SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

Tanári útmutató

4

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

MURÁNYI YVETT

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA

FELELÕS SZERKESZTÕ

TIPOGRÁFIA

NAGY MILÁN

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © MURÁNYI YVETT

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2006

KONFLIKTUSOS DRÁMÁK – AZ ÉRVEK TÍPUSAI

Tanári útmutató Fejlesztők Héjja Ágnes Kálmán László Molnár Cecília

TA R TA LO M

8

A V I TA ( 1 ) . M Í TO S Z É S D R Á M A I T Ö R T É N E T. A D R Á M A I A L A P H E LY Z E T R E K O N S T RU Á L Á S A A P R O L Ó G U S B Ó L . A V I TA ( 2 )

37

KÉT IGAZSÁG HARCA ÉS A KÖZÉPPONTI KONFLIKTUSHOZ KÖZVETVE K A P C S O L Ó D Ó S Z E R E P L Ő K ; K I N E K A T R AG É D I Á J A ?

58

AZ ANTIGONÉHOZ KAPCSOLÓDÓ VÉDŐ- ÉS VÁDBESZÉDEK

74

RÉSZLETEK WILLIAM SHAKESPEARE JULIUS CAESARJÁBÓL

95

M O D E R N B E S Z É D E K – V I TAV E R S E N Y

NÉVJEGY A FEJEZET CÍME

KONFLIKTUSOS DRÁMÁK – AZ ÉRVEK TÍPUSAI

A FEJEZET CÉLJA

A tragédia műfajának – a konfliktusos drámatípusnak – megismerése, a drámai konfliktusok sokrétűségének felismerése. Az olvasott és a színpadon megjelenített mű különbségeinek, hasonlóságainak azonosítása. Az érvelő beszédműfajok megismerése, az érvelés alapjául szolgáló alapvető logikai viszonyok felfedezése. Érvelő szövegek (szónoklat, ünnepi beszéd, vita) alkotásának, előadásának elsajátítása.

A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME ÉS AJÁNLOTT ÓRASZÁMA

1. A vita (1). Mítosz és drámai történet. A drámai alaphelyzet rekonstruálása a prológusból. A vita (2) (Elhagyható feladatok) (4 óra) 2. Két igazság harca és a középponti konfliktushoz közvetve kapcsolódó szereplők. Kinek a tragédiája? – Az Antigoné párhuzamos jelenetei és különböző értelmezési lehetőségei (4 óra) 3. Az Antigonéhoz kapcsolódó védő- és vádbeszédek (3 óra) A kimaradt Haimón–Antigoné epeiszodion megtervezése és előadása (1 kiegészítő óra) 4. Részletek W. Shakespeare Julius Caesarjából – Antonius vádbeszédének elemzése (2 óra) 5. Modern beszédek − Vitaverseny (3 óra)

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY

9. évfolyam, 14–15 évesek TANTERVI

Állatkerti séták 5. évfolyam Kapcsolatok I. 5. évfolyam Rómeók és Júliák 8. évfolyam Nevető irodalom 7. évfolyam A sziget mint „kísérleti laboratórium” (A vihar) 8. évf. Illúziók elvesztése regényekben és drámákban 10. évfolyam Irodalmi élet a felvilágosodás korában és a reformkorban (Bánk bán) 10. évf.

KERESZTTANTERVI

Történelem, etika Matematika (logika)

KOMPETENCIATERÜLETEN (AJÁNLOTT MEGELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET)

Megelőző fejezet: A Biblia és az irodalom Következő fejezet: Ars poeticák

KOMPETENCIATERÜLETI

Ember és társadalom – szociális kompetenciák Az igazság és morál az egyén életében és a társadalomban. A jog és a morál összefüggéseinek reflektálása. Tudatos, jogkövető és reflektáltan morális cselekvés elsajátítása. Igény és képesség a morális kérdésekben való tájékozódásra. Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére. Egyéni konfliktuskezelési eljárások kialakításának képessége Tematikus fókusz – rend és lázadás, a hatalomhoz való viszony különböző stratégiái; – az erkölcsi és jogi törvények különbözősége, érvényességi köre;

FEJEZETKAPCSOLÓDÁSI PONTOK

6

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

9 .

É V F O L Y A M

– a hatalommal rendelkezők és a közemberek felelőssége; – a sztereotípiákban gondolkodás veszélyei (merev, előítéletes, tekintélyelvű gondolkodás); – a hősiesség, az önfeláldozás értelme, megítélése; – a hagyományok őrzésének, illetve felrúgásának következményei Poétikai fókusz – a tragédia műfaji jellemzői (tragikum, konfliktus, tragikus hős, tragikus vétség, hübrisz, világrend); – konfliktusos dráma Szövegértési fókusz: drámai szöveg értelmezése, véleménynyilvánítás és érvelés különbsége, érvtípusok gyűjtése és önálló rekonstruálása; alapvető logikai viszonyok a szöveg részei között Szövegalkotási fókusz: érvelés szóban és írásban, vádbeszéd, védőbeszéd – a szónoki beszéd sajátságainak megismerése NAT (2003)

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS FÓKUSZAI

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. Törekvés a rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra. Az értő figyelem alkalmazása Eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója 2. Olvasás, írott szöveg megértése A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük (explicitás, implicitás) A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása) A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. 3. Írásbeli szövegek alkotása Önkifejező és kreatív szövegalkotás (pl. „fantomjelenet” írása, levél írása megadott nézőpontból). 4. A tanulási képesség fejlesztése Önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és anélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás)

N É V J E G Y

5. Ismeretek az anyanyelvről A kommunikációs események és a szövegalkotás önálló elemzése-értékelése az elsajátított retorikai ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során 6.. Ismeretek az irodalomról Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése. KÖVETELMÉNYEK

A tanuló legyen képes azonosítani a konfliktusos dráma és a tragédia néhány jellemzőjét (konfliktus, alapszituáció, tettváltássorozat, tragikum). Legyen képes felismerni a drámában megjelenő magatartásformák, értékek közti különbségeket. Ismerje fel a drámai dialógusokban a vita, a meggyőzés különböző eszközeit. Legyen képes különböző érveket gyűjteni, alkalmazni köznapi témában. Ismerje fel a szónoki beszéd jellemzőit. Tudjon szónoki beszédet írni egy szűkebb közösség számára. Legyen képes önállóan vázlatot készíteni egy rövidebb ismeretterjesztő vagy tankönyvi szövegről.

ÉRTÉKELÉS

Folyamati: 1. A prezentációk értékelése 2. A megértést, alkalmazást mérő házi feladatok értékelése 3. Vitaverseny, szónoki verseny ön- és csoportértékelése Kimeneti: feladatlap

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és eljáráskészlete megteremti az interaktív és reflektív tanulás lehetőségét.

TÁMOGATÓRENDSZER

Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv – befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás. Korona Kiadó, 2005. Szabó György: Mitológiai kislexikon. Kriterion Kiadó, 1973. Arató – Pála: A szöveg vonzásában – Kitérők. Műszaki Könyvkiadó, 1999. Ruzsa Imre: Bevezetés a modern logikába. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége. Typotex, Budapest, 2004.

SZÖVEGFORRÁSOK

Szophoklész: Antigoné http://mek.oszk.hu/00500/00500/ Shakespeare: Julius Caesar http://mek.oszk.hu/00400/00488/

7

1. A VITA (1). MÍTOSZ ÉS DRÁMAI TÖRTÉNET. A DRÁMAI ALAPHELYZET REKONSTRUÁLÁSA A PROLÓGUSBÓL. A VITA (2) 4 ÓRA R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat

Miről vitatkozhatnak?

T/1.

(elhagyható feladat)

5. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat a kép segítségével egy tipikus vitázási helyzetet idéz fel. A b) feladatban ezt kell további előzetes tapasztalatokkal kiegészíteni. • A tanulók egyénileg oldják meg a feladatot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs készség, magatartásformák felismerésének képessége, fantázia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás Ismét drámákkal fogunk foglalkozni. Olyanokkal, amelyekben a cselekmény fő szervező eleme a konfliktus, mint Molière komédiájában, A fösvényben vagy Shakespeare Romeo és Júliájában. Megfigyeljük, hogy egy konfliktusos drámában, Szophoklész Antigonéjában hogyan ütköznek különböző nézetek és érdekek, milyen eszközökkel, szóval és tettel harcolnak a hősök álláspontjuk megvédéséért. Ebben a fejezetben azt is megvizsgáljuk, hogyan lehet, érdemes hatékonyan vitatkozni, milyen érvekkel, hogyan tudjuk meggyőzni vitapartnerünket. A VITA A mindennapi életben sokszor kerülünk konfliktushelyzetekbe. Sokszor kényszerülünk vitázni: azaz ütköztetni álláspontunkat valaki másnak a miénktől különböző álláspontjával. Gyakran próbáljuk meggyőzni vitapartnerünket a magunk igazáról. A következő órákon a vitatkozás technikájával fogunk foglalkozni. Első lépésként felidézünk tipikus vitahelyzeteket, és megpróbáljuk elhatárolni a vitát a hétköznapi veszekedéstől. 1. Miről lehet vitatkozni? a) Próbáld elképzelni, hogy a kép szereplői miről vitatkozhatnak!

A

V I T A

–

A

P R O L Ó G U S

b) Készíts pókhálóábrát! Milyen helyszíneken folyhat vita? Hol, milyen szituációban szoktak vitatkozni az emberek?

VITA

2. lépés: 2. feladat T/2.

Játsszuk el a vitákat!

6 oldal 15–20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy hétköznapi szituációkban mutasson olyan konfliktushelyzeteket, amelyekben hétköznapi viták, illetve veszekedések fordulnak elő. A tanulók már jól ismerik saját életükből ezeket a helyzeteket és a bennük alkalmazott eszközöket; ebben a feladatban egy szempontsor segítségével hívjuk fel a figyelmüket a vitában alkalmazható jellegzetes meggyőző, illetve hatáskeltő technikákra. • A feladatot 6 fős heterogén csoportokban végeztessük. Így minden csoport legalább három szituációt játsszon el és elemezzen: egy szituációt ketten játsszanak el, a többiek pedig a szempontok alapján töltsék ki a táblázatot. • Ügyeljünk arra, hogy mindenkire sor kerüljön. Ha az időbe több szituáció eljátszása is belefér, akkor természetesen játsszanak „több kört” is.

9

10


•

9 .

É V F O L Y A M

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vitakészség, helyzetfelismerés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (6 fős csoportok) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szituációs játék 2. Játsszátok el a szituációkat! a) Párosával válasszatok egy-egy szituációt, és adjátok elő a csoporttársaitoknak! – Az osztály képviselője megpróbálja meggyőzni a tanárt, hogy aznap ne legyen dolgozatírás. – Két diák vitatkozik azon, hogy jobb lenne-e megírni aznap a dolgozatot, vagy próbálják meg rávenni a tanárt, hogy halasszák el. – Az iskolaudvaron ugyanazon a pályán egyszerre vagy csak focizni, vagy csak kosarazni lehet. Két diák vitatkozik, hogy mire használják a pályát. – A legutóbbi nagy sikerű, mindenki által látott film az egyik embernek tetszik, a másiknak nem, ezen vitatkoznak. – A gyerek vitatkozik az anyjával vagy az apjával, mert nem akar pénteken este a megadott időre hazamenni. – Két testvér vitatkozik, hogy két különböző tévécsatorna közül melyiket nézzék. – Bolti reklamáció: leszakadt a vadonatúj sportcipő talpa; az eladó nem akarja visszacserélni, mert szerinte nem rendeltetésszerűen használták. b) A szituációk előadása közben a csoport többi tagja figyeljen, és rögzítse megfigyeléseit az alábbi táblázat szempontjai szerint! (Amelyik szituációra nem maradt idő, azt természetesen nem kell kitöltenetek!)

VITA VAGY VESZEKEDÉS? MIÉRT?

MIK VOLTAK A SZEREPLŐK SZÁNDÉKAI?

MILYEN ESZKÖZÖKKEL MI VEZETETT PRÓBÁLTÁK ELÉRNI EREDMÉNYHEZ A A BESZÉLŐK A BESZÉLGETÉSBEN? CÉLJAIKAT?

JELENTÉSTEREMTÉS 3. lépés: 3. feladat T/3.

Vitaelemzés

7. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a mindennapi párbeszédek, viták és veszekedések a tanulók által jól ismert és alkalmazott eszközeit felidézze, funkciójukat megfogalmaztassa a tanulókkal. • A tanulók párban dolgozzanak: esetleg játsszák is el a szituációkat egymással, és együtt elemezzék a kiemelt részleteket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : empátia, szövegértés, pragmatikai kompetencia

A

V I T A

–

A

P R O L Ó G U S

M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szituációs játék, feladatmegoldás 3. Olvassátok el az alábbi beszélgetéseket, és válaszoljatok a kérdésekre! I. – Normális vagy? Mér nem kapcsolod ki a mobilod, amikor moziban vagy? – Hogy tudjam, ki hívott. Különben is, mindig lehalkítom. – Akkor is tök idegesítő így melletted ülni, egyébként meg te sem tudsz így a filmre figyelni. – Ez nem igaz. Teljesen követtem a filmet, csak megírtam közben gyorsan egy sms-t. Miért, ti tévézés közben áhítattal ültök otthon a szobában, mintha templomban volnátok? – Figyi, a múltkor is majdnem megtépett az a nő, amikor ott villogtál az undorító zöld kijelzőjével. II. – Ugye, hogy nem kellett úgy parázni a töridoga miatt? Nyugodtan eljöhettél volna focizni, én így is tök jól megírtam hármasra. – Naná, hogy megírtad, kipuskáztad az egészet a könyvből. És mindened tele volt írva puskákkal. – Mér, neked talán nem? – De én nem használtam. Én ugyanis nem csalok. – Akkor mér nem veszel sose buszbérletet? – Az más. Mér, veled sose fordult elő, hogy nem volt bérleted? És különben is, te vagy mindig a kis kedvenc. – Mer én jófej vagyok. a) Mit gondoltok, melyik vita az eredményesebb, azaz melyikben láttok esélyt arra, hogy a későbbiekben közelednek az álláspontok? Indokoljátok is! b) Milyen eszközt vetettek be a vitatkozó felek, és milyen céllal, amikor az hangzott el, hogy: (1) „Normális vagy?” (2) „tök idegesítő így melletted ülni” (3) „egyébként meg te sem tudsz így a filmre figyelni” (4) „Miért, ti tévézés közben áhítattal ültök otthon a szobában, mintha templomban volnátok?” (5) „a múltkor is majdnem megtépett az a nő, amikor ott villogtál az undorító zöld kijelzőjével” (6) „Mér, neked talán nem?” (7) „Én ugyanis nem csalok.” (8) „Akkor mér nem veszel sose buszbérletet? (9) „Az más.” (10) „Mér, veled sose fordult elő, hogy nem volt bérleted?” (11) „És különben is, te vagy mindig a kis kedvenc.” c) Mi a beszélők álláspontja az egyes párbeszédekben? d) Melyik álláspontot volt könnyebb és melyiket nehezebb megfogalmazni? Miért? e) Félresiklik-e valamelyik párbeszéd? Ha igen, melyik? Vajon miért?

11

12


•

9 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁSOK (Csak példák a lehetséges megoldásokra!) b) (1) cél: támadás (ingerültség jelzése); eszköz: kérdés, amire nem várunk választ, de sugalljuk, hogy szerintünk mi a válasz; (2) cél: személyes érintettség jelzése, empátia felkeltése, érzelmi állapot kifejezése; eszköz: saját lelkiállapotról szóló közlés; (3) cél: a partner érdekeltté tétele a probléma megoldásában, támadás (a beszélgetőtárs szokásának bírálata); eszköz: állítás olyasvalamiről, amit igazából csak a beszélgetőpartner tudhat, az ő szempontjából tett állítás („belelátunk a fejébe”); (4) cél: megpróbálni a beszélgetőtárs számára a saját álláspontját nevetségessé tenni; ellenérv az ellen, hogy teljes csendben kell filmet nézni; eszköz: irónia, hasonlat (analógia), példára (de nem konkrét, megtörtént esetre) való hivatkozás; (5) cél: a másik meggyőzése, jobb belátásra bírása; eszköz: példa, konkrét megtörtént esetre, közös tapasztalatra való hivatkozás; (6) cél: a vita eltérítése (a dolgozat könnyűségéről arra, hogy ki puskázott), támadás („neked még a puskázás se sikerült”, a másik bevonása a vádlott szerepébe: „te is puskázni akartál”), a beszélgetőpartner megingatása álláspontjának megkérdőjelezhetőségében; eszköz: mindkettejük által ismert tényre való hivatkozás; (7) cél: támadás (a beszélő saját erkölcsi fölényének éreztetése), önigazolás (helyesen járt el azzal, hogy előzőleg tanult); eszköz: rejtetten egy általánosan elfogadott elvre hivatkozik: csalni rossz; (8) cél: az előző állítás cáfolása; eszköz: konkrét ténnyel való példálózás; (9) cél: a támadás kivédése, hárítás; eszköz: a beszélőnek itt nincs eszköze; (10) cél: a vita tárgyának elterelése; eszköz: a beszélgetőpartner érvének saját maga ellen való fordítása; (11) cél: a beszélgetőpartner személyének rossz színben való feltüntetése; eszköz: a beszélgetőpartner egy negatívnak vélt tulajdonságának felhánytorgatása c) Az első párbeszédben a két álláspont: szabad mobilozni a moziban – illetlenség sms-t írni a moziban. A második vitában nem rajzolódik ki két körülhatárolható álláspont, mert a beszélők folyamatosan eltérnek a tárgytól, mert céljuk nem valódi érvek felsorakoztatása, hanem a másik fölébe való kerekedés személyeskedések sorozata révén.

REFLEK TÁL ÁS 4. lépés: 4–5. feladat T/4–5.

A vita célja és eszközei

9. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A hétköznapi vitákról szóló bevezető lezárásaként összefoglaljuk, mik a fő különbségek vita és veszekedés közt.

A

V I T A

–

A

P R O L Ó G U S

• A továbbiakban használatos, a tanulók számára feltehetőleg már ismert fogalmakat is bevezetünk, mint tétel, bizonyítás, érvek és példák. Ezekre a fogalmakra építjük a vitáról és az érvelésről a továbbiakat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexió, tapasztalatösszegzés, lényegkiemelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás („írás saját magam számára”) 4. Fogalmazd meg öt mondatban azt, amit a vitáról, a vitázás technikájáról és a veszekedésről megtudtál! 5. Olvasd el az alábbi szöveget! Írd a margóra a kulcsszavakat! Ha valamit nem értesz, tegyél mellé kérdőjelet!

A vita és a veszekedés Mindnyájunknak vannak tapasztalatai a vitákról és a veszekedésekről is. Arról is mindenkinek van elképzelése, hogy a vita miben különbözik a veszekedéstől. Lássuk, pontosabban hogyan lehetne ezt a különbséget megragadni! A VITA olyan beszélgetés, amelyben a résztvevők valamilyen kérdésben különböző álláspontot képviselnek, és fő céljuk, hogy a többi résztvevőt meggyőzzék az igazukról, illetve hogy a saját véleményüket is kiigazítva kialakítsanak egy közös álláspontot, azaz valamilyen kérdésben konszenzusra jussanak. Vita tehát csak akkor alakul ki, amikor a résztvevők álláspontjai különböznek, és ezek a különböző nézetek a vitában elkerülhetetlenül összeütköznek, KONFLIKTUSBA kerülnek. A VESZEKEDÉS ebben – ti. a konfliktus meglétében – hasonlít a vitához: a veszekedés alapja is minden esetben valamilyen konfliktus. A veszekedésben azonban a felek célja nem az álláspontok egyeztetése, hanem saját érzelmeik kifejezése és esetleg a másik fél elleni indulataik levezetése. A veszekedés során a felek egymás fölé próbálnak kerekedni, egymásra próbálják kényszeríteni az akaratukat, megpróbálják cselekvésre, gesztusokra vagy egyszerűen csak visszavonulásra kényszeríteni egymást – jó esetben csak nyelvi eszközökkel. A vitát és a veszekedést nem lehet egyértelműen megkülönböztetni, eszközeik és jellemzőik a legtöbb párbeszédben – amelyben valamely konfliktust kell megoldani vagy kezelni – összekeveredhetnek: a viták veszekedésekbe torkollhatnak (fordítva azonban ritka: veszekedésből ritkán válik értelmes vita). A viták elemzésekor a felek álláspontjait TÉTELEKNEK nevezzük. A felek elvileg az általuk képviselt tételek bizonyítására törekszenek. Csak olyan bizonyítást tudunk azonban a többiekkel elfogadtatni, amelynek az egyes lépéseit is elfogadják azok, akiket meg kívánunk győzni. Ez csak akkor lehetséges, ha vagy már előzőleg is igaznak gondolták a bizonyításunk alapjául szolgáló állításokat, vagy a vita során belátják állításaink igazságát. A bizonyítás lépései a vita legfőbb eszközei, az ÉRVEK. Az érvek erősítésére, alátámasztására, a többiekkel való elfogadtatására gyakran használunk PÉLDÁKAT ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSOKAT (analógiákat) is.

13

14


•

9 .

É V F O L Y A M

R ÁHANGOLÓDÁS 5. lépés: 6. feladat T/6.

Mit tudunk a drámáról és a színházról?

10. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az Antigoné elolvasása otthoni feladat volt. Az eddigi szokásoktól eltérően önálló műként foglalkozunk a drámával, így nem építhetünk a tanulók előzetes ismereteire az ókori irodalom területén. Számítunk viszont arra, hogy 7., illetve 8. osztályban olvastak már drámát, komédiát és tragédiát is. (Molière: A fösvény, Shakespeare: Romeo és Julia, A vihar) • Jelöljük ki a 3 nagy csoportot a differenciálás szempontjai szerint. Ezután rövid egyéni munkát követően párban, ill. 3–4 fős csoportokban egyeztessék, illetve oldják meg a tanulók a feladatokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koncentráció, ismeretek előhívása és logikus elrendezése Célcsopor t – dif ferenciálás A) kevesebb drámaismerettel rendelkezők (csak a kötelezőket ismerők), B) több drámát is ismerők, C) akik már többször is voltak, esetleg rendszeresen járnak színházba M u n k a f o r m á k : 5 perc egyéni, majd páros (A), ill. csoportmunka (B, C) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, pókhálóábra A PROLÓGUS A drámai művek a szereplők párbeszédeiből épülnek fel. Ezek a drámai dialógusok is sokszor tartalmaznak vitákat, veszekedéseket, hiszen a szereplők eltérő álláspontja így mutatkozhat meg. A továbbiakban az Antigoné című dráma első nagy vitáját, a prológust fogjuk megvizsgálni. Ez azért fontos, mert a drámai alapszituációban derül ki, hogy milyen kérdésekben ütközik a szereplők véleménye. 6. Mit tudunk a drámáról és a színházról? A) A dráma mint műnem a) Húzd ki azokat a fogalmakat, amelyeknek nincs közük a dráma műneméhez! tragédia, epigramma, lírai én, konfliktus, komédia, óda, dialógus, fabula, elbeszélő, felvonás, komédia, alaphelyzet b) A megmaradtak között van egy fogalom, amelyről nem beszélhetünk az ókori dráma kapcsán. Keretezd be! c) Húzd alá azokat a fogalmakat, amelyeknek tudod a jelentését!

A

V I T A

–

A

P R O L Ó G U S

d) Egyeztesd a padtársaddal a megoldásokat! Vitassátok meg az eltéréseket! Segítsetek egymásnak a fogalmak tisztázásában! e) Gyűjtsétek össze azokat a drámákat, színházi előadásokat, amelyeket olvastatok, illetve láttatok! f)

A drámákat (nem) nehezebb olvasni, mint a regényeket, mert …

B) A dráma a) Mi minden jut eszedbe arról a szóról, hogy dráma? Töltsd ki az ábrát, majd egyeztesd csoporttársaiddal!

DRÁMA

b) Keressetek szempontokat a felmerült fogalmak rendszerezésére! c) Gyűjtsetek különbségeket a dráma és a színházi előadás között! C) A színház a) Mi minden jut eszedbe arról a szóról, hogy színház? Töltsd ki az ábrát, majd egyeztesd csoporttársaiddal!

SZÍNHÁZ

b) Keressetek szempontokat a felmerült fogalmak rendszerezésére! c) A drámai szöveg és a színházi előadás között nagy különbségek lehetnek. Milyen kommunikációs eszközök állnak a színészek rendelkezésére a beszéden kívül? MEGOLDÁSOK A) a) epigramma, lírai én, óda, elbeszélő

15

16


•

9 .

É V F O L Y A M

b) felvonás B) b) lehetséges szempontok: műfaji jellemzők, szerkezeti részek, komikum fajtái, szereplőtípusok (a komédiáról tanultak alapján) c) írott szöveg, elmondott szöveg, mozgás, díszlet, jelmez stb. C) b) lehetséges szempontok: épület részei, előadás létrehozói, tevékenységek (taps, meghajlás, stb.), híres színházak c) kommunikációs eszközök mások, a drámai szöveg egyfajta értelmezett változata a színház, többféle művészi kóddal, nem nyelvi kifejező eszközök, metanyelv


13. oldal

Mítosz és drámai történet (elhagyható feladat)

15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Bevezetésképpen közöljük: az ókori görög drámák mitológiai történeteket dolgoznak fel. Szophoklész drámái a thébai mondakörre épülnek. • A következő feladatok célja a drámai cselekmény terének, idejének, körülményeinek tudatosítása. • Az A) csoport játékát érdemes az egész osztálynak megnézni. K iemelt kés z s égek, képess égek A) információgyűjtés a dráma szövegéből B) információgyűjtés a mítosz szövegéből C) epikus és drámai szöveg közti különbségek felismerése Célcsopor t – dif ferenciálás A) szívesen szereplő, könnyen kommunikáló tanulók B) olvasási, szövegértési nehézségekkel küzdő tanulók C) jó megfigyelőképességgel rendelkezők M u n k a f o r m á k : csoport (A) és pármunka (B, C) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szituációs játék, szövegrekonstruálás, szemponttáblázat 7. Mítosz és drámai történet A) Théba városa Gyűjtsetek össze minél több információt a drámából Théba városáról! Képzeljétek el, hogy a Vének tanácsa tagjai vagytok, és be kell mutatnotok a városotokat az odalátogató turistáknak!

A

V I T A

–

A

P R O L Ó G U S

Írjatok vázlatot a füzetbe! Döntsétek el, hogy ki lesz az „idegenvezető”, majd játsszátok is el a jelenetet! B) A thébai mondakör mítoszai a) Állítsátok időrendi sorrendbe az eseményeket! (1) Egy idő múltán a városban dögvész (pestis) ütötte fel a fejét. Oidipusznak azt a jósolták, hogy a járvány addig tart, ameddig meg nem büntetik Laiosz gyilkosát. A király nyomozásba kezdett. Amikor fény derült az igazságra, Oidipusz megvakította magát. Két fiát megátkozta, mert nem segítettek rajta. (2) Kreón eltemettette Eteoklészt, ám halálbüntetést ígért annak, aki a városra támadó Polüneikésznek megadja a végtisztességet. (3) Eteoklész száműzte testvérét, aki az argosziaktól kapott sereggel támadt a városra. A harcban a két testvér egymás kezétől esett el. A trón Iokaszté testvérére, Kreónra szállt. (4) Ezért nem akartak gyermeket, mégis született egy kisfiuk. Laiosz a csecsemő bokáját átszúrta, és kitette a Kithairón hegyére. De a megbízott szolga megsajnálta, és elvitte a gyermeket Korinthoszba, Polübosz királyhoz, aki saját fiaként felnevelte. (5) Oidipusz megfejtette a talányos kérdéseket, s így megmentette a várost. A hálás város Oidipuszt királlyá választotta, és feleségül adta hozzá az özvegy királynét. A házasságból négy gyermek született (Polüneikész, Eteoklész, Antigoné, Iszméné). (6) Oidipusz egyszer Delphoiban ugyanazt a jóslatot kapta, mint apja. Ezért nem tért vissza Korinthoszba, hanem Thébai felé indult. (7) Laiosz (Labdakosz király fia), Thébai királya feleségével, Iokasztéval azt a jóslatot kapta, hogy Laiosz születendő fia meg fogja ölni apját, és anyját veszi el feleségül. (8) Útközben idegenekkel veszekedésbe keveredett, és megölte Laioszt, akiről nem tudta, hogy az apja. Thébait ekkor a Szphinx (ejtsd: szfinksz) tartotta rettegésben, mert felfalta azokat, akik nem tudtak válaszolni a kérdéseire. (9) Oidipusz Kolónoszban élte le maradék életét. Antigoné később visszatért Thébaiba. A két fiú felváltva uralkodott egy ideg, majd viszály támadt köztük. b) Egészítsétek ki a mondatokat! Laiosz királynak azt jósolták, hogy Oidipusz királynak azt jósolták, hogy A Szphinx találós kérdése ez volt: Mi az, ami először négy lábon, később két lábon, majd három lábon jár? A megfejtés:……………… , mert C) A thébai mondakör a mítoszban és a drámában

17

18


•

9 .

É V F O L Y A M

a) Olvassátok el a thébai mondakör rövid összefoglalását! Laiosz (Labdakosz király fia), Thébai királya feleségével, Iokasztéval hosszú ideig önmegtartóztató módon élt, mert az a borzalmas jóslat nehezedett a királyi párra, hogy Laiosz születendő fia meg fogja ölni apját, és anyját veszi el feleségül. Egyszer Laiosz (bormámorban) mégis gyermeket nemzett. A csecsemő bokáját átszúrta (Oidipusz = dagadt lábú), és kitette a Kithairón hegyére. De a megbízott szolga megsajnálta, és elvitte a gyermeket Korinthoszba, Polübosz királyhoz, aki saját fiaként felnevelte. Oidipuszt egyszer, még fiatal korában egy lakomán valaki „cserélt gyermeknek”, fattyúnak nevezte. Elment Delphoiba, ám itt ugyanazt a jóslatot kapta, mint apja. Ezért nem tért vissza Korinthoszba, hiszen Polüboszt és feleségét hitte szüleinek, hanem Thébai felé indult. Útközben idegenekkel veszekedésbe keveredett, és megölte Laioszt, akiről nem tudta, hogy az apja. Thébait ekkor a Szphinx (ejtsd: szfinksz) tartotta rettegésben, mert felfalta azokat, akik nem tudtak válaszolni a kérdéseire. Oidipusz megfejtette a talányos kérdéseket, s így megmentette a várost, mivel a Szphinx öngyilkos lett. A hálás város Oidipuszt királlyá választotta, és feleségül adta hozzá az özvegy királynét. A házasságból négy gyermek született (Polüneikész, Eteoklész, Antigoné, Iszméné). Egy idő múltán a városban dögvész (pestis) ütötte fel a fejét. Oidipusz elküldte sógorát, Kreónt Delphoiba, ahol azt a jóslatot kapta, hogy a szörnyű járvány addig tart, ameddig meg nem büntetik Laiosz gyilkosát. A király megátkozta a gyilkost, és megkezdte a nyomozást. Amikor fény derült az igazságra, Iokaszté felakasztotta magát, Oidipusz pedig megvakította magát. Kiűzték a városból, s Antigoné segítségével bolyongott. Két fiát megátkozta, mert nem segítettek rajta. Oidipusz Kolónoszban élte le maradék életét. Antigoné később visszatért Thébaiba. A két fiú felváltva uralkodott egy ideg, majd viszály támadt köztük. Eteoklész száműzte testvérét, aki az argosziaktól kapott sereggel támadt a városra. A harcban a két testvér egymás kezétől esett el. A trón Iokaszté testvérére, Kreónra szállt. Kreón eltemettette Eteoklészt, ám halálbüntetést ígért annak, aki a városra támadó Polüneikésznek megadja a végtisztességet. Antigoné – dacolva a tilalommal – eleget tett a kegyelet törvényének. A király büntetése szigorú: élve eltemettette a lányt. Hiába tiltakozott Haimón, Antigoné jegyese, Kreón hajthatatlan maradt. Antigoné sziklasírjában öngyilkosságot követett el. Haimón követte menyasszonyát a halálba. Fia haláláról értesülve Eurüdiké is véget vetett életének. (Szabó György: Mitológiai kislexikon nyomán) b) Jelöljétek meg a mítoszban azt a részt, ahol a dráma története elkezdődik! c) Gyűjtsétek össze, mi az, ami nincs benne a drámában, ami máshogy van benne, illetve ami nem szerepel a mítoszban!

