SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató szakiskoláknak

SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS

Tanári útmutató szakiskoláknak

5

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA SCHLEICHER IMRÉNÉ TRENCSÉNYI BORBÁLA

FELELÕS SZERKESZTÕ

TIPOGRÁFIA

NAGY MILÁN

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A Z EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA7 ZRT., 2007

APRÓ VERSEK (LÍRAI ÖRÖKSÉGÜNKBŐL)

Tanári útmutató

F e j l e s z t ő Dobszay Ambrus

TARTALOM APRÓ VERSEK (LÍRAI ÖRÖKSÉGÜNKBŐL)

5

NÉVJEGY

7

N E M Z E T I Ö R Ö K S É G – I R O DA L M I K Á N O N

20

A R É G I M A G YA R I R O DA LO M B Ó L

29

A R E F O R M K O R I R O DA L M Á B Ó L

37

PETŐFI ÉS ARANY RÖVID VERSEI

45

A M O D E R N M A G YA R L Í R A K E Z D E T E I

51

K O S Z TO L Á N Y I Ő S Z I V E R S E I

60

J Ó Z S E F AT T I L A : S Z Ü L E T É S N A P O M R A

70

RADNÓTI MIKLÓS KÉPESLAPJAI

79

WEÖRES SÁNDOR – EGYRE TÖMÖREBBEN

93

V E R S, Z E N E, J Á T É K

98

M A G YA R H A I K U - K Ö LT É S Z E T

10 9

ÖSSZEFOGLALÁS

13 3

FÜGGELÉK

NÉVJEGY

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK

MODULOK

Cím

Apró versek (Lírai örökségünkből)

Ajánlott óraszám

13

Tematikus fókusz

A magyar irodalmi kánon lírai alapszövegei

Poétikai fókusz

Rövid versek (dal, epigramma, egysoros, haiku) Versformák, rím, ritmus

Szövegértési fókusz

Értelmező hangos olvasás; néma olvasás; a versbeszéd megértése

Szövegalkotási fókusz

Versekről való beszéd és írás, szövegtömörítés

Szövegértési feladatok ellenőrző irányított kérdésekkel, rövid fogalmazások, versírás, műveltségi játékok, illusztrálás Művek, szövegek: Versek: Balassi, Zrínyi, Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila, Radnóti, Weöres művei, hozzájuk kapcsolódó egyéb lírai alkotások Tanulmányrészletek a versekhez Tartalmak, fogalmak: Irodalmi kánon, epigramma, disztichon, haiku, rím, egysoros, Balassistrófa; a szerzők portréja Cím

1. Nemzeti örökség – irodalmi kánon 2. A régi magyar irodalomból 3. A reformkor irodalmából 4. Petőfi és Arany rövid versei 5. A modern magyar líra kezdetei (Ady és Babits) 6. Kosztolányi őszi versei 7. József Attila: Születésnapomra 8. Radnóti Miklós képeslapjai 9. Weöres Sándor – egyre tömörebben 10. Vers, zene, játék – kiegészítő modul 11. Magyar haiku-költészet – kiegészítő modul 12. Összefoglalás

Ajánlott óraszám

A 12. modul 2 órás, a többi 1 órás. A 10. és 11. modul kihagyható, óraszáma áttehető bármely más modulba.

Kapcsolódó kereszttantervi modulok

Hon- és népismeret Énkép, önismeret

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

Ember és társadalom, Etika, Emberismeret, Vizuális kultúra

(A FEJEZET RÉSZEGYSÉGEI, A MODULOK FELDOLGOZÁSI SORRENDJE)

ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK (KÉPESSÉGFÓKUSZ-VÁLTÁS)

6

S Z Ö V E G É R T É S

–

S Z Ö V E G A L K O T Á S

KÖVETELMÉNYEK TÁMOGATÓ RENDSZER

1 0 .

É V F O L Y A M

Differenciált követelmény: a fejezet kezdő és záró felmérőiben mért fejlődés a néma és a hangos olvasásban, szövegértésben, szövegalkotásban. Fenyő D. György: Poétai iskola. Bevezetés a líra világába, Korona Nova Kiadó, Budapest, 1997.

1. NEMZETI ÖRÖKSÉG – IRODALMI KÁNON R ÁHANGOLÓDÁS Mi az a kánon? T/0.

5. oldal 10 PERC

Tanári instrukciók: • Az első szöveg és a feladat célja: tudatosítani a tanulókban az egész fejezet céljait, ezáltal érdekeltté tenni őket abban, hogy a feladatokat elvégezzék. • Ne elégedjünk meg a bevezető elolvastatásával, hanem beszélgessünk a problémáról. A bevezető lehetőleg hangozzék is el – tanári felolvasásban vagy előre felkért tanulók hangján. Ne felejtsük el, hogy a szakmán belül is viták folynak a kánon létezését, értelmét és összetételét illetően. • A kánon fogalmát nem kell szó szerint megtanulni, de az elkövetkező órák tanári magyarázataiban nyugodtan használjuk. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : hallás utáni szövegértés, vitakészség, hangos olvasás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A szöveg meghallgatásában nincs mód differenciálni, ám a megbeszélésnél már igen. A felolvasásra való felkérés csakis az önkéntes jelentkezésen alapulhat. M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : felolvasás, megbeszélés 0. Mi az a kánon? A következő órák célja az, hogy felelevenítsük a magyar líra legismertebb alkotóiról szerzett korábbi ismereteinket, rendszerezzük azokat, és további alkotásaikkal ismerkedjünk. A költők kiválasztása nem volt véletlenszerű. Olyanokról lesz szó, akiket a közvélemény a legnagyobbaknak tart. Költeményeik jelentős részét a magyarul olvasók és írók kívülről tudják. Életművüket közös kincsnek, nemzeti örökségnek tartjuk. Más megfogalmazása ennek, hogy az ő műveik alkotják az irodalmi kánont. KÁNON: Eredeti jelentése: mérőléc. A teológiában (hittudományban) „kanonizáltnak”, azaz megvizsgáltnak nevezték azokat a könyveket, amelyeket a hittudósok szent könyvként a Biblia részének elfogadtak. Mai értelemben kánonnak nevezzük azoknak a műveknek az összességét, amelyeket a közvélemény értékesnek tart, melynek ismeretét az adott kulturális közösség elvárja. Az irodalmi kánon folyamatosan változik az irodalomkritika értékítélete és a közízlés változása szerint. Az irodalmi kánon nincs „kőbe vésve”. Nincs államilag jóváhagyott, mindenki számára kötelezően elfogadandó műlista.

8


T/1.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

5. oldal 5 PERC

Költői névsor

Tanári instrukciók: Ha a feladat nehéznek látszik, segítségképpen adjuk oda egy papíron az alábbi szódobozt a keresztnevekkel. Amikor egy-egy keresztnevet beírnak a megfelelő helyre, húzzák ki a szódobozban. Attila

Bálint Mihály

Dezső Endre Ferenc János Mihály Mihály Miklós Miklós Sándor Sándor

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : korábbi ismeretek felidézése, emlékezet C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : írásos tankönyvi feladat megoldása kitöltéssel/szódobozok esetén: párosítás E s z k ö z ö k : munkatankönyv és szükség esetén szódobozok 1. Költői névsor Az olvasó kedvenceinek listája az egyéni értékítéletet és tetszést tükrözi, ezért nem feltétlenül esik egybe a nemzeti irodalmi kánonnal. Ez nem baj. De nemzeti örökségünket illik ismerni, már csak azért is, mert ez az ismeret összeköt bennünket másokkal. Vannak a költőknek olyan szófordulataik, amelyeket úgy építünk be saját szövegeinkbe, beszédünkbe, hogy közben azt reméljük: beszélgetőtársunk számára éppúgy felidézi az eredeti alkotásokat, mint bennünk. Ha mi, magyarok egy kulturális közösség tagjai érteni akarjuk egymást, akkor ezen alkotók életét és költeményeik jelentős részét ismernünk kell. Az első lépés, hogy tekintsük át, kikről is lesz szó! Olyan költőkről, akikről már tanultatok vagy legalábbis hallottatok sok mindent. Idézzük fel ezeket az előzetes ismereteket – játékokkal. A 13 költő vezetékneve mellé írd oda keresztnevét! Megoldásodat ellenőrizd az életrajzok segítségével! Ady Arany Babits Balassi Csokonai Vitéz József

Kosztolányi Kölcsey Petőfi Radnóti Vörösmarty Weöres Zrínyi

N E M Z E T I

T/2.

Ö R Ö K S É G

–

I R O D A L M I

K Á N O N

6. oldal 5 PERC

Költők – képeken

Tanári instrukciók: Osszuk ki a fényképeket, és hívjuk fel a figyelmet arra, hogy azokra később is szükség lesz. Díjazzuk a sikeres megoldásokat. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : vizuális emlékezet C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : menet közben – differenciáltan – nyújtsunk segítséget. M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : portrék azonosítása + önellenőrzés E s z k ö z ö k : munkatankönyvben portrék 2. Költők – képeken Kiket ismersz fel a költők közül? Írd nevüket a kép alá! Megoldásodat ellenőrizd az életrajzok segítségével!

MEGOLDÁSI JAVASL AT

Balassi Bálint (1554–1594)

Zrínyi Miklós (1620–1664)

9

10


–


Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805)

Vörösmarty Mihály (1800–1855)

1 0 .

É V F O L Y A M

Kölcsey Ferenc (1790–1838)

Arany János (1817–1882)

Petőfi Sándor (1823–1849)

Ady Endre (1877–1919)

Babits Mihály (1883–1941)

N E M Z E T I

Kosztolányi Dezső (1885–1936)

Radnóti Miklós (1909–1944)

Ö R Ö K S É G

József Attila (1905–1937)

Weöres Sándor (1913–1989)

–

I R O D A L M I

K Á N O N

11

12


T/3.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

15. oldal 7 PERC

Mikor születtek?

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A megoldás ismeretek nélkül is részben kitalálható, például öltözetekből, divatokból is következtethetnek a tanulók. Erre bátorítsuk is őket, ha szükséges. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : korábbi ismeretek felidézése, időben való tájékozódás, logikai következtetések C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : fényképek sorrendezése E s z k ö z ö k : munkatankönyv + képsorozat 3. Mikor születtek? Tedd sorrendbe a költők arcképét SZÜLETÉSÜK szerint! Ha nem ismered a pontos évszámot, dönts az alapján, hogy az arckép festmény vagy fénykép, milyen az öltözetük, hajviseletük vagy arcszőrzetük. Megoldásodat ellenőrizd az életrajzok segítségével!

MEGOLDÁSI JAVASL AT Balassi Bálint (1554), Zrínyi Miklós (1620), Csokonai Vitéz Mihály (1773), Kölcsey Ferenc (1790), Vörösmarty Mihály (1800), Arany János (1817), Petőfi Sándor (1823), Ady Endre (1877), Babits Mihály (1883), Kosztolányi Dezső (1885), József Attila (1905), Radnóti Miklós (1909), Weöres Sándor (1913)

T/4.

15. oldal 8 PERC

Ki mennyit élt?

Tanári instrukciók: • A feladat a módszer és a fejlesztendő képességek szempontjából lényegében megegyezik az előzővel, azonban az eltéréseket nyomatékosítani kell. Így például az idősebb Vörösmarty és Arany túléli Petőfit, Babits túléli József Attilát • Elolvastathatjuk ezután közvetlenül az összefoglaló fejezetben levő életrajzokat, vagy kérhetjük, hogy idézzék fel ismereteiket. • Vegyék észre a tanulók, hogy legismertebb költőink átlagéletkora igen alacsony. (Az átlag 46 év.) Ez is oka annak az irodalmi mítosznak, hogy „a zseniális művész elégeti önmagát”.

N E M Z E T I

Ö R Ö K S É G

–

I R O D A L M I

K Á N O N

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : korábbi ismeretek felidézése, időben való tájékozódás, logikai következtetések C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : fényképek sorrendezése E s z k ö z ö k : munkatankönyv + képek 4. Ki mennyit élt? Tedd sorrendbe a költők arcképét HALÁLOZÁSUK szerint! Ha nem ismered a pontos évszámot, dönts az alapján, hogy az arckép festmény vagy fénykép, milyen az öltözetük, hajviseletük vagy arcszőrzetük. Megoldásodat ellenőrizd az életrajzok segítségével!

MEGOLDÁSI JAVASL AT A HALÁLOZÁS ÉVSZÁMA Balassi Bálint

1594

Zrínyi Miklós

1664

Csokonai Vitéz Mihály

1805

Kölcsey Ferenc

1838

Petőfi Sándor

1849

Vörösmarty Mihály

1855

Arany János

1882

Ady Endre

1919

Kosztolányi Dezső

1936

József Attila

1937

Babits Mihály

1941

Radnóti Miklós

1944

Weöres Sándor

1989 ÉLETHOSSZ

Petőfi Sándor

26

Csokonai Vitéz Mihály

32

József Attila

32

Radnóti Miklós

35

Balassi Bálint

40

13

14


–


Ady Endre

42

Zrínyi Miklós

44

Kölcsey Ferenc

48

Kosztolányi Dezső

51

Vörösmarty Mihály

55

Babits Mihály

58

Arany János

65

Weöres Sándor

76

T/5.

1 0 .

É V F O L Y A M

15. oldal 8 PERC

Kapcsolatok

Tanári instrukciók: Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az előző feladatok segítenek a megoldásban. Számíthatunk soksok tanulói kérdésre. Kevés korábbi ismeret híján csak következtetésekre számíthatunk K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : tájékozódás térben, időben, logikus következtetés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s: az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : kapcsolódások felismerése és ábrázolása E s z k ö z ö k : munkatankönyv + képek 5. Kapcsolatok Költőink közül ki kit ismert vagy ismerhetett? Alkoss párokat vagy kisebb csoportokat a képekből aszerint, hogy kik álltak személyesen is kapcsolatban egymással! Próbáld megrajzolni a költők KAPCSOLATI HÁLÓját. Emeld ki rajta (színnel vagy vastagítással) a szoros barátságokat! Segít a mellékelt öt fotó, melyek mindegyikén ketten-ketten láthatók a tárgyalt költők közül. (Az egyiken hárman!)

N E M Z E T I

Ö R Ö K S É G

–

I R O D A L M I

K Á N O N

MEGOLDÁSI JAVASL AT Tudjuk, hogy Kölcsey jelen volt Csokonai temetésén. Vörösmarty az Ellenzéki Kör tagjaként tisztelője lehetett Kölcseynek, személyes kapcsolatról nem tudunk. Hasonlóképpen lehetett Arany Vörösmartyval. A pályakezdő Petőfit Vörösmarty karolta fel, Petőfi pedig közismert, ünnepelt költőként lett Arany barátja. A nyugatosok fellépése előtt hiátust tapasztalunk. A magyar líra kisebb mesterei (Vajda és mások) fejezetünkben nem kapnak teret. Babits és Kosztolányi eleinte idegenkedett Adytól, később Babits jó barátságba került vele. Kosztolányi azonban – bizonyára Ady elmarasztaló kritikája miatt is – mindvégig ellenérzéssel viseltetett iránta. Kosztolányi felkarolta az ifjú tehetségeket, így József Attilát és Weöres Sándort is. Radnóti mesterként tisztelte Babitsot. József Attila és Radnóti bizonyára ismerte és tisztelte egymást, társadalmi nézeteik is rokonságot mutatnak. Weöres Sándor szintén személyes kapcsolatba kerülhetett velük (lásd Baumgarten-díj fotója), de ő a 30-as, 40-es években vidéken élt. A kapcsolódások grafikus ábrázolása igen bonyolult. Nem várhatunk el tökéletes ábrát.

15

16


–


1 0 .

É V F O L Y A M

1. Ady és Babits 2. Babits és Kosztolányi (Juhász Gyulával a Tisza-parton) 3. Babits és Weöres Sándor (A Baumgarten-díj átadása alkalmából készül kép, 1937) 4. Babits, Kosztolányi, József Attila (Szegeden Juhász Gyula jubileumi ünnepségén)

Különösen nehéz felismerni a 4. képen József Attilát, a 3. képen Radnótit.

T/6.

19. oldal 5 PERC

Milyen embernek képzeled?

Tanári instrukciók: A feladat azt szolgálja, hogy tárgyalt költőink megelevenedjenek a tanulók számára, s így jobban emlékezetükbe vésődjenek a róluk való ismeretek is. Ha túlságosan kényesnek tartjuk ezt a módszert, a feladatot mellőzhetjük. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : empátia, szókincs C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : képek és jellemzők összekapcsolása E s z k ö z ö k : munkatankönyv + fényképek 6. Milyen embernek képzeled? A képeket megnézve kit képzelsz melankolikusnak, szenvedélyesnek, betegesnek, kedélyesnek, optimistának, pesszimistának, barátságosnak, barátságtalannak, gyermekszeretőnek, erősnek, férfiasnak, bátornak, félénknek, határozottnak, határozatlannak, közszereplőnek, visszahúzódónak, okosnak, műveltnek, nőcsábásznak, szorgalmasnak, csínytevőnek, extravertáltnak (kifelé fordulónak), introvertáltnak (befelé fordulónak)? A megfelelő jelzőket írd a kép alá! Ha más jelzők is eszedbe jutnak, írd azokat is a képek alá.

MEGOLDÁSI JAVASL AT Sokféle megoldás képzelhető el. Ügyeljünk arra, hogy a költők valódi tulajdonságairól szóló tanári közléssel ne „kijavítsuk” a tanulók feltételezéseit, hiszen a feladat kifejezetten a képekről való olvasásra, emberismeretük mozgósítására és fantáziájuk működtetésére hívta fel őket.

N E M Z E T I

T/7.

Ö R Ö K S É G

–

I R O D A L M I

K Á N O N

18. oldal 5 PERC

Ki írta?

Tanári instrukciók: • A feladatnak kettős célja van: Műveltségi játék, mellyel rámutatunk, hogy vannak olyan ismeretek, amelyekkel „illik” rendelkezni, másrészt jó alkalmat ad az egyéni információ-keresési technikák alkalmazására. Biztassuk őket a könyvtárhasználatra. • Ha a tanulók élvezik a feladatot, és sikerélményük van, adjunk még fel további műcímeket. A feladványkészítést rábízhatjuk önként jelentkező tanulóra! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : emlékezet, korábbi ismeretek mozgósítása, információ-keresési technikák C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A kevésbé tájékozottaknak ajánljunk különböző keresőket. M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : kutatómunka E s z k ö z ö k : munkatankönyv, számítógép, internet, Verstár CD, antológiák (Pl.: Hét évszázad magyar versei), irodalmi és egyéb lexikonok 7. Ki írta? KIK ÍRTÁK az alábbi híres költői műveket? Ha nem tudod, nézz utána versgyűjteményekben, a Verstár CD-n, lexikonban vagy az interneten, illetve érdeklődj a könyvtárban! A Dunánál A Reményhez Szigeti veszedelem Bóbita Egy katonaének Himnusz Jónás könyve Nem tudhatom… Nemzeti dal Szózat Toldi Szeretném, ha szeretnének

MEGOLDÁSI JAVASL AT A Dunánál A Reményhez Szigeti veszedelem Bóbita Egy katonaének

József Attila Csokonai Vitéz Mihály Zrínyi Miklós Weöres Sándor Balassi Bálint

17

18


–


Himnusz Jónás könyve Nem tudhatom Nemzeti dal Szózat Toldi Szeretném ha szeretnének

1 0 .

É V F O L Y A M

Kölcsey Ferenc Babits Mihály Radnóti Miklós Petőfi Sándor Vörösmarty Mihály Arany János Ady Endre

JELENTÉSTEREMTÉS

T/8.

19. oldal 5 PERC

Felidézőlap

Tanári instrukciók: Ezúttal még csak ismertetjük ezt a feladatot, melyet majd az elkövetkező órákon hajtanak végre a tanulók. A felidézőlapot új költőkkel való foglalkozáskor osztjuk ki, és 5-6 perces munka után be is szedjük a tanulóktól. A lapoknak legközelebb az összefoglaló órákon lesz szerepük. A feladat célja, hogy a tanulók felidézzék és rendszerezzék korábbi, némileg már elfelejtett ismereteiket a tárgyalt költőkről. Remélhetőleg az összefoglaló órán sok újjal egészítik majd ki a lapokat, s ez sikerélménnyel tölti majd el őket. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : tárgyi ismeretek rendszerezése, emlékezet C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A felidézőlapot a diákok egyénileg töltik ki. M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : munkalap kitöltése E s z k ö z ö k : felidézőlap 8. Felidézőlap Az elkövetkező órákon minden költővel kapcsolatban töltsd ki a FELIDÉZŐLAPOT! A fejezet végén újból kézbe veheted majd, s akkor sok új ismerettel fogod tudni kiegészíteni.

N E M Z E T I

Ö R Ö K S É G

–

I R O D A L M I

K Á N O N

REFLEK TÁL ÁS Verseim könyve T/9.

19. oldal Otthoni projekt

Tanári instrukciók: Az antológia lesz a fejezet végén értékelendő nagy egyéni projektmunka. A feladatleírás figyelmes elolvastatásán kívül további instrukciót egyelőre nem igényel, ám folyamatosan legyünk készek a segítségnyújtásra. Biztassuk őket kreativitásra, eredetiségre és arra, hogy ügyeljenek az antológia színes, esztétikus kivitelezésére. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : kreativitás, versérzékenység, szerkesztési képességek, kézügyesség stb. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : projektmunka E s z k ö z ö k : szép füzet, képek, olló, ragasztó, szükség esetén számítógép, nyomtató stb. 9. Verseim könyve KÉSZÍTS ANTOLÓGIÁT, azaz gyűjteményt VERSEIM KÖNYVE címmel kedvenc verseidből. Bármely szerzőtől válogathatsz verseket, a fontos az, hogy neked tetsszenek, sőt saját költeményeket (esetleg színvonalas dalszöveget) is beírhatsz a füzetedbe. Illusztráld őket rajzokkal vagy máshonnan származó képekkel. Ha elemezted, értelmezted valamelyiket, vagy ha valamilyen történeted is kapcsolódhat egy-egy vershez, az se maradjon el.

19

2. A RÉGI MAGYAR IRODALOMBÓL R ÁHANGOLÓDÁS Mit üzen a mottó? T/1.

20. oldal 5 PERC

Tanári instrukciók: A tanár olvassa fel a kis verset. Kérdezzük meg, tetszett-e. Tegyük fel vitára is az írásban megfogalmazott kérdéseket: • Vajon milyen verseket gyűjtöttünk össze az elkövetkező órákra? • Milyen tartalom, milyen megformálás valószínű a rövid versekben? • Lehet-e komoly tartalmat közölni az ilyen rövid versekben? Stb. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a vers megformálására való reflexiós képesség, vitakészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k : felolvasás, vita, beszélgetés Barátaim, ha rövid a papír, az ember akkor apró verset ír; higgyétek el, a rövid is elég, meghalok, s úgyis minden töredék. (Radnóti Miklós: Röviden) 1. Mit üzen a mottó? Olvasd el Radnóti Miklós mottónak választott négysoros versét, és fogalmazd meg elvárásaidat: Milyen versekből fog állni a fejezet? Milyen következményei vannak annak, ha egy vers rövid? Kifejezhet fontos dolgokat egy nagyon rövid vers?

A

R É G I

M A G Y A R

I R O D A L O M B Ó L

MEGOLDÁSI JAVASL AT Az elkövetkező órák verseiben közös, hogy rövidek. A rövidség önmagában még nem műfajalkotó sajátosság, nagyon különböző tartalmú versek lehetnek egyaránt rövidek. A megformálásban inkább a zártság, sőt az aforizmatikus tömörség a jellemző, de olvasunk majd töredékeket is (Petőfinél). A játékosságra, sőt humorra is számíthatunk, ami – mint e vers esetében is – ellentétben áll azzal, hogy egzisztenciális tartalmat hordozzon. Ne várjunk el ilyen mély felismeréseket, alaposan megfogalmazott sejtéseket, de szerencsés esetben a diákok ráérezhetnek a versek néhány sajátosságára.

JELENTÉSTEREMTÉS Három régi költőnk T/2.

20. oldal 10 PERC

Tanári instrukciók: • Első ízben töltetünk ki felidézőlapot. Mondjuk el, hogy nem fogjuk jeggyel értékelni, de ennek ellenére komolyan kell venni. Megemlíthetjük, hogy a fejezet végén remélhetőleg sokkal többet tudunk majd a tárgyalt költőkről. A visszaadáshoz fontos, hogy a diákok neve rajta legyen! Kitöltés után mindet tegyük el. Érdemes átnézni, hogy a következő órákon építhessünk az előzetes tudásra. Egy kinagyított vagy táblára vázolt lapon, esetleg fürtábrával frontálisan is begyűjthetjük az osztály korábbi ismereteit. • A lapokon a következő három név álljon: Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály • A felidézőlapot mindenkinek be kell adnia, de nem nagy baj, ha üres. Ez esetben is remélhetjük, hogy az utolsó órán, a visszaadásnál lesz majd mit beleírniuk a tanulóknak. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : korábbi ismeretek felidézése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : felidézőlap kitöltése E s z k ö z ö k : felidézőlap 2. Három régi költőnk Töltsd ki a három felidézőlapot, majd helyezd el a gyűjtőládába!

21

22


T/3.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

20. oldal 40 PERC

Három régi vers

Tanári instrukciók: • Olvassuk fel a verseket, illetve előző napi felkérés alapján szólítsunk fel versolvasókat a tanulók közül. • A csoportalkotás során öt-öt eltérő képességű tanuló kerüljön egy-egy csoportba, és mindhárom versnél legyen minden kérdéstípusnak egy felelőse. A feladatok a következőképpen rendszerezhetők: • az első mindig direkt szövegértési feladat, • a második verstani jellegű, • a harmadik a vers kapcsán reflexiót is igénylő fogalmazás, • a negyedik a vers felolvasására vonatkozik, • az ötödik a tablókészítésre. • Az életrajzokat mind az öt tanuló olvassa el. • A munka végeztével hallgassuk meg Sebő Ferenc dalát. Hívjuk fel a figyelmet arra, milyen pontosan követi a trochaikus ritmust az énekes. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lírai szöveg megértése, régi magyar nyelv megértése, verstani ismeretek alkalmazása, ritmusérzék, belső hallás, stílusérzék, esztétikai érzék és kreativitás a tablókészítésnél, hangos olvasási készség, kooperáció, versenykészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : a csoportokon belül a fentiek szerint M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : 5 fős csoportokban különféle képességeket mozgósító feladatok megoldása E s z k ö z ö k : munkatankönyv, képek, rajzeszközök, olló, ragasztó, filc stb. 3. Három régi vers Olvassátok el figyelmesen az alábbi verseket, majd dolgozzatok a hozzájuk tartozó kérdésekkel és feladatokkal!

BALASSI BÁLINT: FULVIÁRÓL Legtovább Juliát, s leginkább Céliát Ez ideig szerettem, Attól keservesen s ettől szerelmesen vígan már búcsút vettem, Most Fulvia éget, ki ér bennem véget, mert tüzén meggerjedtem.

A

R É G I

M A G Y A R


ZRÍNYI MIKLÓS: BEFED EZ A KÉK ÉG… Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó, Órám tisztességes csak légyen utolsó. Akár farkas, akár emésszen meg holló: Mindenütt felyül ég, a föld lészen alsó.

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: AZ ESKÜVÉS Esküszöm, szép Lilla! hidd el, Hogy miólta kellemiddel Megkötöztél engemet, Már azólta semmi szűznek, Semmi nyílnak, semmi tűznek Nem nyitom meg szívemet. Esküszöm; s e szent hitemnek, Melyet adtam édesemnek, Pontjait meg nem csalom. Kérlek is reménykedéssel, Hogy viszonti esküvéssel Kösd le szíved, angyalom! Esküszöm hószín kezedre, Rózsaszádra, tűzszemedre, Hogy te léssz csak kedvesem. Esküszöm, hogy míg csak élek, Más szerelmet nem cserélek; Vagy Lilim, vagy – senki sem. a) Feladatok Balassi Bálint verséhez kapcsolódóan (1) A szöveg megértését ellenőrző kérdések Hány szerelmét említi a költő? Soroljátok fel őket! Húzzátok alá azt a kifejezést, amely arra utal, hogy Fulviát halálosan szereti! (2) Húzzátok alá a rímelő szótagokat a versben! Balassi-strófa A vers az úgynevezett Balassi-versszak formájában íródott. Ennek verstani képlete: 6a 6a 7b 6c 6c 7b 6d 6d 7b A szám az ütem szótagszámára utal, a kisbetű pedig a rím helyére! A soron belüli rímet belső rímnek nevezzük.

23

24


–


1 0 .

