SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató szakiskoláknak

SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS

Tanári útmutató szakiskoláknak

2

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA SCHLEICHER IMRÉNÉ TRENCSÉNYI BORBÁLA

FELELÕS SZERKESZTÕ

TIPOGRÁFIA

NAGY MILÁN

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA7 ZRT., 2007

I T T H O N VA G Y O K : AZ EGYÉN A HAGYOMÁNYBAN

Tanári útmutató

F e j l e s z t ő Hajas Zsuzsa

TARTALOM I T T H O N VA G Y O K : A Z E G Y É N A H A G Y O M Á N Y B A N

5

NÉVJEGY

7

A CSAL ÁD

26

A CSOPORT

34

A TELEPÜLÉS, AHOL ÉLEK

49

A RÉGIÓ

63

SZELLEMI ÖRÖKSÉGÜNK

92

EU R Ó PA I Ö R Ö K S É G Ü N K

12 0

A MŰVELŐDÉS INTÉZMÉNYEI

NÉVJEGY

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI

Cím

Itthon vagyok: az egyén a hagyományban

Ajánlott óraszám

15

Tematikus fókusz

Az identitás erősítése a mikro- és makrokörnyezetben, kulturális szocializáció

Poétikai fókusz

Ismeretterjesztő és szépirodalmi szövegek olvasása, a művelt köznyelv gyakorlása

Szövegértési fókusz

Értelmező hangos olvasás; néma olvasás; szépirodalmi szövegek megértése; információkereső és kritikai olvasás

Szövegalkotási fókusz

Szövegtömörítés, jegyzetkészítés, álláspontkifejtés, képaláírások, feliratok, tájékoztató szövegek készítése, kreatív szövegalkotási feladatok

FÓKUSZOK

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK

Szövegértési feladatok ellenőrző irányított kérdésekkel, rövid fogalmazások, portfólió készítése, történetmondás, beszámoló, vita, idegenvezetés, séta, kirándulás, túra Művek, szövegek: Szépirodalmi művek, valamint ismeretterjesztő és publicisztikai írások – teljes művek vagy részletek az alábbiakból: • Vámos Miklós: Cédulák • Siv Widerberg: Sóderparti; Mónáéknál • Popper Péter: Színes pokol • Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének • Csepeli György: A másik • Ingrid Sjöstrand: A felnőttek furcsák néha • Moldova György: Ne tarts lépést! • Lázár Ervin: A város megmentése • Egon Friedell: A város a középkorban • Weöres Sándor: Vas megyei üdvözlet • Juhász Gyula: Vidék • Bálint György: Egy kép alá • Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz • Babits Mihály: Hazám! Az igazi ország • Illyés Gyula: Ki a magyar? • Csoóri Sándor: Nomád napló • Balázs Géza: Milyen lesz a netm@gy@r? • Márai Sándor: Otthon vagy? (Ötvenhét) • Kányádi Sándor: Játszva magyarul • Petőfi Sándor: Nemzeti dal • Részlet Petőfi Sándor naplójából • Orbán Ottó: Kis ország-blues • Ardó Zsuzsanna: Európai akarsz lenni?

N É V J E G Y

• Kányádi Sándor: Magyar históriai pillanatokra • Tóth Krisztina: Kelet-európai triptichon • Arany János: Kozmopolita költészet • Popper Péter: Az önmagába térő ösvény • Márai Sándor: Quartier Latin • Kosztolányi Dezső: Levél a könyvről (részlet) • Juhász Gyula: Moziban Tartalmak, fogalmak: A mikroközösség, a család, a település és településtípusok, régiók, ország és nemzet, Európa és európaiság, nemzeti és nemzetek feletti; a kulturális környezet értelmezése, a kultúra, a művelődés intézményei, identitás MODULOK

Cím

1. A család (1 óra) 2. A csoport (1) 3. A település (2) 4. A régió (2) 5. Nemzeti örökség (3) 6. Európai örökség (3) 7. A művelődés intézményei és összefoglalás (3)

Ajánlott óraszám

1–1–2–2–3–3–3

Kapcsolódó kereszttantervi modulok

Hon- és népismeret, európai azonosságtudat, énkép, önismeret

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

Ember és társadalom, társadalomismeret: jelenismeret

(A FEJEZET RÉSZEGYSÉGEI, A MODULOK FELDOLGOZÁSI SORRENDJE)

ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK (KÉPESSÉGFÓKUSZ-VÁLTÁS)

KÖVETELMÉNYEK

Fejlődés a néma és a hangos olvasásban, a nyilvánosság előtti szereplésben, szövegértési kompetenciák fejlődése, portfólió készítése

6

1. A CSALÁD BEVEZETŐ GONDOLATOK A fejezet az egész éves munka szempontjából azért nagyon fontos, mert az alapvető munkaformák rögzülhetnek, az órai munkához és a tantárgyhoz való hozzáállást hosszú időre meghatározhatja a kezdet, az első órák eredményessége vagy eredménytelensége. Az egyes tanítási órákat 45 percesre terveztük, ezt az időt töltöttük ki az olvasmányok feldolgozásával és feladatokkal. Ne nyugtalanítsa a tanárt, ha úgy találja, hogy túl sok az elvégzendő feladat, mert nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. Mind a modulokra fordítandó óraszámokat, mind az elvégzendő feladatokat kezeljük rugalmasan! Az iskolában természetes igény és kötelezettség is, hogy számonkérésnek lenni kell. A megoldási javaslatokban megjelöltük, hogy mikor kínálkozik jó alkalom a tanulók órai munkájának értékelésére a pozitív pedagógia jegyében. Ha a tanár feleltetni akar, akkor egy-egy rövidebb feladatot saját válogatása alapján ki kell hagynia. Javasoljuk, hogy ez ne a szépirodalom rovására történjen. A készségfejlesztéshez és a rendszeres számonkéréshez is szükséges, hogy a fontosabb fogalmakat, a műelemzések tapasztalatait a feldolgozással párhuzamosan írassuk le a tanulók vázlatfüzetébe. A vázlatírást, jegyzetelést ne bízzuk teljesen a diákokra, mert a tudás építése és a számonkérhetőség biztosítása végett pontosan rendszerezett ismeretekre is szükség van. A vázlat készítésére rendszeresen ötleteket adnak a megoldási javaslatok, gyakran szempontokat is közölnek. A műelemzésvázlat viszont soha nem egyedüli útja a mű megközelítésének, hiszen a műelemzés az óra során közös munkával alakul ki. Összegző értékelésre, lezárásra az összefoglaló kérdések is lehetőséget nyújtanak.

R ÁHANGOLÓDÁS Gondolatok a családról T/1.

5. oldal 8 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanár jelölje ki, hogy melyik pár melyik betűjelű feladatot oldja meg. Lehet padsoronként hasonló feladatot adni a pároknak. • A megkapott mondatról a diákok néhány percig gondolkozzanak, készítsenek jegyzeteket, írjanak föl ötleteket! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a meglévő tapasztalatok előhívása, asszociációs készség, kritikai gondolkodás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – az egyes mondatok elosztása során a tanár aszerint oszthatja el a mondatokat, hogy melyik diákja milyen típusú közhely elfogadására hajlamos M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : a cím-meditáció nevű technika módosított változata: meditáció egy mondatról

A

C S A L Á D

1. Gondolatok a családról Beszéljétek meg párokban, milyen gondolatokat keltenek bennetek a következő szövegek! a) Közkeletű vélekedések: A gyerekek ártatlanok, a felnőttek rontják el őket. A gyerekek azért lesznek vagy maradnak rosszak, mert nem nevelik őket rendesen. Semmilyen nevelés sem hatékony, mert az lesz belőlünk, amit örököltünk. Minden gyerek maga dönti el a családtól függetlenül, hogy mi legyen. b) Közmondások: Anyja után szalad a borjú. A béna rajkó is kedves az anyjának. Amilyen az apja, olyan a fia. Könnyű annak táncolni, kinek apja hegedült c) Törvényszöveg: „Minden gyermeknek joga van [...] ahhoz, hogy családban nőjön fel, és ne válasszák el szüleitől. Ha a gyermek érdeke mégis ezt kívánná, joga van kapcsolatot tartani mindkét szülővel.” (Az ENSZ egyezménye a gyermeki jogokról – részlet) A kiválasztott vagy megkapott gondolat:

Ötletek, megjegyzések, gondolatok:

MEGOLDÁSI JAVASL AT: Az a) és b) feladat megoldása kapcsán beszélgethetünk arról, hogy milyen típusú állítás hihető (a népi bölcsesség vagy a közhely) és melyik nem. A b) feladat példái kapcsán beszélhetünk a közhely fogalmáról is. A c) jelű feladat elgondolkodtat azon, hogy mi a társadalom érdeke a családdal kapcsolatban.

T/2.

6. oldal 8 PERC

Mit kaptunk otthonról?

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulók írjanak össze néhány fontos dolgot, amit jó, hogy a szüleiktől megtanulhattak. • Ha valakinek nincsenek szülei vagy nem él együtt velük, akkor gondoljon olyan felnőttre, aki számára pozitív példa. • Segíthetjük a tanulók gondolkodását azzal, ha a tanár is mond példákat. • A megbeszélés alkalmával építsünk a tanulók önkéntességére! Ha valaki nem szívesen beszél a szüleiről, ne zaklassuk! A nyitott és toleráns gondolkodáshoz érett közösség kell.

8

9

S Z Ö V E G É R T É S

–

S Z Ö V E G A L K O T Á S

1 0 .

É V F O L Y A M

• Ideális esetben a megbeszélés tudatosíthatja, hogy a szülő mérce és viszonyítási pont egész életünkben, s a család meghatározza az élet medrét, kereteit. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : értékelő-véleménymondó szövegalkotás, az egyéni tapasztalatok előhívása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k e l j á r á s o k : emlékek felidézése, személyes viszony megfogalmazása 2. Mit kaptunk otthonról? József Attila írja A Dunánál című versében: „Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz.” Gyűjts össze néhány fontos dolgot, aminek örülsz, hogy megtanulhattad a szüleidtől vagy más, számodra fontos felnőttől!

T/3.

6. oldal 20 PERC

Cédulák

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulók foglalják össze, hogy milyen események történtek a családban! Érdekes módja lehet az összegzésnek az is, ha Anyu, Mari, István, Irma vagy a házmester nevében foglalja össze a történéseket egy-egy diák. • A diákok mondják el a véleményüket arról, hogy mennyire tipikus, normális és mennyire mai az, amit olvastak. • Gondolkodjanak el a tanulók azon, hogyan zajlottak volna a novellabeli történések 80-100 évvel korábban, illetve hogyan zajlanának ma. Az sms-nyelvre átírás legyen szorgalmi házi feladat! A szerepjáték rádöbbenthet arra, hogy valószínűleg a családtagok igen keveset tudnak egymásról, a történet más idősíkba helyezése pedig felhívja a figyelmet arra, hogy minden életforma-változás hat az emberi kapcsolatok minőségére is. • Ötlet a következő órai lehetséges számonkéréshez: A diák foglalja össze saját szavaival, hogy miről olvasott, és mondja el, mit gondol, hogyan vélekedik a Cédulák családjáról. Beszéljen folyamatosan kb. két percig! (Ha feleltetni akarunk, akkor a témát közöljük a gyerekekkel előre!) • A megoldási javaslatokban olvasható a novella teljes szövege. Szorgalmi feladatnak javasoljuk, hogy ha a részlet felkeltette az osztály figyelmét, osszuk ki a teljes novellát, és a diákok házi feladatként rekonstruálják a családban történeteket, a család életét. Ez is lehet a számonkérés egy formája. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : tömörítés, lényegkiemelés, kritikai és kreatív olvasás, véleményalkotás

A

C S A L Á D

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : kiscsoportos munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló olvasás, kérdéssor kiscsoportos megoldása, frontális megbeszélés 3. Cédulák Olvasd el magadban Vámos Miklós alábbi írásának részletét, majd kiscsoportban vitassátok meg a szöveghez kapcsolódó kérdéseket!

VÁMOS MIKLÓS: CÉDULÁK (részlet) Anya, reggel fél hétkor kelts fel. Mari Pityu, ma feltétlenül menj be a Nagymamához a kórházba. Egy hete nem volt nála senki! Vigyél neki kompótot, majd megadom. csók Anyu Mari, kérlek menj be a Nagymamához, én egyáltalán nem érek rá. Vigyél kompótot. István Anyu, ma látogasd meg a Nagymamát te, én táncolni megyek Attilával. Mari Különben is a te anyád! Pityu, Mari, este mindenképpen legyetek itthon, nagyon fontos problémát szeretnék megbeszélni veletek. Már felnőttek vagytok, meg fogjátok érteni. Lehetséges, hogy Béla bácsi hozzánk költözik. csók Anyu Pista, keresett valami Zsuzsa. Mari Anya, már harmadszor jöttek a villanyszámláért, hagyjál itthon pénzt rá! István Béla! Varrónőhöz mentem, mindjárt jövök. A vacsora a gázon, ha nagyon éhes vagy, melegítsd fel, de jobban szeretném, ha megvárnál és együtt ehetnénk. a te Irmád Elzárják a vizet, csőrepedés van a negyediken. Tessék elegendő vizet venni! A házmesterné Anya, hozzámegyek Attilához. Három hét múlva lesz az esküvő. Remélem, beleegyezel és örülsz neki. Ha nem, az se érdekel. Mari

10

11


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Anyám, ha lennél olyan szíves megkérni Bélát, hogy ne nyúljon a holmijaimhoz! Elvett egy doboz cigarettát, se szó, se beszéd. És ez már nem az első eset. Arról nem beszélve, hogy mossa ki maga után a kádat! István Mari, este légy otthon, meg szeretném beszélni veled ezt a dolgot. Okos lány vagy, nem szabad elhamarkodnod a házasságot. Egy egész életre szóló kötelékről van szó! Ez az Attila helyes fiú, de egyszerű technikus. Különb férjet is kaphatnál magadnak! Ez a véleményem, este majd bővebben. És a Béláé is. csók Anyu Nem érdekel a véleményed. Pláne a Béláé. A saját életemet akarom élni. Mari Pityu, beszélj udvariasabban a Bélával! Panaszkodott rád. Ne felejtsd el, én az Anyád vagyok, ő pedig hozzám tartozik, akármit is gondolsz felőle. csók Anyu (Vámos Miklós: Valaki más. Magvető, Bp., 1981) •

Foglaljátok össze néhány mondatban, milyen történéseket élnek meg az egyes családtagok!

•

Kik a családtagok? Egészítsétek ki az alábbi táblázatot! Anya: Első férj, édesapa: Nevelőapa: Fiú: Életkora: Lány: Életkora: Egyéb szereplők:

•

Mit tudtunk meg a novellarészletből a család életmódjáról és értékrendjéről?

•

Mennyire tartjátok tipikus, illetve normális családi életnek a cédulák alapján megismert család életét?

•

A megismert novellarészlet 1972-ben, mintegy negyedszázada keletkezett. Azóta kicsit változott az élet, változtak a kommunikációs szokások is. De vajon változtak-e az egyes generációk magatartásformái? Mi a véleményetek erről?

•

Milyen szokásrend szerint és milyen kommunikációs csatornákon zajlottak volna ezek az események 80-100 évvel ezelőtt?

A

C S A L Á D

•

Hogy zajlanának ugyanezek az események ma? Ha kedvetek van hozzá, írjátok át a történetet sms-nyelvre!

•

Ha érdekel benneteket, hogy hangzik a teljes novella, olvassátok el! Film is készült belőle Csók, anyu címmel (1986, rendezte: Rózsa János).

MEGOLDÁSI JAVASL AT: Alább közöljük az egész novella szövegét. Ha érezhetően érdekli a diákokat, adjuk oda nekik. Drámajátékokat is kitalálhatunk: a szerepek kiosztásával olvastassuk föl vagy adassuk elő a novellát.

12

13


–


1 0 .

É V F O L Y A M

VÁ MOS MIKLÓS: CÉDUL ÁK Pityu! Este feltétlenül legyél itthon, vendégségbe jön a Béla bácsi. Már a múltkor is szégyelltem magam, mert csak köszöntél és elmentél hazulról. Mondd meg Marinak is. Ezen kívül hozzál tejet! Csók Anyu Pityuka, az ebédet kitettem a gázra, a krumplit úgy melegítsd, hogy közbe keverjed, mert különben odaég. Csináld meg a leckédet. Nagyi Ui.: Ha egyest kapsz, most már nem fogom aláírni, mehetsz vele Apádhoz, aki majd jól elver! Mari, Anyu üzeni hogy este itthon kell lenni, mert jön a drágalátos Béla bácsi. Én edzésre megyek úgyhogy sajnálom, mentsél ki. Ja, és hozzál tejet, légyszív! István Pista, itt jártam de nem voltál itthon, pedig megbeszéltük. Tévedsz, ha azt hiszed, futni fogok utánad. Reggel hívj fel, különben szóba sem állok veled!!! Zsuzsa Lementem a közértbe, de már nem volt tej. Mari Bendáék! Szíveskedjenek a lakbért leküldeni. Elmúlt tizedike! És a liftpénzt. A házmesterné A presszóba mentem. Apa Pityu! Ha tízig hazaérsz, ébressz fel, mert beszélni akarok veled. Disznóság, amit csinálsz. Nem vagy tekintettel senkire. (Ráadásul Apád is késett másfél órát.) Kivonod magad minden közös családi ügyből. Nem értem miért utálod úgy Béla bácsit, ártott neked bármit is? Hozott ajándékot mindenkinek, mint mindig, odatettem az éjjeliszekrényre. Csók Anyu Anya, tizenegy után jöttem meg. Kérlek, holnap reggel kelts fel legalább negyed hétkor, mert még át kell néznem a fizikát. A csoki finom volt. István Mari, vegyél 2 kg krumplit, 1 vajat, 3 citromot, ne túl nagyot, 2 kockasajtot, 1 liter tejet. De feltétlenül! Tegnap beszéltem a Vernyáknéval a harmadikon, ő azt mondta, hogy még nyolckor is lehetett kapni tejet, te pedig azt állítottad, hogy nem volt. A kredencen a pénz.

A

C S A L Á D

Csók Anyu Egyébként felháborító, hogy sose mosogatsz el. Estére csinálj rendet a konyhában. Nagyi, kivettem a perselyedből tíz forintot, be kell fizetni az iskolában, és a Nagypapa nem akart adni. István Pityu, Nagymama elment Nagypapával sétálni, menjél te is, mert feljön délután egy fiú. Köszi! Mari Anyu, tíz forintot be kell fizetni az iskolában, tedd ki légy szíves. Kaptam egy intőt földrajzból, de nem én tehetek róla, a Lisznyai kezdte. Kérlek, írd alá! István Pityu! Ez nem eljárás, hogy kikészíted nekem az ellenőrzőkönyvedet, aztán késő estig tekeregsz valahol. Arról nem beszélve, hogy az intőn kívül van benne két új egyes. Már megmondtam, ha így elhanyagolod az iskolát, akkor majd mehetsz zsákot hordani. Nem énnekem tanulsz, hanem magadnak! Megállj, legközelebb meg fogom mutatni Apádnak, lássa milyen fia van, írja alá ő! Már most is megmutattam volna neki, ha tudnám hol van, csak egy cédulát hagyott a kredencen, hogy ne várjam vacsorára. Na persze volt kitől örökölnöd a csavargást. Egyszer már komolyan beszélnünk kell! Vagy nem akarod, hogy ember legyen belőled? Csók Anyu Kártyázni mentem. Vacsorára ne várj. Károly Mari, a Nagypapa ordítozott a Nagymamával, mert nem volt hajlandó lekapcsolni a rádiót vagy lehalkítani, a Nagymama rosszul lett, elvitték a mentők. A Rókusba. Mondd meg Anyáéknak. Itt van ez a csomag, vidd be feltétlenül, hálóing, papucs, szappan van benne. Én randira mentem, de Anyáék úgy tudják, hogy bélyegszakkörön vagyok. Szia! István Anyu, a Nagymamát elvitték a mentők. A Nagypapa viszont összetörte a vizeskancsót, és megivott 2 üveg bort, és tökrészeg. Ezt a csomagot vidd be a Nagyihoz a Rókusba, hálóing, papucs, szappan van benne. Rajzszakkörre mentem. Mari Este későn jövök, ne várjatok. Apa Károly! Ez így nem mehet tovább! Úgy viselkedsz, mint egy idegen. Mégis csak a férjem vagy, a gyermekeim apja. Akármilyen későn is érsz haza, kelts fel. Eddig nyeltem, nyeltem, de most már elég. Irma Anyu, tegyél ki húsz forintot, kérlek szépen, nagyon kell! István

14

15


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Károly! Egy hete képtelen vagyok veled összefutni. Anyámat kórházba vitték, Pityu bukásra áll, Marit többen is látták csókolózni egy fiúval a kapualjban, te pedig nem törődsz semmivel! Ne csodálkozz, ha egyszer majd nem engedlek be a lakásba! Irma Akkor aztán majd mehetsz a kis nőidhez kedvedre! Pityu, Anyád panaszkodott, hogy rosszul tanulsz, meg hogy nem jársz haza. Legyél jó, különben seggbe rúglak. Mondd meg Marinak is! Apád Mari, menj le a patyolatba a ruháért. Csók Anyu Anyu, itt volt az orvos, Nagypapa nem kelhet fel az ágyból, teljesen mozdulatlanul kell feküdnie, mert infarktusa van. A receptek az asztalon, váltsd ki. István Anyu, az Apu délelőtt megint egy nőt hozott fel a lakásba, és nem akart beengedni. Lassan már haza se lehet jönni. Itt a visszajáró pénz. Mari Károly! A pohár betelt. Elválok tőled. Dögölj meg. Irma A ruháidat kivittem a kisszobába, a Mari alszik mától a te helyeden. Ne is lássalak, te utolsó! Irma, mindig hülye voltál. De nekem mindegy, ahogy akarod. Jó éjt! Károly Anyu, elegem van. Kimaradok a gimnáziumból. Este majd mindent elmondok. István Károly! Pityuról van szó. Abba akarja hagyni az iskolát. Azt mondja, minek. Légy szíves és beszélj vele. Akármi is történt közöttünk, te vagy az apja! Egy hülye barátja telebeszélte a fejét, ipari tanuló akar lenni. Azt mondja, unja már, hogy térden állva kell könyörögnie, ha szüksége van egy kis pénzre. Mi lesz így belőle? Irma Énvelem senki sem törődik. Nem élet ez így. Utálok mozdulatlanul heverni, Isten veletek. Nagypapa Anyu! Borzasztó, a Nagypapa bevett egy egész üveg altatót. Vernyákné hívott orvost azonnal, a doktor Vargát a másodikról de hiába. Fél négykor értem haza, addigra már elvitték. Apunak telefonáltam az üzembe, azt mondták nincs benn. Hétig vártam rá – átmegyek a barátnőmhöz. Félek egyedül. Te is hazajöhetnél néha, most már minden este azzal az utálatos Béla bácsival leszel? Mindig csak ezek a cédulák a kredencen. Mari

A

C S A L Á D

Pityu, a halotti anyakönyvi kivonatot vidd le a házmesternéhez, ezen kívül vegyél 1 kiló kenyeret, 20 deka párizsit, mondd meg hogy vékonyra vágják, 1 liter tejet. Csók Anyu Mari, keresett telefonon valami Szakály Kálmán. Mondtam, hogy hívjon este. István Károly! Nagy pofátlanság, hogy Apám temetésére se jöttél ki! Rendben van, beadtad a válópert, de ezzel még nincs jogod mindent lábbal tiporni. Azzal nem törődsz, mit szólnak az emberek? Különben is, miért ne lehetnénk jó barátok? Annyira támasz nélkül maradtam. Irma Anyu, Apu megkért, hogy mondjam meg neked, elköltözik innen! Nekem persze csak akkor szóltok, ha üzenetet kell átadni. Az összes ruháit magával vitte a nagybőröndben. Én moziba mentem. Üdvözlöm a hájfejű Bélát! István Egyébként három napja nyomdász ipari tanuló vagyok, ha érdekel. Anyu, este vártam hogy haza gyere, mert fenn volt nálunk Attila, tudod, már meséltem róla. Nagyon jól kijövünk egymással, be szerettem volna mutatni neked. Na persze rád hiába vártunk. Attila vett színházjegyet, úgyhogy későn jövök. Mari Pityu! Ez már mégis csak sok! Először is neked nem Béla, hanem Béla bácsi. Másodszor, egyáltalán nem hájfejű. Harmadszor pedig nagyon jól tudod, mi a helyzet. Nem tűröm ezt a hangot. Csók Anyu Anya, reggel fél hétkor kelts fel. Mari Pityu, ma feltétlenül menj be a Nagymamához a kórházba. Egy hete nem volt nála senki! Vigyél neki kompótot, majd megadom. Csók Anyu Mari, kérlek menj be a Nagymamához, én egyáltalán nem érek rá. Vigyél kompótot. István Anyu, ma látogasd meg a Nagymamát te, én táncolni megyek Attilával. Mari Pityu, Mari, este mindenképpen legyetek otthon, nagyon fontos problémát szeretnék megbeszélni veletek. Már felnőttek vagytok, meg fogjátok érteni. Lehetséges, hogy Béla bácsi hozzánk költözik. Csók Anyu

16

17


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Pista, keresett valami Zsuzsa. Mari Anya, már harmadszor jöttek a villanyszámláért, hagyjál itthon pénzt rá! István Béla! Varrónőhöz mentem, mindjárt jövök. A vacsora a gázon, ha nagyon éhes vagy, melegítsd fel, de jobban szeretném, ha megvárnál vele, és együtt ehetnénk. A te Irmád Leeresztik a vizet, csőrepedés van a negyediken. Tessék elegendő vizet venni! A házmesterné Anya, hozzámegyek Attilához. Három hét múlva lesz az esküvő. Remélem, beleegyezel és örülsz neki. Ha nem, az se érdekel. Mari Anyám, ha lennél olyan szíves megkérni Bélát, hogy ne nyúljon a holmijaimhoz! Elvett egy doboz cigarettát, se szó, se beszéd. És ez már nem az első eset. Arról nem beszélve, hogy mossa ki maga után a kádat! István Mari, este légy otthon, meg szeretném beszélni veled ezt a dolgot. Okos lány vagy, nem szabad elhamarkodnod a házasságot. Egy egész életre szóló kötelékről van szó! Ez az Attila helyes fiú, de egyszerű technikus. Különb férjet is kaphattál volna magadnak! Ez a véleményem, este majd bővebben. És a Béláé is. Csók Anyu Nem érdekel a véleményed. Pláne a Béláé. A saját életemet akarom élni. Mari Pityu, beszélj udvariasabban a Bélával! Panaszkodott rád. Ne felejtsd el, én az Anyád vagyok, ő pedig hozzám tartozik, akármit is gondolsz felőle. Csók Anyu Ma későbben jövök egy kicsivel. Béla Mari, ma Attila telefonált, hívd vissza. István

A

C S A L Á D

Pityu, menjél le a közértbe, hozzál 1 kiló kenyeret, 30 deka párizsit, fél kiló lisztet, húsz deka háztartási csokoládét, egy üveg bort, kövidinkát – ma van Béla nevenapja. És legyetek itthon, főzni fogok valami nagyon finomat! Csók Anyu A haverokkal elmentünk sörözni. Béla Mert kaptunk egy kis célprémcsit. Béla! Nagy vacsorával vártunk, ha nem tudnád névnapod van. Főztem, sütöttem egész este, te pedig haza se tolod a képed! Szégyellhetnéd magadat. Mindig csak a haverok. Legalább a süteményt edd meg, ha hazajössz, az éjjeliszekrényre tettem. Irma Pityu, mondd meg Bélának, hogy sajnos túlóráznom kell, ezért csak fél hétre érek haza. Csók Anyu A Béla üzeni, hogy a kocsmában van, de ne menj utána megint, mert akkor megnézheted magad. Meg hogy hagyd őt békén. István Pista, itt volt valami Vera, ezt a cetlit hagyta: „Pista, elfelejtetted? Mára beszéltük meg. Ez rossz vicc volt! Vera” Mari Pityu! Este feltétlenül menj el hazulról, mert feljön a Dezső bácsi. Tudod, már meséltem róla. Szólj Marinak is. Csókanyucsókanyu (Forrás: www.osztalyfonok.hu / Vámos Miklós: Valaki más. Magvető, 1981)

18

19


T/4.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

9. oldal 8 PERC

Elvárások és tulajdonságok

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulóknak néhány soros tudományos megfigyelést kell szembesíteniük a saját tapasztalataikkal a kérdések feldolgozása során. • Ez a feladat legyen tartalék feladat: akkor foglakozzunk vele, ha marad rá időnk. • Számítsunk arra, hogy nagyobb sikerrel kecsegtet a beszélgetés harmonikus családokban élő diákok esetében, ahol a gyerekek kevés problémával küzdenek. • A beszélgetés adhat élményeket arról, hogy sokfélék vagyunk, de arról is, miben vagyunk egyformák, és toleranciára is nevelhet, közösségfejlesztő hatású. Szembesülést is jelenthet a szülők nevelési elveivel. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a szociális készségek fejlesztése: a másság elfogadása, szolidaritás a másik ember iránt, a közösség kohéziójának erősítése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás, hozzászólás, egyéni írás, kreatív fogalmazás E s z k ö z ö k : Ez a feladat sikeresebb lehet nem poroszos elrendezésű osztályteremben, körben ülve vagy félkörben, U alakban. 4. Elvárások és tulajdonságok Olvasd el Popper Péter alábbi gondolatait, majd válaszolj a kérdésekre! Önbeteljesítő jóslat Ha a gyermeknek túl sokat mondjuk, hogy ügyetlen, a legjobb mozgású gyermek is néhány hét múlva tör, zúz, elejt. Ha tizenhétszer beírják az ellenőrzőjébe, hogy pimasz és lusta, egyre pimaszabb és lustább lesz. Nem tehet mást. [...] A gyermek lassanként olyanná válik, amilyennek látják. Csak a felnőtt személyiség képes arra, hogy bizonyos mértékig ellensúlyozza a környezeti üzeneteket, felülbírálja, elutasítsa, átértékelje azokat. Popper Péter Színes pokol című művéből idézi Bácskai Júlia (Magánélettan. 1. Bp. 1997. PannonKlett Kiadó, 97. old.) •

Fogalmazd meg néhány mondatban, hogy benned milyen tulajdonságokat, érdeklődést, értékrendet erősít, formál, alakít a családod!

•

Gyűjts néhány családi mondást, életelvet, tanácsot, amit gyakran hallasz otthon! (pl. „Rend a lelke mindennek”; „Ha nem tanulsz, elmehetsz utcaseprőnek”; „Amikor én gyerek voltam…”; „Bezzeg az én időmben…” stb.)

A

•

T/5.

C S A L Á D

Milyen indián nevet adnál a családtagjaidnak? (Az indián név az adottságokra, képességekre utal, pl. Sasszem, Gyorsláb, Szélvész stb.)

