Szövegértés szövegalkotás. Tanári útmutató szakiskoláknak

Szövegértés–szövegalkotás

Tanári útmutató szakiskoláknak

4

Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a suliNova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen. fe j l e s z t é s i p r o g r a m v e z e t ő

v e z e t ő fe j l e s z t ő k

Korányi Margit

a r at ó l á s z l ó

kálmán lászló

S z ak m a i b i z ot t s á g

B ó k ay A n ta l

B á n r é t i Z o lt á n

C s e r h a l m i Zs u z s a

elnök

G y õ r i J á n o s

Schein Gábor

f e n y ő d. g y ö r g y

A l kot ó s z e r ke s z t õ

S z ak m a i l ek to r ok

a s z a k m a i b i z ot t s á g tag j a i

pethőné nagy csilla

sc h l e i c h e r i m r é n é

t r e n cs é n y i b o r b á l a

Felelõs sz erkesz tõ

nagy milán

b o r í t ó g r af i ka

s z ű c s é d ua

t i po g r á f i a

© H a j a s Zs u z s a n n a

© f e n y ő d. g y ö r g y

© EDUCATIO K h t.

bárd johanna

r ak t á r i s z á m : H - A S ZE 0 9 12 / T

k é s z í t s ü n k ú js á g o t !

Tanári útmutató

Fejlesztő

Hajas Zsuzsanna

TARTALOM

készítsünk újságot!

4

Névjegy

7

A hír és a tudósítás

16

Saját történeteink

26

Verseink

36

Véleményformáló műfajok, színes írások

42

Átmeneti mûfajok: a riport és az interjú

NÉVJEGY A fejezet címe

Készítsünk újságot!

A fejezet célja

• Az alapvető sajtóműfajok és a napilapok megismerése, a sajtó szövegstruktúráinak tudatosítása •K reatív szövegalkotási gyakorlatok révén a verbális bátorság fejlesztése, szövegalkotási rutin fejlesztése, az önkifejezés képességének fejlesztése •A sajtó a társadalmi nyilvánosság fóruma; a sajtóműfajokkal való ismerkedés révén az állampolgári léthez szükséges nyelvi ismeretek és íráskészség fejlesztése

A fejezetben lévő mo-

• A hír és a tudósítás: 2 óra • Saját történeteink: 3 óra • Verseink: 2 óra • Véleményformáló műfajok, színes írások: 2 óra •Á tmeneti mûfajok: a riport és az interjú – az elkészült írások és képek / ábrák válogatása, rendezése: 2 óra

dulok címe és ajánlott óraszáma

Ajánlott korosztály

9. évfolyam, 14-15. életév

Fejezetkapcsolódási pontok Tantervi

Kereszttantervi

Kompetenciaterület

Ajánlott megelőző

Olvasás, írott szöveg megértése; írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás; a tanulási képesség fejlesztése Énkép, önismeret; Információs és kommunikációs kultúra Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Rövidebb és hosszú szövegek alkotása, szerkesztése; szövegek egymásra vonatkoztatásának gyakorlása; különféle műfajú és funkciójú szövegek alkotása Beilleszkedés és kívülmaradás

fejezet: Ajánlott következő

Képzelt világban

fejezet: A képességfejlesztés fókuszai: Kompetenciaterületi

Kézírás és számítógépes írás, szerkesztés; helyesírás, nyelvhelyesség, stilisztika, szövegszerkesztés

NAT (2003)

Olvasás, írott szöveg megértése; Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás; A tanulási képesség fejlesztése

Kereszttantervi követelmények

Értékelés Támogatórendszer

Énkép, önismeret; információs és kommunikációs kultúra; felkészülés a felnőtt lét szerepeire; a műfaj, a szöveg célja, az olvasóközönség és a terjedelem figye lembevétele a szövegalkotás során; egyéni, páros és kis csoportos fogalmazási feladatok elkészítése Az elkészült szövegművek folyamatos értékelése Magyar nyelv és irodalom – tankönyv, szöveggyűjtemény és munka füzet a szakképző iskolák 9. és 10. osztálya számára. (Szerkesztette: Schleicher Imréné. Debrecen, 2001 és 2002, Pedellus Kiadó.)

1. A hír és a tudósítás R áhangolódás Két gondolat a hírekrõl T/1.

5. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Azt az instrukciót adjuk a diákoknak, hogy az 1. feladathoz kapcsolódó kérdéseket beszéljék meg csoportokban, majd szóvivői megnyilatkozás révén számoljanak be a megbeszélés eredményéről. • Az első szóvivői megnyilatkozás után a többi megszólaló közli, ha újat vagy mást gondolt. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasási képesség: olvasásfajták tudatosítása C é l c s o p o r t – differenciálás: az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális munka

1. Két gondolat a hírekről „A helyes úton járó ember kineveti a hazug híreket.” (Ovidius) „A hír szent, a vélemény szabad.” (egyezményes újságírói alapelv) Beszéljétek meg három-négy fős csoportokban a következő kérdéseket, majd számoljon be a megbeszélés eredményéről egy-egy szóvivő! a) Mit gondolsz a fenti idézetekről? b) Különbözik-e az olvasás módja attól függően, hogy mit olvasunk? c) Miért olvasnak az emberek újságot? d) Milyen sajtótermékekről, laptípusokról hallottál? e) Hogyan olvassunk újságot? f) Miért írunk újságot? g) Miért a hír az újság lelke?

8

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

9 .

é v fo l y a m

Megoldási javaslatok A beszélgetés alkalmas a tanár számára olvasásszociológiai tájékozódásra is. A feladat kapcsán a tanár is bemutathat a gyerekeknek újságokat, vagy ha a gyerekek érdekes vagy ismeretlen lapról beszélnek, kérjük meg őket, hogy a következő órára hozzanak mutatványpéldányt belőle. Tart hatjuk az órát a könyvtár újságos polca előtt is. Ha a gyerekek kevés laptípusról, sajtótermékről tudnak beszámolni, azt is adhatjuk feladatul, hogy nézzenek szét egy-egy nagyobb újságosstandon.

jELENTÉSTEREMTÉS Mi a publicisztika? T/2.

5. oldal 15 perc

ebbõl A: 5 perc; B: 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Feladatkijelöléskor érdemes beszélni röviden arról, hogy minek van hírértéke (klasszikus példa: nem az a hír, hogy a kutya megharapta a postást, hanem fordítva). • Az elkészült híreket gyűjtsük faliújságon vagy táblán, hogy a diákok olvashassák egymás munkáját! • Ha valamelyik pár nem tud hozzákezdeni a feladathoz, emlékeztessük őket néhány olyan eseményre, amiről tudhatnak vagy átélték! • Fontos, hogy hagyjunk elég időt a gyerekeknek. Nem az a fontos, hogy sok feladatot oldjanak meg, inkább az, hogy jó legyen a szövegalkotás nyelvi minősége. • A nyelvi hibákat a gyerekek között sétálva is folyamatosan javítsuk! • Adjuk meg azt a legkisebb segítséget, ami megjelöli a hibát, de lehetővé teszi, hogy működjön az önkorrekció! • Jutalmazzuk a nyelvi leleményességet és igényességet! • Általában motiválja a tanulókat, ha szöveges értékelést kapnak a munkájukra. • A szövegalkotási feladatok értékelésében és a diákok önellenőrzésében segítségünkre lehet a következő táblázat. A pároknak adjuk oda a táblázatot, hogy tudatosabban dolgozhassanak és ellenőrizhessék munkájukat. Tartalom tárgyszerűség, szakszerűség  a megközelítés módja, mélysége  ítélőképesség, véleményalkotás, kritikai gondolkodás (ha a műfaj megengedi) 

Szerkezet műfajnak, témának megfelelés  tagolás  gondolatvezetés  globális és lineáris kohézió  terjedelem 

Nyelvi minőség

stílus, hangnem g ö r dül é ke ny s é g , egyértelműség, igényesség  mondatfajták  szókincs  nyelvhasználati és helyesírási hibák  

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logikus gondolkodás, szövegalkotási és önkorrekciós képesség, tömörítés, lényegkiemelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : pármunka (az egyik tanuló ír, a másik ötleteket ad és javítja a hibákat) E s z k ö z ö k : A) páronként egy napilap; B) helyesírási szabályzat és szótár

A

H ÍR

ÉS

A

T U DÓSÍTÁS

2. Mi a publicisztika? Olvassátok el az alábbi magyarázatot, majd hasonlítsd össze a kiválasztott hír szerkezetét a magyarázó szövegben közöltekkel! A publicisztika a sajtóban gyűjtőfogalom, az összes sajtóműfaj közös neve. A szó latin eredetű, jelentése: közread, nyilvánosságra hoz. A publicisztikai műfajokat két fő csoportba szokták sorolni: vannak közöttük olyanok, amelyeknek célja elsősorban a tájékoztatás, míg más műfajokat a véleményformálás szándékával alkotnak meg. A hír és a tudósítás tájékoztató műfajok. A hír tények, adatok, események egyszerű közlésére szorítkozik. Szerkezete általában az alábbi kérdésekhez igazodik: Kérdések, részek Példa

Cím

Kutyanyelven

Ki? (Mi?) Angol ebtulajdonosok speciális tanfolyamon Mikor?

sajátíthatják el a kutyák nyelvét. Az ingyenes

Hol?

tanfolyamot Peterborough önkormányzata

Mit tett, mi történt?

zajcsökkentési szándékkal kezdte el szervezni

az elmúlt hónapban. A hivatalhoz ugyanis évente

Hogyan?

1500 csendháborítási panasz érkezik, melynek

Miért?

15 százaléka kutyaugatással kapcsolatos.

Milyen forrásból származik az információ? (MTI) A jól megírt hír valósághű, hiteles és objektív, vagyis elfogulatlan, pártatlan. A) Válasszatok ki páronként egy hírt egy friss napilapból, és vizsgáljátok meg a szerkezetét!

B) A fenti magyarázó szöveg szabályait betartva írjatok hírt iskolai eseményről, történésről párokban! Gyűjtsétek össze az elkészült híreket a táblán vagy egy faliújságon, majd válasszátok ki a legjobbakat közülük a készülő osztályújságba!

Formáljunk híreket! T/3.

6. oldal 15 perc

10 perc szövegalkotás, 5 perc felolvasás

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanuló válassza ki, melyiket oldja meg a két feladat közül – csak az egyiket kell megoldania. • Lapozzon vissza a hírhez, figyeljen a közölt hírszerkezeti vázlatra és alakítsa át, cseréljen információkat társaival!

9

10


•

9 .

