SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS
Tanári útmutató
6
A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.
SZAKMAI VEZETÕK
P Á L A K Á R O LY
S Z A K M A I I G A ZG AT Ó
PUSKÁS AURÉL
F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S
R Á P L I G Y Ö RG Y I ,
F E J L E S Z T É S I P RO G R A M V E Z E T Ő
VEZETŐ VEZETÕK
A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E T Ő J E
KORÁNYI MARGIT
A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ
S Z A K M A I B I ZOT T S Á G
B Ó K AY A N TA L
ELNÖK
B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR
A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Ő
S Z A K M A I L E K TO R O K
MURÁNYI YVETT
A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TA G J A I PE T H Ő N É N AG Y C S I L L A
FELELŐS SZERKESZTŐ
TIPOGRÁFIA
N AG Y M I L Á N
BÁRD JOHANNA
© S U L I N OVA K H T. © MURÁNYI YVETT
A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓLAG Z ÁRT KÖRBEN,
KIADJA A Z EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG
KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.
1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.
KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.
A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ
MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!
NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008
ESZMÉK ÉS LÁTOMÁSOK A ROMANTIKUS LÍRÁBAN ÉS DRÁMÁBAN
Tanári útmutató
Fejlesztők Maul Borbála Pethőné Nagy Csilla
TARTALOM
ESZMÉK ÉS LÁTOMÁSOK A ROMANTIKUS LÍRÁBAN ÉS DRÁMÁBAN
5 10
NÉVJEGY A R O M A N T I K A K Ö LT É S Z E T E A V I L Á G I R O DA LO M B A N A ROMANTIKA VILÁGKÉPI, POÉTIKAI JELLEMZŐI E G Y R O M A N T I K U S T E R M É S Z E T- É S S Z A B A D S Á G É L M É N Y P. B. S C H E L LY: Ó DA A N Y U G AT I S Z É L H E Z
42
T Ö R T É N E L E M - É S L É T B Ö L C S E L E T A M AG YA R R O M A N T I K U S K Ö LT É S Z E T B E N RENDÜLETLEN(ÜL) E M B E R VA G Y U N K , A F Ö L D S A Z É G F I A M I VA G Y O K S M I É R T VA G Y O K ?
15 3
A R O M A N T I K U S E M B E R I S É G K Ö LT E M É N Y E G Y J E L L E G Z E T E S E N K E V E R T M Ű FA J E L Ő - É S U T Ó É L E T E A M O R A L I T Á S D R Á M Á T Ó L G O E T H E FAU S T J Á I G E G Y F I LO Z Ó F I A I M E S E D R Á M A V Ö R Ö S M A R T H Y M I H Á LY: C S O N G O R É S T Ü N D E M A D Á C H I M R E : A Z E M B E R T R AG É D I Á J A A R O M A N T I K U S E M B E R I S É G - S Z Í N J Á T É K É S A 20. S Z Á Z A D I M O D E R N D R Á M A
NÉVJEGY 11. ÉVFOLYAM, 6. FEJEZET ESZMÉK ÉS LÁTOMÁSOK A ROMANTIKUS LÍRÁBAN ÉS DRÁMÁBAN Fejlesztők: Maul Borbála Pethőné Nagy Csilla A FEJEZET CÉLJA
• Betekintés az európai romantikus líra néhány kiemelkedő alkotásába, a magyar romantikus történelem- és létbölcselet meghatározó műveinek (újra)olvasása és (újra)értelmezése, egy jellegzetesen romantikus műfaj, az emberiségköltemény történeti kontextusban való elhelyezése, kiemelkedő magyar darabjainak elemzése, értelmezése. • Olvasói tapasztalatokon keresztül ismerkedés a romantika világ- és emberképének, művészi alkotásmódjának néhány fontos jellemzőjével.
KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI
Tematikus fókusz:
FÓKUSZOK
költői programok, eszmék és látomások a romantikus lírában és drámában
Poétikai fókusz: a romantika természetszemlélete, látvány és látomás: a romantikus képalkotás jellemzői, a romantikus teremtésesztétika és eredetiség, szubjektivitás, szabadságeszmény és determinizmus, fejlődéselvű és ciklikus történelemfelfogás: történelmi tudat, nemzettudat és léttudat alakulástörténetének nyomon követése; műfaji konvenciótörténet (óda, drámai költemény, kétszintes dráma), mítoszteremtés
Szövegértési fókusz: denotatív és konnotatív jelentések megkülönböztetése, intertextuális kapcsolatok azonosítása és értelmezése, maszkok, szerepek, lírai perszónák költészetben és drámában, műfaji kódok, interpretációs stratégiák alkalmazása, elsajátítása, összehasonlító elemzések
Szövegalkotási fókusz: olvasói reflexivitás: esszé, érvelés, összehasonlítás, kreatív írás 1. A romantika költészete a világirodalomban (5 óra) Shelley: Óda a nyugati szélhez, Keats: Óda egy görög vázához, Wordsworth: TáncoAJÁNLOTT ÓRASZÁló tűzliliomok, Coleridge: Kubla kán, Byron: Childe Harold búcsúja, Novalis: HimnuMA ÉS SZÖVEGBÁZISA szok az éjszakához, Heine: A dal szárnyára veszlek, Lamartine: A tó 2. Történelem- és létbölcselet a magyar romantikus költészetben (8 óra) Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas, Himnusz Idézetek Kölcsey prózájából: Vilma, Mohács, Országgyűlési napló, Parainesis, Levél Szalay Lászlóhoz; intertextuális vonatkozások – részletek: Biblia, Nyéki Vörös Mátyás: A Földi Részeg Szerencsének és Dicsőségnek Állhatatlan Lakodalmában Tobzódók Jóra Intő Csengettyűje, Marcus Aurelius: Elmélkedések, Villon: Ballada tűnt idők asszonyairól, Kölcsey Ferenc: Zrínyi éneke, Berzsenyi Dániel: A Magyarokhoz, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Tinódi Lantos Sebestyén: Az szalkai mezőn való viadalról, Farkas András: A zsidó és magyar nemzetről, Debreceni S. János: Militaris congratulatio A FEJEZETBEN LÉVŐ
MODULOK CÍME,
6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Rimay János: Oh szegény megromlott s elfogyott magyar nép, Rákóczi-nóta MODULOK CÍME, Vörösmarty Mihály: Szózat, Gondolatok a könyvtárban AJÁNLOTT ÓRASZÁDante Alighieri: Isteni színjáték – részlet, Ószövetség: Bábel tornya, Vörösmarty MA ÉS SZÖVEGBÁZISA Mihály: A Guttenberg-albumba, részletek Az emberekből, részlet: Batsányi János: A látó, Csokonai Vitéz Mihály: Halotti versek Vörösmarty Mihály: Előszó Részletek a bibliai apokaliptikából, Hésziodosz Munkák és napok, valamint Istenek születése című műveiből és Vörösmarty Mihály A vén cigány című verséből Részletek: Arany János: Rendületlenül, Magányban, Szilágyi Domokos: Apokrif Vörösmarty-kézirat 1850-ből/Palimpszeszt, Orbán Ottó: Kikel a mag a hó alól 2. Vörösmarty tévé, Kukorelly Endre: „Míg oly magas lesz, mint a csillagok” Petőfi Sándor: Világosságot! 3. A romantikus emberiségköltemény – egy jellegzetesen kevert műfaj, valamint elő- és utóélete (8 óra) Részlet az Akárki c. moralitásból, részletek Goethe Faust c. művéből Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája Részletek Samuel Beckett: Godot-ra várva, Friedrich Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba és Sütő András: Káin és Ábel c. műveiből A FEJEZETBEN LÉVŐ
AJÁNLOTT
11. évfolyam (16–17 évesek)
KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET TANTERVI MODULKAPCSOLÓDÁSI PONTOK KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS NAT
5. Felvilágosodás és klasszicizmus 7. Petőfi, Arany és a romantika korának szépprózája 9. évfolyam 1. fejezet 1. és 4. modul 9. évfolyam 3. fejezet 4. és 7. modul 10. évfolyam 2. fejezet 3. és 5. modul 10. évfolyam 7. fejezet 4. modul a filozófia, a történelem, az etika, a drámapedagógia bizonyos tartalmai, művészettörténet • Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés. • Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése. • Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások). • Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. • Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására. • Verbális és nem verbális információk együttes kezelése. • Önálló jegyzetkészítés. • Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. • Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója. • Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. • A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása.
N É V J E G Y
NAT
• A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. • A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése. • A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. • Önkifejező és kreatív szövegalkotás. • Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. • Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása.
KÖVETELMÉNYEK
→ A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a romantika világképi és esztétikai-poétikai jellemzőit, különös tekintettel a nyelvi megalkotottságra lírai és drámai szövegekben (a szöveg jellemző szerveződése, műfaja, magatartás- és szemléletformák, időiség, kifejezésmód, szövegforma). → Legyen képes a műveket történeti nézőpontból közelíteni, a művekben megjelenő esztétikai, lét- és történelemfilozófiai kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. → Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. → Ismerje és alkalmazza a vers- és drámaértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. → Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan esszét írni, elmélyült kutatást végezni, anyagot elrendezni és reflektálni. → Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni. → A művek értelmezési folyamatában tudjon képzőművészeti, színpadi alkotásokkal termékeny kapcsolatot teremteni. → Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. → Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.
ÉRTÉKELÉS
Folyamati: A prezentációk értékelése, a megértést szondázó mintavétel a házi feladatokból
Kimeneti: Esszék, tanulói portfólió MÓDSZERTANI AJÁNLÁS TÁMOGATÓ RENDSZER, SZAKIRODALOM
A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül. BÁRDOSSY Ildikó–DUDÁS Margit–PETHŐNÉ NAGY Csilla–PRISKINNÉ RIZNER Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése, PTE, 2002 PETHŐNÉ NAGY Csilla: Módszertani kézikönyv – befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás, Korona Kiadó, 2005 A romantika költészete a világirodalomban: BABITS Mihály: Az európai irodalom története. Auktor Könyvkiadó, 1991 BOJTÁR Endre: „Az ember feljő…”. A felvilágosodás és a romantika a közép- és kelet-európai irodalmakban. Magvető Kiadó, Bp., 1986
7
8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
TÁMOGATÓ RENDSZER, SZAKIRODALOM
•
1 1 .
É V F O L Y A M
KELEMEN Hajna (szerk.): A romantika az európai irodalomban, Holnap Kiadó, 1993 BÁRDOS László–SZABÓ B. István–VASY Géza: Irodalmi fogalmak kisszótára kiegészítésekkel, Tanlexikon, Korona Kiadó, Bp., 2001 PETHŐNÉ NAGY Csilla: Irodalomkönyv 10. Korona Kiadó, 2004 GINTLI Tibor–SCHEIN Gábor: Irodalom tankönyv 15–16 éveseknek, Korona Kiadó, 1999 Történelem- és létbölcselet a magyar romantikus költészetben: BALASSA Péter: E zűr-mindent látni, Világosság, 1997/9–10. BARTA János: A romantikus Vörösmarty, Nyugat, 1937/12. és 1938/1. BORBÉLY Szilárd: A Vanitatum vanitas szövegvilágáról, Kölcsey Társaság, Fehérgyarmat, 1995, 7. füzet BULTMANN, Rudolf: Történelem és eszkatológia, Atlantisz, 1994 CSORBA Sándor (szerk.): Válogatás a XX. század Hymnus-értelmezéseiből, Kölcsey Társaság, Fehérgyarmat, 1997, 9. füzet DÁVIDHÁZI Péter: A Hymnus paraklétoszi szerephagyománya, Alföld, 1996/12. GERE Zsolt: „Meglehet, köztársasága volnánk angyali lényeknek”. Vörösmarty történetfilozófiai felfogásának néhány jellemzőjéről, in: Takáts József (szerk.): Vörösmarty és a romantika, Pécs–Budapest, 2001 GRAY, John: Liberalizmus, Tanulmány Kiadó, 1996 LÖWITH, Karl: Világtörténelem és üdvtörténet, Atlantisz, 1996 MARGÓCSY István: Petőfi Sándor, Korona Kiadó, Bp., 1999 MÁRTON László: „Törvényem él” – A sors princípiuma Kölcsey költészetében, Holmi, 1990. augusztus MILBACHER Róbert: Az Előszó egy lehetséges értelmezése, Tiszatáj, Diákmelléklet, 2001/12. MILBACHER Róbert: Az Előszó filológiájának bizonytalanságairól, in: Takáts József (szerk.): Vörösmarty és a romantika, Pécs–Budapest, 2001 S. VARGA Pál: „…az ember véges állat…”, Kölcsey Társaság füzetei, Fehérgyarmat, 1998, 10. füzet S. VARGA Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig, Csokonai Kiadó, 1994 S. VARGA Pál: A hagyomány elvének érvényre jutása Kölcsey gondolkodásában, ItK, 2003/4-5. S. VARGA Pál: „...a kozmopolitizmusnak szükségképpen patriotizmusnak kell lennie...” Egy elfelejtett diskurzus és Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című verse, in: Takáts József (szerk.): Vörösmarty és a romantika, Pécs–Budapest, 2001 SZAJBÉLY Mihály (szerk.): Mesterek és tanítványok, Magvető, 1999 SZILASI László: Hajlam a búra (a magyar irodalom panaszos alaphangjának retorikai gyökerei a régiségben): www.iti.mta.hu/Gyula/TANULMANYOK/Szilasi_L.pdf SZÖRÉNYI László: Nihilizmus vagy skolasztika? Magyar Napló, 2000/4. Z. KOVÁCS Zoltán: „Mit tanít”? A Vanitatum vanitas, a romantikus irónia és az irodalomtörténet szomorúsága, in: Z. Kovács – Milbacher: A maradék öröme, Osiris–Pompeji, 2001 Z. KOVÁCS Zoltán: Mérlegelés és/vagy megértés – A Gondolatok a könyvtárban (történeti) (olvasásának) allegorizmusáról, in: Z. Kovács – Milbacher: A maradék öröme, Osiris–Pompeji, 2001 ZENTAI Mária: Vörösmarty Mihály: Az emberek, ITK 1986/1–2.
N É V J E G Y
TÁMOGATÓ RENDSZER, SZAKIRODALOM
SZÖVEGFORRÁSOK
A romantikus emberiségköltemény – egy jellegzetesen kevert műfaj, valamint elő- és utóélete: VÁRÓCZI Zsuzsa: Az ember tragédiája mítoszi utalásai, Jelenkor, 1993/9. KERÉNYI Ferenc (szerk.): Madách Imre, Az ember tragédiája, Matúra klasszikusok, 1992 KERÉNYI Ferenc: Madách Imre, Kalligram Kiadó, 2006 SKALICZKI Orsolya: A Csongor és Tünde jelképrendszere, Iskolakultúra, 1994/6. GINTLI Tibor–SCHEIN Gábor: Irodalom. Tankönyv 15–16 éveseknek, Korona Kiadó, 1999 PETHŐNÉ NAGY Csilla: Irodalomkönyv 11., Korona Kiadó, 2003 Shelley: Óda a nyugati szélhez, Keats: Óda egy görög vázához, Wordsworth: Táncoló tűzliliomok, Coleridge: Kubla kán, Byron: Childe Harold búcsúja: http://mek. oszk.hu//00400/00455/fulszoveg.html Novalis: Himnuszok az éjszakához, mek.oszk.hu/04300/04349/04349.htm Heine: A dal szárnyára veszlek, Lamartine: A tó, in: A világirodalom legszebb versei, Európa Kiadó, 1966 Akárki (ford. Tellér Gyula), in: Akárki. (Válogatta Szenczi Miklós) Bp., Európa, 1984, (415–416., 417–418. o.) Johann Wolfgang von Goethe: Faust (részletek): mek.oszk.hu/00300/00389 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde: mek.oszk.hu/01100/01122/html/cst01.htm Madách Imre: Az ember tragédiája: mek.oszk.hu/00800/00849/html/ Samuel Beckett: Godot-ra várva: mek.oszk.hu/01400/01459/01459.htm S. Varga Pál: Mi a nemzeti irodalom? Mitől nemzeti az irodalom? – Értékek Akadémiája: www.dab.hu/.../homepage. jsp?dom=AAAAGVPY&prt=AAAAGRJV&fmn=AAAAGRKD&men=AAAAGRKB &bem=AAAAJWSD Az ember tragédiája illusztrációi: virgo.bibl.u-szeged.hu/~kokas/madach2/menu_ hu/illusthu/szinek_hu.html Jankovics Marcell: Az ember tragédiája: www.mmakademia.hu/ab/4/406.php Nyári Színház, Stanford, 2005 www.stanford.edu/group/summertheater/2005/past/Godot Az egyéb szövegrészleteket a Magyar Elektronikus Könyvtárból töltöttük le.
9
1. A ROMANTIKA KÖLTÉSZETE A VILÁGIRODALOMBAN 5 óra
R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1–2. feladat T/1–2.
5. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A két feladat célja, hogy előhívja azokat az ismereteket, amelyeket a tanulók a 10. évfolyamon (Ars poeticák és Korszak, korstílus, stílusirányzat fejezetek) sajátítottak el a romantikus életérzésről, látásmódról, ill. a romantikus művész ön- és világértelmezéséről. • A tanulók párokban dolgoznak, majd a feladat ellenőrzése frontális munkában történik. Biztassuk tanítványainkat arra, hogy saját szavaikkal „mondják újra”, értelmezzék a létrehozott ellentétpárokat. • A második feladatban idézetkártyákon Novalis Töredékek című aforizmái szerepelnek. Hat tanuló húz egy-egy kártyát, felolvassa, és azonnali reflexióval értelmezi az aforizmát. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értő olvasás, szövegfeldolgozás, szóbeli szövegalkotás, oppozíciók felállítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén párok, majd frontális értelmezés; egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : T-táblázat, gyors reflexiók E s z k ö z ö k : előre elkészített idézetkártyák (Novalis: Töredékek) (1) A költészet az igazán abszolút való. Ez bölcseletem magva. Minél költőibb valami, annál igazabb. (2) A géniusz eleve költői. A géniusz, ahol működött, költőileg működött. Az igazán morális ember költő. (3) A valódi költő mindentudó; kicsinyben az egész világ. (4) Minden költészet megszakítja megszokott állapotunkat, a közönséges életet, majdnem úgy, mint az álom, hogy megújítson, s ezzel életérzésünket mindig frissen tartsa. (5) Az élet értelmét csak művész találhatja ki. (6) A mese mintegy a költészet kánonja. Minden, ami költői, szükségképpen mesés. A költő a véletlen imádója.
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
A modul az európai romantika lírájába enged bepillantást, középpontjában P. B. Shelley Óda a nyugati szélhez című költeményének részletes elemzésével. A nemzeti irodalmak határain túllépve a szövegek, szövegrészletek a romantika költészetfelfogásának értelmezésében segítenek benneteket. Megismerjük azokat az esztétikai-poétikai jellemzőket, melyek együttesen eredményezték azt a változást a költői nyelvben, amelyet a modernség teljesít majd ki.
A ROMANTIKA VILÁGKÉPI, POÉTIKAI JELLEMZŐI 1. Keressünk ellentétpárokat! Olvassátok el figyelmesen a szöveget, s a szövegből vett oppozíciók felállításával mutassátok be, hogyan változott a 18. század végére az ember – és a költő – világban elfoglalt helye, én- és világértelmezése! Hova menekül a romantikus hős? – A képmutató világ elől az álomba, a természet földi kincsekkel nem szennyezett gazdagságába, a társadalom-kívüliségbe, a halálba. (…) A költőnek az emberi lélek olyan mélyrétegeibe is bepillantása van, melyek az álom és az őrület során tárulnak fel, de jövőbelátó képességgel is rendelkezik. (…) A személyiség romantikus túlméretezettsége, a lélek új és új területeinek művészi átvilágítása azonban korántsem jelentette azt, hogy valamiféle egyoldalúan emberközpontú világkép jött volna létre. Arányosan nőttek ugyanis az emberrel szemben álló erők is. A világ színterén – s a romantikus művész mindig ilyen méretekben gondolkodott –, ahonnan Isten kiűzetett, a végtelen természet vallása uralkodik: a Szabadság. Ez a szabadság azonban nemcsak az ember szabadsága, hanem az emberellenes erőké is.” (Bojtár Endre: „Az ember feljő”) ELLENTÉTPÁROK
2. Idézetkártyák Húzz egy idézetkártyát, olvasd fel hangosan, és azonnal értelmezd is az idézetet a többiek számára!
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: T/1. képmutató világ képmutató világ (vallás) emberközpontú világkép Isten az ember szabadsága
↔ romantikus hős ↔ álom, a természet gazdagsága, társadalmon kívüliség, halál (őrület, jövőbe látás) ↔ a személyiség túlméretezettsége, emberközpontú világkép ↔ emberrel szemben álló erők ↔ végtelen természet vallása: a Szabadság ↔ emberellenes erők szabadsága
T/2. (1) A szerző állítása szerint a valóságnál igazabb, a valóbbnál valóbb, azaz az abszolút való maga a költészet (a műalkotás). Minél inkább teremtett, megalkotott valami, annál mélyebb igazságokat képes felmutatni.
11
12
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(2) A kivételes képességekkel felruházott ember, a zseni alkotó ember, aki költői nyelven nyilatkozik meg. Ez a megnyilatkozás egyben erkölcsi alapvetésű. (3) A valódi költő, művész kivételes képességekkel rendelkezik (akár egy isten), aki a lét nagy kérdéseit is megválaszolja. (4) A költészet kiemel a hétköznapok világából, egy magasabb rendű létformába emel (mint az álom vagy akár a hit), melyből erőt meríthetünk a hétköznapokhoz. (6) Ami a költészetben mértékül szolgál, az a rendkívüli, a meglepő, a véletlen, a mesés.
JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 3–4. feladat T/3–4.
6. oldal 30+5 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A 3. feladat célja, hogy megmutassa az egyes alkotók valósághoz való viszonyát, költői programjukat, azok megvalósulását, s ezt a tanulók közvetlenül, primer szövegek értelmezésével tegyék meg. Kb. 15 perc munka után frontálisan beszéljük meg a szövegrészletek jellemzőit. • A 4. feladatban (házi feladatnak adható) pedig a kulcsszók segítségével a maguk számára foglalják össze azokat az ismereteket, amelyekkel a feladatok megoldása során gazdagodtak. A házi feladat esszéjét a következő óra elején a tanulók párban osszák meg egymással. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értő olvasás, analízis, szintézis, kreatív írás: esszé C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : a T/3. megoldásához a tanár létrehozhat homogén csoportokat a tanulók szövegértési képességei szerint. Egy feladatra több csoport is szerveződhet az osztály létszámának megfelelően. D) feladatmegoldása a legegyszerűbb, könnyű, egyszerű szövegértelmezést igényel C) már összetettebb feladat-megoldási készséget igényel A) nehéz B) a legnehezebb, magasabb szintű gondolati műveletet igénylő feladatok M u n k a f o r m á k : homogén párban dolgoznak a tanulók, majd frontális megbeszélés VAGY csoportmunka homogén csoportokban, majd közös megbeszélés (T/3.); egyéni (T/4.) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, közzététel, vita; házi feladat 3. Költői programok prózában és versben A) Összegezzétek négy pontban azokat a célokat, amelyeket a szerző, William Wordsworth új kötete verseivel szeretett volna megvalósítani! A táblázat bal oszlopában soroljátok fel a célokat, a jobb oszlopban társítsatok hozzájuk részleteket Táncoló tűzliliomok című költeménye szövegéből!
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
A fő cél ugyanis, amit e költeményekben kitűztem, az volt, hogy a mindennapi életből válasszam ki az eseményeket és a helyzeteket, és hogy mindvégig – amennyire lehetséges – oly nyelven adjam elő vagy írjam le őket, melyet valóban használnak az emberek; egyúttal pedig az, hogy a képzelettel kissé kiszínezzem azokat, miáltal az elme szokatlan megvilágításban látja a köznapi dolgokat; továbbá és mindenekelőtt pedig az, hogy ezeket az eseményeket és helyzeteket érdekessé tegyem oly módon, hogy felkutatom bennük – híven, bár nem hivalkodón – természetünk ősi törvényeit: főképpen ami azt a módot illeti, ahogyan felindult állapotban társítjuk a képzeteket. (W. Wordsworth: Előszó a Lírai balladákhoz – részlet)
W. WORDSWORTH: TÁNCOLÓ TŰZLILIOMOK Sétáltam, mint felhő, melyet szél hajt, céltalan, könnyedén, s egyszer csak egy sor, egy sereg aranyliliom tűnt elém, a tó partján, a fák alatt ringtak, táncoltak álmatag. Ahogy csillaggal a tejút ragyog s hunyorog mindenütt, a szikrázó kis öblöt úgy körüllobogta ünnepük; lángszirom, táncos, büszke fej hintázott ott vagy tízezer. Tűztánc volt a tó is, de ők túltündökölték a vizet, – költő ily társaság előtt csak boldog s vidám lehetett! Néztem, – néztem, – nem tudva még, hogy mily gazdaggá tett a kép; mert ha merengő éjeken lelkem most önmagába néz, gyakran kigyúl belső szemem, mely a magány áldása, és megint veletek lobogok, táncoló tűzliliomok. (Szabó Lőrinc fordítása) CÉLOK 1. 2.
SZÖVEGRÉSZLETEK
13
14
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
3. 4.
B) Az idézett szövegrészletek S. T. Coleridge Kubla kán című költeményéből valók, és jól mutatják a szerző költészetének sajátosságait. Egészítsétek ki a táblázatot, fogalmazzatok lehetséges alkotói célokat a versrészletekhez! CÉLOK
SZÖVEGRÉSZLETEK „s itt tömjénfa nyilt, illat volt a lomb, tündöklő kertek és kanyar patak; ott sötét erdők, vének, mint a domb, öleltek napos pázsitfoltokat.” „Öt mérföldet átkanyarogva szállt a szent Alph a völgybe, nagy erdők alatt, aztán elérte a barlangokat s leviharzott a halott óceánba: s e messzi zajból Kubla ősatyák szavát hallotta, hadak jóslatát!” „A kéjpalota nézte sok száz lenge tornyát a vizen és egy zene volt a forrás és a barlang, egy ütem.” „Zendülne csak szivemben még egyszer a dala, oly vad gyönyör gyúlna ki bennem, hogy felépítném csupa muzsikából azt a szép fénydómot! a jégtermeket!” (Szabó Lőrinc fordítása)
C) Byron Kain című művéből idézzük Lucifernek a romantikus világkép lényegét összegző szavait. Értelmezzétek részletesen az idézetet! A ROMANTIKUS VILÁGKÉP JELLEMZŐJE
SZÖVEGRÉSZLET „Tűrj és gondolkozzál, s alkoss tenszívedben Külön világot, hol mi sem zavar. Így jutsz közelebb a szellemekhez, és így Harcolhatsz győzelmesen tenmagaddal.”
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
D) Húzzátok alá és értelmezzétek H. Heine német költő egyik költőtársáról, Novalisról írt sorainak két legfontosabb megállapítását! „Novalis mindenütt csak csodákat látott, és kedves csodákat, kihallgatta a növények beszélgetését, tudta minden fiatal rózsa titkát, azonosította magát végül is az egész természettel, és mikor ősz lett és lehullottak a levelek, meghalt.” 1. állítás értelmezése: 2. állítás értelmezése: 4. Házi feladat Foglald össze a magad számára rövid esszében a megidézett romantikus költők világlátását, esztétikai-poétikai törekvéseit! Adj címet írásodnak! Segíthetnek a megoldásban a következő szempontok: a költői én és a valóság viszonya; a lírai alkotások témája, tárgya; a nyelvi megalkotottság jellemzői.
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: T/3. A) CÉLOK
SZÖVEGRÉSZLETEK
1. a költemények tárgyát mindennapi események, helyzetek képezzék
„Sétáltam (…) céltalan, könnyedén, s egyszer csak egy sor, egy sereg aranyliliom tünt elém, a tó partján”
2. ezeket hétköznapi nyelven írja le
„költő ily társaság előtt csak boldog s vidám lehetett!”
3. ugyanakkor a képzelet által új, szokatlan nézőpontból akarja láttatni a köznapi dolgokat
„lángszirom, táncos, büszke fej hintázott ott vagy tízezer. Tűztánc volt a tó is, de ők túltündökölték a vizet”
4. a köznapi dolgok ezáltal „ősi törvényekre”, természetünk működésére világítanak rá (képzettársítások)
„mert ha merengő éjeken lelkem most önmagába néz, gyakran kigyúl belső szemem, mely a magány áldása, és megint veletek lobogok, táncoló tűzliliomok.”
15
16
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
B) CÉLOK
SZÖVEGRÉSZLETEK
1. egy fantasztikus, teremtett helyszín leírása (melyben együtt hatnak különböző érzékszervi benyomások: illat és látvány; ellentétes fényhatások: tündöklő, napos és sötét)
„s itt tömjénfa nyilt, illat volt a lomb, tündöklő kertek és kanyar patak; ott sötét erdők, vének, mint a domb, öleltek napos pázsitfoltokat.”
2. egyéni mítoszteremtés, mitikus helyszín leírása (szent Alph, halott óceán, Kubla ősatyák; a folyó visszhangozza az ősatyák szavát)
„Öt mérföldet átkanyarogva szállt a szent Alph a völgybe, nagy erdők alatt, aztán elérte a barlangokat s leviharzott a halott óceánba: s e messzi zajból Kubla ősatyák szavát hallotta, hadak jóslatát!”
3. az irodalom, a festészet, a zene közelít egymáshoz a leírásban (a különböző művészeti ágak keverése az alkotó célja)
„A kéjpalota nézte sok száz lenge tornyát a vizen és egy zene volt a forrás és a barlang, egy ütem.”
4. (a vágyott) boldogság, az eksztatikus öröm, a felfokozott lélekállapot képes új, fantasztikus világot teremteni
„Zendülne csak szivemben még egyszer a dala, oly vad gyönyör gyúlna ki bennem, hogy felépítném csupa muzsikából azt a szép fénydómot! a jégtermeket!”
C) A ROMANTIKUS VILÁGKÉP JELLEMZŐJE
SZÖVEGRÉSZLET
Ha a „külső világban” csalódik az ember, vonuljon vissza a belső világába, a lélek mélyére, s ott kapcsolatba léphet a transzcendens erőkkel, s választ találhat megoldhatatlannak tűnő problémáira.
„Tűrj és gondolkozzál, s alkoss tenszívedben Külön világot, hol mi sem zavar. Így jutsz közelebb a szellemekhez, és így Harcolhatsz győzelmesen tenmagaddal.”
D) „Novalis mindenütt csak csodákat látott, és kedves csodákat, kihallgatta a növények beszélgetését, tudta minden fiatal rózsa titkát, azonosította magát végül is az egész természettel, és mikor ősz lett és lehullottak a levelek, meghalt.”
T/4. egyéni
A
R O M A N T I K A
3. lépés: 5–7. feladat T/5–7.
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
Látvány és látomás – a természetélmény megjelenítése a romantikus költészetben
9. oldal 40 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatok célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a romantikus líra egyik legfontosabb újdonságával, miszerint a természet nemcsak témája az alkotásoknak, hanem az individuum önkifejezésének legfőbb eszköze, legközvetlenebb módja. • Másrészt ismerjék meg a látomást mint összetett költői képet, próbálkozzanak az új versnyelv megfejtésével. • A 6. feladatban 15 perc jut a munkára, 10 perc a közös megbeszélésre csoporton belül és körülbelül 2 perc csoportonként az összefoglaló jellegű közzétételre. A közzététel elején a csoport egyik tagja olvassa fel a versrészletet. • A 7., visszatekintő olvasásfeladat a REFLEKTÁLÁS. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : belső képalkotás, kreativitás, szövegértés, nyelvi és vizuális jelek közti kapcsolatteremtés, analógiás gondolkodás, nyelvtani és stilisztikai ismeretek alkalmazása, önálló alkotások létrehozása Célcsopor t – dif ferenciálás T/5.: heterogén párok T/6.: a tanulók 6 fős csoportokban dolgoznak, 6 szöveg van, de az osztálylétszámnak megfelelően a tanár válogathat a szövegekből. A 6 fős csoporton belül 3 pár dolgozik a következők szerint: 1. páros: értelmez (ez a nehezebb feladat, az érzékeny szövegértéshez pontos nyelvtani és stilisztikai ismeretek kellenek) 2. páros: illusztrál (ez sem könnyű feladat, fantáziát, kreativitást igényel, de sikerélményt is ad) 3. páros: párosít szöveget képpel (itt az indoklás adja a feladat nehézségét) M u n k a f o r m á k : először páros, majd csoportmunka, frontális közzététellel, végül egyéni (ezt az olvasásfeladatot házinak is adhatjuk) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : imagináció, kooperatív tanulás, T-táblázat, megbeszélés, illusztráció, közzététel E s z k ö z ö k : színes ceruzák vagy zsírkréta, A/3-as rajzlapok 5. Belső képalkotás Képzeld el azt a számodra legcsodálatosabb-legfantasztikusabb tájat, ahol szívesen eltöltenél egy napot! Képzeld el azt a zord, „vadromantikus” tájat is, ahol ezer veszélynek vagy kitéve! Írd le, mondd el padtársadnak minél részletesebben a megidézett helyszíneket! Hallgassátok meg egymást, és hasonlítsátok össze a belső képeket!
17
18
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
6. Látvány és látomás – a természetélmény megjelenítése a romantikus költészetben A) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! Sétáltam, mint felhő, melyet szél hajt, céltalan, könnyedén, s egyszer csak egy sor, egy sereg aranyliliom tünt elém, a tó partján, a fák alatt ringtak, táncoltak, álmatag. Ahogy csillaggal a tejút ragyog s hunyorog mindenütt, a szikrázó kis öblöt úgy körüllobogta ünnepük; lángszirom, táncos, büszke fej hintázott ott vagy tízezer. Tűztánc volt a tó is, de ők túltündökölték a vizet, – költő ily társaság előtt csak boldog s vídám lehetett! (W. Wordsworth: Táncoló tűzliliomok) A/1. páros Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! LÁTVÁNY
LÁTOMÁS
A/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! A/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. • A kép: • Indoklásunk:
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
B) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! De óh, amott a cédrusfödte bércen a mélybe milyen hasadék szakadt! Micsoda vad hely! démon-kedvesét sem siratja szentebb, iszonyúbb vidéken elhagyott nő a sápadt hold alatt! S e szakadékból, forrva, zakatolva, mintha a föld gyors lélegzete volna, hatalmas forrás lüktetett elő: torkából, mint felugró jégeső vagy mint a pelyvás mag a csép alatt, – ívben repült a sok nagy szirtdarab: s táncos sziklákkal együtt így okádta a folyót a kút örök robbanása. (S. T. Coleridge: Kubla kán) B/1. páros Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! LÁTVÁNY
LÁTOMÁS
B/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! B/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. • A kép: • Indoklásunk: C) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! Másfelé fordulok, a szent, kimondhatatlan és titokzatos éjszakához. Lent hever a világ – mély szakadékba merülve –, helye magányos és kopár. Mélységes honvágy sajdul a lélek húrjain. Harmatcsöppekben hullanék alá s vegyülnék el a hamuval. – Emlékezés távolai, ifjúság vágyai, gyermekkor
19
20
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
könnyei, az egész hosszú élet kurta örömei, meddő reményei: úgy lengnek elő mind, szürke ruhában, mint esti köd naplemente után. Más tereken ütötte föl víg sátrait a fény. Hát sosem tér vissza gyermekeihez, akik ártatlan hittel várják? (Novalis: Himnuszok az éjszakához; Rónay György fordítása) C/1. páros Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a szövegben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! LÁTVÁNY
LÁTOMÁS
C/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a szövegrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! C/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. • A kép: • Indoklásunk: D) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! Ah tó! zord rengeteg! Barlang, száz néma kőszirt, mit az idő kimél vagy új élettel áld, őrizd meg ezt az éjt, óh szép természet, őrizd emlékét legalább! Hogy mindig itt legyen, nyugtodban, viharodban, szép tó, itt, a derűs dombok képeiben, a föléd meredő vad fenyőkben s a roppant sziklákban: itt legyen! A zefírben, amely zokog és tovaszárnyal, morajodban, melyet két partod visszazeng, az ezüsthomlokú holdban, mely sugarával szép tükrödön mereng!
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
Hadd mondja majd a nád susogó szeleidben, hadd mondja lebegő balzsamlehelleted, hadd mondja, hang, szin és lélek, hadd mondja minden, hogy: „Szivük szeretett!” (A. de Lamartine: A tó; Szabó Lőrinc fordítása) D/1. páros Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! LÁTVÁNY
LÁTOMÁS
D/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! D/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. • A kép: • Indoklásunk: E) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! a Gangesz-parton a legszebb ligetbe röpülsz velem. Ott szelíd holdsugárban virágzó kert susog. Rád, nővérükre várnak a lenge lótuszok. Ibolyák enyelegnek halkan, fenn csillag gyúl magosan. Mese csordul a rózsák ajkán, rejtelmesen, illatosan.
21
22
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
A gazellák rád függesztve szemüket, néznek komolyan, és hallod, amint messze morajlik a szent folyam. (H. Heine: A dal szárnyára veszlek; Lator László fordítása) E/1. páros Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! LÁTVÁNY
LÁTOMÁS
E/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! E/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. • A kép: • Indoklásunk: F) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! Üdv, üdv! – hazámnak partja már víz kékjén szürke folt, az éji szél sír, zúg az ár, a vad sirály sikolt. Ott túl a nap most ült el épp, s míg űzzük őt, nyomon, zeng búcsúszóm felé s feléd: jó éjt, szülőhonom! (Byron: Childe Harold búcsúja; Tóth Árpád fordítása) F/1. páros Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki!
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
LÁTVÁNY
LÁTOMÁS
F/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! F/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt az alábbi festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! • A kép: • Indoklásunk: Képek a 3. párosok feladatához (2) Friedrich, C. D. (1774–1840)
(1) Cézanne, P. (1839–1906)
(3) Turner, J. M. W. (1775–1851)
(4) Friedrich, C. D. (1774–1840)
23
24
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(6) Friedrich, C. D. (1774–1840) (5) Delacroix, E. (1798–1863)
(7) Constable, J. (1776–1837)
(8) Monet, C. (1840–1926)
(9) Gauguin, P. (1848–1903)
7. Olvasd el a következő összefoglalást, és készíts hozzá széljegyzetet az ismert jelöléstechnikával! Ha csoportmunkátok eredményes volt, csak (√) jelek kerülnek a margóra.
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
A romantikus költők olyan költészet megteremtésére törekedtek, amely NEM ÁBRÁZOLJA a világot, hanem a művészi szellem belső tartalmaiból MAGA TEREMT VILÁGOKAT. Számukra a természet a személyiség belső világának, hangulatainak, vágyainak, álmainak a tárgyiasulása, szélsőséges érzelmi állapotainak kivetülése. A romantika életérzésének egyik legjellemzőbb sajátossága az emberi és természeti világ együttes átélése, a világ minden dolgával való egyetemes együttérzés. A LÁTOMÁS olyan alkotott kép, amely a megszokott valóságon túllépve, azon felülemelkedve szabad és váratlan kapcsolódásokat teremt egymással össze nem függő jelenségek között. Sajátos logikája az áloméhoz hasonló, mégis abban különböznek, hogy a látomás a művészetben megformált, egységes egésszé válik. Egységét rendkívül erős, felfokozott érzelmi, indulati töltése adja.
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/6. A/1. páros LÁTVÁNY
LÁTOMÁS
természeti és tájelemek felsorolása: felhő, aranyszínű liliomok, tópart, fák, öböl; a lírai én mint szemlélő megjelenítése; a látvány hatása a szemlélőre: érzelmi megrendülés, elragadtatás
a virágok megszemélyesítése: ringtak, táncoltak, hintázott; fokozás, túlzás: egy sor, egy sereg, tízezer; fényhatások fokozása: ragyog, szikrázik, tűztánc, tündököl; nappali és éjszakai kép társítása hasonlatban: szikrázó öböl – a tejút ragyogó csillagai; metaforák halmozása: aranyliliom – lángszirom, táncos, büszke fej, tó – tűztánc; tűzmetaforák sora: szikrázó (öböl), körüllobog, lángszirom, tűztánc, tündököl
B/1. páros LÁTVÁNY
LÁTOMÁS
természeti elemek: cédrusok, bércek, hasadék–szakadék, a forrás mint működő vulkán, mely szikladarabokat hány szerteszét a kitörő vízzel
a különleges, „vad hely”-szín bemutatása ambivalens jelzőkkel: szent és iszonyú a vidék, ahol mélység és magasság találkozik (bérc és hasadék); a hasonlításban mitikus-misztikus utalás a „démon-kedvesre”; a feltörő forrás iszonyú erejének érzékletes leírása egyrészt hasonlatok halmozásával – a három hasonlatból egyben megszemélyesítődik a föld (mintha lélegzete volna), a leírásban folytatódik a metaforizáció: torka van, mely okádik; másrészt hangutánzó és hangulatfestő szavakkal: forrva, zakatolva, lüktetett, felugró, táncos, robbanás; az igék és igéből képzett szavak mozgalmassá teszik a látványt; a leírás érzelmileg túlfűtött: de óh!, micsoda vad hely!
25
26
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
C/1. páros LÁTVÁNY
LÁTOMÁS
utalás természeti jelenségekre: éjszaka, mély szakadék, harmatcsöppek, hamu, esti köd, naplemente, terek, fény
nincs semmi konkrét, megfogható a leírásban, a beszélő mintha a világűrben lebegne az elpusztult világ fölött (a világ helye magányos és kopár); az éjszaka jelzőinek halmozása a jelzett szó rendkívüliségét hangsúlyozza; a beszélő mégis mintha visszavágyódna a világba (honvágy sajdul), szeretne feloldódni valami nedvességben (harmatcsöppek) és elvegyülni; a lélek, a belső világ tartalmai sejlenek fel (emlékek, vágyak, bánatok, örömök, remények), ezeket hasonlítja a beszélő az esti ködhöz; bizonyára e tartalmakkal ellentétes jelentésű fogalmat takar a fény, melyet a leírás megszemélyesít: sátrat üt, visszatér
D/1. páros LÁTVÁNY
LÁTOMÁS
táj- és természeti elemek megjelenése: tó, tópart, dombok, fenyők, sziklák, barlang, kőszirtek, nád, zefír, hold
a természet lelkesült, átszellemült megszólítása, hozzá intézett kérés ismétléssel való nyomatékosítása: ah tó!, óh szép természet, őrizd meg!; egy éjszaka emlékének átlényegítése a tájelemekbe: a tóba, a dombokba, fenyőkbe, a szélbe stb.; de nemcsak a látványba, hanem hangokba (zokogó zefír, a tó morajlása, susogó nád), színbe (ezüsthomlokú hold), illatba (balzsamlehellet) is; a természeti jelenségek megszemélyesítése: zokogó zefír, merengő hold, beszélő nád, lehellet stb.; a gondolatritmus erősítő szerepe: hadd mondja; a késleltető szerkesztés feszültségkeltő hatása
E/1. páros LÁTVÁNY
LÁTOMÁS
a Gangesz-parthoz mint egzotikus tájhoz társítható vidék, növények és állatok megjelenése: liget, virágzó kert, a szent folyó, lótuszok, ibolyák, csillag, rózsák, gazellák
idilli táj: ember, állat, növény és természet összhangja; a tájelemek megszemélyesítése: a kert susog, az ibolyák enyelegnek, a rózsák mesélnek; szinesztéziás képek: a holdsugárban virágzó kert susog, illatos mese csordul a rózsák ajkán; felfokozott zeneiség: alliterációk – pl. lenge lótuszok –, a sok l, m, n hang lágysága: halkan, fenn, csillag, illat stb., hangutánzó, hangulatfestő szavak: szelíd, susog, lenge, enyeleg stb., keresztrímek; a megszólított Te a természet része: a lótuszok nővére; ünnepélyes, felfokozott a leírás hangneme
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
F/1. páros LÁTVÁNY
LÁTOMÁS
tengerparti jelenet, a hajó a hullámzó vízen eltávolodik a honi parttól, ami már alig látható a leszálló alkonyatban
a látványelemeknél (kék vízen szürke folt) hangsúlyosabbak a hanghatások (szél, ár, sirály), melyeket a beszélő hangszimbolikával erősít (hangutánzó szavak: sír, zúg, sikolt, zeng; alliteráció: sirály sikolt); a lírai én mintha a semmibe indulna, egyszerre búcsúzik a naptól és a parttól
2. párosok: egyéni (minden csoportban) 3. párosok: Lehetséges megoldás a képek és a festmények társításához: A/3. pár: például 8. kép B/3. pár: például 4. vagy 2. C/3. pár: például 6. kép D/3. pár: például 1., 7. kép E/3. pár: például 9. kép F/3. pár: például 3., 5. kép Indoklás: egyéni
R ÁHANGOLÓDÁS 4. lépés: 8. feladat T/8.
19. oldal 20 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A modulban tárgyalt műrészletek eddig még nem érintették a romantika egyik központi kategóriáját, a szabadságeszményt. A következő két óra e fogalomról fog szólni a Shelley-vers részletes elemzésével. • A ráhangolódáshoz a drámajáték egy ismert típusát, az állóképet alkalmazzuk. • Találjunk nagy teret (például folyosó, aula) a bemutatáshoz és az elkészült képek körbejárásához. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fantázia, testhelyzettel, térbeli alakzattal fogalom megjelenítése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : állókép (szimbolikus szoborcsoport)
27
28
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
EGY ROMANTIKUS TERMÉSZET- ÉS SZABADSÁGÉLMÉNY P. B. SHELLEY: ÓDA A NYUGATI SZÉLHEZ 8. Állóképek 7-8 fős csoportokban alkossatok egy-egy szimbolikus állóképet (szoborcsoportot), amely a szabadságot mint fogalmat jeleníti meg! A csoport minden tagja legyen része az alakzatnak!
JELENTÉSTEREMTÉS 5. lépés: 9–11. feladat T/9–11.
19. oldal 50 PERC
(10-20 perc csoportmunka + 30 perc prezentáció)
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Azért tartjuk fontosnak a mű elemzését, mert Shelley ódájának tárgyát az én szabadságának értelmezése adja a megjelenített és mitikus erővé növelt természeti jelenség által, valamint az alkotásban megélhető teljességben. A művel való ismerkedés előtt lehetőséget adunk különböző műfajú szövegekkel való találkozásra. • T/9. Tanári közlés: Mielőtt meghallgatunk egy olyan verset, melynek legfontosabb témája a szabadság, idézzük fel, mit tanultatok földrajzórán a nyugati szélről! • Ezután következik a vers felolvasása, az első benyomások meghallgatása. • Lehetséges kérdések az első benyomások megfogalmazásához: Lehet a szélhez ódát írni? Milyen jelenségnek mutatja be a beszélő a szelet? Hol, milyen területeken látjuk, halljuk a szél erejét? Milyen a kapcsolat a szél és a lírai én között? • T/10. Tanári közlés: Sokan méltatták már e vers nagyszerűségét. Az elemzések közül Babits Mihályéból olvastok most egy részletet. A költő elragadtatásának jogosságát a vers részletes elemzésével fogjuk bizonyítani. • T/11. Ezután minden csoport más-más feladatot old meg mozaik rendszerű csoportmunkában. A feladatok lehetőséget adnak a válogatásra, a differenciálásra: a tanulók felkészültsége, motiváltsága alapján válogathatunk közülük. A prezentáció során hagyjunk elég időt a csoportok képviselőinek, hogy szabatosan adhassák elő megoldásukat, értelmezésüket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, analízis, szintézis, értékelés, szövegalkotás: érvelő szöveg Célcsopor t – dif ferenciálás A), B), C) és F): könnyebben megoldható feladatok D), E) és H): nehezebb egy fokkal G), I) és J): a legmagasabb gondolkodási szintet érintő feladatok M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális, csoportmunka (4 fős homogén csoportokban), majd egyéni prezentáció (szószóló)
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz, mozaik, T-táblázat, szemponttáblázat, kettéosztott napló 9. Olvassátok el az alábbi szövegrészletet, majd a verset! Nyugati (nyugatias szelek) A troposzféra felső régiójában (10–12 km-es magasságban) igen nagy sebességű (300–500 km/óra) nyugatias áramlatok haladnak. Legnagyobb sebességüket a közepes szélességeken, tehát a 30. és 60. szélességi körök között érik el. Hazánk időjárását is ezen áramlatok által szállított ciklonok alakítják. Kialakulásukat a sarkok és az egyenlítő közti nyomáskülönbségnek köszönhetik. (Nemerkényi Antal–Sárfalvi Béla: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó) P. B. SHELLEY: ÓDA A NYUGATI SZÉLHEZ I Nyugati nyers Szél, Ősz sóhajja, vad! Te láthatatlan! jössz, és mintha mord varázsló űzne szellemrajt, szalad a sárga s éjszín s lázpiros csoport: a pestises lombok holt népe – Te, kinek szekere téli sutba hord sok szárnyas magvat, hűs sötétbe le, aludni, mint a test, mely sírba dőlt, míg azur húgod, a Tavasz szele megint kürtjébe fú, s riad a föld, s édes bimbónyáj legel a napon s völgyet-hegyet szín s illat lelke tölt; Vad Szellem! szálló, élő mozgalom! ki rontasz és óvsz! halld, óh, halld dalom! II Te, kinek – míg az ég reng – áramán omló felhő, mint hullt lomb, andalog, hullatja busa ága: Menny s Óceán s zápor zuhan, s villám, bús angyalok, s kibomlik már kék útad tág legén mint vad menád-haj s szikrázik s lobog
29
30
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
az ég aljától, hol kihúnyt a fény az ég ormáig a közelgető vihar sörénye! – Óh, Te, a szegény év gyászdala, ki zengsz, míg rest tető gyanánt az Éj, e roppant sírhalom borúl körül s bús boltját reszkető páráid terhelik, s a hűs falon vak víz s tűz s jég tör át! – óh, halld dalom. III Ki felvered nyár-álmából a kék Földközi-tengert, mely lustán pihen kristályos habverés közt fekve rég habkő fokoknál, Baiae öbliben, s álmában agg kastélyok tornya ring a hab sürűbb napfényén égve lenn, s azúr moszat s virág lepi be mind, oly szép, hogy festve sem szebb – óh, te Szél, ki jössz, s Atlant vad vízrónája ing s fenékig nyílik s látszik lent a mély tenger-virág s mit az iszap bevon: a vízi vak lomb, mely zöldelni fél, mert hangod csupa sápadt borzalom, melytől remeg s széthull – óh, halld dalom! IV Ha lomb lehetnék, s vinnél, bús avart, vagy felhő, szárnyaid közt lengeni, vagy hullám, mely, bár zúgasd és kavard, szabad, majdnem miként Te s adsz neki erőt, erős úr! – vagy ha csak kora kamaszidőmnek térne gyermeki víg lelke vissza, óh, ég vándora! Midőn társad valék s hivém: elér a lélek s túlröpül – óh, tán soha nem zengne jajszóm, mely most esdve kér: ragadj el hab, felhő, vagy lomb gyanánt,
•
1 1 .
É V F O L Y A M
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
mert tövisekre buktam, s hull a vér, s zord órák súlya húz s lánccal fon át, lelked szabad, vad, büszke rokonát! V Legyek hárfád, mint hárfád a vadon, hulló lomb vagyok én is, ne kimélj! Ha vad zenéd felzúdul szabadon, lomb s lélek hadd kisérje őszi, mély dallal, mely édes, bár fáj – óh, te zord lélek, légy lelkem, én s te: egy személy! Holt szellemem a Tér ölén sodord, tört lombként, melytől sarjad újra más! S dalom égő zenéjét messzi hordd, mint oltatlan tűzhelyről a parázs röpül, óh, szórd szét, hol csak ember él! Ajkam szavából prófétás varázs kürtöljön az alvóknak! Óh, te Szél! késhet a Tavasz, ha már itt a Tél? (Tóth Árpád fordítása) 10. Olvasd el csöndben, magadban az alábbi idézetet! Keress benne olyan megállapításokat, melyek számodra meglepőek, melyek megértéséhez a költemény szövegének részletes vizsgálata szükséges! Húzd alá ezeket az állításokat! Ő is [Shelley, P. B.], mint annyian, a természetben találta meg e megváltó erőt. Nem egyes jelenségeiben vagy reális megfigyelésében. Hanem arkangyali távlatokban, minden jelenség kapcsán átzengve az egész mindenséget. Mint a nyugati szél, amelyhez legbámulatosabb költeményét írta. Nem is a jelenség érdekli, hanem vonatkozásai a mindenséghez és a lélekhez, mintegy zenéje a nagy hangversenyben. Legjobb példa erre épp az Óda a nyugati szélhez. Ez a vers úgy áll előttem, mint egy csoda: erő és remegés egyszerre, zene és épület, de ha épület, legalábbis bábeli torony, és ha zene, akkor világzengés. Bizonnyal a legszebb versek egyike a világon; hármat-négyet mernék melléje állítani, de inkább egy kicsit mögébe…” (Babits Mihály: Az európai irodalom története) 11. Versértelmezés A) A költői én így jellemzi az első szakasz végén a nyugati szelet: „Ki rontasz és óvsz!”. Mutassátok be a nyugati szél ambivalens jellegét a földön! Grafikai szervezőnek használjatok T-táblázatot!
31
32
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
„RONTASZ”
„ÓVSZ”
B) A második egységben a tér kinyílik, és a nyugati szél megmutatja félelmetes erejét a levegőben. Mutassátok be a szél „fenti” és „lenti” működését! Keressetek láttató, érzékletes képeket! Grafikai szervezőnek használjatok T-táblázatot! FENT
LENT
C) A harmadik egységben a nyugati szél egyetemes ereje a vízben mutatkozik meg, ahogy feltárja a tenger nyugalmát, szépségeit és veszélyeit. Keressetek példákat (+) és (–) hatású képekre! Értelmezzetek kettőt-kettőt a képek közül! (+) HATÁSÚ KÉPEK
(–) HATÁSÚ KÉPEK
Értelmezés:
Értelmezés:
D) A negyedik egységben a szél helyett a lírai én kerül a középpontba léthelyzetének ambivalenciájával. Töltsétek ki a táblázatot, és jellemezzétek a vers beszélőjét! GYERMEKI ÉN
FELNŐTT ÉN SZENVEDŐ
SZABAD
E) A költeményben a lírai én a nyugati szél erejét, szerepét nemcsak „működése” közben mutatja meg, hanem metaforákkal is megnevezi. A kettéosztott napló bal oldali oszlopába gyűjtsétek ki a szél metaforáit, a jobb oszlopba pedig néhány metaforához megjegyzéseiteket, reflexióitokat írjátok! Ezután szóban, összefüggő szövegben jellemezzétek a szelet! METAFORÁK
REFLEXIÓK
F) A versben megjelenített nyugati szél egyetemes volta abban is megmutatkozik, hogy nemcsak az élő, működő természeti világban van jelen, hanem állandóan kapcsolatba kerül a halállal. Keressétek ki a vers szövegéből és értelmezzétek a halálra utaló képeket, motívumokat!
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
HALÁLRA UTALÓ KÉPEK
V I L Á G I R O D A L O M B A N
ÉRTELMEZÉSEK
G) A költeményben a lírai én többféle beszédhelyzetben szól a nyugati szélhez. a) Keressetek idézeteket az egyes beszédhelyzetekhez! BESZÉDHELYZETEK
IDÉZETEK
MEGSZÓLÍTÁS KÉRÉS MAGASZTALÁS KÖNYÖRGÉS
b) Értelmezzétek összefüggő szövegben a beszélő könyörgésének tárgyát, és igazoljátok, hogy profán imaként (himnuszként) is olvasható a vers! H) A szél mint természeti erő minden évszakban jelen van, így része az örök körforgásnak, az elmúlásnak és újjászületésnek. a) Keressétek ki a vers szövegéből és értelmezzétek az évszakokra utaló képeket, motívumokat! ÉVSZAK-MOTÍVUMOK
ÉRTELMEZÉS
b) Ezek függvényében értelmezzétek a költeményt záró kérdést! I)
A költő öt egységre – az egyes szakaszokkal egy új szonettformát hozott létre Shelley – osztotta a verset. A verszenén, a képek áradásán, az egységes hangnemen túl egyes motívumok is összekötik a szakaszokat. Keressetek ilyen visszatérő, ismétlődő motívumokat a költeményből, és értelmezzétek őket! ISMÉTLŐDŐ, ÖSSZEKÖTŐ MOTÍVUMOK
J)
ÉRTELMEZÉS
Shelley Ódájában a versforma és a verszene is a végtelen szabadság érzetét erősíti. Bizonyítsátok! Megadjuk a szempontokat, keressetek hozzájuk idézeteket, és értelmezzétek a jelenségek szerepét!
33
34
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
SZEMPONT
•
1 1 .
IDÉZET
É V F O L Y A M
SZEREPÉNEK ÉRTELMEZÉSE
IDŐMÉRTÉKES VERSELÉS RÍMKÉPLET ÁTHAJLÁSOK KÉSLELTETÉSRE ÉPÜLŐ VERSMONDATOK KÉSLELTETÉSRE ÉPÜLŐ VERSSZERKESZTÉS HANGUTÁNZÓ, HANGULATFESTŐ SZAVAK ALLITERÁCIÓK A DAL, A ZENE NYOMATÉKOS JELENLÉTE AZ 5. SZAKASZBAN
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: T/10. egyéni
T/11. A) „RONTASZ”
„ÓVSZ”
Ősszel viszi, hordja a fák, bokrok levelét, lecsupaszítja őket: szalad (előle) a pestises lombok holt népe.
Télre hűs sötétbe hordja a magokat, őrzi, hogy átteleljenek tavaszig: aludni, míg újra „riad a föld”.
B) FENT
LENT
A szél áramán („kék utad tág legén”) omló felhő andalog, vihar kezd tombolni, mennydörög, villámlik, hull a zápor; a transzcendencia megidézése: Menny, bús angyalok; az ég reng, mint vad menád-haj, vihar sörénye.
Sötétség borul a világra: az ég alján „kihúnyt a fény”, párás, nehéz az éj, egyszerre hideg, vizes, sötét és villámfényes; az Éj roppant sírhalom, bús boltja van, reszkető pára, vak víz, tűz s jég.
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
C) (+) KÉPEK
(–) KÉPEK
kristályos habverés habkő fokok a hab sűrűbb napfénye azúr moszat s virág mély tenger-virág
Atlant vad vízrónája ing a vízi vak lomb zöldelni fél, s (a szél) hangjától remeg s széthull
D) GYERMEKI ÉN a kamaszkor gyermeki víg lelke a szél társa volt hitte, hogy „elér a lélek s túlröpül”
FELNŐTT ÉN SZENVEDŐ „zeng jajszóm” esdve kérlel
SZABAD a szél lelkének szabad, vad, büszke rokona
szenved „hull a vér” „zord órák súlya” húzza rabnak érzi magát
E) METAFORÁK
REFLEXIÓK
„Ősz sóhajja, vad” „Vad szellem!” „szálló, élő mozgalom!” „a szegény Év gyászdala” „hangod csupa sápadt borzalom” „erős Úr!” „ég vándora!” „te zord lélek” „(légy) lelkem”
F)
a pestises lombok holt népe; …mint a test, mely sírba dőlt; Te, a szegény Év gyászdala; az Éj, e roppant sírhalom; hulló lomb vagyok én; holt szellemem.
35
36
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
G) a) BESZÉDHELYZETEK
IDÉZETEK
MEGSZÓLÍTÁS
Nyugati nyers Szél, Te láthatatlan! Óh, Te, a szegény Év gyászdala Óh, te Szél Óh, ég vándora! Óh, te zord lélek
KÉRÉS
halld, óh, halld dalom! óh, halld dalom! Legyek hárfád (Óh, te Szél), késhet a Tavasz, ha már itt a Tél?
MAGASZTALÁS
erős Úr!
KÖNYÖRGÉS
Ragadj el (hab, felhő vagy lomb gyanánt) Ne kímélj! Légy lelkem, én s te: egy személy Holt szellemem a Tér ölén sodord Dalom égő zenéjét messzi hordd (és) Óh, szórd szét, hol sok ember él Ajkám szavából prófétás varázs kürtöljön az alvóknak
H) Ősz sóhajja, téli sut, a Tavasz szele, nyár-álom, őszi mély dal. Késhet a Tavasz, ha már itt a Tél? A szövegrészek azt mutatják, ahogy a versben egymást követik – többszörösen is – az évszakok. I)
Például • az első négy egységben megjelenő oppozíciók, a kettősség a szél természetében és a lírai én lélekállapotában; • az évszakok megidézése; • a négy őselemre való utalás: 1. föld, 2. levegő, 3. víz, 4. tűz („dalom égő zenéje”, „mint oltatlan tűzhelyről a parázs röpül”); • az első három szakasz kulcsmotívumai – melyekhez hasonlóvá vagy velük azonossá szeretne válni a beszélő – a negyedikben kétszer is megismétlődnek: „ha lomb lehetnék … vagy felhő ..vagy hullám”, „ragadj el hab, felhő vagy lomb gyanánt”; • a lomb mindegyik szakaszban előfordul, többen többször is: 1. „a pestises lombok holt népe” 2. „omló felhő, mint hullt lomb, andalog” 3. „a vízi vak lomb, mely zöldelni fél” 4. „ha lomb lehetnék”, „ragadj el … lomb gyanánt” 5. „hulló lomb vagyok én is”, „lomb s lélek hadd kisérje”, „tört lombként” (sodord szellemem), „melyből sarjad újra más!”
A
J)
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
• Időmértékes verselés: ötös és hatodfeles jambusok • Rímképlet: aba bcb cdc ded ee • Áthajlások: pl. áramán / omló felhő, a közelgő / vihar sörénye • Késleltetésre épülő versmondatok: „Ki felvered nyár-álmából a kék Földközi Tengert … óh, halld dalom!” • Késleltetésre épülő versszerkesztés: az 1.–2.–3. szakaszban a szél megszólítása és bemutatása, magasztalása. A 4.–5. szakaszban a lírai én kérése, vágya: először feltételes, majd felszólító módban (lehetnék – legyek). • Hangutánzó, hangulatfestő szavak: az ég reng, omló felhő, mint hullt lomb, andalog, szikrázik s lobog • Alliterációk: zápor zuhan, vad vízróna, látszik lenn stb. • A dal és a zene nyomatékos jelenléte az 5. szakaszban: legyek hárfád, mint hárfád a vadon, vad zenéd, kísérje dallal, dalom égő zenéje, varázs kürtöljön
REFLEK TÁL ÁS 6. lépés: 12. feladat T/12.
27. oldal 40 PERC
20 perc a szövegalkotásra (20 perc az esszék bemutatására a következő órán)
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a tanulók még egyszer végiggondolják mindazt, ami a vers értelmezése során elhangzott, és jegyzeteiket felhasználva hozzanak létre önálló műelemzéseket. • Az elkészült munkákból a következő órán olvassanak fel minél több tételmondathoz készített esszét, amelyeket közösen megbeszélünk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintézis, érvelő szöveg alkotása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : a kreatív, vállalkozó szellemű tanulók, akiket megérintett a vers, készíthetnek egy fotósorozatot is a nyugati szélről vagy akár egy rövid (1 perces) filmet M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : esszéírás 12. Kisesszé Fogalmazz két tételmondatot a megismert vershez! Az egyiket értelmezd rövid, érvelő esszében! • Tételmondat: • Tételmondat: • Kisesszé:
37
38
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
7. lépés: 13–15. feladat T/13–15.
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Költőszerepek a romantikus lírában
28. oldal 45 PERC
(ebből 20 perc az esszék megbeszélésére)
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Néhány elemző esszé meghallgatása után olvassuk fel a rövid prózai szöveget (T/13.), és ebből kiindulva értelmezzük az Óda a nyugati szélhez c. versben megjelenő költőszerepet. • Lehetséges tanári kérdések Milyen költőszerepről ír itt Shelley? Kinél találkoztunk hasonló szereppel? Milyen feladatot szán a költőknek? stb. • Ezután olvastassuk el újra Shelley Ódájának 5. szakaszát, és kérjük meg a tanulókat, hogy érveljenek amellett, hogy hasonló költőszerepre vágyik a vers beszélője is. • Ezután következzék a Keats-vers elolvasása (T/14.). • A T/15. összehasonlító feladat: frontális munkában keressünk közös és eltérő vonásokat a két műalkotásban a költő és a mű szerepének értelmezésére, és a megállapításokat rögzítsük a halmazábrában (a megoldásokban az aláhúzott szövegrészek például beírhatók). Bár Keats alkotása is remekmű, a teljes műelemzéstől eltekintünk, és csak a váza üzenetét értelmezzük. A feladattal visszautalunk az Ars poetica modulra is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : felidézés, szövegértés, összehasonlítás, értékelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : halmazábra 13. Olvassátok el az alábbi, a költő szerepét megfogalmazó szövegrészletet! A költők nem csupán a nyelv művészei, hanem törvények alkotói, a civilizált társadalom alapítói és az életbölcselet feltalálói. (…) A költőket törvényhozóknak, illetve prófétáknak nevezték: a költő lényegileg foglalja magában és egyesíti e két jelleget. (…) A költő a jelenben a jövőt is meglátja… (Shelley, P. B.: A költészet védelme) 14. Olvassátok el John Keats Óda egy görög vázához című versét!
J. KEATS: ÓDA EGY GÖRÖG VÁZÁHOZ Oh, tűnt derűk arája, íme még itt állsz, s dajkál a vén idő s a csend s mesélsz: füzérid közt rajzos regék lágy dalnál édesebb lejtése leng: oh, lombdiszed közt mily legenda él?
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
mily istenségek, vagy mily emberek? Árkádia, vagy Tempe-völgy e táj? vagy más ég s föld? kik e vad némberek? őrültet űznek? vagy harc sodra kél? síp andalog? dob döng? kéj láza fáj? Édes a hallott dal, de mit a fül meg sem hall, még szebb: halk sipocska, zengd! Ne testi fülnek! gyöngyözd remekül lelkembe ritmusát, mely csupa csend! Szép ifju! nótád tündér lomb alatt örökre szól s örök a lomb a fán! S te, vad szerelmes, kinek ajakad bár oly közel, édes célt mégsem ér, ne bánd, bár vágyad kéjt hiába kér, örök, szép vágy lesz s nem hervad a lány! Oh, boldog lombsor, el nem száradó, melynek a tavasz búcsút sohsem int, oh, boldog pásztor, sohsem fáradó, fújván örök sipod szived szerint, s oh, százszorosan boldog szerelem, örökre hév s örök örömre kész, zsibongó, zsenge vágy: még! egyre még! – Mily más a bús, halandó gyötrelem, melytől a szív megundorúl s nehéz s a nyelv kiszárad és a homlok ég. Mily áldozatra gyűl emitt a nép? A zöld oltár elé szent pap vonat szelíd üszőt, amely bődülve lép s borítja lágy szőrét virágfonat. Mily apró város az, mely halk habok partján, vagy békés várövü hegyen tárt utcákkal e jámborokra vár? – Oh, kicsi város, néped elhagyott s közűlük hírt regélni nem megyen csöndedbe vissza soha senki már. Oh, antik karcsuság, szelíd ivek, márványfiúk s lányok kecses köre, oh, sűrü ágak, eltiport füvek, oh, formák csöndje, anda gyönyöre az öröklétnek: hűs pásztormese!
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
39
40
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Ha rajtunk múlás űli már torát, te megmaradsz s míg új jajokkal ég az új kor, nékik is zengsz, hű barát: „A Szép: igaz s az Igaz: szép! – sohse áhitsatok mást, nincs főbb bölcseség!” (Tóth Árpád fordítása) 15. Költőszerep és költészetfelfogás A megismert művek alapján töltsétek ki a halmazábrát a fenti két szempontot szem előtt tartva!
Shelley
Keats Hasonló
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK –
–
–
Shelleyre jellemző költészetértelmezés: a költő prófétaszerepben jelenik meg, mint aki örök igazságokat közvetít („késhet a Tavasz, ha már itt a Tél?”), mint akinek a szava csodát tesz („prófétás varázs”). Ez jelenik meg abban a gondolatában is, hogy azonosulni vágyik a széllel, mely része az örök körforgásnak; szelleme átlényegül a lombba („…sodord, tört lombként, melytől sarjad újra más!”). Ugyanakkor az előbbi idézetben az is benne van, hogy a műalkotásban alkotója él tovább, aki ezzel halhatatlanná válik (mint a próféta; vagy mint a dal, amely „mint oltatlan tűzhelyről a parázs röpül”). Közös jegyek: mindkét költő szentenciaként értelmezi a műalkotás üzenetét, a költemények szövegéből az derül ki, hogy az alkotások valami törvényszerűt, örök igazságot közvetítenek (Shelley: „ajkam szavából prófétás varázs kürtöljön”; Keats: „sose áhítsatok mást, nincs főbb bölcsesség!”). Mindketten feltételezik a hallgatót, hozzá akarnak szólni, rá akarnak hatni (Shelley: „prófétás varázs kürtöljön az alvóknak!”; Keats: [Ti] sose áhítsatok mást!”). A költemények hangneme: emelkedett, lelkesült. Keatsre jellemző költészetértelmezés: a lírai én közvetlenül nem szólal meg, csak közvetetten (a váza üzenetét olvassuk); „A Szép: igaz, s az Igaz: szép!” – két kategóriát, egy esztétikait és egy ismeretelméletit azonosít a költő, ezzel a művészi szépséget valódi létezőként tételezi (abban az esetben is, ha az teremtett világ – fikció), ugyanakkor bármely más állításról, melyet az igaz értékítélettel ruházunk fel (legyen az akár rút dolog), azt állítja, hogy szépnek kell elfogadni.
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
Ismertetés a tárgyalt szerzőkről és műveikről BYRON, LORD GEORGE GORDON NOËL (1788–1824): angol költő, a második romantikus nemzedék tagja. Korának legismertebb és legnagyobb hatású költője volt, amit művei mellett részben botrányos életvitelének és világlátásának is köszönhetett. 1816-ban végleg elhagyta Angliát, 1823-ban bekapcsolódott a görög felszabadító mozgalomba. Legjelentősebb művei: Childe Harold zarándokútja, A gyaur (elbeszélő költemények), Manfred, Káin (drámai költemények), Don Juan (verses regény). COLERIDGE, SAMUEL TAYLOR (1772–1834): az angol kora romantika egyik legjelentősebb költője.
1798-ban Wordsworth-szel közösen jelentették meg verseskötetüket Lírai balladák címmel. Ez a kötet az angol romantika korszaknyitó műve. Költői életműve viszonylag kis terjedelmű és töredékes, a hallucináció és az álom adja műveinek különös varázsát. Legjelentősebb művei: Rege a vén tengerészről, Kubla kán. HEINE, HEINRICH (1797–1856): a kései német romantika egyik legjelentősebb költője. Versei a népdalok formai egyszerűségét idézik, máig legnépszerűbb kötete a Dalok könyve (1827). Ennek központi témája a romantikus elvágyódás, melyet a költői én kétellyel, iróniával ábrázol. KEATS, JOHN (1795–1821): angol költő, a második romantikus nemzedék tagja. Témaválasztására a görögségélményen kívül jellemző a természet és művészet élményének megfogalmazása. Legjelentősebb művei öt Ódája (egy csalogányhoz, egy vázához, az őszhöz, a melankóliához, Psychéhez). LAMARTINE, ALPHONSE-MARIE-LOUIS PRAT DE (1790–1859): francia költő. Első verseskötete, a Költői
elmélkedések (1820) megjelenésétől számítjuk a francia romantika kezdetét. Költészetét a fájdalom, a szenvedés őszinte kifejezése, a természet ábrázolása, filozófiai emelkedettség jellemzi (A tó, A völgy). NOVALIS (írói név), FRIEDRICH VON HARDENBERG (1772–1801): német író, költő. Életművét mindösz-
sze hat év alatt alkotta meg. Legjelentősebb szépirodalmi művei a Himnuszok az éjszakához (1800) című költeménye, amelyben a halott kedves és a túlvilág utáni vágyat szólaltatja meg, valamint a Heinrich von Ofterdingen című, befejezetlenül maradt regénye. A műben szereplő kék virág – a végtelen utáni vágy szimbóluma – a romantika jelképévé vált. SHELLEY, PERCY BYSSHE (1792–1822): angol költő, Byron barátja, a második romantikus nemzedék
tagja. 1818-ban végleg elhagyta Angliát, Itáliában telepedett le. Költészetét végletes érzelmek kifejezése, látomásos képalkotás, zeneiség jellemzi. Legjelentősebb művei: A megszabadított Prométheusz (drámai költemény), A költészet védelme (esszé) és az ódák (pl. Óda a nyugati szélhez). WORDSWORTH, WILLIAM (1770–1850): az angol kora romantika költője. 1798-ban Coleridge-zsal
együtt jelentették meg a Lírai balladákat, leghíresebb versei ebben a kötetben szerepelnek: Táncoló tűzliliomok, Sorok a tinterni apátság fölött. Témaválasztásában a tájleírás és a paraszti élet jelenségeinek bemutatása a meghatározó.
41
2. TÖRTÉNELEM- ÉS LÉTBÖLCSELET A MAGYAR ROMANTIKUS KÖLTÉSZETBEN 8 óra
R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1–2. feladat T/1–2.
31. oldal 10+10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az 1. feladat célja a történelem- és létbölcselet fogalmához, kérdésfelvetéseihez való elsődleges közelítés. A képekről való beszélgetés feltehetően annak tapasztalatához juttatja a tanulókat, hogy az emberi lét és a történelem értelmezése szemléletmód, látószög kérdése is. • Az A) és B) párosok képsorozata „metonímiaként”, a C) párosoké „metaforaként” olvasható, ez a képsorozat állítja a legnehezebb feladat elé a tanulókat, viszont épp ilyen jelentéskörű „metaforákkal” találkoznak majd a Vanitatum vanitasban. • A 2. feladat a programcsomag 10. évfolyam Irodalmi élet Magyarországon a felvilágosodás korában és a reformkorban c. fejezet tanult, vonatkozó ismereteinek mozgósítását, előhívását célozza, vagyis hidat épít a meglévő és az új tudás között. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : képi-fogalmi gondolkodás összekapcsolása, egy probléma különböző szemléletmóddal, nézőponttal való közelítése, tudásmozgósítás, memória C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : 6 fős heterogén csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : képolvasás, szemponttáblázat Ebben a modulban KÖLCSEY FERENC, VÖRÖSMARTY MIHÁLY és PETŐFI SÁNDOR néhány lírai művét olvassuk és értelmezzük. Ezek a költemények a magyar romantikus líra BÖLCSELETI indíttatású művei: az emberiség és a magyarság történelmének célszerűségével, valamint az egyes ember létének értelmével kapcsolatos kérdéseket firtatnak. A bölcseleti jellegű költészet persze akkor sem filozófiai tételek „ritmusos megfogalmazása”, ha maguk a költők olvasóként járatosak is különféle filozófiai irányzatokban vagy egyes, a korszakra hatással bíró filozófiai irányok megfigyelhetők gondolkodásmódjukban. A hatás az irodalomban áttételes. Alapja a személyes (szerzői-alkotói) megértés, értelmezés és szándék, amely irodalmi módon szerveződik meg a szövegekben. Az ilyen kérdésfelvetésű lírai műveket az INTELLEKTUÁLIS költészet tematikus csoportjába is sorolja az irodalmi hagyomány. A témával összefüggésben műfaji kérdéseket is megkísérlünk kibontani, és meggondoljuk, hogy milyen beszédhelyzetek, szerkezetek, konvenciók szerint szerveződnek az olvasott költemények.
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
RENDÜLETLEN(ÜL) 1. Gondolkodás a történelemről és az emberi létről Alakítsatok hatfős csoportotokból három párt, és osszátok fel a képsorozatokat! a) Minden páros beszélgessen saját képsorozatáról a képeket metonímiaként vagy metaforaként olvasva a következő szempontok szerint: • Mire asszociáltok a képek alapján az emberi életről, az ember önmegvalósításának lehetőségeiről? • Mi jut eszetekbe a történelemről, az emberiség történetéről? A) párosok
43
44
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
B) párosok
C) párosok
•
1 1 .
