SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató szakiskoláknak

SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS

Tanári útmutató szakiskoláknak

7

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA SCHLEICHER IMRÉNÉ TRENCSÉNYI BORBÁLA

FELELÕS SZERKESZTÕ

TIPOGRÁFIA

NAGY MILÁN

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA7 ZRT., 2007

S I K E R E K

É S

K U D A R C O K

Tanári útmutató

F e j l e s z t ő Bánki István

TARTALOM

S I K E R E K É S K U DA R C O K

5

NÉVJEGY

6

SORSOK ÉS SORSFORDULÓK

42

L E H E TŐ S É G E K É S D Ö N T É S E K – B I L LY E L L I O T

NÉVJEGY A fejezet tartalma és célja verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás). A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. A magyar nyelv típusához kötődő alapvető ismeretek. Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával. A FELDOLGOZÁSHOZ AJÁNLOTT

11

ÓRASZÁM KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK

Tematikus fókusz Az egyéni életút formálása; sikerek és kudarcok; az egyén felelőssége saját sorsának alakulásában

Poétikai fókusz A művészet mint önértelmezés

Szövegértési fókusz Értelmező hangos olvasás; néma olvasás; szépirodalmi és mozgóképi szövegek megértése

Szövegalkotási fókusz Kreatív írás; reflexiók írása AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

MODULOK (A FEJEZET RÉSZEGYSÉGEI, A MODULOK FELDOLGOZÁSI SORRENDJE) ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK (KÉPESSÉGFÓKUSZ-VÁLTÁS)

Művek, szövegek: Buzzati: Megszólítások Hrabal: Egy osztályismétlő emlékezései Örkény István: Mit mond a hangszóró? Egy szúrós tekintetű fiatalember In memoriam dr. K. H. G. József Attila: Kész a leltár Tóth Krisztina: A tolltartó Daldry: Billy Elliot 1. Sorsok és sorsfordulók (7) 2. Billy Elliot (4) A feldolgozáshoz ajánlott óraszám: 7 – 4

Kapcsolódó kereszttantervi modulok Énkép, önismeret; Pályakép és pályaépítés

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Ember és társadalom KÖVETELMÉNYEK

Fejlődés a néma és a hangos olvasásban, szövegértési kompetenciák fejlődése, portfólió készítése

1. SORSOK ÉS SORSFORDULÓK Életünk során gyakran érkezünk fordulóponthoz – új helyzetbe, új szerepbe kerülünk, melyben nem élhetünk már egészen úgy, mint korábban. Egy korábbi fejezetben olvasott novellában ilyen helyzetbe került a kisfiú, Esti Kornél: kikerült a családból és bekerült az iskolába – másként nézve véget ért a zárt, védett kisgyermekkora, és belecsöppent a nagyvilágba. A novellában ez a kisfiú beavatásának kezdő lépése volt – az első nap, a közösséggel való megismerkedés meghatározó élményt jelentett számára. Ezzel azonban nem zárult le a „beavatása”: az első mélyen meghatározó élményt követi még számos másik, amely életének valamilyen fordulatához köthető.

R ÁHANGOLÓDÁS Megszólítások T/1.

5. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja, hogy a tanulók kontextust teremtsenek a szöveg egyes részleteihez, ilyen módon előkészítsük a következő feladatot, a kohézió megteremtését, a kohéziót megvalósító szövegelemek feltárását. • Vágjuk fel a Buzzati-novella két példányát soronként (minden sor egy-egy megszólítás). • Osszuk ki a tanulóknak a megszólításokat úgy, hogy 2-2 diáknak jusson ugyanaz. (Az osztály létszámától függően természetesen nem kell mindegyiket kiosztani; a szöveg összesen 26 megszólításból áll. Ha páratlan számú tanuló jár az osztályba/csoportba vagy van jelen éppen az órán, az egyik cédula párját tartsuk magunknál.) • A tanulók olvassák el magukban a kapott mondatot (megszólítást), és gondolják végig (írják mellé), ki, kinek, milyen helyzetben mondhatja. • Ezután keresse meg mindenki a párját, vagyis azt, aki ugyanazt a megszólítást kapta. • Beszéljék meg, illetve vitassák meg álláspontjukat, ötleteiket. • Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy nem kell közös álláspontot kialakítaniuk, közös megoldást létrehozniuk! • Ezután minden tanuló foglalja el újra a helyét. • Olvassuk fel a novellát a tanulói füzetből úgy, hogy kiosztjuk, a párok melyik tagja olvassa a neki adott mondatot. • Ha ugyanaz a mondat két diáknak jut, eleve érdemes a kártyákat két színben elkészíteni, és pl. a piros kártyások olvasnak először, a kékek utána. • Vagy: a piros kártyások olvasnak föl, a kékek mondják el a megfigyeléseket az osztálynak. • Ha vannak maradék, cédulákon ki nem osztott mondatok, azokat is osszuk ki diákoknak, hogy mindegyiket más hang szólaltassa meg. • Eközben a korábban kiosztott részleteknél kérdezzük meg a tanulókat (a párok mindkét tagját), mit gondolnak, ki, mikor, milyen helyzetben mondhatja a mondatot, a megszólítást. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : meglévő ismeretek, tapasztalatok mozgósítása, kontextus teremtése

S O R S O K

É S

S O R S F O R D U L Ó K

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, páros és frontális munka M ó d s z e r e k : párkeresés, rövid szöveg értelmezése, hangos felolvasás E s z k ö z ö k : szövegcédulák 1. Megszólítások Könyvünk első fejezetében már foglalkoztunk a megszólításokkal. Ott azt a kérdést vetettük fel, hogyan is szólítsuk meg egy férfit vagy nőt, akivel találkozunk. Az ilyen helyzet bizony gyakran okoz fejtörést a gyerekeknek, diákoknak, de még a felnőtteknek is. Persze ez csak az érem egyik oldala – elvégre nemcsak mi szólítunk meg másokat, hanem nagyon gyakran szólítanak meg bennünket is. Vannak megszólítások, amelyek végigkísérnek egész életünkön – a családban a már felnőtt gyermekét is „kisfiamnak”, „kislányomnak” szólíthatja az édesanya, édesapa, a baráti körben megmaradnak a beceneveink. Más megszólításaink viszont életkorunkkal, társadalmi helyzetünkkel együtt változnak. Másképp szólítanak meg az idő múlásával az ismeretlenek az utcán, az új ismerősök, munkatársak, barátok. A tanár mindenkinek kioszt egy-egy kivágott megszólítást. Gondolkozz el, ki mondhatja azt, amit te kaptál, és milyen helyzetben! Keresd meg azt az osztályban, aki ugyanezt a megszólítást kapta!

JELENTÉSTEREMTÉS Életünk megszólításokban T/2.

5. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja, hogy a tanulók felismerjék, a szöveg kontextusa megváltoztathatja, illetve mindenképpen meghatározza az egyes mondatok jelentését, kontextusát. • A feladatot a tanulók párokban oldják meg, majd beszéljük meg a megoldásokat. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegértés, a kontextus belátása és nyomon követése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A párokat összeállíthatjuk az ülésrend szerint, de úgy is, hogy egy motiváltabb, kreatívabb és egy kevésbé kreatív, illetve egy jobban és egy gyengébben olvasó tanuló kerüljön egymás mellé. M u n k a f o r m á k : páros és egyéni munka, frontális ismertetés M ó d s z e r e k : jelölés, rövid, egyéni szövegalkotás

7

8

S Z Ö V E G É R T É S

–

S Z Ö V E G A L K O T Á S

9 .

É V F O L Y A M

2. Életünk megszólításokban Megszólítások szerepelnek Dino Buzzati olasz író művében, mely ezt a címet is viseli. A szövegben látszólag nincs meg a szöveget összetartó erő, a kohézió – első pillantásra mondatok összefüggéstelen halmazának látszik. Az író mégis úgy kezeli, mintha egységes mű lenne.

DINO BUZZATI: MEGSZÓLÍTÁSOK – Anyuci édes kicsi angyalkája! – Csicsijja babája! – Elhallgass már, büdös kölyök! – Igen, igen, magához szólok, kászálódjon csak elő a padból, osztály szamara! – Ostoba kamasz vagy, az bizony! – Ilyenkor kell hazajönni, kincsem? – Ne, hagyjon, fiatalúr! – Ébredj már, te álomszuszék... lusta naplopója! – Már megint mit zagyvál össze itt nekem, őrmester?! – Gratulálok, doktor úr! – Most mire gondolsz, mackócskám? – Mit remélhetek, ügyvéd úr? – Jaj, elég, nem bírom már, te szörnyeteg, te ördög! – Remélem, nem kerülte el a figyelmét, tisztelt kollégám... – Most megpuszilom az én édes kicsi vezéremet! – Vakard meg a hátamat, apuci! – A békülést választja, uram? – Erre méltóztassék, képviselő úr! – Most már itt kell hogy hagyjalak, szépséges kandúrom! – Ha megengedi, elnök úr... – Ugye nekem ajándékozod, nagypapa? – Mi baj, öreg? – Ön tán még emlékszik, mester... – És ha itt nyomom, fáj, kegyelmes uram? – Béke veled, Krisztusban szeretett testvérünk! – Hogy elment ez is, szegény! Telegdi Polgár István fordítása a) Az elbeszélő műfajokra jellemző, hogy az elbeszélés menetében követnek valamilyen időrendet. Felfedezel valamilyen időrendet a megszólításokban? Jelöld (1) mellé húzott hullámvonallal azokat a mondatokat, amelyeket egyértelműen gyermekhez vagy fiatalhoz (~), (2) függőleges szaggatott vonallal azokat, amelyeket egy felnőtt, középkorú, ( ¦ ) (3) és függőleges, folyamatos vonallal azokat, amelyeket idős, öreg férfihoz vagy nőhöz ( | ) intézhettek!

S O R S O K

É S


MEGSZÓLÍTÁSOK ~

amelyeket egyértelműen gyermekhez vagy fiatalhoz,

¦

amelyeket egy felnőtt, középkorú emberhez,

|

amelyeket idős, öreg férfihoz vagy nőhöz intézhettek.

b) Jelöld (1) ♂ jellel azokat a mondatokat (megszólításokat), amelyeket egyértelműen férfihoz, (2) ♀ jellel azokat, amelyeket egyértelműen nőhöz, (3) és ♀♂ jellel azokat, amelyekről nem lehet tudni, hogy férfihoz vagy nőhöz intézték. MEGSZÓLÍTÁSOK ♂

amelyek egyértelműen férfihoz szólnak,

♀

amelyek egyértelműen nőhöz szólnak,

♀♂

amelyekről nem lehet eldönteni, nőhöz vagy férfihoz szólnak-e.

c) Jelöld meg a lap szélén (1) M betűvel azokat a megszólításokat, amelyek a családi, magánélethez, (2) T betűvel azokat, amelyek a társadalmi, közösségi élethez kapcsolódnak! (Amelyekről ezt nem lehet egyértelműen eldönteni, azok mellé ne tegyél jelet.) MEGSZÓLÍTÁSOK M

amelyek a családi vagy magánélethez kapcsolhatók,

T

amelyek a társadalmi, közösségi élethez kötődnek,

(nincs jel)

amelyekről ezt nem lehet egyértelműen eldönteni.

d) Összegezd a tapasztaltakat! Mi teszi a külön-külön is értelmezhető megszólításokat szöveggé, mi teremti meg a szöveg összetartó erejét (kohézióját)?

9

10


–


9 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁSOK: d) Értelmezhető úgy minden megszólítás, hogy egyazon emberhez (egy férfihoz) szólnak, életének különböző pillanataiban, végigkövetve az életútját. Az utolsó – értelemszerűen – már nem hozzá, hanem róla szól, tulajdonképpen nem is megszólítás.

T/3.

8. oldal 15 PERC

Történetek

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Alkossunk párokat vagy 3-4 fős csoportokat. • A párok vagy csoportok beszéljék meg, mely megszólítások tartoznak szorosabban össze, alkotnak kisebb történetet (ötletbörze). • Válasszanak ki ezek közül egy csoportot, és dolgozzák ki a hozzá kapcsolódó rövid történetet. • Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy mindenképpen hasznos, ha néhány szóval rögzítik maguknak a történet vázát. • A történeteket nem kell részletesen kidolgozniuk, szóban kell majd elmondaniuk. • A b) és c) feladatot eleve adhatjuk házi feladatnak. A két óra között ilyen módon lesz alkalmuk képeket gyűjteni, illusztrációkat (rajzokat), grafikákat, montázsokat stb. készíteni. Amennyiben rendelkezésre áll pl. internetkapcsolattal bíró számítógép, ezt az órán is használhatják a diákok. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : az ismeretek kontextualizálása, személyes tapasztalatok mozgósítása, cselekmény, történet alkotása történetmozzanatok, részletek alapján C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A jobban sikerült történeteket alkotó, illetve az alkotó kedvű csoportokat vagy tanulókat buzdítsuk arra, hogy dolgozzák ki a történetet írásban (képekből vagy rajzokból összeállított) képregény, jelenet formájában. M u n k a f o r m á k : páros vagy csoportmunka M ó d s z e r e k : történetírás megadott elemekből 3. Történetek A szövegben szereplő megszólítások között vannak olyanok, amelyek nyilvánvalóan szorosabban összetartoznak, amelyek egy-egy kisebb történethez, eseménysorhoz kapcsolódhatnak. a) Válassz ki két-három-négy olyan megszólítást, amelyek szerinted szorosabban összetartoznak, egy-egy eseményhez, eseménysorhoz köthetők! (Nem feltétlenül egymás után következő megszólításokra kell gondolnod!) Alkosd meg a történetet, amelyre ezek alapján következtetsz! b) Nézd meg az alábbi képeket, és kapcsold össze a Buzzatti-írás egy-egy megszólításával!

S O R S O K

(1) Pereld a nőt!

(2) Veszélyes őrjárat

É S


(3) Elszabadult indulatok

c) Keress olyan képeket, jeleneteket (az interneten, képes újságokban vagy filmekben), amelyek szerinted a történethez illenek, amelyek visszaadnak belőle valamit!

MEGOLDÁSOK: b) (1) Film: Pereld a nőt! – Ne, hagyjon, fiatalúr! (2) Film: Veszélyes őrjárat – Már megint mit zagyvál össze itt nekem, őrmester?! (3) Film: Elszabadult indulatok – Jaj, elég, nem bírom már, te szörnyeteg, te ördög!

T/4.

10. oldal 20 PERC

Sikerek és kudarcok

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulók egyénileg jelöljék be a szövegben, mit tekintenek sikernek és mit kudarcnak. • A b) feladat szövegét szedjük be, és a következő órán reagáljunk rá. (A magyarázatok feldolgozása során igen tanulságos lehet, ki mit miért tekint sikernek és kudarcnak.) • A következő óra elején értékeljük vagy még inkább értelmezzük az előző óra végén megfogalmazott véleményeket, gondolatokat. • Emeljünk ki közülük, ha vannak, olyanokat, amelyek egymásnak ellentmondanak, illetve mutassunk rá kérdéses, vitatható álláspontokra. • Készíthetünk összegzést is arról, mit ítéltek a legtöbben sikernek és mit kudarcnak. • A diákokkal vitassuk meg a kérdéses, vitatható, meglepő álláspontokat, adjunk teret a diákok vitájának a siker és kudarc mibenlétéről. • Amennyiben a diákok szívesen beszélgetnek erről a témáról, ne sajnáljuk rá az időt, növeljük meg bátran az időkeretet. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : önálló véleményalkotás, tények, események kontextusba helyezése és értékelése, saját vélemény megfogalmazása írásban C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális M ó d s z e r e k : jelölés (insert), véleménykifejező-érvelő szövegalkotás, tanári felvezető után vita

11

12


–


9 .

É V F O L Y A M

4. Sikerek és kudarcok Életünk alakulása sok esetben nem vagy nem egészen rajtunk múlik. Máskor viszont egyértelműen magunknak köszönhetjük, akár jó, akár rossz történik velünk. Mindkét esetben érezhetjük úgy, hogy valamit sikerült elérnünk, illetve hogy kudarcot vallottunk. a) Jelöld meg (1) azokat a megszólításokat, amelyek szerinted a megszólítottnak az életben elért valamilyen sikeréhez kapcsolódnak, + jellel (2) és azokat, amelyek szerinted egy kudarcához kötődnek, – jellel! b) Válassz ki egy kudarcot és egy sikert, és fűzz rövid magyarázatot hozzá – miért gondolod, hogy siker, illetve hogy kudarc lehetett az életében?

