SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató szakiskoláknak

SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS

Tanári útmutató szakiskoláknak

6

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA SCHLEICHER IMRÉNÉ TRENCSÉNYI BORBÁLA

FELELÕS SZERKESZTÕ

TIPOGRÁFIA

NAGY MILÁN

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A Z EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA7 ZRT., 2008

A SZERELEM ÉLMÉNYE

Tanári útmutató

F e j l e s z t ő Békés Anna

TARTALOM A SZERELEM ÉLMÉNYE

5

NÉVJEGY

7

SZERELMES KÉPEK

13

S Z E R E L E M É S S Z E X UA L I T Á S N A P J A I N K B A N

23

É N? T E? M I?

32

ROMANTIKUS ÉRZÉSEK

36

S A R K A D I I M R E : E LV E S Z E T T PA R A D I C S O M

45

SHAKESPEARE: ROMEO ÉS JÚLIA

NÉVJEGY

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK

Cím

A szerelem élménye

Ajánlott óraszám

10

Tematikus fókusz

A szexuális vonzódástól a romantikus szerelemig

Poétikai fókusz

A tragédia műfaja, cselekmény és jellemek összefüggése; komikum; romantika

Szövegértési fókusz

Értelmező hangos olvasás; néma olvasás – drámai szövegek olvasása; cselekmény és téma elválasztása; reflektálás az adott szövegre; globális megértés; a megértettek integrálása a meglévő tudásba; helyzetek eltérő jellemzőinek felismerése; kép és szöveg kapcsolatának felismerése

Szövegalkotási fókusz

Cselekmény újraírása más nézőpontból; a cselekményben ki nem fejtett, rejtett történetek megírása; a szövegekhez kapcsolódó élmények spontán mozgósítása; érvek gyűjtése és megfogalmazása állításokhoz

Dramatizálás; önállóan fogalmazott szövegek elmondása és írása; vita Művek, szövegek: Buda Béla: Az alternatívák (részletek) Lux Elvira: Hűség, hűtlenség – és a szexualitás (részletek) Popper Péter: A boldog együttélés (részletek) Radnóti Miklós: Kis nyelvtan Platón: A lakoma (részletek) Vörösmarty: Ábránd Részlet Sarkadi Imre Elveszett paradicsom c. drámájából Shakespeare: Romeo és Júlia Tartalmak, fogalmak: dráma, tragédia; líra

MODULOK

Cím

1. Szerelmes képek 2. Szerelem és szexualitás napjainkban Buda Béla: Az alternatívák Lux Elvira: Hűség, hűtlenség – és a szexualitás Popper Péter: A boldog együttélés 3. Én? Te? Mi? Radnóti Miklós: Kis nyelvtan Platón: A lakoma 4. Romantikus érzések Vörösmarty: Ábránd 5. Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom 6. Shakespeare: Romeo és Júlia

Ajánlott óraszám

1-3-1-1-1-3

(A FEJEZET RÉSZEGYSÉGEI, A MODULOK FELDOLGOZÁSI SORRENDJE)

ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK (KÉPESSÉGFÓKUSZ-VÁLTÁS)

KÖVETELMÉNYEK

TÁMOGATÓ RENDSZER

Kapcsolódó kereszttantervi modulok

Életpálya-építés; énkép, önismeret; szociális kompetenciák

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

Ember és társadalom

Fejlődés a képi és szöveges információk összekapcsolásában; a vitakészség fejlődése; a szókincs bővülése; olvasott szöveg hangosítása; spontán vélemények megfogalmazása szóban; az olvasott szöveg kiegészítése írásban • Oláh Tamás (szerk.): Fejezetek a szexualitás történetéből. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. • Haraszti László: Mesterkurzus – Magány és társ; Féltékenység és hűség. Saxum Kiadó, Budapest, 2005. • Kollár Zsuzsa: Szövegértés. Cselekménydolgozatok és megoldásaik. Békéscsaba, ITEM Kiadó, é. n. • www.mozaik.info.hu A szerelem című internetes oktatócsomag

1. SZERELMES KÉPEK BEVEZETŐ GONDOLATOK Bizonyára sok pedagógus számára problémát jelent, hogy diákjaink részben rendkívül tájékozottak a szerelem és szexualitás témakörében, részben legalább ennyire naivak és kiszolgáltatottak egy-egy kapcsolatban. Az érzelmek és a szövegértési/szövegalkotási kompetenciák összekapcsolódásának hiánya ebben a témakörben nagyon szembetűnő: a diákok szókincse gyakran szegényes, leginkább közönséges kifejezéseket használnak (azokat gyakran szinte kötőszóként), miközben romantikus érzelmekre vágynak, ám ezekről csak homályos, megfogalmazhatatlan elképzeléseik vannak. Egy 10 tanítási órából álló fejezet nyilván nem fogja megváltoztatni ezt a helyzetet, de azzal, hogy különféle szövegek révén módot ad a közös beszélgetésre, lehetőséget is teremt – a szókincs és a témák bővítése által – a kavargó érzelmek finomhangolására. Valószínűleg különösen hangzik, ha azt mondjuk, sokszor annál jobb a közös beszélgetés, minél több a zavart nevetés, a viccelődőnek szánt közbekiabálás. Gyakorlott tanár tudja, ilyenkor a diákok érintettségüket és kíváncsiságukat próbálják leplezni, de már nyitottak az eddig távolinak tűnő világ befogadására. A beszélgetések vezetésekor egyszerre kell vállalnunk a moderátor és az értékközvetítő szerepét. Sokat segít, ha saját, gazdagabb szókincsünkkel néha megismételjük az elhangzottakat, mintha értelmezni próbálnánk azokat. (Erről bővebben olvashatnak Thomas Gordon T.E.T. című könyvében az aktív hallgatás/értő figyelem címszó alatt.) Könnyíti a helyzetet az, hogy tanítványaink a műalkotások szereplőire vetíthetik ki saját érzéseiket, így nem kell (csak lehet) közvetlenül önmagukról beszélniük. Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor a felkészültségünkhöz, egyéni ízlésünkhöz képest kívánt mederben tudjuk tartani a beszélgetéseket. A szövegek a saját élmények mozgósításától az ismeretterjesztő szövegeken át vezetnek a mind hosszabb irodalmi szövegekhez. A fejezet vége egy teljes drámai szöveg megbeszélése (Shakespeare: Romeo és Júlia). Hasznos, ha az első órán erre felhívjuk a figyelmet és megbeszéljük a pontos határidőt. A fejezetben sok lesz az egyéni munka, a kiscsoportos megbeszélés. Jó, ha előre átgondoljuk, kik szeretnek együtt lenni, kik azok, akik ezt munkakerülésre használnák fel – vagyis el kell döntenünk, engedünk-e a spontán csoportszerveződésnek vagy előre tervezetten beavatkozunk. A téma érzékenységénél fogva a csoportalakítás még nagyobb körültekintést igényel, mint máskor.

S Z E R E L M E S

K É P E K

R ÁHANGOLÓDÁS Képeslapok T/1.

5. oldal 10 PERC

Tanári instrukciók • Az óra célja a motiváltság megteremtése; a mellékelt képek is elég egyszerűek. Várhatóan a megfogalmazások, érvek sem fognak meglepően új megközelítéseket tartalmazni. A képek öszszehasonlításához kereshetünk közösen szempontokat, ha szükséges. Néhány perc után kezdjük meg a megbeszélést. A beszélgetésnél elsősorban az érvelésre figyeljünk, a szépen fogalmazott, jó érveléseket szóban értékeljük, amennyiben szokásunk, akkor beszámíthatjuk az órai munka osztályzattal történő értékelésébe is (kisjegy, piros pont stb.). Alkalmazzuk a bevezetőben említett értelmező ismétlést, ha a diákok megfogalmazása nem elég világos. • Fogadjuk el a közhelyeket, a mellékelt képeslapok ábrázolása is közhelyes. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfigyelési képesség, kép és szöveg összevetése, szóbeli szövegalkotás: érvelés Célcsoport – differenciálás:

az egész osztály

M u n k a f o r m á k : páros munka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : a páros feladatvégzés után közös megbeszélés E s z k ö z ö k : mellékelt képeslapok 1. Képeslapok Internetes képeslapokat láttok, amelyeket szerelmeseknek ajánlanak. Nézzétek meg őket, olvassátok el figyelmesen a rajtuk látható szövegeket is!

8

9

S Z Ö V E G É R T É S

–

S Z Ö V E G A L K O T Á S

1 0 .

É V F O L Y A M

a) Szerintetek mennyire illenek a szövegek a képekhez? Válasszatok egy képet, és indokoljátok meg, összeillik-e a szöveggel! b) Van-e hasonlóság a képek között?

MEGOLDÁSI JAVASL AT Az összehasonlítás szempontjai lehetnek: • A képek tárgya • A képek színei • A képek keltette asszociációk – itt lehet a szöveggel összekapcsolni a képi ábrázolást (végtelenség, tűz, boldogság, vágyakozás stb.)

S Z E R E L M E S

K É P E K

JELENTÉSTEREMTÉS Kép és történet T/2.

6. oldal 25 PERC

Tanári instrukciók • A diákok válasszanak tetszés szerint egy-egy képet, és vagy a hozzá tartozó a) (elemző), vagy a hozzá tartozó b) (fogalmazás) feladatot végezzék el. • A képek megbeszéléséhez hívjuk fel a figyelmet előre a színekre, a háttér–előtér viszonyára, a kép beállítására. • A fogalmazási feladatok megírása időigényes. • Minden feladattípus megoldásából olvastassunk fel legalább egyet. A diákok eldönthetik, kinek a fogalmazása hangozzék el, ezt értékelhetjük szóban vagy beszámíthatjuk az órai munka osztályzásába. A fel nem olvasott fogalmazásokat beszedhetjük (döntsük el, hogy mindenkiét vagy csak szúrópróbaszerűen néhányat) és értékelhetjük. • Előfordulhat, hogy valaki a saját történetét fogja elmesélni a kép alapján. Ezt kezeljük tapintatosan K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfigyelési készség; elbeszélő szöveg írása kép alapján; esetleg a közhelyesség felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – egyéni döntés szerinti kép- és feladatválasztás M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : elemzés és kreatív fogalmazás E s z k ö z ö k : a mellékelt képek 2. Kép és történet Válassz ki egyet a fenti képek közül, és dolgozz azzal hosszabban! A) Nézd meg a szerelmespár képét! a) • • • • •

A kép elemzése Boldognak látod őket? Milyen látható jelei vannak a boldogságuknak? Hogyan „segített” a fotós a boldogság ábrázolásában? Mi jelképezi a lángot a képen? Tipikus-e, hogy a fiú sötéthajú, a lány pedig szőkés? Van-e jelentősége annak, hogy mögöttük a tenger látszik?

MEGJEGYZÉS: A képen olvasható verset Ludovico Ariosto olasz reneszánsz költő írta (1474–1533). b) Fogalmazás • Mi lehet a történetük? Írd meg 7-8 mondatban!

10

11


–


1 0 .

É V F O L Y A M

B) Nézd meg a rózsás képet! a) • • • •

A kép elemzése Vajon miért a rózsa a szerelmesek jelképe? Hogyan illik ehhez Bródy János dalszövege? A kép nem ábrázol embert. A megszólaló a rózsa nevében beszél. Milyen alkalomból lehet elküldeni ezt a képeslapot? Hányféle jelentése lehet itt az „elmúlás” szónak?

b) Fogalmazás • Találj ki egy történetet a képeslaphoz! C) Nézd meg a tengerparti tájat ábrázoló képeslapot! a) • • • •

A kép elemzése Vajon miért szokták összekapcsolni a tengert és a szerelmet? Hogyan illeszkedik a szöveg a képhez? Igaz-e a szerelemnek ez a meghatározása? Miért nem látunk embert a képen? Miért csak egy pár lábnyom van?

b) Fogalmazás • Találj ki egy történetet ehhez a képeslaphoz, és meséld el!

MEGOLDÁSI JAVASL AT • •

1. kép: Vetessük észre a csók és a napfény összekapcsolódását; a szőke lány – barna fiú képének tipikusságát. Mindhárom képnél visszatérhetünk az első feladatban megfogalmazott asszociációkhoz.

REFLEK TÁL ÁS Szépség és szerelem? T/3.

11. oldal 10 PERC

Tanári instrukciók • A feladat célja a megfogalmazottak összefoglalása, továbbá a leggyakoribb közhelyek kikezdése, a differenciáltabb gondolkodásra nevelés. • Itt különösen szükséges a téma bevezetőjében említett moderátori szerep vállalása. Óra végén értékeljük röviden (szóban vagy osztályzattal) a legjobban dolgozókat. • Ajánlhatjuk a http://www.mozaik.info.hu/Homepage/hunmwri/FmozaWeb.HTM A szerelem c. oktatócsomagot diákjainknak.

S Z E R E L M E S

K É P E K

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : egyéni vélemény megfogalmazása szóban, szókincs fejlődése, az eddig elhangzottak összegzése, rendszerezése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : beszélgetés 3. Szépség és szerelem? Szépség és szerelem fogalmát gyakran összekapcsolják. Eszerint nem lehet szerelmes, aki csúnya? Mi a véleményed erről? • • • •

Hallottál-e már csúnya emberek szerelméről? Meséld el röviden! „A szerelem megszépít” – Mi a véleményed erről? „A szerelem elvakít” – Mi a véleményed erről? „A szerelem vak” – Mi a véleményed erről?

12

2. SZERELEM ÉS SZEXUALITÁS NAPJAINKBAN BEVEZETŐ GONDOLATOK A szerelem fejezetben ezeken az órákon lesz a legnehezebb dolgunk. Olyasmiről kell beszéltetnünk diákjainkat, amiről mi magunk is hallgatunk inkább. Azért választottuk szakemberek szövegeit, hogy a fiatalok ne csak egymás (tév)képzeteit vegyék át. Popper Péternek nagyon igaza van, amikor arról ír, nem alakultak ki hétköznapi szavaink, mert a szexualitás tabu volt. Mai világunk egyszerre prűd, mert megfelelő szavak ma sincsenek, és szabados, mert a médiából ömlik ránk a szexualitás. Ebben a kettősségben serdülő diákjainknak nagyon nagy szükségük van arra, hogy kérdezhessenek, rákényszerüljenek véleményük vagy kérdéseik megfogalmazására. Ebben a helyzetben kellene a tanárnak hitelessé válnia, olyan légkört teremteni, amelyben ha nem is kerülnek a helyükre a dolgok, de oldott légkörben lehet beszélgetni, véleményt nyilvánítani. Éppen ezért csak a szigorúan vett szövegértést osztályozzuk, a vitákban és beszélgetésekben próbáljunk meg a diákok szókincsének bővítésével segítségükre lenni. A véleményeket elsősorban az érvek gazdagsága, a szerkesztés és a helyesírás szempontjából értékeljük, tartalmi szempontból azonban ne minősítsünk. Döntsük el, vállaljuk-e az osztályzattal történő értékelés kockázatát. A megírt fogalmazások elolvasását főként azért javasoljuk, hogy kiderüljön, ha valakinek segítségre van szüksége. A fogalmazást feladhatjuk írásbeli házi feladatnak is; feltétlenül szedjük be mindenkiét, javítsuk a helyesírást és írjunk rá néhány mondatos véleményt. Megtehetjük azt is, hogy mi magunk előre vagy órán, spontán módon a diákokkal közösen kiválasztjuk az egyik témát, és csak arról beszélünk. A többit ugyancsak feladhatjuk házi feladatnak.

JELENTÉSTEREMTÉS Két vélemény T/1.

