Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGIA PROGRAM

Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium

PEDAGÓGIA PROGRAM 2011

2

Helyzetelemzés Az iskola rövid története Intézményünk Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése 220/2011. számú határozata alapján iskola összevonás következtében 2011.augusztus 1.napjával Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium néven a Puskás Tivadar Fém és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium alapító okiratának módosításával jött létre a Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium valamint a Savaria Közlekedési Szakképző Iskola és Kollégium integrálásával. Puskás Tivadar Fém és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium Szombathely városban az ipar foglalkozási ágként a XVI-XVII. században jelent meg céhes iparként, részben külföldi, kisebb részben belföldi tőke hozzáadásával. A későbbiek során a RATIO EDUCATIONS már rendeletileg is szabályozta az inas-oktatást. A városi iskolaszék 1882. július 1-én terjesztette be az iskola felállításáról szóló javaslatát. 1883-ban jelenlegi iskolánk jogelődje meg is kezdte működését, mint az első megyei és városi Iparostanonc Iskola. A két világháború között nagyon sok viszontagságot ért meg az iparos oktatás, mégis fennmaradt. 1947-től az oktatás feltételei fokozatosan javultak. 1950ben megalakult az MTH és ettől az időszaktól az iskola a Vas Megyei Tanács Munkaerőgazdálkodási Osztálya irányítása alá tartozott. Így fejlődött megyei beiskolázású iskolává. A tanulólétszám rohamos emelkedése tette lehetővé, hogy 1969. szeptember 1-én egy új, korszerűen felszerelt iskolát adtak át a tanulóifjúságnak. Jelenleg is ebben az épületben működünk Szombathely, Petőfi S.u.1. sz. alatt, Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium néven. 1978 óta szakközépiskolai képzés is folyik intézményünkben. 2006 óta akkreditált felnőttképzési intézmény vagyunk. Az iskola városi és megyei szinten egyedülálló múlttal rendelkezik, nagy szakmai, módszertani, pedagógiai tapasztalatokat, hagyományokat halmozott fel. Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium 1950. júliusában alakult meg iskolánk, amelyet az akkor lezajló iskolai-oktatási reform hozott létre Állami Vas-Fém-Gépipari Gimnázium néven. Iskolaelőd és hagyomány nélkül indult. A kezdő évfolyamra 132 tanuló iratkozott be.

3 Az iskolának sem felszerelése, sem saját épülete nem volt, "vendégintézetként" a Faludy Ferenc utcai általános iskola három tantermében kapott helyet. 1951-ben az iskola a Kohó- és Gépipari Minisztérium irányítása alá került és 21. sz. Kohó- és Gépipari Technikum néven töltötte be feladatát. A következő évek a gyors fejlődés jegyében teltek. Új iskolaépületet kaptunk /1951/, majd tanműhely épült a gyakorlati képzés céljaira /1953/, s gépek, berendezések, szerszámok érkeztek intézményünk számára, miközben képzési célja is módosult: gépipari képzésre szakosodott, ennek megfelelően a főhatóság az 1951/52-es tanévben az iskola nevét 21. sz. Gépipari Technikumra változtatta. Első ízben 1954. júniusában bocsátott ki az iskola végzett technikusokat járműgyártó és vegyigépgyártó tagozaton. 1953-ban a szakági képzés skálája bővült mezőgazdasági gépgyártó és általános gépész szakkal. Felettes szerveink 1955. november 1-i hatállyal új elnevezést adományoztak az intézménynek: Latinka Sándor nevét kapta, melyet 1991-ig viselt. A későbbi években, évtizedekben az oktatás feltételei javultak, s a szakági képzés iránya változott. 1966-ban az eddigi szakágak mellé felsorakozott a gépgyártástechnológiai szak, miközben a mezőgazdasági gépgyártó tagozat kifutó jelleggel tovább működött. Újabb jelentős változás iskolánk arculatában az 1969/70-es tanévben következett be: megszűnt a technikusképzésre való beiskolázás. Az új első osztályosok gépipari szakközépiskolásként végezték tanulmányaikat. Ezt váltotta fel az 1977/78-as tanévtől a szakmunkásképzési célú szakközépiskola, melynek célja kettős volt: az iskola 4 éve alatt érettségire felkészíteni, valamint szakmunkást képezni géplakatos, esztergályos, műszergyártó és karbantartó szakon. Az l985/86-os tanévtől ismét változott az iskola képzési célja: újból megindult a középfokú technikusképzés. Új szakok jelentek meg a képzési profilban: gép- és készülékszerkesztő, gépszerelő- és karbantartó, valamint gépgyártás-technológia szakon indultak technikus osztályok, miközben a szakmunkásképzési célú osztály csupán a szerszámkészítő szakra korlátozódott. 1989-ben szerzett érettségi-szakmunkás bizonyítványt az utolsó ilyen tanulócsoport. 1991-ben újból nevet váltott iskolánk, s felvette a Szombathelyi Gépipari Műszaki Szakközépiskola elnevezést. Ezzel egyidőben a régi szakágak kifutottak, s a szükségleteknek megfelelően új szakág, a gépgyártástechnológiai-számítástechnikai technikusi szak indult.

4 Az új iskolai és képzési struktúra kialakítása során tantestületünk az elmúlt évek alatt sokat tett a személyi és tárgyi feltételek javítása érdekében. Újjáalakuló gazdasági rendszerünk magasabb képzettségű szakember-igényét azonban csak nagyobb léptékű fejlesztési program megvalósításával lehetett kielégíteni. Az ehhez szükséges szellemi és anyagi szükségletek előteremtése pedig meghaladta helyi lehetőségeinket. Ezért pályázatot terjesztettünk fel - az önkormányzat szándéknyilatkozatával megerősítve - „A szerkezet-átalakítás és műszaki fejlődés emberi tényezői” című világbanki hitelprogramra, melyet el is nyertünk. A program elnevezése időközben "Emberi Erőforrások Fejlesztése Ifjúsági Szakképzési Program"-ra változott. Ennek keretében 12. osztályig gépészet- fémtechnika és informatikaszámítástechnika szakon oktatunk az 1993/94-es tanévtől. Az érettségi utáni szakképzés az 1997/98-as tanévtől folyik a világbanki modell keretében gépipari számítástechnikai, illetve műszaki számítástechnikai technikusi szakokon, de másfajta kimeneteket is tudunk nyújtani a gazdaság igényeinek megfelelően (pl. gépészeti, gépgyártástechnológiai, automatizálási, illetve ipari informatikai technikusi szakokat). Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1997. május 29-i határozata alapján a képzési profil változásának megfelelően az iskola új neve: Gépipari és Informatikai Műszaki Szakközépiskola. Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2002. április 25-i határozata alapján intézményünk jogosult felsőfokú szakképzés folytatására. A Budapesti Műszaki Főiskolával kötött megállapodás alapján a gépipari mérnökasszisztens képzés 2003. szeptemberétől be is indult. Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere Támogató Nyilatkozata alapján lehetőségünk nyílik a Széchenyi István Egyetemmel kötött Együttműködési Megállapodás szerint felsőfokú szakképzés indítására 2008. szeptemberétől. Szombathely Megyei Jogú Város 59/2007. (II.22.) Kgy. határozata alapján a Péterfy Sándor Középiskolai Kollégiumot jogutóddal megszüntette és összevonta iskolánkkal. Intézményünk új neve 2007. augusztus 1-től Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium lett. Az azóta eltelt időszakban szerencsére számottevő változás nem történt az iskola profiljában és szervezeti felépítésében, így a gazdasági körülményektől eltekintve nyugodtan dolgozhatunk.

5 Azt, hogy intézményünk jó színvonalon végezte és végzi munkáját, jelzik a kapott elismerések, az iskolánkba hozott külföldi és belföldi delegációk, a nálunk lebonyolított versenyek és rendezvények. Végzett tanulóink mindig keresettek voltak és ma is azok a város és a megye vállalatainál. Ezt mutatja, hogy a megye szinte valamennyi gazdálkodó szervezeténél, egyéni vállalkozójánál megtalálhatók volt diákjaink, nagyon sokszor vezető beosztásban. Összességében úgy érezzük, hogy iskolánk jelentős szerepet tölt be a város és a megye életében, s reméljük, hogy az elismertség a továbbiakban is megmutatkozik mind az iskolába történő jelentkezések számában, mind pedig végzettjeink elhelyezkedési lehetőségeiben (az iskola rövid történetéhez tartozik a 2. számú melléklet). A Savaria Közlekedési Szakképző Iskola és Kollégium jelentős hagyományokkal rendelkező intézmény, melyet eredetileg gimnáziumnak alapítottak 1955-ben. Falai között 1969-től folyik a középfokú szakközépiskolai képzés, mely vasútgépész és gépjárműtechnikai osztályokkal indult. A Savaria Közlekedésgépészeti Szakközépiskola nevet 1974 óta viseli. Az évek során a közlekedési jelleg megtartása mellett építőgépész és számítástechnikai szerelő képzés is indult az iskolában, melyek 1996-ban illetve 2001-ben kifutottak. 1992-ben átmenetileg a gimnáziumi képzés is visszatér. 1993-tól rendészeti fakultációs képzés indult. 1994-ben pedig megkezdődött a széles alapozású kísérleti képzés. Ugyancsak 1994-ben átadásra kerül az iskola 120 férőhelyes kollégiuma, 1996-ban pedig a VASÉP D-telepi tanműhely. 1998-tól a világbanki program keretében a közlekedési és elektronikai szakmacsoportban indulnak osztályok.

NEVELÉSI PROGRAM Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek: A választandó pedagógiai alapelveinket iskolánk sajátosságaihoz, beiskolázási hagyományainkhoz illeszkedve kell megfogalmaznunk és majdan megvalósítanunk. Tanulóinkat hagyományainknak megfelelően, szakmai profilunkba illő összetételben a teljes lakosság köréből, vagyis a város, a megye, de döntő mértékben a városkörnyéki települések érdeklődő fiataljai részéről várjuk. A szakközépiskola alapvető célja és feladata továbbépíteni, kiszélesíteni és elmélyíteni az általános iskolai követelményeket. Ide tartozik az általános műveltség növelése, a

6 felkészítés a szakmai képzésre, az érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra. Érvényesíteni kell a humánus értékeket, közvetíteni az egyetemes és nemzeti kultúrát. Fizikálisan és mentálisan egészséges, emberi kapcsolatok kiépítésére képes, a demokratizmussal szemben érzékeny, az össztársadalmi változások követésére képes állampolgárokat kell nevelni. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy a társadalmi változások korában az érvényesülés feltétele az „egész életen át való tanulás”, az értékrendek zavaraiból fakadó feszültségek ellenére. Az eltérő családi hátterű és motivációjú tanulók számára ösztönző, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazása szükséges, amely csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez. Szükségszerűen ki kell alakítani az egészség, az emberi környezet valamint a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, a közösségi és egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére irányuló igényt. A 12. illetve 14. évfolyam végére a tanuló legyen képes önálló döntések meghozatalára, szakmai területeken megújuló alkotómunkára, munkaerőpiaci megfelelésre és felsőfokú tanulmányokra. Tudjon önállóan ismereteket szerezni, összefüggéseket felismerni, kommunikálni anyanyelvén és idegen nyelven, informatikai ismereteit alkotóan alkalmazza. Intenzíven számolnunk kell a gyenge, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával, hátránykompenzációval és a tehetséges átlag feletti képességű tanulók tehetséggondozásával is. Pedagógiai elveinket, módszereinket a fentiekkel összhangban, a szakterületnek, a tanulók képességeinek megfelelően differenciáltan, az életkori sajátosságokhoz szorosan igazodva kell megválasztanunk. Ma úgy tűnik, ha az iskolánk meg kíván felelni feladatának, fokozottan nagy hangsúlyt kell fektetni az esélyegyenlőség biztosítására. Hosszabb távon az új, szélesebb körben keresett és divatos OKJ szakmaválasztás, indítás némileg módosítja a beiskolázási területeket (jobban a város és az egész megye területéről), egyben várhatóan javítja a beiskolázási és képzési feltételeinket. Az iskolánkban tanító valamennyi pedagógus célja olyan fiatalok nevelése, akik magas fokú erkölcsiség szerint akarnak élni a felnőtt élet minden területén; akik fontosnak tartják egyéniségük kibontakoztatását; ugyanakkor tisztelik a másik ember személyiségét; akiknek fontosak a kisebb és nagyobb közösségek (mint pl. család, haza, Európa) értékei; akik óvják környezetüket, s azon elv szerint formálják hétköznapi szokásaikat, hogy ne ártsanak a természetnek; akik nyitottak az állandó önfejlesztésre; akik számára fontos a hivatás. Ahhoz, hogy a tőlünk érettségi bizonyítvánnyal és OKJ-s bizonyítvánnyal kikerülő fiatalok jó alapot szerezzenek a fenti életvitel megvalósításához, a következő értékek szerint kell haladnunk:

7 az önállóságra épülő magas szintű tudás elsajátíttatása; a kreatív gondolkodás és a problémamegoldó készség kialakítása; a kommunikációs készség magas szintre emelése; a napi gyakorlatban mobilizálható szakmai, általános műveltségi, idegen nyelvi tudásanyag továbbadása; a testi és lelki harmónia egyéni technikáinak elsajátíttatása pozitív pedagógiai példákkal; olyan pedagógiai tevékenység kialakítása, amely figyelembe veszi az országos tantervek, törvények előírásait, s egyaránt megfelel a szülők, a tanulók és a fenntartó elvárásainak.

Pedagógiai célok: Oktatási célok: A beiskolázott tanulók korszerű, versenyképes, fejlődőképes szakképzettséghez juttatása érdekében meghatározónak tartjuk: a tanuló képességeinek és érdeklődésének megfelelő beiskolázását; olyan széles alapú képzés biztosítását mely a választott alapszakmára konkrét teljesítményképes felkészítést jelent, (munkaerőpaici szakmai szintre) olyan szakmai alapokat biztosítani, mely a tanulót képessé teszi az új technológiák alkalmazására az átképzésben és felnőttképzésben való sikeres részvételre; szerezze meg azokat a kommunikációs és vállalkozási ismereteket melyek alkalmassá teszik a munkaerőpiaci verseny megvívására (német nyelv, vállalkozási ismeretek, informatika stb.);felkészüljenek a sikeres záróvizsgákra (érettségi vizsga, szakmai vizsga).A jó képességű, tehetséges tanulók felkészítése továbbtanulásra.

A tanulóink ismerjék meg a polgári társadalom értékeit, alapvető

állampolgári jogaikat és kötelezettségeiket. Nevelési célok: A munkába álló szakembernek a színvonalas szaktudáson túl rendelkezni kell alapvető emberi, erkölcsi tulajdonságokkal, magatartásformákkal, melyek képessé teszik a munkában, egyáltalán az életben való sikeres helytállásra. Mindennek meghatározó tartalmi elemei: az egyetemes emberi értékek megismerése és elfogadtatása az egészséges nemzettudat, hazaszeretetre nevelés, és európaiság a másság elfogadtatása, toleranciára nevelés a kulturált együttélési és viselkedésformák kialakítása az önismeret, önkritika és kritikai érzék fejlesztése

8 az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés a harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink Intézményünk közös célja a tanulókban kialakítani a holisztikus emberképet, mely szerint az ember testi, lelki, szellemi egység. Éppen ezért az ember rendes állapota, hogy harmóniában él önmagával és az őt körülvevő világgal. A személyiségközpontú nevelésioktatási intézmény feladata elsődlegesen a prevenció, melynek lényege, hogy ki tudjuk szűrni a szélső értékeket, vagyis a tehetségeket, a szociális hátránnyal küszködőket és a magatartási zavarokkal rendelkezőket egyaránt. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos szociális háttérből hozzánk járó fiatalokra azért, hogy segítsük beilleszkedésüket a társadalomba. A céltudatos, egyénre szabott, differenciált gyakorlás és gyakoroltatás megvalósításának lehetőségei: az iskolába kerülő (9. évfolyamon) tanulóknál a tanév eleji tantárgyi felmérők eredményei megmutatják: kik szorulnak felzárkóztatásra, és majd ezután érhetnek el eredményeket kik a tehetségesek, és tehetséggondozás keretében tantárgyi, szakmai, műveltségi versenyeken, vetélkedőkön bizonyíthatnak. A siker, az egyéni boldogság egyik forrása. A sikerélményhez jutás pozitív hatással van a személyiség fejlődésére, önértékelés kialakítására. Minden tanulás befolyásolja a következőt – pozitív, negatív módon. Ezt alkalmazzuk, amikor a tananyagot ütemezzük: új ismereteik közlése – gyakorlása során. Befolyásolja az osztály tanulóinak intelligenciája, milyen tempóban lehet velük haladni stb. Lehetőség nyílik a tanórán belüli differenciált foglalkozásra is – a megfelelő szintű feladatok által sikerélményhez juthat, sikeresebb felnőtt válhat belőle. Ezt a sajátosságot szem előtt tartva fejleszthető egy szilárd erkölcsi értékrend. A tanuló különbséget tudjon tenni, jórossz között, toleráns legyen. Adjunk gondolkodtató feladatokat szakmai kiadványokat felhasználva, pályázatokra, versenyekre hívjuk fel a figyelmet. Ha a tanulóban pozitív érzelmek keletkeznek sikerélményei által a hátrányos tulajdonságok is visszaszoríthatóak. A szerepelni vágyó tanulót bevonhatjuk az iskolai ünnepélyeken való részvételre, munkáját jutalmazhatjuk dicsérettel (osztályfőnök, igazgató). Így ha gyengébb előmenetelű tanuló is érezhesse, hogy ő valamiben sikeres, fontos, szükség van rá.

9 A tanuló érezze, hogy fel akarjuk ébreszteni benne tehetségét valamiben, ez akár sportolás is lehet. Az osztályfőnök sokat tehet ezért együttműködve a szülőkkel és a szaktanárokkal. A személyiségfejlesztésben az életkori sajátosságok meghatározóak, a Mit? Mikor? Hogyan? kérdéskörét kell szem előtt tartanunk. Fejleszteni kell az önismeretet, az önnevelést és az akaraterőt. A személyiségnek el kell jutnia arra a szintre, hogy felismerje: a vele szemben támasztott tantárgyi, erkölcsi, intelligencia-követelményeknek gazdagodását szolgálják. A dicséret, az elismerés ösztönző visszajelzések a serdülő számára, mert aki érzelmileg labilis, szélsőségekre is hajlamos. A tanulói személyiség fejlesztése tanórához kapcsolódva megvalósuló formái: az osztályzat, a dicséret, mely az osztályközösség előtt hangozzék el A tanórán kívüliszemélyiség fejlesztés a tanulmányi versenyeken való részvétel, melyet felelősségteljes tanári válogatás előzze meg. A helyezést el nem érőket is jutalmazni kell: dicséret, érdemjegy stb. A vetélkedőkön a résztvevők – nemcsak jó tanulmányi eredményt elérők lehetnek. Fontos, hogy az elért eredmény elismerése ne maradjon el lehetőség szerint iskolai közösség előtt pl.: osztályban, szalagavatón, ballagáson, tanévzárón, körözvényben (faliújságon, iskolarádióban stb.) A szabadidős tevékenységek a tanuló önmaga kipróbálásának nagy lehetősége. Az iskolában, iskolán kívül, egyesületeknél is lehetségesek: A személyiségfejlesztéshez alkalmazható módszerek: a.)

a szülőkkel való beszélgetés (pl.: a szülők nevelési problémáiról)

b.)

a család, mint körülményrendszer megismerése: igényszint, szociális és

kulturális színvonaluk stb. A mindenkori osztályközösség analízise: normarendszere, a tanuló helye a közösségben stb. c.)

más csoport hatásrendszerének vizsgálata: baráti, alkalmi, sportköri társulások

stb. A serdülőkorban az eszményképválasztása jellemző. Fontos: beszélgetni velük, hogy egészséges értékrendet alakítsanak ki. Olyan példákat ismertessünk meg velük, akik tehetség, szorgalom, tudás, kitartás által lettek sikeres emberek, múltunkból, a jelenünkből egyaránt. Óriási a nevelő ereje annak, ha a tanulók olyan sikeres emberekkel találkoznak, akik intézményünk diákjai voltak. A teljesítmény mérése is személyiségfejlesztő. Az értékelésnek rendszeresnek, a teljesítménnyel arányosnak kell lenni. A tanári személyiség is hatásforrás: pl.: stílusában. Az

10 osztályozás a teljesítmény minősítésére szolgál; a siker itt is motiváló erejű. A munkára nevelés is fontos: cél és eszköz. Személyiségfejlesztő munkánk hatékonyságáról visszajelzést kapunk, ha tanítványaink kipróbálhatják magukat, amikor önállóan kell helyt állniuk. Tapasztalhatjuk ezt vizsgákon, versenyeken, továbbtanulásnál, munkába állásnál. A minőségbiztosítás érdekében végzett felmérések eredményeit értékelni kell, miben vagyunk erősek, mely területek várnak fejlesztésre. A tanárok továbbképzéseken való részvételei, a képzésen szerzett tapasztalatok közvetlen és közvetett módon hasznosak legyenek a tanulók személyiségfejlesztésében: Olyan munkaerőt kell ma képezni, akik végzés után a munkáltató igényeinek meg tudnak felelni. Fontos, hogy a mnkaerő, aki kerülhet nagyüzembe, de néhány személyes vállalkozói műhelybe is, helyt tudjon állni. Napjainkban egyre jobban kell ügyelnünk arra, hogy a vállalati igényeket ki tudjuk elégíteni. Ez nagyfokú rugalmasságot követel, hiszen egyre inkább az a tendencia, hogy a vállalatok egyik napról a másikra keresnek felvételre diákokat. Ezt a folyamatot az iskolarendszerű oktatás sokszor nehezen képes követni. A tapasztalatok alapján állítható, hogy nem elegendő, hogy valaki jó szakember. A jó szakmai szint elérése szükséges, de nem elégséges feltétel. Képzésünk egyik fő célja, hogy a szakmai adottságokat maximálisan kibontakoztassuk, de a személyiség sokoldalú fejlesztésére is törekedni kell. A leendő szakember fontos tulajdonsága az önállóság, aminek tanítására, gyakoroltatására minden órán nagy gondot kell fordítani. Az önértékelés megfelelő fejlesztése egy másik fontos terület. A minőségi munkavégzés első és legfontosabb láncszeme az, aki a munkát végzi. Ma lehetetlen külső ellenőrzéssel a „jó minőségű" munkát biztosítani. Az önálló tanulói munkavégzésnél, szerepléseknél ezért javasolt a tanulói értékelés meghallgatása, csak ezután következhet a tanári értékelés, illetve az esetleges eltérések megbeszélése. Ezzel lehet fejleszteni az önkritikát, ami a szakembernél egyre fontosabb. Számos esetben kell úgy döntenünk, hogy csak magunkra számíthatunk. Ha a tanuló rosszul ismeri önmagát, képességeit, rossz döntésével nagy károkat okozhat. Az önismeretre nevelés az oktató-nevelő munkában fontos helyet kell, hogy kapjon. Napjaink termelésében, ahol a munkában résztvevők minden eddiginél jobban egymásra utaltak, felértékelődik a kapcsolatteremtés és a kommunikáció. Az egyszerű munkánál is jellemző már az együttdolgozás, ahol a jó minőség egyik biztosítéka a dolgozók közötti jó

11 kapcsolat. Ez feltételezi az együttműködők jó kommunikációját, amelynek fejlesztése lehetséges tantermi illetve műhelygyakorlaton. A korábbinál nagyobb gondot kell fordítani a felelősségtudat fejlesztésére. Fontos, hogy a munkavállaló teherbíró-képessége nagy legyen, amit tervszerűen lehet akár elméleti, akár gyakorlati foglalkozásokon fejleszteni. A fejlett technikával, technológiával dolgozó iparágakban felértékelődött a gondolkodás. A mechanikus munkavégzés egyre inkább háttérbe szorul, helyette az "értelmes gondolkodást" igénylő munka kerül előtérbe, így a tanulási folyamatban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magolás, reprodukálás képességeinek fejlesztése helyett az önálló problémamegoldásra. Eredményeket elérni ma az iparban csak jelentős erőfeszítésekkel, kitartó munkával lehet. Minden szaktárgy keretében nyílik lehetőség az ehhez szükséges akarati tulajdonságok fejlesztésére. Nem lehet elválasztani az oktatástól a nevelést, hiszen a fejlődést csak az oktatás-nevelés összhangjában lehet elképzelni. A személyes példamutatás meggyőző erejét sem szabad szem elől téveszteni.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladataink Napjaink elanyagiasodott, az egyéni érdekeket sokszor mindenek felett érvényesíteni akaró világban a közösségért felelősséget érző magatartásformák kialakítása a középiskolai nevelés egyik legfontosabb területe. Intézményünk nevelőtestülete alapelvnek tekinti, hogy az iskola érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit. Fejlesztési feladatainkat azok az értékrendek határozzák meg, amelyek Európához tartozásunkat erősítik: a demokratizmus, a humanizmus, az egyéniség tisztelete, az alapvető közösségek együttműködésének kibontakoztatása, a nemek esélyegyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia, más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése, megbecsülése. A serdülőkorú fiatalok közösséghez tartozása különösen fontos, hisz a serdülők választását már nem a felnőtt tekintély, hanem a csoportnormák szabályozzák. A középiskolásoknál erős a társválasztási autonómia, s előtérbe kerülnek a

12 személyiségvonások, az egyéni erkölcsi tulajdonságok egymás megítélésében. Keresik egymás társaságát, mert nagyon hasonló problémákkal küzdenek, s úgy vélik azok csoportosan könnyebben megoldhatóak. E korosztálynál igen nagy hajlandóság mutatkozik egymás, a csoport értékelésére, csoportvitákra, ennek kellő teret célszerű biztosítani, önállósulási törekvéseiket hasznosítani. Az iskolai gyermekközösségek elemzése Az iskolában szervezett és irányított közösségfejlesztés folyik, hiszen alapvető nevelési célkitűzés a pozitív hatású közösségek létrehozása. Tartalmas, nevelésközpontú osztályfőnöki órák, a tanórán kívüli tevékenységek (ünnepek, mozi látogatások, kiállítás-megnyitók) adnak tág teret a közösségfejlesztésre. Elfogadjuk ötleteiket, jó szándékkal korrigáljuk tévedéseiket. Jelentős tényező az életkori meghatározottság, mely alapvetően befolyásolja a közösség formáit, tartósságát és tartalmát. Iskolánk tanulói a kamaszkor és a fiatal felnőttkor küszöbén állnak, ilyenkor van legnagyobb szükségünk a közösség pozitív erejére. Az iskolai osztály a társas kapcsolatok szereveződésének színtere. A diákok életvitelében, közérzetében az osztály képében van jelen az iskola. Az osztály a tanulók tartalmas mikrokörnyezete, mely sajátos normarendszerével, struktúráival alakítja tagjainak személyiségét. Figyelmet kell fordítanunk az osztálytermek otthonossá, barátságossá tételére, hogy diákjaink a magukénak érezzék azt, s sajátjukként óvják. Az osztályban kialakuló státuszok, szerepelvárások befolyásolják a tanuló szocializálódási folyamatát. A tanulók az iskola közösségéhez, az iskola rendjéhez való alkalmazkodás megtanulásával elsajátíthatják a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges ismereteket is. A pontos munkavégzés, a kötelességteljesítés a jogokkal összhangban kap hangsúlyt. Egyfelől következetes tanári munkával – mind az új anyag átadásánál, mind számonkérésnél – igyekszünk rendszeres munkavégzésre szoktatni a tanulókat, ezzel is elősegítve, hogy a kötelességteljesítés belső meggyőződéssé váljon. Másfelől fontos, hogy a tanulókkal szembeni követelményeket differenciáltan fogalmazzuk meg, amitől a feladat teljesítése reálissá válik. Ezáltal a követelmény és a teljesítmény összehasonlítása lehetőséget ad az önértékelésre, a végzett munka minőségéért való felelősségvállalásra. A tanulókkal tudatosítjuk, hogy érdemi munka csak a taneszközeik megléte és aktív órai munka esetén lehetséges. Ezen módszerek alkalmazásával szándékozunk elérni azon célunkat, hogy a tanuló meggyőződésévé váljon: a tanuláshoz való joga a képesség szerinti tanulással mint kötelességgel párosul.

13 A csoporttá szerveződést befolyásoló tényezők A közös élmények, az osztálykirándulások a közös mozi látogatások, a diáknapok, sportversenyek, egy ünnep felemelő percei, közösségformáló erők intézményünkben. Az osztályban tanító pedagógusok személyisége és vezetési stílusa, megértéssel és segíteni akarással párosuljon. A közösséggé érés és szerveződés periódusai: Figyelmet kell fordítanunk a diákközösség véleményére, javaslataira. A tanulók iskolai élete alakításának szervezeti kerete a diákönkormányzat . A diákönkormányzat az iskolai demokrácia, önkormányzatiság és önigazgatás, a jogállamban használatos állampolgári technikák gyakorlásának színtere. A diákönkormányzat a tanulók szabadidős tevékenységét, rendezvényeit tervező szervező tömörülés. A DÖK képviselői meghatározott időközönként üléseznek, ahol problémáikat, javaslataikat, megvitatják. A DÖK évente egyszer Diákközgyűlést szervez. Lényeges a helyes közvélemény alakítás, a tekintélyes tanulók megnyerése, az iskolai szabályok, normák átvételére. Fontos a pozitívan gondolkodó növendékek tekintélyének növelése, hogy célkitűzéseinknek megfelelő értékrend alakuljon ki a közösségben. A gyerekvezetők tekintélyét segíthetik a pedagógusok azzal, hogy funkciójukból eredő intézkedéseiket komolyan veszik, és kiállnak mellettük. A diákönkormányzat munkájának, rendezvényeinek segítése minden pedagógus, de különösen az osztályfőnökök fontos feladata. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és irányítja.

A közösséggé érés szakasza A közösségé érést: meghatározott magatartási módok alkotása, ezek megszilárdulása és hagyománya, vagyis a tradíciók jelzik. A tradíciók adják meg a közösségek sajátos arculatát, egyéni színezetét, erősen befolyásolva az egyén magatartását. A kiforrott stílus jegyei, szokásai beleszövődnek az egyén személyiségébe. A közösség öntudatossága nemcsak az egymás iránti figyelemben, udvarias, segítőkész magatartásban, bizalomban, hanem a felelősségteljes munkában és a derűs atmoszférában is megnyilvánul. Az osztályközösség formális vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnöknek döntő szerepe van az osztályközösség iskolai és iskolán kívüli tevékenységi formáinak és feladatainak tervezésében. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánjuk a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős

14 programokat szervezünk (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

A pedagógusok tevékenysége A pedagógusok személyisége, hivatásszeretete, felkészültsége alapvetően meghatározza az iskolai nevelés-oktatás sikerességét. A korszerű és eredményes képzés érdekében fontos, hogy kellő rugalmassággal rendelkezzen, gyorsan és szakszerűen alkalmazkodjon a tanulók, tanulócsoportok eltérő felkészültségéhez és neveltségi szintjéhez. Ennek érdekében intézményünk tág teret kíván biztosítani a pedagógusok módszertani szabadságának. A nevelőtestületi egyensúly és pluralizmus biztosítéka a világnézeti és politikai sokszínűség, a másság közösségi elfogadása és az egymás iránti tolerancia. A sikeres és versenyképes képzés érdekében alapvető, hogy a pedagógus naprakész ismeretekkel rendelkezzen. A szakmai munka színvonalának szinten tartása érdekében, a szervezett továbbképzések mellett, munkaközösségi megbeszéléseken értékelni kell a végzett munkát. Az alapértékek elsajátíttatása, kialakítása a nevelőtestület valamennyi pedagógusának alapfeladata, nem korlátozódik kizárólag az osztályfőnöki tevékenységre. A nevelőtestület által közösen kialakított magatartás– és viselkedéskultúra elfogadtatása, az önfegyelem, az empátia, az önuralom erősítése nevelési célként fogalmazható meg valamennyi tanítási órán. Kiemelt feladatunk elősegíteni, hogy a tanulók felismerjék a helyes emberi értékeket, megtanulják a konfliktusok kezelését, toleránsak legyenek egymással, képesek legyenek az együttműködésre (csoportmunka), a kiegyensúlyozott kapcsolatok kialakítására.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

A beilleszkedési, magatartási zavarokkal, nehézségekkel küszködő tanulók nem képesek személyre szabott bánásmód nélkül az iskola támasztotta követelményeket teljesíteni, ezért egyénre szabott, különleges törődést igényelnek. Viselkedésükkel nem csak saját

15 előrehaladásukat veszélyeztetik, de hatással vannak az osztályban folyó nevelő- és oktatómunkára is. A zavaraikat kiváltó okok felderítése, a problémák megoldása több személy és intézmény összehangolt működését kívánja meg. A felnőtt-lét különböző szerepeire felkészítő iskolának ezért két fontos feladatra kell összpontosítani: a beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók felkutatása annak érdekében, hogy problémáikat minél előbb kezelni lehessen; a kiszűrt, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő tanulókkal való foglalkozás. A fentiekkel kapcsolatban az iskolában tanító pedagógusok, mindenek előtt az osztályfőnökökre hárul ez a szerep. Az osztályfőnöknek különösen sokrétű feladata van a személyiségformáló nevelési feladatban Kapcsolatfelvétel a szülői házzal, a szülők partnerként való bevonása a nevelésbe Az első szülői értekezleten: o

Ismerteti elvárásait a tanulókkal szemben

o

Ismerteti a házirendet

o

Az ifjúságvédelmi felelős bemutatása

o

Összegyűjti a szülők kéréseit, véleményeit A tehetség, képesség kibontakoztatását szolgáló tevékenység

Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területein az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységformák előtérbe helyezése fontos feladat. A tehetséggondozásban jelentős szerepe van a versenyfelkészítő foglalkozásoknak. Az évente megszervezésre kerülő tantárgyi és szakmai versenyek adta versenyzési lehetőségekkel élni kívánunk, hiszen az új ismereteken túl, sok információ, tapasztalat szerezhető más iskolák módszereiről, eredményeiről. A tantárgyi tanulmányi versenyek erősítik a tantárgyi tudás fejlesztését, lehetővé teszik, hogy tanulóink sokszínű, de eltérő tehetsége kibontakozhasson.

16 A tehetséggondozást a tanítási órákon differenciált foglalkozások, csoportbontások, az igény szerint szervezett elméleti és gyakorlati fakultációk szolgálják. A tanulók a 11 – 12. évfolyamokon szabadon választott tanórai foglalkozások keretein belül emeltszintű érettségire, továbbtanulásra felkészítő foglalkozásokon vehetnek részt. A szakkörök, fakultációk feladata, hogy keretet, lehetőséget adjanak a legkiválóbbaknak arra, hogy egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan a tananyagon túlmenően magasabb szintű ismeretanyag birtokába jussanak. A tanulók térítésmentesen vehetnek részt azoknak a szakköröknek a munkájában, amelyeket a tanévre szóló tantárgyfelosztás megjelöl. A szakkörök elsősorban az adott tantárgy illetve a választott szakma iránti mélyebb érdeklődést szeretnék kielégíteni. Ezekre a szakkörökre való jelentkezés önkéntes, de jelentkezés esetén a részvétel kötelező. Az igényeknek megfelelően az iskola térítéses tanfolyamokat, szakköröket indíthat. Ezeken a tanfolyamokon, szakkörökön tanulóink felkészítését önköltséges alapon vállaljuk. Ha vizsgával zárul, akkor a törvényben előírt vizsgadíj a tanulót terheli. A foglalkozások feltételeit és rendjét esetenként megfogalmazott előírások tartalmazzák. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenysége Intézményünknek kettős funkciója és felelőssége van a gyermek és ifjúságvédelem területén: Egyrészről: alkalmazkodnunk kell a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és sérült gyermekek nevelési igényeihez. Másrészről: olyan légkört és feltételeket kell teremtenünk, ami fékezi a tanulók e téren történő "lemaradását", segít a társadalmi beilleszkedésben, javítja a konfliktus megoldó esélyüket az élet minden területén. Az ifjúságvédelmi munkát az igazgató koordinálja. A nevelőtestület véleményének meghallgatása után megbízza az ifjúságvédelmi felelősöket. Az ifjúságvédelmi felelős munkáját munkaterv alapján, együttműködve az osztályfőnökökkel, a nevelőtestület tagjaival, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal végzi. Az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök segítségével nyilvántartásba veszi a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján a sajátos nevelési igényű illetve a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulókat. (A testi, érzékszervi, beszédfogyatékos; a dyslexias, dysgraphias, dyscalculiás, vagy kóros aktivitászavar miatt valamint a

17 pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulókat.) A szaktanárok jelzése alapján és az osztályfőnök szülőkkel való egyeztetése után kezdeményezi a problémás tanulók vizsgálatát. Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók mulasztott óráinak számát, tanulmányi eredményüket. Kapcsolatot tart a Rendőrség Ifjúságvédelmi csoportjával, a Gyámügyi Irodával, és Pálos Károly Családsegítő Szolgálattal, az Országos Gyermekvédő Liga helyi szervezetével, a szakszolgálattal, azon községi és városi önkormányzatokkal, ahonnan tanulóink jönnek és minden olyan szervezettel (szervvel), amely munkáját segíti. Összehangolja a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkáját. Munkája során feltárja és igénybe veszi az iskolai nevelőmunka ifjúságvédelmi lehetőségeit. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos előadásokat, vitát, megbeszélést szervez. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, illetve az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Munkája során az osztályfőnökök segítségével elemzéseket végez, rendszeres és naprakész információkkal, adatokkal rendelkezik az iskola ilyen irányú helyzetéről. Közreműködik a konfliktuskezelő beszélgetéseken, fegyelmi tárgyalásokon, ahol a gyermek érdekében jár el. Fokozatosan kialakít egy ifjúságvédelmi nyilvántartást, mely biztosíthatja a helyes módszerek alkalmazását, a pontos adatszolgáltatást és a veszélyeztettek pontos regisztrálását. (A létrejött adatbázis a tanulói nyilvántartáshoz kapcsolható) Munkájáról félévkor és év végén jelentésben számol be az igazgatónak. Ebben értékeli az intézmény ifjúságvédelmi tevékenységét, javaslatot tesz annak fejlesztésére, javaslatot tehet a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók jutalmazására, szükség esetén kezdeményezheti osztályfőnöki munkaközösségi értekezlet összehívását. Munkáját úgy végzi, hogy intézkedései személyiségi jogokat ne sértsenek, és ha kell, kellő titoktartással jár el. Osztályfőnökök és szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai: év eleji adatgyűjtés, szükség esetén jellemzés készítése,

18 fokozott törődés a problémás tanulókkal. Az ilyen irányú eredményes munkánk - biztosítéka a nevelőtestület fokozott érzékenysége és önzetlen segíteni akarása. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Feladatok: a kezdeti szakaszban felismerni az érintett tanulók körét differenciált foglalkozás az érintett tanulókkal tanulás – módszertan tanácsadás a szülőknek egyéni bánásmód alkalmazása felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások tartása elsősorban a 9. és 10. évfolyamon, ahol elsődleges feladat az értelmi, érzelmi, akarati tulajdonságok befolyásolása, jóindulat, bizalom, buzdítás szakmaválasztás segítése, irányítása Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményünkben tanuló, szociális hátrányokkal küzdő diákjaink körülményeinek feltérképezése, az osztályfőnökök segítségével minden tanév elején megtörténik. A problémák feltárásában az iskolai Diákönkormányzat és az ifjúságvédelmi felelős segítségünkre van. A nevelőtestület tagjai az egyéni bánásmód figyelembevételével olyan tevékenységi formákat alkalmaznak melyek a szociális hátrányok enyhítését segítik: A szaktanárok saját hatáskörükben végzik a szükséges felzárkóztató és tehetséggondozó tevékenységet. A szociális juttatások lehetőségeiről folyamatosan tájékoztatjuk tanulóinkat, fontosabb változásokat a szülőértekezleteken ismertetjük a szülőkkel. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § -ának (4)-(6) bekezdésének értelmében iskolánk biztosítja, hogy a törvényben szereplő tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. Ennek formái: az iskolától való kölcsönzés, a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás.

19 Az olyan Vas megyei és országos kiírású pályázatok figyelése és benyújtása, melyek támogatják a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók iskoláztatását (pl. az iskolai kirándulások, valamint a ruházkodás költségeinek enyhítése céljából). Olyan pályázatok beadása, melyeket felzárkóztató programok beindítása érdekében írnak ki, pl. a kommunikációs hátrányok leküzdése, a továbbtanulásra való felkészítés, önismereti programok (önképzőkörök) beindítása érdekében. Szükség esetén az önkormányzat által biztosított szociális juttatások ügyintézésében segítünk. A helyi, regionális és országos ösztöndíj pályázatok figyelése, tanulók ösztönzése illetve segítése ezeken a pályázatokon való részvételben.

A környezeti és egészségnevelési program

”A Földet az unokáinktól kaptuk kölcsön és nem a szüleinktől örököltük.”

A környezeti nevelés célja, hogy a környezettudatos magatartást, a környezetért felelős életvitelt elősegítsük tanulóinkban. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. A környezeti nevelés az egészségnevelési programmal szoros kapcsolatban van, egymás mellett fejlesztik a tanulók egészséges életviteléhez vezető utat. A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása diákjainkban.

A pedagógusok a nevelés terén rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson.

20 A környezeti nevelés egyik lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során minden alkalommal megbeszéljük a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is. Ezt akkor is megvalósíthatjuk, ha más lehetőségünk nincs diákjaink környezeti szemléletének alakítására. Az a tény, hogy a tanulók különböző tantárgyak óráin és több tanár közvetítésével találkoznak a környezet- és egészségvédelem kérdéseivel, bizonyítja számukra, hogy az élet minden területén fontos problémáról van szó. Ez az oktatási forma lehetőséget ad arra is, hogy a különböző korosztályokban az életkornak és a diákok meglevő ismereteinek megfelelő szinten és módszerekkel foglalkozzunk egy témával. A szaktanár jó ismerője a „tudományterületének”, így teljes biztonsággal tud választ adni a felmerülő szakmai kérdésekre is. A szennyezések és következményeik megismertetése mellett a megelőzésről, az egyén és a közösség felelősségéről, a társadalmi és gazdasági vonatkozásokról is megfelelő hangsúllyal legyen szó az órákon. A következtetések és feladatok megfogalmazásakor mindig elérhető célt és megoldható problémát kell a gyerekek számára felkínálni. Csak ez a szemléletmód erősítheti a diákokban azt az elhatározást, hogy érdemes megpróbálni, tenni valamit a tisztább és kultúráltabb környezet érdekében. A nem pedagógus dolgozók a környezeti nevelés terén hatékonyan hozzájárulhatnak a környezeti neveléshez, mivel igen erős fejlesztő-nevelő hatása van a mindennapi iskolai élet fizikai és szellemi környezetének. Azon dolgozók, akik a tisztaságért felelősek hozzájárulhatnak a tanulók környezetbarát szemléletmódjának formálásához avval, hogy a folyosók tisztántartása –tanórák alatti takarítása (ez eddig is megvalósult)- a tisztaság megóvására készteti a tanulókat. A folyosókon lévő virágok folyamatos öntözése is egy csepp lehet a környezetbarát légkör kialakításához.

21

Környezeti és egészségnevelés a tanórán kívül Tanulmányi kirándulás. A tanulmányi kirándulások megszervezésében sok tapasztalattal rendelkeznek az osztályfőnökök. A kirándulásnak jelentős pedagógiai értéke van. Lehetőséget ad a jelentős, híres, érdekes tárgyakkal, esetleg személyekkel, jellegzetes helyekkel való találkozás, élményének megélésére. Ez a nevelési forma elsősorban nem valamilyen tantervi feladat teljesítését szolgálja. Célja főképpen a közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztése. E fejlesztési feladatokat azonban szolgálhatják különböző megismerő, tanulási helyzetek is, kaphatnak a tanulók különböző ismeretszerző feladatokat, készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát stb. Véradások szervezése. A véradás önkéntességi alapon történik, a más embereken való segítés igényének kialakításához nagyon jó motivációs tevékenységként szolgál. Szárazelemgyűjtés. A természetbe visszajutva lassú méregként fejti ki hatását, így ezen elemek szakszerű gyűjtése hatékonyan motiválhatja a tanulókat a szelektív hulladékgyűjtésre is. Egészségnevelési program Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, s az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Korunkban az emberiség tudása korábban soha nem látott mértékben növekedett. A tudományok gyors fejlődése, a társadalmi szükségletek új megjelenési formái és a társadalom számos kihívása (köztük a fejlődő gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítja az iskolát, a pedagógusokat, a pedagógusképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, illetve egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. A nevelőtestületünk tagjai egyetértenek abban, hogy ilyen interdiszciplináris „tantárgy” az egészségnevelés.

22 Véleményünk szerint a tanulók fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok csak akkor lehetnek eredményesek, ha az iskola pedagógiai programja teret ad a sokoldalú iskolai életnek, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik, az értékekkel (pl. egészség) történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. Kiemelt fejlesztési feladatunknak tekintjük az egészségnevelést. Tudatában vagyunk, hogy az eredményes egészségnevelési program megvalósításához azonban nem elég az iskola, mint nevelési-oktatási színtér, hanem a társadalmi élet (család, munkahely stb.) számos egyéb fóruma is középpontban kell, hogy kerüljenek. Az egészségnevelés változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. Az egészségnevelési program során figyelembe kell venni, hogy: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki szociális jól-lét állapota; az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza; az egészségnek, mint folyamatnak a megőrzésére, erősítésére a társadalom egészére vonatkozóan rövid-és hosszútávon feladatok hárulnak; az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására; az aktív részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához; az egészségi állapotot négy tényező határozza meg: genetikai tényezők (anatómiai, élettani, biológiai) környezeti tényezők (föld, víz, levegő, fény, táplálkozás, stb.) életmód (életvitel, szokásrendszerek) egészségügyi ellátórendszer működése. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Célja, az egészség megőrzése illetve visszaszerzése, az egészségkárosító életmódok kiküszöbölésére irányuló magatartás kialakítása.

23 Az egészségnevelés intézményi keretek között a leghatékonyabb és erre legjobb az iskolai környezet, ahol a gyerekek életük jelentős részét töltik, és személyiségük nagyban formálódik. Ezt néha a családi keretek nem tudják helyettesíteni. Az egészséges életmód kialakítására szolgáló módszerek Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A tanórai és tanórán kívüli egészségnevelési tananyagok, programok főként az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet, illetőleg megoldásként kínálnak helyes egészségmagatartást. Előnyei vitathatatlanok, hátránya azonban, hogy egyoldalú közlési forma, amely a hallgatóság aktív és személyes bevonása nélkül történik. Mindenképpen célszerű más módszerekkel kiegészíteni. Kortárshatások az egészségfejlesztésben A serdülőkorban jelentkező egészséget veszélyeztető magatartásformák jelentős hányadban a kortárscsoport nyomására, hatására jelenik meg. Ezen felismerés az alapja annak, hogy a kortárshatás pozitív előjellel is felhasználható. Kivált középiskolás korosztályban az úgynevezett „kényes” témákban sikeresek és rendkívül hatékonyak ezek a programok. Például: szexuális kultúrafejlesztés, AIDS megelőzés, szenvedélybetegségek. Érzelmi intelligenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Alapja az a felismerés, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési gyengéi, esetleges magatartászavarai húzódnak meg. Ezért kiemelten fontosak a helyi szakemberek (tanárok, osztályfőnökök) és a külső szakemberek (pszichológus, mentálhigiéniás szakember) által vezetett készségfejlesztő illetve önismereti csoportfoglalkozások. Előnyösen használható a divatos, de veszélyes önpusztító életformákkal szemben, de a kóros fogyókúrán, eltúlzott testépítésen is segíthet. Ezek a problémák főként az önismeret, a helyes önéletérzés hiányából fakadnak. Rizikócsoportos megközelítés Megfelelő szűrővizsgálatokkal feltárt egészségügyi problémák vagy hátrányos szociális háttérrel rendelkező tanulók számára speciális programokat, projekteket szervezünk.

24 Az iskolai egészségügyi szolgálattal (iskolaorvos, védőnő) szorosan együttműködve kell az egészséges életmódra nevelés általános célkitűzéseit megvalósítani, a rendszeres orvosi szűrővizsgálattal, mely lehet általános orvosi, fogorvosi esetleg egyéb. Az iskola védőnője az osztályfőnöki órákon igény szerint tart előadásokat szexualitás, illetve a családi életre nevelés témákban. Az iskolai büfé szerves része az iskolának ezért, a kínálata nem csak az urbánus ember által fogyasztott, -általában egészségtelen élelmiszerek forgalmazását tekinti elsődleges feladatának -, hanem olyan élelmiszerek , italok is felkerülnek a kínálati palettára, amelyek az egészséges táplálkozás részei. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések Az alapító okiratban meghatározott tevékenységhez biztosítani kell a kötelező /minimális / eszközöket és felszereléseket. (11/1994. (VI.8.) 7. számú melléklet) A tanításához szükséges eszközjegyzék a Helyi tanterv-ben, az egyes tantárgyaknál található meg. Az oktatáshoz szükséges eszközök beszerzését, pótlását az évenkénti informatikai-és eszközfejlesztési normatíva, a vállalatok szakképzési támogatásai, valamint a pályázatok biztosítják. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje, kapcsolattartás a szülőkkel Az intézmény közösségeinek tevékenységét a választott képviselők segítségével az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás formái: értekezletek munkaközösségi megbeszélések szervezett fórumok, nyílt napok fogadóórák A szülők tájékoztatásának formái:

25

szülői értekezlet szaktanári fogadóóra ellenőrző könyv a szülő vagy pedagógus által kért személyes találkozás hivatalos levél

Mellékletek Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola HELYI TANTERV A szakközépiskolai óratervek Tantárgyi rendszer és óraszámok szakközépiskola

Tantárgy

9. heti

10. heti

11.

12.

heti

heti

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem és állampolgári ismeretek Társadalom ismeret és etika

2

2

2

3

Idegen nyelv (csoportbontás)

3

3

4

4

Matematika

3

3

4

4

Ének-zene

1 1

1

1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Testnevelés és sport

2

3

3

2

Fizika

2

2

3

3

Földünk és környezetünk

1

1

Biológia

1

1

Kémia

1

1

Informatika ( csoportbontás)

2

2

Szakmacsoportos alapozó oktatás

6

6

8

8

26 Kötelező Nem kötelező Tehetséggondozás, felzárkóztatás Összes finanszírozott

A kötelező érettségi tantárgyak:

27,5

27,5

30

30

12,375

12,375

18

18

3,3

3,3

3,6

3,6

43,175

43,175

51,6

51,6

magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv (angol vagy német )

Választható érettségi tantárgyak:

100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet 6.§ szerint

Emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést mindegyik tárgyból (igény szerint) vállalunk. Emelt szintű felkészítést 8 fő jelentkezése esetén biztosítunk. A 10. osztályos tanulók a második félévben, írásban jelzik azt, hogy a 11. osztálytól melyik tantárgyból milyen felkészítést igényelnek. A jelentkezési lapot a szülő is aláírásával látja el. A természettudományos tárgyak közül hagyományaink, képzési struktúránk miatt a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon a fizika tantárgyat oktatjuk kötelező tárgyként. A nem kötelező órakeret terhére biztosítjuk: a csoportbontást idegen nyelvből és informatikából informatikából a 9.-10. évfolyamon egy plusz órát a versenyfelkészítést, tehetséggondozást a tömegsport foglalkozásokat az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést a gyengébb képességű tanulók számára a felzárkóztatást. Az egyes tárgyak követelményei és az előírt tananyag az egyes tantervekben találhatók meg. Cél: Minden tantárgyat oktató kolléga tudatosítsa a tanulókban, hogy az információk megszerzéséhez használják a jól ellátott könyvtárat, a helyi hálózatot illetve az Internetet. A középszintű érettségi vizsga témakörei I.

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv

27 Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és a társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Irodalom Szerző és művek Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet

II.

Történelem

1.

Kompetenciák Források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben Az eseményeket alakító tényezők feltárása Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

2.

Témakörök Az ókor és kultúrája

28 A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód

III.

Matematika

1.

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok

1.

Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények, függvények grafikonjai, függvénytranszformációk Függvények jellemzése Sorozatok

2.

Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok

29 Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria 3.

Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Valószínűség-számítás

IV.

Idegen nyelv (angol, német)

1.

Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Íráskészség Egyéb készségek stratégiák

2.

Nyelvi kompetencia

3.

Témák Személyes vonatkozások Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus

30 Tudomány és technika

V.

Fizika

1.

Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia

2.

Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele

3.

Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika. Egyenáram mágnese mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény

4.

Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem

5.

Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből

31 6.

Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok

VI.

Informatika

1.

Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban

2.

Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembe helyezése

3..

Informatika alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei

4.

Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben

5.

Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel

6.

Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

32 Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok 7.

Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés

8.

Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika

9.

Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés

VII.

Földrajz

1.1. A térképi ábrázolás. A térképek jelrendszere 1.2. Térképi gyakorlatok 1.3. Az űrtérképezés 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai. Tengely körüli forgás.Nap körüli keringés 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet 3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői 3.1.3. A kőzetburok szerkezete 3.1.4. A kőzetlemez-mozgások okai és következményei. A kőzetlemezek mozgásai. Magmatizmus és vulkánosság. A földrengés 3.1.5. A hegységképződés 3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei 3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei. Ősmasszívumok (ősföld). Röghegységek. Gyűrthegységek. Süllyedékterületek, síkságok 3.1.8. A földfelszín formálódása 3.2. A levegőburok

33 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete 3.2.2. A levegő felmelegedése 3.2.3. A légnyomás és a szél. A szelek. Ciklon és anticiklon. Időjárási frontok. A szél felszínformáló tevékenysége 3.2.4. Az általános légkörzés. Az általános légkörzés rendszere. A monszun szélrendszer 3.2.5. Víz a légkörben 3.2.6. Az időjárás és az éghajlat 3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása 3.3.2. A világtenger. Az óceánok és a tengerek. A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai. A tengervíz mozgásai. A világtenger társadalmi-gazdasági hasznosítása 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk. A tavak. A folyóvizek. 3.3.4. A felszín alatti vizek 3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei 3.3.6. A jég és felszínformáló munkája 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek. Szoláris éghajlati övezetek. Valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet: Egyenlítői öv. Átmeneti öv. Térítői öv. Monszun vidék 4.4. Mérsékelt övezet 4.4.1. Meleg–mérsékelt öv: Mediterrán terület. Monszun terület 4.4.2 Valódi mérsékelt öv: .Óceáni terület. Mérsékelten szárazföldi terület. Szárazföldi terület..Szélsőségesen szárazföldi terület 4.4.3 Hideg–mérsékelt öv 4.5. A hideg övezet: Sarkköri öv. Sarkvidéki öv 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség 5.1. A népesség földrajzi jellemzői. A népesség számbeli alakulása, összetétele.A népesség területi eloszlása 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai. A világgazdaság felépítése, ágazatai. A gazdasági fejlettség és területi különbségei. A világgazdaság működése és folyamatai

34 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai. A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság kapcsolata. Növénytermesztés. Állattenyésztés. Erdőgazdálkodás, hal- és vad-gazdálkodás 6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása. Energiagazdaság. Ipar 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése. Az infrastruktúra. A harmadik és a negyedik szektor. A működőtőke és a pénz világa 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai. Földtani adottságok. Hazánk éghajlata. Hazánk vízrajza. Hazánk élővilága és talajai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői. Népesség- és településföldrajzi jellemzők. Nemzetgazdaságunk. A gazdaság ágazatai, ágai 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az Alföld. A Kisalföld és a Nyugati-peremvidék (Alpokalja). A Dunántúli-domb- és hegyvidék. A Dunántúli-középhegység. Az Északi-középhegység 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe. Budapest 8.6. Magyarország környezeti állapota 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa .Egyesült Királyság. Franciaország 9.6. Dél-Európa. Olaszország. Spanyolország. Szerbia és Montenegro. Horvátország 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe. Németország. Lengyelország. Csehország. Ausztria. Szlovénia. Szlovákia. Románia 9.8. Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai. Oroszország. Ukrajna 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 10.2. Ázsia 10.2.1. Általános földrajzi kép 10.2.2. Országai. Kína. Japán. India

35 10.2.3. Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai 10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab világ 10.3. Ausztrália és Óceánia 10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi képe 10.5.2. Országai: Amerikai Egyesült Államok. Mexikó. Brazília 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A Föld eltartóképessége. Urbanizációs problémák 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem. A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódása. Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben VIII.

Elektronikai alapismeretek

1.

Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás vezetőképesség Ellenállásokkal kapcsolatos számítások. Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK) Ellenállások a gyakorlatban rajzjelek

2.

Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff) Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás számítások Az alaptörvények igazolása Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd Méréshatár-kiterjesztés: előtét- és söntszámítások

3.

A villamos áram hatásai Hőhatás Vegyi hatás Élettani hatás Mágneses hatás

4.

Energiaforrások A villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetőség Ideális és valód generátorok

36 A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros és párhuzamos kapcsolása (Norton, Thevenin) A szuperpozíció tétele Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata 5.