T/3.

11. oldal 15 PERC

Egy osztályismétlő emlékezései

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Alkossunk párokat úgy, hogy lehetőleg egy könnyebben, gyorsabban olvasó és egy nehezebben, lassabban olvasó diák kerüljön egymás mellé. • Ismertessük a feladatot, és olvassuk fel a szöveget. • A párok oldják meg a feladatokat, és beszéljük meg közösen a megoldásokat. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : néma olvasás; a szövegben szereplő szavak lexikai jelentésének kikövetkeztetése a szövegkörnyezetből, metaforikus jelentések feltárása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A szöveg felolvasását bízhatjuk hangosan jól olvasó tanulókra. M u n k a f o r m á k : páros munka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k : lexikai feladatok, jelölés

S O R S O K

É S


5. Egy osztályismétlő emlékezései Bohumil Hrabal (1914–1997), világhírű cseh író az Egy osztályismétlő emlékezései címet adta annak a könyvének, melyben életére tekint viszsza. A cím választása sokatmondó – arra enged következtetni, hogy az író számára meghatározó élményt jelentett az iskola, a cím szerint nem éppen dicső iskolai szereplése. Az alábbi részletben a középiskolára emlékezik vissza.

BOHUMIL HRABAL: EGY OSZTÁLYISMÉTLŐ EMLÉKEZÉSEI Úgy emlékszem vissza arra a nymburki reálgimnáziumra, mint enyhén diszkordáns nebulók intézetére, ahol hét év alatt a gyerekek fiatalemberekké és kisasszonyokká válnak. Nekem azonban ez a fényes kastély az állandó rettegés siratófala volt, az a hely, ahol az összes, máig ki nem hevert stresszhelyzetet átéltem. Az éneken és a tornán kívül csak természetrajzból voltam elégséges, az összes többi tantárgyból nemcsak hogy bukdácsoltam, de el is hasaltam, mert nem tudtam tanulni. Abban az időben a tartós tudatlanság üvegharangja vett körül. Szégyenkeztem, amikor felszólítottak, vörösre gyúltan eldadogtam, amit az első sorban ülő osztálytársaim súgtak... s ettől még jobban megzavarodtam. Így aztán féktelen mérgemben, hogy az iskolában senki sem vagyok, kifundáltam, hogy nekem is bele kell lopnom magam valamivel a tanáraim és osztálytársaim tudatába, nekem is lennem kell valakinek, hogy olyasmit kell tennem a tanítás alatt, amire a többiek nem képesek. Így hát nagy önmegtagadással bizonyos gazságokat követtem el, a fejembe vettem, hogy önmagam fölé kell emelkednem [...] Az apró lázadások e pillanatait nem adták ingyen. Sokáig kellett gyűjtögetnem a bátorságot, hogy olyasmit műveljek, amiért aztán beírtak az osztálykönyvbe, és amiért kettest, sőt olykor hármast kaptam magaviseletből. És csodák csodája, az osztálytársaim szerettek akasztófahumoromért, mi több, néhányan rajongtak értem. Így aztán a tanárok kérdésére adott briliáns válaszaikat a magam apró pimaszkodásaival egyenlítettem ki. Alighanem azért szerettek az osztálytársaim, mert olyasmiket mondtam vagy tettem meg helyettük, amikhez sohasem lett volna bátorságuk... Hogy nem tudtam tanulni, hogy képtelen voltam kézbe venni a tankönyvet, s akár csak belelapozni, hogy hülyegyerek módjára nem tudtam figyelni a tanárok magyarázatára, ez feltehetően abból fakadt, hogy – miként édesanyám ötven év múlva is állítja rólam – gondolatban folyvást valahol másutt jártam. Bohumil Hrabal: Egy osztályismétlő emlékezései/Élet szmoking nélkül Fordította: Körtvélyessy Klára

13

14


–


9 .

É V F O L Y A M

a) Keresd meg a szövegben és írd a meghatározások mellé azokat a szavakat, amelyek megfelelnek nekik!

(1) Város Csehországban, ahol az író (Bohumil Hrabal) középiskolába járt: (2) A középiskola egy fajtája, amelybe az író járt (ma Magyarországon már nincs ilyen): (3) Egymástól különböző, egymástól elütő, különböző gondolkodású, viselkedésű emberek (a szövegben gyerekek) jelzője (idegen szó): (4) Az emberből izgalmat, félelmet, idegességet kiváltó helyzet (idegen szó): (5) Szépítő, kicsit tréfás kifejezés arra, hogy valaki megbukott egy tantárgyból: (6) Valamit kiötöl, kitalál (ritkábban használt kifejezés): (7) Az osztálynapló régebbi megnevezése; ebben vezették a tanítási órák eseményeit, pl. beírták azokat a tanulókat, akik az órát zavarták: (8) Nagyon szeret, nagyra tart és csodál: (9) Olyan magatartásra, viselkedésre mondjuk, amikor egy ember a kilátástalan helyzetben is viccelődik, tréfálkozik – akár saját magán is: (10) Eredetileg egy drágakő megnevezése, de a ragyogó, kitűnő tetteket, ötleteket, gondolatokat is szoktuk ezzel a jelzővel illetni: b) Keresd ki a szövegből, mit ért a szerző az alábbiakon! Próbáld kitalálni, miért nevezi így a dolgokat, amelyekre gondol! „ez a fényes kastély”: Azért fényes kastély, mert: üvegharang: Azért üvegharang, mert

S O R S O K

É S


c) Jelöld meg • – jellel azokat a kifejezéseket, részleteket, amelyek a beszélő valamilyen kudarcára, • + jellel azokat, amelyek valamilyen sikerére utalnak!

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: a) Nymburk b) reálgimnázium c) diszkordáns d) stresszhelyzet e) elhasalt f) kifundál g) osztálykönyv h) rajong i) akasztófahumor j) briliáns b)

c)

„ez a fényes kastély”: a nymbruki reálgimnázium Azért fényes kastély, mert: az épület bizonyára nagy volt, és nagy hatást tett a kisdiákra, aki oda belépett. vagy: ironikusan, az intézménnyel szembeni utólagos mosolygását kifejező módon beszél. üvegharang: a (tartós) tudatlanság Azért üvegharang, mert átlátszó falként borult rá a kisgyerekre, körbevette és elválasztotta a többiektől, a világtól. Például: – • az állandó rettegés siratófala volt • az összes, máig ki nem hevert stresszhelyzetet átéltem • az összes többi tantárgyból nemcsak hogy bukdácsoltam, de el is hasaltam • Szégyenkeztem, amikor felszólítottak... + • Sokáig kellett gyűjtögetnem a bátorságot, hogy olyasmit műveljek • az osztálytársaim szerettek akasztófahumoromért, mi több, néhányan rajongtak értem • briliáns válaszaikat a magam apró pimaszkodásaival egyenlítettem ki • olyasmiket mondtam vagy tettem meg helyettük, amikhez sohasem lett volna bátorságuk

15

16


T/6.

–


9 .

É V F O L Y A M

13. oldal 15 PERC

Egy osztályismétlő több szemszögből

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A párok maradjanak együtt, és oldják meg az a) feladatot. • Ezt követően beszéljük meg e részfeladat megoldását. • A párokból alkossunk 4-6 fős csoportokat úgy, hogy a korábbi párok ne kerüljenek egy csoportba, és a csoportok vegyes képességűek legyenek. • A tanulók a csoportokban beszéljék meg a b) feladatot, majd röviden írják meg a véleményeket. (Ajánlhatjuk nekik a már ismert körforgó módszert, de rájuk is bízhatjuk, milyen módszert választanak.) • Segítsük a munkájukat, majd hallgassuk meg és értékeljük, beszéljük meg a megoldásokat. • Nem kell kidolgozott szöveget alkotni, de törekedjenek a tartalmi szempontból árnyalt megközelítésre. • A szöveg formáját nem szükséges előre meghatározni, bízzuk a csoportokra. • Hatékonyabbá teszi a munkát, ha megbízunk időmérőt, csoportvezetőt, írnokot. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : néma olvasás, szövegértés – ok-okozati viszonyok feltárása, állítások és indokolások összekötése, beszélői álláspont azonosítása, nézőpontok különbségének felismerése, bemutatása (szövegalkotás) C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros és csoportmunka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k : szövegtáblázat, szövegalkotás több szempontból 6. Egy osztályismétlő több szemszögből Az író emlékezéseiben természetesen azt mondja el, milyennek látja, hogyan ítéli meg idős fejjel iskolai pályafutását, viselkedését. Mások, akik akkor körülvették, nyilván másképpen ítélhették meg, más képet formáltak róla. a) A szövegben az író állításokat fogalmaz meg a múltjáról, és magyarázatokat ad hozzájuk. Egészítsd ki a táblázatot – keresd meg az állításokhoz kapcsolódó magyarázatokat! ÁLLÍTÁS bukdácsolt, többször megbukott nem tudott tanulni állandóan rettegett apró gazságokat követett el, pimaszkodott a tanárokkal

MAGYARÁZAT nem tudott tanulni

S O R S O K

É S


az apró lázadásokért megdolgozott, ezeket „nem adták ingyen” szerették az osztálytársai, néhányan rajongtak érte

b) Mutasd be az írót diákkorában egy tanára és egy osztálytársa szemszögéből! Hogyan láthatták, értékelhették a viselkedését, képességeit? Egy tanár: Egy osztálytárs:

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: a) ÁLLÍTÁS

MAGYARÁZAT

bukdácsolt, többször megbukott

nem tudott tanulni

nem tudott tanulni

másutt járt (az esze)

állandóan rettegett

szégyellte a tudatlanságát, megalázónak érezte a feleléseket

apró gazságokat követett el, pimaszkodott a tanárokkal

így szeretett volna valaki lenni az iskolában

az apró lázadásokért megdolgozott, ezeket „nem adták ingyen”

félt, le kellett küzdenie a félelmét (talán szégyenkezett is miattuk)

szerették az osztálytársai, néhányan rajongtak érte

alighanem olyan dolgokat mondott ki és tett meg, amikhez nekik nem volt bátorságuk

17

18


T/7.

–


9 .

É V F O L Y A M

16. oldal 15 PERC

Mit mond a hangszóró?

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Magyarázzuk el a diákoknak, mi lesz a feladat, és mi ennek a célja. • Kérjük meg őket, próbálják meg a szöveg és az irányító kérdések alapján minél részletesebben és pontosabban elképzelni a helyszínt és a szereplőt. • Olvassák el a részletet többször – legalább kétszer-háromszor. • Irányítsuk képzeletüket: tegyünk fel lehetőleg az érzékelés széles skálájára vonatkozó, részletező utasításokkal, kérdéseket. • Hagyjunk időt arra, hogy eljussanak belső képeik felidézéséig, árnyalásáig, megfigyeléséig. • Ezután párokban beszéljék meg felidézett képeiket, és rögzítsék azokat néhány szóval vagy vázlatos rajzzal a tanulói füzetben. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : belső képek alkotása személyes élményekre, tapasztalatokra és képzelőerőre támaszkodva, személyes viszonyulás, olvasat kialakítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A b) feladatot adhatjuk házi feladatnak, de órán is elvégezhetjük internetkapcsolattal rendelkező számítógépek segítségével (+ papír, ceruza). Mivel sok diák nem szívesen rajzol embert, ami nem is könnyű feladat, a rajzos feladattal kapcsolatban hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy nem kell a kabinosnak is szerepelnie a képen, elég, ha a helyszínt megrajzolják. Házi feladatként adhatjuk egyes tanulóknak személyre szabottan – pl. rajzolni kedvelő tanulók, kreatívan írni tudó, szerető tanulók, fényképezésben, számítástechnikában ügyes, érdeklődő tanulók stb. M u n k a f o r m á k : frontális, egyéni és páros munka M ó d s z e r e k : irányított képalkotás

S O R S O K

É S


7. Mit mond a hangszóró? Örkény István író (1912–1979) viharos időket élt meg. Túlélte a második világháborút, melynek során családjának zsidó eredete miatt munkaszolgálatra küldték a Don-kanyarba, ahol is a nagy szovjet áttörés után 1943 elején hadifogságba esett. Három évet töltött hadifogolytáborban, a legnehezebb körülmények között. Hazatérte után sem mosolygott rá a szerencse. A Rákosi-rendszerben több támadás érte, majd 1956-os szerepléséért hallgatásra ítélték: 1958 és 1963 között nem adták ki műveit. Élete utolsó szakaszában lett igazán elismert író, előbb külföldön, majd itthon is. Visszaemlékezése szerint éppen ekkor, tehát viszonylag későn, az 1960as években találta meg igazán saját írói hangját. Ekkor alkotott művei közül újdonságnak számítottak azok a rövid kis történetek, amelyeket egyperces novelláknak nevezett el. Az egypercesekre jellemző, hogy rendkívül tömören, már-már jelzésszerűen vázolnak fel élethelyzeteket, embereket. Jelzéseik azonban sokatmondóak, az olvasó rengeteget megérthet belőlük. Örkény Egyperces novellák című kötetében található a Mit mond a hangszóró? című írás. Ez az egyperces egy olyan alakot állít elénk, akiről sokat nem tudunk, de sokat megtudhatunk vagy inkább megsejthetünk. Ebből a szempontból nagyon fontos minden apró mozzanat, amelyet az elbeszélő lefest életéből – a szereplőt, még inkább sorsát, helyzetét egyaránt jellemzi a környezet, ahol megpillantjuk és a külseje, az a néhány apróság, amit megtudunk róla. Az egyperces bevezetőjében az elbeszélő így mutatja be a helyszínt és a főszereplőt: A szekrényes öltözőnek mind a négy fala, a padlótól a mennyezetig csupa szekrény. Mind ugyanarra a kulcsra nyílnak. A kulccsal a kabinos jön-megy; bezár, ha valaki úszóruhára vetkezett, kinyit, ha öltözni kíván. Harmincöt éve jön s megy e szekrények előtt, behunyt szemmel is megtalálja akármelyiket.

19

20


–


9 .

É V F O L Y A M

a) Olvasd el többször, kétszer-háromszor is a részletet, és élénken, részletesen képzeld magad elé a helyszínt és a szereplőt! Elképzelésedet írd le néhány szóval! Figyelj oda a következőkre: • • • • • • • • • • • • • • • • •

Milyen méretű, mekkora az öltöző? Milyen anyagból készült a padló burkolata? Milyen színű? Milyen színű a mennyezet és a fal? Milyen anyagból készültek az öltözőszekrények? Milyen alakúak, méretűek és milyen színűek? Milyen berendezési tárgyak vannak még az öltözőben? Milyen állapotban van az öltöző? Milyen régi a berendezés? Milyen érzés lehet megfogni az ajtókat, az egyes tárgyakat? Mi van egy öltözőszekrény belsejében? Milyen szagot érzel az öltözőben? Milyen termetű ember lehet a kabinos? Milyen ruhát visel? Milyen életkorú? Milyen a mozgása, mi jellemzi a mozdulatait? Milyen a hangja, a beszédmódja? Milyen a hajszíne, bőre? El tudsz-e képzelni valamilyen jellegzetes arcformát a kabinosnak?

b) Keress vagy készíts a részlethez illusztrációt! Készíthetsz rajzot, montázst, képregényt, kereshetsz képet, filmrészletet, de készíthetsz részletező leírást is. A rajzon, képen stb. a kabinosnak nem kell feltétlenül szerepelnie; elég, ha a helyszínt, a légkört mutatod be vele. Feljegyzések, ötletek, gondolatok:

T/8.

18. oldal 15 PERC

Vélemények, kérdések, válaszok

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • • • •

Alkossunk vegyes képességű párokat. Ismertessük a feladatot, és olvassuk fel az egyperces novella egészét. A párok együtt oldják meg a feladatokat, beszéljék meg egymással a megoldásokat. Ha végeztek, beszéljük meg a megoldásokat. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegértés – lexika, vélemények és állítások különválasztása, nézőpontok, vélemények elkülönítése, a szövegben rejlő, ki nem mondott jelentések feltárása; empátia, kooperáció

S O R S O K

É S


C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka, frontális ismertető M ó d s z e r e k : lexikai feladat, jelölés 8. Vélemények, kérdések, válaszok Az egyperces folytatásában az elbeszélő szóba elegyedik a kabinossal, akiről megtudjuk többek között azt is, hogy Schuller úrnak hívják. A beszélgetés egy kicsit emlékeztet egy interjúra – a beszélő a munkájáról kérdezi, és Schuller úr szívesen válaszol neki, elmond egyet-mást tapasztalataiból, élményeiből, közli saját véleményét. Olvasd el az egyperces novellát, és válaszold meg a kérdéseket!