é v fo l y a m

• Olvastassunk fel és értékeljünk néhány elkészült munkát! • Az értékelés fő szempontja a megfelelő szövegszerkezet és a hihetőség. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lényegkiemelő és átalakító-képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni munka 3. Formáljunk híreket! Írd át a következő hírt úgy, hogy az alábbi variációk közül választhatsz! A) meghökkentőbb, érdekesebb legyen (természetesen enyhíthetsz a tragédián) B) Magyarországon történjen C) lakóhelyed közvetlen közelében történjen D) iskoládban történjen Az Ohotszki-tengerbe zuhant csütörtökön egy orosz mentőhelikopter, és a fedélzetén tartózkodó 13 személy közül egy életét vesztette – közölték katasztrófavédelmi illetékesek. A MI-14-es típusú légi járművet a japán mentőalakulatokkal közösen végzett gyakorlat közben érte a baleset. Rotorjának egyik lapátja a tengervíz felszínébe csapott, amikor a Szahalin-sziget közelében azt gyakorolták, hogy miként siessenek egy bajba jutott hajó segítségére. A rendkívüli helyzetek orosz minisztériumának szóvivője elmondta, a legénység tagjait kimentették, de egyikük a kórházba szállítás közben meghalt.

T/4.

7. oldal 7 perc

Alkoss híreket! 2 perc a házi feladat megadásához, a következõ órán 5 perc felolvasás

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanuló válassza ki, hogy a három téma közül melyiket oldja meg (csak az egyiket kell átalakítania). • Lapozzanak vissza a hírhez, figyeljenek a közölt hírszerkezeti vázlatra és tömörítsék az írásokat! • Olvastassunk fel és értékeljünk néhány elkészült munkát! • Az értékelés fő szempontja a megfelelő szövegszerkezet és a hihetőség. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lényegkiemelő és átalakító-képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni munka – házi feladat

A

H ÍR

ÉS

A

T U DÓSÍTÁS

4. Alkoss hírt! Alakítsd át, tömörítsd hírré a következő, más műfajú szövegeket! A)

Örkény István: Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók – Kedves Feri, az a harmadik kutya nem húz. – Sajnos, egy kissé rövid az ostorom. – Sőt, úgy veszem észre, mintha bicegne is egy kicsit. – Hogyne bicegne, mikor csak három lába van! – Jé, tényleg… Nem kár egy nyomorék állatot kocsi elé fogni? – Nézze meg jobban, Ilonka. Mind a tizenkét kutyám háromlábú. – Jaj, szegények! – Inkább engem sajnáljon, Ilonkám! Az összes sintéreket végigjártam, amíg sikerült összeszednem tizenkét háromlábú kutyát. – Lehet, hogy nem értek hozzá, de az ember azt hinné, hogy egy normális kutya jobban és kitartóbban húz. – Ezt nem vitatom. Én azonban vérbeli városlakó vagyok. Mit kezdjek tizenkét négylábú kutyával? – Csak nem fél tőlük, Feri? – Én a szúnyogcsípéstől is félek. A természet erőivel csínján kell bánni. Mondjuk, hogy ezek a kutyák négylábúak. Mondjuk, hogy megbolondulnak valamitől. Mondjuk, hogy kitépik a gyeplőt a kezemből… Jobb erre nem is gondolni, Ilonkám! – Akkor sem értem. Ha fél a kutyáktól, akkor miért velük húzatja az autóját? – Mert rosszul vezetek. – Azt meg lehet tanulni. – Félig-meddig, Ilonkám… Az ember és az autó nem egyenrangú fél. – Nézzen körül! Egyetlen kutyavontatású autót se lehet látni! – Elég baj az! Pedig az ember sajnos már nem bírja utolérni a technikát. Használni használja, valójában azonban retteg tőle. – Én nem félek az autótól. – Csakhogy ez a Simca óránként százötven kilométert tud megtenni… – Ne fájdítsa a szívem, Feri… Imádom a rohanást! – Maga egy kissé telhetetlen. Tíz napja indultunk el Pestről, és nézze, már Siófokon vagyunk. – Tizenkét kutyával ez nem is olyan nagy teljesítmény. – Hát persze hogy nem. Csakhogy én már Pesten behúztam a kéziféket. – Nem túl óvatos maga egy kicsit? – Pontosan ez az a tempó, amelyre teremtve vagyunk. – Látja, mennyi ember? És mindenki minket bámul. – Irigykednek. – Egészen ki van dülledve a szemük. – Mert látják, hogy legszebb álmaink is megvalósíthatók.

11

12


•

9 .

é v fo l y a m

B)

Kosztolányi Dezső: A fecske (Részlet a Zsivajgó természet című kötetből) Hőmérsékletem 44 fok. Ebben a magas lázban bármely más élőlény elpusztulna. Engem ez hajt, hogy szellőkben, fellegekben hűtőzzem. Kívül levegő. Belül, a könnyű testemben, torkomban, tüdőmben, csontjaimban szintén levegő. Az bélel ki egészen. Óránként átlag 216 kilométert haladok. Mindig frakkban és fehér mellényben. Mint előkelő személyiség, a hidegebb idő beálltával minden évben egy dél-afrikai fürdőhelyre szállok. A saját repülőgépemen. C)

A főnixmadár Van egy madár Indiában, főnix a neve. Amikor ötszáz éves, akkor elrepül Libanonba, hogy szárnyait feltöltse finom illatokkal. Aztán Egyiptom felé veszi az irányt, Heliopolisba repül, mert ott lakik a napisten. A papok már tudják, mikor jön el a madár megújhodásának ideje, ezért megrakják az oltárt száraz gallyakkal. A madár rátelepszik az oltárra, tüzet gerjeszt és elhamvasztja magát. Másnap a papok a hamu közt kis férget találnak. A féregnek aztán tolla nő, és madár lesz belőle. Harmadnapra megújhodva éppen olyan lesz a madár, mint annak előtte volt. (Ráth-Végh István nyomán)

T/5.

11. oldal

45 perc

Írj tudósítást! szövegalkotás: 25 perc; felolvasás, értékelés: 20perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanuló válassza ki, hogy a két feladat közül melyiket szeretné megoldani; csak az egyiket kell megoldania. • Mielőtt hozzáfognának a szövegalkotáshoz, tartsanak páronként ötletbörzét. • Ha valaki nem tud hozzákezdeni a feladathoz, segítsük néhány ötlettel, hogy miről lehet írni (pl. honnan jön Madonna, hogyan rendezik át a helyszínt, mivel tölti az idejét az énekesnő, hogyan ismerkedik a magyar kultúrával stb.) K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : az A) feladat a megfigyelőképességet, a B) a fantáziát, az asszociációs készséget fejleszti. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, egyéni munka

A

H ÍR

ÉS

A

T U DÓSÍTÁS

5. Írj tudósítást! A feladat megoldása előtt tanulmányozd az alábbi meghatározást és az idézett példát! A tudósítás részletesebb hír helyszíni információkkal. Felépítése általában a következő: legelőre a legérdekesebb információk kerülnek, majd az ismertető részek következnek. Végül a kevésbé jelentős, de a közléshez még szükséges tények kerülnek bele. A tudósításban az információ fontossága és érdekessége rangsorolja a megírandó dolgok szövegbeli helyét. Példa:

A tűzoltók hívás nélkül is segítettek Garázda majmok az utcán Április 1-i tréfának is tűnhetett, de nem az volt. Két majom garázdálkodott vasárnap kora délután a Bogdáni úton és környékén. Egy vándorcirkusz lakókocsijában felfeszítették ketrecükön a rácsot, és elindultak világot látni. Viccelődni sem lehet a különös histórián, mert az egyik állat két járókelőt megsebesített. A két állat befogásánál a III. kerületi tűzoltók segítettek. Kapás Benedekkel, az ügyeletes csapat parancsnokával beszélgettünk. – Hogyan történt az eset? – kérdeztük. – Minket nem riasztottak, de több rendőrautó körözött a Raktár utca és a Vihar utca környékén, sőt mentőautó is szirénázott. Engedélyt kértem, hogy kimenjünk megnézni, mi a helyzet. Meglepődtünk, hogy egy csimpánz szaladgál az utcán. Szegény állat próbált bejutni több házba is, nyomogatta a kilincseket, de hiába. Végül a Veder utcán talált egy kapualjat, ahová bemenekült. – Próbálta valaki közben befogni? – Az ápolója is ott volt, de az állat olyan agresszíven viselkedett, hogy nem boldogult vele. Megfigyeltük, hogy nyakörvet visel a majom, de póráz nélkül. Kihoztunk egy harminc méter hosszú mentőkötelet, és odaadtuk az ápolónak. Némi meglepetéssel tapasztaltuk, hogy egy üveg sört adott a majomnak, amit az jóízűen elfogyasztott, és megnyugodott tőle. Ezután már be lehetett fogni az állatot, majd mikrobuszon elszállítani. A másik állat befogása rosszabbul sikerült. Rohangálás közben ellökött egy hölgyet, aki csonttörést szenvedett, egy férfit pedig megharapott. Ezután betörte egy Kerék utcai bisztró kirakatát, és megsérült. – Máskor is volt már dolguk állatokkal? – Előfordult. Másfél esztendeje égő lovardából mentettünk ki állatokat, néhány hónapja pedig mosómedvét hoztunk le egy villanyoszlopról. A) Írj tudósítást aktuális iskolai eseményről!

B) Dolgozd át tudósítássá a következő hírt! Tartsatok ötletbörzét párokban, majd egyénileg írjátok meg a tudósítást! Hortobágyon, a Kilenclyukú híd mellett ad koncertet Madonna 2006. július 18-án. Az eseményre kb. százezer rajongó érkezését várják. Tudósításom:

13

14


•

9 .

é v fo l y a m

reflek tál ás

T/6-7.

13. oldal

Az alábbi két feladat egyike sem kötelezõ, mindkettõ azt szolgálja, hogy az érdeklõdõ diákok kapjanak további feladatokat, illetve hogy az újságírás bizonyos kommunikációs és erkölcsi dilemmáira ráirányítsuk a figyelmet; házi feladatnak adhatók.

Sajtótájékoztató – avagy kérdezni tudni kell T/6.

