ÍGY IS LEHET
ÓVODA A BELVÁROSBAN POZSONY
Juhász László felvétele
Egy régi álom megvalósításába kezdett néhány tettre kész ember Pozsonyban. A pozsonyi magyarok már 15-20 éve várnak arra, hogy a magyar óvoda a Duna utcára, a magyar nyelvű alapiskola és gimnázium szomszédságába költözhessen — tájékoztatott Mede Vencel, az MKP pozsonyi kerületi elnöke. A pozsonyi magyar nyelvű óvoda ma a városközpontban, előnytelen helyen és egészségtelen környezetben van, ahová a magyar szülők csak nehézségek árán járathatják gyerekeiket. Az illetékesek a szülők igényét mindaddig figyelembe sem vették, amíg az érintett telek vállalkozási szempontból vonzó nem lett. A Temető utcán, amely a Duna utcával párhuzamos, az iskola telkének tőszomszédságában eddig szlovák óvoda működött, magyar nem. – Amikor az MKP a fővárosban 6 képvislővel önkormányzati pozícióba került – mondta Mede Vencel – megalakítottunk egy polgári társulást Ratio Educationis néven, amely az óvodaalapítást
tűzte ki célul. Ekkor fogalmazták meg azt a bátor tervet, hogy a polgári társulás megpróbálja megvásárolni a 14 áras parcellát. Még a résztulajdon is számításba jött, hiszen még így is megakadályozható, hogy a Duna utcai iskola érdekeivel ellentétes projekt induljon el. Az MKP kezdeményezésére 2003. szeptember 9-én benyújtottak egy kérvényt a telek megvételére. Ám időközben kiderült, hogy az önkormányzat már eladásra szánta a területet egy vállalkozói csoport számára. – „Az önkormányzati beterjesztést képviselőink nem szavazták meg. Ezek után megkeresett bennünket a társaság és egyezséget ajánlottak az MKP-frakció bevonásával. Ennek alapján a Ratio Educationis ideális tulajdonrészt szerzett olyan feltételek mellett, hogy míg a cég a 2/3 tulajdonrészért 17 millió koronát fizet ki, addig az alapítvány 1/3 tulajdonrészért 2 milliót” avatott be a részletekbe az MKP kerületi elnöke. Ezzel a társulás mindenkori vétójogot szerzett a telek hasznosításánál, s ezt a helyzeti előnyt úgy kamatoztatják, hogy óvodát hoznak létre 50 gyermek számára.
Ebben az épületben kaphatnak helyet a magyar óvodások S hogy mi a következő lépés? Mede Vencel szerint most még meg kell vásárolni egy telekrészt, amely jelenleg a megyei önkormányzat tulajdonában van, és a megye az előzetes egyezség szerint hasonló feltételek mellett adná el, figyelembe véve az ügy társadalmi jelentőségét. A Duna utcai magyar alapiskolába 13 gyereket írattak be az idén, ami sajnos, nagyon kevés. Ezért is rendkívül fontos, hogy az iskola mellett létrejöjjön egyfajta referens
óvoda, ahová szívesen járatják majd gyermekeiket a magyar szülők. – Nem mindegy, hogy a fővárosba költöző fiatalok gyermekei milyen nyelvű óvodába, iskolába kerülnek – állítja az MKP megyei elnöke. Azt szeretnénk – mondja a szervezők nevében Mede –, hogy ennek az óvodának jó híre legyen, hiszen ez az intézmény biztosíthatja a Duna utcai magyar oktatás jövőjét. Pokstaller Lívia
SZÓT KÉR AZ MKP UTÁNPÓTLÁSA Március 23-án megtartotta VIII. ülését az MKP Országos Ifjúságpolitikai Bizottsága (IPB) Farkas Iván vezetésével. A legfőbb cél az volt, hogy az IPB megvitassa az Ifjúsági Csoportok Kerületi Tanácsa szervezését, majd egyeztetés után az elnök az egyes kerületi tanácsok alakuló üléseit a következő időpontokra hívta össze: Pozsonyi: 2005. április 16, 11.00 óra, MKP Központi Iroda tanácsterme Nagyszombati: 2005. május 13, 17.30 óra, a dunaszerdahelyi városháza tanácsterme Nyitrai: 2005. április 16, 17.00 óra, érsekújvári MKP - iroda tanácsterme Besztercebányai: 2005. május 7,
16.00 óra, Fülek – Magyar Közösségi Ház Kassai: 2005. május 7, 9.00 óra, a kassai Csemadok - székház tanácsterme Az IPB úgy döntött, hogy a Kerületi Tanács alakuló ülésén csak azon ifjúsági csoportok küldöttei vehetnek részt, amelyek az adott időpontig visszaküldik az ifjúsági csoport alapító okiratának, vagy az alakuló ülés jegyzőkönyvének fénymásolatát (az összes ICs tag nevével és címével), valamint a küldöttek megválasztásáról szóló határozat másolatát (a küldöttek és pótküldöttek nevével). Az ifjúsági csoportok elnökeit az IPB körlevélben értesítette. Az ülésen döntés született az ifjúsá-
HÍRVIVŐ 8
gi csoportok Országos Kongresszusának összetételéről is. Az IPB ezzel kapcsolatosan a következő határozatot fogadta el: - Az ifjúsági csoportok Országos Kongresszusa 25 tagú lesz. Az 5 kerületi elnök alanyi jogon vesz részt az Országos Kongresszuson. - Az Országos Kongresszusra az egyes kerületek a következő kritériumok alapján delegálhatnak küldötteket: 1. A magyarság aránya az egyes kerületekben (súlya 50%) 2. Az egyes kerületekben 2005. április 11-ig megalakult ICs H.Sz. száma (súlya 25%) 3. ICs tagok száma az egyes kerüle-
tekben 2005. április 11-ig (súlya 25%). - Az Országos Kongresszus küldöttei száma kerületi felbontásban az elfogadott kulcsok szerint lesz kiszámítva a jelenleg bejegyzett 72 ifjúsági csoportokból beérkezett dokumentumok alapján. Mivel ez idáig nem volt pontosan összegezve az ifjúsági csoportok száma és tagsága, az IPB a Kerületi Tanácsok alakuló ülései után kidolgoz egy pontos listát a bejegyzett ifjúsági csoportokról, kapcsolattartó személyekkel és elérhetőségekkel. A lista minden ifjúsági csoporthoz eljut, annak reményében, hogy jelentősen segíti a kapcsolattartást az ifjúsági csoportok között. (np)
A Magyar Koalíció Pártja közlönye. Megjelenik havonta. Kiadja az MKP Központi Irodája. Čajakova 8, 811 05 Bratislava, tel.: 02/52 49 51 64, fax: 02/52 49 52 64, www.mkp.sk, e-mail:
[email protected] Felelős szerkesztő: Juhász László. Szerkesztőbizottság: Vörös Péter, Pokstaller Lívia, Czajlik Katalin.