13. oldal 20 PERC

Tanári instrukciók • A két szöveget olvassuk fel hangosan. Ebben az esetben a tanár feladata felolvasás, mert a diákokat nagyon kellemetlen helyzetbe hozhatjuk, és zavaruk rossz olvasást vagy poénkodást eredményezhet. • A szövegértési feladatok megoldásait értékelhetjük, akár osztályzattal is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szavak, kifejezések meghatározása szövegkörnyezetből, szókincsbővítés, globális szövegértés, reflexió olvasott szövegre C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : szövegértési feladatok megoldása E s z k ö z ö k : Magyar értelmező szótár/Magyar szinonimaszótár

S Z E R E L E M

É S

S Z E X U A L I T Á S

N A P J A I N K B A N

A következő órákon szakemberek – pszichiáter, pszichológus, szexológus – véleményét olvashatod a szerelemről. Mindhárman napjaink kérdéseivel foglalkoznak. Írásaik a nagyközönség számára készültek, céljuk a problémák felvetése. 1. Két vélemény

BUDA BÉLA: SZEXUALITÁS MA MAGYARORSZÁGON A ma felnövekvő fiatalok körében ritkán látunk komoly szexuális gátlást, ritkább a súlyos nemi zavar, de a nemi élet megkezdése ma sem könnyű, s különösen nem az a kölcsönösen örömöt adó, érzelmileg megalapozott kapcsolatnak a megteremtése. Ez a mai fiatalok számára gyakran probléma, s ebben szeretnének segítséget kapni. A felnőtt nemzedék pedig zavarban van, elmaradottnak érzi magát a pornóhullám és az alternatív nemi lehetőségek feltárulása miatt. Gátlásainak orvoslására szívesen fogadná szakemberek segítségét. Helyenként nehezítőleg, de egészében előnyösen hat a nők társadalmi felszabadulásának gyors üteme. A nők igyekeznek kivívni egyenrangúságukat a szexualitásban is. Nagyon gyakran a nyílt házasságot lelkesen igenlő férfi féltékennyé és konzervatív házasságvédővé válik, ha a nyitott kapcsolat jogait a feleség kezdi megvalósítani… Forrás: Fejezetek a szexualitás történetéből. Szerkesztette Oláh Tamás. Budapest, 1986. Gondolat Kiadó. Szómagyarázatok: Nyílt házasság: az 1970-es években keletkezett fogalom. A házasfelek nem korlátozzák egymás szabadságát, önmegvalósítását, esetleg akkor sem, ha házasságon kívüli szexuális kapcsolatról van szó. Konzervatív: hagyományőrző, hagyománytisztelő. Abban az értelemben is használjuk, ha valaki nem akar változást valamilyen téren. A szerzőről: BUDA BÉLA dr. orvos, pszichiáter, egyetemi tanár. 25 éven át kórházban dolgozott. 1993 és 2001 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézetének ambulanciavezetője volt. 1998-tól a Károli Gáspár Református Egyetem Kommunikáció Tanszékének tanszékvezetője. Fő kutatási területe az emberi kapcsolatok rendszere, a rossz kommunikációból adódó zavarok feltárása és megelőzése.

Buda Béla

14

15


–


1 0 .

É V F O L Y A M

POPPER PÉTER: A BOLDOG EGYÜTTÉLÉS… A magyar nyelv fejlődésében – főként a szex tabusítása miatt – nem alakultak olyan szavak, melyekkel a nemi szerveket és nemi folyamatokat polgári természetességgel megfogalmazhatnánk. Ezt vagy latinul kell mondani, vagy bírósági bükkfanyelven, ahogy normális ember ugyancsak nem beszél, vagy máris malackodásról van szó. Nincsenek rendes magyar kifejezéseink ezekre. Ismeretesek a behelyettesítő fogalmak, amelyek sokat elárulnak a családban uralkodó szexuális atmoszféráról. Fütyi, kisjancsi, bögyörő, kukac és társaik, de akadt olyan család is, ahol a kisfiú nemi szervét úgy hívták, fúj lótetű. Nehezen lehet felszabadult valaki a fúj lótetűjével. Lányoknál: az alsóváros, a punci. A menstruáció helyett a „megjött”, az „utazom”, az „úgy vagyok” stb. Forrás: Mesterkurzus – Magány és társ; Féltékenység és hűség. Budapest, 2005. Saxum Kiadó. A szerzőről: POPPER PÉTER dr. pszichológus, egyetemi tanár. Az ország ma talán legismertebb pszichológusa, aki az élet minden területével foglalkozik. Számos könyve jelent meg a lélektan és a kultúra összefüggéseiről. Élt Indiában, három évig tanított Izraelben. Mostanában mindinkább a vallás lelki vonatkozásaival foglalkozik, nagyon érdeklik a keleti filozófiák. Több egyetemen és főiskolán tanít.

Popper Péter a) Keresd ki a többes szám első személyre utaló szavakat mindkét szövegből. Kiket érthet a többes szám első személyen Buda Béla, kiket Popper Péter? A SZÖVEG SZERZŐJE

BUDA BÉLA

POPPER PÉTER

T/1. szó A T/1. tartalma

b) Milyen kifejezésre utal vissza az aláhúzott „az” és mire az „ez” névmás Buda Béla szövegében? c) Írd ki, milyen jelzőket használ Buda Béla a jó kapcsolat jellemzésére! d) Fogalmazd meg saját szavaiddal, mit jelenthetnek a „pornóhullám”, az „alternatív nemi lehetőségek feltárulása” és „a szex tabusítása” kifejezések. (Az idegen szavak jelentésének meghatározásához használhatod az Idegen szavak és kifejezések szótárát!)

S Z E R E L E M

É S



pornóhullám: alternatív nemi lehetőségek feltárulása: a szex tabusítása: e) Keress rokon értelmű szavakat vagy kifejezéseket a „nehezítőleg” szó helyett! (Használhatod a Magyar értelmező kéziszótárt vagy a Magyar szinonimaszótárt!) f)

Sorold fel, milyen problémákat vet föl Buda Béla szövege!

MEGOLDÁSI JAVASL ATOK a)

Keresd ki a többes szám első személyre utaló szavakat mindkét szövegből. Kiket érthet a többes szám első személy alatt Buda Béla, kiket Popper Péter? A SZÖVEG SZERZŐJE

BUDA BÉLA

POPPER PÉTER

T/1. szó

látunk

megfogalmazhatnánk, kifejezéseink

A T/1. tartalma

az idősebbek/a fiatalokkal foglalkozók – esetleg a pszichiáterek

általában a magyarok

b)

Milyen kifejezésre utal vissza az aláhúzott „az” és mire az „ez” névmás Buda Béla szövegében? „az” – a „nem könnyű” kifejezést helyettesíti „ez” – a jó kapcsolat megteremtését helyettesíti

c)

Írd ki, milyen jelzőket használ Buda Béla a jó kapcsolat jellemzésére! kölcsönösen örömöt adó, érzelmileg megalapozott

d) Fogalmazd meg saját szavaiddal, mit jelenthetnek a „pornóhullám”, az „alternatív nemi lehetőségek feltárulása” és „a szex tabusítása” kifejezések. pornóhullám – pl. a párkapcsolatot kizárólag a szexualitás felől megközelítő képek, képi és szöveges utalások tömeges megjelenése a reklámokban, a szórakoztatóiparban stb. alternatív nemi lehetőségek feltárulása – pl. a homoszexualitás, a biszexualitás stb. megjelenése a közbeszédben a szex tabusítása – a szexualitásról nem lehet beszélni, az ezzel kapcsolatos szavakat nem lehet kimondani e)

Keress rokon értelmű szavakat vagy kifejezéseket a „nehezítőleg” szó helyett! súlyosbítólag, nehezíti a helyzetet, hátrányt jelent

f)

Sorold fel, milyen problémákat vet föl Buda Béla szövege! • a nemi élet megkezdése ma sem könnyű • a jó kapcsolat megteremtése probléma a mai fiatalok számára (ebben segítségre lenne szükségük – pl. a felnőttektől)

16

17


–


1 0 .

É V F O L Y A M

• a felnőttek zavarban vannak (gátlásosak); a szövegben nem szerepel, de logikusan következik belőle, hogy a felnőttek gátlásaik miatt nem tudnak segíteni a fiataloknak • a felnőtteknek szakemberek segítségére lenne szükségük • a női egyenjogúság hatása kettős; megjelenése a szexualitás terén újabb problémákat vet fel

T/2.

16. oldal 25 PERC

Vitakör

Tanári instrukciók • A diákok válasszanak ki egyet a felsorolt (és hangosan felolvasott) témák közül. Az azonos témát választók alkossanak 3-4 fős csoportokat, amelyekben felkészülnek a vitára, megírják a vitaindítót. Értelemszerűen egy-egy témáról több csoport is gondolkozik tehát párhuzamosan. • A felkészülés után válasszunk ki egy témát, azt, amellyel a legtöbben foglalkoztak vagy amelyet az osztályt ismerve a legfontosabbnak gondolunk. Erről a témáról olvastassunk fel több, vélhetően vagy remélhetőleg különböző módon érvelő vitaindító szöveget. • Ezt követően lehessen hozzászólni, ám limitáljuk a hozzászólás időtartamát (legfeljebb fél percben), és emlékeztessük a diákokat a vita formáinak betartására. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelés, önismeret, problémaérzékenység, vitakultúra C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m a: csoportmunka, majd frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : felkészülés vitára, vitaindító írása, vitakör 2. Vitakör Alkossatok csoportokat, és válasszatok ki egy témát az alábbiak közül! Írjatok róla rövid (kb. 10 mondatos) vitaindítót! 1. téma: Szerintetek van-e szerepe a megfelelő szavak hiányának abban, hogy Magyarországon kevesen fordulnak szexuális problémáikkal szakemberhez? Indokoljátok meg álláspontotokat! 2. téma: Popper Péter írása kapcsán eszünkbe juthat a trágárság, a káromkodás. Talán ti magatok is gyakran használtok a szexualitásra utaló szavakat feleslegesen. Mi a véleményetek: baj ez? Indokoljátok meg nézeteiteket! 3. téma: Szerinted miért válnak a férfiak konzervatív házasságvédővé, ha a saját feleségük kezdi a nyitott kapcsolat jogait megvalósítani? Vajon miért csak a férfiak álláspontjáról szól a szöveg? Érveljetek is a véleményetek mellett!

S Z E R E L E M

T/3.

• •

•



17. oldal 35 PERC

•

É S

Hűség és hűtlenség

Tanári instrukciók Az alábbi szövegértési feladatok a benne foglalt életproblémák megvitatásának előkészítéseként is felfogható. Először hangosan olvassuk és olvastassuk fel a szöveget, majd páros munkában dolgozzanak a diákok. a) és b) feladatrész: Mindkét feladat a szövegkohézió megvalósításának bizonyos grammatikai eszközeit gyűjteti össze. A feladatok megoldása és közös ellenőrzése után kitérhetünk e szövegtani kérdésekre. A d) és f) feladatban van szó a szöveg jelentés szintű kohéziójáról, tehát a nyelvtani ismereteket a négy feladat ellenőrzése után érdemes átismételni vagy megtanítani. Ezt követően beszélgethetünk a szövegben felvetett életproblémákról K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : meglévő ismeretek előhívása, az új ismeretek beágyazása a régi ismeretekbe, grammatikai és szövegtani ismeretek felhasználása a szövegértésben; a lényeg kiemelése és vázlatírás; szófejtés idegen szó magyarra fordítása alapján; jelentés meghatározása szövegkörnyezet alapján C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : szövegértési feladatlap megoldása E s z k ö z ö k : ha lehetséges, akkor számítógép internetkapcsolattal, angol–magyar szótár, Idegen szavak szótára 3. Hűség és hűtlenség Olvassátok el Lux Elvira tanulmányának részletét, majd válaszoljátok meg a hozzá tartozó kérdéseket!

LUX ELVIRA: HŰSÉG, HŰTLENSÉG A modern „szingli” eszmével azért nem tudok egyetérteni, mert az természetellenes állapot, miután az ember társas lény. Persze hogy a tizenéves lány nem akar férjhez menni, ez természetes, hiszen még nincs felkészülve az anyaszerepre, de ugyanez a lány huszonévesen már bizony akar. Aki huszonévesen sem gondol a jövőre, azzal valami baj van. Tizenévesen a házasságnak még a gondolati hárítása is természetes. Az egészséges és zavartalan fejlődésnek sok akadálya lehet. Rengeteg téveszmének, deformitásnak oka, alapja, gyökere elsősorban az, hogy, mint tudjuk, Magyarországon a házasságoknak több mint a fele válással végződik. Ebből az következik, hogy a gyerekek csonka családban nőnek fel. A válás után – többnyire – az anyával maradnak, az apa lép ki az életképből, ami a fiú számára tragédia. Tudjuk, hogy a leghatásosabb nevelőeszköz a példa. Amennyiben ez a minta hiányzik, a fiúgyereknek nincs a közvetlen környezetében, akivel azonosulhatna. Ezért van olyan sok szexuális probléma napjaink fiatal férfi-

18

19


–


1 0 .

É V F O L Y A M

jaival, mert képtelenek voltak – minta híján – azonosulni a nemüknek megfelelő szerep viselkedési formáival. Forrás: Mesterkurzus – Magány és társ; Féltékenység és hűség. Budapest, 2005. Saxum Kiadó. A szerzőről: LUX ELVIRA dr. nyugalmazott pszichológus. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen elsőként oktatta azt, hogyan okoznak a lelki zavarok testi megbetegedéseket. Ugyancsak ő volt, aki először tanulmányozta a szexuális élet lelki vonatkozásaival foglalkozó szexuálpszichológiát. Több népszerű tudományos könyvet és számos könyvrészletet írt. A fenti részlet a Hűség, hűtlenség – és a szexualitás c. tanulmányból való.

Lux Elvira a) Keressétek ki a névmásokat a szövegből, és írjátok be őket az alábbi oszlopba. Ha ugyanaz a szó többször szerepel, írjátok be őket egyszer, és jelöljétek, hányszor fordult elő. Ezt követően csoportosítsátok az összegyűjtött névmásokat aszerint, hogy vissza- vagy előreutalnak a szöveg valamely részére. NÉVMÁSOK

b) Keressétek ki a mondatok közötti kötőszókat a szövegből, és írjátok be őket az alábbi táblázatba! Ha ugyanaz a szó többször szerepel, írjátok be egyszer, és jelöljétek, hányszor fordult elő. Csoportosítsátok az összegyűjtött kötőszókat aszerint, hogy alá- vagy mellérendelő mondatokat kötnek össze. A mellérendelő mondatokat csoportosítsátok fajtájuk szerint. KÖTŐSZÓK

c) A három bekezdés három állítást tartalmaz. Húzzátok alá az állításokat, és állapítsátok meg, milyen tartalmi-logikai kapcsolatban állnak egymással. Számozzátok meg az állításokat, és az alábbi jelek segítségével ábrázoljátok ezeket a kapcsolatokat!

S Z E R E L E M

É S



A SZÖVEG LOGIKAI KAPCSOLATAI a mellérendelés fajtáihoz hasonlóak. Két mondat közötti viszony tehát lehet •

kapcsolatos,

jele: – vagy +

•

ellentétes,

jele: po

•

magyarázó,

jele: o

•

következtető,

jele: p

•

választó,

jele: ~

d) Próbáljátok meg a szöveg alapján meghatározni a „szingli” és a „deformitás” szó jelentését. Segítségül használhatjátok az internetet vagy idegen nyelvű szótárt. A szinglire valószínűleg nem találtok egyértelmű meghatározást. Írjátok ide, hogyan határozzátok meg ti magatok ezeket a szavakat! Tudjátok-e, hogy hívják másképp azokat, akik egy bizonyos életkor betöltése után még nem házasodtak meg? Nézzétek meg az előző kérdésre adott válaszotokat, s próbáljátok meg megfogalmazni a kétféle kifejezés tartalmi és stílusbeli különbségét! A szöveg segítségével válaszolj! Mikortól tekintünk valakit szinglinek?

MEGOLDÁSI JAVASL AT a)

Keressétek ki a névmásokat a szövegből, és írjátok be őket az alábbi oszlopba. Ha ugyanaz a szó többször szerepel, írjátok be őket egyszer, és jelöljétek, hányszor fordult elő. Ezt követően csoportosítsátok az összegyűjtött névmásokat aszerint, hogy vissza- vagy előreutalnak a szöveg valamely részére. NÉVMÁSOK

Azért az (3x) ez (3x) Ugyanez aki Azzal Ami Amennyiben Ezért

b)

Keressétek ki a mondatok közötti kötőszókat a szövegből, és írjátok be őket az alábbi táblázatba! Ha ugyanaz a szó többször szerepel, írjátok be egyszer, és jelöljétek, hányszor fordult elő. Csoportosítsátok az összegyűjtött kötőszókat aszerint, hogy alá- vagy mellérendelő mondatokat kötnek össze. A mellérendelő mondatokat csoportosítsátok fajtájuk szerint.

20

21


–


1 0 .

