SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS

Ta n á r i ú t mu t a t ó

1

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

MURÁNYI YVETT

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA

FELELÕ S SZ ERKESZ TÕ

BORÍTÓGRAFIKA TIPOGRÁFIA

KÓRÓDI BENCE

S Z Ű C S É D UA BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © MURÁNYI YVETT

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁSFEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: MÁSOLÓ FUTÁR KFT., 2006

O T T H O N

Tanári útmutató

Fejlesztők Arató Molnár Papp Rung

László Cecília Ágnes András

TARTALOM

OTTHON

8. oldal

MEGÉRKEZÉS – ISMERKEDÉS

38. oldal

B E S Z É LG E T É S I S K O L A I H E LY Z E T E K B E N

57. o l d a l

C S A L Á D O K K Ö Z E L É S T Á VO L

82. oldal

J Ó A K É R D É S!

10 7. o l d a l

A M É ZG A C S A L Á D É S E G Y É B C S A L Á D O K

13 5. o l d a l

OT T H O N R Ó L , C S A L Á D R Ó L – V E R S B E N

18 0. o l d a l

F E L A DAT L A P

NÉVJEGY FEJEZETCÍM Otthon AJÁNLOTT ÓRASZÁM 30 tanóra A FEJEZET CÉLJA A fejezet célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a családi kommunikációs helyzetek néhány jellemzőjével, és erre reflektálni is képesek legyenek, pl. a családi élet színhelyeivel, az együtt élők viszonyrendszerével stb. A fejezet a kommunikációs helyzetekhez kapcsolódóan ismerteti meg a diákokkal a nyelvtani szám és személy kifejezőeszközeit, valamint azt, hogy hogyan utalunk nyelvileg a leírt szituáció résztvevőire, tárgyaira és körülményeire. A fejezet harmadik célja az iskolai kommunikációs helyzet megismertetése, illetve egyéb a hétköznapokban előforduló kommunikációs helyzetek gyakorlása, valamint a rájuk való reflexió kialakítása. A fejezet utolsó moduljának célja az irodalomolvasás előkészítése, bevezetés próza és vers különböző formáiba. JAVASOLT IDŐKERET 30 tanóra AJÁNLOTT KOROSZTÁLY 5. évfolyam AJÁNLOTT KÖVETŐ Állatkerti séták TANANYAG MODULKAPCSOLÓDÁ- A szövegértés fejlesztése, az információgyűjtés; lírai irodalmi szövegek beSI PONTOK fogadása, megértése Az életpálya-építési kompetencia fejlesztése A szociális kompetencia fejlesztése A matematikai kompetencia fejlesztése KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI A hangulati elemek kifejezőeszközei FÓKUSZOK A személymegjelölés azonosítása Kapcsolatápoló szövegtípusok Párbeszédből következtetés a partnerek viszonyára, ezek bizonyítása A partnerek közti viszonynak megfelelő megszólítás: tegezés-magázás Normaismeret és normaalkalmazás Szövegstratégiák köznapi és irodalmi szövegekben Az értő olvasás és a felolvasás Logikai-algoritmikus, problémamegoldó képességek Kreatív gondolkodás Reproduktív, félreproduktív és spontán szövegértés és -alkotás

6

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS • 5. ÉVFOLYAM

MÓDSZERTANI Az óra előkészítettsége JAVASLATOK A pedagógus pontos tervvel rendelkezzen: – az óra menetére; – a kiscsoportoknak és a pároknak képességfókuszok szerinti összetételét illetően. Megfelelő példányszámban álljanak rendelkezésre a szövegek, a feladatlapok, valamint az osztályteremben használatra készen álljanak a különböző taneszközök, illetve a szükséges audiovizuális eszközök. Az osztályterem berendezése különösebb időigény nélkül – a különböző óraszervezési szempontoknak megfelelően – átalakítható legyen (frontális, kiscsoportos, páros és önálló egyéni munkához). Óravezetés A csoportalakításnál ügyeljünk arra, hogy a képességfókuszokon mint szemponton kívül kritérium legyen a csoportok variabilitása, a kirekesztés megakadályozása, az egyes gyerekek teherbírásához mért folyamatos tevékenykedtetés, az együttműködési kényszer. A célhoz kötött, adekvát megvalósítás Minden tervezéskor át kell gondolni és meg kell határozni, hogy valószínűsíthetően melyik tanulónak melyik feladat jelent sikert, okoz nehézséget vagy kudarcot. A feladatelosztás egyik szempontja, hogy valamennyi gyerek kapjon lehetőséget arra, hogy a megfelelő mértékű erőfeszítés biztos sikerhez juttassa. A tanári szerep A tanár nem elsősorban információt szolgáltató, hanem rávezető, önértékelésre serkentő, moderátor partnere a gyermeknek. A támogatás módja elsősorban a kérdezés, illetve a kérdések megfogalmaztatása, a tükrözés, esetenként az összefoglalás. Az értékelés az adott feladatvégzésre, és nem a gyerek személyiségére irányul. A MODULOK Ráhangolódás FELÉPÍTÉSE A modulegység első szakasza. A tanítás során általános szabály, hogy az új ismereteket, a tananyagot, az irodalmi élményt a gyerekek meglévő tapasztalataihoz, ismereteihez igazítjuk, kötjük, ez az egyik elrugaszkodási pontunk. Jelentésteremtés A modul második szakasza a szöveggel való első találkozás, ezt követően elsősorban a szövegkezelésre, a szövegben ábrázolt helyzet képi értelmezésére, képszerűsítésére helyezzük a hangsúlyt, hogy amikor a gyerekek már ismerkednek az írott szöveggel, könnyebb dolguk legyen. A jelentésteremtés első szakaszában rendeződnek egy keretbe azok az elemek, amelyekkel a Ráhangolódás szakaszában dolgoztunk: szókészlet, helyzetismeret, stílusregiszter.

NÉVJEGY

7

A szövegértéshez, a feladatmegoldáshoz minden esetben inspiráljuk a tanulókat az információforrások (szótár, internet stb.) használatára. A szöveg értelmezésekor rendszeresen utaljunk vissza a ráhangolódás idején előhívott tapasztalatokra. Ez különösen azoknál a gyerekeknél fontos, akiknek a szöveg nehézsége, a környezet ismeretlensége gondot okoz. Az ismereteket nem kérjük számon definíciószerűen, hanem a gyerekek nyelvtudására alapozva ismertetjük fel, majd minta-, illetve szabálykövetéses módon gyakoroltatjuk. Reflektálás A modulok utolsó szakaszában önálló produktum létrehozására, illetve saját problémáik, kérdéseik önálló megfogalmazására; ítéletalkotásra, visszatekintésre késztetjük a gyerekeket. ÉRTÉKELÉS Szóbeli Feladatonként zajló (tanár tanulót, tanuló tanulót a csoportban, a tanuló önmagát). Írásbeli A fejezet végén a kiemelt fejlesztendő részképességek és az alkalmazni képes tudás mérése idegen kontextusban. TÁMOGATÓRENDSZER Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika: Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei a tanárképzésben (I–IV.). Magyar Felsőoktatás, 2001/7–10. Fisher, R.: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Műszaki Könyvkiadó, Bp. Fisher, R.: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, Bp. Fisher, R.: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal. Műszaki Könyvkiadó, 2000. Fisher, R.: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2000. Forgách József: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Bp. Az érzelmek pszichológiája (szerk. Forgács József). Kairosz Kiadó, Bp., 2003. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. (főszerk. Benkő Loránd). Akadémiai Kiadó, Bp., 1967. Magyar néprajzi lexikon 1–5. (főszerk. Ortutay Gyula). Akadémiai Kiadó, Bp. Magyar értelmező kéziszótár (főszerk. Pusztai Ferenc). Második, átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó, Bp., 2003. Internet: www.nyelvtar.hu; www.keresohalo.hu http://www.romaweb.hu/romaweb http://www.piliscsaba.hu/piliscsaba/polgar/polg98/polgar9809.htm#3 http://www.romnet.hu/eletm/eletind.html www.mek.ro/02100/02115/html/3-2009.html http://www.ikea.com/ms/hu_HU

1. MEGÉRKEZÉS – ISMERKEDÉS 5 óra Kedves Anya és Apa, megérkeztem Magyarországra. Nagyi meg Kornél voltak a repülőtéren. Nagyi azt monta, Kornél az unokatestvérem, és Pécsen lakik, de most nem. Mi az az unokatestvér? Az unoka testvére? De az én testvérem nem Kornél, hanem Luca. És nem értem, amit mond. Azt igen, amit nagyi. De Kornél fura szavakat mond, ojanokat, hogy csőváz meg baró. A repülőn jó volt, filmeket néztem. De egy néni mindig beszélgetni akart velem, hogy miért jövök egyedül, meg ijenek, én meg nem akartam. A nagyi lakása egész jó a hatodik emeleten van, van külön szobám és van PC is, de az a napaliban és Kornél mindig jáccik vele. Most elment, ezér tudok levelet írni. Nagyi azt monta, hogy internet csak miattam van, mert ti montátok, hogy legyen nekem. Szerinte nagyon drága, és nem is jó semmire. Félek hogy ki fogja kapcsoltatni. Szóljatok neki hogy ne csináljon ijet, mert nem fogunk tudni levelezni. Azt monta, irjak papiron levelet. De miért? Soha nem irtam papiron levelet. Hétfőn évnyitó lesz. Remélem kedvesek lesznek az osztálytársaim. Irjatok nekem, mongyátok meg Chrisnek, hogy ő is, sziasztok Ábel

R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1–3. feladat T/1.

6. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az első feladattal bemutatjuk differenciálatlanul a problémát. Mit csinálunk, ha kommunikálunk? • Milyen módon befolyásolják a szerepek és a helyzet a verbális és nonverbális kommunikációnkat? – A gyerekek tapasztalataira, normaismeretére építünk. Ez lesz az a keret, amelybe a későbbiekben belehelyezzük az új ismereteket. • Érdemes már itt, ezen a ponton az érzelmek nonverbális megjelenéséről beszélni a gyerekekkel. • Ennek két oka van: részben előkészíti a Családi kör hangulati, emocionális tartalmának megértését, másrészt felfedezteti, hogy szavak nélkül milyen üzenetek közvetíthetők. Fontos, hogy a gyerekekkel nevén neveztessük az érzelmeket. Az a tapasztalat ugyanis, hogy különösen a szociokulturális hátrányokkal küzdők nehezen tudják elkülöníteni különösen a negatív érzelmeket (düh, harag, félelem stb.). Erre a későbbiekben visszatérünk. • A gyerekek szerepkártyákat húznak, majd a párok megnézik egymás szerepkártyáit, és megbeszélik, hogyan oldják meg a feladatot.


9

• Ezután előadják az osztály előtt a jeleneteket. Lehetőség szerint „vegyes” párok alakuljanak, azaz a jobban és kevésbé jól kommunikáló gyerekek alkossanak egy párt. A gyerekek értékeljék egymás megoldásait! A kritérium: vajon a valóságban is hasonló eszközökkel élnénk? Elérjük-e a célunkat hasonló eszközök alkalmazásával? • A gesztusok, testtartás, arckifejezés szóbeli megfogalmazása a tudatosításon kívül a vizuális (motorikus) elemek verbalizálásának képességét, illetve a cselekvést leíró szövegalkotást fejleszti. • A gyerekek különítsék el a fenyegető jelzéseket a barátságosaktól. Mutassanak be fenyegető testtartást, gesztust, mimikát, illetve ennek az ellenkezőjét. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szerepészlelés, normaalkalmazás, helyzetfelismerés, szóbeli szövegalkotás C é l c s o p o r t – A d i f f e r e n c i á l á s : vegyes párok (jól és kevésbé jól kommunikáló gyerekek alkotnak egy párt) M u n k a f o r m á k : heterogén csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : a feladat tanári bemutatása, drámajáték, megbeszélés E s z k ö z ö k : szerepkártyák – Idős, szívbeteg hölgy – Idős úr, aki elvesztette a botját – Középkorú üzletember, aki még életében nem csinált magának egy szendvicset sem – Rocker fiú, aki nagyon erős, de nagyon lusta – Elkényeztetett kisfiú, aki még a zokniját sem húzta fel soha magának – Fiatalasszony, aki jól főz, de csak a férjével tud kommunikálni, mert egy távoli ország szülötte – A fiatalasszony férje, aki allergiás a parlagfűre – Középiskolás lány, aki jól varr, de állandóan sír az ijedtségtől – A középiskolás lány bátyja, aki fizikával és kémiával foglalkozik, de egy szöget sem tud beverni – Középkorú tanárnő, aki gyakorlott kalandtúra-szervező 1. Képzeld el, hogy kilenc, számodra idegen emberrel hajótörést szenvedtél. Egy pici lakatlan szigetre vetett benneteket a tenger. Ott találtatok egymásra. a) Beszéljétek meg, milyen érzelmeket válthatott ki a hajótöröttekből a találkozás. Célunk, hogy minél pontosabban jelenítsük meg az érzelmeket. b) Játsszátok el, hogy rátaláltok egymásra a szigeten! (1) Mutatkozzatok be egymásnak! (2) Nyugtassátok meg egymást, hogy nincs okotok félelemre! c) Értékeljétek egymást! (1) Valóban megnyugtatóak voltak-e a jelzések? (2) Próbáljátok megfogalmazni, leírni azokat a mozdulatsorokat, arckifejezéseket, testtartásokat, amelyeket megnyugtatónak ítéltek. (3) Ki, mit csinált, amikor „megnyugtató” volt?

10


T/2.

6–7. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat pontosabban megjelöli a problémát, miszerint mit csinálunk, ha kommunikálunk. Bár a modul csak néhány elemét vizsgálja a kommunikációnak, helyezzük kontextusba – mint mindent, amit tanítunk –, hiszen a valóságban is kontextusban jelenik meg. Másképpen: a kapcsolatok nyitásának, zárásának, a megszólítási formáknak a gyakorlása, elmélyítése a kommunikáció egyéb összetevőire is ráirányítja a figyelmet, bár ezekről csak az említés szintjén lesz egyelőre szó. Egy konkrét helyzetben megvizsgáltuk és megvizsgáljuk a – a partnerek közötti kapcsolatteremtés lehetőségeit, – a közös jelrendszer szerepét (verbális és nonverbális), – az üzenet mibenlétét, – a kommunikáció körülményeinek, a partnerek közti viszonynak a kommunikációt befolyásoló szerepét. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : absztrakció, asszociáció, képszerűsítés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén kis csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írásbeli munka, megbeszélés, érvelés, indoklás 2. Hogyan tovább? a) Hogyan érintkezik a csapat azzal a fiatalasszonnyal, aki nem beszéli a többiek nyelvét? b) Készítsetek képes szótárt azokból a szavakból és kézjelekből, amelyek feltétlenül kellenek az együttműködéshez! KÉPES SZÓTÁR SZAVAK-FOGALMAK

RAJZOK, KÉZJELEK

MEGOLDÁS Minden, ami az együttműködéshez fontos, mert ez az életben maradás feltétele.


11

8. oldal

T/3.

15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A játék folytatódik, azonban változtatunk a kommunikációs helyzeten. • A gyerekek feladata, hogy a kommunikációs helyzetből adódó változásokat összegyűjtsék, megjelenítsék. • Így az előző feladatokkal együtt „körbejártuk” a kommunikáció létrejöttének feltételeit, illetve befolyásoló tényezőit. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : helyzetelemzés, szerepészlelés, C é l c s o p o r t – A d i f f e r e n c i á l á s : A szituatív gondolkodásra inkább képes gyerekek a szerepjátékot, az elvonatkoztatásra képes gyerekek a helyzetleírást kapják. M u n k a f o r m á k : egyéni munka, homogén kis csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szerepjáték, kooperatív, megbeszélés, vita 3. Szerencsésen megmenekültök a szigetről. Néhány nap pihenés után ünnepséget rendeznek a tiszteletetekre, amelyen a sajtó képviselői is jelen vannak. a) Milyen változásokat tapasztaltok magatokon és egymáson? A megadott szempontok alapján gyűjtsétek össze ezeket! b) Vitassátok meg, mi és miért változott meg! Mi mindentől függ, hogyan beszélünk, viselkedünk? SZEMPONTOK

SZIGETEN

ÜNNEPSÉGEN

ÖLTÖZET VISELKEDÉS KÖSZÖNÉS BESZÉD KÉZJELEK

c) Olvassátok el a szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre!

Ha egymást tájékoztatjuk gondolatainkról, szándékainkról, érzelmeinkről stb., akkor ÜZENETEKET küldünk egymásnak. Ezt hívjuk KOMMUNIKÁCIÓNAK. Kommunikáció létezhet ember-ember, állatállat, ember-állat, ember-gép, gép és gép között is. Nézzünk néhány példát: Az állatok hangjukkal és viselkedésükkel számos dolgot tudnak közölni egymással és az emberrel. Például: jelzik a veszélyt, a táplálékot, elüldözik egymást saját területükről. De az emberekkel ellentétben számos dolgot nem tudnak közölni, például nem tudják kifejteni a véleményüket, nem tudnak a múltról és a jövőről „beszélni”. Amikor a számítógépet használjuk, valójában utasításokat adunk a gépnek, „aki” ezeket az utasításokat feldolgozza, és válaszol rájuk. A fenti feladatokban megtapasztaltuk, hogy mi mindenre van szükség az emberi érintkezésben. Ezt foglaljuk most össze!

12


A kommunikáció létrejöttének elengedhetetlen feltételei A kommunikáció létrejöttéhez legalább két fél kell. Az egyik, aki az üzenetet közli, a másik, aki az üzenetet kapja. Az üzenetet adó személyt: KÖZLŐNEK vagy beszélőnek, aki az üzenetet kapja, BEFOGADÓNAK vagy megszólítottnak nevezzük. A befogadó vagy hallgató nem hallgat igazán, valamilyen módon válaszol (reagál) a közlő/beszélő által elmondottakra. Ezeket a válaszokat szavakkal (pl. igen, ühüm), illetve mozdulatokkal, arckifejezéssel, tekintettel is lehet jelezni (pl. bólogatással, homlokráncolással, ásítással, mosollyal). A résztvevők tartózkodhatnak egy helyszínen, de távol is lehetnek egymástól (telefonon beszélgetnek, leveleznek, sms-eznek, e-maileznek, chatelnek). Ahhoz, hogy a felek értsék egymást, ismerni kell az egymásnak küldött üzenetek jelentését, azaz közös nyelvet kell használniuk. Ebbe beleértendő a test nyelve is (arckifejezésük, kézmozdulataik, tartásuk). Eredményes kommunikáció nem valósulhat meg zavaró körülmények között. Az eljátszott helyzetekben minden együtt volt. Emberek, közös nyelv, körülmények. Mégis sok minden megváltozott az emberek közötti érintkezésben, abban a pillanatban, amikor más körülmények közé kerültek.

MEGOLDÁS SZEMPONTOK

SZIGETEN

ÜNNEPSÉGEN

Szakadt ruha vagy helyben készített öltözék

Öltöny, nyakkendő, elegáns ruha

Laza, bizalmas

Ünnepélyes, fegyelmezett

Bizalmas

Bizalmas

BESZÉD

Lehet hangos, nem válogatják meg a szavaikat

Csendes, választékos

KÉZJELEK

Olyan kézjelek, amelyek figyelmeztetnek a veszélyre, vagy felhívják a figyelmet valamire, amit találtak

Csak a beszédet kísérő kézjelek

ÖLTÖZET VISELKEDÉS KÖSZÖNÉS


13

2. lépés: 4–7. feladat T/4–7.

9–11. oldal HÁZI FELADAT

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az előző feladatban differenciálatlanul jelentek meg a kommunikáció tényezői: a kommunikációs helyzet, a szerepviszonyok, valamint a verbális és nem verbális eszközök. Most a részletekre helyezzük a hangsúlyt. • A feladatokban fókuszba kerülnek a kapcsolat nyitásának a helyzettől függő, normatív kifejezései, illetve ezek gyakorlása. A kommunikációs helyzetfelismerés képességének fejlesztése. • A cél tudatosítani a beszédaktusok, illetve a normák jelentőségét az emberi érintkezésben. Fontos, hogy a gyerekekkel megértessük: a normák az együttműködést szabályozzák, amely a kommunikáció feltétele; megmutatják, éppen milyen helyzetben működünk, mihez kell alkalmazkodnunk. Mindezek fontosak a gyerekek kommunikációs helyzetfelismerő képességének fejlesztéséhez. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : normaalkalmazás, a partner figyelembe vétele, helyzetfelismerés C é l c s o p o r t – A d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i ( 7. f e l a d a t ) : A) csoport: a normaismereti, normaalkalmazási problémákkal küzdő gyerekek B) csoport: a differenciált normaalkalmazásban kevésbé jártas gyerekek C) csoport: a szövegértésben, normaismeretben jól teljesítő gyerekek M u n k a f o r m á k : egyéni (képességek, ismeretek szerint) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : a képek és szövegek megfeleltetése, gyűjtőmunka, szótárhasználat; házi feladat 4. Gyűjts köszönési formákat! a) Gyűjts ma használt köszönési formákat! b) Gyűjts ritkán használt köszönési formákat! c) Gyűjts szavak nélküli köszönési formákat! d) Gyűjtsetek olyan sportokat, amelyekben a küzdelmet kölcsönös üdvözléssel kezdik és zárják! Szerintetek ennek milyen jelentősége van? 5. Mire való a köszönés? Húzd alá a megfelelő válaszokat! Megoldásaitokat beszéljétek meg! (1) Semmire, régi időkből itt maradt, és csináljuk. De minek? (2) Ha találkozom valakivel, ezzel jelzem, észrevettelek, nem felejtettelek el, ismerlek stb. (3) A kapcsolatteremtés első lépése, a kapcsolat egyezményes nyitása. (4) Szép szokás.

14


6. Az összegyűjtött köszönési formák segítségével töltsd ki a táblázatot!

SZOKTÁL ÍGY KÖSZÖNNI

HA FELNŐTT LESZEL, ELKÉPZELHETŐ, HOGY ÍGY FOGSZ KÖSZÖNNI

SOSEM SZOKTÁL ÍGY KÖSZÖNNI

7. Vizsgáljátok meg a köszönési formákat! A) Nézzétek meg alaposan a képeket, és válasszátok ki, melyikhez milyen köszönés illik! – Jó reggelt kívánok! – Csá! – Kezét csókolom! – Pá! – Tiszteletem! – Szia-szia! – Szép álmokat! – Pá-pá! 4

1

7

2

5

3

6

8

B) Gyűjtsetek olyan köszönési formákat, amelyeknek bizonyos esetekben több alakjuk is van! Például: Jó napot! Jó napot kívánok! Csoportosítsátok a több alakú köszönéseket aszerint, hogy miben különböznek egymástól az egyes alakjaik! C) Gyűjtsetek minél több idegen nyelvből köszönési formákat! Melyek azok, amelyeknek van magyar megfelelőjük, és melyek azok, amelyeknek nincs? Használhattok szótárt és nyelvkönyvet is.

MEGOLDÁS A köszönés szerepe a tiszteletadás. Ugyanakkor a köszönés kifejezi azt is, milyen viszonyban vannak a partnerek. Például távolságtartóak, bizalmasak, alá- fölérendeltségben vagy életkorban távol egymástól. „Kitalált” köszönéseket ne fogadjunk el, de archaikusokat, tájnyelvieket, ifjúsági nyelvieket vagy szlengbe tartozókat igen.


15

Szia! Jó napot kívánok! Helló! Csá! Szervusz! Csókolom! stb. Kézcsókom! Adjon isten! Isten hozott! stb. Kalapemelés, kalapérintés, integetés stb. Meghajlás, kézfogás stb.

JELENTÉSTEREMTÉS 3. lépés: 8–9. feladat T/8.

12. oldal 10 PERC

(a házi feladat megbeszélése) + 15 perc (szerepjáték)

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A csoportos feladat elvégzése előtt beszéljük meg a házi feladatot. • A csoportos feladat célja, hogy a gyerekek szerepeket utánozzanak nem verbális kommunikációs jelekkel és egyúttal a szerephez megfelelő köszönési formákat is igyekezzenek megtalálni. • A feladatot 4-5 fős heterogén csoportokban végezzék el. A feladat elvégzése előtt tisztázzuk közösen, hogy mi a feladat. Ügyeljünk arra, hogy mindenkire jusson legalább egy szerep. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szerepészlelés, szerephez való alkalmazkodás, köszönési formák használata, nem verbális kommunikáció C é l c s o p o r t o k , a d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i : az egésze osztály M u n k a f o r m á k : frontális munka, majd heterogén csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat megbeszélése, majd szerepjáték E s z k ö z ö k : szerepek kártyán – például a következők: király, hercegnő, vagány srác, kényeskedő kislány, idős néni, eladónő, tanárnő, óvó néni, ismeretlen gyerek a játszótéren, Vágó Istvánstb. – A sor tetszés szerint bővíthető.

8. A kártyán egy személy neve, rangja vagy foglalkozása van. Képzeld magad a helyébe! a) Találj ki egy köszönési formát, amellyel megfelelően köszönthetnének téged egy adott helyzetben! b) Játszd el a személyt a többieknek: mutasd be jellemző cselekvéseit, mozdulatait, testtartását! c) A többiek köszöntsenek téged, mindenki egyenként! Nekik kell kitalálniuk, mi az a köszönés, amit te vársz tőlük! d) Aki kitalálta a megfelelő köszönést, az mutathatja be a saját személyét, és így tovább. e) Ha senki nem találta ki a köszönési formát, amire gondoltál, jelölj ki valakit a többiek közül, és ő folytassa a bemutatást.

16


T/9.

13. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja a köszönés funkciójának tisztázása. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló szövegértés, ismeretközlő szövegben megfogalmazottak összekötése a saját tapasztalattal C é l c s o p o r t o k , a d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás jelöléssel 9. Olvasd el a szöveget! Használd a margón az alábbi jeleket! JEL

A JEL KIFEJTÉSE, ÉRTELME

√

Tudom, ismerem, az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteimmel vagy feltételezéseimmel.

–

Az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek vagy feltételezéseimnek, illetve eltérnek azoktól. Ezért a megértés érdekében tisztáznom kell az ellentmondást, utána kell járnom a dolognak.

+

Az olvasottak új információt tartalmaznak számomra, el kell döntenem, fontos-e tudni, megtanulni.

?

Az olvasottak további kutatásokra vagy kérdésekre ösztönöznek, esetleg nem értem a szövegrészt, tehát segítséget kell kérnem.

*

Az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe.

Kapcsolatainkat törvények, szokások szabályozzák, melyek országonként, vidékenként, történelmi koronként is eltérhetnek. Sokféleképpen köszönünk: másként egy régi barátnak, osztálytársnak, rokonoknak, és másként ismerősöknek, tanároknak, neves embereknek. Mint ahogy minden a világon, sokat változik a nyelvhasználat, a szokások, az illem is. Állítólag régen köszönésképpen összeérintették, összedörgölték az orrukat az emberek, vagy földre, térdre borultak a másik előtt, netán hajlongtak egymás előtt. A római polgárok császáruk elé járulva átölelték annak lábát, és megcsókolták a térdét, később a lábcsókot is divatba hozták. A régi Etiópiában ajkukkal a földet érintve, a törökök karjukat a mellükön keresztbe téve köszöntötték egymást. Korábban az volt az általános, hogy a nők köszöntek előre. Mára ez a szokás régen megváltozott: napjainkban általános, hogy a férfiak köszönnek előre a nőknek. Ismerünk olyan szokást is, mely szerint aki ment, az üdvözölte először azt, aki egy helyben állt, vagy aki egyedül volt, annak kellett először köszönnie a csoportban állóknak. Régen a gyerek kézcsókkal üdvözölte a szüleit és az idősebbeket. A szülőknek adott kézcsók egyes adatok szerint inkább a jobb módú családoknál volt divat. Régebben a házhoz jövő vendégeknek is kezet kellett csókolni.


17

Aki gazdagabb volt, azt kalapemeléssel, aki szegényebb, azt a kalap szélének megérintésével üdvözölték. A gazdák egymással kezet fogtak, a szegénynek csak az ujja hegyét érintették meg. Manapság is köszönhetünk szavakkal (pl. Jó napot kívánok!), szavak nélkül, pl. integetéssel, és köszönhetünk szavakkal és szavak nélkül egyszerre, pl. kézfogáskor szavakkal is üdvözöljük a partnerünket. 4. lépés: 10–12. feladat T/10.

14. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az alábbi feladat hármas funkciójú. Egyrészt a szöveg által leírt köszönési formák sokféleségét tudatosítja, másrészt az információkeresés, szövegelemzés képességét fejleszti, harmadrészt előkészíti a kérdezés és a kérdéstechnika problémakörét. • A feladatot úgy is megoldhatják a gyerekek, hogy a tanár kérdésére helyzetgyakorlattal „eljátsszák” a választ. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információkeresés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, írás, megbeszélés

10. A fenti, köszönésről szóló szöveg alapján válaszolj a kérdésekre! Válaszaidat a vonalra írd! MIKOR? ...................... összedörgölték az orrukat az emberek, aztán földre vagy térdre borultak, haj-

longtak egymás előtt. KIK? ...................... átölelték annak lábát és megcsókolták a térdét, később a lábcsókot is divatba hozták. HOL? ...................... ajkukkal a földet érintve KIK? ...................... karjukat a mellükön keresztbe téve KIK? Korábban az volt az általános, hogy ...................... köszöntek előre. KI? ...................... üdvözölte először azt, aki egy helyben állt. KINEK? ...................... annak kellett először köszönnie a csoportban állóknak. KI? ...................... kézcsókkal üdvözölte szüleit és az idősebbeket. MIT KELLETT? Régebben a házhoz jövő vendégeknek is ......................

MEGOLDÁS Mikor? Régen. Kik? A római polgárok. Hol? A régi Etiópiában. Kik? A törökök. Kik? A nők.

18


Ki? Aki ment. Kinek? Aki egyedül volt. Ki? A gyermek. Mit kellett? Kezet kellett csókolni.

T/11.

14. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A személyközi kommunikáció folyamatának további részleteit vesszük szemügyre. Hogyan és kik között folyik az eszmecsere. A kommunikáció résztvevőit közlőnek és befogadónak nevezzük. Szándékosan nem használjuk a „hallgató” kifejezést, hiszen azt szeretnénk bemutatni, hogy a kommunikációban mindkét partner aktív (tehát az is, aki hallgatja-figyeli azt, aki éppen közöl valamit). • Ha nehéznek találjuk a feladatot, oldjuk meg közösen, hangos felolvasással. Ilyen apró párbeszédek szerepszempontú elemzését és bemutatását többször gyakorolhatjuk. A szempont bekerülhet más célú és tartalmú feladatokba is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegelemzés, helyzetelemzés C é l c o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegelemzés, megbeszélés 11. Az alábbi párbeszédben húzd alá azokat a szövegrészeket, amelyek a befogadó „válaszait” jelentik. MARI: Tudod, hogy Laci milyen tök rendes.

Aha. MARI: Képzeld, ráfogták, hogy lopott az öltözőben. ÉVA: Atyám! MARI: Egyből mindenki ráfogott mindent. Holnap lesz a fegyelmije. ÉVA: (Kezét a szája elé teszi.) MARI: Én leszek ott az osztály képviseletében. ÉVA: Nagyon ügyes legyél! ÉVA:

a) Karikázd be a fenti feladatban, hogy ki a közlő! Ha a hallgató nem csupán a beszélő által elmondottakra reagál, hanem átveszi a szót, és a témához új információkkal járul hozzá, akkor BESZÉLŐVÁLTÁS történik, azaz a közlőből befogadó, a befogadóból közlő lesz.

MEGOLDÁS Éva: Aha. Éva: Atyám!

Éva: (Kezét a szája elé teszi.) Éva: Nagyon ügyes legyél!


T/12.

19

15. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A kommunikáció folyamatában azokat a „fordulatokat” mutatjuk meg, amikor szerepváltás történik, azaz a közlőből befogadó lesz, illetve fordítva. Itt is utalhatunk a normákra. • Hogyan jelezzük, hogy közölni szeretnénk valamit? Hogyan jelezzük hivatalos helyen, iskolában, baráti beszélgetésen? Egy baráti összejövetelen nem jelentkezünk. Az iskolában vajon miért? Miért durva dolog, ha belevágunk a másik szavába, és úgy ragadjuk el a szót? • Ezekre a kérdésekre keressünk választ a feladatok megoldásakor. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : helyzetfelismerés C é l c o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztályM u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írásbeli, önálló szövegalkotás, megbeszélés 12. Most folytasd úgy a párbeszédet, hogy a befogadó váltson szerepet a közlővel! Azaz Éva ne csupán a Mari által elmondottakra reagáljon, hanem vegye át a szót, és járuljon hozzá a témához új információkkal. Éva: A testvérem barátja is hasonló helyzetbe került egyszer. Képzeld el, Mari: Éva: Mari: Éva: Mari: a) Karikázd be, hogy a beszélgetésben ki a közlő, és húzd alá a befogadó nevét! Az előbbiekben már megállapítottuk, hogy a kommunikáció résztvevői üzeneteket küldenek egymásnak. Az üzenetnek lehetnek LÉNYEGES, KEVÉSBÉ LÉNYEGES és LÉNYEGTELEN részletei. Ha kevésbé lényeges vagy lényegtelen részekkel van tele az üzenet, semmitmondónak, terjengősnek mondjuk. A kommunikáció folyamatában zavart okozhat, ha az üzenet túl kevés vagy túl sok adatot, információt tartalmaz.

MEGOLDÁS: Éva (Közlő): A testvérem barátja is hasonló helyzetbe került egyszer. Képzeld el, véletlenül elcserélte a táskáját valakivel. Erre elkezdtek vele kiabálni, hogy „Tolvaj! Tolvaj!” Mari: Jaj, de kellemetlen, és mit csinált? Éva: Megpróbálta megmagyarázni, hogy az ő táskája pont olyan! Mari: És? Éva: És senki nem hallgatta meg, csak ide-oda rángatták. Mari: Szörnyű!

20


Közlõ és befogadó nyelvtani kifejezése: nyelvtani szám és személy 5. lépés: 13–14. feladat

T/13–14.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a tanulók, miután bevezettük a beszélő és a befogadó közötti különbségtevést, megismerkedjenek ezek alapvető nyelvtani jelölőivel, a nyelvtani számmal és személlyel. • A tanulók párban dolgozzanak az elemző feladatokon is; c)-t és d)-t osszák el egymás között: a pár egyik fele a c)-t, másik fele a d)-t oldja meg. • Az e) és az f) feladat házi feladatnak is adható gyakorlásképp, vagy kihagyható. • A 13. feladat szövegét önállóan olvassák el a tanulók, ha szükséges, beszéljük meg frontálisan is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szerephez való alkalmazkodás, kommunikatív képesség, anyanyelvi kompetencia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jelenet eljátszása, feladatmegoldás E s z k ö z ö k : feladatlap 13. Olvasd el magadban az alábbi párbeszédet! – – – – – – – – – –

– –

Te, Péter, nem láttad a radíromat? Nem. Nem esett le a földre? Már megnéztem, de nem találtam… Milyen színű volt és mekkora? Ekkora volt és csíkos: piros, zöld és sárga. Olyan jó puha fajtájú. Ilyen? Ez az én radírom! Mikor vetted el és honnan? Ééén??? Te voltál! Azonnal add vissza, vagy különben… Öregem, te meg vagy húzatva, komolyan mondom. Ez az enyém, kérdezd Dénest, tőle kaptam a születésnapomra a múlt héten. Ezt a csíkos radírt és ezt a hozzá illő ceruzát. De nézz csak oda… Mit nézzek? Nem érdekel engem a te ceruzád. Hol van Dénes? Nézz csak oda! Azt hiszem, ők közben megtalálták a radírodat.

a) Játsszátok el a jelenetet! Játék közben figyeljétek egymás mozdulatait, hanghordozását, arcjátékát! b) Milyen mozdulatokkal utaltatok saját magatokra, a befogadóra, illetve a többiekre?


21

c) Jelöljétek a szöveg mellett azt is, hogy hol tettétek ezeket a gesztusokat! d) Melyek azok a nyelvi elemek (szavak, szóvégződések, kifejezések), amelyek a beszélőre, a befogadóra, illetve a kívülállókra vonatkoznak? Gyűjtsétek össze az alábbi táblázat segítségével! BESZÉLŐRE VONATKOZIK

BEFOGADÓRA VONATKOZIK

KÍVÜLÁLLÓKRA VONATKOZIK

ÖNÁLLÓ SZAVAK, KIFEJEZÉSEK VÉGZŐDÉSEK

e) Írd át a párbeszédet úgy, hogy ne csak Péterhez szóljon a megszólaló, hanem egy egész csoporthoz, például Péterhez és barátaihoz! f)

Írd át úgy a párbeszédet, mintha Dénes egyedül találta volna meg a radírt!

g) Írj egy olyan párbeszédet, amelyben hasonló a helyzet! Elveszett a focilabdátok, és az osztály téged választott ki szószólónak, hogy kérdezd meg a másik osztálytól, nem látták-e a labdátokat! h) Húzd alá a megírt párbeszédeknek mindazokat az elemeit, amelyeket megváltoztattál!

MEGOLDÁS Természetesen nem várjuk el a tanulóktól, hogy a toldalékokat pontosan el tudják határolni a tőtől. A megoldásokban mi azt követtük, hogy ahol felismerhető a tő, ott azt választottuk le, ahol nem, ott a tőtől függően húztuk be a határokat. Természetesen a feladatok ellenőrzésekor ennél megengedőbbnek kell lenni, hiszen a gyerekeknek erről még nincs tudásuk. Beszélőre vonatkozik

Befogadóra vonatkozik

Kívülállókra vonatkozik

Önálló szavak, kifejezések

én, enyém, engem

öregem, te, Péter

ez, Dénes, tőle, ők

Végződések

radírom, megnéztem, láttad, vetted, add, találtam, kaptam, nézz (oda), ceruzád, születésnapom, radírod nézzek, azt hiszem

megtalálták

14. Olvasd el az alábbi szöveget! A szövegekben szereplő személyeket és dolgokat az emberi nyelvek különféleképpen jelölik aszerint, hogy milyen szerepet játszanak a beszélgetés vagy elbeszélés szempontjából. Ezeket a szerepeket a nyelvtanok NYELVTANI SZEMÉLYEKnek nevezik. A legfontosabb szerepek: maga a beszélő vagy közlő (a nyelvtanokban ezt első személynek szokták nevezni), a megszólított vagy befogadó (az ún. második személy) és a beszélgetésben ilyen aktívan nem résztvevő em-

22


berek vagy dolgok (harmadik személy). A magyarban mindhárom fajta nyelvtani személy EGYES VAGY TÖBBES SZÁMÚ lehet aszerint, hogy egy vagy több emberről, illetve dologról van-e szó. Amint láthattátok, a beszélgetés résztvevőire utalhatunk önálló SZAVAKKAL, KIFEJEZÉSEKKEL, és jelölhetjük őket a szavak végén ún. TOLDALÉKOKKAL is. Ezek a szavak, illetve toldalékok jelölik a egyes résztvevőkre utaló kifejezések nyelvtani számát és személyét. A fenti párbeszédben főleg személyes névmásokkal (én, te, ők …), birtokra utaló toldalékokkal (radírom, ceruzád …) és személyragokkal (találom, találták …) találkoztál. Amikor át kellett írnod a párbeszédet, elsősorban ezeken kellett változtatnod. a) Egészítsd ki a 13. d) feladat táblázatát a szöveg alapján feliratokkal! b) Töltsd ki a rendszerező táblázatokat az eddigi tapasztalataid alapján! I.

Személyes névmások EGYES SZÁM (E.SZ.)

TÖBBES SZÁM (T.SZ.)

1. SZEMÉLY 2. SZEMÉLY

ti

3. SZEMÉLY

II. Személyragok EGYES SZÁM (E.SZ.)


1. SZEMÉLY 2. SZEMÉLY

találtad (a radírt)

3. SZEMÉLY

III. Birtokosra utaló toldalékok*: EGYES SZÁM (E.SZ.)


1. SZEMÉLY

(a mi) radírunk/radírjaink

2. SZEMÉLY

ti

3. SZEMÉLY

(az ő) radírja/radírjai

* Figyeld meg, hogy ebben az esetben nemcsak a birtokló személy egyes vagy többes számát tudjuk jelölni toldalékkal, hanem a birtokolt dologét is (egy vagy több radír)!


23

REFLEK TÁL ÁS 6. LÉPÉS: 15. feladat T/15.

19. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A kommunikáció tényezői közül az üzenetet vizsgáljuk meg közelebbről. A vizsgálatunk szempontja az információmennyiség. A problémára az elkövetkezendő években még sokszor, és sokféleképpen térünk vissza. Most csak magát a problémát próbáljuk megértetni a gyerekekkel. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információkezelés: információhiány azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írásbeli feladat 15. Állapítsd meg, hogy az egyes szövegekből milyen fontos tudnivaló hiányzik! a) Mi hiányzik? Kedves! Szeretettel meghívlak az április (szombaton) tartandó születésnapi zsúromra. Címem: Berkenye u. 12. Kata b) Mi hiányzik? A Városi Színház értesíti kedves vendégeit, hogy március 16-án a című előadás betegség miatt elmarad. Minden a helyszínen visszaváltható. c) Mi hiányzik? Próbálta már? Megszűnt a nehéz fizikai munka, mert otthonába költözött nagy erejű Jutka. Tiszta már a szőnyeg, tiszta már a padló, ekkora erővel nem bírna csak hat ló.

MEGOLDÁS a) b) c)

A megszólított neve, a pontos dátum és az időpont. Az előadás címe és a „jegy” szó. Ki vagy mi az a „nagy erejű Jutka?”

24


R ÁHANGOLÓDÁS 7. lépés: 16. feladat

T/16.

19.oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Fontos, hogy a gyerekek személyes élményeihez kötődjenek ezek az ismeretek. Akinek nincs családi fényképalbuma, az gyűjtsön újságokból, internetről fotókat. • Járjunk el tapintatosan! Akadályozzuk meg, hogy a gyerekek egymás családtagjairól hozott fotókon látható családtagokat bántsák: kigúnyolják, fitymálják, „cikizzék”. • Az is lehetséges, hogy a pedagógus maga hoz fotókat, hogy adjon annak, akinek ez problémát okoz. • A feladat az, hogy a gyerekek minél több érzelmet be tudjanak azonosítani az arckifejezések, testtartás, tekintet alapján. Megkezdjük a „kifejleti jóslatok” alkotását, azaz a képek mögé eseményt rakunk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fantázia, a nonverbális kommunikáció jeleinek értelmezése, szociális percepció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén kiscsoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szóbeli szövegalkotás fantázia alapján, kooperáció E s z k ö z ö k : fotók 16. Gyűjtsetek olyan családi fényképeket, amelyeken a szereplők arcán valamilyen érzelem tükröződik! a) Cseréljétek ki egymás gyűjteményét, és próbáljátok megállapítani egy „idegen” fotóról, mi történhetett a szereplőjével! b) Ezután a fénykép tulajdonosa mondja el az eredeti eseményt!


25

JELENTÉSTEREMTÉS Az eseményekben részt vevő figurák és nyelvi kifejezésük 7. lépés: 17–18. feladat T/17–18.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a gyerekek tapasztalatot szerezzenek arról, hogy a kép (ebben az esetben a fotó) ugyanúgy csak egy részét jeleníti meg az ábrázolt valóságnak, mint a nyelv. • A feladat arra hívja fel a gyerekek figyelmét, hogy a nyelvi megjelenítése egy adott vagy elképzelt szituációnak ugyanolyan válogatási és elrendezési eljárás eredménye, mint egy kép összeállítása. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs képesség, narratívába helyezkedés, események kiemelése, fantázia C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, majd egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás E s z k ö z ö k : fényképek, feladatlap 17. Helyezzétek el az asztalon a képeiteket! a) Mindketten válasszatok egy-egy képet, de ne áruljátok el, hogy melyik az! Meséld el a történetet, amelynek egy adott pillanatában az általad választott kép készülhetett! A párod feladata, hogy kiválassza az asztalon levő képek közül azt (azokat), amely (amelyek) a történet részei lehetnek. Ha kitalálta, cseréljetek! b) Mindketten válasszatok egy-egy képet, de ne áruljátok el, hogy melyik az! Írd le a képet, amit választottál! Ügyelj arra, hogy ne toldj hozzá semmit, ragaszkodj ahhoz, ami a képen van! A párod feladata, hogy kitalálja, melyik kép az, amit leírtál! Ha kitalálta, cseréljetek! 18. Olvasd el az alábbi szöveget, majd vesd össze saját tapasztalataiddal! Egy fénykép egy adott esemény egyetlen pillanatát örökíti meg. Egy családi születésnap például sok-sok eseményből áll: a családi vacsorát követi a koccintás, majd a tortaevés, majd az ajándékok átadása, kibontása stb. A születésnapról sok-sok kép készülhet, mindegyik csak egy-egy pillanatot képes megörökíteni. Készülhet kép a megterített asztalról, amelyen azonban nem látszanak a meghívott vendégek. Készülhet kép a tortáról, amelyen azonban nem látható az ünnepelt, csupán az, hogy hány éves. Készülhet kép a vendégekről vagy az ajándékot bontó ünnepeltről. Azaz egy születésnapi ünnepségről készült fényképek alapján részleteket tudunk meg arról a valóságos eseményről, ami lezajlott. De csupán a képek alapján sokszor nem tudjuk eldönteni, hogy milyen sorrendben követték egymást az események: az ajándékbontás a tortaevés előtt vagy után volt-e stb.

26


Amikor egy történetet mesélünk el (vagy írunk le), hasonlóan járunk el, mint a fényképész, aki a születésnapon fényképez: válogatunk az információk közül, és ezeket a kiválasztott részleteket valamilyen általunk választott rendbe (időrend, oksági kapcsolat stb.) rendezzük a történetszövés folyamán. Lényegtelen vagy kellemetlen részleteket kihagyhatunk, másokat – amelyek számunkra valami miatt fontosak – részletezhetünk, „kinagyíthatunk”. Így a történet mesélője is, akár a fényképész, csupán részleteit adja vissza annak az eseménynek, amit elmesél. Nem muszáj például mindenkit megemlíteni, aki az eseményben részt vett; maradhatnak olyan szereplői vagy körülményei a történetnek, akiket a szöveg nem említ meg. Vagy például nem fontos egyformán részletezni mindent: ha egy eseményben a fiúk együtt csináltak valamit, a történet egyszerűen utalhat rájuk úgy, hogy a fiúk vagy egy csapat fiú vagy néhány fiú, és nem kell egyenként (név szerint) felsorolni őket. Természetesen a képnek és nyelvnek nem ugyanazok az eszközei a valóság megjelenítésére, egy esemény felidézésére. A továbbiakban próbáljuk meg összegyűjteni a hasonlóságokat és a különbségeket! a) Hasonlítsd össze az általatok elmesélt történetet és a történet alapjául szolgáló képet! Mit képes megjeleníteni az egyik, és mit a másik? Melyik hogyan? Melyik mit jobban, mit kevésbé? KÉP

SZÖVEG

FIGURÁK, SZEREPLŐK

CSELEKEDETEK, TÖRTÉNÉSEK

ESEMÉNYEK IDŐBELI KAPCSOLATA

ESEMÉNYEK KÖZTI OKSÁGI KAPCSOLATOK (PL. MI MIÉRT TÖRTÉNT?) AZ ESEMÉNYEK KÖRÜLMÉNYEI

A SZEREPLŐK, FIGURÁK BELSŐ TULAJDONSÁGAI A SZEREPLŐK, FIGURÁK KÜLSŐ TULAJDONSÁGAI

b) Írd le, hogy számodra inkább egy kép/képsorozat, vagy inkább egy történet képes jobban felidézni egy eseményt! Indokold is meg, hogy miért így gondolod!


T/19.