É V F O L Y A M
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
b) Osszátok meg csoportotokkal a legfontosabbnak tartott gondolatokat! c) Vajon mit jelent az emberiség történelmének és az emberi létezésnek a „nagy kérdéseiről” gondolkodni? Szerintetek mik ezek a kérdések? Írjátok be a kettős pókhálóábrába!
A történelem nagy kérdései
Az emberi lét nagy kérdései
d) Olvassátok el a tájékoztató szöveget, és hasonlítsátok össze a kettős pókhálóábrába írt kérdéseitekkel! Húzzátok alá a szövegben azokat a szempontokat, amelyekre az általatok írtak nem kérdeznek rá! A történettudomány és a történelemfilozófia, e két tudomány, amelyek segítségével a történelemben tájékozódunk, körülbelül kétszázötven éve vált el egymástól. Míg a TÖRTÉNETTUDOMÁNY módszertanilag szabályozott módon, a mindenkori jelen szemszögéből azt igyekszik kideríteni, hogy mi történt a múltban, és hogy a múltbeli események miként mentek végbe, addig a TÖRTÉNETFILOZÓFIA a történelem természetének kérdéseire keres választ, és az ember történelmi létét vizsgálja. Van-e olyan rendezőelv, amelynek segítségével bármiféle egyetemes értelem felmutatható a történelemben? Van-e célja, tesz-e látható, értelmes lépéseket vagy ki van szolgáltatva a mindenkori jelen erőinek? A romantika a modern értelemben vett nemzetek és nemzettudatok kialakulásának időszaka is, amelyben megélénkült az érdeklődés a nemzeti történelem iránt. Ezért a romantika történelemszemléletének középpontjába a nemzet történetisége került, gyakran erre vonatkozóan tett fel történelembölcseleti kérdéseket, sőt a kulturális és művészeti jellegű kérdéseket is nemzeti környezetbe ágyazott történelmi-társadalmi látószögből közelítette meg. A LÉTBÖLCSELET az egyént, az egyes embert állítja vizsgálódása középpontjába. Azt firtatja, hogyan, miben ragadható meg az emberi lény lényegisége, milyen az individuum és a világ, élet és halál viszonya. Van-e az embernek, s ha igen, miben áll szabad választási lehetősége sorsa irányításában, illetve milyen magatartásforma követésével élhet a legharmonikusabban a világban. A görögök nem tettek fel a történelem értelmére vonatkozó kérdéseket. „Lenyűgözte őket a természetes kozmosz látható rendje és szépsége, és a keletkezés és pusztulás kozmikus törvénye volt történelem-megértésük mintája is.” (Karl Löwith) A végre és az értelemre irányuló történelem- és létbölcseleti elképzelések gyökereit a Biblia könyveiben találjuk meg. Például az Újszövetség beteljesültnek tekintette az Isten által kormányzott történelmet. Az üdvtörténet szempontjából kevés jelentőséget tulajdonított a világi eseményeknek, és az emberi élet is a lélek halhatatlanságában nyert transzcendentális távlatot. A célelvűség (teleológia) azonban nem csak vallási meghatározottságú lehet. A felvilágosodás korától kezdtek a történelemre úgy gondolni, hogy nem hivatkoztak az isteni gondviselésre. A gondviseléshit megrendülésével a keresztény üdvtörténeti gondolat helyett az emberi észbe és haladásba vetett hit került előtérbe.
45
46
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
A romantika korára viszont megkérdőjeleződött a történelem célelvűsége, a felvilágosodás kori fejlődéseszmét ciklikus történelemszemlélet váltotta fel. Herder a nemzetek életét az egyes ember életszakaszai szerint gondolta el: ifjúkorra, férfikorra és aggkorra osztotta a nemzet történelmi létét. Ez a felosztás a keletkezés – virágzás – hanyatlás ciklikusságában gondolkodott. (Ugyanakkor Herder az egyetemes történelem szintjén hitt a célelvűségben.) A 19. században, a romantika korára az egyes ember is kezdte ingatagnak érezni létének transzcendens távlatát, és szembesült saját végességének tudatával. Ugyanakkor (különösen Közép- és Kelet-Európában) a nemzeti és modernizációs programok következtében az egyes ember létének a hazáért való cselekvés etikája képes volt távlatot és értelmet adni. 2. Amit már tudunk, illetve tanultunk Az alábbi táblázat segítségével idézzétek fel, mi mindent tudtok már Kölcsey Ferenc történelemés nemzetfogalmáról, illetve ezek tartalmának változásáról! A NEMZETI TÖRTÉNELEM ALAKULÁSÁNAK IRÁNYÍTHATÓSÁGA, A NEMZETI TÖRTÉNELEM ÉS A NEMZETI IRODALOM VISZONYA ÉRTEKEZŐ PRÓZÁJÁBAN KÖLTÉSZETÉBEN
HIMNUSZ (1823)
HUSZT (1831)
ESZTÉTIKAI VÁLASZA
TÖRTÉNETI VÁLASZA
FILOZÓFIAI-ERKÖLCSI VÁLASZA
NEMZETI HAGYOMÁNYOK (1826)
MOHÁCS (1826)
PARAINESIS (1837)
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/1. a)
A) értelmes, nagyszerű emberi lét, a tudomány és a technika eredményei, a világűr és a tenger mélyének meghódítása, jelentős emberi teljesítmények pl. művészetben, sportban, a természet meghódítása, fejlődés stb. B) természeti katasztrófák, agresszió, háborúk, járványok, ezek ismétlődése (ciklikusság), környezetünk pusztítása, az ember törékenysége, kiszolgáltatottsága a természeti erőknek, az emberiség nem tanul a múltjából, újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat stb. C) az emberi lét törékeny, mulandó, a kozmoszhoz képest az ember parány, a végtelenhez képest az emberi lét és a történelem is véges, az ember nagysága látszat (árnyék) stb.
b–c) egyéni: irányait lásd a d) szövegben
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
T/2. A NEMZETI TÖRTÉNELEM ALAKULÁSÁNAK IRÁNYÍTHATÓSÁGA, A NEMZETI TÖRTÉNELEM ÉS A NEMZETI IRODALOM VISZONYA ÉRTEKEZŐ PRÓZÁJÁBAN KÖLTÉSZETÉBEN
HIMNUSZ (1823)
HUSZT (1831)
Szemléletének alapja a vallási meghatározottság: Isten a történelem ura, tőle függ áldás vagy büntetés, a nemzeti közösségnek és az egyénnek csekély lehetősége van a történelem alakítására (közvetítés, ima, megbűnhődés).
Szemléletének alapja laikus: az emberi cselekvésnek meghatározó, a jövőt, a történelem menetét befolyásoló szerepe van, a haza sorsának záloga a hazafiak cselekvő tettvágya.
ESZTÉTIKAI VÁLASZA
TÖRTÉNETI VÁLASZA
FILOZÓFIAIERKÖLCSI VÁLASZA
NEMZETI HAGYOMÁNYOK (1826)
MOHÁCS (1826)
PARAINESIS (1837)
A nemzet történetének és az egyén életének párhuzama (kialakulás, virágzás, hanyatlás; ifjúkor, férfikor, aggkor – Herder történelemfilozófiájának hatása). A nemzeti emlékezet összetartó erő, a nemzet fennmaradásának feltétele. A nemzet fogalmának liberális elvű kiszélesítése.
Az istenség és az emberiség szeretete csak a hazaszeretetben teljesedhet ki. Az élet fő célja a tett, a közéleti cselekvés (erény).
A kultúra szerves (eredeti) és szervetlen (átvett) fejlődése. Nyelv és nemzet fejlődésének párhuzama. A nemzeti költészet gyökereit a népköltészetben kell megtalálni.
JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 3. feladat T/3.
A Himnusz és a Vanitatum vanitas összehasonlítása
35. oldal 50 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Négyfős csoportokba szervezzük az osztályt. • A Himnuszt olyan szövegként kezeljük, amellyel a tanulók irodalomtanulmányaik során többször találkoztak már, tehát vannak előhívható ismereteik, értelmezői kereteik. Ugyanakkor az újraolvasás, a Vanitatummal való összevetés újabb, termékeny értelmezési lehetőségekkel árnyalhatja, egészítheti ki az eddigieket.
47
48
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
• Az óra 2. felében a tanulók az a)–e) feladatokat oldják meg. • Az a), b), d) és e) feladatok az értelmezői keretek aktivizálását segítik: néhány percet hagyva az egyéni munkára, a csoportok szintén néhány perc alatt megbeszélhetik, egyeztethetik az egyéni meglátásokat, ötleteket. Ezeknél a feladatoknál a frontális megbeszélés – ha nem jut rá idő – elhagyható, mert az f) feladat közös megbeszélése alkalmat ad majd a részletes tisztázásra, értelmezésre. • A lábjegyzetírásnál szerencsés lenne, ha csoportonként tudnánk adni értelmező szótárt és lexikont, de ha ez nem oldható meg, akár el is oszthatjuk a csoportok közt a feladatokat. • Az f) feladatot osszuk el a csoportok között az óra végén. Egy csoport egy szempontkört kapjon. Ennek elemző vizsgálatát házi feladatként kezdjék el otthon egyénileg, vagyis gyűjtsenek hozzá anyagot a két versből. A hozott egyéni anyagok rendezésére (egyeztetés, vita, tisztázó eszmecsere) a következő óra elején adjunk 6-8 percet a csoportoknak, majd kezdjük meg a közzétételt. Az egyik csoporttag előadó, a másik táblavázlat-író, a harmadik idézetolvasó, a negyedik kiegészítő legyen. A közzétételre csoportonként kb. 3 perc jut. A többiek a táblázatba jegyzeteljék a táblára írt kulcsszavakat. • A tanár kövesse szorosan nyomon a csoportegyeztetést az óra elején, majd egy-egy csoport beszámolóját követően röviden élhet a kiegészítés, súlyozás, összegzés lehetőségével. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzés, összehasonlítás, tanulássegítés, történeti látásmód, nézőpontok, szemléletek azonosítása, megkülönböztetése, szótár- és lexikonhasználat, szóbeli kifejezőkészség, együttműködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : négyfős homogén csoportok az f) feladat szerint A–B) könnyen előhívható, széles körű olvasói tapasztalattal rendelkező tanulók C) a beszédhelyzet összetevőit vizsgálni képes tanulók (könnyebb feladat) D) történelmi tájékozottságban erősebbek E) biztosabb szövegtani ismeretekkel rendelkezők F) filozófiai kérdések iránt érzékenyek, fogékonyak M u n k a f o r m á k : egyéni, négyfős kooperatív csoportok, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kooperatív tanulás, szemponttáblázat E s z k ö z ö k : A magyar nyelv értelmező szótára, Pecz-féle Ókori lexikon (vagy más) 3. Történelemértelmezések, szerepek és magatartásformák Kölcsey Himnusza és Vanitatum vanitas című költeménye nagyjából azonos időben keletkezett, mégis eltérő szempontból és eredménnyel értelmezi a történelmet és az ember magatartás-lehetőségeit. Olvasd el újra a Himnuszt, és olvasd el figyelmesen a Vanitatum vanitast!
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
KÖLCSEY FERENC: HIMNUSZ
KÖLCSEY FERENC:
A magyar nép zivataros századaiból.
VANITATUM VANITAS4
Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt!
Itt az írás, forgassátok Érett ésszel, józanon, S benne feltalálhatjátok Mit tanít bölcs Salamon5: Miképp széles e világon Minden épűl hitványságon, Nyár és harmat, tél és hó Mind csak hiábavaló!
Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak1 vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának.
Földünk egy kis hangyafészek, Egy perchozta tűnemény; A villám és dörgő vészek Csak méhdongás, s bolygó fény; A történet röpülése Csak egy sóhajtás lengése; Pára minden pompa s ék: Egy ezred egy buborék.
Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád2 Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús3 hadát Bécsnek büszke vára.
Sándor6 csillogó pályája, Nyúlvadászat, őzfutás; Etele7 dúló csordája Patkánycsoport, foltdarázs; Mátyás dicső csatázási, Napoleon hódítási, S waterlooi diadal: Mind csak kakasviadal.
1
Bendegúz a középkori krónikáink szerint Etele (Attila), Buda és Keve apja. E hagyomány nyomán Kölcsey a hunok leszármazottainak tartja a magyarokat.
2
.................................
3
.................................
4
Hiúságok hiúsága vagy hiábavalóságok hiábavalósága vagy hívságok hívsága (latin) – így kezdődik az ószövetségi Prédikátor könyve.
5
Salamon (i. e. 961–922): Izrael harmadik királya, legendás a bölcsessége, neki tulajdonítják a Prédikátor könyvét.
6
Nagy Sándor (i. e. 356–323): makedón király, világhódító
7
Etele: Attila (432–453) hun nagyfejedelem
49
50
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk.
A virtus8 nagy tűneményi Gőz, mit hagymáz9 lehele; A kebel lángérzeményi Vértolúlás kínjele; A vég, melyet Sokrat10 ére, Catonak11 kihulló vére, S Zrínyi Miklós szent pora Egy bohóság láncsora.
Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre!
És ti bölcsek, mit hozátok Ami volna szép s jeles? Mámor bírta koponyátok, Plato12 s Aristoteles.13 Bölcselkedő oktalanság, Rendbe fűzött tudatlanság, Kártyavár s légállítvány Mindenféle tudomány.
Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölette.
Demosthén14 dörgő nyelvével Szitkozódó halkufár; Xenofon15 mézbeszédével Rokka közt mesére vár; Pindár16 égi szárnyalása Forró hideg dadogása; S Phidias17 amit farag, Berovátkolt kődarab.
Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből!
Mi az élet tűzfolyása? Hulló szikra melege. A szenvedelmek zúgása? Lepkeszárny fergetege. Kezdet és vég egymást éri, És az élet hű vezéri, Hit s remény a szűk pályán, Tarka párák s szivárvány.
8
virtus: erény (latin)
9
.................................
10 Szókratész: ókori görög filozófus (i. e. 469–399), az athéni demokrácia bírósága halálra ítélte, a börtönben kiitta a méregpoharat. 11 ................................. 12 Platón (i. e. 427–347): ókori görög filozófus, Szókratész tanítványa, Arisztotelész mestere 13 Arisztotelész (i. e. 384–324): ókori görög bölcselő 14 Démoszthenész (i. e. 384–322): ókori görög szónok, államférfi 15 ................................. 16 ................................. 17 Pheidiasz (i. e. 431–?): ókori görög szobrász
T Ö R T É N E L E M
Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt!
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
Holdvilág csak boldogságunk; Füst a balsors, mely elszáll; Gyertyaláng egész világunk; Egy fúvallat a halál. Vársz hírt s halhatatlanságot? Illat az, mely tölt virágot, És a rózsát, ha elhúll, Még egy perccel éli túl. 1823. január 22.
Hát ne gondolj e világgal, Bölcs az, mindent ki megvet, Sorssal, virtussal, nagysággal Tudományt, hírt s életet. Légy, mint szikla rendületlen, Tompa, nyúgodt, érezetlen, S kedv emel vagy bú temet, Szépnek s rútnak húnyj szemet. Mert mozogjon avagy álljon E parányi föld veled, Lengjen fényben, vagy homályon Hold és nap fejünk felett, Bárminő színben jelentse Jöttét a vándor szerencse, Sem nem rossz az, sem nem jó: Mind csak hiábavaló! 1823. február–április
a) Fogalmazz meg néhány, egymással ellentétpárba állítható különbséget, amit már az első, összevető olvasáskor észrevettél! Írd be ezeket a táblázatba! b) Beszéljétek meg együttműködő csoportjaitokban észrevételeiteket, és egészítsétek ki értelemszerűen a táblázataitokat! HIMNUSZ SAJÁT ÉSZREVÉTELEIM:
VANITATUM VANITAS ↔ ↔ ↔
A CSOPORTOM ÉSZREVÉTELEI:
↔ ↔
c) A két vershez írt lábjegyzetekből néhány „lemaradt”. Készítsétek el a hiányzó magyarázatokat, és írjátok be a megfelelő helyekre!
51
52
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
d) Fogalmazzatok meg olyan kérdéseket, amelyekre szerintetek válaszol a Himnusz, illetve a Vanitatum vanitas! HIMNUSZ
VANITATUM VANITAS
e) Hogyan illik a Kölcseyről (életéről, költészetéről, gondolkodásáról) eddig megismert képetekbe a Vanitatum vanitas? Mi minden tűnik ellentmondásosnak? f) Hasonlítsátok össze a Himnuszt és a Vanitatum vanitas című verset a csoportotok szempontja szerint! (Más csoportok közzétételének jegyzetelésére használjátok a szemponttáblázatot.) KÉRDÉSEK
HIMNUSZ A)
Milyen műfajt jelöl, milyen kommunikációs szerepű előszöveg(ek)re utal a cím? Hogyan jelennek meg a várt konvenciók a költeményben? Mi a Himnusz alcímének a szerepe? B) Milyen korábbi irodalmi hagyományokhoz, értelmezési szemléletekhez kapcsolható a vers? Mi a kapcsolódás szerepe? C) Hányféleképpen lehet értelmezni a vers beszédhelyzetét? (Ki beszél, kihez, kinek a nevében, milyen szándékkal?)
VANITATUM VANITAS
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
D) Mi az emberi közösség köre, tartalma, tere és ideje, amire a beszélő figyelme kiterjed? (Kinek, illetve minek a történeteként van szó a történelemről?) E) Hogyan épül fel a vers szerkezete? Hogyan tagolható szerkezeti egységekre? F) Milyen a beszélő történelemszemlélete? Milyen hatalom irányítja szerinte a történelmet? Milyen magatartás-lehetőségei vannak a nemzetnek, illetve az embernek? Hogyan jelenik meg ez a hangnemben?
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a–b) egyéni, de például: nemzet – emberiség, Isten – történelem, sorskérdés – jelentéktelenség, célszerűség – céltalanság c) plántálád: úgy helyez, tűz valahova, hogy szilárdan álljon (régies) bús: bősz, haragos, dühös (elavult) hagymáz: önkívülettel járó, súlyos lázas betegség, ill. láz (elavult, irodalmi) Cato Uticensis: ókori római államférfi (i. e. 95–46). Szemben állt Julius Caesarral, és az ő kardjától esett el. Xenophón (i. e. 430?–355?): ókori görög történetíró (bölcselő és hadvezér) Pindarosz (i. e. 518–438?): ókori görög költő, ódáiról volt híres d) Például: Mitől függ a magyarság jövője? Miért vesztette el a magyarság Isten kegyét? Hova jutottunk az isteni kegyelem nélkül? Mit tehetünk sorsunk jobbra fordulásáért?
53
54
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
e)
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Van-e célja az emberiség történelmének? Milyen eredményre vezettek a múlt kultúraalkotóinak tettei? Milyen szempontból/nézőpontból lehet jelentéktelennek állítani ezeket a tetteket, személyeket, törekvéseket? Mi a lehetséges példaértékű magatartás? Egyéni, de fontos lenne, hogy ráébredjenek: a hiábavalóságra vonatkozó kijelentések ellentmondásban vannak Kölcsey pályájával, etikájával, mindazzal, amit eddig tudnak róla, olvastak tőle (a szinte egy időben keletkezett Himnusszal, még inkább a Huszttal, de az értekező prózájából ismert /10. évf./ gondolatokkal is). Itt talán érdemes megjegyezni, hogy ez az ellentmondás zavarba hozza a vers értelmezőit is. Részletesebben kitérhetünk a problémára az összehasonlító elemzés f) „C” csoport munkájának közzétételekor.
A Vanitatum értelmezői az eszmények világa és a tettek valósága közti ellentmondások feloldására két nagy értelmezési irányban kísérelnek meg magyarázatot találni. Az egyik szerint a hiábavalóságra vonatkozó kijelentéseket nem szó szerint kell érteni, azokat Kölcsey életpályájának egésze felől lehet értelmezni, a vers egy pillanatnyi megtorpanás, elkomorulás dokumentuma (Toldy, Szauder). Szerintük a versbeszélő kijelentései ellentétesek a szerzőével, nem az „igazi” Kölcsey véleményét tükrözik. A másik irányhoz tartozók az előzőhöz hasonlóan szerepjátszásként értelmezik a megszólalást, ám úgy vélik, nem dönthető el, hogy a kijelentések alanya és a vers szerzői énje azonosak-e egymással, vagy ellenkezőleg, a túlzásba vitt bölcsesség akár saját tagadását is hordozhatja (pl. Bajza). Az újabb olvasatok a vers értékszerkezetére vonatkozó ellentmondást állították a figyelem középpontjába (Csetri, Szegedy-Maszák, Dávidházi, Rohonyi). „A romantikus iróniával (az irónia és a romantika átfedéseinek tanulságával) számoló értelmezés a Vanitatum vanitas ellentmondó jelentései tekintetében nem lát lehetőséget sem a »megszüntetve megőrzésre« (a vers mint tagadva igenlés), sem pedig a teljes elkülönítésre (a szó szerint értett vers mint kivétel Kölcsey pályáján). A vers felütése (…) a prédikátor gesztusának megismétlésével egyidejűleg kétségbe vonja önmaga jogosultságát e szerepre. Hiszen a »tanítás« éppen azt jelenti ki, hogy »e világon« mindenféle törekvés értelmetlen, mindenféle bölcselkedés, tanítás »oktalan«, ennyiben pedig aláássa a salamoni bölcsességre hivatkozó (az ószövetségi prédikátorral nem azonos) beszélő autoritását. Ha pedig az autoritás megőrzése érdekében a tanítás kijelentését nem kell »komolyan« (szó szerint) venni, akkor maga a tanító gesztus semmisül meg. Hiszen arra, hogy a »tompa« és »rendületlen« magatartás mellett mi egyébre vonatkozna a tanítás, a szövegben nem találunk utalást, leszámítva a salamoni állítások végletekig menő konkretizálását s így saját állításainak negálását. Ha a vers értelmezője nem akarja figyelmen kívül hagyni, hogy az ellentmondások mintegy kikényszerítették értelmezői eljárását (…), a vers olvasását a vers olvashatóságára vonatkozó reflexióval kell, hogy azonosítsa.” (Z. Kovács Zoltán) „A Vanitatum vanitas nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy újramondja ugyanarról a dologról (t. i. a történelem folyamatának és az egyes ember boldogságának viszonyáról) az adott tudásszerkezetet, a teljes tudást, mindazt, ami arról tudható. A kommentálás ereje által szándékozik meghatározni az ember helyét a világban, nyelvileg újra kijelölni a helyét a beszéd által. Egy nagy hagyományú és nagy presztízsű műfajra játszik rá, a prédikáció és a tanítás eszközeit és beszédmódját vezeti be a jelentésképzés egy más törvényeket követő területére, a lírai szövegalkotás
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
világába. A Vanitatum vanitas, akárcsak a Hymnus, olyan lírai szöveg, amely műfaji hovatartozása okán is sokkal többre vállalkozik, nagyobb igénnyel fordul a közönséghez, mint az általában lírai szövegektől elvárható. Ez egyrészt abból következik, hogy a Vanitatum vanitas bölcseleti vonatkozásokkal rendelkező szöveg, másrészt azokból az ismeretkritikai előfeltevésekből, amelyekkel a versnek Kölcsey e pályaszakaszán kapcsolata van.” (Borbély Szilárd) „…a vers egy nagy erejű hagyománnyal szemben vet fel, igen magas szinten, egy másfajta gondolkodás- és érzésmódot. Használja ezt a hagyományt, belehelyezkedik, és így, ebből a pozícióból bizonytalanítja el, hogy elmozdíthassa. (…) Annak a fajta nyelvi magatartásnak és világlátásnak az elutasítását foglalja magában, amelyet még Kisfaludy is képviselt (…): a példák erejével való érvelést, a tekintély megkérdőjelezhetetlen tiszteletét, a világ és benne az ember létének a halál és az ítélet nézőpontjából történő szemléletét.” (Borbély Szilárd) f) HIMNUSZ
KÉRDÉSEK
VANITATUM VANITAS
Műfajkijelölő cím: himnusz (dicsérő ének), az óda válfaja. A műfajnak megfelelő konvenciók pl.: ABAv szerkezet, istenséghez fordulás a közösség nevében, kérés, az istenség múltbéli tetteinek előszámlálása, kéréskönyörgés, ima megismétlése, patetikus hangvétel stb.
A)
A cím a lábjegyzetből kiolvashatóan ószövetségi könyvre utal, a Salamon királynak tulajdonított Prédikátor könyvére, tehát lehet pl. prédikáció az előszöveg műfaja, ami rendszerint tanító-meggyőző szándékú, a helyes életre, a földi létben követendő magatartásra hívja fel a közösség figyelmét, bölcsességeket mond. A műfajnak megfelelő konvenciók pl.: többes szám 2. személyű megszólítás, szentenciák, gnómák, ítéletalkotás, minősítés, tanács. A műfaji konvenciótól idegen: nem vallásos nézőpont, irónia, jelentéktelenítés, a közösségi érdekeltség részbeni hiánya.
Milyen műfajt jelöl, milyen kommunikációs szerepű előszöveg(ek)re utal a cím? Hogyan jelennek meg a várt konvenciók a költeményben? Mi a Himnusz alcímének a szerepe?
Érvelése értelmezhető a büntetőper – védőügyvéd – védőbeszéd kontextusban is. Alcím: időben visszautalja a megszólalást a helyzet párhuzama alapján, szerepfelvétel történik. A reformáció és a barokk kor bibliai (ószövetségi) szemléletű, ZSOLTÁROS HAGYOMÁNYához (a közösség bűne, bűnhődése, zsidó nép –magyarság párhuzama).
B)
Egyfajta nemzeteszmény megfogalmazása a hagyomány által. (Zrínyi, Berzsenyi)
Mi a kapcsolódás szerepe?
Milyen korábbi irodalmi hagyományokhoz, értelmezési szemléletekhez kapcsolható a vers?
Eltávolodik a teológiai értelmezési hagyománytól (erkölcsös életre és a jó halálra készítse fel az embert), a felvilágosult tudományosság nézőpontja felől KOMMENTÁL egy bölcsességet: „érett ésszel, józanon”. Ezzel a látszat és a hiábavalóság felismert igazsága között teremt feszültséget.
55
56
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
a) A prófétai beszédhelyzethez hasonló, a közösség képviselője (pap, prédikátor) Istent, a történelem urát szólítja meg, a nemzetközösség nevében közbenjár: áldást, megszánást kér, figyelmezteti Istent a bűnhődés idejének leteltére, a közösség szabadságának visszaadására. Szimbolikus cselekvést (beszédtett) hajt végre, hogy kiengesztelje Istent. A közösség megtérésének és megújhodásának reményében történik a megszólalás b) Egy bűnös közösség engesztelő közbenjárója a legfelsőbb hatalomnál kedvező elbírálásért (védőügyvéd). Mindkettő ősmintája az egyszerre földi és égi lényegű pártfogó, a SZÓSZÓLÓ (paraklétosz).
•
1 1 .
É V F O L Y A M
C) Hányféleképpen lehet értelmezni a vers beszédhelyzetét? (Ki beszél, kihez, kinek a nevében, milyen szándékkal?)
A beszélő kommentátor, a bibliamagyarázó-értelmező szerepéből szólal meg az újraértelmezés szándékával, ugyanakkor a szándék többértelmű, a beszédpozíció is többféle. A szándék szerint: a) A tanítást komolyan kell venni, e világon minden törekvés értelmetlen, ez esetben értelmét veszti a salamoni bölcsességre hivatkozás. b) A tanítás kijelentéseit nem szabad/kell szó szerint venni, ez esetben a tanító szándék semmisül meg. A beszélő pozíciója szerint: a) Határozottan megszólítotthoz beszél: többes szám 2. személyű (forgassátok, mit hozátok) vagy egyes szám 2. személyű (vársz hírt, ne gondolj) felszólító módú igealakok (I, V, VIII, IX. vsz.) – hallgatóságot feltételez, meggyőző, „szónoki” szándékot, jellegzetesen a tanító szándékú szövegek igemódhasználata. b) Személytelen szerkezetek és többes szám első személyű kijelentő igemód (pl. II., IV., VIII. vsz.) – bölcselő reflexió hordozója, variálható, bővíthető-szűkíthető példatár, az olvasónak passzív szerepet szán: a beszélő belső útjának követése. a + b = ellentétes, feszültséget hoz létre
T Ö R T É N E L E M
A nemzet. A nemzethez tartozás lelkiérzelmi, területi, nyelvi-hagyománybeli tényezőket jelent, független társadalmi származástól („nép”). A történelmi vonatkozásokban a (korábbi) nemesi nemzetfogalom jelenik meg, ennek szerepe a magyar történelem jelenének az eredettel és a történelmi múlttal való összekötése (Bendegúz, Árpád).
D) Mi az emberi közösség köre, tartalma, tere és ideje, amire a beszélő figyelme kiterjed? (Kinek/minek a történetéként van szó a történelemről?)
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
A világtörténelem. A Földhöz, az emberiség történetéhez való (létbeli, nembeli) tartozás, térben és időben különböző, de az európai kultúra történetéhez, eszmeiségéhez, művészetéhez tartozó jelentős tettek, személyek előszámlálása (illetve ezeknek a beszélő-értelmező általi lefokozása, jelentéktelenítése).
A Kárpát-medence: Duna, Tisza, Tokaj, Kunság (a magyar történelem) terében a honfoglalástól, a honszerző és honmegtartó harcoktól a békés munkában és bőségben („Kánaán”) megjelenő áldáson át az átok következtében fellépő külső és belső ellenséggel folytatott hiábavaló küzdelemig. Retorikus szerkezet: keretes (ABAv), felidézi a magyar történelem eseményeit (szelektív) azzal a céllal, hogy felelevenítse az isteni jelenlét és a nemzet közös történetét. (1) 2–3 (M/1.) ↔ 4–6 (M/2.) < 7 (Je) ~ (8 Je/Jö) Idő és értékszembesítés: Múlt/1 = dicsőséges (Isten kegyelmében), Múlt/2 = dicstelen (bűn, isteni büntetés), Jelen = a megszólalás ideje, pusztulás, a dicstelenség tudatosítása a közösségben, Jövő: = a jelenbeli döntésen múlik, de Isten akaratától, kegyelmétől függ. Aszimmetria: érv a megbűnhődésre.
E) Hogyan épül fel a vers szerkezete? Hogyan tagolható szerkezeti egységekre?
Retorikus szerkezet: előrevetett tanulság (tételmondat), példák, bizonyítás (katalógus, szekvencia), következtetés magyarázattal kiegészítve. Az értelmezéstől függően lehet: a) (1–2) + (3–4 +5–6 +7–8) + (9–10) b) 1 + (2–8 + 9–10) c) 1 + (2–8) + (9–10) A c) tagolás a szöveg nyomatékosító, grammatikai kohéziót teremtő nyelvi elemeire figyel: „itt” (deixis), „hát” (következtetés), „mert” (magyarázat). A múlt a beszélő jelenbeli pozíciójából végigtekintett „panoráma”.
57
58
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Keresztény, vallásos szemlélet.
•
1 1 .
É V F O L Y A M
F)
A létezés történelmi időben való szemlélése, nem tételez A történelmet Isten irányítja Milyen világkép jellemzi a betörténelmen kívüli irányító (áldás–kegy, átok–büntetés, szélő történelemszemléletét? hatalmat, a történelem (közös) bűnbocsánat–kegyelem), tőle emberi cselekvések eredméfügg a jövő is. Milyen hatalom irányítja szerin- nyeként létesül, előrehaladáte a történelmet? sáról, értelméről, céljáról nem Erkölcsi megtisztulás, fohászkolehet beszélni. dás Istenhez: az értelem és a Milyen magatartás-lehetőségei szív (hit) együttes érvénye. vannak a nemzetnek és/vagy a) A beszélő állítása szerint a az embernek? felülemelkedés: a hideg, Fennkölt, patetikus, archaizáló RENDÜLETLEN, fölényes nyelvhasználat. Hogyan jelenik meg ez a hangszemlélődés (tompa, nyunemben? godt, érezetlen) bölcsessége (sztoicizmus, mások szerint a cinikusok), amely a transzcendencia hiányának belátásából, a józan értelem (ész) kizárólagosságából fakad. b) Ugyanakkor ennek ellentmond a beszélőnek a lefokozó metaforákban rejlő ítélete. Az eldönthetetlenség a nyelvi megalkotottságból fakad, és egyes értelmezések szerint a romantikus iróniával hozható összefüggésbe.
3. lépés: 4. feladat T/4.
42. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Célunk az értékfosztás poétikai eszközeinek vizsgálata és értelmezése. Fontos lehetőség annak a romantikus iróniából fakadó ellentmondásnak a megfigyelése, megértése, ami már a beszédhelyzet értelmezésekor is előkerült. Jelesül egyrészt annak belátásához juthatnak el a tanulók, hogy a „tompa”, „érezetlen” sztoikus magatartás kevéssé fér össze az ironikus lefokozó metaforákkal, mert azok a beszélő érzelmi érintettségéről árulkodnak. Másrészt, ha a beszélő jelentéktelenségeknek állít minden dolgot és emberi törekvést, akkor saját maga hitelteleníti kommentárjának
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
komolyságát. Az ellentmondások és a romantikus irónia az olvasóból mintegy „kikényszerítik” az értelmezést. • Osszuk fel a csoportok között a feladatot, egy csoport egy oszlophoz keressen példákat a versből (egy oszloppal természetesen több csoport is foglalkozhat). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információkeresés, ellentmondásokra való érzékenység, értelmezés, következtetés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az előző csoportok M u n k a f o r m á k : csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, szemponttáblázat 4. A Vanitatum vanitas képalkotása Gyűjtsetek a Vanitatum vanitasból motívumokat, költői képeket a táblázat szempontjai szerint, majd értelmezzétek szerepüket, jelentéstartalmukat! (LE)MINŐSÍTÉSEK FÉNYJELENSÉGEK
BIZONYTALAN LÉGMOZGÁSOK
ÁLLATOK
BETEGSÉGEK
HOGYAN, MILYEN ELJÁRÁSSAL JÖN LÉTRE A JELENTÉKTELENÍTÉS?
HOGYAN VISZONYUL A JELENTÉKTELENÍTÉS A KOMMENTÁTORI SZEREPHEZ ÉS A KOMMENTÁTOR ÁLTAL JAVASOLT MAGATARTÁSFORMÁHOZ? A szerephez: A javasolt magatartásformához:
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK (LE)MINŐSÍTÉSEK FÉNYJELENSÉGEK tűnemény bolygó fény hulló szikra holdvilág gyertyaláng
BIZONYTALAN LÉGMOZGÁSOK sóhajtás lengése pára buborék lepkeszárny fergetege tarka párák szivárvány füst fúvallat
ÁLLATOK
BETEGSÉGEK
hangyafészek méhdongás nyúlvadászat, őzfutás patkánycsoport foltdarázs kakasviadal
gőz hagymáz vértolúlás mámor forró hideg dadogása
59
60
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
HOGYAN, MILYEN ELJÁRÁSSAL JÖN LÉTRE A JELENTÉKTELENÍTÉS? Az emberi élet súlytalanságát, időbeli végességét, törékenységét jelölik.
Anyagtalanságot, semmiséget, erőtlenséget, érzékcsalódást jelölnek.
Csoportban, bolyban élő vagy kis testű állatok – parány, értelem nélküli, komikus. Az emberi az állati szintre redukálódik.
Szellemi (művészet, tudomány) tevékenységet kiváltó betegség (ok). A szellemi a testi bajra redukálódik.
HOGYAN VISZONYUL A JELENTÉKTELENÍTÉS A KOMMENTÁTORI SZEREPHEZ ÉS A KOMMENTÁTOR ÁLTAL JAVASOLT MAGATARTÁSFORMÁHOZ? Nem elpusztulásról, hanem jelentéktelenségről beszél (értékfosztás). Lényegtelen, hogy meghaltak, a lényeg, hogy a beszélő szerint nem hagytak maguk után maradandót. Ha a beszélő jelentéktelenségeknek állít minden dolgot és emberi törekvést (történelmi tettek, virtus bölcselet, tudomány, művészetek), akkor az ő bölcselkedését (kommentárját) sem kell komolyan gondolni? (Ismét a romantikus iróniára figyelhetünk fel.) Ironikus hang ↔ fölényes higgadtság.
4. lépés: 5. feladat T/5.
42. oldal 5 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ha az óra végén marad pár perc, válasszunk az alábbi idézetekből egyet-kettőt, s rövid páros megbeszélést követően hallgassunk meg közösen néhány gondolatot a névlánc módszerével. • A többit feladhatjuk házi vagy szorgalmi feladatnak. A következő óra elején röviden térjünk vissza a megoldásokra. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : problémaérzékenység, analogikus gondolkodás, reflexiós készség, lényeglátás, filozófiai gondolkodás, „készség az okoskodásra” C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : névlánc, házi feladat 5. Kapcsolatok, alternatívák Hogyan hozhatók kapcsolatba az értekező Kölcsey alábbi gondolatai a Himnusz, illetve a Vanitatum vanitas kérdéseivel? a) „(…) minden ember saját szemüvegével nézi a világot, s ki tudná meghatározni, ki tart jobb üveget? A vizsgáló-e, vagy az ábrándozó?” (Mohács)
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
b) „Bölcseink mondják: az ember nem hal meg egészen, nem hal meg örökre. Az eltemetett magból kalász virul fel; az álomra szenderedett hernyó mint lepke száll elő. Gyönyörű hasonlatosságok, melyek óhajtásainkat melegebbekké tehetik ugyan, de bizonyosságot adni nem tudnak. A halhatatlanságról szóló tudomány a filozófiának poézise. Ragyogva biztat mint a szivárvány; de hasonlólag ehhez, testetlen színekből áll elő. Szívet csalhat; értelmet nem hódít.” (Vilma) c) „Szerencsés történetek felvirágoztathatják, dicsőségre emelhetik a nemzetet; de a balsors csapásaiból is eredhetnek magas érzelmek. Szerencse hiúvá is teszen; szerencsétlenség, ha nem közlelket ért, magábaszállást, önismerést, erőkifejtést hoz magával.” (Mohács) d) „Meg kell vallani: e választott nép semmivel sem jobb, mint ama másik, melyet Isten hosszú türelem után végre széjjelszórt. Azonban csakugyan nyilvánvalók rajtunk az isteni pártfogás jelei; mert anélkül, saját bűneink következésében, már régen el kellett vala süllyednünk.” (Országgyűlési napló) e) „Azonban jól megértsd! Az ember véges állat, hatása csak bizonyos meghatározott körben munkálhat. Azért ne hidd, mintha isten bennünket arra alkotott volna, hogy a föld minden gyermekének egyforma testvérök s a föld minden tartományának egyforma polgáruk legyünk.” (Parainesis) f)
„Hidd el nekem, eljön az idő, midőn az ember, ha nem szerencsés is, felölemelkedik a sorson; s önérzési nyugalomban, fellengezve áll, mint ki tiszta égben a sziklatetőről nézi a lábai alatt tolongó felleget.” (Levél Szalay Lászlóhoz)
g) „Ember a történet urává magát nem teheti.” (Parainesis)
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a)
Az emberi megismerés két, alapvetően ellentétes viszonyban álló stratégiájáról van szó, az „ész” és a „szív” megismerő képességének, valamint az általuk nyújtott ismeretek természetének eredendően ellentétes voltáról. A tudás (ész) eleve bizonytalanság és kétkedés, vele szemben a hit az, ami nyugalmat, megnyugvást adhat. A hitben megalapozott tudás irányíthatja az emberi cselekvést (Kölcsey gondolkodása e tekintetben Kant kritikájaként is értelmezhető, az újabb szakirodalom pl. Kölcseynek Fichtével rokonítható álláspontjára hívja fel a figyelmet. – S. Varga Pál). A Himnusz és a Vanitatum beszélőjének nézőpontja („szemüvege”) is értelmezhető a fenti kettősség mentén. b) Az ember(i) (lélek) halhatatlanságának kérdésében is különböző választ ad az észelvű és a hitelvű gondolkodás. Az észelvű eleve kétkedő, kritikai szerepű. (Vanitatum) c) A nemzeti lét történelmi időben való szemlélete: az emberi cselekvésnek, a tetteknek történelemalakító szerepe van. A Himnuszban a cél Istentől való és ember számára beláthatatlan, jó sorsnak vagy balsorsnak tűnik fel. A Vanitatum a forgandó szerencsén (jón és rosszon) való felülemelkedést mondja kívánatos magatartásnak. A Himnusz beszédhelyzete: a balsorsban vállalt közvetítő szerep a közösség és Isten között, a nemzeti múlt elbeszélése és értelmezése mint egy újfajta nemzeti identitás megképzése. d) A zsidó nép – magyar nép párhuzam (a reformáció hagyománya) és ironizáló ellentéte (bűn → szétszórattatás): Himnusz; az irónia: Vanitatum e) Az emberi illetőség, illetve hatókör korlátozott volta, ill. önkorlátozás: a nemzetért való cselekvés etikája, ill. ennek lehetősége (ez a Himnuszban még nincs jelen kifejtetten).
61
62
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
f) g)
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Pl. a sorson való felülemelkedés gondolata a Vanitatum problematikájához kapcsolja Mindkét olvasott vershez kapcsolható a történelem ember által való uralhatatlanságának a gondolata, de a levont konzekvenciák lényegesen különböznek nemzeti, illetve egyetemes szinten.
5. lépés: 6. feladat T/6.
44. oldal 20 PERC
Választható feladat
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat lehetséges kitérő az intertextualitás irányába. • Továbbra is együttdolgoznak a korábbi négyfős csoportok. A tanulóközösség fogékonyságától, érdeklődésétől, tempójától függően adhatunk minden csoportnak egy-egy feladatot [A)–H)], de a feladatok közül válogatva egy-egy feladattal több csoportot is megkínálhatunk (ez időtakarékosabb). Célszerű úgy válogatni a kínálatból, hogy mind a Himnuszhoz, mind a Vanitatum vanitashoz kapcsolódjon feladat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : intertextuális kapcsolatok feltárása, értelmezése, következtetés, nyelvi formulák módosulásainak azonosítása, értelmezése, képolvasás, kép–szöveg analógiák megfogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : D), G), H) – nehezebb; A), B), C), E), F) – könnyebb M u n k a f o r m á k : csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik 6.
Szöveghagyomány, szövegköztiség, toposz
A) Keressetek szövegszerű és jelentésbeli kapcsolatokat az alábbi részletek, valamint a Vanitatum vanitas költői képei, szöveghelyei közt! „Az én napjaim hasonlatosok az elhanyatlott árnyékhoz: és én, mint a fű, megszáradtam. Te pedig Uram, mindörökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségről nemzetségre megmarad!” (Zsoltárok, 102. 12–13.) „És hogy a halandó embernek napjai hasonlatosok a fűhöz, és hogy mint a mezőnek virága, úgy virágzik. És mikor a szél általmegyen rajta; nem lészen többé, és nem esméri többé azt az ő helye. (…) De az Úrnak jóvolta mindörökkön örökké vagyon az őtet félőkön.” (Zsoltárok, 103. 15–17.) Milyen kérdés, feltételezés vagy következtetés adódhat vizsgálódásotok eredményéből?
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
B) Keressetek szövegszerű és jelentésbeli kapcsolatokat az alábbi részletek és a Vanitatum vanitas költői képei, szöveghelyei közt! „Mint vízi búborék ezek el-múltanak; Mint mezei viráh mind el-hervadtanak; Mint kéményből jött füst mind el-oszlottanak; Mert nincsen állandó marhája Világnak” „Hol vagyon Salamon Király okossága? Dalila Sámsonnak kedvelt bolondsága?” (…) „Hol vagyon Attila Istennek ostora? S Chabának megdühött végetlen tábora?” (…) (Nyéki Vörös Mátyás [1575–1654]: A Földi Részeg Szerencsének és Dicsőségnek Állhatatlan Lakodalmában Tobzódók Jóra Intő Csengettyűje, 63. vsz., 55. és 60. versszakból) Milyen kérdés, feltételezés vagy következtetés adódhat vizsgálódásotok eredményéből? C) Keressetek szövegszerű és jelentésbeli kapcsolatokat az alábbi részletek és a Vanitatum vanitas költői képei, szöveghelyei közt! „A hiú pompázás, a színielőadások, a gulyák és a nyájak, a lándzsatörések: kutyáknak vetett csont, halastóba dobott morzsa, hangyák tehercipelő erőlködése, riadt egerek futkosása, dróton rángatott bábfigurák.” „Légy, mint a szirtfok, melyet a hullámok rendületlenül csapkodnak; az pedig rendületlenül áll.” (Marcus Aurelius: Elmélkedések) Marcus Aurelius (121–180) római császár és sztoikus filozófus. A sztoikusok az egyes ember boldogulására kerestek választ etikájukban. A nyugodt, zavarmentes lelkiállapotnak az elérését az erények tiszteletében, a mértékletességben, illetve a közügyektől (politikától) való eltávolodásban látták. Úgy vélték, hogy a világmindenségben meghatározott rend érvényesül. Ezt olyan szükségszerűségek (sors) szabják meg, melyek elől nem lehet kitérni. Mivel az emberi lét végzetszerű, az egyetlen bölcs dolog a természeti törvényszerűség és a sorsszerűség elfogadása, vagyis a szenvedélymentes élet (görög: apatheia) gyakorlása.
Milyen kérdés, feltételezés vagy következtetés adódhat vizsgálódásotok eredményéből?
63
64
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
D) A Vanitatum vanitas az úgynevezett középkori vanitas-irodalom hagyományához is kapcsolódik, amely az e világi hívságok mulandóságát a túlvilági boldogsággal mint igaz és örök értékkel állította szembe. Ezek a szövegek jellemző formula (Ubi sunt formula – latin) szerint építkeztek, de első és utolsó elemük a közös értés miatt akár el is maradhatott: (1) (2) (3) (4)
Megszólítás (Mondd meg…) → elmaradhatott Kérdés (Hova lett…) Felsorolás (személyek, értékek, kincsek katalógusa) Válasz (meghalt, elpusztult, odalett) → elmaradhatott
Vizsgáljátok meg, hogyan jelenik meg ez a formula az alábbi részletekben! a) Mondjátok hol van, hova lett Flóra a szép nő, Róma fénye? Archipidia hol lehet S Thaïs, vele egy anya vére? Hol a tapsra, szóra, zenére Tó fölött ébredő Echó Emberfölötti tünde lénye? No de hol a tavalyi hó? (Villon: Ballada tűnt idők asszonyairól, Szabó Lőrinc fordítása) b) Hol van a hon, melynek Árpád vére Győzelemben csorga szent földére, Mely nevével hév szerelmet gyújt; S messze képét bújdosó magzatja, Még Kalypso keblén is siratja, S kart feléje búsan vágyva nyújt? Itt van a hon, ah nem mint a régi, Pusztaságban nyúlnak el vidéki, Többé nem győzelmek honja már; Elhamvadt a magzat hő szerelme, Nincs magasra vívó szenvedelme, Jégkebelben fásult szívet zár. (Kölcsey Ferenc: Zrínyi éneke, Szobránc) c) Felforgat a nagy századok érckeze Mindent: ledűlt már a nemes Ílion, A büszke Karthágó hatalma, Róma s erős Babylon leomlott. (Berzsenyi Dániel: A Magyarokhoz)
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
d) Sándor csillogó pályája, Nyúlvadászat, őzfutás; Etele dúló csordája Patkánycsoport, foltdarázs; Mátyás dicső csatázási, Napoleon hódítási, S waterlooi diadal: Mind csak kakasviadal. (Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas) E) A vanitas-témának a képzőművészetben is meglehetős hagyománya van. Beszéljétek meg, milyen eszközökkel, szimbólumokkal élnek az alábbi képek a földi értékek mulandóságának bemutatásakor!
F) Mi közös az alábbi névszói szerkezetekben? Magyarázzátok meg, miben rejlik ezeknek az alakzatoknak a hatása, jelentésalakító szerepe! Bölcselkedő oktalanság Rendbe fűzött tudatlanság Forró hideg dadogása G) Hasonlítsátok össze a Himnuszt Zrínyi Szigeti veszedelem című eposzának alábbi részletével!
65
66
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
ZRÍNYI MIKLÓS: SZIGETI VESZEDELEM (első ének – részletek) 7. Az nagy mindenható az földre tekinte, Egy szembe fordulásbol világot megnézé, De leginkább magyarokat eszben vette, Nem járnak az úton, kit Fia rendelte. 8. Látá az magyarnak állhatatlanságát, Megvetvén az Istent, hogy imádna bálvánt; Csak az, eresztené szájára az zablát, Csak az, engedné meg, tölthetné meg torkát; 9. Hogy ű szent nevének nincsen tiszteleti, Ártatlan Fia vérének böcsületi, Jószágos cselekedetnek nincs keleti, Sem öreg embernek nincsen tiszteleti; 10. De sok feslett erkölcs és nehéz káromlás, Irigység, gyülölség és hamis tanácslás, Fertelmes fajtalanság és rágalmazás, Lopás, ember-ölés és örök tobzódás. 11. Megindúlt ezekért méltán ű haragja, Azért Mihály archangyalt magához hivá, És kemény haragjában igy parancsolá, Ű szentsége előtt archangyal áll vala: (…) 13. Maga te tekints meg körösztyén világot, Nem találsz azok közt, kivel tettem több jót: Kihoztam Scitiábol mely nékik szük vólt, Az én szent lelkem is ű reájok szállott. 14. Scitiábol, azt mondom, kihoztam üket, Miként Egyiptusbul az zsidó népeket, Hatalmas karommal verém nemzeteket, Mindenütt rontám, vesztém ellenségeket.
1 1 .
É V F O L Y A M
T Ö R T É N E L E M
15. Téjjel-mézzel folyó szép Pannoniában, Megtelepitém üket Magyarországban, És meg is áldám minden állapatjában, Meghallgatám, segitém minden dolgokban; 16. Sőt vitéz szüvel is megáldottam üket, Ugy hogy egy jó magyar tizet mást kergetett, Sohul nem találtak oly nagy ellenséget, Az ki, mint por szél előtt, el nem kerengett. (…) 19. Ah, bánom, ennyi jót hogy ü vélek töttem, Nem-é viperákat keblemben neveltem? De immár ideje velek esmertetnem: Én vagyok ama nagy bosszuálló Isten. 20. Eredj azért, archangyal, szállj le pokolban, Válassz eggyet az haragos furiákban, És küldjed el aztot szultán Szulimánban, Jutassa magyarokra való haragban. 21. Én pedig töröknek adok oly hatalmat, Hogy elrontja, veszti az rossz magyarokat, Mindaddig töri iga kemény nyakokat, Mig nem esmerik meg: elhagyták urokat. (…) 23. Ez mindaddig lészen, míg bosszút nem állok, Harmad-negyed ízig büntetés lesz rajtok; És ha idején eszben nem veszik magok, Örök átkom, haragom lészen ü rajtok. 24. De ha hozzám térnek, megbánván bünöket, Halálrol életre ismég hozom üket. Jaj, török, néked, haragom vesszejének! Te vagy, de eltörlek, ha ezek megtérnek.
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
67
68
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
H) Keressetek szövegszerű és jelentésbeli kapcsolatokat az alábbi részletek, valamint a Himnusz közt! a)
Támaszta az Isten az keresztyén népre Pogán fejedelmet nagy veszödelmére, Jelösben mindönnel ez magyar nemzetre, Parancsolatszegésért büntetésére. (Tinódi Lantos Sebestyén: Az szalkai mezőn való viadalról)
b)
Ah [az] Duna vizivel, ah Tisza vizivel, Száva, Dráva, Szamos, Maros vizivel, Erdőkkel, mezőkkel, szép zsíros füekkel, Johokkal, lovakval, tikval, lúdval, disznóval, Őket az nagy isten itt mind megszállatá, Mind ah zsidó népet Kánaánnak földében. (Farkas András: A zsidó és magyar nemzetről, III, 10. – 1538)
c)
Sok ideje immár, hogy szívünk várton vár isteni segitséget. Elfordult volt tűlünk, mert nagy sok volt bűnünk, szivünk azért rettegett. Lám, nem haragszik volt, csak mint atya sújt volt, s immár megkegyelmezett. (Debreceni S. János [?–1614]: Militaris congratulatio)
d)
Oh kedves nemzetem, hazám, édes felem, Kivel szerelmetes mind tavaszom s telem, Keseregj, sírj, kiálts Istenedhez velem; Nálad, hogy szeretlek, legyen ez vers jelem. (Rimay János [1570–1631]: Oh szegény megromlott s elfogyott magyar nép...)
e)
Jaj, régi szép magyar nép, Az ellenség téged mikép Szaggat és tép! Mire jutott állapotod, Romlandó cserép? Valál olyan szép, Magyar nép! De a sasnak körme között Fonnyadsz mint a lép, Szegény magyar nép! (Rákóczi-nóta)
Milyen kérdés, feltételezés vagy következtetés adódhat vizsgálódásotok eredményéből?
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) (metafora) elhulló rózsa, elillanó illat – ÉLET – elszáradt fű, mezők virága (hasonlat) (metafora) fuvallat – HALÁL – szél (metafora) Az emberi lét semmisége, törékenysége, mulandósága fejeződik ki benne. A Bibliában ennek ellentéte az Úr örökkévalósága, a Vanitatumból hiányzik ez a transzcendens, az emberi létnek értelmet adó távlat. Helyette a kiszámíthatatlan sors, a vándor szerencse (Fortuna) kerül előtérbe. • Kölcsey felhasználja a versben az ószövetségi zsoltárhagyomány frazeológiáját. B) (metaforák) pára (pompa, ék), buborék (ezredév), elhulló rózsa, füst (balsors) – MULANDÓSÁG – búborék, mezei virág, füst (hasonlatok) Bibliai és történelmi személyek – Salamon, Attila (a Vanitatumban a teljesítményét, történelmi szerepét lefokozó metaforákkal, Nyéki Vörös Mátyásnál kérdések sorakoznak, a földi (e világi) dolgok mulandó voltának a hangsúlyozásával (épp a transzcendentális távlathoz viszonyítva). • Például: Nyéki Vörös Mátyás szövegét esetleg olvashatta Kölcsey, vagy a Nyéki-szöveg eleve toposzokkal él, van egy jellegzetes szövegtípus az irodalomban, amelyik a földi dolgok mulandóságát tematizálja. C) pára minden pompa s ék, hiúságok hiúsága (cím), állatmetaforák (őzfutás, kakasviadal stb.) – hiú pompázás, gulyák, nyájak, kutyáknak vetett csont, halastóba dobott morzsa, hangyák tehercipelő erőlködése, riadt egerek futkosása Légy, mint szikla rendületlen, / Tompa, nyúgodt, érezetlen – Légy, mint a szirtfok, melyet a hullámok rendületlenül csapkodnak; az pedig rendületlenül áll. Az emberi tettek jelentőségét azonos eljárással csökkenti, jelentékteleníti a két szöveg, a kívánatos magatartásminta hasonló, a szemléltető hasonlat és a frazeológia is. • Például: Kölcsey olvasott Marcus Aureliust? Átvételről van szó? A lefokozó eljárás bevett gyakorlat a költészeti hagyományban? Kölcsey verse a sztoicizmus magatartását állítja követendő mintának? D) a) A formula majdnem teljes: megszólítással kezdődik, majd jön a kérdés, ezt követi a felsorolás (régi híres asszonyok, nők előszámlálása: szépek, tüneményesek). A vers egyedisége a válasz eltérő jellegéből is fakad: a válasz kérdés, a természet körforgására való rákérdezéssel teszi evidens belátássá az elmúlást, a pusztulást. b) Hiányzik a megszólítás, így erőteljesebbé válik a verskezdet. A kérdést értékkatalógus követi, a válasz értékpusztulást állít (szent föld – pusztaság, győzelmek – vereségek, honszeretet – fásultság, közöny): idő- és értékszembesítés, a nemzet történelmi (dicsőséges) múltjával szembesíti a puszta jelent. Az ellentét erkölcsi természetű: a jelen az erkölcsi szilárdságot és a belőle fakadó tetterőt nélkülözi. A kérdés felhívásként funkcionál, cél az erkölcsi erő felébresztése a nemzet nagy alakjainak (itt Árpádnak) példaként állításával. c) A válasz szentenciaként kerül a versmondat elejére (az óda összegző érvényű zárlata), ezt követi a felsorolás (példázás). A megszólítás és a kérdés elmarad. (A cím és az első versmondat viszont megszólítást tartalmaz.) A rímtechnika is ironizáló (pályája – csordája). d) Nincs megszólítás (a vers elején van!!), nincs kérdés (az 5–7. versszakokban van!!), a felsorolás értékállítást és értékfosztást tartalmaz (metaforizáció).
69
70
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
E)
Jellegzetes értékszimbólumok: nőiség (szépség), bölcsesség (könyv), ifjúság, virág (rózsa); romlékonyság-, illetve halálszimbólumok: koponya, papírszerűség (ráncok); időszimbólumok: óra, homokóra; iránytű (?) – helyes magatartás az evilági létben, fényszimbolika (örökkévalóság).
F)
A névszó és a jelzői módosító jelentésbeli ellentéte: oximoron, lefokozó szerepe van a jelzői módosítónak, értékteleníti a névszó jelentését.
G) Például: A Himnusz nemzeteszménye megújítja a reformáció és a barokk bibliai szemléletű zsoltáros beszédét: Istenhez fordulás / A Szigeti veszedelem eposzként Isten magyarokkal kapcsolatos tetteit beszéli el (a török hódítás okadó magyarázataként). Istent mindkét szöveg a történelem urának tekinti. Mindkettő középpontjában vallási-erkölcsi kérdés áll: a bűn – bűnhődés – bűnbocsánat teológiai szerkezete szerint. A Szigeti veszedelem a bűnök katalógusát is megadja, a Himnusz nem. A Himnusz szerzője és a Szigeti veszedelem szerzője a katolikus (megváltás) és a protestáns (zsidó nép–magyar nép párhuzam) hagyományból egyaránt merít. A Szigeti veszedelem részletében Isten beszédét (is) olvassuk, a Himnuszban Istenhez szól a közösség szószólója. A Szigeti veszedelem részletében Isten kilátásba helyezi a bűnbocsánatot, a Himnuszban a beszélő könyörög áldásért, majd szánalomért. H) a) Históriás énekhagyományhoz való kapcsolódás, bűn–büntetés motívuma. b) Zsidó nép – magyar nép párhuzam, Kánaán – ígéret földje – Kárpát-medence, folyók mint metonímiák, bőségmotívumok. c) Balassi-strófában írt énekének „szövegszervező eljárása a nemzeti sors ismert toposzaira történő építkezés. A wittenbergi történetfelfogásnak magyar helyzetre alkalmazott gondolatmenete szerint a magyar népet Isten a bűneiért sújtja, a kortársak tudata szerint az a kulcskérdés, hogy az Úr haragja végleg el kívánja törölni a bűnös közösséget, avagy csak »atyailag« dorgálja azt, a morális javulás bekövetkeztéig.” (Bitskey István) d) „Kölcsey Ferenc Hymnusának viszonylag friss kritikai kiadása óta úgy látszik, hogy a szerző valójában nem ismerte azt a szinte folyamatos, s hatástörténetileg mindenképpen releváns tradíciót, amely a Querela Hungariae toposzát a nép–kép–tép… rímtoposz segítségével öszszegezte és örökítette tovább. A rímtoposz alapító alkotása, Rimay János Ó, szegény megromlott… kezdetű verse (Balassi Bálint neve alatt, A Magyar Nemzetnek romlott állapotjáról címmel) viszont 1821-ben megjelent a Szépliteratúrai Ajándék című folyóiratban. Kölcsey nagy valószínűséggel elsősorban ennek a szövegnek a hatása alatt, tehát az általa egészében nem ismert tradíció gyökeréhez visszanyúlva, alkotta meg saját művét (…) A közel kortárs fogadtatás még tisztában volt ezzel az évszázadokon átnyúló kontakt kapcsolattal: Szemere Pál töredékben maradt tanulmánya szerint Kölcsey a Hymnus megírásakor nem tett mást, mint »szavát fogadta elődjének«. A kérdés mindezek ismeretében az lehet, hogy mi volt az az erő, amely lehetővé tette, hogy a Rimay-vers bő két évszázad távolából is ihlető hatást gyakoroljon (a régi magyar irodalom egészét oly emlékezetesen kemény kritikával illető) Kölcsey szövegére – a magyar irodalom közismerten panaszos alaphangoltságának egyik legfontosabb alapművére. Hipotézisem az, hogy ebben az esetben Rimay szövegének valóban nagyon
T Ö R T É N E L E M
e)
L É T B Ö L C S E L E T . . .
összetett versgrammatikája (Merényi Varga László) és idősíkokkal összefont értékszerkezete (Imre Mihály) mellett elsősorban a szöveg (grammatika és értékvilág között – korántsem mindig áttetszően – közvetítő) tropológiája (képes beszéde, szókép-használata) hozott létre s hordozott valami nagyon maradandót.” (Szilasi László) „Összegzés (szomorú himnuszok): Hogy végezetül magam is egy történet-kivonattal éljek: jelen vizsgálódásból úgy látszik tehát, hogy Balassi Bálint bizonyítandó laudatív megszólításainak Rimay János versében lezajló panaszos szövegkörnyezetbe történő áthelyeződése legalább olyan szívós, »tartós kohéziójú« konstrukciónak bizonyult, mint a retorikai szerkezetet hibátlanul és látványosan összegző rímtoposz maga. Az önmagunkhoz szóló saját közösségi panaszretorikai zsákutcájából Rimay kiútként az Istenhez fordulás és a képviselet retorikai szituációját és mintázatát kínálta fel, anélkül azonban, hogy saját szövegében konkrét szövegpéldát adott volna rá. Az Istenhez való közvetítői odafordulás, illetve a képviselő által történő közösségi beszéd rutinjai ezért később, és külön-külön hagyományszálak által alakultak ki (az elsőre a Bónis Ferenc keserve, a másodikra a Rákóczi-nóta lehet a példa), amelyek utóbb, a protestáns énekeskönyvek rendjének előkészítő munkája után, Kölcsey Hymnusának paraklétoszi hangütésében fonódtak össze végképp, s immár szinte szétszálazhatatlanul, maradandó mintát kínálva fel a (magyar irodalmat talán egészében is jellemző) patetikus nemzeti panaszosságra. (…) A Hymnus szövege tulajdonképpen valóban helyreállítja a jó és rossz cselekedeteknek, ill. pozitív és negatív eseményeknek a Farkas Andrástól Zrínyiig alakuló eredeti toposzban megfigyelhető szimmetriáját, a magyar irodalmi hagyomány – s ennek részeként, részben e tanulmány is – azonban elsősorban mégis a mű negatív elemeit tartotta elevenen.” (Szilasi László) nép–tép (rím)
6. lépés: 7–8. feladat T/7.
É S
A Himnusz és a Szózat összehasonlítása
52. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A folyamat következő szakaszának célja a Himnusz és a Szózat összevetése, a történelemszemlélet különbségeinek feltárása, a hazához való hűség „rendületlenül” (a Szózat vitája Kölcseyvel) erkölcsi parancsának körüljárása az újraolvasás és újraértés során. • Ezzel a témával a programcsomag 7. évfolyamának Itthon vagyok fejezete nagyon részletesen foglalkozott, de a 10. évfolyam Irodalmi élet a felvilágosodás korában és a reformkorban fejezete is lényeges vonatkozásokkal árnyalta tovább a kérdéskört. Az újraértelmezést csak az indokolja, hogy magyarságtudatunk két meghatározó szövegéről van szó, és nem feltételezhető, hogy az osztályban minden tanuló a programcsomagot használta korábban (7. évfolyam). Viszont akik ebből tanultak, azoknak hívjuk fel a figyelmét: vegyék elő és nézzék át korábbi munkatankönyveik vonatkozó fejezeteit. Rájuk a tanár feltehetően bizton építhet, ugyanakkor jobban is terhelheti őket (tanulássegítés).
71
72
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
• Olvassuk fel a két verset, majd hagyjunk 5 percet a meglévő tudás egyéni előhívására. Szorgalmazzuk, hogy mindenki minden szemponthoz igyekezzen 1-2 kifejtő-értelmező megjegyzést beírni. Ezt megkönnyíti, hogy a Himnusz és a Vanitatum összevetésekor a szempontok túlnyomó többsége előkerült már, vagyis a Himnuszról friss tudással rendelkeznek a tanulók, ehhez képest kell a Szózatról megállapításokat gyűjteni. • Végül frontálisan gyűjtsük össze: mi mindent tudunk már a Himnuszról és a Szózatról a megadott szempontok szerint. A feladat célja a már meglévő tudás mozgósítása és rögzítése, ne menjünk bele részletekbe, mindezt hagyjuk a következő feladatra, ahol a további értelmezések és prezentációk erre módot adnak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tudásmozgósítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gondolkodástérkép 7. Amit már tudunk nemzeti énekeinkről Olvasd el újra a Himnuszt és a Szózatot!
KÖLCSEY FERENC: HIMNUSZ
VÖRÖSMARTY MIHÁLY:
A magyar nép zivataros századaiból.
SZÓZAT
Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt!
Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze; Itt élned, halnod kell.
T Ö R T É N E L E M
Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölette.
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai18. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: „Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált!” Az nem lehet hogy annyi szív Hiában onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. Az nem lehet, hogy ész, erő, És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll.
18 Utalás Szebenre, ahol 1442-ben Hunyadi János legyőzte Mezid béget, és leverte a rabigát tízezer rabszolgának hurcolt erdélyiről. A kortársak az utalásba politikai színezetet is beleolvashattak: a liberális ellenzék legfőbb sérelmét, Erdély elszakítását.
73
74
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből!
•
1 1 .
É V F O L Y A M
S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar.
Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt!
A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. 1836
Cseke, 1823. január 22.
a) Írd be a gondolkodástérképbe, mi mindent tudsz már két nemzeti énekünk (versünk) hasonlóságairól és különbségeiről! b) A közös megbeszélés során írd be más színnel azokat az információkat, amelyek most nem jutottak eszedbe vagy amelyekről korábban nem tanultál!
Cím, téma
Forma
HIMNUSZ
Szöveghagyomány
SZÓZAT
Szerkezet
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK SZEMPONTOK
KÖLCSEY: HIMNUSZ
VÖRÖSMARTY: SZÓZAT
TÉMA, CÍM
Egy közösségért való közbenjárás Istenhez a nemzet jobb jövője érdekében, ami csakis Isten kegyelmén múlik. Műfajkijelölő, himnusz.
A hazához való hűség erkölcsi fogalmának az élet és halál sorsszerűsége fölé emelése. Műfajkijelölő, közösségi óda (kinyilatkoztatás, szónoklat).
HAGYOMÁNY
Biblikus-zsoltáros hagyomány, históriás énekek (pl. Tinódi Lantos Sebestyén, Farkas András, Rákóczi nóta, Rimay János stb.)
Livius római történetíró nyomán Zrínyi Áfiuma és a Szigeti veszedelem egyes szöveghelyei.
FORMA
Strofikus (8 versszakos), nyolcsoros, keresztrímes, bimetrikus ritmus: kanásztánc (magyaros), trochaikus (időmértékes).
Strofikus (14 versszakos), jambikus, emelkedő lejtés: négysoros, félrímes hatos (skót balladaforma), nyomatékosítja a felhívó szándékot, ösztönző, élénkítő hatás.
SZERKEZET
1. + (2–3. + 4–6. + 7.) + 8. Keretes, retorikus, aszimmetrikus, idő- és értékszembesítő jellegű. A záró vsz. inverziójának és szómódosításának („szánd meg”) az érvelést nyomatékosító szerepe van, plusz érvek: „vészek hányának”, „tengerén kínjának”.
1–2. + (3–6. + 7. + 8–12.) + 13–14. Keretes, retorikus. Az utolsó előtti vsz. inverziójának („légy híve”) és variációs sorainak szerepe van az érvelés nyomatékosításában.
T/8.
55. oldal 30 PERC
(10+5+15 perc – bekalkulálva az otthoni „kiegészítést”)
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Alakítsunk ötfős, heterogén szakértői csoportokat: a két versről való előzetes tudást mérlegelve (az előző feladat megbeszélésekor gyűjtött tanári tapasztalatok alapján) minden csoportba kerüljön az értelmezésben, a két szövegről való tudásban a többieknél előbbre járó tanuló. Egy szemponttal természetszerűleg több csoport is dolgozhat. Kb. 10 perc kutatómunka után sor kerülhet a mappa megtöltésére. • Ha a „lehetséges kitérő” anyagát is vettük, a közzétételre csak a következő óra elején lesz mód. Ebben az esetben a tanulók az órán, csoportban megkezdett elemzést otthon, házi feladatként árnyalhatják, részletezhetik vagy a mappa kitöltésén dolgozhatnak. Ezért a következő óra elején adjunk még a szakértői csoportoknak 5 percet az egyeztetésre. Ezt követően alakuljanak át a csoportok úgy, hogy az újakban minden csoportfeladatnak legyen legalább egy gazdája. Tanítsák
75
76
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
meg egymásnak a feladatgazdák a mappa tartalmát (vagyis magyarázzák el és összegezzék a szakértői csoport legfontosabb megállapításait). • Csoportmozgás: AAAAA BBBBB CCCCC DDDDD EEEEE → ABCDE ABCDE ABCDE ABCDE ABCDE. • Egy-egy mappa megosztására kb. 3 perc jut. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tanulói kérdezés, információkeresés, elemzés, összehasonlítás, érvelés, értékelés, történeti látásmód, nézőpontok, vélemények, álláspontok megkülönböztetése, műfaji kódok működtetése, beszédhelyzet kibontása, lényegkiemelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : előzetes tudás alapján szervezett csoportok M u n k a f o r m á k : csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szakértői mozaik, szemponttáblázat, mappa 8. Történelemszemlélet – műfaj – beszédhelyzet A Himnusz és a Szózat mind a nemzet- és történelemfelfogás, mind a nemzeti önértelmezés (önszemlélet) szempontjából jelentősen különbözik egymástól. Ez a szemléletbeli különbség befolyásolja a műfajválasztást és a beszédpozíció megalkotását is. Vizsgáljátok meg részletesen a két vers szemléletbeli különbségeit! a) Írjatok három fontos kérdést, ami segíti a megadott szempont kibontását! b) Mindkét versben keressetek idézetet, ami válaszol kérdéseitekre! c) Értelmezzétek, magyarázzátok a kiemelt idézeteket! d) Fogalmazzatok meg és írjatok le néhány összegző-következtető megállapítást a mappába, amit szerintetek a többieknek is fontos megérteni és tudni! A) A HAZA ÉS A NEMZET FOGALMA A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN
KÉRDÉSEK
1) 2) 3)
VÁLASZIDÉZET A SZÓZATBÓL
AZ IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, MAGYARÁZAT)
VÁLASZIDÉZET A HIMNUSZBÓL
AZ IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, MAGYARÁZAT)
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
B) TÖRTÉNELEMSZEMLÉLET A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN
KÉRDÉSEK
VÁLASZIDÉZET A SZÓZATBÓL
AZ IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, MAGYARÁZAT)
VÁLASZIDÉZET A HIMNUSZBÓL
AZ IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, MAGYARÁZAT)
1) 2) 3)
C) NEMZETI ÖNSZEMLÉLET ÉS SZABADSÁGÉLMÉNY A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN
KÉRDÉSEK
VÁLASZIDÉZET A SZÓZATBÓL
AZ IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, MAGYARÁZAT)
VÁLASZIDÉZET A HIMNUSZBÓL
AZ IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, MAGYARÁZAT)
1) 2) 3)
D) TÖRTÉNELEMSZEMLÉLET ÉS BESZÉDHELYZET ÖSSZEFÜGGÉSEI A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN
KÉRDÉSEK
1)
VÁLASZIDÉZET A SZÓZATBÓL
AZ IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, MAGYARÁZAT)
VÁLASZIDÉZET A HIMNUSZBÓL
AZ IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, MAGYARÁZAT)
77
78
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
2) 3)
E) TÖRTÉNELEMSZEMLÉLET ÉS MŰFAJ ÖSSZEFÜGGÉSEI A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN
KÉRDÉSEK
VÁLASZIDÉZET A SZÓZATBÓL
AZ IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, MAGYARÁZAT)
VÁLASZIDÉZET A HIMNUSZBÓL
AZ IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, MAGYARÁZAT)
1) 2) 3)
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK (kifejezetten csak tájoló jellegű!) A)
Hányféle hazáról van szó a versben? Mit jelent a (magyar) haza, mi a haza a versben? Milyen nemzetszemlélet/nemzetfogalom olvasható ki a versből? Kik alkotják a nemzet közösségét? H: A magyar nemzet. A nemzet történelmének, történelmi eseményeknek a helyszíne, területe. Történelmi tér: Kárpát-medence, Duna, Tisza, Tokaj, Kunság – földrajzi környezet neveivel jelölt, metonímiák. A keretversszak, verselés, rím, szövegköztiség, nemzetközösség romantikus-liberális szemlélete, a nemzethez tartozás lelki-érzelmi, területi nyelvi-kulturális tényező, független társadalmi származástól (nép). Közbeeső versszakok: történelmi szemle: nemesi nemzetfogalom megidéződése, szerepe: a történelem elbeszélésének az eredettel (Bendegúz, Árpád) való összekötése. SZ: A magyar nemzet és más nemzetek, az emberiség („népek hazája, nagy világ”; „a sírt, hol nemzet sűlyed el, / Népek veszik körűl”): figyelemmel fordulnak a magyar nemzet
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
felé, részvétteljesek. Szemléletében az a liberális felfogás tükröződik, mely szerint az ország problémáit csak európai kontextusban lehet megoldani. A nemzeti történelem helyszíne, ugyanakkor minden nemzethez tartozó egyén személyes élettere is: az egyéni élet kezdetét és végét jelölő (bölcső–sír, ápol–eltakar) metonímiák. A haza az egyes ember életének egyetlen értelmet adó kerete, az egyes ember részére nincs a hazán kívül életlehetőség, a nagy „világ” nem adhat otthont számára. Hunyadi nevének említése bővíti a haza területét is. A magyar önazonosság sokféle időbeliségét és történelmiségét fogja egybe. Romantikus-liberális nemzetfogalom: a nemzethez tartozás érzelmi, területi, történelmi, hagyománybeli tényező. A múltban történtek a szabadságért vívott küzdelmek voltak, amelyeket becsülni és folytatni kell. B)
Milyen hatalom irányítja, alakítja a magyarság történelmét? Milyen lehetőségei, kilátásai vannak a nemzetnek sorsa irányításában? Mit tehet az egyén a történelem befolyásolásában? H: A történelem Isten akaratából való események sora, a történelmet Isten uralja, irányítja (áldás–kegy, átok–büntetés, bűnbocsánat–kegyelem), tőle függ a jövő is, de a felsőbb cél az ember számára meg nem érthető/tudható. A nemzet számára mindez megélt „sorsként” (bűntudat → balsors) jelenik meg. Az erkölcsi megtisztulás, fohászkodás Istenhez: az értelem és a szív (hit) együttes érvényét jelenti, de az isteni döntés nem befolyásolható ember által, az ember annyit tehet, hogy az erkölcsi megtisztulás által „készen áll” (protestáns, vallásos szemlélet). SZ: Nincs szó Istenről. A Sors, a Végzet az antik felfogáshoz hasonlóan kiszámíthatatlan (Fortuna, Fátum). Megindokolatlanul, erényeinktől vagy bűneinktől függetlenül áld vagy ver. Nem a Végzetet elfogadva, hanem vele szembeszállva kell élnie és halnia az embernek, az igazságtalan Sorssal szembeszálló hősies küzdelmet kell folytatnia. Az „ezredév” a Szózat történelemszemléletében már nem csupán „régi dicsőség”, hanem a nemzeti létért, a szabadságért folytatott, váltakozó sikerű küzdelemsorozat, bátor szembefordulás önnön hibáinkkal, a belső viszállyal s a Sors csapásaival, a „balszerencsével”. Cselekvő hazafiság.