É V F O L Y A M

(3) Mi a közös a versben említett három női névben? Olvassátok el Balassi Bálint rövid életrajzát! Gondoljátok végig, mi tudtatok meg Júliáról! (4) Készüljetek fel a vers szép felolvasására! (5) Készítsetek tablót a versről! b) Feladatok Zrínyi Miklós verséhez kapcsolódóan (1) A szöveg megértését ellenőrző kérdések Mit jelent a vers első mondata? Tegyétek a szokásos sorrendbe a második és harmadik mondat szavait! Milyen halál lehetőségéről van szó a versben? (2) Húzzátok alá a vers rímeit! (3) Milyennek érzitek a vers hangulatát? (Beletörődő? Elszánt? Hősies? Bizakodó? Vagy...?) Fogalmazzátok meg érzéseiteket egy-két mondatban! (4) Készüljetek fel a vers szép felolvasására! (5) Készítsetek tablót a versről! c) Feladatok Csokonai Vitéz Mihály verséhez kapcsolódóan (1) A szöveg megértését ellenőrző kérdések Ki szól a versben, kihez, milyen szándékkal? Mit jelent a „viszonti” kifejezés? (2) Csokonai versében uralkodó ritmikai elem a trocheus nevű versláb. Trocheus: Egy hosszú és egy rövid szótagból álló ritmikai egység. (Pl. „kösd le”: – U. A hosszú szótag jele: –, a rövidé: U. Jelöljétek a szótagok hosszúságát valamelyik soron! Mindig a magánhangzó fölé tegyétek a jelet! Állapítsátok meg, mennyire szabályos a ritmus, akadnak-e eltérések a trocheustól! (3) Vajon elhiszi-e majd Lilla a versben elhangzó esküvést? Miért érzitek hitelesnek vagy miért nem? Fogalmazzátok meg véleményeteket! (4) Készüljetek fel a vers szép felolvasására! (5) Készítsetek tablót a versről!

A

R É G I

M A G Y A R


MEGOLDÁSI JAVASL AT Balassinál: • (1) Hány szerelmét említi a költő? Soroljátok fel őket! Három szerelemről van szó: Júlia, Célia, Fulvia iránt. • Húzzátok alá azt a kifejezést, amely arra utal, hogy Fulviát halálosan szereti! „Ki ér bennem véget” – jelentése: „Ez a szerelem halálomig tart.” Oka lehet, hogy a lírai én már sejti közeli halálát vagy hogy ez a szerelem pusztító erejű. • (3) Mi a közös a versben említett három női névben? Olvassátok el Balassi Bálint rövid életrajzát! Gondoljátok végig, mi tudtatok meg Júliáról! A három nevet latinos hangzásán, rímelő voltán túl összekapcsolja, hogy mindhárom költői álnév. Erre leginkább az életrajz ismeretében lehet rájönni. Zrínyinél: • (1) Mit jelent a vers első mondata? Az első mondat jelentése: Ha holtom után nem lesz koporsóm, a szabad ég alatt fogok nyugodni. • Tegyétek a szokásos sorrendbe a második és harmadik mondat szavait! Csak utolsó órám legyen tisztességes! (Jelentése: Bárcsak tisztességes lenne az életem utolsó órája, bárcsak tisztességben halnék meg!) Akár farkas, akár holló emésszen meg… • Milyen halál lehetőségéről van szó a versben? A vers a harctéri mártírhalálról szól. Csokonainál: • (1) Ki szól a versben, kihez, milyen szándékkal? Bár tudjuk, hogy ez a naiv olvasat fogalma, mégis fogadjuk el, ha a tanulók kijelentik, hogy Csokonai szól Vajda Júliához. A szöveg Lillát szólítja meg udvarló szándékkal. A kérdés nyomán elkerülhetetlen, hogy szóljunk a szerzői én – költői én különbözéséről. • Mit jelent a „viszonti” kifejezés? Viszonti = kölcsönös. Ez jó alkalom az -i képző szerepét tisztázni. • Állapítsátok meg, mennyire szabályos a ritmus, akadnak-e eltérések a trocheustól! A verstani feladat kapcsán a tanulók ismerjék fel, hogy a ritmus igen szabályos. (A hatvan trocheushelyen csupán tizenegyszer áll helyettesítő spondeus.) • (3) Vajon elhiszi-e majd Lilla a versben elhangzó esküvést? Miért érzitek hitelesnek vagy miért nem? Fogalmazzátok meg véleményeteket! Az esküvés hitelességéről megfogalmazott véleményben értékeljük, ha a tanuló jól érvel, ha empatikusan, eredeti módon közelíti meg a témát. A tabló értékelésének szempontjai: ötletesség, eredetiség, személyesség, esztétikum

25

26


T/4.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

23. oldal 10–30 PERC

Legyen ön is kitűnő!

Tanári instrukciók: A játék célja, hogy a tanulók megszerzett ismereteik használata során sikerélményt szerezzenek. A játékszabályokat a tévéből ismerjük, de ezúttal nem egyének, hanem csapatok játszanak, telefonos segítség azonban nincs. Ismertessük pontosan a szabályokat! Legyen ön is kitűnő – játékszabály 1.

A csapatok közül egy gyorsasági kérdés, ún. „sorkérdés” segítségével kiválasztjuk azt, amelyik a „nyereményért”, azaz érdemjegyért játszik. Három nevet kell a megadott szempont szerint a helyes sorrendbe rendezni, és a leggyorsabb helyes választ adó csoport fog élesben játszani. Olvassuk fel a kérdést a válaszokkal. A csapatkapitány kézfeltartással jelezze, ha megvan a sorrend. Állapítsuk meg először a sorrendet, majd aszerint kérjük fel a csapatokat, hogy olvassák fel a helyes sorrendet. Ha az első jelentkező mindjárt helyesen olvassa fel, ők fognak játszani. Ha nem, akkor kérdezzük a második csapat szóvivőjét stb.

2.

A játszó csapatnak öt, egyre nehezedő kérdést teszünk fel. A kérdések feleletválasztósak: négy válaszlehetőséget is megadtunk, közülük a játékosnak kell kiválasztania a helyeset. Az eredeti játékszabálytól eltérően a csapat minden egyes helyes válasszal eggyel magasabb érdemjegyet nyer. (A nyeremény garantált, tehát ha később hibáz, akkor sem veszti el a már elért érdemjegyet. Ezért nincs is értelme idő előtt kiszállni.)

3.

A játék folyamán a csapat bizonyos segítségeket vehet igénybe. Felező: A válaszlehetőségekből két helytelent elveszünk, ily módon tippelés esetén 50%-os a nyerés esélye. Közönségszavazás: Ehhez előre gyártsunk minden csapatnak egy-egy A, B, C és D kártyát. A játszó csapat kérésére minden csapat szavaz, hogy szerinte melyik a helyes válasz. A csapat ezek után dönt, hogy azt jelöli-e be. (Számításba kell vennie azt is, hogy a konkurens csapatok esetleg be akarják csapni.) Megkérdezzük a szakértőt: Ha a csapat nem tudja a helyes választ, felkérhet valakit a jelenlevőkből – a játékvezető tanár kivételével –, hogy mondja meg a szerinte helyes választ. A csapat ezek után dönt, hogy azt jelöli-e be. Ebben a játékban – eltérően az eredeti játéktól – tegyük érdekeltté a „szakértőt” a helyes válaszadásban. Ha helyesen válaszolt, ő is megkaphatja azt az érdemjegyet, amelyet a csapat elér. (Természetesen csak ha kéri, mivel lehet, hogy jeles tanulóról van szó, aki nem kér a csapat négyeséből!)

Ha a játékot túl könnyűnek találjuk, akkor nehezíthetünk azzal, hogy minden feljebb lépéshez két vagy három helyes válasz kell. Mivel ezen a helyen 2 x 3 + 2 x 2 kérdést tettünk fel, ebben az esetben csak egy csapat tud játszani. Kitalálhatunk viszont további kérdéseket, hogy további játéklehetőséget adhassunk. Megkérhetünk egy tanulót is a szabályok szabatos ismertetésére, de ha szükséges, a végén tegyünk mindent egyértelművé. A közöltek mintájára alkothatunk kérdéssort a későbbi órákra is! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : emlékezet, taktikai érzék, bátorság stb.

A

R É G I

M A G Y A R


C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A csapat tagjaként az is sikert érhet el, akinek az ismeretei egyedül nem lennének elegendőek. M u n k a f o r m á k : csapat M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : tanár által irányított társasjáték 4. Legyen ön is kitűnő! Vegyen részt csapatotok a „Legyen ön is kitűnő!” játékban. Előkészületként olvassátok el Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, illetve Csokonai Vitéz Mihály életrajzát!

MEGOLDÁSI JAVASL AT Lásd a feladatoknál! Legyen ön is kitűnő! Sorrendező kérdések a versenyző csapat kiválasztására: Állítsd születési sorba a három költőt! A) Balassi Bálint B) Csokonai Vitéz Mihály C) Zrínyi Miklós

ABC

Állítsd ábécésorba a három költőt! A) Zrínyi Miklós B) Balassi Bálint

BCA

C) Csokonai Vitéz Mihály

Kérdések az elégségesért Kiket akart kiűzni Zrínyi Magyarországról? A) tatárokat B) törököket

C) németeket

Kinek volt bajusza? A) csak Balassi Bálintnak B) csak Csokonai Vitéz Mihálynak C) csak Zrínyi Miklósnak D) Mindháromnak Kik voltak költőink közül főnemesi származásúak? A) Balassi és Csokonai B) Csokonai és Zrínyi C) Balassi és Zrínyi D) Egyik sem Kérdés a közepesért Ki az, aki költőink közül nem betegségben halt meg? A) Balassi és Csokonai B) Csokonai és Zrínyi C) Balassi és Zrínyi D) Mindhárom költő idegen kéz által halt meg.

D) szovjeteket

27

28


–


Ki nem vett rész háborúban? A) Balassi Bálint B) Csokonai Vitéz Mihály

1 0 .

É V F O L Y A M

C) Zrínyi Miklós

D) Egyik sem, mivel mindhárman harcoltak a hazáért.

Kik születtek költőink közül a mai Magyarország határain kívül? A) Balassi és Csokonai B) Csokonai és Zrínyi C) Balassi és Zrínyi D) Egyik sem Kérdések a négyesért Melyik versre igaz, hogy a költő fontosabbnak tartotta a tisztességes halált a méltó temetésnél? A) Zrínyi Miklóséra B) Balassi Bálintéra C) Csokonai Vitéz Mihályéra D) Egyikre sem igaz. Ki halt meg a legidősebb korában? A) Balassi Bálint B) Csokonai Vitéz Mihály C) Zrínyi Miklós

Kérdések a jelesért: Melyik párosítás nem helyes? A) Balassi – reneszánsz stílus B) Csokonai – felvilágosodás C) Zrínyi – barokk eposz D) Csokonai – romantika Kinek a versét jellemezte a szabályos trochaikus ritmus? A) Balassi Bálintét B) Csokonai Vitéz Mihályét C) Zrínyi Miklósét D) Mindhárom verset

D) Egyidősen haltak meg.

3. A REFORMKOR IRODALMÁBÓL R ÁHANGOLÓDÁS Felidézőlapok T/1.

24. oldal 10 PERC

Tanári instrukciók: • Kitöltetjük a felidézőlapokat. Megemlíthetjük, hogy a fejezet végén remélhetőleg sokkal többet tudunk majd a tárgyalt költőkről. A visszaadáshoz fontos, hogy legyen rajta a diákok neve! Kitöltés után mindet tegyük el. Érdemes átnézni, hogy a következő órákon építhessünk az előzetes tudásra. Egy kinagyított vagy táblára vázolt lapon, esetleg fürtábrával frontálisan is begyűjthetjük az osztály korábbi ismereteit. • A felidézőlapot mindenkinek be kell adnia, de nem nagy baj, ha üres. Ez esetben is remélhetjük, hogy az utolsó órán, a visszaadásnál lesz majd mit beleírniuk a tanulóknak. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : korábbi ismeretek felidézése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : felidézőlap kitöltése E s z k ö z ö k : felidézőlap 1. Felidézőlapok Az előző fejezethez hasonlóan töltsétek ki ismét a felidézőlapokat!

T/2.

24. oldal 40 PERC

Múlt vagy jövő? Múlt és jövő?

Tanári instrukciók: • A versemlék felidézésével az a célunk, hogy korábbi ismeretek mozgósításával biztosítsunk sikerélményt diákjainknak. Emlékeztessük a tanulókat arra, hogy a verset általános iskolában már sokan megtanulták. Remélhetőleg lesz olyan tanuló, akinek rémlik a szöveg. Odaadhatjuk nekik lapon a következő kihagyásos szöveget:

30


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Bús düledékeiden,............................... romvára, megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli ......................... Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő ............................ inte felém. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán! Régi kor árnya felé ................................................. mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, ................................................., s a haza .................................................! • Ha sikerül kitölteniük, adjunk pár percet az újramemorizálásra, majd szólítsunk fel versmondásra. Az elakadásoknál segítsünk. • Jutalmazzuk azokat is, akik legalább néhány részletet fel tudnak idézni. Alkossunk differenciált csoportokat: A) szövegértési feladat B) szövegértés és egyszerűbb szövegalkotási feladat C) bonyolultabb reflektáló fogalmazás D) verstani feladat és műfaji tudnivaló • A feladatok elvégzése után megoldásaikat, tanult ismereteiket megosztják egymással. • A számonkérésnél azokat az ismereteket is elvárhatjuk, melyekkel a tanuló nem közvetlenül személyesen foglalkozott, hanem a társától szerzett. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : bevezetés: emlékezet, versmondás; A)–D) lírai szöveg megértése, írásbeli szövegalkotási készség, memória, verstani ismeretek alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : a differenciálási szempontokat lásd a Tanári instrukcióknál M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : versmondás, majd mozaik típusú csoportmunka E s z k ö z ö k : szükség esetén kihagyásos szöveg 2. Múlt vagy jövő? Múlt és jövő? Olvassátok el az alábbi verset!

KÖLCSEY FERENC: HUSZT Bús düledékeiden, Husztnak romvára, megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!

A

R E F O R M K O R

I R O D A L M Á B Ó L

Ki tanulta meg az általános iskolában? Próbáljátok meg először emlékezetből elmondani, majd ismételjétek át vagy tanuljátok meg kívülről, pontosan! A) A szöveg megértését ellenőrző kérdések •

Kit szólít meg a költő?

•

Mivel helyettesíthetnénk a düledék szót?

•

Mivel helyettesíthetnénk az elontott szót?

•

Mivel helyettesíthetnénk a rémalak szót?

•

Mivel helyettesíthetnénk az epedő szót?

•

Mivel helyettesíthetnénk a kebel szót?

•

Mivel helyettesíthetnénk az ormán szót?

•

Mivel helyettesíthetnénk a visszamerengni szót?

B) Húzzátok alá az alábbi összefoglaló hibáit, majd írjátok át a szöveget úgy, hogy pontosan kifejezze, miről van szó a versben! A beszélő („a költő”) Huszt várának romjai között sétál. A verőfényes déli nap más látogatót is odacsalt, aki arra biztatja, hogy próbálja meg elképzelni, milyen lehetett az a kor, amikor a vár még állt. C) „Ábrándozás az élet megrontója.” Vörösmarty Mihály írta e sort, s némileg egybecseng a Huszt tartalmával. Mi a véleményetek: Szabad-e álmodozni a jövőről, merengeni a múlt emlékein vagy fordítsuk időnket, erőnket arra, hogy jobbá tegyük jelenünket? Fogalmazzátok meg véleményeteket néhány sorban (6-10 sor)! D) EPIGRAMMA Rövid, csattanóra épülő vers. Korábban többnyire disztichonban íródott. A sírvers műfajából alakult ki a görög költészetben. Római változatában élcelődő, csipkelődő, humoros hangvétel jellemzi. Ennek a versnek a versformája az ún. disztichon. A DISZTICHONBAN kétféle versláb fordul elő: az egy hosszú és két rövid szótagból álló daktilus (– U U), valamint a két hosszú szótagból álló spondeus (– –). A vers szövegét verslábak szerinti szótagcsoportokba daraboltuk. Állapítsd meg, melyik milyen versláb, s aszerint írd a táblázat megfelelő oszlopába! Van két egyszótagos keret is, amely nem sorolható be, ezeket nem kell beírnod. Vigyázat: a szótag után álló mássalhangzótól is hosszúnak halljuk az előtte álló szótagot!

31

32


Bús düleCsend vala,

–


dékei-

den Huszt-

felleg aSPONDEUS

lól ––

1 0 .

É V F O L Y A M

nak romszállt fel az

vára megéjjeli DAKTILUS

állék. hold.

–UU

MEGOLDÁSI JAVASL AT A) A szöveg megértését ellenőrző kérdések • Kit szólít meg a költő? Az általa látott romokat, Huszt várának maradványait. • Mivel helyettesíthetnénk a düledék szót? düledék – rom • Mivel helyettesíthetnénk az elontott szót? elontott – leomlott • Mivel helyettesíthetnénk a rémalak szót? rémalak – kísértet • Mivel helyettesíthetnénk az epedő szót? epedő – vágyakozó • Mivel helyettesíthetnénk a kebel szót? kebel – szív (az érzelmek helye) • Mivel helyettesíthetnénk az ormán szót? ormán – csúcsán (valójában éppen fordítva értendő: e várhegy romjain) • Mivel helyettesíthetnénk a visszamerengni szót? visszamerengni – álmodozni, nosztalgiázni B) Húzzátok alá az alábbi összefoglaló hibáit, majd írjátok át a szöveget úgy, hogy pontosan kifejezze, miről van szó a versben! A beszélő („a költő”) Huszt várának romjai között sétál. A verőfényes déli nap (helyette: éjjeli hold) más látogatót (helyette: kísértetet) is odacsalt, aki arra biztatja, hogy próbálja meg elképzelni, milyen lehetett az a kor, amikor a vár még állt. (helyette: Erről éppen lebeszéli és a tettre sarkallja!) C) „Ábrándozás az élet megrontója.” Vörösmarty Mihály írta e sort, s némileg egybecseng a Huszt tartalmával. Mi a véleményetek arról: Szabad-e álmodozni a jövőről, merengeni a múlt emlékein vagy fordítsuk időnket, erőnket arra, hogy jobbá tegyük jelenünket? Fogalmazzátok meg véleményeteket néhány sorban (6-10 sor)! A fogalmazásban értékeljük pozitívan, ha a tanuló láthatóan megértette a feladatot, érvel, s ennek során hivatkozik olvasmányaira is, eredeti, szellemes és nyelvileg helyesen fogalmaz.

A

R E F O R M K O R


D) DAKTILUS

—UU

bús düle dékei vára meg Csend vala felleg aszállt fel az éjjeli

SPONDEUS

——

den Huszt nak rom állék

Nem sorolhatók be az alábbi egy szótagos zenei egységek: -lól hold

T/3.

27. oldal 30 PERC

Emlékkönyvbe írt versek

Tanári instrukciók: • Alkossunk differenciált csoportokat: A) szövegértési feladat B)–C)–D) reflektáló fogalmazás E) verstani feladat és tudnivaló F) memoriter – ez utóbbi feladatot adhatjuk házi feladatnak • Mivel a feladatok és a differenciálás szempontjai egyaránt emlékeztetnek a 2. feladatra, érdemes minden diáknak más típusú feladatot adni, mint amit előzőleg végeztek. • A feladatok elvégzése után megoldásaikat, tanult ismereteiket megosztják egymással. • A számonkérésnél azokat az ismereteket is elvárhatjuk, melyekkel a tanuló nem közvetlenül személyesen foglalkozott, hanem társától szerzett. • A fogalmazásban értékeljük pozitívan, ha a tanuló láthatóan megértette a feladatot, érvel, s ennek során hivatkozik olvasmányaira is, eredeti, szellemes és nyelvileg helyesen fogalmaz. • A vers megtanulását a későbbi órákon ellenőrizzük és (differenciáltan) értékeljük. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lírai szöveg megértése, írásbeli szövegalkotási készség, memória, verstani ismeretek alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : a differenciálási szempontokat lásd a Tanári instrukcióknál M u n k a f o r m á k, e l j á r á s o k : csoportmunka M ó d s z e r e k : munkafüzetbeli feladatok megoldása: szövegértési feladat, reflektáló és szövegalkotó feladat, ritmikai feladat

33

34


–


1 0 .

É V F O L Y A M

3. Emlékkönyvbe írt versek Olvassátok el az alábbi verseket, majd oldjátok meg a hozzájuk kapcsolódó feladatokat!

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: EMLÉKKÖNYVBE 1. Szólj, gondolj, tégy jót, s minden szó, gondolat és tett Tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: EMLÉKKÖNYVBE 2. Két jó van, mi fölött sorsnak nincs semmi hatalma, Szorgalom és az erény. Földön az, égben ez áld.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: EMLÉKSOR A múltat tiszteld, s a jelent vele kösd a jövőhez.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: GYORS AZ IDŐ… Gyors az idő, haladót koszorúz, maradóra homályt vet. A) A szöveg megértését ellenőrző kérdések •

Mit jelent az a megszemélyesítés, hogy „szó, gondolat és tett tükörként mosolyog vissza”?

•

Az erény szó jelentése igen összetett. Az alábbi nyolc szóból válaszd ki, majd HÚZD ALÁ azt az ötöt, amit jelenthet, és HÚZD ÁT, amit nem!

álnokság, becsület, előnyös tulajdonság, érdem, erkölcsösség, erő, szemérmesség, szerencse •

Hol (és mikor) hálálja meg magát Vörösmarty versének szövege szerint, hogy az ember szorgalmas, illetve ha erényes?

Vörösmarty emlékkönyvbe írt epigrammái erkölcsi parancsot vagy életbölcsességet fogalmaznak meg tömören. Kapcsold össze a versek prózai megfogalmazásait a megfelelő epigrammával! A. A múltat tisztelni kell, de nem szabad az állandóságra törekedni, hanem a múlt példája nyomán ahhoz méltó jövőt kell alkotni. B. A jó cselekedet és a jó szándék meghálálja magát. C. Ha az ember szorgalmasan dolgozik és erényesen él, akkor bármilyen sors jut neki osztályrészül, életében és holta után is elnyeri méltó jutalmát. D. Minden változik, és a változás azokat igazolja, akik a haladás pártján állnak. A

B

C

D

A

R E F O R M K O R


B) Érveljetek írásban az Emlékkönyvbe 1. című vers állításainak igazsága mellett vagy ellen! C) Érveljetek írásban az Emlékkönyvbe 2. című vers állításainak igazsága mellett vagy ellen! D) Érveljetek írásban az Emléksor című vers állításainak igazsága mellett vagy ellen! E) Ezek a versek – a Huszthoz hasonlóan – disztichonban íródtak. Disztichonban kétféle versláb fordul elő: a két hosszú szótagból álló spondeus (– –), valamint az egy hosszú és két rövid szótagból álló daktilus (– U U). Az első sorban hat versláb szerepel egymás mellett – ez a hexameter. A második sorban két versláb, majd egy fél verslábat jelentő hosszú szótag, azután egy szünet, majd ismét két versláb és egy fél – ez a pentameter. A hexameter és a pentameter együtt alkotja a disztichont. Állapítsátok meg a szótagdobozok helyes sorrendjét! Ellenőrizzétek megoldásotokat a vers újraolvasásával! Vigyázat: a szótag után álló mássalhangzótól is hosszúnak halljuk az előtte álló szótagot! Két jó áld.

lött sorségben ez

semmi haés az e-

talma, Földön az,

van, mi förény.

nak nincs Szorgalom

F) Válaszd ki valamelyik epigrammát, és tanuld meg kívülről!

MEGOLDÁSI JAVASL AT A) A szöveg megértését ellenőrző kérdések • Mit jelent az a megszemélyesítés, hogy „szó, gondolat és tett tükörként mosolyog vissza”? A jó szándék és jó cselekedet meghálálja magát, számíthatsz arra, hogy veled szemben is jó szándék vezérli majd az embereket. • Az erény szó jelentése igen összetett. Az alábbi nyolc szóból válaszd ki, majd húzd alá azt az ötöt, amit jelenthet és húzd át, amit nem! álnokság, becsület, előnyös tulajdonság, érdem, erkölcsösség, erő, szemérmesség, szerencse • Hol (és mikor) hálálja meg magát Vörösmarty versének szövege szerint, hogy az ember szorgalmas, illetve ha erényes? A szorgalom már életében, az erény holta után, az égben hálája meg magát szöveg szerint. • Vörösmarty emlékkönyvbe írt epigrammái erkölcsi parancsot vagy életbölcsességet fogalmaznak meg tömören. Kapcsold össze a versek prózai megfogalmazásait a megfelelő epigrammával! A – Emléksor B – Emlékkönyvbe 1. C – Emlékkönyvbe 2. D – Gyors az idő...

35

36


T/4.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

31. oldal 5 PERC

Emlékkönyvbe írt sorok

Tanári instrukciók: Hívjuk föl a figyelmet arra, hogy az epigramma sírfelirat volt eredetileg, de nagyon alkalmas arra, hogy valaki a másik ember kérésére annak emlékkönyvébe beírja. Utaljunk a diákok tapasztalataira is: bizonyára sokan vezetnek vagy vezettek emlékkönyvet vagy írtak már emlékkönyvbe. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lényegkiemelés, jelzőkbe sűrítés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a, e l j á r á s o k : egyéni M ó d s z e r e k : irányított szempontú kilépőkártya 4. Emlékkönyvbe írt sorok Fogalmazd meg néhány jelzővel vagy kifejezéssel, milyen üzeneteket szokás emlékkönyvbe írni!

4. PETŐFI ÉS ARANY RÖVID VERSEI R ÁHANGOLÓDÁS Felidézőlapok T/13.

32. oldal 10 PERC

Tanári instrukciók: • Kitöltetjük a felidézőlapokat. Megemlíthetjük, hogy a fejezet végén remélhetőleg sokkal többet tudunk majd a tárgyalt költőkről. A visszaadáshoz fontos, hogy a diákok neve rajta legyen! Kitöltés után mindet tegyük el. Érdemes átnézni, hogy a következő órákon építhessünk az előzetes tudásra. Egy kinagyított vagy táblára vázolt lapon, esetleg fürtábrával frontálisan is begyűjthetjük az osztály korábbi ismereteit. • A felidézőlapot mindenkinek be kell adnia, de nem nagy baj, ha üres. Ez esetben is remélhetjük, hogy az utolsó órán, a visszaadásnál lesz majd mit beleírniuk a tanulóknak. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : korábbi ismeretek felidézése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : felidézőlap kitöltése E s z k ö z ö k : felidéző lap 1. Felidézőlapok Az előző fejezethez hasonlóan töltsétek ki ismét a felidézőlapokat!

JELENTÉSTEREMTÉS Petőfi Sándor másik arca T/2.

32. oldal 25 PERC

Tanári instrukciók: • a) A rajzkészítés lehet házi vagy szorgalmi házi feladat. Azért szerepel mégis a kérdéssor elején, mert ezzel lehet felhívni a diákok figyelmét arra, hogy a versek képekben beszélnek – ezek a rövid Petőfi-versek különösképpen abban. Javasoljuk, hogy akikről tudjuk, hogy szeretnek és tudnak rajzolni, azokat személyesen is szólítsuk meg.

38


–


1 0 .

É V F O L Y A M

• Az elkészült képeket a következő óra elején mutassuk be az osztálynak. • b) A négy vers képeinek megbeszélése után a metafora meghatározását és magyarázatát közösen olvassuk el (tanári felolvasás) és beszéljük meg. Próbáljuk meg előhívni a tanulók korábbi ismereteit. A feladatok elvégzése után és később térjünk vissza a metafora fogalmához, kérjük számon ismeretét! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : fantázia, rajzkészség, belső képzelet, lírai szöveg megértése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : a) otthoni szorgalmi feladat; b) az egész osztály M u n k a f o r m á k, e l j á r á s o k : : egyéni M ó d s z e r e k : rajz; táblázat kitöltése 2. Petőfi Sándor másik arca Olvassátok el az alábbi verseket, és oldjátok meg a hozzájuk tartozó feladatokat!

PETŐFI SÁNDOR: FELHŐK (részletek) Annyit sem ér az élet, Mint egy eltört fazék, mit a konyhából Kidobtak, s melynek oldaláról Vén koldús nyalja a rászáradt ételt! * Emlékezet! Te összetört hajónk egy deszkaszála, Mit a hullám s szél viszálya A tengerpartra vet… * A bánat? Egy nagy óceán. S az öröm? Az óceán kis gyöngye. Talán Mire fölhozom, össze is töröm. * Földét a földmíves felszántja Aztán beboronálja. Képünket az idő felszántja, De be nem boronálja. a) Készítsetek illusztrációt Petőfi fenti epigrammáihoz! b) Mind a négy vers egy-egy gondolat rövid, tömör kifejezése. Bontsuk szét a verseket arra, amit ki akarnak fejezni, és arra, amilyen képet használnak ezek kifejezésére!