ÖRKÉNY ISTVÁN: MIT MOND A HANGSZÓRÓ? A szekrényes öltözőnek mind a négy fala, a padlótól a mennyezetig csupa szekrény. Mind ugyanarra a kulcsra nyílnak. A kulccsal a kabinos jön-megy; bezár, ha valaki úszóruhára vetkezett, kinyit, ha öltözni kíván. Harmincöt éve jön s megy e szekrények előtt, behunyt szemmel is megtalálja akármelyiket. Néha alig van vendég, akkor ül, pihen, s a hangszórókon közvetített rádióműsort hallgatja. Máskor váratlanul összeszaladnak az érkezők és a hazakészülők. Ezt ő úgy hívja: torlódás. Ilyenkor alig győzi a munkát. E torlódásokat leszámítva a kabinosság nem tartogat meglepetéseket a kabinosnak. Egyszerű, kényelmes, de azért nehéz munka ez. Az a nehéz munka, amihez nem okvetlenül kell embernek lennünk. – Szép kis torlódás volt itt az előbb – jegyzi meg. – Figyeltem magát, Schuller úr. Úgyszólván senkit se várakoztatott. – Ezt is ki lehet tapasztalni, kérem. Ámbár van itt néhány velem egyidős kabinos, aki ilyen rumliban elveszti a fejét. – Azt akarja mondani, hogy a tapasztalat nem minden? – Bizonyos esetekben nem. Szerintem a kabinossághoz némi rátermettség is kell. – Ezt maga jobban tudja, Schuller úr. – Sőt, kérem. Továbbmegyek. Még a rátermettség is kevés. Hogy az ember a legnagyobb torlódásban se veszítse el a fejét, ahhoz speciális adottságokra van szükség. – Milyen adottságokra céloz, Schuller úr? – Lélekjelenlét, öblös hang, erélyes, sőt, ha kell: erőszakos fellépés... Persze, ilyen méretű közbelépésre csak ritkán nyílik lehetőség. – Remélem, Schuller úrnak már nyílt rá lehetősége. – Összesen egyszer volt itt akkora torlódás, hogy ha nem én vagyok szolgálatban, akkor összetaposták volna egymást a vendégek. – Mikor történt ez? – Amikor a hangszórókon bemondták a hadüzenetet. Ráadásul gyönyörűen sütött a nap, és zsúfolásig volt az uszoda. Az öltöző ablakán besüt a nap. Ma is gyönyörű az idő, ma is zsúfolt az uszoda, ma is szól a hangszóró, mondja a híreket. Schuller úr az ablakhoz lép. Fülel. Kérdőn nézek rá. – Semmi – legyint. – Valahol Bengáliában.

21

22


–


9 .

É V F O L Y A M

a) Írd ki a szövegből azokat a szavakat, amelyek megfelelnek a következő meghatározásoknak! (1) Felfordulás, nyüzsgés, rendetlenség; a szövegben a „torlódással” összefüggésben említik: (2) Különleges, különös, nem mindennapi, egyes esetekre alkalmas, egyedi rendeltetésű (idegen szó): b) Húzd alá az egypercesben – egyenes vonallal azt a részletet, amelyben az elbeszélő a véleményét mondja ki Schuller úr munkájáról, – szaggatottal azokat, ahol Schuller úr mondja meg a véleményét ugyanarról! – Jelöld meg *-gal azokat a részleteket, szavakat, amelyekkel Schuller úr önmagát jellemzi – amikor olyan tulajdonságokról beszél, amelyeket őrá mint kabinosra lehet érteni! JELÖLÉS: —

Az elbeszélő véleménye Schuller úr munkájáról.

---

Schuller úr véleménye a munkájáról.

*

Részletek, melyekkel Schuller úr a rátermett kabinost (önmagát) jellemzi.

c) A befejezésben az elbeszélő nem mondja ki, mit kérdezne Schuller úrtól, ehelyett kérdően néz rá. Úgy látszik, Schuller úr így is érti, és válaszol a kérdésre. Válasza azonban hiányos, az olvasónak magának kell kiegészítenie, pontosítania. Mit gondolsz, mit kérdezett volna az elbeszélő, ha ki is mondja a kérdését? Egészítsd ki Schuller úr válaszát – mi az, ami „valahol Bengáliában” történik? d) A történetben Schuller úr látszólag vár valamire. Erre utal, hogy figyeli a rádióműsort, a hangszórót, és legyint, amikor az elbeszélő kérdésére válaszol. Szerinted mire vár Schuller úr? Miért lenne ez fontos, érdekes neki?

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: a) (1) rumli (2) speciális b) Egyszerű, kényelmes, de azért nehéz munka ez. Az a nehéz munka, amihez nem okvetlenül kell embernek lennünk.

S O R S O K

É S


Szerintem a kabinossághoz némi rátermettség is kell. Sőt, kérem. Továbbmegyek. Még a rátermettség is kevés. Hogy az ember a legnagyobb torlódásban se veszítse el a fejét, ahhoz speciális adottságokra van szükség. Lélekjelenlét, öblös hang, erélyes, sőt, ha kell: erőszakos fellépés...* c) Az elbeszélő kérdése lehet például: Mit mond a hangszóró?/És most?/Most is…? (Az elbeszélő kérdése lehet a cím; természetesen olyan felhanggal, hogy csak nem történt valami különleges, a hadüzenet – a szöveg összefüggésében nyilván a 2. világháborús hadüzenet – bemondásához mérhető, különleges esemény, katasztrófa?) Schuller úr válasza arra vonatkozhat, hogy történt, akár hadüzenet is lehet, háború kitörése, de nagyon messze, nem érinti őket, az uszoda közönségét, az országot. d) Schuller úr legyintése lemondást fejez ki. Neki az lenne elégtétel, ha olyasmi történne, ami nagy „torlódást” okoz, így bizonyíthatná rátermettségét, megcsillanthatná képességeit. Érdemes továbbfűzni a gondolatot abba az irányba, hogy kinek akar bizonyítani – nyilván egyszerre kifelé és magának is.

T/9.

20. oldal

30 PERC

Schuller úr

T e r v e z e t t i d ő : összesen 30 perc, ebből 15 perc egyéni fogalmazásra, majd a következő óra elején a fogalmazások megbeszélésére és vitára ismét 15 perc Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Az írás ebben az esetben gondolkodást, tanulást segítő eszköz. Cél, hogy az íráskészség olyan fokra fejlődjön, hogy a tanuló az írást eszközként tudja használni gondolatainak, érveinek, problémáinak, kérdéseinek lejegyzésekor. • A tanuló ez esetben azért ír, hogy megértse, tisztázza, rendezze gondolatait, hogy emlékezzék; röviden: gondolatokról és információkról elmélkedjék. • Az ilyen írás a gondolatok szabad áramlására összpontosít, és elősegíti a kritikai gondolkodás fejlődését. • A gondolkodás érdekében végzett írást nem osztályozzuk. • Fontos, hogy az író merjen kockázatot vállalni. Éreznie kell a tanulónak, hogy szabadon kifejezheti gondolatait, és ezt a többiek tiszteletben tartják. • A módszer alkalmazásának egyik fontos célja, hogy a tanulónak meg kell értenie, hogy a kérdésekre többnyire nem csak egyetlen helyes válasz adható, hogy az ő gondolatai vagy a problémákra adott megoldásai épp olyan fontosak, mint bárki másé. • És megfordítva: mindenki más gondolatai éppoly fontosak és érdekesek lehetnek, mint a sajátjai.

23

24


–


9 .

É V F O L Y A M

• Az ilyen légkör kialakítása érdekében olyan helyzeteket kell teremtenünk, amelyekben a tanulók nyitott kérdéseket tesznek fel, és amelyekben a tanár és a tanulók egyaránt keresik a válaszokat és a megoldásokat. • A diákok egyénileg dolgozzanak. • Ismertessük a feladatot. • Jelezzük, hogy az írásokat be fogjuk szedni, de nem osztályozzuk – alapvetően saját maguknak írnak, bátran fogalmazzák meg véleményüket. (Nem árt, ha már korábban jelezzük, hogy ilyen feladatot fognak kapni; ezt készíti elő a két megelőző feladat.) • Az óra végén a fogalmazásokat szedjük össze mindenkitől. • A következő óra elején folytassuk a kérdés megbeszélését a fogalmazások felolvasásával és megvitatásával. • A kritikai gondolkodást elősegítő írás után a tanulóknak visszajelzést kell kapniuk gondolataikra, és jó, ha minél több lehetőséget kapnak, hogy megvitathassák olvasmányélményeiket vagy a tanulmányok kiváltotta élményeket! • Amikor a tanulók ezekről a reakcióikról írnak, jólesik nekik, ha gondolataikat megbeszélhetik tanulótársaikkal. • Az óra elején adjunk lehetőséget a házi feladatot elvégző tanulóknak munkájuk bemutatására. A munkákat szóban értékeljük, méltassuk, esetleg jeggyel jutalmazzuk. Ezután reflektáljunk a tanulók előző órai írásaira. • Emeljünk ki és esetleg bocsássunk vitára egyes érdekes, tartalmas megállapításokat, illetve olyanokat, amelyek egymással szembeállíthatóak. • Ha az írásokban kialakul két vagy több markáns álláspont, a már ismert „sarkok” módszerrel, esetleg a „körforgó” alkalmazásával késztessük a diákokat álláspontjuk tisztázására, megfogalmazására. • Amennyiben a diákok írásaiból nem vehetők ki tisztán álláspontok, illetve nem körvonalazódnak markáns, egymással szembeállítható nézetek, indíthatunk vitát azzal, hogy magunk fogalmazunk meg ilyeneket. • A „sarkok” és a „körfogó” alkalmazása esetén meg kell növelnünk a feladatra szánt időt. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : önálló véleményalkotás, kritikai gondolkodás, a megszerezett ismeretek rendezése, összefüggések feltárása, érvelés, vitakészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, tanári összefoglalás, frontális vita M ó d s z e r e k : írás saját magunknak; tanári reflektálás, vita (sarkok, körforgó) 9. Schuller úr Írd le néhány mondatban a véleményed Schuller úrról! Mit gondolsz, sikeres, elégedett ember vagy sem? Milyen tulajdonságait találod rokonszenvesnek, melyeket ellenszenvesnek?

S O R S O K

T/10.

É S


21. oldal 15 PERC

Egy szúrós tekintetű fiatalember

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Ismertessük a feladatot a diákokkal (a szöveg kiegészítése, szövegfeldolgozás), és alkossunk 4-6 fős vegyes csoportokat. • Olvassuk és olvastassuk fel a részletet. • A csoportok beszéljék meg és dolgozzák ki a megoldásokat. • A megoldásokat közösen beszéljük meg és vezessük a táblán. Erre használhatunk kivetítőt, írásvetítőt, interaktív táblát is. • Törekedjünk arra, hogy a diákok egészítsék ki, szükség esetén javítsák megoldásaikat a tanulói füzetben. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : cselekmény nyomon követése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Vegyes, lehetőleg nagyjából hasonló összetételű csoportokat alkossunk. A részlet felolvasásába vonjunk be tanulókat. M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k : jóslás, feladatlap kitöltése 10. Egy szúrós tekintetű fiatalember Örkény nem csak mások viselkedését, életét figyelte éles szemmel és mutatta be sokszor csípős humorral. Szívesen nyilatkozott, mesélt önmagáról, fordulatos élete gyakran mulatságos (vagy általa mulatságosnak felfogott) eseményeiről, kalandjairól. Egyik ilyen kalandja volt, amikor első novelláját bevitte egy irodalmi folyóirat, a Szép Szó szerkesztőségébe, ahol egy akkor még ismeretlen fiatalember fogadta.

ÖRKÉNY ISTVÁN: EGY SZÚRÓS TEKINTETŰ FIATALEMBER Szúrós tekintetű, hosszúdad koponyájú, sűrű, tömött bajszú, karcsú-homorú orcájú, sovány fiatalember ült az íróasztalnál, egy papírokkal, könyvekkel és kéziratokkal zsúfolt, roppant szűkös és piszkos helyiségben, és megkérdezte, mi a kívánságom. Novellát hoztam, mondtam. A morc kifejezés eltűnt róla. „Jól tette – válaszolta. – Novella mindig nagyon kell. Jelentek már meg írásai?” Mondtam, hogy még nem jelentek meg írásaim, és ettől még barátságosabb arcot öltött, mintha különös érdeméül szolgálna valakinek, hogy nem jelentek meg írásai. De amikor olvasni kezdte a kéziratot, arca mind komorabbá, elutasítóbbá, szeme mind szúrósabbá vált, csoda, hogy át nem döfte a papírt. Balsejtelmek kezdtek gyötörni. – Jó novella – mondta a szúrós tekintetű. – Csak a címet változtasd meg, és utána írd át az egészet. Elállt a szavam. Már attól a gondolattól, hogy én egy mondaton, egy szórenden vagy egy vessző elhelyezésén változtassak, tiszta libabőr lett a hátam. [...] Fölkelt az íróasztaltól, körbejárta székemet, s mint egy kidobott lasszó lassított filmfelvétele, csavarta rám érvei pányvakötelét. Egy hosszú ceruzával, amely éppoly hegyesre volt faragva, mint az ő

25

26


–


9 .

É V F O L Y A M

szeme pillantása, szavanként nyűtte csepűvé a szövegemet, szétszabdalta gondolataimat, jelzőimet gombostűre tűzte, mint a döglött lepkét, egy-egy henyén odadobott ragasztékszót kaján mosolygással kicsúfolt, és némelyik nem eléggé találó, de szerény és szemérmes jelzőmet anyaszült pucérra vetkőztette, hogy az szégyenében sikoltozva rohant le a lépcsőn, s ment egyenesen a közeli Dunának. Azt hiszem, ebben a pillanatban sejtettem meg, mit jelent magyarul írni, s biztosan tudom, hogy ekkor született meg az a máig eleven, s máig sem teljesült dacos elhatározásom, hogy úgy, vagy majdnem úgy, mint ő, megtanuljak magyarul beszélni. Amikor már miszlikké verve s a szégyentől égve ültem az agyoncenzúrázott kézirat fölött, egyszerre csak azon kaptam magam, hogy dühöm is vele ment nagy önbizalmammal, és szeretem immár ezt a szúrós tekintetű fiatalembert. Ő pedig elmosolyodott, s azzal az adakozni vágyó nagylelkűséggel, ahogy egy hadvezér adja vissza legyőzött ellenfelének aranymarkolatú kardját, megkérdezte: – Van pénzed? Lemehetnénk a Rózsabokorba. – Van pénzem – mondtam. – Kár – mosolygott csalódottan. – Meg akartalak hívni egy körözöttre. Forrás: Azt meséld el, Pista (Összeállította: Mácsai Pál és Bereményi Géza) a) A történetből kihagytunk egy részt (ezt [...]-tal jelöltük). Egészítsétek ki a történetet! Mi történhetett a két részlet között? Mit gondoltok, mit válaszolhatott (volna) az ifjú író a fiatalembernek? Természetesen nem azt kell kitalálni, ki mit mondott vagy tett valójában, hanem azt, hogy mi lehetett mondandójuk, tetteik lényege. Mi adott támpontot a szövegből a kiegészítéshez? SZERINTEM EZ TÖRTÉNT:

A KÖVETKEZŐ SZÖVEGRÉSZ TÁMASZTJA ALÁ FELTÉTELEZÉSEMET:

b) Jelöljétek meg (pl. függőleges vonallal a lap szélén) azt a részletet a szövegben, amely az elbeszélő későbbi értékelését, véleményét tartalmazza a történtekről, az eseményről! c) A történet végén a „szúrós tekintetű fiatalember” csalódottan mosolygott. Mit gondoltok, miért? d) Mit gondoltok: kudarcként élte-e meg az elbeszélő a történteket? Miért? e) Van-e ötletetek: ki lehetett a Szép Szó szerkesztőségében ülő fiatalember?

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: a)

A visszaemlékezésből kihagyott rész így hangzik:

„A novellának Forradalom volt a címe, és arról szólt, hogy egy tébolyda zárt osztályáról kitörnek az ápoltak, elözönlik a várost, és magukhoz ragadják a hatalmat Budapesten. – Ez a nácikról szól? – kérdezte a szúrós tekintetű. – Róluk – mondtam. – Akkor nem lehet a címe Forradalom, mert csak egy forradalom lehetséges, a szocialista forradalom. Írjuk helyette azt, hogy Lázadás.

