SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

Tanári útmutató

6

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

SCHILLER MARIANN

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA

FELELÕS SZERKESZTÕ

TIPOGRÁFIA

NAGY MILÁN

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © SCHILLER MARIANN

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

I T T H O N

VA G Y O K

Tanári útmutató

Fejlesztők Kertész Zsuzsa Schafferné Varga Judit

TA RTA LO M

I T T H O N VA G Y O K

5

NÉVJEGY

8

R A D N Ó T I M I K L Ó S : N E M T U D H ATO M H A Z A F I S Á G É S H AG YO M Á N Y; A K Ö Z N A PI PAT R I OT I Z M U S É S A TRADÍCIÓ FELIDÉZÉSE

24

V Ö R Ö S M A R T Y M I H Á LY: S Z Ó Z AT A N Y E LV R É G E N É S M A : A N Y E LV I V Á LTO Z Á S

46

K Ö LC S E Y F E R E N C : H I M N U S Z P Á R B E S Z É D É S V I TA V Ö R Ö S M A R T Y É S K Ö LC S E Y M Ű V E K Ö Z Ö T T A N Y E LV R É G E N É S M A

88

SZÖVEGPÁRHUZAMOK N E M Z E T H A L Á L É S T Ú L É L É S, V E R E S É G, M E G M A R A D Á S É S I D E N T I T Á S N E M Z E T H A L Á L – N Y E LV H A L Á L

135

A K Ö LT Ő É S H A Z Á J A J A N U S PA N N O N I U S : PA N N O N I A D I C S É R E T E É S EGY DUNÁNTÚLI MANDULAFÁRÓL CÍMŰ VERSEI BA L A S S I B Á L I N T: Ó , É N É D E S H A Z Á M. . . , EGY KATONAÉNEK

16 0

F E J E Z E T Z Á R Ó F E L A DAT L A P

17 7

K I E G É S Z Í T Ő S Z Ö V E G É R T É S I F E L A DATO K

18 4

K R E AT Í V Í R Á S G YA K O R L AT: S A J Á T N E V É R E. . .

NÉVJEGY A FEJEZET CÍME

Itthon vagyok

A FEJEZET CÉLJA

A nemzeti identitástudat elmélyítése, az ismeretek bővítése haza és emberiség, haza és egyén viszonya témakörében, ismerkedés különböző korok nemzettudatával. A fejezet nagy hangsúlyt fektet a retorikai elemek funkciójának felismerésére különböző műfajú szövegekben: érvek és ellenérvek gyűjtésére, megfogalmazására, szónoki beszéd írására, előadására, a kulturált vitatkozás fejlesztésére különböző korok haza témájú szövegeihez kapcsolódóan. Fejleszti a nyelvi tudatosságot: témája az archaizmusok felismerése, gyűjtése, illetve a nyelvi változásra utaló jelenségek megfigyelése, véleményformálás a nyelvi változásokról.

A FEJEZETBEN LÉVŐ

1. Radnóti: Nem tudhatom – hazafiság és hagyomány; a köznapi patriotizmus és a tradíció felidézése – 2 tanóra

MODULOK CÍME, TÉMÁJA ÉS AJÁNLOTT ÓRASZÁMA

2. Vörösmarty Mihály: Szózat – a Szózat mint szónoklat, a múlt mint érv a jövő mellett – 3 tanóra 3. Kölcsey Ferenc: Himnusz – párbeszéd és vita Vörösmarty és Kölcsey műve között; a bűntudat és a történelmi visszahelyezkedés verse – 4 tanóra; Archaizmusok, fennmaradt régiségek a mai magyar nyelvben – 2 tanóra 4. Szövegpárhuzamok nemzethalálról és túlélésről, vereségről és győzelemről, megmaradásról és identitásról – 3-4 tanóra; Változásra utaló jelenségek a mai nyelvben; vita a változások irányáról és értelméről, értékéről – 3 tanóra 5. A költő és hazája – három pillanatkép: Janus, Balassi és Ady egy-egy verse – 3 tanóra Kiegészítő szövegértési feladatok Kreatív írásgyakorlat: Saját nevére...

AJÁNLOTT

7. évfolyam – 13–14. évesek

KOROSZTÁLY FEJEZETKAPCSOLÓDÁSI

Tantervi

7. évfolyam, 4. fejezet (Poétai iskola) 8. évfolyam, 1. fejezet (A költészet nyelvtana – a nyelvtan költészete) 9. évfolyam, 4. fejezet (Konfiktusos drámák – Az érvek típusai), 5. fejezet (Ars poeticák)

Kereszttantervi

A fejezetben lévő modulok összekapcsolhatók elsősorban a történelem, illetve bizonyos lélektani (pszichológiai) témákkal, problémákkal. Tágabb összefüggésben a fejezet erkölcsi, etikai témákhoz is kapcsolódhat.

Kompetenciaterületen (Ajánlott megelőző és követő fejezet)

V. fejezet: Harry Potter és a titkok kamrája VII. fejezet: Más lettem

PONTOK

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI

Tematikus fókusz

Nemzeti identitástudat, haza és emberiség, haza és egyén viszonya; a nemzet és nemzettudat fogalma, történetisége.

Poétikai fókusz

Azonos téma, eltérő formák, retorikai és poétikai sajátosságok vizsgálata; intertextualitás.

Szövegértési fókusz

A szövegben kifejezésre jutó értékek és magatartásformák felismerése, beszédhelyzet azonosítása; nyelvi eszközök (régiek és maiak) és jelentés összefüggéseinek felismerése.

Szövegalkotási fókusz

Érvek pro és kontra, szóban és írásban. Szónoki beszéd írása.

NAT (2003)

A szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése, szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése, szövegértési technikák elsajátítása, a szókincs gazdagítása, lírai és érvelő szövegek jelentésrétegeinek feltárása, világos, önkifejező szövegalkotás. Érvelés: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. Törekvés empatikus viszony kialakítására a beszédpartnerrel. Különböző műfajú és típusú szövegek önálló olvasása és megértése, lényegkiemelés, ok-okozati viszonyok felismerése. Szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokban és műfajokban. Összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan. A fejezet képességfejlesztési fókuszában a meggyőző érvelés áll mind szóban, mind írásban.

Egyéb műveltségterületi

Kulturált vitatkozás, sikeres meggyőzés fejlesztése.

Kereszttantervi (pl. életpályaépítési, szociális)

Az érvelés, meggyőzés, magabiztos fellépés; a logikus gondolkodás, együttműködés fejlesztése.

FÓKUSZOK (A FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK KIEMELT KULCSKOMPETENCIÁI)

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS FÓKUSZAI

KÖVETELMÉNYEK

A művekben megjelenő szemléletmód, szerepek, csoportnormák és értékek, illetve hangnemek felismerése és azonosítása, a retorikai elemek, illetve az utalások, rájátszások azonosítása és funkciójuk értelmezése. A szónoki beszéd eszközeinek, szerkezetének felismerése, a meggyőzés képességének elsajátítása. Érvek és ellenérvek gyűjtése lírai és epikus szövegekből, illetve önállóan megadott témában. Az érvek elrendezése, önálló vélemény megfogalmazásának képessége.

ÉRTÉKELÉS

Szóbeli: A tanári reflexiók folyamatosan, óráról órára, feladatról feladatra jelennek meg mind az egyéni, mind a csoportos tevékenységekkel kapcsolatban. Írásbeli: Elsősorban nem a tényanyag elsajátítását mérő, hanem sokkal inkább a személyes véleményeket és ítéleteket tükröző, önálló fogalmazás jellegű számonkérési módszer javasolt, illetve az önálló feladatok folyamatos értékelése.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

TÁMOGATÓRENDSZER

A csoportok kialakításakor a differenciálásnál a szaktanár elsősorban azt vegye figyelembe, hogy a különböző tanulók logikai és problémakezelési készsége, szövegértési, differenciálási képessége milyen szinteken áll. A fejezet középpontjában a szóbeli megszólalás, a beszélgetés mellett a különböző írásbeli feladatok, írásművek készítése áll. A ráhangolódás, jelentésteremtés, feldolgozás szakaszában a szóbeli és írásbeli feladatok aránya nagyjából megegyezik, a reflektálási szakaszban pedig olyan feladatok dominálnak, melyekben az önálló tevékenység a fő cél. A csoportbontás szempontjai az aktuális feladatoknál jelennek meg (tanári oldalak, instrukciók). Arató–Pála: A szöveg vonzásában II. (Átjárók)

1. RADNÓTI MIKLÓS: NEM TUDHATOM HAZAFISÁG ÉS HAGYOMÁNY; A KÖZNAPI PATRIOTIZMUS ÉS A TRADÍCIÓ FELIDÉZÉSE 2 óra

R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1.

5. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Ennek az órának a célja a fejezet témájának előkészítése, ráhangolódás a témára (nemzet, identitás, tolerancia) a tanulók előismereteinek segítségül hívásával. A képességek szerint osszuk ki a feladatokat, a tanulók egyénileg dolgozzanak, majd munkájukat beszéljék meg párjukkal. • Egész órán halk zenehallgatás javasolt aláfestésként (Sebő, Ghymes, Bánk bán, Brahms – Magyar táncok, Cseh Tamás), ízlés szerint. Akár élhetünk azzal a lehetőséggel is, hogy előző órán kérjük meg a tanulókat, hozzák el kedvenc magyar zenéjüket, s ezeket hallgassuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előismeretek felidézése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A–D csoport (képességek szerint) A) csoport: olvasási nehézséggel küzdő, szókincsfejlesztésre szoruló tanulók B) csoport: dekoncentrációval küzdő tanulók C) csoport: információkeresési és következtetési nehézséggel küzdők D) csoport: szerep- és kötődési problémával küzdő tanulók M u n k a f o r m á k : egyéni munka, csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz E s z k ö z ö k : Magyar értelmező kéziszótár, Magyar szinonimaszótár, Magyar szókincstár, Magyarország és Európa térképe, Ki kicsoda vagy más nevezetes magyar emberekről szóló lexikon

1. Haza A) Válaszoljatok a kérdésekre! a) Melyik jelző nem illik a hazához? Miért? JELZŐ ÉDES

IGEN/NEM

MIÉRT?

R A D N Ó T I :

N E M

T U D H A T O M . . .

SZENT VÁLASZTOTT TÁRSAS ÁRVA JÁTSZÓ EGYETLEN BARÁTSÁGOS KEGYETLEN

b) Melyik szó nem alkot összetételt a haza szóval? fi térés árulás szeretet

szerelem vágyódik beszél polgár járó

ős kísér küld látogat

– Csoportosítsd szófaji szempontból a szavakat! – Jelöld aláhúzással azokat a szavakat, ahol az előtag igekötő! – Magyarázd meg, mit jelentenek! Használd a Magyar értelmező kéziszótárt! c) Gyűjtsd össze a haza rokon értelmű szavait! Használd a Magyar szinonimaszótárt, a Magyar szókincstárt! d) Melyikkel alkot összetételt?

hon

haza

menetel

...........................................................................................................

vágy

...........................................................................................................

telepítés

...........................................................................................................

foglalás

...........................................................................................................

áruló

...........................................................................................................

polgár

...........................................................................................................

lap

...........................................................................................................

védelem

...........................................................................................................

kül

...........................................................................................................

e) Mit jelent a haza szó az alábbi mondatokban? Milyen szóval, kifejezéssel tudnád helyettesíteni? – Régen jött haza a falujába. – A csapat hazai pályán játszott. – Boldogabb hazába költözött.

9

10


•

7 .

É V F O L Y A M

– A selyemtermelés és a porcelán hazája Kína. – Választott hazája Hollandia. – A századvégi Párizs a mindenünnen odasereglett művészek hazája. – Két hét múlva hazaengedték. f)

Írd le, mit jelent neked a haza! Beszéljétek meg egymással! Találtok-e közös és eltérő dolgokat?

B) Mit mondhattak és mit gondolhattak az alábbi párbeszéd szereplői? a) Olvasd el az alábbi párbeszédet, és egészítsd ki! X: ........................................ , nem mehetsz ma kék pólóban az iskolába! Ünnepség lesz, elfelejtetted? És a kokárdát is tűzd ki! Y: ........................................ sem szokott fehér inget venni. X: Nem érdekel ........................................ ! Öltözz át! Utoljára szóltam. Y: De légy szíves ........................................ Ki fognak cikizni. Z: Hagyd azt a gyereket. Már másként van, mint a mi korunkban. Örülj neki, hogy nem egyengyereket faragnak belőle. Y: Igaza van ........................................ . Látod, ő megért engem. Z: Nem ettől lesz hazafi. X: De a házirend előírja, hogy ünneplőben kell menni. Z: Hát akkor vedd fel az inget! Tudod mit, győzd meg a többieket is! Y: Rád se lehet számítani ........................................ b) Kik között zajlik a párbeszéd? Képzeld magad a szereplők helyébe! Olvasd el részenként a szöveget, és fogalmazd meg a szereplők érzelmeit, gondolatait az alábbi példa szerint! A szereplők érzelmei, gondolatai X: Mérges vagyok rád. Félek, hogy intőt kapsz. Nem is helyeslem, hogy nem öltözöl ünneplőbe. Már megint ki akarsz játszani. Y: X: Y: Z: Y: Z: X: Z: Y: i)

Hasonlítsátok össze válaszaitokat, és beszéljétek meg egymással, miért azt írtátok!

C) Olvasd el a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Egy fényképen egy csoport látható. A kép a Vereckei-hágónál készült egy kiránduláson, melyet magyar gyerekeknek szerveztek. Az első sorban a jobb szélen egy kisfiú látható, Mike-nak hívják, a

R A D N Ó T I :

N E M

T U D H A T O M . . .

sapkáján juharlevél jelzi, hogy kanadai. Bátyja, Henry mögötte áll, átkarolja húgát, Susyt. Csak néhány szót tudnak magyarul. Ők Mari másodunokatestvérei. Mellettük négy burgenlandi gyerek áll: Josef, Franz, Elisabet és Heinz. Josef és Franz unokatestvérek, Elisabet és Heinz az osztálytársaik. A harmadik sorban Jutta és Werner szamárfület mutatnak Elisabetnek és Heinznek. Jutta és Werner Kolozsváron élnek, apjuk szász, édesanyjuk magyar. Mellettük középen a csoportvezető áll, Mari, ő beregszászi matematikatanár. Még hárman integetnek az utolsó sorban: Zsolti pécsváradi, Anikó sümegi (édesapja sváb, édesanyja szlovák), Attila pedig tiszaújvárosi, szülei roma nemzetiségűek. Zsolti és Josef összebarátkoztak, Josef meghívta magukhoz egy hétre Zsoltit. Jutta pedig Marival beszélte meg, hogy nyáron együtt meglátogatják Anikót. A fényképet Péter készítette, ő Eszéken él. – – – – – – – – –

Hányan vannak a képen? Hány főből áll a csoport? Milyen alkalomból készült a kép? Hányan jöttek Kanadából? Hány országból valók a csoport tagjai? Ki utazik nyáron Sümegre? Ki utazik Burgenlandba? Kinek hány kilométert kellett utaznia a Vereckei-hágóig? (Nem kell pontosan.) Nézd meg a térképen! Ki hogyan, miben magyar?

D) Írj válaszokat a megadott szempontok szerint! Ha készen vagy, hasonlítsd össze válaszaidat a pároddal! Beszéljétek meg, mit miért írtatok! Indokoljátok meg döntéseiteket! Végül cseréljetek szerepet, és magyarázzátok el, hogy a párotok mit miért választott! a) Három ember, aki a magyarság történetében jelentős szerepet töltött be: b) Három magyar, akiről szívesebben tudnál többet: c) Három ma élő, a nemzet szempontjából jelentős magyar, akivel szívesen találkoznál: d) Három nagyon fontos tulajdonság, amitől jó hazafi valaki – szerinted: e) A három legrosszabb dolog, ami sérti a nemzeti érzést – szerinted: f)

A három legfontosabb dolog, amitől valaki egy nemzet tagja – szerinted:

g) Három fontos hely, ami neked a hazát jelenti: h) A három legfontosabb jelkép, ami egy nemzetet jelöl – szerinted:

11

12


•

7 .

É V F O L Y A M

JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2. feladat T/2.

12. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Ez a munkafolyamat az előzőre épül. Az eddig elvégzett munkájuk alapján a tanulók prezentációt készítenek. Az előző feladatban azonos munkát végző tanulók alkossanak csoportokat, és így folytassák a munkát. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : az előző feladat továbbgondolása, válaszok megosztása másokkal C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A–D csoport (képességek szerint) M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz 2. Haza, hon, ország A) Töltsétek ki a táblázatot! Foglaljátok össze szóban a táblázat alapján munkátok eredményét! A HAZA SZINONIMÁI A HAZA JELENTÉSEI ÖSSZETÉTELEK A HAZA SZÓVAL

ige

főnév

melléknévi igenév

ÖSSZETÉTELEK A HON SZÓVAL

ige

főnév

melléknévi igenév

SZEMÉLYES KÖTŐDÉS A HAZÁHOZ

B) Folytassátok a munkát párbeszéddel! a) Képzeld magad az 1/B feladatban szereplő anya helyzetébe! Írd le a történetet, majd fogalmazz meg állításokat, melyek az anya védelmében felhozhatók. Azután sorold fel az anya jó tulajdonságait, és hangsúlyozd a többi szereplő rossz tulajdonságait! – – –

Rövid történet: Érvek: Az anya tulajdonságai:

R A D N Ó T I :

– –

N E M

T U D H A T O M . . .

Az apa tulajdonságai: A gyerek tulajdonságai:

b) Képviseld a gyerek érdekeit! Az ő nézőpontjából is fogalmazd meg a történetet, érvelj mellette, majd sorold fel a gyerek jó tulajdonságait, és hangsúlyozd a többi szereplő rossz tulajdonságait! – – – – –

Rövid történet: Érvek: A gyerek tulajdonságai: Az anya tulajdonságai: Az apa tulajdonságai:

c) Játsszátok el a történetet több szereposztásban! Figyeljétek meg, milyen eszközökkel fejezik ki szóban a szereplők az érzelmeiket! (El lehet játszani kedvesen és dühösen is. Melyik rosszabb? Miért? Beszéljétek meg!) C) Az 1/C feladat szövege alapján készítsetek gondolkodási térképet! A körökbe az országok nevét, a téglalapokba az egy országba tartozó gyerekek nevét, a vonalakra pedig azokat az információkat írjátok, melyeket megtudtatok róluk a szövegből!

13

14


•

7 .

É V F O L Y A M

a) Adjatok címet a térképnek! b) Az ábra alapján mutassátok be a csoportot a többieknek! Készíthettek rajzot is. D) Csoportosítsátok a táblázatban a közösen kiválasztott személyeket, tulajdonságokat, cselekedeteket, jelképeket! Ha elkészültetek, ismertessétek az eredményt a többiekkel! Indokoljátok is a választásotokat! POLITIKUS

MŰVÉSZ

SPORTOLÓ

EGYÉB

A) HÁROM, A NEMZET SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS TÖRTÉNELMI SZEMÉLYISÉG: B) HÁROM MAGYAR, AKIRŐL TÖBBET SZERETNÉL TUDNI: C) HÁROM MAGYAR, AKIVEL SZÍVESEN TALÁLKOZNÁL:

d) A jó hazafiság feltételei: e) Nemzeti érzést sértő dolog, cselekedet: f)

Három hely, mely a hazát jelenti:

g) Három fontos nemzeti jelkép:

REFLEK TÁL ÁS 3. lépés

15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A tanulók válasszanak csoportonként egy-egy szóvivőt, aki beszámol munkájuk eredményéről, bemutatja a használt segédeszközöket is. A csoporttagok kiegészítéseket tehetnek. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek átadása, szóbeli megnyilatkozás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : prezentáció

R A D N Ó T I :

N E M

T U D H A T O M . . .

4. lépés: 3. feladat T/3.

18. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A projektfeladat kiadása, megbeszélése és elkészítése természetesen nem az órán történik.

3. Tervezzétek meg a fejezet végére 4-6 fős csoportban elkészítendő projektmunkátokat! Alkossatok csoportot, és készítsétek el a tervezetet (elővázlatot)! A projekt Egy „nemzet” (ez az osztály is lehet) „emlékkönyvét” kell elkészítenetek valamely általatok választott technikával. Lehet bármely, fantázia szülte nemzet és haza (akár egy kihalt nép „megtalált albuma”), melyben be kell mutatnotok az adott nép világát (eredetét, történelmét, kultúráját, zenéjét stb., még a nyelvét, írását is meg lehet álmodni). Szerepelhet benne bármi, ami szerintetek egy nemzet emlékezetéhez hozzátartozik. Vannak azonban feltételek. Kell lennie himnuszának, mely történetével összhangban, szinkronban van. Kell, hogy legyen benne vallomás (pl. magánlevél vagy egy hős naplója), valamint szónoklat és vita, amelynek témája a nemzet sorsa.

R ÁHANGOLÓDÁS Választható lépés

5. lépés

5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A tanulók szókártyát húznak, szóban definiálják a fogalmakat. Nem elvárás a szakszerű definíció, de a pontos fogalomhasználatra és nyelvhelyességre figyelmeztessük a tanulókat. A képkártyákat lehet versenyszerűen, barkochbával kitaláltatni. (Természetesen bármely, az adott osztály, iskola, régió szempontjából ismert, fontos fogalom és kép is szerepelhet ezeken kívül – vagy helyett – a kártyákon.) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előismeretek felidézése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális

15

16


•

7 .

É V F O L Y A M

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék E s z k ö z ö k : szó- és képkártyák S z ó k á r t y á k : honfitárs, jelkép, őshonos, őshaza, külhoni, patriotizmus, hazaáruló (l. a modul végén) K é p k á r t y á k : Szent István, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Egerszegi Krisztina, Göncz Árpád, Kölcsey Ferenc, József Attila, Weöres Sándor, Szent-Györgyi Albert, egy tanuló fotója az osztályból vagy osztályfénykép


18. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Radnóti Miklós Nem tudhatom... című versének meghallgatása. A vershallgatás előtt mondjuk meg, hogy ezen az órán ezt a szöveget fogjuk vizsgálni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koncentráció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegolvasás, -hallgatás 4. Hallgassátok meg a verset!

RADNÓTI MIKLÓS: NEM TUDHATOM… Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály; annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

R A D N Ó T I :

N E M

az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem, az bakterház s a bakter előtte áll s üzen, piros zászló kezében, körötte sok gyerek, s a gyárak udvarában komondor hempereg; és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, ím itt e kő, de föntről e kő se látható, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk, miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

T U D H A T O M . . .

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. (1944)


Szóláncjáték, választható lépés

19. oldal 3 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Tegyünk próbát: ki hány szót tud felidézni a vers szövegéből? Írják le a füzetükbe, majd ellenőrizzék a vers szövege alapján. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memória, figyelem C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : verseny 5. Versenyezzünk! Hány szót tudtok felidézni a versből? Ha elkészültetek, ellenőrizzétek a szavakat a vers szövege alapján!

17

18



•

7 .

É V F O L Y A M

A szöveg feldolgozása

19. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Mozaikelv szerint dolgozunk. Nagy létszámú osztályban 2 csoport is végezheti ugyanazt a feladatsort. Segítsük a csoportokat a feladatok értelmezésében, ha elakadnának. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : figyelmes olvasás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, tanári kalauz alapján 6. A versről A) Szavak, szóelemek a) Fejezd be a mondatokat! Tudom Tudhatom Nem játszom Nem játszhatom Nem gondolom Nem gondolhatom Látom Láthatom Akarom Akarhatom –

Melyik az a szóelem, amelyben különböznek a megadott igealakok? Írj két olyan mondatot, amelyben szerepe van ennek a szóelemnek.

b) Alkoss mondatot az alábbi igékkel! ír írogat üt ütöget tanulói vásárol vásárolgat

R A D N Ó T I :

–

N E M

T U D H A T O M . . .

Jelöld meg azt a szóelemet, amelyben különböznek a megadott igealakok, és alkoss magad is olyan mondatot, melyben szerepel a felfedezett szóelem!

c) Töltsd ki a táblázatot a vers 11–28. sorai alapján! e játék másnak

nekem

térkép

Vörösmarty Mihály Fogalmazd meg általánosítva is, ki mit lát!

d) Csoportosítsd, mit lát a vers beszélője! EMBEREK

–

ÁLLATOK

NÖVÉNYEK

HELYEK

Fogalmazz meg következtetéseket a csoportosítás alapján! Milyen benyomásod alakult ki erről a tájékról? Hol lehet? Hogyan élnek az emberek? Miért lát többet az egyes szám első személyű beszélő, mint a „más”?

e) Rajzold le, ha tudod, a szöveg alapján benned kialakult képet! f)

Gyűjtsd ki a jelzőket és az igéket is! JELZŐKI MÓDOSÍTÓK (MILYEN?) másnak

IGÉK (MIT TESZ, JELENT?)

nekem

másnak

nekem

g) Húzd alá azokat a szavakat, kifejezéseket, melyeket megfelelőnek találsz a két oszlop szavainak hangulatára!

–

másnak

nekem

félelmet keltő részvétlen talányos nevetséges közömbös

ellenséges otthonos megnyugtató lágy keserű

Beszéljétek meg, ki mit miért húzott alá!

h) Keresd meg azt a mondatot a vers 5–10. sorában, mely összefoglalja a versbeszélő szülőhazájához kapcsolódó érzéseit! i)

Ki lehet a „más”? Indokold versrészletekkel válaszodat!

19

20


•

7 .

É V F O L Y A M

B) A vers eleje a) Gyűjtsd ki a vers 1–5. sorának ellentéteit! másnak fatörzs nőttem (egykor) b) A fa, életfa a műalkotásokban gyakori kép. A világ hármasságát (alvilág, e világ, felvilág), teljességét jelképezi. Mivel azonosítható itt a fatörzs, mivel az ág? Mi a (többlet) jelentése ebben az esetben ennek a hasonlatnak? c) Milyen szavakkal nevezi meg, helyettesíti a beszélő az „e tájék”-ot? FŐNÉV

KIFEJEZÉS (JELZŐS SZERKEZET)

HELYETTESÍTŐ SZÓ

d) Egészítsd ki az alábbi szöveget úgy, hogy a vastagon szedett szót helyettesítsd más szóval, illetve egészítsd ki a rá vonatkozó szavakban a megfelelő toldalékokkal! .................................................. a legjobb barátom. Nagyon sokat jelent nekem. Megpróbálom leírni ezt a/az ........................................................... Ha kedvetlen vagyok, ...................... mindig számíthatok, ............................... , ugyanis nagy ............................................ . Kitűnő vicc .................. vannak, mindig megnevettet. Ha valamit elfelejtek, ...................... mindig kisegít, a táská ................... kimeríthetetlen kincsesbánya. (És nem csak a táská ................... .) Ha beszélgetni van kedvem, mindig hajlandó rá, figyel, ................................ a szüleim mellett a bajban a legjobb ............................................................. . Remélem, én is valami hasonlót jelentek ........................................................................ . –

A kiegészítéseid alapján fogalmazd meg, mi az egyik feltétele annak, hogy a mondatok halmazából összefüggő szöveg készüljön!

e) Írj összefüggő, rövid szöveget a vers 5–10. sorai alapján arról, hogy mit jelent a versbeszélőnek az a kijelentése, hogy „Itthon vagyok!” f)

A következő feladatok a vers néhány képére vonatkoznak.

–

„lábamhoz térdepel egy-egy bokor” – ebben a kifejezésben a növényt emberi cselekvéssel ruházza fel Radnóti. (Ez a kép, mint tudod, a megszemélyesítés.) Mit fejez ki a térdeplő virág? Ki, mikor, miért, ki vagy mi előtt, milyen helyzetben szokott térdepelni? Mi(k) a közös elem(ek) a két képben? Milyen érzéseket ébresztenek ezek a képek?

–

„e lángoktól ölelt kis ország” „a házfalakról csorgó vöröslő fájdalom” közös jegy(ek)

érzelem

R A D N Ó T I :

N E M

T U D H A T O M . . .

C) A feladatok a vers 29–36. sorára vonatkoznak. a) A „hiszen” kötőszót magyarázat bevezetésére használjuk. Fejezd be a példa alapján a mondatokat! Nem ment kosarazni, hiszen megrándult a lába. Nem értette az idegeneket, hiszen A forró edényt száraz ruhával kell megfogni, hiszen Messze a parttól, kint a vízen is jól hallani a strand zaját, hiszen Ki tudta váltani a gyógyszereket, hiszen b) Változtass a kötőszavakon úgy, hogy kevésbé legyenek furcsák a mondatok! – – – –

Sokat tanult, hiszen ötöst kapott. Mindenki behozta a pénzt, hiszen ki tudtuk fizetni a színházjegyeket. Alig tett cukrot a lekvárba, hiszen savanyú volt. A víz lassabban hűl, mint a levegő, hiszen nyári estéken kellemes melegnek érezzük a Balaton vizét.

c) Mitől éreztük a fenti mondatokat értelemzavarónak? d) A vers 29. sora ún. magyarázó kötőszóval kezdődik, de hiányzik az, amit a folytatás magyaráz. Mi lehet ez a mondat? Próbáld megfogalmazni úgy, hogy figyelmesen elolvasod újra a vers megelőző 28 sorát! – –

Beszéljétek meg, ki mit írt, mivel tudja magyarázni! Válasszátok ki közösen a legjobb megoldást! Milyen kötőszót tudsz illeszteni a vers utolsó sora elé? Miért?

e) Hasonlítsd össze a vers 1–5. sorát a Szózat 1. versszakával, 29–36. sorát pedig a Himnusz utolsó versszakával! Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el.

Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az, s majdan sírod is, Melly ápol s eltakar.

–

Hasonlóságok:

–

A versnek még melyik részén idézi meg a Szózatot Radnóti?

Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

Szánd meg isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt!

21

22


–

•

7 .

É V F O L Y A M

Hasonlóságok:

EVOKÁCIÓ Azt a költői eszközt, mikor egy szöveg egy másik szöveg képeit, gondolatait idézi fel, evokációnak (előhívás, felidézés) nevezzük. f)

Mi a jelentősége annak, hogy éppen ezt a két művet idézi fel Radnóti?

g) Az alábbi részlet Arany János Válasz Petőfinek című, 1847-es episztolájából (költői levél) való. Hol utal erre a versre Radnóti? S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék, Ki törzsömnek élek, érette, általa; Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék, Otthon leli magát ajakimon dala. –

Hogyan függ össze hagyomány és hazaszeretet?

h) Gyűjtsd ki a 29–36. sorokból a köznapi nyelvhasználatra nem jellemző szavakat, kifejezéseket! – –

Milyen hatást vált ki ez a szóhasználat? Pótold a személyes névmásokat!

.................... kérdezek, ................ válaszolsz, ................ beszélgetünk. .................... felszedem a szemetet, ................. kiviszed a gyűjtőbe, ................ rendet rakunk. .................... körzőm van, ............................ vonalzód, .................... együtt tudunk szerkeszteni. –

A 29. sortól a versbeszélő az egyes szám első személyből többes szám első személyre vált. Mi a jelentősége ennek a váltásnak?

i)

Összegezz! Töltsd ki a táblázatot az eddig végzett munka alapján a vers 29–36. soraira vonatkozóan! HANGNEM BESZÉLŐ LOGIKAI KAPCSOLAT AZ 1–28. ÉS A 29. SOR KÖZÖTT LOGIKAI KAPCSOLAT A 29–35. ÉS A 36. SOR KÖZÖTT EVOKÁCIÓ (1–5. SOR) EVOKÁCIÓ (29–36. SOR)

R A D N Ó T I :

N E M

T U D H A T O M . . .


A csoportmunka eredményének közzététele

15 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A tanulók készítsenek vázlatot tanári segítséggel minden csoport munkája alapján. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek rendezése, átadása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : prezentáció


29. oldal 3 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : adjunk elég időt a megtanulásra és majd a számonkérésre K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memóriafejlesztés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, otthoni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat 7. Tanuld meg a verset!

23

2. VÖRÖSMARTY MIHÁLY: SZÓZAT R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1.

Vallomás és meggyőzés

30. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A Szózat műfajának (szövegfajtájának) előkészítése, illetve a vallomással visszautalás Radnóti versére. A cél két szövegfajtáról (vallomás és meggyőzés) való tudás előhívása előzetes ismeretekre támaszkodva, kérdések segítségével. A válaszok közül irányítsuk a figyelmet a szónoki beszédre és a vallomásra. A „jó szónok” leírásában fontos a metanyelvi elemeket is (mimika, gesztus, teststilizáció stb.) szóba hozni, összekapcsolni a nyelvi eszközökkel, tudatosítani ezek kongruenciáját. Akár el is lehet játszatni pantomimmal néhány típust. • A táblára írjuk fel a szónoklat és a vallomás szavakat (a beszélgetés megfelelő pontján), s a tanulók válaszaiból írjuk a szavak köré a szövegfajtára jellemző fogalmakat, ezeket hagyjuk óra végéig a táblán, illetve bővítsük az óra folyamán felmerülő további fogalmakkal. Mindez szerepeljen a tanulók füzetében is. • Ez a lépés megoldható úgy is, hogy a tanulóknak (4-6 fős heterogén csoportokban) képeket adunk olyan emberekről, akik vagy szónokolnak, vagy meditálnak (láthatóan önmagukban fogalmaznak meg, tisztáznak dolgokat), s ezekhez a képekhez kapcsoljuk a feladatokat. Ebben az esetben vizuális képességeiket, kreativitásukat is mozgósítjuk. Ajánlott kérdések: – Mit láttok a képen? – Milyen környezetben vannak a képen látható személyek? – Milyen a testtartásuk, ruhájuk, arckifejezésük, milyenek a mozdulataik? – Mit mondhatnak és hogyan a képen látható személyek? – Vajon mi történt a képen látható esemény előtt? – Mi történhet utána? – Van-e valakinek olyan képe, ahová oda tudná képzelni, hogy az illető éppen a Nem tudhatom... című versben megfogalmazott vagy ahhoz hasonló gondolatokon és formában tűnődik? – Melyik képhez nem rendelhető, miért? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás előhívása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális, csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös megbeszélés

V Ö R Ö S M A R T Y

M I H Á L Y :

S Z Ó Z A T

1. Vitassátok meg a kérdéseket! – – – – – –

Hol szoktunk nyilvánosan beszélni? Hol szoktunk nyilvános beszédet hallani? Mit akar elérni a beszélő? (Mi a szándéka?) Milyen a jó szónok? El tudnátok-e képzelni Radnóti Nem tudhatom... című versét szónoklatként? Miért igen? Miért nem? Nézzétek meg az alábbi ábrákat! Töltsétek ki a fenti kérdések alapján! Ezután beszéljétek meg csoportonként a feladatot, majd összegezzétek a munkátokat, és tegyetek javaslatot arra, hogy mi kerüljön a táblára!


30. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Az első lépésben végzett munka tudatosítása, elmélyítése írásban. A cél két szövegfajtáról (vallomás és meggyőzés) való tudás előhívása és elmélyítése, mely egyrészt összekapcsolja az előző óra anyagát a jelenlegivel, másrészt előkészíti a Szózat befogadását. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegséma felismerése, szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegértés, feladatmegoldás

25

26


•

7 .

É V F O L Y A M

2. Olvasd el figyelmesen az alábbi szövegeket, majd oldd meg a feladatokat! A) szöveg: Nekem elmondhatatlan örömöt jelent, ha találkozhatom a barátaimmal. Sokszor csak hülyéskedünk, viccelődünk vagy csak üldögélünk, hallgatunk, máskor meg ordítozunk, focizunk. Ilyenkor minden mást elfelejtek, megszűnik egy kicsit az én világom. Együtt lenni egészen más, mint egyedül. Nem tudom, mi lenne velem nélkülük. Csak ülnék otthon vagy kószálnék a telepen. B) szöveg: Keress barátokat! Barátok nélkül olyan, mint vadkörtefának lenni egy rét közepén. Mennyivel más az erdő! Rejtélyes, izgalmas, fel kell fedezni. Magadat is meg a többieket is. Ha barátod van, sokkal többet tudsz meg magadról is, hiszen tanácsot adnak, kritizálnak, kinevetnek, megvigasztalnak, megviccelnek, beválasztanak a játékba. És neked mindig válaszolnod kell ezekre. Megtanulod, mikor és hogyan viselkedj; mi fáj, mit bírsz elviselni. Vagy inkább otthon akarsz kuksolni? a) Véleményed szerint azonos-e a két szöveg témája? Miben hasonlítanak, miben különböznek? – – – –

A) szöveg témája: B) szöveg témája: Hasonlóság: Különbség:

b) Gondolj ki egy-egy konkrét szituációt, ahol el lehetne mondani vagy le lehetne írni ezeket a szövegeket! Ki mondaná, kinek, milyen alkalomból, milyen helyzetben? – –

Szituáció az A) szöveghez: Szituáció a B) szöveghez:

c) Mi a szándéka a szöveg beszélőjének? d) Húzd alá a helyesnek ítélt választ! – –

A) szöveg: meg akar győzni valamiről; elbeszél egy történetet; leír egy állapotot; vallomást tesz B) szöveg: köszönteni akar; elítél; vallomást tesz; meg akar győzni

e) Indokold választásodat a szövegből vett példákkal! Lehet idézet is, saját megfogalmazás is. – –

A) szöveg: B) szöveg:

f)

Alkoss néhány mondatos vallomást, illetve meggyőző beszédet megfigyeléseid alapján tetszőleges témában! Például: iskolai büfé; ültetés; a virágok szépsége; verekedés; a tanterem rendje/rendetlensége/otthonossága. Képzeld el a szövegfajtához illő szituációt!

– –

Vallomás: Meggyőzés:


M I H Á L Y :

S Z Ó Z A T

MEGOLDÁS: a) Mindkét szöveg témája a barátság. Hasonlóság a téma, különbség a nyelvhasználat, mondatszerkesztés, szám, személy stb. c) – A) szöveg: vallomást tesz; B) szöveg: meg akar győzni. – A) szöveg: egyes szám első személyben beszél, nincs közvetlen megszólítottja, érzéseit fogalmazza meg; B) szöveg: általános érvényű tanácsokat fogalmaz meg, megszólítottja egy személy (egyes szám második személy) vagy közösség, meg akar győzni: lehetőségeket vet fel.

3. lépés

5 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Néhány egyéni szöveg meghallgatása után beszéljük meg a megoldásokat. Ha több idő kellett a megoldáshoz, akkor szedjük be, javítsuk ki és a következő óra elején értékeljük röviden; vagy csak javítsuk ki az egyértelmű feladatokat, a szövegalkotásokat pedig írásban, egyénileg értékeljük. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koncentráció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ellenőrzés

JELENTÉSTEREMTÉS 4. lépés: 3. feladat

Szövegrekonstrukció

15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja, hogy a Szózat feldarabolt, összekevert részeiből a tanulók csoportonként közös munkával megalkossanak egy koherensnek tartott szöveget. Nem a Szózat rekonstrukciója a cél! • Kiosztjuk csoportonként két versszakos egységekre felvágva a Szózat szövegét. Állítsák sorba a részeket! A csoport képességei szerint lehet versszakonként vagy a szerkezet alapján a versszakok

27

28


•

7 .

É V F O L Y A M

sorrendjében (2, 3, 2, 2, 3, 2) feldarabolni vagy variálni valamennyit. A feladat kitűnő alkalmat adhat az együttműködés fejlesztésére, a tanulók ezen képességének megismerésére, így kiindulópont lehet a későbbi csoportbontáshoz. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koncentráció, kooperáció, szövegkohézió felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén vagy homogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rekonstrukció E s z k ö z ö k : a Szózat szövege feldarabolva


Ismeretek rendszerezése

33. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Beszéljük meg a tapasztalatokat! Aki meg tudja fogalmazni, miért nem tudta rekonstruálni a szöveget, azt jutalmazzuk! Nem baj, ha nem sikerül a feladat. Tekintsük tapasztalatszerzésnek. A megbeszélés alapján készítsünk fogalomtáblát, hasonlítsuk össze ebben a meggyőzést a vallomással, vagyis foglaljuk össze az óra tanulságait. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rendszerezés, elvonatkoztatás képessége C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés E s z k ö z ö k : tábla, írásvetítő, fogalomtábla 3. Milyen szövegfajta a Szózat? Meggyőző beszéd (szónoklat) vagy vallomás? Miért? Gyűjtsük össze a fogalomtáblába a megadott szempontok szerint! Mi okozott nehézséget a szövegalkotásban, mi segített? SZÖVEGFAJTA VALLOMÁS MEGGYŐZÉS

MEGSZÓLÍTOTT

HANGNEM

BESZÉLŐ

SZÁNDÉKA

JELLEMZŐ IGEALAKOK


M I H Á L Y :

S Z Ó Z A T

MEGOLDÁS: SZÖVEGFAJTA

MEGSZÓLÍTOTT

HANGNEM

BESZÉLŐ

SZÁNDÉKA

JELLEMZŐ IGEALAKOK

VALLOMÁS

közvetlenül nincs, önmaga

bensőséges, személyes

E/1.