P E T Ő F I

É S

A R A N Y

R Ö V I D

FOGALOM

KÉP

AMI KÖZÖS BENNÜK

Élet

Eltört fazék

Olcsó, haszontalan

Tengerpartra vetett hajódeszka

Töredék a korábbi egészből

V E R S E I

Bánat Öröm Felszántott föld

A versek egyikében a fogalom és kép azonosítása helyett a szöveg éppen azt emeli ki, hogy valamiben különböznek egymástól! Melyik ez a vers? METAFORA A metafora szókép, amelyben két dolgot azonosítunk egymással, az egyik dolog nevét átvisszük a másikra. A metafora egyik síkja a fogalmi sík (amiről szó van), másik síkja a képi sík (amit érzékeltetésre használunk). Arany János például a következő metaforát használja: „A világ egy kopott szekér.” Itt a fogalmi sík a világ, a képi sík a szekér. A metaforát az különbözteti meg a hasonlattól, hogy sokkal szorosabb kapcsolatot teremt a két elem között, míg a hasonlat csak hasonlónak, addig a metafora szinte azonosnak tekinti őket. A metafora harmadik szerkezeti eleme az úgynevezett közös jegy, tehát az a mindkettőben meglevő mozzanat, amely alapján tudatunk összekapcsolja a fogalmat a képpel. Ennek megfejtése sohasem teljesen egyértelmű.

MEGOLDÁSI JAVASL AT b) •

Mind a négy vers egy-egy gondolat rövid, tömör kifejezése. Bontsuk szét a verseket arra, amit ki akarnak fejezni és arra, amilyen képet használnak ezek kifejezésére! FOGALOM

KÉP

AMI KÖZÖS BENNÜK

Élet

Eltört fazék

Olcsó, haszontalan

Emlékezet

Tengerpartra vetett hajódeszka

Töredék a korábbi egészből

Bánat

Óceán

A gyöngyhöz mérten hatalmas

Öröm

Az óceán gyöngye

Az óceánhoz mérten kicsiny, de nagy értékű

Öregember arca

Felszántott föld

Ráncos, felszabdalt

•

A versek egyikében a fogalom és kép azonosítása helyett a szöveg éppen azt emeli ki, hogy valamiben különböznek egymástól! Melyik ez a vers? Az utolsó (Földét a földmíves…)

39

40


T/3.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

33. oldal 40 PERC

Az idős Arany János verse

Tanári instrukciók: • Az A) feladat részben szabad fogalmazás írását igényli, némi önálló verselemzéssel. • A B) feladat az elméleti szövegben való tájékozódás képességét is megkívánja, illetve fejleszti azt. A C) feladat kívánja a legnagyobb önállóságot és érettséget: a Sejtelemre ráutaló versekről kell véleményt alkotni. A feladatokat differenciált egyéni munkaként oldassuk meg. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : önálló véleményalkotás, rövid fogalmazás írása, empátia; elméleti szövegben való tájékozódás képessége; lírai szövegek megértésének képessége, intertextualitás felismerése, írásbeli szövegalkotó készség Célcsoport – differenciálás: • Az A) feladatnál a tanulók kis fogalmazásában díjazzuk a beleérző képességet, érzékenységet, érvelni tudást, eredetiséget és a nyelvi helyességet. • A B) feladatot csak az elméleti szövegekben valamelyest jártas tanulóknak adjuk fel, esetükben viszont fejlesztésre igen alkalmas feladat. • A C) feladat igen nehéz, elmélyült gondolkodást igénylő. Csak olyan tanulóknak adjuk fel, akik sikerélményt szerezhetnek általa. M u n k a f o r m á k, e l j á r á s o k : egyéni M ó d s z e r e k : önálló munka megadott szövegek alapján 3. Az idős Arany János verse Olvassátok el az alábbi verset, és oldjátok meg a hozzá tartozó feladatokat!

ARANY JÁNOS: SEJTELEM Életem hatvanhatodik évébe’ Köt engem a jó Isten kévébe, Betakarít régi rakott csűrébe, Vet helyembe más gabonát cserébe. A) Írj fogalmazást Egy öregember a halálra gondol… címmel! Fogalmazásodban beszélj Arany János verséről is, és használd föl élettapasztalataidat, gondolataidat, film- és olvasmányélményeidet is! B) Olvasd el Sík Sándor tanulmányának részletét, és oldd meg az alábbi feladatokat!

P E T Ő F I

É S

A R A N Y

R Ö V I D

V E R S E I

SÍK SÁNDOR: AZ OLVASÁS MŰVÉSZETE (részlet) Vegyünk elő egy egészen kis terjedelmű költői alkotást. Arany János Sejtelem c. négysoros versikéjét. A költő ezt a kis remeket 1882. március 2-án, hatvanhatodik születésnapján írta. Életem hatvanhatodik évébe’ Köt engemet a jó Isten kévébe. Betakarít régi rakott csűrébe, Vet helyettem más gabonát cserébe. Jelentéktelen rögtönzés, kedves, öreguras tréfa, semmi több! – mondaná az ember első tekintetre. Ha azonban alaposabban belemerülünk ennek a négy igénytelen sornak vizsgálatába, lassanként rájövünk, hogy ez a kis vers a maga nemében tökéletes remekmű, amely sokkal többet tartalmaz, mint sejtenők. A következőkben szeretnénk leásni ennek a kiterjedésében oly szerény kis műnek alsóbb rétegeibe, és így napvilágra hozni a majdnem semmitmondó felszín alatt rejlő értéket. Vezetőnk ebben a munkában egyedül a nyelvi forma lesz, amely a maga egyes sugaraival voltaképpen egyedül képes megvilágítani a műnek szerényen elrejtező értékeit. A felszín annyit mutat: Egy öregúr a halálra gondol: úgy érzi, hogy a következő évben meghal, és az élet napirendre tér felette. Ennyit mond a vers, ha csak a MIT kérdését teszem fel vele szemben. Ha azonban a HOGYAN oldaláról is vizsgálom, mindjárt föltűnik a költemény verstani különössége: mindenekelőtt a négyes rím. Mire való az a furcsa, elavult, szinte komikusan ható forma? Ha engedem magamra hatni a verset (természetesen hangosan olvasva), azonnal észre kell vennem, hogy a költő éppen ezt a furcsa, ezt a komikus hatást akarja elérni. A négyes rím ma mesterkélt játék – de hiszen a költő éppen ezt akarja: játszik a halál gondolatával. Négyes rímben írni költői tréfának hat: a költő tréfálkozik a halállal. Ezt a játékosságot még jobban aláhúzzák a három szótagos, kínrímre emlékeztető rímek: főképp a második rímpár (CSŰRÉBE–CSERÉBE) szinte bohócosan csilingel. Ez a játszi hang azonban valami nagyon komoly dologra mutat rá. A költő azzal játszik, ami minden, csak nem játék. Azzal tréfálkozik, ami a legkomolyabb: a halállal. Ez a jó kedv, a szó betű szerinti értelmében halálos komolyságot takar: ez az igazi „mosoly könnyek közt”: a mély humor. De honnan ez a humor? Honnan meríti erejét az öregedő költő, hogy ilyen felülről néz a halálra? Megfelel erre a kérdésre a költemény KÉPEINEK jellege: a kévekötés, a csűr, a betakarítás, új magvetés. Ezek a földművelő, paraszti életképek ellenállhatatlanul a falusi magyar lelkivilágának levegőjét éreztetik. Csakugyan a magyar paraszt a maga józan, csendes, szemlélődő bölcselkedésével ilyenféle rendületlen nyugalommal, tréfára hajló (de persze valójában igen komoly) lekicsinyléssel emlegeti a halált a maga közmondásaiban, tréfálja ki a maga meséiben. Arany, a „népi sarjadék”, vérében, gyermekkori emlékeiben, öregedő szüleinek tűzhelye mellől hozta magával ezt a fölényes-humoros halál-filozófiát. Ezért is szól a halálról a népdal hangján, a népdal ritmusában, háromütemű tizenegyes sorokban (BETAKARÍT RÉGI RAKOTT CSŰRÉBE, mint: Az Alföldön juhászlegény vagyok én.) Azonban Arany gondolkodását, Arany lelkivilágát nyilván csak nagyon csekély mértékben határozza meg népi származása. A Dante, a Bolond Istók, az Enyhülés, az Őszikék költője természetesen egyebet is gondol, mást is érez a halál arca előtt, mint a falusi padkán pipáló, sütkérező öreg paraszt. Ez a négysoros vers ebből a többől is megmutat valamit. A jó Isten KÉVÉBE köti: tehát nem lesz egyedül, – ott, ahová menni kell, mások is vannak, sokan vannak: RÉGI, RAKOTT csűrébe takarítja: nem most történik először ez az eset, nem is utoljára: vet helyére más gabonát CSERÉBE; ez a más gabona, ha majd kisarjad, nyilván megint csak így fog járni, az is csak kévébe köttetik, és a régi csűrbe kerül. A CSERÉBE szó, amely látszólag csak rím kedvéért áll a sor végén, talán a legfon-

41

42


–


1 0 .

É V F O L Y A M

tosabb szava a versnek: ez szuggerálja a dolog folytonosságának, nemzedékek kicserélődésének, természetes megismétlődésének sejtetését. Világtörvény munkál itt: a költői filozófusi nyugalommal érezteti velünk a halál nagy törvényében való megnyugvását. •

A szerző az elemzés első részében egyetlen mondatban összefoglalja, mit közöl a szöveg. Húzd alá ezt a mondatot!

•

Milyen hatást vált ki a szerző szerint a versben alkalmazott négyes rím?

•

Milyen társadalmi réteg gondolkodásmódját idézik fel a vers költői képei?

•

Milyen versformában íródott a költemény, s ezáltal milyen műfajjal lesz rokon?

•

Mely szót érzi a szerző a vers legfontosabb szavának és miért?

•

Érzel-e humort e rövid versben? Ha igen, mennyire érzed ezt a témához illőnek? Fogalmazd meg véleményedet néhány sorban!

C) Három olyan verset közlünk, amelyeknek szerzői valamilyen módon felidézik Arany János versét. Válassz egyet a versek közül, és hasonlítsd össze Aranyéval! Hasonlít-e a versek hangvétele, hangulata? Azonos-e a költők élethelyzete? Melyik tetszik neked jobban? Miért?

ILLYÉS GYULA: 77 Életemnek dupla hetes évében volnék vetni-valóknak még bővében (hallom a szót rádióban, tévében) egyes kalász tarlott tábla szélében, rengve a két kasza közel szelében.

ORBÁN OTTÓ: DAL A TEST FÁRADTSÁGÁRÓL Hatvanöt év, majd hatvanhat, A versem lassan megtelik halállal. Anyagfáradás ellen nem hat Sem buzgó ima, sem duhaj madárdal. Jön a fűfrizurás tavasz, de nem nekem, Hozzám kopasz jegével a tél köszön be, És eltemetem énekem Az üres szóközökbe.

BOGDÁN LÁSZLÓ: SEJTELEM (részlet) – hallgatni Arany – Életem ötvenötödik évébe, nem köt engem a jó isten kévébe,

P E T Ő F I

É S

A R A N Y

R Ö V I D

V E R S E I

bé is rak régi rakott csűrébe, új gabonát sem vet értem cserébe. Elveszített agyhalál és szívhalál. Guttman úr is csak másoknak prédikál. Missz Embolia sem jön el énértem. Combjai közt más fuldokol. Én még nem. […]

MEGOLDÁSI JAVASL AT B) • A szerző az elemzés első részében egyetlen mondatban összefoglalja, mit közöl a szöveg. Húzd alá ezt a mondatot! Egy öregúr a halálra gondol: úgy érzi, hogy a következő évben meghal, és az élet napirendre tér felette. • Milyen hatást vált ki a szerző szerint a versben alkalmazott négyes rím? A négyes rím „szinte komikusan ható forma”, „Négyes rímben írni költői tréfának hat: a költő tréfálkozik a halállal.” • Milyen társadalmi réteg gondolkodásmódját idézik fel a vers költői képei? „Ezek a földművelő, paraszti életképek ellenállhatatlanul a falusi magyar lelkivilágának levegőjét éreztetik.” • Milyen versformában íródott a költemény, s ezáltal milyen műfajjal lesz rokon? A vers a népdal hangján, a népdal ritmusában, háromütemű tizenegyes sorokban íródott. • Mely szót érzi a szerző a vers legfontosabb szavának és miért? A cserébe szót. C) Illyés Gyula és Bogdán László verse éppen ellenkező tartalmú, mint Aranyé. Illyés még tettre kész, Bogdán pedig arról számol be, hogy a halálos betegségek elkerülik. A szavak, frázisok szintjén Orbán Ottó követi a legkevésbé mereven az aranyi mintát, de tartalma, hangulata, öniróniája a másik kettővel szemben sokkal inkább egybecseng Arany versével. Értékeljük pozitívan, ha a tanuló fogalmazása nyelvileg helyes, gondolatmenete logikus, összefüggő, ha ismereteit képes érvként felhasználni, ugyanakkor személyes véleményt is formál. Bogdán László 2003-as versét teljes terjedelmében itt közöljük: BOGDÁN LÁSZLÓ: SEJTELEM – hallgatni Arany – Életem ötvenötödik évébe, nem köt engem a jó isten kévébe, bé is rak régi rakott csűrébe, új gabonát sem vet értem cserébe. Elveszített agyhalál és szívhalál. Guttman úr is csak másoknak prédikál. Missz Embolia sem jön el énértem. Combjai közt más fuldokol. Én még nem. Partról integet, fütyül néhány tahó kékharisnya és pasasér. A hajó

43

44


–


1 0 .

É V F O L Y A M

elindul már Ihaj-Csuhajdiába. Ihaj-tyuhaj, nagy eszünknek nincs párja! Ha lenne is, kik vethetnének össze? Most fogadjuk a világot örökbe.

REFLEK TÁL ÁS Amit most másképp látok T/4.

38. oldal 5 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A kilépőkártya ezúttal arról szól, hogy miben és mennyiben változott a diákok képe Petőfiről és Aranyról. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : reflektálás, régebbi ismeretek és kialakult kép felidézése, összevetés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : : kilépőkártya 4. Amit most másképp látok Idézd föl, korábban milyen verseket olvastál Petőfi Sándortól és Arany Jánostól! Idézd fel magadban, milyen kép élt benned eddig róluk! Próbáld megfogalmazni, miben változott meg ez a kép róluk! Milyen új arcukat ismerted meg e két költőnknek? Petőfi Sándorról eddig nem gondoltam, hogy... most megtudtam róla, hogy... újdonság volt róla az, hogy… Arany Jánosról eddig nem gondoltam, hogy... most megtudtam róla, hogy... újdonság volt róla az, hogy…

5. A MODERN MAGYAR LÍRA KEZDETEI (ADY ENDRE ÉS BABITS MIHÁLY VERSEI) R ÁHANGOLÓDÁS Felidézőlapok T/1.

39. oldal 10 PERC

Tanári instrukciók: • Kitöltetjük a felidézőlapokat. Megemlíthetjük, hogy a fejezet végén remélhetőleg sokkal többet tudunk majd a tárgyalt költőkről. A visszaadáshoz fontos, hogy a diákok neve rajta legyen! Kitöltés után mindet tegyük el. Érdemes átnézni, hogy a következő órákon építhessünk az előzetes tudásra. Egy kinagyított vagy táblára vázolt lapon, esetleg fürtábrával frontálisan is begyűjthetjük az osztály korábbi ismereteit. • A felidézőlapot mindenkinek be kell adnia, de nem nagy baj, ha üres. Ez esetben is remélhetjük, hogy az utolsó órán, a visszaadásnál lesz majd mit beleírniuk a tanulóknak. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : korábbi ismeretek felidézése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : felidézőlap kitöltése E s z k ö z ö k : felidézőlap 1. Felidézőlapok Az előző fejezetekhez hasonlóan töltsétek ki ismét a felidézőlapokat!

T/2.

46


–


1 0 .

É V F O L Y A M

JELENTÉSTEREMTÉS Kifejező olvasás T/2.

39. oldal 10 PERC

Tanári instrukciók: Minden diák válassza ki az egyik verset, és próbálgassa magában olvasni. Ezt követően hallgassunk meg mindkét versből kb. három-három hangos felolvasást, és beszéljük meg a szép megoldásokat, a hibákat, a nehézségeket! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : csöndes és hangos olvasás, a beszédfonetikai eszközök átgondolt használata C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – versválasztás tetszés szerint M u n k a f o r m á k: egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : csöndes és hangos olvasás, önmagunk és mások megfigyelése 2. Kifejező olvasás Olvassátok el figyelmesen az alábbi verseket! Magatokban próbálgassátok, hogy lehet őket szépen, kifejezően felolvasni! Hallgassatok meg néhány felolvasást, majd gyűjtsétek össze, • •

mit volt nehéz és mit volt könnyű kiolvasni, mit volt nehéz és mit volt könnyű hanggal, szünetekkel jól kifejezni.

ADY ENDRE: A TISZA-PARTON

BABITS MIHÁLY: HÚNYT SZEMMEL…

Jöttem a Gangesz partjairól, Hol álmodoztam déli verőn, A szivem egy nagy harangvirág s finom remegések: az erőm.

Húnyt szemmel bérceken futunk s mindig csodára vágy szivünk: a legjobb, amit nem tudunk, a legszebb, amit nem hiszünk.

Gémes kút, malom alja, fokos, Sivatag, lárma, durva kezek, Vad csókok, bambák, álom-bakók. A Tisza-parton mit keresek?

Az álmok síkos gyöngyeit szorítsd, ki únod a valót: hímezz belőlük fázó lelkedre gyöngyös takarót.

A

T/3.

M O D E R N

M A G Y A R

L Í R A

K E Z D E T E I

39. oldal 5 PERC

Párhuzamok

Tanári instrukciók: • A feladat egy lehetséges elemzés megalapozását szolgálja. A két vers rokonsága abban áll, hogy mindkettő a való világgal oppozícióban fogalmazódik meg, ám a szembenállás mikéntje igen eltérő. • Mondjuk el a tanulóknak, hogy nem kell azonos szófajú szavakat keresni (olyat ugyanis nem találnának). K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lírai szöveg megértése, lényeg kiemelése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : szembeállítás, táblázat kitöltése 3. Párhuzamok Ady Endre és Babits Mihály verse egyaránt ellentétet állít fel a lelki gazdagság és a vágyak, illetve a valóság, az érzéketlen környezet között. Keressünk párhuzamba állítható motívumokat! A TISZA-PARTON

HÚNYT SZEMMEL

Álmodoztam Lélek

MEGOLDÁSI JAVASL AT A TISZA-PARTON

HÚNYT SZEMMEL

Álmodoztam

Húnyt szem, álmok

Szívem

Lélek

47

48


T/4.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

39. oldal 5 PERC

Különbségek

Tanári instrukciók: A feladat megoldása a szódoboz segítségével nagyon egyszerű, de a helyes megoldás még nem garancia arra, hogy a tanulók valóban megértették a szöveget. Ezért kérjük meg, hogy valaki szóban foglalja össze a szöveg lényegét. Ezt egészítsük ki tanári magyarázattal. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lírai szöveg és elemző szöveg megértése, szavak szintaktikai és szemantikai kötöttségének felismerése, összehasonlítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : hiányos szöveg kitöltése 4. Különbségek A hasonlóságok mellett a két versben számos különbség is van. Az alábbi szöveg ezeket foglalja össze. Egészítsd ki a szódoboz szavaival. Ady verse egyes szám ................ személyben hangzik el, Babitsnál ezzel szemben az első versszakban többes szám első személyű az alany, majd a másodikban megszólít valakit második személyben. (Az olvasót? Általában mindenkit? Önmagát?) A különbség fontos, mivel megérezhetjük ebből, hogy Ady az önmegmutatásra, Babits a .................. törekedett. Adynál az értékben gazdag Gangesz-vidék és a Tisza-part bemutatása egyenlő terjedelmet kap. Babitsnál a „való” csupán egy mellékmondatban kap helyet. Vele kapcsolatban az ................ érzését fogalmazza meg. Ehhez képest Ady költői kérdése undort és kétségbeesést fejez ki. Ady versét érezhetjük tiltakozásnak vagy fájdalmas ................. Ezzel szemben Babitsnál nem ezt tapasztaljuk, hanem a szöveg inkább a való világgal szembeni védekezést, az .................. ajánlja. Ady verse egy bizonyos mélységig könnyebben megfejthetőnek, egyértelműbbnek tűnik, Babitsé viszont aforizmaszerű, ........... mondatokat is közöl. első

elzárkózást rejtőzködésre

lemondásnak talányos

unalom

MEGOLDÁSI JAVASL AT Ady verse egyes szám első személyben hangzik el, Babitsnál ezzel szemben az első versszakban többes szám első személyű az alany, majd a másodikban második személyben megszólít valakit. (Az olvasót,? Általában mindenkit? Önmagát?) A különbség fontos, mivel megérezhetjük ebből, hogy Ady az önmegmutatásra, Babits a rejtőzködésre törekedett. Adynál az értékben gazdag Gangesz-vidék és a durva Tisza-part bemutatása egyenlő terjedelmet kap. Babitsnál a „való” csupán egy mellékmondatban kap helyet, s vele kapcsolatban csak az

A

M O D E R N

M A G Y A R

L Í R A

K E Z D E T E I

unalom érzését fogalmazza meg. Ehhez képest Ady költői kérdése undort, kétségbeesést fejez ki. Ady versét érezhetjük tiltakozásnak vagy fájdalmas lemondásnak. Ezzel szemben Babitsnál nem ezt tapasztaljuk, hanem a szöveg inkább a való világgal szembeni védekezést, az elzárkózást ajánlja. Ady verse egy bizonyos mélységig könnyebben megfejthetőnek, egyértelműbbnek tűnik, Babitsé viszont aforizmaszerű, talányos mondatokat is közöl.

T/5.

40. oldal OTTHONI FELADAT

Elérhetetlen vágyaink – Alternatív otthoni feladat

Tanári instrukciók: • Vagy logikus gondolkodást, vagy erős fantáziát igénylő feladat. A diákok választhatnak, hogy a fogalmazási vagy a rajzolási feladatot oldják-e meg. • Ha nagyon idegenkednek e mondattól, néhány olyan példát említhetünk, amely a jelenkori ifjúsági szubkultúra része, és ami közelebb viheti a vers problematikáját a diákokhoz. Ilyen szubkulturális jelenségek az emo zenei, életforma- és ízlésbeli irányzata vagy a droghasználat. Természetesen hangsúlyozzuk, hogy ezekről szó sincs a versben, de a valósággal való szembenézés, az álomvilágba menekülés, a belső világ felerősítésének élménye közös lehet bennük. – Ha úgy találjuk, hogy az adott osztályt ez félreviszi, akkor ne említsük meg ezeket. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : érzékenység, fogalmazási készség, fantázia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : választási lehetőség – lásd a 6. sz. feladatot M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : fogalmazás 5. Elérhetetlen vágyaink Értelmezd Babits következő talányos mondatát (kb. 6-8 sorban)! A legjobb, amit nem tudunk, a legszebb, mit nem hiszünk.

MEGOLDÁSI JAVASL AT Sok különböző egyéni megoldás elfogadható. Értékeljük a nyelvileg helyes, ötletes, eredeti megoldásokat.

49

50


T/6.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

40. oldal Egy vers képben – Alternatív otthoni feladat

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Az előző feladattal párhuzamosan adjuk házi feladatnak. Akikről tudjuk, hogy szeretnek és tudnak rajzolni, azokat személyesen is szólítsuk meg. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : fantázia, rajzkészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : választási lehetőség – lásd az 5. sz. feladatot M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : rajz 6. Egy vers – képben Készíts illusztrációt a két vers közül az egyikhez!

6. KOSZTOLÁNYI ŐSZI VERSEI R ÁHANGOLÓDÁS Felidézőlapok T/1.

41. oldal 5 PERC

Tanári instrukciók: • Kitöltetjük a felidézőlapot. Megemlíthetjük, hogy a fejezet végén remélhetőleg sokkal többet tudunk majd a tárgyalt költőkről. A visszaadáshoz fontos, hogy a diákok neve rajta legyen! Kitöltés után mindet tegyük el. Érdemes átnézni, hogy a következő órákon építhessünk az előzetes tudásra. Egy kinagyított vagy táblára vázolt lapon, esetleg fürtábrával frontálisan is begyűjthetjük az osztály korábbi ismereteit. • A felidézőlapot mindenkinek be kell adnia, de nem nagy baj, ha üres. Ez esetben is remélhetjük, hogy az utolsó órán, a visszaadásnál lesz majd mit beleírniuk a tanulóknak. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : korábbi ismeretek felidézése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : felidézőlap kitöltése E s z k ö z ö k : felidézőlap 1. Felidézőlapok Az előző fejezetekhez hasonlóan töltsétek ki ismét a felidézőlapokat!

JELENTÉSTEREMTÉS Versek az őszről T/2.

41. oldal

Tanári instrukciók: • Amikor a feladatot előzetesen kijelöljük, adjunk ötleteket, hogyan találhatják meg a versrészletek forrását (Verstár-CD, internet, könyvtáros tanár stb.). • Javasoljuk a diákoknak, hogy olvassák el a teljes verseket. Fölajánlhatunk jó jegyet a versek megtanulásáért.

52


–


1 0 .

É V F O L Y A M

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : keresők használata, memória, kommunikáció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A feladat előnyös helyzetbe hozhatja az irodalomban kevésbé, de informatikában jártasabb, ügyes tanulókat. M u n k a f o r m á k : egyéni (de engedjük, hogy párban, kisebb csapatban járjanak utána az idézeteknek) M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : idézetkeresés (Verstár-CD, internet, könyvtáros tanár stb.) E s z k ö z ö k : munkatankönyv (kereséshez a fent említett eszközök) 2. Versek az őszről Alább olvashattok olyan versrészleteket, amelyek mind az őszről szólnak. (Ezek még nem Kosztolányi Dezső művei.) Keressétek meg, mely versekből valók az alábbi részletek! Segítségként használhatjátok az internetet, a Verstár CD-t, versgyűjteményeket. Ha nem sikerül a szerzőt kitalálni, írjátok le sejtéseteket, milyen korból valók az egyes versek! a) ...................................................... Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara, Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. b) ...................................................... Elzengett az őszi boros ének. Megfülledt már hüse a pincének. Szél s viz csap a csupasz szőllőtőre. Ludbőrzik az agyagos domb bőre, elomlik és puha sárrá rothad, mint mezítlen teste egy halottnak. c) ...................................................... Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón.

K O S Z T O L Á N Y I

d) ...................................................... Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. e) ...................................................... Hüvös és öreg az este. Remeg a venyige teste. Elhull a szüreti ének. Kuckóba bújnak a vének. Ködben a templom dombja, villog a torony gombja, gyors záporok sötéten szaladnak át a réten. Elhull a nyári ének, elbújnak már a vének, hüvös az árny, az este, csörög a cserje teste. f) ...................................................... Hervad már ligetünk, s díszei hullanak, Tarlott bokrai közt sárga levél zörög. Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok Közt nem lengedez a Zephyr. Nincs már symphonia, s zöld lugasok között Nem búg gerlice, és a füzes ernyein A csermely violás völgye nem illatoz, S tükrét durva csalét fedi.

MEGOLDÁSI JAVASL AT a) Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra b) Babits Mihály: Ősz és tavasz között c) Verlaine: Őszi chanson (Tóth Árpád fordítása) d) Weöres Sándor: Galagonya e) Weöres Sándor: Valse triste f) Berzsenyi Dániel: A közelítő tél

Ő S Z I

V E R S E I

53

54


T/3.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

42. oldal 30 PERC

Részvéttelen pompa

Tanári instrukciók: • A feladat megoldása előtt olvassuk fel hangosan a verset, majd olvastassuk el a diákokkal néhányszor: önmagukban, figyelmesen. • Alkossunk négyfős, vegyes csoportokat úgy, hogy mindhárom típusú feladatot legalább egy, de lehetőleg több csoport is megoldja. • A) Nem kerülhető el az egyes költői képek fogalmának újbóli elmagyarázása. A képek kifejtése a feladatban mintát ad a tanulóknak a későbbiekre is. • B) Szükség esetén értelmezzük a feladatot: a tanulóknak 6-8 soros fogalmazást kell írniuk a vers érzékletességének problémájáról, melyhez segítséget jelentenek a feltett kérdések. Hívjuk fel a figyelmet, hogy nemcsak melléknevek, hanem anyagnevek is vannak a felsorolásban. • C) Az a cél, hogy a tanulmányrészletet figyelmesen elolvassák és megértsék. A transzformáció igen egyszerű, tulajdonképpen csak a megértést szolgálja. A táblázatnál esetleg figyelmeztetni kell a tanulókat, hogy az első oszlop való a részek számozására. • Beszéljük meg a megoldásokat az egész osztállyal. Kiemelt képességek, készségek: A) költői képek megértése, azonosítása B) belső képalkotás, fantázia, lírai szöveg értelmezése, nyelvtani ismeretek alkalmazása C) tanulmányszöveg megértése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : lásd a Tanári instrukcióknál M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : mozaik típusú csoportmunka A) táblázat kitöltése B) 6-8 soros kisfogalmazás megadott kérdések segítségével C) értelmező szöveg olvasása, táblázattá alakítása E s z k ö z ö k : munkatankönyv 3. Részvéttelen pompa Olvassátok el az alábbi verset, majd oldjátok meg a vele kapcsolatos feladatokat!