S O R S O K

É S


– Ne írjuk azt, hogy Lázadás – vetettem ellene. – Aki elolvassa a novellát, tudni fogja, miről van szó, aki csak a címet, s a novellát nem, annak úgyis mindegy...” A diákok természetesen nem találhatják ki, miről vitatkoztak, pontosan miben mondott ellent az író a szerkesztőnek. Fontos, hogy felfigyeljenek a vitára, hogy a szerkesztő érvelt. SZERINTEM EZ TÖRTÉNT:

A SZÖVEGBŐL ALÁTÁMASZTJA A FELTÉTELEZÉST:

A novella írója ellentmondott a szerkesztőnek („szúrós szeműnek”), megpróbálta megvédeni az írását.

• „Már attól a gondolattól, hogy én egy mondaton, egy szórenden vagy egy vessző elhelyezésén változtassak, tiszta libabőr lett a hátam.” • „…mint egy kidobott lasszó lassított filmfelvétele, csavarta rám érvei pányvakötelét”

b) Azt hiszem, ebben a pillanatban sejtettem meg, mit jelent magyarul írni, s biztosan tudom, hogy ekkor született meg az a máig eleven, s máig sem teljesült dacos elhatározásom, hogy úgy, vagy majdnem úgy, mint ő, megtanuljak magyarul beszélni. c) Szerette volna nagyvonalúságát bizonyítani; nyilván ő is megkedvelte a másik fiatalembert, szeretett volna egy kicsit még jobban imponálni neki. (Amit a diákok nem tudhatnak, bár tanulmányaik nyomán sejthetnek: József Attilának nagyon ritkán volt pénze, valószínűleg egy kicsit elrontotta a diadalérzését – jó érzését –, hogy másnak természetes, ha van pénze.) d) Visszatekintve már nem éli meg kudarcnak, erre utal, amikor azt mondja: „Amikor már miszlikké verve s a szégyentől égve ültem az agyoncenzúrázott kézirat fölött, egyszerre csak azon kaptam magam, hogy dühöm is vele ment nagy önbizalmammal, és szeretem immár ezt a szúrós tekintetű fiatalembert.” Nem a kudarc a fontos, hanem az, hogy talált valakit, akivel szót tudott érteni, és a választott pályán „mestere” és barátja, példaképe lehetett. Erre utal az utólagos vélemény is (l. a kiemelt részletet, 2. pont). e) József Attila

27

28


T/11.

–


9 .

É V F O L Y A M

23. oldal 30 PERC

Hangzó versszöveg

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Kapcsoljuk a feladatot az előzőhöz: mégpedig úgy, hogy nem a munkafüzetben dolgozunk, hanem egy verset a mozaikokból kell összeállítaniuk a diákoknak. • Alkossunk az osztály létszámától függően 4-6 fős csoportokat. • A csoportoknak adjuk ki a verset soronként felszabdalva. • Kérjük meg a tanulókat, hogy próbálják összeállítani a szöveget. (Természetesen anélkül, hogy a tanulói füzetet használnák.) • A csoportokkal olvastassuk fel az általuk összeállított szövegeket. • Hívjuk fel a figyelmüket a nyilvánvaló hibákra, következetlenségekre, illetve kérdezzünk rá, mi adott támpontot a sorok elrendezéséhez. • Általában igyekezzünk rámutatni a grammatikai viszonyok és a páros rímek szerepére. • Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy nem az eredeti szöveg kitalálása a feladat, hanem egy értelmes, grammatikailag–stilisztikailag–poétikailag egyaránt logikus szöveg előállítása. • A „helyes” megoldást (azaz a vers tényleges szövegét) még ne ismertessük a tanulókkal – meg fogják hallgatni a feladat második részében. • Ekkor hasonlítsuk össze a belső zenei elvárásainkat egy klasszikus előadással. A verset mindenki hallgassa meg. • Ezt követően a csoportok helyett alkossunk párokat. Hallgassuk meg ismét a verset, szükség esetén többször is, miközben a párok dolgoznak. • A megoldásokat megbeszéljük, a vers újbóli meghallgatása közben ellenőrizhetjük. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : verses szöveg befogadása, grammatikai–stilisztikai–poétikai viszonyok figyelemmel követése, a rím összefüggéseket teremtő szerepének felismerése, a szövegfonetikai eszközök felismerése, használatának tudatosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, közös vershallgatás, páros munka, frontális ellenőrzés M ó d s z e r e k : összekevert verssorok; vershallgatás; jelölés E s z k ö z ö k : a soronként felszabdalt vers, verssor-kártyák; kazetta vagy CD 11. Hangzó versszöveg József Attila nemcsak prózai önéletrajzában, de több versében is visszatekintett életére, összegezte életútját. Ezek közül az egyik vers az elsőre talán meglepő Kész a leltár címet kapta. (A leltár szót ugyanis nem az életút összegzésével, hanem a számunkra gyakran közömbös tárgyak számbavételével kapcsolatban szoktuk használni.) Egy vers előadása, a versmondás önmagban is jelenti a vers értelmezését, az értelmezésen alapul az előadásmód. A nyelv eszközeivel a versmondó saját érzéseit, gondolatait, értelmezését is beleviszi a szövegbe.

S O R S O K

É S


Hallgassátok meg a verset Latinovits Zoltán előadásában! Jelöljétek meg az alábbiak szerint azokat a helyeket, ahol az előadó szünetet tart, ahová hangsúlyt tesz, ahol gyorsítja a tempót, ahol lassít, lassan mondja a szöveget; ahol nagyobb hangerővel és ahol halkabban mondja a szöveget! 

szünet

*

hangsúly, nyomaték

–

lassú tempó

+

gyors tempó

<

nagyobb hangerő

>

kisebb hangerő

JÓZSEF ATTILA: KÉSZ A LELTÁR Magamban bíztam eleitől fogva – ha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek. Semmiképp se többe, mint az állatnak, mely elhull örökre. Ha féltem is, a helyemet megálltam – születtem, elvegyültem és kiváltam. Meg is fizettem, kinek ahogy mérte, ki ingyen adott, azt szerettem érte. Asszony ha játszott velem hitegetve: hittem igazán – hadd teljen a kedve! Sikáltam hajót, rántottam az ampát. Okos urak közt játszottam a bambát. Árultam forgót, kenyeret és könyvet, ujságot, verset – mikor mi volt könnyebb. Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen, de ágyban végzem, néha ezt remélem. Akárhogyan lesz, immár kész a leltár. Éltem – és ebbe más is belehalt már. (1936) SZÓMAGYARÁZAT: AMPA: vödör. A hajósok így nevezték a vödröt; József Attila dolgozott hajón is, erre utal a kifejezés.

29

30


–


9 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: Ha túlságosan nehéz feladatnak bizonyul a verssorok elrendezése, segíthetünk a csoportoknak azzal, hogy a sorokból sorpárokat állítunk össze úgy, hogy az egymást követő, nem rímelő sorok kerüljenek egymás után. Pl.: ha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek. Semmiképp se többe, mint az állatnak, mely elhull örökre. Ha féltem is, a helyemet megálltam – születtem, elvegyültem és kiváltam. Meg is fizettem, kinek ahogy mérte, (Így természetesen az első és az utolsó sor magában marad.)

T/12.

24. oldal 10 PERC

Gondolatok és történések

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Olvastassuk el a diákokkal többször is a verset, majd jelöljék be a szöveg mellett a részleteket, amelyeket ki tudnak tölteni történettel. • Ezt követően egyénileg dolgozzanak: írjanak olyan háttér-történeteket, amelyek a vers egy-egy utalásának alapjául szolgálhattak. • Végül hallgassunk meg a vers sok részletéhez egy-egy történetet. Ki e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : információk kiemelése, történet alkotása megadott részletek alapján C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k : történet alkotása 12. Gondolatok és történések A versben megjelennek az életút eseményei, képzelt vagy valós történései és a költő hozzájuk társított gondolatai, benyomásai. Jelöld meg azokat a részeket, sorokat – melléjük húzott függőleges vonallal –, amelyekhez tudnál kötni valamilyen történést! Vázolj fel és mesélj el röviden egy ilyen történetet!

S O R S O K

T/13.

É S


25. oldal 10 PERC

Gondolatok, érzések, reflexiók

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulók egyénileg dolgozzanak. • Az írásokat vagy egy részüket szedjük össze, hogy a következő órán reflektálhassunk rájuk. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : benyomások, asszociációk megragadása, önálló vélemény formálása irodalmi művek nyomán C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k : írás magunknak

13. Gondolatok, érzések, reflexiók Egy-egy vers a különböző olvasókra, hallgatókra különféle benyomást tesz, különféle gondolatokat ébreszt bennük. • Írd le, milyen benyomást tett rád a vers, milyen gondolatokat ébresztett benned! Vagy: • Fogalmazd meg, milyen kérdéseket ébresztett benned a vers! • Mit kérdeznél meg magától a költőtől, ha lehetne, vagy tanárodtól? Vagy: • Milyen gondolatokat ébreszt benned a vers záró sora („Éltem – és ebbe más is belehalt már”)? Írd le röviden!

T/14.

26. oldal 15 PERC

Kulturális utalások és a képzelőerő

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja annak megmutatása, hogy egy szöveg akkor él igazán, ha az olvasó egy szövegnek mind a kulturális utalásait, mind érzéki-képi hiányait ki tudja tölteni. • Emellett a feladat képes azt is megmutatni, hogy ezek egymásra épülnek: a tudás sem lehet meg képzelet, a képzelet sem lehet meg tudás nélkül. • Olvassuk és olvastassuk fel többször, legalább kétszer-háromszor az egypercest: egyszer egészben, másszor szereposztással. • Bátorítsuk a tanulókat, hogy a jelenetet képzeletükkel tegyék teljessé. • Hagyjunk időt arra, hogy eljussanak belső képeik felidézéséig, árnyalásáig, megfigyeléséig. Ezután egyénileg vagy párokban beszéljék meg felidézett képeiket, és rögzítsék azokat néhány szóval. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : belső képek alkotása személyes élményekre, tapasztalatokra és képzelőerőre támaszkodva, személyes viszonyulás, olvasat kialakítása

31

32


–


9 .

É V F O L Y A M

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni és páros munka kombinálása M ó d s z e r e k : irányított képalkotás 14. Kulturális utalások és a képzelőerő Örkény István egyik leghíresebb egypercesének, az In memoriam dr. K. H. G. címűnek a megfejtéséhez sok előismeret kell. Ennek az egypercesnek két szereplője van mindössze, a helyzetet, a körülményeket is csak néhány szóval idézi fel az elbeszélő. Bizonyos dolgokat már előre tudni kell ahhoz, hogy megértsük. • Hölderlin, Schiller, Rilke jelentős német költők voltak; amikor dr. K. H. G. őket emlegeti a német őrnek, az olyan, mintha egy magyar embernek Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi vagy József Attila nevét emlegetnénk. • A Hyperion című mű Hölderlin egyik legjelentősebb alkotása. • Az első, német nyelvű mondat (Hölderlin ist ihnen unbekannt?) szó szerint ezt jelenti: „Ön nem ismeri Hölderlint?” A kérdés nagyon választékosan, igényesen van megfogalmazva, s a mondatban németül a csodálkozás árnyalata is kifejeződik: „Lehetséges, hogy Ön tényleg nem ismeri Hölderlint?” • A német őr és a magyar rab párbeszéde egyértelműen felidézi a második világháborút, a munkaszolgálatot vagy a koncentrációs táborokat. • Dr. K. H. G. alakjának ihletője valós személy lehetett: a monogram K. Havas Géza (1905–1945) baloldali gondolkodó, író, kritikus nevét rejti, aki koncentrációs táborban vesztette életét a világháború alatt.

ÖRKÉNY ISTVÁN: IN MEMORIAM DR. K. H. G. – Hölderlin ist ihnen unbekannt? – kérdezte dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta. – Ki volt az? – kérdezte a német őr. – Aki a Hyperion-t írta – magyarázta dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. – A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine? – Kik ezek? – kérdezte az őr. – Költők – mondta dr. K. H. G. – Schiller nevét sem ismeri? – De ismerem – mondta a német őr. – És Rilkét? – Őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t. Mást már nem árul el a rövid novella, mégis el tudjuk képzelni a jelenetet. Mozgasd meg a fantáziádat! Képzeld magad elé a jelenetet! Olvasd el öbbször, akár kétszer-háromszor is a részletet, és képzeld magad elé a helyszínt, a szereplőket! Írd le néhány szóval, hogyan képzeled el a részleteket!

S O R S O K

É S


Például: • Milyen évszak van? • Milyen az időjárás? • Hol vannak? Milyen tereptárgyak, építmények láthatók? • Milyen nyelven folyik a beszélgetés? • Milyen ruhát visel az őr? • Milyen fegyverei vannak? • Milyen a termete? • Milyen a hangja? • Milyen az arca, a haja, az arckifejezése? • Milyen ruhát visel dr. K. H. G.? • Milyen a termete? • Melyek a jellegzetes mozdulatai? • Milyen a hangja? • Milyen színű a haja, milyen az arca, az arckifejezése?

MEGOLDÁSOK: Örkény István így írt írómódszere kialakulásáról: „Meguntam, hogy leírjak egy emberi arcot, egy ruházatot, egy tájat, egy szobát. Rájöttem, hogy már mindenki látott arcot, ruhát, tájat, szobát. S hiába írom le pontosan azt a szobát, ami előttem van, úgyis mindenki csak azt a szobát látja, ami őbenne az első eszmélésétől kezdve kialakult szobaélmény. Rájöttem tehát, hogy létezik egy teljesen hiábavaló írói erőfeszítés: a leírás. S aztán rájöttem, hogy a kitalált cselekmény is fölösleges, mert ahelyett, hogy az írás lényegét: a drámát, az összeütközést erősítené, lerontja. Kezdtem lefaragni az öncélú cselekményből. Az Egyperces novellák abból születtek, hogy egyszerűen lusta voltam hosszabbakat írni. De ez spekulatív lustaság volt, állt mögötte valami: annak a tagadása, amivel már nem értettem egyet.”

T/15.

28. oldal 15 PERC

Máskor, másutt

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Először mutassunk példát arra, hogyan lehet átírni a történetet. Például: – Horatiust ismeri? – kérdezte a görög rab a római legionáriustól, miközben a gályán az evezőt húzta. • Ezt követően keressük meg, melyik a novella bevezető kérdése (az első sor), majd azonosítsuk a befejezést (a két utolsó sor). • Alkossunk az osztály létszámától függően 4-6 fős csoportokat. (Hatnál több csoport ne legyen lehetőleg.) • Minden csoport kezdje meg az egyperces átírását, és írjon le egy-két nyitó mondatot, amelyből szerintük kiderül, hol, mikor, kik között játszódik a történet. • Ezután minden csoport adja tovább eggyel, mondjuk balra, a papírt, melyen dolgozott. • A kapott céduláról olvassák el a nyitó mondatokat, és folytassák a történetet.

33

34


–


9 .

É V F O L Y A M

• Újabb tíz perc elteltével ismét adják tovább a papírt, s egy harmadik csoportnak már a befejezést kell megírnia. • Ha végeztek, olvassuk fel és beszéljük meg az átiratokat. Mutassunk rá, ha valamelyik kimondottan jól sikerült vagy ha sántít valahol. Kérdezzük meg a szövegeket elkezdő csoportokat, milyen helyzetre gondoltak, megfelel-e ennek a folytatás. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : elvonatkoztatás, kreatív írás, történelmi asszociációk előhívása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Ügyeljünk arra, hogy minden csoportban különböző diákok legyenek, például: • • • •

kreatív gondolkodású, ötletekben gazdag, írni szerető, de olvasni nem feltétlenül szerető, hangosan szívesen és jól olvasó, olvasási nehézségekkel küszködő diákok. M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k : közös írás E s z k ö z ö k : papírlapok 15. Máskor, másutt A német őr és dr. K. H. G. történetéről azt mondhatjuk, hogy példázatszerű, általános érvényű, azaz máskor, másutt is lejátszódhatott volna. Írd át a történetet! Tedd át egy más helyszínre, korba, helyzetbe úgy, hogy a lényeg – a két ember viszonya és a végkifejlet – ne változzon!

T/16.