13. oldal házi feladatként egy hét elkészítési idõ

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Kérjük meg a diákokat, csendben fussák át a 6. és a 7. feladat leírását. • Kérjünk jelentkezőket a 6. feladatra (lásd: differenciálás) K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : önálló gondolatok megfogalmazása, szociális érzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Ez a feladat főleg olyan tanulóknak felel meg, akik szívesen képviselik a diákok érdekeit és ismerik problémáikat. M u n k a f o r m a : egyéni (házi feladat) 6. Sajtótájékoztató – avagy kérdezni tudni kell Képzeld el, hogy iskolád igazgatója, településed polgármestere és az oktatási miniszter együtt vesz részt egy diákújságírók számára szervezett sajtótájékoztatón. Mindenkinek egy kérdést tehetsz fel. Te mit kérdeznél? Gyűjtsétek össze a legjobb kérdéseket, és közöljétek a készülő újságban!

Mit jelent a gondolat- és a szólásszabadság egy diákújságíró számára? T/7.

13. oldal házi feladatként, egy hét elkészítési idõvel

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Házi feladatként önként jelentkező diákoknak adjuk a feladatot.

A

H ÍR

ÉS

A

T U DÓSÍTÁS

• Elképzelhető az is, hogy valaki riportot ír a témából. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Ez a feladat például olyan tanulóknak felel meg, akiknek az iskolai nyilvánosság előtti megszólalásait a tartalom vagy a stílus szempontjából már érte kritika. M u n k a f o r m a : egyéni (házi feladat) 7. Mit jelent a gondolat- és a szólásszabadság egy diákújságíró számára? Fejtsd ki véleményedet erről a kérdésről 15-20 sor terjedelemben! Utalhatsz ellentmondásokra, problémákra is, vagy írhatsz erről a kérdéskörről történeti szempontból: változott-e a fogalmak tartalma nagyszüleitek vagy szüleitek diákkora óta?

15

2. Saját történeteink r áhangolódás A szavak jelentõségérõl T/1.

15. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulókat bízzuk meg, hogy beszélgessenek a Feuerbach-idézetről, melynek kapcsán személyes emlékeiket is felidézhetik. • Ha azt látjuk, hogy nem indul meg a beszélgetés, akkor tegyünk fel segítő kérdéseket: pl.: Lehet-e cselekedeteket szavakkal helyrehozni, korrigálni? • Idézzünk fel a tanulókkal olyan helyzeteket, amikor nem tudjuk szavakban kifejezni magunkat! • A tanulók gondolkozzanak el, vannak-e korlátai a kimondható szavaknak! • A beszélgetés eredményességét segítheti, ha a csoportokat versenyeztetjük: ki tud több tartalmas gondolatot összeszedni az idézetről és a kérdésekről. • A diákok mesélhetnek a csoportokban akár viccet vagy anekdotát is – a csoport válassza ki a legjobbat, amit az egész osztálynak is elmondanak. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szóbeli vitakészség, a véleményformálás képességének verbális készség és kooperatív készség fejlesztése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális munka 1. A szavak jelentőségéről „A szó szabaddá teszi az embert. Aki nem tudja magát kifejezni, az rabszolga. A beszéd a szabadság aktusa, a szó maga a szabadság.” (Feuerbach) Beszéljétek meg 3-4 fős csoportokban a következőket! Válasszatok egy szóvivőt, aki beszámol a megbeszélés eredményéről! a) Mit gondoltok a fenti idézetről? b) Mikor tartunk valakit jó mesélőnek? Tudsz-e egy jó viccet vagy anekdotát mesélni? c) Miért szükségszerű, hogyha elmesélünk valamit, akkor az elbeszélésen kívül más műfajokkal – például leírással is – keveredhet a történet?

Megoldási javaslatok:

Sa j á t

t ö r t é ne t e i nk

Megoldási javaslatok A beszélgetés csoportonként más és más irányt vehet. Néhány lehetséges és hasznos felismerés a közös beszélgetés során:  a jó beszédkészségű ember könnyebben eléri, amit akar;  az ízes beszédű ember társasága vonzó;  „nyelvem határai – világom határai” (Wittgenstein);  a nyelvi szabadság nem határtalan, normák és illem szabályozzák.

Jelentésteremtés Az elbeszélés és a leírás T/2.

15. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Hívjuk föl a diákok figyelmét arra, hogy két olyan eljárásról, fogalmazási módról van szó a táblázatban, amelyről már egészen biztosan tanultak mind alsó tagozatban, mind az 5–8. évfolyamon, és a gyakorlatban mindenki meglehetősen pontosan fölismeri őket. • A rendszerezés tehát arra szolgál, hogy tudatosabban és árnyaltabban használják a különféle fogalmazástípusokat. • A diákok feladata az, hogy ceruzával a kézben olvassák el a táblázatot, a jelölés nevű technikában leírt módon kövessék a szöveget, majd kérdezzenek rá mindarra, amit nem értettek meg. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lényegkiemelés, rendszerezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r : jelölés (lásd: Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv, 252-253.) 2. Az elbeszélés és a leírás Olvassátok végig az alábbi táblázatot ceruzával a kezetekben. Valószínűleg olyan fogalmakat olvashattok benne, amelyekről már tanultatok. Olvasás során az egyes szövegek mellett használjátok az alábbi jeleket: √ Tudom, értem, ismerem. – Az olvasottak ellentmondanak előzetes tudásomnak vagy feltételezéseimnek. + Új információt jelent számomra. ? Az olvasottak további kérdésekre, kutatásra ösztönöznek, utána kell járnom, miért van így. * Az olvasottakról eszembe jutott valami (más információ, példa, gondolat).

17

18


•

9 .

é v fo l y a m

Az elbeszélés

A leírás

fogalma

események, cselekedetek, történések közlése időrendi szerkezetben

dolgok, jelenségek, folyamatok bemutatása jellemzői által

gyakori változatai

hétköznapi elbeszélés, beszámoló, történetmondás, napló, emlékirat, vallomás, a szépirodalom egyéb műfajai

személyleírás, jellemzés, jellemrajz, tárgyleírás, műalkotás leírása, jelenség leírása, tájleírás, útirajz

szerkezeti jellemzői

hármas tagolás, fontosságnak megfelelő arányosság, időrend

tárgytól függő logikus felépítés: pl. a tárgy részei, funkciója, személy külső és belső jellemzése, tájleírás a nagy egész felől a részletek felé haladva stb.

stilisztikai jellemzői

sok ige, elsősorban múlt idejűek A narráció (amikor a mesélő beszél) uralkodó szerepű, de párbeszéd, monológ, leírás vagy elmélkedés is beépülhet a szövegbe.

Általában sok főnevet használunk. A szemléletesség elengedhetetlen.

elsődleges kommunikációs funkciója

tájékoztatás

tájékoztatás

Mi lenne, ha ... és Elkezdett történetek T/3-4.

16. oldal 25 perc

elõkészítés 5 perc, szövegalkotás 15 perc, értékelés 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Kérjük meg a diákokat, hogy a 3. és a 4. feladat témái közül 3-4 fős csoportonként válasszanak ki egy-egy témát. • Öt percet fordítsanak arra, hogy közösen ötleteket gyűjtsenek, majd mindenki önállóan írja meg a fogalmazást. • A minimális terjedelem legalább fél oldal legyen. • A beszélgetés során közös feladat a téma kereteinek felvázolása, vázlatkészítés, az egyéni alkotómunka során pedig mindenki önállóan építi fel a szöveg logikai rendjét és dolgozza ki a részleteket.

Sa j á t


• Egy-egy téma kapcsán javasoljuk a tanulóknak, hogy ne írjanak nagyon sokféle dologról, csak 3-4 szempontról, de arról alaposan. Például ha a medve téli álmáról írnak, kínálkozó résztémák, hogy milyen körülmények között érzi jól magát a medve, vagy hogy milyen a jó medvetársaság. • Ne írjanak sokat, de törekedjenek arra, hogy írásuk igényes, érdekes legyen. • A tanulók alkotómunkáját figyelve, közöttük sétálva, menet közben csak a nyilvánvaló logikai vagy durva nyelvi hibákat javítsuk. • Tartsuk észben, hogy a túlzott előkészítés, a túlzott tanári irányítás visszafogja a kreativitást. • Minden olyan esetben segítsünk, amikor a tanulók kérik. • Ennél a pontnál (a gyakorlat előtt vagy közben) érdemes jelentkezőket kérni, akik az osztályújság szerkesztőbizottságában részt vennének. Tisztázzuk, hogy ez most elsősorban órai munkát jelent, némi felelősséget, szórakozást, majd esetleg órán kívüli többletmunkát. • Az óra végén szedjük össze az elkészült munkákat és adjuk át a lapszerkesztő bizottságba jelentkezett diákoknak! M u n k a f o r m á k : csoportmunka, egyéni munka, frontális munka K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : logikai készség, szövegszerkesztési képesség, asszociációs készség E s z k ö z ö k : helyesírási szabályzat és szótár

3. Mi lenne, ha… Válasszatok egy ötletet az alábbiak közül egy történet megírásához! A fenti táblázatban leírtakra is figyeljetek alkotás közben! Először beszélgessetek a választott témáról, tartsatok ötletbörzét, majd mindenki önállóan fogalmazzon! Elkészült írásaitokat tegyétek ki a faliújságra vagy a táblára, hogy válogatni tudjatok a készülő osztályújságba! A) Mi minden történne, ha a folyók kocsonyából lennének? B) Hogyan alakulna az életünk, ha éjszaka járnánk iskolába? C) Mi történne, ha mindenki azt csinálna, amit akarna? D) Milyen lenne az élet, ha törvény tiltaná a nevetést? E) Hogyan élnénk, ha nem lenne telefon? F) Ha egy időre állat lehetnél, milyen állat lennél és mit cselekednél? G) Szeretnél-e száz évig élni? Ha igen, miért, ha nem, miért nem? H) Ha valaki más bőrébe bújhatnál, ki lennél és mit tennél a helyében?

19

20


•

9 .

é v fo l y a m

I) Ha teljesülne három kívánságod, mit kívánnál és miért? J) Ha lenne egy varázsgyűrűd, mit cselekednél vele? 4. Elkezdett történetek Gondold tovább a következő elkezdett történetek egyikét, dolgozd ki a részleteket! A) Ha a medve téli álmot alszik, akkor arról álmodik, hogy… B) A kerékpárodért mentél le a pincébe, amikor egy régimódi ládikóra bukkantál… C) Hazatérve a lakásajtótok előtt egy nagy dobozt találtál. Bontogatni kezdted, amikor… D) Egy keddi napon Egon névre hallgató teknősbékánk felfedezőútra indult… E) Egy napra visszaléphetsz az időben, hogy megváltoztass valamit… F) Azon az éjjelen a Hold sötét oldalán kegyetlen hideg volt… G) Egy csillagközi űrhajó parancsnokának lenni megtisztelő feladat… H) Az öt fényévre levő galaxis MZX nevű bolygóján 2048-ban kezdődött a bányászat…

Elõzmény és folytatás, vagy Beszélgetés egy földönkívülivel T/5-6.