Villamos erőtér A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Columb törvénye Anyagok viselkedése villamos térben Kondenzátorok, kapacitások Töltés, kisütés, energia

6.

Mágneses erőtér A mágneses erőtér jellemző és szemléltetése, erőhatások mágneses térben Anyagok viselkedése mágnese térben Elektromágneses indukció

7.

Szinuszos mennyiségek A szinuszos váltakozó áramú áramkörök Egyszerű váltakozó áramkörök Valódi tekercsek, kondenzátorok és veszteségeik Váltakozó áramú teljesítmények

8.

Többfázisú hálózatok A többfázisú rendszer fogalma A háromfázisú rendszer lényege, jellemzői, csillag- és háromszögkapcsolás, teljesítmények, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés A villamos energia szállítása és elosztása

9.

Villamos gépek Transzformátorok A villamos forgóképek felosztása és jellemzői Egy és háromfázisú generátorok Egyenáramú generátorok és motorok Váltakozó áramú motorok

10.

Passzív elektronikai áramkörök A kétpólusok felosztása és jellemzői A négypólusok felosztása és jellemzői Szűrő áramkörök

11.

Félvezető áramköri elemek

37 Félvezető diódák Speciális diódák Bipoláris tranzisztorok Unipoláris tranzisztorok Egyéb félvezetők 12.

Tranzisztorok alapáramkörök Munkapont beállítás, alapfogalmak Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Többfokozatú erősítők, csatolások Visszacsatolások Frekvenciafügggés, határfrekvenciák Zajok és torzítások

13.

Alapáramkörök alkalmazásai A szélessávú és a hangolt erősítők Nagyjelű erősítők Oszcillátorok Stabilizátorok A művelet erősítők alapjai, alapkapcsolások, integrálás

14.

Impulzustechnikai alapáramkörök Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzői Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök Impulzusok előállítási módjai: a félvezetőelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt - trigger áramkör, fűrészjelek előállítása

15.

Digitális alapáramkörök Logikai alapfogalmak Logikai alapáramkörök

VIII. MŰVELŐDÉSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK

középszintű érettségi vizsgára Pszichológiai, szociálpszichológiai, pedagógiai, művelődési alapismeretek szóbeli vizsga Témakörök: − A pszichológia alapfogalmai − Személyiség-lélektan

38 − Fejlődéslélektan − Szociálpszichológia − Az interakciók pszichológiája − Lelki egészség és betegség − Nevelés − A beszéd és a kommunikáció Társadalomismeret, néprajz, népművészet, népi kismesterségek szóbeli vizsga Témakörök: − Közösségek − Társadalmi szabályok − Néprajz − Népművészet − Népi kismesterségek Az érettségi vizsgával kapcsolatos minden aktuális információ megtalálható a kormányhivatal honlapján. A szakiskolai óratervek Szakiskola osztályaink tantárgyi rendszere és óraszámai („B” változatú óraterv) Tantárgy

9. heti

10. heti

Magyar nyelv és irodalom

3

3

Történelem és társadalom ismeret

2

2

Idegen nyelv (bontás)

3

3

Matematika

3

3

Informatika (bontás)

2

2

Fizika

2

2

Biológia, egészségtan

2

Kémia

1

Földünk és környezetünk

2

1

Rajz és vizuális kultúra

1

Ember és környezet (110.modul)

1

Testnevelés és sport

2

3

39 Szakmai előkészítés/alapozás

6

7

Osztályfőnöki

1

1

27,5

27,5

12,375

12,375

3,3

3,3

43,175

43,175

Kötelező Nem kötelező Egyéni felkészítésre Összesen finanszírozott óraszám:

A nem kötelező órakeret terhére biztosítjuk: a csoportbontást idegen nyelvből és informatikából a 9.-10. évfolyamon a versenyfelkészítést, szakkörök szervezését a tömegsport foglalkozásokat a gyengébb képességű tanulók számára a felzárkóztatást. Az a tapasztalatunk, hogy a hozzánk érkező tanulók alapvető hiányosságokkal küzdenek. Nagyon nagy a lemorzsolódás, az eddig felalmozott kudarcaik csak nőnek. Kiemelt feladatunk a felzárkóztatás.

ISKOLARENDSZERŰ FELNŐTTKÉPZÉS

Az iskolarendszerű felnőttképzés iskolánkban, kétféle formában működik - a két éves nappali, intenzív tagozat - a három éves esti tagozat Belépés feltételei Az esti tagozaton megkezdhetik tanulmányaikat azok a tanulók, akik 2000 után szerzett érvényes tizedik évfolyamos bizonyítvánnyal vagy nappali képzésben szerzett szakmai bizonyítvánnyal rendelkeznek.(KT 42.§(1)) Felvételi vizsga nincs, a lehetőségek szerint minden jelentkezőt felveszünk. A jelentkezési létszámnak megfelelően indítunk osztályt vagy osztályokat, melyeknek maximált osztálylétszáma 50 fő , minimum osztálylétszám 35 fő.

40 A kétéves nappali tagozaton egy osztály indítható, kb. 30-35 fővel. A felvétel elbírálásánál figyelembe vett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, fizika, kémia, földrajz, biológia tantárgyak 9-10. évfolyamos átlaga. A felnőttképzés működésének formai jellege: A felnőttképzés esti tagozaton négy éves, de az iskola vezetőségének döntése (KT 27§(15)) alapján a 9-10. évfolyam beszámítható. Az a jelentkező vehető fel, aki rendelkezik a belépés feltételeivel. Ezt a tényt megfelelő záradék alkalmazásával az általunk kiállított bizonyítványban rögzíteni kell a bizonyítvány törzslapján a „Megjegyzés (változások):” rovatba. Ennek értelmében az iskolánk csak a 10-11-12. évfolyamokkal működik. A felnőttképzés nappali tagozaton (intenzív) két éves, az iskola vezetőségének döntése (KT 27§(15)) alapján a 11-12. évfolyamon folyik. A felnőttképzés tanítási rendje A tanév rendje a nappali és esti tagozatra is vonatkozik. Esti tagozaton a tanítás keddtől csütörtökig 1440-kor kezdődik. A felnőttképzés nappali tagozat tanítási rendje megegyezik a nappali tanítási renddel, mely 730-kor kezdődik. A tanítási órákon való részvétel A nappali és esti tagozaton az órák látogatása kötelező, a hiányzások elbírálásánál a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet előírásai érvényesek. Esti tagozaton a tanórákon nem mindenki tud minden alkalommal részt venni, de elfoglaltságának megfelelően (a több műszakban dolgozók, a vidékről bejáró utazási nehézségei miatt) lehetőség szerint látogassa az órákat (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 34§(1)). A mulasztott órákat igazolni kell (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 34§(4)). A térítési díj fizetés Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 124. §. (21) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 39/1995. (XI. 23.) sz. rendelet a nevelési-oktatási intézményekben fizetendő tandíjak és térítési díjak rendszerének szabályairól, melyet a 34/1996. (VIII. 29.) sz., a 46/1999. (XII. 16.)

41 sz., a 17/2004.(IV.28.) sz., 12/2005.(III.31.) sz. és a 8/2006 (II.23.) sz. rendeletek módosítottak a nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó tandíjak, térítési díjak rendszeréről alkotott rendelet alapján a 11. évfolyamtól kezdődően térítési díjat kell fizetni a felnőttképzésben részt vevő esti tagozatos hallgatóknak a közoktatási törvény 117.§. (1).d. pontja alapján. A díj fizetése félévente történik, melynek időpontját a tanulókkal előre közölni kell. A díjat a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, melynek mértéke:

a./

5,00 tanulmányi eredmény esetén

60 %,

b./

4,71 - 4,99 tanulmányi eredmény esetén

50 %,

c./

4,01 - 4,70 tanulmányi eredmény esetén

40 %,

d./

3,71 - 4,00 tanulmányi eredmény esetén

30 %.

A Közgyűlés Oktatási és Ifjúsági Bizottsága az intézmény vezetőjének javaslatára különös méltánylást érdemlő esetben 3,50-3,70 közötti tanulmányi eredmény esetén engedélyezheti a díj legfeljebb 20 %-os csökkentését. A díjat a tanuló családjának szociális helyzete alapján kérelemre vagy javaslatra csökkenteni lehet. A csökkentés mértéke legfeljebb a./ 20 %, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj minimális összegének kétszeresénél kevesebb, b./ 30 %, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj minimális összegének másfélszeresénél kevesebb. A kérelemhez jövedelemigazolásokat kell mellékelni. A díj csökkentésének elbírálása az iskolavezetés hatáskörébe tartozik. A díj különböző jogcímeken történő csökkentése esetén a csökkentés mértékét a százalékszámok összeadásával a díj eredeti összegéből kiindulva kell megállapítani. Továbbhaladás rendje A tanév során értékelni kell a pedagógusnak a tanulók tudását. Ismertetni kell a tanulókkal, hogy a megszerzett osztályzatok milyen módon befolyásolják az év végi érdemjegyeket. A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy a tanulók az év során megfelelő mennyiségű osztályzatot kapjanak, ami alapján félévi és év végi osztályzatot tud adni. Abban az esetben,

42 ha a tanuló év közben szerzett érdemjeggyel nem zárható le, osztályozó vizsgát kell tennie, abban az esetben is ha 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 34.§(4)-ben foglaltak miatt nem osztályozható. Az érettségire való felkészítés érdekében szóbeli vizsgák lebonyolításával is értékeljük a tanulókat. A vizsgák időpontját az igazgatóhelyettes állapítja meg. A szóbeli vizsgákon a megjelenés kötelező. Annak, aki két héten belül nem tudja igazolni távolmaradását a vizsgáról, annak tanulói jogviszonya megszűnik. Az elmulasztott vizsgák pótlása későbbi időpontban történhet. A vizsgáztatásért a vizsgáztatást végző pedagógus részére díjazás jár, írásbeli 110 Ft/fő, szóbeli 70 Ft/fő. Az évközi értékelésért vizsgadíjat nem számolunk el. Vizsgadíjakat minden gazdasági év kezdetekor a gazdasági vezetővel történő egyeztetés alapján állapítunk meg. Tantárgyfelosztás esti tagozaton 10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam Irodalom

3

3

3

Anyanyelv

1

1

1

Matematika

3

3

3

Történelem

1

3

3

Angol/Német

4

3

3

Társ.ism.

1

Fizika

1

1

*

Kémia

1

1

*

Földrajz

1

1

*

Biológia

1

1

*

Informatika

1

1

1*

heti össz óraszám

18

18

15+*

Tantárgyfelosztás nappali tagozaton

11.évfolyam

12.évfolyam

Irodalom

5

6

Anyanyelv

1

1

Matematika

6

5

Történelem

3

4

Angol/Német

5

5

43 Társ.ism.

1

-

Fizika

2

*

Kémia

2

*

Földrajz

2

*

Biológia

1

*

Informatika

2

2*

Osztályfőnöki

1

1

heti össz óraszám

31

24+*

* A 12. évfolyamon választható érettségi előkészítő tantárgyak esti tagozaton: fizika, kémia, földrajz, informatika melyek heti óraszáma 2. Az intenzív tagozaton: fizika, kémia, földrajz, informatika, melyek heti óraszáma 4. Feladatok -a tagozat vezetését közvetlenül az igazgatóhelyettes ellenőrzi, felügyeli -augusztus utolsó hetében a jelentkezési lapok alapján elkészíti az osztálynévsorokat és átadja őket az osztályfőnököknek (KT 66.§(5) -ellenőrzi a jelentkezett tanulók legfontosabb adatait a beírási naplóban -elkészíti a tantárgyfelosztást (lehetőleg az előző tanév végén), megszerkeszti az órarendet, felveszi a raktárostól a szükséges adminisztratív iratokat -a tanév során kiadja a tanulók által igényelt igazolásokat, lebonyolítja a diákigazolvánnyal kapcsolatos teendőket -kiszámítja a 11. és 12. évfolyamosok térítésidíját -megszervezi a vizsgákat (féléves, év végi, érettségi), elkészíti a vizsgadíj elszámolást, személyenként részletezve -ellenőrzi az osztályfőnökök adminisztratív tevékenységét, figyelemmel követi a kollégák munkáját, hiányzások esetén a helyettesített, összevont órákat, s azokat a helyettesítési naplóba bevezeti

Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei

-

Feleljenek meg az oktatási-képzési célkitűzéseknek

-

Legyenek

összhangban

követelményeivel

a

tantárgyak

oktatásának

központi

és

helyi

44 -

A munkaközösségek tagjai jussanak konszenzusra a kiválasztást illetően

-

A kiválasztott tankönyv minden tanulónak biztosítható legyen

-

Csak olyan felszerelés beszerzését kérhetik a kollégák a tanulóktól, melyeket a tanulónak rendszeresen alkalmazni kell

-

A tanév folyamán a meglévő felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg akkor, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

-

A Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat véleményét az iskola minden tanévben kikéri. A tankönyvtámogatások rendszerének elvei:

-

A központ támogatást teljes egészében szétosztjuk. A differenciált szétosztást az osztályfőnök bevonásával végezzük.

-

Tankönyvellátás megszervezése és a kedvezmények (ingyenesség) érvényesítése 2001. évi XXXVII. A tankönyvpiaci rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján történik.

Az ingyenes tartós tankönyvek rendje Ingyenes tankönyvet az érvényes jogszabályok alapján igényelhet a tanuló. Az ingyenes és tartós tankönyvek tanulói használatának alapja, hogy a könyvet a tanuló csak kölcsönbe kapja. A könyvek a könyvtár tulajdonát képezik. A tartós tankönyvek fajtáit és felhasználói körét a tantestület határozza meg. A tankönyvek visszavételekor

felmerülő

károkat

a

tanuló

köteles

megtéríteni.

A tankönyvüket megvásárló tanulók a fizetett összeg függvényében fenntartói tankönyvtámogatásban részesülhetnek. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A magasabb évfolyamra lépés feltétele, a helyi tantervben megfogalmazott minimális követelmény teljesítése. Az a tanuló, aki a minimális követelményt nem teljesíti, ( 1, (elégtelen) osztályzatot kap),ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet, amennyiben a javítóvizsgán felróható okból nem jelenik meg, vagy

45 elégtelen osztályzatot kap az évet tanköteles esetében megismételni köteles, nem tanköteles esetében az évfolyamot megismételheti. Vizsgák és felmentések Ha a tanuló a tanév végén bármennyi tárgyból elégtelen osztályzatot kapott javítóvizsgát tehet. A javító vizsga időpontja a tanév befejezése után az aulában kifüggesztve megtalálható, illetve az iskola honlapján feltüntetve hozzáférhető. Osztályozó vizsgát a magántanulói státuszban lévő tanulónak kell tennie. A magántanuló az iskola ugyanolyan polgára, mint a többi tanulói jogviszonyban levő társa. Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, aki hiányzása miatt nem osztályozható, de számára a nevelőtestület engedélyezi azt. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell. Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki egy másik iskolából átvétellel kerül hozzánk, és a helyi tantervünkben megfogalmazott követelményeknek nem tesz eleget. A vizsga időpontjáról őt tájékoztatni kell. A tanuló joga, hogy magántanuló legyen. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. Az iskolaorvos egészségügyi problémák esetén a tanulót szakorvosi vélemény alapján a testnevelés órai foglalkozások alól részben vagy teljesen felmenti. A részben felmentett tanulók könnyített, vagy gyógytestnevelésben vesznek részt. Második szakma megszerzése esetén kérheti egyes tanórai foglalkozások alóli felmentését. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület - a gyakorlati képzés szervezőjének [közoktatási törvény 42. § (3) bek.] egyetértésével – engedélyezte azt. (11/1994. MKM rendelet 21.§) Az, aki a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamát elvégezte, tanulmányait - szükség esetén évfolyamismétléssel vagy osztályozó vizsga letételével - középiskolában folytathatja,

46 illetőleg bekapcsolódhat a tizedik évfolyam sikeres elvégzéséhez kötött szakképzésbe. (11/1994. MKM rendelet16.§) Szakképző évfolyamra történő felvételi, átvételi kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni az iskolai előképzettség, a szakmai előképzettség meglétét, a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést. (11/1994. MKM rendelet17.§) Ha a tanuló érettségi vizsgához kötött szakmát tanul, 12. évfolyam végén a sikeres érettségi vizsga is feltétele a továbbhaladásnak. A vizsgán megbukott tanuló a következő évfolyamra léphet, de érettségi vizsgához kötött szakképesítést mindaddig nem szerezhet, amíg vizsgáit sikeresen meg nem ismétli. A szakképző évfolyamra jelentkezés határideje: február 15. A jelentkezési lapot a szülő aláírásával látja el.

A tanulók írásbeli és szóbeli teljesítményének értékelése Az iskola a teljesítményre épít, az iskolában teljesíteni kell. A tanulók munkájának értékelése a tanulási-tanulási folyamat fontos részét képezi. A tanulók részéről, mint az elvégzett munka elismerésének igényeként a tanárok részéről pedig, mint oktató munkájuk visszacsatolásaként jelentkezik. A tanulók teljesítményét folyamatosan kell értékelnünk, hogy fel tudjuk hívni figyelmüket a hiányosságokra, szükség esetén segítséget tudjunk nyújtani felzárkóztatásukhoz. Ezért az értékelésnek objektívnek, következetesnek kell lennie. Mindenkor a tanuló fejlődését, önértékelési képességének javítását, motiválását kell szolgálnia; ugyanakkor figyelembe kell venni az értékelés során a tanuló önmagához, képességeihez mért fejlődését is. A tanulói teljesítmény értékelésének alapelvei: személyre szóló legyen ösztönző, fejlesztő legyen ne legyen fegyelmező, megtorló jellegű folyamatosságot biztosítson az iskolai, azon belül a munkaközösségi követelményrendszerre épüljön

47 biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egységes arányát legyen tárgyszerű (egyértelmű minimális szint, javítás lehetősége) következetes legyen félelemmentes légkörben történjen osztály előtt történjék. Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására kell hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. Az értékelés a hagyományosan 1-5-ig tartó érdemjegyekkel történik. A heti 1-2 óraszámban tanult tantárgyakból félévenként legalább 3 érdemjegyet, -az énnél több heti órában tanult tantárgyakból 3-nál több jegyet kapjon a tanuló. Szakmai gyakorlatból havonta legalább egyszer értékeljük a tanulót. Az értékelést, amikor csak lehetőség van rá, szóban is meg kell tenni. A témazárók számát a tantárgyak tanmenetei pontosan tartalmazzák. A tanár a témazárót két héten belül javítsa ki, és eredményét közölje a tanulókkal. A kijavított dolgozatokat a tanuló nézze meg. A félévi és év végi osztályzatok kialakításakor az évközi osztályzatok matematikai átlagában a témazárók súlyozottan szerepeljenek és a tanulók fejlődését is vegyük figyelembe. A tanév végén a tanulók egész éves teljesítményét kell értékelni. Félévente legalább egyszer kerüljön sor szóbeli feleletre. Fontos ez azért, mert minden tanulónk részt vesz valamilyen vizsgán (szakmai vizsgán, érettségi vizsgán), és fel kell őket készíteni a szabatos szóbeli feleletre is. A tanév végén a legalább elégséges osztályzat elérésének feltételei bármelyik osztályozott tantárgy esetén: a tanév közben kapott érdemjegyek átlaga 1,7- vagy annál több legyen ( a szaktanár a tanév elején közölje, hogy az ő általa elvárt átlag mennyi az elégséges szinthez)

48 a tanuló a tantárgy témazáró dolgozatainak legalább a felét írja meg Az osztályozó értekezleten indokolt esetben az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület hozhat olyan döntést, hogy a tanuló osztályvizsgán eleget tehet a szaktárgy éves követelményének. Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet

A számonkérés formái és az egyéni értékelés egyéb lehetőségei: témazáró röpdolgozat szóbeli felelet kiselőadás házi feladat órai aktivitás, önálló feladatmegoldás versenyeredmények szakmai méréseknél jegyzőkönyvek

A magatartás és szorgalom értékelés Magatartás értékelése: Félévkor és tanév végén a tanulók magatartási és szorgalomi érdemjegyét az osztályfőnökök, az osztály közössége és az osztályban tanító tanárok, szakoktató(k), szükség esetén a kollégiumi nevelők véleményének meghallgatásával állapítja meg. Véleménykülönbség esetén a nevelőtestület osztályozó értekezlet keretében dönt. A magatartás értékelése az ismert 4 fokozatú skála alapján történik: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A magatartási osztályzatok megítélésekor figyelembe kell venni az igazolatlan mulasztások számát és a már meglévő fegyelmi büntetések mértékét is. Az igazolatlan mulasztások figyelembe vétele: 1 igazolatlan óránál az osztályfőnök szóbeli figyelmeztetést alkalmazhat, és a tanuló félévi magatartása nem lehet (5) példás.

49 2 igazolatlan óra esetén a tanuló írásos osztályfőnöki figyelmeztetést kap, és magatartása legfeljebb (4) jó lehet. 3órától az 1 napot meg nem haladó igazolatlan mulasztásnál a tanuló büntetése osztályfőnöki intés, és magatartása (3) változónál jobb nem lehet. 1 oktatási napot meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a tanuló igazgatói intésben részesül, és magatartása csak (2 ) rossz lehet. A mulasztások (késések) igazolására vonatkozó szabályokat a tanulókkal és a szülőkkel meg kell ismertetni. A szorgalom értékelése: A közismert négy fokozatú skála szerint (példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)) történik. A szorgalom osztályzat megállapításakor figyelembe veendő a tanuló tanuláshoz való viszonyában milyen szerepet játszik az igényesség, kötelességtudat, rendszeresség, a személyes érdeklődés.

A tanulók fizikai állapotának mérése, minősítése A testnevelési munkaközösség iskolánkban az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez ( Oktatási Minisztérium 2000 ) szakirodalom alapján végzi ezt a feladatot. A lebonyolítás módja a következő. Minden osztályban kétszer – ősszel és tavasszal – mérnek. Minden tanuló rendelkezik egy „Egyéni eredménylap”-pal, melyben a mért adatokat lejegyzik a kollégák. Az eredményeket a 9. évfolyamtól a 12. évfolyamig követik nyomon. Tanulmányaik befejezése után tanítványaink a kitöltött eredménylapokat megkapják.

50

EGYÉNI EREDMÉNYLAP SZÜL. HELY, IDŐ:

NÉV:

LAKCÍM:

ANYJA NEVE: SÉRÜLÉSEK:

BETEGSÉG:

NO

TAJ SZÁM:

EGYESÜLET:

NO

DIÁKIG.SZÁM:

SPORTÁG:

NO

SORSZÁ M

TEL:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

ÚSZÁS 9.: OSZTÁLY TANÉV FELMÉRÉSEK / FÉLÉV 1435 MÉTER V. CSÓ-TÓ KÖR COOPER / 2000 M SÍKFUTÁS ÜLÉSBEN TÖRZSHAJLÍTÁS HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (CM) FELÜLÉS (30 S ALATT) FÜGGÉS HAJLÍTOTT KARRAL FEKVŐTÁMASZ INGAFUTÁS (10X5 M) 400 MÉTER / 800 M SÍKFUTÁS 200 MÉTER / 100 M SÍKFUTÁS 60 MÉTER S.F/KÖTÉLMÁSZÁS TÁVOLUGRÁS/MAGASUGRÁS KISLABDAHAJ. / SÚLYLÖKÉS KÖTÉLHAJT. / M. L. DOB (3 KG) HÚZÓDZKODÁS TOLÓDZKODÁS LÁBEMELÉS / G.L.Á. FELÁLLÁS LABDARÚGÁS/DEKÁZÁS- L-R KOSÁRLABDA / BÜNTETŐ (10) KÉZILABDA / TÁVDOBÁS (M) RÖPLABDA/ALAPÉRINTÉS K-A GIMNASZTIKA / GYŰRŰ SZEKRÉNYUGRÁS / TALAJ T. TESTMAGASSÁG (CM) TESTTÖMEG (KG) OSZTÁLYZAT (1-5) DICSÉRET HIÁNYZÁS / FELMENTÉS / F.H.

KORI:

/ SZ:

9/A 2009/2010 I. II.

KORI:

/ SZ:

10/A 2010/2011 I. II.

NO FELMENTÉS: NO VERSENYEREDMÉNYEK / EGYEBEK

KORI:

/ SZ:

11/A 2011/2012 I. II.

KORI:

/ SZ:

12/A 2012/2013 I. II.

51 A hozzánk érkező tanulók fizikai állapota rossz, nincs kitartásuk, nem mozognak eleget. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Az otthoni felkészülésben előírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának elvei Az ismeretanyag átadása a tanórán történik, de ez főleg a megértésre korlátozódik. A tananyag mélyítése, rögzítése és begyakorlása már az otthoni munkát követeli meg. Ebben egyaránt nagy szerep jut az írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének. Ezek mennyiségi megállapítása alapvetően fontos feladat. A szóbeli tanulnivaló az átadott tananyag függvénye, amely csak kissé haladhatja meg az órai anyagot. Ez hozzáolvasásra, könyvtári és internetes kutatásra adható fel. Az írásbeli házi feladatok mennyisége ne legyen riasztó. Többsége ne haladja meg a közepesek színvonalát. Adjon alkalmat a sikerélményre, de találjunk módot a jobbak képességeinek kihasználására is.

Ne feledkezzünk meg a házi

feladatok

ellenőrzéséről, mert a házi feladat hasznossága a rendszeres ellenőrzésen múlik. Jó esetben maguk a tanulók fogják kérni, mert szeretnék bemutatni otthoni munkájuk eredményét -, különben egy idő után a tanulók fognak "megfeledkezni" az elkészítéséről. Közmegegyezés kérdése, hogyan ítéljük meg, ha nem készült el a házi feladat: a túlzott szigor vagy engedékenység helyett állapodjunk meg előre a tanulókkal az általuk is jogosnak tartott szankciókról. Szokványos, fantáziátlan megoldásnak tűnik a házi feladatok ellenőrzése az óra elején. Ez azonban csak akkor igaz, ha a házi feladatok unalmasak, mechanikusak, rutinszerűek és személytelenek. Még ebben az esetben is fontos az ellenőrzésük, mert így képet kapunk, mit tudnak, miben bizonytalanok a tanulók, mire építhetjük a további munkánkat. A személyre szabott, egyéni kihívást jelentő, sokszor fakultatív házi feladatok azonban nagyobb érdeklődést, személyesebb elkötelezettséget, ambíciót szabadítanak fel az óra elején: ideális

esetben

a

tanulók

izgatottan

várják,

hogy

egyéni

megoldásaikat

52 bemutathassák. Ne feledjük, hogy a házi feladat az egyéni tanulás szokásainak, módszereinek kialakítását is célozza, ezért célszerűek a testre szabott, kutatást, anyaggyűjtést, kreativitást igénylő feladatok. Ezek nem lesznek megterhelők a tanulók számára, ha kezdettől fogva ilyen feladatokat adunk, s csak rendkívüli esetben,

mintegy

ellenpontozásként

"dobunk

be"

mechanikus

feladatokat.

Bevezethetjük a házi feladat beadásának "intézményét" is: rendszeres időközönként vagy alkalmanként (természetesen előre jelezve, tehát nem rajtaütésszerűen) összeszedjük minden tanuló házi feladatát (külön lapon vagy a füzetben), gondosan kijavítjuk, osztályzattal és néhány szóval értékeljük, és lehetőleg a következő órán kiosztjuk és megbeszéljük. Hasznos, ha magunknak listát készítünk a tipikus hibákról, hogy ezek kapcsán további gyakorlatokat végeztessünk. Fontosak tehát a következők: rendszeresség mennyiség igazodjon a tanórán elhangzottakhoz differenciált legyen változatos legyen (könyvtár, stb) ne igényeljen többlet anyagi befektetést (speciális tantárgyak esetén is megvalósítható legyen a tanórához előírt eszközökkel. pl. szakrajz) elegendő idő legyen az elkészítéshez csak olyan feladatokat adjunk, melyek az otthoni eszközökkel megoldhatók (pl. számítástechnika)

53

SZAKMAI PROGRAM A program tartalma: 1.

A programot meghatározó tényezők, alapelvek.

2.

Célok és fejlesztési követelmények.

3.

A szakmacsoportos alapozó oktatás óratervei.

4.

Országos Képzési Jegyzék központi programjai alapján készített szakmai óratervek.

1. A programot alapvetően meghatározó tényezők, alapelvek: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által megfogalmazott célkitűzések és irányelvek. A piaci igényeknek való megfelelés (csúcstechnika, korszerű technológia, szakmai munkakultúra) 2. Célok és fejlesztési követelmények Szakközépiskola általános célja: A szakközépiskolában mód és lehetőség van magasabb szintű általános műveltség megszerzésére, szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek, készségek elsajátítására. A tanulók az érettségi vizsga után könnyebben kapcsolódnak be az érettségire épülő szakmai képzésbe, vagy a szakirányú felsőoktatásba. Szakmai tudásuk jobban megfelel a munkaerőpiac mindenkori igényeinek. A szakmacsoportos alapozó oktatás és az azt követő speciális képzés jobban felkészíti őket a lehetséges szakmaváltásokra is.

2.1.

Gépészeti szakmacsoportos alapozó oktatás:

Célja a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismerése. Aktív magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával (üzemlátogatás) keltse fel az érdeklődést, erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, rendezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket.

54 Alakítsa ki a gépészeti területet megalapozó műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológia és termelési fejlesztő-, tervező munka néhány feladatát és módszerét. Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait,. Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősséget. (ember – technológia – környezet viszonya) Alakuljon ki és fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége. Szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célirányos, eredményes. A szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára. Írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságraErősödjön a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete.

2.2. A gépészeti

Elektrotechnika – elektronika szakmacsoportos alapozó oktatás: szakmacsoportban ismertetett célok és fejlesztési követelményeken túl:

- Mutassa be az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. - A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét. - Tudatosítsa a tanulókban a villamos áram veszélyességét, az áramütés elleni védekezés fontosságát, ismertesse meg a villamos balesetek megelőzési módjait és eszközeit. - A tanulók sajátítsák el az elektronika alapjait, a passzív és aktív áramköri elemek tulajdonságait és alkalmazásait, az analóg és digitális alapáramkörök működését és felhasználási területeit. - Alakuljon ki a felelősségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége.

2.3.

Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó oktatás

A Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoportban tanulók pályaválasztásának elősegítése, a

55 szakmacsoport fő tevékenységi formáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása lehetőséget ad a személyes tapasztalatok rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Célja olyan ismeretrendszer és tudás kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. A Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok oktatásának célja olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemlélet kialakítását, formálását, fejleszti a kézügyességet, képessé teszi a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre. Fejleszti az önművelés képességét, a könyvtárhasználati tudást beépíti a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe, feldolgozásba. Kiemelt cél a tanulók kézügyességének és alkotókészségének fejlesztése, az esztétikai érzék formálása, a fantázia serkentése és a sikerélményekhez jutás elősegítése.

56

Szakiskola általános célja: A szakiskolákban 9-10. évfolyamon egy-egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismeretek nyújtása, készségek, képességek fejlesztése folyik. A tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. Az alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető célja a szakmacsoportban az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a motiváció elősegítése, a megalapozott pályaválasztás erősítése. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre.

A 11.-12. évfolyamon a választott OKJ-s szakképpesítés speciális szakmai képzés folyik. A „SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNY”, alapján felkészülnek az elméleti és gyakorlati szakmai vizsgára.

2.4.

Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra „B” változat

A tananyag tanításának célja, hogy erősítse meg és fejlessze tovább a tanulók készségeit. Bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismeretei tantárgyak keretében tanultakat. A tanulók szerezzék meg mindazokat az általános és sajátos gépészeti ismereteket, melyek a további tanulmányaik folytatásához és a szakma gyakorlati munkavégzéséhez szükségesek. A gépészet gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási eredményeket is eredményező bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmacsoport és szakmai tevékenységek elméleti és gyakorlati alapjai iránt. Bizonyítsa be számukra a gépészet gazdasági jelentőségét, mutassa be fejlődési tendenciáit. Mutassa be a szakmacsoportban dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait.

57 A tanulók használják szakszerűen a rajzeszközöket, munkájuk során helyesen alkalmazzák a géprajzi szabványokat, helyesen értelmezzék a gépészeti rajzokban megjelenő műszaki információkat. Legyenek képesek a gépészeti rajzokat tárgyakkal pontosan és részletesen összevetni, alakuljon ki a térlátásuk. Tudásuk alapján legyenek képesek a gépészeti munkakörnyezetben a biztonságos munkavégzésre.

2.5.

Szakmai alapozás az elektrotechnika – elektronika, informatika szakmacsoportra „B” változat

A gépészeti szakmacsoportban ismertetett célok és fejlesztési követelményeken túl: - Rendszerezze és közvetítse azokat az alapozó és speciális ismereteket amelyek elsajátítása után a tanulók képesek lesznek a villamosipari gyakorlatban előforduló legfontosabb mérések elveinek és mérőműszereinek alkalmazására, illetve használatára. - Nyújtson megfelelő biztonságtechnikai, baleset-elhárítási ismereteket, nevelje a tanulókat az élet és vagyonbiztonságot szem előtt tartó munkavégzésre. - Az elektronosság élettani hatásainak ismeretében neveljen fokozott felelősségre és a vonatkozó munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartására. - A villamoságtani alapismeretek elsajátítása után a tanulók képesek legyenek a szakmacsoport elméleti és gyakorlati tantárgyainak a tanulására, az egyszerűbb törvényszerűségek alkalmazására és szakmai számítási feladatok elvégzésére.

2.6.

Szakmai alapozás a közlekedés szakmacsoportra „B” változat

A szakiskolában a 9–10. évfolyamon a Közlekedési szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoport közös szakmai elméleti ismereteinek feldolgozása, a műszaki készségek és képességek fejlesztése. A tananyag tanítása fejlessze és erősítse meg a választott szakmacsoport szakképesítéseinek ismeretanyagának elsajátításához szükséges képességeket és készségeket. Alakuljon ki a választott szakmacsoport iránti elkötelezettség és hivatástudat.

58 Alakuljon ki olyan gondolkodásmód, amely a szakirányhoz kapcsolódó szaktudományokban való eligazodást előkészíti. Fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget és a környezeti szemléletet. Alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét. A Közlekedési szakmai alapozó gyakorlatok kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. Ezt a célt szolgálja – megfelelő tanulói aktivitás mellett – a tanulók fejlettebb gyakorlati készségeinek, képességeinek továbbfejlesztése. A tanulók ismerkedjenek meg a szakmacsoport szemléletének kialakításához szükséges motivációt is segítő néhány előkészítő művelettel.

59

A szakmacsoportos alapozó oktatás óraszámai

3.

SZAKKÖZÉPISKOLA

2003. szeptemberben bevezetett szakmai kerettanterv szerint 10/2003 (IV.28.) OM r. SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A GÉPÉSZET SZAKMACSOPORTRA 9. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek: A műszaki ábrázolás alapjai-2, Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Az ember és környezete-1, Műszaki ábrázolási gyakorlatok-1, Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok-2 Elmélet és gyakorlat-6 (2+4)

72 óra 144 óra 216 óra

10. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek: Anyag- és gyártásismeret-2 Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Anyagmegmunkálási gyakorlatok-4

72 óra 144 óra

Elmélet és gyakorlat-6 (2+4)

216 óra

11. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Mechanika-2, Géprajz-1, Géprajz gyakorlatok-1 Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Gépészeti mérések-4, Elmélet és gyakorlat-8 (4+4)

144 óra 144 óra 288 óra

12. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek: Gépelemek-2, Elektrotechnika-1 Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Alkalmazott számítástechnika-1, Gépi forgácsolási alapgyakorlatok-2, Szerelési alapgyakorlatok-2 Elmélet és gyakorlat-8 (3+5)

96 óra 160 óra 256 óra

60 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ELEKTROTECHNIKA–ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTRA

9. évfolyam Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek: Anyagismeret-1, Műszaki rajz-1 Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: A műszaki pályák világa-0.5, Anyag megmunkálási alapgyakorlatok-1.5, Villamos alapgyakorlatok-2

144 óra

Elmélet és gyakorlat-6 (2+4)

216 óra

72 óra

10. évfolyam Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek: Elektrotechnika Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Elektrotechnikai alapgyakorlatok-2, Elektrotechnikai alapmérések-2

144 óra

Elmélet és gyakorlat-6 (2+4)

216 óra

72 óra

11. évfolyam Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek: Elektronika alapjai-3 Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Elektrotechnikai alapmérések-1, Elektronikai alapmérések-2, Elektronikai alapgyakorlatok-2

108 óra 180 óra

Elmélet és gyakorlat-8 (3+5)

288 óra

12. évfolyam Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek: Elektronika alapjai-2, Villamos rajz-2 Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Elektronikai alapmérések-2, Elektronikai alapgyakorlatok-2 Elmélet és gyakorlat-8 (4+4)

128 óra 128 óra 256 óra

61 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMACSOPORTRA

9. évfolyam Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek: Tanulásmódszertan-2 Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Kommunikáció-2, Környezetkultúra-2

144 óra

Elmélet és gyakorlat-6 (2+4)

216 óra

72 óra

10. évfolyam Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek: Egészségtan-2 Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Ön- és társismeret-2, A közművelődési és a kommunikációs pályák világa-2

144 óra

Elmélet és gyakorlat-6 (2+4)

216 óra

72 óra

11. évfolyam Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek: Pszichológiai alapismeretek-3, Néprajz, társadalomismeret-1 Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Szakmai informatika-2, Kézműves gyakorlatok-2 Elmélet és gyakorlat-8 (4+4)

144 óra 144 óra 288 óra

12. évfolyam Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek: Pedagógia-2, Szociálpszichológia, mentálhigiéné-2 Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Szakmai informatika-2, Kézműves gyakorlatok-2 Elmélet és gyakorlat-8 (4+4)

128 óra 128 óra 256 óra

62

SZAKISKOLA 2003. szeptemberben bevezetett szakmai kerettanterv „B” változat van érvényben a 9-10. évfolyamon 10/2003 (IV.28.) OM r. SZAKMAI ALAPOZÁS AZ ELEKTROTECHNIKA – ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTRA ,,B” változat

9. évfolyam Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó ismeretek: Anyagok-1, Rajz és ábrázolás-1 Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok: Mérések-2, Anyagalakítás és megmunkálás-2 Elmélet és gyakorlat-6 (2+4)

72 óra 144 óra 216 óra

10. évfolyam Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó ismeretek: Villamos szakrajz-1, Elektrotechnika-2 Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok: Anyagalakítás és megmunkálás-2, Villamos mérések-2 Elmélet és gyakorlat-7 (3+4)

108 óra 144 óra 252 óra

63

SZAKMAI ALAPOZÁS A GÉPÉSZET SZAKMACSOPORTRA ,,B” változat

9. évfolyam Gépészeti szakmai alapozó ismeretek: Anyagok-2 Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok: Alapozó gyakorlatok-2, Mérések-2

144 óra

Elmélet és gyakorlat-6 (2+4)

216 óra

72 óra

10. évfolyam Gépészeti szakmai alapozó ismeretek: Mechanika-1, Műszaki ábrázolás-2 Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok: Alapozó gyakorlatok-4 Elmélet és gyakorlat-7 (3+4)

108 óra 144 óra 252 óra

64

SZAKMAI ALAPOZÁS A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTRA „B” változat

9. évfolyam Közlekedési szakmai alapozó ismeretek: Műszaki ábrázolás-2 Közlekedési szakmai alapozó gyakorlatok: Alapozó gyakorlatok-4

…...72 óra …144 óra

Elmélet és gyakorlat-6 (2+4)

216 óra

10. évfolyam Közlekedési szakmai alapozó ismeretek Anyag- és gyártásismeret-2 Közlekedési szakmai alapozó gyakorlatok Alapozó gyakorlatok-5 Elmélet és gyakorlat-7 (2+5)

…..72 óra ….180 óra 252 óra

4. Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmai óratervek-modultérképek

Puskás Tivadar Fém-és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA szakmacsoport Erősáramú elektrotechnikus (É)

Elektronikai technikus (É)

0900-06 0927-06 0928-06 0929-06 0930-06

0917-06 0918-06 0919-06 0920-06

Informatikai, munkaszervezési és 0900-06 tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése Mechatronikai munka előkészítése, 0942-06 dokumentációja Elektronikai áramkörök tervezése, 0917-06 dokumentálása Számítógép alkalmazása az 0919-06 elektronikában Mechatronikai rendszerek, 0920-06 működtetése Áramkörök áramköri feladatok tervezése, előkészítése, dokumentálása 0928-06 Erősáramú szerelések végzése 0929-06 Erősáramú mérések végzése 0927-06

0930-06 Erősáramú berendezések üzemeltetése

Mechatronikai műszerész (É) Mechatronikai szerelő

0942-06 1394-06 0943-06 0944-06

0943-06 Mec

Mec karb Által 0111-06 (szer 0944-06

0110-06

Által körn

0109-06 Épül

0098-06 Tüze

0409-06 Veze 0104-06 Épül 1394-06 Mec

Puskás Tivadar Fém-és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégiu

GÉPÉSZET szakmacsoport-épületgépészeti csőhálózat- és berendezésElágazások

Rész

65

Vízvezeték- és Központifűtés- és vízkészülékcsőhálózat-szerelő szerelő

Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózatszerelő

Energiahasznosító berendezés szerelője 0110-06

0111-06 0109-06 0095-06 0096-06 0108-06

4095-06 0110-06 0111-06 0109-06 0095-06 0096-06 0105-06 0099-06 0106-06 0107-06 0108-06 3095-06 3108-06

0107-06

Tűzvédelmi eszkö és rendszerszerel karbantartó

Karbantartó, csőszerelő

4111-06 4095-06

0099-06 0106-06

0105-06

Általános karbantartó, műanyagcső és tűzvédelmi rendszerszerelőfeladatok Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) Épületgépészeti alapfeladatok Általános csőszerelési feladatok Csőhálózat-, berendezés-, vegyi- és kalorikusgép szerelési feladatok Energiahasznosító berendezés szerelő feladatok Gázkészülék-szerelési feladatok Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő feladatok Központifűtés- és csőhálózat-szerelő feladatok Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő feladatok Duguláselhárítási cső- és berendezésszerelési Duguláselhárítási feladatok

4109-06 4096-06 4107-06 4108-06

6 6096-06 6108-06

4111-06 Csőszerelési általános 4109-06 4096-06 4107-06 4108-06 6109-06 5096-06 5105-06 6096-06 6108-06

Karbantartó csőszerel Karbantartó cső- és b Karbantartó központi Karbantartó vízvezeté Tűzvédelmi eszköz- é épületgépészeti alapfe Csőhálózati, vegyipar feladatok Energiahasznosító, gá feladatok Tűzvédelmi eszköz- é Tűzvédelmi eszköz- é berendezésszerelési f

Puskás Tivadar Fém-és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégiu GÉPÉSZET szakmacsoport

Gépi forgácsoló (8) Esztergályos

Fűrészipari szerszámélező

Fogazó

Köszörűs

Marós

0110-06

0264-06

0265-06

0225-06 0227-06 0267-06 0269-06

0271-06

0273-06

0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 0225-06 Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések 0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló)

66

0264-06 0265-06 0267-06 0269-06 0271-06 0273-06 0111-06 0345-06 0220-06 0221-06 0225-06 0346-06 0347-06

Gépi forgácsoló feladatok Esztergályos feladatok Fogazó feladatok Fűrészipari szerszámélező feladatok Köszörűs feladatok Marós feladatok Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) Gépbeállítási feladatok Gépészeti kötési feladatok Gépelemek szerelése Általános anyagvizsgálatok Géplakatos feladatok Gépbeállító általános gépészeti feladatok

Puskás Tivadar Fém-és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégiu GÉPÉSZET szakmacsoport Hegesztő (8)

Egyéb eljárás Bevontelektródás Fogyóelektródás Gázhegesztő szerinti hegesztő hegesztő hegesztő

Hegesztő-vágó gép kezelője 0110-06 0111-06

Volframelektródás hegesztő

0249-06

0245-06

0239-06 0247-06

0243-06

0110-06 0111-06 0239-06 0241-06 0240-06 0243-06 0247-06 0246-06 0244-06 0248-06 0249-06 0245-06 0220-06 0594-06 0886-06

0241-06 0246-06 0244-06 0248-06

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) Hegesztő alapfeladatok Hegesztést előkészítő és befejező feladatok Hegesztő feladatok Bevont elektródás kézi ívhegesztő feladatok Egyéb hegesztőeljárások feladatai Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő (MIG/MAG) feladatok Gázhegesztő feladatok Vágási műveletek Hegesztő-vágó gép kezelőjének feladatai Volframelektródás semleges védőgázas ívhegesztő (TIG) feladatok Gépészeti kötési feladatok Karosszérialakatos feladatai Általános vállalkozási feladatok

67

Puskás Tivadar Fém-és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA szakmacsoport Elektronikai műszerész (10) elektromos gép- és készülékszerelő (8)

Szórakoztatóelektronikai műszerész (10)

1411-06 1412-06 1410-06

0900-06 1411-06 1412-06 1410-06 1142-06 1173-06 1174-06 0896-06

0900-06 1396-06 1397-06 1398-06 1399-06

Informatikai, munkaszervezési és -tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése Szórakoztató elektronikai berendezések paramétereinek beállítása Szórakoztató elektronikai készülékek és villamos berendezések javítása Elektronikai berendezések gyártása, szerelése Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Számítógép összeszerelése Számítógép javítása, karbantartása Kisfeszültségű villanyszerelési munka előkészítése, dokumentálása Kisfeszültségű villamos szerelések Mérőműszerek használata, mérések végzése Villamos gépek előkészítése Villamos készülékeket szerel, javít, üzemeltet

0899-06 1396-06 1397-06 1398-06 1399-06 Villamos berendezések védelmének létesítése, működtetése

68

Villanyszerelő (10)

0896-06 0899-06

4. Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmai óratervek A táblázatok nem tartalmazzák a nyári gyakorlatra fordított óraszámokat. A kötelező óraszámokat az aktuális SZVK-k tartalmazzák, melynek segítségével az ütemezést minden év-végén a gyakorlati oktatásvezető készíti el. A tantárgyakhoz tartozó tananyagegységeket (tananyagelemeket) a helyi tanterv (alapverzió) tartalmazza, mely elektronikusan megtalálható a CD mellékleten. A tantárgyfelosztás óraszámait a Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola minden tanév elején ellenőrzi és módosíthatja.

69

Elektronikai technikus-54 523 010000 0000 Tantárgy

9. évfolyam hetek száma

10. évfolyam

36 heti

Anyagismeret Műszaki rajz Elektrotechnika Elektronika alapjai Villamos szakrajz

1 1

11. évfolyam

36

évi

36

évi

heti

32

évi

heti

13. évfolyam

14. é

36

évi

heti

évi

heti

72

3 108 4 144

4

144

5 180

2 2 4

64 64 128

elektrotechnika munkaszervezés anyagismeret és technológia elektronika I. alapgyakorlat elektronikai gyakorlat I. villamos rajz villamos műszerek és mérések I. alkalmazott számítástechnika elektronika II. elektronikai gyakorlat II. plc villamos mérések II. Erősáramú gyakorlat automatizálási gyakorlat Szabadon választható: műszaki matematika

4 2 2 4 5 8 3

144

4 2

144 72

72 72 144 180 288 108

2 4 7 6 4 2 6 1 2

gazdasági aism. vagy szakmai nyelv Összesen:

6

216

6

216

8

288

8

256

osztályfőnöki

34

1224

34

1

36

1

Mechatronikai műszerész-52 523 010000 0000 Tantárgy

heti

36 36

2

Szakmacsoportos alapozó gyakorlat

12. évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

36

36

36

32

36

hetek száma heti

évi

A műszaki ábrázolás alapjai Anyag- és gyártásismeret Mechanika Géprajz Gépelemek Elektrotechnika

2

72

Szakmacsoportos alapozó gyakorlat

4

144

alapgyakorlat

70

heti

évi

2

72

4

144

heti

évi

2 2

72 72

4

144

heti

évi

2 1

64 32

5

160

heti

évi

4

144

alkalmazott számítástechnika munkaszervezés gépészeti rajz mechanikai mérések villamos szerelés automatika villamos mérések anyagismeret és technológia villamos rajz

2 2 3 4 5 2 3 2

72 72 108 144 180 72 108 72

számítógépes információ feldolgozás

mechatronika gyakorlat gépészeti szerelés CNC PLC számítógépes mérések Szabadon választható: műszaki matematika elektrotechnika mechatronika elektronika

1 4 2

144

34

1224

1

36

35

1260

36 72

gazdasági aism. vagy szakmai nyelv Összesen:

6

216

osztályfőnöki

71

6

216

8

288

8

256

Erősáramú elektrotechnikus-54 522 010000 0000 Tantárgy 9. évfolyam hetek száma

10. évfolyam

36 heti

Anyagismeret Műszaki rajz Elektrotechnika Elektronika alapjai Villamos szakrajz

1 1

Szakmacsoportos alapozó gyakorlat

4

11. évfolyam

36

évi

heti

12. évfolyam

36

évi

heti

13. évfolyam

32

évi

36

évi

heti

heti

évi

36 36

2

72

3 144

4

144

5

108 180

2 2 4

64 64 128

munkaszervezés alapgyakorlatok anyagismeret és technológia elektronikai alapismeretek műszaki dokumentációk gépészeti alapismeretek villanyszerelési ismeretek elektronikai gyakorlat méréstechnika alkalmazott számítástechnika villamos gépek villamos művek elektrotechnika II. villamos mérések villamos vezérlések villamos gépek üzeme energetikai mérések műhelygyakorlat Szabadon választható: elektrotechnika I. műszaki matematika

2 4 2 2 3 2 3 5 4 2

4 1

72 144 72 72 108 72 108 180 144 72

144 36

gazdasági aism.vagy szakmai nyelv Összesen: Heti óraszám:

1224 6

216

osztályfőnöki

6

216

8

288

8

256

34 1

72

34 36

Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés szerelő-3158209-3 éves kifutó Elágazás: 13. évfolyamon: 31 582 09 0010 31 02 - Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózatszerelő vagy 31 582 09 0010 31 03 - Központifűtés- és csőhálózat-szerelő vagy 31 582 09 0010 31 04 - Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő.

A tanulók a 12. évfolyam végén választhatnak. Tantárgy

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

36

36

32

hetek száma

munkabiztonság I. műszaki ábzárolás fémipari alapismeretek szakmai ismeret I. szakmai gyakorlat I. mérések munkabiztonság II. szakmai gyakorlat II. szakmai ismeretek II. műszaki dokumentációk szakmai ismeretek III. szakmai gyakorlat III. munkabiztonság III. Szabadon választható: szolártechnika I. szolártechnika II. Összesen:

3 5 2 2 14 2

4

108

108

180

180

72

72

72

72

504

504

72

72 2

72

72

14

504

504

9

324

324

3

108

3

96

204

6

192

192

21

672

672

2

64

64

144

144 4

32

Össze óraszá

1152

144 32

144

1152

32

1024

3328

100,0%

osztályfőnöki

1

36

1

36

1

32

testnevelés

2

72

2

72

2

64

35

1260

35

1260

35

1120

mindösszesen

73

3

Hegesztő - 31 521 110000 0000 Tantárgy 9. évfolyam hetek száma

10. évfolyam

36

36

évi

heti

11. évfolyam

anyagismeret műszaki ábrázolás

2

72

szakmacsoportos alapozó gyakorlat

4

144

36

évi

heti

évi

heti

2

72

5

180

alapismeretek gázhegesztés elmélete I. ívhegesztés elmélete I. fémipari alapgyakorlatok gázhegesztés gyakorlat I. hegesztési alapgyakorlat munkavédelem műszaki dokumentációk hegesztési feladatok gázhegesztés elmélete II. ívhegesztés elmélete II. gázhegesztés gyakorlat II. ívhegesztési gyakorlat

1 2 1 5 9 8 4 2

Heti óraszám összesen:

6

216

7

12. év

252

32

heti

36 72 36 180 324 288

4 2 2 2 4 6 12

144 72

1152

32

+ osztályfőnöki testnevelés

1 2 mindösszesen:

36 72 1260

74

1 2

Villanyszerelő-33 522 040000 0000 - 3 éves kifutó Tantárgy 11. évfolyam hetek száma

36

Heti óraszám összesen:

32

évi

heti

Összes óraszám

13. évfolyam

36

évi

heti

szakmai ismeretek I. munkaszervezés alapgyakorlat szakmai gyakorlat I. alkalmazott számítástechnika szakmai ismeretek II. villamos gépek I. szakmai gyakorlat II. munkavédelem villamos gépek II. műszaki dokumentációk érintésvédelmi mérések szakmai ismeretek III. villamos gépek javítása szakmai gyakorlat III. Szabadon választható: elektrotechnika anyagismeret szolártechnika I. szolártechnika II. gazdasági alapismeretek

12. évfolyam

évi

heti

4

144

144

2

72

72

5

180

180

11

396

396

2

72

2

208

2

72

64

3

108

2

72

72

19

684

684

2

72

108

2

64

136

3

96

96

4

128

128

3

96

96

2

64

64

2

64

64

13

416

416

2

72

72

2

72

72

4

144

144 144

4

144 1

32

1152

32

1152

32

32

32 1024

3328 100,0%

osztályfőnöki testnevelés mindösszesen

1 2

36 72

1 2

36 72

1 2

32 64

104 208

35

1260

35

1260

35

1120

3640

75

Számítógép-szerelő-karbantartó - 33 523 010000 00 00 Tantárgy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

36

36

36

32

hetek száma

anyagok rajz és ábrázolás

heti

évi

1 1

36

elektrotechnika

4

évi

1 2 4

36

évi

heti

évi

144

2

72

64

136

3 4

108 144

2 3 2

96 64

204 208

8

288

288

4

144

144

4

144

144

72 144

munkaszervezés informatikai alapismeretek hardvertechnika szoftverismeretek hálózatok hálózatfelügyelet I. architektúrák hardvertechnikai mérések számítógépek összeszerelése hálózatfelügyelet II. hálózatépítés Szabadon választható: digitális elektronika digitális technika Heti óraszám összesen:

heti

36

villamos szakrajz

szakmacsoportos alapozó gyakorlat

heti

4

144

3 6

Összes óraszám

216

7

252

5

160

160

4

128

272

6

192

192

4

128

128

4

128

128

108

32

108

1152

2

64

32

1024

64 2176 100,0%

+ osztályfőnöki testnevelés

76

1 2

36 72

1 2

32 64

68 136

35

1260

35

1120

2380

Karosszérialakatos - 31 525 030000 00 00 Tantárgy

9. évfolyam hetek száma

10. évfolyam

36

11. évfolyam

36

évi

heti anyagismeret műszaki ábrázolás

2

72

szakmacsoportos alapozó gyakorlat

4

144

36

évi

heti

2

72

5

180

alapismeretek korrózióvédelem hegesztés elmélete gépészeti kötések fémipari ALAPgyakorlatok hegesztési gyakorlatok munkavédelem műszaki dokumentációk vállalkozások működtetése szakmai ismeretek I.-II. szakmai gyakorlat karosszériák hegesztése fémipari gyakorlatok Heti óraszám összesen:

6

216

12. évfolyam

7

252

32

heti

évi

heti

évi

1

36

1

36

2

72

3 5

108 180

4

144

4

144

4

128

2

72

2

64

3

108

3

96

2

72

5

160

5

180

6

192

6

192

6

192

32

1024

32

osztályfőnöki testnevelés

1152

1 2

36 72

1 2

32 64

35

1260

35

1120

Elektromos gép- és készülékszerelő - 31 522 010000 0000 Tantárgy 9. évfolyam hetek száma

36 heti

anyagismeret rajz és ábrázolás

10. évfolyam

1 1

36

évi

heti

36

évi

Összes óras

32

heti

évi

4

144

144

5

180

180

heti

évi

36

1 2 4

elektrotechnika

4

12. évfolyam

36

villamos szakrajz

szakmacsoportos alapozó gyakorlat

11. évfolyam

144

alapgyakorlatok villamos gyakorlat

77

36 72 144

elektrotechnika méréstechnika villamos mérések alkalmazott számítástechnika villamos gépek villamos készülékek gyakorlat villamos gépek gyakorlat villamos készülékek hibaelhárítás munkaszervezés munkavédelem villamos szakrajz erősáramú elektrotechnika Heti óraszám összesen:

6

216

7

252

4

144

144

3

108

108

2

72

3

96

168

2

72

2

64

136

2

72

3

96

168

4

144

4

128

272

4

144

4

128

272

2

72

3

96

168

3

96

96

2

64

64

3

96

96

2

64

64

3

96

96

32

1024

2176

32

1152

100,0%

testnevelés osztályfőnöki

2

72

2

64

136

1

36

1

32

68

35

1260

35

1120

2380

Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő - 3158209-2 éves felfutó Elágazás: 12. évfolyamon: 31 582 09 0010 31 02 - Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózatszerelő vagy 31 582 09 0010 31 03 - Központifűtés- és csőhálózat-szerelő vagy 31 582 09 0010 31 04 - Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő.

A tanulók a 11. évfolyam végén választhatnak. Tantárgy 9. évfolyam

10. évfolyam

36

36

hetek száma

évi

heti anyagismeret műszaki ábrázolás

2

72

szakmacsoportos alapozó gyakorlat

4

144

12. évfolyam

36

évi

heti

11. évfolyam

2

72

5

180

évi

heti

Öss óras

32 heti

évi

munkabiztonság I.