CSAK A MÍTOSZBAN OLVASTAM

CSAK A DRÁMÁBAN OLVASTAM

MÁSHOGY SZEREPEL A DRÁMÁBAN, MINT A MÍTOSZBAN

MEGOLDÁSOK A) Régi város, fallal körülvéve, a határában sziklabarlang, a városközpontban a királyi palota, háborúskodás utáni időszak, erőskezű király békét akar, a város története (szfinx, Oidipusz stb.) B) 7-4-6-8-5-1-9-3-2 A thébai mondakör mítoszaiból

A

V I T A

–

A

P R O L Ó G U S

Laiosz (Labdakosz király fia), Thébai királya feleségével, Iokasztéval azt a jóslatot kapta, hogy Laiosz születendő fia meg fogja ölni apját, és anyját veszi el feleségül. Ezért nem akartak gyermeket, mégis született egy kisfiuk. Laiosz a csecsemő bokáját átszúrta, és kitette a Kithairón hegyére. De a megbízott szolga megsajnálta és elvitte a gyermeket Korinthoszba, Polübosz királyhoz, aki saját fiaként felnevelte. Oidipuszt egyszer Delphoiban ugyanazt a jóslatot kapta, mint apja. Ezért nem tért vissza Korinthoszba, hanem Thébai felé indult. Útközben idegenekkel veszekedésbe keveredett, és megölte Laioszt, akiről nem tudta, hogy az apja. Thébait ekkor a Szphinx (ejtsd: szfinksz) tartotta rettegésben, mert felfalta azokat, akik nem tudtak válaszolni a kérdéseire. Oidipusz megfejtette a talányos kérdéseket, s így megmentette a várost. A hálás város Oidipuszt királlyá választotta, és feleségül adta hozzá az özvegy királynét. A házasságból négy gyermek született (Polüneikész, Eteoklész, Antigoné, Iszméné). Egy idő múltán a városban dögvész (pestis) ütötte fel a fejét. Oidipusznak azt a jósolták, hogy a járvány addig tart, ameddig meg nem büntetik Laiosz gyilkosát. A király nyomozásba kezdett. Amikor fény derült az igazságra, Oidipusz megvakította magát. Két fiát megátkozta, mert nem segítettek rajta. Oidipusz Kolónoszban élte le maradék életét. Antigoné később visszatért Thébaiba. A két fiú felváltva uralkodott egy ideig, majd viszály támadt köztük. Eteoklész száműzte testvérét, aki az argosziaktól kapott sereggel támadt a városra. A harcban a két testvér egymás kezétől esett el. A trón Iokaszté testvérére, Kreónra szállt. Kreón eltemettette Eteoklészt, ám halálbüntetést ígért annak, aki a városra támadó Polüneikésznek megadja a végtisztességet. C) CSAK A MÍTOSZBAN OLVASTAM

CSAK A DRÁMÁBAN OLVASTAM

Oidipusz története

Kreón uralkodási elvei

találós kérdések

Haimon és Antigoné szerelméről

Antigoné élete a dráma előtt

Iszméné és Antigoné vitája őr, hírmondó Teiresziász látogatása a város véleménye

MÁSHOGY SZEREPEL A DRÁMÁBAN, MINT A MÍTOSZBAN Antigoné csak jelképesen temeti el testvérét (esetleg)

19

20


7. lépés: 8–9. feladat T/8–9.

15. oldal

•

9 .

É V F O L Y A M

Házi feladatok Tanórán kívüli tevékenység

Ta n á r i i n s t r u k c i ó: házi feladatnak adhatjuk, de el is hagyhatjuk ezeket a feladatokat. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály 8. Rajzold meg a prológus alapján a testvérek családfáját! 9. Állítsd időrendbe azokat az eseményeket, amelyek a dráma cselekménye előtt történtek! (1) (2) (3)

(4) (5) (6)

MEGOLDÁSOK 9. feladat 1. Oidipusz feleségül veszi anyját. 2. Iokaszté öngyilkos lesz. 3. Oidipusz megvakítja magát.

4. Polüneikész a város ellen támad. 5. A két fiú meghal. 6. Kreón új rendelete.

REFLEK TÁL ÁS 8. lépés: 10. feladat T/10.

A jóslásról

16. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Kérdezzük meg, milyen jóslások fordultak elő a drámában, majd írjon mindenki két mondatot arról, hogy miért veszélyes, miért hasznos előre tudni a jövőt! • Ha túl hosszúra nyúlik a megbeszélés, és érdekli az osztályt ez a téma, akkor kérhetjük házi feladatnak az elhangzottak rövid összefoglalását, kiegészítését saját véleménnyel. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vélemény megfogalmazása írásban, szóban, érvelés

A

V I T A

–

A

P R O L Ó G U S

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vélemény megfogalmazása, vita 10. Írj két mondatot arról, hogy szerinted miért veszélyes, illetve miért hasznos előre tudni a jövőt! Vitassátok meg véleményeiteket!


A holtak eltemetése, temetkezési szokások

16. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ha egyénileg elkészültek, néhányan olvassák fel a gondolataikat! Névlánccal határozhatjuk meg a sorrendet. • Írjunk táblai vázlatot is a tanulók indokairól. Fogalmazzuk meg, hogy az egészségügyi, hitbéli, tiszteletadás stb. indokok mellett a szertartásoknak, a hagyományokhoz való ragaszkodásnak közösségteremtő, megtartó szerepük van. • Házi feladatnak adható: a kérdések alapján tovább írni a rövid esszét. • Vagy: ha vita alakult ki, írásban ismertetni az álláspontokat, majd a saját véleményt kifejteni, megindokolni. • Vagy: valamilyen különleges temetési szertartásról beszámolóra felkészülni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : erkölcsi ítélet megfogalmazása, szövegalkotás, vitakészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : miniesszé, névlánc 11. Az Antigoné című drámában a vita egy halott eltemetése miatt robban ki. Írj 5 perces esszét arról, hogy mi a szerepe, jelentősége a temetésnek, a temetési szertartásnak az életünkben! A következő kérdések talán segítenek a gondolataid megfogalmazásában: – Milyen hagyományokhoz kapcsolódnak a temetési szertartások? – A vallásos magyarázatokon kívül milyen okai lehettek (lehetnek) annak a szokásnak, hogy a halottakat el kell temetni? – Mik a szerepük a temetésben a búcsúztatási szertartásoknak? – Mit jelent a halotti tor? Mennyiben tekinthető ünnepnek a halott búcsúztatása? Kezdd így a miniesszédet: A temetési szertartás szerintem azért fontos, …

21

22


•

9 .

É V F O L Y A M


A drámai alaphelyzet

17. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : a prologosz alapján beszéljük meg közösen a dráma ideje előtt történteket, a fontosabb szereplőket és viszonyukat, a drámai alaphelyzetet. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényeglátás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz DRÁMAI SZITUÁCIÓNAK (alaphelyzetnek vagy kiinduló helyzetnek) nevezzük a szereplők, alakok viszonyrendszerét, azaz viszonyulásukat egymáshoz és mindenekelőtt ahhoz a problémához, alapkérdéshez, amely a mű középpontjában áll. Drámai szituáció akkor alakul ki, amikor a korábbi, megszokott, elfogadott viszonyrendszer valamilyen oknál fogva megváltozik. Ezt a változást egy olyan esemény váltja ki, amely alapvetően új helyzetet teremt, amelyre a szereplőknek így vagy úgy meg kell fogalmazniuk válaszaikat. Ezt a kérdést szokás a dráma ALAPKÉRDÉSének nevezni. 12. A drámai alaphelyzet az Antigonéban a) Vázoljátok fel két mondatban az Antigoné alaphelyzetét! b) Fogalmazzátok meg, miért drámai ez a szituáció! Használjátok a kell, szabad, vagy... vagy szavakat!

11. lépés: 13. feladat

Miről vitatkoznak a testvérek a prologoszban?

17. oldal T/13.

15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : a drámai szövegben otthonosabban mozgókra rábízhatjuk az idézetek kikeresését, ha ez túl nehéznek bizonyul, akkor meg is adhatjuk ezeket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információk kikeresése, elrendezése, értelmezése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

A

V I T A

–

A

P R O L Ó G U S

M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázatkitöltés 13. Keressétek ki azokat a mondatokat, amelyekkel meg akarják győzni egymást a testvérek! Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal is, mivel érvelnek! ANTIGONÉ ÉRVE

SAJÁT SZAVAIDDAL

ISZMÉNÉ ÉRVE

1.

1.

2.

2.

3.

3.

4.

4.

5.

5.

6.

6.

7.

7.

SAJÁT SZAVAIDDAL

MEGOLDÁSOK Például: ANTIGONÉ ÉRVE

SAJÁT SZAVAIDDAL

ISZMÉNÉ ÉRVE

SAJÁT SZAVAIDDAL

1. „… nemes vagy-é, vagy csak nagyok korcs fajzata.”

őseinkhez méltóan akarok élni

1. „…én magam mit számítok…?

Rám úgyse figyel senki, mindegy, hogy mit teszek

2. „…nem árulom el hitem”

Istenek törvényei szerint élek

2. „…te megtennéd, mi egy egész népnek tilos?”

A király törvényét nem szegem meg

3 „Szeretteimtől nem tilthat el”

A családom fontos nekem, szeretem a családomat

3. „…mily büntetés szakadna ránk …”

Félek a büntetéstől

4. „…Érte halnom szép halál”

Olyan fontos ez számomra, hogy nem félek attól sem, ha az életembe kerül

4. „… gyenge nők vagyunk”

Nőként semmi esélyünk nincs a királlyal szemben

5. „…tovább kell tetszenem az Alvilágban”

Akkor lesz békés az alvilági életem, ha most is betartom az istenek törvényeit

5. „…esztelen, ki túlerővel harcba szállva elbukik”

A józan ész azt diktálja, hogy saját érdekemben ne szálljak szembe a királlyal

23

24


•

9 .

É V F O L Y A M

6. „...te csak tapodj az istenek törvényein”

Nem szegem meg az istenek törvényeit

6. „nem vállalnám azt sem, hogy az állam ellen elkövessek bármit is.”

Törvénytisztelő állampolgár vagyok

7. „Ha elbukom, majd akkor állok el tőle”

Nem félek a kudarctól

7. „elérhetetlen célt kitűzni nem szabad”

Én reálisan gondolkodom, csak olyanért küzdök, amire van esély


A testvérek vitájában értékrendek ütköznek

18. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A beszélgetéssel az a célunk, hogy kimondjuk azokat az értékeket, amelyek mentén a testvérek gondolkodnak, cselekszenek. Beszélgetés közben a tanulók töltsék ki a táblázatot! • Javasolt kérdések: – Mit tart fontosnak Antigoné, mit Iszméné? – Hogyan zárul a vitájuk? Miről tudják meggyőzni egymást, miről nem? – Van-e olyan érv, ami nem hangzott el, de fontos, hatékony lehetett volna? – Miért nem tudták egymást meggyőzni? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, értelmezés, problémalátás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított beszélgetés, T-táblázat 14. Beszéljétek meg, milyen értékek mentén gondolkodnak a testvérek! Közben töltsétek ki a táblázatot! ANTIGONÉ SZÁMÁRA FONTOS ÉRTÉKEK

ISZMÉNÉ SZÁMÁRA FONTOS ÉRTÉKEK

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Antigoné: istenek törvénye, halottak tisztelete, család, testvéri szeretet, hagyományok tisztelete, elkötelezettség Iszméné: alattvalói elkötelezettség, testvéri szeretet, saját (evilági) élet, lehetőségekhez alkalmazkodás

A


V I T A

–

A

P R O L Ó G U S

Mi van a szavak mögött?

19. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A belső hangok technikájára épül a feladat. • Tudatosítani kell, hogy nem a szereplők gondolataira, hanem az érzéseikre vagyunk kíváncsiak. • A kiválasztott mondatok a vita utolsó 20–25 sorában vannak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szövegben ki nem mondott érzelmek, hangulatok, indulatok felismerése, empátia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : belső hangok 15. Mi van a szavak mögött? a) Mit érezhet Antigoné és Iszméné, amikor így beszélnek, ezt hallják? Egyes szám első személyben fogalmazz! (A prologosz utolsó 25 sorában találod az idézeteket.) ANTIGONÉ ÉRZÉSEI

ISZMÉNÉ ÉRZÉSEI

Ó jaj nekem

Kiáltsd ki, rajta

Ne szólj belé

Hát tégy hited szerint

b) Hasonlítsd össze a megoldásodat a párodéval! c) Olvassátok fel egymásnak a mondatokat úgy, hogy kifejeződjön a bennük rejlő érzés!

25

26


14. lépés: 16–18. feladat T/16–18.

•

9 .

É V F O L Y A M

Házi feladatok Tanórán kívüli tevékenység

19. oldal

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A 16. feladatot két célcsoport szerint adjuk ki: A) erkölcsi kategóriákat nehezebben megfogalmazók számára; B) erkölcsi kategóriákkal biztosabban dolgozók számára. • A 17. és 18. feladat között választhatnak a tanulók. • A következő óra elején hallgassunk meg a szövegalkotási feladatokból néhányat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : erkölcsi kategóriák azonosítása, szövegalkotás, állásfoglalás erkölcsi kérdésben C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat, táblázat, jellemtérkép, kreatív írás, miniesszé 16. Oldd meg a kijelölt feladatot! A) Mi jellemző a nővérekre? a) Melyik szó melyik testvért jellemzi? Van-e olyan fogalom, amelyiket nem tudod hozzárendelni egyikükhöz sem, vagy olyan, amely mindkettőjükre érvényes? lázadás, gyengeség, behódolás, megalkuvás, ésszerűség, nemeslelkűség, erő, butaság, okosság, düh, aggódás, életszeretet, sértettség, tisztelettudás, testvéri szeretet ANTIGONÉRA JELLEMZŐ

ISZMÉNÉRE JELLEMZŐ

EGYIKÜKRE SEM JELLEMZŐ

MINDKETTŐJÜKRE JELLEMZŐ

b) Foglald mondatba a megoldásaidat! Antigonéra jellemző: ……………….………, mert ............................................................................ Iszménére jellemző: ……………………….., mert ............................................................................ Egyikükre sem jellemző: …………………….., mert .......................................................................... Mindkettőjükre jellemző: ……………………………., mert ............................................................... B) Készítsd el Antigoné, illetve Iszméné jellemtérképét! Minden tulajdonságot támassz alá három, a dráma szövegéből vagy a cselekményből vett érvvel!

A

mert mert mert

Antigoné

mert mert mert

Iszméné

V I T A

–

A

P R O L Ó G U S

27

28


•

9 .

É V F O L Y A M

17. Hogyan hangzana Antigoné és Iszméné vitája ma? Írd meg a 20 év körüli testvérpár párbeszédét a te nyelveden, azaz modernizált formában! 18. Melyik testvérnek van igaza? Miért nehéz válaszolni erre a kérdésre? Foglald össze 8–10 összefüggő mondatban – miniesszében – a gondolataidat!


Érvtípusok azonosítása Antigoné és Iszméné vitájában

23. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : a feladatsor használható úgy, hogy az előző órán házi feladat formájában megkapják a diákok, vagy kitölthető önálló munkával az órán és párosával is – a megoldások megbeszélése azonban feltétlenül közös. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, empátia, pragmatikai kompetencia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, illetve páros feladat, frontális közös megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás Az eddigiekben volt már szó általában a konfliktushelyzetekről, a vitáról és a veszekedésről. Láthattátok, hogy mi az Antigonéban a fő konfliktus. A következő feladatokban azt fogjuk részletesebben megvizsgálni, hogy a vitákban az érvelés milyen módon, milyen eszközökkel történhet. Miután az alábbi gyakorlatokat elvégeztétek, könnyebben fogjátok tudni értelmezni és elemezni a vitákat (legyenek azok akár irodalmi alkotások részei, akár mindennapi életünk részei). 19. Az alábbi mondatok az Antigonéból valók. Olvasd el a mondatokat, és válaszolj a kérdésekre! a) „előre tudtam válaszod” – Képzelj el egy olyan szituációt, ahol vitapartnered az idézetben szereplő mondatot mondja. Milyen hatást tenne rád? Miért? – Írj olyan mondatokat, amelyek a fenti mondatéhoz hasonló hatást keltenek! b) „...egy könny, egy rög nélkül heverjen ott a test, hogy lakmározzon rajta minden dögmadár!” – Ebben a mondatban Antigoné Kreón döntését idézi. Most tegyük fel, hogy Antigoné pontosan idézte Kreónt! Mivel lehetne megindokolni ezt a feltételezést? – Mivel indokolható az a feltételezés, hogy Antigoné nem szó szerint idézte Kreón szavait? c) „Nemes vagy-é, vagy csak nagyok korcs fajzata?” – Vár-e választ Antigoné a kérdésére? Honnan tudjuk ezt? – Mit állít burkoltan a kérdés?

A

V I T A

–

A

P R O L Ó G U S

– Miért burkoltan közli ezt Antigoné, miért nem mondja ki nyíltan? d) „Minden, amit Kreón megtilt, szörnyű dolog.” – Folytasd Iszméné gondolatát így: Ezért... – Fogalmazd meg azt a tényt, amit mind Iszméné, mind Antigoné (és az olvasó is) tud, és amely kapcsolatot teremt Iszméné mondata és az általad írt folytatás között! e) „Gondold csak át, Mi vár reánk, ha általhágjuk vakmerőn A törvényt, mit király kimond, s hatalma véd.” – Miért nem mondja meg egyenesen Iszméné, hogy mi vár rájuk, ha megszegik a király parancsát? Miért úgy fogalmaz, hogy „Gondold csak át...”? – Fogalmazd meg a saját szavaiddal Iszméné gondolatmenetét, amelyet röviden ez a mondata kifejez! LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) 1. Az ilyen személyeskedő megnyilatkozás feltehetően felbosszant, mivel célja a beszélő fölényének érzékeltetése („én átlátok rajtad”). 2. Pl.: Hülye vagy? Már megint tévedsz! b) 1. Kreón gyűlöletesnek tartotta Polüneikészt, mert a város ellen fordult, tehát fogalmazhatott így. 2. Antigoné azért fogalmazhatott így, hogy nagyobb hatást tegyen Iszménére, kiemelve Kreón ítéletének súlyosságát. c) 1. Nem várhat rá választ, hiszen a kölcsönös tudásuk része, hogy mindketten nemesek. 2. Azt állítja, hogy Iszméné nem viselkedik nemeshez méltóan, hiszen Iszméné viselkedésével kapcsolatban olyan kérdést fogalmaz meg, amely bizonytalanságot fejez ki Iszméné nemes voltát illetően. Ha ugyanis vagy-os kérdést teszünk fel, akkor mindig feltételezzük, hogy bármelyik választási lehetőség lehet igaz. 3. Azért nem nyíltan fejezi ki magát, mert hatásosabb, ha a megszólítottnak magának kell megfogalmaznia az állítást. d) 1. Pl.: Ezért Polüneikész eltemetése is szörnyű dolog. 2. Kreón megtiltotta Polüneikész eltemetését. e) 1. Az ok ugyanaz, mint a c) szövegnél: hatásosabb a vitapartnerrel megfogalmaztatni az állításunkat (és még hatásosabb, ha ki is tudjuk mondatni vele). 2. Pl.: Ha megszegjük a király parancsát, akkor valami szörnyű dolog történik velünk. Tehát ha nem akarjuk, hogy valami szörnyű dolog történjen velünk, akkor ne sértsük meg a parancsot.

29

30



•

9 .

É V F O L Y A M

Érvek rekonstrukciója

25. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : a feladat célja, hogy a tanulók felfedezzék, hogy a következtetésekben nem mondunk ki mindent, hanem több állítás igazságát is feltételezzük ahhoz, hogy az adott következtetést igaznak fogadjuk el. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logikai képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 20. Olvasd el az alábbi mondatokat! Írd le mindazokat az állításokat, amelyeket hallgatólagosan igaznak fogadtunk el, amikor az adott kijelentést tettük! a) Azokban az években, amikor a tavaszi középhőmérséklet alacsony, a rossz cseresznyetermés elsősorban nem a fák rossz állapotának köszönhető, hanem annak, hogy a méhek nem hagyják el idejében a kaptáraikat. b) Padtársa hajába rágógumit ragasztott. Ezért megintem. c) Extra kávéval könnyebb az ébredés! d) Lakosainknak több kilométert kell utazniuk, ha tartós fogyasztási cikkeket akarnak vásárolni, és az útjaink csapnivaló állapotban vannak. Ezért támogatom, hogy a … cég elkezdhesse a falu határában a bevásárlóközpont építését. e) Az elsőszülötti örökösödés elve értelmében István örököse Imre herceg lett. Ő azonban 1031ben életét vesztette. Istvánnak tehát új személyek után kellett néznie. f)

Az 1800-as évek második felében Miescher, svájci orvos-kémikus egy vízben és savakban nem, gyenge lúgokban azonban oldódó anyagot különített el gennysejtekből. Az addig ismeretlen anyagot a sejtmagból vonta ki, ezért nukleinnek nevezte el. (A nevet csak később módosították nukleinsavra.)

MEGOLDÁSOK a) Pl.: a jó (jobb) cseresznyeterméshez szükséges, hogy a méhek idejében elhagyják a kaptáraikat.

A

V I T A

–

A

P R O L Ó G U S

b) Az iskolai szabályok szerint nem rakhatunk társunk hajába rágógumit. Az iskolai szabályok megsértéséért intő járhat. c) Az ébredés nehéz dolog; a kávé (koffeintartalma miatt) megkönnyíti; ha jobb minőségű a kávé, akkor jobban megkönnyíti az ébredést; az Extra kávé jó (jobb) minőségű. d) Ha a falu határában bevásárlóközpont épül (legalábbis akkor, ha a … cég építi), akkor a lakosoknak nem kell olyan messzire járniuk vásárolni, és (vagy) megjavítják az utakat. A beszélő jónak tartaná, ha a falusiaknak nem kellene olyan messzire járniuk vásárolni, és (vagy) ha jobbak lennének az utak. e) Az uralkodónak (vagy legalábbis Istvánnak) a feladata, hogy örökösről gondoskodjon. Csak élő személy lehet az örökös. f) A sejtmagot valamilyen „nukl-” kezdetű idegen szóval jelölik (a valóságban a „nucleus” latin szóval).


Az érvek rekonstruálása

26. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy az érvrekonstrukcióról eddig tapasztaltakat fogalmilag is megragadjuk, és gyakoroljuk az érvrekonstrukciót. • Az ismeretközlő szöveget a tanulók önállóan olvassák el és dolgozzák fel. • Mindenki egyénileg írjon 3–3 kérdést a párjának, majd pármunka keretében tegyék fel egymásnak a kérdéseket és válaszoljanak is a kérdésekre. • A b) feladatot ismét egyénileg oldják meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logikai képesség, érvelési képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd pár, majd ismét egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 21. Olvasd el az alábbi szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Az érvek rekonstruálása A viták során a vitatkozó felek csak olyan érvekkel tudják egymást meggyőzni, amelyeket mindannyian elfogadnak. Mivel azonban a beszélők a kölcsönösen elfogadottnak tekintett tényeket nem szokták kimondani, a vitákban jellegzetesen kimondatlanul maradnak az érvelésnek azok a közbeeső lépései, amelyeket a felek kölcsönösen elfogadottnak hisznek. Erre láttunk példákat az előző feladatokban. Ahhoz, hogy megállapítsuk, egy bizonyos érvelés elfogadható-e, mindenekelőtt ki kell fejtenünk, REKONSTRUÁLNUNK kell a ki nem mondott érveket. Például ha arról akarjuk meggyőzni partnerün-

31

32


•

9 .

É V F O L Y A M

ket, hogy nem érdemes este moziba menni, elképzelhető, hogy így fogalmazunk: „Este mindenfelé zenekarok játszanak Pesten, mert ma van a Zene Ünnepe. Nem érdemes este moziba menni.” Ebben az érvelésben kimondatlanul hagytunk egy sor érvet, mert ismert tényeknek tekintettük őket, például „a moziban általában nem csak egy napig vetítenek egy-egy filmet”, „érdemes járni a várost, ha mindenfelé zenekarok játszanak”, „nem lehet egyszerre moziba menni és járni a várost”. A kifejtés nehéz feladat, és sokszor azt is csak az elhangzott mondatok közötti logikai ugrásokból vesszük észre, hogy köztük kimondatlan érvek teremtik meg az összefüggést. A fenti érvelésben például az első mondat arról szólt, milyen programok vannak Pesten, a második pedig a moziba menésről; a kettő összekapcsolásához gondolatban ki kellett fejtenünk azokat a közbülső láncszemeket, amelyek kapcsolatot teremtenek köztük. a) Tegyél fel a padtársadnak a szöveggel kapcsolatban három kérdést, majd válaszolj az ő kérdéseire! b) Írj le egy olyan érvelést, amiben mindent, amit feltételeznek, ki is kimondanak a felek! (A fenti feladatból is veheted a példát, de kitalálhatsz egyet önállóan is.)


27. oldal

Érvek önálló gyűjtése (választható feladat)

25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja újból az érvelés gyakoroltatása, az érvek önálló megtalálása. • A négy különböző feladatot négy homogén csoport párhuzamosan végzi. • A feladatra szánható 25 percet úgy osszuk be, hogy a felkészülésre körülbelül 15 perc, az „előadásokra” összesen 10 perc jusson. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : A) érvek önálló gyűjtése, megfogalmazása, elrendezése; B) érvek gyűjtése szövegből, rekonstruálása és elrendezése, C) érvek elrendezése; D) kreativitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A)–D) homogén csoportok a képességfejlesztési céloknak megfelelően M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaiktechnika, prezentáció 22. Érvek és ellenérvek A) Gyűjtsetek érveket és ellenérveket a következő kérdésről! Jó-e ha az osztály tegezi fiatal tanárát? a) Az alábbi táblázatba rendszerezve gyűjtsétek össze érveiteket!

A

IGEN, JÓ.

V I T A

–

A

P R O L Ó G U S

NEM, NEM JÓ.

ÉRVEK

b) Rendezzétek az érveket és az ellenérveket úgy, hogy összefüggő érvelő beszédet alkottok! c) Adjátok elő a többieknek az érveléseteket! B) Olvassátok el a következő szöveget! HELYESÍRÁS A helyesírás a mai iskolai nyelvtani tananyag nagy részét teszi ki, és nagy nehézséget okoz a tanulóknak. Pedig Simonyi Zsigmond A magyar nyelvben (2. kiadás, 1905) ezt írja: „A helyesírás a nyelvtannak nemigen jelentékeny függeléke; hisz a nőknek is semmit könnyebben meg nem bocsátunk, mint »a sok bájos, kedves ortografiai hibát«” – indokolja Simonyi, idézve Tóth Kálmán költeményét. Indokolt-e akkor, hogy az iskolában olyan sokat kell vele foglalkoznunk? Nem akarom vitatni a helyesírás jelentőségét. A könyvek és újságok olvashatóságának számomra is fontos tartozéka, hogy jó-e a helyesírásuk. Mégpedig azért, mert a rossz helyesírású nyomtatvány ugyanolyan rosszul használható, mint a be nem olajozott kerékpár. A jó helyesírású újságot gyorsabban, gördülékenyebben olvasom, mert a hibásan írt vagy rosszul elválasztott szavaknál önkéntelenül megállok, még ha nem is mindig okoznak megértési nehézséget. Tény, hogy minden iskolázott embernek képesnek kell lennie jól olvasható szöveget írni. Nem hiszem tehát, hogy csak a nyomdászoknak kellene megtanulniuk a helyesírást. De Simonyi szellemében úgy gondolom, hogy az iskolai nyelvtananyagban a jelentőségénél nagyobb súllyal szerepel. Lehet, hogy a finomabb részleteket valóban a nyomdásztanulóknak kellene tartogatni, és a felszabaduló időt különböző nyelvészeti érdekességekre lehetne szánni. A helyesírást három egymásnak ellentmondó alapelvnek köszönhetjük, elsősorban ezeket kell a tanulókkal is megértetni, persze sok-sok példával. Az első és legfontosabb, hogy az írásmód a hangzást tükrözi bizonyos megállapodások alapján. Elsősorban úgy, hogy betűk és betűkombinációk rendszeresen beszédhangoknak felelnek meg, de úgy is, hogy írásjelekkel jelöljük a mondatban a hanghordozást, intonációt. És úgy is, hogy az egy hangsúllyal mondott szavak közé nem írunk szünetet (egybeírjuk őket). A hangzás szerinti írásnak ellentmond a hagyományőrzés: csak a hagyomány az oka, hogy ugyanazt a j hangot kétféleképpen írjuk (ly-nal és j-vel). Annak is, hogy a hogy elé akkor is vesszőt teszünk, ha előtte nem emelkedik a beszéd hangmagassága, mint ezekben: azt mondta, hogy elmegy; nem akartam, hogy visszajöjjön. A formailag felszólító mondatokat is sokszor nem felszólító hanghordozással ejtjük, ilyenkor furcsa, hogy felkiáltójelet kell utánuk tennünk, például iskolai feladatokban: Számítsd ki a kör területét! Szintén ellentmond a hangzás szerinti írásnak az elemző írásmód: s-sel írjuk azt, hogy mosd meg, holott mozsd meg-nek vagy mozs meg-nek ejtjük. Ennek nem pusztán hagyományőrzés az oka. A megértést megkönnyíti, ha az írásképből könnyebben kibogozható, hogy milyen szó alakja szerepel benne. Ha s-sel írjuk azt, hogy mosd meg, akkor talán gyorsabban felismerjük, hogy a mos ige szerepel benne. Ugyanezért írjuk sokszor külön az olyan szavakat is, amelyeket amúgy egy hangsúllyal mondunk: három szóba írjuk azt, hogy meg akarom nézni, holott ilyenkor az akarom mindig hangsúlytalan. Ha különírjuk, jobban látszik a kifejezés szerkezete: abban, hogy meg akarom nézni, a meg nem az akarhoz tartozik, hanem a néznihez (a megnéz ige van benne).

