51. SÍK SÁNDOR CSERKÉSZCSAPAT
A
HAVILAPJA,
I.
ÉVFOLYAM
3.
SZÁM
MADÁR
FÜTYÜLI… - CSAPATUNK
HÍREI
-
DECEMBERI PROGRAMOK:
DECEMBER 6. VERS- ÉS MESEMONDÓ, VÉPEN
VALAMINT NÉPDALÉNEKLŐ VERSENY
Szurkolunk a Süniknek, és aki még kedvet kap hozzá, Marcsinál jelentkezhet! (
[email protected]) A verseny kiírását a honlapunkról letölthetitek!
DECEMBER 7. MINISZTRÁLÁS DECEMBER 12-14. TÉLI
A FÉL
TÁBOR
11-ES
CSERKÉSZMISÉN
KŐSZEGSZERDAHELYEN
INDULÁS: A busz 16,50-kor indul az Ady térről pénteken. Találkozunk 16.40-kor az információ előtt. A jegyet mindenki maga veszi meg, ezért a diákigazolvány és az útiköltségre való pénz legyen nálatok kéznél. A csomagok szállításához szeretnénk egy-két szülő segítségét kérni pénteken az esti órákban! ÉRKEZÉS: A HAZAUTAZÁST SZINTÉN SZÜLŐI SEGÍTSÉGGEL SZERETNÉNK MEGOLDANI A RITKA BUSZJÁRATOK MIATT. AZ INDULÁST VASÁRNAP DÉLUTÁN 3 ÓRÁRA TERVEZZÜK. AKI TUD VÁLLALNI GYEREKSZÁLLÍTÁST, KÉRJÜK JELENTKEZZEN KIRUNÁL VAGY ILDINÉL.
1
MIT HOZZ MAGADDAL: hálózsák, laticel, túrafelszerelés (vízhatlan bakancs, kesztyű, sál, sapka…) egyenruha, csajka, 3 napi ruházat valamint a CSERKÉSZIGAZOLVÁNYOD, hogy be tudjuk ragasztani az éves matricát A TÁBOR KÖLTSÉGE: A téli tábor díja – mint tavaly – 1700,Ft/fő/éjszaka, tehát a hétvége 3400,- Ft (Az étkezést a csapat állja. A menü már összeállt. Lehet, hogy lesz az idén is makaróni :)
A
TÁBORRA
VALÓ JELENTKEZÉS HATÁRIDEJE: DECEMBER
9.
KEDD ESTE
SZÁLLÁS LEFOGLALÁSÁHOZ ÉS A MENÜ ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGÜNK VAN A PONTOS
LÉTSZÁMRA.
KÉRLEK,
ILDINEK (70-2497823) 5427842,
[email protected])! A RÉSZVÉTELI DÍJ A HELYSZÍNEN FIZETENDŐ.
JELEZZETEK VISSZA
DECEMBER 24. (16.00) – JÉZUSKAVÁRÁS
VAGY
VERÁNAK (20-
A KÁLVÁRIÁN
Gyertek el, ünnepeljük együtt a Megváltó születését! A szereplők idén is lelkesen készülnek, hogy együtt felidézhessük a Szent Éjszaka eseményeit. Egy négylábú statiszta is feltűnik majd a színen… Hozzatok magatokkal gyertyát, hogy magatokkal vihessétek otthonaitokba a Betlehemi Lángot a pásztorjáték végén!