3

108

10

műszaki ábzárolás

3

108

10

fémipari alapismeretek

2

72

7

szakmai ismeret I.

7

252

25

12

432

43

2

72

7

szakmai gyakorlat I. mérések munkabiztonság II.

2

78

64

6

szakmai gyakorlat II.

18

576

57

szakmai ismeretek II.

5

160

16

műszaki dokumentációk

4

128

12

Szabadon választható: szolártechnika I.

3

108

szolártechnika II. Összesen:

6

216

7

252

32

1152

10 3

96

9

32

1024

21

100

osztályfőnöki testnevelés

1 2

79

36 72 108

1 2

32 64 96

6 13 23

Gépi forgácsoló-31 521 091000 0000 – 2 éves felfutó Tantárgy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

36

36

36

32

hetek száma

évi

heti

évi

heti

évi

munkavédelem

2

72

anyagismeret

2

72

szakrajz

2

72

forgácsolási ismeretek

2

72

anyagvizsgálat

2

72

mérések

2

72

szakmai gyakorlat I.

14

504

szakmai ismeretek I.

4

144

CNC ismeretek

4

128

szakmai ismeretek II.

4

128

CNC gyakorlat

4

128

szakmai gyakorlat II.

14

448

szakmai számítások

2

64

komplex szakmai feladatok

4

128

32

1024

heti anyagok

2

72

műszaki ábrázolás mechanika szakmacsoportos alapozó gyakorlat

4

évi

heti

144

2 1 4

36 72 144

Szabadon választható: gyártási dokumentációk

Összesen:

2

6

216

osztályfőnöki testnevelés

80

7

252

72

32

1152

1 2

36 72

1 2

32 64

35

1260

35

1120

Gépi forgácsoló - 31 521 091000 0000 - 3 éves kifutó Tantárgy

11. évfolyam hetek száma

munkavédelem anyagismeret szakrajz anyagvizsgálat mérések szakmai gyakorlat I. szakmai ismeretek I CNC ismeretek I CNC gyakorlat I. szakmai gyakorlat II. szakmai ismeretek II CNC ismeretek II szakmai gyakorlat III. CNC gyakorlat II. Szabadon választható: gazdasági alapismeretek forgácsolási ismeretek szakmai számítások CAD alapismeretek gyártási dokumentációk komplex szakmai feladatok Összesen:

12. évfolyam

13. évfolyam

Összes óraszám

Elméle óraszám

144

144

72

144

144

144

144

144

72

72

72

0

144

144

36

396

396

0

216

216

36

36

4 4 4 2 4 11

32

6

1 2

216

2

72

72

72

5

180

180

0

14

504

504

0

4

128

128

128

2

64

64

64

14

448

448

0

5

160

160

0

36

36

36

72

72

72

2

72

72

72

1

36

36

0

2

72

72

36

224

0

7 32

1152

32

1152

224

32

1024

3328 100,0%

osztályfőnöki testnevelés mindösszesen

1 2

36 72

1 2

36 72

1 2

32 64

104 208

35

1260

35

1260

35

1120

3640

1

30,6%

Villanyszerelő - 33 522 040000 0000 - 2 éves felfutó Tantárgy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

36

36

36

32

hetek száma heti anyagok rajz és ábrázolás

1 1

évi

heti

heti

évi

36

1 2 4

elektrotechnika

4

évi

heti

36

villamos szakrajz

szakmacsoportos alapozó gyakorlat

évi

Összes óras

144

anyagismeret szakmai ismeretek I. munkaszervezés

81

36 72 144 2

72

72

3

108

108

2

72

72

alapgyakorlat szakmai gyakorlat I. villamos gépek I. alkalmazott számítástechnika munkavédelem szakmai ismeretek II. villamos gépek javítása szakmai gyakorlat II. villamos gépek II. műszaki dokumentációk érintésvédelmi mérések Szabadon választható: eketrotechnika szolártechnika I. szolártechnika II. Heti óraszám összesen:

4

144

144

11

396

396

2

72

72

2

72

2

64

136

1

36

2

64

100

2

64

64

2

64

64

14

448

448

3

96

96

2

64

64

2

64

64

2

72

72

3

108

108 3

6

216

7

252

32

1152

32

96

96 1024

2176 100,0%

testnevelés osztályfőnöki

2

72

2

64

136

1

36

1

32

68

35

1260

35

1120

2380

2011. szeptember 1-től a 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény szerint indított szakmák: Elektronikai műszerész Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója 0900-11 1.0/0900-11 2.0/0900-11 3.0/0900-11 1410-11 1.0/1410-11 1.0/1410-11 2.0/1410-11 3.0/1410-11 6310-11 1.0/6310-11 2.0/6310-11

megnevezése Informatikai, munkaszervezési és- tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése Műszaki informatika Műszaki alapgyakorlatok Munkaszervezés Elektronikai berendezések gyártása, szerelése Műszaki rajz és dokumentációs ismeretek Műszaki rajz és dokumentációs ismeretek Elektronikai alapismeretek Elektronikai gyakorlati ismeretek Elektronikai áramkörök ipari alkalmazástechnikája Elektronikus áramkörök Elektronikus áramkörök ipari

82

11. évf. Óraszám heti e gy e gy

72

2

180

5

72

2

72

2

90 144

3 4

234

54

6

2

216

6

3.0/6310-11

alkalmazástechnikája Műszerek és mérések

36 450

Összesen:

36 1 1 756 13,00 21,00

Heti szakmai óraszám

34,00

Elmélet gyakorlat aránya Éves szakmai órák száma összesen Éves szakmai órák szám Képzési időtartam alatti össz óraszám Képzési időtartam alatti elmélet gyakorlat aránya

38,24

61,76

442

714

1224

Gépi forgácsoló Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója 0110-11 2.0/0110-11 2.0/0110-11 6361-11

megnevezése Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata

11. évf. Óraszám heti e gy e gy

36

Órasz e

1

36

1

Gépészeti alapozó feladatok

1.0/6361-11 2.0/6361-11

Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések

36 108 36 36

1

3

1

1

3.0/6361-11 4.0/6361-11 5.0/6361-11 6344-11

Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Alapszerelések végzése Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

36 36 36 180 36 72

1

1

1

5

1

2

1.0/6344-11 2.0/6344-11

Anyagvizsgálatok Nagypontosságú geometriai mérések

36 18

1

1

0,5

1,5

6362-11 1.0/6362-11 2.0/6362-11

Gépi forgácsolás műveletei Esztergálási, marási, köszörülési ismeretek Sík- és hengeres felületek megmunkálása

72 108 54 90

2

3

1,5

2,5

3.0/6362-11 4.0/6362-11 Összesen:

Különféle menetek vágása, fúrása Karbantartások

0,5

0,5

0,5

0,5

12

22

36 54

18 18 18 18 432 792

Heti szakmai óraszám

192 96

34 34,00

Elmélet gyakorlat aránya Éves szakmai órák száma összesen Éves szakmai órák szám Képzési időtartam alatti össz óraszám Képzési időtartam alatti elmélet gyakorlat aránya

Hegesztő

83

35,29 64,71 1224 408

748

288

Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója 0110-11 1.0/0110-11 2.0/0110-11 6361-11 1.0/6361-11 2.0/6361-11 3.0/6361-11 4.0/6361-11 5.0/6361-11 6365-11 1.0/6365-11 2.0/6365-11 3.0/6365-11 4.0/6365-11 6366-11 1.0/6366-11 2.0/6366-11 3.0/6366-11 4.0/6366-11 5.0/6366-11 6.0/6366-11

megnevezése Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete

11. évf. Óraszám heti e gy e gy

36

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Alapszerelések végzése Hegesztés előkészítő és befejező műveletei Hegesztési alapismeretek Hegesztés előkészítő műveletei Hegesztés befejező műveletei Hegesztési feszültségek, alakváltozások Hegesztési eljárások Termikus vágás, darabolás Gázhegesztés technológiája Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája Hegesztett kötések vizsgálata

Összesen:

Ór e

1

36 1

36 36 36 18 18 72 18

18 36 36

72 36 36 216 72

1

2

1

1

1

1

0,5

6

0,5

2

2

18 18

0,5

36 180 144

0,5

1

1

5

3 3 3 3

0,5 0,5

6 6 6 3 360 864 10,00 24,00 34,00 35 1

4

Heti szakmai óraszám

34,00

Elmélet gyakorlat aránya Éves szakmai órák száma összesen Éves szakmai órák szám Képzési időtartam alatti össz óraszám Képzési időtartam alatti elmélet gyakorlat aránya

29,41 70,59 1224 340

816

Mechatronikai technikus Szakmai követelménymodul/Tananyagegység

84

11. évf. heti Óraszám

azonosítója 0900-11 1.0/0900-11 2.0/0900-11 3.0/0900-11 0943-11 1.0/0943-11 2.0/0943-11 3.0/0943-11 4.0/0943-11 5.0/0943-11 0944-11 1.0/0944-11 2.0/0944-11 3.0/0944-11 1394-11 1.0/1394-11 2.0/1394-11

megnevezése

e

Informatikai, munkaszervezési és- tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése Műszaki informatika Műszaki alapgyakorlatok Munkavédelem, munkaszervezés Mechatronikai gyártás tervezése, előkészítése, ellenőrzése Műszaki ábrázolás és dokumentáció Mechatronikai szerelési ismeretek Ipari anyagismeret Műszer és méréstechnikai ismeretek Mechatronikai gyakorlat Ipari automatika Gépszerelés és gyártási gyakorlati ismeretek Ipari méréstechnika

gy

72

e

2

108

3

72

2

108

3

72 72

2 2

108 180 72 72 36

gy

3 5

108 108 36

2

3

2

3

1

1

504 720

14

20

Mechatronikai berendezések szerelése, megelőző karbantartása, hibajavítása Szerelési gyakorlati ismeretek Mechatronikai gyártóberendezések

Mechatronikai gyártórendszerek programozása, üzemeltetése és irányítása 1.0/1395-11 Ipari elektronika 2.0/1395-11 PLC programozás, ipari buszrendszerek 3.0/1395-11 Gyártórendszerek Összesen: 1395-11

Heti szakmai óraszám Elmélet gyakorlat aránya Éves szakmai órák száma összesen Éves szakmai órák szám Képzési időtartam alatti össz óraszám Képzési időtartam alatti elmélet gyakorlat aránya

41,18 58,82 476

680

Villanyszerelő Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója 0900-11 1.0/090011

megnevezése Informatikai, munkaszervezési és- tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése Műszaki informatika

85

11. évf. Óraszám heti e gy e gy

12 Óraszám e gy

36

32

36

1

1

32

2.0/090011 3.0/090011 0613-11 1.0/631311 2.0/631311 3.0/631311 4.0/631311 5.0/631311 6.0/631311 0614-11 1.0/631411 2.0/631411 3.0/631411 4.0/631411 5.0/631411 6.0/631411 Összesen:

108

Műszaki alapgyakorlatok

3

Munkaszervezés Épületvillamossági szerelés

36

Csatlakozó vezetékek

72

144

2

4

Épületvillamos hálózatok, berendezések

72

360

2

10

Villámvédelem

36

36

1

1

Épületvillamossági mérések

36

72

1

2

Érintésvédelem (Hibavédelem)

72

108

2

3

1

Vállalkozási ismeretek Villamos gépek és ipari elosztó berendezések szerelése

32

Villamos forgógépek

64

128

Transzformátorok

32

96

Villamos gépek, készülékek javítása

32

64

Ipari energia elosztó hálózat

32

160

Ipari villamos berendezés szerelése

64

224

Ellenőrző mérések, vizsgálatok

32

64

360 864 10,00 24,00 34,00 320 768 Heti szakmai óraszám

34,00

Elmélet gyakorlat aránya Éves szakmai órák száma összesen Éves szakmai órák szám Képzési időtartam alatti össz óraszám Képzési időtartam alatti elmélet gyakorlat aránya

29,41 70,59 1224 340

816

III/2. HELYI TANTERV KÖZISMERET 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és óraszámaik A kerettantervek alapján megvalósuló pedagógiai folyamat köti össze a tanulók teljesítményében tükröződő általános iskolai nevelést és oktatást, ill. az érettségi és felvételi követelményekben, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott igényeket. A

86

kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon képességek, készségek fejlesztését biztosító további tantárgyi lehetőségeket, amelyek megalapozzák a szakképzésben, ill. a felsőoktatásban való eredményes részvétel mellett a későbbi munkába állást. Az óratervek készítésekor figyelembe vettük a közoktatási törvény 52.§ (3) és 52.§ (7) bekezdésében meghatározott kötelező és nem kötelező időkereteket, a kerettantervi rendelet 8. § (2) bekezdésében szabályozott tanulói terhelés felső határát, a 11/94. (VI.8.) MKM rendeletet, a 100/1997. (VI.13.) érettségi vizsgaszabályzatot az emelt szintű érettségi tekintetében, az OKJ központi programjait, valamint a fenntartó által készített intézkedési terveket. 0. évfolyam iskolánkban Jogszabályi háttér: A Közoktatási Törvény módosítása lehetővé tette nyelvi előkészítő osztály indítását. A fenntartó jóváhagyásával a 2004/ 2005. tanévtől. igény esetén indítunk 0. évfolyamot. /Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 28.§-ának (4) bekezdése, valamint a 29.§-ának (2) bekezdése. / A rendelkezésre álló óraszám: A törvény meghatározása alapján a tanulók heti kötelező tanítási óráinak száma 27,5 óra, amely a tanuló számára önkéntes vállalással legfeljebb heti 4 tanítási órával megnövelhető. Ebben az esetben a maximálisan felhasználható óraszám 27,5 + 4 = 31,5 óra. Az időkeret felosztása: A Kt. szerint a heti 27,5 órás időkeret legalább 40%-át (legkevesebb heti 11 óra ) intenzív idegen nyelvi képzésre, a maradék időkeret legalább 25%- át informatikai képzésre ( legkevesebb heti 4 óra ) és a fennmaradó többi időkeretet képességfejlesztésre kell fordítani ( kb. 11-12 óra ). A nem kötelező 4 tanítási órával az iskola szabadon gazdálkodhat.

Iskolánk az új osztályt az Elektrotechnika – elektronika szakmacsoporthoz, illetve a 13. tagozatkódú képzési formához kapcsolódva, a 10. számú tagozatkóddal indítja. Az új képzési forma óraterve: Alap Csoportóraszám bontásból 13 13 5 5 3 2 2 2 1 2 1 29 20

A tantárgy megnevezése Idegen nyelv (angol vagy német)* Informatika* Testnevelés Képességfejlesztés* Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Fizika Összesen: * csoportbontásban tanítjuk

87

Össz. óraszám 26 10 3 4 2 1 2 1 49

Az új képzési forma bevezetéséhez, így a felsorolt tantárgyak tanításához szükséges személyi és tárgyi feltételek maradéktalanul biztosítottak iskolánkban.

88

Kerettantervi óratervek

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás Szabadon tervezhető Összes óra

Éves óraszámok évfolyamonként 9 4 2

10 4 2

3 3 1

3 3 1

1 3 2 2 1 2 2 5

1 3 2 2 2 1 2 5

SZV

31

31

11 4 2

E E

12 4 3

1 4 3

E E

4 3

E

1 1 3 2

1 1 3 2

SZV

2 8

31

E

2 8

31

SZV: szabadon választott tanítási óra E: emelt szintű érettségire való felkészítés lehetősége 9. és 10. évfolyamon az informatika tantárgyat a szabadon választott tanítási órák terhére tartjuk heti 2 órában. A tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése azonban csak ezeken a szabadon választott tanórákon való részvétellel teljesíthetők. A „Földünk és környezetünk” tantárgyat 2 évfolyamon keresztül heti 2 órában tanítjuk, mert az iskolánkban választható egyes szakmákhoz alapozó tantárgynak számít. Feltételek A törvény által meghatározott végzettségű tanárok tanítják a közismereti tantárgyakat.

89

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Idegen nyelv Matematika Ének-zene Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Kémia Biológia Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás Összes óra

9. évfolyam Heti óraszám 4 2 3 3 1 1 3 2 2 2 1 2 5 31

Éves óraszám 148 74 111 111 37 37 111 74 74 74 37 74 185 1147

Óraszámok: 37 hét, 182 tanítási nap Mind a négy évfolyamon csoportbontást alkalmazunk informatikából és idegen nyelvből. Iskolánkban angol és német nyelv tanulására van lehetőség, a tanulók maguk választhatnak a két nyelv közül, osztályonként egy angol és egy német csoport indul. A kilencedik évfolyamon az év eleji szintfelmérő alapján matematikából csoportbontásban oktatunk. A fizika, földrajz, biológia, kémia és informatika tantárgyak közül eldönthettük, melyiket oktatjuk a 11. és 12. évfolyamon is kötelezően tovább. Műszaki szakképző iskola lévén fizika és informatika tantárgyakból folyamatosan biztosítjuk 4 éven keresztül a heti 2 órát, így lehetőséget adunk a tanulóknak, hogy a 2 tantárgy közül egyet érettségi tantárgyként választhassanak. A tanórákon a haladási tempó átlagos, de egyre több differenciálásra van szükség a lemaradók felzárkóztatására, részben a tehetséggondozásra. A tanulási folyamatba különböző módszerekkel igyekszünk a tanulókat bevonni: pl. csoportmunka, egyéni feladatok kutatómunkára, kiselőadás, szemléltető ábrák és rajzos feladatok, gyűjtőmunka. Kiemelten fontos helyet kap az egészséges életmódra nevelés, a sport, ezért biztosítunk heti 3 órát a testnevelésre (kivéve a belügyi rendészeti képzésnél, ahol heti két óra testnevelés mellett, négy óra önvédelmi testnevelés szerepel). Testnevelés órákon , ha ezt az osztály összetétele indokolja, nemenkénti csoportbontást alkalmazunk.

90

Cél Az évek előrehaladtával a legfőbb cél, hogy mélyebb ismeretekhez juttassuk tanulóinkat, megismertessük őket a szaktudományos ismeretekkel, így az érdeklődők már orientálódhatnak egy-egy pálya felé. Valamennyi tantárgyban célunk, hogy megértsék a bonyolultabb összefüggéseket, gondolkodjanak el és alkossanak önálló véleményt a tanultakról. Az egyéni és közösségi tevékenységeket gyakorolják is. Legyenek nyitottak az életmódok, kultúrák, a problémák iránt, tartsák tiszteletben a másságot. A felelősségteljes magatartást értékeljék. Legyen igényük az önművelésre. Követelmény Az önkifejezés, az egyéni stílus kialakítása. Alkossanak maguknak képet a magyar nép kulturális örökségéről, nemzeti kultúránk értékeiről, ugyanakkor követelmény, hogy a közös európai értékekhez is pozitívan viszonyuljanak. Azonosuljanak a környezet iránti személyes felelősséggel. Kultúrált magatartással, de önálló véleményalkotással fejtsék ki véleményüket. Törekedjenek az egészséges életmódra, a harmonikus életre. Gyakorolják is ezeket a tevékenységeket. Az emlékezet erősítésére tudjanak minél több memoritert. A képi gondolkodást az elvont gondolkodási képesség váltsa fel.

91

c.) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Idegen nyelv Matematika Ének-zene Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Kémia Biológia Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás Összes óra

10. évfolyam Heti óraszám 4 2 3 3 1 1 3 2 2 1 2 2 5 31

Éves óraszám 148 74 111 111 37 37 111 74 74 37 74 74 185 1147

Óraszám: 37 hét, 182 tanítási nap Kiemelten kezeljük a testi-lelki egészséget, a pályaorientációt, a kommunikációs kultúrát, a környezeti nevelést és a kapcsolódást Európához és a nagyvilághoz. Cél Ennek az évfolyamnak fontos célja, hogy ekkorra már alakuljon ki a tanulókban igényesség önmagukkal szemben. Legyenek önállóak, így oktatásuk egyre jobban egyéni aktivitásukra épülhet. Sajátítsák el az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb eredményeit. Legyenek nyitottak nemcsak hazánk, hanem más népek, népcsoportok értékeinek befogadására, megbecsülésére. Legyenek érzékenyek a környezeti problémákra és tevékenyen járuljanak hozzá a környezet állapotának megóvásához. Legyenek tisztában a társadalmi érintkezés alapvető normáival és tartsák is be azokat. Gondolkodásuk jusson el a logikai gondolkodás szintjére. Rendelkezzenek megfelelő jövőképpel. Követelmény Tudjanak a tanultakról önállóan véleményt alkotni. Legyenek képesek mondanivalójukat kifejezően előadni. Legyen igényük az önművelésre. Alakuljon ki bennük felelős magatartás.

92

d.) Tantárgy

11. évfolyam e.) Heti óraszám

f.) Éves óraszám

g.) Magyar nyelv és irodalom

h.) 4

i.) 148

j.) Történelem és társadalmi ismeretek

k.) 2

l.) 74

m.) Társadalomismeret és etika

n.) 1

o.) 37

p.) Idegen nyelv

q.) 4

r.) 148

s.) Matematika

t.) 3

u.) 111

v.) Rajz és vizuális kultúra

w.) 1

x.) 37

y.) Osztályfőnöki

z.) 1

aa.) 37

cc.) 3

dd.)

111

ee.) Fizika

ff.) 2

gg.)

74

hh.)

ii.) 2

jj.) 74

ll.) 8

mm.) 296

bb.)

Testnevelés és sport Informatika

kk.) Szakmacsoportos alapozó oktatás nn.)

Összes óra

oo.)

31

pp.)

1147

qq.) Óraszám: 37 hét, 182 tanítási nap. Ezen az évfolyamon lehetőséget biztosítunk az emelt szintű érettségire való felkészítésre magyar nyelv és irodalom, történelem és társadalmi ismeretek, idegen nyelv, matematika, fizika és informatika tantárgyakból. A felkészítésre a 10. évfolyam végén, május 20-ig lehet jelentkezni. Egy tanuló legfeljebb 2 tantárgyat választhat, mert a felkészítés a szabadon választott tanórai foglalkozás terhére megy, ami maximum 4 óra lehet tanulónként. Tantárgyakként legalább 8 fő jelentkezése esetén indítunk saját csoportot, egyéb esetben iskolák közti együttműködéssel oldjuk meg a felkészítést. Tantárgyakként legalább 20 fő jelentkező esetén több csoportot indítunk. Amennyiben a tanulók legfeljebb egy tantárgyból választják az emeltszintű felkészítést, a szabadon választható órák terhére a szakképzés igényének megfelelően a matematika illetve a fizika órák számát 1-1- órával növeljük. Emellett kiemelten kezeljük a kommunikációs kultúrát, a környezeti nevelést és a kapcsolódást Európához és a nagyvilághoz. Cél Ennek az évfolyamnak fontos célja, hogy ekkorra már alakuljon ki a tanulókban a választott cél elérésének az érdekében az igényesség önmagukkal szemben. Legyenek önállóak, így oktatásuk egyre jobban egyéni aktivitásukra épülhet. Legyenek érzékenyek a környezeti problémákra és tevékenyen járuljanak hozzá a környezet állapotának megóvásához. Legyenek tisztában a társadalmi érintkezés alapvető normáival és tartsák is be azokat. Gondolkodásuk jusson el a logikai gondolkodás szintjére. Rendelkezzenek megfelelő jövőképpel, tanuljanak meg választani a lehetőségek között.

93

Követelmény Tudjanak a tanultakról önállóan véleményt alkotni. Legyenek képesek mondanivalójukat kifejezően előadni. Legyen igényük az önművelésre. Alakuljon ki bennük felelős magatartás. 12. évfolyam rr.) ss.) Tantárgy

tt.) Heti óraszám

uu.) Éves óraszám

ww.) 4

xx.)

128

yy.) Történelem és társadalmi ismeretek

zz.)3

aaa.)

96

bbb.) Idegen nyelv

ccc.)

4

ddd.) 128

eee.)

fff.)

3

ggg.) 96

vv.)

Magyar nyelv és irodalom

Matematika

hhh.) Rajz és vizuális kultúra

iii.) 1

jjj.) 32

kkk.) Osztályfőnöki

lll.) 1

mmm.) 32

nnn.) Testnevelés és sport

ooo.) 3

ppp.) 96

qqq.) Fizika

rrr.)

sss.)

ttt.) Informatika

uuu.) 2

vvv.) 64

www.) Szakmacsoportos alapozó oktatás

xxx.) 8

yyy.) 256

aaaa.) 31

bbbb.) 992

zzz.)

Összes óra

2

64

cccc.) dddd.) Óraszám: 32 hét, 160 tanítási nap. Cél: Legfontosabb célkitűzésünk, hogy a tanév végén tanulóink sikeres érettségi vizsgát tegyenek, vagyis minimálisra szeretnénk csökkenteni az érettségin bukottak számát. Ennek érdekében iskolánk érettségire felkészítő foglalkozásokat biztosít a 12. évfolyamon, mind közép-, mint emelt szinten. A szakképzés igényének megfelelően a 11. évfolyamhoz hasonlóan a matematika és fizika órák számát eggyel növeljük. Követelmény: A tanulók legyenek képesek önálló vélemény megformálására, és ezt logikus érvekkel támasszák alá. Tudásuk az érettségi tantárgyakból legyen biztos, megalapozott. Tudjanak mind írásban, mind szóban összefüggő elemzést adni a tantárgyakhoz kapcsolódó problémakörökben. Ismerjék ki magukat a társadalmi és politikai helyzetben, legyenek nyitottak az iskolán kívüli világ dolgaira. Legyen határozott jövőképük, találják meg helyüket a folyamatosan változó világban. Megszerzett tudásuk alapos, biztos legyen, hogy erre alapozva képesek legyenek az egész életen át tartó tanulásra, nyitottak, valamint motiváltak legyenek az esetleges váltásokra.

94

2. Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök, segédletek kiválasztásának elvei: Az egyes tantárgyak tankönyveire, tanulmányi segédleteinek (munkafüzetek, eszközök, szükséges felszerelések) bevezetésére a helyi tantervi előírások figyelembevételével, a szakmai munkaközösségek tesznek javaslatot. A tankönyvek kiválasztásánál fontos szempontnak tekintjük, hogy a tananyaghoz igazodó, könnyen áttekinthető és tanulható legyen. A tankönyvként hivatalosan elfogadottak listájáról választunk, törekedve arra, hogy felmenő rendszerben egymásra épülő tankönyvek legyenek. Az iskolai taneszközök beszerzését, fejlesztését munkaközösségi szintről kezdeményezik a szaktanárok. A szakmailag felelős igazgatóhelyettes koordinálja azok beszerzését. A kiválasztás alapelvei és szempontjai: szakmai módszertani oktatásszervezési anyagi Szakmai szempont: megkívánja, hogy minden pedagógus térjen át a rendelkezésre álló új modern tankönyvek, tankönyvcsaládok használatára, melyek megfelelően felkészítenek a kétszintű érettségi vizsgára. A tantárgyi követelményeknek megfelelő tananyagot tartalmazza Középiskolában igazodjon a közép, illetve az emelt szintű érettségi követelményeihez. Alkalmas legyen a felsőoktatásban való továbbtanulásra. Módszertani szempont: a különböző segédletek beszerzésénél érvényesüljön oly módon, hogy (legalább munkaközösségi szinten) gondolni kell az egységes pedagógiai és szakmódszertani eljárásmódok alkalmazására. (Felmérések típusai, időbeli szakaszai, előkészítő ill. önálló munkát követelő feladatlapok, felhasznált forrásmunkák.) Alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy – egy szakaszában. Gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon. A különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását. Adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre. Adjon lehetőséget az önálló tanulói munkára. Alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására. Segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését. Jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen. Esztétikus, tetszetős megjelenése legyen. Oktatásszervezési szempont: egy osztályon, egy évfolyamon belül érvényesüljön az egy tankönyvűség, a csoportbontások, átmeneti vagy tartós, tervszerű vagy kényszerű összevonásainak megkönnyítésére, a záróvizsgák egységes szervezésének biztosítására. Anyagi szempont elsősorban a szülő, másodsorban az iskola terhelésének könnyítése miatt.

95

Az iskolai könyvtárt el kell látni az új bemutató tankönyvek tanulmányozhatósága miatt egy-egy példánnyal. A jó minőségű tartós tankönyvek bevezetése után meg kell szervezni a használt tankönyvek begyűjtését és kölcsönzését. Továbbra is folytatni akarjuk azt a jól bevált gyakorlatot, hogy a beiskolázás időszakában a felvételt nyert tanulók és szüleik megkapják a használni kívánt tankönyvek jegyzékét, hogy az iskolakezdésig bármely más beszerzési forrást felhasználhassanak. A tanuló kiadásainak csökkentése érdekében biztosítjuk a szülő döntési jogát arról, hogy a tankönyvlista ismeretében az iskolai megrendelésen vagy más forrásból kívánja gyermekének a tankönyvet biztosítani. Az 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet 17.§-ának 3. bekezdése alapján a tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével vehetjük fel. A 2001. évi XXXVII. törvény 8.§-ának 2. bekezdésének megfelelően a tankönyvrendelés elkészítéséhez iskolánk igazgatója beszerzi az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló minősítéséről és a tantárgyi követelményeknek való megfelelés alapján a magasabb évfolyamba lépéséről a nevelő testület tagjaiból (az osztályban tanító tanárokból) álló konferencia dönt az éves munkatervben rögzített év végi osztályozó konferencia napján. Magasabb évfolyamra az a tanuló léphet, aki az adott tanévben valamennyi tantárgyból legalább elégséges szinten teljesítette tanulmányi kötelezettségét. Elégtelen tanulmányi eredmény esetén a tanuló a következő tanévet megelőzően javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló javítóvizsgán elért eredménye legalább elégséges, akkor tanulmányait folytathatja a magasabb évfolyamon. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30%áról ill. szakmai elméleti órák több mint 20%-áról hiányzik, a nevelőtestület döntésétől függően osztályozó vizsgát kell tennie. (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 28.§ /6/) Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 28.§ /6/) A közoktatási törvény végrehajtására vonatkozó többször módosított 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 28. § /2/ bekezdése szerint „Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulasztott”. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének formája

96

Alapelvei: A tanév első óráján minden szaktanár tájékoztatja tanulóit a követelményekről, és a számonkérés módjairól, az értékelés szempontjairól. A különböző – szóbeli, írásbeli, gyakorlati – tevékenységek alapján megállapított érdemjegyek arányaikban tükrözzék a tananyag sajátosságait, az érettségi vizsga követelményei alapján. (Ahol szóbeli van, legyen túlsúlyban a szóbeli jegyek száma, ahol írásbeli, ott legalább annyi írásbeli témazáró legyen évente, ahány a heti óraszám.) Alapkövetelmény a rendszeres számonkérés. Ezért tantestületi megállapodás, hogy a jegyek száma félévenként minden tantárgyból minimum a heti óraszám +1 legyen. A számonkérés legyen rendszeres, igazságos, korrekt és személyre szóló. Formái: szóbeli (szóbeli felelet, tanórai tevékenység) írásbeli (röpdolgozat, teszt, esszé jellegű dolgozat, házi dolgozat, témazáró dolgozat) Az írásbeli ellenőrzés alkalmával a szaktanár a dolgozatokat, azok megírása utáni 2 héten belül kijavítja. Gyakorlati (pl.: számítástechnika, stb.) A 9. évfolyamon matematikából, idegen nyelvből, történelemből, fizikából, magyar nyelv és irodalomból szintfelmérőt íratunk. A 11. évfolyamon minden tanuló köteles egy kijelölt kötelező érettségi tantárgyból próbaérettségi vizsgát tenni. A próbaérettségi a rendes érettségi előírásainak, követelményeinek megfelelően történik. A próbaéreettségin kapott érdemjegyet súlyozottan számítjuk be az év végi osztályzatba. Területei: Az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek ismerete - ezen belül is kötelezően a törzsanyag ismerete. (A tárgyi ismeretek és azok alkalmazása. ) Módjai: Érdemjegyekkel történik, mely osztályzatokat a szaktanár az osztályozó naplóba, a tanuló pedig az ellenőrző könyvbe köteles bevezetni, a szaktanár aláírásával igazolni. A tanév végi értékelés osztályzatokkal történik. Szóbeli értékelés minden óra végén történik, akár az egész osztályra vonatkozóan, akár kiemelten egy-egy jól teljesítő tanulóra. A kiemelten gyengén teljesítő tanuló figyelmét fel kell hívni a folyamatos munka fontosságára, és el kell érni, hogy javítson eredményén. Az önértékelés fejlesztésének egy lehetősége adódik, ha a felelet végén megkérjük a tanulót, értékelje saját munkáját. Jó légkörű, egészséges értékítélettel és erkölcsi érzékkel rendelkező osztályokban a többi tanuló véleménye is kérhető. A pedagógus lehetőleg rendszeresen ellenőrizze a házi feladatokat is. A házi feladatok ellenőrzésébe a tanulóközösség is bevonható, de a tanári ellenőrzést nem helyettesítheti. A pedagógusnak az ellenőrzést a tanuló füzetében jeleznie kell. A tantárgyi előmenetel elbírálása (Ktv.70.§.) Az előmenetel elbírálására valamennyi tantárgyban öt érdemjegyet (osztályzatot) alkalmazunk. Jeles (5) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elbírált időszak tantervi anyagát kifogástalanul megértette és elsajátította. A tantervi anyagból feltett kérdésekre helyes, tudatos és biztos feleletet ad. Megszerzett tudását gyakorlati feladatokon alkalmazni tudja, a tananyag összefüggéseit képes feltárni.

97

Jó (4) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a tantervben megszabott anyagot érti és elsajátította. A tantervi anyagból feltett kérdésekre nehézség nélkül válaszol. A tananyag összefüggéseinek meglátására, részletkérdések kiemelésére képes. Megszerzett tudását gyakorlati feladatokon kisebb segítséggel alkalmazni tudja. Közepes (3) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a tananyag lényeges részeit ismeri, az ismeretek gyakorlati alkalmazása terén esetenként fellépő nehézségei leküzdéséhez tanári segítségre szorul. Elégséges (2) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges alapvető ismereteket elsajátította ugyan, de ezekről csak irányító, kisegítő kérdések alkalmazásával tud számot adni. Elégtelen (1) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a továbbhaladáshoz szükséges alapvető ismeretekkel, jártasságokkal és készségekkel nem rendelkezik. A testnevelésből állandó jelleggel felmentett tanulót osztályozni nem kell. A bizonyítványba és az anyakönyvi lapra érdemjegy helyett a "Felmentve" szót kell bejegyezni. A témazáró dolgozatok rendje, követelményei: Tantestületi megállapodás, hogy a témazáró dolgozat idejét előre megbeszéljük a tanulókkal, a naplóban ezen időpontot jelezzük, elkerülve ezzel azt, hogy egy napon kettőnél több tárgyból legyen témazáró dolgozat. A dolgozatok teljesítményének érdemjegyekké alakítására a következő változatokat ajánljuk: jeles jó közepes elégséges elégtelen

I. változat 80-100% 60-79% 40-59% 20-39% 0-19%

II. változat 90-100% 70-89% 50-69% 30-49% 0-29%

III. változat 91-100% 81-90% 61-80% 41-60% 0-40%

IV. változat 85-100% 70-84% 55-69% 40-54% 0-39%

Az első változat a középszintű érettséginek megfelelő. A szaktanár feladata az osztály képességének és a számonkért tananyagrész ismeretében a megfelelő változat kiválasztása.

Az írásbeli beszámoltatás formája és értékelése függ az adott tananyag vagy tananyagrész típusától, mennyiségétől és súlyozottságától, de tantárgyanként sem alkalmazható egységes sablon. Egy egész tananyagrész, egy témazáró dolgozat érdemjegye nagyobb, kétszeres súllyal szerepel egy tanórányi anyag számonkérésének érdemjegyével szemben. A 11. osztályban megszervezett próbaérettségin elért teljesítmény, érdemjegy fontosságát és súlyát mutatja, hogy 2 db tématáró dolgozat érdemjegyével tekintjük egyenértékűnek. Félévi, év végi értékelés: A tanuló félévkor és a tanév végén osztályzatot kap az ellenőrzőben, ill. a bizonyítványban. Az osztályzatokat az évközi érdemjegyek alapján, vagy az osztályozó vizsgán (javítóvizsgán) nyújtott teljesítmény alapján kell megállapítani. Kiemelkedő évközi teljesítmény és jeles osztályzat esetén a tanuló szaktárgyi dicséretben részesül. Legalább négy szaktárgyi dicséret esetén a nevelőtestület általános dicséretben részesíti a tanulót.

98

A fenti dicséreteket az osztályfőnök a naplóba, a törzslapra és a bizonyítványba is bejegyzi. A félévi zárások előtt legalább egy hónappal értesíti az osztályfőnök azokat a szülőket, akiknek a gyermeke valamely tantárgyból bukásra áll. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól engedélyezték, hogy a tanulmányi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget mulasztása miatt nem osztályozható, de a nevelőtestület engedélyezte a vizsga letételét más tagozatról, más lényegesen különböző oktatási tartalmú iskolából átvétellel kerül az iskolába. A tanuló javítóvizsgát tehet, (18 éves koráig köteles tenni): abból a tantárgyból, tantárgyakból amelyekből elégtelen osztályzatot kapott szakmai gyakorlatból csak akkor, ha a gyakorlati képzést szervező azzal egyetért, és a nevelőtestület engedélyezi. Javítóvizsga minden év augusztus 15-től augusztus 31-ig szervezhető. Osztályozó vizsgára ezen kívül évente maximum két vizsgaidőszak szervezhető. A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, amelynek elnökét az igazgató jelöli ki. A javítóvizsga részei és lebonyolítása az érettségi vizsgának megfelelően történik. 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók otthoni felkészülése a teljesítmény fokozásának jelentős részét képezi, hiszen a tanulási folyamat csak akkor lehet eredményes, ha a tanulók aktívan részt vesznek benne, kiépítik az autonóm tanulásra való képességüket, és tanulási motivációjukat. Alapkövetelmény a rendszeres otthoni készülés, ezzel biztosítjuk a tanulás folyamatosságát. A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer, amely jelentősen megnöveli a tanulásra fordított időt, és ez az oktatás eredményességével korrelál. A házi feladat ugyanakkor hozzájárul a tanuló felelősségének, önállóságának fokozásához. Fontosnak tartjuk az órai munka házi feladatokkal történő megerősítését. A házi feladatok a tanórai anyag elmélyítését szolgálják. Mind írásbeli, mind szóbeli feladatok megjelennek házi feladatként. A házi feladat jellege természetesen függ a tananyag típusától, de az adott tárgy érettségi vizsgáján elvárt formától is. Azoknál a tantárgyaknál, ahol az érettségi vizsgán az írásbeliség dominál, ott a tanulmányi idő során is az írásbeli feladatokra, házi feladatokra fektetünk hangsúlyt ( matematika ). A többi érettségi tantárgy esetén mindkét számonkérési formát fontosnak tartjuk, ugyanis a magyar nyelv és irodalom, a történelem, az idegen nyelv, de akár a földrajz vagy az informatika tantárgyak esetében mind írásban, mind szóban számot kell adni a jelölteknek tudásukról. Törekszünk arra, hogy az írásbeli és szóbeli házi feladatokra fordított idő tantárgyanként ne haladja meg az fél órát.

99

Iskolánk különböző módszertani lehetőségeket biztosít az otthoni felkészüléshez. Ide tartoznak a multimédiás programok, az internet- hozzáférhetőség biztosítása, az iskolai könyvtár, a kollégiumi tanulószoba és az igénybe vehető szaktanári segítség. Az otthoni felkészülés meghatározásának elvei: A kijelölt feladat kapcsolódjon az órai munkához A feladat a tanórán elsajátított ismeretek gyakorlása legyen, és ne be nem fejezett folyamat folytatása A feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének, esetenként differenciált házi feladat alkalmazása Rendszeresség Egyéni tevékenységet irányító anyagok használata Összhang legyen a tanórai munkaforma és a házi feladat között A felkészülés következetes ellenőrzése Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok pontos meghatározása A kijelölt feladatok megoldhatók legyenek a diákok számára Előre közölni kell a diákokkal a kijelölt feladatok elkészítésének szabályait és a mulasztás konzekvenciáit. Az otthoni felkészülés korlátai: Iskolánkban különböző szociális háttérrel rendelkező diákok tanulnak, és a házi feladat még jobban megnöveli a gyerekek közti különbséget, az otthoni segítségnek köszönhetően. A házi feladat ellenőrzése jelentős időt foglal el a tanórából Egyéni tevékenységet motiváló tananyagok és programozott anyagok hiánya 6. Magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái Magatartás: A magatartás a tanulóknak az iskolai közösségben való viselkedése és az iskolai munkához való viszonya, amelyet érdemjeggyel minősítenek /Magyar Értelmező Kéziszótár/ Példás magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek a körülményeihez képest példamutatóan eleget tesz. Példás magatartást kizáró okok, ha: írásbeli, fegyelmező vétsége van; egyetlen órát is igazolatlanul mulasztott; valamely tantárgyból elégtelen osztályzata van félévkor vagy évvégén; a legfontosabb kötelességét, a tanulást nem igazítja képességéhez, ha nem becsüli a munkát és igénytelen annak elvégzésében; a közösségben a megbízatásait nem teljesíti, ha a közösség érdekeit nem veszi figyelembe, ha közömbössége miatt nem végez közösségi munkát; az iskolán kívüli magatartása kívánnivalót hagy maga után. eeee.)

100

Jó magatartású az a tanuló, aki körülményeit és lehetőségeit figyelembe véve a követelményeknek valamely területen nem felel meg, azaz a példás magatartásnál felsorolt okok valamelyikével rendelkezik. Jó magatartást kizáró okok, ha: osztályfőnöki intése vagy annál magasabb fegyelmező büntetése van; 5 óra vagy több igazolatlan hiányzása van; magatartása az iskola rendjét súlyosan sérti, beleértve az iskolán kívüli és az üzemi magatartást is; ffff.) Változó magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek alig tesz eleget, aki a jó minősítést kizáró okok valamelyikével rendelkezik. Változó magatartást kizáró okok, ha: igazgatói intés vagy fegyelmi fokozata van; 16 óra vagy ennél több igazolatlan hiányzása van. gggg.) Rossz magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek nem tesz eleget, aki a változó minősítést kizáró okok közül egyet is elkövetett, akinek a magatartása káros a közösség fejlődésére. Szorgalom: A szorgalom fokozatai az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt, azaz: a tanulmányi eredményességet a kötelességtudatot a cselekvőképességet a rendszerességet a pontosságot a megbízhatóságot. Példás szorgalmú az a tanuló, aki példamutatóan teljesíti a szorgalom követelményeit, aki képességeinek megfelelően készül a választott pályára, és a többi tantárgyat is eredményesen tanulja. Példás szorgalmat kizáró okok, ha: valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott félévkor, vagy év végén; évközi érdemjegyei tantárgyon belül nagy ingadozást mutatnak; egy vagy két tárgyból félévi vagy év végi érdemjegyei lényegesen gyengébbek, mint a többi tantárgy érdemjegyei; a tanulást nem igazítja képességeihez; a tanórai passzivitása feltűnő. hhhh.) Jó szorgalmú az a tanuló, aki körülményeit, lehetőségeit figyelembe véve a szorgalom követelményeinek kis részben nem tesz eleget. Jó szorgalmat kizáró okok, ha: félévkor, vagy évvégén egy vagy több tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot; a szorgalom követelményeinek elmulasztásáért többszörösen figyelmeztetni kell;

101

a teljesítés eredménytelenségében nem a kézügyesség, vagy a testi adottság a magyarázó, hanem a tanuláshoz (munkához) való viszonya. iiii.) Változó szorgalmú az a tanuló, aki a szorgalom követelményeinek nem tesz eleget, aki a félévi, vagy év végi értékelésnél maximum két tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, aki a jó szorgalmi minősítést kizáró okok utolsó két pontját elkövette. Változó szorgalmat kizáró okok, ha: félévkor, vagy évvégén kettőnél több tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot. jjjj.) Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki a szorgalom követelményeinek nem tesz eleget illetve a félévi értékelésnél kettőnél több tárgyból kapott elégtelen osztályzatot. Megjegyzés: A félévi elégtelen tantárgyi érdemjegyeket a félévi magatartás és szorgalmi érdemjegyeknél, az év végi elégtelen tantárgyi érdemjegyeket az év végi magatartás és szorgalmi érdemjegyeknél kell figyelembe venni. A kollégiumi nevelőtestület esetleges véleményét a szorgalom minősítésével kapcsolatban figyelembe kell venni. A végső érdemjegy megállapításakor az egyéb, a tanulókra jellemző összetevőket is figyelembe kell venni a személyiség és körülmények egységében - jelen irányelvek nem mentesítenek a mindenkori egyedi elbírálás szükségessége alól. 7. A középszintű érettségi vizsga A 2004 / 2005. tanítási évtől a középszintű érettségi vizsga témakörei alapján kell érettségi vizsgát tenni. A középszintű érettségi vizsga követelményeit a többször módosított 40/2000. (V. 24.) miniszteri rendelet rögzíti. A középszintű érettségi a középfokú tanulmányokat lezáró, központi követelményekre épülő, de belső lebonyolítású és belső értékelésű vizsga. A vizsga négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és legalább egy kötelezően választható vizsgatantárgy követelményei alapján állhat írásbeli, gyakorlati és szóbeli, illetve csak írásbeli vagy csak szóbeli vizsgarészből. A választható közismereti és szakmai előkészítő tantárgyak köre a vizsgaszabályzat (100/1997. kormányrendelet) mellékletében olvasható. Az iskola műszaki profilja miatt az OKJ-s képzésre történő jelentkezésnél előnyben részesítjük a fizika, informatika vagy szakmai elmélet tantárgyakat választó diákokat. Középszinten a mai társadalomban tájékozódni és eligazodni tudó ember alapismereteit kell megkövetelni, amely elsősorban az egyes témakörök alapfogalmainak, tényeinek, összefüggéseinek ismeretét és alkalmazását jelenti. A középszintű érettségi vizsga célja ezért az, hogy megállapítsa, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre; szert tett-e a megfelelő tárgyi tudásra, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására. 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását. A konkrét tételeket az iskola tanárai állítják össze; értékelésüket, pontozásukat az Oktatásügyi Minisztérium által megadott szempontok alapján maguk végzik. A 40/2002. (V. 24.) rendelet alapján a középszintű érettségi vizsga kötelező vizsgatantárgyainak témakörei a következők:

102

Magyar irodalom és nyelvtan témakörei: (Középszinten írásbeli és szóbeli vizsga) Magyar nyelv: 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. Nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés Magyar irodalom: 1. Szerzők, művek (Életművek és portrék a magyar irodalomból, a kortárs irodalomból; Színház és dráma, Az irodalom határterületei) 2. Értelmezési szintek és megközelítések (Motívumok; Műfajok) Matematika témakörei: (Középszinten írásbeli vizsga) 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, koordinátageomátria, trigonometria 5. Valószínűségszámítás, statisztika Történelem témakörei: (Középszinten írásbeli és szóbeli vizsga) 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom 4. Modern demokráciák működése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 7. Szabad (problémaközpontú) témakör Idegen nyelv témakörei: (Középszinten írásbeli és szóbeli vizsga) 1. Kommunikatív készségek 2. Nyelvi kompetencia 3. Témák (Család; Ember és társadalom; Környezetünk; Az iskola; A munka világa; Életmód; Szabadidő; Utazás; Tudomány és technika) Fizika témakörei: (Középszinten írásbeli és szóbeli vizsga) 1. Mechanika 2. Hőtan, termodinamika 3. Elektromágnesség 4. Atomfizika, magfizika 5. Gravitáció, csillagászat 103

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Informatika témakörei: (Középszinten gyakorlati és szóbeli vizsga) 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek, hardver 3. Informatikai alapismeretek, szoftver 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció és grafika 9. Könyvtárhasználat A vizsga értékelése az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény módosítása illetve a 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet alapján történik:

104

Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból a vizsgázó teljesítményét a következő pontskálán kell értékelni, ha a vizsga: írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll: 1 – 150 pont, csak írásbeli vizsgákból áll: 1 – 100 pont, csak szóbeli vizsgából áll: 1 – 50 pont. A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. Ha a vizsgatantárgy több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a tantárgyból elégséges osztályzatot kapjon. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatantárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos osztályzatban történő kifejezése a következő: 80-100% elérése esetén jeles (5), 60-79% elérése esetén jó (4), 40-59% elérése esetén közepes (3), 20-39% elérése esetén elégséges (2), 0-19% elérése esetén elégtelen (1).

105

8. Az érettségi vizsgán emelt szinten választható tantárgyak meghatározásának elvei és a felkészítés módja Általános tudnivalók 2005-től a tanulók két szinten tehetnek érettségit az egyes vizsgatantárgyakból. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatantárgyakból áll. A vizsgázó - függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű vizsgára készült fel - dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatantárgyakból Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt - négy kötelező és legalább egy általa választott vizsgatantárgyból kell - legalább középszinten - vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatantárgy mellett további vizsgatantárgyakat választhat. A kötelező tárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és a tanult idegen nyelv. A választható közismereti és szakmai előkészítő tantárgyak köre a vizsgaszabályzat (100/1997. kormányrendelet) mellékletében olvasható. Emelt szinten a következő kötelező érettségi tárgyakból készítjük fel tanulóinkat: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv Az iskolánk műszaki jellege miatt kibővítjük az emelt szintű érettségire való felkészítést a következő két választható tantárgyból: fizika informatika Felkészítés az érettségire Az emelt szintű érettségire való felkészítés hetente +2 órában zajlik a 11. és 12. évfolyamon. A tanulók legfeljebb két tantárgyból jelentkezhetnek emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítésre a választható tantárgyakból. A jelentkezés írásban történik a tizedik évfolyam végén. Az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében ezeket az órákat úgy tekintjük, mint a kötelező tanítási órát. Az emelt szintű érettségi vizsga szervezése Emelt szinten magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és fizika tantárgyakból írásbeli és szóbeli, informatikából gyakorlati és szóbeli vizsga van. Az emelt szintű írásbelit tanulóink a kijelölt iskolákban írják meg. A megírt dolgozatokat nem iskolánkban javítják és értékelik, hanem ezt két független értékelő végzi, akik a tanulót nem ismerik. Az emelt szintű szóbeli és gyakorlati vizsga az egyes tantárgyakból háromfős vizsgabizottság előtt történik. Megfelelő – várhatóan 15-20 fős – létszám esetén nem a tanulók utaznak a vizsgabizottsághoz, hanem a vizsgabizottság jön az adott iskolába, vagy legalábbis a város egyik iskolájába, elkerülve ezzel az utazással járó nehézségeket és költségeket.

60-100% 47-59% 33-46% 20-32%

Az emelt szintű érettségi vizsga százalékos értékelése: jeles(5) jó(4) közepes(3) elégséges(2)

106

0-19%

elégtelen(1)

Vizsgakövetelmények Az érettségi vizsgatantárgyak leírását és általános követelményeit a 100/1997 (VI. 13.) kormányrendelet és 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza. A tantárgyankénti témakörök megegyeznek a közép- és az emelt szint esetében. Az emelt szintű vizsga a felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességet, összetettebb alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el. 9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A SzMSzIK Savaria Szakképző Iskolájában a sportnak kiemelten fontos szerepet szán az iskolavezetés. Ennek érdekében heti 3 óra tanórai testnevelést és emellett sportköri-(az iskola hagyományos sportágaiban) valamint tömegsport foglalkozásokat biztosít a tanulók számára, így megvalósítva a mindennapos testnevelést. Helyszínei: az iskolai tornaterem, sportpálya, kondicionálóterem, és az iskolát körülvevő sportlétesítmények. Az iskolák közötti sportversenyeken való részvétellel lemérhetjük tanulóink képességeit. Ezt a célt szolgálja az évente megrendezésre kerülő sportnap is, ahol az egyes osztályok mérhetik össze tudásukat. A tanórán kívüli iskolai sporttevékenység keretében (tömegsport, nyári és téli táborok) megismertetjük a tanulókat azokkal a mozgásformákkal is, amelyeket az iskola befejezése után saját életvitelükbe be tudnak építeni: síelés, korcsolyázás, szörfözés, fallabdázás, teniszezés, tekézés, lovaglás, aerobic. A tanulók fizikai állapotának mérése az OM központi útmutatója alapján történik. A méréseket a tanév során 2 alkalommal, ősszel (szeptember, október) és tavasszal (április, május) végezzük. Az értékelés a tanulók életkora szerint történik, az OM által kiadott pontérték-táblázat alapján. A táblázat 4 kategóriában minősíti a teljesítményeket, és ez alapján útmutatást ad a további feladatok elvégzésére. A felméréseket minden tanévben megismételjük, így képet kaphatunk a tanulók fizikai állapotának változásáról. A fizikai szint legegyszerűbb módon az aerob kapacitással (alap állóképességgel) és az izomerővel (általános fizikai teherbíró- képességgel) fejezhető ki. A fizikai szint mérésével, ellenőrzésével kettős feladatot oldunk meg: megállapítjuk a pillanatnyi teljesítményt (diagnózis) ismételt mérések esetén nyomon követhetjük a változás, fejlődés irányát.(prognosztika) A kondicionális képességek közül a fizikai fittség fő faktora: kkkk.) az alap állóképesség: Cooper-teszt llll.) a törzs izomzatának ereje, erőállóképesség: alsó végtag dinamikus erejének mérése (helyből távolugrás) a kar, a törzs és a lábizmok együttes erejének mérése (egykezes tömöttlabda- lökés) váll- és törzsizmok gyorsasági erejének mérése (kétkezes dobás hátra, tömöttlabdával, fej fölött) a vállöv és a kar erejének, erőállóképességének mérése (fekvőtámasz, max. 4 perc) a csipőhajlító és a hasizmok erőállóképességének mérése (felülés, max. 4 perc) a hátizmok erőállóképességének mérése (hasonfekvésből törzsemelés, max. 4 perc)

107

Fontos célunk a tanulók mozgáskultúrájának növelése, motoros képességének fejlesztése. A diákok sajátítsák el az egyes sportágakban tanult alaptechnikákat, ismerjék az alapvető taktikai elveket és a legfontosabb szabályokat. Legyenek motiváltak a testmozgás és a sport számára. A testnevelési és sportjátékok során fejlődjön a tanulók személyisége és jelleme. (fair play) 10. A tanórán kívüli foglalkozások működésének elvei és feltételei mmmm.) Iskolánk mindig nagy gondot fordított arra, hogy tanulóink megfelelő képesítéshez és megfelelő végzettséghez jussanak, ezért kiemelten támogatjuk differenciált oktatás keretében a tehetséges tanulók fejlődését és gondoskodunk a gyengébb képességűek felzárkóztatásáról. Az iskolarendszeren kívül szervezhető szakmai és nem szakmai oktatást az igényeknek és a tárgyi feltételeinknek megfelelően szervezzük diákjainknak.

108

Térítésmentes lehetőségek: nnnn.) Igény esetén megszervezzük heti 1 órában a hitoktatást. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján egyéni foglalkozást szervezünk a rászoruló tanulóknak. Az iskola minden, arra rászoruló tanuló számára biztosítja a heti rendszerességgel történő korrepetálásokat. (Kiemelten figyelünk a 9. évfolyamos tanulóink felzárkóztatására.) Ezen kívül a 12. évfolyamosok részére érettségi felkészítést is tartunk igény szerint Külön felkészítést tartunk az emelt szintű érettségire. Minden tanuló számára biztosított a számítógépek használata internetezés, tanulmányokat segítő feladatmegoldás céljából. Minden tanuló használhatja a könyvtár könyv-, folyóirat-, hanganyagállományát a könyvtár nyitvatartási idejében. Igény szerint, a tanulók érdeklődésének megfelelő területeken szakköröket indítunk. A diákok tömegsport keretében használatba vehetik az iskola edzőtermét heti öt alkalommal. Így biztosítja az iskola tanulói számára a rendszeres, testnevelés órákon kívüli testedzést. oooo.)

Térítéses lehetőségek: pppp.) Az iskola a 9. évfolyamosok számára biztosítja az egynapos síoktatás lehetőségét, valamint minden évfolyam számára az egy hetes sítábort és a már hosszabb hagyományra visszatekintő nyári tábort. A táborokat igény szerint szervezzük és tanulmányi eredmény alapján választunk a jelentkezők közül. Az osztályközösség erősítését, az ismeretek bővítését szolgálják az osztálykirándulások, gyárlátogatások, szakmai tanulmányutak és közösen szervezett egyéb kulturális programok.