33

34


•

9 .

É V F O L Y A M

Nem csoda, hogy a helyesírás legnehezebb részei éppen a felsoroltak: a hagyományőrző írásképek és az elemző írás szabályai. Nehéz megmondani, hogy pontosan mikor érdemes megőrizni a hagyományos írásmódot, és hogy mikor érdemes elemző írásmódot használni. Csak önkényesen lehet a szabályokat felállítani. Van még egy nagyon fontos mondandóm, bár korábban egyszer már elmondtam: a helyesírási szabályzat, amelyet az Akadémia kiad, nem törvény! Legfeljebb szabványnak tekinthetjük, de szabványnak is csak annyiban, amennyiben egyes könyvkiadók, újságok ezt kérik számon a szerzőiktől, és az iskolákban is ezt tanítják. Senki másra nem kényszeríthetjük rá az akadémiai helyesírást! Magunkra nézve sem kell kötelezőnek tartanunk, ha nem szabványos szöveget kell írnunk. Sokszor egyenesen jobb, ha kicsit eltérünk az előírásoktól. Ilyen az az eset, amikor felolvasandó szöveget írunk. Mivel az a célunk, hogy a felolvasó ne akadozzon, és ne térjen vakvágányra olvasás közben, nem árt a tulajdonneveket, országok, városok nevét nagybetűvel írni, akkor is, ha a szabályzat ezt tiltja. Például: az első Lett kormány, az elnök Ír vagy Görög. Vagy például nem árt, ha ilyenkor kötőjellel írjuk a hosszabb összetett szavakat, akkor is, ha ezt nem írja elő szabály, vagy ha a szabály szerint két szóba kellene írnunk őket. A felolvasót emlékeztethetjük így, hogy az összetett szó tagjai nem kapnak külön hangsúlyt. Így elkerülhetjük, hogy a tizenkét emeletes ház-féle kifejezéseket értelemzavaró módon olvassák fel. (Kálmán – Nádasdy: Hárompercesek a nyelvről, 177–180. o.) a) Gyűjtsétek ki a szövegből az érveket! b) Alkossatok ellenérveket, és rendezzétek őket az ellenkező álláspont bizonyítására! C) Csoportosítsátok az alábbi érveket típusaik (milyen szempontot figyelembe véve milyen érvek fordulnak elő pro és kontra) szerint! Az érvek csoportosítása után játsszátok el a többieknek azt a családi vitát, ami a macskavásárlás körül folyik! A vitában használjátok fel a csoportosított érveket! Legyen-e macskánk? (1) a pszichológus szerint a háziállat jó dolog (2) a szülőknek mindegy (3) a szobába piszkíthat (4) az egerek sok kárt okoznak (5) veszélyeztetheti a papagájt (6) a gyerekek örülnének neki (7) megszerzése ingyenes (8) eltűnnek az egerek (9) a gyerekek szerint kell macska (10) ellophatja a nem neki szánt ételeket is (11) hullik a szőre (12) elhurcolja a nagyi fonalát (13) a nagyi szerint nem kell (14) gondozása, etetése pénzbe kerül (15) veszélyeztetheti a szomszéd tyúkjait (16) a macska esztétikus látvány

A

V I T A

–

A

P R O L Ó G U S

(17) törődni kell vele, etetni kell (18) a szomszéd hallani sem akar róla

CSOPORTOSÍTÁS SZEMPONTJA

A MACSKAVÁSÁRLÁST TÁMOGATÓ ÉRVEK

A MACSKAVÁSÁRLÁST ELLENZŐ ÉRVEK

D) Gondoljátok végig, milyen reklámokkal találkoztatok az utóbbi időben! Idézzetek fel néhány emlékezetes reklámot! a) Csoportosítsátok a táblázat szerint az általatok felidézett reklámokat! SZERINTÜNK HATÁSOS REKLÁMOK

SZERINTÜNK HATÁSTALAN, ROSSZ REKLÁMOK

MILYEN ÉRVEKKEL PRÓBÁLJA MEGGYŐZNI A KÖZÖNSÉGET? MILYEN EGYÉB ESZKÖZÖKET HASZNÁL A KÖZÖNSÉG MEGGYŐZÉSÉRE? MITŐL EMLÉKEZETES A REKLÁM?

b) Találjatok ki egy új terméket (pl. levághatatlan biciklilakat), amit most akartok a piacra dobni! Készítsetek hozzá reklámot! A reklám szövegét jegyezzétek is le!


Az érvelés haszna

32. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulók írják meg egyénileg az esszéket (külön lapra) (T/24.). • Az esszéket beszedhetjük, és értékelhetjük aszerint, hogy milyen érvelést alkalmaztak a tanulók az álláspontjaik alátámasztására. (Az ne játsszon szerepet az értékelésben, hogy ki melyik álláspontra helyezkedett.) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexió, önreflexió C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka

35

36


•

9 .

É V F O L Y A M

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kisesszé E s z k ö z ö k : írólapok 23. Olvasd el a következő szöveget, majd próbálj megfogalmazni olyan szabályokat, amelyek biztosítják, hogy helyes következtetéseket fogalmazzunk meg! Ehhez segítség, ha újból áttekinted az előző feladatokban szereplő példáidat. Az érvelés menete A sikeres vitához, egymás meggyőzéséhez nemcsak egymás érveit kell elfogadni, hanem az érvelés menetét is. Vagyis az álláspontunkat csak akkor tudjuk sikeresen érvekkel alátámasztani, ha az érvekből az álláspontunk következik. Ha az érveinket a vitapartnereink elfogadják (elég nagy valószínűséggel tartják igaznak), akkor a belőlük következő tételt is (elég jó eséllyel) igaznak kell tekinteniük, ha a következtetés módja helyes. 24. Fejtsd ki egy 20–25 mondatos érvelő fogalmazásban azt az álláspontot, amelyikkel egyetértesz! Esszédet külön lapra írd! a) Mindenki számára hasznos az érvelés technikájáról, szabályairól és menetéről tanulni, mert ezeknek az eszközöknek a tudatosabb használata hatékonyabb érvelővé tesz mindenkit. b) Az érvelést nem kell külön tanulni. Ha az ember a józan eszével gondolkodik, és van némi stílusérzéke, ugyanolyan hatásos érveléseket tud előadni, mint az, aki tételesen fel tudja sorolni az érvelés technikai trükkjeit, szabályait.

2. KÉT IGAZSÁG HARCA ÉS A KÖZÉPPONTI KONFLIKTUSHOZ KÖZVETVE KAPCSOLÓDÓ SZEREPLŐK; KINEK A TRAGÉDIÁJA? AZ ANTIGONÉ PÁRHUZAMOS JELENETEI ÉS KÜLÖNBÖZŐ ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGEI, 4 ÓRA R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1.

Mi a drámai konfliktus?

34. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Beszélgetés kezdeményezése a konfliktus fogalmának felelevenítésére. • Javasolt kérdések: – Mi a különbség véleménykülönbség, nézeteltérés és konfliktus között? – Mi a konfliktus? Próbáljátok definiálni! • A házi feladat megbeszélése: Ha a nővérek jellemzése volt a házi feladat, kérdezzünk rá: miért nem jöhet létre drámai konfliktus Antigoné és Iszméné között? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : absztrakciós készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kérdések A konfliktusos dráma egyik jellemzője a főszereplők közötti tettváltás-sorozat. Ebben a modulban azt fogjuk megvizsgálni, hogyan harcol egymással Antigoné és Kreón. Eleinte igen nehéz állást foglalni a köztük zajló konfliktusban: úgy tűnik, többféle igazság ütközik meg. Ezért fontos megvizsgálni azt is, hogyan hat a többi szereplő véleménye a kettejük közt zajló konfliktusra. 1. Mi a konfliktus? Foglaljátok össze, amit megtudtatok e fogalomról!

38


•

9 .

É V F O L Y A M


A konfliktusos dráma fogalma

34. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : a feladat elvégzése után beszéljük meg, egyeztessük a megoldásokat! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : definíció értelmezése, alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázatkitöltés 2. Olvasd el az alábbi meghatározást! A KONFLIKTUSOS DRÁMA A drámákban sokszor a konfliktus a központi szervező, azaz a DRÁMAI HELYZETET egy (vagy több) konfliktus teremti meg. Az EGY KÖZPONTI KONFLIKTUS köré szerveződő drámát KONFLIKTUSOS DRÁMÁNAK nevezzük. Az ilyen típusú drámákban a fő konfliktust az okozza, hogy az egyik főszereplő még korábban, általában a drámai cselekmény ideje előtt tett valamit, amitől a világ addigi rendje felborult. Egy másik főszereplő viszont nem tud, nem akar egy ilyen „kibillent” világban élni. Az ő célja helyreállítani azt az értékrendet, amely korábban is működtette az életüket. Ez a DRÁMAI ALAPHELYZET tettekre, TETTVÁLTÁSRA készteti a feleket. E tettváltás-sorozatban derül ki, hogy melyik fél igazsága erősebb, érvényesebb. A konfliktusra épülő KOMÉDIÁBAN a tettváltások eredményeként lelepleződik és ártalmatlanná válik az elítélendő hős (pl. Molière darabjában a fösvény). A konfliktusos tragédiában a főhős csak élete vagy személyisége összeomlása árán érheti el célját, azaz a TRAGÉDIA értékek, értékes személyek pusztulásával végződik. a) Értelmezd a fenti definíciót az Antigoné című drámára vonatkozóan! EGYIK FŐSZEREPLŐ:

MÁSIK FŐSZEREPLŐ:

A TETT, AMELY FELBORÍTOTTA A VILÁGRENDET:

A TETT, AMELY HELYRE AKARJA ÁLLÍTANI A VILÁGRENDET:

KORÁBBI VILÁGREND ALAPÉRTÉKE(I):

JELENLEGI VILÁG ALAPÉRTÉKE(I):

ÉRTÉKEK (SZEMÉLYEK) PUSZTULÁSA:

K I N E K

A

T R A G É D I Á J A ?

b) Milyen tettekben bomlik ki Antigoné és Kreón konfliktusa, milyen tettváltás-sorozat történik a szereplők között? KREÓN

ANTIGONÉ

1. TETT 2. TETT 3. TETT 4. TETT

Az Antigoné cselekménye leírható úgy is, mint KÉT, ELEINTE EGYFORMÁN ÉRVÉNYESNEK TŰNŐ IGAZSÁG összemérésének folyamata. Kreón képviseli a polisz, a város, az állam törvényét, Antigoné pedig Hádész, az alvilág vagy tágabban az istenek törvényét. A kérdés eleinte feltehetőnek látszik így is: Hádész vagy polisz, emberi vagy isteni törvény? Esetleg Antigonét a rokoni szeretet képviselőjeként is felfoghatjuk – hiszen az isteni törvényt a testvére iránt érzett szeretet teszi személyes ügyévé. Ez esetben a család és az állam elve áll egymással szemben. A néző és a kar előtt fokozatosan válik világossá, hogy Antigonéé erős, Kreóné csupán gyenge igazság, sőt csak látszatigazság. Két igazság kerül mérlegre, és az egyik könnyűnek találtatik.


Antigoné és Kreón konfliktusa

35. oldal 15 PERC

+ 15 perc prezentáció

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Vizsgáljuk meg azt a párbeszédet, amelyből a fő konfliktus kibomlik! Kijelölt szöveg: Antigoné és Kreón dialógusa. Az A) csoport (egyforma méretű) kártyákon kapja meg az idézeteket, a többi csoport a munkatankönyvből dolgozik. • A prezentáció a következőképpen történjen: A) Olvassák fel párbeszédes formában az összerendezett idézeteket! B) Írjanak a táblára egy vázlatot a munkájuk eredményéről! C) Hallgassunk meg lehetőség szerint több Antigonét és Kreónt is! D) Írjanak a táblára egy vázlatot a munkájuk eredményéről! • Ha több csoport is kapta ugyanazt a feladatot, akkor egészítsék ki, véleményezzék egymás munkáját, a táblai anyagot pedig mindenki írja le a füzetébe! K iemelt kés z s égek, képess égek A) drámai helyzet rekonstruálása idézetek alapján B) megnyilatkozásokból érzelmekre, gondolatokra következtetés C) lényeg kiemelése, összefoglalása írásban, vázlatírás, vázlat alapján „beszéd tartása” D) a személyiség felépítése a szereplő megnyilatkozásaiból és tetteiből

39

40


•

9 .

É V F O L Y A M

Célcsopor tok – dif ferenciálás A) a drámai szöveg önálló olvasásával nehezen birkózók B) ok-okozati viszonyok felismerésében különösen gyenge és különösen erős tanulókból alkotott heterogén párok, illetve kiscsoport számára (Előre jelezzük, hogy a beszámolót tartó, a pár, a csoport munkáját ismertető személyt nem a csoport, hanem a tanár jelöli majd ki!) C) szívesen szereplő, nem túlságosan kreatív tanulók D) drámai szövegeket könnyebben értelmezők M u n k a f o r m á k : A), B), D) párban vagy 3–4 fős kiscsoportban, C) párban M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, prezentáció E s z k ö z ö k : A) idézetkártyák KREÓN

ANTIGONÉ

S mégis törvényemet meg merted szegni te?

Hiszen nem Zeusz volt az, ki így rendelkezett, S az alvilági istenek között lakó Diké sem szab nekünk ilyen törvényeket. Parancsaidban nem hiszem, hogy oly erő Lehet, mely engem istenek nem változó Íratlan törvényét áthágni kényszerít.

Az nem is való, Hogy fennhéjázva szóljon az, ki szolga csak.

Mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az, De nincs ember, ki tudná, hogy mióta áll.

E lány a gőgösséget úgy tanulta ki, (…) Hogy városunk törvényén tette túl magát; Gőgjének az már második próbája volt

De hogyha az, kit szült az én anyám, halott, És tűrnöm kell, hogy nincs, ki eltemesse őt, Az fájna nékem.

Testvérem lánya bár, a Zeusz-oltár körül Minden rokon között legkedvesebb rokon, (…) A legrosszabb halált el nem kerülheti

Itt is dicsérnének (t.i. Antigonét) szivük szerint ezek, Ha félelem nem volna nyelvükön lakat.

Ő lenne férfi és nem lennék férfi én, Ha ily kemény dacot hagynék büntetlenül.

A zsarnokság viszont könnyebben boldogul, Amit csak kedve tartja, mondhat és tehet.

Te látod így, Kadmosz népében senki más.

Látják ezek, de ajkuk tetszésedre les.

S te nem szégyelled, hogy másként gondolkodol?

Testvérért gyászt viselni szégyen nem lehet.

Hogyan, ha egyként gyászolsz meg jót és gonoszt?

Ki meghalt, testvérem volt és nem szolga volt.

Egyforma sorsot mégse nyerhet jó s gonosz.

De mégis, Hádész egy törvény szerint itél.

Menj hát utánuk és őket szeresd alant, De míg én élek, nem lesz asszony itt az úr.

Gyűlölni nem születtem én, szeretni csak.

3. Antigoné és Kreón konfliktusa A) Rendezzétek el az idézetkártyákat aszerint, hogy ki mondja, és milyen sorrendben hangzanak el a darabban! Olvassátok fel a többieknek az összerendezett idézeteket párbeszédes formában! B) Antigoné és Kreón párbeszédéből valók a következő idézetek. Gyűjtsétek össze a vitatkozó felek érveit!

K I N E K

A


Foglaljátok össze a két fél álláspontját, igazságát! Írjatok vázlatot! KREÓN

ANTIGONÉ

S mégis törvényemet meg merted szegni te?

Hiszen nem Zeusz volt az; ki így rendelkezett, S az alvilági istenek között lakó Diké sem szab nekünk ilyen törvényeket. Parancsaidban nem hiszem, hogy oly erő Lehet, mely engem istenek nem változó Íratlan törvényét áthágni kényszerít.

Az nem is való, Hogy fennhéjázva szóljon az, ki szolga csak.

Mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az, De nincs ember, ki tudná, hogy mióta áll.

E lány a gőgösséget úgy tanulta ki... Hogy városunk törvényén tette túl magát; Gőgjének az már második próbája volt,

De hogyha az, kit szült az én anyám, halott, És tűrnöm kell, hogy nincs, ki eltemesse őt, Az fájna nékem.

Testvérem lánya bár, a Zeusz-oltár körül Minden rokon között legkedvesebb rokon... A legrosszabb halált el nem kerülheti...

Itt is dicsérnének (t.i. Antigonét) szivük szerint ezek, Ha félelem nem volna nyelvükön lakat.

Ő lenne férfi és nem lennék férfi én, Ha ily kemény dacot hagynék büntetlenül.

A zsarnokság viszont könnyebben boldogul, Amit csak kedve tartja, mondhat és tehet.

Te látod így, Kadmosz népében senki más.

Látják ezek, de ajkuk tetszésedre les.

S te nem szégyelled, hogy másként gondolkodol?

Testvérért gyászt viselni szégyen nem lehet.

Hogyan, ha egyként gyászolsz meg jót és gonoszt?

Ki meghalt, testvérem volt és nem szolga volt.

Egyforma sorsot mégse nyerhet jó s gonosz.

De mégis, Hádész egy törvény szerint itél.

Menj hát utánuk és őket szeresd alant, De míg én élek, nem lesz asszony itt az úr.

Gyűlölni nem születtem én, szeretni csak.

C) A B) csoport idézetei alapján készüljetek fel egy rövid beszédre, amelyben összefoglaljátok Antigoné, illetve Kreón nevében az álláspontotokat ebben a konfliktusban! D) Írjátok a B) csoport idézetei mellé, hogy milyen tulajdonságra, személyiségjegyre utalnak az egyes megszólalások! Készítsetek tulajdonságlistát a két szereplőről!

41

42



37. oldal

•

9 .

É V F O L Y A M

Az emberiség fő konfliktustípusai Házi feladat Tanórán kívüli tevékenység

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ha szükségesnek ítéljük, készítsük elő az otthoni írásbeli munkát néhány perces irányított beszélgetéssel. • A következő óra elején szánjunk 5–10 percet néhány értelmezés meghallgatására! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, értelmezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szakszöveg értelmezése, házi feladat 4. Az emberiség fő konfliktustípusai George Steiner amerikai kritikus szerint Antigoné a legkülönlegesebb drámai hősnő, mivel Kreónnal való konfliktusában az emberiség öt legfontosabb konfliktustípusát átéli. Egyedül neki „adatott meg, hogy az emberi létben gyökerező konfliktusok valamennyi főbb állandó tényezőjét kifejezze. Ötféle ilyen állandó tényező van: a férfi és a nő, az öregség és az ifjúság, a társadalom és az egyén, az élő és a halott, az emberek és az isten(ek) szembenállása.” Értelmezd, konkretizáld Steiner állítását 5–10 mondatban! Ki képviseli Antigoné és Kreón konfliktusában az emberi lét (Steiner által említett) alapkonfliktusaiban szemben álló feleket?


Haimón és Kreón vitája – A meggyőzés különböző eszközei

38. oldal 15 PERC

+ prezentációk 10–20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A csoportok feladatai egymásra épülnek, ezért mindegyik feladatot érdemes kiosztani. A feladatok megoldása után mindegyik csoport beszámolóját hallgassuk meg. • Végül válaszoljuk meg a bevezető szövegben felvetett kérdést:

K I N E K

A


• Haimón nem tragikus hős, mert álláspontját érzelmi alapon alakítja ki. Antigonéval együtt meg tud halni, de cselekedni érte nem tud. H. és K. konfliktusát nem követi tettváltás-sor. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : belehelyezkedés más személyiségek nézőpontjába, véleménynyilvánítás megadott kérdésben, érvelés gyakorlása, állásfoglalás morális kérdésekben Célcsopor tok – dif ferenciálás A) a szövegértésben önállótlan, de szívesen szereplők; B) szociális szerepekben bizonytalanok; C) erősen kritikai érzékkel rendelkezők; D) a drámai szöveget önállóan értelmezni tudók M u n k a f o r m á k : 3–4 fős homogén csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaiktechnika E s z k ö z : a dráma szövege 5. Haimón és Kreón vitája Antigoné és Iszméné konfliktusa nem tud drámai konfliktussá nőni, mert az egyik fél félelmében nem cselekszik, hanem csupán vitában, szóban fejezi ki ellenvéleményét. Antigoné és Kreón konfliktusa igazi drámai konfliktus: mindkét hős kitart elvei, felfogása mellett. Kreón Antigoné mellett másokkal is konfliktushelyzetbe kerül Antigoné kapcsán. A leghosszabb vitáját fiával folytatja. Vajon a köztük kialakuló konfliktus miért nem drámai? Vizsgáljuk meg a vitájukat! A) Írjatok vázlatot Haimón és Kreón vitájáról! Készüljetek fel a vita előadására mai nyelven! B) Gyűjtsétek össze Haimón érveit! Melyik érv a gyermeké, az állampolgáré, a vőlegényé? Melyik érvét, érveit tartjátok a legerősebb(ek)nek? C) Gyűjtsétek össze Kreón érveit! Melyik érv az apáé, melyik a zsarnok királyé? Hol keveri össze a szerepeit? Hol válaszol érv helyett a tekintélyére hivatkozva? Hol „csúsztat” a válaszával? Mikor vádol meggyőzés helyett? D) Hasonlítsátok össze ezt a vitát Kreón és Antigoné vitájával! Vannak-e párhuzamok a két vitában? MEGOLDÁSOK B-C) Például: KREÓN (a karhoz) Minden jósnál jobban megtudjuk ezt hamar, Haimónhoz Fiam, csak nem haraggal jössz atyád elé, Választottadra mért itéletem miatt? Ha bármit is kell tennem, hű fiam maradsz? HAIMÓN Apám, tiéd vagyok, te tűzöl célt elém S tanácsaid követni mindig kész vagyok. Mert nincs szerelmi frigy; mit többre tartanék, Mint azt, hogy életem vezesd jóságosan.

Szülői tekintély elismerése

43

44


•

9 .

É V F O L Y A M

KREÓN Igy is kell mindig érezned, fiam, s apád Szándékát minden másnál többre tartanod, Azért imádkoznak méltán a férfiak, Hogy engedelmes gyermeket neveljenek, Ki szembenéz ellenfelükkel s tiszteli Atyjának jóbarátait sajátjaként. De az, ki engedetlen gyermeket nevel, Csak bajt idéz saját fejére, s evvel is Ellenfelének gúnykacajra nyújt okot. Ó, gyermekem, ne add el józanságodat Asszony szerelméért, de vésd eszedbe jól, Hogy még az ölelése is fagyot lehel, Ha rossz asszonnyal osztottad meg ágyadat. A legnagyobb sebet gonosz barát üti. Köpj hát utána s küldd mint ellenségedet Hádészba ezt a lányt, keressen férjet ott. Kezem között bizonyság arra van, hogy ő Ellenszegült, egész városban egymaga. A nép hazugságon ne fogjon engemet, Inkább haljon meg ő. Zeuszt, törzse istenét Hívhatja már. Ha tűröm azt, hogy egy rokon A rendet bontsa, mit mer az, ki távol áll? Ki helyt tud állni férfimódra otthon is, Igazságosnak az s csak az mutatkozik A város életében is. Megbízom én Az oly parancsnokban, ki szót fogadni tud, Ha kormány mellé rendelik, s vihar ha jő, Bátran kitart helyén és rendületlenül. Törvényt ki sérti s méghozzá szándékosan, Vagy azt gondolja, hogy parancsolhat nekünk, Az én helyeslésemmel nem találkozik, Akit királlyá tett a nép, követni kell Minden szavát, legyen jogos vagy jogtalan. Mert fejetlenségnél nincs nagyobb veszély, A városok pusztulnak, házak általa Dőlnek romokba, és baráti fegyverek Kicsorbulnak. De hogyha elvállalt a nép Fegyelmező hatalmat, az megmentheti, Ezért meg kell a város rendjét védeni, S hogy asszonykéz megbontsa, hagyni nem szabad, Ha meg kell lenni, győzzenek le férfiak, De asszony rabjának ne mondjanak soha! KARVEZETŐ Nekünk, ha meg nem lopta értelmünk a kor, Tetszett minden szavad, bölcsen beszélsz, király. HAIMÓN Atyám, az emberész az istentől való, S ennél nagyobb kincset képzelni sem tudok. Hogy tán beszédedben hibát találok én, Nem mondhatom s nem is szeretném mondani. De felmerülhet másban is jó gondolat. S nekem talán előnyöm az, hogy láthatom,

Mit is cselekszik és miket beszél a nép. Mivel tekintetedtől fél a nép fia, Nem mondja, mit te nem szeretsz meghallani.

Engedelmesség mint nevelési cél K. érve: az apa tekintélyét növeli, ha engedelmes a gyermek. „tapasztalt apa” szentenciái 1.

Szentencia 2. K. érve: H. nem ismeri fel, hogy ki árt neki. K. érve: A. a város ellensége. K. érve: A király hitelessége fontosabb az igazságnál. K. érve: A király hitelessége: mindenkire ugyanúgy vonatkozik a törvény. K. érve: „engedelmes parancsnok” eszménye (metaforikus példázat) K. érve: A király hitelességének látszatát bármi áron fenn kell tartani, a törvényesség nem érdeke a népnek. K. érve: A királyhűség, fegyelem biztosítja a rendet. K. érve: megalázó nőnek igazat adni

H. érve: bölcsesség a legfőbb érték

H. érve: más is gondolkodhat

K I N E K

De én homályban élek és kihallgatom, Hogyan siratja már a város ezt a lányt, Ki bár a legjobb minden asszonyok között, Dicső tettéért rútul kell meghalnia. Hisz édes testvérét temette el, mikor Véres csatában elbukott, s nem hagyta, hogy Szétmarcangolja dögmadár s falánk ebek. Ily tettéért arany jutalmat érdemel Mondják a némaságot meg-megtörve már. Atyám, kisérje jó szerencse lépteid, Ennél nincsen számomra semmi fontosabb. Fiúnak atyja boldogságánál van-é Nagyobb öröm, s ennek, ha boldogul fia? Csak bár egyetlen elvedről tennél le már Hogy más okos beszédét meg se hallgatod, Mert az, ki mindig csak saját eszére ad, S úgy véli, másnak nyelve sincs és lelke sincs, Üres fejűnek gyakran az mutatkozik, Bölcs ember az, ki másoktól tanulni tud, És semmi húrt meg nem feszít túlságosan. Megláthatod, ha jő a téli áradás, A hajlékony fa el nem veszti ágait, A másik nem hajlik s tövestül pusztul el. Vagy nézz vihartól vert hajót, a túl erős Deszkázat el nem enged, ez fordítja fel, S úgy imbolyog a pusztulás felé. Engedj a jó tanácsnak és másíts a szón. Ha véleményemet, habár ifjabb vagyok, Elmondanom szabad: legjobbnak tartanám, Ha már mindentudónak születne meg Az ember, ám ha nincsen így, mert nincsen így, Jó még az is, ha más szavára hallgatunk. KARVEZETŐ Uram király; mindketten jól beszéltetek, Hallgass reá s ő is hallgatni fog reád. KREÓN Csak nem fogunk öreg korunkra még ilyen Ifjú legénykétől tanulni bármit is? HAIMÓN Semmit, mi helytelen. Ha ifjú is vagyok, Korom ne nézd, inkább a szót magát tekintsd. KREÓN A rendbontók ügyében mersz emelni szót? HAIMÓN Gonosztevők mellé evvel sem álltam én. KREÓN Gonosztevőnek nem mutatkozott e lány? HAIMÓN A nép a városban nem ezt rebesgeti. KREÓN Talán a nép határoz abban, mit tegyek? HAIMÓN Hogy ez mily éretlen beszéd, nem látod át? KREÓN E föld királya más, vagy én uralkodom? HAIMÓN Nem város az, mi egy ember tulajdona. KREÓN Kié a város? Nem királya birtoka? HAIMÓN Ám akkor légy király a puszta föld felett. KREÓN Nyilvánvaló: a nő pártjára állt ez itt.

A


H. érve: ismeri a nép véleményét H. érve: a nép meg van félemlítve, ezért nem tiltakozik H. érve: a nép szereti , szánja A.-t H. érve: az emberek szerint a testvéri szeretet megnyilvánulása nem lehet büntetendő H. érve: apja érdekében szól H. érve: az apának a fia boldogsága érték (kellene, hogy legyen) H. érve: az önfejűség, önhittség hiba H. szentenciája 1. 2. H. érve: metaforikus példázat 1. 2.

H. következtetés, felszólítás

H. érve: általánosítás

K. érve: fiatalabbtól nem szabad tanulni (tekintélyromboló) H. érve: az életkor nem értékmérő K. érve: nincs, ezért vádol

H. érve: a nép sem véli bűnösnek

H. érve: általánosítás K. érve: A város az uralkodó tulajdona

45

46


•

9 .

É V F O L Y A M

KREÓN Tekintélyem megóvni volna jogtalan? HAIMÓN Az istenek tekintélyét sérted vele! KREÓN Gyalázatos beszéd, a nő hálózta be! HAIMÓN De én gonosztett hálójába nem jutok. KREÓN Hiszen minden szavad csak őérette van. HAIMÓN Érted s értem s a síri istenek miatt. KREÓN Asszony bolondja, csak nekem ne hízelegj! HAIMÓN Te csak beszélsz s mást meghallgatni sem kivánsz? KREÓN Nem éred el, hogy éljen s hitvesed legyen. HAIMÓN Mást is megöl halála, hogyha meghal ő. KREÓN Még fenyegetni mersz te engem, szemtelen? HAIMÓN Ennek nem szemtelenség ellentmondani. KREÓN Ebből is sírva fogsz kijózanodni még. HAIMÓN Apám ne volnál, mondanám, hogy nincs eszed. KREÓN Igen? Hát, esküszöm, te nem soká örülsz, Hogy így gyalázhatsz engemet büntetlenül. A szolgákhoz Hozzátok hát az undok nőszemélyt ide, Haljon meg itt mindjárt a vőlegény előtt! HAIMÓN Nem, nem, ne képzeld, hogy szemem láttára fog Meghalni ő! Hanem szemed se látja már Az én arcom többé, keress barátokat, Akik hajlandók tűrni őrjöngésedet. (El)

H. érve: tekintélyelvre hivatkozik K. érve: nincs, helyette vádol (csúsztat) K. érve: nincs, helyette vádol (csúsztat) H. érve: új: istenek törvényére hiv.

K.: vádol H. érve: összegzi az eddigieket K.: vádol H. érve: következményekkel is számolnia kell K. féreérti

D) Lehetséges hasonlóságok: 1. Nem közelednek az álláspontok (nem tudják meggyőzni egymást), 2. Kreón érvek hiányában tekintélyre, törvényességre hivatkozik, engedelmességre szólít fel. 3. Nőnek nem szabad engedelmeskedni.