érzelmek megfogalmazása, gondolatok megvallása

kijelentő

MEGGYŐZÉS

E/2. v. T/2.

buzdító

E/1., egy közösség tagjaként, hagyomány továbbadójaként

meggyőzés, a hallgató akaratának befolyásolása

felszólító

6. lépés: 5–6. feladat T/4–5.

33. oldal 3 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A két feladat közül csak az egyiket kell elkészíteni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás vagy új ismeret alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegalkotás vagy szövegértés 4. Készítsetek vallomást vagy szónoklatot a készülő projektetekbe a kitalált ország történetének, múltjának megfelelően! 5. Vallomás vagy szónoklat az alábbi szöveg? Példákkal is indokold döntésed! A hivatalos hazában, a történelmi hazában, a címeres és törvényházas, a rendőrös és katonás, a lobogós és jelszavas hazában mindig, újra, egyre makacsabbul, egyre fájdalmasabb figyelemmel, kitartással, gyöngédséggel és elnézéssel kell megkeresni az igazi hazát, amely talán a nyelv, talán a gyermekkor, talán egy utca, melyet platánok szegélyezhetnek, talán egy kapualj, ahol álltam valamikor, s egy dallamot hallgattam, mely az emeleti lakás nyitott ablakán át szállongott a világba, talán ez a szó: „esthajnal!...” Mindig keresem ezt a hazát, annál makacsabb szeretettel és figyelemmel, ahogy a másik, a hivatalos és történelmi, a címeres és lobogós, elfedi előlem. (Márai Sándor: Haza)

29

30


•

7 .

É V F O L Y A M

R ÁHANGOLÓDÁS 7. lépés T/6.

A Szózat meghallgatása 34. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A vers meghallgatása után a tanulók olvassák is el a szöveget. Beszélgessünk arról, hogyan hatott rájuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hallás utáni szövegértés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szöveg meghallgatása E s z k ö z ö k : magnetofon, CD-lejátszó 6. Ismerkedjünk meg a verssel!

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: SZÓZAT Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezred év csatolt. Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt.


És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: „Egy ezred évi szenvedés Kér éltet vagy halált!” Az nem lehet, hogy annyi szív Hiában onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. Az nem lehet, hogy ész, erő, És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Száz ezrek ajakán. Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. 1836

M I H Á L Y :

S Z Ó Z A T

31

32


•

7 .

É V F O L Y A M

JELENTÉSTEREMTÉS 8. lépés: 7–8. feladat T/7–8.

A cím jelentése, a vers hangneme

35. oldal 5 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : lehetőleg tartsuk be a kérdések sorrendjét K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érzékenység erősítése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, jegyzetelés 7. A Szózat címe, hangneme és verselése a) Mi a közös formai jellegzetessége a következő szavaknak? szózat, hangzat, igézet, hálózat, rácsozat, erezet b) Mit jelent a szózat? Fogalmazzuk meg többféleképpen! A legtalálóbbakat írjátok le!

MEGOLDÁS: a)

a képző/utolsó szótag

b)

Az Értelmező kéziszótár szerint: vál ünnepélyes állam- vagy kormányfői nyilatkozat vmely országos ügyben; irod figyelmeztető, intő beszéd, illetve ilyen költői megnyilatkozás; rég irod szó, beszéd, illetve zenei vagy emberi hang.

8. Milyen a vers hangulata? Több megoldás van! Válaszodat indokold! biztató, buzdító, csalódott, vidám, keserű, lemondó, lelkesítő, ünnepélyes, zord



M I H Á L Y :

S Z Ó Z A T

Versforma; forma és hangnem

36. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Mivel az időmértékes verselés már ismert a Poétai iskolából, ezért előhívhatjuk az ismereteket szóban is. A feladatlapon emlékeztetőül szerepel. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeret alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 9. Hogyan függ össze a vers formája és hangneme? a) Figyeljük meg a Szózat versformáját! versszakok sorszáma: sorok hosszúsága: ritmusa: A ritmus megállapításához vizsgáljuk meg az első versszakot! Ha-zád-nak-ren-dü-let-le-nűl Légy-hí-ve,-oh-ma-gyar; Böl-csőd-az s-maj-dan-sí-rod-is, Mely-á-pol s-el-ta-kar. b) Elevenítsük fel, amit az időmértékes verselésről tanultunk. Jelöljük meg a hosszú (jele: —) és a rövid (jele: ∪) szótagokat! A Szózatban kétféle versláb fordul elő: a jambus (egy rövid, egy hosszú szótag) és a spondeus (két hosszú szótag; ennek nincs dallama, azaz sem ereszkedő, sem emelkedő lejtésű, mert a verslábat alkotó szótagoknak egyforma az időtartamuk). c) Olvassuk hangosan, a ritmust kiemelve, eltúlozva (akár az értelem rovására) a szöveg egy-egy részletét! d) Hogyan függ össze a vers hangulata (buzdító szándéka) a versformával? Fogalmazd meg egy-két mondatban!

33

34


•

7 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁS: b)

Versforma: négysoros, félrímes (x a x a), hat- és nyolcszótagos pattogó jambikus sorok (angolskót balladaforma, Chevy Chase-strófa, ezt nem kell megtanítani, legfeljebb annyit, hogy nem Vörösmarty találmánya).

d) A forma minden elemében: rövid strófák és sorok, a várakozást, nyugtalanságot, diszharmóniát keltő félrím, az emelkedő dallamú versláb élénkítő hatásával megerősíti a tartalomban, szerkesztésben kifejezett buzdítást, kitartásra ösztönző lelkesítést.

10. lépés: 10–11. feladat T/10–11.

A szöveg retorikai eszközei

37. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A 10. feladatot oldják meg önállóan a tanulók. Ha szükségük van a szöveg megértéséhez segítségre, természetesen adjuk meg. Beszéljük meg a megoldásokat, és erősítsük meg azt a tudást, hogy a Szózat érvrendszere európai és magyar kulturális hagyományokat folytat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek alkalmazása, intertextualitás felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni vagy páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegek „olvasása” 10. A Szózat retorikai eszközei Olvasd el az alábbi idézeteket, majd oldd meg a feladatokat! Nem törhettek meg a bajoktól, ó bajtársak, hiszen már sokkal nagyobb veszedelmeket is elviseltetek. (Vergilius Aeneise nyomán) Elfussunk? Nincs hová. Sehun másutt Magyarországot meg nem találjuk, senki a maga országából barátságunkért ki nem mégyen, hogy minket helyeztessen belé. Az mi nemes szabadságunk az ég alatt sehun sincs, hanem Pannoniában. Hic nobis vel vincendum vel moriendum est.1 (Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság) a) Húzd alá a Zrínyi-idézetben azt a mondatot, amely a szöveg leglényegesebb, összefoglaló gondolata (ezt tételmondatnak nevezzük), és a szöveg ezt az állítást fejti ki, érvel mellette. 1

Itt nekünk vagy győznünk, vagy meghalnunk kell.


M I H Á L Y :

S Z Ó Z A T

b) Milyen kötőszóval tudod a szöveg utolsó mondatát összekapcsolni az előzőekkel? c) Fogalmazd meg az „Itt nekünk vagy győznünk, vagy meghalnunk kell” állítás mellett felhozott indokokat, érveket! d) Vesd össze a két idézetet! Hogyan utalnak egymásra? e) Keresd meg a Szózatban azokat a sorokat, amelyek egybecsengenek az „Itt nekünk…” mondattal! Figyeld meg, hol helyezkednek el! Mi az elhelyezkedés szerepe, hatása?

MEGOLDÁS: a)

– Itt nekünk vagy győznünk, vagy meghalnunk kell. – Hívjuk fel a figyelmet a választási lehetőségek érvelő erejére!

b)

Ezért, tehát; ismételjük, hogy a viszony magyarázó. El lehet játszani azzal, hogy a tételmondatot a szöveg elejére helyezzük, s így is beillesztjük a kötőszót (hiszen), így ismételjük a magyarázás logikáját. Ezt esetleg differenciáló feladatnak is ki lehet adni.

c)

– Nincs hova menni; – Magyarországot máshol nem találjuk; – a kedvünkért senki nem mond le a saját hazájáról; – csak itt lehetünk szabadok.

d) Nem törhettek meg a bajoktól = Elfussunk? ki kell tartani a végsőkig = itt győznünk kell vagy végünk, más esély nincs e)

„Itt élned, halnod kell”, „Egy ezredévi szenvedés / Kér éltet vagy halált” = Vergilius is! Beszéljünk arról is, mit jelenthet az idézőjel.

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Innentől minden tanulópár csak egy feladatot old meg, de a feladatokat közösen értelmezzük a munka előtt. A négy feladatot (A, B, C, D) tehát egyidejűleg végezzük. 11. Oldjátok meg a feladatokat! A) Gyűjtsd össze azokat az érveket, melyek alátámasztják az „Itt élned, halnod kell” parancsot!

ÉRVEK: B) Melyik a legerősebb érv, és hol helyezkedik el? Foglald össze az ehhez a sorpárhoz vezető és az ebből indított gondolatmenetet! a) A legerősebb érv: b) A megelőző gondolatmenet: c) A rá következő gondolatmenet:

35

36


•

7 .

É V F O L Y A M

C) Nemcsak az érvek, hanem a stílus, a mondatok kapcsolódásának mikéntje is a meggyőzés eszköze. A Szózat (mint az előző feladatok is mutatták) igen határozott logikájú. Még nyilvánvalóbbá válik ez, ha minden lehetséges ponton beillesztjük a megfelelő kötőszót (pl. hiszen, ezért, tehát, tudniillik). Figyeld meg, hogyan váltakozik a magyarázó és a következtető viszony! Jelöld az ismert módon (magyarázó: ; következtető: )! D) Nemcsak tartalmában, hanem stílusában (a nyelvhasználatban, a szavak, mondatok elrendezésében) is rejlik az érvelés hatása. A következő feladatok ezt vizsgálják. a) Gyűjtsd ki a párhuzamokat! b) Gyűjtsd ki az ellentéteket! c) Gyűjtsd ki az ismétléseket! (Mondatszerkezet is ismétlődhet.)

MEGOLDÁS: A) ÉRVEK: 1. Bölcsőd, sírod (ápol, eltakar) 2. A nagy világon e kívűl / Nincsen számodra hely; 3. Ez a föld melyen annyiszor / Apáid vére folyt 4. Itt küzdtenek honért 5. Itt törtek össze rabigát 6. Szabadság! / Itten hordozák / Véres zászlóidat 7. S elhulltanak legjobbjaink 8. Él nemzet e hazán 9. Egy ezredévi szenvedés (összefoglaló, ismétlő érv) 10. Az nem lehet, hogy annyi szív 11. Az nem lehet, hogy ész, erő 12. Ez éltetőd,…. 13. A nagy világon e kívül… Ugyanoda tér vissza az érvelés, ahonnan elindult, ezzel is fokozva a hatást, s válik megfellebbezhetetlen erkölcsi paranccsá azok számára is, akik nem értenek egyet azzal, hogy az egész életet egyetlen országban kell leélni. B) a)

Egy ezredévi… – a felezőponton.

b)

Megelőző gondolatmenet: Itt születtél, itt fognak eltemetni, itt van a helyed, ezért a földért adták életüket őseink, itt haltak, akik a hírünket növelték, itt foglalt hont Árpád, itt harcoltak a Hunyadiak, itt áldozták életüket sokan a szabadságért (pl. Rákóczi-szabadságharc), és mindez nem volt hiábavaló, hiszen él a nemzet.

c)

Rá következő gondolatmenet: Nem lehet hiábavaló a szenvedés, nem veszhet kárba mindaz az erő, értelem, akarat, melyet a hazáért áldoztak, ezért kell, hogy jobb kor következzen, s ha esetleg mégis elveszünk, ez megrendítő lesz más népek, a világ egészének a számára. Tehát cselekedj, hiszen itt élsz, ez a hazád (éltetőd, hantjával ez takar).


M I H Á L Y :

S Z Ó Z A T

C) 2–4. sor D) a)

pl. mondatszerkesztési párhuzamok a keretversszakokban: „Az nem lehet…”

b)

pl. élned – halnod, bölcső – sír, „Még jőni fog…”

c)

hangok, szavak, szószerkezetek, sorok


Összegzés

5 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Beszéljük meg a megoldásokat! Házi feladat a Szózat megtanulása (nem a következő órára). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintetizálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés

37

A NYELV RÉGEN ÉS MA: A NYELVI VÁLTOZÁS R ÁHANGOLÓDÁS 12. lépés: 12. feladat T/12.

Tárgyak régen és ma

40. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanár A Pál utcai fiúkból és a Kincskereső kisködmönből ismerhető szavakat soroljon fel. A tanulók próbálják meg kitalálni, mely regényekben találkoztak már ezekkel a szavakkal, és mit jelentettek. • Az ezt követő kérdéseknél ügyeljünk, hogy a megfelelő sorrendben tegyük fel őket. A sorrend a következő: – Hogyan változtak meg a tárgyak kb. 100 év alatt? – Hogyan változott a tárgyak neve ezalatt? – A tárgyakon kívül mi más változott meg? – A tárgyak nevén kívül mi változott még a nyelvben? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : emlékezet, szókincs C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés 12. Beszélgessünk arról, hogyan változik a nyelv! a) Emlékszel még ezekre a szavakra? Ha ismerősek, honnan? – verkli, lóvasút, zsebtintatartó, krajcár, méta, törökméz, színházi gukker, diákabrak – inas, garas, palavessző, boglyakemence, körtemuzsika, égbelátó, ködmön b) Ezek közül a tárgyak, dolgok közül melyiket nem használjuk már napjainkban? c) Melyiknek adtunk azóta más nevet? d) Képzeld el azt az iskolát, ahova a nagyszüleid, dédszüleid jártak. Sorold fel, mi változott azóta: mi nem volt még akkor, ami most van, és mi nincs már ma, ami akkor volt. e) Sok szó kiveszett a nyelvből, sok tárgy, fogalom új nevet kapott. Szerinted mi változott még?


M I H Á L Y :

S Z Ó Z A T

MEGOLDÁS: a)

A Pál utcai fiúk; Kincskereső kisködmön.

b)

palavessző, boglyakemence, tintatartó, lóvasút, verkli, inas

c)

gukker – távcső, égbelátó – távcső, grund – tér

d) Nem volt írásvetítő, projektor, videó, tv; egy tanár egyszerre több osztályt tanított, nők nem lehettek tanítók, az iskolaépület kisebb volt és kevesebb terem volt benne stb. e)

Ne csak új tárgyak (pl. számítástechnikával kapcsolatosak) kerüljenek elő, hanem pl. iskolai szleng, régies ragozás, nyelvjárási hangok, jelentésváltozás pl. telefonnal – lásd tárcsázás stb.


Régi szövegek összehasonlítása

40. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Olvastassuk el a tanulókkal a két szöveget, majd válaszoljanak a kérdésekre. A Kölcsey-szöveg feldolgozása során, amikor a régies formákat tárgyaljuk, érdemes mondatról mondatra felolvastatni az archaikus alakokat, mielőtt csoportosítják őket. A szövegek alatt a szerzők neve ne legyen feltüntetve, mert már annak alapján is rögtön meg lehet mondani, melyik íródott korábban. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegolvasás nyelvi célra 13. Olvasd el az alábbi két szöveget: mindkettő a szerzőnek az anyanyelvéhez fűződő viszonyáról szól valamilyen módon. MAGYARUL: Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában2, metafizikai3 rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak úgy nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp anynyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok. [ ............................................... : Ábécé a nyelvről és lélekről] 2 3

idegdúc: az idegsejteknek idegszálakkal összekapcsolt csoportja metafizikai: tapasztalaton túli, érzékeinkkel fel nem fogható

39

40


•

7 .

É V F O L Y A M

Teljes birtokában lenni a nyelvnek, melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel. De erre még nem elég azon nyelvismeret, mely dajkánk karjai közt reánk ragadt; s azt hinni, hogy gyermekkori nyelvünkkel az élet és tudomány legmagosb s legtitkosb tárgyait is tisztán s erőben előadhatjuk, nevetséges elbizottság. Igyekezned kell nemcsak arra, hogy beszéded hibátlanúl zengjen ajkaidról; hanem arra is, hogy kedves hajlékonysággal, gazdag változékonysággal, tisztán kinyomva, s szívre és lélekre erőben munkálva, okaidnak s érzelmeidnek akaratodtól függő tolmácsa lehessen. [ ................................................. : Parainesis4] a) Állapítsd meg, melyik szöveg keletkezett régebben! b) Magyarázd el egyetlen rövid mondatban, hogy honnan tudtad, melyik szöveg a régebbi!

MEGOLDÁS: Az első szöveget Kosztolányi Dezső, a másodikat Kölcsey Ferenc írta. Akik tehát arra szavaztak, hogy a második szöveg a régebbi, helyesen gondolták.


Nyelvi különbségek

41. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy a változásokról el is kell dönteniük, hogy milyen jellegűek. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás (szövegértés) 14. Figyeld meg a Kölcsey-szöveget! Mondatról mondatra vizsgáld meg és húzd alá, mik azok a nyelvi jelenségek, amelyek azóta már megváltoztak, és senki sem mondaná úgy, ahogy Kölcsey. Próbáld meg a régies elemeket besorolni az alábbi csoportokba! a) Furcsa, régies mondattani szerkezetek, kötőszavak, névmások: b) Furcsa, régies toldalékok (ne csak a toldalékot írd le, hanem az egész szót, amiben szerinted régiesen van használva): 4

meghatározott személyhez intézett erkölcsi buzdítás vagy intelem


M I H Á L Y :

S Z Ó Z A T

c) Régies szavak, amelyeket ma egyáltalán nem használnál: d) Régies szavak, amelyeket ma más értelemben, esetleg kicsit más formában használnál: e) Milyen szót használnál ezek helyett? f)

Hangokat érintő változások, pl. magánhangzó-rövidülés, magánhangzónyúlás:

g) Az alábbi három lehetőség közül válaszd ki, mit jelent a szövegben a „szívre és lélekre erősen munkálni” kifejezés! – magunkat bátorságra ösztönözni, lelkünket megerősíteni – mindig a szívünkre és a lelkünkre hallgatni, őszintén cselekedni – amikor beszélünk, a hallgatóság érzéseire, szívére, lelkére nagy hatással lenni

MEGOLDÁS: a) mely, s, azon, reánk, igyekezni valamire b) legmagosb c) parainesis d) elbizottság, kinyomva e) elbizakodottság, nagyképűség; kiejtve, kimondva f) hibátlanúl g) 3.

REFLEK TÁL ÁS 15. lépés: 15. feladat T/15.

Régi szöveg mai formában

42. oldal 10 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : bátorítsuk az átalakítást; nem sérti az a szöveget! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, fogalmazókészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, esetleg páros munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegtranszformáció

[1.] [2.] [3.]

41

42


•

7 .

É V F O L Y A M

15. Fogalmazd át úgy a szöveget, ahogy ma írná valaki. Használd fel megfigyeléseidet az előző feladatból! Segítségül megadjuk a szöveg elejének átfogalmazását, de nem kell ehhez ragaszkodnod, ha azt gondolod, hogy másként kezdenéd. Ha elkészültél, hallgassatok meg néhány változatot, és figyeljétek meg, ki mit változtatott a szövegen. Az első és elengedhetetlen feltétel az, hogy... (teljes birtokában legyünk a nyelvnek, amelyet...).


Új szöveg – régi formában; választható feladat

43. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladatot ki lehet adni házi feladatnak, megadva azokat a már ismert archaikus hatású szövegeket, ahonnan „ihletet” nyerhetnek (pl. Toldi, János vitéz). Ha házi feladatnak adjuk, a következő órából mindenképpen rá kell szánni 5-10 percet. A kérdéseket a felolvasás után kell megbeszélni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fogalmazókészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : vegyes kiscsoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegtranszformáció 16. Próbáld meg átírni az alábbi modern szöveget (egy baráti e-mailt) úgy, mintha Kölcsey korában írta volna egy fiatal a barátjának. Milyen változtatásokat kell alkalmaznod? Nem kell feltétlenül minden egyes mondatot átültetned régiesre, inkább az egész levél lényegét fogalmazd át! Ha elkészültél, hallgassatok meg néhány régiessé átalakított e-mailt. Vajon mitől lett sokkal hosszabb a szöveg? Hellobello Esztike, már réges-régen, azaz tegnap este 9 óta itt vagyok Pesten, csak vizsgáztam ma, kaptam egy ötöst, aminek tökre örültem, meg egy négyest, meg beírattam egy hármast. Szóval mikor fox te megint vizsgázni? Én csüti délután, 24-én. Mikor tudunk talizni? Aztán meg megint haza kell mennem egy ilyen villámlátogatásra, OTP-s ügyeimet intézni. És akkor még lesz egy vizsim júni 30án. Ennyi. Na cső, jelentkezzél minél előbb. Csákó, Marcsi – Egy ötlet a levél elkezdéséhez (felhasználhatsz egyes kifejezéseket is néhány már tanult műből, pl. Arany János: Toldi, Petőfi Sándor: János vitéz): Kedves Eszternek barátság csókjaival! Ím, e rövid levélkében tudatom véled, hogy a tegnapi napon este 9 tájban Pestre megérkezék, s ma vizsgámat jeles eredménnyel teljesíteni nem késlekedék, mely érdemjegy felett igen nagy örömöt érzek szívemben.


M I H Á L Y :

S Z Ó Z A T

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG: Nincsenek rövidítve a szavak, egyfajta szertartásosabb megfogalmazás: „tudatom véled” nem szerepel az eredetiben, csak már maga a „tudatás”.


44. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja a nyelv változásainak „leleplezése” két, ugyanazon szövegről készült, de különböző korú fordítás összevetése révén. Elég minden kategóriára néhány példát találniuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi megformálásra való koncentrálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : összehasonlítás 17. Olvasd el a két szöveget! Mindkettő a Hamlet című dráma ugyanazon részének fordítása; az egyiket Arany János készítette 1867-ben, a másikat Nádasdy Ádám 1999-ben. Figyeld meg az eltéréseket a két szöveg között! Hogyan teszi modernebbé a fordítását Nádasdy? Milyen nyelvi elemeket „cserél ki” az Arany-szöveghez képest? Gyűjts néhány példát! a) Mondattani változások ARANY

NÁDASDY

ARANY

NÁDASDY

ARANY

NÁDASDY

b) Ragok, szóalakok

c) Szókincs

43

44


•

7 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG: a) ARANY

NÁDASDY

„hacsak önvédelemből nem fúlt a vízbe...”

„csak akkor lehetne, ha önvédelemből fulladt meg”

„ki nem vétkes”

„aki nem vétkes”

„Ha őkelme nagy kisasszony nem lett volna...”

„Ha ez nem úrinő lett volna...”

b) ARANY

NÁDASDY

fojtotta

fullasztotta

c) ARANY

NÁDASDY

halottvizsgáló

halottkém

keresztyén

keresztény

önnön

saját

bibéja

probléma

ARANY FORDÍTÁSA

NÁDASDY FORDÍTÁSA

ELSŐ SÍRÁSÓ El szabad temetni keresztyén temetőben egy olyan leányt, ki maga jószántából keresi az üdvösséget?

SÍRÁSÓ Hogyhogy egyházi temetést kap ez a lány, ha ő maga destruálta1 a halálát?

MÁSODIK SÍRÁSÓ Hát el azt, én amondó vagyok; ássuk meg neki szaporán a sírt; a halottvizsgálók törvényt tettek rá, s úgy találták, hogy megilleti a keresztyén temetés.

CIMBORA2 Mondom, hogy azt kap, úgyhogy ássad a sírt, egy-kettő. A halottkém kint volt nála, és megállapította, hogy egyházi temetés.

ELSŐ SÍRÁSÓ Hogy lehet az, hacsak önvédelemből nem fúlt a vízbe?

SÍRÁSÓ De az csak akkor lehetne, ha önvédelemből fulladt meg.

1

Szó szerint: ’tönkretesz’. A sírásó valószínűleg a konstruál: ’létrehoz’ szóval keverte össze. (Nádasdy Ádámnak a fordításhoz készített jegyzete szerint.)

2

az új fordításban csak egy sírásó szerepel, aki a cimborájával beszélget (ez a fordító döntése, nem nyelvváltozás!)


M I H Á L Y :

S Z Ó Z A T

MÁSODIK SÍRÁSŐ Márpedig azt úgy találták.

CIMBORA Mit tudom én, ez a döntés.

ELSŐ SÍRÁSÓ Se offendendo3 kellett esni; nem lehet különben. Mert hát ez a bibéje: ha én készakarva fúlok vízbe: jele, hogy az tett; a tettnek pedig három ága van; úgymint: tenni, cselekedni és elkövetni; ergo, készakarva fúlt belé.

SÍRÁSÓ Akkor ez gondatlanságból elkövetett testi önsértés, csak az lehet. Mert ugye mi a probléma? Ha én szándékosan fulladok meg, akkor történt ugye egy cselekvés; a cselekvésnek pedig három ágazata van, úgymint megtenni, megcsinálni és elkövetni. Ergo, a lány szándékosan fullasztotta meg magát.

MÁSODIK SÍRÁSÓ Úgy, de hallja csak, pajtás-uram –

CIMBORA Jó, de figyelj már, te fősírásó –

ELSŐ SÍRÁSÓ Hagyj békét nekem. Itt foly a víz, no jó; itt áll az ember, no jó; ha már most az ember megyen a vízhez s beléöli magát, az nollé-vellé4 annyit tesz, hogy ő megy oda, érted? de ha a víz jön őhozzá, s úgy nyeli el, akkor nem maga fojtotta belé magát; ergo5, ki nem vétkes önnön halálában, nem rövidíti meg az életét.

SÍRÁSÓ Elnézést, várjál. Itt van a víz – értem? Itt áll az ember – értem? Ha az ember odamegy a vízhez és belefullad, akkor – akár akarta, akár nem – ő az, aki a menést végzi. Meg bírod jegyezni? De ha a víz jön oda, akkor nem ő fullasztotta meg magát. Ergo, aki nem vétkes a saját halálában, az nem rövidíti meg az életét.

MÁSODIK SÍRÁSÓ De hát ez a törvény?

CIMBORA Ezt mondja a törvény?

ELSŐ SÍRÁSÓ E bizony; halottvizsgáló törvény.

SÍRÁSÓ Ezt. Így szól a halottkémlelési törvény.

MÁSODIK SÍRÁSÓ Megmondjam hát az igazat? Ha őkelme nagy kisasszony nem lett volna, bizony kívül temetnék ám a keresztyén temetőn.

CIMBORA Megmondjam az igazságot? Ha ez nem úrinő lett volna, akkor most egyházi izé nélkül temetnék el.

ELSŐ SÍRÁSÓ Hüm! mondasz valamit; sajnos bizony, hogy az úri népnek több szabadsága van vízbe fojtani vagy felkötni magát, mint a többi keresztyén felebarátjának.

SÍRÁSÓ Nagyon jól mondod. Micsoda egy világ, a fejeseknek szabad vízbefujtani meg fölakasztani magukat, a többi kereszténynek meg nem.

3

a saját maga megkárosítására

4

akarva-akaratlanul

5

tehát

45

3. KÖLCSEY FERENC: HIMNUSZ PÁRBESZÉD ÉS VITA VÖRÖSMARTY ÉS KÖLCSEY MŰVE KÖZÖTT


A Himnusz és a Szózat szemléleti eltérései

46. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Az A) szövegrészlet állításaiból induljunk ki. Ha túl nehéznek ítéljük az A) szöveget, akkor helyette dolgozzunk a B)-vel. • Minden párnak egy állítást kell megvizsgálnia. A feladat célja: a) visszaidézni a múlt órai ismereteket, b) gyakoroltatni az érvelést, c) fejleszteni a tanulók együttgondolkodását, d) előkészíteni a Himnusz megértését. Beszéljük meg a három állítást, győződjünk meg róla, hogy mindenki érti. Megbeszélés közben mindenki egészítse ki a táblázatát a többi csoport megoldása alapján. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logikus gondolkodás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegértés, szövegösszehasonlítás 1. A következő szövegrészletek állításai a Szózat szemléleti újdonságait összegzik. Vagyis azt sorolják, hogy Vörösmarty miben tér el a korábban kialakult nemzetről, hazáról való gondolkodás tekintetében.

1

ÁLLÍTÁS

A) SZÖVEG1

B) SZÖVEG

1.

A haza immár nem pusztán a nemzet történelmi létének helyszíne, hanem az egyes ember életének személyes tere is.

A Szózat keletkezésének ideje előtt a nemzetről úgy gondolkodtak, hogy az a történések (nagy események, háborúk, békekötések) helye nekünk, a haza tagjainak. Vörösmarty már azt is hangsúlyozza, hogy a személyes életünk tere is.

Arató László

K Ö L C S E Y

F E R E N C :

H I M N U S Z

2.

A múlt és a jelen már nem szemben áll egymással, hanem a hajdani tettek és szenvedések jobb jövőre jogosító érvekké válnak.

A Szózat keletkezésének ideje előtt a nemzetről úgy gondolkodtak, hogy a dicső múlt ellentétben áll a pusztuló, romlott jelennel, vagy azt mondja, hogy a sok múltbeli szenvedés következménye egy jobb jövő.

3.

A nemzet nem magában áll, hanem a vele együtt érző népek közösségének tagja, a nemzet az emberiség része.

A Szózat keletkezésének ideje előtt a nemzetről úgy gondolkodtak, hogy önmagában áll, egyedül van, Vörösmarty szerint a magyar nemzet nem egyedül áll a világban, hanem részvétet mutató népek veszik körül, együtt érezve vele.

a) Készíts a fenti szövegrészletek – az A) vagy a B) – egyikének állításai alapján szembeállító táblázatot a nemzetről való gondolkodásról! A NEMZET ÁLLÍTÁS

RÉGEBBEN

A SZÓZAT SZERINT

1. 2. 3.

b) Gyűjts érveket a három állítás igaza mellett a Szózat szövegéből! ÁLLÍTÁS

PÉLDÁK

1. 2. 3.

MEGOLDÁS: a) A NEMZET RÉGEBBEN

A SZÓZAT SZERINT

Csak a történelmet jelenti, kiemelkedő emberek és események, a nemzet tagjai alárendeltként, a történelem elszenvedőjeként vannak jelen.

A nemzetet alkotó minden ember sorsa is, a nemzet tagjainak hangsúlyozott a személyes felelőssége, cselekedeteikre számít a haza.

A múlt tettei mindig ellentétei a jelennek.

A múlt tetteiből egy jobb jövő következik.

Csak magára számíthat, egyedül van.

A többi nemzet is tud róla, a magyar is tagja az emberiségnek.

47

48


•

7 .

É V F O L Y A M

b) ÁLLÍTÁS

PÉLDÁK

1.

Személyes megszólítás, itt élünk, halunk; 8. vsz.: nem hősöket emel ki, hanem érző embereket, „annyi szív”, nem „ész, erő”, történelmi hősök, „És annyi balszerencse”

2.

„Egy ezredévi szenvedés…”, „Az nem lehet…” (2×), „Még jőni kell…”

3.

„S a sírt, hol nemzet…” „S népek hazája, nagy világ! / Hozzád bátran kiált”



48. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Olvassuk fel a Himnuszt, a tanári bemutatás előtt adjunk szempontot! Figyeljék meg a tanulók, hogy a fenti három állítás melyik része (a régebbi nemzetfelfogás vagy az újabb) érvényesül a Himnuszban. • Gyűjtsünk közösen érveket (lásd az 1/a) feladat: a Szózat szerint). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logikus gondolkodás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 2. Olvassátok el a Himnuszt! Figyeljétek meg, hogy az 1/a) feladatban megfogalmazott állítások melyike igaz a versben!

K Ö L C S E Y

F E R E N C :

H I M N U S Z

KÖLCSEY FERENC: HIMNUSZ A magyar nép zivataros századaiból Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt!

Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre!

Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának.

Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölette.

Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.

Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből!

Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk.

Szánd meg isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt! Cseke, 1823. január 22.

49

50


ÁLLÍTÁS

•

7 .

É V F O L Y A M

IGAZOLÓ ÉRVEK

1. 2. 3.

MEGOLDÁS: ÁLLÍTÁS

IGAZOLÓ ÉRVEK

1.

Csak történelmi események, hősök szerepelnek a szövegben.

2.

A múltat szembeállítja a jelennel: 2., 3., 4., 5., 6. vsz. 6.–7. vsz. (Különösen éles ellentételezés a 7. vsz.-ban.)

3.

Csak a magyar nép és Isten van jelen.



49. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Ebben a fázisban előkészítjük a Himnusz értelmezését. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logikus gondolkodás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázat kitöltése 3. Ki beszél, kinek a nevében és kihez a Himnuszban és a Szózatban? Mit kér a megszólítottól? Milyennek látja a magyarokat? SZEMPONTOK KI BESZÉL? KINEK A NEVÉBEN? KIT SZÓLÍT MEG? MILYENNEK LÁTJA A MAGYAROKAT? MIT KÉR?

HIMNUSZ

SZÓZAT

K Ö L C S E Y

F E R E N C :

H I M N U S Z

MEGOLDÁS: HIMNUSZ

SZÓZAT

KI BESZÉL?

a magyar nemzet tagja

a magyar nemzet tagja

KINEK A NEVÉBEN?

a közösség nevében

a közösség nevében, de hangvétele személyes

KIT SZÓLÍT MEG?

Istent

a nemzet tagjait személyesen, közvetlenül E/2. sz., a többi nemzetet is 7. vsz.

MILYENNEK LÁTJA A MAGYAROKAT?

kárhozottnak, bűnösnek, megszánásra valónak, tragikus sorsúnak, bűntudatosnak, önsajnálónak

tettre képesnek, sokat szenvedőnek, bizalomra méltónak („Az nem lehet”), hősnek („vagy jőni fog a nagyszerű halál”)

MIT KÉR?

szánalmat, enyhülést a szenvedésben megmentést

hűséget a múlthoz, kitartást, a múlthoz méltó tetteket

REFLEK TÁL ÁS 4. lépés: 4–6. feladat T/4–5.


50. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A beszélgetés arra irányul, hogy megértsük, milyen történelmi és lelki okai vannak a Himnusz tartalmainak, mely a következő óra kiindulópontja lesz, illetve a házi feladat is ehhez kapcsolódik. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logikus gondolkodás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított beszélgetés 4. Vajon miből fakad, hogy a Himnusz ilyennek látja a magyarokat? 5. Szerintetek milyen egy „jó” nemzeti himnusz? Kifejezi-e egy nemzet karakterét (jellegzetességeit)? Kell, hogy kapcsolatban álljon a múlt eseményeivel? Miért?

51

52


T/6.

•

7 .

É V F O L Y A M

50. oldal Házi feladat

• Az orosz, a szovjet, az amerikai, a francia, a lengyel, a cseh, a finn, a székely és a cigány himnuszok közül mindenki válasszon egyet, és állapítsa meg, hogy hasonlít-e szemléletében a magyarhoz vagy sem. Gondolkodjon el azon is, hogy vajon milyen történeti oka lehet az adott himnusz szemléletének. Javasoljuk, hogy az érdeklődők végezzenek a forrásokra vonatkozóan gyűjtőmunkát az interneten, az eredményeket a grafikai szervezőben foglalják össze. • Emlékeztetjük őket a projektre, felhívjuk a figyelmet, hogy ezek a szövegek is ösztönzést adhatnak képzeletbeli nemzetük-országuk (vagy ha azt választják, osztályuk) himnuszának megírására. 6. Válassz egyet az alábbi nemzeti himnuszok közül, és állapítsd meg, hogy hasonlít-e szemléletében a magyarhoz vagy sem! Gondolkodj el azon is, hogy vajon milyen történeti oka lehet az adott himnusz szemléletének. Végezhetsz gyűjtőmunkát interneten is. Az elemzésben segítséget találsz az alábbiakban. a) Ajánlott szempontok a választott himnusz értékeléséhez –

– – –

– – – –

Hangulata: alátámasztás (szavak, kifejezések, formai jellemzők, melyek a hangulat megteremtésében dominálnak): Jellemző mondatfajták (pl. felszólítás, óhajtás, kijelentés). Mi a hatásuk? Miről árulkodnak? Beszédhelyzet: Van-e, s ha igen, ki a megszólított? Mi a szándéka a beszélőnek? alátámasztás (idézetek a szövegből): A haza természeti adottságai (megjelennek-e, mennyire nyomatékosak az önmeghatározásban, érvként szerepelnek vagy önértékükön?): alátámasztás (idézetek a szövegből): A múlt eseményei (jelen vannak-e, pozitívak vagy negatívak): alátámasztás (idézetek a szövegből): Szemlélete (pl. vesztesnek, nyertesnek, bűnösnek, bűntelennek tekinti-e magát): alátámasztás (idézetek a szövegből): Jövőképe (pl. mit vár, mit remél a jövőtől, kitől várja a változást?): alátámasztás (idézetek a szövegből): Összegzés (hasonlít-e, miben a magyar himnuszhoz):

b) A választott himnusz közös és eltérő jellemzőit értékeljétek a halmazábra segítségével!

K Ö L C S E Y

F E R E N C :

H I M N U S Z

c) A kutatómunka eredményeit rendszerezzétek az alábbi táblázatban! AZ OLVASOTT DOKUMENTUM BIBLIOGRÁFIAI ADATAI (KI A SZERZŐ, HOL TALÁLTAM, MIKORI A FORRÁS)

A KÉRDÉS MEGVÁLASZOLÁSÁHOZ TALÁLT INFORMÁCIÓ

AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK HIMNUSZA A csillagos-sávos lobogó Oh, mondd, látod-e a korai hajnali fénynél Azt, amit oly büszkén üdvözöltünk az alkony utolsó ragyogásánál? Azt, amelynek széles csíkjait és fényes csillagait, a veszélyes csatában A bástyák fölött figyeltük, hogy oly büszkén lobog És a rakéta vörös fénye, a bombák robbanása Mutatta az éjben, hogy zászlónk még fenn lobog. Oh, mondd, a csillagokkal borított lobogó még ott lebeg-e A szabadság országa és a bátrak hona felett? A part csak halványan dereng a vízben borongó ködben, Míg az ellen gőgös hada rettegett csendben pihen. Mi az, amit a szellő a tornyosuló hullámok között Míg fúj, időnként félig rejt, félig fölfed? Most fölragyog a fölkelő nap sugarában És teljes glóriája tündököl a víz tükrében Ez a csillagokkal borított lobogó! Lobogj a szabadság országa és a bátrak hona felett! És így legyen mindörökké, ha a szabadság hőseinek Kell állniuk szeretett honuk és a háború között: Áldozatuk győzelmet és békét teremt. A Gondviselés Megmentette nép dicsérje a nemzetet mentő Urat, Mert győznünk kell, amikor az ügyünk igazságos. Legyen jelszavunk: Tebenned a bizodalmunk! És ez a csillagokkal borított lobogó győztesen fog lobogni A szabadság országa és a bátrak hona fölött.

CSEH HIMNUSZ Hol van a hazám, hol van a hazám? Rétek között, ahol víz hömpölyög, ahol a hegyek a sziklákkal suhognak, s kertekben virágok rügyeznek, íme ez a földi paradicsom! Ez a gyönyörű föld ez cseh föld és hazám, ez cseh föld és hazám.

53

54


•

7 .

É V F O L Y A M

OROSZ HIMNUSZ Oroszország, szent államunk, Oroszország, kedves országunk, Óriási akarat, hatalmas dicsőség A te tulajdonod örök időkre. Dicsőülj, szabad hazánk, Baráti népek évszázados szövetsége, Elődöktől kapott nemzeti bölcsesség, Dicsőülj, ország! Büszkék vagyunk Rád. Déli tengerektől a sarkvidékig Terjednek erdőink, mezőink. Egyedülálló vagy a világon! Egyedül ilyen Istentől védett szülőföld. Refrén: Széles tér álmainknak és életünknek, Jövőt nyitnak nekünk az évek, Erőt ad hazaszeretetünk, Így volt, van és lesz is mindig.

SZOVJET HIMNUSZ Szövetségbe forrt szabad köztársaságok: Nagy Oroszország kovácsolta frigy, A Szovjet hatalma és egysége éljen: Sok nép így akarta s megalkotta így! Szálljon szabad hazánk, Dicsőség fénye rád, Népek barátságát vívtad te ki! Lenini párt vezet, Láng, mely a népeket Kommunizmus győztes útján viszi. Kélt orkánon át szabad élet sugára, Utunkat a nagy Lenin mutatta nekünk. És ő lelkesített, hogy népünkhöz hívek Hogy munkában, tettekben hősök legyünk. Szálljon szabad hazánk, Dicsőség fénye rád, Népek barátságát vívtad te ki! Lenini párt vezet, Láng, mely a népeket Kommunizmus győztes útján viszi. A kommunizmus örök eszméi győznek, Mi tudjuk, hogy boldog jövendőt ez ád, És szolgáljuk büszkén és hűséges szívvel A lángszínű zászlót, a hon zászlaját.