C) Milyennek látja, láttatja a vers beszélője a magyarokat? Hogyan értelmezi a beszélő a nemzeti múltat és a jelent? Mit tart a jövő kilátásairól? Hogyan, milyen értelemben jelenik meg a szabadság (eszme) a versben? H: Bűnösöknek, büntetést érdemlőknek, sokat szenvedetteknek, megbűnhődöttnek, szánalomra méltónak. Idő és értékszembesítés: Múlt/1. = dicsőséges (Isten kegyelmében), Múlt/2. = dicstelen (bűn, isteni büntetés), Jelen = a megszólalás ideje, pusztulás, a dicstelenség tudatosítása a közösségben, Jövő: = a jelenbeli döntésen múlik, de Isten akaratától, kegyelmétől függ. A bűn–bűnhődés története szemben áll a szabadság romantikus eszméjével. („S ah, szabadság nem virúl/ A holtnak véréből,”)
79
80
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
SZ: Sokat szenvedettek, de életképesek, kitartóak, tettre képesek, méltóak a bizalomra és az együttérzésre. A korokat, a neveket és a múltbéli eseményeket a honszerző és honvédő harcok folyamatossága kapcsolja össze. Így a haza olyan területként jelenik meg, melyet küzdelmek, önfeláldozás és életáldozat árán, szüntelen harcban kell megvédelmezni és újrateremteni. A keret („Hazádnak rendületlenül” → „Légy híve rendületlenül”) a múlt, a jelen és a jövő egymásba olvadásával és nemzeti sorsként nyer értelmet. („Szabadság! itten hordozák / Véres zászlóidat, / S elhulltanak legjobbjaink / A hosszu harc alatt.”) A küzdelmek, harcok céljának jövőbeli teljesülését helyezi kilátásba („jobb kor”). E cél – az adott kor törekvései szerint – a felvilágosodás és a klasszikus liberalizmus fejlődéshitének teljesülése: a haza felemelkedése, a szabadság kivívása és az érdekegyesítésben, illetve közmegegyezésben újrateremtett egység. D) Hogyan határozza meg a versbeli történelemszemlélet a beszédhelyzetet? Ki a vers beszélője, milyen szerepben szólal meg? Kinek a nevében beszél, kit/kiket szólít meg? (Milyen nyelvi formát, igemódot használ a megszólításra?) Mi a beszélő szándéka, kommunikációs célja? Mit kér? Kitől? Milyen retorikai eszközökkel él a beszélő (az érvelés logikája, példatára, szerkezete, az érzelmi ráhatás)? H: Annak a szemléletnek, hogy Isten uralja a történelmet, természetes következménye a hozzá fordulás. Az alcím szerint a megszólalás a múltba utalt, egy középkori prédikátor szerepéből imádkozik, a közösség nevében Istenhez szól. T/1. személy (őseinket), E/2. személy, felszólító, de kérés, könyörgés. Felidézi a magyar történelem eseményeit (szelektív) azzal a céllal, hogy felelevenítse az isteni jelenlét és a nemzet közös történetét. Közvetítés a „jelen helyzetben” a nemzetközösség és a történelmet uraló Isten között, a múlt és a jövő (a nemzet: bűntelen, megtisztult, erkölcsileg feddhetetlen) között. A közösség megtérésének és megújhodásának reményében történik a megszólalás. Áldást, majd szánalmat Istentől, vagyis bűnbocsánatot, védelmezést, azt, hogy vessen véget a büntetésnek, a szenvedésnek, vegye védelmébe a nemzetet ellenségeivel szemben. Keretes, ugyanakkor a klasszicista retorika arányosságát megbontó szerkezet: 2–3. versszak: Isten áldását és kegyét bíró nemzet 4–7. versszak: Isten büntetésétől, átkától sújtott, a múltban és jelenben szenvedő nemzet. Az arányok eltolása, vagyis a szövegalkotás módja nyomatékot ad a beszélő kérésének, és a tételmondat („Megbünhödte…”) legfőbb igazolásául szolgál. Az utolsó versszakban megismételt záró sorpár az érvelést követően már nem bizonyításra szoruló tételmondat, hanem az érvekből levonható, a jövőre vonatkoztatható következmény. SZ: A közösség egy tagja, felelősségteljes, iránymutató „vezető” (költő, szónok) a közvélemény képviseletében beszél nemzeti közösségének egészéhez, illetve minden tagjához (személyesség); E/2. felszólító (ua., mint lat. vox: ’isteni kinyilatkoztatás, szózat’). A közösség és tagjainak biztatása, buzdítás, meggyőzés, tettekre sarkallás. Hűséget kér a hazához, kitartást, hazafiúi tetteket minden magyartól.
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
A klasszikus retorika szabályai szerint: középen helyezkedik el a szentenciaszerű tételmondat („Egy ezred évi szenvedés / Kér éltet vagy halált”). Az ezt megelőző rész érvei azt támasztják alá, hogy nem voltak hiábavalóak a múlt küzdelmei, a követő rész érvei azt, hogy nem veszhet kárba a múlt megannyi küzdelme, ugyanakkor fenntartja a sorsszerű pusztulás elvi lehetőségét is. 3–5. versszak: múlt – győztes és bukott, de nemes küzdelmek 6–9. versszak: jelen – megmaradás, (túl)élés, kiharcolt élet; nem áll szemben a múlttal, hanem folytonosságot alkot vele 10–11. versszak: jövő – tenni kell érte és bízni benne (ész, erő, akarat) Az érvelésben fontos, nyomatékosító szerepe van a deixiseknek („bölcsőd az”, „ez a föld”, „itt küzdtenek”, „itten hordozák”). A keret élet és halál sorsszerű ellentéte fölé rendeli a hazához való hűség erkölcsi fogalmát. (A szózat nemzethalál-víziója a hitelesítés, lelkesítés retorikai eszközeként érvként szolgál a kitartás, az élet mellett. Magából a retorikai helyzetből következik, hogy nem feleltethető meg a herderi jóslat nyomán elterjedt toposszal. Maga Vörösmarty mindig tiltakozott, ha a vers eme részletét barátai a szabadságharc leverését követően próféciaként értelmezték. Gyermekeinek megtiltotta e két szakasz szavalását, egy fönnmaradt kézi példányából pedig kihúzta.) E)
Mi a ’himnusz’ és mi a ’szózat’? Hogyan határozza meg a versbeli történelemszemlélet a szöveg műfaját? Milyen kommunikációs iránya van a himnusznak, milyen a szózatnak? Mi a hasonlóság és mi a különbség a himnusz és az óda között? Melyek a két versben is meglévő konvenciói? H: A közösségi összetartozás archaikus felfogása összefonódik a természetfölötti világ lényeihez való rendeltség tudatával, gyakran a kiválasztottság, kedvezettség gondolatával. A közösségi lét szertartásos, ünnepélyes kinyilvánítása nemcsak a közösség természetfölötti eredetét jelentette, hanem azt is, hogy a közösséghez tartozó, annak közösségi megnyilvánulásban részt vevő egyén maga is kapcsolatba lép a természetfölötti lénnyel és a közösségnek a transzcendentalitásba került (halott) tagjaival → szentség, szakralitás. A himnusz vallásos óda, fohász, az istenséget megszólító, hatalmát dicsőítő, tetteit előszámláló, hozzá segítségért fohászkodó, a felsőbb erő megnyerésére szolgáló imaszerű ének. A lírai beszélő istenhez vagy istenként elgondolt személyhez, dologhoz, személyről, dologról szól. Szerkezete rendszerint ABA (variáns). Irányulhat a személyes kapcsolat fölidézésére, létrehozására vagy egy-egy szűkebb közösség tagjainak egymáshoz való tartozásának erősítésére. Ennek sajátos változata a modern nemzettudat kialakulásakor megjelenő nemzeti himnusz, nemzeti dal. (Az ókor óta ismert, hogy kisebb közösségek összetartozásuk jeleként dallammal összekötött szövegeket is használnak – ezeket az induló fogalmával kötjük össze.) A nemzeti himnusz a modern nemzetté válással egy időben alakult ki. Egy-egy nemzet tagjainak, egy ország népeinek – esetleg egy választott, vállalt közösséghez való kapcsolódóknak – együvé tartozását, öntudatát kifejező, az alkotmányban és/vagy a kulturális hagyományban rögzített, őrzött ének, amelyet hivatalos, ünnepélyes alkalmakkor adnak elő. Dalformájú szimbólum, amely más szimbólumokkal együtt (pl. zászló, címer, ünnep, szertartás) összekapcsolva funkcionál.
81
82
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
SZ: Óda. A lírai beszélő nem istenhez, de fontos (világi) személyhez, dologhoz vagy személyről, dologról szól. Lehet egyéni és közösségi érdekeltségű, Vörösmarty verse ez utóbbi, ezért hazafias ódának is szokták nevezni. Szózat: lat. vox: ’kinyilatkoztatás, isteni sugallat’ (pl. Jelenések k.) ~ lat. oratio: ’szónoklat’ (retorikus szerkezet, érvelés, személyesség („oh”) → romantika műfajkeverése, műfajkísérletei. Közös vonás: lírai műfaj, a himnusz az óda változata, mindkettőt emelkedett hangvétel, fontos téma, ünnepélyesség jellemzi. Van megszólítottjuk (odafordulás).
7. lépés: 9. feladat T/9.
61. oldal 20 PERC
(A és B variáció) (10+10 perc)
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Bármelyik alternatívát választja a tanár, dolgozzanak ötfős csoportok. Ha a variációkat differenciálásra használjuk, tehát lesz csoport, amelyik az A) és lesz, amelyik a B) variációval dolgozik, akkor az ötfős csoportokat is eszerint alakítsuk ki, vagyis a szakszöveg olvasását az érdeklődőbb, esetleg emelt szintű érettségire készülő tanulók kapják. Ugyanakkor nem cél a szakszöveg-részletek kimerítő értelmezése, inkább a próbálkozás, a szövegek lényegi meglátásainak saját nyelvre való átkódolása. • Lehet csak az A) vagy csak a B) mellett dönteni, ekkor nem kell átszervezni a csoportokat, maradhatnak az előző feladat tanító/tanuló csoportjai. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : A) tételmondat bizonyítása vagy cáfolása, érvelés, kritikai gondolkodás; B) szakszöveg olvasása és értelmezése, beszédkészség, táblázatos információ szöveggé alakítása (B/4.), cáfoló érvek azonosítása (B/5. – ez a szöveg a legnehezebb) C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály vagy a csoport képességeinek, érdeklődésének megfelelően választott alternatíva M u n k a f o r m á k : egyéni, csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : A) T-táblázat, B) vázlatkészítés 9. Értelmezések A) Osszátok el az alábbi tételmondatokat úgy, hogy minden tételmondatnak legyen gazdája! a) Húzd alá azt a tételmondatot, amelyiknek te lettél a gazdája! b) Bizonyítsd vagy cáfold a tételmondatodat, gyűjts érveket mellette vagy ellene az alábbi T-táblázatba! c) Készülj fel és add elő érvelésedet csoportodban!
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
(1) Kölcsey Vanitatum vanitas című versének beszélője az ész (ratio) kizárólagosságával teszi vizsgálat tárgyává az emberiség történeti létét, ebből logikusan következik a felülemelkedés magatartása. (2) A romantikus irónia miatt a Vanitatum vanitas ellentmondásos jelentése feloldhatatlan. (3) A Himnusz és a Vanitatum vanitas két történelembölcseleti alternatíva költői kifejtése. (4) A Himnuszban a megélt történelem egyensúlya, a jövő felé nyitott sorsa nyilatkozik meg, amely mindvégig a legszorosabb kapcsolatban marad Isten akaratával és áldásával. (5) A Szózat közepén helyezkedik el a vers kérdéseit összefoglaló szentenciaszerű mondás. Az e mondás által két részre választott költemény első felében az élet, második felében a halál lehetőségét fejti ki a beszélő. ÉRVEK MELLETTE
ÉRVEK ELLENE
Jegyzeteim (a tételmondat száma, fontosabb érvek, ellenérvek): B) Osszátok el az alábbi 5 szöveget úgy, hogy mindegyiknek legyen egy gazdája! (1) a) Olvasd el és értelmezd jelöléstechnikával (√, +, –, ?, *) az alábbi szakirodalom-részletet! b) Készíts belőle lényegkiemelő, pontokba szedett vázlatot! c) A vázlat alapján foglald össze csoportod többi tagjának • mit tudtál meg az olvasottakból, • milyen kérdéseken gondolkodtál el az olvasottakkal kapcsolatban! d) Ha a csoportmegbeszélést követően maradtak tisztázatlan kérdéseitek, kérjetek segítséget tanárotoktól! Kölcsey melankolikus sorsérzetének három olyan összetevője van, amelyek, ha nem vonulnak is végig szakadatlan szálként az életművön, annak egészen különböző pontjain újra meg újra felbukkannak. Az egyik: a mulandóság mint élmény és világérzés. Ez a meglehetősen statikus elem kezdettől jelen van Kölcsey világlátásában, rátelepszik jóformán egész költészetére. (…) Belőle fakad a sztoikus kívülállás és a keserű szkepszis, amelyet később oly sokan hittek tréfás elménckedésnek vagy groteszk sületlenségnek. (…) A sorsmelankólia másik összetevője: a világot alakító erők megismerhetőségének korlátozott volta. Ezzel a kérdéssel, amelyet Kant első nagy műve, A tiszta ész kritikája élezett ki (…), Közép-Európában számos gondolkodó fő próbált megbirkózni a francia forradalom utáni évtizedekben; voltaképpen ezen fordul meg, miféle konzekvenciák vonhatók le a felvilágosodásból, s egyáltalán, meddig jutott a felvilágosodás. Kölcseynél azonban itt is megjelenik egy statikus mozzanat: az emberi tudás hiábava-
83
84
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
lóságának egészen az antikvitásig visszamenő toposza. A hagyomány kétágú, részint a Bibliára megy vissza (…), részint az antik sztoicizmusra. (…) A sorsmelankólia harmadik, legtöbbet emlegetett összetevője: a korabeli társadalmi és politikai konstelláció, a hozzágondolható történelmi előzményekkel. Úgy jelenik ez meg, mint gyakorlati feladatok és közelebbi vagy távolabbi veszélyek összessége; legvázlatosabb ismertetése is átvinne Kölcsey munkásságának politikai részére. Itt csak egy dolgot szeretnék megjegyezni: Kölcsey sohasem mulasztja el, hogy a felmerülő kérdéseket, legyenek bármennyire lokális jelentőségűek, átfogóbb öszszefüggésbe ágyazza. (…) Mindig tudja, hogyan kapcsolódnak a részleges jelentőségű dolgok ahhoz, ami általános érvényű. Ez pedig Kölcseynél – egyetlen szóval – a nemzet. (Márton László: „Törvényem él” – A sors princípiuma Kölcsey költészetében) (2) a) Olvasd el és értelmezd jelöléstechnikával (√, +, –, ?, *) az alábbi szakirodalom-részletet! b) Készíts belőle lényegkiemelő, pontokba szedett vázlatot! c) A vázlat alapján foglald össze csoportod többi tagjának • mit tudtál meg az olvasottakból, • milyen kérdéseken gondolkodtál el az olvasottakkal kapcsolatban! d) Ha a csoportmegbeszélést követően maradtak tisztázatlan kérdéseitek, kérjetek segítséget tanárotoktól! Hátrább lépve, s most az egyszer akár elmosódni engedve a nyelvi részletek fenséges textúráját, immár föltehetjük alapkérdésünket: mindazzal, amit mond, a költeményben megszólaló alany végső soron milyen szimbolikus cselekvést hajt végre, s mit szeretne voltaképpen elérni beszéde által? Ha így tesszük föl a kérdést, válaszunkból máris kirajzolódik az irány, amelyen elindulva visszajuthatunk a szerep ősmintájához: egy közösség nevében és érdekében szószólóként közbenjár, hogy kiengesztelje Istent. Ennek értelmében a Hymnus cselekvésmintájának a szakirodalomban külön-külön és váltogatva emlegetett kétféle értelmezését, szakrális, vagyis (nemzeti) imaként, illetve világi, amennyiben jogászi retorikájú védőbeszédként való felfogását egyaránt visszavezethetjük közös logikai ősmintájukra, egy bűnös (egyén vagy közösség) szószólójának engesztelő közbenjárására a legfensőbb (világi vagy transzcendens) hatalomnál, kedvező elbírálásért. Ugyanígy vezethetjük vissza a vers alanyának korábbi szerepmeghatározásait (pap, prédikátor, védőügyvéd, tolmács, szószóló) a közös vonásokat nagyszabású egységbe foglaló mögöttes ősmintára, az egyszerre égi és földi lényegű pártfogó, a Paraklétosz, a (nagy kezdőbetűvel megkülönböztetett) Szószóló archetípusára. A ’paraklétosz’ eredeti (joggyakorlati) jelentése szerint ugyanis a vádlott mellé kirendelt (para-kaleo, ad-vocatus) védőügyvédre utalt, s a Bibliában János első levele ezt a jelentést alkalmazza metaforikusan Jézusra, mégpedig kétirányú közvetítésére célozva: Isten parancsolatait közvetíti az embereknek s az emberek ügyét képviseli támogatólag Isten színe előtt. (…) Távolról és kicsiben, de erre hasonlít, hogy a Hymnus alapgesztusában a himnuszok eredeti lényegét adó dicsőítés (itt Isten jótetteinek magasztaló felsorolása a második és harmadik versszakban) immár alárendelve betagozódik egy olyan könyörgésbe, mely a magyarság vétkei miatt haragvó Istent („Hajh, de bűneink miatt / Gyúlt harag kebledben,”) akarja kiengesztelni: „Szánd meg Isten a’ magyart”. (…)
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
Kölcseynek nagy része volt abban, hogy a reformkorban a költői szerep a Hymnus lírai alanyának szerepmintája jegyében értelmeződött át, összhangban a hazáról és az irodalomról alkotott fogalmak korabeli szakralizálódásával, s e fogalomkör szókincsének, analógiáinak és szertartásvilágának vallási átszíneződésével és allegorikus rendszerré fejlésével, benne nem utolsósorban a költőnek mint transzcendens ihletű útmutatónak egyéb szerepváltozataival (szent, mártír, próféta), amely ettől fogva sokáig meghatározza a költői magatartás önértelmezéseit is (…). (Dávidházi Péter: A Hymnus paraklétoszi szerephagyománya) (3) a) Olvasd el és értelmezd jelöléstechnikával (√, +, –, ?, *) az alábbi szakirodalom-részletet! b) Készíts belőle lényegkiemelő, pontokba szedett vázlatot! c) A vázlat alapján foglald össze csoportod többi tagjának • mit tudtál meg az olvasottakból, • milyen kérdéseken gondolkodtál el az olvasottakkal kapcsolatban! d) Ha a csoportmegbeszélést követően maradtak tisztázatlan kérdéseitek, kérjetek segítséget tanárotoktól! Sokat vitatták már a kérdést, mióta léteznek nemzetek a Földön. Az etnikai és a politikai közösségről és a köztük levő viszony természetéről az ókori rómaiaknak már világos fogalmaik voltak: az előbbieket a ’gentes’, ’nationes’ szóval jelölték, az utóbbira a ’populus’-t alkalmazták. A nemzetre vonatkozó kulcsszavaink régóta léteznek tehát, ám jelentésük nagy változásokon ment keresztül. (…) Egy nemzet tagjai közösen rendezgetik múltjuk emlékeit, közösen dolgozzák ki és őrzik szimbólumaikat, tradícióikat. E szimbólumok és hagyományok működtetésének terén (képzeljünk el egy lakodalmat vagy egy temetést!) sokkal hatékonyabban tud kommunikálni egy adott közösség bármely két tagja, társadalmi és kulturális helyzettől függetlenül, mint két azonos érdeklődésű, de más nemzethez tartozó személy. (…) Az emlékek és szimbólumok célelvű, összefüggő rendszere: a nemzeti történelem. (…) Közép-Kelet-Európa népei a kelleténél kevésbé voltak ellátva az etnotörténelem rekvizitumaival (…). Több erőfeszítést kellett tenniük, hogy „megteremtsék” történelmüket, s az adott nemzeti kultúrát önálló arculattal, értékként fogadtassák el a világgal. Herder filozófiája azért lehetett vonzó a számukra, mert a háborús hőstettek leírása, a régi vitézség, egyszóval az etnogenetikus történelem rekvizitumai helyett a nyelvet és a népköltészetet tekintette egy nép igazi sajátosságának. (…) Herder historicista, „organikus” nemzetfelfogása értelmében az egyes népek (akárcsak a nyelvek) sokkal inkább a természet, semmint Isten teremtményei. Az egyes népeknek (s a „nép” Herdernél a népköltészet, népművészet stb. hagyományozóit és alkotóit, azaz az alsóbb néposztályokat jelenti), akárcsak az embereknek, megvannak a maguk életszakaszai: születés, ifjúság, érett kor, öregedés és halál. (…) Az organikus felfogás Herdernél ennélfogva nemcsak azt jelenti, hogy az egyes népek tagjai között feltétlenül vérségi kapcsolat állna fel, hanem azt is, hogy a nép mint komplex organizmus az emberi lény analógiájára írható le tudományosan. Herder téziseinek értelmében a népeket, az egyénekhez hasonlóan, nem szabad erőszakkal kimozdítani természetes kultúrájukból, fejlődési ütemükből. Az eltérő természeti körülmények között eltérő karakterű népek fejlődtek ki. Ez a karakterkülönbség a nemzeti ellentétek alapja. (Gángó Gábor: Mi a nemzet? A népek életéről és haláláról – Mindentudás Egyeteme)
85
86
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(4) a) Tanulmányozd alaposan és próbáld értelmezni az alábbi (szakirodalom alapján készített) ábrát! b) Mutasd be csoportod többi tagjának, foglald össze • mit tudtál meg az olvasottakból, • milyen kérdéseken gondolkodtál el az olvasottakkal kapcsolatban! c) A csoportmegbeszéléskor próbáljátok megállapítani, hol lehetne Kölcsey, hol Vörösmarty helye ebben a táblázatban! d) Ha maradtak tisztázatlan kérdéseitek, kérjetek segítséget tanárotoktól! NEMZETFOGALOM, NEMZETI IRODALOM KÖZÉPKOR XXX (XVIII.) XIX. SZÁZADI MODERNIZÁCIÓ KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG: SZÉTTÖREDEZETT, EGYMÁSSAL ÖSSZEMÉRHETETLEN NEMZETFOGALMAK, A KERESZTÉNY CIVILIZÁCIÓNAK ALÁRENDELT SZEREPBEN
ÁLLAMKÖZÖSSÉG (alattvalói kötelék)
A Habsburg uralom miatt hatása nem jelentős
EREDETKÖZÖSSÉG (etnikai, területi kötelék)
A középkorban a legerősebb (Kézai: Gesta Hungarorum): a kard nemessége, nemesi nemzet
HAGYOMÁNYKÖZÖSSÉG (a rendi hagyomány köteléke) A közös kulturális hagyomány egysége a nemzetképző erő
XIX. SZÁZADI MAGYARORSZÁG A MODERNIZÁCIÓ ALAPJÁN AZ EURÓPAI TÁRSADALMAK FUNKCIONÁLIS EGÉSZKÉNT KEZDENEK MŰKÖDNI A CIVILIZÁCIÓ HELYETT A NEMZET LESZ AZ „OTTHONOS VILÁG” XXX KÖZÖS TUDÁSKÉSZLETRŐL GONDOSKODÓ INTÉZMÉNYEK NEMZETIVÉ VÁLÁSA XXX NEMZETI IRODALOM Nem alakul ki irodalomfogalma.
(S. Varga Pál: Mi a nemzeti irodalom? Mitől nemzeti az irodalom? című előadása alapján – Értékek Akadémiája)
Társadalmi modernizáció: a nép (parasztság) (nemesi) nemzetbe emelésének programja –Széchenyi Nemesi irodalom: a nemzeti hagyománnyal szakító, általános európai műveltségen alapuló irodalomfogalom „LITERATÚRA” írásos egyszerzős nemesi A népköltészet „beemelése” az irodalomba, a „szépség” megfelelő szintjére emelve (nacionalizálása a népinek).
Az egész nemzeti közösség kultúráját, „mintázatát” hordozza. „POÉZIS” szóbeli közösségi népi népszerű Igazi, ősi költői világ, a hősi kor poézisének átmentésével kívánja létrehozni a nemzeti irodalmat: e hagyomány folytonosságával. Nyelv és nemzet elválaszthatatlan kapcsolata.
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
(5) a) Olvasd el és aláhúzásokkal, illetve lapszéli jegyzetekkel próbáld értelmezni az alábbi recenziórészlet állításait! b) Készíts vázlatot a recenziórészletről! c) Foglald össze csoportod többi tagjának • mit tudtál meg az olvasottakból, • milyen kérdéseken gondolkodtál el az olvasottakkal kapcsolatban! d) A csoportmegbeszéléskor próbáljátok megállapítani, hogy a 4. szöveg mely állításaival vitatkozik az 5. szöveg szerzője, illetve mik az érvei! e) Ha maradtak tisztázatlan kérdéseitek, kérjetek segítséget tanárotoktól! Csakhogy a békés kozmosz rendje legfeljebb is a környező világ káoszával szembesítve válik nyugalmas, óvó univerzummá. Viszont ugyanez a rend önmagában az egyén számára fojtogató, nyomasztó, az egyéni igényeket és képességeket korlátozó hatalommá is válhat, ahogyan azt a modernizálódás európai folyamata ékesen bizonyítja is. Az egyéni lét és a kozmoszként felfogott közösségi lét közötti konfliktus forrásának problémája ugyanakkor nem egyszerűsíthető le a modern individuum létrejöttére, és a felvilágosult liberalizmus ezt mítosszá avató ideológiájára. (…) A hagyományközösségi szemlélet alapjában véve a népi tradícióra építő össznemzeti kultúra-fogalom kidolgozásaként realizálódik a legvegytisztábban a XIX. század második felének nép-nemzeti paradigmájában19. A Nemzeti hagyományok című Kölcsey tanulmányban kifejtettek értelmében az autentikus20, sajátos, „a honi világot” leginkább reprezentáló21 szimbolizácó lehetőségét csakis a népi közegben, kultúrában lehet fellelni. A népi egy olyan őseredeti tradíció őrzőjeként artikulálódik22, amely mentes maradhatott az idegen – mutatis mutandis23 keresztény/humanista – kultúráknak a nemzeti karaktert torzító hatásától. (…) Ebben a modellben az ősi „honi világ” szimbolikus rendjét hordozó népi a klasszicista/humanista erudíciós24 (t)renden alapuló magas kultúra helyébe lép. S. Varga szerint itt egy sajátos és példa nélküli kulturális folyamat játszódik le, ugyanis nem a nagyobb hagyomány akkulturálja25 a kisebb hagyományt, hanem fordítva: a népi akkulturálja az elitet. Csakhogy ez sem elméleti, sem szociológiai, sem pedig történeti szempontból nem igazolható. A problémakör szociokulturális26 vetülete többirányú: kérdéses a történet szereplőinek kulturális identitása, ugyanis az elmélet kidolgozói valamennyien a szellemi-kulturális elit tagjai, áthatva azzal az erudíciós renddel, amit megpróbálnak leépíteni, felváltani, s ez esztétikai, etikai, történeti értelemben olyan kikerülhetetlen kötelezettségeket rótt rájuk, amelyek bizonyos értelemben összeegyeztethetetlennek bizonyultak a népi poétikával, esztétikával és etikával. Erre a kedvenc és banális példám a népdalok 19 paradigma: egy tudományterület általánosan elfogadott nézetei egy adott korszakban, időben 20 autentikus: hiteles 21 reprezentáló: megjelenítő, képviselő 22 artikulálódik: nyilvánul meg 23 mutatis mutandis: lat. a szükséges változtatásokkal 24 erudíció: lat. műveltség, képzettség, olvasottság 25 akkulturál: lat. egy új kultúrába való beillesztés a régi elvesztése árán 26 szociokulturális: az emberi környezetre mint felnevelődési kontextusra, a társadalom és a kultúra sokféleségére, itt a kulturális önazonosság kérdésére utaló kifejezés
87
88
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
erotikus képrendszerének tökéletes félre-, illetőleg nem értése: a többnyire erotikus pl. dalkezdő képeket csak „üres” dekórumként27 sorolták a népköltészet jellemző poétikai eljárásai közé, majd ezek pl. Petőfi költészetében a jelentésüktől, kényelmetlen kontextusuktól megfosztottan léptek át az újrastrukturált magas kultúra paradigmájába. Továbbá: az új paradigma egy tágabb értelmű befogadói közeggel is számol, amely azonban nyilvánvalóan csakis vágykép, illúzió lehetett már a korban (is), hiszen a nép ugyebár nem nagyon tudott olvasni. (…) A befogadással kapcsolatos zavar szerintem ott kísért a nép-nemzeti paradigma alapítószövegének narratív rendjében is, ugyanis pl. az első Toldi lábjegyzetei mindenütt a népi kifejezéseket magyarázzák meg, ami a megcélzott (ideális?) olvasó kulturális szituáltságát nem a népi közeghez rögzíti. A népi beoltása az irodalomba esztétikai-elméleti értelemben sem zajlott azzal a magától értetődő organikussággal, amelyet a diskurzus sugalmazni próbál. (…) A népi közegből csak bizonyos szűrőkön, eljárásokon átesett művek stb. kerülhettek át az új magas irodalom közegébe. (Milbacher Róbert: Egy régi nemzetfelfogás újradefiniálásának kísérlete – S. Varga Pál A nemzeti költészet csarnokai, Alföld, 2007/4.) Saját vázlatom: Jegyzeteim:
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: egyéni (az eddig megbeszéltek és újabb meglátások alapján)
REFLEK TÁL ÁS 8. lépés: 10–15. feladat T/12–15.
69. oldal Házi feladat
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A 10–15. feladatból a tanulók választhatnak, válogathatnak. Elkészítésére hagyhatunk több időt, például Vörösmarty Gondolatokjának tárgyalása után vagy Petőfi Világosságot! c. versének tárgyalása előtt térhetünk vissza rá. • Az azonos feladatot választók megbeszélhetik egymással munkáikat, és minden választott feladatot érintve frontálisan is tegyük lehetővé a legjobb munkák közzétételét (pl. az azonos feladatot választók szerint a legjobban sikerült, legérdekesebb megoldás hangozzék el). • Mind a Gondolatok, mind a Világosságot! problematikájához használható (reflektálásként, ill. ráhangolódásként) a 10–12. feladat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : analógiás gondolkodás, problémalátás, képolvasás, kreativitás, számítógépes tudás felhasználása, önálló alkotás létrehozása, nemzetkarakterológiai vonások megfogalmazása külső nézőpontba helyezkedéssel 27 dekórum: lat. ékesség, díszítő elem
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály, a tanulók szabad választása szerint M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat L e h e t s é g e s m e g o l d á s o k : egyéni 10. Historizálás a magyar festészetben A történelmi és nemzettudat megszilárdulása más művészeti ágakban is éreztette hatását. A 19. század magyar festészetében is jelentkező historizmus azért tematizálta a nemzeti múltat, hogy megerősítse, igazolja, mitizálja a jelent. a) Miért lehettek fontosak az alábbi festmények témái a 19. század második felének Magyarországán? b) Hogyan mitizálják a festők a történelmi témákat a vásznakon? c) Melyik kép történetét tartod epikusnak, melyikét inkább drámainak? Indokolj! d) Hogyan kapcsolható a festmények történelemfelfogása a romantikus magyar irodalom eddig megismert műveiéhez? e) Igazold vagy cáfold az alábbi megállapítást! „A historikus mű számára nem az esztétikai azonosság a döntő, hanem az ideológiai alkalmasság, megfelelés; nem a megismételt forma, hanem a reaktivizált történelem, amely a megismételt formában fejeződik ki.” (Götz)
Feszty Árpád (1856–1914): A magyarok bejövetele – részlet
Benczúr Gyula (1844–1920): Vajk megkeresztelése
89
90
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Székely Bertalan (1835–1910): II. Lajos holttestének megtalálása
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Székely Bertalan (1835–1910): Egri nők
11. Táj – ember – történés A 16. században élt festőművész, Pieter Brueghel Ikarusz bukása című festménye sok tekintetben előlegezi a történelemről, a történelmi pillanatokról való modern gondolkodást. De úgy is mondhatjuk, hogy a modern gondolkodás figyelme azért tüntette, tünteti ki ezt a képet, mert beleérti saját kérdésfelvetéseit, kételyeit az emberi tetteket, illetve a történelmi léptékeket illetően. a) Idézd fel Ikarusz mitológiai történetét! (Ha nem emlékszel rá vagy nem ismered, nézz utána a világhálón vagy egy mitológiai lexikonban!)
Pieter Brueghel (1525–1569): Ikarusz bukása
b) Hol van Brueghel képén Ikarusz? Mi látszik belőle? Vajon miért így jeleníti meg őt a festő? c) Ki látja (nézi) és ki nem látja (nézi) Ikaruszt? d) Jelentéktelen vagy jelentőségteljes a megragadott pillanat? e) Mit jelképezhet Ikarusz törekvése és bukása? Milyen metaforikus jelentést olvasol ki a képből az ember(iség) történelmére, a történelmi tettek hatására, jelentőségére vonatkozóan? 12. „Ínyenceknek” Egy neves 20. századi filozófus Paul Klee akvarelljét a következőképpen értelmezte: A történelem angyala a múlt felé fordítja arcát. Ahol mi események láncolatát látjuk, ő egyetlen katasztrófát lát, mely romot romra halmoz, és mindet az angyal lába elé sodorja. Feltámasztaná a holtakat, összeillesztené,
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
ami eltörött, de vihar kél a Paradicsom felől, belekap a szárnyaiba, és űzi a jövő felé, amelynek hátat fordít, miközben előtte égig nő a romhalmaz. A filozófus szerint ezt a vihart nevezzük haladásnak. a) Hogyan viszonyul ez a történelemértelmezés azokhoz a 19. századi történelemfelfogásokhoz, amelyekkel az eddig olvasott versekben találkoztál? b) Ha a történelem angyala „bukott angyal”, aki nem tud úrrá lenni sem a káoszon, sem a pusztuláson, akkor hogyan érthető, értelmezhető a történelem célelvűsége? c) Te milyennek képzeled el Klee angyalának „történetét”? Írj saját képértelmezést! Paul Klee (1879–1940): Angelus Novus
13. Vallomás képekben a) Kirándulások alkalmával készített családi videofelvétel-részletekből, digitális fotókból, esetleg egy internetes képkereső programmal gyűjtött és válogatott képanyagból készíts 2 perces filmet vagy fotósztorit Hazám, Magyarország címmel! Ha lehetséges, válassz és tegyél a képi anyag alá zenei aláfestést is! A videók, képek összefűzéséhez és szerkesztéséhez (áttűnések, hatások, aláfestések) használhatod a Movie Maker programot. (http//www.mmicrosoft.com/hun/AWE/moviemaker/downloads/moviemaker2.mspx) b) Küldd el a PPS-t legalább 4-5 barátodnak, mutasd be osztálytársaidnak! 14. Egy idegen szemüvegén át Bizonyára elég jól ismered azt az országot és népet, amelynek nyelvét idegen nyelvként tanulod. Próbálj belehelyezkedni ebbe a másik kulturális látószögbe, és egy középiskolás diák szerepéből írj rövid esszét arról, milyennek gondolod Magyarországot és a magyarokat a Himnusz és/vagy a Szózat szövege alapján! 15. Borúra derű? Gondolkodj el rajta és gyűjtsd össze, milyen mértékadó irodalmi alkotásokat válogatnál be (tudnál beválogatni) egy „Magyarország dicsekvése” című antológiába!
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/10. Fontos a nemzeti történelem konszenzusos ideológián alapuló közelítése, különösen Világost követően a nemzeti mítoszok képzése, illetve a történelem moralizáló (etikai szempontú) értelmezése.
91
92
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
T/11. Ikarusz anélkül zuhan és merül alá a tengerbe, hogy a békés táj, a szántóvető, a nyáj a pásztorával, a közelben halászó ember vagy a hajósok tudomást vennének róla. Amit a kép nézője lát: az a tengerből kikalimpáló aprócska láb. A kép Ikarusz bukásának kimerevített pillanata, de ebben benne rejlik Ikarusz „metafizikus tündöklésének” (Bán Zsófia) pillanata is. A természetnek közömbös, a körülötte tevékenykedő alakok mindezt észre sem veszik: nem néznek, nem látnak. Nekünk, a kép nézőinek viszont jelentőségteljes pillanat lehet, mert egyszerre gondolkodhatunk el Ikarusz kísérletének nagyszerűségéről és kudarcáról, valamint a „történelmi-mitológiai” jelentőségű esemény észrevétlenül maradásáról, a történelem „közömbösségéről”.
T/12. Walter Benjamin értelmezését idézi Miklós Tamás Karl Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet c. könyvéhez írt előszavában.
R ÁHANGOLÓDÁS 9. lépés: 16–17. feladat T/16–17.
74. oldal 5 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Alternatív ráhangolódási feladatok, az egyiket mindenképp végezzük el. • A feladatok célja az előzetes tudás mozgósítása, a megértés előkészítése. Kérdezni nehezebb, ugyanakkor a kérdés nagyobb személyes érintettséget, kíváncsiságot indukál a szöveg iránt. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociáció, kérdezés–jóslás korlátozott információ alapján C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra, jóslás
EMBER VAGYUNK, A FÖLD S AZ ÉG FIA 16. Képzettársítások a) Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című költeményét fogjuk értelmezni. Gyűjtsd öszsze pókhálóábrában, mi jut eszedbe a könyv–könyvtár szópárról! b) A megbeszéléskor írd be más színnel pókhálóábrádba mások fontos képzettársításait, amelyekre te most nem gondoltál!
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
könyv könyvtár
17. Kérdezzük a címet! a) Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című költeményét fogjuk értelmezni. Írj minél több kérdést, amit a cím alapján a verssel kapcsolatban feltennél! b) A megbeszéléskor más színnel mások kérdéseit is írd be a listádba, ha nálad nem szerepeltek! KÉRDÉSEIM A CÍM ALAPJÁN 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára
8. 9.
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/16. Pl.: tudás, tudástár, írás, rögzítés, olvasás, megértés, gondolkodás–gondolat, keresés, tájékozódás, művelődés, műveltség, kultúra, papír, pergamen, rongy, agyagtábla, kódex, másolás, enciklopédia, lexikon, igazság, bölcsesség, hazugság
T/17. Pl.: Kinek a gondolatai? Az ott tartózkodóé? Egy szövegé, amit valaki a könyvtárban olvas? Az olvasóé? Mik ezek a gondolatok? Miért pont a könyvtárban? Ez a jelenetkeret? Vagy a könyvtár–tudástár metonímia lehetősége miatt? Melyik könyvtárban? Ez lényeges?
93
94
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Kinek szólnak a(z) (olvasott vagy gondolt) gondolatok? Megszólít valaki(ke)t vagy magában töpreng a gondolkodó? Mi a szándéka a beszélőnek? Miért mondja el a gondolatokat?
JELENTÉSTEREMTÉS 10. lépés: 18. feladat T/18.
75. oldal 65 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A folyamat mindenképp áthúzódik a következő órára, ezért legcélszerűbb lenne összevont (dupla) órában tanítani. Ha az 1. vagy 2. lehetséges kitérőt (12. lépés) tanítani szeretnénk, akkor a Gondolatok a könyvtárban c. vershez kapcsolódó feladatok közül elhagyhatjuk a kiegészítőként megjelölteket. • Az egyes szakaszokhoz kapcsolódó feladatokat végezzék el párban a tanulók, a pármunkát kövesse rövid, összefoglaló jellegű frontális megbeszélés. A verset szakaszonként a tanár olvassa fel, elengedhetetlenül fontos, hogy a folyamat végén mindenki magában olvassa újra. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : jóslás, jóslásellenőrzés, elemzés, érvelés, nyelvi tudás alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szakaszos olvasás, T-táblázat 18. Szakaszos versolvasás A Gondolatok a könyvtárban című verset szakaszos olvasással értelmezzük. Ez azt jelenti, hogy részletekben olvasunk. Ezért önkényesen tagoltuk a vers szövegét. Csak annyit és akkor olvassatok el, amikor és amire a feladat kér benneteket. (1) Olvassátok el a költemény kezdő nyolc sorát, vagyis az első versmondatot!
VÖRÖSMARTY MIHÁLY: GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós, Az emberiségnek elhányt rongyain Komor betűkkel, mint a téli éj, Leírva áll a rettentő tanulság: „Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait.”
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
(2) Milyen jelenetkeret olvasható ki a verskezdetből? (3) Vajon miért pont a tudóst szólítja meg a beszélő? Ha a tudóst metonímiaként értjük, kik tartozhatnak még a megszólítottak körébe? (4) Milyen képpel nevezi meg a beszélő a könyvet, könyveket? Mi lehet a névátvitel alapja? (5) Melyek az első négy sor jelzői módosítói, és mi a szerepük? (6) Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal a könyvekbe írt, azokból a beszélő által kiolvasott tanulságot! Milyen lehetséges ellentéteket vetít előre szerintetek a verskezdetben említett tanulság? (7) Miért szokatlan és miért hatásos az első versmondat második tagmondatának helyzete? (8) Olvassátok el az alábbi részletet, és keressetek néhány lehetséges kapcsolatot (párhuzamot vagy ellentétet) a Dante-részlet és a Vörösmarty-vers kezdete között! A bal oszlopban húzzátok alá a kapcsolható részt, a jobb oszlopban rögzítsétek észrevételeiteket! „Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába, én rajtam át oda, hol nincs vigasság, rajtam a kárhozott nép városába. Nagy Alkotóm vezette az igazság; Isten Hatalma emelt égi kénnyel, az ős Szeretet és a fő Okosság. Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel, csupán örökkel; s én örökkön állok. Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel” E néhány szó setét betűkkel állott magassan ott felírva egy kapúra s szóltam: „Mester, nem értem, hogy mi áll ott?” S ő mint tudásnak és a szónak úra: „Itt el kell hagynod minden törpe gondot s mint holtra nézned minden földi búra.” (Dante Alighieri: Isteni színjáték, harmadik ének, A pokol kapuja, részlet, fordította Babits Mihály)
(9) a) Hogyan tudjátok kapcsolni az eddig megbeszélteket pókhálóábrátok képzettársításaihoz vagy címmeditációs kérdéseitekhez? b) Milyen (újabb) kérdést tennétek fel az eddig olvasottak birtokában a könyvről, könyvtárról?
95
96
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(10) Olvassuk tovább Vörösmarty versét! Miért e lom? hogy mint juh a gyepen Legeljünk rajta? s léha tudománytól Zabáltan elhenyéljük a napot? Az isten napját! nemzet életét! Miért e lom? szagáról ismerem meg Az állatember minden bűneit. Erény van írva e lapon; de egykor Zsivány ruhája volt. S amott? Az ártatlanság boldog napjai Egy eltépett szűz gyönge öltönyén, Vagy egy dühös bujának pongyoláján. És itt a törvény – véres lázadók Hamis birák és zsarnokok mezéből Fehérre mosdott könyvnek lapjain. Emitt a gépek s számok titkai! De akik a ruhát elszaggaták Hogy majd belőle csínos könyv legyen, Számon kivül maradtak: Ixion28 Bőszült vihartól űzött kerekén Örvény nyomorban, vég nélkül kerengők. Az őrült ágyán bölcs fej álmodik; A csillagászat egy vak koldus asszony Condráin29 méri a világokat: Világ és vakság egy hitvány lapon! Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből S most a szabadság és a hősi kor Beszéli benne nagy történetét. Hűség, barátság aljas hitszegők Gunyáiból készült lapon regél. Irtózatos hazudság mindenütt! Az írt betűket a sápadt levél Halotti képe kárhoztatja el. Országok rongya! könyvtár a neved, De hát hol a könyv mely célhoz vezet? Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e A könyvek által a világ elébb? Ment, hogy minél dicsőbbek népei, Salakjok annál borzasztóbb legyen, S a rongyos ember bőszült kebele Dögvészt sohajtson a hír nemzetére30. 28 Ixion a görög mitológiában a lapithák királya, aki szemet vetett Zeusz feleségére, Hérára. Zeusz ezért azzal büntette, hogy az alvilágban egy forgó tüzes kerékhez kötve örökké szenvedjen. 29 rongyos, piszkos ruháin (népnyelv) 30 A „hír nemzete” a francia gloire nemzete, a „rongyos ember” kifejezés a párizsi Saint-Antoine negyed proletárjára, a gatyátlan sans-culotte-ra vonatkozik, a „dögvész” pedig a jakobinus terrorra, rémuralomra.
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
(11) a) Milyen kérdésekre keresi a választ a beszélő ebben a részben? (Húzzátok is alá a kérdéseket!) b) Mennyiben hasonlítanak ezek a kérdések az általatok a 17. feladatban jósoltakhoz, feltettekhez? (12) Gyűjtsétek ki a könyv anyagi eredete (rongy) és a papírra írtak (szellem, gondolat) közti ellentétek példáit a részletből! A KÖNYVLAP ANYAGÁNAK EREDETE
A KÖNYV LAPJÁN OLVASHATÓ GONDOLAT, ESZME
zsivány ruhája
erény
(13) a) Milyen képekkel nevezi meg a beszélő ebben a szövegrészben a könyvet, könyvtárat? b) Hogyan kapcsolódnak a fentebb összegyűjtött ellentmondások a könyvet, könyvtárat jelölő képekhez? Mi a névátvitel alapja?
A vers kéziratának lapjai
(14) Tegyétek a „helyükre” a jelzői módosítókat! „Egy eltépett szűz gyönge öltönyén” „(…) véres lázadók / Hamis birák és zsarnokok mezéből” Mi a szerepe a versben a jelzői módosítók cseréjének? (15) Vitasd meg pároddal, mit jelenthet: Irtózatos hazudság mindenütt! Az írt betűket a sápadt levél Halotti képe kárhoztatja el.
97
98
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(16) Melyik szövegrész milyen szinten (egyén – nemzet – emberiség) vetíti előre a történelemről való gondolkodást? Miért e lom? hogy mint juh a gyepen Legeljünk rajta? s léha tudománytól Zabáltan elhenyéljük a napot? Az isten napját! nemzet életét! szagáról ismerem meg Az állatember minden bűneit. Országok rongya! könyvtár a neved (…) hogy minél dicsőbbek népei, Salakjok annál borzasztóbb legyen, S a rongyos ember bőszült kebele Dögvészt sohajtson a hír nemzetére.
(17) Hogyan következik az eddigiekből a „Ment-e / A könyvek által a világ elébb?” kérdése? Hogyan válaszolja meg ezt a beszélő a szövegrész végén? (18) Milyen újabb kérdést tennétek fel az eddig olvasottak és megértettek birtokában? (19) Olvassunk tovább! De hát ledöntsük, amit ezredek Ész napvilága mellett dolgozának? A bölcsek és a költők műveit, S mit a tapasztalás arany Bányáiból kifejtett az idő? Hány fényes lélek tépte el magát, Virrasztott a sziv égő romja mellett, Hogy tévedt, sujtott embertársinak Irányt adjon s erőt, vigasztalást. Az el nem ismert érdem hősei, Kiket – midőn már elhunytak s midőn Ingyen tehette – csúfos háladattal Kezdett imádni a galád világ, Népboldogító eszmék vértanúi Ők mind e többi rongykereskedővel, Ez únt fejek – s e megkorhadt szivekkel, Rosz szenvedélyek oktatóival Ők mind együtt – a jók a rosz miatt – Egy máglya üszkén elhamvadjanak? Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt, Hogy annyi elszánt lelkek fáradalma, Oly fényes elmék a sár fiait
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
A sűlyedéstől meg nem mentheték! Hogy még alig bír a föld egy zugot, Egy kis virányt a puszta homokon Hol legkelendőbb név az emberé, Hol a teremtés ősi jogai E névhez „ember!” advák örökűl – Kivéve aki feketén született, Mert azt baromnak tartják e dicsők S az isten képét szíjjal ostorozzák. (20) Mennyiben hasonlítanak a beszélő kérdései az általatok jósoltakhoz, feltettekhez? (Húzzátok is alá a kérdéseket a harmadik versrészben!) (21) Milyen érveket sorol a beszélő, hogy alátámassza a rész elején feltett kérdésére adott „nemleges” válaszát? Milyen értékekre hivatkozik? (22) Ellentmondásban van-e a rész elején feltett kérdésre adott válasz az eddig mondottakkal vagy nincs? (Indokoljatok!) A VÁLASZ AZ EDDIG MONDOTTAKKAL ELLENTMONDÁSBAN VAN
A VÁLASZ AZ EDDIG MONDOTTAKKAL NINCS ELLENTMONDÁSBAN
(23) Hogyan árulkodik a nyelvi megalkotottság a beszélő érzelmi elfogultságáról, érintettségéről? (24) a) Milyen problémát feszeget a „Kivéve aki feketén született, / Mert azt baromnak tartják e dicsők” gondolat? b) Hogyan kapcsolható az e sorokban tapasztalható versbeszélői szemlélet a „Ment-e / A könyvek által a világ elébb?” kérdésre adott válaszéhoz? c) Hogyan kapcsolható a könyvtárbeli gondolatok elmondásának (vers) és tartalmának egészéhez? (25) Szerintetek hogyan, mivel folytatódhat ezen a ponton a beszélő gondolatmenete? (26) Olvassunk tovább! És mégis – mégis fáradozni kell. Egy újabb szellem kezd felküzdeni, Egy új irány tör át a lelkeken: A nyers fajokba tisztább érzeményt S gyümölcsözőbb eszméket oltani,
99
10 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Hogy végre egymást szívben átkarolják, S uralkodjék igazság, szeretet. Hogy a legalsó pór is kunyhajában Mondhassa bizton: nem vagyok magam! Testvérim vannak, számos milliók; Én védem őket, ők megvédnek engem. Nem félek tőled, sors, bármit akarsz. Ez az, miért csüggedni nem szabad. Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit Agyunk az ihlett órákban teremt. S ha összehordtunk minden kis követ, Építsük egy újabb kor Bábelét, Míg oly magas lesz, mint a csillagok. S ha majd benéztünk a menny ajtaján, Kihallhatók az angyalok zenéjét, És földi vérünk minden csepjei Magas gyönyörnek lángjától hevültek, Menjünk szét mint a régi nemzetek, És kezdjünk újra tűrni és tanulni. Ez hát a sors és nincs vég semmiben? Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal S meg nem kövűlnek élő fiai. (27) Miért állítja a beszélő, hogy „fáradozni kell”? Mi a célja és iránya az emberiség fáradozásának a rész szerint? (28) Olvassátok el (újra) az Ószövetség Bábel-történetét (Mózes I.)! Hasonlítsátok össze a bibliai történettel Vörösmarty Bábel-parafrázisát! Különösen az értelmezésbeli eltérésekre figyeljetek! Az egész földnek ugyanaz volt a nyelve és ugyanazok voltak a szavai. 2Amikor keletről elindultak, Sineár földjén találtak egy nagy síkságot és ott letelepedtek. 3Így szóltak egymáshoz: „Gyertek, csináljunk téglát és égessük ki.” A tégla épületkő gyanánt szolgált, a szurok pedig kötőanyagul. 4Azután így szóltak: „Rajta, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér. Szerezzünk nevet magunknak, és ne szóródjunk szét a földön!” 5Akkor az Úr leszállt, hogy megnézze a várost és a tornyot, amelyet az emberek építettek. 6Így szólt: „Nézzétek, egy népet alkotnak és egy nyelvet beszélnek. Ez csak a kezdete tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják. 7Ezért szálljunk le és zavarjuk össze nyelvüket, hogy senki ne értse a másik nyelvét!” 8Az Úr tehát szétszórta őket onnét az egész földön, s abba kellett hagyniuk a város építését. 9Ezért nevezik azt Bábelnek, mivel az Úr ott zavarta össze az egész föld nyelvét és onnét szórta szét őket az Úr az egész földön. (http://www.kereszteny.hu/biblia) 1
BIBLIAI TÖRTÉNET
VÖRÖSMARTY-PARAFRÁZIS
(29) Milyennek látja a Gondolatok a könyvtárban beszélője az emberiség történelmét? Milyen következtetésig jut el ebben a részben?
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
(30) Szerintetek lezárulhat vagy folytatódhat a vers e pontján a gondolatmenet? Indokoljatok! (31) Olvassuk el a költemény befejező részét! Mi dolgunk a világon? küzdeni, És tápot adni lelki vágyainknak. Ember vagyunk, a föld s az ég fia. Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen, S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé, Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt Posvány iszapját szopva éldegéljünk? Mi dolgunk a világon? küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért. Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt! (32) a) Milyennek látja, mondja a beszélő a nemzeti történelem irányát? Mit állít a nemzeti történelem lehetőségeiről? b) Milyen választ ad az egyéni létértelem kérdésére vonatkozóan a beszélő? c) Melyek a zárlatnak az emberi befolyás véges, korlátozott voltát megismétlő elemei? (33) Feloldható vagy nem oldható fel az egyetemes történelem ciklikus és a nemzeti történelem célelvű szemlélete közötti ellentmondás? Az érveléshez értelmezhetitek és felhasználhatjátok az alábbi idézeteket is. A hazához, a hazai földhöz és fajhoz való ragaszkodás Vörösmartynál, aki mindig élénken átéli az egyénen felül emelkedő, névtelen, kifürkészhetetlen hatalmakat, kétségtelenül elemi lelki tény, szerves alkotórésze (…) ember- és világélményének. (…) Metafizikum és historikum a főhangjai az ő polifóniájának, a kettő azonban többnyire küzd egymással, akárcsak lelkének klasszikus és romantikus elemei. (Barta János) A »között« nem egyensúly többé, hanem hányódás és cirkulálás a semmi és a Mind között. (Balassa Péter) A költeménynek csak befejezése van, megoldása nincs, s a megoldás hiánya nem csorbítja a nagy vers szerves egységét. (Szegedy-Maszák Mihály)
10 1
10 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(…) ami az egyetemes történelem szintjén értelmetlenség, az a sajátos nemzeti szférában még nyerhet egyéni értelmet. (…) Ám erre csak akkor van esély, hogyha ez az egyéni értelemadás számol saját korlátozottságával, ha a rész átláthatóságának érdekében elismeri a történelem egészének uralhatatlanságát. (Z. Kovács Zoltán) (…) a »mérlegelő« retorika valódi jelentősége az alkotói és a szerzői szerepek viszonylagossá válásában áll. A Gondolatok egyszerre mérlegel a téma szintjén és készteti arra olvasóját, hogy döntsön a vers eldönthetetlen (»üres papír«) karaktere vagy megoldásszerű lezárása között. (Z. Kovács Zoltán) FELOLDHATÓ
NEM OLDHATÓ FEL
(34) a) Milyennek látja a vers beszélője az emberi természetet? b) Ez a látásmód hogyan és hol jelöli ki az ember helyét a világban? A TEREMTMÉNY (EMBER) KETTŐS TERMÉSZETÉRE UTALÓ IDÉZETEK A VERSBŐL
ÉRTELMEZÉSEK
AZ IDÉZETEK ÉRTELMEZÉSE NYOMÁN AZ EMBER HELYE A VILÁGBAN:
Csetri Lajos irodalomtörténész szerint a vers beszélője – bár kétségbe vonja a felvilágosodás gondolatát, miszerint a megszerzett tudás hasznára van az embernek és a társadalomnak – az emberiség kilátástalannak tűnő helyzetének végső forrását mégsem a könyvben, a felhalmozott szellemi tudásban jelöli meg. Ha a könyvről mondana ítéletet, nem sorolna további kérdéseket, és nem hivatkozna a „fényes lelkek”, a „népboldogító eszmék vértanúi” vagy „a jók” önfeláldozó küzdelmeire, vagyis nem „mérlegelő retorikával” élne. Csetri úgy véli, Vörösmartynak a felvilágosodás fejlődéselvűségével szembeni kételye a kultúrkritikai vonatkozásoknál erősebben lételméleti jellegű, a bibliai teremtéstörténetből hagyományozott kettős emberképében gyökerezik. Eszerint a jó és a rossz, az erkölcsi nagyság és a bűn, az eszme és az anyag az emberi nem eredendő sajátja. Ebből fakadhat a vers történelemszemléletének azon alapkérdése, hogy képes-e az emberi küzdés a maga földi teremtéstörténetében, vagyis a történelemben jobbik részének kiteljesítésére, a teljességeszmény („igazság, szeretet”) földi megvalósítására („S ha majd benéztünk a menny ajtaján, / Kihallhatók az angyalok zenéjét, / És földi vérünk minden cseppjei / Magas gyönyörnek lángjától hevültek”). (35) A költeményt gondolati ódaként nevezi meg az irodalomtörténet. a) Milyen műfaji konvenciók alapján? b) Szerintetek miért teszik a műfaji megnevezés elé a jelzői módosítót?
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
(36) Olvasd újra a verset az elejétől a végéig!
GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós, Az emberiségnek elhányt rongyain Komor betűkkel, mint a téli éj, Leírva áll a rettentő tanulság: „Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait.” Miért e lom? hogy mint juh a gyepen Legeljünk rajta? s léha tudománytól Zabáltan elhenyéljük a napot? Az isten napját! nemzet életét! Miért e lom? szagáról ismerem meg Az állatember minden bűneit. Erény van írva e lapon; de egykor Zsivány ruhája volt. S amott? Az ártatlanság boldog napjai Egy eltépett szűz gyönge öltönyén, Vagy egy dühös bujának pongyoláján. És itt a törvény – véres lázadók Hamis birák és zsarnokok mezéből Fehérre mosdott könyvnek lapjain. Emitt a gépek s számok titkai! De akik a ruhát elszaggaták Hogy majd belőle csínos könyv legyen, Számon kivül maradtak: Ixion Bőszült vihartól űzött kerekén Örvény nyomorban, vég nélkül kerengők. Az őrült ágyán bölcs fej álmodik; A csillagászat egy vak koldus asszony Condráin méri a világokat: Világ és vakság egy hitvány lapon! Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből S most a szabadság és a hősi kor Beszéli benne nagy történetét. Hűség, barátság aljas hitszegők Gunyáiból készült lapon regél. Irtózatos hazudság mindenütt! Az írt betűket a sápadt levél Halotti képe kárhoztatja el. Országok rongya! könyvtár a neved, De hát hol a könyv mely célhoz vezet? Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e A könyvek által a világ elébb?
Ment, hogy minél dicsőbbek népei, Salakjok annál borzasztóbb legyen, S a rongyos ember bőszült kebele Dögvészt sohajtson a hír nemzetére. De hát ledöntsük, amit ezredek Ész napvilága mellett dolgozának? A bölcsek és a költők műveit, S mit a tapasztalás arany Bányáiból kifejtett az idő? Hány fényes lélek tépte el magát, Virrasztott a sziv égő romja mellett, Hogy tévedt, sujtott embertársinak Irányt adjon s erőt, vigasztalást. Az el nem ismert érdem hősei, Kiket – midőn már elhunytak s midőn Ingyen tehette – csúfos háladattal Kezdett imádni a galád világ, Népboldogító eszmék vértanúi Ők mind e többi rongykereskedővel, Ez únt fejek – s e megkorhadt szivekkel, Rosz szenvedélyek oktatóival Ők mind együtt – a jók a rosz miatt – Egy máglya üszkén elhamvadjanak? Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt, Hogy annyi elszánt lelkek fáradalma, Oly fényes elmék a sár fiait A sűlyedéstől meg nem mentheték! Hogy még alig bír a föld egy zugot, Egy kis virányt a puszta homokon Hol legkelendőbb név az emberé, Hol a teremtés ősi jogai E névhez „ember!” advák örökűl – Kivéve aki feketén született, Mert azt baromnak tartják e dicsők S az isten képét szíjjal ostorozzák. És mégis – mégis fáradozni kell. Egy újabb szellem kezd felküzdeni, Egy új irány tör át a lelkeken: A nyers fajokba tisztább érzeményt S gyümölcsözőbb eszméket oltani, Hogy végre egymást szívben átkarolják, S uralkodjék igazság, szeretet. Hogy a legalsó pór is kunyhajában Mondhassa bizton: nem vagyok magam!
10 3
10 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Testvérim vannak, számos milliók; Én védem őket, ők megvédnek engem. Nem félek tőled, sors, bármit akarsz. Ez az, miért csüggedni nem szabad. Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit Agyunk az ihlett órákban teremt. S ha összehordtunk minden kis követ, Építsük egy újabb kor Bábelét, Míg oly magas lesz, mint a csillagok. S ha majd benéztünk a menny ajtaján, Kihallhatók az angyalok zenéjét, És földi vérünk minden csepjei Magas gyönyörnek lángjától hevültek, Menjünk szét mint a régi nemzetek, És kezdjünk újra tűrni és tanulni. Ez hát a sors és nincs vég semmiben? Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal
•
1 1 .
É V F O L Y A M
S meg nem kövűlnek élő fiai. Mi dolgunk a világon? küzdeni, És tápot adni lelki vágyainknak. Ember vagyunk, a föld s az ég fia. Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen, S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé, Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt Posvány iszapját szopva éldegéljünk? Mi dolgunk a világon? küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért. Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt! 1844 vége
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK (Nem tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek a továbbolvasásra vonatkoznak vagy egyéni megoldások) (2–3)A beszélő a könyvtárba belépő tudóst (az írástudókat–írásolvasókat: a tudomány, az irodalom, a szellem embereit, ma úgy mondhatnánk, az értelmiséget) szólítja meg, hozzá intézi szavait, gondolatait. (a nyugatos Babits később hasonlóan érti az írástudók körét). A tudomány, a tudás szerepének tematizálása a felvilágosodás hagyományához kapcsolja a szöveget. A felvilágosodás hitt abban, hogy az ész által igaz ismeretekre lehet szert tenni, a tudással igazságossá tehető a világ, megoldhatókká válnak a társadalmi problémák. A beszédhelyzet ódai, az indulatszó és a szokatlan mondatszerkezet pátoszt fejez ki. De már az első versmondat tárgyi mellékmondata meg is kérdőjelezi a felvilágosodás kori eszmény teljesülhetőségét. (4) „Az emberiségnek elhányt rongyain” – metonímia: a könyv alapanyagának, a papírnak az eredete (rongy) jelöli magát a könyvet. (5) Komor betűkkel, mint a téli éj, Leírva áll a rettentő tanulság: A jelzői módosítóknak értékcsökkentő szerepük van, ismétlődésük nyomatékosító szerepű, előkészítik a tanulság kimondását. (6) A világ (társadalom) igazságtalanul van berendezve, milliók születnek nyomorra (lehet anyagi, de lelki–szellemi–erkölcsi is), a kevesek (néhány ezer), akik eszményivé teljesíthetnék ki saját életüket, képtelenek erre, mert nem képesek összeegyeztetni és egyensúlyba hozni az észt és az azt átnemesítő emberi érzelmet. A felvilágosodás korának hagyományához és a reformkor szabadelvű szemléletéhez kapcsolódik, ám valójában mindezt kritikával illeti, megkérdőjelezi, hitelteleníti a „tanulság”. milliók – kevesek, eszmény – realitás, könyv (írás, gondolat) – élet
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
(7) [kiegészítő feladat] Mert ez főmondat, hátravetett pozíciója szokatlan, figyelemfelkeltő. (8) [kiegészítő feladat] „Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába, én rajtam át oda, hol nincs vigasság, rajtam a kárhozott nép városába. Nagy Alkotóm vezette az igazság; Isten Hatalma emelt égi kénnyel, az ős Szeretet és a fő Okosság. Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel, csupán örökkel; s én örökkön állok. Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel” E néhány szó setét betűkkel állott magassan ott felírva egy kapúra s szóltam: „Mester, nem értem, hogy mi áll ott?” S ő mint tudásnak és a szónak úra: „Itt el kell hagynod minden törpe gondot s mint holtra nézned minden földi búra.” (Dante Alighieri: Isteni színjáték, harmadik ének, A pokol kapuja, részlet, fordította Babits Mihály)
(A fordítást és annak későbbi voltát tudatosítva, mindezek ellenére is:) Feltűnőek a Dante-párhuzamok mind motivikusan, mind gondolatilag, mind a Vörösmarty-vers nyitó sorának tagmondati rendjét tekintve. Dante-szöveghelyeket más költeményeiben is „terminus-szerű alapossággal használ” (Szörényi L.). Feltehetően nemcsak olvasta, hanem jól ismerte az Isteni színjátékot. A dantei keresztény világkép értelmezésében az e világi lét a halál utáni állapot előképe, Isten a lelkek túlvilági helyét e világi életük és tetteik szerint jelöli ki. A lélek túlvilági sorsa tehát az ember földi életének lényegét is megmutatja. A Pokolban a Teremtő hatalma bűnhődni kényszeríti a bűnösöket, a Fiú bölcsessége a bűn természetéhez mérten kiszabja a büntetést, a Szentlélek szeretete pedig a rossz megszüntetésével helyreállítja a világ rendjét. Dante romantikus olvasatában Vörösmartynál az ember szintén célfogalom, ezt nevezi emberiségnek (Szörényi). Míg azonban Dante a transzcendenciában látja ezt a célt kiteljesedni, Vörösmartynál ez a kérdés laicizálódik, a tökéletesedés (üdv) földi történelemben való megvalósulásának lehetőségére helyeződik át.
(9/b) Például: Akkor mire volt jó a könyv, a tudás? (11/a)
Miért e lom? hogy mint juh a gyepen / Legeljünk rajta? s léha tudománytól / Zabáltan elhenyéljük a napot? / Az isten napját! nemzet életét! / Miért e lom? De hát hol a könyv mely célhoz vezet? / Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e / A könyvek által a világ elébb?
(12) A KÖNYVLAP ANYAGÁNAK EREDETE
A KÖNYV LAPJÁN OLVASHATÓ GONDOLAT, ESZME
zsivány ruhája
erény
10 5
10 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
eltépett szűz gyönge öltönyén dühös bujának pongyoláján
ártatlanság boldog napjai
véres lázadók hamis birák és zsarnokok mezéből
törvény
számon kivül maradtak, nyomorban kerengők
gépek s számok titkai
őrült ágyán
bölcs fej
vak koldusasszony rongyos, piszkos ruhái
csillagászat
rabnép s gyávák köntöse
szabadság, hősi kor elbeszélése
Aljas hitszegők gunyáiból
hűség, barátság történetei
(13)
lom, fehérre mosdott lap, országok rongya – metonimikus viszony: a papír anyagával való megnevezés; illetve metaforikus viszony: felesleges, ócska holmi (lom) jelentésben
(14)
Gyönge szűz, eltépett öltöny, véres mez: a jelzőcsere (enallagé) zavarba ejtő, megállásra, meggondolásra készteti az olvasót, árnyalja, gazdagítja a lehetséges jelentéseket.
(15)
• A könyvekbe foglalt értékek a valóságban ellentétükké válnak, értékességüket képtelenek a valós létre átvinni, ezért hazugság, amit jelentenek. (Bókay Antal) • A könyvekben olvasható igazságok semmilyen vonatkozással nem bírnak a világra. A gondolatok akkor válnak hazugsággá, amikor az eredendően igaz és nemes szándék olvashatóvá válik, amikor a könyvek a befogadás folyamatába lépnek, vagyis éppen akkor, amikor az igazságnak a könyvek által az „életbe” kellene lépnie, szerepet kellene kapnia. Az írás világjobbító szándékán vízjelként minduntalan „átüt” a papír anyagisága, a szándék szempontjából mellékes származásának története, ami megakadályozza a szerzői szándék célba érését. (Z. Kovács Zoltán)
(16)
[kiegészítő feladat]
Miért e lom? hogy mint juh a gyepen Legeljünk rajta? s léha tudománytól Zabáltan elhenyéljük a napot?
A többes szám első személy az „írástudókra” vonatkozik, a szellem embereire (tudósok, költők) – vagyis az eszméket „alkotni” vagy „olvasni” képes egyén kívánatos-lehetséges szerepe felől (a tudás tettekbe fordításának, öncélúságának és/ vagy a nemzeti közösség szolgálatába állításának a kérdéseként). (Lásd később: „a bölcsek és a költők műveit”)
Az isten napját! nemzet életét!
A transzcendencia és a nemzet felől.
szagáról ismerem meg Az állatember minden bűneit.
Általánosan, az emberiség felől.
Országok rongya! könyvtár a neved
Általánosan, a nemzetek közössége felől.
T Ö R T É N E L E M
(…) hogy minél dicsőbbek népei, Salakjok annál borzasztóbb legyen, S a rongyos ember bőszült kebele Dögvészt sohajtson a hír nemzetére.
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
A nemzetek közössége, majd példaként a „hír nemzete”, a „dicsőséges” francia forradalomra és a jakobinus terrorra való utalás.
Vagyis a történelembölcseleti gondolkodás mindhárom szintje (emberiség – nemzet – egyén) már ebben a részben megjelenik és összekapcsolódik, tehát előrevetíti a második rész gondolatmenetét. (Erre majd ott lehet részletesen kitérni.)
(17)
A tanulság kibontása, példázása, a rongy–könyv allegória veti fel a kérdést, mire való, mire jó a könyv, a tudás. A válasz ironikus.
(21)
Bizonyos bölcsek és költők műveire hivatkozik a beszélő, akiknek a könyvei nem tartoznak a „rongy”-szerűség körébe („jók”), mert íróik sorsa, áldozatvállalása, helytállása hitelesíti őket (fényes lélek, érdem hősei, eszmék vértanúi). A fényes lelkek példája a beszélő legfontosabb érve arra, hogy ne dobjuk máglyára a könyveket, illetve hogy a bölcsességnek és költészetnek mint évezredes emberi kultúrának értéke van. Eszerint nem a végeredmény minősíti az emberi küzdelmet, hanem a cél, a világjobbító eszmék.
(22) A VÁLASZ AZ EDDIG MONDOTTAKKAL ELLENTMONDÁSBAN VAN
A VÁLASZ AZ EDDIG MONDOTTAKKAL NINCS ELLENTMONDÁSBAN
– eddig az érvrendszer alapját a rongy–könyv (papír) metonímia, vagyis az „eredet” és az „írt lap” képezte – az érvrendszert felváltja a „fényes lelkekre” (hiteles, áldozatos életet élő bölcsekre, költőkre) való hivatkozás – a két érvrendszer nem kapcsolódik össze szervesen logikailag
– a beszélő azt állítja, hogy a gondolat lehet önérték, s mint ilyen, értéke független a végeredménytől – a jót csak a rosszal együtt lehet felmutatni – a „rossz” nem indok a „jó” megsemmisítésére – a hiba nem feltétlenül a könyvekben, hanem például az olvasókban vagy a nem olvasókban (pl. a számon kívül maradtak), vagyis az emberben van
(23)
[kiegészítő feladat] Kötőszóhalmozás (De hát), kérdések halmozása, indulatszó (Oh), a tagadószó ismétlése (nem, nem), felkiáltások (három felkiáltójel), a beszélő saját beszédét kommentálja („Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt,”), rapszodikusság.
(24)
[kiegészítő feladat] Az idézet az amerikai Emberi Jogok Nyilatkozatára, illetve a rabszolgatartás problémájára (vagyis a jogok kiterjesztésének korlátozott voltára) utal, a szabadságeszme (liberalizmus) megvalósulására, s egyben – ironikusan – a megvalósulás tökéletlen voltára. A közbeékelt megjegyzés éppúgy ironikus, mint a „Ment-e a könyvek által” kérdésre korábban adott, formailag állító („Ment”) válasz. A mondottak tartalma révén a vers beszélőjének gondolatai is ironizálódhatnak: ha a könyvekben olvasható írások, világjobbító szándékú bölcsességek nem képesek a szerzői szándék hordozására, mert elfedi őket a papír anyagának eredete, akkor vajon a vers beszélőjének gondolatai igazságként olvashatóak vagy maguk is részei az „irtózatos hazudság mindenütt” tapasztalatának?
10 7
10 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
(27)
•
1 1 .
É V F O L Y A M
„Egy új irány tör át a lelkeken: / A nyers fajokba tisztább érzeményt / S gyümölcsözőbb eszméket oltani, / Hogy végre egymást szívben átkarolják, / S uralkodjék igazság, szeretet.” A beszélő a ciklikusnak mutatkozó és elfogadott történelem ellenére hisz az emberi törekvésben, a világjobbító és önnemesítő szándékokban, tettekben.
(28) BIBLIAI TÖRTÉNET
VÖRÖSMARTY-PARAFRÁZIS
Oknyomozó mítosz sémája (nyelvek sokféleségének eredettörténete) Emberi gőg (bűn): az isteni magasságokba törő emberi tudás és cselekvés → érte kirótt isteni büntetés (a nyelvek összezavarása) Isten mindenhatósága (áldás–büntetés) és az emberi nagyra törés révén előálló káosz, zűrzavar az emberi világban
Nem büntetésként jelenik meg a szétszórattatás, hanem vállalható/vállalandó, ismétlődő emberi törekvésként (menjünk szét, kezdjünk újra) A ciklikus történelemszemlélet elfogadása: többszöri, ciklikus ismétlődés (újrakezdések, újabb kor Bábele, régi nemzetek)
(29)
Ciklikusnak. A külső szükségszerűség elfogadása, tudatos, belső önkorlátozássá alakítása. Az önkorlátozás és törekvés együttes állításának eredménye a ciklikusság pozitívummá fordítása: nem kérdőjelezi meg az emberi cselekvésbe vetett hitet, azt olyan vágyként mutatja be, amely történelmi periódusokat képes teremteni. (Z. Kovács Zoltán)
(30)
[kiegészítő feladat] A válasz az emberiség történetének körére vonatkozik, korábban a nemzet és az egyén („tudós”) szintjét is előrevetítette a gondolatmenet. Erre eleddig nem kérdezett rá a beszélő, vagyis folytatást: további kérdéseket és válaszkeresést várhat az olvasó.