ISTEN
TUDJA, MIKOR
LÁTUNK MEGINT ILYET… -RÉSZLETEK
A CSAPAT NAPLÓJÁBÓL
–
Megalakult a Vidra õrs!!!! Király Piroska, Szabó Sára, Pitkasalo Jan, Bozzay Félix, Ekler Zsombor, Kiss Bertalan, Tanai Bertalan, és Vámosi Áron lelkes újoncokból áll csapatunk elsõ vegyes õrse. A névadó vidrához hasonlóan jól tudnak úszni, és szerencsére nem
2
alszanak téli álmot, helyette inkább a cserkészprogramokon vesznek részt. Szeretnek kincskeresõset játszani, nyomokat olvasni, és kézmûveskedni. Kívánjuk nekik, hogy csapatunk büszkeségei legyenek még öregcserkész korukban is! HÓNAP
EGY
KÉPE:
MUNKÁBAN
A BOHÓCOK
- KELEMEN
NAP
2008
KUTYA A
KONYHÁBAN… -
FŐZŐCSKE-ROVAT
-
Gesztenyerolád Hozzávalók:
A tésztához: 6 tojássárgája, 6 evőkanál porcukor, 6 evőkanál liszt, 6 tojás felvert habja, 1/2 kávéskanál sütőpor A krémhez: 10 dkg margarin, 10 dkg porcukor, 1 cs. vaníliapuding, 4 dl tej,
3
10 dkg gesztenyemassza A töltelékhez: 15 dkg gesztenyemassza, 1 tábla étcsokoládé-bevonó Hat tojásból piskótatészta-masszát készítünk, sütőpapíron egyenletesen elkenjük. 180 Celsius-fokos sütőben megsütjük, még melegen felcsavarjuk. A margarint a porcukorral habosra keverjük, a vaníliás pudingport tejjel felfőzzük, majd langyos állapotban a krémhez adjuk, és a gesztenyemasszát hozzákeverjük. A piskótalapot kiterítjük, levesszük a sütőpapírt, majd a krémmel egyenletesen megkenjük. A maradék gesztenyemasszát kisodorjuk a tészta hosszának megfelelően, ráhelyezzük a megkent piskótára, és felcsavarjuk. Egy órán keresztül a hűtőszekrényben pihentetjük. Gőz fölött csokoládét melegítünk, majd a piskótaroládot bevonjuk. Kihűlés után szeleteljük. Tipp: Öntsünk egy kevés olajat a megmelegített csokoládéba, mert akkor a bevont gesztenyerolád külseje szép fényes lesz. Ezt a receptet a neten találtam, finomnak tűnik, érdemes kipróbálni így az ünnepek közeledtével.
Jó Étvágyat – KÍVÁNUNK!
BI-PI -
AZT MONDTA…
KULTURÁLIS ROVAT
–
Könyvajánló: Adrian Plass: Egy kegyes kétbalkezes naplója „Nagyon jó keresztény lennék, ha időnként nem zavarnák meg mások az életemet.”- Írja Adrian a naplójába, miközben gémkapcsokat próbál megmozdítani a hitével, igét hirdet egy bevásárlóközpont előtt, kibírja a fiát, aki anagrammákkal szórakoztatja, a felesége kibírja őt, ahogyan egyre tökéletesebb keresztény próbál lenni, kisebb-nagyobb sikerrel, de mulatságosan. (A könyv beszerezhető az Egyházmegyei Könyvesboltban is)
Fekete István: Betlehem 4
A konyhában ültünk a földön és a tűzhely meleg fénye kiugrott néha, megmegsimogatván arcunkat. Hallgattunk, de magunkban megvallottuk, hogy a mű tökéletes és nem vettük le a szemünk róla. Tornya volt, ajtaja volt, ablakai voltak, ahol be lehetett tekinteni (egy krajcárért!), és ha bent meggyújtottuk a kis gyertyát, kivilágosodott az egész épület valami boldog, meleg világossággal, mint a szívünk abban az időben. Egyszóval: betlehem volt. A Szent Család kicsit oldalt állt előtérben a jászollal s a jászolban Jézuskával, aki mosolygott, és kövér kis kezét ökölbe szorította, ámbár, mi akkor még nem gondoltunk arra, hogy ha ez a kéz egyszer kinyílik, mekkora ragyogás árad belőle a világra. Ennél sokkal nagyobb gondjaink voltak. Elsősorban az, hogy Jézuska mezítelen maradjon-e, vagy takarjuk be? - Megfázik! – mondta Bence Gábris, aki érzékenylelkű fiú volt. - Buta vagy – szólt Andók Pista – aki Isten, az nem fázik. - A biblia azt mondja – szólalt meg végül Peszka Péter, aki papnak készült -, hogy „édesanyja pólyába takarta és jászolba fektette…” Ez döntött. A pólya természetesen nem lehetett akármilyen anyagból, ezért selyemből lett, a selyem pedig anyám télikabátja béléséből lett. Másodsorban ott volt még a szamárkérdés. Két szamarunk is volt ugyanis. Peszka Péterre néztünk, aki csizmája orrát vakargatta piszkos kis körmével és lesütvén a szemét erősen gondolkodott, de aztán kivilágosodott értelmes, fanyar arca: - Az nincs a bibliában, hogy hány szamár volt. Több pásztor volt, hát szamár se egy volt… Subák, láncosbotok, bajuszok és szakállak, kucsmák és a tornyos angyalsüveg már készen voltak, így semmi akadálya nem volt annak a lelkes izgalomnak, amely másnap a faluvégén abban a felkiáltásban érte tetőfokát, hogy: - Szabad-e betlehemet köszönteni? És hulltak a krajcárok... Péter perselyébe, amely mind súlyosabban zörgött – mi tagadás – ébren tartva, sőt fokozva elhivatottságunk érzését. Berta Jancsi ugyan apja szőrtarisznyáját is nyakába akasztotta, hogyha valahol – netán ennivalót is adnának, de inkább Pétert toltuk előre, zörgő perselyével figyelmeztetve a házakat, hogy készpénzadományokra rendezkedtünk be. Na, a büntetés aztán nem is maradt el. A betlehemi csillag ragyogása mellett nem vettük észre a pénz ördögének sátánpofáját, és szenteste – Berta Jancsi pokoli indítványára – elindultunk a szomszéd faluba, most már kizárólag azzal a céllal, hogy a persely tartalmát a végsőkig fokozzuk.