K Ö L C S E Y

LENGYEL HIMNUSZ Nincs még veszve Lengyelország, Míg mi meg nem haltunk, Hogyha földünk elrabolták, Visszaszerzi kardunk. Fel, fel, Dombrowski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk. A Wartáig, Visztuláig Szabad lesz a lengyel, Bonaparte álma válik Tettre győzedelmeddel. Fel, fel, Dombrowski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk. Poznannal Czernieczki kardja Mindent visszaszerzett, Így szállunk majd mi is partra, Hogyha hív a nemzet. Fel, fel, Dombrowski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk. Szólt a lányhoz az aggastyán, Szeme könnybe lábadt, Figyelj, lánykám, még hallasz tán Lengyel trombitákat. Fel, fel, Dombrowski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk. Cseng a hangunk, szabadság int, Több türelmünk nincsen! Velünk vannak jó kaszáink, Kosciuskóval Isten! Fel, fel, Dombrowski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk.

F E R E N C :

H I M N U S Z

55

56


•

7 .

É V F O L Y A M

SZÉKELY HIMNUSZ Ki tudja merre, merre visz a végzet Göröngyös úton, sötét éjjelen. Segítsd még egyszer győzelemre néped, Csaba királyfi csillag ösvényen. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén. Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, Ne hagyd el veszni, Erdélyt Istenünk!

FRANCIA HIMNUSZ Marsziliai ének Ébredj hazánknak bajnok népe Ragadd ki híres kardodat Nevednek esküdt ellensége Dühödve hozza lánczodat A vér szopó tyrannus faizat Mellyedre szegzi fegyverét, S véredbe mártya rút kezét, Ha szolgaságra nem hurczolhat. Fegyverbe bajnokok, Levente magzatok! Rontsunk, rontsunk E vér szomjukra Szabdallyuk halmokra. A zsoldos martalékok nyája Ordítva habzik ellenünk, Halált visítgat trombitája, Remeg szavára életünk. Szerelmes asszonytárssainkat Örök bilincsre kergeti, Honunkat földig égeti S pallosra hányja magzatinkat. Fegyverbe bajnokok, Levente magzatok! Rontsunk, rontsunk E vér szomjukra Szabdallyuk halmokra.

K Ö L C S E Y

F E R E N C :

E szívtelen rabok dagálya Győzhessen egy nagy nemzetet? Az emberjussnak kent nadálya Igázzon férfiszíveket? Csordája béres árulóknak, Mely kész eladni a hazát, Hogy hordozhasson pántlikát, Jusst szabjon egy szabad országnak? Fegyverbe bajnokok, Levente magzatok! Rontsunk, rontsunk E vér szomjukra Szabdallyuk halmokra. Reszkess, lator tirannus pára, Jutalmad napja érkezik, Fejedre száll a vérnek ára, Mely érted ingyen öntetik. Tanácsnokidnak dőre pártja Önkényt koholja vesztedet, E nemzet lesz ki fényedet Örök homállyal elborítja. Fegyverbe bajnokok, Levente magzatok! Rontsunk, rontsunk E vér szomjukra Szabdallyuk halmokra. Öld, bajnok, a gaz despotákat, Kik embervérben fürdenek, S kik megtapodván jussainkat, Lopott bíborban fénylenek. De szánd meg embertársainkat, Kiket magokhoz csaltanak, Vagy másképp arra bírtanak, Hogy ostromolják honainkat. Fegyverbe bajnokok, Levente magzatok! Rontsunk, rontsunk E vér szomjukra Szabdallyuk halmokra.

H I M N U S Z

57

58


•

7 .

É V F O L Y A M

Édes hazánknak szent szerelme, Segítsd vitézid karjait, Kedvelt szabadság istensége, Törd össze népünk láncait. Küldjétek ütköző csatákhoz A győzedelmek angyalát, Hadd űzze a vak despotát Pokolnak kormos ajtajához. Fegyverbe bajnokok, Levente magzatok! Rontsunk, rontsunk E vér szomjukra Szabdallyuk halmokra.

CIGÁNY HIMNUSZ Zöld az erdő Zöld az erdő, zöld a hegy is, A szerencse jön is, megy is, Gondok kése húsunkba vág, Képmutató lett a világ. Egész világ ellenségünk, Űzött tolvajokként élünk, Nem loptunk mi, csak egy szöget Jézus vérző tenyeréből. Isten, könyörülj meg nékünk, Ne szenvedjen tovább népünk, Megátkoztál, meg is vertél, Örökké csavargóvá tettél. (Bari Károly fordítása)

FINN HIMNUSZ Hazánk, hazánk, te drága szó, Zendülj az ajkakon! Nincs bérc, egekre felnyúló, Se völgy, se part oly bájoló Sehol, mint itten északon, Öledben ősi hon. Hazánk szegény, de hadd legyen Annak, ki kincsre vágy. Hadd vesse meg az idegen, De mi szeretjük mind híven: E sziklatáj, ezernyi láp Nekünk tündérvilág.

K Ö L C S E Y

F E R E N C :

Oly kedves a sellők zaja S az ér a völgy ölén, Sötét fenyőink sóhaja, A fényes nyári éjszaka; Itt szívderítő érzemény Minden, mi dal, mi fény. Áldás és boldogság nekünk Ittlétünk perce mind; Bár zord legyen itt életünk, Ez a hazánk, szülőhelyünk. E földtekén ily drága kincs, Mint e hely, semmi nincs. S most ím előttünk láthatunk Egy téres tartományt; Kitárhatjuk felé karunk, Tavaira mutathatunk És boldogan mondhatja szánk: Ez itt a mi hazánk! S ringasson bár fény, kényelem Arany-felhők alatt, S éltünk örök vígság legyen, Melyben panaszkönny nem terem, Ez a sovány föld marad, Hová vágyunk ragad. Apáink itt harcoltanak, Kezükbe’ kard, eke, Ború volt, vagy sütött a nap, Szerencsében s balsors alatt A finn nép egyként éreze, Nem rendült meg szíve. S a vér, mit bőven hullatott, Értünk folyt gazdagon; Öröm-virága itt nyílott, Itt érze bút és bánatot; Övé volt munka, fájdalom Sok hosszú századon. S ki festhetné a sok viszályt, Melyet e nép megért, Midőn ellen tiprá honát S éhség, fagy kínja járta át? Ki mérné föl a szenvedést, S mit hullatott a vért?

H I M N U S Z

59

60


•

7 .

É V F O L Y A M

Oh föld, ezer tó földje te, Dal s hűség honja vagy; Te vagy a révpart enyhelye, Múltunk, jövőnk igérete. Légy bár szegény, gondot nem ad, Csak boldog légy és szabad. Kinyílik egykor, érzem én, Virágod bimbaja. Szeretetünk örök tüzén Fakad számodra üdv, remény: Fennen csapong még valaha A mi hazánk dala!

MEGOLDÁSOK: b)

Egyszerű halmazábrával is értékelhetik a közös és eltérő jellemzőket.

c)

A kutatómunkát végző tanulók dolgozzanak a grafikai szervezővel, mellyel megtanítjuk őket a kutatómunka formai elemeire.


Szózat vagy Himnusz

60. oldal 30 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A kooperatív vitatechnika a tanulókat aktív részvételre ösztönzi, őket fokozott gondolkodásra és véleményük közérthető megfogalmazására készteti. Időigényes, ám hatékony és élményszerű technika. A tanulók érveik megfogalmazásához használják a két vers szövegét! • A két állításhoz párban dolgozva gyűjtsék össze érveiket! 5 perc után hatosával csoportot alkotnak, megvitatják érveiket, bővítik saját listájukat. • Mindenki egyénileg eldönti, hogy miként érez az adott érvvel vagy problémával kapcsolatban. • Ezután az osztály alkosson 3 csoportot aszerint, hogy a Szózat vagy a Himnusz mellett döntene-e, illetve a harmadik csoportot a bizonytalanok alkotják. • Az adott csoport megbeszéli és kiválasztja a legnyomósabb érveket álláspontja alátámasztására. • Ezután vita következik: egy-egy önkéntes szóvivő mindhárom csoportból ismerteti csoportja álláspontját. A bizonytalanok is fogalmazzák meg kételyeiket! • A tanulók a hallottak után még egyszer átgondolják álláspontjukat, és meggyőződésük szerint csoportot válthatnak. • Zárásként egy-egy csoport által kijelölt személy megteszi a csoport zárónyilatkozatát.

K Ö L C S E Y

F E R E N C :

H I M N U S Z

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vitakészség, önálló véleményalkotás, együttműködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : konstruktív vita 7. Inkább a Szózat legyen a himnuszunk vagy maradjon a Himnusz? Gyűjtsetek érveket! SZÓZAT HIMNUSZ NEM TUDOM, MERT...

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG: SZÓZAT

Buzdítóbb, lelkesítőbb. Nem hangsúlyozza bűnösségünket. Aktivitásra késztet, nem csak kivár. Nem festi olyan tragikusnak a sorsunkat. Egyszerűbb, közérthetőbb a nyelve.

HIMNUSZ

Jobban kifejezi nemzeti karakterünket. Méltóságteljesebb, ünnepélyesebb. A hagyománynak, tradíciónak nagyobb a szerepe ebben a szövegben. Nem olyan aktualizáló beszéd, mint a Szózat. Nem csak egy történelmi helyzetben felkínált választás. Lehet, hogy fontos szempont, hogy Istenhez fordul.

NEM TUDOM, MERT...

Már megszoktuk, hogy ez a himnuszunk. Mindkettőt énekeljük nemzeti ünnepeinken. Mindkettőnek vannak erényei és hátrányai (lásd fent), tehát mindegyik lehetne.

6. lépés: 8–9. feladat T/8–9.

Más népek himnuszai

61. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A házi feladat megbeszélése. A tanulók rendeződjenek tetszés szerint 6 fős csoportokba. Minden tanuló ismertesse röviden a választott himnuszról kialakult véleményét, észrevételeit. A csoport közösen fogalmazza meg ezután azt a tapasztalatot, mely minden himnusz esetében fennáll. A munka végeztével ismertessék ezt a véleményt. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szóbeli megnyilatkozás

61

62


•

7 .

É V F O L Y A M

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított beszélgetés 8. Mondjátok el véleményeteket! a) Fogalmazzatok meg pontokba szedve olyan állításokat, melyek minden himnuszra igazak! Vegyétek figyelembe az alábbiakban ajánlott szempontokat! – – –

Viszonyuk a nép (nemzet) múltjához: Hangvételük, stílusuk: Megszólítottjuk:

b) Van-e olyan himnusz, amelyben legalább annyira dominál a bűntudat, mint a magyar Himnuszban?

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG: – Akár ellentétes, akár egyező szemléletében a mi himnuszunkkal a vizsgált himnusz, valamiképpen kifejezi az adott nép karakterét. – Valamennyi ünnepélyes, emelkedett, választékos stílusú (egyetlen kivétel talán a Zöld az erdő). – Van megszólítottjuk (a „nemzet” tagjai vagy egy „felsőbb fórum”). b) Ebben a tekintetben egyedülálló a Himnusz. 9. Olvasd el figyelmesen az idézetet! „S ah szabadság nem virul A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből.” a) Fogalmazd meg saját szavaiddal a Himnusz fenti sorai alapján, mit állít a versbeszélő az áldozatok értelméről: b) Keresd meg a Szózat azon sorait, melyekben a versbeszélő ezzel ellentétes véleményt fogalmaz meg: – –

Írd le saját szavaiddal Vörösmarty véleményét ebben a kérdésben! Mely kifejezések, szavak, mondatszerkezetek teszik nagyon hatásossá ezt a verset?

c) Melyik véleményt találod meggyőzőbbnek? Melyiket igazolja inkább a szöveg, melyiket a történelmünk? – –

A szöveg: Történelmünk:

K Ö L C S E Y

F E R E N C :

H I M N U S Z

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG: a)

Hiábavaló, értelmetlen volt minden önfeláldozás, a jelen nyomorúsága is ezt bizonyítja.

b) Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. Az nem lehet, hogy ész, erő, És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jőni fog – –

Értelmét látja az önfeláldozásnak, érvként használja a cselekvésre. Azonos mondatszerkezet – kiemel, nyomatékosít: „Szív, ész, erő, akarat” p érzéseinkre hat.

c) –

–

Meggyőzőbb a Himnusz szövege, mert állítását igazolja a nemzet korabeli helyzetével. Vörösmarty nem támasztja alá példákkal, nem igazolja állítását, ezért kevésbé meggyőző. Viszont nagyon hatásos. Egyéni; hozhatnak példát mind kudarcainkra, mind sikereinkre.


A Himnusz történelmi és lelki motivációinak feltárása

62. oldal 3 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat megoldása után tanári közlésként hangozzon el a következő: A különböző nemzeti himnuszokat összevetve megállapítottuk, hogy Kölcsey verse egyedülálló a bűntudat tekintetében. Két vélemény is alátámasztja ezt. – „Nincs még egy ország, amelynek himnusza bűntudattal küszködnék, amely olyan komor, s mármár reménytelen hangot ütne meg, mint a miénk.” (Hankiss Elemér) – „A bűntudat és a tragikus sors tudata, sőt talán a nemzeti önsajnálat is mélyen beleivódott a magyarság – nem biológiailag, hanem történetileg kialakult, meghatározott – nemzeti karakterébe. [...] Mi talán hajlamosabbak vagyunk teljesítményeink alulértékelésére és a panaszkodásra.” (Arató László) Vajon milyen okai lehetnek ennek? A mai órán ezt fogjuk felderíteni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : aktív figyelem C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

63

64


•

7 .

É V F O L Y A M

M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, tanári közlés 10. Milyen jelentéseit ismeritek a himnusz szónak? a) Hány jelentése van? b) Igazak-e ezek a jelentések Kölcsey versére?

MEGOLDÁS: a) – Hivatalos nemzeti ének, nemzeti jelkép. – Eredetileg műfaj: Istenhez szóló ének. Értelmező kéziszótár: 1. Megzenésített költemény, amelyet ünnepélyes alkalmakon a nemzet tiszteletére játszanak, énekelnek. 2. Irodalomtörténet: istenséget, eszmét magasztaló költemény, ének. b) Mindkét jelentése érvényes Kölcsey versére.


A Himnusz történelmi és lelki motivációinak feltárása

63. oldal 7 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A látszólag nem ideillő feladat tényleges „ráhangolódás”. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló véleménynyilvánítás írásban C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : hétköznapi szöveg földolgozása

K Ö L C S E Y

F E R E N C :

H I M N U S Z

11. Olvasd el a történetet, és válaszolj a kérdésekre! Hanna és Tom barátok. Mindketten nagy családban élnek, nagyszüleikkel, szüleikkel, testvéreikkel. Hanna családjában a nagypapa nagyon szigorú, mindenkinek ő parancsol. Még Hanna apjának, édesanyjának is. Jómódúak. Sose verik meg a gyerekeket. Ha valami probléma merül fel, például ha Hanna új cipőt szeretne vagy el szeretne menni osztálykirándulásra, a nagypapa dönti el saját belátása szerint, hogy Hanna mit tehet. Általában nem engedik el osztálykirándulásra, és az okát sem mindig mondják meg neki. Tomék együtt beszélnek meg mindent, általában vacsora közben – sokszor hangos viták vagy nevetések közepette. Tomnak segítenek dönteni, ha például szeretne úszótanfolyamra járni, de nem mer elmenni. Hanna és Tom egy nap nagy bajba kerültek: betörték egy kirakat ablakát. A boltos még azzal is megvádolta őket, hogy elvettek a kirakatból egy órát. HANNA

TOM

HOGY ÉRZI MAGÁT, MIRE GONDOLHAT? HOGYAN OLDJA MEG PROBLÉMÁJÁT? (TÖBB LEHETŐSÉGEN IS GONDOLKOZZ!) MIT VÁRHAT A CSALÁDJÁTÓL? FORDUL-E SEGÍTSÉGÉRT, KIHEZ? HOGYAN ÍTÉLNÉD MEG HANNÁT, HA LETAGADNÁ BŰNRÉSZESSÉGÉT, ÉS MINDENT TOMRA FOGNA?


A Himnusz történelmi tapasztalata

64. oldal 7 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A tanulók válaszait közösen megbeszélve térjünk át a Himnusz (feltehetőleg) hasonló történelmi tapasztalatára. Tudatosítsuk a tanulókban a következőket: Történelmi tapasztalat (I.) A magyar nemzet múltja, hasonló tapasztalata: külhatalmaktól való évszázados függőség; az egyén alárendeltsége az atyáskodó, túlhatalommal bíró állammal szemben; ez a helyzet a furfangos, túlélő alattvaló kialakulásához vezet; nem tanít meg az öntudatos állásfoglalásra, demokratikus viselkedésre; az ellenfél egyenlőtlen így, ebben a helyzetben célszerűbb „felfelé mutogatni”, kibúvókat, kiskapukat keresni, mint büszkélkedni; panaszkodni, bűntudatot érezni nem rokonszenves magatartásformák, de a történelmi múlt ezt hitelesíti.

65

66


•

7 .

É V F O L Y A M

A Himnusz ezt a közérzületet, közgondolkodást foglalja össze. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : aktív figyelem C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, előadás 12. Melyik gyerek helyzete ismerős a Himnuszban megmutatkozó történelmi tapasztalatból? Milyen közös jegyeket lehet felfedezni?


A Himnuszban érvényesülő lelki folyamat

64. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat megoldásával tudatosítjuk a következőket: Lelki mechanizmus (II.) Ö s s z e g z é s : A történelmi tapasztalat és a lelki mechanizmus egyaránt magyarázatot ad a Himnusz szemléletére. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : aktív figyelem, érzelmi intelligencia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, előadás 13. A Himnuszban érvényesülő lelki folyamattal a magánéletben is találkozhatunk. a) Gyakran halljuk a következőt, ha valakit baj ér. Miről árulkodnak ezek a mondatok? Mi a kérdések valóságos tartalma? „Mit vétettem, hogy ez történt velem?”, „Mivel érdemeltem ezt ki?”, „Hát bűnös vagyok, hogy így büntet Isten?” b) Vajon miért keres a bajba jutott, szenvedő ember a maga múltjában bűnt? Miért könnyebb elviselni így a szenvedést?

K Ö L C S E Y

F E R E N C :

H I M N U S Z

MEGOLDÁS: a)

Kell, hogy bűnöm legyen.

b) – Az oktalan, megfoghatatlan szenvedés nehezebb, félelmetesebb. Ha tudjuk, miért kell szenvednünk, jobban el tudjuk viselni. – Könnyebb, mert az ok felszabadít, kiindulópontot ad, a jövőre nézve azt a biztonságot adja, hogy ha ilyet nem teszünk, akkor elkerülhetjük a szenvedést.

11. lépés: 14–15. feladat T/14–15.

64. oldal 8 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A keresztformát vizsgáló 15. feladat kihagyható az óra logikus menetének sérelme nélkül, illetve meg is oldhatják az érdeklődőbb tanulók. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értő szövegolvasás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : érdeklődő, fogékony tanulók M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 14. Figyeljük meg, hogyan érvényesül ez a lelki folyamat a Himnuszban! a) Mit nevez meg a Himnusz a szenvedés okaként? Keresd meg a megfelelő sorokat! Hol helyezkedik el ez a mondat? b) Gyűjtsd ki a szövegből, mi áll az a) feladatban megtalált mondat előtt és után! ELŐTTE

UTÁNA

c) Adj összefoglaló címet a fenti két oszlopnak! ELŐTTE

UTÁNA

d) Hogyan aránylik egymáshoz áldás és átok? Mit mondhatunk a Himnusz szerkezetéről ezek alapján?

67

68


•

7 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁS: a)

„Hajh, de bűneink miatt” – a múltban elkövetett bűneink. Ez a mondat a felezőponton áll.

b) ELŐTTE

UTÁNA

Őseinket felhozád Általad nyert szép hazát Árpád hős magzatjai felvirágozának Ért kalászt lengettél Nektárt csepegtettél Zászlónk plántálád vad török sáncára Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára

elsújtád villámidat rabló mongol nyilát zúgattad felettünk töröktől rabiga ozmán győzedelmi éneke tenfiad támadt hazádra számkivetett lettél bujdosásra kényszerült hontalanná vált nincs menedéke mindenhol pusztulás kőhalom sírhalom rabság sírás

c) ELŐTTE

UTÁNA

(áldás, dicsőség) siker

(átok, vereség, szenvedés) kudarc

d) A szerkezet aszimmetrikus (részaránytalan; nem arányos), ún. aránybillentő szerkezet. 15. A szerkezet tengelyében a negyedik versszak áll. Vizsgáljuk meg, hogy az előtte, illetve utána következő versszakokban hogyan ismétlődnek a motívumok! a) Vessük össze a 2. és a 6. versszakot! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. –

Ismétlődő motívumok:

Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölette.

K Ö L C S E Y

F E R E N C :

H I M N U S Z

b) Vessük össze a 3. és az 5. versszakot! Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre!

Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. –

Ismétlődő motívumok:

c) Milyen képlettel tudnád leírni a versszakok egymáshoz való viszonyát az ismétlődő motívumok alapján?

MEGOLDÁS: a) bérc, haza, vér b) – Kunság, Tokaj – szép hazám – zászlónk gyakran – hányszor zengett; hányszor támadt – vad török – ozman vad népe – bús had – vert had c) A szerkezetet a következőképpen lehet leírni: ABC || CBA = 2.,3.,4. vsz. || 4., 5., 6. vsz. Ezt az alakzatot aszimmetrikus keresztformának nevezzük; idegen szóval chiazmusnak [kiazmus].


Írjunk ötsorost!

67. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A cél komplex gondolatok, érzések kifejtése néhány szóban. Ezzel az eljárással a tanulók tömörítik, szintetizálják a tanultakat. • Jelen esetben adjuk meg úgy a témát, hogy a tanulók válasszanak az órán tanultak alapján. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek újrafogalmazása, szintetizálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

69

70


•

7 .

É V F O L Y A M

M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ötsoros T é m a : bűntudat, elnyomás vagy önsajnálat 16. Írjatok ötsorost! A témája: bűntudat, elnyomás vagy önsajnálat legyen. CÍM

1. sor: a téma egyszavas leírása (főnév)

LEÍRÁS

2. sor: a téma kétszavas leírása (két melléknév)

CSELEKVÉS

3. sor: a témával kapcsolatos cselekvések

ÉRZELEM, GONDOLAT

4. sor: négyszavas kifejtés a témával kapcsolatos személyes érzésekről, gondolatokról

A LÉNYEG ÚJRAFOGALMAZÁSA

5. sor: az első sor egyszavas szinonimája

MEGOLDÁS: CÍM

1. sor: a téma egyszavas leírása (főnév)

Bűntudat

LEÍRÁS

2. sor: a téma kétszavas leírása (két melléknév)

kegyetlen, megalázó

CSELEKVÉS

3. sor: a témával kapcsolatos cselekvések

gyötör, eltorzít, megnyomorít

ÉRZELEM, GONDOLAT

4. sor: négyszavas kifejtés a témával kapcsolatos személyes érzésekről, gondolatokról

jó volna megszabadulni tőle

A LÉNYEG ÚJRAFOGALMAZÁSA

5. sor: az első sor egyszavas szinonimája

lelkiismeret-furdalás

K Ö L C S E Y

13. lépés: 17–18. feladat T/17–18.

F E R E N C :

H I M N U S Z

A Himnusz történetszemlélete

67. oldal 10+10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Mozaikelv alapján 5 csoportban dolgozunk. A feladatok nehézségi fok szerint következnek, e szerint is kioszthatjuk, de élhetünk a heterogén csoportbontással is, akkor nincs jelentősége a nehézségi foknak. 10 percet szánjunk a kérdések megválaszolására, 10 percet pedig a prezentációra. Az egyes csoportok beszámolója alapján valamennyi tanuló írja le a válaszokat. Miközben a prezentációkat hallgatjuk, készítsünk szemponttáblát. Ha időnk és a tanulók figyelme engedi, egészítsük ki a Szózatra vonatkozó megállapításokkal a szemponttáblát! Tanítsuk meg a következő fogalmakat: keretes szerkezet, variációs ismétlés, inverzió. • A szemponttábla a tanítási folyamat sérelme nélkül kihagyható. • Természetesen a Himnuszra vonatkozó állításokat jegyeztessük le. Szemponttábla a táblára és a füzetbe: SZEMPONTOK

HIMNUSZ

SZÓZAT

SZERKEZET (KOMPOZÍCIÓ)

keretes variációs ismétlés – középpont: Hajh, de bűneink

keretes variációs ismétlés – középpont: Egy ezredévi

IDŐSÍKOK

MÚLT

távoli: dicső majd közeli: pusztuló

dicsőségek, veszteségek váltakozva: hangsúlyos, hogy itt történt

JELEN

pusztulás, halálhörgés

„Megfogyva bár, De törve nem, Él nemzet e hazán.”

JÖVŐ

„Szabadság nem virúl / A holtnak véréből,”

„Még jőni kell, még jőni fog…” vagy nagyszerű halál

SZÖVEGFAJTA

érvelő, meggyőző

érvelő, meggyőző

AZ ÉRVELÉS CÉLJA

Méltók vagyunk Isten szánalmára. (Áldjon és szánjon meg minket Isten.)

Cselekedj a hazáért! Légy hű a hazához!

• A 17. feladat után beiktathatunk egy ötsorost levezetésként, reflexióként. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvek gyűjtése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A)–E) csoport M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik

71

72


•

7 .

É V F O L Y A M

17. Történelemszemlélet A Himnusz történelemszemléletét és ennek egyik eszközét, az archaizálást vizsgáljuk. A beszámolótok után kitölthetitek az alábbi szemponttáblát is. SZEMPONTOK

HIMNUSZ

SZÓZAT

SZERKEZET (KOMPOZÍCIÓ) IDŐSÍKOK

MÚLT JELEN JÖVŐ

SZÖVEGFAJTA AZ ÉRVELÉS CÉLJA

A) Hasonlítsd össze a vers első és utolsó szakaszát! a) Miben különböznek? b) Miképpen indokolják a változást a közbülső versszakok? B) A Himnuszban (szemben a Szózattal) kétféle múlt jelenik meg. a) Melyek ezek? Mely versszakokban találkozunk az egyik, melyekben a másik múlt számbavételével? b) Hozz példákat olyan nyelvi eszközök (időhatározók, igeidők) használatára, melyek révén úgy érezhetjük, hogy a második múlt egyúttal jelen is. C) A vers szabályos szerkezetét megbillenti a hetedik versszak. Eggyel több strófa szól a szenvedésekről, mint a sikerekről, örömökről. a) Miért? b) Milyen szempontból nevezhető a vers csúcspontjának, összegzésének a 7. versszak? c) Gyűjtsd ki a 7. versszak ellentéteit! d) Milyen érv szerepel ebben a versszakban?

K Ö L C S E Y

F E R E N C :

H I M N U S Z

D) Keresd meg a versben! a) Hol s hogyan változik a vers megszólítottja? b) Hol ki „csinálja” a versben a történelmet, hogyan változik Isten szerepe? E) Kölcsey (protestáns) vallási-hittudományi felfogása szerint Isten kegyelme ki nem érdemelhető, csak szánalomért esdekelhetünk hozzá. Mégis – „a szenvedés túlnyújtott mértékével” – a múltat és a jövendőt is levezekeltnek tudja. a) Ebben a költői megoldásban („a szenvedés túlnyújtott mértékében”) milyen személyes vágy szólal meg? b) Miért mond ellent egymásnak Kölcsey hite és vágya?

MEGOLDÁS: A) a) Variációs ismétlés: áldd helyett szánd. Fontos az inverzió is, az ige élre helyezése is nyomatékosítja a kivívott jogot a szánalomra: „jó kedvvel, bőséggel” „Kit vészek hányának”, „Ha küzd ellenséggel” „Tengerén kínjának”. b) Mindkét változtatás a tűrhetetlen, tovább már nem elviselhető szenvedést hangsúlyozza, vagyis érvel a szánalomra méltóság mellett. A közbülső versszakok aránybillentése is e felé a zárás felé vezet. Különösen a 7. versszak közelmúlt/jelen állapotának leírása. B) a) Távoli/történelmi múlt: 2., 3., 4., 5. versszak 1–4. sora. Közelmúlt/jelen: 5. versszak 5–8. sora, 6., 7. versszak. b) A 6. versszak igéi fokozatosan múltról jelenre váltanak: nyúl, hág, száll. „Bú s kétség mellette / Vérözön lábainál, / S lángtenger felette.” – a sorok igétlensége, látomásossága állóképszerű, mintha a szenvedés az örök jelen volna. 7. versszak ellentétei: egykor most (időhatározószó) hull – jelen idő C) a) A szenvedések hangsúlyozása támasztja alá a kérés jogosságát, illetve igazolja a keretversszakokban ismétlődő kijelentést: „Megbünhődte már e nép / A multat s jövendőt.” Ezt a kijelentést támasztja alá a vers az aránybillentéssel is. A zárlatban már mint megcáfolhatatlan igazság tér vissza.

73

74


•

7 .

É V F O L Y A M

b) Csúcspont és összegzés: – Mert a „Megbünhődte … multat s jövendőt.” kijelentésben meghatározott időintervallumot ölel fel: egykor most Látomása a jövőre is vonatkoztatható – Mert összekapcsolja formailag is tartalmaiban a múltat és a jelent (a belőle következő, remélt jövőt) c) vár kőhalom kedv, öröm halálhörgés, siralom röpkedtek zajlik szabadság kínzó rabság d) Itt szerepel a legerősebb érv a jövő érdekében Isten szánalma mellett: a szenvedés terméketlen, hiábavaló, értelmetlen („S ah szabadság…”). D) a) 1–4. versszak: megszólított: Isten 5. versszak: „szép hazám” 6–7. versszak mind a haza fiaihoz (figyelmeztetésként), mind Istenhez (szánalomra méltóságunk kifejezéseként) 8. versszak: Istenhez szól b) A haza adományai és a dicső múlt mind Istennek köszönhető, az ő akarata érvényesül bennük. Óvó, gondoskodó Isten. 4. versszak: büntető, ostorozó, haragvó Isten cselekedete a rontás (tatárjárás, török uralom, belviszályok). 5–7. versszak: a haza fiai is „tevékeny” részesei ennek a pusztulásnak. „Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre!” 8. versszak: könyörülő Isten E) a) Isten kegyelme ki nem érdemelhető (bármit teszünk, nem befolyásolhatjuk) ezt igazolja a versben, hogy történelmünket Isten akarataként mutatja be Kölcsey. b) A szenvedés túlzásában a protestáns hittel szemben álló személyes igazságérzet, remény szólal meg: mégsem lehet, hogy továbbra is szenvedjünk.

K Ö L C S E Y

F E R E N C :

H I M N U S Z

18. Írjatok ötsorost himnusz, szózat vagy haza témában!

MEGOLDÁS: Példák: HIMNUSZ

HAZA

SZÓZAT

bűnbánó, ellentételező

függőség, félelem

lelkesítő, biztató

megszólít, sajnáltat, könyörög

véd, ad, elvesz

felszólít, eldöntet, megtisztel

újat kellene írni ma

a múlt és jövő

nekem a Himnusznál kedvesebb

fohász

otthon

szónoklat


Maszkfelvétel, azonosulás

70. oldal 7 PERC

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás mozgósítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szerepjáték és reflexió

19. Képzeljetek el egy régen élt vagy ismert idős személyt, akinek a bőrébe szívesen belebújnátok, vagyis rokonszenvet éreztek iránta! – Mi mindenen kellene változtatnotok? Hogyan tudnátok azonosulni vele?

Elképzelt szerep

– Mi volna az eredménye ennek a szerepcserének? Mit érnél el vele? Mit tudnál kifejezni vele?

75

76


•

7 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁS: Azonosulás a felvett szereppel, személlyel, kifejezni, hogy fontos a számunkra, folytatni egy hagyományt, mintát, ezzel átörökíteni.


Archaizálás a Hymnusban; a „hozott anyagból” dolgozó költő

71. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A ráhangolásból kiindulva állítsuk párhuzamba a Himnuszt a maszkfelvétellel. • Készítsünk írásvetítőre vázlatot: A 2. vázlatpont előtt oldjuk meg a 20. feladatot! Ha soknak ítéljük, bontsuk négy csoportra az osztályt, és minden csoportnak egy-egy idézetet adjunk. Nem baj, ha a diákok nem értik a szövegek egészét, esetleg egyes szavakat, az a fontos, hogy a hasonlóságokra fgyeljenek fel. Oldják meg a feladatot, aztán közösen töltsük ki a táblázatot, és fogalmazzuk meg a következtetést. • A 21. feladatot házi feladatnak szánjuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : célrakereső olvasás Vá zlat: Régiességek (archaizálás) a Himnuszban A Hymnus alcíme: A magyar nép zivataros századaiból tudatos visszahelyezkedés a múltba, azonosulás régi idők magyarjaival. 1. Műfaj: Kölcsey korában (felvilágosodás) már nem eleven hagyomány az Istenhez szóló fohász. Kölcsey életművében sincs más istenes vers. A panaszkodó ének (jeremiáda) a XVI–XVII. századi magyar irodalom jellegzetes műfaja. 2. (Valláserkölcsi) történelemmagyarázat: Kölcsey Istennek tulajdonítja a történelmet, bűnösségünk miatt büntet Isten, vagyis erkölcstelenségünk miatt. Ez a XVI–XVII. századi gondolkodásban (protestáns prédikátorköltők, hitvitázók; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem) állandó fordulat. A jogos büntetés oka leginkább a megosztottság, a belső viszály, az erkölcstelen életmód, akár a Himnuszban. 3. Régies toposzok (toposz: szokványos, közhellyé vált költői kép): – a választott népet az Ígéret földjére vezető Isten (Biblia), – köszöntők áldás- és bőségkérése.

K Ö L C S E Y

F E R E N C :

H I M N U S Z

4. Régies rímelés: ragrímek (pl. históriás énekekben, XVI–XVII. század). 5. Ritmus: a Himnusz feltehetőleg a Megismerni a kanászt… kezdetű kanásznóta dallamára íródott. Összeg zés: „A Hymnus archaizálásában is kifejeződik a hagyomány, a múlt átélésének, újraélésének törekvése. A Himnusz mindenkori éneklői számára adva van ugyanez a lehetőség, mi Kölcsey közvetítésével még nagyobb időtávlatokat élhetünk meg.” 20. Keress hasonlóságokat a Himnusz szövegével az alább szereplő szövegekben! Megfigyeléseidet rögzítsd az alábbi táblázatba! SZERZŐ/CÍM KELETKEZÉSI IDŐ ROKONSÁG A HIMNUSSZAL

[…] Emlékezzönk meg a magyar népekről, Kiket ah nagy isten nagy jóval szerete. Ez országba hoza, igen megkazdagítta, Nékiek is ada jó fejedelmeket, Jámbor kerálokat és jó tanácsadókat. […] Haragra indítók hitetlenségönkkel, Vakságainkkal és nagy hamisságainkkal. Kezdők bosszantani kazdag aranyonkkal, Drága ezüstinkkel, ezekben bírásinkkal, Az Szerém korának nagy torkosságával Paráznaságokkal, rettenetes bűnökvel. Azért ő haragja ellenök gerjede,

Bosszú álló ostora rejánk szálla, Köztönk meghasonlánk, irigység, gyülölség Mi köztönk támada, kezdőnk egymást üldözni, Nagy sok környöl való szép tartományokat Jeles országokat isten tőlönk elveszte. Végzetre oztán mirejánk kihozá Basáival hitetlen török császárt, Mint ah zsidó népre és Jeruzsálemre Régen vitte vala az Nabuhodonozort: Minket es megvere és mi országonkat Mind elégette, dúlatá, raboltatá. (Farkas András, 1538)

Vajh! magyarok möly igen ti lám bolondok vagytok, Sőt mindönkör vendég királynak ti örültetök Hogy ti magyar fejedelmet soha nem uraltok Hogy ki miatt csak romlátok és kevesödtetök Mikor magyar királytok volt, ti jobban voltatok. Ingyen majdan mind elfogytok és semmivé lesztök. (Tinódi Lantos Sebestyén, 1554 körül)

77

78


Az nagy mindenható az földre tekinte, Egy szem fordulásbol világot megnézé, De leginkább magyarokat eszben1 vette Nem járnak az úton, kit Fia rendelte. Látá az magyaroknak állhatatlanságát Megvetvén az Istent hogy imádna bálvánt; […] Hogy ű szent nevének nincsen tiszteleti, Ártatlan Fia vérének böcsületi, […] De sok feslett erkölcs és nehéz káromlás Irigység, gyülölség és hamis tanácslás, Fertelmes fajtalanság és rágalmazás, Lopás, ember-ölés és örök tobzódás. Megindult ezekért méltán ű nagy haragja, Azért Mihály archangyalt2 magához hívá, És kemény haragjában igy parancsolá, […]

•

7 .

É V F O L Y A M

„Nézd ama kemény nyaku és kevély sciták3 Jó magyaroktól mily igen elfajzottak, Scitiábol, azt mondom, kihoztam üket, Miként Egyiptusbul az zsidó népeket, Hatalmas karommal verém nemzeteket, Mindenütt rontám, vesztém ellenségeket. Tejjel-mézzel folyó szép Pannoniában, Megtelepitém üket Magyarországban, És meg is áldám minden állapotjában; […] De ők ennyi jókért, ah, nehéz mondani! Ah, háládatlanok, és merték elhadni, Nem szégyenlik Isteneket4 elárulni, Ellenemre minden gonoszban merülni.

Ah bánom, ennyi jót hogy ü vélek töttem, Nem-é viperákat keblemben neveltem? De immár ideje velek esmertetnem: Én vagyok ama nagy bosszúálló Isten.” (Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, 1651)

Jaj, régi szép magyar nép, Az ellenség téged mikép Szaggat és tép! Mire jutott állapotod Romlandó cserép? Valál olyan szép, Magyar nép!

–

De sasnak körme között Fonnyadsz, mint a lép, Szegény magyar nép! Megrontattál mint cserép, Jaj, hát szegény magyar nemzet Jóra mikor lép? (Rákóczi-nóta, 1700-as évek5)

–

Fogalmazzuk meg tapasztalatainkat! Mit állapíthatunk meg? Mit mutatnak, illetve bizonyítanak az egyezések? Mit teszünk, mikor a Himnuszt énekeljük? Mi történik meg a szöveg által?

1 2 3 4 5

észrevette, megfigyelte főangyal itt: ősmagyarok Istenüket a Himnuszt megelőzően ez volt a magyar függetlenség titkos, tiltott himnusza

K Ö L C S E Y

F E R E N C :

H I M N U S Z

ADY ENDRE: NEKÜNK MOHÁCS KELL Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem: Én magyarnak születtem. Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon, Üssön csak, ostorozzon.

Ha van Isten, ne könyörüljön rajta: Veréshez szokott fajta, Cigány-népek langy szívű sihederje, Verje csak, verje, verje.

Ha van Isten, földtől a fényes égig, Rángasson minket végig. Ne legyen egy félpercnyi békességünk, Mert akkor végünk, végünk. (1908)

MEGOLDÁS: SZERZŐ/CÍM

FARKAS ANDRÁS

TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN

ZRÍNYI MIKLÓS

RÁKÓCZI-NÓTA

KELETKEZÉSI IDŐ

1538

1554

1651

1700 k.

ROKONSÁG A HIMNUSSZAL

– toposz: az ígéret földjére vezetett nép – Isten a történelem alkotója – oltalmazó Isten – haragvó és büntető Isten – a büntetés oka a magyarság bűne: romlott, erkölcstelen, széthúzó

– egyszerű ragrímek – a magyarok oktalansága – a nemzethalál lehetősége

– toposz: az ígéret földjére vezetett nép – Isten a történelem alkotója – oltalmazó Isten – haragvó és büntető Isten – a büntetés oka a magyarság bűne: romlott, erkölcstelen, széthúzó

– nép–tép rag átvétele – tragikus sorsú, szenvedő nép

79

80


•

7 .

