny bizonytalanságban hagyja az olvasót stb. q) Összeomlik, kicsinységében, kétségbeesésében és tehetetlenségében a novella cselekménye során először lesz emberi. (A csíptető motivikus ismétlése!) Az olvasó feltehetően szánja, de ettől még nem szereti meg. r) Feltehetően az apa–fiú kapcsolat igazi lényegét (szeretet, norma, gondoskodás, folytatás), ami csak az átérzett veszteségben, a halál visszavonhatatlanságának tapasztalatával vált számára beláthatóvá. s) Például hogy a világ kiismerhetetlen, félelmetes és kaotikus lehet, mint ahogyan a lelkünk mélyén működő erők is azok. Vagy hogy a halál döbbenete felértékelheti (későn) az életet, az emberi kapcsolatokat. t) „Még három sem volt.” – a novella cselekményét szorítja időhatárok közé. A rövid időtartam (fél óra) kerül szembe a halál örökkévalóságával, az idő visszafordíthatatlanságával. u) Egyéni
REFLEK TÁL ÁS 5. lépés: 5. feladat T/5.
76. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja annak a kérdésnek a körüljárása, hogy vajon vétkes-e, felelős-e az apa a tragédiában. Jelentkezés vagy felkérés alapján osszunk ki szerepkártyákat a következők szerint: apa, anya, Istenesné, legény, orvos. • A szereplők együtt járuljanak a „nyomozók” elé (álljanak szembe az osztállyal)! Biztassuk a tanulókat arra, hogy egy-egy szereplőhöz intézve tegyenek fel kérdéseket a tragédia okaira, körülményeire vonatkozóan! (Pl. „Én Istenesnétől kérdezem, hogy….”) Nem kell a tanárnak szólítania a jelentkezőket, az elsőként szót kapó „nyomozó” szólíthatja tovább, névlánccal következő társát. A folyamat végére mindenképp hagyjunk 1-2 percet, hogy a tanulók zárónyilatkozatban rögzíthessék kialakult álláspontjukat! • A vallatószék itt a reflektálás tanulási szakaszának technikája. – Lényege, hogy a tanár által kijelölt vagy önként jelentkező tanulók a többiek elé állnak abból a célból, hogy a megbeszélt mű kijelölt szereplőjének a nézőpontjába helyezkedve, a szereplő
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
nevében igyekezzen válaszolni azokra a kérdésekre, amelyeket egymás után tesznek fel osztálytársai. – A tanulók kérdezhetnek a szereplő indítékairól, tetteiről, a mű többi alakjához fűződő viszonyáról, informáltságáról, tehetnek fel olyan kérdéseket, amelyekre véleményt várnak a szereplőtől. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memória (szöveg), implicit és explicit szöveginformációk kezelése, tanulói kérdezés, érvelés, vita, véleményalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vallatószék, zárónyilatkozat E s z k ö z ö k : szerepkártyák 5. Vétkes – nem vétkes a) A vallatószék nevű játékkal keressetek választ arra a kérdésre, vajon vétkes-e, illetve felelős-e Suhajda a fia halálában! b) A játékban felmerült kérdéseket és válaszokat mérlegelve írd le a zárónyilatkozatodat! Szerintem Suhajda vétkes fia halálában, mert Szerintem Suhajda nem vétkes fia halálában, mert Szerintem Suhajda felelős fia haláláért, mert Szerintem Suhajda nem felelős fia haláláért, mert
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
6. lépés: 6–7. feladat T/6–7.
76. oldal Házi feladat – tanórán kívüli tevékenység
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy az elmélyült megértésért fontos a Fürdés otthoni újraolvasása. Ugyanakkor a következő órák sikere érdekében mindenki olvassa el otthon az Omelette à Woburn című novellát is! • Jelezzük, tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem kevés olvasnivaló, mivel azonban a Fürdést szakaszokban olvastuk (tehát szétszedtük), egyben is látnunk kell (tehát „össze kell rakni”), ezért ez esetben a többletfeladat elkerülhetetlen! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintézisteremtés, önálló olvasás
119
12 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat 6. Házi feladat a) Olvasd újra a Fürdést az elejétől a végéig! b) Olvasd el az alábbi összefoglalót, és gondolkodj el azon, Te jó olvasó vagy-e? A nyelvi megformáltság minden szépirodalmi szövegben tudatos és szándékos alkotói tevékenységnek: tervezésnek, választásoknak, megfontolásoknak és döntéseknek az eredménye. A klasszikus (hagyományos) novellák elbeszélője többnyire az időben folyamatosan előrehaladva, ok-okozati rendben mondja el a történetet. Ahol szükségesnek véli az olvasó tájékoztatását, ott visszatekint az előzményekre vagy előreutal a következményekre. Nemcsak a történet szereplőinek cselekedeteiről informálja az olvasót, hanem rendszerint e cselekedetek céljait és okait is feltárja, esetleg véleményt (kritikát, elismerést) is mond hőseiről. A Fürdés szerkezetileg követi a novellahagyományt. Az elbeszélő folyamatosan halad előre a történet idejében, fordulatra építi a történetet, fokozatosan látja el az olvasót újabb és újabb, az előzményekre, a szereplőkre, az időre vagy a környezetre vonatkozó információkkal. Meghatározó szerepe van a leírások látszólag esetleges, mellékes mozzanatainak is. A Fürdés elbeszélőjének tudása azonban korlátozott. Nem ad választ például arra, miért tartja fontosnak elbeszélni a történetet (milyen fontos megértéshez juthat el az olvasó), és arra sem, hogy végzetes szerencsétlenség történt vagy az apa indulata is hozzájárult annak a véletlennek a bekövetkezéséhez, amit tudattalanul esetleg „akart”. E mögött az elbeszélői magatartás mögött az a tapasztalat is állhat, hogy lelkünk titkai, legmélyebb tartalmai és indítékai többnyire önmagunk előtt is rejtve maradnak. Így ezeket az elbeszélő sem „ismerheti”. A titkokról való gondolkodás ezért az olvasóra hárul. Az olvasás, mint tudjátok, nem puszta technika, hanem az olvasó jelentéstulajdonítása is a szövegnek. Folyamatában mindkét résztvevő megváltozik. A szöveg jelentéssel telítődik, az olvasó pedig megért valamit önmagáról, az emberi kapcsolatokról, a világról. A jó olvasó saját megértése érdekében mozgósítja olvasói tapasztalatait: a világról, önmagáról, emberekről, dolgokról meglévő ismereteit. Az informatika nyelvén azt is mondhatjuk, megnyitja „mentális (észbeli, értelmi) fájlját”, hogy tartalmát felhasználhassa a megértéshez, belementse meglévő tudáskeretébe újonnan szerzett tudását. Meglévő tudása, tapasztalatai birtokában, a szöveg olvasásának folyamatában időnként megáll és találgat: mi fog a történetben (szövegben) (be)következni, milyen indítékok mozgathatják a szereplőket. Jóslatait az olvasás során ellenőrzi, és ha kell, módosítja. Tehát folyamatosan előre és hátra mozog a szövegben. Megértése, véleménye ezért az újabb és újabb információk értelmezése során változik, módosul, árnyaltabb lesz. A pontosabb megértésben fontos szerepe van az újraolvasásnak is. Az igazán jó olvasó arról is elgondolkodik, milyen lényeges, a saját életében is használható tudásra tett szert, milyen saját kérdéseire kapott választ. 7. Házi feladat Olvasd el figyelmesen az elejétől a végéig az Omelette à Woburn című Kosztolányi-novellát!
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
OMELETTE À WOBURN Esti Kornél Párizsból igyekezett hazafelé a tanulmányéve után. Mihelyt azonban beszállt a harmadosztályos fülkébe, a magyar kocsiba, s megcsapta orrát az ismerős, áporodott szag, szegény hazájának nyomorúsága, úgy érezte, hogy otthon van. Estefelé lábak, fejek hevertek szerteszét a piszkos padlón, mint valami csatatéren. Amint az árnyékszékbe botorkált, óvatosan kerülgette a szétszórt lábakat, az elgurult fejeket, melyeknek tulajdonosai a fáradtságtól feldöntve horkoltak. Vigyáznia kellett, hogy rá ne lépjen egy szájra, egy orra. Az alvók olykor fészkelődtek, megkeresték elkallódott tagjaikat valahol a falóca alatt vagy egyebütt, mint majd az utolsó ítélet napján, egy kissé feltápászkodtak, dörzsölgették szemüket, aztán visszasüppedtek abba az elcsigázottságba, melyet még a tengerentúlról hoztak magukkal. Többnyire visszavándorlók voltak, cifra rongyokba bugyolálva, zsákokkal, párnákkal, dunyhákkal. Egy kendős szegény asszony, aki Brazíliából jött, ölében altatta kislányát. A diák az alkony homályában búsan gondolt arra, hogy ebben a büdös állatseregletben kell töltenie egy éjszakát, aztán még egy napot, míg Budapestre nem ér. Egész úton állt. Lába reszketett. Gyomra émelygett a ruhák kigőzölgésétől, a savanyú kőszénfüsttől. Este nyolckor berobogott vonatja a zürichi állomásra. Kikönyökölt az ablakon, magafeledten szemlélte a hegyeken elszórt várost, a játékházaknak rémlő villákat, melyeknek ablakjaiban idilli, fényes lángocskák lobogtak. Délután esett az eső. A levegő tiszta volt, párátlan, áttetsző, mint az üveg. Egyszerre ellenállhatatlan vágy fogta el, hogy leszálljon, s csak holnap reggel utazzék tovább. Eredetileg úgy tervezte, hogy egyfolytában teszi meg az utat, már csak a takarékosság kedvéért is. Megtapogatta zsebét. Tizenegy svájci frankot lelt benne, egész vagyonát, melyet még a határnál váltott át. Hirtelen megragadta csomagját, leugrott a vonatról. Jegyét lebélyegeztette, vékony, hektikás diákbőröndjét a vasúti ruhatárba adta, s beballagott a városba. Nem bánta meg. Csakugyan nagyszerű volt kószálni ezeken az ismeretlen utcákon, melyekhez semmi emlék se kötözte, bekukkantani először, talán utoljára egy ablakon, figyelni az embereket, akik csukott ernyőjükkel nyugodtan, elégedetten sétálgattak. Maga se tudta, miért, de legkisebb mozdulatuk is varázsos erővel hatott rá. Megáhított mindent. Az ódon kastélyokban, a faburkolatos udvarházakban szállók intettek feléje. Hamarosan talált egy diákszállót, ott három frankért egy udvari szobácskát. Megmosakodott, aztán lesietett a tóhoz. A tó a cölöpépítmények, védőgátak keretében porcelán tintatartóhoz hasonlított, melyben világoskék tinta hullámzik. Egyetlen csónak imbolygott rajta a túlsó part környékén, regényes lámpásával. Egy darabig merengett ezen. Akkor vette észre, hogy éhes. Nagyon éhes volt. Kopogott a szeme. Nem is csoda. Egész nap két almát evett. Gondolta, minekelőtte visszamegy szállójába, bekap valamit egy tejcsarnokban. Egyik utcából a másikba ténfergett, kereste a tejcsarnokot egyre dühösebben. Csakhogy a szorgalmas, józan svájciak már lefeküdtek. A lombok közt fényt pillantott meg. Valami takaros kis kerti vendéglőnek látszott. Ide tért be. Gyanútlanul lépegetett előre a kék hortenziák sorfala között egy sarokasztal felé. Mire odaért, négy frakkos pincér vette körül, oly gyorsan, mint betörőt a titkosrendőrök. Egy kissé riadtan tekintett rájuk, talán némi szemrehányással is, hogy egy védtelen emberre négyen jönnek. Mindenesetre sokallta őket. A pincérek gépiesen, némi kimértséggel teljesítették kötelességüket. Kinek-kinek megvolt a maga szerepe. Az első elvette a kalapját, a másik lesegítette válláról vásott, viharvert esőköpenyét, a harmadik fölakasztotta egy vascsacsira, a negyedik pedig, a legmagasabb közöttük, egy jéghideg, közönyös úr, aki középütt választotta el gyérülő fekete haját, s merev volt és méltóságos, mint egy majordómusz, szertartásos mozdulattal egy vékony, bőrbe kötött, aranynyomással díszített könyvet nyújtott át, melyről azt lehetett hinni, hogy valami incunabulum-ot tartalmaz, egy olyan ősnyomtatványt,
12 1
12 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
amelyből csak egyetlen példány van az egész világon. De ez a könyv minden asztalon ott hevert. Az étlap volt. Kornél tétován, már rosszat sejtve leült, kinyitotta a pompás könyvet. Látta a vendéglő nevét, alapítási évszámát – 1739 –, egy piros címert, s alatta az ételek végeérhetetlen jegyzékét, kemény papíron, kifogástalan gépírással. Szórakozottan lapozgatta, anélkül, hogy el tudott volna benne igazodni. A négy pincér a türelmetlenség legkisebb jele nélkül várakozott könnyed vigyázz-állásban vagy inkább bálilovag-készséggel, hittel és bizalommal telve. Ettől a jelenettől nem lehetett eltagadni bizonyos ünnepélyességet. Most a majordómusz a fejét kissé félrebillentve a legfuvalmasabb franciasággal megkérdezte, hogy vacsorázni óhajt-e? A vendég bólintott. Rántottát rendelt, három tojásból. Ezt a kijelentést a majordómusz illő tisztelettel ismételte, hangsúlyozta, hogy „előételül” tojásétket parancsol, de arcán ezalatt álomszerű mosoly futott át, s még mindig az asztalnál maradt, mintha nem egészen jól értette volna a rendelést. Tudvalevőleg háromféle omelette van: omelette à Napoléon, omelette alla zingarella és omelette à Woburn. Az a kérdés, melyiket méltóztatik szeretni. Döntenie kellett. Napóleon iránt világhódító tervei miatt idegenkedéssel viseltetett; a zingarella se igen tetszett neki. Woburnról viszont nem tudta, hogy mi fán terem. Voltaképp mindegy, a fontos az, hogy mennél gyorsabban itt legyen, mennél több és mennél olcsóbb legyen; mert cudarul éhes. Ezt így nyersen nem közölhette. Hallotta, hogy a pincérek egymás közt olaszul társalognak. Ezért a beszédet olaszra fordította. Erre a majordómusz – hűvösen – németül felelgetett, mintegy visszautasítva a bizalmaskodást. Előkelő ember csak egy nyelven beszéljen. Zavartan az omelette à Woburn mellett foglalt állást. A majordómusz főbólintással tudomásul vette, eltáncolgott, mire a többi pincér különböző borlajstromokat tett eléje, készen arra, hogy hűtővedrekben pezsgőket hozzon, édes-franciát, fanyarangolt, aszút, palackos asztalit. A vendég vizet kért. Ásványvizet? Nem, egyszerű vizet, kútvizet, vízvezetéki vizet. Igen, igen. Végre magára maradt. Figyelmét először is az étterem közepén lévő tálalóasztalka kötötte le, melyen lila láng lobogott ismeretlen rendeltetéssel. Később látta, a személyzet ezen a sajátos örökmécsen melegíti a tányérokat, hogy míg a vendég elé kerülnek, ki ne hűljenek. Egyébként a késő éjszakai órán már csak kevesen ültek az étteremben. Messze tőle egy szőke, diplomataféle ficsúr, frakkban, szemben vele két német polgárlány, ősz atyjával, aki valami nehéziparos lehetett, régi svájci patrícius, s legközelebb hozzá egy nagyobb, nyolc-tíz tagból álló társaság, hölgyek és urak, mind estélyi öltözetben. Ezek már egy hosszú vacsora közepén tarthattak. Pezsgőt ittak vörös borral. A majordómusz egy szemrebbenésére a pincérek egymás után hozták nekik a különböző poharakat és kupákat, az ezüsttálakat, melyeket ezüstfödők borítottak, körülhordozták, ők pedig nem sietve, inkább a társalgás fordulataira figyelve, vettek egy-egy halszeletet, egy rákollót, vagy megízlelték azokat a ragyogó, testszínű húsokat, melyeket ilyen vendéglőkben még festeni is szoktak, mint a nők arcát. De nem egy hölgy csak épp belepillantott a tálba, s máris intett, hogy tovább lehet vinni. Kornél gyanakodva nézett körül. Minden asztalon kristálypoharak villogtak, középütt pedig egy üvegcsillár hintette szét tündérien tompa fényét az ingmellekre, a nők gyémántjaira, fejékeire. Őszintén szólva nemigen bánta volna, ha a vendéglő nem ennyire fényes. Nemsokára egyéb fölfedezéseket is tett. Közvetlen lába alatt a tó csobogott, hullámos lüktetéssel. Egyenesen a vízbe építették ezt a kiugró, kies nyári lakot. Fönn a dobogón szakállas cigányok játszottak, csak klasszikusokat, szemüveggel és hangjegyekből. Mindezek fölöttébb rossz jelek voltak, s arra bírták, hogy tüzetesen áttanulmányozza az étlapot. Az árak átlag tizenöt és harmincöt svájci frank között ingadoztak. Akadtak azonban olyan fogások is,
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
melyek mellett nem szerepeltek tételek, csak kérdőjelek, mintha az előkelő tulajdonos évszázados vagyoni körülbástyázottságában gúnyosan a vállát vonná, fittyet hányva minden kicsinyes kíváncsiságnak. Általában itt se a pincérek, de a vendégek sem beszéltek ilyesmiről, gondosan kerültek minden célzást, mely a pénzre vonatkozik, arra a megvetendő, szennyes, szégyenletes valamire, amiből természetszerűleg annyi van mindenkinek. Ő most összeráncolta szemöldökét, s elkomolyodott, mint aki hirtelen ráébredt, hogy kelepcébe került. Kereste az omelette à Woburn-t, mellyel egy könnyelmű pillanatában oly közeli kapcsolatba jutott. Meg is találta, igaz, csak az előételek között, sommásan említve, minden közelebbi ár nélkül. Szorozni és osztani kezdett, hogy különböző európai pénzegységekre számítsa át a nála levő tizenegy svájci frankot, de az a számtani művelet során se lett több. Borostás állát tapogatta izzadt tenyerével. Nagyon rosszul érezte magát. Ha valaki azt ajánlja neki, hogy bal kezének kisujját levágva szabadulhat innen, okvetlenül belemegy az üzletbe. Mind gyakrabban a kijárat felé sandított. Minthogy már egy félórája nem szolgálták ki, s úgy látszott, egészen megfeledkeztek róla, kereket akart oldani. Csöngetett. A pincérek abban a pillanatban ott termettek asztalánál. Annyian voltak, hogy minden vendégre jutott kettő-három. Szapora bocsánatkérések közepette megnyugtatták, hogy étele azonnal elkészül. Addig kenyeret rendelt, mert már nem bírta tovább az éhséget. Egy pincér csinos kristálytálkán hozta. Pirított kenyérszeletke volt, hártyavékony, ostyaszerű, legföljebb arra alkalmas, hogy úrvacsorakor jelképezze az égi kenyeret, amely lelkünket élteti, s előkészíti az örök életre. Lassan elropogtatta. Körülbelül egy negyedóra múlva a tálalóasztalka körül titokzatos sürgés-forgás támadt. Odavonult az egész személyzet, mint egy oltárhoz. Az étekfogó ezüstfödővel borított óriási tálat hozott ki, néhány pillanatig babrált a lila láng körül, aztán csakugyan feléje közeledett, melegített tányért rakott asztalára, s a többi pincér segédletével, a majordómusz személyes felügyelete alatt megkezdődött maga a tálalás művelete. Amint a födőt levették a tálról, Kornél nem mindjárt mert belenézni, csak később. A történtek után azon se csodálkozott volna, ha a rántotta közepébe egy dió nagyságú gyémántot sütnek, oldalt egy rubinttal meg egy zafírral, s így csalódottan állapította meg, hogy az omelette à Woburn szakasztott olyan, mint az a rántotta, melyet édesanyja szokott készíteni. Ott nyugodott az ezüsttál közepén, mintegy elveszve a végtelen térben, hal alakúra sütve. Az étekfogó késsel-villával megragadta, de minekelőtte tányérjába tette volna, talán a vendéglő hagyományaitól, talán attól a hasonlatosságtól vezettetve, hogy az omelette à Woburn külsejében valóban a halra emlékeztetett, villámgyorsan lenyisszantotta a két végét, akár a hal élvezhetetlen fejét és farkát, s ezeket a sárga, fölöttébb kívánatos darabkákat, melyekkel a fogás kétségtelenül kisebb lett, hanyagul, semmire se gondolva, egy másik ezüsttálba vetette, melyet a segédpincér tartott magasra. Kornél ezt határozottan rosszallotta. Utána is pillantott sóvár, szomorú tekintettel. Egykettőre bekapta a rántottát. Az bizony még kisebb volt, mint sejtette, a félfogára se elég. Kenyerét már megette. Újat rendelni nem lett volna bátorsága. Hát inkább két pohár vizet ivott. Csevegtek a tó hullámai, a zenekar a wartburgi dalnokversenyt játszotta, az előtte ülő társaság még mindig nem tudott a vacsora végére jutni, de őt mindez vajmi kevéssé érdekelte. Azon töprengett, hogy mi fog most történni. Mindenre elszántan fizetett. Amíg a majordómusz töltőironjával számlált, ő lehunyta szemét. Botrányokat képzelt el, különféle kínos jeleneteket, előbb ámuló arcokat, aztán fojtott, izgatott szóváltást, melynek során ajtót mutatnak neki, verekedést is, rendőröket, igazoltatást. Szíve torkában dobogott. Most kinyitotta szemét. A számolócédula már előtte hevert egy tálcán. Mindössze négy frankot tüntetett föl. Elővette tárcáját, lassan, kéjelgő élvezettel kotorászott benne, mintha bankókötegei közül csak üggyel-bajjal tudná kikeresni ama tízfrankost. Fölényesen az asztalra
12 3
12 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
dobta. Hat frankot kapott vissza. Ezt megcsörgette kezében, mint a nyert pénzt, s nábobi örömében egy-egy frankot nyomott a pincérek kezébe. A majordómusznak kettőt. Minthogy a borravaló túlságosan nagy volt, a pincérek egymásra pillantottak, meghajoltak, de nyomban faképnél hagyták. Maga vette föl esőköpenyét. Kimenet még egyszer találkozott a majordómusszal, aki karját fölemelve valami rendkívüli fontos intézkedést tehetett. Kornél mereven szemébe nézett. Köszönésre akarta ingerelni. De az annyira el volt foglalva, hogy nem köszönt. Erre ő emelte meg előtte a kalapját. Ez is hiba volt. Pirulva, a szégyenérzet viszkető, orrfacsaró undorával ért ki az utcára. Föllélegzett és futni kezdett. A Zwingli-szoborig rohant. Itt nagyjában tisztázta helyzetét. Nem mehet vissza a szállójába, csak anynyi pénze maradt, hogy holnap kiválthatja poggyászát, s tovább utazhat. Mégis boldog volt, mintha rettenetes kaland után a halál torkából menekülne. Hajadonfőtt kóborolt a csillagos nyári éjszakában. Céltalan sétáival újból és újból a vendéglő elé ért, mely már sötét volt. A tó partján leült egy padra. Mindenféle szamárságról gondolkozott. Eszébe jutott a diplomataficsúr, a nehéziparos két jól nevelt leányával, az a társaság, mely vörös borral keverte a pezsgőt, a majordómusz, aki nem köszönt vissza, az Omelette à Woburn is, melynek két végét a pincér oly szívtelenül vágta le és dobta az ezüsttálba. Egyszerre, mintha álomtól nehezülne el, lehajtotta fejét a pad karfájára. De nem aludt. Halkan és gyorsan sírt.
Erdélyi Mátyás mint ifjú Esti az Esti Kornél csodálatos utazása c. filmben. Rendező: Pacsovszky József (1994)
R ÁHANGOLÓDÁS 7. lépés: 8. feladat T/8.
81. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a novella szerkezeti egységeinek feltárása, ebben a folyamatban innen indítjuk a részletesebb vizsgálódást. • Kezdetnek tegyünk fel néhány, az elsődleges olvasói tapasztalatot pásztázó kérdést (Kinek tetszett a novella? Kinek nem? Miért volt számodra érdekes, elgondolkodtató, érdektelen, unalmas?). • Ezt követően osszuk négy nagyobb csoportba az osztályt, és minden csoportot kínáljunk meg egy-egy, a négy szerkezeti egységet címszerűen összefoglaló húzókártyával. A feladat a vonatkozó rész megjelenítése egy állóképben (fotóalbum Esti utazásáról). • Hagyjunk a csoportoknak 5 percet a tervezésre, hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy a novella szövegét is használhatják az informatív megoldás érdekében. Továbbá kérjük meg a csoportokat, hogy minden tag szerepeljen az állóképben (lehet utas, mozdony, ház, fa, pad stb.).
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
• Öt perc elteltével a csoportok mutassák be az állóképeket, nem kell ügyelni a sorrendre. A „fotók” megbeszélését a következő kérdésekkel irányíthatjuk: Mit látunk a „fényképen”? Mit csinál Esti? Mi történik vele? Hol van? Milyen szerepben jelenik meg Esti ezen a képen (utas, városnéző, vendég, magányos, hajléktalan ember)? Milyen napszak tartozik a képhez? • Kérdezzünk rá arra is: Melyik Esti-novellát olvasták korábban (Vörös Ökör, Villamosutazás)? Mi volt annak a novellának a problematikája? • Hogyan kapcsolhatóak a korábban olvasott Esti-történetek az Omlette à Woburnéhoz (kisdiák – külföldi tanulmányévét követően hazatérő fiatalember, beilleszkedés – hazatalálás, a „Hol a helyed?” kérdése, az írás és az írásra vonatkozó kifejezések, képek kitüntetett szerepe, utazás: élet metafora)? • Miután minden csoport fényképét „megtekintettük”, tegyük időrendbe a képeket, rendezzük a fotóalbumot! (Ha hely van rá, akár a terem előtti folyosón tegyük fel egyszerre az állóképeket!) • Végül „nagyítsuk ki” a fotókat úgy, hogy mindegyiken csak a főszereplő, Esti maradjon egyedül. • Használjuk a belső hangok technikáját! Haladjunk sorban az Esti-alakokon, és a szemlélő tanulók fogalmazzanak első személyű mondatokat, szólaltassák meg hangosan Estinek az adott helyzetben lehetséges gondolatait, érzéseit, reflexióit! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kódváltás, együttműködés, kreativitás, fantázia, térérzék, beleérzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : drámajáték, fotóalbum, belső hangok E s z k ö z ö k : húzókártyák: (1) Esti a harmadosztályú fülkében (2) Esti Zürichben, városnézés (3) Esti a kerti vendéglőben (4) Esti a tópatron egy padon 8. Állóképek a) Alakítsatok négy nagyobb csoportot! Minden csoport húzzon egy kártyát, és rövid felkészülést követően jelenítsétek meg a kártyán lévő helyzetet egy fotóban (állóképben)! b) Tegyétek időrendbe a fotóalbum képeit! c) Szólaltassátok meg a belső hangok technikájával (első személyben) Estit a különböző helyzetekben!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
12 5
12 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
JELENTÉSTEREMTÉS 8. lépés: 9. feladat T/9.
81. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a drámajáték tapasztalatainak rögzítése (a novella szerkezeti egységei). Hagyjunk 5-7 percet a pármunkára, majd beszéljük meg frontálisan a munka eredményét! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : alkalmazás, rendszerezés, szöveghelyek azonosítása, szerkezetelemzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pár-, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat 9. A novella szerkezeti egységei a) A novella áttekintő olvasásával töltsétek ki párban a táblázatot a drámajáték során szerzett tudásotok alapján! Omelette à Woburn ESTI AKTUÁLIS SZEREPE
HELYSZÍN
IDŐ (ÉVSZAK, NAPSZAK)
ESEMÉNY
A SZERKEZETI EGYSÉG SZÖVEGBELI KEZDETE
(1) (2) (3) (4)
b) Rendeljétek az alábbi szerkezeti egységekhez a fenti táblázatba beírt eseményeket! I. Alaphelyzet (nyugalmi állapot) II. Az egyensúlyi állapot (rend) kibillenése (átmeneti szakasz) III. Záró (új) helyzet (újabb nyugalmi állapot) c) Megoldásaitokat beszéljétek meg közösen!
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) ESTI AKTUÁLIS SZEREPE
HELYSZÍN
IDŐ (ÉVSZAK, NAPSZAK)
ESEMÉNY
A SZERKEZETI EGYSÉG SZÖVEGBELI KEZDETE
utas (magyar diák) vonat, harmadosztályos fülke
nyár eleje (iskolaév vége), estefelé
(1) Egy magyar „Esti Kornél Pádiák külföldi rizsból igyekezett tanulmányai után hazafelé…” hazafelé igyekszik Párizsból.
turista, városnéző
Zürich utcái
este (nyolc után)
(2) Egy állomáson „Este nyolckor hirtelen elhatáro- berobogott vonatzással megszakítja ja…” utazását, bemegy a városba, szállást keres egy éjszakára, majd megnézi a várost.
(szegény) vendég egy előkelő étteremben
tóparti vendéglő
késő éjszakai órán (3) Éhes lesz, megvacsorázik, az elegáns vendéglőben pénztelensége miatt kínosan érzi magát.
„Gyanútlanul lépegetett előre…”
magányos, hajléktalan ember
Zürich (céltalan kóborlás, Zwingliszobor, tópart)
a nyári éjszakában
„Pirulva, a szégyenérzet viszkető, orrfacsaró undorával ért ki az utcára.”
b)
I. – (1) II. – (2–3) III. – (4)
(4) Az éjszakát a szabad ég alatt tölti, mielőtt másnap folytatná az útját, sír.
12 7
12 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
9. lépés: 10–12. feladat T/10.