É V F O L Y A M

KÖTŐSZÓK mert (2x) hogy (2x) hiszen de is és mint

A szövegösszefüggés megvalósításának grammatikai eszközei: A szövegösszetartó erő definíciója: a szöveget a mondatok véletlen halmazától a szövegösszetartó erő (kohézió) különbözteti meg. A szöveg egysége a jelentés szintű és a nyelvtani, szerkezeti kapcsolóelemek segítségével valósul meg. A leggyakrabban használt nyelvi kapcsolóelemek: • az önálló mondatok közötti kötőszók • rámutató szók (különféle névmások, határozószók) • egyéb nyelvtani viszonyító elemek (igeragozás, a birtokviszony kifejezése stb.) A leggyakrabban használt jelentés szintű kapcsolóelemek: • teljesen vagy részben ismétlődő szavak, szószerkezetek • az azonos valóságdarabra vonatkozó különböző szavak, szószerkezetek • a szavak és szószerkezetek között lehetséges sokféle egyéb viszony (párhuzam, ellentét, rész– egész, ok-okozati viszony stb.) c)

A három bekezdés három állítást tartalmaz. Húzzátok alá az állításokat, és állapítsátok meg, milyen tartalmi-logikai kapcsolatban állnak egymással. Számozzátok meg az állításokat, és az alábbi jelek segítségével ábrázoljátok ezeket a kapcsolatokat! 1. bekezdés: a szingliség vágya huszonéves kortól egészségtelen 2. bekezdés: a deformitások oka a válások magas száma 3. bekezdés: az anyánál maradó fiúknak nincs mintájuk a férfias viselkedésre

d) Próbáljátok meg a szöveg alapján meghatározni a „szingli” és a „deformitás” szó jelentését. Segítségül használhatjátok az Internetet vagy idegen nyelvű szótárt. A szinglire valószínűleg nem találtok egyértelmű meghatározást. Írjátok ide, hogyan határozzátok meg ti magatok ezeket a szavakat! A szingli szó jelentését sajnos nem találjuk meg az Idegen szavak szótárának régebbi kiadásaiban. Kiindulhatunk a single angol szóból, ennek alapján egyedülállót jelent. A deformitás szót az Idegen szavak szótára alapján határozhatjuk meg: formátlanság, eltorzulás. •

Tudjátok-e, hogy hívják másképp azokat, akik egy bizonyos életkor betöltése után még nem házasodtak meg? Nézzétek meg az előző kérdésre adott válaszotokat, s próbáljátok meg megfogalmazni a kétféle kifejezés tartalmi és stílusbeli különbségét! • A szöveg segítségével válaszolj! Mikortól tekintünk valakit szinglinek? A szöveg alapján már a húszas évektől szingliségről beszélünk. Hasonló jelentésű a vénlány és az agglegény szó. Utóbbi kettő a szinglinél határozottabban tükrözi a családalapítás társadalmi kötelezettségét.

S Z E R E L E M

É S



REFLEK TÁL ÁS Gondolataim a mai családról T/4.

20. oldal 15 PERC

Tanári instrukciók • Az alábbi négy kérdést beszéljük meg az egész osztállyal. Mindig a szövegből induljunk ki, de mindannyiszor jussunk el a benne foglalt életproblémák megvitatásához. • Először hagyjuk a tanulókat spontán felsorolni a férfiak elnőiesedésének jeleit. Kb. 5 perc után kezdjük csoportosítani a jelenségeket külső tulajdonságok és szerepváltozás szerint. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfigyelés, rendszerezés, olvasott szöveg öszszekapcsolása meglévő ismeretekkel; empátia, elfogadás, önálló véleményalkotás olvasott szöveg alapján. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : megbeszélés, vita, beszélgetés 4. Gondolataim a mai családról Olvassátok el újra az utolsó bekezdést, és válaszoljatok a kérdésekre: • • • •

Elsősorban kinek a számára tragédia a szülők válása a szerző szerint? Egyetértetek-e ezzel az állítással? Érveljetek 4-5 mondatban! Szerintetek megváltoznak-e a női szerepek a válások számának emelkedésével? Mi a véleményetek, milyen mintát jelent egy gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő anya a lánya számára? A cím alapján valószínűleg mást vártatok a szövegtől. Fogalmazzátok meg 2-3 mondatban, mit vártatok és utólag mit hiányoltok a tanulmányból!

22

3. ÉN? TE? MI? R ÁHANGOLÓDÁS Több vagy kevesebb? Egyenrangú vagy alárendelt? T/1.

21. oldal 5 PERC

Tanári instrukciók Kérjünk meg három diákot három-négy nappal korábban, hogy végezzenek közvélemény-kutatást az osztályban. Az óra kezdődjön a vizsgálat eredményének ismertetésével és az első reflexiókkal, majd jelezzük, hogy ezen az órán ezt a problémakört kívánjuk mélyebben megbeszélni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : véleményformálás, vélemény megfogalmazása, adatok összesítése, statisztika készítése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : önként jelentkező vagy megbízott három diák M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális; közvélemény-kutatás, beszámoló, megbeszélés, vita 1. Több vagy kevesebb? Egyenrangú vagy alárendelt? Rendezzetek közvélemény-kutatást az osztályban! Ki mit gondol: a) Egy párkapcsolatban az ember több lesz azáltal, hogy a másikkal kapcsolatba került? Igen, feltétlenül Csak jó kapcsolatban Nem b) A párkapcsolatban egyenrangúak-e a felek? Igen, feltétlenül Nem: mindig a férfi kell hogy fölényben legyen Mindig valaki fölényben van, de mindig attól függ, ki az erősebb személyiség A közvélemény-kutatás eredményét beszéljétek meg! Figyeljétek meg azt is, hogyan oszlottak meg a válaszok (például hogy a fiúk és a lányok inkább mire szavaztak).

É N ?

T E ?

M I ?

JELENTÉSTEREMTÉS Két ember viszonyáról T/2.

21. oldal 40 PERC

Tanári instrukciók • Az óra célja, hogy a diákok a szövegek megértése után érvelni tudjanak a szövegből megértett álláspont mellett vagy ellen. • Felkészüléskor bontsuk az osztályt két csoportra, és döntsük el előre, kik dolgozzák fel a lírai és kik a filozófiai szöveget. Ha lehet, mindkét csoportban legyen olyan tanuló, aki a többiek háttérmunkája után szépen el tudja mondani az érveket. • Azt javasoljuk, hogy a kétféle szöveget három-három fős csoportokban dolgozzák föl a tanulók. Így minden feladatot több csoport is megold. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : adatok kiírása olvasott szövegből; rendszerezés; meglévő ismeretek alkalmazása az olvasott szövegre; reflexió az olvasott szövegre C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A 2. feladatot, a verset a rövidebb szöveg miatt ajánljuk a nehezen olvasóknak: azoknak, akiknek szövegértési nehézségeik vannak. A 3. feladatot, a Platón-szöveget a jobb szövegértésű diákoknak adjuk. M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : szöveggel kapcsolatos feladatok megoldása 2. Két ember viszonyáról Olvassátok el az alábbi verset, majd oldjátok meg a hozzá tartozó kérdéseket!

RADNÓTI MIKLÓS: KIS NYELVTAN Én én vagyok magamnak s néked én te vagyok, a te én vagy magadnak, két külön hatalom. S ketten mi vagyunk. De csak ha vállalom. (1943) A szerzőről: RADNÓTI MIKLÓS (1909–1944) Radnóti Miklós magyar költő az 1940-es évek egyik legjelentősebb lírikusa volt, a második világháború okozta szorongás, haláltudat és halálélmények legjelentősebb kifejezője és ábrázolója. Maga boldogságra hajló, a világ harmóniáját szemlélő, idillre vágyakozó ember volt, ám zsidó származása miatt üldöztetésben, többszöri munkaszolgálatban volt része. A II. világháború vége felé, 1944 no-

24

25


–


1 0 .

É V F O L Y A M

vemberében több hónapnyi embertelen munkaszolgálat és több hétnyi erőltetett menetelés után végezték ki. Az itt idézett vers részlet a Papírszeletek című, nagyon rövid verseket tartalmazó versciklusból.

Radnóti Miklós a) Fogalmazzátok meg 2-3 mondatban, mit vártatok a cím elolvasása után! Miről szól a vers valójában? b) Készítsetek táblázatot! Ha ugyanaz a szó többször szerepel, írjátok be egyszer, és jelöljétek, hányszor fordult elő. Van olyan oszlop, amelynek több sora is üresen marad. EGYES SZÁM ELSŐ SZEMÉLYRE UTALÓ SZAVAK

EGYES SZÁM MÁSODIK SZEMÉLYRE UTALÓ SZAVAK

Összesen:

Összesen:

TÖBBES SZÁM ELSŐ SZEMÉLYRE UTALÓ SZAVAK Összesen

Figyeljétek meg: Melyik oszlopban szerepel a legtöbb szó? Melyikben a legkevesebb? c) Melyik mondat indokolja ezt a különbséget? d) Milyen szavakat emelnek ki a szövegből a rímek? (Milyen szavak rímelnek egymással?) e) Írjátok le a vers rímképletét! f)

Mi a szerepe a versben a „csak” szócskának?

É N ?

T E ?

M I ?


Fogalmazzátok meg 2-3 mondatban, mit vártatok a cím elolvasása után! Miről szól a vers valójában? A cím alapján valami nyelvtani téma kifejtését várjuk, a vers valójában a szerelemről szól.

b)

Készítsetek táblázatot! Ha ugyanaz a szó többször szerepel, írjátok be egyszer, és jelöljétek, hányszor fordult elő. Van olyan oszlop, amelynek több sora is üresen marad.

EGYES SZÁM ELSŐ SZEMÉLYRE UTALÓ SZAVAK

EGYES SZÁM MÁSODIK SZEMÉLYRE UTALÓ SZAVAK

Én (4x)

Néked

mi

Vagyok (2x)

te (2x)

vagyunk

Magamnak

Vagy

Vállalom

magadnak

Összesen: 8

5

c)

TÖBBES SZÁM ELSŐ SZEMÉLYRE UTALÓ SZAVAK

2

Melyik mondat indokolja ezt a különbséget? „De csak ha vállalom.”

d) Milyen szavakat emelnek ki a szövegből a rímek? (Milyen szavak rímelnek egymással?) Főleg a különböző személyekre utaló szavakat/névmásokat, igéket. (Ezeken kívül a hatalom szót.) e)

Írjátok le a vers rímképletét! a – b – a – b – x – b (Hívjuk föl a figyelmet a nem rímelő sor késleltető szerepére!)

f)

Mi a szerepe a versben a „csak” szócskának? Megszorító szerepe van, feltételt rejt magában.

T/3.

23. oldal 40 PERC

Eredetmonda a két nemről

Tanári instrukciók • A 2. feladat (Radnóti: Kis nyelvtan) párja. Éppen ezért ugyanazok a tanácsok érvényesek, mint ott. • Az óra célja, hogy a diákok a szövegek megértése után érvelni tudjanak a szövegből megértett álláspont mellett vagy ellen. • Felkészüléskor bontsuk az osztályt két csoportra, és döntsük el előre, kik dolgozzák fel a lírai és kik a filozófiai szöveget. Ha lehet, mindkét csoportban legyen olyan tanuló, aki a többiek háttérmunkája után szépen el tudja mondani az érveket. • Azt javasoljuk, hogy a kétféle szöveget három-három fős csoportokban dolgozzák föl a tanulók. Így minden feladatot több csoport is megold.

26

27


–


1 0 .

É V F O L Y A M

• Javasoljuk, hogy a feladatok megoldásakor a diákok olvassák el az életrajzot is, hogy időben el tudják helyezni a szöveg keletkezését. • A bibliai hagyomány felidézéséhez adjunk segítséget a csoportoknak: f) feladat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : belső képalkotás, szókincs alkalmazása, címadás, megfigyelő készség, nyelvi leleményesség Célcsoport – differenciálás: • A 2. feladatot, a verset rövidebb szövege miatt ajánljuk a nehezen olvasóknak: azoknak, akiknek szövegértési nehézségeik vannak. Ezt a feladatot, a Platón-szöveget a jobb szövegértésű diákoknak adjuk. • Javasoljuk, hogy szorgalminak adjuk a rajzos feladatot – sok diák nagy élvezettel és szellemesen fogja megoldani! M u n k a f o r m á k : csoportos (a szorgalmi feladat egyéni) M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : szöveggel kapcsolatos feladatok megoldása 3. Eredetmonda a két nemről Olvassátok el az alábbi ókori szöveget, majd válaszoljatok a hozzá tartozó kérdésekre!

PLATÓN: A LAKOMA (részletek) Először is meg kell ismernetek az emberi természetet, és hogy mi mindenen esett át. A mi természetünk eredetileg nem olyan volt, mint ma, hanem egészen másféle. Először is az emberi nemek száma három volt, nem kettő, mint most, férfi és nő, hanem volt még egy harmadik is, amely egyesítette magában a kettőt, ennek csak a neve maradt ránk, ő maga eltűnt. Azután meg mindegyik embernek egészen gömbölyű volt az alakja, körbefutott a háta meg az oldala, kezük négy volt s lábuk is ugyanannyi, mint a kezük, s két teljesen egyforma arcuk egy egészen kerek nyakon. A két ellenkező oldalon lévő archoz egy koponya tartozott és négy fül; nemi szervük is kettő volt és minden egyebük is, úgy, ahogy ebből már el lehet képzelni. Járni fölegyenesedve is tudtak, mint ma, amerre éppen akartak, ha pedig gyorsan kellett menni, mint ahogy a cigánykerekezők feldobják egyenesen a lábukat és hányják a kereket, ők is, az akkor még nyolc végtagjukra támaszkodva, gyorsan karikázva haladtak előre. Erejük és bátorságuk szörnyű volt, s gondolkodásuk nagyra törő; az istenekkel is kikezdtek, megpróbáltak fölmenni az égbe s ott rátámadni az istenekre. Zeusz kettévágta az embereket, mint ahogy a naspolyát szokás aszalás előtt, vagy fonállal a tojást. Így hát mindegyikünk az embernek egy másik félhez illeszthető fele, mert ketté vagyunk vágva, mint a félszegúszó halak. Kettő lett egyből, s most keresi ki-ki a maga másik felét. Forrás: Platón: A lakoma. Fordította Telegdi Zsigmond. Budapest, 1999. Atlantis Könyvkiadó. Szómagyarázat: Naspolya = keletről származó gyümölcsfajta

É N ?

T E ?

M I ?

A szerzőről: PLATÓN (i. e. 427 – i. e. 347) Platón az ókor egyik legnagyobb hatású filozófusa volt. I. e. 427-ben született, valószínűleg Athénban. Előkelő családból származott. Neve ragadványnév: a plató szó ugyanis fennsíkot, széles, lapos területet is jelent. Platónnak széles válla és lapos homloka volt, innen ered a neve. Fiatal korában költészettel, tragédiaírással foglalkozott, majd húszéves korában a híres filozófus, Szókratész tanítványa lett. I. e. 399-ben Szókratész meghalt. Platón mestere halála után útra kelt, s tíz évig nem tért vissza szülővárosába. Hazatérése után (i. e. 387-ben) megvásárolta Akadémosz hérosz ligetét, itt tanított tovább filozófiát és matematikát. Nyolcvanéves korában halt meg, az akadémia kertjében temették el. A lakoma című művének kerettörténetében egy filozófus beszéli el barátainak, mi történt, ki mit mondott azon a vitán, amely a szerelemről szólt, s amelyen Athén leghíresebb írói, filozófusai vettek részt. Az itt szereplő szöveg részlet az Arisztophanész görög vígjátékíró (kb. i. e. 450 – i. e. 385) szájába adott hozzászólásból való.

Platón a) Platón megnevezte a kétnemű teljes embert, mi szándékosan hagytuk ki a szót a szövegből. Ti hogyan neveznétek? b) Mi mindenben különböztek a teljes emberek a „kettévágott” emberektől? (Ha csoportosítjátok a különbségeket, ötöt találtok.) c) Mivel vívták ki a teljes emberek Zeusz haragját? d) Nézzétek meg a szövegben, milyen hasonlattal érzékelteti Platón a kettévágás műveletét! e) Milyen nyelvi forma utal arra, hogy a mai ember e kettévágott lény utóda? Fogalmazzátok meg röviden, mit jelent a szöveg alapján, ha a szerelmesek megtalálják egymást! f)

Ha ismeritek más vallások, pl. a zsidó-keresztény hagyomány elképzelését férfi és nő teremtéséről, elevenítsétek fel és vessétek össze Platón szövegével!

g) Ismertek-e olyan magyar szót, amely pontosan kifejezi, hogy a férfi–nő kapcsolatban a pár az egészet jelenti?

28

29


–


1 0 .

É V F O L Y A M

h) Változtat-e a szöveg komolyságán az, hogy Platón a népszerű vígjátékíróval, Arisztophanésszel mondatja el? i)

Szorgalmi feladat: Próbáld meg lerajzolni, hogyan nézhettek ki a teljes emberek!