27

22. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat az előző komplexebb folytatása, választható. Itt már az eseményeket nem pusztán ki kell találni, hanem össze is kell kötni egymással. • A feladatban dolgozni kezdünk a narratív szövegek jellemzőivel (helyszín, időpont, eseménysorrend, szereplők stb.). • A gyerekek, ha elkészült a fotóregény, mutassák be az osztálynak. Készítsenek belőle „dokumentumot”, és őrizzék meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fantázia, idői, térbeli sorrendezés, koherenciateremtés C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén kiscsoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írásbeli szövegalkotás, szóbeli szövegalkotás 19. Keverjétek össze a képeket, és rakjatok össze belőlük egy fotóregényt! a)

Találjatok ki egy izgalmas történetet!

b) Határozzátok meg, hogy kik a történet szereplői, hol és mikor játszódik az esemény! A történet szereplői: Helyszín: Időpont: A rövid történet: A fotók történeteinek kitalálását segítette, hogy milyen volt a képen a szereplők arckifejezése, testtartása, egymástól való távolsága. Amikor beszélünk, nem egyszerűen csak szöveget mondunk. A szöveget hangsúlyozzuk, kézmozgással kísérjük az elmondottakat. Idegen szóval: gesztikulálunk. Arckifejezésünkkel, tekintetünkkel is, segítünk a partnernek, hogy megértse szándékainkat. Összefoglalva elmondhatjuk: a kommunikáció során nem csupán beszélünk vagy írunk, hanem testtartásunkkal, arckifejezésünkkel, kézmozdulatainkkal, a partnerünktől való távolsággal magyarázzuk, megerősítjük, helyettesítjük stb. szavainkat. De bármilyen furcsa, kommunikációnkhoz tartozik az öltözékünk, hajviseletünk és egy sor más dolog is, amivel üzeneteket küldünk a külvilágnak: „Lássátok, ilyen vagyok én!” Ezeket a jeleket, jelenségeket hívjuk a kommunikáció nem nyelvi részének.

28


JELENTÉSTEREMTÉS 8. lépés: 20.feladat T/20.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Választható feladat. • A gyerekeknek a kész történetet a nonverbális kommunikációból kell kikövetkeztetniük. • Fontos, hogy az egyes érzelmeket, indulatokat, eseményeket, amelyekre következtetnek a képek alapján, mindig indokolják, a megfelelő képrészlettel. • A gyerekek homogén csoportokban dolgoznak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szociális percepció, fantázia, asszociáció, szövegértés Célc sopor t – A dif ferenciálá s lehetőségei: A) A feladatot a nem verbális kommunikáció értelmezésében kevésbé jártas gyerekek kapják B) A feladatot az olvasási, szövegértési problémákkal küzdők kapják. M u n k a f o r m á k : homogén kis csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, szerepjáték, bemutatás, megbeszélés 20. Nézzétek meg az alábbi képregényt! Döntsétek el, hogy összefüggő történetet ábrázol-e vagy sem!

1

2

3

4

5

6

7

8

9


29

A) Figyeljétek meg, a rajzoló hogyan alakította a szereplők arcának és testének egyes részleteit! a) Találjátok ki, hogy a figurák melyik testrészükkel milyen érzelmeket tolmácsolnak! b) Mindenki válasszon egy szereplőt, és próbálja meg annak mozdulatait és az arcjátékát utánozni! A többiek találják ki, melyik szereplőről van szó! B) Írjátok a szövegrészek mellé a megfelelő kép számát! Sietnünk kell, mindjárt ideérnek. Hallom a lovak dobogását! Uram, királyom, íme a királyi gyűrű! Látom a templomtornyot! Meg kell menteni a királyt! Náluk van a gyűrű. Mindenképpen vissza kell szerezni! Hé, jóember, merre van itt a legközelebbi falu? Jó uraim, indulniuk kell, veszélyben van a király! Ha a király megkapja a gyűrűt, vége a varázserőnknek. Újra bebizonyítottad hűségedet, ezért neked adom Katicát, az egyetlen lányomat.

MEGOLDÁS B) 6, 8, 4, 7, 2, 9, 1, 3, 5

REFLEK TÁL ÁS 9. lépés: 21–22. feladat T/21.

24. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat az eddigieket gyakoroltatja szerepjáték segítségével. • Fontos az érzelmek, a másik szereplőhöz vagy annak mondanivalójához fűződő viszony minél árnyaltabb megfogalmazása. Pl. düh, kételkedés, döbbenet, bánat. • A nonverbális feladatokban általában is törekedjünk arra, hogy a gyerekek minél pontosabban le tudják írni, mit éreznek, gondolnak. • Ehhez komoly szókincsfejlesztésre van szükség, hogy legyenek szavaik a saját állapotukra. Ha maguk meg tudják mondani, mi a baj, milyen érzelmeket váltanak ki belőlük bizonyos események, könnyebb rajtuk változtatni, illetve kontrollálni azokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szociális percepció, szókincsfejlesztés C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szerepjáték, megbeszélés E s z k ö z ö k : paraván

30 SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS • 5. ÉVFOLYAM

21. Alkossatok párokat! Találjatok ki egy-egy jelenetet, amit szavak nélkül, csak a fej mozgatásával, a tekintettel és arcjátékkal adtok elő! Álljatok a paraván mögé úgy, hogy csak a fejetek látszódjon! Az osztályban ülő nézők mondják el, mi lehetett a történet!

T/22.

24. oldal HÁZI FELADAT

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat a nonverbális kommunikáció kapcsán a taglejtések jelentőségére irányítja a figyelmet. • Érdemes kikerestetni a gesztus szó különböző jelentéseit a szótárból. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szociális percepció, nem nyelvi kommunikációs közlemények észlelése, szociális alkalmazkodás, értékelés – bírálat C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés, bemutatás, kooperáció 22. Gyűjtsetek olyan „egyezményes kézjeleket”, amelyeket akkor is értünk, ha nem szólunk egy szót sem (pl. a rendőr karjelzései)!

MEGOLDÁS tisztelgés, szamárfül, V betűt formázó mutató- és középső ujj, köszönés stb.


25. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A taglejtések funkciójának értelmezését tovább finomítjuk. • A gyerekekkel érdemes a feladat előtt egy próbát tenni. Játsszanak el egy telefonbeszélgetést. A beszélgetés témája, hogy a hívó útbaigazítást kér a hívottól. • Az osztály találja ki, „mit nem tud” a hívott. Jelöljünk meg egy mindenki által ismert helyszínt. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szociális percepció, nem nyelvi kommunikációs közlemények észlelése, szociális alkalmazkodás, értékelés – bírálat C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, páros, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, szerepjáték


31

23. Megfigyelted-e már, hogy ha telefonálsz, attól függetlenül, hogy beszélgetőpartnered nem lát téged, arckifejezésed, kézmozdulataid „működésbe lépnek”? Mit gondolsz, miért lehet ez? a) Játsszátok el, hogy tanácsot kérsz telefonon! Kezdjétek így a beszélgetést: Szia! Bence vagyok. Nem tudnád elmagyarázni, hogyan jutok el a vasútállomásról az iskoláig?

MEGOLDÁS: Az ember önkéntelenül használja a gesztusait, testnyelvét kommunikációjában, függetlenül attól, hogy látják-e.

T/24.

25. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A taglejtések nyomatékosító funkcióit tanítja a feladat. • A gyerekekkel érdemes gyűjtetni és eljátszatni hasonlókat. • Olyan játékokat is lehet játszani, hogy csak bemutatjuk a nyomatékosító taglejtést, a többiek pedig kitalálják hozzá a szöveget. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szociális percepció C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális, egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szerepjáték 24. Mondd el az alábbi mondatokat úgy, hogy taglejtéseddel nyomatékosítsd a mondanivalódat! – Ugyan már! – Márpedig azt mondtam, itt maradsz! – Te nem vagy normális! – Mit vétettem én? – Ki innen!

T/25.

25. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatban a mimika és a taglejtés egyszerre jelenik meg. „Összekötjük” őket. • Figyeljünk arra, hogy mi történik akkor, ha nemcsak a szöveg és a nonverbális jelzések, hanem az arcjáték és a taglejtés is ellentmondásban vannak egymással.

32


K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szociális percepció, nem nyelvi kommunikációs közlemények észlelése, szociális alkalmazkodás, értékelés – bírálat C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szerepjáték, megbeszélés 25. Az alábbi mondatokat mondd el úgy, hogy pont az ellenkezőjét jelentse, mint amit a leírt szavak önmagukban jelentenének! Jaj, de okos vagy! • Hű, de nagyon ügyes vagy! a) Gyűjtsetek és adjatok elő hasonló mondatokat, és fordítsátok meg a nem nyelvi eszközök segítségével az eredeti jelentésüket!

T/26.

25. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • • • •

Ebben a feladatban a nonverbális kommunikáció valamennyi területe megjelenhet. A gyerekek párokat alkotnak, egyikük a hotelportás, másikuk a vendég. A helyzeteket lehet szaporítani a gyerekek egyéni ötlete alapján, és az osztály maga a hotelportás. Ki kell találnia a hotelportásnak, mit akar a vendég. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szociális percepció C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szerepjáték, megbeszélés, verseny 26. Idegen országban vagytok, amelynek a nyelvét nem ismeritek. Játsszátok el a következő jeleneteket! Magyarázzátok el a hotelportásnak, hogy: a) elveszett a számodra olyan kedves családi fényképalbumod; b) kiégett a fürdőszobában a villanykörte; c) vendéget vársz, de előtte még el kell menned elintézni valamit.


33

JELENTÉSTEREMTÉS 11. lépés: 27–29. feladat 26. oldal

T/27.

5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A kulturális szignálokkal, illetve emblémákkal foglalkozunk ebben a feladatban. • Javasolt a gyerekekkel gyűjtetni olyan öltözékeket, amelyek a csoport-hovatartozást jelzik. Pl. „deszkás”, „rockeres”, népviseleti stb. kellékeket. • A feladat kapcsán beszélgessünk a megjelenés fontosságáról a hatékony kommunikációban. • Régi képek alapján beszélgethetünk a divatról, illetve a divat változásairól. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szociális percepcó, norma és normaalkalmazás C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén kis csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés, bemutatás, verseny E s z k ö z ö k : különféle viseletek, fényképek, divatbemutató-részlet videón 27. Sorolj fel olyan külső jeleket, amelyek a nemi hovatartozásra utalnak (cipő, ruha, haj stb.)! Különítsd el azokat, amelyek kizárólag az egyik nem viseletére jellemzőek, azoktól, amelyek mindkét nem viseletében fellelhetők. CSAK NŐK

CSAK FÉRFIAK

MINDKETTŐ

nejlonharisnya

nyakkendőtű

farmer

MEGOLDÁS CSAK NŐK

CSAK FÉRFIAK

MINDKETTŐ

nejlonharisnya

nyakkendőtű

farmer

melltartó

frakk

baseballsapka

szoknya

alsónadrág

zokni

kendő

nyakkendő

ing

körömlakk

öltöny

pulóver

rúzs

kacagány

öv


T/28.

26. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat tovább árnyalja a problémát, felszínre hozva a gyerekek mindennapi tapasztalatait. • Érdemes a feladatot egy rövid beszélgetéssel indítani. Pl. Ki lehet az, aki fehér köpenyt visel? Ki lehet az, akinek zöld az egyenruhája? Hány foglalkozás az, amelyben kötelező az egyenruha? Tudsz-e olyan munkahelyet mondani, ahol az öltözék nem a foglalkozást, hanem a munkahelyet jelképezi elsősorban meghatározott? • Lehet a „Ki tud többet?” kérdésre választ keresni – versenyeztetve a gyerekeket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szociális percepció, nem nyelvi kommunikációs közlemények észlelése, szociális alkalmazkodás, értékelés – bírálat C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés, verseny, megbeszélés 28. Sorolj fel olyan foglalkozásokat, amelyeknek jellemző ruhatáruk van! FOGLALKOZÁS

JELLEMZŐ RUHATÁR

orvos

köpeny

MEGOLDÁS FOGLALKOZÁS

JELLEMZŐ RUHATÁR

ellenőr

karszalag

búvár

búvárruha

rendőr

egyenruha

utcaseprő

világító mellény

T/29.

26. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatot az előző mintájára kell megoldatni. • Itt a kommunikációban jelentőséggel bíró egyéb tárgyak, ékszerek, márkák és egyebek kapnak hangsúlyt.


• Érdemes a gyerekekkel megvitatni, mond-e valamit valakiről, ha drága, márkás holmikban jár. Jobb ember-e vagy rosszabb, vagy egyszerűen csak megteheti. Milyen dolog ezekkel dicsekedni?; stb. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szociális percepció, nem nyelvi kommunikációs közlemények észlelése, szociális alkalmazkodás, értékelés – bírálat C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, vita 29. A ruhán kívül vannak egyéb „tartozékok”, amelyek sokat elárulnak a viselőjükről. a) Mit gondolsz, mi a szerepe például a jegygyűrű viselésének a kommunikációban? b) Gyűjts hasonló jelképes tárgyakat!

MEGOLDÁS kokárda, jelvény, kitüntetés, menyasszonyi fátyol, színek (fekete=gyász, rózsaszín=kislány, világoskék=kisfiú) stb.

REFLEK TÁL ÁS 12. lépés: 30. feladat

T/30.


+ házi feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A gyerekeknek egyszerre kell alkalmazniuk az eddig tanultakat. Lehetőleg önállóan oldják meg a feladatokat. A támogatásra szorulóknak segítsünk. • A modul végén beszéljük meg, mivel is foglalkoztunk, mi az a kommunikáció, ki az a befogadó és a közlő, melyek a verbális és nem verbális jelek stb. • Mondják el a gyerekek a véleményüket. Melyik csoportban érezték magukat jól, és miért. Melyik feladat tetszett nekik, és miért. • Hangsúlyozzuk azt, hogy lám, ők valójában az elmúlt órák tananyagát tudták, hiszen a mindennapokban folyamatosan alkalmazzák, de milyen jó, hogy most már odafigyelnek egy sor dologra, ami sikeresebbé teheti őket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretalkalmazás C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írásbeli szövegalkotás

35

36


30. Az alábbiakban egy párbeszédrészletet olvashatsz. a) Adj címet a jelenetnek, és határozd meg a helyszínét is! b) Egy-egy szereplő szövege után írd oda, hogy ki, illetve kik hallgatják őt, vagyis kik a befogadók! Cím: Helyszín: MAMA: Értsd meg, kisfiam, betegen nem lehet táborozni! Most miért nézel így? Tudod, hogy jót akarok neked! Na mondj már valamit! PISTI: De, Anyu, majd ott meggyógyulok. RÓZSI NÉNI: Jó napot kívánok, Arankám, szervusz, kisfiam! Mi a baj? Eltörött a mécses? MAMA: Nem, nem, csak beszélgetünk. Köszöntél Rózsi néninek? PISTI: Nem. RÓZSI NÉNI: Pistikém, csak a lányok sírnak. Te meg már 10 éves vagy! MAMA: Miért nem köszönsz Rózsi néninek? Tetszik tudni, nagyon elkeseredett, mert betegen nem mehet táborba. RÓZSI NÉNI: Hát mikor van az a tábor? MAMA: A jövő hét végén. RÓZSI NÉNI: Atyám! Hát hol lesz már akkor az a betegség!? Nem tehet vele ilyet, Arankám. Adok egy jó kis házi szert. Fokhagyma mézzel. Aztán betegség volt, nincs. PISTI: Napi egy kilót is megeszem belőle, ha tényleg segít. Köszönöm, Rózsi néni, és bocsánat… RÓZSI NÉNI: Hagyd csak, kisfiam, megértem én, de azért mással ezt ne tedd. MAMA: Felhívom, Rózsi néni. A viszontlátásra. RÓZSI NÉNI: Puszillak benneteket, édeskéim. a) Állapítsd meg, hogy az alábbi arckifejezések közül melyik milyen érzelmeket fejezhet ki! Írd a számát a szereplők megfelelő szövege utáni keretbe! b) Ki és mikor volt udvariatlan, és ez hogyan hathatott a partnerekre? c) Ki lehet a szereplők közül a legidősebb? Miből következtetsz erre?

1

2

3

4

5

6

2. BESZÉLGETÉS ISKOLAI HELYZETEKBEN R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A gyerekek már képet kaptak a kommunikációs helyzetről, annak elemeiről. A probléma bemutatását tovább finomítjuk. Itt egyszerre figyelünk a helyzetre, a partnerek viszonyára, illetve ennek öltözködésbeli és nyelvi jellemzőire. • A feladatokat először csoportmunkában oldják meg a tanulók. A megoldásokat frontális osztálymunkában beszélik meg. Kipróbálják a „rossz” megoldásokat is. Pl. a „Megkérem önt…” mondatot a gyerek-unoka párbeszédnek tulajdonítjuk. „Eljátszunk” a gondolattal, mi lenne, ha… Mit válaszolna például a nagymama? Milyen lehetne a helyzet, ha... stb.? Ezt érdemes több normasértőnek számító párbeszéd esetén eljátszani. • A feladat alkalmas a „kifejleti jóslatok” alkotásának előkészítésére, gyakorlására is, azaz hogy a gyerekek gyakorolják azt, hogy bizonyos helyzetekben megjósolják, hogy mi várható. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : helyzet- és szerepfelismerés, normaalkalmazás Célc sopor t – A dif ferenciálá s lehetőségei: A) a helyzet normáit nehezen felismerő gyerekcsoport B) az írásbeli szövegalkotás terén jól teljesítők C) a verbális kommunikációval, olvasással leginkább küzdők M u n k a f o r m á k : homogén kiscsoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : Kiscsoportos megbeszélés, megbeszélés nagycsoportban, szerepjáték 1. Kommunikációs helyzetek A) Az alábbiakban nyelvi, viselkedésbeli, illetve öltözködéssel kapcsolatos elemeket sorolunk fel. Írd be a betűjelüket a táblázat megfelelő oszlopába! a) Kérem, foglaljon helyet! b) Jó napot kívánok! c) baseballsapka d) öltöny, nyakkendő e) Tök igaz! f) Engedje meg, hogy bemutatkozzam! g) kockás ing

38


h) fehér blúz, sötét szoknya i) teniszütő j) Nyuszika, te nem vagy magadnál! k) szabadidőruha l) a partnerek a földön ülnek m) Cső! BARÁTI BESZÉLGETÉS

HIVATALOS MEGBESZÉLÉS

B) Írj olyan esetet, amikor számodra ismeretlen emberekkel kellett kapcsolatba lépned! a) Hogyan köszöntél? b) Mit kérdeztél vagy mondtál először? c) Milyen volt a fogadtatás? d) Te hogyan reagáltál ezután? C) Ki mondhatta kinek? Kösd össze a megfelelő párokat! Gyerek a nagymamának:

Légy szíves, kenj egy vajas kenyeret.

Felnőtt a gyereknek:

El tetszene engedni...

Igazgató a beosztottnak:

Hozza ide, legyen szíves...

Fiatal az öregnek:

Gyere ide...

Felnőtt a felnőttnek:

Maga vesztette el?

MEGOLDÁS: A) Baráti beszélgetés: c) e) g) i) j) k) l) m) B) Hivatalos megbeszélés: a) b) d) f) h) C) Gyerek a nagymamának: Légy szíves, kenj egy vajas kenyeret!

BESZÉLGETÉS ISKOLAI HELYZETEKBEN

39


33. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A 2. feladat megkezdése előtt megkérdezzük a gyerekeket, ki tudja, mi a jelentése a monológ és a dialógus szónak. A választ maguknak kell megkeresni a szótárban. • A 2. feladat a beszédformák bevezetését szolgálja. • Fontos, hogy a gyerekek ténylegesen és önállóan manipuláljanak, keresgéljenek. Másolják le a szótárban szereplő definíciót. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szótárhasználat C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szótárhasználat E s z k ö z ö k : Idegen szavak szótára (ha nincs elegendő kötet, akkor fénymásolt oldalak.) 2. Állapítsd meg az Idegen szavak szótára segítségével, mi a különbség a monológ és a dialógus szó jelentése között! Monológ: Dialógus: a) Mondj olyan helyzeteket, amikor a közlések monológ formában hangzanak el! b) Mondj olyan helyzeteket, amelyekben a közlések elsősorban dialógus formájában hangzanak el!

T/3.

33. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Az 3. feladat rögzíti a fogalmakat. • A feladatban szereplők mintájára a gyerekek versenyezhetnek, ki tud több helyzetet gyűjteni, amelyben a párbeszéd, illetve a monológ inkább a jellemző. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e : rendszerezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés, verseny


3. X-szel jelöld, hogy az alábbi helyzetek közül melyikre jellemző a párbeszéd, illetve a magánbeszéd! Ahol mindkettő érvényes, ott mindkettőt ikszeld be! HELYZET

PÁRBESZÉD

MAGÁNBESZÉD

TÖBB SZEREPLŐS SZÍNDARAB ELŐADÁS HÍROLVASÁS A TV-BEN TALÁLKOZÁS EGY ISMERŐSSEL BESZÉLGETŐS MŰSOR VERSMONDÁS

MEGOLDÁS: HELYZET

PÁRBESZÉD

TÖBB SZEREPLŐS SZÍNDARAB

X

MAGÁNBESZÉD X

ELŐADÁS

X

HÍROLVASÁS A TV-BEN

X

TALÁLKOZÁS EGY ISMERŐSSEL

X

BESZÉLGETŐS MŰSOR

X

VERSMONDÁS

T/4.

X


Házi feladatként elvégeztethető egy másik csoport feladata.

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat a párbeszédnek és közvetve minden beszéd-, illetve írásműnek a szerkezetét, normáit felfedezteti, gyakoroltatja. Más kontextusban előkerülnek az előzőekben megszerzett ismeretek: kommunikációs helyzet, szereplők viszonya, normakövetés, normasértés és következményei. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szerkezeti elemek elkülönítése, kommunikációs helyzetelemzés, normaalkalmazás Célcsoport – differenciálás: A) az írásbeli szövegalkotásban nehézségekkel küzdő gyerekek, B) az írásbeli szövegalkotásban eredményes gyerekek,


41

C) olvasási nehézségekkel küzdő gyerekek. M u n k a f o r m á k : egyéni, homogén kis csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írásbeli szövegalkotás, prezentáció, szerepjáték, megbeszélés 4. Párbeszédek A) Egészítsd ki az alábbi hiányos párbeszédet! ZSIGA: Csókolom. Elnézést. Meg tetszene tudni mondani, hogy hány óra van? NÉNI: ZSIGA: Hú! Elkések! NÉNI: És miért nem indultál el korábban? ZSIGA: NÉNI: Gyere, akkor megmutatom az utat. ZSIGA: Köszönöm. NÉNI: ZSIGA: Igen, most már látom. NÉNI: ZSIGA: Még egyszer köszönöm. Csókolom. a) Jelöld X-szel, melyek a párbeszédben a kapcsolatteremtésre (pl. találkozáskor) és a kapcsolat megszakítására (búcsúzásra) szolgáló nyelvi kifejezések! b) Jelöld egy aláhúzással, melyik mondat tartalmazza a szándéknyilvánítást! (Mi a cél?) B) Az alábbi minta alapján írj párbeszédet a szempontok szerint! – Jó napot kívánok. Kalapos Eszter vagyok. Miben segíthetek? (KAPCSOLATTEREMTÉS) – Jó napot kívánok! (KAPCSOLATTEREMTÉS) Tóth Istvánnal szeretnék beszélni. (SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁS) – Az igazgató úrral vagy a raktárvezetővel? Mindkettőt így hívják. (KÉRDÉS A SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁS PONTOSÍTÁSÁRA) – Elnézést. A raktárvezetőt kérném. (A SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁS PONTOSÍTÁSA) – Kapcsolom. (VÁLASZ A SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁSRA) – Köszönöm. Viszonthallásra. (A KAPCSOLAT MEGSZAKÍTÁSA) – Viszonthallásra. (A KAPCSOLAT MEGSZAKÍTÁSA) HELYSZÍN: Vízi vidámpark SZEREPLŐK: Bálint és osztálytársa, Tünde KAPCSOLATTEREMTÉS: KAPCSOLATTEREMTÉS, SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁS: A SZÁNDÉK TELJESÍTÉSÉNEK MEGTAGADÁSA: KÉRDÉS A SZÁNDÉK MEGTAGADÁSÁNAK OKÁRA: MAGYARÁZAT: A KAPCSOLAT MEGSZAKÍTÁSA: A KAPCSOLAT MEGSZAKÍTÁSA:

42


C) Melyik szerkezeti részek hiányoznak az alábbi párbeszédből? – Tessék megállni! – Tessék??? – Ne tessék elindulni, piros a lámpa! – Nagyon kedves, köszönöm, nem figyeltem oda. – Nincs mit. Viszontlátásra! – Viszontlátásra! a) Hibás-e a fenti párbeszéd? Válaszodat indokold meg!

MEGOLDÁS: C) Nem hibás, a helyzetnek megfelelő. Az udvariatlanság itt életet mentett!

T/5.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A köszönéssel való foglalatosság alkalmával megjelent (még mint mellékes szempont) a magázástegezés kérdése. Ekkor nem strukturáltuk a problémát, csupán megemlítettük, hogy két ember között használt nyelvi normák mindig utalnak a kapcsolatukra is. • Fordítva is igaz, és a gyerekek szempontjából különösen fontos, hogy két ember kapcsolata megszabja, milyen nyelvi normákat használjunk. Javasolt, hogy mindezeket elevenítsük fel közösen a gyerekekkel, így kapcsoljuk az új aspektusokat a már meglévő ismeretekhez. • A gyerekek olyan szövegeket kapnak, ahol két felnőtt magázza egymást, a felnőtt a gyereket tegezi, míg a gyerek a felnőttet magázza, a két gyerek kölcsönösen tegezi egy mást. • A gyerekekkel felfedeztetjük, hogy az ige különböző alakjain, illetve a névmáshasználaton érhető „tetten” a tegezés és a magázás. Az A) és B) feladatot páros munkában, míg az A–B) feladatot heterogén kis csoportban oldják meg a tanulók. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kommunikációs helyzetértelmezés, spontán szöveg értése, reprodukált szöveg befogadása, spontán írásbeli szövegalkotás Célcsoport – differenciálás: A) Szövegértelmezési gondokkal küzdő gyermekeknek B) Az írásbeli szövegalkotás terén sikeresebb gyermekeknek A–B) Heterogén kis csoport M u n k a f o r m á k : homogén és heterogén kis csoport, pármunka, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szerepjáték, kooperáció, megbeszélés


43

5. Olvassátok el a három párbeszédet! Alkossatok csoportokat, és beszéljétek meg, mi volt a különbség, amikor a két felnőtt, a felnőtt és a gyerek, illetve amikor a két gyerek beszélgetett egymással! – Jó napot, Gábor! De régen láttam. Hogy van? Nem is tudtam, hogy maga is erre lakik? – Á, üdvözlöm! Pesten lakunk, csak ide járok teniszezni. És maguk? – Megvagyunk. A felesége még tanít? – Igen. Jaj, jön a busz! Viszontlátásra! – Viszlát! Kézcsókom a feleségének. – Helló, Tamás! Aludtál eddig? – Szia, Dávid! Nem aludtam, edzésen voltam. – Látod, haver, nekem arra semmi szükségem, így is elég izmos vagyok. Jobban is el tudom tölteni az időmet, mint hogy órákig rohangáljak körbe-körbe. – Elég sötét vagy, ha ezt gondolod! Egyébként csak azért jöttem, hogy szóljak: nem érek rá gördeszkával rohangálni körbe-körbe. Szia! – Most mi bajod van!? Megsértődtél!? – Szervusz, Lotti. Nagy hírem van a számodra. – Csókolom, Márta néni. Mi a hír? – Minden héten kedden és csütörtökön járhatsz úszni. – Tetszik tudni, nekem arra nincs időm. Sokat kell tanulni... – Az egészséged az első, és kész. No, sipirc haza. Szervusz, és üdvözlöm a szüleidet! – Köszönöm, átadom. Csókolom. A) Fogalmazzátok meg állításaitokat, majd indokoljátok meg őket a szövegből vett példákkal! KOMMUNIKÁCIÓS PARTNEREK

KÜLÖNBSÉGEK ÁLLÍTÁS:

FELNŐTT-FELNŐTT PÉLDÁK A PÁRBESZÉDBŐL: ÁLLÍTÁS: GYEREK-GYEREK PÉLDÁK A PÁRBESZÉDBŐL: ÁLLÍTÁS: FELNŐTT-GYEREK PÉLDÁK A PÁRBESZÉDBŐL:

B) Írjátok át a felnőttek párbeszédét úgy, hogy tegeződjenek! Állítás:


A–B) Gyűjtsétek ki az eredeti és az átírt párbeszédből azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyek más formában jelentek meg magázódás, illetve tegeződés alkalmával! MAGÁZÓ FORMA

TEGEZŐ FORMA

a) Hasonlítsátok össze a párba állított szavakat, és karikázzátok be az ismétlődő végződéseket!

3. lépés: 6–8. feladat T/6.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladatban a nyelvtani számról és személyről tanultakra utalunk röviden vissza. • A tanulóktól azt várjuk, hogy megfogalmazzák, hogy a tegezés esetén a második személyű megszólítottra 2. személyű igealakokkal és személyes névmásokkal utalunk, ezzel szemben magázás esetén a második személyű megszólítottra 3. személyű igealakokkal és az ön, önök, maga, maguk személyes névmásokkal utalunk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tanult ismeretek alkalmazása, szabály önálló megfogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 6. Hasonlítsd össze a párba állított szavak végződéseit! a) Rendszerezd a megfigyeléseidet az alábbi táblázat alapján! MAGÁZÁS Mi a megszólított nyelvtani személye? A megszólítottra milyen személyragos alakkal utalunk? Milyenek a jellemző szóvégződések? Írj példákat! A megszólítottra milyen személyes névmással utalunk? A személyragokon és a személyes névmásokon kívül milyen más eltérések vannak? Írj példákat!

TEGEZÉS


45

b) Fogalmazd meg röviden a tegezés és a magázás nyelvtani szabályosságait a nyelvtani számról és személyről tanultak alapján!

T/7.

39. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A párbeszéd (közvetve) minden beszéd- és írásmű szerkezetét fedezteti fel, gyakoroltatja. • A megoldásokat olvastassuk fel. • Házi feladatnak érdemes hasonló feladatokat adni. Pl. a gyerekek írjanak párbeszédeket, keverjék össze az egyes szereplők szövegeit, és pármunkában oldják meg egymás feladatait. • Ha a feladatot kooperatív technikával szeretnénk megoldatni, akkor a szereplők mondatait külön-külön kártyákra írjuk, melyeket kiosztunk, és a gyerekek feladata, hogy ki-ki megtalálja az ő szövegét megelőző részt. Így áll össze a párbeszéd. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szerkezeti elemek elkülönítése, logikai-algoritmikus, problémamegoldó C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni vagy heterogén kis csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 7. Összekeveredtek egy párbeszéd sorai. a) Számokkal jelezd a helyes sorrendet! Én is üdvözlöm a nézőket. Igen, szerencsém volt, időben orvoshoz jutottam. Már tegnap is lent voltam a pályán. Remélem, megérdemlem majd. Üdvözlöm a műsorban Balla Zsolt vívót. Meggyógyultál? Nem is tudom, mi lenne velem, ha nem lehetnék ott a magyar csapat tagjaként. Igaz, hogy hamarosan újra kezded az edzéseket? Nagyon örülünk! És szurkolunk neked a világbajnokság alatt. b) Gyűjts olyan szavakat és kifejezéseket, amelyek igazolják, hogy a beszélgető partnerek tegeződtek vagy magázódtak!

MEGOLDÁS: 4, 1, 6, 2, 7, 3, 5


T/8.

40. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatban már együtt kezeljük a tegezés, magázás, megszólítás nyelvi és nem nyelvi elemeit, valamint normatív vonatkozásait. • Érdemes a párbeszédeket eljátszatni a gyerekekkel, és a hangsúly, nyomaték, hangerő, hangmagasság szempontjai alapján elemezni őket. • Ha lehetőség nyílik rá, ezeket a mini párbeszédeket jó, ha magnóra rögzítjük, és visszahallgatva elemezzük őket. • A pármunkában a pár egyik tagja olvasási gondokkal küzdő gyerek. Az ő feladata a mondatokat először némán elolvasni, majd hangosan bemutatni. Az a) és b) pontot egyéni munkával oldják meg a tanulók. Eredményeiket közösen megbeszélik. Szakítsunk időt az ismeretközlő szöveg elolvasására is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szociális percepció, normaalkalmazás, beszédtechnika. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás, véleményalkotás, reproduktív szövegalkotás, beszédtechnikai gyakorlatok 8. Jelöld X-szel az egyes mondatokra jellemző állításokat!

UTASÍTÁS

KÉRÉS

UDVARIAS

UDVARIATLAN

Hozza ide, amit kértem! Tessék idehozni, amit kértem! Ide tetszene hozni, amit kértem? Tessék szíves lenni idehozni, amit kértem. Hozd ide, légy szíves, amit kértem!

a) A fenti mondatokból válaszd ki és írd le azokat a kifejezéseket, amelyek az egyébként utasító mondatokat udvariassá teszik!


47

b) Mondd el az alábbi mondatokat parancsolóan-sürgetően és udvarias kérésként! (1) Tessék idehozni, amit kértem! (2) Marika, idehozná, amit kértem?

4. lépés: 9. feladat T/9.

40–41. oldal HÁZI FELADAT

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja a tegező, magázó formák begyakorlása változatos kommunikációs helyzetekben. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a tegező és magázó udvarias nyelvi formák alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka, adatkeresés, írásbeli szövegalkotás, megbeszélés, felolvasás 9. Gyűjts minél több helyzetet, amelyben két ember kölcsönösen magázza vagy tegezi egymást, és olyanokat is, amikor az egyik tegezi, a másik pedig magázza a partnerét! Kölcsönösen tegeződnek: Kölcsönösen magázódnak: Egyik tegezi, a másik magázza a partnerét:

Miért fontos „magázódni tudni”? Sokszor halljuk, hogy valakinek a stílusával baj van: udvariatlan, bántó, nem veszi tekintetbe a másikat. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy nem alkalmazkodik kellőképpen a kommunikációs helyzethez. Márpedig ahhoz, hogy szándékunkat megvalósítsuk, arra van szükség, hogy beszélgetőtársaink számára kellemes, jobban mondva, a beszélgetési normákhoz alkalmazkodó partnerek legyünk. A legtöbb esetben az emberek egy része nem szándékosan udvariatlan vagy bántó, csak nem tud barátságosan magázódni vagy tegeződni. A MEGSZÓLÍTÁSNAK igen nagy szerepe van a kommunikációban, hiszen az emberek egymás közti viszonyát jelzi. Régen gyakori jelenség volt, hogy a házaspárok magázódtak. Tegező formát csak a férj használhatott a feleségével folytatott társalgáskor. De magázódtak a tizenéves fiúk és lányok is. Az úr-szolga viszonyt jelezte, hogy a magasabb társadalmi helyzetű ember tegezte a ranglétra alacsonyabb fokán állót, míg az csak magázódó formát használhatott. Ma a felnőtt-gyerek viszonyra jellemző ez. Napjainkban már egyre kevésbé lelhető fel, hogy a gyerekek a szüleiket vagy akár a nagyszüleiket magázzák. Érdemes megemlíteni a magázódásnak egy különleges fajtáját, a tetszikezést. A tetszikezés az udva-


rias magázásnak az a fajtája, amelyet általában a fiatal az időssel szemben használ. Manapság már ritka, de előfordul ez az egykorúak között is, ha különösen hangsúlyozni akarják az egymás iránt érzett tiszteletüket. ÉRDEKESSÉG a paraszti élet illemtanából és a magázás történetéből, hogy régen a megszólítás a „kend” volt, tiszteletadást fejeztek ki vele. A tegezéssel csak azokat illették, akiket kevésbé tiszteltek, akik alacsonyabb rangban voltak. Gyakran előfordult, hogy a gyerek a családban az apját kendezte, az anyját magázta. Ez a tiszteletadás alacsonyabb fokát jelentette az apához képest. A házastársak között a férj tegezte feleségét és a gyermekeit. Az asszony – rögtön a lakodalom után – még akkor is magázta (kendezte) a férjét, ha gyerekkori játszópajtások voltak, és tegeződtek.

R ÁHANGOLÓDÁS 5. lépés: 10. feladat T/10.

42. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • • • •

A feladat az előbbieket gyakoroltatja a szövegalkotás eszközével. A gyerekek a címzettet kihúzzák. A feladatot egyénileg oldják meg. A rosszabbul teljesítők tanári támogatással dolgoznak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : spontán szövegalkotás, normaalkalmazás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írásbeli feladat 10. Írj meghívót az alábbi információk segítségével osztályfőnöködnek és legjobb barátodnak vagy barátnődnek! RENDEZVÉNY CÍME: Gyermekrajz-kiállítás A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA: Nagy Elemér művészettörténész A KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJÁNAK IDŐPONTJA: December 1., 17 óra A KIÁLLÍTÁS HELYSZÍNE: Gyermekgaléria – Miskolc, Vörösház utca 3/b


49

JELENTÉSTEREMTÉS 6. lépés: 11– 13. feladat

T/11.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Választható feladat. • A magázódás, tegeződés nyelvi és kommunikációs helyzetbeli jellemzőit gyakoroltatja a feladat szóban és írásban. A gyerekek belehelyezkednek ismerős, mindennapi helyzetekbe. • A probléma kiegészül a kommunikációs cél szempontjával. • A megoldásokat olvastassuk fel, játszassuk el. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : normaalkalmazás, ismeretalkalmazás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írásbeli feladat, szerepjáték 11. Hogyan kérnél segítséget a következő személyektől? Hogyan szólítanád meg őket? a) Jelöld x-szel, hogy tegeznéd vagy magáznád őket! SZEMÉLYEK

MEGSZÓLÍTÁS

TEGEZŐ FORMA

MAGÁZÓ FORMA

fiatal rendőr idősebb rendőr fiatalabb iskolatársad veled egykorú osztálytársad barátod édesapja fiatal eladófiú fiatal ismeretlen lány idősebb ismeretlen bácsi osztályfőnököd egyetemista ismerősöd

b) Kik azok a felnőttek (ismerőseid, rokonaid, tanáraid, edződ stb.), akikkel szívesen tegeződnél? Válaszodat indokold meg!

50


T/12.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy felfedeztesse: a tegező forma bizalmas viszonyt feltételez. • A reklámok célja a bizalomkeltés, a közvetlenség, ezzel annak a sugalmazása: olyanok vagyunk, mint te, a barátaid vagyunk, jót akarunk. A reklámokon számos kommunikációs ismeret megtanítható, ezenközben a gyerekeket a reklámok ellen védettebbé tesszük. Érdemes reklámokat gyűjtetni a gyerekekkel, és ki-ki bemutathatja a maga reklámját. A reklám műfajával a későbbiekben is foglalkozunk. • A reklámokon túl figyeljék meg a gyerekek, hogy a televízió egyes beszélgetős műsoraiban, így (a Balázs, Mónika show-ban) szintén tegeződik a műsorvezető a jelenlévőkkel, függetlenül attól, hogy hány évesek, illetve hogy nem ismerősei a riporternek. • Gyűjtethetünk a gyerekekkel további példákat újságokból, az internetről, valamint a televízióból. • Ha az idő kevés, az e) feladatot elhagyhatjuk, vagy házi feladatként feladhatjuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : normaalkalmazás, helyzetelemzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén kis csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, vita 12. Megállapítottuk, hogy tegeződni azok szoktak, akik életkorban közel állnak egymáshoz, vagy rokonok, jó ismerősök. a) Mit gondolsz, mi lehet az oka annak, hogy a reklámok vagy a tv-, rádióműsorok egy része „tegeződik”? b) Írunk néhány példát a postaládába bedobott, és az üdítőitalos üvegeken szereplő reklámokból. „Csavard le a kupakot...” „Nézd meg, mi az ábra...” „Idd a kólát nyerő cuccokért!” „Keresd a MÉG JOBB ÁRON emblémával ellátott termékeket!” „A többi ajánlatot is megtalálod, ha átlapozod a katalógust, vagy eljössz hozzánk.” Ki a megszólított? Mi a kommunikáció célja? Vitassátok meg, mi lehet az oka a tegező formának! c) Megjelent az iskolás gyerekek legfőbb vágya, az „Álomoktató”. Tervezz hozzá reklámot!


T/13.

51


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Felkérhetjük az iskola nyelvtanárát „konzulensi” feladatokra. • A gyerekek segítséget kérhetnek tőle. A megoldásokat a következő órán közösen beszéljük meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : adatkeresés, tájékozódó olvasás, összehasonlítás, rendezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés, elemzés 13. Hasonlítsd össze az általad tanult idegen nyelvet a magyarral a tegezés és magázás szempontjából! Melyek a különbségek és a hasonlóságok? IDEGEN NYELV

MAGYAR NYELV

KÜLÖNBSÉGEK HASONLÓSÁGOK

Több idegen nyelvben a tegezéssel és magázással kapcsolatos nyelvi szabályok eltérnek a magyar szokásoktól. Pl. az angolban nincs magázás és tegezés sem, azonban a keresztnéven szólítás majdnem megegyezik a mi tegezésünkkel. Dániában és Svédországban a magázás rohamosan visszaszorul, a cseh és német nyelvben azonban a magázásnak fontosabb a szerepe. Nagyon érdekesek a távol-keleti nyelvek, ahol az udvariasság kifejezésének több fokozata is van a nyelvben, melyek használata pontos szabályokhoz van kötve.


45. oldal 25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A két feladatban szóban és írásban rögzítjük az eddig tanultakat. • A vitát heterogén kis csoportokkal rendezzük. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a helyzetnek, kultúrának, szerepviszonyoknak megfelelő megszólítási formák és nyelvi eszközök normatív használata

52


M u n k a f o r m á k : heterogén kis csoport, egyéni C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írásbeli és szóbeli szövegalkotás, véleményalkotás, vita 14. Gondolkozz el azon, hasznos dolog-e a magázás! Véleményedet fogalmazd meg egy mondatban! a) Alkossatok csoportokat az ugyanazon véleményt képviselőkből! Osszátok meg érveiket csoporttársaitokkal, és építsetek fel közös érvrendszert álláspontotok mellett abból a célból, hogy a többieket meggyőzzétek! Válasszatok szóvivőt, aki képviseli a csoport álláspontját! Közös érvek: b) Miután minden szóvivő elmondta vitaindítóját, a csoportok többi tagja is kifejtheti a véleményét! Ha egy másik csoport tagját sikerül meggyőznötök, a meggyőzött személy átül a ti asztalotokhoz. Indokolnia kell azonban, melyek azok az érvek, amelyek eredeti álláspontját megváltoztatták. A végleges csoportok kialakulása után foglaljátok össze a vita eredményét! A vita eredménye:

T/15.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A mesét a tanár bemutatja. A gyerekek előtt nincs szöveg, csak hallgatják. • Ezután felidézzük közösen a mesét. A gyerekek megkapják a hiányos szöveget, valamint azt a feladatot, hogy egészítsék ki a hiányzó részeket. • A szöveg hiányzó részeinek kitöltése után a gyerekek olvassák fel hangosan a mesét. • Az utolsó, mesével kapcsolatos feladat a) és b) pontját különböző mértékű tanári támogatással végeztessük el a gyerekekkel. • A mesét többször el kell olvasni a feladat megoldásához, ezért az olvasástechnika nem öncélúan gyakoroltatható. • Érdemes különféle színnel jelölni az egyes szereplőket, majd táblázatban rögzíteni az adatokat. • A tegező, illetve magázó formulák aláhúzással emelhetők ki. • A mese nem hosszú, így a gyengén olvasóknak sem okoz tanári segítséggel és kellő mennyiségű idővel problémát. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tájékozódó olvasás, elemző olvasás, adatkeresés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , eljárások: olvasás, hiányos szöveg kiegészítése


53

15. Pótold a meséből a hiányzó kifejezéseket az alábbi szókészlet alapján! grófné anyja kigyelmed gazda fiú legény ura anyád anyámasszony ifiasszony leány öregasszony fiam anyós menyasszony lányom maga asszony a rest leány Egyszer volt egy gazdag leány, aki sohasem dolgozott, mert az anyja kényesen nevelte. Sokan kérték feleségül, de az .............................................. a kérőket mind lebeszélte, azt mondta: – Hagyd el, ne kérd, mert dologtalan, s nem élsz meg vele. Megint megkéri egy legény, s az .............................................. azt is le akarja beszélni, de ez azt felelte: – Hát .............................................. olyan anya, hogy a nem akarja .............................................. boldogságát? Jössz-e hozzám, húgom? – Igen biz’ én, jó szívvel! – feleli .............................................. A .............................................. azt mondja: – Gyere, menjünk, s esküdjünk meg! Elmennek, megesküsznek, s a .............................................. a .............................................. elveszi az .............................................. ellenére is. A leány csak ahhoz tartotta magát, ahogy az anyjánál szokva volt, ott üldögélt egy helyben, szép kényesen, nem dolgozott semmit álló napestig, csak a lábát lóbázta. Neki az is mindegy volt, ha az .............................................. szidta is érte. Gondolta az ura: „Hagyd el csak, .............................................., mert majd megtanítalak én téged dolgozni, ha az .............................................. meg nem tanított is!” – mert amikor hazajött a mezőről, az anyja is örökké panaszolta, hogy a .............................................. semmit sem dolgozik. S azt mondta reá: – Evvel, édes .............................................., soha meg nem élsz, mert semmi dologhoz nem nyúl. Úgy ül örökké, mint egy nagy ..............................................! Jobb lesz, ha elválsz tőle. – Elválni nem válhatok el, .............................................., mert tudva úgy vettem el, mint dologtalant. Hanem bízza rám kigyelmed, majd megtanítom én őt dolgozni. Másnap reggel az ifjú .............................................. elment ki a mezőre, mikor hazajött, azt kérdezte: – Ma hányan dolgoztunk, anyámasszony? Az .............................................. azt felelte: – Ketten, édes ..............................................! – Akkor hát ketten is együnk! – mondotta a .............................................. Ettek ketten, s az .............................................. étlen maradt, még este is s reggel is. Reggel, mikor az ura elment, sírt egy jó nótát, azután sóhajtozni s gondolkozni kezdett. Egyszer azt kérdi az .......... ....................................: – .............................................., ha a tüzet megszítom, dolog-e? – Dolog, édes .............................................., dolog! Megszította hát a tüzet. Azután azt kérdezte: – Hát ha a tűzre fát hozok be, dolog-e? – Dolog az is, édes leányom! – felelte az öregasszony. Fát is hozott. Azután megint megkérdezte: – Hát ha vizet hozok, dolog-e? – Dolog, édes leányom, dolog! – Hát ha kiseprem a házat?


– Az is dolog! Vizet hozott, s házat sepert, s az öreg megörvendett, hogy jól kezdi majd viselni magát, s elmagyarázta neki, hogy miféle dolgok vannak a ház körül, s azokba beleindította, segítette, tanította. A .............................................. hazajött, s mikor asztalhoz kellett ülni, kérdi az ................................ ..............: – Ma hányan dolgoztunk, anyámasszony? – Hárman, édes fiam – mondta nagy örömmel az .............................................. – Nahát, akkor hárman is együnk! – mondta a gazda is örömmel. Asztalhoz ültek hát, az .............................................. még nagyobb örömmel, mert másfél nap alatt éppen eléggé megéhült. Az naptól fogva mindig hárman dolgoztak, s hárman is ettek. Még ma is élnek, ha meg nem haltak. a) Csoportosítsd a szereplőket aszerint, hogy ki kivel tegeződött, ki kivel magázódott, ki kit tegezett és ki kit magázott! Kölcsönösen tegeződtek: Kölcsönösen magázódtak: Tegezte a másikat: Magázta a másikat: b) Megadjuk néhány szereplő nevét. Őket a mesében többféleképpen is hívták. Keress példákat a különféle elnevezésekre, megszólításokra! leány: a leány anyja: fiú: fiú anyja:

MEGOLDÁS: Nem baj, ha a gyerekek nem ugyanazt a megoldást mondják, mint az eredeti mesében, az a lényeg, hogy meg tudják védeni álláspontjukat. Érdemes az eredeti szöveggel összevetni a gyerekekét, és megvizsgáltatni velük, melyik jobb megoldás és miért.