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ŐSZI REGGELI Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd szőlőt, hatalmas jáspisfényü körtét, megannyi dús, tündöklő ékszerét. Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról, és elgurul, akár a brilliáns. A pompa ez, részvéttelen, derült,


Ő S Z I

V E R S E I

magába-forduló tökéletesség. Jobb volna élni. Ámde túl a fák már aranykezükkel intenek nekem. A) A költemény három költői képét magyarázzák az alábbi mondatok. A megfelelő mondat betűjelét írd a szókép megnevezése alá, majd magyarázd meg, miért oda soroltad a képet! MEGSZEMÉLYESÍTÉS mert

HASONLAT mert

METAFORA mert

a) A bogyóról lepergő apró vízcseppen megcsillan a fény; csillog, mint egy briliáns. b) A fák hajladoznak a szélben: intenek. c) A sárguló faágak – aranykezek. B) Kigyűjtöttük a vers mellékneveit, illetve a minőségre utaló szavait. hűs, üveg-, nehéz, sötét, smaragd-, hatalmas, jáspisfényű, dús, tündöklő, kövér, részvéttelen, derült, magába forduló, tökéletes, jó, aranyVálasszuk szét az érzékelhető, illetve nem érzékelhető minőségekre utaló szavakat. Melyek vannak többségben? Milyen hatása van ennek a versre, milyen hatással van ez az olvasóra? A fizikailag nem érzékelhető minőségek a vers mely részén kerülnek többségbe? C) A vers tartalmilag három részre osztható. Az első hat sorban a szöveg számba veszi az ősz ajándékait. A leírás nagyon érzékletes, részletes, a legkisebb részletre is rávilágító. A 7–8. sor mintegy „értékeli” a látványt: a természet saját törvényszerűségei révén, minden cél és érdek nélkül hozza létre ezt a gazdagságot. Ez a konkrét jelenségből alkotott elvont, elvi megállapítás. A harmadik rész az utolsó két sor. A 9. sor tömör első mondata meglepetésként hat. Az olvasó nem érti mindjárt, hogyan kapcsolódik ez a sóhaj az előzményekhez. Egyszerre érezhető benne az élet szeretete és a róla való lemondás fájdalma. E ponton a vers az objektív, majd elvi jellegű megállapítások után személyessé válik. A feltételes módú, múlt idejű ige már érezteti, hogy a továbbélés nem lehetséges, és ezt erősíti meg a záró mondat is (9–10. sor), melyben ismét természeti látvány, a hajladozó fák adnak hírt az élet megrendíthetetlen törvényéről. A természet megfigyelése és leírása a két utolsó sorban már nyilvánvalóan nem semleges nézőpontból történt, s így utólag az első négy sor leltárát is átértelmezi az olvasó: már ott is a beérett, ily módon a megsemmisülésre ítélt természetet csodáltuk. Az összefoglaló alapján egészítsd ki a vers szerkezeti ábráját!

55

56


–


RÉSZ

1 0 .

É V F O L Y A M

SOROK

TARTALMA

1. rész 7–8. sor

elvont megállapítás személyes megnyilvánulás

MEGOLDÁSI JAVASL AT A) megszemélyesítés – b., hasonlat – a., metafora – c. B) Az érzékelhető minőségekre utaló szavak nagy többségben vannak. A vers igen érzékletes leírást tartalmaz. A nem érzékelhető minőségek: részvéttelen, tökéletes, jó. Ezek a 7–8–9. sorban fordulnak elő, azaz a vers harmadik egységében, amikor a látvány értelmezése, az „elvonatkoztatás” történik. (Ne várjunk el kimerítő elemzéseket, sem idő, sem felkészültség nemigen van rá.) C) RÉSZ

SOROK

TARTALMA

1. rész

1–6.

leírás

2. rész

7–8. sor

elvont megállapítás

3. rész

9–10.

személyes megnyilvánulás

T/4.

45. oldal 15 PERC

Vörös István: Őszi reggeli

Tanári instrukciók: • Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy átköltésről, de legalábbis rájátszásról van szó. A mű megértése ennek felismerése nélkül mindenképpen csak töredékes lehet. (Éppen ezt állítottuk az első alfejezetben az irodalmi kánonnal kapcsolatban.) • Komoly összehasonlító elemzést nyilván nem várhatunk el az idő és a kellő felkészültség hiányában. Ez nem is cél, nem is szükséges. Beszélgessük erről az érdekes jelenségről a felvetett kérdések segítségével. Ezután adjuk fel azt a feladatot, hogy a tanulságokat foglalják össze 6-8 mondatban. Ha a tanulók némelyikének nagyon megtetszik a téma, fejtse ki véleményét bővebben a füzetben. Ezt természetesen kiemelten díjazzuk. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lírai szöveg megértése, szövegek megformálásának érzékelése, versről való beszélgetés, megbeszélt ismeretek alapján szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : a bővebb kifejtés egyéni és szorgalmi feladat M u n k a f o r m á k, e l j á r á s o k : frontális megbeszélés – egyéni fogalmazás M ó d s z e r e k : megbeszélés + fogalmazás


Ő S Z I

V E R S E I

4. Átköltés A vers érdekes átköltését alkotta meg Vörös István kortárs magyar költő. Olvassátok el a verset!

VÖRÖS ISTVÁN: ŐSZI REGGELI Jobb volna élni. Vízcsöpp kövér bogyóról. Repedt üvegtál. Fogalmazzuk meg, miben különbözik ez a szöveg Kosztolányi versétől! Mi a különbségek jelentősége? Mást „jelent-e” ilyen módon, mint Kosztolányié?

MEGOLDÁSI JAVASL AT Vörös István verse nem csak abban különbözik Kosztolányiétól, hogy rövidebb, tömörebb. (De ha pusztán erről lenne szó, már az is sok érdekes kérdést vetne fel: Meddig lehet tömöríteni a lírai vers tartalmát? Megállna-e a lábán a vers, ha nem idézné fel a költőelőd szövegét?) Vörös István felborítja Kosztolányi sorrendjét. Előbbre hozza a 9. sor kijelentését-sóhaját. Így az nem okoz olyan meglepetést, mint Kosztolányinál, akinél a kijelentés mintegy következtetésként fogalmazódik meg a leírás után. Ez az összefüggés keresésére kényszeríti az olvasót. Vörösnél a képek követik a kijelentést, ezért azok jelkép volta nyilvánvalóbb. Kevésbé merülhetünk el a látványban. További különbség egy jelző, melyet Vörös nem Kosztolányitól kölcsönöz: a repedt. Kosztolányinál a végesség, az elmúlás a tökéletesség tapasztalata mellett jelenik meg, ezzel szemben Vörösnél éppen a tökéletlenség jele mellett.

T/5.

45. oldal 25 PERC

Haiku

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat reményeink szerint érdekes lesz a tanulók számára. További furcsa szókapcsolatokat is gyűjthetnek a versből, illetve a későbbiekben is jó, ha majd felfigyelnek rájuk. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lírai szöveg megértése, szövegek megformálásának különbözésére való reflektálás, megbeszélésben való részvétel, megbeszélt ismeretek alapján szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Ha egyes tanulóknál nehéznek találjuk, az első példát oldjuk meg közösen vagy egyénileg segítve a tanulót (esetleg párokat alkotva). M u n k a f o r m á k : egyéni E s z k ö z ö k : munkatankönyv

57

58


–


1 0 .

É V F O L Y A M

5. Haiku Vörös István verse egy sajátos műfaj, a haiku szabályainak felel meg. Haiku A haiku sajátos japán műfaj. Három sorból áll, melyek a japán költészetben 5-7-5 szótagosak. Többnyire természeti jelenséget ábrázol egy állóképben. A haiku szerzője egy mindeneken túli szépséget próbál egyetlen, természeti képben megragadni. (A magyar haiku-költészetben a szótagok száma változhat.) A haiku műfaját a 20. század első felében fedezte fel a magyar irodalom. Az első kísérletező éppen Kosztolányi volt. Leghíresebb verse e próbálkozások közül az Októberi táj című.

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: OKTÓBERI TÁJ Piros levéltől vérző venyigék. A sárga csöndbe lázas vallomások. Szavak. Kiáltó, lángoló igék. a) Miért nem tekinthető szabályos haikunak a vers? b) A vers közöl néhány „furcsa” jelzős kapcsolatot. Magyarázd meg őket! Vérző venyigék Sárga csönd Lázas vallomások Kiáltó igék c) A vers egy ponton elszakad a közvetlen természeti látványtól, és emberi történések érzékeltetése irányába fordul. Mely pontja ez a versnek?

MEGOLDÁSI JAVASL AT a) b)

c)

Miért nem tekinthető szabályos haikunak a vers? A szótagszámok miatt. A vers közöl néhány „furcsa” jelzős kapcsolatot. Magyarázd meg őket! A tanulóknak nem kell nevén nevezni a költői eszközöket, csupán lényegüket ismerjék fel. A megbeszélés során viszont nevezzük meg őket az alábbiak szerint. Vérző venyigék: igei metafora. A piros levelek színe a száradó venyigékre is rávetül. Ugyanakkor a szó konnotációja már a fájdalom, illetve a szenvedély érzését hozza a versbe. Sárga csönd: szinesztézia. A sárga szín talán a betegesség, a pusztulás érzetét kapcsolja az auditív érzethez. Lázas vallomások: az előbbinél kevésbé éles szinesztézia. (Hőérzékeléssel összekapcsolt cselekvés, illetve auditív érzet.) Lángoló igék: szinesztézia, lásd a korábbiakat. A vers egy ponton elszakad a közvetlen természeti látványtól, és emberi történések érzékeltetése irányába fordul. Mely pontja ez a versnek? A lázas vallomások félsornál, éppen a vers felénél.


Ő S Z I

V E R S E I

REFLEK TÁL ÁS Ihletője az ősz T/6.

47. oldal 20 PERC

Tanári instrukciók: • A feladatok azt szolgálják, hogy a tanulók más kifejezésformákat (rajz, zene stb.) is használjanak a szövegértési, szövegalkotási témák feldolgozása közben, illetve tevékenykedéssel oldjuk a verbális fejlesztések egyhangúságát. A feladatok módot adnak arra, hogy azok, akik a verbális területen gyengék, mégis szerephez jussanak óráinkon. Jó lenne, ha ráéreznének az eltérő kifejezésformákban rejlő eltérő lehetőségekre, illetve nehézségekre. Ismerjék fel, hogy egy szöveg is tud láttatni. • A feladatokat adhatjuk egyéni, páros vagy csoportos munkának. A tanórai feldolgozás során beszéljük meg az elkészült alkotások erényeit, hallgassuk meg a zenéket, értékeljük a csendéletet stb. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : rajzkészség, látvány leírása, olvasmány alapján képalkotás (vö. az előző évi „Látvány és szöveg” fejezettel!), különböző kifejezésformák összekapcsolásának képessége, fantázia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : lásd az instrukciónál M u n k a f o r m á k : egyéni, páros vagy csoportmunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : gyűjtőmunka, alkotómunka E s z k ö z ö k : hanglejátszó eszközök, faliújság, olló, ragasztó, nagy papír, gyümölcsök stb. 6. Ihletője az ősz Mindenki válasszon egyet az alábbi feladatok közül: a) Készítsetek fotómontázst vagy képes faliújságot az őszről! b) Rajzoljatok őszi tájat! c) Hozzatok olyan zeneszámot (CD-n vagy kazettán), amely őszi hangulatot áraszt! d) Állítsatok össze csendéletet őszi gyümölcsökből! Készítsetek róla szöveges leírást vagy rajzoljátok le! e) Írjatok 10-12 soros fogalmazást az őszről! f)

Rajzoljátok le, amit Kosztolányi Dezső Őszi reggeli című versében olvastok!

MEGOLDÁSI JAVASL AT Sokféle megoldás elképzelhető. Díjazzuk az eredetiséget, kreativitást, esztétikai igényességet!

59

7. JÓZSEF ATTILA: SZÜLETÉSNAPOMRA R ÁHANGOLÓDÁS Mire emlékszünk tavalyról? T/1.

48. oldal 10 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A 9. évfolyam 1. fejezete (Itt vagyok) foglalkozott a Curriculum vitae-vel. Olyan ismeretek előhívását szeretnénk, melyek kapcsolódnak a vershez. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : emlékezet, ismeretek előhívása, alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : feladatlap kitöltése E s z k ö z ö k : munkatankönyv, tavalyi munkatankönyv 1. Mire emlékszünk tavalyról? Vegyétek elő tavalyi munkatankönyveteket, és lapozzátok fel József Attila önéletrajzát, a Curriculum vitae-t. Az életrajzot is használva keressétek meg, mely évben történtek az alábbi események: • Megjelennek József Attila első versei: ........................... • Horger Antal eltanácsolja József Attilát a szegedi egyetemről: ........................... • József Attila 32 éves: ........................... • József Attila öngyilkossága: ...........................

MEGOLDÁSI JAVASL AT • Megjelennek József Attila első versei: 1922 • Horger Antal eltanácsolja József Attilát a szegedi egyetemről: 1925 tavasza • József Attila 32 éves: 1937. április 11. • József Attila öngyilkossága: 1937. december A megoldások ellenőrzése után reflektáljunk arra, hogy e könnyed verse már abban az évben íródott, melynek végén öngyilkos lett. Emlékeztessünk arra, hogy az 1925-ös affér milyen mély nyomokat kellett hagyjon, hogy még az 1932-es versben is szerepel. S visszatérhetünk arra is, hogy Horger Antal bizony már József Attilát mint kész költőt tanácsolta el az egyetemről.

J Ó Z S E F

T/2.

A T T I L A :

S Z Ü L E T É S N A P O M R A

48. oldal 5 PERC

Rímkereső

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja nemcsak a játék és sikerélmény biztosítása, de az is, hogy a tanulók felismerjék József Attila versének könnyedségét, játékosságát. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : érzékenység a vers hangzásának felfogására C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Ne várjuk el mindenkitől, hogy minden szóra több rímet találjon. M u n k a f o r m á k, e l j á r á s o k : egyéni M ó d s z e r e k : rímkeresés 2. Rímkereső Keress rímeket az alábbi szavakra: Legény: ............................ Ragyog: ............................ Nevét: ............................

MEGOLDÁSI JAVASL AT Például: • Legény – tiszta rímek: szegény, lepény; asszonáncok: szekrény stb. • Ragyog – tiszta rímek: gagyog, potyog, vagyok; asszonáncok: potyog stb. • Nevét – tiszta rímek: hevét, levét (kivét-bevét), tevét; asszonáncok: szemét stb.

T/3.

48. oldal 45 PERC

Születésnapi köszöntő

Tanári instrukciók: • Olvassuk föl hangosan a verset, majd a tanulók egyénileg is olvassák el néhányszor, magukban. Szükség esetén beszéljük meg a nem értett részeket vagy az egyes ismeretlen szavak jelentését! • A vers prózai átírása során nem kell kitérni a stílusra, illetve olyan elméleti problémákra, mint amit a költő és a lírai én megkülönböztetése okoz. A szöveg elsődleges jelentését kell leírniuk, elemző észrevételek mellőzésével. Ezért kezdtük a szöveget E/1. személyben. • Biztassuk a diákokat arra, hogy ne csak válasszanak egy-egy szót, hanem indokolják is választásukat, illetve igyekezzenek minél körültekintőbben, árnyaltabban megfogalmazni véleményüket. • Szükség esetén vegyük át a szükséges nyelvtani ismereteket (pl. igeragozás: szám és személy).

61

62


–


1 0 .

É V F O L Y A M

• Adhatjuk szorgalminak, mivel mind az ismeretek alkalmazása, mind a beleélés, a megfelelő stílus megválasztása magas fokú intelligenciát igényel. Értékeljük az ötletességet, a hiteles beleélést, a megfelelő stílus megválasztását, az ismeretek helyes alkalmazását, a nyelvhelyességet! Kiemelt képességek, készségek: a) lírai szöveg megértése, fogalmazókészség b) szókincs, véleményalkotás, érvelés c) érzékenység a vers hangzására d) fogalmazási készség, különböző szövegek és vélemények egybevetése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Szükség esetén az egyéni munkát megelőzheti frontális megbeszélés. Ha keveseknek van szükségük a megbeszélésre, akkor egyénileg segítsünk. M u n k a f o r m á k : egyéni (esetleg előzetesen frontális megbeszéléssel) M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : a) szöveg kiegészítése b) szóválasztás és kis fogalmazás c) egyszerű behelyettesítő feladat d) fogalmazás 3. Születésnapi köszöntő Olvassátok el az alábbi verset, majd oldjátok meg a hozzá tartozó feladatokat!

JÓZSEF ATTILA: SZÜLETÉSNAPOMRA Harminckét éves lettem én – meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám! Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura.

J Ó Z S E F

A T T I L A :


Intelme gyorsan, nyersen ért a „Nincsen apám” versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét: „Ön, amíg szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén” – gagyog s ragyog. Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj – Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon tanítani! a) Folytasd (illetve egészítsd ki) a vers prózai átiratát: Harminckettedik születésnapomon egyedül ülök egy kávéházban Felidézem régi emlékemet, amely miatt Az történt ugyanis, hogy Felidézem nevét és szavait: De hiába ujjong b) Milyen hangulatúnak érzed József Attila versét? Válassz egyet a következő minősítésekből (vagy minősítheted saját szavaddal), majd érvelj e minősítés mellett! vidám

keserű egykedvű

humoros öntudatos önironikus nosztalgikus depressziós izgatott lemondó

c) A Születésnapomra legérdekesebb hangulatkeltő motívuma az, ahogy a 3. és 4. sorokat rímelteti a költő. Mi ezeknek a soroknak, illetve rímeknek a titka? Egészítsd ki az erre vonatkozó öt megállapítást a megfelelő szavakkal! • •

A két hosszú sor után csattanós hatású a két _ _ _ sor. A rímek kétszótagúak és közvetlenül követik egymást. (Nem állnak közöttük a _ _ _ _sorban rímtelen szavak, szótagok.)

63

64


• • •

–


1 0 .

É V F O L Y A M

A költő olykor szójátékot űz: a két rímelő szó valójában egyetlen szó, kettéhasítva. (Pl.: _ _ _ _ _ _ _ _ ) A legtöbb rím tiszta rím, sőt két esetben önrím. (Pl.: _ _ _ _ _ _ _ _ _ ) A rímek legtöbbször egy jambus verslábat képeznek ( _ _ _ _ ritmusúak).

d) Írj rövid értékelést a Tiszta szívvel című (Nincsen apám… kezdetű) versről Horger Antal vagy Hatvany Lajos nevében! Emlékeztetőül olvassátok el a Curriculum vitae megfelelő részletét, valamint magát a vitatott verset!

JÓZSEF ATTILA: CURRICULUM VITAE (részlet) Minden kedvemet elszegte az, hogy Horger Antal professzor, kinél magyar nyelvészetből kellett volna vizsgáznom, magához hívatott s két tanú előtt – ma is tudom a nevüket, ők már tanárok – kijelentette, hogy belőlem, míg ő megvan, soha nem lesz középiskolai tanár, mert „olyan emberre – úgymond – ki ilyen verseket ír” s ezzel elém tárta a Szeged c. lap egyik példányát, „nem bízhatjuk a jövő generáció nevelését”. Sokszor emlegetik a sors iróniáját s itt valóban arról van szó: ez a versem, Tiszta szívvel a címe, igen nevezetessé vált, hét cikket írtak róla, Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben „a kései korok számára”, Ignotus pedig „lelkében dédelgette, simogatta, dünnyögte és mormolgatta” ezt a „gyönyörűszép” verset, ahogy a Nyugatba írta róla, és ezt a verset tette Ars poeticájában az új költészet mintadarabjává.

JÓZSEF ATTILA: TISZTA SZÍVVEL Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen.

J Ó Z S E F

A T T I L A :


MEGOLDÁSI JAVASL AT a) „Harminckettedik születésnapomon egyedül ülök egy kávéházban, meglepem magam egy új költeménnyel. Felidézem régi emlékemet, amely miatt végül is nem lehettem tanár. Az történt ugyanis, hogy a szegedi egyetemen eltanácsolt egy professzorom. Felidézem nevét és szavait. Horger Antal közölte velem, hogy »Nincsen apám« kezdetű versem miatt nem lehet belőlem tanár. De hiába ujjong hajdani tanárom, én költőként egész népemet taníthatom verseimmel.” c) • A két hosszú sor után csattanós hatású a két rövid sor. • A rímek kétszótagúak, és közvetlenül követik egymást. (Nem állnak közöttük a negyedik sorban rímtelen szavak, szótagok.) • A költő olykor szójátékot űz: a két rímelő szó valójában egyetlen szó, kettéhasítva. (Pl.: tanítani: taní – tani) • A legtöbb rím tiszta rím, sőt két esetben önrím. (Pl.: önrím: magam – magam; tiszta rím: gagyog – ragyog) • A rímek legtöbbször egy jambus verslábat képeznek (U – vagy ti-tá ritmusúak).

REFLEK TÁL ÁS Utánzatok – Kihagyható feladat T/4.

52. oldal

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy (ismét) egy rájátszással van dolgunk, mint Arany János versénél vagy a tavalyi évben Kosztolányi Dezső Ilonáját felidéző Varró Dániel- és Lackfi János-versek esetében. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : stílusérzék, lírai szöveg megértése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : szorgalmi feladat M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : vélemény megfogalmazása, versírás 4. Utánzatok József Attila költeményét sokan utánozták és utánozzák a mai napig a hivatásos és műkedvelő költők közül. Erre mutatunk be öt példát. (Néhányat az internetről gyűjtöttünk, ahol a költő nem minden esetben vállalja alkotását.) Melyiket találjátok a legjobbnak? Miért tetszik? Írjátok meg ti is saját változatotokat!

65

66


–


1 0 .

É V F O L Y A M

KOVÁCS ANDRÁS FERENC: BÍRÁLÓIMHOZ. SZÜLETÉSNAPOMRA. PLÁGIUM!

MOGYORÓSI LÁSZLÓ: SZÜLETÉSNAPOMRA (RÉSZLET)

Harmincnégy éves lettem én: nem bódít versen vett remény, se bű, se báj.

Épp harminc éves lettem én, nem ámulok már verszenén, ahogy ragyog.

A mennybolt menten rámborul: nem éltem jól, sem jámborul, csupán bután.

Időmértékben több a kín, mint elviselni bírna rím, Lilla – trilla.

Mint kínon égő ékezet, lobog világom: létezek! Enyém e fény!

Örökifjú a monoton jambus, mint tenger, konokon partot csapkod.

Hallom: vagyok, mert nem vagyok, hisz bennem nem rág, nem ragyog serény erény...

A rím egy ráncos csecsemő, koravén, épp hogy belenő, s hant a lantja.

Azt mondják, arcom régi maszk: miért is vágok én grimaszt, ha kell, ha nem?

[…]

Divatbölcs egy sem érti tán: helyettök lettem én vidám iszony. Bizony. Magamnak túl nehéz terű vagyok – nem vált meg vers, se bű, se báj. Sebaj.

S hogy mi lesz, tudom, mint a jós, mert látom, hány protekciós szürke ürge – s mind középiskolás fokon tanít egy népet, sok rokon, s mennyit konyít a föld metrumához, amely számára csak turistahely, tengert renget. […]

J Ó Z S E F

ISMERETLEN BLOGÍRÓ: SZÜLETÉSNAPOMRA (PLAGIZÁLÁS!!!)

A T T I L A :


ZSOLO: SZÜLETÉSNAPOMRA JÓZSEF ATTILA SZÜLETÉSNAPOMRA C. VERSE NYOMÁN AZON A NAPON, AMIKOR ENGEM IS UTOLÉRT A HARMINCKETTEDIK

Nineteen éves lettem én, írjak-e igénytelen költeményt? Kinek, minek?

Harminckét éves lettem én mikor rám talált e költemény verse. Nyerse

Én most még azt sem tudom, hogy ezt a posztot menteni fogom a neten netán.

életem summáinak, mely eddig nem volt valami nagy magasztos malasztos

Őszintén bevallom én ma itt, volt ettől már kóserebb évem is. Szűkölködöm.

szerencse. De az élet bús lápjiban borongós, baljós ingoványiban vártam s vágytam...

Kár lenne most, hogy visszatarts, még akkor is, ha csak jót akarsz, tudom, tudom.

Az iskolából engem is kirúgtak harmadikba majd’ intézetbe dugtak elvemérttelvemért.

A lator remény még taszít, a sorsomat én írom csakis legyen the end.

Lehettem volna én is tán tanár, de ha így végig gondolom ma már nincsen kincsem

(Forrás: www.parablog.hu)

mindezek hívságos vágyához. Ám egykoron ifjúságom álmához lelkem emeltem, hogy legyek író, tanár, színész vagy költő, filozófus vagy jogász. De nyelvet öltő sorsom, borsot tört az orrom alatt, s álmom így mind odabenn ragadt. Ma vagyok s tán maradok

67

68


–


1 0 .

É V F O L Y A M

egy nemtelen senki. „A takarító”. A „koszt tisztává alakító” szegény legény. (forrás: www.gondolkodom.hu)

Szómagyarázat: plágium = utánzat, szellemi termék ellopása, másolása

RIGÓ BÉLA: JÓZSEF ATTILA: SZÜLETÉSNAPOMRA II. Immár százéves lettem én, üzenet ez a költemény esemesen. Hálóként rángó idegen át szellemem egy idegen kezet vezet. Száz évem szépen elszelelt. A kor keresztre felszegelt, ezért vezért csinált belőlem posztumusz. Van már négy sírom. Sok humusz s babér a bér. Megértem azt is: Szegeden tőlem kapott az egyetem levett nevet. Túlnőttem minden mesterem, annyira, hogy már restellem. (Be szép beszéd!) Bár hivatásos híveket néhány kikoplalt rím etet, kudarc e harc:

J Ó Z S E F

ma sem tanul a nép, s az a falon-penészfolt szép haza megint megint. Ez a mennyből jött vers hanyag. Még nem törvény, de nyersanyag: tüzem üzen belőle, bokrom egyre ég… Ki jönne fel a hegyre még? Felemelem.

A T T I L A :


69

8. RADNÓTI MIKLÓS KÉPESLAPJAI R ÁHANGOLÓDÁS Képek, emlékek T/1.

57. oldal 5 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Adjunk néhány percet arra, hogy a diákok alaposan megnézzék a képeket. Biztassuk is arra őket, hogy az első benyomás után még egy ideig figyelmesen szemléljék meg, amit látnak, és csak ezt követően lássanak hozzá az íráshoz. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szöveg alapján belső kép alkotása, annak azonosítása képi ábrázolással C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Egyszerű feladat, amely sikerélményt biztosíthat minden tanulónak. M u n k a f o r m á k : páros M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : kép és szöveg összekapcsolása E s z k ö z ö k : tanulópáronként egy képsorozat 1. Képek, emlékek Nézzétek meg az alábbi képeket, és képzeljétek el, hogy mindegyik egy-egy emlék felidézője. Írjatok minden kép alá egy-két szót: milyen hangulata van a képnek?

R A D N Ó T I

MEGOLDÁSI JAVASL AT Ne ragaszkodjunk kölcsönösen egyértelmű megfeleltetésekhez.

M I K L Ó S

K É P E S L A P J A I

71

72


–


1 0 .

É V F O L Y A M

JELENTÉSTEREMTÉS Képeslap-versek T/2.

61. oldal 30 PERC

Tanári instrukciók: • A feladatokat végezzék a tanulók páros munkában. A munkamegosztást rájuk bízhatjuk. • b) Ne ragaszkodjunk kölcsönösen egyértelmű megfeleltetésekhez. • c) Szükség esetén a fogalmazás előtt még tarthatunk közös megbeszélést. Díjazzuk a nyelvileg helyes, logikus gondolatmenetű, eredeti szövegek alkotóit. Kiemelt képességek, készségek: a) szöveg alapján belső kép alkotása, annak azonosítása képi ábrázolással c) lírai szöveg megértése, érzékenység, szövegalkotó készség Célcsoport – differenciálás: a) és b): Egyszerű feladatok, amelyek sikerélményt biztosíthatnak minden tanulónak. c): A három körül ez a legnehezebb: ahol szükséges, nyújtsunk egyedi segítséget további segítő kérdésekkel. M u n k a f o r m á k : páros M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : a) lényegkiemelés b) kép és szöveg összekapcsolása c) elméleti szöveg és irodalmi szöveg összekapcsolása, vélemény megfogalmazása 2. Képeslap-versek Az apró versek sajátos változatát jelentik azok, amelyeket úgy fogalmaz meg a költő, hogy akár egy képeslapra is ráférjen. A tartalom is ehhez illő: tájkép, parányi életkép, helyzetjelentés, egy úti benyomásról való híradás. Radnóti Miklós először egy franciaországi utazása idején írt ilyen verseket, és francia címet adott a kis ciklusnak (Cartes postales1= képeslapok). 1944-ben, amikor Szerbiába hurcolták munkaszolgálatra, majd amikor erőletett menetben onnan Magyarországon át Németország felé hajtották őt fogolytársaival együtt, akkor szerb címmel látta el ilyen jellegű verseit (Razglednicák = képeslapok). Ezek voltak utolsó versei. Pár nap múlva, november 9-én agyonlőtték. Olvassátok el az alábbi versciklust, majd oldjátok meg a hozzájuk tartozó feladatokat!

1 ejtsd: kart posztal

R A D N Ó T I

RADNÓTI MIKLÓS: CARTES POSTALES 1.