HÍRVIVŐ A M A G Y A R K O A L Í C I Ó PÁ R T J A K Ö Z L Ö N Y E
6. SZÁM
2005 ÁPRILIS
CÉLUNK A KÖZÉLET MEGTISZTÍTÁSA Március 18-án a Nemzeti Emlékezet Hivatala közzétette a kommunista titkosszolgálattal együttműködők nyugat-szlovákiai listáját az interneten. s szeretné megszolgálni a szavazók bizalmát, ezért továbbra is képviseli az MKP-t az Európai Parlamentben. Az MKP elnöke mind az elnökségi ülésen, mind pedig a sajtó nyilvánossága előtt nagyra értékelte Duka Zólyomi Árpád eddigi tevékenységét, és kijelentette, hogy tiszteletben tartja a politikus döntését. Ez az elhatározás azonban egyfajta erkölcsi mérce is mindazok számára, akik együttműködtek a kommunista titkosrendőrséggel és ügynökként szerepelnek az aktákban. Az MKP Országos Elnöksége határozatba foglalta: Amennyiben az MKP helyi szervezete elnökének, a járási elnökség tagjának, a kerületi tanács tagjának neve, illetve OTtag ügynökként szerepel a kommunista titkosrendőrség aktáiban („A” kategória), vagy ennél magasabb szinten működött együtt a kommunista titkosszolgálattal, mondjon le valamennyi pártbeli
a helyi szervezetek elnökeit, a járási elnökségek tagjait, a járási elnököket és a kerületi tanácsok tagjait, az OT elnöke, Komlósy Zsolt pedig levélben fordult az OTtagokhoz, amelyben ismertették a fenti határozatot. Az üggyel részletesebben az MKP Országos Tanácsa áprilisi ülésén foglalkoznak. Pokstaller Lívia
Juhász László felvétele
A Magyar Koalíció Pártja elnöke még aznap összehívta a párt Országos Elnökségének ülését, hiszen a listán ügynöki kategóriában megjelent Duka Zólyomi Árpád, elnökhelyettes neve. Az elnökségi ülésen meghallgatták az érintettet, aki azt állította, nem írt alá semmilyen dokumentumot, nem írt jelentéseket senkiről. Arról is csak az ún. Cibulka-lista közzétételekor szerzett tudomást, hogy szerepel a titkosszolgálat nyilvántartásában. Nem tudja, milyen iratok szerepelnek vele kapcsolatosan a levéltárban, s mivel ezek Prágában találhatók, onnan ezeket a lehető legrövidebb időn belül kikéri. Ennek ellenére semmiképpen sem szeretné, ha ez az ügy árnyékot vetne a párt jó hírnevére, ezért bejelentette, lemond az MKP-ban betöltött tisztségéről. Azt is közölte, hogy szeretne eleget tenni a választóktól kapott mandátumának,
tisztségéről. Ha neve a bizalmi (dôverník) vagy az ügynökjelölt (kandidát tajnej spolupráce) kategóriában szerepel, abban az esetben az MKP Országos Elnöksége azt javasolja, hogy az érintett a róla szóló iratokat és dokumentumokat abban a testületben mutassa be, ahol tisztségét betölti. Bugár Béla levélben szólította meg
Itt őrzik a titkosszolgálat aktáit
DOKUMENTUM
NYILATKOZAT A KASSAI KORMÁNYPROGRAM ÉVFORDULÓJÁN „A magyar, megdöbbentő történetének számtalan halálkanyarjában hányszor ért már arra a pontra, ahol minden racionálisabb nép behunyta volna a szemét és lezuhant volna!... Ráció szerint már rég elpusztultunk volna. Akik Magyarországon logikusan gondolkoztak, mindig kétségbeestek. Itt a remény a reménytelenségben van.” Németh László gondolatainak igazsága hat évtized múltán is
időtálló. Hatvan évvel ezelőtt, 1945. április 5-én tették közzé Kassán a 2. világháború utáni Csehszlovákia első kormányának programját. A Kassai Kormányprogramot elnevezése ellenére még Moszkvában szerkesztették 1945 tavaszán, ahol Eduard Beneš londoni emigráns kormánya, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Klement Gottwald vezette moszkvai kom-
munista emigráció képviselői megegyeztek az ún. Nemzeti Front kormányának összetételében és programjában, valamint a Csehszlovákia 1938-ban történt felszámolásáért bűnösnek kikiáltott német és magyar kisebbség kollektív felelősségre vonásában. A győztesek oldalán álló, a szlovákiai magyar közösség fölött teljhatalmat kapott csehszlovák politikusok elérkezettnek látták az időt
a felvidéki magyarság felszámolására. Bűnösök büntettek ártatlanokat. „Egyetlen egy tény, vádak vádja: magyarságom. Magyar vagyok, tehát bűnös vagyok. ...Ez a sommázás ördögökké és angyalokká egyszerűsít nemzeteket. A fasizmus bűnében leledző a magyar, és az antifasizmus erényeit reprezentáló például a szlovák. Kivételek folytatás a 2. oldalon
EGY GONDOLAT „A politika művészete nem abból áll, hogy meghallgatjuk azokat, akik beszélnek, hanem hogy meghalljuk azokat, akik hallgatnak.” (William Lecky gondolata)
DOKUMENTUM
NYILATKOZAT A KASSAI KORMÁNYPROGRAM ÉVFORDULÓJÁN folytatás a 1. oldalról
nem tűretnek és nem számítanak. Tíz igaz nem lehet száz bűnös felmentvénye, de a másik oldalon ugyanakkor kilencven bűnös a tíz igaz erényéből élősködik. Győzők vannak és legyőzöttek. Örök törvény. Háborús törvény: embertelen törvény. Vae victis!” – írja Fábry Zoltán. Ma hatvan éve annak, hogy közzétették ezt az oly sok tragédiát okozó kormányprogramot, amelynek szelleme hivatkozási alapul szolgált az 1945 májusában ismét köztársasági elnökké lett Eduard Benešnek ahhoz, hogy 1945 és 1948 között működésbe léphesse-
nek a magyar- és németellenes jogfosztó intézkedések, köztük a hírhedt beneši dekrétumok. Számunkra, szlovákiai magyarok számára mindmáig kétséges a kormányprogram és a beneši dekrétumok erkölcsi legitimitása. Mi, alulírottak a Kassai Kormányprogram kihirdetésének 60. évfordulóján április 5-ét minden demokratikusan gondolkodó ember számára az emlékezés napjává nyilvánítjuk. Kötelezettséget vállalunk arra, hogy az emléknapon, április 5-én, minden évben megemlékezünk a jogfosztottság éveiről, mert aki nem ismeri múltját, az kiszolgáltatja önmagát és közösségét a történelmi ismétlődés veszélyének.
Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a csehszlovák történelem 1945 és 1948 közötti szakasza, amely lényegében a sztálini totalitarizmus szellemében törvényileg hitelesítette a kollektív bűnösség elvét, valós történelmi forrásokra alapozva, megfelelő teret kapjon mind a szlovák, mind a magyar oktatásban. Végezetül pedig kifejezzük igényünket arra az erkölcsi kárpótlásra, amelyet 1989-et követően a demokratikus szlovák parlamenti képviselet a németek és a zsidók irányában már kinyilvánított. A történelmi igazságtétel teljessége azonban feltételezi a károsultak anyagi kárpótlását is. Mivel az
2
ten, a jövőben azonban sokkal nagyobb szerepvállalás hárul a helyi kezdeményezésekre. A lehetőségeket ugyanis helyi szinten is fel kell tudni ismerni, és meg kell találni a célok megvalósításához vezető utat. Mindez elképzelhetetlen megfelelő tájékozottság, illetve a létező háttérintézményekkel történő kommunikáció nélkül, amely érzésem szerint néha nem eléggé hatékony és széleskörű. Sok esetben bizalmatlanság és távolságtartás tapasztalható a működő intézményi háttérrel szemben, melynek feladata, hogy segítse az érdekek érvényesítését és az elképzelések megvalósítását. Ez részben érthető, hiszen a mečiari időszakban kialakult számos központi szervet és intézményt, valamint a különböző kamarákat, a Munkáltatók Egyesületét (AZZZ), a Vállalkozók Szövetségét (ZPS), az egyes tárcák által működtetett intézményeket nem éreztük és sajnos ma sem érezzük sajátunknak. Pedig azóta sok minden megváltozott, hiszen más lett az irányítás, a hozzáállás. Ebben nagy szerepe van uniós tagságunknak is. Épp az EU támasztotta követelmények miatt játszik egyre nagyobb szerepet a tájékozottság, a hatékony érdekérvényesítés és kommuni-
Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke Száraz József, a Csemadok elnöke Fehér Csaba, a Szüllő Géza Polgári Társulás elnöke Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke.
BEMUTATJUK
BÁRSONYSZÉK Pomothy László gazdasági államtitkár: „Két éve járom az országot, előadásokat tartok, melyek során polgármesterekkel és vállalkozókkal találkozom. Azt tapasztalom, hogy sok polgármesterben megvan az igény, hogy aktívan foglalkozzon községe vagy régiója gazdasági felemelkedésével, és a vállalkozók sem passzívak. Mindkét meghatározó csoport élni akar az aktuális pályázati lehetőségekkel. Elsősorban ez áll érdeklődésük középpontjában. Másrészt, tapasztalható egyfajta információhiány, amely gátolja a lehetőségek szélesebb körű kiaknázását. A felülről jövő közvetlen segítségnyújtás (pénzeszközökhöz való hozzájuttatás) biztosan még sokáig fontos eleme lesz a gazdasági érvényesülésnek vállalkozói vagy akár önkormányzati szin-
eltelt hatvan év az igazságos egyéni kárpótlást szinte lehetetlenné teszi, ezért minimumként ragaszkodunk a szlovákiai magyar nemzeti közösség szimbolikus, egyszeri anyagi kárpótlásához. Komárom, 2005. április 5.
káció. Tehát a vállalkozók és önkormányzatok részéről is szemléletváltás és bizonyos integrációs készség szükségeltetik. Emellett a hozzánk közel álló lehetőségekkel is élni kell. Az Új Kézfogás Közalapítvány, az OTP Bank, az igényeinkhez igazított Szülőföld Alap ebben jó partnereink lehetnek. A fent említett problémák felismerése szülte a Széchenyi Klubok létrehozásának gondolatát Dél-Szlovákiában. Előadássorozat keretén belül szeretnénk folytatni, illetve elmélyíteni a Dél-Szlovákiai gazdasági élet szereplőivel azt a párbeszédet, mely a jövőben elengedhetetlen lesz érvényesülésükhöz. Az első ilyen találkozóra Füleken került sor 2005 április 8-án, ahol minisztereink, államtitkáraink nyújtottak tájékoztatást a füleki régió önkormányzati és gazdasági szereplői számára. Így szeretnénk a lehető legtöbb helyre eljutni Szenctől Királyhelmecig. Bízom abban, hogy a klubok működtetésével sokat tehetünk azért, hogy Dél-Szlovákia szerte felpezsdüljön a vállalkozókedv, s hogy a magyarok lakta térségekben is tapasztalhassuk azt a gazdasági fellendülést, mely sok más régióra már most is jellemző.”