A REST LEÁNY Egyszer volt egy gazdag leány, aki sohasem dolgozott, mert az anyja kényesen nevelte. Sokan kérték feleségül, de az anyja a kérőket mind lebeszélte, azt mondta: – Hagyd el, ne kérd, mert dologtalan, s nem élsz meg vele. Megint megkéri egy legény, s az anyja azt is le akarja beszélni, de ez azt felelte: – Hát kigyelmed olyan anya, hogy a leányának nem akarja boldogságát? Jössz-e hozzám, húgom? – Igen biz’ én jó szívvel! – feleli a leány. A legény azt mondja: – Gyere, menjünk s esküdjünk meg! Elmennek, megesküsznek, s a legény a leányt elveszi az anyja ellenére is. A leány csak ahhoz tartotta magát, ahogy az anyjánál szokva volt, ott üldögélt egy helyben, szép


kényesen, pirimókosan, nem dolgozott semmit álló napestig, csak a lábát lóbázta. Neki az is mindegy volt, ha az ura szidta is érte. Gondolta az ura: „Hagyd el csak, ifiasszony, mert majd megtanítalak én téged dolgozni, ha az anyád meg nem tanított is!” – mert amikor hazajött a mezőről, az anyja is örökké panaszolta, hogy a menyeasszony semmit sem dolgozik. S azt mondta reá: – Evvel, édes fiam, soha meg nem élsz, mert semmi dologhoz nem nyúl. Úgy ül örökké, mint egy nagy grófné! Jobb lesz, ha elválsz tőle. – Elválni nem válhatok el, anyámasszony, mert tudva úgy vettem el, mint dologtalant. Hanem bízza rám kigyelmed, majd megtanítom én őt dolgozni. Másnap reggel az ifjú gazda elment ki a mezőre, mikor hazajött, azt kérdezte: – Ma hányan dolgoztunk, anyámasszony? Az anyja azt felelte: – Ketten, édes fiam! – Akkor hát ketten is együnk! – mondotta a fia. Ettek ketten, s az ifiasszony étlen maradt, még este is s reggel is. Reggel, mikor az ura elment, sírt egy jó nótát, azután sóhajtozni s gondolkozni kezdett. Egyszer azt kérdi az anyósától: – Anyámasszony, ha a tüzet megszítom, dolog-e? – Dolog, édes leányom, dolog! Megszította hát a tüzet. Azután azt kérdezte: – Hát ha a tűzre fát hozok be, dolog-e? – Dolog az is, édes leányom! - felelte az öreg. Fát is hozott. Azután megint megkérdezte: – Hát ha vizet hozok, dolog-e? – Dolog, édes leányom, dolog! – Hát ha kiseprem a házat? – Az is dolog! Vizet hozott, s házat sepert, s az öreg megörvendett, hogy jól kezdi majd viselni magát, s elmagyarázta neki, hogy miféle dolgok vannak a ház körül, s azokba beleindította, segítette, tanította. A gazda hazajött, s mikor asztalhoz kellett ülni, kérdi az anyját: – Ma hányan dolgoztunk, anyámasszony? – Hárman, édes fiam - mondta nagy örömmel az öreg. – Nahát, akkor hárman is együnk! - mondta a gazda is örömmel. Asztalhoz ültek hát, az ifiasszony még nagyobb örömmel, mert másfél nap alatt éppen eléggé megéhült. Az naptól fogva mindig hárman dolgoztak, s hárman is ettek. Még ma is élnek, ha meg nem haltak.

55

3. CSALÁDOK KÖZEL ÉS TÁVOL Ma voltam az iskolában. Én vagyok az ötödik dé. Kornél azt mongya, nem iskola, hanem suli. Biztos. Az osztálytársaim egyáltalán nem kedvesek. Nem köszönt senki, amikor odamentem, csak Ms Szalay. Ő az osztályvezetö. Azt mondta ő nem Ms. Szalay, hanem Márta néni, Magyarországon így szokás. Nehéz lesz megszokni. Az iskolának van egy nagy udvara, ott volt az évnyitó. Ms Szalay azt monta hogy itt szoktak tornázni meg focizni a gyerekek. Az igazgato jó sokat beszélt a nagyrészét nem értetem, aztán mehettünk haza, és hétfőn kezdik a tanítás. Kiváncsi vagyok rá, mert anyáék azt monták, hogy itt más az iskola, mint Amerikában. Ott szeretem járni. Az osztályom olyan mint otthon, csak nincsenek feketék. Igy most nem tudom kivel fogok tudni kosarazni. Van egy nagyon szép chinai lány, meg egy pár délamerikai. De lehet, hogy nem azok mert amikor nagyinak montam, nagyon elcsodálkozot, és aszt mondta, hogy butaságokat beszélek. Pedig szerintem azok, azér is mert az egész csapat külön állt a többiektől, és úgy tünt, nem beszélgetnek velük. Meg velem se. Ábel

R ÁHANGOLÓDÁS 1. LÉPÉS: 1–4. feladat T/1.


A modul RÁHANGOLÓDÁS része több szempontból készíti elő a családdal való foglalkozást. Részben tematikusan, részben szövegbeli szerkezeti és jelentésbeli viszonyok felfedeztetését gyakoroltatja. Nem utolsó sorban ebben a részben kap főszerepet a multikulturalitás, amit természetes és érdekes kérdésként tárgyalunk. A multikulturalitáshoz azért rendeltük hozzá a személyes és sajátos családi szokások feladatát, hogy a gyerekek fedezzék fel: azonos kultúrában és hagyományokkal bíró családok is nagyon különböznek egymástól. Azaz a különbözőség normális dolog. Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A családmodellekről szóló rövid szövegek – a hazánkban élő kultúrák sokszínűségéből adnak ízelítőt – a család témakörén belül, illetve keretet a későbbiekhez. • A gyerekek a XIX. század nagycsalád-modelljeiről kapnak szövegeket, ezeket dolgozzák fel közösen. Mindenekelőtt érdemes tisztázni a gyerekekkel, hogy mi a különbség a nagy család és a nagycsalád között. Az előbbi egy szülőpár sok gyerekkel, az utóbbi több rokon család együttélését jeleni, akik egyben gazdálkodási egységet is képeznek, azaz közösen teremtik meg a megélhetésre valót. Manapság gyakorlatilag ez az együttélési forma megszűnt. • Különös tapintattal (és természetességgel) járjunk el a romákat illetően, nehogy előhívjuk az előítéletes magatartást, és roma tanítványainkat megbántsuk, kellemetlen helyzetbe hozzuk. A többi kultúra (kisebbség) esetén természetesen ugyanígy járjunk el.

ARANY JÁNOS: CSALÁDI KÖR

57

• A gyerekek heterogén csoportban dolgoznak. A csoport tagjai különböző szövegeket kapnak. Feladatuk, hogy olvassák el ezeket némán, majd meséljék el saját szövegük tartalmát a csoportnak. Ha mindenki beszámolt, a csoport derítse ki, milyen közös sajátosságok jellemezték a nagycsaládokat. • Ne felejtsük el felhívni a figyelmüket arra, hogy az ismeretlen kifejezéseket húzzák alá, kérdezzék meg vagy nézzék meg az Értelmező kéziszótárban, illetve, ha van lehetőség rá, az interneten. Háttér: http://www.romaweb.hu/romaweb http://www.piliscsaba.hu/piliscsaba/polgar/polg98/polgar9809.htm#3 http://www.romnet.hu/eletm/eletind.html www.mek.ro/02100/02115/html/3-2009.html http://www.ikea.com/ms/hu_HU K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információgyűjtés, szerepviszonyok és következtetések megállapítása, felolvasás, szóbeli félreproduktív szövegalkotás, partnerre figyelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén csoportmunka Módszere k , e l j á r á s o k : néma olvasás, szóbeli szövegalkotás, megbeszélés, szóbeli szövegalkotás, megbeszélés 1. Családok Az alábbi szövegekből érdekességeket tudsz meg a hazánk területén élő, különböző hagyományokkal rendelkező családokról. Mi a különbség a nagy család és a nagycsalád között? A nagycsaládban nem csak a családtagok száma volt nagy. Több rokon család egy fedél alatt élt, és közösen teremtették meg a megélhetésre valót, együtt dolgoztak. Még száz évvel ezelőtt is előfordultak nagycsaládok Magyarországon. a) Olvassátok el a szövegeket, majd saját szavaitokkal számoljatok be az olvasottakról! b) Húzzátok alá a szövegekben előforduló, számotokra ismeretlen szavakat! Nézzétek meg a jelentésüket az Értelmező kéziszótárban, az interneten, vagy kérdezzétek meg valakitől! I.

A MAGYAR PARASZTI NAGYCSALÁD

A nagycsalád vezetője a legidősebb férfi volt, vagyis az apa, nagyapa vagy a legidősebb férfi testvér. Tisztségét haláláig viselte. Korlátlan hatalommal rendelkezett, elűzhette, kitagadhatta, megüthette a családtagokat. Tisztelete a családon belül rendkívül nagy volt, pl. a családhoz tartozó asszonyok nem szólíthatták meg, jelenlétében nem nevethettek. A napi munkát is a gazda osztotta be. A nagycsalád általában egy telken vagy egy házban élt. Például Észak-Magyarországon – a palócoknál – az első szobában a kemencén és a lócákon az öreg férfiak és gyermekek, a kamrában a család összes asszonya és az eladó lányok (néha 10-15 nő együtt), míg a legények és munkaképes férfiak az istállóban aludtak. A család öntudata is nagy volt, rokonságukat számon tartották. A nagycsaládok átlagban 20-25 tagot számláltak, de 40-es létszámú nagycsaládok is voltak.

58


II. A ROMA NAGYCSALÁD A cigány nagycsaládban nem volt társadalmi rang, alá-fölérendeltség, de az időseknek nagy tisztelet járt. Lehetett tekintélye a fiatalabb embernek is, ha tulajdonságai a többiekben tiszteletet keltettek. Ilyen tulajdonságok voltak pl. a jó meglátások, a helyes ítéletek, a szakmai tekintély, az ének- és mesemondó képesség, a nyelvjárások ismerete. A roma nagycsaládokban valamennyi gyerekre úgy figyeltek, mintha a sajátjuk lenne. A gyerekek hamar megtanulták a felnőttek életét, s a gyerekkor igen rövid volt. Csak a legkisebbek játszhattak, a nagyobbaknak segíteniük kellett a tábor körül. A lányok a beszerzésben és az ételek készítésében lettek járatosak, valamint a gyermekgondozásban. A fiúk apjuk mesterségét vették át, a lovakat gondozták, vele voltak a kovácsműhelyben. Az is íratlan törvény volt, hogyha valaki más házához ment, úgy vették, mint családtagot és nem mint idegent. III. A SZLOVÁK NAGYCSALÁD A szlovákok körében a 19. század közepén egy házban három család is ellakott szeretetben és egyetértésben. A házat rendesen a család legöregebb tagja igazgatta. Az apa elsőbbsége abban is megnyilvánult, hogy elsőnek szedett az ételből. A feleség vezette a háztartást, a belső kerti munkát, végezte a gyereknevelést, felkészítette lányait a férjhezmenetelre, s irányította lányai és menyei munkamegosztását. A gyerekek 3-4 éves korukban már kisebb munkát végeztek (legeltetés), az iskoláskorúak rendszeres feladatokat kaptak. A szegényebbek liba-, illetve disznópásztorok, kisbéresek voltak. Az iskolai tanulmányaikat ősszel később kezdték, tavasszal korábban fejezték be. A tanyákon élők gyermekei a tanyasi vagy a városban, községben lakó nagyszülőkhöz közeli iskolákba jártak. A vérségi kapcsolatok, a rokonsági fokok számontartása a magyarországi szlovákoknál is fontos volt. IV. A SVÁB NAGYCSALÁD A nagycsaládban nagy tisztelet járt a szülőknek, az idősebbeknek. Fontos szerepet játszott a vallásosság is. Mindenkinek megvolt a maga feladata A fiúk és a vő végezték a munkát a földeken. A nők a háztartás mellett állatokat neveltek, a mezőn dolgoztak. Főleg ők foglalkoztak a gyerekekkel is. A nagyszülők a ház körüli munkákban és a gyerekek ellátásában segédkeztek. Az asszonyok kék vászonkötényt viseltek, a menyasszonyok és a fiatal lányok köténye fehér volt. Télen a nagy hidegben az asszonyok sötét színű, kockás, hatalmas gyapjú kendőbe burkolóztak. A lányok ünnepi alkalmakkor viaszból készült mirtuszkoszorút viseltek. A férfiak öltözetének minden darabja fekete volt. A fejükre kerek filckalapot tettek. c) Állapítsátok meg, hogy a különböző nagycsaládok életében milyen hasonló vonások voltak! d) Számoljatok be arról is, mit tartotok érdekesnek, különlegesnek!


T/2.

59


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja egy későbbi feladat előkészítése, a rokonsági viszonyok feltárása és megnevezése, a szöveginformációi alapján következtetések levonása. • A gyerekek háromfős heterogén kis csoportban dolgozzanak. Minden gyerek egy-egy történetet dolgoz fel. A történetet saját szavaival mesélje el a csoportja többi tagjának. A feladatokat közösen oldják meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információgyűjtés, szerepviszonyok és következtetések megállapítása, felolvasás, szóbeli félreproduktív szövegalkotás, partnerre figyelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : Heterogén csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : Néma olvasás, szóbeli szövegalkotás, megbeszélés 2. Olvasd el az alábbi családi meséket, majd oldd meg feladatokat! Családi mesék Flóri, Laci és Liu egy osztályba járnak. Flóri szülei, sőt a nagyszülei is zenészek voltak. A nagypapa híres cigányprímás, az apukája jazzzenész. Laci nagyszülei tanyán élő parasztemberek, a szülők fiatalon költöztek a városba. Liu már Magyarországon született, a szüleinek vendéglője van. FLÓRI A mamám mesélte, nem volt könnyű életük. Az ő nagyszülei nehéz fizikai munkát végeztek. Nemcsak a nagyszülők, a szülők és a gyerekek, hanem a tágabb rokonság is a szomszédságban lakott, szinte együtt éltek. Már akkoriban is volt zenész a családban. A nagypapáról hamar kiderült, nagyon tehetséges. Az öregek oktatták. Hegedült. Később saját zenekart alapított, sokszor hívták külföldre. A nagymamámnak nehéz volt. Három gyerekkel gyakran volt egyedül, amikor a papa utazott. Anyukám hamar férjhez ment. Mivel nem volt saját lakásuk, kis helyen éltünk együtt. Én még emlékszem rá, mindig a konyhában játszottam. Apu már az iskolában is tanult zenét. Dobos és bőgőzik is. Aput a jazz érdekelte mindig, és a komolyzene. Sajnos, ő is sokat van távol. Este is ritkán van velünk, mert vagy próbál, vagy koncertezik. Vasárnap azonban legtöbbször együtt ebédelünk, és ilyenkor átjön anyu húga a gyerekeivel. Olyankor nagyon jól érezzük magunkat. LACI A nagyiék még most is falun laknak. Igaz, már beköltöztek a tanyáról, mert ott nem volt fürdőszoba.


Persze, amíg kicsi voltam, engem ez nem érdekelt, a nyarakat náluk töltöttem. Akkor még ott élt velük anyukám öccse is. Sokat segítettem neki az állatok etetésében. Hálából megtanított fűzfasípot csinálni. Szüleim a középiskolában ismerkedtek meg, mind a ketten kollégiumban laktak. Apukám szülei ugyan városiak voltak, de nagyon szegények. Anyuék náluk laktak, amikor én megszülettem. Apu testvére és anyu bátyjának a gyerekei valamennyien a nagymamámék környékén laknak, így csak ritkán találkozunk. Az unokatesómékkal e-mailezünk, a nagyiékkal meg postán levelezünk, ők nem értenek a számítógéphez. LIU Én már itt születtem Magyarországon. A nagyszüleim jöttek Európába, hogy vendéglőt nyissanak, mert Kínában nehezen éltek. Ők csak nagyon keveset tudnak magyarul, ha kell, én fordítok nekik. Anyukámék már jól beszélnek, ők már 15 éve laknak Budapesten. A családban a kínait használjuk. Kínaiul számolok és álmodom. Amikor iskolába kerültem, volt, aki bántott, mert másképp nézek ki, mint a többség. Apukám vigasztalt, és biztatott, csak barátkozzak, járjak sportolni, legyen egy közösség, ahova tartozom. Mindig mondja, nekünk nehezebb, de ne bánkódjak. Szerencsére olyan osztályba kerültem, ahol nagyon jó barátaim lettek. a) Kik ők? Akiket Flóri „papának” és „mamának” nevez, ők Flóri Aki Flóri anyukájának a húga, az Flóri Az anyuka húgának a gyerekei Flóri b) Kik ők? Vajon melyik szülő szülei a „nagyiék”? Bizonyítsd be a szövegből vett idézetekkel! Milyen rokonsági kapcsolatban van Lacival apu testvére: Illetve anyu bátyjának a gyerekei: c) Liu mely családtagjaira vonatkoznak az idézett mondatok? „Mindig mondja, nekünk nehezebb, de ne bánkódjak.” „Ők csak nagyon keveset tudnak magyarul, ...” „15 éve laknak Budapesten”

T/3.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Olvassák el némán a gyerekek a konyhai szokásokról szóló szöveget. A feladat a szöveg strukturálása, cím és alcímek kitalálása. • A szöveggel való foglalkozás témájában a család és az otthon, ugyanakkor most a szöveg makroszerkezetét veszik szemügyre a gyerekek. A szöveg tagolását és az alcímezést olvassák fel és indokolják.


61

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : általánosítás, a szöveg szerkezetének tagolása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : önálló, egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : néma olvasás, írásbeli szövegalkotás, megbeszélés 3. Keresd a címet! a) Olvasd el az alábbi szöveget, és jelöld álló egyenessel a bekezdéseket! b) Adj címet a szövegnek és azoknak a részeknek, ahol a szövegen belül témaváltás történik! FŐCÍM: Az IKEA 5 kontinens 28 országában, így az európai országokon kívül az Egyesült Államokban, Kanadában, valamint Közel-Kelet és Ázsia egyes országaiban a konyhahasználati szokásokat mérte fel. A kutatásból kiderült, hogy az emberek a konyhát nem csak főzésre használják – naponta több órát is eltöltenek benne. Néhány nemzet számára a konyha kiemelt fontosságú: Olaszország, Svédország és Norvégia esetében a megkérdezettek fele jelölte meg a konyhát mint a lakás legfontosabb helyiségét. Az olaszok azok, akik nemcsak a legtöbb időt töltik el a konyhában (több mint 3 órát), hanem a legváltozatosabb tevékenységekre is használják azt. E tekintetben a legváltozatosabb a svéd és a magyar konyha. A magyar konyha a családi étkezések mellett a családi beszélgetések, viták, a társasági élet, barátok megvendégelése, telefonbeszélgetés, főzés, hobbi, tévénézés, a házi feladat készítésének, játéknak, munkának, illetve internetezésnek a színtere is. A konyhát leginkább a finnek, svédek, csehek és magyarok használják internetezésre, munkavégzésre. A megkérdezettek több mint egyharmada oltja a szomját pohár nélkül, vagyis közvetlenül a csapról iszik. Ez a szokás egyébként a fiatalok és a férfiak körében gyakoribb. Ezen a területen elsők a csehek, majd a lengyelek és szlovákok után következnek a magyarok, de gyakori Nyugat-Európában is. A kutatásban részt vevőknek csaknem a fele nem törődik azzal, hogy mit visel főzéshez. Sokan fehérneműt viselnek a konyhában. A kötény használata leginkább Portugáliában szokás, Magyarországon ez az arány 25%. A megkérdezettek kétharmadának háztartásában fellelhető legalább egy teljes, 6 darab egyforma tányérból álló étkészlet. Ez az arány a magyaroknál a legmagasabb. A megkérdezettek álomkonyhája tágas, sok tárlóhellyel ellátott, barátságos, meleg hangulatot sugárzó, modern, kellemes helyiség, ahol akár a barátaikkal is elüldögélhetnek. A magyarok számtalan konyhai elektronikai eszközt szeretnének álomkonyhájukban. ALCÍMEK:

62


T/3.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja annak felismertetése, hogy az azonos kultúrában élő emberek is nagyon különböző módon élnek, gondolkodnak, különböző szokásaik vannak. Ezért megértőnek kell lennünk egymáshoz, hiszen mi magunk is „mások” vagyunk. • A feladat másik célja, hogy közel vigye, személyessé tegye az eddig távolról szemlélt témát. A gyerekek önkéntes alapon meséljenek saját családjuk szokásairól. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : helyzetfelismerés, helyzetelemzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írásbeli szövegalkotás, megbeszélés 4. Olvasd el az alábbi családi szokásokat! CSALÁDI SZOKÁSOK (1) A mi családunk minden vasárnap túrázik. Olyankor a nagymamám már szombaton húst és süteményt süt, azt visszük magunkkal. A héten alig találkozunk, ilyenkor beszéljük meg a dolgainkat. (2) Mi minden este 7 órakor együtt vacsorázunk. Senki nem állhat fel az asztaltól addig, amíg apukám azt nem mondja: „Egészségetekre!” (3) Nálunk szigorú a családi munkamegosztás, mert sokan vagyunk testvérek. Nekem például a szemetet kell levinnem minden nap. Nem baj, mert két hónap, és az öcsém lesz a soros. A nővérem főz, és a bátyám vásárol. (4) Nálunk nem lehet cipővel bejönni a lakásba. Anyukáméknak mindene a tisztaság. Néha kellemetlen ez, mert például a barátom zoknija lukas volt legutóbb, és ezért egész este dugdosta a lábát. (5) Nálunk vannak egyezményes jelek: például a kapun hármat csöngetünk. (6) Anyukám könyvelő. Ha számol, vagy ha van nála valaki az ügyfelei közül, becsukja a dolgozószobája ajtaját. Akkor semmivel nem szabad zavarni. a) És nálatok? Írd le, milyen jellemző szokások vannak a családodban! Segítségképpen csoportosítottuk őket: Étkezési szokások: Napirend: Különleges jelek, jelzések: Amit muszáj: Ki a „főnök”?:


JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 5–6. feladat

T/3.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az előző modulokhoz való kapcsolódási pont a megszólítás, tegezés, magázás és a szereplők viszonya. A szerepviszonyok a ráhangolódásnál a gyerekek legszűkebb környezetére, kiemelten a családra koncentrálnak. A családi szerepek, azok megnevezései kapnak hangsúlyt. Így a fentiek a szókincsbővítést is szolgálják. • A feladatban mindez „érzelmi töltést” is kap. Mindezt élethelyzetekben, a már tanult párbeszédes formában dolgozzák fel a tanulók. • A fényképpel kapcsolatos feladatsor az adatgyűjtésre, -rendszerezésre, az adatok közötti viszonyok feltérképezésére, a logikai képességek fejlesztésére koncentrál. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szerepészlelés, beleélési képesség, félreproduktív szövegalkotás, információgyűjtés, logikai képesség, szókincsbővítés, szerepviszonyok és következtetések megállapítása Célcsoport – differenciálás: A) Szerep- és kötődési problémával küzdő gyerekeknek B) Decentrálási nehézségekkel küzdő gyerekeknek C) Olyan gyerekeknek, akiknek információkeresési gondjuk van D) Jó logikai készséggel rendelkező gyerekeknek – az ok-okozati viszony megfogalmazására Munkaformák: A) egyéni, páros és csoportmunka B) egyéni és csoportmunka C) csoportmunka D) egyéni és csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : témakifejtés indoklással, megbeszélés, verseny 5. Vizsgáljuk meg a családi viszonyokat! A) Írj válaszokat a megadott szempontok szerint! a) Három ember, aki a számodra a legfontosabb: b) Három ember, akivel legszívesebben mennél kirándulni: c) A három – szerinted – legjobb emberi tulajdonság: d) A három – szerinted – legrosszabb emberi tulajdonság:

63


e) Hasonlítsd össze a pároddal a válaszaitokat! Beszéljétek meg, mit miért írtatok! Indokoljátok meg a döntéseiteket! Végül cseréljetek szerepet, és magyarázzátok el, hogy a párotok kit miért választott. B) Olvasd el az alábbi párbeszédet. Egészítsd ki a hiányzó részeket! ANYA: .................................................., már megint borzasztó rendetlenség van a szobádban, így nem lehet tanulni. BENCE: De .................................................., most nem érek rá, focimeccsünk lesz. ANYA: Semmi focimeccs! BENCE: .................................................., még ma egyszer, utoljára, légy szíves... Ha ma csak egy gólt rúgok, én leszek a gólkirály a suliban. APA: Az én .................................................. lesz a gólkirály? Jól hallom? Elvigyelek kocsival, öregfiú? BENCE: Igen!!! Te vagy a legjobb .................................................., a világon. ANYA: Na, már csak te hiányoztál. Ti csak menjetek a fontos dolgotokra, én meg majd szórakozásból kitakarítom a lakást. a) Képzeld magad a szereplők helyébe! Olvasd el részenként a szöveget, és fogalmazd meg a szereplők érzelmeit, gondolatait az alábbi példa szerint! A szereplők érzelmei, gondolatai ANYA: Mérges vagyok rád. Félek, hogy rossz jegyet kapsz az iskolában. BENCE: ANYA: BENCE: APA: BENCE: ANYA: C) Olvasd el az alábbi szöveget! a) Húzd alá azokat a szavakat, amelyeknek nem tudod a jelentését! Egy elmosódott fényképen 5 alak van: 2 férfi, 1 nő és 2 gyerek. Az egyik férfi kezében hegedű látható. Az ő sógora is a képen van. A gyerekek unokatestvérek. A kislány a képen látható egyik férfi gyereke. A kisfiú anyukája nincs a képen. A kisfiú apukája zenész. A képen látható alakok közül csak a kislány egyke. A kislány szülei a képen virágot tartanak a kezükben. A kisfiút Kálmán Andrásnak hívják, éppen úgy, mint az apukáját. A virágot tartó férfi Kertész Tamás. A képen lévő nő keresztneve Sára, a kislányé pedig Zsuzsi. b) Készítsetek értelmező szótárt az ismeretlen szavakból! Először próbáljátok meg kitalálni a szavak jelentését, aztán ellenőrizzétek szótár segítségével, hogy jól gondolkodtatok-e! ISMERETLEN SZÓ

SZÓMAGYARÁZAT SZERINTETEK

A SZÓTÁR SZERINT


65

c) Egészítsd ki a hiányzó adatokat a szöveg segítségével! Kinek a neve Zsuzsi? Hány gyerek van a képen? Ki az, aki egyke? Hogy hívják a képen lévő kisfiút? Milyen hangszer van az egyik férfi kezében? Hogy hívják a virágot tartó férfit? Hány alak van a fényképen? D) Olvasd el a szöveget, majd egészítsd ki a hiányzó adatokat a szöveg segítségével! Egy elmosódott fényképen 5 alak van: 2 férfi, 1 nő és 2 gyerek. Az egyik férfi kezében hegedű látható. Az ő sógora is a képen van. A gyerekek unokatestvérek. A kislány a képen látható egyik férfi gyereke. A kisfiú anyukája nincs a képen. A kisfiú apukája zenész. A képen látható alakok közül csak a kislány egyke. A kislány szülei a képen virágot tartanak a kezükben. A kisfiút Kálmán Andrásnak hívják, éppen úgy, mint az apukáját. A virágot tartó férfi Kertész Tamás. A képen lévő nő keresztneve Sára, a kislányé pedig Zsuzsi. a) A zenész -nak hegedű van a kezében a képen. Hogy hívják a fiát? Mi a férfi testvérének a keresztneve? Mi a férfi sógorának a neve? b) A kislány Mi Zsuzsi vezetékneve? Mi anyukája leánykori neve? Mi az unokatestvére keresztneve? Hány testvére van Zsuzsinak? c) Sára Mi a képen virágot tartó nő férjének a vezetékneve? Mi van a képen a férje kezében? Hogy hívják az unokaöccsét? Ki egyke a képen látható alakok közül? d) A virágot tartó férfi Hogy hívják Kertész Tamás gyerekét? Milyen rokoni szál fűzi Kálmán András apukájához? Van-e a feleségének testvére? Hány gyermeke van? e) András Hogy hívják András unokatestvérét? Mi András nagybátyjának a neve? Hány gyermeke van András nagynénjének? Mi András apukájának a foglalkozása?


MEGOLDÁS: C/b) Kinek a neve Zsuzsi? kislányé Hány gyerek van a képen? 2 Ki az, aki egyke? kislány Hogy hívják a képen lévő kisfiút? Kálmán András Milyen hangszer van az egyik férfi kezében? hegedű Hogy hívják a virágot tartó férfit? Kertész Tamás Hány alak van a fényképen? 5 D) a)

A zenész A férfi a sógorával együtt van a képen, Kálmán Andrásnak hegedű van a kezében. Hogy hívják a fiát? Kálmán András Mi a férfi testvérének a keresztneve? Kertész Tamás

b)

A kislány Mi Zsuzsi vezetékneve? Kertész Mi anyukája leánykori neve? Kálmán Sára Mi az unokatestvére keresztneve? András Hány testvére van Zsuzsinak? Nincs testvére

c)

Sára Mi a képen virágot tartó nő férjének a vezetékneve? Kertész Mi van a képen a férje kezében? Virág Hogy hívják az unokaöccsét? Kálmán András Ki egyke a képen látható alakok közül? Zsuzsi

d) A virágot tartó férfi Hogy hívják Kertész Tamás gyerekét? Zsuzsi Milyen rokoni szál fűzi Kálmán András apukájához? Sógora Van-e a feleségének testvére? Van Hány gyermeke van? 1 e)

András Hogy hívják András unokatestvérét? Zsuzsi Mi András nagybátyjának a neve? Kertész Tamás Hány gyermeke van András nagynénjének? 1 Mi András apukájának a foglalkozása? Zenész


T/6.

67


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatok az előzőek felhasználásával összegzik a szerepviszonyokról, kommunikációs helyzetről és mindezek nyelvi kifejezéséről tanultakat, ugyanakkor az érzelmi vonatkozások, a vizualizálás előkészítik a versben megjelenő hangulati elemek jobb megértését. Az együttlét, a partnerre irányuló figyelem, az együttműködés, decentrálás az összetartozás élményének átéléséhez adnak támpontokat. A hétköznapi helyzetek, szerepek és viszonyok a köthetőség kereteit teremtik meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információk csoportosítása, együttműködés, transzformációs képesség, nézőpontváltás, vizuálisinformáció-teremtés és -értékelés, egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megállapítása Célcsoport – differenciálás: A) Szerep- és kötődési problémával küzdő gyerekeknek B) Decentrálási nehézségekkel küzdő gyerekeknek C) Információkeresési gondokkal küzdő gyerekeknek D) Jó logikai készséggel rendelkező gyerekeknek – az ok-okozati viszony megfogalmazására M u n k a f o r m á k : csoport- és frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : a feladat adott szempont szerinti bemutatása, gondolkodástérkép adott szempont szerinti bemutatása 6. Rendezzétek az előző feladatban összegyűjtött információkat! A) Csoportosítsátok a táblázatok megfelelő soraiba a kiválasztott személyeket és emberi tulajdonságokat! Szóban indokoljátok döntéseteket! A) HÁROM EMBER, AKI A SZÁMODRA A LEGFONTOSABB SZÜLŐK-TESTVÉREK-ROKONOK

BARÁTOK

ISMERŐSÖK

B) HÁROM EMBER, AKIVEL LEGSZÍVESEBBEN MENNÉL KIRÁNDULNI SZÜLŐK-TESTVÉREK-ROKONOK

BARÁTOK

C) EMBERI TULAJDONSÁGOK

ISMERŐSÖK


LEGJOBB

LEGROSSZABB

B) Az előzőleg elolvasott párbeszéd alapján alkossatok védőbeszédeket! a) Először képzeld magad az anya helyzetébe! Írd le a történetet, majd sorold fel az anya jó tulajdonságait, és hangsúlyozd a többi szereplő rossz tulajdonságait! Rövid történet: Érvek: Az anya tulajdonságai: Az apa tulajdonságai: A gyerek tulajdonságai:

b) Képviseld a gyerek érdekeit! Így is fogalmazd meg a történetet, majd sorold fel a gyerek jó tulajdonságait, és hangsúlyozd a többi szereplő rossz tulajdonságait! Rövid történet: Érvek: Az anya tulajdonságai: Az apa tulajdonságai: A gyerek tulajdonságai: c) Játsszátok is el a jeleneteket a fenti szempontok szerint! C) A megoldott feladatok alapján egészítsétek ki az alábbi ábrát! D) A megoldott feladatok alapján egészítsd ki a gondolkodási térképet! A körökbe a családtagok nevét, a téglalapba a köztük lévő viszonyt írjátok!


MEGOLDÁS: C) sógorok

Kálmán András

testvérek

Kálmán Sára

apa-fia

Kálmán András

házasok

a házaspár gyereke

unokatestvérek

Kertész Zsuzsi

Kertész Tamás

69

70


Kertész Zsuzsi

unokatestvérek

nagybácsi – unokaöccs

anya – lánya

Kálmán András

nagynéni – unokaöccs

Kálmán Sára Kálmán András

testvérek

sógorok

házaspár

apa – lánya

Kertész Tamás

D)



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A költemény befogadását a tanári bemutatás teszi élményszerűvé. A műhallgatás zavartalan körülményeinek megteremtése fontos feladat.


71

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : művészetbefogadás, memóriafejlesztés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : műhallgatás, játék, verseny 7. Az alábbi levelek a számítógép hibája miatt szétestek. Külön csomagba kerültek a megszólítások, külön a szövegek és külön a levélzárás. a) Csoportokban dolgozzatok: egyikőtök a megszólításokat, másik társatok a levélszövegeket, a harmadik a záró részt vizsgálja. b) Rakjátok össze az eredeti leveleket! (1) Megszólítások 1. Szia, Domi! 2. Drágaságaim! 3. Tisztelt Baltazár Úr! 4. Marikám! 5. Hahó, Mindenki! 6. Tisztelt Szerkesztőség! (2) Levélszövegek 1. 2004 januárjában kapott levelére válaszolva a következő javaslataim vannak. – Szíveskedjék mindenekelőtt meghirdetni a programot. – A tájékoztató szövegében a következőknek kell szerepelniük: helyszín, időpont, előadók. A tervezetet szíveskedjék jóváhagyásra visszaküldeni. 2. Tedd már meg, hogy megírod a kirándulás időpontját, és hogy hol lesz. Beszéld meg Katival is, mert én nem leszek itthon. 3. Megérkeztem Tapolcára. A szállás elsőrangú, a vacsora sem volt rossz, bár zsírosabban főznek, mint ahogy mi megszoktuk. Kérlek benneteket, írjátok meg, mikor tartjuk Zsuzsika egyéves születésnapját, mert a tortasütéshez ragaszkodom. Szeretnélek már látni benneteket. 4. Felháborított legutóbbi számunkban Kálmán Kálmán cikke, melyben azt írta, hogy itt lenne az ideje, hogy az utcán görkorcsolyázókat megbüntessék. Szeretném elmondani, hogy én is görkorcsolyával közlekedem, mert gyorsabb, mint gyalog, és nagyon egészséges. Életemben még nem löktem fel senkit, nem veszélyeztettem az idős emberek és a kisgyerekes anyák testi épségét. Kérem, tartózkodjanak az ilyen és ehhez hasonló általánosításoktól. 5. Nagyon köszönöm a csomagot, amit küldtél. Sógorod azt kérdezi, mikor utaztok fel, mert ragaszkodik ahhoz, hogy nálunk lakjatok. Petikénk átesett a bárányhimlőn, anyánk hála az égnek már kilábalt az influenzából. Írjatok, amilyen hamar csak tudtok. Csókolok mindenkit, a kis unokaöcsémet külön.

72


6. Holnap (szeptember 10-én, hétfőn) várunk benneteket a tornateremben. Szurkoljatok nekünk minél többen. Ellenfelünk, a Vörös Ökrök is hozzák a saját szurkolótáborukat. Mindent bele! (3) Levélzárás 1. 1994. júnis 10., Millió csók: Nagyi 2. A Lézerkardosok 3. Karakóhempergő, 2004. február 20., Üdvözlettel: Kalmár Mária osztályvezető 4. Támpojzamárdi, 2006. július 5., Aranka 5. Budapest, 2005. április 15., Üdvözlettel: Kelemen Mihály 6. Szia: Ákos c) Írjátok be a táblázatba az egy levélszöveghez tartozó számokat! LEVÉLSZÖVEG

1.

2.

3.

4.

5.

6.

MEGSZÓLÍTÁS LEVÉLZÁRÁS

T/8.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az előző feladatban a probléma, ahogy azt eddig is csináltuk, differenciálatlanul jelent meg. Most pontosítjuk, „finomítjuk”. A gyerekekkel megtapasztaltatjuk, hogy mit jelent a bizalmasság, milyen normabeli ismérvei vannak, továbbá kereteket adunk a levéltípusokkal kapcsolatos ismereteknek. Kiemelt észlelés

készségek,

k é p e s s é g e k : helyzetfelismerés, normaalkalmazás, szerep-

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írásbeli munka 8. Döntsd el az alábbi megszólítások alapján, hogy a levél írója ismeri-e a címzettet! MEGSZÓLÍTÁS KEDVES MARIKA! TISZTELT ASSZONYOM!

ISMERI

NEM ISMERI

LEHET, HOGY ISMERI


FIÚK-LÁNYOK! DRÁGA TAMÁS! KEDVES ÜGYFELÜNK! TISZTELT PROFESSZOR ÚR! ÉDESEM! SZIA, LEVENTE!

a) Mi segített a feladat megoldásában?


66. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja az írásbeli szövegalkotás, illetve a narratív szövegtípusok alkotásának fejlesztése. Az értékelés szempontja az eddig tanultak alkalmazni tudása, az időbeli és térbeli viszonyok rekonstruálhatósága; a partner figyelembevétele; az ismert és újszerű tartalmak elkülönítése. • A gyerekek játszák el a levélben leírtakat úgy, hogy ne nézzék az eredeti szöveget! A többi tanuló figyelje meg, miben tér el az elhangzott szöveg a leírttól! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegtranszformálás, a partner figyelembevétele, normaalkalmazás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, páros munka, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írásbeli szövegalkotás, szóbeli szövegalkotás, dramatikus játék, jegyzetelés 9. Írj levelet barátodnak arról, hogy mivel töltöd az idődet betegséged alatt! a) Játsszátok el, hogy a levélben leírtakat szóban mondod el neki! b) Hasonlítsátok össze a levél szövegét a szóban elhangzott szöveggel! LEVÉL

SZÓBELI KÖZLÉS

73

74


T/10.

67. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A következőkben tovább gyakoroltatjuk a levélírást, egy sajátos szövegtípusban, a felköszöntésben. Itt együtt alkalmazzuk az eddig tanultakat egy, a gyerekek életkorának megfelelő rövid szövegen. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szóbeli szövegalkotás szövegműfaji szempontok alapján, a partner figyelembevétele, normaalkalmazás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írásbeli szövegalkotás, felolvasás 10. Írj köszöntő levelet családod valamelyik tagjának névnapja alkalmából!

T/11.

68. oldal 25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Visszatérünk a szövegtípussal való önállóbb foglalkozáshoz. Hasonló, de több szempontot figyelembe vevő, összetettebb feladatokat kell megoldaniuk a gyerekeknek. A feladatokat valamennyi gyereknek meg kell oldania. A differenciáláshoz szükséges a gyerekeket a tanárisegítség-szükségletük mértéke alapján eltérően foglalkoztatni. • A b) c) d) e) feladatot a kevésbé önálló gyerekekkel szóban és kis csoportban oldjuk meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, szerepfelismerés, normaalkalmazás, helyzetelemzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A gyerekek önállóan dolgoznak. A segítségre szorulók alkotnak egy csoportot, ők a feladatok megoldásában a pedagógustól folyamatos segítséget kapnak. M u n k a f o r m á k : önálló, kis csoportos, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írásbeli és szóbeli szövegalkotás, megbeszélés


75

11. Három levél részei összekeveredtek. Számozd be ugyanazzal a számmal az összetartozó részeket!

ÖSSZEKEVEREDETT SZÖVEGRÉSZEK Tisztelt Szülők! Nemrégiben értesültem arról, hogy a sportbarátok egyesületet hoztak létre. Olvastam a szervezet alapszabályát és programját, és lévén, hogy egyetértek célkitűzéseikkel, szívesen csatlakoznék Önökhöz. Kérem, hogy címemre belépési nyilatkozatot küldeni szíveskedjék, hogy a Sportbarátok Egyesülete tagjainak sorába léphessek. Az egyetem elvégzése óta tanítok, immár 15 éve. Bízom benne, hogy közös munkánk eredménye a magyar közoktatás ügyét szolgálja. Cegléd, 2005. április 5. Marcsi Üdvözlettel Kedves Luca! Értesítem Önöket, hogy Gábor matematikaórán a tanár figyelmeztetése ellenére csokoládét evett, és beszélgetéssel zavarta az órát. Ezért megintem. Békéscsaba, 2004. március 16. Tisztelettel Tisztelt Jakab Loránd Elnök Úr! Millió puszi Pongrácz Szilárd 9632 Mátraberkenye, Fő u. 3. Azt sem tudom, hol kezdjem. A legfontosabb, hogy megérkezett Kati unokabátyja Franciaországból. 13 éves és szőke hajú... Gondolhatod, mennyire be vagyok sózva – ahogy Nagyi mondaná. Tegnap is együtt mentünk kirándulni, annyit röhögtünk, majd szétpukkadtunk. Jó lenne, ha te is itt lehetnél. Írjál!!! Pécs, 2005. június 30. Makai Jolán osztályfőnök

a) Válaszolj a levelekre a címzettek nevében! Tisztelt Makai Tanárnő! Tisztelt Pongrácz Szilárd Úr! Kedves Marcsi!

SZÁMOZÁS

76


b) A fenti levelek közül kettő hivatalos levél volt. Melyek voltak ezek? c) Véleményed szerint mi jellemzi a hivatalos levelet? d) Olvasd fel a magánlevelet! Mi jellemzi? e) Mikor magázódunk, és mikor tegeződünk levélben?

T/12.

70. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az alábbi feladat gyakoroltatja, összefoglalja az eddig tanultakat. • A gyerekek megoldásaikat szóban ismertessék, beszéljük meg az elhangzottakat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegelemzés, normaalkalmazás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : érvelés, bizonyítás 12. A következő három levél közül egy e-mail, egy sms, egy pedig hagyományos levél. Melyik melyik? Nem lehet inkább 3-kor?

Kedves Rozi! Nagyon örülök, hogy anyukádék elengedtek hozzánk nyaralni. Már olyan izgatott vagyok, állandóan erre gondolok. A bátyám szobájában fogsz aludni, mert ő nem lesz otthon akkor. Persze mindegy, úgyis egész éjjel dumálni fogunk, ezt persze anyuék nem is sejtik. Azt hiszik, még mindig csecsemők vagyunk, akiknek az esti mese után ágyban a helyük. Elkezdtem összeírni, mit akarok neked mindenképpen megmutatni (főleg, hogy KIT!!!). Az lenne a legjobb, ha a reggeli vonattal jönnél, akkor még aznap lemehetünk a többiekkel a tóhoz. Írd meg, hogy mikor érkezik a vonat, hogy ki tudjak eléd menni! Fót, 2004. július 6. Puszi és várlak

Zsuzsi Ui.: Ne felejts el fürdőruhát hozni!


Sziasztok! A meghívóban rosszul írtam a címet, a jó: Gyermekparadicsom, Nagyvenyige u. 38. Holnap buli!!!!!!! Gábor a) Mi a különbség a hagyományos levél, az sms és az e-mail között? HAGYOMÁNYOS LEVÉL

SZEMPONTOK

SMS

E-MAIL

Megszólítás legtöbbször van vagy nincs A szöveg terjedelme általában rövidebb vagy hosszabb Dátumot írunk Búcsúzási forma általában van vagy nincs Aláírás általában van vagy nincs A válasz megérkezhet rögtön Milyen eszközre van szükség a megírásához?

MEGOLDÁS: HAGYOMÁNYOS LEVÉL

SMS

E-MAIL

Megszólítás legtöbbször van vagy nincs

van

nincs

van

A szöveg terjedelme általában rövidebb vagy hosszabb

hosszabb

rövid

rövidebb vagy hosszabb

Dátumot írunk

igen

nem

nem

Búcsúzási forma általában van vagy nincs

van

nincs

van

Aláírás általában van vagy nincs

van

csak, ha nincs a küldő a címlistában

van

A válasz megérkezhet rögtön

nem

igen

igen

Milyen eszközre van szükség a megírásához?

papír, íróeszköz, boríték bélyeg

mobil telefon vagy internetes lehetőség

internetes lehetőség vagy alkalmas mobil telefon

SZEMPONTOK

77

78




Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A gyerekek olyan műfaj sajátosságait „elemzik”, amely része mindennapjaiknak, ugyanakkor még nem tanultak róla. Olvassuk, majd olvastassuk fel az írást. • Állapítsák meg, melyik sms kinek szólhat. Indokolják állításukat. • Gyűjtsenek otthoni családi üzeneteket. Hasonlítsák össze, mi a különbség az SMS, az egyéb üzenetek és a levél stílusa, szókincse, helyesírása között. • Mondják el véleményüket, a különbségek miből származhatnak. Keressenek olyan szövegrészleteket, amelyek számukra humorosak. • Megvitathatják a gyerekek, milyen viszonyban lehetnek ebben a családban a gyerekek a szülőkkel. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szerepviszonyok jellemzése, összehasonlítás, következtetések levonása, indoklás-érvelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni vagy heterogén kis csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : néma olvasás, szóbeli szövegalkotás: megbeszélés, vita 13. Az alábbi írás sms-gyűjtemény. a) Mennyiben más az sms-szöveg, mint egy levél vagy egy élőszóbeli közlés? b) Olvasd el a szöveget, majd mondd el a véleményed az alábbiakról! Állításaid indokold a szövegből vett idézetekkel! AZ ÚJ GENERÁCIÓS NAGYCSALÁD AVAGY MIÉRT JÓ, HA MINDEN GYEREKNEK MOBILJA VAN?! Ízelítő egy sokgyermekes anyuka napi sms-forgalmából „Anya. Miért kell nekem már hétkor kiérnem a buszmegállóba, amikor pontosan tudhatnád, h. a busz csak kábé tízre ér ide?! Fázom és magányos vagyok.” „Édesem, esetleg addig olvasd el a kötelező olvasmányodat – ma írtok belőle dolgozatot tudtommal.” „Drága anya! Miért nem sikerült memorizálnod kb. 8 év alatt, h. gyűlölöm a pannónia sajtot + ha két különböző húst rax a szendvicsbe! Éhen halok, de azért szeretlek!” „Cserealapnak biztosan jó lesz. Légy ügyes. Én is szeretlek. Mikor jössz?” „Édes pici tündi-bündi nővérkém, felvettem a kockás nadrágodat + nálam maradt a szemfesték. Cserébe felveheted a bakancsomat.” „F. már elment itthonról, telefonját rám hagyta. Én ezt most kitörlöm, mert téged simán megöl. Inkább siess haza. A kockás amúgy elég gáz a csíkossal. Mikor jössz?” „Mami, a szobámban a földön a teknősök előtt maradt a törikönyvem. Ugye elhozod? Tízkor kezdődik az óra. Imádlak!”