………………………………. ……………………….. A vonaton a lámpa haldokolt, a lengő ablakokra néha rátapadt a hold, szemközt katona ült, szívén egy szőke lány világitott. A lány mosolygott, könnyü álma volt.

2.

………………………………. ……………………….. Felforr a tó és tükre pattan, kövér halakból dől az ikra, karcsu lányok nézik mozdulatlan, arany csöppek hullnak lábaikra.

3.

………………………………. ……………………….. A gyermekek turkáló ujjain még vígan perg a friss homok, de hívogatják őket már kötéseik mögül a tűkkel dolgos asszonyok.

4.

………………………………. ……………………….. Kislány futott el épen, almát tartott kezében. Piros, nagy alma volt, a kislány ráhajolt. Lehellet még az égen, olyan halvány a hold.

5.

………………………………. ……………………….. Dobd el a rémes újságot, vidám fehér felhőt lenget a Notre-Dame ne gondolj másra, ülj le, nézelődj, figyelj! mert holnap úgyis nélküled bomlik a tér fölött a szürkület. Franciaország, 1937. aug. 7. és szept. 7. között

M I K L Ó S


73

74


–


1 0 .

É V F O L Y A M

a) Ha a Cartes postales verseit egy-egy benne szereplő szóról kellene felidéznetek, mi lenne az? Írjatok minden vers mellé egy-egy olyan szót, amely szerepel a versben, és leginkább felidézi a vers egészét! b) Nézzétek meg ismét az 1. feladatban szereplő képeket! Azok közül a képek közül melyik hányadik vers emblémája lehetne? Egy vershez egyet válasszatok, és írjátok a vers mellé azt a szót, amit a kép alá írtatok! c) „A Cartes postales versei tartalmukat tekintve idillnek tekinthetők.” Az alábbi fogalommagyarázat elolvasása után állapítsátok meg, igaz-e ez a megállapítás! Vannak-e a versekben olyan mozzanatok, amelyek az idill fenyegetettségére utalnak!

IDILL Az IDILL szó eredeti jelentése: életkép, képecske. Mai jelentése: a békés, derűs, harmonikus élet ábrázolása a művészetekben. Az idillt a művész legtöbbször múltbéli emlékként, nosztalgiával idézi fel.

MEGOLDÁSI JAVASL AT c) A fenyegetettségre utal: holnap úgyis nélküled bomlik… A harmadik képeslap közepén a de szócska után is az idill múlékonyságára számítunk, ám a folytatást továbbra is érezhetjük idillnek.

T/3.

63. oldal 10 PERC

Képeslapok a halál árnyékából

T a n á r i i n s t r u k c i ók : Minden diák válassza ki az egyik verset, és próbálgassa magában olvasni. Ezt követően hallgassunk meg mindkét versből kb. három-három hangos felolvasást, és beszéljük meg a szép megoldásokat, a hibákat, a nehézségeket! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : csöndes és hangos olvasás, a beszédfonetikai eszközök átgondolt használata C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s: az egész osztály – versválasztás tetszés szerint M u n k a f o r m a : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : csöndes és hangos olvasás, önmagunk és mások megfigyelése

R A D N Ó T I

M I K L Ó S


3. Képeslapok a halál árnyékából Olvassátok el az alábbi verseket, Radnóti Miklós utolsó költeményeit. Ezt követően mindenki válasszon ki egyet, amelyik neki a legjobban tetszik, és gyakorolja kifejező, értelmes felolvasását. Ezt követően hallgassátok meg több előadásban is a verseket, és figyeljétek meg, ki mit emelt ki az olvasás során!

RADNÓTI MIKLÓS: RAZGLEDNICÁK 1. Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul, a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull; torlódik ember, állat, szekér és gondolat, az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad. Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban, tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál, vagy korhadt fának odván temetkező bogár. 2. Kilenc kilométerre innen égnek a kazlak és a házak, s a rétek szélein megülve némán riadt pórok pipáznak. Itt még vizet fodroz a tóra lépő apró pásztorleány, s felhőt iszik a vízre ráhajolva a fodros birkanyáj. 3. Az ökrök száján véres nyál csorog, az emberek mind véreset vizelnek, a század bűzös, vad csomókban áll. Fölöttünk fú a förtelmes halál. 4. Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan. Tarkólövés. – Így végzed hát te is, – súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan. Halált virágzik most a türelem. – Der springt noch auf,2 – hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen. Szerbia – Magyarország, 1944. aug. 30. és okt. 31. között

2 Ez még felugrik. (német)

75

76


T/4.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

64. oldal 20 PERC

A Razglednicák háttere

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Ha rendelkezésre áll, mutassuk meg a tanulóknak a Bori notesz facsimile kiadását. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegértés, információk visszakeresése, azonosítása, következtetések levonása, szókincs C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A nehezen boldogulóknak biztosítsunk egyénileg segítséget. M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : szövegértési feladatok – egyszerű válaszadás 4. A Razglednicák háttere Olvasd el Tarbay Ede előadásának részletét, és oldd meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!

TARBAY EDE ELŐADÁSA RADNÓTIRÓL (részlet) A járdán, az árokban holttestek hevertek. Lorsi Miklóst, a muzsikust egy lovas SS szólította magához. Elvette a hegedűjét, és rálőtt. Még él, de nagyon vérzik. Radnóti és egy társa belékarolnak, és próbálják az árkon átsegíteni az útra. – Der springt noch auf!3 – üvölti a Zugsführer.4 Egy legény odaugrik, és közvetlen közelről fejbe lövi a hegedűművészt. Az árokba zuhan. A dörrenésre a foglyok ijedten vetik ismét a földre magukat. Mindehhez és a vershez keveset lehet hozzátenni. Talán csak annyit: ezek az utolsó versek is azt a táborbeli, kiszolgáltatott helyzetéhez viszonyítva irreálisnak nevezhető, verssel szembeni alázatot mutatják, mely ekkorra Radnóti egyik legfontosabb jellemzője lett. És a pontosság, a műgond. A „springt” szó valójában másodszor fordul elő a Razglednica (4)-ben, hiszen sokadik jelentése a „pattan”. A második sorban a „mint húr, ha pattan” kettős értelmű: egyrészt a hegedű húrja mint metafora Lorsihoz és a hegedűjéhez kapcsolódik; ugyanakkor a német kiáltást erősíti fel, annak előzménye. Ha lefordítja az eredeti mondatot („Ez még felpattan!”), elfedi, hogy itt még németek gyilkoltak.5 Szövegértést ellenőrző kérdések: •

Kinek a haláláról ír Radnóti a 4. Razglednicában? Hogyan ölik meg?

3 „Ez még felugrik!” (német) 4 Szó szerint: menetvezető (német). Magyarul a korban keretlegénynek nevezték őket. 5 A menetet később magyar katonák vették át a németektől. Radnótit és néhány társát Abdánál már ők gyilkolták meg.

R A D N Ó T I

M I K L Ó S


•

Milyen jelentései vannak a springt szónak?

•

Hogyan értelmezed Tarbay Ede kifejezését, hogy Radnótit a verssel szembeni alázat jellemzi?

•

Próbáld megmagyarázni a műgond kifejezés jelentését!

•

Milyen nemzetiségű katonák ölték meg a költő bajtársát, és milyenek a költőt?

MEGOLDÁSI JAVASL AT Szövegértést ellenőrző kérdések: • Kinek a haláláról ír Radnóti a 4. Razglednicában? Hogyan ölik meg? Lorsi Miklós hegedűművészéről, akit tarkón lőttek a német keretlegények. • Milyen jelentései vannak a springt szónak? Ugrik, illetve pattan. (Itt jelentheti azt is, hogy feláll, elfut, vagyis még életben van.) • Hogyan értelmezed Tarbay Ede kifejezését, hogy Radnótit a verssel szembeni alázat jellemzi? A költő a vers belső törvényszerűségeinek rendeli alá mondanivalója kifejtését. Nem pusztán közvetítőnek fogja fel a nyelvet, hanem a legtökéletesebb esztétikai minőség létrehozására törekszik. Az adott helyzetben, amikor megalázzák, kínozzák és életére törnek, még mindig az a legfontosabb neki, hogy verse pontos és kifejező legyen. • Próbáld megmagyarázni a műgond kifejezés jelentését! Összeszedettség, alaposság, koncentráció az esztétikailag a tőle telhetően legmagasabb színvonalú vers létrehozására. A gondosság ellentéte az elnagyoltság, felületesség, slamposság. • Milyen nemzetiségű katonák ölték meg a költő bajtársát, és milyenek a költőt? Lorsit németek, Radnótit magyarok.

T/5.

65. oldal 20 PERC

A két versciklus összehasonlítása

Tanári instrukciók: • Az összehasonlító elemzés igen nehéz, összefoglaló jellegű feladat. Készítsük elő közös megbeszéléssel. A segítő kérdések még gyarapíthatók. • Díjazzuk a nyelvileg helyes, logikus gondolatmenettel rendelkező, tartalmas, az ismereteket is felhasználó fogalmazásokat. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lírai szöveg megértése, érzékenység, szövegalkotó készség C é l c s o p o r t – A d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i : Ha a diákcsoportnak a feladat túlságosan nehéz lenne, akkor adható szorgalmi feladatnak is, illetve kérhetjük, hogy a közös megbeszélés eredményeit foglalják írásba. M u n k a f o r m á k : egyéni (+ frontális megbeszélés) M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : összehasonlító elelemzés írása E s z k ö z ö k : munkatankönyv

77

78


–


1 0 .

É V F O L Y A M

5. A két versciklus összehasonlítása Hasonlítsuk össze a két versciklust! A versek élesen eltérő tartalmuk ellenére tartalmaznak közös vonásokat is. Keressetek idilli mozzanatokat a Razglednicákban! Keressetek az idill veszélyeztetettségére utaló mozzanatokat a Cartes postales verseiben! Állapítsunk meg további hasonlóságokat! Állapítsatok meg formai, stílusbeli különbségeket!

MEGOLDÁSI JAVASL AT Idilli elemek: a Razglednicákban idilli például: Itt még vizet fodroz a tóra lépő / apró pásztorleány / s felhőt iszik a vízre ráhajolva / a fodros birkanyáj. A részlet emlékeztethet a Cartes postales 2. darabjára. Erősen eltérnek ettől a Razglednicákban olvasható expresszionista borzalomképek.

REFLEK TÁL ÁS Verses képeslapok T/6.

66. oldal

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladatot szorgalmiként adhatjuk fel, ha megbeszéltük a műfaj jellegzetességeit. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lírai szövegalkotás, stílusérzék, kifejezőkészség, önkifejezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Ne csak a legjobb tanulókat biztassuk, ilyen feladatoknál néha meglephetnek minket a kevésbé sikeres tanulók is. M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : versírás 6. Verses képeslapok A Cartes postales mintájára írjatok rövid verses helyzetjelentést távol levő barátotoknak, kedves ismerősötöknek!

9. WEÖRES SÁNDOR – EGYRE TÖMÖREBBEN R ÁHANGOLÓDÁS Versemlékek Weöres Sándortól T/1.

67. oldal 5 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Próbáljunk meg felidéztetni minél több verset Weöres Sándortól. A diákoknak valószínűleg eszükbe fognak jutni olyan versek, amelyeket még az óvodában tanultak meg, esetleg nem is tudják, hogy Weöres Sándortól valók. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegmemória C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : versfelidézés 1. Versemlékek Weöres Sándortól Idézzetek föl minél több verset Weöres Sándortól! Gondoljatok a gyerekversekre, olyan versekre, amelyeket még az óvodában tanultatok meg! Segítségül néhány verskezdés: • Harap utca három alatt… • Bóbita, bóbita táncol… • Őszi éjjel / izzik a galagonya...

MEGOLDÁSI JAVASL AT A megadott verskezdések: Harap utca három alatt… – Kutyatár Bóbita, bóbita táncol… – A tündér Őszi éjjel / izzik a galagonya – Rongyszőnyeg 99.

80


–


1 0 .

É V F O L Y A M

JELENTÉSTEREMTÉS A teljesség felé T/2.

67. oldal 15 PERC

Tanári instrukciók: „Vers az, amit mondani kell” – mondta Kányádi Sándor. A versek tehát hangozzanak el a tanórán vagy tanári felolvasásban, esetleg előre felkért tanulók által. Értelmezzük együtt a feladat szövegét! Két részből álló kis szöveget kell írni: előbb értelmezni kell (röviden!) a verset, majd saját véleményét kell megfogalmaznia a tanulónak. Az első részfeladat megoldását megkönnyíthetjük közös megbeszéléssel. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lírai szöveg megértése, érzékenység, szövegalkotó készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Szükség esetén vagy az értelmező vagy a véleményformáló részt egyes tanulóknál elengedhetjük. Adjunk egyénileg segítséget, illetve kísérjük figyelemmel egyénileg a tanuló munkáját. M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : 15-20 soros fogalmazás 2. A teljesség felé Hallgassátok meg, olvassátok el Weöres Sándor A teljesség felé című versciklusának alábbi verseit! Válassz ki egyet közülük, és írd le gondolataidat róla: • •

értelmezd néhány mondatban, majd fogalmazd meg véleményedet a benne foglaltakról!

WEÖRES SÁNDOR: A TELJESSÉG FELÉ Földi és égi hatalom Amit nekem adsz, mindenkinek adod, hirdeti a földi hatalom. Amit mindenkinek adsz, nekem adod, hirdeti az égi hatalom. Szembefordított tükrök Örömöm sokszorozódjék a te örömödben, hiányosságom váljék jósággá benned. Egyetlenegy parancs van, többi csak tanács: Igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél! Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.

W E Ö R E S

S Á N D O R

–

E G Y R E

T Ö M Ö R E B B E N

A jóságról Ne kívánd senki szeretetét! Ne utasítsd el senki szeretetét! Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye, melege: mindenre egyformán! A közösség-javításról Népedet és az emberiséget csak úgy javíthatod, ha önmagadat javítod. Az igazság sohasem az emberiséget, mindig csak az egy embert válthatja meg. Tíz lépcső Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad. Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad. Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad. Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad. Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad. Oltsd ki lángjaid – a szerelem legyél te magad. Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad. Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad. Törd át gátjaid – a világ legyél te magad. Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad. A kiválasztott vers címe: Gondolataim: elemzésem és véleményem:

MEGOLDÁSI JAVASL AT •

• •

•

•

•

A teljesség felé aforizmái tanító jellegűek, s a bennük foglalt tanácsok általában különféle vallások által is hirdetett erkölcsi parancsokkal egybehangzóak. Olykor azonban meglepő, már-már provokatív állítások is, amelyek Weöres Sándor sajátos individualizmusellenes felfogásában gyökereznek. (Jellemző irodalomtörténeti adalék, hogy az egyébként nem vallásos Weöres Sándor Mindszenty József érseknek is elküldte könyve egy példányát.) Néhány gondolat az egyes versekről: Földi és égi hatalom: A földi hatalmasságok az égiekre és a közjóra való hivatkozással lopják meg vagy adóztatják alattvalóikat. Ezzel szemben a szent könyvek (Biblia stb.) mind alamizsnálkodásra buzdítanak, mondván: ezzel az égi hatalmaknak adózunk. („Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” Mt. 25. 40.) Szembefordított tükrök: A szeretet, a szerelem az egyetlen, ami az adástól nem csökken, hanem gyarapodik. Sajátos (weöresi) az, hogy az emberi szabadságot tiszteli. A parancsot nagyon általánosan fogalmazza meg, a gyakorlati megvalósításban magára hagyja hallgatóját. A jóságról: Ha a kétsoros verset megértjük, meg kell lepődnünk Weöres Sándor sajátos individualizmusellenes felfogásán, amely ellentétes emberi természetünk alapjellegével, azzal, hogy személyválogatóak vagyunk, rokonszenvet és ellenszenvet érzünk egyes embertársaink iránt. A közösség-javításról: A szöveg vitatkozik a világmegváltó önhittséggel. Az igazság ismeretére jutott egyén kizárólag önmagán hitelesítheti igazságát.

81

82


•

T/3.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

Tíz lépcső: A sorozat legismertebb verse. Látszólag a keresztényi lemondás-eszménnyel is rokonságot mutat. A valós értékek a belső értékek. A vers előrehaladtával azonban a természetes emberi érzelmek (szánalom, szerelem stb.) levetésére is biztat. Ezek a provokatív mondatok (pl. „Törd át gátjaid – a világ legyél te magad”) nem a szokásos értelmű, individualista, énközpontú önmegvalósítást jelentik, hanem a világteljességben való feloldódás eszményét.

70. oldal 10 PERC

Versek zenével

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Hallgassuk meg a felvételeket, hallgassuk meg a tanulók véleményét, tetszési nyilatkozatait, és a leírt kérdések segítségével vitassuk meg őket. (A kérdéssort bővíthetjük.) K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : vitakészség, élő szóbeli megnyilatkozások, ízlés, zene és szöveg stílusának szembesítése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : megbeszélés, vita E s z k ö z ö k : lejátszóeszköz, hangfelvétel 3. Versek zenével Hallgasd meg a verseket Gryllus Dániel zenei feldolgozásában! Mondd el véleményedet róla! (Illenek-e a versekhez a dalok? Értelmezik-e a verseket, hozzáadnak-e valamit értelmükhöz, hangulatukhoz? Stb.)

MEGOLDÁSI JAVASL AT Gryllus Vilmos meditatív zenének hangszerelte a verseket (sokszori elmondás, monotónia). Ez összhangban van Weöres stílusával, keleti érdeklődésével.

W E Ö R E S

T/4.

S Á N D O R

–

E G Y R E


70. oldal 10 PERC

Köznapi aforizmák

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Alkossunk heterogén párokat. A sorozatokat külön oldják meg a tanulók, majd olvassák fel egymásnak az összeállít aforizmákat. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : humorérzék C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Ha a gyengébb tanuló lassabban oldja meg feladatát, a párja segíthet neki. M u n k a f o r m á k : egyéni + páros M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : párosítás 4. Köznapi aforizmák Nem költőiek ugyan az alábbi aforizmák, ám szellemesek. Keressétek meg az összetartozó részeket! (A megfelelő betűt írjátok be a táblázatban a megfelelő számhoz!) ELSŐ SOROZAT 1. A felnőtté válás biztos jele, ha felfedezzük,

A. aki mindig jobb időkre vár.

2. A jövő héten nem lehet világvége,

B. azt meg kell engedni.

3. A siránkozás

C. csak a tudósok tévednek.

4. A tudomány csalhatatlan,

D. csak úgy néznek ki.

5. A zsenialitás nem más,

E. hogy a hangerő-szabályozó gombját balra is lehet fordítani.

6. Amit nem lehet megtiltani,

F. Itt egy ember beszél.

7. Az üzenetrögzítő javítás alatt.

G. ugyanis már tele van a naptáram.

8. Rosszul használja ki az időt az,

H. mint a józan paraszti ész ünnepi ruhában.

9. Vannak nők, akik nem szépek,

I. rontja a sírás hitelét.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

MÁSODIK SOROZAT 1. A sikeres ember az,

A. a fiad fiát is oktatod.

2. A tévedés

B. aki reggel felkel, este lefekszik, és közben azt csinálja, amihez kedve van.

3. Amikor a fiadat oktatod,

C. Egyelőre.

83

84


–


1 0 .

É V F O L Y A M

4. Az élet igazi, nagy vállalkozásai legtöbbször nem hőstettek,

D. ha íratlan törvénnyé válik.

5. Az írott törvény akkor lesz igazán erős,

E. hanem türelemjátékok.

6. Ha meg akarnak szelídíteni:

F. híd a tapasztalatlanság és a tudás között.

7. Halhatatlan vagyok.

G. megvadulok.

8. Még mindig jobb feleslegeset tudni,

H. mert lehet, hogy rossz irányba megyek.

9. Talán szerencse, hogy ilyen lassan haladok,

I. mint semmit.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

MEGOLDÁSI JAVASL AT Első sorozat: 1E, 2G, 3I, 4C, 5H, 6B, 7F, 8A, 9D Második sorozat: 1B, 2F, 3A, 4E, 5D, 6G, 7C, 8I, 9H

T/5.

71. oldal 10 PERC

Ellentétpárok

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladatot páros munkában végeztessük el. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegek tematikai rokonságának felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á : heterogén párokat alkossunk M u n k a f o r m á k : páros M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : eltérő műfajú szövegek összekapcsolása E s z k ö z ö k : munkatankönyv 5. Ellentétpárok Weöres Sándor írt a fentieknél még rövidebb, úgynevezett egysoros verseket is. Olvassátok el őket!

WEÖRES SÁNDOR: EGYSOROS VERSEK 1. Áldott az első meztelenség. 2. A dal madárrá avat. 3. A mindenség a szemedben fészkel.

W E Ö R E S

S Á N D O R

–

E G Y R E


4. Őrült minden fűszál. 5. Vajúdik a sírásó felesége. 6. A dolgok árnyéka halhatatlan. 7. A bolond a saját fejével, a bölcs a te fejeddel ítél rólad. 8. A por siet. A kő ráér. 9. Szép távolságoddal itt vagy. 10. Csak kerete vagy önmagadnak. Weöres Sándor fentebbi egysoros versei mind valamilyen ellentétre, tartalmi szembenállásra épülnek. Állapítsd meg, az alábbi ellentétpárok mely egysoros verseknek feleltethetők meg! Írd az ellentétpárok betűjelét a megfelelő szám alá! A. B. C. D. E. F. G. H. I. J.

Önazonosság és meghasonlottság Ember és állat Értelem nélküli élőlény és emberi értelmetlenség Gyors – lassú Kozmikus és mikroszkopikus, végtelenül nagy és végtelenül kicsi Múlékony és örök Szubjektív ítélet – objektív ítélet Születés – halál Távol és közel Test és lélek 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

MEGOLDÁSI JAVASL AT Bizonyos ellentétek több egysorosra is ráillenek, de létezik kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés. Ha a tanulók más megfelelő párokat találnak, azokat önmagukban fogadjuk el, de jelezzük, hogy arra a megoldásra kell törekedniük, amelyben minden vers megtalálja a maga ellentétpárját. 1J, 2B, 3E, 4C, 5H, 6F, 7G, 8D, 9I, 10A

85

86


T/6.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

72. oldal 20 PERC

Weöres Sándor aforizmái

Tanári instrukciók: • A feladatot megelőzheti egyik-másik egysoros közös megbeszélése. • A tanuló kis fogalmazásában díjazzuk az érzékenységet, az érvelni tudást, az eredetiséget és a nyelvi helyességet. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lírai szöveg megértése, elméleti szöveg alkotása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A megértésben gyengébb tanulókkal beszéljük meg az értelmezést, hogy azután csak meg kelljen fogalmazni, le kelljen írni. M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : fogalmazás 6. Weöres Sándor aforizmái Weöres Sándor egysoros versei aforizmáknak is tekinthetők. Olvasd el az alábbi fogalommagyarázatot, és próbáld meg értelmezni valamelyik egysoros verset! (10 sor)

AFORIZMA Az AFORIZMA életbölcsességet, igazságot, elmésséget kifejező tömör, szellemes mondás. Elgondolkodtató, rejtélyes kijelentés. A kiválasztott vers címe: Gondolataim: elemzésem és véleményem:

T/7.

73. oldal 15 PERC

Egyszavas versek

Tanári instrukciók: • Egy tanulót kérjünk fel, hogy belső képét mondja el az osztálynak. Ezt követően lehet páros munkában beszámoltatni őket. Szorgalmi feladatként leírathatjuk a belső képeket. • A műhelytitkot, az összetett szavak kitalálásának módját fogalmazzuk meg közösen. Az alkotás legyen egyéni munka. Írassunk fel a táblára vagy csomagolópapírra ötletes egyszavasokat. Az előző és következő feladat e saját versekkel is eljátszható.

W E Ö R E S

S Á N D O R

–

E G Y R E


• Nem baj, ha nem mindenki képes helyesen alkalmazni az eljárást, ha nem tudnak egyszavas verseket alkotni. Egyénileg magyarázzuk el újra a módszert, és segítsünk másképp is: például adjunk meg egy előtagot. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szóbeli kifejezőkészség, fantázia, belső képalkotás; nyelvtani ismeretek alkalmazni tudása, nyelvi ötletesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni és páros munka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : belső kép szóbeli leírása, beszélgetés; versírás 7. Egyszavas versek Az egysorostól az egyszavasig: tovább haladunk a tömörség felé. Olvassátok el Weöres Sándor alábbi, egyszavas verseit!

WEÖRES SÁNDOR: EGYSZAVAS VERSEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Szárnysötét Liliomszörny Sugárpehely Álomajtó Jégfésű Világhaj Bimbósütés Hóló Húsvetés – csontaratás

a) A költő alkotta összetett szavak közül melyik idéz fel neked valamit? Szavak segítségével próbáld érzékeltetni másokkal is a képet, ami a te képzeletedben megjelent! A kiválasztott vers szövege: Ami a képzeletemben megjelent: b) Mi lehet a költő műhelytitka? Hogyan születtek az egyszavas versek? Ha rájöttél a módszerre, alkoss te is öt egyszavas költeményt! Biztatásul közöljük egy iskola 10. osztályos diákjainak verseit (a budapesti Weöres Sándor Iskolából): Lépkép Art-tojás Istenverés Lélekmérőkanál Nejlonzacskó: életigazság EGYSOROSAINK

87

88


T/8.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

75. oldal Soksoros egysorosok – szorgalmi feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladatot ne adjuk fel kötelezően. Biztatásul mondjuk el, hogy nem kell formailag is tökéleteset alkotni. Nyugodtan eltekinthetnek a rímeléstől is. Díjazzuk az eredeti, ügyes, szellemes megoldásokat. Ne ragaszkodjunk semmiféle versformához. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : versalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : szorgalmi feladat M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : versírás 8. Soksoros egysorosok Próbáljátok meg Weöres Sándor egysorosait verscímként használva verset írni! (A vers terjedelme és formája kötetlen.) Biztatásul közöljük ugyancsak a Weöres Sándor Iskola tanulóinak egy alkotását.

WEÖRES SÁNDOR EGYSOROS VERSE: ŐRÜLT MINDEN FŰSZÁL Az egysorosra készített versvariáció: Őrült minden fűszál, mert fagyban is a réten áll. Nyáron aszalódik a napon és keményre fagy a havon. Nem futnak el, csak egy helyben állnak, még ha a hangyák rájuk is másznak. Nem bánják, hogy fűnyíró a végzetük, nem tesznek semmit ellenük.

T/9.

76. oldal 10 PERC

Kis képek és rövid versek

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Alkossunk heterogén párokat! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : kép és szöveg tematikai azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Egyszerű feladat, gyengébbeknek is sikerélményt biztosít. Adhatjuk a feladatot csak a gyengébb szövegértőknek is. M u n k a f o r m á k : páros munka

W E Ö R E S

S Á N D O R

–

E G Y R E


M ó d s z e r e k : kép és szöveg tematikai azonosítása E s z k ö z ö k : képek 9. Kis képek és rövid versek Az alábbi képek Weöres Sándor egysoros vagy egyszavas versei alapján készültek. (A zöme SZÁNTÓ TIBOR illusztrációja, továbbá szerepel egy diákmunka is a Weöres Sándor Iskolából.) Próbáljátok megállapítani, melyik illusztráció melyik vershez illik! Írjátok a képek alá a hozzá tartozó vers szövegét!

89

90


–


1 0 .

É V F O L Y A M

W E Ö R E S

MEGOLDÁSI JAVASL AT 1. Szárnysötét 2. Álomajtó 3. Világhaj 4. Bimbósütés 5. Liliomszörny 6. Húsvetés – csontaratás 7. Jégfésű 8. Hóló 9. Sugárpehely 10. Őrült minden fűszál 11. A dal madárrá avat 12. A por siet. A kő ráér. 13. Csak kerete vagy önmagadnak. 14. A dolgok árnyéka halhatatlan.

S Á N D O R

–

E G Y R E


91

92


–


1 0 .

É V F O L Y A M

REFLEK TÁL ÁS Versek vagy nem? T/10.

83. oldal 20 PERC

Tanári instrukciók: • A feladat nehéz: csak azoknak a tanulóknak adjuk fel, akik meg tudják írni. A fogalmazást megelőzheti közös megbeszélés. • A fogalmazásában díjazzuk az érzékenységet, az érvelni tudást, az eredetiséget és a nyelvi helyességet. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : elméleti szöveg alkotása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : adható a versírási feladat alternatívájának M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : fogalmazás E s z k ö z ö k : munkatankönyv 10. Versek vagy nem? Véleményed szerint versek-e Weöres Sándor egysoros és egyszavas versei? Érvelj véleményed mellett! Próbáld megfogalmazni, mikor tekinthető bármilyen szöveg költeménynek!