5
Csendes, borús, mégis kemény alkonyat volt. A hó nem olvadt, a varjak nyugtalanul repkedtek a jegenyék felett és a völgyek hajlásaiban fenyegetően kék volt a köd. Azután Király bácsival találkoztunk, a kanász-számadóval. - Hová mentek, gyerekek? - Csak ide a szomszédba... Az öreg felnézett az égre... - Hát én nem mondok semmit, de iparkodjatok, mert ujjan idő gyün, hogy megemlegetitek... - Sietünk, Király bácsi. Igazán siettünk volna, de úgy megbámulták takaros betlehemünket, úgy tartóztattak bennünket, etettek, itattak (ne mondják a szomszéd faluban, hogy nem látják szívesen a gyerekeiket) és főleg úgy tömték a perselyt, hogy se láttunk, se hallottunk. Pedig közben feltámadt a szél, lenyomta a felhőket és szitálni kezdte a havat a fekete éjszakában. Ezt azonban a házak között alig lehetett érezni, de amikor kiértünk a szabad mezőkre, belénkmart és engem, aki a betlehemet vittem, majd belelökött a patakba. - Egyenest! – vezényelt Jancsi, aki nagy lókötő volt, de a szíve a helyén – ha a nyárfás utat elértük, nincs semmi baj. - Nem kellene visszafordulni? - Nem! – üvöltötte Jancsi – engem agyonvernek, ha nem leszek ott az éjféli misén. Az idő és a tér elveszett. A nagy subákat majd a földre nyomta a szél, a hó vágott, mint a jeges vessző és reszketve izzadtunk, ijedt kis erőnk utolsó megfeszítésével. Vánszorogtunk. A kis betlehem oldalát már feltépte a szél és kísértetiesen csapkodta a papírt, miközben a toronyban a kis bádogcsengő néha megkondult, mint a lélekharang. Nem tudtuk, hol vagyunk és szívünk körül halálos hidegen bujkált a félelem. - Megfagyunk – mondta valaki, mire Bence Gábris leroskadt a hóra és sírni kezdett, de sírását elkapkodta a sikoltó szél. És csak álltunk. Összebújtunk Gábris körül, a betlehem lecsúszott kezemből a hóra és nem hittünk már semmiben, csak az elmúlás borzalmában és már nem is voltunk. - Imádkozzunk! – mondta ekkor Péter és ennek a szónak a mélységében egyszerre végtelen csend lett és ebben a csendben alig hallhatóan, mégis világosan megérintett bennünket meleg szárnyával a távoli harangszó. - Harangoznak – ordított Jancsi – most már tudom az utat. - Imádkozzunk – mondta Péter, és imádkoztunk. És az éjféli misén otthon voltunk. És azóta is, ha nagy baj van és kiesik kezemből a betlehem, azt az imát mondom és azt a harangszót hallom még ma is. (1950)
KISCSERKÉSZ
6
-
AGYTORNA
-
E havi számunkban egy karácsonyi népszokásokról szóló rejtvényt kell megfejtenetek. Beküldési határidő: december 10. (
[email protected]) A nyertes jutalmát a téli táborban veheti át! Sok sikert! Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ebben a hónapban nem érkezett megfejtés (sem helyes, sem helytelen). Eme ténynek pontos oka még ismeretlen, viszont következményeivel a téli táborban szembesülhettek…
1. Mi annak az édességnek a neve a karácsonyfán, amelyet csak Magyarországon ismerünk? 2. A hagyományos karácsonyi asztalról nem hiányozhat ez a minden kertben megtalálható fa csonthéjas termése. Belsejéből, hogy szép, hibátlan, vagy hibás, barna, - következtettek a családtagok egészségére. Mi is volt ez a termés? 3. Hogy hívják a Mikulást kísérő ördögszerű figurát, aki ijesztget és büntet? 4. Holiday magyarul? 5. Mikulást ilyen néven is ismerjük. Neve? (Az 50-es években honosodott meg az orosz gyed moroz tükörfordításaként)
7