III/2. Helyi tanterv Szakmai program Az iskolában folyó szakképzés alapelvei A szakmai program egy, a pedagógiai programba ágyazódó, attól élesen el nem választható dokumentum, amely tartalmazza: Az iskolában folyó szakképzés alapelveit, céljait

109

A szakképzési tevékenységet A szakmai tantárgyak óraszámait, helyi programját Intézményi szinten rendező elv Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeinek feladatellátása, az intézmény működési és fejlesztési terve. Az iskola szakmai képzésének irányvonala Az iskola jövőképének kialakításakor figyelembe vettük a fenntartó által megfogalmazott célkitűzéseket és irányelveket. Iskolánkban 2005 szeptemberétől a 9-12. évfolyamon a következő óratervek alapján folyik a képzés: 2005 szeptemberében bevezetett kerettantervek (új) tantervei, belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés. A tantárgyi óraszámokat a kerettantervi rendelkezések, valamint a közoktatási törvény előírásai szerint állapítottuk meg. A tanulók heti kötelező óraszáma: 9-10. évfolyamon min. 27,5; maximum 31,5 óra 11-15. évfolyamon min. 30; maximum 34 óra. A helyi tantervek tartalma, követelményei megegyeznek a kerettantervek tananyagtartalmával, követelményeivel. Az időkeret fennmaradó részét ismétlésre, emelt színtű képzésre, ill. szabadon választott tantárgyak tanulására használjuk. A megemelt óraszámok a felzárkóztatásra, ill. a vizsgákra való felkészítés időszükségletét biztosítják az iskola összes időkeretén belül. A tantárgyak jellege, valamint az osztályok összetétele és létszáma alapján csoportbontásokat végzünk. Csoportbontások vannak idegen nyelv, informatika, számítástechnika és gyakorlati órák esetében. A szakképző évfolyam utolsó évfolyamán a gyakorlati órák csoportbontás keretében külső munkahelyeken zajlanak. Célok és feladatok A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépít, kiszélesíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A tantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Az intézményben folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Az adott korosztályok egyre növekvő hányadát befogadó szakközépiskola nevelési és oktatási rendszere képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, mert követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. A nevelési és oktatási rendszerünkbe beépülnek azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek : a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország jövendő európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak.

110

A pedagógiai programban a tanterven belüli tananyagtartalmak ütemezését, a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy határoztuk meg, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővítésének, a képességek és készségek fejlődésének a lehetősége. Célunk továbbá az, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Tanulóinkban a tanítási-tanulási folyamat során kialakul az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejlődik fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk. Kifejlődik a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, kialakul a tevékenységeikkel kapcsolatos felelősségérzet. A 9-12. évfolyamon tanuló diákoknak lehetőségük van szakmai tantárgyat ( a kötelező tantárgyak mellé ) érettségi tárgyként választani Elektronika alapjai Gépészet alapjai Közlekedés műszaki alapismeretek Belügyi rendészeti ismeretek Az e tárgyakból érettségizett tanulókat az iskolánkban oktatott OKJ-s szakképesítésekre történő jelentkezéskor előnyben részesítjük, kedvező esetben bizonyos tantárgyak beszámíthatóságát biztosítjuk.

1. Az iskola egyes évfolyamain tanított szakmacsoportos alapozó tantárgyak 2005 szeptemberében bevezetett kerettantervek Az óratervek a 10/2003 ( IV. 28.) a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000 (IX.21. )OM. rendelet módosításának alapján készültek. Közlekedési szakmacsoport (érvényes: 2005. szeptember)

Közlekedési szakmacsoport helyi tantervi óraterv 2005. szeptembertől Évfolyam

Tantárgy 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki

9.

10.

11.

12.

4

4

4

4

2

2

2

3

1 4 4

4 4

1 1

1 1

3 3 1

3 3 1

1

1

111

9. 10. 11. 12. 13. 14.

Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika**

3 2 2 1 2

3 2 2 2 1

3 3

3 3

2

2

Közismereti összesen

24

24

25

25

15. Szabadon választható

0

0

2

2

3 3

3 3

8

8

2 4 2

3 4 1

SZAKMACSOPORTOS 16. ALAPOZÓ ISMERETEK Közlekedési ismeretek Közlekedési földrajz Szakmai idegen nyelv** Általános jogi ismeretek 17. SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK Közlekedés informatika és számítástechnika gyakorlat Tényleges óraszám összesen

2

2

0

0

2 29

2 29

33

33

A ** -al jelölt óráknál az osztály két csoportra bontva szabadon választható 4 óra terhére:

szabadon tervezhető terhére:

1 óra matematikára a 11. és 12. osztályban 1 óra fizikára a 11. és 12. osztályban 0,5 óra 1 óra földrajz 9-10. évf /hét 1 óra idegen 11-12 nyelv évf 2 óra/hét 11-12. 1 óra informatika évf

112

Gépész szakmacsoport (érvényes: 2005. szeptember)

Gépész szakmacsoport helyi tantervi óraterv 2005. szeptembertől Évfolyam

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek 3. Társadalomismeret és etika 4. Idegen nyelv** 5. Matematika 6. Ének-zene 7. Rajz és vizuális kultúra 8. Osztályfőnöki 9. Testnevelés és sport 10. Fizika 11. Földünk és környezetünk 12. Biológia 13. Kémia 14. Informatika** Közismereti összesen 15. Szabadon választható 1. 2.

10.

11.

12.

4

4

4

4

2

2

2

3

1 4 4

4 4

1 1 3 3

1 1 3 3

3 3 1 1 3 2 2 1 2

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ 16. ISMERETEK Műszaki ábrázolás alapjai Anyagismeret Mechanika Anyag- és gyártásismeret Géprajz Az ember és környezete Gépelemek Alkalmazott számítástechnika (CAD)** Elektrotechnika 17.

9.

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK Műszaki ábrázolás gyakorlat Információ és adatgyűjtési gyakorlatok Géprajz gyakorlat Gépészeti mérések***

113

3 3 1 1 3 2 2 2 1 2

2

24

26

25 2

23 2

3

2

5

6

2 2 2 2 1 1 2 2 2 4

3

3

2 2 1 2

3

Gépi forgácsolási gyakorlat*** Szerelési alapgyakorlatok*** Anyagmegmunkálási gyakorlat***

1 2

Tényleges óraszám összesen

31

3 31

33

32

A ** -al jelölt óráknál az osztály két csoportra bontva A *** -al jelölt óráknál az osztály három csoportra bontva 1 óra matematikára a 11. és 12. osztályban szabadon választható 4 óra terhére: 1 óra fizikára a 11. és 12. osztályban szabadon tervezhető terhére: 1 óra földrajz 9-10. évf 0,5 óra /hét 1 óra idegen nyelv 11-12 évf 2 óra/hét-ből 1 óra informatika 11. évf 1 óra alkalmazott számítástechnika 12. évf

114

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport (érvényes: 2005. szeptember)

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport helyi tantervi óraterv 2005. szeptembertől Évfolyam

Tantárgy 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

ismeretek

2

2

3

3 3 1

3 3 1

2 1 4 4 1 1 3 3

1 1 3 3

2 25

2 25

2

2

3

3

3

3

5

5

1 2 2 33

2 3 33

1. 2. Történelem és állampolgári 3. Társadalomismeret és etika 4. Idegen nyelv** 5. Matematika 6. Ének-zene 7. Rajz és vizuális kultúra 8. Osztályfőnöki 9. Testnevelés és sport 10. Fizika 11. Földünk és környezetünk 12. Biológia 13. Kémia 14. Informatika** Közismereti összesen

1 3 2 2 1 2 2 26

1 3 2 2 2 1 2 26

15. Szabadon választható SZAKMACSOPORTOS 16. ALAPOZÓ ISMERETEK

2

Műszaki pályák világa és anyagismeret Elektrotechnika

1

Műszaki rajz és vizuális kultúra

1

2

2

Elektronika alapjai

17.

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK Anyagmegmunkálási alapgyakorlat***

Villamos alapgyakorlatok*** Elektrotechnikai alapgyakorlatok*** Elektrotechnikai alapmérés*** Elektronikai alapmérések*** Elektronikai alapgyakorlatok*** Tényleges óraszám összesen

4 4

3

3

2 1 2 1

31

31

A ** -al jelölt óráknál az osztály két csoportra bontva 115

A *** -al jelölt óráknál az osztály három csoportra bontva szabadon választható 4 óra terhére:

szabadon tervezhető terhére:

1 óra matematikára a 11. és 12. osztályban 1 óra fizikára a 11. és 12. osztályban 0,5 óra 1 óra földrajz 9-10. évf /hét 1 óra idegen 11-12 nyelv évf 2 óra/hét 11-12. 1 óra informatika évf

116

Egyéb szolgáltatások szakmacsoport Belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés (érvényes: 2005. szeptember)

Belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés helyi tantervi óraterv 2005. szeptembertől Évfolyam

Tantárgy 1. 2.

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

3. Társadalomismeret és etika 4. Idegen nyelv** 5. Matematika 6. Ének-zene 7. Rajz és vizuális kultúra 8. Osztályfőnöki 9. Testnevelés és sport** 10. Fizika 11. Földünk és környezetünk 12. Biológia 13. Kémia 14. Informatika** Közismereti összesen 15. Szabadon választható

16.

9.

10.

11.

12.

4 2

4 2

4 2

4 3

1 4 4

4 4

1 1 2 3

1 1 2 3

4 3 1

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK

Önvédelmi ismeretek Speciális társadalmi ismeretek Kommunikációs gyakorlat Belügyi rendészeti ismeretek Tényleges óraszám összesen

4 3 1

1 2 2 2 1 2 2 26 0

1 2 2 2 2 1 2 26 0

2 24 2

2 24 2

4

4

8

9

4

4

30

30

2 1 2 3 32

2 2 2 3 33

A ** -al jelölt óráknál az osztály két csoportra bontva szabadon választható 4 óra terhére: 1 óra matematikára a 11. és 12. osztályban 1 óra fizikára a 11. és 12. osztályban 1 óra idegen nyelvre a 9. és 10. osztályban 1 óra informatikára a 9. és 10. osztályban 0,5 óra szabadon tervezhető terhére: 1 óra földrajz 9-10. évf /hét 1 óra idegen 11-12 nyelv évf 2 óra/hét 1 óra informatika 11-12.

117

évf szakmacsoportos alapozás időkeretéből:

1 óra informatika 9-10. évf

1 óra önvédelmi többlet testnevelési óra beépítése: Ismeretek

118

12. évf.

Követelmények a Műszaki szakterület gépész szakmacsoport oktatására (5.) A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztaltszerzés és ismeretalkotás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzkészségek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságra. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenységek által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakához, a választott munkához, életpályához való kötődés. Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel az érdeklődést, és tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. A tananyag tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket. Alakítsa ki a gépészeti területet megalapozó műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. A gépészet gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a terület iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, fejlődési tendenciáit. Keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológiai és termelési fejlesztő-, tervezőmunka néhány feladatát és módszerét. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges, a terület munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében.

119

Követelmények a Műszaki szakterület elektrotechnika-elektronika szakmacsoport oktatására (6.) A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeret elemző-értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzkészségek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. A tanulási tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számítási eredményeikben a pontosságra. Alakuljon ki a tanulóban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye és képessége, saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés, folyamatosan erősödjék a szakmai és szakmai motiváció. Alakuljon ki a reális önismeret, váljon tudatos döntéssé a pályaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Alakuljon ki a felelősségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége. Célok és feladatok Az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiájának megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. Keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológiai és termelési fejlesztő-, tervezőmunka néhány feladatát és módszerét. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges, a terület munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Követelmények a Műszaki szakterület közlekedési szakmacsoport oktatására ( 13. ) A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztaltszerzés és ismeretalkotás képessége, az algoritmusalkalmazási,

120

konstrukciós, számítási és rajzkészségek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságra. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenységek által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakához, a választott munkához, életpályához való kötődés. Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást.

121

Célok és feladatok Az közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiájának megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. Keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológiai és termelési fejlesztő-, tervezőmunka néhány feladatát és módszerét. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges, a terület munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Követelmények a Humán szakterület egyéb szolgáltatások szakmacsoport oktatására (belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés) ( 19. ) A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerző ismeretek alkalmazási képessége. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés. Fejlessze a szóbeli és írásos kommunikációs képességeket, a számítástechnikai alkalmazási képességeket. Fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete, igényessége, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos helyes használatára, írásos munkáikban az igényes külalakra. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges alapvető magatartási szabályokat, magatartásformákat. Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés, ill. a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport fő tevékenységi formáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása lehetőséget ad a személyes tapasztalatok rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Alapvető cél olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoportba tartozó rendészeti és honvédelmi szakképesítésekhez szükséges szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló csoportban történő munkavégzésre is.

122

A rendészeti szakmák iránt érdeklődő tanulóknak – a közismereti tárgyak elsajátítása mellett – olyan speciális ismereteket nyújtani, amelyekkel pályaválasztásuk megalapozottabbá válik. A tanulók megismerik a rendészeti szakmákra és életpályákra jellemző munkatevékenységeket, az e területen dolgozók előtt álló perspektívákat. Ezáltal erősödik a rendészeti szervek presztízse, a bűn- és baleset-megelőzés társadalmi bázisa. A képzésben résztvevők jogi és állampolgári ismeretei elmélyülnek, ami megerősíti a felelős állampolgári magatartást. Előkészíti a rendészeti szakközépiskolákban vagy a Rendőrtiszti Főiskolán folytatandó továbbtanulást.

123

Szakmacsoportos alapozó tantárgyak értékelése: GÉPÉSZ szakmacsoport 9. osztály 

 10. osztály 

1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (3 tantárgy) Elmélet: Műszaki ábrázolás alapjai Ember és környezete Gyakorlat: Műszaki ábrázolás gyakorlat Külön tantárgyként kell beírni: Információ és adatgyűjtési gyakorlatok:

1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (2 tantárgy) Elmélet: Anyagismeret 2 óra Gyakorlat. Anyagmegmunkálási gyakorlat 3 óra

11. osztály 

1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (5 tantárgy) Elmélet: Mechanika 2 óra Anyag- és gyártásismeret 2 óra Géprajz 1 óra Gyakorlat: Géprajz gyakorlatok 1 óra Gépészeti mérések 2 óra

12. osztály 



1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (4 tantárgy) Elmélet: Gépelemek 2 óra Elektrotechnika 2 óra Gyakorlat: Gépi forgácsolási gyakorlat 1 óra Szerelési gyakorlat 2 óra Külön tantárgyként kell beírni:→ Alkalmazott szám.tech. ( CAD ) 2 óra

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA szakmacsoport 9. osztály 124

2 óra 1 óra 2 óra 2 óra



1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (4 tantárgy) Elmélet Műszaki pályák világa és anyagismeret 1 óra Műszaki rajz és vizuális kultúra 1 óra Gyakorlat Anyagmegmunkálási alapgyakorlat 2 óra Villamos alapgyakorlatok 1 óra

10. osztály 

1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (3 tantárgy) Elmélet Elektrotechnika 2 óra Gyakorlat Elektrotechnikai alapgyakorlatok 2 óra Elektrotechnikai alapmérések 1 óra

11. osztály 

1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (4 tantárgy) Elmélet Elektronika alapjai 3 óra Gyakorlat Elektrotechnikai alapmérések Elektronikai alapmérések Elektronikai alapgyakorlatok

1 óra 2 óra 2 óra

12. osztály 

1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (3 tantárgy) Elmélet Elektronika alapjai 3 óra Gyakorlat Elektronikai alapgyakorlatok Elektronikai alapmérések

3 óra 2 óra

KÖZLEKEDÉSI szakmacsoport 9. osztály 



1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (1 tantárgy) Elmélet: Közlekedési ismeretek 3 óra Külön tantárgyként kell beírni: 125

Közlekedés informatika és számítástechnika gyakorlat 2 óra 10. osztály 



1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (1 tantárgy) Elmélet: Közlekedési ismeretek 3 óra Külön tantárgyként kell beírni: Közlekedés informatika és számítástechnika gyakorlat: 2 óra

11. osztály 

1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (3 tantárgy) Elmélet Közlekedési földrajz Szakmai idegen nyelv Általános jogi ismeretek

2 óra 4 óra 2 óra

12. osztály 

1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (3 tantárgy) Elmélet Közlekedési földrajz Szakmai idegen nyelv Általános jogi ismeretek

3 óra 4 óra 1 óra

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK szakmacsoport Belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés 9. osztály 

1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (1 tantárgy) Önvédelmi ismeretek 4 óra

10. osztály 

1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (1 tantárgy) Önvédelmi ismeretek

4 óra

11. osztály 

1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (4 tantárgy)

126

Önvédelmi ismeretek Speciális társadalmi ismeretek Belügyi rendészeti ismeretek

2 óra 1 óra 3 óra

Kommunikációs gyakorlat

2 óra

12. osztály 

1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (4 tantárgy) Önvédelmi ismeretek Speciális társadalmi ismeretek Belügyi rendészeti ismeretek

2 óra 2 óra 3 óra

Kommunikációs gyakorlat

2 óra

A szakmacsoportos alapozó oktatás összesített érdemjegyének meghatározása: Az összesített év végi osztályzat a résztárgyak érdemjegyeiből alakul ki, súlyozott számtani átlag alapján. Résztárgy érdemjegye szorozva a tárgy heti óraszámával, majd a szorzatok összege osztva az összesített érdemjegybe beszámító szakmacsoportos tárgyak összes heti óraszámával. Az átlag 5 tizedre végződő eredménye esetén a kerekítés az elméleti tárgy – több elméleti tárgy esetén a nagyobb óraszámú – érdemjegye felé történik, egyéb esetben a matematikai kerekítés szabályai érvényesek. Ha a tanuló valamelyik résztárgyból elégtelen osztályzatot kap, akkor a tantárgy osztályzata is elégtelen, függetlenül attól, hogy a többi résztárgyból milyen osztályzatai vannak. Javítóvizsgát abból a résztárgyból kell tennie, amelyből elégtelent kapott. A naplóban minden résztárgy érdemjegyeit a szaktanároknak folyamatosan vezetni kell, és félévkor illetve év végén le kell zárni, de a bizonyítványba csak egy osztályzat kerül. A bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy az eredmény milyen részjegyekből származott. A szakmacsoportos alapozó tárgynál a minősítést és a naplóban történő jegy lezárást az osztályfőnök végzi.

127

2. Az iskolában folyó szakmai képzés elvei, céljai Az alapító okiratunknak és hagyományainknak megfelelően iskolánk az érettségi utáni szakképzés keretében OKJ-s képzést folytat azokon a szakterületeken, amelyek az iskola már meglévő profiljának, feltételrendszerének, technikai felszereltségének, humán erőforrásainak legjobban megfelelnek, figyelembe véve a munkaerőpiac igényeit és a fenntartó elvárásait. Városunkban és vonzáskörzetében az elmúlt években átalakult az ipari szerkezet. Egyre inkább előtérbe kerül az az igény, hogy a piac elvárásainak csak az a pályakezdő képes megfelelni, aki magas fokú általános és szakmai ismeretekkel rendelkezik, képes idegen nyelven kommunikálni, s tudja használni az informatikai eszközöket. A 9-12. osztályokban az új képzés elindulása óta ezt az elvárást teljesíti iskolánk azzal, hogy a sikeres érettségi illetve majd a szakmai vizsga után a diákok közül többen, vagy egyetemi tanulmányaik után, vagy közvetlenül az intézményből kilépve megtalálják a képességeiknek és elvárásaiknak megfelelő munkahelyet. A szakmai képesítő vizsga után kikerülő diákok szakmájukban, vagy szakmájukhoz közeli területen a szolgáltatásban találják meg a lehetőségeiket. A felsőfokú szakképzésben résztvevők választhatnak az elhelyezkedés vagy megszerzett kreditpontjaik beszámításával szakirányú, azok nélkül más irányú továbbtanulás között. A továbbtanulók pedig a műszaki értelmiség tagjaiként, mérnökként találkoznak a munka világával. Az iskolánkban folyó szakmacsoportos képzés lehetővé teszi a konkrét szakmai képzés megvalósítását érettségi után az 1/13. és 2/14. illetve 3/15. évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítéseknek megfelelően. A központi programok a szakképzési törvénnyel összhangban lehetővé teszik, hogy a tanuló kérésére a korábbi tanulmányokat beszámítsuk. Így a szakmai orientáció és a szakmacsoportos tantárgyak vagy szakmai tárgyak megfelelő tananyagtartalmának vagy a más iskolában tanultaknak beszámítása után lehetőség van arra, hogy a tanuló az érettségi után kétéves képzés helyett egyéves vagy másféléves képzés után képesítő vizsgát tehessen. Érettségi után a jelenleg ismert OKJ kimenetek közül az alábbiakat tudjuk a tárgyi feltételeink és lehetőségeink ismeretében iskolarendszerű szakképzés formájában ajánlani. A felsoroltak mindegyike választható az adott szakmacsoport kimeneteként. Minden évben a tanulók joga a választás, figyelembe véve a munkaerő-piaci igényeket és a város intézményei közötti összehangolást az érettségi utáni specializációt illetően. A jelenleg választható szakképesítések: 51 525 01 1000 00 00 autószerelő 52 525 01 1000 00 00 autóelektronikai műszerész 52 841 01 0000 00 00 közlekedésüzemvitel-ellátó, /szállítmányozási ügyintéző/ 52 523 02 0000 00 00 közlekedésautomatikai műszerész Autószerelő, illetve autóelektronikai végzettséggel már rendelkezőknek: 51 525 01 0001 54 01 autótechnikus Felsőfokú szakképzés 55 345 02 0010 55 01 logisztikai műszaki menedzserasszisztens OKJ-s képzések szakmai tantárgyai A szakmai és vizsgakövetelményekben és a központi programokban meghatározott előírások, tananyagegységek, tananyagelemek tantárgyakra való lebontása a pedagógiai program mellékletét képező szakképesítésenkénti tantervekben található. Autószerelő 51 525 01 1000 00 00 Tantárgy

13. évfolyam

hetek száma

36

14. évfolyam Elmélet Gyakorlat

Vállalkozási ismeretek

32

4

128

Összes Elmélet Gyakorla Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám óraszám

3

1

128

96

32

Gépjármű szerkezettan Gépjármű villamosság Gépjárművek karbantartása Gépjármű diagnosztika Műszaki dokumentáció Munka- és környezetvédelem Szakmai idegen nyelv Autószerelő gyakorlat Műszaki alapismeretek Elektrotechnika Heti óraszám: Összesen: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

2

2

6

6

264

264

0

3

3

3

3

204

204

0

3

1

2

2

1

1

172

68

104

2

4

2

2

200

64

136

2

2

136

136

0

36

36

0

2 2

2

1

1

1 12

1

1

1

68

0

68

12

12

12

816

0

816

6

6

216

216

0

2

2

72 0 2312

72

0

34 1224

34 1088 17

0

0

1156

1156

17 17

17

Valamint heti egy osztályfőnöki óra, továbbá 4 hét (90+30óra) összefüggő nyári szakmai gyakorlat a 13. évfolyam után. A +30 órában a gépjármű villamossági, elektronikai ismeretek elsajátítása, elmélyítése a cél, az autótechnika teljesebb körű megismerése és ezzel az elhelyezkedés segítése, továbbá a későbbi technikusi tanulmányok előkészítése érdekében.

129

Autóelektronikai műszerész 52 525 01 1000 00 00 13. évfolyam

Tantárgy hetek száma

Vállalkozási ismeretek Gépjármű diagnosztika Gépjármű szerkezettan Gépjármű villamosság Méréstechnika Autóelektronikai gyakorlat Műszaki dokumentáció Munka- és környezetvédelem Műszaki alapismeretek Elektrotechnika Elektronika Szakmai idegen nyelv Heti óraszám: Összesen: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

36

14. évfolyam Elmélet Gyakorlat

2

2

32

Összes Elmélet Gyakorla Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám óraszám

4

3

1

128

96

32

4

2

2

200

64

136

2

2

5

5

232

232

0

2

2

5

5

232

232

0

288

0

288

632

0

632

136

136

0

8

8

6

6

13

13

2

2

2

1

1

0

36

36

0

6

6

0

216

216

0

2

2

0

72

72

0

2

2

0

72

72

0

0

68

1 34 1224

1

17

2

1 34 1088

1

68 2312

17 17

17

Valamint heti egy osztályfőnöki óra, továbbá 4 hét (90+30óra) összefüggő nyári szakmai gyakorlat a 13. évfolyam után. A +30 órában az autószerelő szakmai ismeretek elsajátítása, elmélyítése a cél az autótechnika teljesebb körű megismerése és ezzel az elhelyezkedés segítése, továbbá a későbbi technikusi tanulmányok előkészítése érdekében.

130

1156

1156

Közlekedésüzemvitel-ellátó 52 841 01 0000 00 00 /szállítmányozási ügyintéző 52 841 01 0010 52 03/ 13. évfol yam

Tantárgy hetek száma

Közlekedésüzemvitel Jogi ismeretek Gazdálkodási ismeretek Közlekedési idegen nyelv Közlekedési informatika Kommunikáció és közl. Informatika Munka-tűz-és környezetvédelem Közlekedésgazdaságtan Díjszámítási ismeretek Marketing Fuvarozástechnika Pszichológia Közgazdaságtan matematikai alapjai Szállítmányozási ismeretek Külkereskedelmi ismeretek Vámismeretek Logisztikai ismeretek Vállalkozásgazdaságtan Szállítmányozási minőségmenedzsment Szállítmányozási földrajz Szállítmányozási gyakorlat Heti óraszám: Összesen: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

14. évfol yam Gyakorl at

36

Elmél et

3

3

108

108

0

1

1

36

36

0

2

2

72

72

0

4

2

2

1

208

104

104

2

1

1

72

36

36

2

1

1

2

136

36

100

2

2

72

72

0

2

2

72

72

0

3

3

108

108

0

2

2

72

72 0

3

3

108

108

0

1

1

36

36

0

1

1

32

2

Elmél et

1

2

2

2

100

100

0

5

5

160

160

0

4

4

128

128

0

0

32

1

6 34

6

1224

Gyakorl at

Össze Elmé s let Gyakorl óraszá óras at m zám óraszám

1

32

4

4

128

128

0

3

3

96

96

0

2

2

64

64

0

3

3

96

96

0

6 34

6

408 0 2312 1632

1088

24

24 10

10

Valamint heti egy osztályfőnöki óra, továbbá 3 hét (90 óra) összefüggő nyári szakmai gyakorlat a 13. évfolyam után.

131

408

680

Közlekedésautomatikai műszerész 52 523 02 1000 00 00 Tantárgy

13. évfolyam

hetek száma

36

Elektronika Elektrotechnika Munka- és környezetvédelem Műszaki alapismeretek Műszaki dokumentáció Közlekedési ismeretek Informatika Automatika alapjai Biztosítóberendezések Áramellátó berendezések Alapgyakorlat Méréstechnika Műszerész gyakorlat Vállalkozási ismeretek

2

2

0

72

72

0

2

2

0

72

72

0

1

1

0

36

36

0

6

6

0

216

216

0

2

2

0

72

72

0

128

96

32

Heti óraszám: Összesen: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

14. évfolyam Elmélet Gyakorlat

32

Összes Elmélet Gyakorla Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám óraszám

0

4

3

0

1

1

32

32

0

0

3

3

96

96

0

0

8

8

256

256

0

0

2

2

64

64

0

180

0

180

5 8

2

6 2 34 1224

1

5

0

6

8

8

544

72

472

6

8

8

472

0

472

72 2312

72

0

1156

1156

2 34 1088 17

17 17

17

Valamint heti egy osztályfőnöki óra, továbbá 3 hét (90 óra) összefüggő nyári szakmai gyakorlat a 13. évfolyam után.

132

Autótechnikus 51 525 01 0001 54 01 Tantárgy

15. évfolyam

hetek száma

32

Elmélet

4

3

4

Vállalkozási ismeretek Gépjármű szerkezettan Gépjármű villamosság Gépjármű diagnosztika Alkalmazott számítástechnika/szakrajz Informatika Minőségbiztosítás Szakmai idegen nyelv Autótechnikus gyakorlat

Heti óraszám: Összesen: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

Összes Elmélet Gyakorlat Gyakorlat óraszám óraszám óraszám

128

96

32

4

128

128

0

4

4

128

128

0

4

2

128

64

64

2

2

64

64

0

64

0

64

64

64

0

2 2

1

2 2

2

1

1

32

0

32

11

11

352 0

0

352

0

0

0 0 1088

0

0

34 1088 17 17

Valamint heti egy osztályfőnöki óra.

133

0

0

544

544

Kereskedelmi menedzserasszisztens/Logisztikai műszaki menedzserasszisztens elágazás OKJ száma: 55 345 02 0010 55 01 Tantárgy neve

1. félév óra

szk

2. félév óra

3. félév óra

4. félév óra

1+1

1+1

2+0

1+0

2+1

2+2

Alapozó ismeretek Marketing

v

4/2+2

gyj

4/2+2

Jogi alapismeretek

v

2/2+0

Számvitel I.

v

4/2+2

Üzleti adminisztráció I-II.

v

4/2+2

Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció III. Szakmai kommunikáció idegen nyelven I-II.

gyj

4/2+2

1+1

1+1

gyj

8/0+8

0+4

0+4

Statisztika alkalmazása I-II.

gyj

6/2+4

1+2

1+2

Vállalati gazdaságtan

v

4/2+2

2+2

Gazdasági jog

v

2/2+0

Áruismeret I-II-III-IV:

v

9/9+0

Logisztika I-II.

v

6/4+2

Raktározás I-II-III-IV:

gyj

8/4+4

1+1

1+1

1+1

1+1

Áruszállítás I-II-III-IV.

v

8/5+3

2+0

1+0

1+2

1+2

Külkereskedelem I-II.

gyj

4/3+1

1+1

2+0

Beszerzés I-II-III-IV.

v

8/4+4

1+1

1+1

Szállítási útvonalak I-II.

v

6/4+2

2+1

2+1

Kereskedelmi elméleti ismeretek I-II.

v

4/4+0

Környezet-gazdaságtan

v

2/2+0

Menedzsment

v

4/2+2

2+2

Veszélyes áruk tárolásának, szállításának következményei I-II. I-II. Szakmai idegen nyelv

v

5/3+2

2+1

1+1

gyj

4/0+4

0+2

0+2

E-logisztikai feladatok I-II-III-IV.

gyj

8/4+4

2+1

2+1

0+1

0+1

Logisztikai menedzsment, ellátásilánc menedzsment feladatok I-II.

gyj

8/2+6

1+1

1+1

0+2

0+2

128/ 68+60 1920

20+15

19+15

15+16

14+14

35

34

31

28

Informatika I.

2+2 2+2 2+0 2+2

Szakmai alapismeretek 2+0 3+0

1+1 2+0

3+0

1+1 2+0

Speciális szakismeret

ÖSSZESEN : MINDÖSSZESEN :

2+0

Valamint heti egy osztályfőnöki óra, továbbá 360 óra összefüggő szakmai gyakorlat.

134

SZAKKÉPZÉSI MODULTÉRKÉPEK Savaria Közlekedési Szakképző Iskola és Kollégium modultérkép I. autószerelő Autószerelő

autóbontó

0619-06 0673-06 0674-06 0675-06 0864-06 0865-06 0866-06 0886-06 1208-06 0865-06 0886-06

0589-06 0865-06 0886-06

autóelektronikai műszerész autó karbantartó és -ápoló

autómosógépkezelő

Autótechnikus

gázautószerelő

0589-06 0595-06 0616-06 0864-06 0886-06 1207-06

0589-06 0866-06 0886-06 1207-06

0593-06 0618-06

0618-06 0624-06

0619-06 0673-06 0674-06 0675-06 0864-06 0865-06 0866-06 0886-06 1208-06

Környezetvédelmi felülvizsgálat feladatai Közúti járműszerelő közös feladatok I. Gépjármű karbantartás I. Gépjárműjavítás I. Autókarbantartás, ápolás Autóbontás Autómosás Általános vállalkozási feladatok Járműjavítás,- tisztítás I.

0589-06 0595-06 0616-06

Közúti járműszerelő közös feladatok II. Gépjárműjavítás II. Gépjármű karbantartás II.

135

Autóelektronikai műszerész

gépjárműriasztószerelő

0615-06 0618-06 0673-06 0872-06 0886-06

0615-06 0618-06 0673-06 0886-06

0593-06 0618-06

Autótechnikus feladatai Szakmai tudás fejlesztése

0624-06

Gázautószerelő feladatai

0615-06 0872-06

Autóelektronika-diagnosztizálás, - javítás Autóelektronikai műszerész feladatai

Savaria Közlekedési Szakképző Iskola és Kollégium modultérkép II.

Szállítmányozási ügyintéző

Logisztikai műszaki menedzserasszisztens

Közlekedésautomatikai műszerész

0663-06 0664-06 0665-06 0666-06 0668-06

0061-06 0062-06 0067-06 0117-06 0118-06 0119-06 0391-06 2651-06 2652-06

0900-06 1416-06

136

0663-06 0664-06 0665-06 0666-06 0668-06

Közlekedésüzemvitel általános előírásainak alk. Menetjegyellenőr feladatai Menetjegypénztáros feladatai Közlekedésüzemvitel logisztikai feladatai Szállítmányozási ügyintéző feladatai

0061-06 0062-06 0067-06 0117-06 0118-06 0119-06 0391-06 2651-06 2652-06

Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek Marketing és PR alapismeretek A beszerzés és az értékesítés előkészítése, megszervezése Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei Áruterítés Az anyagbeszerző munkakör követelményei A logisztikai ügyintéző speciális feladatai Logisztikai menedzsment, ellátásilánc-menedzsment feladatok E-logisztikai feladatok

0900-06 1416-06

Informatikai, munkaszervezési és - tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése Vasúti biztosítóberendezések

A közlekedési képzéseinket érintő 15/2008. (IV.3.) GKM rendelettel kiadott szakképesítések és a további szakképesítések teljes modultérképének elérhetősége: https://www.nive.hu/index_sec.php A modultérképek a Szakképzési dokumentumok/Modultérkép menüpont alatt találhatók.

137

A tanulói tevékenység osztályozása és értékelése a szakképzésben Érvényes az iskola 13-14-15. évfolyamán Általános utasítás: A naplóban minden tantárgy érdemjegyeit a szaktanároknak folyamatosan vezetni kell, és félévkor illetve év végén le kell zárni Az érdemjegyek megállapításánál javasolt a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott, a szakmai vizsgán alkalmazott %-os határok figyelembevétele: 81-100% jeles (5) 71-80% jó (4) 61-70% közepes (3) 51-60% elégséges (2) 0-50% elégtelen (1) A tantárgyakon belül az érdemjegy lezárásának alapja a tantárgyon belüli modulok átlagosztályzata. A kerekítés szabályainak figyelembe vételével: 0,5 felett a magasabb, 0,5 alatt az alacsonyabb érdemjegyet kapja a tanuló. 2,5; 3,5; 4,5-ös átlagok esetén a legnagyobb óraszámú tantárgyi modul jegye felé kerekítünk Amennyiben nincs legnagyobb óraszámú modul, akkor az adott tantárgyat tanító szaktanár dönt. Minden esetben, ha egy modul csak egy tantárgyon belül szerepel a tantervben és év végi osztályzata elégtelen, az egyben tantárgyi, elégtelent is jelent. A javítóvizsgára bocsáthatóság szempontjából a „modulos" tantárgy több moduljából tett javítóvizsga egy tantárgynak számít. Tételt abból a tantárgyból, modulból kell csak húzni, amelyből a tanuló elégtelen érdemjegyet kapott. Sikeres javítóvizsga után a tantárgyi végosztályzat megállapítása az előző pontokban meghatározottak alapján történik. Tanév végén a tanuló bizonyítványában és törzslapján valamennyi tantárgy osztályzatát és a tantárgyon belüli tananyagegységek évi óraszámait is fel kell tüntetni. Ez az óraszám mindig az óraterv- és a helyi tanterv szerint tervezett órák számát jelenti.

A jövőben bevezetendő új szakképzéseink: 52 841 01 0010 52 02

légi közlekedésüzemvitel-ellátó

54 523 03 0000 00 00

távközlési technikus

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Képzéseink szabályozásának jelenlegi jogi háttere – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, – a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, – a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, – a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, - a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21) SZMM rendelet – továbbá az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet

139

3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei, beszámoltatás, számonkérés, jogszabályi keretek Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Magasabb évfolyamra az a tanuló léphet, aki az adott tanévben valamennyi tantárgyból legalább elégséges szinten teljesítette tanulmányi kötelezettségét. Valamely tantárgyból vagy tantárgyakból elért elégtelen tanulmányi eredmény esetén a tanuló a következő tanévet megelőzően javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló javítóvizsgán elért eredménye legalább elégséges, akkor tanulmányait folytathatja a magasabb évfolyamon. A háromnál több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanuló esetben javasolt az adott tanév megismétlése. Más esetekben a Ktv. vonatkozó rendelkezései irányadók. A tanuló minősítéséről és a tantárgyi követelményeknek való megfelelés alapján a magasabb évfolyamra lépéséről a tantestület tagjaiból (az osztályban tanító tanárokból) álló konferencia dönt az éves munkatervben rögzített év végi osztályozó konferencia alapján. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az értékelés alapelvei: sokoldalú, tervezett és megbízható legyen céljai és követelményei mindenki számára legyenek előre ismeretek a tényleges tanulói teljesítmények meghatározása érdekében legyen folyamatos, rendszeres, kiszámítható és igazságos legyen objektív, segítő szándékú, nevelő hatású és személyre szóló számonkérésnél az írásbeli és szóbeli forma egyaránt szerepeljen Az értékelés elsődlegesen a következőkre irányul: tantárgyi követelmények elsajátításának mértéke összefüggések megértése és felismerésének önállósága feladatmegoldó képesség elemzési képesség tanuláshoz való hozzáállás együttműködési képesség Az értékelés formái: 1. Szóbeli értékelés nevelőtestület előtti (félévzáró, tanév végi nevelési értekezlet) diákközösségek előtti (közgyűlés, ünnepélyek, stb.) iskolarádión, iskolatévén keresztüli (rendkívüli) szülői értekezleteken, szaktanári fogadóórákon, iskolaszéki ülésen, SZM-vezetői értekezleten adott értékelések tanórán kívüli foglalkozások egyedi értékelései magatartás, szorgalom elbírálások megbeszélései feleletek egyéni értékelései a tanulói tevékenységek folyamatos minősítése (megerősítés, korrigálás, segítés, 2. Írásbeli értékelés Félévzáró, tanévzáró értekezletek jegyzőkönyvei, óralátogatások feljegyzései dolgozatokhoz írt vélemények, instrukciók dicséretek, elmarasztalások bejegyzése ellenőrzőbe és naplóba a tanuló tanulmányi helyzetéről, magatartásáról szorgalmáról írt rövid üzenetek értesítés az első 140

igazolatlan óráról és a mulasztás következményeiről értesítés a várható bukásról az osztályozó értekezlet előtt egy hónappal külső felkérésre készített vélemények, minősítések. Az osztályozás, értékelés közös elvei az iskolában a hagyományos ötfokú skála érdemjegyeivel történik az értékelés kellő számú érdemjegyről a szaktanár köteles gondoskodni. Az elégtelenre álló tanulóknak biztosítani kell a javítás, korrigálás lehetőségeit. a számonkérés tartalmi részére a tantárgyi követelményrendszer előírásai érvényesek a tanulói aktivitás az értékelés szerves része a délutáni foglalkozásokon végzett munka az adott műveltségi területhez tartozó tantárgyak minősítését pozitívan befolyásolhatja az osztályzatokat a tanár az osztályzat keletkezésekor közli a tanulóval, magyarázatot fűzhet hozzá, s rögzítheti a naplóba és az ellenőrzőbe. Abban az esetben, ha a tanuló osztályzata nincs összhangban a tantárgy helyi tan tervében rögzített követelményekkel, a tanuló vagy a szülő kérésére a munka közösségvezető vagy az osztályfőnök beszélgetést kezdeményezhet a szaktanárral. A félévi és az év végi tervezett osztályzatokat a szaktanár a naplóba ceruzával rögzíti, s a nevelőtestületi véglegesítés után azt az osztályfőnök rögzíti. Az osztályozás folyamatába, a magatartás és szorgalom minősítésébe aktívan bevonható a tanuló, mert ez fejleszti erkölcsi kontrollját A jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye minősítésének formái A Ktv. 70.§ (1) bekezdése alapján) A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. a félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (2) bekezdése alapján az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanulók tudásának értékelésénél és minősítésénél : jeles(5) jó(4) változó(3) elégséges (2) elégtelen(1) a tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás(5) jó (4) változó(3) rossz (2) a tanulók szorgalmának értékelésénél, minősítésénél: példás(5) jó(4) változó(3) hanyag(2) Tantárgyanként alkalmazható tankönyvek, a felkészüléshez előírt feladatok meghatározása 141

A helyi taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolában kötelezően használandó tankönyvek, egyéb taneszközök kiválasztásánál maximálisan szem előtt tartjuk helyi tantervünket, a tantárgyi struktúránkkal való megfelelőséget, a vételi árukat, esetlegesen több éven át való használhatóságukat, valamint az osztályok közötti átjárhatóságot. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Az iskola helyi tanterve alapján a munkaközösségek határozzák meg az adott évfolyam adott tantárgyához szükséges taneszközöket. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk. A taneszköz beszerzése a tanév kezdetére a szülő kötelessége. Az iskola biztosítja helyben a tankönyvterjesztést, a tanulók/szüleik megvásárolhatják az iskolában tankönyveiket a tanévkezdéskor. A taneszközök kiválasztásának elvei: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, a taneszköz használatában a viszonylagos állandóságra törekszünk (váltásra csak az oktatás minőségét javító esetben kerül sor), a több tanéven át használható eszközöket előnyben részesítjük, új típusú taneszköz rendelése kizárólag mintapéldány megismerése után történhet, a tartós tankönyvek könyvtári gyarapításával a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat segítjük. A szakmai tankönyveket az NSZFI és a kiadók ajánlatára a szakmai munkaközösség választja ki. A munkaközösségen belül tantárgyfelelősök tájékozódnak a megjelenő új tankönyvek használhatóságáról, ár-érték arányáról. A tankönyvek áráról, a megvásárlás helyéről a megelőző évfolyam befejeztével kapnak tájékoztatást a tanulók. A könyvek beszerzése a tanuló felelőssége.

142

SZAKMAI PROGRAM

Tartalomjegyzék I.

Képzési szerkezet bemutatása

II.

Intézményi modultérkép 144

III.

Szakképesítésenkénti tananyagterv

IV.

Szakképesítésenként a tanéves bontású tananyagterv

V.

A tanulók szakképzésre vonatkozó értékelési szabályai–szakképesítésenként

144

146

143

256 0

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

I.

Szakterület Alap szakképesítés

Képzési szerkezet bemutatása

Szakképzési évfolyamok iskolarendszerben Gépészet OKJ szám Gépgyártástechnológiai 54 521 01 0000 00 00

Informatika OKJ szám

technikus

Elágazás

Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető Informatikai műszerész* IT biztonság technikus* IT kereskedő* Számítógéprendszerkarbantartó* Szórakoztatótechnika i műszerész* Webmester* Számítástechnikai szoftverüzemeltető

Rész szakképesítés

54 481 03 0010 54 01

54 481 03 0010 54 02 54 481 03 0010 54 03 54 481 03 0010 54 04 54 481 03 0010 54 05 54 481 03 0010 54 06 54 481 03 0010 54 07 54 481 03 0100 52 01

A „*”-al jelölt elágazásokat intézményünk nem oktatja, de úgy éreztük, hogy mint lehetséges tanulási utakat meg kell jelenítenünk őket. II.

Intézményi modultérkép

A moduláris felépítés a tanulók számára biztosítja az egyéni tanulási utak lehetőségét. Ezek differenciált tanulási utakat jelentenek, amelyben az egyszer elsajátított modult nem kell a másik szakképesítésben megismételni, a tanulók valóban „építkezhetnek” ezekből a modulokból és lehetőségeikhez és képességeikhez viszonyítva haladhatnak a szakképzettség megszerzése felé. A modultérkép bemutatja ezeket az intézményi lehetőségeket.

144

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium intézményi modultérképe Gépészeti szakterület Gépgyártástechnológiai technikus követelménymodul azonosítója

0110-06

0227-06

0275-06

0276-06 0277-06 0278-06

Informatikai szakterület Informatikai hálózattelepítő és Számítástechnikai szoftverüzemeltető üzemeltető (rész- szakképesítés)

követelménymodul követelménymodul követelménymodul követelménymodul követelménymodul megnevezése azonosítója megnevezése azonosítója megnevezése Általános Számítógép gépészeti munka-, Számítógép kezelés, kezelés, baleset-, tűz- és 1142-06 1142-06 szoftverhasználat, szoftverhasználat, környezetvédelmi munkaszervezés munkaszervezés feladatok Általános gépészeti Projekt technológiai 1143-06 1143-06 Projekt menedzsment menedzsmen feladatok II. (forgácsoló) Hardveres, Mérőtermi Hardveres, szoftveres 1168-06 szoftveres 1168-06 feladatok feladatok feladatok LAN/WAN Gyártástervezési ismeretek, és -irányítási 1163-06 biztonsági feladatok rendszer CNC gépkezelés Karbantartási, üzemeltetési, üzembehelyezési feladatok

145

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

III.

Szakképesítésenkénti tananyagterv Gépészeti szakterület Gépgyártástechnológiai technikus (SZVK a 15/2008.(VIII.13.) SZMM rendelet szerint)

A Gépgyártástechnológiai technikus óraterve a 13. és 14. évfolyamra 54 521 01 0000 00 00

OKJ szám: Tantárgy

13. 14. évfolyam évfolyam hetek száma

Munka környezet és egészségvédelem elmélet Műszaki ábrázolás Anyagvizsgálatok Geometriai mérések Anyagismeret Forgács nélküli alakítások Forgácsoló alapeljárások Nem oldható kötések Szakmai gyakorlatok I. Szabad órasáv tantárgyai 13. évfolyamon Idegen nyelv (német, angol) Automatika Testnevelés Osztályfőnöki Összefüggő szakmai gyakorlat Munka környezet és egészségvédelem gyakorlat Konfirmálás Minőségbiztosítás CNC gépkezelés Korszerű forgácsoló eljárások Gyártástervezés Gyártásirányítási feladatok Szakmai gyakorlatok II. Szerszámgépek Szabad órasáv tantárgyai 14. évfolyamon Idegen nyelv (német, angol) Műszaki ábrázolás Automatika Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám:

37

Összes óraszám

Elm élet óraszám

Gyakorlat óraszám

Kim eneti képesítések szám a

32

2

74

74

0

32

4

148

74

74

21

2

74

37

37

1

2

74

37

37

1

2

74

74

0

1

3

111

37

74

1

3

111

111

0

1

3

111

111

0

1

5

185

0

185

1

7

259

185

74

2

74

2

74

2

0 74

1

37

90

1221 33

146

1

32

0

32

31

1

32

24

8

1

2

64

32

32

1

8

256

128

128

1

4

128

64

64

1

6

192

96

96

1

2

64

64

0

1

3

96

0

96

1

1

32

32

0

1

7

224

192

32

2

64

64

2

64

64

2

64

32

32 2341

32

1 1120 35

1372

32

969

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

SZAKKÉPESÍTÉSENKÉNTI TANANYAGTERV GÉPÉSZET..SZAKMACSOPORT GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS OKJ SZÁMA: 54 521 01 0000 00 00

147

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a(z) Gépgyártástechnológiai technikus/Gépgyártástechnológiai technikus szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok, maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül valósítható meg. A szakma gyakorlása során végrehajtandó feladatok: A géprajz valamint a gépgyártástechnológia jelképes ábrázolásainak alkalmazása A gyártás során felhasznált anyagok segédanyagok gépek mérőeszközök műszaki paramétereinek folyamatos ellenőrzése A gyártás során használt valamennyi mérőeszköz nyilvántartását metrológiai konfirmálását vezeti (kalibrálás a szükséges beszabályozás és javítás az azt követő újrakalibrálás valamint az igényelt lezárás címkézés). A gyártás technológiai folyamatának összeállítása A gyártásra szerelési és javítási technológiára vonatkozó munka- baleset- tűz- és környezetvédelmi utasítások előírása A kész munkadarabok geometriai méreteinek végellenőrzését végzi A mérési eredményeket dokumentálja az anyagokat minősíti A mérést dokumentálja mérési jegyzőkönyvet készít A munkaterületet a szabályoknak megfelelően alakítja ki A munkaterületet a szabályoknak megfelelően kialakítja A széria lefutása után a megmunkálótérből eltávolítja a szerszámokat és a készülékeket A technológia jellegének megfelelő számítások végzése (szilárdsági- súlypontszámítás gazdaságos anyagfelhasználás számítása stb.) A technológiai fegyelem betartásának folyamatos ellenőrzése Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel Alakítja a munkadarabot gépi forgácsoló alapeljárásokkal (esztergálás fúrás marás gyalulás vésés köszörülés) Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés reszelés menetkészítés süllyesztés dörzsárazás kéziszerszám-élezés) Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás fúrás felülettisztítás kéziszerszám-élezés stb.) Alakítóerő számítása képlékeny hidegalakítás esetében Alapszintű általános anyagvizsgálatokat végez azonosítja a szerkezeti anyagok főbb típusait Alkatrészgyártás végrehajtásának irányítása Általános minőségű hegesztett kötést készít bevont elektródás kézi ívhegesztéssel Általános minőségű hegesztett kötést készít gázhegesztéssel Anyagszükséglet előgyártmány (félgyártmány) meghatározása kiválasztása Az alkatrészgyártáshoz szükséges anyag félgyártmány szerszám gép készülék mérő- és ellenőrzőeszközök előírása

148

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Az anyag mechanikai tulajdonságainak- célnak megfelelő- megváltoztatását biztosító hőkezelő technológia kiválasztása előírása Az anyagok összetételét mechanikai technológiai szövetszerkezeti tulajdonságait vizsgálja Beállítja a CNC-gépet az új munkadarab gyártására Betartja és betartatja a munka- baleset- tűz- és környezetvédelmi valamint a szakmára szerelési-javítási technológiára vonatkozó egyéb előírásokat Betartja és betartatja a munka- baleset- tűz- és környezetvédelmi valamint a szakmára szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat Betartja és betartatja a szelektív és veszélyes hulladékgyűjtés szabályait Betartja és betartatja a szelektív hulladékgyűjtés szabályait Betartja és betartatja a veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat Betartja és betartatja a veszélyes és a szelektív hulladékgyűjtés szabályait Bonyolult megmunkáló programot betölt mágneslemezről vagy számítógépes adatátviteli rendszeren keresztül CNC-program készítése Darabol kézi és gépi műveletekkel (vágás harapás nyírás lyukasztás) Dokumentációs tevékenység ellátása Egyszerű alkatrészek szerkezeti egységek elkészítéséhez művelet- illetve szerelési tervet készít Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít Együttműködik a karbantartási részfeladatok elvégzésében (szerelés alkatrészgyártás felületkezelés) Ellenőrzi a CNC-gép működőképességét Ellenőrzi a megmunkálás CNC-programját szükség esetén módosítást végez Ellenőrzi a megmunkáló szerszámok szerszámtartók forgácsoló lapkák állapotát rögzítettségét használhatóságát Ellenőrzi a munkafeltételeket Ellenőrzi a nullpont-tároló tartalmát a megadott nullponteltolás értékét Ellenőrzi a szerszámkorrekció-értéktárak kopáskorrekció-értéktárak adatait Előkészíti a munkafeladat végrehajtását az ahhoz szükséges anyagokat segédanyagokat előre gyártott elemeket gépeket szerszámokat mérőeszközöket felfogó- és befogóeszközöket szállító- és emelő berendezéseket személyi védőfelszereléseket Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján Felhasználói programok (CAD CAD-CAM irodai programcsomag stb.) használata Felületi érdességet mér Felveszi a munkadarab nullpontját Folyamatképesség-vizsgálatot végez Folyamatosan ellenőrzi a gyártási folyamatokat a termékmegfelelőség érdekében a minőségbiztosítási rendszer előírásait alkalmazza Forgácskihordót kezel Gazdaságos gyártási mód (sorozatnagyság) meghatározása

149

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Gépipari alapméréseket végez (hossz szög merőlegesség stb.) Gondoskodás a folyamatos termeléshez szükséges anyag- segédanyag- gép- szerszámkészülék- mérőeszköz- és energiaellátásról Gondoskodik elsősegélynyújtó és tűzoltó eszközökről Grafikusan ellenőrzi a megmunkáló programot Gyártásközi roncsolásmentes anyagvizsgálatokat végez Hűtő- és kenőanyag kiválasztása Idomszerrel ellenőriz Jelzi a tüzet részt vesz az oltásban Karbantartási útmutatót összeállít Keménységvizsgálatot végez Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás egyengetés hajlítás stb.) Készít bont javít cserél oldható kötéseket és helyzetbiztosító elemeket Közreműködik minőségbiztosítási feladatok megvalósításában Magas automatizáltsági fokú szerszámgépeket gyártócellákat kezel kiszolgál Meghatározza az üzemi viszonyok alapján a tényleges karbantartási igényeket Megmunkálási ráhagyások műveleti tűrések meghatározása Méréseknél az eredő mérési bizonytalanságot számítja Méretlánc számítások Mérőeszközök dokumentációját vezeti Nem szabványos gyártóeszközökhöz szerszám- és készülékszerkesztés és készülékgyártás igénylése Összetett alak- és helyzetméréseket végez Programfuttatást végez forgácsolás nélkül Részt vesz a karbantartási tevékenységek megtervezésében és ütemezésében Részt vesz a karbantartást követő gépátvételben Részt vesz a mentésben elsősegélyt nyújt Részt vesz a minőségbiztosítási rendszer kidolgozásában Részt vesz a munka- tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásában dokumentálásában Részt vesz a szerszámgépek minőségképességének vizsgálatában Részt vesz a szükséges energia alap- és segédanyag mennyiségének meghatározásában Részt vesz az üzembe helyezési tevékenységekben Részvétel a gyárthatósági vizsgálatban Részvétel a sorozatgyártást megelőző gyártási fázisokban (kísérleti prototípus nullszériás gyártásban) Robotkarokat munkadarab elkapót kezel Számítógéppel támogatott sorozatméréseket végez (SPC) Szerelési dokumentáció összeállítása Szerelési tevékenység irányítása

150

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Szerszám- és gépszükséglet (szerszámgép alakítógép) meghatározása Szerszám és gép kiválasztása Szerszámgépek saját pontossági vizsgálatát végzi Szilárdsági számítások végzése a MKGS rendszerben Szükség esetén beavatkozik a gép működésébe esetleg megszakítja a program futását Szükség esetén eltávolítja a forgácsot a gép munkateréből Szükség esetén módosítja a szerszámkorrekciókat a nullponteltolás adatait a technológiai paramétereket Szükség esetén módosítja az általa írt megmunkáló programot Szükség esetén részt vesz új gép/berendezés telepítésében Szükség szerint kopáskorrekciót alkalmaz Szükség szerint lapkát vagy szerszámot cserél Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára céljára vonatkozó dokumentumokat (műhelyrészösszeállítási összeállítási egyszerűbb hidraulikus és pneumatikus villamos kapcsolási rajz darabjegyzék műszaki leírás gépkönyv stb.) Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatra eszközökre technológiára vonatkozó dokumentációt (technológiai előírások műveletterv műveleti utasítás műszaki leírás gépkönyv stb.) Tanulmányozza és értelmezi az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó információkat (szabványok műszaki táblázatok gyártmánykatalógusok) Technológiai adatok meghatározása Technológiai dokumentáció (műveletterv műveleti sorrendterv műveletirányítási terv ábrás műveleti utasítás ellenőrzési utasítás stb.) készítése Az alkalmazandó ismeretek, típusonként: ”A” típusú ismeret: A grafikus ellenőrzés szabályai A tűrések származtatása Ábrázolási jelképek Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése Alkatrészrajzok kiviteli előírásai Anyagmozgatás munkabiztonsági szabályai Az ellenőrzés végrehajtása Biztonsági elemek CNC-megmunkáló gép kezelőelemei Elő- és félgyártmány kiválasztási szempontjai Elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtási ismeretek Emelő- és szállítógépek üzembiztonsági szabályai Érintésvédelmi alapismeretek

151

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Esztergálás Felületi érdesség mérése Fúrás furatmegmunkálás Gázhegesztés biztonsági ismeretei Gázhegesztés környezetkárosító hatása Gépi forgácsoló alapeljárások gépei Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutatás használata Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutatók Géprajzi ábrázolás szabályai Géprajzi alapfogalmak Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai Gyártási utasítások (műveleti szerelési terv) értelmezése Gyártási utasítások értelmezése Gyártástechnológiai rajzjelek Hegesztés befejezésének tűzvédelmi előírásai Hosszméretek mérése és ellenőrzése Ívhegesztés biztonsági ismeretei Ívhegesztés környezetkárosító hatása Környezetvédelem Környezetvédelmi ismeretek Köszörülés Marás Menetmegmunkálás Minőségbiztosítás Munkabiztonság Munkabiztonsági ismeretek Nullponteltolás meghatározása Programmegszakítás és-újraindítás szabályai Referenciapont felvétele Síkmértani szerkesztések Statisztikai gyártásellenőrzés Szabványok használata Szerszámkorrekció meghatározásának módjai Szerszámkorrekció módosítása programból Szerszámok kézigépek biztonsági ismeretei Szögek mérése és ellenőrzése Technológiai dokumentációk Tűzkár bejelentése Tűzoltó berendezések eszközök Tűzvédelem