82. oldal 20 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatok célja a novella szövegösszefüggéseinek részletes vizsgálata. • Differenciáljunk a fenti fejlesztési szempontok mentén. • A differenciált csoportokon belül hozzunk létre 4 fős kooperatív csoportokat, egy-egy feladategység megoldására tehát több csoport is szerveződhet. • Kövessük szorosan nyomon a csoportok munkáját, ahol kell, segítsünk, pontosítsunk, tegyünk fel továbbvivő, mélyítő kérdéseket. Kiemelt készségek, képességek Fogalmi sémák működtetése a szövegben, értelmezői keretek alakítása, a jelentés- és értékmódosulások azonosítása, nyomon követése és értelmezése a szövegben, beszédmódok és nézőpontok elkülönítése, önértés, önazonosság Célcsoport – differenciálás • Differenciált, homogén csoportok • A)–B): ellentétes értékű szöveginformációk kikeresésében és értelmezésében fejlesztendők (legalább 1-1 csoport) • C): beszédmódok, regiszterek azonosításában és értelmezésében fejlesztendők (legalább 1 csoport) • D): másodlagos jelentések tulajdonításában fejlesztendők (legalább 1 csoport) M u n k a f o r m á k : differenciált csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázatok E s z k ö z ö k : Szimbólumtár, Balassi Kiadó, 2001. [D) csoport] 10. Alkossatok csoportokat tanárotok útmutatása alapján! A) a) Keressetek szavakat, szószerkezeteket a megadott szempontokhoz a novella megfelelő szerkezeti egységeiből! ESTI TAPASZTALATAINAK SZÖVEGVILÁGA A HARMADOSZTÁLYÚ FÜLKÉBEN SZEGÉNYSÉG
ZÜRICHBEN, AZ ESTI VÁROSNÉZÉSKOR GAZDAGSÁG
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
MAGYARSÁG
EURÓPAISÁG
ISMERŐSSÉG
IDEGENSÉG
BÜDÖSSÉG
FRISSESSÉG
PISZOK
TISZTASÁG
KAOTIKUSSÁG
RENDEZETTSÉG
HOMÁLYOSSÁG
ÁTTETSZŐSÉG
FÁRADTSÁG
ELÉGEDETTSÉG
BARBÁRSÁG
CIVILIZÁLTSÁG
b) Fogalmazzátok meg szövegszerűen a kutatásotokból levonható következtetést! (Milyen országkép bontakozik ki az egyik, illetve milyen a másik sorból? Kinek a látószögéből bontakoznak ki?) c) Vajon mi Esti ki nem mondott problémája a hazautazással? d) Kik lehetnek a „visszavándorlók”, vajon miért mentek el és miért térnek haza? B) a) Keressetek a novella megfelelő szerkezeti egységeiből a megadott szempontoknak megfelelő szavakat, szószerkezeteket! ESTI TAPASZTALATAINAK SZÖVEGVILÁGA ZÜRICHBEN, AZ ESTI VÁROSNÉZÉSKOR
KÉSŐ ESTE A VENDÉGLŐBEN
TÁGASSÁG
BEHATÁROLTSÁG
REND
SZERTARTÁSOSSÁG (MEREVSÉG, KÖRÜLMÉNYESSÉG)
NYUGALOM
KÖZÖNY
GAZDAGSÁG, JÓLÉT
FÉNYŰZÉS (SZNOBIZMUS)
EMBEREK
SZEREPEK
CIVILIZÁCIÓ
ELIDEGENEDÉS
b) Fogalmazzátok meg szövegszerűen a kutatásotokból levonható következtetést! (Hogyan változnak az éjszaka során Esti benyomásai, tapasztalatai? Hogyan változik országképe Svájcról? Milyen látószögből találkozik az olvasó Esti tapasztalataival?)
12 9
13 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
c) Hogyan változik Esti belső világa (gondolatai, érzései) az újabb tapasztalatok hatására a novella záró helyzetében? d) Milyen fontos megértéshez jut el szerintetek Esti? (Több lehetőségre is gondolhattok!) e) Mit tesz lehetővé a megértés Esti számára? C) a) Keressétek ki a novellából és írjátok be a táblázatba az alábbi állításoknak nagyjából megfelelő szólásokat, nyelvi fordulatokat! ÁLLÍTÁSOK
SZÓLÁS, NYELVI FORDULAT A SZÖVEGBŐL
Nagyon éhes volt. Arra gondolt, hogy eszik pár falatot. Nem ismerte. Csapdában érezte magát. Nem lakott jól. Otthagyták. Nagy veszélyből menekül.
b) Mikor használja az elbeszélő a fenti példákban megfigyelhető beszédmódot? Vajon miért? c) Vizsgáljátok meg, milyen nyelvi regisztereket használ az elbeszélő az alábbi példákban! PÉLDÁK A SZÖVEGBŐL
NYELVI REGISZTER (HANGVÉTEL)
Most a majordómusz a fejét kissé félrebillentve a legfuvalmasabb franciasággal megkérdezte, hogy vacsorázni óhajt-e? […] illő tisztelettel ismételte, hangsúlyozta, hogy „előételül” tojásétket parancsol. Tudvalevőleg háromféle omelette van: omelette à Napoléon, omelette alla zingarella és omelette à Woburn.
d) Mikor használja az elbeszélő a fenti példákban megfigyelhető beszédmódot? Vajon miért? e) Mit fejezhet ki szerintetek a kétféle beszédmód szembeállítása? f)
Hogyan próbál alkalmazkodni Esti a főpincér beszédstílusához, és fordítva?
g) Mit jelent ebben az esetben, hogy „nem egy nyelvet beszélnek”?
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
D) a) Vizsgáljátok meg a novellában szereplő alábbi toposzok elsődleges (szövegszerű) jelentését és másodlagos (szimbolikus) jelentéslehetőségeit! (Ha szükségetek van rá, használjátok a Szimbólumtár c. kiadvány vonatkozó szócikkeit is!) TOPOSZ
ELSŐDLEGES JELENTÉSE A SZÖVEGBEN
LEHETSÉGES SZIMBOLIKUS JELENTÉSEI A SZÖVEGBEN
UTAZÁS DIÁK ALMA HAL OLTÁR OSTYA ESTE/ÉJSZAKA
b) Fogalmazzátok meg szövegszerűen a kutatásotokból levonható következtetést! (Mi a szerepe a toposzok használatának? Hogyan segíthetik, irányíthatják a befogadót az árnyalt jelentés megteremtésében?)
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A) a) ESTI TAPASZTALATAINAK SZÖVEGVILÁGA A HARMADOSZTÁLYÚ FÜLKÉBEN
ZÜRICHBEN, AZ ESTI VÁROSNÉZÉSKOR
SZEGÉNYSÉG
harmadosztályos fülke, szegény haza, nyomorúság
villákat, ódon kastélyokban, faburkolatos udvarházakban, szállók (szállodák)
GAZDAGSÁG
MAGYARSÁG
magyar kocsiba, Budapest, visszavándorlók
zürichi állomásra, svájci frankot, svájciak
EURÓPAISÁG
ISMERŐSSÉG
hazafelé, otthon van, hazájának, ismerős szag
ismeretlen utcákon, semmi emlék
IDEGENSÉG
BÜDÖSSÉG
áporodott szag, büdös állatsereglet
Délután esett az eső.
FRISSESSÉG
PISZOK
piszkos padlón, kőszénfüsttől
a levegő tiszta volt, párátlan
TISZTASÁG
13 1
13 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
KAOTIKUSSÁG
szerteszét, szétszórt lábakat, elgurult fejeket, csatatéren, elkallódott tagjaikat
szorgalmas, józan svájciak, a tó a cölöpépítmények, védőgátak keretében, kék hortenziák sorfala
RENDEZETTSÉG
HOMÁLYOSSÁG
az alkony homályában, ruhák kigőzölgése
áttetsző, világoskék
ÁTTETSZŐSÉG
FÁRADTSÁG
a fáradtságtól feldöntve, elcsigázottságba
nyugodtan, elégedetten sétáltak
ELÉGEDETTSÉG
BARBÁRSÁG
büdös állatsereglet
város
CIVILIZÁLTSÁG
b)
A szövegvilágból a szegény, rendetlen, piszkos és elmaradott Magyarország (Budapest) és a gazdag, rendezett, tiszta és fejlett Svájc (Zürich) ellentéte bontakozik ki. Az országképek meglehetősen sztereotípek, a harmadik személyű elbeszélés ellenére Esti látószögéből értelmeződnek (reál – ideál). c) Nem képes elfogadni a hazatérést, „megáhított mindent”, vágyik az idilli környezet, a tágas élettér után, erről álmodozik, csalogatják a hívogató fények (ablakokból, túlsó partról). d) Magyarországról a jobb sors reményében kivándoroltak, akik most csalódottan térnek haza. Bizonyos tekintetben Estivel sorsközösségben lévő magyarok. B) a) ESTI TAPASZTALATAINAK SZÖVEGVILÁGA ZÜRICHBEN, AZ ESTI VÁROSNÉZÉSKOR
KÉSŐ ESTE A VENDÉGLŐBEN
TÁGASSÁG
hegyeken elszórt város
előkelő ember csak egy nyelvet beszéljen
BEHATÁROLTSÁG
REND
a tó a cölöpépítmények, védőgátak keretében
merev volt és méltóságos, a legfuvalmasabb franciasággal, tojásétket (omelette à Woburn) ostyaszerű kenyérszeletke (egyszerű rántotta ~ úrvacsora, tálalóasztal ~ oltár)
SZERTARTÁSOSSÁG (MEREVSÉG, KÖRÜLMÉNYESSÉG)
NYUGALOM
csukott ernyőjükkel nyugodtan, elégedetten sétálgattak
gépiesen, kimértséggel teljesítették kötelességüket, jéghideg, közönyös úr
KÖZÖNY
GAZDAGSÁG, JÓLÉT
ódon kastélyokban, faburkolatos udvarházakban
a nők gyémántjai, testszínű húsok, cigányok játszottak, csak klasszikusokat
FÉNYŰZÉS (SZNOBIZMUS)
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
EMBEREK
szorgalmas, józan svájciak
Kinek-kinek megvolt a maga szerepe.
SZEREPEK
CIVILIZÁCIÓ
játékházaknak rémlő villák, fényes lángocskák
félórája nem szolgálták ki, faképnél hagyták, nem köszönt
ELIDEGENEDÉS
b)
Újabb tapasztalatokat szerez, melyek nyomán átértékelődhet benne a csalogató, hívogató város megítélése. Felülíródnak a sztereotípiák. A harmadik személyű elbeszélő Esti látószögébe helyezkedik. b) kínosan érzi magát → zavart → tisztázza helyzetét → boldog → gondolkodik és emlékezik → sír (felszabadultság és belátó szomorúság együtt). c) Átértékelődnek benne a dolgok, feltehetően elfogadja a hazatérést (folytatni tudja útját), lelkében nehéz átalakulást él meg. Beavatódása értelmezhető akként, hogy elfogadja saját helyét, identitását a világban. De értelmezhető úgy is, hogy Esti épp a „kettős idegenséget”, a világban való „vendéglét” tapasztalatát (sem itt, sem ott) érti meg. d) Az utazás folytatását. C) a) ÁLLÍTÁSOK
SZÓLÁS, NYELVI FORDULAT A SZÖVEGBŐL
Nagyon éhes volt.
Kopogott a szeme.
Arra gondolt, hogy eszik pár falatot.
Gondolta, [...] bekap valamit.
Nem ismerte.
(Woburnról viszont) nem tudta, hogy mi fán terem
Csapdában érezte magát.
[… ráébredt, hogy] kelepcébe került
Nem lakott jól.
[...] a fél fogára se elég
Otthagyták.
[...] faképnél hagyták
Nagy veszélyből menekül.
[...] a halál torkából menekülne
b)
Az Esti gondolatait közlő szövegrészeknél, ha Esti tudatában végbemenő történésekről beszél, valójában hőse nézőpontjába helyezkedik, az ő „nyelvét”, gondolkodásmódját használja. Ez a nyelvhasználat stílusában a magyar vidékhez kötődik (közelebb van a magyar kocsi utasaiéhoz, mint a főpincéréhez).
c) PÉLDÁK A SZÖVEGBŐL
NYELVI REGISZTER (HANGVÉTEL)
Most a majordómusz a fejét kissé félrebillentve a legfuvalmasabb franciasággal megkérdezte, hogy vacsorázni óhajt-e?
választékos
[...] illő tisztelettel ismételte, hangsúlyozta, hogy „előételül” tojásétket parancsol.
finomkodó, körülményeskedő
13 3
13 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
Tudvalevőleg háromféle omelette van: omelette à Napoléon, omelette alla zingarella és omelette à Woburn.
1 0 .
É V F O L Y A M
kioktató, fölényes, szakszerű
d) A főpincér gondolatait közlő szövegeknél, az ő nézőpontjába helyezkedik, az ő „nyelvét”, gondolkodásmódját használja. e) A két világ párbeszéd-képtelenségét. Esti idegenségérzetét, a magyar nyelvi, illetve gondolkodásbeli hagyományhoz való kötöttségét. f) Arra gondol, hogy nem közölheti nyersen: minél többet és minél olcsóbban szeretne enni, később olaszra fordítja beszédét, mert a pincérek olaszul társalognak egymás közt. A főpincér „lefordítja” Esti rendelését (rántotta → tojásétek). g) Feltehetően Esti jól beszél franciául, hiszen egy évet Párizsban töltött, olaszul is. Nem a használt nyelvi kódról van szó, hanem a kultúra, a gondolkodásmód, a hagyomány különbözőségéről. D) a) TOPOSZ
ELSŐDLEGES JELENTÉSE A SZÖVEGBEN
LEHETSÉGES SZIMBOLIKUS JELENTÉSEI A SZÖVEGBEN
UTAZÁS
Esti vonattal utazik Párizsból Budapestre, az utazást Zürichben egy éjszakára megszakítja.
Esti az élet utasa, lezárult életének egy szakasza, valami új kezdődik, amitől tart, szorong. A zürichi tapasztalatok nyomán átértékeli a hazájához, magyarságához való viszonyát, fájdalmas belső (lelki) utat tesz meg, melynek eredménye a hagyomány megkerülhetetlenségének megértése, az önazonosság megtalálása, az egyszerre boldog és fájdalmas „hazatalálás”. Más értelmezésben a beavatás épp a „köztesség és idegenség” tapasztalat megértéséhez juttatja Estit, az utazót.
DIÁK
Esti párizsi tanulmányéve után indul haza.
Fiatalember (egyedül utazik, dönt, ül be a tóparti vendéglőbe). Sokat tud, több nyelven beszél, kíváncsi, tapasztalatokat akar szerezni. Ugyanakkor van, amit nem tud, nem ért, amit felületesen ítél meg. A zürichi, „embercsináló” éjszakán sok minden tisztázódik benne, tehát megtanul valami fontosat önmagáról, a világról és hazájáról. Összekapcsolódik az alma motívumával.
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
ALMA
Egész nap két almát evett. Esti diák, kevés pénze van.
Bibliai motívum, tudásszimbólum. Esti diák, kíváncsi, a világ megismerésére vágyó fiatalember, aki élénken figyeli és értelmezi környezetét (bekukkantani, figyelni, szemlélte, figyelmét, látta, fölfedezéseket tett, tüzetesen áttanulmányozza, hirtelen ráébredt, gondolkozott).
HAL
A tojásrántotta formája.
Bőségszimbólumként épp ellentétes jelentést képvisel a szerény és kevés vacsorával. Keresztény lélekszimbólum (illetve Krisztus-szimbólum), az elbeszélésben erős hálózatot épít a szakrális-keresztény motivika más elemeivel.
OLTÁR
Tálalóasztal (a hosszú várakozásra és a szertartásosságra utal).
A vendéglőben uralkodó körülményességre, szertartásosságra, fényűzésre utaló ironizáló hasonlat.
OSTYA
Hártyavékony, pirított kenyérszeletke.
Az „oltárhasonlattal” együtt felidézheti az oltáriszentség, az áldozás, a beavatódás jelentéskörét, de az utolsó vacsoráét is (élet–halál, sorsszerűség, magány, félelem, megérteni szándékozás).
ESTE/ÉJSZAKA
Estefelé, az alkony homályában, este nyolckor, a késő éjszakai órán, a nyári éjszakában – a napszakot, valamint az idő múlását jelölő szövegelemek.
Esti Kornél nevét is játékba hozza. Időtoposzként a tudatlanság – tudás, homályosan látás – tisztán látás, szorongás – megnyugvás jelentéspárok is kapcsolódhatnak hozzá a novellában. (A virrasztás és a sírás motívumával öszszekapcsolódva megerősítheti az utolsó vacsorával és a Gecsemáné-kertbeli virrasztással való megfeleltethetőséget is: a sorsvállalás, a fájdalom, a félelem és a megnyugvás összetett emberi érzése.)
b)
Az archetipikus motívumok, irodalmi toposzok, a hagyomány szerint való másodlagos jelentéssel bíró szavak (itt főnevek), illetve ezek hálózatot alkotó csoportjai segíthetik az olvasót az értelmezésben, a megértésben, a kérdésföltevésben. Közös értést, árnyalt jelentésteremtést tesznek lehetővé. Fontos tehát az olvasás során ezekre megkülönböztetett figyelmet fordítani.
13 5
13 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
T/11.
•
1 0 .
É V F O L Y A M
87. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a csoportmunka eredményének összefoglalása mellett a novellaelemző esszé előkészítése, a tételmondat – kifejtés (bizonyítás, példák) – összegzés, következtetés logikai menetének gyakorlása egy bekezdés megírásával csoportmunkában. • A 10. feladatnál kialakított csoportok folytatják munkájukat, vizsgálódásaik alapján „bekezdést” írnak egy lehetséges értelmezés részeként. • Ha a csoportok például fél ív csomagolópapírra (vagy írásvetítő fóliára) dolgoznak, a tartalmi vonatkozásokon túl a szerkezeti-stiláris kérdésekre is hatékonyabban reflektálhatunk a megbeszélés folyamatában. • Hangsúlyozzuk, hogy „piszkozatot” írnak a csoportok, nem baj, ha áthúzás van vagy egyéb stiláris-szerkezeti probléma adódik. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fogalmazás, bekezdésnyi koherens szöveg megalkotása, tanulássegítés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az írásfeladat szempontjából heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kooperatív tanulás E s z k ö z ö k : csoportonként fél ív, a szempontokkal előre „megírt” csomagolópapír, filctoll, gyurmaragasztó vagy 1 írásvetítő fólia és fóliafilc 11. Foglaljátok össze egy bekezdésnyi, közösen megírt szövegben csoportotok kutatásának eredményét a következők szerint! a) Írjatok egy, a kutatásaitokra vonatkozó (kijelentő vagy kérdő) tételmondatot! b) Kutatási eredményeitek és a kérdésekre adott válaszaitok alapján fejtsétek ki, bizonyítsátok a tételmondatot! Állításaitokat, észrevételeiteket, véleményeteket támasszátok alá néhány példával is (kb. 5-6 mondat)! c) A tételmondathoz visszatérve foglaljátok össze az eredményt, vonjatok le következtetést, formáljatok véleményt (kb. 2 mondat)!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Csoportfüggő
A
T/12.
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
87. oldal 25 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Közzététel. Tegyék ki a csoportok csomagolópapírjaikat az osztályteremben! • Haladjunk a csoportok jele szerint [A)-tól D)-ig]! Először az A) jelű csoportok képviselői (ha több csoport is van) olvassák fel bekezdéseiket, majd következzenek a B) jelű csoportok és így tovább! Egy-egy felolvasást kövessen rövid közös megbeszélés, például az alábbi kérdések mentén: Sikerült-e hatásos, lényegre törő, termékeny tételmondatot fogalmazni? A kifejtés elemei logikusan kapcsolódnak-e a tételmondathoz és egymáshoz? Mennyire szemléletesek a példák, világosak a magyarázatok? Visszatér-e a bekezdés zárlata a tételmondathoz? Van-e a záró mondatoknak összegző, következtető, reflektáló tartalma? Milyen korrekciós javaslatot fogalmaznátok meg a csoportnak? • Fontos, hogy nem kell minden prezentációnál minden kérdést feltenni, a tanár a szöveg tartalma, koherenciája szerint válogathat belőlük. • Kérjünk meg minden csoportból egy tanulót, hogy az elkészült bekezdéseket a megbeszéltek alapján javítsa, és tegye szövegszerkesztett formába. • Ha van iskolai hálózat, tegyük fel rá az elkészült anyagokat, ha nincs, adjuk ki egymás alá szerkesztve, fénymásolatban minden tanulónak. Az írásművek működhetnek „tankönyvi szövegként” minden tanuló számára. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értő figyelem, szövegelemzés, kritikai érzék, számítógép-használat C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : prezentáció E s z k ö z ö k : a csomagolópapírra (vagy írásvetítő fóliára) írt bekezdések 12. Tegyétek közzé munkátokat! a) Válasszatok csoportszóvivőt, és mutassátok be írásotokat a többieknek! b) Készíts jegyzeteket a magad számára a bekezdések tartalmáról és a megírással kapcsolatos tudnivalókról!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Csoportfüggő, illetve egyéni
13 7
13 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
10. lépés: 13. feladat T/13.
88. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatot semmiképp ne adjuk házi feladatnak, irányítsuk úgy a folyamatot, hogy az órán kerüljön rá sor. • A megoldás egyéni, nem kell semmilyen szempontból „teljességre” törekedni! • Ha nem fér bele, inkább hagyjuk el, ebben az esetben a tanár adjon néhány perces összefoglalóvisszatekintő magyarázatot! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memória, tanulói kérdezés, visszatekintő megértés, információkezelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : TTM E s z k ö z ö k : tanulónként egy cédula (kb. negyed írólapnyi) 13. Töltsd ki a táblázatot! a) Írj az Esti-novellákról (Omelette à Woburn, Vörös Ökör, Villamosutazás) annyi információt a táblázat első oszlopába, amennyi csak 2 perc alatt eszedbe jut! b) Írj két kérdést az Esti-novellákkal kapcsolatban, amelyek érdekelnek, de eddig nem kaptál rájuk választ! TUDOM
TUDNI AKAROM
MEGTANULOM
c) Olvasd el az ismertető szöveget, és csak kulcsszavakkal töltsd ki a táblázat harmadik oszlopát! d) Pipáld ki azokat a kérdéseket, melyekre választ kaptál! e) Írd fel egy cédulára azokat, amelyekre nem, és add be tanárodnak! Az Esti Kornél novellaciklus 1933-ban látott napvilágot, de címszereplője az összegyűjtött elbeszéléseket tartalmazó Tengerszem című kötet (1936) Esti Kornél kalandjai ciklusában is feltűnik. A 18 fejezetből álló Esti Kornél kötet és a 17 darabból álló Esti Kornél kalandjai (1+2x17!) modern prózairodalmunk újító törekvéseihez tartozik. Az általatok korábban olvasott Vörös Ökör az Esti Kornél
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
második fejezete, a Villamosutazás a tizennyolcadik, az Omelette à Woburn pedig az Esti Kornél kalandjai ciklusból való. Az Omelette à Woburn a második ciklusnak a Vörös Ökörrel megegyező szerepű (beavatástörténet, nyitó darab) helyzetbe állított darabja. Az Esti-novellák fikciójának alaphelyzete a személyiség megkettőződése. Esti és a róla szóló mű megnevezhetetlen elbeszélője hasonmások, a szövegben egymást kiegészítő alakzatként léteznek. Az első fejezet szerint mindketten egy évben és egy napon születtek, „1885. március 29-én, virágvasárnap, hajnali pont 6 órakor”. Ez megegyezik a „történeti” Kosztolányi születési idejével is, ami a szerzői „én” hangsúlyos jelenléteként is értelmezhető. Esti az író/elbeszélő másik énje, a gyermek a felnőttben, aki minduntalan a józan logika, az illem és a megfontolás ellenére gondolkodik és cselekszik. A szövegek vagy mint lehetséges írót jelölik meg, vagy mint az embert a költőben. Olyan valakit, aki már nem tud írni: „Mit ér az ember költő nélkül? És mit ér a költő ember nélkül? Legyünk társszerzők. Egy ember gyönge ahhoz, hogy egyszerre írjon is, éljen is.” (Első fejezet) Eszerint Esti az élet megélője, míg az elbeszélő a megírója, értelmezője. Ez az összetett alaphelyzet lehetőséget ad egy többsíkú, ellentmondásos szövegvilág megteremtésére.
A „tükör” mint metafora. Máté Gábor és Erdélyi Mátyás az Esti Kornél csodálatos utazása c. filmben. Rendező: Pacskovszky József (1994)
Az Első fejezet arról is tudósít, hogy az elbeszélő gyorsírási jegyzetei és emlékezete szerint vetette papírra és Esti útmutatásai alapján rendezte a történeteket. Vagyis a történeteknek és elbeszélésüknek az idejét az elbeszélő megkülönbözteti egymástól. Az eltávolításra épülő elbeszélői helyzet a szöveg megalkotottságát, az elbeszélésmód poétikáját helyezi előtérbe. Így a történettel szemben az elbeszélői helyzet elsődlegessége alakítja e novellák kompozícióját. Az elbeszélések közti kapcsolat meglehetősen laza, a sorrendiség általában nem mutat ok-okozatból fakadó folytonosságot, szükségszerűséget. Esti személyisége, jelleme, jellemzése sem mutat állandóságot (például az első fejezet Estijének, a vagány lázadónak, az ösztönén képviselőjének jellemzése nem felel meg a későbbiekben megismert alak jellemzésének). Továbbá Esti narratív szerepe is változó: hol főhősként, hol mellékszereplőként, hol meg elbeszélőkét jelenik meg. Van, hogy elbeszélője és szereplője is a történetnek, és van, hogy csak az egyik, néha meg csak történetbefogadó. Ezért is nevezik egyes értelmezők az Esti-történeteket novellafüzérnek. A szövegeken belüli és a szövegek közötti folytonosságot többek között az ironikus beszédmód, a főszereplő alakja és az ismétlődések – metaforikus motívumok (toposzok), helyzetek teremtik meg. Ilyen például a „világ- és önértés” tanulása, az utazás–életút metafora vagy az írás (a kisdiák Esti már tud írni; a tó porcelán tintatartóhoz hasonlított), mely mindkét általatok olvasott novellában kiemelt szerepet kapott. Ha felidézitek a Villamosutazást, bizonyára eszetekbe jut, hogy a villamosút a hiteltelen és a hiteles lét metaforájaként is olvasható. Az alakteremtés és az elbeszéléstechnika többszólamúsága, játéka, a kihagyásos, ismétléses prózatechnika és a történetek időbeli folyamatosságának széttördelése a mozaikosság érzetét kelti. Ennek az eszményét Esti Kornél tudatosan vállalja: „Maradjon minden annak, ami egy költőhöz illik: töredéknek.”
13 9
14 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
A felsorolt jellemzők Kosztolányinak azt a véleményét hangsúlyozzák, hogy az irodalom „nyelvből van”, nem függetleníthető a nyelvi hagyománytól, világa pedig tudatosan megalkotott szövegvilág. Az elmondottak magyarázatot adnak arra is, hogy miért nehéz eldönteni: „széttördelt” regényként vagy regényesített novellafüzérként olvassuk-e a szövegeket.
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
11. lépés: 14. feladat T/14.
91. oldal Házi feladat – tanórán kívüli tevékenység
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat 14. Házi feladat a) Az alábbi szempontok közül egyet kiválasztva írj ötsoros bevezetést egy, az Omelette à Woburn című novellát értelmező esszéhez! Pályakép felől (Esti-novellák) megközelítve A novella műfaja felől megközelítve Az Omelette à Woburn konkrét problematikája felől közelítve b) Házi feladat, csak érdeklődőknek! Olvasd el az Esti Kornél novellaciklus első fejezetéből való részleteket, és keress választ a kérdésekre! Melyik nevezetes művet idézi meg a novella első tagmondata? Milyen metaforikus jelentése lehet a tükörmotívumnak? Melyek Esti, illetve melyek az elbeszélő jellemző emberi-magatartásbeli tulajdonságai? Hogyan jellemeznéd Esti és az elbeszélő viszonyát? Mit mondanak a részletek a novellák keletkezésének fiktív alaphelyzetéről?
ELSŐ FEJEZET, MELYBEN AZ ÍRÓ BEMUTATJA ÉS LELEPLEZI ESTI KORNÉLT, E KÖNYV EGYETLEN HŐSÉT Már túljártam életem felén, amikor egy szeles, tavaszi napon eszembe jutott Esti Kornél. Elhatároztam, hogy meglátogatom, s fölújítom vele régi barátságunkat.