Platón megnevezte a kétnemű teljes embert, mi szándékosan hagytuk ki a szót a szövegből. Ti hogyan neveznétek? Platón androgünnek nevezte a férfi-nő embert. Érdekesség, hogy a szót Platón korában az elnőiesedett férfiakra használták. Természetesen a görög szót nem kell, de nem is lehet kitalálni, ezért azt várjuk el, hogy valamilyen leleménnyel érdekes magyar szót alkossanak a tanulók. Bármely olyan megoldás elfogadható, amely a férfi és nő szinonimájából áll össze, lehet mozaikszó is.

b)

Mi mindenben különböztek a teljes emberek a „kettévágott” emberektől? (Ha csoportosítjátok a különbségeket, ötöt találtok.) Minden szervből a kétszerese volt, kivéve a koponyát. Az arcuk ellentétes irányba nézett. Gömb alakúak voltak, járáskor a kezüket is használták és sokkal erősebbek voltak (majdnem, mint az istenek).

c)

Mivel vívták ki a teljes emberek Zeusz haragját? Vetélkedtek, harcoltak az istenekkel.

d) Nézzétek meg a szövegben, milyen hasonlattal érzékelteti Platón a kettévágás műveletét! Naspolya, tojás, félszegúszó hal – csupa olyasmi, ami kicsi, egy erősebb lény azt tehet vele, amit akar. e)

Milyen nyelvi forma utal arra, hogy a mai ember e kettévágott lény utóda? Fogalmazzátok meg röviden, mit jelent a szöveg alapján, ha a szerelmesek megtalálják egymást! A diákok megemlíthetik például a következőket: ha a megfelelő két fél találkozik össze, akkor átélik a teljesség illúzióját. Ketten erősebbnek érezhetik magukat. Megszűnik a keresés. Megfigyelhetik azt is, itt nincs szó arról, hogy bármelyik fél a kapcsolatban kevesebbet érne, mint a másik.

f)

Ha ismeritek más vallások, pl. a zsidó-keresztény hagyomány elképzelését férfi és nő teremtéséről, elevenítsétek fel és vessétek össze Platón szövegével! A Bibliában eleve csak férfi–nő kapcsolatról van szó. Éva része volt Ádámnak, vagyis ott is egy egészből lett kettő – ugyanakkor különbség, hogy Éva azért lett, mert Ádám egyedül érezte magát. A bűnbeesés (vétek Isten ellen) a Bibliában Éva teremtése után történik, a hagyomány a felelősséget az ő nyakába varrja.

g)

Ismertek-e olyan magyar szót, amely pontosan kifejezi, hogy a férfi–nő kapcsolatban a pár az egészet jelenti? A feleség szó mutatja ezt. A páros szerveket a magyar nyelv egésznek tekinti (akinek csak egy van, az féllábú, félszemű stb.) Erre a mintára a házaspár is egész, egyik fele a feleség.

É N ?

h)

T E ?

M I ?

Változtat-e a szöveg komolyságán az, hogy Platón a népszerű vígjátékíróval, Arisztophanészszel mondatja el? A kérdésre nem adhatunk egyértelmű választ. A későbbi idézők általában komolyan veszik. Arisztophanész műveinek ismeretében azonban ironikus felhangot kap a szöveg. Ám a diákok nem ismerik Arisztophanész művészetét, ezért a kérdés inkább csak segít abban, hogy ráirányítsuk a figyelmet: a beszélő személyétől erősen függ egy szöveg modalitása és értelme.

REFLEK TÁL ÁS Beszélgetés T/4.

26. oldal 40 PERC

Tanári instrukciók • A vitatkozás tudományára diákjainknak nagyon nagy szükségük van és lesz. Ez a téma talán nem áll tőlük távol, mégsem vált ki belőlük indulatokat, tehát alkalmas arra, hogy vitakészségüket fejlesszük. A tanári szerepre már utaltunk a korábbiakban. Nem baj az, ha a csoport tagjai a szóvivők beszéde alatt egymással kommunikálnak. JavasolJuk a levelezést, így nem alakul ki hangzavar. • Nagyon fontos, hogy a diákok először egyénileg dolgozzanak, hogy mindenki átgondolja a mondanivalóját, és ne csak a nagyobb hangúak kapjanak szót. • Utána alkossunk négy csoportot (ám ha az osztálylétszám nagyon nagy, akkor ötöt vagy hatot). A diákok csoportokban készüljenek a vitára. • A vita során biztosítsuk, hogy a szóvivőket mindenki hallja, hogy az érvek mind elhangozzanak. • Az értékelés szempontjai: Az indító szöveg, az álláspont kifejtésének logikája Szókincs, nyelvhelyesség A nem nyelvi kifejező eszközök felhasználása a meggyőzéshez Az olvasott szöveg felhasználása az érvelésben Odafigyelés a másik fél érveire, cáfolataira Hitelesség • A vita befejeztével foglaljuk össze az álláspontokat, értékeljük a szóvivők munkáját. Kiemelt készségek, képességek: • szociális kompetenciák: együttműködés, a másik ember szempontjának átélése (empátia), ez nemcsak a beszélgetőtársakra vonatkozik, hanem a párkapcsolatban a másik félre is • tanulási képességek: megfigyelés, logikai készség • szövegértés/szövegalkotás: az élőszó nem nyelvi kifejező eszközeinek alkalmazása, reflektálás hallott szövegre, szókincs C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Jó beszédkészségű diákok mint szóvivők, a nyilvánosság előtt szerepelni nem tudó, nem akaró diákok mint segítők. M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : vitára felkészülés, nyilvános vita

30

31


–


1 0 .

É V F O L Y A M

4. Beszélgetés A szövegek elolvasása, a két szerző véleménynek átgondolása és a feladatok elvégzése/meghallgatása után foglald össze véleményedet: Mitől lesz a két félből egy egész, vagyis két emberből egy pár? Csoportoddal együtt készülj fel egy beszélgetésre, amelyben arra is kitértek: Milyen párkapcsolati konfliktusok származnak abból, ha valamelyik fél nem veszi tudomásul, hogy a szerelemben is megmarad az ’én’. Ne felejtsd el, ebben a beszélgetésben sem legyőznöd kell a másikat (akárcsak egy jó párkapcsolatban), hanem az a legjobb eredmény, ha sikerül közös álláspontra jutnotok. Ha reagálsz a többiek megszólalására, alkalmazd mindazokat a fogásokat és tapasztalatokat, amelyeket a jó vitáról eddig szereztél. A felkészüléshez és a vitához az alábbi lépéseket ajánljuk: a) Ezeket a feladatokat egyedül oldd meg! • Olvasd végig a Radnóti- és a Platón-szöveggel kapcsolatos feladatokra adott válaszaidat. Foglald össze, mit mondott Radnóti, illetve Platón az emberpár egységéről. • Fogalmazd meg magadban, melyikkel miben értesz egyet, miben nem. Alakítsd ki saját álláspontodat! b) Ezeket a feladatokat csoportmunkában oldjátok meg! • Beszéljétek meg a csoporton belül, ki lesz a szóvivő. Miután kiválasztottátok a szóvivőt, készítsetek együtt rövid vázlatot a szóvivő számára. Legjobban akkor tudtok a szóvivőnek segíteni, ha a vázlatot mindenki leírja, így látjátok, mire hogyan válaszol a másik csoport. • A választott szóvivő ügyeljen a mondanivaló megfogalmazásának és hangzásának harmóniájára. Figyeljen arra, mit mond a másik fél. Magában gondolja végig, számított-e erre az ellenérvre vagy sem. Ha nem tud azonnal válaszolni, kérje nyugodtan a többiek segítségét. • A segítők figyeljék a saját szóvivőjüket, ha kell, súgjanak oda egy-egy szót, amit a szóvivő nem talál. A vázlatban jegyezzék, mit állított és mit cáfolt a másik fél, döntsék el, el tudják-e fogadni érvelését vagy vannak-e ellenérveik. Figyeljék saját szóvivőjüket, közben levelezve tanácskozhatnak csoportjuk többi tagjával. • Ha vannak közös pontok a többi csoporttal, foglaljátok össze ezeket; fogalmazzátok meg a különbségeket is. Feljegyzések, gondolatok, ötletek:

MEGOLDÁSI JAVASL AT Az alábbi javaslat tömör, diákjainktól ne várjunk ennyire sűrű szöveget. Mindkét szöveg arról szól, hogy a „mi” minőségileg más, mint az „én + te”. Platónnál ez a minőségileg más már létezett, a fél–állapot büntetésből jött létre. Az „én” soha nem olyan erős, mint a „mi”, a két fél egymás nélkül boldogtalan, a kényszer hajtja őket egymás felé. Radnótinál a „mi” feltételes, valamikor megszülethet. Az „én” nála önmagában is hatalom, akárcsak a „te”. Nincs szó a különálló felek boldogtalanságáról. Vagyis a „mi” megszületése nem szükségszerű, létrejötte az „én” akaratának függvénye.

4. ROMANTIKUS ÉRZÉSEK R ÁHANGOLÓDÁS Ábránd… T/1.

29. oldal 5 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k Minden diák írja le egyénileg, mire számít. Ezt követően hallgassunk meg több elképzelést. Nem fontos értékelnünk, csak halljuk, mit hív elő ez a szó belőlük. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : asszociációk megfogalmazása 1. Ábránd… Mit vársz attól a verstől, amelynek a címe Ábránd? Fogalmazd meg 2-3 mondatban! …ÁBRÁND…

JELENTÉSTEREMTÉS A romantikus szerelem T/2.

29. oldal 30 PERC

Tanári instrukciók • Ne tartsunk bemutató olvasást! A feladatsor arra épül, hogy a diákok maguk tudják „hangosítani” a verset, a tanári bemutatás befolyásolná őket. • Bontsuk több csoportra az osztályt. A diákok először egyénileg válaszoljanak a kérdésekre, majd a kiscsoportokban olvassák föl egymásnak a verset. A versmondó csoport feladatai rávezetik a diákokat arra, hogyan lehet felkészülni egy-egy vers megtanulására. • Beszédhibás diákjainkkal legyünk tapintatosak. • A vers elmondásához teremtsük meg a megfelelő feltételeket. Ha az osztályt motiválja, rendezhetünk szavalóversenyt. Jutalmazzuk, ha valaki már az órán kívülről mondja a szöveget. • A vers megtanulását, kívülről mondását adjuk házi feladatnak, miután jól előkészítettük a verstanulást. Jelezzük, hogy nem várunk el művészi szavalatokat, de értelmes, a vers értésén alapuló, pontos szövegmondást igen, továbbá törekvést arra, hogy valaki bánni tudjon a beszédfonetikai

33


–


1 0 .

É V F O L Y A M

eszközökkel. A jó szövegtudást és az érzelemgazdag, értelmes versmondást mindenképpen jutalmazzuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfigyelés; a szöveg értelmezése nem nyelvi kifejezőeszközök segítségével; szövegemlékezet; a mondatfonetikai eszközök használata C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd kiscsoportos, végül frontális 2. A romantikus szerelem Olvasd el kétszer az alábbi verset!

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: ÁBRÁND Szerelmedért Feldúlnám eszemet És annak minden gondolatját, S képzelmim édes tartományát; Eltépném lelkemet Szerelmedért. Szerelmedért Fa lennék bérc fején, Felölteném zöld lombozatját, Eltűrném villám s vész haragját, S meghalnék minden év telén Szerelmedért. Szerelmedért Lennék bérc-nyomta kő, Ott égnék földalatti lánggal, Kihalhatatlan fájdalommal, És némán szenvedő, Szerelmedért. Szerelmedért Eltépett lelkemet Istentől újra visszakérném, Dicsőbb erénnyel ékesítném S örömmel nyújtanám neked Szerelmedért! (1843) a) A „Szerelmedért” szó a többszörös keret szerepét tölti be. Fogalmazd meg, miért! b) Szerinted miről ábrándozik a vers „lírai én”-je (beszélője)? Írd le néhány mondatban! c) Hol tartanál nagyobb szünetet a vers felolvasásakor? Az első és második vagy az ötödik és hatodik sorok között? Miért?

R O M A N T I K U S

É R Z É S E K

d) Keresd meg és jelöld a szövegben, hogyan nyomatékosítja a szerző mondandóját. Jelöld be, hol hogyan hangsúlyoznál, ha hangosan kellene felolvasnod vagy elmondanod. e) Olvasd fel a verset a csoport többi tagjának! Hallgasd meg a többiek felolvasását! Indokoljátok meg egymás számára, ki mit miért hangsúlyozott/mondott hangosabban stb. Módosítsd saját változatodat ennek megfelelően, ha szükséges. f) • • • •

Hallgassatok meg néhány előadást! Az elhangzott felolvasásokról mondjatok véleményt! Figyeljetek arra, mennyiben felelnek meg az alábbiak a vers értelmezésének: a felolvasás pontossága beszédtempó hanglejtés, hangsúlyok hangerő

g) Tanuld meg kívülről a verset!

T/3.

31. oldal 18 PERC

Egy versről – háromféleképpen

Tanári instrukciók A a) feladatban nagyon személyes élmények is előkerülhetnek, ezért feltétlenül választási lehetőségnek adjuk ezeket a feladatokat. Ha egy diák nem akarja felolvasni a történetét, engedjük meg neki. Engedjük, hogy diákjaink titkot tartsanak – vagy csak azoknak mutassák meg írásukat, akiknek szeretnék. A b) feladat rajzkészséget, jó belső látást igényel. A c) feladat a leginkább intellektuális – a stíluskorszakhoz kell kötni a verset. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : belső képalkotás; történetformálás; meglévő ismeretek alkalmazása; Célcsoport – differenciálás: a) történetet írni szerető diákok b) rajzolni szerető diákok c) tudományosabban gondolkodó, az egzaktabb feladatokat szerető diákok M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : házi feladat: fogalmazás vagy rajzolás vagy gyűjtőmunka és rövid összefoglaló- és elemzésírás E s z k ö z ö k : Ha kivitelezhető, kérjük a diákokat, hogy a rajzokat, illusztrációkat ne a munkatankönyvbe, hanem rajzlapra készítsék el. A könyvtárban: Középiskolai irodalmi lexikon, Irodalmi fogalomtár vagy bármely általános vagy szaklexikon

34

35


–


1 0 .

É V F O L Y A M

3. Egy versről – háromféleképpen Válassz egyet az alábbi feladatok közül, és oldd meg otthon, egyedül! a) El tudsz-e képzelni ma olyan személyes élethelyzetet, amelyben ehhez hasonló vallomás elhangozhat? Írd meg azt a történetet, amelyben elhangozhat! b) Rajzolj illusztrációkat a 2. és 3. versszakról!

A képek megnézése után beszéljétek meg, melyiket miért javasolnák vagy nem javasolnák könyvillusztrációnak. c) Az óra címében a romantika szó szerepel. Fogalmazd meg néhány mondatban, TE mit értesz ezen. Ezt követően keresd meg a romantika szó jelentését! Hogyan kapcsolódik össze a te elképzeléseiddel? (A romantika jelentésének meghatározásához használhatod az internetet vagy nyomtatott lexikont.) Miután összefoglaltad egy kb. féloldalas kisesszében, mi a romantika, foglald össze ugyanilyen terjedelemben, mitől romantikus a vers!

5. SARKADI IMRE: ELVESZETT PARADICSOM R ÁHANGOLÓDÁS „Elveszett paradicsom” T/1.

36. oldal 7 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k Néhány percig a diákok dolgozzanak egyedül, írják össze az összes asszociációjukat a kifejezésről. Ezt követően kerüljenek fel a táblára a diákok asszociációi. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : első asszociációk, kulturális emlékezet előhívása M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : pókhálóábra 1. „Elveszett paradicsom” Mit jelent a címben szereplő kifejezés: Elveszett paradicsom? Milyen asszociációkat kelt? Készíts pókhálóábrát a címről!

„Elveszett paradicsom”

37


T/2.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

36 oldal 10 PERC

Drámaolvasás

Tanári instrukciók Először ismertessük a helyzetet, a dráma egészének cselekményét, beszéljünk néhány mondatot a szerzőről. Ezekhez felhasználhatjuk a tankönyvbeli szövegeket, de hatásosabb, ha a tanár szabadon elmeséli a dráma cselekményét. • Még az olvasás megkezdése előtt tegyük fel a munkatankönyv kérdéseit, így tisztázzuk a különféle szövegek pozícióját és egymáshoz való viszonyát: – a beszélő szereplő neve – szerzői instrukció – a szereplő által elmondott szöveg – kihagyás, rövidítés • Ezt követően minden diák egyedül, magában olvassa el a részleteket. • Ezután olvastassuk fel hangosan két-két önként jelentkező diákkal a szöveget. A szerzői utasításokat nem kell beleolvasni. Ha nem megy elég jó, ismételjük meg a feladatot, és kérjük meg a diákokat, hogy ne egyszerűen felolvassanak, hanem szerepben olvassanak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : néma olvasás, a szöveg tipográfiai képének értelmezése M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : csöndes belső olvasás, hangos olvasás 2. Drámaolvasás A következőkben Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című drámájából olvashattok részleteket. A szerzőről: SARKADI IMRE (1921–1961) Sarkadi Imre Debrecenben született 1921-ben. 1946-ban költözött Budapestre, újságíró lett, a Szabad Szó című lap felelős szerkesztője. A lapban számos, paraszti tárgyú riportot publikált. Ezután több lapnál is dolgozott. 1955-től 1957-ig a Madách Színházban volt dramaturg. Írói példaképének Móricz Zsigmondot tekintette, a nagy író hatása érződik első művein. Útkeresése közben próbált védekezni pesszimizmusa ellen, de mindinkább a kiábrándultság és keserűség vált jellemző vonásává. 1955-ben kapott Kossuth-díjat, ezt megelőzően többször (1951, 1952, 1954) József Attila-díjat. Máig tisztázatlan, hogy baleset vagy öngyilkosság következtében halt meg Budapesten, 1961-ben.