ANGYAL BÉLÁT A Közbeszerzési Hivatal új elnökét március 10-én nevezte ki a kormányfő. Angyal Béla a tisztségéből önként távozó Molnár Rozáliát váltotta föl. Angyal Béla 1958-ban született Gútán. A prágai Műszaki Főiskola villamosmérnöki karán szerzett diplomát 1982-ben, majd az elektromos művek komáromi részlegének műszaki munkatársa lett. Később magánvállalkozó, 1994 és 1999 között gútai alpolgármester, majd egy éven át a kormányhivatal kisebbségi főosztályát vezette, 2000-2002 között a Közbeszerzési Hivatal elnökének hivatalvezetője volt. 2005 márciusáig a Mezőgazdasági Minisztérium alkalmazottja, 2003-tól a minisztérium személyzeti osztályvezetője. Angyal Béla a nyitrai kerületi önkormányzat képviselőjeként is tevékenykedik.
ÁLLÍTÓLAG
NEM VÉGZETES A TÁTRA SEBE
A SME SZERINT
FÖLDÜGYEINK Az elmúlt hónapban telt el száz nap a Magas-Tátrára lesújtó pusztító szélvihar óta. Száz nap az az időtartam, amelynek lejárta után szokás megejteni az első összegzéseket, amikor már illik felmutatni néhány konkrét eredményt. 2004. november 19-e új fejezetet nyitott a Magas-Tátra történetében. Valójában azonban nem csak itt pusztított a szélvész, hiszen több százezer hektárnyi fa dőlt ki például az Alacsony-Tátrában és egyéb területeken. Az ország figyelme azonban érthető módon éppen ide összpontosult, lévén a legismertebb nemzeti park a Magas-Tátrában van, amely sokak szemében Szlovákia szimbóluma. Ezért nem meglepő az a rendkívüli érdeklődés, amelylyel a sajtó és a nyilvánosság a tátrai eseményeket követi. Szinte azonnal megindult a vita a katasztrófa vélt vagy valós okairól és okozóiról, valamint arról, milyen irányba fejlődjön tovább a nemzeti park. Mi is történt a Magas-Tátrában 2004. november 19-e óta? A katasztrófát követő első hetekben a munkálatok legfőbb célja a közvetlen életveszély elhárítása, valamint a hétköznapi élet visszaállítása volt (közutak és turistaösvények tisztítása, villanyvezetékek javítása, vasútvonalak átjárhatóvá tétele stb.). A szélvihar megközelítőleg 12 600 hektár területen pusztított, s csaknem 2,5 millió köbméter fát döntött ki, illetve károsított meg. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter szerint fontos, hogy az elpusztított erdőket a lehető legnagyobb mértékben újratelepítsék. Ehhez azonban mielőbb el kell távolítani a kidőlt fákat. Ha ugyanis túl sokáig marad helyben a faanyag, akkor nemcsak az értéke csökken, hanem további katasztrófák okozója is lehet. Növekszik az erdőtüzek kialakulásának veszélye, mi több, a földön heverő fa ideális melegágya a kéregszú elszaporodásának. Ez a parányi rovar évente több ezer köbméter fát képes tönkre tenni.
Fotó: Hirvivő-felvétel
A szlovák napilap hasábjain Miroslav Kusý professzor fejtegeti, milyen irányt vehet ellenzékben az MKP politizálása. Megállapítja, akár tetszik, akár nem, a magyarok Szlovákia legnagyobb, politikailag legszervezettebb, társadalmilag legjelentősebb, közösségi szempontból legöntudatosabb és kulturálisan legfejlettebb kisebbsége. Vagyis nem éri meg eleve ellenezni követeléseiket, nézeteiket vagy politikusaik elégedetlen megnyilvánulásait. A kormánykoalíció tagjaként működő MKP választási programját úgy alkotta meg, hogy az beilleszthető legyen a majdani kormányprogramba. Egy ellenzéki pozíció választói számára csak akkor jelenthet alternatívát, ha radikálisabb lesz, mint eddig lehetett. Az új területi rendezésről szóló vitában az MKP teljesen logikusan előhúzza majd tromfjait. Mérsékelt variációként komáromi székhelyű megyét, radikálisabb változatban területi autonómiát követelhet. A mérsékelt variáció az MKP számára kormánypártként elfogadhatóbb volt, hiszen részt vett az ország irányításában, amelylyel kompenzálhatta regionális korlátait. Ellenzékben azonban a radikálisabb variációra kellene összpontosítania, amit az esetlegesen elbizonytalanított választók csak üdvözölhetnek. Tehát az olyan hisztérikus kiszólások, mint „Soha nem engedjük!” „Megakadályozzuk!”, amelyek már most elhangzanak, demagóg kinyilatkoztatások. Az európai gyakorlat ugyanis meggyőzően jelzi, hogy egy fejlett társadalomban a politikai hatalom nem olyan eszközökkel kormányoz, amelyekkel megakadályozná a polgárok bármely csoportját igényeik meghatározásában és érvényesítésében. Bár nemzeti kisebbségek számára a nemzetközi egyezmények nem rögzítik az autonómiához való jogot, az autonómia több európai ország jogrendjének legitim része. Nem ellenkezik a Szlovák Köztársaság Alkotmányával sem és lehetőségét a szlovák-magyar alapszerződés is rögzíti. Mindenféle választási matematikát meg kell előznie a szlovák politikai értékrend jövőbeni iránya meghatározásának. Az MKP-vel pedig vagy stratégiai partnerként, vagy stratégiai ellenfélként, de számolni kell.