(32–33) „Bonyolultságok, meghasonlottságok, különös lélekutak, a gyötrően finommá lett ember belső végzetei revelálódnak [nyilatkoznak meg] előttünk, világok, melyek csak a XX. században tudatosodtak (…) Úgy érezzük, hogy a mi tartalmunkat mondják ki, és szabadítják fel; az ilyen sorok adnak a költészetnek létértelmet. Rájövünk egy nagy igazságra, ami meglehetősen keveset mondó, de a szubjektív művészetátélés szempontjából több, mint értékítélet: Vörösmarty az első modern költő.” (Szerb Antal) „(…) Vörösmarty a világot csak végesnek tudja átélni. A kozmikus látás jelenti számára a beteljesedést; de a beteljesedésben mély hiány lappang, mert amikor mindent átél, ugyanakkor át kell élnie mindennek a végességét is. (…) Gazdag világ ez, de véges – ami nemcsak annyit jelent, hogy múlandó, hanem sokkal többet is annál: azt, hogy sem metafizikai, sem etikai szempontból nem szilárd, nem megnyugtató, nem értékes, – azt, hogy céltalan, hiábavaló és gonosz. (…) Számára nincs más megoldás, mint elmerülni az emberi lét minden értékében, minden fokozatában – és szenvedni ennek a létnek törékenysége, gyarlósága, végessége miatt. Gondoljuk csak el, micsoda tragikum van ebben: Vörösmarty, valamennyi költőnk közt a legátfogóbb világélmény megteremtője, nem tud sehol sem otthon lenni ebben a hatalmas világban; realitás, lélek, eszme, képzelet, kultúra, mithikus kozmosz – mind nyitva áll előtte, mindegyik ad egy-egy szólamot lelke csodálatos polifóniájához, de igazi támaszt nem jelent számára egyik sem. (…) A legmélyebb hang Vörösmarty skáláján: a teljes metafizikai támasztalanság.” (Barta János)
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
„(…) a zárlat (…) nem olvasható úgy, mint a feltett kérdésre adott válasz. A költeménynek csak befejezése van, megoldása nincs, s a megoldás hiánya nem csorbítja a nagy vers szerves egységét.” (Szegedy-Maszák Mihály) „A kétarcú emberi természet és az ezerfejű szörny: a világmindenség harcán túl, az »alvó-álmodó« nihilum [semmiség, hiábavalóság]: az égiektől megfosztatott ég, a jelentésnélkülivé vált »között«, a varázstalanított (tehát már nem-archaikus) modernitás áll elő. (…) Vörösmarty egészen máig, napjainkig olvasható módon és mellbevágó erővel eljut (…) az oly ismerős nihilum-tapasztalásig, mert a puszta létet érinti meg legjobb műveiben, szavaiban. Ez azt jelenti, hogy a magyar nemzeti-szellemi tapasztalásba engedte betörni a szabad autonómia (önrendelkezés, függetlenség) és individualitás (személyesség) esetlegességélményét (»por és sár«), mely állandó meghasonlásban és szükségszerűséggel jár együtt a »fölfelé« küldetésével. (…) A »között« nem egyensúly többé, hanem hányódás és cirkulálás a semmi és a Mind között.” (Balassa Péter) „A jelentős különbség abban áll Barta és Szegedy-Maszák között, hogy utóbbi a vers értelmezésbeli feszültségét a világtörténelem és a nemzeti célokért való küzdelem értelmessége között látja; vagyis az egyetemes és a nemzeti történelem síkján két »világkép«, a ciklikus és a teleologikus történelemszemlélet ütközik össze. Barta ezzel szemben az ismeretelméleti-ontológiai szkepszis és a nemzeti sors horizontján megfogalmazódó morális késztetés között lát szakadékot. Ha két történelemszemlélet szembenállásából eredeztetjük a Gondolatok »helyi értelmezési problémáit«, akkor azt is látni kell, hogy a nemzeti történelem célszerűségének állítása az egyetemes történelem regresszivitásának, körforgásszerűségének belátásán alapul, az erre a belátásra adott válaszként olvasható: ami az egyetemes történelem szintjén értelmetlenség, az a sajátos nemzeti szférában még nyerhet egyéni értelmet. (…) Ám erre csak akkor van esély, hogyha ez az egyéni értelemadás számol saját korlátozottságával, ha a rész átláthatóságának érdekében elismeri a történelem egészének uralhatatlanságát. (…) Az »önkorlátozás« és a »törekvés« fogalmainak megjelenítésére vonatkozó reflexióval történő összekapcsolása a Gondolatok olvasásának ezen a pontján szinte megkerülhetetlenné teszi azt a horizontot, amelyet e fogalmak és összefüggéseik a német kora romantikában, mindenekelőtt pedig Friedrich Schlegelnél felvázolnak. Schlegel a »romantikus költészetet« a kanti ismeretkritikára utalva »transzcendentális poézisnek« nevezi, amely a reflexió folytán az »ábrázolás ábrázolása«, »poézis és a poézis poézise«, egyszerre jeleníti meg a »produktumot a produkálóval«. A produkció és a recepció oldaláról ez egyaránt önkorlátozással (Selbstbeschränkung) jár, amelynek révén a romantikus művészet lehetővé teszi, hogy alkotó és befogadó funkciói felcserélődjenek, hogy a befogadás, az önreflexió folyamatszerűségében, alkotássá váljék. Az aktív olvasói részvétel számára ebben a folyamatszerűségben nyílik lehetőség Schlegel szerint a szubjektum számára a végtelentől, a feltétlentől elválasztó határ elérésére – ám ez az »elérés« éppen a megértés határainak állandó tudatosítása révén, csak mint lezárhatatlan (»progresszív«) történés lehetséges. A Bábel-allegória pozitív jelentését a rongypapír allegóriájára következő »mérlegelő« gondolatmenet adja (a »mérlegelés« Csetri Lajos kifejezése a vers retorikájára). A vers egymás mellé sorakoztatja a fejlődés lehetőségeinek érveit és ellenérveit, számba veszi a jobbító gondolatok kifejtésének nehézségeit és hivatkozási alapjait – ezzel pedig látszólag »felülírja« a bábeli kudarc elkerülhetetlenségét, egy metaleptikus megfordítás révén alapul szolgálva az emberi küzdés abszolutizálásához: a küzdés »ontológiai« alapja (a »mi dolgunk a’ világon?« kérdése után kifejtettek) a »mérlegelő« retorika révén úgy jelenik meg, minta gondolatmenet eredménye. A befejezés azonban nem a megelőző kijelentések érvénytelenítése, a felülírás látni engedi a cáfoló értelmű sorokat is, a Gondolatok (mint gondolatok sora) nem vezet megoldáshoz (Szegedy-Maszák). Bár
10 9
110
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
az ok-okozati megfordításnak köszönhetően úgy tűnhet, hogy a mű valamiképpen kiemelkedik az »országok rongyai« közül, a »mérlegelő« retorika valódi jelentősége az alkotói és a szerzői szerepek viszonylagossá válásában áll. A Gondolatok egyszerre mérlegel a téma szintjén és készteti arra olvasóját, hogy döntsön a vers eldönthetetlen (»üres papír«) karaktere vagy megoldásszerű lezárása között. A »küzdés« metaforája a befogadás oldalára »áthelyeződve« nyeri el a Gondolatok olvasásának sajátosságait meghatározó jelentőségét. Ez az »áthelyeződés« a törekvés kategóriájának Friedrich Schlegel-i értelmezése alapján nevezhető romantikusnak.” (Z. Kovács Zoltán) „A magyar romantikus költészet legjelentősebb alakjai – Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi (sőt többé vagy kevésbé már elődeik, Berzsenyi és Csokonai is) – tudtak arról a változásról, amelyet a nyugateurópai költészetben az ismeretkritikai szempont érvényesülése előidézett. (…) Az ismeretkritikai szempont persze a magyar költők világképalkotó törekvéseibe is behatol, az esztétikai tudat elkülönülése itt is megindul. Egyrészt úgy, hogy a szubjektív tapasztalat, az élmény a magyar lírában is döntő lesz a világ értelmességére vonatkozó kérdés megválaszolása szempontjából (…), másrészt úgy, hogy a megőrzött-kiküzdött világképi megoldásokat minduntalan megtámadja a modern szkepszis (kétely). Mármost, ami a szubjektumra alapozott értelemadást illeti, a magyar lírában (bizonyos fokig ellentétben a nyugat-európaival) igen sokáig döntő jelentősége marad annak, hogy a világ horizontja elválaszthatatlan a nyelvben adott »nemzeti hagyomány« horizontjától. Ebből adódik, hogy az európai hagyománynak két nagy világképi alkotóeleme kap kulcsszerepet: a teleológia és a panteizmus. Az előbbi a magyarság célirányos történelmi mozgását igyekszik a világ emelkedő mozgássémájának hagyományával igazolni, az utóbbi, minthogy a teleológiának mégiscsak szembesülnie kellett a tapasztalati világ kétértelműségével (t. i. ami a világ célelvűségét illeti), megpróbálja magát a tapasztalati világot (…) a romantikus élmény bizonyossága révén isteni jelleggel fölruházni. (…) Ám erre meg a teleológia terén tapasztalt kétértelműség üt vissza: a teleológia ellentéteként fölsejlő célnélküliség könnyen előhívhatja a maga negatív panteizmusát (…). A világképi küzdelem így végső soron költői látomások szuggesztivitásának versengésében mutatkozik meg; abban, melyik látomás valósul meg nyelvileg »világszerűbben«. Az allegória és a szimbólum konfliktusa is ennek a küzdelemnek válik részévé: ha netán a költő a világrend korábban biztosnak tudott menedékébe akar visszavonulni (a panteizmus a teleológia pozícióit erősítendő), az ismeretkritikai szempont (s a vele együtt erősödő szubjektivizmus) érvényesülése folytán már nem számíthat annak a világnak az átfogó keretére, amelyhez az allegóriát mint a harmonikus világrend egyedi példáját rendelni lehetett; ezért hatnak aztán a magyar lírában is egyre üresebben a deformálatlanul megőrzött vallási és antik motívumok, s ezért értékelődik fel a szimbólum, mint ami sejti a világ kiismerhetetlen törvényeit. Hasonló okok játszanak közre abban is, hogy a költemény klasszicista lekerekítése egyre feloldhatatlanabb ellentmondásba kerül a világrend elbizonytalanodásának, a végtelenség újfajta (…) sejtelmének élményével, s egyre nagyobb szerepet kapnak a lezáratlansággal jellemezhető formák, műfajok.” (S. Varga Pál) (34) „Ha istenésszel, angyal érzelemmel / Használni tudnák éltök napjait.” „szagáról ismerem meg / Az állatember minden bűneit.” „minél dicsőbbek népei, / Salakjok annál borzasztóbb legyen” „fényes lélek” „Oly fényes elmék a sár fiait / A sűlyedéstől meg nem mentheték!” „Ember vagyunk, a föld s az ég fia. / Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,” Lásd Csetri Lajos értelmezésének összefoglalását a tanulói oldal keretes részében.
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
(35) a) Fontos téma, megszólító–megszólított konstruálása, odafordulás gesztusa, patetikus hangvétel, fennköltség, retorikus (kérdés–válaszkeresés, példázás, érvelés). Ugyanakkor a rapszodikus érzelmi hullámzás is szerephez jut (romantika). b) Kifejezetten bölcseleti, történelemfilozófiai, lételméleti kérdésfelvetése, irányultsága miatt.
REFLEK TÁL ÁS 11. lépés: 19–20. feladat T/19–20.
88. oldal Alternatív feladat
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A 19. feladatot abban az esetben adjuk, ha a ráhangolódásnál a 17. feladatot választottuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önreflexió, metakogníció, reflexivitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat 19. Házi feladat – visszatekintés Lapozz vissza címmeditációs kérdéslistádhoz (17. feladat)! Válassz ki és válaszolj meg egy-egy mondattal két-három kérdést! Választott kérdés száma:
Választott kérdés száma:
Választott kérdés száma:
20. Házi feladat – aforizmák a könyvről Válassz ki egy aforizmát, és röviden reflektálj rá! a) Félek az egykönyvű embertől. (Aquinói Tamás) b) Aki sokat tud, annak sok a gondja. (Lessing) c) Egy szobában, ahol könyv is van, sohasem lehet hideg. (Sárközi György) d) Egy-egy irodalom nem annyira a szövegében tér el korábbi vagy későbbi társaitól, mint abban, hogy hogyan olvassák. (Jorge Louis Borges)
111
112
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Főapátsági könyvtár, Pannonhalma
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Klimó-könyvtár, Pécs
Református kollégium könyvtára, Sárospatak
VÖRÖSMARTY MIHÁLY a kortársi és az irodalomtörténeti hagyomány szerint is a romantika irodal-
mának egyik meghatározó alakja. Több műfajban alkotott irodalmi kánonunkat máig meghatározó műveket, nyelvteremtő és metaforaalkotó fantáziája, bravúros mondatszerkesztése irodalmi nyelvünk egyik megújítójává avatja. Költészetének a romantika legmélyebb esztétikai, lét- és történelemfilozófiai kérdéseivel szembenéző jellege a legnagyobb európai romantikusok rokonává teszi. A felvilágosodás eszmerendszerét továbbgondoló, nemzeti elkötelezettségű életműve az egyén, a nemzet és az emberiség sorsát egyszerre, kozmikus távlatba helyezve szemléli, gondolkodásának középpontjában az ember nembelisége áll. A világ rendezettségével és a dolgok végső értelmével szemben tanúsított magatartásának alapjellemzője a kétely, ember- és történelemfelfogásáé a biztos célképzet elvesztésének élményéből fakadó tragikum és irónia. Költészete sokban előlegezi korunk emberének és művészetének alaptapasztalatát: az egészélményű, rendszerszerűen értelmezhető világ- és személyiségkép felbomlását, illuzórikus voltát. Ebből fakad, hogy költészetének alapkérdései ma is érvényesek, leggyötrőbb saját kérdéseinkként fogalmazódnak újra.
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: egyéni
12. lépés: 21. feladat T/21.
A) variáció – lehetséges kitérő 1. Miben hasonlít és miben különbözik?
90. oldal 30 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A kitérőnek nem célja a részletes elemzés. Néhány hasonlóság és különbözőség megfigyelése és értelmezése elegendő ahhoz, hogy részint Vörösmarty történelemszemléletének alakulására, illetve Kölcseyével való rokonságára, részint a felvilágosodás kori magyar irodalom néhány vonatkozó gondolatára, kérdésfelvetésére rálátva szélesebb kontextusban lássuk a Gondolatok problematikáját.
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
• A csoportok dolgozzanak csomagolópapírra. A közzétételkor a csoport egyik tagja kifejező olvasással mutassa be a Gondolatokkal összevetett másik szöveget. A tanulói munkatankönyv megfelelő halmazábrájába az adott közzétételt jegyzeteljék a többi csoportba tartozók. • Az osztály létszámától függően egy feladattal több csoport is foglalkozhat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : analógiás gondolkodás, megfigyelés, elemzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : feladatok szerint M u n k a f o r m á k : négyfős heterogén csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : halmazábra E s z k ö z ö k : csomagolópapír, gyurmaragasztó, vastag filctollak 21. Miben hasonlít és miben különbözik… A) …a Gondolatok a könyvtárban (1844) emberképe és Az emberek (1846) című Vörösmarty-vers alábbi versszakaiból kiolvasható ember- és történelemkép? 1 Hallgassatok, ne szóljon a dal, Most a világ beszél, S megfagynak forró szárnyaikkal A zápor és a szél, Könyzápor, melyet bánat hajt, Szél, melyet emberszív sohajt. Hiába minden: szellem, bűn, erény; Nincsen remény!
6 Istentelen frígy van közötted, Ész és rosz akarat! A butaság dühét növeszted, Hogy lázítson hadat. S állat vagy ördög, düh vagy ész, Bármelyik győz, az ember vész: Ez őrült sár, ez istenarcu lény! Nincsen remény!
(…) 7 Az ember fáj a földnek; oly sok Harc – s békeév után A testvérgyülölési átok Virágzik homlokán; S midőn azt hinnők, hogy tanúl, Nagyobb bűnt forral álnokúl. Az emberfaj sárkányfog-vetemény31: Nincsen remény! nincsen remény! Gondolatok a könyvtárban
Az emberek (1., 6 –7.) 31 A metafora egy görög (thébai) mítoszra utal. E szerint Kadmosz Zeusz által elrabolt húga, Europé keresése közben a delphoi jósda tanácsát követve várost akart alapítani, de meg kellett küzdenie Árész sárkánykígyójával, akinek fogait elvetette a földbe, hogy belőlük keljen ki a város népe. A fogakból egymás ellen forduló harcosok támadtak, akik egymás kezétől estek el. Végül öt harcos maradt meg, akiknek leszármazottai Thébai uralkodói lettek, Kadmosz pedig Árész hadisten lányát vette feleségül. A frigy kihívta az istenek haragját, utódaikat a békétlenség átka sújtotta.
113
114
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
B) …a Gondolatok a könyvtárban és a Vanitatum vanitas című Kölcsey-vers felvilágosodás-kritikája? Gondolatok a könyvtárban
Vanitatum vanitas
C) …a Gondolatok a könyvtárban és A Guttenberg-albumba című Vörösmarty-epigramma (1839) felvilágosodás-képe?
VÖRÖSMARTY MIHÁLY: A GUTTENBERG32-ALBUMBA Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt; Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudarítja gyilok; Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús S a nyomorú pórnép emberiségre javúl; Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És áldozni tudó szív nemesíti az észt; Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával És eget ostromló hangokon összekiált, S a zajból egy szó válik ki dörögve: „igazság!” S e rég várt követét végre leküldi az ég: Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlékjelt akkoron ád a világ. Gondolatok a könyvtárban
A Guttenberg-albumba
D) …a Gondolatok a könyvtárban és a Batsányi János A látó című művéből való idézet tudásfelfogása? „Uralkodjék köztünk ész, érdem, igazság, Törvény s egyenlőség, s te, áldott szabadság” (…) Vidulj gyászos elme! Megújul a világ, S előbb, mint e század végső pontjára hág. (Batsányi János: A látó, 1791)
32 Johann Gutenberg (14. sz. vége – 1468) német kézműves, a könyvnyomtatás föltalálója. Vörösmarty epigrammáját a könyvnyomtatás feltalálásának 400. évfordulójára, egy német évkönyvbe szánta.
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
Gondolatok a könyvtárban
A látó
E) …a Gondolatok a könyvtárban és Csokonai Vitéz Mihály Halotti versek részletének létbölcseleti jellege? Lenni? vagy nem lenni? kérdések kérdése! Melynek nehéz, kétes, szép a megfejtése. Nagy kérdés, amelyet ha mélyen vizsgálok, Még több mélységeknek mélyére találok. Lát és habzik az ész, a szív fél és óhajt, S bennem a kérdésben forgó lélek sóhajt. Érzem nemes voltom, érzem gyengeségem, S reményem béborúl és derűl kétségem; S mikor a mozgó sárt az égig emelem, Az isteni lángot egy porba nem lelem. Csillagok közt hordnak aetheri szárnyaim, De a sír partjára húznak ón-lábaim; Az ég s a főld között függök utóljára Én, angyal meg állat, vagy csak por meg pára. (Csokonai Vitéz Mihály: Halotti versek, I. Rémítő s vídító kétségek, részlet, 1804) Gondolatok a könyvtárban
Halotti versek (részlet)
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) Az ember történelmi létét átható hiábavalóság tudata az emberi létezés természetéből fakadónak mutatkozik, ám ez az Az emberekben sokkal erősebb, sötétebb, kilátástalanabb: az emberi létezés eleve elátkozott, az ész és a gyűlölet eleve összetartozik, amiből szükségszerűen következik a történelem tragikus természete, az emberi küzdelmek kimenetelének kudarca. Az emberfaj – sárkányfog-vetemény metafora a bibliai kép (Káin-bélyeg) mellé a görög mitológia egyik történetére való utalást kapcsolja, ezzel felülírja a 6. szakaszban (ill. a Gondolatokban) megjelenő, bibliai eredetű kettősségen (az ember nemes szellemi és alantas anyagi ötvözete, illetve az eredendő bűnből fakadóan jó és rossz egyaránt sajátja) alapuló emberképet. A mítoszt idéző metafora az embert egyrészt Árésznak, a hadak istenének alakjához köti, másrészt kapcsolatot teremt a bibliai Káin-történetre utaló „testvérgyűlölési átok” kifejezéssel. (Gintli Tibor–Schein Gábor)
115
116
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Az emberek beszélője a „világ” vagy a „világ üzenetét (szózatát) meghalló, megértő, közvetítő” („Hallgassatok, ne szóljon a dal, / Most a világ beszél”) → látomásos, a bibliai prófétikus beszédmódra emlékezet. A beszéd tagadja az ész, a tudás, az erkölcs erejét, az „istenész” és „angyal érzelem” érvényesülésének bármilyen lehetőségét. Azt állítja, hogy a tudás nem lehet megváltás, mert magában hordozza eredetét, a bűnt. Az embertől idegen az erkölcsi gondolkodás, nembéli lényegének jellemzője a viszály, a gyűlölet, a pusztítás, így történelmi szerepe is eleve kudarcra ítélt. A műből nyelvtani és jelentéstani értelemben egyaránt hiányzik a jövő. A hiányos időszerkezet hatását erősíti az egyes versszakokban ismétlődő kihagyásos logikai szerkezet, amelyben szintén a jövő, a célképzet helyén van hallgatás („Nincsen remény!” arra, hogy…). A hiányt a befogadó alapvetően kétféle módon egészítheti ki: létfilozófiai és történelemfilozófiai nézőpontból. Azaz vagy arra nincsen remény, hogy az ember megjavuljon, megszabaduljon a rossztól, és/vagy arra nincsen remény, hogy a történelemben haladást, fejlődést gerjesszen. A költemény nemcsak a felvilágosodás ész-kultuszával szakít, de a romantika ember- és szabadságeszményét is megkérdőjelezi. A beszélő leszámol minden általa meghatározónak tartott történelemformáló erőfeszítéssel: az ész vezérelte békés alkotómunka, az irányíthatatlannak és alaktalannak tartott erőszak (forradalom, lázadás) és az erkölcsi indíttatású közéleti cselekvés (hazafiság) korabeli alternatívájával („Hiába minden: szellem, bűn, erény”) is. (Zentai Mária) „Én tehát röviden szólva abban látnám Vörösmarty embertanának lényegét, hogy – megőrizve a keresztény-sztoikus hagyományt, illetve a felvilágosodás optimista hagyományát – hitt még az Ember fogalmának használhatóságában; tapasztalatai – amelyeken emberi, nemzeti és történelmi tapasztalatokat értek –, valamint romantikus olvasmányai nyomán (és ide sorolva a romantikusan felfogott Dantét vagy Shakespeare-t is) viszont reális létezést tulajdonított a Gonosznak, amely tényleges hatóerő az emberi lélekben és a történelemben. Ezért úgy mondhatnánk, hogy számára az ember: célfogalom. Ezt nevezi emberiségnek. A földön nincsen reális képviselője, hiszen ami itt található, az vagy barom, vagy ördög. Azaz ember alatti lény állati indulatokkal és erőszakkal, az esztelen pusztítás megvalósítója, vagy pedig észlény, akinek akarata csak rosszra hajlik és amely manipulálja az előbbit. (…) 1846-ban a költőnek volt már elég ereje ahhoz, hogy a bibliából és az antik mitológiából ne a megváltó Igazság szinkretikus jelképét alkossa meg, hanem egymás mellé tegye azt a bibliai képet és azt az antik mitológiai célzást, amely antropológiáját a lehető legélesebben kifejezi: a Káin-bélyeget és a sárkányfog-veteményt.” (Szörényi László) „(…) a földi menny kezdeti, boldogságfilozófiával ötvözött eszméje, az angyallá váló emberek köztársaságának a teremtést bevégző tettén keresztül az angyalok zenéjét csupán kihalló, alkotó munkáját újra meg újra kezdő emberiség képéig transzformálódik. (…) Az értelmes cél megléte korántsem jelenti, hogy az emberiség képes is haladni felé. [Az emberekben] Vörösmarty a vers teljes negációjának terébe vonja a béke korszakát is, s a mű kételyeket nem ismerő állításai között az egyetlen talánnal bevezetett mondatban rombolja le a béke egész költészetében alapértéket jelentő fogalmát.” (Gere Zsolt) B) A Gondolatok más úton, mint Kölcsey verse, de eljut a kultúra hiábavalóságának gyanújához, ugyanakkor nem fordul szembe „az ész napvilágával”, az ész és a kultúra elsődlegességét hirdető európai kulturális hagyománnyal. (Gintli–Schein)
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
A Gondolatok belátó és önkorlátozó törekvést (küzdést), a jobbítás erkölcsi igyekezetét fogadja el önértéknek. Mindkét vers végső értelmezési lehetőségeiben nyitott, a döntést a befogadóra hárítja. (Z. Kovács Zoltán) C) „Értelmiségi utópiának szokás tekinteni A Guttenberg-albumba írott verset. Pedig inkább ellen-utópiának nevezhető. Hiszen a hatalmas körmondat pontosan arról szól, hogy a könyvnyomtatás feltalálása óta eltelt évszázadok még mindig kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy megváltsák a világot, hogy az emberiség megvalósuljon, baromból és ördögből létrejöjjön az a közösség, az a társadalom, amely méltóan követelheti a megváltást; és ha ezt a körmondatot úgy olvassuk, ahogy kell, akkor a költőnek az egész világról alkotott véleménye az, hogy részben még éjszaka uralkodik, azaz a Ratio elveivel szembenálló hazug társadalmi konstrukció. (…) A feudális Magyarországon élő Vörösmarty egyszerre van tisztában saját szűkebb környezete, vagyis a Habsburg Monarchia, mint a tágabb környezet, a polgári fejlődés útjára lépett Európa antropológiai elhibázottságával. Mivel mindkettőben az emberiség csupán még cél, barom és ördög napi realitás. Értelmiségi cselekvés és ezen eszmék tömeges terjesztése (ez a Guttenberg-szimbólum lényege) egyelőre semmit sem ért el.” (Szörényi László) D) Batsányi verséből a felvilágosodás még töretlen fejlődéshite, derűlátó lendülete olvasható ki, a világ megújulása a tudás (ész) által történik, ideje a közeli jövőben várható a beszélő szerint, aki vátesz, előtte föltárulnak a jövő titkai. E)
A Csokonai-versrészletet a legegyetemesebb létértelmezés igénye jellemzi, kiindulópontja a lélek halhatatlansága. A vers beszélője az embert kettős természetű lénynek látja (test és lélek, anyag és szellem), a metafizikaira irányuló kérdései az ember lényegére, a létezés magasabb értelmére vonatkoznak, a halál utáni lét esélyeit latolgatják. Bibliai gyökerű emberképével rokonítható Vörösmartyé, az ember helyét a világban ég és föld között jelölik ki a költemények. Ugyanakkor Vörösmarty a Gondolatokban az egyén életének értelmét/ célját a nemzetért való küzdésben oldja fel, a létbölcseleti kérdésre etikai síkon adja meg a választ.
117
118
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
12. lépés: 22–24. feladat
•
1 1 .
É V F O L Y A M
B) variáció – lehetséges kitérő 2. Vörösmarty Mihály: Előszó
93. oldal
R ÁHANGOLÓDÁS 22. feladat T/22.
93. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az időkeret nem teszi lehetővé a vers részletekbe menő értelmezését. Azt azonban igen, hogy felmutassunk kétféle megközelítési irányt (apokaliptika, illetve az ógörög világkorszakok ciklikus szemlélete). • Osszuk hatfős csoportokra az osztályt, a csoportok egyik párosa az A) feladatsorral, másik párosa a B) feladatsorral, a harmadik páros a C) feladatsorral dolgozzon. • A feladatokból kibontható értelmezés előfeltétel-tudásnak tekinti a Biblia ó- és újszövetségi apokaliptikájáról és teleologikus szemléletéről, a prófétikus beszédmódról, a képes beszédről korábban tanultakat, valamint a világkorszakokról Hésziodosz Munkák és napok, illetve Ovidius Átváltozások c. műveinek vonatkozó részleteiben olvasottakat (9. évfolyam 3. fejezet). Ezért ennek az előfeltétel-tudásnak a mozgósítására és kiegészítésére fordítjuk a figyelmet a ráhangolódási szakaszban. K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k: analógiás gondolkodás, elemzés, érvelés, vita, kódváltás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén 6 fős csoportok M u n k a f o r m á k : csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik 22. Vörösmarty Mihály: Előszó Hozzatok létre hatfős csoportokat, és a csoporton belül osszátok meg a feladatokat páronként! A) párosok: Apokalipszis a) Tekintsétek át a táblázat kérdéseit, majd olvassátok el az alábbi részleteket a Bibliából! Az olvasottak értelmezését a szemponttáblázat kérdései szerint kapcsoljátok össze azzal a tudásotokkal, amit korábban már a témával összefüggésben megtanultatok, amiről olvasói tapasztalatot szereztetek! Segítségképpen aláhúztunk szövegrészeket.
T Ö R T É N E L E M
KÉRDÉS
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
TUDÁSMOZGÓSÍTÁS, ÉRTELMEZÉS
Mi a műfaja az alábbi bibliai szövegrészleteknek? Mik ennek a műfajnak a jellemzői? Hogyan jellemezhető a szövegek beszélője? (Kitől nyeri megbízatását, mi a feladata, mit tud, miről beszél, kikhez szól?) Milyen történelemszemlélet olvasható ki a részletekből? (Ki irányítja, merre tart?) Hogyan nyilvánul meg a végítélet és az új, üdvösséges világ eljövetele a próféciákban? Milyen nyelvezet jellemzi a szövegrészleteket? Melyek toposzszerű képei, motívumai?
IZAIÁS KÖNYVÉBŐL (ÓSZÖVETSÉG) Meggörnyed az emberi nagyság és az emberek gőgjét megaláztatás éri. Egyedül az Úr lesz magasztos azon a napon, Iz 2.18 és a bálványok mind elenyésznek. Iz 2.19 A kősziklák barlangjaiba menekülnek az emberek és a föld hasadékaiba a rettenetet keltő Úrtól, fölségének dicsősége elől, amikor fölkel, hogy megrendítse a földet. Iz 2.20
EZÉKIEL PRÓFÉTA KÖNYVÉBŐL (ÓSZÖVETSÉG) Akkor ezt mondta nekem: „Emberfia, indulj, s menj el Izrael házához és hirdesd nekik a szavaimat! Ez 3.5 Ám amikor szólok hozzád, megnyitom szádat. Akkor mondd meg nekik: Ezt mondja az Úr, az Isten. Aki meg akarja hallani, az hallja meg, aki nem akarja, hát ne hallja, mert hiszen lázongó nemzedék ez.” Ez 4.1 Emberfia, így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten Izrael földjének: Itt a vég! Eljött a vég az ország négy szélére. Ez 7.3
DÁNIEL PRÓFÉTA KÖNYVÉBŐL (ÓSZÖVETSÉG) Ekkor Dániel éjjeli látomásban elnyerte a titok kinyilatkoztatását. Dán 2.20
119
12 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
A tengerből négy hatalmas vadállat bukkant fel. Mindegyik különbözött a másiktól. Dán 7.4 Az első olyan volt, mint az oroszlán, de sasszárnyai voltak. Láttam, amint kitépték a szárnyait, de aztán fölemelték a földről, s mintha ember lett volna, két lábára állították, sőt emberi szívet is kapott. Akkor ítéletet tartanak, s megszűnik uralma, széttiporják, úgyhogy végleg megsemmisül. Dán 7.27 Azután a Fölséges szentjeinek népe nyeri el a királyságot, a hatalmat és a legnagyobb országot az egész ég alatt. Az ő országa örökkévaló ország lesz, neki szolgál, és neki engedelmeskedik minden uralkodó. Dán 7.28
JÁNOS JELENÉSEIBŐL (ÚJSZÖVETSÉG) Amikor feltörte a hetedik pecsétet, csönd lett az égben, úgy egy félórára. Jel 8.2 Villámlás, égzengés, mennydörgés és akkora földrengés támadt, olyan nagy, amilyen még nem volt, amióta ember él a földön. Jel 16.19 Akkor láttam, hogy a szent város, az új Jeruzsálem alászállt az égből, az Istentől. Olyan volt, mint a vőlegényének fölékesített menyasszony. Jel 21.3 Akkor hallottam, hogy a trón felől megszólal egy hangos szózat, ezt mondva: „Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni és ők az ő népe lesznek, és maga az Isten lesz velük.” Jel 21.4 Letöröl szemükről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem fáradság, mert az elsők elmúltak. Jel 21.5 Akkor a trónon ülő megszólalt: „Íme, újjáteremtek mindent!” Majd hozzám fordult: „Írd fel: ezek a szavak hitelesek és igazak.” Jel 21.6 Aztán folytatta: „Megtörténtek. Én vagyok az alfa és az ómega, a kezdet és a vég. A szomjazónak ingyen adok az élet forrásának a vizéből.” Jel 21.7 (mek.oszk.hu/00100/00176/html/)
b) „Olvassátok el” a képeket, beszéljétek meg, hogyan jelennek meg az apokalipszis jellemzői a festészet formanyelvében! (Idézetet még nem kell keresnetek.)
T Ö R T É N E L E M
Pieter Brueghel: A halál diadala, 1560
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
Arnold Böcklin: A háború, 1896
(idézet) – (idézet)
c) Olvassátok el az alábbi szócikket! Aláhúzással emeljétek ki, ha van számotokra új információ! APOKALIPSZIS: számos mítoszrendszer kozmikus méretű pusztulásként, a jók és a rosszak vég-
ső küzdelmeként írja le az idők végezetét. Tágabb értelemben az isteni/égi kinyilatkoztatással kapcsolatos tanokat leíró, késő ókori zsidó és ókeresztény irodalmi műfaj (gör. apokalüpszisz ’kinyilatkoztatás’, ’feltárás’); a Krisztus születését megelőző és követő évszázadok beteljesedést, végítéletet váró és azt előrejelző hitvilágának jellegzetes műfaja. Az apokrif iratok egy csoportját a víziókban megfogalmazódó ún. apokaliptikus apokrifok alkotják (pl. Hénoch könyve, Ezdrás negyedik könyve, Ábrahám apokalipszise, Báruk apokalipszise). Az apokalipszisek stílusa, jelképvilága szoros kapcsolatban áll az Ószövetség próféciáinak a végső időkre, Isten jövőbeli ítéletére vonatkozó elemeivel. Szűkebb értelemben az Újszövetség utolsó könyvét, a János apostolnak tulajdonított Jelenések könyvét nevezik „Apokalipszis”-nek. Ebben a műben szintén erőteljes a zsidó apokaliptika, valamint a próféciákban (pl. Izajás, Ezékiel, Dániel, Zakariás próféta könyveiben) szereplő szám-, asztrális és zoomorf szimbolika hatása. A látomás a lineáris keresztény időszemléletnek megfelelően a történelem végpontját, a Jézus Krisztus második eljöveteléhez kapcsolódó eseményeket ismerteti, amelyek az Utolsó Ítéletben teljesednek be. Az új földdel és éggel beköszöntő világkorszak letéteményese a mennyei Jeruzsálem. (http://www.bkiado.hu/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm)
B) párosok: Világkorszakok a) Tekintsétek át a táblázat kérdéseit, majd olvassátok el (újra) az alábbi részleteket Hésziodosz Munkák és napok című tankölteményéből! Az olvasottak értelmezését a szemponttáblázat kérdései szerint kapcsoljátok össze azzal a tudásotokkal, amit korábban már a témával összefüggésben megtanultatok, amiről olvasói tapasztalatot szereztetek!
12 1
12 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
KÉRDÉS Melyek az egyes világkorszakok Hésziodosz elbeszélése szerint? Hogyan látja az elbeszélő az emberi világ korszakait, az egymást követő embernemzedékeket? Mi lehet az oka annak, hogy a távoli múlt időszakát boldognak képzeli, míg a jelent boldogtalannak, pusztulónak, szenvedéssel telinek tapasztalja az elbeszélő? Hogyan kapcsolható össze az ógörög aranykor mítosza a bibliai Paradicsomkerttel? Hogyan gondolkodtak a görögök az emberi történelem rendjéről a részlet szerint?
HÉSZIODOSZ: MUNKÁK ÉS NAPOK Egy törzsből származnak az istenek és a halandók. Emberi nemzetséget először fényes aranyból készítettek az istenek, ők, az Olümposzon élők. Akkor még mindenki fölött Kronosz égi király volt, s könnyű szívvel, akárcsak az istenek, élt a halandó, távol a bajtól, távol a jajtól (…) (…) Másodikul sokkal satnyább rend jött, az ezüstnép, úgy rendelték ezt el, akik lakják az Olümposzt, tesben-lélekben nem volt az aranyra hasonló. (…) már alig éltek arasznyi időt, azt is tele bajjal, dőrén, mert egymás gőgjét nem tudta kivédni egy sem, s már nem tisztelték a nagy isteneket sem, (…) Zeusz atya akkor harmadikul más rendet, a rézkort: új embert formált, az ezüskorhoz se hasonlót, kőrisfából, durva, kemény fajt, melynek Arész kell, gőgje alatt jajszó támad, nem is él gabonával, lelke szilárd és meg nem hajlik, mint a rideg vas, izmában szörnyű hatalom van, nagy keze vállból nő ki hatalmas tagjaihoz, s közeledni sem enged. (…) Majd aztán, hogy a föld befogadta magába e fajt is, más embert állított Zeusz ismét a világba, jobb s igazabb volt, mint az előbbi, ez új, negyedik rend, isteni hősök rendje, nevük félisten a földön, föld vég nélküli térein ők járnak mielőttünk. Emberölő csata, irtó harc pusztítja ki őket,
É V F O L Y A M
TUDÁSMOZGÓSÍTÁS, ÉRTELMEZÉS
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
részben a hétkapujú Thébaiban, a kadmoszi földön, míg a Dagadtlábú dús nyájáért tusakodnak, másokat elcsalt messzire, tengeren át a hajókkal szépfürtű Helenáért Trója alatt tusakodni. (…) Csak ne születtem volna e most élő ötödik rend embereként, meghalni előbb, vagy a messze jövőben élni szeretnék, mert melyben mi vagyunk, ez a vaskor. Éjjel-nappal nincs pihenésünk, pusztul az ember gondban-bajban, az istenek így szabták ki a sorsunk. Mégis járul még öröm is némelykor a bajhoz, s Zeusz el fogja törölni e fajtát is, ha az ember már halántékán ősz hajjal jő a világra. (Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása) b) „Olvassátok el” a képet és a festő írását! Beszéljétek meg, hogyan jelennek meg az aranykor jellemzői a festészet formanyelvében!
Jean-Auguste-Dominique Ingres: Aranykor, 1862
„Egy csomó szép henyélő! Minden további nélkül úgy fogtam fel az aranykort, ahogyan az antik költők elképzelték. Ez a nemzedék egyáltalán nem ismerte az öregséget. Az emberek sokáig éltek és mindig szépek maradtak. Ezért nincsenek aggastyánok. Jók voltak, becsületesek és szerették egymást. Kizárólag a föld gyümölcseivel, a források vizével, tejjel és nektárral táplálkoztak. Így éltek, és úgy haltak meg, hogy elszunnyadtak. Azután pedig jó szellemekké változtak, és gondot viseltek az emberekre.” (Ingres)
c) Olvassátok el az alábbi szócikket! Aláhúzással emeljétek ki, ha van számotokra új információ!
12 3
12 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
ARANYKOR: az emberiség eszményített múltja, a boldog, gondtalan, ártatlan ősi lét állapota,
amely gyakori mitológiai motívum. Az aranykort követő időszakokat a fokozatos romlás, elkorcsosulás folyamataként értelmezték: az ezüst-, réz-, majd vaskor a munkát, a betegségeket, a háborúskodást, a bűnt, a halált hozta el. A bibliai teremtéstörténetben az első emberpár édenkerti ártatlan, boldog élete után a bűnbeesés miatti kiűzetés, gyötrelmes földi lét következett. Az európai kultúrában a görög-római mitológia aranykor-képzete jelenik meg a legmarkánsabban: ez az örök tavasz, Kronosz/Saturnus uralkodásának ideje. A későbbi korok számára visszahozhatatlan idilli élet jelképét Hésziodosz örökítette meg elsőként, ezt követte Vergilius is. A mitikus kor Ovidius nyomán vált közismertté. Dante, antik forrásokat követve, a Parnasszus hegyét nevezi az egykori aranykor helyszínének, más hagyomány viszont Árkádiához vagy Atlantisz szigetéhez köti a letűnt, boldogabb korszak képzetét. (http://www.bkiado.hu/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm)
C) párosok: Gigantomachia a) Tekintsétek át a táblázat kérdéseit, majd olvassátok el az alábbi részleteket Hésziodosz Istenek születése című művéből! Az olvasottak értelmezését a szemponttáblázat kérdései szerint kapcsoljátok össze azzal a tudásotokkal, amit korábban már a témával összefüggésben megtanultatok, amiről olvasói tapasztalatot szereztetek! KÉRDÉS Kik a titánok, és miért harcoltak Zeusszal és az Olümposziakkal? Miért, milyen céllal szüli meg Gaia Tüphóeuszt? Hogyan jellemzi az elbeszélő a gigászt? Milyen jelenségekben nyilvánul meg az istenek harcának gigantikus mérete? Milyen hatással van az istenek harca az emberi világra? Mi a szerepe az emberi világnak az eseményekben?
HÉSZIODOSZ: ISTENEK SZÜLETÉSE Így miután kivetette a títán-népet az égből Zeusz, megszülte utolsó sarját Gaia, Tüphóeuszt, mert arany Aphrodité által maga Tartaroszé lett. Nagy tettekre való kezein kidagadtak az izmok, lábai el nem fáradnak soha, száz feje nőtt ki vállából s félelmetes kígyófej valamennyi, (…) Van, hogy az istenek értik csak, mit mond, de van úgy is, hogy mint fékétől szabadult bika bömböl a hangja, máskor meg felbődül, akár a kegyetlen oroszlán,
TUDÁSMOZGÓSÍTÁS, ÉRTELMEZÉS
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
(…) Aznap nagy baj volt küszöbön, jóvátehetetlen: isteneket s a halandókat hogy majd leigázza. Csakhogy az istenek és halandók atyja időben észbekapott, dörgött száraz villámmal, a föld is megremegett körben meg az ég boltíve felette, föld mélyében a Tartarosz, Ókeanosz meg a Tenger. Útnak eredt az olümposzi úr, s megrendül a nagy hegy isteni lába alatt, az egész föld nyögve felel rá. Két tűztől gyullad meg a kék, ibolyásszinü tenger, villámtól s forró párjától ama szörnyek, izzó szélviharoktól, s mennykövek égi tüzétől. (…) És ugyanők a virágos föld végnélküli síkján tönkreteszik földönszületett ember kezeművét, fergeteges zajjal, s mindent teleszórva homokkal. (Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása) b) „Olvassátok el” a domborművön látható történetet! Beszéljétek meg, hogyan jelenik meg az istenek harca az antik relief formanyelvében! (Idézetet még nem kell keresnetek.)
Gigantomachia – delphoi Apollón-szentély (Kr. e. 510) homlokzatának reliefje
(idézet)
c) Olvassátok el az alábbi szócikkeket! Aláhúzással emeljétek ki, ha van számotokra új információ! GIGÁSZOK: a görög mitológiában a vadság és a harc, az erő, valamint a káosz jelképei. Hosszú
hajjal és nagy szakállal ábrázolják őket; némelyiküknek száz karja és ötven feje van, lábukat pedig gyakran két kígyó helyettesíti, amely a sötétséggel és az alvilági erőkkel való kapcsolatukat mutatja. Hésziodosz szerint Gaiától, a földistennőtől és Uranosznak, az ég istenének a vércseppjéből születtek, s mivel nem ismerték el Zeusz uralmát, harcot indítottak az olümposzi istenek ellen. A természeti erők romboló hatalmának jelképei, a törvények és a határok áthágásának megtestesítői. Az isteneknek adott jóslat értelmében a gigászok egészen addig legyőzhetetlenek voltak, amíg egy halandó hérosz, Héraklész segítségével nem sikerült fölébük kerekedni. GAIA: a görög mitológiában a Földanya, a női princípium; a születés és a termékenység megtestesítője. Leglényegesebb, elemi teremtő funkcióját jelzi, hogy rögtön a Khaosz után keletkezett, és tőle származik többek között fia és egyben férje, Uranosz, az égisten; Zeusz főisten szülei: Rhea és Kronosz; Pontosz, a tenger istene; valamint a küklópszok, a titánok és az Erinnüszök is, akik mindannyian őrzik lényükben anyjuk ősi, vad, khthonikus (földmélyi) voltát. Gaia – teremtő funk-
12 5
12 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
ciójából adódóan – a generációs konfliktusok ősoka is, ezt jelképezi rémisztő külsejű fiainak, a titánoknak Gaia saját unokáival, a gigászokkal szemben folytatott harca. A Kronosz elleni harcban és a trójai háború kirobbantásában is szerepet vállalt. Teremtő funkciójával összefüggésben az élet alapvető törvényeinek, a világ és a kozmosz rendjének ismerője és beavatottja, a legyőzhetetlenség szimbóluma. (http://www.bkiado.hu/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm)
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) a) KÉRDÉS
TUDÁSMOZGÓSÍTÁS, ÉRTELMEZÉS
Mi a műfaja az alábbi bibliai szövegrészleteknek? Mik ennek a műfajnak a jellemzői?
Prófécia (a jövendő feltárása, kinyilatkoztatása egy kiválasztott személy, a próféta által).
Hogyan jellemezhető a szövegek beszélője? (Kitől nyeri megbízatását, mi a feladata, mit tud, miről beszél, kikhez szól?)
Próféta, aki Istentől nyerte szerepét (kiválasztott a feladatra), Istentől kinyilatkoztatásként kapott igazságok tudója (a részletekben a végidőkről való tudással rendelkezik), hivatást teljesít, az embereknek közvetíti a hiteles, igaz kinyilatkoztatást.
Milyen történelemszemlélet olvasható ki a részletekből? (Ki irányítja, merre tart?)
A próféciában megjelenő sors egy közösség (nép, emberiség) egészére érvényes, egyetemes. A világtörténet célelvű, menete Isten uralmának kiteljesedése felé halad, a végidőbeli üdvösség felé. A földi történelmet a végítélet (katasztrófa) zárja, Isten ítélete leszámol a tökéletlen világrenddel, és az égi üdvösség kora követi, ami tovább nem változó, végleges világrend. Jelen: földi történelem = gonoszság, bűn → jövő (1): kozmikus katasztrófa → jövő (2) új világ, üdvösség, nincs bűn és gonosz = kívül esik a földi történelem világkorszakain. A judaista apokaliptikától a Jelenések könyve különbözik abban, hogy az üdvösség korát „elkezdődöttnek”, „megtapasztalhatónak” tekinti Jézus Krisztus halála és feltámadása által. A Krisztus általi kezdet Isten által teljesedik be (ki). (Kocsis Imre: Bevezetés az Újszövetségbe, Apor Vilmos Katolikus Főiskola: http://kateketa.avkf.hu/dok/bevezetes_az_ujszovetsegbe.pdf)
Hogyan nyilvánul meg a végítélet és az új, üdvösséges világ eljövetele a próféciákban?
Képekben, látomásokban (az előadásmódra jellemző ez a látomásosság) beszéli el a tanítást.
Milyen nyelvezet jellemzi a szövegrészleteket? Melyek toposzszerű képei, motívumai?
Szimbolikus-metaforikus nyelvezet, a tapasztalati tudáson kívül esik. Természeti-asztrális: földrengés, mennydörgés, villámlás, vihar előtti csönd; számmisztika: pl. a négyes szám; zoomorf szimbolika: pl. vadállatok. A hallás–látás szerepe.
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
B) a) KÉRDÉS
TUDÁSMOZGÓSÍTÁS, ÉRTELMEZÉS
Melyek az egyes világkorszakok Hésziodosz elbeszélése szerint?
aranykor, ezüstkor, rézkor, vaskor
Hogyan látja az elbeszélő az emberi világ korszakait, az egymást követő embernemzedékeket?
Degenerációként. Egyre silányabb az emberfaj, egyre verejtékesebben és nehezebben, egyre többet szenvedve él.
Mi lehet az oka annak, hogy a távoli múlt időszakát boldognak képzeli, míg a jelent boldogtalannak, pusztulónak, szenvedéssel telinek tapasztalja az elbeszélő?
Az ember boldogságvágya, boldogságkeresése, a nehézségekre, szenvedésekre való magyarázatkeresés igénye.
Hogyan kapcsolható össze az ógörög aranykor mítosza a bibliai Paradicsomkerttel?
Mindkettő a tökéletes harmónia (idill) létállapota.
Hogyan gondolkodtak a görögök az emberi történelem rendjéről a részlet szerint?
Ciklusokban képzelték el. A világév menetét eredendően a természet változásának analógiájára gondolták el, majd a periódusokat kezdték megkülönböztetni az emberek egymást követő degenerálódó nemzedékei szerint, amelyeket babiloni mintára fémekről neveztek el. A világév végének eszkatológiája a sztoikus történelemszemléletben a kezdethez való visszatérésben nyilvánul meg, amikor is egy egyetemes „tűzvész Zeuszba vezeti vissza a világot, akiből aztán új világként sugárzik szét”. (Milbacher)
C) a) KÉRDÉS
TUDÁSMOZGÓSÍTÁS, ÉRTELMEZÉS
Kik a titánok, és miért harcoltak Zeusszal és az Olümposziakkal?
Gaia és Uranosz gyermekei, a második istengeneráció, közülük Kronosz (Gaia felbujtására) apja megcsonkítását követően lesz főisten, őt Zeusz taszítja le a trónról (titanomakhia).
Miért, milyen céllal szüli meg Gaia Tüphóeuszt? Hogyan jellemzi az elbeszélő a gigászt?
Gaia újabb kísérlete, hogy Zeuszt kitaszítsa a hatalomból. Több állat tulajdonságait hordozó szörny, vadállatias, félelmetes lény. A görög mitológiában a káosz képviselője a renddel szemben.
Milyen jelenségekben nyilvánul meg az istenek harcának gigantikus mérete?
Természeti jelenségek: villám, mennydörgés (Zeusz attribútumai), földrengés, tűzvész (látvány, hanghatás).
Milyen hatással van az istenek harca az emberi világra?
A harc kiterjed a földre is, elpusztul az emberek munkájának eredménye.
Mi a szerepe az emberi világnak az eseményekben?
A pusztulás sorsszerű, az ember elszenvedője az isteni világ történéseinek.
12 7
12 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
JELENTÉSTEREMTÉS 23. feladat T/23.
102. oldal 30 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Olvassuk fel a verset! • Mivel e feladatnál nincs frontális közzététel és nincs mód frontális korrekcióra, elengedhetetlen a szakértői csoportok munkájának szoros nyomon követése és segítése. Ha a tanár úgy ítéli meg, hogy a tanulók a rendelkezésre álló időben nem birkóznak meg ennyi feladattal, válogasson belőlük. Az azonban mindenképpen kívánatos lenne, hogy az alábbi kérdésköröket vizsgálják, értelmezzék: – a látomásos-prófétikus bibliai (nyelv)hagyomány és a romantikus költői látomás, illetve beszédmód; – a zsidó-keresztény apokaliptika „megfordítása” és az istenek harcával is összekapcsolódó antik világkorszakok (titánok, Gaia, gigászok); – a célelvű (üdvtörténeti) zsidó-keresztény és a ciklikus antik történelemszemlélet. • Javasoljuk, hogy az A/2. és 4. tételmondat, a B/1. és 3. tételmondat, a C/2. és 4. tételmondat mindenképp kerüljön megbeszélésre. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : feladatértelmezés, érvkeresés szövegből, információk válogatása, kiválasztása, átrendezése, érvelés, elemzés, összehasonlítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az előző csoportok M u n k a f o r m á k : csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szakértői mozaik
23. A nyomtatott szöveget nyomon követve hallgassátok meg Vörösmarty Mihály Előszó című versét! • • • • •
Hatfős csoportjaitokban osszátok el a feladatokat a párok között! Minden páros az eddig kutatott témában folytassa munkáját. Minden páros tekintse át a saját feladatait, és kezdjen gondolkodni a megoldásokon! Öt perc elteltével alakítsatok szakértői csoportokat az azonos feladaton dolgozó párosokból, és folytassátok a megbeszélést! Erre körülbelül 10 perc áll rendelkezésetekre. Üljetek vissza alapcsoportjaitokba, és tegyétek közzé a másik két páros számára megoldásaitokat, meglátásaitokat! Erre párosonként 3 percetek van. Hallgassátok figyelmesen és jegyzeteljétek a másik két páros beszámolóját! Ha szükséges, kérdezzetek, vitatkozzatok, formáljatok véleményt!
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
VÖRÖSMARTY MIHÁLY: ELŐSZÓ33 Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. Zöld ág virított a föld ormain. Munkában élt az ember mint a hangya: Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt, S a béke izzadt homlokát törölvén Meghozni készült a legszebb jutalmat, Az emberüdvöt, melyért fáradott. Ünnepre fordúlt a természet, ami Szép és jeles volt benne, megjelent. Öröm- s reménytől reszketett a lég, Megszülni vágyván a szent szózatot, Mely által a világot mint egy új, egy Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje. Hallottuk a szót. Mélység és magasság Viszhangozák azt. S a nagy egyetem Megszünt forogni egy pillantatig. Mély csend lön, mint szokott a vész előtt. A vész kitört. Vérfagylaló keze Emberfejekkel lapdázott az égre, Emberszivekben dúltak lábai. Lélekzetétől meghervadt az élet, A szellemek világa kialutt, S az elsötétült égnek arcain Vad fénnyel a villámok rajzolák le
Az ellenséges istenek haragját. És folyton-folyvást ordított a vész, Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg. Amerre járt, irtóztató nyomában Szétszaggatott népeknek átkai Sohajtanak fel csonthalmok közől; És a nyomor gyámoltalan fejét Elhamvadt várasokra fekteti. Most tél van és csend és hó és halál. A föld megőszült; Nem hajszálanként, mint a boldog ember, Egyszerre őszült az meg, mint az isten, Ki megteremtvén a világot, embert, E félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mű felett És bánatában ősz lett és öreg. Majd eljön a hajfodrász, a tavasz, S az agg föld tán vendéghajat veszen, Virágok bársonyába öltözik. Üvegszemén a fagy fölengedend, S illattal elkendőzött arcain Jókedvet és ifjuságot hazud: Kérdjétek akkor ezt a vén kacért, Hová tevé boldogtalan fiait? (1854?)
A) párosok a) A versből vett néhány (legalább kettő) idézettel és értelmező-magyarázó kibontásukkal igazoljátok az alábbi állításokat: (1) A katasztrófa látomásként nyilvánul meg a versben. IDÉZETEK
ÉRTELMEZÉSEK, MAGYARÁZATOK
1)
33 A cím, illetve a felütés első három szava szó szerint utal arra, hogy Vörösmarty a művet más, korábban keletkezett alkotása elé írta. Az irodalomtörténészek sokáig azt vélelmezték, hogy a vers az 1845-ben keletkezett, Batthyány Emmának (az 1849-ben kivégzett első felelős magyar miniszterelnök lányának) ajánlott három allegória, az 1851-ben kiadott Három rege előszavaként készült. Újabb kutatások viszont a költemény drámai jambusokban írt mértékére, valamint más szövegekkel (az 1854-ben befejezett Lear király-fordítás és A vén cigány) való motivikus kapcsolataira felfigyelve azt feltételezik, hogy a költemény csak 1854 kora ősze után – A vén cigány megírását követően – keletkezhetett, Vörösmarty 1855-ben felújított és bemutatott Az áldozat című drámájának prológusaként.
12 9
13 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
2) 3)
(2) A látomás képei összefüggésbe hozhatók a bibliai apokaliptikával, ugyanakkor attól eltérő végtapasztalatot közvetítenek. IDÉZETEK
ÉRTELMEZÉSEK, MAGYARÁZATOK
1) 2) 3)
(3) A versbeszéd sok tekintetben emlékeztet a bibliai profetikus beszédmódra, de azzal ellentétben nem jövőre irányuló prófécia. IDÉZETEK
ÉRTELMEZÉSEK, MAGYARÁZATOK
1) 2) 3)
(4) A romantikus költészet – így Vörösmarty verse is – elvilágiasítja az Isten–próféta viszonyt: a költő nem isteni megbízást teljesít, hanem szellemi nagyságának és a létezés vonzásának engedelmeskedik. IDÉZETEK
ÉRTELMEZÉSEK, MAGYARÁZATOK
1) 2) 3)
(5) A költő szelleme az alkotás (költés) ihletett folyamatában a világ minden emberi mértéket meghaladó rendjével talál összhangot, feltárulnak előtte a létezés törvényszerűségei. IDÉZETEK 1) 2) 3)
ÉRTELMEZÉSEK, MAGYARÁZATOK
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
b) Miben hasonlítanak Vörösmarty A vén cigány című versének alábbi idézetei az Előszó költői beszédmódjához és motivikájához? Miben különböznek tőle? „Véred forrjon mint az örvény árja, Rendüljön meg a velő agyadban, Szemed égjen mint az üstökös láng, Húrod zengjen vésznél szilajabban,” „Tanulj dalt a zengő zivatartól, Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl, Fákat tép ki és hajókat tördel, Életet fojt, vadat és embert öl;” c) Válasszatok egy-egy idézetet az Előszóból Pieter Brueghel: A halál diadala és Arnold Böcklin: A háború című képéhez! Lapozzatok vissza, és írjátok is be az idézeteket a képek alá! B) párosok a) A jobboldali oszlopban az Előszó első változatának sorait olvashatjátok. Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt, S a béke izzadt homlokát törölvén Meghozni készült a legszebb jutalmat, Az emberüdvöt, melyért fáradott.
AZ ELME LÁNGOLT, A KÉZ MŰKÖDÖTT TETŐZETET NYERT A NAGY ÉPÜLET MEGHOZNI KÉSZÜLT A LEGSZEBB MENYASSZONYT
•
Melyik korábbi Vörösmarty-vers allegóriáját idézi meg a „Tetőzetet nyert a nagy épület” sor?
•
Mi a „menyasszony” metafora jelentése a János jelenései 16.19. versében? (Ha nem volt róla szó a csoportmegbeszéléskor, az „A)” páros előző feladatához lapozva elolvashatjátok.)
•
Mi lehet a magyarázata annak, hogy a második szövegváltozat épp a bibliai vonatkozásokat küszöböli ki? Hogyan változik meg ebből fakadóan a jelentés?
b) A versből vett néhány (legalább kettő) idézettel és értelmező-magyarázó kibontásukkal igazoljátok az alábbi állításokat! (1) A szöveg egyetlen világévbe sűríti a történelem menetét, és világtörténeti-világtörténelmi ciklussá növeszti a magyarságnak az 1840-es évek elejétől 1949-ig tartó nemzeti és egyéni sorsvállalását. A világév menete a természet ciklikus változását követi, annak analógiája. IDÉZETEK 1) 2) 3)
ÉRTELMEZÉSEK, MAGYARÁZATOK
13 1
13 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(2) A múltba helyezett emberi cselekedetek célja egy új aranykor (földi Paradicsom, Kánaán) megvalósítása, minden bizonnyal Magyarországon. IDÉZETEK
ÉRTELMEZÉSEK, MAGYARÁZATOK
1) 2) 3)
(3) A vaskor ugyan a legnyomorúságosabb korszaka az emberi történelemnek, ám mint az utolsó világkorszak, egyben az újjászülető aranykorral is viselős. Minden nehézsége ellenére alkalmas a békés munkálkodásra, és ez az átértelmezés adja értékét. IDÉZETEK
ÉRTELMEZÉSEK, MAGYARÁZATOK
1) 2) 3)
(4) A vers lemond a zsidó-keresztény emblémákról, eltávolodik a végre irányuló üdvtörténeti gondolattól, és a ciklusokban gondolkodó antik történelemfilozófia újragondolására tesz kísérletet. IDÉZETEK
ÉRTELMEZÉSEK, MAGYARÁZATOK
1) 2) 3)
c) Lapozzatok vissza Ingres Aranykor című képéhez, és beszéljétek meg, miért nem lehet az Előszóból idézetet írni a mű alá! C) párosok a) A versből vett néhány (legalább kettő) idézettel és értelmező-magyarázó kibontásukkal igazoljátok az alábbi állításokat: (1) A versből kiolvashatóan az emberi történelmet nem valamely istenség és nem az ember irányítja, hanem a kiszámíthatatlan és forgandó szerencse (Fortuna). Menete nem célelvű és nem igazságosztó, hanem aleatorikus (latin alea: kocka →’véletlenszerű’).
T Ö R T É N E L E M
IDÉZETEK
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
ÉRTELMEZÉSEK, MAGYARÁZATOK
1) 2) 3)
(2) A vész kitörése nem az ember új teremtést megkísérlő cselekvésére adott válasz, nem ellenreakció, hanem a sors által kijelölt, az emberiség számára végzetes következményekkel járó, előre nem látott (nem látható) új világkorszak kezdete. IDÉZETEK
ÉRTELMEZÉSEK, MAGYARÁZATOK
1) 2) 3)
(3) Az istenek haragja (többes szám!) lehetetlenné teszi a haza és az emberiség megdicsőülését, ám ez a harag nem feltétlenül az emberre irányul, hanem egymásra is irányulhat. A vész motivikája például a görög mitológia istengenerációinak világkorszakokat is teremtő harcát (Zeusz ↔ Tüphón; titánok ↔ gigászok, Gaia ↔ Zeusz) idézi. IDÉZETEK
ÉRTELMEZÉSEK, MAGYARÁZATOK
1) 2) 3)
(4) A zárlat groteszk tavaszi násztánca a kacér Gaia megtermékenyülésre vonatkozó vágyának bizonysága, amely újabb lázadó fiak megszületését és Zeusz trónfosztásának újbóli kísérletét eredményezheti. IDÉZETEK
ÉRTELMEZÉSEK, MAGYARÁZATOK
1) 2) 3)
b) Gyűjtsétek ki a vers zárlatából az „agg földre” vonatkozó kifejezéseket! Beszéljétek meg, hogyan értelmezhető, kire, kikre érthető a beszélő „Hová tevé boldogtalan fiait?” verszáró kérdése!
13 3
13 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
c) Keressetek kapcsolatot Vörösmarty A vén cigány című versének alábbi sorai és az Előszó között! „Mindig igy volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett;” „Mintha ujra hallanók a pusztán A lázadt ember vad keserveit, Gyilkos testvér botja zuhanását, S az első árvák sirbeszédeit, A keselynek szárnya csattogását, Prometheusz halhatatlan kínját.” „Lesz még egyszer ünnep a világon, Majd ha elfárad a vész haragja, S a viszály elvérzik a csatákon,” d) Válasszatok egy idézetet az Előszóból a Gigantomachia-reliefhez! Lapozzatok vissza, és írjátok is be az idézetet a kép alá!
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Csoport-, illetve párfüggő. A közölt értelmezések tájoló-eligazító jellegűek. A) a) „A romantikusok átvették a természetfölöttire vonatkozó feltételezéseket a túlvilágról szóló keresztény szövegekből, de az agnosztikus humanizmus jegyében alakították át az apokaliptikus nyelvet. A célszerűséget immanensebbé tették: ők is egyszeri sort, vonalszerűséget állítottak, de a változásokat nem hirtelennek, hanem fokozatosnak képzelték el. Laicizálták az apokalipszist: a teremtő és a teremtett viszonya helyébe az én és a nem-én viszonyát állították. (…) A vers első része az üdvözülés laicizált megfogalmazását adja – a további rész ennek az üdvözülésnek, a legmagasabb összhangnak, »második teremtésnek« a beteljesületlenségét, elmulasztódását állítja. A költemény egésze részint azért kelti feszültség benyomását az olvasóban, mert az évezredes múltra visszatekintő, megszokott nyelvet a költő határozottan megtagadja. (…) a végleges értéktelítődés keresztény sorrendjét megfordította, a laicizált megváltás kudarcba fulladását ábrázolta (…) A vers egyszerre szól 1849 magyar nemzeti pusztulásáról, a költői én teljes kilátástalanságáról és a történelem céltalanságáról.” (Szegedy-Maszák Mihály) „A katasztrófa látomásként nyilvánul meg a versben. A látomás a romantikus költészetben a megjelenő képvilágnak egy bizonyos előadásmódját jelenti, mely sok tekintetben emlékeztet a bibliai prófétikus beszédmódra. (…) Ám a látomásos beszéd csak akkor emelheti a látványt a kinyilatkoztatás rangjára, ha a beszélőt a lényegi igazságok tudójaként alkotja meg. A bibliai próféták minden esetben úgy beszélték el a látomást, mint amit a beszélő Istentől kinyilatkoztatásként kapott (…). A romantikus költészet ezt a viszonyt bizonyos értelemben elvilágiasítja. Isten helyére a költő szellemét és a költés különös létállapotát állítja: a romantikus látomás költészetszemlélete szerint az igazán nagy költő szelleme a költés pillanatában összhangot talál a világ minden emberi mértéket meghaladó rendjével, és feltárulnak előtte a
T Ö R T É N E L E M
b)
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
létezés törvényszerűségei. Tehát a költő itt is közvetítő, de nem isteni megbízást teljesít, hanem szellemi nagyságának és a létezés vonzásának engedelmeskedik.” (Gintli Tibor–Schein Gábor) Az Előszóénál is erőteljesebb prófétikus beszédmód (ettől eltérően önmegszólítás) jellemzi, a költői beszédhez önkívületi állapot kapcsolódik, amelyre a természet tombolása (vihar metaforika) ad példát.
B) a–b) „(…) Vörösmarty a múltba helyezett (»midőn«) emberi cselekedetek célját az új Paradicsom megvalósításában látja kiteljesedni, mégpedig minden bizonnyal Magyarországon. A Magyarországra vonatkoztatott Kánanán, Paradicsom stb. régi toposzai a nemzetről való gondolkodásnak (nyilván összefüggésben a zsidó és a magyar nép analógiájával Farkas András óta). Vörösmarty versének felütése (…) az emberi cselekvést történelemi periódust teremtő vágyként írja le, vagyis annak a liberális felvilágosult hitnek a folytatását láthatjuk benne, amely a költő 1840-es évekbeli gondolati költészetét (minden kétség és tépelődés dacára is) alapjaiban határozta meg. (…) Az első variáns menyasszony metaforája közkeletű keresztény embléma, amely (Jézus és az Egyház viszonyának szimbolizálása mellett) a Jelenések könyvében az új Jeruzsálem metaforájaként szerepel, vagyis a földi Menny létrehozásának – János Apokalipszisének 21. versén alapuló – látomása látszik realizálódni az Előszó első variánsának felütésében (…) Az Előszó első változatában tehát a reformkorra vonatkoztatott múlt céljaként Isten földi lakának felépítését jelöli meg Vörösmarty, amelyet azonban – mivel az új teremtés nem az emberi nem kompetenciájába tartozó cselekvés – Isten nem fogad el.” (Milbacher Róbert) „Az Előszó két variánsa közötti különbségek nem csupán stilisztikai jellegűek, hanem a szövegek történelemképének radikális különbözőségét eredményezik. (…) A kérdés adott: miért e változtatások. Szegedy-Maszák Mihály a keresztény apokalipszis laicizálásának szándékából eredezteti a menyasszony szó kicserélését, és úgy érvel, hogy Világos után nem tarthatta helyénvalónak Vörösmarty a keresztény apokaliptika célelvűségének még a laicizált változatát sem, hiszen nem a megváltás kegyelmét, hanem az értelmetlen pusztulás kataklizmáját látta megvalósulni. Magam Szegedy-Maszák Mihály érvelését részben osztva úgy látom, hogy valóban a zsidó-keresztény tradíciótól való szabadulás szándéka eredményezhette a változtatásokat, csakhogy nem egyszerűen a keresztény apokaliptika laicizálódásáról lehet szó, hanem annak radikális kiküszöböléséről és az antik történetfilozófiai hagyomány újragondolásáról. Rudolf Bultmann a történelem eszkatológikus értelmezését »a világtörténések periodicitásának elképzeléséből« vezeti le, majd az Ószövetség historizáló történetfelfogásának a Teremtéstől a Messiás eljöveteléig tartó periódus) következményeként értelmezi a ciklikusság fokozatos átértelmeződését és célelvűségének kizárólagossá válását a kereszténység apokaliptikus történelem-értelmezésében. Az antik típusú eszkatológia és a zsidó-keresztény teleológia közötti legfontosabb különbségnek azt tartja Bultmann, hogy az antik ciklikus történelemfelfogás nem ismeri az egyén cselekedeteinek történelemformáló funkcióját, míg a zsidó-keresztény tradícióban a történelemnek Istentől rendelt értelme és lényege van, amely a teremtett ember cselekvő engedelmességének függvénye. Az Előszó történelemszemléletének ciklikusságára Martinkó András tér ki kellő alapossággal: a szöveg egyetlen világévbe sűríti a történelem menetét (tavasztól tavaszig), amely ugyanakkor »egy világtörténeti és világtörténelmi ciklussá növeszti az 1840-es évek elejétől 1849-ig tartó nemzeti és egyéni sorsot, sorsvállalást«.
13 5
13 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Az Előszó felütését a hagyomány szereti aranykorként értelmezni, csakhogy az aranykori érában nincsen helye annak a verejtékes munkának, amely meglehetősen hangsúlyos szerepet játszik a versben. A hésziodoszi (Munkák és napok) felosztásban az utolsó korszaknak, a vaskornak azonban igen hangsúlyos attribútuma az izzadságos munka, amely (igaz, a hésziodoszi elbeszélés egy másik eredettörténete szerint) Prométheusz bűnének egyik következményeként zúdul az emberiség nyakába mint Zeusz büntetése. A vaskor ugyan a legnyomorúságosabb korszaka a történelemnek, ám mint az utolsó éra egyben az újjászülető aranykorral is viselős. Vörösmarty költeményében – annak a felvilágosult-liberális elméletnek a következményeként, amely hisz az ember munka általi tökéletesedésében – a vaskorhoz kötődő negatívumok éppen az újbóli aranykor előkészítése miatt átértelmeződnek. A vaskor ugyan betegséggel, hitszegéssel, nyomorúsággal, nehéz élettel stb. terhelt éra, ugyanakkor hiányzik belőle mind a rézkor kőrisfa embereinek durva harciassága, mind pedig a bronzkor héroszainak állandó »tusakodása«. Ezzel magyarázható a »’S a’ béke izzadt homlokát törölvén / Meghozni készült a’ legszebb jutalmat, / Az emberüdvöt mellyért fáradott. /« sorok antropomorfizáló békeallegóriája, tudniillik a vaskor minden nehézség ellenére is azért alkalmas a munkálkodásra, mert nem a hadakozás a benne élők fő elfoglaltsága, hanem a földművelés.” (Milbacher Róbert) C) a) „Csakhogy (…) a periódusok váltakozása nem az ember, sőt nem is valamiféle istenség, hanem a forgékony Szerencse (»volubilis Fortuna«) irányítása alatt áll. Azaz a munka jutalmaként várt aranykor csupán mint vágyott lehetőség realizálódhat a jelen emberisége előtt. Az Előszó azon másfél sora, amely megelőzi a vész kitöréséről tudósító szakaszt (…) éppen a forgandó Szerencse kiszámíthatatlanságát reprezentálja, tudniillik nem lehet tudni, hogy milyen irányba fordul tovább a Sors kereke. Így a történelem menete aleatorikus és nem egy igazságosztó, büntető Isten, hanem a véletlen határozza meg az emberiség jövőjét. A munkálkodó emberiség nem bűnös abban, hogy egy új teremtést (korszakot) igyekezett előkészíteni, legfeljebb csak nem látta előre (mert ebben a tradícióban nem is láthatja), hogy milyen korszak következik. A fenti gondolatmenetből következik, hogy a vész kitörése és tombolása nem az emberi cselekvésre adott válasz, nem ellenreakció, hanem a sors által kijelölt, az emberiség számára végzetes következményekkel járó új világkorszak kezdete. Ennek a korszaknak a legjellemzőbb attribútuma minden emberi érték pusztulása és pusztítása, cselekvői az ellenséges istenek, akiknek a haragja valószínűleg oksági viszonyban áll a vész tombolásával, illetve a Föld, aki nyilván közvetetten a vész tombolása következtében őszül meg. (…) A gigászok és az olymposzi istenek csatájáról született az »utolsó római költőnek«, Claudius Claudianusnak a Gygantomachia című befejezetlen eposza, amelynek a prepozícióját még 1817-ben (…) le is fordította Vörösmarty (…) Az Előszó apokaliptikus szakaszában szereplő motívumok (…) többé-kevésbé beazonosíthatók Zeusz és Tüphón attribútumaiként. Zeusz és a szörnyeteg Tüphón harca egyes elbeszélések szerint (pl. Hésziodosz Theogoniájában) a gigászok pusztulását elviselni nem tudó Gaia utolsó, Zeusz detronizálását célzó próbálkozásaként tört ki. (Claudianus művében Tüphón a gigászok egyike.) Hésziodosz elbeszélésében ráadásul a kettejük harca monumentálissá nő, és ennek következtében az emberi civilizáció produktumai is elpusztulnak (…) Az Előszó antropomorf Föld-figurájának értelmezése igazán csak akkor lesz teljes, ha valóban az antik mitológia alakjával, Gaiával azonosítjuk. Az Előszóban a föld nőnemű, kacér és könnyelmű, aki ráadásul sorra veszíti el fiait, ezen attribútumok mindegyike jellemző a mitológiai Gaiára. És talán megválaszolható lesz Kappanyos András problémája, tudniillik a
T Ö R T É N E L E M
c)
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
»Kérdjétek akkor ezt a’ vén kaczért. / Hová tevé boldogtalan fiait?« kérdés alanyai nem a földanya gyermekei, hiszen a gyermekek (a mondat tárgyai) azok a legkülönfélébb szörnyetegek, titánok, gigászok, Tüphón vagy Prométheusz stb., akik Zeusz zsarnoki hatalmának akartak véget vetni, egyben a földi világ javát és az ember szabadságát szolgálni. A mondat alanya tehát valószínűleg az a »félig isten félig állat« ember, akinek az érdekeit, boldogulását (egyfajta újabb aranykori létet) nem sikerült kiharcolnia a földnek Zeusz ellenében, és a változtathatatlan ténybe Gaia maga is (miként a zsidó-keresztény teremtéstörténet Istene) beleőszül. (…) A vers befejezésének groteszk tavaszi násztánca (…) a kacér Gaia megtermékenyülésre vonatkozó vágyának bizonysága, amely az előzmények ismeretében újabb lázadó fiak megszületését és Zeusz detronizálásának újbóli kísérletét eredményezheti. És hogy hol jut ebben a mitikus tragikomédiában a történelem cselekvő emberének szerep, nem megválaszolható és megválaszolandó kérdése Vörösmarty versének, mintegy szimbolikus nyitányaként (előszavaként) egy olyan érának, amelyben ez a kérdés ebben a formában nem is vetődik fel többé.” (Milbacher Róbert) A szerencse (sors) forgandósága, a zsidó-keresztény hagyomány (Ádám, Káin) és a görög mitológia (Prométheusz) együttes szerepeltetése; a történelem ciklikus felfogásából adódóan a pusztulást nem tekinti végleges állapotnak.
REFLEK TÁL ÁS 24. feladat T/24.
110. oldal
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A következő óra elején szánjunk 2-3 percet a megoldások páros megosztására. Frontálisan nem kell megbeszélni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflektálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat, rövid esszé 24. Reflektálás idézetekre a) Olvasd el az alábbi idézetet, és írj hozzá rövid értelmező-véleményező reflexiót! „A görögök szerényebbek voltak. Nem a világtörténelem végső értelmének kiderítésén mérték magukat. Megragadta őket a természetes kozmosz látható rendje és szépsége, a keletkezés és pusztulás kozmikus törvénye volt történelemmegértésük mintája is. A görög világszemlélet szerint minden dolog pályáját ugyanannak örök visszatérése szabja ki, s ebben a kifejlés tulajdon kezdetéhez tér meg.” (Karl Löwith)
13 7
13 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
b) Költészetszeretőknek Olvasd el az alábbi idézeteket! Válassz ki néhányat, és a kettéosztott napló jobb oszlopába fűzz hozzájuk néhány értelmező megjegyzést! IDÉZET
LEHETSÉGES KAPCSOLAT, PÁRBESZÉD
„Hallottad a szót: »rendületlenül« – Midőn főlzengi myriád ajak S a millió szív egy dalon hevül, Egy lángviharban összecsapzanak?... Oh, értsd is a szót és könnyelmü szájon Merő szokássá szent imád ne váljon!” (Arany János: Rendületlenül) „Az nem lehet, hogy milliók fohásza Örökké visszamáljon rólad, ég! És annyi vér – a szabadság kovásza – Posvány maradjon, hol elönteték. Támadni kell, mindig nagyobb körökben, Életnek ott, hol a mártir-tetem Magát kiforrja csendes földi rögben: Légy hű, s bízzál jövődbe, nemzetem.” (Arany János: Magányban) „Pedig volt ünnep. Tán észre se vetted, vagy inkább nem tudtad – mert nem tudtad: mi következik rá. Volt munka – férfimunka volt, hogy fölérzett rá a holt, az óriás – s még óriásabb gyilkosa. Pokolra menny, mennyre pokol. Ünnep. Munka. Borban a gyöngy. Kagylóban a gyöngy.” (Szilágyi Domokos: Apokrif Vörösmarty-kézirat 1850-ből / Palimpszeszt) – Ezt már egyszer láttam – mondta a kozmosz szelleme, és a távirányítója után kotorászott. – Helyszíni közvetítés a naprendszerből, Szarajevóból! Tűzvész, temetetlen hullák, guruló koponyák... Ezt nézze csak újra az őrült sárkányfogvetemény-faj – kapcsolt át a meteoritokra. (Orbán Ottó: Kikel a mag a hó alól 2. Vörösmarty tévé)
T Ö R T É N E L E M
Aki Vörösmartyt olvas, és engedi magát elsodorni, a nagyság levegője csapja meg. Elsodor, ha hagyod. Költői nagyformái lenyűgözők és kihívóak, ezek a szavak tiszták, ha azóta olyan sok minden rakódott is le rájuk. Talán egyszer megint tisztán ragyognak fel, „mint a csillagok. / S ha majd benézünk a menny ajtaján / Kihallhatók az angyalok zenéjét.” (Kukorelly Endre: „Míg oly magas lesz, mint a csillagok”)
c) Olvasd el a verset!