S A R K A D I

I M R E :

E L V E S Z E T T

P A R A D I C S O M

Sarkadi Imre A DRÁMÁRÓL: Az Elveszett paradicsom a 20. század közepén játszódik, Magyarországon. A műnek három főszereplője van: Sebők Imre, nyugdíjas tanár, aki 75. születésnapját ünnepli; Sebők Zoltán, 30 év körüli sikeres agysebész, Sebők Imre egyik fia; Marosi Mira, Sebőkék távoli rokona Kolozsvárról, 19 éves egyetemista lány, aki látogatóba érkezett az édesapjával. A cselekmény rövid összefoglalása: a dráma két felvonása kb. két nap alatt játszódik. Sebők Imre erdélyi vendégei búcsúzni készülnek, már csak két napjuk van elutazásukig. Nyár végén járunk, az idős tanár 75. születésnapját ünneplik. Megérkeznek Pestről a gyermekei. Az Erdélyből érkezett rokon lány és Zoltán egymásba szeretnek. Az orvos fiú nagyon zavartan viselkedik – először apjának, később Mirának is bevallja, lakásán tiltott abortuszt végzett. Páciense – a szeretője – belehalt a műtétbe, ezért hosszú börtönbüntetés vár rá. Utolsó szabadon töltött napjaiban apja bölcs társaságára vágyik. Mira azzal az ígérettel búcsúzik, hogy várni fog Zoltánra, bármennyit kell is várnia. Az ő életigenlése, optimizmusa inkább hasonlít az idős tanáréra, mint Zoltáné, aki eltékozolta tehetségét, lehetőségeit, s most siratja a számára elveszett paradicsomot. Olvassátok el magatokban a szöveget. • Miből tudjátok első ránézésre megállapítani, mikor beszél Mira és mikor Zoltán? • Miről ismeritek fel a szerzői utasításokat?

SARKADI IMRE: ELVESZETT PARADICSOM (részletek) RÉSZLET AZ I. FELVONÁSBÓL Zoltán és Mira beszélgetése első nap este. Zoltán bent van a szobában, Mira az ablakban áll. MIRA […] rólad első pillanatban éreztem, hogy olyan vagy, akire én hatással tudok lenni. ZOLTÁN Ezt honnan láttad? MIRA Egész őszintén onnan, hogy te is hatással voltál rám. ZOLTÁN Amilyen kedves vagy, hogy ezt mondtad, ugyanolyan pontatlan. Semmit sem bizonyít. MIRA De… Ha két embernek hasonló… ZOLTÁN Aha, most megjelenik a tizenkilenc éves. Valamikor én is így gondoltam: két ember, egyik venni tudja a másik hullámhosszát – ez a szerelem. Kis csönd

38

39


–


1 0 .

É V F O L Y A M

MIRA Én nem szerelemről beszéltem. ZOLTÁN Mi másnak nevezed, ha férfi és nő hatással vannak egymásra? MIRA (csökönyösen) Nem azt mondtam, hogy szerelem. ZOLTÁN Hát lehet, hogy én tágabb értelemben használom a szót, mint te. MIRA Óó, én egészen zárt értelemben használom… illetve használnám, de most nem erről beszéltem. ZOLTÁN Nekem azt jelentette: olyan vagy, akibe bele tudnék szeretni. Annak ellenére, hogy novemberi esőben csakugyan csapzott, borzas kis csirke vagy. Majdnem mindent tudok már rólad… most már azt is tudom, milyen vagy márciusban, mikor kezdesz kinyílni… tudom, hogyan duzzogsz, milyen az arcod, ha sírsz… azt is, hogy milyen lennél meztelenül az ágyban, s hogy szeretnénk egymást, mikor szeretjük egymást… MIRA Buta. ZOLTÁN …de nem vagyok önámító, hát vegyük le ezt a témát a napirendről. Odamennék az ablakhoz, hálából megcsókolni a kezed, de félek, hogy akkor megkívánnálak, veled álmodnék az éjjel, így hát majd holnap, mások előtt és búcsúzáskor teszem meg, most pedig mondj szépen jó éjszakát, s eredj lefeküdni. MIRA (nagy szünet után) Úgy bánsz velem, mint egy kisgyerekkel. ZOLTÁN Jó éjszakát… *** RÉSZLET A II. FELVONÁSBÓL Az utolsó felvonás utolsó jelenete. Mira és apja indulnak vissza Kolozsvárra. ZOLTÁN (bejön) Mindjárt indultok. Kis szünet Apád szálljon itt fel, én meg téged elviszlek a határállomásig kocsival. Az is egy órával több idő. MIRA (kutatva néz rá, ingatja a fejét) Nem… nem akarom, hogy a búcsúzáson törd a fejed. Énnekem ez az idő, ha egy óra is van hátra, azt akarom, hogy hosszú legyen, s az évek majd utána rövidek. Te is ezt akard. ZOLTÁN (kezébe veszi Mira fejét, megcsókolja) Te… Megnőttél tegnap óta. MIRA Igen, tudom. S megkomolyodtam… most az is leszek, komoly s várakozó. ZOLTÁN (mosolyog) Jó. Diáknak lenni jó, nagyon jó. Azt akarom, hogy ezt vedd tudomásul, s ne legyél komoly. Vidám legyél és csilingelő. MIRA Bízd azt csak rám, hogy én milyen leszek. ZOLTÁN Tanácsra én szorulok inkább, úgy gondolod? Engem ne félts, én nem vagyok se gyenge, se gyáva. Szünet Valamit meg kell értessek veled. Szünet Én a félresikerült zseni vagyok. Minden adottságom megvolt hozzá, hogy nagyot alkossak […] – csak az az egy hiányzott, hogy higgyek ilyesmiben. S azt hiszem, most sem hiszek. […] Nem akarlak áltatni, ne egy hazugsággal utazz el. Sose találkozunk többé. Hiába vársz rám. Kár… nem örülök neki, hogy ezt el kellett mondanom, de így a tisztességesebb. (Belelovalja magát) Nem ismertem magam fölött törvényt mást, mint a saját magam törvényét – s most se ismerek. Erkölcs, társadalom törvényét magamra nézve kötelezőnek nem éreztem, evék a tiltott gyümölcsből, s ez gyümölcsből, ahogy a halotti beszéd mondja: halálut evék. Kiűzettem a paradicsomból, s ezen már semmi nem változtat-

S A R K A D I

I M R E :

E L V E S Z E T T

P A R A D I C S O M

hat. A szörnyű csak az benne, hogy most találkoztam veled, nem akkor, amikor még mindent jól lehetett volna tovább folytatni. A lángpallosú kerub még egy pillantást engedett az elveszett paradicsomba. De úgy látszik, ez is hozzátartozott, ezt is megérdemeltem, ezt a leckét. (Közelebb lép) Úgy búcsúzom tőled, hogy örökre búcsúzom. MIRA (feláll, odamegy Zoltánhoz, a karjára teszi a kezét) Kedvesem, beszélhetsz akármit, ilyen zöldségeket is. Nem fog sikerülni, hogy kétségbe ejts. Elég kettőnknek a te kétségbeesésed, sőt még az is sok. Elbúcsúzunk, s mikor magadra maradsz, meg fogod érezni, hogy én azért vagyok, s téged választottalak. Ha a bibliai példáknál akarsz maradni, kedves (megsimogatja az arcát), hát szolgálj értem hét évet vagy kétszer hét évet, mint Jákob Ráchelért. (Megkeményedik a hangja) S ha nem, akkor tudni fogom, hogy csak pillanatnyi ötlet voltam az életedben, az utolsó lehetőség, amit még nem volt szabad kihagynod – s ha így van, hát eredj, és akaszd fel magad mindjárt a körtefára, akár végig is nézem… (hirtelen elsírja magát) igen… igen… (kis szünet után) ne haragudj, kedvesem, muszáj volt valami gorombát is mondani, valamit visszaadni abból, amivel te gyötörsz. […] Minden szép és jó lesz… Érted? ZOLTÁN Értem. MIRA Menjünk. ZOLTÁN Szervusz. Szeretlek. MIRA Köszönöm. Ez ugye válasz volt. ZOLTÁN Vedd, aminek akarod. Szeretlek. MIRA Szeretlek. S várlak. Szövegmagyarázatok: • evék a tiltott gyümölcsből, s ez gyümölcsből, ahogy a halotti beszéd mondja: halálut evék = részlet az első fennmaradt magyar nyelvű szövegből, a Halotti beszéd és könyörgés című 1200 körül keletkezett műből. Mivel körülbelül nyolcszáz éves szövegről van szó, régies a nyelve. Az idézett részlet mai nyelven így hangzana: (Ádám) evett a tiltott gyümölcsből, és ezzel halált evett (vagyis ő maga is, embertársai is meg fognak ezért halni). • kerub = a paradicsomot őrző angyal • Jákob Ráchelért = a bibliai Jákob beleszeretett Lábán kisebbik lányába, Ráchelbe. Hét évig szolgált érte, de az apa először idősebbik lányát, Leát adta hozzá. Ráchelért újabb hét évet kellett szolgálnia. (Ebben a korban még megengedett volt a többnejűség.)

MEGOLDÁSI JAVASL AT A szöveg tipográfiai képe az 1995-ös kiadásnak felel meg. Ebben az éppen megszólaló szereplők neve csupa nagybetűvel szerepel, a szerzői utasítások dőlt betűvel szedve, zárójelben vannak. A dőlt zárójelek a szövegkihagyásokat jelzik.

40

41


T/3.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

39. oldal 15 PERC

Mira és Zoltán szerelme

Tanári instrukciók • A diákok párosan dolgozzanak – lehetőleg olyan párokat szervezzünk, amelyek a következő feladatnál, a felolvasás során is együtt maradnak. (Bár van előnye a párváltásnak is: ennél a feladatnál ugyanis megbeszélik a diákok az értelmezésüket, majd a következőben megpróbálják a felolvasásukkal kifejezni azt. Ha párt váltunk, jó esetben a különböző párokban megfogalmazott gondolatok összeadódnak, kiegészítik egymást, rosszabb esetben semlegesítik vagy kioltják egymást.) • Az elhangzott véleményeket szövegesen (esetleg jeggyel is) értékelhetjük. Az értékelés során elvárhatjuk, hogy a diákok észrevegyék az alábbiakat, és beszéljenek ezekről: Mira optimizmusa, változása, félelmei Zoltán kiábrándultsága, félelmei és halvány reménye A kapcsolat elmélyülése a két részlet között eltelt időben Zoltán életigenlésének záloga Mira szerelme Mira elfogadja, hogy Zoltán rá van utalva Az utolsó néhány mondat Mira „győzelme” Zoltán kiábrándultsága felett • A feladat visszautal az előző órákon a diákoktól elvárt egymásra figyelésre és reakciókra; most egy dráma dialógusában megfigyeltethetjük ezt a folyamatot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : egy beszélgetés szereplőinek jellemzése, motivációk azonosítása, az intonáció, a párbeszédbeli kihagyások, az elhallgatások értése; egy szöveg belső összefüggéseinek megértése, reflektálás olvasott szövegre; érzelmi és kommunikációs kultúra C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály, de mindenekelőtt az érzéseket nehezen artikuláló diákok számára ajánlott M u n k a f o r m á k : páros munka 3. Mira és Zoltán szerelme A szerelem születésében és fennmaradásában sok dolog játszik szerepet. Például a testi vonzalom, a két fél emberi vonásainak különbsége vagy hasonlósága, illetve ebből fakadóan az, mennyire vannak egymásra utalva, kinek miért fontos a másik. • Az olvasott szöveg alapján fogalmazzátok meg röviden, mit érezhet Zoltán, mit Mira! • Keressétek meg azokat a szövegrészeket, amelyekből kiderül, miért fontos Mirának Zoltán, illetve Zoltánnak Mira! • Foglaljátok össze röviden az olvasott szöveg alapján Mira és Zoltán emberi vonásainak különbségeit!

S A R K A D I

T/4.

I M R E :

E L V E S Z E T T

P A R A D I C S O M

40. oldal 25 PERC

Felolvasószínpad I.

Tanári instrukciók • A feladatnak két fő célja van: egyrészt a hangos, értő szövegolvasási készség fejlesztése, másrészt az előző feladatban megbeszéltek, a jellemek és motivációk visszaadása. Fontos, hogy tudatosítsuk a diákokban, milyen a jó felolvasás, s azt is, hogyan függ össze a szöveg hangosítása a szöveg tipográfiai képével. A két szereplő egymás szavaira, gesztusaira adott reakcióinak megfigyeltetésének pedagógiai célja, hogy a diákok észrevehessék, tőlük hasonlót vártunk el az előző órákon. • Először beszéljük meg és egységesítsük az értékelés szempontjait. Utána kerítsünk sort a felolvasásokra. Ha magas az osztálylétszám és sokakat szeretnénk meghallgatni, jelöljük be előre, meddig tartson egy-egy felolvasás. Az elhangzottakat a megbeszélt szempontok alapján a diákokkal közösen értékeljük, minden második felolvasás után. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hangos, értő szövegolvasás; empátia, együttműködési készség; a felolvasások értékelésekor: véleményalkotás, érvelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka 4. Felolvasószínpad I. Páros munkában készüljetek fel a két jelenet hangos, kifejező felolvasására! •

• •

Olvassátok fel a szerzői utasításokat. Figyeljétek meg, melyek vonatkoznak a szereplők mozgására, és melyek mutatják a megszólalók érzelmeit! Figyeljetek arra, hogyan reagálnak egymás szavaira, gesztusaira! A drámarészletben jelöljétek, hol tartanátok rövidebb vagy hosszabb szünetet; húzzátok alá a hangsúlyos szavakat, mondatrészeket! Írjatok le magatoknak legalább 5 szempontot a felolvasás értékeléséhez. (Pl. a felolvasás pontossága; mennyire adja vissza az élőbeszéd természetességét stb.)

42

43


–


1 0 .

É V F O L Y A M

REFLEK TÁL ÁS Mi történhetett később? T/5.

42. oldal 3 PERC

Tanári instrukciók • A házi feladatokat tetszés szerint akár az egész osztálytól, akár néhány tanulótól is beszedhetjük és javíthatjuk. Az értékelésnél vegyük figyelembe, hogy a folytatás akkor is többféle, ha a másodjára olvasott párbeszéd alapján azt hihetjük, a szerelem túléli a börtönt. (A dráma egésze nem ezt sugallja, de a diákok nem ismerhetik az utolsó jelenetet.) • Biztassuk diákjainkat arra, hogy az egész drámát elolvassák, és ha valaki az egész drámát elolvassa, s beszámolna róla szóban vagy írásban, azt feltétlenül jutalmazzuk. • Figyelmeztessük előre diákjainkat a párbeszéd helyesírására, illetve a levélírás formai követelményeire. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflektálás olvasott szövegre; az olvasott szöveg továbbgondolása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni 5. Mi történhet később? Gondold végig, mi lehet ennek a szerelemnek a folytatása. Például valóban megvárja-e Mira Zoltánt? Zoltánnak erőt ad-e Mira szerelme ahhoz, hogy elszámoljon lelkiismeretével? Válassz ki egyet az alábbi témák közül, és írd meg a mű folytatását! • Írd meg 15-20 mondatban 10 évvel későbbi párbeszédüket! • Írj Zoltán nevében levelet Mirának a börtönből (15-20 mondat)! • Írj Mira nevében levelet a büntetését töltő Zoltánnak (15-20 mondat)!

T/6.

43. oldal 10 PERC

Felolvasószínpad II. – Kihagyható feladat

Tanári instrukciók Ha találunk elég érdekes szöveget a diákok folytatásai között (akár párbeszédeket, akár leveleket), akkor érdemes felolvastatni őket. Azért, hogy ez élmény legyen a többieknek és siker a felolvasóknak, előre szóljunk nekik, hogy készüljenek fel a felolvasásra. A párbeszédeket feltétlenül érdemes szerepek szerint felolvastatni (és erre különösképpen kell készülniük a diákoknak).