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
[...] A Denevér portása az V. emelet 7. alá utasított. Szűk csigalépcsőn másztam föl, mert nem volt fölvonó. A 7. szoba ajtaja tárva-nyitva. Benn égett a villany. Beléptem. Egy üres ágyat láttam, megvetve, gyűrt ágyneműkkel, meg egy pislákoló villanykörtét az éjjeliszekrényen. Azt hittem, kiszaladt valahova. Leültem a díványra, hogy megvárjam. Akkor vettem észre, hogy ott van velem szemben, a tükör előtt ül. Fölugrottam. Ő is fölugrott. – Szervusz – mondtam. – Szervusz – mondta közvetlenül, mintha folytatni akarná ott, ahol abbahagytuk. [...] Leültünk és rágyújtottunk. – Kornél – törtem meg a csöndet –, nem haragszol? – Én? – és vállat vont. – Csacsi. Terád én sohase haragudhatok. – Pedig volna rá okod. Lásd, én haragudtam rád. Szégyelltelek a nagyképűek előtt, törtetnem kellett, megtagadtalak. Tíz év óta feléd se néztem. De ma délután, amikor fütyült a szél, ellágyultam, és eszembe jutottál. Már nem vagyok fiatal. Egy hete múltam negyven. Aki nem fiatal, megpuhul, s meg tud bocsátani mindent. Még a fiatalságot is. Béküljünk ki. Odanyújtottam a kezem: – Na, te nem változtál – gúnyolt. – Folyton érzelegsz. – De te megváltoztál, Kornél. Gyermekkorunkban te voltál a felnőtt, te vezettél, te nyitottad ki a szemem. Most te vagy a gyermek. – Hát nem egy a kettő? – Épp ezt szeretem benned. Ezért tértem vissza hozzád, és most már vállallak, mindörökre. – Mi lelt ma, hogy agyba-főbe dicsérsz? – Hát kit dicsérjek, Kornél? Hát kit lehet oly irigység nélkül szeretnem, mint téged? Hát kit bámulhatok ezen a ronda világon, ha téged nem, testvérem és ellentétem. Mindenben egy és mindenben más. Én gyűjtöttem, te szórtál, én megnősültem, te agglegény maradtál, én imádom a népemet, nyelvemet, csak itthon lélegzem és élek, de te világcsavargó, nemzetek fölött röpülsz, szabadon, és az örök forradalmat vijjogod. Szükségem van rád. Tenélküled üres vagyok, és unatkozom. Segíts, különben elpusztulok. – Nekem is szükségem volna valakire – mondta –, valami pillérre és korlátra, mert lásd, szétbomlok – és a szobájára mutatott. – Tartsunk össze – indítványoztam. – Szövetkezzünk. – Mire? – Írjunk valamit, együtt. Tág szemeket meresztett. A padlóra köpte cigarettáját. – Én már nem tudok írni – mondta. – Én pedig csak írni tudok – mondtam. – No lásd – felelte, és keményen rám pillantott. – Ne érts félre, Kornél. Én se dicsekszem, csak panaszkodom, akár te. Egészíts ki, mint régen. Azelőtt, amikor én aludtam, te ébren voltál, amikor én sírtam, te nevettél. Segíts nekem most is. Emlékezz arra, amit elfelejtettem, s felejtsd el azt, amire emlékszem. Én is segítek majd neked. [...] Alapítsunk társascéget. Mit ér a költő ember nélkül? És mit ér az ember költő nélkül? Legyünk társszerzők. Egy ember gyönge ahhoz, hogy egyszerre írjon is, éljen is. [...] – Csak magamról beszélhetek. Arról, ami történt velem. Mi is történt? Várj csak. Voltaképp semmi. A legtöbb emberrel alig történik valami. De sokat képzelődtem. Ez is az életünkhöz tartozik. Nemcsak az az igazság, hogy megcsókoltunk egy nőt, hanem az is, hogy titokban vágyakoztunk rá, s meg
14 1
14 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
akartuk csókolni. Sokszor maga a nő a hazugság, és a vágy az igazság. Egy álom is valóság. Ha arról álmodom, hogy Egyiptomban jártam, útirajzot írhatok róla. – Szóval útirajz lesz? – firtattam. – Vagy életrajz? – Egyik sem. – Regény? – Isten ments! Minden regény így kezdődik: „Egy fiatalember ment a sötét utcán, feltűrt gallérral.” Aztán kiderül, hogy ez a feltűrt gallérú fiatalember a regényhős. Érdekcsigázás. Borzalmas. – Hát mi lesz? – Mind a három együtt. Útirajz, melyben elmesélem, hol szerettem volna utazni, regényes életrajz, melyben arról is számot adok, hogy a hős hányszor halt meg álmában. Egyet azonban kikötök. Össze ne csirizeld holmi bárgyú mesével. Maradjon minden annak, ami egy költőhöz illik: töredéknek. [...] Már a földszintre értem. Ott eszembe jutott valami. – Kornél! – kiabáltam föl –, és ki jegyezze majd a kötetünket? – Mindegy! – kiabált le. – Talán jegyezd te. Te tedd rá a neved. Viszont az én nevem legyen a címe. A címet nagyobb betűvel nyomtatják. Csodálatosképpen állta a szavát. Egy esztendeig havonta összejöttünk egyszer-kétszer, és ő mindig hozott valami úti élményt vagy regényfejezetet az életéből. Közben csak pár napra utazott el. Történeteit részint gyorsírási jegyzeteim alapján, részint emlékezetemből papírra vetettem, s utasítása szerint rendeztem. Így jött létre ez a könyv. (1933)
LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) b)
Egyéni Dante: Isteni színjáték; hasonmások, Esti az elbeszélő másik énje; gyermek – felnőtt, nem konform – konform, művész – polgár; kiegészítik egymást, egyek; közös alkotás: Esti mesél, az elbeszélő leírja (élet–alkotás)
12. lépés: 15. feladat T/15.
93. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A házi feladat megbeszélése. a) Lehetőség szerint mindhárom közelítésből hallgassunk és beszéljünk meg 1-2 bevezetést. b) Ha vannak tanulók, akik megoldották, adjunk nekik szót: az egyik foglalja össze, mit olvasott, a többiek egy-egy szempontra válaszolva röviden ismertessék meglátásaikat! C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály 15. Hallgassatok és beszéljetek meg közösen néhány bevezetést!
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
13. lépés: 16–18. feladat T/16.
93. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a novellaértelmezés lehetséges szempontjainak rendszerező összegyűjtése, ezzel az önálló novellaértelmezés háttértudás-feltételeinek megteremtése. • Négyfős kooperatív csoportokban dolgozunk, maradhatnak az előző folyamat csoportjai, de most heterogén csoportként fognak működni. • Osszuk ki az eszközöket, és hagyjunk 7-8 percet a munkára. • Minden csoport ugyanazzal a feladattal dolgozik. 8 perc letelte után kérjük meg a csoportokat, hagyják abba a munkát, jelezzük, később módjuk lesz a folytatásra, kiegészítésre. • A nyomon követés és a megbeszélés folyamatában kerüljön elő az is (ezt kérdésekkel is segíthetjük), amit a 9. fejezet Beavatás moduljában a novelláról tanultak a gyerekek. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memória, rendszerezés, együttműködés, tanulássegítés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kooperatív tanulás, hierarchikus fürtábra E s z k ö z ö k : csoportonként egy ív csomagolópapír, 2-3 azonos színű filctoll, gyurmaragasztó 16. Gyűjtsétek össze és rendszerezzétek fürtábrában mindazt, amit a novellaelemzés lehetséges szempontjairól már tudtok! Csomagolópapírra dolgozzatok!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A feladatnak nincs „egy helyes” megoldása, maga a rendszerépítés is többféle lehet, mint ahogy a részletezés során bekerülő elemek száma is változó. Inkább csak a szemléltetés kedvéért adunk meg egy megkezdett, de tovább bővíthető, lehetséges megoldást. (Lásd a következő oldalon!)
14 3
14 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
jelentéslehetőségek
A novellaértelmezés lehetséges szempontjai
elbeszélő
történetmondás
személye
történet/cselekmény
helyzete
tudása
metaforikus
tér
idővezetése
idő
zárt
szereplők, viszonyok valószerű
nyitott
viszonyulása
valószerű
fiktív
szerkezete
alaphelyzet
fordulat
eseménysor
tetőpont
záró helyzet
a novella mint ellentétpárok rendszere a novella cselekménye mint problémamegoldás a cselekmény mint állapotváltozás
T/17.
93. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a novellaértelmezés lehetséges szempontjainak bővítése, a rendszerezés segítése, ezzel az önálló novellaértelmezés háttértudás-feltételeinek megteremtése. • A négyfős kooperatív csoportok tovább dolgoznak a témán, és továbbra is minden csoport azonos feladattal foglalkozik, tankönyvi szöveget olvasva mozaik technikával. • Cél az intenzív gondolatcsere. Az első (bevezető) bekezdést mind a négy csoporttag olvassa el, majd a 4 szövegegységet osszák meg egymás közt (tehát mindenki egy szövegrész gazdája, szakértője lesz)! • Hagyjunk a csoportoknak 5 percet az egyéni munkára, 5 percet a megbeszélésre (a szövegrész információinak megtanítása a csoporttársaknak) és további 5 percet a megkezdett fürtábra kiegészítésére! • Ha tehetjük, a kiegészítéshez adjunk más színű filctollakat (esetleg csoportok közti cserével), ha nem, kérjük arra a csoportokat, jelöljék másképp a kiegészítéseket (például karikázás helyett téglalapformával, hullámos vonallal keretezve stb.)
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információkezelés, együttműködés, tanulássegítés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kooperatív tanulás, egyszerű mozaik 17. Az elbeszélésről a) Olvassátok el az alábbi összefoglaló szöveg első bekezdését! Személyes élettapasztalataitok, valamint olvasói tapasztalataitok nyomán is tudjátok már, hogy az elbeszélés az egyik leggyakoribb hétköznapi és művészi közlésforma. Mint ilyen, bizonyos szabályok, konvenciók szerint teremtődik, illetve működik. Az elbeszélés szabályrendszere történetileg és társadalmilag meghatározott, mindig azoknak a megszokásoknak a rendszere, amelyek egy adott kor nyelvi közösségben érvényesnek számítanak. Az író nem pusztán választ az elbeszélés lehetséges formái közül. Választását megszabják olyan hagyományok is, amelyek nemcsak az író, hanem az olvasók elképzelését is meghatározzák arról, hogy mit fogadnak el történetmondásnak. Ilyen hagyomány például az elbeszélő műfajok rendszere vagy a történetmondó múlt időben való beszéltetése. Ám az is lehetséges, hogy egy-egy irodalmi alkotás módosítja, esetleg gyökeresen megváltoztatja a műfaj hosszú ideje működő hagyományait, konvencióit. Az elbeszélő műfajok megújításának, eredetiségének a legfontosabb lehetősége épp a hagyományostól való eltérésben, az addig szokatlan megalkotottságban rejlik. b) Folytassátok az olvasást úgy, hogy a négy szövegegységet felosztjátok egymás között, vagyis a továbbiakban mindenki csak egy szövegegységgel foglalkozik! 1. SZÖVEGRÉSZ Az elbeszélő művek meghatározó jellemzője, hogy bennük a jelek egyik csoportja történetté, a jelek másik csoportja történetmondásos beszédhelyzetté szerveződik. Elbeszélésnek tekintünk tehát minden olyan közlést, amelyik történetet és történetmondót foglal magába. Az elbeszélő közlésben a történet alá van rendelve a történetmondásos beszédhelyzetnek, a nyelvileg megalkotott elbeszélői hangnak. Mivel az irodalmi elbeszélés természete a kitaláltság (fikcionalitás), ezért az elbeszélő nem azonosítható az íróval, még akkor sem, ha a közlésforma első személyű (énközlés). A művek világa pedig nem azonosítható a valósággal, még akkor sem, ha az elbeszélt történet egyébként valószerű (mimetikus). A széppróza elbeszélt történeteiben megformált, kitalált szereplők cselekszenek és gondolkodnak kitalált helyzetekben és viszonyrendszerben, nyelvileg megalkotott prózavilágban. Vizsgálódásunk egyik meghatározó szempontja épp e megalkotottság mikéntje lehet. A prózai szöveg megalkotottsága megfigyelhető a szöveg valamennyi nyelvi szintjén, az elbeszélői tevékenységben és a történetalakításban, az elbeszélő és a megjelenítő (párbeszéd, belső monológ) részekben, a mondat- és szövegformálásban, a szóképek és gondolatalakzatok szövegalkotó szerepében, illetve az elbeszélés nagyszerkezetében is.
14 5
14 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
2. SZÖVEGRÉSZ Az események történése a mindennapokban folyamatos és egymást követő, lineáris. Az epikus alkotások elbeszélőjének nem kell szükségszerűen követnie ezt a folyamatosságot, változatos módon beszélheti el a történetet. Élhet a dolgok közepébe vágó kezdéssel (in medias res), a visszatekintés (retrospekció) eszközével vagy montázsszerű, kihagyásos, esetleg asszociatív idősíkos elbeszéléstechnikával. Az időbeliség a tempót is meghatározó tényező. Ha az elbeszélésben az események gyors egymásutánban követik egymást, akkor az időt rövidnek, ha lassú ütemben, akkor hosszúnak érzékeljük. A tempó érzékelésében a befogadó lélektanilag meghatározott saját mércéje is nagy szerepet játszik. Mai „pörgős” világunkban például akár vontatottnak is érzékelhetitek a részletező, komótos vagy a szereplők gondolatait, érzéseit megformáló történetmondást. Az elbeszélésben a cselekmény ideje lehet pontosan jelölt (év, hónap, nap, napszak, óra), lehet jelölt, de naptárilag nem azonosítható (egyszer volt, egy nyári délután, a következő napokban, egyszerre csak, akkor). Az idő lehet külső (objektív), a történet felől telő és belső (szubjektív), valamelyik szereplő tudata, időérzéke felől telő. Az epikus alkotásokban a tér is függ az időtől, a térviszonyok értelmezése nem különíthető el az időviszonyok értelmezésétől. Előfordulhat az is, hogy a prózavilág megformálásában a tér szerepe hangsúlyos, többletjelentése, metaforikus jelentése van (szabad vagy zárt tér, kopár vagy díszletezett, labirintusszerű, tagolt, egy vagy több helyszín stb.). 3. SZÖVEGRÉSZ Az elbeszélő mindig valamilyen beszédhelyzetből szólal meg, és valamilyen látószögből (nézőpont) mondja el a történetet. Vannak összetett, két személy jelenlétét feltételező és „írott” (vallomás, napló, levél) elbeszélő helyzetek is. A beszédhelyzet és a nézőpont kölcsönhatásban áll egymással. Fontos tehát megfigyelni, kicsoda beszél a szövegben, hányadik személyben, hogyan láttatja a szereplőket (messziről, közelről vagy belülről), az ő nevükben, tehát objektív vagy nem az ő nevükben, tehát szubjektív módon szólal meg, mit mond és mit hallgat el. Egy másik közelítés szerint vizsgálhatjuk azt is: „Ki beszél?” (nyelvi nézőpont), „Ki lát?” (kinek a szemszöge, tudása) és „Ki értékel”? (világképi nézőpont). A mindentudó elbeszélő ismeri szereplőinek indítékait, gondolatait, érzelmeit, múltját és jövőjét. Az ilyen elbeszélői magatartás értékrendje biztos, a szereplők jellemének lényegét tényként fogadtatja el az olvasóval. A korlátozottan mindentudó elbeszélő a prózavilágnak csak néhány szereplőjét ismeri behatóan, ilyenkor a többiek rendszerint valamelyik szereplő nézőpontjából mutatkoznak meg a műben. A tárgyilagos elbeszélésmód háttérbe szorítja az elbeszélőt, és a hőst a saját létében mutatja meg (beszélteti, elmondja, de nem kommentálja cselekedeteit, leírja környezetét). Ez az elbeszélésmód az értelmezést, az értékelést, a következtetések levonását, a véleményalkotást többnyire az olvasóra hagyja. Az elbeszélő helyzettel kölcsönhatásban lévő nézőpont az a látószög, amellyel az elbeszélt világra tekintünk. Az elbeszélő, a szereplő és a befogadó viszonyát az értékek is jelentősen meghatározzák. Teremtett szereplőjére az elbeszélő felnézhet, láttathatja egyenrangúnak, de le is nézhet rá, szemlélheti kritikával vagy iróniával hősét. A befogadó a szereplőt tarthatja magánál jobbnak, vele hasonlónak vagy nála rosszabbnak.
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
4. SZÖVEGRÉSZ A történet rendszerint egy nyitó egyensúlyból indulva, abból kibillenve általában egy új nyugalmi állapot kialakulásáig tart. Az egyensúlyi állapotból való kibillenést gyakran (egy vagy több) fordulópont vagy hiány (A kulcs) hozza létre. A történetben az események közötti kapcsolatokat hagyományosan ok-okozati viszonyok határozzák meg (metonimikus elbeszélés). A modern elbeszélésformák azonban gyakran felfüggesztik a történet valószerű (mimetikus) jellegét, és az ok-okozati viszonyok helyett a megalkotottságot, a szövegszerűséget, az elbeszélésmódot helyezik előtérbe. E művek prózavilága általában mozaikos, töredékes. Bennük a különböző utalásos (metaforikus) viszonyok (motivikus ismétlés, metaforikus jelentés, párhuzam, hiány) jutnak meghatározó szerephez. A narratív szerkezetek mélyén gyakran archetípusos történetekre, magatartásformákra ismerhetünk. Ilyen például a beavatás, az utazás mint ön- és világismeret, a próbatétel, az apa–fiú vagy lány–mostoha ellentét, de ilyen a szerelmi háromszög konfliktushelyzete is. c) A szövegrészek sorrendjében haladva mondjátok el csoporttársaitoknak, miről olvastatok, tanítsátok meg egymást arra a tudásra, amire külön-külön szert tettetek! d) Vegyétek elő újra a csomagolópapírt, és ahol szükséges, egészítsétek ki a fürtábrát! A már meglévő szempontoktól különböztessétek meg az olvasás és megbeszélés után beírtakat!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni és csoportfüggő
T/18.
96. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Közzététel. Kérjük meg a csoportokat, tegyék fel posztereiket egymástól arányos távolságban az osztályterem falára. Ezt követően a vándorló csoportok technikájával szervezzük meg a közzétételt. (1) Minden csoportból egy tanuló a saját poszteréhez áll („bemutató”), neki kell majd válaszolnia az esetleg felmerülő kérdésekre, kritikai észrevételekre. (2) A csoportok (választás vagy kijelölés alapján) a sajátjuktól jobbra (vagy balra) kifüggesztett ívhez járulnak. 1-2 perc alatt áttekintik a posztert, közben a „bemutatónak” kérdéseket tehetnek fel, kritikai észrevételekkel élhetnek, amire a „bemutatónak” meg kell próbálnia reagálni, válaszolni. (3) Adott jelre (pl. taps) a csoportok ismét jobbra (vagy balra) haladnak, a következő kifüggesztett ívhez, és az eljárás megismétlődik. • A csoportokat addig szólítsuk „vándorlásra”, amíg legalább három csoport poszterét megtekintik és megvitatják. Ez azt jelenti, hogy nagy osztálylétszám esetén is viszonylag átfogó képet kapnak más csoportok munkájáról.
14 7
14 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tanulói kérdésfeltevés, válaszadás, érvelés, öszszehasonlítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportok közti interakció M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vándorló csoportok 18. Közzététel a) Tegyétek ki posztereiteket a terem falára, és válasszatok magatok közül szóvivőt, aki válaszol a többi csoportnak a posztereitekkel kapcsolatos megjegyzéseire, illetve kérdéseire! b) Együttműködő csoportjaitokban maradva, a teremben a poszterek előtt körbe járva tekintsétek meg más csoportok munkáját! Tegyetek összevető megjegyzéseket, kérdezzétek a szóvivőt, éljetek kritikai észrevételekkel!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni és csoportfüggő
REFLEK TÁL ÁS 14. lépés: 19. feladat T/19/1.
96. oldal
A szakaszokra bontott folyamat tervezett időkerete 19/1. = 0 perc (házi feladat: előkészítés, olvasás, ötletelés) 19/2–3. = 15 perc (írópárok alakítása, a folyamat céljának és lefolyásának megismerése, eszmecsere, döntés) 19/4. = 0 perc (házi feladat: anyaggyűjtés, anyagelrendezés, szelektálás, vázlatkészítés) 19/5. = 15 perc (írópárok: vázlatmegbeszélés, vázlatkorrekció) 19/6. = 0 perc (házi feladat: a piszkozat megírása) 19/7. = 20 perc (írópárok: a piszkozat megbeszélése, szövegkritika) 19/8. = 0 perc (házi feladat: a tisztázat elkészítése, korrektúra) 19/9. = 40 perc (közzététel: 6 fős csoportokban műhely: dolgozatrészek felolvasása és megbeszélése) 19/10. = 5 perc (visszatekintő-reflektáló esszé) Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A fejezet szövegalkotási fókuszához kapcsolódó feladat célja összetett. Egyrészt lehetőséget biztosít a novellaelemzésről való tudás önálló alkalmazására. Másrészt a szövegalkotás tekintetében az írás egy lehetséges, irányított folyamatán vezeti végig a tanulókat a tervezéstől a közreadásig. Így segíti az írásbeli szövegalkotáshoz kapcsolódó forgatókönyv jellegű tudás kialakulását, fej-
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
lesztését. Tudatosítja továbbá az írás alkotó jellegét, megtanítja a fiatalokat arra, hogy „íróként olvassanak”. 19 / 1. • Itt és most csak azt mondjuk el a tanulóknak, hogy a következő órák egy-egy részében, illetve otthon 60-80 sor terjedelemben novellaelemző esszét fognak írni, és írópárokban segítik majd egymást! • Két novellából lehet választani (Kosztolányi Dezső: Vendég vagy Darvasi László: Sípos, a jós), de hogy ezt megtehessék, mindkét novellát olvassák el a következő órára. 19 / 2. • A következő óra elején alakítsunk a folyamat egészére érvényes írópárokat! Fontoljuk meg, a tanulócsoport egészének melyik a leginkább megfelelő páralakítási szempont! Az alábbiak közül választhatunk: – szimpátiapárok (harmonikus együttműködés), – az írásbeli szövegalkotási képesség szempontjából nagyjából azonos párok (intenzív és differenciált fejlesztés), – egy gyengébb és egy jobb írásbeli szövegalkotási képességgel rendelkező tanulóból álló páros (tanulássegítés). • Az írópárok a megbeszélési-egyeztetési szakaszokban mindig együtt dolgoznak, ugyanakkor minden tanuló a saját maga választotta novellával és a saját írásművén dolgozik majd. • A folyamatot szakaszosan, több tanórára elnyújtva működtetjük, ezzel időt adunk az egyes munkafázisok között az érdemi otthoni munkára, továbblépésre. • A szakaszolás tudatosítja a tanulókban az írásfolyamat jellegét is, fejleszti a metakognícióra való képességet és a minőségi(bb) szövegalkotást, az intellektuális szokások átalakulását eredményezheti. A z írá s folyamat fá zis ai: 1. Tervezés – ötletelés – témaválasztás – a kommunikációs helyzet meghatározása – anyaggyűjtés – elrendezés – vázlatkészítés – vázlatmegbeszélés
Az ötletelést követően a párok megbeszélést tartanak abból a célból, hogy külön-külön eldönthessék, melyik a számukra legmegfelelőbb téma, mi érdekli őket leginkább vagy miről tudnak a legtöbbet. Ezt követi az egyéni anyaggyűjtés változatos ismeretforrásból (könyv, világháló, cikk, tanulmány, szépirodalmi szövegek olvasása, újraolvasása) és az elrendezés. E szakasz produktumaként születik meg mindenkinek a saját vázlata A vázlatokat aztán ismét az írópárok beszélik meg egymással. (Kezdő íróknál a tanárnak időt kell fordítania a jó vázlat közös megbeszélésére is!)
2. Piszkozat készítése – az első szövegváltozat megírása – szövegelemzés
A vázlatot felhasználva mindenki megírja a szöveg első változatát. Célszerű, ha a tanulók csak minden második sorba írnak, így később lesz helye az esetleges javításoknak, kiegészítéseknek, változtatásoknak. Ha a piszkozat elkészült, ismét pármunka következik: az írópárok felolvassák egymásnak piszkozataikat, és felváltva lesznek egymás jóindulatú bírálói, kritikusai. Ebben a fázisban a jelentésre, a kifejtettségre, a szerkezetre vonatkozó, a továbblépést segítő kérdéseket kell feltenniük párjuknak (Pél-
14 9
15 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
2. Piszkozat készítése – az első szövegváltozat megírása – szövegelemzés
dául: Mit akarsz itt pontosan mondani? Milyen összefüggés van ez és az között? Elmondanád ezt részletesebben? Hogy jutottál erre a következtetésre? Logikus ez? Hogyan lehetne világosabb? Melyik a bekezdésed tételmondata? Ez hogyan tartozik hozzá a témához? stb.)
3. Átdolgozás – a szöveg javítása vagy újraírása – félhangos felolvasása – korrektúra (helyesírás, nyelvhelyesség)
A páros kritikát követően mindenki elvégzi a saját írásának lokális vagy globális javítását. Az ezt követő félhangos felolvasás valójában önellenőrzés („olvasás a falnak”), amit az írás végleges formába öntése és a korrektúra követ.
4. Közreadás – felolvasás – értékelés
A párok felolvassák egymásnak elkészült írásaikat, majd egymás írásának egészét vagy részleteit ajánlják a közösség előtti felolvasásra. A felolvasó elfoglalja az „írói széket”. A felolvasást követően a hallhatóság reflektál az írásra. Az is elképzelhető, hogy az írások legjavából, részleteiből kiadványt, példatárat szerkesztenek a diákok.
A z ér tékelés szempontjai: A MINŐSÍTÉS SZEMPONTJA
ÁLLÍTÁS
SZERKEZET, ILL. MŰFAJ A tanuló képes a téma (cím, kérdés, feladat) tág értelme1. BEVEZETÉS zésére, és ebből kiindulva néhány részletesen vizsgálandó szempont indoklással történő kiválasztására. SZERKEZET, ILL. MŰFAJ A tanuló képes kiválasztott szempontjait logikus rendbe fűz2. TÁRGYALÁS ve részletes értelmezést adni. Állításait képes a szövegből vett példákkal igazolni, a példákat értelmezni. SZERKEZET, ILL. MŰFAJ A tanuló befejezésében visszatér a bevezetésében kivá3. BEFEJEZÉS lasztott szempontokhoz, képes összegezni vizsgálódásának eredményét. Az összegzés nyomán képes logikus következtetések levonására és véleményalkotásra. A tanuló az esszé zárlatában a továbbgondolkodás lehetőségeit is vázolja. GLOBÁLIS SZERKEZET
A szöveg megfelel a terjedelmi elvárásoknak (kb. 60-80 sor), arányosan és jól tagolt, lokálisan és globálisan egyaránt koherens.
MŰVELTSÉG (TUDÁSBÁZIS)
Az esszé meggyőzően bizonyítja, hogy a tanuló biztos ismeretekkel és interpretációs eljárással rendelkezik a novellaelemzésre és a Kosztolányi-életműre (mint kontextusra) vonatkozóan.
GONDOLKODÁS
A szöveg igazolja a tanuló problémaérzékenységét, önálló, eredeti és kritikus gondolkodását, érvelő- és rendszerezőképességét, tárgyszerűségre és önálló véleményformálásra törekvésének egyensúlyát.
IGEN (+) NEM (–)
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
HATÁSOSSÁG
A szövegalkotás átütő ereje megnyilvánul (például: izgalmas szófordulatok, változatos modalitás, hatásos párhuzamok, ellentétek vagy kérdésfelvetés, meglepő következtetés).
NYELVI MINŐSÉG
Az írásmű nyelvhasználata a tartalommal adekvát, világos, lényegre törő és gördülékeny, megfelel a kommunikációs helyzetnek.
HELYESÍRÁS, ÍRÁSKÉP
A tanuló kézírása olvasható, a szöveg írásképe rendezett, helyesírása biztos, látható az önkorrekcióra való törekvés.
Kiemelt készségek, képességek Novellaelemzési szempontok megfogalmazása és alkalmazása, döntés, műelemzés, anyaggyűjtés és anyagelrendezés, tervezés, vázlatkészítés, szövegalkotás, kérdésföltevés, szövegkritika, korrekció (újraírás), szókincsfejlesztés, nyelvhasználat és stílus, kritikai gondolkodás, olvasásértés, szociális készségek, előadói készség, szelektálás, lényegkiemelés, metakogníció, problémamegoldás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : a tanár döntése szerint M u n k a f o r m á k : egyéni és pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írópárokban végzett, folyamat jellegű szövegalkotás 19/1. Házi feladat a) Olvasd el lassan, figyelmesen Kosztolányi Dezső Vendég és Darvasi László Sípos, a jós című novelláit! b) Gondolkodj el arról: – milyen kérdéseket firtatnak ezek az elbeszélések, – miért érdekesek vagy közömbösek ezek a kérdések számodra, – milyen szempontok (közelítések, altémák, részterületek) kínálkoznak szerinted a Kosztolányi-, illetve milyenek a Darvasi-novella elemzéséhez, értelmezéséhez! c) Ötleteidet rögzítsd az alábbi T-táblázatban! KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: VENDÉG
DARVASI LÁSZLÓ: SÍPOS, A JÓS
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: VENDÉG Egyszerre csak Esti szobájában termett. Nem lehetett látni, hogy kicsoda-micsoda. Azt se lehetett látni, hogy alacsony-e vagy magas. A szobában meglehetős sötét volt. Leült a karosszékbe, szemben Estivel. Rákacsintott, szemtelenül. Hirtelen azt kérdezte: – Mondd, szeretnéd újra kezdeni az életet? – Nem értem – szólt Esti. – Azt kérdeztem – hangsúlyozott minden szót –, szeretnél-e valamely formában ismét világra jönni?