É V F O L Y A M

21. Olvassátok el a Nekünk Mohács kell című Ady-verset, és a gondolkodástérkép segítségével dolgozzátok fel!

toposz

forma

Nekünk Mohács kell

cím

jelentés

nyelvtani személyek

A NYELV RÉGEN ÉS MA R ÁHANGOLÓDÁS 16. lépés

Közmondások, szólások, idiómák

10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A téma előkészítése. Papírlapokra felírunk 3-4 szólást, közmondást, ezeket egy-egy tanulónak le kell rajzolnia vagy el kell mutogatnia (a papírlapon szerepeljen a módszer is: vannak olyanok, amelyeket lehetetlen elmutogatni, viszont ötletesen le lehet rajzolni, és fordítva). Lehetséges ötletek: – – – – – – –

Aki másnak vermet ás, maga esik bele. (mutogat) Fogához veri a garast. (mutogat) Bottal üthetik a nyomát. (rajzol) Két szék közt a pad alá esik. (mutogat) Szöget üt a fejébe. (rajzol vagy mutogat) Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik. (rajzol) Ki korán kel, aranyat lel. (mutogat) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : írott szöveg vizualizálása, elmutogatása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportos vagy frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : „Most mutasd meg!” játék

JELENTÉSTEREMTÉS 17. lépés

A szólások, közmondások használata

10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Beszéljük meg, melyik közmondásnak, szólásnak ismerik a használatát. Kártyákon rövid szituációkat osztunk ki a csoportoknak. A szituációk „csattanója” a 16. lépésben szereplő közmondások, szólások közül egy.

82


•

7 .

É V F O L Y A M

Példák: A) Egy ismerősömhöz nemrég betörtek. Elvitték az aranyékszereit és a tévéjét. Az egyik szomszéd észrevette a rablást, mert a lakásajtó nyitva állt. Hívta is azonnal a rendőrséget, akik kijöttek helyszínelni, de addigra a rablónak már ……………………………… (bottal üthették a nyomát). – Fogalmazzuk meg más szavakkal a jelentését: bottal üthetik a nyomát = eltűnik, már messze jár. – Keressünk rokon értelmű szólásokat, akár teljesen újakat is, pl. eltűnik, mint a kámfor; eltűnik, mint szürke szamár a ködben; szublimál; felszívódik; árkon-bokron túl jár. B) Gábornak megtetszett az osztályból egy lány, Kati. Elhívta moziba, vett neki süteményt a büfében: úgy tűnt, a lány is megkedvelte Gábort. Nemsokára azonban hazaérkezett külföldről a fiú régi barátnője, Bea. Nem tudta, hogy időközben Gábor már egy másik lányt szeret, ezért úgy viselkedett, mintha még mindig együtt járnának. Gábor nem tudta jól kezelni a helyzetet: Katival is szeretett volna találkozgatni, de rájött, hogy Bea is fontos neki, ezért nem mondta el senkinek sem az igazat. Végül mindkét lánynak fülébe jutott, mit művelt Gábor: attól kezdve se Kati, se Bea nem beszél vele. Szegény Gábor így …………………………………………… (két szék közt a pad alá esett), de ezért csak magát okolhatja. – Fogalmazzuk meg más szavakkal a szólás jelentését. – Keressünk még hasonló értelmű szólásokat, pl. aki sokat markol, keveset fog; egy fenékkel nem lehet két lovat megülni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : anyanyelvi kompetencia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : kiscsoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, szövegolvasás és kiegészítés


76. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Azt ismertetjük fel, hogy a közmondások, szólások régebbi korokból itt maradt zárványok, amelyeknek elemeit gyakran már nem használjuk, csak az egész kifejezést. A feladat bevezetőjeként a tanár röviden összefoglalhatja (saját belátása szerint) egy választott szólás, közmondás eredetét (O. Nagy Gábor: Mi fán terem?). • Osszuk szét a mondásokat a csoportoknak úgy, hogy mindenhová legalább 2-3 jusson. A tanulók próbálják megtalálni az aláhúzott szavak jelentését. Ehhez használják az értelmező szótárt! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi érzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok

K Ö L C S E Y

F E R E N C :

H I M N U S Z

M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 22. Figyeld meg az alábbi közmondásokat, szólásokat és az aláhúzott szavakat, kifejezéseket! Ha ismered valamelyik szó, kifejezés jelentését, magyarázd el társaidnak! Ha egyiket sem ismered, próbáld meg a közmondás/szólás jelentése alapján kikövetkeztetni. Használd a Magyar értelmező kéziszótárt! a) Íme a közmondások és szólások: – Ebül szerzett jószág ebül vész el. – A jó bornak nem kell cégér. – Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. – Közös lónak túros a háta. (Vigyázz! Nem túrós!) – Tanulj, tinó, ökör lesz belőled. – Serény asszonynak rest a lánya. – Sok bába közt elvész a gyerek. – A betyárból lesz a legjobb pandúr. – Gúzsba van kötve. – A kákán is csomót keres. – Védi a mundér becsületét. – Suba subához, guba gubához. – Elveti a sulykot. b) Az aláhúzott szavak közül melyiket hallottad már mástól? Milyen gyakran, milyen szituációkban használjuk ezeket a szavakat? c) Próbálj meg értelmes mondatokat alkotni az alábbi szavakkal! – ebül – túros – serény – suba – gúzs(ba) d) Milyen hatásúak a c) feladat mondatai? Jelöld x-szel, milyen szövegben tudod ezeket a szavakat használni! baráti e-mail iskolai irodalmi fogalmazás párbeszéd egy veled egykorúval párbeszéd egy idősebb családtaggal

e) Egy baráti e-mailben vagy sms-ben ritkán használunk régies szólásokat, közmondásokat. De biztos előfordul, hogy valamilyen újabb mondást találtok ki. Sorolj fel néhányat! Figyeld meg a példát! Régies: Megbánja, mint a kutya, aki kilencet kölkedzett. Újabb, hasonló értelmű: Megszívja, mint faltörő kos a fotocellás ajtót.

83

84


•

7 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁS: b)

A legtöbbet már csak ezekben a szólásokban, önállóan nem.

e)

Pl. ..., mint mackósajtban a brummogás

19. lépés: 23–24. feladat T/23–24.

Szólások és közmondások közti különbségek

78. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Ha valamelyik szólás, közmondás jelentése (pl. elássák a csatabárdot) nem teljesen érthető, magyarázzuk el (Az indiánok úgy kötöttek békét...). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : anyanyelvi kompetencia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz 23. Mi a különbség a szólások és a közmondások között? a) Figyeld meg az alábbi két csoportot: az egyikben szólások, a másikban közmondások vannak összegyűjtve. Mi a fő különbség köztük? Gondolj arra, hogy mennyire lehet egyiket vagy másikat átalakítani; mondat- vagy szókapcsolat értéke van-e. SZÓLÁSOK

KÖZMONDÁSOK

Ajtóstul ront be a házba. Lenyeli a békát. Elássák a csatabárdot. Rossz fát tesz a tűzre. Bottal üthetik a nyomát.

Bolond lukból bolond szél fú. Ahány ház, annyi szokás. Hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Sok lúd disznót győz. Nem akarásnak nyögés a vége.

b) Melyik csoport tagjait lehet egy mondatrész hozzáadásával mondattá alakítani? Például: Pisti mindig ajtóstul ront a házba. *Pisti disznót győz. c) Milyen átalakításokat tudsz elvégezni a szólásokon, a közmondásokon?

K Ö L C S E Y

F E R E N C :

SZÓLÁSOK

H I M N U S Z

KÖZMONDÁSOK

MEG LEHET VÁLTOZTATNI A SZÓRENDET? BE LEHET TOLDANI EGY-KÉT MÓDOSÍTÓ SZEREPŰ SZÓT?

d) Figyeld meg, melyik lehetséges az alábbi mondatokban! – Itt nincs elásva még a csatabárd. – Kénytelen vagyok ezt a békát is lenyelni. – Maga esik bele abba, aki másnak vermet ás. – Annyi szokás van, amennyi ház. e) Használhatunk-e rokon értelmű szavakat a szólásokban, a közmondásokban? Próbáljunk meg rokon értelmű szavakat használni az aláhúzottak helyett! – Ajtóstul ront be a házba. – Sok lúd disznót győz. – Rossz fát tesz a tűzre. – Bottal üthetik a nyomát.

MEGOLDÁS: b)

szólások

c)

A szólások szórendje változhat, más szavakat is betoldhatunk, de a közmondásokban egyiket sem tehetjük.

d) Az utolsó két példa nem jó, ezt jelöltetni kell, pl. a szakirodalomban használatos *-gal. e)

Egyik csoportban sem lehet kicserélni a szavakat rokon értelmű szavakra.

24. Rendszerezd! a) Mi(k) a különbség(ek) a szólások és közmondások között? b) Van fontos stílusbeli, szókincsbeli különbség a két csoport között? Sem a szólásokban, sem a közmondásokban nem lehet rokon értelmű szavakkal kicserélni az egyes elemeket. Egy közmondást/szólást ugyanúgy egységként, szóról szóra meg kell tanulni, mint például egy idegen szót: tudni kell az alakját, és tudni kell, hogy milyen helyzetben használhatjuk, azaz mi a jelentése.

MEGOLDÁS: b)

Nem jellemző.

85

86


20. lépés: 25–26. feladat T/25–26.

•

7 .

É V F O L Y A M

Közmondások vizsgálata mondatelemzési feladatokkal

80. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Adjuk ki otthoninak a feladatot, hogy a tanulóknak legyen idejük utánajárni, melyik közmondás hogy hangzik eredetileg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi érzékenység és tudatosság C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat A 26. feladatot szorgalmi feladatnak szánjuk. 25. Az alábbi összeollózott közmondásokból próbáld meg kitalálni az eredetiket, majd válaszolj a kérdésekre. Általában két közmondást raktunk össze. (Van olyan közmondás, aminek csak egy része lesz itt.) Használd O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvét! a) Messziről jött embert ne halaszd holnapra. –

Vizsgáld meg, milyen változtatást kellett végezni az egyes kifejezéseken, hogy a másik szólásba be tudjuk illeszteni.

b) Néma gyereknek nem kell cégér. –

A három mondatban (az összekevert közmondásban és a két eredetiben) milyen szerepet tölt be a -nak/-nek ragos kifejezés?

c) Ki mint veti ágyát, úgy arat. –

Ebben az esetben nem kellett átalakítanunk a kifejezéseket. Miért lehetett ebben az esetben mégis könnyen összeollózni a két közmondást? Figyeld meg a két eredeti mondást: nagyjából próbáld meg megfogalmazni a jelentésüket:

MEGOLDÁS: a)

Messziről jött ember-t; tehát tárgyat csinálunk belőle, mert a másik mondás azt kíván arra a helyre.

b)

Az új „közmondásban”: a kell ige vonzata; a néma gyereknek az anyja sem érti a szavát mondásban a birtokos kifejezés része; a jó bornak nem kell cégér mondásban a kell ige vonzata. (Elég, ha annyit észrevesznek a tanulók, hogy az egyik esetben egy igéhez, a másikban egy főnévhez kapcsolódik szorosabban.)

K Ö L C S E Y

c)

F E R E N C :

H I M N U S Z

Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. x Ki mint vet, úgy arat. Ez a két mondás keveredik, jelentésük kb. ugyanaz: ’az előkészületek minden munka, cselekvés eredményét befolyásolják’. Azért lehet összekavarni a két mondást, mert ugyanarra a mondatszerkezetre épülnek – elképzelhető, hogy egyik a másikból fejlődött vagy nyelvjárásbeli változatokról van szó: ki mint csinál valamit, úgy csinál valami mást, ami az elsőnek folyománya.

26. Gyűjts olyan szólásokat, amelyeket a veled egykorúak gyakran használnak! Kérdezd meg szüleidet, nagyszüleidet, hogy használják-e ezeket, ismerik-e a jelentésüket!

87

4. SZÖVEGPÁRHUZAMOK NEMZETHALÁL ÉS TÚLÉLÉS, VERESÉG, MEGMARADÁS ÉS IDENTITÁS 3 (4) óra


Megmaradás vagy pusztulás

82. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A házi feladat megbeszélése. Ady: Nekünk Mohács kell. Az egyéni gondolkodástérképek alapján készítsünk közös gondolkodástérképet tanári irányítással. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintetizálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázatkitöltés és feladatmegoldás 1. Ady Endre Nekünk Mohács kell című verse alapján a kérdések segítségével töltsd ki a táblázatot! IDÉZET

VÉLEMÉNYEM

KI A BESZÉLŐ? KINEK A NEVÉBEN BESZÉL? KIT SZÓLÍT MEG? MIT KÉR? MI AZ OKA ENNEK A KÉRÉSNEK? MILYENNEK LÁTJA A MAGYAROKAT?

a) Mi volt a megdöbbentő, szokatlan számotokra Ady versében? Képzeld el azt a helyzetet, amelyben megszülethetett ez a vers! b) Mikor szoktuk (milyen helyzetben, állapotban) ezt a súlyos átkot mondani: „Verjen meg az Isten!” c) Milyen érzésekről árulkodik ez a szöveg? Szerintetek hogyan viszonyul a hazájához a versbeszélő? Gyűjtsük ki a szövegből, amit tudunk/tudhatunk erről!

S Z Ö V E G P Á R H U Z A M O K

d) Mi lehetett a beszélő szándéka? Indokolj a szövegből! e) Hogyan vélekedik a magyarokról? f)

Miért nevezhette egy méltatója „fordított Himnusznak” ezt a verset?

g) Mennyiben folytatja Ady a Himnusz történelemszemléletét?

MEGOLDÁS: a)–e)

KI A BESZÉLŐ?

IDÉZET

VÉLEMÉNYEM

„Én magyarnak születtem”.

Egy tagja a nemzetnek.

KINEK A NEVÉBEN BESZÉL?

A nemzet nevében, melynek ő is tagja.

KIT SZÓLÍT MEG?

„Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:”

Istent, ha van.

MIT KÉR?

„meg ne sajnáljon engem”, „ne könyörüljön”, „Verje” „meg ne sajnáljon”, „nehogy zöld ágat hozzon”, „Üssön, ostorozzon”, „földtől az égig rángasson végig”, „Ne legyen félpercnyi békességünk, mert akkor végünk, végünk.”

Könyörtelenséget, bántalmazást, ösztökélést, negatív ösztönzést.

MI AZ OKA ENNEK A KÉRÉSNEK? MILYENNEK LÁTJA A MAGYAROKAT?

Közösséget vállal a nemzettel: félti; haragvó szeretet, kétségbeesett keserűség, düh. „Veréshez szokott fajta Cigány népek langy szívű sihederje.”

Tehetetlen, meggondolatlan, csak a szenvedésből ért.

f)–g) A balsors adott, elfogadott tényként szerepel, nemzethalál.


A nemzethalálhoz való viszony

83. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Minden tanuló olvassa el figyelmesen a következő szövegeket: Kölcsey: Zrínyi dala, Ady: Az Idő rostájában, Ottlik Géza: Iskola a határon (III/24. részlet), Örkény István: Budapest. Ezután a „tollak

89

90


•

7 .

É V F O L Y A M

középen” módszerrel mindenki beszéljen az olvasottakról. A cél ebben a fázisban, hogy minden tanuló kifejezze szóban olvasmányélményét, első benyomásait. • Tollak középen: a módszer lényege, hogy minden tanuló elmondja gondolatait. Aki megkezdi mondandóját, leteszi a tollát középre. Addig nem szólalhat meg, amíg a csoport minden tagjának tolla középre nem kerül. Ha kíváncsiak vagyunk néhány véleményre, válasszunk ki egy-egy tollat, kérdezzük meg, ki a gazdája, majd kérjük meg, hogy az illető ismertesse saját, már elhangzott álláspontját, gondolatát. Ameddig van gondolatuk, meg lehet ismételni a kört. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, elvonatkoztatás, szóbeli megnyilvánulás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tollak középen 2. A magyar irodalomban gyakran jelenik meg a nemzethalál gondolata. Olvasd el az alábbi szövegeket, és fogalmazd meg társaidnak első benyomásaidat!

KÖLCSEY FERENC: ZRÍNYI DALA Hol van a hon, melynek Árpád vére Győzelemben csorga szent földére, Mely nevével hév szerelmet gyújt; S messze képét bújdosó magzatja, Még Kalypso keblén is siratja, S kart feléje búsan vágyva nyújt?

Itt van a bérc, s omladék fölette, Mely a hőst és hírét eltemette, Bús feleség hamván, s néma hant; Völgyben űl a gyáva kor s határa Szűk köréből őse saslakára Szédeleg ha néha felpillant.

Itt van a hon, ah nem mint a régi, Pusztaságban nyúlnak el vidéki, Többé nem győzelmek honja már; Elhamvadt a magzat hő szenvedelme, Jégkebelben fásult szívet zár.

És hol a nép, mely pályát izzadni, S izzadás közt hősi bért aratni Ősz atyánknak nyomdokin tanúlt; S szenvedett bár, s bajról bajra hága, Hervadatlan volt szép ifjusága, A jelenben múlt s jövő virúlt?

Hol van a bérc, és a vár fölette, Szondi melynek sáncait védlette, Tékozolva híven életét; Honnan a hír felszáll, s arculatja Lángsugárit távol ragyogtatja, S fényt a késő századokra vét?

Vándor állj meg! korcs volt anyja vére, Más faj állott a kihúnyt helyére, Gyönge fővel, romlott szívtelen; A dicső nép, mely tanúlt izzadni, S izzadás közt hősi bért aratni, Névben él csak, többé nincs jelen. (Szobránc, 1830. júl.)


ADY ENDRE: AZ IDŐ ROSTÁJÁBAN Kezében óriás rostával Áll az Idő és rostál egyre, Világokat szed és rostál ki Vidáman és nem keseregve S busul csak az, akit kihullat

Szóljak próféták új szavával: Nem kik mertek tagadni multat, De kik nem magvak a Jövőnek, Mindig azok, akik kihullnak: Világok, népek, girhes eszmék

S aki kihull, megérdemelte Az ocsut az Idő nem szánja. Aszott nemzetek, hűlt világok, Tört életek miazmás1 vágya Halálra-valók s nem kár értük.

Fonnyadtak s összezsugorodtak, (Így szól az új próféta-ének) Az Úr, az Idő áll örökké, De elmulnak a renyhe népek S velük együtt a tiszta Lóthok2

Óh, aszottak és be nem teltek S óh, magam is faj-sorsom osztván, Be igazság szerint hullunk ki A kegyetlen óriás rostán, Kedvét töltvén az Időnek. (1913)

OTTLIK GÉZA: ISKOLA A HATÁRON III/24. Végzett negyedévesek (részlet) A mohácsi csata négyszázadik évfordulója közeledett éppen. Fura dolognak látszik talán a vereséget megünnepelni, de hát aki a győzelmét ünnepelhette volna itt most, a hatalmas ottomán világbirodalom, már nem volt meg. A tatároknak is nyomuk veszett, sőt időközben, szinte a szemünk láttára a szívós Habsburg-császárságnak is. Megszoktuk hát, hogy egyedül ünnepelgessük vesztett nagy csatáinkat, melyeket túléltünk. Talán azt is megszoktuk, hogy a vereséget izgalmasabb, sűrűbb anyagból való és fontosabb dolognak tartsuk a győzelemnél – mindenesetre igazibb tulajdonunknak.

(1959)

ÖRKÉNY ISTVÁN: BUDAPEST A Kálvin téren egy autóbusz nekirohant egy fának. Hirtelen az egész városban megálltak az összes villamosok. Minden megállt, még a kisvasút is a játéküzlet kirakatában. Csönd lett. Később még felzörgött valami, de csak egy újságpapírt söpört magával a szél. Aztán nekisodorta egy falnak, és még nagyobb lett a csönd. Nyolc perccel az atombomba robbanása után kialudt a villany, rögtön utána a rádióban lejárt az utolsó gramofonlemez. Egy óra múlva szörcsögni kezdtek a csapok, aztán nem folyt több víz. A lomb is száraz lett, akár a bádog. A szemafor szabad utat jelzett, de az utolsó bécsi gyors már nem futott be a pályaudvarra. Mozdonya kazánjában reggelre kihűlt a víz. Egy hónap alatt elgyomosodtak a parkok, zab nőtt a gyermekjátszóterek homokozóiban; ezalatt a

1

vízből talajból kiáradó, betegséget, ragályt okozó párák, gőzök

2

bibliai személy, akinek mint igaz embernek Isten megkegyelmezett Szodoma és Gomora elpusztításakor

91

92


•

7 .

É V F O L Y A M

söntések polcain is beszáradtak az étvágygerjesztő illatok. Minden élelmiszert, az összes bőrdíszműárut és a könyvtári könyveket megették az egerek. Az egér roppant szapora állat; ötször is lefial egy esztendőben. Nem sok idő múlva úgy ellepték az utcákat, mint valami bársonyos, iszapszerűen hömpölygő kövezet. Birtokba vették a lakásokat, a lakásokban az ágyakat, a színházakban a zsöllyéket. Bejutottak az Operaházba is, ahol a Traviata került színre utoljára. Amikor az utolsó hegedűn átrágták az utolsó húrt, annak pendülése volt Budapest búcsúszava. De már másnap, az Operával éppen átellenben, egy romház kövein megjelent egy cédula: „Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor Varsányiné.” (1968)


86. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladatban megfogalmazott kérdések segítségével megbeszéljük az olvasottakat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koncentráció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 3. Beszéljük meg! a) Miben hasonlítanak az olvasott szövegek? b) Miben térnek el egymástól? c) Lehet-e valamilyen szempont szerint csoportosítani őket? d) A történelmi balszerencsén, a balsors tudatán kívül a magyar közgondolkodásban vissza-visszatér a nemzethalál látomása. Az eddig megismert versek közül melyekben találkoztunk ezzel?

MEGOLDÁS: a)

nemzethalál, vereség

b)

Túlélésre képes, a vereségből előnyt kovácsol. Csak a vereség lehetőségét hangsúlyozza.

c)

Lehet-e valamilyen szempont szerint csoportosítani őket? (Ady – Kölcsey, Ottlik – Örkény)


d) Gyakorlatilag mindben: Nem tudhatom..., Szózat, Himnusz, Nekünk Mohács kell. A nemzethalál eszméje a reformkorban (Kölcsey, Vörösmarty korában) igen elterjedt volt. A gondolatot felvető német bölcselő (J. G. Herder) neve nyomán herderi jóslatként is emlegetjük. Elgondolása szerint a magyar nemzet felszívódhat a környező népek tengerében. A Habsburg Birodalom egységesítő tervei és a környező szláv népeket egyesítő pánszláv (össz-szláv) birodalom vágyának ismeretében valós lehetőségnek tűnt ez akkoriban. 4. Válaszoljatok a kérdésekre a Zrínyi dala című vers alapján! a) A nemzethalál gondolatát milyen eszközként használja fel a költő? b) Mi teszi a tömeget nemzetté? c) A versben a versbeszélő Zrínyi szerepében jelenik meg. Mi lehet a „maszkfelvétel” jelentősége? Mit tudtok Zrínyi Miklósról? d) A vers formája párbeszéd. Kik beszélnek? Milyen vélemények ütköznek a beszélgetésben?

MEGOLDÁS: a)

Provokatív, cselekvésre, közösségi áldozatvállalásra buzdító célzattal.

b)

„a magzat hő szerelme” – a haza iránti szeretet „…a hőst és hírét temette, Bús feledség hamván, s néma hant” – közös történeti emlékezet.

c)

Nemzeti múltunk kiemelkedő alakja – politikus, hadvezér, költő; példamutató a reformkor számára a nemzet iránt tanúsított sokoldalú, tevékeny szeretetével, felelősségteljességével. Olyan korban élt, mikor – a reformkorhoz hasonlóan – szintén aktuális volt a megmaradás kérdése.

d) Zrínyi – Kölcsey jelenében élő magyar. A kivetített belső párbeszéd egyúttal idő- és értékszembesítő is. Beszélő I. – Hol van a hazaszeretet, mely naggyá tette a nemzetet? – Hol vannak a hősők, kiknek hírneve éltette a nemzetet? – Hol vannak a hazáért ténykedő emberek, akik minden kudarc ellenére kitartottak őseik hite mellett? Beszélő II. – Kihalt a nemzetből a hazaszeretet érzése. „Elhamvadt a magzat hő szerelme, Nincs magasra vívó szenvedelme, Jégkebelben fásult szivet zár.” – A jelen méltatlan a hősökhöz, gyáva. – Erőtlen, erkölcstelen, szívtelen (szeretetlen) a jelen embere („Gyönge fővel, romlott, szívtelen).

93

94


•

7 .

É V F O L Y A M

5. Kölcsey, Berzsenyi, Ady a) Melyik a Kölcsey-vers tételmondata? b) Berzsenyi Dániel alább idézett sorait kapcsoljuk össze a Zrínyi dala tételmondatával! „Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.” – Mi jut eszünkbe a felsorolás hallatán? „aszott, hült, tört, miazmás, girhes, fonnyadt, összezsugorodott, renyhe, be nem telt” c) Hogyan viszonyul Az Idő rostájában című Ady-vers a nemzethalálhoz? d) Gyűjtsük ki a szövegből azokat a kifejezéseket, szavakat, melyekkel kifejezi egyetértését a pusztulással, illetve a nemzet élhetetlenségét hangsúlyozza! A nemzethalál-vízió megjelenítésének eszköze Adynál egy monumentális kép. Mondjuk el, milyen képet látunk!

MEGOLDÁS: a)

„Névben él csak, többé nincs jelen.”

b)

élettelenség, életképtelenség, hiány, romlás

c)

elfogadja, megérdemeltnek tartja

d) „az ocsut az Idő nem szánja” „Aszott nemzetek, hült világok” „Tört életek miazmás vágya” „Halálra-valók” „nem magvak a Jövőnek” „girhes eszmék” „Fonnyadtak s összezsugorodtak” „renyhe népek” „aszottak, be nem teltek” „Kedvét nem töltvén az Időnek” 6. Ezzel a borúlátással, kísérteties látomással ellenkező véleményt fogalmaz meg Ottlik és Örkény is. a) Milyen „nemzeti jellemvonásra” mutat rá mindkét szöveg? b) Mi jellemző e szövegek szerint mind az összmagyarságra, mind annak jelképes képviselőjére, Varsányinéra? c) Kövesd nyomon a pusztulás folyamatának állomásait! Mi váltja ki a groteszk (egyszerre torz és nevettető, borzalmas és megrendítő, rút és fenséges) hatást? Milyen össze nem illő elemek váltják ki a borzongást?


d) Mi a szerepe a pusztulás fokozásának a szöveg szerkezetében? e) Miért fontos, hogy Varsányiné „hozott szalonnával” vállal egérirtást? f)

Szerinted mi történik a városban a hirdetés megjelenése után? Folytasd a történetet!

g) Ottlik regénye 1959-ben jelent meg. Azóta újabb „birodalmak” bukását éltük túl. Melyekét?

MEGOLDÁS: a)

a túlélés képessége, a veszteségből erényt kovácsolás képessége

b)

Találékonyság, abban a helyzetben, amikor már semmi esély nincs a túlélésre, a semmiből is új életre kel.

c)

pl. ágyak zsöllyék, Traviata utolsó hegedűhúr

d) a csattanó hatásos előkészítése e)

összjáték, együttműködés, élelmesség, leleményesség

f)

Ez a feladat/kérdés többféleképpen alkalmazható: szorgalmi házi érdeklődőknek jelenetírás: kik, hogyan, honnan, hol jelennek meg, miről beszélnek, pl. az első oldalszalonna tulajdonosa és Varsányiné párbeszéde, biztató beszéd a félelemből lapulók számára doktor Varsányinétól stb. Persze mindez pontos, érthető feladatmegjelölésben, pl.: Írd meg doktor Varsányiné beszédét, melyet a félelemtől reszkető, passzivitásba süllyedő emberekhez intéz!

g)

Szovjetunió, Jugoszlávia, NDK

7. Milyen értelemben lehet a vereség „izgalmasabb, sűrűbb anyagból való és fontosabb”, mint a győzelem? Miben rejlik a vereség értéke?

vereség

győzelem

95

96


•

7 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG: A győzelem esetleg nem tanít meg olyan túlélési technikákra, válaszokra, mint a vereség. A győzelem esetleg védtelenné, elbizakodottá tesz. A vereség önvizsgálatra, így önismeretre késztet. Az önismeret a jobb, gazdagabb életlehetőség záloga.


Vereség és győzelem

90. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A 9. feladatot otthoni feladatnak szánjuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : empátia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális; egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés; házi feladat 8. Képzeljünk el egy olimpiai győztest és azt a társát, aki a győztes sikere miatt nem jutott be az olimpiai keretbe! a) Mit eredményezhet a győzelem, mit eredményezhet a vereség? Hogyan hathat rájuk, egymáshoz való viszonyukra? b) Székely Éva olimpiai úszóbajnoknőnk könyvet írt életéről, Sírni csak a győztesnek szabad címmel. Mi a véleményed a címmondatról? Tényleg így van? 9. T-tábla segítségével gyűjtsük össze a vereség előnyeit, hátrányait! Milyen előnyei és hátrányai vannak annak, ha valaki – vagy akár egy nemzet – nagyon bensőséges viszonyban van a vereséggel? A SOROZATOS VERESÉG ELŐNYEI

A SOROZATOS VERESÉG HÁTRÁNYAI



Kosztolányi Dezső: Lenni vagy nem lenni

91. oldal 40 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Az egyik legélménydúsabb (és közösségformálóbb) technika. Aktivitásra késztet, motivál. A válaszoknál nem az a cél, hogy kitaláltassuk a történetet, ne is sugalmazzuk, viszont biztassuk a diákokat minél több lehetőség számbavételére. Inkább – ha nagyon elkalandoznak – irányítsuk vissza őket a történethez, a már olvasott információkra való figyelmeztetéssel. (Széchenyi beszédét itt nem kell részletesen elemezni, a következő óra anyaga lesz, itt csak az alapdilemma megértése a cél.) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koncentráció, szóbeli megnyilatkozás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szakaszos szövegfeldolgozás, jóslás

10. Olvassátok szakaszosan Kosztolányi szövegét, és közben beszéljétek meg a kérdéseket! KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: LENNI VAGY NEM LENNI .................................................................................................................. .................................................................................................................. ..................................................................................................................

Véleményetek szerint mi lesz a történet témája? Kik lesznek a szereplői? Miért? Ismeri-e valaki ezt a szállóigét? Honnan?

Széchenyi István egy kora tavaszi napon délután öt órára palotájába kérette barátait. 1848-ban történt ez, közvetlenül a forradalom kitörése előtt, március 12-én. .................................................................................................................. .................................................................................................................. Az alábbi ívet köröztette: „Miután hazánk és kivált nemzetségünk könnyen veszélynek indulhat, s előttük azon állapot áll, hogy fajtánk vagy egy dicső érába lépjen, vagy a legnagyobb veszedelembe keveredjék, felszólítom különösen – mert mindenkit szívesen látok – az alul fejezetteket: méltóztassanak barátságos tanácskozmányra lakásomon engem szerencséltetni. Széchenyi István” Az ív mögött a meghívottak hosszú lajstroma található, vagy hetven politikus neve. Közte Kossuthé is.

Mit tudtok Széchenyi Istvánról? Vajon miért határozza meg az író ilyen pontosan a dátumot?

97

98


•

7 .

É V F O L Y A M

.................................................................................................................. ..................................................................................................................

Mit tudtok Kossuth Lajosról? Miért említi meg külön az ő nevét az elbeszélő?

Vendégei egymás után érkeztek. Inasai – az egyik bécsi, a másik egy szakállas, öreg cseh – lesegítették az urakat hintójukból. Bevezették őket a társalgóba. Elmúlt öt óra, negyed hat, fél hat. A házigazda nem mutatkozott. Türelmetlenkedni kezdtek, nem is annyira udvariatlansága, mint inkább nemtörődömsége miatt. A társaság fölállt, cihelődött. Ekkor – háromnegyed hat felé – jelent meg a szárnyas ajtóban Széchenyi István. Izgatott volt, sápadt. Ez sötétbarna bőrén is meglátszott. Halálsápadt volt. Senkivel se fogott kezet. Megállt a szárnyas ajtó közelében, melyet közben becsuktak az inasok. Tekintete végigcikázott a jelenlévőkön. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. ..................................................................................................................

Miért várakoztathatta meg vendégeit Széchenyi? Miért lehetett „halálsápadt”? Mi lehet a jelentősége annak, hogy senkivel sem fogott kezet? Vajon miért zárják magukra az ajtókat? Milyen hatást kelt ez a mozzanat?

Először is azt vette észre, hogy Kossuth nem jött el. Természetesen, természetesen. Már hetek óta leveleket kap mindenünnen, vidéki kúriákról, az „erdélyi hon magyar fiai”-tól, melyben figyelmeztetik, mire készül ez az izzó népvezér. Nem is várta, hogy eljöjjön. De hogy nem jött el, az szinte önkívületbe hozta. A hetven meghívott közül ebben a sorsdöntő órában körülbelül húszan jelentek meg. Ott látta Andrássy Györgyöt, Cziráky Jánost, Károlyi Györgyöt, Keglevich Károlyt, Lonovics Józsefet, Majláth Györgyöt, Majtényi Antalt, Pálffy Móricot, Perényi Zsigmondot, Szapáry Józsefet, Széchényi Antalt, Ürményi Józsefet és másokat. Az idők forradalmas árja Wesselényi Miklóst, az erdélyi mágnást is fölsodorta ide Zsibóról. Aztán még ott állt – oldalt – két mostohafia: Zichy Félix és Zichy Henrik. Ez a részvétlenség elcsüggesztette. Ha előbb lobogni kezdett vére Kossuth távolmaradása miatt, a többiek közönye lehűtötte. Fáradtan tartotta bal kezében a papírlapot, melyre följegyezte beszéde jelszavait. A papírlap remegett ujjai között. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. ..................................................................................................................

Miért ismétli meg a „természetesen” szót az elbeszélő? Mit jelent valójában? Milyen hatások érik Széchenyit, milyen érzések viaskodnak benne beszéde előtt? Vajon mit fog mondani?


Lefelé nézett, a földre, mereven, mint amikor beszélni készült. Bocsássatok meg, uraim – mondotta –, hogy megvárakoztattalak benneteket. Nem hivatalos elfoglaltság, nem, nem. Valami merőben más. Kevesebb annál, több annál. Minekelőtte beléptem ide, dolgozószobámban tépelődtem. Kebelemben iszonyú vihar dúlt – és itt elnémult, ujjait szokása szerint begombolt kabátja szárnyába akasztva. – Lassan gyülemlett bennem ez a vihar, kétség kétségre, felleg fellegre, de történetesen most robbant ki. Én pedig döntöttem – megint szünetet tartott. – Évek óta azon tűnődöm, érdemes-e még folytatni építőmunkánkat? Kezdetben fölcsillana egykét pisla reménysugár. Azóta a láthatár teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. Szükségtelen részletezni. Vérről álmodunk, beszélünk mindannyian. Itt állunk Európa közepén, mint Európa szégyene. Népünk tunya, bárdolatlan, úrhatnám, az igazság iránt érzéketlen, kötelességre renyhe, pallérozására nem fogékony. Talán távol keleten, termőtalajába virágozhatott is volna, de ideplántálva a nyugatra, elkorcsosult, alacsonyságba süllyedt, megvénhedett. Hiába ojtjuk be a míveltség nemesebb ágával ezt az agg törzset. Ha nyugativá válik, akkor elveszti eredendő sajátosságát és egyéniségét, idegenné lesz, ha pedig elhanyagoljuk, akkor kiszárad, elcsenevészesedik. Így se nyugati, se keleti, se európai, se magyar. Mi is az értelme annak, hogy valaki magyar? – kérdezte, és fölvetette ideges fejét, hetykén, majdnem kihívóan. – Mi az értelme, hogy olyan nyelvet beszélünk, melyet már egy kőhajításnyira sem értenek? Mi az értelme annak, hogy egy maroknyi népecske ilyen idea fixával él s ragaszkodik ősei őrületéhez? Nem, uraim – mondta –, és zilált haját homlokára csapta, – nem, uraim – mondotta még egyszer emelt hangon, csaknem kiabálva –, ennek semmi értelme sincsen. Semmi értelme nincs annak, hogy kirekesztessük a mívelt népek közösségéből. Semmi értelme, hogy itt, a világmappa egy parányi pontján nemzetesdit játsszunk. Semmi értelme annak, hogy fiainknak és azok fiainak átadjuk nyelvünket, mint valamilyen örökletes nyavalyát. El kell hát felejtenünk – szólt növekvő hévvel –, mielőbb bele kell olvadnunk a németségbe, a monarchiába. Az ausztriai örökös tartományok kifejlődése, nemzetiségünk, nyelvünk végleges megszűnte áldás és jótétemény leend nekünk is, az egész emberiségnek is. Csak az első nemzedéknek fog ez fájni. Az utána következő áldandja érte emlékünket. Meg kell semmisülnie a magyarnak, le kell tennie minden revolúcióról, izgágaságról. Nekünk pedig csak egy kötelességünk van: szabad folyást engedni a világhistória könyörtelen eseményeinek. Más út nincs. A biztos megsemmisülés vár ránk. Kétféle halál között választhatunk: az egyik fájdalmas, a másik fájdalmatlan. Higgyétek el, nem csekély lelki tusák, hosszú napok, hosszú éjszakák után az utóbbit választottam szerencsétlen népem számára. Ilyeténképpen legalább nem érzi az elkorcsosulás bűntudatát, nem sejti, hogy rövidesen szemfedél borul rá és koporsó. Másíthatatlan

99

10 0


•

7 .

É V F O L Y A M

elhatározásom tehát, hogy munkámat ezzel egyszer s mindenkorra megszakítom. Majd belepi a por. Csak az fáj, hogy az alvót felriasztottam. Majd elalszik újra – legyintett és már gyorsabban beszélt, szinte hadart. – Metternich herceggel mindezt közöltem. Ő baráti békét ajánlott. Biztosította a fájdalmatlan halált. Hogy mit míveltek ti, az kizárólag tőletek függ. Sajnálom, hogy idefárasztottalak. Csak ezt óhajtottam értésetekre adni. Más mondanivalóm nincs. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. ..................................................................................................................

Most magyarázatot kaptunk arra, miért volt Széchenyi halálsápadt, fölindult. Miért is? Mi a véleményetek Széchenyi szónoklatáról? Mit javasol? Mivel indokolja? Szerintetek hogyan folytatódik a történet? Hogyan fognak reagálni?

Még egy lépést hátrált az ajtó felé, úgyhogy a közte és vendégei között való távolság nagyobbodott az óriási teremben. A szónok elhallgatott. Úgy állt ott, egyedül, távol mindenkitől, elszigetelve komorságába és fekete ruhájába, akár Shakespeare mélakóros alakja, a dán királyfi. Egy pontra bámult, eszelősen. Reszketett a földindulástól. Hallgatói is reszkettek. Némán hallgatták végig, anélkül hogy félbe szakították vagy csak egy pisszel is tiltakoztak volna. A némaság most növekedett. Ez a temetés csöndje volt. Döbbenten álltak, gyökeret vert lábbal. Az urak halk eszmecserét folytattak, s közbe rá-rásandítottak vendéglátójukra, aki még mindig önmagába süppedve töprengett. Egyesek – félénken – helyeselték az alapgondolatot, csak a kivitel módját kifogásolták. Ismét elnémultak. Hosszú csönd lett. .................................................................................................................. .................................................................................................................. – Gazember – ordította egyszerre valaki. – Te gazember – és Széchenyi felé mutogatott –, gazember vagy. Ki volt ez? Wesselényi Miklós volt. Hatalmas öklével úgy rácsapott egy barokk asztalkára, hogy az reccsent. Talpra is ugrott, rohanni kezdett, de feldöntött egy széket. Vak volt. Tapogatódzva botorkált előre, örökre kialudt, világtalan szemeivel. Az el nem múló éjszakában, odafelé igyekezve, hol a házigazdát sejtette, hogy nekitámadjon. A többiek lefogták, és csitítgatták. – Gazember – lihegte magánkívül Wesselényi –, gazember. – Honáruló – sipította egy vékony hang. – Fia annak a Ferenc grófnak, aki a Nemzeti Múzeumot alapította? – It’s a perfect disgrace – méltatlankodtak a hazafias mágnások. – I can’t realize it. – Ist der Stef verrückt geworden? – C’est très fort.

Miért döbbenhettek meg az urak? Hogyan folytatódik az este? Miből gondolod?


– Mais il est fou.1 Mindenki összevissza beszélt, feléje és egymás felé, a levegőnek és önmagának. – Megtagadta a princípiumait. – Hiába, Bécsben született, főhadnagy korában még magyarul se tudott, könyvből tanulta. – Kibújik belőle a német. – Crescence grófné ma se beszél magyarul. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. ..................................................................................................................

Ki indítja el az indulatok, vélemények lavináját? „Gazember, hazaáruló, bolond, csak tanulta a magyart, nem is magyar, a felesége nem beszél magyarul” – ilyen vélemények hangzanak el. Kire vonatkoznak? Mit fejeznek ki, minek adnak hangot az egybegyűltek ezekkel a bántó ítéletekkel? Miért mondják az egybegyűltek ezeket? Mi lehet a jelentősége annak, hogy ilyen sokféle nyelven (angol, német, francia) szólalnak meg?