Ha lárvái elszaporodnak a földön heverő kidőlt rönkök közt, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy nem terjednek át a megmaradt egészséges fákra is, ami végső soron akár a november 19-i szélviharnál is nagyobb károkat okozhat. Feltétlenül szükséges tehát a kidőlt faanyag mihamarabbi eltávolítása, valamint egyéb védőmechanizmusok (permetszerek, feromonos védőhálók) alkalmazása. A felmérések azt mutatják, hogy a kidöntött fák 60%-a teljes értékű faanyag. A maradék 40% megsérült ugyan, de tüzelésre, vagy másodlagos felhasználásra még mindig alkalmas. Ez azt jelenti, hogy a katasztrófa következményeinek eltávolításából nyereség termelhető, amelyet az érintett területek helyreállítására lehet fordítani. A Tátrai Nemzeti Park Erdészeti Vállalata három nyilvános versenypályázatot zárt le, amelyek során az érdeklődők ún. üzleti egységekre osztott területeken versenghettek a kitermelés jogáért. A teljes eladható faanyag 70%-a kelt el ilyen formában, amiből közel 450 millió koronás bevétel várható. A tátrai erdészeti vállalat egyébként 2005 során 1 740 000 köbméter, 2006ban pedig 700 000 köbméter fa feldolgozását tervezi. A nyilvános versenypályázatból befolyó forrásokon kívül számos gyűjtési akció indult a Magas-Tátra helyreállításának segítésére. Esetenként több milliós összegek gyűltek össze az ado-
mányokból, ezért rendkívül fontos, hogy azok valóban a gyűjtés céljára legyenek felhasználva. A földművelésügyi minisztérium hatáskörébe tartozó Tátrai Nemzeti Park Erdészeti Vállalata is alapított egy bankszámlát, amelyen eddig több mint 30 millió korona gyűlt össze. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter megalakított egy bizottságot, amelynek tagjai az adományozó vállalatok képviselői is. Ez a testület dönti el és ellenőrzi, mire fordítják majd a gyűjtésből befolyt pénzt. A bizottság első ülésén úgy határozott, hogy az eddig összegyűlt 30 millió koronán facsemetéket vásárolnak. Nyilvánvaló, hogy a MagasTátra még jó néhány évig nem lesz olyan aminek megszoktuk, megszerettük. Világossá vált azonban az is, hogy a katasztrófának nem tragikusak a következményei. Igaz, hogy a Magas-Tátra 2004. november 19-én súlyosan megsérült, a sebek viszont korántsem végzetesek. A különböző gyűjtési akciók eredményei mutatják, a legismertebb szlovákiai nemzeti park sorsa nemcsak az itteniek, hanem számos külföldi számára is szívügynek számít. A földművelésügyi minisztérium kiemelt figyelemmel kezeli a problémát, nem utolsósorban pedig ott van a helybeliek rendkívüli tenniakarása, amely talán a legfőbb záloga annak, hogy a Magas-Tátrára jövője reményteljes legyen. Czajlik Katalin
3
VÁLTOZÁSOK A SZOCIÁLIS TÖRVÉNYEKBEN Január elsején több törvényváltozás lépett életbe, a 461/2003, a szociális biztosításról szóló törvény és a 195/1988, a szociális támogatásról szóló törvények módosításával, illetve az egészségügyi reformcsomag részét képező egészségbiztosításról szóló törvény elfogadásával.
szabva meg, amennyiben az eredetileg kiszámított nyugdíjérték alacsonyabbra jön ki, mint az a nyugdíj, mely az átlagbér után járna.
Lakásfenntartási támogatás Ha a parlament elfogadja, 2005 áprilisától emelkedik a lakásfenntartási támogatás összege. Egyedül, anyagi szükséghelyzetben élők esetében 980 koronáról 1 130 koronára, többtagú háztartások esetében pedig 1 670 koronáról 1 920 koronára emelkedhet. Igényelni a lakhely szerint illetékes munka, szociális és családügyi hivatalnál lehetséges. Feltételek: anyagi szükséghelyzet, lakás vagy családi ház tulajdonlapja, bérlakás esetén a bérleti szerződés, nincs közüzemi tartozás, ill. ha van, a törlesztésére
Szociális nyugdíj Januártól az eddigi gyakorlattól eltérően a többi nyugdíjtípussal együtt a szociális nyugdíj összege is automatikusan emelkedik. Jelenleg kb. 4 600 személynek jár. Szociális nyugdíjban azok részesülnek, akik semmilyen más nyugdíjformára nem jogosultak, és idős korukra való tekintettel – 65 év feletti kor vagy rokkantság – már nem képesek munkát vállalni. A Szociális Biztosító 2003 év végéig ítélte meg ezt a támogatási formát, amennyiben az érintett személy bevétele nem érte el a minden évben emelt
Táppénz Emelkedik a táppénz legmagasabb összege, melyet a betegség 11. napjától a Szociális Biztosító fizet. Januártól a táppénz legmagasabb összege az eddigi maximálisan meghatározott napi 260, illetve havi 8 060 koronáról napi 383, illetve havi 11 866 koronára emelkedett, a kivetési alap 55 százalékában meghatározva. Betegség esetén így jobban érvényesül a befizetett betegbiztosítási járulékkal arányos táppénz összege. A magasabb fizetésből élők tehát magasabb táppénre számíthatnak, igazságosabbá válik a rendszer. Gyes Emelkedik a legmagasabb kifizethető összeg, ugyanúgy, mint a táppénz esetében. A gyermekgondozási segély megkezdése előtt 15 ezer koronánál többet keresők tehát magasabb juttatásra számíthatnak. Januártól megszűnt az alacsony fizetéssel rendelkező szülőket érintő kedvezőtlen elbírálás is. Ők ugyanis, amennyiben a minimálbérből fizették járulékaikat, eddig a családi pótlék összegénél alacsonyabb anyaságira számíthattak, melyet azonban a munkanélküli szülők is megkaptak. Januártól, amennyiben alacsonyabb az anyasági, mint a családi pótlék, a különbséget is kifizetik. Munkanélküli segély Emelkedik a munkanélküli segély 2005 januárjától megítélt, maximálisan kifizethető összege. Nagysága az eddigi 20 százalék helyett egészen a kivetési alap 35 százalékáig terjedhet, ami jelenleg 15 373 korona. 2005 júliusától pedig újabb emelés várható. Tavaly decembertől kedvezően változnak a munkanélküliek lehetőségei, amennyiben saját vállalkozás beindítására kérnek támogatást. Az eddigi gyakorlattól eltérően ugyanis a pénzt előre megkaphatják, nem csak utólag, a költségek felmutatása után. Így már nem kell feltétlenül kölcsönhöz folyamodniuk.