VÖRÖSMARTY MIHÁLY: A VÉN CIGÁNY Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vizen, Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig igy volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett; Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. Véred forrjon mint az örvény árja, Rendüljön meg a velő agyadban, Szemed égjen mint az üstökös láng, Húrod zengjen vésznél szilajabban, És keményen mint a jég verése, Odalett az emberek vetése. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. Tanulj dalt a zengő zivatartól, Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl, Fákat tép ki és hajókat tördel, Életet fojt, vadat és embert öl; Háború van most a nagy világban, Isten sírja reszket a szent honban. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. Kié volt ez elfojtott sohajtás, Mi üvölt, sír e vad rohanatban,
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
13 9
14 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Ki dörömböl az ég boltozatján, Mi zokog mint malom a pokolban, Hulló angyal, tört szív, őrült lélek, Vert hadak vagy vakmerő remények? Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. Mintha ujra hallanók a pusztán A lázadt ember vad keserveit, Gyilkos testvér botja zuhanását, S az első árvák sirbeszédeit, A keselynek szárnya csattogását, Prometheusz halhatatlan kínját. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot: Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. A vak csillag, ez a nyomoru föld Hadd forogjon keserű levében, S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől Tisztuljon meg a vihar hevében, És hadd jöjjön el Noé bárkája, Mely egy uj világot zár magába. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot: Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. Húzd, de mégse, – hagyj békét a húrnak, Lesz még egyszer ünnep a világon, Majd ha elfárad a vész haragja, S a viszály elvérzik a csatákon, Akkor húzd meg ujra lelkesedve, Isteneknek teljék benne kedve. Akkor vedd fel ujra a vonót, És derüljön zordon homlokod, Szűd teljék meg az öröm borával, Húzd, s ne gondolj a világ gondjával. 1854. július–augusztus (?)
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK egyéni
•
1 1 .
É V F O L Y A M
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
R ÁHANGOLÓDÁS 13. lépés: 25. feladat T/25.
Mi vagyok s miért vagyok?
114. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ezt a ráhangolódás feladatot és a 15. lépés kiegészítő feladatait csak abban az esetben végezzük el, ha nem választottunk a Vörösmarty-modulrésznél kitérőt (12. lépés A ~ B). Ha a 12. lépés „A” kitérőjét választottuk, akkor a kitérő tanórájának utolsó 10–15 percét szánhatjuk erre a feladatra. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tudásmozgósítás, szövegismeret, metaforaértelmezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat 25. Idézet és felidézés Mit jelent a világosság metafora az alábbi idézetekben? IDÉZET
SZERZŐ, CÍM
E kézzel fogható setétség eltűnik, Az éjnek madara húholni megszűnik. Egy jóltévő világ a mennyből kiderűl, S a sok kigondolt menny mind homályba merűl. Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán! Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És áldozni tudó szív nemesíti az észt; Világ és vakság egy hitvány lapon! „Ó tegyétek nekem azon nagy, azon isteni célt csak oly világossá, csak oly láthatóvá, mint Herschelnek legtökéletesebb csővén a legtávolabb feltűnő csillagzatnak legparányibb pontja látszatik!”
Kölcsey Ferenc: Töredékek
A VILÁGOSSÁG METAFORA ÉRTELMEZÉSE
14 1
14 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A VILÁGOSSÁG METAFORA ÉRTELMEZÉSE
IDÉZET
SZERZŐ, CÍM
E kézzel fogható setétség eltűnik, Az éjnek madara húholni megszűnik. Egy jóltévő világ a mennyből kiderűl, S a sok kigondolt menny mind homályba merűl.
Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápoly
A felvilágosodás észelvűsége, illetve a voltaire-i valláskritika metaforájaként szerepel.
Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán!
Petőfi Sándor: A XIX. század költői
Tudásmetafora, mindenki számára érthető, hétköznapi tapasztalatból alkotott kép, a bibliai kifejezésmód is gyakran él vele példázatokban. Itt a tudáshoz, iskolázottsághoz való jog a történelemi cél beteljesülésének (egyik) feltételeként.
Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És áldozni tudó szív nemesíti az észt;
Vörösmarty Mihály: A Guttenbergalbumba
A felvilágosodás korának hagyományához és a reformkor szabadelvű szemléletéhez kapcsolódik, de romantizálja is a felvilágosodás kori eszményt. A beszélő egy békés fejlődés eredményeként az emberi érzelmeknek az észt átlényegítő szerepére vágyik. (Gintli–Schein)
Világ és vakság egy hitvány lapon!
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban
A papír származástörténete odatolakszik a papíron olvasható jelek és az olvasó közé, átértelmezi a szavak jelentését, megakadályozza az egyébként nemes szerzői szándék célba érését. (Z. Kovács Z.)
„Ó tegyétek nekem azon nagy, azon isteni célt csak oly világossá, csak oly láthatóvá, mint Herschelnek legtökéletesebb csővén a legtávolabb feltűnő csillagzatnak legparányibb pontja látszatik!”
Kölcsey Ferenc: Töredékek
Az isteni cél az ember számára a tudás (ész) által hozzáférhetetlen, csak a hit (szív) által bizakodhat létezésében.
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
14. lépés: 26. feladat T/26.
114. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Az egyéni munkát kövesse rövid, közös megbeszélés. Ha a tanár a nyomon követés szakaszában úgy ítéli meg, hogy a feladat nem okoz különösebb problémát a diákoknak, az egyeztető megbeszélést pármunkában is szervezheti. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előfeltevés a nyomtatási képből C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat 26. Petőfi Sándor: Világosságot! a) Egészítsd ki a hiányos címet minél többféleképpen! b) Vizsgáld meg a vers nyomtatási képét, és tégy három fontos észrevételt! Fűzz észrevételeidhez magyarázó vagy következtető megjegyzést! ÉSZREVÉTELEIM
MEGJEGYZÉSEIM
1) 2) 3)
c) Olvasd el a verset! Húzd alá a vers beszélőjének kérdéseit!
PETŐFI SÁNDOR: VILÁGOSSÁGOT! Sötét a bánya, De égnek benne mécsek. Sötét az éj, De égnek benne csillagok. Sötét az ember kebele, S nincs benne mécs, nincs benne csillag, Csak egy kis hamvadó sugár sincs. Nyomoru ész, Ki fénynek hirdeted magad,
Vezess, ha fény vagy, Vezess csak egy lépésnyire! Nem kérlek én, hogy átvilágíts A másvilágnak fátyolán, A szemfedőn. Nem kérdem én, hogy mi leszek? Csak azt mondd meg, hogy mi vagyok S miért vagyok?... Magáért születik az ember,
14 3
14 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Mert már magában egy világ? Vagy ő csak egy gyürűje Az óriási láncnak, Melynek neve emberiség? Éljünk-e önnön öröminknek, Vagy sírjunk a síró világgal? – Hány volt, ki más szivéből Kiszíta a vért Saját javára, És nem lett büntetése! S hány volt, ki más javáért A vért kiontá Saját szivéből, S nem lett jutalma! De mindegy; aki áldozatnak Od’adja életét, Ezt nem dijért teszi, De hogy használjon társinak. S használ-e vagy sem? A kérdések kérdése ez, És nem a „lenni vagy nem lenni?” Használ-e a világnak, aki érte Föláldozá magát? Eljön-e a kor, Melyet gátolnak a roszak S amelyre a jók törekednek, Az általános boldogság kora? S tulajdonképen Mi a boldogság? Hisz minden ember ezt másban leli; Vagy senki sem találta még meg? Talán amit Mi boldogságnak nevezünk,
•
1 1 .
É V F O L Y A M
A miljom érdek, Ez mind egyes sugára csak Egy új napnak, mely még a láthatáron Túl van, de egykor feljövend. Bár volna így! Bár volna célja a világnak, Bár emelkednék a világ Folyvást, folyvást e cél felé, Amíg elébb-utóbb elérné! De hátha ugy vagyunk, Mint a fa, mely virágzik És elvirít, Mint a hullám, amely dagad Aztán lesímul, Mint a kő, melyet fölhajítnak, Aztán lehull, Mint a vándor, ki hegyre mászik, S ha a tetőt elérte, Ismét leballag, S ez így tart mindörökké: Föl és alá, föl és alá... Irtóztató, irtóztató! Kit még meg nem szállott e gondolat, Nem fázott az soha, Nem tudja még: mi a hideg? E gondolathoz képest Meleg napsúgár a kigyó, Mely keblünkön jégcsap gyanánt Vérfagylalón végigcsuszik, Aztán nyakunkra tekerőzik, S torkunkba fojtja a lélekzetet - - Pest, 1847. március
d) Húzd alá a címkiegészítéseidből a szerinted leginkább megfelelőt! e) Tekintsd át a nyomtatási képpel kapcsolatos észrevételeidet és megjegyzéseidet! Tegyél pipát azokhoz, amelyek szerinted első olvasásra igazolódtak!
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) b)
Világosságot akarok/akarunk, szeretnék/szeretnénk, kellene teremteni, várok valakitől stb. rövid cím, a végén felkiáltójel – szenvedélyes megszólalást ígér egytömbű, astrofikus vers – az olvasói tapasztalatok alapján gondolati-bölcseleti témát lehet várni (pl. Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban) szabálytalanul váltakozó sorhosszúság, pulzálás – rapszodikusságot, érzelmi-gondolati hullámzást sejtet, a beszédszerűség, a gondolkodás és a megszólalás egyidejűségének az érzetét kelti, szaggatottnak tűnik
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
többféle mondatzáró írásjel is van – változatos a beszélő szándéka, a közlés tartalma, szintén rapszodikus jelleg, feszültséget kelt a vers három gondolatjellel fejeződik be (előbb is található) – ez lezáratlanságra, töredékességre, nyitottságra, nyitva hagyásra utalhat
JELENTÉSTEREMTÉS 15. lépés: 27. feladat T/27.
116. oldal 25 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A Petőfi-vers nem túl nehéz, a Kölcsey–Vörösmarty-részben megtanultak, megértettek alkalmazott tudásként működtethetők. Ezért a versértelmezést egyéni munkaformában terveztük. Az egyéni munkát csak a folyamat legvégén kövesse rövid, közös megbeszélés. Ha a tanár a nyomon követés szakaszában úgy ítéli meg, hogy az értelmezés nem okoz különösebb problémát a diákoknak, az egyeztető megbeszélést pármunkában is szervezheti. • A kiegészítő feladatok házi vagy szorgalmi feladatként is adhatók, ha az órán nem jut rájuk idő. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ellentétek és párhuzamok azonosítása és értelmezése, tudásalkalmazás, összehasonlítás, analógiás gondolkodás, nyelvi érzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz, halmazábra E s z k ö z ö k : Mitológiai lexikon [a g) feladathoz] 27. Kettős érvényességek a) Miért különös a vers beszédhelyzete? (Kit-mit szólít meg a beszélő? Milyen szándékkal? Hogyan jellemzi a megszólítottat?) b) Hol helyezkednek el a szövegben a kérdések? Milyen hatást kelt ez az elrendezés? c) Fogalmazd meg saját szavaiddal, mire irányulnak, mit firtatnak a beszélő kérdései! d) Keress példát a versből az alábbi szempontok szerint ellentétre és párhuzamra! ELLENTÉT
SZEMPONT Motívumok, költői képek (több példát is keress!)
PÁRHUZAM
14 5
14 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Mondatok közötti viszony Mondaton belüli viszony Nyelvtani kapcsolóelemek Gondolat- és sorvégek egybeesése Történelemszemlélet Individualitás és közösség
e) Foglald össze, milyen következménye van a szöveg nyelvi megformáltságának a beszélő kérdéseire adható olvasói válasz szempontjából! f)
Hogyan érvényesül a versben a romantikus
• • •
látomásosság individualitás műfajkeveredés
g) Az alábbi görög vázaképen és Jankovics Marcell két rajzfilmkockáján a görög mitológia egyik történetének hőse, Sziszüphosz látható.
• •
Ki volt ő, miért és mivel büntették az istenek? (Ha nem ismered a történetet, nézz utána a világhálón vagy egy mitológiai lexikonban!) Hogyan hozható kapcsolatba Sziszüphosz sorsa Petőfi versének gondolatvilágával?
h) Keress és fogalmazz meg néhány hasonlóságot és különbséget Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas, Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban és Petőfi Sándor: Világosságot! című versének történelemszemlélete és megalkotottsága között!
Gondolatok a könyvtárban
Vanitatum vanitas
Világosságot!
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
Petőfi verscímének kihagyásos (elliptikus) szerkezete, felkiáltó jellege a lírai én szenvedélyes megszólalását előlegezi. A cím nyelvtani szerkezete, sürgető szándéka 20. századi líránkban, József Attila Levegőt! című versében köszön majd vissza, mint ahogyan a szöveg feltűnően szaggatott beszédmódja is előlegezi több 20. századi filozófiai-gondolati költemény jellemző versbeszédét (József Attila: Téli éjszaka; Illyés Gyula: Bartók). A szabályos rendet nélkülöző, 4 és 11 szótag közt változó rímtelen jambusok a gondolkodás és a megszólalás egyidejűségének látszatát keltik. A mondatok a közbeszédhez közel álló szavakból építkeznek, ami megóvja a költeményt a nehézkességtől vagy dagályosságtól. A vers mindvégig fenntartja a lírai én kérdéseire adható ellentétes válaszok együttes lehetőségét és feltételességét („Bár volna így!”; „De hátha úgy vagyunk”). Az ellentétekben megjelenő, egyidejűleg érvényes, ugyanakkor bizonytalan válaszok lehetősége lebegteti a feszültséget, és meghatározóan járul hozzá a költemény hatásához. Ugyanannak a dolognak a kétféle lehetséges látásmódja, a jelenségek ellentétekben való felmutatása, megítélhetőségük kétértelmű jellege Petőfi költészetének meghatározó romantikus jellemzője. E kettős látásmód jelenléte a versben gondolatalakzatok és költői képek szintjén egyaránt megtapasztalható.
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a)
A felvilágosodás hagyományához kapcsolódva a ráció, az ész a vers megszólítottja, valójában tekinthető egy sajátos önmegszólításnak, a lírai tudat belső vitájának: a beszélő gondolatait „halljuk”, „olvassuk”, mintegy drámai monológként. Az emberi értelemben a felvilágosodás egyik meghatározó ismeretelméleti irányzata, a racionalizmus a megismerés, a tudás végső forrását vélte megtalálni. A vers szövegszerűen is megidézi Shakespeare Hamletjének legismertebb, szállóigévé vált sorát, szemben azonban a Hamlet-monológgal, nem a halál utáni lét kérdéseire keresi a választ. A megszólított a „nyomoru(ságos) ész”, a jelzői módosító az emberi ész korlátozott, szegényes, hitvány, nyomorék, fogyatékos voltára utal, így egyben a felvilágosodás tudásfelfogásának kritikáját is adja. A fel(meg)szólítás paradoxont rejt: a beszélő mégis a rációtól vár választ (biztos tudást) sorjázó kérdéseire. b) Két tömbben, nagyjából a vers első két harmadában. A kérdések egymásra torlódnak, minden kérdés újabbat indukál. Ez azt jelzi, hogy bár a beszélő egyre mélyebbre próbál hatolni az emberi-történelmi lét lényegének s értelmének tisztázásában, kérdéseire nem kap/talál egyértelmű válaszokat. c) Az ember (individuum) és az emberiség (történelem) e világi céljára, értelmére, egyén és közösség viszonyára, arra, hogy vajon van-e fejlődés, cél fele tartás az emberi történelemben, vagy az ciklikus. A fejlődésgondolat összekapcsolódik a közboldogságért való cselekvéssel, illetve annak eredményességével (jutalom–büntetés, jók–rosszak), a boldogság (szabadságeszme) kiteljesedésének lehetőségével („általános boldogság kora”). Ám a boldogság a vers kérdései szerint szintén bizonytalan fogalom. d) Például: ELLENTÉT
SZEMPONT
PÁRHUZAM
„Sötét a bánya, De égnek benne mécsek.”
Motívumok, költői képek
„Sötét a bánya” „Sötét az éj”
14 7
14 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
„Nem kérdem én, hogy mi leszek? Csak azt mondd meg, hogy mi vagyok”
Mondatok közötti viszony
„Nem kérlek én, hogy átvilágíts A másvilágnak fátyolán, A szemfedőn. Nem kérdem én, hogy mi leszek?”
„Hány volt, ki más szivéből Kiszíta a vért Saját javára, És nem lett büntetése!”
Mondaton belüli viszony
„Sötét az ember kebele, S nincs benne mécs, nincs benne csillag, Csak egy kis hamvadó sugár sincs.”
de, nem
Nyelvtani kapcsolóelemek
s, hány, ki
„Vezess, ha fény vagy, Vezess csak egy lépésnyire! Nem kérlek én, hogy átvilágíts A másvilágnak fátyolán”
Gondolat- és sorvégek egybeesése
„Kit még meg nem szállott e gondolat, Nem fázott az soha, Nem tudja még: mi a hideg?”
„Bár volna célja a világnak, Bár emelkednék a világ Folyvást, folyvást e cél felé, Amíg elébb-utóbb elérné!”
Történelemszemlélet
„Mint a fa, mely virágzik És elvirít, Mint a hullám, amely dagad Aztán lesímul, Mint a kő, melyet fölhajítnak, Aztán lehull, Mint a vándor, ki hegyre mászik, S ha a tetőt elérte, Ismét leballag”
Individualitás és közösség
„Magáért születik az ember, Mert már magában egy világ?”
„S ez így tart mindörökké: Föl és alá, föl és alá... Irtóztató, irtóztató!” „S hány volt, ki más javáért A vért kiontá Saját szivéből, S nem lett jutalma!”
„Éljünk-e önnön öröminknek”
„Nem kérdem én” „Éljünk-e önnön öröminknek, Vagy sírjunk a síró világgal?”
e)
f)
A „folyamatszerűség” és „állandóság” együttes érvénye, a folytonos változás, alakulás, játék felszámolja az egyértelműségeket. A szöveg a párhuzamok és ellentétek együttes érvényével fenntartja a kérdésekre adható ellentétes válaszok együttes, alternatív lehetőségét és feltételességét. Az ellentétekben megalkotott, egyidejűleg érvényes, ugyanakkor bizonytalan válaszok (dilemma) lehetősége lebegteti a feszültséget, meghatározóan járul hozzá a költemény hatásához. A döntést a szöveg az olvasóra hárítja. [kiegészítő feladat] • Látomásosság: Mindvégig jelen van, többnyire összefüggő képrendszerekben bomlik ki. Például a vers felütésében (sötétség–fény) – ez a metaforika később is visszatér (sugár, új nap); vagy a ciklikus történelem látomásának hasonlataiban (fa, hullám, kő, vándor). • Individualitás: Bár az egyes szám első személyű beszéd már a vers első részében általánosabb többes szám elsőre, majd egyes szám harmadikra vált, a beszédmód egységességét a személyesség (szubjektív gondolatiság, monológszerűség, a lírai én dilemmája) biztosítja.
T Ö R T É N E L E M
g)
h)
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
A közösségi érdekeltség is ezen átszűrve, mint az individuum gondolkodásának tárgya jelenik meg. Ugyanakkor az individuum legjellemzőbb sajátja a versben a bizonytalanság (talán, tán, bár, mi, miért, hátha) és a viszonylagosság (képest). Mindez Petőfi költészetében is jelzi (a korábbiakkal szemben) az elbizonytalanodást abban, hogy az egyén szabadsága a szabadság világméretű kiterjesztésével lehetséges, a földi üdvösség kora – ha hosszú időbe telik is – megteremthető. • Műfajkeveredés: a drámai monológ, a gondolati óda, a rapszódia (mint az óda romantikus változata) műfaji elemei egyaránt megjelennek a versben. [kiegészítő feladat] • Sziszüphoszt, Aiolosz fiát, Korinthosz alapítóját a görög mitológia a világ legagyafúrtabb emberének tartotta, akinek sikerült kijátszania az olümposziakat is. Zeuszt, a főistent elárulta a lányát kereső Aszóposz folyamistennek, cserébe soha ki nem apadó forrást kért tőle Korinthosz akropoliszára. De kijátszotta Thanatoszt, a halál fekete istenét és Hádészt, az alvilág urát is. Ekkor Zeusz végképp türelmét vesztette, és kegyetlen büntetést mért rá: amíg világ a világ, egy sziklát kellett felgörgetne egy magas hegyre, a szikla még a csúcs elérése előtt visszazuhant, így a munkát újra és újra elölről kellett kezdenie. • A Petőfi-versnek a történelem ciklikusságának látomását alkotó hasonlat párhuzamaihoz kapcsolható, az eredménytelen, értelmetlen törekvés szimbóluma. [kiegészítő feladat] Egyéni, de például: Mindhárom vers bölcseleti kérdésfelvetésű, kapcsolódik a felvilágosodás észelvű hagyományához, ugyanakkor annak kritikájával is él, a kérdést egyetemes szintre (is) emeli. Vörösmarty és Petőfi verse astrofikus, a forma zaklatottságot jelez, az allegóriának, illetve a látomásnak fontos szerepe van, óda, illetve annak változata: rapszódia, mindhárom kapcsolódik valamilyen bibliai hagyományhoz (Prédikátor k., Bábel, fénymetaforika), mindegyikben jelen van a kétely, mindhárom az olvasóra hárítja a döntést, illetve az értelmezést stb.
REFLEK TÁL ÁS 16. lépés: 28. feladat T/28.
119. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Négyfős csoportban végezzük a reflektálási feladatot, amely egyben a záró dolgozat előkészítését, felvezetését is célozza. Az „asztalterítő” négy szeletébe a csoport négy tagja egyszerre dolgozik. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflektálás, súlyozás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : asztalterítő E s z k ö z ö k : csoportonként fél ív csomagolópapír, filctoll
14 9
15 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
28. Olvasd el az alábbi idézetet! „Az olyan embert, aki így panaszkodik: »nem látok értelmet a történelemben, ezért életem, mely összefonódik a történelemmel, értelmetlen«, így kell felszólítanunk: »Ne magad köré tekints, az egyetemes történelembe – saját, személyes történetedbe kell nézned. A történelem értelme mindenkori jelenedben rejlik, és nem láthatod meg szemlélőként, hanem csak felelős döntéseidben. Minden pillanatban ott szunnyad az eszkatológiai34 pillanat lehetősége. Neked kell felébresztened.«” (Rudolf Bultmann) a) Fogalmazd meg a saját szavaiddal az idézet három, fontos gondolatát! (1) (2) (3) b) Írd be az „asztalterítő” rád eső részébe a számodra legfontosabb gondolatot! Beszéljétek meg együttműködő csoportotokban az asztalterítőre került gondolatokat!
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Egyén- és csoportfüggő
17. lépés: 29. feladat T/29.
120. oldal
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A modul végeztével hagyjunk időt a házi dolgozat elkészítésére. • Tekintsük az írást annak, ami: folyamatnak. Adhatunk például 3-4 napot az anyaggyűjtésre, illetve a gondolkodástérkép elkészítésére. Mintavétellel kövessük nyomon a vázlatok minőségét, ahol kell, segítsünk a javításban. • Adjunk időt a tisztázat elkészítésére is. • Értékelés: A tanári értékelés szempontjai egyezzenek meg a tanulói önértékelő lap szempontsorával. A pontozás lehetővé teszi a szummatív értékelést is (jegy), de kívánatos az esszék rövid, szöveges, fejlesztő célú értékelése is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, szintézisteremtés, kritikai gondolkodás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi dolgozat 34 eszkatológia (görög): a görög eszkhata szóból származik, melynek jelentése ’végső dolgok’. A végső dolgokra vonatkozó teológiai tanítás. Az ember előretekintése létének jelenbeli helyzetéből annak végső beteljesülésére, amit a kereszténység számára Krisztus megváltó tette határoz meg. Ennek az előretekintésnek az a célja, hogy az ember úgy fogja fel a maga jelenét, mint a rejtetten már történő, végérvényes jövőt.
T Ö R T É N E L E M
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
29. A Bultmann-idézethez kapcsolódva írj kb. 80 soros házi dolgozatot, esszét a modulban olvasott és értelmezett költemények gondolatvilágának bevonásával! a) Gyűjts anyagot, majd vázlatodat készítsd el az alábbi gondolkodástérkép segítségével! b) Ne felejtsd, az írás újraírás. Készíts piszkozatot is! c) Mielőtt beadod esszédet, ellenőrizd magad az önellenőrzési szempontsor segítségével! ÖNELLENŐRZÉSI SZEMPONTSOR Tartalmi kifejtés Elég alaposan körüljártam, értelmeztem a feladatot? Kapcsolódtam a bázisszöveghez? Képes voltam szűkíteni a témát? Ki tudtam választani néhány vizsgálandó szempontot és művet? Lényeges kérdéseket/szempontokat vetettem fel, és kellően kifejtettem azokat? Formáltam saját véleményt, éltem a kritikai reflexió lehetőségével? Bizonyítja írásom a témában való jártasságomat, műveltségemet? (Kellően körültekintőek, alaposak az érveim?) A szöveg megszerkesztettsége Megfelel írásom a műfaji követelményeknek? Sikerült mások számára is átlátható összefüggést teremtenem gondolataim közt? Vannak tételmondataim? Kifejtettem, magyaráztam, példáztam ezeket? Igyekeztem következtetéseket levonni? Logikus a gondolatmenetem? Sikerült gondolatilag átkötnöm a bekezdéseimet? Arányos a tagolásom (pl. 1/5 – 3/5 – 1/5)? Jól látható? Bekezdésekkel is jelöltem? Vannak írásomban fölöslegesen ismétlődő gondolatok? Nyelvi minőség Gördülékeny, választékos stílusban írtam? Világosak, jól szerkesztettek a mondataim? Használtam a megfelelő szakkifejezéseket? Ellenőriztem azoknak a szavaknak a helyesírását, amelyekben bizonytalan vagyok? Ránézésre esztétikus az írásom? Olvasható?
IGEN
RÉSZBEN
NEM
15 1
(4) szempont
(3) szempont
CÍM
összegzés, következtetés
(1) szempont
BEFEJEZÉS
TÁRGYALÁS
kiterjesztés
(2) szempont
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 1 .
TÁRGYALÁS
a téma leszűkítése, kérdések, a mondandó logikai előrevetítése
a téma felvetése, problémafelvetés
BEVEZETÉS
15 2 É V F O L Y A M
3. A ROMANTIKUS EMBERISÉGKÖLTEMÉNY EGY JELLEGZETESEN KEVERT MŰFAJ, VALAMINT ELŐ- ÉS UTÓÉLETE 8 óra
0. lépés: 0. feladat T/0.
122. oldal 10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A modul értékelése tanulói portfólióval történik. A portfólió céljait a modul első óráján ismertessük, értékelési szempontjait beszéljük meg. A portfólió-készítési folyamat gondozására, nyomon követésére és segítésére a modul minden órájának elején vagy végén szánjunk néhány percet. Hívjuk fel a figyelmet a modulban kínált, választható portfóliófeladatokra, a szempontok tartására. • Az „emberiségköltemény” portfólió készítésének céljai: • segítse elő a diákok önálló olvasását és tanulását, ösztönözzön kutatómunkára; • tegye beláthatóvá számukra, hogy a romantikus drámai költemény a középkori drámahagyományban gyökerezik, ugyanakkor maga is termékeny hagyománnyá válik a modern dráma számára; • teremtsen lehetőséget a különböző művészeti ágak összekapcsolására, műveltségbővítésre; • különféle szöveg-feldolgozási technikák alkalmazásával adjon gyakorlási lehetőséget a szövegértés önálló fejlesztésére; • fejlessze a diákok szövegalkotási készségeit, kreativitását; • támogassa a tervezés és önértékelés képességének kialakulását. • A modulban a portfólióba beválasztható feladatokat az alábbi rövidítések vezetik be: PSZé = a portfólióba beválogatható szövegértési feladat PSZa = a portfólióba beválogatható szövegalkotási feladat PK = a portfólióba beválogatható kutatási feladat PA = a portfólióba beválogatható önálló alkotás (színpadkép, illusztráció, jelmezterv, képregény), de nem szövegalkotás Kötelező dokumentum a visszatekintő-reflektáló esszé, amelyben a tanuló indokolja választásait, bemutatja tanulási folyamatának eredményeit és problémáit, valamint azt, hogy választott dokumentumai megfelelnek a szempontoknak.
15 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
A p o r t f ó l i ó é r t é k e l é s é n e k s z e m p o n t j a i: SZEMPONTOK
IGEN (2 PONT)
RÉSZBEN (1 PONT)
NEM (0 PONT)
A beadott dokumentumok bizonyítják, hogy a tanuló jól tájékozódik a romantikus drámai költemények műfaji és tematikus jellemzőiben, képes azok alkotó (kódként való) felhasználására. Legalább egy dokumentumban a tanuló kitekint a drámai költemény középkori gyökereire vagy a modern drámában való hagyományfolytonosságára. A tanulói dosszié legalább hat dokumentumot és egy, körülbelül másfél oldalas visszatekintő esszét tartalmaz. A hat dokumentumban szövegértési, szövegalkotási és kutatási feladatok arányosan szerepelnek. A portfólió tartalmaz egy, a témához vagy a témán belül felkínált irodalmi szövegekhez, szövegrészletekhez kapcsolódó társművészeti (film, zene, színház, képzőművészet, például illusztrációk) alkotással, alkotásokkal foglalkozó dokumentumot. A portfólió tartalmaz egy önálló alkotásnak tekinthető dokumentumot (kreatív írás, illusztráció, színpadkép). A portfólió része a visszatekintő-reflektáló esszé, amelyben a tanuló indokolja választásait, bemutatja tanulási folyamatának eredményeit és problémáit, valamint azt, hogy választott dokumentumai megfelelnek a szempontoknak (önértékelés). A beadott dokumentumok megfelelnek az értékelési szempontoknak és kifogástalan minőségűek. A dokumentumok hitelesek (dátum, források megjelölése). A dokumentumok a tanuló kreativitását, elmélyült gondolkodását, a saját tanulási folyamatra való rálátását tanúsítják. A dosszié esztétikus, rendezett, jól szerkesztett, formai és nyelvi szempontból igényes. Összesen elérhető: 22 pont, ami szummatív értékelésre (súlyozott jegyre) is váltható. Ugyanakkor ennél sokkal fontosabb a formatív (fejlesztő) értékelés, szöveges, személyes visszacsatolás. A fejlesztő értékelés szempontjai megegyezhetnek a portfólió értékelési szempontsorával. Javasoljuk, hogy egy tanórán kívüli alkalmat (például: önképző, teaház) teremtsünk a közzétételre, ahol kisebb (5-7 fős) csoportokban minden tanuló bemutathatja portfóliójának egy választott dokumentumát.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tervezés, kutatás, problémamegoldás, döntéshozás, becslés, önértékelés, íráskészség, metakogníció, reflexivitás, önreflexivitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanulói portfólió
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Ebben a modulban olyan műveket, műrészleteket olvasunk és értelmezünk, amelyek formailag a DRÁMAI MŰNEMnek megfelelően szerveződnek (nevekhez rendelt szövegek, monológok, dialógusok, megjeleníthetőség), világképi meghatározottságukból, bölcseleti indíttatásukból fakadóan azonban nagyon is LÍRAIAK. Az emberi létezés értelmét, az ember cselekvési és döntési lehetőségeit firtatják, ezért a velük való foglalkozás saját létünk tudatosabb, minőségibb megélésének lehetőségét is jelentheti. Részletesebben Madách Imre Az ember tragédiája című művét tárgyaljuk, ez a modul központi alkotása. Az ember tragédiája a romantika korára jellemző, kevert műnemű darabok sorába illeszkedik (Goethe: Faust, Byron: Káin, Shelley: Megszabadított Prométheusz, Vörösmarty: Csongor és Tünde). Ezek a művek a középkori drámahagyományból merítettek, ugyanakkor maguk is termékeny, folytatható hagyományt teremtettek a 20. századi modern dráma egyik vonulata számára (Beckett: Godot-ra várva, Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba, Sütő András: Káin és Ábel). A modul témájában való elmélyüléseteket saját szakértői dossziétok bizonyítja majd. 0. Portfólió készítése Ebben a modulban egy saját szakértői dosszié (portfólió) elkészítésével bizonyítod, hogy önálló, felfedező tanulással mélyültél el a témában. Az előre megadott értékelési szempontok segíthetnek abban, hogy dossziédat megtervezd, és úgy válogass a modul kínálta feladatokból, hogy azok mind érdeklődésednek, mind az értékelési szempontoknak megfeleljenek. Összesen hét dokumentumot kell a modul végére elkészítened, a dossziédba megszerkesztened. A hetedikben a tanulási folyamatodra visszatekintő esszét kell írnod. •
A portfólióba beválasztható feladatokat az alábbi rövidítések jelölik a modulban: PSZé = a portfólióba beválogatható szövegértési feladat PSZa = a portfólióba beválogatható szövegalkotási feladat PK = a portfólióba beválogatható kutatási feladat PA = a portfólióba beválogatható önálló alkotás (színpadkép, illusztráció, jelmezterv, képregény), de nem szövegalkotás
•
Portfóliód feleljen meg a következő értékelési szempontoknak: A beadott dokumentumok bizonyítják, hogy jól tájékozódsz a romantikus drámai költemények műfaji és tematikus jellemzőiben, képes vagy azok alkotó felhasználására. Legalább egy dokumentumban kitekintesz a drámai költemény középkori gyökereire vagy a modern drámában való hagyományfolytonosságára. Dossziéd legalább hat dokumentumot és egy, körülbelül másfél oldalas visszatekintő esszét tartalmaz. A hat dokumentumban szövegértési, szövegalkotási és kutatási feladatok arányosan szerepelnek. A portfóliód tartalmaz egy, a témához illő társművészeti (film, zene, színház, képzőművészet, például illusztrációk) alkotással, alkotásokkal foglalkozó dokumentumot. A portfóliód tartalmaz egy önálló alkotásnak tekinthető dokumentumot (kreatív írás, illusztráció, színpadkép). A portfóliód záró dokumentuma egy visszatekintő-reflektáló esszé, amelyben indokolod választásaidat, bemutatod tanulási folyamatod eredményeit és problémáit, valamint azt, hogy választott dokumentumaid miként felelnek meg a megadott szempontoknak.
15 5
15 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Dokumentumaid megfelelnek az értékelési szempontoknak és kifogástalan minőségűek. Hitelesek (például közlöd a felhasznált források bibliográfiai adatait, a letöltés dátumát). Bizonyítják ötletességedet és elmélyült gondolkodásodat. Dossziéd esztétikus, rendezett, jól szerkesztett, formai és nyelvi szempontból igényes.
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A kritériumok mentén egyéni.
R ÁHANGOLÓDÁS JELENTÉSTEREMTÉS 1. lépés: 1–2. feladat T/1–2.
A hagyományba ágyazottság
123. oldal 35 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az előzetes tudás mozgósítására és az előfeltétel-tudás megteremtésére épülő feladat egyrészt bevezeti a tanulókat abba a középkori drámahagyományba, amelybe a romantikus drámai költemények belegyökereznek. A képolvasás biztosítja a ráhangolódást, a résztéma kibontása a jelentésteremtés fázisa már, a halmazábrás újragondolás (T/3.) a reflektálás. Ugyanakkor a felvezető óra egésze a modul szempontjából egészében ráhangolódás. • Érintőlegesen megismerkedünk a műfaj „prototípusaként” számon tartott művel, Goethe Faustjával. Az órai munka csak a fausti alaphelyzet és emberkép felvázolására vállalkozik. Szívesen olvasó, irodalom iránt érdeklődő tanulók továbbdolgozhatnak a témán, portfóliójukba beválaszthatják a Faust Égi prológusának és Az ember tragédiája első színének összehasonlítását. • Hagyjunk 15 percet a pároknak a megbeszélésre, majd a három kutatási feladat eredményét az ismeretközlő szövegeket is felhasználva foglalja össze egy-egy páros. A közzétevő páros összefoglalóját a többiek szükség szerint egészítsék ki. Egy-egy résztéma közzétételére és megbeszélésére kb. 5 perc jut. A csoportok elérési útvonalához hagyott helyet a diákok (nem abban a résztémában dolgozók) használják fel a prezentáció kulcsszavainak rögzítésére, jegyzetkészítésre. • Végül hagyjunk egy percet az egyéni gondolkodásra, majd közösen töltsük ki az összehasonlító halmazábrát (T/3.). Kövessük nyomon a csoportok munkáját. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzés, képolvasás, analógiateremtés, beszédkészség Célc s op or t – dif ferenciálá s: Homogén párokat alakítsunk. Az A) párosok feladata közepesen nehéz, a B) párosoké könnyebben megoldható. A C/1) és C/2) párosokat jól olvasó, szövegértésben jártasabb tanulókból alakítsuk ki. A C/1) párosok az 1–2. Faust-részlettel, a C/2) párosok a 3. Faust-részlettel dolgozzanak. A C/a–c) feladat a C/1) és C/2) párosokra egyaránt vonatkozik. M u n k a f o r m á k : páros, frontális közzététellel M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatlap mozaik eljárással
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
A MORALITÁSDRÁMÁTÓL GOETHE FAUSTJÁIG 1. A középkori drámahagyomány Dolgozzatok párban tanárotok útmutatása szerint! A) A középkori moralitás- és misztériumdráma a) Beszélgessetek a képről a kérdések segítségével! • Milyen lények láthatók rajta, mi a szerepük az ember életében? • Mi utal a képen arra, hogy egy előadás szereplői az alakok? • Mit gondoltok, miről szólhat az előadás?
Anna Margit: Misztériumjáték (1971)
b) Olvassátok el az alábbi részletet, és válaszoljatok a kérdésekre! AKÁRKI (részlet) Az ÚR ISTEN szól: Látom fönségem magasából, teremtményeim mily hálátlanok; vakmerőn mind vagyont harácsol, lelki szemükre mind vakok, bűnbe-fúltak, Urukat: nem uralnak; harácsolók, vagyont kuporgatók, ítéletét nem félik jogaromnak. HALÁL Uram, beszáguldom a nagy világot s nagynak, paránynak könyörtelen nyomába hágok; mind fölbolygatom, ki barom-módra él, törvényed töri s balgán mit se fél. Ki vagyont imád: dárdámmal leverem,
15 7
15 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
vakká teszem, mennyekből kivetem, koldusgaras legyen az egy barátja, s örökkétig pokol legyen tanyája. Nicsak, Akárki ott megyen, hogy én jövök, nem sejti, nem, s elméje testi kéjt és kincset óhajt; bizony, bajára lesz, ha ott topog majd az Úr előtt, ki a Menny Királya. (Tellér Gyula fordítása) Kik a szereplők, és milyen viszony van közöttük? Miből következtethető ki a köztük lévő viszony? Miért a Halálhoz intézi szavait az Úristen? Hogyan jellemzi teremtményeit? Ki lehet Akárki? Hányféleképpen tudnátok folytatni a drámai cselekményt? c) Hogyan hozható kapcsolatba Anna Margit festményével és az Akárki című szöveg olvasott részletével Az ember tragédiája két alábbi részlete? Mi a közös a három mű témájában, kérdésfelvetésében?
A BIZÁNCI SZÍNBŐL ÉVA (az ablakot becsapva) Isten segíts! A CSONTVÁZ El e szentelt küszöbről. ÁDÁM Ki vagy te, rém! A CSONTVÁZ Én az vagyok, ki ott lesz Minden csókodban, minden ölelésben. (7. szín)
A LONDONI SZÍNBŐL A BÁBJÁTÉKOS Csak erre, erre, kedves jó urak, Mindjárt kezdődik az előadás. Mulatságos komédia nagyon, Szemlélni, mint szedé rá a kigyó Az első nőt, ki már kiváncsi volt, S mint vitte ez csávába akkor is már A férfiút. – Láthattok fürge majmot, Mi méltósággal játssza emberét,
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Láthattok medvét táncmester gyanánt. Csak erre, erre, kedves jó urak! (Tolongás a bódé körül.) (…) (Besötétül. Az egész vásár csoportozattá alakul, mely a szín közepén tátongó síron ás, azt körültáncolja, míg egymás után mind beléje ugornak, részint némán, részint, amint egymás után szólottak.) (…) A BÁBJÁTÉKOS Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. (…) A KISLEÁNY Kis ibolyáim mind elkeltek, Majd újak síromon teremnek. CIGÁNYASSZONY Jövőjét vágyta látni minden: S szemét behúnyja most ijedten. (…) ÉVA Mit állsz, tátongó mélység, lábaimnál! Ne hidd, hogy éjed engem elriaszt: A por hull csak belé, e föld szülötte, Én glóriával átallépem azt. Szerelem, költészet s ifíuság Nemtője tár utat örök honomba; E földre csak mosolyom hoz gyönyört, Ha napsugár gyanánt száll egy-egy arcra. (Fátyolát, palástját a sírba ejtve, dicsőülten felemelkedik.) LUCIFER Isméred-é, Ádám? ÁDÁM Ah, Éva, Éva! – d) Olvassátok el az alábbi tájékoztató szöveget, és értelmezzétek a megismert alkotásokkal összefüggésben! A középkorban a keresztény világkép szerint megalkotott dramatikus szövegek voltak az erkölcsi tételeket megjelenítő moralitások és a bibliai történeteket feldolgozó misztériumjátékok. Ezeknek a célja az egységes világmagyarázat volt.
15 9
16 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
A középkori MORALITÁSDRÁMA allegorikus szereplőket felvonultató színjátéktípus. Leghíresebb mintapéldája a 15–16. század fordulójáról származó, holland–angol Akárki című moralitás, melyben bűnök és erények, a legkülönbözőbb emberi tulajdonságok nyernek megszemélyesítést. Az Akárki című moralitásjátékban az Embert (Akárki) váratlanul meglepi a Halál, és hirtelen számot kell vetnie egész életével. Akárki sorra felkeresi az allegorikus alakokat (Barátság, Komaság, Testvér, Vagyon, Jótett, Tudás stb.), hogy kísérjék el a halálba, erre azonban ők nem hajlandók. Mielőtt Isten bírói széke elé lépne, minden hozzátartozóját és földi javát elveszti, a Szépség, az Erő és az Okosság sem segít rajta, csak vezeklés és jótett révén nyeri el a megváltást. A MISZTÉRIUMJÁTÉK gyakran az egész emberi történelmet színpadra vitte az ember teremtésétől az utolsó ítéletig. A cselekmény legfontosabb szereplői az ember mellett az Isten és az ördög voltak. Előbbihez a fenségesség, utóbbihoz gyakran a komikum társult, ebből fakadt a hangnemek vegyülése. Cselekményének sem időbeli, sem térbeli korlátai nem voltak. A szerteágazó drámai cselekmény ideje akár az üdvtörténet egészének idejével is megegyezhetett, helyszínei a föld, a menny és a pokol voltak. e) Készítsetek témátok összegzéséhez 7–10 szóból álló elérési útvonalat, hogy készen álljatok a közzétételre! ......... → ......... → ......... → ......... ......... → ......... → ......... → ......... ......... → ......... → ......... → ......... B) A középkori vásári komédiázás a) Történelemtudásotokat is mozgósítva hasonlítsátok össze az alábbi képpárokat! • Milyen térben, milyen céllal gyűlik össze a sokadalom? • Vajon honnan jöttek és hogyan jutottak el a vásárba? • Miért lehetséges, hogy az emberek szabadabban viselkednek ilyen helyeken és alkalmakkor, mint általában? • Milyen szórakozási lehetőséget kínáltak régen, milyeneket kínálnak ma a vásárok?
Aba-Novák Vilmos: Csíkszeredai vásár, 1935
Vásári forgatag napjainkban
E G Y
R O M A N T I K U S
Vándor bábszínház 1770 körül
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Hagyományőrző vásári bábjáték ma
Vásári történetmesélés: Képmutogató a Térszínház előadásában
b) Mi a cselekménye azoknak a bábelőadásoknak, amelyekről az alábbi képek készültek? (Emlékezzetek vissza gyerekkori élményeitekre vagy próbáljátok kitalálni!) Kikkel, mikkel küzd meg a piros sipkás szereplő? Mi a küzdelem végkimenetele? Miért mulatságos az egész?
16 1
16 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
c) Olvassátok el az alábbi tájékoztató szöveget, és értelmezzétek a megbeszélt képekkel (a–b) öszszefüggésben! A VÁSÁRI BÁBJÁTÉK a bábjátszás legjellemzőbb megjelenési formája Európában. A magyar vásári bábjáték jellegzetes hőse Vitéz László, figurája egy több száz éves európai hagyomány magyar változata. Alakja nemzetközi, több ország meséjében előfordul, csak másképp hívják (például Oroszországban Petruska, Angliában Punch, Franciaországban Guignol, Olaszországban Pulcinella, Ausztriában és Németországban Kaspar). Vitéz László igazi vásári báb, furfangos, igazságosztó, sokkal többet engedhet meg magának, mint a hús-vér hősök. A Vitéz László-történetek a jó és a rossz szimbolikus küzdelmét sajátos humorral mutatják be. A bábfigura emlékezetes „fegyvere” a palacsintasütő, amellyel a gonosz, ronda és még rondább ördögöket püföli. Még a Halálból is bohócot csinál: „Én vagyok a Halál” – „A legnagyobb szamár!” – válaszolja csúfondárosan. Mihail Bahtyin irodalomtudós szerint a középkori és reneszánsz népi nevetéskultúrának, illetve a hozzá kapcsolódó „karneváli világszemléletnek” jól kialakult rituáléi vannak. Ez a világszemlélet elsősorban a piactérhez, illetve vásártérhez kötődik, ahol a közösség tagjai leggyakrabban találkoznak egymással. Ebben a térben – különösen ünnepek alkalmával – ideiglenesen érvényüket vesztik a szabályok, a társadalmi hierarchia, a kiváltságok rendszere. Olyan, másfajta világ jön létre, amelyben az idő, a keletkezés, a változás, a megújulás ünnepli önmagát. Ebben a világban a „komoly”, „hivatalos” elvek visszájukra fordulnak, a nyelv másfajta használata kerül előtérbe. A KARNEVÁLI VILÁGSZEMLÉLET ellenségesen szemben áll minden kész és befejezett, megingathatatlanságra és örökkévalóságra pályázó dologgal. Mozgalmas, változékony, játékos és humoros formákat igényel magának. A karneváli nyelv valamennyi formáját és szimbólumát az uralkodó igazságok és hatalmak viszonylagos voltának vidám tudása hatja át. A karneváli paródia úgy tagad, hogy egyszersmind új életre kelti, meg is újítja azt, amit tagad. Ez az ambivalencia a népi kultúra hiedelemvilágából táplálkozik, amelyben a föld princípiuma az újjászületést hordozza, és amelyben az „anyagi-testi elv” korántsem esik olyan tilalmak alá, mint például a középkor hivatalos egyházi kultúrájában. d) Készítsetek témátok összegzéséhez 7–10 szóból álló elérési útvonalat, hogy készen álljatok a közzétételre! ......... → ......... → ......... → ......... ......... → ......... → ......... → ......... ......... → ......... → ......... → ......... C/1–2) Az irodalmi alapmű – Goethe Faustja a) Nézzétek meg alaposan a bábjáték-jelenetről készült képet! Gyűjtsétek össze a képről leolvasható információkat, minél kevésbé támaszkodjatok tényszerű tudásotokra! (Kik a szereplők, mi lehet a helyszín, milyen tárgyaknak lehet szimbolikus jelentése, vajon mi a beszélgetés témája, tárgya?) b) Fogalmazzátok meg röviden, mi történik szerintetek a képen, és írjátok le vagy jósoljátok meg, hogyan folytatódik a jelenet!
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
c) Olvassátok el a tájékoztató szöveget! A Faust-történet bábjátékban való megjelenítése ma is gyakori német nyelvterületek bábszínpadain. Faustus doktor történeti személyként a 15. és 16. század fordulóján élt, és alakjához már életében mondák fűződtek. A mondában Faustus humanista tudós, kételkedő teológus, a tudás teljességére szert tenni akaró mágus, aki Isten titkait akarja kifürkészni, és az ördöggel paktál. Alakját a 16. századtól elrettentő példaként emlegették. Kalandos históriája, elrettentő büntetése, kárhozata (kénköves tűzben égett) megjelent a korabeli népkönyvekben, mutatványosok közt és a moralitások színpadán. JOHANN WOLFGANG VON GOETHE (1749–1832), a német irodalom egyik legnagyobb alkotója, aki már életében írófejedelem volt, a Faust-mondát gyermekkora óta ismerhette a népi bábjátékokból és a népkönyvekből. A Faust-témán ifjúságától haláláig dolgozott, többször fogott hozzá és hagyta abba, mindannyiszor hosszú időre. A Faust Goethe főműve lett, amelyet máig a világirodalom egyik csúcsteljesítményeként tart számon az irodalmi tudat. Az értelmezők jelentős része a modern nyugati lét és kultúra egyik alapmítoszát látja benne. Faust annak a felvilágosodásban gyökerező, modern ember- és világszemléletnek a képviselője, amelyik hisz a teljesség megragadhatóságában, abban, hogy az emberi akarat képes uralni a létet, az ember képes önmagát megváltani. C/1) d) Olvassatok szakaszosan, és értelmezzétek a Faust-részleteket a kettéosztott napló kérdéseivel! Húzzátok alá a szövegben azokat a részeket (szavakat, szószerkezeteket), amelyek segítségével megválaszoltátok a kérdést!
16 3
16 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
JOHANN WOLFGANG VON GOETHE: FAUST A TRAGÉDIA ELSŐ RÉSZE (részletek) Fordította: Jékely Zoltán és Kálnoky László ÉJSZAKA Magas boltozatú, keskeny gótikus szoba. Faust az írópolc előtti székben nyugtalanul ül FAUST Ó jaj, a filozófiát, a jog- s az orvostudományt és – haj – a teológiát: mind buzgón búvároltam át. S most mégis így állok, tudatlan, mint amikor munkába fogtam. Címem magiszter, sőt több: doktor úr, s tíz éve már, hogy álnokul, orránál fogva vezetgetem egész tanítványseregem – (…) Aztán meg se pénz, se vagyon, se hír, se földi hatalom. Így élni már eb sem kívánna, ezért adtam fejem a mágiára, hogy szellem-száj, szellem-erő nem egy titkát tárná elő, s ne kelljen izzadván beszélnem arról, amit nem értek én sem; s miktől együtt van a világ, megismerjek minden csodát, s mint már titkos erőkre látó, ne legyek többé betűrágó. (…) A VÁROSKAPU ELŐTT Mindenrendű sétálók igyekeznek kifelé WAGNER (…) De induljunk! Száll már az alkonyat, a lég lehűl, a köd szakad. Ilyenkor jó csak a szoba! De mért csak állsz, s bámulsz folyvást oda? Az alkonyatban így el mi ragadhat?
1. Hány információt lehet kiolvasni a szerzői utasításból? Mit nem tud az olvasó?
2. Hogyan összegzi léthelyzetének ellentmondásosságát Faust első monológjában?
3. Mit szeretne Faust elérni, birtokolni? Hogyan próbálkozott eddig? Kinek az illetékességét sértheti törekvése?
4. Mivel bizonyítanátok, hogy Faust lélekben már készen áll a Mefisztóval kötendő alkura?
E G Y
R O M A N T I K U S
FAUST A tarlón, látod-e, fekete kutya baktat!
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
5. Hogyan lehet az, hogy Faust és Wagner (Faust asszisztense) ugyanazt látják és mégsem?
WAGNER Már rég ottlátom én, de mit se mond nekem. FAUST Vizsgáld meg őt, vajon mi fán terem? WAGNER Egy pudli tán, amely jó kutya módján ura nyomán töri magát elébb. FAUST Nem látod, hogy csigakörben forogván jő hozzánk mind közelébb s közelébb? És mintha forgószél-formájú lángok hánytorganának lábnyomán...
6. Milyen jelekből tudja az olvasó, hogy ki is a pudli valójában?
WAGNER Egy rút pudlin kivül semmit sem látok; csupán a szemed káprázik talán. FAUST Mintha jövő szerződés zálogául, bűvös hurkot kötne lábunk körül. (…)
C/2) d) Olvassatok szakaszosan, és értelmezzétek a Faust-részleteket a kettéosztott napló kérdéseivel! Húzzátok alá a szövegben azokat a részeket (szavakat, szószerkezeteket), amelyek segítségével megválaszoltátok a kérdést!
JOHANN WOLFGANG VON GOETHE: FAUST A TRAGÉDIA ELSŐ RÉSZE (részlet) Fordította: Jékely Zoltán és Kálnoky László DOLGOZÓSZOBA Faust, Mefisztó FAUST Kopogtatnak? Szabad! Ki bolygat ismét?
16 5
16 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
MEFISZTÓ Csak én. FAUST Szabad. MEFISZTÓ Mondd csak harmadszor is még. FAUST Szabad hát! MEFISZTÓ Igy tetszel nekem. Remélem, jól megértjük egymást! Elűzni rólad a borongást, nemes ficsúrnak képiben, aranyhimes vörös ruhában, drága nehéz selyem palástban, kakastollal kalpagomon, hosszú hegyes tőrt felövezve jövök hozzád, s tanácsolom, öltözz te is efféle mezbe, hogy légy szabad már s önfeledt, s megismerhesd az életet! FAUST Akármilyen ruhát is öltenék, érzem kínját e szűk emberi létnek. Játszásra már lelkem kivénhedt, vágy nélkül élni ifjú még. Nekem világunk még mit adhat? Mindenről mondj le! És lemondj csak! Bizony az ősi nóta ez, mely mindnyájunk fülébe cseng, s rá rozsdás óra ütemez, amíg csak élünk idelent. Egy irtózás már minden reggelem, s keserves könnyet sírva-sírnék, nézvén a napra, mely múlván, nekem egy vágyamat, egyet se tölt be ismét. (…) Ezért a lét nekem csak gyötrelem. Jövel, Halál! Utálom életem. (…)
1. Mi Mefisztó alkuígéretének lényege? Mit ajánl Faustnak?
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
MEFISZTÓ (…) Vár a világ, hagyd el a magányt, hol vér s érzék apadoznak, menekítnek onnat. Hagy abba búd ajnározását, mely keselyüként falja életed! Nincs aljas környezet, melyben ne látnád, hogy ember vagy, akár a többiek. De nem úgy gondolom, hogy nékik légy pereputtyuk. Nagyság én se vagyok, tudjuk, de ha netán útadon kisérhetnélek egy életen átal, megfogadom parolával, s szolgálatodba állok. Társad vagyok már most, s ha tetszik neked, leszek szolgád és béresed! FAUST S mit teljesítsek én, ezek fejében? MEFISZTÓ Nagy haladékot adok addig én. FAUST Nem, nem! Az ördög egoista lény s másnak, csak úgy Isten nevében, tudjuk, nem használ, nem segél. Mondd, mit kivánsz, értelmesen. Ily szolga ránk merő veszedelem. MEFISZTÓ Én téged, itt, hiven szolgálni foglak, csak egyet ints: ugrom, serény leszek, s ha útjaink, túl, újra összefutnak, te nékem ugyanezt teszed! (…) FAUST Szegény ördög, vajon mit adhatsz? Egy is, fajtádbeli, a sóvár nyughatatlant: emberlelkünk felfogta-e? Adsz eledelt, mely nem táplál sose, s aranyat, mely egyszeribe
2. Mit jelent az itt és a túl? Mit kér szolgálataiért Mefisztó cserébe?
16 7
16 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
kezünk között higanyként szétpereg? Játékot, hol sosem nyerek? S lányt, ki ölembe űlve még kacéran szomszédom felé kacsingat? Becsület isten-gyönyörét, mely mint a meteor, elillant? Termést mutass, mely szedetlen rohad, s fákat, melyek kizöldülnek naponta! MEFISZTÓ Ily alkutól ördög meg nem riad. Ily kincsekkel szolgálhatok, ma! De, cimborám, eljő a nap, hiszem, midőn már csak lakmároznánk mi békén! FAUST Ha egykor ágyamon betelve heverészném, akkor kondítsanak nekem! Ha mézesmázas szód megejthet, s tetszelgek ön-nagyságomon, vagy odavetsz vak élvezetnek, az legyen utolsó napom! Fogadj velem!
3. Mi az alku feltétele Faust részéről?
MEFISZTÓ Hopp! FAUST Rá kezem adom! Ha egyszer így szólnék a perchez: oly szép vagy, ó maradj, ne menj! Akkor bátran bilincsbe verhetsz, akkor pusztulnék szivesen! Akkor harang konduljon értem, akkor szolgálatod letelt, az óra több időt ne mérjen, akkor az én sorsom betelt! (…) MEFISZTÓ Ma este már, mint fürge inasod, kisérlek el a doktor-vacsorára. De egyet még! – Életre vagy halálra: szükséges volna pár sorod.
4. Miért ismétli meg Faust a feltételét? Hogyan értelmezi a szerződés „hatályba lépését” Faust, hogyan Mefisztó?
E G Y
R O M A N T I K U S
FAUST Mi az, pedáns, írás is kellenék? Sosem hallád talán a férfiszó hirét? Nem elegendő, hogy adott szavam kötelez immár éltem-fogytaiglan? (…) Mi kell neked, gonosz lidérc? Bőr, pergamen, márvány vagy érc? Vésőt, iróvesszőt, tollat ragadjak? Választhatsz, ládd, kedved szerint.
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
5. Faust és Mefisztó szerződéséből milyen drámai cselekmény következik?
6. Összegezve milyen kérdésekre keres választ Goethe Faustja?
MEFISZTÓ Ugyan, mi értelmük megint e túlontúl heves szavaknak? Jó lesz akármily kis levél. Tintád pedig legyen egyetlen cseppnyi vér.
C/1–2) e) Készítsetek témátok összegzéséhez 7–10 szóból álló elérési útvonalat, hogy készen álljatok a közzétételre! ......... → ......... → ......... → ......... ......... → ......... → ......... → ......... ......... → ......... → ......... → ......... 2. Olvassátok el az alábbi ismertető szöveget! A moralitások és misztériumok hagyományából merítő romantikus műveket DRÁMAI KÖLTEMÉNYnek nevezik. A FAUST E MŰFAJ MINTAADÓ DARABJA . A műfaji megnevezés a drámai és a lírai elemek együttes jelenlétére utal. Szintén ezt hangsúlyozza a 20. század egyes műveivel kapcsolatban a LÍRAI DRÁMA kifejezés, de más megnevezések is használatosak az irodalomtörténetben, illetve irodalomelméletben. A drámai költeményt nevezik például VILÁGDRÁMÁnak vagy EMBERISÉGKÖLTEMÉNYnek, mert az emberlét egyetemes tartalmait firtatja. Hősei az emberi nem képviselői, nem hús-vér figurák, inkább allegorikus alakok. E művek tér- és időviszonyai is metaforikus tartalmúak, magukban foglalhatják a tapasztalaton túli és a földi világ tereit, a véges és a végtelen, a kozmikus, a történelmi és az egyes emberi időt.
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/1. A) a) • Természetfeletti lények: ördögök, egy angyal és a Halál. Az ördögök a kísértés, a rossz, a gonosz, a pokol (kárhozat) megtestesítői, az angyal lehet a mennyország, a jó képviselője, az ember őrangyala, az üdvözülés ígérete. A Halál az emberi lét mulandóságát, a test romlékonyságát, a közös emberi sorsot jelképezheti.
16 9
17 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
• Az alakok maszkot viselnek, háttérben felhúzott színházi függöny, a tér tagolt (lent: ördög, halál, fent: angyal). • Egyéni, bár fontos lenne annak megállapítása, hogy mindhárom allegorikus alak az emberi létezéshez, a bűnökhöz és erényekhez, a büntetéshez és a kegyelemhez kapcsolódik. b) • Az Úr Isten és a Halál. A megszólításból (alárendelt) és a szerepből (a büntetés eszköze) látható, hogy a Halál is Isten teremtménye, engedelmes szolgája. • Az Úr szerint teremtményei, az emberek nem tisztelik őt, nem félnek az utolsó ítélettől, kapzsik, földi kincseket hajhásznak, tehát bűnösök. A Halál feladata, hogy a földi büntetésről gondoskodjon (eredete: a bibliai bűnesetben). Isten tehát normát, igazodási mértéket ad az embernek. • Akárki az ember allegóriája. • Folytatási lehetőség a megtérés, bűnbocsánat, üdvözülés vagy a kárhozat lehet. c) Lehetséges kapcsolatok: az emberi halandóság problémája, a Halál allegorikus alakja, a középkori haláltánc műfajával való rokonság. A londoni szín vásári bábjátéka: bibliai történet színrevitele (eredendő bűn), mindegyik hátterében a középkori keresztény világkép van, amely transzcendens (menny–pokol) és földi (ember) szférára oszlik. A lélek üdvözülése vagy kárhozása, az ember választása (jó–rossz, erény–bűn) tematizálódik bennük. (Esetleg kitérhetünk a londoni szín végjátékával kapcsolatban arra, mit jelenthet, minek az előképe lehet, hogy Éva átlépi a tátongó mélységet, s hogy Ádám ebben a színben felismeri Évát.) d)–e) egyéni B) a) • Régen: forgalmas utak kereszteződésében, különböző tájegységek találkozásánál, várak, városfalak tövében, tágas, szabad térben a felesleg eladása és a szükségletek kielégítése céljából – ma részint hasonló módon és céllal, de újabb szempontok is megjelentek: idegenforgalom, hagyományőrzés. • Régen az egész környékről, távolabbi vidékekről szekerekkel, lovas kocsikkal, gyalogosan érkeztek a vásározók, hosszú, nehéz utat tettek meg. Ma könnyebben utazunk, a vásározás a szabadidő eltöltésének is egyik formája lett: látványosságok, kimozdulás a városból, egy kis séta, bámészkodás, evés-ivás. • Kevésbé érvényesek a társadalmi szabályok, nem ismerjük a résztvevők társadalmi rangját, a vásár idejére az emberek egy „közösséget” alkotnak. Könnyebben elegyedünk szóba másokkal, együtt nézzük a portékát és a látványosságokat, felszabadultabbak vagyunk. Régen ez még erőteljesebb lehetett, mert a városlakó ember gyakran zárkózottabb, kevésbé barátkozó. • Régen a vásárokban bábjátékosok, vásári komédiások, képmutogatók mulattatták az embereket, akik aprópénzzel vagy áruval fizettek. Vagyis a vásár többé-kevésbé eltartotta a vándorló mutatványosokat. A mai vásárokat ez a fajta szórakoztatás már nem jellemzi (intézményesülés, urbanizáció). Tovább él viszont a hagyományőrző rendezvényeken (falunapok, városi programok). b) Az emberi alakot (Paprikajancsi vagy Vitéz László) formázó bábfigura az első jelenetben a Halált „ártalmatlanítja” (több is van belőle), a másodikon ördögöt püföl. Mindkettőben az emberi világ szintjén elhelyezkedő szereplő az emberi világ felett álló, az embert fenyegető gonosszal, rosszal kerül szembe, és mindig a piros sipkás szereplő győz. A küzdelem megjelenítése a komikumra épül (többszöröződés, mindig jön egy másik Halál vagy ördög, palacsintasütő mint harci eszköz, a gonosz bukása nevetséges). c)–d) egyéni
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
C) a) Egy ember és az ördög, szobabelső, könyvespolc könyvekkel, koponya, könyv olvasására való állvány (részlete). A könyv a tudást szimbolizálhatja, az ember lehet tudós, a koponya a mulandóság (halál) szimbóluma. A színek (színes ruha, szőke haj – fekete) is fontosak: az ördöghöz hagyományosan a sötét (fekete) szín kapcsolódik. A beszélgetés témája lehet az ember mulandósága, tudásának értéke, élete stb. b) A bábfigurák „metakommunikációjából” (az ördög az ember fölé magasodik, keze az ember felé határozottan tárva) lehet következtetni arra, hogy egy alkuhelyzetet mutat be a jelenet (az ördög hívja, kísérti az embert, ajánlatot tesz). A folytatás az európai keresztény hagyomány szerint vagy az alku elfogadása (kárhozat), vagy elutasítása (üdvözülés). C/1) d) 1. Zárt, szegényes tér, a szereplő zaklatott lelkiállapotban van, de nem tudjuk, ennek mi az oka. Írópolc előtt ül, tehát olvasással-írással (szellemi-tudományos tevékenységgel) foglalkozhat. Gótikus tér: lehet, hogy a középkorban játszódik, éjszaka van (időtoposz, a gonosz erők elszabadulásának, megnyilatkozásának ideje is). 2. Elégedetlen a léthelyzetével, kudarcosnak ítéli életét, nem sikerült szert tennie sem igaz tudásra („s ne kelljen izzadván beszélnem / arról, amit nem értek én sem”), sem az élet teljességének megismerésére („s miktől együtt van a világ, / megismerjek minden csodát”). Nem szerzett sem hírt, sem hatalmat, sem vagyont, nem élvezi az életet, hiábavalónak érzi tudását (betűrágó). 3. Filozófiában, jogban, orvostudományban mélyedt el eleddig, elkeseredésében végül mágiára adta a fejét (a mágia: jobbára a felvilágosodás előtti korra jellemző „titkos tudomány”, amely a szellemi világot, a természetfeletti erőket akarja az ember szolgálatába állítani). A teljességre vágyik, ezzel Isten illetékességét sértheti. 4. A mágiával való foglalkozás, a hiányérzet, a kiábrándultság, az isteni teljességre való törekvés mind azt jelzik: készen áll az alkura, a gonosz erőkkel való szövetségre. 5. Wagner csak egy fekete pudlit lát, Faust pokoli erőt, amely kerülgeti, megköti, bűvkörébe vonja. Az ő lelke a tét, Mefisztó neki nyilatkozik meg vagy Faust látja lelki szemeivel (hánytorgó lángok, bűvös hurok, jövő szerződés). 6. Abból, amit Faust mond. A fekete szín, a pokol tüzéhez társítható lángok, a hurok mint kötés, rontás (mindez része a gonoszról való hagyományos „tudásunknak”). C/2) d) 1. Szövetségének, alkuajánlatának lényege: a földi életben Faust korlátlan szolgája lesz, a világ, az élet szeretetét, a jelen pillanat élvezetét kínálja. 2. Cserébe a túlvilágon Faust szolgálatát (lelkét) kéri (kárhozat). Az itt a földi létre, az e világ szintjére vonatkozik, a túl a tapasztalaton túli szférára, a lélek halál utáni létére. (A moralitások és misztériumjátékok hagyományai szerint két világszint van.) 3. Ha egyetlen pillanatra is elfogja az önelégültség, kielégíti bármi, vagyis úgy érzi, megtalálta élete értelmét és elérte célját az időben, ha a pillanatnak azt mondja, hogy maradjon, átadja lelkét a kárhozatnak. 4. Faust: szóbeli ígéret, becsületszó, a kimondott szó helytáll a szerződés teljesüléséért. Mefisztó: vérrel írt szerződés kell. Tehát kézzel és vérrel (a testnedv mint életszimbólum) kell megírni.
17 1
17 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
5. Az eddigiekből következik, hogy Faust elfogadja az alkut, és Mefisztó bevezeti őt a világba (utazástoposz). A kérdés csak az: megtalálja-e Faust a nyugalmat, birtokolja-e a teljesség élményét, akár egy pillanatig. Illetve hogyan viszonyul Isten a szövetséghez, megmenekülhet-e Faust lelke a kárhozattól. 6. Például: Megragadható-e a teljesség az ember számára? Képes-e az emberi akarat uralni a létet? Képes-e az ember önmagát megváltani? Hogyan képes, képes-e az ember saját végessége ellenére megismerni, meghaladni, uralni önmagát és az őt körülvevő világot? C/1–2) e) egyéni
REFLEK TÁL ÁS 2. lépés: 3–4. feladat T/3–4.
138. oldal 5 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Összegezzük a három közelítést (misztérium és moralitás – vásári bábjáték – Goethe: Faust), gyűjtsünk néhány közös és eltérő vonást! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintetizálás, analízis C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : rövid egyéni gondolkodás után frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : halmazábra 3. Gyűjtsétek össze a halmazábrában, milyen közös és milyen eltérő vonásai vannak a misztérium- és moralitásdrámáknak, a Vitéz László-féle vásári bábjátékoknak és Goethe Faustjának!
misztérium- és moralitásdrámák
Vitéz László-féle vásári bábjáték
Goethe: Faust
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
4. Csak érdeklődőknek! A Faust prológusban felvázolt világa magában foglalja a tapasztalaton túli szintet és az e világot, vagyis az eget és a poklot, valamint a földet. A szereplők közül az Úr és Mefisztó a tapasztalaton túli szint két pólusán helyezkedik el (állítás – tagadás; jó – rossz), míg Faust a moralitásokhoz hasonlóan a két pólus ütközésének terében, az e világ szférájában. A prológus, az Úr és Mefisztó párbeszéde az első alku, melynek tárgya a teremtés legnagyszerűbb eleme: Isten képmása, az ember, pontosabban Faust. Mefisztó ajánlatát az Úr elfogadja, mivel teremtőként tudja, hogy az emberben, ha tévelyeg is élete útján, végül mégis a jó győzedelmeskedik. A fő történés az idősödő Faust kétségekkel teli monológjával kezdődik az emberi tudás hiábavalóságáról. Tanulmányai nem vezettek a világ egészét átlátó tudáshoz, nem hoztak számára hírnevet vagy hatalmat, és az élet élvezetétől is megfosztották. Öngyilkosságra készül, amitől a húsvéti harangszó téríti el. Sétára indul tanítványával, Wagnerrel az ünneplők közé, és ekkor szegődik nyomukba Mefisztó egy fekete pudli alakjában. Mefisztó szerződést kínál Faustnak, az Embernek. Faust örök nyughatatlansága, mérhetetlen és kielégíthetetlen megismerésvágya jelzi, lélekben már készen áll az alkura. Úgy véli, bátran szerződhet Mefisztó korlátlan szolgálataiért: ha egyetlen pillanatra is elfogja az önelégültség, kielégíti bármi, vagyis úgy érzi, megtalálta élete értelmét és elérte célját az időben, átadja lelkét a kárhozatnak. Karakterének egysége a szüntelen ellentmondásosságban van, melynek alapja a kétlelkűség. A jó és a rossz lelkének egyaránt tartalma és mozgatója. Faust a modern kor tudósa, istenség ellen lázadó értelmiségije, aki szövetséget köt a rosszal a Mindenható ellenében, hogy az ördögi szövetség segítségével részese lehessen az élet teljességének. A szerződéssel Faust átadja magát a tévelygésnek, sosem találhat harmóniára sem a világban, sem önmagában, sem a szerelemben. Ha pedig mégis megtapasztalná a teljesség érzetét, betelik rajta a szerződésben vállalt kárhozat. Mefisztó alakja bölcseleti szempontból a „rossz” felvilágosodás kori értelmezéséhez kapcsolható. Eszerint a rossz a jó megvalósulásának eszköze, vagyis a világban a jó és a rossz egymást feltételezi. A rossz nem más, mint az isteni jóság emberi, tökéletlen megvalósulása. Így és ezzel válik lehetségessé, hogy a bűnbe eső Faust a második rész végén mégis üdvözülhessen. Mefisztó ugyanakkor fölényes szellem is, világ- és emberismerő, kétkedő figura, akit egyszerre jellemez a hétköznapiság és a démonikus természettel való sajátos közösség. A Faust-témának Goethe nyomán számos feldolgozása született. Motívumainak átvételei megjelennek többek között Dosztojevszkij A Karamazov testvérek (1890), Bulgakov A Mester és Margarita (1940) vagy Thomas Mann Doktor Faustus (1947) című regényében. A zenei feldolgozások közül nevezetes Gounod Faustja (1859), Wagner Faust-nyitánya (1840), Liszt Ferenc Faust-szimfóniája (1854). Számunkra filmtörténeti jelentőségű Szabó István Oscar-díjas alkotása, a Mephisto (1980). A feldolgozásokon túl is számtalan mű idézi meg Goethe alapművét közvetlen vagy közvetett utalással. PSZé Olvasd el Goethe Faustjából az „égi prológus” alábbi részletét, és olvasd újra Az ember tragédiája első színét! Keress néhány termékeny szempontot, és hasonlítsd össze az Úr és Mefisztó vitáját az Úr és Lucifer vitájával! Készíthetsz szemponttáblázatot vagy írhatsz 1-2 oldalas összehasonlító elemzést.
17 3
17 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
JOHANN WOLFGANG VON GOETHE: FAUST ÉGI PROLÓGUS (részlet) Fordította: Jékely Zoltán és Kálnoky László Az Úr, a mennyei seregek, később Mefisztó, a három arkangyal előlép MEFISZTÓ Most, hogy ismét közelgesz, ó, Uram, megkérdezendő, kettőnk dolga mint van, mert hajdanán szerettél, úgy tudom, itt láthatsz engem is csapatjaidban. Bocsáss meg, én nem értek nagy szavakhoz, ha mégúgy csúfol is az égi nép; s pátoszomon lehetne jót kacagnod, ha ettől el nem szoktál volna rég. Napról, világokról hát nem beszélek, csak nézem a gyötrődő földi népet. A föld kisistene nem változik nagyon és épp olyan fura, mint az első napon. Szegény egy kissé jobban élne, ha el nem ámítottad volna égi fénnyel. Ezt hívja észnek, csak hogy általa még állatibb legyen, mint állata. Engedj meg, ez a földi istenecske olyan, mint ama hosszúlábú szöcske mely szállva szökdös s szökve száll, s a fűben örökegy dalt hangicsál. S ha még csupán a fű közt kuporogna! Ám orrát beüti minden mocsokba. AZ ÚR Egyébről nem tudsz most se szólni? Vádolni jársz és panaszolni? A Földön jó neked nem is terem? MEFISZTÓ Nem! Ott, Uram, bizony minden csak gyötrelem. Az emberek jaja sziven üt néha szörnyen, szegényeket még én is mért gyötörjem? AZ ÚR S Faust? Ismered? MEFISZTÓ A doktort?
E G Y
R O M A N T I K U S
AZ ÚR Ő a szolgám! MEFISZTÓ Az ám! Szolgál is téged furcsa kedvvel. Nem él földi itallal-élelemmel. Távolba űzi gerjedelme, bolond ugyan, de félig tudatos: az ég minden csillagját követelve, a föld minden kéjére áhitoz, de sem távolban, sem közelben nincs mi megnyugtatná e holdkórost. AZ ÚR Ha szolgálatja most még tétova, majd kivezérlem őt a tisztaságba. Kertész is tudja, hogyha zöld a fa, virágot s termést hoz jövőre ága. MEFISZTÓ Őt elveszíted! Mersz velem fogadni? Feltétlenül veszítenél, ha hagynád útamon haladni. AZ ÚR Ameddig ő a földön él, vezetned meg nem tiltom addig. Tévelyg az ember, míg remél. MEFISZTÓ Köszönöm; hisz holtakkal eddig szivesen úgyse kezdegettem. Legfőképpen a telt, piros orcát szerettem. Holttest elől magamfajta kitér! Úgy volnánk mint a macska s az egér. AZ ÚR Jól van, legyen, neked hagyom hát! Kútfejétől e lelket messze vond, s ha körmeid jól megragadták, vezesd magaddal útadon; de majd ismerd be és el ne hazudd: az igaz ember bárhogy is hibázik, nagyon jól tudja, mely az igaz út.