152

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Tűzvédelmi ismeretek ”B” típusú ismeret: A bázisok ráhagyások szerepe a gyártási folyamatban A forgácsoló eljárások alkalmazási területei szerszámai gépei főbb paraméterei az elérhető pontosság felületi érdesség lehetőségei A gyártási eljárások biztonságtechnikája A gyártási hibák fajtái és ezek eredete A hidegalakítás fogalma változatai eszközei főbb paraméterei A hidegalakítás tervezési elvei A mért jellemzők rögzítési kiértékelési a vizsgált anyag félgyártmány alkatrész gépegység szerkezet minősítési szempontjai A minőségirányítási kézikönyv tartalma fő fejezetei A munkadarab legyártása A munkadarabok méretének beállítási módszerei (korrekciózás) Adatátvitel a CNC-szerszámgépről a számítógépre Adatátvitel a számítógépről a CNC-szerszámgépre Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése Alprogramok alkalmazásának esetei Alprogramok szervezése hívása zárása Alprogramtechnika alkalmazásának szerepe Az adatátviteli rendszer felépítése Az ellenőrzés paramétereinek beállítása Az ipar területén használatos nemfémes anyagok eredetük tulajdonságaik jellemző felhasználási területeik Az iparban használatos fémes anyagok fizikai kémiai mechanikai technológiai tulajdonságai Az üzemmód kiválasztása Bázis megválasztásának szempontjai bázisváltási műveletek Beállítások Ciklusok alkalmazása CNC-program fogalma a programok felépítése CNC-szerszámgépek mérőrendszerei CNC-szerszámgépek vonatkoztatási pontjai Diagramok olvasása értelmezése készítése DIN 66025 szabvány utasításai Egyengetés Egyszerű megmunkáló programok írása Előgyártmány gyártási technológiák (képlékeny meleg- és hidegalakítások öntészeti eljárások) Előrajzolás Élsugár-korrekció és alkalmazásának szabályai

153

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Finomfelületi megmunkáló eljárások Gépi forgácsolás szerszámai Gyalulás vésés Hajlítás Hegesztési rajzjelek varratábrázolások Hosszméretek mérése és ellenőrzése Hőkezelési technológiák Kapcsolat a koordináta-rendszerek között Képlékenyalakítás Képlékenyalakítás gépi berendezéseinek szerkezeti kialakítása működési jellemzői Kézi és kisgépes forgácsolás Kivágás sajtolás szerszámai gépi berendezései működésük erőtani viszonyai Koordináta-rendszerek típusai Koordináta transzformációk Kopáskorrekció-értéktárak Korrózióvédelem Köszörülés Marás Marósugár-korrekció és alkalmazásának szabályai Mechanikai villamos és mikroszkópos anyagvizsgálatok Mérési hiba mérési bizonytalanság Mérési utasítás Mérőeszközök alkalmassági vizsgálatának ismerete Mérőlapok termékkísérő lapok bárcák feliratozás stb. Mértékegységek Metallográfiai tulajdonságok Metrológiai számítások Minőségbiztosítási alapismeretek Minőségtanúsítás a gyártási folyamatokban Műszaki mérés eszközeinek ismerete Műszaki rajzok olvasása értelmezése készítése Nemoldható kötések jellemzői és készítésének technológiája berendezései eszközei Nullpont-tároló kezelése Nullponteltolás fogalma Nullponteltolás megadása a szerszámgépeken nullpont-tárolók Nullpontmeghatározás helyességének ellenőrzése Nyújtás Oldható kötések jellemzői Összetett ciklusok (felületek láncolása) Pozíciókijelző jelentése a szerszámgépeken

154

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Relatív szerszámmozgás Segédanyagok (hűtő kenő) Szabályozó felhúzó ciklusok Szabványhasználati ismeretek Szabványos ipari vasötvözetek Szabványos könnyűfémötvözetek Szabványos színesfémötvözetek Számítógép-alkalmazás lehetőségeinek ismerete használata a műszaki dokumentációk készítésénél Számítógéphasználat Számítógéppel integrált gyártás (CIM) főbb moduljai ezek feladata Szerelési családfa Szerelési technológiák Szerszámbemérés helyességének ellenőrzése Szerszámbemérés végrehajtása Szerszámcserélő berendezések revolverfejek Szerszámgépek saját pontossági vizsgálata Szerszámkorrekció-értéktárak kezelése Szerszámkorrekció fogalma Szerszámkorrekció megadása a szerszámgépeken szerszámkorrekció-tárak Szerszámtartók szerszámbefogók Szögek mérése és ellenőrzése Tapasztalatok hasznosítása Technológiai információk programozása Üregelés (húzó marás) ”C” típusú ismeret: A munkavégzés szabályai Általános fizikai jellemzők kiszámítása Diagramok olvasása értelmezése készítése Egyéb különleges megmunkálások Egyszerűbb szilárdsági méretezési eljárások Élkiképzés Felhasználói programok Fogazás Geometriai méretek kiszámítása Géprajzi alapfogalmak Hagyományos és CNC-szerszámgépek Ipari anyagok technológiai tulajdonságai Mérési utasítás

155

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Munkavégzés szabályai Működési jellemzők kiszámítása Nemoldható kötések Reszelés fűrészelés köszörülés Síkmértani szerkesztések Szabványos ipari vasötvözetek Szabványos könnyűfémötvözetek Szabványos színesfémötvözetek Szerszámgépvezérlések típusai Tribológiai ismeretek ”D” típusú ismeret: Ábrázolási módok ”E” típusú ismeret: A szakmai képzes során szem előtt kell tartani, hogy a munkaköri feladatok mindennapi végrehajtására a szakemberek csak megfelelő készségek és kompetenciák birtokában képesek. Ezért fejleszési követelményként az alábbiakban felsorolt készségek és kompetenciák fejlesztését kell kitűzni. A szakmai készségek szintenként: ”5”-s szintűek: Diagram nomogram olvasása értelmezése Egyszerű alkatrészek elkészítéséhez művelet- illetve szerelési terv készítése Fémmegmunkáló kéziszerszámok és kisgépek használata Gépészeti rajz olvasása értelmezése Gépi forgácsoló szerszámok Gépipari mérőeszközök használata Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutató használata Grafikus ellenőrzés Gyártási bázisok kijelölése Gyártási eljárások kiválasztása Hosszmérő és ellenőrző eszközök Mérési eredmény megadása Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek értelmezése Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése Munkabiztonsági eszközök felszerelések használata Műszaki táblázatok kezelése Műveleti ráhagyások tűrések meghatározása Nullponteltolás meghatározása

156

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Összetett méret- alak- és helyzetmérés Szabványok táblázatok használata Szerszámbemérés Szerszámkorrekció megadása a szerszámgépeken szerszámkorrekció-tárak írása Szerszámkorrekció meghatározása Szerszámok kiválasztása Technológiai információk programozása ”4”-s szintűek: Diagram nomogram olvasása értelmezése Egyszerű megmunkáló programok írása Elő- és félgyártmány kiválasztása a gazdaságos gyártás figyelembevételével Elsősegélynyújtás Felhasználói programok alkalmazása Folyamatképesség-vizsgálat Gépek kiválasztása Gépészeti alkatrészrajz készítése Gépészeti rajz olvasása értelmezése Gépi forgácsoló alapeljárások gépeinek kezelése Gépipari mérőeszközök használata Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutató használata Gyártási és szerelési technológiai alapadatok kiszámítása Gyártásközi hőkezelések tervezése Információforrások kezelése Kézi forgácsoló szerszámok használata Koordináta-rendszerek szerszámgéphez rendelésének szabályai Mérési jegyzőkönyv készítése Metrológiai számítások Műszaki táblázatok kezelése Pozicionálás a szerszámgépeken Roncsolásmentes anyagvizsgálatok Roncsolásos anyagvizsgálatok Szabadkézi vázlatkészítés Szerszám- és munkadarab befogó készülékek használata Szerszámgépek üzemeltetése Technológiai dokumentáció (műveletterv műveleti sorrendterv műveletirányítási terv ábrás műveleti utasítás szerelési utasítás ellenőrzési utasítás stb.) készítése Technológiai vizsgálatok

157

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

”3”-s szintűek: Általános minőségű hegesztett kötés készítése Egyéb mérőeszközök használata Fémmegmunkáló kéziszerszámok és kisgépek használata Információforrások kezelése Műszaki táblázatok kezelése Szabadkézi vázlatkészítés Szövetszerkezetek vizsgálata mikroszkóppal ”2”-s szintűek: Diagram nomogram olvasása értelmezése Gépészeti alkatrészrajz készítése Íráskészség fogalmazás írásban Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban ”1”-s szintűek: Elágazáshoz kapcsolódó kompetenciák, típusonként: Személyes kompetenciák: Döntésképesség Felelősségtudat Kézügyesség Megbízhatóság Mozgáskoordináció Önállóság Pontosság Precizitás Stabil kéztartás Szabálykövető magatartás Szakmai igényesség Tapintás Térbeli tájékozódás Térérzékelés Tériszonymentesség Térlátás Testi erő Testi ügyesség

158

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Társas kompetenciák: Határozottság Interperszonális rugalmasság Irányíthatóság Irányító készség Kapcsolatfenntartó készség Kapcsolatteremtő készség Kezdeményező készség Kommunikációs rugalmasság Közérthetőség Szervező készség Udvariasság Visszacsatolási készség Módszerkompetenciák: Absztrakt gondolkodás Áttekintő képesség Döntésképesség Elővigyázatosság Emlékező képesség Felelősségtudat Figyelemmegosztás Figyelemösszpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Körültekintés Következtetési képesség Kreativitás Kritikus gondolkodás Lényegfelismerés képessége Logikus gondolkodás Önállóság Ötletgazdagság Pontosság Rendszerezőképesség Tervezés Tervezési készség

159

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Szabad órasáv tantárgyai 14. évfolyamon Óraszám adatok Elméleti óraszám: 128 Elméletigényes gyak. óraszám: 96 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg

Képzésihelyszín

Tanulói tevékenységforma

  Szakmai készség

Ismeret alkalmazás

Személyes kompetencia

Társas kompetencia

Módszerkompetencia

Feladatkompetencia

  Szakképesítés megfeleltetés

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés

Követelménymodulok megfeleltetés

 

160

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Elméleti óraszám: 128, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 96, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM

14. évfolyam Óraszám heti elmélet elméletigénye gyako Csoport óraszá i s gyakorlati rlati bontás m

Tantárgy

Idegen nyelv (német, angol) Műszaki ábrázolás (AutoCAD)

64 64 32

Automatika

32

Osztályfőnöki

32 128

161

96

0

2 2 1 1 1 7

2 2 2

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Műszaki ábrázolás Heti óraszám : 2óra /hét

14.évfolyam számára

Gépgyártástechnológiai technikus képzés OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00

Óraszám 1-2.

Téma Bevezetés. A vetületek elrendezésének szabályai. Háromképsíkos ábrázolás. Síklapú testek ábrázolása. /Ismétlés/. Az európai vetítési rendszer, eltérés az európai vetítési rendszertől.

3-6.

Ismétlés. Műszaki vázlat készítése. Szabadkézi ábrázolás.

7-10.

AutoCAD 2D ismétlés

11-14.

Metszet és szelvény. Félvetületek, vetületrészek egyesítése. Összetett metszetek.

15-16.

Példamegoldás 2D-ben.

17-18.

Szelvények. Metszetábrázolás sajátos szabályai. Tárgyrészletek rajzolása. Mérethálózat ismétlése. Felületminőség előírása rajzon. Tűrések, illesztések.

19-20.

Az AutoCAD 2007-el kapcsolatos 3D ismeretek ismétlése.

21-22.

Csavarmenet ábrázolása.

23-24.

Fogazott alkatrészek, bordástengely ábrázolása.

25-26.

Csapágyak ábrázolása. Szegecskötések, hegesztett kötések, forrasztott, valamint ragasztott kötések ábrázolása.

27-28.

Fogazott alkatrészek ábrázolása.

29-30.

Bordás tengelykötés elemeinek ábrázolása.

31-32.

Összeállítási rajzok készítésének szabályai.

162

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

33-34.

Az Autodesk Inventor 11 szoftver használatával kapcsolatos alapismeretek

35-36.

Vázlatok létrehozása

37-40.

Vázlat alapú sajátosságok használata

41-42.

Elhelyezett sajátosságok létrehozása és szerkesztése

43-44.

Munkasajátosságok létrehozása és szerkesztése

45-48.

Feladatmegoldás

49-50.

Projekthasználat alapjai

51-56.

Összeállítások kezelése

57-58.

Részegységek elhelyezése, mozgatása és kényszerezése

59-60.

Összeállítások létrehozása

61-64.

Ismétlés, feladatmegoldás értékelés

Német nyelv Heti óraszám : 2 óra

14.évfolyam számára

Gépgyártástechnológiai technikus képzés 163

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00 1. Begrüssung 2. – 8. Wiederholung: Tangram 2B Lektion 10. 9. Wortschatz : Umweltschutz, 10. Was machen die Leute für die Umwelt? Hörverstehen 11. Über Umweltschutz sprechen 12. Grammatik: Nebensätze „statt , anstatt….. zu + Inf.” 13. Grammatische Übungen 14. Klimawandel, Klimakatastrophe-Leseverstehen 15. Kontrollarbeit 16. Verbesserung 17.- 26. Tangram 2B Lektion 11.- Medienwelten: Fernsehen, Lesen, Computer

164

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

27. Kontrolle 28. Verbesserung 29. – 38. EM neu Brückenkurs Lektion 6. – Film, Kino, Filmkoffer von Goethe Institut 39. Kontrollarbeit 40. – 48. Lektion 1.- Arbeit und Freizeit 49.- 56. Lektion 2. - Familie 165

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

57. – 62. Lektion 3. – Feste 63.-64. Abschluss des Jahres

166

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Automatika elmélet és gyakorlat Heti óraszám : 1 óra elmélet és 1óra gyakorlat /hét

14.évfolyam számára

Gépgyártástechnológiai technikus képzés OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00 Bevezetés Balesetvédelem Kaszkád kapcsolás összeépítése Laborgyakorlat Pneumatika kapcsolás rajz alapján Kapcsolás tervezése a rövidített leírás alapján Többhengeres kapcsolások összeépítése Automatikus végrehajtás gyakorlati megvalósítása Elektropneumatikai elemek összeépítése Elektromos vezérlésű szelepek elektromos bekötése Érzékelők típusainak alkalmazása Jeladók, jelerősítők beépítése kész kapcsolásokba Elektromos kapcsolás tesztelése PLC program egy hengeres kapcsolásoknál Időtag beépítése Többszörös végrehatás beavatkozás nélkül PLC- számítógép összekapcsolása, program le-feltöltés Hidraulikai kapcsolás összeépítése Hidraulika szelepek használata Munkavégző elemek bekötése, jellemzői Térfogatáram számítása, laborgyakorlat Sebességszabályozás hidraulika szelepekkel Motor fordulatszám szabályozása

167

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Szerszámgépek Óraszám adatok Elméleti óraszám: 32 Elméletigényes gyak. óraszám: 0 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, csoportbontás,

Képzésihelyszín Szaktanterem, Forgácsoló műhely, Képlékeny alakító műhely,

Tanulói tevékenységforma Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Szöveges előadás egyéni felkészüléssel,

  Szakmai készség Szabadkézi vázlatkészítés(3), Egyéb mérőeszközök használata(3), Diagram nomogram olvasása értelmezése(4), Műszaki táblázatok kezelése(4), Információforrások kezelése(4), Gépészeti alkatrészrajz készítése(4), Munkabiztonsági eszközök felszerelések használata(5), Gépipari mérőeszközök használata(5), Gépészeti rajz olvasása értelmezése(5), Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutató használata(5),

Ismeret alkalmazás Géprajzi alapfogalmak(A), Emelőés szállítógépek üzembiztonsági szabályai(A), Anyagmozgatás munkabiztonsági szabályai(A), Szabványok használata(A), Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai(A), Érintésvédelmi alapismeretek(A), Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutatók(A), Műszaki rajzok olvasása értelmezése készítése(B), Diagramok olvasása értelmezése készítése(B), Mérési utasítás(B),

Személyes kompetencia Térlátás, Térérzékelés, Szabálykövetés, Szakmai igényesség,

Társas kompetencia Udvariasság, Szervezőkészség, Irányítási készség, Interperszonális rugalmasság, Kommunikációs rugalmasság, Kapcsolatfenntartó készség,

Módszerkompetencia Logikus gondolkodás, Ismeretek helyén való alkalmazása, Tervezés, Döntésképesség,

Feladatkompetencia Meghatározza az üzemi viszonyok alapján a tényleges karbantartási igényeket, Részt vesz a karbantartási tevékenységek megtervezésében és ütemezésében, Karbantartási útmutatót összeállít, Részt vesz a karbantartást követő gépátvételben, Részt vesz az üzembe helyezési tevékenységekben, Részt vesz a szükséges energia alap- és segédanyag mennyiségének meghatározásában, Szükség esetén részt vesz új gép/berendezés telepítésében,

  Szakképesítés megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Karbantartási, üzemeltetési, üzembehelyezési feladatok (40.0%),

 

168

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 108/2.1/0278-06 Szerszámgépek karbantartásának tervezése (Elm.: 36)

108/2.3/0278-06 Géptelepítés (Elm.: 28)

Tartalmak Kinematikai jellegű rajzok A forgácsoló szerszámgépek általános jellemzése Fő egységeik, karbantartásuk gépkönyv alapján forgómozgást létesítő főhajtóművek - egyenes mozgású főhajtóművek - mellékhajtóművek - géptest - kezelő elemek és segédberendezések Szerszámgépek felépítése, fő részeik Gépek, gépegységek, szerkezetek karbantarásánál alkalmazott szerszámok, készülékek és műszerek Szétszerelés, hibajegyzék összeállítása Karbantartási terv összeállítás gépkönyv alapján Szerszámgép átvételi előírásai Gépelhelyezés, alapozás, rezgéscsillapítás, energiaellátás Sajátpontossági vizsgálatok Esztergagép saját pontosságának vizsgálata Oszlopos vagy állványos fúrógép saját pontosságának, merevségének vizsgálata Vízszintes marógép saját pontosságának vizsgálata Minőségképesség vizsgálat - gép beállítása, próbasorozat gyártása, vizsgált jellemző mérése, statisztikai jellemzők számítása, a tűrésmező és a szórás összevetése, Cm, Cmk érték megállapítása

169

Tanulói tevékenységformák 15/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 5/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 50/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

15/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 5/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 50/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Szakmai gyakorlatok II. Óraszám adatok Elméleti óraszám: 0 Elméletigényes gyak. óraszám: 0 Gyakorlati óraszám: 96

Tanulócsoport jelleg gyakorlati képzési csoport,

Képzésihelyszín Szerelőműhely, Kézi forgácsoló műhely,

Tanulói tevékenységforma Információk feladattal vezetett rendszerezése, Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással,

  Szakmai készség Fémmegmunkáló kéziszerszámok és kisgépek használata(3), Szabadkézi vázlatkészítés(3), Műszaki táblázatok kezelése(4), Információforrások kezelése(4), Gépipari mérőeszközök használata(5), Munkabiztonsági eszközök felszerelések használata(5),

Ismeret alkalmazás Síkmértani szerkesztések(A), Előrajzolás(B), Egyengetés(B), Kézi és kisgépes forgácsolás(B), Képlékenyalakítás(B), Nyújtás(B), Hajlítás(B), Reszelés fűrészelés köszörülés(C),

Személyes kompetencia Mozgáskoordináció (testi ügyesség), Kézügyesség, Testi erő,

Társas kompetencia Kapcsolatteremtő készség, Irányíthatóság, Kezdeményezőkészség,

Módszerkompetencia Pontosság, Önállóság, Felelősségtudat,

Feladatkompetencia Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás egyengetés hajlítás stb.), Darabol kézi és gépi műveletekkel (vágás harapás nyírás lyukasztás), Együttműködik a karbantartási részfeladatok elvégzésében (szerelés alkatrészgyártás felületkezelés),

 

Szakképesítés megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Karbantartási, üzemeltetési, üzembehelyezési feladatok (20.0%),

 

170

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 96, Csoportbontás: igen Témakörök (óraszámok) 108/2.2/0278-06 Szerelési alkatrészgyártási feladatok (Gyak.: 54)

Tartalmak Tanulói tevékenységformák Gépelemek szerelése - gördülőcsapágyak fel- és leszerelése 40/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, tengelyvégre/ről és csapágyházba/ból - ékszíjtárcsák, fogaskerekek 40/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, tengelyre fel és leszerelése, reteszek illesztése - hengeres 20/Információk feladattal vezetett rendszerezése, fogaskerekek és kúpkerekek szerelése - csigahajtómű szerelése, javítása - tengelykapcsolók és kilincsművek szerelése, javítása fogaskerekes hajtóművek szerelése, javítása Gépek, gépegységek, szerkezetek szerelése, javítása - különféle gépek, gépegységek, szerkezetek szerelésénél, és javításánál alkalmazott szerszámok, készülékek és műszerek - szétszerelés, hibajegyzék összeállítása hibás alkatrészek javítása, cseréje, összeszerelés - javítás utáni próbaüzemeltetés, főbb paraméterek mérése - jegyzőkönyv készítése a próbaüzemeltetés körülményeiről, a próbaüzemeltetéskor szerzett tapasztalatokról, az észlelt hibákról

171

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Gyártásirányítási feladatok Óraszám adatok Elméleti óraszám: 64 Elméletigényes gyak. óraszám: 0 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret,

Képzésihelyszín Szaktanterem,

Tanulói tevékenységforma Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással,

  Szakmai készség Műszaki táblázatok kezelése(4), Szabadkézi vázlatkészítés(4), Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutató használata(4), Gyártási és szerelési technológiai alapadatok kiszámítása(4), Diagram nomogram olvasása értelmezése(4), Szabványok táblázatok használata(5),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Technológiai dokumentációk(A), Felelősségtudat, Önállóság, Gyártási utasítások értelmezése(A), Döntésképesség, A gyártási hibák fajtái és ezek eredete(B), A gyártási eljárások biztonságtechnikája(B), Működési jellemzők kiszámítása(C),

Társas kompetencia Udvariasság, Közérthetőség, Interperszonális rugalmasság,

Módszerkompetencia Kreativitás ötletgazdagság, Gyakorlatias feladatértelmezés, Rendszerező képesség,

Feladatkompetencia Gondoskodás a folyamatos termeléshez szükséges anyagsegédanyag- gép- szerszámkészülék- mérőeszköz- és energiaellátásról, Alkatrészgyártás végrehajtásának irányítása, Szerelési tevékenység irányítása, A technológiai fegyelem betartásának folyamatos ellenőrzése, A gyártás során felhasznált anyagok segédanyagok gépek mérőeszközök műszaki paramétereinek folyamatos ellenőrzése, Részvétel a gyárthatósági vizsgálatban, Részvétel a sorozatgyártást megelőző gyártási fázisokban (kísérleti prototípus nullszériás gyártásban), Dokumentációs tevékenység ellátása,

  Szakképesítés megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Gyártástervezési és -irányítási feladatok (8.0%),

 

172

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 108/6.1/0276-06 Gyártásirányítási feladatok (Elm.: 64)

Tartalmak Tanulói tevékenységformák Gazdasági, pénzügyi és jogi alapfogalmak Vállalati és vállalkozási 30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, formák Vállalkozás beindításának hatósági, személyi, tárgyi és 50/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, pénzügyi feltételei, legfontosabb adójogszabályok Vállalkozói 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, szerződések tartalma és formája Kereslet-kínálat összefüggései Beruházások visszatérülési idejének meghatározása Vállalkozás gazdasági helyzetét meghatározó tényezők Munkahelyszervezés módszerek Minőségszabályozó folyamatok Anyaggazdálkodás folyamatai, a folyamatos anyagellátás feltételei Létszámelemzés módszerei és mutatói A költségcsökkentés aktív és passzív módszerei A számítógépes információs rendszer legfontosabb követelményei Ajánlati terv jellemzői, gyártási ütemtervezés, gyártásprogramozás, számítógépes információs rendszer alkalmazási lehetőségei Munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelességei Az alapvető vezetési stílusjegyek Kommunikációs ösztönzési lehetőségek Tárgyalások, értekezletek, megbeszélések levezetésének módszerei A vállalkozói ismeretek oktatása gyakorlati feladathoz (üzleti terv, ajánlati terv, költség/hatékonyság elemzés stb.) kötötten történjen!

173

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Gyártástervezés Óraszám adatok Elméleti óraszám: 96 Elméletigényes gyak. óraszám: 96 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, csoportbontás,

Képzésihelyszín Szaktanterem, Tanműhely,

Tanulói tevékenységforma Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással (szereléstechnológia tervezése), Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással (komplex gyártási dokumentáció tervezése),

  Szakmai készség Műszaki táblázatok kezelése(4), Gyártási és szerelési technológiai alapadatok kiszámítása(4), Gépészeti alkatrészrajz készítése(4), Gyártásközi hőkezelések tervezése(4), Technológiai dokumentáció (műveletterv műveleti sorrendterv műveletirányítási terv ábrás műveleti utasítás szerelési utasítás ellenőrzési utasítás stb.) készítése(4), Elő- és félgyártmány kiválasztása a gazdaságos gyártás figyelembevételével(4), Gyártási bázisok kijelölése(5), Szerszámok kiválasztása(5), Szabványok táblázatok használata(5), Gépészeti rajz olvasása értelmezése(5), Gyártási eljárások kiválasztása(5), Műveleti ráhagyások tűrések meghatározása(5),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Gázhegesztés biztonsági Felelősségtudat, Önállóság, ismeretei(A), Ívhegesztés Döntésképesség, Pontosság, biztonsági ismeretei(A), Térlátás, Technológiai dokumentációk(A), Gyártástechnológiai rajzjelek(A), Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutatók(A), Elő- és félgyártmány kiválasztási szempontjai(A), Hegesztési rajzjelek varratábrázolások(B), Hőkezelési technológiák(B), Szerelési családfa(B), A bázisok ráhagyások szerepe a gyártási folyamatban(B), Bázis megválasztásának szempontjai bázisváltási műveletek(B), Műszaki rajzok olvasása értelmezése készítése(B), Oldható kötések jellemzői(B), Nemoldható kötések jellemzői és készítésének technológiája berendezései eszközei(B), A gyártási eljárások biztonságtechnikája(B), A forgácsoló eljárások alkalmazási területei szerszámai gépei főbb paraméterei az elérhető pontosság felületi érdesség lehetőségei(B), Üregelés (húzó marás)(B), Finomfelületi megmunkáló

Társas kompetencia Közérthetőség, Határozottság, Kezdeményezőkészség, Visszacsatolási készség, Kommunikációs rugalmasság,

174

Módszerkompetencia Kreativitás ötletgazdagság, Áttekintő képesség, Gyakorlatias feladatértelmezés, Következtetési képesség, Tervezés, Rendszerező képesség, Absztrakt gondolkodás,

Feladatkompetencia Szerszám és gép kiválasztása, Megmunkálási ráhagyások műveleti tűrések meghatározása, Az alkatrészgyártáshoz szükséges anyag félgyártmány szerszám gép készülék mérő- és ellenőrzőeszközök előírása, Az anyag mechanikai tulajdonságainakcélnak megfelelő- megváltoztatását biztosító hőkezelő technológia kiválasztása előírása, Méretlánc számítások, A technológia jellegének megfelelő számítások végzése (szilárdságisúlypontszámítás gazdaságos anyagfelhasználás számítása stb.), Technológiai adatok meghatározása, Hűtő- és kenőanyag kiválasztása, A géprajz valamint a gépgyártástechnológia jelképes ábrázolásainak alkalmazása, A gyártás technológiai folyamatának összeállítása, Technológiai dokumentáció (műveletterv műveleti sorrendterv műveletirányítási terv ábrás műveleti utasítás ellenőrzési utasítás stb.) készítése, Szerelési dokumentáció összeállítása,

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakmai készség

Ismeret alkalmazás eljárások(B), Szerelési technológiák(B), Általános fizikai jellemzők kiszámítása(C), Egyéb különleges megmunkálások(C), Fogazás(C),

Személyes kompetencia

Társas kompetencia

Módszerkompetencia

Feladatkompetencia Szilárdsági számítások végzése a MKGS rendszerben, A gyártásra szerelési és javítási technológiára vonatkozó munka- baleset- tűz- és környezetvédelmi utasítások előírása,

  Szakképesítés megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Gyártástervezési és -irányítási feladatok (31.0%),

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 96, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 96, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: igen Témakörök (óraszámok) 108/4.1/0276-06 Forgácsoló eljárások tervezése (Elm.: 36)

Tartalmak Tanulói tevékenységformák - A művelettervezés okmányai, ügyvitele - A műveleti utasítások 80/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, tartalma, rovatai, kidolgozása A helyzetmeghatározás és a bázisok 20/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, szerepe - a bázisok fogalma, fajtái - a bázisválasztás szempontjai, bázisválasztási hibák - a technológiailag helyes konstrukció - a helyzetmeghatározás célja, szabályai, fokozatai - a helyzetmeghatározással kapcsolatos bázisok és hibák Méretláncok törvénye - a méretlánc fogalma, méretláncfajták - a méretláncok általános törvényei - a méretek és tűrések átszámításának oka, az átszámítás - a méretláncmegoldás módszerei A ráhagyás - a ráhagyás fogalma, fajtái, jelentősége - a ráhagyást befolyásoló tényezők - a munkadarab ráhagyásszámításának elve Gyártásközi hőkezelések tervezése Az üregelés, köszörülés, fogazás, finomfelületi megmunkálások, egyéb különleges anyagszétválasztó eljárások (elektrofizikai, elektrokémiai, ultrahangos, lézeres, elektronsugaras, plazmasugaras) forgácsolási adatai, szerszámai, kiválasztásuk szempontjai A gazdaságos technológiai adatok kiválasztása táblázatból Elérhető pontosság és felületi érdesség Az MKGSrendszer elemeinek terhelésvizsgálata Kenőanyagok, a hűtőanyagok, a hűtő-kenő anyagok kiválasztása; Biztonságtechnikai követelmények előírása A forgácsoló erő-, teljesítményszükséglet és gépi idő számítása Művelettervezés Üregelőszerszám tervezése

108/5.2/0276-06 Gyártástervezés elmélete (Elm.: 46)

A gyártáselőkészítés feladatai A technológiai folyamat, a 30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, technológiai és a gazdaságossági követelmények, gyártási 50/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, rendszerek összefüggése A technológiai tervezés előkészítése, a 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, gyártás technikai feltételeinek meghatározása Az alkatrész elemzése funkcionális és gyárthatósági szempontból A gazdaságosság

175

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok)

108/4.2/0276-06 Szereléstechnológiák (Elm.gyak.: 18)

Tartalmak figyelembevételével az előgyártmány kiválasztása A technológiai folyamat elvi vázlatának kidolgozása, amelynek során elemzi - az alkatrész rajzán szereplő előírásokat, - az egyes gyártási eljárásokkal teljesíthető paramétereket - a szükséges technikai és gazdasági feltételeket A technológiai folyamat műveleti sorrendjének, a technológiai folyamatot alkotó egyes műveletek megtervezése Az egyes műveletek előtti állapot meghatározása a szükséges ráhagyások, hozzáadások, valamint műveleti méretek és tűrések felvételével Bázisválasztás, a technológiai bázisok megkülönböztetése alakjuk, megmunkáltsági fokuk, létesítési módjuk szerint, bázisváltás számítása A munkadarab helyzetmeghatározása, befogási módja A szerszám típusának, anyagának, méretének kiválasztása A gyártás során leggyakrabban előforduló hibák és azok mértéke A munkadarab-készülék-gépszerszám-rendszer deformációja Speciális gyártóeszközhöz előtervkészítése Közbenső ellenőrző mérőeszközök kiválasztása Technológiai paraméterek kiválasztása és számítása Fő- és mellékidők kiszámítása Jellegzetes megmunkálási módokhoz az alkalmazandó technológia előírása: - külső hengeres felületek nagyoló, simító és finommegmunkálásához - furatok és furatrendszerek nagyoló, simító és finommegmunkálásához - sík felületek nagyoló, simító és finomfelületi megmunkálásához - alakos felületek nagyoló, simító és finom megmunkálásához A technológiai folyamatban a hőkezelések helyének megtervezése A gyártásautomatizálás irányai, lehetőségei A gyártástervezés dokumentációi A szerelés alapfogalmai - a gyártási és a szerelési költségek kapcsolata - a szerelési családfa felépítése, elemei - a szerelési vázlat - szerelési módszerek - a szerelés szervezése - a szerelőüzemek tervezésének szempontjai Jellegzetes szerelési eljárások technológiája, szerszám, eszköz és segédanyag-szükséglete, alkalmazási területe - sajtolókötés - zsugorkötés - anyaggal- és alakkal záró kötések - csavarkötés Hegesztés, forrasztás - a hegesztés és a hegeszthetőség fogalma - a hegesztési varrat és a kötés kialakulása, a varratfém kristályosodása, hegesztési feszültségek, hegesztési hibák - a hegesztő eljárások csoportosítása a hegesztés biztonságtechnikája Gázhegesztés, lángvágás Villamos ívhegesztés Ellenálláshegesztés Forrasztás Jellegzetes gépelemek szerelési szempontjai, szerelés közbeni ellenőrzés tengelykapcsolók szerelése - sikló és gördülőcsapágyak szerelése fogaskerekek, csiga és csigakerék szerelése Kiegyensúlyozás (célja, fajtái) A szerelés gépei Szerelési tervek készítése - szerelési sorrendterv - szerelési műveletterv - szerelési műveleti utasítás Anyagmozgatás szereléskor A szerelőmunkák minőségi ellenőrzése, végellenőrzés Biztonságtechnika

176

Tanulói tevékenységformák

30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással (szereléstechnológia tervezése), 50/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

A továbbhaladás feltételei

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok) 108/5.1/0276-06 Gyártástervezési gyakorlatok (Elm.gyak.: 84)

Tartalmak Közbenső ellenőrző mérőeszközök kiválasztása Technológiai paraméterek kiválasztása és számítása Fő- és mellékidők kiszámítása Jellegzetes megmunkálási módokhoz az alkalmazandó technológia előírása: - külső hengeres felületek nagyoló, simító és finommegmunkálásához - furatok és furatrendszerek nagyoló, simító és finommegmunkálásához - sík felületek nagyoló, simító és finomfelületi megmunkálásához - alakos felületek nagyoló, simító és finom megmunkálásához A technológiai folyamatban a hőkezelések helyének megtervezése Jellegzetes gyártmányok gyártástervezése Adott munkadarabhoz műveletterv, adott gyártási eljáráshoz műveleti utasítás készítése

177

Tanulói tevékenységformák 65/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással (komplex gyártási dokumentáció tervezése), 20/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 15/Információk feladattal vezetett rendszerezése,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Korszerű forgácsoló eljárások Óraszám adatok Elméleti óraszám: 64 Elméletigényes gyak. óraszám: 64 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, csoportbontás,

Képzésihelyszín Szaktanterem, CNC labor, CNC-tanműhely, CNC tanműhely,

Tanulói tevékenységforma Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással,

  Szakmai készség Technológiai dokumentáció (műveletterv műveleti sorrendterv műveletirányítási terv ábrás műveleti utasítás szerelési utasítás ellenőrzési utasítás stb.) készítése(4), Koordinátarendszerek szerszámgéphez rendelésének szabályai(4), Egyszerű megmunkáló programok írása(4), Felhasználói programok alkalmazása(4), Technológiai információk programozása(5), Szerszámkorrekció meghatározása(5), Nullponteltolás meghatározása(5),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Koordináta-rendszerek típusai(B), Felelősségtudat, Önállóság, CNC-szerszámgépek vonatkoztatási Pontosság, Térlátás, pontjai(B), Kapcsolat a koordinátarendszerek között(B), Nullponteltolás fogalma(B), Szerszámkorrekció fogalma(B), CNC-program fogalma a programok felépítése(B), Relatív szerszámmozgás(B), DIN 66025 szabvány utasításai(B), Technológiai információk programozása(B), Egyszerű megmunkáló programok írása(B), Az adatátviteli rendszer felépítése(B), Adatátvitel a számítógépről a CNCszerszámgépre(B), Adatátvitel a CNC-szerszámgépről a számítógépre(B), Számítógéphasználat(B), Élsugárkorrekció és alkalmazásának szabályai(B), Koordináta transzformációk(B), Számítógéppel integrált gyártás (CIM) főbb moduljai ezek feladata(B), Marósugár-korrekció és alkalmazásának szabályai(B), Felhasználói programok(C), Hagyományos és CNCszerszámgépek(C), Szerszámgépvezérlések típusai(C),

Társas kompetencia Kapcsolatteremtő készség, Udvariasság, Közérthetőség, Határozottság, Interperszonális rugalmasság, Visszacsatolási készség, Kapcsolatfenntartó készség,

178

Módszerkompetencia Kreativitás ötletgazdagság, Áttekintő képesség, Gyakorlatias feladatértelmezés, Lényegfelismerés (lényeglátás), Tervezés, Rendszerező képesség, Absztrakt gondolkodás,

Feladatkompetencia Felhasználói programok (CAD CAD-CAM irodai programcsomag stb.) használata, CNC-program készítése,

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

  Szakképesítés megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Gyártástervezési és -irányítási feladatok (23.0%),

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 64, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: igen Témakörök (óraszámok) 108/3.1/0276-06 CNC-forgácsolás alapjai (Elm.: 36)

Tartalmak A tananyagegység ismertesse meg a számjegyvezérlésű gépek programozásának alapjait. Témái alapozzák meg a gyártástervezési ismereteket és a gyakorlati szaktárgyakat Ismertesse a DIN 66025 utasításkészletét, nem feladata konkrét vezérlés utasításnyelvének megismertetése. A számjegyvezérlés ilyen általános megismertetése és alapos begyakorlása elősegíti a különböző vezérlésekhez való gyors alkalmazkodást Az alábbi feladatokat kell végrehajtani: ismertetni a gépiparban alkalmazott NC-CNC vezérlések programozásának általános szabályait - ismertetni a kontúrleírás lehetőségeit A tananyagegység témakörei: NC-CNC-technika Geometriai információk meghatározása CNC-programozás Méretmegadási módok - abszolút - növekményes (inkrementális) A CNC-gépek koordináta-rendszerei - a koordinátarendszer helyzete a jellegzetes szerszámgépeken A CNC-gépek jellegzetes pontjai Nullpontfelvétel, nullponteltolás Szerszámkorrekció Útinformációk jellegzetes mozgástípusoknál és gépeknél - Útinformációk számítása pályavezérlésnél, az egyentávolságú pálya A DIN 66025 utasításkészlete - programtechnikai utasítások, segédfunkciók: M speciális karakterek: %; (; ); / - útfeltételek (előkészítő funkciók): G - útinformációk: (előjel) X; Y; Z - interpolációs paraméterek: I; J; K - technológiai utasítások: F; S; T A mondatfelépítés szabályai öröklődő utasítások - nem öröklődő utasítások CNC technológiai dokumentációk (programlap, szerszámlista, munkaterv), kitöltésük módja 108/3.3/0276-06 Integrált számítógépes Egy CAD/CAM-oktató szoftveren keresztül ismertesse meg a gyártás (Elm.: 18) tanulókkal: - a számítógéppel segített tervezés és gyártás alapelemeit - a munkadarabok oktatószoftveren történő számítógépes grafikus rajzolásának lehetőségeit, hardver és szoftver alapjait - a gyártási részben az oktató számítógépes szoftverrel a megmunkáló program elkészítését, szimulációs és adatátviteli lehetőségeit - az oktató szoftver segítségével munkadarabok CAD/CAM-gyártásifoyamat lépéseit A CIM - gyártócella: - az automatizált gyártás bemutatása, egy CIM-rendszeren történő “emberi kéz érintése nélküli” munkadarabgyártás folyamata - a munkadarabok tervezési, gyártási, ellenőrzési lépései, megvalósításának lehetséges módjai - áttekintés

179

Tanulói tevékenységformák 15/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 15/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 50/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

60/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 20/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok)

108/3.2/0276-06 CNC-program készítése (Elm.gyak.: 18)

Tartalmak egy adott CAD/CAM-program felépítéséről, alkalmazásának előnyeiről egy gyártócellában készítendő darab megmunkálásakor több CNC-gép összekapcsolási feltételei, ipari robottal történő gépkiszolgálás alapvető megoldásai A számítógéppel vezérelt gyártás szakkifejezéseinek definíciója ( CIM, CAD, CAE, CAP, CNC, CAM, CAQ, PPS, CAD/CAM-rendszer) - az egyes gyártmányok, gyártócellák végtermékeinek CAD/CAM tervezése, gyártási folyamat meghatározása - CNC-gépek CAD/CAMcsatolása, beállítási, paraméterezési, szerszámozási alapismeretek FMS-alkatrészprogramok készítése integrált CAD/CAMtervezőrendszerekkel PPS - az egyes munkadarabok termelési folyamatba illesztése: termelékenységi, jövedelmezőségi kérdések elemzése FMS Az FMS mint a CIM alrendszere Egy teljes CIMrendszer elemzése Jellegzetes megmunkálási feladatok programozása - fúrás, furatmegmunkálás - esztergálás Ciklusok (nagyoló ciklus) menetvágó ciklus - beszúrás programozása - simító esztergálás Pályavezérlésű marógép programozása Technológiai dokumentáció (felfogási terv, szerszámútterv stb.) készítése CNC-program készítése

180

Tanulói tevékenységformák

80/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 20/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással,

A továbbhaladás feltételei

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

CNC gépkezelés Óraszám adatok Elméleti óraszám: 128 Elméletigényes gyak. óraszám: 128 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, csoportbontás,

Képzésihelyszín Szaktanterem, CNC labor, CIM labor,

Tanulói tevékenységforma Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással,

  Szakmai készség Kézi forgácsoló szerszámok használata(4), Pozicionálás a szerszámgépeken(4), Folyamatképesség-vizsgálat(4), Szerszámgépek üzemeltetése(4), Felhasználói programok alkalmazása(4), Szerszám- és munkadarabbefogó készülékek használata(4), Szerszámkorrekció megadása a szerszámgépeken szerszámkorrekció-tárak írása(5), Szerszámbemérés(5), Grafikus ellenőrzés(5), Gépi forgácsoló szerszámok(5), Hosszmérő és ellenőrző eszközök(5),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Programmegszakítás és-újraindítás Felelősségtudat, Önállóság, szabályai(A), CNC-megmunkáló Pontosság, Térlátás, gép kezelőelemei(A), Szerszámkorrekció módosítása programból(A), Nullponteltolás meghatározása(A), Referenciapont felvétele(A), Szerszámkorrekció meghatározásának módjai(A), Biztonsági elemek(A), Az ellenőrzés végrehajtása(A), A grafikus ellenőrzés szabályai(A), Beállítások(B), Az ellenőrzés paramétereinek beállítása(B), Az üzemmód kiválasztása(B), Tapasztalatok hasznosítása(B), A munkadarab legyártása(B), A munkadarabok méretének beállítási módszerei (korrekciózás)(B), Nullpontmeghatározás helyességének ellenőrzése(B), Pozíciókijelző jelentése a szerszámgépeken(B), Szerszámbemérés végrehajtása(B), Szerszámkorrekció fogalma(B), Szerszámbemérés helyességének ellenőrzése(B), Kopáskorrekcióértéktárak(B), Adatátvitel a számítógépről a CNCszerszámgépre(B), Adatátvitel a CNC-szerszámgépről a számítógépre(B), Összetett ciklusok

Társas kompetencia Kapcsolatteremtő készség, Udvariasság, Közérthetőség, Határozottság, Interperszonális rugalmasság, Kezdeményezőkészség, Visszacsatolási készség, Kommunikációs rugalmasság, Kapcsolatfenntartó készség, Döntésképesség,

181

Módszerkompetencia Logikus gondolkodás, Kreativitás ötletgazdagság, Gyakorlatias feladatértelmezés, Ismeretek helyén való alkalmazása, Tervezés, Rendszerező képesség, Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés), Kritikus gondolkodás, Absztrakt gondolkodás,

Feladatkompetencia Ellenőrzi a CNC-gép működőképességét, Ellenőrzi a szerszámkorrekció-értéktárak kopáskorrekció-értéktárak adatait, Ellenőrzi a nullpont-tároló tartalmát a megadott nullponteltolás értékét, Ellenőrzi a megmunkálás CNCprogramját szükség esetén módosítást végez, Szükség esetén beavatkozik a gép működésébe esetleg megszakítja a program futását, Szükség szerint kopáskorrekciót alkalmaz, Szükség szerint lapkát vagy szerszámot cserél, Szükség esetén eltávolítja a forgácsot a gép munkateréből, Forgácskihordót kezel, A széria lefutása után a megmunkálótérből eltávolítja a szerszámokat és a készülékeket, Felveszi a munkadarab nullpontját, Programfuttatást végez forgácsolás nélkül, Számítógéppel támogatott sorozatméréseket végez (SPC), Folyamatképesség-vizsgálatot végez, Magas automatizáltsági fokú szerszámgépeket gyártócellákat kezel kiszolgál, Beállítja a CNCgépet az új munkadarab gyártására, Bonyolult megmunkáló programot betölt mágneslemezről vagy

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakmai készség

Ismeret alkalmazás (felületek láncolása)(B), Szabályozó felhúzó ciklusok(B), Alprogramtechnika alkalmazásának szerepe(B), Alprogramok alkalmazásának esetei(B), Alprogramok szervezése hívása zárása(B), Szerszámtartók szerszámbefogók(B), A minőségirányítási kézikönyv tartalma fő fejezetei(B), Minőségtanúsítás a gyártási folyamatokban(B), Számítógéphasználat(B), Szerszámcserélő berendezések revolverfejek(B), Nullponteltolás megadása a szerszámgépeken nullpont-tárolók(B), Szerszámkorrekció megadása a szerszámgépeken szerszámkorrekció-tárak(B), CNCszerszámgépek mérőrendszerei(B), Szerszámkorrekció-értéktárak kezelése(B), Mérőlapok termékkísérő lapok bárcák feliratozás stb.(B), Nullpont-tároló kezelése(B), Ciklusok alkalmazása(B),

Személyes kompetencia

Társas kompetencia

Módszerkompetencia

Feladatkompetencia számítógépes adatátviteli rendszeren keresztül, Grafikusan ellenőrzi a megmunkáló programot, Szükség esetén módosítja az általa írt megmunkáló programot, Szükség esetén módosítja a szerszámkorrekciókat a nullponteltolás adatait a technológiai paramétereket, Ellenőrzi a megmunkáló szerszámok szerszámtartók forgácsoló lapkák állapotát rögzítettségét használhatóságát, Robotkarokat munkadarab elkapót kezel,

  Szakképesítés megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés CNC gépkezelés (100.0%),

 

182

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés CNC gépkezelés,

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 128, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 128, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: igen Témakörök (óraszámok) Tartalmak 108/1.1/0277-06 Korszerű gyártógépek CNC-gép felépítése, működése - a CNC-gépek főbb részegységei (Elm.: 64) részegységek működése, egymáshoz kapcsolódása - az adott CNCszerszámgép paraméterei A vezérlés felépítése, működése - a vezérlés főbb részei - a vezérlő kezelése - a vezérlő üzenetei FMSalapok - FMS-megmunkáló cellák - FMS-szerszámozás, készülékezés - anyag- szerszám- forgács- hulladék szállítás palettázórendszerek - raktárak alapformái, elhelyezési lehetőségek Gyártócella felépítése - INPUT-elem: nyers-, illetve félkész munkadarab, termék - rendszerirányító számítógép, számítógéphálózatok - megmunkáló CNC-gépek - ellenőrző, mérőpontok érzékelők, szenzorok - kiszolgáló, mozgató elemek - egyéb periférikus kiegészítő berendezések - OUTPUT-elem: kész-, illetve az önálló cellából kimenő félkész termék Anyag és szerszámmozgatás - szállítószalagok, konvejorok - manipulátorok, ipari robotok, szellemkocsik - átmeneti (puffer) tárolók mdb.,szerszámazonosítási lehetőségek - hűtő- kenőfolyadék, rendszerkenés, hulladékanyagok, forgács szállítása Cella CNCgépeinek ismertetése - CNC-géptípusok, jellemzőik - programozási sajátosságok - rendszerbe illesztési (INPUT-OUTPUT) jelek ismertetése - adatátviteli beállítások Cella kiszolgáló robot betanítási, programozási mód ismertetése - adat, programkezelés, továbbítás, tárolás lehetőségei - robot érzékelők fajtái, működésük, bekötési jellemzőik - munkadarab-, szerszám-megfogó szerkezetek egyéb (pl. szerelőrobotok) Szimulációs szoftver, vezérlésszimulátor - az adott szimulációs szoftver filozófiája, felépítése és kezelése - az adott vezérlésszimulátor beüzemelése, kezelése programbeviteli, tesztelési szinten 108/1.3/0277-06 Programkészítés A vezérlés utasításkészlete - kapcsolási információk - útinformációk betöltés I. (Elm.: 96) - egyéb címek Kontúrleírások - kontúrpontok meghatározása lineáris interpolációk - körinterpolációk - letörések, lekerekítések adott vezérlésen kontúrpont-számítások Ciklusok, nullponteltolások - az adott vezérlésen alkalmazható ciklusok jellemzése, működése nullponteltolások fogalma, lehetőségei, alkalmazásuk Szimulációs szoftver, vezérlés-szimulátor - az adott szimulációs szoftver filozófiája, felépítése és kezelése - az adott vezérlés-szimulátor beüzemelése, kezelése programbeviteli, tesztelési szinten 108/1.6/0277-06 Egyéb gyártásközi Cm Cmk-érték megállapítása, - átlag-terjedelem kártya - mediánműveletek ismertetése (Elm.: 18) terjedelem kártya A gép napi karbantartási igénye

Tanulói tevékenységformák 15/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 5/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 50/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 10/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

40/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 40/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 20/Információk feladattal vezetett rendszerezése,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

108/1.2/0277-06 A CNCszerszámgépek kezelési műveletei (Elm.gyak.: 36)

60/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

CNC-szerszámgép kezelési műveletei A szerszámgép üzembehelyezése Az üzemmódok jellemzői és alkalmazása - kézi üzem - nullpontfelvételi üzem - szerszámbemérés üzem -

183

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok) 108/1.4/0277-06 Programkészítés betöltés II. (Elm.gyak.: 5) 108/1.5/0277-06 Gyártás CNC-gépen (Elm.gyak.: 65)

Tartalmak Tanulói tevékenységformák programszerkesztési üzem - tesztelési üzem - programfuttatási üzem - paraméterek Biztonságtechnikai tudnivalók Külső és belső szerszámbemérési lehetőségek Szerszámbemérés, 30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, korrekciós adatok meghatározása 40/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, - a CAD/CAM-folyamatban készített munkadarab legyártása CNCgépen - a CNC-gép beállításai - szerszám(ok) bemérése - program tesztelés - gyártás bemutatása, ellenőrzés esztergálási megmunkálás beállításai, jellemzői - szerszámtípusok - ciklusok: nagyolás, fúrás, menetvágás, beszúrás - kontúr esztergálása marási megmunkálás fősík kiválasztása - szerszám kiválasztások - nagyolás, üregmarás, gravírozás - horonymarási jellemzők - egyéb megmunkálások

184

40/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 40/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 20/Információk feladattal vezetett rendszerezése,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Minőségbiztosítás Óraszám adatok Elméleti óraszám: 32 Elméletigényes gyak. óraszám: 32 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, csoportbontás,

Képzésihelyszín Tanterem, Szaktanterem, Fémipari alapképző gépiforgácsoló tanműhely, Gépiforgácsoló tanműhely, Forgácsoló (CNC) tanműhely, Forgácsoló műhely,

Tanulói tevékenységforma Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről, Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban, Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett, Csoportos megbeszélés, Információk feladattal vezetett feldolgozása,

  Szakmai készség Műszaki táblázatok kezelése(3), Információforrások kezelése(3), Gépipari mérőeszközök használata(4), Mérési jegyzőkönyv készítése(4), Műszaki táblázatok kezelése(5), Összetett méret- alakés helyzetmérés(5), Munkabiztonsági eszközök felszerelések használata(5), Diagram nomogram olvasása értelmezése(5), Mérési eredmény megadása(5),

Ismeret alkalmazás Minőségbiztosítás(A), Statisztikai gyártásellenőrzés(A), Emelő- és szállítógépek üzembiztonsági szabályai(A), Érintésvédelmi alapismeretek(A), Szerszámok kézigépek biztonsági ismeretei(A), Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai(A), Anyagmozgatás munkabiztonsági szabályai(A), Minőségbiztosítási alapismeretek(B), Szerszámgépek saját pontossági vizsgálata(B), Mérési utasítás(C),

Személyes kompetencia Felelősségtudat, Önállóság, Pontosság, Szabálykövetés,

Társas kompetencia Határozottság, Irányíthatóság, Irányítási készség,

185

Módszerkompetencia Logikus gondolkodás, Körültekintés elővigyázatosság, Figyelem-összpontosítás, Ismeretek helyén való alkalmazása, Rendszerező képesség, Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés),

Feladatkompetencia Előkészíti a munkafeladat végrehajtását az ahhoz szükséges anyagokat segédanyagokat előre gyártott elemeket gépeket szerszámokat mérőeszközöket felfogó- és befogóeszközöket szállító- és emelőberendezéseket személyi védőfelszereléseket, Gépipari alapméréseket végez (hossz szög merőlegesség stb.), Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel, Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés reszelés menetkészítés süllyesztés dörzsárazás kéziszerszám-élezés), Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás fúrás felülettisztítás kéziszerszámélezés stb.), Alakítja a munkadarabot gépi forgácsoló alapeljárásokkal (esztergálás fúrás marás gyalulás vésés köszörülés), Közreműködik minőségbiztosítási feladatok megvalósításában, Ellenőrzi a munkafeltételeket, Részt vesz a minőségbiztosítási rendszer kidolgozásában, Folyamatosan ellenőrzi a gyártási folyamatokat a

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakmai készség

Ismeret alkalmazás

Személyes kompetencia

Társas kompetencia

Módszerkompetencia

Feladatkompetencia termékmegfelelőség érdekében a minőségbiztosítási rendszer előírásait alkalmazza, Részt vesz a szerszámgépek minőségképességének vizsgálatában, Számítógéppel támogatott sorozatméréseket végez (SPC), Folyamatképességvizsgálatot végez, Szerszámgépek saját pontosssági vizsgálatát végzi,

  Szakképesítés megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%), Finommechanikai műszerész (33.0%), Gépi forgácsoló (33.0%), Géplakatos (33.0%), Hegesztő (33.0%), Szerkezetlakatos (33.0%), Légtechnikai rendszerszerelő (33.0%), Karosszérialakatos (33.0%), Energiahasznosító berendezés szerelője (33.0%), Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő (33.0%), Központifűtés- és csőhálózat-szerelő (33.0%), Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő (33.0%), Épületlakatos (33.0%), Szerszámkészítő (33.0%), Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó (33.0%), Építő- és szállítógép-szerelő (33.0%), Erdőgazdasági gépésztechnikus (33.0%), Mezőgazdasági gépésztechnikus (33.0%), Épületgépész technikus (33.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Mérőtermi feladatok (25.0%), Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) (20.0%), Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) (11.0%),

 

186

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 32, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: igen Témakörök (óraszámok) 108/1.3/0227-06 Munkabiztonság minőségvédelem (Elm.: 16)

108/4.2/0275-06 Minőségbiztosítás kiegészítő ismeretei (Elm.: 46)

108/4.1/0275-06 Minőségbiztosítási módszerek (Elm.gyak.: 18)

Tartalmak A műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése Az alkalmazott mérő és ellenőrző eszközök kiválasztása és szakszerű használata Az egyes megmunkáló gépek helyes működését meghatározó paraméterek megválasztása A különböző állapotú szerszámokkal és gépekkel elérhető alak- és méretpontosság A helyes technológiai sorrend megválasztásának az elkészült munka minőségére és a termelékenységre kifejtett hatása A gyártás során - a célul kitűzött minőség biztosítása érdekében - a megfelelő számú és a megfelelő jellegű mérések, ellenőrzések elvégzésének fontossága A megmunkált anyagok, a felhasznált gépek, szerszámok és készülékek feladatától függő fő jellemző paramétereinek ellenőrzése, a közöttük lévő összefüggések elemzése, a minőségre kifejtett hatása A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás alapjai A minőségbiztosítási rendszer és szabványos követelményei A teljes körű minőségbiztosítás, a minőségdokumentáció A módszerek kialakulása, tudományos alapja, gazdaságossága, előnyei a hagyományos módszerekkel szemben Alkalmazási területek tömegcikkek átvételi ellenőrzése - tömegcikkek, sorozatban gyártott termékek minőségének szabályozása, gyártásközi ellenőrzése (SPC) Gépek, berendezések minőségképességének vizsgálata Minőségvizsgálati módszerek Statisztikai módszerek Megbízhatóság Minőséget támogató módszerek (5S, 3G, brainstorming, Paretoelemzés, Isikawa diagram stb.) Minőségtervezés Tömegcikkek matematikai, statisztikai gyártásszabályozása: előzetes adatfelvétel, statisztikai jellemzők, a mért értékek átlaga, mediánja, terjedelme, szórása Ellenőrzési határok, beavatkozási határok, ellenőrzési kártyák, szabályozó kártyák A korszerű számítógépes eszközök bemutatása, gyakorlás Gépek, berendezések minőségképességének vizsgálata: géppontossági vizsgálatok, geometriai méretek, alakhűség, helyzetek, mozgáspályák pontosságának vizsgálata (nem statisztikai módszer) Minőségképesség vizsgálat elve, menete: gép beállítása, próbasorozat gyártása, vizsgált jellemző mérése, statisztikai jellemzők számítása, a tűrésmező és a szórás összevetése, Cm Cmk érték megállapítása A munka számítógépes támogatása

187

Tanulói tevékenységformák 20/Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

20/Csoportos megbeszélés, 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 40/Információk feladattal vezetett feldolgozása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

20/Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről, 40/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett, 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Konfirmálás Óraszám adatok

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, csoportbontás,

Elméleti óraszám: 24 Elméletigényes gyak. óraszám: 8 Gyakorlati óraszám: 0

Képzésihelyszín Szaktanterem, Mérőszoba,

Tanulói tevékenységforma Információk feladattal vezetett rendszerezése, Információk rendszerezése mozaikfeladattal, Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett,

  Szakmai készség Metrológiai számítások(4), Gépipari mérőeszközök használata(5), Mérési eredmény megadása(5), Műszaki táblázatok kezelése(5),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Mérési hiba mérési Felelősségtudat, Kézügyesség, bizonytalanság(B), Metrológiai Pontosság, Stabil kéztartás, számítások(B), Mérőeszközök alkalmassági vizsgálatának ismerete(B), Számítógépalkalmazás lehetőségeinek ismerete használata a műszaki dokumentációk készítésénél(B),

Társas kompetencia Határozottság, Irányíthatóság, Irányítási készség,

Módszerkompetencia Logikus gondolkodás, Ismeretek helyén való alkalmazása, Rendszerező képesség, Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés), Kritikus gondolkodás,

Feladatkompetencia Mérőeszközök dokumentációját vezeti, A gyártás során használt valamennyi mérőeszköz nyilvántartását metrológiai konfirmálását vezeti (kalibrálás a szükséges beszabályozás és javítás az azt követő újrakalibrálás valamint az igényelt lezárás címkézés).,

  Szakképesítés megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Mérőtermi feladatok (25.0%),

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 24, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 8, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: igen Témakörök (óraszámok) 108/3.1/0275-06 Konfirmálási gyakorlatok (Elm.gyak.: 18)

Tartalmak Egyszerű hosszmérő eszközök kalibrálása (tolómérő, mikrométer, mérőóra)

Tanulói tevékenységformák 60/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett, 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

108/3.2/0275-06 Konfirmálási A mérések pontossága Mérésügyi alapfogalmak (országos etalon, gyakorlatok kiegészítő ismeretei (Elm.: használati etalon, hitelesítés, kalibrálás, joghatással járó mérés) 18) Mérőeszközök alkalmassági vizsgálata Kalibrálás Konfirmálás A mérőeszköz dokumentációja A mérésügyi tevékenység mint a minőségbiztosítás része Tolómérő kalibrálásának menete Mikrométer kalibrálásának menete Mérőóra kalibrálása

40/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 20/Információk rendszerezése mozaikfeladattal, 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

188

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Munka környezet és egészségvédelem gyakorlat Óraszám adatok Elméleti óraszám: 0 Elméletigényes gyak. óraszám: 32 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg gyakorlati képzési csoport,

Képzésihelyszín Szaktanterem,

Tanulói tevékenységforma Csoportos helyzetgyakorlat,

  Szakmai készség Elsősegélynyújtás(4), Munkabiztonsági eszközök felszerelések használata(5),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Társas kompetencia Tűzoltó berendezések eszközök(A), Felelősségtudat, Döntésképesség, Határozottság, Irányíthatóság, Tűzkár bejelentése(A), Szabálykövetés, Irányítási készség, Elsősegélynyújtási ismeretek(A), Tűzvédelmi ismeretek(A),

Módszerkompetencia Körültekintés elővigyázatosság, Lényegfelismerés (lényeglátás), Tervezési képesség,

Feladatkompetencia Gondoskodik elsősegélynyújtó és tűzoltó eszközökről, Jelzi a tüzet részt vesz az oltásban, Részt vesz a mentésben elsősegélyt nyújt,

  Szakképesítés megfeleltetés Energiatermelő és -hasznosító technikus (400.0%), Finommechanikai műszerész (100.0%), Autógyártó (100.0%), Háztartási gépgyártó (100.0%), Gépi forgácsoló (100.0%), Géplakatos (100.0%), Hegesztő (100.0%), Járműfényező (100.0%), Karosszérialakatos (100.0%), Ipari nemesfém-megmunkáló (100.0%), Energiahasznosító berendezés szerelője (100.0%), Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő (100.0%), Központifűtés- és csőhálózat-szerelő (100.0%), Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő (100.0%), Útépítő (100.0%), Vasúti pályamunkás (100.0%), Korrózió elleni védőbevonat készítője (100.0%), Szerszámkészítő (100.0%), Vegyi- és kalorikusgép szerelő és karbantartó (100.0%), Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész (100.0%), Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%), Erdőgazdasági gépésztechnikus (100.0%), Mezőgazdasági gépésztechnikus (100.0%), Építő- és szállítógép-szerelő (100.0%), Épületgépész technikus (100.0%), Hídépítő és -fenntartó technikus (100.0%), Útépítő és -fenntartó technikus (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Finommechanikai műszerész, Autógyártó, Háztartási gépgyártó, Gépi forgácsoló, Géplakatos, Hegesztő, Járműfényező, Karosszérialakatos, Ipari nemesfém-megmunkáló, Energiahasznosító berendezés szerelője, Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő, Központifűtés- és csőhálózat-szerelő, Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő, Útépítő, Vasúti pályamunkás, Korrózió elleni védőbevonat készítője, Szerszámkészítő, Vegyi- és kalorikusgép szerelő és karbantartó, Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész, Gépgyártástechnológiai technikus, Erdőgazdasági gépésztechnikus, Mezőgazdasági gépésztechnikus, Építő- és szállítógép-szerelő, Épületgépész technikus, Hídépítő és -fenntartó technikus, Útépítő és -fenntartó technikus, Vasútépítő és -fenntartó technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok (36.0%), Közlekedésépítő közös feladatok (17.0%),

189

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakképesítés megfeleltetés Vasútépítő és -fenntartó technikus (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés

Követelménymodulok megfeleltetés

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 32, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 108/1.1/0110-06 Elsősegélynyújtás munkabiztonság környezetvédelem (Elm.gyak.: 42)

Tartalmak Tennivalók vészhelyzetben Tűzvédelmi előírások Teendők tűz esetén Tűzoltóberendezések használata Elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtó kötelességei, különös tekintettel a kockázatok felmérésére Elsősegélyt igánylő helyzetek: - az eszméletlenség heveny rosszullétek - fájdalommal járó kórképek - belgyógyászati balesetek - mérgezések - sérülések - elsősegély nyújtás különleges helyzetekben Újraélesztés Rendkívüli helyzetek dokumentálása

190

Tanulói tevékenységformák 100/Csoportos helyzetgyakorlat,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Szabad órasáv tantárgyai 13. évfolyamon Óraszám adatok Elméleti óraszám: 252 Elméletigényes gyak. óraszám: 72 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg

Képzésihelyszín

Tanulói tevékenységforma

  Szakmai készség

Ismeret alkalmazás

Személyes kompetencia

Társas kompetencia

Módszerkompetencia

Feladatkompetencia

  Szakképesítés megfeleltetés

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés

Követelménymodulok megfeleltetés

 

191

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

13. évfolyam szabad órasáv tantárgyai Óraszám

Tantárgy

elméleti

Idegen nyelv (német, angol)

heti elméletigényes gyakor Csoport óraszá gyakorlati lati bontás m

72 72

Automatika

72

Testnevelés Osztályfőnöki

72 36 170

72

Elméleti óraszám: 252, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 72, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM

192

72

2 2 2 2 1 9

2 2

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Német nyelv Heti óraszám : 2 óra

13.évfolyam számára

Gépgyártástechnológiai technikus képzés OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00

193

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

194

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

195

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

196

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

A tanmenet nagyobb óraszámot ad meg, mint amennyi az éves óraszáma a 13. évfolyamnak, ezért a könyv feldolgozása lehetőséget biztosít a tanárnak ahhoz, hogy a lecke melyik részét dolgozza fel részletesen. Az egyes leckék D, E, F részei, illetve a nyelvtant taglaló részek közül több akár ki is hagyható, hiszen azok többnyire a nyelvtannal foglalkozó anyagrészek, amelyeket az érettségi vizsgára készülőben a 12. évfolyamban már elsajátítottak a diákok.