10. oldal 10 PERC

Családi beszélgetés

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Olvassa el minden diák magában a verseket, majd olvastassuk fel őket! • A kérdéseket használjuk mint a beszélgetés kiindulópontját! • Megkérdezhetjük azt is, vajon miért sikeresek ezek – és a kötetben szereplő, hasonló – gyermekversek. • Ideális esetben a diákok rájönnek arra, hogy egymás tisztelete, a normális hangnem és az egymásra figyelés olyan érték, amire vigyázni kell. Kamaszkorban sok gyerek eltávolodik a szüleitől vagy szembefordul velük, nem árt, ha hallanak arról, hogy ez nem szükségszerű. • Megbeszélhetjük a versszerűség ismérveit a két vers kapcsán, ez utóbbit érdemes rögzíteni. • Ügyeljünk arra, hogy lehetnek diákjaink, akiknek egészen más otthoni tapasztalataik vannak, ezért ne kényszerítsünk senkit, hogy élményeit megossza! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : esztétikai szempontú olvasás, álláspontkifejtés és élményfelidézés; jövő idejű személyes fogalmazás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni majd, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csöndes, majd hangos olvasás, irányított beszélgetés 5. Családi beszélgetés A családi élet milyen kellemes és értékes vonásaira hívják fel a figyelmet az alábbi versek? Tudsz-e tenni valamit azért, hogy nálatok is sóderparti legyen esténként? Úgy beszélnek-e veled is, mint Mónáéknál beszélnek a gyerekekkel?

SIV WIDERBERG: SÓDERPARTI* Daniel, aki az osztályunkba jár, a vacsorát Sóderpartinak hívja. „Sódert esztek vacsorára?” kérdeztem egyszer (mert szerintem ez a

20

21


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Sóderparti olyan lükén hangzik). „Frászt” mondta Daniel, „húst eszünk, és mindenki nyomhatja a sódert, és senki se mondja, hogy fogd be a szád, és mindig kipakolhatod, ami a szívedet nyomja” mondta Daniel és nevetett. Mégiscsak lükén hangzik, hogy Sóderparti. De Ami a Szívedet Nyomja, az már igen! Nálunk csak olyan közönséges Vacsora van.

SIV WIDERBERG: MÓNÁÉKNÁL Mónáéknál úgy beszélnek a gyerekkel, mintha nagy volna. „Mit gondolsz?” kérdik Móna papája meg a mamája. „Mit gondolsz? Szerinted hogy lenne jobb? Szerinted hogy kéne csinálni?” Aztán: „Értem. Azt mondod? Lássuk csak. Tényleg, tökéletesen igazad van!” Vagy: „Nem, azt hiszem, ebben tévedsz…” Szeretném, ha a Mónáéknál – nálunk lenne. (Ami a szívedet nyomja. Mai svéd gyermekversek. Fordította Tótfalusi István. Móra, Bp., 1975. 58. és 53. old.) Szómagyarázat: sóder = a szlengben a beszéd szinonimája (mint a rizs, rizsa, duma, púder, szöveg); sóderparti = beszélgetés a szlengben Beszélgessetek a két vers kapcsán arról, hogy mitől jó hangulatú egy család! • Véleményetek szerint mitől lesz jó egy családi vacsora? • Mikor érzik jó magukat a család tagjai együtt? • Te milyen családot szeretnél?

A

T/6.

C S A L Á D

12. oldal 15 PERC

Családfa és családi emlékezet

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A három feladat közül az egyiket kell otthon megoldaniuk a diákoknak, egyéni választásuk szerint. Elmondhatjuk, hogy a családfa rajza hasznosabb, a család bemutatása pedig mindenki számára érdekes lehet. • Az elkészítésére adjunk egy hét határidőt, hogy beszerezhessék a szükséges információkat. • A családfához grafikai és értelmezési mintát találnak a tankönyvben, ezt okvetlenül olvassák el, a személyes feladatkijelölés előtt az ábra és az ismeretterjesztő szöveg közös értelmezését végezzük el! • A jövő elképzelése lehetőséget ad a diákoknak egyrészt arra, hogy aki nem szívesen ír a családjáról, a családja múltjáról, az is a másik kettővel egyenértékű feladatot kapjon. Másrészt tartalmilag lehetőséget jelent ez a feladat arra, hogy a múltat és a jövőt összekapcsolják a diákok egymással, hogy láthatóvá váljon, hogy a jövő nem előzmények nélkül való. • A legsikerültebb munkákat okvetlenül értékeljük, ismerjük el a befektetett munkát! • Ajánljuk föl, hogy meg lehet csinálni két feladatot is. A szorgalmi munkát mindenképpen ismerjük el, jutalmazzuk! • A fogalmazásokat érdemes megőrizni a tízéves osztálytalálkozóra. • A tanár presztízsét növelheti, ha ő is elkészíti valamelyik feladatot. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : az önismeret fejlesztése, a személyes és a családi múlt ismerete és összekapcsolása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ábra, szöveg és képek tanári bemutatása, közös értelmezése; kutatómunkán alapuló házi feladat M u n k a f o r m á k : házi feladat és bemutatás 6. Családfa és családi emlékezet A családfa a családi emlékezet megőrzésének egy igen fontos eszköze. Arra való, hogy egy fára emlékeztető ábrában bemutassa egy család nemzedékeit, a szülőket, nagyszülőket, dédszülőket, a még korábbi felmenőket. Hogyan készítsünk családfát? • Gyűjtsünk össze minél több adatot a családunkról, a rokoni kapcsolatokról! • Ha fölírtuk minden ismert családtag nevét, születési – és a korábbi nemzedékeknél halálozási – adatait, akkor állítsuk össze kis ábrákon a testvéri, unokatestvéri kapcsolatok rendszerét. • Fogjunk egy nagy papírlapot, és próbáljuk meg egy ábrában kifejezni mindazt, amit megtudtunk. A családfa elkészítéséhez (az alkalmazott jelekhez és a családfa értelmezéséhez) használhatod mintának Leonardo da Vinci családfáját! A férfiak jele a négyzet, a nőké kör. Egy generáció mindig egy szintre kerül. Az ábráról leolvasható, hogy melyik házasságból hány gyermek született.

22

23


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Leonardo da Vinci családfája LEONARDO DA VINCI CSALÁDJÁRÓL Czeizel Endre orvos-genetikus kutatásai szerint Leonardo da Vinci házasságon kívül született gyermek volt. Apja Leonardo születésekor 24 éves, jegyző, anyja 16 éves, parasztlány volt. Leonardo az apjával élt a nagyapa házában, és 12 féltestvére volt. A családban nyoma sem volt a képzőművészeti tehetségnek. Leonardót iskolába sem járatták. Ha törvényes gyermek lett volna, bizonyára iskolába járatják és jegyzőt faragnak belőle, viszont a jól rajzolgató fiú képzőművészeti tehetsége így szabadon bontakozhatott ki. Magas és erős volt (a lópatkó vasát a kezével hajlította meg), arca közfeltűnést keltően és szokatlanul szép volt: Itáliában ritkaságszámba ment a kék szem és a szőke haj. Sokat adott a küllemére is, mindig választékosan, elegánsan öltözködött. Balkezes volt, vegetáriánus, és gyermek nélkül halt meg. A családalapítás minden bizonnyal gátolta volna az önmegvalósítását. Így lehetett festő, grafikus, szobrász, építész, muzsikus, szónok, ünnepségrendező és természettudós egy személyben. (Múzsák, 1983/2. szám, 5. oldal cikke nyomán) Botticelli és Leonardo ugyanabban a firenzei festőműhelyben tanultak. A Keresztelő Szent Jánost ábrázoló kép fejét állítólag a fiatal Leonardóról mintázta Botticelli.

Botticelli: Keresztelő Szent János

A

Az Athéni iskola című Raffaello-képen sokak szerint az idős Leonardót ábrázolta a festő

C S A L Á D

Botticelli említett képe a fiatal Leonardóról

A) Készítsd el a következő órára a családfádat! Beszélgess a családról szüleiddel, rokonaiddal! Családfám B) Ha szívesen beszélsz róla, készülj fel rövid szóbeli beszámolóra a családod történetéről! Családod bemutatásához felhasználhatod az alábbi szempontokat és kérdéseket: • Honnan jött a családod? • Hány nemzedékre emlékeztek? • Milyen jellegzetes foglalkozások, állandó szakmák voltak jellemzőek? • Mely településeken, városokban, falvakban éltek az őseid? • Miért költözködtek? • Milyen iskolákat végeztek az őseid? • Milyen nemzetiségű felmenőid voltak? • Milyen fontos, jellemző vagy humoros történeteket mesélnek a szüleid vagy nagyszüleid a családodról? • Milyen jó és rossz szokások őrződtek meg a családban? • Milyen életfelfogásbeli különbségeket tudsz említeni az egyes generációk között? • Milyen adottságokat örököltél (pl. termet, arc, alkat, csontozat, erőnlét, hajszín, hallás, kézügyesség, mozgáskészség, kifejezőkészség, hajlékonyság stb.)? Feljegyzések, gondolatok C) Milyennek képzeled a jövődet? Írd le egy napodat 10-15 év múlva!

24

25


–


1 0 .

É V F O L Y A M

REFLEK TÁL ÁS Újdonságok – rólunk T/7.

18. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat elvégzésekor hívjuk föl a figyelmet arra, hogy nem kell összefoglalniuk a diákoknak a modulban tanultakat, hanem ki kell emelniük azt, ami számukra is újdonságot jelentett a családjukról, a hagyományaikról. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : az önismeret fejlesztése, a személyes és a családi múlt ismerete és összekapcsolása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szabad írás M u n k a f o r m á k : kilépőkártya 7. Újdonságok – rólunk Gyűjtsd össze, milyen újdonságokra jöttél rá a családoddal kapcsolatban e feladatok elvégzése kapcsán! Mit tudtál meg a családodról – most?

2. A CSOPORT R ÁHANGOLÓDÁS Közösségeim T/1.

19. oldal 3 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Minden diák egyénileg dolgozzon! Ha nem értik, milyen fajta közösségekre lehet gondolni, a tanár soroljon föl néhány példát (pl. az osztály, sportegyesület, tánccsoport, utcai-lakóterületi társaság, baráti kör, az általános iskolai osztályból való barátok, cserkészcsapat stb.). K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : önismeret C é l c s o p o r t / d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanulói ötletek összeírása 1. Közösségeim Nagyon kevés ember van a világon, aki a családon kívül semmiféle csoporthoz, közösséghez nem tartozik. Sorold föl, milyen csoportokba, közösségekbe tartozol!

JELENTÉSTEREMTÉS Beszámolók T/2.

19. oldal 15-25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Aki megengedi, hogy mások is lássák a családfáját, adja körbe az elkészült munkát, és mindenki számoljon be arról, hogy mi újat tudott meg a családjáról. • Szintén önként jelentkezők számoljanak be a b) feladat megoldásáról (a családi hagyományok megismeréséről). • Az osztály válasszon ki két vagy három tanulót, akinek a fogalmazását (Egy napom tíz-tizenöt év múlva) felolvassák és megbeszélik. • Ezzel a feladattal attól függően foglakozunk, hogy milyen határidőben állapodtunk meg a tanítvá-

27


–


1 0 .

É V F O L Y A M

nyainkkal. Az óra végén a tanár szedje be az összes elkészült fogalmazást és valamennyi elkészült családfát, nézze át, olvassa el, írjon rá szöveges értékelést, legalább néhány kulcsszót. Ha a tanulók beleegyeznek, a munkák közszemlére is bocsáthatók. A legjobb munkákat jutalmazzuk! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : önismeret, a jövőkép kialakítása C é l c s o p o r t / d i f f e r e n c i á l á s : kiválasztott és önkéntes diákok M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanulói beszámolók, prezentációk és felolvasás, frontális megbeszélés 2. Beszámolók Adjátok körbe az otthon elkészített családfákat vagy a családról hozott képeket, és találjátok ki, melyik kié! Önként vállalkozók számoljanak be a családfakészítés közben megszerzett ismereteikről, tapasztalataikról!

T/3.

19. oldal 15 PERC

Mások előtt

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Minden diák olvassa el magában a verset és a tanulmányrészletet, majd egy-egy tanuló olvassa föl hangosan! Ha szükség van erősen értelmező olvasásra, akkor a csöndes olvasás előtt a tanár olvassa föl mindkét szöveget. • Ezután olvastassuk fel az Ady-vershez és a Csepeli György-szöveghez kapcsolódó három kérdést. • A gyerekek beszéljék meg a válaszokat először kiscsoportban, aztán frontálisan, tanári irányítással. • Biztassuk őket arra, hogy a második és a harmadik kérdés megbeszélése során kérjék ki a viselkedésük megítéléséről a csoportok tagjai egymás véleményét. • A közös megbeszélés során, az Ady-vers kapcsán valószínűleg kikerülhetetlen kérdés, hogy létezik-e ember identitás nélkül, mire jó az alkotó vagy művészembernek a büszke magány, meddig terjedhet a magány értelmes vállalása, lehet-e a magányos ember boldog, igaz-e, hogy minden ember fenség. Érdemes megfigyeltetni a vers szerkezetét: a tagadás és az azonosulás két nagy egységét, ami kulcsszavakban is megragadható (sem, nem és vagyok). A két rész éles határára a de kötőszó figyelmeztet. • A vázlatírás lehetséges szempontjai: – Hétköznapi emberi problémák a versben – Értelmezés a művészlét szempontjából – A szerkezet mint jelentéshordozó eszköz • A Csepeli György-szöveghez kapcsolódó kérdések megbeszélése alkalmával érdemes arról is beszélgetni, hogyan viselkedjen a közönség, a társas közeg, hogy ne rontsa mások teljesítményét. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : esztétikai és kritikai olvasás, a saját tapasztalatok felidézése, az álláspont kifejtése, az önismeret fejlesztése

A

C S O P O R T

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – önálló témaválasztás M u n k a f o r m á k : egyéni, kiscsoportos, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csöndes olvasás, hangos felolvasás, kiscsoportos munka: vitakör, frontális megbeszélés 3. Mások előtt Olvassátok el Ady Endre alábbi versét és Csepeli György tanulmányrészletét, majd válaszoljatok a kérdésekre!

ADY ENDRE: SEM UTÓDJA, SEM BOLDOG ŐSE… Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény. De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak. Ezért minden: önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié.

Ady Endre

28

29


–


1 0 .

É V F O L Y A M

CSEPELI GYÖRGY: A MÁSIK (részlet) Ugyanazt az eseményt egészen másként éljük át akkor, ha egyedül vagyunk, és másként, ha társaságban vagyunk. Mindenekelőtt megváltoznak érzelmeink. Társas helyzetben erősebbek az érzéseink, hevesebbek vagyunk, jobban lelkesedünk, jobban is félünk. Félelmet, szorongást társaságban könynyebben tudunk elviselni. Az emberek szívesebben választanak társakat a várakozásra, mintsem hogy egyedül legyenek, különösen, ha úgy tudják, hogy valami fenyegető dolog, például egy kellemetlen injekció vár rájuk. Örömeiket, szórakozásaikat is szívesen osztják meg másokkal, s még a közmondás is azt tartja, hogy „ökör iszik magában”. [...] Bebizonyosodott, hogy tömeg hatására olyan indulatok, érzések korbácsolódhatnak fel az egyénben, s olyan tettekre vetemedhet, amelyekre egyedül sosem lett volna képes. Pszichológiai kutatások szerint mások jelenlétében megnövekszik az emberben a feszültség, erősödik a cselekvésre való készenléti állapot. Ennek csak látszólag mond ellent, hogy sokan csütörtököt mondanak mások előtt, ha szerepelniük, például felszólalniuk kell. [...] Ennek az az oka, hogy a társas élmény hatására a megnövekedett feszültség rontja a teljesítményt ott, ahol nincsenek jól begyakorolt, megszokott cselekvési és viselkedési minták. (Csepeli György: A hétköznapi élet anatómiája. Kossuth, Bp., 1986. 22–23. old.) Csoportokban beszéljétek meg a fent olvasott szövegeket! A megbeszéléshez válasszátok ki az alábbi kérdések közül az egyiket! Készítsetek feljegyzéseket a megbeszéltekről! • • •

Számotokra mi a hihető, és van-e hihetetlen az Ady-versben? Szabad-e, érdemes-e magunkat bárkinek megmutatni, lehet-e mindenkivel őszintének lenni? Ki melyik típusba tartozik: abba, akinek rontja a társas közeg a teljesítményét vagy abba, akinek javítja? Szerintetek milyen gyakorlottságra, rutinra, ügyességre lenne szükséged ahhoz, hogy a társas közeg előtti megnyilvánulásaidról csak jó emlékek maradjanak meg bennetek?

Gondolatok, feljegyzések

T/4.

22. oldal 15 PERC

Közösségek hangulata és értékrendje – Alternatív feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Olvastassuk fel a munkafüzetből a feladatot, és fűzzük hozzá az alkalmazott munkaforma utasítását! • Ezt a feladatot feltehetően más szavakkal is el kell még magyaráznunk: pl. mi a fontos, mi a „menő”, minek van becsülete, rangja stb.

A

C S O P O R T

• A kamaszok nagyon érzékenyek a közösséget érintő negatív kritikára, viszont nagyon szívesen fogadják a mentalitásukat elfogadó vélekedést. A kirekesztett, a csoporton kívülre került gyerekek elfogadását a tanár is segítheti a toleranciájával. Ha a kirekesztettség konfliktusokkal is együtt jár, abban is sokat segíthet a felnőtt. • A táblázat kitöltése után az értékek harmóniájáról vagy diszharmóniájáról osztályszinten beszélgessünk. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a csoportkohézió erősítése, a toleráns értékrend kialakítása, önálló véleményalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A személyességtől idegenkedő osztályokban inkább a 4. feladatot ajánljuk. M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázat egyéni kitöltése, irányított értelmező beszélgetés 4. Közösségek hangulata és értékrendje Töltsd ki az alábbi táblázatot néhány jellemző érték megadásával! Ha a táblázat rovataiba írtakat összehasonlítod, az értékrend harmóniáját vagy diszharmóniáját tapasztalod? (A zárójeles utalás csak példa!) CSALÁDI ÉRTÉKEK (Pl.: A családom szorgalmas a munkában, szeretjük a focit, vasárnaponként meglátogatjuk a nagymamát.)

T/5.

EGYÉNI ÉRTÉKEK (Pl.: Én leginkább sportolni szeretek és a haverjaimmal lődörögni.)

CSOPORTÉRTÉKEK (Pl.: Az osztályban van egy csoport, amelynek tagjai nem a tanulásból akarnak megélni.)

23. oldal 5 PERC

Közösségek az irodalomban – Alternatív feladat A tanár választása szerint az osztály a 4. vagy az 5–6. feladatokat oldja meg!

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulók gyűjtsenek olyan irodalmi vagy filmcímeket, amelyek tárgya a csoportlét! (Egy-egy mondattal utalhatnak arra is, hogy melyik mű miért érdekes.) • Ez a feladat a tanítás szempontjából azért hasznos, mert a gyerekek által gyűjtött példákra később lehet hivatkozni, támaszkodni. • A feladat megoldható versenyszerűen is, a legjobb csoportot jutalmazzuk! A feladat megoldásában baráti alapon szerveződött csoport munkája bizonyára eredményesebb lehet, mint a spontán vagy kijelölt szerveződésű csoporté. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a meglévő ismeretek felidézése

30

31


–


1 0 .

É V F O L Y A M

M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ötletbörze 3-4 fős csoportokban, verseny 5. Közösségek az irodalomban Csoportokról szól Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk vagy Shakespeare Romeo és Júlia című műve. Gyűjtsetek további könyv-, színdarab- vagy filmcímeket, amelyekben csoportok közötti ellentétről esik szó!

T/6.

23. oldal 10 PERC

Furcsa felnőttek – Alternatív feladat A tanár választása szerint az osztály a 4. vagy az 5–6. feladatokat oldja meg!

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulók kövessék néma olvasással a tanári felolvasást! • Figyeljék meg, hogy egyáltalán milyenfajta emberi kapcsolatokról szól a vers (szülő – gyerek, gyerek – gyerek, felnőtt – felnőtt). • Segítsük rávezető kérdésekkel a megfigyelést: Melyik relációban milyen tanácsot tudnak a gyerekek megfogalmazni a vers alapján? Milyen feltételei vannak a barátság születésének és működésének? Vers-e az, amit olvastunk? Mitől vers? • A diákokban valószínűleg felidéződnek gyerekkori alkalmazkodási kényszerhelyzetek, amelyeket még nehezen bocsátanak meg szüleiknek. Feltehető viszont úgy is a kérdés, hogy mi van olyankor, ha a gyerek nem tanul meg barátságosan viselkedni, és mindig elzárkózik másoktól? • A negatív érzelmeknek, az utálkozásnak lehetőleg ne az osztály nyilvánossága legyen a fóruma. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : információkereső olvasás, esztétikai és kritikai olvasás, a saját tapasztalatok felidézése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros és frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári felolvasás, megbeszélés párban és frontálisan 6. Furcsa felnőttek Olvassátok el az alábbi svéd gyerekverset!

INGRID SJÖSTRAND: A FELNŐTTEK FURCSÁK NÉHA A felnőttek furcsák néha. Azt hiszik, elég összeterelni két „alkalmas korú” gyereket,

A

C S O P O R T

és a két gyerek automatikusan jó haver lesz. Szeretném összeterelni papát találomra egy „alkalmas korú” bácsival és megnézni, összehaverkodnak-e – biztosan nem akarna engem se többé összeterelni Ulla-Gullával például. Sokkal szívesebben játszom Lill-Pärával, pedig Lill-Pära kis tökmag, de ugyanazt szereti és ugyanazt utálja, mint én – Ulla-Gullát például. (Ami a szívedet nyomja. Mai svéd gyermekversek. Tótfalusi István fordításai. Móra, Bp., 1975) Mit mond a társas kapcsolatokról, a másokhoz tartozás élményköréről Ingrid Sjöstrand verse?

REFLEK TÁL ÁS Normák és alkalmazkodás T/7.

25. oldal 5 PERC

5 perc a feladat ismertetésére, magyarázatára, a szöveg felolvasására; a feladatot otthon, házi feladatként oldják meg a diákok

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A Moldova-szöveg vitakérdésként fölvetheti, hogy kívülről vagy belülről vezérelt-e az ember, milyen mértékű külső kényszert érdemes elfogadni. Ha úgy gondoljuk, nehéz lesz a válaszadás, mondjunk el egy-egy példát. • A szöveg utolsó mondatáról megéri fogalmazást vagy történetet íratni, amit értékelhetünk. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a viselkedéskultúra fejlesztése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári felolvasás, önálló tanulói munka: minifogalmazás házi feladatként

32

33


–


1 0 .

É V F O L Y A M

7. Normák és alkalmazkodás Olvasd el Moldova György alábbi gondolatait, majd vitassátok meg a szöveghez kapcsolódó kérdéseket!

MOLDOVA GYÖRGY: MARADJ LE NYUGODTAN! Soha ne vedd át környezeted lihegő törekvéseit! Ne törődj autómárkákkal, ne akarj ott lenni a nagy bálokon és követségi fogadásokon, kerüld el a síparadicsomokat! Ne kényszerülj állandó görcsbe a figyeléstől, hogy mikor kell indulnod – maradj le nyugodtan. Kikerülsz a lökdösődő embersűrűből és az elhasználódott levegőből. Magad határozd meg a tempódat, és hidd el, el fogsz jutni odáig, ameddig a többiek. Még egy apróság: ha úgy akarod, jelképnek is felfoghatod: a hídon átkelőben a katonai egységeknek tilos lépést tartaniuk, mert olyan rezgéshullámokat kelthetnek, hogy leszakad alattuk a híd. [...] Ahova nem tettél semmit, onnan nem is vehetsz el semmit. Be kell fektetned valamit a kapcsolataidba, ha támaszkodni akarsz rájuk. (Moldova György: Kis aljasságok lányaimnak. Dunakanyar 2000, 1994.) • • •

Te milyen viselkedésformákban, szokásokban szeretsz alkalmazkodni otthon, az iskolában vagy a barátaid között a környezetedhez és melyekben nem? Zavar-e, ha valamiben majmolnak, utánoznak téged? Ha igen, akkor miért zavar? Gondold át Moldova utolsó mondatának érvényességét a következő kapcsolatokban: a szülő és a gyerek kapcsolata, egyenrangú barátságok, alkalmi ismerősök!

A következő órát készítsük elő egy adat kikerestetésével: A jövő órán a 4. feladat megoldásához szükségünk lesz a megye lélekszámára (budapesti iskolában Pest megye lakosságának lélekszámára). Ezt az adatot a tanulók kikereshetik lexikonból, a KSH adattárából (www.ksh.hu) vagy a megyei önkormányzatok honlapjáról. Szükséges továbbá, hogy legyen a tanulók létszámával megegyező példányban megyetérkép.

3. A TELEPÜLÉS, AHOL ÉLEK R ÁHANGOLÓDÁS Büszkeségeink T/1.

26. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Ha a diákok nem egy településről valók, akkor döntsenek együtt: mindenki a lakóhelyéről vagy az iskola településéről ír-e. • Ötletbörzeszerűen olvassák fel a gyűjtés eredményét! • A büszkeségek felsorolását egy jegyző segítségével követhetjük a táblán, és strigulákkal jelezzük az újabb és újabb szavazatokat. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a korábbi ismeretek felidézése, lokálpatriotizmus M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés, ötletbörze E s z k ö z : tábla 1. Büszkeségeink Mindenki nevezzen meg három dolgot (nevezetességet: kulturális értéket, rendezvényt, híres személyt vagy híres terméket), amire állandó lakóhelye büszke lehet! Készítsétek el az egyéni javaslatok alapján a nevezetességek és büszkeségek toplistáját!

JELENTÉSTEREMTÉS A hely szelleme T/2.

26. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Az előző feladatból szinte észrevétlenül átkerülhetünk ebbe a feladatba. A másik kezdési lehetőség, hogy felolvastatjuk a gyerekekkel a munkafüzet feladatát.

35


–


1 0 .

É V F O L Y A M

• A település szellemisége, atmoszférája kifejezést magyarázzuk meg egyszerűbben is: ahol jó lenni, tartózkodni, élni, lakni. • Érdeklődő osztálynak megtaníthatjuk a genius loci (= a hely szelleme) latin kifejezést. • Ha a beszélgetés nehezen indul meg, akkor ismervén, hogy hol laknak, merre járnak a diákok, tegyünk fel konkrét kérdéseket! • Szóba jöhet táj és ember kapcsolata, a centrum és a periféria problémaköre, a történelmi múlt, a hagyományok hatása az épített környezetre. • A kérdés megválaszolása a saját konkrét tapasztalatokra épülhet: például ha egy kerecsendi diák Egerben tanul, Kerecsendet és Egert tudja összehasonlítani, egy hajdúszoboszlói Szoboszlót és Debrecent stb. A világot látott gyerekek tapasztalataira is lehet építeni. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a meglévő tudás felidézése, a véleményalkotás képessége C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés 2. A hely szelleme Vitassátok meg, van-e egy településnek szellemisége, atmoszférája, s ha igen, akkor mitől van? A település az épített környezetet jelenti, intézményeivel és helyi társadalmával. Ez az a tér, amelyet mindenki érzékel, amelyben mindennapi életünk zajlik.

T/3.

26. oldal 20 PERC

A város és lakói

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Olvassa fel egy diák a munkafüzet feladatát! Az olvasmány üzenete kifejezést magyarázzuk meg más szavakkal! Például fogalmazzák meg a gyerekek a két szereplő nézőpontjából kérdésként, hogy kinek mi a fő gondja ebben a történetben. • A tanár olvassa föl a novellát, majd csöndes belső olvasással a diákok is olvassák el magukban! • Az előző feladat tapasztalataival való egybevetés fölvetheti, hogy mi a fontosabb: a környezet vagy az ember? Milyen a kapcsolatuk, viszonyuk? • A novella szép példája annak, hogy vannak ugyan nagyon fontos emberek az életünkben, de egy normális társadalomban minden ember fontos, mert minden embernek megvan a helye az életben. A kérdés rendkívüli helyzetekben (például katasztrófák idején) vetődhet fel másként, drámaian. • Beszélgethetünk arról, hogy mi az, ami a történetben valós és mi a fikció. Érdemes kikerestetni a beszélgetőpartner jelzésszerű jellemzésére és magatartás-változásaira vonatkozó mondatokat, mert ezek a mondatok érdekes nem verbális jelzések, illetve a sűrített, tömör jellemzés szép példái. • Feltehetjük kérdésként, hogy miért gondolkodott kevesebbet az író az első négy személy kiválasztásakor, mint az ötödiknél.

A

T E L E P Ü L É S ,

A H O L

É L E K

• Rögzítendő fogalmak: fantasztikus elbeszélés, anekdotikusság • Lehetséges vázlatelemek: A történet A sűrű szemöldökű magatartás-változásai A nézőpont szerepe Az elbeszélés tempója, a mondatok hosszának szerepe K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : esztétikai olvasás, információkereső olvasás, véleményalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári felolvasás, egyéni olvasás és információkeresés, frontális megbeszélés, közös vázlatírás 3. A város és lakói Olvassátok el Lázár Ervin alábbi novelláját, majd vessétek egybe az írás üzenetét az előző feladat megoldása során kialakult véleményetekkel! Mitől van lelke egy településnek?

LÁZÁR ERVIN: A VÁROS MEGMENTÉSE Egy sűrű szemöldökű fickó jött oda hozzám. Azt mondja: „Apám, nagyon fontos ügyről van szó.” De ez a sűrű szemöldökű nem volt olyan, mint aki fontos dolgokról beszélhet. Azt mondtam neki: „Menj a francba!” Ettől kivirult, olyan lett, mint az égő csipkebokor1 – csakhogy rosszul, feketén égő csipkebokor. Már láttam, hogy ő majdnem az ördög, oda kell rá figyelni. Mondtam: „Figyelem önt, uram.” Tele szájjal röhögött. Érezte, hogy ez az „uram” ez nem szívből jövő. – Holnap összedől a város – mondta. Alig volt kaján. – És kiválaszthatsz öt embert. Öt ember nem hal meg. Csak nevezd meg őket. – Öt? – kérdeztem. – Persze – mondta konokul. – Laci – vágtam ki vitézül. Bólintott, a hüvelykujját feltartotta. – Egy. – Babó Titti – kiáltottam. A mutatóujját is feltartotta. – A külvárosok is? – kérdeztem rémülten. – Naná – mondta, és sűrűbb volt a szemöldöke, mint bármikor. – Akkor Pisti és Ágota. – Négy – rivallta kárörömmel. – És az a kövér nő, aki szemben lakik velünk, a húgom, Nagybabó, egy taxisofőr a Kiskunságból, a mongolszemű közértes kislány, Skóbala, Skóbala mamája és papája, a lengyel pap, Borszéki Miki, Bogatir Ádám, Illés, Berta, Rita, Verocska, a kilencvenötös buszjárat összes vezetői, Handel Editke, Édi, Aradi, a feketefejű, Kökörcsin Laji, Okos mama, Bözsike, a knégelman,2 egy csomó futballista, 1

égő csipkebokor = a Bibliában az Isten égő csipkebokor képében jelent meg a népét vezető Mózes számára

2 knégelman = bicegő ember, falábú

36

37


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Kerecsen Pistike, Giccsék, Köbcsi, Borz Ödön, a három Etelka, Janikovszky, Kovács János, Juli, Gyömbérgyökér György, Haraszti egy, Haraszti kettő, Haraszti három, Panna-feleségem és összes testvérei, főleg Madi és mindenki, akit Madi szeret… – Elég! – ordított a sűrű szemöldökű. Kicsit összezsugorodott, a szemöldöke sem volt már olyan sűrű. De én kíméletlenül folytattam: – A Medvék, Király Ernő, Margitka és az a pofa, aki fütyürészve szokta verni a buszok oldalát, és a pénzesek és a pénztelenek, a fiúk, a lányok, és Keserű Ilona és Bátor Aladár és Bátortalan Aladár is… A pasas teljesen összezsugorodott. De én nem szántam meg, keményen fölsoroltam mind a kétmilliót. – Ez az öt – mondtam. Előbb kihullott a szemöldöke, aztán teljesen eltűnt. Hát így mentettem meg a várost! (Lázár Ervin: Buddha szomorú. Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1973. 523. old.)