29. oldal 45 PERC

Egy tolltartó története

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Először hangosan olvassuk föl a novellát. • Mivel nehéz a mű, jó, ha többször is elhangzik. • Lehetőségek: vagy az első óra végén a tanár olvassa föl, adja házi feladatnak a hangos olvasást, majd a második óra körbeolvasással kezdődjön; vagy először ő olvassa föl, utána dolgozzanak a csoportok, majd a csoportmunka frontális ellenőrzése előtt olvassák föl a diákok hangosan, körbeolvasással. • Először hallgassuk meg a diákok reflexióit a műről, majd a beszélgetést félbeszakítva ígérjük meg, hogy a részletes elemzés után még lesz módjuk összerakni, végiggondolni, megvitatni az értelmezéseket. • Alkossunk heterogén csoportokat, és adjuk föl az A)–F) feladatokat a különböző csoportoknak. • Tízpercnyi csoportmunka után beszéljük meg a megoldásokat, és a diákok rögzítsék a munkafüzetben a jó megoldásokat.

S O R S O K

É S


K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : hangos olvasás; az elbeszélő személyének, az elbeszélés idejének, a történet és az elbeszélés ideje egymáshoz való viszonyának, a témának és a témaváltásoknak az azonosítása; a szövegből a szójelentés megállapítása; a főszereplő motivációjának vizsgálata C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – heterogén csoportokban végzett csoportmunkával M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k : hangos olvasás, körbeolvasás, feladatok megoldása, jó megoldások önálló rögzítése 16. Egy tolltartó története Olvassátok el az alábbi novellát, majd oldjátok meg a hozzá tartozó feladatokat!

TÓTH KRISZTINA: A TOLLTARTÓ Az indigókék iskolaköpenyek és indigókékbe csomagolt füzetek és könyvek korában voltam gyerek. A hatalmas iskolaépületet mindig betöltötte az ebédlőből felszivárgó főzelékszag, ami elkeveredett a tornaterem pállott gyerektest- és tornacipőgumi-szagával. A földszinti visszhangos, neonfényes hodály egyébként óriási mérete ellenére se tudta kiszolgálni az ide járó több száz diákot: ha egyszerre több osztálynak volt testnevelésórája, az egyik csapat mindig lépcsőzött. Az épület jobb oldalán libasorban futva felmentünk a másodikra, majd a széles és hosszú összekötő folyosón átszaladtunk a hátsó lépcsőhöz, és a baloldalon ismét le. Aztán újra. Hatszor, hétszer, nyolcszor, kilencszer, amíg a dupla tornaóra véget nem ért, amíg az egykedvűen futó szürke műkőlépcső fokai csípős izzadtságtól elhomályosuló szemük előtt össze nem futottak egyetlen végtelen mozgólépcsővé. A köröket az újra és újra feltűnő minták és kopások jelezték, hat, hét, nyolc, kilenc, hatodszorra látom a hasadékot, hetedszer jön a levált sarkú fok, nyolcadszor a kutyafej, kilencedszer a bölcsőforma kiöblösödés. A felső emeleten a hátsó lépcső előtt megtorpanva mindenki pihenhetett pár másodpercet, sípolva fújtattak még a legjobb futók is, a tizedik körnél pedig már senki se simogatta meg Nógrádi Sándor bronzfejének kifényesedett búbját, ami egyébként olyannyira kézre esett a fordulóban. A végén felsorakoztunk az udvaron, osztály vigyázz. Kivörösödött combok, szederjesre pirult arcok, lecsúszott zoknik. A lányok az oldalukat fogták, a fiúk káromkodtak, a Gulyás a betonra köpött. Igazodj, egy vonalba sorolódott a cipők gumiorra a két nagy gesztenyefa között. Egészségetekre. Pihenj, oszolj. A jobb oldali, ebédlő felé eső fa gyökerei felnyomták a burkolatot, a repedésekben megtelepedett pár szál fű, szünetben azzal piszkálgattam a hangyákat. Itt esett el tavaly a Rudas. Fogóztunk, rohangáltunk a méteres törzs körül, aztán én átfutottam a túlsó oldalra, ahol a magas téglafal fölött a szomszéd bérház gangjára lehetett látni. Rudas Roland kibukkant a fa mögül, ruháját gyerekkezek próbálták elérni, de ő meglódult, és hirtelen kanyarral irányt akart váltani, amikor egyensúlyát vesztve végigvágódott a földön. Rögtön felállt, hátranézett, és közben mintha nevetett volna, szétnyílt a szája, de aztán messziről is látható volt, ahogy hirtelen elönti az arcát a vér. Döbbenten bámultam, egyre többen gyűltek köré, papír zsebkendőt nyújtottak neki, ő meg a száját fogva hajlongott: úgy figyeltem a zsibongó jelenetet, mint valami lassított némafilmet, amelynek valami véletlen folytán az összes szereplőjét ismerem. A letört fog helyére később egy nagy, sárgás, gyerekfogaihoz egyáltalán nem illő korona került. Amikor huszonöt évvel később felnőttként összetalálkoztam vele, fürkészve kerestem az arcában a gyerekkorunkból ismerős disszonanciát, hiányzott az aránytalan és fénytelen fog, ami a balesettől kezdve hozzátartozott a mosolyához.

35

36


–


9 .

É V F O L Y A M

Ki lökte el a Rudast? kérdezte Vera néni. Hirtelen elcsöndesedtünk, húsz megszeppent gyerek bámult egymásra, hogy akkor most mi lesz. Rudas fölemelte vértől és könnytől maszatos arcát, végignézett rajtunk, tűnődött, ide-oda ugrált a tekintete, mint máskor a két szemközti kőfal között pattogó bőrfoci. Álltunk körben, a tekintet még mindig bizonytalanul hintázott a fejek felett, aztán megállapodott rajtam. Hosszú, kitartott pillanat volt, farkasszemet néztünk az üres levegőn át, és közben nem éreztem semmit, hacsak azt nem, hogy vannak történetek és közben van sors, s hogy ennek a bizonyos sorsnak olykor semmi köze sincs magukhoz a történetekhez, hogy a sorsnak saját történetei vannak és saját ideje, s hogy ez az idő megállt, csak a szívem dobog erősen, már nem a futástól, nem, inkább attól a valamitől, amit az előbb sorsnak neveztem, de amit akkor még sehogyan, inkább csak afféle sejtelem volt, megérzés, amely nem engedte se lesütni, se elkapni a szemem az alatt az órákig tartó pillanat alatt. Aztán a fehér gyerekkar váratlanul a levegőbe emelkedett és a kéz rám mutatott. A nevemet hallottam, azt a nevet, amire általában fel kellett állnom a padból, ki kellett lépnem, és a névhez tartozó test hangján meg kellett szólalnom: jelen. Ez hát a jelen, ez a valószínűtlenül tág udvar a gesztenyefákkal és a levegőn át rám mutató kézzel, a név pedig immár örökre és megváltoztathatatlanul azt a személyt fogja jelölni, aki a Rudas Rolandot fellökte, aki hallgatott makacsul és egyre csak a szétfutó gyökereket nézte, mert sose tudta elképzelni, amit biológiaórán tanultak, hogy a felszín alatt a fáknak ugyanakkora gyökerük van, mint maga a korona. Sose tudta elképzeli ezt a tükörvilágot, hogy a kártyalapok szimmetriája szerint hogyan terül szét a föld alatti ágbogas televény, a férgektől és hemzsegő lárvákkal teli túlvilági árnyéklomb. A névhez tartozó test később is hallgatott, a tanári kérdésekre megátalkodott csönddel és rezzenéstelen, üres tekintettel válaszolt, a nevét pedig olyan rendetlenül és feledékenyen kezdte viselni, mint a kardigánt és tornazsákot, amelyeket minduntalan ottfelejtett valahol. Szereplője lett annak az iskolaudvaron látott fura filmnek, amelyet az Én látott, amelyben Ő bűnösnek találtatott, s amelyet immár nekem, a névnek kellett folytatnom az egyformán indigókék napok során át. Énekórán a hozzám tartozó nevet énekelni kellett. Röhejesnek és megalázónak találtam, semmi hangom nem volt, de elénekeltem, ha szólítottak. Márpedig szólítottak, a Szilágyi után én következtem. A padon egyvonalban feküdt egymáson az Ötfokú zene és a Háromszázharminchárom olvasógyakorlat. Ma énekkari próba lesz, jelentette be Laci bácsi, mind a három osztály itt marad. Lemegyünk a tornaterembe. A holmiját mindenki odafent hagyta, bezsúfolódtunk odalent az ugrózsámolyok és összetekert gumiszőnyegek közé. Hangoskodtunk, vártunk, voltak, akik elkezdtek a bordásfalra mászni, valahonnan előkerült egy medicinlabda is. Készülnünk kellett az év végi műsorra, a kerületi iskolák közül minket ért az a megtiszteltetés, hogy műsort adhattunk a Vörös Csillag moziban a kitüntetések kiosztása előtt. Osztály, vigyázz. Sorakozó. Itt nem lehet próbálni, mégiscsak visszamegyünk a fönti terembe, majd behozunk a többi osztályból székeket. Leültem fönt az egyik hátsó padba. Tömeg volt, negyedóra is beletelt, amíg mindenki becsoszogott a székével és helyet talált. Feri bácsi a nyitott ajtó előtt sustorgott, mellette állt Magdi néni, a másik énektanár, meg a Janák Kinga a céből. Valamiért nem jöttek be. A Kingát mindenki ismerte, az apukája híres ember volt, politikus. Sokszor eljött az iskolánkba, az igazgató nénivel együtt koszorúztak, a Kingának pedig csupa olyan holmija volt, ami nálunk az ában is csak keveseknek. Volt például kijelzős karórája, illatos radírja, színes műanyag füzetborítói, amiket az apukája hozott külföldről. És volt mágneses tolltartója, ami nálunk csak a Mártának. A mágneses tolltartó híre egyébként előbb ért el hozzánk, mint maga a tolltartó, és én valamiért azt képzeltem, hogy az ilyen tolltartóba mágnessel kell berakni a ceruzákat. De nem: a mágneses tolltartó egy műanyag dobozka volt, aminek a fedelét kis mágnessel lehetett rögzíteni. Belül apró fakkok voltak, külön a tollnak, külön a ceruzának és a radírnak. A fényes műanyagon felül egy kép volt, a Mártién egy sárga kacsa, a Janák Kingáén pedig Walt Disney Hófehérkéje a törpékkel. Ez lehetetlenül szép volt, elképzelhetetlenül, pazarul elegáns.

S O R S O K

É S


És ahogyan szünetben elpakolta a cuccait: amikor az ő termükbe mentünk, egy hanyag mozdulattal betette a tollat és rákattintotta a tolltartóra a fedelet, mint a nagyon elegáns felnőtt nők, akik végtelen bájjal helyezik napszemüvegüket vissza a kis piros műbőrtokba. Rózsaszín papírzsebkendő-tartója is volt, mindig abból vette elő a papírzsepit, és persze szőlőzsírja, amivel szünetben zsebtükörben rúzsozta a száját. Mért nem jönnek már. Feri bácsi benézett, az arca komoly volt. Aztán bejöttek libasorban, a Kinga a két tanár között, kezében a táskája. Megálltak elöl, végignéztek a három osztályon, a vigyázz után pedig állva kellett maradnunk. Hogy nagyon komoly dolog történt. Ami mindnyájunkat érint, sajnos. Hogy szomorú dolog ez, de közösen kell megbeszélnünk, hiszen ez a három ötödikes osztály volt csak itt, amikor levonultunk a tornaterembe. A Janák Kingának ugyanis eltűnt a tolltartója. Ellopták. Na, a próbának annyi. Ültünk némán a teremben, Feri bácsi végeláthatatlan ritmusban járt fel-alá, és közben magyarázott. A bűnös itt ül közöttünk. Ha bevallja, amit tett, számíthat a többiek megértésére és bocsánatára. Mindnyájunknak vannak gyenge pillanatai, de kellő önfegyelemmel, önkritikával és a közösségbe vetett bizalommal ezek a kísértések legyőzhetők. Mindnyájan hibázhatunk, a gyöngeség önmagában még nem megbocsáthatatlan, ha azonban további hazugsággal tetézzük a becstelenséget, örökre eljátszhatjuk pajtásaink és tanáraink bizalmát. Hogy ő lehetőséget adhatna a bűnösnek, hogy miután hazamegyünk, a tanári asztalra tegye vissza a tolltartót, de éppen azt a lehetőséget szeretné felkínálni a tolvajnak, hogy a közösségtől nyerjen bűnbocsánatot és mindnyájunk előtt gyakoroljon önkritikát. Addig innen haza nem megyünk, mondta Feri bácsi, amíg a tolltartó meg nem kerül. Az énekkari próba elmaradt, ültünk a csukott ablakok mögött. Egy pisszenést ne halljak. Melyik volt az. Nekem van időm, én már ebédeltem. Közben elmúlt egy óra, az ebédlőben ott álltak a műanyagkancsók és a hűlő leves, mi pedig hátra tett kézzel ültünk a teremben, és közben kétszer is kicsöngettek. Helyes, mondta Feri bácsi, ha ezt akarjátok, ám legyen. Ha valaki tudja, hogy ki a bűnös és fedezi, az maga is bűnt követ el, és méltó a közösség megvetésére. Én ráérek. Ma egyébként mákos tészta volt, biztosan nem szeretitek. A hatodikosok kint vannak az udvaron, ti is lemehetnétek focizni, ha végre észre térnétek. Ne firkálgass, mert letöröm a kezed. Töltőceruza? Na ezt most szépen elteszem, majd bizonyítványosztás után visszakapod. Nos, van valakinek ötlete? A Janák Kinga hátul ült, ő is meg volt szeppenve, láthatólag bánta már az egész tolltartóügyet. A teremben fülledt volt a levegő, izzadtunk, egyre többen kéredzkedtek ki pisilni, Feri bácsi az órájával mérte, hogy két perc alatt visszaér-e az illető. Táncoltak a csillogó porszemek a levegőben, nézegettem a kezemet, a firkákat a padon, a keresztszemes hímzést a függönyön, a sápadtan futó, kevés levelű pletykát a foltos cserépben. Dőlt be a májusi forró fény az ablakokon, a túloldali udvar zsongása és az utca zaja összekeveredett a fejfájdítóan hosszú benti csenddel, elviselhetetlen volt a kovácsoltvas virágtartó, a lemezjátszóállvány, a fekete tábla, elviselhetetlenek voltak a padlón a linóleum félméterenként ismétlődő zöld, amorf figurái, elviselhetetlen volt a jelen, a jövő, a múlt, elénekelt nevem a füzetek vignettáján, elviselhetetlen volt a levegőtlen émelygés, a zacskóba fülledt tízóraik és a verejtéktől átitatott nejlonköpenyek szaga, a nyolcvan gyerek lélegzetétől súlyos, krétaporos, meleg levegő. Utoljára kérdezem, mondta Feri bácsi, és az órájára pillantott. Nem tudtam, hány óra lehet, de azt valahogy megsejtettem, hogy az idő megállt, hogy soha többé nem lehet visszaforgatni a perceket, hogy valami titokzatos erő az örök jelen terébe zárt bennünket, és ha mindez nem is fogalmazódott meg akkor ilyen világosan egyre elnehezülő fejemben, annyit azért megsejtettem, hogy a hozzám tartozó név erő, amely véget vethetne ennek a kimerevített pillanatnak, hogy az események nagyobb láncolatában elvész a személy jelentősége, hogy aki bűnös,

37

38


–


9 .

É V F O L Y A M

az bűnösnek született, cselekedeteit tekintve szabad hát, mert bármit tesz is, a történetek térképén mindig egyazon úton halad úgyis. Hogy akár én is lehettem volna, ki tudja. Hogy talán valamikor, egy másik történetben, én voltam az. Hosszú pillanatnak tűnt, ahogy felállt a hozzám tartozó idegen test a padban, megvárta, amíg minden szem rászegeződik, majd idegen hangomon kimondta, hogy végre véget érjen a levegőtlen jelen, és hazamehessünk: Én voltam az. (2005) SZÓMAGYARÁZATOK: NÓGRÁDI SÁNDOR: A kommunista mozgalom harcosa. PLETYKA: cserépben nevelt növényfajta VIGNETTA: címke A) Ki mondja a szövegben kiemelt (aláhúzott) bekezdés mondatait? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

mondat: mondat: mondat: mondat: mondat: mondat: mondat:

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: A) 1. mondat: az elbeszélő–főszereplő 2. mondat: Feri bácsi, az igazgató 3. mondat: Feri bácsi, az igazgató 4. mondat: Feri bácsi, az igazgató 5. mondat: az elbeszélő–főszereplő 6. mondat: az elbeszélő–főszereplő 7. mondat: Feri bácsi, az igazgató A megbeszélés során hívjuk föl a figyelmet a személyváltás jelöletlenségére. B) Mikor játszódhat a történet? Miből gondoljátok? B) Az 1960-as, 1980-as évek ideje. Például: – az indigókék iskolaköpenyek és füzetek, – Nógrádi Sándor szobra, – fontos pártemberek gyerekeit említi, – ritka a mágneses tolltartó, – de már van Walt Disney-figura Magyarországon, – Feri bácsi szónoklatában a közösségre való hivatkozás stb.