197

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Automatika elmélet és gyakorlat Heti óraszám : 2 óra elmélet és 2óra gyakorlat /hét

13.évfolyam számára

Gépgyártástechnológiai technikus képzés OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00 A Pneumatika fejlődése A sűrített levegő tulajdonságai Pneumatikus berendezések gazdaságossága Sűrített levegő előállítása Kompresszorok típusai Légkompresszorok megválasztásának szempontjai A sűrített levegő szállítása Vezetékcsatlakozások Sűrített levegő előkészítése Szennyeződés Levegőszűrő nyomásszabályozó szeleppel Levegő olajozó Levegőelőkészítő egység Nyomásszabályozó Levegőszűrő nyomásszabályozó szeleppel Levegőolajozó Levegőelőkészítő egység Tápegység Tápegység karbantartása Egyszeres működtetésű munkahengerek Egyszeres működtetésű munkahengerek típusai Kettős működtetésű munkahenger Kettős működtetésű munkahengerek típusai Henger felerősítések típusai Munkahenger felépítése Hengerek méretezése Egyszeres működtetésű munkahenger direkt indítása Forgómozgású végrehajtók Építőegységek Hidropneumatikus előállító egységek Szelepek – irányítóelemek csoportosítása Útszelepek Útszelepek jellemzői Működtetés módja Útszelep helyzete Útszelepek szerkezeti kialakítása Ülékes szelepek Tolattyús szelepek 198

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Biztos helyzet (vezérlőjel nincs) Bizonytalan helyzet (vezérlőjel van) Jeladók Végálláskapcsoló szelepek mechanikus vezérlési lehetőségei Zárószelepek Nyomásirányítók Áramirányítók - fojtószelepek Kapcsolási rajz készítése Vezérlések csoportosítása Csoportosítás (direkt, indirekt vezérlés): Csoportosítás (impulzusvezérlés, öntartó vezérlés) Gyakorló feladatok Impulzusvezérlés Diagramok Munkadarab lefogása Válogatás pneumatikus hengerrel Munkadarabok továbbítása adagolóból Présgép Gyakorló feladat Merítőkanál vezérlése Munkadarabok csomagolása Az irányítás fogalma. Az irányítás csoportosítása az ember szerepe szerint Önműködő (AUTOMATIKUS) irányítás. Kézi irányítás Az irányítás részműveletei A hatáslánc

199

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Szakmai gyakorlatok I. Óraszám adatok Elméleti óraszám: 0 Elméletigényes gyak. óraszám: 0 Gyakorlati óraszám: 180

Tanulócsoport jelleg gyakorlati képzési csoport,

Képzésihelyszín Szerelőműhely, Fémipari alapképző gépiforgácsoló tanműhely, Gépiforgácsoló tanműhely, Kézi forgácsoló műhely, Hegesztőműhely,

Tanulói tevékenységforma Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett, Önálló szakmai munkavégzés, Csoportos megbeszélés,

  Szakmai készség Fémmegmunkáló kéziszerszámok és kisgépek használata(3), Műszaki táblázatok kezelése(3), Egyéb mérőeszközök használata(3), Általános minőségű hegesztett kötés készítése(3), Szabadkézi vázlatkészítés(3), Gépészeti rajz olvasása értelmezése(4), Gépi forgácsoló alapeljárások gépeinek kezelése(4), Gépipari mérőeszközök használata(4), Egyszerű alkatrészek elkészítéséhez művelet- illetve szerelési terv készítése(5), Fémmegmunkáló kéziszerszámok és kisgépek használata(5), Munkabiztonsági eszközök felszerelések használata(5), Gépészeti rajz olvasása értelmezése(5),

Ismeret alkalmazás Fúrás furatmegmunkálás(A), Gázhegesztés biztonsági ismeretei(A), Gyártási utasítások (műveleti szerelési terv) értelmezése(A), Hegesztés befejezésének tűzvédelmi előírásai(A), Ívhegesztés környezetkárosító hatása(A), Gázhegesztés környezetkárosító hatása(A), Gyártási utasítások értelmezése(A), Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai(A), Ívhegesztés biztonsági ismeretei(A), Esztergálás(A), Gépi forgácsoló alapeljárások gépei(A), Gépi forgácsolás szerszámai(B), Kézi és kisgépes forgácsolás(B), Gyalulás vésés(B), Köszörülés(B), Műszaki mérés eszközeinek ismerete(B), Előrajzolás(B), Marás(B), Hosszméretek mérése és ellenőrzése(B), Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése(B), Szögek mérése és ellenőrzése(B), Reszelés fűrészelés köszörülés(C), Élkiképzés(C), Nemoldható kötések(C),

Személyes kompetencia Felelősségtudat, Mozgáskoordináció (testi ügyesség), Kézügyesség, Pontosság, Térérzékelés, Testi erő, Szabálykövetés, Tériszonymentesség,

Társas kompetencia Határozottság, Irányíthatóság, Visszacsatolási készség,

200

Módszerkompetencia Körültekintés elővigyázatosság, Gyakorlatias feladatértelmezés, Következtetési képesség, Figyelemmegosztás, Pontosság, Önállóság, Felelősségtudat,

Feladatkompetencia Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára céljára vonatkozó dokumentumokat (műhelyrészösszeállítási összeállítási egyszerűbb hidraulikus és pneumatikus villamos kapcsolási rajz darabjegyzék műszaki leírás gépkönyv stb.), Előkészíti a munkafeladat végrehajtását az ahhoz szükséges anyagokat segédanyagokat előre gyártott elemeket gépeket szerszámokat mérőeszközöket felfogó- és befogóeszközöket szállító- és emelőberendezéseket személyi védőfelszereléseket, Gépipari alapméréseket végez (hossz szög merőlegesség stb.), Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel, Készít bont javít cserél oldható kötéseket és helyzetbiztosító elemeket, Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján, Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés reszelés menetkészítés süllyesztés dörzsárazás kéziszerszám-élezés), Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás fúrás felülettisztítás kéziszerszám-élezés stb.), Alakítja a munkadarabot gépi forgácsoló alapeljárásokkal (esztergálás fúrás marás gyalulás

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakmai készség

Ismeret alkalmazás

Személyes kompetencia

Társas kompetencia

Módszerkompetencia

Feladatkompetencia vésés köszörülés), Általános minőségű hegesztett kötést készít gázhegesztéssel, Általános minőségű hegesztett kötést készít bevont elektródás kézi ívhegesztéssel, Együttműködik a karbantartási részfeladatok elvégzésében (szerelés alkatrészgyártás felületkezelés),

  Szakképesítés megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%), Szerszámkészítő (67.0%), Gépi forgácsoló (67.0%), Karosszérialakatos (33.0%), Épületlakatos (33.0%), Szerkezetlakatos (33.0%), Géplakatos (33.0%), Építő- és szállítógép-szerelő (33.0%), Erdőgazdasági gépésztechnikus (33.0%), Mezőgazdasági gépésztechnikus (33.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) (40.0%), Karbantartási, üzemeltetési, üzembehelyezési feladatok (20.0%), Gépészeti kötési feladatok (12.0%),

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

 

Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 180, Csoportbontás: igen Témakörök (óraszámok) 108/2.1/0227-06 Kézi forgácsoló gyakorlatok (Gyak.: 56)

Tartalmak Tanulói tevékenységformák Kézi megmunkálási gyakorlatok, síkbeli és térbeli előrajzolás A kézi 20/Csoportos megbeszélés, forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek 80/Önálló szakmai munkavégzés, rendszerezése Alkatrészek illesztése - illesztés reszeléssel - hántoló szerszámok, eszközök - lemezalkatrész készítése - sík és ívelt felületek hántolása - a dörzsárazás szerszámai és művelete tűrésezett furatok alak- és méretellenőrzése - illesztés dörzsárazással

201

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok)

108/2.2/0227-06 Gépi forgácsoló gyakorlatok (Gyak.: 75)

108/1.1/0278-06 Nemoldható kötések készítése (Gyak.: 54)

Tartalmak - csiszoló és polírozó anyagok, szerszámok és gépek - illesztés csiszolással - oldható kötések készítése, szerelése - komplex illesztési munkák, ellenőrző feladatok - síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei, segédeszközei és mérőeszközeinek megválasztása adott feladat elvégzéséhez - többféle megmunkálást igénylő öntvények előrajzolásának gyakorlása A gépi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése Esztergálás - a gép felépítése, a szerszámok alakja, élgeometriája, szerszámok élezése - fordulatszámok, előtolások beállítása, biztonságos munkadarab és szerszámbefogás - szegnyereg használata (csigafúrók, csúcsfúrók befogása, furatkészítés, kúpesztergálás) - álló- és mozgóbábok, álló- és forgócsúcsok, síktárcsa és esztergaszív, esztergatüskék alkalmazása - hosszú és rövid alkatrészek kétoldali megmunkálása két csúcs között, tüskén Belső felületek megmunkálása - külső és belső kúpfelületek esztergálása - külső- és belső menetek esztergálása, illesztése excentrikus csapok és furatok esztergálása Gyalulás, vésés gyalugépek felépítése, szerszámai és készülékei, szerszám és munkadarab rögzítése - lökethossz és lökethelyzet beállítása megmunkálás gyalugépen - vésőgépek felépítése, szerszámai és készülékei, szerszám és munkadarab rögzítése - lökethossz beállítása Marás - marógépek felépítése, szerszámai, készülékei munkadarabok és szerszámok felfogása, rögzítése - asztalállítás, asztalmozgatás - sík és alakos felületek marása - fogaskerekek készítése profilozó eljárással, osztófej kezelése Köszörülés - sík- és palástköszörűgépek felépítése, szerszámai, készülékei köszörűkorongok minőségének ellenőrzése - köszörűszerszámok és munkadarabok felfogása köszörüléshez - furatok, palást- és síkfelületek köszörülése - bordástengely köszörülése Hegesztési gyakorlatok - lánghegesztő berendezések üzembe helyezése, kezelése - lánggyújtás, különböző minőségű lángok beállítása - olvasztás, tompa- és sarokvarratok készítése - kézi ívhegesztő berendezések üzembe helyezése - áramerősség beállításának gyakorlása különböző feszültségforrások, anyagok és elektródák esetén - ívgyújtás gyakorlása, tompa- és sarokvarratok készítése - komplex munkák, ellenőrző feladatok

202

Tanulói tevékenységformák

A továbbhaladás feltételei

20/Csoportos megbeszélés, 80/Önálló szakmai munkavégzés,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

50/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett, 40/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 10/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Nem oldható kötések Óraszám adatok Elméleti óraszám: 108 Elméletigényes gyak. óraszám: 0 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret,

Képzésihelyszín Szaktanterem,

Tanulói tevékenységforma Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Szöveges előadás egyéni felkészüléssel,

  Szakmai készség Szabadkézi vázlatkészítés(3), Műszaki táblázatok kezelése(4), Gépészeti rajz olvasása értelmezése(5),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Gyártási utasítások értelmezése(A), Térlátás, Térérzékelés, Szakmai Szerszámok kézigépek biztonsági igényesség, ismeretei(A), Korrózióvédelem(B), Nemoldható kötések(C),

Társas kompetencia Módszerkompetencia Közérthetőség, Szervezőkészség, Logikus gondolkodás, Ismeretek Kezdeményezőkészség, helyén való alkalmazása, Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés),

Feladatkompetencia Együttműködik a karbantartási részfeladatok elvégzésében (szerelés alkatrészgyártás felületkezelés),

  Szakképesítés megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Karbantartási, üzemeltetési, üzembehelyezési feladatok (20.0%),

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 108, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 108/1.2/0278-06 Kötések felületvédelem elméleti ismeretei (Elm.: 108)

Tartalmak Szegecskötések Csoportosítás, kötéstípusok jellemzői és alkalmazási területei Szegecstípusok, a kötés létrehozásának módja (két oldalról kialakítható kötések, egy oldalról kialakítható kötések) A szegecsek anyagai, szegecselés szerszámai Hegesztett kötések Fajtái, jellemzői, eszközei, alkalmazási területei Létrehozásának módjai, folyamata A hegesztett kötések optimális kialakításának szempontjai Anyagok hegeszthetősége Forrasztott kötések Fajtái, jellemzői, eszközei, alkalmazási területei A kötés létrehozásának folyamata, optimális kialakításának szempontjai Ragasztott kötések Jellemzői, alkalmazási területei A ragasztott kötések optimális kialakításának szempontjai A kötés létrehozásának folyamata, ragasztóanyagok Szilárd illeszkedésű kötések (zsugorkötések) Jellemzői, alkalmazási területei A kötés kialakításának módjai, folyamatai Szerelés sajtolással, hőmérsékletkülönbséggel, olajnyomással

203

Tanulói tevékenységformák 15/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 5/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 50/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Forgácsoló alapeljárások Óraszám adatok Elméleti óraszám: 108 Elméletigényes gyak. óraszám: 0 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret,

Képzésihelyszín Szaktanterem,

Tanulói tevékenységforma Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással (forgácsoló technológia tervezése),

  Szakmai készség Információforrások kezelése(4), Diagram nomogram olvasása értelmezése(4), Műszaki táblázatok kezelése(4), Gyártási és szerelési technológiai alapadatok kiszámítása(4), Gépek kiválasztása(4), Technológiai dokumentáció (műveletterv műveleti sorrendterv műveletirányítási terv ábrás műveleti utasítás szerelési utasítás ellenőrzési utasítás stb.) készítése(4), Gépészeti rajz olvasása értelmezése(5), Szabványok táblázatok használata(5), Szerszámok kiválasztása(5), Műveleti ráhagyások tűrések meghatározása(A), Gyártási bázisok kijelölése(A),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Marás(A), Menetmegmunkálás(A), Felelősségtudat, Önállóság, Esztergálás(A), Fúrás Döntésképesség, Pontosság, furatmegmunkálás(A), Térlátás, Technológiai dokumentációk(A), Köszörülés(A), Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutatók(A), Gyártástechnológiai rajzjelek(A), Gyalulás vésés(B), Bázis megválasztásának szempontjai bázisváltási műveletek(B), Segédanyagok (hűtő kenő)(B), A gyártási eljárások biztonságtechnikája(B), A forgácsoló eljárások alkalmazási területei szerszámai gépei főbb paraméterei az elérhető pontosság felületi érdesség lehetőségei(B), Mértékegységek(B), Tribológiai ismeretek(C), Felhasználói programok(C),

Társas kompetencia Közérthetőség, Határozottság, Kezdeményezőkészség, Visszacsatolási készség, Kommunikációs rugalmasság,

204

Módszerkompetencia Áttekintő képesség, Gyakorlatias feladatértelmezés, Lényegfelismerés (lényeglátás), Tervezés, Rendszerező képesség, Absztrakt gondolkodás,

Feladatkompetencia Szerszám- és gépszükséglet (szerszámgép alakítógép) meghatározása, Szerszám és gép kiválasztása, Megmunkálási ráhagyások műveleti tűrések meghatározása, Az alkatrészgyártáshoz szükséges anyag félgyártmány szerszám gép készülék mérő- és ellenőrzőeszközök előírása, Az anyag mechanikai tulajdonságainakcélnak megfelelő- megváltoztatását biztosító hőkezelő technológia kiválasztása előírása, Méretlánc számítások, Technológiai adatok meghatározása, Hűtő- és kenőanyag kiválasztása, A géprajz valamint a gépgyártástechnológia jelképes ábrázolásainak alkalmazása, Technológiai dokumentáció (műveletterv műveleti sorrendterv műveletirányítási terv ábrás műveleti utasítás ellenőrzési utasítás stb.) készítése, Nem szabványos gyártóeszközökhöz szerszám- és készülékszerkesztés és készülékgyártás igénylése, Gazdaságos gyártási mód (sorozatnagyság) meghatározása, Szilárdsági számítások végzése a MKGS rendszerben, A gyártásra szerelési és javítási technológiára vonatkozó munka- baleset- tűz- és környezetvédelmi utasítások

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakmai készség

Ismeret alkalmazás

Személyes kompetencia

Társas kompetencia

Módszerkompetencia

Feladatkompetencia előírása,

  Szakképesítés megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Gyártástervezési és -irányítási feladatok (15.0%),

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 108, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 108/2.1/0276-06 Forgácsolási alapismeretek (Elm.: 72)

108/2.2/0276-06 Forgácsoló alapeljárások tervezése (Elm.: 36)

Tartalmak A tananyagelem feladata - a gépipar területén alkalmazott forgácsoló alapeljárások jellemzőinek és alkalmazási területeinek megismertetése - a szabványok, táblázatok, gépkönyvek kezelésének, használatának gyakoroltatása - a forgácsoló alapeljárások tervezési szempontjainak ismertetése - a forgácsoló alapeljárások szerszámainak, gépeinek ismertetése - a gazdaságos gyártáshoz szükséges forgácsoló alapeljárás kiválasztásának gyakoroltatása A forgácsolás fogalma, fajtái A forgácsoló mozgások (alakító, beállító, segéd) Fogácsolástechnológiai alapfogalmak - a forgácsoló szerszámok élgeometriája - a forgácsképződés folyamata - a forgácskeresztmetszet - a forgácsoláskor fellépő erőhatások - a fajlagos forgácsolási ellenállás - a forgácsolóerő számítása, a forgácsolóerőt befolyásoló tényezők - a forgácsolás teljesítményszükséglete - a forgácsoláskor fellépő hőjelenségek, hűtés, kenés - a forgácsoló szerszámok anyaga, kopása - az éltartamot befolyásoló tényezők, gazdaságos éltartam - a megmunkált felület minősége (felületi érdesség, a felületi rétegben a forgácsolás hatására létrejövő változások) - a technológiai adatok megválasztásának menete (táblázatok, nomogramok) Készülékezési alapfogalmak Forgácsoló alapeljárások A forgácsoló alapeljárások gépei A tananyagelem elsajátítása során végrehajtandó feladatok: - az alkatrészgyártáshoz szükséges forgácsoló eljárás - a forgácsoláshoz szükséges gép, szerszám, készülék - a szükséges segédanyagok helyes megválasztása - a gazdaságos forgácsolási adatok - az egyes forgácsoló eljárásokhoz legjobban megfelelő hűtő-kenő anyagok kiválasztása és ezek alapján a forgácsoló művelettervek és műveleti utasítások szakszerű elkészítése Forgácsoló alapeljárások művelettervezése - a művelettervezés okmányai, ügyvitele - a műveleti utasítások tartalma, rovatai, kidolgozása A helyzetmeghatározás és a bázisok szerepe - a bázisok fogalma, fajtái - a bázisválasztás szempontjai, bázisválasztási hibák - a technológiailag helyes konstrukció - a helyzetmeghatározás célja, szabályai, fokozatai - a helyzetmeghatározással kapcsolatos bázisok és hibák Méretláncok törvénye - a méretlánc fogalma, méretláncfajták - a méretláncok általános törvényei - a méretek és

205

Tanulói tevékenységformák 15/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 5/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 50/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

80/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással (forgácsoló technológia tervezése), 20/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok)

Tartalmak tűrések átszámításának oka, az átszámítás - a méretláncmegoldás módszerei A ráhagyás - a ráhagyás fogalma, fajtái, jelentősége - a ráhagyást befolyásoló tényezők - a munkadarab ráhagyásszámításának elve Gyártásközi hőkezelések tervezése Az esztergálás, gyalulás-vésés, fúrás-furatmegmunkálás, marás forgácsolási adatai, szerszámai, kiválasztásuk szempontjai A gazdaságos technológiai adatok kiválasztása táblázatból Elérhető pontosság és felületi érdesség Az MKGS-rendszer elemeinek terhelésvizsgálata Kenőanyagok, a hűtőanyagok, a hűtő-kenő anyagok kiválasztása Az egyes forgácsoló eljárások biztonságtechnikai követelményeinek előírása A forgácsoló erő-, teljesítményszükséglet és gépi idő számítása Az esztergamunkák művelettervezése Gyalulás-vésés művelettervezése Fúrásfuratmegmunkálás művelettervezése Marás művelettervezése

206

Tanulói tevékenységformák

A továbbhaladás feltételei

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Forgács nélküli alakítások Óraszám adatok Elméleti óraszám: 36 Elméletigényes gyak. óraszám: 72 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, csoportbontás,

Képzésihelyszín Szaktanterem, Számítógépterem,

Tanulói tevékenységforma Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, Kovácsrajz készítés tárgyról, Öntvényrajz készítés tárgyról, Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással (hidegalakító szerszám tervezése),

  Szakmai készség Műszaki táblázatok kezelése(4), Gépek kiválasztása(4), Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutató használata(4), Felhasználói programok alkalmazása(4), Információforrások kezelése(4), Műveleti ráhagyások tűrések meghatározása(5), Szabványok táblázatok használata(5), Gépészeti rajz olvasása értelmezése(5),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Szabványok használata(A), A Felelősségtudat, Önállóság, tűrések származtatása(A), Műszaki Döntésképesség, Pontosság, rajzok olvasása értelmezése Térlátás, készítése(B), A hidegalakítás fogalma változatai eszközei főbb paraméterei(B), Kivágás sajtolás szerszámai gépi berendezései működésük erőtani viszonyai(B), Számítógéphasználat(B), A hidegalakítás tervezési elvei(B), Előgyártmány gyártási technológiák (képlékeny meleg- és hidegalakítások öntészeti eljárások)(B), Képlékenyalakítás gépi berendezéseinek szerkezeti kialakítása működési jellemzői(B), Egyszerűbb szilárdsági méretezési eljárások(C), Géprajzi alapfogalmak(C), Geometriai méretek kiszámítása(C),

Társas kompetencia Kapcsolatteremtő készség, Határozottság, Kezdeményezőkészség, Visszacsatolási készség, Kommunikációs rugalmasság,

Módszerkompetencia Kreativitás ötletgazdagság, Gyakorlatias feladatértelmezés, Tervezés, Absztrakt gondolkodás,

Feladatkompetencia Szerszám és gép kiválasztása, Anyagszükséglet előgyártmány (félgyártmány) meghatározása kiválasztása, Alakítóerő számítása képlékeny hidegalakítás esetében, A technológia jellegének megfelelő számítások végzése (szilárdságisúlypontszámítás gazdaságos anyagfelhasználás számítása stb.), Technológiai adatok meghatározása, A géprajz valamint a gépgyártástechnológia jelképes ábrázolásainak alkalmazása, Nem szabványos gyártóeszközökhöz szerszám- és készülékszerkesztés és készülékgyártás igénylése, Felhasználói programok (CAD CAD-CAM irodai programcsomag stb.) használata,

  Szakképesítés megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Gyártástervezési és -irányítási feladatok (15.0%),

 

207

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 72, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: igen Témakörök (óraszámok) 108/1.2/0276-06 Képlékeny alakítás előgyártmány gyártás (Elm.: 36)

108/1.3/0276-06 Előgyártmány és képlékeny alakítási tervezési gyakorlat (Elm.gyak.: 72)

Tartalmak Öntési eljárások (alkalmazási terület, alkalmazott minta, forma jellege, forma anyaga, formázás módja) Jellemző öntvényhibák, az öntvénygyártás balesetvédelmi előírásai Kovácsolás (képlékenység, alakítási szilárdság, alkalmazott anyagok fő tulajdonságai, az alakítás hatása az anyag szerkezetére, kovácsoló eljárások szerszámai, műveletei, gépei, berendezései, segédanyagai, balesetvédelmi előírásai) Képlékeny cső- és rúdgyártó eljárások, hengerlés szerszámai, gépei, berendezései, felhasznált anyagai, segédanyagai, balesetvédelmi előírásai A porkohászat felhasználási területei, a porkohászat technológiája A gépipar területén alkalmazott forgácsnélküli alakító eljárások jellemzői és alkalmazási területei A forgácsnélküli alakító eljárások tervezési szempontjai A szerszámok üzemeltetésének feltételei, az üzemeltető gépek, biztonságtechnikai követelmények, az előforduló hibák és okaik, a technológiai jellemzők hatása - vágóműveletek (ollók, kivágás, lyukasztás stb.) - a hideg képlékenyalakítás alapjai - hajlító műveletek - mélyhúzás - hidegfolyatás - egyéb képlékenyalakító műveletek (egyengetés, göngyölítés, peremezés, bordanyomás, fémnyomás, görgőzés stb.) Számítási és tervezési gyakorlatok Öntvényrajz készítése (ráhagyások, a minta, a forma és a mag, osztósík, zsugorméret értelmezése) Kovácsdarab-szerkesztési előírások a felhasználás, a gyártás és a szerszámozás szempontjából, kovácsrajz készítése Lemezek darabolása ollóval (az ollók típusai, az erőszükséglet meghatározása, elérhető pontosság, ráhagyás ollóval történő daraboláshoz) Kivágó-lyukasztó szerszám Kivágás-lyukasztás (a vágás folyamata, a vágott felület minősége) A szerszámok általános felépítése, jellemzői (a bélyeg vezetése, az egyszerre végzett műveletek szerint, az elérhető pontosság) Az optimális vágórés, a szerszámelemek tűrése, gazdaságos anyagfelhasználás, sávterv, a szerszám nyomásközéppontja A kivágás, lyukasztás erő-, munka-, teljesítményszükséglete Kenőanyag szerepe, fajtái Egyéb vágási műveletek, pontossági vágás, különleges vágószerszámok A hajlítás (az anyag feszültségi és alakváltozási állapota, a semleges réteg, a hajlítás sugara) Az anyag rugózása, a kiindulási lemezméret meghatározása, hajlítószerszámok) A hajlítás erő-, munka-, teljesítményszükségletének meghatározása Mélyhúzás Az anyag feszültségi és alakváltozási állapota, az alakváltozás mértéke A húzási fokozat, a húzások számának meghatározása, húzóműveletek közötti hőkezelés Ráncosodás és megakadályozása Teríték meghatározása (forgástest alakú munkadarab terítékének meghatározása számítással, szerkesztéssel, a teríték méreteinek kiigazítása a ráhagyásokkal) A húzóerő, munka és teljesítményszükséglet meghatározása A mélyhúzószerszámok (ráncfogó nélküli szerszámok, ráncfogós szerszámok, ráncfogó típusok, sorozatszerszámok, kombinált szerszámok, a húzóélek

208

Tanulói tevékenységformák 15/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 5/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 50/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

60/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással (hidegalakító szerszám tervezése), 10/Öntvényrajz készítés tárgyról, 10/Kovácsrajz készítés tárgyról, 20/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok)

Tartalmak lekerekítése, a húzórés, az alakadó elemek gyártási tűrése és kivitele)

209

Tanulói tevékenységformák

A továbbhaladás feltételei

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Anyagismeret Óraszám adatok Elméleti óraszám: 72 Elméletigényes gyak. óraszám: 0 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret,

Képzésihelyszín Szaktanterem, Fémipari alapképző gépiforgácsoló tanműhely,

Tanulói tevékenységforma Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban,

  Szakmai készség Diagram nomogram olvasása értelmezése(2), Műszaki táblázatok kezelése(3), Információforrások kezelése(3), Szabványok táblázatok használata(4), Technológiai dokumentáció (műveletterv műveleti sorrendterv műveletirányítási terv ábrás műveleti utasítás szerelési utasítás ellenőrzési utasítás stb.) készítése(4), Műszaki táblázatok kezelése(4),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Technológiai dokumentációk(A), Önállóság, Döntésképesség, Szabványok használata(A), Pontosság, Térlátás, Műszaki rajzok olvasása értelmezése készítése(B), Segédanyagok (hűtő kenő)(B), Mértékegységek(B), Hőkezelési technológiák(B), Szabványhasználati ismeretek(B), Szabványos színesfémötvözetek(C), Szabványos könnyűfémötvözetek(C), Szabványos ipari vasötvözetek(C), Ipari anyagok technológiai tulajdonságai(C),

Társas kompetencia Közérthetőség, Határozottság, Irányítási készség, Visszacsatolási készség,

Módszerkompetencia Áttekintő képesség, Gyakorlatias feladatértelmezés, Következtetési képesség, Lényegfelismerés (lényeglátás), Rendszerező képesség, Tervezési képesség,

Feladatkompetencia Tanulmányozza és értelmezi az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó információkat (szabványok műszaki táblázatok gyártmánykatalógusok), Anyagszükséglet előgyártmány (félgyártmány) meghatározása kiválasztása, Az anyag mechanikai tulajdonságainak- célnak megfelelőmegváltoztatását biztosító hőkezelő technológia kiválasztása előírása, Hűtő- és kenőanyag kiválasztása,

  Szakképesítés megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%), Finommechanikai műszerész (50.0%), Gépi forgácsoló (50.0%), Géplakatos (50.0%), Hegesztő (50.0%), Szerkezetlakatos (50.0%), Légtechnikai rendszerszerelő (50.0%), Karosszérialakatos (50.0%), Energiahasznosító berendezés szerelője (50.0%), Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő (50.0%), Központifűtés- és csőhálózat-szerelő (50.0%), Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő (50.0%), Épületlakatos (50.0%), Szerszámkészítő (50.0%), Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó (50.0%), Vegyi- és kalorikusgép szerelő és karbantartó

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) (20.0%), Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) (12.0%), Gyártástervezési és -irányítási feladatok (8.0%),

210

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakképesítés megfeleltetés (50.0%), Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész (50.0%), Építő- és szállítógép-szerelő (50.0%), Erdőgazdasági gépésztechnikus (50.0%), Mezőgazdasági gépésztechnikus (50.0%), Épületgépész technikus (50.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés

Követelménymodulok megfeleltetés

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 72, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 108/1.2/0227-06 Anyagjelölések értelmezése (Elm.: 15)

108/1.1/0276-06 Anyagválasztás elméleti alapjai (Elm.: 72)

Tartalmak Gyakorlati jelentőségű szabványos ötvözetek áttekintése Az ipari vasötvözetek csoportosítása: Az ötvözők és szennyezők hatása az acélok tulajdonságaira. Az acélok osztályozása és jelölései a MSZ és EN szerint. A vas- és acélöntvények osztályozása és jelölései a MSZ és EN szerint. Az alumínium ötvözőanyagai, ötvözeteinek osztályozása és jelölései az MSZ és EN szerint A réz ötvözőanyagai, ötvözeteinek osztályozása és jelölései az MSZ és EN szerint Az ón, ólom és a horgany ötvözőanyagai, ötvözeteinek osztályozása és jelölései az MSZ és EN szerint Anyagkiválasztás Anyagok tulajdonságai (mechanikai, technológiai) Az anyagkiválasztás műszaki, gazdasági szempontjai Az anyagok kikeresése táblázatokból és szabványokból A kohászati félkész termékek méretszabványai és műszaki szállítási előírások A tananyagelem elsajátítását célszerű az alábbi témakörök köré csoportosítani - a gépiparban felhasznált anyagok csoportosítása metallográfiai alapismeretek - vasötvözetek - nemvas fémek és ötvözeteik - hőkezelés - segédanyagok Alapos elsajátítása nélkülözhetetlen - a gazdaságos anyagfelhasználást és a megkívánt mechanikai tulajdonságokat biztosító előgyártmány, - a gyártáshoz szükséges szerszám anyagminőségének helyes megválasztásához, az anyag mechanikai és technológiai tulajdonságai (keménység, kopásállóság, egyneműség, feszültségmentesség, szemcseméret, szemcseszerkezet) célirányos megváltoztatásához szükséges hőkezelési technológia, - a legjobban megfelelő hűtő- és kenőanyagok kiválasztásához a leglényegesebb szempont az összefüggések megmutatása, amellyel a tanulói aktivitás is növelhető. Erősítsük a többi - elsősorban a műszaki és a természettudományos, valamint gyakorlati tantárgyakkal való koncentrációt a metallográfiai alapismereteknél - az általános jellemzők fontosak, amelyeket ismerni és alkalmazni kell a további témáknál, valamint a többi szakmai tárgynál is - az izotermás és a folyamatos hűtésű C-görbéket az Fe-Fe3C állapotábrából vezessük le Fektessünk megfelelő hangsúlyt az Fe-Fe3C állapotábra, valamint a szövetdiagram megértetésére A vasötvözeteknél az érvényes szabványos jelölést kell alkalmazni, azonban célszerű a régebbi

211

Tanulói tevékenységformák 20/Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

15/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 5/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 50/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok)

Tartalmak szabványjelöléseket is megismertetni A témakör tanításakor a metallográfiai alapismeretekben tanultakra kell támaszkodni (Pl. milyen ötvözőanyagot tartalmazzon a melegszilárd acél; mely ötvözők növelik az acél korrózióállóságát; melyik ötvözőanyag hatására lesz az acél finomszemcsés stb.) A hőkezelés témakörben az acélok gyakorlati hőkezelését tárgyaljuk. Tudják önállóan olvasni a C-görbéket, vizsgálják meg az ötvözőanyagok hatását a C-görbe alakjára Részletezzük az edzés során fellépő hibákat, a hő okozta belső feszültség hatásait

212

Tanulói tevékenységformák

A továbbhaladás feltételei

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Anyagvizsgálatok Óraszám adatok Elméleti óraszám: 36 Elméletigényes gyak. óraszám: 36 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, csoportbontás,

Képzésihelyszín Anyagvizsgáló laboratórium, Anyagvizsgálati szaktanterem,

Tanulói tevékenységforma Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban, Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban, Technológiai próbák végzése, Technológiai minták elemzése,

  Szakmai készség Szövetszerkezetek vizsgálata mikroszkóppal(3), Roncsolásmentes anyagvizsgálatok(4), Technológiai vizsgálatok(4), Mérési jegyzőkönyv készítése(4), Roncsolásos anyagvizsgálatok(4), Műszaki táblázatok kezelése(5),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Az ipar területén használatos Felelősségtudat, Önállóság, nemfémes anyagok eredetük Megbízhatóság, Pontosság, tulajdonságaik jellemző Precizitás, felhasználási területeik(B), Az iparban használatos fémes anyagok fizikai kémiai mechanikai technológiai tulajdonságai(B), Szabványos ipari vasötvözetek(B), Szabványos könnyűfémötvözetek(B), Szabványos színesfémötvözetek(B), Számítógép-alkalmazás lehetőségeinek ismerete használata a műszaki dokumentációk készítésénél(B), A mért jellemzők rögzítési kiértékelési a vizsgált anyag félgyártmány alkatrész gépegység szerkezet minősítési szempontjai(B), Mechanikai villamos és mikroszkópos anyagvizsgálatok(B), Metallográfiai tulajdonságok(B), Mérőeszközök alkalmassági vizsgálatának ismerete(B),

Társas kompetencia Határozottság, Irányíthatóság, Irányítási készség,

Módszerkompetencia Logikus gondolkodás, Ismeretek helyén való alkalmazása, Rendszerező képesség, Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés), Kritikus gondolkodás,

Feladatkompetencia Alapszintű általános anyagvizsgálatokat végez azonosítja a szerkezeti anyagok főbb típusait, Az anyagok összetételét mechanikai technológiai szövetszerkezeti tulajdonságait vizsgálja, A mérési eredményeket dokumentálja az anyagokat minősíti, Gyártásközi roncsolásmentes anyagvizsgálatokat végez, Keménységvizsgálatot végez,

  Szakképesítés megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%), Szerszámkészítő (50.0%), Géplakatos (50.0%), Gépi forgácsoló (50.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Mérőtermi feladatok (25.0%), Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések (25.0%),

213

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakképesítés megfeleltetés

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés

Követelménymodulok megfeleltetés

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 36, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: igen Témakörök (óraszámok) 108/1.1/0275-06 Anyagvizsgálati gyakorlatok (Elm.gyak.: 36)

108/1.2/0275-06 Anyagvizsgálatok kiegészítő ismeretei (Elm.: 36)

Tartalmak Nemfémes anyagok vizsgálata: - sűrűségmérés - kenőolaj viszkozitásának meghatározása - füstgázelemzés Fémes anyagok vizsgálata - könnyűfém ötvözet felismerése cseppentéses eljárással mechanikai vizsgálatok (szakítóvizsgálat, rugóacél rugalmassági modulusának és rugalmas hajlíthatóságának meghatározása, egyéb statikus vizsgálatok) Dinamikus vizsgálatok (Charpy) Keménységmérések Metallográfiai vizsgálatok (csiszolatkészítés, szövetszerkezet meghatározása makroszkópi, mikroszkópi) Hibakereső (roncsolásmentes) vizsgálatok Az anyagvizsgáló eljárások csoportosítása cél és módszer szerint Fizikai vizsgálatok (viszkozitás értelmezése, mérési eljárásai, eszközei, sűrűségmérés) A kémiai vizsgálatok fajtái, a mérések elve, mintavétel A mechanikai vizsgálatok elméleti alapjai, a vizsgálatra vonatkozó szabványelőírások (gép, próbadarab, szakítódiagram elemzése stb.), ReH; ReL; Rm; A10, illetve A80, a hengeres próbatestnél Z, a finomlemez próbatestnél r, n értékének meghatározása Az ütőmű, a próbatest, az ütőmunka megadása, a kritikus átmenet értelmezése Keménységmérések elve, módszerei Hibakereső vizsgálatok (szemrevételezés, penetrációs, mágneses, örvényáramos repedésvizsgálat, ultrahangos, radiográfiai vizsgálatok) elve

214

Tanulói tevékenységformák 30/Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban, 20/Technológiai minták elemzése, 20/Technológiai próbák végzése, 20/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

20/Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Műszaki ábrázolás Óraszám adatok Elméleti óraszám: 136 Elméletigényes gyak. óraszám: 0 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret,

Képzésihelyszín Szaktanterem,

Tanulói tevékenységforma Információk feladattal vezetett rendszerezése, Önálló szakmai munkavégzés,

  Szakmai készség Diagram nomogram olvasása értelmezése(2), Gépészeti alkatrészrajz készítése(2), Szabadkézi vázlatkészítés(3), Műszaki táblázatok kezelése(3), Információforrások kezelése(3), Gépészeti rajz olvasása értelmezése(4),

Ismeret alkalmazás Szabványok használata(A), Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutatás használata(A), Gyártási utasítások (műveleti szerelési terv) értelmezése(A), Műszaki rajzok olvasása értelmezése készítése(B), Diagramok olvasása értelmezése készítése(C), Síkmértani szerkesztések(C), Géprajzi alapfogalmak(C), Ábrázolási módok(D),

Személyes kompetencia Kézügyesség, Térlátás,

Társas kompetencia Irányíthatóság,

Módszerkompetencia Lényegfelismerés (lényeglátás), Absztrakt gondolkodás,

Feladatkompetencia Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára céljára vonatkozó dokumentumokat (műhelyrészösszeállítási összeállítási egyszerűbb hidraulikus és pneumatikus villamos kapcsolási rajz darabjegyzék műszaki leírás gépkönyv stb.), Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatra eszközökre technológiára vonatkozó dokumentációt (technológiai előírások műveletterv műveleti utasítás műszaki leírás gépkönyv stb.), Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít, Egyszerű alkatrészek szerkezeti egységek elkészítéséhez művelet- illetve szerelési tervet készít,

  Szakképesítés megfeleltetés Építő- és szállítógép-szerelő (100.0%), Finommechanikai műszerész (100.0%), Gépi forgácsoló (100.0%), Géplakatos (100.0%), Hegesztő (100.0%), Szerkezetlakatos (100.0%), Légtechnikai rendszerszerelő (100.0%), Karosszérialakatos (100.0%), Energiahasznosító berendezés szerelője (100.0%), Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő (100.0%), Központifűtés- és csőhálózat-szerelő (100.0%), Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő (100.0%), Épületlakatos (100.0%), Szerszámkészítő (100.0%), Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó (100.0%), Vegyi- és kalorikusgép szerelő és karbantartó

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Építő- és szállítógép-szerelő, Finommechanikai műszerész, Gépi forgácsoló, Géplakatos, Hegesztő, Szerkezetlakatos, Légtechnikai rendszerszerelő, Karosszérialakatos, Energiahasznosító berendezés szerelője, Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő, Központifűtés- és csőhálózat-szerelő, Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő, Épületlakatos, Szerszámkészítő, Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó, Vegyi- és kalorikusgép szerelő és karbantartó, Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész, Gépgyártástechnológiai technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) (20.0%), Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) (12.0%),

215

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakképesítés megfeleltetés (100.0%), Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész (100.0%), Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%), Erdőgazdasági gépésztechnikus (100.0%), Mezőgazdasági gépésztechnikus (100.0%), Épületgépész technikus (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Erdőgazdasági gépésztechnikus, Mezőgazdasági gépésztechnikus, Épületgépész technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 72, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: igen Témakörök (óraszámok) 108/1.1/0227-06 Műszaki dokumentációk (Elm.: 108)

Tartalmak Tanulói tevékenységformák Rajztechnikai alapszabványok Síkmértani szerkesztések, térelemek 50/Önálló szakmai munkavégzés, kölcsönös helyzete, vetületi és axonometrikus ábrázolás Síkmetszés, 50/Információk feladattal vezetett rendszerezése, valódi nagyság meghatározása, kiterítés Áthatások, áthatások alkatrészrajzokon Alkatrész és összeállítási rajzok fogalma Metszetábrázolások, szelvény egyszerűsített ábrázolások Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások Tűrés, illesztés Felületi minőség Jelképes ábrázolások Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás Alkatrészrajzok szabadkézi rekonstrukciója összeállítási rajzok, rajzdokumentációk elemzése Alkatrészrajzok elemzési szempontjai: - fémszerkezetek rajzai technológiai rajzok Rendszerek rajzai - kapcsolási vázlatok villamos rendszerek rajzai - építészeti rendszerek rajzai folyamatábrák és folyamatrendszerek

216

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Geometriai mérések Óraszám adatok Elméleti óraszám: 36 Elméletigényes gyak. óraszám: 36 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, csoportbontás,

Képzésihelyszín Szaktanterem, Mérőszoba,

Tanulói tevékenységforma Információk feladattal vezetett rendszerezése, Információk rendszerezése mozaikfeladattal, Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, Geometriai mérési gyakorlat, Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett,

  Szakmai készség Mérési jegyzőkönyv készítése(4), Összetett méret- alak- és helyzetmérés(5), Gépipari mérőeszközök használata(5), Mérési eredmény megadása(5), Diagram nomogram olvasása értelmezése(5),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Felületi érdesség mérése(A), Önállóság, Pontosság, Térlátás, Hosszméretek mérése és Térbeli tájékozódás, Precizitás, ellenőrzése(A), Szögek mérése és Tapintás, ellenőrzése(A), Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése(A), Géprajzi ábrázolás szabályai(A), Ábrázolási jelképek(A), Alkatrészrajzok kiviteli előírásai(A), Műszaki mérés eszközeinek ismerete(B), Számítógép-alkalmazás lehetőségeinek ismerete használata a műszaki dokumentációk készítésénél(B), Mérési hiba mérési bizonytalanság(B), Metrológiai számítások(B), Szerszámgépek saját pontossági vizsgálata(B),

Társas kompetencia Határozottság, Irányíthatóság, Irányítási készség,

Módszerkompetencia Logikus gondolkodás, Kreativitás ötletgazdagság, Ismeretek helyén való alkalmazása, Rendszerező képesség, Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés),

Feladatkompetencia A kész munkadarabok geometriai méreteinek végellenőrzését végzi, Idomszerrel ellenőriz, Felületi érdességet mér, Összetett alak- és helyzetméréseket végez, Méréseknél az eredő mérési bizonytalanságot számítja, A mérést dokumentálja mérési jegyzőkönyvet készít, Szerszámgépek saját pontosssági vizsgálatát végzi,

  Szakképesítés megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Mérőtermi feladatok (25.0%),

 

217

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 36, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: igen Témakörök (óraszámok) 108/2.1/0275-06 Mérés ellenőrzés (Elm.gyak.: 36)

108/2.2/0275-06 Geometriai mérések kiegészítő ismeretei (Elm.: 72)

Tartalmak Pontossági osztályba sorolt mérési segédeszközök (síklapok, prizmák, központosító elemek, vonalzók, derékszögek, derékszögű felfogólapok, hengerderékszögek, párhuzamalátétek, mérőcsapok, mérőgolyók) kiválasztása Hosszmérés különböző pontossági fokozatba tartozó mérőhasábok, tolómérő, mikrométer, indikátorok használatával, az eredő mérési bizonytalanság meghatározása Szögmérés (szögmértékkel, mozgószáras szögmérővel, szinuszvonalzóval) Kúposságmérés Idomszeres ellenőrzés, felületi érdesség mérése, összetett alak-és helyzetmérés Mérési jegyzőkönyv készítése Mérési rendszerek Mértékegység-rendszerek A hosszúságmérések alapelve. Mérési bázis A hossz- és szögméréseknél fellépő jellegzetes hibák A mérési eredmény bizonytalansága (mérési bizonytalanság). Az eredő mérési bizonytalanság kiszámítása A mérési feladathoz illeszkedő mérőeszközök kiválasztásának szempontjai Mechanikai hosszmérő eszközök jellemzői (mérőhasábok, tolómérő, mikrométer, indikátorok) Optikai hosszmérőeszközök jellemzői, villamos elven működő hosszmérő eszközök Szögmérő eszközök Kúposság mérése Tűrés, illesztés alapfogalmai, idomszerek jellemzői A felületi érdesség és mérése Alak és helyzettűrés, alak és helyzetellenőrzés Mérési jegyzőkönyv tartalma, felépítése

218

Tanulói tevékenységformák 60/Geometriai mérési gyakorlat, 40/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

40/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 20/Információk rendszerezése mozaikfeladattal, 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Munka környezet és egészségvédelem elmélet Óraszám adatok Elméleti óraszám: 72 Elméletigényes gyak. óraszám: 0 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret,

Képzésihelyszín Szaktanterem,

Tanulói tevékenységforma Információk feladattal vezetett rendszerezése, Információk rendszerezése mozaikfeladattal, Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján, Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás,

  Szakmai készség Információforrások kezelése(3), Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban(3), Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése(5), Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek értelmezése(5),

Ismeret alkalmazás Munkavégzés szabályai(A), Környezetvédelmi ismeretek(A), Munkabiztonsági ismeretek(A), Elsősegélynyújtási ismeretek(A), Tűzvédelmi ismeretek(A),

Személyes kompetencia Felelősségtudat, Önállóság, Pontosság, Szabálykövetés,

Társas kompetencia Határozottság, Irányíthatóság, Irányítási készség,

Módszerkompetencia Feladatkompetencia Figyelem-összpontosítás, Betartja és betartatja a munkaÁttekintő képesség, Rendszerező baleset- tűz- és környezetvédelmi képesség, valamint a szakmára szerelésijavítási technológiára vonatkozó egyéb előírásokat, Részt vesz a munka- tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásában dokumentálásában, A munkaterületet a szabályoknak megfelelően alakítja ki, Betartja és betartatja a szelektív és veszélyes hulladékgyűjtés szabályait, Betartja és betartatja a veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat,

  Szakképesítés megfeleltetés Energiatermelő és -hasznosító technikus (400.0%), Finommechanikai műszerész (100.0%), Autógyártó (100.0%), Háztartási gépgyártó (100.0%), Gépi forgácsoló (100.0%), Géplakatos (100.0%), Hegesztő (100.0%), Járműfényező (100.0%), Karosszérialakatos (100.0%), Ipari nemesfém-megmunkáló (100.0%), Energiahasznosító berendezés szerelője (100.0%), Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő (100.0%), Központifűtés- és csőhálózat-szerelő (100.0%), Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő (100.0%), Útépítő (100.0%), Vasúti pályamunkás (100.0%), Korrózió elleni védőbevonat készítője (100.0%), Szerszámkészítő (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Finommechanikai műszerész, Autógyártó, Háztartási gépgyártó, Gépi forgácsoló, Géplakatos, Hegesztő, Járműfényező, Karosszérialakatos, Ipari nemesfém-megmunkáló, Energiahasznosító berendezés szerelője, Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő, Központifűtés- és csőhálózat-szerelő, Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő, Útépítő, Vasúti pályamunkás, Korrózió elleni védőbevonat készítője, Szerszámkészítő, Vegyi- és kalorikusgép szerelő és karbantartó, Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész,

Követelménymodulok megfeleltetés Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok (38.0%), Közlekedésépítő közös feladatok (17.0%),

219

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakképesítés megfeleltetés Vegyi- és kalorikusgép szerelő és karbantartó (100.0%), Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész (100.0%), Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%), Vegyipari gépésztechnikus (100.0%), Erdőgazdasági gépésztechnikus (100.0%), Mezőgazdasági gépésztechnikus (100.0%), Építő- és szállítógép-szerelő (100.0%), Épületgépész technikus (100.0%), Hídépítő és -fenntartó technikus (100.0%), Útépítő és -fenntartó technikus (100.0%), Vasútépítő és -fenntartó technikus (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus, Vegyipari gépésztechnikus, Erdőgazdasági gépésztechnikus, Mezőgazdasági gépésztechnikus, Építő- és szállítógép-szerelő, Épületgépész technikus, Hídépítő és -fenntartó technikus, Útépítő és -fenntartó technikus, Vasútépítő és -fenntartó technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 72, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 108/1.2/0110-06 Elsősegélynyújtás munkabiztonság környezetvédelem elméleti ismeretei (Elm.: 72)