– Hát a kamarillának egy nemzetet akarsz szállítani, te spion? – ordított megint az, aki előbb, az ifjúkori barát, akivel hajdan Franciaországot és Angliát is beutazta. – Csak abban hihetek, hogy elméd megháborodott. Vagy szemfényvesztés volt az egész? Nem te írtad, hogy a feldicsőülését hordozod minden csepp véredben? Most pedig a nemzetet arra buzdítod, hogy adja fel jogát, önállóságát, kiszolgáltatod a reakciónak. Hol a te helyed ezután, aki üdvleldébe akartad helyezni nagyjaink hamvát? Nem, nem, ez a kisded nép nem tunya, csak elhanyagolt, nem élemedett, inkább gyermek még, gyámolításra, istápolásra szorul. Kelet népének egyformán kell küzdeni kelet ellen és keletért, nyugat ellen és nyugatért, akkor feljut a csillagokig. Mi tovább is dolgozunk érette, megyünk elrendeltetett utunkkal, ha nélküled, ellened is. Szent reformtörekvéseinket azonban nem adjuk fel soha. Az a hitünk – lásd, ezt te is írtad –, hogy aki néhány gyümölcsfát ültetett életében, az nyugodtabban alszik majd a földben. Isten minket úgy segéljen. – A bitóig és golyóig – mondotta csöndesen, inkább magának valaki: Batthyány Lajos. Percekig morajlott a gyülekezet, majd helyeselve, majd fölháborodva, majd tárgyilagosan vitázva, majd szikrázó gyűlölettel, farkasszemet nézve azzal, aki ott állt az ajtónál, csökönyösen, lemosolyogva az érveket, vállát vonogatva, egyformán rendületlenül. Szeme izzott a bozontos szemöldök alatt, mint csiperkebokorban 1

– Szégyen, gyalázat. – Fölfoghatatlan. – Megbolondult a Stef? – Ez már túlzás. – De hisz ez bolond.

10 1

10 2


•

7 .

É V F O L Y A M

a tűz. Csontos, sárga koponyáján kopogott a szitok jégesője. Szakadatlan ennen szavait hallotta ezektől a vezérférfiaktól, akikkel évtizedek óta együtt küzdött. A Hitel, Világ és Stadium mondatait fegyverül szögezték ellene. – Ernyedetlenség, türelem, keménység – lángolt Wesselényi, az ékesszólás lendületében. – Nem borzadsz-e, hogy én, a szegény vak ember, ki a budai börtönben vesztettem el szemem világát, látom az utat, és te, aki hajdan fényt gyújtottál nekünk a sötétségben, már nem látod? .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. ..................................................................................................................

Milyen ellenérveket sorakoztat fel Wesselényi? Mi a tragikus (ironikus) abban, ahogy Batthyány Lajos ezt mondja: „A bitóig, a golyóig.” A feszültség a tetőpontjára hágott. Mi várható ezek után? Mit tesznek/tehetnek az urak? Mit tesz/tehet Széchenyi? Hogyan dönthető el a vita? Kinek van igaza? Széchenyinek vagy Wesselényinek?

Széchenyi szája ekkor megvonaglott. Most azt hitték, azonnal sírva fakad. De nem ez történt. Könnyedén, világfiasan a terem közepére sietett és elkacagta magát. Sokáig kacagott. Aztán kijelentette, hogy az egész csak tréfa volt. Próbára akarta tenni őket. Egy előre kitervezett komédiát játszott és játszatott el barátaival, s ebből azt a meggyőződést szerezte, hogy érdemes újult erővel dolgoznia ennyi nemes hazafival. Arca kigyulladt a boldogságtól. Inasaival behozatta az ezüst karos gyertyatartókat, mert már sötétedett, s zárt ajtók mögött elkezdődött a tárgyalás, a komoly „barátságos tanácskozmány”, mely a késő esti órákba nyúlt belé. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. Ennek a históriai mozzanatnak lefolytát a bécsi titkos levéltárban őrzött kémjelentés örökítette meg, melyet még aznap, március 12én beterjesztettek a kamarillának (3652–3653. iktatószám alatt), de a viharos világpolitikai események miatt csak március 27-én került Ausztria akkori ifjú császára, Ferenc József elé. Tulajdon szememmel láttam a meghívót, Széchenyi aláírásával, s egy penészes, málladozó papírlapon ennek a beszédnek irónnal odavetett vázlatát is. Miért mondtam el mindezt ily részletesen? Azért, mert nem tudok nála tömörebbet, megrázóbbat, drámaibbat. Színpadon se játszottak ilyen drámát. De ezt a drámát a történelem színpadán játszották. Nem is játszották, hanem átélték. Mind a két fél egyformán

Mire volt jó ez a szörnyű tréfa? Miről tanácskozhattak a késő esti órákig? Van-e hiányérzeted? Folytatnád-e a történetet? Mivel?


élte át. Amelyiket ugrattak, éppúgy, mint az ugrató. Hogy az ugrató valóban ugrató volt-e, annak eldöntésére nem vállalkozhatom, ennélfogva ezt nem firtatom. Ha nem volt ugrató, akkor annál tiszteletreméltóbb a hite, hogy ennyi kétség közepette hinni, alkotni tudott. Ha valóban ugrató volt és ezúttal csakugyan színészkedett, akkor élménye éppoly élmény, mint ellenkező esetben. Minden tréfa a gondolatunk, az érzésünk lepattanó szikrája, mely szervesen hozzátartozik. Minden játék egy elvetélt cselekedet. Bármiként is van, ez a jelenet oly mély, oly megindító, mint Hamlet monológja: a „lenni vagy nem lenni”. Nem egy ember nevében mondották el, hanem milliók és milliók nevében. Az, aki elmondotta, az saját kétségeit jelezte. Nem is magánbeszéd ez, hanem valami csodálatos, sok szólamú dallam, szeszélyesen, gazdagon, végzetesen hangszerelve: Ez a magyar „lenni vagy nem lenni” (1930)

Ez a rész különválik a novella eddigi részeitől. Milyen tekintetben? Mi változik meg?


97. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Írjunk ötsorost! Nem baj, ha nem válaszoljuk meg az utolsó kérdést, csak elindítjuk a témáról való gondolkodást. A 12. feladat házi feladat (választható). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koncentráció, szóbeli megnyilatkozás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális és egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ötsoros 11. Írj ötsorost a játékról vagy a tréfáról! Szerintetek szabad ilyen súlyos kérdésben megtréfálni valakit? 12. A játék a) Fogalmazd meg 5-6 mondatban, Ez a magyar lenni vagy nem lenni címmel a témáról a véleményedet! Olvasd el hozzá még egyszer Széchenyi és Wesselényi beszédét! b) „Minden tréfa a gondolatunk, az érzésünk lepattanó szikrája, mely szervesen hozzátartozik. Minden játék egy elvetélt cselekedet.” Mit jelentenek ezek a mondatok? Miért jó, ha tudunk játszani?

10 3

10 4


•

7 .

É V F O L Y A M

Fejtsd ki gondolataidat írásban a témával kapcsolatosan 5-6 mondatban. Adj címet is írásodnak, amely tükrözi véleményedet! c) Szabad-e sorsdöntő kérdésekben megtréfálni valakit? Fejtsd ki gondolataidat a témával kapcsolatban írásban 5-6 mondatban! Ne felejts el érvekkel nyomatékot adni véleményednek! Adj címet is írásodnak, amely tükrözi véleményedet!

R ÁHANGOLÓDÁS 7. lépés

5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Hallgassunk meg néhány házi feladatot, és értékeljük szóban.

8. lépés

8 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Ha nincs elég időnk, akkor szűkítsük az anyagot. Elhagyható a következő szókártyás feladat, és áttehető az összefoglaló órára. Elhagyható a csoportmunka, vagy válasszunk belőlük megítélésünk szerint egy-két feladatot, illetve adhatjuk házi feladatnak, bár tanári segítség nélkül nehezek. A tanulók húznak a szókártyákból, feladatuk az idézeteknél a felismerésen kívül rövid értelmezés vagy bármilyen, az adott verssel, szöveggel kapcsolatban tanult, elsajátított ismeret. Fogalomkártyánál definíció. Nem feltétlenül kell teljességre törekedni, inkább segítsük őket ennél a feladatnál a lényegkiemelés képességét elsajátítani. Lehet úgy is játszani, hogy használhatják összes jegyzetüket, szövegeiket. Alkalmazható csoportvetélkedőként is. Az itt szereplő kártyák nem egyetlen alkalomra szólnak. Kitűnő feladat, ha a tanulók készítenek ilyen kártyákat, és próbára teszik társaikat. Az adott kártya készítőjének tudnia kell a pontos választ. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek felidézése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék/vetélkedő E s z k ö z ö k : szókártya


Szókártyák (tovább bővíthető, lásd a modul végén) SZÓZAT

HIMNUSZ

PATRIOTIZMUS, PATRIÓTA

aszimmetrikus szerkezet

variációs ismétlés

keretes szerkezet

herderi jóslat

toposz

maszkfelvétel

vallomás

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.

archaizmus, archaizálás

Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el.

S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék, Ki törzsömnek élek, érette, általa; Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék, Otthon leli magát ajakimon dala

Névben él csak, többé nincs jelen.

Itt nekünk vagy győznünk, vagy meghalnunk kell.

Nem törhettek meg a bajoktól, ó bajtársak, hiszen már sokkal nagyobb veszedelmeket is elviseltetek.

Ha van Isten, ne könyörüljön rajta: Veréshez szokott fajta

Kezében óriás rostával / Áll az Idő és rostál egyre, Világokat szed és rostál ki

Völgyben űl a gyáva kor s határa Szűk köréből őse saslakára Szédeleg ha néha felpillant.

fordított himnusz

Lenni vagy nem lenni.

Hitel, Világ, Stadium


A nyilvános beszéd néhány jellemzője

98. oldal 22 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Ha elvégeztük a 13. feladatot, röviden beszéljük meg. A 14. feladat esetén válasszuk egyiket (Hanna története, illetve Wesselényi beszéde) a csoport igényeinek megfelelően, vagy oldjuk meg két csoportban. Az A) feladatban lehet tovább folytatni a játékot: nagyapa válasza Hanna beszédére, két változatban: nagyapa hajlíthatatlan; nagyapa megérti, mennyire helytelen, ahogyan uralja a családot. Ha úgy ítéljük meg, hogy van olyan csoport, melynek nagy szüksége van az érzelmi intelligencia fejlesztésére, akkor adjuk a B) feladatot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegséma kialakítása, önálló szövegalkotás

10 5

10 6


•

7 .

É V F O L Y A M

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : nyelvi alapú összehasonlítás; belső hangok 13. Vizsgáljuk meg, hogy a nyilvános beszédnek milyen jellemzői vannak! Hasonlítsd össze a két szöveget! Miben különböznek? Jelöld be azokat a nyelvi elemeket, melyek beszéddé teszik az elbeszélést! Bocsássatok meg, uraim, hogy megvárakoztattalak benneteket. Nem hivatalos elfoglaltság, nem, nem. Valami merőben más. Kevesebb annál, több annál. Minekelőtte beléptem ide, dolgozószobámban tépelődtem. Kebelemben iszonyú vihar dúlt. Lassan gyülemlett bennem ez a vihar, kétség kétségre, felleg fellegre, de történetesen most robbant ki. Én pedig döntöttem. Évek óta azon tűnődöm, érdemes-e még folytatni építőmunkánkat? Kezdetben fölcsillana egykét pisla reménysugár. Azóta a láthatár teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. Szükségtelen részletezni. Vérről álmodunk, beszélünk mindannyian. Itt állunk Európa közepén, mint Európa szégyene. Népünk tunya, bárdolatlan, úrhatnám, az igazság iránt érzéketlen, kötelességre renyhe, pallérozásra nem fogékony. Széchenyi bocsánatot kért az uraktól a várakozásért. Mentegetődzött, hogy nem hivatali elfoglaltság tartotta vissza, hanem valami merőben más. Kevesebb annál, több annál. Minekelőtte belépett a helyiségbe, keblében iszonyú vihar dúlt. Lassan gyülemlett fel benne ez a vihar, kétség kétségre, felleg fellegre, de történetesen most robbant ki. Most pedig döntött. Évek óta azon tűnődött, érdemes-e még folytatni építőmunkájukat. Kezdetben fölcsillant egy-két pisla reménysugár számára. Azóta a láthatárt teljesen elborultnak látta. A politikai helyzetet mindenki ismerte. Szükségtelen volt részletezni. Vérről álmodott, beszélt mindenki. Csak azt tudta megállapítani, hogy itt áll a magyarság Európa közepén, mint Európa szégyene; hogy a nép tunya, bárdolatlan, úrhatnám, az igazság iránt érzéketlen, kötelességre renyhe, pallérozásra nem fogékony. –

Fogalmazd meg, mitől lesz az elbeszélésből beszéd!

MEGOLDÁS: E/1. beszélő; a hallgatók megszólítása (T/2.), összetartozásuk hangsúlyozása (T/1). Mivel a kommunikációs helyzetből kiegészül a szöveg, ezért nyelvileg kifejtetlenebb: „Azóta a láthatár teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. Szükségtelen részletezni. Vérről álmodunk, beszélünk mindannyian.” A beszélő érzelmeit kifejező nyelvi elemek, pl. „Nem hivatalos elfoglaltság, nem, nem”. 14. Ugye emlékszel még Hannára? A) Írd meg Hanna története alapján azt a beszédet, melyben megérteti nagyapjával, hogy őt is embernek kell tekintenie! Hanna azt gondolta, hogy nagyapja szigorúan néz majd rá, ezért nem meri majd elmondani neki, amit érez. Azt, hogy nem akarattal tette, amit tett, véletlenül történt, hogy hiába mondja el, amit érez, nagyapa nem is látja őt. Mindig attól fél, hogy nagyapa nem hisz neki, hogy azt feltételezi, nem őszinte, hogy szándékosan rossz. Úgy érezte, nagyapát egy üvegbura veszi körül, amin nem hatolnak


át az ő szavai, tekintete, mentegetődzése. Kicsi bogárnak érezte magát, aki feleslegesen és hiábavalóan verdesi a szárnyait. Azt kellene mondania nagyapának, hogy egyszer, csak egyetlen egyszer nézzen rá, de úgy, hogy csak őt lássa, Hannát és senki-semmi mást. De aztán egészen elbátortalanodott, tudta, hogy reménytelen ez a vágy. Jobb is, ha minden így marad. Ez biztonságot ad a nagyapjának, erős maradhat mindenki szemében. Ki is, mi is ő, Hanna, hogy több akar lenni, mint a nagyapa? Miért is lenne méltó rá, hogy valaki lássa őt? Nem ér ő semmit, csak egy gyerek, aki mindig rosszat tesz. Lám, most is betörte a kirakatot. Jó ez így, ahogy van, legalább van valaki, aki mindig tudja, hogy mit tegyen, nem úgy, mint ő, Hanna. Legfeljebb eltitkolja, amit tett, amíg lehet, és nagyapának nem kell idegeskednie. Hiszen van elég dolga. Mindenről és mindenkiről neki kell gondoskodnia. Azt gondolta, jobb volna, ha ő, Hanna, nem is lenne a világon. B) Hanna történetének folytatása a lány gondolatait, kételyeit tartalmazza. Írd le minden egyes mondat mellé, hogy mit érzett Hanna! (Pl. harag, félelem, kishitűség.) HANNA GONDOLATAI Hanna azt gondolta, hogy nagyapja szigorúan néz majd rá, ezért nem meri majd elmondani neki, amit érez. Azt, hogy nem akarattal tette, amit tett, véletlenül történt, hogy hiába mondja el, amit érez, nagyapa nem is látja őt. Mindig attól fél, hogy nagyapa nem hisz neki, hogy azt feltételezi, nem őszinte, hogy szándékosan rossz. Úgy érezte, nagyapát egy üvegbura veszi körül, amin nem hatolnak át az ő szavai, tekintete, mentegetődzése. Kicsi bogárnak érezte magát, aki feleslegesen és hiábavalóan verdesi a szárnyait. Azt kellene mondania nagyapának, hogy egyszer, csak egyetlen egyszer nézzen rá, de úgy, hogy csak őt lássa, Hannát és senki-semmi mást. De aztán egészen elbátortalanodott, tudta, hogy reménytelen ez a vágy. Jobb is, ha minden így marad. Ez biztonságot ad a nagyapjának, erős maradhat mindenki szemében. Ki is, mi is ő, Hanna, hogy több akar lenni, mint a nagyapa? Miért is lenne méltó rá, hogy valaki lássa őt? Nem ér ő semmit, csak egy gyerek, aki mindig rosszat tesz. Lám, most is betörte a kirakatot.

HANNA ÉRZÉSEI

10 7

10 8


•

7 .

É V F O L Y A M

Jó ez így, ahogy van, legalább van valaki, aki mindig tudja, hogy mit tegyen, nem úgy, mint ő, Hanna. Legfeljebb eltitkolja, amit tett, amíg lehet, és nagyapának nem kell idegeskednie. Hiszen van elég dolga. Mindenről és mindenkiről neki kell gondoskodnia. Azt gondolta, jobb volna, ha ő, Hanna, nem is lenne a világon.

C) Térjünk vissza a Kosztolányi-szövegre! a) Írd le, minden elemét felidézve, elbeszélésként Wesselényi beszédét! b) Írd Wesselényi érvei mellé Széchenyi beszédének azon pontjait, melyeket megcáfol Wesselényi! – Gazember, te gazember, gazember vagy. Hát a kamarillának egy nemzetet akarsz szállítani, te spion? Csak abban hihetek, hogy elméd megháborodott. Vagy szemfényvesztés volt az egész? Nem te írtad, hogy a nemzet feldicsőülését hordozod minden csepp véredben? Most pedig a nemzetet arra buzdítod, hogy adja fel jogát, önállóságát, kiszolgáltatod a reakciónak. Hol a te helyed ezután, aki üdvleldébe akartad helyezni nagyjaink hamvát? Nem, nem, ez a kisded nép nem tunya, csak elhanyagolt, nem élemedett, inkább gyermek még, gyámolításra, istápolásra szorul. Kelet népének egyformán kell küzdeni kelet ellen és keletért, nyugat ellen és nyugatért, akkor feljut a csillagokig. Mi tovább is dolgozunk érette, megyünk elrendeltetett utunkkal, ha nélküled, ellened is. Szent reformtörekvéseinket azonban nem adjuk fel soha. Az a hitünk – lásd, ezt te is írtad –, hogy aki néhány gyümölcsfát ültetett életében, az nyugodtabban alszik majd a földben. Isten minket úgy segéljen. – Ernyedetlenség, türelem, keménység. Nem borzadsz-e, hogy én, a szegény vak ember, ki a budai börtönben vesztettem el szemem világát, látom az utat, és te, aki hajdan fényt gyújtottál nekünk a sötétségben, már nem látod?


A nyilvános beszéd jellemzői

103. oldal 35 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Ezeknek a feladatoknak nem céljuk a nyilvános beszéd eszközeinek, módszereinek stb. teljes megtanítása, csupán a képességek (és feltehetőleg motiváltság) szerint az ismeretek bővítése. A meggyőzés, önálló vélemény- és szövegalkotás úgyis átszövi az egész programot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szövegséma-ismeret elmélyítése


Célcsoport – differenciálás: A) színészi hajlamokkal rendelkezők B) jó szövegértők és jó logikai képességgel rendelkezők C) gyors olvasók, kevésbé éles eszűek D) gyengébben, figyelmetlenebbül olvasók, dekoncentráltak E)

jó szintetizáló, absztraháló képességekkel bírók

F)

jó stílusérzékűek

M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz 15. A nyilváos beszédről A) Kosztolányi elbeszélése megjeleníti a beszélőt is. Jelöld meg az erre vonatkozó részeket! Hogyan árnyalják, egészítik ki a nem nyelvi jelek a beszéd jelentését? Próbáljátok meg monoton hangon (egyhangúan), majd a leírtak szerint előadni a beszédet! Mi a különbség? A feladat elvégzésében segít az alábbi ábra, amely a nyilvános beszéd kommunikációs helyzetét szemlélteti. Egészítsd ki az ábrát!

beszélő

hallgató

Lefelé nézett, a földre, mereven, mint amikor beszélni készült. – Bocsássatok meg, uraim – mondotta –, hogy megvárakoztattalak benneteket. Nem hivatalos elfoglaltság, nem, nem. Valami merőben más. Kevesebb annál, több annál. Minekelőtte beléptem ide, dolgozószobámban tépelődtem. Kebelemben iszonyú vihar dúlt – és itt elnémult, ujjait szokása szerint begombolt kabátja szárnyába akasztva. – Lassan gyülemlett bennem ez a vihar, kétség kétségre, felleg fellegre, de történetesen most robbant ki. Én pedig döntöttem – megint szünetet tartott. – Évek óta azon tűnődöm, érdemes-e még folytatni építőmunkánkat? Kezdetben fölcsillana egy-két pisla reménysugár. Azóta a láthatár teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. Szükségtelen részletezni. Vérről álmodunk, beszélünk mindannyian. Itt állunk Európa közepén, mint Európa szégyene. Népünk tunya, bárdolatlan, úrhatnám, az igazság iránt érzéketlen, kötelességre renyhe, pallérozására nem fogékony. Talán távol keleten, termőtalajába virágozhatott is volna, de ideplántálva a nyugatra, elkorcsosult, alacsonyságba süllyedt, megvénhedett. Hiába ojtjuk be a míveltség nemesebb ágával ezt az agg törzset. Ha nyugativá válik, akkor elveszti eredendő sajátosságát és egyéniségét, idegenné lesz, ha pedig elhanyagoljuk, akkor kiszárad, elcsenevészesedik. Így se nyugati, se keleti, se európai, se magyar. Mi is az értelme annak, hogy valaki magyar? – kérdezte, és fölvetette ideges fejét, hetykén, majdnem kihívóan. – Mi az értelme, hogy olyan nyelvet beszélünk, melyet már egy

10 9

11 0


•

7 .

É V F O L Y A M

kőhajításnyira sem értenek? Mi az értelme annak, hogy egy maroknyi népecske ilyen idea fixával él s ragaszkodik ősei őrületéhez? Nem, uraim – mondta –, és zilált haját homlokára csapta, – nem, uraim – mondotta még egyszer emelt hangon, csaknem kiabálva –, ennek semmi értelme sincsen. Semmi értelme nincs annak, hogy kirekesztessünk a mívelt népek közösségéből. Semmi értelme, hogy itt, a világmappa egy parányi pontján nemzetesdit játsszunk. Semmi értelme annak, hogy fiainknak és azok fiainak átadjuk nyelvünket, mint valamilyen örökletes nyavalyát. El kell hát felejtenünk – szólt növekvő hévvel –, mielőbb bele kell olvadnunk a németségbe, a monarchiába. Az ausztriai örökös tartományok kifejlődése, nemzetiségünk, nyelvünk végleges megszűnte áldás és jótétemény leend nekünk is, az egész emberiségnek is. Csak az első nemzedéknek fog ez fájni. Az utána következő áldandja érte emlékünket. Meg kell semmisülnie a magyarnak, le kell tennie minden revolúcióról, izgágaságról. Nekünk pedig csak egy kötelességünk van: szabad folyást engedni a világhistória könyörtelen eseményeinek. Más út nincs. A biztos megsemmisülés vár ránk. Kétféle halál között választhatunk: az egyik fájdalmas, a másik fájdalmatlan. Higgyétek el, nem csekély lelki tusák, hosszú napok, hosszú éjszakák után az utóbbit választottam szerencsétlen népem számára. Ilyeténképpen legalább nem érzi az elkorcsosulás bűntudatát, nem sejti, hogy rövidesen szemfedél borul rá és koporsó. Másíthatatlan elhatározásom tehát, hogy munkámat ezzel egyszer s mindenkorra megszakítom. Majd belepi a por. Csak az fáj, hogy az alvót felriasztottam. Majd elalszik újra – legyintett és már gyorsabban beszélt, szinte hadart. – Metternich herceggel mindezt közöltem. Ő baráti békét ajánlott. Biztosította a fájdalmatlan halált. Hogy mit míveltek ti, az kizárólag tőletek függ. Sajnálom, hogy idefárasztottalak. Csak ezt óhajtottam értésetekre adni. Más mondanivalóm nincs. B) Széchenyi beszédének részei összekeveredtek. Állítsd helyre a szöveget anélkül, hogy megnéznéd az eredetit! a) Ha nyugativá válik, akkor elveszti eredendő sajátosságát és egyéniségét, idegenné lesz, ha pedig elhanyagoljuk, akkor kiszárad, elcsenevészesedik. Így se nyugati, se keleti, se európai, se magyar. b) Semmi értelme, hogy itt, a világmappa egy parányi pontján nemzetesdit játsszunk. Nekünk pedig csak egy kötelességünk van: szabad folyást engedni a világhistória könyörtelen eseményeinek. c) Talán távol keleten, termőtalajába virágozhatott is volna, de ideplántálva a nyugatra, elkorcsosult, alacsonyságba süllyedt, megvénhedett. Hiába ojtjuk be a míveltség nemesebb ágával ezt az agg törzset. d) El kell hát felejtenünk, mielőbb bele kell olvadnunk a németségbe, a monarchiába. e) Mi az értelme annak, hogy egy maroknyi népecske, ilyen idea fixával él s ragaszkodik ősei őrületéhez? f)

Nem, uraim, nem, uraim, ennek semmi értelme sincsen. Semmi értelme nincs annak, hogy kirekesztessünk a mívelt népek közösségéből.

g) Más út nincs. A biztos megsemmisülés vár ránk. Kétféle halál között választhatunk: az egyik fájdalmas, a másik fájdalmatlan. h) Mi is az értelme annak, hogy valaki magyar? Mi az értelme, hogy olyan nyelvet beszélünk, melyet már egy kőhajításnyira sem értenek?


i)

Évek óta azon tűnődöm, érdemes-e még folytatni építőmunkánkat?

j)

Az ausztriai örökös tartományok kifejlődése, nemzetiségünk, nyelvünk végleges megszűnte áldás és jótétemény leend nekünk is, az egész emberiségnek is.

k) Itt állunk Európa közepén, mint Európa szégyene. Népünk tunya, bárdolatlan, úrhatnám, az igazság iránt érzéketlen, kötelességre renyhe, pallérozására nem fogékony. l)

Csak az első nemzedéknek fog ez fájni. Az utána következő áldandja érte emlékünket.

m) Semmi értelme annak, hogy fiainknak és azok fiainak átadjuk nyelvünket, mint valamilyen örökletes nyavalyát. C) A Széchenyi-beszéd a) Megadjuk Széchenyi beszédének tematikus kivonatát, nem a szövegnek megfelelő sorrendben. Jelöld meg a beszédben a tartalmi kivonatnak megfelelő részeket! – Csak ezt tehetjük, ez a kevésbé fájó megoldás. – Semmi értelme ragaszkodni hagyományainkhoz. – A döntés megmásíthatatlan. Már intézkedtem. – Hosszú tépelődés után megszületett a döntés. – Nekünk is, a világnak is jó, ha beleolvadunk a németségbe. – Európa szégyene vagyunk, szerepünk köztes, kilátástalan.

[1.] [2.] [3.] [4.] [5.] [6.]

b) Cáfold meg Széchenyi alábbi állításait, érveit! – Nem igaz, hogy más út nincs, hiszen – A hagyományainkhoz ragaszkodnunk kell, hiszen – Se nekünk, se a világnak nem jelent előrelépést, ha németté válunk, hiszen D) Olvasd el figyelmesen Széchenyi beszédét, majd válaszolj a kérdésekre! a) Milyen döntést hozott Széchenyi? b) Milyen érvekkel támasztja alá döntését? Legalább hat érvet írj saját szavaiddal a szövegből! – – – – – –

111

11 2


•

7 .

É V F O L Y A M

E) Megadjuk a nyilvános/szónoki beszéd általános szerkezeti vázlatát. Oszd fel a vázlatpontoknak megfelelően Széchenyi beszédét! I.

Bevezetés (megszólítás, hangulatkeltés, átvezetés)

II.

Elbeszélés (tényfeltárás, előzmények, események bemutatása)

III.

Témamegjelölés (az elbeszélés magvának összegzése, a beszélő álláspontjának megmutatása, a tétel kimondása)

IV.

Bizonyítás (meggyőzés, bizonyító erejű érv, nyereség vagy jutalom, kellemes vagy kellemetlen következmények említése) és cáfolás (ellentétes vélemény ismertetése, megdöntése)

V.

Befejezés (a bevezetés tükörképe, emelt szintű megismétlése, indulatok felkorbácsolása)

F) Milyen fordulatok, nyelvi elemek, megoldások teszik markánssá, hatásossá Széchenyi beszédét? Keress példákat az alábbiakra! a) ismétlés: – szavak szintjén – szókapcsolatok szintjén – mondatok szintjén b) erőteljes érzelmi töltésű szavak: c) ellentétezés: d) képes beszéd (metaforikus megjelenítés): e) eldöntendő és költői (szónoki) kérdések: f)

kicsinyítés:

g) túlzás: h) személyes elkötelezettség/példa:

MEGOLDÁS: C/a) [4.] Bocsássatok meg, uraim, hogy megvárakoztattalak benneteket. Nem hivatalos elfoglaltság, nem, nem. Valami merőben más. Kevesebb annál, több annál. Minekelőtte beléptem ide, dolgozószobámban tépelődtem. Kebelemben iszonyú vihar dúlt. Lassan gyülemlett bennem ez a vihar, kétség kétségre, felleg fellegre, de történetesen most robbant ki. Én pedig döntöttem [6.] Évek óta azon tűnődöm, érdemes-e még folytatni építőmunkánkat? Kezdetben fölcsillana egy-két pisla reménysugár. Azóta a láthatár teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. Szükségtelen részletezni. Vérről álmodunk, beszélünk mindannyian. Itt állunk Európa közepén, mint Európa szégyene. Népünk tunya, bárdolatlan, úrhatnám, az igazság iránt érzéketlen, kötelességre renyhe, pallérozására nem fogékony. Talán távol keleten, termőtalajába virágozhatott is volna, de ideplán-


tálva a nyugatra, elkorcsosult, alacsonyságba süllyedt, megvénhedett. Hiába ojtjuk be a míveltség nemesebb ágával ezt az agg törzset. Ha nyugativá válik, akkor elveszti eredendő sajátosságát és egyéniségét, idegenné lesz, ha pedig elhanyagoljuk, akkor kiszárad, elcsenevészesedik. Így se nyugati, se keleti, se európai, se magyar. [2.] Mi is az értelme annak, hogy valaki magyar? Mi az értelme, hogy olyan nyelvet beszélünk, melyet már egy kőhajításnyira sem értenek? Mi az értelme annak, hogy egy maroknyi népecske ilyen idea fixával él s ragaszkodik ősei őrületéhez? Nem, uraim, nem, uraim, ennek semmi értelme sincsen. Semmi értelme nincs annak, hogy kirekesztessünk a mívelt népek közösségéből. Semmi értelme, hogy itt, a világmappa egy parányi pontján nemzetesdit játsszunk. Semmi értelme annak, hogy fainknak és azok fiainak átadjuk nyelvünket, mint valamilyen örökletes nyavalyát. [5.] El kell hát felejtenünk, mielőbb bele kell olvadnunk a németségbe, a monarchiába. Az ausztriai örökös tartományok kifejlődése, nemzetiségünk, nyelvünk végleges megszűnte áldás és jótétemény leend nekünk is, az egész emberiségnek is. Csak az első nemzedéknek fog ez fájni. Az utána következő áldandja érte emlékünket. Meg kell semmisülnie a magyarnak, le kell tennie minden revolúcióról, izgágaságról. Nekünk pedig csak egy kötelességünk van: szabad folyást engedni a világhistória könyörtelen eseményeinek. [1.] Más út nincs. A biztos megsemmisülés vár ránk. Kétféle halál között választhatunk: az egyik fájdalmas, a másik fájdalmatlan. [3.] Higgyétek el, nem csekély lelki tusák, hosszú napok, hosszú éjszakák után az utóbbit választottam szerencsétlen népem számára. Ilyeténképpen legalább nem érzi az elkorcsosulás bűntudatát, nem sejti, hogy rövidesen szemfedél borul rá és koporsó. Másíthatatlan elhatározásom tehát, hogy munkámat ezzel egyszer s mindenkorra megszakítom. Majd belepi a por. Csak az fáj, hogy az alvót felriasztottam. Majd elalszik újra. Metternich herceggel mindezt közöltem. Ő baráti békét ajánlott. Biztosította a fájdalmatlan halált. Hogy mit míveltek ti, az kizárólag tőletek függ. Sajnálom, hogy idefárasztottalak. Csak ezt óhajtottam értésetekre adni. Más mondanivalóm nincs. E) [I.] Bocsássatok meg, uraim, hogy megvárakoztattalak benneteket. Nem hivatalos elfoglaltság, nem, nem. Valami merőben más. Kevesebb annál, több annál. Minekelőtte beléptem ide, dolgozószobámban tépelődtem. Kebelemben iszonyú vihar dúlt. Lassan gyülemlett bennem ez a vihar, kétség kétségre, felleg fellegre, de történetesen most robbant ki. Én pedig döntöttem. [II.] Évek óta azon tűnődöm, érdemes-e még folytatni építőmunkánkat? Kezdetben fölcsillana egy-két pisla reménysugár. Azóta a láthatár teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. Szükségtelen részletezni. Vérről álmodunk, beszélünk mindannyian. Itt állunk Európa közepén, mint Európa szégyene. Népünk tunya, bárdolatlan, úrhatnám, az igazság iránt érzéketlen, kötelességre renyhe, pallérozására nem fogékony. Talán távol keleten, termőtalajába virágozhatott is volna, de ideplántálva a nyugatra, elkorcsosult, alacsonyságba süllyedt, megvénhedett. Hiába ojtjuk be a míveltség nemesebb ágával ezt az agg törzset. Ha nyugativá válik, akkor elveszti eredendő sajátosságát és egyéniségét, idegenné lesz, ha pedig elhanyagoljuk, akkor kiszárad, elcsenevészesedik. Így se nyugati, se keleti, se európai, se magyar. [III.] Mi is az értelme annak, hogy valaki magyar? Mi az értelme, hogy olyan nyelvet beszélünk, melyet már egy kőhajításnyira sem értenek? Mi az értelme annak, hogy egy maroknyi népecske ilyen idea fixával él s ragaszkodik ősei őrületéhez? Nem, uraim, nem, uraim, ennek semmi értelme sincsen. Semmi értelmi nincs annak, hogy kirekesztessünk a mívelt népek közösségéből.

113

11 4


•

7 .

É V F O L Y A M

Semmi értelme, hogy itt, a világmappa egy parányi pontján nemzetesdit játsszunk. Semmi értelme annak, hogy fiainknak és azok fiainak átadjuk nyelvünket, mint valamilyen örökletes nyavalyát. [IV.] El kell hát felejtenünk, mielőbb bele kell olvadnunk a németségbe, a monarchiába. Az ausztriai örökös tartományok kifejlődése, nemzetiségünk, nyelvünk végleges megszűnte áldás és jótétemény leend nekünk is, az egész emberiségnek is. Csak az első nemzedéknek fog ez fájni. Az utána következő áldandja érte emlékünket. Meg kell semmisülnie a magyarnak, le kell tennie minden revolúcióról, izgágaságról. Nekünk pedig csak egy kötelességünk van: szabad folyást engedni a világhistória könyörtelen eseményeinek. Más út nincs. A biztos megsemmisülés vár ránk. Kétféle halál között választhatunk: az egyik fájdalmas, a másik fájdalmatlan. [V.] Higgyétek el, nem csekély lelki tusák, hosszú napok, hosszú éjszakák után az utóbbit választottam szerencsétlen népem számára. Ilyeténképpen legalább nem érzi az elkorcsosulás bűntudatát, nem sejti, hogy rövidesen szemfedél borul rá és koporsó. Másíthatatlan elhatározásom tehát, hogy munkámat ezzel egyszer s mindenkorra megszakítom. Majd belepi a por. Csak az fáj, hogy az alvót felriasztottam. Majd elalszik újra. Metternich herceggel mindezt közöltem. Ő baráti békét ajánlott. Biztosította a fájdalmatlan halált. Hogy mit míveltek ti, az kizárólag tőletek függ. Sajnálom, hogy idefárasztottalak. Csak ezt óhajtottam értésetekre adni. Más mondanivalóm nincs.


109. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A témák tetszés, érdeklődés szerint megváltoztathatók. A házi feladatnak adható 17. feladat megbeszélésére a következő modul elején kerül sor, így a felkészülésre marad idő. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szubjektív táblázatkitöltés; retorikai gyakorlat 16. Írj 5-10 szóból álló sort (jelzőket) az alábbi fogalommal, tárggyal kapcsolatban, amely tetszésedet, illetve nemtetszésedet, megvetésedet fejezi ki! TETSZIK

NEM TETSZIK SZÁMÍTÓGÉP


REKLÁMOK

A NAGY KÖNYV

17. Készülj fel! a) Szónokversenyen győzd meg a hallgatóságot kedvenc hobbid hasznosságáról, felülmúlhatatlanságáról, szépségéről, életbe vágóan fontos szerepéről! Készíts beszédet (10-30 mondat), tervezd meg előadását is! Beszélhetsz az alábbiakról, de választhatsz magad is témát: Tarts háziállatot! Szedj szemetet! Járj diszkóba! Mentsd meg a békákat! Olvass sokat! stb. b) Vitafórum: az osztály egyik fele gyűjtsön érveket a Legyen az állam hivatalos nyelve az angol!, a másik fele Maradjon a magyar! álláspont mellett. Gondold át azt is, hogy a másik fél milyen érveket hozhat fel, vagyis előzd meg a lehetséges ellenérvek megcáfolásával!

115

NEMZETHALÁL – NYELVHALÁL R ÁHANGOLÓDÁS 12. lépés: 18. feladat T/18.

Nyelvpolitikai kvíz

111. oldal 10 PERC

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás mozgósítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kvíz 18. Nyelvpolitikai kvíz A) Tippelj! a) Körülbelül hány ember beszél magyarul a világon? b) Körülbelül hány ember beszéli a kínait anyanyelveként a világon? c) Körülbelül hány ismert nyelv van a világon (azaz hánynak van anyanyelvi beszélője)? B) Mi a véleményed? a) Mit jelent az, hogy egy nyelv egy államnak hivatalos nyelve? Mire lehet és kell azt a nyelvet használni az adott államban? b) Hány hivatalos nyelv létezik Magyarországon? c) A magyaron kívül milyen nyelveket beszélnek még Magyarországon anyanyelvként? Sorolj fel legalább 5-öt! d) Az alábbi nyelvek közül melyiket nem beszélik Európában anyanyelvként vagy hivatalos nyelvként? görög, grúz, francia, észt, litván, japán e) Az alábbi nyelvek közül melyiket nem beszélik már (azaz melyikek holt nyelvek)? orosz, szerb, svéd, gót, portugál, lett, latin, norvég, koreai


MEGOLDÁS: A) a)

Pontos számadatot nem tudunk, kb. 12-15 millió.

b)

Több mint 1 milliárd ember.

c)

Nem tudjuk, de valahol négy- és tízezer között lehet. (A lényeg a nagyságrend: ha valaki 28at ír, az komoly tévedés, ahogy a százmillió is.)

B) a)

Hivatalos dolgokat intézni, az iskolában azon a nyelven folyik az oktatás, általában az a média nyelve, ilyen nyelven vannak megírva a szabályok és törvények stb. (A válaszok ellenőrzésekor a tanár térjen ki arra, hogy sokaknak az ország hivatalos nyelve nem az anyanyelve.)

b)

egy, a magyar

c)

Bármilyen nyelvet beírhatnak, aminek a beszélőjéről tudnak; szlovák, horvát, német, román, lovári, beás; de akár a kínai vagy arab is elfogadható, vagy más olyan nyelvek, amelyeknek nagy számú beszélőjéről tudunk.

d) grúz, japán e)

Gót: a keleti germán nyelvcsalád kihalt nyelve; latin: kihalt, illetve átalakult, de ezen a szinten fogadjuk el holt nyelvnek.


Beszélgetés a kvíz kérdéseiről

112. oldal 10–15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Tegyünk fel kérdéseket a diákoknak a kvízre adott válaszaik függvényében. A lényeg, hogy kiderüljenek a különböző álláspontok, és a tényszerű adatok mellett a nehezebben megfogható kérdésekről (kisebbségi nyelvek, anyanyelv, nyelv és nemzet összefüggései, kétnyelvűség) is essen szó. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás árnyalása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés

117

118


•

7 .