79

„Ide figyelj, már a nővéreid is az agyamra mentek ma reggel. Ha kell a könyv, gyere haza érte. Kulcs a postaládában. Oda is tedd vissza. Néha nekem is dolgoznom kell.” „Drága mami! Ez a Csiga telefonja, mert az enyém otthon maradt. Ha mész dolgozni, leadod a portán? Nagyon fontos!!! Lécci!” „Szia Csiga, mondd meg a lányomnak, h. tíznél hamarabb nem érek a sulihoz. És este még számolunk…” „Köszi! J” „Törikönyv a tanáriban. A fejedet nem vittem, oldd meg anélkül. Este edzés?” „Te vagy a legjobb mami!” „Moni, elfelejtettem, h. hattól tantestületi értekezlet. El tudsz menni helyettem a zeneiskolához a lányokért?” „Elég alapos egy testület. Majd megoldom. Néha nekem is dolgoznom kéne. Mikor óhajtasz hazajönni?” „Szia, mami, köszi a telefont! Délután átmegyek a Zsizsiékhez. Ugye nem baj?!” „De.” „Most miért?” „Nincs más dolgod?!” „Moni, a fénymásolnivalókat otthagytam a számítógép előtt. Ha úgyis bemész, lécci három példányban, holnap reggel vinnem kell a minisztériumba.” „Édes, egyetlen, feledékeny barátnőm! A fiad ma sem hozta el a tb-kártyáját, pedig fogorvoshoz mennek. Tizenegyre odaérsz.” „A száma nem elég? Be kéne érnem a dógozóba.” „Csak azért szólok, h. ne érjen váratlanul: imádott főnökünk tajtékzik. Azt mondtam, sajttájra mentél. Majd álmodd meg addig, hol voltál. J” „Tíz perc múlva ott vagyok.” „Nem jó, a kártya kell. Kábé egy hónapja.” „Most miért nem mehetek át, mami? Minden leckém kész lesz és holnap nincs különórám.” „Egyáltalán nem gáz a csíkos meg a kockás. El tudod hozni a gitáromat a sulihoz? Négykor kezdődik az órám és előtte átmegyek a Sáráékhoz.” „Ugye nem felejted el a fénymásolnivalót? Nagyon fontos!” „Kihúzták a fogamat, nagyon fáj. Értem tudsz jönni? Vérzik is, és nem akarok edzésre menni.” „Férfiak… Háromra ott vagyok érted. De legyél a kapu előtt, mert nem óhajtok kiszállni.” „Picim, nincs kétségem afelől, hogy fontos az az értekezlet, de kéne pár dolgot hoznod hazafelé. Küldhetem a bevásárlólistát? Másolás kész. Én is.” „Miért nem veszed fel a telefont?” „Dugó van a szentendrei úton, de sietek.” „Ugye nem baj, ha a Csiga ma nálunk alszik? Már a héven ülünk, hadd ne forduljon vissza.” „Hívd apát, ő is ott jár valahol.” „Mégis mikor óhajtasz hazaérni?” „Mikor jössz?” „Mikor jössz?” „Mikor jössz?” (Forrás: Török Mónika http://www.csaladinet.hu/hirek/mindenkinek/humor/1442/) c) Idézzetek fel a saját családotok üzeneteiből néhányat! Olyanokat, amelyeket sebtiben leírtatok, kitűztetek a családi üzenőfalra vagy a hűtőre. d) Mi különbség a hagyományos üzenet és az sms között (nyelvezet, szóhasználat, helyesírás stb.)?


e) Keresd meg és húzd alá a szöveg furcsa szófordulatait! Miért furcsák? f)

„Fordítsd le” az sms-szövegeket! Készíts belőlük a családi üzenőfalra való papírüzeneteket!

g) Fordítsd le az üzeneteket! Készítsd el belőlük egy jól nevelt, illemtudó gyerek rövid leveleit! h) Javítsd ki az sms-szövegek helyesírását! Rosszul írt szavak helyes változatai: i) Idézz neked tetsző SMS-eket az írásból! Választásodat indokold meg!

T/14.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A gyerekek azokat a dokumentumokat vizsgálják meg, amelyek nevében ugyan a levél szó szerepel, de valójában iratok. A feladat célja, hogy a gyerekek a levél ismérveit alkalmazva jussanak el a megoldásig. • Gyűjtsék össze érveiket és ellenérveiket, végül állapítsák meg, mitől levél, és mitől nem az oklevél. • Osszuk ki a csoport szerepeit (kutató, jegyzőkönyvvezető stb.), és a szóvivő mutassa be a munka eredményét. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szabályalkalmazás, információelemzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén kis csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kooperatív technika E s z k ö z ö k : régi kitüntetések, bizonyítványok stb. 14. Végezzetek kutatómunkát könyvtárban vagy az interneten. Levél-e az oklevél? Igen, mert Nem, mert a) Gyűjtsetek hasonló kérdéseket egymásnak! Levél-e a(z) Levél-e a(z) Levél-e a(z)


T/15.

81

76. oldal 35 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A reflektálás feladatát egy játékkal és egy ún. kilépőkártya segítségével, részben pedig egy heterogén csoport által rajzolt képpel oldjuk meg. • A kilépőkártya a gyerekeket arra készteti, hogy önállóan vagy tanári támogatással végiggondolják az elmúlt órák tartalmát, és ők maguk reflektáljanak rá. A kilépőkártya tartalmára a tanárnak reflektálni kell. • A közösen készített színes rajz együttműködésre késztet, jó játék és jó tapasztalat: ki kit hogyan „enged bele” a rajzába. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló gondolatok megfogalmazása, kreativitás, kritika, együttműködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális, egyéni munka, 5 fős csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék, verseny, megbeszélés

15. Sorolj fel minél több rokoni kapcsolatot jelentő kifejezést! Az a játék győztese, aki a legtöbbet ismeri, és a jelentését is meg tudja magyarázni. 16. Kilépőkártya Jó volt Veled dolgozni. Sokat segítesz, ha leírod a tapasztalataidat, ötleteidet, kérdéseidet az alábbi szempontok szerint! Így a saját tanulásodra is visszatekinthetsz. Jegyezd meg: a visszatekintés, a saját tanulásra, gondolkodásra való rálátás képessége és igénye a sikeres tanulás egyik legfontosabb feltétele. Írd le azt a kérdést, amelyre nem kaptál választ az elmúlt órákon! Többet is írhatsz. Melyik feladat volt szerinted a legérdekesebb? Írd le a számát! Írj olyan szavakat, kifejezéseket, gondolatokat, amelyeket az elmúlt órákon ismertél meg! Írd le azokat az ötleteidet, amelyekkel még érdekesebbek lehetnének a magyarórák! Milyen eszközökkel lehet egy szövegben a beszélgetés résztvevőit megjelölni? Készítsetek egy rajzlapra csoportonként egy rajzot Családom körében címmel! Mindenki más, de csak egy színnel rajzolhat, így a közös kép végül színes lesz.

4. JÓ A KÉRDÉS! R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat

T/1.

77. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Differenciálásra alkalmas feladat. A cél az, hogy a gyerekek kimondják, miért fontosak az életünkben a kérdések. Mi a szerepük. Hogyan segítenek a tanulásban, tájékozódásban, a problémák megoldásában. • Az A csoport számára, ha nehezen „indul be” a feladatmegoldás, lehet segítő példával kezdeni, pl. Hogyan tudnék gyorsabban odaérni valahova? Mit tegyek, hogy ne fázzak? • A B) csoportban a feladat során a gyerekek sok kérdést tesznek fel, várhatóan azonban a legegyszerűbbet nem: Van-e ajtó a falon? Igen, és ez a megoldás. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információgyűjtés és -rendezés saját tapasztalatok alapján, kérdezéstechnika, hipotézisalkotás, lényeglátás és információ-rangsorolás Célcsoport – differenciálás: A) A kérdések megfogalmazásával küzdő gyerekek B) A probléma differenciálásában, hipotézisalkotásban fejlesztendő gyerekek C) A lényegkiemelésre képes, de a partnerre figyelésben gyengébb gyerekek M u n k a f o r m á k : homogén csoport, pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : verseny, megbeszélés, írásbeli feladat, felolvasás 1. A következő feladatokban megvizsgáljuk, miért és hogyan kérdezünk. A) A barátod izgatottan felhív telefonon. „Nem mehetünk el a táborba! – mondja. A többit személyesen” – majd lecsapja a kagylót. Te elképzelni nem tudod, mi lehet a baj: a szülei szigorúsága, esetleg elfogyott a barátod zsebpénze, vagy beteg lett valaki. Nem kell sokat törnöd a fejed, mert csöngetnek, és már mondja is: „Nem mehetünk.” a) Írd le, milyen kérdéseket tennél fel, hogy megtudakold, mi a baj! b) Szeretnéd megoldani a problémát, ezért ötleteket adsz. Fogalmazd meg az ötleteidet kérdések formájában.

JÓ A KÉRDÉS!

83

c) Írd be a pókhálóábrába, mi minden jut eszedbe a középpontjában lévő jelről!

? B) Egy előttetek tornyosuló, igen kiterjedt méretű falon kell rövid időn belül valahogyan átjutnotok, és ehhez nem áll rendelkezésetekre semmilyen segédeszköz. Információkhoz kell jutnotok. Tegyetek fel kérdéseket! a) Írd le, hogy szerinted melyek voltak a legjobb kérdések! Véleményedet indokold is! b) Írd be a pókhálóábrába, mi minden jut eszedbe a középpontjában lévő jelről!

? C) Pótold az alábbi beszélgetésekből a hiányzó kérdéseket! (1) RIPORTER: JÁTÉKTERVEZŐ: Amikor megszületett az első gyermekünk, akkor tapasztaltam, hogy nagyon sok játékot lehet kapni, de mindegyiket hamar megunja a fiam. RIPORTER: Ön játéktervezőként kezdte? JÁTÉKTERVEZŐ: Nem, dehogy. Kezdetben egy vállalatnál dolgoztam, esténként és hétvégén pedig játékokat terveztem. RIPORTER: JÁTÉKTERVEZŐ: Amikor több hazai és nemzetközi díj után megkaptam A gyerekek kedvence címet, a feleségem és a barátaink is folyamatosan nyaggattak, hogy keressek kivitelezőt, és csak játéktervezéssel foglalkozzam. RIPORTER: JÁTÉKTERVEZŐ: Nem jól tudja, egy kis magyar cég vállalta a játékok gyártását és forgalmazását. Én pedig ma már tényleg csak tervezek.


(2) RIPORTER: DÉNES (diák): Igen. RIPORTER: DÉNES (diák): Igen. RIPORTER: DÉNES (diák): Nem. RIPORTER: DÉNES (diák): Igen. a) Hasonlítsd össze a két beszélgetést a megadott szempontok szerint! Válaszaidat indokold is! Mi lehetne a címe a beszélgetéseknek? (1) (2) Mi volt a különbség a kérdések között? (1) (2) Mi volt a különbség a válaszok között? (1) (2) Melyik beszélgetés volt számodra az érdekesebb? (1) (2) b) Írd be a pókhálóábrába, mi minden jut eszedbe a középpontjában lévő jelről! A KÉRDÉSEK SZEREPE A KAPCSOLATOKBAN

Alapszabály: nem csak a saját problémánk a probléma, nem csak saját örömünk az öröm! Nem csak mi szeretjük megosztani életünk eseményeit, érzéseinket, gondolatainkat másokkal, mások is szeretnék közölni ezeket velünk. A kérdések segítenek megmutatni érdeklődésünket a másik iránt. Nehezen beszélünk, ha nem látunk érdeklődést a beszélgetőtársunk részéről. Ha azt gondoljuk, hogy „majd elmondja, ha kedve van”, az nem teszi beszédessé a partnert. Akit igazán érdekel valami vagy valaki, az kérdez. A kérdés az emberi kapcsolatokban a figyelem és a szeretet megnyilvánulása. Azt jelenti, fontos, amit mondasz, fontos vagy nekem. A kérdések egy része arra való, hogy valamilyen probléma megoldásához elvezessen minket. Kérdéseket teszünk fel, hogy megfogalmazzuk a megoldandó feladatokat. Természetesen ez nemcsak a tudományra, de a mindennapokra is igaz. Például: Hogyan kell megfőzni bográcsban a paprikás krumplit? Merre találom a Lakatos utcát? Kit kérjek meg, hogy javítsa meg a biciklim?

JÓ A KÉRDÉS!

85

MIKOR KÉRDEZÜNK?

Az esetek többségében akkor kérdezünk, ha kíváncsiak vagyunk valamire, nem tudunk valamit. A valódi kérdésekre választ várunk. Írásban a kérdést úgy jelöljük, hogy a kérdő mondat végére kérdőjelet teszünk. Kérdéseinket feltehetjük KÉRDŐSZÓ használata nélkül. Például: Rendelkezik ön két darab békafogó hálóval? Egyedül vagy itthon, Hófehérke? Te is a Zabáló Bálna énekesére szavaztál? Fogyókúrázik végre a nővéred? A kérdőszó nélküli kérdésekre felelhetünk egyszerűen igennel vagy nemmel, azaz csak el kell döntenünk, hogy a kérdésben megfogalmazottak igazak vagy sem. Ezeket a kérdéseket ELDÖNTENDŐ KÉRDÉSEKNEK nevezzük. Kérdezhetünk kérdőszó segítségével is (hol, miért, ki, mi, melyik, hogyan stb.). Például: Hol találom meg Böhöm Nagy Kálmán urat? Miért verted hátba Jolánkát? Ki ad nekem Túró Rudit? Hogy esett a fejedre a polcról a cipő? Ha kérdőszóval kérdezünk, nem lehetséges, hogy egyszerűen azt válaszoljuk, igen vagy nem. Értelmetlen lenne, hogy a „Hol találom meg Böhöm Nagy Kálmán urat?” vagy a „Miért verted hátba Jolánkát?” kérdésre azt válaszoljuk: igen. Ezeket a kérdéseket ki kell egészíteni a hiányzó információval, adattal, ezért KIEGÉSZÍTENDŐ KÉRDÉSEKNEK hívjuk őket.

MEGOLDÁSOK: A) Pl. Mi történt? Miért nem engednek el? Talán nincs meg a zsebpénzed? B/a) Milyen anyagból van a fal? Lehet-e rajta kézi eszközökkel lyukat vágni? Van-e rajta rés? Milyen magas? Van-e rajta kapu vagy ajtó? C/a) Kiegészítendő kérdéseket kell írni. Például: Riporter: Az ön által készített játékok nagy népszerűségnek örvendenek. Hogy jött az ötlet? Riporter: Ön már hosszú évek óta egy játékgyártónál dolgozott, azt hallottam. Igaz ez? Riporter: Mikor döntött úgy, hogy csak ennek szenteli az életét? Riporter: Ön ma már csak tervez. Jól hallottam, hogy egy nagy külföldi cég vállalta a játékok gyártását és forgalmazását? Bármilyen eldöntendő kérdés jó. Mi lehetne a címe a beszélgetéseknek? Indoklás: A címnek ki kell fejezni a szöveg üzenetét, amit hangsúlyozni akarunk. Az első interjúban vagy azt nyomatékosítjuk, hogy milyen jó, hogy vannak ötletes játékok, vagy azt, hogy bemutatunk egy nagyon okos, ügyes embert, aki ért a gyerekek nyelvén. Mi volt a különbség a kérdések között? Indoklás: Az első esetben kiegészítendő, a második esetben eldöntendő kérdéseket tesz fel a riporter. Mi volt a különbség a válaszok között? Indoklás: Az eldöntendő kérdésekre lehet csak igennel és nemmel válaszolni, a kiegészítendőkre nem. Melyik beszélgetés volt az érdekesebb? Indoklás: Sok információt megtudtunk. A téma is érdekesebb volt.


JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2–3. feladat 82. oldal

T/2.

10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a gyerekek felismerjék, hogy különféle célok elérése érdekében fogalmazunk meg kérdéseket. A céloktól függ, milyen kérdést teszünk fel. A célok lehetnek: információhoz való jutás, megerősítés, jelentéspontosítás stb. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a valódi és a látszólagos kérdések elkülönítésének képessége C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, pármunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 2. Válaszolj az alábbi kérdésekre! Amelyikre szerinted nem kell válaszolni, azt hagyd ki! – Hányszor láttad már ezt a filmet? – – Most hol nézed meg? – – Mi tetszik benne? – – Hányszor mondtam, hogy válaszolj rendesen? – – Tényleg azt akarod, hogy ne engedjelek el? – – Ki a főszereplő? – – A füleden ülsz? – – Hogy én miért nem járok moziba? – a) Indokold meg, hogy miért nem adtál választ bizonyos kérdésekre!

A tanulás Tanulás közben számos dologra magad is rájössz. Van azonban, amit sehogysem ér tesz. Mindenkivel így van ez. A baj akkor keletkezik, ha nem állsz meg, és nem tisztázod az elakadásod okát. Lehet, hogy ez először időigényesnek tűnik, de megéri! Ha bizonytalan vagy egy-egy szó, fogalom jelentésében, vagy egyáltalán nem is érted: kérdezz bátran!

JÓ A KÉRDÉS!

87

Kata sokszor hallotta azt a szót, hogy koncentrál, ami azt jelenti, hogy erősen figyel valamire, összpontosít. Nem merte megkérdezni, valójában mikor is használjuk ezt a szót. Mivel a „koncert” szóra emlékeztette, ezért amikor kedvenc együttesét ment meghallgatni, mindenki legnagyobb csodálkozására azt mondta „Elmegyek koncentrálni.”

MEGOLDÁS: Az alábbi kérdésekre nem kell válaszolni: – Hányszor mondtam, hogy válaszolj rendesen? (inkább dorgálás) – Tényleg azt akarod, hogy ne engedjelek el? (nem igazi kérdés, fenyegetés) – A füleden ülsz? (felszólítás) – Hogy én miért nem járok moziba? (a kérdés feltevőjének kell válaszolni rá)

T/3.


választható feladatként vagy házi feladatként

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Ennél a feladatnál irányítjuk rá a figyelmet először a kérdőszók jelentőségére, funkciójára. A feladat megalapozza a mondat formája és jelentése problémakör tárgyalását is. Az előző feladatban megfogalmazottak tovább differenciálódnak (mitől kérdés a kérdés...), illetve bevezetődik két fogalom is: az eldöntendő és a kiegészítendő kérdés. A fogalomelsajátításnál nem a definiálás, hanem a feladatmegoldás, a nyelvhasználat a fontos. Rögzítjük a törvényszerűséget, a „szabályt”, majd alkalmazzuk. • Az a szabály, hogy az eldöntendő kérdés az, amire egyszerűen igennel és nemmel lehet válaszolni. A szabályt úgy alkalmazzuk, hogy mondatonként megpróbálunk igennel vagy nemmel válaszolni a kérdésekre. Az eredmény alapján tipizálunk. Pl. Szerinted miért lett hármas a dolgozatod? Igen. A válasz értelmetlen, tehát biztosan nem eldöntendő kérdésről van szó. Ezen a tananyagon igen jól megtanítható, hogyan győződhetünk meg arról, hogy valami igaz vagy hamis, megfelel-e a feltételeknek vagy sem. Arra biztatjuk a gyerekeket, hogy kísérletezzenek, próbálkozzanak, és döntéseiket csak ezután hozzák meg. Tehát nem definíciót magoltatunk, hanem a definíció állításait kipróbáltatjuk. • Az alábbi feladatokat valamennyi gyereknek meg kell oldania. A gyerekek párban dolgoznak. • Az A feladatnál a pár egyik tagja olvassa a mondatot, a másik alkalmazza a szabályt, a megoldásról közösen döntenek. A pár kezdő tagját a tanár jelöli ki. Ő adja a mintát, így a párból mindig az kezd, akinek a feladat megoldása feltehetően nem okoz gondot. A következő mondatnál szerepet cserélnek, aki addig olvasott, az alkalmazza a szabályt stb. • A B) feladat esetében hármas kis csoportokat hozunk létre. Mindenki némán olvassa a kérdést, majd megkapja a saját „szavát”, és megmondja a szerinte helyes választ. Ha a csapat másik két tagja jónak ítéli, valamennyien leírják. Ha nem, megvitatják. • Az a) feladat megoldásához ismét párokat alkotunk. A mondatpárok egyik tagját a pár egyik tagja, a másikat a másik egészíti ki. • A b) és c) feladatot közösen oldják meg, később a megoldásokat frontális osztálymunka keretében megbeszélik. • A C) feladathoz az osztályt két heterogén csoportba osztjuk, és a gyerekek versenyeznek, ki hány találós kérdést ismer. Amennyiben lehetőség van rá, használhatják a gyerekek a könyvtárat és az internetet is.


K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szabályalkalmazás, kategorizálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A párokban egy kevésbé önálló és egy önállóbb gyerek dolgozik együtt. A hármas kis csoportok mindegyikébe legalább egy önálló, gyorsabb tempójú gyerek kerüljön. M u n k a f o r m á k : pármunka, heterogén kis csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kooperáció, vita, megbeszélés, verseny 3. Vizsgáljuk meg a kérdéssoron a kérdések típusát! A) Állapítsd meg, hogy melyik eldöntendő és melyik kiegészítendő kérdés! KÉRDÉSEK Szerinted miért lett hármas a dolgozatod? Mikor jártál az erdőben? Ki írta a levelet? Mit csinálsz délután? Hová repül a bagoly? Melyik nadrágot veszed fel? Nem próbálod inkább az alapot megerősíteni? Nem gondolod, hogy ez túl nehéz neked? Mióta laktok ebben a házban? Milyen színű Ancsur szeme? Nem vagy alacsony a kosárlabdázáshoz? Milyen részekből áll egy bicikli? Hol jártál vasárnap? Ki lesz az ellenfeled? Miért nem vittél esernyőt? Meddig tart az edzés? Hogyan készül a palacsinta? Elmondanád a főváros hídjainak nevét? Mikor menjünk kirándulni, szombaton vagy vasárnap?

A KÉRDÉS TÍPUSA

JÓ A KÉRDÉS!

89

B) Válaszolj a megadott szavak megfelelő alakjaival az alábbi kérdőszókra! KÉRDŐSZÓK

EBÉD

FIÚ

MESE

Kire/Mire? Kivel/Mivel? Hova? Hol? Kiért/Miért? Kinek/Minek? Meddig? Kire/Mire? Kiből/Miből? Hogy/Hogyan?

a) A táblázatba beírt szavakkal – jelentésük alapján – egészítsd ki az alábbi mondatokat! A harkály rászállt A tanár rászállt A lány sokat gondol

Mert éhes.

A lány sokat gondol

Mert tetszik neki.

Az anya büszke

Mert jól sikerült.

Az anya büszke

Mert megnyerte a versenyt.

A részlet a

van.

A maradék

van.

Odalopódzom Odalapozok b) Karikázd be azt a kérdőszót, amelynek segítségével helyre és időre is kérdezhetünk? c) Az a) feladatban leírt mondatokat másold le úgy, hogy a „rászállt” szót egy hasonló jelentésűvel helyettesítsd! A harkály A tanár


C) Fejtsd meg az alábbi találós kérdéseket! Egy kis házban öt kis szoba sorakozik szépen, öt kis ember bújik oda melegedni télen. Akkor vagyok legmelegebb, amikor hideg van. Akkor vagyok leghidegebb, amikor meleg van. S hárfája, se gitárja, mégis szól a muzsikája. Melyik út nem porzik sose? Melyik kör lehet szögletes? Foga van, és mégsem eszik. Éjjel-nappal mindig jár, mégis egy helyben áll. Szádba teszed, mégsem eszed. Akárhová vitték, mindig fejbe verték. Vadonatúj, mégis lyukas, megfoltozzák, semmit sem ér.

e

a) Az előző feladatban nem csak kérdő mondatok vannak. Vajon miért nevezzük őket mégis kérdésnek?

MEGOLDÁS: C) kesztyű, pince, tücsök, tejút, tükör, fésű, óra, kanál, szög, szita C/a) Mert ki kell találni, mit jelentenek. Válaszolni kell rájuk.

3. lépés: 4-8. feladat T/4.

86. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • 3 vegyes csoportot hozzunk létre. A terem három sarkába három ív csomagolópapírt ragasztunk ki. Az egyik csoportnak az A), másiknak a B), a harmadiknak a C) feladat megoldásait kell rájuk írnia. • A különböző csoportokból érkezett gyerekek mondják el, hogy mi volt a feladatuk, és hogyan oldották meg azokat. Végül rögzítsék írásban a legfontosabb új ismereteket. A csoportok a végén kiegészíthetik egymást. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : következtetés, információstrukturálás, összefoglalás, általánosítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A csoportok „szószólói” lehetőleg a lassabb tempójú, nehezebben tanuló gyerekek legyenek. Azaz a csoport által megfogalmazottakat ők olvassák fel, adják elő. M u n k a f o r m á k : heterogén csoport, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írásbeli és szóbeli szövegalkotás, vázlatírás E s z k ö z ö k : három ív csomagolópapír, filctoll

JÓ A KÉRDÉS!

91

4. Rögzítsétek az A, B és C feladatból a legfontosabb tudnivalókat!

T/5.

86. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy olyan hétköznapi, a gyerekek által ismert szövegműfajokat gyakoroljanak, amelyekben dominálnak a kérdések. A gyerekeknek a feladat kapcsán alkalmuk nyílik összevetni az egyes szövegműfajokra jellemző kérdések közös sajátságait – erre ad segítséget a b) feladat. Ha ennek kitöltése a csoportok vagy a párok számára nehézséget okoz, beszéljük meg frontálisan. • A feladatot 6 fős csoportokban oldják meg a tanulók, a 3 pár játssza el egymásnak a jeleneteket, találják ki a műfajt. • A pároknak adjunk időt a felkészülésre, hívjuk fel a figyelmet arra, hogy találják ki a szerepeket, és próbálják el egyszer a párbeszédet. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szóbeli szövegalkotás, hétköznapi szövegműfajokban való jártasság C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jelenet eljátszása E s z k ö z ö k : kártyákon: 1) Műfaj: Interjú; Téma: A szelektív hulladékgyűjtésben elért eredmények. 2) Műfaj: barkochba; Téma: bármi; 3) Műfaj: Iskolai felelet; Téma: amit a legutóbbi órán tanultál természetismeretből.

5. Alakítsatok párokat a csoporton belül! Minden pár húzzon egy kártyát! A kártyán egy témát és egy műfajt találtok. A műfajok mindegyikének az a jellegzetessége, hogy sok kérdést tartalmaznak. a) Adjátok elő a kártyán szereplő műfajban a kártyán szereplő témát! A többiek feladata, hogy kitalálják, mi a műfaj! b) A párbeszédek hallgatása közben írjatok le néhány kérdést az elhangzottakból! A táblázat segít a rendszerezésben. MŰFAJ Jellegzetes kérdések

1)

2)

3)

92


A jellemző kérdések közös vonásai Miért ilyen típusú kérdések tartoznak ehhez a műfajhoz?

MEGOLDÁS: A b) feladatban természetesen a megoldás az elhangzott példák fényében változhat. Ha a gyerekek jól, a műfajnak megfelelően képesek párbeszédeket produkálni, akkor a következő jellegzetességekre juthatnak: Az interjúban gyakran van egy felvezető állítás, és erre vonatkozik a kérdés. A kérdések többsége kiegészítendő, eldöntendő kérdés nagyon ritka. A kérdések sokszor hosszúak, összetettek. A barkochba nevű játékban, amit a tanulók bizonyára jól ismernek, a szabályok szerint csak eldöntendő kérdés tehető fel. A kérdések rövidek, általában egyszavasak – sokszor csak az intonáció jelzi, hogy kérdésről van szó. A felelet esetében mindkét kérdésfajta előfordulhat: eldöntendő és kiegészítendő is. A kérdések általában rövidek, egy-két mondattal megválaszolhatók. Jellegzetességük, hogy sokszor nem igazi kérdések – mert a tanár valójában tudja a választ, és annak megfelelően fogalmazza meg a kérdését.

T/6.

87. oldal 25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja az álkérdések felvezetése. A szóbeli részt mindenképp az órán végezzék párban a gyerekek, az írásbeli része adható házi feladatnak is, az órán párban és egyénileg is megoldható. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : az intonáció jelentésmegkülönböztető szerepének felismerése és gyakorlása C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 6. Vannak olyan kérdések, amelyekkel valójában nem kérdezünk. Figyeljük meg, honnan tudjuk eldönteni egy kérdésről, hogy valódi-e vagy sem. a) Olvasd fel a párodnak a kérdéseket! Először válassz a mondatok mögött levő felsorolásból, de ezt ne áruld el a párodnak, csak húzd alá a könyvben! Majd ennek megfelelően olvasd fel a kérdést! A párod feladata, hogy maga is aláhúzza, hogy szerinte hogyan olvastad fel a kérdést.

JÓ A KÉRDÉS!

93

Miután kész vagytok az összes mondat felolvasásával, egyeztessétek, hogy melyik kérdést hogyan akartatok/tudtátok feltenni. Ha valahol nem egyezett a párodéval az aláhúzás, próbáljátok úgy felolvasni a kérdést, hogy kitalálható legyen a beszélő szándéka! (1) (2) (3) (4) (5) (6)

Hogy képzeled? [fenyegető/érdeklődő] Hogyan mondhatnám el neked ezt az egészet? [számonkérő/értetlenkedő/segítségkérő] Ezt most komolyan így gondolod? [hitetlenkedő/komoly/méltatlankodó] Kell valami? [információkérő/agresszív/támadó] Azt akarod, hogy felálljak és elmenjek? [komoly/fenyegető/sértett] Nem akarsz zsebpénzt jövő hónapra? [komoly/hitetlenkedő/fenyegető]

b) Válassz ki egyet az előző mondatok közül és írj egy-egy szituációt a kérdés kétféle használatára! KÜLÖNLEGES KÉRDÉSEK 1. TALÁLÓS KÉRDÉS A valódi kérdések egy különleges típusa a találós kérdés. A találós kérdés általában egy tréfás vagy furfangos feladvány. 2. KÉRDÉSEK, AMELYEKRE NEM VÁRUNK VÁLASZT a)

Költői kérdés Az irodalomban gyakran tapasztaljuk, hogy a műben szereplő kérdésre nem vár választ a szerző, mert – a válasz mindenki számára egyértelmű, – a kérdést maga válaszolja meg, avagy – a kérdéshez kapcsolódva fejti ki gondolatait, érzéseit.

b)

Kérdésben a fenyegetés Az ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre a kérdező szintén nem vár választ. Válaszolni rájuk szemtelenség, csak arra jó, hogy még jobban feldühítsék a kérdezőt. Ilyen kérdések például: – Akarsz egy nagy pofont? – Azt akarod, hogy ne engedjelek el kirándulni? – Kidobjam a mobilod a kukába? – Muszáj, hogy a tiéd legyen az utolsó szó?

c)

Gúnyos kérdések A gúnyos kérdések általában bántóak, akkor is, ha csak viccnek szánta a kérdező. A gúny célja, hogy akire irányul, azt nevetségessé tegye. A gúnyolódáson a kívülállók nevetnek, az érintettek nem. Ilyen kérdések például a következők: – Most azt hiszed, szép vagy? – Ki az okosabb, te vagy a kutyád? – Néztél már tükörbe?

d)

A csodálkozást, haragot, felháborodást, értetlenséget kifejező kérdések Gyakran kérdésekkel adunk hangot érzelmeinknek vagy értetlenségünknek. Ezekre a kérdésekre sem várunk valójában választ. Például:


– Mit képzelsz? – Honnan veszi Tóbiás ezt a sok sületlenséget? – Hogy lehet valami ilyen gyönyörű?

T/7.

89. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanár felolvassa a verset, majd elmondja a feladatot. Felidézik a költői kérdésről tanultakat. Az arra vállalkozó gyerekek a feladat végeztével felolvasnak egy-egy versszakot, majd megbeszélik a megoldásokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szabályalkalmazás, olvasástechnika, szakaszos olvasás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás 7. Petőfi Sándor A tintásüveg című verséből való az alábbi példa. Húzd alá a költői kérdéseket! „Vándorszinész korában Megyeri (Van-e, ki e nevet nem ismeri?) Körmölgeté, mint más, a színlapot. Kapott Ezért Egyszer vagy öt forintnyi bért, Amint mondom, vagy öt forintnyi bért.

T/8.

Először is hát tintáért megyen, Ha ismét írni kell, hogy majd legyen. A tintásüveget pedig hová Dugá? Bele Kabátja hátsó zsebibe, Amint mondom, kabátja zsebibe.”

89. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatban az ismeretkört tovább differenciáljuk. A feladat célja, hogy „saját élmény”-szerűen rámutasson arra, hogy a kérdésben sok minden megjelenhet: a partnerek közötti viszony, érzelmek, indulatok stb. Ennél a résznél azért érdemes elidőzni, mert a gyerekek sokszor nincsenek tudatában, hogy maguk is bántóak, vagy nem veszik észre, hogy épp velük gúnyolódnak, őket ugratják, teszik nevetségessé. • A feladat megoldásakor érdemes minél több személyes élményt, tapasztalatot „előhívni”. A feladatban szereplő kérdéseket hangosan, megfelelő hangsúllyal olvassák fel a gyerekek. Ezzel ráirá-

JÓ A KÉRDÉS!

95

nyítjuk a figyelmet a nyomaték, a hangszín, hangerő jelentésbefolyásoló szerepére is. Ahol lehet, próbáljuk ki, mi történik, ha megváltoztatjuk a hangerőt, a tempót vagy a nyomatékot. • A feladat nem mellékes célja az empátiás képesség növelése. Annak a tudatosítása, hogy milyen érzés, pl. gúny tárgyává válni vagy kínos kérdésekre válaszolni. • Érdemes a kérdéseket kis, a gyerekek által kitalált szituációkba ágyazva előadni. A gyerekek könynyebben megszólalnak, ha először a tanár maga mesél saját kellemetlen élményei közül. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : decentrálás, kifejező olvasás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás, beszélgetés 8. Tett fel nektek már valaki gúnyos kérdést? Írjál néhányat! a) Milyen érzés volt? b) Meséljetek egymásnak olyan eseteket, amikor megbántátok, hogy gúnyolódtatok valakivel! 3. ROSSZ KÉRDÉSEK

Rossz az a kérdés, amire lehet ugyan válaszolni, csak nagyon nagy erőfeszítést jelent, hogy megértsük, valójában mit is kíván a beszélgetőtársunk. A rossz kérdés nem egyértelmű, hogy mire vonatkozik, vagy hogy hogyan kapcsolódik a beszélgetés témájához. A rossz kérdés éppen ezért megszakítja a beszélgetés menetét. 4. ÁLKÉRDÉSEK

Az álkérdések olyan kérdések, amelyeket a partnerünk nem azért tesz fel, mert valamire kíváncsi, csupán rutinszerűen kérdez, esetleg nem is várja meg a választ. Hogy egy kérdés igazi vagy csak álkérdés, mindig helyzetfüggő. Hazaértem este. A bátyám a számítógépén játszott. – Szia! – mondtam. – Na, mi van? – kérdezte. – Semmi – válaszoltam, mert tudtam, nem érdekli komolyan, mi van velem. De ugyanaz a kérdés lehet valódi is, amikor a kérdező részletes és pontos választ vár: Este otthon nagy veszekedés volt, nem akartak elengedni Kati születésnapi zsúrjára. Minden barátom izgult, mert szerették volna, ha ott vagyok. A téren vártak rám: „Na, mi van?” – kérdezték izgatottan. 5. EGY KÉRDÉSBEN SOK KÉRDÉS

Ebben az esetben az ember nem igazán tudja hirtelenjében, melyik kérdésre is válaszoljon, illetve mire felelne, a kérdések egy részét el is felejti. Gyakran hallhatunk ilyen kérdéseket televíziós műsorokban, interjúkban. Na, mi volt a suliban, megírtátok a matekdolgozatot? Ettél rendesen? Tanultál már holnapra, nem láttad véletlenül a csíkos ruhámat...? 6. TAPINTATLAN KÉRDÉSEK

A tapintatlan kérdés olyan kérdés, amire a beszélgetőtárs nem szívesen válaszol, mert kellemetlen számára.


– Nem vagy túl alacsony a kosárlabdázáshoz? – Nem híztál mostanában? – Szerelmes vagy Jutkába? 7. TOLAKODÓ KÉRDÉSEK

Tolakodó kérdésről akkor beszélünk, ha valaki olyasmit kérdez, ami nem tartozik rá. – Nórika, min veszekedtetek tegnap? – Nyertetek a lottón? Láttam, vettetek egy új hűtőszekrényt. – Ki volt az a csinos lány tegnap nálatok? 8. FELESLEGES KÉRDÉSEK

A felesleges kérdések a beszélgetés szempontjából nem fontosak, sőt eltérítik a beszélőt eredeti mondanivalójától. – Képzeld, tegnap találkoztam Pintyővel a Tó utca sarkán. Egy hatalmas csomag volt a kezében. – A Tó utcában megcsinálták már az úttestet? – Meg. És képzeld, megkérdeztem tőle, hogy mit cipel. – Miért? A Pintyő nem cipelhet semmit?

REFLEK TÁL ÁS 4. lépés: 9. feladat T/9.

90. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja játékos formában begyakoroltatni a tanultakat. Ismertessük a játékszabályokat. Emeljük ki, hogy maximum háromszor lehet rákérdezni a megoldásra. A táblára segítségképpen érdemes minél több kérdőszót felírni úgy, hogy a kérdőszavakat a gyerekek gyűjtik össze. A tanári instrukció lehet a következő: „Mondjatok olyan kérdőszavakat, amelyek a helyszínre vonatkoznak! Mondjatok olyan kérdőszavakat vagy kérdéseket, amelyek a szereplő állapotára vonatkoznak! Mondjatok olyan kérdőszavakat, amelyek arra vonatkoznak, hogy valaki valakivel van! Hogy valaki valamivel dolgozik!” stb. • Az osztály többi tagját osszuk két csoportra, és adjunk megfigyelési szempontokat. Ezek vonatkozhatnak arra, hogy a kérdések mennyire voltak előbbre vivők, a másik csoport a válaszok megfelelőségét vizsgálja. A végén a gyerekek a tanár vezetésével megbeszélik a feladat megoldását. Igyekezzünk úgy irányítani a beszélgetést, hogy a nehezen megszólaló, nehezen kérdező gyerek is megerősítést kapjon. Ha valaki kritizál, kérdezzünk vissza, ő hogyan kérdezett volna. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kérdezéstechnika, szóbeli kommunikáció, lényegkiemelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : dramatikus játék

JÓ A KÉRDÉS!

97

9. Játsszatok! a) Öntapadós papírra írjatok egy-egy szerepet. Pl. János vitéz, törpe, grófnő, filmszínész. b) Ragasszátok két vállalkozó társatok hátára! c) Olvassák el egymás szerepét, így egymásról tudják, hogy kik, csak saját magukról nem. d) Egymással beszélgetve, egymást kérdezgetve ki kell találniuk, milyen szerepbe bújtak, mi van a hátukon lévő papírra írva. e) A nyertes az, aki hamarább rájön a saját szerepére.


T/10.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja az ismeretalkalmazás, valamint az időbeliség kifejezésének megértése, azaz a szövegértés-szövegalkotás segítése. A tanár felolvassa a részletet. A felolvasás előtt megfigyelési szempontokat ad. A megfigyelési szempontok lehetnek a szöveg utáni feladatok is, amelyeket később a gyerekek írásban és (vagy) szóban megoldanak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, a partnerre figyelés, lényeglátás, kérdezéstechnika, a szövegben ábrázolt történet időbeliségének rekonstruálása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Érdemes heterogén csoportokat képezni. A csoportok különböző megfigyelési szempontokat kapnak. M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás 10. Hallgassátok meg Janikovszky Éva Mi újság? című történetét! JANIKOVSZKY ÉVA: MI ÚJSÁG? Az úgy volt, hogy amikor hazajöttem a táborból, itthon mindenki nekem esett, hogy na mi újság, mi volt, hogy volt, meséljek már. Én általában tudom, hogy mi az újság, csak nem szeretem, ha folyton kérdik. Ezért mondtam, hogy semmi. De ők csak tovább erőltették, hogy mért kell énbelőlem minden szót harapófogóval kihúzni, hát mért nem tudom elmondani, hogy milyen volt. Mondtam, hogy jó.


De ez sem volt nekik elég. – Mutasd már magad, hadd nézzelek, hiszen ezer éve nem láttalak! – mondta anyu, mert ő mindig szeret túlozni. – No halljuk, merre jártál, mi szépet láttál? – kérdezte apu, mintha nem tudná, hogy Balatonszabadi-Sóstón, ahol ő is járt. – És nekem mit hoztál? – rángatott az öcsém, mert őt sose az érdekli, aki jön, hanem az, amit hozott. Hát odaadtam neki a kagylóvitorlást, hogy legyen vele boldog, de nem volt, mert csak forgatta, hogy ezért ugyan kár volt pénzt adni. Még szerencse, hogy Zsombó, aki ajándékba csinálta nekem, nem hallotta. – Mit ennél, csillagom? – kérdezte a nagymamám, mert ő meg mindig azt hiszi, hogy éhes vagyok. Most ugyan véletlenül igaza volt, mert reggel otthagytam az olajos halat, amit utálok, de ő ezt nem tudhatta. Mindegy, nem akartam megbántani, ezért mondtam, hogy azt eszem, ami van. Erre elém tette, ami volt, én meg enni kezdtem. Sose bírom, ha nézik, ahogy eszem, de mindenki nézte. Még jó, hogy az öcsém hamar megunta. – Egyél csak, csillagom, el tudom képzelni, hogy milyen volt ott a koszt! – sóhajtott közben a nagymamám, mert azt hitte, hogy két hete nem ettem. Pedig ha igazán el tudja képzelni, hogy milyen volt a táborban a koszt, még nagyobbat sóhajt. Mert jó volt, pedig mi főztünk. Apu meg anyu most azt se bánta volna, ha evés közben beszélek, mert folyton kérdezgettek, hogy nem fáztál, nem kaptál napszúrást, sokat esett az eső, nem égtél le, volt elég takaró, sok volt a szúnyog, tudtál aludni, fel tudtál kelni, fürödtetek sokat? Én meg bólintottam, hogy igen, mert ha a fejemet rázom, hogy nem, akkor nem tudok levest enni. – Volt tisztálkodási lehetőség? – kérdezte a nagymamám, akit mindig lehetetlen dolgok érdekelnek. Ezen egy kicsit gondolkoznom kellett, de aztán eszembe jutott, hogy a Bunder minden este járt tusolni a hülye csíkos köpenyében, azért aztán mondtam, hogy biztosan volt, és ettem tovább. Amikor mindent megettem, ami volt, előkerestem a régi Népsportokat, mert szerettem volna tudni, hogy mi történt az elmúlt két hétben; aztán a tévéújságokat, mert szerettem volna tudni, hogy mit nem láttam; aztán a lasztimat, mert kíváncsi voltam, hogy leengedett-e; aztán megnéztem az erkélyen a datolyamagot, hogy nőtt-e már belőle pálma. Nem nőtt. Aztán előkerestem az egyforintosaimat, és kértem még kettőt, és leszaladtam az utcára, és felhívtam a Jozsót, hogy mi újság, és mikor lesz az évnyitó, és marad-e a Gida, vagy tényleg megy, és elmeséltem neki, hogy mi az újság, a fejelőbajnokságot meg a vetélkedőt, amin lepontoztak minket, meg amikor hajózni voltunk, és a Csibor beesett a vízbe, meg a tizenegyest, amit rúgtam, meg a lecsót meg a riadót meg a zivatart, de a görögdinnyét már nem tudtam elmondani, mert elfogytak a forintosaim. Pedig az volt a legjobb. Mire hazaértem, már mindenki a sorozat ötödik folytatását nézte, de engem nem érdekelt, mert nem láttam az első négyet, hát bementem az öcsémhez, hogy mi az újság, mert ő az Ilonka néniéknél nyaralt. Az öcsém mondta, hogy semmi, és tovább olvasott, mert az olyan kuka, hogy egyáltalán nem lehet vele beszélgetni.

JÓ A KÉRDÉS! 99


92. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja az ismeretalkalmazás, valamint az időbeliség kifejezésének megértése, azaz a szövegértés-szövegalkotás segítése. Újabb heterogén csoportokat alkotunk. Minden csoportban képviseltesse magát egy-egy gyerek az előzőekben kapott megfigyelési szempontok szerint. Pl. legyen egy, aki a kérdések tartalmát figyelte, egy másik, aki az időbeliséget stb. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, a partnerre figyelés, lényeglátás, kérdezéstechnika, a szövegben ábrázolt történet időbeliségének rekonstruálása, szempontok szerinti csoportosítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén kis csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kooperatív 11. Írj ki a szövegből kérdő mondatokat az alábbi szempontoknak megfelelően! helyre: időre: eseményre: magyarázatot kívánó: a) Az egyik mondatban háromszor fordul elő a hogy szó. Húzd alá közülük azt, amelyik kérdőszó. b) Gyűjts kérdéseket a szövegből! Eldöntendő kérdés: Kiegészítendő kérdés:

MEGOLDÁS: Helyre: No halljuk, merre jártál, mi szépet láttál? Időre: ... mikor lesz az évnyitó? Eseményre: … sokat esett az eső, nem égtél le, volt elég takaró, sok volt a szúnyog, tudtál aludni, fel tudtál kelni, fürödtetek sokat? Magyarázatot kívánó: Mi újság? a) Az úgy volt, hogy amikor hazajöttem a táborból, itthon mindenki nekem esett, hogy na mi újság, mi volt, hogy volt, meséljek már. b) Eldöntendő kérdés: …sokat esett az eső, nem égtél le, volt elég takaró, sok volt a szúnyog, tudtál aludni, fel tudtál kelni, fürödtetek sokat? Kiegészítendő kérdés: ..hogy na mi újság, mi volt, hogy volt


T/12.

93. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatokat önállóan oldják meg a gyerekek. A cél, hogy a saját tapasztalatokat a felszínre hozzuk, és a problémához „kössük”. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, a partnerre figyelés, lényeglátás, kérdezéstechnika, a szövegben ábrázolt történet időbeliségének rekonstruálása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 12. Kinek válaszolt szívesen a „Mi újság?” kérdésre a kisfiú? Beszéljétek meg, miért. – papájának – nagymamájának – Jozsónak – öccsének – mamájának a) Miért nem válaszolgat a kisfiú a család kérdéseire? b) Te mikor válaszolsz szívesen egy kérdésre?

T/13.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A gyerekek heterogén kis csoportban oldják meg a feladatot. A csoporttagok kiosztják egymás között a bekezdéseket. Ki-ki felolvassa a csoportnak a magáét, majd közösen megoldják a feladatot úgy, hogy a bekezdéshez beírják az esemény betűjelét, illetve beszámozzák a sorrendet a táblázatba. • Kitűzünk a csoportok számának megfelelő számú csomagolópapírt, majd a csoport egy-egy tagja (lehetőleg a nehézségekkel küzdő gyerek) kimegy és rámásolja a jó megoldást a csomagolópapírra. A végén a megoldásokat összevetjük. Eltérés esetén mindig a megfelelő szövegrész felolvasásával bizonyítunk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, olvasástechnika, szövegértés (a történet időbelisége)

JÓ A KÉRDÉS! 101

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén kis csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, párosítás (megfelelő szempontoknak való megfeleltetés), sorrendezés, bizonyítás, érvelés E s z k ö z ö k : csomagolópapír, filctoll 13. Állítsátok az alábbi történéseket időrendbe (ahogy az a valóságban megtörtént)! Az első sorban a legkorábbi, az utolsóban a legkésőbbi esemény betűjelét írd! Az egy időben, párhuzamosan futó események betűjelét egy sorba írd! ESEMÉNYEK A)

A kisfiú ebédel.

B)

Az öccse Ilonka néninél nyaral.