15 1
15 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
– Ó – dadogta zavartan Esti, csodálkozva, kitérően –, az attól függ. Hogy került ez ide? Ki engedte be? Miért tegezi? Erre gondolt Esti. De a vendég nem hagyta szóhoz jutni. – Tehát tárgyaljunk – szólt tolakodó bizalmassággal. – Állapodjunk meg, hogy újra születsz, és boldog leszel, nagyon boldog. – Én sohase panaszkodtam. Nem voltam boldogtalan. Boldog is voltam. Már amennyire egy ember az lehet. – Szóval, hatalom kellene? – Nem. – Pénz, sok-sok pénz? – Nem vágyakoztam többre, mint amennyim volt. – Á, elégedett vagy? Úgy látom, te senkivel se cserélnél. – Melyik ember cserélne a másikkal? – kérdezte Esti. – Szamárság. Ezt csak úgy mondogatják. De ha komolyan rákerülne a sor, és igazán ki kellene bújniok a bőrükből, nem tennék meg. Még a púpos, vén koldus se. Az se cserélne senkivel. Még az ifjú, délceg királlyal se. – Mivel magyarázod ezt? – Azzal, hogy akkor ők nem volnának ők. Márpedig az emberek mindent csak maguknak óhajtanak. Ha más ember életét élném abban az új életben, akkor nem én élnék. Így ez a kérdés tárgytalan. Buta fráter lehetett, hogy ilyen kérdésekkel ostromolta. Általában kotnyeles, pimasz alak volt. Esti undorodott tőle. A vendég fölényesen folytatta: – Mást indítványozok: hajlandó volnál újra kezdeni a saját életedet? – Egészen elülről? – Egészen elülről. – Megint iskolába járni? – Igen. – Megint lesni a szeretőmet a domb oldalán? – Igen, igen. – Megint kihúzatni ezt a zápfogat, és aranyfogat tétetni helyébe? – Igen, igen, igen. – Hogy megint ide jussak, ahol most vagyok? – Pont így gondoltam magam is. – Furcsa – mormogta, és eltűnődött. – Hány éves vagy most? – Negyvennégy. – Vedd figyelembe, hogyha ajánlatom elfogadod, kerek negyvennégy évet nyersz, minthogy szerződésünk megkötése után is abban az időben halsz meg, amikor különben meghalnál. – Értem. – Fehér lapot hoztam. Csak ki kell töltened. Itt a fölhatalmazásom. Akarod látni, hogy ki írta alá? Ámulni fogsz. – Köszönöm. Nem érdekel. – Na – faggatta, miután Esti elnémult. – Mért nem válaszolsz? – Ezen gondolkoznom kell. – Öt percet adok rá.
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
Mindketten hallgattak. Valami kattant, valami villant. Esti felé tartotta cigarettáját, megkínálta. Esti, mint aki egyszer már pórul járt, nem fogadott el tőle semmit. A vendég rágyújtott. Arany öngyújtója volt. – Döntöttem – mondotta Esti, alig néhány másodperc múltán. – És hogy szól a döntésed? – Úgy, hogy nem. – Tessék? – Nem, nem. – Érdekes. Mi bírt erre az elhatározásra? – Fogalmam sincs. Itt belül, a lelkem mélyén egy hang azt súgja, hogy nem, nem, nem. – Tudod, hogy az, amit elkövetsz, őrültség? – Lehet. – Tudod, hogy ily könnyelműen visszadobni negyvennégy évet, melyhez most ingyen juthatsz, ajándékképpen, bűn? – Lehet. – Talán unnád másodszor az ügyet? – Soha életemben nem unatkoztam. – Vagy öngyilkos akarsz lenni? – Eszem ágában sincs. – Hát akkor mi ennek az értelme? – Mi annak az értelme, hogy ajánlatodat elfogadjam? – Az a sok-sok öröm és gyönyörűség, mely még várhatna rád. Tavasszal a föld párázik, cseresznye érik, záporpatakok rohannak... – Hagyjuk ezt. A költészethez én jobban értek. Hagyjuk. – Nem volt jó az élet? Nem volt érdekes? Nem volt szép? – Jó is volt. Érdekes is volt. Szép is volt. De... – De? – De elég volt. – Elfáradtál? – Tomboló erő lüktet bennem. Ellenben már túl vagyok az életem nagyobbik felén. Lemorzsoltam. Ez pedig eredmény. Közelebb érkeztem a célhoz. – Mi a cél? – A megsemmisülés. – Azt hiszed? – Nem hiszem, hanem minden elmúló napommal jobban és jobban tudom. – Eszerint a halál a föladatod? – Nem a halál – arról nem tudom, hogy micsoda, és így nem is törődöm vele –, hanem a meghalás. Ez már rám tartozik. Ezt el kell egyszer intéznem. Ez minden ember egyetlen komoly föladata. Ez az a nagy-nagy vizsga, melyet föltétlenül le kell tennünk. Hát én örülök, hogy már felsőbb osztályba léptem, hogy öregebb vagyok, s nem csábít az a gondolat, hogy alsóbb osztályba kergessenek. Bámulom azokat a csodálatos tanulókat, akik már kiállták ezt a vizsgát. – Nem félsz tőle? – A halottak nagyon jó helyen lehetnek. Legalábbis évezredek óta még egyetlenegy se kéredzkedett vissza. Ja igaz, mért nem támasztod föl a halottakat? – Ne viccelj. – Majd én megmondom, hogy miért nem támasztod föl a halottakat. Azért, mert ők nem is akarnak föltámadni. Költögeted te mind-mind, de ők csak rázzák a fejüket, szomorúan. Azt felelik neked, amit most én, hogy nem kell, nem kell.
15 3
15 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
A vendég keresztbe tette lábait. Új cigarettára gyújtott. Könnyedén jegyezte meg: – Igen, a nirvána. Ismerem ezt az elméletet. Te buddhista vagy? – Nem. – Szabad kérdeznem, mi a vallásod? – Az, amit az anyakönyvi kivonatomba beírtak. – Csak azért érdeklődöm, mert végre tudni szeretném, hogy voltaképpen miben is hiszel te? – Ez abból, amit eddig közöltem, bizonyára kiderül. – Helyes. Tévedsz azonban, amikor ennyire megveted azt, ami körötted van. Én se dicsekszem vele. Elismerem, hogy nem egészen tökéletes. Szerényebbnek kellene lenned. Nem szabad lehetetlent kívánni. – Én nem is kívántam lehetetlent. – Hát mit kívántál? – Semmit – kiáltott torkaszakadtából. – Vagy én hívtalak ide téged? Ki hívott ide, most vagy bármikor is? Mindig magad jöttél. Mindig magad toltad ide a pofádat. – Bocsáss meg – hebegett a vendég. – Mi bajom volt nekem Nagy Sándor korában? – ordított Esti magánkívül. – Mi a fene bajom volt nekem XIV. Lajos korában, és a Fáraók és V. Károly és II. Lipót korában? Semmi bajom se volt, semmim se hiányzott. 2000-ben ismét nem fog nekem hiányozni semmi, és 3000-ben se és 5000-ben se, és aztán soha többé nem fog hiányozni nekem semmi, semmi. Csak most – üvöltötte –, csak itten. Eredj innen, takarodj. Takarodj. – Csöndesebben – figyelmeztette hidegen a vendég, és fölállt, mint egy kirúgott ügynök, aki ócska portékáját nem bírta elsózni. – Azért ne haragudj. – Nem haragszom – lihegte Esti. Amint előtte állt, egy pillanatra látta az arcát. Krétafehér arca volt. Látta a szemét is. Nagy, mozdulatlan szeme volt. – Hát – búcsúzkodott a vendég – béküljünk ki. Nem sikerült az üzlet – tette hozzá utolsó kísérletül, s rávillantotta gúnyos, fürkész mosolyát, hátha közben meggondolta a dolgot. – Nem sikerült. Sebaj. Hiába jöttem. – Úgy látszik – felelte Esti. Akkor kiment, gyorsan. Esti utána se tekintett. (1930)
DARVASI LÁSZLÓ: SÍPOS, A JÓS Kávészagra ébred. Az apja fölötte áll, kócosan, kigombolt pizsamafelsőben. De olyan harsány bizalommal bámulja, hogy a gyerek nyomban lecsukja a szemét. Ma elviszlek, mondja a férfi, és megpaskolja az arcát. Ahogy mondom, ma velem jön a fiatalúr! A gyerek kelletlenül hunyorog. Örülsz, kérdezi a férfi, miközben az izmait tornáztatja. Örülök. Hiszen megígértem, lihegi a férfi. A villamossal hosszan utaznak, a gyerek az ötödik megállóig számolja, aztán azokat az utasokat figyeli, akik nem váltanak jegyet. Később buszra szállnak, néhány percre még a városból is kikanyarodnak, puszta földeken, gazos szántókon, elhagyott raktárak mentén járnak, de aztán mégis visszakerülnek a városba. A gyerek nem járt még erre. Mindenütt építkeznek, munkagépek dörögnek, száll a por, munkások integetnek, sört isznak, kiabálnak. A végállomás következik, innen gyalog mennek
A
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
tovább. A környék letisztul, családi házak, irodaépületek, autókölcsönzők, kisáruházak és villódzó kocsmafeliratok váltják egymást. Rend van, megbízhatóság. Új park frissen nyírt gyepén haladnak át. A gyerek mégis úgy érzi, hogy az apja elbizonytalanodik. Lesz itt egy ember, mondja a férfi. Igen, válaszol a gyerek. Sípos a neve, és nem lát, mondja idegesen a férfi. Vak? Nem szabad hinni neki, mondja a férfi. Hazudik, kérdezi a gyerek. Soha ne félj, mondja a férfi, soha. Megfogja a gyerek kezét, s a fűszagon átvágva, egy árnyas mellékutcába fordul vele. A mellékutca sugárútra vezet, az utolsó kapualjból már kilóg a vak botja. A látvány minden körülménye az ismeretek megbízhatóságára játszik. A felfordított kalap, a keresztbe fektetett fehér bot, az emelt fejtartás, a férfi kortalansága, mintha az egész arcával nézne. A gyerek sokszor látott már ilyet, és nem érti, az apja miért olyan feszült, talán még fél is, gondolja a gyerek, hiszen mi másért szaporázná így a lépteit, mintha észrevétlenül akarna elsurranni a vak ember előtt, s már valóban túljutnak a lefektetett fehér bot vonalán, amikor utánuk szólnak. Kulcsár Úr! A férfi megáll, elengedi a gyerek kezét. Sípos úr, mondja kelletlenül. Nincs egyedül, mondja a vak. A fiam, mondja a férfi, és maga elé tolja a gyereket. A vak feltartja a fejét, mozog az orrcimpája. Szépen lélegzel, fiacskám, mondja. A gyerek most visszatartja a lélegzetét, undor fogja el. Nyugodtan kérdezzél, mondja a vak. Habos a szája, s mintha maroknyi főtt rizs forogna a fogai között. Amit csak akarok, kérdezi a gyerek, és visszanyeli a gombócot. Az apja pénzt vet a kalapba, aztán türelmetlenül szorít a vállán, de a gyerek közelebb kép. Ki tiltja meg, hogy kérdezz, bólint a vak, s akár szemének tükre, merev és átlátszó lesz az arca. Hallottam tegnap egy szót, mondja elszántan a gyerek. Tegnap? Vagy tegnapelőtt. Csak egyet? Ártatlanság, mondja gyorsan a gyerek. Ártatlanság, ismétli a vak, s egyszerre olyan mély lesz az arca, mint amikor a hajnali vízbe idegen követ dobnak. De csak egyetlen pillanat az egész. Ártatlanság, nevet üres szájjal a vak, ártatlanság! A gyerek várja, hogy valami mégis kifordul az ajkai közül. Ártatlanság, fiacskám, kiabálja a vak, ártatlanság! Hallja ezt, Kulcsár úr?! A férfi megelégeli, és nagyot ránt a gyereken. Mintha valami megakadt vödrön rántana, melyet egy kút hiábavaló mélységére bízott az imént. Most már sietnek. Még néhány utca, néhány forgalmas kereszteződés. Villanylámpa következik, és máris megérkeznek. Az üvegezett épület kívülről kisebbnek tűnik, de amikor beengedi őket az automata üvegajtó, nyomban feltárul a méretek diszkréten bújtatott nagysága. A gyerek úgy érzi, nem tudna többet képzelni annál, mint amit éppen lát. A látvány, a szűrt fényű csillogás teljesen lefoglalja az érzékeit.
15 5
15 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
A portás mosolyogva kiköszön a fülkéből. Kulcsár úr, régen láttuk! Az első emeleten kezdik. Sokan várakoznak errefelé, habár az ügyfelek sora megbízhatóan és gyorsan fogy. A férfi mosolyog, fel-alá járkál, nyugodtan cigarettázik. A folyosó falán pálmafás, kókuszdiós poszterek, homokpadok, tengeri kikötők, kövér sirályok képei. A gyerek az előtéri szökőkutat nézi, a lassú aranyhalakat, a vízbe dobált érmék csillogását. A vízbe lógatja az ujját, megérinti a halakat, egészen közel hajol a vízhez és pofákat vág. Aztán liften utaznak. Tetszik, mosolyog a férfi. Tetszik, mondja a gyerek. A férfi újabb helyeken várakozik. Mindenütt ismerősként kezelik, figyelmesek hozzá, kezelnek vele, a férfi ilyenkor szól néhány szót, hagyja, hogy veregessék a vállát, nagyokat nevet, alig akarja abbahagyni. Milyen nagy, komoly fiú, mondja egy adminisztrátor. Az enyém, mosolyog a férfi, az én fiam. A telt, nagymellű nő lehajol hozzá, megsimogatja a gyerek orrát. Érezted az illatát, kacsint a férfi. Egyszerre a gyerek azt érzi, hogy ismerős itt. Mintha nem ma járna először ebben az első pillanatban labirintusnak tetsző épületben. Mintha régről ismerné az egyenruhás hivatalnokok kedélyes figyelmességét, az ügyfelek nyugalmát, a kérvényeket író tollak sercegését, a várakozás kíméletes csöndjét, az ajtónyitás személyre szabott reményét, az aranyhalakat, a húsos levelű díszvirágokat, az automatákat és a lift búgását. A gyerek úgy érzi, már nem tudna eltévedni itt, ismerős minden szöglet, folyosókanyarulat, fényfolt és illatfelhő. És ettől valahogy nagyon szomorú lesz. Harangoznak, mire újra kint topognak az utcán. Eszünk valamit, kérdezi hunyorogva a férfi. Éhes vagyok, mondja a gyerek. A bisztró a szomszédos utcasarkon áll, önkiszolgáló. Rántotthúst esznek. Rizst kérsz, kérdezi a férfi, közben lehajtja a pálinkát. Kérek, mondja a gyerek, még, mondja, még. A gyerek nézi az apját. Nem szabad hinni neki, kérdezi egyszerre. Micsoda, bámul a férfi. Tényleg hazudik? Kicsoda? A sípos, mondja a gyerek. A férfi értetlenül bámul. Leteszi a villát, egészen olyan, mint akit megbántottak. Most meg mi a fene bajod van, kérdezi. A gyerek hallgat, turkálja a rizst, beleeszik. Tessék. Mondd meg, mi bajod van! A gyerek eszi a rizst. Miért hazudik Sípos úr, kérdezi aztán tele szájjal. Nézi az apját, és nem tudja eldönteni, nyelni vagy köpni lenne könnyebb. (1994 – kötetben való megjelenés)
A
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
N O V E L L I S T A
K O S Z T O L Á N Y I
15 7
5. AZ ADY-VITA ÉS A KOSZTOLÁNYI-VITA POLITIKAI ÉS MORÁLIS KIHÍVÁSOK, MORÁLIS ÉS ESZTÉTIKAI VÁLASZOK 2 óra
14. lépés: 19. feladat T/19/ 2–3.
(19/2–19/4.) (Előkészítés 2.)
104. oldal 5+2 X 5 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Alakítsuk ki az írópárokat! Mostantól kezdve a folyamat végéig a párok mindig együtt fognak dolgozni a novellaelemzés órai lépéseikor. • Ha egy-egy páros egyik tagja hiányzik, akkor létrehozhatunk ideiglenes párokat is, de nyomatékosan közöljük, hogy a páros hiányzó tagjának tájékoztatása és segítése a jelen lévő feladata (természetesen a hiányzóé pedig a kapcsolatkeresés, informálódás, pótlás). • A 19/2. tudatosítja, valamint előre vetíti a folyamatot, szerepe, hogy a diákok tisztában legyenek azzal, mit és miért kérünk tőlük a továbbiakban. • A 19/3. feladat abban segíti a tanulókat, hogy mérlegeljék, melyik novellával szeretnének, illetve tudnak a továbbiakban foglalkozni. • Így az is lehetséges, hogy az írópárok tagjai azonos novellával, de az is, hogy más-más novellával dolgoznak. Mivel mindkettőt olvasták, ebből nem lehet probléma. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : metakogníció, tanulói kérdezés, mérlegelés, döntés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A tanár (és az osztály) döntése szerint szimpátiapárok, homogén vagy heterogén párok. Ha a tanár a homogén párok mellett dönt, a gyengébb párokat intenzívebben kell segítenie! M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés Az irodalmi élet természetes velejárói a többnyire egyazon korban élő, azonos vagy különböző nemzedékhez tartozó alkotók között különféle művészi-művészeti kérdésekben zajló viták. Ebben a modulban az Ady költészete körül kialakult vitába és a folytatásának is tekinthető Kosztolányi-vitába nyerünk betekintést. Az olvasásra-gondolkodásra kínált esszé-, tanulmány- és kritikarészletek segítségével a művészet szerepéről, művészet, erkölcs és politika viszonyáról ismerünk meg nézeteket, és formálunk magunk is kritikai véleményt. Elkezdjük az írópárokban végzett munkát: mindenki megtervezi saját novellaelemző esszéjét, és elkészíti vázlatát.
A Z
A D Y - V I T A
É S
A
K O S Z T O L Á N Y I - V I T A
19/2. Az írásfolyamatról a) Alakítsatok írópárokat! A következő órák egy-egy részében írópároddal fogsz dolgozni egyéni feladatod minél sikeresebb megvalósításáért. b) Olvasd el az alábbi tájékoztató szöveget arról a folyamatról, amelynek megvalósítását most kezditek el! A következő, több tanórára átnyúló és otthoni tevékenységet is igénylő feladat célja egyrészt az, hogy a novellaelemzésről való tudásodat alkalmazd egy ismeretlen elbeszélés értelmezésében. Másrészt az, hogy az értelmezés-elemzés folyamatában szerzett olvasói tapasztalataid alapján lépésről lépésre írj meg egy 60-80 soros novellaértelmező esszét, amit tanárod osztályzattal is értékel majd. Írásod célközönsége az osztályod. Legjobban sikerült részleteit, legizgalmasabb meglátásait egy „novellaelemző műhely” órán fogod felolvasni, bemutatni osztálytársaid egy részének. Ez a tény nemcsak azért fontos, mert „valódi közönségnek” írsz, hanem azért is, mert meg kell majd gondolnod ennek a kommunikációs helyzetnek az írásodra vonatkozó következményeit (címzett, megszólítás, kapcsolattartás stb.). Az írásfolyamat munkálataiban segítségedre lesz írópárod, aki saját dolgozatát készíti, ugyanakkor azzal, hogy meghallgat, kérdez, véleményt mond, javasol, igyekszik segíteni, támogatni téged a munkádban. Tedd ezt te is: hallgasd meg figyelmesen, amikor erre kér a feladat, tisztázó kérdéseiddel, észrevételeiddel, jó szándékú kritikáddal segítsd abban, hogy a lehető legjobb dolgozatot írhassa! Mindketten pontosan tartsátok be az egyes lépésekhez kapcsolódó útmutatásokat! Az írásfolyamat fázisai a következők lesznek: Tervezés (olvasás → ötletelés → témaválasztás → a kommunikációs helyzet meggondolása → anyaggyűjtés → anyagelrendezés → vázlatkészítés → vázlatmegbeszélés → vázlatkorrekció) II. Piszkozat (az első szövegváltozat megírása → felolvasás → kritikai szövegelemzés) III. Átdolgozás (az elemzés javítása, átírása vagy újraírása → felolvasás → helyesírás ellenőrzése, korrektúra) IV. Közreadás (nyilvános felolvasás → értékelés → beadás)
I.
c) Beszéld meg az olvasottakat írópároddal! d) Ha maradtak megválaszolatlan kérdéseitek az olvasottakkal kapcsolatban, tegyétek fel őket tanárotoknak! 19/3. A novella kiválasztása a) Írópároddal beszéljétek meg a két olvasott novelláról T-táblázatban rögzített véleményeteket, ötleteiteket! b) Tegyetek fel egymásnak tisztázó, pontosító kérdéseket, próbáljatok választ keresni rájuk! c) Javasoljatok egymásnak kiegészítéseket, újabb szempontlehetőségeket! d) Mindketten egészítsétek ki saját T-táblázatotokat a beszélgetés során felmerült újabb ötletekkel!
15 9
16 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
e) Beszéljétek meg, mi minden következik novellaelemző írásotokra vonatkozóan abból a kommunikációs helyzetből, hogy egy novellaelemző műhely hallgatósága előtt teszitek majd közzé alkotásotokat! f)
Mérlegeld, melyik novella tetszett jobban, melyikről írnál szívesebben vagy könnyebben, melyik jelent nagyobb kihívást számodra, és vállalod-e ezt a kihívást!
g) Döntsd el, melyik novelláról írsz értelmező esszét! Választott novellám:
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Párfüggő és egyénfüggő
T/19/4.
105. oldal Házi feladat – tanórán kívüli tevékenység
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat az írásfolyamat tágabb értelemben vett tervezése: anyaggyűjtés, anyagelrendezés, szelektálás, tervezés (vázlatkészítés). • Mivel a cél és a követelmény egyaránt az önálló novellaelemzés írásához kapcsolódik, határozottan kérjük, hogy ne keressenek szakirodalmat, a választott novella szövegével és az előző órák során összegyűjtött szempontokból válogatva dolgozzanak! • A gondolkodástérképen rögzített vázlat páros megbeszélésére az első Számadás kötet órán kerül majd sor, addigra adjuk a határidőt! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szempontkeresés, anyaggyűjtés, grafikai szervezők kiválasztása és használata, súlyozás, szelektálás, vázlatkészítés gondolkodástérképpel C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : mint korábban M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : előorganizátorok: grafikai szervezők, gondolkodástérkép 19/4. Házi feladat
I. A tervezés Az igazi szakértők, dolgozzanak bár egészen különböző területeken, valamennyien azt vallják, hogy nagyon sok időt töltenek tevékenységük megtervezésével. Így van ez a „profi” írók esetében is. A megkérdezett regényírók például rendszerint azt mondják, hogy egy-egy új regény megírásakor a ráfordított idő 80-85%-át a tervezés tölti ki. A jó terv a sikeres produktum létrehozásának előfeltétele. Ez igaz más írásművek, például elemző dolgozatok megírására is.
A Z
A D Y - V I T A
É S
A
K O S Z T O L Á N Y I - V I T A
Bizonyára emlékszel Szabó Magdának az Abigélről szóló modulban olvasott gondolataira, melyekkel írói munkamódszerét jellemzi: „Mielőtt írni kezdenék, hónapokig hőseimmel élek. Egy külön füzetben elkészítem személyi lapjukat és életüknek a regényben ábrázolt időszak alatt történő eseményeit. Ki kit szeret, hol dolgozik, milyen problémákkal küzd. Előfordul, hogy rajzzal is kiegészítem ezt a »káderlapot«. Feltérképezem a házukat, berendezem szobájukat. Ezután fogok csak a regény szerkezeti vázlatához, és mikor a beosztott forgatókönyv elkészül, már csak le kell ülnöm a géphez. A hősök maguk diktálják nekem sorsukat, gondolataikat.” a) Gyűjts anyagot leendő írásodhoz! b) Készíts szempontonként részletes jegyzeteket vizsgálódásodról! c) Az anyaggyűjtéshez válassz a már megismert grafikai szervezőkből (például kettéosztott napló, szemponttáblázat, halmazábra, T-táblázat, fürtábra)! A grafikai szervezők segítenek neked a gyűjtött anyag elsődleges elrendezésében. d) Ha Darvasi László novelláját választottad, hasznos újraolvasnod Kosztolányi Dezső A kulcs című novelláját is, a Vendég pedig természetesen kapcsolatba hozható más Esti-történettel vagy Kosztolányi-verssel. e) Rendezd el a gyűjtött anyagodat! Válassz ki néhányat a szempontok közül, amelyeket fontosnak, jellemzőnek, beszédesnek, egymással összekapcsolhatónak tartasz! f)
A kiválasztott szempontok alapján fogalmazd meg dolgozatod címét!
g) Készítsd el dolgozatod (logikai) vázlatát az alábbi gondolkodástérkép segítségével! (Nem kell minden vonalra feltétlenül írnod valamit, nem kell a tárgyalásnál mindenképp 5 szempontot választanod, viszont próbáld tartani a szerkezeti egységekre és alegységekre vonatkozó támpontokat!)
A téma tág közelítése: a választás indoklása, közelítési lehetőségek, kérdések, feltevések
A téma leszűkítése: néhány szempont vizsgálatának „megígérése” indoklással
Visszatérés a bevezetés „ígéreteihez”: a kifejtő rész öszszegzése, következtetések levonása
Kiterjesztés: általánosítás, értékelés, kritika, további kérdések, lehetőségek felvillantása
16 1
16 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
BEVEZETÉS
•
1 0 .
É V F O L Y A M
BEFEJEZÉS
CÍM:
TÁRGYALÁS: TÉTELMONDAT – BIZONYÍTÁS – KÖVETKEZTETÉS LÁNCSZERŰ ELŐREHALADÁSÁBAN
A megígért szempontok részletes vizsgálata a választott műben: elemzés, értelmezés, válaszkeresés a feltett kérdésekre, bizonyító erejű példák a szövegből, esetleg összevetés
szempont (1)
szempont (2)
szempont (3)
szempont (4)
szempont (5)
h) Dolgozatod végső önértékeléséhez a következő szempontok nyújtanak segítséget! Olvasd el figyelmesen, és már a tervezéstől kezdve igyekezz nekik megfelelni munkádban! A MINŐSÍTÉS SZEMPONTJA
ÁLLÍTÁS
SZERKEZET/MŰFAJ 1. BEVEZETÉS
Bevezetésemben értelmeztem a címet, illetve témát, és kiválasztottam néhány szempontot, amelynek vizsgálatát megígértem.
SZERKEZET/MŰFAJ 2. TÁRGYALÁS
Kiválasztott szempontjaimat logikus sorrendbe fűzve adtam részletes értelmezést. Állításaimat a vett példákkal igazoltam, a példákat értelmeztem. Ahol lehetett, kapcsolatot teremtettem más szövegekkel (novellával, illetve verssel).
IGEN (+) NEM (–)
A Z
SZERKEZET/MŰFAJ 3. BEFEJEZÉS
A D Y - V I T A
É S
A
K O S Z T O L Á N Y I - V I T A
Befejezésemben visszautaltam a címre, illetve témára és megígért szempontjaimra. Az összegzés nyomán levontam a következtetést, véleményt formáltam. A zárlatban vázoltam a továbbgondolkodás lehetőségeit.
GLOBÁLIS SZERKEZET
Betartottam a terjedelmet (kb. 60-80 sor), ügyeltem az arányosságra és a bekezdések, mondatok közti kötésre.
MŰVELTSÉG (TUDÁSBÁZIS)
Az írásom bizonyítja, hogy képes vagyok önállóan novellát elemezni, ismerem és értően használom a Kosztolányi-életmű vonatkozó adatait.
GONDOLKODÁS
Az írásom bizonyítja, hogy törekedtem tárgyszerűségre, ugyanakkor eredeti és kritikus gondolatok, vélemények megfogalmazására és alátámasztására.
HATÁSOSSÁG
A szövegalkotásban törekedtem a hatásosságra (például: izgalmas szófordulatok, változatos modalitás, hatásos párhuzamok, ellentétek vagy kérdésfelvetés, meglepő következtetés).
NYELVI MINŐSÉG
A tartalomnak megfelelő, világos és gördülékeny, a kommunikációs helyzetet szem előtt tartó nyelvhasználatra törekedtem.
HELYESÍRÁS, ÍRÁSKÉP
Vigyáztam a külalakra, és ellenőriztem helyesírásomat.
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1.
107. oldal 5 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Célunk a modul problematikájára való fókuszálás a meglévő tudás felidézésével, aktivizálásával. • Hagyjunk 1-2 perc gondolkodási időt az egyéni munkára, majd beszéljük meg közösen a feladatot. • Ne menjünk bele visszamenőlegesen részletekbe! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memória, problémaérzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : idézetkártya
16 3
16 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
1. Azokkal az irodalmi alkotásokkal, amelyekből az alábbi idézetek valók, a korábbi fejezetekben (Biblia, Ars poeticák, Itthon vagyok) találkoztál. a) Próbáld felidézni az idézetek alapján a művek szerzőjét és címét! b) Az idézet segítségével emlékezz vissza arra is, mit állított a szöveg a költői szerepről, illetve a művészet szerepéről! IDÉZET
SZERZŐ, MŰCÍM
KÖLTŐI SZEREP ÉS MŰVÉSZETÉRTELMEZÉS
(1) De bőjt s jámborság néked mint a pélva, Mert vétkesek közt cinkos, aki néma. (2) Pusztában bujdosunk, mint hajdan Népével Mózes bujdosott, S követte, melyet isten külde Vezérül, a lángoszlopot. (3) Ne mondd te ezt se, azt se, hamist se és igazt se, ne mondd, mi fáj tenéked, ne kérj vigaszt se. (4) Van hallgatód? nincsen? Te mondd, ahogy isten Adta mondanod, Bár puszta kopáron – Mint tücsöké nyáron – Vész is ki dalod. (5) Ha van Isten, ne könyörüljön rajta: Veréshez szokott fajta, Cigány-népek langy szívű sihederje, Verje csak, verje, verje.
A modernség egyik legtöbbet vitatott kérdése, vajon mire való a művészet. Gondolkodók és művészek erre a kérdésre általában kétféleképpen adták meg a választ. Az egyik álláspont szerint a művészet önálló, teljesen független valami, amely csak a saját törvényeinek engedelmeskedhet: művészet a művészetért (l’art pour l’art). A másik szerint az irodalomnak társadalomformáló szerepe van, ki kell fejeznie a kor nagy eszméit, törekvéseit is, állást kell foglalnia az emberiség, a társadalom nagy kérdéseiben. Erre a dilemmára a magyar klasszikus modernség művészei is különböző válaszokat adtak.