Lázár Ervin Vázlat a megbeszélés alapján a novella értelmezéséhez:

A

T/4.


A H O L

É L E K

29. oldal 10 PERC

Településtípusok

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulók a térképjelek alapján gondolják át, hogy a megye lakói milyen arányban élnek városban, falun vagy szórványtelepülésen, és ezek az adatok miben különböznek az országos adatoktól. • A budapesti tanulók foglalkozzanak Pest megyével! • A tanulók dolgozhatnak például úgy, hogy a térképjelek alapján megbecsülik és összeadják a városok lélekszámát, és kivonják a kapott adatot a megye lakosainak lélekszámából. Így megkapják a falusiak lélekszámát. (A szórványtelepülések szinte kizárólag néhány alföldi megyére jellemzőek.) • A második kérdésrész vélhetően vitát gerjeszthet: törekedjünk arra, hogy minél árnyaltabb véleményalkotásra biztassuk a diákokat. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a vizuális és verbális információk együttes feldolgozása, térképolvasás M u n k a f o r m á k : csoportmunka (3-4 fős) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : a verbális és grafikus információhordozó (térkép) adatainak összekapcsolása; az adatok alapján vélemény alkotása S z ü k s é g e s e s z k ö z : Olyan megyetérkép, amelyen a település jelölése lélekszámra is utal, a tanulók létszámával megegyező példányban. (Segítség a térképkereséshez: a megyei telefonkönyvek első oldalain, a közérdekű információk között található a célnak megfelelő, A/4-es méretű, jól másolható megyetérkép.) 4. Településtípusok Olvassátok el az alábbi ismertetőket, majd oldjátok meg a hozzájuk tartozó feladatokat! TELEPÜLÉSFAJTÁK Az emberi településtípusoknak három csoportját különböztetjük meg. Vannak szórványtelepülések, falvak és városok. A szórványtelepülés olyan tanyás településforma, amely nagy területen, elszórtan, rendezetlenül jött létre. Különösen Európa északi és északnyugati részein nagyon jellemző, ahol a paraszti földmagántulajdon korán kialakult. Magyarországon 2000-ben 3135 település rendelkezett önálló közigazgatási státussal (nem számítva a 23 budapesti kerületet). Ebből 222 volt város, 2913 község. 2002. január 1-jén 252 városunk volt. Városi rangú településen 2000-ben 6 388 000 ember élt, tanyán néhány százezer. 2007. január 1-jén a 3252 településből 289 a város.

38

39


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Alsómocsolád

Székkutas a) A ti megyétekre melyik településtípus jellemző? Hol laknak többen a megye lakói: falun vagy városban? Hasonlítsátok össze a megyétek településszerkezetét az országos adatokkal! Használjátok a megyéteket ábrázoló térképet!

Szerintetek van-e lényeges különbség a falusi és a városi élet között a mai Magyarországon?

T/5.

31. oldal 15 PERC

A megye települései

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Minden csoport kap 6-8 településnevet. Ezeket a településneveket sorolják be a tanulók a táblázat településtípusainak megfelelően. A tanár előzetesen ossza fel a megye településeit az osztály 3-4 fős csoportjai között!

A


A H O L

É L E K

• Amíg a tanulók dolgoznak, sétáljunk közöttük, és ha egy-egy település besorolási kritériumaira rákérdeznek, segítsük őket az információ megadásával! • A feladat gyors ellenőrzésére az egyik lehetőség, ha a tanár fóliára vagy power pointos demonstrációval előre elkészíti a megoldást. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : táblázatolvasás, az adatok értelmezése és felhasználása M u n k a f o r m á k : csoportmunka S z ü k s é g e s e s z k ö z ö k : Magyarországról szóló útikönyv és/vagy megyei telefonkönyv legyen kéznél, hogy eligazítson az infrastrukturális ellátottság kérdéseiben. 5. A megye települései Osszátok fel megyétek településeit úgy, hogy az osztály minden 4-5 fős csoportjának jusson 6-8 különböző település! Nézzétek át az alábbi táblázatban a településtípusba sorolás kritériumait, majd helyezzétek el a településeket a táblázatban! Zárójelben közöljük, hogy az illető településtípusból 2000-ben hány darab volt.

VÁROSOK ÉS HIERARCHIÁJUK3 FŐVÁROS, VILÁGVÁROS4: országos intézmények (pl. országgyűlés, minisztériumok, országos hatáskörű

szervek) székhelye (1) Megyénkben: REGIONÁLIS KÖZPONTOK: szintjelző intézményeik: egyetemek, műveseállomás, érsebészet, postaigaz-

gatóság, MTA területi bizottságai, MALÉV-kirendeltség, igazságügyi műszaki szakértői intézet stb. (5) Megyénkben: MEGYEKÖZPONTOK: szintjelző intézményeik: megyei önkormányzatok székhelyei, megyei bíróságok,

cégbíróságok, földhivatalok székhelyei, művészeti gimnáziumok, püspökségek, onkológiai, illetve ortopédiai kórházi osztályok stb. (14) Megyénkben: KÖZÉPVÁROSOK: szintjelző intézményeik: onkológiai gondozóintézet, kórházak szemészeti osztályai, Matáv ügyfélszolgálati irodák, levéltárak, négy, különböző profilú középiskola stb. (23)

Megyénkben: IPARVÁROSOK: a gyáripar jelenléte meghatározó a település életében (20)

Megyénkben:

3

hierarchia = függőség, szigorúan megszabott alá- és fölérendeltségi sor

4

agglomeráció = vonzáskörzet

40

41


–


1 0 .

É V F O L Y A M

ÜDÜLŐVÁROSOK, GYÓGYHELYEK: az idegenforgalmi szerepkör csaknem kizárólagos (13)

Megyénkben: KISVÁROSOK: szintjelző intézményeik: városi bíróság, földhivatal, ingatlanközvetítő iroda, IBUSZ-iro-

da, Suzuki-márkakereskedés, kórházak bel- és sebészeti osztályai, legalább egy pénzintézet stb. (67) Megyénkben: AGGLOMERÁCIÓS5 TELEPÜLÉSEK, ELŐ- ÉS KERTVÁROSOK: Nagyváros, többnyire Budapest vonzáskörze-

tében. Lakói legtöbbször máshol dolgoznak. Bevásárlóközpontjaik, logisztikai bázisaik, raktártelepeik miatt városkapu funkciót látnak el, a közeli nagyváros életének részévé válnak. (29) Megyénkben: ELEMI KÖZPONTOK, ALIG-VÁROSOK: szintjelző intézményeik: középiskola, munkaügyi központ kirendeltsége, ügyvéd, tüdőgondozó, mentő, könyvesbolt, pénzintézeti, illetve biztosítóintézeti fiók; Régi piacközpontok, járási székhelyek, kis mezővárosok is lehettek. (közel 100)

Megyénkben:

A FALVAK ÉS TANYÁK TÍPUSAI A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KÖZSÉGEI

Megyénkben: MÁS VÁROSOK AGGLOMERÁCIÓJÁNAK KÖZSÉGEI

Megyénkben: IPARI KÖZSÉGEK

Megyénkben: VÁROSI FUNKCIÓKKAL IS RENDELKEZŐ IPARI KÖZSÉGEK

Megyénkben: NAGY- ÉS ÓRIÁSFALVAK: agrár-vegyes népességűek, lakosságuk viszonylag állandó vagy csökken (kb.

200) Megyénkben: KÖZEPES MÉRETŰ AGRÁRFALVAK (KB. 800)

Megyénkben: KIS- ÉS APRÓFALVAK: fogyó népességűek, alapfokon ellátatlanok (kb. 1100)

5

világváros = nagytérségi szerepet, országhatárokat átlépő funkciókat vállal a gazdasági, a politikai, a kulturális és a sportéletben

A


A H O L

É L E K

Megyénkben: SPECIÁLIS SZEREPKÖRŰ KÖZSÉGEK: üdülőfalvak, vasutasközségek (kb. 100)

Megyénkben: TANYÁK: GAZDASÁGI KÖZPONTOK/ÜDÜLŐTANYÁK/HOBBITANYÁK

Megyénkben: (A Táj, település, régió című kiadvány nyomán. Szerk. Enyedi György és Horváth Gyula. MTA Társadalomkutató Központ és Kossuth Kiadó, Bp., 2002)

T/6.

34. oldal 10 PERC

Városok Magyarországon

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Olvastassuk fel egy tanulóval az ötödik feladat szövegét, majd ki-ki a párjával beszélje meg a táblázat értelmezését és a lehetséges választ! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : táblázatolvasás, az adatok értelmezése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : a táblázat adatainak kritikus vizsgálata, következtetés levonása M e g o l d á s i j a v a s l a t : A táblázatból kiolvasható, hogy a 289 magyar városból 192 az ENSZ kategóriarendszere szerint nem város, s Magyarországon a kisváros a jellemző várostípus. A 300 ezer és az egymillió lakos közötti várostípus teljesen hiányzik, s csak egy világvárosunk van. 6. Városok Magyarországon Tanulmányozzátok az alábbi táblázatot! A városok lélekszám szerint így oszlanak meg hazánkban: LÉLEKSZÁM-KATEGÓRIÁK

A VÁROSOK SZÁMA

AZ ÖSSZES VÁROS %-ÁBAN

> 4999

40

15,9

5000–9999

81

32,1

10 000–14 999

44

17,5

15 000–19 999

27

10,7

20 000–29 999

22

8,7

42

43


–


1 0 .

É V F O L Y A M

30 000–49 999

17

6,7

50 000–99 999

12

4,8

100 000–199 999

7

2,8

200 000–299 999

1

0,4

Budapest

1

0,4

Összesen

252

100

(Táj, település, régió. Szerk.: Enyedy György és Horváth Gyula. MTA Társadalomkutató Központ és Kossuth Kiadó, Bp., 2002. 233. old.) A városnak tartható település lélekszámát az ENSZ 20 000 főben határozza meg. A városok lélekszámára vonatkozó táblázat segítségével vizsgáljátok meg, mennyiben tér el ettől a magyar városszerkezet!

T/7.

35. oldal 45 PERC

Városnézés – Alternatív feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A városnézést jó előre meg kell szervezni, elő kell készíteni. Tervezzük meg az útvonalat! A tervezés során ügyeljünk arra, hogy sétálva legyen megtehető az út! • Osszuk ki a látnivalókat a diákok között – lehetőleg önkéntes vállalással osszák szét a diákok a látnivalókat egymás között. • Adjunk szakirodalmat, útikönyveket a felkészüléshez! • Használjuk az iskolai könyvtárat, működjünk együtt az iskolai könyvtárossal! • Segítsük a diákok felkészülését: javasoljuk, hogy készítsenek kicsi, zsebben elférő jegyzeteket, de ne írják le szó szerint a mondanivalójukat. Tanácsoljuk, hogy az érdekességeket, a történeteket ragadják ki! Kössük ki, hogy egy-egy látványosságról legfeljebb 3-5 percig beszélhet valaki, de az előadása legyen érdekes, a figyelmet ragadja magához. • Ha megoldható, a séta lehet hosszabb, akár kétórás is. • A jó előadásokat, az igényes fölkészülést utólag jutalmazzuk. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : helyismeret, szabad előadás jegyzetek segítségével C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – egyéni feladatvállalás érdeklődés és előismeretek alapján M u n k a f o r m a : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : városnéző séta E s z k ö z ö k : útikönyvek, szakirodalom

A


A H O L

É L E K

7. Városnézés Ha településetek nagysága megengedi, szervezzetek irodalmi vagy kultúrtörténeti sétát, amelynek során ti lesztek az idegenvezetők! A felkészüléshez használjatok útikönyveket, valamint ajánljuk a következő köteteket: • Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1985 • Marafkó László: Irodalmi séták. Statisztikai Kiadó Vállalat, Bp., 1985 (Ez utóbbi könyvben a magyar irodalom 28 neves alakjának lakóhelyhez kötődéséről olvashattok Janus Pannoniustól Nagy Lászlóig, s Budapesten kívül Érdliget, Gönc, Győr, Iszkáz, Monoszló, Pécs, Szeged és Tatabánya ihlető szerepéről szerezhettek információkat.)

T/8.

36. oldal 10 PERC

A nagyváros gyönyörei – Alternatív feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulók nézzék meg alaposan Dunai Imre karikatúráját, és gondolkodjanak el azon, mi benne a megmosolyogtató, és ha eltúlzottan is, de mégis valóságos. • Írjanak három-négy összefüggő mondatot a karikatúráról! • Instrukcióként mondjuk nekik, hogy fogalmazzák meg pontosan azt is, mit látunk a képen, és azt is, mi a karikatúra jelentése, mit figuráz ki! • Olvastassunk föl két-három megoldást! • A megbeszélés során valószínűleg felmerül, hogy Magyarországon is bizonyos településeken az emberek élete összeforr az autóval. Van már nálunk is autós étterem, autós mozi. Autós istentisztelet és autós színház Amerikában már van, nálunk még nincs, de hamarosan lehet. A városiasodás megállíthatatlanul erős folyamat, 50 év múlva valószínűleg több száz kilométer hosszú, egybefüggő városias övezetek, megapoliszok lesznek a világ sok részén. Los Angeles környékén is az emberek jelentős része már most napi 4-5 órát tölt autóban, életük egy része ott zajlik. A kép kapcsán elgondolkodhatunk azon, mivé lesz a kultúránk, mi múlik rajtunk és mennyire alakíthatók a körülményeink. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a vizuális információ feldolgozása és értelmezése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rövid fogalmazás kép alapján 8. A nagyváros gyönyörei A modern nagyvárosi életnek milyen sajátosságát parodizálja Dunai Imre karikatúrája?

44

45


–


1 0 .

É V F O L Y A M

(A kép forrása: Berzsenyi kincses emlék-kalendárium. Berzsenyi Társaság, Bp., 1986. 62. old.)

T/9.

36. oldal 30 PERC

Egyéni döntések – Alternatív feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Az osztály a megadott két téma közül az egyiket válassza ki, és készüljön fel vitára! • Először osszuk az osztályt két csoportra: egy állító és egy tagadó oldalra. • A tanulók páronként gondolják át T-táblázattal vagy Venn-diagrammal, milyen fontosabb érvek jöhetnek szóba. Arra is gondoljanak, hogy az ellenfél mivel érvelhet! • Aztán az állító és a tagadó csapat ötletbörzével állítsa össze érvrendszerét, és válasszon egy-egy vezérszónokot, akik 3-3 percben elmondhatják csapatuk álláspontját. • A vezérszónokok beszéde után a „parlament” tagjai szavazással döntik el, hogy kinek az álláspontja volt meggyőzőbb. • A felkészülés során figyelmeztessük a tanulókat, hogy melyik munkafázisnál kell tartaniuk. • Ha kérdésük van, segítsünk, válaszoljunk, de ne fogalmazzunk meg helyettük érvet! • A vita levezető elnöke, a tanár különösen ügyeljen arra, hogy pártatlan maradjon, az egyéni véleménye a vita során nyújtott teljesítmények értékelését ne befolyásolja. A szavazás után a tanulók mondják el, kit miért tartottak jónak vagy gyengébbnek a vitában. • Lehetséges ötletadó példa a vitához néhány híres magyar ember sorsa, pályája. Például két jelentős 20. századi zeneszerzőnk, Kodály Zoltán és Bartók Béla pályája együtt indult a századelőn. Később Kodály itthon maradt, és nemcsak zeneszerzőként vált jelentőssé, de zenepedagógusként

A


A H O L

É L E K

is. Énektanítási módszerét átvette az iskolai oktatás, és a Kecskeméten működő zenetanítási intézet nemzetközi méretekben is ismertté teszi. Rendkívül hosszú életet élt, és gazdag emberként halt meg. Bartók Béla, akit elborzasztott a harmincas évek politikai légköre, New Yorkba emigrált, és ott halt meg idő előtt, nehéz anyagi körülmények között. Halála után lett világhírű, de az ötvenes években volt olyan idő, amikor A csodálatos mandarin című művéről kijelentették, hogy kozmopolita, erkölcstelen, és ezért Magyarországon betiltották. (kozmopolita: világpolgár) K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : dialektikus gondolkodás, meggyőző érvelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, csoportmunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felkészülés és parlamentáris vita S z ü k s é g e s e s z k ö z ö k : A csoportos ötletbörzéhez adjunk egy nagyobb lapot (csomagolópapírt) és filctollat. 9. Egyéni döntések Vitassátok meg a következő tételek igazságait! •

Jobb falun élni, mint városban. (Lehetséges mérlegelési szempontok pl.: munkalehetőségek, jövedelem, tanulási lehetőségek, kulturálódási és szórakozási lehetőségek, lakhatatlan belvárosok, falfirkák, bűnözés, prostitúció, hajléktalanság, kábítószerezés, faji és vallási feszültségek, közlekedési csőd stb.)

•

Az egyén életét, életmódját és pályáját is befolyásolja, hol él. (A téma felvetődhet a település, a régió, sőt az ország szempontjából is, attól függően, kit merre visz a sorsa. Vitára ajánlható például Bartók Béla, Kodály Zoltán, Liszt Ferenc, Munkácsy Mihály, Szent-Györgyi Albert, Gábor Dénes, Farkas Bertalan vagy Puskás Ferenc sorsa, pályája.)

T/10.

37. oldal 35 PERC

A város a középkorban – Alternatív feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulók kövessék a saját szövegükben a tanári felolvasást, majd az elkészítendő fogalmazáshoz ötletbörzével készítsünk vázlatot! • Szorgalmi feladatként adjuk, hogy aki ügyesen rajzol, az készítsen illusztrációt is a szöveghez. • A szorgalmi feladatot mindenképpen jutalmazzuk. • Ha takarékoskodni akarunk az idővel, akkor a fogalmazás megírását – a fölolvasás és az ötletbörze iskolai elvégzését követően – adhatjuk házi feladatnak. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : fogalmazás: az egész osztálynak; szorgalmi feladat: a jól rajzoló diákoknak K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a szövegértés és a szövegalkotás együttes fejlesztése, önként vállalkozó tanulóknak rajzkészség-fejlesztés

46

47


–


1 0 .

É V F O L Y A M

M u n k a f o r m á k : frontális, majd egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári felolvasás, ötletbörze, egyéni fogalmazás M e g o l d á s i j a v a s l a t : Egy lehetséges címszavas vázlat: • A városkép madártávlatból • Az utcák jellemző képe, állapota, rendezettsége • A város éjszaka 10. A város a középkorban Olvasd el Egon Friedell írását a középkori városról, majd írj fogalmazást arról, hogyan, mennyire változott meg a városi élet a középkor óta! Adj címet is az írásodnak! Ha van kedved, a középkorra vonatkozó leírás alapján rajzolj városképet!

EGON FRIEDELL: A VÁROS A KÖZÉPKORBAN Minden város nem egyéb várkerületnél, melyet az a gondolat hívott életre, hogy kifelé lehetőleg biztos védelmet és belül lehetőleg teljes gazdasági önellátást teremtsenek. A bonyolult és számos erődítési vonalak: árkok és sáncok, kapuk és tornyok, falgyűrűk és bástyák, csapóhidak és lőrések révén kapta meg a város körvonala sokat dicsért festői jellegét. Minthogy az utcák legritkább esetben voltak egyenes vonalúak, hanem többnyire görbén és kanyarogva húzódtak, számtalan sarok és zug, girbegurba és zegzugos rész keletkezett, az egymást keresztező, megtörő, eltorlaszoló épületek valódi káosza. Ehhez járult még az a szokás, hogy a magasabb emeleteket előreépítették az utca fölött; a felső emelet kiugrott a földszint fölé, és erre gyakran emeltek második emeletet is, mely megint egy darabbal előrenyúlt. Ezek a függő és kinyúló emeletek, melyeket gyakran még csinos erkélyek és tornyocskák díszítettek, nagyon képszerűen hathattak, de az utcákat szűkké, levegőtlenné és sötétté tették. Abban az időben még teljességgel a faépítészet uralkodott, ez viszont szabályos, nagy tűzvészeket eredményezett. A földszinten egy csomó bolt és műhely volt, ezek birtokukba vették az utcát, és gyakran szinte egészen elzárták az átjárást, még a pince is az utcára nyújtotta „nyakát”. A kövezés nyomorúságos volt, azaz mintha ott se lett volna: el lehetett süllyedni a piszokban és sárban, nehéz, fából való felsőcipők nélkül senki sem kelhetett át a kocsiúton. A kémények ismeretlenek voltak, az ereszeket olyan kezdetlegesen helyezték el, hogy tartalmukat az utca közepére öntötték, a csurgókő is az utca közepén volt. A házak szabályos tartozéka volt a kapu előtt emelkedő szabályos trágyadomb; a főtereken állt a többnyire egészségtelen húzókút. Továbbá szokás volt mindent az utcára dobálni: hulladékokat, szemetet, döglött állatokat. Még terhesebbek voltak azonban az eleven állatok, ökrök, tehenek, libák, juhok, disznók, melyeket tömegesen hajtottak át az utcán, és hívatlanul befutottak az idegen házakba. A tetők még gyakran szalmából voltak, a homlokzatok dísztelenek, kopárak, elhanyagoltak, csak kivételes esetekben díszítették faragások vagy szép festésminták, az ablakok még nem üvegből voltak, hanem minden védelem nélkül, részben rongyokkal vagy olajba mártott papírral voltak elzárva. Az akkori városok külső megjelenése tehát nem volt egészen olyan romantikus, mint ahogy azt elképzeljük magunknak. De a mai sétálóra még a mindenféle világítás hiánya hatott volna idegenül. Nem voltak utcai lámpák, fényben úszó kirakatok, kivilágított nyilvános órák, s a házakban komor faggyúgyertyák, olajmécsesek vagy gyantamécsesek égtek, s ezeknek sugarai nem hatoltak ki az utcára. Aki estefele elhagyta házát, kellett legyen saját lámpása, vagy bérelnie kellett egy fáklyahordót; csak ha valamilyen hatalmasság vagy magas méltóság tisztelte meg a várost látogatásával, akkor világítottak ki. Kilenc után az élet mély szenderedésbe süllyedt, csak a hajléktalanok és útonállók voltak talpon rejtekeikben s az iszákosok és játékosok a kocsmáikban.

A


A H O L

É L E K

Egon Friedell: Az újkori kultúra története. Élet a középkorban. Részlet. (Fordította Vas István és Tandori Dezső.) Holnap Kiadó, Bp., 1998. A középkori és a mai város (fogalmazás)

A középkori város (kép)

48

4. A RÉGIÓ R ÁHANGOLÓDÁS Ismerkedés a régió fogalmával T/1.

40. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulók olvassák el néma olvasással az első feladat szövegét, és kapcsolják össze a fogalmat és a megfelelő definíciót! • A definíciók nem teljesek, mert csak a nagyobb fogalmi csoportba sorolást tartalmazzák. A rendkívül elvont definíciókat példákkal tehetjük szemléletessé: pl. a Balaton-mellék táj, a Dél-Dunántúl régió. A két térkép együttes használatát úgy gyakorolhatják a tanulók, hogy nagy- és kistájakat a megfelelő régióban is elhelyeznek. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a fogalmi gondolkodás fejlesztése, térképhasználat M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fogalmak és definíciók párosítása, tájékozódás térképen 1. Ismerkedés a régió fogalmával a) Alább olvashattok két fogalmat és két meghatározást. Melyik fogalom melyik meghatározáshoz tartozik? Fogalmak: (1) táj – (2) régió – Meghatározások: (a) A társadalom természeti földrajzi környezete, átalakított, használt környezet, de erőforrásaival, fizikai tulajdonságaival maga is meghatározza a település életét és kapcsolatait. (b) Gazdasági-igazgatási szervezet, gazdasági tevékenységek, üzleti szolgáltatások térbeli hálója, közszolgáltatási-közigazgatási térbeli rendszer. Egyes térségekben a határokon is átnyúlhat. b) Keressétek meg a térképeken, hogy melyik régió részei a következő kistájak! A megoldáshoz használjátok mindkét térképet!

A

• • • •

R É G I Ó

Kemenesalja Mezőföld Borsodi iparvidék Bácska

MEGOLDÁSI JAVASL AT: a) (1) táj – (a) definíció (2) régió (b) definíció b) Kemenesalja – Nyugat-Dunántúl Mezőföld – Közép-Dunántúl Borsodi iparvidék – Észak-Magyarország Bácska – Dél-Alföld

T/2.

40. oldal 15 PERC

Régiók hazánkban

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulók keressék ki a térképen, hogy állandó lakhelyük és középiskolájuk melyik nagytáj, tájegység, illetve régió települése, illetve iskolája! • Amennyiben olyan táj lakói vagyunk, ahol a természetföldrajzi, az etnikai és a történelmi tájnév nem esik egybe, akkor erre térjünk ki (pl. Alföld, Tiszántúl, Hajdúság, Partium)! Idézzük fel a nagytájak és a kistájak elnevezéseit a lakóhely környékén! • A diákok próbálják meg egy-egy mondatban leírni három, általuk választott tájegységről, hogy miért így szokás azokat jellemezni! Az egyéni munka alatt a tanár járkáljon, és segítsen azoknak a diákoknak, akik elakadtak! • Beszélgessünk a tájegységünk nevéhez fűzött kommentárról! A többi tájegységről szóló jellemzést olvastassuk fel azokkal a diákokkal, akik jártak már valamelyik más régióban. • Lesznek olyan tájegységek, amelyekről minden gyerek érti a kommentárt, és lesznek olyanok, amelyekről nem. Ilyenkor a tanár segítsen! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : tájékozódás térben és időben C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egyéni tapasztalatok és tudás szerint választott feladatok M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tájékozódás térképen; egymondatos összefoglalók írása, ötletbörze S z ü k s é g e s e s z k ö z : Magyarország-falitérkép vagy -kistérkép

50

51


–


1 0 .

É V F O L Y A M

2. Régiók hazánkban a) Keressétek meg a következő két térképen, hogy jelenleg milyen táj és melyik régió lakói vagytok! Keressetek meg kiválasztott nagy- és kistájakat a régiókban!

A

R É G I Ó

b) A következő címjegyzékben tájneveket kaptok egy-egy rájuk vonatkozó, a környezet állapotára vagy értékeire utaló mondattal. Először magyarázd meg a lakóhelyed vagy iskolád szerinti tájegységhez fűzött kommentárt! Ezt követően válassz ki két-három olyan tájegységet, ahol már jártál, amelyet ismersz vagy amely érdekel, és földrajzi ismereteidet és tapasztalataidat mozgósítva próbáld megmagyarázni a mellé írt jelzőt!

52

53


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

–


1 0 .

É V F O L Y A M

Bácska – a siheder táj Bakony – a legendák földje Bodrogköz, Rétköz – elment a víz, de hol a Kánaán? Dél-Tiszántúl – a megfáradt Viharsarok Dráva mente – a szeszélyes folyó környékén Duna-mellék – a „partra vetett” táj Dunántúl – kultúrtájkép-vázlatok Hajdúság – hajdúvárosok és mezővárosok Háromváros (és még egy) – az „alföldi út” építői Kisalföld – hazánk nyugati kapuja (a gyepűtől a kapuig; lehullt a függöny, kinyílt a kapu) Kiskunság – szabadság a homokon Közép-Tisza-vidék – folyóparti mozaik Mecsek – szerencse le, szerencse fel, ilyen a bányász élete Mezőföld – kukoricaföldön vas-, acél- és atomerőmű Mohácsi sík – a nagy vereségek földje Nagykunság – szabadság a sziken Nyírség – „dél” keleten Sárrétek – vizek hajdanvolt világa Somogyi dombság – Somogyország Szatmár-Bereg – az ország peremén Tolnai dombság – Sárköz – víz és dísz Villányi hegység – a jó bor földje

Saját régiónk neve: Fenti jelzőjének magyarázata: Az 1. választott régió neve: Fenti jelzőjének magyarázata: A 2. választott régió neve: Fenti jelzőjének magyarázata: A 3. választott régió neve: Fenti jelzőjének magyarázata:

A

T/3.

R É G I Ó

44. oldal 15 PERC

Vita a régiókról

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Először olvastassuk fel egy-egy tanulóval a munkafüzet két kérdését! • A négyfős csoportok dolgozzanak önállóan! • Válasszanak egy vitavezetőt és egy jegyzőt, de a jegyző által leírtakat a vita végeztével minden diák írja le magának! • Ügyeljünk arra, hogy ne váljon személyeskedéssé vagy sértegetéssé a második téma sem. • Ha a csoportmunka eredménytelen, akkor haladjunk kulcsszavanként, tegyünk fel olyan kérdéseket a tanulóknak, amelyek előhívják a meglévő ismereteiket! Például: Földrajzi fekvés: Miért nem szól Bükkszentkereszten a mobiltelefonunk?/Lehet-e fügetermesztésből élni Magyarországon?/Hol lehet építeni szélerőművet? A termőtalaj minősége: Mire alkalmas a futóhomok és a löszös talaj? Hol van ilyen? A városok megléte vagy hiánya, közelsége vagy távoli volta: Melyik része városias országunknak?/Hallottál-e már arról vagy tapasztaltad-e, hogy van dunántúli és alföldi mentalitás? Milyen összefüggés lehet a településszerkezet és az emberi mentalitás között? A település régisége és hagyományai: Milyen régi lehet Kőszeg belvárosa?/Milyen érzés lehet minden reggel fölnézni az egri várra? A családok értékrendje, mentalitása: Voltál-e már olyan településen, ahol a lakók döntő többsége munkanélküli? (Ha ilyen kérdés szóba kerül, ügyeljünk arra, hogy a beszélgetés ne fajuljon el, ne forduljon át embercsoport vagy kisebbség lebecsülésébe! Ne az egyes emberekben keressük a hibát! Érdemes arról beszélni, hogy mit tehet a társadalom az elmaradott térségek felemeléséért.) K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a meglévő információk összekapcsolása, a következtetés levonása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vitakör, a csoportmunka jegyzetelése és megosztása 3. Vita a régiókról Négyfős csoportokban vitassátok meg az alábbi kérdések egyikét! A vita végeztével készítsetek jegyzeteket, foglaljátok össze a legfontosabb gondolatokat, amelyek elhangzottak! •

Mit gondoltok: hogyan befolyásolja egy település életét – a földrajzi fekvés, – a termőtalaj minősége, – a városok megléte vagy hiánya, közelsége vagy távoli volta, – a település régisége és hagyományai, – a családok értékrendje, – egy település lakóinak életfelfogása, gondolkodás- és viselkedésmódja (mentalitása)?

54

55


•

–


1 0 .

É V F O L Y A M

Hová kötődik legerősebben az ember: a szülőhelyéhez, a régiójához vagy az ország egészéhez? Van olyan vélemény, amely szerint az ember kötődése, azonosulása a településéhez és a közvetlen tapasztalatokat nyújtó kistájhoz a legerősebb. Amikor valaki például göcsejinek vallja magát, akkor ez azonosulást jelent egy természeti tájjal, az ott élő emberek múltjával és kultúrájával. Ti hová valónak valljátok magatokat?