21. oldal 25 perc

elõkészítés 5 perc, szövegalkotás 15 perc, értékelés 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Az 5. és a 6. feladat közül a tanulók páronként választják ki, hogy melyikről szeretnének írni. Csak az egyik feladatot kell megoldani (bár lehetőséget adhatunk a másik elvállalására is – különösen házi feladat formájában). • Ha nem világos az előzmény és a következmény fogalma (5. feladat), akkor adjunk részletesebb információt: ki kell találniuk egy durva cselekedet okát, indítékát, vagy meg kell jósolniuk, hogyan alakul az ismeretség sorsa. • Kérjük meg a tanulókat, hogy lehetőleg valami jobbat írjanak, mint a brazil szappanopera! • A 6. feladatban azt kell átgondolniuk – egy földönkívülinek elmagyarázva –, hogy az iskolai órán milyen tevékenységekre van szükség, és melyik mire szolgál. • Ha a gyerekek lassúak és nincs esélye egynél több feladat igényes megoldásának, ne kezdjünk új feladatba, inkább olvassunk fel és beszéljünk meg több tanulói írást!

Sa j á t


• Ha mindkét feladatot elvégezné valaki, adjunk neki lehetőséget, hogy az egyiket házi feladatként dolgozza ki. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : gondolkodókészség, konfliktuskezelés, szövegszerkesztési képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, egyéni munka, házi feladat, frontális munka M ó d s z e r e k : beszélgetés, jegyzetek, fogalmazás E s z k ö z ö k : helyesírási szabályzat és szótár 5. Előzmény és folytatás Beszélgessetek 3-4 fős csoportokban a következő történetről, majd írja meg mindenki külön-külön a történet előzményét és folytatását! A neveket megváltoztathatjátok! Ötletbörzét, vázlatot vagy feljegyzéseket készíthetsz először! „Nóra és Ottó az iskolai büfé előtti padon ültek. Valamilyen könyvet nézegettek együtt, közben pedig az ásványvizüket kortyolgatták. Egy darabig nyugodtan beszélgettek, majd a lány hangja megváltozott. Kiabálni kezdett, majd az ásványvizet a fiú nyakába öntötte és elrohant… A fiú csak annyit mondott, hogy nem segíthet…” 6. Beszélgetés egy földönkívülivel Számolj be egy földönkívülinek egy magyaróráról! Az ufonauta megtanulta a nyelvünket, de semmit nem ért, hogy mi miért történik, mindent meg kell magyarázni neki.

Lánctörténet T/7.

24. oldal 20 perc

szövegalkotás 15 perc, az elkészült munkák felolvasása 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lánctörténetet 5-6 fős csoportban írják. • A szövegalkotás szempontja lehet például az, hogy humoros vagy drámai legyen a történet, esetleg fantasztikus. • A megírt történeteket hasonlítsuk össze, és válasszuk ki közösen a legjobbat. • Az óra végén szedjük össze az elkészült munkákat, és adjuk át a készülő újság szerkesztőbizottságának! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : logikai készség, asszociációs képesség

21

22


•

9 .

é v fo l y a m

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : csoportmunka M ó d s z e r : fogalmazás folytatása körbeadott lapon E s z k ö z ö k : helyesírási szabályzat és szótár, a szövegalkotás külön lapon történik 7. Lánctörténet Írjatok lánctörténetet egy körbeadott lapon a következő mondatból! A történethez mindenki alkalmanként egy-egy mondatot írhat. Legyen benne egy érdekes fordulat, és legyen a kész történet kerek egész! Aznap tikkasztó hőség volt. Éppen a városban sétáltam…

Történetírás megadott szavakkal T/8.

24. oldal 20 perc

szövegalkotás 15 perc, felolvasás, megbeszélés 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Ha a tanulóknak a feladatszövegen kívül további segítségre van szükségük ahhoz, hogy elkezdjék a munkát, vezessük rá őket, hogyan lehet összefüggéseket keresni látszólag összefüggéstelen dolgok között, és kialakítani egy történet elemeit. • Először válasszák ki a cselekvőt (az özvegyasszony, a három fiú, az albatrosz vagy a delfinek). • Döntsék el, milyen a cselekvő természete. • Gondolják át, hogy ki kivel vagy mivel mit cselekedhet és mit beszélhet. • Végül keressenek összefüggést az események között. • Ha a gyerekek lassúak, és nincs esély a feladat második részének igényes elvégzésére, elégedjünk meg egy feladattal, de olvastassunk fel több sikeres tanulói munkát, és értékeljünk pozitívan minél több fogalmazást! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : logikai készség, szövegalkotó képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni munka E s z k ö z ö k : helyesírási szabályzat és szótár 8. Történetírás megadott szavakkal Alkossatok történetet a következő tíz szó felhasználásával! A szavakat ragozni lehet, sorrendjüket is felcserélhetitek, de mind a tíz szerepeljen a történetben! özvegyasszony, hajó, Csendes-óceán, patika, három fiú, albatrosz, felhő, kaviár, vajas kenyér, delfin

Sa j á t


Közmondások, szólások, szállóigék T/9.

25. oldal 20 perc

szövegalkotás: 15 perc, felolvasás, megbeszélés: 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A diákok válasszanak ki egyet-egyet a megadott témákból! • A történet kifejtéséhez felhasználhatnak emlékeket, megfigyeléseket, olvasmány- vagy filmélményt. • Ha a tanulók az A) feladat közmondásai vagy a B) feladat idézetei kapcsán azt jelzik, hogy semmi sem jut eszükbe, próbáljunk felidézni egy hétköznapi szituációt közösen megélt emlékeinkből, vagy mesélhetünk nekik személyes vagy kulturális élményeink közül egy témába vágóról. • Fontos, hogy ne uralkodjunk a gyerekek gondolatvilágán, csak asszociációkat indítsunk el. • Az óra végén szedjük össze az elkészült munkákat, és adjuk át az újság szerkesztő bizottságának. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegszerkesztési képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni munka E s z k ö z ö k : helyesírási szabályzat és szótár

9. Közmondások, szólások, szállóigék Írjatok történetet a következő közmondások, szólások vagy szállóigék valamelyikének felhasználásával! A felhasznált gondolat bárhol állhat a szövegben. A) A szegény embert még az ág is húzza. B) Bajban barát a legjobb barát. C) Nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség. D) Csak az a lényeg, hogy tapadjon a bélyeg. E) Nehogy már a lekvár keverje a nagymamát! F) Ezt a rizsát nem veszem be! G) Aki szelet vet, vihart arat.

23

24


•

9 .

é v fo l y a m

H) Amit fáradságos munkával szereztünk meg, azt jobban meg is becsüljük. (Arisztotelész) I) Ahány fej, annyi vélemény. (Horatius) J) Minél jobban lángol a tűz, annál hamarabb kialszik. (Seneca) K) A legjobb fűszer az éhség. (Cicero) L) Más vetése mindig szebb, a szomszéd jószága mindig értékesebb. (Ovidius) M) A kétely a bölcsesség kezdete. (Descartes)

reflek tál ás

T/10.

27. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A diákok nézzék végig a modulban készített írásaikat, és a megadott szempontok szerint készítsenek statisztikát arról, amit elvégeztek! • A statisztika utolsó kérdése már nem mennyiségi, hanem minőségi kérdés; mélyebb reflektálás felé nyit utat. • Kérjük meg a tanulókat, hogy a következő órára hozzák el a kedvenc versük másolatát! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : önmegfigyelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni munka 10. Készíts statisztikát arról, mit tanultál az előző néhány órán! Megírtam egyedül rövid fogalmazást. Megírtam másokkal együtt (párban vagy kiscsoportban) rövid fogalmazást. Elgondolkodtam szállóigén vagy közmondáson, történeten ötleten, gondolaton. Együtt dolgoztam osztálytársammal.

Sa j á t


Az alábbi három legfontosabb tapasztalatot, tanulságot szűrtem le a fogalmazások írásával kapcsolatban: (1) (2) (3)

25

3. Verseink R áhangolódás Miért ír a költõ verset? T/1.

28. oldal 10 perc

csoportban 5 perc, frontálisan 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Az alkotói gondolatok olvasásakor és értelmezésekor a tanulók az olvasottakat versemlékekkel, vagy akár slágerszövegekkel is szembesíthetik. • Gondolkodhatnak azon, hogy a költő más ember-e, mint a hétköznapi ember, miben hasonlít hozzánk, és miben nem. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : asszociációs készség, verbális készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális munka 1. Miért ír a költő verset? Az alábbiakban néhány költő gondolatait olvashatjátok a versekről és a versírásról. Értelmezzétek 3-4 fős csoportokban az alkotói gondolatokat! Melyik költőnek mi volt a szándéka, amikor verset írt? „…csak azt írom, amin valahogyan, valóságosan átestem. Ez is elég nekem.” (Kormos István) „Nagyszerűnek, hatalmasnak, gyönyörűnek tartom a világot, a valóságot, … és azt hiszem: ezt az óriási, egzaltált való-világot (melybe a szellem, érzés és gondolat is beletartozik) kötelességem magamon át minél teljesebben kifejezni.” (Szabó Lőrinc) „Egyetlen kérdés gyötör igazából: Mégsem ismernek téged. De hát te ismered-é magadat?” (Páskándi Géza) „Hiszek a nőben, a versben, a szépség és a jóság missziójában.” (Dsida Jenő) „Úgy gondolom, hogy egy fa, egy ablakkeret … olyanképpen rejti magába zsúfolt huszadik századi tapasztalatainkat, tűrhetetlen és bámulatos emberi létünket, mint a kirakós rejtvények kockái. Természetesen a kockák összefüggését, a tárgyak nagy, mögöttes terét szeretném megtalálni.” (Nemes Nagy Ágnes)

Ve r s e i nk

Megoldási javaslatok Kormos István gondolatai ajánlhatók kezdő költőknek is. A Szabó Lőrinc-idézet jó példa a költői életmámorra és az erős önkifejezési szándékra. Páskándi Géza egy ellentmondásra hívja fel a figyelmet: amit mások látnak belőlünk, és ahogy magunkat ismerjük, az nem feltétlenül ugyanaz az emberkép. Ez az ellentét is motiválhat a versírásra.

Jelentésteremtés Kedvenc verseink T/2.