4
Több nyugdíjat hoz majd a postás létezik részletfizetési megállapodás. A feltételek teljesítését a hivatal fél évente ellenőrzi. Magasabb nyugdíj A tavalyi évvel szemben magasabb nyugdíjra számíthatnak azok, akik idén kérvényezik nyugdíjaztatásukat. Emelkedett ugyanis a törvényben meghatározott aktuális nyugdíjérték, melyből a nyugdíj összegét kiszámítják. Magasabb nyugdíjra számíthatnak egyúttal az alacsony fizetésből élők is. Számukra jó hír, hogy nyugdíjuk kiszámításánál a Szociális Biztosító 1994 helyett egészen 1984–ig visszamenőleg figyelembe veszi a bevételüket. Ezáltal magasabb nyugdíjat
létminimum nagyságát. Ha ez volt az egyedüli bevételi forrás, egészen a létminimum összegéig volt megítélhető. Jelenleg már nem kérvényezhető. Rokkantsági nyugdij Jár annak a 20 évnél fiatalabb biztosítottnak is, aki kevesebb mint egy év öregségi nyugdíjbiztosítási időt szerzett, tehát kevesebb mint egy évig fizette a járulékot. Illetékek az egészségügyben Nem változik lényegesen az új évben a szolgáltatásokért fizetett illeték. Marad a 20 korona a körzeti orvosnál és a gyógyszerésznél, ill. az 50 korona a kórházakban. 20
korona helyett azonban 60 koronát kell fizetnünk az ügyeletes orvosnál. Indok a visszaélések csökkentése. Sok esetben ugyanis indokolatlanul keresik fel az ügyeletet. Nem fizet azonban az, akinek az orvos kórházi kezelést ír elő. Esetükben ugyanis jogos ügyelet-felkeresésről beszélhetünk. Egészségbiztosítási járulék Januártól többet fizetnek az egyéni vállalkozók, ugyanis esetükben nőtt a minimális kivetési alap nagysága, így emelkedett a minimális járulékmérték is, mégpedig 910 koronára. Az eddigi 3 000 koronás kivetési alap a minimálbér összegére, 6 500 koronára emelkedett. A minimális egészségbiztosítási járulék összege pedig ennek a 14 százaléka, tehát 910 korona. További változás, hogy január elsejétől az állam fizeti az egészségbiztosítási járulékot mindazok után, akik nincsenek alkalmazotti viszonyban, és nem is vállalkoznak. Ide tartoznak az ellátatlan gyermek, a 25 évnél idősebb diák, a nem dolgozó és nem vállalkozó nyugdíjas, a munkahivatalban regisztrált munkanélküli és az önkéntes munkanélküli. Tartásdíj Az az elvált szülő, akinek a volt házastárs legalább három egymást követő hónapban nem fizet tartásdíjat, kérheti a területileg illetékes szociális hivatalnál az elmaradt öszszeg pótlását. Az állam így átvállalja a felelőtlen szülőtől a tartásdíj kifizetését, az elmaradt összeget pedig behajtja, természetesen kamatokkal együtt. Nem segít az sem, ha a tartásdíjjal tartozónak szociális segélyen kívül nincs más bevétele, az elmaradt tartásdíj ugyanis a segély összegéből is levonható. A maximálisan kifizethető tartásdíj a kiskorú gyermekre érvényes létminimum összegének 1,2-szerese, tehát 2 496 korona. Póttartásdíjra az a szülő jogosult, akinek a havi bevétele a további, közösen elbírálandó személyekkel együtt nem éri el a létminimum 2,2-szeresét, tehát 14 652 koronát. A tartásdíjat nem fizető személy akár 5 év börtönre is számíthat. folytatás a következő oldalon
VÁLTOZNAK A TÖRVÉNYEK folytatás az előző oldalról
Adókedvezmény Az eddigi gyakorlattól eltérően az állam 24 ezer koronáról 12 ezer koronára csökkentette a kiegészítő nyugdíjbiztosításba bekapcsolódók adókedvezményét. Bővültek azok a hosszú távú befektetési lehetőségek is, melyeknél igénybe vehető az adókedvezmény az életbiztosítási termékekkel, befektetési alapokkal, banki betétekkel. Feltétel: legalább tízéves futamidő, illetve az 55 éves kor elérte utáni kifizetés. Kedvezően változott a megtakarított öszszeg örökölhetősége is, az örökösök ugyanis megkapják a teljes, tehát a munkaadó által befizetett részt is. Személyi asszisztencia A 65 év feletti, egészségileg hátrányos helyzetben lévő személyek is igényelhetnek személyi asszisztenciát, amennyiben dolgoznak. Az egészséges ember a nyugdíjkor elérése után is dolgozhat, erre most esélyt kaptak az egészségileg hátrányos helyzetben lévők is. Személyes asszisztenciát végezhet a szülő, gyermek, testvér is, mégpedig napi 4 órát, ami egy órával több, mint eddig. Feltétel azonban, hogy a hátrányos helyzetben lévő személy dolgozik vagy tanul. Ellenkező esetben marad az eddig is érvényes, maximálisan napi 3 óra. A kifizetett órabér legfeljebb bruttó 55 korona, az idős személy ráadásul gondozói ellátást is igénybe vehet.