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
17 5
17 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
MEFISZTÓ Hát jó! S meglásd, nem tart sokáig. Nyerésemben nem kétkedem parányit. S ha ez majd célomhoz irányit, hadd, hogy diadalom teljes legyen! Port faljon ő, s jókedvűen, követvén kígyó nénikém szokásit. AZ ÚR S még akkor is elébem állhatsz; sosem gyűlöltem fajtád, tudod azt, minden lelke közül a tagadásnak még legkevésbé úntam a ravaszt. Mert könnyen lankad el az ember munka láttán, tétlen nyugalmat gyorsan megszeret; ezért mellé oly társat rendelek, ki buzdít, hajt s forgódik, mint a Sátán. De igazi istenfiak, ti, hadd tudjatok az élő Szépségen vigadni! Kedves aklába zárjon bennetek a születő örökkön élve, hatva, s mindent, mi imbolygó képként lebeg, rögzítsetek megálló gondolatba. Az ég bezárul, az arkangyalok elszélednek MEFISZTÓ (egyedül) Nem árt olykor látnom az Öreget: szakítni véle: szinte félek. Ilyen nagyúrtól szép cselekedet, hogy az Ördöggel emberül beszélget. PK
„Szervusztok, Pajtikák!” Vitéz László modern kori életre keltője, Kemény Henrik egy híres bábjátékos dinasztia tagja. Nézz utána a bábjátékos dinasztiának a világhálón! Mutasd be Kemény Henrik munkásságát körülbelül egy oldal terjedelemben! A Google képkereső programja segítségével illusztrálhatod is munkádat.
PSZa A Faustból olvasott részletek alapján bizonyítsd, hogy Goethe műve a középkori moralitásdrámák hagyományát megújító alkotás! Érvelésed egy-másfél oldal terjedelmű legyen!
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Misztérium/moralitás – Vitéz László-féle vásári bábjáték: Közös: középkori eredet, világképi háttér, kettős világkép, populáris kultúra Eltérő: eredetileg templomhoz kötődő dramatikus játék, komolyabb, tanító célzatú, később laicizálódik – vásárhoz kötődik, népi nevetéskultúra, karneváli szemlélet, világi, szórakoztató szándék, a komikum határozza meg. Misztérium/moralitás – Faust: Közös: az ember lelke a tét, két világszinten szerveződik, műfajkeveredés Eltérő: vallási meghatározottság – filozófiai meghatározottság; szerzője ismeretlen, változatokban, sokszor csak szóbeli hagyományozással élt – szerzője van, szépirodalmi alkotás Vitéz László-féle vásári bábjáték – Faust: Közös: ördög (gonosz) – ember viszonya Eltérő: komikum – pátosz, tragikum Mindhárom: két világszint, az emberi létezés alapkérdéseire keresi a választ, morális kérdések, allegorikus alakok (az emberi nem, illetve eszmék képviselői) Csak misztérium, moralitás: egyházi, templomi eredet Csak Vitéz L.-féle vásári bábjáték: világi tömegszórakoztatás, komikum Csak Faust: drámai költemény, irodalmiság, létbölcseleti jelleg, felvilágosodás hatása
R ÁHANGOLÓDÁS 3. lépés: 5. feladat T/5.
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
143. oldal
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ebben a modulban két drámai költemény otthoni elolvasása szükséges. Minthogy a további lépések feltétele a művek ismerete, erre időben (2-3 héttel előbb) hívjuk fel a tanulók figyelmét! Ugyanakkor a feladatok többsége közölt részletekhez kapcsolódik, így akár egy felszínesebb műismeretet feltételezve is lehetőség nyílik komolyabb, szövegbázisú értelmezésre. • Az 5. feladat a Csongor és Tünde drámai cselekményének olvasás közbeni megértését támogatja; különösen a szövegértésben gyengébb tanulóknak ajánljuk, akiknek a nyelv idegensége, valamint a szöveg drámai szerveződése miatt a cselekmény „összerakása” gondot okoz. Ha a tanár úgy ítéli meg, hogy a feladat „alulkínálja” a csoportot, nyugodtan hagyja el. K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k: cselekményelemek időrendi sorrendjének rekonstruálása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : szövegértésben gyengébb tanulóknak M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : összekevert sorrend
17 7
17 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
EGY FILOZÓFIAI MESEDRÁMA VÖRÖSMARTY MIHÁLY: CSONGOR ÉS TÜNDE A következőkben az első magyar drámai költeményt, Vörösmarty Mihály maradandó értékű alkotását, a Csongor és Tündét (1830) értelmezzük néhány szempontból. Vörösmarty műve a moralitásokkal szemben nem vallási, hanem bölcseleti meghatározottságú alkotás. A Fausttal is rokoníthatóan az emberi lét alapvető kérdéseire keresi a választ. Arra, hogy mi adhat értelmet és vigaszt a mulandó ember életének. Lehetünk-e boldogok, és mit kell tennünk a boldogság elnyeréséért? Képes-e a szerelem arra, hogy az ember vele és általa felülemelkedjen a véges emberi lét tragikumán? Látni fogjuk, a Csongor és Tünde lét- és világmagyarázat-kísérlete a mítosz és a mese szellemiségével is rokonítható. Ugyanakkor megtapasztaljuk, hogy mitológiája a romantikának megfelelően egyedi és költői. Öntörvényű világ, amelyben a közkeletű mesemotívumok és ősképek, epikai, drámai és lírai elemek, beszédmódok egymást erősítő, magyarázó rendszerré állnak össze. 5. Tegyél rendet! A Csongor és Tünde egy-egy felvonásának elolvasása után rakd helyes sorrendbe a cselekményelemeket!
I. FELVONÁS (1) (2) (3) (4) (5)
Ilma Csongort a hármas úthoz küldi, a hős ismét vándorútra indul. Mirígy kiszabadítása fejében elmondja Csongornak a tündérfa titkát. Tünde és Ilma a hármas úton nyomokat hagynak jelül Csongor és Balga számára. Tünde hattyú képében érkezik, és rátalál a fa alatt szunnyadó Csongorra. Az ördögfiak megfogják és megeszik a rókát, Mirígy ezért megátkozza őket is, így összevesznek örökölt javaikon. (6) Az álomba merülő Tünde aranyhajából Mirígy levág egy hajfürtöt, hogy lányát ékesítve megtéveszthesse Csongort. (7) Az álmaiban élő lányt kereső Csongor hosszú, eredménytelen vándorlás után hazatér. (8) A felébredő szerelmesek válni kényszerülnek, Tünde visszatér Üdlakba. (9) Csongor kiszabadítja Mirígyet, aki bosszút forral az ifjú ellen, mert az kiszedte titkát. (10) A hármas út vidékén ördögfiak keresnek élelmet, Mirígy rókává varázsolt lányát kergetik. (11) Szülei kertjében virágzó almafát talál, alatta a megkötözött, öreg szolgáló-boszorkány Mirígygyel. A helyes sorrend szerintem:
II. FELVONÁS (1) (2)
(3) (4) (5)
Csongor és Balga felismerik a Tünde és Ilma által hagyott jeleket, a lábnyomok után indulnak, amikor találkoznak a civakodó ördögfiakkal, akik döntőbírónak kérik Csongort. Találkozik három vándorral – Kalmár, Fejedelem, Tudós –, akiktől Tündérhon után érdeklődik, de a vándorok nem adnak útmutatást, kinevetik, bolondnak vagy álmodozónak tartják Csongort. Csongor az ördögfiakkal versenyt futtat, és ezalatt maga repül el a varázseszközökkel. A visszatérő ördögfiak Balgát vonják felelősségre. Csongor a hármas útra lép, ahonnan rálát a világra.
E G Y
(6) (7)
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Csongor után erednének, de Balga sérülésre hivatkozik, ezért kordéjára teszik, és így indulnak tovább. Csongor továbbindul, és szolgára talál Ilma férjében, a feleségét kereső Balgában.
A helyes sorrend szerintem:
III. FELVONÁS (1) (2) (3) (4) (5) (6)
Csongor és Balga felismerik a nyomokat, és újra elindulnak Tünde és Ilma után. Mirígy Tünde hajfürtjével megnyeri bosszújának a könnyűvérű Ledért, hogy Csongort félrevezesse, és meggyűlöltesse vele a szerelmet. Csongor és Balga találkozik a lefátyolozott Tündével és Ilmával, de azok nem szólhatnak hozzájuk, mert örökre elveszítenék kedveseiket a Hajnal birodalmában. Balga maga helyett a követ teszi a kordéra, ezzel ő is felkerül Mirígy bosszúlistájára. Mirígy szövetséget köt a Csongort üldöző Kurrahhal, hogy Csongort Balga képében az ördögfi álomporral elaltatva kiszolgáltassa neki. Mirígy a Hajnal birodalmában várja bosszúja áldozatait, a szerelmeseket és az ördögfiakat, s hogy kihallgathassa őket, kővé változik.
A helyes sorrend szerintem:
IV. FELVONÁS (1) (2)
Ilma és Tünde a kúthoz érnek, Tünde a kútba nézve Csongort hűtlen kedvesként látja meg. Balgát az ördögfiak goromba tréfákkal bosszantják, Dimitri pálinkát árulna, de Balgának nincs pénze, ezért bár szomjas és éhes, nem tud vásárolni Dimitritől. (3) Kurrah Balgát az ólba zárja, és Balga képében ő indul tovább Csongorral. (4) Csongor később ér a kúthoz, őt a kútból kiemelkedő leányalak látomásával sikerül félrevezetnie, akit Tündének vélve követ. (5) A Mirígy házának szobájában várakozó Ledérhez Csongor helyett a kiszabadult Balga lép be, mindketten félreértik a helyzetet, Ledér ezt utóbb felismeri és megszökik. (6) Csongor ismét Tünde után indul, Mirígy újabb bosszúterven gondolkodik: hamis jóslattal fogja a szerelmeseket elválasztani, elvarázsolja a jóshelyül szolgáló barlang kútját. (7) Bezzeg és Duzzog a Csongor által otthagyott bűvös eszközöket hétköznapiakra cseréli. (8) Tünde üzenetet hagy Csongornak, amiből az megtudja, hogy rászedték, ezért üldözőbe veszi „szolgálóját”. (9) Mirígy tisztes özvegyasszony képében lakik házában, Csongor és Balga az udvarra érkezik. (10) Balga megtalálja a varázserejűnek vélt, ám közben kicserélt eszközöket, Csongor meglátja a bűvös tárgyaikat mutogató ördögfiakat, és rájön a csalásra. (11) A szobában Mirígy felkészíti Ledért Csongor elcsábítására. (12) A kertben Kurrah álomporral elaltatja Csongort, és nem ébreszti fel, amikor Tünde érkezik. A helyes sorrend szerintem:
17 9
18 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
V. FELVONÁS (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)
(9) (10) (11) (12) (13)
A reményvesztett Csongort az ördögfiak megkötözik, majd bűvös zenét hall és elalszik. A nemtőket Mirígy zavarja meg, aki ki akarja ásni a fát, hogy gyümölcsétől megfiatalodjon, de az ördögfiak elfogják, és jutalmat remélve Tündéhez viszik. Tünde érkezik Ilmával és Balgával, akik kibékülnek, sorsuk rendeződik. Csongor újra találkozik a három vándorral, akik életcéljuk kudarcát panaszolják. Tünde az ördögfiakat szolgálatába fogadja, és megbízza őket, ha valakit a fa alatt pihenni látnak, ejtsék foglyul. Az Éj számkivetéssel sújtja Tündét, mert elhagyta tündérhazáját földi szerelméért: halhatatlanság helyett rövid földi boldogság lesz része. Tünde Ilmával az Éj birodalmába ér, és jóslatot kér tőle a jövőről. Tünde kétféle életlehetőséget kínál Csongornak, aki a bujdosás helyett az itteni életet választja, így Tünde felfedi magát: a fáról hull az aranyalma, távolból ének dicséri a szerelem mindenhatóságát. Tünde és Ilma visszaérkeznek Csongor kertjébe, Tünde visszavarázsolja a csodafát, és a nemtőket hívja őrzőül, hogy Csongor, ha mégis hű maradt, békét találjon alatta. Csongor is sikertelennek érzi Tünde keresését, és emberkerülő bujdosásra indul. Csongor arra ébred, hogy a kertben tündérpalota emelkedik, amelyből a lefátyolozott Tünde lép ki. Tünde és Ilma kihallgatja Mirígyet és az ördögfiakat, ezért ismét bízik Csongorban. A leányalak-látomás Csongort visszavezeti a hármas úthoz, és ott eltűnik, Balga lebegő étel-italt hajtva ér ugyanide.
A helyes sorrend szerintem:
MEGOLDÁSOK I. felvonás 7, 11, 2, 9, 4, 6, 8, 1, 10, 3, 5 II. felvonás 5, 2, 7, 1, 3, 4, 6 III. felvonás 6, 4, 3, 1, 5, 2 IV. felvonás 9, 2, 3, 11, 7, 12, 8, 5, 10, 6, 1, 4 V. felvonás 7, 6, 13, 4, 10, 9, 2, 12, 5, 1, 3, 11, 8
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
R ÁHANGOLÓDÁS JELENTÉSTEREMTÉS 4. lépés: 6–7. feladat T/6–7.
146. oldal 10+15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Rendezzük körbe a székeket a teremben, de a munkatankönyv és íróeszköz legyen kéznél. Készítsük elő az osztálylétszámnak megfelelően a kártyákat, a kevésbé termékenyeket (pl. ismétlődő viszonyok: Csongor és a vándorokból kettő) hagyjuk el. A játék célja a szereplők viszonyrendszerének tisztázása az ellentétes és párhuzamos viszonyok mentén. • Minden diák hátára (hogy ne lássa) tűzzünk fel egy szereplőkártyát. A barkochba szabályai szerint mindenki találja ki, ki is ő. Ezt tegyék úgy, hogy 1 kérdést tegyenek fel egy osztálytársuknak, majd menjenek tovább egy másikhoz, neki is feltehetnek 1 kérdést stb. Ha kitalálták magukat, szín szerint is meg kell találniuk egymást a pároknak, és így üljenek le. • Párban beszélgessenek arról: – kik ők, melyik világba tartoznak (emberi, ember feletti), – „honnan származnak” (pl. ismerős a meséből vagy mitológiából: hattyú–Tünde); – mi a céljuk; – találkoznak-e a darabban, hol, milyen körülmények közt, milyen helyzetben; – milyen párhuzamos és/vagy ellentétes viszonyban vannak egymással. (A beszélgetés szempontjait írjuk fel a táblára.) • A barkochba és a páros beszélgetés ráhangolódás feladat. A közös megbeszéléssel és a táblázat „Szereplők” oszlopának kitöltésével megkezdődik a jelentésteremtés szakasza. (A tér-idő elemekkel és az ismeretközlő szöveggel csak a következő lépésben foglalkozunk, de a megoldást már itt megadjuk!) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, tanulói kérdezés, elemzés, memória, szerepbe (nézőpontba) helyezkedés, mérlegelés, rendszerben látás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : barkochba, eszmecsere, szemponttáblázat E s z k ö z ö k : szereplőkártyák
BALGA
ILMA (BÖSKE)
TÜNDE
ILMA
BALGA
CSONGOR
TÜNDE
CSONGOR
18 1
18 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
LEDÉR
ILMA
TÜNDE
LEDÉR
MIRÍGY
KURRAH
TÜNDE
MIRÍGY
KALMÁR
CSONGOR
MIRÍGY
LEDÉR
FEJEDELEM
CSONGOR
MIRÍGY
CSONGOR
TUDÓS
CSONGOR
BALGA
LEDÉR
ÉJ
TÜNDE
TÜNDE
KURRAH
ILMA
KURRAH
6. Párkereső barkochba Találd ki, ki vagy, keresd meg szín szerinti párod, és beszéljétek meg a közöttetek lehetséges viszonyokat! 7. Rendezzétek el a mű szereplőit a táblázat segítségével! Jelöljétek az elrendezéssel a szereplők közti viszonyokat is! (A tér-idő elemekkel még ne foglalkozzatok.)
Az emberi világ fölötti szint Világszintek határa, átmenet, átjárhatóság A földi (emberi) világ szintje
S Z E R E P L Ő K
T É R
I D Ő
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Olvassátok el az ismertető szöveget! Bécsy Tamás drámaelmélete (műfaji értelemben) KÉTSZINTES DRÁMÁnak mondja a drámai költeményeket, mert világértelmezésük egy e világi (földi) és egy tapasztalaton túli – menny ↔ pokol, jó (pl. tündér) ↔ gonosz (pl. boszorkány) – világszintet tételez fel. Az ilyen alkotásokban a szereplők és a tér-idő viszonyok is a két világszinthez szerveződnek, a drámai viszonyváltás is a két szint között megy végbe, a drámai cselekmény pedig rendszerint határhelyzetben, a két világszint határán játszódik. Az ember feletti világszint eredetileg normát ad az e világinak, meghatározza azt. Tehát törvényt, cselekvési mintát adó szint. Az e világi pedig a normához igazodó, esetleg a norma ellen lázadó. A Csongor és Tünde zárlatában a két szint kiegyenlítődik: Tünde a földi boldogsággal a mulandóságot vállalja, Csongort a szerelem az égi szférához (földi üdv) közelíti. Modern kétszintes drámákban az is előfordul, hogy a két szint közti kommunikáció ellehetetlenül vagy a normaadó szint nem tölti be szerepét.
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/6. Egyéni, bár mindenképpen jó lenne, ha a tanulók rájönnének, hogy a műben a tükörformációknak, kiegészítő ellentéteknek, párhuzamosságoknak fontos szervező, szerkezeti szerepe van (pl. emberi világ – ember felett álló világ; jó – gonosz; célképzet – céltalanság; vándorlás – bolyongás; Úr[fi] – szolgáló; Úrnő – szolgálólány; a helyzetekben pl. Kurrah – Ilma párhuzamos Balga – Ledér találkozásával stb.). Beszéljük meg közösen az összegyűlt meglátásokat. Közben tanári kérdésekkel tárjuk fel, hogy vannak szereplők, akik népmesei vagy tündérmesei eredetűek (királyfi, tündérlány, boszorkány, ördögfiak), vannak, akik a commedia dell’arte figuráira emlékeztetnek (Balga, Ilma), van, aki a mítosszal tart rokonságot (Tünde–hattyú–Szép Heléna). A megbeszélés eredményét összegezzük közösen, közben helyezzük el a szereplőket a 7. feladat táblázatában.
T/7. Éj (Hajnal)
Az emberi világ fölötti szint
Világszintek határa, átmenet, átjárhatóság A földi (emberi) világ szintje
S Z E R E P L Ő K
Tünde (jó) Ilma
Mirígy (gonosz) Ledér Kurrah Bezzeg Duzzog
Csongor Balga (Böske)
Mirígy háza
T É R
Hármas út vidéke Tündérfa Csongor kertje
Tudós Kalmár Fejedelem
Örök idő (ciklikus)
Éj birodalma Hajnal palotája Üdlak (Tünde)
I D Ő
Éjféltől éjfélig tartó „nap” Véges emberi idő (mulandóság)
18 3
18 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
5. lépés: 8–9. feladat T/8–9.
147. oldal 20 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a tér- és időviszonyok feltárása. • Alkossunk körbeszámozással 5 csoportot. A táblázatot áttekintve és a drámai költemény szövegét átlapozva rövid felkészülés után (kb. 3-5 perc) minden csoport próbálja összefoglalni egy állóképben saját felvonása főbb történéseit (vagy a szerintük kulcsjelenetét). • A csoportok egymás után (de nem feltétlenül a felvonások sorrendjében) mutassák be állóképeiket. • Egy-egy állókép bemutatását követően beszéljük meg közösen: mit látunk, mi a helyszín, milyen napszakban vagyunk, hol van a helye az állóképnek a felvonás cselekményében, milyen más terek/idők vannak a felvonásban a szerzői utasításból vagy a szereplők szövegeiből kiolvashatóan. • Összegzésül rövid kérdésekkel tárjuk fel a drámai költemény szigorú, szabályos szerkezetét: a KÖR (ugyanoda tér vissza – Csongorék kertje, csodafa a fához kötözött Miríggyel; éjféltől éjfélig játszódik a cselekmény – egy kozmikus nap) és a TÜKRÖZÉS (tengelye a IV. felvonás: Csongor elalszik Mirígy házának kertjében, dél) elvét. Kitérhetünk további párhuzamokra (Hajnal – Éj; nyitott, természeti terek – egyetlen zárt tér: Mirígy házának szobája; minden „vándor” megteszi a „saját körét”, de Csongor útja van a középpontban, a többiekkel akkor találkozunk, ha az ő útját keresztezik stb.). • Végül a 9. feladat szerint a tanulók egyénileg írják be a 7. feladat táblázatába a tér-idő rendszerét (néhány perc). Ekkor olvassuk el a kétszintes drámáról közölt rövid ismeretközlő szöveget is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : súlyozás, kreativitás, kódváltás, értelmezés, mozgáskoordináció, analógiateremtés, átrendezés, újrakonstruálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoport, frontális, egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : állókép E s z k ö z ö k : a mű teljes szövege, csoportonként legalább 2 példányban 8. Tér-idő állóképekben Alkossatok az öt felvonáshoz öt csoportot! Minden csoport készüljön fel egy, a saját felvonásának cselekményét a tér-idő szempontjából „összefoglaló-szimbolizáló” állókép bemutatására! Ehhez használhatjátok az alábbi táblázat információit, valamint átlapozhatjátok a felvonás szövegét is.
E G Y
I. FELVONÁS
R O M A N T I K U S
II. FELVONÁS
III. FELVONÁS
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
IV. FELVONÁS
V. FELVONÁS
TÉR Kert. Középett magányosan virágzó tündérfa áll. Sík. Középett hármas út.
Hármas út vidéke.
Sík. Messziről palota látszik, s feléje bokrok között egy gyalogút visz. (…) ott ama ház, / Mely rőt tajtékból fuvalva, / S csillaggal van koszorúzva, / És e tündér kert megette / A szép hajnal birodalma. (Tünde)
Mirígy házának udvara.
Kietlen táj.
Szoba. Mirígy hajlékában.
Hármas út vidéke.
Barlang. Mindenfelől sűrű lombos fáktól árnyékozva, előtte borított kút.
Szabad tér. Egy elvadult kert közepében. Kevés idő múlva nagy roppanással egy fényes palota emelkedik a tündérfa ellenében.
IDŐ És ez harmad éje már, / Étlen, szomjan, hogy vigyázok. (Mirígy)
Csak mikor fenn tündököl A világos dél, S Hajnal messze múlat, egy más Ország szélinél, Akkor kertje belsejében Lop a szerelem, S egy rövidke édes órát Enged töltenem. (Tünde)
Mért, hivatlan bűnös álom, Mért ömölsz el most szememre, Most, midőn szerelmi kéjre Földelelne szép világom? (Csongor)
(…) Itt az Éj országa van. / A gyűlölt fény birodalma (Tünde) Éjfél van, az éj rideg és szomorú (…) (messziről imez ének hallatik,) Gyászosra hanyatlik az égi ború: / Jőj, kedves, örülni az éjbe velem, / Ébren van csak az egy szerelem.
9. Tér- és időviszonyok Lapozz vissza a 7. feladathoz, rendezd el és írd be a tér-időre vonatkozó elemeket is a táblázatba! Végül olvasd el a 7. feladat végén a kétszintes drámáról közölt rövid ismeretközlő szöveget!
18 5
18 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/8. egyéni
T/9. A kibontandó tér-időviszonyokat az előző táblázat tartalmazza.
6. lépés: 10–11. feladat T/10–11.
148. oldal Házi feladat
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A szereplők–tér–idő vonatkozásában megbeszélteket most a szövegben vizsgáljuk. Ha tempósan tudtunk haladni, és belefér, közösen megoldhatjuk a feladatot az óra végén, vagy egy-egy csoport egy-egy idézetpárt vizsgálhat. Ha nem, adjuk fel házi feladatnak. Nem kell feltétlenül mind az öt idézetpárt megvizsgálniuk (a portfólió készítése idő- és energiaigényes), de legalább 2 választott idézetet mindenképp vizsgáljon meg és értelmezzen minden tanuló. Ha az idézetpárok házi feladatnak maradnak, a következő óra kezdődjék a tapasztalatok rövid, összegző megbeszélésével. • A 11. feladat ezt a kérdéskört a verselésben vizsgálja. Idő szűkében akár el is hagyhatjuk, vagy néhány irodalom iránt különösen érdeklődő tanulót kérhetünk a megoldásra. Néhány mondatban beszámolhatnak az osztálynak vizsgálódásuk eredményéről. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegelemzés, hangnem, stílusréteg, látásmód, nyelvhasználatbeli különbségek felismerése, hatáselemzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály , illetve érdeklődés szerint M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat 10. Házi feladat Vizsgáld meg az alábbi idézetpárokban a párhuzam és az ellentét kettősségét! Próbáld megmagyarázni, mi a humor forrása!
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
IDÉZETPÁROK
Tünde, Tünde, ah, te vagy! S annyi szenvedés után Nyugszom égi kebleden! Sirok égi kebleden! (Cs)
Mily puhák szép karjaid, Mint a szép fehér szalonna, Kedves, édes oldalborda. (B → L)
Mondd, minek nevezzem őt, A nem földit, a dicsőt? Hattyu szálla távol égből, Lassu dal volt suhogása, Boldog álom láthatása, S most, mint ébredő leány, Ringató szél lágy karján, Úgy közelget andalogva; (Cs)
Csongor úrfi, megbocsáss, Már a hajnalcsillag int, S mig hattyúvá változom, Ahhoz is csak kell idő. (I)
Még alig szemléltelek, Hű szerelmem hajnalát, Rózsabokrát vágyaimnak, Rég ohajtott kincsemet, S ösmeretlen karjaidtól, Még nem ízlett csókjaidtól, Elszakasztom szívemet. (Cs)
Mert, mi könnyen eshetik, Hogy még itt e csipkefán, A rokonságnak miatta, Fennakad csipkés ruhám, S Balga itt talál az ágon, Azt gondolja, som vagyok, És nekem jön, és leszed: Akkor jaj lesz életemnek, Jaj, szegény tündér fejemnek! (I)
Oh, öröm, s ez Tünde lába, Mert kié is lenne ilyen? A szemérem ajtajánál, Mely a szépség arcain hál, A szerelm ily lábakon jár, (Cs)
Szamárfület találtam, És tehéncsapást; ha ez nem Böske lába, vesszek el. (B)
Elérhetetlen vágy az emberé, Elérhetetlen, tündér, csalfa cél! S miért az olthatatlan szomj, miért (…) (Cs)
Hát én mindig éh legyek, S únhatlan csak szomjuhozzam? És e gyomrot, és e torkot Csak bolonddá tartogassam? (B)
PÁRHUZAMOK ÉS ELLENTÉTEK A SZÖVEG SZINTJÉN (hangnem, a szereplők nyelvhasználata, látásmódja) – ÉRTELMEZÉSÜK
11. Vizsgáld meg az alábbi idézeteket a verselés szempontjából, a tanult jelekkel írd le a sorok ritmusát! Összegezd néhány mondatban vizsgálatod eredményét! Minden országot bejártam, Minden messze tartományt (Cs) Elérhetetlen vágy az emberé, Elérhetetlen, tündér, csalfa cél! (Cs)
18 7
18 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Túl a Tiszán, túl a Dunán, Innen is, Úgy galambom a kis leány, Ha hamis. (Ledér) Ha a csipkebokron rózsa nem teremne, Bolond madár volna, aki ráröppenne. Hej, dínom dánom! (Kurrah) Összegzés:
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/10.
IDÉZETPÁROK
PÁRHUZAMOK ÉS ELLENTÉTEK A SZÖVEG SZINTJÉN (hangnem, a szereplők nyelvhasználata, látásmódja) – ÉRTELMEZÉSÜK
Tünde, Tünde, ah, te vagy! S annyi szenvedés után Nyugszom égi kebleden! Sirok égi kebleden! (Cs)
Mily puhák szép karjaid, Mint a szép fehér szalonna, Kedves, édes oldalborda. (B → L)
fennkölt – földhözragadt (a széttartás a humor forrása, bár a mai olvasó feltehetően Csongor pátoszát is ironikusan olvassa)
Mondd, minek nevezzem őt, A nem földit, a dicsőt? Hattyu szálla távol égből, Lassu dal volt suhogása, Boldog álom láthatása, S most, mint ébredő leány, Ringató szél lágy karján, Úgy közelget andalogva; (Cs)
Csongor úrfi, megbocsáss, Már a hajnalcsillag int, S mig hattyúvá változom, Ahhoz is csak kell idő. (I)
A mítosz elbeszélésrendjével van kapcsolatban mindkét idézet (hattyú: Léda → Szép Heléna), de a második ironikus-humoros hatását az adja, hogy nagyon is földhözragadt szereplő (Ilma–Böske) saját személye fölnagyítására, „hibás kontextusban” használja. Így épp esetlenségére, nagyon is földi származására való utalásként olvassuk.
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Még alig szemléltelek, Hű szerelmem hajnalát, Rózsabokrát vágyaimnak, Rég ohajtott kincsemet, S ösmeretlen karjaidtól, Még nem ízlett csókjaidtól, Elszakasztom szívemet. (Cs)
Mert, mi könnyen eshetik, Hogy még itt e csipkefán, A rokonságnak miatta, Fennakad csipkés ruhám, S Balga itt talál az ágon, Azt gondolja, som vagyok, És nekem jön, és leszed: Akkor jaj lesz életemnek, Jaj, szegény tündér fejemnek! (I)
Motivikus azonosság, virág metaforika: a rózsabokor – csipkefa (vadrózsa), vagyis a nemes és a természetesen hétköznapi ellentéte teremtődik meg, ez utóbbi sajátja a humor (csipkebogyó helyett som metafora, a fennakadás helyzetének komikuma) (népdal → Farkas Ilka bő szoknyája)
Oh, öröm, s ez Tünde lába, Mert kié is lenne ilyen? A szemérem ajtajánál, Mely a szépség arcain hál, A szerelm ily lábakon jár, (Cs)
Szamárfület találtam, És tehéncsapást; ha ez nem Böske lába, vesszek el. (B)
A költői, választékos, stilizált és a hétköznapi, vulgáris nyelvhasználat párhuzama és ellentéte
Elérhetetlen vágy az emberé, Elérhetetlen, tündér, csalfa cél! S miért az olthatatlan szomj, miért (…) (Cs)
Hát én mindig éh legyek, S únhatlan csak szomjuhozzam? És e gyomrot, és e torkot Csak bolonddá tartogassam? (B)
metaforikus, lelki – szó szerinti, testi-anyagi: szó szerinti és elvont jelentés egymás mellett
T/11. Minden országot bejártam, Minden messze tartományt (Cs)
–∪/––/–∪/–– –∪/–∪/–∪/– (négyes, negyedfeles trochaikus)
Elérhetetlen vágy az emberé, Elérhetetlen, tündér, csalfa cél! (Cs)
∪–/∪–/∪–/∪–/∪– ∪–/∪–/∪–/––/ ∪– (ötös jambikus)
Túl a Tiszán, túl a Dunán, Innen is, Úgy galambom a kis leány, Ha hamis. (Ledér)
4 // 4 3 4 // 4 3
a b a b
(ütemhangsúlyos)
Ha a csipkebokron rózsa nem teremne, Bolond madár volna, aki ráröppenne. Hej, dínom dánom! (Kurrah)
6 // 6 a 6 // 6 a 3 // 2 b
(ütemhangsúlyos)
A verselésben is érvényesül az egymásnak felelő sokszínűség. Jambikus és trocheikus sorok, illetve időmértékes és ütemhangsúlyos verselés egyaránt megfigyelhető.
18 9
19 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
7. lépés: 12. feladat T/12.
150. oldal 20 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A rendelkezésre álló időben nem lehet célunk a téma viszonylag teljes kibontása, csak közelítése. Hagyjunk 10 percet a csoportoknak a gondolkodásra, majd tegyék ki a posztereiket, és tegyék közzé fürtábrában rögzített észrevételeiket. • Egy-egy csoport összefoglalójára 2 perc jut. Ha egy feladatra több csoport van, az egyik csoport kap szót, a másik kiegészíti. A tanulók jegyzeteljék a közzétételeket a feladatok után található táblázatokba. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : archetípusos motívumok cselekményben betöltött szerepének és metaforikus jelentéseinek megkülönböztetése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : hatfős heterogén csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, fürtábra E s z k ö z ö k : csoportonként egy ív csomagolópapír, vastag filctollak, gyurmaragasztó 12. Archetípusos motívumok Készítsetek posztert együttműködő csoportjaitokban az alábbiak szerint! A) Gyűjtsétek össze és rögzítsétek fürtábrában a fa-motívum cselekmény szerinti és metaforikus jelentéslehetőségeit! Gondolatébresztőnek tekintsétek át az alábbi táblázat idézeteit! A szövegek áttekintését a táblázat szerint meg is oszthatjátok (egy páros egy oszlop). FA CSONGOR Szép fa, kertem új lakója, Mely, mint nem várt ritka vendég, Félig föld, félig dicső ég, Ösmeretlen kéz csodája Állsz előttem, s a kopárra Életet, fényt, gazdagságot, S hintesz álmot a sovárra, Mint tehessem, mint lehet, Hogy ne nyomjon engem álom, S megláthassam kincsedet? Földben állasz mély gyököddel, Égbe nyúlsz magas fejeddel,
TÜNDE Ah! ne kelts föl bánatimból. Ilma! Ilma! messze honból, Látod, mily hiába járok. E kies fát mily hiába Ültetém vad föld porába, Kedvesemre nem találok. A fa kincseket terem, A fő kincs, a szerelem, Szép világa álmaimnak, Melyek e vidékre vonnak, Ah, az rajta nem terem. (I.)
MIRÍGY Mint mondám, az éj ha jő, Érni kezd a fán az alma, S mint egy most szűlt lánykafő, Oly arannyá duzzad halma. Mégis ebben agg apádnak És anyádnak haszna nincsen; Mert bármennyien vigyáznak, Báj szellő kel éj felében, Melytől a szemek lehúnynak, S reggel a szedett fa áll, Mint a puszta tüskeszál. S mert legaggabb én vagyok,
E G Y
S rajtad csillagok teremnek, Zálogúl talán szivemnek, Hogy, ha már virágod ilyen, Üdv gyönyör lesz szép gyümölcsöd. Szép fa, tündérkéz csodája, Vajha ilyen légy nekem. Ah, de mit tekint szemem? Szerelemnek rózsaszája, Mondd, minek nevezzem őt, A nem földit, a dicsőt? Hattyu szálla távol égből, Lassu dal volt suhogása, Boldog álom láthatása, S most, mint ébredő leány, Ringató szél lágy karján, Úgy közelget andalogva; Ah, tán ez, kit szívdobogva Vártam annyi hajnalon? Ah, tán e fa ültetője, Ennyi bájnak, és gyönyörnek, Ennyi kincsnek asszonya? Rejts el, lombok sátora, Rejts el éjfél, szív, ne dobbanj, El ne árulj, el ne rontsad A szerencse útait. (I.)
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Nézzed e fát, a gyönyörnek Fája volna; itt reméltem, Szerelemtől boldogítva, Senkitől nem háborítva, Vágyaimnak álmait Teljesedni karjaidban; Itt reméltem árnyaiban, S mily gyönyörnek éjeit! S ím, az első éjjelen Or kezek megbántanak, És elárúlt titkaimmal, Károhajtó hatalommal, Ellenségim játszanak. Vissza hát a messze honba, Visszahordom kincsemet, Hol magányos napjaimban, Mig szivemben egy sohaj van, Érted égve, érted aggva, Mondhatatlan bú temet.
Legtovább virraszthatok, Azt beszélték, s ideköttek A fatőhöz, s megnevettek. Engem is pedig lesujt a Bűvös álom ón hatalma, És ez harmad éje már, Étlen, szomjan, hogy vigyázok. S most, aranyfa, jőj velem, Ifjuságnak drága fája, Tán lehull a kor homálya, Almádat ha ízlelem. Asszonyod már nem keres, Mert búvában epedezve Nincs e tájhoz többé kedve; Megcsalám, és odavesz. – Áslak, áslak, addig áslak Körmeimmel, míg kivájlak. (V.)
Álljon újlag e helyen, A kopárnak bámulandó Dísze, s messze tündököljön. És ha hű még, és hivem, Akit nem felejt szerelmem, Csalfa jóslat ellenére Itt találjon enyhhelyére De ha hűtlen, és a jóslat Képe nem csal, akkor, ah! Hervadj, hervadj, drága fa. Hervadásnak átka rajtad. (V.)
B) Gyűjtsétek össze és rögzítsétek fürtábrában a kert-motívum cselekmény szerinti és metaforikus jelentéslehetőségeit! Gondolatébresztőnek tekintsétek át az alábbi táblázat idézeteit! A szövegek áttekintését a táblázat szerint meg is oszthatjátok (egy-két páros egy-egy oszlop). KERT CSONGOR Szép fa, kertem új lakója (I.)
TÜNDE
MIRÍGY
Csak mikor fenn tündököl A világos dél, S Hajnal messze múlat, egy más Ország szélinél, Akkor kertje belsejében Lop a szerelem, S egy rövidke édes órát Enged töltenem. (II.)
Ezt a rosz kopár tető, Tán a naptól s csillagoktól Terhbe jutván, úgy fogadta, S szülte, mint boszú jelét; Mert eleddig rajt’ egyéb Rosz bogácsnál s árvahajnál Nem termett: azért leve „A boszorkánydomb” neve. (I.)
De ha boldogúl szerelmem, Akkor itt e puszta domb Fénylakommal díszesedjék;
Csongor majd egy kertbe visz A közép dél fényekor, Hintsd meg ottan e porokkal,
19 1
19 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
S rajtad csillagok teremnek, Zálogúl talán szivemnek, Hogy, ha már virágod ilyen, Üdv gyönyör lesz szép gyümölcsöd. Szép fa, tündérkéz csodája, Vajha ilyen légy nekem. Ah, de mit tekint szemem? Szerelemnek rózsaszája, Mondd, minek nevezzem őt, A nem földit, a dicsőt? Hattyu szálla távol égből, Lassu dal volt suhogása, Boldog álom láthatása, S most, mint ébredő leány, Ringató szél lágy karján, Úgy közelget andalogva; Ah, tán ez, kit szívdobogva Vártam annyi hajnalon? Ah, tán e fa ültetője, Ennyi bájnak, és gyönyörnek, Ennyi kincsnek asszonya? Rejts el, lombok sátora, Rejts el éjfél, szív, ne dobbanj, El ne árulj, el ne rontsad A szerencse útait. (I.)
•
1 1 .
É V F O L Y A M
E vadon, mely mint ijesztő, Áll a néma sivatagban, És a hajdan ékes kertnek Már benőtte útait, Akkor mint egy éden álljon, S benne e kicsinded élet, Mint egy rózsa, úgy virítson Csermelyárnak partjain. (V.)
S ő alunni fog, ha szinte Félvilágot érne is Minden perc, kit ott elalszik. (II.)
KILENCEDIK Gyönyör úrfi én vagyok. Mit csináljunk, hadnagyok? TÖBBEN Játsszunk, játsszunk! MÁSOK Micsodát? NÉMELYEK Méhcsoportot, rózsafát. (V.)
C) Gyűjtsétek össze és rögzítsétek fürtábrában az út–vándor–vándorlás motívumkör cselekmény szerinti és metaforikus jelentéslehetőségeit! Gondolatébresztőnek tekintsétek át az alábbi táblázat idézeteit! A szövegek áttekintését a táblázat szerint meg is oszthatjátok (egy páros egy oszlop). ÚT–VÁNDOR–VÁNDORLÁS (1) CSONGOR, I. FELVONÁS Minden országot bejártam, Minden messze tartományt, S aki álmaimban él, A dicsőt, az égi szépet Semmi földön nem találtam. Most mint elkapott levél, Kit süvöltve hord a szél, Nyugtalan vagyok magamban, Örömemben, bánatomban, S lelkem vágy szárnyára kél.
CSONGOR, II. FELVONÁS Tévedésnek hármas úta, Útam itt ez volna hát, Melyen éltem sugarát Fölkeresnem Ilma mondta. A közép a biztos út, Oh, de melyik nem közép itt? Melyik az, mely célra jut? Itt egymásba összefutnak, Egy csekély ponton nyugosznak, S mennyi ország, mennyi tenger Nyúlik végeik között! Vagy tán vége sincs az útnak, Végtelenbe téved el, S rajta az élet úgy vesz el, Mint mi képet jégre írnak? Ím, de itt a hármas útvég, Mint varázskör áll előttem; A kivánság, a reménység
CSONGOR, V. FELVONÁS Oh, hármas útnak kétes ál köre, Mi más kebellel léptem föl reád, Virág reményim reggelében akkor, Most kínnal rakva, búval gazdagon Az elhanyatlott szívnap alkonyán! El a világnak ál tekintetétől. Koldús a gazdagság, a hatalom Leszállt fokáról, hamvadott üszök A tudománynak napszövetnéke, S közöttök a nem boldog szerelem, Mint a magányos gerle, nyögve jár. El innen a magánynak rejtekébe, El, ahol ember nem hagyott nyomot. Derűs homályban, szélmoraj között Az észmerengés búja ott lakik. Ott álmadoztat ifju képzelődést
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Int, von, ösztönöz belépnem. Fellép a hármas útra.
Elmúlt szerelm és meghiúlt remény, S a szív halála lassu, nem gyötör. El.
Hah! mely tekintet! Egy raj a világ. A legkisebb por, mint él, mint mozog. S mi vándor arcok jőnek itt elém?
D) Gyűjtsétek össze és rögzítsétek fürtábrában az út–vándor–vándorlás motívumkör cselekmény szerinti és metaforikus jelentéslehetőségeit! Gondolatébresztőnek tekintsétek át az alábbi táblázat idézeteit! A szövegek áttekintését a táblázat szerint meg is oszthatjátok (egy páros egy oszlop). CSONGOR – VÁNDOROK (II. FELVONÁS) CSONGOR Más az, mit kérek: tedd le gondodat. Te sokfelé jársz dús hajóidon, Ahol kel és száll, láttad a napot, Szólj, Tündérhonban üdlak merre van,
CSONGOR Csak egyre kérlek. Mert te messze bírsz, S nagy birodalmad nem tud éjszakát, Mondd meg nekem, hová kell tartanom, Hogy Tündérhonban érjem üdlakot?
CSONGOR Kevés, de minden, amit kérdezek: Nézd, ifju lelkem Tündérhonba vágy, Dúst és hatalmast kérdék, merre van, És senki meg nem mondta, mondd te meg, S nyisd fel tudásod kincstárát előttem.
KALMÁR Ah, hát beteg vagy? Ódd magad, hogy a Tündérhazában éhen ne vessz. Itt van zsebemben a tündérvilág, Itt láthatod meg, jersze, légy buvár.
FEJEDELEM Vagy úgy? kireppent a madár, az ész, S a fészek puszta, szellők sípja lett. (…) Tündérhon ott van, ahol én vagyok.
TUDÓS Költők világa, szép tündérvilág, Mi kár, hogy álom, gyermeknek való! Ébredj föl, vagy ha még álmodni jobb, Menj, álmodd vissza, amit álmodál, Mert a valóság csalt remény –
CSONGOR Hideg pénzbánya! minden kincsedért Az egy szerelmet, még nevét sem adnám: Jobb, égjen a szív, mint fagy ölje meg.
CSONGOR Az megvető volt, ez még gőgös is, Raboknak rabja! kincs és hatalom Már nem segíthet.
CSONGOR S ez minden, amiért az ember él? Setét, üres, határtalan kebel, Oh, a te magányod rémítő lehet! S így útazóim útra nem vezetnek. Egyik mint bálványt, hitvány port ölel, A másik rommá tenné a világot, Csak hogy fölötte ő lehessen úr. S ez a legszörnyebb mindenek között: Mint a halál jár élő lábakon, És puszta sírt hord hő kebel helyett. Oh, szerelem, gyújts utamra csillagot, S te légy vezérem Tündérhon felé.
19 3
19 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
E) Gyűjtsétek össze és rögzítsétek fürtábrában az út–vándor–vándorlás motívumkör cselekmény szerinti és metaforikus jelentéslehetőségeit! Gondolatébresztőnek tekintsétek át az alábbi táblázat idézeteit! A szövegek áttekintését a táblázat szerint meg is oszthatjátok (egy páros egy vándor két megszólalása). ÚT–VÁNDOR–VÁNDORLÁS (2) VÁNDOROK, II. FELVONÁS
VÁNDOROK, V. FELVONÁS
KALMÁR jő. Szomszédim a két Indiák nekem, S az új világnak minden partjai Ösmérnek engem, és hajóimat. Még egyszer ennyi! és a félvilág Kincsét zsebemben hordozom. Mi lesz még zárva ennyi báj előtt! Az éjet nappá, éjjé a napot Varázslom által, és a szerelem Aranybilincsre kötve, mint urát, Fog bébocsátni titkos ajtaján; S örömnek, fénynek, kedvnek kútfeje, Barátokat fog látni palotám, Amilyeket szív s ész ohajt. (…)
KALMÁR mankóján támolyogva jő. Segíts tovább, te fáradt, gyenge láb, Segíts, te gyámbot, rossz lábpótolék, Te mégis hű vagy: köszvény, zsibbadás Nem rontanak meg, jó, rossz út között Nem válogatva mégy, amerre kell. S a pályavéget ér az útazó, Vénsége zordon, bús, rideg telén, Még tűzre rak, s utószor felhevűlve, Végigtekint a tarka életen, Mint a ruhán, mely hajdan dísze volt, Most a szegénység ronda bélyege Az elkopott fény foltjait mutatja. – Hol vagytok, összehordott kincseim?
FEJEDELEM jő. Te Zeüsz, te isten, vagy bármily nevű légy, Ki e világot részre szaggatád, Földünket mért nem alkotád nagyobbá, Nem akkorává, hogy ha bírhatom, Ne kelljen búnom a napfény elől, A nagyban e kis morzsadomb urának. Seregeihez. Ti napkeletre, napnyugotra ti, Hatalmamat hordozza kardotok. Hogy, míg leszáll ott, itt már fenn ragyogjon Szolgálatomban a nap, s birtokom, Mig én leszek, ne lásson éjszakát.
FEJEDELEM jő. Égsz még, s nem égsz el, nap, mely verve látsz? Rengsz, s el nem omlol, föld, e láb alatt, Mely vérjelekkel nyomta hátadat? Ha ölnyi térben hírem, és magam Bőven tanyázunk, mért e hosszas út? Mért e hegyekkel büszke földdarab Egy sírhalommá nem lesz, nem nagyobbá, Mint mennyi kell, hogy lábamat kinyujtsam? (…) Te csalfa fényből alkotott ragyogvány, El a kezekből, fejedelmi bot, Erőtök nincs, míg volt, én voltam az. Ez a kebel volt műhely ezrekért, Fenségben ültem, mint a bérci kő, Rokon szív nélkül, szörnyen egyedűl. Az átvirrasztott éjek rémei, A barna gondok, szélvészháború, Villám s hideg fény voltak táborom; Lábamnál nyílt és hervadt a virág; De úr valék, s betöltve a hiány.
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
(…) Lázadj fel, tenger, bérc, te hullj alá, Gördűlj ki, föld, e fáradt láb alól, Szakadjatok rám, égő csillagok, Romlásotok harsogása jel legyen, Hogy egy királyi lélek sírba megy. El. TUDÓS Az élhetetlenség És halhatatlanság Két nagy dolog, két régi fejtörés. (…) S mért élhetetlen? vagy mért halhatatlan, Mért élhetetlen, aki élni vágy, S mikor nem az, mért halhatatlan akkor? Élet- s halálban mért az a lehet, Az élhet, halhat mért van eltörölve? – S én nem kivántam, hogy legyek, s vagyok! Majd nem kivánnék halni, s meghalok! S akkor, ha láttam hitványságomat, Tán úgy kivánnám, s meg nem halhatok! S örökre nem! nem! mindig nem! gyötör. Homlokára üt. Ki vagy te, aki bennem háborogsz? Ész, vagy nem ész? elő! hadd lássalak.
TUDÓS elmélkedve jő. Erő az isten! úgy kell lennie, Ész és erő, vagy inkább még erő: Erő az ész is, mert uralkodik, S mi az? természet, most felelj, ha tudsz, Munkáit értem, nem tudom magát. Erő, vagy isten? melyik szó erősebb? Szavak, nevek, ti öltök minket el! Ezerszer oszlatám már szűz elemre Az össze-visszajárt természetet. A képzelődés elfáradt agyamban, S még istenem sincs. Nem tudom, mi az, Vagy kit nevezzek annak. És ezért Fáradtam annyit éjimen s naponnan, Hogy azt mondhassam, semmit sem tudok! – És mégis ezt a nemtudást nem adnám Egész hadért, mely, hogy tud, azt hiszi.
Jegyzetek: FA CSELEKMÉNY SZERINT
METAFORIKUSAN
KERT CSELEKMÉNY SZERINT
METAFORIKUSAN
ÚT–VÁNDOR–VÁNDORLÁS CSELEKMÉNY SZERINT
METAFORIKUSAN
19 5
19 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) FA: A cselekmény szintjén: Csongor kertjének tündérfája, amit Tünde ültetett, hogy jelt adjon Csongornak. A szerelmesek többször alatta (vagy másik fa alatt → Mirígy házának kertjében) találkoznak, tövében Csongor rendre elalszik, a drámai cselekmény elején és végén törzséhez van kötözve Mirígy (vagyis a gonosz ártalmatlanná van téve). Metaforikusan: szinteket összekötő világtengely (népmese világfája, az Éden almafája, a Hesperisek kertjének almafái), a világszintek közti kommunikáció eszköze, boldogság-, ifjúság- és életszimbólum, termékenység, halhatatlanság és lélekjelkép, Tünde növényi megtestesülése, elszáradása, eltűnése rontás-, illetve haláljelkép. B) KERT: A cselekmény szintjén: Csongor ide tér haza, innen indul el a mű elején, és ide érkezik újra a végén. Mirígy házának kertje, ahol Csongor Kurrah mesterkedése nyomán elalszik. Metaforikusan: világmodell – a kozmosz kicsinyített mása, a védett intimitás tere, szépség- és boldogságjelkép, erotikus szimbólum (lásd Nemtők), megvilágosodás, beteljesedés (lásd hulló aranyalma), megkísértés, beavatás (Édenkert, Hesperisek kertje, sírkert). C), D), E) ÚT–VÁNDOR–VÁNDORLÁS: A cselekmény szintjén: Csongor vándorként lép elénk, és további vándorlása adja a dráma időbeli előrehaladását. A többi szereplő is rója a maga útját, de ők akkor kerülnek elénk, ha Csongor útját keresztezik. (Ez az oka annak, hogy az út/vándor motívum Csongor szövegeiben van leggyakrabban jelen, rajta kívül Tünde szövegeiben és a vándorokéiban.) Kitüntetett helyként közép, amiből az utak szertefutnak (hármas út). Metaforikusan: életút, követendő eszmény, életértelem keresése (szerelem, tudás, hatalom, pénz: közülük csak a szerelem bizonyul maradandónak, lásd a Kalmár, Fejedelem, Tudós második jelenése). A vándorok egy-egy életcél képviselői (horizontális út), Csongor célja magasabb, szellemieszményi (vertikális út: a vándorok nézőpontjából őrület, költői álomvilág, betegség). Beavatódás, a földi térből a tapasztalaton túliba való átlépés, világszintek határa, belső út – az önazonosság megtalálása, próbatétel, elvágyódás, megismerés – új horizontok feltárulása, bolyongás (körkörösség) – célba érés.
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
8. lépés: 13. feladat T/13.
156. oldal 15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Maradhatnak az előző csoportok, és osszuk szét köztük a feladatokat a következők szerint: a), b) könnyebb feladat; c), d) és f) közepesen nehéz; e) összetett, nehezebb feladat. • Hagyjunk öt percet a gondolkodásra, majd frontálisan beszéljük meg a válaszokat, elsősorban a feladatgazda csoport(ok) meglátásaira építve. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : filozofikus gondolkodás fejlesztése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : nehézség szerint M u n k a f o r m á k : csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik 13. Olvassátok el újra az Éj monológját! ÉJ Sötét és semmi voltak: én valék, Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj, És a világot szültem gyermekűl. Mindenható sugárral a világ Fölkelt ölemből; megrázkódtatá A semmiségnek pusztaságait, S ezer fejekkel a nagy szörnyeteg, A Mind, előállt. Hold és csillagok, A menny csodái lőnek bujdosók Kimérhetetlen léghatárokon. Megszűnt a régi alvó nyúgalom: A test megindúlt, tett az új erő, S tettekkel és mozgással gazdagon Megnépesűlt a puszta tér s idő, Föld és a tenger küzdve osztozának Az eltolt légnek ősi birtokán; Megszünteté a tenger habjait, S melyet haraggal ostromolt imént, Most felmosolyga mélyiből az ég; S mint egy menyasszony, szépen és vidáman Virágruhába öltözött a föld.
A por mozogni kezdett és az állat, S királyi fejjel a lelkes porond, Az ember lőn, és folytatá faját, A jámbort, csalfát, gyilkost és dicsőt. – Sötét és semmi vannak: én vagyok, A fény elől bujdokló gyászos Éj. – A féreg, a pillanat búboréka, Elvész; idő sincs mérve lételének. Madárt a szárny, a körmök állatot Nem váltanak meg, kérges büszke fát Letesznek századoknak súlyai. Az ember feljő, lelke fényfolyam, A nagy mindenség benne tűkrözik. Megmondhatatlan kéjjel föltekint, Merőn megbámúl földet és eget; De ifjusága gyorsan elmulik, Erőtlen aggott egy-két nyár után, S már nincs, mint nem volt, mint a légy fia. Kiirthatatlan vággyal, amig él, Túr és tünődik, tudni, tenni tör; Halandó kézzel halhatatlanúl
19 7
19 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is, Még a hiúság műve van porán, Még kőhegyek ragyognak sírjain, Ezer jelekkel tarkán s fényesen Az ész az erőnek rakván oszlopot. De hol lesz a kő, jel, s az oszlopok, Ha nem lesz föld, s a tenger eltünik.
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Fáradtan ösvényikből a napok Egymásba hullva, összeomlanak; A Mind enyész, és végső romjain A szép világ borongva hamvad el; És hol kezdve volt, ott vége lesz: Sötét és semmi lesznek: én leszek, Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj.
a) A drámai cselekményben hol, mikor, milyen helyzetben hangzik el a monológ? b) A monológ alapján hol helyezkedik el az Éj a szereplők rangsorában? Miféle nézőpontból látjuk általa az anyagi világot, a földi létet? c) Milyen idősíkok kapcsolódnak hozzá? Hogyan ismétli meg a monológ a műegész szerkezetének körkörösségét? Miben tér el ettől? d) Hogyan hozza létre maga a monológ szövege is a körkörösséget? e) Mi jellemzi az Éj szerint a teremtett világot, az ember egyedi és történelmi létét? Gyűjtsetek és magyarázzatok meg néhány jellegzetesnek, kifejezőnek tartott költői képet! KÖLTŐI KÉP
JELENTÉSLEHETŐSÉGEK
1) 2) 3) 4)
f)
Milyen lét- és történelemszemlélet bontakozik ki a monológból?
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a)
Ötödik felvonás eleje: Tünde Ilmával az Éj birodalmába ér, és jóslatot kér tőle a jövőről. Az Éj számkivetéssel sújtja Tündét, mert elhagyta tündérhazáját földi szerelméért: halhatatlanság helyett rövid földi boldogság lesz része. b) A mű univerzumában a jóságos és a gonosz felett állónak mutatkozik a romantikus gondolkodást összegző érvénnyel megjelenítő Éj. Egyedül ő rendelkezik korlátlan hatalommal, nem keletkezett és nem pusztul el, öröktől fogva és örök időkig létezik. Azonos a világ keletkezése előtti és pusztulása utáni semmivel. c) Valék, vagyok, leszek (sötét és semmi): múlt – jelen – jövő örökkévalóságban. A drámai cselekmény a mese okán, bár kört ír le, nem körforgást jelöl, a szerelmesek egymásra találnak. d) A gondolatritmus tagolja három egységre a szöveget, és hozza létre a körkörösséget: a világ létezése előtti állapot – a világ létezésének állapota – a világ létezése utáni állapot (megegyezik a világ létezése előtti minőséggel).
E G Y
e)
f)
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
A monológ az embert a természetnek kiszolgáltatott, tragikus lénynek mutatja. Kozmikus távlatából tekintve a világ, az ember és a történelem véges pillanat, minden emberi törekvés képtelen vágy csupán. Költői képek például: féreg, a pillanat búboréka (metafora); Madárt a szárny, a körmök állatot / Nem váltanak meg, kérges büszke fát / Letesznek századoknak súlyai. (allegória); Az ember feljő, lelke fényfolyam (metonímia, metafora); S már nincs, mint nem volt, mint a légy fia. (hasonlat). A romantikus történelembölcselet ciklikus elvű irányához kapcsolódik. A fejlődéselvűséget és az ember közösségi elkötelezettségét, az emberi cselekvés és létezés célszerűségét egyaránt tagadja. Eszmeisége szembehelyezkedik a felvilágosodással. Gondolkodásának középpontjában az ember nembelisége áll. A világ rendezettségével és a dolgok végső értelmével szembeni magatartását a kétely, a tragikum és irónia határozza meg. Költészete sokban előlegezi korunk alaptapasztalatát a világ széttöredezéséről és a személyiség egységének látszat voltáról.
REFLEK TÁL ÁS 9. lépés: 14. feladat T/14.
158. oldal 2-3 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Ne feledkezzünk meg a portfólió gondozásáról, hívjuk fel a tanulók figyelmét a beválogatható, választható feladatokra. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexivitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írás saját magunk számára 14. Írj három percig folyamatosan arról a kérdésről, ami a Csongor és Tünde olvasásakor és megbeszélésének folyamatában téged a leginkább érdekelt, izgatott, foglalkoztatott! Vörösmartynak ez az alkotása (…) az „összművészeti” vállalkozás jegyében áll. A különféle létszférák egyetlen, „regényes” műben felmutatásával összefüggéseik, egymást átható gondolataik, a hármas útra lépő reprezentánsok révén teljes világ bontakozik ki: a küzdelem Csongorért folyik, e világi meg túlvilági, mesei–mitikus–valóságos erők között. Miközben a megszólalásnak igen változatos formái jelzik a célba vett világok sokrétűségét. Vörösmarty szavakból, szintagmákból, mondatnyi egységekből szövi a mű motívumhálóját, az ismétlések korántsem kusza szövevénye egyben a lehetséges változatokat (is) fölidézi. A Csongor és Tünde az európai romantika fordulópontján született, akkor, amikorra jó néhányan a romantikus korszak lezárultát tételezték, ám akkor, amikor a kelet-közép-európai irodalmak egyike-másika éppen megkezdte romantikája kiépítését. A Csongor és Tünde egy kereső korszakra tekint vissza, epikus és drámai meg lírai műfajok tapasztalatát ötvözi, és egy kereső, kevéssé epikus, csak
19 9
200
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
részben drámai, ám erőteljesen lírai korszakot előlegez. Irodalmat és zenét találkoztat, bölcseletet meg személyiség-értelmezést, szinte eleget téve a német korai romantikus igényeknek. (Fried István: „S aki álmaimban él…”) PA
Alább a Csongor és Tünde két színpadtervét láthatod. Készíts Te is saját elképzelésed szerint színpadtervet a drámai költemény cselekményének egy általad fontosnak, érdekesnek tartott helyszínéhez! Néhány mondattal indokold, magyarázd elképzelésedet, megalkotott képi világodat!
Upor Tibor terve, 1932
PA
Varga Mátyás terve, 1946
Bánki Róza ilyen jelmezeket tervezett a székesfehérvári Vörösmarty Színház Vladiszlav Troickij rendezte Csongor és Tünde előadásához (2006). Te milyen jelmezekbe öltöztetnéd a darab szereplőit? Készítsd el néhányuk jelmeztervét! Néhány mondattal indokold, magyarázd meg elképzelésedet!
„Minél többször olvasom, nézem ezt a darabot, minél tovább dolgozom a Csongor és Tündén, annál inkább meggyőződésem, hogy Vörösmarty egy 19. századi magyar Shakespeare. Ebben van az ereje, de a nehézsége is, hiszen a Szentivánéji álomhoz hasonlóan a szerző itt is több dolgot kötött össze, az ősi magyar széphistóriától a commedia dell’ artén keresztül a moralitásig, és ez nyilván a maga korában igen aktuális kérdéseket tükrözött, de elég nehéz a mai ember tudatával összeegyeztetni. (…) Nem tudom, hogy a magyar közönség milyen elvárással közelít ehhez a darabhoz. Talán valamiféle mesejátéknak tekinti, vagy operaszerű színműnek, de a mi esetünkben az előadás se nem mese, se nem opera, talán leginkább egy nosztalgikus álomra emlékeztet, amely mindamellett nagyon is reális.” (Vladiszlav Troickij – Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, 2006)
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
PSZé Saját szemponttáblázattal vagy halmazábra használatával hasonlítsd össze Ledér–Balga, illetve Kurrah–Ilma jelenetét! Térj ki a komikum forrásaira is! PSZa „Mért, hivatlan bűnös álom, Mért ömölsz el most szememre, Most, midőn szerelmi kéjre Földelelne szép világom?” Írj másfél-kétoldalas esszét arról, mi az álom visszatérő motívumának szerepe a Csongor és Tündében, illetve a romantikában! PK
A Csongor és Tünde – a romantika kevert műfajúságának megfelelően – számos műfajt „vendégként” emel be szövegébe. Olvasd át és értelmezd a magad számára az alábbi táblázatot, majd gyűjts saját példákat a műből, készíts ehhez hasonló táblázatot a portfóliódba! Keress magyarázatot arra, vajon miért használt fel Vörösmarty ennyiféle műfajt drámai költeményében! Mi az egyes példák szerepe a műben?
IDÉZET
MŰFAJ
Vessz el, mint a fűzi gomba; Légy egérré, légy bogárrá, Vagy légy olyan, mint Mirígy. (Mirígy)
Ráolvasás (rontás, átokmondás → népköltészet ősi műfaja)
A kisujj már azt jelenti, Hogy nagyobb ujj is vagyon. (Ilma)
Közmondás (A kisujjam adom, és az egész karom kellene neki.)
Sík mezőben hármas út, Jobbra, balra szertefut, A középső célra jut. (Ilma)
Találós kérdés
Rózsalevél, kicsi rózsalevél, Miért van, hogy halovánnyá lettél? Halovánnyá, mint a lány orcája, Mint a télnek hideg hóruhája. Rózsalevél, kicsi rózsalevél – (Ledér)
(népszerű, valószínű) műdal
Mint az ájtatos közönség A faképnél hagyott papot, Itt felejtett, itt hagyott. (Balga)
Szóláshasonlat, szólásmondás
Hőhe! hőhe! hőhe, hő! (Duzzog)
Állathívogatók (gyermeknyelv)
PSza „Szószatyor, hullomás, gyász tünet” és a többiek Vizsgáld meg a Csongor és Tündéből saját példákat kiemelve Vörösmarty romantikus nyelvét, eredeti képalkotását! Írásod másfél-két oldal terjedelmű legyen!
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: egyéni
201
202
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
R ÁHANGOLÓDÁS 10. lépés: 15–16. feladat T/15.
161. oldal Előzetes feladat
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az ember tragédiáját legalább két héttel a modul megkezdése előtt kezdjék el olvasni a tanulók. Színenként haladva olvassanak, és folyamatosan töltsék ki az olvasónaplót. Időnként kérdezzünk rá, hogyan haladnak az olvasással és a naplókészítéssel, vannak-e problémáik, amelyeknek megoldásához segítségre van szükségük. • Az olvasónapló célja az értő, reflektált olvasás megtámogatása, nem cél azonban a naplók részletes, közös megbeszélése. Sokkal inkább az órai értelmezési folyamatok feltételeinek, sikerességének megteremtése. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információkeresés, lényegkiemelés, rendszerezés, emblematikus idézet kiválasztása, reflektálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasónapló
MADÁCH IMRE: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Madách Imre 1859 februárja és 1860 márciusa között írta Az ember tragédiáját. Mivel Ádám sorsa és küzdelme általában az emberi törekvéseket és sorsot képviseli, továbbá mivel a szöveg a drámának megfelelően szerveződik, ugyanakkor erős a lírai jellege is, Madách műve a romantikus világdrámák vagy drámai költemények sorába illeszkedik. Többek között arra keresi a választ, hogyan határozható meg (meghatározható-e) az ember helye a világban, létezik-e szabad akarat, és ha igen, miben áll az ember döntési szabadsága. Választhat-e tetteivel bűn és erény között, meddig terjed szabadságának határa, és mi az, ami már nem tarozik az emberi illetékesség körébe. Ezeket az emberi létünk szempontjából húsbavágó kérdéseket mi is megpróbáljuk körbejárni a mű értelmezési folyamatában. 15. Előzetes feladat Írj folyamatosan olvasónaplót! Egy-egy szín elolvasásával egyidejűleg vagy a szín elolvasása után közvetlenül töltsd ki a megfelelő táblázatot! Ha bizonytalan vagy némelyik kérdésben, beszéld meg menet közben egy osztálytársaddal vagy kérj segítséget tanárodtól! (Az olvasónaplóban Réti Zoltán illusztrációit – 1982 – láthatod.)
E G Y
1. SZÍN
R O M A N T I K U S
Hol és mikor játszódik? Mi a központi eszme, gondolat? Mi az Úr és Lucifer vitájának lényege? Vajon igazat mond-e Lucifer az „együtt teremtésről”? Miből gondolod? Ki és hogyan döntheti el az Úr és Lucifer vitáját? Egy fontos gondolatom:
Mottó: (Egy-két soros összegző érvényű idézet) 2. SZÍN
Hol és mikor játszódik? Mi a központi eszme, gondolat? Vajon mi a szerepe Lucifer tervében a kiűzetésnek? Hogyan érvel Ádámnak, hogyan Évának célja eléréséért? Egy fontos gondolatom:
Mottó:
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
203
204
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
3. SZÍN
15. SZÍN
Mottó:
Mottó:
Hol és mikor (mi után, mi előtt) játszódik? Milyen Ádám és Éva viszonya az Úrhoz, Luciferhez? Hogyan változott ez a viszony a kezdetekhez (2. szín) képest? Mit szeretne tudni Ádám? Írd ki röviden a „kérdéseit”! Kihez intézi kérdéseit? Mire kap választ? Mit? Mire nem? Miért? Mi a különbség Lucifer (4-14. szín) és az Úr (15. szín) válasza között? Mi jellemzi az Úr és Lucifer viszonyát? Egy fontos gondolatom:
E G Y
4. SZÍN
R O M A N T I K U S
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat? Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?)
Mottó:
Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!) Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom: 5. SZÍN
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat?
Mottó:
Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?) Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!) Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom:
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
205
206
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
6. SZÍN
•
1 1 .
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat? Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?) Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!)
Mottó:
Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom: 7. SZÍN
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat?
Mottó:
Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?) Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!) Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom:
É V F O L Y A M
E G Y
8. SZÍN
R O M A N T I K U S
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat? Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?) Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!)
Mottó:
Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom: 9. SZÍN
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat? Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?)
Mottó:
Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!) Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom:
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
207
208
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
10. SZÍN
•
1 1 .
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat? Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?)
Mottó:
Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!) Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom: 11. SZÍN
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat? Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?)
Mottó:
Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!) Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom:
É V F O L Y A M
E G Y
12. SZÍN
R O M A N T I K U S
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat? Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?)
Mottó:
Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!) Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom: 13. SZÍN
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat? Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?)
Mottó:
Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!) Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom:
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
209
2 10
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
14. SZÍN
•
1 1 .
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat? Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?)
Mottó:
Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!) Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom:
É V F O L Y A M
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: Részben értelem szerint, részben egyéni. Egy szín olvasónaplójának lehetséges kitöltését mintaként közöljük.
6. SZÍN
Mottó: (Egy-két soros összegző érvényű idézet) Például: „Miért is vonz az a kéj Tantalusként, Ha Herculesnek ereje hiányzik”
Hol és mikor (milyen korban) játszódik?
Rómában (ókor, a császárkor vége), nyílt csarnok
Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi?
Sergiolus (Á), Miló (L), Júlia (É)
Mi a központi eszme, gondolat?
Közösségi eszméktől távol, magunknak élés, kéj, örömök keresése, az élet, a pillanat élvezete, kiélvezése
Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?)
Émelyítőnek érzi, megcsömörlött. Júlia nyomán az édeni múltba réved, hiányérzete van.
Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet.)
Ádám következő színbeli csalódását többször jelzi előre (Néhány őrültet most feszítenek fel, / Testvériségről, jogrul álmodókat.) (A glória, ha lassan elveszett, Még megmarad a vérengző kereszt.)
Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez?
Óh, ha él az Isten, Ha gondja van ránk és hatalma rajtunk, Új népet hozzon, s új eszmét a világra. (Péter apostol: Legyen hát célod: Istennek dicsőség, Magadnak munka.) – a kereszténység eszméje, a szeretet elve fogalmazódik meg.
Egy fontos gondolatom:
Egyéni
2 11
2 12
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
T/16.
•
1 1 .
É V F O L Y A M
171. oldal 20 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az óra elején kialakíthatjuk azokat a négyfős csoportokat, amelyek a 4 órás Madách-folyamatban együtt dolgozhatnak. Egy-egy feladatra az osztálylétszámtól függően több csoport szerveződik majd. • Az értelmezés fókuszában lévő, két órát magában foglaló feladat differenciálási elvei szerint érdemes már most a csoportokat kialakítani (lásd alább). • A 16. feladat célja az elsődleges olvasói tapasztalatok, reflexiók felszínre hozása, a művel kapcsolatos személyes érintettség (amely reményeink szerint már az olvasónapló-írással kialakult) megerősítése, a tanulói kérdezés bátorítása. • Hívjuk fel a csoportok figyelmét arra, hogy a 4 szín olvasónaplójának rövid bemutatására kb. 5 perce van a csoportnak, további 2-2 perc a fontos gondolatok megbeszélésére (10 perc). A kérdés írása és bemutatása, poszterre ragasztása kb. további 5 percet igényel. Amennyiben úgy alakul, és a tanár termékenynek látja, a kérdéseket elkezdhetik csoportosítani (az öntapadós jegyzetlap átragasztható). A kérdésposztert hagyjuk kint a teremben, és amikor aktuális, utaljunk vissza rá, vagy kövessék nyomon a tanulók, mikor mire találtak választ az értelmezés későbbi folyamatában. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzés, érvelés, adaptáció, előadói készség, kritikai gondolkodás, kérdésfeltevés, csoportosítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : négyfős homogén csoportok A) és B) csoport: képesek a narratíva sajátos szempontú átgondolására, egy-egy mítoszi séma alkalmazására C) csoport: filozofikus gondolkodás iránt fogékonyak D) csoport: ellentétek, dialektikus viszonyok értelmezésére képesek E) csoport: irodalomelméleti kérdésekben jártasabbak, művészet iránt fogékonyabbak M u n k a f o r m á k : csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik E s z k ö z ö k : kitöltött olvasónaplók, nagyobb (pl. fél írólapnyi) öntapadós jegyzettömb, 1 ív csomagolópapír a kérdésposzternek, filctollak 16. Elsődleges olvasói tapasztalatok, reflexiók Alkossatok négyfős csoportokat tanárotok útmutatása szerint! a) Minden csoporttag válassza ki a számára legérdekesebb színt, és olvasónaplója alapján mutassa be a többieknek! (Ha egy szín már „foglalt”, nem választhatja más csoporttag is ugyanazt!) b) Olvasónaplóitokat használva beszélgessetek külön a csoport által választott négy szín „fontos gondolatairól” úgy, hogy mindenki mondja el mind a négy színhez az odaírt „egy fontos gondolatát”!
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
c) Megbeszélésetek alapján írjatok fel Az ember tragédiájával kapcsolatban egy, a csoport tagjait közösen foglalkoztató kérdést öntapadós jegyzettömblapra! d) A kérdést a csoport képviselője mondja el hangosan, magyarázza meg, miért tartja a csoport izgalmasnak, majd ragassza fel az osztály közös kérdésposzterére!
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: egyéni
JELENTÉSTEREMTÉS 11. lépés: 17–18. feladat T/17–18.
172. oldal 25 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A csoportok továbbra is az olvasónaplóval dolgoznak, legyen minden csoport asztalán a Tragédia 1-2 teljes szövegpéldánya is. • Körülbelül 10 perc jut a kutatásra, 15 perc a megbeszélésre. Egyik csoport prezentál, a másik (vagy egy másik csoporttag) pedig válassza ki a tanári asztalra elhelyezett információs kártyákból a megfelelőket, és ragasztóval helyezze fel az üres, nagyított (közös) modellábrába. Közben a többiek a munkatankönyvbe dolgoznak. • Az értelmezés e fázisában nem kell részletező kifejtésre törekedni, csak a lényegre szorítkozzunk a kártyák fölrakásakor. Az óra végén ne felejtsük el a portfólió gondozását. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tér, idő, szereplők viszonyrendszerének azonosítása és értelmezése, alkalmazás, szerkezetvizsgálat, a világszintek elkülönítése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : a 16. feladatnál kialakított csoportok szerint M u n k a f o r m a : csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik E s z k ö z ö k : a prezentációhoz a kétszintes modellábra nagyított (fektetett csomagolópapírnyi) változata, tér-, idő- és szereplőkártyák, ragasztó stift. Ha rendelkezésre áll, a táblázatot és a benne elhelyezendő, mozgatható információs elemeket aktív táblával való használatra is előkészítheti a tanár. Információkár t yák:
ÚR
LUCIFER (A 4. FŐANGYAL)
2 13
2 14
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
ANGYALOK KARA
FŐANGYALOK: GÁBOR MIHÁLY RÁFAEL
KERUB
A FÖLD SZELLEME (szava)
ÁDÁM (az első férfi)
ÉVA (az első nő)
ÁDÁM (az emberiség képviselője a „történelemben”)
ÉVA (az emberiség képviselője a „történelemben”)
MENNYEK
PARADICSOM
PÁLMAFÁS VIDÉK
FÖLD
EGYIPTOM
ATHÉN
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
RÓMA
KONSTANTINÁPOLY
PRÁGA (1)
PÁRIZS
PRÁGA (2)
LONDON
FALANSZTER
ŰR
HÓ ÉS JÉGVIDÉK
AZ ÁLOM IDEJE (a kiűzetés utáni, de a történelem kezdete előtti idő)
ÖRÖKTŐL FOGVA ÉS ÖRÖK IDŐKIG
ÖRÖK IDŐKIG (égi teremtmények)
A TEREMTÉS BEFEJEZÉSÉNEK PILLANATA
AZ EGYES EMBER ÉLETIDEJE
2 15
2 16
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
VÉGES EMBERI IDŐ
•
1 1 .
É V F O L Y A M
AZ EMBERISÉG TÖRTÉNELMI IDEJE (LUCIFERI)
17. Dolgozzatok csoportban olvasónaplóitok és a drámai költemény szövegének használatával! A) Tér a) Hogyan csoportosíthatók Az ember tragédiája színhelyei az e világi és a tapasztalaton túli szféra alapján? b) Melyik színhely tekinthető határhelyzetben lévőnek? Miért? c) Hol tartózkodik Ádám a 4–14. színben fizikailag, hogyan és mit él meg szellemileg? d) Mely helyszínek fordulnak elő ismételten a műben? Mi lehet a szerepe az ismétlődéseknek? e) Milyen nevezetes arányok emelik ki a párizsi színt? Vajon miért? B) Idő a) Milyen konkrét időpontban indul a drámai költemény „cselekménye”? b) Melyik szereplőhöz milyen idődimenzió kapcsolódik, miért fontos a különbözőségük? c) Hogyan oszthatók fel a színek a bibliai, a történelmi és a futurisztikus (képzelt jövő) idő alapján? Melyik szín feleltethető meg Madách jelenének? d) Hogyan változik Ádám életkora a 4–14. szín folyamán? Vajon miért? (Keressétek meg a szerzői utasításokban az életkora változására vonatkozó kifejezéseket!) C) Szereplők és világszintek a) Kik a mű tapasztalaton túli szintjéhez tartozó szereplők? b) Melyik világszinthez tartozik Ádám és Éva a 3. és 15. színben? Melyikhez a 4–14. színben? (Indokoljatok!) c) Hogyan határozható meg az Úr az angyalok karának és a főangyaloknak az első színbeli, illetve az angyalok karának záró színbeli megszólalásai alapján? Hogyan árnyalja az Úr karakterét saját szólama (amit mond a teremtésről, az emberről)?