C)

A felnőttek nézik a sorozat 5. részét.

D)

A kisfiú Jozsónak telefonál.

E)

Olajos hal volt a reggeli.

F)

Az öcs a szobájában olvas.

G)

A felnőttek kérdéseket tesznek fel.

H)

A kisfiú az öccsével akar beszélgetni.

I)

A felnőttek megnézték a sorozat első négy részét.

ESEMÉNYEK IDŐRENDBEN

MEGOLDÁS ESEMÉNYEK A)

A kisfiú ebédel.

B)

Az öccse Ilonka néninél nyaral.

C)

A felnőttek nézik a sorozat 5. részét.

D)

A kisfiú Jozsónak telefonál.

E)

Olajos hal volt a reggeli.

F)

Az öcs a szobájában olvas.

G)

A felnőttek kérdéseket tesznek fel.

H)

A kisfiú az öccsével akar beszélgetni.

I)

A felnőttek megnézték a sorozat első négy részét.

ESEMÉNYEK IDŐRENDBEN



94. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a szövegértés, olvasástechnika, kérdezéstechnika fejlesztése. A gyerekek párban dolgoznak. A párokat úgy alakítsuk, hogy lehetőleg a jól olvasó, szövegértési gondokkal nem küzdő gyerekek, és a nehezebben olvasók alkossanak párokat. Így a nehezebben olvasók is rákényszerülnek a szöveg többszöri elolvasására, nem kapnak „kész” megoldásokat. A gyerekeknek azt az instrukciót adjuk, hogy ugyanazt a kérdést nem szabad feltenni még egyszer. A jól olvasó gyerekeknek további szempontokat lehet adni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, a partnerre figyelés, lényeglátás, kérdezéstechnika, a szövegben ábrázolt történet időbeliségének rekonstruálása, olvasástechnika C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A szövegértéssel küszködő és a szövegértésben, szövegalkotásban jártas gyerekek heterogén párokat alkotnak. M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szóbeli kommunikáció, megbeszélés 14. Tegyetek fel egymásnak minél nehezebb, „fogósabb” kérdéseket a történettel kapcsolatban. A kérdések vonatkozhatnak a szereplők cselekedeteire, érzelmeire, a történet következményeire, időpontjára, helyszínére stb.



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A következő órán beszéljük meg az eredményeket. A feladat projektszerűen is feldolgozható. Minden csoport kap egy évszámot és egy listát tárgyakról. A feladata az, hogy kiderítse, abban az időben mit használhattak Magyarországon. A csoportok készíthetnek fényképes albumot. A szempontok között lehet a divat (pl. hogy nézett ki akkoriban egy 10 éves kisfiú, általános volt-e az iskolaköpeny, milyen volt az iskolatáska). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információkérés, kérdezéstechnika, rendszerezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : önálló, otthoni munka és/vagy heterogén kis csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtő munka, lexikonhasználat, interjú, dokumentálás

JÓ A KÉRDÉS! 103

15. Nyomozd ki, mikor játszódhatott a történet! a) Hol telefonált a történet főszereplője, és milyen pénzérmével? Most hogyan lehet egy utcai fülkéből telefonálni? b) Volt-e mindenkinek tévéje és telefonja? c) Akkoriban hogyan e-maileztek és sms-eztek az emberek? d) Mennyibe került egy villamosjegy, és most mennyi? e) Mi volt az akkori gyerekek kedvenc üdítőitala?


T/16.

94. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a szöveg ismételt elolvasása, a humor forrását adó háttér szövegek felfedeztetése. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasástechnika, háttérszövegek felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : önálló munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás 16. Min nevetünk? a) Húzzátok alá a szövegben azokat a mondatokat, amelyeket humorosnak tartotok. Mondjátok el, miért lehet nevetni rajtuk!

JELENTÉSTEREMTÉS 9. lépés: 17. feladat T/17.

95. oldal 20 PERC

befejezése házi feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Nyilván számos gyerek van, akinek nincs családja vagy keveset tud a családjáról. Ezeknek a gyerekeknek célzottan olyan feladatot kell adni, hogy más személy családjáról készítsék el a családfát.


K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : időfogalom, időbeli gondolkodás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : önálló munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : interjú, dokumentumelemzés, bemutatás, rajz 17. Bemutatjuk, milyen egy családfa. Ennek mintájára készítsd el a saját vagy egy ismerős családfáját! Kezdd a dédszülőkkel, és fejezd be a család legfiatalabb tagjaival!

Öcsém Péter

Testvér János

Testvér Katalin

Testvér Ambrus

Testvér Ábel

Testvér Katalin

Nagyi Kas Anna

Dédi Szél Anna

Dédpapa Kas Ábel

Dédi Deme Júlia

Testvér Samu

Én Ősz Ágnes

Nővérem Zsuzsa

Anya Kiss Anna

Papa Kiss János

Testvér Ambrus

Dédpapa Kiss János

Testvér Szeréna

Apa Ősz Péter

Nagyi Bartók Izabella

Dédi Szép Izabella

Dédpapa Bartók Mátyás

Papa Ősz Péter

Testvér Pál

Dédi Kovács Piroska

Dédpapa Ősz Péter


97. oldal 25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Differenciálásra alkalmas feladat. A gyerekeket homogén csoportokba osztjuk, aszerint, hogy milyen szintű az írásbeli szövegalkotásuk. A gyerekek motiváltságától, illetve a rendelkezésre álló időtől függően a feladat lerövidíthető. Pl. Jelöljük ki a szöveg egy-egy rövidebb részletét, illetve egy jelenetet, és ezzel dolgozzunk. Az írásbeli munka helyett választhatjuk a felolvasást vagy az improvizálást. Tudnunk kell azonban, hogy milyen képességeket akarunk dominánsan fejleszteni.

JÓ A KÉRDÉS! 105

Célcsoport – differenciálás: A) Az olvasástechnikai nehézségekkel küzdő gyerekeknek B) Az önálló szövegalkotásra csak kis segítséggel képes gyerekeknek C) Az önálló szövegalkotásban támogatásra nem szoruló gyerekeknek M u n k a f o r m á k : homogén kis csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás, írásbeli szövegalkotás, szövegátalakítás megfelelő szempontok szerint, dramatikus játék, információkeresés, megbeszélés

18. Játsszátok el a jeleneteket! A) Jelöljétek különböző színekkel az egyes szereplők szövegeit! a) Osszátok ki a szerepeket, majd olvassátok fel a jelenetet! B) A szövegben szereplő kisfiú elmeséli a vele történteket. Elbeszélése alapján írd le a jelenetet párbeszédes formában. Beszélőváltásnál írd oda a szereplő nevét. A név után zárójelben fogalmazz meg rendezői instrukciókat: pl. a szereplők érzéseit, jellemző mozdulatait, arcjátékát! CSALÁD (körbeállják a kisfiút, kórusban, izgatottan): Na mi újság, mi volt, hogy volt, mesélj már?! KISFIÚ (unottan): Semmi. a) Játsszátok el a jelenetet! C) Írd át a történetet párbeszédes formában úgy, hogy a családtagok kérdései a kisfiú számára olyan érdekesek legyenek, amelyekre szívesen válaszol! Beszélőváltásnál írd oda a szereplő nevét. A név után zárójelben fogalmazz meg rendezői instrukciókat: pl. a szereplők érzéseit, jellemző mozdulatait, arcjátékát! ANYA (átöleli a fiát, örömmel, meghatottan): De jó, hogy megjöttél, már nagyon hiányoztál. Alig várjuk, hogy elmeséld az élményeidet. Szívesebben mesélnél most vagy inkább ebéd után? KISFIÚ (megöleli a mamáját): Nagyon jó volt, de azért jó újra itthon lenni. Szerintem előbb ebédeljünk, mert reggelire olajos hal volt, azt pedig tudjátok, nem szeretem. a) Játsszátok el a jelenetet!

5. A MÉZGA CSALÁD ÉS EGYÉB CSALÁDOK Nagyon rosz ez a suli, vagy iskola, vagy valami. Lehet, hogy azért hivják sulinak, mert ez nem a rendes iskola. Senki sem kedves (Kornél azt mongya, nem jófejek, de rám is ezt mongya, szóval nem hiszek neki). Bementem reggel, montam, hogy hello, hogy vagy, de senki nem válaszolt már megint, csak a kinai lány. Ms Szalay kiálított az osztály elé, monta, hogy én vagyok Ábel, és Amerikából jötem erre egy kövér fiú mondott valamit, amit nem értetem (mesterségem címe?), és mindenki nevetett. Nagyon rosz volt. Utána beültetett egy fiú mellé, aki délamerikai és Ferinek hívják. Kicsit furán beszél nem mindig értem. De nem ugy mint Kornél. Furcsán ejti a szavakat, biztos azért mert délamerikai. Kornélal mentem haza, aki kiröhögött, amikor ezt montam neki. Azt mongya itt nincsenek délamerikaiak, csak cigányok. Szerintem ő a hülye, nem én. Majd holnap megkérdezem Ferit. Ábel


100. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a tanult családi viszonyok megállapítása – kritériumok alapján. Ez a gyerekektől a matematikai szöveges feladatokhoz hasonló logikai műveleteket kíván. (Adatgyűjtés, az adatok közötti viszonyok megteremtése.) • A gyerekek párban dolgozhatnak. Érdemes a munka algoritmusát tisztázni velük. Ez az algoritmus tulajdonképpen a matematikai szöveges feladatok adatfelvételének a metódusa is. Mit tudunk? Mit nem tudunk? Tegyenek fel kérdéseket: Ki az apám testvére nekem? Ha a nagybácsinak van gyereke, az nekem ki? Próbáljuk, amennyiben lehetséges, a gyerekek létező családjához kötni a feladatot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szerepészlelés, információgyűjtés és a logikai képesség, szerepviszonyok és következtetések megállapítása, a szöveg logikai viszonyai C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A feladatok hasonló típusúak, csak nehézségi fokuk különbözik. Így célszerű a szövegértés foka szerint homogén párokat alkotni. A) Információkeresési gondokkal küzdő gyerekek B) A rokoni kapcsolatok nevének és meghatározásának gondjával küzdők C) Az információkeresésben és az adatok közötti viszonyteremtésben eredményes gyerekek M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kooperatív módszer

A MÉZGA CSALÁD ÉS EGYÉB CSALÁDOK 107

1. Állapítsd meg a családi viszonyokat az alábbi szempontoknak megfelelően! A) Karikázd be a helyes válasz betűjelét! A bácsi unokájának a gyereke a bácsi a) sógora b) unokatestvére c) dédunokája

Pista testvérének a felesége Pistának a(z) a) nagybátyja b) unokatestvére c) sógornője

Lenke unokatestvérének az apja Lenkének a(z) a) nagynénje b) nagybátyja c) apja

A bácsi dédunokájának a nagyanyja a bácsinak a(z) a) unokája b) fia c) lánya

A nagymama férje az unoka a) apja b) nagyapja c) nagybátyja

Luca anyai nagybátyja Luca anyjának a(z) a) sógora b) testvére c) apja

Lajos apai nagybátyjának a gyereke Lajosnak a(z) a) testvére b) unokatestvére c) apja B) Írd be a megfejtést! Az én nevem: Az én dédapám gyereke az én: Az én dédanyám lánya, akinek a testvérem az unokája az én: Az anyám testvérének a gyerekei az én: Az anyukám férje az én: Az anyukám férjének a testvére az anyukám: C) Ki kinek a kije? Töltsd ki az ábrát, majd szóban is mondd el, ki kinek a kije, és mindenkiről mondd el, neked kicsodád? Például a nagypapám felesége a nagymamám.

Anya

Apa

Én


T/2.

101. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat opcionális. Az alábbi viccekkel bevezetjük a háttérszöveg (mögöttes üzenet) tananyagát, miközben – ha vicces formában is – tartjuk a témát. Mi van a mondatok mögött? Miért nevetünk rajta? A heterogén kis csoportban vagy párban megoldott feladatokat a gyerekek felolvassák. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értelmezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén kis csoport vagy pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegelemzés, felolvasás, megbeszélés 2. Miért az anyós a fekete bárány? Az alábbi viccek céltáblája mindig az anyós. Szerinted miért? Olvasd el őket, majd „fordítsd le” a vicc csattanóját! Barátok egymás között: – Az én anyósom mögött sok nő elbújhatna. – Miért, olyan házias? – Nem, olyan kövér. Kovács úr és neje egy kertes házban lévő ismerőshöz hivatalos ebédre. Az ízletes falatok elfogyasztása után a házigazda büszkén vezeti körbe vendégeit a gondozott kerten. Az egyik fánál megjegyzi: – Ezt a fát annak emlékére ültettem, hogy összevesztem az anyósommal. – Nem rossz ötlet – fordul feleségéhez Kovács –, milyen szép erdőnk lehetne már! Egy férfi most ért haza az ausztráliai nyaralásából, és így mesél a barátainak: – Ahol mi voltunk, minden megvolt: bárok nekem, strand a gyerekeknek, napsütés a feleségemnek, cápák az anyósomnak. a)

T/3.

Mondj te is családtagokról szóló vicceket!

102. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a témakörön belül a fogalom kitágítása, a fogalommagyarázat, és -meghatározás gyakoroltatása.


K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : absztrakció, meghatározás, magyarázat C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, tanári és tanulói magyarázat 3. Az alábbi szavak mindegyike kapcsolatban van a családdal. Értelmezzétek a szóösszetételeket! méh kutatás

név

látogatás

nyelv CSALÁD

állat

fa nagy

fő történet

JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 4. feladat T/4.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A szöveget bemutató olvasással, majd a gyerekek néma olvasásával ismertetjük meg. Előtte beszélgetést kezdeményezhetünk, ismeri-e valaki a Mézga család című rajzfilmet. Esetleg, ha van rá mód, egy epizódot megnézhetünk. A kiemelt részből hiányzik Kriszta és Máris szomszéd, továbbá Köbüki. Beszélgethetünk előtte a Mézga családról és az egymáshoz fűződő viszonyaikról egyaránt, előkészítve a szöveg feldolgozását. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasás, történetmesélés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, filmnézés, olvasás E s z k ö z ö k : Mézga család – rajzfilmepizód 4. Olvassátok el az alábbi szöveget! ROMHÁNYI JÓZSEF: MÉZGA ALADÁR KÜLÖNÖS KALANDJAI Az alábbi szövegrész Romhányi József Mézga Aladár különös kalandjai című könyvéből való. A könyvből készült rajzfilmsorozatot láthattátok a tévében vagy videón. A Mézga család tagjai: – Mézga Géza, a papa, – Paula, a mama, – Kriszta, a kamaszlány, Aladár nővére, – Maffia, Kriszta macskája, – Mézga Aladár, Kriszta öccse, – Blöki kutya, „aki” tud beszélni, de csak Aladár érti, mit mond, – Köbüki, a távoli rokon, aki nem a múltban, hanem a jövőben él egy másik bolygón. – Máris szomszéd, a könyv egyik szereplője, aki a Mézga családdal egy házban lakik. I. ŰRUTAZÁS LEPÉNYBOLYGÓ Aladár óvatos, mértéktartó hegedüléssel kezdte a napot. Úgy ítélte meg, hogy szükséges némi érdeklődést mutatni a büntetéshangszer iránt, hiszen a tokjára igen nagy szüksége van. Hosszú és hangos gyakorlástól viszont azért tartózkodott, mert tudta, hogy zenélése hamarosan zajártalommá válhat, és a kapóra jött megtorlás visszavonásához vezethet. Hogy Aladár mennyire jól számított, azt a másik szobában, a vonókoptatás alatt zajlott szülői párbeszéd fényesen bizonyítja. – Ne tömködd vattával a füled, Géza! Próbálj zenén át behatolni a gyermeklélek mélységeibe. – Bérelszámoló vagyok, Paulám, nem könnyűbúvár. Az vigasztal, hogy kamaszkoromban én is ilyen voltam. – Csak ezt ne mondtad volna! Most még jobban aggódom érte! – Gondolod, hogy ez a nyekergés jót tesz neki? – A zene nyugtat és megbékít. – Engem is. Mert már bevettem rá egy marék idegcsillapítót. – Botfülű vagy. Én kihallom, hogy Aladár már ébresztgeti hangszere lelkét. – Mi lesz itt, ha teljesen felrázza?! – Türelem! Paganini is így kezdte. – De hála istennek nem az én lakásomban. Így évődött egymással a szülői kettős, míg a hegedűszó pár perc múlva el nem csuklott. A nap folyamán még néhányszor felnyivákolt Aladár jobb sorsa méltó hangszere, de a gyakorlás megmaradt a reggeli szerény keretek között. Ebédnél Géza papa egy szunyókálási időre a macskanyávogásnak bélyegzett zene átmeneti mérséklésére intette fiát. Blöki esti kémjelentésében beszámolt Aladárnak szülei közhangulatáról. Aladár a jelentés alapján úgy ítélhette meg, hogy vacsora után megkísérelheti a kitörést, simán feljuthat starthelyére, a háztetőre. Rövid, de némileg érzékeny búcsút véve fegyvertársától, a hegedűtokkal kilépett a nagyszobába. Már az előszobaajtó kilincse után nyúlt, mikor a zord apai hang feltartóztatta: – Hová mész? – Hegedülni. – Hova? Azért taníttatunk hegedülni és nem orgonálni, hogy hazai pályán játszhass! És minek az a szifon?


– Ha megszomjaznék gyakorlás közben a háztetőn. – A háztetőn? Miért hegedülsz te a háztetőn? – Te mondtad, hogy a játékom macskanyávogás. Annak pedig háztetőn a helye. Erre már Paula asszony is megszólalt: – Látod, Géza! Így taposod el egy érzékeny művészlélek zsenge hajtásait. Menj csak, fiam, és mélyítsd el zenei ismereteidet. Majd tapasztalni fogod, hogy az ilyen elmélyülések jótékonyan hatnak lelked felmagasodására. Tremolózz hát nyugodtan a szobádban. És ne felejtsd el időnként meggyantázni a vonót, mint azt a hegedű használati utasítása előírja. – Igen, mama – mondta Aladár lemondóan, és visszakullogott a szobájába. – Lebuktam, Blöki! Most aztán adhatok a zenének! Hova tetted az a tűzrevalót meg a fűrészt? Blöki válaszként előkotorta az ágy alól a hegedűt, és gazdájához vonszolta. – Milyen szakszerűen fogod! A nyakánál, mint a csirkét. Blöki a gúnyos megjegyzést válasz nélkül hagyta. Csak magában méltatlankodott: „Tudhatná, hogy nálam cipelésre a száj a kézenfekvő mód!” Egy percnyi csüggedt töprengés után Aladár felvillanyozva pattant fel roskatag ültéből. – Megvan! Te hegedülsz helyettem! – Ééééééén? Éneklő kutyáról már hallottam, de hegedülni… – Csak alibit kell játszanod rajta, hogy azt higgyék, én nyüvöm a húrokat, tehát itthon maradtam. Blöki egyetlen alibi című zeneművet sem ismert ugyan, de hiábavalónak tűnő ellenkezés után végül megadta magát. – Hát jó. De csak kisbőgős stílusban vállalom. Mit játsszak? – Egykutya! Csak hosszúra nyújtsd! [...] – Nyuvasztja már! – hangzott át a nagyszobából Mézga Géza elkeseredett ténymegállapítása. Aladár ezek után megnyugodva távozott az ablakon át első útitársával, egy befőttes üvegbe zárt fehér egérrel a háztetőre. Az űrhajó az autoszifi egyetlen löketére startra kész állapotba került. A hajtómű fúvókái egy mindössze kígyósziszegésnyi hangot adva, iszonyatos sebességgel emelték a kabint a magasba. [...] „Mennyi eszem volt, hogy gumiból konstruáltam a Gulliverklit!” [...] Úgy döntött, hogy jobban körülnéz ezen a vidéken. Visszakanyarodva fel is fedezett egy lepény alakú égitestet. Még közelebb érve már nem is lepénynek, inkább valami gigászi hanglemeznek látta. Aztán meglepetten kiáltott fel: – Fantasztikus! Olyan, mint egy kerek papírsárkány! De oldalról semmi sem látszik belőle! Még éle sincs! És egy hirtelen elhatározással máris működésbe hozta a landolási automatikát. [...] A lepényre szállás zökkenőmentes volt. [...] Amint a lába alá tekintett, meglepetten látta, hogy a lepényben ábraszerű lények nyüzsgő élete zajlik. Emberszabású figurák mozognak a földi tájakhoz hasonló környezetben. Mintha egy jól sikerült szabadkézi rajz alakjai elevenedtek volna meg, csúszkálnak fel-le, jobbra-balra ezen a kerekre szabott rajzlapon. [...] Lába alatt éppen egy silányan berendezett, ügyetlen gyerekrajzra emlékeztető családi otthon képét láthatta. A munkaruhás családfő az asztalnál ült. Felesége a konyhában szorgoskodott. Aladár hangról hangra megjegyezte beszélgetésüket: – Meleg eledelt nekem, kedvenc egyetlen nejem. – Nesze e kerek csemege, edd meg. – Gyerekem merre ment? – Eszes mestere elvezette. – Eme mester ne nevelje, mert elverem kegyetlen! Esztelen e mester! Kegyes fejedelmem ellen nevel! Fejedelmemnek jelentem, lefejeztetem! Aladár fülsértőnek találta a mekegő párbeszédet. Akkor még nem tudta, hogy a lepénybolygó


életében ez a kecskenyelv milyen ádáz ellenségeskedések okozója. Pár lépéssel arrébb már betekintést nyerhetett a látszólag csupán nyelvi kérdésekből kipattanó belvillongásokra. Lepénybolygó fejedelme poroszkált arra lovas testőrei kíséretében. Marcona rajzpribékek egy megbilincselt ősz tudósképű ábrát vezettek az uralkodó színe elé. Aladár döbbenten fülelt. A főpribék a tudósra dörgött: – Reszkess, mester! Szegezd le kegyelmet esengve fejed, engedetlen fene-egyed! A fejedelem vette át a szót: – Felelj fejedelmednek! Egyes gyerekeket ellenem hergelve veszedelmes nyelveket terjesztesz? A sík-tudor azonban bátran vitába szállt a fejedelemmel: – Nem ellened terjesztem. Ellenben e nyelvet elengedhetetlen fejlesztenem kell, mert eleve lehetetlen e nyelvben megrekedve gyermekeket fejlettebbre nevelnem! – Ne tedd ezt esztelen! – A-val meg ó-val gyarapodva, nem maradna oktalan a sok boldogtalan! – E helyen nem kellenek eszesebb egyedek, mert nekem veszedelmet jelentenek! Mereven ellenzem! [...] Űrhajósunk szívesen elidőzött volna hosszasan is a sok szempontból tanulságos lepénybolygón, de arra gondolva, hogy távollétében szegény Blökinek szünet nélkül hegedülnie kell, a hazatértét soká már nem halogathatta. [...] Aladár halkan megkocogtatta az ablakot. – Blöki! Eressz be! – Na végre! Már zenegörcsöt kapott a mellsőm! Blöki sebtiben szájába kapta az ablaktávnyitó szerkezet húzózsinórját. Gazdája máris a szobába csusszant. – Csak addig játssz még, amíg Gulliverklit biztonságba helyezem! Blöki sajgó mancsával fűrészelt tovább. Közben izgatottan kérdezte: – Mesélj már, hogy sikerült? – Rendben ment. Egyebekben egyszer egy kellemetlen helyzetbe keveredett mestert mentettem meg. – Mit mekegsz? – értetlenkedett Blöki. – Ja, persze. Szóval az úgy volt… – Vigyázz! Jönnek! Aladár gyorsan átvette, álla alá csapta a hegedűt. Paula mama csak azért kukkantott be, hogy gyönyörködjék Aladár szorgalmában. Mézga Géza azonban félretolta nejét az útból, és elgyötört ábrázattal be is lépett. – Már túlságosan elég lesz, Aladár. És mivel ilyen kimerítően szorgalmas voltál, hál’ istennek egy hétig nem kell, sőt nem szabad gyakorolnod! – Igen, papa! – rebegte Aladár őszinte sajnálkozással. Az ősök erre visszavonultak a nagyszobába. Érdemes feljegyezni további beszélgetésük egy töredékét. Mézga Géza felnyögött: – Ó, az utolsó negyedóra pokoli volt! Mintha az agyammal gyantázott volna… – Ebből a gyerekből művész lesz! – Belőlem pedig idegroncs. Csak egy vigasztal: amíg gyakorol, biztos nem csavarog el…




Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A szövegértelmezést a vélhetően ismeretlen kulcskifejezések jelentésmagyarázatával kezdjük. (A néma olvasáshoz szempontként is adhatjuk, hogy húzzák alá a szöveg ismeretlen kifejezéseit.) A szavak közül kiválogathatják a gyerekek, amelyeket az író talált ki. Használhatnak a gyerekek szótárakat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fogalommagyarázat, adatkeresés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén kiscsoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : magyarázat, szótárhasználat E s z k ö z ö k : szótárak

5. Mit jelentenek a történetben az alábbi szavak?

MEGOLDÁS: SZÓ

JELENTÉS

büntetéshangszer

Büntetésből kell gyakorolni rajta.

vonókoptatás

Sok hegedülés.

botfülű

Rossz a hallása, hamisan játszik.

macskanyávogás

Rettentően hamisan játszik.

évődnek a szülők

Csipkelődnek, ugratják egymást.

starthely

Kiindulási hely.

fegyvertárs

A bajban együtt van valakivel.

hazai pálya

A sportban: mindig annak van előnye, aki a saját pályán játszik.

szifon

A szódavízhez használt palack. Vízzel és patronnal szódavizet lehet csinálni vele.

tremolózik

Hangot rezegtet.


tűzrevaló

Rossz.

fűrész

Szerszám, valaminek (fa, fém) az elvágásához való.

alibi

Mentség, ürügy.

Gulliverkli

Aladár űrhajójának a neve.

gigászi hanglemez

Hatalmas hanglemez.

belvillongás

Belső összeütközések, harcok.

pribék

Az uralkodó megbízottja, aki minden kegyetlenségre képes.

gyantázott

A vonót szokták gyantázni, hogy jobban lehessen vele hegedülni.

zenegörcs

A folyamatos hegedülés miatt bekövetkezett végtagfájdalom.

4. lépés: 6–11. feladat

T/6.

107. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatban számba vesszük a Mézga család tagjait, és azonosítjuk a meg nem jelent szereplőket. Ezt az összehasonlítást a rajzfilm alapján is megtehetjük. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : személyek azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés 6. Kik nem jelennek meg a részletben a Mézga családból?

MEGOLDÁS: Kriszta, Máris szomszéd és Maffia, a macska


T/7.

107. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatban a helyszínek azonosítását kérjük a gyerekektől. (Lakás, a lakásban ki hol lehet, űr.) Mi hol történik? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : helyszín-azonosítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés 7. Hol játszódik a történet?

MEGOLDÁS: A lakásban: azon belül Aladár szobája, a szülők szobája (nappali). A háztetőn. Az űrben, a Lepénybolygón.

T/8.

107. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az előző feladat tovább differenciálódik. A gyerekeknek az ábrába kell beírni a szereplők nevét. Ezáltal vizuálisan is rögzítjük az adatokat. • Ezt a módszert gyakran alkalmaztassuk más feladatok esetén is a gyerekekkel, sőt biztassuk őket arra, hogy a tankönyv szövegeinek feldolgozásakor is használják. Nagy segítséget jelent az információk rögzítéséhez. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : adatkeresés, az adatok közötti viszonyok megteremtése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás, megbeszélés 8. Csoportosítsd a szereplőket a helyszínek szerint! Aki mindkét helyszínen jelen van, annak a közös részbe írd be a nevét! A Mézga család otthona

Lepénybolygó


T/9.

107. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat a szöveg tartalmának részleteire koncentrál. A gyerekeknek egy-egy állítást kell azonosítaniuk a megfelelő szövegrészlettel. Válaszaikat a szövegrészlet felolvasásával indokolják. A feladat célja a szöveg részleteinek megértése. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : absztrakció, jelentésazonosítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, véleményalkotás, szövegelemzés 9. Igazak vagy hamisak az alábbi megállapítások? Húzd alá az igaz állításokat! Válaszod indoklásául olvasd fel a megfelelő szövegrészeket. Aladár hegedülése inkább „zajártalom”, mint zene. Aladár jutalomból hegedülhetett. Aladárnak nem kell egyhamar hegedülni. Aladár hegedülésével Géza, a papa, roppant elégedett volt. Aladár a háztetőre ment hegedülni. Blöki hegedült Aladár helyett. A bolygó neve Gulliverkli. Az űrhajó fémből volt. A felfedezett égitest lepény alakú volt. Aladár leszállt a Lepénybolygóra. Aladár Blökivel távozott a háztetőre.

MEGOLDÁS: Aladár hegedülése inkább „zajártalom”, mint zene. Aladár jutalomból hegedülhetett. Aladárnak nem kell egyhamar hegedülni. Aladár hegedülésével Géza, a papa, roppant elégedett volt. Aladár a háztetőre ment hegedülni. Blöki hegedült Aladár helyett. A bolygó neve Gulliverkli. Az űrhajó fémből volt. A felfedezett égitest lepény alakú volt. Aladár leszállt a Lepénybolygóra. Aladár Blökivel távozott a háztetőre.


T/10.

108. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja előhívni a már tanult ismereteket. A magázódás–tegeződés az emberi viszonyok bizalmassági fokának, illetve az életkornak a jelzői. Ezt vizsgáljuk a feladat kapcsán. • A gyerekek szövegrészletek felolvasásával bizonyítsák állításukat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : helyzetfelismerés, szerepészlelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, adatkeresés 10. Magázódnak vagy tegeződnek a szereplők? Válaszodat bizonyítsd a szöveg megfelelő részeivel!

T/11.

108. oldal 15 PERC

vagy házi feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a gyerekek gyakorolják a tegezés–magázás különbséget, valamint hogy a stiláris és hatásbeli különbségeit felismerjék bizonyos helyzetekben a tegeződésnek és a magázódásnak. (A feladatot csak akkor végeztessük el, ha szükség van rá. A feladat megoldása nem kötelező. Adható házi feladatnak is.) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegtranszformáció megadott grammatikai szempont szerint C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k , m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : egyéni munka, szövegtranszformáció 11. Keress ki a szövegből egy 15-20 soros részt, amelyben sok tegező-magázó alak van! a) Írd át a szöveget úgy, hogy ha a szereplők tegeződtek, magázódjanak, ha pedig magázódtak, tegeződjenek! b) Húzd alá azokat a részleteket, amelyeket megváltoztattál az átfogalmazáskor! c) Milyen hatása lett így a szövegnek? Mi a különbség az eredeti szöveg hatásához képest? Fogalmazd meg öt mondatban!


5. lépés: 12–13. feladat 109. oldal

T/12.

10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatban egy nyelvi játékot játszunk. A szöveg szereplőire, a közös nyelvre irányítjuk a figyelmet. Ezekkel a kommunikációs tényezőkkel folyamatosan foglalkozunk a program során. Az első feladatot közösen megbeszéljük. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi kreativitás, adatkeresés, bizonyítás Célcsoport – differenciálás: A) olvasási nehézségekkel küszködők B) a kreatív szövegalkotásban gyengébbek M u n k a f o r m á k : homogén kis csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : adatkeresés, szöveg átalakítása, játék 12. Miért voltak furcsák Lepénybolygó lakói? A) Milyen nyelven beszélnek Lepénybolygó lakói? a) Írj egy példát! b) Melyek azok a szavak, amelyek Lepénybolygó nyelvén ugyanúgy hangzanak, mint magyarul? Milyen hétköznapi magyar szavakra van más szó Lepénybolygó nyelvén? B) Fordítás a) Fordítsd le a következő szavakat Lepénybolygó nyelvére! vacsora harapós kutya elkanászodott szűk barlang

b) Hogyan mondanák az alábbi mondatokat Lepénybolygón? Hol csavarog a fiam? Nem vásárol rágcsálót. Nem kutatnád fel az eltűnt alkatrészt?


MEGOLDÁS: B) Merre tekereg gyerekem? Nem veszek egeret. Megkeresed elveszett kereket?

T/13.

110. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a gyerekekkel a Romhányi-szöveg kapcsán néhány nyelvérzéket, nyelvi kreativitást fejlesztő gyakorlatot végeztessünk. A feladatot homogén kiscsoportok (3-4 fő) végezzék. A feladatot nem kell közösen egyeztetni, megbeszélni, bemutatni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvérzék, nyelvi tudatosság, kreativitás, absztrakciós készség, vitakészség Célcsoportok – differenciálás: A) kreatívabb, nyelvi jelenségekre érzékeny tanulók B) jó absztrakciós képességűek C) nyelvi jelenségekre nem fogékony tanulók M u n k a f o r m á k , m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csoportmunka, szövegtranszformáció 13. Lepénybolygó nyelve könnyen megtanulható Aladár számára. Vajon miért? A) Miben tér el Lepénybolygó nyelve a magyar nyelvtől? a) Fogalmazzátok meg szabályokban! b) Változtassatok a szabályon, vagy találjatok ki új szabályt! Játsszátok el az alábbi jeleneteket az általatok kitalált nyelven! (1) bevásárlás (2) vacsoránál családi beszélgetés (3) iskolai veszekedés B) Miben tér el Lepénybolygó nyelve a magyar nyelvtől? a) Fogalmazzátok meg szabályokban! b) Vitassátok meg azt a kérdést, hogy Lepénybolygó nyelve a magyar nyelv furcsa változata-e vagy valóban önálló nyelv! Használjátok az alábbi táblázatot az érvek rendszerezésére!


ÁLLÁSPONTOK

Lepénybolygó nyelve a magyar nyelv egy furcsa változata, nem önálló nyelv

Lepénybolygó nyelve nem a magyar nyelv, önálló nyelv

ÉRVEK

c) Önállóan készíts a vita alapján egy „zárónyilatkozatot” a vitás kérdésről! C) Miben tér el Lepénybolygó nyelve a magyar nyelvtől? a) Fogalmazzátok meg szabályokban! b) Hasonlóan Lepénybolygó nyelvéhez, alkothatunk más szabályokat, amelyek alapján kicsit megváltoztathatjuk a magyar nyelvet. Próbáljátok ki a következő változatokat: (1) minden magánhangzó a legyen (2) csak a és e magánhangzó legyen a nyelvben (3) csak a, e és o magánhangzó legyen a nyelvben (4) csak i legyen a magánhangzó c) Melyik változat volt nehezebb és melyik könnyebb, mint Lepénybolygó nyelve? Mit gondoltok, miért?


T/14.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A történet vizualizálása folytatódik. A gyerekek lerajzolják az olvasottakat. A feladat célja, hogy az eseményeket, szereplőket, helyszíneket összekapcsoltassa, rögzítse. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fantázia, kreativitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rajzolás E s z k ö z ö k : festék, ceruza stb. 14. Rajzold le a Lepénybolygót! A képen legyen rajta az a család, amelyiket először látott meg Aladár, a fejedelem, a főpribék és a tudós is!



113. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat a szöveg kontextusába illő kifejezések pótlása, illetve önálló szöveg alkotása. Figyelmeztessük a gyerekeket, hogy az ő szövegük is egy értelmes részét képezi a történetnek. Próbáljanak hasonló stílusban szöveget alkotni, mint az „eredeti”. • A feladat végén összehasonlíthatóak a megoldások. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koherenciateremtés Célcsoport – differenciálás: A) Nehezen olvasók, akik önállóan nehezen alkotnak szöveget B) Jól olvasók, akik képesek „beleírni” az olvasott szövegbe M u n k a f o r m á k : egyéni, homogén kis csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, szövegpótlás, önálló szövegalkotás, bemutatás 15. Találjátok ki a történet egy kihagyott részletét! A) Pótold a hiányzó szavakat, kifejezéseket az alábbi szövegből! A történet arról szól, Aladár hogyan mentette meg a tudóst a pribékek keze közül. – Meg kellene ............................................ eme nemes mestert! – gondolta ........................................ ...., észre sem véve, hogy a lepénynyelv már rá is .......................................... – Megmenteni, de ............................................? Ezekre nem tudok odarittyenteni, ez világos!... Világos! ............................................! Világos, hogy itt csak a fényhatás érvényesülhet, mint a mozivásznon. A ............................................ pribékjei már a különböző kínzóeszközök üzembe helyezésén .......... .................................., mikor Aladár előkapva zseblámpáját, vidor csatakiáltást hallatott: – ..........................................., egy kis mellkas-átvilágítás! Hihihi! A főhóhér és segédei dermedt ............................................ álltak a ......................................... ... fénykörében. – Ez kellemetlen szellemek ............................................ lesz! – ............................................ rettegve a főbakó, és elszelelt. A ............................................ maga is valami természetfeletti jelnek tekintve az olcsó ..................... ....................... kerek fényfoltját, térdre rogyva, biztonság kedvéért az alázat nyelvén ........................... ................. hozzá: – ............................................ nekem, szellem! ............................................ meg engem, de feketedj el, mert szemem nem szenved! – Igazad van, ............................................, nem illik szembereflektorozni! – Ezzel Aladár ................. ........................... a lámpát.


B) „Egyebekben egyszer egy kellemetlen helyzetbe keveredett mestert mentettem meg.” Ezt a mondatot Aladár mondja Blökinek, miután visszatért a Lepénybolygóról, de magát a történetet kihagytuk a szövegből. Írd meg, hogy képzeled el a hiányzó részt!

MEGOLDÁS: A) – Meg kellene mentenem eme nemes mestert! – gondolta ..Aladár, észre sem véve, hogy a lepénynyelv már rá is ragadt – Megmenteni, de hogyan? Ezekre nem tudok odarittyenteni, ez világos!....Világos! Világos! Világos, hogy itt csak a fényhatás érvényesülhet, mint a mozivásznon. Az uralkodó pribékjei már a különböző kínzóeszközök üzembe helyezésén munkálkodtak, mikor Aladár előkapva zseblámpáját, vidor csatakiáltást hallatott: – Nézzétek csak, egy kis mellkas-átvilágítás! Hihihi! A főhóhér és segédei dermedt arckifejezéssel álltak a zseblámpa fénykörében. – Ez kellemetlen szellemek tette lesz! – ecsetelte rettegve a főbakó, és elszelelt. A tudós maga is valami természetfeletti jelnek tekintve az olcsó zseblámpa kerek fényfoltját, térdre rogyva, biztonság kedvéért az alázat nyelvén szólt hozzá: – Kegyelmezz nekem, szellem! Ments meg engem, de feketedj el, mert szemem nem szenved! – Igazad van, uram, nem illik szembereflektorozni! – Ezzel Aladár eloltotta a lámpát.

JELENTÉSTEREMTÉS 8. lépés: 16–18. feladat

T/16.

114. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A szöveget a tanár bemutató olvasással ismerteti meg a gyerekekkel. Megkérdezzük, van-e esetleg, aki ismeri az írót, illetve a könyvet. Meséltetünk róla. • A felolvasás után a gyerekek némán elolvassák, vagy felolvassák (párban, egymásnak) a szöveget. Az olvasás szempontja a szövegből vett adatok kigyűjtése, pl. Hogy hívták a fiú bátyját? Hol van Korfu? Stb. • A feladatot párban oldják meg. A párokat úgy válogassuk össze, hogy egy jól és egy kevésbé jól olvasó gyerek kerüljön egy párba. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasás, szövegértelmezés, adatkeresés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén párok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, bizonyítás


16. Olvassátok el az alábbi szöveget! „Korfuban élni annyi, mint ha egy fölöttébb rikító és vásári vígoperában élne az ember” – írta nagy sikerű könyve előszavában Gerald Durrell, az állatok és mindenféle földi élőlények szakértője. Durrell annak az öt esztendőnek a történetét meséli el, amelyet ő és a családja Görögországban, Korfu szigetén töltött. Az előszó szerint az eredeti szándéka az volt, hogy megírja a sziget izgalmas természetrajzát, de mivel az első oldalakon már befurakodtak a történetbe a családtagok és barátok, máshogy alakult a regény. GERALD DURRELL: CSALÁDOM ÉS EGYÉB ÁLLATFAJTÁk (RÉSZLET) Megpróbáltam az itt következő lapokon pontos és túlzásoktól mentes képet festeni családomról; úgy jelennek meg, ahogy én láttam őket. Úgy érzem azonban, hogy némelyik furcsa szokásuk magyarázatául le kell szögeznem: akkoriban, amikor Korfun laktunk, a család tagjai igen fiatalok voltak. Larry, a legidősebb, huszonhárom éves, Leslie tizenkilenc, Margo tizennyolc, míg én, a legifjabb, tízéves, tehát még zsenge és fogékony. Anyám életkorát sosem tudtuk egész biztosan annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem emlékszik rá, mikor született. Erről nem is mondhatok egyebet: elég idős volt ahhoz, hogy négy gyereke legyen. Anyám ragaszkodik hozzá, közöljem azt is, hogy özvegy, mert, mint bölcs éleslátással megjegyezte, az ember sosem tudhatja, miket gondolnak róla. [...] Margo fedezte fel másnap, kora reggel, hogy egy csomó izzó fa kicsúszott a padlóra, és felgyújtotta az alatta levő gerendát. Hálóingben repülve jött le a lépcsőn, és izgalomtól fehéren rontott be mama szobájába. – Ég a ház…kelj föl…kelj föl!… – üvöltötte színpadiasan. Mama fürgén kiugrott az ágyból. – Keltsétek föl Gerryt… Keltsétek föl Gerryt!… – kiabálta, s isten tudja, miért, fel akarta ráncigálni a fűzőjét a hálóinge fölé. – Ébredjetek… ébredjetek… tűz van… tűz van! – sikított Margo torkaszakadtából. Leslie meg én kirohantunk a folyosóra. – Mi történt? – kérdezte Leslie. – Tűz van! – visított a fülébe Margo. – Larry kigyulladt! Mama megjelent, és határozottan furcsán festett a hálóingére ferdén fölráncigált fűzőben. – Larry kigyulladt? Gyorsan, menteni! – sikoltotta, és fölrohant a lépcsőn a padlásra, mi pedig utána. Larry szobája teli volt csípős füsttel, mely a padlódeszkák közül szivárgott. Larry maga békésen aludt. Mama az ágyhoz rohant, és erőteljesen megrázta Larryt. – Ébredj, Larry, az istenért, ébredj föl! – Mi baj? – kérdezte Larry, és álmosan fölült. – Ég a szoba! – Nem vagyok meglepve – jelentette ki Larry, és visszadőlt a párnákra. – Szólj Lesnek, hogy oltsa el. – Öntsetek rá valamit – kiabált Leslie –, hozzatok valamit, amit rá lehet önteni! Margo az utasítás értelmében megragadta a félig telt pálinkásüveget, és szétlocsolta tartalmát a padlón. A tűz föllángolt, és vígan pattogott. – Te hülye, ne pálinkát – üvöltött Leslie –, vizet… hozzatok vizet! De Margot annyira megrázta tulajdon hozzájárulása a tűzáldozathoz, hogy sírva fakadt. Leslie dohogott, lerántotta az ágyneműt a békésen heverő Larryről, és azzal igyekezett elfojtani a lángokat. Larry méltatlankodva fölült.


– Mi a frászt csináltok? – Ég a szoba, drágám. – Nem tudom, miért kell emiatt halálra fagynom, és miért kell a takarókat lerántani rólam. Igazán, nem értem, miért ez a zűrzavar. Nem nagy dolog egy tüzet eloltani.

T/17.

116. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat nehéz, ezért a gyengébben teljesítőknek megfelelő segítséget kell adni. A feladat megoldásához a gyerekek találják ki a kritériumokat is. Adjunk ötleteket a feladat megoldásához! Pl. Gondolkozz visszafelé! Először gyűjtsd össze egy család jellemzőit: egy gyerekes, több gyerekes, házasok, elváltak, az ország, ahol élnek, a lakás, amiben laknak. Melyik valóságosabb család? Melyik családnak érdekesebb az élete? • Ha ez megvan, nézzük, hogy melyik szempontról mit tudunk meg. Ezt családonként leírjuk, és az adatokat összehasonlítjuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : általánosítás, összehasonlítás, információstrukturálás, figyelem C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén kiscsoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, vita, megbeszélés 17. Hasonlítsátok össze a Mézga családot Durrell családjával! Az összehasonlításhoz találjatok ki minél érdekesebb szempontokat! SZEMPONTOK

MÉZGA CSALÁD

DURRELL CSALÁD

Pl. A család mérete (kicsi vagy nagy)

T/18.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a gyerekek felfedezzék, csak akkor tudnak vitatkozni valamin, ha van közös vitaalap. Nevezetesen az, kinek, mit jelent az, hogy „izgalmas”. Cél továbbá, hogy a gyerekek a vitához észérveket, és ne ízlésbeli állításokat gyűjtsenek, hiszen az ízlésről nincs mit vitatkozni.


K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelés, bizonyítás, vita C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés, érvelés, vita 18. Melyik történetrészletet tartjátok izgalmasabbnak? A vita során csak azokat az érveket fogadjátok el, amelyeket bizonyítani is tud az érvelő! Lepénybolygó: Családom és egyéb állatfajták:

9. LÉPÉS: 19–24. feladat

T/19–24.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ez a rész az előző modulokban tanultak összegzése. Eddig a család témakörében a szereplők viszonyával, azon belül a családi viszonyokkal, valamint a szöveg logikai, idői és térbeli viszonyaival foglalkoztunk. Most a szövegfeldolgozáshoz még egy szempontot adunk, mégpedig a szövegek nyelvi és pragmatikai kontextusát vizsgáljuk a szövegjelentés szempontjából. A feladatok célja, hogy a gyerekek felfedezzék, hogy a szövegeknek nyelvi és kommunikációs helyzetbeli kontextusuk van, amelyek jelentősen meghatározzák a szöveg jelentését. A fentieket a szöveg nyelvileg nem – vagy csak részben – kifejtett, ún. háttérszövegeivel igazoljuk. • A háttérszöveg vagy háttérüzenet kiegészíti, árnyalja, vagy megváltoztatja egy adott szöveg jelentését, az is előfordulhat, hogy akár ellentétes értelmet is adhat egy szövegnek, mint a szó szerinti jelentése. A háttérszöveg jelentősége, hogy a gyerekek tudatosabban keresik és értelmezik a szövegek jelentésrétegeit, világosabb és megfoghatóbb lesz számukra a gúny, a tapintat, a különböző stilisztikai, beszédtechnikai, nonverbális eszközök jelentősége. • A 22., 23. és 24. feladat választható vagy házi feladatnak adható. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szöveg pragmatikai és nyelvi kontextusának elemzése C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k , m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : 19. egyéni munka, rajzolás; 20. egyéni munka, feladatmegoldás; 21. pármunka, jelenetek eljátszása; frontális; feladatmegoldás, megbeszélés; 22–24. egyéni, házi feladat


19. Válassz egyet az alábbi mondatok közül, és képzeld el a mondat által leírt helyzetet. Rajzold le! (1) (2) (3) (4)

Lali megragadta a félig telt pálinkásüveget, és szétlocsolta a tartalmát a padlón. Lili hálóingben repülve jött le a lépcsőn és az izgalomtól fehéren rontott be a mama szobájába. Marcsi gyorsan átvette és az álla alá csapta a hegedűt. A fejedelem poroszkált arra lovas testőrei kíséretében.

a) A fenti mondatokat a Lepénybolygó és a Családom és egyéb állatfajták általatok is olvasott szövegéből vettük, és csak a neveket, illetve apróbb dolgokat változtattunk. Keresd ki a szövegből azt a mondatot, amelyet lerajzoltál! b) Képzeld el a szövegben leírt helyzetet, és hasonlítsd össze a rajzoddal! Írj hasonlóságokat és különbségeket! HASONLÓSÁGOK

KÜLÖNBSÉGEK

20. Írd le, mi mindent tudunk a számunkra egyébként ismeretlen helyzetről az alábbi közlések alapján! Példa: Mari megint szomorú volt. 1. Van egy lány, akit Marinak neveznek, és ezt a személyt a megszólított vélhetőleg jól ismeri. 2. Mari a mondatban említett alkalmon kívül máskor is volt szomorú a múltban. a) Mézga Aladár ismét túljárt a szülei eszén. b) Engem sem hívott meg a Géza. c) Holnap is elmegyek pingpongozni. d) A kalácsot Jani hozta, a lekvárt pedig Kati. e) Még egyszer nem fogok matekból kettest írni.