S O R S O K

É S


C) a) Mit jelentenek vagy jelenthetnek az alábbi szavak? Ha nem ismeritek valamelyiknek a jelentését, találjátok ki a szövegkörnyezetből, mi lehet! Ha csak találgattok, magyarázzátok meg, miből jöttetek rá a szó jelentésére! disszonancia – gang – szőlőzsír – töltőceruza – amorf – b) Miről szól a következő mondat összes kifejezése? Foglaljátok össze nagyon röviden: mit nem tudott elképzelni a beszélő? „Sose tudta elképzelni ezt a tükörvilágot, hogy a kártyalapok szimmetriája szerint hogyan terül szét a föld alatti ágbogas televény, a férgektől és hemzsegő lárvákkal teli túlvilági árnyéklomb.” C) a) disszonancia: ellentmondás, hamis hangzás gang: függőfolyosó, körfolyosó szőlőzsír: ajakápoláshoz használatos zsír töltőceruza: önálló grafitbetéttel tölthető ceruza (pl. Verzatil stb.) amorf: alaktalan, szabálytalan alakú b) A gyökerekről – a föld alatti teljes lombkorona képe a tükrözés képével válik teljes világgá. D) a) Ki az elbeszélő? b) A történethez képest mikor meséli el a történetet az elbeszélő? D. a) Az elbeszélő résztvevő, maga is kisdiák, ötödik osztályos. b) Az elbeszélés ideje: visszaemlékezés, az események után jóval később – sok értelmező részlet van a novellában. E) Mi a téma az első bekezdés első öt mondatában? 1. mondat: 2. mondat: 3. mondat:

39

40


–


9 .

É V F O L Y A M

4. mondat: 5. mondat: E. 1. mondat: a korszak 2. mondat: az iskolaépület 3. mondat: a tornaterem és a tornaóra 4. mondat: a lépcsőzés 5. mondat: a lépcsőzés – folytatás A megbeszélés során hívjuk föl a figyelmet a témaváltás jelöletlenségére és arra, hogyan halad előre az elbeszélés a témaváltásokon keresztül. F) Miért vallja be az elbeszélő a tolltartó ellopását? a) Mert ő lopta el. b) Mert már haza akart menni, és azt gondolta, ha bárki bevallja, akkor elengedik őket. c) Mert már haza akart menni, és azt gondolta, hogy őróla biztosan elhiszik, hogy ő volt. Indokoljátok, miért választottatok így! F. c) Indoklásképpen érdemes a főszereplő motivációját megfigyelni – elsősorban arra felfigyelni, hogy a két történet párhuzamban áll egymással. A Rudast fellökő gyerek már megbélyegzett – róla mindenki elhiszi, hogy a tolltartót is ő lophatta el, sőt, saját maga is elhiszi magáról, hogy képes ilyenre.

T/17.

34. oldal 30 PERC

A novella értelmezése

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A csoportmunka során megígértük a diákoknak, hogy a novellát értelmezni fogjuk. Most ezt végezzük el két lépésben. • Először minden diák egyedül dolgozzon a munkafüzetében, és a csoportmunka, valamint az eddigi megbeszélések figyelembevételével írja meg a maga értelmezését, illetve indokolja meg, miért ebben a munkafüzeti fejezetben található ez az elbeszélés. • Ezt követően olvastassunk föl négy-öt, lehetőleg, várhatóan különböző és markáns véleményt, majd frontálisan beszélgetve értelmezzük együtt a novellát. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : elemekből értelmezés összerakása; jelentésszintű kapcsolat megtalálása, illetve teremtése művek között C é l c s o p o r t - d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : egyéni értelmező szöveg alkotása; beszélgetés

S O R S O K

É S


17. A novella értelmezése a) Miről szól véleményed szerint a novella? Mi a legfontosabb tartalma, üzenete, mi a lényege? b) Véleményed szerint hogyan illeszkedik a munkafüzet jelen fejezetéhez, amely a Sikerek és kudarcok címet viseli?

REFLEK TÁL ÁS Novellák, novellahősök, sikerek, életutak T/18.

35. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A kilépőkártya módszert használjuk. • Mivel a diákok már ismerik a módszert, csupán röviden ismertessük. • Fogalmazzák meg legfontosabb reflexiójukat a modul tartalmával kapcsolatban; nemcsak a modul tartalmára, hanem saját gondolkodásuk és tudásuk fejlődésére is reflektáljanak. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : saját tudás nyomon követése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya 18. Novellák, novellahősök, sikerek, életutak Az előző néhány órában több novellát, verset és visszaemlékezést is elolvastunk. Fogalmazd meg kilépőkártyádon, mik voltak a legfontosabb tanulságok számodra!

41

2. LEHETŐSÉGEK ÉS DÖNTÉSEK – BILLY ELLIOT R ÁHANGOLÓDÁS Mindenki a saját sorsának kovácsa? T/1.

37. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A beszélgetés célja, hogy felébressze az érdeklődést a következő órákon megbeszélendő film iránt; hogy személyesen érdekeltté tegye a diákokat a főhős sorsa iránt; hogy elgondolkodtassa a tanulókat a tudatos sorsalakítás felelősségéről. • Tegyünk föl kérdéseket, amelyek bevezethetik a filmről való beszélgetést: • Ki látta a filmet? • Ki hallott már róla? • Ki ismer olyan filmet, amelyben gyerek a főhős? K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : személyes filmélmények felidézése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k : beszélgetés 1. Mindenki a saját sorsának kovácsa? Egy réges-régi latin mondás szerint mindenki a maga sorsának kovácsa – vagyis mindenki maga alakíthatja az életét. Ez persze korántsem ilyen egyszerű – nem jelenti azt, hogy minden úgy történne, ahogyan szeretnénk vagy akarjuk. Életünket, döntéseinket nagyon sok tőlünk független, rajtunk kívül álló tényező formálja, befolyásolja. Mégis, nagyon sok igazság van abban is, hogy mindenki tehet a sorsáért, önmagáért. Végső soron mégiscsak döntéseket kell hoznunk, a döntések felelősségét pedig vállalnunk kell. Ez bizony hatalmas felelősség. Sokszor nagyon nehéz az életünket meghatározó döntéseket meghozni, és még nehezebb ezeket a döntéseket végrehajtani, terveinket, álmainkat megvalósítani. Különösen nehéz ez akkor, ha elhatározásunkat, elképzeléseinket a közvetlen környezetünk értetlenül, elutasítóan fogadja. Stephen Daldry angol rendező Billy Elliot című filmje egy kisfiúról szól, aki táncolni szeretne. Pontosabban: táncos szeretne lenni. Ő a film fő- és címszereplője, Billy Elliot. Ahhoz, hogy igazi, „profi” táncos lehessen, el kell szakadnia a környezetétől, el kell fogadtatnia családjával azt a gondolatot, hogy másként szeretne élni, mint ők. Ez pedig nem egyszerű feladat egy gyerek számára.

L E H E T Ő S É G E K

A FILM ALAPVETŐ ADATAI: CÍM:

Billy Elliot

EREDETI CÍM:

Billy Elliot

MŰFAJ:

dráma

ORSZÁG:

francia–angol

GYÁRTÁSI ÉV:

2000

HOSSZ:

110 perc

SZEREPLŐ(K): BILLY ELLIOT:

Jamie Bell

MRS. WILKINSON:

Julie Walters

JACKIE ELLIOT:

Gary Lewis

TONY ELLIOT:

Jamie Draven

NAGYMAMA:

Jean Heywood

MICHAEL CAFFREY:

Stuart Wells

É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

43

44


–


9 .

É V F O L Y A M

STÁB: RENDEZŐ:

Stephen Daldry

FORGATÓKÖNYVÍRÓ:

Lee Hall

OPERATŐR:

Brian Tufano

GYÁRTÓ:

Working Title Films/ Arts Council of England/ Tiger Aspect/Studio Canal/BBC/WT2 Productions

ZENESZERZŐ:

Stephen Warbeck

JELENTÉSTEREMTÉS Filmelőzetes T/2.

38. oldal 25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Alkossunk párokat úgy, hogy lehetőleg két eltérő érdeklődésű, illetve egy nehezebben, lassabban és egy könnyebben olvasó tanuló kerüljön egymás mellé. • A párok együtt olvassák el mindhárom ismertetőt. • Kérjük meg őket, hogy magukban olvassanak, és a gyorsabban, jobban olvasók várják meg, illetve segítsék, pl. halk, csak neki szóló felolvasással a nehezebben, lassabban olvasó társukat. • Ezután párokban jelöljék be a szövegeket. • A feladatot beszéljük meg úgy, hogy kérjünk fel egyes tanulókat megoldásaik egy-egy részének ismertetésére, és ezeket beszéljük is meg. • Fontos, hogy tudatosítsuk, nem kell teljes mértékben megegyezni a megoldásoknak, de a legfontosabb információkat mindenképpen azonosítsuk! (Ezekre szükség lesz majd az a) feladat megoldásához.) • Nyilvánvalóan zavart okozhat, hogy bizonyos információs elemek más-más megvilágításban és megfogalmazásban szerepelnek a szövegekben (pl. Természetesen otthon erről egy szót sem szól – hogy titkon besurranhasson). Törekedjünk arra, hogy ezek mellett az eltérések mellett nyilvánvalóak legyenek az azonosságok. • Másrészt zavaró lehet, hogy bizonyos információk – különösen több ismertető összefüggésében! – az olvasó számára implicit módon is megjelenhetnek az egyes szövegekben. • Az ilyen esetekben lehetőleg a szövegben ténylegesen megjelenő információkat vegyük figyelembe az összehasonlításnál. • A megbeszélés után a párok végezzék el az a)–c) feladatokat. Ezeknek a megoldásait a már ismertetett módon beszéljük meg.


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : néma olvasás – információk gyűjtése és rendezése, azonos témájú és műfajú szövegek információtartalmának összevetése, időbeli, ok-okozati viszonyok nyomon követése és rekonstruálása, cselekmény nyomon követése és vázlatos leképezése, hiány felfedezése és szerepének értelmezése a szövegben Célcsoport –

d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

M u n k a f o r m á k : páros munka; olvasásban erősebb és gyengébb diák párban M ó d s z e r e k : jelölés (insert), vázlatkészítés 2. Filmelőzetes Ha egy filmet elkezdenek játszani a mozikban, ha kiadják videokazettán vagy DVD-n, általában készítenek róla rövid ismertetőket is. Az ismertető vagy filmelőzetes célja az, hogy felhívja a közönség figyelmét a filmre, segítsen eligazodni, válogatni a filmek között a nézőknek. Persze az előzetesek szerzői csak annyit árulnak el a filmről, amennyi a tájékozódáshoz, a kedvcsináláshoz feltétlenül szükséges. A többi legyen meglepetés! Ha túlságosan sokat elmondanak, könnyen megeshet, hogy éppen a szándékukkal ellenkező hatást érnek el: ha az ismertető lelövi a filmben levő összes poént, akár el is veheti az emberek kedvét attól, hogy ezek után még megnézzék (megvegyék) a filmet. Egy-egy filmhez természetesen több ismertető is készülhet. A különböző ismertetők nem egészen ugyanúgy közelítik meg a témát, mást-mást ragadhatnak ki a filmből, de persze sok hasonlóság is kell, hogy legyen bennük. Olvasd el és hasonlítsd össze a Billy Elliot című filmről szóló három alábbi ismertetőt! Jelöld meg az ismertetőkben azokat a szövegrészeket, információkat, amelyek mindhárom, azokat, amelyek két, és azokat, amelyek csak az egyik ismertetőben szerepelnek, az alábbiak szerint: • • •

Szövegrész, információ, amely mind a három előzetesben szerepel: Szövegrész, információ, amely két előzetesben szerepel: -----------Szövegrész, információ, amely csak az egyik előzetesben szerepel:

I. ISMERTETŐ Az észak-angliai Durham régi bányászváros. A férfiak többségének a bánya ad munkát – a kemény, kíméletlen, férfias életmód minden családra rányomja bélyegét. A kis, törékeny Billy Elliot is bokszolni tanul – legalábbis addig, amíg egy napon kényszerűségből nem költözik egy terembe a helyi bokszcsapat a balettcsoporttal. Billy szögre akasztja kesztyűit, és lelkesen beáll a balettosok közé. Természetesen otthon erről egy szót sem szól – éppen sztrájkoló apja és bátyja, akik a helyi bányában dolgoznak, nem néznék jó szemmel, hogy a kis Billy fehérnépeknek való táncot művel a kemény bokszmeccsek helyett. Csak Billy balett-tanárnője támogatja a kisfiút, mert látja rajta, hogy különleges tehetség. Szerinte érdemes lenne megpróbálnia a felvételit a londoni balettintézetbe… Forrás: http://www.netpiac.hu

45

46


–


9 .

É V F O L Y A M

Jegyzetek: • A központozáson és a szöveg írásmódján a könnyebb áttekinthetőség érdekében módosítottunk. • Durham a filmben szereplő megye. A városkát, ahol Billyék laknak, Everingtonnak hívják.

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: I. Az észak-angliai Durham régi bányászváros. A férfiak többségének a bánya ad munkát – a kemény, kíméletlen férfias életmód minden családra rányomja bélyegét. A kis, törékeny Billy Elliot is bokszolni tanul – legalábbis addig, amíg egy napon kényszerűségből nem költözik egy terembe a helyi bokszcsapat a balettcsoporttal. Billy szögre akasztja kesztyűit, és lelkesen beáll a balettosok közé. Természetesen otthon erről egy szót sem szól – éppen sztrájkoló apja és bátyja, akik a helyi bányában dolgoznak, nem néznék jó szemmel, hogy a kis Billy fehérnépeknek való táncot művel a kemény bokszmeccsek helyett. Csak Billy balett-tanárnője támogatja a kisfiút, mert látja rajta, hogy különleges tehetség. Szerinte érdemes lenne megpróbálnia a felvételit a londoni balettintézetbe... Forrás: http://www.netpiac.hu

II. ISMERTETŐ Amikor a 11 éves Billy a bokszedzésen megpillantja a terem másik sarkában folyó balettórát, a mozdulatok varázsa többé nem engedi szabadon képzeletét. Hamar balettcipőre váltja bokszkesztyűit, hogy titkon besurranhasson Mrs. Wilkinson óráira, aki jó szemmel felismeri Billy tehetségét. Eközben Billy apja és bátyja, Tony – akik mindketten részt vesznek a bányászsztrájkban – csak nagy nehézségek árán tudnak kenyeret tenni a család asztalára. Keserűségük gátja akkor szakad át, amikor rájönnek, hogy a bokszedzésekre szánt pénzt Billy kevésbé férfias elfoglaltságra pazarolja. Mrs. Wilkinson megkísérli elmagyarázni Billy apjának, mily nagy ajándékot kapott fia az élettől – ám nem jár sikerrel. Később az édesapa véletlenül szemtanúja lesz Billy produkciójának, és fia teljesítményének láttán földbe gyökerezik a lába. Beleegyezik, hogy Billy esélyt kapjon a londoni balettiskola felvételijén. Bányásztársainak segítségével apa és fia útra kelhetnek, hogy a fővárosban próbáljanak szerencsét… Forrás: http://www.tvfilm.hu


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: II. Amikor a 11 éves Billy a bokszedzésen megpillantja a terem másik sarkában folyó balettórát, a mozdulatok varázsa többé nem engedi szabadon képzeletét. Hamar balettcipőre váltja bokszkesztyűit, hogy titkon besurranhasson Mrs. Wilkinson óráira, aki jó szemmel felismeri Billy tehetségét. Eközben Billy apja és bátyja, Tony – akik mindketten részt vesznek a bányászsztrájkban – csak nagy nehézségek árán tudnak kenyeret tenni a család asztalára. Keserűségük gátja akkor szakad át, amikor rájönnek, hogy a bokszedzésekre szánt pénzt Billy kevésbé férfias elfoglaltságra pazarolja. Mrs. Wilkinson megkísérli elmagyarázni Billy apjának, mily nagy ajándékot kapott fia az élettől – ám nem jár sikerrel. Később az édesapa véletlenül szemtanúja lesz Billy produkciójának, és fia teljesítményének láttán földbe gyökerezik a lába. Beleegyezik, hogy Billy esélyt kapjon a londoni balettiskola felvételijén. Bányásztársainak segítségével apa és fia útra kelhetnek, hogy a fővárosban próbáljanak szerencsét… Forrás: http://www.tvfilm.hu