A Z
A D Y - V I T A
É S
A
K O S Z T O L Á N Y I - V I T A
LEHETSÉGES MEGOLDÁS (1) Babits Mihály: Jónás könyve – a prófétaszerep (közösségi érdekeltségű költőszerep) kényszerű vállalása erkölcsi indíttatásból (bűnös, aki néma) (2) Petőfi Sándor: A XIX. század költői – a költő népvezér, kiválasztott, jövőbe látó vátesz (Mózeshez hasonló) (3) Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke – a költő ne foglaljon állást erkölcsi kérdésekben, a szépség énekese, a nyelv művésze legyen (4) Arany János: Mindvégig – a költészet önkifejezés, isteni tehetség, a költő számára maga az élet, az alkotás kényszere nem függ attól, hogy a dalt meghallják-e (olvassák-e) (5) Ady Endre: Nekünk Mohács kell – a beszélő egy közösség érdekében és nevében szólal meg nemzetostorozó, kritikus hangnemben, igaza biztos tudatában
JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2–3. feladat T/2.
108. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az Ady- és Babits-szövegrészlettel (nagyobb terjedelemben) a tanulók találkozhattak már az Ars poeticák fejezetben. • Ha olvasták, és erre van, aki emlékezik, említi, dicsérjük meg nagyon. • A feladat célja a különböző költői szerep- és művészetfelfogások tudatosítása, értelmezése, különös tekintettel Kosztolányiéra, az irodalmi alkotás politikai, erkölcsi, esztétikai meghatározottságának elsődleges közelítése. • Ha szükségesnek tartjuk, modelláljuk tanári kérdéssel és néhány közös kérdésfeltevéssel, milyen típusú kérdésfeltevést várunk! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tanulói kérdezés, kritikai gondolkodás, vita C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : 3 fős kooperatív csoportok (az átszervezés könnyen megoldható minden második írópár megbontásával), majd 2x3 fős „csoportpárok” M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : „Kérdezzük a szerzőt!” • Az irányított olvasás egyik technikája. Arra ösztönzi a befogadót, hogy az olvasást társas tevékenységnek, a szöveggel folytatott párbeszédnek fogja fel. Szorosabbá és személyesebbé teszi az olvasó kapcsolatát a szöveggel, valamint lehetővé teszi, hogy az olvasó aktív, interaktív módon vegyen részt az olvasási folyamatban, és szorosabb kapcsolatot alakíthat ki a tanulás két alapvető eszköze, az olvasás és az írás között. Mindez végső soron az olvasottak mélyebb megértéséhez vezet. • Az eljárásban meghatározó a tanár szerepe. Jó, ha a tanár egy-egy kérdéssel modellálja, miféle problémák, szempontok felvetése kívánatos.
16 5
16 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
2. Az alábbi szövegrészletekben a magyar klasszikus modernség három meghatározó költője vall művészetfelfogásáról. a) Dolgozzatok háromfős csoportban! Olvassátok el a szövegrészleteket, és tegyetek fel mindegyik „szerzőnek” 2-3 problémafelvető kérdést, amire szerintetek a szövegrészletekben vagy azokat továbbgondolva „válaszolhatnak”! SZÖVEGRÉSZLETEK Furcsa az én dolgom ezekkel a politikás versekkel, melyeket sok dühvel, kedvvel írogatok néha, s melyekért mindig lehordanak esztéta barátaim. Ők azt tartják, hogy az ilyen versekkel lefokozom magamat, és meggyöngítem egyéb poézisomnak emberibb és súlyosabb dokumentumait. Nem tehetek róla, hogy érdekel, izgat, foglalkoztat a saját magyarságom s a magyarság együttes kínja, problémája, sorsa. (Ady Endre: „Egy bűnös vers – Rohanunk a forradalomba”, részlet, Világ, 1913. augusztus) Politikához nincsen közöm; amihez közöm van, az az erkölcs. Az érdekcsata nem érdekel. Annál inkább érdekel az, ami fölötte áll minden küzdő érdeknek. Az én szolgálatom: megőrizni népem legtisztább erkölcsi hagyományait, nem engedni, hogy az igazság szelleme elavuljon. A kezdődő barbárság lármája közt ébren tartani a lelkiismeret sajgó nyugtalanságát. Megóvni egy jobb idő számára az emberiesség megvetett eszméit, a szellem és szabadság tiszteletét. (Babits Mihály: „A tömeg és a nemzet”, 1938, részlet. In: Babits Mihály: Esszék, tanulmányok) Bevallom harmadszor, hogy hiszek a költészet öncélúságában, abban, hogy egy versnek, egy regénynek semmi más célja nincs, nem is lehet, mint hogy szép legyen. Annak idején ezzel jelentkeztem. Akkor ellenzék voltam. Egy hazafiaskodó szólamokat hangoztató közösség követelte, hogy „valljak színt”. Azt feleltem, hogy magyar vagyok, magyarul írok, s ennél nagyobb szerelmi vallomást nem tehetek népemnek. Verseim mellé nem voltam hajlandó erkölcsi bizonyítványt is mellékelni. Rövid ideig diadalmaskodott az elvem. Most újra ellenzék vagyok. Ha egy költő bármely érdek szószólójává válik, szolgává aljasul. Tudom, hogy a világon és az emberi dolgokon való öntelen elrévülést szavakkal való játéknak minősítik a tett szélhámosai, a népszerűség kis vámszedői, mintha szavakkal játszani nem annyi volna, mint magával az élettel játszani, s mintha a szavak nem volnának oroszlánok, melyek már óriásokat is széttéptek. Semmi okom sincs megtagadni hitemet ezekben a mostoha időkben. Az elefántcsonttorony még mindig emberibb és tisztább hely, mint egy pártiroda. (Kosztolányi Dezső: „Önmagamról” – részlet, Nyugat, 1933. január 1.; In: In memoriam, 13–14. o.)
PROBLÉMAFELVETŐ KÉRDÉSEK A „SZERZŐHÖZ”
A Z
A D Y - V I T A
É S
A
K O S Z T O L Á N Y I - V I T A
b) Osszátok ki a szerepeket: egyikőtök Ady, a másik Babits, a harmadik Kosztolányi legyen! c) Üljetek össze egy másik csoporttal! Válaszoljatok szerepetek szerint a másik csoport által feltett, szövegrészletenként egy kérdésre! d) Cseréljetek! Tegyetek fel szövegrészletenként egy újabb kérdést a másik csoport „Adyjának”, „Babitsának”, „Kosztolányijának”! e) Folytassátok váltogatva a kérdezést, amíg van kérdésetek vagy az idő le nem telik!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni, csak a példa kedvéért: 1. részlethez Mit gondol ön a költészet szerepéről, feladatáról? Miért tartja fontosnak, hogy „politikás” verseket írjon? Mi a véleménye esztéta barátai kritikájáról? Mit gondol ön a „politikás” versek időtállóságáról? 2. részlethez Ön szerint a költészet jobbá, igazabbá teheti a világot? Vannak ön szerint mindenki által érvényesnek elfogadható értékek? Ha igen, melyek ezek? Miben látja ön az erkölcs és a politika különbségét? 3. részlethez Mit ért ön a költészet öncélúságán? Mit tart ön a költészet szerepéről? Mit mondana ön azoknak, akik költészetét szavakkal való játéknak minősítik? Miben különbözik az ön művészetfelfogása magyar kortársaiétól, például Adyétól és Babitsétól?
T/3.
110. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja egyik legjelentősebb kortárs írónk művészetfelfogásának összevetése a nyugatosok néhány alkotójáéval, olvasói tapasztalat szerzése a hagyomány folytonosságáról és megszakítottságáról, a modernségen belül a nyelvfelfogás különbségeiről, változásáról. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz (kérdések) 3. Az alábbi szövegrészlet Esterházy Péter kortárs írónknak a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadásából való. Olvassátok el, és keressetek közösen választ a kérdésekre!
16 7
16 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
Szokták mondani, az író szerszáma a nyelv. Ez majdnem igaz. Én szívesen látom az írót, magamat – mint kézművest. Még inkább kőműves. Kőmíjjes. Tégla, malter, rakni, nő a fal, leomlik, újra, föl-le, Kelemenné, szóval valami nő. […] Én személy szerint jó barátságban vagyok a nyelvvel – nyelven a magyart értem –, illetve ő van velem barátságban, megengedi ezt a barátságot, mert az még igaz lehet, hogy a kolléga volt az úr, a vers csak cifra szolga, ám végül is a nyelv az úr. Ezért van az kérem, hogy hűséggel nem az országomnak, nem hazámnak tartozom, nem az osztályomnak, ha van, nem a családomnak, hanem egyes-egyedül a nyelvnek tartozom, a magyar nyelvnek. Jó társaságban vagyok. (Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből, 2003) a) Ady, Babits vagy Kosztolányi művészetfelfogásához áll közelebb Esterházyé? (Indokoljatok!) b) Mit jelent, hogy az író kőműves? Magyarázzátok meg a metaforát! c) Szerintetek mi a különbség aközött, hogy az író van jó barátságban a nyelvvel vagy a nyelv az íróval? d) Mit jelent szerintetek a nyelvnek tartozni hűséggel? e) Felismeritek-e, milyen műveket von intertextuális játékba a szöveg? Ha nem, nézzetek utána a világhálón!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) b) c)
Az írást a nyelv művészetének tekinti, tehát Kosztolányiéval. Nyelvből épít szöveget, küzd, dolgozik a nyelvvel, ír és újraír (töröl, javít) stb. Az első azt a felfogást jelenti, hogy a(z) (jó) író birtokolja a nyelvet, a második a nyelvi hagyomány elsődlegességét, meghatározó hagyomány voltát vallja az alkotóval szemben (a későmodernség és a posztmodern nyelvfelfogása, a nyelvi megelőzöttség tapasztalata). d) Az író dolga jól írni, az irodalom esztétikum, nyelvi játék, igényesen megalkotott szövegvilág, belső ízlés és mérték szerint való stb. e) Kőműves Kelemenné c. népballada, Ady Endre: Hunn, új legenda, Kosztolányi Dezső: Önmagamról (a fentebb olvasott részletből a „magyar vagyok, magyarul írok, s ennél nagyobb szerelmi vallomást nem tehetek népemnek” gondolat)
A Z
A D Y - V I T A
É S
A
K O S Z T O L Á N Y I - V I T A
3. lépés: 4. feladat T/4.
111. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a tanulók megismerkedjenek Kosztolányi Ady-bírálatának néhány részletével, és ezekben azonosítsák, illetve értelmezzék azt a nézőpontot és érvrendszert, amelyből Kosztolányi Ady költészetét bírálja (bíráló), valamint azokat a szempontokat és érveket, amelyeket az Ady-költészetre jellemzőnek gondol (a bírálat tárgya). • A feladatot négyfős kooperatív csoportokra tervezzük úgy, hogy a csoportokon belül 2 párt alakítunk ki. • A párok képesség szerint homogének legyenek oly módon, hogy az 1. páros jobb szövegértő, implicit érveket is felismerni képes tanulókból álljon (ez a feladat a nehezebb!). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : implicit és explicit szöveginformációk, érvek azonosítása, analogikus gondolkodás, kritikai érzék, vitakészség, véleményalkotás, érvelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : szövegértési képességek szerinti párok M u n k a f o r m á k : 4 fős kooperatív csoportok, az előkészítő szakaszban csoporton belül 2x2 fős pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik 4. Kosztolányi Adyról Ady halálát követően személye és költészete körül hamarosan irodalmi kultusz alakult ki. Az irodalmi kultusz jellemzője, hogy túlmutat a poétikai-esztétikai szempontokon, és beállítódásban, az irodalmi beszédmódban és a szerző személye körül kialakult szokásrendszerben is megtapasztalható. A kultuszban az utókor megkülönböztetett tisztelete nyilvánul meg, ugyanakkor a személyről, életművéről való beszéd túllép az ellenőrizhetőség feltételein, hozzá kultikus vagy ideológiai mozzanatok is tapadnak. Ady halálának tízéves évfordulóján, 1929-ben A Toll című folyóirat vitát kezdeményezett az Adyéletmű elfogultságtól mentes újraértékelésére. Kosztolányi Dezső Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről című írásával vett részt a vitában, s illette kritikával az Ady-kultuszt és Ady költészetét. Az alábbiakban ebből az írásból olvashattok néhány jellemző részletet. a) Négyfős csoportotokon belül alakítsatok párokat, és jelöljétek számmal a párosokat! Olvassátok el az alábbi részleteket, és beszéljétek meg párosotok kérdéseit! […] Pontról pontra elmondom, úgy, ahogy bennem él, mi idegenít el ettől a költészettől. Véleményemet nem tartom csalhatatlannak. Csak egy ember szava ez. De egy olyan ember szava, aki pályája során elégszer tanúságot tett arról, hogy hű egyetlen meggyőződéséhez és hitvallásához, az irodalomhoz, s a jobb- és baloldal íróit pártatlanul ítéli meg. […]
16 9
17 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
[Ady] Gondolatvilágának főtengelye: a messianizmus. Az a tudat, hogy a világ boldogtalan, s az a hit, hogy valakinek, egy új megváltónak kell jönnie, s az majd mindent egy csapásra jóvátesz és rendbe hoz. […] Ő maga is „küldetést” érez, mégpedig többfélét. Az első körülbelül az, hogy ennek a földnek a Messiása legyen. Hogy miből áll az ilyenfajta küldetés, nem tudjuk. Gyakran halljuk, hogy „harcol”, és fajtáját ostorozza a jövő felé. A beállítás kissé az irodalomtörténeti könyvek mintáira emlékeztet. Hiszen a politika manapság mindenütt mesterség lett és tudomány. Éppen ezért a politikai költészet pusztulóban is van. […] Vajmi kevéssé valószínű, hogy egy költő, a jelenkor reklámparkjai, kormányrendszerei közepette mindaddig követeli verseiben az általános, egyenlő, községekre is kiterjedő, titkos választójogot, a hadikölcsönök valorizációját, a munkáskórházakat és napközi otthonokat, míg azokat meg is adják. […] A költő a kifejezés művésze. Hivatása az, hogy a benne alaktalanul forrongó természeti erőket, melyeket értelemmel nem lehet megközelíteni, érzékletesen megformálja, mintegy létezőt teremtve a megfoghatatlanból, s ezzel a roppant munkával véget is ér hivatása. Ha politikai költészetre vetemedik, két veszedelem fenyegeti. Vagy néven nevezi, hogy mit akar, s akkor tartalmas, de művészileg lapos és unalmas. Vagy pedig csak céloz erre, messziről, tétován, s akkor pufogóvá, fráziscséplővé, jelszavassá válik, afféle dörgedelmes néptribunná. […] Azok, akik vele együtt jelentkeztek, a maguk útján jártak. Lendülete bátorítólag hatott egyesekre, de vezérkedése csak társadalmi jellegű volt. Az irodalmi matéria, melyet hozott, nem alkalmas a folytatásra, mások fejlesztésére. Csak jelszavai keringenek, de szavai nem váltak vérré, mint Petőfiéi vagy Aranyéi. Nyelve sokszor ízesen magyar, de szókincse nem gazdag. Azok az újítások, melyekkel kísérletezett, összetételei, elvonásai nem szerencsések, többnyire kiagyaltak, mesterkéltek. […] Maradandót alkotott azzal a harminc-negyven versével, mely pályája szerencsés termékének tekinthető. Nem tündököl a lángész kápráztató fényével. Helye nincs is se Petőfi, se Arany, se Vörösmarty, se Berzsenyi mellett, csak az érdekes, csonka nagy tehetségek között. […] (Kosztolányi Dezső: „Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről” – részletek, A Toll, 1929.)
1. PÁROS (1) Keressetek a bírálatból olyan szempontokat, amelyek érvként szolgálnak a Kosztolányi ízlése, irodalomfelfogása szerint való költészet mellett! (2) Támasszátok alá vagy cáfoljátok az érveket a Kosztolányi-életműből, esetleg más olvasói tapasztalataitokból vett példákkal!
2. PÁROS (1) Keressetek a bírálatból olyan szempontokat, amelyek érvként szolgálnak Kosztolányinak az Adyköltészet ízlése, irodalomfelfogása ellen! (2) Támasszátok alá vagy cáfoljátok az érveket az olvasott Ady-versekből vagy más olvasói tapasztalataitokból való példákkal! b) Csoportotok másik párosával vitassátok meg az érveket, formáljatok véleményt a kérdésről!
A Z
A D Y - V I T A
É S
A
K O S Z T O L Á N Y I - V I T A
LEHETSÉGES MEGOLDÁS 1. páros (1) Az irodalmi alkotás mércéje csak irodalmi (esztétikai) szempont lehet, a költő a kifejezés művésze, a jó irodalom folytatható hagyományt teremt, a mű időtállóságát esztétikai értéke biztosíthatja. (2) Kosztolányi verseinek nyelvi megalkotottsága rendkívül tudatos, „megmunkált”, rímtechnikája bravúros, költészetében a szerepjátéknak és a nyelvi játéknak fontos szerepe van, műveiben nem feszeget sem politikai, sem erkölcsi kérdéseket. A magyar irodalmi hagyományban is vannak sorsdöntő társadalmi-politikai pillanatokhoz kapcsolódó, napjainkig fontosnak és jónak tartott versek (Huszt, Nemzeti dal stb.).
2. páros (1) Messianisztikus gondolkodásmód, küldetéstudat, illuzórikus hit a művészet társadalomformáló erejében, a költészet szempontjainak sérülése (modorosság, felszínesség, sok rossz vers), nem teremtett folytatható hagyományt. (2) A messianisztikus, küldetéstudatos versek közt is vannak jó Ady-versek: Góg és Magóg fia vagyok én, Nekünk Mohács kell; többek közt Petőfivel érvel Kosztolányi, de Petőfi egyik legjellemzőbb szerepe is a váteszszerep volt, a magyar irodalomban jelentős hagyománya van a közösségi érdekeltségű költészetnek (Balassi, Zrínyi, Berzsenyi, Vörösmarty), lehetnek olyan történelmi vagy erkölcsi helyzetek, amikor helye van a költői megszólalásnak, ha egy költőnek 30-40 maradandó verse van, akkor nagyon jó költő stb. Az eszmei-politikai megfontolásokból született versek többnyire valóban kevésbé „időtállóak”, érvényességük jobban a kortapasztalathoz kötött (erre Petőfi költészetéből is van szép számmal példa).
4. lépés: 5. feladat T/5.
113. oldal 20 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a befogadás történetileg változó voltának tudatosítása. • Hagyjunk kb. 10 percet az önálló munkára, majd beszéljük meg közösen a táblázatot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : történeti-befogadástörténeti érzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat
17 1
17 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
5. Az alábbi szövegrészletek a Kosztolányi-életmű befogadástörténetébe engednek bepillantást. Olvasd el a részleteket, és töltsd ki a táblázatot!
1. SZÖVEGRÉSZLET Bántásnak ne vegye se ő, se más: ő olyan költő, akire egyenesen az irodalomnak van szüksége. Emberi dokumentumokat nem kínál ő, mert nem kínálhat. Valami félelmetesen új egyéniségnek gyilkos tolakodásával vagy tiltakozásával sem keseríti ő el a jámbor lelkeket. Ő művész, ő költő, ő író, nem tudom, hogy mindenkivel meg tudom-e magam értetni: ő irodalmi író. Bevallom, hogy az én számból nem éppen dicséret ez ma, amikor egyre biztosabban kezdem gyűlölni az irodalmat. (Ady Endre: „Négy fal között – Kosztolányi Dezső verseskönyve”, Budapesti Napló, 1907. június 1. In: Réz Pál [szerk.]: Hajnali részegség, In memoriam Kosztolányi Dezső, Nap Kiadó, 2002, 38. o.)
2. SZÖVEGRÉSZLET Kosztolányi politikaellenessége elválaszthatatlanul összefügg egy olyan művészetszemlélettel, amely éles különbséget tesz a költészet tartalmi és formai elemei között az utóbbiak javára: nem a tartalom a fontos a versben, mert ebben az esetben az idézet szerint a költészet „rideg értelmi játékká aljasulna”, hanem a forma, a szavak, a hangok, a betűk. Ez a művészetszemlélet a legtisztább l’art pour l’art. […] A világirodalomnak azok a költői, akik gyakorlatukban ezt az elméletet vallották, egytől-egyig mind haszonélvező, parazita kapitalista-polgári társadalom talaján lettek naggyá. Úgy kellettek ők ennek a rothadó társadalomnak, mint egy falat kenyér, hiszen bennük találta meg a parazita-kapitalista réteg saját létjogosultságának igazolását. (Szabó Árpád: „Polgári költészet – népi költészet”, Valóság, 1946/6.)
3. SZÖVEGRÉSZLET Egy éppen összeomlott világban lettünk költővé, ahol nem volt kenyér és bor, nem volt tea (langy téa), nem volt színes kapuablak, mert nem volt ház, otthon, kör, négyszög, mértani hely sem, ahová elhelyeztük volna megmaradottságunkat. Hát hogy bírtuk volna elkerülni a szembenézést a Kosztolányi-féle csodálatos kisvilág és nagyvilág pusztulásával, egyáltalán a pusztulással? De nemcsak nagyon is fiatalkori életérzésünk, történelmi tapasztalatunk tért el az övétől, hanem feltápászkodóban egyre szélesebbnek láttuk azt az irodalomtörténeti, ízlésbeli árkot, ami elválasztott tőle. Az édes, a könynyed, az elbűvölő, a dekoratív, a méz simaságú, amit a nagy magyar szecesszió legnagyobbjai közül éppen benne éreztünk legerősebben, csillagmérföldnyire került lelki állagunktól. […] Köztapasztalat ez, nem egyeseké, nem csoportoké; az egész magyar irodalmi tudat – ahogy más helyt is említettem már – szépség-elvonókúrán esett át a szimbolizmus óta. […] Lassanként összegyűlő, sok és sokféle, magatartásbeli, esztétikai, ízlésbeli, időbeli különbség úsztatott el minket tőle, miközben irodalomalakító delejvonzását szüntelenül éreztük. Annál nagyobb örömmel jelenthetem, hogy ma, úgy érzem, újra a közelében vagyunk. (Nemes Nagy Ágnes: „Ízlésváltozások a Kosztolányi-vers körül”. In: Nemes Nagy Ágnes: Látkép gesztenyefával, Magvető Kiadó, 1987; Réz Pál [szerk.]: Hajnali részegség, In memoriam Kosztolányi Dezső, Nap Kiadó, 2002. 379–380.)
A Z
A D Y - V I T A
É S
A
K O S Z T O L Á N Y I - V I T A
4. SZÖVEGRÉSZLET Kosztolányit nem tartom mesteremnek. Nem tartom, mert nem tarthatom. Ma nincs mester, és így nincs tanítvány. […] Kosztolányi tehát nem mester. Hanem mi? Megmondom. Kosztolányi a bátyánk. […] A báty talán olyan, mint anyánk, de mégiscsak férfi, viszont nem béklyózza annyi minden, mint apánkat szegényt. Vagy…vagy átmenet egy zseniális apa és egy zseniális nagybácsi közt, közel van hozzánk, miként az előbbi, ám nem oly édes link, miként az utóbbi. De ne kerteljünk: a báty az, aki mindent tud. Ismeri az életet, ismeri a felsős tanárokat, tudja, kinek ki a heppje, hogy magyarból a memoriterre feküdjünk rá, meg Aranyra, számtanból ne legyen illúziónk, a földdel tesznek egyenlővé úgyis, hiú minden remény . […] A bátyánk főként az, aki otthon van; nem bizonygat, nem hepciáskodik, hol fél, hol nem fél, erényeit nem tiszteli önmagában, hibáit tudja. Otthon lenni, említettük, nagyon nagy dolog, mert az otthonosság magától értetődő, természetes és nem programszerű érzését nehéz magunkban nem is föléleszteni, de megtalálni. […] Kosztolányiról beszéltem, aki nem mester, mert mester nincs, nem példa, mert Babits Mihály a példa, nem a legnagyobb, mert Móricz Zsigmond a legnagyobb, ha volna legnagyobb, de ő áll a legközelebb hozzánk, ő a bátyánk, aki ezt mondja nekünk: „Kissé lehajtani a fejet. De a szívet, azt föl, föl, barátaim.” (Esterházy Péter: „Ünnepi beszéd és rekonstrukció”, Vigilia, 1985/6.) SZEMPONTOK KI ÍRTA? MIKOR ÍRTA? MILYEN ALKALOMBÓL? HOL JELENT MEG AZ ÍRÁS? MILYEN ÉRTÉKÍTÉLETET FOGALMAZ MEG? MILYEN SZEMPONTOT KÖVET AZ ÉRTÉKELŐ? SAJÁT VÉLEMÉNYEM A RÉSZLETBEN FOGLALTAKRÓL RÖVID INDOKLÁSSAL
1. SZÖVEGRÉSZLET
2. SZÖVEGRÉSZLET
3. SZÖVEGRÉSZLET
4. SZÖVEGRÉSZLET
17 3
17 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
LEHETSÉGES MEGOLDÁS SZEMPONTOK
1. SZÖVEGRÉSZLET
2. SZÖVEGRÉSZLET
3. SZÖVEGRÉSZLET
4. SZÖVEGRÉSZLET
KI ÍRTA?
Ady Endre
Szabó Árpád
Nemes Nagy Ágnes
Esterházy Péter
MIKOR ÍRTA?
1907
1946
1987
1985
MILYEN ALKALOMBÓL?
Kosztolányi első verseskötetének megjelenése alkalmából
A II. világháborút követően (programjelleggel)
Nem olvasható ki konkrét alkalom, de az újraértékelési (értelmezési) szándék igen
Kosztolányi születésének 100. évfordulójára
HOL JELENT MEG AZ ÍRÁS?
Budapesti Napló (napilap)
Valóság (folyóirat)
Látkép gesztenye- Vigilia fával c. esszékö(folyóirat); tetben. eredetileg ünnepi beszéd, tehát előadásra szánt szöveg
MILYEN ÉRTÉKIrodalmi költőnek ÍTÉLETET FOGAL- nevezi Kosztolányit – bírálat MAZ MEG?
Kosztolányi a l’art pour l’art következetes képviselője, polgári író – bírálat, elmarasztalás (a közösségi érdekeltségű költészetfelfogással és a népiességgel állítja szembe → cím!)
Változó ízlést, amelyet a kortapasztalat alakít, befolyásol
Elismerést, nagyra tartást, megértést, rokonságot, közelállóságot
MILYEN SZEMPONTOT KÖVET AZ ÉRTÉKELŐ?
Ideológiai szempont (polgárinépi), társadalmi hovatartozás (osztályos szempontok)
Történelmi tapasztalatból fakadó ízlésváltozás, a befogadás történeti jellege
Hagyományfolytonosság, szemléletbeli rokonság
Eszmei-ideológiai szempont, az irodalom életszerűsége, közösségi érdekeltsége
A Z
A D Y - V I T A
É S
A
K O S Z T O L Á N Y I - V I T A
REFLEK TÁL ÁS 5. lépés: 6–9. feladat T/6.
115. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Hagyjunk néhány percet páros gondolkodásra, majd nyissuk frontálissá a megbeszélést! • Ügyeljünk arra, hogy minél több páros szót kapjon! (Ezt például tehetjük úgy, hogy korlátozzuk a páronként megtehető észrevételek számát.) • Közben a táblán készítsünk közös halmazábrát! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintetizálás, kritikai gondolkodás M u n k a f o r m á k : pár, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : halmazábra 6. Ebben a modulban művészet (irodalom) és erkölcs, művészet (irodalom) és politika viszonyáról gondolkodtunk a XX. század két irodalmi vitájába (Ady-vita és Kosztolányi-vita) való betekintéssel. Összegezzétek tapasztalataitokat és véleményeteket a halmazábra és az alábbi kérdések segítségével! a) Vannak-e szerintetek irodalomnak, erkölcsnek és politikának közös tartalmai, vonatkozásai? Ha igen, melyek ezek? b) Vannak-e szerintetek irodalomnak és erkölcsnek közös, a politikától eltérő tartalmai, vonatkozásai? Ha igen, melyek ezek? c) Vannak-e szerintetek irodalomnak és politikának közös, az erkölcstől eltérő tartalmai, vonatkozásai? Ha igen, melyek ezek? d) Melyek szerintetek az irodalom, az erkölcs és a politika sajátos, a másik kettőre nem jellemző tartalmai? e) Eljátszhattok azzal a kérdéssel is, melyik szín, növény vagy állat jelölhetné emblémaszerűen az irodalmat, melyik az erkölcsöt és melyik a politikát! Politika Művészet (Irodalom)
Erkölcs
17 5
17 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
Kosztolányi Ady költészetének és személyének jelentőségét nyíltan támadó, újraértékelését (revízióját) kezdeményező írása a korabeli irodalmi közélet híres-hírhedt eseménye lett, és megosztotta az irodalmi közvéleményt. Az Ady-vitában több kortárs – például Babits Mihály – ellenérzését fogalmazta meg Kosztolányi bírálatával kapcsolatban, és kiállt az Ady-életmű jelentősége mellett. Az Ady-vitának hosszú távon szerepe lett Kosztolányi irodalomtörténeti helyének kijelölésében is. Az irodalmi közvélemény ugyanazon szempontok alapján vállalta Adyt, amelyek alapján Kosztolányit leértékelte. E szempontok mindkét tekintetben önkényesek, felszínesek és ideologikusak voltak, és egyáltalán nem poétikai-esztétikai mércét érvényesítettek. Ehhez járult később a második világháborút követő bolsevista típusú berendezkedés irodalompolitikája, melynek következtében a Kosztolányi-életmű a nyugatos kánon peremére került. Az olvasott Szabó Árpád-tanulmányrészlet épp ennek az ideologikus programnak a meghirdetője volt 1946-ban. Az úgynevezett Kosztolányivita lezárásaként tartjuk számon a költő születésének századik évfordulója alkalmából elhangzott, Ünnepi beszéd és rekonstrukció című Esterházy-beszédet, mely a hagyományfolytonosság és az esztétika szempontjából helyezte vissza Kosztolányit a magyar irodalomban az őt megillető kiemelt helyre. Korunkból visszatekintve az 1929-es kibékíthetetlen, az irodalmi közvéleményt megosztó Ady– Kosztolányi ellentét nem eszmei-politikai szempontból nyilatkozik meg. Ma már világosan látszanak a két poétikai (esztétikai) rendszer különbségei. Ady költészete sok tekintetben kötődik a magyar irodalom közösségi érdekeltségű, romantikus váteszhagyományaihoz és az egészelvű gondolkodásmódhoz. Tematikájában a lírai személyességnek a világhoz való aktív viszonyulása, valamint e személyiség biztos értéktudata jut meghatározó szerephez. Nyelvi regiszterét a vallomásosság, a tragikum és a pátosz határozzák meg. Kosztolányi gondolkodásmódját az „egész” helyett a „rész”, a töredékesség tapasztalata jellemzi. Költészete az irodalmat egyedül a nyelv művészetének tekinti. A világszerűség helyett a szövegszerűséget hangsúlyozza, értéktudata a viszonylagosság tapasztalatára épül, jellemző nyelvi regisztere az irónia. Ma úgy gondoljuk, a kétféle poétikai modell nem egymást kizáró ellentétként, sokkal inkább egymás alternatívájaként értelmezhető.