21. Játsszátok el a következő helyzeteket! a) 1. helyzet: 2. helyzet:

Nagyon hideg van, a beszélgetés közben a résztvevők vacognak. Tavaszi reggelen ébredés után beszélgetnek a barátok.

Mondat:

Szép, friss idő van ma!


b) 1. helyzet: 2. helyzet:

Egy késői hazaérkezés után az anyuka szobafogságra ítéli gyerekét. Valaki megtudja, hogy hosszú távollét után hazaérkezik egy kedves barátja.

Mondat:

Fel vagyok dobva!

1. helyzet: 2. helyzet:

Leszakítottad a táskád fülét. Sikerült felépítened a kártyavárat.

Mondat:

Ezt jól megcsináltad!

c)

d) Fogalmazzátok meg, hogy mi volt a különbség az egyes jelentekben a mondatok között! Az alábbi szempontokat vegyétek figyelembe! (1) (2) (3) (4)

Milyen volt a hangsúly, a hanglejtés? Milyen volt az arcjáték (mimika) és a testtartás, a gesztusok? Milyen volt a hangerő? Mit jelentettek az egyes mondatok?

e) A két helyzetnek megfelelően fogalmazzatok az eredeti helyzetbe illő, a megadottal azonos jelentésű mondatokat!

Szép, friss idő van ma!

1. helyzet:

Fel vagyok dobva!

1. helyzet:

Ezt jól megcsináltad!

1. helyzet:

2. helyzet:

2. helyzet:

2. helyzet:

A HÁTTÉRSZÖVEG

Üzeneteink legtöbbször többet jelentenek, mint amennyit a kimondott vagy leírt szavak önmagukban, a beszédhelyzetből vagy a szövegkörnyezetből kiragadva jelentenének. A mindennapi és a művészi kommunikáció során kimondott szövegen túl van egy odaértett „háttérszöveg” is, amit megértenek azok, akikhez beszélünk, ha ismerik a kommunikációs helyzetet. Ezért gondolatainkról, érzelmeinkről, pillanatnyi lelkiállapotunkról többet tudunk közvetíteni, mint amennyit valóban szavakkal kimondunk. A szavainkból kiérthető többletüzenetet nevezzük HÁTTÉRSZÖVEGNEK. A háttérszövegre utalhat egy a mondatokban lévő szócska, a hangsúly, azzal a helyzettel, eseménnyel együtt, amelyet a


partnerek jól ismernek. De kifejezhetjük őket arcjátékunkkal, kézmozdulatainkkal, testtartásunkkal és egyéb eszközökkel is. A háttérszövegek szorosan hozzátartoznak szövegeinkhez. Aki nem érzékeli ezeket a ki nem fejtett üzeneteket, gyakran nem érti meg, vagy félreértheti mondanivalónkat. A háttérszövegek szándékos félreértése gyakran vált ki humoros hatást, ezért a „viccgyártók” gyakran élnek vele. 22. Állapítsd meg az alábbi közlések többletüzeneteit! Húzd alá azt a szót, amelyik a háttérszövegre utal! a) Már megint szerelmes vagyok. b) Pista is későn érkezett. c) Azért is szeretlek, mert vidám vagy.

23. Állapítsd meg, hogy az alábbi viccekben milyen háttérszövegeket „értünk félre”! – Vérszegénység miatt vasat írok fel magának – mondja az orvos. – De doktor úr, nekem nagyon rosszak a fogaim. Két asszony beszélget. Az egyik így szól: – Mi trágyázzuk a málnát. – Mi cukorral esszük.

24. Írd le, milyen háttérszövegeket tartalmaznak az alábbi szövegek! „És mivel ilyen kimerítően szorgalmas voltál, hál’ istennek egy hétig nem kell, sőt nem szabad gyakorolnod!” „Aladár óvatos, mértéktartó hegedüléssel kezdte a napot. Úgy ítélte meg, hogy szükséges némi érdeklődést mutatni a büntetéshangszer iránt, hiszen a tokjára igen nagy szüksége van.” „Ne tömködd vattával a füled, Géza!” „– A zene nyugtat és megbékít. – Engem is. Mert már bevettem rá egy marék idegcsillapítót.” „– Türelem! Paganini is így kezdte. – De hála istennek nem az én lakásomban.” „Nyuvasztja már! – hangzott át a nagyszobából Mézga Géza elkeseredett ténymegállapítása.”


MEGOLDÁS: Kimerültünk a játékod miatt, ezért nem szeretnénk többet hallani. Aladár úgy tett, mintha gyakorolna, mert csak így tudta felhasználni a hangszer tokját. Hallgasd a gyerek játékát! Örülj neki, és hallgasd! Ez a zene engem nagyon idegesít. A nagy hegedűművész is rosszul játszott kezdetben. Nem érdekel, azt én nem hallottam. Elkezdte ezt a szörnyű gyakorlást.



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat egy kis projekt. Családi filmsorozaton „dolgozunk”, mely előkészíti a tanév végi projektmunkát. Építünk a gyerekek (családjaik) tv-nézési szokásaira, ugyanakkor a családi sorozatok jellemzőinek feltárásával kicsit „le is leplezzük” azokat. A feladatok egy részét tanórán kívül kell megoldani. • A gyerekekkel közösen válasszuk ki azt a mindenki által hozzáférhető sorozatot, amelyet ki-ki otthon megnéz, és a megadott szempontoknak megfelelően megoldja a feladatokat. A gyerekeknek meg kell jelölni az esemény szereplőit, a köztük lévő viszonyokat, a történet időpontját, időtartamát stb. • A feladat úgy is megoldható, hogy egy epizódot videóra veszünk, és közösen tekintjük meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : helyzetelemzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : filmnézés, írásbeli munka E s z k ö z ö k : Ha közösen nézünk egy epizódot, videó és film 25. Válasszatok ki közösen egy családról szóló sorozatot a TV-műsorból! Mindenki ugyanazt az epizódot nézze meg otthon, és közben jegyzeteljen! Kik a főszereplő család tagjai? Az epizód legfontosabb eseményei: Milyen bonyodalmak miatt kerültek összeütközésbe a szereplők?


Milyen helyszíneken játszódott a történet? Mennyi idő telt el a cselekményben?


123. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat rendszerezi az epizódról gyűjtött információkat. A gyerekekkel beszélgethetünk más, sokak által látott teleregényről, és megállapításainkat kiterjeszthetjük azokra is. Ekkor már mindenképpen legyen lehetőség az órán az epizód részleteinek megtekintésére. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : helyzetértékelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés, megbeszélés, rögzítés E s z k ö z ö k : videó, film 26. Hasonlítsátok össze a jegyzeteiteket, és fogalmazzatok meg állításokat a „szappanoperával” kapcsolatban az alábbi mondatok kiegészítésével! Az epizódban ......................................... esemény történik. A cselekmény általában .......................... szálon fut. Az esemény ........................................... színhelyen játszódik. A külső felvétel (utca, természet) ............ (Kevés vagy sok?) Az idő múlásának van-e jelentősége a történet szempontjából? A szappanoperák ................................... a mesékhez!

MEGOLDÁS: Vitás esetekben érdemes egy-egy részt lejátszani videóról.


T/27.

124. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az előző feladatokban a helyzetre, illetve a körülményekre koncentráltunk, most megvizsgáljuk a szereplők típusait. A típusokat vegyük egyenként szemügyre, és mondja el mindenki, milyennek képzeli őket. Erre azért van szükség, hogy egy-egy karakteren ugyanazt értsük. • A feladat egyik célja, hogy rávilágítson a szappanoperák paneljeire. A másik cél, hogy a karakterek viszonyait, a „törvényszerű”, előre tudható (megjósolható) eseményeket, a sztereotípiákat megmutassa, felfedeztesse. Ezekre az ismeretekre a későbbiekben építeni fogunk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szerepelemzés, leírás, jellemzés, indoklás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés E s z k ö z ö k : videó, film 27. Csoportosítsátok a megnézett epizód szereplőit az alábbi szempontok szerint! TÍPUSOK Az ideális nő Az ideális férfi A gonosz nő A gonosz férfi Szegény emberek Gazdag emberek A féltékeny A mindenkinek segítő Az áruló A szerencsétlen sorsú fiatal A hős szerelmes A pletykálkodó A verekedős A rossz útra tévedt

SZEREPLŐK


T/28.

124. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az előző feladatok előkészítették a saját produktum elkészítését. A feladat célja, hogy az eddigi ismereteket új kontextusba helyezzük. Mindezt hozzákötjük a gyerekek saját szűkebb világához, és így rögzítjük az ismereteket. A feladatokat heterogén kiscsoportban végeztetjük. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megkülönböztetés, azonosítás, információrendezés, kreativitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén kiscsoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés, kooperáció, megbeszélés, szerepelosztás E s z k ö z ö k : fényképek, magazinok, újságok 28. Válogassatok újságokból, magazinokból, családi fényképalbumból képeket! A fotókból állítsátok össze egy jelenet szereplőit! Találjátok ki a szereplők foglalkozását és a helyszínt! Az előző feladat típusaiból válasszatok ki hatot, illetve gyűjtsetek hat témajavaslatot is, hogy szerintetek miről szóljon a szappanopera! a) A csoport tagjai által összegyűjtött (1) fényképek, jellemvonások és foglakozások közül közösen válasszatok ki hatot-hatot, (2) a helyszínek és a témák közül pedig egyet-egyet.


T/29.

125. oldal 20 PERC

+ házi feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ebben a feladatban az eddigi ismereteket együttesen alkalmazzák a gyerekek. A párbeszéd, a kérdezés, a kommunikációs helyzet, a verbális és nonverbális kommunikációról tanultak a feladat jellege miatt valamennyien előkerülnek. Hívjuk fel a figyelmet a helyesírási tudnivalókra, például a párbeszéd esetében. • A saját epizódok eljátszására valószínűleg csak a következő órán lesz idő. A gyerekek használhat-


nak saját maguk által hozott, készített kellékeket, jelmezeket is. Feltétlenül adjunk beszédtechnikai szempontokat is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : írásbeli szövegalkotás, együttműködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén kis csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kooperáció, írásbeli feladat 29. A forgatókönyv megírása a) Írjatok forgatókönyvet párbeszédes formában! b) Ne felejtsetek el a szereplők neve után zárójelben rendezői utasításokat írni! A sorozat címe: Az epizód címe: A sorozat témája: Szereplők: Az epizód helyszíne: Szövegkönyv: c) Játsszátok el a jelenetet!

6. OTTHONRÓL, CSALÁDRÓL – VERSBEN R ÁHANGOLÓDÁS A szó kettős természete 1. lépés:: 1. feladat T/1.

127. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja annak felismerése, tudatosítása, hogy a szavaknak nemcsak jelentése, hanem hangalakja is van, s a vers, a költészet a szónak mint anyagnak mindkét természetét, mindkét oldalát kiaknázza. A megadott szóhalmazok között hol hangzásbéli-ritmikai, hol jelentésbeli kapcsolat van. A diákok e kétféle kapcsolat lehetőségét ismerhetik fel. • Nem cél az anapesztus, a daktilus vagy a trocheus megtanítása, csupán érzéki tapasztalat szerzése ezen verslábak hangzásáról, arról, hogy a szavak nemcsak jelentésükben, nem is csak rímszerű összecsengésükben, hanem pusztán ritmusukban is hasonlíthatnak egymáshoz. • A nyelvvel itt mint anyaggal, mint a ritmus alapanyagával találkoznak a diákok. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a ritmusérzék tudatosítása, gyakorlása; a szó hangalakjának és jelentésének megkülönbözetése; osztályozás-rendszerezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csoportosítás, mintakövetés alapján példák besorolása Ebben a modulban (tananyagrészben) próza és vers különbségéről lesz szó, miközben fejezetünk alaptémája – az otthon, a család – változatlan marad. Vajon miért adunk bizonyos élményeinknek verses formát? S mitől vers a vers? Milyen formai jellemzők teszik verssé a verset? Bármiből lehet-e vers? És pusztán formai különbség van-e próza és vers között? A forma megváltoztatja-e a tartalmat? S ha igen, hogyan? S milyen viszony van a verses forma és a költemény értelmében használt „vers” között? Mitől lesz valami költészet? Pusztán a verses formától? Költészet-e, például, ha számtani vagy környezetismereti tudásunkat verses formában rögzítjük? 1. A szó kettős természete a) Az alább található hat szósort szomszédoddal felváltva olvassátok fel hangosan egymásnak! Hármat te, hármat ő! (1) (2) (3) (4) (5) (6)

kipipál, kutyamáj, feketén, takaród, berepedt, megasztár, kalapács tátika, béranya, Sárika, holnapi, hódara, sószita, kétlaki véritalát, vaskalapács, látnivaló, rímfaragó, sárkaparó, véderejét, sósperecét lány, nő, csaj, asszony, fehérnép, hölgy, némber kéz, láb, szem, orr, has, köldök, fej, váll, nyak, boka piros, zöld, kék, lila, barna, fekete, fehér

OTTHONRÓL, CSALÁDRÓL – VERSBEN 135

b) Az alábbi hat szóból egyet-egyet írjatok le a szerintetek neki megfelelő sorba! drótkefe sárga pirinyó hótakaró menyecske fül c) Írjátok a sorok alá, hogy az azt alkotó szavak milyen közös vonásuk alapján kerülhettek egymás mellé! (Ne figyeljetek arra, hogy melyik szó főnév, melyik melléknév, melyik ige! Jellel is magyarázhattok, szavakkal, azaz körülírással is.) d) Milyen két csoportosítási szempont szerint sorolható be mind a hat szócsoport? Soroljátok be a szósorokat a számuk segítségével. e) Ezek szerint milyen két tulajdonsága van minden szónak? f) A versek a szavak, szószerkezetek melyik tulajdonságát használják ki, melyikre építenek? Az egyikre, a másikra vagy mindkettőre? g) A hétköznapi beszéd elsősorban a szavak melyik tulajdonságát használja, aknázza ki, s melyik iránt közömbös?

Időmértékes verselés, rövid szótag, hosszú szótag Az első három vizsgált szósor elemeinek ritmusa IDŐMÉRTÉKES. Az időmértékes ritmus a hosszú (itt tá-nak becézett) és a rövid (itt ti-nek becézett) szótagok szabályos váltakozásán alapul. Hosszúnak a hosszú magánhangzót tartalmazót szótagot (pl. ló), illetve a rövid magánhangzót tartalmazó, de ZÁRT szótagot nevezzük Egy szótag akkor számít zártnak, ha a magánhangzót vagy a szóban magában, vagy a szó végén és a rákövetkező szó kezdetén együttesen két mássalhangzó követi (pl. kert, vaskapa, vad harag). Néha akkor is hosszúnak számít egy szótag, ha a rövid magánhangzó utáni mássalhangzót szünet (pl. pont, vessző stb.) követi. Az egy mássalhangzóval záródó szótagot viszont felnyitja, ha a záró mássalhangzó után a következő szótagban magánhangzó áll: a vad farkas szókapcsolatban a vad szó(tag) hosszú, míg a vad álomban vagy a vadalmában rövidnek számít. Tehát egyes szóvégek, illetve szótagok hosszú vagy rövid volta csak a rájuk következő szótaggal, szóval vagy szünettel együtt dönthető el. Mindezt pontosan majd csak a hetedik évfolyam Poétai iskola című fejezetében kell tudnotok

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: a) drótkefe (a II. sorba) , sárga (a VI. sorba), pirinyó (I.) , hótakaró (III.), menyecske (IV.), fül (V.) b) I.: ti-ti-tá ritmusú szavak; II.: tá-ti-ti ritmusú szavak; III.: Tá-ti-ti-tá ritmusú szavak; IV.: nőnemű emberre vonatkozó rokon értelmű szavak. Természetesen megoldásként a nőneműség jele is elfogadható; V.: Testrészt jelölő szavak; VI. Színek nevei. Elmondhatjuk a gyerekeknek, ha érdeklődőnek találjuk őket, hogy az első három szósor elemeinek ritmusa időmértékes, s hogy az időmértékes ritmus a hosszú (itt tá-nak becézett) és a rövid (itt ti-nek becézett) szótagok szabályos váltakozásán alapul. Hosszúnak pedig a hosszú magánhangzót tartalmazót szótagot, illetve a rövid magánhangzót tartalmazó, de zárt szótagot nevezzük. Azt is elmondhatjuk, hogy egy szótag akkor nem nyitott, ha a magánhangzót vagy a szóban magában, vagy a szó végén és a rákövetkező szó kezdetén együtt két mássalhangzó követi. S néha


akkor is, ha a magánhangzó utáni egy mássalhangzót szünet (pl. pont, vessző stb. ) követi. Az egy mássalhangzóval záródó szótagot felnyitja viszont, ha a záró magánhangzó után a következő szótagban magánhangzó áll. Tehát egyes szóvégek hosszú vagy rövid volta csak a rájuk következő szóval vagy szünettel együtt dönthető csak el. Mindezt pontosan majd csak a hetedik évfolyam Poétai iskola című fejezetében kell megtanulniuk. c) Hangalak, a hangzás ritmusa alapján alkotott csoportok: I., II, III. Jelentés, jelentésbeli rokonság alapján alkotott csoportok: IV., V., VI. d) Hangalakja (formája) és jelentése is van minden szónak. f) Több válasz is elfogadható. Nyilván a vers mindkettőre – hangalakra is, jelentésre is – épít. Azonban bizonyára egyik megkülönböztető sajátossága a versnek, hogy a hangalakra, a szó formájára is többnyire épít, s a szónak általában nemcsak a jelentésével dolgozik. Természetesen, ha felmerül, már itt is lehet jelezni, hogy vannak költemények, amelyek a beszéd megkötésének, kötöttségének nem ezzel a szintjével dolgoznak, hanem pl. csupán a mondatok rövidebb sorokba törésével. Ha a diákok figyelmét nem kerüli el, érdemes azt is tudatosítani, hogy a szónak – s majd a versnek – más értelemben is kettős természete van: nemcsak forma (hangalak) és jelentés kettőssége, hanem írott és hangzó alak kettőssége is jellemzi. Erre csak akkor érdemes már itt kitérni, ha az egymásnak való felolvasás nyomán a problémát a gyerekek maguk tematizálják. g)A hétköznapi beszéd a szavaknak általában csak a jelentésére épít, a hangalakot többnyire kevéssé aknázza ki.

A hazatérő fiú/leány 2. lépés: 2. feladat T/2.

128. oldal KB. 15 PERC

(elhagyható feladat)

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja az Egy estém otthon beszédhelyzetére, jelenetkeretére való gondolati-érzelmi ráhangolódás. Előzetes azonosulás a versben szereplő személyek egyikével vagy másikával. A jelenetet a kiscsoportok közönség nélkül, kellékek nélkül adják elő. Legfeljebb egy – erre nagyon vágyakozó – csoport adhatja elő a jelenetet az osztály egésze előtt is. • Alternatív megoldásként a háromlépéses interjú eljárása alkalmazható. Ez esetben három padsor párjai a három szereplő szemszögéből fogalmaznak meg kérdéseket. A párosok tagjai egy időben, de külön-külön fogalmazzanak meg „apai”, „anyai” és „gyermeki” kérdéseket. Ezután a páros tagjai kiválasztják a legjobb (pl. atyai) kérdéseket, majd ezeket felteszik a fiú-padsor egy, a padtársával való hasonló megbeszélésen túl lévő – meghívott – tagjának. A „gyermek” válaszol atyjának, majd visszakérdez. Ugyanez történik párhuzamosan az anyai kérdések padsorában is. Mindkét szülő-padsor párjai a gyermek-padsorból hívnak látogatót. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : empátia, előadókészség


C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : háromfős heterogén csoportban M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jelenetrögtönzés írásos előkészület után (vagy alkalmazható helyette a Háromlépéses interjú technikájának egy változata is) 2. A hazatérő fiú Egy felnőtt fiú (vagy lány), aki színész egy városban, hosszabb idő után hazalátogat szüleihez. Az édesapja nem nagyon tiszteli a hivatását, a mama viszont feltétlen szeretettel viseltetik gyermeke iránt, s rajong érte, bármit is csináljon. a) Alkossatok hármas csoportokat! b) Osszátok ki a szerepeket: majd a felnőtt gyermek, az apa és az anya írjon három-három kérdést, amit fel szeretne tenni az együtt eltöltött első estén. c) Játsszátok el a jelenetet úgy, hogy előbb az apa és a nagylány/fiú párbeszédére kerüljön sor, majd a társalgásba kapcsolódjon be az anya is!

JELENTÉSTEREMTÉS Próza vagy vers? 3. lépés: 3. feladat T/3.

129–132. oldal 20 + 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja egyfelől az Egy estém otthon című Petőfi-vers szövegével való ismerkedés, másfelől a próza és a vers közötti különbség érzékelésének többféle úton való megközelítése. A csoportok tagjai először egyénileg vagy párban dolgozzanak, majd mintegy tíz perc múlva kezdődhet el a csoportban a közös megbeszélés. A C) csoport esetében ez közös munkafázis maradjon el. • Úgy 17-18 perc után jelezzük a tanulóknak, hogy a beszámolóra, illetve munkáik bemutatására csak a következő óra elején kerül majd sor. Mind az A), mind a B) csoportot kérjük meg, hogy közös megbeszélésük eredményét nagyban – csomagolópapíron – is rögzítsék. • Ragaszkodjunk hozzá, hogy az eredmény az óra végére elkészüljön, ha ismertetésre nem marad is idő. (Nem lenne jó, ha két óra között a vers szövege alapján készülnének el a „korrekciók”.) • A következő óra kezdetén 20 percet biztosítsunk a csoportmunka eredményeinek közzétételére. Először a C) csoport néhány tagját hallgassuk meg: ha a prózafordítások szórendje túlzottan emlékeztet a versre, adjunk példát a sorhatárokat figyelmen kívül hagyó hosszabb mondatok, és a rímek, a ritmus, a mondattani párhuzamok által sugallott szó- és mondatfűzéstől való bátrabb eltérésre. Ezután kerülhet sor a C) csoport munkájának megismerésére, majd végül az A) csoport érveire, s azok közös pontosítására, kiegészítésére.


Kiemelt készségek, képességek: A) érvelési képesség, kritikai gondolkodás B) formaérzék, mintaérzékelő-mentafelfedező kreativitás C) Szövegátalakítási képességben is megnyilvánuló szövegértési képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : négy-ötfős homogén csoportokban A) Jó érvelési, általánosító képességű diákok. Ezúttal tehát a fejlesztendő képesség itt kivételesen egy fejlett képességgel esik egybe. (Ugyanez érvényes a B) csoportra is.) B) Jó formaérzékű, fejlett ritmusérzékű diákok. C) Nehezebben fogalmazó diákok, akik számára gondot jelent a jelöletlen ok-okozati kapcsolatok felfedezése vagy írott szövegben a kommunikációs szándéknak megfelelő szórend kialakítása. M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : A) T-táblázat B) – C) szövegbővítés, félreproduktív írás E s z k ö z ö k : csomagolópapír, filcek, gyurmaragasztó 3. Próza vagy vers? a) Nézzük meg, hogyan írta meg valaki a 19. század közepén a következő hétköznapi helyezet! Egy felnőtt – szüleitől egy ideje távol élő – fiú meglátogatja édesapját és édesanyját vidéki otthonukban, majd az első otthon töltött estét később elmeséli, mondjuk, egy vele egykorú barátjának. Ezt a helyzetet, történetet le lehet írni prózában is, versben is. b) Olvassátok el az alábbi szöveget, s mondjátok meg, hogy vers-e vagy próza! EGY ESTÉM OTTHON Borozgatánk apámmal. Ivott a jó öreg, s a kedvemért ez egyszer – az isten áldja meg! Soká nem voltam otthon, oly rég nem láta már. Úgy megvénült azóta – hja, az idő lejár. Beszéltünk erről, arról, amint nyelvünkre jött; még a szinészetről is sok más egyéb között. Szemében „mesterségem” most is nagy szálka még; előitéletét az évek nem szünteték: – „No csak hitvány egy élet az a komédia!” – Fülemnek ily dicsérést kellett hallgatnia. – „Tudom, sokat koplaltál, mutatja is szined. Szeretném látni egyszer, mint hánysz bukfenceket.” Én műértő beszédit mosolygva hallgatám, de ő makacs fej! föl nem világosíthatám. Továbbá elszavaltam egy bordalom neki, s nagyon, nagyon örültem, hogy megnevetteti. De ő nem tartja nagyra, hogy költő-fia van; előtte minden ilyes dolog haszontalan. Nem is lehet csodálni! Csak húsvágáshoz ért; nem sok hajszála hullt ki a tudományokért. Utóbb, midőn a bornak edénye kiürűlt, én írogatni kezdtem, ő meg nyugonni dűlt. De ekkor száz kérdéssel állott elő anyám. Felelnem kelle – hát az írást abban hagyám. És vége-hossza nem lett kérdezgetésinek, de nekem e kérdések olyan jól estenek. Mert mindenik tükör volt, ahonnan láthatám: hogy a földön nekem van legszeretőbb anyám! Dunavecse, 1844. április


A) Hozzatok érveket arra, hogy az alábbi szöveg próza s arra, hogy vers! PRÓZA, MERT...

VERS, MERT...

B) A szöveg megjelenési (nyomtatási, „tipográfiai”) formáját alakítsátok át verssé, illetve, ha eleve vers volt, vers mivolta a sorokba szedésből, a sorok elrendezéséből is kitűnjön! Elég, ha a szöveg első felét alakítjátok át!

C) Írjátok át a szöveget természetesebb prózává, természetesebb hétköznapi beszéddé! a) Ahol a szavak sorrendje vagy a mondatok hossza ehhez változtatást kíván, bátran változtassatok! b) Ahol az érthetőség ezt igényli, ne csak a szavak sorrendjén változtassatok, hanem bővítsétek vagy szűkítsétek, sűrítsétek a szöveget! c) Ahol valami szerintetek magyarázatot kíván, ott a jelenleg kimondatlan magyarázatot is írjátok le! d) Ahol meg egy sor nem közöl nélkülözhetetlen többletismeretet, bátran hagyjátok el!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: A) PRÓZA, MERT …

VERS, MERT …

Nincs sorokra tördelve.

A szöveg egymással gyakran azonos hosszúságú, feltűnően szabályos terjedelmű mondatokból, szövegegységekből áll. – Ez a szabályos és az írásjelekkel is érzékeltetett mondatrend verssorokat sejtet. – A szöveg tagolása nagyon szabályos, kötött beszéd benyomását kelti.

Nem alkot szakaszokat.

Vannak benne olyan szabályos gondolati-mondattani egységek, amik a szakaszokba tördelhetőség gyanúját keltik.

Nincs benne erős rímelés.

Néhol azért feltűnnek a szövegben rímek.

Sok a versbe nem illő szó benne.

Erős ti-tá, ti-tá ritmus érzékelhető a szöveg egészében. (jambikus ritmus)

C) Pl. Borozgattunk apámmal. Ivott a jó öreg, s azt gondoltam: a kedvemért az isten ez egyszer megáldhatná. Rég nem látott már, hisz rég nem voltam otthon. Úgy megvénült azóta – hja, az idő lejár. Beszéltünk erről, arról, amint nyelvünkre jött; még a színészetről is sok más egyéb között. Pedig szemében „mesterségem” most is nagy szálka még, régen is megvetette, és előítéletét az évek nem szüntették meg. … Nem is lehet csodálni, hiszen csak a húsvágáshoz ért, és nem sok hajszála hullt ki a tudományokért. B) Példák magából a versből.


A szöveg régiessége 4. lépés: 4. feladat T/4.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a szöveg nyelvezetében, hogy a tanulók a vers szövegében felfedezzék az idő múlását, a történeti változást, illetve, hogy elébe menjünk annak a tévképzetnek, hogy a költészet önmagában a különös, patinás nyelvi formáktól lesz költészetté. • Másfelől a szövegértés egyik akadályának leküzdéséhez is hozzájárulhat a feladat: azokkal a tanulókkal feltétlenül érdemes elvégezni, akik néhány szokatlan szóalaktól elakadnak a megértésben. Nekik érdemes mintaadás utáni gyakorlással önbizalmat adni a régebbi magyarról újabb magyarra való fordításban. Ha azt látjuk, hogy a diákok többségének gondot okoz a régies múlt idő (s egyéb régi kifejezések) kezelése, akkor a feladat természetesen nem hagyható el. Ezt egykét szó próbaképpeni lefordításával ellenőrizhetjük, mielőtt eldöntjük, hogy feladjuk-e a feladatsort, ill., hogy ezt milyen körben tesszük. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a nyelvi tudatosság erősítése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 4. A szöveg, mint a keltezésből (az alatta szereplő dátumból) láthatjátok, több mint 160 éve keletkezett. Ezért a nyelvi megformálás sajátosságainak egy része abból fakad, hogy amit olvasunk, azt régen írták, s nem ahhoz a kérdéshez van köze, hogy verset vagy prózát, illetve hétköznapi beszédet olvasunk-e. a) Gyűjtsd ki a versből a múlt időt régies módon kifejező szavakat, amelyek ma más végződést kapnának! (Pl. borozgatánk=borozgattunk, láta= látott.) b) Minden kigyűjtött szó (ige) mellé írd le a ma használatos alakját! c) Más régies szavakat, szóalakokat, szókapcsolatokat is írj ki, s add meg a ma használatos alakjukat! (Ahol csak a helyesírás más, ott a helyesírást „javítsd”!) RÉGIES ALAK

MAI ALAK

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: a) és b) borozgatánk=borozgattunk, láta=látott, szünteték=szűntették, hallgatám=hallgattam, világosíthatám=világosíthattam, nyugonni=nyugodni, kelle=kellett, abban hagyám= abbahagytam, esetenek=estek, láthatám=láthattam,


c) RÉGIES ALAK Mosolygva Az idő lejár Szinészet Előitéletét Kiürűlt Kérdezgetésinek Dicsérést Kiürűlt

MAI ALAK mosolyogva Az idő elmúlik színészet előítéletét kiürűlt kérdezgetésének dicséretet kiürült

Érdemes megjegyezni, hogy több helyen a mássalhangzó rövid vagy hosszú jelölését nem a régies helyesírás, hanem a ti-tá (jambikus) ritmus következetes végigvitele követeli meg. Ilyen alighanem a „szinészet”, az „előitéletét”, sőt az „abban hagyám” az abbahagyám helyett.

Próza és vers 2. 5. lépés: 5. feladat T/5.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a diákok tapasztalatot és passzív fogalmi ismeretet szerezzenek próza és vers különbségéről, illetve hogy megtapasztalják, hogy a hétköznapi-prózai téma milyen sokféle formai megkötés révén válik verssé. Egyúttal azt is felfedezhetik a gyakorlat során, hogy a vers milyen bonyolult lelki-érzelmi összefüggésrendszert, mennyi feszültséget és váltást sűrít kis terjedelmű szövegébe. • Igen fontos, hogy a mozaikmunkában dolgozó csoportok mindegyikének eredményei közkinccsé váljanak. Az eredményeket – különösen az A) feladat táblázata esetében nekünk kell kiegészíteni, illetve fogalmilag pontosítani (pl. a félrímet a gyerekek felfedezik, de nevét nem ismerik). • Hangsúlyoznunk kell, hogy a beszéd kötöttsége a vers általános sajátossága, de hogy nem minden versben éppen ezek, az ebben a Petőfi-versben felfedezett a kötöttségek érvényesülnek. • Az elméleti megállapításokat nem kell megtanulniuk kívülről, a cél csupán az, hogy az általánosítás lehetőségét és irányát érzékletessük, tudatosítsuk. Elég, ha a „kötött beszéd”, a sorokra s nem mondatokra épülő szövegformálás gondolata és a ritmus fogalma megmarad. • A B) csoport diákjai előbb a jelölés, majd a reciprok tanulás módszerét alkalmazzák. 1. Az állítások és tagadások a versről című négy keretes szöveget négy tanuló által alkotott egy vagy több csoport tagjainak osztjuk ki. Az első egységet a következőképpen dolgozza fel a négyfős csoport: – minden tanuló a jelölés (INSERT) jeleit használva elolvassa magában a neki jutott szöveget; – az első tanuló félhangosan, hogy ne zavarja a többi csoportot, felolvassa az első szövegrészt, míg a többiek némán nyomon követik a szövegben a hallottakat; – a második tanuló saját szavaival összefoglalja a bekezdést, és címet ad neki; – a harmadik tanuló kérdéseket intéz csoporttársaihoz, hogy ellenőrizze a megértést; – a negyedik tanuló kiemeli a kulcsszavakat a bekezdésből és vázlatot diktál a füzetbe.


2. A tanulók rátérnek az következő számozott szövegrészre, és szerepcsere-körforgóval folytatják tovább az olvasást és a szövegfeldolgozást. • Ha a feladat nagyon nehéznek bizonyul, elhagyható, és arra módosítható, hogy a csoport emeljen ki a négy keretes szövegrészből öt kiemelkedően fontos állítást, általánosítást, ezeket diktálja le az osztály egészének, és egy-egy diák próbáljon elmagyarázni, értelmezni egy-egy kiemelt állítást. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : A), B), C), D): vers és próza megkülönböztetésének képessége, a különbségek megfogalmazásának képessége. C é l c s o p o t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály A) Formai szabályszerűségek felismerése B) Általánosító, meglehetős elvonatkozató képességet előfeltételező szöveg lényegének megértése C) A szövegben meglévő, de ki nem mondott összefüggések felismerése és példákkal való alátámasztása D) Stílusérzékenység M u n k a f o r m á k : csoportmunka homogén csoportokban M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaikrendszerű csoportmunka, majd a csoportszóvivő közzéteszi az eredményeket A) Szemponttáblázat B) Jelölés és reciprok tanítás C) Tanári kalauz 5. Most olvassátok el úgy a szöveget, ahogyan azt eredetileg Petőfi írta, tördeltette, és állapítsátok meg verssé szerkesztésének minél több szabályát! Az összehasonlíthatóság kedvéért mellé tesszük az előbbi, „prózaivá tördelt” átiratot is. (Lásd a következő oldalon!) A) Szabályok Mondatok és versszakok viszonya (Hány mondat alkot egy szakaszt?) A versszakok belső tagolódása tagmondatokra, értelmes, szünetet engedő egészekre Milyen szabályszerűség érvényesül általában verssorok és írásjelek kapcsolatában? Pl. a szakaszok második sorát általában milyen írásjel zárja? Hány szótag egy sor? Ha többféle sor van, melyik hány szótagból áll? Milyen ritmikai szabályszerűség figyelhető meg a sorokban, ha a hosszú szótagokat ti-vel, a rövideket tá-val helyettesítjük? Sorvégi összecsengések, azaz rímek (Mely sorok rímelnek? A rímelő sorok végét egyforma kisbetűvel, a rímteleneket x-szel jelöljétek!)

Borozgatánk apámmal. Ivott a jó öreg, s a kedvemért ez egyszer – az isten áldja meg! Soká nem voltam otthon, oly rég nem láta már. Úgy megvénült azóta - hja, az idő lejár. Beszéltünk erről, arról, amint nyelvünkre jött; még a szinészetről is sok más egyéb között. Szemében „mesterségem” most is nagy szálka még; előitéletét az évek nem szünteték: – „No csak hitvány egy élet az a komédia!” – Fülemnek ily dicsérést kellett hallgatnia. – „Tudom, sokat koplaltál, mutatja is szined. Szeretném látni egyszer, mint hánysz bukfenceket.” Én műértő beszédit mosolygva hallgatám, de ő makacs fej! föl nem világosíthatám. Továbbá elszavaltam egy bordalom neki, s nagyon, nagyon örültem, hogy megnevetteti. De ő nem tartja nagyra, hogy költő-fia van; előtte minden ilyes dolog haszontalan. Nem is lehet csodálni! Csak húsvágáshoz ért; nem sok hajszála hullt ki a tudományokért. Utóbb, midőn a bornak edénye kiürűlt, én írogatni kezdtem, ő meg nyugonni dűlt. De ekkor száz kérdéssel állott elő anyám. Felelnem kelle – hát az írást abban hagyám. És vége-hossza nem lett kérdezgetésinek, de nekem e kérdések olyan jól estenek. Mert mindenik tükör volt, ahonnan láthatám: hogy a földön nekem van legszeretőbb anyám!

EGY ESTÉM OTTHON

„No csak hitvány egy élet Az a komédia!” Fülemnek ily dicsérést Kellett hallgatnia.

Szemében „mesterségem” Most is nagy szálka még; Előitéletét az Évek nem szünteték.

Beszéltünk erről, arról, Amint nyelvünkre jött; Még a szinészetről is Sok más egyéb között.

Soká nem voltam otthon, Oly rég nem láta már, Úgy megvénült azóta – Hja, az idő lejár.

Borozgatánk apámmal; Ivott a jó öreg, S a kedvemért ez egyszer – Az isten áldja meg!

Nem is lehet csodálni! Csak húsvágáshoz ért; Nem sok hajszála hullt ki A tudományokért.

De ő nem tartja nagyra, Hogy költő-fia van; Előtte minden ilyes Dolog haszontalan.

Továbbá elszavaltam Egy bordalom neki; S nagyon, nagyon örültem, Hogy megnevetteti.

Én műértő beszédit Mosolygva hallgatám; De ő makacs fej! föl nem Világosíthatám.

„Tudom, sokat koplaltál, Mutatja is szined. Szeretném látni egyszer, Mint hánysz bukfenceket.”

EGY ESTÉM OTTHON

Dunavecse, 1844. április

Mert mindenik tükör volt, Ahonnan láthatám: Hogy a földön nekem van Legszeretőbb anyám!

És vége-hossza nem lett Kérdezgetésinek; De nekem e kérdések Olyan jól estenek.

De ekkor száz kérdéssel Állott elő anyám; Felelnem kelle – hát az Irást abban hagyám.

Utóbb, midőn a bornak Edénye kiürűlt, Én írogatni kezdtem, Ő meg nyugonni dűlt.



B) Állítások és tagadások versekről a) A négyfős csoportotok minden tagja válasszon egyet-egyet az alábbi keretes szövegrészletek közül! b) A szöveget a gazdája olvassa el! Olvasás közben használja a következő jelöléseket!

√

Tudom, ismerem, az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteimmel vagy feltételezéseimmel.

–

Az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek vagy feltételezéseimnek, illetve eltérnek azoktól. Ezért a megértés érdekében tisztáznom kell az ellentmondást, utána kell járnom a dolognak.

+

Az olvasottak új információt tartalmaznak számomra, el kell döntenem, fontos-e tudni, megtanulni.

?

Az olvasottak további kutatásokra vagy kérdésekre ösztönöznek, esetleg nem értem a szövegrészt, tehát segítséget kell kérnem.

*

Az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe.

c) A bekezdést az első szöveg gazdája (fél)hangosan olvassa föl a csoport többi tagjának! (1) A többiek figyelmesen kövessék a felolvasást! (2) A második tanuló saját szavaival foglalja össze a bekezdést! (3) A harmadik tanuló kérdéseket intéz csoporttársaihoz, hogy ellenőrizze a megértést. (4) A negyedik tanuló kiemeli a kulcsszavakat a keretes bekezdésből, és vázlatot diktál a többieknek. (A vázlatba biztos állítások és nyitott kérdések egyaránt kerülhetnek. Először azt írjátok le, amiben – legyen az állítás vagy tagadás – mind a négyen biztosak vagytok! Azután fogalmazzátok meg a kérdéseiteket, bizonytalanságaitokat!) d) Most folytatódjon ugyanez az eljárás a második, majd a harmadik és a negyedik szövegrésszel. A szerepek folyton cserélődjenek! e) Emeljetek ki a fenti szövegekből öt általatok fontosnak érzett és többé-kevésbé megértett állítást, általánosítást (lehet ezek között tagadás is)! f)

Ezeket a csoport egy-egy tagja diktálja le az osztálynak, és magyarázza, értelmezze a lediktált mondatot! I. II. III. IV. V.


Állítások és tagadások a versről 1. A VERS KÖTÖTT BESZÉD. Ez azt jelenti, hogy a hétköznapi beszédnél (az írott és a beszélt) prózánál több szabálynak, megkötésnek van alávetve. Beszédünkben is érvényesülnek pl. nyelvtani, mondatszerkesztési, hangsúlyozási szabályok. A vers azonban ennél több megkötöttségnek, több, szerzője által önkéntesen elfogadott, felvett szabálynak engedelmeskedik. Ezek a többletszabályok sokfélék lehetnek. Vonatkozhatnak a verssorok hosszára, az ismétlődések szabályszerűségére. A verssor és a versmondat viszonyára. A versbéli mondatok olyan formálási szabályszerűségére, amely a hétköznapi beszédre nem jellemző (például, hogy minden sornak vagy sorpárnak értelmes egészet kell alkotnia, ami után hosszabb-rövidebb szünetet lehet és kell tartani). Legtöbbször a sor ritmusára vonatkozik megkötés: például a hosszú és a rövid szótagok vagy a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozására. Ilyen megkötés lehet a sorvégi hangzóösszecsengés valamilyen szabályossága, a sorvégi rím is – bár ez is csak egyike a lehetséges megkötéseknek. A verset általában nem önmagában a rím teszi verssé: sőt sok rímtelen verset is ismerünk. A rímes versekben sem a rím az egyetlen és legfontosabb megkötés. Talán közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk: a verset a ritmus teszi verssé. Ugyanakkor a szöveg ritmusát sokféle tényező teremtheti meg. ismétlődhet egy gondolat, egy meghatározott sorhossz. Ismétlődhet ugyanakkor a hosszú és a rövid szótagok egymás után következésének egy bizonyos képlete, a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok egy bizonyos kötött sorrendje, vagy ismétlődhetnek azonos felépítésű mondatok is.

Állítások és tagadások a versről 2. A PRÓZA MONDATOKBÓL, A VERS VERSSOROKBÓL ÁLL. A legfeltűnőbb jegye egy vers vers voltának az,

hogy a sorok nem érnek „faltól falig”, lapszéltől lapszélig, azaz nem töltik ki az úgynevezett oldaltükröt. A rövidebb sorokba tördelés eleve egyfajta többletmegkötés a prózához képest. Ez a sajátosság nagyjából azóta jellemzi a versek zömét, amióta a vers elsősorban írásban, illetve nyomtatásban él és terjed. Természetesen a szóbeli költészetnek még nem lehetett ez a legfontosabb ismertető jegye. A ritmus vagy a dallam viszont már akkor is jellemző volt. Hosszú ideig a verseket zenekísérettel, például lantkísérettel adták elő. A LÍRA valaha egyfajta húros hangszer volt, ma a nem elbeszélő költészet megnevezésére használt elnevezés, gyűjtőfogalom. Ezt a zeneiséget tükrözi a többértelmű DAL szavunk. Dalnak nevezzük a rövid, dallammal kísért szöveget is, de a rövidebb, zenekíséret nélküli, erős szövegritmusú verset is. Az egyik dal esetében a zenekíséret dallamáról és ritmusáról kell beszélnünk, a másik esetben a szövegvers hangzásának ritmusáról, dallamáról. A (szöveg)vers zeneisége természetesen nem azonos a szöveg zenekíséretének zeneiségével.

Állítások és tagadások a versről 3. Sokan azt hiszik, hogy a verset az emelkedettség, a díszes beszéd, a képek teszik verssé vagy költészetté. Mint minden tévedésben, ebben is valóságos tapasztalat tükröződik: némelyik verset elsősorban tényleg a képek izgalmassága, a képi sűrítettség teszi „költőivé”, a köznapi beszédtől eltérővé. Az Egy estém otthon azonban önmagában is bizonyítja, hogy a versnek, a költészetnek nem elengedhetetlen sajátossága az emelkedettség vagy a különleges szóképek használata.


Állítások és tagadások a versről 4. A KÖLTÉSZET SŰRÍTÉS. A vers a nyelv elemeinek, szavainak nagyobb tudatosságú alkalmazása, kevesebb

szóval többet mondás. „kevesebb szóval többet”, de annak révén, hogy – például – a szavaknak nemcsak a jelentését, hanem a hangzását is módszeresen (ki)használjuk, munkába fogjuk. Gyakran annak révén, hogy a nyelvet, a szavakat úgy használjuk, ahogy a köznapi beszédben nem, ezáltal munkára késztetjük az olvasó képzeletvilágát. Az olvasó nem készen kapja a költőtől a jelentést, hanem a szavak, képek szokatlan összekapcsolása nyomán kerül abba a helyzetbe, hogy kialakítsa a jelentést, létrehozza a nyíltan ki nem mondott hangulatot, gondolati kapcsolatot. C) Kapcsolatok – információadagolás a) Mi minden derül ki a beszélgetés helyszínéről, idejéről, hangulatáról, apa és fiú viszonyáról, kettejük sorsáról a vers első két szakaszából? Milyen hangulatot ígér az első sorpár? Milyennek sejteti a beszélő fiú és a vele borozgató apa kapcsolatát? Apa és fiú borozása mennyire tűnik gyakori és természetes eseménynek ezekből a sorokból? Borozgatánk apámmal; Ivott a jó öreg, Mit sejtet az „ez egyszer” közbevetése a második sorpárban? A második szakasz milyen új információkat közöl az apa és a fiú életéről, a leírt találkozás körülményeiről? Keress az első két szakaszban félig-meddig fölösleges, új információt nem tartalmazó sorokat! Milyen hangulati hatása van ezeknek? b) A későbbi versszakok hogyan alakítják át az apa-fiú viszonyról a vers elején kialakult képünket? Hol változik meg a vers hangulata? Másold be az alábbi táblázatba egyfelől az apa, másfelől a fiú legélesebb szavait, ítéleteit! AZ APA ÉLES KIFEJEZÉSEI FIÁRÓL, FIA FOGLALKOZÁSÁRÓL

A FIÚ ÉLES KIFEJEZÉSEI APJÁRÓL

Kinek mondja az apa bántó szavait, ki hallja a fiú kemény ítéleteit? Miből fakad az apa és a fia közötti nézetkülönbség, konfliktus? Írd ki a szövegből azokat a szavakat, mondatdarabokat, amelyekről úgy sejted, hogy nem szó szerint értendők, azaz amelyek ironikus szóhasználatot jeleznek! Húzz alá a negyediktől a tizennegyedik szakaszig olyan önismétlő, egy helyben topogó sorokat, amilyeneket az első három szakaszban találtál! Ha nincsenek, miért nincsenek, ha vannak, itt milyen a hangulati hatásuk? A feszültebb hangulatú részben melyik két szakasz jelez enyhülést, hol csillapul el a konfliktus? c) Hol van a vers második nagy, kötőszóval is jelzett fordulópontja?


d) Hány szakasz, mely szakaszok szólnak a fiú és édesanyja közti kapcsolatról? Jellemezd ezt a kapcsolatot! Milyen kérdéseket tehet fel az anya? Sorolj föl ötöt-hatot! Vajon a beszélő, a vers miért nem idézi ezeket? e) A vers egyetlen költői metaforája az anya kérdéseire vonatkozik. Mikkel azonosítja ezeket a költemény? Milyen ki nem mondott többletjelentés bújik meg a metaforikus azonosításban? Ha a metafora képi elemére figyelünk, mit láthat meg a fiú az anya kérdéseiben azon kívül, amit szavakkal közvetlenül is kimond? Egy köznyelvi teljes metafora előfordul korábban a versben. Szemében „mesterségem” most is nagy szálka még Emeld ki belőle az azonosítót és az azonosítottat! D) „Prózaiság” a versben a) Keressetek a versben töltelékszavakat! Olyan szavakat, mondatokat – a már összegyűjtött önismétlések is részben ide tartozhatnak –, amelyek hangsúlyozottan élőbeszédszerűvé, közvetlenné, „prózaivá” teszik a verset! Ezek a nagyon is tudatosan kiválogatott és fölhasznált elemek teszik Petőfi versét olyan természetessé, közvetlenné. Persze ez a természetesség megalkotott, megcsinált természetesség! b) Milyen tényezők miatt marad, illetve lesz a vers verssé, sőt költészetté annak ellenére, hogy ilyen prózai (itt: hétköznapi, élőbeszédszerű) elemek vannak benne?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: A) Szabályok Mondatok és versszakok viszonya Hány mondat alkot egy szakaszt?