Király Zsolt
ÚJ MEGYEI MKP-ELNÖKRE VÁRVA Rovatunkban ezúttal az MKP Nyitra megyei megbízott elnökével, Szigeti Lászlóval beszélgettünk a párt kerületi tanácsában kialakult helyzetről. Elnök úr, nem biztos, hogy az ország távolabbi részein élők pontosan ismerik a Nyitra megyében kialakult helyzetet, amely Fehér Miklós lemondásához vezetett. Miért alakult ki a vita? A probléma gyökerei az MKP komáromi helyi szervezetében vannak, itt kialakult egyfajta elégedetlenség Fehér Miklós személyével kapcsolatban, ami ahhoz vezetett, hogy a helyi szervezet az ő és Král Katalin, a komáromi kórház igazgatója kizárását javasolta az MKP-ból. Ezzel az eljárással a későbbiekben az párt Országos Etikai Bizottsága is foglalkozott, ám alapszabály-ellenesnek minősítette. Ellentétekről szóltak a hírek a me-
gyei önkormányzat háza tájáról is. Igen, sajnos a megyei önkormányzat néhány MKP-s képviselője is ellentétbe került Fehér Miklóssal, aki a megyei önkormányzat alelnöke volt. Sajnos olyan problémák halmozódtak fel a megyei önkormányzat munkájában, a párt komáromi alapszervezetében, amelyek nem vetettek jó fényt a Magyar Koalíció Pártjára. Több alkalommal alakult ki nézeteltérés a megyei elnökhelyettes és a képviselők egy csoportja között bizonyos nagyon komoly döntések meghozatala során. Próbáltak megoldást találni a kerületi tanácson belül az ellentétek elsimítására? A párt kerületi tanácsának elnöksége több alkalommal foglalkozott a kialakult helyzettel. A közelgő megyei önkormányzati választások sikerének érdekében aztán az elnökség és maga a kerületi elnök is úgy látta jónak,
hogy az előállt helyzet kezelése érdekében a legbölcsebb döntés az lesz, ha az MKP Nyitrai Kerületi Tanácsa új elnököt választ. Fehér Miklós tehát lemondott, engem pedig megbízott az elnöki teendők ideiglenes ellátásával. Április 15-re Érsekújvárra összehívtam a Kerületi Tanács ülését, ahol új elnököt választunk. Ismertek már a jelöltek? Az Érsekújvári járás Farkas Ivánt javasolja. Nyitrai járás tudomásom szerint nem állít külön jelöltet, a komáromiak és a lévaiak még tárgyalnak. Fehér Miklós azonban továbbra is betölti a megyei alelnöki tisztséget. Igen, a megyei tanács az elnöki posztról való lemondásával egyidőben Fehér Miklóst megerősítette a megyei önkormányzat alelnöki posztján. Pokstaller Lívia
PARLAMENTI NAPLÓ
TOVÁBB NŐHET A MINIMÁLBÉR A képviselők a márciusi ülés 72 pontjából csak négyről nem döntöttek. A legnagyobb vitát a tandíj és a gyes váltotta ki. Jóváhagyták a szerencsejátékok szabályozásáról szóló új törvényt, mely meghatározza, milyen feltételek mellett lehet szerencsejátékot működtetni, a játékosok és játékot szolgáltatók jogait és kötelességeit, a szolgáltatás feltételeit és felügyeletét. A tandíj második olvasata három szavazaton múlott. A Smer, a KSS és a HZDS igyekezete ellenére 59 igennel a törvényjavaslat második olvasatba került. Hosszas vita után és a miniszter kérésére tovább tárgyalja a parlament a diákhitelekről és a tandíjrendszerről szóló javaslatot. A tandíj bevezetésétől Martin Fronc oktatási miniszter a többi között az oktatás
minőségének javulását és a diákok felelősségteljesebb hozzáállását várja. Ľudovít Kaník szociális miniszter újabb javaslata, mely szerint a dolgozó anyák, illetve akik nem egyedül gondozzák 3 évnél fiatalabb gyereküket, is jogosultak lennének a gyesre, átjutott a második olvasatba. Meglepő, hogy a KDH egyértelműen elutasította a törvényjavaslatot, míg a koalíció többi tagja az ellenzékkel együtt 109 szavazattal megtámogatta a kormány javaslatát. Első olvasatban tárgyalták továbbá a minimálbérről szóló tervezetet. Ha megszavazzák, július 1-től 7150 korona lesz az alsó határ. Szintén első olvasatban van a házastársi szerződések megkötéséről szóló törvényjavaslat, amely lehetővé teszi a házastársaknak, illetve jegyeseknek szerződésben
rögzíteni a tulajdonjogukat a házasság idején illetve a válás után. A közjegyző által érvényesített szerződést egy központi nyilvántartásban vezetnék. A jegyesek közötti szerződés a házasság megkötésekor lépne érvénybe. Mindennek feltétele az igennel való szavazás a következő ülésen. (bsz)
Juhász László felvétele
Vakok támogatása Az új évtől a vakokkal bővül azon hátrányos helyzetben lévő jogosultak köre, akik 500 korona összegű támogatást igényelhetnek a higiéniai költségek, ruha, cipő vagy a lakberendezés elhasználódásának kompenzációjára. Ráadásul 50 ezer koronával, azaz 250 ezer koronára emelkedik az automata sebváltóval felszerelt autó vásárlási támogatása. Feltételek: legalább 50 %-os rokkantság, a hátrányos helyzetben lévő személy havi bevétele nem haladhatja meg a létminimum 3 szorosát (13 740 korona).