É V F O L Y A M

19. Gondolkodjatok közösen az alábbi kérdéseken! Mondjátok el a véleményeteket! a) A kínait több mint 1 milliárd ember beszéli anyanyelveként, az angolt „csak” kb. 350 millió. Az angol mégis világnyelv, a kínait nem igazán tekintjük annak. Miért? b) Miért fontos egy magyar ember számára, hogy ismerjen és jól beszéljen valamilyen idegen nyelvet? c) Hasznos lenne, ha Magyarországon bevezetnének a magyar mellé még egy hivatalos nyelvet, pl. az angolt? d) Van egy ír barátom, Brian. Az anyanyelve angol, de a nagymamája még beszélte az ír nyelvet. Brian az iskolában tanul írül, de nem tud jól, mert senkivel sem tudja gyakorolni: a környezetében már mindenki angolul beszél. A nagymamája falujában is már csak a nagyon öregek beszélnek írül. Briannek tetszik az ír nyelv, és sajnálja, hogy szinte teljesen kihalt, de örül annak, hogy angol az anyanyelve, mert ezzel az egész világban boldogulhat. Elképzelhető, hogy a magyar is hasonló sorsra jut? Miért? e) Te félsz attól, hogy a magyar nyelv elveszti magyarságát, mert elangolosodik? Kell ez ellen tenni valamit? f)

A latin nyelv kihalt, nincs anyanyelvi beszélője, mégis nagyon sok területen szükség van latin nyelvtudásra. Tudsz ilyenről? Ezeken a szakterületeken miért használják a latint?

g) El lehet felejteni az anyanyelvünket? Ismersz ilyen esetet? Milyen helyzetben fordul elő, hogy valaki elfelejti az anyanyelvét? h) Mindenki magyar, aki magyarul beszél, és mindenki német, aki németül beszél? Válaszodat támaszd alá példákkal! i)

Egy magyar ismerősöm egy izraeli férfihoz ment feleségül, és most Kanadában élnek. Nemrég született egy kisfiuk, most 6 hónapos. Mi lesz az anyanyelve? Magyar, héber (az izraeli apuka anyanyelve) vagy angol? Mitől függ, hogy melyik nyelven fog legjobban beszélni? Melyik nemzethez tartozik a kisfiú, aki jelenleg kettős (magyar–izraeli) állampolgár? Ez mitől függ?

MEGOLDÁS: a)

Az angolt többen beszélik hivatalos nyelvként; rengetegen beszélik jól idegen nyelvként is; nagyobb területen, több országban elterjedt, mint a kínai stb.

d) A tanárnak rá kell mutatnia, hogy a magyart nem fenyegeti a kihalás veszélye, vannak nyelvek sokkal rosszabb helyzetben is, jóval kevesebb beszélővel. Csökken ugyan a magyarul beszélők száma, de nem vészesen. Magyarországon nincs olyan „elnyomó nyelv”, mint az íreknél az angol, ami kiszorítja a másikat. e)

Beszéljünk arról, hogy a magyar nyelvnek nem a magyar szavak jelentik a fő gerincét. Soroljunk fel néhány régebbi jövevényszót: gatya, tánc, iskola, asztal, málna, pálca. Mutassunk rá, hogy szinte minden mondatunkban használunk idegen elemeket. Ezeket a nyelv befogadta, ezért nem is érezzük őket idegennek. Nem kell kilökni a ma érkező idegen elemeket sem: a nyelv a maga képére, magyarosra fogja őket formálni.


f)

Orvosi nyelv; jog; biológia; egyrészt talán hagyományból, másrészt ez szolgálhatja a nemzetköziséget is; gondoljunk az állat- és növényrendszertanokra: a tudósok egységesen a latin kifejezéseket használják.

g)

Például ha valaki nagyon kicsi korában elszakad az anyanyelvi környezetétől, és hosszú ideig nem kerül vissza; ha valaki hosszú ideig, évekig nem hall anyanyelvi szót, és egyáltalán nem használja az anyanyelvét.

h)

Az osztrákok németek? A svájciak németek? Az ausztrálok angolok?

i)

A tanár foglalja össze azt, hogy a nemzet és nyelv összefüggései nagyon bonyolultak. Sokszor különböző nemzetek tagjai ugyanazt a nyelvet beszélik, illetve léteznek társadalmak, ahol ugyanazon nemzet tagjai több nyelvet is beszélnek, pl. Grúzia, Kanada.


Vita

113. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Olvastassuk el a történetet minden tanulóval. Adjunk 5-6 percet, hogy elolvassák, és valamilyen spontán véleményt formáljanak a kérdésekről. Ezután tegyük fel az a) kérdést. Válasszuk két csoportra az osztályt az „igen” és a „nem” válasz szerint. Ezután a tanulók jegyezzenek le érveket az álláspontjuk mellett, ezt csoportosan is csinálhatják. Rendezzünk (racionális) vitát: a tanár legyen a moderátor, ügyeljen arra, hogy mindkét csoportból lehetőleg egyenlő számban jöjjenek a vélemények és az érvek. Ha az a) kérdésben egyáltalán nem lenne véleménykülönbség, akkor vitázzanak a b) kérdésről. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita 20. Olvasd el a következő történetet, és foglalj állást a kérdésekben! Van egy gazdag nagybácsim, aki 50 évvel ezelőtt, 16 évesen kivándorolt Amerikába. Ott tanult, ott nősült, amerikai felesége van, tökéletesen beszél angolul, és már réges-rég amerikai állampolgár. A magyart nem felejtette el, de nagyon ritkán használja. Utoljára 25 éve járt Magyarországon, a legtöbb magyar rokona már nem él, az összes barátja amerikai. Ugyanennek a nagybácsimnak van egy lánya és egy fia. A lánya megtanult magyarul, de a fia már nem, mert hozzá babysittert kellett fogadni, aki csak angolul tudott.

11 9

12 0


•

7 .

É V F O L Y A M

a) A nagybácsi magyarnak számít? b) Magyarok a nagybácsi gyerekei? Vagy csak a lánya? Lehetséges, hogy ugyanazon szülők egyik gyereke magyar, a másik amerikai? Szerintem a nagybácsi magyar, mert

nem magyar, mert

Szerintem a nagybácsi gyerekei magyarok, mert

15. lépés

nem magyarok, mert

csak a lánya magyar, mert

„Ha időgéppel elutazhatnál 2060-ba...”

10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Olvassunk fel néhány állítást arról, hogy 50 év múlva milyen magyart fognak beszélni. A tanulók döntsék el – akár bekiabálós módszerrel, de a tanár fel is szólíthat minden kérdéshez egy gyereket –, hogy valószínűnek tartják-e az állítást. A tanárnak hangsúlyoznia kell, hogy biztos választ semmire sem adhatunk: a legvalószínűbb, hogy a szókincs egy része megváltozik, az ikes igeragozás eltűnése is várható, de pl. a névelők sorsáról semmit nem tudunk mondani. Állítások: – Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, nagyon sok olyan új dolog lenne, amit nem ismernék, mert csak később fogják őket feltalálni. – Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, nagyon sok olyan új szó lenne, amit nem ismernék, mert olyan dolgokat neveznek meg, amiket csak később fognak feltalálni. – Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, lehet, hogy nem is találkoznék semmilyen új szóval, és gond nélkül mindent megértenék, amit mondanak nekem. – Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, lehet, hogy nem tudnék egy másik 13 évessel könnyen elbeszélgetni, csak szótár segítségével. – Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, lehet, hogy kinevetnének, ha ilyeneket mondanék: alszom, úszom, lakom. – Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, lehet, hogy kinevetnének, ha ilyeneket mondanék, hogy televízió, internet, számítógép, mert mindenki csak rövidítve használ minden szót. – Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, lehet, hogy azt venném észre, hogy nincsenek névelők. – Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, lehet, hogy azt venném észre, hogy az állat, durva, király, ciki, barom szavak már egész mást jelentenek.


– Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, mindenki nevetségesnek tartaná a keresztnevemet, mert akkor már olyan nevek lesznek divatban, mint Anakin, Frodó, Dzsedi, Hermione, Gandalf, Szauron és Yoda. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek mozgósítása kreatívan C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés


Nyelvi változások napjainkban

114. oldal 20 PERC

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : anyanyelvi tudatosság C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni vagy kiscsoportos/páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 21. Figyeljük meg, hogyan változik a nyelv napjainkban! A) Hasonlítsátok össze az aláhúzott szókapcsolatokat! Folytassátok csoportokat alkotva a táblázat kitöltését! 1.

2.

3.

kétségkívül, hogy valószínű, hogy

Kétségkívül, hogy a város legnagyobb foglalkoztatójáról van szó. (Dunaújváros honlapjáról. http://www.dunaujvaros.hu) Kétségtelen, hogy vannak olyan családok, ahol több egymást követő generációban mindenki túlsúlyos. (Dr. Halmos Tamás: Gondolatok a fogyókúráról. http://www.cm3.hu) Kétségkívül érdemes megismerkedni a gondolataival és érveivel. (Almár Iván: Természetvédelem a Naprendszerben? http://www.kfki.hu/chemonet)

12 1

12 2


•

7 .

É V F O L Y A M

Valószínűleg, hogy érezzük, hogy itt egy vasútvonalat húzunk fel végig, nem lehet állomásokat építeni akárhová. (http://www.pcdome.hu) Valószínű, hogy Mohamed eredetileg az arabok hitvilágát akarta egyistenhívővé tenni. (Hegedűs Géza: Mohamed. http://www.literatura.hu/irok/kozepkor/mohamed.htm) Valószínűleg emberi mulasztás okozta a hétfői vonatbalesetet Japánban. (Televíziós hír, 2005. április) B) Válaszolj a kérdésekre! A válaszadásban segít a mondatok elemzése. a) Szerinted melyik szerkezet az, ami mostanában jelent meg a nyelvben? b) Melyik oszlopban van az aláhúzott szerkezet összetett mondat elemeként? c) Melyik oszlopban van az aláhúzott szerkezet egyszerű mondat elemeként? d) Mi az állítmány az alábbi mondatokban? – Valószínűleg emberi mulasztás okozta a hétfői balesetet. – Valószínű, hogy Mohamed eredetileg az arabok hitvilágát akarta egyistenhívővé tenni – Valószínűleg, hogy érezzük ezt. e) Fogalmazd meg röviden, milyen módon jöhetett létre a 2. és 3. oszlop szerkezeteiből az 1. oszlopban található szerkezet! f)

Van-e jelentésbeli különbség a három szerkezet között?

g) Hallottad már az 1. szerkezetet mástól mostanában? Esetleg te is szoktad használni néha? Használnád írott szövegben is? h) Szerinted mi lesz a szerkezetek sorsa? El fog terjedni az 1. szerkezet vagy visszaszorul és eltűnik?

MEGOLDÁS: B) a)

az 1. oszlopban levő

b)

az 1. és 2. oszlopban levő

c)

a 3. oszlopban levő

d) – okozta – valószínű – Nem tudjuk: ha a valószínűleg szót igei határozónak tekintjük, akkor nincs kifejtett állítmány a főmondatban, de tekinthetjük névszói állítmánynak is, ami véletlenül határozói formában jelenik meg.


e)

Az 1. oszlop szerkezete: a másik kettőnek keveréke. A valószínű, hogy szerkezetből megmarad a mondat összetettsége, de az állítmányt lecseréljük egy hangsúlyos határozóra, ami „normális” esetben nem lehetne állítmány.

f)

Nincs, részben ezért is történhetett meg a két hasonló funkciójú szerkezet keveredése.

h)

Nem tudjuk ezt sem, de valószínűbb az, hogy elterjed. A feladat ellenőrzésekor térjünk ki arra, hogy az 1. szerkezetre való áttérés erősödik a beszélt nyelvben, tehát egy jelenleg is zajló változásról van szó.

17. lépés: 22–23. feladat T/22–23.

Egy nyelvi változás: a be- igekötő

116. oldal 10 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : az előző feladatnál is, itt is fontos hangsúlyozni, hogy az új jelenségek nem rosszak, nem helytelenek, hanem szokatlanok vagy csúnyák K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi tudatosság, reflektálás saját nyelvhasználatra C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 22. Igekötők ma Töltsétek ki az alábbi táblázatot! Jelöljétek X-szel, melyik igét melyik igekötővel lehet használni! Minden lehetséges igekötős igével írjatok egy mondatot! VÁLLAL BEKILEFELMEGELÁT-

ALSZIK

SÍR

ÁJUL

RÖHÖG

HAL

SÉRTŐDIK

ISZIK

ESZIK

12 3

12 4


•

7 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁS:

BE-

VÁLLAL

ALSZIK

X

X

X

(X)

(X)

KI-

SÍR

ÁJUL X

RÖHÖG

HAL

X

SÉRTŐDIK

X

X

X

MEG-

X

X

X

X

ÁT-

X

X

X

X

X

(X)

(X)

X

X

X

X

EL-

ESZIK

X

LEFEL-

ISZIK

X

X X

A zárójelbe tett X-ek azt jelzik, hogy csak igen speciális kontextusban vagy alakban létezik az adott ige, pl. kialussza magát, leissza magát, de pl. *leiszik egy üveg bort. 23. Hogyan használjuk ma igekötőinket? a) Melyik az az igekötő, amelyik a legtöbb itt felsorolt igével használható? b) Szerinted melyik korosztály használja leggyakrabban ezeket az igekötős igéket? inkább az idősebb; inkább a fiatalabb; a kisgyerekek; minden korosztály c) Figyeld meg a mondatok stílusát! – A rendőrségre beszállított személy állapotán látszott, hogy előtte jócskán beivott. – A kormány a jelenlegi helyzetben nem vállalhatja be ezt a költségvetést. – A beteg tegnap hirtelen beájult, ezért át kellett szállítanunk az intenzív osztályra. d) Hol jelenhetnek meg a c) feladatban aláhúzott igealakok? egy hivatalos levélben egy barátodnak e-mailben megjelenhetnek

TV-híradóban

nem jelenhetnek meg

egy tavaly megjelent regényben a nagymamádtól kapott képeslapon

e) Egy a televízióban zajló játéknak ez a szlogenje: „Most jól beolvasunk!” Mi a szlogenben rejlő szóvicc alapja, azaz mitől kétértelmű ez a mondat? f)

Próbáljátok megfogalmazni, milyen szerepe van a be- igekötőnek!


MEGOLDÁS: a)

Valószínűleg a be- igekötőt fogják választani.

b)

inkább a fiatalabb; esetleg a kisgyerekek

d) Megjelenhetnek: egy barátodnak írt e-mailben, egy tavaly megjelent regényben; nem jelenhetnek meg: egy hivatalos levélben, TV-híradóban, a nagymamádtól kapott képeslapon. Úgy tűnik, ezeknek az igéknek a használata egyelőre a fiatalok fesztelen társalgási stílusában jellemző. e)

A „jól beolvasni” eredeti jelentése ’valakinek alaposan megmondani a róla alkotott rossz véleményt’. Ebben a szlogenben inkább azt jelentheti: most majd mindenki elkezd intenzíven olvasni.

f)

Nehéz meghatározni a jelentést, de kb. annyit tesz, hogy ’egy cselekvést elkezdeni, és többékevésbé intenzíven folytatni egy darabig’, pl. besértődik: ’látványosan megsértődik’; beiszik: ’beleveti magát az ivásba’. Nem biztos, hogy a diákok meg tudják ezt így fogalmazni, de érdemes megnézni, mit hoznak ki belőle, már csak azért is, mert az ő korosztályukból lehet a legtöbb autentikus példát hallani.


A köznyelvtől eltérő formák

118. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A tanulók csoportosítsák az alábbi mondatokat nyelvi intuíciójuknak megfelelően. Egy-egy kis csoportban közösen döntsék el, hogy melyik mondat melyik csoportba tartozik. A házi feladatnak adott 24. feladat egy vitát készít elő (lásd T/26.). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexió különböző nyelvhasználatokra C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázat; tapasztalatgyűjtés 24. Figyeld meg a mondatokat! A) Töltsétek ki az alábbi táblázatot! Jelöljétek X-szel, melyik állítás igaz a mondatokra! a) Te sosem használod, de már hallottad másoktól. b) Te sosem használod, és szerinted nem is érthető a mondat, ráadásul másoktól sem hallasz ilyet, egyszerűen „nincs magyarul”.

12 5

12 6


•

7 .

É V F O L Y A M

c) Számodra teljesen elfogadható, és gyakran hallasz is ilyet. MONDATOK

A)

B)

C)

Én a jövő héten is tudnák jönni. Meg van már írva az a levél? Az ember sohase tudhassa, mikbe nem keveredik. A szobában mindkét lámpa nem ég. A bátyám két évvel idősebb tőlem. Nem mindenki nem ezt a könyvet nem olvasta. Minden osztályba vannak lusta gyerekek. Mennyé má a francba a hülyeségeddel! Bemész máma is a kórházba? Péter nem a kórházba bement ma.

B) Hol, kitől hallottad azokat a mondatokat, amelyekre az a) állítás igaz? Te hogyan, milyen formában használod ezeket? 25. Előfordult már, hogy valaki rátok szólt, mert egy nyelvi kifejezést nem jól használtatok? Gyűjts olyan eseteket, amikor valaki figyelmeztetett, hogy „ez nyelvileg nem helyes”, vagy amikor esetleg te szóltál rá valakire. Mi volt az a szó vagy kifejezés? Mutasd meg a fenti 10 mondatot a szüleidnek, és kérd meg őket, hogy csoportosítsák a mondatokat!


Mondatszerkezetek keveredése

120. oldal 8 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanár vezessen vitát arról, jogos-e az idézetben elhangzott felvetés. Tegyen fel olyan kérdéseket, mint például: – Van-e olyan változási irány a nyelvben, amelynek káros hatásai vannak? – Káros-e a ’valószínűleg, hogy’ szerkezet terjedése, hiszen ez kétféle mondatszerkezet keveredéséből jött létre? • Elmondhatjuk, hogy nem ez az első eset, amikor a magyar nyelvben változás zajlik. Megkérdezhetjük, hogy a tanulók által ismert változásoknak lett-e káros hatása a mai beszélt nyelvre vetítve. A mai beszélt nyelv rosszabb vagy jobb lett-e, mint Kölcsey vagy Zrínyi korában volt? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : erkölcsi és esztétikai ítélkezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály


M u n k a f o r m á k : frontális beszélgetés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : érvelés 26. Az alábbi idézet a 21. feladatban tárgyalt nyelvi változásról szól. Grétsy Lászlót idézzük az Édes anyanyelvünk című rádióműsorból. Egyetértesz vele? Érvelj! Van olyan változás, amely arra késztetheti a nyelvművelőt, hogy hívja fel a figyelmet a szóban forgó változási irány hátrányaira, veszélyeire, pl. igyekezzék meggyőzni a nyelvhasználókat arról, hogy a napjainkban divatozó természetesen, hogy..., valószínűleg, hogy..., nyilvánvalóan, hogy-féle formulák kétféle mondatszerkezet keveredéséből születtek, s ezért nemkívánatos elemei az igényes nyelvhasználatnak. Kövesdy Zsuzsa (szerk.): Kedves hallgatóim! Tinta Könyvkiadó, 2003., 70–71.


Két nyelvjárás

120. oldal 3 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A cél annak felismertetése, hogy a magyarnak vannak a tanulók által nem ismert nyelvjárásai is, és hogy ezeket bizonyos jegyekből fel lehet ismerni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ráismerés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : azonosítás 27. A párbeszédben az egyik beszélő a fővárosi köznyelvet beszéli, a másik egy kelet-magyarországi dialektust. A – De rég láttalak, Juditka, hova mész? B – Megyek a Józsihoz, viszek neki ebédet. Hogy vagy, Julikám? A – Köszönöm, jobban. Voltam tegnap az orvoshoz, írt fel gyógyszert, de még nem volt időm kiváltani. B – Add ide nekem, majd én kiváltom. Úgyis megyek a patikába, mer az anyunak is kell gyógyszer. Délután meg jövök errefelé megin, mer be akarok ugrani a Misihez is. A – Kedves vagy, de nem kell, majd én kiváltom. Most még megfőzöm a paszulylevest5, aztán délután átmegyek Etukánál, majd akkor útbaejtem a patikát.

5

bableves

12 7

12 8


•

7 .

É V F O L Y A M

a) Döntsd el, hogy ki melyiket beszéli! – pesti nyelvváltozat: – kelet-magyarországi változat: b) Egy rövid mondatban foglald össze, hogy mi alapján sikerült megkülönböztetned a két változatot!

MEGOLDÁS: a) – kelet-magyarországi változat: „A” beszélő – pesti nyelvváltozat: „B” beszélő


A két változat összehasonlítása

121. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A cél a párbeszéd újbóli elolvasása után a nyelvjárási különbségek kigyűjtése. Amennyiben a diákok nyelvjárása se nem kelet-magyarországi, se nem budapesti, érdemes némi támpontot adni a feladat megkezdéséhez (pl. az első sort közösen töltjük ki). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koncentrálás részletekre C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : összehasonlítás táblázatban 28. Olvassátok el újra figyelmesen a párbeszédet! Gyűjtsétek ki a két nyelvváltozat közti különbségeket! PESTI KÖZNYELV

KELET-MAGYARORSZÁGI KÖZNYELV


MEGOLDÁS: PESTI KÖZNYELV

KELET-MAGYARORSZÁGI KÖZNYELV

van névelő a tulajdonnév előtt: a Misi

nincs névelő: Etuka néni

megy ige vonzata: -hoz/-hez/-höz

megy ige vonzata: -nál/-nél

volt valakinél (abban az értelemben, hogy elment hozzá és visszajött)

volt valakihez (abban az értelemben, hogy elment hozzá és visszajött) paszulyleves


A nyelvjárások státusza

121. oldal 8 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Irányított beszélgetés arról, hogy mennyire elfogadott a nyelvjárási változatok használata. A tanulók oldják meg a feladatot, majd az alábbiakban ajánlott kérdésekkel folytassuk le a beszélgetést. A cél annak megmutatása, hogy a jelenlegi „médianyelvi politika” nem vagy csak csökkentett mértékben teszi lehetővé, hogy egy-egy dialektus teret nyerjen a tévében, rádióban. Ajánlott kérdések: – Magyarországon a művelt fővárosi köznyelv a rádió, a televízió és az újságok nyelve, holott az ország lakosságának igen nagy százaléka nem ezt a változatot beszéli. Egyetértenétek-e azzal, ha valamilyen (pl. Szeged környéki, palóc, Vas megyei) tájnyelvet beszélő riporterek, bemondók lennének a rádióban, televízióban? – A te családtagjaid milyen nyelvjárást beszélnek? – A te nyelvjárásod előfordul a médiában? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyitottság, tolerancia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés 29. Az alábbi szavak közül az első tájnyelvi változat, a második a magyar művelt köznyelv által használt szó. A szópárok melyik tagjával találkozol gyakrabban a rádióban, tévében, újságokban (azaz a médiában)? paszuly – bab, pulya – gyer(m)ek, pad – padlás, tengeri – kukorica, makuka – szotyola, köszméte – egres, patrac – rendetlen, levonó – matrica

12 9

13 0


•

7 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁS: A szópárok 2. tagja a gyakori, illetve szinte kizárólagos.


A nem standard nyelvi változatok nem hibásak

121. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A T/25. feladat gyűjteményéből hallgassunk meg néhányat. Kérdezzük meg, hogy másképp mondják-e már azóta a megidézett szerkezetet. Mutassunk rá, hogy kellemetlen és nemegyszer káros, ha társaink beszédét folyton kijavítjuk, arra hivatkozva, hogy az helytelen. A feladat megoldását követő irányított beszélgetésben hívjuk fel a figyelmet arra, hogy nem hasznos más beszédét szüntelenül kijavítani, a vélt „hibákra” felhívni a figyelmet, csak azért, mert nekünk az furcsa és nem tetszik. Ugyanezt a másik fél is megtehetné, ha neki a mi beszédünk lenne szokatlan. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi tolerancia, önismeret C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés 30. Olvassátok el az alábbi párbeszédet, és válaszoljatok a kérdésekre! A – Szervusz, Pistikém! Hát téged is látni ebbe a házba? B – „Ebben a házban”, Marika néni. A – Hát pont ezt mondom én is. Még ebbe az évbe nem is láttalak. B – Marika néni, figyeljen már, hogy miket mond: úgy kell mondani, hogy „ebben az évben”. A – Jó, jó, köszönöm, hogy szólsz, sose figyelek eléggé; „ebben az évben”. A -be, az nem helyes, ugye? B – Nem, úgy kell mondani, hogy -ban vagy -ben. Házban, évben. A – Hát majd próbálok figyelni. Gyere már, küldök az anyádnak egy kis baracklekvárt. B – Tényleg? Jaj de jó, nagyon fog örülni. A – Menjél má’ be, Pistikém, a spájzban, és akkor ott van a polcon, válogassál! a) Mi volt az eltérés A és B beszéde között a párbeszéd elején? b) Hogy fogalmazta meg Pisti a „szabályt” Marika néninek? c) Miért nem jó az a mondat, hogy „menjél be a spájzban”?


d) Milyen kérdésre lehet -ban/-ben-nel válaszolni: – Marika néni „nyelvváltozatában”, – Pisti „nyelvváltozatában”? e) Milyen kérdésre lehet -ba/-be-vel válaszolni: – Marika néni „nyelvváltozatában”, – Pisti „nyelvváltozatában”? f)

Te melyik változatot beszéled? Figyelj erre a jelenségre egy-két napig, milyen gyakran használnak az emberek (talán te magad is) -ba/-be ragot -ban/-ben helyett. Térj vissza erre a kérdésre pár nap múlva.

g) Melyik mondatot lehet leírni egy hivatalos levélben, egy iskolai dolgozatban vagy egy szakmai önéletrajzban? Jelöld X-szel a táblázatban! HIVATALOS LEVÉL

ISKOLAI DOLGOZAT

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

EGERBE VÉGEZTEM EL A FŐISKOLÁT. EGERBEN VÉGEZTEM EL A FŐISKOLÁT. MINDEN ÉVBE A BEFIZETETT ADÓ 12%-ÁT LEHET VISSZAIGÉNYELNI. MINDEN ÉVBEN A BEFIZETETT ADÓ 12%-ÁT LEHET VISSZAIGÉNYELNI.

h) Miért rontotta el a párbeszéd végén Marika néni a -ban ragot? i)

Szerinted Marika néni beszéde rosszabb, mint Pisti beszéde? Ha nem tetszik, ahogy valaki beszél, akkor szerinted jó dolog mindig kijavítgatni?

MEGOLDÁS: a)

A beszédben „B” még használja a -ban/-ben ragot, „A” nem.

b)

Általánosítva: azt mondta, hogy a -ba/-be rag minden esetben rossz.

c)

Az irányt jelölő rag nem lehet a -ban.

d) Marika néni „nyelvváltozatában”: semmilyenre. Marika néni nyelvhasználatából ugyanis már kikopott a -ban rag, legalábbis szóban. Pisti „nyelvváltozatában”: a hol? kérdésre. e)

Marika néni „nyelvváltozatában”: a hol? és a hová? kérdésre egyaránt. Pisti „nyelvváltozatában”: csak a hová? kérdésre.

g)

Egerben végeztem el a főiskolát. Minden évben a befizetett adó 12%-át lehet visszaigényelni.

h)

Mert félt attól, hogy rosszul használja a -ba/-be ragot, és ezért inkább megpróbálja minden esetben a -ba ragot -ban ragra cserélni.

i)

Senkinek a beszéde nem rosszabb, csak más, mint másoké.

13 1

13 2


•

7 .

É V F O L Y A M


Ki tud jól magyarul?

123. oldal 4 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó: Fontos, hogy a tanulók megértsék, a „lezser” beszéd (megin, húzzá) általánosságban nem hiba, mint ahogy a csúnya szavak használata sem az, hanem inkább illemtani kérdés. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : változások észlelése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés 31. Az alábbi mondatokat külföldi barátaim mondták, akik mind tanulnak magyarul. Van, aki régóta, van, aki csak pár hónapja kezdte. Kire mondanád, hogy nem tud jól magyarul? Jegyezd fel a mondat betűjelét! a) Síelni nem tudok, viszont nagyon jól úszok. b) Nem tudom, hogy elmondani merjem. c) Még ilyet, teljesen vagyok felhabarodva! d) Húzzá innen, te barom! e) Én vagyok teljesen megdöbbenve. f)

Nem találod? Szerintem a szekrénybe van ott.

g) Ó, már megin nem fogok hazaérni a filmre.

A NYELVI VÁLTOZÁSOKRÓL A nyelveknek, így a magyar nyelvnek is fontos tulajdonsága, hogy folyamatosan változnak. Ezt láttuk több szövegen is: 100-150 évnél akár sokkal kevesebb idő alatt is végbemehetnek nagy változások. A nyelvi változás gyakorlatilag a nyelv minden szintjét érintheti: – Hangtan: bizonyos hangok megrövidülhetnek, más hangok megnyúlhatnak, egyes hangok teljesen kikophatnak a nyelvből. – Alaktan: a nyelvben kellő idő alatt változhat a toldalékolás, például legmagosb (Kölcsey) – legmagasabb; tavok (Heltai Gáspár) – tavak.


– Mondattan: a mondattani változások viszonylag gyakoriak. A Hamlet-szöveg két fordításában is találtunk erre példát. – Szókincs: a leglátványosabb a szókincs átalakulása. Egyrész bizonyos szavak kikopnak a használatból – például azért, mert amit jelölnek, az „kimegy a divatból” (palatábla), mások jelentésváltozáson mennek keresztül (például „kinyom” a Kölcsey-szövegben). Másrészt minden élő nyelv szókincse folyamatosan bővül jövevényszavakkal (internet, wap stb.) vagy belső szóalkotás folytán (látványpékség, trabantkék). A nyelvi változásokat a tapasztalatok szerint sem megállítani, sem visszafordítani nem lehet. Nem is nagyon érthető, miért kellene egy bizonyos nyelvállapothoz ragaszkodni: nem állíthatjuk, hogy egy régebbi nyelvváltozat jobb, „nemesebb” lenne egy későbbinél. A nyelv a legújabb változatában is alkalmas arra, amire 200 vagy 500 évvel ezelőtt használták: a kommunikációra, és ráaadásul ma is éppúgy szigorú rendszert képez, mint pár száz évvel ezelőtt. Bármennyire is nehezen fogadunk el egy nyelvi újítást (pl. bevállal), az elterjedtségét nem tudjuk befolyásolni: vagy magától általánossá válik, vagy magától kikopik. A köznyelvitől eltérő változatokat (pl. „suksükölés”, „én tudnák”-féle igealakok) sokan hibásnak gondolják. Az adott nyelvváltozat beszélőinek rendszerében azonban természetesek ezek a szerkezetek. A nyelvben a változás folyamatosan zajlik, az új formák többnyire elterjednek vagy rövid idő után kivesznek a nyelvből.

MEGOLDÁS: b), c), f)

25. lépés

Összefoglalás

4 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Foglaljuk össze, amit megtudtunk a nyelvi változásokról! Ügyeljünk arra, hogy az összefoglalás fedje le az összes problematikus pontot, amit a modulokban érintettünk, tehát: – A mai nyelvben élő archaizmusok – természetesen a korabeli szövegek, nyelvemlékek mellett – árulkodnak arról, hogy a nyelv mai állapota nem egyezik meg az akár 50 évvel ezelőttivel: azaz változások történtek azóta. – Az archaizmusokra a legtöbb példát a szólásokon, közmondásokon keresztül láttuk. – A változások nem állnak meg a mai nyelvállapotnál. – Szó esett a nyelv és a nemzet összefüggéseiről. Beszéltünk arról, hogy a magyar nyelv kihalásának kérdése nem aktuális. – Megvitattunk olyan nyelvpolitikai fogalmakat, mint hivatalos nyelv, anyanyelv és kisebbségi nyelv. – Megvizsgáltunk néhány, a mai magyar nyelvben zajló változást.

13 3

13 4


•

7 .

É V F O L Y A M

Ajánlott olvasmányok: A fejezetben tárgyalt nyelvi problémák, kérdések tanulmányozásához (esetleg felsőbb évfolyamokon, a teljesség igénye nélkül): Balázs Géza: „A magyar nyelv elé mozdításáról”. Vitairat a nyelvművelésért. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005 Grétsy László–Kemény Gábor (szerk): Nyelvművelő kéziszótár. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005 Kálmán László–Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről. Osiris, Budapest, 1999 Nádasdy Ádám: Ízlések és szabályok. Magvető, Budapest, 2003 K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintetizálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös megbeszélés

5. A KÖLTŐ ÉS HAZÁJA JANUS PANNONIUS: PANNÓNIA DICSÉRETE ÉS EGY DUNÁNTÚLI MANDULAFÁRÓL CÍMŰ VERSEI


125. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Vita a nyelvről vagy szónokverseny a választott házi feladat alapján. • Ha a vitát választottuk, első lépésben a tanulók egyeztessék a választott álláspont szerint érveiket, rendezzék sorrendbe, válasszanak szószólót, majd tartsák meg a vitát. A két csoport tagjai kiegészíthetik hozzászólásaikkal a vitát. A vita hatására lehet álláspontot változtatni. A vita végén mindenki egyénileg fogalmazza meg zárónyilatkozatát. • Ha a szónokversenyt választottuk, a tanulók 4 fős csoportokban ismerjék meg egymás munkáját, válasszák ki a legjobb szónoklatokat és hozzá a legjobb előadót (az alkotó és az előadó nem feltétlenül egyezik). Válasszanak minden csoportból zsűritagot, majd értékeljék a produkciókat megadott szempontok szerint. A győztes munkákat tűzzék ki a témafalra. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kulturált véleményütköztetés és/vagy előadói készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : 4 fős csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita vagy verseny „Akik nem tudnak beszélni, azok helyett annak kell beszélni, aki tud.” Esterházy Péter 1. Zsűritag vagy a szónokversenyen. Munkádat segítik az alábbi szempontok. TARTALOM (0–10 PONT)

ELŐADÁS (0–10 PONT)

A téma érdekessége, aktualitása, közérdekű volta:

Hangerő, hanglejtés, szövegdallam:

A téma mélysége, szempontok, érvek gazdagsága:

Artikuláció:

13 6


•

7 .

É V F O L Y A M

A szónoklat megszerkesztettsége, formai követelmények betartása:

Tempó (megfelelő tagolás, szünetek):

A szöveg stílusa, nyelvi ötletessége, szellemessége:

Testbeszéd (kiállás, gesztusok, mimika):


A költő és hazája, választható feladat

125. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladathoz felidézhetjük a fejezetet ajánló Esterházy-idézetet. Hallgassuk meg az ötleteket, ennek módja lehet csoportos is: a tanulók hatosával megbeszélik, amit írtak. • A felmerült érzések, gondolatok, témák alapján írjunk néhány soros verset. Adjunk néhány ötletet: pl. bujdosók jajszava, jeremiád, a múlton való elégikus tűnődés, buzdítás. De írhatnak röpiratot, pamfetet, állatmesét is. Adhatjuk ezt a feladatot otthonra is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : képzelet, alkotókészség, információk összekapcsolása, következtetés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, csoportmunka 2. Képzeljünk el három országot, három nemzetet egy adott történelmi pillanatban, és ott három embert, akik képesek kifejezni, szóvá tenni azt, amit sokan éreznek, gondolnak. BERBERIA évszázadok óta békében él, virágzik a kultúra, a szomszédos országok kultúrája azonban

sokszínűbb, mert gazdaságuk fejlettebb, ezért vonzó a berberik számára. Berberia ősi szokásai, melyek biztosítják a rendet, de korlátai az új eszméknek, másfajta gondolkodásnak, sokak számára már terhesek. Sok ifjú tanul a szomszédos országokban, hazaérkezve másként tekintenek hazájukra. Kint csak berberiek, itthon csak idegenmajmolók. KRAVÁTIA olyan ország, melyet csodálatos természeti adottságokkal halmozott el a sors. Gazdagon termő földek, dús mezők, gyönyörű asszonyok, erős, határozott férfiak. Harmóniában élnek önmagukkal és a természettel. Sok irigyük van a szomszédos népek között, akik azzal vádolják őket egyre indulatosabban és egyre sűrűbben, hogy földjük nem az övék, csak őseik bitorolták el az északi szomszédtól. Jelenlegi kormányzójuk rokonszenvez az északi szomszéddal, mert neki az az eredeti hazája. Félő, hogy Kravátiát beolvasztja az északi birodalomba.

A

K Ö L T Ő

É S

H A Z Á J A

OLLALÉ már hetven éve folyamatos harcban áll három birodalommal. Ollalé ugyanis nagyon értékes

Berberia

Ollalé

Kravátia

abból a szempontból, hogy minden fontos kereskedelmi útvonal átvezet rajta. Azért képes még mindig életben maradni, bár területe és lakossága harmadára csökkent, mert több ezer éves kultúrája, zenéje, irodalma, hite tartja benne az erőt.

13 7

13 8


•

7 .

É V F O L Y A M


127. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Vak kéz technikája. A tanulók osszák meg a feladatokat egymás között. A 3/A/f), B/e) és g) lehet házi feladat is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, elvonatkoztatás, szóbeli megnyilvánulás Célcsoport – differenciálás: A) szerényebb logikai és olvasási képességekkel rendelkezők B) jó logikájú, arányérzékű, jó olvasók M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív-produktív feladat 3. Oldjátok meg a feladatokat! A) Foglalkozzunk az alábbi verssel! ......................................... DICSÉRETE Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, S most Pannónia is ontja a szép dalokat Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, a) Összekeveredtek a verssorok. Írjátok le a szerintetek helyes sorrendben! b) Állapítsátok meg, minek a dicsérete lehet ez a négy sor! c) Véleményetek szerint mikor keletkezhetett a költemény? Miből állapítottátok meg? d) Állapítsátok meg a vers ritmikáját! Milyen verselésű a szöveg? e) Hogyan függ össze a vers szerint a költő dicsősége és hazája dicsősége, hírneve? f)

Írjatok hasonló verset (rövid dicséretet) egy emberről (híres vagy hírhedt osztálytárs, ismerős, a nemzet szempontjából jelentős személy stb.)!

A

K Ö L T Ő

É S

H A Z Á J A

B) Foglalkozzunk az alábbi verssel! Nemhogy a pannon-föld északi, hűs rögein. Vagy hát oly nehezen vártad az ifjú Tavaszt? Hősi Ulyxes6 sem Alconius7 szigetén. S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben, Mandulafám, kicsi Phillis8, nincs még fecske e tájon, Ám csodaszép rügyeit zúzmara fogja be majd Herkules9 ilyet a Hesperidák10 kertjébe se látott, Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne, a) Összekeveredtek a verssorok. Írjátok le a szerintetek helyes sorrendben! b) Szerintetek milyen történelmi és milyen lelki helyzetben keletkezhetett a költemény? Mivel tudjátok indokolni véleményeteket? c) Adjatok a szöveg jelentéséből következő címet a versnek! d) Állapítsátok meg a vers ritmikáját! Milyen verselésű a szöveg? e) Milyen célt szolgálnak a mitológiai utalások? Mit lehet mondani egy olyan emberről, aki ennyi mitológiai ismerettel rendelkezik? Miért lehet fontos régi korok kultúrájának ismerete? f)

Mivel azonosítja a versbeszélő a mandulafácskát? Minek a jelképe a mandulafa?

g) Írjatok olyan rövid verset, melyben valamilyen növény (fa, illetve virág: babér, liliom, írisz, nefelejcs, tölgy, nyír stb.) jelképesen fejez ki egy helyzetet, lelkiállapotot! h) Rajzoljátok le a versben megjelenített (elbeszélt) látványt! 4. Írjátok le mindkét verset a sorok eredeti sorrendjében!

6 7 8

9 10

Odüsszeusz latin neve az Odüsszeiából ismert phaiák király latin névalakja Trák királylány, az athéni Démophoón király jegyese. Mivel egybekelésük előtt vőlegényének útra kellett kelnie, és sokáig nem tért vissza, a királylány búskomor lett, és egy erdőben felakasztotta magát. Az istenek mandulafává változtatták. a görög mitológiában Heraklész, Zeusznak és a földi halandó Alkménének hőstetteiről (12 munka) híres fa, aki halála után istenné vált Héra istennő kertjét és a benne termő aranyalmákat őrző nimfák. Atlasz titán segítségével az aranyalmák közül hármat Héraklész szerzett meg.

13 9

14 0


•

7 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁS: A) PANNÓNIA DICSÉRETE Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! B) EGY DUNÁNTÚLI MANDULAFÁRÓL Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe se látott, Hősi Ulyxes sem Alconius szigetén. Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne, Nemhogy a pannon-föld északi, hűs rögein. S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben, Ám csodaszép rügyeit zúzmara fogja be majd Mandulafám, kicsi Phillis, nincs még fecske e tájon, Vagy hát oly nehezen vártad az ifjú Tavaszt?


A két feladatsor megbeszélése

130. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Az 5. feladatot otthoninak szánjuk. Ez a házi feladat nehéz, de hasznos, mert tudományos igényű nyelvezettel, szakirodalmi szöveggel ismerkednek a gyerekek. Megtanulni nem kell. A 6. feladat szorgalmi feladat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koncentráció, tapasztalatok átadása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális illetve egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szakszöveg olvasása illetve anyaggyűjtés 5. Jannus Pannonius a) Tanuld meg az egyik, számodra kedvesebb verset! b) Olvasd el figyelmesen a következő, Janus Pannoniusról szóló szöveget! Húzd alá és írd ki a kulcsszavakat, tételmondatokat! Az ismeretlen kifejezéseknek nézz utána!