Minden szakasz egy mondatból áll, minden mondat kitölt egy szakaszt.

A versszakok belső tagolódása tagmondatokra, A sorok többnyire egy értelmes egységet alkotértelmes, szünetet engedő egészekre nak, ami után szünet tarható. A sorpárok kivétel nélkül ilyen zárt egységeket alkotnak. Milyen szabályszerűség érvényesül általában verssorok és írásjelek kapcsolatában? Pl. a szakaszok második sorát általában milyen írásjel zárja?

Hány szótag egy sor?

Minden versszak végén pont van, a verssorokat négy öt kivétellel (pl. De ő makacs fej! föl nem / Világosít¬hatám) írásjelek zárják. A szakaszok második sorát legtöbbször kettőspont zárja, ami mint a vessző és a pont közti írásjel, jelzi, hogy az első sorpár viszonylag zárt részegységet alkot.


Ha többféle sor van, melyik hány szótagból Az első és a harmadik sor a versszakban hét, a áll? második és a negyedik hat szótagos. Milyem ritmikai szabályszerűség figyelhető A vers ritmusa ti-tá-ti-tá, azaz jambikus: egy römeg a sorokban, ha a hosszú szótagokat ti-vel, vid szótagot többnyire egy hosszú szótag követ. Példa lehet az első két sor. Mondjuk el, hogy a rövideket tá-val helyettesítjük? a két hosszú tá-tá beiktatható a ti-tá helyére, illetve, hogy a hétszótagos sor utolsó szótagja csonka láb. Ha a gyerekek a jambikus lüktetést nem érzékelnék, a megoldás ismertetésekor skandáljuk a verset, ugrassuk ki a rövid/hosszú váltakozást! Sorvégi összecsengések, azaz rímek (Mely so- A versszakok második és negyedik sora rímel rok rímelnek? A rímelő sorok végét egyforma (xaxa), mondjuk meg, hogy ezt félrímnek nevezik. kisbetűvel, a rímteleneket x-szel jelöljétek!) C) Kapcsolatok – információadagolás a) Mi minden derül ki a beszélgetés helyszínéről, idejéről, hangulatáról, apa és fiú viszonyáról, kettejük sorsáról a vers első két szakaszából? Az első szakasz első fele „a borozgatánk” és a „jó öreg” kifejezések miatt meghitt, bensőséges hangulatot, szeretetteli apa–fiú-viszonyt sejtetnek. Az „ez egyszer” a harmadik sorban azt sugallja, hogy az apának általában nincs szerencséje, inkább veri, mint áldja az Isten. A második szakaszból kiderül, hogy a felnőtt fiú régóta nem járt már otthon. A két szakasz komótos tempóját, nyugodt, idilli hangulatát az is elősegíti, hogy a szöveg az ismétlések miatt néha szinte egyhelyben áll: a „borozgatánk”-hoz az „ivott” nem tesz sokat hozzá, a fiú „Soká nem voltam otthon”-jából külön közlés nélkül is adódik, hogy az apa rég nem látta fiát. b) A későbbi versszakokból kiderül, hogy az apa és a fiú között erős ellentét, nézetkülönbség, konfliktus van. AZ APA ÉLES KIFEJEZÉSEI FIÁRÓL, FIA FOGLALKOZÁSÁRÓL

A FIÚ ÉLES KIFEJEZÉSEI APJÁRÓL

„No csak hitvány egy élet Az a komédia!” Fülemnek ily dicsérést Kellett hallgatnia. Tudom, sokat koplaltál, Mutatja is szined. Szeretném látni egyszer, Mint hánysz bukfenceket.”

Előitéletét az Évek nem szünteték műértő beszédit De ő makacs fej! föl nem Világosíthatám. Nem is lehet csodálni! Csak húsvágáshoz ért; Nem sok hajszála hullt ki A tudományokért.

• Az apa bántó szavait a fiúnak mondja, a fiú kemény ítéletét csak mi, olvasók olvassuk. • Az apa és a fia közötti nézetkülönbség, konfliktus abból fakad, hogy eltér a műveltségük és az értékrendjük: az apa lebecsüli az olyan mesterségeket, mint a színészet és a költői munka.


Számára a művészet haszontalanság, puszta mulatság, bohóckodás, nem igazi mesterség. • Ironikusan használt szavak, kifejezések: pl. „mesterségem”, műértő beszédit • A harmadik szakasztól kezdve nincsenek komótos önismétlések, töltelékszavak, mivel ezek nem illenének a vers feszültté vált hangulatához. • A feszültebb hangulatú részben melyik két szakasz jelez enyhülést, hol csillapul el a konfliktus? A 7. szakaszban, ahol bordallal mulattatja a költő édesapját, illetve a 11-ben, ahol az apa aludni tér. c) A vers fordulópontja a 12. szakasz eleje, amelyben az anya felé fordul a figyelmünk. d) Anya és fia kapcsolatáról a 14 szakaszból csak három szól. E kapcsolatot kölcsönös, fenntartás nélküli szeretet, sőt rajongás jellemzi. • Milyen kérdéseket tehet fel az anya? Sorolj föl ötöt-hatot! Vajon a beszélő, a vers miért nem idézi ezeket? Pl.: Sokat szenvedtél? Volt elég ennivalód? Ki viselte gondod? Merre jártál a színtársulattal? Stb. Az anyai kérdések kimondása közhelyessé, érzelgőssé tenné a verset. Ezek sejtetése többet mond, mint kimondásuk. d) Az egyetlen nem köznyelvi metafora: anyai kérdések=tükrök. A metaforikus azonosítás jelentéstöbblete: nemcsak az anya szeretet látszik a tükörben, hanem nyilván maga a fiú is – mégpedig olyannak, amilyennek magát szeretné látni. • Egy köznyelvi teljes metafora előfordul korábban a versben. Szemében „mesterségem” most is nagy szálka még Azonosított: mesterségem, azonosító: szálka. D) „Prózaiság” a versben a) Töltelékszavak: Beszéltünk erről, arról, Amint nyelvünkre jött; Még a szinészetről is Sok más egyéb között. Az első két szakasz önismétlő egyhelyben topogása is élőbeszédszerű. A „Továbbá”, az „Utóbb” és az „És” mint versszakkezdő szavak is merészen „költőietlenek. b) Milyen tényezők miatt marad, illetve lesz a vers verssé, sőt költészetté annak ellenére, hogy ilyen prózai (itt: hétköznapi, élőbeszédszerű) elemek vannak benne? Az A) csoport táblázatos válaszában felsorolt formai kötöttségek, valamint a belső fordulatosság és sűrítettség, ami a vers terjedelméhez képest rendkívüli jelentés-, érzelem-, illetve információgazdagságában érhető tetten.


REFLEK TÁL ÁS Levél és (vagy) némajáték 6. lépés: 8. feladat T/6.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a tanult Petőfi-vers lélektani-tartalmi oldalának belsővé tétele, illetve ennek kreatív kifejezése. A némajátékot órai előadásra, a levélírást házi feladatnak adhatjuk. A két feladat közül időhiány esetében választanunk kell. • Ha a levélírást választjuk, természetesen az elkészült levelek közül néhánynak a megbeszélésére a következő órán sort kell keríteni. Ezért írtunk 15 percet. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : empátia, kreativitás, a 6. feladatban metakommunikáció és előadókészség, a 7. feladatban szövegalkotási készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : 6.: egyéni munka, 7.: csoportmunka négyfős csoportokban (egy rendező + három pantomimszínész) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : félkreatív írás, illetve drámajáték E s z k ö z ö k : a 7. feladat esetében a tanteremben elérhető bútorok, esetleg egy üres borosvagy kóláspalack. 6. Írj Petőfi nevében tízsoros levelet egy színészbarátodnak arról, hogy miért nehéz szót értened apáddal, miért volt köztetek több éles szóváltás otthon tett látogatásod idején!

7. Adjátok elő az Egy estém otthont háromszereplős némajátékként! Csak testbeszéddel, mozgással, kézmozdulatokkal és arcjátékkel fejezzétek ki a külső és a lelki történéseket!


R ÁHANGOLÓDÁS Két vers kapcsolata 7. lépés: 8. feladat

T/8.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a Füstbement terv felolvasása után a két tanult vers összekapcsolása, a már megismert segítségével az új értelmezésének előkészítése. Másfelől a keretes szöveg révén költészet és élet összemosásától kívánjuk óvni a diákot – a program során először. Ez a mozzanat természetesen inkább már a jelentésteremtéshez tartozik. A versek nyelvi-formai megalkotottságának már elkezdett tanulmányozása ad lehetőséget erre a később oly fontossá váló megkülönböztetésre K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, időrendi logika észlelése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : összehasonlítás, versolvasás 8. Két vers kapcsolata Petőfi az Egy estém otthon és a Füstbement terv című versei alá ugyanazt a dátumot írta, s a két vers köteteiben is egymás mellett szerepel. a) Hallgasd meg az alábbi verset FÜSTBEMENT TERV Egész uton - hazafelé Azon gondolkodám: Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám? Mit mondok majd először is Kedvest, szépet neki? Midőn, mely bölcsőm ringatá, A kart terjeszti ki. S jutott eszembe számtalan Szebbnél-szebb gondolat, Mig állni látszék az idő, Bár a szekér szaladt. S a kis szobába toppanék... Röpűlt felém anyám... S én csüggtem ajkán... szótlanúl... Mint a gyümölcs a fán. Dunavecse, 1844. április


b) Mi kapcsolja egymáshoz a keltezésen kívül a két verset? c) Mit gondoltok, milyen sorrendben állnak a versek a kötetben? Petőfi tudatosan igyekezett verseit életének pillanataihoz kötni, életrajzi élmények kifejezéseként beállítani. Ez a maga korában újdonság volt. Korábbam a költők inkább a vers megalkotott voltát, különböző hagyományokhoz, műfajokhoz való kötődését tették világossá. Petőfi lírája ÉLMÉNYLÍRA, PILLANATLÍRA: azaz azt a benyomást kelti, hogy pillanatnyi életrajzi élményeket fejez ki. A magyar versolvasó többek között Petőfi nyomán hajlamos a költészetet mindig így felfogni, pedig A KÖLTÉSZET SOSEM SPONTÁN ÖNKIFEJEZÉS, HANEM TUDATOS NYELVI ALKOTÁS, többnyire kitaláció is. Egyáltalán nem biztos, hogy a versek abban a sorrendben keletkeztek, ahogy az élményt a költő átélte, illetve, ahogy azok a kötetben egymás után állnak. Másfelől az élményt ösztönösen senki nem kötött formában, meghatározott ritmus- és szakaszfelépítési képletet követve fejezi ki.

Két vers kapcsolata 8. lépés: 9. feladat

T/9.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a Füstbement terv feldolgozása különböző szempontok előtérbe állításával. Ugyanakkor a középpontban álló kérdés mindenütt az, hogy milyen sűrítések és kihagyások, milyen nyelvi megformálási mozzanatok emelik ezt a rövid versbéli elbeszélést lírai költeménnyé, azaz milyen asszociációs és érzelmi többletet tartalmaz ez a költemény a puszta történethez képest, hogyan közöl a hiány, a kihagyás, a sűrítés. • A feladatok megoldására körülbelül nyolc-tíz percet adjunk, ismertetésükre és az megállapítások rögzítésére a négy csoportnak összesen 15–17 percet. (Ez csoportonként 3–5 perc a közzétételre.) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, időrendi logika észlelése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka 4-5 fős heterogén csoportokban M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik rendszerű csoportmunka tanári kalauzzal (kérdéssorokkal) 9. A Füstbement terv közelnézetben A) A vers „cselekménye” A versek is nemegyszer történetet mondnak, de a költészetben soha nem a cselekmény a lényeg. a) Foglald össze egy hosszabb mondatban a fenti vers „cselekményét”! b) Mi vész el a vers adta élményből, ha a költeményt a történetre csupaszítjuk?


B) A vers szerkezete a) Miről szól a vers első három szakasza, s miről a negyedik? Miért fontos ez a 3:1 arány? b) Mit vált ki az olvasóból az első három szakasz, s mit okoz benne a negyedik? c) Bizonyos szempontból 2:2 arányban is tagolható a költemény. Milyen mondatfajta, illetve írásjel fordul elő gyakran az első két versszakban? d) Miben tér el a harmadik és a negyedik versszak „válasza” egymástól? C) Az idő a versben (a vers „időszerkezete”) Mi minden utal az időre az első három versszakban? a) Gyűjtsd ki a közvetlenül vagy közvetve az eltelt időre, illetve a jelenlegi időmúlásra utaló szavakat! Milyen, az idővel kapcsolatos két tényező hozza létre a vers beszélőjében – és olvasójában – a feszültségét? b) Milyen eszközök érzékeltetik, hogy az első szakaszokban viszonylag sok idő telik el, hogy „lassan múlik” az idő? c) Van a versnek egy olyan sorpárja, amely kétféle időről, kétféle időmúlásról beszél: Mig állni látszék az idő, Bár a szekér szaladt. Fogalmazd meg, miféle időről szól az első, miféléről a második idézett sor! d) A második sorban közvetlenül persze a szekérről, s nem az időről van szó. Miért gondolhatjuk mégis, hogy valahogy a második sor is az időre vonatkozik? Milyen viszony van a két sor között? D) Hol, a szöveg mely részében van időugrás a versben, mi marad ki a cselekményéből? a) Jelöld meg az ugrás helyét: b) Fogalmazd meg egy-két mondatban a kimaradt történetdarabot! Mi minden gyorsítja fel a cselekményt az utolsó versszakban? c) Írd ide a gyorsaságra utaló szavakat! d) Hogyan változik az utolsó szakaszban a korábbiakhoz képest a mondatszerkesztés? Hány mondatból áll korábban egy-egy szakasz, hányból itt? (A nagybetűs sorkezdés önmagában nem jelent új mondatot. A régebbi századokban az volt a szokás, hogy minden verssort nagybetűvel kezdtek.)


e) Milyen feltűnő központozási-írásjelhasználati vonás jellemzi az utolsó szakaszt? Mi lehet a szerepe, jelentése az itt uralkodóvá váló írásjelnek? Van olyan felfogás, mely szerint a költészet lényege éppen A KIMONDHATATLAN DOLGOK KIMONDÁSA. Vagyis, hogy a legfontosabb dolgokról éppen a hallgatás, elhallgatás révén lehet a legtöbbet elmondani. Hogy a lényeg épp a sorok között van, épp a kihagyással sejtetett rész a legfontosabb, ami kimondva kevesebb lenne, mint elhallgatva. Talán igaz, hogy csak azt érdemes a költészet kihagyásos és sűrített nyelvén elmondani, ami folyamatos prózában kimondhatatlan – vagy kimondva, elmondva más, kevesebb, laposabb lenne. Csakhogy ahhoz, hogy az elhallgatás tartalmas legyen, elő kell készíteni, ki kell építeni a tartalmas csend helyét. A Füstbement terv talán ennek a tartalmas elhallgatásnak egy szép, egyszerű példája.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: A) a) A beszélő hosszú idő után hazamegy, az úton azon töpreng, hogyan köszönti majd az édesanyját, de amikor hazatér, nem talál szavakat érzelmei kifejezésére. b) Pl. Elvész a várakozás, a készülődés feszültsége, majd a hirtelen fordulat élménye. Elvész az anya és fia közötti kapcsolat érzelmi hőfokának az érzékeltetése. B) a) Az első három szakasz a hazaútról és a találkozásra való készülődésről, a negyedik magáról a találkozásról szól. Az arány azért fontos, mert az első három szakasz hosszan előkészít, elvárásokat kelt, felcsigáz, majd az utolsó váratlan csattanószerű fordulatot, meglepetést hoz. Ahogy a cím előrebocsátja: a három szakaszon keresztül érlelt terv füstbe megy. c) Az első két szakaszban sok a feszültségfokozó kérdőjel, illetve kérdés. Az első két szakasz a köszöntésre, érzelemkifejezésre vonatkozó kérdéseket tartalmazza. d) A harmadik szakasz a válasz, a köszöntés elképzelését, a negyedik a megvalósult és egészen máshogy sikerült találkozást és köszöntést jeleníti meg. C) a) Egész úton, rég nem látott, először is, midőn, számtalan (sok gondolathoz sok idő kell) Mig állni látszék az idő, Bár a szekér szaladt. A feszültséget az hozza létre, hogy a találkozásra készülő fiú, a vers beszélője régen nem látta az édesanyját, másrészt hogy a találkozás pillanata egyre közelít, így hát a beszélő egyre izgatottabb. b) Az egész úton és a gondolatjelekkel betoldott hazafelé szó egyaránt jelzi, hogy nem rövid percekről van szó. (A gondolatjeles betoldás, közbevetés eleve lassítja a beszéd, a mondat célbaérésének tempóját.) c) Mig állni látszék az idő,/ Bár a szekér szaladt. Az első sor a belső – lelkileg érzékelt – idő, a másik a külső, órával mérhető idő. d) A két sort az ellentétet kifejező „bár” kötőszó kapcsolja össze, s emiatt érezzük, hogy a második, a szekérről szóló sor is valójában az időről szól. Ezt erősíti az áll (az idő) – szalad (a szekér) szembeállítás is. Így a szekér mintegy a rohanó idő szekerévé válik. (A költői mondat tehát sokkal többet mond, mint amennyit a felszínén állít.) D) a) A vers harmadik és negyedik szakasza között ugrik az idő. b) A két szakasz között kimarad a faluba, majd a ház elé való megérkezés, a kocsi megállása, a hazatérő fiú leszállása a szekérről, stb. c) „toppanék”, „repült”. d) Eddig a szakaszok általában egy hosszabb, összetett mondatból álltak. Itt három mondat található. Az első két sor egy-egy önálló mondat más-más szereplővel a középpontjában. e) A szakaszban jellemző a négyszer is előforduló három pont. E három pontok érzelmi feszültséget, megrendülést, kimondatlan érzések, szavak sorát sejtetik.


Két vers kapcsolata 9. lépés: 10. feladat 144. oldal

T/10.

KB. 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a rím jelentésteremtő, gondolatnyomatékosító-asszociációteremtő funkciójának érzékelése. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : formai eszköz jelentésteremtő funkciójának érzékelése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, megbeszélés 10. A rím beszédessége A rím egyfelől formai kötöttség, másfelől lehet gondolatot, érzést nyomatékosító vagy éppen létrehozó szerepe is. a) Melyik az az egyetlen szó a Füstbement terv című versben, amely kétszer is rímhelyzetben fordul elő? Írd ki a szót, mellé pedig egyszer azt a rímhívó szót, amellyel összecseng, illetve azt a felelő rímet, mely válaszol rá! (A számok az ismétlődő rímszó két előfordulását jelzik.) A RÍMHÍVÓ SZÓ (A RÍM HANGSORÁNAK MEGJELENÉSE)

A RÍMHÍVÓ SZÓRA FELELŐ SZÓ

1.

1.

2.

2.

b) Mi lehet a jelentősége, hatása, hogy az adott szó kétszer is rímhelyzetben van, kétszer is rím egy olyan versben, amelyben összesen nyolc rím van? A két hely, ahol a szó mint rím szerepel, miért tekinthető a versben kitüntetett helynek? c) Fogalmazd át a vers első szakaszát úgy, hogy utolsó szava ne az legyen, ami most! A régies igealaktól eltekintve – nagyjából ugyanazokat a szavakat használjátok, csak más, talán természetesebb szórendben! A mondat maradjon nagyjából ugyanolyan tartalmú, de a szakaszt és a verssorokat nem kell megőrizni. A forma lebontásával mi veszett még el? d) A rímhelyzetbe hozott szavak között néha ösztönösen tartalmi kapcsolatot is létesítünk. Az a) feladatban kiemelt szó és második rímpárja között milyen tartalmi párhuzam vonható? (Ezt maga a rímet tartalmazó hasonlat is kifejezi részben, de a zenei összecsengés talán még erősebben bevési, illetve más összefüggést is sejtet.)


LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: a) az anyám szó. A rímhívó szó

A rímhívó szóra felelő szó

gondolkodám

1. anyám

2. anyám

a fán

b) A szó ezáltal különös hangsúlyt, központis szerepet kap, szinte szentté válik. Ehhez a kiemeléshez nemcsak az járul hozzá, hogy a vers négy rímpárjából kettőben szerepel, hanem az is, hogy éppen a mindig hangsúlyosabb nyitó- és zárószakaszban. c) Egész úton hazafelé azon gondolkodtam, hogy régen nem látott anyámat hogyan köszöntsem majd. A forma lebontásával az anyám szó késleltetett, szakaszvégi csattanóban kiemelt, hangsúlyozott szerepe veszett el. Azaz a szót a mondatformálás így nem emelte magasba, míg a versben ezt tette. d) A fa és gyümölcse (a fán / anyám) nemcsak az a kapcsolat, hogy a gyümölcs csüng a fáról, hanem az is, hogy a gyümölcs a fa termése, „szülötte”. Amúgy a hasonlat az anyát ráadásul hatalmas, a fiút kicsiny dologhoz hasonlítja – ezzel is hódol.



K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés [a)] vagy ízlésítélet formálása [b)] C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : érvelés, véleményalkotás 11. Írj három rövid mondatot arról, hogy a) a két most tanult történetelbeszélő Petőfi-szöveg miért vers (ez formai kérdés), illetve miért költészet (azaz mennyiben több, mint pusztán versben elmondott történet); vagy arról, hogy b) melyik most tanult Petőfi-vers tetszik neked jobban, és miért?


R ÁHANGOLÓDÁS Hangok és fények 11. lépés: 12. feladat T/12.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a Családi körre oly jellemző hang- és fénybenyomásokkal való helyszínrajz révén a vers világára és eszközrendszerére való aktív-kreatív szemléleti ráhangolódás. Három helyszínt (város, falu, üdülőhely) javasolunk, mindhármat nyelvileg kétféle legalább két-két csoporttal érdemes felidéztetni. Az adott helyszínt az egyik csoport csak szavakkal, szókapcsolatokkal folt- vagy pillanatképszerűen írjon le (nominális stílusban), a másik csoport fogalmazzon mondatokban. • Kérjük meg a diákokat, hogy mindkét esetben minél pontosabb, érzékletesebb megfogalmazásra törekedjetek! • Adjunk lehetőséget mindhárom helyszín és mindkét megjelenítési mód bemutatására, de ez nem jelenti azt, hogy mindhárom helyszínről mindkét bemutatást közzé kéne tétetnünk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, időrendi logika észlelése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : érvelés, bizonyítás 12. Hangok és fények Négyfős csoportokba szerveződve írjatok le hangokkal és fényjelenségekkel egy estét (az estét)! a) Képzeljétek magatokat mikrofonnal is felszerelt kamerának, ami kívülről befelé halad, s itt-ott elidőz! b) Először a külvilág, az utca vagy az udvar hangjaival, azután a szobabelső és a család hangjaival és fényeivel találkozhattok. Ilyen hangcsoportokból érdemes kiindulnotok: gépek, állatok, járművek (fékcsikorgás, autóduda, motorbőgetés stb.) családtagok és látogatók hangja, a szomszédból átszűrődő hangok. c) Például ilyen fényekre érdemes kitérni – a környezettől függően: utcai lámpa, magas ház tetején villódzó fény, járművek lámpáinak különböző erejű és színű fényei, fényreklámok, kivilágított kirakatok vagy cégtáblák, a szoba, a konyha fényei, s amit, akit ezek megvilágítanak, illetve amit árnyékban hagynak; a tévé vagy a számítógép képernyője, amit ezek megvilágítanak. A) Falusi este B) Nagyvárosi este C) Üdülőhelyi este (itthon vagy külföldön)


LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: csopor t- és helyszínfüggő

JELENTÉSTEREMTÉS Hangok és fények 2. 12. lépés: 13. feladat T/13.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Elhagyható vagy a 12. feladat helyett végezhető. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, időrendi logika észlelése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szóbeli szövegalkotás 13. Idézd fel magadban, ha kisgyerekkorodban volt olyan hang vagy titokzatos látvány, amitől féltél, amibe valami szörnyalakot képzeltél vagy hallottál bele! Emlékedet meséld el padtársadnak! Családi kör – ismeretlen kifejezések 13. lépés: 14. feladat

T/14.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A verset a tanár felolvassa, utána, az újraolvasás során húzzák alá a diákok a régies vagy érthetetlen kifejezéseket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, időrendi logika észlelése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegértelmezés


14. Olvasd el a Családi kör című verset, és húzd alá azokat a szavakat, szóalakokat, kifejezéseket, amelyeket nem vagy nem világosan értesz! ARANY JÁNOS: CSALÁDI KÖR Este van, este van: ki ki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja, Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán. Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek: A gazdasszony épen az imént fejé meg; Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta, Pedig éhes borja nagyokat döf rajta. Ballag egy cica is – bogarászni restel – Óvakodva lépdel hosszan elnyult testtel, Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen Egy iramodással a pitvarban terem. Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja. Benn a háziasszony elszűri a tejet. Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyűl a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak: Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag. Vasalót tüzesít: új ruhája készen, Csak vasalás híja... s reggel ünnep lészen. Körűl az apróság, vidám mese mellett, Zörgős héjú borsót, vagy babot szemelget, Héjából időnként tűzre tesznek sokat: Az világítja meg gömbölyű arcukat. A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol; Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol. Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra: E fiúból pap lesz, akárki meglássa! Legalább így szokta mondani az apjok, Noha a fiú nem imádságon kapkod: Jobban kedveli a verseket, nótákat, Effélét csinálni maga is próbálgat.


Pendül a kapa most, letevé a gazda; Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja; Kutat az apró nép, örülne, ha benne Madárlátta kenyér-darabocskát lelne. Rettenve sikolt fel, amelyik belényul: Jaj! valami ördög... vagy ha nem, hát... kis nyúl! Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel; Kinálják erősen káposzta-levéllel. A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével. De a mint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondüző pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavu nője mosolyra deríti. Nem késik azonban a jó háziasszony, Illő, hogy urának ennivalót hozzon, Kiteszi középre a nagy asztalszéket, Arra tálalja fel az egyszerü étket. Maga evett ő már, a gyerek sem éhes, De a férj unszolja: „Gyer közelebb, édes!” Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, – Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek. De vajon ki zörget? „Nézz ki, fiam Sára: Valami szegény kér helyet éjszakára: Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen, Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!” Visszajő a lyánka, az utast behíván. Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván: „Isten áldja meg a kendtek ételét is, (Így végezi a szót), meg az emberét is.” Köszöni a gazda: „Része legyen benne: Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne.” Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb – Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb. Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel, Szomjukat a korsó csillapítja vízzel; Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek, Természete már ez magyar embereknek.


De mikor aztán a vacsorának vége, Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde; Megered lassanként s valamint a patak, Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad. Az idősb fiú is leteszi a könyvet, Figyelmes arcával, elébb-elébb görnyed; És mihelyt a koldus megáll a beszédben: „Meséljen még egyet” – rimánkodik szépen. „Nem mese az gyermek”, – így feddi az apja, Rátekint a vándor és tovább folytatja; Néma kegyelettel függenek a szaván Mind az egész háznép, de kivált a leány: Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják, Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját: Három éve múlik hogy utána kérdez, Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez. Este van, este van... a tűz sem világit, Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit; A gyermek is álmos, – egy már alszik épen, Félrebillent fejjel, az anyja ölében. Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol; Közbe-közbe csupán a macska dorombol. Majd a földre hintik a zizegő szalmát... S átveszi egy tücsök csendes birodalmát. (1851. ápr. 10.) A Családi kör feldolgozása csoportmunkában 1. 14. lépés:15. feladat T/15.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat részben eltérő [A)]; [B)]; és [F)], részben hasonló [C), D), E)] szempontból vizsgálja és értelmezi a vers nyelvi felépítését, hatóeszközeit. • Átfogó cél annak érzékelése, hogy a köznapi vagy prózai elbeszéléshez milyen hangulati többletet ad hozzá a költészet, a nyelvi elemek módszeres magmunkálása, kiaknázása, információtöbblettel való megterhelése. A szavak hangalakjára, a szöveg zeneiségére fordított figyelem. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a költemény nyelvi sajátosságainak, nyelvi-poétikai hatóeszközeinek gyűjtő-rendszerező munkán alapuló tudatosítása (ezen belül csoportonként eltérő képességek)


C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály A) Kisebb szókincsű, illetve olyan diákok számára, aki a kontextusból nehezen állapítják meg egy-egy szó jelentését B) Részletekbe ragadó, nagyobb jelentésegységek határait nehezebben felismerő gyerekek C) Túl nagyvonalú, globálisan, felülről lefelé olvasó gyerekek D) Mint a C) esetében E) Mint a C) és a D) esetében F) Olyan heterogénabb csoport, amelyben jó és gyengébb ritmusérzékű diákok egyaránt vannak M u n k a f o r m á k : csoportmunka négyfős homogén csoportokban M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : Mozaik rendszerű csoportmunka – először páros majd csoportos tevékenységgel, végül részben látható, részben szóvivői közzététellel; tanári kalauz, szemponttáblázat E s z k ö z ö k : csomagolópapír, filc, gyurmaragasztó 15. A Családi kör közelnézetben A) Nehezen érthető vagy régies kifejezések a) Padtársaddal írjátok ki az alábbi táblázatba a nehezen érthető vagy régies szavakat, kifejezéseket, mondatdarabokat! Minél több példát gyűjtsetek! b) Padtársaddal próbáljátok megfogalmazni az összegyűjtött részleteknek a szövegből kikövetkeztethető jelentését! c) Az értelmező szótárból keressétek ki a szavak, nagyobb egységek jelentést! A szótározásban a csoport ossza szét a feladatokat, ne egy-két ember keressen ki minden kifejezést! ÉRTHETETLEN SZÓ VAGY KIFEJEZÉS, RÉSZLET

AZ ÁLTALATOK KIKÖVETKEZTETETT JELENTÉS, MAGYARÁZAT

AZ ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR MAGYARÁZATA

B) A vers felépítése a) Ez a vers erősen elbeszélő jellegű: nem minden versnek van cselekménye, de ennek van. Három-négy mondatban foglald össze a versben megjelenített egyszerű történetet! b) Padtársaddal állapítsd meg, hogy a vers mely szakaszai tartoznak szorosabban össze, melyek alkotnak egy (kompozíciós) egységet! (Figyeljetek a helyszínekre, egy-egy új szereplő belépésére stb.!) I. egység: II. egység: III. egység: IV. egység: V. egység:


Természetesen ennél több vagy kevesebb részre is bonthatjátok a verset. c) Indokoljátok meg a felosztást! Fogalmazzátok meg, hogy az egy egységbe sorolt szakaszokat mi kapcsolja egymáshoz! Felosztási javaslatotokat és az indoklást vitasd meg csoportod tagjaival, jussatok közös megegyezésre! d) Fogalmazzátok meg, hogy ez a leírásból és elbeszélésből álló szöveg miért tekintendő versnek! e) Először padtársaddal, azután csoportod tagjaival együtt fogalmazzatok meg néhány gondolatot arról, hogy hatásában miért több, miért más ez a szöveg, mintha prózában lenne megírva! Ezúttal nem az eszközökről, a megformálásáról írjatok, hanem arról, ami ezekből következik, ami ezek hatása. Saját prózai összegzésetekkel is érdemes összevetni az eredeti verset! C) Fények a) Húzzátok alá a vers összes közvetve vagy közvetlenül hang- vagy fényjelenségre vonatkozó szavát! (Természetesen a sötétség, mint a fény hiánya is fényjelenségként értelmezendő!) Az első öt szakaszból írjátok ki az idetartozó szavakat, szerkezeteket, sorokat! Az első két szakaszt milyen – sötétség és világosság ellentéteként is érzékelhető – színellentét kapcsolja össze? Írd ki a két színmegjelölést tartalmazó sort! b) Keressetek a versben olyan részeket, ahol a szemlélő, a beszélő tekintetét, a helyszínváltást (a „kameramozgást”) mintegy a fény, a fényforrás irányítja! c) A versben meghatározó szerepe van a tűznek, tűzhelynek. Mi lehet a többletjelentése az adott szövegben e két fogalomnak? Mi a szerepe a család életében, estéjében? Mivel állítható szembe? d) A következő idézetben nemcsak a tűz, hanem más fényforrások is feltűnnek. Benn a háziasszony elszűri a tejet. Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyűl a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak: Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag. Mik ezek a fényforrások? Jelenlétük, szövegbeli szerepük mennyiben különbözik a tűz jelenlététől? (Pl. valóságosan láthatók-e a helyszínen, vagy más a szerepük?)


Milyen szavakhoz, illetve szavak által jelölt dolgokhoz/szereplőkhöz kapcsolódnak e fényforrások?

A FÉNYFORRÁS NEVE

AZ ÁLTALA JELÖLT DOLGOK/SZEMÉLYEK

A HASONLÍTÁS, ILLETVE AZONOSÍTÁS ALAPJA

Sok van belőlük, s körülveszik az anyjukat. „nyájas hold világa” „Egy eladó leány” Melyik esetben mi lehet a hasonlítás (hasonlat), illetve az azonosítás (metafora) alapja? Írjátok be az előző táblázat harmadik oszlopába! D) Csendek és hangok a) Milyen egyértelműen hangokat, illetve hanghiányt jelölő szavak vannak az első szakaszban? Írjátok ki őket! b) Szerintetek ezek a felidézett hangjelenségek inkább zajos vagy inkább csendes környezet hangulatát teremtik meg az olvasóban? A választ indokoljátok is! c) Milyen hangok (magánhangzók) jellemzőek inkább a vers két első sorának elejére, s milyenek mindkét sor végére, utolsó három-négy szótagjára? Mely hangokat érzitek inkább „világosnak” (magasnak), melyeket inkább „sötétnek” (mélynek)? Ha éreztek valamilyen szabályosságot, párhuzamot a két sor hangmagasság-változásában, milyen jelenséggel lehet párhuzamban ez a változás? d) Igazoljátok, hogy a vers későbbi nagyobb részei is egy-egy erős hanghatással indulnak, egy-egy fontos új szereplő belépését egy-egy hang adja tudtunkra! (A táblázatot néhol kitöltöttük.)

A VERSSZAK SZÁMA

A BELÉPŐ ÚJ SZEREPLŐ

AZ ÖT JELZŐ HANG (IDÉZETTEL)

5. versszak Utas (harcfi, koldus) e) Milyen fény- és hangjelenségek jelölik a vers befejezését, lezáródását? Írd ide őket! Mi mindennel utal vissza a vers vége annak kezdetére? Mi keretezi a verset? E) Mozgások – állatok a) Soroljátok fel az első két versszakban előforduló állatokat! Milyen állatok fordulnak elő az első, milyenek a második szakaszban?


Az állatok milyen helyváltoztatást, a beszélő tekintetének milyen irányú mozgását sejtetik? Az olvasó kinek, minek a nyomán kerül be a pitvarba, azaz az udvar és a nagyszoba közti helyiségbe? A pitvar és a konyhaként is szolgáló „nappali” határán, küszöbén mi fekszik következő vezetőnkként? A beszélő honnan látja a kutyát: kívülről, az udvarról, vagy belülről a szobából? Melyik szó a bizonyítékod? b) A nyugalom, a lassúság érzetét mely állatok mozgásának milyen szavai teremtik meg? c) A lassúság az állóképszerűség érzésének megteremtésében milyen nyelvi elemek segítenek még az első két szakaszban? A jelenség nevét megadjuk, példát ti keressetek! Ismétlődő s nem egyszeri cselekvést jelentő igék: Szóismétlések: F) Versforma, vershangzás, versmondattan a) Hogyan (milyen ütemekre, azaz ritmikai részekre) tagolódnak a vers sorai? A ritmust az ismétlődés hozza létre. Ütemhangsúlyos versekben a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása, a sort a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok meghatározott számából álló ütemek és ütempárok alkotják. A sorokat meghatározott, szabályos tagolódás („darabolódás”, „szakaszolódás”) jellemzi, amit ÜTEMHANGSÚLYOS RITMUSNAK nevezünk. Egy sor ritmusát önmagában azonban nehéz megállapítani. Az ütemek és szünetek (sormetszetek) helyének szabályos ismétlődéséből állapíthatjuk meg biztosan, hogy milyen sorfajtáról is van szó. Hangsúlyról és ütemről később pontosabb ismereteket is szerezhettek majd, most csak a mindenkiben meglévő ritmusérzékre, a beszédszünetek érzékelésének képességére, illetve az írásjelek megfigyelésére lesz szükségetek. b) Olvasd fel az alábbi sorokat, jelöld be, hogyan tagolódnak részekre? A kisebb határokat egy függőleges vonallal, a nagyobbakat kettővel jelöld! Hol van a sorokban nagyobb szünet, erősebb határ, úgynevezett sormetszet? (A tagolódást néhány sorban írásjel is jelöli, ez is segíti a megfigyelést.) Este van, este van: ki ki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja, Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. c) A vers egy későbbi részében nyolc sorból hatban is írásjel jelzi a sormetszetet, szünetet, a (fő) ütemhatárt. Ebben az idézetben is jelöld be a sormetszeteket, és húzd alá az ezekkel egybeeső írásjeleket! De vajon ki zörget? „Nézz ki, fiam Sára: Valami szegény kér helyet éjszakára: Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen, Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!” Visszajő a lyánka, az utast behíván.


Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván: „Isten áldja meg a kendtek ételét is, (Így végezi a szót), meg az emberét is.” d) Vannak sorpárok, ahol különösen erősen úgy érezzük, mintha a ritmus a mondat szórendjét, szerkezetét is megszabná. Erre szép példa az alábbi idézet második sora: Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja. e) Írd át úgy a fenti idézetet a szavak sorrendjének cserélgetésével, hogy természetesebb, értehetőbb legyen a mondat! Új szót ne írj a mondatba! A mondatra figyelj, ne a soralkotással! Nézd meg, foglald össze, hogy a megvizsgált versrészletekben hogyan tagolja a sormetszet a sorokat! A sorfajta elnevezéséhez számold meg a sorok szótagszámát! Hány van belőlük? A Családi kör tehát milyen tagolású hány szótagosokban íródott? (első szó) (második szó) A Családi körben tehát íródott. (első szó) (második szó) f) Mi jellemzi az egész versben a sorok és a mondatok (tagmondatok) viszonyát? (A tagmondat szót még nem ismeritek, de talán megsejtetek jelentéséből valamit e gyakorlat alapján.) Keressetek olyan sorokat ebben a 104 soros (13x8) versben, ahol a sorvégen nem áll valamilyen írásjel (vessző, pont, kettőspont, kérdőjel, gondolatjel, pontosvessző stb.)! Mennyire jellemzőek az ilyen sorok, hányat találtatok? g) Mi jellemzi az előbbiek alapján a versforma és a mondatszerkesztés viszonyát? Befolyásolja-e az egyik a másikat? Melyik melyiket? Ha igen, hogyan? h) Ti-ti-tá (anapesztus) és tá-ti-ti-tá (choriambus) Emlékeztek a fejezet kezdetéről ezekre a szavakra: hótakaró, sárvakaró, véritalát, vaskalapács, látnivaló, sósperecét? Ezek ritmusa tá-ti-ti-tá (egy hosszú, két rövid, végül újra egy hosszú szótag). Az időmértékes verselésben majd choriambusnak nevezzük ezt a verslábat. Egyelőre azonban nem kell tudnod, hogy mi az az időmértékes verselés, a choriambus vagy a versláb. Elég felismerni, hogy tá-ti-ti-tá. Ez a ritmus (versláb) persze nemcsak egy szón belül jelentkezhet, ugyanezt hallhatjuk a következő szerkezetekben is: béna dühét, tépi haját, égi apánk, látja e bajt, húzza kabát, adja magát, védi faját, kék ereszét, búja sötét stb.. Idézzétek fel, mondjátok el félhangosan a következő szósort is: kipipál, kutyamáj, feketén, takaród, berepedt, megasztár, kalapács! Ti-ti-tá (anapesztus lesz majd a neve ennek a verslábnak). Ez is összeállhat több szóból is: a hajó, e leány, ki ne vidd, ha ezért, te akard. A Családi kör inkább a hangsúlyos és a hangsúlytalan ütemek szabályos váltakozására épülő ütemhangsúlyos verselésre, azon belül pedig a felező tizenkettesre példa, de a vers különös zenéjét az adja, hogy Arany néhol anapesztusokkal (ti-ti-ták-kal és choriambusokkal (tá-ti-ti-ták-kal) is színesítette, „megbolondította” verse ritmusát.


Keressetek példát a ti-ti-tá-ra (anapesztusra) a Családi körből! Írjatok ide belőlük kettőt-hármat! A jelzett ritmust egy-egy hatszótagos részen belül, vagyis lehetőleg az első vagy a második félsor (ütem) elején keressétek, mivel az időmértékes színezés a hangsúlyos egységeken belül jelentkezik. (Ne felejtsétek, nem egy szónak kell tartalmazni a ritmust, szavak kapcsolatában gyakoribb!) Keressetek néhány példát a tá-ti-ti-tá-ra (choriambusra) a Családi körből! Írjatok ide belőlük kettőthármat! Itt is lehetőleg a hatosokon belül keressétek a verslábakat! (Ne felejtsétek, nem egy szónak kell tartalmazni a ritmust, szavak kapcsolatában gyakoribb!)

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: A) Értelmezést kívánó szavak: eperfa, zörgős héjú borsó, majszol, üszköt csóvál, tarisznya, madárlátta, nyugassza, porlepett, élet-eke, sötét arcredő, tűzbe meríti, nyájas szavu, asztalszék, bezárt kilincs, béna, kendtek, része legyen benne, szabódik, kívánatos, csillapítja, szavuk sem igen van, nem nehéz helyen áll, a koldus beszéde, feddi, kegyelettel, utána kérdez, gyéren szól, csapong, kérődzik, restel, pitvar, hivogatólag, venyige, eladó lyány, hajnali csillag, vasalót tüzesít B) A vers felépítése a) Értelemszerűen több megoldás is elfogadható. Mindenképp szerepeljen a gazda hazatérése, majd a harcfi megérkezése, fogadtatása és történetmondása. b), c) I. egység, 1–2. szakasz – a ház körüli világ, esteledés leírása még emberek nélkül II. egység, 3–5.: a család (tevékenységének) leírása a gazda, azaz a családfő megérkezéséig III. egység, 5–8: A családfő fogadtatása, viselkedése családja körében IV. egység, 9–12.: a béna harcfi érkezése és történetmondása V. egység, 13. versszak: Elcsendesedés, a keret hangjainak, szereplőinek visszatérése Természetesen elfogadható, ha valaki csak a koldus érkezésével kezdődő részt tekinti új egységnek, vagy ha a záró szakaszt nem kezeli külön résznek. Érdemes azonban ezt az öt egységre bontó szerkezeti leírást és az emellett szóló érveket is bemutatni, rögzíteni. d) (Miért vers?) Sokféle különböző válasz elfogadható. Olyanok is, amelyek a kötött beszédre, a versmondatok és a szakaszok szabályosságára, ritmusra és rímre hivatkoznak. Olyanok is, amelyek a hangulat zeneiséggel és képekkel kifejezett-felerősített voltára mutatnak rá. Olyanok is, amelyek jelzik, hogy maga a történet – pl. a koldus „meséje”, vagy a nagylány pirulásának oka ki sincs fejtve: azaz, hogy itt is meghatározó, többletjelentést teremtő szerephez jut a hiány és a sűrítés. Itt az előbb jelzett megoldási lehetőségeket, ha a gyerekek nem bontják ki őket, mi ne fejtsük ki, ne részletezzük, hisz a következő feladatok épp ezekre vonatkoznak. e) A válasz részben az előző pontban található. A versbeli megformálás zenei és hangulati többletet ad. Sejtetést a kimondott tartalmakhoz. Az egyszerű történet-összefoglalás az este nyugodt hangulatát, a mozgások lelassulását, a család bensőséges kapcsolatának rajzát, a közös családi és nemzeti titkok sejtetését kevéssé teremti meg. C) Fények a) Értelemszerű. Feketén bólingat az eperfa lombja ↔ Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek


b) A beszélő tekintetét, a helyszínváltást (a „kameramozgást”) mintegy a fény, a fényforrás irányítja: Pl. a 3. és a negyedik versszak eleje, de talán már a második versszakban a tehén fehérlő szőre (az imént a b) feladatban idézett sor) is ilyen tekintetirányító mozzanat. Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak: Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag c) A versben meghatározó szerepe van a tűznek, tűzhelynek. • Többletjelentés: a családtagok egymás iránti szeretetének, összetartozásának jelképe. Lelki melegség jele is, túl azon, hogy a fizikai melegség forrása. • Eköré gyűlnek, ez adja a meleget és a fényt. • A külvilág sötétjével állítható szembe. Egyrészt magával az esti sötéttel, másrészt azzal az idegenséggel és ridegséggel, ami a korban másutt a béna harcfiakat fogadja. Az otthontalanság ellentéte. d) A következő idézetben nemcsak a tűz, hanem más fényforrások is feltűnnek. • Egyéb fényforrások: csillagok, hajnali csillag, hold • Jelenlétük, szövegbeli szerepük: ezek szóképek (hasonlat, metafora) – a gyerekek, a nagylány és az anya értékelését, másképp láttatását: a családtagok milyenségének, egymáshoz való viszonyának megvilágítását, értelmezését szolgálják. A FÉNYFORRÁS NEVE

AZ ÁLTALA JELÖLT DOLGOK/ SZEMÉLYEK

A HASONLÍTÁS, ILLETVE AZONOSÍTÁS ALAPJA

„csillagok”

a gyerekek

Sok van belőlük, s körülveszik az anyjukat.

„nyájas hold világa”

az anya

Nyájas mindkettő, a kép szerint körülveszik mindkettőt a kisebbek (a gyerekek tényleg kisebbek, a csillagok csak kisebbnek látszanak)

„a hajnali csillag”

„Egy eladó leány”

Az esthajnalcsillag (a Vénusz bolygó) a legnagyobb és legszebb, ahogy a lány is a legnagyobb s legszebb a gyerekek közt.