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni és gondolkodásmódtól függő, csak a példa kedvéért: a) felelősség, individuális és közösségi indíttatás b) a napi ügyektől, érdekektől való távol állás c) a politika kiszolgálása, illetve a politika beavatkozása (Illyés szerint például az irodalompolitika a hattyú és a görény házassága) d) szépség (esztétikum) / igazság / hatalom
T/7–9.
117. oldal Házi feladat – tanórán kívüli tevékenység
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Csak érdeklődőknek, azoknak is fakultatív, és feladatokban is választható. • Ha néhányan foglalkoznak vele, mindenképp keressünk módot a megbeszélésre, akár tanórán kívül is! C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály
A Z
A D Y - V I T A
É S
A
K O S Z T O L Á N Y I - V I T A
7. Házi feladat, csak érdeklődőknek! Az alábbiakban három verset olvashatsz. Ady versének (1918) elejtem – elrejtem – elfelejtem bokorrímét Kosztolányi verse (1933) hívja játékba. Mindkét verssel intertextuális kapcsolatot teremt kortárs költőnk, Kovács András Ferenc négysorosa (1999). a) Olvasd el a verseket, és gondolkodj el az alábbi kérdéseken! b) Vajon milyen kérdésre nem felelt az Ady-vers beszélője? c) Mi a kérdése a Kosztolányi-versnek, és hogyan válaszolja meg a beszélő a kérdést? d) Hogyan folytatja és írja újra Kovács András Ferenc a két költőelőd versének hagyományát?
ADY ENDRE: NEM FELELTEM MAGAMNAK A feleségemnek küldöm. Bizony, lelkem, Csak magamnak nem feleltem: De hát választ nem is leltem. Elfelejtem Sok örömöm, sok szerelmem: Szép elmenni: ez az »elvem«. Ez az »elvem«, Csúf szó, de csak így feleltem: Elvvel, szívvel s be nem telten. Így feleltem, Bátor hangon énekeltem S néha nyáron harcra keltem. Bizony lelkem, Én az Életet elejtem, Én magamat már elrejtem. Ki nem »fejtem«: Megint rossz szó. Elfelejtem. Ezt és mindent. Nem feleltem Magamnak.
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ÉNEK A SEMMIRŐL Amit ma tartok, azt elejtem, amit ma tudtam, elfelejtem, az arcomat kezembe rejtem, s elnyúlok az üres sötétben, a mélyen-áramló delejben. Annál mi van, a semmi ősebb, még énnekem is ismerősebb, rossz sem lehet, mivel erősebb és tartósabb is, mint az élet, mely vérrel ázott és merő seb. Szokatlan-új itt ez a köntös, pár évre szóló, szűk, de göncös, rossz gúnya, melyet a könny öntöz, beh otthonos lesz majd a régi, a végtelen, a bő, közömbös. Én is öröktől ebbe voltam, a semmiségre ráomoltan, míg nem javultam és romoltam, tanulni sem kell, tudjuk ezt rég: eltűnni és feküdni holtan. Ha félsz, a másvilágba írj át, verd a halottak néma sírját, tudd meg konok nyugalmuk írját, de nem felelnek, úgy felelnek, bírjuk mi is, ha ők kibírják. Pajtás, dalolj hát, mondd utánam: Mi volt a mi bajunk korábban, hogy nem jártunk a föld porában? Mi fájt szivednek és szivemnek Caesar, Napoleon korában?
17 7
17 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
KOVÁCS ANDRÁS FERENC: KOMPLETÓRIUM1 Amiként madarait az égbolt, Rejt engem is vándor magasság: Elvisz, magába ringat, átlebegtet, Elrejt, elejt – s estemben elfelejt. Ady verse a személyiség önértésének elbizonytalanodásaként is olvasható. Kosztolányi ezt a témát a későmodernségre jellemző, újfajta önmegértési kérdésként viszi tovább. Az Ady-szöveghez kapcsolódva tesz kísérletet a „Ki vagyok én? Honnan jöttem? Hova tart az életem?” kérdések megválaszolására. Míg az Ady-vers önmagára reflektáló lírai énje az önértés és önazonosság meghatározásának elmulasztását, lehetetlen voltát állítja, a Kosztolányi-vers az önértés és önmeghatározás lehetőségeit a hagyományban találja meg. Az önkimondás kudarcát az Ady-vers a klasszikus modernség tapasztalataként közvetíti. Ez a tapasztalat a nyelv korlátlan uralhatóságába és a műalkotás tetszőleges nyelvi alakíthatóságába vetett hit megrendülését mutatja. Az Ének a semmiről az Ady-verssel folytatott párbeszédben többek között azt is beláthatóvá teszi, hogy Kosztolányi a nyelv és a személyiség, a lét és a személyes lét, a lét és az idő kölcsönös viszonyának korszakfordító átértelmezésére, átértékelésére kényszerült. Válaszában az újfajta önmegértés nem a személyiség döntésétől függ („Nem feleltem / Magamnak”), hanem egy már meglévő hagyománnyal kapcsolódik össze („de nem felelnek, úgy felelnek”). Vagyis az Ének a semmiről a hagyománnyal folytatott párbeszédben látja és láttatja a lírai önmegértés lehetőségét. Így többek között azt is bizonyítja, hogy a kései Kosztolányi Ady költészetében is megtalálta a folytatható hagyományt. Kovács András Ferenc kortárs költőnk. Négysorosa az intertextualitás játékával a magyar költészeti hagyományhoz kapcsolódva azt az újabb tapasztalatot is közvetítheti, hogy minden lényegeset megírtak már, ezért minden írás korábbi szövegek újraírása is egyben. Ady és Kosztolányi bokorrímei helyett itt belső rímmel, az utolsó sorban jelenik meg a három szó. Az univerzumra, illetve a tapasztalaton túlira utaló egyes szám harmadik személyű igehasználat és a cím – hasonlóan a korábbi két vershez – összegző-számvető igényt sejtet. 8. Házi feladat Homo moralis és homo aestheticus a) Ha van hozzá kedved, olvasd el az alábbi Kosztolányi-vallomást is, melyben Babitscsal vitázva az erkölcs emberét állítja szembe a szépség emberével!
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ÖNMAGAMRÓL – RÉSZLET A homo moralis (az erkölcs embere) szigorú. A homo moralis kegyetlen önmagához és másokhoz. A homo moralis követelőző, egyoldalú, korlátolt. A homo moralis szakadatlanul ellentmond önmagának. A homo moralis az erkölcs nevében arra akar rávenni bennünket, hogy adjuk oda a kabátunkat másoknak, aztán ugyancsak az erkölcs nevében arra akar rávenni bennünket, hogy húzzuk le másokról a kabátot. A homo moralis mindig háborúkat indít, forradalmakat szervez, máglyákat gyújt, akasztat, önsanyargatásra, állati robotmunkára kényszerít milliókat, egy szebb jövő ígéretével, melyet még sohase váltott be. […] A homo moralis mindig paradicsommal kecsegtet, és mindig siralomvölggyé változtatja a világot. […] A homo moralis csak fut, fut, és nem tud megállni. Vele szemben nem a homo inmoralis áll, nem az erkölcstelen ember. A létharcban lehetetlen eldönteni, hogy ki 1
kompletórium = latinból: hiánytalan, teljes gyűjtemény; Kovács András Ferenc összegyűjtött verseit tartalmazó kötetének és a négysorosának is a címe
A Z
A D Y - V I T A
É S
A
K O S Z T O L Á N Y I - V I T A
az erkölcsös és ki az erkölcstelen. Ez csak később dől el, miután valamelyik fél győzött, az értékelés tehát viszonylagos. A homo moralis ellentéte és ellenképe, gyökeres tagadása a homo aestheticus, az önmagáért való tiszta szemlélődés embere, aki nem ismer jót és rosszat, melyet semmiféle lángelme nem különböztet meg, csak szépet és rútat, melyet az ő egyéni sugallata biztosan megérez, az, aki a mindig vitatható igazság helyett az ízlést emelte a polcra, mely megbízhatóbb, irgalmasabb kalauz, az, aki nem áll sem jobb oldalon, a bégető bárányok között, se bal oldalon, az ordító, fekete farkasok között, hanem egymagában áll, távol a nyájtól és csordától, mindig egyedül, mint mindenkinek közönyöse vagy megértője, mint mindenkinek természetes barátja és természetes ellenfele, az, aki mindent külön szerethet vagy gyűlölhet az érdeme szerint […], az, aki néha tökéletesnek álmodja a tökéletlen világot, az, aki már megváltotta magát mindenekelőtt a világmegváltóktól, az, aki semmit sem vár, és mindent megkap az ámulat egy pillanatában, az, aki ezt a pillanatot s vele együtt az életet marasztalja is. […] Homo aestheticus sum. [A szépség embere vagyok] (Nyugat, 1933. január 1. In: Réz Pál [szerk.]: Hajnali részegség, In memoriam Kosztolányi Dezső, Nap Kiadó, 2002, 14–16.) b) Rögzítsd a T-táblázatban, milyen ellentétek mentén látja-láttatja Kosztolányi a homo moralist és a homo aestheticust! HOMO MORALIS
HOMO AESTHETICUS
c) Formálj néhány saját érvvel is alátámasztott véleményt Kosztolányi értékítéletet is tartalmazó meghatározásáról! 9. Házi feladat érdeklődőknek! a) Olvasd el az alábbi két ars poeticus Kosztolányi-verset! b) Keress a versekben néhány olyan szövegrészt, gondolatot, amely szerinted Babits Mihály vagy Ady Endre költészetfelfogásával való „perlekedésként” is olvasható! c) Húzd alá ezeket a szövegrészeket, és írd a jobb oszlopba értelmezésedet, indoklásodat, véleményedet! d) Az értelmezéshez, indokláshoz segítséget adhat, ha újraolvasod a modulban szereplő Ady-, Babits- és Kosztolányi-szövegrészleteket is! VERSEK, ALÁHÚZOTT SZÖVEGHELYEK
SAJÁT ÉRTELMEZÉS, INDOKLÁS, REFLEKTÁLÁS
17 9
18 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
ESTI KORNÉL ÉNEKE Indulj dalom, bátor dalom, sápadva nézze röptöd, aki nyomodba köpköd: a fájdalom. Az életen, a szinten, a fénybe kell kerengni, légy mint a minden, te semmi. Ne mondd te ezt se, azt se, hamist se és igazt se, ne mondd, mi fáj tenéked, ne kérj vigaszt se. Légy mint a fű-fa, élő, csoda és megcsodáló, titkát ki-nem-beszélő, röpülő, meg-nem-álló. Légy az, ami a bölcs kéj fölhámja, a gyümölcshéj remek ruhája, zöld szín fán, tengeren a fölszín: mélységek látszata. No fuss a kerge széllel, cikázva, szerteszéjjel, ki és be, nappal-éjjel, s mindent, mi villan és van, érj el. Tárgyalj bolond szeszéllyel, komázz halál-veszéllyel, s kacagd ki azt a buzgót, kinek a mély kell. Mit hoz neked a búvár, ha fölbukik a habból? Kezében szomorú sár, ezt hozza néked abból. Semmit se lát, ha táncol fényes vizek varázsa, lenn nyög, botol a lánctól, kesztyűje, mint a mázsa, fontoskodó-komoly fagy dagadt üvegszemébe. Minden búvárnak oly nagy a képe.
Jaj, mily sekély a mélység és mily mély a sekélység és mily tömör a hígság és mily komor a vígság. Tudjuk mi rég, mily könnyű mit mondanak nehéznek, és mily nehéz a könnyű, mit a medvék lenéznek. Ó szent bohóc-üresség, szíven a hetyke festék, hogy a sebet nevessék, mikor vérző-heges még ó hős, kit a halál-arc rémétől elföd egy víg álarc, ó jó zene a hörgő kínokra egy kalandor csörgő, mely zsongít, úgy csitít el, tréfázva mímel, s a jajra csap a legszebb rímmel. A céda életet fesd, azt, ami vagy te, tettesd, királyi ösztönöddel ismersz-e még felettest? Az únt anyag meredt-rest súlyát nevetve lökd el, s a béna, megvetett test bukásait a szellem tornáival feledtesd. Hát légy üres te s könnyű, könnyű, örökre-játszó, látó, de messze-látszó, tarkán lobogva száz szó selymével, mint a zászló, vagy szappanbuborék fenn, szelek között, az égben, s élj addig, míg a lélek, szépség, vagy a szeszélyek, mert – isten engem – én is, én is csak addig élek. Menj mély fölé derengni, burkolva, játszi színben, légy mint a semmi, te minden.
A Z
A D Y - V I T A
É S
A
K O S Z T O L Á N Y I - V I T A
MARCUS AURELIUS Sárgán hever itt a középkori Róma, de lángol az alkony, mint véres oroszlán, s te fönn lovagolsz még a Capitolium ősi tetőjén, Marcus Aurelius. Bronzfejü cézár, aranyszakállú, vak ragyogásu szoborszemeiddel őrködve vigyázol, s én állok előtted. Császári felség, emberi nagyság, roppant pogányság örök igazza, bamba tömegből visszahúzódó, trón magasában egyedül élő, koldus imperátor. Nem kancsal apostol, nem zagyva keletnek elmebetegje, fönséges írótárs, együtt a szív és fő, fájdalom és bölcs messzetekintés, elhagyatott e sanyarú földön, az, aki él és az, aki fél és látja a törvényt, reszketve, de higgadt lépttel megy a sírhoz, az értelem égő lámpája kezében, megvetve, mi barbár mindazt, mi hazugság. Semmi, ami barbár nem kell soha nékem, semmi, ami bárgyú. Nem kellenek ők se, kik titkon az éggel rádión beszélnek, a jósok, a boncok, a ferde vajákos, ki cifra regéknek gőzébe botorkál, csürhe-silányok, kik csalva, csalatva egy jelre lehullnak, s úgy fintorog arcuk, mint a bolondé.
Csak a bátor, büszke, az kell nekem, ő kell, őt szeretem, ki érzi a földet, tapintja merészen a görcsös, a szörnyű Medúza-valóság kő-iszonyatját, s szól: „ez van”, „ez nincsen”, „ez itt az igazság”, „ez itt a hamisság”, s végül odadobja férgeknek a testét. Hős kell nekem, ő, ki déli verőben nézi a rémet, hull könnye a fényben és koszorúja izzó szomorúság. Messze vagyok már, messze röpültem, messze az olcsó, híg dudaszótól, dél és nyugat között csapong az én lelkem, mindig szabadabban. Álarcomat itten elvetem, aztán újra felöltöm, s járok mosolyogva, tanulva a tűrést, a hosszu alázat gőgös erényét, szenvedve a mocskot, rejtve riadtan rongyokra szakított, császári palástom. Hadd emelem föl, hadd emelem hát tiszta, hitetlen, kétkedve cikázó, emberi páralelkem tefeléd most, ki jöttem a pannón halmok alól, s élek a barna Dunának, a szőke Tiszának partjai közt. Jaj, hadd emelem föl mégegyszer a szívem testvéri szivedhez, Marcus Aurelius.
18 1
6. A SZÁMADÁS KÖTET MAGATARTÁS-VÁLASZOK A HALANDÓSÁG KIHÍVÁSÁRA 5 óra
14. lépés: 19. feladat T/19/5.
(19/5–19/6.)
124. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Folytatjuk a novellaelemző esszé írásának folyamatát. Üljenek össze az írópárok, és beszéljék meg alaposan gondolkodástérképbe írt vázlataikat! • Hívjuk fel a párok figyelmét arra, hogy egy-egy szempontra vagy részletre való rákérdezéssel, udvarias kritikával, a hiányosságokra, feleslegesnek gondolt kitérésekre való figyelemfelhívással segítsék egymást abban, hogy minél jobb, logikusabb, tartalmasabb vázlattal dolgozhassanak a továbbiakban! • Kérjük a párokat arra is, vessék össze vázlatukat az önértékelő szempontsorral: benne van-e a vázlatban a szempontoknak való megfelelés lehetősége! • „Belehallgatással” kövessük intenzíven nyomon a folyamatot, ha nagyon szükséges, segítsünk kérdésekkel, javaslatokkal! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tanulássegítés, kritikai gondolkodás, érvelés, cáfolás, értékelés, önértékelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze, a differenciálásra vonatkozó korábbi döntés szerint M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írószeminárium A Kosztolányi-fejezet utolsó moduljában egyrészt az életművet lezáró-összegző lírakötet néhány – a modern magyar költészet legjelentősebb alkotásai közt számon tartott – darabját olvassuk és értelmezzük. Az értelmezés folyamatában az önmegértés és a létértelmezés igényére, valamint az elmúláshoz és a hagyományhoz való viszony kérdéseire összpontosítunk. Az emberi végesség-tudattal összefüggésben azt firtatjuk, a részvét milyen magatartásválaszait keresik és kínálják ezek a versek. Továbbra is figyelmet fordítunk a lírai szöveg nyelvi megalkotottságának jellemzőire, közelítési szempontlehetőségeire (közlésmód, beszédhelyzet, hangvétel, műfaji konvenciók). Másrészt lépésről lépésre folytatjuk novellaelemző esszénk írását. A fejezetet és az írásfolyamatot a novellaelemző esszék közreadásával és értékelésével zárjuk.
A
S Z Á M A D Á S
K Ö T E T
19/5. Beszéld meg részletesen a gondolkodástérképbe írt vázlatodat írópároddal! a) Tegyetek fel egymásnak tisztázó kérdéseket, mondjatok jó szándékú bírálatot, javasoljatok elhagyást vagy kiegészítést! b) Vessétek össze gondolkodástérképeiteket az értékelési szempontsorral! Nézzétek meg, benne van-e a vázlatban a sikerkritériumoknak való megfelelés lehetősége! c) A megbeszélés alapján ki-ki folyamatosan végezze el vázlatában a szükségesnek gondolt javításokat!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Párfüggő
T/19/6.
124. oldal Házi feladat – tanórán kívüli tevékenység
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulók házi feladatként írják meg piszkozatukat. • A piszkozat megbeszélésére a modul 3. óráján kerül majd sor, így adjunk határidőt. • Nyomatékosan kérjük, hogy csak minden második sorba írjanak! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : írott szöveg alkotása vázlat alapján C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írószeminárium 19/6. Házi feladat
II. A piszkozat Ha visszaidézed az előző modulban Esterházy Pétertől olvasott író–kőműves (Kelemen) hasonlatot, arra a belátásra juthatsz, hogy a profi íróknak sem sikerül elsőre megalkotni azt a szöveget, amit a fejükben elterveztek. Azt a legendát, hogy az írók-költők ihletből és „csuklóból” hoznak létre remekműveket, valójában a romantikus művészek szőtték, általuk lett az irodalomról való gondolkodás egyik tévhite. Egy jól megírt szöveg mindig próbálkozások, elmélyült gondolkodás, megfontolások és döntések, újraírások eredménye. Így van ez egy elemző dolgozat megírásakor is. Tégy meg mindent azért, hogy már a piszkozatod felmutassa majdan beadandó munkád erényeit! Ugyanakkor tartsd természetesnek, hogy nem végleges szöveget írsz! Az írásfolyamat következő fázisában lesz módod még kiegészítésre, változtatásra, pontosításra, újraírásra. Javított vázlatodat használva írd meg körülbelül 80 soros novellaelemző esszéd piszkozatát!
18 3
18 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
a) Csak minden második sorba írj, hogy legyen helyed a javításra! b) Igyekezz logikailag és nyelvtanilag is összekapcsolni a bekezdéseket és a bekezdésen belüli mondatokat, és ne feledkezz meg a kommunikációs helyzetnek való megfelelésről sem! c) Vázlatodat menet közben még korrigálhatod, ha kell! d) Piszkozatodat feltétlenül készítsd el a tanárod által megadott határidőre!
Madách Imre: Az ember tragédiája – kézirat
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1.
125. oldal 5 PERC
Elhagyható feladat
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatot akkor emeljük be a folyamatba, ha a tervezett időnél rövidebbre sikerül a vázlatmegbeszélés, vagy ha jó tempóban tudunk haladni az osztállyal. • A cél, hogy a párok elkezdjenek gondolkodni a témáról, itt nem tervezünk frontális megosztást. A szöveget mindenki ismeri, az írásfolyamatban íróként vagy segítőtársként dolgozik vele. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflektálás egy szövegre
A
S Z Á M A D Á S
K Ö T E T
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az írópárok dolgozhatnak tovább. M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : Kerekasztal-körforgó Az együttműködésen alapuló tanulás eljárásaként egyéni és közös gondolkodásra készteti a párokat. Az írást a gondolkodás eszközeként használva elmélyültebb megértést tesz lehetővé. Adjunk minden párosnak egy írólapot! Először a páros egyik tagja írjon egy, a novellarészlettel kapcsolatos gondolatot a papírra, majd hajtsa be és adja oda a párjának. A páros másik tagja is írjon egy gondolatot, hajtsa be, és adja vissza. Ismételjék meg a folyamatot, majd hajtogassák ki a papírt, olvassák el és beszéljék meg írásaikat! E s z k ö z ö k : páronként egy írólap A harmincas évek elején Kosztolányi költészete eltávolodik a századelő esztétizáló modernségének látásmódjától. Verseiben olyan kérdések válnak hangsúlyossá, mint az önmegértés és a létértelmezés, a hagyományhoz való viszony, valamint a dolgok nyelvi megragadhatóságának problémája. Ezek a változások már a későmodernség szemléletét és poétikáját jelzik. 1935-ben megjelenik Számadás című verseskötete, amely összegyűjtött költeményeit és utolsó, a kötettel azonos című ciklusát tartalmazza. A Számadás versei közül jó néhány az életmű és a modern magyar líra legjelentősebb alkotásai közé tartozik. A ciklus központi kérdése a végességtudat, az elmúlással való nem tragikus szembenézés lehetősége és a részvét különféle magatartásválaszainak keresése. A költeményekben „a közös emberi sorshordozás, a közös emberi létvállalás szerepei” (Németh G. Béla) alakítják a magatartásformák különböző megnyilvánulásait: az Őszi reggeli a természet rendjébe való belesimulást, a Marcus Aurelius a halál sztoikus elfogadását, a Hajnali részegség az élet intenzív megélését. A Halotti beszéd az emberi lét egyedi és megismételhetetlen értékének állítását, a Szeptemberi áhítat a gyermek- és ifjúkor időtlen otthonosságába való menekülés kísérletét, míg az Ének a semmiről a közös emberi sorsvállalást és az e sorson való ironikus felülemelkedést. A Számadás kötet versei közül három kiemelkedő alkotással ismerkedünk meg részletesebben. 1. Olvasd el az alábbi novellarészletet, és beszéld meg pároddal az alábbiak szerint! a) Párosotok egyik tagja írjon egy lapra egy, a novellarészlettel kapcsolatos gondolatot, majd hajtsa be a lapot és adja oda párjának! b) A páros másik tagja is tegyen egy észrevételt írásban, hajtsa be a lapot újra, és adja vissza párjának! c) Ismételjétek meg a folyamatot! d) Hajtogassátok ki a papírlapot, és beszélgessetek a leírt gondolatokról! – Mi a cél? – A megsemmisülés. – Azt hiszed? – Nem hiszem, hanem minden elmúló napommal jobban és jobban tudom. – Eszerint a halál a föladatod?
18 5
18 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
– Nem a halál – arról nem tudom, hogy micsoda, és így nem is törődöm vele –, hanem a meghalás. Ez már rám tartozik. Ezt el kell egyszer intéznem. Ez minden ember egyetlen komoly föladata. Ez az a nagy-nagy vizsga, melyet föltétlenül le kell tennünk. Hát én örülök, hogy már felsőbb osztályba léptem, hogy öregebb vagyok, s nem csábít az a gondolat, hogy alsóbb osztályba kergessenek. Bámulom azokat a csodálatos tanulókat, akik már kiállták ezt a vizsgát. – Nem félsz tőle? – A halottak nagyon jó helyen lehetnek. Legalábbis évezredek óta még egyetlenegy se kéredzkedett vissza. (Kosztolányi Dezső: Vendég – részlet)
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2–4. feladat T/2.
126. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A modul célja a Számadás kötet néhány versének értelmezése, különös tekintettel a lét- és önértelmezés kérdésére, valamint a halállal való nem tragikus szembenézés alternatíváira. • Mivel a modulba beleszövődnek az írószeminárium újabb szakaszai, a széttöredezést megelőzendő és az egységesítést segítendő minden versnél jelölten is újra kezdjük a ráhangolódás – jelentésteremtés – reflektálás tanulási szakaszokat. • Ha az előző feladatot elhagytuk, a 2/a) feladat (illusztrációkészítés) is betölti a ráhangolódás szerepét. • A továbbiak már a jelentésteremtés részét képezik. Hagyjunk 5-7 percet az illusztráció készítésére, majd beszéljük meg közösen a kérdésekre adható válaszokat! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kódváltás, nyelvi és képi kód összehasonlítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : illusztráció készítése, megbeszélés 2. Az alábbiakban a Számadás kötet egyik versének első hat sorát olvashatod. a) Készíts illusztrációt a részlethez! Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét,
A
S Z Á M A D Á S
K Ö T E T
megannyi dús, tündöklő ékszerét. Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról, és elgurul, akár a brilliáns.
b) Hogyan lehetett a rajzban érzékletessé tenni a gyümölcsök pompáját, ékszerszerűségét? c) Ki tudtátok-e a rajzban fejezni a gyümölcsök súlyosságát, „dús” vagy tündöklő voltát? Ha igen, hogyan? Hogyan teszi ezt érzékelhetővé Kosztolányi versében a nyelv? d) A szövegrészlet mely mozzanatát nem lehetett megragadni az illusztrációval? Miért? e) Mi a képetek (festészeti) műfaja? f)
Mi lehet a vers műfaja vagy témája? Miből gondoljátok?
g) Milyen címet adnátok ennek a versnek az első hat sor alapján?
LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) b) c)
Egyéni Például: gömbölyded formákkal, kompozícióval (elrendezéssel), árnyékolással Lehet, például a tér kihasználásával, nagyobb formákkal, a tálról való lelógással (szőlőfürt). A nyelv színekre, hőmérsékletre, formára, összhatásra vonatkozó jelzői módosítókkal fejezi ki, valamint a hangszimbolika lehetőségeinek kihasználásával (pl. hosszú magánhangzók, ajakkerekítéses magánhangzók). d) A kép statikus, egy adott pillanat látványát formálja meg, minden bizonnyal az elgurul és az iramlik illusztrálása jelentett problémát. A nyelv időben egymást követő mozzanatok kifejezésére, a mozgás felidézésére is képes. e) Gyümölcscsendélet f) A kérdés az, „mit csinálhatunk” a gyümölcsökkel: szemléljük és leírjuk, elfogyasztjuk, hisz üvegtálon van, esetleg a (külső) látvány felől a (belső, lírai) reflexió, a meditáció felé mozdulunk el → (táj)leírás, életkép, hangulatlíra, filozófiai dal. g) Őszi pompa, Gyümölcstál, Beérés és elmúlás stb. – az ősz toposz jellegéből és az ehhez kapcsolódó olvasói tapasztalatból, tudásból.
18 7
18 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
T/3.
•
1 0 .