28. oldal 35 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulók az előző órán feladatként kapták, hogy hozzák el a kedvenc versüket. • Kérjük meg őket, hogy mondják el a választás indokát, és olvassák fel a verset! • Ha a gyerekekről tudjuk, hogy nincs kedvenc versük és nem is olvasnak verseket, többféle módon segíthetjük az órára felkészülést: o Javasolhatunk nekik könyvtári köteteket, antológiákat, folyóiratokat, web-helyeket. o Lehetséges az is, hogy 6-8 humoros, játékos vagy elgondolkodtató, a mai életről szóló verset adunk közre, amelyek érdekesek a diákok számára is (pl. Varró Dániel, Kovács András Ferenc, Petri György, Faludy György egy-egy művét.). o Bátran használjuk a pop-kultúra szerzőit (pl. Bródy János, John Lennon, Adamis Anna, Jim Morrison, Lovasi András stb.). o A verseket feltehetjük az iskola honlapjára is, vagy kitűzhetjük egy faliújságra, sokszorosíthatjuk stb. • Az óra akkor tartható meg jól, ha minden tanuló felkészült rá. • A tanár is mutathat be kedvenc verset, de mindenképp a gyerekek után. • Az előzetes munkával elejét vehetjük, hogy tízszer ismétlődjön a Kései sirató, tizenötször a Lóci óriás lesz vagy a Falu végén kurta kocsma. • Ha az előkészítés ellenére is előfordul, hogy sok az ismétlődő vers, a toplista összeállítása már az órán megtörténhet. • Ha a versbemutatás és felolvasás kitölti a teljes időt, az óra után történik meg a versekről a szavazás. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : verbális készség, olvasási képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális és egyéni munka 2. Kedvenc verseink a) Mondjon mindenki egy-két mondatot a kedvenc verséről! (Például miért azt választotta, mi benne az érdekes vagy figyelemre méltó?) Bízzatok meg egy diákot, aki a megnyilatkozásaitokból körinterjút készít!

27

28


•

9 .

é v fo l y a m

b) Tegyétek ki kedvenc verseiteket a táblára! Készítsétek el a versek osztálybeli toplistáját, és a legkedveltebb verseket szerkesszétek be a készülő osztályújságba!

Versírás egymásról T/3.

28. oldal 20 perc

15 perc szövegalkotás, 5 perc néhány munka felolvasása

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat kijelöléskor kössük ki, hogy inkább pozitív benyomásaikat és asszociációikat fogalmazhatják meg egymásról. • Lehetőleg olyan szavakat, képeket és fogalmakat használjanak, hogy ne csak egymás között értsék a verset. • Az első sor nem csak név lehet, hanem más ismertetőjegy is. • A versszöveg nem természetes megnyilatkozási forma a tanulóknak, de vannak olyanok, akik szeretnek verset írni. • A versszerű forma feltehetően nehézséget jelent a fogalmazásban, és olykor segíteni kell a megfelelő rímek megtalálásában, vagy a megfelelő hosszúságú szó megkeresésében. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szókincsfejlesztés és szövegalkotó képesség fejlesztése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, egyéni munka 3. Versírás egymásról Írjatok páronként egymásról verset (négysoros epigrammát, rövid, csattanós verset) a következők szerint: 1. sor: ki? 2. sor: mi történt vele? 3. sor: kire vagy mire emlékeztet? 4. sor: mi jut eszedbe róla? Az elkészült négysorosokat rakjátok össze egyetlen verssé! A vers lehet tréfás, de tartózkodjatok a durva gúnyolódástól!

Ve r s e i nk

Példa:

A tudós A tudós délelőtt elvesztett egy fejfedőt. Most a feje födetlen fazék, fortyog benn a kotyvalék.

Töredék kiegészítése T/4.

29. oldal 20 perc

10 perc szövegalkotás, 10 perc felolvasás, megbeszélés

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A verskiegészítő feladatban a tanulóknak a meglévő szövegdarab ad tippeket a kiegészítésre. • Javasoljuk, hogy tegyenek fel magukban kérdéseket a mondattöredékekhez, úgy egészítsék ki a szöveget egész mondattá. Pl. Mit lehet csinálni a sárga (éretlen?) elmével és a piros kelmével? Barna földön kék szekérrel hova lehet menni? Mi lehet az eledel? Mit lehet kiheverni? • Folyamatosan figyeljük a diákok munkáját. • A szövegalkotásban gyakori hiba, hogy bár megteremtődnek az asszociációk, mégsem koherens a szöveg. Ilyenkor vezessük rá a tanulókat, hogy minden sornak a főtémához kell kapcsolódnia. • Ha megteremtették a szövegösszefüggést, még lehet farigcsálni a rímeken, lehet a szöveget szebbé formálni. • A verses szövegalkotás sok gyereknek először kínlódás, de ha belejön, a végeredmény megéri a gyötrődést. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szókincsfejlesztés, asszociációs készség és nyelvi szerkezetalkotó képesség fejlesztése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka és frontális munka

4. Töredék kiegészítése Fejezd be a következő elkezdett, töredékes verssorokat! Adj címet a versnek! A legjobb verseket egyetlen verssé is összerakhatjátok, hiszen egy téma variációi.

29

30


•

9 .

é v fo l y a m

A) (1) Sárga elmém, piros kelmém én ………………………………… (2) Barna földön, kék szekérrel …………………………………… (3) Megkeresem azt a zöldet………………………………………… (4) ……………………………………………eledelem, (5) …………………………………………kiheverem. B) A következő, töredékesen közölt Weöres Sándor-versek kipontozott helyeire írj saját kiegészítést! (1) Megépült a majommalom Lesz sok majommajonéz, Győzve győz a győzhetetlen Győzedelmes……………………… (2) …Majd ha utolér a végem, leszek én még itt klasszikus, horkolok díszes………………………

(3) Faluvégen van a házunk a bozótból ki se látszik de az angyal ha leröppen küszöbünkön …………………… (4) Egyszerre két este van, mindkettő csak …………………… harmadik az igazi koldusként áll odaki. (5) Egy hegy megy. Szembejön egy másik hegy. Ordítanak ordasok: ……………………………………………

Én is hegy, te is hegy, nekünk aztán ………… …………

Ve r s e i nk

Megoldási javaslatok A) Egy diákköltő versében minden jól rímelő megoldás elfogadható. B) Az eredeti versek rímei: majomész; bőrkötésben; vacsorázik; festve van; össze ne morzsoljatok; egyre megy. VIGYÁZAT! Nem kell a diákoknak éppen ezeket a rímeket kitalálniuk! Bármilyen jó megoldás egyenértékű ezekkel!

T/5–10.

30. oldal

Szorgalmi házi feladatok: 5. Versek és címek – 6. Láncvers – 7. Rombuszvers – 8. Haiku – 9. Limerik – 10. Akrosztikon – 11. Epigramma a házi feladatok függvényében

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Ebből a nyolc feladatból annyit oldjanak meg otthon a tanulók, amennyihez kedvet éreznek. • Jutalmazzuk az ötletes megoldásokat, és az elkészült versek, képek, rajzok kerüljenek be a készülő újságba. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szókincsfejlesztés, asszociációs készség és nyelvi szerkezetalkotó képesség, kreativitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális (bemutató) 5. Versek és címek Weöres Sándor alábbi szavait és kifejezéseit egysoros verseknek szánta. Válasszatok ki belőlük egyet-kettőt, és a szót címnek tekintve írjatok verset! SZÁRNYSÖTÉT ÁLOMAJTÓ TOJÁSÉJ ÁRNYÉNEK LILIOMSZÖRNY ISMERETLEN ÖNMAGÁID KRISTÁLYORSZÁG HÚSVETÉS CSONTARATÁS 6. Láncvers Írjatok olyan szófűzéses láncverset, amelyben a következő szó mindig azzal a betűvel kezdődik, amellyel az előző végződik. Például:

Két toll, lehet, több bajt tesz………… Ajánlott kezdőszavak: szellő, felhő, pacsirta, templomtorony, daru, tűzoltóautó, stopposok, jégeső, árvíz

31

32


•

9 .

é v fo l y a m

7. Rombuszvers Írjatok rombusz formájú verset! A kipontozott részek helyére egy-egy szó kerüljön! Ezeken a szavakon kívül szükség szerint használhatsz névelőket, igekötőket és kötőszavakat. Legyen tartalmi kapcsolat az első és az utolsó sor között! Adj címet is a versnek! Cím: …………………………………………………………………………….

1. sor: …………………… 2. sor: …………………… …………………… 3. sor: …………………… …………………… …………………… 4. sor: …………………… …………………… …………………… ……………….. 5. sor: …………………… …………………… …………………… 6. sor …………………… …………………… 7. sor …………………… 8. Haiku A haiku háromsoros japán versforma, rövidsége miatt kedvelik. Általában az első sora öt szótagos, a második hét szótagból áll, a harmadik sor pedig ismét öt szótagos. Példánkban a sorok szótagszáma 5-7-7. Például:

Izzó telihold erkélyrácson fönnakadt, útja vége sose lesz.

Próbáld ki a versformát! 9. Limerik A limerik (vagy limerick) ötsoros vidám vers a a b b a rímképlettel. Az első sor végén gyakran áll egy név, egy ember vagy egy település neve. A versforma általában tréfás, gúnyolódó, szemtelen, gyakran erotikus mondanivalót hordoz. Az első és az utolsó sorban gyakran megismétlődik valamilyen motívum.

Ve r s e i nk

Edward Lear: Limerickek Élt egy öreg moldavai, voltak furcsa oldalai: amíg bírt, minden napon fönn aludt egy asztalon; huncut öreg moldavai.

Mi érte az agg nepálit: lóról esvén, kettéválik. De a lónak lasszó, lovasnak ragasztó: Összerakták a nepálit. Egy agg hölgy, ki folyton kólikás, így szólt: „Fatetőn leszek krónikás.” Ahogy ott ült büszkén, fönnakadt egy tüskén. Azóta melankólikás.

Egy madrasi télen-nyáron ült egy krémszín szamárháton a szamárfül hossza sodrából kihozta; szörnyethalt a szamárháton.

(Fordította: Gergely Ágnes)

Volt egyszer egy vén perui, mondták neki: „Nyugi, nyugi”. ha arra volt kedve, tombolt, mint egy medve; lényeglátó vén perui. Egy vénember azon mulat: egészben nyeli a nyulat. Eszi nyakló nélkül, arca belekékül; egyre nehezebben mulat.