S A R K A D I

I M R E :

E L V E S Z E T T

P A R A D I C S O M

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hangos és kifejező olvasás, az intonáció eszközeinek felhasználása a jellemábrázolásban; együttműködési készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály hallgatóként, az érdekes fogalmazást írók felolvasókként M u n k a f o r m á k : egyéni és páros M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : felolvasószínház 6. Felolvasószínpad II. Adjátok elő az általatok írott párbeszédet!

44

6. SHAKESPEARE: ROMEO ÉS JÚLIA R ÁHANGOLÓDÁS A Romeo és Júlia képekben T/1.

44. oldal 10 PERC

Tanári instrukciók • A feladat célja, hogy felkeltse a diákok érdeklődését, hogy kapcsolatot találjanak a dráma szövege és annak képi feldolgozása között. Az utolsó feladatra visszatérhetünk a Romeo és Júliáról tanultak összefoglalásakor. A feladatok feldolgozása párokban történik, a közös megbeszélés frontális • Ha még nem minden diák olvasta a drámát, akkor használjuk fel a feladatot arra is, hogy utána mindenki befejezze az olvasást. • Ha nehezen vehető rá egy osztály az olvasásra, akkor a feladatot hetekkel a feldolgozás megkezdése előtt végeztessük el, és ezzel próbáljuk meg a diákokat az olvasásra ráhangolni. • Az utolsó feladatot adjuk otthoni szorgalmi feladatnak. A következő órán hallgassuk meg, mit találtak a tanulók. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kép és szöveg kapcsolatának felismerése M u n k a f o r m á k : páros/frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : Képek és szöveg összekapcsolása, képolvasás E s z k ö z ö k : a mellékelt képek 1. A Romeo és Júlia képekben Nézzétek meg a mellékelt képeket: épületeket, filmjeleneteket, illetve szobrokat láttok.

Baz Luhrmann: Romeo és Júlia. Amerikai film, 1996. (Romeo: Leonardo Di Caprio; Júlia: Claire Danes)

46


–


Auguste Rodin: Romeo és Júlia. Szobor, márvány, 1905.

1 0 .

É V F O L Y A M

Barry Shiraishi: Romeo és Júlia. Szobor, bronz és márvány, 1999.

Franco Zeffirelli: Romeo és Júlia. Olasz film, 1968. (Romeo: Leonard Whiting; Júlia: Olivia Hussey)

Verona, középkori lakóépület, Romeo feltételezett háza

47


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Verona, középkori lakóépület, Júlia feltételezett háza és erkélye •

Keressetek olyan jelenetet a szövegben, amely illik valamelyik képhez vagy szoborhoz!

•

Válasszatok egyet, amelyik szerintetek a legjobban kifejezi a darab hangulatát. Indokoljátok meg válaszotokat!

•

Bár a történet valóságtartalma bizonytalan, Veronában ma is zarándokhelynek tekintik Romeo és Júlia vélt lakóhelyét. Beszéljétek meg, mi lehet ennek az oka!

Szorgalmi feladat: Gyűjtsetek olyan művészi alkotásokat (film, musical stb.), amelyek Romeo és Júlia történetét dolgozzák fel!

MEGOLDÁSI JAVASL AT Filmek • Romeo és Júlia, 1968, rendezte: Franco Zefirelli • Romeo és Júlia, 1996, rendezte: Baz Luhrmann • Szerelmes Shakespeare, 1998, rendezte: John Madden Musicalek: • Gerard Presgurvic: Romeo és Júlia (Budapesti Operettszínház, 2004) • Leonard Bernstein: West Side Story (1957, New York) Balettek: • Markó Iván: Romeo és Júlia Jeruzsálemben • Szergej Szergejevics Prokofjev – Seregi László: Romeo és Júlia • Csajkovszkij: Romeo és Júlia nyitány, majd zenekari fantázia Opera: • Gounod: Romeo és Júlia

S H A K E S P E A R E :

R O M E O

É S

J Ú L I A

JELENTÉSTEREMTÉS Kísérő Shakespeare Romeo és Júlia című tragédiájához T/2.

47. oldal 50 PERC

Tanári instrukciók • A kísérőt a dráma feldolgozása előtt legalább két héttel adjuk oda a diákoknak. A kérdések szétvágható lapon is szerepelnek, azért, hogy a diákok ne kiírják (ha valaki ragaszkodik hozzá, megteheti), hanem bejelöljék a válaszokat. (Valószínűleg kölcsönzött könyvből dolgoznak majd, tehát nem húzhatnak benne alá sorokat.) • A diákok feladata annyi, hogy a papírcsíkokat oda tegyék be a példányukban, ahol a választ megtalálták a kérdésre. A megbeszélés során használjuk a munkafüzetbeli változatot is, akkor azokra a kérdésekre, amelyeknél szükségesnek látjuk, jegyeztessük föl a választ. (Nem érdemes minden megoldást fölírni, mert azáltal a feldolgozás mechanikussá válhat.) • Első ránézésre talán ijesztően sok a feladat. Célja nemcsak az, hogy előkészítse a dráma önálló tanulói feldolgozását. Feladatai olyan apró részletekre is vonatkoznak, amelyek esetleg elkerülnék az olvasó figyelmét. Elsősorban az kell megoldanunk, hogy legalább az olvasás és megbeszélés idejére minden diáknál legyen példány a dráma szövegéből. A szövegellenőrzés lehet folyamatos, mert a feldolgozási feladatoknál jelöltük, a kísérő mely kérdése/feladata alapján oldható meg. (Természetesen nincs a kísérő minden kérdéséhez feldolgozó feladat rendelve.) • A kísérő feladataiból válogatva írathatunk átfogó szövegellenőrző dolgozatot, esetleg válogathatunk a kérdések között az egyes felvonásokra vagy az egyes szereplőkre vonatkozók alapján. Az osztályt ekkor bontsuk több olyan csoportra, amelyek más-más feladatsort oldanak meg. Az első órán van idő a kísérő megbeszélésére, a szövegellenőrző dolgozatot írathatjuk ezután is, vagy ha nagyon bízunk a diákok otthoni munkavégzésében, akkor megbeszélés helyett is. A szövegellenőrző dolgozat jeggyel osztályozható. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : részletek megfigyelése, pontos olvasás, szövegemlékezet C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : házi olvasmány figyelmes olvastatása, irányított olvasás előzetes kérdésekkel E s z k ö z ö k : kísérő 2. Kísérő Shakespeare Romeo és Júlia című tragédiájához Az alábbiakban az elolvasást segítő és kísérő kérdések szerepelnek. A kérdésekre olvasás közben keresd a választ. Válaszaidat nem kell leírnod, bár megteheted, ha akkor biztosabb vagy magadban. A kérdéseket két példányban is megtalálhatod: egyszer a munkafüzetben, egyszer szétvágható lapokon. Vágd le a vonalak mentén a következő kérdést, és tedd be a megfelelő oldalhoz. A kérdések

48

49


–


1 0 .

É V F O L Y A M

az események sorrendjében következnek. Néha persze egy kicsit figyelmesebben kell elolvasnod a dráma szövegét, s abból következtetned ki a választ. Az elolvasás után beszéljétek meg, ki hol talált választ a kísérőben szereplő kérdésekre. Jó olvasást kívánunk!

I. FELVONÁS 1. Hogyan szerzünk először tudomást a Montague és a Capulet család ellentétéről? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 2. Miért nevezhetjük tömegverekedésnek az első jelenetet? Ki és hogyan vet véget ennek? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 3. Kinek és miért kesereg Romeo? Mi a neve a lánynak, aki miatt szomorú? Milyen gyógymódot javasol a barátja? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 4. Ki kéri meg Capulettől Júlia kezét? Miért Júlia a Capulet-vagyon egyetlen örököse? Ki dönthet Capulet szerint a házasságról? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 5. Kivel olvastatja el Capuleték szolgája a bálra meghívottak névsorát? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 6. Mit javasol Benvolio, miért menjen el Romeo a bálra? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 7. Miért szeretne Capuletné a lányával beszélni? Ki van még jelen a beszélgetésnél? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 8. Hogyan számolja ki a dajka, hány éves Júlia? Kivel lenne Júlia egykorú? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 9. Mennyi idős lehet Capuletné? Hogyan beszél Parisról? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 10. Mit válaszol Júlia az anyjának, amikor az a házasságról kérdezi? ....................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................


R O M E O

É S

J Ú L I A

11. Milyen előérzetekkel megy Romeo Capuleték báljára? Kik kísérik őt el? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 12. Júlia apja a múltról beszélget idős rokonával. Ennek alapján mennyi idős lehet Capulet? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 13. Miért nem tudja meg azonnal Romeo, hogy Júlia Capuleték lánya? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 14. Ki ismeri fel Romeót a hangjáról? Mit akar tenni? Ki inti le? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 15. Romeo és Júlia első beszélgetése rövid, de annál több benne a jelkép. Milyen képet használ Romeo Júlia kezére? Hogyan folytatódik tovább ez a metafora? Olvasd össze a beszélgetés sorait. Felismered-e a versformát? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 16. Kitől tudják meg a fiatalok, ki a másik valójában? ....................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................

II. FELVONÁS 1. Kik keresik Romeót? A két fiú beszélgetése a szerelem két oldalát jeleníti meg. Melyikük képviseli az érzelmi megközelítést, melyikük a szexuálist? Hogyan zárul a keresés? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 2. Milyen képekben jelenik meg a fény a 2. színben? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 3. A madár hasonlat és a madár metafora végighúzódik a jeleneten. Keress legalább három példát! ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 4. Keress példákat arra is, hogyan jelenik meg újra meg újra a két család ellenségeskedése a szerelem hátterében! ....................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................

50

51


–


1 0 .

É V F O L Y A M

5. Ki veti föl a házasság gondolatát? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 6. Kitől szeretne Romeo segítséget kérni? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 7. Miért indul sétára Lőrinc barát? Milyen ellentétekről beszél a monológjában? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 8. Hogyan meséli el Romeo, hol járt éjszaka? Hogyan reagál erre a barát? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 9. Mennyire veszi komolyan első hallásra Lőrinc pap Romeo új szerelmét? Miért segít mégis? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 10. Mi mindent tudunk meg Benvolio és Mercutio beszélgetéséből? Mit tudnak ők, amit Romeo nem? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 11. Mi a véleménye Mercutiónak Tybaltról? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 12. Mi a véleménye a fiatalembereknek a megjelenő dajkáról? Sikerül-e négyszemközt maradnia a dajkának Romeóval? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 13. Ki tud arról, hogy Romeo és Júlia délután össze fognak házasodni? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 14. Mi dolga van még a dajkának, miután Júliával közölte a hírt? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 15. Meddig követheti a néző a fiatalok egybekelését? ....................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................


R O M E O

É S

J Ú L I A

III. FELVONÁS 1. Mivel köt bele Tybalt Mercutióba? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 2. Milyen szóval sérti meg Romeót? (Ne felejtsük el, Romeo nem tud Tybalt és Capulet leveléről!) ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 3. Mi Romeo válasza? Ki cselekszik helyette? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 4. Hogyan végződik Tybalt és Mercutio párbaja? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 5. Romeo feldühödik, most ő párbajozik Tybalttal. Hogyan végződik összecsapásuk? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 6. Ki mondja el a hercegnek és az összegyűlt polgároknak, mi történt? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 7. Milyen büntetést szab ki Escalus, Verona hercege? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 8. Kitől tudja meg Júlia a történteket? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 9. Hol bujkál Romeo? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 10. Mit tanácsol Lőrinc barát? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 11. Milyen elhatározásra jut Júlia apja a párbaj hírének hallatán? ....................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................

52

53


–


1 0 .

É V F O L Y A M

12. Milyen madár jelzi a szerelmesek számára a hajnalt, a búcsú idejét? (Gondoljunk a II. felvonás madár-metaforájára is!) ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 13. Hogyan reagál Capulet lánya vonakodására? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 14. Mit mond Júlia anyja, mit a dajka? ....................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................

IV. FELVONÁS 1. Hogyan és hol zajlik Júlia és Paris első személyes találkozása? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 2. Milyen megoldást talál ki Lőrinc barát? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 3. Mivel foglalatoskodnak a Capulet-házban, amíg Júlia távol van? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 4. Vajon mire utal az alábbi idézet: „Csak azt hívod meg, akit följegyeztem.” (Capulet)? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 5. Olvasd el figyelmesen Júlia monológját (mielőtt kiissza a cseppeket). Mitől fél és mivel bátorítja magát? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 6. A házban közben folytatódnak az esküvő előkészületei. Mit tudunk meg Capulet és Capuletné kapcsolatáról? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 7. Kik állják körül Júlia „halálos ágyát”? Ki hogyan fogadja a halálhírt? ....................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................


R O M E O

É S

J Ú L I A

V. FELVONÁS 1. Milyen hírrel érkezik Baltazár, Romeo szolgája Mantovába? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 2. Hogyan fogadja a hírt Romeo? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 3. Milyen hírrel jön János barát Lőrinchez? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 4. Milyen újabb tervet kovácsol Lőrinc barát? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 5. Milyen céllal érkezik Paris, milyennel Romeo Júlia kriptájához? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 6. Szóváltásuk párbajba torkollik. Mi a vége? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 7. Mi játszódik le a kriptában? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 8. Mire érkezik Lőrinc barát? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 9. Hogyan hal meg Júlia? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 10. Kik fedezik fel a tragédiát? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 11. Ki mondja el az odasereglő embereknek – köztük a Capulet és a Montague szülőknek, valamint a hercegnek –, hogy mi történt? ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 12. Mit tesz a két családfő? ....................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................

54

55


–


1 0 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁSI JAVASL AT I. felvonás 1. Hogyan szerzünk először tudomást a Montague és a Capulet család ellentétéről? A Prológusból. 2. Miért nevezhetjük tömegverekedésnek az első jelenetet? Ki és hogyan vet véget ennek? A szolgák verekedésébe Verona polgárai is beavatkoznak; a verekedésnek a herceg megjelenése vet véget, megfenyegeti a családfőket. 3. Kinek és miért kesereg Romeo? Mi a neve a lánynak, aki miatt szomorú? Milyen gyógymódot javasol a barátja? Viszonzatlan szerelméről panaszkodik Benvoliónak, aki azt javasolja, keressen más szép lányt. Ekkori szerelmét Rozáliának hívják. 4. Ki kéri meg Capulettől Júlia kezét? Miért Júlia a Capulet-vagyon egyetlen örököse? Ki dönthet Capulet szerint a házasságról? Paris kéri meg Júlia kezét. Valószínűleg Capulet idősebb gyermekei meghaltak („Föld nyelte el minden reményemet: / most minden földem Júliára vár”). A házasságról Júlia dönthet. 5. Kivel olvastatja el Capuleték szolgája a bálra meghívottak névsorát? Romeóval. A meghívottak listájából tudja meg Romeo, hogy Rozália is ott lesz a bálon. 6. Mit javasol Benvolio, miért menjen el Romeo a bálra? Benvolio szerint Romeo a bálon összemérheti Rozália szépségét másokéval. 7. Miért szeretne Capuletné a lányával beszélni? Ki van még jelen a beszélgetésnél? Capuletné a házasságról akar beszélni a lányával. A dajka van jelen a beszélgetésnél. 8. Hogyan számolja ki a dajka, hány éves Júlia? Kivel lenne Júlia egykorú? A dajka elhunyt kislányával egyidős Júlia. Ebből számítja ki a dajka a korát. 9. Mennyi idős lehet Capuletné? Hogyan beszél Parisról? Capuletné 27 vagy 28 éves lehet („Ilyen koromban – jól emlékszem – én is / Anyád voltam már.…”), Paris szépségét dicséri. 10. Mit válaszol Júlia az anyjának, amikor az a házasságról kérdezi? „Csak úgy vetek reá tekintetet, / Ahogy nekem te is megengeded.//” 11. Milyen előérzetekkel megy Romeo Capuleték báljára? Kik kísérik őt el? Romeo baljós álmot látott, úgy érzi, a halál vár rá. Benvolio és Mercutio. 12. Júlia apja a múltról beszélget idős rokonával. Ennek alapján mennyi idős lehet Capulet? Ha legalább 25 év telt el azóta, hogy utoljára táncolt, akkor jóval 40 fölött van. 13. Miért nem tudja meg azonnal Romeo, hogy Júlia Capuleték lánya? A szolga, akit kérdez, nem ismeri fel Júliát. 14. Ki ismeri fel Romeót a hangjáról? Mit akar tenni? Ki inti le? Tybalt ismeri föl Romeót, és meg akarja ölni, Capulet azonban ráparancsol, hogy maradjon nyugton. 15. Romeo és Júlia első beszélgetése rövid, de annál több benne a jelkép. Milyen képet használ Romeo Júlia kezére? Hogyan folytatódik tovább ez a metafora? Olvasd össze a beszélgetés sorait. Felismered-e a versformát? Romeo oltárnak nevezi Júlia kezét. A palm szó tenyeret is, pálmát is jelent angolul. A pálma a zarándokok hagyományos jelvénye. A beszélgetés végig a szentség – szerelem párhuzama körül forog, a fiatalok egy szonettet rögtönöznek beszélgetésükben. 16. Kitől tudják meg a fiatalok, ki a másik valójában? Mindketten a dajkától.