Tartalmak Munkavédelem Munkavédelem célja, alapfogalmai Munkavédelem szervezeti és jogi kérdései Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei Munkabiztonsági, ergonómiai követelmények Tűzvédelem Tűzveszélyes anyagok Tűzveszélyességi osztálybasorolás Foglalkozás-egészségügy Természetvédelem A természetvédelem és a környezetvédelem fogalma. A természetvédelmi jogszabályok. A védelem jelentősége. Nemzetközi szervezetek és egyezmények. Védett területek, nemzeti parkok, védett természeti területek. A víz A víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzői. Az ivóvíz minősége. Ipari és kommunális szennyvizek keletkezése. A vízszennyezés. A hőszennyezés. A közműolló. A kommunális és az ipari szennyvizek keletkezése és tisztítása. A vízminőség-védelem szabályozása A levegő A levegőszennyezés forrásai. Emisszió, transzmisszió, immisszió. Légszennyező gázok és hatásaik. Por és cseppfolyós szennyező anyagok. A légszennyezés csökkentésének módszerei. Technológiai lehetőségek A leválasztó berendezések típusai. Az ólomszennyezés. A szmog és a városi levegő. Gazdasági és egészségügyi károk. A levegőtisztaság-védelem. A hulladékok A települési és a termelési hulladék. A kommunális hulladék ártalmatlanítási módszerei, lehetőségei Égetés, rendezett lerakás, komposztálás, hulladékhasznosítás. Veszélyes hulladékok, különleges kezelést igénylő hulladékok. Ártalmatlanításuk módszerei, technológiái. Zaj és rezgés A hang és a rezgés fogalma. A bel-skála. A zaj élettani hatásai A zajszennyezés keletkezése. A környezeti rezgések keletkezése. A környezeti zaj- és rezgésvédelem szabályozása. Az ipari és a városi zajszennyezés. A védekezés lehetséges módjai

220

Tanulói tevékenységformák 10/Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján, 20/Információk rendszerezése mozaikfeladattal, 20/Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás, 50/Információk feladattal vezetett rendszerezése,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Informatikai szakterület Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető (SZVK a 15/2008.(IV.03.) GKM rendelet szerint) Az Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető óraterve a 13.évfolyamra

OKJ szám:

54 481 03 0010 54 01 13. évfolyam óraszám

Tantárgy hetek száma

Informatikai alapismeretek Munkatervezés és szervezés Projektirányítás Vállalkozásmenedzsment Hardvertechnológia Szoftverek Hálózati ismeretek Forgalomirányítók Kapcsolók WAN és LAN technológiák Speciális hálózati technológiák Operációs rendszerek Hálózatmenedzsment Angol nyelv Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám:

221

Elmélet óraszám

32

13. évfolyam heti óraszám

64

2

64

32

1

32

64

2

32

32

1

32

64

2

128

4

64

64

2

64

96

3

32

64

128

4

32

96

64

2

96

3

32

64

128

4

64

64

64

2

64

64

2

64

1 1089 1089

1 35

1

Gyakorlat óraszám

32 64 64

64

512

512

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja 54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető tananyagelosztás és beszámítás I. Tantárgy 9.évf 10.évf 11.évf 12.évf 13.évf Informatikai alapismeretek 166/1.1/1142-06 - Az információtechnológia alapjai 20 10 166/1.2/1142-06 - Az információtechnológia alajai a gyakorlatban 20 166/1.5/1142-06 - Irodai alkalmazások elméleti alapjai 32 32 166/1.6/1142-06 - Szövegszerkesztés 10 5 166/1.7/1142-06 - Táblázatkezelés 15 5 166/1.8/1142-06 - Adatbáziskezelés 10 10 166/1.9/1142-06 - Prezentációkészítés 10 166/1.10/1142-06 - Internet és Intranet 9 9 166/1.11/1142-06 - Multimédia és kommunikáció 5 5 Munkatervezés és szervezés 166/2.1/1142-06 - A munkajog alapismeretei 10 166/2.2/1142-06 - A munkahely és környezet védelme 8 12 166/2.3/1142-06 - Minőségbiztosítás 10 Projektirányítás 166/1.1/1143-06 - Projektirányítás alapismeretei 10 166/1.2/1143-06 - Feladattervezés 5 166/1.3/1143-06 - Erőforrástervezés 5 166/1.4/1143-06 - Költségtervezés 5 166/1.5/1143-06 - Időtervezés 5 166/1.6/1143-06 - A projekt nyomomkövetése 5 166/1.7/1143-06 - Projektirányítás számítógéppel 29 Vállalkozásmenedzsment 166/3.1/1143-06 - Vállalkozási ismeretek 10 166/3.2/1143-06 - Szervezési és vezetési ismeretek 10 166/3.3/1143-06 - Marketing és reklámismeretek 5 166/3.4/1143-06 - Marketing és reklám a gyakorlatban 7 Hardvertechnológia 166/1.1/1168-06 - Hardver alapismeretek 24 25 166/1.2/1168-06 - Hardver szerelési ismeretek 14 166/1.3/1168-06 - Hardver üzemeltetési ismeretek 12 166/1.4/1168-06 - Hálózatszerelési ismeretek 50 Szoftverek 166/2.3/1168-06 - Internetes szolgáltatások (elmélet) 16 32 48 166/2.4/1168-06 - Internetes szolgáltatások (gyakorlat) 12 30 166/2.5/1168-06 - Hálózatmenedzsment 40 166/2.1/1143-06 - Alapismeretek 5 166/2.2/1143-06 - Fejlesztő és tesztelő eszközök 5 166/2.3/1143-06 - Szoftverértékelés 10 166/2.4/1143-06 - Üzembehelyezési alapismeretek 10 10 10

222

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja 54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető tananyagelosztás és beszámítás II. Tantárgy

9.évf 10.évf 11.évf 12.évf 13.évf

Hálózati ismeretek 166/1.1/1163-06 - Hálózati alapismeretek 166/1.2/1163-06 - Hálózati alapgyakorlatok 166/2.1/1163-06 - Hálózati modellek 166/2.2/1163-06 - Hálózati eszközök 166/2.3/1163-06 - Ethernet alapismeretek 166/5.2/1163-06 - WAN protokollok Forgalomirányítók 166/3.1/1163-06 - Forgalomirányítók alapszintű ismerete 166/3.2/1163-06 - Forgalomirányítók konfigurálása 166/3.3/1163-06 - Forgalomirányítók felügyelete 166/3.4/1163-06 - Irányító protokollok Kapcsolók 166/4.1/1163-06 - Kapcsolók alapszintű ismerete 166/4.2/1163-06 - Kapcsolók konfigurálása 166/4.3/1163-06 - Kapcsolók haladó szintű ismerete WAN és LAN technológiák 166/5.1/1163-06 - Haladó IP címzés 166/5.3/1163-06 - WAN eszközök 166/5.4/1163-06 - WAN konfigulás Speciális hálózatok 166/6.1/1163-06 - WLAN ismeretek 166/6.2/1163-06 - VoIP ismeretek 166/6.3/1163-06 - WLAN ismeretek gyakorlat 166/6.4/1163-06 - VoIP ismeretek gyakorlat Operációs rendszerek 166/1.3/1142-06 - Operációs rendszerek elmélete 166/1.4/1142-06 - Operációs rendszerek gyakorlat 166/2.1/1168-06 - Hálózati operációs rendszerek (elmélet) 166/2.2/1168-06 - Hálózati operációs rendszerek (gyakorlat) Hálózatmenedzsment 166/7.1/1163-06 - Hálózati eszközök felügyelete 166/7.2/1163-06 - Hálózati biztonság 166/7.3/1163-06 - Hálózattervezés 166/7.4/1163-06 - Felhasználók felügyelete 166/7.5/1163-06 - Hibamenedzsment

223

10

10

10

8

8 22 30

32

16

32 32 32

16 32 16 10

32

30 64 32 32

16

16 26 16

16 16 32 16 16 32

10 18 40

56 72 32

16 8

8

12

16 20

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

SZAKKÉPESÍTÉSENKÉNTI TANANYAGTERV INFORMATIKA..SZAKMACSOPORT INFORMATIKAI HÁLÓZATTELEPÍTŐ ÉS -ÜZEMELTETŐ OKJ SZÁMA: 54 481 03 0010 54 01

224

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a(z) Informatikai rendszergazda/Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok, maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül valósítható meg. A szakma gyakorlása során végrehajtandó feladatok: A feladatterv kialakításában közreműködik A projekt értékelésében közreműködik A projektfeladatok erőforrás és időszükségletének meghatározását elvégzi Adatmentést végez informatikai biztonsági eszközöket használ Alkalmazza a munkahelyi minőségbiztosítási előírásokat Átveteti a hardver és szoftver konfigurációt a felhasználóval (leltárfelelősség szoftverfelelősségi nyilatkozat) Átviteli közegeket műszerrel minősít Beállítja a közös erőforrásokat és gondoskodik arról hogy a felhasználók hozzáférjenek a dokumentumokhoz Beállítja a rendszer- és felhasználói paramétereket (IP cím e-mail felhasználó név policy nyomtató licence) a munkaállomásokon Belépteti a dolgozót Belső és külső illetéktelen adathozzáférést detektál Berendezésekben alkatrészt cserél Betartja a munkavégzéssel összefüggő szabályokat Biztonsági mentést végez adathelyreállítást végrehajt Elemzi a rendszernaplókat Előállítja a minta konfigurációt (image-file) Elvégzi a szerverek tervszerű szoftver karbantartását Elvégzi a tervezett és eseti archiválásokat Elvégzi a tervszerű és eseti karbantartást Elvégzi az igényelt visszatöltéseket és helyreállításokat Eszközöket csatlakoztat a hálózathoz Felhasználói szinten alkalmazza a hálózati menedzsment rendszert Felismeri a külső és belső hálózatban jelentkező hibákat elhárítja azokat vagy továbbítja a hibaleírást a következő szintre Fizikai topológiát logikai felépítést IP címzést dokumentál Fogadja és megoldja a felhasználók problémáit vagy továbbítja a következő szintre Forgalmi adatokat ellenőriz rögzít és dokumentál Forgalomirányítókat és kapcsolókat konfigurál Forgalomirányítókat menedzsel

225

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Forgalomirányítókat monitoroz Forgalomirányítókon behatolást detektál Gondoskodik a rendszerjelszavak biztonságos tárolásáról Hardver teszteket végez Hardveres hibát javít elhárít Hardvert üzemeltet szoftvert telepít Hibát behatárol mérés alapján és átmeneti megoldást biztosít Hozzáférés vezérlés listákat tervez és alkalmaz Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért Internetes szolgáltatásokat (proxy http ftp email stb.) telepít szervereken Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ LAN- és WAN-hálózatokat használ LAN és WAN kapacitást tervez távközlési technológiát választ LAN eszközöket konfigurál LAN konfigurációt ment LAN/WAN eszközök szoftvereit frissíti szoftverfrissítés járulékos feladatait elvégzi LAN/WAN eszközöket elhelyez telepít kábelezést csatlakoztat LAN/WAN eszközöket újra konfigurál és végrehajtja az üzemeltetési utasítás vonatkozó részeit LAN/WAN forgalomszűrést konfigurál forgalomszűrést ellenőriz LAN/WAN hálózatok kábelezését végzi Meghatározza a pontos konfigurációt Megoldja a hardver problémát vagy továbbítja a hardver problémát a következő szintre Módosítja a jogosultságokat Multimédiás- és kommunikációs alkalmazásokat kezel Összerakja a munkaállomást szervert Rendszeresen ellenőrzi a hálózati erőforrások kihasználtságát Rendszeresen ellenőrzi a szoftver-konfigurációt (illegális szoftver ajánlott szoftver verzió egységesség stb.) Rendszeresen frissíti a vírusirtó rendszert és a vírusadatbázist Rendszeresen frissíti és futtatja a kém- és reklámprogram ellenes szoftvert a munkaállomásokon Rendszeresen végrehajtja a tervszerű szoftver-karbantartást (kompaktálás temp állományok törlése töredezettség mentesítés stb.) Részt vesz a kockázatelemzésben Részt vesz a követelményelemzésben Részt vesz a projekt megtervezésében Sávszélességet mér LAN-on LAN eszközzel WAN-on WAN eszközzel Szoftverhasználati jogokat alkalmaz Szükség esetén értesíti a biztonsági felügyeletet Szükség esetén üzembe állítja a tartalékeszközöket

226

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Támogatja a katasztrófamenedzsmentet Telepíti a hibajavító csomagokat a munkaállomásokon szervereken Telepíti a rendszer-szoftvereket a munkaállomáson szervereken Telepíti az alkalmazásokat a munkaállomáson Tervezi és szervezi a munkavégzést Teszteli a kiépített hálózatot Teszteli a mentett vagy archív példányok használhatóságát Teszteli a tervezett változtatásokat és kezeli azokat a tesztek eredményei alapján Tevékenységét dokumentálja Üzembe helyezi a munkaállomást szervert és tartozékaikat Üzembe helyezi a perifériás egységeket (nyomtató modem UPS scanner USB eszközök stb.) Üzemelteti a mentési rendszert Üzemelteti az internetes szolgáltatásokat (mail server DNS Proxy stb.) Üzemelteti és felügyeli a hálózati és lokális alkalmazásokat Vezeti a felhasználó- és jogosultság nyilvántartásokat Vezeti a licensz nyilvántartást és rendszeresen ellenőrzi a licenszek felhasználását Vezeti a mentési naplót hálózati hibanaplót vezet és naprakészen tartja a dokumentációt VLAN-okat tervez és alkalmaz VoIP eszközöket konfigurál VoIP konfigurációt ment WAN eszközöket konfigurál WAN konfigurációt ment WLAN eszközöket konfigurál WLAN konfigurációt ment Az alkalmazandó ismeretek, típusonként: ”A” típusú ismeret: Elektromos áram élettani hatásai elsősegélynyújtás ”B” típusú ismeret: Algoritmus fogalma jellemzői Erőforrások tervezése Ethernet és más hálózati technológiák Feszítőfa protokoll Forgalomirányítók konfigurálása Frame Relay Haladó IP címzés Haladó szintű forgalomirányítás Hálózatfelügyeleti ismeretek Hálózati átviteli közegek Hálózati eszközök Hálózati operációs rendszerek védelmi eszközei

227

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Hálózattervezési ismeretek Háttértárak Hibaelhárítás Hozzáférésvezérlés listák Informatikai alapfogalmak IOS parancsok IP címzés Irányítóprotokollok ISDN Kapcsolók konfigurálása Konfigurálási ismeretek LAN/WAN alapismeretek Memóriák Mikroprocesszorok Minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmak Munka- környezet- és tűzvédelem Operációs rendszerek csoportosítása Operációs rendszerek feladatai Operációs rendszerek jellemzése OSI hálózati modell Perifériák PPP Projektirányítás számítógéppel Sínrendszerek Speciális alapszabályok Számítógép belső felépítése Számítógép generációk Számítógépes rendszerek hardveres eszközeinek ismerete Számítógépes rendszerek szoftveres eszközeinek ismerete Szoftverek csoportosítása Szoftverértékelés TCP/IP hálózati modell TCP/IP protokollkészlet Trönkprotokoll Tűzfalak Üzembehelyezés Virtuális LAN-ok VoIP eszközök konfigurálása VoIP technológia VPN

228

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

WAN technológiák és eszközök WLAN alapismeretek WLAN eszközök konfigurálási ismeretek WLAN technológiák ”C” típusú ismeret: Case-eszközök Életciklus Erőforrás-kezelés Kockázatelemzés Marketing és reklám alapfogalmak Műszaki dokumentációk Projektirányítási rendszerek Projekttervezés Szervezés és vezetési szabályok Vállalkozási formák cégalapítás ”D” típusú ismeret: ”E” típusú ismeret: A szakmai képzes során szem előtt kell tartani, hogy a munkaköri feladatok mindennapi végrehajtására a szakemberek csak megfelelő készségek és kompetenciák birtokában képesek. Ezért fejleszési követelményként az alábbiakban felsorolt készségek és kompetenciák fejlesztését kell kitűzni. A szakmai készségek szintenként: ”5”-s szintűek: Hálózattervek készítése Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése ”4”-s szintűek: Diagram nomogram kitöltése készítése Diagram nomogram olvasása értelmezése Folyamatábrák készítése Folyamatábrák olvasása értelmezése Információforrások kezelése Szakmai nyelvi íráskészség fogalmazás írásban Számítógép eszközcsoport szerverek perifériák használata

229

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Szervezőkészség ”3”-s szintűek: Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése ”2”-s szintűek: ECDL 1. m. IT alapismeretek ECDL 2. m. Operációs rendszerek ECDL 3. m. Szövegszerkesztés ECDL 4. m. Táblázatkezelés ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés ECDL 6. m. Prezentáció ECDL 7. m. Információ és kommunikáció ”1”-s szintűek: Elágazáshoz kapcsolódó kompetenciák, típusonként: Személyes kompetenciák: Fejlődőképesség Felelősségtudat Kézügyesség Kockázatvállalás Önfejlesztés Pontosság Precizitás Társas kompetenciák: Együttműködési készség Módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Hibaelhárítás Kapcsolatfenntartó készség Kompromisszumkészség Logikus gondolkodás Meggyőzőképesség Problémamegoldás Rendszerben való gondolkodás Rendszerezőképesség Tervezés

230

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Informatikai alapismeretek Óraszám adatok Elméleti óraszám: 64 Elméletigényes gyak. óraszám: 64 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, gyakorlati képzési csoport,

Képzésihelyszín Számítógép-terem, Idegennyelvi szaktanterem,

Tanulói tevékenységforma Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, Csoportos helyzetgyakorlat, Információk önálló rendszerezése,

  Szakmai készség Ismeret alkalmazás ECDL 7. m. Információ és Marketing és reklám kommunikáció(2), ECDL 3. m. alapismeretek(C), Műszaki Szövegszerkesztés(2), ECDL 4. m. dokumentációk(C), Táblázatkezelés(2), ECDL 1. m. IT alapismeretek(2), ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés(2), ECDL 6. m. Prezentáció(2), Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése(3), Szervezőkészség(4), Szakmai nyelvi íráskészség fogalmazás írásban(4), Szakmai nyelvű beszédkészség(5), Olvasott szakmai szöveg megértése(5), Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése(5),

Személyes kompetencia Társas kompetencia Felelősségtudat, Fejlődőképesség Együttműködés, Együttműködőönfejlesztés, Precizitás, készség, Kockázatvállalás,

Módszerkompetencia Logikus gondolkodás, Rendszerező képesség, Kompromisszumkészség, Kapcsolatfenntartó készség, Meggyőzőképesség,

Feladatkompetencia Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ, Adatmentést végez informatikai biztonsági eszközöket használ, Tevékenységét dokumentálja, Hardvert üzemeltet szoftvert telepít, Multimédiás- és kommunikációs alkalmazásokat kezel, LAN- és WAN-hálózatokat használ, Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért, Szoftverhasználati jogokat alkalmaz,

  Szakképesítés megfeleltetés Informatikai műszerész (100.0%), Telekommunikációs informatikus (100.0%), Távközlési informatikus (100.0%), Műszaki informatikus (100.0%), Ipari informatikai technikus (100.0%), Infostruktúra menedzser (100.0%), CAD-CAM informatikus (100.0%), Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő (100.0%), Információrendszer-elemző és -tervező (100.0%), Internetes alkalmazásfejlesztő (100.0%), Szoftverfejlesztő (100.0%), Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető (100.0%), Térinformatikus (100.0%), IT biztonság technikus (100.0%), IT kereskedő (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Informatikai műszerész, Telekommunikációs informatikus, Távközlési informatikus, Műszaki informatikus, Ipari informatikai technikus, Infostruktúra menedzser, CAD-CAM informatikus, Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő, Információrendszer-elemző és -tervező, Internetes alkalmazásfejlesztő, Szoftverfejlesztő, Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető, Térinformatikus, IT biztonság technikus, IT kereskedő, Számítógéprendszer-karbantartó,

Követelménymodulok megfeleltetés Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés (64.0%), Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában (19.0%), Gépírás és iratkészítés (10.0%), Szervizelés dokumentálása (10.0%), Projekt menedzsment (7.0%),

231

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakképesítés megfeleltetés Számítógéprendszer-karbantartó (100.0%), Szórakoztatótechnikai műszerész (100.0%), Webmester (100.0%), Gazdasági informatikus (100.0%), Számítógép-szerelő, -karbantartó (90.0%), Idegen nyelvi titkár (30.0%), Iskolatitkár (30.0%), Ügyintéző titkár (30.0%), Irodai asszisztens (20.0%), Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő (10.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Szórakoztatótechnikai műszerész, Webmester, Gazdasági informatikus,

Követelménymodulok megfeleltetés

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 64, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 166/1.8/x1142-06 Adatbáziskezelés (Elm.gyak.: 20)

166/1.1/x1142-06 Az információtechnológia alapjai (Elm.: 30)

166/1.2/x1142-06 Az információtechnológia alapjai a gyakorlatban (Elm.gyak.: 20) 166/1.10/x1142-06 Internet és intranet (Elm.gyak.: 18)

166/1.5/x1142-06 Irodai alkalmazások

Tartalmak A tanulók elsajátítják egy korszerű adatbázis-kezelő szoftver használatát Megismerik az adatbázis-kezelés alapfogalmait (relációs adatmodell, kulcs, index, adatbázis tervezés), a programok jellemzőit (munkafelület szerkezete, nézetmódok, állomány műveletek, adatbázis elemek), a táblákkal való műveleteket (létrehozás, nézetek, módosítás,importáls, exportálás, keresés) Megtanulják és alkalmazzák a lekérdezést, továbbá az űrlapok és a jelentések használatát A tananyagelem a részegységek bemutatásával, a belőlük felépített számítógép (Neumann elvű számítógép blokkvázlat, részegységek funkciója, és jellemzői, perifériák tipusa és jellemzőik) kezeléséhez szükséges ismeretek elsajátítását teszi lehetővé Az ismeretek birtokában a tanuló képes lesz meghatározni az adott alkalmazási területre megfelelő konfigurációt A tanuló megismeri az információs hálózatok fajtáit, az internet és az intranet fogalmát, jellemzőit Megtanulja az informatikai biztonság fogalmát, és a biztonság megteremtésének a módjait A hardver ismeretek elsajátítása mellett a szoftverek szerepét és fajtáit is megtanulják A tananyagelem elméletének során elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazzák a tanulók

Tanulói tevékenységformák 30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 40/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 40/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 40/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

A tanulók megismerik az internet és az intranet fogalmát, különbségeit Megismerik a böngészőprogramokat, a keresőgépeket és azok használatát Megtanulják az elektronikus levelezés alapfogalmait (e-mail cím szerkezete és felépítése, protokollok), egy levelező program működését, beállításait, valamint a levelekkel történő műveleteket (írás, másolás, mentés, nyomtatás, címjegyzék létrehozása, csatolások) FTP, Chat Az MS Office mellett a tanulók megismerik az Open Office

30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 40/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

30/Információk feladattal vezetett rendszerezése,

részletezve tantárgyanként az V.

232

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok) elméleti alapjai (Elm.: 64)

Tartalmak programcsomagot Megismerkednek a multimédia alapjaival,mind hardver, mind szoftver tekintetében Megtanulják a számítógép és a kommunikáció biztonságát szolgáló eszközök fajtáit (tűzfal, vírusvédelem, kémprogramok elleni védelem) Megismerik a hálózati eszközök fajtáit Megismerkednek az informatikai tevékenységek dokumentálásával is 166/3.4/x1143-06 Marketing és reklám A tanulók a megszerzett ismeretek alapján egy marketing vagy a gyakorlatban (Elm.gyak.: 17) reklám anyagot készítenek el

Tanulói tevékenységformák 40/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása,

A továbbhaladás feltételei fejezetben

20/Csoportos helyzetgyakorlat, 20/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 30/Információk önálló rendszerezése, 30/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/1.11/x1142-06 Multimédia- és kommunikáció (Elm.gyak.: 10)

A tanulók megismerik a multimédiás környezet hardver (hagszoró, mikrofon, webkamera) és szoftver elemeit Megtanulják egy egyszerű hangrögzítő és rajzkészítő szoftver használatát

30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 40/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/1.9/x1142-06 Prezentációkészítés (Elm.gyak.: 10)

A tananyagelem elsajátításával a tanulók képesek lesznek egy adott témát bemutató diasorozat elkészítésére Megtanulják a prezentáció készítés alapfogalmait (a kevesebb több -, a kontraszt -, a struktúra -, és az egységesség szabály) Megtanulják a sablon, a tervezősablon, a szinséma, az egyéni háttér fogalmát és alkalmazását Megtanulják a diamozgatást, a szövegekkel -, a képekkel -, és más objektumokkal való műveleteket Animációkat, és különböző effektusokat hoznak létre Hiperhivatkozásokat kezelnek Megtanulják kiválasztani a helyes vetítési formát, valamint a nyomtatást A tanulók megismerik a szövegszerkesztés alapjait Megtanulják a WYSIWYG szövegszerkesztő jellemzőit Megtanulják az állománykezelési funkciókat, továbbá a karakter, a bekezdés, a szakasz, az oldal és az objektumot formázását Használják a keresés, a csere, a beszúrás funkciókat Létrehoznak stílusokat és sablonokat, végrehajtják a nyelvi- és helyesírás ellenőrzést Megismerik a grafikus elemeket, kördokumentumot készítenek Megtanulják elindítani, beállítani, testreszabni a táblázatkezelőt Megismerik a tanulók a cella, az oszlop, a sor, valamint a munkalap fogalmát Megtanulják az adatok (szám, szöveg, egyszerű képlet, függvény) bevitelét, a módosítását, továbbá a törlését Megtanulják a címzési módokat, a függvényeket Képesek lesznek a táblázatból grafikonokat készíteni, nyomtatni, valamint exportálni és importálni

30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 40/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 40/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 40/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/1.6/x1142-06 Szövegszerkesztés (Elm.gyak.: 15)

166/1.7/x1142-06 Táblázatkezelés (Elm.gyak.: 20)

233

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Munkatervezés és szervezés Óraszám adatok

Tanulócsoport jelleg osztálykeret,

Elméleti óraszám: 32 Elméletigényes gyak. óraszám: 0 Gyakorlati óraszám: 0

Képzésihelyszín Tanterem,

Tanulói tevékenységforma Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, Csoportos helyzetgyakorlat,

  Szakmai készség

Ismeret alkalmazás Elektromos áram élettani hatásai elsősegélynyújtás(A), Munkakörnyezet- és tűzvédelem(B), Erőforrások tervezése(B), Minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmak(B),

Személyes kompetencia Precizitás,

Társas kompetencia Együttműködés,

Módszerkompetencia Rendszerező képesség,

Feladatkompetencia Tervezi és szervezi a munkavégzést, Betartja a munkavégzéssel összefüggő szabályokat, Alkalmazza a munkahelyi minőségbiztosítási előírásokat,

  Szakképesítés megfeleltetés IT kereskedő (100.0%), Számítógép-szerelő, -karbantartó (100.0%), CAD-CAM informatikus (100.0%), Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő (100.0%), Információrendszer-elemző és -tervező (100.0%), Internetes alkalmazásfejlesztő (100.0%), Szoftverfejlesztő (100.0%), Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető (100.0%), Informatikai műszerész (100.0%), IT biztonság technikus (100.0%), Térinformatikus (100.0%), Számítógéprendszer-karbantartó (100.0%), Szórakoztatótechnikai műszerész (100.0%), Webmester (100.0%), Gazdasági informatikus (100.0%), Infostruktúra menedzser (100.0%), Ipari informatikai technikus (100.0%), Műszaki informatikus (100.0%), Távközlési informatikus (100.0%), Telekommunikációs informatikus (100.0%), Szerkezetlakatos (33.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés IT kereskedő, Számítógép-szerelő, -karbantartó, CAD-CAM informatikus, Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő, Információrendszer-elemző és -tervező, Internetes alkalmazásfejlesztő, Szoftverfejlesztő, Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető, Informatikai műszerész, IT biztonság technikus, Térinformatikus, Számítógéprendszer-karbantartó, Szórakoztatótechnikai műszerész, Webmester, Gazdasági informatikus, Infostruktúra menedzser, Ipari informatikai technikus, Műszaki informatikus, Távközlési informatikus, Telekommunikációs informatikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés (21.0%), Szerkezetlakatos tevékenységek (3.0%),

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 166/2.2/x1142-06 A munkahely és a

Tartalmak A tanulók megismerik a munka-, a tűz-, és a környezetvédelem

Tanulói tevékenységformák 10/Csoportos helyzetgyakorlat,

234

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V.

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok) környezet védelme (Elm.: 20)

Tartalmak alapfogalmait (EU szabványok) Megtanulják a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit Alkalmazzák a munkavédelmi előírásokat (érintésvédelem, védőfelszerelés) Megtanulják az elsősegélynyujtás alapjait A tanulók megismerik a munkaszerződés fogalmát, kritériumait, a munkaviszony létesítés és megszüntetés módjait Megismerik a munkavállalók jogait és kötelességeit, a munkafeltételek változtatásának, továbbá a munkaügyi viták rendezési módjait A tanulók megismerik a minőségbiztosítási szabványokat, és eljárásokat

166/2.1/x1142-06 A munkajog alapismeretei (Elm.: 10) 166/2.3/x1142-06 Minőségbiztosítás (Elm.: 10)

Tanulói tevékenységformák 5/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 25/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 60/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

A továbbhaladás feltételei fejezetben

5/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 25/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 70/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

5/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 35/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 60/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Projektirányítás Óraszám adatok Elméleti óraszám: 32 Elméletigényes gyak. óraszám: 32 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, gyakorlati képzési csoport,

Képzésihelyszín Számítógép-terem, Tanterem,

Tanulói tevékenységforma Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Információk önálló rendszerezése, Tesztfeladat megoldása, Írásos elemzések készítése,

  Szakmai készség Szakmai nyelvi íráskészség fogalmazás írásban(4), Szervezőkészség(4), Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése(5), Szakmai nyelvű beszédkészség(5), Olvasott szakmai szöveg megértése(5),

Ismeret alkalmazás Projektirányítás számítógéppel(B), Speciális projekt alapismeretek(B), Erőforrás-kezelés(C), Projekttervezés(C), Kockázatelemzés(C), Projektirányítási rendszerek(C),

Személyes kompetencia Felelősségtudat, Kockázatvállalás,

Társas kompetencia Együttműködő-készség,

Módszerkompetencia Kompromisszumkészség, Kapcsolatfenntartó készség,

Feladatkompetencia Részt vesz a projekt megtervezésében, A feladatterv kialakításában közreműködik, A projekt értékelésében közreműködik, A projektfeladatok erőforrás és időszükségletének meghatározását elvégzi, Részt vesz a kockázatelemzésben, Részt vesz a követelményelemzésben,

  Szakképesítés megfeleltetés CAD-CAM informatikus (100.0%), Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő (100.0%), Információrendszer-elemző és -tervező (100.0%), Internetes alkalmazásfejlesztő (100.0%), Szoftverfejlesztő (100.0%), Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető (100.0%), Informatikai műszerész (100.0%), IT biztonság technikus (100.0%), IT kereskedő (100.0%), Számítógéprendszer-karbantartó (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés CAD-CAM informatikus, Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő, Információrendszer-elemző és -tervező, Internetes alkalmazásfejlesztő, Szoftverfejlesztő, Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető, Informatikai műszerész, IT biztonság technikus, IT kereskedő, Számítógéprendszer-karbantartó, Szórakoztatótechnikai műszerész,

Követelménymodulok megfeleltetés Projekt menedzsment (47.0%),

235

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakképesítés megfeleltetés Szórakoztatótechnikai műszerész (100.0%), Webmester (100.0%), Gazdasági informatikus (100.0%), Infostruktúra menedzser (100.0%), Ipari informatikai technikus (100.0%), Műszaki informatikus (100.0%), Távközlési informatikus (100.0%), Telekommunikációs informatikus (100.0%), Térinformatikus (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Webmester, Gazdasági informatikus, Infostruktúra menedzser, Ipari informatikai technikus, Műszaki informatikus, Távközlési informatikus, Telekommunikációs informatikus, Térinformatikus,

Követelménymodulok megfeleltetés

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 32, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 166/1.6/x1143-06 A projekt nyomonkövetése (Elm.: 5)

Tartalmak A tanulók megismerik a nyomkövetés alapelveit, a csoportmunka feladatait, a jelentések fajtáit

Tanulói tevékenységformák 10/Tesztfeladat megoldása, 20/Információk önálló rendszerezése, 70/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/1.1/x1143-06 A projektirányítás alapismeretei (Elm.: 10)

A tanulók megismerkednek a projektirányítás alapfogalmaival. Áttekintik a projektek életének legfontosabb szakaszait

10/Tesztfeladat megoldása, 20/Információk önálló rendszerezése, 70/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

A tanulók az erőforrástervezés során megismerik az erőforrások definícióját, a hozzárendelését, az erőforráshasználat ábrázolását, továbbá a munka szabályozásának lehetőségeit, valamint az erőforráskészletek használatát 166/1.2/x1143-06 Feladattervezés A tanulók megismerik a feladattervezés alapelveit Megismerik a (Elm.: 5) kockázat- és a követelményelemzés módszereit Megtanulják az ütemterv elkészítését, valamint a vele kapcsolatos tevékenységeket, a kapcsolatok megjelenítésének módjait, továbbá a külső projektek beillesztésének lehetőségeit 166/1.5/x1143-06 Időtervezés (Elm.: 5) A tanulók megismerik az ütemterv előkészítésének, elkészítésének, módosításának (átütemezés) lépéseit Megtanulják, hogyan lehet az időigényt csökkenteni, valamint a negatív tartalékidőt kiiktatni

10/Tesztfeladat megoldása, 20/Információk önálló rendszerezése, 70/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

10/Tesztfeladat megoldása, 20/Információk önálló rendszerezése, 70/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

10/Tesztfeladat megoldása, 20/Információk önálló rendszerezése, 70/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/1.4/x1143-06 Költségtervezés (Elm.: 5)

A tanulók megismerik a költségtervezés alapelveit, úgymint költségadatok, költségjellemzők, költségek csökkentésének módjai

10/Tesztfeladat megoldása, 20/Információk önálló rendszerezése, 70/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/1.7/x1143-06 Projektirányítás számítógéppel (Elm.gyak.: 40)

A tanulók megismernek egy projektirányító programot A program segítségével egy adott feladatot oldanak meg a feladattervezéstől kezdve, az erőforrástervezésen, a költségtervezésen keresztül, az időtervezésig

10/Írásos elemzések készítése, 20/Információk önálló rendszerezése, 70/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/1.3/x1143-06 Erőforrástervezés (Elm.: 5)

236

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Vállalkozásmenedzsment Óraszám adatok Elméleti óraszám: 32 Elméletigényes gyak. óraszám: 0 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret,

Képzésihelyszín Tanterem,

Tanulói tevékenységforma Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Információk önálló rendszerezése, Tesztfeladat megoldása, Írásos elemzések készítése,

  Szakmai készség Szakmai nyelvi íráskészség fogalmazás írásban(4), Szervezőkészség(4), Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése(5), Szakmai nyelvű beszédkészség(5), Olvasott szakmai szöveg megértése(5),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Szervezési és vezetési ismeretek(C), Felelősségtudat, Marketing és reklám Kockázatvállalás, alapismeretek(C), Vállalkozási formák cégalapítás(C),

Társas kompetencia Együttműködő-készség,

Módszerkompetencia Kompromisszumkészség, Kapcsolatfenntartó készség, Meggyőzőképesség,

Feladatkompetencia

  Szakképesítés megfeleltetés IT kereskedő (100.0%), Telekommunikációs informatikus (100.0%), Távközlési informatikus (100.0%), Műszaki informatikus (100.0%), Ipari informatikai technikus (100.0%), CAD-CAM informatikus (100.0%), Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő (100.0%), Információrendszer-elemző és -tervező (100.0%), Internetes alkalmazásfejlesztő (100.0%), Szoftverfejlesztő (100.0%), Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető (100.0%), Informatikai műszerész (100.0%), IT biztonság technikus (100.0%), Infostruktúra menedzser (100.0%), Számítógéprendszer-karbantartó (100.0%), Szórakoztatótechnikai műszerész (100.0%), Webmester (100.0%), Gazdasági informatikus (100.0%), Térinformatikus (100.0%), Iskolatitkár (33.0%), Idegen nyelvi titkár (33.0%), Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó (33.0%), Ügyintéző titkár (33.0%), Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő (33.0%), Külszíni bányaipari technikus (33.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés IT kereskedő, Telekommunikációs informatikus, Távközlési informatikus, Műszaki informatikus, Ipari informatikai technikus, CAD-CAM informatikus, Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő, Információrendszer-elemző és -tervező, Internetes alkalmazásfejlesztő, Szoftverfejlesztő, Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető, Informatikai műszerész, IT biztonság technikus, Infostruktúra menedzser, Számítógéprendszer-karbantartó, Szórakoztatótechnikai műszerész, Webmester, Gazdasági informatikus, Térinformatikus,

Követelménymodulok megfeleltetés Projekt menedzsment (20.0%), Szervizelés dokumentálása (10.0%), Víziközlekedés üzemvitel ellátó feladati (9.0%), Bányaüzemeltetés, ellenőrzés (8.0%), Titkári ügyintézés (7.0%),

237

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakképesítés megfeleltetés Mélyművelési bányaipari technikus (33.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés

Követelménymodulok megfeleltetés

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) Tartalmak 166/3.3/x1143-06 Marketing és reklám A tanulók megismerik a marketingtevékenység alapfogalmait alapismeretek (Elm.: 15) Megtanulják a “jó” reklám ismérveit

Tanulói tevékenységformák 20/Írásos elemzések készítése, 20/Információk önálló rendszerezése, 60/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/3.2/x1143-06 Szervezési és vezetési ismeretek (Elm.: 15)

10/Tesztfeladat megoldása, 20/Információk önálló rendszerezése, 70/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

10/Tesztfeladat megoldása, 20/Információk önálló rendszerezése, 70/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

A tanulók megismerik a vállalati-gazdaságtani alapfogalmakat Megismerik a szervezés alapvető területeit (gyártás, gyártmány, ügyvitel stb), a vezetés fogalmát, folyamatát, társadalmi jelentőségét A vezetés legkorszerűbb elméleti és gyakorlati módszereit, a vezetési funkciókat, a vezetési stílusokat A tanulók megismerik a jelenleg hatályos vállalkozási formák jellemzőit, az alapítás lépéseit

166/3.1/x1143-06 Vállalkozási ismeretek (Elm.: 11)

Hardvertechnológia Óraszám adatok Elméleti óraszám: 0 Elméletigényes gyak. óraszám: 64 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, gyakorlati képzési csoport,

Képzésihelyszín Számítógép-terem, Tanterem,

Tanulói tevékenységforma Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Információk önálló rendszerezése, Tesztfeladat megoldása, Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, Műveletek gyakorlása, Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, Hardvereszközök megfigyelése adott szempontok alapján, Feladattal vezetett elemzés, Mérés,

  Szakmai készség Információforrások kezelése(4), Számítógép eszközcsoport szerverek perifériák használata(4), Olvasott szakmai szöveg megértése(5),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Memóriák(B), Precizitás, Mikroprocesszorok(B), Számítógép generációk(B), Számítógép belső felépítése(B), Háttértárak(B), Sínrendszerek(B), Perifériák(B),

Társas kompetencia

238

Módszerkompetencia Feladatkompetencia Gyakorlatias feladatértelmezés, Meghatározza a pontos Problémamegoldás hibaelhárítás, konfigurációt, Összerakja a munkaállomást szervert, Üzembe helyezi a munkaállomást szervert és tartozékaikat, Üzembe helyezi a perifériás egységeket (nyomtató modem UPS scanner USB eszközök stb.), Hardver teszteket végez,

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakmai készség

Ismeret alkalmazás

Személyes kompetencia

Társas kompetencia

Módszerkompetencia

Feladatkompetencia Hardveres hibát javít elhárít, Berendezésekben alkatrészt cserél, Elvégzi a tervszerű és eseti karbantartást, Megoldja a hardver problémát vagy továbbítja a hardver problémát a következő szintre, LAN/WAN hálózatok kábelezését végzi, Eszközöket csatlakoztat a hálózathoz, Teszteli a kiépített hálózatot,

  Szakképesítés megfeleltetés Informatikai műszerész (100.0%), IT biztonság technikus (100.0%), IT kereskedő (100.0%), Számítógéprendszer-karbantartó (100.0%), Szórakoztatótechnikai műszerész (100.0%), Webmester (100.0%), Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Informatikai műszerész, IT biztonság technikus, IT kereskedő, Számítógéprendszer-karbantartó, Szórakoztatótechnikai műszerész, Webmester, Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető,

Követelménymodulok megfeleltetés Hardveres, szoftveres feladatok (44.0%),

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 64, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 166/1.4/x1168-06 Hálózat szerelési ismeretek (Elm.gyak.: 48)

166/1.1/x1168-06 Hardver alapismeretek (Elm.: 49)

Tartalmak A tananyagelem célja, hogy alapszíntű villamossági ismereteket nyújtson, bemutassa a hálózati teszterek funkcióit, működési módját és kezelését Ismertesse a legelterjedtebb LAN átviteli közegeket, a kábelek specifikációit készítésüknek és tesztelésüknek módját, eszközeit A tananyagelem kitér a hálózati rendszerekben fellépő hibajelenségekre Célja, hogy megismertesse a LAN-okban, WANokban használt kábelezést A tananyagelem célja, hogy bemutassa és gyakortassa a LAN-okban használt kábelezés tervezését, valamint ismereteket nyújtson a LAN-okban, és a WAN kapcsolathoz használt eszközök típusairól, felhasználási területeiről A tananyagelem kiterjed egyszerű hálózatok megvalósítására, a kábelezésből adódó hibák felismerésére, kijavítására Ismerje meg a vezeték nélküli hálózatok (WiFi) rendszerét, rendszeralkotó elemeket és azok szereléstechnológiáját A tanyagelem tanításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a hardver architektúrák rendszerét és tekintsék át működését és feladatait Hardveres anyag- és eszköz ismeret elsajátítása Mérőeszközök működése, teszt programok ismerete

239

Tanulói tevékenységformák 20/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 20/Mérés, 60/Műveletek gyakorlása,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

10/Tesztfeladat megoldása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok) 166/1.2/x1168-06 Hardver szerelési ismeretek (Gyak.: 12)

Tartalmak Számítógépeket, perifériákat és egyéb eszközöket szerelnek össze Tesztelik, dokumentálják működésüket Hibát behatárol, részegységet cserél, konfigurációt bővít

Tanulói tevékenységformák 20/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 20/Feladattal vezetett elemzés, 10/Hardvereszközök megfigyelése adott szempontok alapján, 10/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 40/Műveletek gyakorlása,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/1.3/x1168-06 Hardver üzemeltetési Számítógépek, perifériák és egyéb eszközök hardveres/szoftveres ismeretek (Gyak.: 12) üzemeltetési és karbantartási ismeretei. (pl. BIOS Setup)

20/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 20/Feladattal vezetett elemzés, 10/Hardvereszközök megfigyelése adott szempontok alapján, 10/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 40/Műveletek gyakorlása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Szoftverek Óraszám adatok Elméleti óraszám: 64 Elméletigényes gyak. óraszám: 64 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, gyakorlati képzési csoport,

Képzésihelyszín Számítógép-terem, Tanterem,

Tanulói tevékenységforma Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Információk önálló rendszerezése, Tesztfeladat megoldása, Szoftvertelepítés, Konfigurálás, Tesztelés hibaelhárítás, Dokumentálás, Mentés,

  Szakmai készség Szervezőkészség(4), Szakmai nyelvi íráskészség fogalmazás írásban(4), Információforrások kezelése(4), Számítógép eszközcsoport szerverek perifériák használata(4), Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése(5), Szakmai nyelvű beszédkészség(5), Olvasott szakmai szöveg megértése(5),

Ismeret alkalmazás Szoftverértékelés(B), Operációs rendszerek csoportosítása(B), Szoftverek csoportosítása(B), Operációs rendszerek jellemzése(B), Operációs rendszerek feladatai(B), Speciális projekt alapismeretek(B), Életciklus(C), Case-eszközök(C),

Személyes kompetencia Felelősségtudat, Precizitás, Kockázatvállalás,

Társas kompetencia Együttműködő-készség,

240

Módszerkompetencia Gyakorlatias feladatértelmezés, Problémamegoldás hibaelhárítás, Kompromisszumkészség, Kapcsolatfenntartó készség, Meggyőzőképesség,

Feladatkompetencia Részt vesz a projekt megtervezésében, A projekt értékelésében közreműködik, Telepíti a rendszer-szoftvereket a munkaállomáson szervereken, Beállítja a rendszer- és felhasználói paramétereket (IP cím e-mail felhasználó név policy nyomtató licence) a munkaállomásokon, Biztonsági mentést végez adathelyreállítást végrehajt, Telepíti az alkalmazásokat a munkaállomáson, Üzemelteti és felügyeli a hálózati és lokális alkalmazásokat, Teszteli a tervezett változtatásokat és kezeli azokat a tesztek eredményei alapján, Vezeti

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakmai készség

Ismeret alkalmazás

Személyes kompetencia

Társas kompetencia

Módszerkompetencia

Feladatkompetencia a licensz nyilvántartást és rendszeresen ellenőrzi a licenszek felhasználását, Internetes szolgáltatásokat (proxy http ftp email stb) telepít szervereken, Rendszeresen végrehajtja a tervszerű szoftver-karbantartást (kompaktálás temp állományok törlése töredezettség mentesítés stb), Előállítja a minta konfigurációt (image file), Rendszeresen ellenőrzi a szoftver-konfigurációt (illegális szoftver ajánlott szoftver verzió egységesség stb),

  Szakképesítés megfeleltetés IT kereskedő (100.0%), Szórakoztatótechnikai műszerész (100.0%), Számítógéprendszer-karbantartó (100.0%), IT biztonság technikus (100.0%), Informatikai műszerész (100.0%), Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető (100.0%), Webmester (100.0%), Információrendszer-elemző és -tervező (57.0%), Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő (57.0%), Térinformatikus (57.0%), CAD-CAM informatikus (57.0%), Telekommunikációs informatikus (57.0%), Internetes alkalmazásfejlesztő (57.0%), Szoftverfejlesztő (57.0%), Gazdasági informatikus (57.0%), Infostruktúra menedzser (57.0%), Ipari informatikai technikus (57.0%), Műszaki informatikus (57.0%), Távközlési informatikus (57.0%), Finommechanikai műszerész (14.0%), Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó (14.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés IT kereskedő, Szórakoztatótechnikai műszerész, Számítógéprendszer-karbantartó, IT biztonság technikus, Informatikai műszerész, Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető, Webmester,

Követelménymodulok megfeleltetés Hardveres, szoftveres feladatok (33.0%), Projekt menedzsment (27.0%), Finommechanikai hajtások szerelése (12.0%), Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó feladatok (2.0%),

 

241

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 64, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) Tartalmak 166/2.1/x1143-06 Alapismeretek (Elm.: A tanulók a projektirányításnál megismert fogalmakat átültetik a 5) szoftverek területére

Tanulói tevékenységformák 10/Tesztfeladat megoldása, 20/Információk önálló rendszerezése, 70/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/2.2/x1143-06 Fejlesztő és tesztelő eszközök (Elm.: 5)

A tanulók megtanulják kiválasztani a fejlesztő és tesztelő eszközöket 10/Tesztfeladat megoldása, Megismerik az integrált fejlesztői környezet jellemzőit, a CASE20/Információk önálló rendszerezése, eszközöket, valamint az optimalizálásra szolgáló eszközöket 70/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/2.5/x1168-06 Hálózat menedzsment (Elm.gyak.: 38)

A tananyagelem célja hálózatmenedzsment, biztonságmenedzsment ismerete jártasság szintjén (feladatai, funkciói, konfigurácó-, hardver-szoftver-, felhasználó-, számlázási-, hibamenedzsment)

20/Dokumentálás, 20/Mentés, 20/Tesztelés hibaelhárítás, 20/Konfigurálás, 20/Szoftvertelepítés,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/2.3/x1168-06 Internetes szolgáltatások (elmélet) (Elm.: 96)

A tananyagelem célja internetes szolgáltatások (protokollok) ismerete jártasság szintjén

10/Tesztfeladat megoldása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/2.4/x1168-06 Internetes szolgáltatások (gyakorlat) (Elm.gyak.: 36)

A tananyagelem célja internetes szolgáltatások legalább két OS felett 10/Dokumentálás, (WWW, EMAIL, FTP, DNS stb.) ismerete jártasság szintjén 10/Tesztelés hibaelhárítás, (telepítés, konfigurálás, üzemeltetés, mendzsment) 30/Konfigurálás, 50/Szoftvertelepítés,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/2.3/x1143-06 Szoftverértékelés (Elm.: 10)

A tanulók megismerik a szoftver értékelés szempontjait (felhasználóbarát, hatékony, hordozható, könnyen módosítható stb.) Tisztázzák a szoftverek minőségbiztosításával kapcsolatos alapfogalmakat Megtanulják a szoftverek életciklusának állomásait A tanulók megismerik az üzembehelyezési dokumentáció készítését, az installálás menetét Megtanulják, hogyan kell egy ügyfelet betanítani a szoftver kezelésére, a további kapcsolattartásra, valamint a garanciális javításokat megítélni, és elvégezni

10/Tesztfeladat megoldása, 20/Információk önálló rendszerezése, 70/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

10/Tesztfeladat megoldása, 20/Információk önálló rendszerezése, 70/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/2.4/x1143-06 Üzembehelyezési ismeretek (Elm.gyak.: 30)

242

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Hálózati ismeretek Óraszám adatok Elméleti óraszám: 64 Elméletigényes gyak. óraszám: 0 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, gyakorlati képzési csoport,

Képzésihelyszín Tanterem,

Tanulói tevékenységforma Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Információk önálló rendszerezése, Tesztfeladat megoldása, Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, Műveletek gyakorlása, Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, Feladattal vezetett elemzés, Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján,

  Szakmai készség Folyamatábrák olvasása értelmezése(4), Diagram nomogram olvasása értelmezése(4),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Hálózati eszközök(B), LAN/WAN Kézügyesség, Pontosság, alapismeretek(B), Hálózati átviteli közegek(B), Ethernet és más hálózati technológiák(B), OSI hálózati modell(B), TCP/IP hálózati modell(B), TCP/IP protokollkészlet(B), IP címzés(B), WAN technológiák és eszközök(B), PPP(B), ISDN(B), Frame Relay(B),

Társas kompetencia Együttműködő képesség,

Módszerkompetencia Tervezés, Rendszerben való gondolkodás,

Feladatkompetencia Forgalomirányítókat és kapcsolókat konfigurál, Átviteli közegeket műszerrel minősít, Sávszélességet mér LAN-on LAN eszközzel WANon WAN eszközzel, LAN/WAN eszközök szoftvereit frissíti szoftverfrissítés járulékos feladatait elvégzi, Fizikai topológiát logikai felépítést IP címzést dokumentál, LAN/WAN eszközöket újra konfigurál és végrehajtja az üzemeltetési utasítás vonatkozó részeit, LAN/WAN eszközöket elhelyez telepít kábelezést csatlakoztat, LAN eszközöket konfigurál LAN konfigurációt ment, WAN eszközöket konfigurál WAN konfigurációt ment,

  Szakképesítés megfeleltetés Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető (100.0%), IT biztonság technikus (100.0%), Informatikai műszerész (33.0%), Számítógéprendszer-karbantartó (17.0%), Számítógép-szerelő, -karbantartó (17.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető, IT biztonság technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszer (24.0%), Számítógépes rendszerek fizikai kiépítése (15.0%), Számítógép összeszerelése (10.0%),

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM

243

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok) 166/2.3/x1163-06 Ethernet ismeretek (Elm.: 64)

166/1.2/x1163-06 Hálózati alapgyakorlatok (Elm.gyak.: 16)

166/1.1/x1163-06 Hálózati alapismeretek (Elm.: 39)

166/2.2/x1163-06 Hálózati eszközök (Elm.: 64)

166/2.1/x1163-06 Hálózati modellek (Elm.: 64)

166/5.2/x1163-06 WAN protokollok (Elm.: 64)

Tartalmak Az Ethernet ismeretek tananyagelem célja, hogy megismerjék a tanulók az Ethernet technológia fogalmait, működési elvét, feladatait, a keretek felépítését, és leggyakoribb változatait A tanulók ismerjék meg a LAN-ok működése során fellépő jelenségeket (ütközés, szórás), ennek figyelembevételével tudjanak hálózatokat tervezni Megismerkednek a közeghozzáférés problémájával és megoldáasaival (CSMA/CD, Token Ring)Megismerkednek a kapcsolás alapfogalmaival, eszközeivel A tanulók elsajátítják a hálózati (LAN/WAN) kábelezés fogásait, az EIA/TIA szabvány előírásait Kábeleket készítenek, falicsatlakozókat és patchpaneleket kötnek be, tesztelik-mérik az elkészített hálózatot Kábelezési tervet készítenek Hálózati kártyákat szerelnek és telepítenek Hálózati eszközöket alapszinten szerelnek-kötnek be Hibaelhárítást végeznek A hálózati alapismeretek tananyagelem tanításának célja, hogy alapszinten megismertesse a hálózati alapfogalmakat, feladatokat és topológiákat, hálózatok csoportosítását, a terminológiát, a digitális sávszélesség fogalmát A tananyagelem célja, hogy egyrészt alapszintű villamossági ismereteket nyújtson, és a erre alapozva megismertesse a legelterjedtebb LAN átviteli közegeket, a kábelek specifikációit készítésüknek és tesztelésüknek módját, eszközeit A tananyagelem kitér a hálózatokban fellépő zajokra, áthallásokra, zavarokra Célja, hogy megismertesse a hálózatokban használt kábelezést, gyakortassa a kábelezés tervezését, ismereteket nyújtson a hálózatokban használt eszközökről A tanulók megismerkednek a hálózati átviteli közegekkel, hálózati kártyákkal A hálózati eszközök tananyagelem tanításának célja, hogy megismertesse a tanulókat az eszközök LAN-okban és WAN-okban betöltött szerepével A tanulók értsék meg az eszközök működési elvét, hálózati szerepét Megismerik a hálózati eszközök szerepét OSI modellre építve Megismerkednek alapszinten a hálózati eszközök (repeater, bridge, switch, router) működésével A hálózati modellek tananyagelem tanításának célja, hogy megismertesse a tanulókkal a réteges felépítésű, általános kommunikációs modellt A tananyagelem egyik fő feladata, az OSI modell és a TCP/IP modell megismertetése, mivel ezek a későbbi tananyagok fontos előfeltételei A tanulók megismerik a hálózati rétegek feladatait és a különböző hálózati protokollokat Megismerkednek a TCP/IP prorokollkészlettel, és az IP címzéssel, továbbá az alhálózatok fogalmával és a forgalomirányítással A tananyagelem tanításának célja, hogy megismertesse az IPv4 szűkös címterének gazdaságosabb kihasználását lehetővé tevő technológiákat A tanulók képesek lesznek különböző hálózati környezetekben az átjárókat NAT és PAT működésre konfigurálni A DHCP megismerésével központi menedzseléssel megoldható címkiosztási rendszert tudnak konfigurálni forgalomirányítókon Az alapvető WAN-technológiák ismertetése után alapszintű WAN-

244

Tanulói tevékenységformák 10/Tesztfeladat megoldása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

20/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 20/Feladattal vezetett elemzés, 10/Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján, 10/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 40/Műveletek gyakorlása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

10/Tesztfeladat megoldása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

10/Tesztfeladat megoldása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

10/Tesztfeladat megoldása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

10/Tesztfeladat megoldása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok)

Tartalmak tervezési ismereteket is nyújt a tantárgy Továbbá cél az ISDN és a DDR technika ismertetése A tanulók képesek lesznek elsődleges vagy tartalékkapcsolatként használatos ISDN interfészeket igény szerinti kapcsolódásra konfigurálni

Tanulói tevékenységformák

A továbbhaladás feltételei

Forgalomirányítók Óraszám adatok Elméleti óraszám: 48 Elméletigényes gyak. óraszám: 48 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, gyakorlati képzési csoport,

Képzésihelyszín Tanterem, Hálózati eszköz-labor,

Tanulói tevékenységforma Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Információk önálló rendszerezése, Tesztfeladat megoldása, Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, Műveletek gyakorlása, Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, Feladattal vezetett elemzés, Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján,

  Szakmai készség Folyamatábrák olvasása értelmezése(4), Diagram nomogram olvasása értelmezése(4),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Hibaelhárítás(B), Hálózati Kézügyesség, Pontosság, eszközök(B), LAN/WAN alapismeretek(B), OSI hálózati modell(B), TCP/IP hálózati modell(B), TCP/IP protokollkészlet(B), IP címzés(B), Forgalomirányítók konfigurálása(B), IOS parancsok(B), Irányítóprotokollok(B), Hozzáférésvezérlés listák(B), Haladó szintű forgalomirányítás(B),