10. VERS, ZENE, JÁTÉK (KIEGÉSZÍTŐ, VÁLASZTHATÓ MODUL) JELENTÉSTEREMTÉS Rímkereső T/1.

85. oldal 10 PERC

Tanári instrukciók: • Olvastassuk el az első néhány verset, mondjunk néhány mondatot arról, hogy mennyi játékosság van a költészetben, majd oldják meg a diákok egyénileg a feladatokat. • Figyelmeztessük őket arra, s magunk is tartsuk szem előtt mindvégig, hogy nem az a feladat, hogy Kosztolányi rímeit kitalálják, hanem az, hogy a meglévő hiányos szövegből a rímszó kiegészítése által értelmes és szellemes teljes szöveget hozzanak létre. • Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy a vonások egy-egy szótagot jelentenek. Az utolsó szónál probléma lehet, hogy ismerik-e az öröklakás szót – mindenesetre próbálkozhatunk ezzel is. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : verbális érzékenység, kreativitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : rímalkotás 1. Rímkereső Kosztolányi Dezső kiváló mestere volt a rímalkotásnak. Rögtönzéseit, ötleteit Csacsi rímek cím alatt összefoglalva közölte. Ezekből olvashatsz most néhányat. A játék kedvéért azonban a második sorozatból elhagytuk belőlük a csattanót, a rímet. A te feladatod pótolni őket.

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: CSACSI RÍMEK (részletek) Hogy nyugodtan alhass, üres legyen az alhas. *** Szomorú a baktatása A kezében aktatáska. Úgy megy, mint egy vak tatácska. ***

94


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Csodálkozol a kokainistán s nem érted? Gondolkozz el az okain is tán – S megérted! *** Almát eszünk ma, rá diót és hallgatjuk a _ _ _ *** Emlékezet, könnyektől ázott, rég eltűnt betűkön egy _ _ _. *** Fölkelni reggel, rágni régi zsemlét: – inkább a _ _! *** Volt nők miatt egy pár bajom s egy _ _ _. *** Bármennyi embert ölök rakásra, nem teszek szert egy _ _ _ _ _ Rím A RÍM általában a verssorvégi hangok egyezésével, egybecsengésével létrejövő hanghatás. A rím lehet ÖNRÍM, ha azonos szavak térnek vissza (vala – vala – vala – vala), lehet RAGRÍM, ha azonos toldalék miatt jön létre a rím (ülni–állni–ölni–halni), lehet TISZTA RÍM, ha a hangzók azonosak, de eltérő szavak alkotórészei (élek–lélek–félek) vagy ASSZONÁNC, ha a mássalhangzók különböznek (pereg le – szemedre).

MEGOLDÁSI JAVASL AT Almát eszünk ma, rá diót és hallgatjuk a rádiót. * Emlékezet, könnyektől ázott, rég eltűnt betűkön egy ékezet. *

V E R S ,

Z E N E ,

J Á T É K

Fölkelni reggel, rágni régi zsemlét: inkább a nemlét! * Volt nők miatt egy pár bajom s egy párbajom. * Bármennyi embert ölök rakásra, nem teszek szert egy öröklakásra.

T/2.

86. oldal 20 PERC

Játékversek ritmusa

Tanári instrukciók: • Az egyéni munkálkodás megkezdése előtt olvassuk fel a verseket, hogy szépségük is kiderüljön. • Azt követően minden diák egyénileg próbálja – magában nagyon erősen ritmizálva – felolvasni a verseket. • Ezután olvastassuk fel az egyes verseket hangosan, az egész osztály előtt. Ha valamelyiknek megtalálják a diákok a ritmusát, akkor azt ismételtessük el az egész osztállyal együtt, ritmizálva. Ügyeljünk arra, hogy halkan olvassák föl a diákok a verseket, amikor ritmikusan olvassák. • Ezt követheti, hogy tanári magyarázattal tisztázzuk a ritmuselemzés módszereit, a jelek használatát. • A versek szimultán ritmusúak, de most figyelmünket elsősorban az időmértékes verselésre fordítjuk. Nem kell a hosszú és rövid időtartam eseteit pontosan leírni, de arra hívjuk fel a figyelmet, hogy szótagonként egy jelet tegyenek, s ahány magánhangzó van az adott szóban, annyi szótagos. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : érzékenység a vers hangzásának felismerésére C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : nyújtsunk egyénileg segítséget M u n k a f o r m á k : egyéni + frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : ritmizálás, hangos felolvastatás, együttes felolvasás, ritmusjelek használata 2. Játékversek ritmusa Lehet, hogy hallottad már Weöres Sándor alábbi verseinek valamelyikét. A költő ezeket ritmuspróbaként fogalmazta meg, s az utókor gyermekversnek vagy úgynevezett játékversnek tekinti őket. Próbáld nagyon erősen ritmizálva felolvasni őket! Állapítsd meg, milyen a ritmusuk! A ritmus jelölésére • vagy zenei jeleket használj, • vagy a hosszú és rövid szótag verstani jelét ( – U), a magánhangzók fölé írva!

95

96


–


1 0 .

É V F O L Y A M

WEÖRES SÁNDOR: MAGYAR ETŰDÖK (részletek) Tűzben fa parazsa volnék, vízben puha moha volnék, szélben jegenyefa volnék, földön apám fia volnék. * Bóbita, Bóbita táncol, Körben az angyalok ülnek, Béka-hadak fuvoláznak, Sáska-hadak hegedülnek. * Sárkány-paripán vágtattam, gyémánt-madarat mosdattam, göncöl-szekeret kergettem, holdfény-haju lányt elvettem. * Paripám csodaszép pejkó, Ide lép, oda lép, hejhó! Hegyen át, vizen át vágtat, Nem adom, ha igérsz százat. * Tekereg a szél, Kanyarog a szél, Didereg az eper-ág: Mit üzen a tél?

MEGOLDÁSI JAVASL AT Nem kell pontosan követni az időmérték szerinti hosszúságot, rövidséget. Az alapritmustól való eltérés (licencia) megengedhető, azt nem is kell szóvá tenni. Tűzben… de a negyedik sorban az apám szó 2. szótagjának hosszúsága nem egyszerű licencia, mivel kiemeli az eltérő tartalmat. Bóbita Sárkány paripán… Paripám csodaszép… Tekereg a szél… / / / (A harmadik sor eltér!)

V E R S ,

WEÖRES SÁNDOR: MAGYAR ETŰDÖK (részletek) Tűzben fa parazsa volnék, vízben puha moha volnék, szélben jegenyefa volnék, földön apám fia volnék.

⎯⎯⏐∪∪∪∪⏐⎯⎯ ⎯⎯⏐∪∪∪∪⏐⎯⎯ ⎯⎯⏐∪∪∪∪⏐⎯⎯ ⎯⎯⏐∪⎯⏐∪∪⏐⎯⎯

* Bóbita, Bóbita táncol, Körben az angyalok ülnek, Béka-hadak fuvoláznak, Sáska-hadak hegedülnek.

⎯∪∪⏐⎯∪∪⏐⎯⎯ ⎯∪∪⏐⎯∪∪⏐⎯⎯ ⎯∪∪⏐⎯∪∪⏐⎯⎯ ⎯∪∪⏐⎯∪∪⏐⎯⎯

* Sárkány-paripán vágtattam, gyémánt-madarat mosdattam, göncöl-szekeret kergettem, holdfény-haju lányt elvettem.

⎯⎯⏐∪∪⎯⏐⎯⎯⎯ ⎯⎯⏐∪∪⎯⏐⎯⎯⎯ ⎯⎯⏐∪∪⎯⏐⎯⎯⎯ ⎯⎯⏐∪∪⎯⏐⎯⎯⎯

* Paripám csodaszép pejkó, Ide lép, oda lép, hejhó! Hegyen át, vizen át vágtat, Nem adom, ha igérsz százat.

∪∪⎯⏐∪∪⎯⏐⎯⎯ ∪∪⎯⏐∪∪⎯⏐⎯⎯ ∪∪⎯⏐∪∪⎯⏐⎯⎯ ∪∪⎯⏐∪∪⎯⏐⎯⎯

* Tekereg a szél, Kanyarog a szél, Didereg az eper-ág: Mit üzen a tél?

∪∪∪∪⎯ ∪∪∪∪⎯ ∪∪∪∪⎯⏐∪∪⎯ ∪∪∪∪⎯

Z E N E ,

J Á T É K

97

11. MAGYAR HAIKU-KÖLTÉSZET (KIEGÉSZÍTŐ, VÁLASZTHATÓ MODUL) Ezt a témát kitérőként, érdekességként, kreatív lehetőségek tárházaként illeszthetjük be a nemzeti örökség témakörének feldolgozásába.

R ÁHANGOLÓDÁS Felidézés T/1.

88. oldal 5 PERC

Tanári instrukciók: Olvastassuk fel hangosan a már megbeszélt két verset! A diákok idézzék fel, mit tudnak a haikuról. Ha nagyon nem megy, lapoztassunk a munkafüzet megfelelő lapjára, a Kosztolányi-modulhoz. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : emlékezetfejlesztés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : beszélgetés, felidézés 1. Felidézés Idézzétek emlékezetetekbe a két alábbi verset! Idézzétek föl, amit a haikuról tudtok!

VÖRÖS ISTVÁN: ŐSZI REGGELI Jobb volna élni. Vízcsöpp kövér bogyóról. Repedt üvegtál.

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: OKTÓBERI TÁJ Piros levéltől vérző venyigék. A sárga csöndbe lázas vallomások Szavak. Kiáltó, lángoló igék.

M A G Y A R

H A I K U - K Ö L T É S Z E T

JELENTÉSTEREMTÉS Magyar haiku-költészet T/2.

88. oldal 30 PERC

Tanári instrukciók: • Először olvastassuk végig minden diákkal az összes verset. • Ezt követően adjuk feladatnak egy-egy haiku hangos felolvasását úgy, hogy előre szétosztjuk, melyiket ki olvassa, és egy-két percet készülhetnek a felolvasásra a tanulók. • Mindenki választhat a feladatok közül. • A legjobban elemezhetők Kovács András Ferencéi, de lehet, hogy népszerűsége okán Nagy Bandóét érdemes elővennünk. Kányádinál hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a körömvers fogalmát Ferencz Győző tanulmányrészlete tisztázza. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lírai szövegek megértése, hangos értelmező olvasás, értekező szöveg alkotása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : feladat- és szövegválasztás alapján történő munka M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : hangos felolvasás, majd fogalmazás 2. Magyar haiku-költészet Az alábbiakban hat magyar költő haikuit olvashatjátok.

WEÖRES SÁNDOR Fáról két madár surranással elrepül, az ág kiegyenesül. *** Napernyős majom lépeget a kerten át, ő a peckes főbíró. *** Nézd: az éji hold erkélyrácson fönnakadt. Újra nézd: már nyoma sincs. ***

99

100


–


Az őszi lombok illatát szobámba hozza be a szél s leteszi mint egy kosarat. (Fuvalom)

BERTÓK LÁSZLÓ Ijedt galambraj. Tengermély október-ég játszik a habbal. *** Kosárban halak, aprópénzre váltotta pikkelyét a nap. *** Kíváncsi gerle jön-megy a tetőn, bólint, elröpül messze. *** Zörgő levelek. Mért nem hallgat a nyár, ha nincsen felelet?

BENEY ZSUZSA Ágak és fonnyadt levelek rajza az égen. Aranytallér nap. Ködfehér, végtelen ég. Üres temetőben sírmécs világít. *** Legördül az izzó szikrázó könnycsepp az arc sivatagján. Föld a jéghideg űrben. *** Kibomlik a galaxisok sűrű ködéből, messze ragyog, aztán kialszik a csillag. Messze ragyog, kialszik egy elkésett őszi virág. *** Szárnysuhanás a könnyű levegőben. Forró csivitelés a sűrű lombban. Madárláb-csillag a hóban.

1 0 .

É V F O L Y A M

M A G Y A R

KÁNYÁDI SÁNDOR: KÖRÖMVERSEK (részlet) Itt a körömvers ideje, Kosztolányi! Körömszakadtáig. *** Rakétarózsát pukkant patron: haiku. Élessel töltlek. *** Kertet s virágot, csak szavakból, szavakkal. Nem maradt másod. *** Dérverte május. Riadt pillámra halott szirmok havaznak. *** Lesz-e majd torok elüvölteni, amit most elhallgatunk?!

KOVÁCS ANDRÁS FERENC Pagoda hegyén lobog a hold – hunyorog agg imalámpás. (Szentély) Kedvesem arca elé legyezőt tart, ó, festett telihold! (Legyezőkép) Vödörbe fagyott forrásvíz – nézd, neked tart tükröt az égbolt! (Falusi csönd) Csalogány dala leng friss fű selymén! Fűzlomb bólogat: élek. (Tavaszi tópart)


10 1

102


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Szent darusírás! Vadludak suhognak, ó, hol lesz szállásom? (Vándormadár) Messze földeken árnyékot vetsz lelkemen, feketerigó! (Japán dal) Vándorló kunyhó: vén köszörűs közeleg szalmakabátban. (Japán út) Öreg zarándok pallón botorkál: zápor jég-kopogása. (Japán est)

NAGY BANDÓ ANDRÁS Útszélen hever egy kivilágítatlan szentjánosbogár. *** Ágak roppannak. A vakondhoz a makkok bekopogtatnak. *** Tuskó a földbe: tövig vágott fa, saját sírjába ölve. Válasszatok egy feladatot az alábbiak közül, és írjatok róla 25-30 soros fogalmazást! • Legkedvesebb haikum értelmezése • Legkedvesebb magyar haikuköltőm verseinek bemutatása • Meghökkentő haikuk • Van-e, lehet-e történet a haikuban? • Kép és gondolat összefüggése a haikuban • A magyar haiku változatai, eltérések a magyar haikuk stílusában • „Japán vers”? „Japán epigramma”? „Rövidke”? „Körömvers”? „Háromka”? Mi lehetne a haiku legjobb magyar elnevezése?

M A G Y A R


MEGOLDÁSI JAVASL AT Az első három címre írt fogalmazásnál értelemszerűen előzetesen nem adhatunk meg megoldási lehetőséget. Díjazzuk, ha az értelmezés vagy bemutatás logikus, a gondolatmenet követhető, a megfogalmazás helyes, és azt is érinti, miért „kedvence” a tanulónak az elemzett anyag. A történetet illetően meg kell említeni, hogy Kányádi haikui nem is igazi haikuk, mivel – alighanem – a kisebbségi lét, a cselekvésében korlátozott ember sorsának és érzelmeinek a megfogalmazása sejthető benne. Néhány más haikuban is felsejlik valamiféle epikus vonal. (Például Kovács András Ferenc Japán út, illetve Japán est című verse egy-egy kiragadott jelenet. Ám ezek kiragadottságukban mentessé is válnak a személyhez kötöttségtől, általános emberi létállapotok ikonjai lesznek. Ezek az igazán fantázia-megmozgató életképek.) Kép és gondolat összefüggése szintén izgalmas kérdés. A látvány szimbólummá válik pl. Bertók László Zörgő levelek… kezdetű versében, és főleg Beney Zsuzsa műveiben. Az összefüggés tehát csak sejthető, megérezhető, de logikusan nem levezethető.

T/3.

93. oldal Haiku-illusztrációk

Tanári instrukciók: • A feladat együttműködést kíván a kollégák között (osztályfőnök, rajztanár). • Jó előzetes szervezés esetén adható az előző feladat mellett, választási lehetőségként. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : vizuális esztétikai érzék, kézügyesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : szorgalmi feladat M u n k a f o r m á k : az illusztrációkészítés egyéni, a kiállításrendezés csoportmunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : illusztráció, kiállítás E s z k ö z ö k : órai munka esetén: színes ceruzák, festékek, kartonpapírok, olló, fóliázó, feliratozó stb. 3. Haiku-illusztrációk Válasszatok ki egy-egy haikut, és készítsetek illusztrációt hozzá! Rendezzetek a képekből kiállítást!

10 3

104


T/4.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

93. oldal 30 PERC

Tudományosan egy versformáról

Tanári instrukciók: • A szöveg csöndes olvasását adjuk házi feladatnak. A munka elkezdése előtt hangosan olvastassuk föl mindkét szöveget. A hangos olvasás után adjunk lehetőséget a diákoknak, és ha valamit nem értenének a szövegből, azt magyarázzuk el. • A diákok egyéni munkában jegyzeteljék ki a két tanulmányt. • Ha elkészültek, párban mondják fel egymásnak, amit az egyik, illetve a másik tanulmányban olvastak úgy, hogy a párjuk ellenőrizze, helyes és teljes volt-e az összefoglalás. A párokból az egyik diák a Kosztolányi-, a másik a Ferencz Győző-szöveget foglalja össze. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : tudományos szöveg értése, jegyzetelés, vázlatkészítés, lényegkiemelés, vázlat alapján szöveg rekonstruálása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális + egyéni + pármunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : csöndes és hangos olvasás, jegyzetkészítés, szöveg hangos összefoglalása jegyzet használatával 4. Tudományosan egy versformáról Alább olvasható két érdekes tanulmány erről a rövid és ritka versformáról.

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ÍRÁSA A HAIKURÓL A haikut sokszor az európai epigrammákkal vetették egybe, de az csak külsőleg – a tömörségével, a szűkszavúságával – emlékeztet rá. Voltaképp merőben más. A haiku egy természeti rajz, egy „rajz körvonala”, utalás egy festményre, vagy „ennek a festménynek csak a címe”. Ilyen háromsoros versekben élték ki magukat, tündököltek századokon át legnagyobb költői lángelméik. /…/ Ezek közé tartozik Buson1 remeke is:

HARANG A templom harangján Alszik Egy kis lepke. Ez a szöveg elegendő arra, hogy csigázza képzeletüket s elcsodálkozzanak a helyzet néma és gyöngéd drámáján, mely azzal fog végződni, hogy a harang megmozdul, a lepke fölébred s elrebben. A természeti rajz mögött, melynek mindig pontosnak, valószerűnek kell lenni, „lírai” közlések nélkül, egy másik rajz is van, egy lelki rajz. De ez nem a költő lelki rajza, hanem általános emberi, – mondjuk – az olvasó lelki rajza, aki a kereteket majd megtölti, olyan tartalommal, amilyennel neki tetszik. A költő nem erőszakoskodik. A költő udvariasan csak ürügyet ád egy megindulásra. A költő háttérben marad, a vers mögött, az érzése mögött s egy rajzot nyújt át az olvasónak. Ezt a rajzot az olvasó 1 Taniguchi Buson japán költő (1716–1784)

M A G Y A R


világítja át az érzésével, s ekkor kiszínesedik, mint azok a látszatra szürke, igénytelen képecskék, melyeket a gyertyaláng elé kell tartani. Ha arra gondolunk, hogy mi hathat a japánokra anyanyelvük szépségén, a költészet szó-varázsán kívül, azt kell föltennünk, hogy látásuk frissebb, ítélőképességük romlatlanabb, mint a miénk. Egy tárgyban, egy fában, egy élőlényben – mint jelképben – még az élet egész csodáját bámulják. Mi fáradtabbak vagyunk. Érzékszerveink sok ősi ingerre teljesen eltompultak. Hasonlítunk a dohányos emberhez, aki fátyolosabban lát s alig érez már szagot és ízt. Izgatószerekre van szükségünk az irodalomban is: lélektani beállításokra, értelmi facsarásra, különféle fortélyokra és mesterkedésekre, az ellentétek, a szóképek, a jelzők, a rímek fűszerére, hogy magunk elé idézzük azt a gyönyörűséget és ámulatot, melyben nekik ezek nélkül is van részük. Ennélfogva az én föladatom nemcsak az volt, hogy a haikukat magyarra fordítsam, hanem elsősorban az, hogy – két világrész és bölcselet távolságát elenyésztetve – ázsiaiból európaira fordítsam őket, ügyelve arra, hogy a japán rövidséget ne tegyem szószátyárrá s a japán vázlatosságot ne túlontúl kerekítsem ki és írjam körül. A gyermek és szűz Ázsia csak így közelítheti meg a felnőtt és fásult Európát. Ázsia ó-asszír nyelven ezt jelenti: „A Fény Országa”, Európa pedig ezt: „A Sötétség Országa”. Forrás: Kosztolányi Dezső: Új japán versek. Nyugat, 1933, I. 386–388. old.

FERENCZ GYŐZŐ: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ÉS BERTÓK LÁSZLÓ HAIKUIRÓL (részletek) Kosztolányi Dezső egy költői körökben gyakran idézett írásában (Levél egy írótárshoz) feltalálta a körömverset: „Ha pedig nem lehet máshova verset írnod, csak a körmödre, teremts egy új műfajt, melyet a körmöd területe határoz meg.” Azaz kérdés, hogy feltalálta-e. Ha például a köröm területén elfér tizenhét szótag, akkor körömvers a japán haiku is, ez a tizenhetedik századi forma, amely a huszadik század elejétől olyan páratlan nemzetközi karriert futott be. Kosztolányi kötetnyi japán verse közt is akad haiku, igaz, nem formahű fordításban: nem tartotta be az öt-hét-öt szótagos sortagolást, sőt az első és harmadik sort megrímelte. Saját körömversei, a Negyven pillanatkép között is vannak haikuszerűek, a legismertebb talán az Októberi táj vérző venyigéivel. Bertók László új, kétszáznegyvenhárom haikut – vagy ahogy ő nevezi, háromkát – tartalmazó kötetének egyik darabjában maga is Kosztolányira hivatkozik: „»Körömvers« – mondja, / s ír, ír a költő, mintha / zászlóra írna.” Forrás: Ferenc Győző: Háromkák. Népszabadság, 2004. május 15. Készítsetek vázlatot a fenti két tanulmányrészletből! Ha elkészültetek, ellenőrizzétek, hogy vázlatotok alapján fel tudjátok-e idézni az egyes tanulmányok gondolatait!

10 5

106


T/5.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

96. oldal 10 PERC

Kiselőadás a haikuról

Tanári instrukciók: A kiselőadásra vállalkozó tanulónak adjuk meg a lehető legtöbb segítséget. Egyénileg készítsük fel az anyaggyűjtésre, a vázlatkészítésre stb. Kész előadásának vázlatát ellenőrizzük. A kiselőadásra készítsük fel az osztályt is, biztosítsunk nyugodt körülményeket, figyelmet, csendet – hiszen a tanárnál felkészületlenebb társuk ad elő. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : anyaggyűjtés, vázlatkészítés, előadás, hangos olvasás, nyilvános kommunikáció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : szorgalmi munka különösen érdeklődő, elméleti szöveg megértésére képes diákok számára M u n k a f o r m á k : egyéni + frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : kiselőadás E s z k ö z ö k : munkatankönyv, internet, szükség esetén laptop, projektor 5. Kiselőadás a haikuról Egy érdeklődő és szívesen felkészülő diák tartson kiselőadást a haikuról! Forrásként használjátok a következő webhelyet: www.terebess.hu/haiku/

REFLEK TÁL ÁS Haiku-pályázat T/6.

96. oldal

Tanári instrukciók: A versek megírására legalább egy hét álljon rendelkezésre. (Két hét viszont sok, mert esetleg a lelkesedés lelohad.) A pályamunkák értékelésére válasszunk diákzsűrit, de vonjunk be tanárt is (pl. a könyvtárost stb.). Minden verset érdemben bíráljunk – de a bírálatnak csak a legjobbak esetében kell nyilvánosnak lennie. Legalább jelképesen, de díjazzuk az arra érdemeseket! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : versírás–szövegalkotás, formai követelmények alkalmazása, szabálykövetés, kreativitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : vállalkozó diákok M u n k a f o r m á k : egyéni + nyilvános értékelés M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : kreatív írás

M A G Y A R


6. Haiku-pályázat Ki írja a legjobb haikut? Írjatok ki haiku-pályázatot! Pályázati témaként választhattok az alább közölt képekből. Biztatásul közöljük egy gyerekeknek kiírt pályázat nyertes műveit (forrás: www.nihon.hu, Szabadhegyi Nikko honlapja). A megadott téma: Egy nyári kert Egy kő, egy faág, ülök a kert közepén. Tegnap is voltam. *** Vízcsepp a szirmon, a víz gyöngyözve kacag. Felsóhajt a tó. *** Rövid éjszaka, a tücskök ciripelnek. Hulló csillagok. *** Minden kizöldült, a fák az égig érnek, s a víz követ visz. *** Nyári kertben áll a vén cseresznye törzse. Virága már nincs.

KÉPEK A HAIKU-ÍRÁSHOZ:

10 7

108


–


1 0 .

É V F O L Y A M

12. ÖSSZEFOGLALÁS R ÁHANGOLÓDÁS Tartalomjegyzék T/1.

103. oldal 10 PERC

Tanári instrukciók: A feladatot először minden diák egyénileg végezze el, majd ellenőrizzük a megoldásokat. Fontos, hogy fölkerüljön minden név és cím a táblára vagy az interaktív táblára, mert itt taníthatjuk meg és ismételhetjük át ismét a nevek, címek helyesírását. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : emlékezet C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : tartalomjegyzék készítése E s z k ö z ö k : tábla vagy kivetítéshez projektor, interaktív tábla vagy írásvetítő 1. Tartalomjegyzék Fejezetünk végén tekintsük át még egyszer, milyen versekkel foglalkoztunk. A tartalomjegyzékünk azonban hiányos. Egészítsétek ki! •

........................................: Fulviáról

•

........................................: Befed ez a kék ég

•

Csokonai Vitéz Mihály: ........................................

•

........................................: Huszt

•

........................................: Emlékkönyvbe 1., 2., Emléksor, Gyors az idő...

•

........................................: Felhők: Annyit sem ér az élet…, Emlékezet!, A bánat? Egy nagy óceán, Földét a földmíves felszántja…

•

........................................: Sejtelem

•

........................................: A Tisza-parton

110


–


1 0 .

É V F O L Y A M

•

Babits Mihály: ........................................

•

........................................: Őszi reggeli, Októberi táj, Csacsi rímek

•

........................................: Születésnapomra

•

Radnóti Miklós: Cartes postales, ........................................

•

........................................: A teljesség felé, Egysoros versek, Magyar etűdök

JELENTÉSTEREMTÉS A tárgyalt művek csoportosítása T/2.

103. oldal 10 PERC

Tanári instrukciók: Egyéni munkával végeztessük, de ellenőrizzük. Ha azt tapasztaljuk, hogy valamelyik versre sok diák nem vagy alig emlékszik, álljunk meg, lapozzunk oda, idéztessük fel a verset. Ne elégedjünk meg a táblázat kitöltésével vagy a kitöltés lemásolásával. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : emlékezet, a szövegek tematikájának utólagos azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : művek csoportosítása E s z k ö z ö k : tábla, vagy kivetítéshez projektor, interaktív tábla vagy írásvetítő 2. A tárgyalt művek csoportosítása Csoportosítsd a fejezet során olvasott verseket! Egy-egy vers több csoportba is tartozhat! A HALÁL KÖZELSÉGÉRŐL SZÓL

A SZERELEMRŐL SZÓL

A HAZASZERETETTEL KAPCSOLATOS

ÉLETBÖLCSESSÉGET KÖZÖL

TÁJAT FEST

NEM BESOROLHATÓ

Ö S S Z E F O G L A L Á S

MEGOLDÁSI JAVASL AT Az alábbi csoportosításhoz képest más megoldás is elfogadható, illetve ez teljesebbé, pontosabbá, részletesebbé tehető. A HALÁL KÖZELSÉGÉRŐL SZÓL

A SZERELEMRŐL SZÓL

A HAZASZERETETTEL KAPCSOLATOS

Zrínyi Balassi Arany Kosztolányi Razglednicák

Balassi, Csokonai

Zrínyi, Kölcsey

T/3.

ÉLETBÖLCSESSÉGET KÖZÖL Vörösmarty Petőfi: Felhők Kosztolányi József Attila Weöres: A teljesség felé

TÁJAT FEST

Ady Kosztolányi: Októberi táj Radnóti

NEM BESOROLHATÓ

Petőfi Ady Babits

104. oldal 10 PERC

Versösszefoglalók

Tanári instrukciók: • a) Ha a diákok nem emlékeznek valamire, biztassuk őket, hogy lapozgassanak a munkafüzetben, keressék ki és olvassák el újra a megidézett verseket. • b) Egyéni munkában minden diák írjon két-két versösszefoglalót. Ha olyan versek is szóba kerültek, amelyek nem szerepelnek az 1. feladatbeli tartalomjegyzékben (például a 10–11. kiegészítő modulból stb.), akkor biztassuk őket, hogy azokról a versekről is lehet összefoglalót készíteni. • Az összefoglalók megírása után négyfős csoportokban olvassák fel egymásnak az összefoglalókat, és a többieknek ki kell találniuk, melyik versről van szó. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : emlékezet, szövegek azonosítása, rövid összefoglalók írása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály Munkaformák: a) páros munka b) először egyéni, majd csoportmunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : művek azonosítása, rövid fogalmazások írása E s z k ö z ö k : tábla vagy kivetítéshez projektor, interaktív tábla vagy írásvetítő

111

112


–


1 0 .