A

K Ö L T Ő

É S

H A Z Á J A

JANUS PANNONIUS (1434–1472)

Irodalmunk első igazán nagy alakja. Verseit nem magyarul, hanem latinul írta. Neolatin költeményei mégis a magyar irodalom elidegeníthetetlen részei, mert az itáliai humanizmus és reneszánsz itáliai neveltjét másokkal összetéveszthetetlen költővé éppen sajátos, köztes és közvetítő helyzete tette. Nagybátyja, a humanista műveltségű főpap és politikus, Vitéz János jóvoltából Itáliában, a reneszánsz szülőhazájában tanulhatott. Ferrarában (1427–1454), majd Padovában (1454–1458) töltött tanulóévei során távoli, „barbár föld” fia, vendég és idegen volt – ha rendkívüli tehetségével korán ki is tűnt társai közül. Versei tanúsága szerint pedig hazatérte után Magyarországon is idegennek érezte magát annak ellenére, hogy fényes egyházi és politikai karriert futott be: 24 évesen már pécsi püspök, később egyházi méltósága mellett szülőföldje, Szlavónia bánja s a királyi diplomácia egyik kulcsfgurája. Magyarságélménye is e kettős idegenségből, e köztes helyzetből adódott. Abban a korban még nem volt jellemző a reformkori, XIX. századi értelemben vett nemzettudat. A hosszú külföldi tartózkodás, majd a hazai viszonyokkal való szembesülés azonban Janus Pannoniusban felerősítette a nemzeti hovatartozás, a nemzeti azonosság tudatát. Aligha véletlen, hogy ő az első költő, aki versben – igaz, latinul – leírja a haza szót. Pannónia dicsérete című (1465 körül keletkezett) versében olvashatjuk: „a hazám is büszke lehet rám”. A reneszánsz világszemléletére az antik kultúra ápolása (újjászületése, azaz reneszánsza) mellett jellemző az e világi élet és az egyéniség (individuum) tisztelete. Ha a túlvilági életről az értékrend súlypontja az e világi életre és az egyéniségre kerül, természetes, hogy megnő a név, latinul a nomen jelentősége. Az e világi halhatatlanságot a művek és tettek segítségével elért hírnév biztosíthatja. Janus – amúgy teljesen jogos – költői öntudata egészen sajátosan forr össze nemzeti öntudatával és reneszánsz jellegű név- és egyéniségkultuszával. Hazája dicsőségét a Pannónia dicséretének provokatív tételmondata szerint az ő, humanista körökben nemzetközileg ismert és elismert neve öregbíti. Ne feledjük, hogy a latinul író Janusnak szépíróként még nem kellett megküzdenie anyanyelvének elszigetelő hatásával. Ez a vers is a költő és hazája közötti viszonyról szól, de itt mintha nem a haza szülné a költőt, hanem a költő teremtené hazáját. Ha ebbe a merész és furcsa állításba belegondolunk, talán elismerhetjük, hogy ez – kevésbé kiélezett megfogalmazásban – a későbbi korok költőire, sőt minden alkotó emberére is igaz. József Attila szép meghatározása szerint: „a nemzet közös ihlet”. Janus dicsősége és tragédiája egy tőről fakadt: kora előtt járt. Magánya és elsőségének jogos öntudata egyaránt ebből adódott. Egy olyan országban képviselte a lehető legmagasabb szinten egy fejlettebb terület szellemi újdonságait, ahol értő társakra, közönségre még nemigen találhatott. Megelőzte országát és korát. Nem szabad elfelejtenünk ugyanis, hogy Hunyadi Mátyás reneszánsz udvara igazából csak Janus halála után virágzott ki teljes fényében, amikor a király 1476-ban a nápolyi Beatrixszal kötött házasságot. 6. Gyűjts anyagot a fejezetben megismert költőkről (Radnóti, Vörösmarty, Kölcsey, Ady, Janus Pannonius)! A gyűjtés során vedd figyelembe az alábbi szempontokat! FORRÁS: ÉLETRAJZI ADATOK: TÖRTÉNELMI HÁTTÉR: AZ ALKOTÓ VERSEI (CÍMEK ÉS ÉRTELMEZÉS): LEGSZEBB (MEGJEGYZENDŐ) VERSSOROK:

14 1

BALASSI BÁLINT: Ó ÉN ÉDES HAZÁM..., EGY KATONAÉNEK

R ÁHANGOLÓDÁS 5. lépés

A házi feladat ellenőrzése

5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Beszéljük meg, hogy az 5. feladatban milyen fajta szöveget olvastunk, mi volt a szöveg funkciója, mi okozott nehézséget. Bevezetésként idézzük fel szóban, közösen, csak a kulcsszavak segítségével, miről szólt a szöveg. • Kulcsszavak, tételmondatok: latinul írt, itáliai humanizmus és reneszánsz neveltje, köztes és közvetítő helyzet, nagybátyja Vitéz János, tanulóévei: Ferrara, Padova, rendkívüli tehetség, fényes egyházi és politikai karrier (pécsi püspök, szlavóniai bán, diplomata), nemzeti azonosságtudatának kifejezője, elsőként írja le a haza szót: Pannónia dicsérete (1465 körül), e világi élet és az egyéniség tisztelete, megnő a név tisztelete, a költő teremti hazáját, kora előtt járt, magánya és öntudata ebből fakad, Magyarországon csak később virágzott ki a reneszánsz (1476 után). • Magyarázatot igénylő szavak: humanizmus, reneszánsz, köztes helyzet, szlavóniai bán, a költő teremti hazáját K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önellenőrzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés


133. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulók egyénileg idézzék fel a témához kapcsolódó előismereteiket, majd hallgassák meg egymás javaslatait úgy, hogy mindenki csak olyan dolgot mondjon, ami még nem hangzott el. • A feladat elvégzése után olvassuk el közösen Balassi Valedicit patriae… – Ó én édes hazám... kezdetű versét.

A

K Ö L T Ő

É S

H A Z Á J A

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előismeretek előhívása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gondolkodás külön és együtt 7. Idézzük fel a búcsúzás helyzetét! Ki, mikor, mitől, miért szokott búcsúzni? Mit gondol, mit érez? Mivel vet számot?


133. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Tanár vagy (hanghordozóról) színész olvasson, ne diák! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegolvasás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegolvasás 8. Olvassuk el Balassi Bálint versét!

VALEDICIT PATRIAE, AMICIS IISQUE OMNIBUS QUAE HABUIT CARISSIMA Ad notam11: Minden állat dicsér Úristen tégedet etc. Ó én édes hazám, te jó Magyarország, Ki kereszténségnek viseled paizsát, Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát, Vitézlő oskola, immár Isten hozzád! Egriek, vitézek, végeknek tüköri, Kiknek vitézségét minden föld beszéli, Régi vitézséghez dolgotokot veti, Istennek ajánlva legyetek immár ti!

11

Ad notam: valaminek a dallamára

14 3

14 4


•

7 .

É V F O L Y A M

Ti is rárószárnyon járó hamar lovak, Az kiknek hátokon az jó vitéz ifjak Gyakorta kergetnek s hol penig szaladnak, Adassék egészség már mindnyájatoknak! Fényes sok szép szerszám, vitézlő nagy szépség, Katonatalálmány, új forma ékesség, Seregben tündöklő és fénlő frissesség, Éntűlem s Istentül legyen már békesség! Sok jó vitéz legény, kiket felemeltem, S kikkel sok jót tettem, tartottam, neveltem, Maradjon nálatok jó emlékezetem, Jusson eszetekbe jótétemrül nevem! Vitéz próba helye, kiterjedt sík mező S fákkal, kősziklákkal bővös hegy, völgy, erdő, Kit az sok csata jár s jószerencse leső, Legyen Isten hozzád sok vitézt legellő! Igaz atyámfia s meghitt jó barátim, Kiknél nyilván vadnak keserves bánatim, Ti jutván eszemben hullnak sok könyveim, Már Isten hozzátok, jó vitéz rokonim! Ti is angyalképet mutató szép szüzek, És szemmel öldöklő örvendetes menyek, Kik hol vesztettetek s hol élesztettetek, Isten s jó szerelem maradjon veletek! Sőt te is, ó én szerelmes ellenségem, Hozzám háladatlan, kegyetlen szerelmem, Ki érdemem .................................. ......................................................... Ti penig szerzettem átkozott sok versek, Búnál kik egyebet nekem nem nyertetek, Tűzben mind fejenként égjetek, vesszetek, Mert haszontalanok, jót nem érdemletek. 9. Az alábbi feladatban Balassi Bálint Ó én édes hazám... című versével foglalkozunk. A) Oldjátok meg a feladatokat! a) Kitől, mitől búcsúzik a versbeszélő? Milyen jelzőket, kifejezéseket kapcsol a sorra vett dolgokhoz? Milyen érzéseket társíthatunk ezekhez a kifejezésekhez?

A

KITŐL, MITŐL BÚCSÚZIK?

HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ ÉRTÉKEK

K Ö L T Ő

É S

H A Z Á J A

ÉRZELMI ÉRTÉK

b) Csoportosítsd a számba vett dolgokat értékük szerint! EGYÉRTELMŰEN POZITÍV

EGYÉRTELMŰEN NEGATÍV

KETTŐS, KÉTÉRTELMŰ, AMBIVALENS12

c) Mire következtethetünk a sorrendből? d) Foglald össze saját szavaiddal, mit tart értéknek a vers beszélője! Milyen életút, milyen ember képe rajzolódik ki a versszöveg alapján? B) Oldjátok meg a feladatokat! a) Mely versszakokban jelennek meg az alábbi értékek? HAZA

VITÉZI ÉLET

ROKONSÁG

BARÁTSÁG

NŐK, SZERELEM

KÖLTÉSZET

b) Ma mi tekinthető értéknek ezek közül? Mik azok a dolgok, amelyek ma is értékesek, de tartalmuk megváltozott? Válaszodat indokold! Melyek veszítettek értékükből? Mivel magyarázható? c) Mi a haza Balassi számára? Mivel azonosítja a hazát? Mi a haza – határokon túlmutató – vallásikulturális küldetése? Ma van ilyen szerepe Magyarországnak? d) Hasonlítsd össze a vers egészének felsorolásos meghatározását Radnótiéval! Keress közös elemeket!

MEGOLDÁSOK A) a) A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ ÉRTÉKEK

ÉRZELMI ÉRTÉK

HAZA

édes, jó, kereszténység paizsa, vitézlő oskola

szeretet, büszkeség, nagyra értékelés

EGRI VITÉZEK

végek tüköri, vitézség

példa értékű magatartás (tüköri)

KITŐL, MITŐL BÚCSÚZIK?

12

kétféleképpen is érthető, vegyes: két ellentétes érzelem, pl. szeretet és gyűlölet együttes megnyilvánulása

14 5

14 6


•

7 .

É V F O L Y A M

LOVAK

rárószárnyon járó, hamar

csodálat, öröm, szabadságélmény, biztonság

SZERSZÁMOK, KATONATALÁLMÁNY

szépség, ékesség, tündöklő, fénlő frissesség

elragadtatottság

LEGÉNYEK

sok jó vitéz

barátság, jóérzés

MEZŐ, HEGY, VÖLGY, ERDŐ

bűvös, vitézt legellő, szerencseleső

lehetőséget kínáló élettér

ATYAFIAK, ROKONOK

vitéz, bánatot, keservet okozók

kötődés, tisztelet és fájdalom, keserűség

BARÁTOK

meghitt, jó

kötődés, tisztelet és fájdalom, keserűség

SZÜZEK (NŐK)

szép, angyalképet mutatók, szemmel öldöklők

vonzalom, csalódás, becsapottság

SZERELME

háladatlan, ellenség, kegyetlen

keserűség, visszautasítottság, sikertelenség, kínlódás

VERSEK

átkozott, bút hozó, haszontalan

keserűség, hiábavalóság

EGYÉRTELMŰEN POZITÍV

EGYÉRTELMŰEN NEGATÍV

KETTŐS, KÉTÉRTELMŰ, AMBIVALENS

haza, egri vitézek, katonai felszerelések, legények, természet, barátok

versek (ez hogy lehet?, nem gyanús?)

b)

rokonok, szüzek, szerelme

Beszéljük meg, hogy a verségetés jelképes gesztus, ami az elkeseredést, a lezárás és újrakezdés vágyát fejezi ki. B) a) HAZA

VITÉZI ÉLET

ROKONSÁG

BARÁTSÁG

NŐK, SZERELEM

KÖLTÉSZET

1.

2., 3., 4., 5., 6.

7.

7.

8., 9.

10.

b) A végvári élet gyönyörűséges-küzdelmes színhelye, vitézzé nevelő hely („viselsz pogány vérrel festett éles szablyát”, „gyakorta kergetnek, hol penig szaladnak” stb.). Rokonokkal, barátokkal vívott küzdelem, átélt örömök („kikkel sok jót tettem, tartottam, neveltem”, „Kiknél nyilván vagynak keserves bánatim” stb.) Hódítások, széptevések, csalódások, szerelmi keserűség („Kik hol vesztettetek s hol élesztettetek”, „Hozzám háladatlan, kegyetlen szerelmem”).

A

K Ö L T Ő

É S

H A Z Á J A

c) a kereszténység pajzsa


137. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Vitassuk meg a csoportmunkát! A 10. feladat házi feladat legyen. Ha esetleg önállóan nem sikerül, ajánljuk fel Hanna történetét! A fikció: Hannát ősztől intézetbe küldik egy idegen országba. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szóbeli megnyilatkozás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális, egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös témára egyéni írás 10. Írjunk búcsúverset vagy búcsúlevelet! Az alkotás előtt fogalmazzuk meg a szituációt! (Ki, milyen élethelyzetben, kitől, mitől, miért kénytelen búcsúzni.)


138. oldal 30 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Olvassuk el közösen a verset, majd röviden beszéljük meg, hogy első ismerkedés után mit gondolnak arról, miben különbözik Janus Pannonius hazához való viszonyulásától Balassié, illetve egyezik-e valamiben. Tulajdonképpen a csoportfeladatok célja, hogy megvizsgáljuk a versszöveg alapján, mi a különbözőségek, egyezések oka, mi áll a háttérben. • A csoportfeladatokat meg lehet osztani a tanulók képességei szerint: lehet pármunkában egy-két feladatot megoldani, majd a megbeszéléskor egy közös vázlattá formálni a munka eredményét. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szóbeli megnyilatkozás

14 7

14 8


•

7 .

É V F O L Y A M

Célcsoport – differenciálás: A) információkereső, rendszerző feladatok (könnyebb) B) jól szintetizáló, absztraháló, vitaképes tanulóknak (nehezebb) M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : nehéz szöveg olvasása és feladatmegoldás 11. Olvassuk el Balassi Bálint versét!

BALASSI BÁLINT: IN LAUDEM CONFINIORUM: EGY KATONAÉNEK Az Csak búbánat nótájára Vitézek13 mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél14? Holott15 kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él16; Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél. Ellenség hírére vitézeknek szüve gyakorta ott felbuzdul, Sőt azon kívül is, csak jó kedvéből is vitéz próbálni indul17, Holott sebesedik, öl, fog18, vitézkedik, homlokán vér lecsordul. Veres zászlók19 alatt lobogós kópiát20 vitézek ott viselik21, Roppant sereg előtt távol az sík mezőt széllel22 nyargalják, nézik, Az párduckápákkal23, fényes sisakokkal, forgókkal24 szép mindenik.

13 14 15 16 17

18 19

20 21 22 23 24

Nem azonos a katonával; a végvárak hadinépének rétegéhez, a végvári katonasághoz tartozik, szolgálatát szabad elhatározásból, a királytól kapott zsoldért, azaz hópénzért vállalja. A Hódoltság és a királyi Magyarország gyakran változó, elég széles határsávja, s az ott épített (török és magyar) várak őrlánca. ott, ahol ugyan (él): nyomatékosító jelentésű ’nagyon is’, ’ugyancsak’, ’bizony’; az egész kifejezés azt jelenti: örül Mind erejét, mind szerencséjét felméri, próbára teszi, sőt vitézi párbajra, azaz próbára indul. A végvári hadviselési szokások gyakori formája volt, hogy nem két sereg csapott össze, hanem egy-egy híres hős, aki már korábban, számos csatában bizonyította bátorságát, kihívta az ellenséges tábor valamelyik szintén hírneves katonáját, és a két lovas – teljes harci díszbe öltözötten – lovagi párbajban mérte össze erejét. A többi vitéz „közönségként” nézte a viadalt. Több párbaj is következhetett egymás után. Olykor az is előfordult, hogy valamilyen nézeteltérés kapcsán végül általános verekedés tört ki. Harc közben fogást keres a másikon (esetleg foglyot ejt, zsákmányt szerez jelentése is elképzelhető). A királyi zászló színe a vörös. A kisebb zászló gyakran fecskefarkú, nem nagy, sokszor jeltelen, a nagyobbak és jelentősebbek, az ún. főzászlók egyik oldalát a Habsburgok címerének kétfejű sasa, a másikat pedig Szűz Mária és a gyermek Jézus képe díszíti. A kibontott vagy – ahogy a korban mondták – a megeresztett zászló azt is jelezte, hogy az alatta vonuló csapat nyíltan, parancsnokainak jóváhagyásával indult bevetésre. Hosszú, fából készült, hegyes végű harci eszköz; erre a katonák kisebb zászlócskát tűztek díszül. viszik szerteszét A nyereg hátsó, a derekat támasztó része; a kápa általában igen díszes volt, jelen esetben párducbőrrel van díszítve. Más értelmezés szerint párducbőrből készült köpeny. Kápának hívták a lótakarót is. Az acélsisakon lévő forgó rögzítette a sisakhoz a különleges madártolldíszt.

A

K Ö L T Ő

É S

H A Z Á J A

Jó szerecsen lovak25 alattok ugrálnak, hogyha trombita riadt26, Köztök ki strázsát áll27, ki lováról leszáll, nyugszik reggel, hol virradt, Midőn éjten éjjel csataviseléssel28 mindenik lankadt s fáradt. Az jó hírért névért s az szép tisztességért29 ők mindent hátra hadnak, Emberségből példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak, Midőn mint jó sólymok mezőn széllel járnak, vagdalkoznak30, futtatnak31. Ellenséget látván, örömmel kiáltván ők kópiákot törnek32, S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon, szólítatlan megtérnek, Sok vérben fertezvén33 arcul reá térvén34 űzőt sokszor megvernek. Az nagy széles mező, az szép liget, erdő sétáló palotájok, Az utaknak lese35, kemény harcok helye tanuló oskolájok, Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség36 s fáradtság mulatságok. Az éles szablákban örvendeznek méltán, mert ők fejeket szednek37, Viadalhelyeken véressen, sebekben halva sokan feküsznek, Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézül holt testeknek38. Ó végbelieknek, ifjú vitézeknek dicséretes serege! Kiknek ez világon szerte szerént vagyon mindeneknél jó neve, Mint sok fát gyümölccsel sok jó szerencsénkkel39 áldjon Isten mezőkbe! 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

35

36 37

38

39

Arab ló, igen híres, jó, bár általában kis termetű lófajta. Megszólal, felharsan és riadót fúj a trombita. őrségben van ’portya’: ellenséges területen végrehajtott katonai akció, általában zsákmányszerző hadművelet tisztelet, megbecsülés Egymás között a vívást gyakorolják. A lovakat futtatják. Kopjatörés, azaz párviadal; amikor lovagi párbajra hívja ki egymást egy magyar és egy török harcos, a párviadal során eltörhet a kopja. Ütközetben is használták a kopját, akkor is eltörhetett. ’fertőzve, bepiszkítva’; a ’fürdik’ igével rokon a szótő Visszafordulva, szembefordulva. A könnyűlovasság képes volt rá, hogy az ütközet alatt, illetve azt követően a hazavonuló, zsákmánnyal megrakott és ezért mozgásában elnehezült győztes ellenség nyomába eredjen, és fordítson a csata kimenetelén vagy új összecsapást kezdeményezzen. Gyakori harci csel; néhány katona az ellenség szeme előtt előremegy, a többiek egy kedvező adottságú helyen rejtőzködve, a háttérben várakoznak. A vakmerő csoport könnyű prédának tűnik, ezért az ellenfél üldözőbe is veszi. A kis csapat addig fut, amíg oda nem csalják az ellenséget lesben várakozó társaikhoz, és az így csapdába csalt katonákat könnyebb legyőzni. Az előre küldött katonáknak nem mindig sikerült persze elcsalni a célig az ellenséget, ezért is hívták őket martaléknak. A lesvetés nagyon jól szervezett hadi cselekmény volt, legalább 200-300 fő vett benne részt. hőség Az összecsapás után a vesztesek halottainak fejét a győztesek utólag levágják, és vagy az út mentén, vagy a vár fokán elrettentésül, illetve a dicsőség jeleként kitűzik azokat mint hadizsákmányt – esetleg elküldhetik az ellenségnek. Általában nemigen volt mód arra, hogy a halottakat rendesen eltemessék. Vagy a környéken lakók ásták el a tetemeket, mert nem bírták a bűzt és féltek a járványoktól, vagy valóban felfalták a ragadozók. A kép eredete egy antik toposz (Íliász, I. 4.); később Zrínyi Miklós is felhasználta egyik versében. hadizsákmány

14 9

15 0


•

7 .

É V F O L Y A M

12. Oldjátok meg a feladatokat! A) Rendszerezzünk! a) Csoportosítsátok a versszakokat számukkal megjelölve a megadott szempont szerint! KONKRÉT PÉLDÁK, ÉLETKÉPEK VANNAK TÚLSÚLYBAN, LEÍRÓ JELLEG

–

GONDOLATI ELEM TÚLSÚLYA, ÁLTALÁNOSÍTÓ JELLEG

Készítsétek el a vers szerkezeti ábráját, melyen az életképszerű részeket lejjebb, az általánosítókat feljebb helyezitek. Milyen szabályszerűséget mutat az ábra? Mihez hasonlítható?

b) Keretezzétek be azt a szakaszt az ábrán, melyben a vers – és a vitézi életforma – központi értékei jelennek meg! –

Melyek ezek az értékek?

c) Az életképi mozzanatok sokszínűek, változatosak. Készítsétek el ezeknek a versszakoknak a témavázlatát! Használjátok a vershez adott jegyzeteket! Például: 2. versszak – az ellenség hírére azonnal indulnak, – gyakran csak kedvtelésből, virtusból gyakorlatoznak, párbajoznak, – ölnek, – foglyokat ejtenek (fogást keresnek az ellenfélen), – megsebesülnek. d) Keressetek olyan szavakat, melyek bizonyítják, hogy nem egyszeri esemény időrendben történő bemutatása a vers! e) Keressétek meg a vers legmozgalmasabb (legdinamikusabb) szakaszait! Mivel éri el ezt a hatást a vers? f)

Rajzoljátok le (fessétek meg) az életképeket!

g) Jelöljétek meg más-más színnel szerkezeti ábrátokon azokat a szakaszokat, melyekben a vitézi élet inkább vonzó, illetve inkább komor, elrettentő mozzanatai jelennek meg! Hogyan oszlanak meg ezek az „előnyök”, illetve „hátrányok”? Emeljétek ki azt a szakaszt, mely mind közül a legtragikusabb! Miért „kell” éppen ott lennie ennek a szakasznak? Mi következik utána? „ELŐNYÖK”

„HÁTRÁNYOK”

h) Hangvételében melyik eddig olvasott hazaverssel rokonítható ez a vers? Miért?

A

K Ö L T Ő

É S

H A Z Á J A

B) Mondjátok el a véleményeteket! Válaszotokat a versből vett érvekkel is támasszátok alá! a) Kihez szól a vers? – Buzdító ének a végváriakhoz. – Lelkesítő toborzóvers azoknak, akik még nem szálltak hadba. – Megszólítás, a hallgatósághoz, közösséghez szólás csak amolyan költői póz, s Balassi valójában az utókorhoz intézi szavait, emléket állítva a végvári hősöknek. b) Gondoljátok végig az alábbi állításokat, és érveljetek ellenük és mellettük annak megfelelően, hogy melyikkel értetek egyet, melyikkel nem! ÁLLÍTÁSOK

EGYETÉRTEK, MERT...

NEM ÉRTEK EGYET, MERT...

Balassi verséhez nincs – és nem is lehet – köze a mai olvasónak, hiszen az a probléma, amelyet felvet, ma már semmilyen formában nem létezik. A helytállás, önfeláldozás olyan időtlen, minden korban érvényes érték, amelyhez feltétlenül ragaszkodnunk kell. Balassi verse éppen arra figyelmeztet, hogy minden korban és minden helyzetben meg lehet és meg kell találni a helytállásnak a kor által megkövetelt formáit. Balassi verse épp azért tanulságos, mert negatív, nem követendő példa fogalmazódik meg benne a mai ember számára. A hősiesség és az önfeláldozás lehet, hogy bizonyos korokban erény volt, ma azonban elavult és nevetséges magatartás. Vannak olyan történelmi korszakok, amelyekben az embereknek megadatik a hősi élet lehetősége, s vannak olyanok, amelyekben nem. Mi „hősietlen” korban élünk, számunkra a hősi élet értékeit csak a történelem és az irodalom közvetíti. Többek között ezért fontos mű az Egy katonaének.

c) Kinek az értékrendjét képviseli ez a vers? Válaszotokat indokoljátok a vers szövegével! – egy vár védőiét – a végvári vitézekét általában – a magyar nemzetét – az európai kereszténységét

15 1

15 2


•

7 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁS: A) a) KONKRÉT PÉLDÁK, ÉLETKÉPEK VANNAK TÚLSÚLYBAN, LEÍRÓ JELLEG

GONDOLATI ELEM TÚLSÚLYA, ÁLTALÁNOSÍTÓ JELLEG

2., 3., 4., 6., 7., 8.

1., 5., 9.

– Hárompilléres verskompozíció. Hívjuk fel a figyelmet az arányosságra, a formafegyelemre. b) Értékek: az 5. versszakban; hírnév, tisztesség, emberség, vitézség. d) gyakorta, hogyha trombita riadt, nyugszik reggel, hol virradt, sokszor, jelen idejű, T/3. igealakok (általánosító) e) A 2–3. versszak; téma sokrétűsége, igehalmozás, a tömeg, sokaság, távolság érzékeltetése (roppant, távol, széjjel), ellentétes értékek ütköztetése. f) Ezt a feladatot lehet az előző öt helyett adni, a rajzok bemutatásakor meg lehet beszélni a feladatokat. g)

„előnyök”

„hátrányok”

1., 3., 5., 9.

2., 4., 6., 7., 8.

A 8. szakaszt követi az ünnepélyes méltatás, a búcsúzó felmagasztalás, melynek hitelességét éppen a tragikus mélypont adja. h) Emelkedett, ódai hangnem, ebben rokon a Himnusszal, Szózattal, az életképsorozat pillanatfelvételeiben azonban különbözik.

A

K Ö L T Ő

É S

H A Z Á J A


145. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Beszéljük meg a feladatokat, a legfontosabb tapasztalatokat rögzítsük a füzetbe. A 13. feladat lehet otthoni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szóbeli megnyilatkozás, összevetés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : osztály M u n k a f o r m á k : frontális vagy egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : összehasonlítás 13. Keress Orbán Ottó versében Balassi-idézeteket, Balassi stílusát, életfelfogását, világképét, értékrendjét felidéző részeket! Hogyan változik a természet értéke?

ORBÁN OTTÓ: MELYBEN BALASSI MÓDJÁN FOHÁSZKODIK Isten szabad ege, madarak serege, széljárta, tág fényesség – legfényesebb nekem, aki nagy betegen az erkélyről nézek szét, röptében bemérve s szememmel kísérve egy-egy csapongó fecskét… Ifjúság, mi lehet e széles föld felett szebb dolog az ép testnél? Szándék és mozdulat együtt küzd és mulat, mint egy hiten két testvér, s te csak röpködsz, hinta, s könnyen haladsz, mintha vajba mártott kés lennél.

15 3

15 4


•

7 .

É V F O L Y A M

Későn lett szavam rád, levegős szabadság, amikor már rég nem vagy, ha fölkel is napod, sugárzó alakod, kívül süt csak, ott benn fagy; az idő nagy hamis, mint a szerelem is, legizzóbb, ha épp elhagy. Most hívlak hát téged, szabd rám szemmértéked, megfizettem az árát: lappangó öregség, bujkáló betegség orgyilkos tőrként jár át – tedd meg hát, hogy híved, fölfoghassam műved határtalan határát! Egy rossz kempingszékben ülve, mint az égben görgő felhőgomolyban, így beszéltem ahhoz, ki télre nyarat hoz, s nem tudni, ha van, hol van, mégis ott van minden sziromban és színben, s minden halvány mosolyban. (1992)


146. oldal 7 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Olvassuk el Ady Góg és Magóg fia vagyok én kezdetű versét, majd járjunk utána megfelelő lexikonokban (vagy interneten) a versben szereplő neveknek, helyeknek. A tanulók tegyék közzé gyűjtésüket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló ismeretszerzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

A

K Ö L T Ő

É S

H A Z Á J A

Munkaformák: csoportos, egyéni, frontális Módszerek, eljárások: olvasás és kutatómunka 14. Olvasd el a verset, majd lexikonokban vagy interneten keresd meg, kiket, miket jelölnek a versben szereplő tulajdonnevek! Tedd közzé gyűjtésedet!

ADY ENDRE: GÓG ÉS MAGÓG... Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

Fülembe forró ólmot öntsetek Legyek az új, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul.

Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival?

De addig sírva, kínban, mit se várva Mégiscsak száll új szárnyakon a dal S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis győztes, mégis új és magyar. (1905)

MEGOLDÁS Góg és Magóg – Bibliai lexikon: Istentől elhagyott népek fejedelmei. Ady Bilek című cikkében így ír: „Góg és Magóg népét érckapukkal zárták el, de (…) legalább döngethette ezt az érckaput. A mi népünk ezt sem teheti.” Anonymus szerint a magyarokat Magógról nevezték el. Verecke – a honfoglaló magyarok a Vereckei-hágón érkeztek a Kárpát-medencébe. Dévény – a történelmi Magyarország nyugati végvára, itt ért a Duna magyar földre. Vazul – a keresztény István király ellen lázadt, a király ezért megsüketíttette és megvakíttatta. Pusztaszer – ma Csongrád megyei helység; Árpád vezér a krónika szerint itt tartotta az első országgyűlést, az úri Magyarország jelképe. Ma nagyszabású történelmi emlékpark található itt.


147. oldal 8 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A kettéosztott napló olyan eljárás, amely a személyes olvasói reagálásra épít. Elősegíti az olvasmánnyal való személyes kapcsolat kialakítását, olyan szubjektív jelentésteremtést, erőteljes reagálást, melynek alapján beszélgetést, megbeszélést, értelmezést, elemzést vagy vitát kezdeményezhetünk.

15 5

15 6


•

7 .

É V F O L Y A M

• A napló bal oszlopába a vers olyan részleteit jegyezzék le (egy-egy kulcsszó, gondolat, nyelvi forma, kép stb.), amelyek megragadták figyelmüket, élményt jelentettek, érzelmeket, gondolatokat idéztek fel bennük, meghökkentők vagy éppen érthetetlenek voltak, véleményformálásra késztettek. A jobb oszlopba pedig a kiválasztott részletekhez fűzött megjegyzések, kérdések, benyomások kerüljenek. Példa: IDÉZETEK

MEGJEGYZÉSEK

Góg és Magóg fia vagyok én,

Hogyan lehet Góg és Magóg fia? Miért éppen az övéké? Ez értelmetlen, képtelenség. Vagy: hú, de öreg!

Hiába

Miért érzi eredménytelennek?

tőletek

Kiktől?

Szabad-e sírni

Szép, de miért akar sírni, miért kell sírnia?

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : divergens gondolkodás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kettéosztott napló 15. Készíts kettéosztott naplót a versről! Ami élményt jelentett számomra (érzelmek, gondolatok, ami meghökkentett vagy érthetetlen volt)

Megjegyzések, kérdések, benyomások


147. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az olvasás befejeztével kérdezzünk rá a kiemelésekre, megjegyzésekre. Kérjünk önként jelentkezőket, hogy mondják el megjegyzéseiket az elejétől kezdve a lejegyzés sorrendjében. • Ezután tegyünk fel olyan kérdéseket, melyek a mű apróbb részleteit tárják fel, illetve általános, a szöveg egészét átfogó problémákra irányítják a figyelmet. K i e m e l t k é s z s é g e s k , k é p e s s é g e k : egyéni vélemény közzététele, tanári kalauz C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

A

K Ö L T Ő

É S

H A Z Á J A

M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ??? 16. Vizsgáljuk meg közelebbről! A) A lírai hős önmeghatározása: a) Milyen az első sor hatása? Milyen a hangulata? Milyen zenei (hangtani) és nyelvtani (szórendi) eszközök hozzák létre ezt a hatást? b) Milyen személyekkel, jelképes helyekkel azonosítja magát a versbeszélő? Kinek a nevében beszél? c) Gyűjtsd össze az egymásnak ellentmondó cselekedeteket! Figyelj a mondatfajták és a mondat tartalma, szókincse közötti viszonyra is! d) Gyűjtsd ki az önellentmondásos kérdéseket, felszólításokat! e) Keress példát arra, amikor a sorok között van ellentmondás, és arra, amikor egyazon soron, mondaton belül érezhető feszültség! f)

Fogalmazd meg, milyen érzések okozzák az ellentmondást, feszültséget!

B) Kulcsszavak, szerkezet: a) Mely szavak ismétlődnek a versben? b) Mely szó áll ellentétben a mégis szóval? c) A beszélő mely cselekedetei tűnnek még hiábavalónak? Miért? C) Stílus, hangnem: –

Gyűjtsd össze, milyen zenei és nyelvtani eszközök hozzák létre a vers feszült, nyugtalan, diszharmonikus hangulatát!

MEGOLDÁS A/f) erőszakos magabiztosság, reménytelenség, gyengeségtudat C) halmozás, modalitásváltás, szokatlan szórend, jelképhalmozás, intenzív, expresszív cselekedetek, hangutánzó, hangulatfestő szavak

15 7

15 8


•

7 .

É V F O L Y A M


149. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A megbeszélés összegzéseként minden tanuló foglalja össze az órai munka tapasztalatait. A 18. feladatot otthoninak szánjuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : írott szöveg alkotása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írás, kettéosztott napló 17. Fogalmazd meg néhány mondatban (írásban), milyen viszonyban van hazájával, nemzetével a versbeszélő! 18. Olvasd el Ady A föl-földobott kő című versét és/vagy Márai Sándor A hazáról és az államról című írását, majd készíts kettéosztott naplót!

ADY ENDRE: A FÖL-FÖLDOBOTT KŐ Föl-földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad.

Tied vagyok én nagy haragomban, Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban Szomoruan magyar.

Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbusong s lehull a porba, Amelyből vétetett.

Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan, Kicsi országom, példás alakban Te orcádra ütök.

Mindig elvágyik s nem menekülhet, Magyar vágyakkal, melyek elülnek S fölhorgadnak megint.

És, jaj, hiába mindenha szándék, Százszor földobnál, én visszaszállnék, Százszor is, végül is.

A

K Ö L T Ő

É S

H A Z Á J A

MÁRAI SÁNDOR: A HAZÁRÓL ÉS AZ ÁLLAMRÓL Nevelhetünk-e valakit hazaszeretetre? Mintha azt mondanám: „Korbáccsal és szöges ostorral kényszerítlek, hogy szeresd önmagadat.” A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is. Hazaszeretetre nem tudlak megtanítani: őrült az, aki önmagát tagadja. Hazád a történelmi méretekben megnagyított és időtlenített személyiség. A haza a végzet, személyesen is. Nem fontos, „szereted”-e, vagy sem. Egyek vagytok. De úgy látom és tapasztalom, hogy te – szóval, ünnepélyesen, írásban és a dobogókon – inkább az államszeretetről teszel bizonyságot és hitvallást. A hazától ugyanis nem lehet várni semmit. A haza nem ad érdemrendet, sem állást, sem zsíros kenyeret. A haza csak van. De az állam ad finom stallumot, csecse fityegőket szalonkabátodra, príma koncot, ha ügyesen szolgálod, ha füstölővel jársz körülötte, ha – férfiasan, kidüllesztett mellel – megvallod a világ előtt, hogy te szereted az államot, akkor is, ha kerékbe törnek. Általában nem törik ezért kerékbe az embert. Éppen ezért, minden államszeretet gyanús. Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret. Gondolj erre, mikor hörögsz a dobogókon és melled vered.


Kilépőkártya

152. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Nem kötelező mindhárom ponthoz írni. A következő óra elején reagáljunk a kilépőkártyán olvasottakra! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintetizálás, visszatekintés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya

19. A fejezet végére érve írjatok le: – – –

néhány, ebben a fejezetben megismert, megtárgyalt, számotokra fontos gondolatot: egy, a tananyaghoz kapcsolódó kérdést: egy személyes megjegyzést vagy észrevételt:

15 9

FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP 1. Ismerkedjél meg Orbán Ottó versével! a) Egészítsd ki a vers soraiból hiányzó szavakat a megadott lehetőségek egyikével! Indokold választásodat!

Magyarnak lenni annyi, mint .................................................................... lenni. A kulcsszó a lenni, és a kérdés a ............................................................................ , Melyik fának nem természetes közege ............................................................................ , de melyik fa mondja magáról: „ ......................................................... vagyok!”?

bűnösnek, okosnak, bárminek

minek, hogyan, mennyire

a föld, a lég, az erdő

föld, lég, erdő

Az életfa alá hullva avarnak úgy vagyok ...................................... , ahogy az erdő fája fa, a ........................................................................... altalajt feldolgozva levegőnek,

magyar, hazafi, bűnös

vízáztatta, vérmocskos, fölnevelő

melyet tüdőre szívhat, ha lesz hol, a jövő. Negyvenhat éves koromra már kiütközik csupasz ............................................................................ , a mindig és mindenütt rászedett ............................................................... csontjai;

gyökérzetem, erezetem, szívem

magyarok, szegények, művészek

túl sok mész és hamu, hogy családi emlékké oldjam. Egy nép, mint a többi, s mind, mint ó-Egyiptom… Ágaim közt vérlázító madárcsirregés, míg macskatalpon surran ................................................................. az idő.

múlni, hozni, ölni

b) Mikor születhetett ez a vers, miből következtettél? .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. c) Adj címet a versnek! ..................................................................................................................................................................................

2. Ismerkedj meg Kovács András Ferenc erdélyi költő versével!

KOVÁCS ANDRÁS FERENC: MAGNA HUNGARIA1 Ilia Mihálynak szeretettel

Mondják a vének: megtartó erősség, Magas mentsvár, erődítmény a nyelv! Temérdek, mint egy csipkézett oromfal: Félelmetes, mert égi szirten épült! Ravasz barátok, prédikátorok Papolnak így – nem szótlan elhagyottak. A száj palánkja némasággal árkolt Védelmi gyűrű jól körülkerítve: Magába zár, bár ellenség sehol... Tán szerteporzott, elporladt a szélben... Már ostromzaj se döng... De megmaradtunk. De isten tudja, kik vonultak itt el... Keresztesek, germán páncélosok, Kazárok, türkök, novgorodiak, Tatár hordák, tévedt iráni népek – Kis cselvetők Bizáncból, Niceából... Nem tudható... Nem érthető a csönd. Hallgatni sem mer már a hallgatásunk.