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
D) Az Úr és Lucifer a) Hogyan határozható meg Lucifer az 1–3. szín alapján (ki ő, milyen viszonyban van az Úrral, mi a célja, milyen eszközei vannak célja eléréséhez)? b) Hogyan változik meg tudásunk az Úr és Lucifer viszonyáról a 15. színben? c) Hogyan változik meg az Úr Lucifer-értelmezése a 15. színben? E) Szereplők viszonyrendszere a) Hogyan határozható meg Ádám és Éva az Úrhoz, hogyan Luciferhez viszonyítva? Melyik viszonyrendszerben kik ők? b) Hogyan határozható meg Ádám, hogyan Éva önmagában (célok, tulajdonságok) és hogyan egymáshoz való viszonyukban? c) Mely színekben és milyen lényeges viszonyváltozások következnek be a transzcendens (Úr, Lucifer) és a földi szint (Ádám, Éva) között? 18. Közzététel a) Válasszatok képviselőt a csoportból, aki összegezve közzéteszi gondolkodásotok eredményét! b) Válasszatok egy másik képviselőt, aki kiválasztja a kutatásotokhoz kapcsolódó információkártyákat, és elhelyezi a közös modellposzteren! c) Párhuzamosan mindenki töltse meg tartalommal saját munkatankönyvében az üres modellt! Tapasztalaton túli világ szintje (normaadó) Világszintek határa, átmenet E világ szintje (normakövető)
S Z E R E P L Ő K
T É R
I D Ő
PSZé Dolgozd fel az alábbi idézeteket a kettéosztott napló technikájával! Vizsgáld meg, milyen időt-idősíkot jelölnek, és mi a szerepe az egyes idősíkoknak a műegész értelmezése szempontjából! A bal oszlopban az IDÉZET, a jobb oszlopban az IDÉZETBEN MEGJELENŐ IDŐ ÉS MŰBELI SZEREPÉNEK ÉRTELMEZÉSE legyen.
2 17
2 18
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Nyolcsoros táblázatodban az összetartozó idézeteket egy rubrikába írd! (Az idézeteket elektronikus könyvtárból is másolhatod.) (1) Megtestesült az örökös nagy eszme, / Im, a teremtés béfejezve már, / S az Úr mindentől, mit lehelni enged, / Méltó adót szent zsámolyára vár. (angyalok kara, 1.) Be van fejezve a nagy mű, igen. / A gép forog, az alkotó pihen. / Évmilliókig eljár tengelyén, / Mig egy kerékfogát ujítni kell. (Úr, 1.) (2) Én végtelen időtől tervezem, / S már bennem élt, mi mostan létesült. (Úr, 1.) Dicsér eléggé e hitvány sereg, / És illik is, hogy ők dicsérjenek. / Te szülted őket, mint árnyát a fény, / De mindöröktől fogva élek én. (Lucifer, 1.) Hah, szemtelen! nem szült-e az anyag, / Hol volt köröd, hol volt erőd előbb? Ezt tőled én is szintúgy kérdhetem. (Úr – Lucifer 1.) (3) Csak ember műve csillog és zörög, / Melynek határa egy arasznyi lét. (Lucifer, 3.) Könnyű neked beszélni tűrelemről, / Előtted egy öröklét van kitárva, / De én az élet fájából nem ettem, / Arasznyi lét, mi sietésre int. (Ádám, 3.) De ifju keblem forró vágya más: / Jövőmbe vetni egy tekintetet. / Hadd lássam, mért küzdök, mit szenvedek. (Ádám, 3.) E szűkhatáru lét-e mindenem, / Melynek küzdése közt lelkem szürődik, / Mint bor, hogy végre, amidőn kitisztult, / A földre öntsd, és béigya porond? (Ádám, 15.) (4) Megy-é előbbre majdan fajzatom, / Nemesbedvén, hogy trónodhoz közelgjen, (Ádám, 15.) (5) Legyen. Bübájat szállítok reátok, / És a jövőnek végeig beláttok / Tünékeny álom képei alatt; (Lucifer, 3.) Álmodtam-é csak, vagy most álmodom, / És átalán több-é, mint álom, a lét, / Egy percre melly a holt anyagra száll, / Hogy azzal együtt végképp szétbomoljon? / Miért, miért e percnyi öntudat, / Hogy lássuk a nemlét borzalmait? (Ádám, 15.) (6) szerzői utasítások Egyiptomban. Elöl nyílt csarnok. Ádám mint fáraó, fiatalon, trónon ülve. Londonban. (…) Ádám mint élemedett férfiú Luciferrel a Tower egyik bástyáján áll. Az űr. (…) Ádám mint öreg, Luciferrel röpülve. Hóval és jéggel borított hegyes, fátalan vidék. (…) Ádám mint egészen megtört aggastyán, bot mellett jő lefelé a hegyekről Luciferrel. (7) Mulatságos komédia nagyon, / Szemlélni, mint szedé rá a kigyó / Az első nőt, ki már kiváncsi volt, / S mint vitte ez csávába akkor is már / A férfiút. – Láthattok fürge majmot, / Mi méltósággal játssza emberét, / Láthattok medvét táncmester gyanánt. / Csak erre, erre, kedves jó urak! - (Bábjátékos, 11.) Ah, Ádám! itten minket emlegetnek, / Csak szép dolog, kinek olyan szerep / Jutott, hogy még hat ezredév után is / Mulat felette a vig ifjuság. (Lucifer, 11.) (8) Pár ezredév gúláidat elássa, / Homoktorlaszba temeti neved, / Kéjkerteidben a sakál üvölt, / A pusztán koldus, szolganép tanyáz. (Lucifer, 4.)
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
PSZa Képzeld el, hogy Ádám történelmi álomutazása során eljut korunkba, a 21. század elejére is! Milyen világot tapasztalna maga körül? Ki lenne, lehetne Ádám? Milyen szerepben lépne, léphetne elénk Éva? És Lucifer? Vajon milyen eszméért lelkesedne Ádám, és miben csalódna? Írd meg 2-3 oldalban ezt a színt! PSZa Keresd fel a virgo.bibl.u-szeged.hu/~kokas/madach2/menu_hu/illusthu/szinek_hu.html internetes oldalt! Itt megnézheted, hogyan illusztrálta négy képzőművész – Zichy Mihály, Buday György, Kass János és Réti Zoltán (az olvasónaplódban szereplő képek alkotója) – Az ember tragédiája színeit. Az egyik feladatot oldd meg az alábbiak közül a) Válaszd ki a neked legjobban tetsző képzőművész sorozatát, és írj róla 1-2 oldalas bemutatót, amely saját véleményedet, elemző meglátásaidat is tartalmazza! b) Válassz ki egy színt Az ember tragédiájából, és nézd meg, hogyan értelmezte azt a négy képzőművész illusztrációja! Összehasonlító és értelmező bemutatásodat írd meg 1-2 oldalban! PSZé „Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy” – mondja Lucifer, amikor az Úr megátkoz és neki ad az Éden fái közül kettőt. Madách drámai költeményének számos sora az említetthez hasonlóan szállóigévé vált. Gyűjts minél több szállóigét a Tragédiából, és értelmezd a kettéosztott napló technikájával! A bal oszlopba írd be a szállóigét (jelöld a szín számát és a szereplőt is), a jobb oldali oszlopban magyarázd meg: a) mit jelent az adott szállóige a műben, b) illetve példázd, milyen hétköznapi helyzetben, helyzetre használhatjuk! PK
A falanszter (görög > francia: falanx ’csoport, közösség’) szín tudomány által megalkotott, tisztán ésszerű világában az ember kizárólag a közösség alkotóelemeként létezhet. Nincs saját lénye, önálló élete. A kiagyalt elmélet, az önhitt tudomány bünteti az egyéniséget, elszegényíti az élet sokszínűségét. A szín megformálásához Madách költői szabadsággal használta fel Charles Fourier (1772–1837) francia utópista gondolkodó elképzelését olyan telepek hálózatáról, amelyek termelési egységként helyettesítik a családot és a nemzeti kereteket. Nézz utána és mutasd be egy oldalban, mi volt Fourier falanszterének lényege! Bemutatásodat képi illusztrációkkal is gazdagíthatod.
PSZé Olvasd el Jonathan Swift Gulliver utazásai című regényének negyedik részéből (Utazás a nyihahák országába) a nyolcadik fejezetet! Hasonlítsd össze a nyihahák és a falanszter ésszerűen berendezett társadalmát! Formálj saját véleményt róluk! Írásod körülbelül 2 oldal terjedelmű lehet. PK
Az ember tragédiája. Bubik István és Tóth Éva (1983)
2 19
220
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Nézz utána és dokumentáld portfóliódban Az ember tragédiájának színháztörténetét! Néhány soros ismertető szövegekkel és képillusztrációkkal mutasd be • kik voltak a darab híres rendezői, • a szerepeket alakító neves színészek, színészóriások, • rangos díszlet- és/vagy jelmeztervezők! Bemutatód legalább három, különböző korból való előadást érintsen!
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK (A csoportok prezentációjának lehetséges összegzését az alábbi ábra tartalmazza, ezért nem adunk a kérdésekhez külön megoldást, csak néhány tájoló megjegyzést.) örökkévalóság
Mennyek (1.) Paradicsom (2.)
Úr
> Lucifer ↔ (4. főangyal) állítás tagadás ↓ angyalok kara Főangyalok: Gábor Mihály Ráfael
Tapasztalaton túli világ szintje (normaadó)
Teremtő
öröktől örökig
> égi teremtmények ↔
örökig
a teremtés befejezésének pillanata
Kerub A Föld szelleme (szava) Világszintek határa, átmenet
E világ szintje (normakövető)
S Z E R E P L Ő K
Ádám Éva Ősapa Ősanya Tudás Érzelem az első emberpár a történelem előtti létben (3. és 15.) Ádám ~ Éva Férfi Nő az emberiség képviselői a történelemben (különféle szerepekben, 4–14.)
Pálmafás vidék (3. és 15.)
álompillanatok
I D Ő
T É R
a történelem kezdete előtt
Föld
Véges földi idő
Egyiptom (4.) Athén (5.) Róma (6.) Konstantinápoly (7.) Prága I. (8.) Párizs (9.) Prága II. (10.)
Az egyes ember életideje (Ádám „korai”)
London (11.) Falanszter (12.) Űr (13.) Hó és jégvidék (14.)
Az emberiség történelmi ideje (Lucifer interpretációjában) Múlt (4-10.) Jelen (M. kora) Jövő (elképzelt) (12–14.)
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Megjegyzések a T/17.-hez: A/e) Párizs az aranymetszés (a 15. színt nézve) és a felezőpont (az álomszíneket nézve) szerint kiemelt szín. A műben megjelenő koreszmék alapvetően etikai rendszerét Madáchnál a francia forradalom hármas jelszava tartja össze. Madách a lineáris előrehaladás és a körforgás egyensúlyát úgy érvényesíti, hogy minden koreszme már a következő színre megsemmisül, ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy a Tragédia a szabadság–egyenlőség–testvériség hármasát ókori előzményeiben, összefoglalásában és megsemmisülésében viszi színre. „A felszabadított rabszolgák (Egyiptom), az egyenlőséget ugyancsak kiélvező görög polgárok (Athén), a testvériséget hirdető kereszténység megjelenése után Párizs, a IX. szín lesz az eszmék együttes megvalósulásának kísérleti terepe.” Ezt készítené elő a két prágai szín. „Párizs, a soha meg nem tagadott revolúció után a triáda nyila lefelé fordult. A szabadság a londoni szín szabad versenyében, az egyenlőség a mocsár gradációjaként is felfogható falanszterben, a testvériség pedig az antropomorf istenképzetet szemünk előtt újraalkotó eszkimó jelenetében, a XIV. színben semmisült meg.” (Kerényi Ferenc) C/c) és D/c) Az Úr figurája és saját szólama az 1. színben kevéssé felel meg az angyalok kara és a 3 főangyal dicsőítő szólamainak. A Teremtő már-már humoros „mesteremberes önelégültségére” Arany János is fölhívja a figyelmet. Lucifer többször is gyermekes öregúrként emlegeti. A mű során az Úr-figura is jelentős változáson megy át: „egyre inkább megembereli magát” (Martinkó András), teremtményeihez való viszonya is megváltozik. A rendbontó Lucifert már nem száműzni kívánja: „Hah, pártos szellem! el előlem, el, Megsemmíthetnélek, de nem teszem, Száműzve minden szellemkapcsolatból Küzdj a salak közt, gyűlölt, ídegen.”, hanem beilleszti a teremtés rendjébe: „Te, Lucifer meg, egy gyürű te is Mindenségemben – működjél tovább: Hideg tudásod, dőre tagadásod Lesz az élesztő, mely forrásba hoz,”. Az Úr az ember (Ádám, Éva) mibenlétét, illetve az emberhez való viszonyát is „újragondolja”, megértve teremtményének természetét és igényeit, megerősíti a jó és rossz közötti választás szabadságában. (Váróczi Zsuzsa)
12. lépés: 19. feladat T/19.
178. oldal 45+45 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Egy teljes óra a kutatásra + egy teljes óra az érvelő szövegek bemutatására és megbeszélésére. Ha szükséges, a 4. Madách-órából is elvehetünk még 20 percet, de akkor a reflektálási feladatot (recepciótörténet) rövidítsük.
221
222
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
• A feladat célja a Tragédia különböző szempontú értelmezési lehetőségeinek körüljárása, érvelő szöveg felépítése és előadása. Kövessük szorosan nyomon a csoportok munkáját, ahol kell, segítsük értelmezési folyamataikat. A már kialakult és együttműködéshez szokott csoportok dolgoznak tovább. Javasoljuk, minden csoportban legyen „időfelelős”, aki nem hagyja, hogy egy-egy feladatnál leragadjanak, beosztja és nyomon követi a rendelkezésre álló időt. • Az érvelés előadásakor a tanulók jegyzeteljenek a megfelelő érveléstáblázatba (kiválóan strukturálhatja a jegyzetet). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kritikai gondolkodás, adaptáció, elemzés, érvelés, cáfolás, tervezés, szerkezeti vázlat készítése, előadói készség Célcsopor t – dif ferenciálás A) és B) csoport: akik képesek a narratíva sajátos szempontú átgondolására, egy-egy mítoszi séma alkalmazására C) csoport: filozofikus gondolkodás iránt fogékonyak D) csoport: ellentétek, dialektikus viszonyok értelmezésére képesek E) csoport: irodalomelméleti kérdésekben jártasabbak, művészet iránt fogékonyabbak M u n k a f o r m á k : csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik 19. Értelmezési lehetőségek A) A transzcendens szint a) Gyűjtsétek össze, milyen meghaló és feltámadó istenségekről szóló mítoszokat ismertek! Idézzétek fel ezek történetsémában megragadható, közös vonásait! b) Miben hasonlítanak ezek a történetek Az ember tragédiája normaadó szintjének az Úr és Lucifer vitájában kibomló cselekményszálára? Miben különbözik Az ember tragédiája normaadó szintjének történetsémája és jelentéslehetőségei a felidézett mítoszi sémáétól? c) Olvasónaplóitok használatával és az 1. szín újbóli áttekintésével vizsgáljátok meg az alábbi táblázat szempontjai szerint, hogy mi az Úr és Lucifer vitájának lényege! ÚR (ÉS AZ ANGYALOK KARA MINT AZ ÚR SZÓCSÖVE) SZERINTE KI A TEREMTŐ? MI JELLEMZI A TEREMTETT ANYAGOT? MI A TEREMTETT VILÁGBAN LÉVŐ ELLENTÉTEK LÉNYEGE? A VILÁGMINDENSÉG MELY ALKOTÓELEME FÖLÖTT RENDELKEZIK, MI AZ ILLETÉKESSÉGE?
LUCIFER
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
MIT TART A „MÁSIK FÉLRŐL”? HOGYAN ÉRTÉKELI A TEREMTÉST? HOGYAN LÁTJA KETTŐJÜK VITÁJÁNAK JÖVŐBELI KIMENETELÉT?
d) Olvassátok el az alábbi idézeteket, és a táblázatotok minden rubrikájába írjátok be egy-egy bizonyító erejű idézet számát! (1) Dicsőség a magasban Istenünknek, / Dicsérje őt a föld és a nagy ég, / Ki egy szavával híva létre mindent, / S pillantásától függ ismét a vég. / Ő az erő, tudás, gyönyör egésze. (angyalok kara, 1.) (2) Rendzavarva jő amott az / Üstökös rettentő képe: / S ím, az Úr szavát meghallva, / Rend lesz útja ferdesége. – (…) Kis határodon nagy eszmék / Fognak lenni küzdelemben. / S bár a szép s rút, a mosoly s könny, / Mint tavasz s tél, kört vesz rajta, / Fénye, árnya lészen együtt: / Az Úr kedve és haragja. (angyalok kara, 1.) (3) S te, Lúcifer, hallgatsz, önhitten állsz, / Dicséretemre nem találsz-e szót, / Vagy nem tetszik tán, amit alkoték? (Úr, 1.) (4) S mi tessék rajta? Hogy nehány anyag / Más-más tulajdonokkal felruházva, (…) / Nehány golyóba összevissza gyúrva, / Most vonzza, űzi és taszítja egymást, / Nehány féregben öntudatra kél, / Míg minden megtelt, míg minden kihűlt, /És megmarad a semleges salak. – / Az ember ezt, ha egykor ellesi, / Vegykonyhájában szintén megteszi. (Lucifer, 1.) (5) Végzet, szabadság egymást üldözi, / S hiányzik az összhangzó értelem. (Lucifer, 1.) (6) Hah, szemtelen! nem szült-e az anyag, / Hol volt köröd, hol volt erőd előbb? (Úr, 1.) (7) Ezt tőled én is szintúgy kérdhetem. (Lucifer, 1.) (8) Dicsér eléggé e hitvány sereg, / És illik is, hogy ők dicsérjenek. / Te szülted őket, mint árnyát a fény, / De mindöröktől fogva élek én. (Lucifer, 1.) (9) Én végtelen időtől tervezem, / S már bennem élt, mi mostan létesült. (Úr, 1.) (10) S nem érzéd-é eszméid közt az űrt, / Mely minden létnek gátjaul vala / S teremtni kényszerültél általa? / Lucifer volt e gátnak a neve, / Ki a tagadás ősi szelleme. – / Győztél felettem, mert az végzetem, / Hogy harcaimban bukjam szüntelen, / De új erővel felkeljek megint. / Te anyagot szültél, én tért nyerék. (Lucifer, 1.) (11) Aztán mivégre az egész teremtés? / Dicsőségedre írtál költeményt, / Beléhelyezted egy rossz gépezetbe, / És meg nem únod véges végtelen, / Hogy az a nóta mindig úgy megyen. / Méltó-e illyen aggastyánhoz e / Játék, melyen csak gyermekszív hevülhet? (Lucifer, 1.) (12) Hah, pártos szellem! el előlem, el, / Megsemmíthetnélek, de nem teszem, / Száműzve minden szellemkapcsolatból / Küzdj a salak közt, gyűlölt, ídegen. (Úr, 1.)
223
224
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(13) Együtt teremténk: osztályrészemet / Követelem. (Lucifer, 1.) (14) Tekints a földre, Éden fái közt / E két sudar fát a kellő középen / Megátkozom, aztán tiéd / legyen. (Úr, 1.) (15) S egy talpalatnyi föld elég nekem, / Hol a tagadás lábát megveti, / Világodat meg fogja dönteni. (Lucifer, 1.) (16) (…) hasztalan rázod porláncodat, / Csatád hiú, az Úrnak ellenében. (Úr, 1.) (17) Te, Lucifer meg, egy gyürű te is / Mindenségemben – működjél tovább: / Hideg tudásod, dőre tagadásod / Lesz az élesztő, mely forrásba hoz, / S eltántorítja bár - az mit se tesz – / Egy percre az embert, majd visszatér. / De bűnhödésed / végtelen leend / Szünetlen látva, hogy mit rontni vágyol, / Szép és nemesnek új csirája lesz. (Úr, 15.) e) Magyarázzátok meg, miért csak Ádám lehet a „döntőbíró” az Úr és Lucifer vitájában! f)
Mi a szerepe Évának az Úrhoz és a Paradicsomhoz való emberi viszony szempontjából a történeti színekben? Segíthet az alábbi idézet:
„S úgy érzem, mintha álomban feküdném: / A rezge hangon messze múltba szállnék, Hol napsugáros pálmafák alatt / Nagy és nemes volt lelkem hívatása.” Mi a szerepe Évának az Úr, Lucifer és Ádám drámai viszonyának alakulása szempontjából a 15. színben? g) Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget! Az ember tragédiája drámai cselekménye – a mű két világszintjével is összefüggésben – két, egymással összefonódó „epikus szálon” bomlik ki. Az egyik cselekményszál az Úr és Lucifer vitájának történetét viszi színre, a másik Ádám férfivá érésének, „felnövekedésének” történetét. A bibliai anyagot Madách az ősibb tapasztalattal szolgáló mítosz szellemében alkotta újra. Az Úr és Lucifer küzdelmét tematizáló cselekményszál a létezés legáltalánosabb keretét, a létezők világának, az eszme és az anyag létezésének síkját jeleníti meg, és a bibliai Teremtéstörténetet az évszakünnepek meghaló-feltámadó istenségeinek archaikusabb mítoszi sémáját felhasználva formálja újra. A felhasznált mítoszi séma elemei a következők: • az istenség összecsapása egy másik, vele ellentétes erővel • az istenség veresége és eltűnése a világból • az istenség „feltámadása” és dicsőséges visszatérése. h) Értelmezzétek Az ember tragédiáját a transzcendens szint cselekményszálának vizsgálatával: • a meghaló-feltámadó istenség mítoszi sémájával összefüggésben, • az Úr és Lucifer vitájának színreviteleként, • a hasonlóságok mellett a lényeges különbségeket is megmutatva! Segítségül használhatjátok • olvasónaplóitokat, • összefoglaló kétszintes drámaábrátokat,
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
• a fenti kérdésekre adott válaszaitokat, • a meghaló-feltámadó istenség mítoszi sémájáról olvasottakat, • az olvasott idézeteket vagy • a csoport által gyűjtött más, újabb idézeteket. Készüljetek föl munkátok, gondolkodásotok eredményének közzétételére! I. A) A TÉMA FELVEZETÉSE: A SZEMPONT ÉRTELMEZÉSE, ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA B) A CSOPORT ÁLTAL BIZONYÍTANDÓ ÁLLÍTÁS MEGFOGALMAZÁSA II. ÉRVELÉS 1. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
2. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
3. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
EGY LEHETSÉGES CÁFOLAT KIVÉDÉSE
225
226
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
4. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
III. ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉS: A CSOPORT ZÁRÓNYILATKOZATA A LEGFONTOSABB ÉRV RÖVID MEGISMÉTLÉSÉVEL ÉS EGY ÚJ, EDDIG NEM EMLÍTETT HATÁSOS ÉRVVEL (CSATTANÓ) LEGFONTOSABB ÉRV
EGY ÚJ ÉS ÜTŐS ÉRV (CSATTANÓ)
B) Az e világi szint a) Olvasónaplóitok használatával és a szükségesnek gondolt szöveghelyek áttekintésével vitassátok meg az alábbi kérdéseket! Miért ad lehetőséget az Úr Lucifernek az emberpár megkísértésére? Miért bízza rá magát Ádám Lucifer szellemi vezetésére? A Lucifer beszélő név, ’fényhozót’ jelent. Szerintetek mi ennek a jelentősége, szerepe? b) Értelmezzétek a táblázat szempontjait, és töltsétek ki a táblázatot! MI JELLEMZI AZ EMBER(PÁR) HELYZETÉT A TEREMTETT VILÁGBAN? A PARADICSOMBAN (2. SZÍN)
A BŰNBEESÉSSEL (2–3. SZÍN)
A TÖRTÉNETI SZÍNEKBEN (4–14. SZÍN)
A 15. SZÍNBEN
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
KI ÉS HOGYAN ALAKÍTJA ÁDÁMNAK LÉTHEZ VALÓ VISZONYÁT, ÖNÉRTELMEZÉSÉT? A PARADICSOMBAN (2. SZÍN)
A BŰNBEESÉSSEL (2–3. SZÍN)
A TÖRTÉNETI SZÍNEKBEN (4–14. SZÍN)
A 15. SZÍNBEN
HOGYAN TEKINT ÁDÁM ÖNMAGÁRA, MIT GONDOL EMBER VOLTÁRÓL? A PARADICSOMBAN (2. SZÍN)
A BŰNBEESÉSSEL (2–3. SZÍN)
A TÖRTÉNETI SZÍNEKBEN (4–14. SZÍN)
A 15. SZÍNBEN
a kijelölt helyet.) l eléssellembe.bad választást nyer jó és rossz között.
c) Olvassátok el az alábbi idézeteket, és a táblázatotok minden rubrikájába próbáljátok beírni egyegy bizonyító erejű idézet számát! (1) Ah, élni, élni: melly édes, mi szép! (Éva, 2.) (2) Hogy eszméljek? – S nem eszmélnék-e hát: / Nem érzem-é az áldó napsugárt, / A létezésnek édes örömét / És Istenemnek végtelen kegyét, / Ki engemet tőn e föld istenévé? (Ádám, 2.) (3) Te őt dicséred, ő téged kitart, / Megmondja, végy ebből és félj amattól, / Óv és vezet, mint gyapjas állatot; / Hogy eszmélj, szükséged nem is lehet. (Lucifer, 2.) (4) Igen, tán volna egy, a gondolat, / Mely öntudatlan szűdben dermedez, / Ez nagykorúvá tenne, önerődre / Bízván, hogy válassz jó és rossz között, / Hogy önmagad intézzed sorsodat, / S a gondviselettől felmentene. / De trágyaféregül tán jobb neked / Tenyészni kis körödnek lágy ölében, / S tudás nélkűl elfogyni életeddel. – / Nagy kényelem a megnyugvás hitünkben; / Nemes, de terhes, önlábunkon állni. (Lucifer, 2.) (5) Legyünk tudók, mint Isten. (Ádám, 2.) (6) Ádám, Ádám! elhagytál engemet, Elhagylak én is, lásd, mit érsz magadban. (Úr, 2.) (7) Önmagam levék / Enistenemmé, és amit kivívok, / Méltán enyém. Erőm ez, s büszkeségem. (Ádám, 3.) (8) Igaz, igaz, de mindegy, bármi hitvány / Volt eszmém, akkor mégis lelkesített, / Emelt, és így nagy és szent eszme volt. / Mindegy, kereszt vagy túdomány, szabadság / Vagy nagyravágy / formájában hatott-e, / Előre vitte az embernemet. – / Óh, vissza hát a földre, új csatára. (Ádám, 12.) (9) A célt, tudom, még százszor el nem érem. / Mit sem tesz. A cél voltaképp mi is? / A cél, megszűnte a dicső csatának, / A cél halál, az élet küzdelem, / S az ember célja e küzdés maga. (Ádám, 13.)
227
228
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(10) Uram, legyőztél. Ím, porban vagyok / Nélkűled, ellened hiába vívok: / Emelj vagy sújts, kitárom keblemet. (Ádám, 15.) (11) Emelkedjél, Ádám, ne légy levert, / Midőn látod, kegyembe veszlek újra. (Úr, 15.) (12) De ifju keblem forró vágya más: / Jövőmbe vetni egy tekintetet. / Hadd lássam, mért küzdök, mit szenvedek. (Ádám, 3.) (13) De itt e művel, mellyet alkotok, / Azt tartom, hogy megleltem az utat, Mely a valódi nagysághoz vezet. / Enyésszen az egyén, ha él a köz, / Mely egyesekből nagy / egészt csinál. (…) Vezess, vezess, új célra, Lucifer. (Ádám, 4.) (14) Ne oly vágtatva, még jókor beéred, / Talán előbb, a célt, hogysem reméled, / És sírni fogsz majd, látva, hogy mi dőre, / Mig én kacaglak. – Menjünk hát, előre. (Lucifer, 4.) (15) Fel hát csatázni, fel hát lelkesülni / Az új tanért. Alkotni új világot, / Melynek virága a lovag-erény lesz, / Költészete az oltár oldalán / A felmagasztalt női ideál. (Ádám, 6) (16) Ne lelkesítsen többé semmi is, / Mozogjon a világ, amint akar, / Kerekeit többé nem ígazítom. (Ádám, 7.) (17) Uram! rettentő látások gyötörtek, / És nem tudom, mi bennök a való. / Óh mondd, óh mondd, minő sors vár reám: / E szűkhatáru lét-e mindenem, / Melynek küzdése közt lelkem szürődik, / Mint bor, hogy végre, amidőn kitisztult, / A földre öntsd, és béigya porond? / Vagy a nemes szeszt jobbra rendeléd? / Megy-é előbbre majdan fajzatom, / Nemesbedvén, hogy trónodhoz közelgjen, / Vagy, mint malomnak barma, holtra fárad, / S a körből, melyben jár, nem bír kitörni? / Van-é jutalma a nemes kebelnek, / Melyet kigúnyol vérhullásaért / A kislelkű tömeg? Világosíts fel, / S hálásan hordok bármi végzetet; / Csak nyerhetek cserémben, mert ezen / Bizonytalanság a pokol. (Ádám, 15.) d) Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget! Az ember tragédiája drámai cselekménye – a mű két világszintjével is összefüggésben – két, egymással összefonódó „epikus szálon” bomlik ki. Az egyik cselekményszál az Úr és Lucifer vitájának történetét viszi színre, a másik Ádám férfivá érésének, „felnövekedésének” történetét. Mivel az Úr és Lucifer küzdelme csak a földi szférában dőlhet el, perükben Ádámot hívják döntőbírául. Bár ebben a vonatkozásban Ádám szerepe alárendelt, eszköz jellegű, a „döntés” feladata felnőttet, férfit kíván. Ez az elképzelés indokolja, hogy a bűnesetet a beavatási mítoszok sémája szerint alkotja újra Madách. Ennek a mítoszi sémának az elemei a következők: • a beavatandó személy (hős) kiszakadása ismert környezetéből, világából, • a hős határvidéken tartózkodása (az avatásnak az ismert világ határain kívül kell végbemennie), ahol valamilyen tanulási-tapasztalási folyamatban vesz részt: válsághelyzetbe kerül, csalódik, próbát áll ki, jelképesen meghal és újjászületik, miközben fontos titok birtokába jut, • a hős visszatérése, státusváltozás, beilleszkedés az új státusba. e) Értelmezzétek Az ember tragédiáját az e világi szint cselekményszálának, vagyis Ádám színre vitt beavatástörténetének vizsgálatával, a beavatás mítoszi sémájával összefüggésben!
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
A hasonlóságok mellett az esetleges különbségeket is mutassátok meg!! Segítségül használhatjátok • olvasónaplóitokat, • összefoglaló kétszintes drámaábrátokat, • a fenti kérdésekre adott válaszaitokat, • a beavatás mítoszi sémájáról korábban tanultakat, most olvasottakat, • az olvasott idézeteket vagy • a csoport által gyűjtött más, újabb idézeteket. Készüljetek föl munkátok, gondolkodásotok eredményének közzétételére! I. A) A TÉMA FELVEZETÉSE: A SZEMPONT ÉRTELMEZÉSE, ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA B) A CSOPORT ÁLTAL BIZONYÍTANDÓ ÁLLÍTÁS MEGFOGALMAZÁSA II. ÉRVELÉS 1. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
2. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
3. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
229
230
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
EGY LEHETSÉGES CÁFOLAT KIVÉDÉSE A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
4. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
III. ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉS: A CSOPORT ZÁRÓNYILATKOZATA A LEGFONTOSABB ÉRV RÖVID MEGISMÉTLÉSÉVEL ÉS EGY ÚJ, EDDIG NEM EMLÍTETT HATÁSOS ÉRVVEL (CSATTANÓ) LEGFONTOSABB ÉRV
EGY ÚJ ÉS ÜTŐS ÉRV (CSATTANÓ)
C) Emberi akarat- és cselekvésszabadság – determinizmus a) Vitassátok meg az alábbi idézetek segítségével a kérdéseket! Ahová tudtok, keressetek saját idézetet is! Beletervezte vagy nem az Úr Lucifer szerepét a teremtett világba? Hah, pártos szellem! el előlem, el, Megsemmíthetnélek, de nem teszem, Száműzve minden szellemkapcsolatból Küzdj a salak közt, gyűlölt, ídegen. (Úr, 1.) A porba, szellem! Előttem nincsen nagyság. (Úr, 15.)
Te nagy konyhádba helyzéd embered, S elnézed néki, hogy kontárkodik, Kotyvaszt, s magát Istennek képzeli. De hogyha elfecsérli s rontja majd A főztet, akkor gyúlsz késő haragra. Pedig mit vársz mást egy műkedvelőtől? – Aztán mivégre az egész teremtés? Dicsőségedre írtál költeményt, Beléhelyezted egy rossz gépezetbe,
E G Y
R O M A N T I K U S
Te, Lucifer meg, egy gyürű te is Mindenségemben – működjél tovább: Hideg tudásod, dőre tagadásod Lesz az élesztő, mely forrásba hoz, S eltántorítja bár – az mit se tesz – Egy percre az embert, majd visszatér. De bűnhödésed végtelen leend Szünetlen látva, hogy mit rontni vágyol, Szép és nemesnek új csirája lesz. (Úr, 15.)
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
És meg nem únod véges végtelen, Hogy az a nóta mindig úgy megyen. Méltó-e illyen aggastyánhoz e Játék, melyen csak gyermekszív hevülhet? (Lucifer, 1.) Nem úgy, ily könnyen nem löksz el magadtól, Mint hitvány eszközt, mely felesleges lett. – Együtt teremténk: osztályrészemet Követelem. (Lucifer, 1.)
A CSOPORT SAJÁT IDÉZETE(I)
A CSOPORT MEGLÁTÁSAI, ÉRVEI, VÉLEMÉNYE AZ IDÉZETEK ÉRTELMEZÉSE ALAPJÁN
b) Beletervezte vagy nem az Úr az ember Isten elleni lázadását a teremtett világba? „Miért büntetne? – Hisz, ha az utat / Kitűzte, mellyen hogy menjünk, kivánja, / Egyúttal ollyanná is alkotott, / Hogy vétkes hajlam másfelé ne vonjon.” (Éva, 2.) S te, dőre asszony, mondd, mit kérkedel? Fiad Édenben is bűnnel fogamzott. Az hoz földedre minden bűnt s nyomort. (Lucifer, 15.)
Ádám, Ádám! Elhagytál engemet, Elhagylak én is, lásd, mit érsz magadban. (az Úr szava, 2.) Emelkedjél, Ádám, ne légy levert, Midőn látod, kegyembe veszlek újra. (Úr, 15.)
Ha úgy akarja Isten, majd fogamzik Más a nyomorban, aki eltörűli, Testvériséget hozván a világra. (Éva, 15.) A CSOPORT SAJÁT IDÉZETE(I)
A CSOPORT MEGLÁTÁSAI, ÉRVEI, VÉLEMÉNYE AZ IDÉZETEK ÉRTELMEZÉSE ALAPJÁN
231
232
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
c) Történelmi jövőbe látás vagy a történelem luciferi értelmezése Ádám álma? Ne kérdd Tovább a titkot, mit jótékonyan Takart el istenkéz vágyó szemedtől. Ha látnád, a földön múlékonyan Pihen csak lelked, s túl örök idő vár: Erény nem volna itt szenvedni többé. Ha látnád, a por lelkedet felissza: Mi sarkantyúzna, nagy eszmék miatt, Hogy a muló perc élvéről lemondj? Míg most, jövőd ködön csillogva át, Ha percnyi léted súlyától legörnyedsz, Emel majd a végetlen érzete. S ha ennek elragadna büszkesége, Fog korlátozni az arasznyi lét. És biztosítva áll nagyság, erény. (Úr, 15.)
Legyen. Bübájat szállítok reátok, És a jövőnek végeig beláttok Tünékeny álom képei alatt; De hogyha látjátok, mi dőre a cél, Mi súlyos a harc, melybe útatok tér; Hogy csüggedés ne érjen emiatt, És a csatától meg ne fussatok: Egére egy kicsiny sugárt adok, Mely biztatand, hogy csalfa tűnemény Egész látás – s e súgár a remény. (Lucifer, 3.) Az ember sincs egyénileg lekötve, De az egész nem hordja láncait; A lelkesűlés, mint ár, elragad, Ma egy tárgyért, holnap másért megint. A máglyának meglesznek martaléki, S meglesznek, akik gúnyolódni fognak. – S ki lajstromozza majd a számokat, Következetes voltán bámuland A sorsnak, mely házasságot, halált, Bűnt és erényt arányosan vezet, Hitet, őrűlést és öngyilkolást. (Lucifer, 15.)
A CSOPORT SAJÁT IDÉZETE(I)
A CSOPORT MEGLÁTÁSAI, ÉRVEI, VÉLEMÉNYE AZ IDÉZETEK ÉRTELMEZÉSE ALAPJÁN
d) Fejlődés vagy körforgás az emberiség történelme, hiábavaló vagy értelmes az emberi nem küzdelme? Az eszmék erősbek A rossz anyagnál. Ezt ledöntheti Erőszak, az örökre élni fog. S fejlődni látom szent eszméimet, Tisztulva mindig, méltóságosan, Míg, lassan bár, betöltik a világot. (Ádám, 10.) A célt, tudom, még százszor el nem érem. Mit sem tesz. A cél voltaképp mi is? A cél, megszűnte a dicső csatának, A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga. (Ádám, 13.)
Végzet, szabadság egymást üldözi, / S hiányzik az összhangzó értelem. (Lucifer, 1.) Mi végtelen körút okoskodásod, Melyből menekvés nincsen is talán. (Ádám, 4.) Ne oly vágtatva, még jókor beéred, Talán előbb, a célt, hogysem reméled, És sírni fogsz majd, látva, hogy mi dőre, Mig én kacaglak. – Menjünk hát, előre. (Lucifer, 4.)
E G Y
R O M A N T I K U S
Igaz, igaz, de mindegy, bármi hitvány Volt eszmém, akkor mégis lelkesített, Emelt, és így nagy és szent eszme volt. Mindegy, kereszt vagy túdomány, szabadság Vagy nagyravágy formájában hatott-e, Előre vitte az embernemet. (Ádám, 13.) Ha látnád, a földön múlékonyan Pihen csak lelked, s túl örök idő vár: Erény nem volna itt szenvedni többé. Ha látnád, a por lelkedet felissza: Mi sarkantyúzna, nagy eszmék miatt, Hogy a muló perc élvéről lemondj? Míg most, jövőd ködön csillogva át, Ha percnyi léted súlyától legörnyedsz, Emel majd a végetlen érzete. S ha ennek elragadna büszkesége, Fog korlátozni az arasznyi lét. És biztosítva áll nagyság, erény. (Úr, 15.)
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Mi kár, hogy szép eszméid újolag Csak ollyan hírhedett almát teremnek, Mely künt piros, de béle por. (Lucifer, 7.) Megy-é előbbre majdan fajzatom, Nemesbedvén, hogy trónodhoz közelgjen, Vagy, mint malomnak barma, holtra fárad, S a körből, melyben jár, nem bír kitörni? (Ádám, 15.) De holnap gúnyolod, miért ma vívsz, Gyermekjáték volt, ami lelkesített. – Nem vérezél-e el Chaeroneánál A megbukott szabadság védletében, És Constantinnal nem küzdél-e később, Világuralmát hogy megalapítsd? Nem vesztél-é el hitmártír gyanánt, S később a tudománynak fegyverével Nem álltál-é a hitnek ellenében? (Lucifer, 13.)
A CSOPORT SAJÁT IDÉZETE(I)
A CSOPORT MEGLÁTÁSAI, ÉRVEI, VÉLEMÉNYE AZ IDÉZETEK ÉRTELMEZÉSE ALAPJÁN
e) Rendelkezhet-e vagy sem az ember teremtményként a szabad választás lehetőségével? Nem, nem, hazudsz, az akarat szabad. Kiérdemeltem ezt nagyon magamnak, Lemondtam érte a paradicsomról. Sokat tanultam álomképeimből, Kiábrándultam sokból, s most csupán Tőlem függ, útam másképpen vezetni. (Ádám, 15.) Megállj! mi eszme villant meg fejemben – Dacolhatok még, Isten, véled is. Bár százszor mondja a sors: eddig élj, Kikacagom, s ha tetszik, hát nem élek. Nem egymagam vagyok még e világon? Előttem e szirt, és alatta mély: Egy ugrás, mint utolsó felvonás... S azt mondom: vége a komédiának. (Ádám, 15.)
Az ember sincs egyénileg lekötve, / De az egész nem hordja láncait. (Lucifer, 15.) Tudom, fel fog mosolygni arcod, Ha megsugom. De jőj hát közelebb: Anyának érzem, óh, Ádám, magam. (Éva, 15.) Uram, legyőztél. Ím, porban vagyok Nélkűled, ellened hiába vívok: Emelj vagy sújts, kitárom keblemet. (Ádám, 15.) Ne gúnyolj, óh, Lucifer, csak ne gúnyolj: Láttam tudásod tiszta alkotását, Nagyon hideg volt ottan e kebelnek. – De, óh, Uram! ki fog feltartani, Hogy megmaradjak a helyes uton? Elvontad tőlem a vezérkezet, Hogy a tudás gyümölcsét ízlelém. (Ádám, 15.)
233
234
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Szabadon bűn és erény közt Választhatni, mily nagy eszme, S tudni mégis, hogy felettünk Pajzsul áll Isten kegyelme. (angyalok kara, 15.) A CSOPORT SAJÁT IDÉZETE(I)
A CSOPORT MEGLÁTÁSAI, ÉRVEI, VÉLEMÉNYE AZ IDÉZETEK ÉRTELMEZÉSE ALAPJÁN
f)
Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget!
A szabad akarat a filozófia és a vallástudományok egyik régi és sok vitát kiváltó fogalma. Azt kutatja, hogy hatalmunkban áll-e cselekedeteink, gondolataink irányítása vagy egy külső erő határozza meg (determinálja) cselekedeteinket. Az akaratszabadság kérdése olyan területekkel határos, amelyekbe az istenhit, a sors és hasonló problémák torkollanak. A kérdés tehát az, hogy valamilyen magasabb hatalom befolyásolja tetteinket vagy mi magunk vagyunk, lehetünk sorsunk kovácsai. Érvényesülhete a világban és a történelemben az emberi szabadság, a szabad akarat vagy a természeti törvények, illetve metafizikai tényezők determinizmusának rabja csupán az ember. A SZABAD AKARAT nem jelenti azt, hogy bármit megtehetünk, amihez kedvünk van, hanem hogy egy személynek megvan rá a lehetősége, hogy egy adott helyzetben szabadon választhat két vagy több különböző lehetőség közül. Az emberi szabad akarat tagadása azt feltételezi, hogy sorsunk eleve elrendelt, hogy a világ összes történése, beleértve az emberi cselekedeteket és gondolatokat is, előre meg van határozva (determinizmus). A determinizmus szerint minden tény és esemény ok-okozati szempontból szükségszerű, nem lehetséges olyan tény vagy esemény, amelyet bizonyos feltételek ne tennének szükségszerűvé. Az akaratszabadság kétségbe vonásának legsúlyosabb következménye, hogy cselekedeteink erkölcsi értéke is vitathatóvá válik: tehet-e például egy terrorista a tettéről, ha neki egy terrorcselekmény elkövetése volt a sorsa? A romantika korában a polgári liberalizmus eszmerendszere az akarat szabadságának kérdésére „igennel”, a pozitivizmus eszmerendszere „nemmel” válaszolt. g) Értelmezzétek Az ember tragédiáját az emberi akarat- és cselekvésszabadság, valamint a determinizmus vitájának színreviteleként! Segítségül használhatjátok • olvasónaplóitokat, • a fenti kérdésekre adott válaszaitokat, • az ismeretközlő szöveget, • az olvasott idézeteket vagy • a csoport által gyűjtött más, újabb idézeteket. Készüljetek föl munkátok, gondolkodásotok eredményének közzétételére!
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
I. A) A TÉMA FELVEZETÉSE: A SZEMPONT ÉRTELMEZÉSE, ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA B) A CSOPORT ÁLTAL BIZONYÍTANDÓ ÁLLÍTÁS MEGFOGALMAZÁSA II. ÉRVELÉS 1. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
2. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
3. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
EGY LEHETSÉGES CÁFOLAT KIVÉDÉSE A) PÉLDA
B) IDÉZET
235
236
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
C) MAGYARÁZAT
4. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
III. ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉS: A CSOPORT ZÁRÓNYILATKOZATA A LEGFONTOSABB ÉRV RÖVID MEGISMÉTLÉSÉVEL ÉS EGY ÚJ, EDDIG NEM EMLÍTETT HATÁSOS ÉRVVEL (CSATTANÓ) LEGFONTOSABB ÉRV
EGY ÚJ ÉS ÜTŐS ÉRV (CSATTANÓ)
D) Egyén és közösség a) Olvasónaplóitok segítségével és a dráma szövegét felhasználva válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Milyen következetes elrendezettséget tapasztaltok a történeti színekben abból a szempontból, hogy a bennük szereplő eszmék az egyént vagy a közösséget hivatottak inkább szolgálni? Szerintetek miért nevezik „menekülésszíneknek” Rómát, Prágát és az Űr színt? Melyikben milyen eszme érvényesül? Hogyan függ ez össze Ádám álombeli korával? Melyek azok a színek, amelyekben a tömeg közvetlenül is történelemformáló erőként mutatkozik meg? b) Értelmezzétek a kettéosztott napló technikájával az idézeteket! A bal oszlopban húzzatok alá fontos szavakat, gondolatokat, a jobb oszlopba írjátok be reflexióitokat, meglátásaitokat! Ah, fáraó, rajongsz; hisz a tömeg A végzet arra ítélt állata, Mely minden rendnek malmán húzni fog, Mert arra van teremtve. Már ma mentsd fel: Amit te eldobsz, ő meg nem nyeri, És új urat keres holnap magának.
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Vagy azt hiszed, hogy ülhetnél nyakán, Ha a gazdának szükségét nem érzi? Ha kebelében öntudat lakik? (Lucifer, 4.) Mert minden ember uralomra vágy, Ez érzet az, s nem a testvériség, Mi a szabadság zászlajához űzi A nagy tömeget – ámbár öntudattá Nem ébred benne, és csak sejtelemkint Zaklatja minden olyasért, mi új, S mi tagadása a már meglevőnek; Abban remélvén testesülve látni A boldogságról képzett álmait. Pedig mély tenger a nép: bármi napfény Sem hatja át tömét; sötét leend az, Csak a hullám ragyog, mit színe fölvet, És mely hullám esetleg épp te vagy. (Lucifer, 4.) Hiú törekvés. Mert egyént sosem Hozandsz érvényre a kor ellenében: A kor folyam, mely visz vagy elmerít, Uszója, nem vezére, az egyén. – Kiket nagyoknak mond a krónika, Mindaz, ki hat, megérté századát, De nem szülé az új fogalmakat. Nem a kakas szavára kezd viradni, De a kakas kiált, merthogy virad. (Lucifer,7.) Van a léleknek egy erős szava A nagyravágy. A rabszolgában alszik, Vagy szűk körében bűnné aljasul. De vérével táplálván a szabadság, Naggyá növeszti, mint polgárerényt. Ez költ életre minden szép s nagyot, De hogyha túl erős, anyjára tör, S küzd véle, míg elvérzik egyikök. (Éva, 5.)
c) A részletek áttekintő olvasásával a csoport egyik párosa keressen választ az athéni, a másik a falanszter színhez kapcsolódó kérdésekre! A válaszokat rögzítsétek is a kettéosztott naplóban!
2 37
238
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
RÉSZLETEK
•
1 1 .
É V F O L Y A M
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
ATHÉN (részletek) ELSŐ DEMAGÓG Odább! ez a hely itten az enyém. Veszélyben a hon, hogyha nem beszélek. (A nép helyeslést üvölt.)
Mit jelent a demagóg szó? Kik a demagógok?
MÁSODIK DEMAGÓG Akkor vesz el, ha szólsz. Bérenc, le innét! (A nép kacag és tapsol.)
Mi a dramaturgiai szerepe annak, hogy több demagógot szerepeltet Madách?
ELSŐ DEMAGÓG Te nem vagy bérenc, mert ki sem veszen meg. Polgárok! fájva emelek szavat, Mert a nemes szívnek fáj, a nagyot Porig alázni; s egy nagy férfiút Kell vonnom bírószéketek elé A dísz-szekérről. (…) ELSŐ DEMAGÓG De bármint fáj szivem, mégis beszélek, Mert téged, óh, dicső, fejdelmi nép, Még hadvezérednél is többre nézlek.
Milyen retorikai eszközökkel élnek a demagógok?
MÁSODIK DEMAGÓG Ez árus lelkü, éhenholt csoportot, Mely eb gyanánt a hulladékra les Gazdái asztaláról? – Óh, te gyáva, Ízlésedet nem írigyelhetem. A NÉPBŐL Le véle, ő is áruló, le véle!
Hogyan viselkedik a „nép”?
(…) ELSŐ DEMAGÓG Halld hát a vádat, nép! nagy Miltiádész Eladta a hont. (…) HARMADIK A NÉPBŐL Halál fejére.
Milyen fontos körülményre világít rá a polgárságból és a népből való szereplők dialógusa?
E G Y
R O M A N T I K U S
RÉSZLETEK
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
ELSŐ POLGÁR Nos, kiáltsatok, Vagy bérletemből hurcolkodjatok ki. (Az áldozatnak vége, az istenségek eltűntek.) (…) MÁSODIK A NÉPBŐL Uram, rekedt vagyok, s kiáltani Szeretnék. MÁSODIK POLGÁR Itt van, kend meg torkodat. MÁSODIK A NÉPBŐL Aztán mit mondjak? MÁSODIK POLGÁR Mondj halált fejére. A NÉPBŐL Halál! halál! – (…) LUCIFER Vészt hirdetek! Az ellen a kapuknál! ELSŐ DEMAGÓG Az nem lehet, győzelmes hadvezérünk Nincs-é előttük? LUCIFER Éppen ő az ellen. Megtudta, mit forraltok ellene, Felkelt szivében a méltó harag, S míg szóltok, tűzzel-vassal itt terem. MÁSODIK DEMAGÓG Ti hoztátok mindezt ránk, árulók. A NÉPBŐL Üssük le őket. – Éljen a vezér! – Jaj nékünk, fusson, aki merre tud. – Mindennek vége. –
Mi a szerepe a Lucifer hírének a fejleményekben? Milyen újabb vonásokkal árnyalja a demagógok és a nép jellem-, illetve természetrajzát Lucifer híre?
239
240
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
RÉSZLETEK
•
1 1 .
É V F O L Y A M
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
ELSŐ DEMAGÓG Nincs. Hódolni néki Elébe a kapukhoz! (5) (…) ÁDÁM E gyáva népet meg nem átkozom, Az nem hibás, annak természete, Hogy a nyomor szolgává bélyegezze, S a szolgaság, vérengző eszközévé Sülyessze néhány dölyfös pártütőnek. Csak egyedűl én voltam a bolond, Hivén, hogy illyen népnek kell szabadság.
Miben látja Ádám–Miltiádész a tömeg szolgalelkűségének okait és következményeit?
(…) ÁDÁM Ah, épp azért minden haszontalan, Önszégyenét meg nem bocsátja a nép. RÉSZLETEK
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
FALANSZTER TUDÓS Valóban nagy tudós vagy, idegen. Lássuk tehát az ős növényzetet. Im, itt van az utolsó rózsa, mely Nyílt a világon. Hasztalan virág, Más százezer testvérrel foglalá el A legbujább tért a lengő kalásztól; Nagy gyermekek kedves játékszere. Sajátságos jelenség az valóban, Mint kaptak egykor ily játékokon, Virágot terme még a szellem is: A költészet s hit ábrándképeit, S csalóka álmok karján ringatózva Eltékozolta a legjobb erőt, Hogy életcélja parlagon maradt. Itt őrizünk még ritkaság gyanánt Két ily müvet. Az első költemény; Iróját akkor, még midőn bünös Önhittel az egyén érvényt kivánt, Homérnak hívták. Ábrándos világot
Hogyan kapcsolódik össze a falanszter múzeumában a rózsa és a könyv? Milyen metaforikus jelentéseik vannak?
Miért hiányoznak (illetve miért nem hiányoznak) ezek a dolgok a falanszter közösségének világából, életéből?
E G Y
R O M A N T I K U S
RÉSZLETEK
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
Rajzol le abban, Hádésznek nevezvén. Rég megcáfoltuk már minden sorát. ÁDÁM Hát fennmaradt még e nehány levél A nagy napokból, mint végrendelet, S nem bírja mégis lángra gyújtani A korcs utódot, tettre ingerelvén, Mely mesterkélt világtokat ledönti?
Miért ítéli meg a múzeumi tárgyakat különbözőképpen Ádám és a falanszter tudósa?
TUDÓS Helyes megjegyzés, átláttuk mi ezt, A méreg, mellyet rejt, nagyon veszélyes, Azért nem is szabad olvasni másnak, Csak aki hatvan évet meghaladt, S a tudománynak szentelé magát.
Vajon miért veszélyes a régi könyvek olvasása a falanszter tudósa szerint?
ÁDÁM De hát a dajka tündér daljai, Ezek nem oltnak-é a gyönge szívbe Sejtelmeket? TUDÓS Igen bizon, s azért Dajkáink a magasb egyenletekről, A mértanról beszélnek gyermekinknek. – ÁDÁM (félre) Ah, gyilkosok, nem féltek-é egész S legszebb korától a szűt megrabolni! (…) TUDÓS A munka megszűnt, jő a sétaóra, Itt jőnek a gyárakból, a mezőről, Most kap fenyítést, aki vétkezett, Most osztatnak be a nők s gyermekek. Jerünk oda, dolgom lesz nékem is. (Hosszú sorban férfiak jőnek, másban nők, néhányan közülük gyermekkel, köztük Éva is. Az udvaron mindnyájan kört képeznek, egy aggastyán eléjök lép. Ádám, Lucifer s a tudós az előtérben állnak a múzeum mellett.)
Mi lehet taszító e részlet alapján a falanszter világában?
241
242
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
RÉSZLETEK
•
1 1 .
É V F O L Y A M
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
(…) AZ AGGASTYÁN Négyszázadik szám. PLÁTÓ (kilépve) Hallom. AZ AGGASTYÁN Már megint Úgy elmerültél álomképeidben, Hogy a rádbízott marha kárba ment. Hogy ébren légy, borsón fogsz térdepelni. PLÁTÓ (visszalépve) Még a borsón is szépet álmodom. ÁDÁM Ah, mily szerep jutott, Plátó, neked A társaságban, melly után epedtél! – AZ AGGASTYÁN A hetvenkettedik szám! MICHELANGELO (kilépve) Íme, itt. – AZ AGGASTYÁN Rendetlenül hagyád el műhelyed. MICHELANGELO Igen, mert mindig széklábat csináltam, És azt is a leghitványabb alakra. Soká könyörgtem, hagyják módosítnom, Engedjék, hogy véssek rá holmi díszt, Nem engedék. Kivántam változásul A szék támláját, mindent hasztalan. Megőrüléshez voltam már közel, S otthagytam a kínt, ott a műhelyet. (Visszalép.) AZ AGGASTYÁN E rendbontásért a szobába mégy, S nem élvezed e szép meleg napot.
Hogyan példázza Platón és Michelangelo sorsa a falanszter közösség- és egyéniség-felfogását?
E G Y
R O M A N T I K U S
RÉSZLETEK
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
ÁDÁM Michelangelo, mily pokol lehet Szűd istenének, hogy nem bír teremtni. – Óh, mennyi ismerős mindenfelé, És mennyi szellem, mennyi őserő. Ez vélem harcolt – az mártírhalált halt, Ez szűknek érzé a világtekét, S mi egyformára, mily törpére szűrte Az állam. Óh, Lucifer, jőj, jerünk; Nem bírja lelkem e látványt tovább. – (…) ÁDÁM Ne szánjatok. – Miénk Ez őrülés; mi józanságtokat Nem írigyeljük. Hisz, mi a világon Nagy és nemes volt, mind ily őrülés, Melynek higgadt gond korlátot nem ír. – Szellembeszéd az, mely nemesb körökbül Felénk rebeg, mint édes zengemény, Tanúja, hogy lelkünk vele rokon, S megvetjük e földnek hitvány porát, Keresve útat a magasb körökbe. – (Évát ölelve tartja.)
Milyen ellentmondás bújik meg Ádám szavaiban a 2–3. színbeli céljához, felfogásához képest?
d) Olvassátok el az alábbi tájékoztató szöveget! Az egyéniség és közösség viszonyának problémája végigkíséri Ádám útját a történelemben. A hangsúlyosabban egyéni, illetve hangsúlyosabban közösségi érdekeltségű eszmék következetesen váltják egymást a Tragédiában. Az eszme születése mindig egyéni teljesítménynek látszik, bukása viszont a tömeg sorsában bontakozik ki. Egyén és közösség ellentmondásos viszonya minden történelemalakító színben kiemelt szerepet kap. Az alapélmény a két tényező föloldhatatlan ellentéte. A két elv Ádám történelemről szóló álmában egymás tagadásaként jelenik meg: sosem kerülnek egymással egyensúlyba, harmóniába. A nagy egyéniségek, a világfordító eszmék elbuknak, mert a tömeg befolyásolható, manipulálható. Az újkori bölcselet, a társadalom-, történelem- és politikatudomány számára a francia forradalom eseményei tették világossá, hogy a tömeg nem csupán alakítója, de legalább ilyen mértékben akadályozója és eltorzítója is a történelemnek. A legszebb, a tömegek érdekeit megjelenítő eszmék is elbukhatnak a tömeg érzelmi hullámzásán, befolyásolhatóságán, szellemi és egzisztenciális kiszolgáltatottságán vagy a tömegpszichózis természetrajzán. e) Értelmezzétek Az ember tragédiáját egyén és közösség történelmi szerepének vitájaként! Segítségül használhatjátok • olvasónaplóitokat, • a fenti kérdésekre adott válaszaitokat,
243
244
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
• az ismeretközlő szöveget, • az olvasott és reflektált idézeteket. Készüljetek föl munkátok, gondolkodásotok eredményének közzétételére! I. A) A TÉMA FELVEZETÉSE: A SZEMPONT ÉRTELMEZÉSE, ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA B) A CSOPORT ÁLTAL BIZONYÍTANDÓ ÁLLÍTÁS MEGFOGALMAZÁSA II. ÉRVELÉS 1. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
2. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
3. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
EGY LEHETSÉGES CÁFOLAT KIVÉDÉSE A) PÉLDA
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
4. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
III. ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉS: A CSOPORT ZÁRÓNYILATKOZATA A LEGFONTOSABB ÉRV RÖVID MEGISMÉTLÉSÉVEL ÉS EGY ÚJ, EDDIG NEM EMLÍTETT HATÁSOS ÉRVVEL (CSATTANÓ) LEGFONTOSABB ÉRV
EGY ÚJ ÉS ÜTŐS ÉRV (CSATTANÓ)
E) A szereplők mint a lírai én többszólamú gondolatainak kivetülései a) A drámai műnemnek mely jellegzetes sajátosságai vannak jelen, melyek hiányoznak Az ember tragédiájából? JELEN VANNAK
HIÁNYOZNAK
b) Mi lazítja a drámai cselekmény szerkezetét, belső, ok-okozati logikáját? Mi az, ami viszont egységesíti, összekapcsolja a helyszíneket és az eseményeket? A SZERKEZETET LAZÍTÓ TÉNYEZŐK
A SZERKEZETET EGYSÉGESÍTŐ TÉNYEZŐK
c) Milyen epikus vonásai vannak Az ember tragédiájának? d) Milyen lírai vonásai vannak Ádám monológjainak (téma, beszédmód, látószög, nyelvi megformáltság)?
245
246
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
e) Olvassátok el az alábbi idézetpárokat! Keressetek magyarázatot arra, hogy a szereplők megszólalásai, gondolatai miért fedik át egymást, a szövegkörnyezetből kiragadva miért nehéz eldönteni pontosan, ki beszél! Keressetek és írjatok ki a műből az olvasottakhoz hasonló idézetpárokat! 1.
„Igen, tán volna egy, a gondolat, Mely öntudatlan szűdben dermedez, Ez nagykorúvá tenne, önerődre Bízván, hogy válassz jó és rossz között.” (Lucifer, 2.)
„Szabadon bűn és erény közt Választhatni, mily nagy eszme.” (angyalok kara, 15.)
2.
„De hogyha látjátok, mi dőre a cél, Mi súlyos a harc, melybe útatok tér; Hogy csüggedés ne érjen emiatt, És a csatától meg ne fussatok: Egére egy kicsiny sugárt adok, Mely biztatand, hogy csalfa tűnemény Egész látás – s e súgár a remény.” (Lucifer, 3.)
„S ha jól ügyelsz, egy szózat zeng feléd Szüntelenül, mely visszaint s emel.” (Úr, 15.)
3.
„Mit állsz oly szótlan, mondd, mit borzadasz? Tragédiának nézed? nézd legott Komédiának, s múlattatni fog.” (Lucifer, 7.)
„Egy ugrás, mint utolsó felvonás... S azt mondom: vége a komédiának.” (Ádám, 15.)
4.
„Úgy rémlik, egykor már ismertelek, Hogy együtt álltunk Isten zsámolyánál.” (Ádám, 7.)
„Él bennem is mindez, mint tünde álom, Mely tán az égből kísért e világra.” (Éva, 7.)
5.
„Mi néked semmi, nékem egy világ.” (Ádám, 11.)
„Neked silány szám, nékem egy világ.” (Éva, 4.)
6. 7. 8.
f)
Auguste Rodin (1840–1917) francia szobrászművész 1880-ban megbízást kapott egy bronzkapu készítésére az épülő művészeti múzeum számára. Alkotásán – a Pokol Kapuján –, melynek központi allegóriája „Az ember és gondolata”, haláláig dolgozott.
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
• Szerintetek mi lehet az ember gondolata, vagyis miről gondolkodhat a Gondolkodó? Indokoljátok véleményeteket! • Ha a bronzkapu figurájaként tekintetek a Rodin-szoborra, milyen viszonyt lehet képzelni a központi emberalak és a kapuszárnyakon felfelé kapaszkodó, illetve lefelé hulló alakokból formálódó látvány között? g) Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget! A DRÁMAI KÖLTEMÉNY vagy LÍRAI DRÁMA a 19. század jellemző műfaja, a klasszikus tragédia felbomlásakor keletkezett. Általában (de nem feltétlenül) olvasásra szánt drámai mű, melynek középpontjában filozófiai kérdések állnak. Létértelmező, bölcseleti indíttatásából fakad, hogy benne a lírára jellemző vonások erőteljesen vannak jelen. A költőiség egyenrangúvá válhat a drámaisággal, a gondolatiság a drámai cselekményességgel. Sőt, a gondolatiság el is nyomhatja a cselekményességet. A drámai költemény egyetemes létértelmezés igényével lép fel, az emberi lét, a történelem végső kérdéseire keresi a választ. Ezért világának megformálásához gyakran használ fel mítoszi, bibliai vagy mesei elemeket. A bölcseleti és ebben is lírai meghatározottság az oka annak, hogy a drámavilág stilizált, szinte rítusszerű. A szereplők nem drámai értelemben vett jellemek (hús-vér emberek), hanem inkább allegorikus alakok, egy-egy eszme megtestesítői. Valójában egy lírai én (költői én) többszólamú, egymással vitatkozó, ám egymást kiegyenlítő gondolatainak szereplőkbe való kivetülései. h) Értelmezzétek Az ember tragédiáját a lírai (költői) tudat többszólamú gondolatainak (belső vitájának) drámai szereplőkbe való kivetüléseként! Segítségül használhatjátok • olvasónaplóitokat, • összefoglaló kétszintes drámaábrátokat, • a fenti kérdésekre adott válaszaitokat, • az ismeretközlő szöveg információit, valamint • a megadott és a magatok által gyűjtött idézeteket. Készüljetek föl munkátok, gondolkodásotok eredményének közzétételére! I. A) A TÉMA FELVEZETÉSE: A SZEMPONT ÉRTELMEZÉSE, ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA B) A CSOPORT ÁLTAL BIZONYÍTANDÓ ÁLLÍTÁS MEGFOGALMAZÁSA II. ÉRVELÉS 1. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
247
248
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
2. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
3. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
EGY LEHETSÉGES CÁFOLAT KIVÉDÉSE A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
4. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
•
1 1 .
É V F O L Y A M
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
III. ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉS: A CSOPORT ZÁRÓNYILATKOZATA A LEGFONTOSABB ÉRV RÖVID MEGISMÉTLÉSÉVEL ÉS EGY ÚJ, EDDIG NEM EMLÍTETT HATÁSOS ÉRVVEL (CSATTANÓ) LEGFONTOSABB ÉRV
EGY ÚJ ÉS ÜTŐS ÉRV (CSATTANÓ)
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) a) Például: Nap-mítoszok (látszólagos Föld körüli útja: élet–halál–újjászületés), Ozirisz (a meghaló és újraéledő vegetációt megszemélyesítő istenség – gabona), Dionüszosz (pusztuló és megújuló növényi természetet megszemélyesítő istenség – szőlő). Sematikus vonások: az istenség összeütközése egy másik erővel, az istenség időleges veresége: „halála”, illetve „kivonulása” a világból, győzedelmes visszatérése, feltámadása. (Bővebben: Szimbólumtár, Balassi Kiadó, 2001 vonatkozó szócikkei) b) A Tragédia cselekményében a kétszintes szerveződéssel is összefüggésbe hozhatóan két történet fonódik össze, az Úr és Lucifer harcának és Ádám felnövekedésének, férfivá érésének története. „Mindkét, egymással szorosan összekapcsolt történetszál alapját bibliai történet alkotja, az író azonban mindkettő esetében a mítosz archaikusabb szellemében módosítja a bibliai alapanyagot, és azt a világról való ősi élményeket és tapasztalatokat, »tudást« teljesebben kifejező alakjukra vezeti vissza: a teremtéstörténetet az évszaki ünnepek, a »meghaló és feltámadó« istenek mítoszainak, a bűnbeesés történetét a beavatási mítoszoknak a sablonja szerint teremti újjá. Amikor a Tragédia mítoszi utalásairól beszélünk, akkor ezen nem konkrét mítoszokkal való kapcsolatot értünk (…), hanem azt, hogy a cselekmény felépítésében, alkatában rokon az említett mítosztípusokkal, magába szívja azok energiáit, s ennek segítségével emeli általános emberi szintre a kora nagy gondolatrendszerei közt s benne magában zajló világnézeti küzdelmet.” (Váróczi Zsuzsa) (Madách pályája kezdetétől szívesen használt fel mitológiai-bibliai alapanyagot: Sámson-dráma terve, Héraklészhez kapcsolódóan a férfi–nő viszony kifejtése.) (1) Az Úr és Lucifer vitája (transzcendens szint) ~ az istenség összeütközése egy másik erővel (2) az Úr eltűnése az ember világából (e világi szint) ~ az istenség „halála”. (Az Úr jelenléte vagy kivonulása az emberi világból az embertől, Ádám hitétől függ, vagyis az Úr és Lucifer „perében” az ember – Ádám – lehet csak döntőbíró: így fonódik össze a két szint cselekményszála. A bűnbeesés következtében az Úr „magára hagyja” teremtményét, és csak Ádám „hitvallására”, Lucifer vereségét követően „tér vissza” az emberi világba.) „Ádám, Ádám! elhagytál engemet, Elhagylak én is, lásd, mit érsz magadban.” (Úr, 3.) „Uram, legyőztél. Ím, porban vagyok Nélkűled, ellened hiába vívok: Emelj vagy sújts, kitárom keblemet.” (Ádám, 15) „Emelkedjél, Ádám, ne légy levert, Midőn látod, kegyembe veszlek újra.” (Úr, 15)
249
250
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(3) Lucifer veresége, az Úr kegyelmének megnyilvánulása (a két szint kiegyenlítődése, valamiféle szintézis, lásd az Úr-figura változása Luciferről és Ádámról alkotott értelmezése tekintetében ~ az istenség „feltámadása”, győzedelmes visszatérése. Különbségek: „Az ember tragédiájában a mítoszi séma módosul is. Nincs szó az istenség »tényleges« haláláról vagy »feltámadásáról«, Isten visszavonulása a teremtésből helyet ad az emberi kezdeményezésnek. A kompozíciónak azért is szüksége van e gesztusra, hogy kirajzolódjék az emberi szabadság terepe, a történelem. Isten a történeti színekben nem lehet jelen, ez a létsík nem az ő közvetlen megmutatkozásának helye. A történelem ciklusának álombeli lefutása után visszatérünk a kezdet pillanatához, az isteni létsíkba. Áttételesen azonban nem állítható, hogy az isteni jó rész ne lett volna jelen a történelemben, mert ha a korszellemek eszmepiramisának felépítésében az Úr nem is vesz alkotóan részt, azok dinamikáját mégis az angyal–ördög, jó–rossz ellentéte határozza meg, aminek előzménye és végső vonatkoztatási pontja az Úr és Lucifer elhúzódó vitája.” (Schein Gábor) c)–d) Az idézetek számának beírása példa, más megoldás is lehetséges, továbbá egy idézet több szemponthoz beírható. ÚR (ÉS AZ ANGYALOK KARA MINT AZ ÚR SZÓCSÖVE)
LUCIFER
Szerinte ki a teremtő?
Egyedül Isten létezett a teremtés előtt, minden kizárólag általa létesült. (1, 3, 6, 9)
A teremtés Istennel ellentétes lényegű, de azonos erejű társalkotója (a tagadás ősi szelleme), akinek jussa van a teremtett világ egy részére. (7, 8, 10, 13)
Mi jellemzi a teremtett anyagot?
Minden létezés hordozója, a teremtett anyagban öntudatra ébred a lét. (1)
Az anyag (véges, romlékony) a teremtett lét hordozójaként alkalmatlan az Úr által kijelölt szerep betöltésére (szükségszerűen semmisül meg végül). (11)
Mi a teremtett világban lévő ellentétek lényege?
Az ellentétek egységbe szerveződnek, az ellentétes kategóriák egymást kölcsönösen kiegészítik, az ellentétes tartalmak egyensúlyban tartják a világot, az ellentétek nem tartanak szét, nem okoznak káoszt, hanem folyamatosan helyreállítják a teremtés rendjét, a harmónia tehát állandó mozgás, mely megőrzi a teremtés belső arányait, az ellentétek beteljesítik az isteni tervet, célszerűek, nem önmagukért valók. (2)
A teremtés alkotóelemei egymás ellen hatnak, összeütközésük hiábavaló küzdelmet, káoszt szül. (4, 5)
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
A világmindenség mely alkotóeleme fölött rendelkezik, mi az illetékessége?
Anyag, időtlenség (örökkévalóság), boldogság. (2)
Űr, sajátjának vallja a pusztító időbeliséget és a tudás szinonimájaként a kiábrándulást: lehangolás. (15, 10, 14)
Mit tart a „másik félről”?
Lucifer maga is teremtmény, aki fellázadt teremtője ellen. (12, 17)
Egy aggastyán játszadozása a teremtés. (11)
Hogyan értékeli a teremtést?
Tervezett, célra tartó, tökéletes, dicsőítésre méltó, belső összhang szerint való. (1)
Silány és értelmetlen, gúny tárgya lehet. (4, 11)
Hogyan látja kettőjük vitájának jövőbeli kimenetelét?
Lucifer lázadása hiábavaló, kudarcra van ítélve, sőt tudta nélkül részt vesz az isteni terv megvalósításában. (16, 17)
Önmeghatározása szerint lényege mindig az aktuálisan fennállónak a tagadása, ezért az anyag megalkotása csak átmeneti győzelme az Úrnak („én tért nyerék”), kettejük küzdelme a teremtés megrontásával, a tagadás győzelmével fog végződni. (10, 15)
e)
f)
Ha Lucifer az Urat, illetve a teremtést tagadja, ezt csak Ádámon, a teremtés legnagyszerűbb eredményén keresztül teheti. Erre a két édenbeli fa átengedésével maga az Úr ad számára lehetőséget. Ádám az isteni tudás elérésére kedvéért („Legyünk tudók, mint Isten”), Éva a fiatalságáért adja fel a paradicsombéli nyugalmat. Ádámot álomutazása során a tökéletes teremtés földi megvalósításának eszméje vezérli, ezért válhat a luciferi tagadás eszközévé, médiumává, hiszen a teremtmény képtelen az isteni teremtés „megismétlésére”, álombeli küzdelmei, kísérletei során szükségszerűen csalódások érik. A koncepcióból fakad, hogy az égi szférából csakis Lucifer szerepelhet az álomszínekben, és Lucifer saját céljai szerint manipulálja az álmot. Ha ugyanis az öntudattal bíró ember, vagyis Ádám belátja az isteni teremtésnek az emberi világban való megismételhetetlenségét és eljut önmaga tagadásához (öngyilkosság), akkor ez valójában magának a teremtésnek a tökéletes voltát hitelteleníti, azaz Lucifer győzelmét jelentené. • Ő az, aki nemcsak a 3. színben („közénk varázsolom a vesztett édent”), de a történeti színekben is „emlékezik” a teljességet jelentő mennyre. Ez azt jelenti, hogy mély, ösztönös kapcsolat fűzi az Úrhoz. (Ez az érzelemnek és a hitnek egymáshoz való lényegi közelségét mutatja.) • A 15. színben meghatározó szerepe van abban, hogy Ádám feladja önpusztító tervét, és megtér az Úrhoz. Éva áldott állapotának bejelentése az emberiség tényleges történetének kezdetét jelenti, vagyis beteljesíti a jövőt. A nő tehát a születés, az élet misztériumát őrzi, ezért válthatja meg a férfit haláltól, és vezetheti vissza a hithez. Az Úrhoz való bensőséges viszonya azt is jelentheti, hogy maga a fogantatás az isteni kegyelem megnyilvánulása. Vagyis része van az isteni terv beteljesítésében. („S ha tettdús életed / Zajában elnémul ez égi szó, / E gyönge nő tisztább / lelkűlete, / az érdekek mocskától távolabb, / Meghallja azt.”)