É V F O L Y A M
127. oldal 6-7 PERC
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Hagyjunk 2-3 percet a versmondat egyéni megírására, majd hallgassunk meg néhány megoldást, és beszéljük meg közösen a b)–d) kérdéseket! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, reflektálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás, megbeszélés 3. Folytasd a verset! a) Írj egy lehetséges, a gyümölcstál leírt látványára reflektáló, összegző igényű, kétsoros (vers)mondatot (nem kell rímelnie, de a 10-es vagy 11-es jambikus sorral megpróbálkozhatsz)! b) Olvasd el alább a Kosztolányi-vers következő versmondatát! Van-e a tiédhez hasonló vagy a tiédtől nagyon eltérő mozzanata? Miben hasonlít, miben tér el? Vajon mi lehet az oka a hasonlóságnak? c) Miben közös a Kosztolányi-versmondat halmozott jelzői módosítóinak jelentése? d) Mire vonatkoznak szövegszerűen és mit jelenthetnek metaforikusan az „ez” névmás és a névszói szerkezetek? Több lehetőséget is fontolj meg! e) Válaszaitokat beszéljétek meg közösen!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) b)
Egyéni Többnyire feltehetőleg a pompa–beérés–betakarítás, romlékonyság–elmúlás gondolatkör és/vagy a természet–ember párhuzam fordul elő a versmondatokban az ősztoposz miatt. c) Öntudatlanság, öncélúság (a természet létezésmódja). Az ékszermetaforák a gyümölcsök szépségét felfokozottan érzékeltetik, ugyanakkor „ehetetlennek”, elérhetetlennek (magába forduló) mutatják. d) A gyümölcsös tálra mint a szemlélet tárgyára, a gyümölcsöstál látványának leírására, vagyis magára a versre, akár a kései pályaszakasz lírakötetének verseire, magára a kötetre. Ez utóbbiak öntükröző alakzatok, a vers–ékszer metafora szintén költészeti toposz.
A
T/4.
S Z Á M A D Á S
K Ö T E T
128. oldal 6–7 PERC
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hiány kiegészítése, a szövegösszefüggés jelentésmódosító szerepének értelmezése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 4. Őszi reggeli a) Olvasd végig a verset!
ŐSZI REGGELI Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét, megannyi dús, tündöklő ékszerét. Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról, és elgurul, akár a brilliáns. A pompa ez, részvéttelen, derült, magába-forduló tökéletesség. Jobb volna élni. Ámde túl a fák már aranykezükkel intenek nekem. b) Mit mond ki és mit hallgat el a vers beszélője az utolsó versmondatban? c) Hol válik nyelvtanilag jelölten is személyessé a vers? Mit fejezhet ki a lírai személyesség megjelenése a zárlatban? d) Milyen, az elmúlással való nem tragikus szembenézést fejezhet ki a záró mondat megszemélyesítése? e) Emeljetek ki néhány szót a versből, amelynek jelentését módosítja az utolsó versmondat! Hogyan?
LEHETSÉGES MEGOLDÁS b)
Az életigenlést mondja ki és az élet folytatásának lehetetlenségét (kötőszó). Az olvasó a hiányt feltehetően kiegészíti: „meg kell halni”. A vers úgy fogalmazza meg a halálsejtelmet, a beszélő végességtudatát, hogy „tabu” szóként kezeli a halált.
18 9
19 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
c)
Csak az utolsó szóban, a személyes névmás határozóragos alakjában, az igenév (élni) még általánosít. Az elmúláshoz való személyes viszonyt. d) A szembenézés elfogadó, az utolsó versmondat is kijelentő. A megszemélyesítés az elmúlást a természet rendje szerint valónak állítja. e) Pompa = a halotti szertartás pompája, hűs = élettelen, részvéttelen = haláltudat nélküli
REFLEK TÁL ÁS 3. lépés: 5. feladat T/5.
129. oldal 1–2 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az írás ebben a feladatban azt a célt szolgálja, hogy a tanulók magukban összegezzék és kiterjeszszék a megértetteket. • Saját maguk számára írnak, nem kell sem felolvasni, sem megbeszélni! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflektálás, szintézisteremtés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írás saját magunk számára 5. Válassz egy képet az alábbiak közül, és írj róla magadnak néhány gondolatot az Őszi reggelivel összefüggésben! Ferenczi Károly (1862–1917): Október
A
S Z Á M A D Á S
K Ö T E T
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
R ÁHANGOLÓDÁS 4. lépés: 6–7. feladat T/6–7.
129. oldal 10–15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja a meglévő tudás előhívása, a szónoki beszéd szerkezetéről tanultak ismétlése. • A szónoki beszéd szerkezetéről már a 9. évfolyamban tanultak, azóta többször előfordult az anyagban. • Feladat a helyes sorrend felállítása, amit közös ellenőrzés követ. Ezután a tanár felolvassa a szövegemléket (az osztály képességeitől függően eredeti olvasat vagy modern olvasat szerint), majd a szemponttáblázat egyéni kiegészítése következik. • Mivel a jelentésteremtés szakaszában kooperatív tanulás folyik, célszerű már itt, a folyamat elején kialakítani a 4 fős heterogén együttműködő csoportokat, így később nem kell megtörni a folyamatot átszervezéssel. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memória, asszociációs képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális ellenőrzés, a szemponttáblázat egyéni kitöltése M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat 6. Egy kis ismétlés a) Rakd helyes sorrendbe a szónoki beszéd részeinek elnevezését! befejezés, kitérés, elbeszélés, érvelés, részletezés, bevezetés b) Az ellenőrzés után párosítsd össze a Halotti beszéd és könyörgés részeivel! értelmezés, konklúzió, megszólítás, költői kérdés, példázat 7. Olvassátok el a szöveget! Egészítsd ki a táblázatot! A részek szövegbeli kezdetei segítségedre lesznek. HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS A XII. századi Pray-kódex őrizte meg az emléket, amely a kódex latin szövegébe „Sermo super sepulchrum” (Beszéd a sír fölött) címen illeszkedik be. Az első magyar nyelvű összefüggő szövegemlék, azonban nem lehet tudni, hogy írója a szöveg másolója vagy alkotója. Tartalma papi
19 1
19 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
búcsúztató és ima. Az emlék összesen 32 sor, ebből az utolsó 6 sor a könyörgés, azaz ima. Mintegy 190 magyar szót tartalmaz, óriási nyelvtörténeti és irodalmi jelentőségű emlék. Számtalan későbbi irodalmi műre volt hatása. A szöveg részletét az előző fejezetben már olvastátok. Most teljes egészében megismerhetitek Benkő Loránd nyelvész modern olvasatában. Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban1 teremté kezdetben [Úr] mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki paradicsomot házzá. És mind[en] paradicsomban való gyümölcsöktől monda neki élnie2. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, [a]ki napon eendel az[on] gyümölcstől3, halálnak halálával halsz.” Hallá holtát teremtő Istentől, de feledé. Engede ördög intetének4, és evék az[on] tiltott gyümölcstől, és az[on] gyümölcsben halált evék. És az[on] gyümölcsnek oly keserű vala leve, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de mind[en] ő fajának halált evék5. Haraguvék Isten, és veté őt ez munkás világba: és lőn halálnak és pokolnak martaléka, és mind[en] ő nemének6. Kik azok? mi vagyunk. [A]hogy is ti látjátok szemetekkel: Bizony, egy ember sem kerülheti el ez vermet7, bizony, mind ahhoz járó vagyunk8. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa mind[en] ő bűnét! É imádjuk Szent Asszony Máriát és Boldog Mihály arkangyalt9 és mind[en] angyalokat, hogy imádjanak érte10! És imádjuk Szent Péter urat, akinek ad[at]ott hatalom oldania és kötnie11, hogy oldja mind[en] ő bűnét. És imádjuk mind[en] szenteket, hogy legyenek neki segedelmére12 Urunk színe előtt, hogy Isten ő imádságuk miá13 bocsássa ő bűnét! És szabadítsa őt ördög üldözésétől és pokol kínzásától, és vezesse őt paradicsom nyugalmába, és adjon neki mennyországba utat, és mind[en] jóban részt! És kiáltsátok Urunkhoz háromszor: kyrie eleison14! Szerelmes Testvéreim! imádjunk15 e szegény ember lelkéért, [a]kit Úr e napon e hamis világ tömlöcéből mente, [a]kinek e napon testét temetjük, hogy Úr őt kegyelmével Ábrahám, Izsák, Jákob kebelében helyezze16, hogy bírságnap jutva17 mind[en] ő szentei és kiválasztottai között jobb felől iktatnia élessze fel őt18! És tibennetek. Clamate ter19: kyrie eleison! 1
malaszt: áldás, kegyelem, szeretet (szláv milost)
2
gyümölcsöktől élnie: belőlük élni (táplálkozni)
3
eendel azon gyümölcstől: enni fogsz (régi jövő idejű alak) abból a gyümölcsből
4
intetének: intésének, tanácsának, késztetésének
5
halált evék: halandóságot evett
6
nemének: fajtájának, vagyis leszármazottainak
7
vermet: csapdát, sírgödröt
8
ahhoz járó vagyunk: oda megyünk, afelé tartunk
9
arkangyal: fő angyal (görög arkhi- ’ős’ és angelos ’hírvivő’)
10
imádjanak érte: imádkozzanak, könyörögjenek
11
oldania és kötnie: bűn alól feloldozni és bűnöket feloldatlanul hagyni
12
segedelmére: segítségére
13
imádságuk miá: imádságuk révén
14
kyrie eleison: Urunk irgalmazz (kegyelmezz)! (görög)
15
imádjunk: imádkozzunk
16
Ábrahám, Izsák, Jákob kebelében helyezze: az ősatyák meghitt körébe, az üdvözült lelkek társaságába helyezze
17
bírságnap jutva: amikor eljön a végítélet napja
18
jobb felől iktatnia élessze fel őt: jobb felőli odaiktatásra (vagyis az üdvözülők között) támadjon fel
19
clamate ter: kiáltsátok (mondjátok) háromszor (latin)
A
A SZÓNOKI BESZÉD RÉSZEI
A HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS RÉSZEI
S Z Á M A D Á S
K Ö T E T
SZÖVEGSZERŰ MEGJELENÉS Látjátok, feleim… Mennyi malasztban teremté… Kik azok? mi vagyunk. [A]hogy is ti látjátok szemetekkel: Bizony, egy ember sem kerülheti el ez vermet Imádjuk Urunk Isten kegyelmét e lélekért…
ima
Szerelmes Testvéreim!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A SZÓNOKI BESZÉD RÉSZEI
A HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS RÉSZEI
SZÖVEGSZERŰ MEGJELENÉS
bevezetés
megszólítás
Látjátok, feleim…
elbeszélés
példázat
Mennyi malasztban teremté…
érvelés
költői kérdés
Kik azok? mi vagyunk.
részletezés
értelmezés
[A]hogy is ti látjátok szemetekkel: Bizony, egy ember sem kerülheti el ez vermet
befejezés
konklúzió
Imádjuk Urunk Isten kegyelmét e lélekért…
ima
Szerelmes Testvéreim!
5. lépés: 8. feladat T/8.
131. oldal 8–10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A verset vagy a tanár olvassa fel, vagy Latinovits Zoltán Verset mondok c. lemezéről is meghallgatható. • Az egyéni munkát közös ellenőrzés kövesse. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szerkezeti egységek azonosítása
19 3
19 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális ellenőrzés 8. Olvassátok el Kosztolányi Dezső versét, majd keressétek meg a szónoki beszéd itt megjelenő részeit! Jelöljétek be ezeket a szövegben!
HALOTTI BESZÉD Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt. Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szívünkhöz közel álló. De nincs már. Akár a föld. Jaj, összedőlt a kincstár. Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. Nézzétek e főt, ez összeomló, kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz, mely a kimondhatatlan ködbe vész kővé meredve, mint egy ereklye, s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka. Akárki is volt ő, de fény, de hő volt. Mindenki tudta és hirdette: ő volt. Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt, s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja, mint vízbe süllyedt templomok harangja a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég: „Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék”, vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő, olcsó cigaretta füstjére, és futott, telefonált, és szőtte álmát, mint színes fonált: a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy.
A
S Z Á M A D Á S
K Ö T E T
Keresheted őt, nem leled, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, a múltba sem és a gazdag jövőben akárki megszülethet már, csak ő nem. Többé soha nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya. Szegény a forgandó tündér szerencse, hogy e csodát újólag megteremtse. Édes barátaim, olyan ez éppen, mint az az ember ottan a mesében. Az élet egyszer csak őrája gondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: „Hol volt...”, majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt, s mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt...” Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Látjátok feleim, egyszerre meghalt… – megszólítás Okuljatok mindannyian… – példázat Akárki is volt… – részletezés, értelmezés Édes barátaim… – ima
JELENTÉSTEREMTÉS 6. lépés: 9. feladat T/9.
132. oldal 45 PERC
Kutatómunka 20-25 perc + prezentáció 20 perc
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A verset csoportmunkában értelmezzük részletesebben, a 8. feladatban bejelölt részek vizsgálatára szervezett csoportokkal. Egy-egy részhez kapcsolódó feladatsorral az osztály létszámától függően több csoport is dolgozhat. Kérjük arra a csoportokat, hogy osszák meg a feladatot egymás között! Minden csoporttag dolgozzon önállóan saját kérdésén 5-8 percet, majd sorban tegyék közzé a csoportban válaszaikat! A válaszokat beszéljék meg közösen, ha kell, éljenek kérdésekkel, kiegészítésekkel, pontosításokkal, vitázzanak. Erre további 12-15 percük van. • Kövessük szorosan nyomon a csoportfolyamatot, ahol kell, segítsük a gondolkodást részletező kérdésekkel, megjegyzésekkel, rövid magyarázatokkal! • A kutatómunkát kövesse prezentáció (erre feltehetően a következő óra első felében kerülhet sor). • Ha egy-egy szemponttáblázattal több csoport is dolgozott, szervezhetjük a közzétételt úgy, hogy
19 5
19 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
az egyik csoport 2 képviselője bemutat (előadó, táblavázlat-író), a másiké kiegészít. De szervezhetjük úgy is, hogy a szempontokat osztjuk meg a csoportok közt: az egyik például az első három, a második a 4–6. szempontra adott válaszát mutatja be. • Hangsúlyozzuk, hogy a folyamatnak ebben a szakaszában egymástól tanulnak a csoportok, ezért mindenki figyeljen és jegyzeteljen, illetve ha szükséges, kérdezzen vagy reflektáljon! • A prezentációt kövesse az előadók rövid értékelése és dicséretkártyák adása, például az alábbi szempontok szerint: – a közzététel tartalmassága, a válaszok érvényessége, – az előadás logikus és világos felépítése, – kapcsolattartás a hallgatósággal, – kifejező, szabatos, érthető előadásmód. • A tanulást megkönnyítheti, ha a prezentációt követően 4 tanuló vállalja egy-egy szemponttáblázat kiegészítését és a számítógépes adatbevitelt. Az így elkészült anyag felkerülhet az iskola belső hálózatára, vagy fénymásolatban közreadható. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzés, összehasonlítás, értő figyelem, szóbeli kifejezőkészség, jegyzetelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 6 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : kooperatív tanulás M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, szemponttáblázat, közzététel 9. Dolgozzatok tovább hatfős együttműködő csoportokban! a) Csoporton belül osszátok el a feladatokat: mindenki egy kérdésre keressen választ a szövegrészek vizsgálatával! b) Ezt követően beszéljétek meg csoportotokban valamennyit, és töltsétek ki a szemponttáblázatot! A) Az alábbi szemponttáblázat segítségével hasonlítsátok össze a Halotti beszéd és könyörgés, valamint a Kosztolányi-vers beszédhelyzetét (bevezetés – megszólítás)! SZEMPONTOK Ki lehet a beszélő, kikhez szól, milyen szándékkal? Melyek a közösséghez fordulás, kapcsolattartás nyelvi-retorikai formulái a bevezetésben és később? Milyen hagyományhoz kapcsolódik a beszélő megszólalása, és mi lehet a kapcsolódás szerepe? Milyen szóképekkel él a beszélő? Mi a közös és mi az eltérő a két szöveg szóképeinek jelentésében? Mi jellemzi a szöveg beszélőjének érzelmi megnyilvánulását? Az érzelemnyilvánítás milyen nyelvi-retorikai eszközeivel él?
HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: HALOTTI BESZÉD
A
Melyik Kosztolányi-verset idézi meg a Halotti beszéd bevezetése? Mi lehet a szerepe az önidézésnek?
S Z Á M A D Á S
K Ö T E T
(–)
B) Az alábbi szemponttáblázat segítségével hasonlítsátok össze a Halotti beszéd és könyörgés, valamint a Kosztolányi-vers példázat részét! SZEMPONTOK
HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: HALOTTI BESZÉD
Mi a példázat tételmondata? Hogyan viszonyul a példázat a bibliai szöveghagyományhoz? Mi az alapvető különbség a két példázat emberképe között? (Igazoljátok a szövegből vett részletekkel!) Mi az alapvető különbség a két példázat világképe között? Milyen tapasztalatok állhatnak a világ- és emberkép különbségének hátterében? Melyek a példázatrész jellegzetes retorikai-poétikai eszközei?
C) Az alábbi szemponttáblázat segítségével hasonlítsátok össze a Halotti beszéd és könyörgés, valamint a Kosztolányi-vers részletezés–értelmezés részét! SZEMPONTOK Hogyan kapcsolódik a szövegrész az előző retorikai egységhez? Mi indokolja szerintetek a részletezés–értelmezés rövidebb, illetve hosszabb kifejtését? Mi az értelmezésben megjelenő emberkép lényege? Melyek a részletezés–értelmezés rész jellegzetes retorikai-poétikai eszközei a két szövegben? Milyen a szöveg nyelvi regisztere? Hol található a Halotti beszéd és könyörgés értelmezésében jelölt idézet? Mi a szerepe? Mi a Kosztolányi-versben megjelenő idézet szerepe?
HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: HALOTTI BESZÉD
19 7
19 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
D) Az alábbi szemponttáblázat segítségével hasonlítsátok össze a Halotti beszéd és könyörgés, valamint a Kosztolányi-vers befejezés (konklúzió–ima) részét! HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS
SZEMPONTOK
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: HALOTTI BESZÉD
Hogyan kapcsolódik a befejezés az előző retorikai egységhez? Milyen újabb műfaji kódok jelennek meg a befejezésben? Hogyan kapcsolható a két befejező rész a két szöveg címéhez? Mi az alapvető különbség a két befejezésben megjelenő világkép között? Mit állít a befejezés az emberi életről? Hogyan értelmezi a befejezés az emberi mulandóságot, a halált?
c) Készüljetek fel szemponttáblázatotok bemutatására!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A) SZEMPONTOK
HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: HALOTTI BESZÉD
Ki lehet a beszélő, kikhez szól, milyen szándékkal?
a közösség papja gyülekezetéhez a gyászszertartás részeként
egy laikus gyászoló a gyászolók közösségéhez a temetési szertartás részeként vagy a költői én önmagához és a (vers)olvasókhoz létértelmező szándékkal
Melyek a közösséghez fordulás, kapcsolattartás nyelvi-retorikai formulái a bevezetésben és később?
Látjátok feleim, íme, Kik azok? [A]hogy is ti látjátok szemetekkel, Imádjuk, És imádjuk, És kiáltsátok, Szerelmes Testvéreim!, imádjuk, Clamate ter (megszólítás, imára szólítás; többes szám első és második személy; költői kérdés, ismétlés: gondolatritmus)
Látjátok feleim, Okuljatok, Nézzétek, Keresheted őt, Édes barátaim (megszólítás, felhívás; többes szám első és egyes szám második személy; gondolatritmus, laicizálás: az imára, könyörgésre szólítás „kimarad”)
A
S Z Á M A D Á S
K Ö T E T
Milyen hagyományhoz kapcsolódik a beszélő megszólalása, és mi lehet a kapcsolódás szerepe?
A bibliai hagyományhoz: teremtéstörténet, bűneset („Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba!”) – a földi lét mulandóságát, a halál eredetét, közös emberi voltát nyomatékosítja.
Első magyar szövegemlékünkhöz, egy több száz éves nyelvi hagyományhoz – egyrészt a hagyomány nyelvén való megszólalás (hagyományfolytonosság), másrészt e hagyomány újraértelmezése (parafrazálás).
Milyen szóképekkel él a beszélő? Mi a közös és mi az eltérő a két szöveg szóképeinek jelentésében?
Metaforizáció: por, hamu: rom- Metonímia: szív – az emberi lékonyság, élettelenség. érzelmek toposza, a szereteté, a gyászé, a fájdalomé is. Itt az érzelmi kötődést helyezi előtérbe az emberi nagysággal, kiválósággal szemben; metafora: kincstár – az egyes ember életének érték voltát fejezheti ki; hasonlat: Akár a föld – ez utóbbi utalhat a halálra mint katasztrófára ’a földdel vált egyenlővé’ jelentésben, de felidézheti a Biblia és a nyelvemlék „por” metaforáját is.
Mi jellemzi a szöveg beszélőjének érzelmi megnyilvánulását? Az érzelemnyilvánítás milyen nyelvi-retorikai eszközeivel él?
Felülemelkedés, elfogadás: „íme” (deixis)
Erőteljes érzelmi érintettség: a halál „megcsalásként” való értelmezése (lásd pl. József Attila Kései sirató c. versében is!), a szívtoposz, a „jaj” indulatszó
Melyik Kosztolányi verset idézi meg a Halotti beszéd bevezetése? Mi lehet a szerepe az önidézésnek?
(–)
Nincs már – kincstár a Boldog, szomorú dal belső rímét (nincs – kincs) idézi meg, így a későbbi Kosztolányi-vers párbeszédet kezdeményez a korábbival: a Halotti beszéd a Boldog, szomorú dal értelmezőjeként is olvashatóvá válik.
HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: HALOTTI BESZÉD
Mi a példázat tételmondata?
Nem csupán magának, de mind[en] ő fajának halált evék.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Hogyan viszonyul a példázat a bibliai szöveghagyományhoz?
Követi a bibliai hagyományt, Nem követi a bibliai hagyoújramondja (elbeszéli) a gyászo- mányt, minden ember életét lók előtt is ismert bűnesetet. egyszerinek, egyedinek és megismételhetetlennek állítja.
B) SZEMPONTOK
19 9
200
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
Mi az alapvető különbség a két példázat emberképe között? (Igazoljátok a szövegből vett részletekkel!)
Az ember mint nembéli lényeg, a halál mint közös emberi sors jelenik meg a példázatban. Ádám = az emberiséget jelölő allegorikus figura, a bűneset = archetipikus történet (okadó magyarázat az emberi lét végességére) fajának, nemének = a határozóragos főnevek a közös emberit helyezik előtérbe, ebbe az általános keretbe illesztik az egyedit
Az ember mint egyedi és egyszeri lény, mint személyiség, megfejthetetlen titok jelenik meg a példázatban: Egyedüli példány, ékírással, egyetlen életének ősi titka. A deixisek (e, ez, itt) és a szinekdochék az egyesre, a halottra vonatkoznak, így az egyedi felől nyílhat látószög az általánosra.
Mi az alapvető különbség a két példázat világképe között?
Duális világkép, hit a transzcen- A szöveg ezen a ponton a lét értelmét megfejthetetlennek denciában és a túlvilágban, a (ékírással, titka), a halál utánit, halál egyben kezdet is. a transzcendenst bizonytalannak, megismerhetetlennek és kimondhatatlannak állítja (kimondhatatlan ködbe vész).
Milyen tapasztalatok állhatnak a világ- és emberkép különbségének hátterében?
A középkor duális, egészelvű gondolkodása, a biztos hit a gondviselésben
Az egészelvű gondolkodás megrendülése, a gondviseléshit elbizonytalanodása
Melyek a példázatrész jellegzetes retorikai-poétikai eszközei?
(elbeszélés) figura etymologica, ellentét, ismétlés: archaikus, a Biblia beszédmódjára jellemző alakzatok, illetve maga a metaforikusan olvasható példázat
(jellemzés) alliteráció, ismétlés, halmozás, hasonlatok (élő és élettelen természettel kapcsolatos: levél, kő; szentséggel kapcsolatos: ereklye); a költői eszközök felmutatják a bibliai beszédmód jellegzetességeit, archaizálnak, másrészt helyenként a versbeszéd a hétköznapi nyelvhasználathoz is közelít (példány, kedves szemet)
HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: HALOTTI BESZÉD
A bibliából vett példázat kiterjesztése a jelenlevőkre.
A szövegrész az élet ősi titkának (egyszeriség, végesség) kifejtéseként, illetve az „ékírás” megfejtéseként, értelmezéseként is olvasható.
C) SZEMPONTOK Hogyan kapcsolódik a szövegrész az előző retorikai egységhez?
A
S Z Á M A D Á S
K Ö T E T
Mi indokolja szerintetek a részletezés–értelmezés rövidebb, illetve hosszabb kifejtését?
A közös értés, a hallgatóság számára is ismert, élő hagyomány miatt nincs szükség részletes kifejtésre.
A létértelem kérdésre adott újszerű, a közös hagyománytól eltérő (költői) válasz részletező kifejtést igényel.
Mi az értelmezésben megjelenő emberkép lényege?
A közös emberi: egy ember sem kerülheti el, mind.
Az egyedi és egyszeri személyiség: ő volt, milliók közt az egyetlenegy.
Melyek a részletezés–értelme- Ismétlés (nyomatékosítás) zés rész jellegzetes retorikai-po- Szóhasználat: verem ’(sír)gödör, étikai eszközei a két szövegben? csapda’
Metaforizáció: fény, hő Hasonlat: zengett fülünkbe hangja / mint vízbe süllyedt templomok harangja Mellérendelő választó, illetve kapcsolatos szerkezetek, igehasználat: alapcselekvések (ennék, ivott, futott, szőtte álmát); banalitások: telefonálás, cigarettázás, apró örömök. Két kisebb gondolati-szerkezeti egység: a) az elhunyt életének apró eseményeit megidéző rész: a mindennapiságban az egyediség, b) tér-idő vonatkozások: térben és időben az egyszeriség.
Milyen a szöveg nyelvi regisztere?
Emelkedett.
Emelkedett (szakrális: hirdette, lepecsételt, templomok harangja, feltündökölt a jegy) és hétköznapi (profán: édes fiacskám, olcsó cigaretta füstjére) egyszerre.
Hol található a Halotti beszéd és könyörgés értelmezésében jelölt idézet? Mi a szerepe? Mi a Kosztolányi-versben megjelenő idézet szerepe?
A példázat részben: „Bizony, [a]ki napon eendel az[on] gyümölcstől, halálnak halálával halsz” – Isten figyelmeztető szavát idézi
„Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék” – az ember szavát „idézi”, hétköznapi helyzetben való egyszerű, közvetlen megszólalást.
HALOTTI BESZÉD ÉS K ÖNYÖRGÉS
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: HALOTTI BESZÉD
Levonja a következtetést, és imára szólít a bűnös lélekért (bírságnap = az utolsó ítélet napja, bűnbocsánat).
Visszatérés a beszédszituációhoz, összegzés, konklúzió.
D) SZEMPONTOK Hogyan kapcsolódik a befejezés az előző retorikai egységhez?
201
202
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Milyen újabb műfaji kódok jelennek meg a befejezésben?
•
1 0 .
É V F O L Y A M
Ima (könyörgés)
Mese, emlékmű (szobor); mindkettőben az emlékezés gesztusa is szerephez jut.
Hogyan kapcsolható a két befe- A címben megjelölt „könyörA cím felidézi a nyelvemléket, jező rész a két szöveg címéhez? gés” rész. (A cím nem képezi az de meg is különbözteti magát eredeti szöveg részét!) tőle. A hangsúlyosan laicizáló versnek nincs könyörgés része! Mi az alapvető különbség a két befejezésben megjelenő világkép között?
Duális: e világ – túlvilág, a transzcendencia (közvetítő szentek, utolsó ítélet, pokol– mennyország) fontos szerephez jut.
Hiányzik a transzcendencia és az abba vetett hit.
Mit állít a befejezés az emberi életről?
Az élet a lélek számára más, értékesebb dimenzióban folytatódik (örök élet); a földi élet börtön (tömlöcéből mente).
Az élet végességét állítja, az egyszeriség egyben fel is értékeli az életet.
Hogyan értelmezi a befejezés az emberi mulandóságot, a halált?
Egy új, értékesebb, tökéletesebb élet lehetséges kezdeteként.
Szörnyű teherként, végérvényes pusztulásként.
REFLEK TÁL ÁS 7. lépés: 10. feladat T/10.
137. oldal 5 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az ötsoros vers kreatív írásfeladatként lehetőséget ad a megértettek saját kontextusba ágyazására, összegző reflektálásra. Ugyanakkor a komplex gondolatok, érzések néhány szóval való kifejtésével a lényegkiemelést is segíti. Versformaként megköveteli a téma tömörítését, szintetizálását. • Hagyjunk 3-4 percet az egyéni versírásra, majd 1-2 percet a csoporton belüli felolvasásra, reflektálásra. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflektálás, kreatív írás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ötsoros 10. Ötsoros a) Írj ötsoros verset az alábbi útmutatás szerint!
A
S Z Á M A D Á S
K Ö T E T
ELMÚLÁS 1. sor: cím (1 főnév) ____________ _______________ 2. sor: leírás (2 melléknév) ____________ _______________ _______________ 3. sor: cselekvés (3 ige vagy igenév) ____________ _______________ _______________ ________________ 4. sor: a témával kapcsolatos saját érzelem vagy gondolat (4 szó) ____________ 5. sor: a téma újrafogalmazása szinonimával (1 szó) b) Olvasd fel ötsoros versedet csoportodban! c) A legjobban sikerült verseket tegyétek ki az osztályteremben!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
14. lépés: 19. feladat T/19/7.
(19/7–19/8.)