R O M E O

É S

J Ú L I A

II. felvonás 1. Kik keresik Romeót? A két fiú beszélgetése a szerelem két oldalát jeleníti meg. Melyikük képviseli az érzelmi megközelítést, melyikük a szexuálist? Hogyan zárul a keresés? Benvolio és Mercutio keresik föl Romeót. Benvolio Romeo korábbi könnyein ironizál, Mercutio egyértelműen a szexualitásról beszél. A hűvös miatt feladják Romeo keresését. 2. Milyen képekben jelenik meg a fény a 2. színben? Nap, csillagok, fényes angyal. Romeo metaforákban beszél Júliáról. 3. A madár hasonlat és a madár metafora végighúzódik a jeleneten. Keress legalább három példát! „…minden madár hajnalt zengene. –” „Szerelmem könnyű szárnyán szálltam én.” „…– Ó, hogy csak pisszegek, / mint egy solymász, ki csalja vissza sólymát –” (Júlia) „…Küldenélek el – / De csak mint pajkos lány a rab madárkát,/” (Júlia) 4. Keress példákat arra is, hogyan jelenik meg újra meg újra a két család ellenségeskedése a szerelem hátterében! Mindketten arról beszélnek, hogy hajlandók megválni nevüktől. Júlia attól félti Romeót, hogy családja megöli, ha észreveszik, hogy ott van. 5. Ki veti föl a házasság gondolatát? Júlia. 6. Kitől szeretne Romeo segítséget kérni? A gyóntatójától. 7. Miért indul sétára Lőrinc barát? Milyen ellentétekről beszél a monológjában? Mérgező és gyógyító füveket akar szedni, ennek kapcsán a Jó és a Rossz, élet és halál ellentétéről beszél. 8. Hogyan meséli el Romeo, hol járt éjszaka? Hogyan reagál erre a barát? Romeo rébuszokban beszél, a barát ironizál rajta. 9. Mennyire veszi komolyan első hallásra Lőrinc pap Romeo új szerelmét? Miért segít mégis? Először azt gondolja, ezt a szerelmet sem kell komolyan venni. Azért segít mégis, mert azt reméli, ezzel kibékíti a két családot. 10. Mi mindent tudunk meg Benvolio és Mercutio beszélgetéséből? Mit tudnak ők, amit Romeo nem? Még mindig Romeót keresik, azt gondolják, még mindig Rózáért epekedik. Tybalt és az öreg Capulet levelet küldött Romeónak. Mercutio és Benvolio úgy gondolja, kihívás van a levélben. Romeo sem itt, sem a továbbiakban nem tud a levélről. 11. Mi a véleménye Mercutiónak Tybaltról? Mercutio idegenmajmoló divatfinak tartja Tybaltot, ugyanakkor tisztában van vele, hogy kitűnő vívó. 12. Mi a véleménye a fiatalembereknek a megjelenő dajkáról? Sikerül-e négyszemközt maradnia a dajkának Romeóval? Gúnyolódnak rajta, először Romeo is. Nem maradnak négyszemközt, mert bár Mercutio és Benvolio távoznak, Romeo szolgája ott marad. 13. Ki tud arról, hogy Romeo és Júlia délután össze fognak házasodni? A két érintett, Lőrinc barát, a dajka és talán Péter. 14. Mi dolga van még a dajkának, miután Júliával közölte a hírt? Létrát szerez Romeónak, hogy bejuthasson Júliához. 15. Meddig követheti a néző a fiatalok egybekelését? Magát a szertartást nem látjuk, csak a közvetlen előzményt.

56

57


–


1 0 .

É V F O L Y A M

III. felvonás 1. Mivel köt bele Tybalt Mercutióba? Egy nótát fúj Romeóval. 2. Milyen szóval sérti meg Romeót? (Ne felejtsük el, Romeo nem tud Tybalt és Capulet leveléről!) Rongynak nevezi. 3. Mi Romeo válasza? Ki cselekszik helyette? Oka van, hogy szeresse Tybaltot (ti. Júlia révén már rokonok). Mercutio, mert nem bírja elviselni, hogy Romeo megalázkodott. 4. Hogyan végződik Tybalt és Mercutio párbaja? Tybalt halálos sebet ejt Mercutión. 5. Romeo feldühödik, most ő párbajozik Tybalttal. Hogyan végződik összecsapásuk? Romeo megöli Tybaltot. 6. Ki mondja el a hercegnek és az összegyűlt polgároknak, mi történt? Benvolio. 7. Milyen büntetést szab ki Escalus, Verona hercege? A herceg száműzi Romeót. 8. Kitől tudja meg Júlia a történteket? A dajkától. 9. Hol bujkál Romeo? Lőrinc barátnál. 10. Mit tanácsol Lőrinc barát? Romeo menjen Mantovába, Lőrinc barát szolgája által majd hírt ad neki. 11. Milyen elhatározásra jut Júlia apja a párbaj hírének hallatán? Csütörtökre tűzi ki Júlia és Paris esküvőjét. 12. Milyen madár jelzi a szerelmesek számára a hajnalt, a búcsú idejét? (Gondoljunk a II. felvonás madár-metaforájára is!) Pacsirta. 13. Hogyan reagál Capulet lánya vonakodására? Ha nem megy hozzá Parishoz, kitagadja a lányát. 14. Mit mond Júlia anyja, mit a dajka? Anyja az apja pártján van, a dajka azt tanácsolja, felejtse el Romeót. IV. felvonás 1. Hogyan és hol zajlik Júlia és Paris első személyes találkozása? Lőrinc barát cellájában beszélnek először egymással. Júlia tanácsért megy, és célozgat arra, hogy nem akar Paris felesége lenni. 2. Milyen megoldást talál ki Lőrinc barát? Altatót ad Júliának, amitől halottnak hiszik. Romeo így majd ki tudja szöktetni Veronából. 3. Mivel foglalatoskodnak a Capulet-házban, amíg Júlia távol van? Az esküvő előkészületeivel. 4. Vajon mire utal az alábbi idézet „Csak azt hívod meg, akit följegyeztem.” (Capulet)? Nehogy megint megjelenjen az eseményen hívatlanul egy Montague (lásd I. felvonás 14. kérdése). 5. Olvasd el figyelmesen Júlia monológját (mielőtt kiissza a cseppeket). Mitől fél és mivel bátorítja magát? Először attól fél, nem hatnak a cseppek, ezért kiteszi a tőrét. Majd attól tart, a barát valóban megmérgezi. Azután attól, hogy előbb tér magához a kriptában, mintsem Romeo odaérne.


R O M E O

É S

J Ú L I A

6. A házban közben folytatódnak az esküvő előkészületei. Mit tudunk meg Capulet és Capuletné kapcsolatáról? Capuletné (tréfásan?) szemére veti férjének, milyen szoknyabolond volt. 7. Kik állják körül Júlia „halálos ágyát”? Ki hogyan fogadja a halálhírt? Capuletné – a lánya után akar halni; Dajka – először tréfálkozik, majd jajgat; Capulet – siratja a lányát, közben közli a hírt Paris-szal; Paris – szerelmét gyászolja; Lőrinc barát – tudja a titkot, céloz finoman Júlia házasságára („Nem boldogít a hosszu házas élet” –, illetve rozmaringot fűzet Júlia hajába). A zenészek, szolgák sajnálják az elmaradt mulatságot. V. felvonás 1. Milyen hírrel érkezik Baltazár, Romeo szolgája Mantovába? Júlia halálhírét hozza. 2. Hogyan fogadja a hírt Romeo? Gyorsan ölő mérget vásárol, így indul Veronába. 3. Milyen hírrel jön János barát Lőrinchez? Pestisjárvány gyanúja miatt nem engedték be Mantovába; ezért nem tudta eljuttatni Romeóhoz Lőrinc barát levelét. 4. Milyen újabb tervet kovácsol Lőrinc barát? Maga megy a kriptához, ahol Júlia hamarosan felébred, Romeónak pedig újra ír. Addig ő rejti el Júliát. 5. Milyen céllal érkezik Paris, milyennel Romeo Júlia kriptájához? Paris gyászolni jön, Romeo pedig ezen felül még a jegygyűrűt szeretné lehúzni halott kedvese ujjáról. 6. Szóváltásuk párbajba torkollik. Mi a vége? Romeo megöli Parist. 7. Mi játszódik le a kriptában? Romeo Parist a kriptába fekteti, ott fekszik már Tybalt is. Júlia holtteste mellett kiissza a mérget. 8. Mire érkezik Lőrinc barát? Mikor megérkezik, Júlia még él. Szeretné magával vinni, hogy elrejtse egy apácakolostorban, de Júlia nem tart vele. 9. Hogyan hal meg Júlia? Romeo tőrével szíven szúrja magát. 10. Kik fedezik fel a tragédiát? Az őrök és Paris apródja. 11. Ki mondja el az odasereglő embereknek – köztük a Capulet és a Montague szülőknek, valamint a hercegnek –, hogy mi történt? Lőrinc barát, aki el akar menekülni, de az őrök visszahozzák. 12. Mit tesz a két családfő? Kibékülnek és színarany szobrot emeltetnek egymás gyermekeinek. Forrás: Kollár Zsuzsanna: Szövegértés. Néhány kérdés a Romeo és Júlia-fejezet kérdéseinek szó szerinti átvétele (19. 33. 38, 49).

58

59


T/3.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

67. oldal 15 PERC

Az íróról

Tanári instrukciók Tankönyvünkben alig szerepelnek szerzői életrajzok, Shakespeare esetében mégis kivételt teszünk. Shakespeare életműve és élete ugyanis olyan közös tudása az európai kultúrának, amiről jó, ha hallanak a diákok. Megtanulniuk azonban nem kell az életrajzot. • Először olvassuk fel hangosan a szöveget, segítsünk az angol szavak kiejtésében. • Ezt követően minden diák egyedül dolgozzon: ceruzával húzzák alá mindazt, ami fontos a szövegben, közben törekedjenek a megértésre. • Ezt követően párban kérdezzék ki egymást a szövegből. A kikérdezés során egyikőjük nézheti a szöveget, másikuk igyekezzen fejből válaszolni. Három kérdés után cseréljenek szerepet. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, csöndes belső olvasás, rövid távú memória, önellenőrzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni és páros M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : lényegkiemelés, kérdések megfogalmazása, kérdésekre adandó válaszok Forrás: Az életrajz Schleicher Imréné munkája a Világirodalmi lexikon és a Wikipédia szócikke alapján. 3. Az íróról Olvassátok el figyelmesen az alábbi életrajzot, és aláhúzással emeljétek ki mindazt, amit fontosnak tartotok. Ezt követően párokban kérdezzétek ki egymást a szöveg értéséből!

WILLIAM SHAKESPEARE (ejtsd: viliem sekszpír): 1564–1616 William Shakespeare a világirodalom legnagyobb hatású drámai életművét hozta létre, 400 éve az emberiség állandó kortársának tekinthető. Életére vonatkozóan kevés hiteles történeti forrás áll rendelkezésünkre. Az angliai Stratford-uponAvonban (ejtsd: sztredford ápon éven) született, egy jómódú kereskedő, John Shakespeare és egy kisbirtokos leánya, Mary Arden (ejtsd: méri árden) gyermekeként. A hagyomány 1564. április 23-át fogadta el születési dátumának, mivel ez megegyezik Shakespeare halálának dátumával is. (1616. április 23-án hunyt el.) Ez a nap egyben Anglia védőszentjének, Szent Györgynek az ünnepe is. A város egyik kiemelkedő családjának gyermekeként Shakespeare minden bizonnyal a helyi iskola tanulója volt. Tanulmányai valószínűleg nem haladták meg a klasszikus műveltségre épülő kötelező alapfokú szintet. Apja mindeközben tönkrement, ezért Shakespeare-nek le kellett mondania az oxfordi továbbtanulásról. 1582. november 28-án feleségül vette a nála nyolc évvel idősebb Anne Hathawayt (ejtsd: enn heszövéj), aki ekkor már a korabeli feljegyzések tanúsága szerint három hónapos terhes volt. A Shakespeare házasságát követő esztendőkről szintén kevés dokumentummal


R O M E O

É S

J Ú L I A

rendelkezünk. 1583. május 26-án Stratfordban megkeresztelték elsőszülött lányát, Susann-t (ejtsd: szuzan), 1585 februárjában pedig ikergyermekeit, Hamnetet (ejtsd: hemnöt) és Judith-ot. 1587-től vándorszínészként élt, öt évig nem hallatott magáról. Feltett szándéka volt, hogy híresen és gazdagon tér vissza. 25 évig keményen dolgozott, hogy tervét valóra válthassa. Egyszerre több színtársulatnak is dolgozott, anyagi gyarapodása figyelemre méltó. 1594-ben a Lordkancellár Társulatának tagja lett. Drámáit az 1590-es és az 1600-as években írta, összesen legalább 37-et, mellettük szonetteket és más költői műveket is alkotott. A Romeo és Júlia 1595-ben a keletkezett. 1599-ben a Globe Színház tagja és részvényese lett, ezt a színházat tartjuk számon máig is mint Shakespeare színházát. 1603-ban a Királyi Társulat tagja, ez a társulat viseli ma a Királyi Shakespeare Társulat nevet. 1610 körül hazatért Stradfordba. A Globe Színház 1613-ban leégett. Az épületet hamar újjáépítették, de Shakespeare már nem írt többé színdarabot. 1616-ban bekövetkezett halála után a Stratfordupon-Avon-beli Holy Trinity (ejtsd: holi triniti, jelentése: szentháromság) templomban temették el. A sírja mellett álló mellszobra alkotás közben ábrázolja a költőt. Minden évben, Shakespeare születésének ünnepén a megemlékezés alkalmával új lúdtollat helyeznek a szobor kezébe. Shakespeare legismertebb tragédiái: Hamlet, Othello, III. Richárd; legismertebb vígjátékai: Szentivánéji álom, Vízkereszt vagy amit akartok, Ahogy tetszik; legismertebb színművei: Troilus és Cressida (ejtsd: troilusz és kresszída), A vihar.

William Shakespeare

60

61


–


1 0 .

É V F O L Y A M

A Globe, Shakespeare színháza korabeli metszeten

T/4.

68. oldal 20 PERC

A drámáról

Tanári instrukciók • Ez a szöveg összefoglalása mindannak, amit a drámáról a diákok megtanulnak. A tanár először magyarázza el mindazt, ami itt olvasható. Ezt követően a tanulók olvassák el magukban a szöveget, és az insert (jelölés) technikát, az ismert jeleket alkalmazva olvassák végig a szöveget. • Ezt követően négyes csoportokban beszéljék meg az olvasottakat, elsősorban a nem értett részekre koncentrálva. A legvégén magyarázzuk el ismét mindazt, amit az egyes csoportokban nem értettek benne a tanulók. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : saját tudás nyomon követése, élőszóbeli magyarázat és olvasott összefoglalás összekapcsolása, kérdésfeltevés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – alkossunk heterogén csoportokat M u n k a f o r m á k : egyéni és csoportos M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : jelölés és kiscsoportos megbeszélés 4. A drámáról Olvassátok el az alábbi szöveget, majd az ismert jeleket alkalmazva kövessétek nyomon, mit tudtok már belőle, mi újdonság benne, minek kell utánanézni vagy -kérdezni!