A száj palánkja némasággal árkolt Védelmi gyűrű, zsúfolt sírgödör... Végül pediglen egy-két szó marad: Makacs fogak közül majd úgy bukik ki, Mint vár fokáról messzekémlelő, Ki nem volt harcos népvezér, sem őrszem Csupán a szellem távolába nézett, Mert látni jött, mikor találat érte... Véletlenül, mellékesen, hiába. Úgy hull a sajgó semmiség ölébe A hang, a lélek ismeretlenül, Mint elfelejtett védő, senki sarja, Fölösleges bámész lenyilazott – S a mindenség pusztán süvít tovább... Bölcsek beszélik: elveszett erősség, Lakatlan vár, panaszfal, kő a nyelv. Tömör, kemény, miként a végítélet – Nem érthető, mert magunkat sem értjük. 1995

1

Nagy-Magyarország

3. Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd oldd meg a feladatokat! A rendelkezésedre álló idő 45 perc. Hogy is kezdjem… A szobám falán három „családi kép” van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben fölfedezett festményének másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczy-képről csaknem mindegyik „nem bennfentes” látogatóm, de az Aranyról is sokan (nem a közismert, népivé stilizált arc) megkérdezik: „a nagybátyád?” vagy „a rokonod?” Igen – felelem ilyenkor –, Arany és Kazinczy. S valóban nagy- vagy dédnagybátyáim ők. S rokonom a hitétváltó Balassa, az evangélikus Berzsenyi és Petőfi, a kálvinista Kölcsey, a katolikus Vörösmarty, vagy Babits, avagy a zsidó Szép Ernő, vagy Füst Milán, hogy közelebb jöjjek. S az ősök? A Berzsenyi szemével látott Horatius éppúgy, mint a zsidó Salamon, a Zsoltáros Dávid király, Ésaiás, vagy Jézus, Máté vagy János stb. rengeteg rokonom van. De semmi esetre sem csak Salamon, Dávid, Ésaiás, Szép Ernő vagy Füst! Vannak távolabbi és közelebbi rokonaim. Nem mondtam ezzel újat Neked, azt hiszem. Ezt így érzem, és ezen a „belső valóságon” nem változtathatnak törvények. – Zsidóságomat soha nem tagadtam meg, „zsidó felekezetű” vagyok ma is…, de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem „szellemiségem” és „lelkiségem” és „költőségem” meghatározójának. Még szociálisan is csupán botcsinálta közösségnek ismerem a zsidóságot. Ilyenek a tapasztalataim. Lehet, hogy nincs így, én így érzem és nem tudnék hazugságban élni, A zsidóságom „életproblémám”, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam s nem érdekel (csak gyakorlatilag, „életileg”), hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek, Maróthy-Meislernek, Féjának, vagy Sós Endrének. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én „nemzetem” nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék, – megölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem. Így érzem ezt ma is, 1942-ben is, három hónapi munkaszolgálat és tizennégy napi büntetőtábor után is… kiszorítva az irodalomból, ahol sarkamig nem érő költőcskék futkosnak, használhatatlan és használatlan tanári oklevéllel a zsebemben, az elkövetkezendő napok, hónapok tudatában is. S ha megölnek? Ezen ez sem változtat. Radnóti Miklós, 1942 A) Ki volt?

1 pont

– Barabás: ........................................................................................................................................................ – Simó:

........................................................................................................................................................

B) Mit jelentenek a szövegben a következő kifejezések?

6 pont

a) Fejezd ki rokon értelmű szóval vagy körülírással! – „nem bennfentes”: ...................................................................................................................................... ...........................................................................................................................................................................

– „népivé stilizált”: .......................................................................................................................................... ...........................................................................................................................................................................

– „hogy közelebb jöjjek”: .............................................................................................................................. ...........................................................................................................................................................................

b) Válaszd ki az egyik kifejezést, és írd le, hogyan gondolod végig a szövegösszefüggésből és előzetes tudásodból, mit jelenthet. Vagyis írd le a gondolatmenetedet! .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

C) Milyen értelemben lehet rokona Radnótinak: Arany, Kazinczy, Balassa, Berzsenyi, Petőfi stb.? Neked vannak-e hasonló rokonaid? A rokonság elsődleges jelentéséből kiindulva néhány mondatos összefüggő szövegben válaszolj! 4 pont .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

D) Milyen két „foglalkozása” van Radnótinak?

1 pont

..................................................................................................................................................................................

E) Milyen szöveget olvastál? – szónoklat – vallomás – levél – önéletrajz F) Indokold meg választásodat 2-3 mondatban! Legalább két érvet írj! (stílus, hangnem, nyelvi eszközök)

1 pont

3 pont

.................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

G) Csoportosítsd tetszőleges szempontból az itt felsorolt neveket! Legalább három csoportot alkoss! Egy név se maradjon ki! Maróthy-Meizler, Kazinczy, Horatius, Dávid, Féja, Arany, Sós Endre, Jézus, Máté

4 pont H) Mi az oka annak, hogy Radnóti ilyen indulatosan, végletesen fogalmaz? Legalább két dolgot írj! Érvelésedben elsősorban a szövegben olvasottakra támaszkodj! 4 pont .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

I)

Ezt a feladatot csak akkor oldd meg, ha a többivel elkészültél! Keress párhuzamot a két szöveg között! Segítségül megadunk szempontokat. 6 pont a) hangnem

.................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

b) kifejezések .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

c) téma, motívumok .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

Hogy is kezdjem… A szobám falán három „családi kép” van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben fölfedezett festményének másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczy-képről csaknem mindegyik „nem bennfentes” látogatóm, de az Aranyról is sokan (nem a közismert, népivé stilizált arc) megkérdezik: „a nagybátyád?” vagy „a rokonod?” Igen – felelem ilyenkor –, Arany és Kazinczy. S valóban nagy- vagy dédnagybátyáim ők. S rokonom a hitétváltó Balassa, az evangélikus Berzsenyi és Petőfi, a kálvinista Kölcsey, a katolikus Vörösmarty, vagy Babits, avagy a zsidó Szép Ernő, vagy Füst Milán, hogy közelebb jöjjek. S az ősök? A Berzsenyi szemével látott Horatius éppúgy, mint a zsidó Salamon, a Zsoltáros Dávid király, Ésaiás, vagy Jézus, Máté vagy János stb. rengeteg rokonom van. De semmi esetre sem csak Salamon, Dávid, Ésaiás, Szép Ernő vagy Füst! Vannak távolabbi és közelebbi rokonaim. Nem mondtam ezzel újat Neked, azt hiszem. Ezt így érzem, és ezen a „belső valóságon” nem változtathatnak törvények. – Zsidóságomat soha nem tagadtam meg, „zsidó felekezetű” vagyok ma is…, de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem „szellemiségem” és „lelkiségem” és „költőségem”

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa, Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály; annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát, az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem, az bakterház s a bakter előtte áll s üzen, piros zászló kezében, körötte sok gyerek, s a gyárak udvarában komondor hempereg; és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, ím itt e kő, de föntről e kő se látható, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem,

meghatározójának. Még szociálisan is csupán botcsinálta közösségnek ismerem a zsidóságot. Ilyenek a tapasztalataim. Lehet, hogy nincs így, én így érzem és nem tudnék hazugságban élni, A zsidóságom „életproblémám”, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam s nem érdekel (csak gyakorlatilag, „életileg”), hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek, Maróthy-Meislernek, Féjának, vagy Sós Endrének. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én „nemzetem” nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék, – megölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem. Így érzem ezt ma is, 1942-ben is, három hónapi munkaszolgálat és tizennégy napi büntetőtábor után is… kiszorítva az irodalomból, ahol sarkamig nem érő költőcskék futkosnak, használhatatlan és használatlan tanári oklevéllel a zsebemben, az elkövetkezendő napok, hónapok tudatában is. S ha megölnek? Ezen ez sem változtat. J)

világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

Írj 14-16 mondatos védőbeszédet a kirekesztettek érdekében! 12 pont Győzd meg hallgatóságodat, hogy egyetlen embercsoportot sincs joga hátrányosan megkülönböztetni! 12 pont

.................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

Összesen:

FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP – MEGOLDÁSOK Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Két kortársi szöveget és egy feladatlapot adunk még a témakör végére. • A T/1. feladat megoldásokat is vár. A feladatnak fontos eleme, hogy nem az eredeti vers meg-, újraírása a cél, hanem a válaszoló számára elfogadható, megindokolható választás. • A T/2. feladat az erdélyi Kovács András Ferenc verse összefoglalóként, az egész fejezetre való reflektálásként használható. • A T/3. feladatban a Radnóti Naplójából való szöveg és feladatok a Nem tudhatom... című verset egészíthetik ki. Számonkérésre csak erős csoportokban javasoljuk. 1. Ismerkedjél meg Orbán Ottó versével! a) Egészítsd ki a vers soraiból hiányzó szavakat a megadott lehetőségek egyikével! Indokold választásodat. Magyarnak lenni annyi, mint

bűnösnek, okosnak, bárminek

......................................................... lenni. A kulcsszó a lenni, és a kérdés a

minek, hogyan, mennyire

...................................................................... , Melyik fának nem természetes közege

a föld, a lég, az erdő

....................................................................... , de melyik fa mondja magáról:

föld, lég, erdő

„ ........................................................... vagyok!”? Az életfa alá hullva avarnak úgy vagyok

magyar, hazafi, bűnös

............................................ , ahogy az erdő fája fa, a .........................................................................

vízáztatta, vérmocskos, fölnevelő

altalajt feldolgozva levegőnek, melyet tüdőre szívhat, ha lesz hol, a jövő. Negyvenhat éves koromra már kiütközik csupasz

gyökérzetem, erezetem, szívem

.......................................................................... , a mindig és mindenütt rászedett ................................................................ csontjai; túl sok mész és hamu, hogy családi emlékké oldjam.

magyarok, szegények, művészek

Egy nép, mint a többi, s mind, mint ó-Egyiptom… Ágaim közt vérlázító madárcsirregés, míg macskatalpon surran

múlni, hozni, ölni

........................................................................ az idő.

b) Mikor születhetett ez a vers, miből következtettél? c) Adj címet a versnek!

MEGOLDÁS ORBÁN OTTÓ: MAGYARSÁG Csoóri Sándornak Magyarnak lenni annyi, mint bárminek lenni. A kulcsszó a lenni, és a kérdés a hogyan. Melyik fának nem természetes közege az erdő, de melyik fa mondja magáról: „erdő vagyok!”? Az életfa alá hullva avarnak úgy vagyok magyar, ahogy az erdő fája fa, a vérmocskos altalajt feldolgozva levegőnek, melyet tüdőre szívhat, ha lesz hol, a jövő. Negyvenhat éves koromra már kiütközik csupasz gyökérzetem, a mindig és mindenütt rászedett szegények csontjai; túl sok mész és hamu, hogy családi emlékké oldjam. Egy nép, mint a többi, s mind, mint ó-Egyiptom… Ágaim közt vérlázító madárcsicsergés, míg macskatalpon surran ölni az idő. 1982

2. Ismerkedj meg Kovács András Ferenc erdélyi költő versével!

KOVÁCS ANDRÁS FERENC: MAGNA HUNGARIA1 Ilia Mihálynak szeretettel

Mondják a vének: megtartó erősség, Magas mentsvár, erődítmény a nyelv! Temérdek, mint egy csipkézett oromfal: Félelmetes, mert égi szirten épült! Ravasz barátok, prédikátorok Papolnak így – nem szótlan elhagyottak. A száj palánkja némasággal árkolt Védelmi gyűrű jól körülkerítve: Magába zár, bár ellenség sehol... Tán szerteporzott, elporladt a szélben... Már ostromzaj se döng... De megmaradtunk. De isten tudja, kik vonultak itt el... Keresztesek, germán páncélosok, Kazárok, türkök, novgorodiak, Tatár hordák, tévedt iráni népek – Kis cselvetők Bizáncból, Niceából... Nem tudható... Nem érthető a csönd. Hallgatni sem mer már a hallgatásunk.

1

Nagy-Magyarország

A száj palánkja némasággal árkolt Védelmi gyűrű, zsúfolt sírgödör... Végül pediglen egy-két szó marad: Makacs fogak közül majd úgy bukik ki, Mint vár fokáról messzekémlelő, Ki nem volt harcos népvezér, sem őrszem – Csupán a szellem távolába nézett, Mert látni jött, mikor találat érte... Véletlenül, mellékesen, hiába. Úgy hull a sajgó semmiség ölébe A hang, a lélek ismeretlenül, Mint elfelejtett védő, senki sarja, Fölösleges bámész lenyilazott – S a mindenség pusztán süvít tovább... Bölcsek beszélik: elveszett erősség, Lakatlan vár, panaszfal, kő a nyelv. Tömör, kemény, miként a végítélet – Nem érthető, mert magunkat sem értjük. 1995

3. feladat

Szövegértés – Mérés az „Itthon vagyok” fejezethez

T/3. 45 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A mérést a 4. modul után ajánljuk. Célja a fejezetben elsajátított tudás alkalmazásának, illetve a képességek, kompetenciák fejlődésének mérése. Alkalmazhatjuk értékelésként is, vagyis osztályozhatjuk, de szolgálhat „csak” mérésre, diagnosztizálásra. A munka előtt figyelmeztessük a tanulókat: úgy osszák be idejüket, hogy az utolsó feladatra jusson 20 percük. Ismertessük az értékelés kritériumait! 3. Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd oldd meg a feladatokat! A rendelkezésedre álló idő 45 perc. Hogy is kezdjem… A szobám falán három „családi kép” van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben fölfedezett festményének másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczyképről csaknem mindegyik „nem bennfentes” látogatóm, de az Aranyról is sokan (nem a közismert, népivé stilizált arc) megkérdezik: „a nagybátyád?” vagy „a rokonod?” Igen – felelem ilyenkor –, Arany és Kazinczy. S valóban nagy- vagy dédnagybátyáim ők. S rokonom a hitétváltó Balassa, az evangélikus Berzsenyi és Petőfi, a kálvinista Kölcsey, a katolikus Vörösmarty, vagy Babits, avagy a zsidó Szép Ernő, vagy Füst Milán, hogy közelebb jöjjek. S az ősök? A Berzsenyi szemével látott Horatius éppúgy, mint a zsidó Salamon, a Zsoltáros Dávid király, Ésaiás, vagy Jézus, Máté vagy János stb. rengeteg rokonom van. De semmi esetre sem csak Salamon, Dávid, Ésaiás, Szép Ernő vagy Füst! Vannak távolabbi és közelebbi rokonaim. Nem mondtam ezzel újat Neked, azt hiszem. Ezt így érzem, és ezen a „belső valóságon” nem változtathatnak törvények. – Zsidóságomat soha nem tagadtam meg, „zsidó felekezetű” vagyok ma is…, de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem „szellemiségem” és „lelkiségem” és „költőségem” meghatározójának. Még szociálisan is csupán botcsinálta közösségnek ismerem a zsidóságot. Ilyenek a tapasztalataim. Lehet, hogy nincs így, én így érzem és nem tudnék hazugságban élni, A zsidóságom „életproblémám”, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam s nem érdekel (csak gyakorlatilag, „életileg”), hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek, MaróthyMeislernek, Féjának, vagy Sós Endrének. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én „nemzetem” nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék, – megölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem. Így érzem ezt ma is, 1942-ben is, három hónapi munkaszolgálat és tizennégy napi büntetőtábor után is… kiszorítva az irodalomból, ahol sarkamig nem érő költőcskék futkosnak, használhatatlan és használatlan tanári oklevéllel a zsebemben, az elkövetkezendő napok, hónapok tudatában is. S ha megölnek? Ezen ez sem változtat. Radnóti Miklós, 1942

A) Ki volt?

1 pont

– Barabás: – Simó:

MEGOLDÁS Információ visszakeresése – Mindketten festőművészek. Csak két válasz esetén adható 1 pont. B) Mit jelentenek a szövegben a következő kifejezések?

6 pont

a) Fejezd ki rokon értelmű szóval vagy körülírással! – „nem bennfentes”: – „népivé stilizált”: – „hogy közelebb jöjjek”: b) Válaszd ki az egyik kifejezést, és írd le, hogyan gondolod végig a szövegösszefüggésből és előzetes tudásodból, mit jelenthet. Vagyis írd le a gondolatmenetedet!

MEGOLDÁS Szövegjelentés feltárása szövegösszefüggésből a) – „nem bennfentes” = nem közeli ismerős, nem jártas Radnóti felfogását, szemléletét tekintve – „népivé stilizált” = népiesre formált, népire egyszerűsített – „hogy közelebb jöjjek” = időben Radnótihoz közelebb, illetve származását tekintve közelebb Három jó meghatározás: 3 pont, a gondolatmenet leírása: 3 pont. A feladat a saját gondolkodásra való rálátás képességét igényli. Nem a helyes válaszra adunk pontot, hanem arra, hogy a tanuló leírja azt a folyamatot, míg eljut egy lehetséges megoldásig. C) Milyen értelemben lehet rokona Radnótinak: Arany, Kazinczy, Balassa, Berzsenyi, Petőfi stb.? Neked vannak-e hasonló rokonaid? A rokonság elsődleges jelentéséből kiindulva néhány mondatos összefüggő szövegben válaszolj! 4 pont

MEGOLDÁS Nyelvi elem többletjelentésének felismerése. A rokonság szót a vér szerinti kapcsolatra használjuk. Nekem kevés rokonom van, mert apámnak nincs testvére, édesanyámnak egy húga van, neki három gyereke (ők az unokatestvéreim), nagyszüleim pedig sajnos már nem élnek. Radnóti azonban nem erről a rokonságról beszél, hanem olyan összetartozásról, mely általánosabb ennél, nem valláshoz tartozás, nem stílus, hanem az egy nemzethez tartozás fűzi egybe őket és a szellemi rokonság, hiszen a felsoroltak mind művészek, alkotók. Radnóti velük vállal közösséget. Én hasonlóképpen rokonaimnak a magyar olimpiai bajnokokat tartom, hiszen én is szeretnék olyan eredményeket elérni a sportban, mint ők. (Öt éve versenyszerűen úszom, és sokszor gon-

dolok azokra, akik már nagy eredményeket értek el, ez erőt ad a kitartáshoz, mert sokszor nagyon elfáradok.) A feladat célja: összefüggő szöveg alkotásának és önálló vélemény, személyes tapasztalat megfogalmazásának képessége. Az értékelésnél fgyelembe kell venni a megadott szempontot, vagyis hogy a tanuló a rokonság elsődleges jelentéséből induljon ki. D) Milyen két „foglalkozása” van Radnótinak? 1 pont

MEGOLDÁS Implicit információ megértése a szövegből – költő és tanár. Csak mindkét foglalkozás megnevezése esetén adható 1 pont. E) Milyen szöveget olvastál? 1 pont – szónoklat – vallomás – levél – önéletrajz F) Indokold meg választásodat 2-3 mondatban! Legalább két érvet írj (stílus, hangnem, nyelvi eszközök)! 3 pont

MEGOLDÁS Szövegséma, műfaj felismerése. Érvelés. Ha megfelelően indokol, elfogadható a vallomás és a levél. – vallomás: személyes hangvétel, fontos, az egész életre kiható kérdésben emelkedett hangvételű, érzelmekkel telített állásfoglalás; E/1. sz. beszélő (vallomástevő) – levél: személyes hangvétel, E/1. sz. beszélő, a partner megszólítása („Nem mondtam ezzel újat Neked”) G) Csoportosítsd tetszőleges szempontból az itt felsorolt neveket! Legalább három csoportot alkoss! Egy név se maradjon ki! Maróthy-Meizler, Kazinczy, Horatius, Dávid, Féja, Arany, Sós Endre, Jézus, Máté

4 pont

MEGOLDÁS Implicit információ megértése. közéleti szerplők, politikusok, politizálók, kritikusok

költők

bibliai személyek

Maróthy-Meizler, Féja, Sós Endre

Kazinczy, Horatius, Arany

Dávid, Jézus, Máté

Fejléc teljes kitöltése 3 pont, személyek helyes kategóriába sorolva 1 pont, 2 hiba bármely ponton 2 pont, 3 hiba 1 pont, 4 hibával nem jár pont. H) Mi az oka annak, hogy Radnóti ilyen indulatosan, végletesen fogalmaz? Legalább két dolgot írj! Érvelésedben elsősorban a szövegben olvasottakra támaszkodj! 4 pont

MEGOLDÁS Érvelés, szövegértés, szövegalkotás. Lehetséges elemek: – hátrányos megkülönböztetés olyan dolog miatt, mellyel nem is tud azonosulni, – nem belső értékei, munkái, viselkedése miatt rekesztik ki, hanem származásáért, – a kirekesztés módja, gondolatmenete, hangvétele is felháborítóan irracionális, ostoba. I)

Ezt a feladatot csak akkor oldd meg, ha a többivel elkészültél! Keress párhuzamot a két szöveg között! Segítségül megadunk szempontokat. 6 pont a) hangnem b) kifejezések c) téma, motívumok

Hogy is kezdjem… A szobám falán három „családi kép” van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben fölfedezett festményének másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczy-képről csaknem mindegyik „nem bennfentes” látogatóm, de az Aranyról is sokan (nem a közismert, népivé stilizált arc) megkérdezik: „a nagybátyád?” vagy „a rokonod?” Igen – felelem ilyenkor –, Arany és Kazinczy. S valóban nagy- vagy dédnagybátyáim ők. S rokonom a hitétváltó Balassa, az evangélikus Berzsenyi és Petőfi, a kálvinista Kölcsey, a katolikus Vörös-marty, vagy Babits, avagy a zsidó Szép Ernő,

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa, Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály; annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát, az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,

vagy Füst Milán, hogy közelebb jöjjek. S az ősök? A Berzsenyi szemével látott Horatius éppúgy, mint a zsidó Salamon, a Zsoltáros Dávid király, Ésaiás, vagy Jézus, Máté vagy János stb. rengeteg rokonom van. De semmi esetre sem csak Salamon, Dávid, Ésaiás, Szép Ernő vagy Füst! Vannak távolabbi és közelebbi rokonaim. Nem mondtam ezzel újat Neked, azt hiszem. Ezt így érzem, és ezen a „belső valóságon” nem változtathatnak törvények. – Zsidóságomat soha nem tagadtam meg, „zsidó felekezetű” vagyok ma is…, de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem „szellemiségem” és „lelkiségem” és „költőségem” meghatározójának. Még szociálisan is csupán botcsinálta közösségnek ismerem a zsidóságot. Ilyenek a tapasztalataim. Lehet, hogy nincs így, én így érzem és nem tudnék hazugságban élni, A zsidóságom „életproblémám”, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam s nem érdekel (csak gyakorlatilag, „életileg”), hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek, Maróthy-Meislernek, Féjának, vagy Sós Endrének. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én „nemzetem” nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék, – megölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem. Így érzem ezt ma is, 1942-ben is, három hónapi munkaszolgálat és tizennégy napi büntetőtábor után is… kiszorítva az irodalomból, ahol sarkamig nem érő költőcskék futkosnak, használhatatlan és használatlan tanári oklevéllel a zsebemben, az elkövetkezendő napok, hónapok tudatában is. S ha megölnek? Ezen ez sem változtat.

míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem, az bakterház s a bakter előtte áll s üzen, piros zászló kezében, körötte sok gyerek, s a gyárak udvarában komondor hempereg; és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, ím itt e kő, de föntről e kő se látható, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

MEGOLDÁS I) – – –

J)

Plusz feladat Hangnem: vallomásos, személyes. Kifejezések: rokonság a költőkkel, rokonság Vörösmartyval, „belső valóság”, „itthon vagyok”, bűnösök vagyunk, nem tudok másként gondolkodni. Téma, motívumok: nemzethez tartozás megvallása, a kulturális közösség értelmében mindhalálig vallja, elutasítja a háborút, a kirekesztést, az ostobaságot; békét kíván. Írj 14-16 mondatos védőbeszédet a kirekesztettek érdekében! 12 pont Győzd meg hallgatóságodat, hogy egyetlen embercsoportot sincs joga hátrányosan megkülönböztetni! 12 pont Összesen:

MEGOLDÁS J)

A feladat a fejezetben elsajátított/fejlesztett képességet méri komplex módon: szövegalkotás, meggyőzés, világos érvelés, helyzethez illő nyelvi megformálás képessége. Az értékelés kritériumai: A nyilvános beszéd tanult elemeit alkalmazza. Megszólítás, vélemény, álláspont megfogalmazása, érvek felsorakoztatása a hatékony meggyőzés érdekében. Többfajta érvtípust is használ (pl. tekintélyre hivatkozás, személyes példa, érzelmi ráhatás). Cáfolatot is tartalmaz a beszéd. Stílusa, szóhasználata megfelel a témának, a Radnóti-szövegből következő helyzethez illeszkedik. 12 pont a tartalomra, 12 pont a nyelvi megalkotottságra adható.

Összpontszám: 54 pont 21–31 pont = 2 (40%) 32–39 pont = 3 (60%) 40–47 pont = 4 (75%) 48–54 pont = 5 (88%)

KIEGÉSZÍTŐ SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK 1. Olvasd el a szöveget, és oldd meg a feladatokat! „Minden háznál Diana sósborszesz legyen!” – hirdették a plakátok a húszas években a nagyvárosokban és a legkisebb faluban is. A Dianát ugyan csak a század elején kezdték gyártani, ám a sósborszesz már évtizedekkel korábban elengedhetetlen kelléke volt a magyar háztartásoknak. Meghonosítása Brázay Kálmán nagykereskedő nevéhez fűződik, aki európai tanulmányútjai során ismerkedett meg a francia parasztok által az 1700-as évek óta használt „csodaszerrel”, amelyet továbbfejlesztett: finomszeszbe növényi olajokat, aromákat kevert, amit sós vízzel hígított, s az elegyet elnevezte sósborszesznek. Az 1865-ben, az Országút (ma Múzeum körút) 23. alatt nyitott fűszeráru-nagykereskedésében – ahol gyarmatárukat, rumot, teát, likőröket és gyerektápszereket kínált – egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a csodaszer, amely bedörzsölés útján frissített, de a fájdalmat is enyhítette, reumatikus panaszokra, fejfájásra és fertőtlenítésre is használták. A csodaszer hamarosan háziszerré vált, a legkisebb falusi szatócsboltban is árulták. Elterjedéséhez a gyér orvosi ellátás és a kozmetikai készítmények hiánya legalább annyira hozzájárult, mint a Brázay által folytatott látványos reklámhadjárat. A kiegyezés után kötelezővé vált cégbejegyzések között Brázay az elsők között szerepelt, s neve hamarosan országosan ismertté vált. „A Brázay Kálmán-féle sósborszesz” az emigrációban élő Kossuth Lajoshoz is eljutott, akinek köszönő levele megjelent az akkori lapokban, s ez a sósborszeszt egy csapásra „nemzeti háziszerré” avatta. Brázay – aki a század végén vegyi üzemében már különféle szappanokat (Salvus, Bálvány, Cocus), fogkrémet, kölniket, krémeket, púdereket (Kalogén, Najád) is gyártott – érdemeiért megkapta a Ferenc József-rendet és nemesi előnévvel is kitüntették, az üzlettől 1900-ban vonult vissza. A sósborszesz népszerűsége nyomán mások is próbálkoztak hasonló készítményt előállítani, a legsikeresebben Erényi Béla gyógyszerész, aki mentolos változatot készített, amelyet Diana márkanéven hozott forgalomba, 1907-ben védjegyeztetett és „Diana sósborszesz és kozmetikai cikkek” névre hallgató üzletében árult. Erényi amerikai stílusú reklámkampányt indított a Diana népszerűsítésére, amely végül ki is szorította a piacról a Brázay-féle készítményt. A Diana Ipari és Kereskedelmi Rt. 1910-ben – a gyártási jogokkal együtt – megvásárolta Erényi boltját, s ettől kezdve a zuglói Angol utcai üzemben készült a Diana sósborszesz, valamint egy sor vegyészeti, gyógyszerészeti, kozmetikai cikk és cukorka. Valószínűleg onnan került ki először a szemenként külön csomagolt „Dianás cukorka” is. A cég 1912-ben bukaresti fiókteleppel bővült, majd 1915-ben leányvállalatot alapított, amely néhány évvel később átalakult, és felvette a Panacea Gyógyszervegyészeti Rt. nevet. Az államosítás után az üzem a Magyar Likőripari Vállalat, majd a Budapesti Szeszipari Vállalat (Buszesz) gyáregysége lett, utóbbi 1989-ben létrehozta az egyebek mellett a Dianát is készítő Royal Likőrgyárat, amely a Buszesz 1991-es privatizációja óta az osztrák Mauthner-Markhof cég tulajdona. Forrás: http://hvg.hu/magyarmarka/20050325diana.aspx

A) Válaszolj a kérdésekre! a) Mi volt a sósborszesz hatása? .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

b) Mitől lett a sósborszesz „nemzeti házi szer”? .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

c) Milyen adalékot adtak a Diana márkanevű sósborszeszhez? .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

d) Hogyan árulták/árulják a Dianás cukorkát? .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

B) Készíts a pároddal rövid, jegyzetekből álló válaszokat az egyes időpontokhoz, időszakokhoz azzal a céllal, hogy segítségükkel időrendben tudd elmesélni a sósborszesz történetét. Az egyes időszakokhoz, évekhez legfeljebb nyolc szót írj. Nem kell teljes mondatokat írnod. MI TÖRTÉNT AZ ALÁBBI ÉVEKBEN/IDŐSZAKOKBAN?

az 1770-es években 1865-ben a kiegyezés (1867) után az 1800-as évek végén 1900-ban 1907-ben 1910-ben az 1920-as években

2. Olvasd el a szöveget, és karikázd be az igaz állításokat! Egy kérdésen belül lehet több igaz állítás is.

VIKING VÉR ANGLIÁBAN DNS-vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy Anglia északnyugati részén 1200 évvel ezelőtt viking települések voltak, s az ott élők közül sokan vérükben őrzik viking gyökereiket. Genetikusok felfedezték, hogy a Penrith környékén élők hasonlóságot mutatnak a norvégokkal. A neves londoni University College kutatói Britannia huszonöt különböző helyén élő, kétezer férfi Y-kromoszómáját vizsgálták meg. Az eredmények megmutatták, hogy a vikingek nemcsak a mai Norvégiában maradtak fenn, hanem Britannia egyes részein is. „Amiként most az angolokról bebizonyosodott, hogy vikingek telepedtek meg közöttük s élnek tovább bennük, ugyanígy bizonyosodott be nemrégiben, hogy Skóciában a kelták maradtak meg máig” – nyilatkozta a kutatást vezető genetikus, David Goldstein professzor. Szerinte le kell számolni azzal a mítosszal, hogy Anglia lakói csakis angolszász eredetűek, a genetika segítségével bepillanthatunk a múltba, s láthatjuk, hogy sokszínűbbek vagyunk, mint gondolnánk – mondta a professzor. Forrás: Élet és Tudomány, 2002., 1. szám A) Hány férfi Y-kromoszómáját vizsgálták meg? a) kétszáz b) kétezer c)

kétszázezer

B) Kikről esik szó a szövegben az alábbi népek közül? a) angolok b) kelták c)

skótok

d) norvégok e) vikingek f)

normannok

C) Anglia lakói között kiket találunk? a) angolszászokat b) norvégokat c)

vikingeket

TANÁRI INSTRUKCIÓK A KIEGÉSZÍTŐ SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOKHOZ Az ötödik fejezethez csatolt feladatok ajánlott rendje: 1. feladat: a 6. fejezet előtt, ideje: 25-30 perc. 2. feladat: a 6. fejezet után, ideje: 10-15 perc.

1. feladat

Magyar márkák története

T/1. 25–30 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Cél a jegyzetelés tanítása, válogatás a szövegből, a szöveg irányított rendezése. A viszonylag sokszálú cikk információinak kronologikus, választott súlypontok szerinti kigyűjtése. A tanár 2-3 mondatban ismerteti a témát. Az ellenőrzés során a tanulók a szöveg használata nélkül meséljék el a Diana sósborszesz történetét. Aki jegyzet nélkül is el tudja mondani a történetet, jutalmul kaphat Dianás cukorkát. S z i n t : középnehéz M u n k a f o r m á k : egyéni, páros 1. Olvasd el a szöveget, és oldd meg a feladatokat! „Minden háznál Diana sósborszesz legyen!” – hirdették a plakátok a húszas években a nagyvárosokban és a legkisebb faluban is. A Dianát ugyan csak a század elején kezdték gyártani, ám a sósborszesz már évtizedekkel korábban elengedhetetlen kelléke volt a magyar háztartásoknak. Meghonosítása Brázay Kálmán nagykereskedő nevéhez fűződik, aki európai tanulmányútjai során ismerkedett meg a francia parasztok által az 1700-as évek óta használt „csodaszerrel”, amelyet továbbfejlesztett: finomszeszbe növényi olajokat, aromákat kevert, amit sós vízzel hígított, s az elegyet elnevezte sósborszesznek. Az 1865-ben, az Országút (ma Múzeum körút) 23. alatt nyitott fűszeráru-nagykereskedésében – ahol gyarmatárukat, rumot, teát, likőröket és gyerektápszereket kínált – egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a csodaszer, amely bedörzsölés útján frissített, de a fájdalmat is enyhítette, reumatikus panaszokra, fejfájásra és fertőtlenítésre is használták. A csodaszer hamarosan háziszerré vált, a legkisebb falusi szatócsboltban is árulták. Elterjedéséhez a gyér orvosi ellátás és a kozmetikai készítmények hiánya legalább annyira hozzájárult, mint a Brázay által folytatott látványos reklámhadjárat. A kiegyezés után kötelezővé vált

cégbejegyzések között Brázay az elsők között szerepelt, s neve hamarosan országosan ismertté vált. „A Brázay Kálmán-féle sósborszesz” az emigrációban élő Kossuth Lajoshoz is eljutott, akinek köszönő levele megjelent az akkori lapokban, s ez a sósborszeszt egy csapásra „nemzeti háziszerré” avatta. Brázay – aki a század végén vegyi üzemében már különféle szappanokat (Salvus, Bálvány, Cocus), fogkrémet, kölniket, krémeket, púdereket (Kalogén, Najád) is gyártott – érdemeiért megkapta a Ferenc József-rendet és nemesi előnévvel is kitüntették, az üzlettől 1900-ban vonult vissza. A sósborszesz népszerűsége nyomán mások is próbálkoztak hasonló készítményt előállítani, a legsikeresebben Erényi Béla gyógyszerész, aki mentolos változatot készített, amelyet Diana márkanéven hozott forgalomba, 1907-ben védjegyeztetett és „Diana sósborszesz és kozmetikai cikkek” névre hallgató üzletében árult. Erényi amerikai stílusú reklámkampányt indított a Diana népszerűsítésére, amely végül ki is szorította a piacról a Brázay-féle készítményt. A Diana Ipari és Kereskedelmi Rt. 1910-ben – a gyártási jogokkal együtt – megvásárolta Erényi boltját, s ettől kezdve a zuglói Angol utcai üzemben készült a Diana sósborszesz, valamint egy sor vegyészeti, gyógyszerészeti, kozmetikai cikk és cukorka. Valószínűleg onnan került ki először a szemenként külön csomagolt „Dianás cukorka” is. A cég 1912-ben bukaresti fiókteleppel bővült, majd 1915-ben leányvállalatot alapított, amely néhány évvel később átalakult, és felvette a Panacea Gyógyszervegyészeti Rt. nevet. Az államosítás után az üzem a Magyar Likőripari Vállalat, majd a Budapesti Szeszipari Vállalat (Buszesz) gyáregysége lett, utóbbi 1989-ben létrehozta az egyebek mellett a Dianát is készítő Royal Likőrgyárat, amely a Buszesz 1991-es privatizációja óta az osztrák Mauthner-Markhof cég tulajdona. Forrás: http://hvg.hu/magyarmarka/20050325diana.aspx

A) Válaszolj a kérdésekre! a) Mi volt a sósborszesz hatása? b) Mitől lett a sósborszesz „nemzeti házi szer”? c) Milyen adalékot adtak a Diana márkanevű sósborszeszhez? d) Hogyan árulták/árulják a Dianás cukorkát? B) Készíts a pároddal rövid, jegyzetekből álló válaszokat az egyes időpontokhoz, időszakokhoz azzal a céllal, hogy segítségükkel időrendben tudd elmesélni a sósborszesz történetét. Az egyes időszakokhoz, évekhez legfeljebb nyolc szót írj. Nem kell teljes mondatokat írnod. MI TÖRTÉNT AZ ALÁBBI ÉVEKBEN/IDŐSZAKOKBAN? az 1770-es években 1865-ben a kiegyezés (1867) után az 1800-as évek végén 1900-ban 1907-ben 1910-ben az 1920-as években

2. feladat

A tudomány világa

T/2. 10–15 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A tanár a szöveg megismerése előtt írja fel a táblára a tételmondatot, majd a kérdéseket. A tanulók a táblára írják az első mondat alapján a szavakhoz kapcsolódó válaszokat. A tételmondat befogadása nem mondatelemzéssel történik. Ne is csináljunk belőle mondatelemzést! Csupán érzékeltessük, hogy a mondat tartalmának megértéséhez a mondat egyes részeire vonatkozó kérdések hogyan visznek közelebb. Beszéljük meg, hogy a tételmondat milyen információt hordoz, kérdezzük meg, hogy a tanulók mit várnak a szövegtől a tételmondat alapján. T é t e l m o n d a t : DNS-vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy Anglia északnyugati részén 1200 évvel ezelőtt viking települések voltak, s az ott élők közül sokan vérükben őrzik viking gyökereiket. Kérdések/válaszok: – Mi történt? – Bebizonyítottak valamit. – Mit bizonyítottak be? – Hogy vikingek éltek Angliában, és leszármazottaik még most is ott élnek. – Minek a segítségével bizonyították be? – DNS-vizsgálatokkal. – Mikor éltek Angliában vikingek? – 1200 évvel ezelőtt. – Anglia melyik részén éltek? – Az északnyugatin. S z i n t : könnyű M u n k a f o r m á k : frontális, egyéni 2. Olvasd el a szöveget, és karikázd be az igaz állításokat! Egy kérdésen belül lehet több igaz állítás is.

VIKING VÉR ANGLIÁBAN DNS-vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy Anglia északnyugati részén 1200 évvel ezelőtt viking települések voltak, s az ott élők közül sokan vérükben őrzik viking gyökereiket. Genetikusok felfedezték, hogy a Penrith környékén élők hasonlóságot mutatnak a norvégokkal. A neves londoni University College kutatói Britannia huszonöt különböző helyén élő, kétezer férfi Y-kromoszómáját vizsgálták meg. Az eredmények megmutatták, hogy a vikingek nemcsak a mai Norvégiában maradtak fenn, hanem Britannia egyes részein is. „Amiként most az angolokról bebizonyosodott, hogy vikingek telepedtek meg közöttük s élnek tovább bennük, ugyanígy bizonyosodott be nemrégiben, hogy Skóciában a kelták maradtak meg máig” – nyilatkozta a kutatást vezető genetikus, David Goldstein professzor. Szerinte le kell számolni azzal a mítosszal, hogy Anglia lakói csakis angolszász eredetűek, a genetika segítségével bepillanthatunk a múltba, s láthatjuk, hogy sokszínűbbek vagyunk, mint gondolnánk – mondta a professzor. Forrás: Élet és Tudomány, 2002., 1. szám

A) Hány férfi Y-kromoszómáját vizsgálták meg? a) kétszáz b) kétezer c) kétszázezer B) Kikről esik szó a szövegben az alábbi népek közül? a) angolok b) kelták c) skótok d) norvégok e) vikingek f) normannok C) Anglia lakói között kiket találunk? a) angolszászokat b) norvégokat c) vikingeket

MEGOLDÁS A/b; B/a, b, c, d, e; C/ac

KREATÍV ÍRÁSGYAKORLAT: SAJÁT NEVÉRE... .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

TANÁRI INSTRUKCIÓK A KREATÍV ÍRÁSGYAKORLATHOZ

Irodalmi alkotások – főképp versek vagy novellák – is szolgálhatnak kiindulásul egy szöveg szerkezetének tanulmányozásához. Ez a gyakorlat, bár nem azonos az irodalomórán műelemzéskor követett módszerrel, mégis sok hasonlóságot mutat vele. Célja, hogy segítsen a tanulóknak abban eligazodni, hogy egy mű kulcsszavai alapján milyen témát és milyen típusú szöveget feltételezhetünk, várhatunk. A feladat fordítottja, azaz egy adott mű kulcsszavainak megkeresése, témahálózatának vizsgálata klasszikus elemző feladat az irodalomórákon. Mindkettő az értő olvasás képességét is fejleszti a szerkezeti tudatosság segítségével. A gyakorlat menete: Radnóti Miklós Nem tudhatom… című versét választva példaként: A) Írjunk fel a táblára – a szöveg hosszúságától függően – 5-10 kulcsszót a műből. Radnóti Miklós Nem tudhatom… című verséből például a messzeringó, tájék, rejt, térkép, lábnyoma, vétkeztünk, bűntelen, felleg szavakat. B) Kérjük meg a tanulókat, hogy 3 fős csoportokban dolgozva 30 szóban írják meg azt a történetet, amiről a megadott kulcsszavakat alapján úgy vélik, a mű szólhat. A megadott szavakat fel kell használni, és fontos a megjelölt terjedelem pontos betartása. C) Adjuk meg a feladatra szánt időt is – 15 perc elég lehet rá, hiszen amit írni kell, nem több, mint egy cselekményváz. Az egyetlen nehezítés a pontosan kijelölt terjedelem. (Hosszabb szöveg és több kulcsszó esetén felemelhetjük a kívánt terjedelmet 50 szóra, de annál többre semmiképp sem, hiszen a hosszúság épp a feladat lényegét veszi el.) D) Olvassuk fel a megírt cselekményvázakat, majd kiosztva a művet, hasonlítsuk össze az eredeti szöveggel. Lehetséges szempontok: – téma – hangnem, hangvétel – műfaj – az elbeszélő/lírai én helyzete, nézőpontja – idő

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

Recommend Documents