Olvasói levél

39. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : a 6. feladat elhagyható. A 7. lehet házi feladat is: külön lapra (levélpapírra) írják meg a levelet. Ha ez házi feladat, akkor a következő óra elején kerüljön sor a 8. feladatra. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegalkotási készség, empátia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros (6.), egyéni (7–8.) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás

K I N E K

A


6. A vita alapján fogalmazzatok „nevelési tanácsokat” Kreón számára! Hogyan kellene bánnia a fiával? 7. Egy családi hetilap tanácsadó rovatában jelent meg az alábbi olvasói levél. Te mit tanácsolnál a szülőknek? Írd meg a rovatvezető helyett a választ! Tisztelt Tanácsadó! Nagy bajban vagyunk az utóbbi időben. Kérem, segítsenek! A fiunk már lassan felnőtt fiatalember, s mégsem tudja belátni, hogy mi – tapasztaltabbak lévén – helyes irányba akarjuk terelni az életét. Hogy mentsük meg egy olyan lánytól, aki nem illik hozzá? Aki deviáns magatartásával, rendbontó nézeteivel veszélyezteti gyermekünk ígéretes jövőjét? Hogyan tudnánk meggyőzni szerelemtől elvakult fiunkat arról, hogy nem lesz boldog egy olyan nő oldalán, akiből hiányzik például az idősebbek tisztelete? Várjuk mielőbbi válaszát „Kétségbeesett szülők” jeligére. 8. Olvasd el egyik társad levelét, majd írj a szülők nevében 4–5 soros választ arról, hogy meg tudott-e győzni a tanácsadó!


A középponti konfliktushoz közvetve kapcsolódó szereplők

40. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Soroljuk fel előre közösen a szóba jöhető szereplőket (Iszméné, Haimón, Teiresziász, nép (kar), őrök)! • Ez a feladat előkészíti a következő lépés pletykajátékát. A d) és e) részfeladatok elhagyhatók. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : igény és képesség a morális kérdésekben való tájékozódásra, véleménynyilvánításra C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 9. A középponti konfliktushoz közvetve kapcsolódó szereplők a) A Kreón és Antigoné közötti konfliktusban mások is véleményt nyilvánítanak. Írd az állítások alá azokat a szereplőket, akik egyetértenek az állításokkal! Keress idézeteket is, amelyekből kiderült számodra az álláspontjuk! EL KELL TEMETNI POLÜNEIKÉSZT.

NEM SZABAD ELTEMETNI POLÜNEIKÉSZT.

SZABADON KELL ENGEDNI ANTIGONÉT.

MEG KELL HALNIA ANTIGONÉNAK.

47

48


•

9 .

É V F O L Y A M

b) Hasonlítsd össze a táblázatot a párodéval! Vitassátok meg, ha különböznek a megoldásaitok! A vitában érveitek a választott idézetek legyenek! c) Nem ugyanazok állnak Kreón pártján a két kérdést illetően. Mi az oka a különbségnek? Vitassátok meg! d) Fejezd be a mondatokat! Most ismét önállóan dolgozz! Teiresziász azért érvel az eltemetés mellett, mert... Iszméné azért nem segít eltemetni a bátyjukat, mert... Kreónnak igaza van abban, hogy... mert... A népnek megváltozott a véleménye, mert... A népnek nem változott a véleménye, hiszen... Az Őr olyan ember, aki... e) Kreón vitatkozik Haimónnal, majd Teiresziásszal is. Mi a szerepük ezeknek a párhuzamos jeleneteknek? Mielőtt válaszolnál a kérdésre, vizsgáld meg, milyen kapcsolatban van velük Kreón! FÉRFI/NŐ

FIATAL/ÖREG

ROKON/KÍVÜLÁLLÓ

ANTIGONÉ HAIMÓN TEIRESZÁSZ

MEGOLDÁSOK a) EL KELL TEMETNI POLÜNEIKÉSZT.

NEM SZABAD ELTEMETNI POLÜNEIKÉSZT.

Antigoné, Teiresziász

Kreón, Iszméné, Őr, Haimón (?), nép (kar)

SZABADON KELL ENGEDNI ANTIGONÉT.

MEG KELL HALNIA ANTIGONÉNAK.

nép, Teiresziász, Haimón, Iszméné

Kreón, őr

e) A vitázóknak egyre kevesebb közük van Kreónhoz. A párhuzamos jelenetek fokozó erejűek: általuk Kreón igazsága gyengül, Antigonéé erősödik.

K I N E K


A


A zsarnokság természetrajza – Pletykajáték

42. oldal 25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Pletykajáték következik. A kijelölt szöveg: Kreón trónbeszéde (1. epeiszodion, Kreón–kar). A pletykajátékhoz a szerepköröket előre fel lehet kínálni (lásd munkatankönyv), vagy ötletbörzével a tanulókkal együtt összegyűjteni. • Beszéljük meg előre, hogy a megoldás többféle lehet: írásos (pl.: 4. csoport), jelenet (pl.: 1., 2., 3., 6.) vagy beszámoló egy gyűlésről (pl.: 1., 5.) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : belehelyezkedés más személyek nézőpontjába, véleménynyilvánítás megadott kérdésben, érvelés gyakorlása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4–6 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pletykajáték, prezentáció 10. Pletykajáték a) Alkossatok 6 csoportot! Válasszatok az alább felsorolt szerepkörökből, vagy találjatok ki ti magatok újabb szerepköröket! Olvassátok el még egyszer Kreón beszédét (1. epeiszodion, Kreón–kar)! Helyezkedjetek bele a szerepetekbe, és beszélgessetek (pl. az agorán) a következő kérdésekről: Milyen gondolatokat, indulatokat keltett bennetek Kreón beszéde? Hogyan képzelitek a jövőtöket, a város jövőjét, Kreón jövőjét ebben a helyzetben? Ne feledkezzetek meg az érvekről! Ha lehet, keressetek magatoknak önálló szerepeket a csoporton belül! Lehetséges szerepkörök: 1. vének tanácsa („Ti férfiak!”) 2. nép, egyszerű emberek a piactéren 3. őrök, katonák a palotából 4. történetírók, akik a király tetteit, a város történetét írják meg 5. bírók, a törvény őrei, akik már több uralkodó alatt (pl. Oidipusz idejében is) működtek 6. (tetszőleges) istenek az Olümposzon b) A prezentációk alatt és után töltsd ki a táblázatot!

49

50


•

9 .

É V F O L Y A M

BÍZNAK A JÖVŐBEN

SÖTÉTEN LÁTJÁK A JÖVŐT

1. 2. 3. 4. 5. 6.

c) Hatos csoportokban (minden szerepkörből legyen 1 képviselő) egyeztessétek a kitöltött táblázatokat! Kik azok, akik jól érzik magukat egy Kreón vezette világban? Miért? Kik látják úgy, hogy Kreón árt a városnak? Melyik véleménnyel értene egyet Antigoné?


43. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó: a tanulók névlánccal olvassanak fel néhány megoldást! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : véleményalkotás M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : névlánc Kreón érvelése politikai és honpolgári szempontból ésszerűnek hat: aki a város ellen támad, nem részesülhet ugyanolyan elbánásban, mint aki védelmezi azt. Igaznak látszó érvei azonban valójában a kezdet kezdetétől hamisak: Kreón ugyanis csak politikai szempontokat vesz figyelembe. Elvei mögül előítéletek bukkannak elő (mindenki az ő hatalmára tör; az embereket csak a pénz irányítja, mozgatja). A város közös érdekére hivatkozó szép szavak mögül a város érdekét az uralkodói akaratnak, érdeknek alárendelő ZSARNOK tűnik elő. 11. Írj kétperces szöveget arról, hogy szerinted mi a különbség az erőskezű politika és a zsarnokság között!

K I N E K


A


A drámai fordulat

43. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A Teiresziász jóslatával bekövetkező drámai fordulat különböző szintjeit kell a tanulóknak párban azonosítaniuk a megadott idézetekből. • Feltétlenül beszéljük meg a megoldásokat! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : drámai szerkezet felismerése, a fordulat azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázatkitöltés 12. Teiresziász jóslata − a dráma fordulópontja a) Miért tekinthetjük a dráma fordulópontjának a Teiresziásszal való találkozást? b) A drámai fordulat különböző szinteken valósul meg. Töltsétek ki a táblázatot az idézetek alapján! „Ha így van, hát gyerünk, (Szolgáihoz) Jertek, szolgák, elő, Távol s közel ki van, baltát ragadjatok, Amott a domb, ti arra menjetek hamar. Ha elhatározásom így megváltozott, Amit magam kötöttem, most feloldozom. Borzadva látom, hogy legbiztonságosabb A fennálló törvényt halálig védeni.” „Szerencsétlen te, mit teszel, minek vagy itt? Miért akarnád önmagad megrontani? Mint istenhez könyörgök, jer velem, fiam!” De ő atyjára vad tekintettel mered, Szót sem felel, hanem némán arcába köp, És kardját két marokra fogja ellene, Ezt fürgesége menti meg, s akkor szegény Fiú dühében önmagát pusztítja el;” „Ó, jaj nekem, én nem okolhatok Senkit sem magam helyett,

51

52


•

9 .

É V F O L Y A M

Én öltelek meg, én nyomorult, Én, én, az igazság ez.”

FORDULÓPONT KREÓN SZEMPONTJÁBÓL

IDÉZET

ÉRTELMEZÉS

A CSELEKMÉNYBEN AZ ELKÖVETETT HIBÁK FELISMERÉSE ÉLETFORDULAT ERKÖLCSI FELISMERÉS

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Ekkor derül ki Kreón igazságának tarthatatlansága. (Még a Kar is határozottan Kreón ellen foglal állást.) b) FORDULÓPONT KREÓN SZEMPONTJÁBÓL

IDÉZET

ÉRTELMEZÉS

A CSELEKMÉNYBEN

Ha így van, hát gyerünk, (Szolgáihoz) Jertek, szolgák, elő, Távol s közel ki van, baltát ragadjatok,

Ki akarja szabadítani Antigonét

AZ ELKÖVETETT HIBÁK FELISMERÉSE

Ó, jaj nekem, én nem okolhatok Senkit sem magam helyett, Én öltelek meg,

Haimón halálát is ő okozta

ÉLETFORDULAT

Szót sem felel, hanem némán arcába köp, Vagy: Fiú dühében önmagát pusztítja el;

Haimón szembefordul vele

ERKÖLCSI FELISMERÉS

Borzadva látom, hogy legbiztonságosabb A fennálló törvényt halálig védeni.

Többféle törvény van, nem csak a királyé.

K I N E K

11. lépés: 13–14. feladat T/13–14.

A


Ki miben vétkes?

44. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A célunk az, hogy a tanulók felismerjék, többen is – maga Antigoné is, az istenek is – felelősek Antigoné sorsáért. • A 13. feladatra legalább 4–6 választ adjanak a tanulók. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : differenciált helyzetértékelés M u n k a f o r m á k : frontális C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra 13. Fejezzétek be a mondatot többféleképpen! Antigonénak meg kellett halnia, mert 14. Írjátok be a pókhálóábrába, szerintetek Kreón milyen jellembeli tulajdonságaiból fakad hibás döntése (tragikus vétsége)!

Kreón tragikus vétségének jellembeli tényezői (okai)

Kreón TRAGIKUS VÉTSÉGE jelleméből, személyiségéből fakad. Az emberek erkölcsi normáit az istenek szabják meg. Az istenek örök törvénye az is, hogy a halottakat el kell temetni. Kreón törvénye sérti ezt az isteni törvényt, azaz Kreón olyan dologban hoz törvényt, amely nem az ő hatásköre, hanem az isteneké. Vétke: önmaga hatáskörét az istenek fölé helyező GŐG, görög szóval: HÜBRISZ. Kreón rögeszmésen ragaszkodik néhány tévképzetéhez is az emberek cselekedeteinek megítélésében. Ha sem haszonlesőnek, sem összeesküvőnek nem bizonyul az ellenfele, akkor őrültnek véli, mint Antigonét.

53

54



45. oldal

•

9 .

É V F O L Y A M

Jellemzés (elhagyható feladat)

15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : egy-egy feladattal több csoport is dolgozzon. A jellemtérképeket csomagolópapírra is készíthetik, akkor ki lehet tenni Antigoné és Iszméné jellemzése mellé. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szókincs, jellemzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A) szűk szókincsű tanulóknak, B) a felsorolt jellemvonásokat feltételezhetően értő tanulók számára M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szókincsfejlesztés, táblázat, jellemtérkép 15. Jellemezzünk! A) Keressétek meg a felsorolt szavak között a rokon értelmű kifejezéseket! Egy-egy jelzőnek négy rokon értelmű változatát kell a sorokba írni. Mit használnátok fel Antigoné, és mit Kreón jellemzéséhez? Indokoljatok is! tántoríthatatlan, önfejű, beképzelt, ragaszkodó, despota, vakbuzgó, elvakult, meggyőződéses, elkötelezett, dölyfös, megingathatatlan, állhatatos, tirannus, rövidlátó, makacs, rendíthetetlen, konok, hűséges, elbizakodott, keményfejű, önhitt, fanatikus, zsarnok, önkényúr

B) Készítsétek el Kreón jellemtérképét!

K I N E K

A


MEGOLDÁS A) tántoríthatatlan

rendíthetetlen

állhatatos

megingathatatlan

makacs

önfejű

konok

keményfejű

elbizakodott

dölyfös

beképzelt

önhitt

meggyőződéses

elkötelezett

hűséges

ragaszkodó

zsarnok

önkényúr

despota

tirannus

elvakult

vakbuzgó

fanatikus

rövidlátó


Kinek a tragédiája? Az értelmezés változatai

47. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó: a 17. feladatot házi feladatnak is adhatjuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegrész témájának megállapítása, véleményalkotás, kreatív szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka (16.), egyéni (17.) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás 16. Az értelmezés változatai Az Antigonénak az évszázadok során számtalan értelmezése született. Az értelmezések egyik lehetséges csoportosítási szempontja az, hogy kit tekinthetünk a tragédia hősének, főszereplőjének. Három csoportba sorolhatjuk ezeket a véleményeket: Antigoné, Kreón vagy kettejük közös konfliktusa áll a mű középpontjában. Az értelmezések másik lehetséges csoportosítási szempontja az, hogy ki bűnös: Antigoné, Kreón vagy mindketten. Párosítsátok a címeket az alábbi értelmezésekkel! A. Antigoné mártírdrámája B. Az ellentmondás kettős tragédiája C. Kreón nevelésdrámája D. Antigoné bűne: saját életének feláldozása E. Antigoné bűne: istenek helyett cselekszik F. Antigoné – a megalkuvásra képtelen hős tragédiája

55

56


•

9 .

É V F O L Y A M

......................................................................................... (1) Az Antigonéban a két egyenértékű igazság (az államé és a családé) szükségképpen kizárja egymást, s csak képviselőik pusztulása árán jöhet létre valamiféle magasabb rendű egyensúly. Ennek az értelmezésnek egyik régebben népszerű változata mindkét hőst bűnösnek, törvényszegőnek fogja fel: fizikai, illetve lelki megsemmisülésüket pedig jogos büntetésnek látja, amely mintegy feltétele a világrend helyreállításának. Az – az egyébként igen vitatható – tragikumfelfogás, amely a hős elbukását jogos és szükségszerű büntetésnek látja, szívesen hangsúlyozza Kreón és Antigoné jellemének rokonságát: mindkettejük hajthatatlanságát, elvakultságát, „mértékvesztését”, hübriszét. ......................................................................................... (2) Kreón az új törvénnyel megbontotta a világ megszokott rendjét. Antigoné nagyon magasra teszi az erkölcsi tisztesség mércéjét. Nem képes, nem akar olyan világban élni, amely törvénytelenségeken, zsarnokságon alapszik. ......................................................................................... (3) A királylány feláldozza magát testvéréért, illetve annak érdekében, hogy az istenek törvénye a világban továbbra is érvényesülhessen. Halála szükségszerű áldozat, e nélkül ugyanis – ahogyan azt a kar, Iszméné, az őr vagy akár Haimón viselkedéséből láthatjuk – az emberek elfogadnák Kreónnak az istenek törvényén taposó rendjét. ......................................................................................... (4) Antigoné az istenek ellen követ el bűnt, amikor helyettük magára vállalja az isteni törvény jegyében való cselekvést. Szent őrületben elkövetett tette ilyen értelemben határátlépés. Egy pillanatra – utolsó szavaiban – benne is felmerül, hogy talán nem volt joga az istenek helyett az istengyalázó tett helyrehozására. Istenektől elhagyott magánya erre utalhat – hiszen halála előtt nem kap egyetértésre utaló jelet néma „megbízóitól”. Hölderlin (1770–1843), a nagy német költő az istenek kihívóját, provokálóját látja Antigonéban. ......................................................................................... (5) Antigoné önmaga ellen követ el bűnt, amikor a hosszabb túlvilági boldogság érdekében megfosztja magát e világi élete beteljesítésétől, az asszonyként, anyaként megvalósítható élettől. Azért kényszerül a Hádész egyoldalú és „mértéktelen” képviseletére, mert Kreón ellenkező irányú egyoldalúságát ellensúlyoznia kell. ......................................................................................... (6) Van, aki a királyt tekintette a tragédia igazi hősének. Egyrészt azért, mert Kreón a dráma legtöbbet színen lévő, leg többet beszélő szereplője. S azért is, mert ő szenvedi el a drámai sorsfordulatot: a darab kezdetének fényes pálya előtt álló győztes uralkodójából élőhalott, „semminél semmibb” „céltalan ember” válik a mű végére. Ő az, akinek a fordulat során – a tragikus hősökre jellemző – felismerés az osztályrészéül jut. Kreón megváltozik a dráma során: belátja, hogy az állam igazsága nem állítható szembe az isteni törvénnyel, a szent szokásokkal.

K I N E K

A


Megoldások: 16. A – 3; B – 1; C – 6; D – 5; E – 4; F – 2 17. Válaszd ki azt az értelmezést, amelyikkel legkevésbé vagy egyáltalán nem értesz egyet! Írd meg egy 10–15 soros levélben, hogy szerinted miért nem állja meg a helyét ez az elképzelés! Kezdd így a levelet: Tisztelt Uram! A napokban olvastam a Dramológia című folyóirat 2005. május 5-i számában megjelent írását Szophoklész Antigoné című drámájáról. (…) –Remélem, sikerült meggyőznöm Önt. Tisztelettel:

57

3. AZ ANTIGONÉHOZ KAPCSOLÓDÓ VÉDŐ- ÉS VÁDBESZÉDEK 3 ÓRA + 1 KIEGÉSZÍTŐ ÓRA R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1.

Hétköznapi kifejezések az érvelés menetére

49. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat a helyes következtetési módszereket vezeti be. • A feladat, ha túl nehéznek bizonyul, megoldható heterogén párokban is, ahol a pár egyik tagja jobb érvelő, és jó eséllyel ismeri a kifejezéseket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a hétköznapi nyelvi tapasztalat mozgósítása, pragmatikai kompetencia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás (halmazábra) Korábban már megelőlegeztük, hogy a sikeres meggyőzéshez nemcsak egymás érveit kell elfogadnunk, hanem az érvelés, azaz a következtetések menetét is. A következő feladatokban néhány olyan szabálylyal fogunk megismerkedni, amelyeknek a követése biztosítja, hogy érvelésünk menete hibátlanul logikus legyen. 1. Hétköznapi vitáinkban gyakran alkalmazzuk az alábbi kifejezéseket. (Ha nem ismered valamelyik kifejezés jelentését, nézz utána, vagy kérdezd meg!) a) Írj mindegyik kifejezéshez néhány rokon értelmű kifejezést, vagy magyarázd meg egy-egy mondatban, hogy mit jelentenek! (1) Te csúsztatsz! (2) Elbeszélünk egymás mellett. (3) Logikai bakugrásokban közlekedsz! (4) Logikusan hangzik… (5) Ebben tévedsz. (6) Nem állja meg a helyét, amit mondasz. (7) Elvesztettem a fonalat. (8) Nem tudom belátni, amit mondasz.

A Z

A N T I G O N É H O Z

K A P C S O L Ó D Ó

V É D Ő -

É S

V Á D B E S Z É D E K

(9) Ördögi körbe kerültél! (10) Ez a tapasztalataimmal ellenkezik. (11) Rossz a kérdésfeltevés! (12) Ott bicsaklik meg az érvelésed, hogy… b) Próbáld csoportosítani a mondásokat az alábbi halmazábra szerint! C

A B

(A) AZ ÁLLÍTÁSOKRA MONDJUK (B) A KÖVETKEZTETÉS MENETÉRE MONDJUK (C) EGYIKRE SEM MONDJUK

MEGOLDÁS A: (5), (10) B: (1), (2) (3), (4), (7), (8), (9) A és B: (6), (12) C: (11)

JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2–4. feladat T/2–4.

Egy kis logika

51. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a tanulók elkezdjenek megismerkedni az érvényes következtetési módokkal. Ezeket ezen a helyen csak bevezetjük, a további alkalmazásuk pedig minden érvelős feladatban lehetséges. • Lépésenként, feladatrészenként közösen beszéljük meg az eredményeket. Ha spórolni akarunk az idővel, a T/2. b) részében egy-egy pár elegendő lehet, ha a helyes csoportosítás alapján csak egy szabályt próbál megfogalmazni, így az osztály közösen „rakja össze” a szabályokat.

59

60


•

9 .

É V F O L Y A M

• Megjegyzés: várhatóan, a mondatok hasonló szerkezete miatt, a tanulóknak gondot okoz majd a modus ponens és a kontrapozíció szabályának szétválasztása. Ezek a logikailag teljesen különböző szabályok hasonló mondatokon szemléltethetők. Próbáljuk meggyőzni a diákokat, hogy a modus ponens következtetési szabály esetében az első „Ha…, akkor…” szerkezetű mondat egy állítás. Míg a kontrapozíciót szemléltető példákban mindkét mondat önmagában egy-egy következtetést fogalmaz meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : mintafelismerés és -alkalmazás, logikai képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni vagy pármunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, közös megbeszélés Érveléseink menetét a logika szabályai szerint szervezzük. A hétköznapi nyelvben mindarra azt mondjuk, hogy „logikus”, amit az értelmünkkel be tudunk látni, ami nem mond ellent a józan ész „íratlan szabályainak”. A logika azonban szigorú tudomány, a pontos érvelés, a helyes következtetések tudománya. A logika tudománya szabályokat fogalmaz meg arról, hogy milyenek – például egy hétköznapi vitában – az érvényes következtetési módszerek. 2. Egy számítógépbe beprogramoztak néhány érvényes következtetési módot és néhány állítást. A számítógép a következtetési módokat alkalmazva az alábbi egyszerű következtetéseket vonta le. a) Tekintsd át a számítógép által kihozott következtetéseket, és csoportosítsd őket! Azok a következtetések kerüljenek egy csoportba, amelyeknél szerinted a számítógép ugyanazt a szabályt alkalmazta! (Segítségül megadjuk, hogy négy különböző szabályt alkalmazott.) (1) ÁLLÍTÁS: Ha megáll az órám, nem tudom megmondani, mennyi az idő. ÁLLÍTÁS: És most az a helyzet, hogy megállt az órám. KÖVETKEZTETÉS: Tehát, ebből következően nem tudom megmondani, mennyi az idő. (2) ÁLLÍTÁS: Már elolvastam a Micimackót. KÖVETKEZTETÉS: Tehát az nem lehet igaz, hogy nem olvastam el még a Micimackót. (3) ÁLLÍTÁS: Ha kifogy a festék a nyomtatóból, nem lehet vele nyomtatni. KÖVETKEZTETÉS: Ha viszont lehet vele nyomtatni, nem fogyott ki belőle a festék. (4) ÁLLÍTÁS: Akinek nincs pénze, az nem tud új cipőt venni. ÁLLÍTÁS: Aki nem tud új cipőt venni, annak a régi cipőjében kell járnia. KÖVETKEZTETÉS: Tehát levonható a következtetés, hogy akinek nincs pénze, annak a régi cipőjében kell járnia.

A Z



V É D Ő -

É S


(5) ÁLLÍTÁS: Ha szökőév van, olimpiát rendeznek. ÁLLÍTÁS: Ha olimpiát rendeznek, paralimpiát is rendeznek. KÖVETKEZTETÉS: Tehát, levonható a következtetés, hogy ha szökőév van, paralimpiát rendeznek. (6) ÁLLÍTÁS: Ha megállt az órám, nem tudom megmondani, mennyi az idő. KÖVETKEZTETÉS: Ha meg tudom mondani, mennyi az idő, nem állt meg az órám. (7) ÁLLÍTÁS: Ha szökőév van, olimpiát rendeznek. ÁLLÍTÁS: Idén szökőév van. KÖVETKEZTETÉS: Tehát idén olimpiát rendeznek. (8) ÁLLÍTÁS: Pista nem utazott el tegnap. KÖVETKEZTETÉS: Tehát nem lehet igaz az, hogy tegnap Pista elutazott. (9) ÁLLÍTÁS: Minden szökőévben olimpiát rendeznek. KÖVETKEZTETÉS: Ha idén nem rendeznek olimpiát, idén nincs szökőév. (10) ÁLLÍTÁS: Ha elromlott az órám, nem tudom, hogy mennyi az idő. ÁLLÍTÁS: Ha nem tudom mennyi az idő, el fogok késni. KÖVETKEZTETÉS: Tehát levonhatom a következtetést, hogy ha elromlott az órám, el fogok késni. I. SZABÁLY

II. SZABÁLY

III. SZABÁLY

b) Próbáld saját szavaiddal megfogalmazni a szabályokat! I. SZABÁLY: II. SZABÁLY: III. SZABÁLY: IV. SZABÁLY: MEGOLDÁSOK 2. a) I. szabály (modus ponens): 1), 7) II. szabály (a kizárt harmadik elve): 2), 8) III. szabály (kontrapozíció): 3), 6), 9) IV. szabály (láncszabály): 4), 5), 10) b) Bármilyen séma elfogadható, amely a jó megoldás alapján születik.

IV. SZABÁLY

61

62


•

9 .

É V F O L Y A M

3. Vonj le következtetéseket a következő állításokból a szabályokat alkalmazva! a) Ha felhős az ég, akkor esni fog az eső. És most látom, hogy felhős az ég. Ebből az következik, hogy ___________________________________________________________________ b) Abból, hogy egy állat gerinces, következik, hogy az állat fejlettebb, mint az ízeltlábúak. Abból, hogy egy állat fejlettebb, mint az ízeltlábúak, következik, hogy fejlettebb, mint a puhatestűek. Tehát, levonható a következtetés, hogy _________________________________________ c) A pohár tele van vízzel. Tehát ________________________________________________ d) Abból, hogy lemerült a telefonom, következik, hogy nem tudok telefonálni. Abból, hogy tudok telefonálni, következik, hogy _________________________________________________ e) A számítógépem nem romlott el. Tehát nem lehet igaz az, hogy _______________________ f)

Aki strandra megy naptej nélkül, le fog égni. Tegnap Pista naptej nélkül ment ki a strandra. Levonhatjuk a következtetést, hogy ______________________________________________

3. a) Ha felhős az ég, akkor esni fog az eső. És most látom, hogy felhős az ég. Ebből az következik, hogy most esni fog az eső. b) Abból, hogy egy állat gerinces, következik, hogy az állat fejlettebb, mint az ízeltlábúak. Abból, hogy egy állat fejlettebb, mint az ízeltlábúak, következik, hogy fejlettebb, mint a puhatestűek. Tehát, levonható a következtetés, hogy abból, hogy egy állat gerinces, következik, hogy fejlettebb, mint a puhatestűek. c) A pohár tele van vízzel. Tehát nem lehet igaz, hogy a pohár nincs tele vízzel. d) Abból, hogy lemerült a telefonom, következik, hogy nem tudok telefonálni. Abból, hogy tudok telefonálni, következik, hogy nem merült le a telefonom. e) A számítógépem nem romlott el. Tehát nem lehet igaz az, hogy elromlott a számítógépem. f)

Ha kimegyünk a strandra naptej nélkül, akkor leégünk. Tegnap naptej nélkül mentünk ki a strandra. Levonhatjuk a következtetést, hogy tegnap leégtünk.

4. Olvasd el az alábbi szöveget, és ellenőrizd a megoldásaidat! Írj példákat a szabályokhoz! Egy kis logika Arról, hogy mik a helyes következtetési módok, mindannyiunknak van tudomása. A mindennapi érveléseinkben, vitáinkban azonban nem tudatosan alkalmazunk különböző következtetési szabályokat. Az a tudomány, amelyik a helyes következtetések módját vizsgálja, a LOGIKA. A fenti feladatokban négy logikailag érvényes következtetési móddal ismerkedtetek meg. Ezek a következők voltak.

A Z



V É D Ő -

É S


a) A KIZÁRT HARMADIK ELVE: Ha egy állítás igaz, akkor a tagadása nem lehet igaz, és fordítva: Ha egy állítás hamis, akkor a tagadása igaz. PÉLDÁUL: ________________________________________________________________ b) MODUS PONENS: Ha egy „ha A, akkor B” szerkezetű állítás első tagja, azaz az A állítás igaz, akkor a második tagja, azaz a B is igaz. Hasonlóképpen, ha tudjuk, hogy minden A egyben B is, és valamiről tudjuk, hogy A, akkor levonhatjuk a következtetést, hogy B is igaz rá. PÉLDÁUL: ________________________________________________________________ c) LÁNCSZABÁLY: Ha egy állításból következik egy másik, és ebből a másikból egy harmadik, akkor az első állításból is következik a harmadik. Sematikusan: Ha A-ból következik B, és B-ből következik C, akkor A-ból is következik C. (Ez a szabály a következtetés tranzitivitását mondja ki. – Ez ismerős lehet matematikából.) PÉLDÁUL: ________________________________________________________________ d) KONTRAPOZÍCIÓ: Ha egy állításból következik egy másik, akkor ennek a másodiknak a tagadásából következik az elsőnek a tagadása. Sematikusan: Ha A-ból következik B, akkor nem B-ből következik nem A. Hasonlóképpen, ha tudjuk, hogy minden A-ra igaz B, akkor azt is tudjuk, hogy ha valamire nem igaz B, akkor A se igaz rá. PÉLDÁUL:_________________________________________________________________


Hasznos-e a mindennapokban a logika?

54. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatot csak akkor végeztessük el, ha az előző lépést megcsináltattuk az osztállyal. • Alakuljanak 4–5 fős heterogén csoportok. • Vitassák meg a megadott kérdést, gyűjtsenek néhány érvet és példát ellene és mellette. Majd a feladat b) részében mindenki egyénileg írjon egy ötsoros zárónyilatkozatot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vitakészség, érvelés, reflexió a tanultakra C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita, feladatmegoldás 5. Vitassátok meg az alábbi kérdést! Hasznos-e a mindennapokban a logika? a) Jegyezzetek fel néhány számotokra fontos érvet és példát!

63

64


•

9 .