III. ISMERTETŐ Amikor a 11 éves Billy a bokszedzésen megpillantja a terem másik sarkában folyó balettórát, a mozdulatok varázsa többet nem engedi szabadon képzeletét. Hamar balettcipőre váltja bokszkesztyűit, hogy titkon besurranhasson Mrs. Wilkinson óráira, aki jó szemmel felismeri Billy tehetségét. Eközben Billy apja és bátyja, Tony, akik mindketten részt vesznek a bányászsztrájkban, csak nagy nehézségek árán tudnak kenyeret tenni a család asztalára. Keserűségük gátja akkor szakad át, amikor rájönnek, hogy a bokszedzésekre szánt pénzt Billy kevésbé férfias elfoglaltságra pazarolja. Mrs. Wilkinson azonban rábeszéli Billyt, hogy – ingyen – magánórákon taníthassa, és felvételire küldi a balettiskolába. Az intenzív felkészülés mindkettejüket alaposan próbára teszi, és amikor eljön a nagy nap, Billy – Tony összetűzése miatt a rendőrséggel – elszalasztja a felvételit. Mrs. Wilkinson a maga kezébe akarja venni a dolgok irányítását, megkísérli elmagyarázni Billy apjának, milyen nagy esélyt szalaszt el a fia, de a dühöngő Tony – Billyt is megalázva – elzavarja a tanárnőt. Billy a meg nem értettség feletti elkeseredését egy táncban beszéli el Michaelnek – produkciójának véletlenül édesapja is szemtanúja lesz, akinek a földbe gyökerezik a lába fia teljesítményének láttán. Beleegyezik, hogy Billy még egy esélyt kapjon a londoni felvételin. Bányásztársainak segítségével apa és fia útra kelhetnek, hogy a fővárosban próbáljanak szerencsét… A filmet 2001-ben három Oscar-díjra jelölték (legjobb rendezés, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb női mellékszereplő). Forrás: http://index.hu/kultur/cinematrix

47

48


–


9 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: III. Amikor a 11 éves Billy a bokszedzésen megpillantja a terem másik sarkában folyó balettórát, a mozdulatok varázsa többé nem engedi szabadon képzeletét. Hamar balettcipőre váltja bokszkesztyűit, hogy titkon besurranhasson Mrs. Wilkinson óráira, aki jó szemmel felismeri Billy tehetségét. Eközben Billy apja és bátyja, Tony, akik mindketten részt vesznek a bányászsztrájkban, csak nagy nehézségek árán tudnak kenyeret tenni a család asztalára. Keserűségük gátja akkor szakad át, amikor rájönnek, hogy a bokszedzésekre szánt pénzt Billy kevésbé férfias elfoglaltságra pazarolja. Mrs. Wilkinson azonban rábeszéli Billyt, hogy – ingyen – magánórákon taníthassa, és felvételire küldi a balettiskolába. Az intenzív felkészülés mindkettejüket alaposan próbára teszi, és amikor eljön a nagy nap, Billy – Tony összetűzése miatt a rendőrséggel – elszalasztja a felvételit. Mrs. Wilkinson a maga kezébe akarja venni a dolgok irányítását, megkísérli elmagyarázni Billy apjának, milyen nagy esélyt szalaszt el a fia, de a dühöngő Tony – Billyt is megalázva – elzavarja a tanárnőt. Billy a meg nem értettség feletti elkeseredését egy táncban beszéli el Michaelnek – produkciójának véletlenül édesapja is szemtanúja lesz, akinek a földbe gyökerezik a lába fia teljesítményének láttán. Beleegyezik, hogy Billy még egy esélyt kapjon a londoni felvételin. Bányásztársainak segítségével apa és fia útra kelhetnek, hogy a fővárosban próbáljanak szerencsét... A filmet 2001-ben három Oscar-díjra jelölték (legjobb rendezés, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb női mellékszereplő). Forrás: http://index.hu/kultur/cinematrix a) Az ismertetők alapján gyűjtsd össze, melyek lehetnek a legfontosabb mozzanatok a filmben! Állíts össze ezek alapján rövid cselekményvázlatot a filmről! b) Mi az a mozzanat, amit mindhárom filmismertető a homályban hagy? c) Mely ismertetők származhatnak azonos forrásból, végső soron akár ugyanannak a szerzőnek a tollából? Mi szól emellett?

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: a) • • • • • • • • • •

Billy Eliot családja egy bányászvárosban él. Apja és bátyja bányász, akik részt vesznek a sztrájkban. Billy bokszolni tanul, de a balett sokkal jobban érdekli. Boksz helyett balettórákra jár titokban. Billy édesapja felfedezi ezt, és eltiltja Billyt a balettól. A balett-tanárnő (Mrs. Wilkins) azonban felfedezte tehetségét és elszántságát. Azt ajánlja, felvételizzen a londoni balettintézetbe, és fel is készíti a felvételire titokban, „magánórákon”. Billy önhibáján kívül elmulasztja a felvételit. Édesapja véletlenül szemtanúja lesz Billy egy produkciójának. Ennek hatására beleegyezik, hogy Billy tegyen próbát még egyszer a londoni felvételin.


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

b)

Egyik sem mondja el, mi a történet vége, sikerül-e Billynek a felvételi, és hogyan alakul a sorsa.

c)

A II. és a III. Ez a két szöveg ugyanazokkal a fordulatokkal él, ugyanazokat a kifejezéseket használja, több helyen szó szerint megegyezik a kettő.

T/3.

41. oldal 10 PERC

Bevezetés

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Mondjuk el a tanulóknak, mit fogunk csinálni. • Nézzük meg közösen a jelenetet, az egész osztállyal/csoporttal, akár többször is (1. rész, 00.00.39–00.02.30). • Kérjük meg a tanulókat, hogy figyeljenek oda rá, és szabadon fogalmazzák meg benyomásaikat, az olvasottak és a látottak nyomán támadt gondolataikat. • A tanulói füzetben megadott kérdéseket használják gondolatindítónak, de nem fontos ezekre közvetlenül választ adniuk. • A fogalmazások és megfigyelések kérdésfelvetését az órai munka, a csoport érdeklődésének tükrében irányíthatjuk valamelyest még inkább az olvasottak, látottak személyesebb tartalmára (reflektálás). Például: o Hogyan látod Billyt? o Tényleg nem helyes, ha valaki táncolni akar? o Te mit tennél Billy helyében? o A saját életedben kerültél-e hasonló döntési helyzetbe? K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a mozgókép formanyelvének, kódjának értelmezése – képi információk értelmezése, a benyomások tudatosítása, reflektálás előzetes ismeretek talaján, képi és szöveges információk összekapcsolása, egy jelenet elhelyezése a film narratív struktúrájában C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k : írás önmagunknak E s z k ö z ö k : DVD-lejátszó (notebook, kivetítő, hanggal) 3. Bevezetés A film azzal indul, hogy Billy feltesz egy lemezt, és ugrál – táncol? – a zenére (1. rész, 00.00.39– 00.02.30). Nézzétek meg a jelenetet! Mit jelent eszerint a mozgás, a tánc Billy számára? Miért ezzel a jelenettel kezdődik a film? Mit árul el a jelenet a címszereplőről?

49

50


T/4.

–


9 .

É V F O L Y A M

41. oldal 20 PERC

Állókép és mozgókép – a környezet

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Bontsuk az osztályt/csoportot két nagyjából egyenlő létszámú részre úgy, hogy lehetőleg mindkét félben páros számú tanuló legyen. A feladat megoldásának egyik szakaszában a tanulóknak párokban kell majd dolgozniuk. • Az egyik csoport kapja feladatul az a), a másik a b) feladatot. • Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy a c) feladat megoldását az osztály mindkét felétől elvárjuk; ezzel kapcsolatban a benyomásaikat már a filmrészletek és a képek megnézése, feldolgozása folyamán jegyezzék fel maguknak, illetve ezt a témát akár „menet közben” is beszéljék meg társaikkal. • Az a csoport, amelyik az a) feladatot kapta, páros munkával kezdje meg a képes feladat megoldását. • Eközben a másik csoport nézze meg a jelenetet (jelenet: 1. rész, 2.30–4.00), majd alkosson párokat, és kezdje meg a feladat megoldását. • Kb. 4-5 perc múlva az első csoport (amelyik a képes feladattal kezdte a munkát) együtt nézze meg a jelenetet, és újra párokra bomolva kezdje meg az ehhez kapcsolódó feladat megoldását (9. rész, 0.52.07–0.54.10; b) feladat). • Újabb 4-5 perc elteltével kérjük meg a tanulókat (a párokat), hogy kezdjenek hozzá a c) feladat megoldásához. • Ezt követően beszéljük meg a feladatok megoldását. • A megoldások ismertetése során igyekezzünk megszólítani/megszólaltatni minél több párost, a felszínre hozni minél több véleményt. • Törekedjünk arra, hogy a tanulók minél többet lejegyezzenek a megoldásokból (függetlenül attól, melyik feladatsoron dolgoztak), és a c) feladathoz kapcsolódó jelöléseket (is) végezze el mindenki. • A megbeszélés során nézzük meg újra a jeleneteket is, hogy a másik feladatsoron dolgozó tanulók is lássák. a) részfeladat

Páros munka – állóképek

A jelenet megnézése – együtt (DVD)

Megbeszélés, páros munka

b) részfeladat

A jelenet megnézése – együtt (DVD)

Páros munka – állóképek

Megbeszélés, páros munka

Ismertető, közös megbeszélés (mindkét feladat, mindenki együtt; DVD)

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : képi információk gyűjtése, értelmezése, képi és szöveges információk összekapcsolása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportos megfigyelés, páros munka, frontális ismertető M ó d s z e r e k : álló- és mozgóképek feldolgozása, összehasonlítása E s z k ö z ö k : DVD-lejátszó; képek a munkafüzetben


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

4. Állókép és mozgókép – a környezet Az irodalmi művek és a filmek egy részében a környezet, ahol a cselekmény játszódik, nem csupán helyszín. Ezekben az alkotásokban maga a környezet is a történet, az ábrázolás része – sokat elárul a szereplők életéről, mindennapjairól. A befogadó (az olvasó vagy a néző) a környezet (ruházat, tárgyak, lakás, lakóhely stb.) alapján képet alkothat a szereplők gondolkodásmódjáról, családi, anyagi stb. viszonyairól, melyek befolyásolják, olykor meghatározzák a szereplők gondolatvilágát. A műben megjelenített környezet gyakran tükrözi a szereplők érzéseit, gondolatait is. (Erre láthattál már példát Kosztolányi Dezső Vörös Ökör-novellájában, a tanterem leírásakor.) A filmekben a környezetet természetesen nem egy elbeszélő írja le, hanem képként, a filmkockákon jelenik meg, gyakran csak a szereplők „mögött”, a háttérben. a) A városrész Először nézd meg a képeket, és jegyezd le első benyomásaidat! Milyennek látod első pillantásra a várost, ahol Billyék laknak?

51

52


–


9 .

É V F O L Y A M

Másodszor: A film egyik részletében Billy bátyja, Tony a rendőrök elől menekülve végigfut a Billyék lakását körülvevő utcákon, a környező házak között, sőt, néhány lakáson is (9. rész, 0.52.07–0.54.10). Nézd meg a jelenetet! Milyen képet adnak a városrészről – a házak állapotáról, méretéről, elrendezéséről stb.? Mennyiben módosítja vagy erősíti meg a jelenet a képek alapján kialakult benyomásodat?


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

53

54


–


9 .

É V F O L Y A M

Jelöld meg [ ] zárójellel az ismertetőkben azokat a mondatokat, részleteket, amelyekhez szerinted a városka képei és a jelenet kapcsolhatók! Jelöld meg *-gal a cselekményvázlatodban is azt a pontot vagy azokat a pontokat, amelyhez/amelyekhez a jelenet és a képek kapcsolhatók! b) A lakás Először: A film cselekménye (a főcímek után) Billyék lakásában kezdődik (1. rész, 2.30–4.00). Nézzétek meg a jelenetet! Milyen benyomást kelt a lakásról, Billyék életkörülményeiről, életmódjáról?


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

Másodszor: Vizsgáld meg alaposan a filmből kivágott képeket! Milyen további információkkal szolgálnak Billyék lakásáról, életkörülményeiről? Mennyiben igazolják a részlet alapján keletkezett benyomásaidat?

E L L I O T

55

56


–


9 .

É V F O L Y A M


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

Jelöld meg { } zárójellel az ismertetőkben azokat a mondatokat, részleteket, amelyekhez szerinted a városka képei és a jelenet kapcsolhatók! Jelöld meg | jellel (mellé húzott vonallal) a cselekményvázlatodban is azt a pontot vagy azokat a pontokat, amelyhez/amelyekhez a jelenet és a képek kapcsolhatók! c) A mozgókép és az állókép nem egyformán hat a nézőre. Az állóképeket több időnk van szemügyre venni, módszeresen megvizsgálhatunk rajtuk minden apróságot. Persze a mozgóképet is megállíthatjuk, megnézhetjük többször, és megvizsgálhatjuk alaposan a részleteit. Mégis, másként hat, amikor megy – a mozgás, a cselekmény más részleteket emel ki belőle. Volt-e olyan részlet, mozzanat, amelyre a filmrészletben nem figyeltél fel, az állóképen viszont igen? Volt-e olyasmi, ami az állóképben nem tűnt fel, de a mozgóképen igen?

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: A film gondolatmenete szerint Billyék szerény körülmények között, a bányászváros proletárnegyedében élnek, az „alsó” társadalmi osztályhoz tartoznak. A film ezt tudatosan, intelligensen nem játssza túl, a környezetet a nyugat-európai életszínvonalnak, realitásnak megfelelően jeleníti meg. A szereplőket körülvevő tárgyi világra nem a szűkösség, hanem a szedett-vedettség, a kopottság a jellemző, a szereplők ruházata sem a közép-európai szegénységre emlékeztet, inkább a státuszukat mutatja a saját, „nyugati” társadalmukban. Figyeljünk tehát arra, hogy a „szegénység”, „szűkösség” fogalmait mindenki a saját normája, elvárásai, körülményei tükrében értelmezi, emiatt nagyon sokféle vélemény fogalmazódhat meg a filmben megjelenített környezetről, életviszonyokról. Törekedjünk annak megértetésére, hogy a körülmények, az anyagi színvonal életszínvonal-függő, a társadalmi, szociális hátrány viszont ettől függetlenül értelmezhető. Bejelölendő részek: [Az észak-angliai Durham régi bányászváros] {[Eközben Billy apja és bátyja, Tony, akik mindketten részt vesznek a bányászsztrájkban, csak nagy nehézségek árán tudnak kenyeret tenni a család asztalára.]} [és amikor eljön a nagy nap, Billy – Tony összetűzése miatt a rendőrséggel – elszalasztja a felvételit] • Billy Eliot családja egy bányászvárosban él. * Apja és bátyja bányász, akik részt vesznek a sztrájkban.

57

58


T/5.

–


9 .