Varró Dániel: Limerikek (Túl a Maszat-hegyen – részletek) Kíváncsi gyerek volt Péterke bedugta orrát az ételbe. Kiszólt a galuska: „Megrúglak, Petyuska!” S Péterke elszállt az éterbe. Volt egy úr, lakhelye Pomáz, rászóltak: „Ne sokat pofázz!” „Jó” mondta „csak hát…” Pofán is csapták. Lelkéért szól most a fohász. Volt egy úr, lakhelye Piripócs, fogkrémmel ette a piritóst. Rakott rá ribizlit, Kérdezték: „Hogy izlik?” Azt mondta: „finom, csak picit sós.”

33

34


•

9 .

é v fo l y a m

Volt egy úr, lakhelye Mozambik, Fenéken harapták a zombik. Faggatták: „Nagyon fáj?” Azt mondta: „Ugyan már. Eleve is volt már azon lik.” Próbáld ki a versformát! 10. Akrosztikon Írj olyan verset, amelynek a sorkezdő betűi függőlegesen egybeolvashatók, s értelmes szót alkotnak. (Ezt akrosztikonnak hívják.) Például: Alacsony és barna, Nagyeszű és csalafinta. Nem ül az első padba, Az utolsót koptatja. Próbáld ki a versformát! 11. Epigramma Írj epigrammát egy közelmúltbeli élményedről röviden, csattanósan! Az epigramma rövid, tömör (leggyakrabban 2/4/6 soros) vers, versformája a disztichon, nem rímelnek a sorok, a végén csattanó áll. (Ha nem emlékszel a versformára, nézz utána a korábbi tankönyveidben.)

reflek tál ás Milyen érzés költõnek lenni? T/12.

36. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulók fogalmazzanak meg öt kerek, zárt, nyelvtanilag és stilisztikailag megformált mondatot arról, milyen érzés volt verset írni – avagy aki nem próbálta meg, milyen érzésnek képzeli a versírást. • A válaszokat nem kell felolvastatni. • Felhívjuk a diákok figyelmét, hogy a következő órára hozzanak egy-egy napilapot. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : saját tevékenység értelmezése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni munka

Ve r s e i nk

12. Milyen érzés költőnek lenni? Írj le öt gondolatot arról, milyen érzés (lehet) verset írni! a)-b)-c)-d)-e) Figyelem! A következő órára hozzatok páronként (padonként) egy napilapot!

35

4. Véleményformáló műfajok, színes írások r áhangolódás Az újságok hatásáról T/1.

37. oldal 10 perc

ebbõl 5 perc csoportban, 5 perc frontálisan

T a n á r i i n s t r u k c i ó : A tanulók olvassák el a Németh László-idézetet, és vessék egybe a közvetlen környezetükben tapasztaltakkal: mennyit változtak az újságolvasási szokások 50 év alatt? K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a kritikai gondolkodás képessége C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális munka 1. Az újságok hatásáról Olvassátok el az alábbi idézetet és beszéljétek meg az igazságtartalmát, aktualitását 3-4 fős csoportokban! Mivel értetek egyet és mit cáfolnátok Németh László következő gondolatait értelmezve? „Magyarországon … a felnőttek nagy része újságolvasó, még akkor is elolvassa az újságot, ha burnótként, dühös tüsszögtetésre dugja az orrába. Ezt 56-ban láttuk a legjobban: az újságok bojkottja már a lapégető napokban megbukott: akik égették, azok is elolvasták. … s vitatható, mi tehet többet az emberek nevelésében: az alapokat megadó iskola, vagy az azokat pótló s a szellemet a pillanatok megragadására nevelő igazi zsurnalizmus.” (Németh László: Ha én miniszter lennék)

burnót: orrba szippantva élvezett dohánypor bojkott: tartózkodás bizonyos áruk vásárlásától 56-ban: az 1956-os magyar forradalomban

zsurnalizmus: újságírói munka, újságírói hatás Megoldási javaslat A diákok valószínűleg nem erősítik meg a szöveg első mondatának igazságtartalmát: statisztikai tény ugyanis, hogy minden társadalmi csoportban radikálisan csökken az olvasás mennyisége. 1999-ben egy átlagos őszi napon a magyar férfiak 17 percet töltöttek újságolvasással, míg a nők 12 percet. Reménykedhetünk azonban, hogy ismernek legalább egy felnőttet, aki tájékozottságát a sajtóból szerzi. Röviden arról is beszélgethetünk, hogy milyen típusú újságból mit lehet hasznosítani.

V é l e m é n y fo r m á l ó

m ű fa j ok ,

s z í ne s

í r á s ok

Jelentésteremtés Véleményalkotó újságírói mûfajok T/2.

37. oldal 10 perc

ebbõl keresés 7 perc, ellenõrzés 3 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Szólítsuk fel a tanulókat, hogy keressenek példát az alább közölt szövegek közül, és írják be azok címét a táblázat 3. oszlopába. • Ezt követően keressenek példákat az egyes műfajokra az általuk megnézett napilapokban, és írják be azok címét a táblázat 4. oszlopába. • Írják be az újságba is, hogy melyik cikk melyik műfajra példa! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegstruktúrák, szövegtípusok felismerésének képessége C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális munka E s z k ö z : páronként egy napilap 2. Véleményalkotó újságírói műfajok A következő táblázatban néhány véleménynyilvánító sajtóműfaj sajátosságait foglaltuk össze. Olvassátok el az egyes műfajok magyarázatát, majd a táblázat alatt található cikkeket elolvasva állapítsátok meg, melyiket melyik műfajba sorolhatjuk! Döntéseteket és véleményeteket indokoljátok szóban! A műfaj vagy szövegtípus neve

Jellemző sajátosságai

Hírfej (Nem önálló műfaj, de gyakori része a többi önálló műfajnak. Mivel szerkesztésének külön szabályai vannak, ezért tárgyaljuk a műfajok között.)

Általában eltérő betűtípussal kiemelve a cikkek elején közlik a témával kapcsolatos legfontosabb tényeket, megfigyeléseket és következtetéseket.

Glossza

Olyan cikk, amely bizonyos tényeket, jelenségeket gúnyosan, ironikusan vagy vitázó módon kommentál. Lehet szellemes, vicces, vidám, de tényszerű is. Gyakran csattanóval végződik.

Példa az alábPélda a biak közül napilapból

37

38


•

9 .

é v fo l y a m

Jegyzet, kommentár

Újságírói reagálás valamilyen tényre, eseményre, hírre feszes gondolatmenetben, sűrített, koncentrált megfogalmazásban. Gyakran háttérismeretet ad, segít az események megértésében.

Vitacikk

Lényeges, közérdekű témában álláspontkifejtő írás, melyre a szerkesztőség felkérheti a téma ismerőjét, szakértőjét vagy ismert személyiséget. A szerkesztőségek általában a vitacikkre érkező reagálásokat, hozzászólásokat is közlik.

Recenzió, kritika

Kulturális vagy művészeti alkotásokat (pl. film, könyv, színházi előadás, rádió-vagy tévéműsor, kiállítás stb.) mutat be. Személyes értelmezésre is lehetőséget ad.

a)

Átok a háborúra A napilap hírei között olvasom, hogy augusztus másodikán, kedden hajnalban, az angyalföldi elmegyógyintézet szomszédságában egy férfi fára mászott, és a magasból beszédet intézett a csoportosuló emberekhez. Felszólította őket, hogy parafa dugóikat azonnal szolgáltassák be neki, mert azokkal akarja betömni a világ összes fegyvereit. Aztán harsány hangon a békét éltette. A rendőr leszedte a fa tetejéről és bevitte a közeli tébolydába, ahol „megállapítást nyert”, hogy a szónok az intézet „ápoltja”. Cigarettára gyújtok és újra elolvasom a hírt. Dédelgetem, színezem magamban a képet. Egy ember a fa tetején békességet kiált. Egy „ápolt” végre nem Napóleonnak, nem japán császárnak képzeli magát. Majd borzongani kezdek és óvatosan körülnézek. Nyár elején felkapaszkodtam egy dobogóra s békehimnuszt szavaltam egy irodalmi társaság előadóestjén. Nemrégiben pedig lefordítottam Tibullus Detestatio belli-jét. Csak a fatetőn múlna s a parafa dugón? Viselkedés és műforma kérdése lenne az egész? (Radnóti Miklós, Nyugat, 1939) Tibullus Detestatio belli-jét: Tibullus római költő Átok a háborúra című versét. b)

Fennakadt a hálón Malvin, Zsozsó és a többi – elkészült a mai tolvajnyelv kisszótára Malvin, Józsi, Dezső, Zsozsó… E neveket hallva beavatatlanok személyekre gondolnak. Pedig a Malvin tolvajnyelven butát, ostobát, a Józsi nagykabátot jelent, a Dezső a dollár fedőneve. És a Zsozsó?1 1 A malvin, józsi, dezső, zsozsó szavakat köznévként kis kezdőbetűvel írjuk.


m ű fa j ok ,

s z í ne s

í r á s ok

Az a pénz, amit a markecolók a betintázott, betrinkolt, hótt siker, szittyós, mák, elázott áldozatuk zsebéből kiemelnek. Mindezek a különös kifejezések a mai magyar tolvajnyelv kisszótárának anyagából valók. Az összegyűjtést, szerkesztést Boross József rendőr alezredes és Szüts László, az MTA Nyelvtudományi Intézete tudományos munkatársa vállalta. A szótár anyagában lapozgatva kitűnik, hogy a tolvajnyelv a szavait ma is a régi forrásokból meríti: a németből, a héberből, a jiddisből, a cigányból és élő idegen nyelvekből, de vannak belső keletkezésű tolvajnyelvi szavaink is. (Boross József, Szüts László: A mai magyar argó kisszótára alapján) c)

Egészséges életmód? Egészségesen élnek-e a magyar emberek? Ha nem kellene hajszolniuk magukat a pénzért, a megélhetésért, bizonyára egészségesebben élnének. Miért nem pihennek le ebéd után? Miért nem sportolnak? Nincs rá idő. Reggeltől estig tart a hajsza a pénz után, és nemcsak idő nincs a sportolásra, de gyakran lehetőség sem. Egy falusi ember például hol ússzon, teniszezzen? Az ember, amíg fiatal, mindent elkövet az egészsége ellen, s ez a tevékenység rendszerint sikeres: tudunk ártani magunknak. Aztán öregkorában a legtöbb ember mindent megtenne a gyógyulásáért, de ez már nem sikerül. Elanyagiasodott világunkban elsősorban a pénznek van értéke, holott a testi-lelki egészség a legnagyobb érték, habár egyik sem anyagi természetű. Aki beteg, az gyakran minden pénzt megadna azért, hogy újból egészséges lehessen. Az egészséges életmódra szoktatni, nevelni az embereket azért is nehéz feladat, mert közben arra kell figyelmeztetni, hogy vigyázzon mindenki arra az értékre, ami még van nekik: az egészségére. (T. A. tanuló) d)