6. Hogyan hívjuk egy szóval a november 30-ától induló négy hetet, amely a karácsonyi készülődés időszaka? 7. Mi a neve annak a német eredetű, jellegzetesen karácsonyi süteményünknek, amelyet cukros dióval, vagy mákkal töltenek meg? 8. Mi a neve annak a népszokásnak, amelyben a fiatalok énekelve házról házra járnak és megelevenítenek egy dramatikus játékot, közben ajándékokat fogadnak el? (Tárgyi kellékük: egy játék jászol) 9. A XIX. sz. végétől Miklós szlovák nevén hívjuk azt a piros kabátos, nagy szakállú jóságos öreget, aki december elején megajándékozza a gyerekeket. Ki is Ő? 10. Régen almával-dióval feldíszített faág állt a parasztszobákban a karácsony tiszteletére. Ma mi áll a lakásokban a karácsony ünnepén? 11. A karácsonyi vacsora legelterjedtebb fogása. A népi hiedelem szerint, aki ezt eszi karácsonykor, annak sosem lesz üres a pénztárcája a következő évben. Miből készül ez az étel? 12. December 13-án kezdik készíteni ezt a bútordarabot, és 24-én fejezik be. Elkészülve, tulajdonosa magával viszi a karácsony éjszakai misére, ott rálépve, mágikus képességeknek lesz birtokosa, mert meg fogja látni a falu boszorkányait. Hogy hívják ezt a bútordarabot? 13. Mágikus erőt tulajdonít a néphit ennek a gyümölcsnek. Úgy tartották, és helyesen, hogy aki ezt fogyasztotta, az, szép és egészséges lesz. Karácsonykor a családfő annyi felé vágta ezt a gyümölcsöt, ahányan voltak a családban. Mindenki kapott belőle, hogy összetartson a család. Mi ez a gyümölcs? 14. Vidáman búcsúztatjuk el az év utolsó napját. A nap neve? 15. Hogyan hívjuk azt a népszokást, amikor fiatalok énekelve járták a falut, meg-megálltak egy háznál, és engedélykérés után karácsonyi dalokat énekeltek? Ezért a háziaktól valami ajándékot kaptak. 16. Tojásfehérjéből és cukorból készül ez az édesség a karácsonyfán. Mi a neve? 17. December 28-ához, az Aprószentek Napjához kötődő népszokás. Az a hiedelem fűződik hozzá, hogy aki átesett ezen a szertartáson, azt az ártó szellemek nem bánthatják, továbbá testét nem lephetik el kiütések. Mi volt ez a népszokás? 18. A borhoz kapcsolódik ez a népszokás. December 27-én, János napján mit végeztek a borral? Az ilyen bort aztán gyógyszerként használták. 19. Mi volt az a népszokás, amelyet Szilveszter éjjelén a lányok végeztek? Hideg vízbe öntötték a felforrósított anyagot, és a kapott figurából jósoltak jövendőbelijük foglalkozására. Mi volt ez a művelet?
8
Beküldési határidő: téli tábor Eredményhirdetés: téli tábor Előző havi nyertesünk: Szomorúan tudatjuk ama sajnálatos tényt, hogy ebben a hónapban nem érkezett helyes megfejtés szerkesztőségünkbe. A történtek pontos oka mindmáig ismeretlen, azonban a következményei a téli táborban várhatóak..
HUMORZSÁK A kisfiú berohan a szobába: - Apa, apa, ég a karácsonyfa! - Kisfiam, nem ég, hanem világít! A kisfiú kimegy, majd tíz perc múlva visszafut: - Apa, apa, már a függöny is világít!
-
Hogyan öltöznek az eszkimók? - ??? Amilyen gyorsan csak tudnak…
Újságunk kedves karácsonyi színezőjével kíván áldott, békés ünnepeket Nektek és az egész családotoknak! A rajzot az utolsó oldalon találjátok! Oposszum: Vezető tollforgató: Klári („ …nem is baj, hogy nem fejtették meg a rejtvényt, finom volt a csoki…”) Főszerki: Verus („Klári, nem írhatsz többet, vigyáznod kell az alakodra!”) Dizi és grafika: Trixi („ nincs gond, az e havit én vállaltam be. ”)
9
10