MEGYEI FIGYELŐ
5
BRÜSSZELBŐL JELENTJÜK Február első hetében az Európai Parlament külügyi bizottsága meghallgatta Mihai Razvan Ungureanu román külügyminisztert. Mint ismeretes, Románia Bulgáriával együtt idén áprilisban írhatja alá a csatlakozási szerződést. Ezt megelőzően azonban még az Európai Parlamentnek is állást kell foglalnia a román felkészültségről. Duka Zólyomi Árpád a meghallgatáson arra kérdezett rá, a román kormány mennyire gondolja komolyan a kormányprogram erdélyi magyar kulturális autonómiára vonatkozó részét. A külügyminiszter válaszában a közigazgatás fokozott decentralizációjának fontosságát emelte ki. Szerinte az erdélyi magyarok a decentralizáció teljes megvalósítását követően eldönthetik, milyen autonómiát szeretnének. A korábban a csángókkal is foglalkozó, történész végzettségű külügyminisztert Duka Zólyomi arról is kérdezte, mi Bukarest állás-
pontja a csángó identitás megőrzését illetően. Ungureanu utalt a magyar kormánnyal kialakított jó együttműködésükre, illetve a hagyományőrzés fontosságára. A ciánszennyezésről hírhedthíres verespataki aranybányával kapcsolatos kérdésre Duka Zólyomi azt a választ kapta, hogy a román környezetvédelmi hatóságok jelenleg is elemzik a bánya helyzetét, a kormány csak annak elkészülte után tud érdemben dönteni. Azt is hozzátette, hogy nem ragaszkodnak minden áron a bánya további működtetéséhez. Az elmúlt időszakban az EP külügyi bizottsága foglalkozott a tagjelölt délkelet-európai országok felkészültségének elemzésével is. Duka Zólyomi a román csatlakozási folyamattal kapcsolatban javasolta, hogy az EU ne támaszszon szigorúbb elvárásokat Romániával szemben, mint a korábban megfogalmazott követelmények,
ám mindenképpen követelje meg a már megállapított feltételek teljesítését, akár a csatlakozás konkrét dátumának elhalasztása árán is. Horvátország lehetséges csatlakozása ugyancsak témája volt a külügyi bizottság üléseinek. Duka Zólyomi Árpád felszólalásában kiemelte, hogy Horvátország felkészült a tárgyalások megkezdésére, történelme, hagyományai mindenképpen az Unió jelenlegi tagállamaihoz kötik. Figyelmeztetett, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való nem megfelelő együttműködés és az ezzel kapcsolatos tanácsi döntés hosszú távon nem tesz jót sem Horvátország, sem pedig a Balkán belső stabilitásának. A megoldás Duka Zólyomi szerint az lenne, ha az Unió rövid időn belül megkezdené a „nyílt végű” csatlakozási tárgyalásokat. Ez azt jelentené, hogy a már a folyamatban lévő tárgyalásokat szakíthatná meg az Unió, ha Horvát-
ország nem működik együtt. Az EP márciusi plenáris ülésén az emberi jogok megsértésével kapcsolatos sürgősségi ügyek tárgyalásakor Duka Zólyomi egy Fehéroroszországgal, az utolsó európai diktatúrával kapcsolatos ügyre mutatott rá. Szerinte ugyan tapasztalható előrelépés az Európai Bizottság támogatáspolitikájában, de hatékonyabb segítségnyújtásra lenne szükség. Egy rugalmasabban működő speciális alap létrehozását szorgalmazta, amelyik a be nem jegyzett belorusz kormányon kívüli szervezetek támogatását irányozza elő. Ezek a szervezetek a legaktívabbak, ám a jelenlegi uniós mechanizmus szerint nem juthatnak pénzhez – mondta Duka Zólyomi. Felszólította az Európai Parlamentet, hogy vesse latba befolyását, és gyakoroljon nyomást az ügy érdekében az Európai Bizottságra, valamint Belorussziára. (la)
NŐK NAPJA AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN Az Európai Parlament márciusi plenáris ülése a nemzetközi nőnap jegyében zajlott. A március 8-i ülésnapot Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke azzal kezdte, hogy a világban naponta több nő szenved a hátrányos megkülönböztetés miatt. Beszédében hangsúlyozta, hogy a női esélyegyenlőség nem csupán a nők, hanem az egész társadalom ügye. A sta-
tisztikák szerint az EU-ban minden ötödik nő volt már erőszak áldozata és a szegénység is jobban sújtja őket. Emellett az Unióban a nők átlagosan még mindig 16 – 33 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak ugyanazért a munkáért. Ennek orvoslására nem elég pusztán az Unió jövendő alkotmányos alapelveinek hangsúlyozása, hanem a férfiak mentali-
Fotó: Archívum
Bauer Edit a brüsszeli sajtótájékoztatón az Európai Néppárt elnökével
6
tásának is meg kell változnia. Ezen a napon egy egész napos „női témakkal” foglalkozó konferenciára is sor került az EP-ben, amelyen a fő témája a családon belüli erőszak volt. Elfogadásra került az EP állásfoglalása a 4. Nőügyi Világkonferencia cselekvési platformjának nyomon követéséről. Először minden politikai frakció külön állásfoglalási indítványt nyújtott be, de mivel félő volt, egyik javaslat sem kapna elegendő szavazatot, a közös cél érdekében szükséges volt egy közös, minden frakciót tömörítő indítvány kidolgozása. A frakciók koordinálásával és egy közös állásfoglalási indítvány kidolgozásával Bauer Editet, az MKP képviselőjét bízták meg, amelyet végül a plenáris ülés március 10-én elfogadott. Ebben az állásfoglalásban az EP felhívja a figyelmet arra, hogy bár a nők az Unió népességének és választóinak több mint felét teszik ki, továbbra is alulreprezentáltak a gazdasági, társadalmi és politi-
kai döntéshozatali szervekben. Ennek érdekében felszólítja a nemzeti és európai szintű politikai pártokat, hogy vizsgálják felül pártjuk szerkezetét és eljárásait, célul tűzve ki a nők közvetett vagy közvetlen részvételét akadályozó korlátok megszüntetését, valamint ösztönzi őket, hogy fogadjanak el megfelelő stratégiákat a nagyobb esélyegyenlőség elérése érdekében, beleértve pozitív kvótaintézkedéseket is. Az indítvány elítéli az Unión belüli kényszerházasságot, szexuális kizsákmányolást, emberkereskedelmet, a beleegyezés nélküli sterilizálást és a nemi szervek megcsonkítását. Emlékeztet arra, hogy a nők emberi jogainak előmozdítása és védelme alapvető előfeltétele a valódi demokrácia kiépítésének. Mivel gyakran maguk a nők sincsenek tudatában saját jogaiknak, ezért egy európai szintű felvilágosító kampányt javasol indítani. Végül felszólítja a Bizottságot, hogy nyilvánítsa a 2006-os évet a nők elleni erőszak európai évévé. (szk)
A MI MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKÉNK
Hírvivő-felvételek
Bugár Béla Oroszkán koszorúzott
Magyar Ima – emlékműsor Somorján
Az új helyen régi fényében ragyog a pozsonyi Petőfi-szobor
A pozsonyi megemlékezés ünnepi szónoka Csáky Pál volt
Szigeti László Királyfiakarcsán a Petőfi-emléktábla előtt
Koszorúzás a Pipagyújtónál Somorján
Kassán hagyományosan a Csermely gyermekkórus szerepelt
7