É V F O L Y A M

49. oldal 20 PERC

Szereplők és jelenetek

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Alkossunk párokat vagy 4-5 fős vegyes csoportokat úgy, hogy a párok vagy a csoportok fele dolgozzon majd egy-egy feladaton. • Magyarázzuk el, mit várunk, mi lesz a feladat, majd a párok/csoportok kezdjék meg a munkát a képekkel. • Kb. 10 perc után nézzük meg együtt a jeleneteket (I.: Dad Finds Out – Apa rájön; 5. rész, 0.24.35–00.27.47; II.: Dance of Defiance – A lázadás tánca; 12. rész, 01.04.50–01.08.18). • A jelenetek megtekintése közben adjunk időt, hogy a tanulók reflektálhassanak a látottakra. • A feladat megoldásának hozadéka a film gondolatvilágának és képi-narratív kifejezésmódjának jobb megismerése, átlátása lehet. • Nem fontos annak az okait keresni, hogy miért képzelték el másként a csoportok a jelenetet, értelmezték másként esetleg a gesztusokat és ennek következtében miért fogalmazták meg másképpen a szereplők szavait, „belső hangjait”, mint ahogyan a filmben ezek megjelennek. Sokkal fontosabb, hogy a tanulók a film megoldásaira, gondolatvilágára a saját ismeretvilágukból kiindulva reflektáljanak, saját tapasztalataikra támaszkodva tegyék személyes élményükké a filmet. • Amennyiben megoldható, adjunk lehetőséget a két óra között minél több érdeklődő diáknak a teljes film megtekintésére, pl. egy közös vetítés keretében vagy a DVD kölcsönadásával. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : mozgókép és állókép részleteinek megfigyelése, információgyűjtés képi információs forrásokból, kép és mozgókép viszonyának megfigyelése – önálló véleményalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : kiscsoportban vagy párban; egyéni munka M ó d s z e r e k : írásbeli szövegalkotás E s z k ö z ö k : DVD-lejátszó 5. Szereplők és jelenetek Ahogyan a környezetet nem írja le szavakkal, úgy a film szereplőit sem jellemzi külön egy elbeszélő, mint az elbeszélő irodalmi művekben. A filmek szereplőit általában az egyes jelenetekből ismerjük meg, jellemvonásaikra, tulajdonságaikra megjelenésükből, gesztusaikból, tetteikből és szavaikból következtetünk. Egy-egy jelenetben azonban mindig nagy hatással van rájuk a pillanatnyi helyzet, amelybe kerülnek. Filmbeli jellemük, karakterük több jeleneten, többféle helyzeten át formálódik meg. a) A film első felének néhány jelenetéből egyfajta képregényt csináltunk úgy, hogy kiemeltünk belőlük és egymás mellé rendeztünk jellemző képeket. Nézzétek meg a képeket, és egészítsétek ki a „képregényt” a kérdések alapján!


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

(1) Mit árul el a szereplők arckifejezése, miről árulkodnak a képeken látható gesztusaik? (2) Rakd össze a jelenetet! Mi történt? Melyik vázlatponthoz, szövegrészhez kapcsolódik a jelenet? (Jelöld meg ezeket a részeket a vázlatban és a szövegekben!) (3) Fogalmazd meg, mit mondhatnak, gondolhatnak a szereplők az egyes helyzetekben! (Írd is le a szövegüket, gondolataikat a képek mellé, ahogyan azt a képregényekben szokták!) (4) Milyen jellemű, gondolkodású embereknek képzeled el az egyes szereplőket? Mit gondolsz, milyen tulajdonságok jellemzik őket általában?

I.

59

60


–


9 .

É V F O L Y A M


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

61

62


–


9 .

É V F O L Y A M


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

63

64


II.

–


9 .

É V F O L Y A M


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

65

66


–


9 .

É V F O L Y A M


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

67

68


–


9 .

É V F O L Y A M

b) Nézd meg társaiddal a kiválasztott jeleneteket! Írd le röviden, mi volt az, amit az állóképek alapján másképpen képzeltél el, mint ahogyan a filmben eljátszották!

T/6.

60. oldal 5 PERC

A hiányzó szereplő

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Kérjük meg a tanulókat, hogy lapozzanak a tanulói füzetben a film ismertető adataihoz, olvassák el a szereplők listáját, és írják le a választ, illetve nézzék meg a képeket a tanulói füzetben. • A képeket ki is vetíthetjük nagyban, színesben. • Ha úgy tűnik, hogy az idő ezt engedi, megnézhetjük közösen a temetői jelenetet is (3. rész, 00.12.34–00.13.35). K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : kép és szöveg összevetése, hiány felfedezése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k : feladatlap kitöltése 6. A hiányzó szereplő a) Nézd meg a szereplők felsorolását a filmismertetők előtt! Ki az a szereplő, aki hiányzik a listából? b) Mit árulnak el a képek az ő sorsáról?


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: a) Az édesanya. b) Már korábban meghalt: Billy félárva.

T/7.

61. oldal 30 PERC

A pofon, a levél és a nagy ugrás

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Alkossunk az osztály/csoport létszámától függően három (6-12 fős) csoportot, és ismertessük a diákokkal a csoportmunka menetét, a feladatokat. • A csoportokba lehetőleg különböző érdeklődésű és képességű tanulók kerüljenek. • Osszuk fel a csoportok között a három jelenetet. • Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy a jelenetek megtekintése közben figyeljenek oda a részletekre, igyekezzenek választ keresni a kérdésekre, megoldást találni a feladatokra. • Ezután valamennyi tanuló együtt nézze meg a három jelenetet. (Ha erre lehetőségünk van, és rendelkezünk három lejátszó eszközzel, pl. notebookkal, szétválhatnak a csoportok, és nézhetik külön-külön csak azt a jelenetet, amelyekkel foglalkozniuk kell majd. Ezzel természetesen időt takaríthatunk meg, és a csoportmunka végén majd úgyis megnézzük együtt a három jelenetet. • A jelenetek megtekintése után mind a három nagy csoportot osszuk ketté, hogy az osztály/csoport létszámától függően 3-6 fős kisebb csoportok jöjjenek létre. • Ügyeljünk rá, hogy lehetőleg a kisebb csoportok is vegyes csoportok maradjanak. • Az így létrejött kisebb csoportok dolgozzanak a kapott feladatokon. • E munkához javasolhatjuk a körforgó módszert. • Mondjuk meg előre, mennyi ideig fognak a kisebb csoportok együtt dolgozni (kb. 5 perc). • Ezalatt törekedjenek arra, hogy valamilyen álláspontot alakítsanak ki a feladatban foglalt kérdésben, készítsenek valamilyen megoldási javaslatot.

69

70


–


9 .

É V F O L Y A M

• Ha az idő letelt, álljanak össze újra a csoportok, és osszák meg egymással, mire jutottak, egészítsék ki a kisebb csoportok megoldásait. • Befejezésül a csoportok ismertessék megoldásaikat. (Az ismertetőhöz szükség esetén használják a lejátszó eszközt, ha ezt szükségesnek látják, mutassanak be egy-egy részletet vagy állóképet a jelenetekből • Adjunk lehetőséget a kiscsoportos és a nagyobb csoportos munka alatt is arra, hogy a tanulók „belenézzenek” a jelenetekbe. A csoportmunka vázlata: 1. A nagy csoportok alakítása, 1-1 feladat (3 csoport) 2. A jelenetek megnézése (egymás után háromszor, vagy három külön eszközzel) 3. A nagy csoportok kettéosztása (3x2 csoport) 4. A feladat kidolgozása 5. A nagyobb csoportok összeállása, megbeszélés 6. Bemutató, ismertető A jelenetek: a) A felvételi – 14. rész, 1.17.00 – 1.23.00 b) A levél – 16. rész, 1.27.00–1.31.00; zárszó: „Felvettek” c) Billy „nagy estéje” – 17. rész, 1.37.40–1.40.30 K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : kiscsoportos és nagyobb csoportos kommunikáció, a film képi és narratív kifejezésmódjának értelmezése, a metakommunikáció értelmezése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, ismertető M ó d s z e r e k : jelenetek feldolgozása (körforgó) E s z k ö z ö k : DVD lejátszására alkalmas kivetítő eszköz (eszközök) 7. A pofon, a levél és a nagy ugrás A DVD-n megjelenő filmeket általában rövidebb részekre, címmel ellátott „fejezetekre” osztják. Vizsgáljátok meg ebből a szempontból a film második felének három ilyen fejezetét! Mindhárom választott részletre jellemző, hogy a szereplők szavakkal viszonylag keveset mondanak, de annál többet árulnak el gesztusaikkal, arckifejezésükkel. Különösen ezekre a jelzésekre figyeljetek! a) A felvételi (14. fejezet). A felvételin bemutatott tánca után Billy elkövet egy súlyos hibát: az öltözőben megüti egy társát (14. rész, 1.17.00 – 1.23.00).


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

71

72


–


9 .

É V F O L Y A M

(1) Milyennek látod a londoni balettiskolát? (Hogyan jellemeznéd az épületet, a körülményeket, a környezetet stb.)? Hogyan hat az iskola Billyre? (Milyen gesztusai mutatják ezt?) (2) Amikor Billy belép az öltözőbe, két fiú már beszélget. Mit árul el magáról a szőke kisfiú? (3) Hogyan viselkedik Billy a felvételin? Mi lehet a benyomása, mi történt? (4) Miért üti meg szerinted a szőke kisfiút az öltözőben? Milyen érzések tolulhatnak fel benne, amikor ilyet tesz? b) A film 16. fejezete A levél címet viseli. A londoni balettintézet ugyanis levélben értesíti Billyt a felvételi döntésről. Nézd meg társaiddal ezt a részletet (16. rész, 1.27.00–1.31.00)!


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

73

74


–


9 .

É V F O L Y A M

(1) Hogyan töltötték az idejüket, milyen lelkiállapotban voltak a szereplők a levél megérkezéséig? Miből következtetsz erre, milyen mozzanatok jellemzik őket a filmben? (2) Amikor Billy belép a házba, senki sem szólal meg. A jelenet mégis rendkívül feszült. Mit árul el a családtagok (apja, bátyja és a nagymama) viselkedése, arckifejezése? Mit gondolsz, miért megy be Billy a levéllel a szobájába, miért ott olvassa el? (3) Billy a levél elolvasása után úgy viselkedik, hogy akár azt is hihetnénk, nem sikerült a felvételi. Mit gondolsz, miért sír? Fogalmazd meg, mit érezhet a levél olvasása közben, után! c) Az utolsó fejezet címe Billy nagy estéje – értsd: nagy pillanata. A filmet ez a rész zárja (17. rész, 1.37.40–1.40.30).


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

75

76


–


9 .

É V F O L Y A M

(1) A filmben nincs elbeszélő, aki elmondaná, mennyi idő telt el a filmben, mielőtt a részlet megkezdődne. Mit gondolsz, mikor játszódik a jelenet, milyen alkalmat mutat be? (2) Hogyan látod Billy apja, illetve Tony viselkedését útközben és az előadáson (mozgását, arckifejezését stb.)? Mit érezhet, gondolhat Billy apja útközben és mit az előadás alatt? (3) Hogyan reagál szerinted Billy a hírre, hogy megjött a családja? Mit árul el az arckifejezése, mit mutatnak a gesztusai? Mit érezhet, gondolhat ekkor? (4) Mit gondolsz, elérte-e Billy, amit szeretett volna? Milyen eszközökkel utal erre a film?


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: a) A megoldás során térjünk ki arra, hogy az épület, a környezet újszerű és lenyűgöző Billy számára, aki nyilvánvalóan érzékeli, hogy egy más világba csöppent, ahol talán nincs is meg a helye. A szőke kisfiú ennek a másik világnak, élethelyzetnek a részese. Számára nincs olyan tétje a felvételinek, mint Billy számára. Maga a felvételi is ijesztő, egyenesen sokkoló lehet Billy számára, akiben felerősíti az érzést, hogy talán nincs itt helye, és kudarcként élheti meg az egész helyzetet. Ez a belső feszültsége robban ki, amikor dühét a másik kisfiúra vetíti. b) A megoldás során helyezzük el a jelenetet a film kontextusában – emeljük ki, hogy a levelet feszülten várták a családban, számukra nagyon nagy volt a felvételi tétje. Billy számára a siker egy új élethelyzetet jelent – a családjától való elszakadást és a családjából való bizonyos fokú kiszakadást. Ennek a súlyát éli át a jelenetben, ez a feszültség oldódik fel a sírásában. c) A megoldás során tudatosítsuk, hogy a jelenet jóval később, 7-8 vagy még több év elteltével játszódik. Az alkalom a balettiskola bemutató estje, Billy talán első jelentősebb fellépése lehet. A jelenetet helyezzük el a film kontextusában. (Billy családja anyagilag is áldozatot hozott azért, hogy a fiú tanulhasson, illetve komolyan meg kellett változtatniuk a gondolkodásukat, számukra fontos pillanat ez, láthatják az „eredményt”.) Tony nyilvánvalóan izgatott, míg Billy apja egy kissé megöregedett, és lassúságának oka lehet elfogódottsága, meghatottsága (ezt tükrözi az arckifejezése is) – ez neki is nagy pillanata. Nyilvánvalóan fontos Billy számára is, hogy a családja jelen legyen egy ilyen pillanatban – láthatják az ő dicsőségét, teljesítményét, de azt is kifejezi ez, hogy továbbra is mellette állnak, illetve ő maga is kifejezheti a háláját azzal, hogy nekik is megmutatja, mit tud. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a film tudatosan nem zárja le Billy további sorsát – eljutott valahová, de hogy mi lesz az életével, ennek a kérdését nyitva hagyja.

77

78


–


9 .

É V F O L Y A M

REFLEK TÁL ÁS Billy Elliot – a főhős és a film T/8.

68. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • • • •

Olvassák el a diákok a feladatokat. Bízzuk rájuk, hogy válasszanak egyet közülük. Az órán kezdjük meg a munkát a tervezéssel, és a diákok otthon fejezzék be feladataikat. Hívjuk fel a b) feladaton dolgozó diákok figyelmét arra, hogy a munkát (ajánló, filmelőzetes) sokféle technikával készíthetik, pl. rajz, grafika, képmontázs, videoklip stb. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : önismeret, a látottak, hallottak kontextualizálása, szövegalkotás, önkifejezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – érdeklődés és egyéni választás szerinti differenciált feladatok M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k : a portfólióban elrakandó nagyobb otthoni munka E s z k ö z ö k : portfólió 8. Billy Elliot – a főhős és a film Válassz ki egyet az alábbi feladatok közül, és dolgozd ki alaposan! Dolgozz a portfóliódba! a) A film cselekménye során képet kaphatunk több emberi kapcsolat alakulásáról. Billy mellett a két legfontosabb személy a történetben Billy édesapja, Jackie és balett-tanárnője, Mrs. Wilkinson. Emellett (egy mellékszálon) Billy a filmben nehéz és bonyolult barátságba kerül az egyik iskolatársával, barátjával, Michaellel. Kísérd figyelemmel a filmben (1) Billy és az édesapja, (2) Billy és Mrs. Wilkinson, illetve (3) Billy és Michael kapcsolatának alakulását! Válaszd ki azokat a jeleneteket, amelyeket ebből a szempontból fontosnak, sokatmondónak tartasz! Magyarázd meg a választásodat, és mutasd be, a kapcsolatnak milyen vonásai jelennek meg a részletekben! A részletekre alapozva mutasd be a két szereplő kapcsolatát!


É S

D Ö N T É S E K

–

B I L L Y

E L L I O T

b) A filmekről nemcsak szöveges ismertetőt szoktak írni, hanem gyakran bemutatnak belőlük (pl. plakátokon) jellemző képeket, vagy levetítenek, összevágnak jeleneteket, egy másik fajta (képes) filmelőzetesként. Természetesen az ilyen képes előzeteseknek is a figyelem felkeltése a célja. (1) Készíts plakátot, montázst vagy rövid képes filmelőzetest a filmhez! (2) Válaszd ki, melyik jeleneteket vagy képkockákat használnád fel! (3) Ha tudod, készítsd is el az előzetest! c) A film egy jelenetében Billy elviszi Mrs. Wilkinsonnak mindazokat a tárgyakat, amelyek fontosak voltak addigi életében, és ezekben a tárgyakban szemlélheti meg és élheti újra élete első 12 évét. Lázár Ervin egy novellájának egyik szereplője az életében fontos tárgyakból Siker Múzeumot és Kudarc Múzeumot rendezett be. Ezekkel a tárgyakkal jelképezte mindazt, amit az életében kudarcnak vagy sikernek könyvelhetett el. Kiírta: KUDARC MÚZEUM Alája tűzött egy koszlott vasúti jegyet, egy telefirkált papírszalvétát, egy hervadt ibolyacsokrot, egy fél pár autóskesztyűt, egy oklevélfélét, egy katonagombot, egy lány fényképét fejjel lefelé, két gumibabát, egy kitépett folyóiratlapot és egy rozsdás pengét. (1) Készíts múzeumi (magyarázó) feliratokat a tárgyakhoz! (2) Írj meg egy történetet, amelyben ezek a tárgyak mind szerepet kapnak mint egy-egy kudarc jelképei! (3) Készítsd el a saját Kudarc Múzeumodat és Siker Múzeumodat! Milyen tárgyakat, képeket helyeznél el benne? Készíts hozzájuk feliratokat!

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: a) A feladat megoldásában segítséget nyújthatunk úgy, hogy mintát adunk valamelyik szereplővel kapcsolatban egy-két jelenet választására, értelmezésére. Pl. Billy és az apja: Szégyen a kesztyűkre – megfelelni akarás és kudarc Az apa rájön – konfliktus A temetőben (apával) – a kapcsolat meghittsége A színházban – a siker, hatása, átélése

79

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató szakiskoláknak

Recommend Documents