A legfontosabb gondolatok, amelyek e kérdésről eszünkbe jutottak:

T/4.

45. oldal 30 PERC

Versek a tájról

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Mondjuk el a diákoknak, hogy a mai órán költők különböző tájélményét hasonlítjuk össze. A tanulók néma olvasással kövessék a Weöres- és a Juhász-vers tanári felolvasását, majd alkossunk hat különböző csoportot az alábbiak szerint: A ) Két-két diáknak a csoportból az a feladata, hogy a két verset kifejezően, hibátlanul, értelmezve olvassa föl. (felolvasók) B ) Készítsenek vázlatot a munkafüzetben lévő két életrajzból – olyant, amit fölírnak a táblára (és amit a többiek leírhatnak). Az életrajzi vázlat készítéséhez a munkafüzetbeli összefoglaláson túl fölhasználhatják azt a szakirodalmat is, amit a tanár bevisz az órára. (vázlatkészítők) C ) Állapítsák meg a két vers formáját, ritmusát, verselését, rímelését. (verstanosok) D ) Vizsgálják meg a Weöres Sándor-verset! Kérdésük: Hogyan fejeződik ki a kötődés a tájhoz, a beszélő élete korábbi helyszíneihez? Készítsenek rövid vázlatot erről! (Weöres-vers) E ) Vizsgálják meg a Juhász Gyula-verset! Kérdésük: Milyen kapcsolat van a vágyak és a megvalósult élet között a versben? Készítsenek rövid vázlatot erről! (Juhász Gyula-vers) F ) Hasonlítsák össze a két verset! Milyen hasonlóságokat és különbségeket fedeznek föl közöttük? Hogyan kerülhetett a két vers egymás mellé? Célcsoport – differenciálás: A hat csoport hat különféle feladatot végez, ezért olyan diákokat kell egy-egy csoportba rakni, akiknek abban a tevékenységben sikerélményük lehet (1: jól olvasók; 2: a lényeget kiemelni tudók; 3: jó hallással rendelkezők; 4. és 5: jó elemzők; 6: összehasonlításban jók). Kiemelt képességek, készségek: esztétikai és kritikai olvasás, mások identitásának árnyalt megítélése, kifejező hangos olvasás, a vers formájának és jelentésének összekapcsolása M u n k a f o r m á k : mozaikszerű csoportmunka

A

R É G I Ó

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felkészülés különféle tevékenységekre, az eredmények bemutatása, egymás jegyzetének leírása S z ü k s é g e s e s z k ö z ö k : Az életrajzokhoz érdemes bevinni lexikont, kézikönyvet, a két költőről szóló kötetet, hogy a vázlatíró 2. csoport használhassa. Ha van a teremben internetkapcsolat, akkor azt szintén jól használhatja a 2. csoport. 4. Versek a tájról Az irodalomban nagyon sokféle tájélmény létezik. Olvassátok el az alábbi két 20. századi magyar verset! Hasonlítsátok össze a következő két vers tájélményét, a költők tájhoz kötődését! Olvassátok el a versek után a költők rövid életrajzát is!

WEÖRES SÁNDOR: VAS MEGYEI ÜDVÖZLET Sokszor megyek Szombathelyre, gondjaimtól szabad helyre, és mellette Oladon békességem fogadom, sűrű fák közt Kámonban elmerülök álmomban, és ha vágyom völgyre, hegyre, tovább utazom Kőszegre, végtére hazatérek Csöngére.

JUHÁSZ GYULA: VIDÉK Tűnik, múlik az egy emberöltő S én maradok a falusi költő. Miket szívem gyermetegül áhít, Nem látom nagy városok csodáit, Miket minden boldog apacs láthat, Tünde nőket, fényes operákat. Mint a bakter kicsi háza mellett, Szalutálok tűnő életeknek. Piros zászlót lengetek hiában: Forradalmas, titkos, régi vágyam. Körülöttem csönd van s réti rózsák. Ó ki tudja, tán ez a boldogság?

56

57


–


1 0 .

É V F O L Y A M

S én dalolva fölnézek az égre S meghalok, mint isten szegénykéje. Weöres Sándor Szombathelyen született 1913-ban. Gyerekkorát a Vas megyei Csöngén töltötte, művelt felnőttek vették körül. Iskoláit Pápán, Szombathelyen, Győrött és Sopronban végezte. A pécsi egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. Egy ideig könyvtárban dolgozott. 1949-től csak az irodalomnak élt. 1989-ben halt meg Budapesten.

Weöres Sándor Juhász Gyula 1883-ban született Szegeden. Ehhez a városhoz élete végéig nosztalgikus szeretet fűzte. Magyar–latin szakon tanult a pesti egyetemen, ahol a diákélet egyik vezéralakja volt. Mivel nem kapott Pesten állást, Léván, Nagyváradon, Szakolcán és Makón tanított. A tanárságot száműzetésként élte meg. Mindvégig vidéki költő maradt. Egyedül Nagyváradon érezte jól magát, ott kezdte szervezni a fiatal költők antológiáját,1 a Holnapot 1908-ban és 1909-ben. Váradon ismerkedett meg viszonzatlan nagy szerelmével, Sárvári Annával is. E városhoz fűzte barátsága a festő Gulácsy Lajossal. 1917-ben felhagyott a tanítással és Szegedre költözött, ahol különböző lapoknál újságíróként dolgozott. Segítette, támogatta a fiatal József Attilát költői indulásában. Az 1920-as években súlyosbodott depressziója. 1937-ben gyógyszer-túladagolás következtében halt meg.

Juhász Gyula 1

antológia = irodalmi szöveggyűjtemény, versgyűjtemény, szemelvénygyűjtemény

A

R É G I Ó

Alkossatok hat csoportot – mindegyik csoport más feladatot fog végezni. A) A csoport tagjainak az a feladatuk, hogy két-két diák a két verset kifejezően, hibátlanul, értelmezve olvassa föl a csoportból. A többiek segítsenek nekik fölkészülni, hallgassák meg őket többször is. (felolvasók) B) A csoport készítsen vázlatot a munkafüzetben lévő két életrajzból, és ha kész, írják föl a táblára, hogy a többiek leírhassák. Az életrajzi vázlat készítéséhez a munkafüzetbeli összefoglaláson túl fölhasználhattok egyéb szakirodalmat, lexikonokat, kézikönyveket, tankönyveket, internetet. (vázlatkészítők) C) A csoportban állapítsátok meg a két vers formáját, ritmusát, verselését, rímelését! (verstanosok) D) Vizsgáljátok meg a Weöres Sándor-verset! Alapkérdésünk: hogyan fejeződik ki a kötődés a tájhoz, a beszélő élete korábbi helyszíneihez? Készítsetek rövid vázlatot erről! (Weöres-vers) E) Vizsgáljátok meg a Juhász Gyula-verset! Alapkérdésünk: milyen kapcsolat van a vágyak és a megvalósult élet között a versben? Készítsetek rövid vázlatot erről! (Juhász Gyula-vers) F) Hasonlítsátok össze a két verset! Milyen hasonlóságokat és különbségeket fedeztek föl közöttük? Hogyan kerülhetett a két vers egymás mellé? Vázlat, feljegyzések, műelemzések, összehasonlítás:

MEGOLDÁSI JAVASL AT: • A Weöres-vers kapcsán lehet beszélgetni arról, hogy mit jelent a „gondjainktól szabad hely”, s hogy a helyhez kötődés sok ember számára nem csak az egy településhez kötődést jelenti. Érdemes megfigyeltetni a szabályos (felező nyolcas és kétütemű, hét szótagos) és a szabálytalan ritmusú sorok elhelyezkedését és a ritmus poétikai-lélektani indokoltságát. A Weöres-versből különösen jól kiolvasható a gyerekkori kötődés és a felnőttkori ragaszkodás kapcsolata. • A Juhász Gyula-vers kapcsán érdemes foglalkozni a vágyak és a megvalósult élet ellentétével. Azzal is, miért nevezi magát falusi költőnek és bakternek, valamint isten szegénykéjének a költő, értelmezhetik a diákok a piros zászló és a réti rózsák szimbolikus képeket. • Figyeltessük meg a szabályos versformát (háromütemű, 4-4-2-es osztású magyaros vers, párrímes)! • Lehetséges vázlatelemek: pl. táblázat formájában:

58

59


–


VAS MEGYEI ÜDVÖZLET

1 0 .

É V F O L Y A M

VIDÉK

VÉLEMÉNY, KOMMENTÁR, KÖVETKEZTETÉS

A kötődés szókincse, motívumai A hiányérzet szókincse, motívumai Életrajzi háttér Formai sajátosságok

T/5.

50. oldal 5 PERC

Tájversek antológiája – Alternatív feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Olvastassuk fel a feladat szövegét. Motiváljuk a tanulókat azzal, hogy a jól sikerült, igényes munkák jutalmazását helyezzük kilátásba. • A diákok nagy önállóságot igénylő igényes feladatokkal óráról órára nem terhelhetők. Ha már idegenvezetőként is helytálltak, akkor ezzel a feladattal akkor foglalkozzunk, ha a tanulók is akarják és vállalják azt. • A feladatot adjuk egyéni feladatnak, de párokban vagy csoportokban is megoldhatják a diákok (pl. irodalmi szerkesztő, fotós és illusztrátor). • A fantáziadús és esztétikailag igényes illusztrációt fogadjuk el egyenértékű teljesítménynek az irodalmi válogatással. • Sok településen léteznek ilyen kész antológiák, amelyek a közművelődési könyvtárakban hozzáférhetők. Ilyenkor adjunk a válogatáshoz valami kiegészítő szempontot. Ha a régió híján van az irodalmi antológiáknak, előfordulhat, hogy az önkormányzat szívesen veszi a diákok munkáját, és pénzt is ad a kiadásra. A település kulturális ügyekért felelős önkormányzati bizottságánál érdemes tájékozódni. • Az elkészült alkotásokat, gyűjteményeket, illusztrációkat – ha nem alkotnak önálló könyvecskét – helyeztessük el a diákok portfóliójában! • A legjobb válogatásokból rendezhetünk felolvasást. A tanulók maguk mutassák be a verseket, prózarészleteket, erre egy teljes órát is szánhatunk. Kiállítást is rendezhetünk, vagy ha közlésre alkalmas valamelyik irodalmi gyűjtemény, közölje azt (vagy azokat) az iskolaújság, esetleg egy helyi lap. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : önként vállalkozó tanulók (egyének vagy csoportok)

A

R É G I Ó

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : irodalmi ízlésformálás, esztétikailag igényes és értékes művek kiválasztása M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanulói gyűjtőmunka vagy portfólió 5. Tájversek antológiája A legtöbb vidéknek vannak ismert vagy híres költői és írói, akik tájélményüket mások számára is érdekesen, jellegzetesen tudták megírni. Gyűjtsetek ilyen verseket, és állítsatok össze belőle antológiát!2 Az összegyűlt verseket illusztrálhatjátok, vagy kereshettek hozzájuk illő képzőművészeti alkotásokat is! (Például Petőfi Sándor alföldi tárgyú tájleíró verseihez remekül illik Markó Károly Alföldi táj gémeskúttal című képe.) Gyűjteményetekből felolvasást és alkalmi kiállítást is szervezhettek! A könyvtári tájékozódáshoz ajánljuk: • Magyar irodalmi helynevek. Helynévszótár és kronológia. Szerk. Csiffáry Tamás. Könyvmíves Könyvkiadó Kft. Bp., é. n. [2001] • Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1985

Markó Károly: Alföldi táj gémeskúttal 2

antológia = irodalmi szöveggyűjtemény, versgyűjtemény, szemelvénygyűjtemény

60

61


T/6.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

51. oldal 15 PERC

Haza és nemzetiségek – Alternatív feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Először olvassuk föl a feladat szövegét, és hozzá kapcsolva tisztázzuk, mit jelent a nemzetiség! • Adjuk szorgalmi házi feladatnak: akinek van kedve, nézzen utána a helyi telefonkönyvben vagy az önkormányzatnál, hogy milyen nemzetiségek élnek a lakóhelyen vagy az iskola településén. Nézzenek utána a diákok a térképen és lexikonban a felsorolt etnikumok lakóhelyének! • Önállóan írják le gondolataikat József Attila fontos sorairól! • A megoldás felhívhatja a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence mindig a népek kohója volt, s a magyar is keverék nép, befogadó nemzet. • A tirpák szó kapcsán tisztázhatjuk, hogy pejoratív stílusminősítésű etnikai elnevezéseket nyilvánosság előtt nem illik használni. • A szorgalmi feladat elvégzését feltétlenül jutalmazzuk! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : etnikai tudatformálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A feladatot választó diákok végzik, de az egész osztály meghallgatja és leírja a végeredményt. M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : otthoni keresés: önkormányzatnál, interneten, a történelmi atlasz etnikai térképén, az értelmező szótárban és lexikonban 6. Haza és nemzetiségek Magyarországon éppúgy, mint bármely más országban, több nemzetiség él. Az elismert nemzetiségek száma 13. Ezek közül – 12 nemzeti kisebbség van: bolgárok, görögök, horvátok, lengyelek, németek, örmények, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok; – és 1 úgynevezett etnikai kisebbség, a cigányok (romák). A nemzetiségek a lakosságnak körülbelül 5-8%-át teszik ki. Élnek még olyan kisebbségi csoportok is, amelyek törvényesen nem váltak nemzetiséggé, de több ezer ilyen nemzetiségű ember él hazánkban (például: oroszok, arabok, kurdok, kínaiak, vietnamiak). a) Nézzetek utána: laknak-e a ti településeteken valamilyen nemzetiséghez tartozó lakosok? Melyikhez tartoznak? Melyiknek működik kisebbségi önkormányzata? b) Hogy értitek a következő József Attila-i sorokat? Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az. Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz. (József Attila: A Dunánál)

A

R É G I Ó

József Attila c) Hol laknak, milyen nemzetiségűek azok az emberek, akiket a köz- vagy a népnyelv az alábbi neveken nevez meg? csángó – jász – matyóföldi – palóc – sváb – székely – tirpák – tót –

MEGOLDÁSI JAVASL AT: c) csángó – Romániában élő, gyakrabban román nyelvet beszélő, eredetileg magyar népcsoport, főleg Moldvában jász – eredetileg alán nemzetiségű, évszázadok óta magyarrá vált csoport a Duna–Tisza közén, Jászberény vidékén matyóföldi – palóc nyelvjárású magyar csoport, a Mátra aljában élnek, Mezőkövesd környékén palóc – magyar nemzetiségű csoport Nógrád megye táján, Balassagyarmat vidékén sváb – magyarországi németek, több vidéken élnek, többek között a Dunakanyarban, Budapest környékén stb. székely – magyar anyanyelvű, Erdélyben, Romániában élő magyar nemzetiségű népcsoport, a Székelyföldön, főleg Hargita és Kovászna megyében tirpák – szlovákok a Nyírségben, Hajdú-Bihar megyében, Nyíregyháza környékén tót – magyarországi szlovákok, több vidéken élnek, többek között a Pilis hegységben, Nógrád és Békés megyében stb.

62

5. SZELLEMI ÖRÖKSÉGÜNK R ÁHANGOLÓDÁS Nemzeti örökség? T/1.

53. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A diákok először gyűjtsenek minél több asszociációt a fenti fogalmakhoz! • A megbeszélés során fogalmazzák meg saját szavaikkal a három fogalom tartalmát, végül megnézhetik a fogalmakat értelmező szótárban is. • Feltehetően nincs annyi értelmező szótár, ahány diák, ezért a szótározási feladatot pároknak adjuk. A saját szavakkal megfogalmazott definíciókat ne tekintsük silány töredékeknek, hiszen az élő tudást jelentik. • Nem érdemes a definícióval sokáig foglalkozni, nem a szó meghatározása, hanem a későbbiekben kibontandó tartalmai a fontosak. • Az asszociációs és definíciós gyakorlatot érdemes kiegészíteni egy beszélgetéssel az emberi emlékezetről. Mindenkinek van kommunikatív emlékezete, mely tapasztalatokra épül és élethosszig tart. Személyközi kapcsolatok, családtagok, rokonok, ismerősök révén ez időben maximum 80100 év lehet. A kultúra éppen arra való, hogy ezt az emlékezetet kitágítsa, s hagyományokon (pl. ünnepek), valamint a hagyomány szakosodott hordozóin (pl. kulturális intézményeken) keresztül egészen a mitikus ősidőkig kitágítsa. • Tegyünk fel kérdéseket a tanulóknak, fogalmazzunk meg problémákat! Például: Milyen régi eseményekre emlékszel te, a szüleid, illetve a nagyszüleid? Mit jelent a családi emlékezet? Mi kell ahhoz, hogy egy nemzet emlékezni tudjon a múltjára? K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a fogalmi gondolkodás és az érzelmi kultúra, identitás együttes fejlesztése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : asszociációs pókhálóábra, a definíció megfogalmazása 1. Nemzeti örökség? Mit jelentenek számodra ezek a fogalmak: haza, nemzet, nemzeti örökség? a) Először készíts pókhálóábrát: írd e fogalmak köré, amit gondolsz róluk!

S Z E L L E M I

HAZA

NEMZET

NEMZETI ÖRÖKSÉG

Ö R Ö K S É G Ü N K

64

65


–


1 0 .

É V F O L Y A M

b) Most próbáld egy-egy mondattal megfogalmazni, mit jelentenek ezek a fogalmak! Haza = Nemzet = Nemzeti örökség =

MEGOLDÁSI JAVASL AT: A szótári fogalmak: Haza: 1. Az az ország, az a nép, amelyhez valaki születés vagy honosítás révén tartozik. Szülőföld. 2. Terület, hely, ahol valaki, valamilyen embercsoport életlehetőségekre talál. 3. Az az ország, vidék, ahonnan valami elterjedt, illetve ahol ma is honos. 4. Örökös haza: másvilág (régies). Nemzet: 1. Történelmileg kialakult tartós emberi közösség, amelyet közös nyelv, közös terület és gazdasági élet s a kultúrában megnyilvánuló közös lelki sajátosságok tartanak össze. 2. Feudális országokban a nemesi kiváltságokkal bírók összessége (történelmi jelentés). 3. Nemzetség, család (régies, népies). 4. Emberiség, állam (régies). A nemzeti örökség fogalmát részfogalmanként kell összerakni. Örökség: 1. Örökösöket megillető hagyaték vagy annak része. 2. Elődöktől átörökölt sajátság. 3. Valamely előző korszakból származó szellemi érték.

T/2.

55. oldal 5 PERC

Különböző emberek ugyanarról

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Olvastassuk fel a feladat szövegét a munkafüzetből, és dolgozzon minden diák két-három percig! • Ezt követően olvastassunk fel néhány, várhatóan markánsan különböző véleményt! • A feladat az emberi mentalitás következményeire döbbenthet rá, s inkább a fogalmak érzelmi oldalára van szükségünk. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a fogalmi gondolkodás és az identitás együttes fejlesztése M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : a vélemény megfogalmazása, megformálása

S Z E L L E M I


2. Különböző emberek ugyanarról Ha elolvassátok egymás fenti ábráját és meghatározását, láthatjátok, hogy mindenkinek más jutott eszébe ugyanarról. Szerinted kell-e, jó-e, szükséges-e, hogy e fogalmak tartalma a különböző emberek tudatában hasonlítson? Véleményem szerint

T/3.

55. oldal 25 PERC

Mi a haza, ki a magyar?

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • • • •

• • •

• • •

•

•

Alkossunk csoportokat úgy, hogy mindhárom esszével két-két csoport foglalkozzon! Olvastassuk fel a feladat szövegét, és osszuk szét a kisesszéket! A diákok csoportban dolgozzanak! A megbeszélés során válasszanak ki egy felolvasót és egy összefoglalót: egyikőjük majd felolvassa a szöveget az osztálynak, másikójuk elmondja, hogyan foglalták össze a szöveget. Miután mindhárom szöveg és összefoglalás elhangzott, a tanár emelje ki a közös mozzanatokat! Ezt követően kerüljön sor a feladat második részére! Ebben a csoportok – már az elolvasott-meghallgatott szövegek ismeretében – reflektáljanak a felvetett vitakérdésekre! A második feladatrész megoldását azoktól a csoportoktól kérdezzük, amelyek nem kaptak szót az első feladatrész számonkérésekor. A vitakérdések közül az elsőhöz gyűjtsenek a csoportok olyan múltbéli eseményeket és közös gondokat, amelyek egységesítik a mai magyarságot. Kössük ki, hogy 80-100 évnél régebbi eseményre ne gondoljanak, s elsősorban a közelmúlt, a megelőző 50 év eseményeiből, gondjaiból válogassanak. A gyűjtés történhet táblázat formájában vagy fürtábrával is. A tapasztalatokat rögzíthetik a tanulók a füzetükben. A feladat alkalmas arra is, hogy a szépíró, a publicista gondolkodását összehasonlítsuk a hétköznapi gondolkodással, megfigyeltessük az esszéstílus és a köznyelv különbségét. A feladatot felvezető szövegek felolvasása előtt szólhatunk arról, hogy a 20. század magyar irodalmában mely alkotók életművében jelentkezik erős társadalmi érzékenység, esetleg egy-két közismert verssort is előhívhatunk a kollektív emlékezetből Adytól vagy József Attilától. Nem lehet előre megjósolni, hogy milyen események és milyen közös gondok jutnak a gyerekek eszébe. Az események közül talán az 56-os forradalom, a rendszerváltás, a NATO-és EU-csatlakozás, vagy valamilyen természeti csapás, ami a közelmúltban ért bennünket. A gondok összegzése még kiszámíthatatlanabb, mert tájékozottságtól, szociális érzékenységtől és érintettségtől is függ, hogy ki mire gondol. Jó, ha a gondokat rangsorolni tudjuk. A direkt politizálástól tartózkodjunk! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a nemzeti identitás és a szociális érzékenység fejlesztése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Az egész osztály; a csoportok beszámolói meghallgatásakor különféle tevékenységeket kell gyakorolniuk a diákoknak – a) hangos olvasás; szöveg

66

67


–


1 0 .

É V F O L Y A M

összefoglalása; b) vélemények summázása –, vegyes csoportokat alakítsunk ki. M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csöndes olvasás, hangos olvasás, lényegkiemelés, szöveg öszszefoglalása; asszociálás és történelmi ismeretek előhívása 3. Mi a haza, ki a magyar? Olvasd el Bálint György, Szabó Zoltán és Illyés Gyula alábbi gondolatait a hazáról! Gondolkozz el azon, miben egyeznek, miben különböznek ezek a vélekedések a te felfogásodtól!

BÁLINT GYÖRGY: EGY KÉP ALÁ (részlet) Csendesen, de erősen érezzük, hogy tartozunk valahová. Egy fizikai és szellemi tájhoz, mely elidegeníthetetlenül a miénk. Néhány mező vagy domboldal, amit talán csak a vonatablakból láttunk; egykét kép, szobor és regény; egy budapesti utcaszöglet; néhány Vörösmarty- vagy Ady-strófa; egy-egy nagyon régi népdal a legújabb gyűjtésekből, színehagyott ruhájú, csendes parasztok és félmeztelen külvárosi gyerekek, akiket szavak nélkül is megértünk, az alanyi és tárgyas ragozás, a hangrendi illeszkedés és az ikes igék, melyeket a külföldi oly nehezen tanul meg, nagyjából ez az, amit sohasem lehet elvenni tőlünk, amitől nem tudunk, és nem is akarunk megszabadulni, és amit a legtöbbször meghamisított, leggyakrabban félrehangsúlyozott szóval így szoktak jelölni: haza.

SZABÓ ZOLTÁN: SZERELMES FÖLDRAJZ (részlet) A hazának két értelme van, történelmi és földrajzi. Történelmi értelme súrolja a nemzetét, földrajzi értelme súrolja az országét, azonban a szó maga egyiknek sem szinonimája. A nemzetet csakugyan meg lehet határozni a már-már közhelyszerű szóval: „közös emlék a múltból, közös terv a jövőre”. A haza meghatározására ez nem elég. Az ország pedig? Az ország hatalom és birtoklás dolga; a haza szereteté, érzelemé.

ILLYÉS GYULA: KI A MAGYAR? (részlet) Egy-egy népet nem a testi hasonlóság, hanem a közös múlt, a hasonló gond, az egy haza levegője egyesít s választ el egy más múltú és más jelenű néptől. Magyar az, akinek a nyelve és az esze magyarul forog. Becsületesen nem lehet más vizsgát találni arra, hogy kit tartsunk igazán magyarnak. Nem könnyű vizsga ez. Sokkal nehezebb annál, ami elé a fajta testi jegyeinek kutatói állítják az embert. Itt a lelket kell kitenni. Ami ennél is nehezebb, a lelket kell megvizsgálni. (Az idézetek forrása: Magyar idézetek könyve. Szerk. Erki Edit. Officina Nova, Bp., 1991. 194., 185. és 205. old.) a) Olvassátok el a csoportban figyelmesen a fenti részletek közül az egyiket! Húzzátok alá benne azt, amit fontosnak tartotok. Próbáljátok meg megfogalmazni egy mondatban a lényegét. Végül gondoljátok végig, hogyan foglalnátok össze a többi csoportnak az általatok elolvasottakat!

S Z E L L E M I


Egymondatos összefoglalás:

Vélemények, ötletek, gondolatok:

b) Miután meghallgattátok a másik két idézetet és azok összefoglalását, vitassátok meg röviden, kiscsoportban az alábbi kérdéseket: • • •

Szerinted melyek azok a múltbéli események és közös gondok, amelyek egyesítik a mai magyarságot? Hogyan lehet magyarként nem magyarul beszélni? Célszerű-e, megéri-e az ilyen beszéd? Mit jelent az, hogy „az ember esze magyarul forog”?

Vélemények, ötletek, gondolatok:

T/4.

58. oldal 15 PERC

Az igazi haza

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Olvastassuk fel a feladat szövegét, majd olvassuk fel a verset! • A párok kezdjenek dolgozni, de ha úgy látjuk, sok szövegértési probléma adódna, akkor érdemes tisztázni a vers kulcsszavainak jelentését: mit jelent az igazi ország, a kard, a vám, a galamb álom, a róka és az odu-féltés. • A megbeszélés során felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy az igazi, a vágyott országról mint a létező ország ellentétéről beszél a vers. Figyeltessük meg a versben a felszólító mondatok szerepét is! • A feladat kapcsán érdemes arról beszélgetni, hogy miért kell lennie vágyott hazaképünknek, ha úgysem vagyunk elég tökéletesek a megvalósításhoz. Lehet, hogy szóba kerül az is, vajon különbözik-e egymástól egyik vagy másik generáció hazafogalma, hazához való viszonya. Az órai megbeszélés egyes lépéseit érdemes folyamatosan rögzíteni a tanulók vázlatfüzetében. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a nemzeti identitás fejlesztése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : összehasonlító táblázat kitöltése, lényegkiemelés, reflektálás 4. Az igazi haza Olvassátok el Babits Mihály versét, és válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

68

69


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Babits Mihály szobra szekszárdi szülőházának kertjében (Farkas Pál alkotása)

Rippl-Rónai József portréja Babits Mihályról (1923)

BABITS MIHÁLY: HAZÁM! AZ IGAZI ORSZÁG Szállj ki, lelkem, keresd meg hazámat! Oly hazáról álmodtam én hajdan, mely nem ismer se kardot, se vámot s mint maga a lélek, oszthatatlan. Álmodj, lelkem, álmodjad hazámat, mely nem szorul fegyverre, se vértre, mert nem holt rög, hanem élő lélek. Galamb álom! s rókák rágtak érte; Odu-féltő kapzsi szenvedélyek. Az én álmom sohse legyen róka! Az én tanyám’ magassága védje! Lelkem madár, tág egek lakója, noha mindig visszajár fészkébe. (Forrás: Babits Mihály: Sziget és tenger. 1921–1924)

S Z E L L E M I


a) Kétféle hazát állít szembe a vers: a létező és az igazi hazát. Igaz, csak erről az utóbbiról ír, de az első is kikövetkeztethető. Állítsátok szembe a vers kétféle haza-képét! A létező haza Az igazi haza

b) Fogalmazzátok meg egy-két mondatban, mi a vers lényege! Miben tartjátok ma is aktuálisnak?

T/5.

59. oldal 12 PERC

Mivel büszkélkedhetünk?

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Egyik lehetőség: mindenki összeállítja a maga toplistáját, majd kiegészíti a táblázatot a többiek érdekes, tetsző ötleteivel. • A másik lehetőség: néhány vállalkozó tanuló kérdezze végig az osztálytársait, és a közvéleménykutatás tapasztalatairól számoljon be a következő órán, így azonnal osztálytoplistát készthetünk. • Az eredményes gyűjtőmunkát honoráljuk! • A létező műveltségtartalmakról és azok hiányosságairól kaphatunk képet, s erre a későbbiek során építhetünk. • Használjuk fel a feladatot helyesírási gyakorlatnak is: ügyeljünk arra, hogy a neveket, címeket helyesen írják fel a diákok! • Érdekességként elmondhatjuk: Ugyanezeket a kérdéseket Magyarország EU-csatlakozásának évében, 2003-ban minden EU-tagállam egy-egy vezető napilapja feldolgozta, s dupla oldalas cikk formájában közölte. Magyarországon a Népszabadság hétvégi mellékletében jelent meg a cikksorozat. Az országunkat reprezentáló adatok a következők voltak: • Költő: Rakovszky Zsuzsa; festmény: Szinyei Merse Pál: Majális; fotó: az ELTE diákjai a Bem-szobornál 1956. október 23-án; személy: Széchenyi István; tárgy: Rubik-kocka; szöveg: Babits Mihály: Az írástudók árulása; dal: Elindultam szép hazámból; Vers: Arany János: A walesi bárdok; étel: dödölle; hely: Sopron, Fő tér; esemény: 1848. március 15. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a meglévő ismeretek felidézése, nemzeti identitás M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka és rendszerezés

70

71


–


1 0 .

É V F O L Y A M

5. Mivel büszkélkedhetünk? Tegyük fel, hogy egy nemzetközi diáktáborban hazádat kell bemutatnod. Egy költő, egy festmény, egy fotó, egy személy, egy tárgy, egy prózai szöveg, egy dal, egy vers, egy étel, egy hely és egy esemény az, amit megmutathatsz és amiről beszélhetsz. A múltból és a jelenből is válogathatsz, a kötöttség csupán annyi, hogy a bemutatott dolognak jellemzőnek kell lennie a magyar életre. Te miket és kiket választanál? AMIRE TE GONDOLSZ egy költő

egy festmény

egy fotó

egy személy

egy tárgy

egy prózai szöveg

egy dal

egy vers

egy étel

egy hely

egy esemény

AMI MÁSOKNAK ESZÉBE JUTOTT

S Z E L L E M I

T/6.