R O M E O

É S

J Ú L I A



az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteimmel vagy feltételezéseimmel

–

az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek vagy feltételezéseimnek, illetve eltérnek azoktól

+

az olvasottak új információt tartalmaznak számomra

?

az olvasottak további kutatásokra vagy kérdésekre ösztönöznek

*

az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe

A DRÁMA A DRÁMAI MŰNEM sajátossága, hogy az eseményeket nem egy elbeszélő szempontjából ismerjük meg, hanem a szereplők tettei, elbeszélései, párbeszédei alapján. A szereplőket viselkedésük és nyelvük jellemzi. Általában színházi előadásra készül, ezért mindig a szemünk előtt játszódnak az események, mindig jelen idejű. Leggyakoribb és legelterjedtebb MŰFAJAI a tragédia és a komédia. A TRAGÉDIA lényege a mai felfogás szerint a drámai hős vagy hősök bukása, esetleg halála. A néző akkor is azonosul a hőssel, ha ezt a bukást előre látja. A KOMÉDIA célja általában a nevettetés. A nevetség tárgya az emberi kisszerűség, hiba. Többnyire szerencsés kimenetelű: az emberi hiba lelepleződik, a negatív hős pórul jár. A dráma SZERKEZETI SZEMPONTBÓL öt nagyobb egységre bontható: a) expozíció: feltárul a drámai szituáció, megismerjük a főbb szereplőket, a történet helyét, idejét b) bonyodalom: kibontakozik a cselekmény, feltárul a szereplők, szereplőcsoportok közötti viszony c) válság vagy krízis: a cselekmény csúcspontja, a drámai konfliktus a tetőpontjára ér d) sorsfordulat: a végkifejlet előtt a szereplők megpróbálják még egyszer megoldani a drámai helyzetet e) katasztrófa vagy végkifejlet: a dráma megoldása, a drámai helyzet megszűnése. Pozitív és negatív irányú kibontakozás egyaránt lehetséges; a műfaj határozza meg a végkifejletet. Miközben bizonyos hősök siettetik a végkifejletet, mások éppen ellenkezőleg, lassítani igyekeznek azt. Ezt nevezzük KÉSLELTETÉSnek, ami a feszültség fokozásának eszköze.

62

63


T/5.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

69. oldal 25 PERC

Tragikus és komikus egymás mellett

Tanári instrukciók A diákok csoportban dolgoznak, tudatosítsuk bennük, hogy a csoporton belül osszák meg a munkát, különben nem végeznek 15 perc alatt. A feladathoz mondjuk el azt is, hogy osztály előtt legfeljebb 3 percben ismertethetik a csoportok megoldásaikat. Célcsoport – differenciálás: • A) feladat csoportja: a hangnemre érzékenyebb diákok; olyan diákok, akik szívesen felolvasnak egy részletet • B) feladat csoportja: azok a diákok, akik szívesen keresgélnek a jól ismert szövegben megadott szempontok alapján. A más Shakespeare-műre vonatkozó feladat természetesen nem kötelező, olyan diákoknak szántuk, akik már olvastak más Shakespeare-műveket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : deduktív gondolkodás; a szöveg tartalmának visszaadása az élőszó nem nyelvi kifejezőeszközeivel, a szerzett információk rendszerezése; reflektálás az olvasott szövegre. M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : keresés a szövegben, hangos felolvasás, részletek azonosítása 5. Tragikus és komikus egymás mellett A) Shakespeare korában azt a művet tekintették tragédiának, amely jól kezdődik és rosszul végződik. • Igaz-e ez a Romeo és Júliára? Keressünk érveket! • Komikus jelenetek nemcsak a darab elején szerepelnek, hanem másutt is. Keressünk példát ezekre! (Például: Kísérő, IV. felv. 7.) • Osszunk szerepet a csoportban, és olvassuk fel a kiválasztott komikus jelenetek valamelyikét! B) Ebben a drámában gyakoriak a célzások (néha ezek igencsak pajzánok), a baljós előjelek, a különös álmok. Keressünk példákat ezekre! (Például: Kísérő, I. felv. 11. kérdés; II. felv. 2. kérdés.) • A mű ismeretében jogosnak találjuk-e Romeo balsejtelmeit, mielőtt Capuleték báljába indult volna? • Hasonlítsuk össze Mercutio és a dajka utalásait a szerelem testi oldalára. Vajon melyikük a szókimondóbb? • Ismerünk-e más Shakespeare-műből Mab királynőhöz hasonló figurát? • Benvolio neve beszélő név. Annyit jelent: jó akaratú. Indokoljuk meg az elnevezés jogosságát!


R O M E O

É S

J Ú L I A

MEGOLDÁSI JAVASL AT A) Komikus jelenetek nemcsak a darab elején szerepelnek, hanem másutt is. Keressünk példát ezekre! (Például: Kísérő, IV. felv. 7.) Például: • az I. felvonás 1. színében a szolgák párbeszéde; • a 2. színben Capulet olyan szolgára bízza a meghívók szétosztását, aki nem tud olvasni; • a 3. színben a dajka szövegei; • a II. felvonás 1. színében Benvolio és Mercutio ironizálása Romeo szerelmén; • a 4. szín Romeo és Mercutio szópárbajától kezdve a dajkával folytatott beszélgetésig; • a IV. felvonás 4. szín eleje és az 5. színben Péter és a zenészek jelenete. B) • Hasonlítsuk össze Mercutio és a dajka utalásait a szerelem testi oldalára. Vajon melyikük a szókimondóbb? A dajka csak célozgat a szerelem testi oldalára, bizony Mercutio a szókimondóbb a II. felvonásban. Igaz, a dajkának gyakrabban jut eszébe a téma. • Ismerünk-e más Shakespeare-műből Mab királynőhöz hasonló figurát? Mab királynő álomhozó párja a Szentivánéji álom Puckja. • Benvolio neve beszélő név. Annyit jelent: jó akaratú. Indokoljuk meg az elnevezés jogosságát! Benvolio már az első felvonásban is békét akar teremteni, a továbbiakban is egyensúlyra törekszik. Segíteni szeretne a búslakodó Romeón.

T/6.

71. oldal 15 PERC

Helyszín és idő

T a n á r i i n s t r u k c i ó k A diákok páros munkában dolgozzanak. Hívjuk föl a figyelmet arra, hogy folyamatosan használják a szöveget, és dolgozzanak minél pontosabban. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információ visszakeresése, szövegmemória C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : táblázat kitöltése 6. Helyszín és idő A tragédia cselekményének helyszínei és ideje • • • •

Foglaljuk össze először, milyen térben milyen cselekmény zajlik. Segít az alábbi táblázat. Melyik helyszínen találkozunk leggyakrabban Júliával? Mennyi idő alatt játszódik a cselekmény? Melyik a legzsúfoltabb nap?

64

65


–

SZÍNHELY Tér Veronában


FELVONÁS, SZÍN I. felvonás 1. szín II. felvonás 1. szín III. felvonás 1. szín

Utca Veronában

I. felvonás 2. szín I. felvonás 4. szín II. felvonás 4. szín

Szoba Capuleték házában (Júlia szobája)

I. felvonás 3. szín III. felvonás 4. szín IV. felvonás 3. szín IV. felvonás 5. szín

Csarnok Capuleték házában

I. felvonás 5. szín IV. felvonás 2. szín IV. felvonás 4. szín

Capuleték kertje (tornác Júlia szobája mellett, amely a kertre néz)

II. felvonás 2. szín II. felvonás 5. szín III. felvonás 2. szín III. felvonás 5. szín

Lőrinc barát cellája

II. felvonás 3. szín II. felvonás 6. szín III. felvonás 3. szín IV. felvonás 1. szín V. felvonás 2. szín

Mantova, utca

V. felvonás 1. szín

Capuleték kriptája


1 0 .

É V F O L Y A M

ESEMÉNY


R O M E O

É S

J Ú L I A

MEGOLDÁSI JAVASL AT • •

A mű a következő helyszíneken játszódik: tér és utca Veronában, Capuleték háza, Capuleték kertje, Lőrinc barát cellája, Mantova, Capuleték kriptája. A mű ideje: a cselekmény vasárnaptól csütörtökig zajlik. A harmadik felvonás (házasságkötés, gyilkosság, nász, búcsúzás) hétfő délutántól kedd hajnalig játszódik. SZÍNHELY

Tér Veronában

Utca Veronában

Szoba Capuleték házában (Júlia szobája)

FELVONÁS, SZÍN

ESEMÉNY

I. felvonás 1. szín

A szolgák verekedése A Montague szülők és Benvolio beszélgetése Romeo bánatáról

II. felvonás 1. szín

Romeo bemászik Capuleték kertjébe, Benvolio és Mercutio keresik

III. felvonás 1. szín

A két párbaj: Tybalt és Mercutio, illetve Romeo és Tybalt; a herceg száműzi Romeót


Paris megkéri Capulettől Júlia kezét A szolgák tévedésből Romeót is meghívják Capuletékhez


Romeo, Benvolio és Mercutio a bálba igyekeznek Mercutio itt mondja el monológját Mab királynéról


Romeo találkozik barátaival, majd megérkezik a dajka Romeo ekkor üzeni meg az esküvő időpontját


Capuletné elmondja Júliának, hogy Páris megkérte a kezét


Capuleték elhalasztják Páris és Júlia esküvőjét

IV. felvonás 3. szín

Júlia kiissza az altatós üvegcsét


A dajka felfedezi Júlia „halálát”; gyász

66

67


–


Csarnok Capuleték házában

1 0 .

É V F O L Y A M


A bál, ahol Romeo és Júlia egymásba szeretnek; Tybalt Romeónak rontana, Capulet leinti


Capuleték megkezdik az előkészületeket Júlia és Páris esküvőjére


Az előkészületek folytatása


Romeo és Júlia beszélgetése (az erkély-jelenet)


Júlia végre megkapja Romeo üzenetét


A dajka elmondja Júliának, hogy Romeo megölte Tybaltot


Romeo és Júlia búcsúja Capulet sietteti az esküvőt


Romeo elmondja Lőrinc barátnak, hogy beleszeretett Júliába


A Romeo és Júlia esküvője előtti pillanatok (magát a szertartást nem látjuk)


Lőrinc barát közli Romeóval a herceg ítéletét; a dajka jön Romeóért


Júlia segítségért megy Lőrinc baráthoz, találkozik Parisszal


János barát visszaér Mantovából, elmondja, hogy nem találkozott Romeóval

Mantova, utca


Romeo mérget vásárol

Capuleték kriptája


Romeo és Páris párbaja, Romeo halála, Júlia halála; a tragédia utolsó jelenete

Capuleték kertje (tornác Júlia szobája mellett, amely a kertre néz)

Lőrinc barát cellája


T/7.

R O M E O

É S

J Ú L I A

73. oldal 20 PERC

Beszélgessünk róla!

Tanári instrukciók • Ismertessük a vitatémákat, magyarázzuk el jelentőségüket a darabban. Ezt követően minden diák döntse el, melyik téma érdekli leginkább. Néhány percig csöndben, magában dolgozzon mindenki: gyűjtsék össze minden tanuló gondolatait a választott témáról. • Ezt követően üljenek össze a terem különböző részeiben az egyes témát választók. Ha azt látjuk, hogy valamelyiket olyan sokan választották, hogy nem tudnak már érdemben beszélgetni (kb. 8 fő a maximum, de gyakran inkább a 6 fő), akkor alkossunk két vagy három, azonos témáról gondolkodó csoportot. Minden csoportban jelöljünk ki egy vitavezetőt, akinek az a feladata, hogy mederben tartsa a beszélgetést. • A tanár járkáljon a csoportok között, hallgasson bele az egyes csoportok munkájába, és ahol szükséges, kérdésekkel irányítsa a munkát. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – témaválasztás érdeklődés és ötletek függvényében K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : az olvasott szöveg és a saját vonatkozó ismeretek összekapcsolása; adatok keresése szövegből; válaszkeresés felvetett problémára; saját élettapasztalat mozgósítása M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : vitakörök 7. Beszélgessünk róla! Beszéljétek meg a következő kérdéseket! • • • • •

Milyen szokásra utal, hogy sem Paris, sem Romeo, de még a Capulet-ház egyik szolgája sem ismerte Júliát a bál előtt? (Ismertek-e olyan népet, népcsoportot, ahol ez ma is szokás?) Kik veszik igazán komolyan a Capuletek és Montague-k viszályát? Fontos-e a két család számára ez a viszály? Miért titkolja mindenki, aki csak tud róla, Romeo és Júlia szerelmét és esküvőjét? Ki tehet a tragédiáról? El lehetett volna kerülni a katasztrófát? Ki hol hibázott? Nem volt-e túlságosan fiatal Romeo és Júlia ehhez a kapcsolathoz és ehhez a döntéshez?

Feljegyzések, gondolatok, ötletek, megfigyelések:

68

69


–


1 0 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁSI JAVASL AT •

•

•

Milyen szokásra utal, hogy sem Paris, sem Romeo, de még a Capulet-ház egyik szolgája sem ismerte Júliát a bál előtt? (Ismertek-e olyan népet, népcsoportot, ahol ez ma is szokás?) A Földközi-tenger környékén élő népeknél az ókorban nem volt szokás, hogy egy nő egyedül elhagyja a házat. Kísérettel is ritkán. A fiatal lányokra különösen vigyáztak. A nők többnyire a számukra kijelölt lakrészben tartózkodtak. Ez a szigorúság jellemzi ma is a nagyon vallásos (ortodox) zsidókat, a nagyon hithű mohamedánokat és az erősen hagyományőrző romákat is. Kik veszik igazán komolyan a Capuletek és Montague-k viszályát? Fontos-e a két család számára ez a viszály? Már csak Tybalt és a két család szolgái. Capulet ír ugyan Romeónak, de a vendégjogra hivatkozva megvédi Tybalttól a bálon. Itt olyan konfliktusról van szó, amelynek nem tudjuk (és a konfliktusban részt vevők maguk sem tudják) az okait, az ellenségeskedés értelmét, pusztán az ellenségeskedés önmaga okozza az újabb viszályt. Miért titkolja mindenki, aki csak tud róla, Romeo és Júlia szerelmét és esküvőjét? Lőrinc barát feltehetően azért, mert a két fiatal házasságával ki akarja békíteni a viszálykodó családokat. A dajkáról nem tudni, miért, talán hűségből, talán együgyűségből. Érdekes (dramaturgiai hiba?), hogy Péter vajon tud-e a házasságról.

REFLEK TÁL ÁS Alkotás T/8.

74. oldal 45 PERC

Tanári instrukciók • Magyarázzuk el a feladatot, majd engedjük meg a diákoknak, hogy szabadon döntsenek, melyik témát írják meg. Ha szükségesnek érezzük, hogy minden feladattípusból készüljenek szövegek, akkor adjuk az egyes feladattípusokat bizonyos diákoknak, de a típuson belül már mindenki szabadon választhasson témát. • A fogalmazásokat érdemes beszedni, reflektálni rájuk, értékelni őket. Előre rögzítsük az értékelés szempontjait. Ezek a következők: • Mindhárom feladatnál: különüljön el egymástól a bevezetés, a tárgyalás és a befejezés; teljes, kerek mondatokat írjanak, ne vázlatot; ne használjanak szlenges kifejezéseket; valóban kiegészítsék a mű szövegét, ne mondjanak ellent annak. • Az első feladatnál ezen felül: legyen meg a levélnek megfelelő forma, vagyis a megszólítás és az aláírás. A dátumtól tekintsünk el, bár XVI. századi vagy annál korábbi dátumot elfogadhatunk. • A szövegalkotási feladatokat a fenti szempontok alapján osztályzattal értékelhetjük. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A 2. témakör erősebben kötődik az olvasott szöveghez, kevesebb fantáziát igényel, mint a másik kettő. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás: az olvasott szöveg kiegészítése, kreatív írás


R O M E O

É S

J Ú L I A

M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : fogalmazás írása 8. Alkotás Válassz egyet az alábbi feladatok közül, és írd meg a fogalmazást körülbelül másfél-két oldal terjedelemben! A) Levelek Romeóhoz Romeo több, neki szánt levelet nem kapott meg. Mindegyiknek súlyos következménye lett, ám a levelek tartalmát nem ismerjük. Válassz az alábbi lehetőségek közül, és írd meg a levelet! • Vajon mi állhatott abban a levélben, amelyet Capulet és Tybalt írtak Romeónak? (Kísérő, II. felvonás, 12. kérdés) • Hogyan szólhatott Lőrinc barát első levele? • Mit tartalmazhatott Lőrinc barát második levele? B) A szerelem arcai A tragédiában többféle szerelemfelfogással találkozunk. Válassz az alábbi címek közül, és írd meg, szerinted hogyan képzelik az egyes szereplők a szerelmet! • A szerelem szent. Romeo és Júlia szinte vallásos ihletésű szerelme • A nő sorsa. A dajka véleménye a szerelemről • Szerelem és házasság. Capulet és Capuletné véleménye a szerelemről és a házasságról C) Élettörténetek A kísérő alapján már tudod, hogy Capulet és Capuletné között nagy a korkülönbség. Az is kiderült, hogy Capuletnek voltak fiai, akik meghaltak. Válassz az alábbi lehetőségek közül, és írd meg a történetet! • Capulet élete Júlia születéséig • Capuletné élettörténete Júlia születéséig

70

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató szakiskoláknak

Recommend Documents