IGEN

É V F O L Y A M

NEM

ÉRVEK PÉLDÁK

b) Alakítsd ki a saját álláspontodat a kérdéssel kapcsolatban! Írj egy ötsoros zárónyilatkozatot a kérdésről!


Párbeszéd és monológ

55. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A továbbiakban az érvelő beszédek, szónoklatok felépítéséről lesz szó. A téma kifejtését onnan közelítjük meg, hogy azt érzékeltetjük a tanulókkal, hogy az érvelő beszéd nem más, mint monologikus vita, azaz ugyanúgy van valamely tétel, amelynek a bizonyítására érveket hozunk, és amelyeket példákkal és analógiákkal világítunk meg. • Ráhangolódásképp egy gyors feladatban a párbeszéd és a monológ különbségeit idézzük fel. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : pragmatikai kompetencia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás Eddig a vitázásról, a vita logikai szerkezetéről tudtunk meg néhány fontos dolgot. Az alábbi néhány feladatban maradunk az érvelő szövegeknél: azt láthatjátok meg, miben különbözik és mi mindenben közös egy heves vita és egy meggyőző erejű szónoklat. 6. Megadunk néhány vitás kérdést: – Érdemes-e az angolon kívül más idegen nyelvet is megtanulnunk a boldogulásunkhoz? – Idegen nyelv tanulásához nélkülözhetetlen egy jó egynyelvű szótár, vagy meg lehet mindent találni a kétnyelvű szótárakban? – Érnek-e valamit a szemétszedő akciók? – A nagyvárosi állattartás: állatkínzás? a) A témák valamelyikéről alakítsatok ki két ellenkező álláspontot, majd osszátok szét egymás között: egyikőtök az egyiket, másikótok a másikat képviselje. Beszélgess pároddal úgy, hogy – egy mondat után adod át a szót – öt mondat után adod át a szót – tíz mondat után adod át a szót

A Z



V É D Ő -

É S


– húsz mondat után adod át a szót! b) A tapasztalataitok alapján töltsétek ki az alábbi táblázatot! (Az összehasonlítás szempontjait is ti találjátok ki!) SZEMPONTOK

PÁRBESZÉD

MONOLÓG

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

JELENTÉSTEREMTÉS 5. lépés: 7–8. feladat T/7–8.

Vitából szónoklat

56. oldal 25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladaton 4 fős heterogén csoportok dolgozzanak: a csoporton belül az egyik pár feladata, hogy először külön-külön érveket gyűjtve egy adott álláspont mellett érveljen, majd próbálják el a vitát. • A másik pár szintén külön-külön beszédeket ír ugyanerről a témáról (pro és kontra). Végül adják elő egymásnak a vitákat, illetve a szónoklatokat. • Mindkettőt pontozzák is egy megadott szempontsor szerint. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegtípusok összehasonlítása, érvelés, vitakészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szerepjáték 7. Olvassátok el az alábbi jelenetet! Tömött buszon utazunk. Az egyik megállóban felszáll egy fiatal hölgy; már alig tud felkapaszkodni a lépcsőn, mert olyan sokan vannak a buszon. Két megálló múlva jegyellenőrök szállnak fel, mindenkitől kérik az érvényes jegyeket, bérleteket. A fiatal nő az ajtóban feljebb kapaszkodik, hogy elérje a lyukasztót. Ekkor lép oda hozzá az egyik ellenőr, hogy kéri a jegyét. A hölgy elnézést kér, hogy nem tudta a

65

66


•

9 .

É V F O L Y A M

jegyet lekezelni. Az ellenőr nem akarja elfogadni a jegyet érvényesítés nélkül, és meg akarja büntetni a „potyautast”. A hölgy megpróbálja elmagyarázni, hogy nem szándékosan nem kezelte le a jegyét, hanem egyszerűen nem tudott feljebb kapaszkodni, hogy elérje a lyukasztót. Az ellenőr hajthatatlan, leszállítja a buszról a hölgyet, és maga is leszáll. A) Két utas egészen közelről végigkövette a jelenetet. Miután a vitázó felek leszálltak, ez a két utas kezd el vitatkozni arról, kinek volt igaza: az ellenőrnek vagy pedig a hölgynek. Képzeljétek magatokat a két utas helyébe, és játsszátok el a vitájukat! Segítségül rendszerezzétek az érveitek az alábbi táblázatban! AZ ELLENŐRNEK VOLT IGAZA: MINDEN POTYAUTAS FIZESSEN BÍRSÁGOT!

A HÖLGYNEK VOLT IGAZA: NEM TUDTA ÉRVÉNYESÍTENI A JEGYÉT, Ő NEM POTYAUTAS.

B) Miután a hölgy és az ellenőr leszálltak, még sokáig vitáztak. Erre odalépett hozzájuk egy igen jól öltözött, nyugodt, középkorú férfi, és megkérdezte tőlük, hogy tud-e valamiben segíteni. Miről vitáznak? Erre a hölgy is és az ellenőr is elmondja a történetet – mindketten a saját igazukról próbálják meggyőzni a középkorú férfit. Válasszatok szerepet: egyikőtök legyen az ellenőr, másikótok a hölgy! Írjátok meg a férfit a saját igazatokról meggyőző beszédet! Az ellenőr beszéde: A hölgy beszéde: 8. Játsszátok el a többieknek a vitákat, illetve adjátok elő a beszédeket! Értékeljétek a vitázó felek teljesítményét és a beszédeket a következő szempontok szerint! a) A vitázók közül _________________________________________________ győzött meg. b) ___________________________________________________-nak voltak a legjobb érvei. c) ___________________________________________________ beszélt a leghatásosabban. d) _____________________________________ vette figyelembe a legtöbb szempontot az érvelése közben. e) ___________________________________ nem győzött meg, mert _________________ f) _______________________________ nem volt elég hatásos, mert __________________

A Z



58. oldal


V É D Ő -

É S


Bizonyításból szónoklat (választható feladat)

20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A cél a matematikai bizonyítások és a meggyőző szövegek alapvető hasonlóságának felismerése és szórakoztató formában való megjelenítése. • A feladat az, hogy mindenki készítsen rövid szónoki előadást valamelyik megadott tétel védelmében (a matematika-tantervnek megfelelő másik egyszerű bizonyítást is megadhatunk). · Önként jelentkezők adják elő (minél patetikusabban) az elkészült szónoklatot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás (kereszttantervi: matematika) C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka vagy csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fogalmazás 9. Az alábbiakban két matematikai bizonyítást olvashattok. Írjátok meg valamelyik bizonyítást hatásos szónoki beszéd formájában! Akinek kedve van, az elkészült szónoklatot adja is elő a többieknek! TÉTEL: A √2 irracionális szám. A bizonyítás indirekt.

a alakban, ahol a, b, ∈ Ζ egész számok, és (a, b

Tegyük fel, hogy a √2 racionális, azaz felírható

b) = 1 vagyis a és b relatív prímek (legnagyobb közös osztójuk 1):

√2=

a b

(√2) = ba

2

2

2

2=

a2 b2

2b2=a2 Tehát a páros szám. (Páratlan szám négyzete is páratlan lenne.)

67

68


•

9 .

É V F O L Y A M

Így: a=2 k, ahol k ∈ Ζ, ahonnan a2=4k2, tehát 2b2=4k2, innen b=2k2, ami lehetetlen, mert akkor a 2 is közös osztója lenne a-nak és b-nek. TÉTEL: Egy kör tetszőleges átmérőjének két végpontját a körvonal bármely más pontjával összekötve derékszögű háromszöget kapunk. (Thalesz-tétel) BIZONYÍTÁS: A kör átmérője AB, a körvonal tetszőleges (A-tól és B-től különböző) pontja legyen C. A kör középpontja legyen O. Az OC (OA és OB) szakasz tehát a kör sugara. Az AOC és a BOC háromszög egyenlő szárú. Az AOC alapon fekvő két szöge legyen: α, BOC alapon fekvő két szöge pedig β. ABC belső szögeinek összege: α + β + (α + β) = 180°. Innen α + β = 90°, ABC C-nél levő szöge tehát derékszög.


Vita és beszéd

60. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : az utolsó lépésben, amely a vád- és védőbeszédeket előkészíti, a tanulóknak önállóan kell összevetniük a vitát és a szónoklatot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexió, tapasztalatösszegzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat 10. Vita és szónoklat a) Tapasztalataid alapján hasonlítsd össze a vitát és a meggyőző beszédet, szónoklatot!

A Z



VITA

V É D Ő -

É S


ÉRVELŐ BESZÉD, SZÓNOKLAT

KÖZÖS SAJÁTSÁGOK

KÜLÖNBSÉGEK

b) Írj néhány helyzetet, amelyben a vita a célravezetőbb, és néhányat, amelyben nagy hatása lehet egy érvelő „szónoklatnak”!


61. oldal

Vád- és védőbeszédek (20+5+20 perc)

45 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja kettős: egyrészt az, hogy az Antigoné értelmezése során felmerült kérdéseket, problémákat, érveket önállóan szintetizálják a tanulók, másrészt az, hogy a szónoki beszédről eddig tanultakat a gyakorlatban kipróbálhassák, alkalmazhassák. Az órán egy bírósági szituációt kell eljátszani, amelyben az Antigoné hősei (Antigoné, Kreón és Iszméné) lépnek a vádlottak padjára. • Az óra elején ismertessük e feladatot, majd hozzunk létre hat heterogén csoportot: minden hőshöz két csoport, egy védő és egy vádló csoport tartozik. Minden csoport húzzon egy szereplőt és egy szerepkártyát (védő, vádló). Az óra első felében (20–25 percig) a csoportok elvonulnak, és önállóan megalkotják az adott hőst védő, illetve vádló beszédeket. Javasoljunk időbeosztást a csoportok számára: lehetőleg az első 10 percben csak gondolkodjanak az érveken, próbálják őket összekapcsolni, és a második 10 percben öntsék formába a beszédet. • Kérjük meg a tanulókat, hogy lehetőleg ne csak vázlatot készítsenek, hanem írják is le a beszédet vagy annak legalábbis egy-két hatásos részét. Az óra közepére, amikor készen vannak a beszédek, a csapatok válasszanak maguk közül védőt, illetve vádlót, azaz azt, aki el fogja mondani a többiek előtt a közösen megírt beszédet. Amíg az osztály átrendezi a termet bírósági ülésteremmé, addig a hat szónok készüljön a szónoklatra! • Az óra második felében (15–20 percében) sorra hangozzanak el a védő- és a vádbeszédek. A védő és a vádló csapatok üljenek a szónokok mögé, a többiek pedig „esküdtekként” szembe a padokba, és figyeljék, jegyzeteljék a beszédeket. Elsőként lépjen színre Antigoné vádlója, majd védője. Az Antigoné bűnösségéről szóló véd- és vádbeszéd elhangzása után az „esküdtek” mindegyike mondja el, melyik beszéd győzte őt meg (bűnösnek ítéli-e Antigonét vagy sem), és mivel (mi volt a legdöntőbb érve a szónoknak). Majd lépjen színre Iszméné védője és vádlója, az esküdtek cserélődjenek ki stb.

69

70


•

9 .

É V F O L Y A M

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvek és ellenérvek gyűjtése, vitakészség, előadókészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita E s z k ö z ö k : szereplő- és szerepkártyák. A szereplők neveit tartalmazó kártyákból 2–2-re, a szerepkártyákból pedig 3–3-ra van szükség.

ANTIGONÉ

ISZMÉNÉ

KREÓN

VÉDŐ

11. Képzeljétek el, hogy Szophoklész korában tárgyalást rendeznek Athénban, hogy eldöntsék, melyik drámai hős tekinthető bűnösnek, és melyik nem. A tárgyaláson Antigonénak, Iszménének és Kreónnak az ügyvédei (védő) és ügyészei (vádló) beszédeket mondanak, az esküdtek pedig a védő- és vádbeszédek alapján döntenek a hősök bűnösségét illetően. a) Gyűjtsetek érveket a kihúzott szereplő mellett, illetve ellen (aszerint, hogy a védő vagy a vádló szerepét húztátok)! b) Rendezzétek el az érveket úgy, hogy a lehető legmeggyőzőbb, a lehető leghatásosabb legyen a beszéd! c) Írjátok meg közösen a beszédet vagy annak fontosabb, leghatásosabbnak szánt részleteit! d) Válasszatok vagy sorsoljatok magatok közül valakit, aki a többieknek elmondja a szónoklatot!


61. oldal

KIEGÉSZÍTŐ ÓRA Egy „kimaradt” jelenet: Antigoné és Haimón párbeszéde Miért nincs a darabban Haimón és Antigoné közötti páros jelenet?

10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja az, hogy a drámából „kimaradt” Haimón–Antigoné-epeiszodion elképzelése során a diákok a két szereplő jellemének, gondolkodásmódjának és a cselekmény szerkezetének ismeretét mozgósítsák. • Az alább jelzett megoldásokat ne „kérdezzük ki”. Ehelyett hagyjuk őket a következő feladatban gyakorlatilag kamatoztatni, illetve fogalmi reflexiójukra az utolsó lépésben adjunk módot! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szereplők alakjának ismerete nyomán a jelenetteremtő fantázia működtetése

A Z



V É D Ő -

É S


C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4–5 fős heterogén csoportok; lehetőleg legyen a csoportban két színjátszáshoz kedvet érző tanuló, egy lány és egy fiú, legyen rendező és legyen dramaturg is. M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere, jelenet elképzelése 12. Az Antigoné című tragédiának van két egymás számára sokat jelentő szereplője, egy szerelmespár, Antigoné és Haimón, akik nem találkoznak a színen, s akik közt nem zajlik párbeszéd. Csoportotokban vitassátok meg az alábbi kérdéseket! a) Miről beszélgethetne a két szereplő, ha lenne közös jelenetük? b) Hol, a darab mely jelenete előtt, illetve után állhatna az őket színre léptető párbeszédes jelenet (epeiszodion)? c) Egyetértés vagy vita alakulna ki közöttük? Melyikük miről akarhatná meggyőzni a másikat? MEGOLDÁSOK Néhány lehetséges megoldásváltozat: természetesen beszélgetnének szerelmükről és Antigoné tettének következményeiről, reménytelenné vált jövőjükről. Antigoné nyilván az eltemetés feltétlen szükségességét, isteni törvény által indokolt mivoltát bizonygatná jegyesének, aki talán szerelmükre hivatkozva igyekezne a lányt lebeszélni a tettről, illetve a tette melletti kitartásról. Haimón esetleg sérelmezhetné, hogy Antigoné számára fontosabb a halott fivér, Polüneikész, mint ő, az élő szerelmes. Haimón esetleg megpróbálhatná kedvesét rábírni, hogy taktikusabban, udvariasabban lépjen fel Kreónnal szemben, Antigoné pedig keményebb kiállásra kérhetné Haimónt. Valójában persze a darabban megismert Antigoné aligha kér, Haimón pedig, ha ismeri jegyesét, aligha várhat tőle lágyabb szavakat. A jelenet több helyen is állhatna: lehetne közvetlenül a Prológus, Antigoné és Iszméné párbeszéde után. Ez esetben persze a darab szerelmi szála jelentősen előtérbe kerülne. Vagy kenyértörésre kerülne sor Haimón és Antigoné között, ha Haimón a prológus Antigonéjához hasonló álláspontot foglalna el, vagy férfiként részt, sőt aktív részt kellene vállalnia Antigoné tettében, ez esetben viszont mintegy átvenné a darab főszerepét, s ő kerülne a konfliktus középpontjába. A jelenetre sor kerülhetne az Antigoné–Kreón-vita, a második epeiszodion után: ez esetben előkészítésévé válhatna a Haimón–Kreón-vitának. Esetleg sorra kerülhetne az előbb említett vita után, akkor azonban valószínűleg érzelmes búcsújelenetté alakulna párbeszédük.

71

72


•

9 .

É V F O L Y A M


61. oldal

A kimaradt jelenet megalkotása, előadása (15+15 perc)

30 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja kettős: egyrészt az, hogy a drámából „kimaradt” Haimón–Antigoné-epeiszodion megalkotása során a diákok a két szereplő jellemének, gondolkodásmódjának ismeretét mozgósítsák; másrészt az, hogy szövegalkotási, dramaturgiai, rendezői és szerepjátszási képességeiket kamatoztassák, fejlesszék. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás ismert szereplők nézőpontjából, meg nem írt, de elképzelhető helyzetben, drámai jelenet megalkotása, előadókészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az előző lépés csoportjai M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jelenettervezés, jelenetvázlat-írás, jelenet előadása 13. Tegyük fel, hogy mégis létrejön a darabban Antigoné és Haimón találkozása! Vagy – közvetlenül a Prológus, Iszméné és Antigoné vitája után, vagy pedig – Kreón és Haimón vitája előtt: a királyfi a palota előtt találkozik jegyesével, akit az őr éppen a sziklabörtön felé visz! a) Válasszatok a két fenti helyzet közül, és az előző feladat tanulságait is kamatoztatva készítsetek vázlatot két színészetek számára arról, hogy mit mondjanak egymásnak három-négyperces vitájuk során! A két színészt rögtönzött próba során lássa el utasításokkal a „dramaturg” és a „rendező”, tehát a csoport szerepjátékot nem vállaló tagjai! b) Adjátok elő a részben előkészített, részben a színészek improvizációján alapuló rövid jelenetet az osztály egésze előtt!

A Z



V É D Ő -

É S



A kimaradt jelenetek megbeszélése

62. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja az, hogy a diákok esztétikai érzékenységüket, műfajismeretüket kamatoztassák annak megvilágítása során, hogy ez a jelenet Szophoklész drámájába miért nem kerülhetett bele, miért lenne felesleges, redundáns – noha megalkotható. • Vajon miért nem írt Szophoklész Haimón és Antigoné számára közös jelenetet? Mi teszi fölöslegessé vagy a dráma szerkezete szempontjából beilleszthetetlenné, a mű ívét megtörővé párosukat? A kérdésre talán azt a választ adhatjuk, hogy mivel Haimón jelleme és magatartása hasonló Iszménééhez, vagyis a halott eltemetése számára nem tettet követelő elvi kérdés, hanem csupán a jegyeséhez való viszony miatt fontossá váló kérdés, Antigonéval való esetleges vitája puszta ismétlése lenne az Antigoné és Iszméné között lezajlott szócsatának. Ráadásul kettejük párbeszéde vagy még jobban kiélezné Antigoné keménységét, „férfiasságát”, és erőteljesebben hangsúlyozná Haimón simulékonyságát, aminek következtében mindkét szereplő vesztene vonzásából, vagy Antigonétól elvéve a főszerepet a király fia kerülne a darab középpontjába, ami a konfliktust zavarossá tenné, hisz Polüneikész Antigoné testvére, nem Haimóné. Így túl közvetetté és bonyodalmassá válna az indíték. • Szerkezetileg azért is lenne problematikus egy Antigoné–Haimón-jelenet, mert a darab egyik szerkezeti sajátossága éppen az, hogy a Prológus után minden – párhuzamos – jelenetében a királyt igyekszik valaki meggyőzni döntésének helytelenségéről, a halott eltemetésének szükségességéről. Antigoné hatása elsősorban közvetett, nagysága, tettének súlya a többi szereplő viselkedésén keresztül rajzolódik ki. A szerelmesek esetleges párbeszéde azt a párhuzamos jelenetek sorában kibontakozó fokozást törné meg, melynek során Antigoné igazságát mind pártatlanabb, mind megkérdőjelezhetetlenebb szereplő képviseli Kreónnal szemben. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a drámai szerkezet jellegzetességeinek érzékelése, a kritikai érzék működtetése M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 14. Vajon miért nem írt Szophoklész Haimón és Antigoné számára közös jelenetet? Mi teszi fölöslegessé vagy a dráma szerkezete szempontjából beilleszthetetlenné, a mű ívét megtörővé párosukat? Vitassátok meg a kérdéseket!

73

4. RÉSZLETEK WILLIAM SHAKESPEARE JULIUS CAESARJÁBÓL ANTONIUS VÁDBESZÉDÉNEK ELEMZÉSE, 2 ÓRA R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1.

Milyen a hatásos meggyőző beszéd?

63. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a tanulók beszédekkel, szónoklatokkal kapcsolatos előzetes tapasztalatait mozgósítsa. • Egyénileg és párban is végezhető; közös egyeztetésre nincs szükség. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás és pragmatikai tapasztalat mozgósítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka (vagy pármunka) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra 1. Milyen a hatásos szónoklat? Mik az eszközei? Mitől hatásos? Jegyezzétek le a tapasztalataitokat a pókhálóábrába!

A HATÁSOS SZÓNOKLAT

R É S Z L E T E K

W I L L I A M

S H A K E S P E A R E

J U L I U S

C A E S A R J Á B Ó L


Brutus beszédének részei

63. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a szöveg szerkezetéről tanultak felidézése és alkalmazása egy klasszikus felépítésű szónoklaton. • Alakuljanak négyfős heterogén csoportok. Minden csoport megkapja Brutus beszédét retorikai egységenként feldarabolva, idézetkártyákon. • A tanulók feladata, hogy rekonstruálják a beszédet. Minden csoport az általa helyesnek vélt sorrendben ragassza fel egy papírra a beszéd részeit úgy, hogy mindegyik rész fölött maradjon egy kis hely. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegegész rekonstruálása, logika C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : négyfős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegrekonstruálás E s z k ö z ö k : papír, ragasztó, a szöveg idézetkártyákon (a retorikai egységek megnevezése nélkül!): BEVEZETÉS Legyetek mindvégig türelemmel. Rómaiak, hazámfiai, barátim, hallgassatok meg ügyem miatt, s legyetek csendesen, hogy meghallhassatok. Higgyetek nekem becsületemért, s legyetek tekintettel becsületem iránt, hogy hihessetek. Bíráljatok bölcsességtek szerint, s ébresszétek fel érzékeiteket, hogy jobban ítélhessetek! ELBESZÉLÉS Ha valaki van ezen gyülekezetben, szíves barátja Caesarnak, annak mondom, hogy Brutus szeretete Caesar iránt nem csekélyebb, mint az övé. Ha most ezen jó barát kérdezi, miért támadott fel Brutus Caesar ellen, válaszom ez: nem mivel Caesart kevésbé szeretném, hanem mert Rómát jobban szerettem. Azt óhajtanátok-e inkább, hogy Caesar élne, s mindnyájan rabokul halnátok, mint hogy Caesar haljon meg, s ti mindnyájan éljetek szabad emberekül? RÉSZLETEZÉS ÉS ÉRVEK Mivel Caesar engem szeretett, megsiratom: mivel szerencsés volt, örvendek: mivel vitéz volt, becsülöm őt; de mivel nagyravágyó volt, ledöftem őt. Tehát könny szeretetéért, öröm szerencséjén, becsület vitézségeért s halál nagyravágyásaért. Hol van itt oly nyomorú, ki rabszolga kívánna lenni? Ha van, szóljon; mert őt bántottam meg. Hol van itt oly durva, ki római nem kívánna lenni? Ha van, szóljon; mert őt bántottam meg. Van-e itt oly alávaló, ki hazáját ne szeretné? Ha van, szóljon; mert őt bántottam meg. Megszűnöm, hogy választ adjatok.

75

76


•

9 .

É V F O L Y A M

[…] Úgy tehát senkit sem bánték meg. Nem tettem Caesarral egyebet, mint amit ti fognátok tenni Brutusszal. A vizsgálat halála felett a Capitoliumban föl van jegyezve; dicsősége nem kisebbítve, amiben jeles volt; sem vétkei nagyítva, melyekért a halált szenvedte. BEFEJEZÉS Itt hozatik teste Antonius gyászkíséretében, ki, ámbár megölésében részes nem volt, osztozandik halála jótéteményeiben, helyet foghatván a közigazgatásban, mint ki nem közületek? Evvel én távozom, kinél, valamint legjobb barátomat megöltem Róma javáért, ugyanazon tőr van számomra, ha honom halálomat kívánja. 2. Kártyákon megkapjátok egy szöveg részleteit. Állítsátok helyre a szöveget!


A szónoki beszéd részei, azok főbb funkciói

63. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A diákok az előbbi csoportokban maradnak. Ha elkészültek a szöveg rekonstrukciójával, az ismeretközlő szöveg alapján beszéljék meg a jó sorrendet. Írják rá a papírjukra a klasszikus retorika szerinti elnevezéseket a megfelelő idézet fölé. • Ezután beszéljük meg együtt az eredeti sorrendet, és hogy honnan lehetett kitalálni azt. Ügyeljünk rá, hogy szó kerüljön az egyes részek funkciójáról, tehát hogy világos legyen: az egy kártyán szereplő részek valóban összetartoznak! Ezzel egyidejűleg bevezetjük a klasszikus szónoki beszéd fő alkotórészeinek elnevezését is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexiós, absztrakciós készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, megbeszélés E s z k ö z ö k : az előző feladatban rekonstruált beszédek külön papírra ragasztva 3. Olvassátok el az alábbi szöveget! a)

Ellenőrizzétek, hogy helyesen állítottátok-e össze a Brutus-beszédet!

b)

Írjátok rá az idézetkártyákra, hogy melyik részlet milyen beszédrésznek felel meg! A szónoki beszéd részei A szónoklattanban (a RETORIKÁBAN) a szónoki beszéden belül különböző egységeket, részeket szoktak megkülönböztetni:

R É S Z L E T E K

W I L L I A M


J U L I U S


BEVEZETÉS: Természetesen a beszéd első egysége; benne a szónok általában megszólítja a hallgatóságot, és megpróbálja megnyerni a közönség jóindulatát, felhívja a figyelmet az előadandó tárgyra, sokszor pedig saját magára is: arra, hogy milyen alkalommal és milyen céllal beszél, milyen kapcsolatban áll a tárggyal. ELBESZÉLÉS: Valamilyen ügynek, esetnek az elmondása: Nagyon gyakori, hogy ilyen formában jelöli meg a szónok a beszéd pontos témáját, esetleg megfogalmazza a tételt, amelyet bizonyítani vagy cáfolni akar. Sokszor közvetlenül a bevezetést követi az ilyen elbeszélés, de akkor is elbeszélésről beszélünk, ha a beszéd közben tér rá a szónok egy ügy, eset elmondására (pl. példázatként). ÉRVELÉS (argumentáció): Ez a legfontosabb része a beszédnek, sokféle néven ismert, például BIZONYÍTÁSNAK vagy CÁFOLÁSNAK is nevezik attól függően, hogy a szónok a fő tételt bizonyítani vagy cáfolni próbálja-e. Ebben a részben a szónok érvekkel támasztja alá a fő állítást, sorra veszi a lehetséges ellenérveket, és megmutatja azok tarthatatlanságát. Az érvelést természetesen megszakíthatják a beszéd más részei (kivéve persze a bevezetést és a befejezést, azoknak rögzített helyük van). RÉSZLETEZÉS: A részletezés egy már kifejtett (egy elbeszélő részben elmondott) tétel részleteinek ismertetése, például egy vád- vagy védőbeszédben az eset körülményeinek részletes feltárása. Ezért általában egy elbeszélést követ. KITÉRÉS: A beszéd bármely pontján, sokszor csak a hirtelen átmenet elkerülésére vagy hasonlóságok említése céljából a beszéd fő vonalától való eltérés. BEFEJEZÉS: A beszéd végén a szónok összefoglalja beszédének tartalmát, a legfőbb érveket, állításokat megismétli. A befejezés két fő típusa az összefoglaló befejezés és az érzelemfelkeltő befejezés. Shakespeare Julius Caesar című drámájában igazán különös témában igyekeznek meggyőzni a szónokok a hallgatóságot, azaz a római polgárokat. Az első szónok, Brutus arról győzi meg hallgatóit, hogy jogosan ölték meg a közkedvelt Julius Caesart, a másik, Antonius pedig rögvest ezután épp az ellenkezőjéről. A nép – éppúgy, mint az Antigonéban a Théba város polgárait képviselő kar – természetesen könnyen, néha túl könnyen meggyőzhető.


Brutus beszéde

64. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Brutus beszédét nem kell egészében közösen megbeszélni, a néhány feladattal elég előkészítést kaphatnak a tanulók az Antonius-beszéd feldolgozásához. A c) feladat megoldását azonban mindenképpen ellenőrizzük! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szónoki beszéd stíluseszközeinek azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás

77

78


•

9 .

É V F O L Y A M

4. Olvassátok el Brutus beszédét, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Shakespeare: Julius Caesar 3. felvonás 2. szín Köztér. Brutus és Cassius s egy sereg nép jő. NÉP Elégtételt, elégtételt nekünk! BRUTUS Kövessetek tehát s hallgassatok meg. Eredj a más utcába, Cassius, Oszlasd meg a csoportot. Ki engem kíván hallani, álljon itt; Ki Cassiust, az menjen el vele. Caesar holtának nyíltan okait Kivánjuk adni. ELSŐ POLGÁR Brutust hallgatom meg. MÁSODIK POLGÁR Én Cassiust s így vessük össze majd, Külön ha meghallók, az okokat. – Cassius el néhány polgárral. Brutus a rostrumra lép. HARMADIK POLGÁR Már a nemes Brutus fenn van; hallgassatok. BRUTUS Legyetek mindvégig türelemmel. Rómaiak, hazámfiai, barátim, hallgassatok meg ügyem miatt, s legyetek csendesen, hogy meghallhassatok. Higgyetek nekem becsületemért, s legyetek tekintettel becsületem iránt, hogy hihessetek. Bíráljatok bölcsességtek szerint, s ébresszétek fel érzékeiteket, hogy jobban ítélhessetek. Ha valaki van ezen gyülekezetben, szíves barátja Caesarnak, annak mondom, hogy Brutus szeretete Caesar iránt nem csekélyebb, mint az övé. Ha most ezen jó barát kérdezi, miért támadott fel Brutus Caesar ellen, válaszom ez: nem mivel Caesart kevésbé szeretném, hanem mert Rómát jobban szerettem. Azt óhajtanátok-e inkább, hogy Caesar élne, s mindnyájan rabokul halnátok, mint hogy Caesar haljon meg, s ti mindnyájan éljetek szabad emberekül? Mivel Caesar engem szeretett, megsiratom: mivel szerencsés volt, örvendek: mivel vitéz volt, becsülöm őt; de mivel nagyravágyó volt, ledöftem őt. Tehát könny szeretetéért, öröm szerencséjén, becsület vitézségeért s halál nagyravágyásaért. Hol van itt oly nyomorú, ki rabszolga kívánna lenni? Ha van, szóljon; mert őt bántottam meg. Hol van itt oly durva, ki római nem kívánna lenni? Ha van, szóljon; mert őt bántottam meg. Van-e itt oly alávaló, ki hazáját ne szeretné? Ha van, szóljon; mert őt bántottam meg. Megszűnöm, hogy választ adjatok. MIND Senki, Brutus, senki. BRUTUS Úgy tehát senkit sem bánték meg. Nem tettem Caesarral egyebet, mint amit ti fognátok tenni Brutusszal. A vizsgálat halála felett a Capitoliumban föl van

R É S Z L E T E K

W I L L I A M


J U L I U S


jegyezve; dicsősége nem kisebbítve, amiben jeles volt; sem vétkei nagyítva, melyekért a halált szenvedte. Antonius s mások Caesar tetemével jőnek. Itt hozatik teste Antonius gyászkíséretében, ki, ámbár megölésében részes nem volt, osztozandik halála jótéteményeiben, helyet foghatván a közigazgatásban, mint ki nem közületek? Evvel én távozom, kinél, valamint legjobb barátomat megöltem Róma javáért, ugyanazon tőr van számomra, ha honom halálomat kívánja. MIND Éljen, Brutus, éljen, éljen! ELSŐ POLGÁR Diadallal vigyétek őt haza. MÁSODIK POLGÁR Állítsunk szobrot őseihez neki. HARMADIK POLGÁR Ő légyen Caesar. NEGYEDIK POLGÁR Caesar jobb fele Nyerjen Brutusban koronát. ELSŐ POLGÁR Kisérjük őt örömzajjal haza. BRUTUS Földieim! MÁSODIK POLGÁR Csitt, béke! Brutus szól. ELSŐ POLGÁR Csend, béke, hó! BRUTUS Jó földieim, hadd menjek egyedül. Ti kedvemért maradjatok meg itt, Tisztelni a holttestet és beszédét Antoniusnak, mellyel engedénk Caesar dicsőségét megadnia. Kérlek, ne jöjjön senki el velem, Mig ő beszédét végzi. El. a) Milyen tulajdonsága miatt ölték meg Caesart? TULAJDONSÁG

IDÉZET, AMIBŐL KIDERÜL

b) Milyen érvekkel győzi meg Brutus az embereket arról, hogy meg kellett ölniük Caesart? c) Keressetek példát a szövegből a következő stíluseszközökre!