60. oldal 20 PERC

Gondolatok a hazáról

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Alkossunk négy vagy nyolc csoportot az osztályban! Olvastassuk fel a feladat szövegét, és osszuk szét a kisesszéket! Minden szöveget kapjon meg egy vagy két csoport! • A diákok csoportban dolgozzanak! • A megbeszélés során válasszanak ki egy felolvasót és egy összefoglalót: egyikőjük majd felolvassa a szöveget az osztálynak, másikójuk elmondja, hogyan foglalták össze a szöveget. Miután mindhárom szöveg és összefoglalás elhangzott, a tanár emelje ki a közös mozzanatokat! • Ez a feladat a történelem iránt érdeklődő vagy gyors gondolkodású tanulóknak ajánlható, akik az olvasottakról szívesen beszámolnak másoknak. Megoldása magas szintű szövegértési képességet igényel, a nemzetközi mérési gyakorlatban (PISA-mérés) az öt lehetséges képességszintből a negyedikre kell eljutni ahhoz, hogy a szöveg érthető legyen. A téma iránt kevésbé motivált, de jól együttműködő és a segítséget elfogadó tanulók kis segítséggel – és különösképpen csoportmunkában – megbirkózhatnak a feladattal. A tanári segítség célszerű módszere az lehet, ha kérdésekkel előhívjuk a tanulók emlékezetéből a szükséges háttérismereteket. Ha így sem indul meg a gondolkodás, akkor mondjunk konkrét példákat! A szövegfeldolgozás alatt álljunk a diákok rendelkezésére, lehessen tőlünk kérdezni. • Tanácsok az egyes szövegekhez: Ötletek Szabó Zoltán szövegéhez: • Figyeljenek arra a gyerekek, hogy a „földi” szó itt nem a melléknévként, hanem főnévi értékben szerepel. Az értelmező szótár szerint földi az, aki velünk együtt ugyanabból a helységből vagy vidékről származik; megszólításként: atyafi, barát. • Használhatjuk a Venn-diagram módszerét, mert az alkalmas arra, hogy ráébressze a tanulókat, hogy az elszakadás vagy a kiszakadás élethelyzetében értékelődnek fel a földijeink. A közös múlt ilyenkor összeköt, kapcsolatot teremt. • Ha azt látjuk, hogy a diákok nem haladnak a feladat megoldásával, akkor tegyünk fel kérdéseket: egy ismeretlen vagy alkalmi ismerős magyarnak miért örülünk külföldön és miért vagyunk közömbösek itthon? Mért örülsz messze a lakóhelyedtől annak, ha valakiről kiderül, hogy egy utcában laktatok vagy egy iskolába jártatok? Lehet séges kérdések Babit s szövegéhez: • Mely nemzetekkel állt harcban a magyarság történelme során? • Milyen leckét kaptunk elnyomatásból és rombolásból? • Tettünk-e rosszat más népekkel? Kérdések, feladatok Weöres Sándor szövegéhez: • Gondoljátok végig történelmi tanulmányaitokat: Tudtok-e példát mondani arra, hogy egy nép más népek fölött uralkodni akart? (Példáknak mondhatjuk a nagy hódításokat, Nagy Sándort, Hannibált, Napóleont, Hitlert stb.) • Tudtok-e arra példát mondani, hogy egy nép ítélőkészségét tönkretették? (Példának sorolhatjuk a fasizmus ideológiáját, az első világháborús lelkesedést stb.)

72

73


–


1 0 .

É V F O L Y A M

K é r d é s e k C s o ó r i S á n d o r s z ö v e g é h e z : Nevezz meg eseményeket a Kárpát-medence népeinek történetéből arra, hogy az itt élő népek egymás múltját nem becsülik! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a rejtett, nem szó szerinti jelentéstartalmak felfedése és kritikai megítélése, a fogalmi gondolkodás fejlesztése, a reflektív készség fejlesztése Célcsoport – differenciálás: A feladat elég nehéz szövegeket tartalmaz (lásd a PISA-felmérés 4. szintjét), ezért ha szükséges, elhagyható, de a diákok megbirkózhatnak vele, ha vegyes képességű diákok kerülnek egy-egy csoportba. A prezentáció során a felolvasás, az összefoglalás és a reflektálás feladatát más és más diák végezze! M u n k a f o r m á k : csoportmunka vegyes csoportokkal M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : néma és hangos olvasás, a szöveg összefoglalása, a vélemény kialakítása olvasott szöveg alapján, esetleg Venn-diagram készítése 6. Gondolatok a hazáról Olvassátok el az alábbi rövid részleteket, amelyekben 20. századi íróink egy-egy kérdést vetnek föl a hazával kapcsolatban. Értelmezzétek, amit olvastatok, és foglaljátok össze egy-két mondatban az egyes idézetek lényegét! Végül gondolkozzatok el azon, mennyiben értetek egyet a szövegben olvasottakkal, milyen tapasztalataitok és olvasmányélményetek támasztja alá, amit olvastatok, és mi kérdőjelezi vagy cáfolja azt!

SZABÓ ZOLTÁN: SZERELMES FÖLDRAJZ „Földi”, ez a szó személyes emlékekre utal, közös élményekre és közös hangulatokra, melyek életünket körülvették, közös és mindnyájunk által ismert éghajlatra, melyben kedélyünk és vérmérsékletünk kialakult, valamire, ami talán iskolánál, tanulmányoknál, megtanult történelemnél is jobban és korábban tanította azt, ami bennünk közös. „Földi”: ez a szó elsősorban a szülőföldre utal.

BABITS MIHÁLY: ÖRÖKKÉK ÉG A FELHŐK MÖGÖTT (VALLOMÁS HELYETT HITVALLÁS) Én hiszek a testvériségben: a színek együtt adják ki a képet, a hangok együtt adják a koncertet. Nemzet ne nemzet ellen harcoljon: hanem az ellen, ami minden nemzet nagy veszélye: az elnyomás és a rombolás szelleme ellen! Micsoda leckét kaptunk ebből éppen mi, magyarok! És micsoda hiba: másnak tenni, amit magunknak nem kívánunk – holott már avval, hogy másnak megtettük, ajtót nyitottunk neki, hogy velünk is megtörténhessék.

WEÖRES SÁNDOR: AZ ORSZÁGHOZ Amelyik nemzet fölényben akar lenni más nemzetek fölött: hóhérrá vagy bohóccá válik. [...] A legnagyobb csapás, ami egy népet érhet, ha egyoldalú irányítással az ítélőképességét tönkreteszik. Az ilyen nép elzüllik, és mennél vásáribb kalandor nyúl érte, annál könnyebben odadobja magát. Nincs az a kívülről jövő veszedelem, végigdúlás, évezredes elnyomás, amely ezzel fölérne.

S Z E L L E M I


CSOÓRI SÁNDOR: NOMÁD NAPLÓ A Kárpát-medencében mintha egy másféle, fordított munka is zajlana. Igazi múltépítés helyett – múltrombolás. S ha még ki-ki a magáét rombolná, de szinte kizárólag a másikét. Kimondott és ki nem mondott szavak keringnek a magasban s alacsonyan is: kiék ezek a fejfák? Kié itt ez az iszappal feltöltött templom? Útban van. Minek ezek a régi poharak, anyakönyvek? Minek a külön iskolák? A külön nyelvek? Csak azért, hogy a zavar növekedjék? Régen ti akartátok eltüntetni a lábnyomainkat, nem sikerült, majd mi most megmutatjuk, hogyan kell alapos munkát végezni. a) Olvassátok el magatokban a szöveget! Egyvalaki készüljön föl arra, hogy felolvassa az egész osztálynak. A feldolgozott szöveg: b) Foglaljátok össze a saját szavaitokkal: Milyen problémára keresi a választ az idézet szerzője? Mi a gondolatmenetének az egy mondatban összefoglalható lényege? c) Egyetértetek-e azzal, amit olvastatok? Milyen tapasztalataitok, olvasmány- vagy filmélményetek erősíti meg az olvasottakat, mi cáfolja vagy kérdőjelezi meg annak igazságát?

T/7.

62. oldal 45 PERC

Nemzet és nyelv

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Mondjuk el a diákoknak, hogy egy hosszú ideig emigrációban élő író vallomás értékű versét olvassuk el a nyelv fontosságáról, és egy nyelvész gondolatait arról, hogy milyen jövő vár a magyar nyelvre. A szövegek elolvasása után a diákoknak önállóan és írásban kell válaszolniuk a munkafüzet kérdéseire. • Minden diák csak az egyik – az A) vagy a B) betűjelű – kérdéssorral foglalkozzon! • Az A) feladatsort azoknak adjuk, akik személyesebb szöveget tudnak jobban írni, és akiket nem a nyelv elvi problémái érdekelnek, hanem az ember viszonya a nyelvhez. • A B) feladatsort azoknak szánjuk, akik a mai kultúra, az internet, a technika iránt inkább érdeklődnek. • Mindkét feladatsor több részből áll: mindkettőben először elemi szövegértési kérdésekre kell röviden válaszolniuk a diákoknak, majd két, illetve egy fogalmazást kell alkotniuk. • A Márai-vershez kapcsolódó kérdésre újraolvasás után azonnal válaszolhatnak, a Balázs Gézatanulmányrészletre vonatkozó második kérdésre viszont jobban fognak tudni válaszolni, ha információkereső újraolvasás során aláhúzással vagy címszavas vázlattal összeszedik a szövegből a szükséges információkat. • Bármennyire úgy tűnik is, hogy Balázs Géza szövege a nehezebb, a szöveghez kapcsolódó feladat nem nehéz, mert tételesen ki lehet gyűjteni a szövegből a válaszelemeket. Az összegzés elkészítésében segítenek a szöveg után közölt kérdések is. A Márai-vershez kapcsolódó kérdésre a választ

74

75


–


1 0 .

É V F O L Y A M

nem lehet kikeresni, csak kikövetkeztetni, ráadásul kívül esik a gyerekek hétköznapi tapasztalatain, élményvilágán. (4. szintű szövegértési feladat.) • Az óra végén szedjük be a tanulók munkáit, javítsuk ki, és adjunk rövid szöveges értékelést a szövegértés és a fogalmazás erényeiről és fogyatékosságairól! • Jó válaszelemeknek fogadjuk el a saját szavakkal megfogalmazott, de a lényegi jelentéstartalmakra utaló válaszokat. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A) csoport: reflektáló és személyes hangú szöveg írása; B) csoport: értekezés írása K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : információkeresés, a lényeges és lényegtelen elemek megkülönböztetése, reflektáló és személyes szövegkészítés, értekezés írása megadott témákkal M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegértési kérdéssor, írásbeli fogalmazás (reflektáló, érvelő és személyes szöveg írása) 7. Nemzet és nyelv Sokak szerint a nemzeti identitás megőrzésének egyik legfontosabb tényezője a nyelv. Nyelvünk szerepéről, állapotáról és jövőbeli sorsáról szólnak a következő szövegek: először egy részlet Márai Sándor versciklusából, majd egy részlet egy mai nyelvész, Balázs Géza tanulmányából. A) Márai Sándor verse

MÁRAI SÁNDOR: VERSES KÖNYV 1944–1945-BŐL Ötvenhét Otthon vagy? Hol vagy „otthon”? Csak a nyelvben, Minden más fonák, zavaros, homályos. Mint egy barokk képen – arany keretben Egy férfi –, idegen vagy és magányos. Sikered van és tudod: félreértés, Gáncsolnak, s nem tud fájni semmi sértés. A „Krisztiná”-ban polgár vagy, honos Szerkesztő úr s házrésztulajdonos. a) Néhány kérdés a szöveg megértésével kapcsolatban: •

Hol vagy „otthon”? – Milyen két jelentésre épít az idézőjeles „otthon” szó?

•

Melyik versbeli szó jelentése a következő: ’a szokásossal, a természetessel ellenkező, ellentétes, visszás’?

S Z E L L E M I


•

Melyik versbeli szónak van a következő két jelentése: (1) ’ott lakó’; (2) ’önmagát otthonosan érző’?

•

Mi lehet a versbeli idézőjeles „Krisztina”?

b) Fejtsd ki a véleményedet: Miért jelent az embernek az anyanyelve biztonságot? Miért pont egy háború idején (amikor Márai Sándor verse keletkezett) vagy emigrációban (a költő hosszas kényszerű külföldi tartózkodása idején) jelent olyan sokat?

c) Meséld el egy élményedet a magyar nyelvről! Keress olyan történetet, amikor az anyanyelv segítségedre volt valamilyen probléma megoldásában, vagy éppen ellenkezőleg, amikor az anyanyelv nem jó tudása gátolt valamiben!

Márai Sándor B) Balázs Géza írása a mai magyar nyelvről

BALÁZS GÉZA: MILYEN LESZ A NETM@GY@R? (részlet) A 20. században a média, a 21. században az informatika lesz legnagyobb hatással a nyelvekre. Még a médiahatásról sincs teljes körű tudomásunk, az informatikáról jószerével semmi. Persze mindkettőről elmondták már, hogy „isteni ajándék” meg hogy „a sátán eszköze”.

76

77


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Az informatikai forradalomnak minden eddiginél jellemzőbb sajátossága a gyorsaság. Az írásnak több ezer, a nyomtatásnak több száz év kellett a tömeges elterjedéshez. Ráadásul a mostani folyamat a korábbi kommunikációs változásoktól eltérően mindvégig átmenet marad. Szüntelen átalakulásra, módosulásra, idomulásra, azonosulásra kényszeríti felhasználóit, vagyis állandósul az alkalmiság és a változás. A tanuláshoz, az alkalmazkodáshoz időre van szükség, ezt a gyorsaság és az állandó átalakulás nem engedi meg. Az ipariból informatikaivá váló fogyasztói társadalom jelszava: juss hozzá, használd egy kicsit, dobd el, és tanuld újra az információs eszközeidet, szokásaidat (is). Csakhogy az információnak továbbra is – ha nem is egyedüli – hordozója a verbális (beszélt) nyelv. Ezzel kapcsolatban igaz: a verbális nyelv is visszaszorul a globális felfogást, érzékelést biztosító vizuális „nyelv” hatására, új képi forradalom is kopogtat. Nos, ezt is figyelembe kell vennie a verbalitásért,1 a nyelvért érzett felelősségtudatunkban. Ha van. A beszéd, az írás után újabb nyelvi minőség van tehát kialakulóban: az új „beszéltnyelviség”. Ez részben még írott alapú nyelv, de a technológiák fejlődésével már nem sokáig, illetve nem kizárólagosan. Ennek a másodlagos szóbeliségnek más a szerveződése, a grammatikája. Ma még csak smsüzenetekben és magán villámpostalevelekben csodálkozhatunk rá erre a nyelvváltozatra (sms-nyelv? netm@gy@r?), de már az élőbeszédben is felbukkannak elemei. A beszédbeli szleng terjedésével párhuzamosan szemünk előtt kialakult a szlenges írásbeliség (amely meglehetősen relativizálja2 a helyesírást, sőt általában az írást). Az informatika majd kinövi nyelvi gyermekbetegségeit, ahogy kinőtte a képújság az ékezetnélküliséget, ahogy ma már minden számítógépprogram ismeri a magyar betűket és többnyire az elválasztást is, úgy remélhetőleg az sms-hírszolgáltatásban is lehetőséget kapnak a hosszú magánhangzók, s már a mai technika is többet tud a pályaudvarokon hallható, a rossz magyar hangsúlyozású-hanglejtésű „beszédszintetizátornál.” Ám az új nyelvi minőség, az új beszéltnyelviség szókészleti, nyelvtani, sőt hangtani változások sorát indítja el. A nyelv változik – ez természetes folyamat, de az informatika által megtámogatott változás éppen sebessége vagy erőssége folytán a nyelv legalapvetőbb jellemzőjével, a hagyománnyal kerül összetűzésbe. Életünk talán gyorsítható egy kicsit (legföljebb több lesz a stressz), de a nyelvi változások feldolgozására, beépülésére, sőt az információk kiválogatására idő kell. Ha a kommunikációnk tovább gyorsul, felszínes információk és csökött3 nyelviség kusza halmazában fogunk élni. Az informatika átrendezi a társadalmakat, ezért is beszélünk informatikai társdalomról. A társadalom és a nyelv között szoros kapcsolat van. Kezdetben sokféle nyelvváltozat volt, az írásbeliség teremtette meg a köznyelveket, de nem kizárólagos jelleggel, mert mellette fennmaradtak a nyelvjárások, valamint további egyéb társadalmi, illetve etnikai nyelvváltozatok. Az informatika társadalmi és nyelvi hatásaival e köznyelvek felszámolójává válhat. Lehet, hogy megszűnnek a köznyelvek. Lehet, hogy megszűnnek az írásbeliséget, a tömegkommunikációt sikeresen túlélő nyelvjárások… Lehet, hogy az informatika által behálózott területeken egyetlen, népek fölötti (akár csenevész4 használatú) közvetítő nyelv lesz használatos, a maga környezetében pedig mindenkinek elegendő lesz egy, a hagyományra, a helyességre, a normativitásra5 nem ügyelő, csak az adott funkciónak megfelelő nyelvváltozat alkalmazása. […] (Forrás: http://www.ntk.hu)

1

verbalitás = itt: nyelviség, nyelvi képességek

2

relativizál = viszonylagossá tesz

3

csökött = fejletlen

4 csenevész = fejlődésben kórosan visszamaradt, satnya 5

normativitás = szabályokhoz igazodás, a szabályok betartása

S Z E L L E M I


a) Kérdések a szöveg megértéséről •

Milyen más szóval fejeznéd ki a szövegbeli szót: „villámpostalevelek”?

•

Milyen más szóval fejezi ki a szöveg a „másodlagos szóbeliség” kifejezést?

•

Megoldhatók-e a nyelvész szerint az sms-nyelv mai technikai-nyelvi problémái (például az ékezetek hiánya)?

•

Több vagy kevesebb nyelvjárás lesz-e a jövőben Balázs Géza szerint?

b) Olvasd el az alábbi kérdéseket, amelyek mind az elolvasott tanulmány gondolatmenetéhez kapcsolódnak. Írj összefüggő fogalmazást úgy, hogy az alábbi öt kérdést a fogalmazásod vázlatának tekinted, és megpróbálsz mindegyikre választ adni – de közben folyamatos szöveget alkotsz. • Mit jelent szerinted az, hogy a média és az informatika „isteni ajándék”, illetve „a sátán eszköze”? • Hogyan rendezi át az informatika a társadalmat? • Miért veszélyes a nyelv állapotára, ha egyre gyorsul az emberi kommunikáció? • Mit gondolsz, melyik nyelv alkalmas leginkább arra, hogy népek feletti közvetítő nyelv legyen? • Miért fontos vagy miért nem fontos a hétköznapi beszédben a normák, hagyományok betartása?

MEGOLDÁSI JAVASL AT: Márai Sándor: Verses könyv 1944–1945-ből – Ötvenhét a) Néhány kérdés a szöveg megértésével kapcsolatban: • Hol vagy „otthon”? – Milyen két jelentésre épít az idézőjeles „otthon” szó? Az első kérdés arra utal, hogy megszűnt a bizonyosság, a lakás, az otthon biztonságérzete. A szó két jelentése: 1. jelentés: helyhatározószó: ahol lakom; 2. jelentés: főnév: az ember meghitt lakása; ahol otthonosan érzi magát. • Melyik versbeli szó jelentése a következő: ’a szokásossal, a természetessel ellenkező, ellentétes, visszás’? fonák • Melyik versbeli szónak van a következő két jelentése: (1) ’ott lakó’; (2) ’önmagát otthonosan érző’? honos • Mi lehet a versbeli idézőjeles „Krisztina”? A szövegkörnyezetből kikövetkeztethetően valamilyen lakóhely, pl. város, városrész neve. S az életrajzi és földrajzi, Budapest-ismereti tudásunk ezt megerősíti: a Krisztina vagy Krisztinaváros Budán van, a Várhegytől nyugatra, központja a Krisztinavárosi templom. Balázs Géza: Milyen lesz a netm@gy@r ? a) Kérdések a szöveg megértéséről • Milyen más szóval fejeznéd ki a szövegbeli szót: „villámpostalevelek”?

78

79


• •

•

–


1 0 .

É V F O L Y A M

e-mail-ek (vagy e-mail-ok) Milyen más szóval fejezi ki a szöveg a „másodlagos szóbeliség” kifejezést? beszéltnyelviség Megoldhatók-e a nyelvész szerint az sms-nyelv mai technikai-nyelvi problémái (például az ékezetek hiánya)? Igen, és több múltbeli példát hoz a szöveg azt bizonyítandó, hogy a nyelv egésze változik meg, és nem az egyes technikai akadályok jelentik a legnagyobb kihívást a nyelv számára. Több vagy kevesebb nyelvjárás lesz-e a jövőben Balázs Géza szerint? Elképzelhetőnek tartja, hogy megszűnik a köznyelv és megszűnnek a nyelvjárások, s lehet, hogy kialakul egy népek fölötti, de igénytelen közvetítő nyelv.

T/8.

69. oldal 20 PERC

Játék a nyelvvel

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A 8. feladat látszólag nagyon nehéz, de ha alaposabban megvizsgáljuk a szöveg jelentését, könynyűvé válik. A munkafüzet kérdéseit bevezetendő először olvassuk fel hangosan a verset, és hallgassuk meg a diákok első reakcióit, értetlenségüket, furcsálkozásukat. Ezt követően párokban dolgozzanak a diákok a szöveg megértésén! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a konnotatív jelentés felfedezése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : verselemzés kérdéssorral 8. Játék a nyelvvel Milyen gondolatokat vet fel Kányádi Sándor egymondatos verse, epigrammája az egyén, a kisebb-nagyobb közösségek és a nemzet szempontjából?

KÁNYÁDI SÁNDOR: JÁTSZVA MAGYARUL aki megért s megértet egy népet megéltet

S Z E L L E M I


Kányádi Sándor Milyen jelentései vannak a címnek?

Csak a magyar nyelvű beszédre vonatkozhat a cím vagy más dolgokra is? Milyenekre?

Hány cselekvő van a versben?

Melyik cselekvőn múlik a kommunikáció sikere?

Milyen logikai viszony van az első két sor és a második két sor között?

Fogalmazd meg a vers tartalmát egy Ha…, akkor… szerkezetű mondatban!

Miért használt határozatlan névelőt a költő a nép szó előtt?

Fejezd ki szólással azt, amiről szerinted ez a vers szól!

Van-e olyan erkölcsi törvény, amely a személyközi kapcsolatokban működik, a társadalom egészében mégsem?

80

81


–


1 0 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁSI JAVASL AT: •

•

• •

•

•

• • •

T/9.

Milyen jelentései vannak a címnek? Magára a versre vonatkozó jelentés: játszva beszélek most magyarul; a szöveg tartalmára vonatkozó jelentés: játszva lehet magyarul beszélni, játékkal is lehet életet adni egy nemzetnek. Csak a magyar nyelvű beszédre vonatkozhat a cím vagy más dolgokra is? Milyenekre? A szövegbeli három ige nemcsak nyelvre vonatkozhat, hanem emberekre, történelemre is (megért és megértet), illetve a nemzet egészére (megéltet). Hány cselekvő van a versben? Lehet egy (aki megért és megértet), de lehet kettő (aki megért és aki megértet). Melyik cselekvőn múlik a kommunikáció sikere? Aki megért és aki megértet, vagyis magán a nyelvvel, történelemmel, emberekkel, másokkal jól bánni tudó emberen. Milyen logikai viszony van az első két sor és a második két sor között? Logikai viszony: következtetés; nyelvtani viszony: a második a főmondat, annak alárendelt alanyi mellékmondata az első két sorbeli tagmondat. Fogalmazd meg a vers tartalmát egy Ha…, akkor …szerkezetű mondatban! Például: Ha valaki képes megérteni az emberek baját, egy nép és más népek bajait, az képes arra, hogy segítsen a nép életén is. Miért használt határozatlan névelőt a költő a nép szó előtt? A nép bármely lehet, csak a vers címe vonatkoztatta a magyarra, de nem szűkítette le. Fejezd ki szólással azt, amiről szerinted ez a vers szól! Például: Nyelvében él a nemzet. Van-e olyan erkölcsi törvény, amely a személyközi kapcsolatokban működik, a társadalom egészében mégsem? Nagyon sok ilyet mondhatnak a diákok, érdemes biztatni őket, hogy minél konkrétabb és több ilyen helyzetet gyűjtsenek. (Például: Ne döntsön senki közös dolgokban anélkül, hogy mindenki elmondhatná a véleményét – egy családban mindenki elmondhatja, jó-e neki, ha átrendezik a lakást, egy társadalomban nem mondhatja el mindenki, jó-e neki, ha megváltoznak a közlekedés szabályai.) A vers végső olvasata sokféle lehet. Lehet, hogy azt olvassák ki belőle a tanulók, hogy felelősek vagyunk a másik emberért és a nagyobb közösségért is, lehet, hogy azt, hogy ebben a versben a demokratikus nemzetiségi politika alapelvei fogalmazódnak meg, mások üzenetként értelmezhetik a művet a nem magyaroknak.

71. oldal 15 PERC

Jelképek

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Vezessük be úgy a feladatot, hogy olyan nemzeti ereklyékről fogunk beszélni, amelyekről vélhetően mindenkinek vannak valamilyen ismeretei, és megnézzük, mennyire teljesek ezek az ismeretek. • Alkossunk 3-4 fős csapatokat!

S Z E L L E M I


• Minden állítást kétszer olvassunk fel, és hagyjunk 20-30 másodpercet a válaszadásra! Minden csapat írja föl egy lapra a megoldásait! • A kérdéssor végeztével a csapatok adják tovább a válaszaikat az egyik ellenfél csapatnak, és tanári segítséggel javítsák ki a megoldásokat! • Előre elárulhatjuk, hogy az állítások között elvétve szerepel félig igaz vagy hamis válasz. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a kultúrtörténetei ismeretek mozgósítása, a történelemből, magyarból, énekből tanultak összekapcsolása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csoportos játék, vetélkedő, egymás ellenőrzése 9. Jelképek Minden nemzetnek vannak ereklyéi és jelképei, amelyeket különösen nagy, olykor kultikus6 tisztelet övez, s amelyek a hagyományokon keresztül az élet részeivé váltak. Ilyen például a Szent Jobb, a Szent Korona, ilyenek történelmi zászlóink és címereink, az írott szövegek közül pedig többek között a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom, a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal. Ha a nemzeti ereklye és jelkép írott szöveg, akkor illik azt ismerni, lehetőleg kívülről tudni vagy nagyon régi szöveg esetében egy-két sort idézni belőle. A következő feladatok a nemzeti ereklyeként és jelképként tisztelt tárgyakhoz és szövegekhez kapcsolódnak. Játsszunk: mit tudtok ezekről az ereklyékről? Igazak, félig igazak vagy hamisak a következő állítások? Jelöld totójelekkel a következő 12 állítást! (1 = igaz, 2 = félig igaz, X = hamis)

A magyar korona 1. Szent István koronája elveszett, eltűnt, hadizsákmányként III. Henrikhez került, aki visszaküldte Rómába. 2. A Szent Koronaként ismert klenódium7 12. századi, bár részei korábbiak. Alsó része bizánci eredetű, Dukasz Mihály ajándékozta 1074 körül I. Gézának. A felső koronarész, a latin korona I. István szentté avatása (1083) körül keletkezett.

6

kultikus = hitélethez, vallásgyakorlathoz tartozó

7

klenódium = kincs, ereklye, az államhatalom jelképe

82

83


–


1 0 .

É V F O L Y A M

3. Magyarországon csak az a koronázás volt törvényes és elfogadott, amit a Szent Koronával az esztergomi érsek végzett. Ha ez nem így történt, akkor az a hatalom nem volt legitim.8 4. A koronát többször elásták, előfordult, hogy elvesztették, párnában lopták el vagy olajoshordóba rejtették.

A Szent Jobb 5. 1083-ban, szentté avatásakor, László király jelenlétében felnyitották István király székesfehérvári szarkofágját, s a Szent Jobb leválasztása akkor történt. 6. A Szent Jobb a tatárjárás vagy a török hódoltság idején Dubrovnikba (Raguzába) került, ahonnan Mária Terézia császárnő 1771-ben szerezte vissza. 7. A Szent Jobb őrzési helye jelenleg Esztergom vagy Budapest.

Hadizászló Rákóczi korából 8. Történelmi hadizászlóink között Bocskai, Bethlen vagy Rákóczi korában piros-fehér-zöld színű zászló nem volt, a legkorábbi háromszínű zászló 1848-as.

8

legitim = törvényes

S Z E L L E M I


9. Magyarországon József nádor első felesége, Alexandra Pavlovna a francia trikolór9 mintájára kezdeményezte, hogy nemzeti lobogónk színe a piros, a fehér és a zöld legyen. 10. A nemzeti zászlóról több törvény is született, de a nemzeti himnuszról nincs törvényünk. Kölcsey Himnuszát a népakarat emelte nemzeti énekünkké. 11. A Himnuszt énekelni is, szavalni is könnyebb, mint a Szózatot. 12. Erkel Ferenc a Szózat, Egressy Béni a Himnusz zeneszerzője.

MEGOLDÁSI JAVASL AT: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

igaz igaz igaz igaz igaz igaz félig igaz (Budapesten található) igaz igaz igaz Minden válasz helyes, valakinek az egyik, valakinek a másik nehezebb. A gyakoribb, hogy a Szózatot nehéz elénekelni. 12. hamis (a helyes válasz: éppen fordítva!)

T/10.

72. oldal 20 PERC

Nemzeti ünnepünk: március 15-e – Alternatív feladat (lásd a 11. feladatot)

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Válasszuk szét az osztályt aszerint, hogy inkább két 19. századi vagy inkább egy 20. század végi szöveggel lenne-e hasznosabb foglalkozniuk. A Petőfi-vers és kézirat olvasása tradicionálisabb, de nagy pontosságot igénylő feladat, az Orbán Ottó-vers több jelenismeretet és nagyobb elvonatkoztatási képességet igényel. • A Petőfi-verssel foglalkozóknak hívjuk föl a figyelmét arra, hogy a munkafüzet kérdéseinek megválaszolásához el kell végezniük a prózai és a verses szöveg részletekre is kiterjedő vizsgálatát! • Először idézzék föl a verset a kézirat segítségével, általános iskolai emlékeiket mozgósítva! • A két feladat megbeszélése során a 10. feladatot elvégzők közül valaki először mondja föl – emlékezetét is használva, szükség esetén mások segítségével – a Nemzeti dal szövegét, és valaki olvassa föl a naplórészletet; ugyanígy az Orbán Ottó-vers megbeszélését is kezdjük a vers felolvastatásával. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : genetikus verselemzési készség (a mű keletkezésének és az elkészült mű struktúrájának és jelentésének összekapcsolása; olyan műelemzés, amely az alkotási folyamatot helyezi középpontba) 9

trikolór = a franciák piros, fehér és kék színű kokárdája; a Bourbon uralkodók kék és fehér színeihez az 1789-es forradalom alatt illesztették hozzá a vörös színt

84

85


–


1 0 .

É V F O L Y A M

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Ez nagyobb pontosságot, részletező megfigyelést igénylő feladat – olyan diákoknak adjuk, akik ebben jártasabbak. M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : összehasonlító elemzés kérdéssor segítségével 10. Nemzeti ünnep: március 15-e Olvassátok el Petőfi 1848-as naplórészletét és a Nemzeti dal egy részletét. Milyen hasonlóságot találtok a két szöveg között? A vers kéziratának másolatát közöljük.