137. oldal 20 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Üljenek össze az írópárok! Az írópárok ebben a szakaszban végzik el a piszkozat szövegkritikáját. • Biztassuk őket arra, hogy a minél jobb tisztázat készítése érdekében tegyék vizsgálat tárgyává egymás írását, kérdésekkel, megjegyzésekkel hívják fel társuk figyelmét a gyenge pontokra. • Az üresen hagyott sorokba folyamatosan írják be korrekciós megoldásaikat vagy a későbbi átírásra vonatkozó megjegyzéseiket! • Fontos, hogy ügyeljenek az időbeosztásra, 10-10 perc jut mindkét tanuló írásának megbeszélésére! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegkritika C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : írópárok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írószeminárium E s z k ö z ö k : az elkészült piszkozatok
203
204
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
19/7. Olvasd fel írópárodnak a piszkozatodat, és hallgasd meg figyelmesen az övét! a) Legyetek egymás jóindulatú bírálói, kritikusai! Tegyetek fel egymás piszkozatával kapcsolatban tisztázó, pontosító kérdéseket a tartalomra, a szerkezetre és a nyelvi megformáltságra vonatkozóan! (Például: Mit akarsz itt pontosan mondani? Elmagyaráznád ezt részletesebben? Milyen összefüggés van „ez” és „ez” között? Mi következik ebből? Hogy jutottál erre a következtetésre? Ez miért tartozik a témához? Megfelel ez az értékelési szempontnak? stb.) b) Tegyetek a továbblépést segítő megjegyzéseket, észrevételeket! (Például: Számomra ez nem világos. Szerintem itt példával kellene élni. Jobb szó kellene! Itt rokon értelmű kifejezéssel kellene élni. Szerintem megfeledkeztél a beszédhelyzetről stb.) c) A saját írásodra vonatkozó javításokat vagy azok szempontjait rögzítsd a kihagyott sorokba!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
T/19/8.
137. oldal Házi feladat
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A folyamat a korrekciós szakaszba érkezett. A szövegkritikát követően mindenki elvégzi a saját írásának lokális és/vagy globális javítását, amit az írás végleges formába öntése és a korrektúra követ. • Jelezzük, hogy az írások beadás előtti közzétételére innen számítva a második órán kerül sor, addigra mindenkinek beadható formában kell elkészítenie dolgozatát. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önkorrekció, önértékelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írószeminárium E s z k ö z ö k : a javításra vonatkozó megjegyzésekkel ellátott piszkozatok, önértékelő szempontsor 19/8. Házi feladat
III. Az átdolgozás Írásfolyamatod végső fázisába érkeztél. Írópároddal kritikus vizsgálat alá vettétek elemzésedet, és rögzítetted a jobbító megjegyzéseket, javaslatokat. Ezeket felhasználva végezd el a helyi (kisebb egységekre vagy mondatokra) és a globális (a szöveg nagyszerkezetére vonatkozó) korrekciókat az alábbiak szerint!
A
S Z Á M A D Á S
K Ö T E T
a) Végezd el piszkozatodon a javításokat, módosításokat! Írd meg a végleges szöveget! b) Tartsd kezed ügyében gondolkodástérképedet és az értékelés szempontsorát! c) A végleges szöveg megírását követően végezd el a stiláris és helyesírási javításokat, szükség esetén használd a Helyesírási szabályzatot! d) Olvasd fel magadnak hangosan írásodat, s ha szükséges, végezd el az utolsó simításokat! e) Készítsd el a tisztázatot, amelyet beadsz tanárodnak! Ügyelj a tagolásra és a külalakra is! f)
Válassz ki 1-2 bekezdésnyi részletet, amit majd a közzétételkor felolvasol! Készülj fel választásod indoklására és állításaid „megvédésére”!
g) Ha mód van rá, iskolán kívül egyeztess írópároddal is!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
R ÁHANGOLÓDÁS 8. lépés: 11. feladat T/11.
138. oldal 5 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a vershallgatás előkészítése a létértelmezés problémakörének előtérbe állításával. • Hagyjunk 1-2 percet az egyéni reflexiók rögzítésére, majd további 1-2 percet a páros megosztásra, végül hallgassunk meg 2-3 reflexiót közösen! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflektálás, alkalmazás, tudásmozgósítás M u n k a f o r m á k : egyéni, pár-, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rövid esszé, páros megosztás 11. Reflektálj néhány gondolattal az alábbi Kosztolányi-idézetre! „[…] milyen különös dolog élni, mászkálni a földgolyó kérgén, s a világegyetem csillagközi polgárának lenni.” (Kosztolányi Dezső) Reflexiódat beszéld meg padtársaddal!
205
206
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
JELENTÉSTEREMTÉS 9. lépés: 12. feladat T/12.
138. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Mivel a vers értelmezésére mindössze 45 percünk van, kitüntetetten fontos szerepe van az élményt adó, profi megszólaltatásnak. Ezért a verset mindenképpen hivatásos versmondó előadásában hallgassuk meg. A Hungaroton Varietas Delectat – 3. anyagából például Gáti József, Mensáros László, Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre tolmácsolása közül választhatunk, a versmondások ideje 8 – 8 és fél perc. • A megbeszélés a hangsúlyt a globális megértésre helyezi. Kérdezzük meg, ki melyik szövegrészt jelölte be és miért! • Irányítsuk úgy a folyamatot, hogy a lét- és önértelmező vonatkozásokra összpontosítsunk. Ezt egyébként a ráhangolódás idézetének értelmezési köre is lehetővé teszi. • Mindenképpen kerüljön elő (ha másképp nem, hát rákérdezéssel) az elmúlással való nem tragikus szembenézés versbeli alternatívája, a vendéglét gondolata, tudata, illetve az élet csodájának tapasztalatából fakadó világáhítat. A vendéglét mint önértés és mint a létértelem-kérdésre adott válaszlehetőség az emberi élet lényegét a „között” állapotában: az otthontalanság és otthonosság, valamint az idegenség és ismerősség közti átmenetben jelöli meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összefüggés-teremtés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vershallgatás E s z k ö z ö k : CD-lejátszó 12. Hallgassunk verset! a) Hallgassátok meg Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című versét hivatásos versmondó tolmácsolásában! b) A vers párhuzamos olvasásával kövessétek a versmondást! Figyeljetek arra, hogy a költemény mely gondolatai hozhatóak összefüggésbe a 12. feladatban írt és megbeszélt reflexióitokkal! Jelöljétek be ezeket a részeket a versben!
A
S Z Á M A D Á S
HAJNALI RÉSZEGSÉG Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád. Múlt éjszaka – háromkor – abbahagytam a munkát. Le is feküdtem. Ám a gép az agyban zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban, csak forgolódtam dühösen az ágyon, nem jött az álom. Hívtam pedig, így és úgy, balga szókkal, százig olvasva, s mérges altatókkal. Az, amit írtam, lázasan meredt rám. Izgatta szívem negyven cigarettám. Meg más egyéb is. A fekete20. Minden. Hát fölkelek, nem bánom az egészet, sétálgatok szobámba, le-föl, ingben, köröttem a családi fészek, a szájakon lágy, álombeli mézek, s amint botorkálok itt, mint a részeg, az ablakon kinézek. Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam? Te ismered a házam, s ha emlékezni tudsz a hálószobámra, azt is tudhatod, milyen szegényes, elhagyott ilyenkor innen a Logodi-utca, ahol lakom. Tárt otthonokba látsz az ablakon. Az emberek feldöntve és vakon, vízszintesen feküsznek, s megforduló szemük kacsintva néz szét ködébe csalfán csillogó eszüknek, mert a mindennapos agyvérszegénység borult reájuk. Mellettük a cipőjük, a ruhájuk, s ők a szobába zárva, mint dobozba, melyet ébren szépítnek álmodozva, de – mondhatom – ha így reá meredhetsz, minden lakás olyan, akár a ketrec. Egy keltőóra átketyeg a csöndből, sántítva baktat, nyomban felcsörömpöl, és az alvóra szól a harsány riasztó: „ébredj a valóra”. A ház is alszik, holtan és bután, mint majd százév után, 20 feketekávé
K Ö T E T
207
208
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
ha összeomlik, gyom virít alóla, s nem sejti senki róla, hogy otthonunk volt-e vagy állat óla. De fönn, barátom, ott fönn a derűs ég, valami tiszta, fényes nagyszerűség, reszketve és szilárdul, mint a hűség. Az égbolt, egészen úgy, mint hajdanában rég volt, mint az anyám paplanja, az a kék folt, mint a vízfesték, mely irkámra21 szétfolyt, s a csillagok lélekző lelke csöndesen ragyog a langyos őszi éjjelbe, mely a hideget előzi, kimondhatatlan messze s odaát, ők akik nézték Hannibál hadát s most néznek engem, aki ide estem és állok egy ablakba, Budapesten. Én nem tudom, mi történt vélem akkor, de úgy rémlett, egy szárny suhant felettem, s felém hajolt az, amit eltemettem rég, a gyerekkor. Olyan sokáig bámultam az égbolt gazdag csodáit, hogy már pirkadt is keleten, s a szélben a csillagok szikrázva, észrevétlen meg-meglibegtek, és távolba roppant fénycsóva lobbant, egy mennyei kastély kapuja tárult, körötte láng gyúlt, valami rebbent, oszolni kezdett a vendégsereg fent, a hajnali homály mély árnyékai közé lengett a báléj, künn az előcsarnok fényárban úszott, a házigazda a lépcsőn bucsúzott, előkelő úr, az ég óriása, a bálterem hatalmas glóriása, s mozgás, riadt csilingelés, csodás, halk női suttogás, mint amikor már vége van a bálnak, s a kapusok kocsikért kiabálnak.
21 vékony iskolai füzet
A
Egy csipkefátyol látszott, amint a távol homályból gyémántosan aláfoly, egy messze kéklő, pazar belépő, melyet magára ölt egy drága, szép nő, és rajt egy ékkő behintve fénnyel ezt a tiszta békét, a halovány ég túlvilági kékét, vagy tán egy angyal, aki szűzi szép mozdulattal csillogó fejékét hajába tűzi, és az álomnál csendesebben egy arra ringó könnyűcske hintó mélyébe lebben, s tovább robog kacér mosollyal ebben, aztán amíg vad paripái futnak a farsangosan lángoló Tejutnak, arany konfetti-záporába sok száz batár között, patkójuk fölsziporkáz. Szájtátva álltam, s a boldogságtól föl-fölkiabáltam, az égbe bál van, minden este bál van, és most világolt föl értelme ennek a régi nagy titoknak, hogy a mennynek tündérei hajnalba hazamennek fényes körútjain a végtelennek. Virradatig maradtam így és csak bámultam addig. Egyszerre szóltam: hát te mit kerestél ezen a földön, mily kopott regéket, miféle ringyók rabságába estél, mily kézirat volt fontosabb tenéked, hogy annyi nyár múlt, annyi sok deres tél és annyi rest éj, s csak most tűnik szemedbe ez az estély? Ötven, jaj, ötven éve – szívem visszadöbben – halottjaim is itt-ott egyre többen – már ötven éve tündököl fölöttem ez a sok élő, fényes égi szomszéd, ki látja, hogy könnyem mint morzsolom szét.
S Z Á M A D Á S
K Ö T E T
209
2 10
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
Szóval bevallom néked, megtörötten földig hajoltam, s mindezt megköszöntem. Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem, s azt is tudom, hogy el kell mennem innen, de pattanó szivem feszítve húrnak dalolni kezdtem ekkor az azúrnak, annak, kiről nem tudja senki, hol van, annak, kit nem lelek se most, se holtan. Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak, úgy érzem én, barátom, hogy a porban, hol lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak vendége voltam. c) Beszéljétek meg és rögzítsétek észrevételeiteket közösen!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni, a példa kedvéért: De fönn, barátom… De úgy rémlett, egy szárny suhant felettem… És most világolt föl értelme ennek / a régi nagy titoknak… Már ötven éve tündököl fölöttem… Mégis csak egy nagy, ismeretlen Úrnak…
10. lépés: 13. feladat T/13.
142. oldal 17–23 PERC
7–10 perc pármunka + 10–13 perc megbeszélés
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Osszuk meg arányosan a tanulópárok közt az A)–B)–C) feladatot, nagyjából azonos számú páros dolgozzon az egyes kérdéscsoportokkal. • A közzététel során adjunk minél több párosnak szót, például az egyes kérdéscsoportokon belüli válaszmegosztással. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzés megadott szempontok alapján C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, mozaik
A
S Z Á M A D Á S
K Ö T E T
13. Dolgozzatok párban a kijelölt feladaton! Vizsgáljátok meg a versben megjelenő világ- és önértéssel összefüggésben az alábbiakat! A) a) Melyek a vers szövegképének és rímtechnikájának jellemzői? Milyen többletjelentést hordozhatnak ezek a formai vonások? JELLEMZŐK
LEHETSÉGES TÖBBLETJELENTÉS
b) Milyen további nyelvi eszközöknek (mondatszerkezet, írásjel, mondattartalom stb.) van szerepe a versben az élőbeszédszerűség megteremtésében? (Néhány példát említsetek!) B) a) Keressetek példát a beszédhelyzet, a közlésmód és a hangvétel alábbi jellemzőire a versből! BESZÉDHELYZET
PÉLDA
A megszólítotthoz való bizalmas odafordulás Visszatekintés-emlékezés A megszólítottal való kapcsolattartás Önmegszólítás KÖZLÉSMÓD
PÉLDA
Leírás Látomás Gyónás-vallomás Létértelmezés HANGVÉTEL
PÉLDA
Izgatott Közönyös Ironikus Patetikus
b) Hogyan függ össze a beszédhelyzet, a közlésmód és a hangvétel összetettsége a vers műfajiságával és a címével?
2 11
2 12
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
C) a) Vizsgáljátok meg és értelmezzétek az alábbi szempontok szerint a költeményt szervező kettős ellentéteket! SZEMPONT
KETTŐS ELLENTÉT (BINÁRIS OPPOZÍCIÓ)
ÉRTELMEZÉS
Tér Idő A beszélő nézőpontja A fikció valószerűsége
b) Gyűjtsetek és értelmezzetek néhány további lehetséges ellentétet a versből!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS A) a) JELLEMZŐK
LEHETSÉGES TÖBBLETJELENTÉS
Szokatlanul hosszú vers
A terjedelem összefügg a költemény kérdésfelvetésével, létfilozófiai indíttatásával. Kellően nyitott és összetett kifejtést tesz lehetővé. Összefügghet a köznapitól a látomásoson át a bölcseletiig „befutott” nagy ívvel, a többször „nekiinduló” beszéddel is.
Tagolt, de egyenetlenül szakaszolt
A lírai megszólalásban a felidézés és értelmezés gesztusa jut meghatározó és egymást váltó szerephez. Az egyenetlen szakaszolás a gondolkodás és kimondás egyidejűségének látszatát kelti. Következtetni enged arra is, hogy a vers a rapszódia műfaji hagyományához kapcsolódik.
A verssorok hosszúsága nagyon változó (3, 4, 5, 6, 7 és 11 szótagos sorok is vannak)
A beszéd, beszélgetés természetesen változó ritmusát imitálja.
Páros rímek, de időnként ezt megtörik keresztrímek vagy ölelkező rímek
A beszéd és gondolkodás folyamatosságának és megszakítottságának változó és szeszélyes ritmusát is jelölheti, az élőbeszéd közvetlenségével hat.
b)
Például: közbeékelések (Múlt éjszaka – háromkor – abbahagytam; de – mondhatom –), hiányos mondatok (A fekete. Minden.), kérdő mondatok, áthajlások (néz szét / a ködbe; eltemettem / rég; roppant / fénycsóva)
A
S Z Á M A D Á S
K Ö T E T
B) a) BESZÉDHELYZET
PÉLDA
A megszólítotthoz való bizalmas odafordulás
Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam?
Visszatekintés-emlékezés
Múlt éjszaka – háromkor – …mint hajdanában rég volt, mint anyám paplanja, az a kék folt, mit a vízfesték, mely irkámra szétfolyt, S felém hajolt az, amit eltemettem / rég, a gyerekkor
A megszólítottal való kapcsolattartás
Te ismered… De fönn, barátom… Nézd csak, tudom, hogy…
Önmegszólítás
…hát te mit kerestél / ezen a földön
KÖZLÉSMÓD
PÉLDA
Leírás
Az emberek feldöntve és vakon…
Látomás
egy mennyei kastély kapuja tárult… Egy csipkefátyol / látszott…
Gyónás-vallomás
Szóval bevallom néked , megtörötten / földig hajoltam… s azt is tudom, hogy el kell mennem innen… úgy érzem én…
Létértelmezés
…a porban, / hol lelkek és göröngyök közt botoltam, / mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak / vendége voltam.
HANGVÉTEL
PÉLDA
Izgatott
sétálgatok szobámba, le-föl, ingben …hogy is kezdjem…
Közönyös
Mellettük a cipőjük, a ruhájuk
Ironikus
A mindennapos agyvérszegénység / borult reájuk A ház is alszik, holtan és bután
Patetikus-csodálkozó
Szájtátva álltam… csak bámultam… Ötven, / jaj, ötven éve (…) tündököl fölöttem
b)
Az állandó váltások a rapszódia műfajára jellemzőek, ezt a cím főnevének jelentése: ’felfokozott, mámoros, önkívületi állapot’ is kifejezi.
2 13
2 14
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
C) a) SZEMPONT
KETTŐS ELLENTÉT (BINÁRIS OPPOZÍCIÓ)
ÉRTELMEZÉS
Tér
lenn (horizontális, földi) – fönn (vertikális, égi)
Kosztolányi költészetének jellegzetes, értékszembesítést is hordozó ellentétpárja (pl. Boldog, szomorú dal). A földihez rendszerint az ismerős, a hétköznapi, a megélhető és megtapasztalható kapcsolódik, az égihez az elérhetetlen, a vágyott, a képzelt vagy az elmúlt. Ebben a versben a hétköznapi (átlagos, természetes) betegként (abnormálisként, eldologiasultként) jelenik meg („feldöntve és vakon”, „mindennapos agyvérszegénység”), az égi pedig egy sajátos, megtalált transzcendencia-élmény kifejezője is (azÚRnak – ismeretlen ÚRnak)
Idő
éjszaka (sötét) – hajnal (világos)
Időtoposzok. A külső szemlélődéstől a belső vízióig (látomás) és a meditációig jelöli ki az időt, a hajnalhoz (világos) egyben a megvilágosodás mozzanata is kapcsolódik.
A beszélő nézőpontja
felnőtt – gyermek
A Kosztolányi-életmű szintén meghatározó kettős ellentéte. A földi–égi oppozícióhoz hasonlóan értékszembesítést is hordoz. A versben a gyermeki látószög (Szájtátva álltam, / s a boldogságtól föl-fölkiabáltam) a csodához, az áhítathoz, a látomáshoz kapcsolódik, de az értelmezés, megértés (egy nagy ismeretlen Úrnak / vendége voltam) már a felnőtté.
A fikció valószerűsége
valószerű („szemlélt”) – látomásos (képzelt)
A mindennapi élet világa (véges idő, bezártság, szürkeség, gépiesség) a csodák világával (végtelen, nyitottság, pompa, megértés) alkot ellentétet.
b)
Például: szürke – színes, hétköznapi – ünnepi (a rossz hétköznapiság, az átlagos, nem hiteles lét szembeállítása a hiteles, autentikus léttel), zártság – nyitottság, végesség – végtelenség, külső világ (szemlélődés) – belső világ (meditáció)
A
S Z Á M A D Á S
K Ö T E T
REFLEK TÁL ÁS 11. lépés: 14. feladat T/14.
145. oldal 5 PERC
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : „Névlánccal” hallgassunk meg néhány befejezést! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintetizálás, reflektálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : nyitott mondatok kártyája 14. Nyitott mondatok a) Olvasd el az alábbi idézetet! „Kétségbeesetten és büszkén gondoltam arra, hogy én is ember vagyok.” (Kosztolányi Dezső) b) Válassz ki és fejezz be néhány mondatot! Élni csodálatos dolog, mert Embernek lenni azért csodálatos, mert Embernek lenni azért kétségbeejtő, mert Elgondolkodni létezésünk értelméről Elgondolkodni az elmúlásról Ég és föld között Vendégnek lenni a földön
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
2 15
2 16
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
14. lépés: 19. feladat T/19/9.
•
1 0 .
É V F O L Y A M
(19/9–19/10.)
146. oldal 40 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Novellaelemző műhely, közreadás. Alakítsunk 3 írópárból álló csoportokat! • Itt sem feltétel, hogy a csoporttagok azonos novellát elemzőkből alakuljanak, sőt: jó, ha mindkét választás (Kosztolányi, Darvasi) nagyjából arányos szerephez juthat. • Egy felolvasóra (dolgozatrészlet bemutatása a választás indoklásával + megbeszélés – kérdések, értékelő megjegyzések, megbeszélés) kb. 6-7 perc áll rendelkezésre. Ezt folyamatosan (6-7 percenként) jelezzük, például így: „Itt az ideje, hogy a következő felolvasó kapja meg a szót!” • A műhelymunkához folyamatosan „körbejáró” szerepeket is oszthatunk ki: felolvasó, kérdező, támogató, ellentmondó, értékelő, összegző. • A szerepek kiosztásának előnye, hogy koordinálja, mederben tartja a megbeszélést, mindenki minden szerepben megpróbálhatja magát, és egyenletes részvételt biztosít. Hátránya, hogy korlátozza a tanulók spontán megnyilvánulásait. • A csoportokba beülve kövessük nyomon a folyamatot: figyeljünk, esetleg készítsünk jegyzeteket, de ne vegyük át a szót a műhelytől! • Kiterjesztési lehetőség: a tanulók házi kiadványt szerkeszthetnek a dolgozatrészletekből, egyes részleteket megjelentethetnek az iskolaújságban vagy a legjobbakból rendezhetnek önképzőköri felolvasást, ahova érdeklődőket (iskolatársakat, barátokat, szülőket, tanárokat) hívnak meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : felolvasás, érvelés, értékelés, önértékelés, reflektálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 6 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka 3 írópárral M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írószeminárium E s z k ö z ö k : a kész dolgozatok 19/9. Az elkészült esszék közreadása IV. A közreadás Mindenkinek szüksége van arra, hogy munkájának értelmét, hasznát lássa. Természetes körülmények között az írók és költők sem íróasztalfiókjuk számára írnak. Bíznak abban, hogy alkotásaikat olvassák, lesz közönségük. Kosztolányi Dezső például így ír erről: „Azok a könyvek, melyek könyvtárad polcain szunnyadnak, még nem készek, vázlatosak, magukban semmi értelmük. Ahhoz, hogy értelmet kapjanak, te kellesz, olvasó.” Legyetek ti is egymás értő közönsége! Hallgassátok figyelmesen a felolvasókat, és tiszteljétek meg egymás munkáját érdemi hozzászólással, biztató, elismerő véleményformálással! Legyen fületek a jó megoldásokra, értékes gondolatokra, és beleérző képességetek a bírálatok tárgyszerű, mégse bántó megfogalmazására! Ne feledjétek, mindenki sokat dolgozott,
A
S Z Á M A D Á S
K Ö T E T
megérdemli az elismerést! Gondolataitoknak a társakkal való megosztása hozzájárulhat a kölcsönös megértéshez és a közös élményhez. a) Alakítsatok három írópárból álló hatfős csoportokat! b) Csoportotokban egyenként olvassátok fel (félhangosan) elemző esszétek kiválasztott részletét! c) Tegyetek fel a felolvasott részletre vagy a részletből kiindulva a dolgozat egészére, koncepciójára vonatkozó kérdéseket a szerzőnek! d) Az (ön)értékelési szempontokra figyelve formáljatok véleményt a dolgozatrészletről! e) Tehettek kiegészítéseket, összehasonlító észrevételeket is! f)
Egy-egy felolvasóra (elemzésrészletre) 6-7 percetek van. Osszátok be úgy az időt, hogy csoportotok minden tagja érdemben kapjon szót!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni és csoportfüggő
T/19/10.
146. oldal 5 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A visszatekintő, reflektáló esszé metakognícióra ösztönöz, tudatosítja a folyamatot, folyamatértékelésre, önértékelésre, a tapasztalatoknak az összegyűjtésére ösztönöz, ugyanakkor fontos viszszajelzést ad a tanárnak is. • Szedjük be a rövid esszéket a novellaelemző dolgozatokkal együtt, és mindenképp keressük meg a visszacsatolás lehetőségét! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : metakogníció, kognitív önszabályozás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rövid esszé E s z k ö z ö k : tanulónként egy írólap 19/10. Tekints vissza rövid írásban a végigjárt folyamatra! a) Gyűjtsd össze, milyen tapasztalatokat szereztél az írásról mint folyamatról és az írópárban végzett munkáról!
2 17
2 18
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 0 .
É V F O L Y A M
b) Vedd számba, milyen nehézségekkel, problémákkal szembesültél, és hogyan oldottad meg őket! c) Gondolkodj el azon is, milyen, később is hasznosítható tudásra tettél szert!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS Egyéni
12. lépés: 15. feladat T/15.
146. oldal Házi feladat – tanórán kívüli tevékenység
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Adjunk 1-2 hét határidőt a memoriterre! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információátalakítás, memória, kifejező-értelmező versmondás 15. Házi feladat a) Készíts idődiagramot a füzetedbe az alábbi Kosztolányi-életrajz információit felhasználva! Kosztolányi Dezső 1885-ben született Szabadkán. Apja, Kosztolányi Árpád a helybeli gimnázium tanára, később igazgatója volt, apai nagyapja a szabadságharc idején Bem seregében szolgált. Anyai ágon Csáth Géza író (eredeti nevén Brenner József) unokabátyja. Kosztolányi Szabadkán kezdte gimnáziumi tanulmányait, de magántanulóként érettségizett. 1903 őszén beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarának magyar–német szakára, Babitscsal és Juhász Gyulával Négyesy László híres stílusgyakorlatok szemináriumára is járt. 1904-ben a bécsi egyetemen filozófiai előadásokat hallgatott, majd visszatért Budapestre, s bár egyetemi tanulmányait nem fejezte be, egyre több cikke, tárcája jelent meg különböző lapokban. 1908-ban lett az induló Nyugat szerkesztője. 1913-ban megnősült, feleségül vette Harmos Ilona színésznőt, és 1915-ben megszületett Ádám fia. 1919-ben az Új nemzedék című napilap munkatársa lett a csipkelődően politizáló Pardon-rovatot vezette. 1930-ban a Kisfaludy Társaság tagjai közé és a Magyar PEN Klub (írók, költők, esszéírók nemzetközi szervezete: Poets, Essayists, Novelists) elnökévé választották. 1933ban jelentkeztek ínydaganat betegségének első tünetei, kilenc műtéten esett át, egy időre hangját is elvesztette. 1935-ben megismerkedett Radákovich Máriával, kései szerelmével, a Szeptemberi áhítat című vers ihletőjével. 1936-ban, 51 éves korában halt meg, hátrahagyott műveit Illyés Gyula rendezte sajtó alá.
A
S Z Á M A D Á S
b) Az alábbiak közül válassz ki és tanulj meg egy Kosztolányi verset kívülről! Boldog, szomorú dal Marcus Aurelius Halotti beszéd Hajnali részegség Szeptemberi áhítat Ének a semmiről
K Ö T E T
2 19
FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP 1. a) Rakd a Móra Ferenc-szövegrészlet mondatait helyes sorrendbe, és állapítsd meg, hol oszlik a szövegdarab két bekezdésre! Indokold döntésed! A – Bejuttattak az inasiskolába havidíjas tanítónak. B – Ez sokkal több volt ugyan, mint amennyit öreg újságíró koromban keresek, de azért el lehetett költeni ezt is. C – (Havi részlet öt korona.) D – Tanítottam heti egy órát, minden este hattól hétig, és ezért kaptam a város pénztárából havi tíz koronát. E – Fiatal újságíró voltam akkoriban, s elég emberségesen megfizettek: kaptam egy hónapra száz koronát. F – Mindig kedveltje voltam a sorsnak, s mint szolid és jó erkölcsű ifjú, előkelő protektorokkal rendelkeztem. G – Legalább olyan, amelyiknek a jövedelméből megrendelhettem a Klasszikus Regénytárt. H – Rám fért volna még valami mellékstallum. A mondatok helyes sorrendje:
A bekezdésre osztás indoklása:
b) A szöveg alapján találd ki, mit jelentenek az alábbi szavak! mellékstallum:
protektor:
c) Mire vonatkoznak a kiemelt részek? Honnan származik az információ? Ez sokkal több volt ugyan, mint amennyit öreg újságíró koromban keresek…
Fiatal újságíró voltam akkoriban, s elég emberségesen megfizettek: kaptam egy hónapra száz koronát.
(Havi részlet öt korona.)
d) A G mondatot bizonyára nem választottad egyik bekezdés élére sem. Melyik az a nyelvi elem, amely segített ebben? Miért?
2. Próbáld ki, mely kötőszókkal lehetne a mondattömb szövegmondatai között tartalmi-logikai kapcsolatokat felfedni! Írd fel a szöveg konstrukciótípusát! A fáradtság elleni nappali krém az arc nappali védelmének az alapja. [……………] Biztosítja az arcbőr természetes frissességét, simaságát. [……………] Pótolja a zsír, a víz, a vitamin hiányát, megakadályozza a bőr kiszáradását. [……………] Használja rendszeresen, és észlelni fogja jótékony hatását. A konstrukciótípus:
3. Alkoss szöveget! Válassz ki egy korstílust, stílusirányt vagy stílusirányzatot a tanultak közül! Válassz ki egyet az alábbi témák közül is, olyat, amelyet az adott stílusban a legkönnyebben fel tudsz dolgozni! Válassz valamilyen műfajt is, de olyat, amelyben egy óra alatt is teljes, kerek alkotást lehet létrehozni! Alkoss olyan szöveget, amely megfelel a kiválasztott stílusirány legfontosabb kritériumainak! Vigyázz: ne akard az összes megtanult jellemzőt belerakni a szövegbe! Művet alkoss, ne az adott stílus sűrítményét, zanzáját! 1. téma: Egy hadiflotta diadala 2. téma: Útban Párizs felé 3. téma: Novemberi napsütés 4. téma: Önzés vagy önfeláldozás (Összesen: 20 pont)