79

80


•

9 .

É V F O L Y A M

ISMÉTLŐDÉS PÁRHUZAM A MONDATOK SZERKESZTÉSÉBEN – EGYMÁST KÖVETŐ HASONLÓ SZERKEZETŰ MONDATOK (PARALLELIZMUS) ELLENTÉT KÉRDÉSEK

d) Miért hatásosak ezek az eszközök? MEGOLDÁSOK a) nagyravágyó b) B. becsületes (higgyetek nekem…), a nép, város veszélyben…(Róma javáért…), saját érdekében szabadságuk volt veszélyben (mindnyájan rabokul halnátok) c) Ismétlődés: + kérdés, parallelizmus

Hol van itt oly nyomorú, ki rabszolga kívánna lenni? Ha van, szóljon; mert őt bántottam meg. Hol van itt oly durva, ki római nem kívánna lenni? Ha van, szóljon; mert őt bántottam meg.

Párhuzam a mondatok szerkesztésében – egymást követő hasonló szerkezetű mondatok (parallelizmus): + ismétlődés, ellentét

Mivel Caesar engem szeretett, megsiratom: mivel szerencsés volt, örvendek: mivel vitéz volt, becsülöm őt; de mivel nagyravágyó volt, ledöftem őt.

Ellentét: + parallelizmus, ismétlődés

…nem mivel Caesart kevésbé szeretném, hanem mert Rómát jobban szerettem.

Kérdések: + ellentét, parallelizmus, ismétlődés

Azt óhajtanátok-e inkább, hogy Caesar élne, s mindnyájan rabokul halnátok, mint hogy Caesar haljon meg, s ti mindnyájan éljetek szabad emberekül?

d) a meggyőzésben segítenek

R É S Z L E T E K

W I L L I A M


67. oldal


J U L I U S


Gyászbeszéd vagy vádbeszéd? (5x5 perc)

25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A korábbi csoportok most újra összeállhatnak. Az időkeret betartásáról úgy gondoskodhatunk, ha a csoportok kijelölnek egy időmérőt, aki figyelmeztet a továbbolvasásra. • Ha fontosnak tartjuk, hogy teljes csend legyen az olvasás idején, akkor a tanár jelezze, hogy mikor kezdődik új olvasási szakasz. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy rövid, vázlatos válaszokat fogalmazzanak! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : drámai szövegrészlet feldolgozása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegfeldolgozás szakaszos olvasással 5. Olvassátok el néma olvasással Antonius beszédének első részét, majd válaszoljátok meg a kérdéseket! MIND Éljen, Brutus, éljen, éljen! ELSŐ POLGÁR Diadallal vigyétek őt haza. MÁSODIK POLGÁR Állítsunk szobrot őseihez neki. HARMADIK POLGÁR Ő légyen Caesar. NEGYEDIK POLGÁR Caesar jobb fele Nyerjen Brutusban koronát. ELSŐ POLGÁR Kisérjük őt örömzajjal haza. BRUTUS Földieim! MÁSODIK POLGÁR Csitt, béke! Brutus szól. ELSŐ POLGÁR Csend, béke, hó! BRUTUS Jó földieim, hadd menjek egyedül.

81

82


Ti kedvemért maradjatok meg itt, Tisztelni a holttestet és beszédét Antoniusnak, mellyel engedénk Caesar dicsőségét megadnia. Kérlek, ne jöjjön senki el velem, Mig ő beszédét végzi. El. ELSŐ POLGÁR Hó! maradjunk, Halljuk meg Antoniust. HARMADIK POLGÁR Menjen fel a Szószékre, hallgassuk meg őt. Nemes Antonius, menj fel. ANTONIUS Brutusért Irántatok hálával tartozom. NEGYEDIK POLGÁR Mit monda Brutusról? HARMADIK POLGÁR Azt mondja, Brutusért Mindnyájunknak hálával tartozik. NEGYEDIK POLGÁR Jobb lesz, ha Brutus ellen nem beszél. ELSŐ POLGÁR Ez a Caesar zsarnok volt. HARMADIK POLGÁR Már az csak igaz. Szerencse Rómának, hogy tőle ment. MÁSODIK POLGÁR Csendet, figyeljünk, mit tud mondani. ANTONIUS Ti nemes rómaiak... TÖBBEN Csendet! halljuk őt. ANTONIUS Barátaim, rómaiak, földieim, Figyeljetek rám. Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni, A rossz, mit ember tesz, tuléli őt; A jó gyakorta sírba száll vele. Ez legyen Caesar sorsa is. A nemes Brutus mondá, hogy Caesar nagyra vágyott: Ha ez való, úgy súlyos bűne volt, És Caesar érte súlyosan lakolt meg. Most Brutus engedvén s a többiek (S Brutus derék, becsületes férfiú,

•

9 .

É V F O L Y A M

R É S Z L E T E K

W I L L I A M


J U L I U S


S a többi is mind, mind becsűletes), Jövök beszélni holt Caesar fölött. a) Kit dicsér, kit ítél el Antonius? b) Mondjatok egy rokon értelmű szót a nagyravágyásra! Mi az ellentéte e tulajdonságnak? c) Mi a célja Antoniusnak? 6. Olvassátok tovább a beszédet! Barátom volt ő, hozzám hű s igaz. De Brutus mondja, hogy nagyokra tört, S Brutus derék, becsületes férfiú. Rómába ő sok foglyokat hozott; Váltságuk a közkincstárt gazdagítá: Ez nagyravágyását jelenti-e? Szegény ha jajdult, Caesar sírt vele; A nagyravágyásnak nem íly szelíd Anyagból kéne szerkesztetve lenni: De Brutus mondja, hogy nagyokra tört: S Brutus becses, derék egy férfiú. Láttátok a Lupercal ünnepen, Háromszor nyújtám a koronát neki, S ő visszatolta. És ez nagyravágyás? De Brutus mondja, hogy nagyokra tört, S bizonnyal ő derék egy férfiú. Nem szólok én, hogy Brutusnak beszédét Cáfoljam: azt mondom csak, mit tudok. ELSŐ POLGÁR Beszéde, úgy tetszik, hogy alapos. MÁSODIK POLGÁR Ha voltaképp a dolgot megtekintjük, Caesarral rosszul bántak. HARMADIK POLGÁR Vélitek? Félek, helyébe még gonoszb jövend. NEGYEDIK POLGÁR Hallátok? Megveté a koronát; Ekként világos: nem volt nagyravágyó. ELSŐ POLGÁR Ha ez való: megbánja valaki. MÁSODIK POLGÁR Szegény! mint ég a sírástól szeme. HARMADIK POLGÁR Antoniusnál nincs nemesszivűbb Ember Rómában.

83

84


•

9 .

É V F O L Y A M

NEGYEDIK POLGÁR Hallga! újra szól. a) Mit jelent a nagyravágyás Antonius, illetve Brutus szerint? b) Milyen példákkal cáfolja Antonius Brutusék állítását? c) Milyen ellentmondást tapasztaltok az utolsó két sor állítása és a szöveg valóságos tartalma között? 7. Olvassatok tovább! ANTONIUS Mind kedvelétek őt és volt miért: Mi tilthat el most érte sírnotok? Vadállatokba szöktél, ó, itélet, S az ember ész nélkül maradt! Türelmet! Caesarral szívem ott a gyászpadon van: Pihennem kell, míg hozzám visszatér. Még tegnap hasztalan dacolt vala Caesarral a világ. Ma itt hever S nincs oly szegény, ki bókoljon neki. Ó, honfiak, ha dühre, lázadásra Ingerelném a lelket bennetek, Megbántanám Brutust, meg Cassiust, Kik, tudva van, derék, jó férfiak. Nem bántom őket hát, inkább leszek Igaztalan holtunkhoz és magamhoz, Hozzátok, mint oly tisztelt férfiakhoz. De itt egy írat, rajt Caesar pecséte: Végrendelménye: házában lelém. Csak hallja ezt a község (melyet én, Bocsássatok meg, fel nem olvasok), Csókolni járand holt Caesar sebeit; Kendőket áztat szent vérébe; sőt Emlékül egy haj szálért esdekel, S majd haldokolva feljegyzendi végHagyatékába s dús örök gyanánt Utóira szállítandja. NEGYEDIK POLGÁR Végrendeletét akarjuk hallani. Olvasd, Antonius. MIND Az íratot! Caesar végrendelését Akarjuk hallani. ANTONIUS Nyugodtan, jó barátim; nem lehet Felolvasnom; nem jó megtudnotok,

R É S Z L E T E K

W I L L I A M


J U L I U S


Miként valátok Caesartól szeretve. Ti nem vagytok fa, kő; de emberek, S mint emberek, hallván végrendelését, Az lángra gyújt és őrületbe hoz. Nem tudnotok jobb, hogy ti lettetek Örökösi; mert ha tudtotokra esnék, Mi lenne abból! NEGYEDIK POLGÁR Olvasd a rendelést, Antonius, kivánjuk hallani A rendelést, Caesar végrendelését. ANTONIUS Békével lesztek, vártok egy kicsinyt? Meggondolatlanság volt róla szólanom. Kell tartanom, hogy a derék férfiak, Kiknek ledöfte Caesart fegyverök, Meg lesznek bántva általam. NEGYEDIK POLGÁR Az árulók! derék férfiak! MIND Végrendelését, a végrendelést! MÁSODIK POLGÁR Gaznépek, gyilkosok! Végrendelését, Olvasd nekünk fel a végrendelést. ANTONIUS Olvassam hát, ti kényszerítetek? Csináljatok kört a holttest körül, Hogy megmutassam a végrendelőt. Szabad leszállnom? engedelmet adtok? MIND Szálljon le. MÁSODIK POLGÁR Jöjj le. Antonius lejő. a) Van egy ismétlődő fordulat a szövegben Brutusról, Cassiusról s a többi merénylőről. Húzzátok alá ezeket! Mennyiben változik meg a mondat jelentése az ismétlések következtében? b) Miért vonakodik Antonius felolvasni a végrendeletet? Mit mond a népnek, s mi valójában a célja? 8. Olvassatok tovább! HARMADIK POLGÁR Megengedjük. NEGYEDIK POLGÁR Álljátok körül.

85

86


ELSŐ POLGÁR El a gyászpadtól; hátrább a halottól. MÁSODIK POLGÁR Helyet Antoniusnak: nemes Antonius! ANTONIUS Nem, álljatok félrébb: ne nyomuljatok Mind úgy felém. Vonuljatok tovább. MIND Hátrább! Helyet, helyet! ANTONIUS Ha van könyűtök, most ontsátok el. Ezen palástot mind ösméritek. Emlékezem, hogy felvevé először, Egy nyári este volt az, sátorában: Aznap veré meg a nerviusokat. Nézzétek, itt járt Cassius vasa, S mily rést csinált a fondor Casca itt; Ehelyt a kedvelt Brutus döfte át, S hogy elvoná az átkozott acélt, Ím, mint követte Caesar vére, mintegy Ajtóhoz futva meggyőződni, vajjon Brutus kopogtat-e íly barátiatlan? Mert, tudjátok, Caesarnak angyala Volt Brutus; ó, itéljetek, Ti istenek, miként szerette őt! Ez mindenek közt legfájóbb döfés volt; Mert amint Caesar döfni látta Brutust, Hálátlanság jobban, mint áruló kéz, Végképp leverte. Akkor megszakadt Nagy szíve, s arcát elfödvén palásttal, Pompejus oszlopalján, honnan a vér Mindegyre folyt, nagy Caesar elesett. Ó, míly esés volt ez, jó honfiak! Elestem akkor én, ti, és mi mind, Míg véres ármány kérkedett fölöttünk. Ó, most ti sírtok: látom, érzitek A metsző szánalmat. De mind ez itt Szelíd könyű még. Jó lelkek, ti sírtok, Ámbár ruháján láttok csak sebet. Ide nézzetek, itt fekszik ő maga, Sebekkel rakva áruló kezektől! ELSŐ POLGÁR Ó, szánandó eset! MÁSODIK POLGÁR Ó, nemes Caesar! HARMADIK POLGÁR Ó, siralmas nap!

•

9 .

É V F O L Y A M

R É S Z L E T E K

W I L L I A M


J U L I U S


NEGYEDIK POLGÁR Árulók! Gazemberek! ELSŐ POLGÁR Ó, véres látomány! MÁSODIK POLGÁR Bosszút kell állanunk. MIND Bosszút! Tova! Kutatni! Égess, gyújts, ölj, vágj; ne hagyj egy árulót is életben. ANTONIUS Maradjatok még, honfiak. ELSŐ POLGÁR Békével ott! Halljuk meg a nemes Antoniust. MÁSODIK POLGÁR Halljuk meg őt. Kövessük őt és haljunk meg vele. ANTONIUS Édes barátaim, ne kapjon el A zendülés vad árja szózatomra. Kik ezt tevék, derék, jó férfiak: Én nem tudom, minő magánboszú Bírhatta rá; hisz bölcs, jó férfiak, S nincs benne kétség, számot adnak érte. Én nem jövök kilopni szívetek. Én szónok, milyen Brutus, nem vagyok. Hanem miként ismertek, egyszerű, Őszinte ember, aki szeretém Barátomat, s ezt jól tudák azok, Kik róla nyilvánosan szólni hagytak. Sem szóm, sem elmém, sem tekintetem; Sem a beszéd hatalmát nem birom, Hogy vért keverjek. Én csak egyenest Beszélek. Mondom, ami tudva van. Itt felfödöm kedves Caesar sebeit, Ez árva, néma szájakat, s hagyom Helyettem szólni. Volnék Brutus én, És Brutus Antonius, úgy volna egy, Ki nyelvet adna Caesar mindegyik Sebének, mely Rómának még kövét is Bosszúra s lázadásra keltené. MIND Fel, lázadás! ELSŐ POLGÁR Brutus házát gyújtsuk fel. HARMADIK POLGÁR El, tova! Kutassuk fel az összeesküvőket.

87

88


•

9 .

É V F O L Y A M

a) Ebben a részben már nem találunk észérveket, a meggyőzésnek más eszközeit veti be Antonius. Milyen eszköznek tartjátok a véres palást felmutatását, Caesar halálának aprólékos leírását, a véres holttest bemutatását? Milyen embereket lehet meggyőzni ilyen módon? b) Itt már elhangzanak azok a szavak, amelyekből kiderül, hogy mire akarja rávenni az embereket Antonius. Melyek ezek? c) Hogyan tereli el itt Antonius a polgárok figyelmét a végrendeletről? d) Ki fogja újra megemlíteni a végrendeletet? Antonius vagy a hallgatóság? Miért gondoljátok így? 9. Olvassátok el a beszéd utolsó részét! ANTONIUS Figyelmet! még hadd szóljak, földiek. MIND Csitt! halljuk őt, dicső Antoniust! ANTONIUS Ti mentek tenni, még nem tudva, mit; S mint érdemlé ezt Caesar tőletek? Ah, nem tudjátok, el kell mondanom, Melyről beszéltem, a végrendelést Már elfeledtétek. MIND Bizony való! Álljunk meg; halljuk a végrendelést. ANTONIUS Im, itt vagyon: Caesar pecséte rajta. Minden lakosnak Rómában fejenként Hagy hetvenöt drachmát. MÁSODIK POLGÁR Ó, a dicső! Halálaért bosszút kell állanunk. HARMADIK POLGÁR Királyi Caesar! ANTONIUS Hallgassatok ki békén. MIND Halljuk őt! ANTONIUS Ezen fölül magányos lombjait, Sétáit, új ültetvény kerteit A Tiberen innen mind nektek hagyá S utóitoknak mindörökre közHasználatúl, hogy benne járjatok, S mulatkozást és enyhet nyerjetek. Ez volt Caesar; mikor jön más hasonló?

R É S Z L E T E K

W I L L I A M


J U L I U S


ELSŐ POLGÁR Soha! soha! El innen, jöjjetek! Égessük meg testét a szent helyen S az üszköt vessük az árulók lakára. Fogjuk fel a testet. MÁSODIK POLGÁR Hozzatok tüzet. HARMADIK POLGÁR Le a padokkal. NEGYEDIK POLGÁR Rontsatok le széket És ablakot és mindent, ami van. El a polgárok a testtel. ANTONIUS Most hadd lobogjon. Balság! oldva vagy, Menj, merre tetszik. Belép egy szolga. Nos, fiú? SZOLGA Octavius Rómába érkezett. ANTONIUS Hol van? SZOLGA Caesar lakában, ő és Lepidus. ANTONIUS Legitt megyek meglátogatni őt. Jókor jön éppen. A szerencse most Kedvében van, s így semmit sem tagad meg. SZOLGA Uram beszélé: Brutus s Cassius, mint Őrült, rohant ki Róma kapuin. ANTONIUS Lehet, hogy megneszelték, mennyire Felizgatám a népet. Jöjj, vezess Octaviushoz. El.

a) A végrendelet tartalma fontos cáfolata lehetne Caesar nagyravágyásának, illetve érv a közérdek iránti elkötelezettsége mellett, Antonius mégsem így használja fel. Érzelmileg erősíti meg az embereket abban, hogy Caesar jó ember volt. Miért nincs szüksége ekkor észérvekre? b) Válaszoljatok újra az 1. rész utáni 3. kérdésre! c) Mi a véleményetek a római polgárokról?

89

90


•

9 .

É V F O L Y A M

10. Maradt-e kérdés, amire nem tudtatok válaszolni, vagy bizonytalanok vagytok a válaszotok helyességében? a) Ha igen, akkor gyűjtsétek össze ezeket, s alkossatok rövid időre (5 perc!) olyan csoportokat, amelyekben különböző csoportbeliek vannak! Beszéljétek meg velük saját csoportotok kérdéseit! b) Számoljatok be a régi csoporttagjaitoknak! c) Ha még mindig maradt kérdés, akkor ezeket beszéljétek meg az osztály előtt! LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/6. a) pl.: hatalomvágy, egyeduralomra törés b) pl.: foglyok váltságdíját közkincstárba, szegényekkel együttérzés, korona visszautasítása c) pl.: A tagadás állítást jelent, hiszen cáfol. T/7. a) pl.: Egyre ironikusabb, gúnyosabb lesz. Ismétlés: komikumforrás is. b) pl.: Nem akarja, hogy lelkiismeret-furdalásuk legyen. Valójában Caesar megszerettetése a célja, illetve ezen keresztül halálának megbosszulása. T/8. a) pl.: érzelmi hatásra törekvés; a cél: sajnálják meg Caesart b) pl.: zendülés, bosszú, lázadás T/9. a) pl.: Már annyira feltüzelte az embereket, hogy nem is tudna az eszükre hatni. b) pl.: elején: bebizonyítani Caesar ártatlanságát, végén: megbosszultatni Caesar halálát c) pl.: könnyen manipulálhatók, mindenféle demagógiának bedőlnek


Antonius beszédének feldolgozása

77. oldal 30 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A csoportok minden tagja húzzon két-két idézetkártyát, majd a saját kártyáján levő idézetet alakítsa át a tankönyvben megadott instrukció szerint, és a megoldást írja külön írólapra. Ha mindenki kész van a maga idézetével, állítsák össze Antonius beszédének átalakított változatát, fésüljék össze az átírt szöveget, és ragasszák fel írólapjaikat csomagolópapírra! • Ha megvan Antonius beszédének átalakított, az implicit információkat is megfogalmazó válto-

R É S Z L E T E K

W I L L I A M


J U L I U S


zata, próbálják meg sematikusan lerajzolni a beszéd szerkezetét (szintén a csomagolópapírra, a beszéd mellé), a gondolatmenet főbb csomópontjait, az egyes állítások közötti kapcsolatokat, színezzék ki az ábrán az eredeti szövegben a leghatásosabban hangzó részeket! • A feladatmegoldás a tanártól is aktív részvételt kíván, mivel a rekonstrukciós feladat igen nehéz, valószínűleg sok segítségre lesz szükségük a tanulóknak. • A megoldás után olvastassuk fel az elkészült „beszédeket”, és minden felolvasás után buzdítsuk az osztályt a reakciók megfogalmazására! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, értelmezés, pragmatikai kompetencia, érvek rekonstruálása, együttműködési képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : hatfős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : egyéni, majd csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás E s z k ö z ö k : írólapok és csomagolópapír, ragasztó, 12 szövegrészlet idézetkártyákon Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni, A rossz, mit ember tesz, tuléli őt; A jó gyakorta sírba száll vele. A nemes Brutus mondá, hogy Caesar nagyra vágyott: Ha ez való, úgy súlyos bűne volt, És Caesar érte súlyosan lakolt meg. De Brutus mondja, hogy nagyokra tört, S Brutus derék, becsületes férfiú. Rómába ő sok foglyokat hozott; Váltságuk a közkincstárt gazdagítá: Ez nagyravágyását jelenti-e? Szegény ha jajdult, Caesar sírt vele; A nagyravágyásnak nem íly szelíd Anyagból kéne szerkesztetve lenni: De Brutus mondja, hogy nagyokra tört: S Brutus becses, derék egy férfiú. Láttátok a Lupercal ünnepen, Háromszor nyújtám a koronát neki, S ő visszatolta. És ez nagyravágyás? De Brutus mondja, hogy nagyokra tört, S bizonnyal ő derék egy férfiú. Nem szólok én, hogy Brutusnak beszédét Cáfoljam: azt mondom csak, mit tudok. S nincs oly szegény, ki bókoljon neki. Ó, honfiak, ha dühre, lázadásra Ingerelném a lelket bennetek, Megbántanám Brutust, meg Cassiust, Kik, tudva van, derék, jó férfiak. Nem bántom őket hát, inkább leszek Igaztalan holtunkhoz és magamhoz, Hozzátok, mint oly tisztelt férfiakhoz.

91

92


Nyugodtan, jó barátim; nem lehet Felolvasnom; nem jó megtudnotok, Miként valátok Caesartól szeretve. Ti nem vagytok fa, kő; de emberek, S mint emberek, hallván végrendelését, Az lángra gyújt és őrületbe hoz. Nem tudnotok jobb, hogy ti lettetek Örökösi; mert ha tudtotokra esnék, Mi lenne abból! Békével lesztek, vártok egy kicsinyt? Meggondolatlanság volt róla szólanom. Kell tartanom, hogy a derék férfiak, Kiknek ledöfte Caesart fegyverök, Meg lesznek bántva általam. Mert, tudjátok, Caesarnak angyala Volt Brutus; ó, itéljetek, Ti istenek, miként szerette őt! Ez mindenek közt legfájóbb döfés volt; Mert amint Caesar döfni látta Brutust, Hálátlanság jobban, mint áruló kéz, Végképp leverte. Akkor megszakadt Nagy szíve, s arcát elfödvén palásttal, Pompejus oszlopalján, honnan a vér Mindegyre folyt, nagy Caesar elesett. Ó, míly esés volt ez, jó honfiak! Elestem akkor én, ti, és mi mind, Míg véres ármány kérkedett fölöttünk. Ó, most ti sírtok: látom, érzitek A metsző szánalmat. De mind ez itt Szelíd könyű még. Jó lelkek, ti sírtok, Ámbár ruháján láttok csak sebet. Ide nézzetek, itt fekszik ő maga, Sebekkel rakva áruló kezektől! Édes barátaim, ne kapjon el A zendülés vad árja szózatomra. Kik ezt tevék, derék, jó férfiak: Én nem tudom, minő magánboszú Bírhatta rá; hisz bölcs, jó férfiak, S nincs benne kétség, számot adnak érte. Én nem jövök kilopni szívetek. Én szónok, milyen Brutus, nem vagyok. Hanem miként ismertek, egyszerű, Őszinte ember, aki szeretém Barátomat, s ezt jól tudák azok, Kik róla nyilvánosan szólni hagytak. Sem szóm, sem elmém, sem tekintetem;

•

9 .

É V F O L Y A M

R É S Z L E T E K

W I L L I A M


J U L I U S


Sem a beszéd hatalmát nem birom, Hogy vért keverjek. Én csak egyenest Beszélek. Mondom, ami tudva van. Itt felfödöm kedves Caesar sebeit, Ez árva, néma szájakat, s hagyom Helyettem szólni. Volnék Brutus én, És Brutus Antonius, úgy volna egy, nyelvet adna Caesar mindegyik Sebének, mely Rómának még kövét is Bosszúra s lázadásra keltené. Ti mentek tenni, még nem tudva, mit; S mint érdemlé ezt Caesar tőletek? Ah, nem tudjátok, el kell mondanom, Melyről beszéltem, a végrendelést Már elfeledtétek. […] Im, itt vagyon: Caesar pecséte rajta. Minden lakosnak Rómában fejenként Hagy hetvenöt drachmát. […] Ezen fölül magányos lombjait, Sétáit, új ültetvény kerteit A Tiberen innen mind nektek hagyá S utóitoknak mindörökre közHasználatúl, hogy benne járjatok, S mulatkozást és enyhet nyerjetek. Ez volt Caesar; mikor jön más hasonló? 11. Dolgozzátok át Antonius beszédét! a) Mindenki fogalmazza át (egyénileg) a kártyákon kapott szövegrészeket a saját szavaival, mai nyelven, de úgy, hogy azok az állítások, érvek is benne legyenek az átfogalmazott szövegben, amelyeket Antonius nem mondott ki (és nem is mondhatott ki) szónoklatában! b) Az átfogalmazott szövegrészeket a csoportban egyeztessétek, és (esetleg apró módosítások elvégzésével) állítsátok belőlük össze Antonius beszédének átírt változatát! c) Rajzoljátok le Antonius beszédének „logikai vázát”! Ábrázoljátok a beszéd, az érvelés főbb csomópontjait, illetve az állítások közötti kapcsolatokat, viszonyokat! Színezzétek ki az eredeti szöveg leghatásosabb részeit! Ötlet a rajz elkészítéséhez: Miközben olvassátok a szöveget, jelöljétek egy nagyobb pöttyel vagy karikával, ha fő állításra bukkantok (mellé odaírhatjátok az állítás kulcsszavát hívószóként, hogy könnyebb legyen az azonosítás)! Ha érvekre, újabb állításokra találtok, azt is vegyétek fel a rajzra egy más színnel! Ha így kilistáztátok

93

94


•

9 .

É V F O L Y A M

az állításokat, kezdjétek elölről az olvasást, és nyilakkal jelöljétek be, hogy melyik állítás melyikkel van kapcsolatban, melyikből melyik következik, melyik melyikkel áll ellentétben, melyik melyikre utal vissza stb.! d) Próbáljátok megtalálni azokat a részeket, ahol Antonius manipulálja a hallgatóságot!


A manipulációról Házi feladatok

78. oldal 5 PERC

a feladat kiadására

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : a két házi feladat közül választhatnak a tanulók. Ha van rá időnk, rövid ráhangoló beszélgetéssel vezessük fel a 13. feladatot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, véleménynyilvánítás megadott kérdésben, érvelés gyakorlása, állásfoglalás morális kérdésekben C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat 12. Oldd meg az alábbi feladatok valamelyikét! a) Vedd elő az Antigoné, Iszméné, Kreón mellett, illetve ellen írott vád- és védőbeszédeket, és alakítsd, írd át azok valamelyikét úgy, hogy a klasszikus retorika szabályai szerint épüljön fel! b) Írj szónoklatot egyik kedvenc reklámodból! Népszerűsíts szónoklatban egy általad kedvelt terméket! 13. Válassz az alábbi témák közül! a) Írd meg rövid esszé formájában a gondolataidat a manipulálásról! b) Írd meg Antonius naplójának egy részletét a temetés napjáról! c) Hasonlítsd össze a két beszédet! (Lehetséges szempontok: beszélő célja, beszéd felépítése, szerkesztés, érvek logikai rendje, érzelmekre, értelemre hatás stb.) Melyik beszédmód volt számodra hitelesebb? Miért?

5. MODERN BESZÉDEK – VITAVERSENY 3 ÓRA ÁLTALÁNOS LEÍRÁS A vitaverseny három óráját egy, a disputához hasonló vitajáték előkészítése, megszervezése, lebonyolítása és értékelése foglalja el. Az első órát teljes egészében a viták előkészítésére és megszervezésére szánjuk. Elsőként a megadott témákból mindenki egyénileg válogat, majd az osztály közösen válogatja ki azokat a témákat, amelyekről viták fognak zajlani. Minden témának lesz egy gazdája és egy opponáló csapata. A gazdacsapat a témában megfogalmazott állítással egyetértve amellett érvel, az opponáló csapat pedig az ellenkező álláspontra helyezkedik, és ellenérveket gyűjt. Háromfős csapatok kapnak egy témát és egy opponálandó témát. Egy vitában két csapat vitázik egymással, a többiek jegyzetelnek. A vita menete a következő. TEVÉKENYSÉG

IDŐ

A témáért felelős csapat megtartja előadását a témáról: – az álláspont világos megfogalmazása; – érvek felsorakoztatása az álláspont mellett; – az érveket megvilágító példák és magyarázatuk

2 perc

A témát opponáló csapat megtartja vitaindítóját a témáról: – az álláspont világos megfogalmazása, szembeállítása az előző állásponttal; – érvek felsorakoztatása az álláspont mellett; – reagálás a másik csapat érveire, érveik cáfolata; – problémák és kérdések megfogalmazása a témával kapcsolatban a másik csapat számára

2 perc

A témáért felelős csapat válasza az opponáló csapat kérdéseire

0,5 perc

A felek összecsapása: „online” vita (mindkét fél megszólalhat)

1 perc

A vita összefoglalása a témáért felelős csapat részéről: – a vita során esetleg módosult álláspont megfogalmazása; – az ezt alátámasztó érvek (mely ellenérveket lehetett esetleg elfogadni); – a vitázó partner teljesítményének rövid értékelése

0,5 perc

A vita összefoglalása a témát opponáló csapat részéről: – a vita során esetleg módosult álláspont megfogalmazása; – az ezt alátámasztó érvek (mely érveket lehetett esetleg elfogadni); – a vitázó partner teljesítményének rövid értékelése

0,5 perc

A többiek pontoznak

1 perc

A csapatokat érdemes előre beosztani úgy, hogy mindkét órán legyen szerepe minden csapatnak. Ügyeljünk arra, hogy a csoportok úgy osszák be a csoporton belüli munkákat, hogy mindenkire sor kerüljön. A harmadik óra utolsó negyedóráját szánjuk az értékelésre és az eredményhirdetésre.