RÉSZLET PETŐFI SÁNDOR NAPLÓJÁBÓL Pest, március 17. 1848. Évek óta csaknem kirekesztőleges olvasmányom, reggeli és esteli imádságom, mindennapi kenyerem a francia forradalmak története, a világnak ez új evangyélioma,10 melyben az emberiség második megváltója, a szabadság hirdeti igéit. [...] Világosan láttam, hogy Európa naponként közeledik egy nagyszerű, erőszakos megrázkódtatáshoz. Ezt többször leírtam, még többeknek elmondtam. Senki sem hitte jövendölésemet, sokan kinevettek érte, általjában11 golyhónak12 neveztek, de azért folyvást élt bennem ama hit, s úgy voltam, mint az állatok a földindulás13 vagy napfogyatkozás előtt [...] A Nemzeti dalt március 13-án írtam, azon lakomára, melyet az ifjúság március 19-én akart adni, mely azonban az eddigi események következtében szükségtelenné válván, elmarad. Míg én az egyik asztalnál a Nemzeti dalt írtam, feleségem a másik asztalnál fejkötőt14 varrt magának.

10 evangyélium = evangélium; szent szöveg, szent irat 11 általjában = általában, rendszerint 12

golyhó = buta ember

13

földindulás = földrengés

14

fejkötő = főkötő; női viselet, kendőből sapkaszerűen készített ruhadarab hajban

S Z E L L E M I


•

Mire következtettek abból, hogy Petőfi a vers kéziratának szövegét csak egy helyen javította?

•

Milyen céllal készült a prózai szöveg és milyen céllal a vers?

•

Mikor készültek az egyes szövegek?

•

Mi az összefüggés a keletkezés időpontja és a szövegek hangulata között?

•

Miben hasonlít és miben különbözik a két szöveg hangulata?

•

A hasonlóság vagy a különbség az erősebb a szövegek hangulatában?

•

Ad-e magyarázatot a naplórészlet a vers sodró lendületére, mámoros örömére?

86

87


–


1 0 .

É V F O L Y A M

•

Melyek a prózai szöveg kulcsszavai?

•

Melyek a vers kulcsfogalmai?

•

Milyen hasonlóságokat vesztek észre a szókincsben, fogalomkincsben?

•

Milyen eltéréseket vesztek észre a szókincsben, fogalomkincsben?

•

Mennyiben más az én nézőpontja a két szövegben?

•

Hogyan összegeznétek: melyek a legfontosabb gondolataitok a versről és Petőfi naplóbejegyzéséről?

MEGOLDÁSI JAVASL AT: • •

• •

•

•

• • • •

Mire következtettek abból, hogy Petőfi a vers kéziratának szövegét csak egy helyen javította? Gyorsan, egy lendülettel írhatta. Milyen céllal készült a prózai szöveg és milyen céllal a vers? Magáncélra a prózai (mint napló), vagy ha nyilvános közlésre (mint író, közember naplója), akkor is az események utólagos értelmezését kísérli meg. A vers nyilvános előadásra és nyomtatásra, terjesztésre készült. A vers ezért retorikus, a prózai szöveg visszaemlékező. Mikor készültek az egyes szövegek? A vers a forradalom előtt, a naplóbejegyzés a forradalom után. Mi az összefüggés a keletkezés időpontja és a szövegek hangulata között? A vers felfokozott hangulatú, lelkes és lelkesítő, a prózai büszke, mámoros, de elemző, felidéző is. Miben hasonlít és miben különbözik a két szöveg hangulata? A nagyszerűség érzése hatja át mindkettőt, de míg a vers jelen idejű, addig a napló szövege múlt idejű. A hasonlóság vagy a különbség az erősebb a szövegek hangulatában? Vitakérdés – hallgassuk meg az érveket és ellenérveket! Véleményünk szerint a lelkesedés légköre hatja át a naplóbejegyzést is, ezért a rokon vonásokat – a műfaji különbségek ellenére is – jelentősebbnek tartjuk. Ad-e magyarázatot a naplórészlet a vers sodró lendületére, mámoros örömére? A szabadság eszméje, a forradalmak története, a megrázkódtatás előérzete. Melyek a prózai szöveg kulcsszavai? Szabadság, új evangyéliom, megrázkódtatás, földindulás. Melyek a vers kulcsfogalmai? Magyar, rabság, szabadság. Milyen hasonlóságokat vesztek észre a szókincsben, fogalomkincsben?

S Z E L L E M I

•

•


Az egyéni élet és a szabadság általános eszméjének ellentéte. Milyen eltéréseket vesztek észre a szókincsben, fogalomkincsben? A naplójegyzet az eszme, a forradalmi gondolat keletkezését, belső erejét mutatja be, a vers célja a másokra gyakorolt hatás. Mennyiben más az én nézőpontja a két szövegben? Az egyikben magát a népvezért halljuk az események közepette, a másikban a győztes népvezért.

T/11.

75. oldal 20 PERC

Vers az egymásrautaltságról – Alternatív feladat (lásd a 10. feladatot)

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Válasszuk szét az osztályt aszerint, hogy inkább két 19. századi vagy inkább egy 20. század végi szöveggel lenne-e hasznosabb foglalkozniuk. A Petőfi-vers és kézirat olvasása tradicionálisabb, de nagy pontosságot igénylő feladat, az Orbán Ottó-vers több jelenismeretet és nagyobb elvonatkoztatási képességet igényel. • A két feladat megbeszélése során a 10. feladatot elvégzők közül valaki először mondja föl – emlékezetét is használva, szükség esetén mások segítségével – a Nemzeti dal szövegét, és valaki olvassa föl a naplórészletet; ugyanígy az Orbán Ottó-vers megbeszélését is kezdjük a vers felolvastatásával. • Szorgalmi feladatként adjuk, hogy ha van az osztályban hangszeren játszó, a zene iránt érdeklődő diák, megzenésítheti a verset. A szorgalmi feladat elvégzését mindenképpen jutalmazzuk! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegértési képességfejlesztés, a konnotatív jelentéstartalmak felfedeztetése, szövegelemzésre épített vita C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Az előző feladat volt a nagyobb pontosságot, részletező megfigyelést igénylő feladat; ez olyan, amelyikben a mai társadalmi kérdések iránt nyitottabb, a szöveggel bátrabban dolgozó diákok lehetnek sikeresebbek. M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegelemzés kérdéssorral; vitakör 11. Vers az egymásrautaltságról Olvassátok el Orbán Ottó Kis ország-blues című versét, majd válaszoljatok a kérdésekre!

ORBÁN OTTÓ: KIS ORSZÁG-BLUES15 hasonlítok rád kis ország kis ország viselem orcád kis ország kis ország

15

blues = a jazz egy irányzata: amerikai néger eredetű zene; melankolikus hangulatú lassú tánc

88

89


–


1 0 .

É V F O L Y A M

háborúd mocskát kis ország kis ország Csoóri vagy Konrád16 kis ország kis ország bősz haragszomrád kis ország kis ország pártok és porták kis ország kis ország vályogon egy sor nád kis ország kis ország költők és kocsmák kis ország kis ország krónikák kották kis ország kis ország századok roncsát kis ország kis ország szétvetné sorsát kis ország kis ország az öntőformát kis ország kis ország mentve egy morzsát kis ország kis ország kolduson condrát17 kis ország kis ország húzzák és vonják kis ország kis ország porban hurcolják kis ország kis ország ebeknek dobják kis ország kis ország ki-ki a koncát kis ország kis ország szétmarakodják kis ország kis ország szétkaszabolják kis ország kis ország A vers keletkezési ideje: 1992

16 Csoóri vagy Konrád = Csoóri Sándor (1930–) költő, a népies irodalom szimbolikus vezéralakja. Konrád György (1933–) író, a liberális, baloldali szellemiségű értelmiség szimbolikus vezéralakja. A nevek rejtett utalások arra, hogy az irodalomban is voltak, vannak, lehetnek éles szemléleti különbségek. 17 condra = rongyos, piszkos ruha; fekete daróckabát; átvitt értelemben szajha

S Z E L L E M I


a) Vizsgáljátok meg alaposan a vers szövegét! •

Keressetek olyan szövegbeli utalásokat, amelyek belső háborúskodásra, embercsoportok ellentéteire utalnak!

•

Keressétek ki azokat a kulcsszavakat, amelyek kifejezik, hogy a kis ország mindig kiszolgáltatott!

•

Keressetek olyan részleteket, amelyek a beszélő hazarendeltségéről, hazaszeretetéről szólnak!

•

Keressetek olyan szövegrészeket, amelyek a haza, Magyarország értékeire utalnak!

b)

A szöveg részletes vizsgálata után rendezzetek vitát a csoportban az alábbi három vitakérdésről! A vita után számoljatok be az osztály egészének arról, milyen fontos érvek és gondolatok hangzottak el! Miért írhatta blues-formában, refrénnel, ilyen különleges, ritmikus formában a verset a költő? Mi ennek a hatása? Vitassátok meg, tekinthető-e ma Magyarország „századok roncsának”? Lehet-e úgy szeretni a hazát, hogy az ember megmutatja a hibáit?

• • •

Feljegyzések, gondolatok, megfigyelések:

MEGOLDÁSI JAVASL AT: a) •

•

• •

b)

Vizsgáljátok meg alaposan a vers szövegét! Keressetek olyan szövegbeli utalásokat, amelyek belső háborúskodásra, embercsoportok ellentéteire utalnak! Pl. háborúd mocskát (itt fontos a személyrag! az egyes szám és a személyrag nem külső háborúra utal!); Csoóri vagy Konrád; bősz haragszomrád; pártok és porták; húzzák és vonják; ki-ki a koncát; szétmarakodják; szétkaszabolják Keressétek ki azokat a kulcsszavakat, amelyek kifejezik, hogy a kis ország mindig kiszolgáltatott! Pl.. fontos az általános alanyra utaló többes szám harmadik személyű igealak az igékben, ami kifejezi a haza passzív voltát ezekben az eseményekben: húzzák és vonják; (porban) hurcolják; (ebeknek) dobják; szétmarakodják; szétkaszabolják Keressetek olyan részleteket, amelyek a beszélő hazarendeltségéről, hazaszeretetéről szólnak! Pl. hasonlítok rád; viselem orcád Keressetek olyan szövegrészeket, amelyek a haza, Magyarország értékeire utalnak! Pl. vályogon egy sor nád; költők és kocsmák; krónikák kották A szöveg részletes vizsgálata után rendezzetek vitát a csoportban az alábbi három vitakérdésről! A vita után számoljatok be az osztály egészének arról, milyen fontos érvek és gondolatok hangzottak el!

90

91


• • •

–


1 0 .

É V F O L Y A M

Miért írhatta blues formában, refrénnel, ilyen különleges, ritmikus formában a verset a költő? Mi ennek a hatása? Vitassátok meg, tekinthető-e ma Magyarország „századok roncsának”? Lehet-e úgy szeretni a hazát, hogy az ember megmutatja a hibáit? A megbeszélés során ügyeljünk arra, hogy a beszélgetés ne váljon aktuális politikai csatározássá! Lehetséges a verset összevetni a Himnusz tartalmával is: léteztek-e már akkor az Orbán Ottó-vers által felvetett társadalmi problémák, és hogyan gondolkodtak ezekről a reformkorban, hogyan gondolkodunk ma.

T/12.

78. oldal 5 PERC

Kilépőkártya

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A nemzeti örökségünkről szóló néhány óra befejeztével gondolják át a diákok, mit tanultak, milyen új gondolatok ragadtak meg bennük! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : reflektálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya 12. Kilépőkártya Sorolj föl legalább három olyan gondolatot, amelyet a hazáról szóló órákon hallottál, amelyek megragadtak benned!

6. EURÓPAI ÖRÖKSÉGÜNK R ÁHANGOLÓDÁS Mit jelent Európa? T/1.

79. oldal 8 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Kérdezzük meg a diákokat, hogy milyen jelentéseit ismerik az Európa szónak és az európai melléknévnek! • A feladat elvégzése után azonnal adjuk föl házi feladatnak a 2. feladatot! • A diákok feladata lesz összehasonlítani saját, előzetes tudásukat a szótárokból megtudható információkkal. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : az előzetes tudás mozgósítása, más tantárgyból nyert ismeretek előhívása és összekapcsolása M u n k a f o r m á k : páros munka 1. Mit jelent Európa? Az Európa szót több különféle értelemben használjuk. Próbáld meghatározni, mit jelenthet földrajzi, történelmi, politikai és kulturális értelemben! Európa – mint földrajzi név: – mint történelmi fogalom: – politikai értelemben: – mint kulturális fogalom:

T/2.

79. oldal 7 PERC

Európa – a lexikonok tanúsága szerint

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Hívjuk föl a diákok figyelmét arra, hogy vannak szavaink, amelyeket unos-untalan használunk, és néha érdemes utánajárni annak, pontosan mit is jelentenek ezek a szavak.

93


–


1 0 .

É V F O L Y A M

• Hívjuk föl a figyelmet arra is, hogy a házi feladatban több jelentésre kérdezünk rá, mint amennyit órán megkérdeztünk. • Beszéljünk előre az iskolai könyvtárossal, hogy készítsen össze olyan lexikonokat, szótárakat, amelyekben a diákok könnyen utána tudnak nézni a szó jelentéseinek. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : az előzetes tudás mozgósítása, más tantárgyból nyert ismeretek előhívása és összekapcsolása, a fogalmi gondolkodás fejlesztése, keresés szótárakban C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka, lexikon- és szótárhasználat 2. Európa – a lexikonok tanúsága szerint Nézzetek utána az értelmező szótárban és lexikonokban, hogy mit jelent az Európa szó! Próbáld meghatározni, mit jelenthet földrajzi, történelmi, politikai és kulturális értelemben! Európa – mint földrajzi név: – mint történelmi fogalom: – politikai értelemben: – mint kulturális fogalom: – a görög mitológiában: – az Európa tulajdonnévből képzett melléknév: európai:

MEGOLDÁSI JAVASL AT: • • • • •

•

•

Az értelmező szótár csak az európai címszót tartalmazza főnévként és melléknévként (Európában élő, onnan származó ember; illetve Európához tartozó, ott kialakult). Az Európa szó eredetét nem ismerjük pontosan, talán sémi eredetű, és ’sötétség’-et vagy ’napnyugtá’-t jelent, de lehet, hogy görög, és a jelentése ’széles arcú’. Általános lexikonokban találjuk a szó mitológiai, földrajzi és történelmi jelentését. Az ókorban Európa egyaránt jelentett személyt és földrajzi kifejezést. Európé föníciai királylány volt, Türosz királyának, Agenórnak a lánya. Zeusz beleszeretett a lányba, aranyszőrű bika képében a hátára vette, és Kréta szigetére vitte. A krétai király felesége lett, de három gyereket szült Zeusznak. Jutalmul róla nevezték el Európát. (Sok diák ismerheti Varga Miklós A vén Európa című dalát, melyben Európa büszke nőalak. Európa elrablását a képzőművészet is feldolgozta.) Földrajzi értelemben Európa eredetileg a görög szárazföldet jelentette, szemben a szigetekkel. Ahogy a görög gyarmatosítás kiterjedt északra és nyugatra, Európa területe egyre nőtt, azonban nem terjedt ki Ázsiára és Észak-Afrikára. A világnak ezt a hármas felosztását vette át Hérodotosz, majd később a római történetírók. Európa keleti határa egyértelmű földrajzi határvonal híján sokáig bizonytalan volt. A középkorig a Don folyót tekintették határfolyónak, később az Urál hegységet.

E U R Ó P A I

•

T/3.


Az európait a történelemben gyakran állítják szembe a barbárral, ilyen értelemben az európai a kulturált szinonimája. Eszközök: lexikonok, szótárak az iskolai könyvtárban.

80. oldal 5 PERC

Magyarok Európában

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Vitakérdésként vessük föl Magyarország hovatartozásának kérdését! Jelezzük, hogy ez komoly történelmi és politikai vitakérdés, és az egyes öndefiníciós kísérleteknek komoly szellemi következménye van. • Ne időzzünk sokáig ennél a feladatnál, inkább csak irányítsuk diákjaink figyelmét a problémára! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : más tantárgyból nyert ismeretek előhívása, vitakultúra C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita, beszélgetés 3. Magyarok Európában Magyarország szerintetek európai, kelet-európai, közép-európai vagy a Nyugathoz tartozó ország?

T/4.

80. oldal 10 PERC

Gondolatok Európáról

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Olyan idézeteket olvashatunk, amelyek arra döbbentenek rá bennünket, hogy Európa sok tekintetben nem homogén, nem egységes, hanem sokféle, olykor egészen szélsőséges ellentétek kontinense, kohója. Az idézetek kapcsán ellentétpárokban is megragadható az európaiság. Az a kérdés, hogy ti milyen ellentétpárokat fedeztek fel az idézetekben. • Olvastassuk föl az egyes idézeteket a diákokkal! Amelyiket a felolvasás során nem érti (ez valószínűleg Esterházy Péter szövege lesz), azt olvastassuk föl másodszor is, s ha ekkor is gondot okoz, a tanár olvassa föl. • A beszélgetés tétele meglehetősen szubjektív állítás, kicsit azt a nézőpontot tükrözi, hogy a világ közepe mindig ott van, ahol mi élünk. Ez az egyén szempontjából érthető, de természetesen nem objektív igazság.

94

95


–


1 0 .

É V F O L Y A M

• Valószínű, hogy a feladat megoldását kérdésekkel kell segítenünk. Fontos, hogy minden tanuló olvassa végig mind a négy idézetet. • A feladathoz kapcsolódóan megkérhetjük a diákokat, beszélgessenek szüleikkel, felnőttekkel arról, milyen volt kelet-európainak lenni 15-20 évvel ezelőtt és milyen ma. A beszélgetéshez jó alap, kiindulópont Tóth Krisztina Kelet-európai triptichon című, nemsokára előkerülő verse (lásd a 7. feladatot). K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a szövegek mögöttes tartalmának, jelentésének felfedése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka és frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kiscsoportos szövegértelmezés, jegyzetkészítés 4. Gondolatok Európáról Olvassátok el a következő, 20. századi és kortárs magyar íróktól, publicistáktól származó gondolatokat az európaiságról! a)

ESTERHÁZY PÉTER: A LÉLEK MÉRNÖKE „Kelet-Európával foglakozom.” Ez a hányaveti kijelentés ugyanolyan, mintha az ütött-kopott, rozsdafoltos fürdőkádba zárt, a Szenteste kivételével némaságra kárhoztatott halacska így szólna: a fürdőkáddal foglalkozom. Ráadásul a bennünket körülfolyó piszoknak nincs is valamilyen meghitt, otthonos jellege: a víz jéghideg, s minduntalan életnagyságú hadihajókat kell kerülgetnünk. b)

ILLYÉS GYULA BESZÉLGETÉSE TÁBORI PÁLLAL Tizenötmilliós népnek a fia vagyok s a gondolatom az, hogy épp az utóbbi században a kis népek kerültek erkölcsileg fölénybe a nagy népekkel szemben, pusztán azért, mert a bűnöket, hibákat, a tévedéseket a sors a nagy népekkel követteti el. [...] A nagy népek erkölcsileg kisebbségben vannak [...] azért, mert őnékik van a világ kormányzása a kezükben, és ez a kormányzás rosszul megy. c)

KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL: MAGYAR PANORÁMA Egyre szilárdabban hiszem, hogy irodalmunk nem azért oly kevéssé ismert külföldön, mivel Európa nem tud magyarul, hanem azért, mert mi nem tudunk európaiul. d)

ORBÁN OTTÓ: EURÓPA Mindig fáztam ettől a szótól. A harmincas években az a megállapítás, hogy valami európai, annyit jelentett: francia. [...] Hát az előző századokban? Milyen véres lecke volt megtanulni, hogy Európa nemcsak a Notre Dame, hanem Balmazújváros is! Amerikában mégis európai voltam. (Az idézetek forrása: Erki Edit: Magyar idézetek könyve. Officina Nova, 1991. 239–241. old.)

E U R Ó P A I


Fogalmazzátok meg, milyen ellentmondásokról beszélnek az egyes szövegek! a) Esterházy Péter szerint:

b) Illyés Gyula szerint:

c) Kolozsvári Grandpierre Emil szerint:

d) Orbán Ottó szerint:

MEGOLDÁSI JAVASL AT: Az egyes szövegekben főleg az alábbi ellentétek kerülhetnek majd elő: • A) Szegény Európa és gazdag, fejletlen és fejlett (Kelet-Európa a szegénység, elmaradottság szinonimája). • B) Kis népek és nagy népek lakóhelye, a politikában nagyobb és kisebb szerepet játszó népek otthona. • C) Nyelvben, kultúrában elzárkózó és nyitott kultúrájú (többnyelvű) Európa. • D) Más kontinenseken az európai lét ellentmondásosságát kevésbé érzékelik, a világ sok részén tisztelik az európai kultúrát.

T/5.

81. oldal 11 PERC

Magyar irodalom a nagyvilágban

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A diákok gyűjtsék össze 3-4 fős csoportokban, milyen gyerekkori olvasmányaik voltak nem magyar szerzőktől! A gyerekkori olvasmányokra később is építhetünk. • A szerzők és a könyvcímek felírásakor tanítsuk mind a nevek, mind a könyvcímek helyesírását (írjuk föl a neveket és címeket a táblára, a diákok javítsák ki a munkafüzetbe írottakat)! • A második és a harmadik kérdést olvastassuk fel a munkafüzetből, de ne beszéljünk róluk hoszszabban, csak vessük föl a problémát! • A magyar kultúra önmagába zártsága kapcsán valószínűleg felvetődik, hogy beszélünk-e idegen nyelveket, érdeklődünk-e más népek kultúrája iránt, utazunk-e, olvasunk-e, járunk-e moziba, színházba, kiállításra stb.; beszélgethetünk arról, hogy milyennek ismernek, gondolnak bennünket külföldön, mit tudnak rólunk.

96

97


–


1 0 .

É V F O L Y A M

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : meglévő ismeretek felidézése és összekapcsolása a témával C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka csoportban 5. Magyar irodalom a nagyvilágban Vesd össze a saját tapasztalataiddal a Londonban élő magyar nyelvész, Ardó Zsuzsanna alábbi gondolatait!

ARDÓ ZSUZSANNA: IRODALMI BŐSÉGSZARU (részletek) A magyarok számára a világirodalom klasszikusainak nevei már gyerekkortól otthonosan csengenek. Twist Olivér, Gulliver, Robinson Crusoe és Alice a gyerekirodalom más híres hőseivel együtt a magyar gyerekek meghitt barátai. És valóban, ha lenne vizsga az európai kulturális hagyományok ismeretéből, azon a magyar gyerekek színjelesen szerepelnének. Meggyőződésük, hogy Micimackó, a kis herceg és Asterix a szomszéd sarkon lakik, és – milyen más nyelven is beszélne, ha nem ékes magyarsággal? Hogy lehet akkor, hogy a magyar irodalom nagyságainak még ki kell verekedniük a helyüket az európai klasszikusok között? Nem csoda, ha a magyarok jogosnak érzik, hogy ezt a kérdéskört felvegyék félig öntudatlan nehezteléseik listájára. A magyar szépirodalom olyan géniuszaihoz képest, mint Arany János, József Attila, Radnóti Miklós, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, hogy csak néhányat említsünk, az angol, francia és német írók csak megbocsáthatatlanul szerencsésebbek voltak, hogy olyan széles piac számára hozzáférhető nyelven írtak, s így sikerült bekerülniük az egyetemes irodalmi köztudatba. A magyar válasz erre az igazságtalanságra az a meggyőződés, hogy a leghalványabb kétség sem férhet hozzá, hogy ha a világ sejtené, miről marad le, azonnal kitörne a magyar nyelvtanulási láz. Egyelőre azonban nem fenyeget ez a veszély. A magyar irodalom túlnyomó része, akárcsak a magyar kultúráé, a belátható jövőben is jól el lesz rejtve a magyar nyelv titokzatos misztériumába. (Az eredeti, teljes szöveg: Ardó Zsuzsanna: Európai akarsz lenni? Csináld magyarul! Biográf Kiadó, 1994. 137–139. old.) a) Nektek milyen gyerekkori olvasmányaitok voltak nem magyar szerzőktől? Melyik könyvet miért szerettétek? (A szerzőket és címeket írjátok össze, az indoklást nem kell felírni.)

b) Változott-e, oldódott-e a magyar kultúra önmagába zártsága az ezredfordulón? Mennyire ismerik a kultúránkat külföldön? c) Mit tehetünk mi, magyarok azért, hogy kultúránk révén is közelebb kerüljünk Európához?

E U R Ó P A I

T/6.


83. oldal 30 PERC

Koppány vezér és István király

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Alakítsunk hét csoportot – mind a hét csoport más feladatot kap, és a vers elemzése és értelmezése a különböző csoportmunkák összegezéséből áll majd össze. • A hét különféle feladat hét különféle munkát és beállítódást igényel: A) A vers szó szerinti megértéshez elengedhetetlenül szükséges feladat – az olvasat előállítása. B) A vers értéséhez elengedhetetlenül szükséges történelmi ismeretek összegyűjtése. C) A vers értéséhez szükséges szómagyarázatok, szóértelmezések. D) Verstani-formai feladat, a vers elrejtett hatásmechanizmusának vizsgálata. E) és F) Értelmezési feladat. G) Kultúrtörténetei és értelmezési feladat. • Miután a csoportok elvégezték a munkájukat, feltétlenül hallgassák meg egymás eredményeit, és röviden jegyzeteljék a többi csoport munkáját a jegyzetfüzetükbe! • A csoportmunkák végeztével beszélgessünk a versről és a magyar történelem lehetséges útjairól a megadott kérdések segítségével! A vita során segítségül hívhatjuk a T-táblázat módszerét: A KÖLTŐNEK IGAZA VAN, MERT…

A KÖLTŐNEK NINCS IGAZA, MERT...

• A vita során a diákok próbálják eldönteni, hogy melyik oldal tartalmaz erősebb igazságokat! • A szövegvizsgálat során jó, ha rájönnek a diákok, hogy a történelmünkhöz való viszonyunk, a pesszimizmus vagy az optimizmus, az életérzés nagyon is a mindenkori helyzetünk függvénye. Ha elég alaposan átrágtuk a versszöveget, akkor a T-táblázatból A költőnek igaza van, mert… oldal felerősödik. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : pontos szövegvizsgálat, empátia, mások életérzésének megértése, a véleményalkotás képessége a magyar történelem néhány alapkérdésében Célcsoport – differenciálás: A) A diákok a szöveg szó szerinti értését gyakorolják. B) A diákok kultúrtörténeti információkat gyűjtenek össze. C) A diákok régies vagy ritka szavakat magyaráznak meg. D) A diákok a versritmussal, rímeléssel, a versformával foglalkoznak. E) és F) A diákok az értelmezéssel foglalkoznak, és jól, pontosan, problémaérzékenyen kell fogalmazniuk. G) A diákoknak kultúrtörténeti ismereteiket kell mozgósítaniuk, és értelmezniük kell a szöveget. M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik-típusú csoportmunka, vita, T-táblázat S z ü k s é g e s e s z k ö z ö k : lexikonok, kézikönyvek István és Koppány nevéhez, értelmező kéziszótár vagy más egynyelvű szótár

98

99


–


1 0 .

É V F O L Y A M

6. Koppány vezér és István király A költők néha szokatlan szemléletükkel, nem szokványos kérdésfeltevésükkel gondolkodtatják el az olvasókat. Kányádi Sándor következő verse például történelmietlen gondolkodásra vall, hiszen a történelemben nem tehető fel az a kérdés, mi lett volna, ha… Az olvasónak mégis van mit átgondolnia. Olvasd el a verset, majd válaszolj a kérdésekre!

KÁNYÁDI SÁNDOR: MAGYAR HISTÓRIAI PILLANATOKRA 1. vajon ha koppány úr a győztes fölnégyeltette volna-e vajkot ki ha magyari nőt vesz asszonyául s nem hozza be európát pannóniába irtva már-már a nyelvet is nem hittünk-e vajon hiába ha bennünk az isten se hisz ha folyton folyvást önerőből kell újra s újra kezdenünk ha minden áldozat kevés vajon ha istván visszahőköl akkor is fölfeszíttetünk vagy mégis volna küldetés A vers keletkezési ideje: 1983

I. István és felesége, Gizella (szobor Veszprémben, 1938)

E U R Ó P A I


Feszty Árpád: Magyar lovas a) A vers szövegének megértése A) A versben nincsenek írásjelek, mégis úgy lehet olvasni, mintha tagolt, szerkesztett mondatok lennének benne. Tegyétek ki az írásjeleket, használjatok a kis és nagy kezdőbetűket!

B) Milyen történelmi hősökről szól a szöveg? Írjatok kislexikont a következő nevekhez és eseményekhez! (A kislexikon készítéséhez más lexikonokat, kézikönyveket, tankönyveket is felhasználhattok!) Koppány – Vajk – István – C) A vers szándékosan régiesebb, választékosabb nyelvet használ. Hogyan mondanátok mai magyar köznyelven? históriai – magyari – folyton folyvást – visszahőköl – fölfeszíttetünk – D) Mi lehet a vers versformája? Állapítsátok meg a rímeit, ritmusát! Meglepő-e, ha kötött versformáról van szó?

E) Fogalmazzátok át a vers tartalmát úgy, hogy három kérdő mondatot alkottok! (Más mondat nem lehet benne.)

10 0

101


–


1 0 .

É V F O L Y A M

F) Fogalmazzátok át a vers tartalmát úgy, hogy három kijelentő mondatot alkottok! (Más mondat nem lehet benne.)

G) Vizsgáljátok meg, milyen bibliai képre utal vissza a két utolsó versszak képe!

b) Gondolataink a vers kapcsán • Lehet-e, kell-e, értelmes dolog-e a keletiséghez ragaszkodni Európa szívében? • Használt-e a magyarságnak, hogy egyes királyaink házasságokkal, dinasztikus kapcsolatokkal akartak közeledni Európához? • Voltak-e végzetesen rossz döntéseink történelmünk során? • Kell-e a nyelvet félteni az idegen hatásoktól? • Mit mond a vers arról, hogy tudjuk-e a sorsunkat irányítani?

MEGOLDÁSI JAVASL AT: A) A versben nincsenek írásjelek, mégis úgy lehet olvasni, mintha tagolt, szerkesztett mondatok lennének benne. Tegyétek ki az írásjeleket, használjatok a kis és nagy kezdőbetűket! Egy lehetséges átirat (más mondattagolás is elképzelhető!): KÁNYÁDI SÁNDOR: MAGYAR HISTÓRIAI PILLANATOKRA 1. Vajon ha Koppány úr a győztes, fölnégyeltette volna-e Vajkot? Ki ha magyari nőt vesz asszonyául, s nem hozza be Európát Pannóniába irtva már-már a nyelvet is, nem hittünk-e vajon hiába, ha bennünk az isten se hisz? Ha folyton folyvást önerőből kell újra s újra kezdenünk? Ha minden áldozat kevés? Vajon ha István visszahőköl, akkor is fölfeszíttetünk, vagy mégis volna küldetés? B) Milyen történelmi hősökről szól a szöveg? Írjatok kislexikont a következő nevekhez és eseményekhez! (A kislexikon készítéséhez más lexikonokat, kézikönyveket, tankönyveket is felhasználhattok!) • Koppány – Koppány a magyar fejedelem, Géza fejedelem rokonának a fia volt. Géza halála után a szeniorátus elve alapján neki kellett volna örökölnie a hatalmat, de Géza és családja

E U R Ó P A I

• •


nem így gondolták, ők Vajkot (a későbbi Istvánt) választották. Géza halála után Koppány magának követelte a főhatalmat – a régi magyar törvényekre hivatkozva –, és fellázadt István ellen. Vajk – István király eredeti, pogány neve. István – I. (Szent) István király (eredetileg Vajk, élt kb. 975-től 1038. augusztus 15-ig). A magyar állam megalapítója, az első keresztény magyar király és a magyar keresztény egyház megszervezője. Halála után szentté avatták.