Gólyaszemmel Az iskolánk tetején gólyafészek van. A madarak két napig csendben voltak, de ma, pontosan háromnegyed tizenegykor elkezdték csattogtatni szép hosszú sárga csőrüket. Bizonyára két napig csőrkitátva figyelték az iskolás korosztály életét, és mára gyűjtöttek annyi tapasztalatot, hogy gólyamama is oktatni kezdte az utódait. Legvalószínűbbnek azt tartom, hogy éppen a lakásszerzés szükségességét ecsetelte, talán valahogy így: „Kelep, kelep, elegem lehet, menjetek, keressetek menhelyet, velem nem lehettek, eredjetek!” Gólyamamának bizonyára nem lehetett könnyű dolga, ha kamaszodó fiókái megkérdezték: mit jelent egészségesen élni? Jelent-e alvásmentességet, füsteregetést, babgulyás-vacsorát? Meg ceruzavégrágást és hétrét görnyedést a sötét kollégiumi szobában? A mama bizonyára így válaszolt: „Kelep, kelep, oktondi kamaszok! Más dolog az elmélet, és más a gyakorlat. Ezek az emberfiókák az agyukkal dolgoznak, nem az a fontos, hogy ne dohányozzanak, hanem hogy tudják, a dohányzás árt az egészségnek. Meg egyébként is, ők mindent tudnak, és ez a fontos! Tudnak írni és olvasni, számolni, vitatkozni, tévét nézni, gombot felvarrni, boltba és moziba menni. Ehhez képest ugyan mit érne, ha többet mozognának, és egészségesen kajálnának?” Mikor eddig ért gólyamama a magyarázkodásban, a két fióka éktelen kelepelésbe kezdett. Ha jól értettem, vitatkoztak. Arról, hogy milyen egészséges repkedni. Lehet, hogy ők már nem költöznek délre. Minek? Vitatkozni itt is lehet! (K. Iván)

39

40


•

9 .

é v fo l y a m

Megoldási javaslat A megbeszélés során hangozzék el a szövegtípus azonosításának rövid indoklása. A diákok feltehetően sok hibával fognak dolgozni, fontos, hogy érthetőek legyenek a tanári korrekciók. Hírfej – nincs rá példa Glossza – d) Jegyzet vagy kommentár – a) Vitacikk – c) Recenzió – b)

Ismerkedjünk a napilapokkal! T/3.

40. oldal 20 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó : A tanulók egyharmada páronként kommentárt és hírt hasonlít össze, a második hírhez ír kommentárt vagy jegyzetet, a harmadik pedig glosszákat. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegstruktúrák felismerése, lényegkiemelő képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : pármunka E s z k ö z : páronként egy-egy napilap 3. Ismerkedjünk a napilapokkal! A) Olvass el egy kommentárt egy mai napilapban! Keresd meg a kommentár alapjául szolgáló hírt! Hasonlítsd össze a két írást, foglald össze tartalmukat néhány mondatban. B) Fogalmazz meg hírt a diákélet aktuális eseményeiről vagy saját életedből, és írj hozzá kommentárt vagy jegyzetet! Mit gondolsz, milyen eltérő vélemények lehetnek a tiéden kívül? Kérdezz meg legalább három embert! Írásod elején okvetlenül legyen hírfej is! C) Gyűjts glosszákat különböző napilapokból (azonos témában is találhatsz) és hasonlítsd össze őket! Megoldási javaslat A jegyzet- vagy glosszaírás valószínűleg csak akkor lesz sikeres, ha a vázlatát címszavakban megadjuk a tanulóknak.


m ű fa j ok ,

s z í ne s

í r á s ok

Írjunk napilapot! T/4.

41. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A diákokkal beszéljük meg, hogy kinek mi lesz a házi feladata: kritika, glossza, műsorajánlás vagy vitacikk! • Mindegyik műfajhoz jelöljünk meg, mutassunk a tanulóknak, adjunk a kezükbe mintát a náluk levő napilapokból! • A feladat elkészítésére több nap határidőt adjunk! • Az óra végén hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy hozzanak napilapot a következő órára is! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegstruktúrák felismerése, lényegkiemelő képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : frontális megbeszélés

4. Írjunk napilapot! A) Válasszatok ki egy sokak által látott tévéműsort, és írjatok róla kritikát! B) Ötletbörzével gyűjtsetek glosszatémákat, és válasszátok ki a megírásukra alkalmas személyt! C) Készítsetek érdekes műsorokból műsorajánlást az osztályújságba! D) Írjatok vitacikket a következő témák egyikéről! (1) A terrorizmusnak nem lehet jövője (2) Az iskolában van helye a demokráciának (3) A magyar közoktatás megfelel a kor követelményeinek (4) Száz éve jobb volt iskolásnak lenni (5) Gyorséttermekre szükség van (6) A szülőket is nevelni kellene

41

5. Á T M E N E T I m û fa j o k : A r i p ort é s a z i n ter j ú

r áhangolódás A riporter személyisége T/1.

44. oldal 8 perc

csoportban 5 perc, frontálisan 3 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulókat felszólítjuk, hogy értelmezzék a munkafüzet első feladatának idézetét 3-4 fős csoportokban, valamint kedvenc riportereikre gondolva gyűjtsék össze a jó riporter ismérveit. • Az ötletbörzéről szóvivők számolnak be. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : verbális készség, asszociációs készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális munka 1. A riporter személyisége „A puszta tény csak iránytűje a riporternek. Utazásában látcsőre is szüksége van, és ez a logikus fantázia.” (Egon Erwin Kisch) a) A jó riporter milyen személyiségvonásaira hívja fel a figyelmet az idézet? b) Van-e kedvenc riportered? Miért kedveled? Megoldási javaslatok A beszélgetés eredményeként jó, ha megemlítik a pártatlanságot, a téma ismeretét, az elmélyült séget, a tájékozottságot és a riportalanyok tiszteletét. Lehet, hogy vannak rossz tapasztalataik is, azok is tanulságosak lehetnek. Egon Erwin Kisch (1885–1948) neve nem véletlenül szerepel idézett névként. Megemlíthetjük, hogy prágai születésű német nyelvű újságíró volt, a modern társadalmi és politikai riportírás mestere. A nácizmus idején emigrációban élt, sokat utazott, ezért az utókor a „száguldó riporter” megkülönböztető jelzővel illette.


m ű fa j ok ,

s z í ne s

í r á s ok

jelentésteremtés A riport és az interjú T/2.

44. oldal 20 perc

lvasás: 10 perc, mûfaji minõsítések megbeszélése 5 perc, frono tális megbeszélés 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulóknak azt a feladatot jelöljük ki, hogy keressenek riportot vagy interjút a napilapban, és vessék egybe a táblázatban közöltekkel. • Várjuk el a műfaji típusba sorolást is a diákoktól, nevezzék meg a jellemző sajátosságokat és a szerkesztési szempontokat. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegstruktúrák, szövegtípusok felismerésének, azonosításának képessége (az analitikus gondolkodás képessége) C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális munka 2. A riport és az interjú A) Olvassátok végig az alábbi két táblázatot, majd keressetek az általatok vizsgált napilapban példát riportra és interjúra! Párokban dolgozzatok! A riport Változatai • oknyomozó riport: jelenségek, történések hátterét világítja meg • portrériport: személyiségek életútját, cselekedeteinek indítékát mutatja be

jellemző sajátosságai • személyes jelenlét, élmények, helyszíni tapasztalatok • eleven stílus, új nézőpont és összefüggések • nem pótolja a hírt, csak más megvilágításba helyezi

szerkesztési szempontjai • időrend vagy térbeliség • az ismerttől halad a nehezen érthető felé • fontossági vagy értéksorrend szerint halad • van benne párbeszéd, környezetfestés, olykor feszültségkeltés, fordulat

43

44


•

9 .

é v fo l y a m

Az interjú

Változatai

Jellemző sajátosságai

• beszélgetés • leleplező interjú • körinterjú (ugyanarra a kérdésre többen válaszolnak) • kollektív interjú (több kérdező van) • villáminterjú (rövid, lényegre törő) • kerekasztal-beszélgetés (ugyanazzal a témával kapcsolatban meghívott interjúalanyok)

• témája közérdekű • lényege a személyes beszélgetés • az információ és a személyes vélemény elemei keveredhetnek benne

szerkesztési szempontjai • mindig párbeszéd, de a kérdező és a válaszadó nem cserél szerepet • a hosszabb interjú szövegét az interjúalany nyomtatás előtt javíthatja

A talált riport vagy interjú a) címe: b) műfaji besorolása: c) a műfaji besorolás indoklása: d) Mivel hívta fel a figyelmet, az érdeklődést a riportalanyára? e) Mi volt érdekes az olvasott riportban / interjúban? B) Olvassátok el az alábbi interjút, és foglaljátok össze, milyen eszközökkel igyekezett elérni az újságíró, hogy az olvasók figyeljenek a beszélgetésre!