É V F O L Y A M

3. Versösszefoglalók a) Az elmúlt órákon tárgyalt versekből hétnek az összefoglalóját közöljük. Találd ki, kinek a verséről szólnak! (1) ................................................ műve a reformkori eszmék kiáltványának is tekinthető. Elveti a romantikus mélabút, az üres nosztalgiát, s helyette az alkotó tevékenység erkölcsi parancsát hirdeti annak, aki hazafinak tekinti magát. (2) ................................................ verse négy 12 szótagos sorból áll. A vers azt üzeni, hogy fontosabb a tisztességes halál a méltó temetésnél. A vers zárt formája erősíti az állítás határozottságát. (3) ................................................................................. című verse a halálközelség tudatát tükrözi. Ezt a tartalmat az aratás–begyűjtés képével teszi szemléletessé. A vers olyannyira beépült irodalmi nyelvünkbe, hogy nyomában több ráutaló vers is született. (4) ................................................ versét a később róla elnevezett formában írta meg. Ennek jellemzője a hármas felosztás elvének alkalmazása a sor belső szerkezetében és a versszak egészében. A versben a beszélő visszatekint szerelmeire. A vers formája és tartalma egyaránt azt sugallja, hogy az életút hamarosan végéhez ér. (5) ................................................ olvasott rövid versei borús világlátásról árulkodnak. A költemények egésze egyetlen költői kép kifejtése, melyek megfejtésében már a modern költészetre jellemző módon igen nagy szerep hárul az olvasóra. (6) ................................................ epigrammái erkölcsi parancsokat, illetve életbölcsességeket fogalmaznak meg. A vers a jó cselekedet, a jó szándék erényét, valamint a múlt emlékeihez méltó tevékeny életet hirdeti. (7) A költő (vagy az a férfi, akit a vers szövege mögé képzelünk) dallamos, általában tiszta rímekkel díszített és szabályos trocheusokban megírt versben bókol szerelmének, hűséget esküszik és hűségesküért esedez. A nő keresztneve elválaszthatatlan költőnktől: ...........................................tól. b) Írj hasonló összefoglalókat Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós és Weöres Sándor egy-egy verséről!

MEGOLDÁSI JAVASL AT 1. Kölcsey Ferenc: Huszt 2. Zrínyi Miklós: Befed ez a kék ég… 3. Arany János: Sejtelem 4. Balassi Bálint: Fulviáról 5. Petőfi Sándor: Felhők 6. Vörösmarty Mihály három emlékkönyv-verse 7. Csokonai Vitéz Mihály


T/4.

105. oldal 15 PERC

Méltatások

Tanári instrukciók: A méltatásokat Hegedűs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka című műve alapján állítottuk össze. A szöveg műfajának megfelelően a minősítések indoklása eléggé hiányos. Ennek veszélye az, hogy tanulóink felhatalmazva érzik magukat későbbi fogalmazásaik során a közhelyek vagy meg nem okolt minősítések megfogalmazására. Tisztázzuk velük ezt a problémát, mielőtt az azonosítások feladatát elvégeztetjük. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy ne döntsenek elhamarkodottan, ugyanis az első mondatok olykor több alkotóra is igazak lehetnek, az egész bekezdések viszont egyértelmű megfeleltetésre adnak lehetőséget. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : emlékezet, elvonatkoztatás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : szövegekből a tanult szerzők azonosítása, saját tudás ellenőrzése, más szövegekből szövegek kiegészítése E s z k ö z ö k : tábla vagy kivetítéshez projektor, interaktív tábla vagy írásvetítő 4. Méltatások Kiről szólhatnak a következő méltatások? (A szövegek Hegedűs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka című műve nyomán készültek.) • •

Írjátok a számok mellé, kiről van szó! Húzzátok alá azokat a szavakat vagy mondatokat, amelyekről rájöttetek, kiről van szó! Munkátokhoz felhasználhatjátok a munkatankönyv életrajzokat tartalmazó részét.

1. Nevéről mindenekelőtt a Himnusz szokott eszünkbe jutni. Ő volt nemzeti himnuszunk költője. Szerepe legalább annyira beletartozik a kor politikatörténetébe, mint irodalomtörténetébe. Három éven keresztül ő vezette az országgyűlési ellenzéket. A jobbágyfelszabadítást akarta előkészíteni. Ő a magyar irodalmi kritika egyik előkészítője is. Az egész hazai irodalomban filozófiailag ő volt a legképzettebb. A kiterjedt és oly fontos életművet egy világéletében gyönge testű, betegségekkel küszködő, mindössze negyvennyolc évet megélő, de férfiasan kemény lelkű ember hagyta hátra. 2. Petőfi mellett ő a magyar irodalmi élet főalakja egészen Ady fellépéséig. Személy szerint is jó barátok Petőfivel, és eszmeileg is összetartoznak. Csak művészi alkatban különböznek. Igen művelt ember, aki otthonosan olvassa a latin, görög, német, angol és francia irodalom remekeit. Kritikái és tanulmányai az esztétikai igényesség mellett magas szintű tudományos felkészültségről tesznek bizonyságot. Irodalomtudományunk egyik legfőbb klasszikusa.

113

114


–


1 0 .

É V F O L Y A M

3. Szakadatlanul tevékeny életében igazán csak „mellékesen” költő. Csupán húsz- és huszonöt éves kora közt tölti be életét elsősorban a költészet. A későbbi években történelmet kell csinálnia. Politikus, hadvezér, hadtudományi író, publicista, a nemzet élesztője. De olyan színvonalon volt költő, hogy a Szigeti veszedelemmel ő a század irodalmának versenytárs nélküli főalakja. Lehetett volna belőle a nemzet diadalmas vezére, és lehetett volna eszméinek vértanúja. De negyvennégy éves korában vadászbaleset áldozata lett, s ezzel egész politikai-katonai elképzelése torzóvá vált. 4. Egész élete harci és szerelmi kalandok szakadatlan sorozata, miközben korának egyik legműveltebb férfija volt, kilenc nyelven írt, olvasott, beszélt. Ő az első mindenestül európai magyar költő. A nyelv és a zenei hatású versforma bravúros művésze volt. A róla elnevezett kilencsoros versszak kialakítását a kor tánczenéi ihlették; mai kifejezéssel élve ezek reneszánsz táncdalok. 5. Egész élete harmincegy esztendő. Latinul, görögül, németül, franciául és olaszul tud, jártas kora irodalmában, filozófiájában, és tájékozott a természettudományokban. Egyszerre ragadja el a felvilágosodás haladó szelleme és a rokokó költészet kecsessége, de magába fogadja a népköltészet hatását. Bravúrosan kezelte a versformákat, és dallamosabbá tette a magyar nyelvet, mint bárki addig. Közben diákosan vidám örök tréfálkozó, életet szerető, nyughatatlan, mindent próbáló személyiség. 6. Amikor 1944 őszén agyonlőtték, akkor is versek voltak a zsebében. Idővel a tömegsírból indultak a halhatatlanság útjára ezek a végső költemények. Akik kivégezték, nyilván nem tudták, hogy a kor egyik legkitűnőbb költőjére lőnek. A költő mesterségbeli tudását nagymértékben csiszolta páratlan műfordítói gyakorlata. 7. 1906 februárjában megjelent Új versek című könyvével megszületett a modern magyar irodalom. Világviszonylatban is a XX. század egyik legnagyobb költője, Petőfi óta a következő új főszereplő, akinek jelentőségéhez egészen József Attila fellépéséig senki sem fogható. 8. Az Ady utáni magyar költészet főalakja. Élt mindössze harminckét évet, sorsa nélkülözés, üldöztetés s meg nem értés volt. A legmélyebbről indult, a munkásosztály élményvilágát hozta gyermekkorából. Rokoni támogatásokkal, szívós kitartással, küzdve a napi kenyérért, iskolába járt, az érettségiig verekedte fel magát, beiratkozott az egyetemre. A kényszerű küzdelmek ellenére már ifjúkorában hatalmas műveltséget szerzett. Költészetében klasszicizmustól szürrealizmusig, ősmítosztól marxizmusig évezredek eredménye szövődik óriási egységgé. Élete végső napjain is remekműveket írt, s nem reménykedve többé semmi jóban, öngyilkossággal fejezte be az életet. 9. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről verseinek számos sorát. Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy ő írta.


Az ő költészetében valósult meg az, amit irodalmi népiességnek nevezünk. Költészete mögött szakadatlanul ott kell érezni nagyszerű, gyorsan elviharzó életét, ezt a tüneményes életet, amely a XIX. század európai történelmének nagy alakjai közt jelöli ki alakját és egyéniségét. 10. A Nyugat nagy költőnemzedékének, az Ady mögé sorakozóknak a legelső vonalához tartozik. Nemcsak kiváló költő, műfordító és regényíró, de egyben mindig érdekes esszéista is. Részvétet érez minden emberi szenvedés iránt, látja és ábrázolja a polgári élet sivárságát, undorodik minden erőszaktól, gyönyörködik és gyönyörködtet a szépségben, játszik a nyelv végtelen lehetőségeivel. Végső versei a halálvárás és a halálfélelem remekművei. Ezek zárják le a játékosságában is mindig szorongó művészetet. De ebben a szorongásban ugyanakkor könnyedség és báj is volt. És ez a költészetvarázs egyben menedéket is adott a szorongások ellen. Ötvenegy éves korában a rák ölte meg. 11. Csokonai és Petőfi kora között versenytárs nélkül a legkimagaslóbb költői egyéniség. A magyar romantikának a főszereplője. Színpadi művei közül a Csongor és Tünde a magyar drámairodalom egyik legremekebb műve. A szabadságharc bukása után mély lelki válságban írta A vén cigány című versét, amely a legzordabb keserűség és a nagyon távoli remény ötvözetéből komponált remekmű. Sokan ettől a költeménytől keltezik a modern magyar költészetet. Képei már a XX. század modernistáit idézik, itt találkozik a romantika a szimbolizmussal. Szózatja – a Himnusz mellett – nemzeti imádsággá lett. 12. Már 14 éves korában vidéki lapokban megjelentek versei. Szellemi önépítése 76 éves korában bekövetkezett haláláig szakadatlanul folytatódott. Megtanulta a legkülönbféle nyelveket: a modernek és klasszikusok mellett például középfelnémetet, vagy amikor később óindiai szövegeket fordított, beletanult a szanszkritba is. Abban az irdatlan útvesztőben, ami költészetének egésze, együtt jelennek meg antik mítoszok és a modern élet sokféleképpen értelmezhető képei. Csengő-bongó gyermekversek váltakoznak lírai-egyéni tartalmú életbölcselettel. De bármit mond, legyen az optimista vagy pesszimista, legyen szemléletesen képszerű vagy játékosan értelmetlen – az cseng-bong, zenél, nyelvi és ritmikai bravúr. 13. Az Adyval induló új magyar irodalomnak, a Nyugat első nemzedékének nagy költője volt. Már a kortársak is úgy tartották nyilván őt és Adyt mint a két irodalmi vezért. Költészetében az antik világ képeitől a középkoron át a modern világig réved elénk az évezredek látomása, amely által egy érzékeny és nagyon művelt modern ember kifejezi félelmeit, szorongásait, magányát, de a kultúra gyönyörűségeit is. Műfordítói tevékenysége nagyban hozzájárult világirodalmi kultúránk gazdagodásához. Esszéi, kritikai és irodalomtörténeti művei szinte árasztják a műveltséget és a műveltség szeretetét.

MEGOLDÁSI JAVASL AT 1. Kölcsey Ferenc 2. Arany János 3. Zrínyi Miklós 4. Balassi Bálint

115

116


–


1 0 .

É V F O L Y A M

5. Csokonai Vitéz Mihály 6. Radnóti Miklós 7. Ady Endre 8. József Attila 9. Petőfi Sándor 10. Kosztolányi Dezső 11. Vörösmarty Mihály 12. Weöres Sándor 13. Babits Mihály

T/5.

108. oldal 15 PERC

Idézetek

Tanári instrukciók: Noha a verseket nem adtuk fel kötelezően kívülről megtanulni, a beható foglalkozás után a legjellegzetesebb sorok, kifejezések bizonyára megmaradnak a tanulók emlékezetében. Ezeket kívánjuk előhívni, a sikerélmény biztosítására. S remélhetőleg az újbóli előhívás hatására még jobban rögződnek majd. Ha nem emlékeznek a diákok, akkor (de csak az emlékezetük kipróbálása után) biztassuk őket arra, hogy visszalapozzanak a munkafüzetben. A 10–14. idézetek könnyebbek és nem is oly régen szerepeltek a tanórán. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : emlékezet, idézetek megtalálása, kiírása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : idézetfolytatós játék E s z k ö z ö k : tábla vagy kivetítéshez projektor, interaktív tábla vagy írásvetítő 5. Idézetek Az alábbi idézetek az elmúlt órákon olvasott versekből valók. Folytassátok az idézeteket! (A / jel a sor végét jelöli.) 1. Barátaim, ha rövid a papír, / az ember akkor ............................................. 2. Legtovább Júliát, leginkább Céliát ............................................. 3. Akár farkas, akár emésszen meg holló, / ............................................. 4. Esküszöm, hogy míg csak élek, / Más szerelmet nem cserélek; / ............................................. 5. Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; / .............................................


6. Annyit sem ér az élet, / ............................................. 7. Életem hatvanhatodik évébe’ / ............................................. 8. Vad csókok, bambák, álom-bakók. / ............................................. 9. A legjobb, amit ............................................. / a legszebb, amit ............................................. 10. Jobb volna élni. Ámde túl a fák már / ............................................. 11. Én egész népemet fogom / ............................................. 12. Tarkólövés. ............................................. 13. Amit nekem adsz, mindenkinek adod, hirdeti ............................................. Amit mindenkinek adsz, nekem adod, hirdeti ............................................. 14. Szélben jegenyefa volnék, / .............................................

MEGOLDÁSI JAVASL AT 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

apró verset ír. ezideig szerettem. Mindenütt felyül ég, a föld lészen alsó. vagy Lilim, vagy senki sem. Hass, alkoss, gyarapíts: s haza fényre derül! Mint egy eltört fazék, Köt engem a jó Isten kévébe, A Tisza-parton mit keresek? A legjobb, amit nem tudunk, / a legszebb, mit nem hiszünk. aranykezükkel intenek nekem. nem középiskolás fokon / taní-tani. Így végzed hát te is, Amit nekem adsz, mindenkinek adod, hirdeti a földi hatalom. Amit mindenkinek adsz, nekem adod, hirdeti az égi hatalom. 14. földön apám fia volnék.

117

118


T/6.

–


1 0 .

É V F O L Y A M

108. oldal HÁZI FELADAT

Híres idézetek

Tanári instrukciók: • A feladat célja annak a beláttatása, hogy szükséges az irodalmi kánon bizonyos szintű ismerete és néhány alapvers tudása kívülről. • Amikor a feladatot (előzetesen) kijelöljük, adjunk ötleteket, hogyan találhatják meg a versrészletek forrását: Verstár-CD, internet, könyvtáros tanár stb. • Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy az idézetek között vannak olyan szerzők is, akikről a fejezetben nem tanultunk. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : keresők használata, memória, kommunikáció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Az egész osztály. A feladat előnyös helyzetbe hozhatja az irodalomban kevésbé, de informatikában jártasabb, ügyes tanulókat. M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : házi feladat – idézetkeresés 6. Híres idézetek Az alábbi idézetek a leghíresebb magyar versekből valók. Kik írták őket? Mi a versek címe? Amelyikre nem emlékszel, nézz utána verseskötetekben, a Verstár-CD-n vagy internetkeresővel. Állítsatok össze további idézetgyűjteményt, s tegyétek vele próbára társaitokat! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Megfogyva bár, de törve nem – Nem lelé honját a hazában – Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, / mert itt van már a Kánaán! – Letészem a lantot – Káromkodott vagy fütyörészett – Ez jó mulatság, férfimunka volt – Ki géppel száll fölébe, annak térkép e táj – Vadrózsából tündérsípot csináltam – Ó jaj meg kell halni, meg kell halni – Hol volt, hol nem volt a világon egyszer – Romlásnak indult hajdan erős magyar – Kedv, remények, Lillák, Isten véletek! – Bizony, csodás ország, ahova jöttünk – Ó jaj, az út, lélektől lélekig! – Legyen béke már! Legyen vége már! – Az én vezérem bensőmből vezérel –


MEGOLDÁSI JAVASL AT 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

T/7.

Vörösmarty Mihály: Szózat Kölcsey Ferenc: Hymnus (Himnusz) Petőfi Sándor: A XIX. század költői Arany János: Letészem a lantot Ady Endre: A Hortobágy poétája Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban Radnóti Miklós: Nem tudhatom Weöres Sándor: Magyar etűdök 1. Babits Mihály: Ősz és tavasz között Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd Berzsenyi Dániel: Magyarokhoz I. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Kosztolányi Dezső: Szeptemberi áhítat Tóth Árpád: Lélektől lélekig Babits Mihály: Húsvét előtt József Attila: Levegőt!

109. oldal 10 PERC

Fogalmak csoportosítása

Tanári instrukciók: Cél a korábban tanult fogalmak újbóli áttekintése, rögzítése. A feladat megoldása nagyon egyszerű, de kiegészíthetjük azzal, hogy némelyiknek a meghatározására vagy legalábbis körülírására is sort kerítünk. A pontos felidézésétől adott esetben eltekinthetünk. Ha azt tapasztaljuk, hogy valamelyik fogalom nagy nehézségeket okoz, azt ismételjük át együtt. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : emlékezet C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka + frontális megbeszélés M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : táblázatkitöltés 7. Fogalmak csoportosítása Az elmúlt órákon az alábbi fogalmakkal ismerkedtünk meg: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Kánon Metafora Balassi-versszak Disztichon Epigramma Haiku

119

120


–


1 0 .

É V F O L Y A M

7. Önrím, ragrím, tiszta rím, asszonánc 8. Trocheus 9. Aforizma Csoportosítsátok a fogalmakat! Idézzétek fel jelentésüket! POÉTIKAI (VERSTANI VAGY KÉPI) FOGALOM

MŰFAJ, SZÖVEGTÍPUS

IRODALOMELMÉLETI KIFEJEZÉS

MŰFAJ, SZÖVEGTÍPUS

IRODALOMELMÉLETI KIFEJEZÉS

MEGOLDÁSI JAVASL AT POÉTIKAI (VERSTANI VAGY KÉPI) FOGALOM Balassi-versszak Metafora Disztichon Önrím, ragrím, tiszta rím, aszszonánc Trocheus

T/8.

Epigramma Haiku Aforizma

Kánon

110. oldal 20 PERC

Ki vagyok?

Tanári instrukciók: • Alkossunk az előző órán összesen 6, egyenként három-öt fős csapatot. A csapatoknak fel kell osztaniuk a költők életrajzát, és minden diáknak át kell néznie erre az órára azokat, amelyek neki jutottak (átnézhet többet is, de néhányat feltétlenül neki kell ismernie). A játék során a munkafüzetet a tanulók nem használhatják. • Játékszabály: Az első csapatnak felolvassuk az első kijelentést. Ha ennyiből meg tudják fejteni a megoldást, 5 pontot kapnak. Ha nem, kérik a következő információt. Mielőtt azt közölnénk, a többi csapatnak módja van rabolni. Ha kitalálják a megoldást, 4 pontot kapnak, ha hibáznak, levonunk négyet. Ha az első csapat a második információ után találja ki a megoldást, jutalmuk 4 pont. Ha más csapat rabol, jutalmuk 3 pont, lehetséges veszteségük is 3 pont. A folytatás értelemszerű. Ha megvan az első kérdéssorozat megoldása, következik a sorrendben második csapat. Addig játszunk, ameddig kérdéssorozatunk van (13). A győztes csapat jutalma sokféle lehet (legegyszerűbb az órai ötös). • Figyelmeztessük a tanulókat, hogy egy információ önmagában több költőre igaz lehet, ezért óvatosan jelentkezzenek rabolni! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : emlékezet, stratégia, döntési képesség, kockázatvállalás


C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Csapattagként mindenki juthat sikerélményhez. M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : vetélkedő 8. Ki vagyok? Olvassátok el a függelékben olvasható életrajzokat, majd vegyetek részt a „Ki vagyok?”-játékban!

MEGOLDÁSI JAVASL AT 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Petőfi Sándor Kosztolányi Dezső Babits Mihály Weöres Sándor Balassi Bálint Csokonai Vitéz Mihály Zrínyi Miklós Ady Endre Kölcsey Ferenc Arany János József Attila Radnóti Miklós Vörösmarty Mihály

„Ki vagyok én?” 1. 1. Csatatéren haltam meg. 2. Egy időben a legnépszerűbb költő voltam. 3. Ifjúkoromban voltam színész, voltam katona is. 4. Kiváló alkotásáért barátommá fogadtam korom másik nagy költőjét. 5. Szerelmem neve Júlia volt. 2. 1. 2. 3. 4. 5.

Hivatalosan mindig is újságíró voltam. Regényeket is írtam. Szinte minden jelentős kortárs költővel kapcsolatban álltam. Szülővárosom ma Szerbiához tartozik. Támogattam az ifjú József Attilát és Weöres Sándort.

3. 1. 2. 3. 4. 5.

Alapítvány élén módomban állt a kortárs költőket pénzjutalommal díjazni. Az egyetem elvégzése után sokáig az ország távoli vidékén tanítottam. Életem részben Esztergomhoz is kötődik. Sok írásom jelent meg a Nyugatban. Szekszárdon születtem.

12 1

122


–


1 0 .

É V F O L Y A M

4. 1. 2. 3. 4. 5.

Apám katona volt. Csodagyereknek tartottak. Pécsen jártam egyetemre. Feleségem szintén költő volt. Jártam Kínában is.

5. 1. 2. 3. 4. 5.

Életem részben Esztergomhoz is kötődik. Erdélyben is jártam. Háborúztam a török ellen. Szerelmemet Júliának neveztem. Szülővárosom ma Szlovákiához tartozik.

6. 1. 2. 3. 4. 5.

Én is tanultam a debreceni református kollégiumban. Idő előtt kellett elhagynom iskolavárosomat. Soha nem háborúztam, betegségben haltam meg. Szerelmem neve Júlia volt, de verseimben nem így neveztem. Tanítottam egy dunántúli kisvárosban.

7. 1. 2. 3. 4. 5.

Háborúztam a török ellen. Írtam eposzt is, epigrammákat is. Jártam Itáliában. Katolikus családban nőttem fel. Szülővárosom ma Horvátországhoz tartozik.

8. 1. 2. 3. 4. 5.

Egy időben gyakran megfordultam Párizsban. Nagyváradon újságíróként dolgoztam. Súlyos betegségemben ifjú feleségem ápolt éveken át. Szülőfalum ma Romániához tartozik. Verseimmel tiltakoztam a világháború ellen.

9. 1. 2. 3. 4. 5.

Egy időben országgyűlési képviselő voltam. Életem nagyobb részt Szatmár megyéhez kötődött. Én is tanultam a debreceni református kollégiumban. Gyermekem nem volt, unokaöcsémet, Kálmánt viszont én neveltem. Ügyvédként is dolgoztam.

10. 1. 2. 3. 4. 5.

Én is tanultam a debreceni református kollégiumban. Versekben többször megemlékeztem barátom korai haláláról. Népies hangú verses regét írtam egy lovagkori nagy erejű hősről. Szülőfalum ma Romániához tartozik. Tanulmányaimat hamar abbahagytam, visszavonultam szülőfalumba, és ott a közigazgatásban dolgoztam.


11. 1. 2. 3. 4. 5.

Csodagyereknek tartottak. Fizikai munkát sokat végeztem, főleg gyermek- és ifjúkoromban. Házassági terveim többször is voltak, mégsem nősültem meg soha. Bár jártam egyetemre Magyarországon és külföldön is, diplomát mégsem szereztem. Utolsó éveimben egy irodalmi folyóiratnál dolgoztam.

12. 1. 2. 3. 4. 5.

Korán árvaságra jutottam. Nem természetes halállal haltam meg. Rézbányában is dolgoztam. Szegeden jártam egyetemre. Többször jártam Párizsban.

13. 1. 2. 3. 4. 5.

Házitanítóként is dolgoztam. Egy időben országgyűlési képviselő voltam. Felkaroltam egy tehetséges ifjú költőt, aki később nálam korábban halt meg. Írtam eposzt is, epigrammákat is. Negyvenhárom évesen nősültem meg.

T/9.

110. oldal 10 PERC

Irodalmi emlékhelyek

Tanári instrukciók: • • • • • •

A feladat igen összetett, s így lehetőséget ad a differenciálásra. Alapszint: A vastagbetűs városok megtalálása térképen. Nehezítés: Az összes helység megtalálása. Nehezítés: A városok elhelyezése a vaktérképen a térkép alapján. Nehezítés: A helyek elhelyezése egy újabb vaktérképen emlékezetből. Az irodalmi emlékhelyek elolvasásához kapcsolódjon megbeszélés a leírt kérdésekkel. (Hol jártatok már? Hova jutnátok el szívesen?) Ha rendelkezünk prospektusokkal, adjuk körbe azokat. Ideális esetben a tanulók szinte kikövetelik valamelyik emlékhely meglátogatását. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : tájékozódás a térképen, korábbi ismeretek felidézése, alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály vélhető földrajztudásának és az életrajzok ismeretének függvényében adható mind a négy nehézségi szintű feladat M u n k a f o r m á k : páros M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : tájékozódás térképen E s z k ö z ö k : kivetítéshez projektor, interaktív tábla vagy írásvetítő; atlasz, vaktérkép

12 3

124


–


1 0 .

É V F O L Y A M

9. Irodalmi emlékhelyek • • •

Keressétek meg térképen az életrajzokban említett városokat, falvakat! Az adott helyen mely költő nyomát keresnétek? Írjátok be a vaktérképen a megfelelő helyre az emlékhelyek sorszámát! Olvassátok el az irodalmi emlékhelyek mellékelt listáját. Hol jártatok már életetekben? Pirossal emeljetek ki 2-3 olyan helyszínt, ahová szívesen elmennétek!

1. Abda (Győr mellett) 2. Csáktornya (Horvátországban: Čaklovac) 3. Debrecen 4. Érmindszent (Romániában: Mecentiu) 5. Esztergom 6. Kiskőrös 7. Komárom 8. Makó 9. Nagykőrös 10. Nagyszalonta (Romániában: Salonta) 11. Nagyvárad (Romániában: Oradea) 12. Pécs 13. Pozsony 14. Segesvár (Romániában: Sighişoara) 15. Szabadka (Szerbiában: Subotica) 16. Szatmárcseke 17. Szeged 18. Székesfehérvár 19. Szekszárd 20. Szigetvár 21. Szombathely 22. Zólyom (Szlovákiában: Zvolen)


12 5

126


–


MEGOLDÁSI JAVASL AT lásd a mellékelt kitöltött vaktérképen

1 0 .

É V F O L Y A M


T/10.

114. oldal HÁZI FELADAT

Költők élete

Tanári instrukciók: • A feladat jó lehetőséget ad a differenciálásra és az ismétlésre. Biztassuk a diákokat arra, hogy ismételjék át azt is egyúttal, amit 9. osztályban ezekről a műfajokról (névjegy, önéletrajz, honlap) megtanultak. • A diákok szabadon válasszák ki a műfajt és a költőt. Akinek van otthon számítógépe, nyomtatója, tud névjegyet, netán honlapot szerkeszteni, az ne csak tervet vagy rajzot készítsen, hanem egy lehetséges névjegyet vagy honlapot. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : kreativitás, lényegkiemelés, számítógépes tudás felhasználása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egyéni feladatkijelölés M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : névjegy, honlap vagy önéletrajzírás E s z k ö z ö k : kivetítéshez projektor, interaktív tábla vagy írásvetítő; szükség esetén az elkészítéshez számítógép, nyomtató 10. Költők élete Válassz egyet az alábbi feladatok közül! a) Készíts névjegykártyát egy költőnek! Képzelt el, hogy Ady Endre, Petőfi Sándor vagy Zrínyi Miklós téged kér föl, hogy tervezz neki névjegyet. Idézd fel, amit a 9. osztályban a névjegyekről tanultunk. Készítsd el egy általad választott költő névjegyét! Tervezd meg nemcsak a rajta lévő szöveget, hanem a névjegy formáját, mintáját, betűtípusát is! b) Készíts személyes honlapot egy költőnek! Ma már sok élő költőnknek van honlapja – ahogyan más foglalkozást űzőknek is. Képzeld el, hogy ma meg kell tervezned egy – általad választott – költő honlapját. Gondolkozz el rajta: milyen rovatok lennének, hogy nézne ki, milyen képanyag jelenne meg rajta – és így tovább. c) Készíts amerikai típusú önéletrajzot egy magyar költő számára! Ismételd át, amit tavaly az önéletrajzokról tanultunk. Képzeld el, hogy élete utolsó évében megkér egy általad választott költő arra, hogy készítsd el az életrajzát. Használd föl mindazokat a tudnivalókat, amelyeket a tankönyvben találtál, de utánanézhetsz további információknak is.

12 7

128


–


1 0 .

É V F O L Y A M

REFLEK TÁL ÁS Felidézőlapok T/11.