96


•

9 .

É V F O L Y A M


Ismerkedés a témákkal, a témák kiválasztása

81. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A vitaverseny előkészítésének első lépésében a tanulók megismerkednek a témákkal. • Körülbelül 10 percet adjunk arra, hogy a tanulók megismerkedjenek a témákkal, és közben oldják meg a T/1. feladatot. • Az egyéni munka befejeztével frontális irányítással, a kitöltött táblázatok alapján jelöljük azokat a témákat, amelyekről a viták szólni fognak (a legnépszerűbb témák az osztályban). • A vitázó csapatok három főből fognak állni. Minden témához kell egy mellette és egy ellene érvelő csapat, azaz 6 emberre jut ugyanaz a téma. • A kiválasztandó témák száma nyilvánvalóan az osztálylétszámtól függ. Érdemes lehet a témákra való szavazás könnyebb lebonyolítása érdekében kivetíteni a témalistát (vagy előre felírni a táblára), és jegyezni, hogy melyikre hány ember jelentkezett. Azok a témák maradjanak a véglegesek, amelyekre legalább hat fő jelentkezett. A csoportokat ebben a lépésben még nem kell kialakítani. • A feladat megkezdése előtt érdemes lehet előre elmondani nagy vonalakban, hogy mi fog történni az elkövetkező néhány órában. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : az előzetes ismeretek mozgósítása, hétköznapi tapasztalatok megfogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás A vitázásról, a meggyőzésről és az érvelésről már nagyon sokat tudtok. Most a már megfigyelt és elemzett meggyőzési technikákat önállóan kell felhasználnotok. A következő három órában egymással fogtok vitázni, egymást próbáljátok majd meggyőzni olyan hétköznapi témákról, amelyek titeket érdekelhetnek, és amelyekről mostanában sokan vitatkoznak. 1. Az alábbi táblázatban nagyon sokféle hétköznapi témát, problémát találsz. a) Jelöld be a táblázat második oszlopában a számodra legérdekesebb öt témát! A táblázat harmadik oszlopában pedig jelöld meg azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban már olvastál valamit (újságcikket, tanulmányt, tévévitát, interjút stb.)!

M O D E R N

B E S Z É D E K

TÉMÁK

(1) Rossz hatással van személyiségünkre a televízió. (2) Érdemes lenne bevezetni, hogy az iskolában ne csak a tanárok értékeljék a diákokat, hanem a diákok is a tanárokat. (3) Igazat írnak-e a pletykalapok? (4) Eredményesek, hatásosak-e a reklámok? (5) Egy nő maga dönthesse el, hogy megszüli-e gyermekét vagy sem. Ha nem kívánja kihordani, legyen lehetősége orvosi beavatkozással a terhessége megszakítására. (6) Az ember maga dönthesse el, hogy kívánja-e, hogy súlyos, gyógyíthatatlan betegsége alatt mesterségesen, műszerekkel életben tartsák az orvosok, vagy sem. (7) Érdemes-e elolvasni a hosszú regényeket, amikor el lehet őket olvasni rövidítve is? (8) A jövő tudománya a genetika. (9) A jövő tudománya az űrkutatás. (10) A terrorizmus elleni küzdelem leghatékonyabb módja a háború olyan országok ellen, ahol sok terrorista szervezet van. (11) Az iskolában megfelelő gyakorlat, hogy a tanulók tudását és képességeit ötfokú skálán értékelik. (12) A vegetarianizmus árt az egészségnek, az ember mindenevő élőlény. (13) A nagyvárosi élet idegessé, kiegyensúlyozatlanná teszi az embert. (14) A karácsonyi ajándékozás szép szokásból idegesítő, pazarló kényszerré vált. (15) A nagyvárosokban be kellene tiltani a személyautó-forgalmat, olyan rossz a hazai nagyvárosok levegője. (16) Az éttermekben és a sörözőkben be kellene tiltani a dohányzást. (17) Szigorítani kellene a bíróság ítéleteit, hogy a bűnözés visszaszoruljon. (18) A vendégmunkások bevándorlását és foglalkoztatását szigorítani kellene az EU országaiban, így hazánkban is. (19) A magyar áruk védelmében a külföldi árukra komoly adót kellene kivetni. (20) Be kellene tiltani a szabad iskolaválasztást, hogy ne szakadjon ketté a társadalom a szülők családi (települési, anyagi, iskolázottsági) háttere szerint.

–

V I T A V E R S E N Y

A LEGÉRDEKESEBBEK SZÁMOMRA

OLVASTAM MÁR A TÉMÁRÓL

97

98


•

9 .

É V F O L Y A M

(21) A tévéerőszak erőszakra nevel. (22) Az iskolában még sikeres lányok az életben kevesebbre viszik, mint a lusta fiúk. (23) Az iskola hatása a szülői háttér hatásához képest elenyésző a társadalmi érvényesülésben. (24) A parlamenti képviselők és egyéb politikusok fizetését csökkenteni kellene. (25) A városi kutyatartókat ki kellene tiltani a játszóterekről, parkokból. (26) Kisvárosban élni jobb. (27) Nagy probléma, hogy a generációk egyre kevésbé élnek együtt, hogy a fiatalok a nagyszülőket magukra hagyják.

b) A számodra legérdekesebb öt téma közül most válassz ki hármat! Fogalmazd meg a témákkal kapcsolatos álláspontodat! (Például: „Kisvárosban élni jobb.” Æ Igen, egyetértek, kisvárosban jobb élni. Vagy: Nem, nem értek egyet, szerintem a kisvárosnál sokkal jobb a … ) A három kiválasztott témáról írj három-három gondolatot, ami legelőször eszedbe jut!


A csoportok kialakítása

83. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ebben a lépésben a már kiválasztott témákhoz alakuljanak ki a témáért felelős csoportok, illetve az opponáló csoportok. • Az itt javasolt eljárás szerint a kiválasztott témákat egyenként vegyük sorra. Minden tanuló a helyfoglalásával jelezze a viszonyát a témához: az álláspont mellett érvelők (ha a téma kérdésként van megfogalmazva, akkor az „igen” választ adók) álljanak az egyik sarokba, akik az ellenkező állásponton vannak, azok a szemben levőbe. Akiknek nincs kialakult álláspontjuk, vagy bizonytalankodnak, menjenek a harmadik sarokba (ők ne legyenek se az opponáló, se a témáért felelős csapat tagjai). • Váljanak ki mindkét csoportból azok, akik olvastak is a témával kapcsolatban. Ezután, ha még mindig esetleg többen vannak, jelöljük ki a témáért felelős és az opponáló csoport háromhárom tagját. A neveket valaki jegyezze a táblára. • A csoporttagok a füzetükbe jegyezzék a témát és az álláspontot. (A csoportoknak adhatjuk közben kártyán is a témát, illetve a már kialakult csoportok megkülönböztetésképp kaphatnak megkülönböztető jelzést.) • A következő témával kapcsolatban újból mindenki állást foglal, a már meglevő hármasok viszont ezentúl csak együtt foglalhatnak állást, ők már biztosan együtt maradnak.

M O D E R N

B E S Z É D E K

–


• Ha túl nagy az osztálylétszám, és kevésnek találjuk az időt, más módon is beoszthatjuk a csoportokat: sorsolással, rövid szabad eszmecsere alapján történő konszenzusos döntéssel. Arra azonban ügyeljünk, hogy ne legyen olyan ember, akinek sem a fő téma, sem az opponált téma nem megfelelő! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : álláspont megfogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : a „sarkok” vitajátékhoz hasonló módon E s z k ö z ö k : a témák kártyákon, esetleg a csapatok megkülönböztetésére szolgáló színek, illetve figurák Az elkövetkező órákban vitázni fogtok a kiválasztott témákról. Ahhoz, hogy a viták jól, szervezetten menjenek, sok mindent rögzítenünk kell előre. Minden témának lesz egy gazdája, aki a témával kapcsolatos álláspontját kifejti. Ez a csapat az adott TÉMA GAZDÁJA. Minden témát egy másik csapat opponál, azaz a téma gazdájának álláspontjával ellentétes álláspontot fejt ki. Őket fogjuk az OPPONÁLÓ CSAPATnak, vagy röviden OPPONÁLÓKnak nevezni. (Opponálni annyit tesz, mint megtámadni egy álláspontot, ellenkező álláspontot kifejteni. A szó rokona az oppozíció (ellentét) latin szónak.) Minden témához tehát két csoport fog tartozni. És minden csoporthoz két téma fog tartozni: egy, amelyiknek a gazdája, és egy másik, amelyiket opponálja. 2. A megbeszéltek alapján rögzítsétek az alábbiakat!

A CSOPORTUNK NEVE ENNEK A TÉMÁNAK VAGYUNK A GAZDÁI ÁLLÁSPONTUNK A TÉMÁNKKAL KAPCSOLATBAN EZT A TÉMÁT FOGJUK OPPONÁLNI ÁLLÁSPONTUNK AZ OPPONÁLT TÉMÁVAL KAPCSOLATBAN

99

100


•

9 .

É V F O L Y A M


84. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ebben a fázisban (a vitaversenyre szánt három óra első órájának a végéig) a tanulók megismerkednek a vita menetével, csoporton belül elkészítik a munkamegosztást. (Ügyeljünk arra, hogy ne mindent egy személy vállaljon! Minden csoportban mindenki vállaljon legalább két különböző tevékenységet.) • Miután a szervezés megtörtént, a csoportok kezdjék el a felkészülést a vitákra: T/5. és T/6. segít az érvelés felépítésében. Mindkettőt be lehet fejezni otthon, de jó lenne, ha már az órán elkezdenék. • Segítségképp vihetünk be a témához kapcsolódóan könyveket, újságokat, folyóiratokat, amelyeket az egyes témák gazdáinak, illetve opponálóinak felajánlhatunk. Szögezzük le, hogy a következő órán már nem lesz idő az érvelésen dolgozni; tegyük világossá, hogy a következő órára meg kell lenniük a T/5. és T/6. feladatokkal! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szervezőképesség, koncentráció, érvek megfogalmazása álláspont mellett és ellen, kérdések, problémák megfogalmazása és érvelésbe való beépítése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás E s z k ö z ö k : az érvek gyűjtéséhez újságok, könyvek, folyóiratok 3. Tekintsétek át a vita menetét! Próbáljátok elképzelni, hogyan fog zajlani a vita! Beszéljétek meg közösen, ha valami nem világos! TEVÉKENYSÉG

IDŐ

A témáért felelős csapat megtartja előadását a témáról: – álláspont világos megfogalmazása – érvek felsorakoztatása az álláspont mellett – az érveket megvilágító példák és magyarázatuk

2 perc

A témát opponáló csapat megtartja vitaindítóját a témáról: – álláspont világos megfogalmazása, szembeállítása az előző állásponttal – érvek felsorakoztatása az álláspont mellett – reagálás a másik csapat érveire, érveik cáfolata – problémák és kérdések megfogalmazása a témával kapcsolatban a másik csapat számára

2 perc

A témáért felelős csapat válasza az opponáló csapat kérdéseire

0, 5 perc

M O D E R N

B E S Z É D E K

–


A felek összecsapása: „online” vita (mindkét fél megszólalhat)

1 perc

A vita összefoglalása a témáért felelős csapat részéről – a vita során esetleg módosult álláspont megfogalmazása – az ezt alátámasztó érvek (mely ellenérveket lehetett esetleg elfogadni) – a vitázó partner teljesítményének rövid értékelése

0, 5 perc

A vita összefoglalása a témát opponáló csapat részéről – a vita során esetleg módosult álláspont megfogalmazása – az ezt alátámasztó érvek (mely érveket lehetett esetleg elfogadni) – a vitázó partner teljesítményének rövid értékelése

0, 5 perc

A többiek pontoznak

1 perc

10 1

4. Alakítsátok ki a csoportotokban a munkamegosztást! Mindenki vállaljon mindkét munkában részfeladatot! SAJÁT TÉMÁNKBAN

AZ OPPONÁLT TÉMÁNKBAN

ELŐADÓ

OPPONÁLÓ

VÁLASZOLÓ

VITÁZÓ

VITÁZÓ

ÖSSZEGZŐ

ÖSSZEGZŐ

5. Készüljetek fel a vitákra! Olvassatok utána a témátoknak, illetve az opponált témának! Az érveket, az ellenérveket, a kérdéseket, a lehetséges válaszokat és szemléltető példákat rendszerezzétek! a) Gyűjtsetek érveket a témátokkal kapcsolatban! b) Gyűjtsetek a vitában felhasználható szemléletes példákat a témátokkal kapcsolatban! c) Fogalmazzatok lehetséges kérdéseket, problémákat, ellenérveket a témátokkal kapcsolatosan, és fogalmazzatok lehetséges válaszokat is! KÉRDÉSEK, LEHETSÉGES ELLENÉRVEK

VÁLASZOK

d) Gyűjtsetek érveket az opponált témátokkal kapcsolatban! e) Gyűjtsetek a vitában felhasználható szemléletes példákat az opponált témátokkal kapcsolatban! f)

Fogalmazzatok lehetséges kérdéseket, ellenérveket, problémákat az opponált témátokkal kapcsolatosan, és fogalmazzatok lehetséges válaszokat is!

KÉRDÉSEK, LEHETSÉGES ELLENÉRVEK

VÁLASZOK

102


•

9 .

É V F O L Y A M

6. Összegezzétek az eddigieket! Készítsetek előadásvázlatot a témátokhoz és az opponált témához! a) A téma kifejtése A témánk: __________________________________________________________________ Álláspontunk: ______________________________________________________________ Érvelésünk: b) Opponálás, vitaindító Az opponált téma:___________________________________________________________ Álláspontunk: ______________________________________________________________ Érvelésünk, kérdéseink:


Viták

88. oldal 75 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A termet – ha lehet – rendezzük át úgy, hogy a két vitázó csoportnak kiemelt hely jusson, őket mindig mindenki láthassa. A többiek is maradhassanak csapatonként ülve. • A tanulók a többi csapat vitázása közben jegyezzék a legfontosabb érveket, példákat, pontozzanak és értékeljenek. (Erre mindig szánjunk minden vita után 1–1 percet.) A tanulói oldalon levő táblázatok segítik ezt a munkát. • A csoportok sorrendjét vagy előre jelöljük ki, és az óra elején közöljük, vagy pedig sorsoljuk ki az óra legelején. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vitakészség, érvelőképesség, kreativitás, koncentráció, együttműködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : a disputához hasonló vitajáték E s z k ö z ö k : időmérő eszköz

M O D E R N

B E S Z É D E K

–


10 3

7. A viták közben folyamatosan jegyzetelj, pontozz és értékelj a következő táblázatok segítségével! 1. csoport TÉMA ÁLLÁSPONT

OPPONENS ÁLLÁSPONTJA

ÉRVEK PÉLDÁK HIVATKOZÁSOK KÉRDÉSEK VÁLASZOK A TÉMA GAZDÁJA

AZ OPPONENS

AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE ELŐADÁSMÓD VITAKÉSZSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉS, PÁRBESZÉDKÉSZSÉG MELYIK CSAPAT GYŐZÖTT MEG? PONTSZÁM (max. 10 pont)

2. csoport TÉMA ÁLLÁSPONT


ÉRVEK PÉLDÁK HIVATKOZÁSOK KÉRDÉSEK VÁLASZOK A TÉMA GAZDÁJA AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE

AZ OPPONENS

104


•

9 .

É V F O L Y A M

ELŐADÁSMÓD VITAKÉSZSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉS, PÁRBESZÉDKÉSZSÉG MELYIK CSAPAT GYŐZÖTT MEG? PONTSZÁM (max. 10 pont)




AZ OPPONENS


4. csoport TÉMA ÁLLÁSPONT ÉRVEK PÉLDÁK


M O D E R N

B E S Z É D E K

–


HIVATKOZÁSOK KÉRDÉSEK VÁLASZOK A TÉMA GAZDÁJA

AZ OPPONENS




ÉRVEK PÉLDÁK HIVATKOZÁSOK KÉRDÉSEK VÁLASZOK A TÉMA GAZDÁJA AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE ELŐADÁSMÓD VITAKÉSZSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉS, PÁRBESZÉDKÉSZSÉG MELYIK CSAPAT GYŐZÖTT MEG? PONTSZÁM (max. 10 pont)

AZ OPPONENS

10 5

106


•

9 .

É V F O L Y A M




AZ OPPONENS




ÉRVEK PÉLDÁK HIVATKOZÁSOK KÉRDÉSEK VÁLASZOK A TÉMA GAZDÁJA AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE ELŐADÁSMÓD

AZ OPPONENS

M O D E R N

B E S Z É D E K

–


VITAKÉSZSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉS, PÁRBESZÉDKÉSZSÉG MELYIK CSAPAT GYŐZÖTT MEG? PONTSZÁM (max. 10 pont)




AZ OPPONENS


9. csoport TÉMA ÁLLÁSPONT ÉRVEK PÉLDÁK HIVATKOZÁSOK


10 7

108


•

9 .

É V F O L Y A M

KÉRDÉSEK VÁLASZOK A TÉMA GAZDÁJA

AZ OPPONENS




ÉRVEK PÉLDÁK HIVATKOZÁSOK KÉRDÉSEK VÁLASZOK A TÉMA GAZDÁJA AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE ELŐADÁSMÓD VITAKÉSZSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉS, PÁRBESZÉDKÉSZSÉG MELYIK CSAPAT GYŐZÖTT MEG? PONTSZÁM (max. 10 pont)

AZ OPPONENS

M O D E R N

B E S Z É D E K

–


10 9


Eredményhirdetés, értékelés

101. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : a vitaverseny lezárásaként összegezzük a pontokat, és hirdessünk eredményt. Az eredményhirdetés után a tanulók töltsék ki a T/8. feladatot! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexió a saját tevékenységre, önértékelés, értékelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális, majd egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : értékelés

8. Értékeld a saját munkádat és a csoportod munkáját! a) Csoportunkban_________________________________ dolgozott a leghatékonyabban. b) A hirtelen felmerülő problémákat csoportunkban __________________________ oldotta meg a legjobban. c) Nálunk ____________________________________-nak kellett volna többet dolgoznia. d) A legjobbak ebben voltunk: _________________________________________________ e) Nem csináltuk elég jól a __________________________________________________-t. f)

Jól tudtunk együttműködni, mert_____________________________________________

g) Nem tudtunk elég jól együttműködni, mert ____________________________________ h) Szerintem eleget tettem azért, hogy a csapatunk jól szerepeljen, mert ______________ i)

Többet is tehettem volna annak érdekében, hogy a csapatunk jól szerepeljen, például:

j)

Szerintem hasznos volt a vitaverseny, mert ____________________________________

k) Szerintem nem volt sok értelme a vitaversenynek, mert _________________________

TANÁRI ÚTMUTATÓ A KONFLIKTUSOS DRÁMÁK CÍMŰ FEJEZETHEZ KÉSZÜLT FELADATLAPHOZ Az 1–6. feladatok megoldása kb. 45 percet vesz igénybe. Ezen feladatok helyett alternatívaként adhatjuk a 9–10. feladatokat. 1. feladat 1. Molière Tartuffe (ejtsd: tártüf) című komédiájából olvashatsz három részletet. A feladatok ezekhez a részletekhez kapcsolódnak. (1) ORGON Te Mariane! MARIANE Igen! ORGON Beszélnem kell veled. Titokban. MARIANE Mit keres? ORGON (betekint egy kis szobába) Csak körülkémlelek, Hogy bizonyos legyek, senki sem hallgatózik, Mert ez a kis hely épp leselkedni való itt, No jó, nincs semmi baj. Mariane, gyermekem, Te szelíd vagy, tudom, és szót fogadsz nekem, Épp ezért mindig is kedves voltál szivemnek. MARIANE Ezt a szeretetet hogy is hálálhatom meg? ORGON Kislányom, jól beszélsz, s meghálálod hamar, Ha mindig azt teszed, amit apád akar. MARIANE Ó, higgye el, apám, gondom csak erre céloz. ORGON Helyes, nagyon helyes. És mit szólsz Tartuffe úrhoz? MARIANE Hogy én? ORGON Te. S jól vigyázz, mit felelsz, Mariane. MARIANE Azt mondom róla csak, amit apám kiván. Dorine halkan belép, és észrevétlenül megáll Orgon mögött ORGON Ez már okos beszéd. Szóld róla azt, ha kérdem, Hogy ragyog rajta a magasabb rendű érdem.

Hogy máris meghatott, és előre örül A szíved is, hogy őt választom férjedül. No hát? MARIANE (meglepetten visszahőköl) No hát? ORGON Mi az? MARIANE Tessék? ORGON Nos? MARIANE Lehetetlen. ORGON Hogyan? MARIANE Mit mond, apám, kit kéne megneveznem, Mint aki meghatott, és akinek örül A szívem, hogy apám őt adja férjemül? ORGON Tartuffe-öt. MARIANE De apám, esküszöm, hogy nem úgy van. Miért akarja, hogy ilyen nagyot hazudjam? ORGON De én azt akarom, hogy ez igaz legyen, Neked pedig elég, ha így tetszik nekem. MARIANE Azt akarja, apám... ORGON Igenis, azt kivánom, Hogy násszal kösse őt magához a családom. Döntöttem: te leszel Tartuffe úr hitvese, S ha kivánod... (…) (2) DORINE Drága nekem az úr becsülete. S nem tűröm el, hogy közgúnynak kitegye. ORGON Elhallgatsz végre már? DORINE Lelkiismeretére Venné-e, hogy ilyen legyen a lánya férje?

ORGON Elhallgatsz végre, te kígyó, ki pimaszul... DORINE Óh, milyen jámbor, és mégis dühbe gurul! ORGON Mert elönt az epe e zöldség hallatára. Értsd meg, azt akarom, hogy hallgass valahára. DORINE Többé nem szólok egy szót se... de gondolok! ORGON Gondolj, amit akarsz, de teszek róla, hogy Elhallgass, vagy... Elég. (Lányához fordul) Hidd el, ezt az egészet Elég alaposan megfontoltam. (…) (3) MARIANE (letérdel) Apám, az égre, mely tudja, hogy szenvedek, S mindenre, ami még apámnak szent lehet: Oldja fel apai jogát egy percre, s engem Hadd ne némítson el gyermeki engedelmem, Ne hallja meg az ég, hogy tör fel panaszom, Mert lesújt, amivel apámnak tartozom, S ne kívánja, hogy az élet, melyet apámtól Kaptam, apám miatt boldogtalanra váljon. Ha tönkreteszi már édes reményemet, És nem engedi, hogy szerelmemé legyek, Legalább ne legyek – így kérem, látja, térden – Azé, akit csupán utálni tudok, érzem, S ne használja, apám, hatalmát arra, hogy Még szerencsétlenebb legyek, mint most vagyok. ORGON (érzi, hogy ellágyul, félre) Csak keményen, szivem, csak nem szánni, kimélni. MARIANE Én nem bánom, apám, bárhogyan is becézi. Egész nagy vagyonát adja már most neki, Sőt az enyémmel is még megnövelheti, Én beleegyezem boldogan, csak szeresse, De a személyemet ne adja neki, ezt ne. Jobb lesz egy szigorú kolostorban nekem, Zord falai között múljék el életem. ORGON Szép eset, mondhatom! Csak azért lesz apáca, Mert szíve lángjait elfojtja a papája. Állj fel! Mennél nagyobb fájdalom ez neked, Annál nagyobbra nő a mennyben érdemed:

Érzékeidet e házasság csak gyötörje, És ne jajgasd tele a fejemet előre. a) Mi az a téma, amely összeköti a három részletet? b) Milyen családi kapcsolat van Orgon és Mariane között? c) Melyik mondatból következtettél erre? d) Ki lehet Dorine? Milyen kapcsolatban áll a családdal? e) Melyik mondatból következtettél erre? MEGOLDÁS, PONTOZÁS a) Mi az a téma, ami összeköti a három részletet? Orgon férjhez akarja adni a lányát. Mariane-t férjhez akarják adni, stb.

1 pont

b) Milyen családi kapcsolat van Orgon és Mariane között? apa és lánya

1 pont

c) Melyik mondat(ok)ból következtettél erre? pl.: Ó, higgye el, apám, gondom csak erre céloz.

1 pont

d) Ki lehet Dorine? Milyen kapcsolatban áll a családdal? szolgálólány, társalkodónő, rangban alattuk áll, Orgon szidalmazza D-t

2 pont

e) Melyik mondatból következtettél erre? Elhallgatsz végre, te kígyó, ki pimaszul...

2 pont

2. feladat 2. Milyen embernek ismerted meg Orgont? JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAI

MEGOLDÁS, PONTOZÁS

IDÉZET, AMELYBŐL KIDERÜLT SZÁMODRA

6 pont

Lehetséges megoldások: JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAI


csak azt szereti, aki engedelmeskedik neki gyanakvó

Te szelíd vagy, tudom, és szót fogadsz nekem, Épp ezért mindig is kedves voltál szivemnek. (betekint egy kis szobába) Csak körülkémlelek, Hogy bizonyos legyek, senki sem hallgatózik, Mert ez a kis hely épp leselkedni való itt, S jól vigyázz, mit felelsz, Mariane. De én azt akarom, hogy ez igaz legyen, Neked pedig elég, ha így tetszik nekem. (érzi, hogy ellágyul, félre) Csak keményen, szivem, csak nem szánni, kimélni.

zsarnok

érzelmeinél erősebb benne az érdek, a számítás stb.

3. feladat 3. Gyűjtsd össze, hogy milyen érveik vannak a szereplőknek a vitában! IDÉZET ORGON ÉRVEI

ÉRV SAJÁT SZAVAIDDAL

1.

2.

MARIANE ÉRVEI

1.

2.

DORINE ÉRVEI

1.

2.

MEGOLDÁS, PONTOZÁS Lehetséges megoldások (2–2 idézet és érv szereplőnként):

12 pont

Orgon érvei

(1) Neked pedig elég, ha így tetszik nekem (2) Elég alaposan megfontoltam. (3) Mennél nagyobb fájdalom ez neked. Annál nagyobbra nő a mennyben érdemed: (4) Azt kivánom, Hogy násszal kösse őt magához a családom.

(1) Engedelmeskedned kell apádnak. (2) Bízz bennem, én a javadat akarom. (3) A túlvilágon megjutalmaznak a földi szenvedésedért. (4) Érdekünk, hogy T. bekerüljön a családunkba.

Mariane érvei

(1) De apám, esküszöm, hogy nem úgy van. (2) Miért akarja, hogy ilyen nagyot hazudjam? (3) S ne használja, apám, hatalmát arra, hogy Még szerencsétlenebb legyek, mint most vagyok. 4) Jobb lesz egy szigorú kolostorban nekem, Zord falai között múljék el életem.

(1) Mást szeretek. (2) Ne kényszerítsen hazugságra, képmutatásra. (3) Szerencsétlenné teszi az életemet. (4) Apáca leszek, ha nem mond le tervéről.

Dorine érvei

(1) Drága nekem az úr becsülete. S nem tűröm el, hogy közgúnynak kitegye. (2) Lelkiismeretére Venné-e, hogy ilyen legyen a lánya férje?

(1) Kigúnyolnák az emberek, ha megtenné ezt. (2) Furdalni fogja a lelkiismeret, ha megteszi ezt.

4. feladat 4. Miért nem tudják meggyőzni Orgont a hölgyek? MEGOLDÁS, PONTOZÁS 2 pont Jelleméből fakad. Nem ismer el más érdeket, csak a sajátját. Világában csak az ő akarata érvényesülhet. A családon belül mindenhatónak véli magát. Stb. 5. feladat 5. Állapítsd meg a részletek alapján, hogy mi a műfaja ennek a drámának! Tragédia vagy komédia? Indokold is legalább két érvvel a döntésedet! A Tartuffe szerintem ……………………………, mert ………………………………….

MEGOLDÁS, PONTOZÁS

5 pont

A Tartuffe szerintem ……………………………, mert …………………………………. … komikus elemek: túlzás: O. nem bír a szolgálóval; … jellemkomikum: O. komikus figura: perlekedése D-nal, – vitája Dorine-nal, – képtelenséget állít: „De én azt akarom, hogy ez igaz legyen” … nyelvi humor: apáca/papája játékos rím helyzetkomikum: D. hallgatózik Ha tragédiának gondolja a tanuló, akkor mérlegeljük, hogy milyen érvekkel indokolt, s fogadjuk el az értelmes érveket!

6. feladat 6. Írj érvelő szöveget! Választhatsz a két téma közül. A) Szüleid nagyon ellenzik, hogy továbbra is barátkozz egyik osztálytársaddal, mert valami miatt nem kedvelik őt, s féltenek téged. Hogyan próbálnád meggyőzni őket arról, hogy aggodalmuk felesleges? VAGY: B) Próbáld meggyőzni szüleidet, hogy engedjenek el egész hétre a Sziget Fesztiválra! Érvtáblázatban gyűjts össze érveidet (minimum hármat, maximum ötöt), készülj fel a lehetséges ellenérvekre azok cáfolatával, megválaszolásával! Ennek alapján írd meg „beszédedet” kb. 10–12 mondatban! MELLETTE

ELLENE

MEGOLDÁS, PONTOZÁS Érvek és ellenérvek párosítása: 2–2 pont, összesen 6 pont Szöveg: érvelés logikája 4 pont koherencia 3 pont nyelvhelyesség, helyesírás 4 pont stílus 3 pont Összesen 20 pont

20 pont

7. feladat Idő: kb. 5 perc 7. Az alábbi állítások a fizika törvényei szerint igazak. Olvasd el őket, és oldd meg a feladatokat! Ha a vizet 100 °C-ra melegítjük, felforr. Ha a víz felforr, gőzzé alakul. Milyen állításra következtethetsz ebből a két állításból (ha kell, más állítások felhasználásával): a) a modus ponens segítségével? b) a láncszabály segítségével? c) a kontrapozíció segítségével? MEGOLDÁS, PONTOZÁS: a feladatra 3 pont adható. MODUS PONENS: Vegyük még hozzá, hogy 100 °C-ra melegítünk valamennyi vizet. Ekkor az első állítással együtt levonhatjuk, hogy a víz felforr. Vagy vegyük fel, hogy Valamennyi víz felforrt, ekkor a második állítással együtt levonhatjuk, hogy a víz gőzzé alakul. LÁNCSZABÁLY: Az első és a második állításból levonhatjuk, hogy Ha 100 °C-ra melegítjük a vizet, akkor gőzzé alakul. KONTRAPOZÍCIÓ: Az első állításból: Ha nem forr a víz, akkor nem melegítettük 100 °C-ra. A második állításból: Ha a víz nem alakul gőzzé, akkor (még) nem forrt fel.