251
252
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Lénye kettősségét ugyanakkor a keretszínekben (és a történetiekben) betöltött kettős szerepe is jelzi. A 2. színben Lucifert segíti Ádám meggyőzésében („Miért büntetne? – Hisz, ha az utat / Kitűzte, mellyen hogy menjünk, kivánja, / Egyúttal olyanná is alkotott, / Hogy vétkes hajlam másfelé ne vonjon”), vagyis bűnre csábít. B) a) • Lucifernek szerepe van a teremtésben, az Úr kiadja jussát (két fa a Paradicsomban). Különben nem lenne semmiféle drámai cselekmény. Lucifer és az emberpár lázadása eleve az isteni terv része, ebben is az ellentétek összhangja nyilvánul meg. Csak így nyerhet az ember szabad választást a jó és a rossz között. • Azt reméli, hogy birtokba veheti a tudást és a halhatatlanságot. Ismerni szeretné leszármazottainak, az emberiségnek a jövőjét. Elutasítja teremtmény voltát, maga akar teremtő lenni (történelem). • Tudásmetafora: az érzelemmel szemben a tudást kínálja Ádámnak. Általa nyer (manipulált) betekintést Ádám a jövőbe, a történelembe. Lucifer Ádám szellemi vezetője lesz a történelmi színekben. b)–c) Az idézetek számának beírása példa, más megoldás is lehetséges, továbbá egy idézet több szemponthoz beírható. MI JELLEMZI AZ EMBER(PÁR) HELYZETÉT A TEREMTETT VILÁGBAN? A PARADICSOMBAN (2. SZÍN)
A BŰNBEESÉSSEL (2–3. SZÍN)
Idilli állapot, tökéletes harmónia jellemzi, a teremtés összhangjába (Teremtő – teremtmény, Isten – ember, természet – ember, férfi – nő) ösztönösen simul bele az emberpár. Boldogok, kölcsönös szeretetben élnek, személyiségüket a másikban látják kiteljesedni. Az érzelem az Úrral való kapcsolattartás eszköze is. (1, 2)
Az emberpár megtagadja teremtmény voltát, fellázad Isten ellen, elutasítja a teremtésben számára kijelölt helyet (Lucifer lázadásának ismétlése). Alkotójával egy szintre akarja helyezni magát (tudás + halhatatlanság). (4)
A TÖRTÉNETI SZÍNEKBEN (4–14. SZÍN) Az Istentől való elhagyatottság állapotába kerül. Megbomlik létezésének összhangja, a tudás, tapasztalás ára a boldogság elvesztése. Küzdelmet folytat azért, hogy a teremtést megismételje a történelemben. (7, 5)
A 15. SZÍNBEN Ádám elfogadja teremtmény voltát, ugyanakkor a lázadással végleg átformálódik az Úrhoz fűződő kapcsolata. A jó és rossz közötti szabad választás a felnőtt ember lehetősége. Egyfajta kiegyenlítődés jön létre hit és tudás, tudás és nem tudás (titok) között. (10)
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
KI ÉS HOGYAN ALAKÍTJA ÁDÁMNAK A LÉTHEZ VALÓ VISZONYÁT, ÖNÉRTELMEZÉSÉT? A PARADICSOMBAN (2. SZÍN) Kezdetben kizárólag Istenhez fűződő kapcsolata van, a hozzá való viszony közvetlen. (2)
A BŰNBEESÉSSEL (2–3. SZÍN) Ádám rábízza magát Lucifer vezetésére. Isten magára hagyja. (4, 6)
A TÖRTÉNETI SZÍNEKBEN (4–14. SZÍN) Lucifer nézőpontjának kizárólagossága érvényesül (manipulált álom a történelemről, Lucifer interpretációja). Az Úr közvetlenül nincs jelen, csak az emberpárban mindig újjászülető érzelem és különösen Évában a homályos emlékezés idézi fel az Úr egykori közelségét és a paradicsomi állapotot. Lucifer az emberi létet végesnek, a történelmet körforgásszerűnek mutatja be, mert a teremtés tagadását Ádám öngyilkosságával érhetné el. (6, 13, 14)
A 15. SZÍNBEN Az ember visszatér Istenhez, megszűnik kötődése Luciferhez. Az Úr visszahelyezi kegyelmébe az embert. A Lucifer által értelmetlennek mutatott jövő és céltalan emberi küzdelem Isten által reményt és új távlatot nyer Ádám számára. (11, 10)
HOGYAN TEKINT ÁDÁM ÖNMAGÁRA, MIT GONDOL EMBER VOLTÁRÓL? A PARADICSOMBAN (2. SZÍN)
A BŰNBEESÉSSEL (2–3. SZÍN)
Nem reflektál önmagára, az isteni tudásból az összhang és a harmónia átélésével részesedik (ösztönösség, érzelem, boldogság). (2)
Megtagadja az Urat, és teremtményként magát a létezésnek a középpontjába helyezi. (5, 12, 7)
A TÖRTÉNETI SZÍNEKBEN (4–14. SZÍN) A teremtést „megismétlő” kísérletekbe kezd (eszmék, történelem), sorozatosan kudarcot szenved. Felismeri, hogy az ember létének értelmet a mindig jobbra törő küzdelem adhat. Eljut annak belátásához, hogy
A 15. SZÍNBEN Önmagára már nem „enisteneként” tekint, elfogadja teremtmény voltát és Istennek való alárendelt helyzetét. Az isteni teljesség továbbra is titok marad az ember számára, de szabad választást nyer jó és rossz között.
253
254
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
teremtményként nem helyezheti magát a létezés középpontjába, mert léte nem önmagából ered. (8, 9, 13, 15, 7, 16)
Az isteni gondviseléstől támogatva léphet be az induló történelembe, ami nem azonos az áloméval. (10, 17)
C) a) Különbözőképpen ítélik meg a teremtésben betöltött saját szerepüket és a másikét. A 15. színből kiderül, az Úr valóban Lucifer felett áll, hatalma van felette. Akkor miért adta és átkozta meg a két fát Lucifernek az 1. színben? Ez is a terv részét képezte? Ha Lucifer tagadása működésbe hozó élesztő, akkor szükség van rá? Vele és általa kiegyenlítődés jön létre a világ erői közt, anélkül, hogy akarná? Akkor ez az Úr akarata szerint való? E szerint a létezés teljessége ellentétes kategóriák egységében valósulhat meg. b) Ha a teremtés tökéletes és célszerű, akkor az Úr eleve kitűzte az ember számára az utat? Akkor az ember lázadása is része az isteni tervnek? Akkor az álomutazás, bár Lucifer által manipulált, mégis az Úr szándéka szerint való? Az Úr tervében szerepel, hogy Ádám „felnőjön”, tapasztaljon, és visszataláljon a hithez? Lucifer az eredendő bűnre utal, Éva a Megváltó születésére, vagyis az üdvtörténet beteljesülésére. Ez eleve a teremtett világ célszerűséget jelenti. Hit és tudás ellentétes kategóriák, melyek a létezés egységét mutatják, és kijelölik a teremtmény számára illetékességét. c) Ádám az emberiség eszmetörténetének sajátos, Madách által megalkotott útját járja végig álmában. Istentől elszakadva mindig csalódik az eszmékben. Az egymást leromboló eszmék Lucifer konstrukciói, amelyek egészen a 14. színig nem tudják Ádámot végső elkeseredésbe dönteni. A luciferi interpretáció célja az emberi küzdelem (végső soron a teremtés) céltalanságának és hiábavalóságának bizonyítása. Az Úr épp a jövő titokban tartásával tudja Ádámot a termékeny bizonytalanság állapotába helyezni. d) A teremtmény által alkotott eszmék a megvalósulás folyamatában (anyaggá válás) elfajulnak, korcsosulnak, az ember nem tudja az isteni tökéletességet reprodukálni a történelemben (saját teremtéstörténetében). Az ellentétes tartalmú eszmék lerombolják egymást, nincs összhangzó értelem. Nem tartanak cél felé. Ez a történelem céltalan körforgását látszik igazolni. Lucifer végzetszerűnek mutatja a történelmet. Az ember Istenhez való visszatérése után az Úr továbbra is titokban tartja a szándékát az ember előtt. A termékeny bizonytalanság reményt is ad, hogy az emberiség történelme célelvű, az emberi lélek számára nyitva áll az üdvözülés lehetősége. Az ellentétes tartalmú eszmék nem fosztják meg a történelmet a haladás lehetőségétől, a kiegyenlítődés ebben a vonatkozásban is érvényes. Ádám első kérdése – „E szűkhatáru lét-e mindenem?” – a mulandóságra, az egyes ember végességtudatára vonatkozik, hiszen a halál (végérvényes pusztulása a testnek és a léleknek) nézőpontjából a tevékeny, küzdelmekkel teli lét értelme kérdőjeleződik meg.
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
A második – „Megy-é előbbre majdan fajzatom, / Nemesbedvén, hogy trónodhoz közelgjen” – az emberiség történelmének irányát, a fejlődéselvűség és a ciklikusság problémáját helyezi előtérbe. Ádám törekvéseit tekintve itt végső soron arról van szó, hogy képes-e az emberiség a maga földi teremtéstörténetében, a történelemben az isteni teremtő gesztussal mérhető tökéletesség (egészelvűség) megközelítésére. Az Úr válasza arra világít rá, hogy ha az ember biztosan ismerné léte végességét, és tudná, hogy az emberiség történetéből hiányzik a célelvűség, akkor hiábavalónak ítélné a küzdelmet. Ha pedig bizonyos lehetne lelkének a halálon túli örökkévalóságában, illetve a történelmi fejlődésben, akkor feleslegesnek. Az Úr mindössze küzdésre és bizakodásra szólítja fel az embert, és ezzel a választ a tudás helyett a hit világába helyezi. e) A kérdésre Lucifer és az Úr más-más választ ad. Lucifer céljának megfelelően a „nem” mellett érvel Ádámnak. Az Úr végső szavát a kérdésben az angyalok kara mondja ki. A szabadság: a bűn és erény közti választás lehetősége. Ezt a lehetőséget az isteni gondviselés alá helyezett emberi cselekvés valósíthatja meg. A Tragédiában ezt a döntési jogot küzdötte ki magának Lucifer közreműködésével Ádám a tudás megszerzése révén. (Vagyis az ellentétek kiegyenlítődése ebben a vonatkozásban is megtörténik.) Ez nem létbölcseleti vagy történelembölcseleti, hanem etikai válasz. Ugyanakkor a nagyság és az erény alapja a bizonytalanság, mert az etikus cselekvésnek a belső erkölcsi törvényből kell fakadnia, tekintet nélkül jutalmára akár az e világban, akár a másikon. Összecseng Kant erkölcstanával, a lét értelmének tartott tiszta, önérdektől mentes, kötelességtudat által vezérelt cselekvés (küzdés, cél, morál) eszméjével – „kategorikus imperativus”. Néhány gondolat az értelmezésekből: Ádám a romantikus liberalizmus titánfelfogásának (nagyember kultuszának) eszméjét képviseli: el-ellankadva ugyan, de az eszkimó színig hisz a célelvű fejlődésben, a világ alakíthatóságában. Lucifer a pozitivizmus meghatározottság-tanát képviseli, a természeti, tudományos és lélektani determinizmust. A Tragédia válasza a kiegyenlítődés lehetősége (isteni gondviselés és az ember erkölcsi alapozású döntésképessége), amely feloldja a szabadság és determinizmus ellentmondását. A mű történetbölcseleti vonulatát a körkörösség és teleologikusság vitája határozza meg, s a mű mindkettőre meggyőző példákat hoz. Madách logikusan és következetesen viszi végig a polgári liberalizmus nagy eszméinek kialakítását a múltban, uralomra jutását a jelenben s tragikus ellentmondásainak lehetséges következményeit a jövőben. Ehhez kapcsolja a természetből, a teremtett világból, az isteni gondviselés világából a ráció segítségével kiszakadó ember tragikus sorsának elemzését, mely szükségszerűen vezet a természeti végzet győzelméig az emberi világ fölött. A mű legnagyobb erénye nyitottsága, s ez szinte példátlan a kérdéseket mindig lezáró XIX. századi magyar- és világirodalomban. Ádám álmából fölébredve, a XIV. szín rettenetétől vezérelve a végső megoldáshoz, az öngyilkossághoz akar menekülni. Éva anyasága értelmetlenné teszi tettét. Ádám az Úrhoz fordul kérdéseivel: van-e értelme az emberi életnek és küzdésnek, alakíthatóe az emberi élet és történelem vagy csupán a körkörösség értelmetlenségét szenvedjük végig. A konkrét kérdésekre az Úr nem ad egyértelmű választ, a küzdésetika és az isteni kegyelemre való ráhagyatkozás fontosságát hangsúlyozza, s így a filozófiai kérdésekre erkölcsi szinten adja
255
256
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
meg a választ. Így válik nyitottá a mű, a kérdésekre minden kor olvasójának magának kell felelnie. (Sőtér István, Németh G. Béla) Madách szerint a pesszimizmust egyrészt a szabadság méltóságának és felelősségének felismerésével lehet meghaladni, a szabadság lényege pedig a választás lehetősége és felelőssége. Másrészt meghaladható a pesszimizmus a világban való helytállás, a teremtő ember kötelességtudatával, illetve a teremtményvoltot felismerve a kegyelemre való ráhagyatkozás képességével. Az Úr felszólítása tehát a teremtő- és teremtményvolt egységét hangsúlyozza. Az ember tragédiája az ész segítségével a teremtett világból kilépett ember tragédiája. A végső konklúzió a második világ bukása, az ember alulmaradása a természettel szemben. A Tragédia azonban nem vonja kétségbe a teremtő ember feladatát, az akaratot és a rációt, de korlátok közé szorítja; az emberi törekvések nem léphetik túl a természeti és isteni törvények határait. Madách nem meglepő módon egészen máshogy látta tragédiáját: „Egész művem alapeszméje az akar lenni, hogy amint az ember istentől elszakad s önerejére támaszkodva cselekedni kezd: az emberiség legnagyobb s legszentebb eszméin végig, egymás után cselekszi ezt. Igaz, hogy mindenütt megbukik s megbuktatója mindenütt egy gyönge, mi az emberi természet legbensőbb lényében rejlik, melyeket levetni nem bír (ez volna csekély nézetem szerint tragikum), de, bár kétségbeesve azt tartja, hogy eddig tett minden kísérlet erőfogyasztás volt, azért mégis fejlődése előbbre s előbbre ment, az emberiség haladt, ha a küzdő egyén nem is vette észre, s azon emberi gyöngét, melyet saját maga legyőzni nem bír, az emberi gondviselés keze pótolja, mire az utolsó jelenet »küzd és bízzál«-ja vonatkozik.” D) a) • Az eszmék következetesen váltakoznak aszerint, hogy az egyéni vagy a közösségi vonatkozásuk hangsúlyosabb: Egyiptom – E(GYÉNI), Athén – K(ÖZÖSSÉGI), Róma – E, Konstantinápoly – K, Prága 1–2. – E, Párizs – K, London – E, falanszter – K, űr – E (a hó és jégvilágban nincs eszme, állati küzdelem a létfenntartásért. Az eszme születése mindig egyéni teljesítménynek látszik, bukása viszont a tömeg sorsában bontakozik ki. (Schein Gábor) • A közösségi-társadalmi létből a magánszféra valamely területére húzódik vissza Ádám: a fiatal férfi a kéjbe, az érett a tudományba, az öreg a halálba. • Athén (ókori demokrácia) és Párizs (polgári forradalom). b) Egyéni. A következőket várhatjuk: A tömeg szolgalelkű, öntudatlan, szüksége van maga fölött hatalomra, irányításra (ez hasonló ahhoz, ahogy Lucifer értelmezte Ádám számára az Úrhoz való viszonyát: Óv és vezet, mint gyapjas állatot; Te őt dicséred, ő téged kitart – ez Lucifer szerint rendeltetésszerű). A tömeg nem eszmékért száll harcba, hanem öntudatlan hatalomvágyból. A sok–kevés, egész–rész, anyag–eszme, erő–szellem, öntudatlanság (sötét) – öntudat (fény) metaforájaként: mély tenger (a nép) – hullám (egyéniség). A nagy egyéniségek által megfogalmazott eszmék szükségszerűen a korból fakadnak, az egyén is történetileg meghatározott: virradat (kor) – kakasszó (egyén, eszme). A Lucifer képviselte determinizmus itt is érvényesül. A nagyravágyás itt kétféle értelemben és megítélésben szerepel, rosszallóan, ha öncélú és helyeslően, ha a köz szabadságáért való. Éva a liberalizmus szabad akaratának megfogalmazója itt, felnő Ádámhoz.
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
c)1. • demagóg: görög ’népcsaló, népámító vagy ilyen eszközöket használó szónok’ demagógia: görög ’nagyhangú, hazug ígérgetés, az érzelmek, szenvedélyek felelőtlen felszítása, a tájékozatlan néptömegek megnyerése; népcsalás, népámítás, bujtogatás, lázítás’ • Látszatra két ellentétes álláspont jelenhet meg: maga a manipuláció. Ugyanakkor a nép véleményének ingatag volta tud a helyzetben megnyilatkozni (befolyásolhatósága, tudatlansága). Egyszerre érzékletes a tömeg ereje és (állatias) öntudatlansága (üvölt, kacag, tapsol). • Érzelmekre hatás (bármint fáj szivem, mégis beszélek), a kötelességre hivatkozás (Veszélyben a hon, hogyha nem beszélek), a másikkal szembeni (látszat)irónia (Te nem vagy bérenc, mert ki sem veszen meg), a más vélemény gyalázása, a hallgatóság felmagasztalása (óh, dicső, fejdelmi nép), túlzások, túlzott nyájaskodás, durvaság (Odább!), fontoskodás (Polgárok! fájva emelek szavat), összejátszás • Ingatag, könnyen befolyásolható, álláspontja érzelmi alapon megfordítható. Reakciói cirkuszi mutatvány közönségéhez hasonlatosak: taps, bekiabálás, kacagás. • A nép nemcsak tudatilag, egzisztenciálisan is kiszolgáltatott, ezért megvesztegethető. • A köpönyegforgatás színre vitelére ad lehetőséget. A félelem (hódolás) természetrajza egészíti ki az eddigieket. • A nyomorból és gyávaságból fakadó szolgalelkűségben: kiszolgáltatott helyzete teszi eszközzé. Ugyanakkor lelepleződését, szégyenét nem bocsátja meg, ezért könyörtelen. (Lásd Miltiádész sorsa.) c)2. • A falanszter hasznosság-elvével szemben régebbi korok múzeumi tárgyai: a „haszontalanság”, az öncélú szépség (esztétikum), a költői fantázia (egyéniség) „dokumentumai” (szépség, természetesség, tudás, gondolkodás, alkotás, egyéni fantázia és teremtő erő) • Az értelem irányítja, az áttekinthető rend nem enged semmi „kihágást”. A megélhetés elve érvényesül. Nincs helye érzelemnek, egyéni gondolatnak, alternatíváknak. Megszűnt élő hagyomány lenni (nem része a közösség életének, tudatának). • Ádámtól idegen a hideg racionalizmus (az eszmék lelkesítik, bár mindig csalódik). • A költészet a szabadság és az individualitás nyelve, irracionalitása veszélyeztetné a kialakult rendet. • Nincs helye az egyéniségnek, az egyenlőség egyformaság, az egyén szerepe, hogy feltétel nélkül szolgálja a közösséget. Nem lehet saját lényege, önálló élete, ha mégis, büntetik. • Platón és Michelangelo az emberiség kultúrtörténetének kimagasló alakjai (nagy gondolkodó, kimagasló szobrász). Példájuk szembeállítja a nagy egyéniségek alkotta értékeket a kisszerű, ám gyakorlatiasan hasznos tevékenységekkel. • Ádám a szerelemre mint szent őrülésre, a magasabb, szellemi-érzelmi körökbe való emelkedésre hivatkozik. Az „édes zengemény” az Édenre való visszautalásként is olvasható, Ádám a tudásért lázadt fel az Úr ellen. Lucifer tudásfelfogása kizárja az érzelmet, itt Ádám épp arra hivatkozik, majd a 15. színben is ezt teszi. Az embertől idegen az érzelemmentes ésszerűség (az érzelem pedig egy gyökerű a hittel). Érdemes a kérdésre a 15. szín kapcsán is visszatérni, mert tovább árnyalja az értelmezési lehetőségeket: „Bár Ádám megveti a biológiai determinizmus, a fajfenntartás ösztönét, amit számára Éva képvisel, később rájön, hogy sorsa valamennyi determináló tényezője közül számára ez a legfontosabb, mely – ha csak egy nemzedéknyi időre is – halhatatlanítja.” (Schein Gábor)
2 57
258
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
E) a)
Jelen vannak: párbeszédes forma, tagolás, megjeleníthetőség. Hiányoznak: nehézkes megjeleníthetőség, akció, drámai tettek, tettváltások, gondolatiság túlsúlya. b) Lazítja: időbeli megszakítottság, álom asszociatív, belső, sajátos logikája, színekre bontás felvonás helyett, időbeli ugrások, térbeli váltások, mozaikosság. Összekapcsolja: a hős személye, önértelmezési, létértelmezési kísérletei, az álom (projekció), a hős lelki-tudati folyamatai, léthez való viszonya. c) Bibliai (ősi, mítoszi) gyökerek, hosszú időt fog át a történés, 15 színre és nem felvonásokra van bontva. d) Vallomásosság, bölcseleti jelleg (kérdések), személyesség (belülről láttat), költői nyelvhasználat. e) Épp a líraiság miatt: a szereplők mögött egy költői tudat van, amely belső vívódásait vetíti ki szereplőkbe, párbeszédekbe (bár a párbeszédek is inkább monológok). Példák még: „Megtestesült az örökös nagy eszme, Im, a teremtés béfejezve már” (angyalok kara, 1.) „Be van fejezve a nagy mű, igen. / A gép forog, az alkotó pihen.” (Az Úr, 1.) „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” (Úr, 15.) „A célt, tudom, még százszor el nem érem. / Mit sem tesz. A cél voltaképp mi is? / A cél, megszűnte a dicső csatának, / A cél halál, az élet küzdelem, / S az ember célja e küzdés maga.” (Ádám, 13.) „Hiú törekvés, dőre nagyravágy – / Fülembe cseng még: milljók egy miatt.” (Ádám, 4.) „Van a léleknek egy erős szava / A nagyravágy.” (Éva, 5.) f) Egyéni, bár jó, ha a tanulók eljutnak addig, hogy biztos nagyon fontos, életbe vágóan fontos kérdésen gondolkodik (élet–halál, létértelem, emberiség, menny–pokol, üdvözülés–kárhozat stb.), izmai megfeszülnek, összpontosít, az egész alak maga a gondolat (allegória). A kapu látványi megformálása rendkívül dinamikus, körkörös mozgások uralják (körforgás), felfogható a gondolkodó gondolatának kivetüléseként.
REFLEK TÁL ÁS 13. lépés: 20–22. feladat T/20–22.
213. oldal 25 v. 45 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ha a tanulók a két tanórára tervezett értelmező munkában jó tempóban haladtak, elképzelhető, hogy maradt egy teljes tanóránk a reflektálás feladatokra. Ha áthúzódik az érvelő szövegek közzétételének egy része, akkor a reflektálásra kevesebb idő marad, fontos azonban, hogy teljesen ne maradjon el. • A reflektálás feladatok közül válogathatunk. Az irodalmi-esztétikai kérdések iránt kevésbé fogékony osztályokat vagy tanulókat ne gyötörjük a 20. feladattal, de akiknek ehhez van kedvük, affinitásuk, választhatják. Mindenképpen adjunk módot az óra utolsó öt percében arra, hogy az azonos feladatokkal dolgozó tanulók párban megbeszéljék egymással munkájuk eredményét.
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
• Ne felejtsünk 1-2 percet szánni a portfólió gondozására, kérdezzük meg, sikerült-e választani, hogy haladnak a munkával. Ezt tehetjük úgy is, hogy miközben a tanulók a reflektálás feladattal dolgoznak, egy-egy tanulót szólítunk, mellénk ültetjük, és 1-2 percet beszélgetünk vele arról, mit választott, hol tart, vannak-e nehézségei, milyen érdekes észrevételei vannak, kutatásai során mi volt számára a legérdekesebb információ stb. A nyomon követésnek ez a formája lehetőséget ad arra, hogy a tanár a „problémás” tanulókra egyénileg szánjon időt, nem kívánatos azonban, hogy csak velük kezdeményezzen megbeszélést. Kerüljük a beszélgetés „ellenőrző” jellegét, a tanulássegítésen legyen a hangsúly. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szakszöveg olvasása, értelmezése, cáfolása vagy alátámasztása; kritikai gondolkodás, kódváltás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : érdeklődés szerinti választás M u n k a f o r m á k : egyéni, páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kettéosztott napló, kreatív írás 20. Befogadástörténet, értelmezések a) Olvasd el az alábbi értelmezésrészleteket! Válassz közülük hármat, melyek állítását támaszd alá vagy cáfold meg saját érveiddel! AZ ÉRTELMEZÉS ALÁTÁMASZTÁSA VAGY CÁFOLÁSA SAJÁT ÉRVEKKEL
ÉRTELMEZÉS „Az ember tragédiája úgy koncepcióban, mint kompozícióban igen jeles mű.” (Arany János levele Madách Imréhez, 1861) „Az ember tragédiájának alapeszméje Luciferben van megtestesülve, az indokok tőle származtatva, és a történelemből oly események kiszemelve és összeállítva, melyeket a rossz lélek sugallata után vitt véghez az ember, vagyis az embervilági történelemnek ördögi része.” (Erdélyi János: Magyarország, 1862) „Vigasztalan és zavaros pesszimizmus tölti be Az ember tragédiáját; minden hiábavaló, a hatalom, a tudás, a hit, a szabadság, egyszóval az emberiség múltja, jelene és jövője.” (Franz Mehring, Die Neue Zeit, Berlin, 1893) „Valamennyien hősei vagyunk, az egész emberiség, és az, ami ott történik a távoli időbe vetített képeken, mindannyiunkra vonatkozik, mindanynyian szinte személyes ügyünknek tekinthetjük.” (Kosztolányi Dezső, 1925)
259
260
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
„Az ember élete onnan kezdődik, ahol a mű véget ér, de ez már nem tragédia, hanem misztikus éposza az örökkévalóságnak. – Az Éva méhében ott van az ígéret magva az Asszony Fiáról, aki megtöri a kígyó fejét, s az első Ádámmal szembeállítja önmagát, a második Ádámot, Krisztust.” (Ravasz László: Protestáns Szemle, 1924) „Az embernek, ki mint filozófus végignézi az emberiség történetét, az egyes ember sorsát és mérlegeli a tudás véges értékét, tragédiája az, hogy tudásán kétségbe kell esnie, ha nem egészíti ki és tetőzi be a hittel. (…) De ha a véges tudás a Gondviselésbe vetett hittel egészül ki, az ember erőt érez magában a földi küzdelemhez (…), a tudás pesszimizmusából van fölemelkedés a hit optimizmusába.” (Kardeván Károly Tragédia-magyarázata, 1935) „A Tragédia a boldogság lehetőségét kutatja. A harmónia a világ olyan átéléséből fakadhat csak, amely elfogadja az ellentétek egymást kizáró és feltételező egységét. A mű elemei – a szereplők rendszere is – ezt a mondandót hivatottak közvetíteni.” (Bárdos József: Hét kérdés Madáchról és Az ember tragédiájáról, Irodalomtörténet, 1989) „Tudjuk, hogy az emberpár az egyik oldalon az Úr, a másik oldalon Lucifer világával szembesül, s e két szélső pólus között bontakozik sorsa, e két, ugyancsak szembenálló véglet határozza meg azokat a létlehetőségeket és választásokat, amelyekbe kerül, s amelyek az emberi lényeg közegét jelentik számára a történelem minden pontján.” (Eisemann György: Létértelmező motívumok Az ember tragédiájában, Irodalomtörténet, 1992)
b) Válassz magadnak párt, és beszéljétek meg, mely értelmezések keltették fel érdeklődéseteket, illetve milyen érvekkel igazoltátok vagy cáfoltátok azokat! 21. Illusztráció A két Kass János-illusztráció a 15. színhez készült. Az elsőt 1957-ben, a másodikat 1980-ban készítette a művész. a) Írj mindegyik illusztráció alá egy idézetet a 15. színből, és indokold idézetválasztásodat!
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
b) Készíts az egyik illusztrációról rövid, elemző képbemutatást egy kiállítás tájékoztató füzetébe! c) Írd le, szerinted milyen eltérés van abban, ahogyan a két illusztráció értelmezi Az ember tragédiája zárlatát! 22. Az alábbi képek Jankovics Marcell rajzfilmjéből valók. Válassz egy itt nem szereplő színt Az ember tragédiájából, és tervezd meg a képi világát!
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: egyéni
261
262
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
14. lépés: 23. feladat T/23.
217. oldal 45 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A cél, hogy a tanulók betekintsenek a romantikus drámai költemény hagyományához is kapcsolódó modern drámairodalomba. • A Godot-ban például a transzcendens (normaadó szint) már csak a szereplők (Estragon, Vladimir) hiányérzetében (Godot-ra várnak), illetve vágyképeiben, vagyis a hiányban ragadható meg. Egyes értelmezések szerint valójában csak az allegorikus olvasás metafizikus szükségletei teremtik meg ezt a második szintet azáltal, hogy Godot-ra Istent érti rá. • Dürrenmattnál a két szint közti kommunikációs zavarra helyeződik a hangsúly: Babilon a modern civilizáció parabolájaként is olvasható az ember megválthatatlanságáról. • Sütő drámájában a transzcendens hatalom olyan aránytalanul nő az ember fölé, annyira elérhetetlen, hogy az ellene való lázadás is lehetetlenné válik. Sütő drámája alapvetően politikai allegória, melynek történelmi kontextusát a térségi-kisebbségi lét tapasztalatai adják. • A szabadságról, illetve a hatalomnak való alárendeltségről kialakított elképzelései valójában 19. századi tapasztalatokon nyugszanak, ugyanakkor a drámai léthelyzet megoldhatatlansága az abszurddal és az egzisztencializmus szemléletformájával is rokonítja. • Így ezekben a művekben a romantikus drámai költemények kétszintes szerveződésének modellje is módosul: rendre megbomlik az egyensúly a normaadó szintnek a drámavilágban való „jelenléte” és funkciója szempontjából egyaránt. Bár megmarad a bölcseleti indíttatás és az allegorizáló figurateremtés, a drámai nyelv radikálisan megváltozik: a verses formát felváltja a próza, egyfajta antiköltészet, amelyben a nyelvi redukciónak, a hétköznapiságnak, az elhallgatásoknak („csönd”, „szünet”) lesz jelentésképző szerepe. Ezzel összefüggésben egy-két gondolat erejéig ki lehet térni a drámai költemény és a lírai dráma megnevezés különbségeire is. • Ha a tanár úgy ítéli meg, a megbeszélés érintheti a Godot-val kapcsolatban felmerülő nyelvfilozófiai-nyelvelméleti kérdéseket is, de ez a problematika majd a 12. évfolyamon kerül elő, ebben az egy órás kitekintésben az abszurd világképi jellemzőinek közelítésére nyílik lehetőség. • A tanár az osztály érdeklődése, kognitív képességei szerint alakítsa az óra tartalmát. E szerint válogasson a művek és a feladatok közül. A Dürrenmatt-, illetve a Sütő-drámára vonatkozó csoportfeladatokat alternatív feladatnak, lehetséges kitérőnek szántuk, de a tanár válogatásával megközelítheti akár mindhárom dráma problematikáját, vagy kettőét, illetve egyét. Ez utóbbi esetben a Godot-hoz kapcsolódó feladatok alkalmasak arra, hogy csoportmunkában lefedjék a rendelkezésre álló időt. Maximum négy feladat választását javasoljuk, egy feladatra több csoport is szerveződhet. Így marad témánként 5 perc a közzétételre. • Körülbelül 20 percet hagyhatunk a feladatok megoldására, 20 percet a megbeszélésre. Az utolsó öt percben a portfóliók gondozására, a beadás határidejének megbeszélésére kerülhet sor. Célszerű a modul befejezését követően még egy kis időt (körülbelül egy hetet) hagyni a tanulóknak az összerendezésre, utolsó simításokra, a visszatekintő esszé megírására. Ezt követően a tanár részéről a visszacsatolás és értékelés további 1 héten belül történjék meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : jóslás, elemzés, összehasonlítás, kreativitás, kódváltás
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : kognitív képességek és érdeklődés szerinti homogén csoportok [A), B), C), D), E) csoport 4 fős, F) 6–8 fős, G) csoport 8 fős]: A) az előfeltevés, jóslás képességének fejlesztése (részből az egészre) B) toposzok azonosítása, összevetése, következtetés részből az egészre C) drámajáték, mozgáskoordináció, metakommunikáció, kódváltás, etűdépítés D) összehasonlító szövegelemzés E) drámai szövegrészlet értelmezése, szövegszerű és sorok közti jelentések megfogalmazása F) kreatív írás G) szövegelemzés páros mozaikban M u n k a f o r m á k : csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, kerekasztal-körforgó, drámajáték, kreatív írás E s z k ö z ö k : néhány kellék a drámajáték-feladatokhoz (két kalap, száraz faág, kacatok), írólap, csomagolópapír, filc
A ROMANTIKUS EMBERISÉG-SZÍNJÁTÉK ÉS A 20. SZÁZADI MODERN DRÁMA A modul utolsó részében néhány modern drámába nyerünk betekintést. Az értelmezés folyamatában megtapasztaljuk majd, hogy a 20. században a romantikus drámai költemény kétszintes modellje jelentősen módosul, többek között azért, mert kérdésfelvetése a modernségben átalakuló ember- és világkép horizontjáról értelmezi újra az ember léthelyzetét, a transzcendenciához való viszonyát. Ebben a században az egységes világkép felbomlása és a személyiség válsága már határozottan érzékelhető volt. Az embernek szembe kellett néznie azzal a ténnyel, hogy minden viszonylagos: sem az anyagi-természetiben, sem a transzcendensben nem talál többé normát, egységes világmagyarázatot, amihez igazodni lehetne. Egyedül maradt halandósága és magánya tudatával, létét a halál vagy a hatalom felől nézve képtelennek tapasztalta. Ebből fakad, hogy a modern kétszintes drámában nem jön létre semmiféle kiegyenlítődés a tapasztalaton túli és az e világi szintek között. 23. A várakozás mint létállapot – Samuel Beckett: Godot-ra várva (1948) A) Értelmezzétek az idézeteket a kerekasztal-körforgó technikájával! a) Négy írólapot adjatok körbe, mindegyikre írjátok fel az idézet számát! Mindegyik idézethez minden csoporttag fűzzön rövid, személyes reflexiót, majd hajtsa be a lapot! b) Ha mind a négy írólap körbeért, olvassátok fel és beszéljétek meg közösen a reflexiókat! c) Az idézetek alapján jósoljátok meg, milyen drámavilággal találkozik az olvasó a Godot-ra várva olvasásakor! (1) „Hogy ismerős-e! Mi legyen ismerős? Ebben a sivárságban töltöttem az egész kurva életet. Ki figyel ilyenkor az árnyalatokra.” (2) „Mi az, ami rendkívüli rajta? Mármint az égen? Halvány is, fényes is, mint a világ bármely ege a napnak ebben a szakában. (...) Csakhogy a szelídségnek és a nyugalomnak fátyola mögött ott vágtat az éjszaka, és ránk veti magát, klatty!”
263
264
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(3) „De ebben a pillanatban ezen a helyen az emberiség mi vagyunk, akár tetszik, akár nem.” (4) „Kéz a kézben leugrottunk volna az Eiffel-toronyról, az elsők közt. Akkor még voltunk valakik. Most már késő. Föl se engednének.” d) Készítsetek ötujjas vázlatot (5 rövid állítás) arról, amit a többi csoport számára fontosnak tartotok közzétenni! B) Az alábbi szerzői utasítások a Godot-ra várva című drámából valók. a) Milyen metaforikus jelentései lehetnek e szerzői utasítások tér- és időmegjelöléseinek? Rögzítsétek fürtábrában, poszterre képzettársításaitokat! Országút, mellette fa. Este. Másnap. Ugyanabban az időben. (…) A fa lombot hajtott. A nap lemegy, a hold felkel. b) Hasonlítsátok össze a Csongor és Tünde tér- és időszerkezetével a Beckett-dráma szerzői utasításait! Milyen különbségekre következtettek a hasonló tér-időtoposzok ellenére? Miért? c) Készítsetek ötujjas vázlatot (5 rövid állítás) megbeszélésetek alapján arról, amit összehasonlításotok eredményéből és következtetéseitekből a többi csoport számára fontosnak tartotok közzétenni! C) A főszereplők, Vladimir és Estragon mozgására, testbeszédére vonatkozó, alábbi szerzői utasításokat önkényesen vágtuk össze „jelenetté”. Olvassátok el többször, figyelmesen! Ketten legyetek rendezők, ketten színészek! Készüljetek fel a néma jelenet eljátszására! Estragon a földön ül, s azon igyekszik, hogy a cipőjét levegye. Két kézzel dolgozik, lihegve. Kimerül, abbahagyja, zihálva pihen, újra kezdi. Vladimir szétvetett lábbal, apró, merev léptekkel közeledik, megáll, mozdulatlanul. Estragon vadul birkózik a cipőjével. (…) Leveszi a kalapját, belenéz, belülről végigsimítja, megrázza, visszateszi a fejére (…) Ismét leveszi a kalapját, belenéz (…) Rácsap, hogy ami benne van, kiessen, ismét beletekint, visszateszi a fejére. Estragonnak óriási erőfeszítéssel sikerült lehúznia a cipőjét. Belenéz, belenyúl, megfordítja, megrázza, körültekint a földön, nem hullott-e ki belőle valami, nem talál semmit, ismét a cipője után nyúl, a tekintete bizonytalan (…) a lábujjait mozgatja, hogy a levegő jobban járjon közöttük. Vladimir arcán óriási mosoly nyílik, megmerevedik, egy ideig tart, majd hirtelen megszűnik. Estragon kínlódva felemelkedik, sántikálva a bal oldali díszlethez megy, a távolba néz, kezét ernyőként szeme elé tartja, megfordul, átmegy a jobb oldali díszlethez, a távolba néz. Vladimir követi a tekintetével, aztán felemeli a cipőt, belenéz, és sietve elereszti (…) Kiköp. Csend. Mozdulatlanul állnak, roggyant térddel, lelógó karral, mellükre ejtett állal. Figyelnek. Estragon elveszíti egyensúlyát, kis híján elesik. Vladimir karjába kapaszkodik, ez utóbbi megtántorodik. Görnyedten összetapadva figyelnek, egymás szemébe nézve.
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
D) Olvassátok el a Godot-ra várva részleteit, és értelmezzétek a kapcsolódó feladatok szerint! A feladatokat meg is oszthatjátok. ELSŐ FELVONÁS
MÁSODIK FELVONÁS
ESTRAGON (…) Menjünk innét!
ESTRAGON De, de, menjünk minél messzebb innét!
VLADIMIR Nem mehetünk.
VLADIMIR Nem mehetünk.
ESTRAGON Miért?
ESTRAGON Miért nem?
VLADIMIR Godot-ra várunk.
VLADIMIR Holnap vissza kell jönnünk.
ESTRAGON Persze.
ESTRAGON Miért?
Szünet
VLADIMIR Hogy Godot-ra várjunk. ESTRAGON Persze, persze. Szünet
VLADIMIR Azt mondta, a fa előtt várjuk. (Szemügyre veszi a fát) Látsz más fát is? ESTRAGON Milyen fa ez? VLADIMIR Azt hiszem, szomorúfűz. ESTRAGON És miért nincs levele? VLADIMIR Kiszáradt.
ESTRAGON (a fát nézi) Mi ez? VLADIMIR Fa. ESTRAGON Igen, de milyen fa? VLADIMIR Nem tudom. Fűzfa. ESTRAGON Nézzük meg. (A fához vonja Vladimirt. Mozdulatlanul állnak a fa előtt. Csend) És ha felkötnénk magunkat?
265
266
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
ESTRAGON Vége a szomorúságnak.
VLADIMIR Mivel?
VLADIMIR Hacsak nem az évszak az oka.
ESTRAGON Nincs köteled?
ESTRAGON Szerintem ez inkább cserje.
VLADIMIR Nincs.
VLADIMIR Bokor.
ESTRAGON Anélkül nem megy.
ESTRAGON Cserje.
VLADIMIR Gyerünk, induljunk!
VLADIMIR Bo... (Meggondolja) Csak nem arra célzol, hogy rossz helyen várakozunk?
ESTRAGON Várj csak, itt az övem! VLADIMIR Rövid. ESTRAGON Majd húzod a lábam. VLADIMIR És az én lábamat ki húzza? ESTRAGON Igazad van.
ESTRAGON Miért? Szerintem tegnap is itt voltunk.
ESTRAGON Menjen ki-ki a maga útjára! Úgy talán jobb lesz!
VLADIMIR (körbehordozza a tekintetét) A környék ismerős?
VLADIMIR Holnap felkötjük magunkat.
ESTRAGON Azt nem állítom.
Szünet Hacsak Godot meg nem jön.
VLADIMIR És akkor? ESTRAGON Bizonyos vagy benne, hogy ma estére mondta? VLADIMIR Mit?
ESTRAGON És ha megjön? VLADIMIR Akkor megmenekültünk. (…) Csend
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
ESTRAGON Hogy várjuk.
VLADIMIR Megyünk?
VLADIMIR Szombatot mondott.
ESTRAGON Menjünk.
Szünet
Nem mozdulnak
Úgy rémlik.
Függöny
(…) ESTRAGON És melyik szombatot mondta? És szombat van-e ma? Nem inkább vasárnap? Vagy hétfő? Vagy péntek? Fordította: Kolozsvári Grandpierre Emil
a) Mit csinálnak a szereplők az első és a második felvonásban? b) Vajon miért akarnak elmenni, és miért nem mennek el? c) Hogyan árnyalja a „Szünet” és a „Csend” szerzői utasítás a két szereplő helyzetét, karakterét? d) Mi jellemzi a szereplők nyelvhasználatát? e) Mi a különös az akció-dikció szempontjából a drámarészletek alapján? f)
Miért nincs jelentősége a szereplők számára a tegnapnak-holnapnak vagy annak, hogy a hét melyik napja van? Milyen időben élnek a szereplők?
g) Mi minden ismétlődik a két felvonás részletében (helyzet, szöveg, motívum stb.), és mi lehet az ismétlődések szerepe? h) Vajon miért gondolja Estragon, hogy ha megjönne Godot, megmenekülnének? Mi hozhatna a szereplők számára menekülést? i)
Mit gondoltok a drámai „végjátékról”?
j)
Készítsetek ötujjas vázlatot (5 rövid állítás) megbeszélésetek alapján arról, amit elemzésetek eredményéből és következtetéseitekből a többi csoport számára fontosnak tartotok közzétenni!
E) Mit jelölhet, mire utalhat a Godot név? Olvassátok el a Godot-ra várva részleteit, és értelmezzétek a kapcsolódó feladatok szerint! A feladatokat meg is oszthatjátok.
267
268
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
FIÚ (hirtelen) Godot úr megbízásából közlöm, hogy ma este nem jöhet, de holnap feltétlenül eljön. VLADIMIR Ez minden? FIÚ Ez minden, uram. VLADIMIR Godot úrnál dolgozol? FIÚ Nála, uram. VLADIMIR És mit csinálsz? FIÚ A kecskéket őrzöm. VLADIMIR Kedves hozzád? FIÚ Kedves, uram. (…) VLADIMIR Eleget eszel nála? A fiú habozik Jól tart? FIÚ Elég jól, uram. VLADIMIR És nem vagy boldogtalan? A fiú habozik Érted a kérdést?
E G Y
R O M A N T I K U S
FIÚ Értem, uram. VLADIMIR Szóval? FIÚ Nem tudom, uram. VLADIMIR Nem tudod, hogy boldogtalan vagy-e vagy sem? FIÚ Nem tudom, uram. VLADIMIR Akárcsak én. Szünet Hol alszol? FIÚ A padláson, uram. (…) VLADIMIR Szénában? FIÚ Abban, uram. Szünet VLADIMIR Helyes, elmehetsz. FIÚ Mit mondjak Godot úrnak, uram? VLADIMIR Mondd neki... (Habozik) Mondd, hogy láttál bennünket. Szünet Mert ugye láttál bennünket?
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
269
270
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
FIÚ Igen, uram. (Hátrahúzódik, habozik, megfordul, és futva távozik) a) Honnan érkezik, hova távozik és milyen szerepet tölt be a FIÚ a részlet alapján? b) Milyen drámákban, bibliai vagy mitológiai tárgyú történetekben találkoztatok hasonló szerepkörrel? Miben tér el az itteni szerepkör azoktól? c) Miről faggatja Vladimir a fiút szó szerint, miről metaforikus értelemben? d) Milyen létsíkot jelenthet Vladimir kérdései alapján Godot? Hogyan olvasható beszélő névként? e) Miért fontos Vladimir utolsó kérdése? Mire lehet következtetni belőle? f)
A megismert részlet alapján hogyan kapcsolódik Beckett drámája a középkori moralitás és a romantikus emberiség-színjáték hagyományához? Mely vonatkozásban teljesen más?
g) Készítsetek közösen ötujjas vázlatot (5 rövid állítás) megbeszélésetek alapján arról, amit elemzésetek eredményéből és következtetéseitekből a többi csoport számára fontosnak tartotok közzétenni! Az ABSZURD DRÁMA a második világháború után kibontakozó abszurd irodalom legnagyobb hatású műfaja. Világképét a lét teljes értelmetlenségének és céltalanságának érzése hatja át, melynek alapja a világ rendezettségét, az élet értelmét és az emberi megismerés lehetőségeit tagadó világlátás. Egyaránt kifejezi a társadalmi lét, a személyes, egzisztenciális lét, a nyelvi megnyilatkozás és a kommunikáció válságát. Ezért a drámák cselekménye és nyelvi világa szándékoltan szegényes, színterei kopárak, időviszonyai gyakran meghatározhatatlanok. Ugyanakkor megnő bennük a testbeszéd, a szünet, a csend (vagyis a nem nyelvi kifejezőeszközök) jelentéshordozó szerepe. Az abszurd drámákból hiányzik a tettekben megnyilvánuló, célratörő akarat, így antidrámáknak is tekinthetőek. • Csak érdeklődőknek! BECKETT drámájának szereplői megrekedt időben léteznek. Nincs folyamat, nincs valamilyen irányba
haladó mozgás. Nincsenek olyan múltbeli indítékok, amelyek egy cselekvéssort elindíthatnának. Nincs a cselekvések által megvalósítható cél vagy a cselekvéseik nyomán létrejöhető eredmény sem. Tehát nincs múlt és nincs jövő. Állandó, önmagát ismétlő jelen időben léteznek. A jelentéktelen és ismétlődő helyzetekben megrekedt jelen elbizonytalanítja az emlékezetet, mert töröl minden oksági elrendezettséget a létezésből. Így Vladimir és különösen Estragon állandóan elfelejtik, hogy mit is akartak mondani vagy mit mondtak az előbb, hogy mit csináltak tegnap, és miért nem mehetnek végre el, hogy mit akartak kérdezni a másiktól, és hogy hívják, akit várnak. Minden ténykedésük és megszólalásuk a való életben is elképzelhető önmagában, de a dialógusokat egymásra vonatkoztatva nyilvánvaló a képtelenségük. Allegorikus alakok, tétlenül várakozó, cél nélkül jövő-menő, szorongó, elidegenedett emberek képmásai. Azt várják Godot-tól, hogy létüknek értelmet adjon, megváltsa őket abból a létállapotból, amiben élnek. A drámából azonban nem derül ki, ki is Godot. Vladimir és Estragon semmi határozottat nem kértek tőle, bizonytalan Godot eljöve-
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
tele is. A szereplők a Godot követeként megjelenő fiút arról faggatják, hogy hol alszik, eleget eszik-e, kedves-e hozzá Godot, nem boldogtalan-e. Mindebből úgy tűnik, a létben való otthontalanságból az otthonosságba vágynak. Bár angolul a God szó ’Istent’ jelent (az -ot végződés francia kicsinyítő képző), mégsem valószínű, hogy Godot pusztán az emberiség Isten-képzetét testesíti meg. Valószínűbb, hogy olyan rendezőelv, amelyben minden dolog a helyére kerül, és ezáltal értelmet nyer maga a lét is. F) Egy meg nem váltás történet – Friedrich Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba (1953) Írjatok „meg nem váltás” jelenetet! Az alábbiakban információkat adunk meg Dürrenmatt drámájából.
A DRÁMAI CSELEKMÉNY DIÓHÉJBAN (1) Kurrubi, az ember formájú lény (akit Isten teremtett ujjainak összedörzsölésével, és örök életű, mint a Semmi, de halandó is, miként az ember) az ég küldötteként érkezik a Földre, Babilon városába egy szórakozott turistaként viselkedő és térképpel közlekedő angyal kíséretében. (2) Küldetése, hogy a „parányok közt legparányabb” ember számára elhozza az Úr üzenetét, a kegyelem ajándéka legyen. Az égi szféra üzenetében az üdvözlet mindenkié. (3) A földi gondolkodásban azonban az égi hatalom kegye nem lehet mindenkié, a földi hatalom birtokosát, Nabukadnecár királyt kell illetnie. (4) Az Úr megváltásszándéka meghiúsul, Kurrubit Babilon népe elárulja, ki a hatalomért, az államért vagy a vallásért, ki önnön javaiért. (5) A közös bűn miatt érzett szégyen és düh az emberiségnek szóló isteni üdvözletet a földi világban átfordítja az égi hatalommal való versengéssé, istenkáromlássá. (6) Nabukadnecár Babilonban egy az eget ostromló torony építésének tervébe fog. (7) Kurrubit halálra szánják, angyala magára hagyja. (8) Akki, a koldus (később hóhér) kimenekíti Babilonból Kurrubit, útjuk a sivatagba vész, mintha néhány költő a nyomukba szegődne.
Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba, Újságárus, 1975
271
272
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
A DRÁMA SZEREPLŐINEK (RÉSZ)LISTÁJA Személyek AZ ANGYAL KURRUBI, leányka AKKI, koldus, majd hóhér NEBUKADNECÁR, Babilónia királya (gyakran jár álruhában, koldusként az emberek közé, hogy kitudja, hogyan mennek a dolgok) NIMRÓD, Babilónia exkirálya (jelenleg Nebukadnecár zsámolya) FŐMINISZTER UTNAPISTIM, főteológus ENGGIBI, bankár ALI, borkereskedő TABTUM, hetéra (örömlány) MUNKÁSOK SZÁMOS KÖLTŐ NÉP
A DRÁMAI CSELEKMÉNY HELYSZÍNEI (1) Az Eufrátesz rakpartja, a háttérben a házfalakon és a hirdetőoszlopokon szakadozott plakátok, ilyesféle felirattal: „A koldulás társadalomellenes”, „Koldusok, lépjetek állami szolgálatba”. Távolabb felsejlenek az óriási város utcái: paloták, felhőkarcolók, kunyhók, „pompa és szutyok kusza halmaza”. (2) Az Eufrátesz egyik hídja alatt, Akki lakása. Minden korok tárgyainak legkülönfélébb zűrzavara, mesés, piszokba merült limlomok: ócska trónszék, teleírt pergamenek, agyagtáblák, főzőüst, konzervdobozok. „Egy szó, mint száz, az az érzésünk, hogy a szereplők hatalmas szemétdombon járnak-kelnek.” (3) Trónterem, „a hódító királyi sereg vérmaszatos trófeái”. a) Válasszatok ki a drámai cselekményből egy elemet, válasszatok helyszínt és szereplőket is! Írjatok meg egy olyan jelenetet, amelyikben a Kurrubiban megtestesülő megváltásígéret az emberi világban „zátonyra fut”! b) Osszátok ki a szerepeket, és olvassátok fel (vagy játsszátok el) a megírt drámarészletet az osztálynak! A jelenet helyszíne: A jelenet cselekménye: A jelenet szereplői: A jelenet: Már tudjátok, hogy a parabola vagy példázat ősi eszköze a bölcsesség hagyományozásának. Drámaformában a középkori vallásos vagy morális igazságok dramatikus példázataiban, a commedia dell’arte népi rögtönzéseiben egyaránt ismert. A modern paraboladráma korproblémák színrevitelének szemléletes, érzékletes, ám gyakran didaktikus eszköze. Nem törekszik valós életjelensé-
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
gek bemutatására, elidegenít és allegorizál. A drámai történet alapját gyakran meríti az emberiség közös, jól ismert mítoszkincséből. „Ez a komédia megkísérli okát adni, miért került sor Babilonban toronyépítésre, az emberiségnek – a monda szerint – egyik legnagyobb szabású, bár egyben legértelmetlenebb vállalkozására; fontos kérdés ez, hiszen ma, úgy tetszik, hasonló vállalkozásokba bonyolódunk” – írja Dürrenmatt a drámához írt szerzői megjegyzésben. G) Az alázat gyalázat – Sütő András: Káin és Ábel (1977) a) Alakítsatok párokat, és olvassátok el a kijelölt drámarészleteket! Értelmezzétek azokat a kapcsolódó feladatok szerint!
1. PÁROS KÁIN
ÁBEL KÁIN
ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN
Ha úgy akarod, belenyugszunk, Isten, minden határozatodba. Miért töröd össze a belenyugvásunk szándékát is, mint a cserépedényt? Miért teszed próbára naponként, óránként, percenként a hűségünket? Avagy nem a szeretet jegyében teremtettél mindeneket? (Dörej.) Miért vagy hát örökkön haragos? A sasnak háromszori jajkiáltását hallottam a reggel. Eget, földet, óceánokat és csodás lényeket alkottál, mosoly helyett mégis rosszalló pillantást vetsz saját művedre. Megbántad, Uram, amit cselekedtél? Anyánk, apánk bűne miatt a fiakból is kiábrándultál? Narancsligeteimet a földre botoltad, szőlőmet jégesőd pusztítja, búzaföldemre a tengert uszítod, és ha elunod játékaidat, sáskahadat eregetsz ránk az ujjad közül… (Ábel elképed.) Mit beszélsz? Az igazságot imádkozom. Szemébe imádkozom a tényeket. És azt mondod: játszik velünk? Nem, ezt nem mondtam, Ábel. És ha elunod játékaidat… így mondtad. Isten játékait emlegettem? Játéknak nyilvánítod a bölcsességét? A haragját? (új dörej hallatán) Valóban ezt mondtam? Sáskahadat eregetsz ránk az ujjaid közül. Borzasztó. (A dörejre elfödi arcát, Káin kutatólag néz föl az égre.) Bocsáss meg, Uram, a te szolgádnak, mert nem tudja, mit beszél. (Hirtelen kitisztul az ég, csönd.)
Miben különbözik Káin és Ábel istenképe? Mi jellemzi a részlet alapján a két drámai világszint viszonyát, kommunikációját? Hányféleképpen értelmezhető Káin utolsó mondata? Mit gondoltok Káinról, mit Ábelről?
2. PÁROS (Birkóznak) ÁBEL Az én pártomon áll, nem te léptél vele szövetségre. KÁIN A félelem: nem szövetség. ÁBEL A hűség nem félelem. KÁIN A rettegés: csupa hűség.
273
2 74
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Az alázat nem félelem. Az alázat: gyalázat. (egy távoli, majd közeli dörrenés) A villámaival sújt le. (Megretten s a földre tepert Káin fölött mozdulatlanul) Az Úr van a közelben. Kókuszdió. Az Úr közeleg. Kókuszdió. (újabb dörrenés) Haragra gerjedt. Valakit lerugdosott a környezetéből. Híveinek potyogása hallik. Imádkozzunk. Félek és reszketek, Uram, ki ne félne téged, Uram, és ki ne dicsőítené nevedet? (a közelükben földre pottyanó és nagyot pukkanó, gyermekfej nagyságú kókuszdiót fölemelve, harsány kacajjal) Kókuszdió. Másodszor imádkozol a kókuszdió-potyogás tiszteletére.
Ábel az Úr vele kötött szövetségére hivatkozik. Hogyan értelmezi Ábel a szövetség tartalmát, és hogyan Káin? A legfőbb hatalommal szemben milyen magatartásforma képviselője Ábel, milyené Káin? Hogyan ítélik meg egymás magatartását a testvérek? Miként fejeződik ez ki a két szereplő beszédmódjában? Mit gondoltok Káinról, mit Ábelről?
3. PÁROS KÁIN ÉVA KÁIN ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN ÁBEL ÉVA KÁIN ÁBEL ÉVA KÁIN ÉVA KÁIN
Meséljen még, anyám. A halálról? Az Édenről. Ne meséljen az Édenről. Arról, ami jogunk: miért ne meséljen? Ne gyötörd az emlékeivel. A jogainkat ne felejtsük el. Ez pedig istenkísértés. Az istenség a joggal nem fér meg közös égbolt alatt? A lábbal tiport jognak puszta fölemlegetése: istenkísértés? Az Édent elveszítettük. Elveszítettük. Vörös gránát, rubin, szárdiszi kő: szemünk alatt a vércsepp. Kinek ragyognak hát odabent a drágakövek? Neki ragyognak. Gyermekeim! Kinek szólnak az aranyhárfák? Az Ő hatalmának. Hagyjátok! S a négy folyó? Pison, Gibon, Tigris, Eufrátesz – a tej, méz, bor és olaj idekint miért változik mocsárrá? Ne kérdezd, fiam. Minden szavadat hallja, számon tartja. Az ember fiának kérdését számon tartani kell vagy megválaszolni?
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Mit jelent az Éden Éva, mit Káin számára? Mely szövegrészekből derül ki ez? Hogyan értelmezi Káin a kiűzetést? Miért tartja ezt Ábel istenkísértésnek? Mik Éva és Káin szólamának közös, mik az eltérő vonásai? Mit gondoltok Káinról, mit Ábelről?
4. PÁROS AZ ÚR HANGJA
(…) Hűséged legszebb igazolását várom holdtöltekor – Ábel füstjét, a számodra legkedvesebb élőlény véráldozatával. ÁBEL Kövér bárányaim seregét áldoztam, Uram! AZ ÚR HANGJA Kevés! ÁBEL Kosokat és gödölyéket öltem… (…) AZ ÚR HANGJA A legkedvesebbet mondtam. ÁBEL Arabella1, segíts! (Az ölébe veszi.) Az életemet, Uram! De nem sok az, Uram? AZ ÚR HANGJA Ha Ábel meghal: nincs Ábel füstje. ÁBEL Akkor mit tegyek, Uram? Hol találom a legkedvesebbet? Köszönöm, hogy nem kívánod az egyetlen életemet. De hol találom a legkedvesebbet? AZ ÚR HANGJA Az ölödben tartod. ÁBEL Az ölömben. Arabella! Égbe szálló fehér füstcsík az ölömben? Az én karjaimban? Igen, Uram! Legyen meg a Te akaratod. Legyen meg. De nem! Őt nem, Uram! Soha! Hallod, Uram? Soha, soha! Idézzétek fel az Ószövetségből Izsák feláldozásának történetét! Miért parancsolta az Úr Ábrahámnak, hogy áldozza fel Izsákot, és miért nem tiltakozott Ábrahám Isten parancsa ellen? Miért kéri a Sütő-drámában az Úr Arabella feláldozását Ábeltől? A lábjegyzetből kiolvashatóan hogyan dönt végül Ábel, miért lesz testvérgyilkos Káin? Mit gondoltok Káinról, mit Ábelről? b) Alakuljatok vissza csoportba! Minden páros számoljon be röviden és összegző jelleggel (vagyis a kérdéseket nem kell felolvasni) a csoportnak meglátásairól! c) Készítsetek közösen ötujjas vázlatot (5 rövid állítás) megbeszélésetek alapján arról, amit elemzésetek eredményéből és következtetéseitekből a többi csoport számára fontosnak tartotok közzétenni!
1
Arabella: az Úr küldi a démonok közül, hogy Káin és Ábel közül azé legyen, akit választ magának. Először Ábelt választja. Káin azért öli meg a drámában Ábelt, hogy Arabellát megmentse attól, hogy Ábel feláldozza őt.
275
276
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Avar István, Sütő András, Cserhalmi György, Moór Marianna
A Picaro művészeti produkciós műhely előadása. Káin: Deák Tamás, Ábel: Pálffy Péter
• Csak érdeklődőknek! A hatalom, mely Káinra nehezedik, olyan aránytalanul nő fölébe, annyira elérhetetlen, hogy az ellene való közvetlen lázadás végérvényesen lehetetlen. A lázadásnak már csak az indulatát ábrázolhatja Sütő, ami persze maga is lázadás, de már nem tragikus, hiszen nem lehet elbukni benne. A helyzet paradox. A hatalom már tudomást sem vesz az egyén indulatairól, vagy ha igen, akkor is csupán unottan lemennydörög a világra, ám értelmezze, ki hogyan akarja. Az indulat, a fölemelt fő mit sem változtat a tényeken. Az ember határtalanul, szabadon dühönghet, fenyegetőzhet, átkozódhat, hisz nem árthat vele senkinek, a szó itt már nem cselekedet, a dialógus és a cselekvés szétválik egymástól, a tetteket a pátosz pótolja. Káin úgy viselkedik, mint egy hérosz, pedig csupán lázongó áldozat. Lázongó indulatát végül nem is a hatalom, hanem a másik kiszolgáltatott, Ábel ellen fordítja, de hogy az Ábel szívébe szúrt tőr nem a hatalmat sebzi meg, azt az is bizonyítja, hogy a hős pusztulása elmarad. (Bíró Béla, 1984) Az alaphelyzet kevés számú viszonyszálat enged meg, s ezáltal lesz a vonatkozásrendszer eléggé egysíkú. Sütő András a szavak, az elmondás szintjén tudja dúsítani, többrétegűvé, gazdagabbá tenni; ám ezen a szinten már nem hatnak oly erővel, mint ha a szavak csak jelölnék és felidéznék a mélyebb szinteken meglévő, kialakuló-módosuló viszonyokat, cselekvéseket. (Bécsy Tamás, 1978) Káin és Ábel tökéletesen más és más érzelmi, pszichikai viszonyt alakít ki az abszolút hatalommal, az Úrral szemben. Ábel a feltétlen alázat, a kegyes meghunyászkodás, az örökös ájtatos könyörgés, a hatalmat dicsérő, tömjénező hozsannázás embere; hibátlan alattvaló és szolgalélek. Úgy érzi, alázat nélkül megöli a félelem. Ez a „lehajtott fejű”, „földre szegezett pillantású”, a hatalom minden kívánságát, szeszélyét elfogadó és teljesítő, „csúszó-mászó” öndegradáció, a „hatalom körülményét” a „körülmények hatalmának” nevező-álcázó önigazolás tökéletes ellentétben áll a teljességbe szerelmes Káin által megtestesített magatartással: az önmagára és a földi megpróbáltatásaira eszmélt ember öntudatos méltóságigényével, a létének okát-célját kutató elme bátorságával, a sérelmeket észlelő és felpanaszoló kritikus értelem perlekedő-lázongó hajlamaival. (Bertha Zoltán, 1995)
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
PSZa Beckett műve, a Godot-ra várva a 20. századi dráma egyik legnagyobb hatású alkotása. Írj (színi)kritikát a képek alapján a stanfordi Nyári Színház 2005-ös Godot-ra várva előadásának díszleteiről, jelmezeiről, fényeffektjeiről! Például vizsgálhatod a következőket: • a színészek testbeszéde, a szöveg és a testbeszéd kapcsolata, • a színpadi tér formái, a szöveg és a tér kapcsolata, • a szerep és a jelmez kapcsolata, • a díszlet színeinek, formáinak, elemeinek rendszere, többletjelentéseik, • a fényeffektek szerepe a látványban és a többletjelentésben.
A modulban szereplő művek szerzőiről JOHANN WOLFGANG VON GOETHE (1749–1832)
A német irodalom legnagyobb alakja, már életében írófejedelem volt, klasszikusként tisztelték. Életműve minden európai irodalomra jelentős hatást gyakorolt, műveit a mai napig újra és újra lefordítják. A 18. század második felének minden stílusában (rokokó, szentimentalizmus, klasszicizmus, romantika) alkotott, sokoldalú tevékenysége átfogta az irodalom mindhárom műnemét, valamint szinte minden műfaját, kiterjedt az irodalom- és művészetelméletre, a filozófiára, illetve a természettudományokra is. Fontosabb művei: Prometheus (himnusz, 1773), Werther szerelme és halála (levélregény, 1774, 1787), Wilhelm Meister tanulóévei (fejlődés- vagy nevelődésregény, 1796), Wilhelm Meister vándorévei (1821), Ős-Faust (1772–1775), Faust I. rész (befejezése: 1808), Faust II. rész (befejezése: 1832), Nyugat-keleti Diván (versciklus, 1819). MADÁCH IMRE (1823–1864)
A magyar drámairodalom egyik legismertebb és legfontosabb művének szerzője. A Nógrád megyei Alsó-Sztregován (ma Szlovákia) született, középnemesi családból. Ősei között költő és ügyvéd is volt,
277
278
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
nagyapja a Martinovics-per vádlottjait védte. A váci piarista gimnázium magántanulója volt, majd a pesti egyetem filozófiai tanfolyamára, onnan a jogi karra került. Ügyvédi vizsgáját követően Nógrád megye másodjegyzője lett Balassagyarmaton, a szabadelvű ellenzék szónokaként vált ismertté a közéletben. Barátságba került Szontagh Pállal, akiről Lucifer alakját mintázta. 1845-ben feleségül vette Fráter Erzsébetet. A szabadságharc idején megyei főbiztosként segítette a hadsereg élelmezését. Nővérét, honvédtiszt sógorát és 15 éves unokaöccsét román parasztfelkelők felkoncolták, 1849 szeptemberében Pál öccse is meghalt futárszolgálat során szerzett tüdőgyulladásban. 1852–1853ban a nógrádi nemzetőrség fegyvereinek rejtegetése és Kossuth titkárának bújtatása miatt előbb bebörtönözték, majd rendőri felügyelet alatt élt Pesten. Házassága megromlott, elvált műveletlen és kikapós feleségétől, anyjával és gyermekeivel Sztregovára húzódott vissza. 1859 februárja és 1860 márciusa között írta Az ember tragédiáját. A kéziratot 1861 májusában elküldte Arany Jánosnak, aki – Madáchhoz címzett későbbi levele szerint – néhány sor elolvasása után silány Faust-utánzatnak véve félretette. Később továbbolvasta a kéziratot, és belátta, hogy ítélete elhamarkodott volt, így 1861 szeptemberében levélben kereste meg a szerzőt, hogy elismerésének hangot adjon. 1862-ben – Az ember tragédiája sikerét követően – Madáchot beválasztották a Kisfaludy Társaságba, egy év múlva pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjainak sorába. Fontosabb művei: Lantvirágok (verseskötet, 1840), Fagyvirágok (versciklus, 1843), Nápolyi Endre (1841–42), Mária királynő (átdolgozott változat: 1855), Csák végnapjai (1843, átdolgozás: 1861), Férfi és nő (1842–43) – drámák; A civilizátor (komédia, 1859), Mózes (dráma, 1860). SAMUEL BECKETT (1906–1989)
Az írországi Dublinban született, 1937-től Franciaországban, Párizsban élt angol és francia nyelven író regény- és drámaíró, költő és esszéista. A modern regény egyik legnagyobb alakjának, Joyce-nak a barátja, fordítója és tanítványa volt, kiváló tanulmányt írt a modern regény másik nagyjáról, Proustról. Legismertebb drámája, a Godot-ra várva tette világhírűvé, melynek bemutatója 1953-ban volt, Párizsban. Ez a dráma az abszurd máig egyik legnagyobb hatású, a folytatható hagyomány szempontjából termékenynek mutatkozó alkotása. Fontosabb regényei: Murphy (1938), Molloy (1951), Mi ez? (1961). 1969-ben Nobel-díjat kapott. FRIEDRICH DÜRRENMATT (1921–1990)
Protestáns lelkészcsaládból származó, németül író svájci drámaíró, elbeszélő, esszéista, a modern dráma jelentős, nagy hatású, sokat játszott alkotója. Paraboladrámáitól távol áll a direkt tanító szándék. Munkamódszerére jellemző, hogy történelmi vagy mitikus anyagból válogatva teremt egységes, eredeti történetet. Drámai témái, szereplőinek mozgás-, cselekvés- és viselkedésformái a modern polgári társadalom gyakorlatát, gondolkodásmódját, életformáját idézik, kérdésfelvetése rendszerint valamilyen paradoxonra épül. Főbb művei: drámák – A nagy Romulus (1949, 1957), Angyal szállt le Babilonba (1953), Az öreg hölgy látogatása (1956), A fizikusok (1962), Pillanatkép egy bolygóról (1970); szatirikus bűnügyi történetek – A bíró és a hóhér (1952), A gyanú (1953); regények – A baleset (1956), Az ígéret (1958). SÜTŐ ANDRÁS (1927–2006)
Pusztakamaráson született, kisparaszti családból származó író, elbeszélő, drámaíró és szerkesztő, a kortárs erdélyi irodalom meghatározó alakja. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, majd a kolozsvári református gimnáziumban tanult, 1954-től haláláig Marosvásárhelyen élt. Művészi világának jellemzője a szépség és az erkölcsi elkötelezettség (szolgálatelv). A tényleges történelmi, nemzeti létküzdelem vállalásával, a közösségi életérdek és a kisebbségi életigény kifejezésével évszázados küldetéses tradíciók folytatója. Poétikájának meghatározó jegyei a hagyományfolytonosság, a
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
gondolatiság és modellalakítás. Írói szemléletét a népi világlátás, eszmeiségét az 1918 után, Erdély leszakadását követően kialakult regionális eszmeiség adja, amely magában foglalja a sorsközösség, az autonómia, a tolerancia (az együtt élő népek kölcsönös tisztelete), a méltányosság, igazságosság és humánum magatartásnormáját. Főbb művei: Anyám könnyű álmot ígér (1970), drámák – Egy lócsiszár virágvasárnapja (1974), Csillag a máglyán (1975) Káin és Ábel (1977), A szuzai menyegző (1980), Álomkommandó (1987), Advent a Hargitán (1985).
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/23. A) a)–c) csoportfüggő d) Például: otthontalanság, bizonytalanság, szorongás, allegorikus alakok: az emberiség képmásai, kilátástalanság, a személyiség csökkent értéke B) a)–b) csoportfüggő c) Például: út: egyező toposzok (út, éjszaka–nappal, fa), de itt nincs célra tartás, egyformaság, ismétlődés, egyhangúság lehet (ugyanabban az időben, ugyanott; igék: lemegy-felkel) C) Ha a csoport ügyesen dolgozik, a jelenetből kibontható: stilizált mozgás, groteszk pózok, mozdulatok, a szereplők nem hús-vér jellemek, allegorikus alakok, esetlenek, komplementerek, elveszettek a világban, szoronganak. D) a) Kényszeresen várakoznak egy Godot nevű valakire, de ezt időnként elfelejtik, holnap is ezt fogják tenni, tegnap is ezt tették, lődörögnek, nézelődnek, nagyon nincs mit, egy fa van, ott kell várakozniuk, de ebben sem biztosak (lásd Estragon szóvicce); a másodikban az öngyilkosság lehetőségét fontolgatják (véget vetne a várakozásnak). b) Régóta várakoznak hiába, nagyon fontos számukra a találkozás valamiért. c) Esetlenek, tanácstalanok, nincs új mondanivalójuk stb. d) Prózában beszélnek, egyszerű, redukált nyelvhasználat, szómondatok, hiányos vagy egyszerű mondatok a jellemzőek, sok az ismétlés, a kérdés, szaggatott, töredezett a beszéd, többnyire mintha magukban beszélnének, elbeszélnek egymás mellett, a jelentések gyakran felülíródnak, visszavonódnak, rögzítetlenek. e) Akció nincs, a dikció redukált, képtelen. f) A várakozás miatt a jelen állandósul, minden bizonytalanná és viszonylagossá válik számukra. g) Például: a várakozás helyzete, hogy el akarnak menni, de nem mennek el, a fa motívum, az elfelejtés, a szünet, szavak, mondatok stb. h) Feltehetően a várakozás érne véget, értelmet kapna a létezésük, lenne valami bizonyosság az életükben, a világban. A Godot szóba beleolvasható a God szó. Csakhogy ha Godot tényleg Isten lenne, és Estragon hinne a megmenekülésben, akármi legyen az, akkor némi csönd után nem ő kérdezné meg, hogy „Megyünk?”. Ugyanúgy nincs hova menni, mint ahogy Godot sem érkezhet meg. A várakozás cél és vég nélküli, a várakozás játékairól és nyelvéről szól, mint a megváltás be nem teljesülő, elhúzódó ígéretéről.
279
280
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
i) j)
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Semmi nem történik, nincs végkifejlet, ahogy drámai viszonyváltás sem. csoportfüggő
E) a) b)
Nem lehet tudni, a két szereplő világán kívülről, Godot-tól. Hírhozó, követ. Az antik dráma egy helyszínen játszódott, a hírnöktől tudta meg a néző a máshol történt eseményeket. A görög mitológiában istenekhez vagy a halandóknak visznek hírt (pl. Hermész). A kétszintes drámában a tapasztalaton túli szint hangja vagy „követe”. Nem hoz hírt ténylegesen, nincs újdonsága, relevanciája. c) A kérdések elemi emberi szükségletekre (étel, munka/tevékenység, pihenés, biztonságos környezet) vonatkoznak. Metaforikusan a létben való otthonosságra. d) Bizonytalan. A szereplők megnyilatkozásai szerint olyan valaki, aki véget vet a várakozás állapotának, kívülről „rendezi el” a várakozók életét. Az angol „isten” szó olvasható bele a nevébe. e) Mert az egész találkozás „megtörténtét” elbizonytalanítja. A szereplők semmiben sem biztosak, egész helyzetük, létük viszonylagosságra és bizonytalanságra épül. f) Világképi meghatározottságú mű. A középkorban ilyen jellegűek voltak a moralitások és a misztériumjátékok. Ezeknek a célja olyan egységes világmagyarázat volt, amelynek hátterét a keresztény vallás jelentette. Beckett drámavilágából ez hiányzik, nincs egységes világmagyarázat, minden képtelen, viszonylagos és abszurd. A romantikus drámai költeményhez hasonlóan bölcseleti, létfilozófiai a kérdésfelvetése, a normaadó szint viszont már csak hiányként, vágyképben van jelen. Allegorikus tér-, időviszonyok, archetipikus motívumok. A szereplők jellemképletek, gondolatok, eszmék hordozói. Erőteljes líraiság. g) csoportfüggő F)
[választható] csoportfüggő
G) [választható] 1. páros • Ábel számára Isten a legfőbb hatalom és tekintély. Káin szerint hatalmaskodó, visszaél a hatalmával, megnyomorítja az embert, igazságtalan és szeszélyes. • Nincs érdemi kommunikáció, az Úr csak természeti jelenségekben nyilatkozik meg. • Vonatkozhat Káin perlekedésének visszavonására vagy Ábel meghunyászkodására (irónia). • párfüggő 2. páros • Ábel hűségként, Káin félelemből fakadó alázatként, amit gyalázatnak tart, mert az emberi méltóság és autonómia sérüléseként értelmezi. • Ábel: feltétlen alázat, meghunyászkodás, szolgalelkűség, lehajtott fejű ember. Káin: az önmagára és a földi megpróbáltatásaira eszmélt ember, öntudatos, igényli a méltóságot, keresi létének okát-célját, észleli sérelmeit, kritikus, perlekedő, lázadó. • Magatartásmintáiknak megfelelően. Ábel elképed Káinon, fél testvére lázadásának következményeitől. Káin ironikusan beszél Ábelről. • párfüggő
E G Y
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
3. páros • Éva az Édenben élt, számára a kiűzetés miatt is fájó emlék. Fiai az ő meséiből ismerhetik. Káin saját örökségeként tekint az Édenre (harmónia a létben, boldogság, méltóság), amiből az Úr kitúrta őt. • Lábbal tiport jognak tartja. Mert Káin ezzel kétségbe vonja az Úr olyan tulajdonságait, mint az igazságosság vagy a jóság. • Éva hasonlóan nincs jó véleménnyel az Úrról, de tart is tőle. Káin perlekedik, lázad, támad. • párfüggő 4. páros • Ábrahám hitét akarta próbára tenni. Ábrahám hite biztos és megingathatatlan volt Istenben, magatartásának alapja a feltétlen bizalom. • Hatalma megerősítéseként. • Ábel feláldozná Arabellát. Káin testvérgyilkossága más motiváció szerint történik, mint a Bibliában. Arabellát menti meg (végső soron az emberiséget). • Párfüggő.
281