114. oldal 25 PERC

Tanári instrukciók: • Célunk, hogy a tanulók szembesüljenek azzal, mennyivel többet tudnak az egyes költőkről, mint a fejezet feldolgozása előtt. • Az egyes alfejezetek tárgyalása előtt mindannyiszor kitöltöttek a tanulók költőnként egy-egy felidézőlapot, összesen 13-at. Most mindenkinek kiosztjuk a saját lapjait, hogy más színű íróeszközzel egészítsék ki azokat a később megszerzett ismereteikkel. (Ha tartunk attól, hogy 13 lapot nem tudnak kezelni, akkor egyenként haladunk, azaz minden lap kiosztása után adunk 2-3 percet a kiegészítésre.) • A feladatot kiegészíthetjük közös munkával A felidézőlapnak megfelelő táblázatot rajzolunk. Kiválasztunk egy alkotót az előző órák anyagából, s a táblázatba minden tanuló beír egy-egy ismeretet. Ha mindenkire sor került, akkor azok, akik még emlékeznek további elemekre, azokkal kiegészítik a táblázatot. (Dolgozhatunk interaktív táblán is.) K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : emlékezet, ismeretek felidézése, önkorrekció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – a kiegészítés során mindenki a maga tudásának megfelelően dolgozik M u n k a f o r m á k : frontális + egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : felidézőlap kiegészítése E s z k ö z ö k : kivetítéshez projektor, interaktív tábla vagy írásvetítő 11. Felidézőlapok Vegyétek újra kézbe a felidézőlapokat! A korábbitól eltérő színű tollal írjatok be új információkat, amiket az elmúlt órákon szereztetek!

T/12.

114. oldal Kell-e kánon? – Alternatív feladat

Tanári instrukciók: • A 12–17. feladat mind alternatív feladat. Érdemes úgy szervezni a munkát, hogy mindenki legalább két feladatban részt vegyen (például írjon fogalmazást a kánon létjogosultságáról és induljon a szavalóversenyen, vagy készítsen zanzát a versekből és vegyen részt az osztály antológiájának szerkesztésében stb.).


• Állást foglalni ebben az elméleti vitában olyan tanuló tud, aki egyrészt az első órákon megértette a probléma lényegét, másrészt a fejezet költeményeinek feldolgozásában aktívan részt vett, s így remélhető, hogy tájékozottabbá, felfogásában érettebbé vált. • Díjazzuk a fogalmazásokban az ismeretek alkalmazását, a logikus gondolatmenetet, az érvelést, a személyes állásfoglalást, az eredetiséget, a nyelvi helyességet. • A feladatnak értelme lehet, hogy felhívja a gyakran szkeptikus diákok figyelmét arra, hogy a költészet egyúttal a nemzet közös emlékezete és nyelve. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : véleményalkotás, elméleti szöveg alkotásának képessége C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Szükség esetén egyénileg nyújtsunk segítséget, beszéljük át a témát a vállalkozó tanulókkal. Készítsünk velük együtt vázlatot. M u n k a f o r m á k, e l j á r á s o k : egyéni M ó d s z e r e k : fogalmazás írása 12. Kell-e kánon? Fogalmazd meg véleményed arról, szükség van-e arra, hogy a magyar irodalmi kánont mindenki ismerje! Érvelj a megállapításaid mellett! Számolj be róla, hogy mennyit gyarapodtak ismereteid az elmúlt órákon! Használd fel ezeket a véleményed megfogalmazása során!

T/13.

115. oldal 10 PERC

Zanza-halandzsa – Alternatív feladat

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Játék! Fogjuk föl annak! Reméljük, sikerélményt nyújt a tanulóknak. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : emlékezet (ráismerés a korábban megbeszélt versekre) C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka, majd frontális ellenőrzés M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : idézetek felismerése 13. Zanza-halandzsa Az alábbi halandzsaversben ráismerhettek az elmúlt órákon olvasott költemények szavaira, kifejezéseire. Állapítsátok meg, melyik szó honnan való! Van-e valamilyen értelme az így született versnek? Ha van kedvetek, írjatok ehhez hasonló zanzát, verssűrítményt. Összetört hajón mit keresek? Amit nekem adsz, ki unod a valót: csecsebecse. Ezt hozta az ősz: Kiáltó igék, mint húr, ha pattan. Lázas vallomások attól keservesen, ettől szerelmesen. Jobb volna élni, de gyors az idő, a por siet. Esküszöm: akár farkas, akár holló emésszen meg: csend vala.

12 9

130


–


1 0 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁSI JAVASL AT Összetört hajón mit keresek? Amit nekem adsz, ki únod a valót: csecsebecse. Ezt hozta az ősz: Kiáltó igék, mint húr, ha pattan. Lázas vallomások attól keservesen, ettől szerelmesen. Jobb volna élni, de gyors az idő, a por siet. Esküszöm: akár farkas, akár holló emésszen meg: csend vala.

T/14.

Petőfi, Ady Weöres, Babits, József A. Kosztolányi (2x), Radnóti Kosztolányi, Balassi Kosztolányi, Vörösmarty, Weöres Csokonai, Zrínyi, Kölcsey

115. oldal 10 PERC

Verseim könyve – Alternatív feladat

Tanári instrukciók: • A tanulók antológiáit az utolsó óra előtt 2-3 nappal szedjük be. • A javításnál ne pirosozzunk bele – inkább gyártsunk külön hibajegyzéket. • Kérjük fel a legjobb vagy legkülönlegesebb antológiák készítőit, hogy mutassák be az osztály előtt munkájukat. • Alkossunk párokat, akik az órán – a közös értékelés után – megmutatják és alaposan áttanulmányozzák egymás antológiáját. • Kérjük a tanulókat, hogy csak építően kritizálják egymás munkáját. Átgondolt páralkotáson keresztül előzzük meg, hogy a kölcsönös kritikából sértések-megbántódások legyenek. • Díjazzuk az eredetiséget, a személyességet, az esztétikus szerkesztést, illusztrálást, az ízléses válogatást. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : kommunikációs készségek, kritikai készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : alkotó feladat – az ezt választó diákok készítik el M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : egyéni antológia összeállítása E s z k ö z ö k : a tanulók antológiái (ennek segédeszközeit lásd az 1. alfejezetben) 14. Verseim könyve Hozza el mindenki saját kedvenc verseinek antológiáját, a Verseim könyvét! Adjátok körbe őket. Vállalkozó kedvűek olvassanak fel belőle az osztály előtt!


T/15.

116. oldal Az osztály antológiája – Alternatív feladat

Tanári instrukciók: Bízzunk meg ügyes, az osztályban elfogadott (tekintélyes) tanulót a közös antológia szerkesztésének koordinálására. Hozzunk létre szerkesztőbizottságot. Az antológiában valamilyen módon minden tanuló képviselve legyen! Elkészíthetjük a mű digitális változatát is. Az elkészült antológiát archiváljuk! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : kooperáció, továbbá kreativitás, versérzékenység, szerkesztési képességek, kézügyesség, egymásra figyelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A munka nagyon eltérő képességeket kíván, ezért érdemes több különböző képességű, de egymással szívesen dolgozó diákot megbízni a feladattal. Biztosítsuk, hogy mindenkinek jusson valamilyen feladat, melynek megoldása sikerélményt szerez neki. M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : antológia összeállítása E s z k ö z ö k : szép füzet, képek, olló, ragasztó, szükség esetén számítógép, nyomtató stb. 15. Az osztály antológiája Az elmúlt órákon többször volt szorgalmi feladat verset írni (haikut, egysorost stb.) Ezekből, valamint az általatok az antológiába gyűjtött versek felhasználásával készítsétek el az osztály közös antológiáját is!

T/16.

116. oldal 30 PERC

Szavalóverseny – Alternatív feladat

Tanári instrukciók: • A fejezet feldolgozására szánt utolsó óránk előtt legalább két-három héttel hirdessük ki a tanulóknak, hogy meg kell tanulniuk kívülről egy verset (minimum 16 sornyit) a tárgyalt költők valamelyikétől. Választásukat egy héten belül írassuk fel egy körbeadott ívre. Ezután differenciáltan döntünk arról, hogy a vers megfelelő kihívás-e a tanulónak. A gyengébb memóriájúaknál ekkor lejjebb vihetjük a követelményt (4–8 sorig). A megtanult verset az utolsó órán kell előadni – a vállalkozóknak egy szavalóverseny keretében, a többieknek tanórán kívül. A szavalóversenyen a vers megtanulásáért járó osztályzaton felül további jutalmakat helyezzünk kilátásba. • A szavalóversenyt körültekintően szervezzük meg (dupla magyarórán vagy tanórán kívüli időben).

13 1

132


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Kérjünk fel kívülállót a zsűri elnökének (osztályfőnök, munkaközösség-vezető, idősebb diáktárs, igazgató, illusztris vendég). Készítsük elő a közönségszavazást előre gyártott szavazólappal. Biztosítsunk nyugodt körülményeket, csendet, nyugalmat. Legyen a szavalóverseny ünnep! K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : képesség vers pontos memorizálására és előadására, előadóművészi képességek C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az alternatív feladatok közül minden diák – előzetes megbeszélés, munkaszervezés szerint – néhányat végez el M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : szavalóverseny E s z k ö z ö k : megfelelő átrendezett terem, dekoráció 16. Szavalóverseny Rendezzetek szavalóversenyt a fejezet során kívülről megtanult versekből!

T/17.

116. oldal Kiállítás – Alternatív feladat

Tanári instrukciók: A kiállítás tervét akár már a fejezet első óráján elmondhatjuk, hogy a feldolgozás során nagyobb kedvvel készítsenek illusztrációkat. Kérjük meg rajztanár kollégánkat, hogy segítsen. A kiállítást nagyobb körben is hirdessük. Rendezhetünk ünnepi megnyitót is – összekapcsolva a szavalóversennyel. A kiállítást digitális technikákkal készült művekkel is kiegészíthetjük (montázs, zenés diavetítés, diaporáma, power point-bemutató, videó stb.). K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : rajzkészség, fotózás, szerkesztés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A kiállítás előkészítése számtalan olyan feladatot jelent, melyek nagyon eltérő képességeket kívánnak. Vonjunk be minél több tanulót! A tevékenységeket a tanulni kívánt szakmájuk lehetőségei szerint is alakíthatjuk (asztalos, lakatos, szakács stb. tanulók). M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális kombinációja M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : kiállítás E s z k ö z ö k : megfelelő helyszín, parafa faliújság, tárló, tabló vagy paraván, papír, festék, színes ceruzák, színes nyomtató, diavetítő, számítógép, projektor 17. Kiállítás Rendezzetek kiállítást a fejezet feldolgozása során készített illusztrációkból!

FÜGGELÉK I. KÖLTŐK ÉLETRAJZA ADY ENDRE (1877–1919) A modern magyar líra elindítója és vezéralakja. Elszegényedett kálvinista nemesi családban született ÉRMINDSZENTEN. Tanulmányait a nagykárolyi és zilahi gimnáziumban, majd a debreceni egyetemen végezte. NAGYVÁRADON lett újságíró, itt ismerkedett meg szerelmével, Diósiné Brüll Adéllal, akit verseiben Lédának nevezett. 1904 és 1911 között sokszor járt Párizsban. 1906-ban jelent meg Új versek című kötete, amely merészen új felfogást és új stílust képviselt a magyar lírában. Ady részvételével jelent meg a Holnap antológia (1908 és 1909) és a Nyugat folyóirat (1908). A világháború ellen kezdettől fogva tiltakozott. 1915-ben feleségül vette Boncza Bertát, versei Csinszkáját. Az őszirózsás forradalmat már igen betegen érte meg, és 1919 januárjában meghalt.

ARANY JÁNOS (1817–1882) Petőfi mellett a magyar irodalmi népiesség legnagyobb mestere. Nemcsak költőként, de elméleti íróként és műfordítóként is a legnagyobb magyar alkotók közé tartozik. NAGYSZALONTÁN született, itt kezdte tanulmányait, majd a debreceni kollégiumban folytatta. Segédtanító, színész, majd szülővárosa aljegyzője lett. 1847-ben Toldi című műve révén országos hírt szerzett, s elnyerte Petőfi Sándor barátságát is. A szabadságharc alatt nemzetőrként és lapszerkesztőként dolgozott, ezért a bukás után bujdosnia kellett. 1851-től 1860-ig NAGYKŐRÖSÖN tanított a gimnáziumban. 1860-tól Pesten élt, és a Kisfaludy Társaság igazgatójaként, majd az Akadémia tikáraként, később főtitkáraként dolgozott. Hivatali munkája alól mentesülve 1877-ben írta meg kései verseit: az Őszikéket. 1882-ben halt meg.

BABITS MIHÁLY (1883–1941) Költő, író, műfordító, esszéíró, a Nyugat folyóirat első nemzedéknek meghatározó egyénisége. Katolikus értelmiségi családban született, SZEKSZÁRDON. A budapesti bölcsészkarra járt magyar–latin szakra. Ebben az időben ismerkedett meg Kosztolányi Dezsővel és Juhász Gyulával. Az egyetem elvégzése után tanított Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten, majd Budapesten. A Nyugatnak indulásától (1908-tól) kezdve munkatársa, majd 1929-től haláláig 1941-ig szerkesztője. A harmincas években őt tekintették a kor legnagyobb költőjének. ESZTERGOMI otthonába gyakran zarándokoltak a kor neves művészei. A költészet mellett irodalomtörténeti munkái és fordításai is jelentősek. Utolsó éveiben gyógyíthatatlan gégerákban szenvedett. Ekkoriban írta utolsó nagy művét, a költői hivatásról szóló Jónás könyvét.

BALASSI BÁLINT (1554–1594) Az első magyar nyelven író, európai rangú költő. Költészetére reneszánsz vonások jellemzőek. ZÓLYOM várában született, főnemesi család gyermekeként. Apját felségárulás vádjával perbe fogták, ezért a család Lengyelországba menekült. Mikor apja tisztázza magát, hazatértek. Ekkor Balassi Bálint Báthory István erdélyi fejedelem udvarába került. Urát 1575-ben lengyel királlyá választották, Balassi elkísérte őt Lengyelországba, majd 1577-ben ismét hazatért. Arra törekedett, hogy biztos anyagi hátteret és biztonságot szerezzen. 1585-ben feleségül veszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát, ám házasságát 1587-ben érvénytelenítették. 1589 és 1591 között ismét Lengyelországban tartózkodott. 1591-től halálig Magyarországon harcolt a török ellen. ESZTERGOM ostrománál esett el. Költeményei legnagyobbrészt a vallásos és szerelmi témakörökben születtek. Szerelmeit költői álnéven nevezi meg: legtöbbje a Júliának nevezett Losonczi Annához szól.

134


–


1 0 .

É V F O L Y A M

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY (1773–1805) A felvilágosodás legjelentősebb, legsokoldalúbb költője. DEBRECENBEN született. Édesapja, aki borbély és seborvos volt, korán meghalt. Csokonai a debreceni református kollégiumban tanult, majd tanított, ám onnan 1795-ben távoznia kellett radikális nézetei és szabad szellemű pedagógiai felfogása miatt. Irodalmi terveihez pártfogót keresve országjáró útra indult. Sem Pesten, sem Pozsonyban, az országgyűlésen nem járt sikerrel. KOMÁROMBAN megismerte nagy szerelmét, Vajda Júliát, akit verseiben Lillának nevez. Házassági tervei nyomatékául állást keresett, ám távollétében Lillát szülei egy kereskedőhöz adták feleségül. Festetics György gróf támogatásával egy évre helyettes tanári állást kapott a Somogy megyei Csurgón. A termékeny év leteltével gyalog indult haza a szerelmi csalódás fájdalmával. Debrecenbe visszatérve sem tudta terveit megvalósítani, de elkezdte műveinek sajtó alá rendezését. 1805-ben halt meg tüdőgyulladásban.

JÓZSEF ATTILA (1905–1937) Budapesten született. Rendkívül nehéz gyerekkora volt: apja otthagyta a családot, amikor ő három-éves volt. Édesanya őt és két testvérét nyomorúságos körülmények között nevelte. A gyerekek többször nevelőszülőkhöz kerültek, kis koruktól fogva dolgoztak. Az anya halála (1919) után a családot a legidősebb nővér férje, Makai Ödön vette pártfogásba. Az ő segítségével folytathatta tanulmányait József Attila. Középiskoláit MAKÓN végezte. 1923-ban érettségizett. 1924-ben a SZEGEDI, 1925-ben a bécsi, majd 1926-ban a párizsi egyetemen tanult. Hazatérve a budapesti egyetemre járt, de nem fejezte be tanulmányait. Szerelmével, Vágó Mártával házassági terveik nem váltak valóra. A szellemi és társadalmi közösségkeresés évei következtek, melynek során aktív tagja volt a kommunista pártnak is. 1930-tól 1936-ig Szántó Judittal élt élettársi kapcsolatban. Pszichikus zavarok miatt többször kezelték. Állást nem kapott, gyakran nyomorgott. 1934-ben Medvetánc címmel kiadták addig született költeményeinek gyűjteményét. Barátaival 1935 végén megalapították a Szép Szó című irodalmi folyóiratot, melynek szerkesztője lett. 1937 tavaszán megismerkedett Kozmutza Flórával, akit feleségül szeretett volna venni, ám 1937-ben Balatonszárszón öngyilkos lett.

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ (1885–1936) Költő, író, műfordító, a Nyugat folyóirat első nemzedékének egyik legjelentősebb tagja. SZABADKÁN nőtt fel, BUDAPESTRE és Bécsbe járt egyetemre, majd újságíró lett. Élete folyamán sok kötetnyi publicisztikai írást alkotott. 1910-es kötetével, a Szegény kisgyermek panaszai cíművel lett ismertté. Az irodalmi élet központi alakja volt: fiatalon Babitscsal és Juhász Gyulával, később Karinthy Frigyessel tartott jó barátságot, a fiatalabbak pedig, mint József Attila vagy Weöres Sándor, mentorként tekinthettek rá. A háború után házasodott meg. Tanner Ilonával Budán éltek jómódú polgárként. A húszas években jelentkezett regényeivel, majd az ún. Esti Kornél-novellákkal. Hosszú és fájdalmas rákbetegségben halt meg 1936-ban.

KÖLCSEY FERENC (1790–1838) Költő, politikus, a szónoklat mestere, az első magyar irodalomkritikusok egyike. Nemzeti Himnuszunk alkotója (1823). SZATMÁRCSEKÉN született. A debreceni református kollégium neveltje. Széles műveltsége nagy nyelvtudással párosult. Családi és politikai elkötelezettsége a vidékhez kötik, Szatmár megye követeként a POZSONYI reformországgyűléseken az ellenzék vezéralakja volt, Széchenyi István művei nyomán kikristályosodott társadalmi-politikai elveit hirdetette. A közteherviselés, a népképviselet, a szólás- és vallásszabadság híve volt, ilyen szellemű beszédei a retorikus prózának kiemelkedő darabjai. Elvhűségéért, becsületességéért mindenki tisztelte. Halála előtt Wesselényi Miklós perének védőbeszédére készült.

F Ü G G E L É K

PETŐFI SÁNDOR (1823–1849) KISKŐRÖSÖN született. Szülőföldjét, a Kiskunságot, tágabban pedig az Alföldet számos versében megénekelte. Igen sokfelé járt iskolába, mivel jómódú mesterember apja igyekezett jó oktatást biztosítani számára, ám mikor az apa elszegényedett, Petőfi tanulmányai megszakadtak. Több évig vándorszínészként járta az országot, s egy ideig katonáskodott is. Végül 1844-ben Vörösmarty támogatásával állást kapott a Pesti Divatlapnál, s összegyűjtött verseit is kiadták, ami egy csapásra híressé tette. 1844-ben írt János vitéz című verses meséje az irodalmi népiesség csúcsa. 1846-ban ismerkedett meg Szendrey Júliával, akit egy év múlva, 1847-ben feleségül vett. Ekkoriban kötött életre szóló barátságot Arany Jánossal is. 1848 márciusában a forradalmat kirobbantó pesti fiatal értelmiség vezető alakja volt. A harcokba 1848 végén kapcsolódott be, miután fia megszületett. Nemzetőr, majd honvédtiszt lett, Bem József tábornok hadsegéde. 1849. július 31-én halt meg Fehéregyházán (a SEGESVÁRI csatában).

RADNÓTI MIKLÓS (1909–1944) 1909-ben BUDAPESTEN született zsidó polgárcsaládban. Születése anyjának és ikertestvérének életébe került. Egész életében önvád gyötörte, hogy életét két halottal kellett megváltani. Amikor tizenkét éves volt, apja is meghalt, attól kezdve rokonok nevelték. 1930-ban beiratkozott a szegedi egyetem magyar– francia szakára. Kapcsolatba került a baloldali mozgalmakkal, a falukutatókkal, de Sík Sándor papköltő is nagy hatással volt rá. A fővárosba költözött, fordításokból tartotta fenn magát. Többször járt Párizsban tanulmányúton. 1935-ben házasságot kötött Gyarmati Fannival. Az 1930-as évek második felétől költészetének meghatározó motívuma már a halálközelség gondolata lett. Az 1940-es években háromszor hívták be munkaszolgálatra. Harmadik alkalommal a bori rézbányákban dolgoztatták. Fogsága alatt is mindvégig alkotott, verseit kis zsebkönyvbe írta. A német összeomlás előtt a tábort kiürítették, s a foglyokat erőltetett menetben Németország felé hajtották. Eközben Radnótit több társával együtt a Győr melletti ABDÁN 1944. november 9-én agyonlőtték. Holttestét fél évvel később exhumálták, s ekkor találták meg az utolsó verseit tartalmazó füzetet, a Bori noteszt.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY (1800–1855) 1800-ban született Pusztanyéken (Fejér megye) elszegényedett kisnemesi család sarjaként. Középiskoláit SZÉKESFEHÉRVÁRON és Pesten végezte. Apja halálakor 1817-ben állás után kellett néznie, így került a Perczel családhoz nevelőnek. Közben az egyetemen jogot tanult. Erre az időszakra esik reménytelen szerelme Perczel Etelka iránt. 1825-ben országos ismertséget szerzett Zalán futása című eposzával. 1827-től irodalmi folyóiratok szerkesztője lett. Bekapcsolódott a reformmozgalomba, az Ellenzéki Kör vezetője lett. 1831-től tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Részt vett az első magyar akadémiai helyesírási szabályzat szerkesztésében. 1836-ban megírta a Szózatot, amely a Himnusz mellett legfontosabb nemzeti költeményünk. 1843-ban megházasodott, Csajághy Laurát vette feleségül. 1848-ban képviselői mandátumot szerzett az országgyűlésben. A szabadságharc után kedélye elborult, visszavonultan élt birtokán, Baracskán. 1855-ben visszaköltözött Pestre, s még abban az évben elhunyt.

WEÖRES SÁNDOR (1913–1989) Költő, műfordító, drámaíró. SZOMBATHELYEN született 1913-ban, földbirtokos katonatiszt apa és művelt polgárcsaládból való anya egyetlen gyermekeként. Csöngén élt, Vas megyében. Verseivel igen korán országos hírnévre tett szert, Kodály Zoltán megzenésítette a még csak tizenöt éves költő egy versét, és barátságával tüntette ki. 1933-től PÉCSETT volt joghallgató, majd bölcsész. 1937–38-ban a Távol-Keleten járt. Tanulmányai befejezése után könyvtáros lett Pécsett. 1947-ben Pestre költözött, és feleségül vette Károlyi Amy költőnőt. 1949-től csak műfordításai, gyermekversei jelenhettek meg, de ezeken nemzedékek nevelődtek (Bóbita, 1955). 1951-ben könyvtárosi állásából is elbocsátották. Kodály Zoltán támogatta. 1956 végén megjelent gyűjteményes kötete; 1957-től 1964-ig ismét nehezen tudta megjelentetni írásait. A nyolcvanas években mind súlyosabb betegségekkel küzdött. 1989-ben halt meg Budapesten.

13 5

136


–


1 0 .

É V F O L Y A M

ZRÍNYI MIKLÓS (1620–1664) Költő, államférfi és hadvezér. Életét a megszálló törökök kiűzésének szentelte, de élete utolsó éveiben szembekerült a Habsburg érdekekkel. CSÁKTORNYÁN született nagybirtokos arisztokrata családban. Kiváló nevelést kapott, királyhű és katolikus szellemben. Fiatalon itáliai tanulmányutat tett. 1637-től Csáktornyán élt. Szinte szünet nélkül indított támadásokat a törökök ellen. 1645–46-ban írta meg Szigeti veszedelem című eposzát, amelyben dédapja, a SZIGETVÁRI hős példájával kívánt lelkesíteni az áldozatos hazaszeretetre. (Emellett hadtudományi és politikai írásokat is alkotott.) 1646-ban tábornokká, 1647-ben horvát bánná nevezték ki. Az 1663-as háborúban a császári sereg képtelen volt feltartóztatni a Bécs felé irányuló törököket, ekkor nevezték ki Zrínyit fővezérré. Sikerei ellenére a háború 1664 őszén kedvezőtlen békével zárult. Zrínyi erre szervezkedésbe kezdett az udvar ellen. Röviddel ezután következett be váratlan halála, vadászaton egy felbőszült vadkan áldozatául esett.

F Ü G G E L É K

II. NÉHÁNY IRODALMI EMLÉKHELY • Bács-Kiskun megye Petőfi Sándor emlékkiállítás – Dunavecse Petőfi Sándor szülőháza és emlékmúzeum – Kiskőrös Petőfi Sándor emlékkiállítás – Kiskunfélegyháza Petőfi Sándor emlékmúzeum – Szalkszentmárton • Békés megye Petőfi-kiállítás – Mezőberény • Csongrád megye József Attila-kiállítás – Makó • Fejér megye Vörösmarty Mihály emlékmúzeum – Kápolnásnyék • Hajdú-Bihar megye Irodalmi Múzeum – Debrecen Kölcsey Ferenc emlékház – Álmosd • Jász-Nagykun-Szolnok megye József Attila emlékkiállítás – Öcsöd • Komárom-Esztergom megye Babits Mihály emlékház – Esztergom Csokonai Vitéz Mihály emlékszoba – Dunaalmás • Pest megye Petőfi Sándor-kiállítás – Aszód Arany János-kiállítás – Nagykőrös • Somogy megye József Attila emlékmúzeum – Balatonszárszó • Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Kölcsey Ferenc emlékkiállítás – Szatmárcseke • Tolna megye Babits Mihály emlékház – Szekszárd Vörösmarty Mihály-kiállítás, Völgység Múzeum – Bonyhád Petőfi Sándor emlékkiállítás – Sárszentlőrinc • Vas megye Weöres Sándor emlékház – Csönge • Budapest Petőfi Irodalmi Múzeum (Károlyi Mihály u. 16.) Ady-emlékszoba (Veres Pálné u. 4–6.) József Attila emlékszoba (Gát utca 3.)

13 7

138


–


1 0 .

É V F O L Y A M

III. IRODALMI EMLÉKHELYEK Összeállítás a www.kirandulunk.hu/irok-koltok-utjan/index.php alapján • Ady Endre-emlékhelyek: Érmindszent: Ady-kúria Nagyvárad: Ady Endre Emlékmúzeum Csucsa: Ady emlékhely (Boncza-kastély) Budapest: Ady Endre Emlékmúzeum • Arany János-emlékhelyek: Nagyszalonta: Arany János Emlékmúzeum Nagykőrös: Arany János Múzeum • Babits Mihály-emlékhelyek: Szekszárd: Babits Mihály Emlékház Esztergom: Babits Mihály Emlékház • Balassi Bálint-emlékhelyek: Zólyom (Zvolen): Vár, emléktábla Esztergom: Balassi Bálint Múzeum • Csokonai Vitéz Mihály-emlékhelyek: Debrecen: síremlék, emlékmű Budapest: mellszobor a Margitszigeten • József Attila-emlékhelyek: Budapest: József Attila szobra a Duna-parton (Marton László alkotása); József Attila sírhelye a Kerepesi úti temetőben; József Attila-emlékszoba (Gát u.3.) Balatonszárszó: József Attila Emlékmúzeum; József Attila-emlékmű; József Attila szobra • Kosztolányi Dezső-emlékhelyek: Szabadka (Subotica): köztéri emlékmű, Kosztolányi Dezső Színház Budapest: Kosztolányi-szobor (Borbás Tibor alkotása) • Kölcsey Ferenc-emlékhelyek: Sződemeter: emléktábla az egykori szülőház falán, mely ma a görög katolikus templom melletti parókia épülete; Kölcsey-szobor a református templom kertjében Szatmárcseke: Kölcsey-emlékszoba, Kölcsey-síremlék • Petőfi Sándor-emlékhelyek: Kiskőrös: Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, szoborpark Szalkszentmárton: Petőfi Sándor Emlékmúzeum Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása

F Ü G G E L É K

• Radnóti Miklós-emlékhelyek: Budapest: Radnóti Miklós szülőháza (Kádár u.); Radnóti Miklós mellszobra (Margitsziget); Radnóti síremléke a Kerepesi úti temetőben Abda: Radnóti Miklós emlékműve, Radnóti Miklós szobra • Vörösmarty Mihály-emlékhelyek: Kápolnásnyék: Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum; Vörösmarty-szobor a Vörösmarty-parkban • Zrínyi Miklós-emlékhelyek: Csáktornya (Čaklovac): emlékkő Szigetvár: Vár, kiállítás

13 9

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató szakiskoláknak

Recommend Documents