D) Csendek és hangok a) zúg, koppan, elhallgat, görögnek, rikoltoz b) Inkább csendes környezet hangulatát teremtik meg, mivel a piciny hangok a körülöttük lévő csend érzetét fokozzák. Maga a csend ugyanis nem hallható, csak a kis zajok révén érzékeljük. A bogár zúgása zajban nem hallatszik, órán is csak nagy csendben érezzük hangosnak a tüsszentést vagy egy toll leesését, s épp ezek révén vesszük észre a csendet.


c) A vers két első sorának elejére a magas (e, é), mindkét sor végére a mély magánhangzók (o, a) jellemzőek. A hangzók lesötétedése talán a besötétedéssel, a beesteledéssel mutat érzéki párhuzamot. d) Igazold, hogy a vers későbbi nagyobb részei is egy-egy erős hanghatással indulnak, egy-egy fontos új szereplő belépését egy-egy hang adja tudtunkra! (A táblázatot néhol kitöltöttük.) A versszak száma

A belépő új szereplő

Az öt jelző hang (idézettel)

5. versszak

a gazda (a családfő)

„Pendül a kapa most”

9. versszak

Utas (béna harcfi, koldus)

„De vajon ki zörget?”

e) Milyen fény- és hangjelenségek jelölik a vers befejezését, lezáródását? Írd ide őket! Este van, este van... a tűz sem világit, Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit; A gyermek is álmos, – egy már alszik épen, Félrebillent fejjel, az anyja ölében. Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol; Közbe-közbe csupán a macska dorombol. Majd a földre hintik a zizegő szalmát... S átveszi egy tücsök csendes birodalmát. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy itt a tűz „hunyorgatja hamvas szempilláit”, azaz megszemélyesítéssel, a metafora egy változatával van dolgunk. Köznapi metafora, ill. megszemélyesítés, hogy pislákol a tűz (=pislog, azaz, hol ég, hol már nem). Ebből jöhet a „kezdi hunyorgatni”, azaz a kezd fénye ki-kihagyni. Külön bravúr, hogy a tűz szempillája „hamvas”, azaz szürke, ősz, így a tűz ősz öregemberhez lesz hasonló. Mindezt kérdésekkel külön feladattá is alakíthatjuk. A feladatot érdemes a C) csoport d) feladatának megbeszéléséhez kötni. (Mi keretezi a verset?) A kezdő félsor megismétlése, a csend motívuma, a „zajos” rovarok viszszatérte (igaz itt tücsök lesz éji bogár helyett), a macska alakja, azaz az állatok megjelenése. Egyáltalán a hanghatások és a házon kívüli világ visszatérése, illetve „hatalomátvétele” az utolsó sorban. E) Mozgások – állatok a) Soroljátok fel az első két versszakban előforduló állatokat! • 1: éji bogár, békák, denevér, bagoly 2.: tehén, borjú, cica Az állatok kintről befelé való mozgást, a falusi utcáról az udvarra, majd a pitvarba néző tekintetet érzékeltetnek. Az olvasó a cica iramodását követve kerül az udvarról a pitvarba. A pitvar és a konyhaként is szolgáló „nappali” határán, küszöbén mi fekszik következő vezetőnkként? • A beszélő kintről, az udvarról látja a kutyát, hiszen az „erre”, ahonnan ő néz a szövegben ellentéte a „küszöbre” szónak A házőrző kutya kifelé („erre”) nyújtja az állát, hátrafelé, a küszöbre a lábát. • Az „erre”szó: az ajtóban fekvő kutya hátrafele, a szoba küszöbére teszi a hátsó lábát, s kifele az udvar fele fordítja az állát. Akinek az „erre” ellentéte a szobát határoló küszöbnek, az csakis kint, az udvaron állhat.


b) A nyugalom, a lassúság érzetét az éji bogár elhallgatása, a tehén csendes kérődzése, a lomha földi békák, a cica ballagása, óvakodva lépkedése, a „restel” szó (a restell első jelentése ugyan a „szégyell”, de a rest szó lusta értelmét is alighanem belehalljuk), hosszan elnyúlt teste teremti meg. c) • Ismétlődő s nem egyszeri cselekvést jelentő igék: bólingat (s nem bólint), csapong (s nem egy irányban repül), rikoltoz (s nem rikolt), kérődzik (ez is lassú ismétlődő cselekvés vö. a vakaródzik szemben a vakar, megvakar szóval), lépked (s nem lép vagy megy), meg-megáll, „nagyokat döf” (nem egyet döf). (Érdemes talán itt elmagyarázni, vagy kérdésekkel rávezetni a gyerekeket, hogy a borjú azért döfköd, mert éhes, s azért éhes, mert a neki járó tej jó részét a gazdasszony az imént [épp most] fejte le, ezért nem jutott neki elég. Ez az első bizonyítéka a család szegénységének.) • Szóismétlések: „Este van, este van: ki-ki nyugalomba”, „meg-megáll” F) Versforma, vershangzás, versmondattan a) Hogyan (milyen ütemekre, azaz ritmikai részekre) tagolódnak a vers sorai? Olvasd fel az alábbi sorokat, jelöld be hogyan tagolódnak részekre? A kisebb határokat egy függőleges vonallal, a nagyobbakat kettővel jelöld! • Hol van a sorokban nagyobb szünet, erősebb határ, az úgynevezett sormetszet? (A tagolódást néhány sorban írásjel is jelöli, ez is segíti a megfigyelést.) Este van, / este van:// ki ki / nyúgalomba! Feketén / bólingat // az eperfa / lombja, Zúg az éji / bogár, // nekimegy / a falnak, Nagyot koppan / akkor,// azután / elhallgat. • A vers egy későbbi részében nyolc sorból hatban is írásjel jelzi a sormetszetet, szünetet a (fő) ütemhatárt. Ebben az idézetben is jelöld be a sormetszeteket, és húzd alá az ezekkel egybeeső írásjeleket! De vajon ki / zörget? //„Nézz ki, fiam / Sára: Valami szegény kér // helyet éjszakára: Mért ne fogad/nók be, // ha tanyája / nincsen, Mennyit szenved / úgy is, // sok bezárt ki/lincsen!” Visszajő a /lyánka, // az utast be/híván. Béna harcfi /lép be, // sok jó estét/ kíván: „Isten áldja/ meg a // kendtek éte/lét is, (Így végezi /a szót), // meg az embe/rét is.” (A felező tizenkettest ebben a versben nehéz s talán értelmetlen is következetesen négyütemű (s nem kétütemű), mégpedig következetesen 4/2//4/2 osztású tizenkettesnek olvasni. A minta kedvéért azonban ebben a szakaszban berajzolzuk a négyütemű felfogásnak megfelelő ütemhatárokat is.) Ajtó előtt hasal // egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, // erre állát nyujtja.


Átírva: Az ajtó előtt egy kiszolgált kutya hasal, a lábát a küszöbre, az állát erre nyújtja. Vagy: Az ajtó előtt egy kiszolgált kutya hasal, a lábát a küszöbre, az állát felém nyújtja. • A sormetszet a sorokat két hatszótagos részre, egységre tagolja! • Tizenkét szótagból áll minden sor A Családi kör tehát milyen tagolású (első szó) hányszótagosokban (második szó) íródott? A Családi kör tehát felező tizenkettesekban íródott. b) Szinte minden sor egy tagmondat, egy valamelyest lezárt rész. A 104 sorból csak ötnek nincs írásjel a végén. c) A versforma erősen befolyásolja a mondatszerkesztést. A mondatok ebben a versben úgy vannak megszerkesztve, hogy tizenkét szótagnyi (azaz egysornyi) részük értelmes, viszonylag zárt egységet képezzen, és ennek az egysornyi résznek a közepén, a hatodik szótag után is valamilyen típusú bezédszünet legyen. Gyakran olyan beszédszünet, amit írásjel is jelöl, illetve megkíván. d) Ti-ti-tá (anapesztus) és tá-ti-ti-tá (choriambus) (Ízelítőként adható, elhagyható feladat. Esetleg a tanár hozhatja a példákat, mivel szeszélyes és vitatható a vers megmértékelése, ráadásul a trochaikus ütem- és sorzárlatok bemutatását, amelyhez képest az anapesztusok és choriambusok „bemérhetők”, nem készítettük elő, s korai is még megtanítanunk.) Ha a diákok „szabálytalan helyen” találnak/hallanak anapesztust vagy choriambust, azt is fogadjuk el. • Anapesztusok (a zárójeles részek már nem tartoznak a verslábhoz): ki-ki nyú(galomba), Feketén, az eper(fa), szanaszét, cica is, bogarász(ni), Vasalót tüzesít (két egymást követő anapesztus), maga is, letevé stb. • Choriambusok: szegre akaszt(ja), tudnak az éj(jel), tűzbe merí(ti), Gyer közelebb, Nézz ki, fiam (Sára), Része legyen

Életkép, történet, jelenet 15. lépés: 16. feladat T/16.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja az életkép műfajának megismerése, a jelenet fogalmának tisztázása, a szereplők gesztusainak, személyközi kapcsolatainak értelmezése s ezen keresztül a vers értékrendjének és világképének a feltárása. • A C) csoport feladata egyúttal ismétli, újra tudatosítja a hiány költészetbeli többlet voltát. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : verbális és nem verbális kommunikáció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály A) Kisebb szókincsű, illetve olyan diákok számára, aki a kontextusból nehezen állapítják meg egy-egy szó jelentését B) Részletekbe ragadó, nagyobb jelentésegységek határait nehezebben felismerő gyerekek


C) Túl nagyvonalú, globálisan, felülről lefelé olvasó gyerekek D) Mint a C) esetében E) Mint a C) és a D) esetében F) Olyan heterogénabb csoport, amelyben jó és gyengébb ritmusérzékű diákok egyaránt vannak M u n k a f o r m á k : csoportmunka vagy az előző homogén csoportokban vagy négy-öt fős homogén csoportokban M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik 16. Életkép, történet, jelenet, szereplők A) Életkép, jelenet a) A Családi kör ritka, különleges, egyszeri vagy inkább hétköznapi, mindennapi helyzetet, hangulatot jelenít meg? (Nem számunkra, hanem a vers szereplői számára ritka-e vagy mindennapi a helyzet?) b) Az utas – akit a szöveg harcfiként és koldusként is említ – látogatása különleges eseménynek tűnhet. Nézzétek meg a gazda (a családfő) reakcióját (azaz viselkedésben adott válaszát) a kopogtatásra! Ebből a reakcióból szokatlannak, kivételesnek gondoljuk-e az efféle vándorok bekopogtatását? Válaszotokat indokoljátok! c) A béna harcfi (harcos, honvéd, katona), aki koldusként éli életét, mikor lehetett honvéd, ha a vers 1851-ben íródott? Vajon milyen küzdelemben vehetett részt, hogy nem lehetett belőle az ekkor a Habsburg Birodalomhoz tartozó Magyarországon nyugdíjas katona? Az ÉLETKÉP a mindennapi élet valamilyen tipikus (jellemző, gyakori, ismétlődő) jelenetét ábrázoló kisebb prózai vagy verses mű. A műfaj igen népszerű volt a 19. század derekán. Az életkép általában néhány erőteljes vonással jelenít meg egy-egy a jelenetben szereplő szintén tipikus, azaz jellegzetes, gyakran előforduló, mindennapi alakot. Mind a Családi kör, mind Petőfi Egy estém otthon című verse életkép. d) Mi utal az Egy estém otthon című Petőfi-versnek már a címében is az életképi jellegre? A JELENET olyan történés, esemény, amely egy megadott, bemutatott helyen játszódik, s lefolyásának bemutatása részletes és folyamatos, az esemény bemutatásának ideje pedig nagyjából hasonló hosszúságú, mint a megtörténés ideje. Ez az egybeesés azonban csak annyit jelent, hogy a jelenet viszonylag rövid időszakaszt foglal magába, nem napokat, heteket, megjelenítése pedig több, részletesebb, mint az esemény puszta közlése, megemlítése. A jelenet eredetileg színházi fogalom: a színházi előadás legkisebb önálló egysége. Jelenetező előadásmóddal, jelenetekkel azonban elbeszélő művekben is találkozunk, ilyenkor a cselekmény bemutatása lelassul, részletessé válik, a szereplők általában párbeszédet folytatnak, vagy cselekedeteiket részletesen ismerjük meg. A jelenet szemben áll a hosszabb időszakaszt és több helyszínt bemutató elbeszélői történet-összefoglalással. A jelenetet általában elő is lehet adni.


e) Felkészülés (a szerepek kiosztása, a térbeli megjelenítés megtervezése) után adjátok elő a Családi kör egyik jelenetét, jelenetrészletét! (Például az apa megérkezését s a közvetlenül azután történteket vagy a hadfi megérkezését és a közvetlenül azután történteket!) B) A család a) Egyazon személyre, szereplőre a beszédben többféle szóval, névszói szerkezettel is utalhatunk. Bőven találunk példát erre ebben a versben is. Az alábbi szereplőknek a jelölésében az első előfordulásukkor használt szó, szerkezet mellé írjátok oda a többi őket jelölő szavakat, kifejezéseket! A gazdasszony: Egy eladó lyány: a nagyobbik: az apjok: az utast: b) Milyennek látjátok a versben ábrázolt családot? Emeljétek ki a versből azokat a részleteket, kifejezéseket, amelyekből tudhatjuk, hogy a család meglehetősen szegény, hogy a felnőttek élete nehéz! c) Emeljétek ki a versből azokat a képeket, cselekedeteket, kifejezéseket, amelyekből érezhetjük ennek a családnak az erős összetartozását, a családtagok egymás iránti figyelmességét, szeretetét! d) A családtagok viselkedéséből azt sejthetjük, hogy a vers szerzője a nagyobb közösséget, a nemzetet is valamilyen családi összetartás képviselőjeként szeretné látni. Írd ki azt a részt, amelyből kiderül, hogy nem minden család tekinti az idegent, a vándort is a nagycsalád tagjának, de hogy ez a családfő az idegent is szinte családtagnak tartja! Írd ki azt a szakaszt, amelyből kiderül, hogy a vándor sorsa részben párhuzamos a családéval, a család egy tagjáéval! Melyik a szakaszban az a kifejezés, amelyből kiderül, hogy a családtagok érzelmi azonosulással hallgatják a sebesült honvédet! Emeld ki az erről szóló sorpárt! C) A harcfi Eredetileg Arany János a vers 11–12. szakaszát másképpen írta meg. A hatóságok ezt a nyíltabban politizáló, a levert függetlenségi küzdelem katonáival azonosuló változatot a szabadságharc leverése után nem engedélyezték.


a) Olvasd el a két részletet! AZ EREDETI VÁLTOZAT

A MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

De mikor aztán a vacsorának vége, Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde; Megered lassanként s valamint a patak, Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad. Beszél a szabadság véres napjairul, S keble áttüzesül és arca felpirul, Beszél azokról is – szemei könnyben úsznak, Kikkel más hazába bujdosott… koldusnak.

De mikor aztán a vacsorának vége, Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde; Megered lassanként s valamint a patak, Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad. Az idősb fiú is leteszi a könyvet, Figyelmes arcával, elébb-elébb görnyed; És mihelyt a koldus megáll a beszédben: „Meséljen még egyet” – rimánkodik szépen.

Elbeszéli vágyát hona szent földjére, Hosszu terhes útját amíg hazaére. Néma kegyelettel függenek a szaván Mind az egész háznép, de kivált a leány: Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják, Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját: Három éve múlik hogy utána kérdez, Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.

„Nem mese az gyermek”, – így feddi az apja, Rátekint a vándor és tovább folytatja; Néma kegyelettel függenek a szaván Mind az egész háznép, de kivált a leány: Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják, Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját: Három éve múlik hogy utána kérdez, Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.

b) Húzd alá a később megváltoztatott sorokat az eredeti változatban! Mely szavak bánthatták különösen a cenzúrát, azaz az írásokat ellenőriző, tiltó hivatalt? Milyen információ derül ki a volt honvéd sorsáról az eredeti változatból, amit nem tudhatunk meg a későbbi szövegből? c) Neked melyik változat tetszik jobban, és miért? d) Arany később – a cenzúra megszűnése után – is a második változatot válogatta be versei összkiadásába. Vajon miért? Gondoljatok arra, amit a költészet közlésmódjáról a Füstbe ment terv kapcsán tanultunk! Mivel lett szegényebb s miben gazdagodott a vers az átdolgozás nyomán! Melyik szöveg dolgoztatja meg jobban az olvasót? A második változatban ki, kik és milyen gondolat (fogalmi megkülönböztetés) kerül jobban előtérbe? D) A dőltbetűs szavak titka Arany János sok mindent a szavak dőltbetűs szedésével (kurziválással) titkolt el. a) Keressétek ki, és húzzátok alá a vers összes dőltbetűvel szedett szavát!


b) Válasszatok ki legalább három kurzivált szót, s próbáljatok magyarázatot adni a dőltbetűs szedésre! (Az utolsó előtti szakasz ilyen szavait egyelőre hagyjátok figyelmen kívül!) A DŐLTBETŰS SZÓ

A KÜLÖNLEGES ÍRÁSMÓD (SZEDÉS) MAGYARÁZATA

c) Külön térjetek ki a 12. versszak három kurzivált szavának (leány, Három, testvérbátyját ) együttes magyarázatára!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: A) Életkép, jelenet a) A Családi kör inkább mindennapi helyzetet jelenít meg: a család esti foglalatosságai nyilván nap mint nap így ismétlődnek. b) Az utas látogatása különleges eseménynek tűnhet, de abból a természetességből, ahogyan vendégül látják, beszéltetik, látszik, hogy a koldussá lett szabadságharcos hadirokkant tipikus figura a korban, s az iránta való családias jótékonyság tipikus magatartás. c) A béna harcfi 1848–49-ben a forradalom és szabadságharc idején volt honvéd. Nyugdíjat nyilván nem kapott az, aki a szabadságharc – népfölkelő – katonája volt. d) Mi utal az Egy estém otthon című Petőfi-versnek már a címében is az életképi jellegre? Az „egy” határozatlan névelő a versben jelzi, hogy bizonyos szempontból nem kivételes alkalomról van szó. e) Felkészülés (a szerepek kiosztása, a térbeli megjelenítés megtervezése) után adjátok elő B) A család a) A feladat megbeszélése során érdemes kitérni arra, hogy melyik megnevezést ki használja, illetve milyen kapcsolatra, összefüggésre, családi szerepre utal. Tisztázni lehet, hogy „A gyermek” mindkét előfordulásakor több gyermekre értendő, feltehetőleg (legalább) három fiú van a („a legkisebb”, „a nagyobbik” és a legnagyobb, az eladó leány „testvérbátyja”) családban, akik közül egyet három éve nem láttak. A szöveg egy leányt jellemez és nevez néven, de pontosan nem tudjuk, hogy „az apró nép”, „a gyermek” kifejezés hány további kisebb (leány)testvért takar még. A gazdasszony: „a háziasszony”, „nyájas szavú nője”, „a jó háziasszony”, „édes”, „anyjok”, „az anyja” Egy eladó lyány: „a hajnali csillag”, „fiam Sára”, „a lyánka”, „a leány”, a nagyobbik: „E fiúból”, „a fiú”, „maga is”, „az idősb fiú” az apjok: „a gazda”, „urának”, „a férj”, „az apja” az utast: „Valami szegény”, „Béna harcfi”, „a koldus”, „a vándor”, „tőle” b) Milyennek látjátok a versben ábrázolt családot?


Szegénység, az élet nehézsége: a borjú éhes, mert elveszik előle a tej nagyját, az apa csak elég későn este jön haza kapájával a munkából, a gyerekek „Madárlátta kenyér-darabocskát”, azaz visszahozott ebédmaradékot keresnek a tarisznyájában. Homloka „mélyre van szántva az élet-ekével”, asztal helyett. „Asztalszékből” esznek, azaz közös tálból. Vizet iszik a gazda és a vendég, nem bort. A vendég, de lehet, hogy más is zizegő szalmán alszik, azaz nincs túl sok ágyuk. c) Az anya elvegyül nyájasan (nyájas hold világaként) a gyerektársaságban, vidám mesét mesél, míg a gyerekek borsót vagy babot szemelgetve körülülik a tüzet. Az apa örömöt okozó ajándékkal, kisnyúllal állít haza, arcredői elsimulnak, amint körülnéz a víg csemetéken, azaz gyerekei jókedve elűzi a gondját. Az anya sietve tálal urának, az szépszavakkal hívja magához: „Gyer közelebb, édes!” Stb. ... d) A család és a nagyobb közösség. • Valami szegény kér helyet éjszakára: Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen, Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!” Visszajő a lyánka, az utast behíván. Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván: „Isten áldja meg a kendtek ételét is, (Így végezi a szót), meg az emberét is.” Köszöni a gazda: „Része legyen benne: Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne.” Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb – • „Nem mese az gyermek”, – így feddi az apja, Rátekint a vándor és tovább folytatja; Néma kegyelettel függenek a szaván Mind az egész háznép, de kivált a leány: Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják, Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját: Három éve múlik hogy utána kérdez, Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez. • Melyik a szakaszban az a kifejezés, amelyből kiderül, hogy a családtagok érzelmi azonosulással hallgatják a sebesült honvédet! Emeld ki az erről szóló sorpárt! Néma kegyelettel függenek a szaván Mind az egész háznép, de kivált a leány: C) A harcfi a) Az aláhúzandó sorok: Beszél a szabadság véres napjairul, S keble áttüzesül és arca felpirul, Beszél azokról is – szemei könnyben úsznak, Kikkel más hazába bujdosott… koldusnak.


Elbeszéli vágyát hona szent földjére, Hosszu terhes útját amíg hazaére. • Mely szavak bánthatták különösen a cenzúrát, azaz az írásokat ellenőriző, tiltó hivatalt? „a szabadság véres napjairul, /S keble áttüzesül”, „vágyát hona szent földjére” • Milyen olyan információ derül ki a volt honvéd sorsáról az eredeti változatból, amit nem tudhatunk meg a későbbi szövegből? Egyértelművé válik, hogy a szabadságharcban vett részt a koldus, s csak ebben a változatban említődik, hogy utána emigrációba, külhoni bujdosásra kényszerült. b) Egyéni megoldások. c) Mivel lett szegényebb s miben gazdagodott a vers az átdolgozás nyomán! Melyik szöveg dolgozatja meg jobban az olvasót? A második, a végleges változat jobban megdolgoztatja az olvasót, többet sejtet, kevesebbet mond ki. Konkrétumokban, részletekben szegényebb a második változat, de többet jelez az elmondottak közös jelentőségéről, közösségi emlékezetet meghatározó szerepéről. • A második változatban ki, kik és milyen gondolat (fogalmi megkülönböztetés) kerül jobban előtérbe? A második változatban a vándor és a család egyes tagjainak kommunikációja kerül előtérbe. Az, hogy a hallgatók hogyan figyelik és értékelik a vándor, a hajdani honvéd szavait. Nem véletlenül a „Nem mese az gyermek” feddés az egyik mondat, ami a versből szállóigévé vált. A nagyobbik fiú és az apa kapcsolata kerül előtérbe: s ezáltal a hagyományátadás, a múltnak a közös emlékezetben való megőrzésének a motívuma. S persze ezáltal a honvéd történeteire figyelő nagyobbik, írogató fiú alakja: s ebben közvetve mintegy az irodalom közösségi szerepe. A fogalmi megkülönböztetés a mese/valóság, ill. a mese/történelem megkülönböztetése. A Füstbement tervhez hasonlóan itt is a hiány, az elhallgatás hordozza a többletet. D) A dőltbetűs szavak titka b) A DŐLTBETŰS SZÓ, KIFEJEZÉS

A különleges írásmód (szedés) magyarázata

PAP

GAZDA

Talán az olvasás és A belépőt a a fiú különlegessé- figyelem középgét, kivételességét pontjába állítja a kifejezés, jelzi jelzi a kurziválás. családfői-családközponti szerepét is.

JÓ ESTÉT, SOK JÓ ESTÉT

Talán a vers kulcsfogalma az este, és ezt emeli ki az első dőltbetű. A második talán a hála szava és a kiemelést az indokolja, hogy a köszönés nem (itt sem) üres forma csupán, hanem valódi jókívánság.

EMBERÉT

A kurziválásnak több lehetséges értelme is lehet: 1. Az asszony és a család étele mellett külön a nagylelkű férfiét áldja meg az Isten. 2. Azét áldja meg, aki ember maradt az embertelen, embert próbáló időkben is! 3. Az ember itt Krisztusra is utalhat.


c) (leány, Három, testvérbátyját) A hármas kurziválás mindenképpen arra utal, hogy az eladó leánynak már asszonynak kellene lennie, s hogy ezt valamiképp a testvérbáty távolléte akadályozza. A lány pirulása arra utal, hogy szívének már van választottja. Ezen túl többféle magyarázat is lehetséges. Például az, hogy a lány csak akkor mehet férjhez, ha legidősebb testvére is megházasul. Valószínűbb ennél, hogy a lány kedvese, választottja esetleg a testvérbátyjával együtt indult a szabadságharcba, s a lány közvetve valójában szerelmesének holléte után érdeklődik.



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A diákok maguknak írják a kilépőkártyát. • Csak néhány önkéntes ajánlkozó véleményét hallgatjuk meg – esetleg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : metakogníció, a tudás személyes relevanciájának tudatosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya 17. Kilépőkártya Ebben a modulban számomra az volt a legfontosabb tanulság, új ismeret, hogy A kérdések, amelyek e rész tanulása közben merültek fel bennem, s amelyekre nagyon szeretnék választ kapni: Megjegyzésem a három versről vagy a velük kapcsolatban tanultakról:

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: eg yéni

179

NÉV: ........................................................................................................ OSZTÁLY: ........................

OTTHON 5. ÉVFOLYAM 1. FEJEZET FEJEZETZÁRÓ MÉRÉS 1. Olvasd el a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Az állatok hangjukkal és viselkedésükkel számos dolgot tudnak közölni egymással és az emberrel. Például: jelzik a veszélyt, a táplálékot, elüldözik egymást saját területükről. De az emberekkel ellentétben számos dolgot nem tudnak közölni, például: nem tudják kifejteni a véleményüket, nem tudnak a múltról és a jövőről „beszélni”. a) Írjál két példát, amellyel bizonyítod, hogy az állatok képesek kommunikálni!

b) Írjál két példát, amellyel bizonyítod, hogy az állatok mit nem képesek kommunikálni!

2. Olvasd el a párbeszédet, majd válaszolj a kérdésekre! ÁGNES: Jó napot, doktor úr. ORVOS: Üdvözlöm. Csak nincs valami baj? ÁGNES: Ne is kérdezze, a mama megint szédül, de a világért sem jönne le vérnyomásmérésre. ORVOS: Nem baj, Erzsi néni már csak ilyen. Felírom a gyógyszereit, aztán viszlát szédülés. ÁGNES: Nem is tudom, mi lenne velünk a doktor úr nélkül... ORVOS: És azok az aranyos gyerekei hogy vannak? ÁGNES: Megnőttek. Persze most is aranyosak, de tudja, egészen más világ az övéké. Én még ma is csókolommal köszönök a mamának, és magázom őt. Tomika meg csak bekiabál neki: Cső, Nagyi! Van kedved játszani? ORVOS: Ne is mondja, ismerem: ők mindent jobban tudnak. ÁGNES: Na, de nem akarom feltartani. Köszönöm a segítségét. Viszontlátásra. ORVOS: Szép napot kívánok, Ágika.


a) Írd ki a szövegből a köszönési formákat!

b) Melyik köszönési formának volt több alakja is a párbeszédben?

c) Írd ki a szövegből, hogy ki kivel tegeződött, és ki kivel magázódott! Keress hozzá példát is! KI KIVEL

TEGEZŐDIK-MAGÁZÓDIK

PÉLDÁUL

d) Egészítsd ki a mondatot! Ágnes anyukájának a neve e) Hogy szólította: Ágnes az orvost: az orvos Ágnest: az orvos Ágnes anyukáját: Tomi a nagymamáját:

f) Szerinted mit gondol Ágnes a „mai fiatalokról”?

g) Mi a háttérszövege az alábbi mondatnak? Ne is mondja, ismerem: ők mindent jobban tudnak.

, a fiát

hívják.

181

3. A következő rövid párbeszédekben a szereplők a helyzetnek nem megfelelő köszönési formákat használnak. A nem megfelelő formákat húzd át, és írd melléjük a helyeset! Végül indokold meg: miért volt oda nem illő az eredeti köszönés! A megoldásban segít a helyzet leírása is, ezért azt is olvasd el figyelmesen! a) Pékségben kora délután. IDŐS NÉNI: Csókolom! FIATAL ELADÓ: Szia! IDŐS NÉNI: 10 deka túrós pogácsát kérnék, édesem. FIATAL ELADÓ: Tessék, Mári néni, 110 forint lesz. Indoklás:

b) Két gyerek reggel az óvodában. KISLÁNY: Üdvözlöm, kedves Lajos! KISFIÚ: Szép jó napot, Ilonám! KISLÁNY: Gyere, rajzoljunk! KISFIÚ: Én inkább homokoznék. Indoklás:

c) Az argentin külügyminiszter fogadja a magyar elnököt a repülőtéren délután. MAGYAR ELNÖK: Jó estét, miniszter úr! ARGENTIN KÜLÜGYMINISZTER: Szevasztok, elnök úr! MAGYAR ELNÖK: Mi újság Buenos Airesben? ARGENTIN KÜLÜGYMINISZTER: Szebb, mint valaha!


Indoklás:

4. Írj levelet az egyik követ nevében uralkodójának! Három lovas érkezett a kastélyunkba. Apám, angol hon királya megkérdezte a lovasokat, honnan jöttek. Válaszukból megtudtuk, hogy a lengyel király követei. A vendégeket meghívtuk ebédre. A szolgálók borral és friss cipóval kínálták őket. A követek jó étvággyal lakmároztak, és közben vidám történetekkel szórakoztattak engem és játszótársaim. Ezután beszámoltak édesapámnak arról, hogy a lengyel királylányt elfogták a tatárok, és segítségre van szükségük. Apám megígérte, hogy már másnap száz lovagot küld a királylány kiszabadítására.

a) Fogalmazd meg nyelvtani kategóriákkal, milyen átalakításokat kellett végezned a szövegen ahhoz, hogy a követ szempontjából hangozzon a történet!

183

5. Vizsgáld meg a következő magyar párbeszédet és annak fordításait, majd írd le a táblázat szempontjainak megfelelően, hogy az általad tanult idegen nyelv miben hasonlít a magyar nyelvhez és miben tér el attól! PÉTER: Csókolom, Kati néni! KATI NÉNI: Szervusz, Petikém! PÉTER: Hogy tetszik lenni? KATI NÉNI: Köszönöm, nagyon jól vagyok, mert itt a tavasz. PÉTER: És Sanyi bácsi is jól van? KATI NÉNI: Igen, sokat dolgozik a kertben. És te mit csinálsz mostanában? PÉTER: Sokat játszom a barátaimmal hétvégenként, hét közben meg iskolába járok. Angol PETER: Hello, aunt Kate! AUNT KATE: Hello, Peter! PETER: How are you? AUNT KATE: Thanks, I am fine, because the spring has come. PETER: And uncle Alexander, is he okay, too? AUNT KATE: Yes, he works a lot in the garden. And what do you do nowadays? PETER: I play a lot with my friends on weekends and I go to school on weekdays. Spanyol PEDRO: ¡Buenos días, tía Catalina! TÍA CATALINA: ¡Hola, Pedro! PEDRO: ¿Cómo está? TÍA CATALINA: Gracias, muy bien porque la primavera ha venido. PEDRO: Y tío Alejandro, ¿está bien también? TÍA CATALINA: Sí, trabaja mucho en el jardín. Y tú, ¿qué haces? PEDRO: Juego mucho con mis amigos por los fines de semana y voy a la escuela en los otros días. Német PETER: Grüssgott, Tante Katerina! TANTE KATERINA: Grüss dich, Peter! PETER: Wie geht es Ihnen? TANTE KATERINA: Danke, mir geht es ganz gut, Frühling ist wieder da. PETER: Und dem Onkel Alexander geht es auch gut? TANTE KATERINA: Ja, ihm geht es auch gut, er arbeitet viel im Garten. Und du, was machst du heutzutage? PETER: Ich spiele gerne mit meinen Freunden in der Wochenende, sonst bin ich in der Schule. MAGYAR Köszönés

NÉMET NYELV


Megszólítás

Tegezés–magázás

Nyelvtani személyek kifejezése a mondatokban

6. Írj párbeszédet a korábban megismert szempontok szerint! Helyszín: Vasúti pályaudvar információs irodája Szereplők: Hivatalnok, utas A beszélgetés témája: Az utas érdeklődik a következő vonat indulási idejéről. Kapcsolatteremtés – Kapcsolatteremtés, szándéknyilvánítás: –

Kérdés a szándéknyilvánítás pontosítására: –

A szándéknyilvánítás pontosítása: –

Válasz a szándéknyilvánításra: –

A kapcsolat megszakítása: – A kapcsolat megszakítása: –

185

7. Az alábbiakban általad ismert történetrészeket kevertünk össze. A szöveg alatti táblázatba írd be a mondatok betűjelét a helyes sorrendnek megfelelően! a) Amikor mindent megettem, ami volt, előkerestem a régi Népsportokat, mert szerettem volna tudni, hogy mi történt az elmúlt két hétben; aztán a tévéújságokat, mert szerettem volna tudni, hogy mit nem láttam; aztán a lasztimat, mert kíváncsi voltam, hogy leengedett-e; aztán megnéztem az erkélyen a datolyamagot, hogy nőtt-e már belőle pálma. b) Mutasd már magad, hadd nézzelek, hiszen ezer éve nem láttalak! mondta anyu, mert ő mindig szeret túlozni. c) Mire hazaértem, már mindenki a sorozat ötödik folytatását nézte, de engem nem érdekelt, mert nem láttam az első négyet, hát bementem az öcsémhez, hogy mi az újság, mert ő az Ilonka néniéknél nyaralt. d) És nekem mit hoztál? rángatott az öcsém, mert őt sose az érdekli, aki jön, hanem az, amit hozott. e) Az úgy volt, hogy amikor hazajöttem a táborból, itthon mindenki nekem esett, hogy na mi újság, mi volt, hogy volt, meséljek már. 1.

2.

3.

4.

5.

Ki írta az elbeszélést? Mi a címe? 8. Olvasd el az alábbi receptet, majd karikázd be a táblázatban lévő lehetőségek közül a helyes válasz betűjelét! Egy-egy kérdésnél több helyes válasz is lehetséges. Gyümölcsös túrórúd tejszínhabbal A mazsolát a rumba beáztatjuk, a túrót áttörjük, és keverőtálba tesszük. A vajat a tojássárgákkal és a vaníliás cukorral simára keverjük. Hozzáadjuk a tejfölt, a citromlét és reszelt citromhéjjal ízesítve, könnyű, habszerű krémmé keverjük. Végül belekeverjük a túrót és mazsolát. Megnedvesített, tiszta asztalkendőbe téve rúd alakúvá formázzuk, szorosan becsavarjuk a ruhába, és zsineggel átkötözve, nehezékkel lepréselve hűtőszekrénybe tesszük. Legalább 12 órát dermesztjük, majd kicsomagolva, meleg vízbe mártott késsel felvágjuk. Tejszínhabbal és a rendelkezésünkre álló bármilyen gyümölccsel díszítjük. MILYEN ÉDESSÉGET KÉSZÍTHETÜNK A FENTI RECEPT ALAPJÁN?

a) gyümölcsös túrórudit b) gyümölcsös túróradírt c) gyümölcsös túrórudat


VÉGÜL MIVEL DÍSZÍTJÜK?

a) csokoládéval b) színes cukorkával c) tejszínhabbal d) mazsolával e) bármilyen gyümölccsel

MIBŐL KÉSZÜL A TÚRÓRÚD?

a) mazsola b) tojásfehérje c) kristálycukor d) citromhéj e) citromlé f) tej g) vaníliás cukor h) tejföl i) liszt

HÁNY ÓRÁIG DERMESZTJÜK HŰTŐSZEKRÉNYBEN?

a) 12 b) 11 c) 10

MILYEN ASZTALKENDŐBEN FORMÁZZUK RÚD ALAKÚVÁ AZ ÉDESSÉGET?

a) kockás b) nedves c) fehér d) száraz e) tiszta

9. Több irodalmi alkotás szereplőit soroljuk fel. Csoportosítsd őket a táblázat szempontjai szerint! Larry, Paula, Zsombó, nagymama, gyermektársaság, Mama, háziasszony, Sára, Aladár, Margo, Bunder, Jozsó, Blöki, sík-tudor, Gida, Leslie, Géza, hadfi, Gerry, gazda JANIKOVSZKY ÉVA MI ÚJSÁG?

ARANY JÁNOS CSALÁDI KÖR

ROMHÁNYI JÓZSEF MÉZGA ALADÁR

GERALD DURRELL CSALÁDOM ÉS EGYÉB

KÜLÖNÖS KALANDJAI

ÁLLATFAJTÁK

FEJEZETZÁRÓ MÉRÉS – MEGOLDÁSOKKAL 187

FEJEZETZÁRÓ MÉRÉS OT THON 5. ÉVFOLYAM, 1. FEJEZET – MEGOLDÁSOKKAL 1. – A feladat célja az információkeresés: tematikai és mennyiségi szempontok szerint. a) Írjál két példát, amellyel bizonyítod, hogy az állatok képesek kommunikálni! jelzik a veszélyt, a táplálékot, elüldözik egymást saját területükről b) Írjál két példát, amellyel bizonyítod, hogy az állatok mit nem képesek kommunikálni! nem tudják kifejteni a véleményüket, nem tudnak a múltról és a jövőről „beszélni” PONTOK a) 2

b) 2

2. – A feladattal a hosszabb szövegből való szempontoknak megfelelő információkeresésen túl a következő ismereteket is mérjük: köszönési formák, azok alakjai, tegezés-magázás, megszólítás, háttérszöveg. a) Írd ki a szövegből a köszönési formákat! jó napot, üdvözlöm, viszlát, csókolom, cső, viszontlátásra, szép napot kívánok b) Melyik köszönési formának volt több alakja is a párbeszédben? viszlát, viszontlátásra c) Írd ki a szövegből, hogy ki kivel tegeződött, és ki kivel magázódott! Keress hozzá példát is! KI KIVEL

TEGEZŐDIK–MAGÁZÓDIK

PÉLDÁUL

Ágnes az orvost

magázza

Ne is kérdezze...

Az orvos Ágnest

magázza

Ne is mondja,...

Ágnes az édesanyját

magázza

... csókolommal köszönök a mamának, és magázom őt...

Tomi a nagymamáját

tegezi

Van kedved játszani?

d) Egészítsd ki a mondatot! Ágnes anyukájának a neve Erzsébet (Erzsi), a fiát Tamásnak (Tominak) hívják. e) Hogy szólította: Ágnes az orvost: doktor úr az orvos Ágnest: Ágika az orvos Ágnes anyukáját: Erzsi néni Tomi a nagymamáját: Nagyi


f) Szerinted mit gondol Ágnes a „mai fiatalokról”? Például: egészen mások a körülményeik, nem a hagyományoknak megfelelően kommunikálnak, kevésbé tisztelik az idős embereket, közvetlenebbek, bátrabbak. Természetesen a gyerekektől nem várjuk el az összes lehetséges háttérszöveget. g) Mi a háttérszövege az alábbi mondatnak? Ne is mondja, ismerem: ők mindent jobban tudnak: Egyetértek. Nekünk sosem lehet igazunk. PONTOK a) 7

b) 2

c) 12

d) 2

e) 4

f) 2

g) 2

3. – A feladat célja a kommunikációs helyzethez alkalmazkodó köszönési formák megadása. Az indoklásokban azt értékeljük, ha a gyerek valóban érti, miért nem megfelelő az adott köszönés. Ne ragaszkodjunk a teljes mondatos, jól felépített érveléshez, az a fontos, hogy a gyerekek értsék, mit miért cseréltek ki. a) Pékségben kora délután. IDŐS NÉNI: Csókolom! Bármilyen kevésbé új tegező köszönés (szervusz, szia stb.) FIATAL ELADÓ: Szia! Bármilyen a napszaknak megfelelő, udvarias, magázó köszönés (csókolom, jó napot, üdvözlöm + megszólítás) Indoklás: A néni köszönése azért nem volt megfelelő, mert a csókolommal általában nálunk idősebb nőket, néniket szólítunk meg, míg az eladó nála jóval fiatalabb. Az eladó köszönése azért nem megfelelő, mert a néni idősebb nála, de vélhetőleg nem közeli ismerős vagy rokon, ezért magáznia illik a magyar társadalmi elvárások szerint. b) Két gyerek reggel az óvodában KISLÁNY: Üdvözlöm, kedves Lajos! Bármilyen kevésbé régi, kisebb gyerekek által is ismert tegező köszönés (szia, helló stb.) KISFIÚ: Szép jó napot, Ilonám! Bármilyen kevésbé régi, kisebb gyerekek által is ismert tegező köszönés (szia, helló stb.) Indoklás: A szereplők kisgyerekek, ezért mindenképpen tegezniük kell egymást. Ma Magyarországon a gyerekek nem magázódnak egymás közt, legfeljebb csak játékból. A kisfiú köszönése ráadásul a napszaknak sem megfelelő, hisz reggel van, és ő jó napottal köszön. c) Az argentin külügyminiszter fogadja a magyar elnököt a repülőtéren délután MAGYAR ELNÖK: Jó estét, miniszter úr! Bármilyen napszaknak megfelelő, udvarias, magázó köszönés (jó napot, üdvözlöm, Isten hozta stb.) ARGENTIN KÜLÜGYMINISZTER: Szevasztok, elnök úr! Bármilyen napszaknak megfelelő, udvarias, magázó köszönés (jó napot, üdvözlöm, Isten hozta stb.)


Indoklás: A magyar elnök köszönése azért nem megfelelő, mert még csak délután van, de ő jó estét kíván. Az argentin külügyminiszter köszönése több szempontból is rossz. Többes számú köszönést használ, holott a magyar elnökkel beszélget egyedül. Tegezi a magyar elnököt, pedig vélhetőleg nem barátok, de még, ha azok is lennének, hivatalos helyzetben vannak komoly állami pozícióban, ilyenkor sokszor még a barátok is magázzák egymást, hisz nem tartozik a híradó nézőire, a riporterekre, hogy ők jó barátok. A szevasz továbbá azért sem jó forma, mert általában a 40 évnél fiatalabb korosztály használja. Ebben a korosztályban ez a köszönés még nem túl elterjedt. Ha a diákok megjegyzik, hogy az argentin külügyminiszter nem is tudhat magyarul, az nem hiba, de nem is jár érte pont. PONTOK a) 4

b) 4

c) 4

4. – A feladat célja szöveg- és szövegforma-átalakítás, illetve az elbeszélői nézőpont megváltoztatása. Ne ragaszkodjunk ahhoz, hogy a két szöveg szóról szóra megegyezzen, mert az eredeti csak irányadó jellegű. Azonban egy-egy mondatot csak akkor fogadjunk el, ha a korábbi beszélőre, a király fiára csak harmadik személyben hivatkozik, és a lovasokkal történt eseményeket pedig többes szám első személyben meséli el. Például: Felséges Királyom! Megérkeztünk a kastélyba. Angol hon királya megkérdezett bennünket, honnan jöttünk. Azt feleltük neki, hogy a lengyel király követei vagyunk. Meghívtak mindhármunkat ebédre. A szolgálók borral és friss cipóval kínáltak minket. Jó étvággyal lakomáztunk, és közben vidám történetekkel szórakoztattuk a királyfit és játszótársait. Ez után beszámoltunk a királynak arról, hogy felséged leányát elfogták a tatárok, és segítségre van szükségünk. A király megígérte, hogy már holnap száz lovagot küld a királylány kiszabadítására. Kelt az Úr 1897. évének hatodik havában Isten áldja a királyt! Alázatos szolgája a) Fogalmazd meg nyelvtani kategóriákkal, milyen átalakításokat kellett végezned a szövegen ahhoz, hogy a követ szempontjából hangozzon a történet! PONTOK 4. 12

a) 2

5. – A feladat célja a magyar és egy idegen nyelv összehasonlítása. Ha valamelyik szempont szerint nincs különbség a tanult idegen nyelv és a magyar közt, csak akkor adjunk maximális pontot, ha a tanuló leírja, hogy nincs eltérés. Nem szükséges, hogy a válaszok teljes mondatok legyenek, ne várjunk jól felépített érvelést, elég, ha a gyerek pár szempontot röviden említ. Ha valamelyik szempontra adott válasz megítélésében nem vagyunk biztosak, akkor ezt beszéljük meg a tanult idegen nyelv tanárával. Ha a tanuló az itt megadott nyelvektől (angol, német, spanyol) eltérő nyelvet tanul, akkor is kérjük az adott idegen nyelv tanárának segítségét, hogy készítsen fordítást a párbeszédről a feladat jellegének figyelembevételével.


MAGYAR

ANGOL NYELV

MAGYAR

SPANYOL NYELV

MAGYAR

NÉMET NYELV

Köszönés Megszólítás Tegezés–magázás Nyelvtani személyek kifejezése a mondatokban

Köszönés Megszólítás Tegezés-magázás Nyelvtani személyek kifejezése a mondatokban

Köszönés Megszólítás Tegezés-magázás Nyelvtani személyek kifejezése a mondatokban PONTOK 5. 16 6. – A feladatnak számos megoldási lehetősége lehet. Fontos, hogy a szereplők következetesen tegeződjenek vagy magázódjanak, alkalmazzanak a helyzethez illő kifejezéseket, köszönéseket, legyenek a helyzethez mérten udvariasak. A feladat a párbeszéd szerkezetének tudatos használatát méri. Kapcsolatteremtés: – Jó napot, kisasszony! Kapcsolatteremtés, szándéknyilvánítás: – Jó napot kívánok! Meg tudná mondani, mikor indul a legközelebbi vonat Szegedre? Kérdés a szándéknyilvánítás pontosítására: – Gyors- vagy személyvonattal szeretne utazni? A szándéknyilvánítás pontosítása: Természetesen gyorssal. Válasz a szándéknyilvánításra: Értem. A következő 16 óra 14 perckor indul. A kapcsolat megszakítása: Köszönöm szépen, viszlát! A kapcsolat megszakítása: Nagyon szívesen, viszontlátásra! PONTOK 6. 10


7. A feladat célja, hogy megtudjuk, a gyerekek emlékeznek-e az olvasott irodalmi szövegekre, képesek-e az események eredeti sorrendjének meghatározására. 1.

2.

3.

4.

5.

e

b

d

a

c

a) Ki írta az elbeszélést? Janikovszky Éva Mi a címe? Mi újság? PONTOK 7. 5

a) 2

8. A feladat célja a kérdésre megfelelő választ adó információk kiválasztása hétköznapi szöveg alapján. Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy először gondolják meg, hogy melyik válaszokat karikázzák be, mert a hibásan bejelölt válaszokért pontlevonás jár. MILYEN ÉDESSÉGET KÉSZÍTHETÜNK A FENTI RECEPT ALAPJÁN?

a) gyümölcsös túrórudit b) gyümölcsös túróradírt c) gyümölcsös túrórudat

VÉGÜL MIVEL DÍSZÍTJÜK?

a) csokoládéval b) színes cukorkával c) tejszínhabbal d) mazsolával e) bármilyen gyümölccsel

MIBŐL KÉSZÜL A TÚRÓRÚD?

a) mazsola b) tojásfehérje c) kristálycukor d) citromhéj e) citromlé f) tej g) vaníliás cukor h) tejföl i) liszt

HÁNY ÓRÁIG DERMESZTJÜK HŰTŐSZEKRÉNYBEN?

a) 12 b) 11 c) 10


MILYEN ASZTALKENDŐBEN FORMÁZZUK RÚD ALAKÚVÁ AZ ÉDESSÉGET?

a) kockás b) nedves c) fehér d) száraz e) tiszta PONTOK 8. 11

9. A feladat célja, hogy a gyerekek eligazodjanak az irodalmi művek szereplőinek világában. Larry, Paula, Zsombó, nagymama, gyermektársaság, Mama, háziasszony, Sára, Aladár, Margo, Bunder, Jozsó, Blöki, sík-tudor, Gida, Leslie, Géza, hadfi, Gerry, gazda JANIKOVSZKY ÉVA MI ÚJSÁG?

ARANY JÁNOS CSALÁDI KÖR

ROMHÁNYI JÓZSEF MÉZGA ALADÁR

GERALD DURRELL CSALÁDOM ÉS EGYÉB

KÜLÖNÖS KALANDJAI

ÁLLATFAJTÁK

Jozsó

háziasszony

Géza

Larry

nagymama

gazda

Aladár

Leslie

Bunder

Sára

Paula

Margo

Gida

hadfi

Blöki

Gerry

Zsombó

gyermektársaság

sík-tudor

Mama PONTOK 9. 10

ÖSSZPONTSZÁM (100%)

115 PONT

46–66

ELÉGSÉGES

67–87

KÖZEPES

88–105

JÓ

106–115

JELES

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

Recommend Documents