C) A vers szándékosan régiesebb, választékosabb nyelvet használ. Hogyan mondanátok mai magyar köznyelven? • históriai – történelmi • magyari – magyar • folyton folyvást – állandóan • visszahőköl – visszariad, megáll félúton • fölfeszíttetünk – fölfeszítenek minket (szenvedő igealak) D) Mi lehet a vers versformája? Állapítsátok meg a rímeit, ritmusát! Meglepő-e, ha kötött versformáról van szó? A vers két négy és két háromsoros versszakból áll. Az első nyolc sor rímképlete: két keresztrímes versszak, a hatsoros rímképlete abcabc. Ritmusa: négyes és ötödfeles jambusok váltakoznak. A látszólag kötetlen forma nagyon is kötött: szabályos szonett. E)

Fogalmazzátok át a vers tartalmát úgy, hogy három kérdő mondatot alkottok! (Más mondat nem lehet benne.) Egy lehetséges átirat: Mi lett volna, ha István nem veszi föl a kereszténységet? Mi lett volna, ha Koppány győz, és megmaradunk pogányoknak? Milyen lett volna a magyarság sorsa és történelme, ha egészen más utat választunk a magyar állam megalapításakor?

F)

Fogalmazzátok át a vers tartalmát úgy, hogy három kijelentő mondatot alkottok! (Más mondat nem lehet benne.) Egy lehetséges átirat: „Nem szükségszerűen alakult így a magyar történelem, lehetett volna más út is. A magyar történelem folyamatos áldozatvállalás és szenvedés, ám mindez nem volt szükségszerű. Elképzelhető lett volna a magyarságnak más küldetése is, nemcsak a kereszténység védelme.”

G) Vizsgáljátok meg, milyen bibliai képre utal vissza a két utolsó versszak képe! A fölfeszítés, az áldozatvállalás, a küldetés együttes említése a krisztusi előképre utal. Ezek szerint a magyar nemzetnek krisztusi sors jutott: föláldoznia önmagát másokért.

10 2

103


T/7.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

86. oldal 20 PERC

Kelet-európainak lenni… – Alternatív feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A vers tanári felolvasása előtt mondjuk el, hogy olyan verset olvasunk, amelynek témájáról, a kelet-európai létről bizonyára mindenkinek sok tapasztalata, élménye van. Használjuk ki a gyerekek vershez kapcsolható élményeit a feldolgozás során! • Hasznos beszélgetést folytathatunk arról, hogy európaiak vagyunk-e vagy sem, milyen dolgokon múlik az életminőség és az élettartam. • A versszöveghez rendelt képek sugallják, hogy a közös gondolkodásnak érdemes tágabb teret adni: Kelet-Európa ugyanis nem csak magyarokból áll. Ez a kettős (belső és külső, a saját etnikumon kívüli) nézőpont a Tóth Krisztina-verset is végigkíséri: az első rész többes szám első személyben, a második rész egyes szám első személyben szól, egy egyes szám második személyt megszólítva, a harmadik rész pedig szerepvers: egyes szám első személye megnevezett beszélő: egy román vagy albán (vagy más nemzetiségű?) asszony, Alina Moldova. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : az élet- és valóságismeret fejlesztése, annak tudatosítása, hogy a szövegértéshez világismeret is szükséges, empátia, nemzeti önismeret C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Csak olyan osztállyal vagy tanulócsoporttal végezzük el a feladatot, amelyik nem ijed meg egy nehezebb szövegű verstől és egy összetettebb problematikától! M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári felolvasás, kérdések megbeszélése irányított beszélgetésben 7. Kelet-európainak lenni… Olvassátok el otthon Tóth Krisztina alábbi versét, majd válaszoljatok a kérdésekre! A versben a rendszerváltás és az ezredforduló körüli idők élményköre sűrűsödik. Ha ezekre az évekre nem vagy csak csekély mértékben emlékeztek, beszélgessetek a vershez kapcsolódó kérdésekről szüleitekkel, felnőtt ismerőseitekkel!

TÓTH KRISZTINA: KELET-EURÓPAI TRIPTICHON1 I. Nevünket mondja a hangosbemondó és mi felpattanunk. Nevünket rosszul írják és rosszul ejtik, de mi készségesen mosolygunk. A szállodákból elhozzuk a szappant, az állomásra túl korán megyünk. Nehéz bőrönddel, bő nadrágban 1

triptichon = szárnyasoltár, három részből álló oltár, amelynek oldalsó lapjai, a szárnyai behajthatók

E U R Ó P A I

mindenütt ténfereg egy honfitársunk. Velünk mennek a vonatok rossz irányba, és ha fizetünk, szétgurul az apró. Határainkon félünk, azokon túl eltévedünk, de felismerjük egymást. Felismerjük a világ túlfelén is a kabát alatt átizzadt ruhát. Alattunk áll meg a mozgólépcső, szakad le a teli szatyor füle, és mikor távozunk, megszólal a riasztó. Bőrünk alatt, mint egy sugárzó ékszer ott a bűntudat mikrochipje. II. Tudom, hol laksz, ismerem azt a várost. Ismerem azt a fekete vízesést. Anyád a tetőre járt napozni, nyáron a bányatóban fürödtetek. Ismerem azt a láb nélküli embert aki a kapualjban lakik, ismerem azt az országot, ismerem vonatait, sírását, klór egét, savas esőit, lassú havazását, túlöltöztetett, sápadt csecsemőit. Tudom, hol laksz. Hiába élsz akárhol, csonkolt akácok szegélyezte út kísér álmodban, hogyha hazagondolsz. Ünnep múltán, mikor mint túl nehéz halottat, lábánál fogva vonszolják a fát, megállsz, nézed, ahogy a többihez hajítják. Tudom, mit látsz: emberi testek kusza halmát kinyújtott, sárga karjukon egy-egy ottfelejtett ékszerrel: kék-arany kifosztott szaloncukorpapírral. III. A nevem Alina Moldova. Kelet-Európából jöttem, magasságom 170 centiméter, várható életkorom 56 év. Fogaimban amalgámtömést,2 szívemben öröklött szorongást hordok. Angolomat nem értik, franciámat nem értik, 2

amalgámtömés = amalgám: fém és higany ötvözete, fogak tömésére használják


10 4

105


–


1 0 .

É V F O L Y A M

akcentus nélkül csak a félelem nyelvét beszélem. A nevem Alina Moldova. Szívbillentyűm őrizetlen sorompó, ereimben mérgek keringnek, várható életkorom 56 év. Tízéves fiamat elbírom, szerzek lisztet, mozgó vonatra szállok. Megüthetsz, rázogathatsz, csak a fülbevalóm zörög, mint levált alkatrész a még forgó motorban. A vers keletkezési ideje: 2006

Székely férfiak

Albán kislány

E U R Ó P A I


Aláírás: Bosnyák férfi

Aláírás: Lett nő

Aláírás: Albán asszonyok A vers és a képek alapján beszélgessünk a következő kérdésekről: • Miből adódik szerintetek, hogy a kelet-európai (például egy magyar) ember nehezen tudja magát megértetni idegen nyelveken? • Miért kelthetett félelmet egy határátlépés az emberekben 20-30 évvel ezelőtt? Változott-e az utóbbi években a helyzet? • Az emberi szabadságnak milyen korlátjai, határai voltak (és vannak?) a vers szerint a kelet-európai ember számára? • Értelmezd a vers következő mondatait: – „akcentus nélkül / csak a félelem nyelvét beszélem” – „Ereimben mérgek keringnek” • Miért lehet olyan rövid a várható élettartam egyes kelet-európai országokban? • Miért érezheti magát, életét a versben megszólaló Alina Moldova gépiesnek? Jegyzetek, gondolatok, megfigyelések:

10 6

107


T/8.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

90. oldal 35 PERC

A nemzeti és nemzetek feletti gondolat konfliktusa

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Fogalmazzuk meg problémaként azt a kérdést (a nemzetek feletti és a nemzeti elvek összehangolásának kérdését), amiről a két szöveg és a vita szól! • Olvassuk fel a két értelmezendő szöveget! • Ezután osszuk el a két szöveget a csoportok között: mindkét szöveget ugyanannyi csoport kapja! • A csoportok önállóan dolgozzanak az a) és b), illetve a c) és d) feladattal! Elkészültük után beszéljük meg a megoldásokat! A szövegek lényegét összefoglaló mondatok mindegyikét hallgassuk meg, mert ez nehéz feladat! • Ezt követően bontsuk az osztályt négy csoportra! A négy csoport készüljön fel a vitára oly módon, hogy a munkafüzetben lévő szempontokat vegyék figyelembe! • A csoportmunka alatt sétáljunk a gyerekek között, és figyeljük, hogyan haladnak! Ha kérik, segítsünk, ha nem dolgoznak, akkor próbáljuk elindítani a gondolkodásukat. • A nyílt vitához minden csoport jelöljön ki egy szóvivőt, aki használhatja a csoport által készített jegyzeteket, aki képviseli a csoport álláspontját és érveit az egész osztály előtt lezajló vitában. • A vita alatt legyen egy időmérő, aki jegyzi, melyik vitázó mennyi időt használt fel. Minden vitapartner összesen 3-3 percet beszélhet. • A végén az osztály együtt értékelje a vitát, a felkészülést, a vitastílust, majd fogalmazzák meg a legfontosabb tartalmi tanulságokat! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a régies szövegek megértése segítséggel, valamint a meglévő háttérismeretek aktivizálásával; vitakészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportos és frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szójelentés és jelentés-meghatározás összekapcsolása; szöveg lényegének összefoglalása; felkészülés strukturált vitára; strukturált vita 8. A nemzeti és nemzetek feletti gondolat konfliktusa Európa és az emberiség közös kultúrája, a nemzetek feletti közös kultúra problémája régóta foglalkoztatja a magyar költőket, írókat és gondolkodókat is. Kérdések segítségével értelmezzétek a következő két szöveget, Széchenyi István és Arany János gondolatait!

SZÉCHENYI ISTVÁN: NAGY MAGYAR SZATÍRA (részlet) Minden nemzetnek, mely életre való, megvan saját jelleme, melybül ha kirángatják, kicsigázzák, nem lesz belőle egyéb, mint Schiller szerint kilombikált törköly. [...] Csak buta vagy az igen sok tudomány által kificamlott eszű képzelgő ringathatja magát azon csalfa aberrációban, mihez képest nemzeteket úgy lehetne egybekeverni és összeolvasztani, mint a spanyol elkészíti olla potridáját, és a tűz közelében elolvad a zsír.

E U R Ó P A I


Egyedül némi legmagosb fokra kiképzett egyéniségek veszthetik el a nemzetiségüket egy bizonyos pontig anélkül, hogy ezáltal becsükben csorba támadna. Így például az egészen kiképzett magyar, angol, francia, német, muszka közt alig lesz valami nemzetiségi különbség; míg bizonyos lángeszűek megszűnnek valami nemzetnek sajátjai lenni, de az egész emberi nem kincseivé válnak. És ez helyes, mert ezek alkotják azon kapcsot, mely nemzeteket egybenfüggő láncolatba fűz. A szöveg keletkezési ideje: 1857 (Forrás: Széchenyi István: Nagy magyar szatíra. Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. Magyar Történelmi Társulat Bp., 1922. II. kötet, 23. old.) a) Olvassátok el a fenti szöveget, majd keressétek ki az alábbi szavak jelentését a felsorolt jelentések között! Régi és idegen szavak: 1. aberráció – 2. becs – 3. kiképzett – 4. kilombikált – 5. muszka – 6. olla potrida – 7. törköly – A szavak magyarázata, szójelentések: a) a szőlő kisajtolása után visszamaradt szilárd részek – b) betegség, eltévelyedés – c) érték – d) kifőzött, kisajtolt – e) művelt –

f) orosz – g) vegyes hús- és zöldségétel, nagy tál, amelyben a legkülönfélébb húsok és zöldségek vannak –

b) Fogalmazzátok meg egy-két mondatban, mi Széchenyi István írásának legfőbb gondolata!

Olvassátok el Arany János versének részletét, és válaszoljatok a feltett kérdésekre!

10 8

109


–


1 0 .

É V F O L Y A M

ARANY JÁNOS: KOZMOPOLITA KÖLTÉSZET (részlet) Nem szégyellem, nem is bánom Hogy, ha írnom kelle már, Magyaros lett írományom S hazám földjén túl se jár; Hogy nem „két világ” csodája – Lettem csak népemböl egy: Övé (ha van) lantom bája, Övé rajta minden jegy. Ám terjessze a hatalmos Nyelvét, honját, istenit! Zúgó ár az, mindent elmos, Rombol és termékenyít: De kis fajban, amely ép e Rombolásnak útban áll: Költő az legyen, mi népe, – Mert kivágyni: kész halál [...] És ne gondold, hogy kihalnak Sujtott népek hirtelen, Amíg össze-zeng a dalnok S a nemzeti érzelem. Tán veszélyt, vagy annak látszót Vélsz a honra tűnni fel: Hát van lelked, a szent zászlót Épen akkor hagyni el!? [...] A vers keletkezési dátuma: 1877 c) Olvassátok el a fenti szöveget, majd keressétek ki az alábbi szavak jelentését a felsorolt jelentések között! Régi és idegen szavak: 1. hon – 2. iromány – 3. jegy – 4. kelle – 5. kozmopolita – 6. lant – 7. össze-zeng –

E U R Ó P A I


A szavak magyarázata, szójelentések: a) harmóniában olvad össze, szép összhangzatot ad b) haza c) húros hangszer, a költészet szimbóluma d) írás, alkotás, műalkotás e) kellett f) tulajdonság g) világpolgári, nemzetek feletti d) Fogalmazzátok meg egy-két mondatban, mi az Arany János verséből vett részlet legfőbb gondolata!

e) A két szöveg elolvasása után rendezzetek vitát az alábbi témáról: ellentétben áll-e az összemberi a nemzetivel? Tarthatja-e magát valaki egyszerre embernek és magyarnak? A vitában használjátok fel az alábbi kérdéseket, szempontokat: • Szerintetek mi különbözteti meg nemzeti jellemünket, viselkedésünket, gondolkodásunkat, szokásainkat más nemzetektől? • Mit gondoltok, miért rejlik abban erő és életképesség, ha egy nemzet ragaszkodik a nyelvéhez és a kultúrájához? • Széchenyi szerint milyenféle emberek alkalmasak arra, hogy nemzeteket összekössenek, összekapcsoljanak? Te milyen európai tudósok, feltalálók nevére emlékszel? • Gyűjtsétek össze olyan ismert történelmi személyiségek, írók, művészek neveit, akiket annyira tisztelt a magyar köztudat, hogy még a nevüket is magyarosította, noha nem voltak magyarok! • Hogyan viszonyul Arany János ahhoz a tényhez, hogy kis nemzet fia? Mit tart a költő értelmes feladatának a nemzettel kapcsolatban? Jegyzetek, ötletek, gondolatok:

MEGOLDÁSI JAVASL AT: a)

Régi és idegen szavak: aberráció – b) betegség, eltévelyedés becs – c) érték kiképzett – e) művelt kilombikált – d) kifőzött, kisajtolt muszka – e) orosz olla potrida – g) vegyes hús- és zöldségétel, nagy tál, amelyben a legkülönfélébb húsok és zöldségek vannak törköly – a) a szőlő kisajtolása után visszamaradt szilárd részek

b)

Fogalmazzátok meg egy-két mondatban, mi Széchenyi István írásának legfőbb gondolata! Például: Széchenyi István szerint a nemzeti sajátosságait elveszített ember jellegtelenné válik, amiképpen az a világ is, amelyből eltűnnek a nemzeti sajátosságok. Véleménye szerint csak a rendkívül művelt emberek képesek az egész emberiség számára adni valamit.

110

111


c)

–


1 0 .

É V F O L Y A M

Olvassátok el a fenti szöveget, majd keressétek ki az alábbi szavak jelentését a felsorolt jelentések között!

Régi és idegen szavak: hon – b) haza iromány – d) írás, alkotás, műalkotás jegy – f) tulajdonság kelle – e) kellett kozmopolita – g) világpolgár, nemzetek feletti lant – c) húros hangszer, a költészet szimbóluma össze-zeng – a) harmóniában olvad össze, szép összhangzatot ad d) Fogalmazzátok meg egy-két mondatban, mi az Arany János verséből vett részlet legfőbb gondolata! Például: Artany János arról beszél, hogy a költőnek mindenképpen egy-egy nemzetet kell szolgálnia, hiszen annak a gondolkodásmódjából, nyelvéből, érzésvilágából nő ki amúgy is a költészete. Ha egy kis nemzetről van szó, annál inkább érvényes ez, merthogy erkölcsi kötelesség is a gyengébb, a kisebb mellé állni. e) •

•

•

•

T/9.

Vita Ötletek a nemzeti jellem, viselkedés, gondolkodás, szokások témakörében: vendégszeretet, sírva vigadás, keljfeljancsi-természet, tegezés–magázás, nem beszélünk elegen idegen nyelveket, sportnemzet vagyunk stb. A Széchenyi-szöveg igen erősen sugallja, hogy az embert nem lehet a saját kultúrájából kiragadni. Széchenyi zöldség-szimbólumánál maradva: bizonyos zöldségek magukban ízletesek, de összefőzve elveszítik ízüket, zamatukat. Az anyanyelv az ember legerősebb nyelve, ezért ismeretszerzésre, tanulásra különösen alkalmas. Ismert európai tudósok, feltalálók pl. Hippokratész, Thalész, Hérakleitosz, Arisztotelész, Harvey, Mengyelejev, Stephenson, Röntgen, Pasteur, Zeppelin, Bell, Lumière-testvérek, Maria Skłodowska, Szent-Györgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Wigner Jenő stb. Pl. Kolumbusz Kristóf, Kálvin János, Luther Márton, Cromwell Olivér, Morus Tamás, Verne Gyula, May Károly

94. oldal 15 PERC

Az európai és az ázsiai ember

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A következőkben egy olyan szöveget olvasunk, amit érdemes szembesíteni mindenkinek az életismeretével, és azzal, ahogy élni szeretne. Ezután olvassuk fel a feladat szövegét, és jelöljük ki a munkaformát! • A feladat kapcsán megtudhatjuk, illetve megvitathatjuk, mit gondolnak tanítványaink a szabadság értelmes határairól és korlátairól, a társadalmi és a lelki problémák összefüggéseiről, a külső és a belső fegyelem viszonyáról.

E U R Ó P A I


• Az európai demokratikus társadalomban nevelkedett embernek sajátos viszonya van a szabadsághoz és a belső-külső fegyelemhez is. A szabadság többnyire azt jelenti, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt s amit törvények nem tiltanak. A legtöbb demokráciában nevelkedett ember elfogadja és helyesli azt, hogy lennie kell belső kényszernek, s hogy motiváltaknak kell lennünk céljaink megvalósítására. A külső kényszert az európai ember nehezen tűri. Ez nem jelenti azt, hogy nem kellenek társadalmi normák és törvények; ezek szükségesek és jó esetben a demokratikus hagyományokon alapulnak. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a véleményalkotás és az álláspontkifejtés képessége C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka és frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : T-táblázat 9. Az európai és az ázsiai ember A következő, az európai ember személyiségére vonatkozó érvelő szöveg gondolatai valószínűleg vitathatók. Az európai és a buddhista ember párbeszédéből mely gondolattal vagy gondolatokkal értesz egyet, melyekkel nem? Dolgozd fel a szöveget a közölt T-táblázatban! Indokold álláspontodat szóban! (Az aláhúzott mondatokra különösen érdemes figyelni!)

POPPER PÉTER: KÜLSŐ ÉS BELSŐ FEGYELEM (részlet) Buddharakkita Theyrának3 elmondtam, amit én a nagy szociális paradoxonnak4 gondolok. Gyönyörű társadalmi ideáljaink vannak: éljünk demokratikusan, szabadon, jólétben. Ám mégis azt tapasztaljuk, hogy amint ezek az ideálok – bármilyen társadalomban – elkezdenek valóra válni, megnő a pszichés zavarok száma, sokasodnak a neurózisok,5 a pszichoszomatikus megbetegedések.6 Egyre több lesz az alkoholista, kábítószeres, az öngyilkos, a bűnöző. [...] Azt felelte: Ez azért van így, mert az emberi léleknek olyan a szerkezete, hogy fegyelem nélkül tönkremegy, szétzilálódik. Természetesen a belső fegyelem az, ami egészségben tartja az embert. E téren viszont maguk, európaiak rosszul állnak. S akkor még a külső fegyelem is jobb, mint a semmilyen. A diktatúra megfegyelmezi az embereket. Az emberek félnek. Megtanulják a beszéd fegyelmét, a viselkedés fegyelmét. Szegények: kénytelenek megfegyelmezni a birtoklási vágyaikat. És ez az erőszakos külső fegyelem még mindig egészségesebb lelki szempontból, mint a féktelenség. (Forrás: Popper Péter: Az önmagába térő ösvény. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1990)

3

Buddharakkita Theyra = egy buddhista gondolkodó

4

paradoxon = látszólagos képtelenség

5

neurózis = a külvilággal való összeütközésből származó lelki betegség

6

pszichoszomatikus megbetegedés = lelki okok következtében beálló testi elváltozás

112

113


–


EGYETÉRTEK AZZAL, HOGY…

T/10.

1 0 .

É V F O L Y A M

NEM ÉRTEK EGYET AZZAL, HOGY…

96. oldal 30 PERC

Párizs, Európa szíve

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Mondjuk el a diákoknak, hogy egy Európa nyugati felét jól ismerő, híres 20. századi magyar író leírását fogjuk elolvasni Párizsról és az európaiságról, de arra is kíváncsiak leszünk, hogy az osztály tagjai mit gondolnak Európáról. • Olvassuk fel a Márai-szöveget, majd mondjuk el a nyolc feladatot! A nyolc feladat nagyon eltér egymástól, ezért álljanak össze az egyes feladatokra olyan diákok, akik az egyes feladatokat szeretnék megoldani. Törekedjünk arra, hogy minden feladatot legalább egy csoport válasszon, ugyanakkor egy-egy csoport létszáma ne legyen több, mint 5 fő! • A feladatok elvégzése után hallgassuk meg az összes csoportot! • A novellához csatolt kérdéseket térkép segítségével is megoldhatjuk. A diákok gombostűvel, zászlóval vagy színes aláhúzással jelölhetik egy fénymásolt térképoldalon, hogy számukra hol van Európa közepe, és hova szeretnének elutazni. (Az is érdekes, hogy hol jártak már.) K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : összegzés készítése; álláspontkifejtés; fogékonyság a környezet szellemiségének megítélésére; valóságismeret; tájékozódás egy képzeletbeli kulturális térképen C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : különféle feladatokra összeálló csoportokban önkéntes választás alapján vállalt feladatok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik típusú csoportmunka: feladatok megoldása, képek, térkép, lexikonok használata, szövegre való reflektálás 10. Párizs, Európa szíve Márai Sándor a következő novellájában sok mindent megír, amit ő egy adott korszakban az európaiság lényeges sajátosságának tartott. Az olvasandó novella címe, a Quartier Latin [kiejtése: kártyié laten] Párizs diáknegyede ma is, sok könyvesbolttal és kisvendéglővel. Ebben a városnegyedben található a világhírű egyetem, a Sorbonne, s itt van a legnagyobb franciák emlékcsarnoka és nyughelye, a Panthéon is.

E U R Ó P A I


MÁRAI SÁNDOR: QUARTIER LATIN (részlet) Ez a hely, néhány utca, néhány tér, néhány hanyagul karban tartott templom, hiányos könyvtár és elhanyagolt kávéház, ahová mindenki szívesen érkezik meg életében először és mindig szívesen tér később vissza – csak éppen „közben” abban az időben, ami két érkezés, két elmenés és két visszatérés, két életkor közé esik, nem szívesen jár erre s mérföldekkel elkerüli. Egészen fiatalnak kell lenni hozzá, telítve kíváncsisággal az újdonság iránt, hogy ebben a városnegyedben jól érezze magát valaki; vagy nem is szabad már olyan egészen fiatalnak lenni, s akkor újra tetszik, különösen, ha valaki kezdi megbecsülni az újdonságokkal szemben az emlékeket. A Quartier varázsa éppen az, hogy mindenki számára tele van emlékekkel: az emberiség emlékeivel azok számára, akik először érkeznek ide, s magánemlékekkel azok számára, akik újra és újra visszatérnek ide. Végre is ebben a néhány mocskos utcában készült az, amit európai civilizációnak neveznek. Nem tudom, ma is itt készül-e még, s főként mindenki számára itt készül-e. Számomra igen. A szállodaablakból háztetőket látni s elmosódottan a ködben, ami a párizsi telet jelképezi, a Pantheon kupoláját a fehér márványoszlopokkal. Minden negyedórában harangok szólnak, harangok, melyek a 15. és a 16. században készültek s kongásuk néhányszáz év alatt elkomolyodott. [...] Mit számít itt a negyedóra, a negyedév, egy korszak? Elnézően hallgatod a figyelmeztetést, s nem tudod elképzelni, mi lehet az, amiről lekéshetsz. Ennek a negyednek nem ártott semmi. A millió és millió idegen, akik idecipelték ízlésüket és ízléstelenségeiket, vendéglőiket és táncdivatjukat, ruhaszabásaikat és szellemi áramlataikat, akik – kínaiak, négerek, németek, amerikaiak, késelő lengyelek, hangosan veszekedő magyarok, egymást gyilkoló macedónok – belepték és belepik ezeket az utcákat, helyiségeket, szállodaszobákat, könyvtárakat, tánctermeket, kétes házakat és jóhírű kurtizánok hálóit, akik itt fecsegnek harminc nyelven, szemetelnek, őgyelegnek száz esztendeje s fecsegnek majd száz év múlva is, mikor már mindenütt máshol áruházakban árulják a kollektív ember számára engedélyezett ízlés- és műveltségkonfekciót – mindez úgy pergett le a Quartier-ről, mint homok a piramisról: változatlanul áll, keskeny, redőnyös ablakokkal megrakott házaival, pihentetően méretezett tereivel, mocskosan és maszatosan. [...] Ma pontosan olyan, mint tíz év előtt volt, s tíz év előtt pontosan olyan volt, mint száz év előtt [...] Ez az a negyed, ahol éjjel kettőkor a világos utcán még tömegek őgyelegnek a könyvespolcok előtt, olvasnak s könyvet vásárolnak, dideregve a hidegben. Ez az a negyed, ahol a pincékben jazzt játszanak, s az utcasarkokon türelmesen meghallgatják a nyugalmazott postatisztet, aki Villon-verseket deklamál. Ez az a negyed, ahol a mellékutcákban egy-egy keskeny kirakat felett nehezen lehet csak elolvasni a kiadó nevét, aki hetenként árasztja el százezer példányszámban új könyvekkel a világpiacot. Ez a hely, ahol lebeszéltek, hogy két és fél frankért vegyek valamit, amit egyért is megkapni. S ahol nem tudják a postán, mennyi bélyeg kell egy külföldi légiposta-levélre? De ahol minden üzletben, hivatalban, magánlakásban, előadóteremben, vegykonyhában és padlásszobában azt hiszik a bentlakók, hogy ők az őrzői, védelmezői és misszionáriusai7 valaminek, amit mint egy patronátust8, vállaltak az emberiséggel szemben: őrzői annak a civilizációnak, aminek ősapja Pascal, a katolikus, és Danton, a forradalmár. S végül ez a hely, ahol legtöbb a fekete macska. Ez a „latin negyed”. Minden ember, kinek számára a civilizáció nem csak egy láncot jelent a falon, melyet időnként meg kell húzni, ma is úgy érzi, hogy ez a városnegyed, a szó legbonyolultabb értelmében s a legkörülírtabban: az otthon. Márai Sándor: Bolhapiac. Válogatott novellák. Populart füzetek, 46–49. o. Interpopulart Könyvkiadó, Bp., é. n. 7

misszionárius = hittérítő

8

patronátus = védnökség, oltalom, pártfogás

114

115


–


1 0 .

É V F O L Y A M

A párizsi vásárcsarnok, melyet Zola Párizs gyomrának nevezett

Kávéház Párizsban nyitás előtt A) Foglaljátok össze a részlet alapján Márai leírásának lényegét 5-6 mondatban!

B) A szöveg alapján mit gondolsz, miért szereti „a millió és millió” ember Párizst?

C) Nézz utána lexikonban vagy történelemkönyvben (vagy idézd fel történelmi tanulmányaidból), ki volt Pascal és Danton! Miért válhatott ez a két személyiség az európai kultúra szimbólumává?

D) Milyen párizsi nevezetességekről tudsz, amelyek az egész emberiség értékei?

E U R Ó P A I


E) Próbáld megfogalmazni, mit gondolsz te Párizsról!

Az Eiffel-torony a Szajna felől nézve F) Számodra hol van Európa közepe, szíve, centruma? Indokold válaszodat! Van-e ilyen egyáltalán?

G) És mit gondolsz: a te generációd hogyan gondolkodik Európáról?

H) Olvassátok el Márai Sándor rövid életrajzát, és foglaljátok össze a többiek számára! Márai Sándor egyidős volt a 20. századdal, 1900-ban Kassán született. Ha Európa-élményének életrajzi hátterét kutatjuk, akkor a következő tényeket tarthatjuk említésre méltónak: Márai Németországban tanulta az újságírást, s német lapok tudósítójaként fiatalon beutazta Európát. 1923 és 1928 között élt Párizsban. Németországi és franciaországi emlékeit az Idegen emberek című regényében írta meg. 1935-ben a Budapestre látogató híres német humanista író, Thomas Mann egyik kísérője volt. 1948-ban emigrált, Svájcban, majd Olaszországban élt (1948-tól 1952-ig, majd 1967-től 1980-ig). Amerikában összesen 24 évet élt, 1952-től 1967-ig New York-ban, majd 1980-tól 1989-ig, öngyilkosságáig San Diegóban. A Nyugat című folyóirat második nemzedékének tisztelt és nagyra becsült írója volt.

MEGOLDÁSI JAVASL AT: A Márai-novellában az európaiság jellemzői címszavakban: – Mocskos utcákban készült az európai civilizáció. – A környezetben van valami ős-állandóság, s erős hagyomány a régi dolgok tisztelete. – Sokféle nemzetiségű ember él itt és látogat ide. – Érzékelhető a kultúra iránti fogékonyság az emberek viselkedésében. – Otthonosság érzete, jó ott lenni a „Quartier Latin”-ben. Eszközök: Európa-térkép, lexikonok (Pascal, Danton).

116

117


–


1 0 .

É V F O L Y A M

REFLEK TÁL ÁS Városok Európában T/11.

101. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat arra szolgál, hogy három kép alapos nézegetésével az európaiság – magyarság dilemmáját, a hagyományok egymásra épülésének gondolatát körbejáró modulnak a lezáró, reflektáló feladata legyen. Ezért a képek nézegetését beszélgetés kövesse! • Ha a diákok kicsinek, szegényesnek látják Kecskemét képét, akkor ne cáfoljuk ezt a benyomásukat: a települések külső képével, építészettel foglalkozó szakemberek és laikusok szerint is a nyugat-európai városképek egységesebbek, a magyarországiak eklektikusabbak. Hívjuk föl azonban a figyelmüket az okokra is: nálunk a török hódoltság miatt kevés az igazán régi épület, illetve a régi épületek sokáig nem voltak olyan megbecsültek, mint amilyen gondozást, karbantartást megérdemeltek volna. A rendszerváltás óta sokat szépültek városközpontjaink, s a műemlékvédelemben is van egy kis előrelépés. • Hívjuk föl a figyelmet arra, hogy minden város a maga hagyományaiban is él, a város, az ország vagy a földrész nemcsak az épületek együttesét jelenti, hanem a szellemi hagyományt is: ezért kapcsolt a feladat szövege minden városképhez egy-egy jelentős írót is. • A beszélgetés után adjunk néhány percet arra, hogy minden diák feljegyezze a saját megfigyeléseit, gondolatait! Hívjuk föl a figyelmet arra, hogy ezúttal nem a közös végeredményeket kell rögzíteni, hanem gondolatokat, megfigyeléseket, illetve a feladat második felében egyéni terveket, ötleteket. • A képeslap-nézegető feladatból akár egy minikiállítás is kialakulhat: ha a diákoknak megtetszik a különféle városok látványának nézegetése, ajánljuk fel, hogy készítsenek képeslapokból kiállítást. A szorgalmi feladat elvégzését mindenképpen jutalmazzuk! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : képi információhordozók értelmezése; az épített környezet tisztelete, megbecsülése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : frontális és egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : képek alapján beszélgetés, egyéni feljegyzések készítése 11. Városok Európában A következő képeken két nyugat-európai és egy alföldi magyar város képét látod. Az egyik kép a svájci Neuchâtel városképe, e város lakója volt a világhírű német drámaíró, Dürrenmatt. A másik Franciaországban, Grenoble-ban készült, ez a város a híres regényíró, Stendhal szülővárosa. A harmadik kép az alföldi Kecskemét főterét ábrázolja. Ez a város Katona József szülővárosa és lakhelye volt. Keress városképet ábrázoló más képeslapokat is, és hasonlítsd össze azokat! Látsz-e eltéréseket a városépítészet hagyományaiban? Mivel magyarázod a különbségeket? (Az összehasonlítást Európa más térségeivel is elvégezhetitek!)

E U R Ó P A I

Neuchâtel város képe

Grenoble látképe


118

119


–


Kecskemét főtere Gondolatok, feljegyzések, ötletek:

Hova szeretnél elutazni, ha lesz rá lehetőséged?

1 0 .

É V F O L Y A M

7. A MŰVELŐDÉS INTÉZMÉNYEI R ÁHANGOLÓDÁS Kulturális intézményeink T/1.

104. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A diákok egyedül írjanak össze minél több, kultúrával kapcsolatos intézményt! • Javasoljuk, hogy arról a városról gondolkozzanak, amelyikben az iskola található. • A gyűjtés után hallgassuk meg a felsorolást, számoljuk meg, ki mennyit talált! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : tájékozódás a jelen korban, a jelen lehetőségei között C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés 1. Kulturális intézményeink Sorolj föl két perc alatt a településeteken lévő annyi különböző kulturális intézményt (például színházat, könyvtárat, művelődési házat stb.), amennyit csak tudsz. Írd őket egymás alá, és tegyél + jelet a mellé, amelyikben már voltál, ? jelet a mellé, ahol még nem jártál! Törekedj arra, hogy minél több intézményt nevezz meg a tulajdonnevével (vagyis ne annyit írj, hogy „egy gimnázium”, hanem például „Bartók Béla Gimnázium”)!

JELENTÉSTEREMTÉS A művelődés intézményei T/2.

104. oldal 2 x 45 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A modul két tanítási órájának lebonyolítására többféle alternatív megoldás kínálkozik a település és az iskola lehetőségei szerint, illetve a gyerekek terhelhetőségétől, önállóságától függően. Javasoljuk, hogy az 1. és 2. variáció közül az egyiket, a 3. és 4. variáció közül is az egyiket valósítsák

121


•

• • • •

–


1 0 .

É V F O L Y A M

meg. Bármelyik lehetőséget választjuk, a munkafüzet rövid tájékoztató szövegeit olvastassuk el! 1. variáció: Tarthatunk órát iskolán kívül is, ha meglátogatunk egy könyvtárat, irodalmi múzeumot vagy emlékhelyet, újság vagy folyóirat szerkesztőségét, könyvkiadót vagy nyomdát. Ha a művelődés valamely intézményét látogatjuk meg, akkor feltehetően az intézmény egy munkatársa fog kalauzolni bennünket a helyszínen, és a gyerekeknek az órára nem kell külön készülniük. 2. variáció: Adhatunk ki szóbeli feladatokat (beszámolókat) a diákoknak a hat témából a tanulói munkafüzetből. Ha ezt a lehetőséget választjuk, akkor adjuk ki korábban a beszámolók témáit. 3. variáció: Tarthatunk órát számítógépes teremben, ahol az internetes keresés tantárgyunkhoz kötődő specifikus feladatait gyakoroltathatjuk a tanulói munkafüzet ajánlásai szerint. 4. variáció: A diákok olyan internetes keresési feladatokat kapnak, amelyeket szabadidejükben teljesítenek. Ideálisnak a következő megoldást tartjuk: a diákokat hat csoportba szervezzük érdeklődésüknek megfelelően. Két héttel a téma feldolgozása előtt megkapják, melyik témára kell felkészülniük. Ki kell tölteniük a munkafüzetnek a témájukra vonatkozó részét, és egy-egy hatperces prezentációra kell fölkészülniük a témájukból. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a művelődés intézményeinek megismerése és használata, tájékozódás az intézményekben, együttműködési készség, prezentáció bemutatása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : érdeklődés szerinti csoportok feladatai M u n k a f o r m a : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló felkészülés a munkafüzet feladatai alapján; prezentáció előkészítése és bemutatása E s z k ö z ö k : lehetőleg projektor vagy interaktív tábla, esetleg számítógépes terem; az intézménylátogatáshoz együttműködő intézmény 2. A művelődés intézményei A következőkben olvassátok el a művelődés iskolán kívüli lehetséges intézményeire vonatkozó címszavakat, majd csoportonként egy-egy szóvivő számoljon be gyűjtőmunkátok, megfigyeléseitek eredményéről! (A hozzátok szóló kérdésekre 3-4 fős csoportonként előre kell készülnötök.) (1) EGY KIS SAJTÓTÖRTÉNET A magyarországi sajtó születésének évszámaként az 1705-ös évet tartja számon a sajtótörténet. Ekkor jelent meg II. Rákóczi Ferenc hivatalos udvari lapja, a Mercurius Hungaricus. A szabadságharc eseményeiről tájékoztatott külföldi udvarokat, 1710-ig összesen hat száma jelent meg. Mivel a sajtót támogató, fenntartó polgárság Magyarországon nem létezett, közel száz év múlva jelentek meg ismét újságok. A politikai újságírás a reformkorban kezdődött. Sokáig az irodalmi lapok látták el a politikai újságírás feladatait is, de az 1841-ben induló Pesti Hírlap megjelenésével ez a korszak véget ért. A 19. század végére foglalkozássá vált az újságírás, és létrejöttek a hírközlést szolgáló intézmények is; 1881-ben alapították a Magyar Távirati Irodát. A sajtó üzletté vált, megjelentek a tömegigényt szolgáló, érdekességeket, szenzációkat közlő bulvárlapok. A lapok terjesztési területe alapján országos, regionális és helyi lapok jelentették és jelentik ma is a nyilvánosság szerkezetét, a 20. században bővülve a rádió, majd a televízió, az ezredforduló éveiben pedig az internetes sajtó lehetőségeivel.

A

M Ű V E L Ő D É S

I N T É Z M É N Y E I

Mind a nyomtatott, mind az elektronikus sajtóban réteg- és szaklapok is megjelennek. A nyomtatott sajtónak versenyeznie kell az elektronikus média közszolgálati és kereskedelmi csatornáival is. A reklámpiac mind nagyobb mértékben hódítja meg az elektronikus médiát. Keressetek fel egy nagyobb újságos standot vagy újságot áruló üzletet, és gyűjtsetek legalább két-három példát a következő laptípusokra: •

A terjesztés területe alapján: országos lapok: regionális lapok: helyi lapok:

•

A megjelenés gyakorisága alapján: napilapok: hetilapok: havilapok:

•

A lap tartalma szerint:

hírlapok: magazinok: képes újságok: folyóiratok: hirdetési újságok: rejtvényújságok: műsorújságok: •

Írjátok össze, hogy az újságosnál található napilapoknak kik/milyen intézmények a kiadói!

•

Keressetek olyan sajtótermékeket, amelyek megjelenése nem régebbi két-három évnél!

(2) KÖNYVKIADÁS ÉS KÖNYVTERJESZTÉS A könyvek megjelentetése, kiadása szinte azóta üzleti tevékenység, hogy megjelent a könyvnyomtatás. Egy könyv is iparilag előállított termék, amelynek az elkészítésén sokan dolgoznak: a szerző(k), a szerkesztő, a műszaki szerkesztő, a nyomdászok, a képek alkotói, a terjesztők – és így tovább. A könyvkiadók száma hazánkban 1989 után megsokasodott, a könyvek ára megugrott. Az idegen nyelvű könyveket viszont gyorsan lefordítják és kiadják. Olyan könyvkiadó, amelyik válogatás nélkül mindent kiad, már nem létezik, a legtöbb kiadó szakosodik egy-egy területre.

12 2

123


•

–


1 0 .

É V F O L Y A M

Menjetek el egy nagy könyvesboltba, és tájékozódjatok legalább öt nagy könyvkiadó kiadói profiljáról! (Például: Akadémiai Kiadó, Kossuth Könyvkiadó, Osiris Kiadó, Európa Könyvkiadó, Helikon Kiadó, Magvető Könyvkiadó stb.)

Keressetek olyan könyvkiadókat, amelyek gyerekkönyvek megjelentetésére szakosodtak:

tankönyvek megjelentetésére szakosodtak:

szépirodalmi alkotások megjelentetésére szakosodtak:

tudományos és szakkönyvek megjelentetésére szakosodtak:

művészeti albumok és egyéb szép kiadványok megjelentetésére szakosodtak:

•

Tájékozódjatok könyvtárban és könyvesboltban arról, hogy milyen határainkon kívüli magyar kiadók könyvei jutnak el a magyar könyvpiacra!

•

Tájékozódjatok településeteken: milyen könyvesboltok és könyvesbolti hálózatok vannak nálatok? Vannak-e különbségek az egyes könyvesboltok között? Melyikben vannak rendezvények, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, egyéb programok? Melyek vannak összekötve más tevékenységekkel, például melyikben árusítanak zenét és filmet is, CD-ket és DVD-ket? Melyikben működik papírbolt, képeslapbolt, kávézó, teázó, beszélgetősarok, újságolvasó-sarok? Melyikben van bor- vagy teabolt? Van-e ezeknek a boltoknak valamilyen jellegzetességük, profiljuk?

•

Nézzetek utána! Mi az antikvárium? Találtok-e településeteken antikváriumo(ka)t? Milyen a hangulata/hangulatuk?

•

Feladat csak vidéki tanulóknak: Nézzetek utána könyvesboltban vagy a telefonkönyvben, hogy településeteken vagy a megyeszékhelyen milyen könyvkiadók működnek! Tájékozódjatok arról, hogy milyen könyveket adnak ki!

A



(3) KÖNYVTÁRAK A könyvek jelentik a beszéd és az írás után az emberiség harmadik nagy információs forradalmát. Habár a nyomtatott kultúra, a Gutenberg-galaxis átalakulóban van, az emberek egyre kevesebbet olvasnak, a könyvtár a számítógép korában is a műveltségszerzés egyik lehetséges helye maradt. A könyvtáraknak is több fajtája létezik. A régi könyvtárak egy része ma múzeum is, bár vannak olyan muzeális könyvtárak, ahol helyben olvasni, kutatni is lehet. Ilyen például a pannonhalmi és a zirci apátság könyvtára, a sárospataki és a debreceni református kollégiumi könyvtár. Az egyetemi könyvtárakat elsősorban a hallgatók és az oktatók látogatják. Legnagyobb közművelődési könyvtárunk a gróf Széchényi Ferenc által alapított Országos Széchényi Könyvtár, melynek alapítólevelét Ferenc császár 1802-ben erősítette meg. Ez a könyvtár minden Magyarországon megjelent nyomtatványt gyűjt. Igen jelentős könyvgyűjteményt őriz még a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és az Országgyűlési Könyvtár is. A nagyvárosokban igen sok könyvtár van, ezek egy része szakkönyvtár (például pedagógiai könyvtár, tankönyvtár, műszaki könyvtár stb.). A legszélesebb olvasóközönség igényeinek kielégítésére jöttek létre a közművelődési könyvtárak. A megyeszékhelyek mindegyikén van kiemelten fejlesztett közművelődési könyvtár (megyei könyvtár). Budapesten a közönség igényeit a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja és kerületi fiókhálózata elégíti ki. A közművelődési könyvtárak mindent gyűjtenek, pontosabban olvasóik igényei szerint vásárolnak és gyűjtenek könyveket. A felnőttek könyvtárai mellett a 14 éven aluli olvasókat gyermekkönyvtárak várják. Ha a könyvtárak külső-belső környezete rendezett, akkor pontos és folyamatos szolgáltatásokra képesek, és kellemes közösségi térként, találkozóhelyként, a kulturális élet színtereként is funkcionálnak. A legtöbb települési könyvtárban internetezni is lehet, illetve a könyvtár katalógusa interneten is elérhető. Sok intézménynek van önálló könyvtára, így elsősorban az iskoláknak. Az iskolai könyvtárak feladata, hogy a tanulmányokhoz szükséges alapvető könyvek és kézikönyvek a diákok és a tanárok rendelkezésére álljanak, valamint az, hogy a diákokat sok és érdekes olvasnivalóval lássák el.

A pannonhalmi apátság könyvtára

12 4

125


–


1 0 .

É V F O L Y A M

•

Mérjétek fel, mik az erősségei és mik a gyengeségei az iskolai könyvtáratoknak! A tapasztalatokat írjátok meg az iskolaújságba, írjátok le véleményeteket az iskolai könyvtáros számára, illetve keressétek meg azt az iskolai fórumot (például diákközgyűlést, iskolaszéket), ahol elmondhatjátok gondolataitokat!

•

Ha olyan településen éltek, ahol több könyvtár is van, nézzetek utána, hogy melyik könyvtárt mi jellemez, hol milyen szolgáltatásokat nyújtanak! Melyikbe kinek érdemes járnia?

•

A könyvtárakról szóló magyarázat szövegében szerepelt a Gutenberg-galaxis kifejezés. Nézzetek utána, mit jelent ez! Mit jelent a Gutenberg-galaxis válsága kifejezés?

Kosztolányi Dezső 1929-ben többek között az alábbi gondolatokat fogalmazta meg fia számára az olvasásról, a könyvek hasznáról:

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: LEVÉL A KÖNYVRŐL (részletek) Úgy látszik, lebírtuk egyik ősi ellenségünket, a teret. Az emberiség részegen és megbűvölten vágtat előre a földön, vízen, levegőben; tudja, hogy még mindig nem érkezett el a végső határig, hogy a gépek, melyek a képet és hangot közvetítik, még mindig tökéletesülhetnek, a közlekedőeszközök még mindig gyorsulhatnak, az iram még mindig szédületesebb lehet. Egyszer azonban ennek is vége szakad. Akkor az emberiség kicsit megdöbben. Ekkor majd magába száll, s tűnődik útjáról, rendeltetéséről. És választ is keres a kérdésre parlagon hagyott, elkérgesedett lelkében. De egyelőre nem talál. Erre felel majd a könyv. A könyv, melyet lenézett és sutba dobott. A könyv az álmodozók irkafirkája, a haszontalanság lomtára, mely szürke az „arany valóság” mellett. A könyv, melyet holtnak hitt, az ócska, vén salabakter, minden élet kútforrása. A könyv, mely fölmérte lelke délköreit, kibányászta agya mélyét, s a legnagyobb magasságba, a legmesszebb távolságba vitte az előző nemzedékeket. A könyv, a szellemi manna, melyből mindenki jóllakhatik, az égi táplálék, mely minél inkább fogyasztják, annál több lesz belőle, a bűvös kenyér, mely senkit se hagy éhen, minden ínségest kielégít, hatalmassá tesz, úgyhogy mindenki az ismeretek tőkése és nagybirtokosa lehet általa, gondolatmilliomos. Ezt az ereklyét, fegyvert, ezt a varázsszert szeretném kezedbe adni útravalóul. (Forrás: Literatúra, 1929. június) •

Miért lehet alkalmas a könyv – és különösen a szépirodalom – arra, hogy a „parlagon hagyott, elkérgesedett lelket” művelje?

•

Ti milyen példát mondanátok arra, hogy a könyv „ereklye, fegyver és varázsszer”?

A



(4) IRODALMI EMLÉKHELYEK, MÚZEUMOK Magyarországon körülbelül hetven irodalmi múzeum és emlékhely található. A szobrok, emléktáblák, alkalmi kiállítások száma is szüntelenül gyarapszik. A legnagyobb irodalmi múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum 1909-ben létesült, és 1957-től működik jelenlegi helyén, a budapesti Károlyi-palotában. Többek között jelentős a József Attila- és Ady Endre-gyűjteménye, de a teljes magyar irodalmi hagyomány emléktárgyainak gyűjtését vállalta, így jelentős az emigrációs irodalommal foglalkozó leletanyaga is. A Petőfi Irodalmi Múzeum fogja össze a 19 megyére kiterjedő irodalmi múzeumi hálózatot. Minden magyar klasszikus alkotónak legalább egy irodalmi emlékhelye van. Az ország második nagy irodalmi múzeuma Debrecenben létesült, ahol a városhoz és környékéhez kapcsolódó irodalmi életművek emlékeit gyűjtik.

Álmosd, Kölcsey-kúria

Kiskőrös, Petőfi szülőháza

Illyés Gyula emlékszobája az ozorai várban

12 6

127


–


1 0 .

É V F O L Y A M

•

Nézzetek utána: kik azok az írók, költők, akiknek élete a ti településetekhez kötődik (például sokáig vagy átmenetileg éltek ott, ott tanultak, egyes műveik ott játszódnak, esetleg valamilyen közintézmény róluk kapta a nevét stb.).

•

Nézzetek utána, ki volt iskolátok névadója! Mit tudtok róla? Jelzi-e emléktábla, kép, szobor vagy más az emlékét?

•

Nézzetek utána: megyétekben mely magyar íróknak van emlékmúzeuma, emlékháza vagy emlékszobája? Hol található ez, miért éppen nekik van emlékhelyük?

•

Nézzetek utána: településeteken (vagy ha nagyvárosban laktok, iskolátokhoz közel) mely magyar íróknak van szobra, emléktáblája, emlékfája?

Kapcsoljatok egy nevet és egy helynevet, emlékhelyet az alábbi költőportrékhoz, majd keressétek ki a helyneveket Magyarország térképén! A költők: • Arany János • Balassi Bálint • Kazinczy Ferenc • Mikes Kelemen • Petőfi Sándor • Vajda János A helynevek: • Fehéregyháza • Nagyszalonta • Széphalom (Bányácska) • Vál • Zágon • Zólyom

A

•



A következő térkép tanulmányozása alapján foglaljátok össze Ady Endre budapesti életét!

(5) ÍRÓK, IRODALOM, KÖNYVEK A VILÁGHÁLÓN Az előző néhány évben nagyon gyors fejlődésnek indult az irodalmi anyagok feltöltése az internetre. Legfontosabb forrásunk ma a Magyar Elektronikus Könyvtár, amelyet az Országos Széchenyi Könyvtár működtet (www.oszk.hu és www.mek.hu). A kortárs, megközelítőleg az elmúlt ötven-hatvan évben alkotó írók, költők életművének teljes feldolgozására és internetes közlésére vállalkozott az 1998-ban alapított és 2000-től hozzáférhető Digitális Irodalmi Akadémia. Jelenleg hatvannál is több írói-költői életműről szerezhetünk információkat a világhálón keresztül (www.irodalmiakademia.hu). A 19–20. század irodalmáról tájékozódhatsz a www.magyarirodalom.lap.hu oldalon. Ajánljuk ennek társoldalait is: kortarsirodalom.lap.hu, vilagirodalom.lap.hu, irodalom.lap.hu, kultura.lap.hu, konyv.lap.hu, muzeum.lap.hu, olvasás.lap.hu. Kifejezetten diákoknak szólnak a www.sulinet.hu magyar irodalmi oldalai. Nyelvhelyességgel, nyelvműveléssel kapcsolatos kérdésekben lehet tájékozódni a www.e-nyelv. hu oldalon. A honlap regisztrált látogatói nyelvhasználattal kapcsolatos kérdéseket tehetnek fel, amelyekre a nyelvi gyorsszolgálat munkatársai 24 órán belül válaszolnak. A Nyelvtudományi Intézet Nyelvművelő Osztálya telefonszolgálatot (06 1 322 8038) is tart fenn nyelvhasználati és helyesírási kérdések megválaszolására. Ha irodalmi vagy nyelvészeti tanulmányokat keresel, akkor egyetemi honlapokat is látogathatsz. Több internetes szépirodalmi újság is indult az utóbbi években; a legjelentősebb a litera.hu honlapja. Több író is működtet saját honlapot, ezek anyagát is tanulmányozhatjuk. Ma már a legtöbb irodalmi folyóiratnak van internetes változata is, ezért ha bárki az adott újság, folyóirat nevét beírja egy keresőprogramba, hamar megtalálhatja a nyomtatott folyóirat elektronikus változatát.

12 8

129


–


1 0 .

É V F O L Y A M

•

Keressétek meg a Digitális Irodalmi Akadémia megadott elérhetőségén keresztül Nagy László Adjon az Isten című versét és Lázár Ervin Állattörténeteim című novelláját! Az előbbi a Galambcsőrök, az utóbbi a Buddha szomorú című kötetben található.

•

Válasszatok ki az idei tananyagból egy általatok kedvelt 19. vagy 20. századi, illetve kortárs alkotót, és készítsetek róla beszámolót az ajánlott honlapok alapján!

•

Készítsetek számítógépes prezentációt az irodalom internetes megjelenéséről, az irodalmi honlapok használatáról osztálytársaitoknak! A prezentáció ideális terepe egy projektorral vagy egy interaktív táblával felszerelt tanterem, esetleg a számítógépterem. Ha ezek használatát a magyarórán nem tudjátok megoldani, akkor magyarázzátok el minél pontosabban, részletesebben, mit találtatok, mit hogyan kell használni!

(6) FILM, MOZI, SZÍNHÁZ Új képkorszakban élünk, mondják manapság. Az ember élete képek áradása között zajlik. A képek özönlésének egyik forrása a mozi, a film. Ismerünk úgynevezett szerzői filmeket és műfaji filmeket. (Régebben az előbbit művészfilmnek, az utóbbit tömegfilmnek nevezték, de miközben nem is pontos e két elnevezés, mindkettőben kis lenézés is érezhető, ezért érdemes más fogalmakat használni, a szerzői film és a műfaji film kategóriáját.) A filmeket vetítő mozikat három csoportba sorolhatjuk: a többtermes multiplex mellett vannak egy vagy néhány termes nagyobb befogadóképességű mozik, valamint van egy jelentős art mozi hálózat a szerzői filmek vetítésére. A filmek tárolása, sokszorosítása és otthoni levetítése azóta vált lehetővé, hogy a videó megjelent, de manapság már DVD-n jelennek meg a filmek. Nemcsak vásárolni lehet ezeket, hanem kölcsönözni is; a különféle kölcsönzők mellett a könyvtárak is foglalkoznak filmek kölcsönzésével, és van egy kifejezetten igényes filmek kiadására és kölcsönzésére szakosodott hálózat hazánkban, az Odeon kölcsönző. A televíziós csatornák még a moziknál is jóval nagyobb mennyiségben árasztják a képeket az emberekre. A műsorkínálatból a műsorújságok és a www.port.hu segítségével előre ki tudja a televíziónéző választani azokat a filmeket, amelyekre kíváncsi, amelyeket meg szeretne nézni. •

Nézzetek utána: településeteken vagy ahhoz közel milyen mozik találhatók? Milyen ezek kínálata, profilja? Hol van a legközelebbi art mozi?

•

Készítsetek felmérést, statisztikát az osztályban: – ki mennyit néz televíziót egy nap/egy héten – ki milyen csatornákat néz leginkább – ki milyen gyakran jár moziba – kik a legnépszerűbb, legkedvesebb filmek az osztályban – kik a legnépszerűbb rendezők az osztályban – kik a legnépszerűbb, legkedvesebb színészek – milyen műfajú filmeket szoktatok nézni

•

Kedvcsinálónak olvassátok el Juhász Gyula versét, amelyet még 1920-ban, a némafilm korában írt a moziról!

A



JUHÁSZ GYULA: MOZIBAN A tarka népek közt jó ülni csöndben S a tarka képeket elnézni jó. Száguldani a múltban és jövőben, És látni, hogy gyűl s vész a millió. Szegény apacs hogy ugrál háztetőkön, S dúsgazdag úr a jachton hogy lakik, Mulatni a sok póruljárt ripőkön, Míg annyi híres zene hallatik. És jó csodálni oly sok nagy szerelmet És kis kalandot, míg a félhomály Beföd száz gondot lágyan, mint a selymek És eltakar sok csókot a sovár, Irígy szemektől és oly bús dolog Magányosan ballagni haza végre A szürkeségbe és a kicsiségbe, Mint börtönükbe a kalandorok! A vers keletkezési ideje: 1920 Juhász Gyula versében legalább ötféle érvet találtok amellett, hogy miért jó moziba járni. Keressétek meg ezeket az érveket, és fogalmazzátok meg a saját szavaitokkal! A színházak különlegessége abban rejlik, hogy élő emberek adnak elő történeteket, amelyeket mi, nézők közelről, olykor testközelből nézhetünk. Amit tehát egyik este látunk, azt pontosan úgy soha többé nem láthatjuk, vagyis a színház mindig teljesen egyedi élménnyel ajándékozza meg a nézőt. Budapesten sok színház van, emellett minden megyeszékhelyen és sok más nagyobb városban is találhatunk színházakat. Ismerünk állandó színházat, úgynevezett kőszínházat és alternatív színházakat. A színházak zöme prózai társulat, de van néhány operaházunk, egy operettszínházunk, néhány bábszínházunk, néhány mozgásszínházunk, néhány táncszínházunk, egy musicalszínházunk. A budapesti társulatok zöme valamilyen profillal rendelkezik, a vidéki társulatok nagy része különféle műfajú előadásokat tart. A nagyszínházak mellett gyakran működnek kamaraszínházak. A műsorról, az egyes előadásokról a www.szinhaz.hu portálon, a Súgó, az Est vagy az Exit programmagazinokból lehet tájékozódni. • Vidékieknek: Hol található lakóhelyetekhez legközelebb színház? Kiről kapta nevét? Milyen előadások láthatóak ebben az évadban? Ajánljatok néhány előadást az osztálynak! •

Budapestieknek: Válasszatok ki két-három számotokra rokonszenves vagy általatok ismert színházat, és mutassátok be őket! Kiről kapták a nevüket? Milyen előadások láthatóak ebben az évadban? Ajánljatok néhány előadást az osztálynak!

13 0

131


–


1 0 .

É V F O L Y A M

REFLEK TÁL ÁS Egy-egy mondatban T/3.

121. oldal 6 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A kilépőkártya és a nyitott mondat módszerét már ismerik a diákok, ezért csak hívjuk föl a figyelmet arra, hogy a feladat célja az: gondolják át mindazt, amit az előző órákon hallottak, megtanultak. • Fogalmazzanak teljes, kerek mondatokban! • Az elkészült munkákat ne értékeljük! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : emlékezet C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : nyitott mondatok 3. Egy-egy mondatban Írj egy-egy olyan érdekes vagy fontos gondolatot, tudnivalót, megfigyelést, amit a közművelődés különböző intézményeiről megtudtál az előző órák alapján! Érdekes volt megtudnom a sajtóról, hogy Érdekes volt megtudnom a könyvkiadásról, hogy Érdekes volt megtudnom a könyvtárakról, hogy Érdekes volt megtudnom a múzeumokról és irodalmi emlékhelyekről, hogy Érdekes volt megtudnom a színházról és a filmművészetről, hogy Érdekes volt megtudnom az internetről, hogy

T/4.

122. oldal 45 PERC

Összefoglalás

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A diákoktól elvárható, hogy olvasmányaikról tudjanak beszélni összefüggően, saját szavaikkal akár írásban, akár szóban, s a tárgyalt témákról, kérdésekről legyen álláspontjuk, véleményük. • Adjuk a felkészülés feladatát otthoni munkának: válasszanak ki egyet-egyet a megadott témák közül, és készítsenek vázlatot. • A következő órán meghallgatunk minden témából legalább egy-egy feleletet, és azokhoz kapcsolódva megbeszéljük a látható tudást és a feltárható hiányosságokat.

A



• Szükség esetén ugyanezt megtehetjük írásos dolgozat formájában. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : az elsajátítható ismeretek összegzése, folyamatos szóbeli vagy írásbeli szöveg készítése előzetes vázlat alapján C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – a téma kiválasztása a diákok egyéni érdeklődésén és döntésén alapul M u n k a f o r m a : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vázlat, jegyzet készítése; vázlat alapján folyamatos szöveg készítése írásban vagy szóban 4. Összefoglalás A fejezetben tanultak alapján dolgozd ki az alábbi témák egyikét! Készíts vázlatot, jegyzeteket egy elképzelt felelethez vagy fogalmazáshoz! a) Miért fontos az ember életében a családhoz tartozás? Válaszodban utalj az olvasott Vámos Miklós-írásra, Siv Widerberg verseire és a családfakészítés tapasztalataira! b) Miért kell az embernek a társas közeg? Milyen viselkedési és együttélési normákat tartasz fontosnak a csoportlétben? Idézd fel erről Ady Endre és Ingrid Sjöstrand versét, Moldova György prózai írását! c) Milyen településtípus az, ahol élsz? Milyen ellentmondásai vannak a magyar településszerkezetnek? Mitől van egy településnek lelke? Idézd fel erről Lázár Ervin novelláját! d) Milyen irodalmi műveket ismersz és tartasz értékesnek arról a tájról, ahol élsz? Mit mondanak neked? Idézd föl őket! e) Mit jelent számodra a hazához, a nyelvhez és a magyar kultúrához kötődés? Melyik irodalmi olvasmány áll hozzád közelebb: Petőfi Nemzeti dala, Kányádi Sándor Magyar históriai pillanatokra című verse vagy Márai Sándor Otthon vagy? kezdetű (57. sorszámú) költeménye? Indokold válaszodat! f)

Milyen pozitív oldalai vannak az Európához tartozásnak? Idézd fel Széchenyi István írását és Márai Sándor novelláját! Milyen ellentmondásai vannak számunkra az európaiságnak? Idézd fel erről Ardó Zsuzsanna gondolatait!

Vázlat, jegyzetek:

13 2

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató szakiskoláknak

Recommend Documents