McCartney, a mesemondó Exkluzív interjút adott lapunknak Paul McCartney, amelyben mesélt könyvéről, és üzent magyar rajongóinak

Ha valaki azt mondta volna nekem, hogy csöndes, pestszentlőrinci otthonában egy péntek délutánon megcsördült a telefon, és Sir Paul McCartney volt a vonal végén, bizony kinevettem volna. Nos, ma már én ámítom el a környezetemben élőket ezzel a történettel. Ugyanis egy péntek délutánon valóban megcsördült a telefonom, és valóban a rendkívül kedves és közvetlen zenész szólt bele a kagylóba. – Sir Paul McCartney mesekönyvéből bizonyára önök is olvastak részleteket gyermeküknek, unokájuknak a Meglepetés hasábjairól. Nem teszi ezt másképp Sir Paul sem, aki szintén mondott mesét a gyerekeinek. De hogyan született meg az ötlet, hogy papírra vesse a történeteket? – Eredetileg egy rajzfilm-forgatókönyvet írtam – kezdi Sir Paul –, és egyetlenegy példány volt a meséből. Ezt azonban elolvasta egy gyermekkönyvkiadó, és úgy gondolta, érdemes lenne könyvben megjelentetni a történetet. – Lesz még belőle rajzfilm?


m ű fa j ok ,

s z í ne s

í r á s ok

– Talán, valamikor jövőre. – Ön fontosnak tartja, hogy a gyerekeknek olvassanak a szüleik? – Úgy gondolom, a szülőknek mindenképp kell időt szánniuk arra, hogy olvassanak meséket a gyerekeiknek. Ezek fantasztikusan szép emlékek lesznek, ha majd felnőnek. Én magam is olvasok a gyerekeimnek. – És önnek vannak ilyen emlékei? – Bizonyára még nagyon pici gyermek lehettem, amikor a szüleim meséltek nekem, és ezért sajnos nem emlékszem rá. – Melyik részt tartja a legizgalmasabbnak „A felhők fölött” című könyvben? – A menekülést a börtönből – úgy gondolom, az igazán izgalmas a gyerekeknek is. – A könyvben ír a környezet- és állatvédelemről is. Ön szerint mi ezzel kapcsolatban a legnagyobb probléma? – Az emberek, akik nem figyelnek eléggé a környezetükre és az ott élő állatokra. Ezért is gondolom, hogy nekünk tanítanunk kell – ha egy könyv segítségével is – a fiatalabb generációt. – Úgy gondolja, hogy azok a gyerekek, akik elolvasták a könyvet, másként látják a környezetvédelem problémáit? – Nagyon remélem, hogy így van. Egy ilyen mesét megírni két szempontból is remek dolog: egyrészt fantasztikus kaland, másrészt lehetőséget ad, hogy üzenjünk az olvasóknak. A könyvemben történnek rossz dolgok is, például meghal a főhős édesanyja, amikor kipusztítják az erdő fáit. Remélem, hogy a felnövekvő generáció már tudja, hogy ha valamit építeni akarsz, akkor is oda kell figyelned a környezetedre. – Kedvet kapott-e arra, hogy újabb könyvet írjon? – Igen, talán valamikor erre is sor kerül, de most lefoglal a zenei életem. Készülök egy új albumra új dalokkal, és szeretnék az év végén egy klasszikus lemezt is elkészíteni. Most éppen Londonba tartok, hogy a Tower kápolnájában felvegyük az orgonaszólómat. Remélem, nem járok úgy, mint szegény Boleyn Anna, és a fejemmel a nyakamon engednek ki. Ami pedig a könyvírást illeti, most újranyomják „A felhők fölött” című könyvet, és szeretnék egy új történetet írni, ugyanezekkel a szereplőkkel, kisebb gyerekeknek. Az első mesét ugyanis a hét év alatti picik talán nem értik, viszont a képeket nagyon szeretik. Ennek tudatában szeretném elkészíteni a második könyvet. – Feleségével, Heatherrel több környezetvédelmi programot is támogatnak. Mit gondol, mire képesek együtt? – Szeretnénk mindazt elérni, ami csak elérhető. Hiszek abban, hogy egyre több ember figyel oda a környezetére. Éppen ezért írtam ezt a könyvet is. Össze kell fognunk, mert együtt bármire képesek vagyunk. Csodálom a természetet, a növényeket, az állatokat. Amikor gyerek voltam, mindig egy madarakról szóló könyvet cipeltem magammal, és ma is van két madaram, akik persze mindig összekoszolják az ablakot. Mindig szem előtt tartom, hogy ezek a lények tőlünk függenek, és nem csalódhatnak bennünk. – Mit üzen most a magyar rajongóknak? – Szeretném megköszönni, hogy ott voltak a koncertemen. Remélem, élvezték a zenét, amit csináltam és amit csinálok. (Ványik Dóra írása. Meglepetés, 2006. június 15., 10-11. oldal) Megoldási javaslat: A riport ritkább, az interjú gyakoribb sajtóműfaj.

45

46


•

9 .

é v fo l y a m

Újságírás – haladó fokon

T/3.

48. oldal egy hét otthoni munka

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A diákok válasszanak ki egyet-egyet a felsorolt feladatok közül, és dolgozzák ki házi feladatként. • Adjunk egy hét időt az elkészítésre. • Az újság szerkesztőbizottságának a következő órán kell javaslatot tennie a korábban megírt munkákból a lap szerkezetére és a megjelenő írásokra. Erre hívjuk fel a figyelmüket! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegstruktúrák, szövegtípusok felismerésének, azonosításának képessége (az analitikus gondolkodás képessége) C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális munka 3. Újságírás – haladó fokon Válasszatok az alábbi házi feladat-témák közül! Utána olvassatok fel és beszéljetek meg néhányat a most elkészülő munkáitokból! A szerkesztőbizottság tegyen javaslatot a lap szerkezetére és tartalmára! Rovatonként alakuljanak munkacsoportok, és még egyszer olvassátok át a kiválasztott kész írásokat! A) Készíts villáminterjút egy iskolai aktualitásról valakivel az iskolából (tanárral, diákkal, igazgatóval, szülővel, technikai dolgozóval stb.), és írd meg szó szerinti riportként! B) Interjúvold meg iskolád új tanárait a készülő újság számára! C) Keress a diákok között egy érdekes személyiséget, és készíts vele interjút! D) Rajzolj családi vagy iskolai képregényt! E) Válassz ki egy népszerű, sokak által kedvelt slágerszöveget, és készítsetek róla körinterjút „Ami a dal mögött van” címmel! F) Tegyük fel, hogy üzenetet küldhettek 50-100 évvel későbbi diákoknak. Te milyen üzenetet zárnál palackba? G) Írj riportot egy iskolai eseményről, rendezvényről vagy egy hétköznapi problémáról!


m ű fa j ok ,

s z í ne s

í r á s ok

Mire figyeljen az újságíró? T/4.

50. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Egy diákújságíró összefoglalta, véleménye szerint mire kell odafigyelni, ha valaki riportot akar készíteni. • A diákok egyénileg elolvassák a szöveget, majd mérlegelik, mennyire kell figyelni az egyes szempontokra, ha valaki jó riportot akar készíteni. • Mindenki karikázza be, melyik szempontnak milyen jelentőséget tulajdonít! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a kritikai gondolkodás fejlesztése, mérlegelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni munka 4. Mire figyeljen az újságíró? Olvasd el az alábbi tanácsokat, utána értékeld, mennyire tartod fontosnak az egyes gondolatokat!

Hétparancsolat kezdő riportereknek Legelőször is: időben tájékoztassuk a kiszemelt áldozatunkat arról, hogy mikor és miről akarunk vele diskurálni. Alkalmat és időt kell neki adni a felkészülésre. Nem mindenki tud igazán eredetien rögtönözni, a rögtönzés olykor rontja a tartalmi igényességet. Másodszor: mi is készüljünk fel a beszélgetésre. Ne csak a kérdéseket fogalmazzuk meg, hanem a témával kapcsolatban tájékozódjunk. Ha mi hülyék vagyunk a témához, akkor nem tudjuk irányítani a beszélgetést, az némaságba fulladhat. Harmadszor: egy riport nem mindig kérdés–felelet játék. Lehet beszélgetés is, melyben vélemények követik egymást. Vigyáznunk kell arra, hogy nehogy túlkiabáljuk a partnerünket, mert elveszíti az írás a riportjelleget, vitává válik, vagy azt sem lehet tudni, hogy ki a riporter. Negyedszer: a riporternek minden esetben határozott fellépésűnek kell lennie, hiszen sokak meg nem válaszolt kérdéseire keresi a választ. A riportalany nem mindig a tudományok doktora, lehet, hogy a beszélgetés helyes vágányát segíteni kell. De vigyázni kell arra, hogy ne fojtsuk belé a szót, ne akarjuk azt elmondatni vele, amit mi akarunk hallani. Ötödször: keltsünk rokonszenvet a riportalanyban, hogy megnyíljon. Érezze, hogy mi őszintén érdeklődünk, nem csak kötelességszerűen kérdezgetünk. Hatodszor: sokszor szükség van arra, hogy színessé, érdekessé tegyük a riportot, ezért a riporter legfontosabb tulajdonsága a leleményesség. Váratlan fordulatokkal, meglepő, de nem bántó kérdésekkel még a legszürkébb témát is feldobhatjuk. Végül, de nem utolsó sorban: tudjunk gyorsan jegyzetelni, vagy legyen magnónk, diktafonunk. (D. Krisztina)

47

48


•

9 .

é v fo l y a m

Értékelőlap

(Karikázd be, szerinted mennyire fontosak az egyes gondolatok!) nem kicsit közepesen lényeges fontos fontos fontos

nagyon fontos

Első tanács:

1

2

3

4

5

Második tanács:

1

2

3

4

5

Harmadik tanács: 1

2

3

4

5

Negyedik tanács: 1

2

3

4

5

Ötödik tanács:

1

2

3

4

5

Hatodik tanács:

1

2

3

4

5

Hetedik tanács:

1

2

3

4

5

Újságszerkesztés. A 3. feladatsor feladatainak felolvasása, megbeszélése, értékelése T/5.

51. oldal

20+15 perc

az elõzõ órai házi feladatok felolvasása, megbeszélése: 20 perc, újságszerkesztés: 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A felolvasott munkákban az erényekre és a fogyatékosságokra figyeljenek a tanulók. • A szerkesztőbizottság javaslatai alapján a rovatoknak megfelelő munkacsoportok alakulnak, amelyek még egyszer megnézik és rangsorolják a közlésre érdemes írásokat. • Minden munkacsoportban választanak informatikai felelőst, aki begépeli a cikkeket a számítógépbe, nyelvi lektort és korrektort. • A megszerkesztett lap végső nyelvi ellenőrzését a magyartanár végzi K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a kritikai gondolkodás fejlesztése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális megbeszélés és csoportmunka


m ű fa j ok ,

s z í ne s

í r á s ok

5. Újságszerkesztés Olvassátok fel a házi feladatként írt újságcikket! Tartsatok szerkesztőbizottsági ülést, és gépeljétek be számítógépbe a cikkeket! Alakítsatok a rovatoknak megfelelő munkacsoportokat a szerkesztőbizottság javaslatai alapján, amelyek még egyszer megnézik és rangsorolják a közlésre érdemes írásokat. Minden munkacsoportban válasszatok informatikai felelőst, aki begépeli a cikkeket a számítógépbe, nyelvi lektort és korrektort. A megszerkesztett lap végső nyelvi ellenőrzését magyartanárotok végzi.

Megoldási javaslat Ha a helyi lehetőségek megengedik, és tarthatunk órát számítógépes teremben, akkor a cikkek begépelése igen gyorsan megtörténhet.

49

Függelék

Szövegértés szövegalkotás. Tanári útmutató szakiskoláknak

Recommend Documents