8. feladat Idő: kb. 10 perc 8. A szónoki beszéd melyik elemét ismered fel az alábbi részletekben? Mi ezeknek a funkciója? (A) Hadd mondjam el egy személyes élményemet. 6 éves elsős elemista voltam, amikor Kovács Lajosné, Marika nénit megismertem. Kedves mosolya, mely megkönnyítette első napomat az iskolában, még évekig elkísért. A beszéd része: ……………………………………………………………………………. Funkciója, célja: …………………………………………………………………………….

(B) Van azonban, ami ennél mégiscsak sokkalta fontosabb. Kölcseyvel vallom: „A haza minden előtt!” A beszéd része: ……………………………………………………………………………. Funkciója, célja: …………………………………………………………………………….

(C) Az előbb említett első pontot a következő érvekkel tudom alátámasztani: az elindított egészségügyi reformfolyamat célkitűzéseit mind regionális, mind pedig országos szinten elkezdtük megvalósítani… A beszéd része: ……………………………………………………………………………. Funkciója, célja: …………………………………………………………………………….

(D) A Madártani Egyesület választmánya és a magam nevében szeretettel üdvözlöm a hallgatóságot – tagtársaimat és a kedves vendégeket. Örvendetes, hogy fennállásunk 25. jubileumi évfordulóján ilyen szép számban gyűltünk össze. A beszéd része: ……………………………………………………………………………. Funkciója, célja: …………………………………………………………………………….

MEGOLDÁS, PONTOZÁS A feladatra 8 pont adható. 2–2 a rész felismerésére és a funkció helyes meghatározására. (A) A beszéd része: elbeszélés Funkciója, célja: valamilyen ügynek, esetnek az elmondása, személyes érintettség említése, példa. (B) A beszéd része: befejezés Funkciója, célja: a szónok összefoglalja beszédének tartalmát, itt érzelemfelkeltő módon. (C) A beszéd része: érvelés Funkciója, célja: a szónok érvekkel támasztja alá a fő állítást. (D) A beszéd része: bevezetés

Funkciója, célja: a szónok megszólítja a hallgatóságot, megpróbálja megnyerni jóindulatát, megjelöli a beszéd tárgyát, azt, hogy milyen alkalommal beszél. 9. feladat 9. Olvasd el a következő szövegeket, majd oldd meg a feladatokat! (A) Seifuku: iskolai egyenruha Minden állami iskolának kötelező, iskolára jellemző egyenruhája van, melyet a diákok az iskolában viselnek. Az iskolai egyenruháról lehet tudni, hogy a diákok melyik iskolába járnak. Az iskolai egyenruhából létezik téli és nyári változat, a téli sötétebb, vastagabb. A fiúk formaruhája ing, kabát és nadrág, általában kék vagy fekete színekben, a lányoknak rakott szoknya és matrózblúz jár, télre, őszre kabáttal. (…) Az egyenruhának nagyon fontos szerepe van a csoporttudat kialakításában és a társadalmi különbségek áthidalásában is. Természetesen a fiatalok Japánban is megpróbálják kifejezésre juttatni egyéniségüket, és igyekeznek kitörni az egyenruha fogságából, akár a hajviselettel, akár különféle kiegészítőkkel, mint a mintás vagy bő szárú zokni, különleges cipők stb. Sok iskola nem tűri a kirívó, például világosra festett hajat. Fontos tudni, hogy nem a diákok vagy az időjárás döntik el, melyik nap veszik fel a nyári, és melyik nap a téli változatot az egyenruhából. Októberben és júniusban van a „koromo-gae”, vagyis az egyenruha cseréjének napja. Ekkor mindenki téliről nyárira vált, illetve fordítva. (B) Egy brazíliai magyar iskola (…) Sao Paolóban működik a Colégio Santo Américo, vagyis a Szent Imre Gimnázium. (….) Ebben az épületben tanulnak az elsősök is. Rájuk külön figyelem irányul. Piros pólójukról mindenki megismeri a kicsiket. Az iskolában ugyanis kötelező az egyenruha viselése, ez kék melegítő és fehér, illetve az elsősöknek piros póló. A nagyobbaknak ez jelzi, hogy különös figyelemmel legyenek rájuk az ebédlőben, az udvaron vagy sportolás közben. Ha egy piros pólós kis lurkó tévelyeg egy másik épületben vagy a parkban, akkor a nagyobbak „hazakísérik” őt a saját épületébe. 14 év fölött, a gimnazisták már „civilben” járhatnak, de ez is hétköznapi viselet, nem engedik a divatozást még a nagylányoknak sem. (C) Minden korosztálynak Ékszereket az egyszerű fülbevalókon kívül nem lehet viselni az iskolában. Minden ruhadarabot lássanak el a gyermek nevével. Kérjük a szülőket, hogy támogassák az iskolát abban, hogy a gyerekek rendesen, az előírásoknak megfelelően járjanak az iskolába. (…) (d) Secondary egyenruha Fekete, egyszerű szabású (térdig érő) szoknya vagy nadrág (miniszoknya és sokzsebes nadrágok nem engedélyezettek) Fehér blúz/ing Iskolai nyakkendő Szürke iskolai pulóver az iskola emblémájával

Fekete cipő (maximum 4 cm-es sarokkal, edző- és vastag talpú cipők nem engedélyezettek, hosszú szárú csizmák benti viseletnek nem engedélyezettek) Szürke vagy fehér zokni vagy harisnyanadrág Ékszerek viselete NEM engedélyezett (kivéve egyszerű fülbevaló) (f) IB tanulók Ugyanazokat az öltözködési szabályokat kell követniük, mint a tanároknak. A fiúknak inget és nyakkendőt kell viselniük, a lányoknak pedig szépen ízlésesen kell öltözködniük. Farmernadrág nem engedélyezett. Testékszereket, ékszereket nem lehet viselni iskolaidőben. (D) Külső megjelenés A tanulók ruházata mindenkor legyen kulturált, praktikus, ízléses, nem kihívó, az alkalomhoz illő. Ne viseljenek feltűnő ékszert és bizsut. A hajviselet legyen kulturált, gondozott, természetes, a szélsőséges hajviselet, a haj festése és színezése tilos. Az arc, az ajak, a szem és a köröm festése tanulási időben nem megengedett. Az iskolai rendezvényeken és az egyházi alkalmakon minden tanuló a kért ruházatban, esetenként egyenruhában vegyen részt. Az egyenruha a következő: Lányoknak: fekete kosztüm, térdig érő szoknya, fehér blúz, címeres nyakkendő. Fiúknak: fekete öltöny, fehér ing, címeres nyakkendő. Az egyenruhán egyéni módosításokat végrehajtani nem lehet. (E) A gyerekek lelkének jót tesz az iskolai egyenruha Uniformis – e szóhoz az ember a hadsereget, legalábbis a rendőrséget kapcsolja, ha pedig valaki azt javasolná nyitott társadalmunkban, hogy járassuk gyerekeinket egyenruhában az iskolába, nos, az illető nem úszná meg a vádat, hogy katonás rendszerré akarja átalakítani az oktatást. Németországban gyerekpszichológusok és militarista hozzáállással a legkevésbé sem vádolható liberális felfogású oktatók mégis közreadtak egy tanulmányt arról, hogy a gyerekek lelkének jobbat tesz, ha valamiféle egyenruhát hordanak. A ruha szó persze túlzás, mert a Hamburgban és Berlinben végzett megfigyelések azokra a 13–14–15 évesekre vonatkoznak, akiknek iskolájuk az adott iskola jelképével, nevével ellátott egyforma blúzt, trikót és pulóvert osztott ki, hogy a gyerekek naponta abban járjanak. Hallatlan sikert aratott az érintettek körében az egyen viselet. A pedagógusok beszámolói szerint javult az osztályfegyelem, és ami még fontosabb, javult a gyerekek közti légkör, korábban volt feszültségek csitultak. E mögött a tanulmányt készítő egyik pszichológus azt sejti, hogy nem feszélyezett immár senkit sem, hogy az egyik gyerek – mert szülei több pénzzel bírnak – jobb, szebb, drágább holmit viselhet, mint a másik vagy a harmadik, és általában is mindenkiben erősödhetett az egyenrangúság és az együvé tartozás érzete. Ráadásul a kísérleti iskolákban a pedagógusok is ugyanolyan pulóverben vagy trikóban tanítottak, mint amilyenben a diákjaik tanultak. (Berlini tudósítónktól, 2004. október) (F) Headley Beare – Brian J. Caldwell – Ross M. Millikan: Az iskolai kultúra fejlesztése – Iskolai formaruha Sok helyen, főleg az angol hagyományokra építő országokban, vagy elvi megfontolásokból, vagy kizárólag gyakorlatiakból, az iskolai egyenruha használata mellett döntenek, hogy a diákok számára egyfajta azonosságtudatot és ugyanakkor öltözködési mintát is biztosítsanak. Az egyenruha látható jele an-

nak, hogy a diák egy bizonyos iskolához tartozik, másfelől nem kifejezetten szándékolt benyomásokat is kelthet. Ha egy intézmény működésében érződnek bizonyos jegyei a kaszárnyastílusnak, az uniformis léte csak tovább erősíti ezt a szemléletet. Az ÖSSZES szöveg alapján oldd meg a feladatokat! a) Sorold fel, hogy az egyenruha szónak milyen szinonimái fordulnak elő a szövegekben! b) Valószínűleg nem ismered a következő szavakat. Vajon mit jelentenek? VALÓSZÍNŰLEG EZT JELENTI, ILLETVE ILYEN FOGALOMKÖRBE TARTOZHAT SEIFUKU IB TANULÓK COLEGIO

c) Gyűjtsd össze az írásokból a kötelező egyenruha-viselet mellett és ellen szóló érveket! Ha nem találtál érvet, hagyd üresen a sort! MELLETTE (A)

(B)

(C)

(E)

ELLENE

(F)

d) Válassz a két feladat közül! Csak az egyiket kell megoldanod. A) Volt-e olyan érv az előző feladatban, amelyikről nehezen döntötted el, hogy melyik csoportba kerüljön? Fejtsd ki, hogy miért voltál bizonytalan, s végül mi segített a döntésben! VAGY: B) Voltak olyan érvek, amelyeket inkább a tanárok éreznek fontosnak, s nem a gyerekek. Válassz ki egy ilyen érvet, s magyarázd el, miért gondolkoznak e kérdésről másképpen a felnőttek, mint a gyerekek! e) Mely szövegekben van szó tiltó szabályokról? Szövegek betűjele: ……………………… f) Válaszd ki ezek közül az egyik szabályt, amely nagyon nem tetszik! Indokold is a választásodat! g) Melyik szövegekben olvastál arról, hogy a tanárok viseletét is megszabja az iskola? A szövegek betűjele: ……………………

MEGOLDÁS, PONTOZÁS a) Sorold fel, hogy az egyenruha szónak milyen szinonimái fordulnak elő a szövegekben! uniformis, egyen viselet, formaruha

3 pont

b) Valószínűleg nem ismered a következő szavakat. Vajon mit jelentenek? A szövegkörnyezetből kiolvasható értelmezésre vagyunk kíváncsiak, nem fordítást várunk. Valószínűleg ezt jelenti, illetve ilyen fogalomkörbe tartozhat seifuku

iskolai egyenruha

IB tanulók

korosztályt, évfolyamot jelöl, felsőbb évesek

colegio

gimnázium, középiskola, iskolatípus

6 pont c) Gyűjtsd össze az írásokból a kötelező egyenruha-viselet mellett és ellen szóló érveket! Ha nem találtál érvet, hagyd üresen a sort! Érvenként 1 pontot adjunk függetlenül attól, hogy melyik oldalra került, hiszen egyéni megítélés kérdése, hogy pl. jó-e az, ha tudni lehet, hogy ki melyik iskolába jár.

mellette

ellene

(A)

– jelzi, hogy melyik iskolába járnak – csoporttudat kialakítását segíti – társadalmi különbségeket elrejti

– egyéniséget nem jelzi, egyéniséghez nem alkalmazkodik – a különböző egyenruhák között nem lehet szabadon választani

(B)

– a kicsikre így könnyebb vigyázni

(C)

–

(D)

–

(E)

– javult az osztályfegyelem – javultak a gyerekek közti kapcsolatok – a gyerekek közti anyagi különbségek háttérbe szorultak – egyenrangúság érzete erősödött – összetartozás érzése erősödött

(F)

– azonosságtudatot ad – öltözködési mintát ad – az iskolai normát, szemléletet tükrözheti

max. 12 pont d) Válassz a két feladat közül! Csak az egyiket kell megoldanod. Mindkét esetben egy gondolkodási folyamat rögzítése a feladat. A) 2 pont egy érv leírása 2 pont bizonytalanság oka 2 pont érv a döntés mellett B) 2 pont egy érv leírása 2 pont felnőttek, illetve tanárok véleménye 2 pont diákok véleménye e) Mely szövegekben van szó tiltó szabályokról? Szövegek betűjele: A, C, D 6 pont 3 helyes megoldás – 1 pont ha rosszat jelölt be

6 pont

6 pont

f) Válaszd ki ezek közül az egyik szabályt, amelyik nagyon nem tetszik! Indokold is a választásodat! 4 pont 2 pont tiltás megfogalmazása 2 pont érv, indoklás g) Melyik szövegekben olvastál arról, hogy a tanárok viseletét is megszabja az iskola? Szövegek betűjele: E, C 4 pont 2 helyes megoldás – 1 pont ha rosszat jelölt be

4 pont

10. feladat 10. Az újságban megjelent egy cikk arról, hogy esetleg Magyarországon is be kellene vezetni a Japánban használatos iskolai egyenruhákat. Írd meg egy olvasói levélben (12–15 mondatban) a véleményedet a tervezett intézkedésről! Fontos, hogy minél több érvet sorakoztass fel az álláspontod mellett. MEGOLDÁS, PONTOZÁS Összesen 14 pont (Érvenként 2 pont, max. 8 pont koherencia 3 pont nyelvhelyesség 3 pont)

FELADATLAP A KONFLIKTUSOS DRÁMÁK CÍMŰ FEJEZETHEZ 1. Molière Tartuffe (ejtsd: tártüf) című komédiájából olvashatsz három részletet. A feladatok ezekhez a részletekhez kapcsolódnak. (1) ORGON Te Mariane! MARIANE Igen! ORGON Beszélnem kell veled. Titokban. MARIANE Mit keres? ORGON (betekint egy kis szobába) Csak körülkémlelek, Hogy bizonyos legyek, senki sem hallgatózik, Mert ez a kis hely épp leselkedni való itt, No jó, nincs semmi baj. Mariane, gyermekem, Te szelíd vagy, tudom, és szót fogadsz nekem, Épp ezért mindig is kedves voltál szivemnek. MARIANE Ezt a szeretetet hogy is hálálhatom meg? ORGON Kislányom, jól beszélsz, s meghálálod hamar, Ha mindig azt teszed, amit apád akar. MARIANE Ó, higgye el, apám, gondom csak erre céloz. ORGON Helyes, nagyon helyes. És mit szólsz Tartuffe úrhoz? MARIANE Hogy én? ORGON Te. S jól vigyázz, mit felelsz, Mariane. MARIANE Azt mondom róla csak, amit apám kiván. Dorine halkan belép, és észrevétlenül megáll Orgon mögött ORGON Ez már okos beszéd. Szóld róla azt, ha kérdem, Hogy ragyog rajta a magasabb rendű érdem. Hogy máris meghatott, és előre örül A szíved is, hogy őt választom férjedül. No hát?

MARIANE (meglepetten visszahőköl) No hát? ORGON Mi az? MARIANE Tessék? ORGON Nos? MARIANE Lehetetlen. ORGON Hogyan? MARIANE Mit mond, apám, kit kéne megneveznem, Mint aki meghatott, és akinek örül A szívem, hogy apám őt adja férjemül? ORGON Tartuffe-öt. MARIANE De apám, esküszöm, hogy nem úgy van. Miért akarja, hogy ilyen nagyot hazudjam? ORGON De én azt akarom, hogy ez igaz legyen, Neked pedig elég, ha így tetszik nekem. MARIANE Azt akarja, apám... ORGON Igenis, azt kivánom, Hogy násszal kösse őt magához a családom. Döntöttem: te leszel Tartuffe úr hitvese, S ha kivánod... (…) (2) DORINE Drága nekem az úr becsülete. S nem tűröm el, hogy közgúnynak kitegye. ORGON Elhallgatsz végre már? DORINE Lelkiismeretére Venné-e, hogy ilyen legyen a lánya férje? ORGON Elhallgatsz végre, te kígyó, ki pimaszul... DORINE Óh, milyen jámbor, és mégis dühbe gurul!

ORGON Mert elönt az epe e zöldség hallatára. Értsd meg, azt akarom, hogy hallgass valahára. DORINE Többé nem szólok egy szót se... de gondolok! ORGON Gondolj, amit akarsz, de teszek róla, hogy Elhallgass, vagy... Elég. (Lányához fordul) Hidd el, ezt az egészet Elég alaposan megfontoltam. (…) (3) MARIANE (letérdel) Apám, az égre, mely tudja, hogy szenvedek, S mindenre, ami még apámnak szent lehet: Oldja fel apai jogát egy percre, s engem Hadd ne némítson el gyermeki engedelmem, Ne hallja meg az ég, hogy tör fel panaszom, Mert lesújt, amivel apámnak tartozom, S ne kívánja, hogy az élet, melyet apámtól Kaptam, apám miatt boldogtalanra váljon. Ha tönkreteszi már édes reményemet, És nem engedi, hogy szerelmemé legyek, Legalább ne legyek – így kérem, látja, térden – Azé, akit csupán utálni tudok, érzem, S ne használja, apám, hatalmát arra, hogy Még szerencsétlenebb legyek, mint most vagyok. ORGON (érzi, hogy ellágyul, félre) Csak keményen, szivem, csak nem szánni, kimélni. MARIANE Én nem bánom, apám, bárhogyan is becézi. Egész nagy vagyonát adja már most neki, Sőt az enyémmel is még megnövelheti, Én beleegyezem boldogan, csak szeresse, De a személyemet ne adja neki, ezt ne. Jobb lesz egy szigorú kolostorban nekem, Zord falai között múljék el életem. ORGON Szép eset, mondhatom! Csak azért lesz apáca, Mert szíve lángjait elfojtja a papája. Állj fel! Mennél nagyobb fájdalom ez neked, Annál nagyobbra nő a mennyben érdemed: Érzékeidet e házasság csak gyötörje, És ne jajgasd tele a fejemet előre.

a) Mi az a téma, amely összeköti a három részletet?

b) Milyen családi kapcsolat van Orgon és Mariane között?

c) Melyik mondatból következtettél erre?

d) Ki lehet Dorine? Milyen kapcsolatban áll a családdal?

e) Melyik mondatból következtettél erre?

2. Milyen embernek ismerted meg Orgont? JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAI


3. Gyűjtsd össze, hogy milyen érveik vannak a szereplőknek a vitában! IDÉZET ORGON ÉRVEI

1.

2.

ÉRV SAJÁT SZAVAIDDAL

MARIANE ÉRVEI

1.

2.

DORINE ÉRVEI

1.

2.

4. Miért nem tudják meggyőzni Orgont a hölgyek?

5. Állapítsd meg a részletek alapján, hogy mi a műfaja ennek a drámának! Tragédia vagy komédia? Indokold is legalább két érvvel a döntésedet! A Tartuffe szerintem ……………………………, mert ………………………………….

6. Írj érvelő szöveget! Választhatsz a két téma közül. A) Szüleid nagyon ellenzik, hogy továbbra is barátkozz egyik osztálytársaddal, mert valami miatt nem kedvelik őt, s féltenek téged. Hogyan próbálnád meggyőzni őket arról, hogy aggodalmuk felesleges? VAGY: B) Próbáld meggyőzni szüleidet, hogy engedjenek el egész hétre a Sziget Fesztiválra! Érvtáblázatban gyűjts össze érveidet (minimum hármat, maximum ötöt), készülj fel a lehetséges ellenérvekre azok cáfolatával, megválaszolásával! Ennek alapján írd meg „beszédedet” kb. 10–12 mondatban!

MELLETTE

ELLENE

7. Az alábbi állítások a fizika törvényei szerint igazak. Olvasd el őket, és oldd meg a feladatokat! Ha a vizet 100 °C-ra melegítjük, felforr. Ha a víz felforr, gőzzé alakul. Milyen állításra következtethetsz ebből a két állításból (ha kell, más állítások felhasználásával): a) a modus ponens segítségével?

b) a láncszabály segítségével?

c) a kontrapozíció segítségével?

8. A szónoki beszéd melyik elemét ismered fel az alábbi részletekben? Mi ezeknek a funkciója? (A) Hadd mondjam el egy személyes élményemet. 6 éves elsős elemista voltam, amikor Kovács Lajosné, Marika nénit megismertem. Kedves mosolya, mely megkönnyítette első napomat az iskolában, még évekig elkísért. A beszéd része: ……………………………………………………………………………. Funkciója, célja: …………………………………………………………………………….

(B) Van azonban, ami ennél mégiscsak sokkalta fontosabb. Kölcseyvel vallom: „A haza minden előtt!” A beszéd része: ……………………………………………………………………………. Funkciója, célja: …………………………………………………………………………….

(C) Az előbb említett első pontot a következő érvekkel tudom alátámasztani: az elindított egészségügyi reformfolyamat célkitűzéseit mind regionális, mind pedig országos szinten elkezdtük megvalósítani… A beszéd része: ……………………………………………………………………………. Funkciója, célja: …………………………………………………………………………….

(D) A Madártani Egyesület választmánya és a magam nevében szeretettel üdvözlöm a hallgatóságot

– tagtársaimat és a kedves vendégeket. Örvendetes, hogy fennállásunk 25. jubileumi évfordulóján ilyen szép számban gyűltünk össze. A beszéd része: ……………………………………………………………………………. Funkciója, célja: …………………………………………………………………………….

9. Olvasd el a következő szövegeket, majd oldd meg a feladatokat! (A) Seifuku: iskolai egyenruha Minden állami iskolának kötelező, iskolára jellemző egyenruhája van, melyet a diákok az iskolában viselnek. Az iskolai egyenruháról lehet tudni, hogy a diákok melyik iskolába járnak. Az iskolai egyenruhából létezik téli és nyári változat, a téli sötétebb, vastagabb. A fiúk formaruhája ing, kabát és nadrág, általában kék vagy fekete színekben, a lányoknak rakott szoknya és matrózblúz jár, télre, őszre kabáttal. (…) Az egyenruhának nagyon fontos szerepe van a csoporttudat kialakításában és a társadalmi különbségek áthidalásában is. Természetesen a fiatalok Japánban is megpróbálják kifejezésre juttatni egyéniségüket, és igyekeznek kitörni az egyenruha fogságából, akár a hajviselettel, akár különféle kiegészítőkkel, mint a mintás vagy bő szárú zokni, különleges cipők stb. Sok iskola nem tűri a kirívó, például világosra festett hajat. Fontos tudni, hogy nem a diákok vagy az időjárás döntik el, melyik nap veszik fel a nyári, és melyik nap a téli változatot az egyenruhából. Októberben és júniusban van a „koromo-gae”, vagyis az egyenruha cseréjének napja. Ekkor mindenki téliről nyárira vált, illetve fordítva. (B) Egy brazíliai magyar iskola (…) Sao Paolóban működik a Colégio Santo Américo, vagyis a Szent Imre Gimnázium. (….) Ebben az épületben tanulnak az elsősök is. Rájuk külön figyelem irányul. Piros pólójukról mindenki megismeri a kicsiket. Az iskolában ugyanis kötelező az egyenruha viselése, ez kék melegítő és fehér, illetve az elsősöknek piros póló. A nagyobbaknak ez jelzi, hogy különös figyelemmel legyenek rájuk az ebédlőben, az udvaron vagy sportolás közben. Ha egy piros pólós kis lurkó tévelyeg egy másik épületben vagy a parkban, akkor a nagyobbak „hazakísérik” őt a saját épületébe. 14 év fölött, a gimnazisták már „civilben” járhatnak, de ez is hétköznapi viselet, nem engedik a divatozást még a nagylányoknak sem. (C) Minden korosztálynak Ékszereket az egyszerű fülbevalókon kívül nem lehet viselni az iskolában. Minden ruhadarabot lássanak el a gyermek nevével. Kérjük a szülőket, hogy támogassák az iskolát abban, hogy a gyerekek rendesen, az előírásoknak megfelelően járjanak az iskolába. (…) (d) Secondary egyenruha Fekete, egyszerű szabású (térdig érő) szoknya vagy nadrág (miniszoknya és sokzsebes nadrágok nem engedélyezettek) Fehér blúz/ing

Iskolai nyakkendő Szürke iskolai pulóver az iskola emblémájával Fekete cipő (maximum 4 cm-es sarokkal, tréning és vastag talpú cipők nem engedélyezettek, hosszú szárú csizmák benti viseletnek nem engedélyezettek) Szürke vagy fehér zokni vagy harisnyanadrág Ékszerek viselete NEM engedélyezett (kivéve egyszerű fülbevaló) (f) IB tanulók Ugyanazokat az öltözködési szabályokat kell követniük, mint a tanároknak. A fiúknak inget és nyakkendőt kell viselniük, a lányoknak pedig szépen ízlésesen kell öltözködniük. Farmernadrág nem engedélyezett. Testékszereket, ékszereket nem lehet viselni iskolaidőben. (D) Külső megjelenés A tanulók ruházata mindenkor legyen kulturált, praktikus, ízléses, nem kihívó, az alkalomhoz illő. Ne viseljenek feltűnő ékszert és bizsut. A hajviselet legyen kulturált, gondozott, természetes, a szélsőséges hajviselet, a haj festése és színezése tilos. Az arc, az ajak, a szem és a köröm festése tanulási időben nem megengedett. Az iskolai rendezvényeken és az egyházi alkalmakon minden tanuló a kért ruházatban, esetenként egyenruhában vegyen részt. Az egyenruha a következő: Lányoknak: fekete kosztüm, térdig érő szoknya, fehér blúz, címeres nyakkendő. Fiúknak: fekete öltöny, fehér ing, címeres nyakkendő. Az egyenruhán egyéni módosításokat végrehajtani nem lehet. (E) A gyerekek lelkének jót tesz az iskolai egyenruha Uniformis – e szóhoz az ember a hadsereget, legalábbis a rendőrséget kapcsolja, ha pedig valaki azt javasolná nyitott társadalmunkban, hogy járassuk gyerekeinket egyenruhában az iskolába, nos, az illető nem úszná meg a vádat, hogy katonás rendszerré akarja átalakítani az oktatást. Németországban gyerekpszichológusok és militarista hozzáállással a legkevésbé sem vádolható liberális felfogású oktatók mégis közreadtak egy tanulmányt arról, hogy a gyerekek lelkének jobbat tesz, ha valamiféle egyenruhát hordanak. A ruha szó persze túlzás, mert a Hamburgban és Berlinben végzett megfigyelések azokra a 13–14–15 évesekre vonatkoznak, akiknek iskolájuk az adott iskola jelképével, nevével ellátott egyforma blúzt, trikót és pulóvert osztott ki, hogy a gyerekek naponta abban járjanak. Hallatlan sikert aratott az érintettek körében az egyen viselet. A pedagógusok beszámolói szerint javult az osztályfegyelem, és ami még fontosabb, javult a gyerekek közti légkör, korábban volt feszültségek csitultak. E mögött a tanulmányt készítő egyik pszichológus azt sejti, hogy nem feszélyezett immár senkit sem, hogy az egyik gyerek – mert szülei több pénzzel bírnak – jobb, szebb, drágább holmit viselhet, mint a másik vagy a harmadik, és általában is mindenkiben erősödhetett az egyenrangúság és az együvé tartozás érzete. Ráadásul a kísérleti iskolákban a pedagógusok is ugyanolyan pulóverben vagy trikóban tanítottak, mint amilyenben a diákjaik tanultak. (Berlini tudósítónktól, 2004. október) (F) Headley Beare – Brian J. Caldwell – Ross M. Millikan: Az iskolai kultúra fejlesztése – Iskolai formaruha Sok helyen, főleg az angol hagyományokra építő országokban, vagy elvi megfontolásokból, vagy

kizárólag gyakorlatiakból, az iskolai egyenruha használata mellett döntenek, hogy a diákok számára egyfajta azonosságtudatot és ugyanakkor öltözködési mintát is biztosítsanak. Az egyenruha látható jele annak, hogy a diák egy bizonyos iskolához tartozik, másfelől nem kifejezetten szándékolt benyomásokat is kelthet. Ha egy intézmény működésében érződnek bizonyos jegyei a kaszárnyastílusnak, az uniformis léte csak tovább erősíti ezt a szemléletet. Az ÖSSZES szöveg alapján oldd meg a feladatokat! a) Sorold fel, hogy az egyenruha szónak milyen szinonimái fordulnak elő a szövegekben!

b) Valószínűleg nem ismered a következő szavakat. Vajon mit jelentenek? VALÓSZÍNŰLEG EZT JELENTI, ILLETVE ILYEN FOGALOMKÖRBE TARTOZHAT SEIFUKU IB TANULÓK COLEGIO

c) Gyűjtsd össze az írásokból a kötelező egyenruha-viselet mellett és ellen szóló érveket! Ha nem találtál érvet, hagyd üresen a sort! MELLETTE (A)

(B)

(C)

ELLENE

(D)

(E)

(F)

d) Válassz a két feladat közül! Csak az egyiket kell megoldanod. A) Volt-e olyan érv az előző feladatban, amelyikről nehezen döntötted el, hogy melyik csoportba kerüljön? Fejtsd ki, hogy miért voltál bizonytalan, s végül mi segített a döntésben! VAGY: B) Voltak olyan érvek, amelyeket inkább a tanárok éreznek fontosnak, s nem a gyerekek. Válassz ki egy ilyen érvet, s magyarázd el, miért gondolkoznak e kérdésről másképpen a felnőttek, mint a gyerekek!

e) Mely szövegekben van szó tiltó szabályokról? Szövegek betűjele: ………………………

f) Válaszd ki ezek közül az egyik szabályt, amely nagyon nem tetszik! Indokold is a választásodat!

g) Melyik szövegekben olvastál arról, hogy a tanárok viseletét is megszabja az iskola? Szövegek betűjele: …………………… 10. Az újságban megjelent egy cikk arról, hogy esetleg Magyarországon is be kellene vezetni a Japánban használatos iskolai egyenruhákat. Írd meg egy olvasói levélben (12–15 mondatban) a véleményedet a tervezett intézkedésről! Fontos, hogy minél több érvet sorakoztass fel az álláspontod mellett.

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

Recommend Documents