Társas kompetencia Együttműködő képesség,

Módszerkompetencia Tervezés, Rendszerben való gondolkodás,

Feladatkompetencia Forgalomirányítókat és kapcsolókat konfigurál, Hozzáférés vezérlés listákat tervez és alkalmaz, Forgalomirányítókon behatolást detektál, Forgalomirányítókat monitoroz, Forgalomirányítókat menedzsel, LAN/WAN eszközök szoftvereit frissíti szoftverfrissítés járulékos feladatait elvégzi, LAN/WAN eszközöket újra konfigurál és végrehajtja az üzemeltetési utasítás vonatkozó részeit, LAN/WAN eszközöket elhelyez telepít kábelezést csatlakoztat, LAN eszközöket konfigurál LAN konfigurációt ment,

  Szakképesítés megfeleltetés IT biztonság technikus (100.0%), Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés IT biztonság technikus, Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető,

Követelménymodulok megfeleltetés LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszer (16.0%),

  245

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 48, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 48, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 166/3.1/x1163-06 Forgalomirányítók alapszintű ismerete (Elm.: 64)

166/3.3/x1163-06 Forgalomirányítók felügyelete (Elm.gyak.: 32)

166/3.2/x1163-06 Forgalomirányítók konfigurálása (Elm.gyak.: 32)

166/3.4/x1163-06 Irányító protokollok (Elm.gyak.: 32)

Tartalmak A forgalomirányítók alapszintű ismerete tananyagelem tanításának célja, hogy megismertesse a tanulókat a forgalomirányítók LANokban és WAN-okban betöltött szerepével A tanulók megismerik a forgalomirányítók alapvető kezelését, beüzemelését Megismerik a forgalomirányítók operációs rendszerét, alapvető parancsait, konfigurálását, a különböző irányítóprotokollokat és a TCP/IP protokollkészlet vezérlő és hibaüzeneteit Megismerik a hibaelhárítás módszereit Célja, hogy a tanulókat megismertesse a forgalomirányítók üzemeltetésével, a felmerülő hibák felderítésével, javításával Megismerik az IOS frissítés lehetőségeit, a konfigurációs fájlok elmentésének és visszatöltésének lehetőségeit, a jelszó-helyreállítás folyamatát is is Az RIP és IGRP irányítóprotokollok korlátait túllépve kihasználják a fejlettebb képességekkel rendelkező RIP2, OSPF és EIGRP irányító protokollokban rejlő lehetőséget Hozzáférésvezérlés listákat készítenek Megismerkednek az osztálynélküli forgalomirányítással, továbbá az OSPF és EIGRP irányító protokolokkal A forgalomirányítók konfigurálása tananyagelem tanításának célja, hogy a tanulók képesek legyenek a forgalomirányítók alapvető kezelésére, beüzemelésére A forgalomirányítók adott paramétereknek megfelelő alapkonfigurációjának elkészítésére Cél, hogy a tanulók részletesen megismerjék a forgalomirányító működését, a működés ellenőrzésére szolgáló tesztek elvégzését Fontos, hogy a tanulók részletesen megismerkednek a TCP protokoll és a hozzá tartozó szállítási rétegbeli protokollok működésével így képessé vállnak a forgalomirányítón tűzfalfunkciókat beállítani a hálózat megfelelő működése és védelme érdekében Haladó szinten ismerkednek a TCP/IP protokollkészlettel A tananyagelem tanításának célja, hogy a tanulókat megismertesse a forgalomirányításhoz használt belső irányító protokollok működésével, jellemzőivel A program során a tanulók képesek lesznek adott feladathoz legmegfelelőbb irányító protokollt választani, a kiválasztott irányítóprotokollal a forgalomirányítót felkonfigurálni, az esetlegesen felmerülő hibákat feltárni és javítani Forgalomirányítási esettanulmányt készítenek A tananyagelem áttekintést és gyakorlati ismeretetek nyújt az irányító protokollokkal kapcsolatos hibákról és azok elhárításának módszereiről

246

Tanulói tevékenységformák 10/Tesztfeladat megoldása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

20/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 20/Feladattal vezetett elemzés, 10/Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján, 10/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 40/Műveletek gyakorlása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

20/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 20/Feladattal vezetett elemzés, 10/Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján, 10/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 40/Műveletek gyakorlása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

20/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 20/Feladattal vezetett elemzés, 10/Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján, 10/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 40/Műveletek gyakorlása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Kapcsolók Óraszám adatok Elméleti óraszám: 32 Elméletigényes gyak. óraszám: 96 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, gyakorlati képzési csoport,

Képzésihelyszín Tanterem, Hálózati eszköz-labor,

Tanulói tevékenységforma Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Információk önálló rendszerezése, Tesztfeladat megoldása, Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, Műveletek gyakorlása, Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, Feladattal vezetett elemzés, Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján,

  Szakmai készség Folyamatábrák olvasása értelmezése(4), Diagram nomogram olvasása értelmezése(4),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Hibaelhárítás(B), Hálózati Kézügyesség, Pontosság, eszközök(B), LAN/WAN alapismeretek(B), OSI hálózati modell(B), TCP/IP hálózati modell(B), TCP/IP protokollkészlet(B), IP címzés(B), IOS parancsok(B), Kapcsolók konfigurálása(B), Konfigurálási ismeretek(B), Feszítőfa protokoll(B), Virtuális LAN-ok(B), Trönkprotokoll(B),

Társas kompetencia Együttműködő képesség,

Módszerkompetencia Tervezés, Rendszerben való gondolkodás,

Feladatkompetencia Forgalomirányítókat és kapcsolókat konfigurál, VLAN-okat tervez és alkalmaz, LAN/WAN eszközök szoftvereit frissíti szoftverfrissítés járulékos feladatait elvégzi, LAN/WAN eszközöket újra konfigurál és végrehajtja az üzemeltetési utasítás vonatkozó részeit, LAN/WAN eszközöket elhelyez telepít kábelezést csatlakoztat, LAN eszközöket konfigurál LAN konfigurációt ment,

  Szakképesítés megfeleltetés IT biztonság technikus (100.0%), Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés IT biztonság technikus, Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető,

Követelménymodulok megfeleltetés LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszer (12.0%),

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 48, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 48, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) Tartalmak 166/4.1/x1163-06 Kapcsolók alapszintű A kapcsolák alapszintű ismerete tananyagelem tanításának célja, ismerete (Elm.: 64) hogy megismertesse az Ethernet technológia közeg-hozzáférési eljárását, a különböző hálózati készülékek működését, szegmentálási képességeit Megismerkednek a kapcsolás elméletével, a kapcsolók felépítésével és működésével, az operációs rendszer vagy a firmware alapvető parancsaival A tananyagelem gyakorlati ismereteket készít elő a kapcsolók működésének megfigyelésére és parancssoros konfigurációjára

247

Tanulói tevékenységformák 10/Tesztfeladat megoldása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok) 166/4.3/x1163-06 Kapcsolók haladó szintű ismerete (Elm.gyak.: 32)

Tartalmak A tananyagelem tanításának célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a redundáns kapcsolt hálózatokban a hurkok és az ezekből adódó szórási viharok kialakulásának módját Az STP megismerése után képesek lesznek a gyökérponti híd meghatározására A másik fő cél az összetett helyi hálózatokban egyre fontosabb szerephez jutó VLAN technológia megismerése Először egyetlen kapcsolón tudják beállítani a virtuális hálózatokat, később képesek lesznek trönkölési eljárások és trönk protokollok segítségével az egész hálózatra vonatkozó egységes VLAN-rendszer kialakítására A kapcsolók konfigurálása tananyagelem tanításának célja, hogy a tanulók képesek legyenek a kapcsolók alapvető kezelésére, beüzemelésére, a kapcsolók adott paramétereknek megfelelő alapkonfigurációjának elkészítésére Hibaelhárítást végeznek, jelszót állítanak helyre

166/4.2/x1163-06 Kapcsolók konfigurálása (Elm.gyak.: 32)

Tanulói tevékenységformák 20/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 20/Feladattal vezetett elemzés, 10/Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján, 10/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 40/Műveletek gyakorlása,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

20/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 20/Feladattal vezetett elemzés, 10/Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján, 10/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 40/Műveletek gyakorlása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

WAN És LAN technológiák Óraszám adatok Elméleti óraszám: 0 Elméletigényes gyak. óraszám: 64 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg gyakorlati képzési csoport,

Képzésihelyszín Hálózati eszköz-labor,

Tanulói tevékenységforma Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, Műveletek gyakorlása, Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, Feladattal vezetett elemzés, Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján,

  Szakmai készség Folyamatábrák olvasása értelmezése(4), Diagram nomogram olvasása értelmezése(4),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Hálózati eszközök(B), LAN/WAN Kézügyesség, Pontosság, alapismeretek(B), OSI hálózati modell(B), TCP/IP hálózati modell(B), TCP/IP protokollkészlet(B), IP címzés(B), Haladó IP címzés(B), WAN technológiák és eszközök(B), PPP(B), ISDN(B), Frame Relay(B),

Társas kompetencia Együttműködő képesség,

 

248

Módszerkompetencia Tervezés, Rendszerben való gondolkodás,

Feladatkompetencia Forgalomirányítókat és kapcsolókat konfigurál, LAN/WAN eszközök szoftvereit frissíti szoftverfrissítés járulékos feladatait elvégzi, LAN/WAN eszközöket újra konfigurál és végrehajtja az üzemeltetési utasítás vonatkozó részeit, LAN/WAN eszközöket elhelyez telepít kábelezést csatlakoztat, LAN eszközöket konfigurál LAN konfigurációt ment, WAN eszközöket konfigurál WAN konfigurációt ment,

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Szakképesítés megfeleltetés IT biztonság technikus (100.0%), Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés IT biztonság technikus, Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető,

Követelménymodulok megfeleltetés LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszer (12.0%),

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 64, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 166/5.1/x1163-06 Haladó IP címzés (Elm.gyak.: 16)

Tartalmak A VLSM technológia megismerésével a tanulók képesek lesznek a rendelkezésre álló címtartomány ésszerűbb és takarékosabb kihasználására, Az útvonal-összefogás és -összegzéssel pedig a forgalomirányító-táblák méretének csökkentése révén tudnak hatékonyabb hálózati működést beállítani

Tanulói tevékenységformák 20/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 20/Feladattal vezetett elemzés, 10/Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján, 10/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 40/Műveletek gyakorlása,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/5.3/x1163-06 WAN eszközök (Elm.gyak.: 32)

A tananyagelem célja, hogy bemutassa a WAN-kapcsolatokhoz használt soros kommunikációt A tanulók képesek lesznek a forgalomirányító DTE és DCE interfészeit azonosítani és a megfelelő működéshez beállítani Megismerteti a tanulókat a PPP és a HDLC beágyazások közötti különbséggel, alkalmazási lehetőségükkel A PAP és a CHAP elméletén túl a gyakorlatban is bemutatja ezeket az authentikációs eljárásokat A tananyagelem tanításának célja, hogy a tanulók képesek legyenek a WAN eszközök alapvető kezelésére, beüzemelésére, WAN eszközök adott paramétereknek megfelelő alapkonfigurációjának elkészítésére További cél, hogy megismerjék a tanulók az ISDN és a Frame Relay technológiát A Frame Relay segítségével lehetőség van a WAN hálózati infrastruktúra és sávszélesség hatékonyabb kihasználására A tanulók képesek lesznek a Frame Relay helyi alinterfészeken történő konfigurációjával állandó virtuális kapcsolatok létrehozására

20/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 20/Feladattal vezetett elemzés, 10/Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján, 10/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 40/Műveletek gyakorlása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

20/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 20/Feladattal vezetett elemzés, 10/Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján, 10/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 40/Műveletek gyakorlása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/5.4/x1163-06 WAN konfigurálás (Elm.gyak.: 32)

249

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Speciális hálózati technológiák Óraszám adatok Elméleti óraszám: 0 Elméletigényes gyak. óraszám: 64 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, gyakorlati képzési csoport,

Képzésihelyszín Tanterem, Hálózati eszköz-labor,

Tanulói tevékenységforma Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, Műveletek gyakorlása, Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, Feladattal vezetett elemzés, Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján,

  Szakmai készség Folyamatábrák olvasása értelmezése(4), Diagram nomogram olvasása értelmezése(4),

Ismeret alkalmazás LAN/WAN alapismeretek(B), WLAN alapismeretek(B), WLAN technológiák(B), WLAN eszközök konfigurálási ismeretek(B), VoIP technológia(B), VoIP eszközök konfigurálása(B), Hálózati eszközök(B),

Személyes kompetencia Pontosság,

Társas kompetencia Együttműködő képesség,

Módszerkompetencia Tervezés, Rendszerben való gondolkodás,

Feladatkompetencia Forgalomirányítókat és kapcsolókat konfigurál, LAN/WAN eszközök szoftvereit frissíti szoftverfrissítés járulékos feladatait elvégzi, LAN/WAN eszközöket újra konfigurál és végrehajtja az üzemeltetési utasítás vonatkozó részeit, WLAN eszközöket konfigurál WLAN konfigurációt ment, VoIP eszközöket konfigurál VoIP konfigurációt ment,

  Szakképesítés megfeleltetés IT biztonság technikus (100.0%), Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető (100.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés IT biztonság technikus, Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető,

Követelménymodulok megfeleltetés LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszer (16.0%),

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 64, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 166/6.2/x1163-06 VoIP ismeretek elmélet (Elm.: 26)

Tartalmak A tanulók megismerik a VoIP alapfogalmait, működését és eszközeit, PSTN és IP WAN kapcsolatát Megismerik a VoIP technológiákat, topológiákat, a biztonság és a tervezés, továbbá a monitoring, hibaelhárítás problémáit

Tanulói tevékenységformák 20/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 20/Feladattal vezetett elemzés, 10/Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján, 10/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 40/Műveletek gyakorlása,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/6.4/x1163-06 VoIP ismeretek gyakorlat (Elm.gyak.: 32)

A tananyagelem tanításának célja, hogy a tanulók képesek legyenek a VoIP eszközök alapvető kezelésére, beüzemelésére A VoIP eszközök adott paramétereknek megfelelő alapkonfigurációjának elkészítésére Forgalmi adatokat mérnek, elemeznek, dokumentálnak

20/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 20/Feladattal vezetett elemzés, 10/Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján, 10/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 40/Műveletek gyakorlása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

250

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok) 166/6.1/x1163-06 WLAN ismeretek elmélet (Elm.: 32)

Tartalmak A tanulók megismerik a WLAN szabványait, alapfogalmait, működését és eszközeit (router, bridge, access point, antenna) Megismerik a vezetéknélküli technológiákat, topológiákat, a biztonság és a tervezés, továbbá a monitoring, hibaelhárítás problémáit

Tanulói tevékenységformák 20/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 20/Feladattal vezetett elemzés, 10/Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján, 10/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 40/Műveletek gyakorlása,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/6.3/x1163-06 WLAN ismeretek gyakorlat (Elm.gyak.: 32)

A tananyagelem tanításának célja, hogy a tanulók képesek legyenek a WLAN eszközök alapvető kezelésére, beüzemelésére A WLAN eszközök adott paramétereknek megfelelő biztonsági beállításának végrehajtása, alapkonfigurációjának elkészítésére

20/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 20/Feladattal vezetett elemzés, 10/Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján, 10/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 40/Műveletek gyakorlása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Operációs rendszerek Óraszám adatok Elméleti óraszám: 64 Elméletigényes gyak. óraszám: 64 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg osztálykeret, gyakorlati képzési csoport,

Képzésihelyszín Számítógép-terem, Idegennyelvi szaktanterem,

Tanulói tevékenységforma Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Információk önálló rendszerezése, Tesztfeladat megoldása, Szoftvertelepítés, Konfigurálás, Tesztelés hibaelhárítás, Dokumentálás,

  Szakmai készség ECDL 2. m. Operációs rendszerek(2), Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése(3), Információforrások kezelése(4), Számítógép eszközcsoport szerverek perifériák használata(4), Olvasott szakmai szöveg megértése(5),

Ismeret alkalmazás Informatikai alapfogalmak(B), Szoftverek csoportosítása(B), Operációs rendszerek jellemzése(B), Operációs rendszerek feladatai(B), Operációs rendszerek csoportosítása(B), Algoritmus fogalma jellemzői(B), Műszaki dokumentációk(C),

Személyes kompetencia Fejlődőképesség önfejlesztés, Precizitás,

Társas kompetencia Együttműködés,

  251

Módszerkompetencia Logikus gondolkodás, Gyakorlatias feladatértelmezés, Rendszerező képesség, Problémamegoldás hibaelhárítás,

Feladatkompetencia Hardvert üzemeltet szoftvert telepít, Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért, Szoftverhasználati jogokat alkalmaz, Telepíti a rendszer-szoftvereket a munkaállomáson szervereken, Beállítja a rendszer- és felhasználói paramétereket (IP cím e-mail felhasználó név policy nyomtató licence) a munkaállomásokon, Telepíti az alkalmazásokat a munkaállomáson, Telepíti a hibajavító csomagokat a munkaállomásokon szervereken, Üzemelteti és felügyeli a hálózati és lokális alkalmazásokat,

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Szakképesítés megfeleltetés Számítógéprendszer-karbantartó (100.0%), Szórakoztatótechnikai műszerész (100.0%), IT kereskedő (100.0%), IT biztonság technikus (100.0%), Informatikai műszerész (100.0%), Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető (100.0%), Webmester (100.0%), Információrendszer-elemző és -tervező (50.0%), Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő (50.0%), Számítógép-szerelő, -karbantartó (50.0%), CAD-CAM informatikus (50.0%), Internetes alkalmazásfejlesztő (50.0%), Szoftverfejlesztő (50.0%), Gazdasági informatikus (50.0%), Infostruktúra menedzser (50.0%), Ipari informatikai technikus (50.0%), Műszaki informatikus (50.0%), Távközlési informatikus (50.0%), Telekommunikációs informatikus (50.0%), Térinformatikus (50.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Számítógéprendszer-karbantartó, Szórakoztatótechnikai műszerész, IT kereskedő, IT biztonság technikus, Informatikai műszerész, Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető, Webmester,

Követelménymodulok megfeleltetés Hardveres, szoftveres feladatok (22.0%), Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés (14.0%),

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 64, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 166/2.1/x1168-06 Hálózati operációs rendszerek (elmélet) (Elm.: 96)

Tartalmak A tananyagelem célja operációs rendszerek ismerete jártassági szinten (operációs rendszerek feladata, fajtái, számítógépes operációs rendszerek felépítése, működési elvei) Konkrét operációs rendszer fájlkezelése, parancsai, memóriakezelése, megszakítási rendszerének fogalom szintű ismerete, rendszerkonfigurálás, környezet beállítás, segédprogramok A tananyagelem célja legalább két hálózati operációs rendszer ismerete jártasság szintjén (telepítés, konfigurálás, üzemeltetés, mendzsment)

Tanulói tevékenységformák 10/Tesztfeladat megoldása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

10/Dokumentálás, 10/Tesztelés hibaelhárítás, 30/Konfigurálás, 50/Szoftvertelepítés,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/1.4/x1142-06 Operációs rendszerek Az operációs rendszerekről az elméletben tanultakat a gyakorlatban (gyakorlat) (Elm.gyak.: 18) alkalmazzák a tanulók A tananyagelem keretében egy operációs rendszert telepítenek és konfigurálnak a tanulók

30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 40/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/1.3/x1142-06 Operációs rendszerek A tanulók megismerik a zárt, és a nyílt forráskódú operációs 30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, elmélete (Elm.: 10) rendszerek ismérveit, tulajdonságait, különbségeit (Windows, Linux) 40/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Megismerik a szoftverjogokat (licence, shareware, freeware) 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/2.2/x1168-06 Hálózati operációs rendszerek (gyakolat) (Elm.gyak.: 72)

252

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok)

Tartalmak

Tanulói tevékenységformák

A továbbhaladás feltételei

Hálózatmenedzsment Óraszám adatok Elméleti óraszám: 64 Elméletigényes gyak. óraszám: 0 Gyakorlati óraszám: 0

Tanulócsoport jelleg gyakorlati képzési csoport,

Képzésihelyszín Számítógép-terem, Hálózati eszköz-labor,

Tanulói tevékenységforma Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, Feladattal vezetett elemzés, Szoftvertelepítés, Tesztelés hibaelhárítás, Dokumentálás, Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján, Hálózat megfigyelése adott szempontok alapján, Hálózattervezés, Felhasználókezelés,

  Szakmai készség Diagram nomogram kitöltése készítése(4), Folyamatábrák olvasása értelmezése(4), Folyamatábrák készítése(4), Diagram nomogram olvasása értelmezése(4), Hálózattervek készítése(5),

Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Hálózati eszközök(B), VPN(B), Pontosság, LAN/WAN alapismeretek(B), OSI hálózati modell(B), TCP/IP hálózati modell(B), Hálózattervezési ismeretek(B), Hálózatfelügyeleti ismeretek(B), Hálózati operációs rendszerek védelmi eszközei(B), Tűzfalak(B), Számítógépes rendszerek hardveres eszközeinek ismerete(B), Számítógépes rendszerek szoftveres eszközeinek ismerete(B),

Társas kompetencia Együttműködő képesség,

253

Módszerkompetencia Tervezés, Rendszerben való gondolkodás,

Feladatkompetencia Forgalmi adatokat ellenőriz rögzít és dokumentál, Fizikai topológiát logikai felépítést IP címzést dokumentál, Hibát behatárol mérés alapján és átmeneti megoldást biztosít, Belső és külső illetéktelen adathozzáférést detektál, LAN/WAN forgalomszűrést konfigurál forgalomszűrést ellenőriz, LAN és WAN kapacitást tervez távközlési technológiát választ, Belépteti a dolgozót, Beállítja a közös erőforrásokat és gondoskodik arról hogy a felhasználók hozzáférjenek a dokumentumokhoz, Átveteti a hardver és szoftver konfigurációt a felhasználóval (leltárfelelősség szoftverfelelősségi nyilatkozat), Módosítja a jogosultságokat, Fogadja és megoldja a felhasználók problémáit vagy továbbítja a következő szintre, Rendszeresen frissíti és futtatja a kém- és reklámprogram ellenes szoftvert a munkaállomásokon, Elemzi a rendszernaplókat, Szükség esetén értesíti a biztonsági felügyeletet, Gondoskodik a rendszerjelszavak

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakmai készség

Ismeret alkalmazás

Személyes kompetencia

Társas kompetencia

Módszerkompetencia

Feladatkompetencia biztonságos tárolásáról, Támogatja a katasztrófamenedzsmentet, Üzemelteti a mentési rendszert, Vezeti a mentési naplót hálózati hibanaplót vezet és naprakészen tartja a dokumentációt, Elvégzi a tervezett és eseti archiválásokat, Teszteli a mentett vagy archív példányok használhatóságát, Szükség esetén üzembe állítja a tartalékeszközöket, Elvégzi az igényelt visszatöltéseket és helyreállításokat, Felhasználói szinten alkalmazza a hálózati menedzsment rendszert, Üzemelteti az internetes szolgáltatásokat (mail server DNS Proxy stb.), Elvégzi a szerverek tervszerű szoftver karbantartását, Rendszeresen ellenőrzi a hálózati erőforrások kihasználtságát, Felismeri a külső és belső hálózatban jelentkező hibákat elhárítja azokat vagy továbbítja a hibaleírást a következő szintre, Rendszeresen frissíti a vírusírtó rendszert és a vírusadatbázist, Vezeti a felhasználó- és jogosultság nyílvántartásokat,

  Szakképesítés megfeleltetés Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető (100.0%), IT biztonság technikus (100.0%), Számítógép-szerelő, -karbantartó (20.0%),

Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető, IT biztonság technikus,

Követelménymodulok megfeleltetés LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszer (20.0%), Számítógép javítása, karbantartása (10.0%),

Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés

  Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 166/7.4/x1163-06 Felhasználók felügyelete (Elm.gyak.: 16)

Tartalmak A tananyagelemben megismerik a tanulók a felhasználó menedzsment legfontosabb feladatait (létrehozás, beléptetése, hozzáférések szabályozása, dokumentálás, képzés)

Tanulói tevékenységformák 10/Dokumentálás, 60/Felhasználókezelés, 20/Feladattal vezetett elemzés, 10/Szoftvertelepítés,

166/7.2/x1163-06 Hálózati biztonság

A hálózati biztonság tananyagelemben a tanulók megismerkednek a

10/Dokumentálás,

254

A továbbhaladás feltételei részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok) (Elm.gyak.: 16)

Tartalmak legfontosabb biztonsági elvárásokkal és eljárásokkal, ezekre a mindennapi munkájuk során rendkívül nagy szükségük lesz Megismerkednek a hálózati eszközök védelmével, a forgalomszűrés lehetőségeivel

Tanulói tevékenységformák 10/Tesztelés hibaelhárítás, 20/Feladattal vezetett elemzés, 30/Hálózat megfigyelése adott szempontok alapján, 30/Szoftvertelepítés,

166/7.1/x1163-06 Hálózati eszközök felügyelete (Elm.gyak.: 32)

A hálózatfelügyelet fejezetrészben a tanulók megismerkednek a legfontosabb menedzselési elvárásokkal és eljárásokkal, ezekre a mindennapi munkájuk során rendkívül nagy szükségük lesz Megismerkednek a hardveres és szoftveres védelmi eszközökkel Megismerkednek vírusvédelmi rendszerekkel, tűzfalakkal,VPN-t konfigurálnak Használják a számítógépes rendszerek hardveres és szoftveres eszközeit A Hálózattervezés tananyagelemben, a LAN tervezés során megismerik a tanulók az OSI modellre épített hálózattervezést, továbbá a WAN tervezés során a háromrétegű hálózattervezést

10/Dokumentálás, 20/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 20/Feladattal vezetett elemzés, 40/Hálózati eszköz megfigyelése adott szempontok alapján, 10/Szoftvertelepítés,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

10/Dokumentálás, 60/Hálózattervezés, 20/Feladattal vezetett elemzés, 10/Szoftvertelepítés,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

A tananyagelemben megismerik a tanulók a hibamenedzsment legfontosabb feladatait (mentés, archíválás, szisztematikus hibaelhárítás)

10/Dokumentálás, 60/Tesztelés hibaelhárítás, 30/Szoftvertelepítés,

részletezve tantárgyanként az V. fejezetben

166/7.3/x1163-06 Hálózattervezés (Elm.gyak.: 32)

166/7.5/x1163-06 Hibamenedzsment (Elm.gyak.: 20)

255

A továbbhaladás feltételei

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

IV.

Szakképesítésenként a tanéves bontású tananyagterv

Gépészeti szakterület Gépgyártástechnológiai technikus A központi program szerinti tananyag elrendezés két szakképző évfolyamra:

256

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

A 13. évfolyam elvégzése után a tanulóknak 90 óra összefüggő szakmai gyakorlaton kell részt venniük. Az összefüggő szakmai gyakorlatot az iskolában, ill. gyakorlati oktatásvezető engedélyével cégeknél is végezhetik a tanulók olyan tevékenységek végzésével, melyek szoros összhangban vannak a szakmai és vizsgakövetelményekkel.

257

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

258

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

A tananyagelemek elosztása két szakképzési évfolyamra tantárgyakhoz rendelve:

1.

3.

4.

9.

5.

6.

7.

8.

9.

Szakmai gyakorlatok I.(108/2.1/0227-06, 108/2.2/0227-06, 108/1.1/0278-06)

Műszaki ábrázolás (AutoCAD) (108/1.1/0227-06) 2.

8.

Nem oldható kötések (108/1.2/0278-06)

7.

Forgácsoló alapeljárások (108/2.1/0276-06, 108/2.2/0276-06)

6.

Forgács nélküli alakítások (108/1.2/0276-06, 108/1.3/0276-06)

5.

Anyagismeret (108/1.1/0276-06, 108/1.2/0227-06)

4.

Geometriai mérések (108/2.1/0275-06, 108/2.2/0275-06)

3.

Anyagvizsgálatok (108/1.1/0275-06, 108/1.2/0275-06)

2.

Munka környezet és egészségvédelem elmélet (108/1.2/0110-06)

Hetek száma

1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

1. szakképzési évfolyam Heti maximális óraszám 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o t t a a n n o 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

259

nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy

nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy

nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy nygy

1. 2. Jelmagyarázat: 3. t testnevelés 4. a automatika 5. n német nyelv 6. o osztályfőnöki óra 7. nygy nyári gyakorlat 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

260

Műszaki ábrázolás (AutoCAD) (108/1.1/0227-06)

9.

Szerszámgépek (108/2.1/0278-06, 108/2.3/0278-06)

8.

Szakmai gyakorlatok II. (108/2.2/0278-06)

7.

Gyártásirányítási feladatok (108/6.1/0276-06 )

6.

Gyártástervezés (108/4.1/0276-06, 108/5.2/0276-06, 108/4.2/0276-06, 108/5.1/0276-06 )

5.

Korszerű forgácsoló eljárások (108/3.1/0276-06, 108/3.3/0276-06, 108/3.2/0276-06)

2.

4.

CNC gépkezelés (108/1.1/0277-06, 108/1.3/0277-06, 108/1.6/0277-06 , 108/1.2/0277-06, 108/1.4/0277-06, 108/1.5/0277-06)

1.

3.

Minőségbiztosítás (108/1.3/0227-06, 108/4.1/0275-06, 108/4.2/0275-06)

Konfirmálás (108/3.1/0275-06, 108/3.2/0275-06)

2.

Munka környezet és egészségvédelem gyakorlat (108/1.1/0110-06)

Hetek száma

1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

2. szakképzési évfolyam Heti maximális óraszám 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a n n a a 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

35. o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o 35.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Jelmagyarázat: a automatika n német nyelv o osztályfőnöki óra

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

Informatikai szakterület Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető A központi program szerinti tananyag elrendezés két szakképző évfolyamra:

261

Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja

262

Hetek száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 1.

1. 2.

2. 3.

4.

7.

4. 6. 7.

5.

5.

6.

Hardvertechnológia (166/1.1/1168-06, 166/1.2/1168-06,166/1.3/1168-06, 166/1.4/1168-06)

Vállalkozásmenedzsment (166/3.1/1143-06, 166/3.2/1143-06, 166/3.3/1143-06,166/3.4/1143-06)

3.

Projektirányítás (166/1.1/1143-06, 166/1.2/1143-06, 166/1.3/1143-06,166/1.4/1143-06, 166/1.5/1143-06, 166/1.6/1143-06,166/1.7/1143-06

Munkatervezés és szervezés (166/2.1/1142-06, 166/2.2/1142-06, 166/2.3/1142-06)

Informatikai alapismeretek (166/1.1/1142-06, 166/1.2/1142-06, 166/1.3/1142-06,166/1.4/1142-06, 166/1.5/1142-06, 166/1.6/1142-06,166/1.7/1142-06, 166/1.8/1142-06, 166/1.10/1142-06, 166/1.11/114206166/1.9/1142-06,

8.

8.

9.

9.

1. szakképzési évfolyam Heti maximális óraszám 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o a a o 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

263

Hálózatmenedzsment (166/7.1/1163-06, 166/7.2/1163-06, 166/7.3/1163-06,166/7.4/1163-06, 166/7.5/1163-06)

Operációs rendszerek (166/1.3/1142-06, 166/1.4/1142-06,166/2.1/1168-06, 166/2.2/1168-06)

Speciális hálózati technológiák (166/6.1/1163-06, 166/6.2/1163-06,166/6.3/1163-06, 166/6.4/1163-06)

WAN és LAN technológiák (166/5.1/1163-06, 166/5.3/1163-06, 166/5.4/1163-06)

Kapcsolók (166/4.1/1163-06, 166/4.2/1163-06, 166/4.3/1163-06 )

Forgalomirányítók (166/3.1/1163-06, 166/3.2/1163-06, 166/3.3/1163-06, 166/3.4/1163-06)

Hálózati ismeretek (166/1.1/1163-06, 166/1.2/1163-06, 166/2.1/1163-06,166/2.2/1163-06, 166/2.3/116306, 166/5.2/1163-06 )

Szoftverek (166/2.3/1168-06, 166/2.4/1168-06, 166/2.5/1168-06,166/2.1/1143-06 , 166/2.2/1143-06, 166/2.3/1143-06,166/2.4/1143-06 )

A tananyagelemek elosztása egy szakképzési évfolyamra tantárgyakhoz rendelve:

1. 2. Jelmagyarázat: 3. 4. a angol nyelv 5. o osztályfőnöki óra 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

V.

A tanulók szakképzésre vonatkozó értékelési szabályai–szakképesítésenként

54 521 01 0000 00 00 Gépgyártástechnológiai technikus 13. évfolyam Tantárgy

Munka környezet és egészségvédelem elmélet

Műszaki ábrázolás (AutoCAD)

Számonkérés gyakorisága egy félévben legalább két érdemjegy havonta egy érdemjegy rajzfeladatok beadásából ill. tanórai készítéséből

Anyagvizsgálatok

havonta egy érdemjegy jegyzőkönyvek beadása

Geometriai mérések

havonta egy érdemjegy jegyzőkönyvek beadása

Anyagismeret

havonta egy érdemjegy témakörönként, fejezetenként

Forgács nélküli alakítások

Forgácsoló alapeljárások

Nem oldható kötések

Szakmai gyakorlatok I.

Német nyelv

Automatika

Testnevelés

Számonkérés formája írásbeli dolgozatok és szóbeli feleletek

legalább elégséges jegy megszerzése vetületi, metszeti és jelképes ábrázolások ism., szóbeli számonkérés, szabványos alkatrészek házi feladat, órai feladat táblázatainak használata és legalább elégséges jegy megszerzése anyagvizsgálati mérések elvégzése, írásbeli dolgozat, jegyzőkönyvek elkészítése és szóbeli számonkérés legalább elégséges jegy megszerzése geometriai mérések elvégzése, írásbeli dolgozat, jegyzőkönyvek elkészítése és szóbeli számonkérés legalább elégséges jegy megszerzése metallográfiai alapism., szabványos anyagok, Írásbeli dolgozat, hőkezelések, szóbeli számonkérés, anyagtáblázatok használata és házi feladat legalább elégséges jegy megszerzése

egy félévben legalább három érdemjegy

írásbeli dolgozatok és szóbeli feleletek

havonta egy érdemjegy technológiai számításokból

írásbeli dolgozat, szóbeli számonkérés, házi feladat

egy félévben legalább három érdemjegy havonta egy érdemjegy gyakorlati munka alapján

Tantárgy teljesítésének feltételei

írásbeli dolgozatok és szóbeli feleletek

kivágás, lyukasztás, mélyhúzás alapjainak ismerete és legalább elégséges jegy megszerzése technológiai számítások, gépek és szerszámok, kinematikák ismerete, műszaki táblázatok használata és legalább elégséges jegy megszerzése szegecskötés, hegesztés, forrasztás és ragasztás alapjainak ismerete és legalább elégséges jegy megszerzése

gyakorlati feladatok elvégzése rajz alapján

Vizsgafeladatok legyártása és legalább elégséges jegy megszerzése

egy félévben legalább két érdemjegy

írásbeli dolgozatok és szóbeli feleletek

legalább elégséges jegy megszerzése

havonta egy érdemjegy jegyzőkönyvek beadásából.

írásbeli dolgozat.

pneumatika kapcsolás, tervezése, összeépítése és legalább elégséges jegy megszerzése

egy félévben legalább két érdemjegy

gyakorlati feladatok

legalább elégséges jegy megszerzése

54 521 01 0000 00 00 Gépgyártástechnológiai technikus 14. évfolyam Tantárgy

Munka környezet és egészségvédelem gyakorlat

Számonkérés gyakorisága

Számonkérés formája Tantárgy teljesítésének feltételei

egy félévben legalább két érdemjegy

írásbeli dolgozatok és legalább elégséges jegy szóbeli feleletek megszerzése

egy félévben legalább két érdemjegy egy félévben legalább három érdemjegy

írásbeli dolgozatok és szóbeli feleletek írásbeli dolgozatok és szóbeli feleletek

CNC gépkezelés

Havonta egy alkalom (elmélet:1;tervezési feladat:6)

Írásbeli és programozási, tervezési feladatok

Korszerű forgácsoló eljárások

Elmélet:Havonta egy alkalom ; gyakorlat:3 tervezési feladat csoportonként

Írásbeli és tervezési feladatok

Gyártástervezés

Elmélet:Havonta egy alkalom ; gyakorlat:3 tervezési feladat csoportonként

Írásbeli és tervezési feladatok

Gyártásirányítási feladatok

egy félévben legalább három érdemjegy

írásbeli dolgozatok és szóbeli feleletek

Szakmai gyakorlatok II.

Havonta egy alkalom (CNC) Havonta A gyakorlati feladatok egy alkalom (Szerelési gyakorlat) végrehajtása

Szerszámgépek

egy félévben legalább két érdemjegy

írásbeli dolgozatok és szóbeli feleletek

Műszaki ábrázolás (AutoCAD)

Havonta egy érdemjegy rajzfeladatok beadásából ill. tanórai készítéséből

Szóbeli számonkérés, házi feladat, órai feladat

Automatika

Havonta egy érdemjegy jegyzőkönyvek beadásából.

Írásbeli dolgozat.

Német nyelv

egy félévben legalább két érdemjegy

írásbeli dolgozatok és legalább elégséges jegy szóbeli feleletek megszerzése

Konfirmálás Minőségbiztosítás

1

legalább elégséges jegy megszerzése legalább elégséges jegy megszerzése Írásbeli feladatok megoldása, programozási feladatok végrehajtása önállóan és legalább elégséges jegy megszerzése Írásbeli feladatok megoldása, tervezési feladatok végrehajtása önállóan és legalább elégséges jegy megszerzése Írásbeli feladatok megoldása, tervezési feladatok végrehajtása önállóan és legalább elégséges jegy megszerzése legalább elégséges jegy megszerzése és legalább elégséges jegy megszerzése Önálló munkavégzés, szeszámbemérés, nullpontfelvétel, programbevitel, teszt, gyártás, méretellenőrzés, korrekciózás. Szerelési gyak.Csapágyak szerelése, Reteszek illesztéseés legalább elégséges jegy megszerzése legalább elégséges jegy megszerzése Vetületi, metszeti és jelképes ábrázolások ism., Szabványos alkatrészek táblázatainak használataés legalább elégséges jegy megszerzése Összetett pneumatika kapcsolás, tervezése, összeépítése és legalább elégséges jegy megszerzése

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető 13. évfolyam Tantárgy

Számonkérés gyakorisága

Számonkérés formája

Írásbeli számonkérés (4 felmérő/félév)

Tantárgy teljesítésének feltételei A félévközi számonkérések (dolgozat, gyakorlatok) legalább elégséges szintűre teljesítése. Információtechnológia alapfogalmainak ismerete. Neumann elv ismerete, következményei; Nem Neumann elvű gépek; Perifériák típusa és alapvető jellemzői; Logikai műveletek; Adat-bázis alapfogalmak; Az SQL alapjai, jellemzői; Dokumentációk; Irodai alkalmazások elméleti alapjai

Informatikai alapismeretek

4 osztályzat/félév

Munkatervezés és szervezés

havonta legalább egy érdemjegy írásbeli dolgozatok és szóbeli feleletek legalább elégséges jegy megszerzése

Projektirányítás

A tantárgy főbb moduljainak lezárásakor, kb. hat heti rendszerességgel

Az elméleti tananyag számonkérése teszt, kifejtendő kérdések és beadandó esszé formájában történik, Az elméleti és gyakorlati témazáró a gyakorlati számonkérés dolgozatok min.elégséges szintű esettanulmányok alapján az MSteljesítése Project programban megoldandó tervezési feladat részletes kivitelezésével történik

Vállalkozásmenedzsment

havonta legalább egy érdemjegy

írásbeli dolgozatok és szóbeli feleletek

A tantárgy főbb moduljainak lezárásakor, kb. hat heti rendszerességgel

Az elméleti tananyagrészek számonkérése írásbeli (esszé és teszt jellegű) dolgozatok formájában történik, míg a gyakorlati számonkérés Az elméleti és gyakorlati témazáró szerelési építési és tesztelési dolgozatok min.elégséges szintű feladatok megoldásával és annak teljesítése dokumentálásával történik. A tanulók előre kidolgozott hardver problémaszituációk megoldását végzik számítógépes környezetben

Hardvertechnológia

Szoftverek

Elméleti számonkérés írásban történik, ami tartalmazhat kifejtős () kérdéseket illetve teszt jellegű kérdéseket. A gyakorlati számonkérés számítógépen történik az adott A számonkérés tananyag témakörnek megfelelően: elemenként történik. A tananyag 1. irodai program csomag használata elemtől függően ez 1,5-2 (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, hónaponkénti számonkérést adatbázis-kezelés , prezentáció) jelent 2. multimédia (grafikus-, audió-, videoszoftverek) 3. kiszolgáló telepítése, konfigurálása 4. felhasználók adminisztrációja a kiszolgálókon

2

legalább elégséges jegy megszerzése

Szoftver csoportok ismerete, szoftverekkel kapcsolatos dokumentációk készítése. Adatbázis készítése valamilyen adatbázis-kezelő program segítségével. Lekérdezések létrehozása, alapvető SQL parancsok ismerete. Hálózati kiszolgáló telepítése, alapvető konfigurációs beállítások. Felhasználók adminisztrálása. Multimédiához kapcsolódó eszközök ismerete, szoftverek alkalmazása alapszinten

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető 13. évfolyam (folytatás)

Hálózati ismeretek

Forgalomirányítás

Kapcsolók

kéthavonta egy érdemjegy

írásbeli dolgozat

A tanév elején írásban főként elméleti ismeretek számonkérése. A tanév 2.-3. hónapjától írásban Havi egy alkalommal (minden 4.(elméleti ismeretek) valamint 5. héten) gyakorlati feladatok segítségével (gyakorlati ismeretek) történik. A gyakorlati ismeretek vagy konkrét gyakorlati feladatok elvégzése szimulátor program (Packet Tracer), másfél havonta egy számonkérés illetve valós eszközök segítségével. Elméleti tananyagból írásbeli dolgozatok

a dolgozatok legalább elégséges szintűre teljesítése

A számonkérések (dolgozatok) súlyozott (gyakorlat irányában) átlaga elérje az elégséges szintet

félévközi számonkérések (dolgozat, gyakorlatok) legalább elégséges szintűre teljesítése

WAN és LAN technológiák

kéthavonta egy érdemjegy

írásbeli dolgozat az elméleti tananyagrészekből, valamint szimulátorprogrammal és valós eszközökkel elvégzett laborgyakorlatok

Speciális hálózatok

kéthavonta egy érdemjegy

írásbeli dolgozat, valamint a dolgozatok és laborfeladatok laboreszközök és szimulációs program legalább elégséges szintűre segítségével elvégzett gyakorlati teljesítése feladatok

Operációs rendszerek

A tantárgy főbb moduljainak lezárásakor, kb. hat heti rendszerességgel

Az elméleti tananyagrészek számonkérése írásbeli (esszé és teszt jellegű) dolgozatok formájában történik, míg a gyakorlati számonkérés Az elméleti és gyakorlati témazáró az elméleti részben megismert két dolgozatok min.elégséges szintű operációs rendszer (Windows Linux) teljesítése telepítésének és konfigurálásának megoldásával és annak dokumentálásával történik

Hálózatmenedzsment

kéthavonta egy érdemjegy

írásbeli dolgozat

a dolgozatok legalább elégséges szintűre teljesítése

Angol nyelv

havonta legalább egy érdemjegy

írásbeli dolgozatok és szóbeli feleletek

legalább elégséges jegy megszerzése

3

a dolgozatok és laborfeladatok legalább elégséges szintűre teljesítése

Hollán Ernő Kollégium Pedagógiai Programja 1.) Bevezető

1.1. Jogi alapok Pedagógiai Programunk jogi környezetét az alábbi törvények és rendelkezések különösen szabályozzák: a Közoktatási Törvény 49. és 53. paragrafusa és a 9/2004. (III.8.) OM rendelettel megváltoztatott 46/2001. (XII. 22.) számú OM rendelet (a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja) illetve a 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet, az előző módosítása. A Pedagógiai Program összeállításánál a törvényi háttéren kívül alapul vett főbb szempontok: fenntartói ÖMIP és Fejlesztési Terv, iskolai elvárások, tradíciók, partneri igények. A pedagógiai program készítésénél figyelembe vettük az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit. Az alapprogram meghatározza és kijelöli a kollégiumi szakmai pedagógiai tevékenység fő területeit, a szakmai fejlesztés irányait. Az alapprogram a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Nat) kiemelt fejlesztési feladataihoz illeszkedve, azokat érvényesítve elősegíti a tanulók sokoldalú fejlesztését, nevelését, oktatását. Tartalmi iránymutatásként szolgál a kollégiumok pedagógiai programjának elkészítéséhez úgy, hogy egyidejűleg tág teret enged a szakmai önállóságuknak. Az alapprogram a Nat fejlesztési feladatait, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit, valamint alapvető céljaihoz igazodva meghatározza a kollégiumi nevelés céljait és feladatait, alapelveit, általános kereteit, a működéssel és a kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos feltételeket, elvárásokat. Az alapprogram minőségfejlesztési szabályozó dokumentum is, melynek tartalmához, az abban meghatározott célokhoz a kollégiumnak hozzá kell igazítania minőségfejlesztési programját. Az alapprogram azokra a hazai és európai nevelési értékekre, kollégiumi hagyományokra, tapasztalatokra épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös tekintettel a humanista, nemzeti, közösségi értékekre, a tudás- és kultúraközvetítésben, a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, az esélykülönbségek csökkentésében elért eddigi eredményekre. 1.2. Kollégiumunk: helyzetünk, főbb jellemzők Kollégiumunk a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola Hollán Ernő nevű telephelye, a Savaria Szakképző Iskolával egy területen fekvő, önkormányzati fenntartású fiú középiskolai kollégium, amely 14 éves kortól 4

23 éves korig fogad diákokat. Tanulóink 99%-a a „Savariából”érkezik, pedagógiai programunk elkészítésekor ezt figyelembe kellett vennünk. A felvett tanulók főként Vas megyéből és a Dunántúl nyugati illetve középső megyéiből kerülnek hozzánk. Eltérő kulturális és szociális háttérrel rendelkeznek. Ezért nevelési koncepciónk kialakításakor ezeket a körülményeket is tekintetbe kellett vennünk. 1.3. A kollégium pedagógiai programja tartalmazza: a.) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit; b.) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását elősegítő tevékenységek tervét; c.) a kollégiumi közösségi tevékenységek programját. (Lásd: okt. törvény 49.§) 2.) A kollégium társadalmi szerepe a) A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendő lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium a környezet, a helyi társadalom, a beiskolázási körzet sajátosságait, partnereinek igényeit, továbbá a társadalmi elvárásokat figyelembe véve végzi munkáját. b) A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz és ez által az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi mobilitást. Fontos szerepe van az egész életen áttartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. c) A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. d) A kollégium - megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. e) A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával képes speciális pedagógiai feladatok megoldására, például bizonyos gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, versenysportoló, művészeti képzésben részesülő diákok nevelésére, felsőoktatási tanulmányokra 5

való felkészítésre, az együttműködési, a tanulási és a motivációs zavarok korrekciójára. Adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson. 3.) A társadalmi beilleszkedést elősegítő legfontosabb feladatok a)szülők helyettesítése, a beilleszkedés elősegítése A szeretettel való fogadás, türelmes irányítás, gondok, problémák meghallgatása, segítség azok megoldásában. Elhelyezés, csoportbontás, bemutatás, írott és íratlan szabályok ismertetése és betartása. b) tanulók megismerése, nevelése, fejlesztése A csoportszervezés, közösségformálás, szakszerű csoportvezetés. Belső értékrend, hierarchia, vélemény, információs csatorna kiépítése. c) kapcsolattartás a szülőkkel A kollégisták nevelése, fejlesztése csak a szülői házzal együtt oldható meg. Szülői tájékoztatások, nevelői fogadóórák, személyes beszélgetések, levelezések, telefonos beszélgetések. d) gyermekvédelmi feladatok A megelőzés a társadalmi veszélyek észlelése, szükség esetén azonnali beavatkozás. Ifjúságvédelmi felelőssel való folyamatos kapcsolattartás. e) kollégiumi tanulás irányítása A tehetségek felkarolása, gyengék felzárkóztatása. Együttműködés a szaktanárokkal, az iskolán kívüli lehetőségekről folyamatos tájékoztatás. f) szaktárgyi segítségnyújtás A felzárkóztatások hatékony kihasználása. Együttműködés az iskola szaktanáraival. g) a szabadidő eltöltésének segítése A kikapcsolódást, pihenést szolgáló és a tartalmasan eltöltött szabadidő összhangja. A kollégisták igényeinek sokszínű kielégítése. h) a diákönkormányzat működésének elősegítése A kollégiumi nevelőtanárnak ismernie kell azokat a technikákat, eszközöket, amelyek a tanulói önkormányzat működését segítik. i)A szociális biztonság megteremtése A folyamatos figyelemmel kisérés, segítő ráhatás. Kapcsolat a szociális és karitatív tevékenységet folytató szervezetekkel. j) az életmód Pozitív példák állítása a kollégisták elé. Az egyénekre szabott tervszerű alakítás. 4.) A kollégiumi nevelés

6

4.1. A kollégiumi nevelés célja: a bentlakásos intézmény sajátos eszközeivel a diákok harmonikus és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Céljainkat meghatározó tényezők: A szülői ház, mint megrendelő Iskolánk pedagógiai programja, tevékenységi rendszere Diákok életkora A nevelőtestület összetétele Fenntartói elvárások 4.2. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei: A kollégium – céljai elérése érdekében – gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével: az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; a) demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a Nat által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; b) a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; c) a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; d) a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; e) a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; f) a nevelési folyamatban részt vevők – szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet – számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; g) kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; h) az integrált nevelés megvalósítása; i) orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek alkalmazása; j) az egyéni- és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; 7

k) a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. 4.3. A kollégiumi nevelés feladata: A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: 4.3.1.Tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Meghatározó jelentőségű a tanulási motívumok fejlesztése, melyek elősegítik, hogy a diákok számára a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon. A nevelési folyamat olyan motivációkat fejlesszen, hogy az ismeretek elsajátítása ne csupán kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjon meg bennük. A kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. 4.3.2. Énkép, önismeret, szociális értékrend és képességrendszer fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégium, mint szociális közeg a nevelési folyamatban helyezzen hangsúlyt a pozitív szociális szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia-, tolerancia-, konfliktuskezelő-, vita-, szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. A kollégium nevelési feladatai között szerepeljen a párkapcsolat kulturált kialakítására, a családi életre - benne a takarékos gazdálkodásra - nevelés. Fontos a kommunikációs, együttműködési, segítő- és vezetésképesség fejlesztése. E feladat megvalósításában különösen fontos, hogy kapjon megfelelő mértékű teret és lehetőséget a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia.

8

4.3.3. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek fejlesztése és folyamatos karbantartása érdekében fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium legyen minden részletében kulturált, esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégium kulturális és sportélete is járuljon hozzá, hogy a gyermekek helyes életmódmintát válasszanak önmaguk számára. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. 4.3.4. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakításának segítése A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motivál és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejleszti az idegen nyelvi kommunikációt. A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. A kollégiumi nevelés elősegíti a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatja az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat és a kollégium a programjaival és kapcsolatépítésével elősegíti azok intézményes és személyes hasznosítását. 9

A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. 4.3.5. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A kollégiumban olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat kell alkalmazni, amelyek segítségével a tanulók között meglévő műveltségbeli, képességbeli különbözőségeket kezelni lehet. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése. A kollégium segítse a tanulásban elmaradt gyerekeket, biztosítsa annak esélyét, hogy a választott iskolát eredményesen elvégezzék. Teremtse meg annak lehetőségét, hogy a tehetséges tanulók képességeiket továbbfejlesszék, tudásukat bővítsék. Olyan foglalkozási rendszert működtessen, amely lehetővé teszi a diákok képességeinek felismerését, a tehetséges tanulók kiválasztását, az egyes szakmák, hivatáságak megismerését, segíti a pályaválasztást, ill. a választott életpályára való felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. 4.3.6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diák-önkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia.

5.) A kollégium működése 5.1. Személyi feltételek: a) A kollégiumban a nevelési feladatokat megfelelő képesítésű nevelőtanár végzi. Különösen fontos, hogy - a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végezze munkáját, - nevelőtestületi együttműködésben végzett felelős szakmai tevékenysége legyen a kollégiumi nevelés eredményességének legfontosabb feltétele, 10

- biztos, rendszeres önképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezzen, - jártas legyen a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában, - képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, - egyéniségével, felkészültségével, műveltségével példaként szolgáljon a tanulók számára, életmódja, viselkedése követendő modellt jelentsen, - rendelkezzen megfelelő empátiával, szociális kommunikációjában a tanulók iránti tisztelet és szeretet domináljon, - képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, - képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, - képes a konfliktusok eredményes kezelésére, - tartson folyamatos kapcsolatot a kollégiumi tanulók közösségeivel, valamint a gyermekek nevelésében résztvevő személyekkel (szülők, pedagógusok), illetve az anyaintézménnyel. b) A hatékony, gyermekközpontú működéshez a nem pedagógus kollégiumi dolgozóknak is hozzá kell járulniuk a gyermekek ellátásáért végzett felelősségteljes munkájukkal. Tudatosítani kell, hogy jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező. c) Humánerőforrás A kollégiumi tanárok képzettsége a törvényben előírtaknak megfelelő, valamennyien felsőfokú képesítéssel rendelkeznek /2fő egyetemi végzettségű, 2 fő főiskolai végzettségű/. A kollégiumi nevelők élnek a posztgraduális

képzés,

szervezett

továbbképzésekbe

való

bekapcsolódás,

szakvizsgával

záruló

továbbképzésekbe való beiskolázás, továbbképzés, önképzés lehetőségeivel. A kollégium a törvényi előírásoknak megfelelően továbbtanulási, továbbképzési tervet készít. A nem pedagógiai jellegű feladatokat technikai személyzet látja el (takarító), a Savaria iskolával közösen (gondnok és karbantartók). 5.2. Tárgyi feltételek: A kollégium belső és külső környezetét úgy kell kialakítani, hogy segítse a nevelési célok elérését. Szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, valamint feleljen meg az otthonosság általános kritériumainak. Tárgyi felszereltségének kialakításánál biztosítani kell a nyugodt tanulás feltételeit az erre a célra kialakított helyiségekkel. Legyen lehetőségük a tanulóknak az önálló ismeretszerzésre, kulturális tevékenységekre az intézményen belül (könyvtár, informatika terem). Megfelelően felszerelt helyiségeket álljanak rendelkezésre diákkörök működéséhez, a sport-, és egyéb szabadidős tevékenységek lebonyolításához. Biztosított legyen a tanulók számára a visszavonulás, a nyugodt pihenés, kikapcsolódás lehetősége. 5.3. Tárgyi, dologi eszközök - Épületünk

11

A kollégium új építésű, 1994-ben nyitotta meg kapuit. A helyiségek állapota megfelelő. Szükséges lenne a vizesblokkok megkezdett felújításának folytatása, belső szellőzőrendszer kiépítése. Továbbá az épület akadálymentesítése, a fűtés korszerűsítése is a közeljövő feladata. A nyílászárók – különös tekintettel az ablakokra – felújítása, cseréje néhány év múlva aktuális lesz. Az eltelt 17 évben a hálók bútorzata elhasználódott, ezek felújítása szükséges lenne, évről-évre három háló megújulásával hat év alatt elvégezhető a feladat. Az „Savaria” iskola több helyiségét, létesítményét - tornaterem, edzőterem, iskolai könyvtár, iskolai informatika termek, ebédlő - a kollégium diákjai is használhatják. 5.4. Ellátottság, berendezések, felszerelések Az első emeleten 8 háló, a második emeleten 10 háló található (összesen 104 fiú részére). Ezt az Alapító Okiratban is módosítani kellene! Rendelkezünk egy önálló kollégiumi könyvtárral, stúdióval, tíz munkaállomást számláló számítástechnika teremmel, Internet hozzáféréssel. Van egy teakonyhánk, két betegszobánk egy mosókonyha és textilraktár. Ezek felszereltsége az utóbbi évek pályázati lehetőségeinek köszönhetően modernek. Ezen kívül négy tanterem áll rendelkezésre, amelyekben délelőtt tanítás folyik délután pedig tanulószoba. A legnagyobb tanterem alkalmas kollégiumi rendezvények megtartására is. 5.5. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A kollégiumi kötelező minimum feltételekkel rendelkezünk. Bővítenünk kell a szakkörök és egyéb foglalkozások eszköz-ellátottságát. A hálószobákban szükség van a bútorzat felújítására. Igényesebb televíziós csatornák vételére alkalmas antennarendszer kiépítésére van szükség. A könyvállományt - szaktanári vélemények és a tanulói igények alapján - korszerűsítettük, majd folyamatosan gyarapítanunk kell. Rendelkezésünkre álló multimédiás, audiovizuális eszközök (projektor, laptop, video-kamera, hifi). A könyvtárban vezetékes az előtérben vezeték nélküli Internet csatlakozás van, szükséges az intézménybe érkező internetes sávszélesség bővítése. 5.6. A kollégiumi élet megszervezése: a) A kollégium belső életének szabályozásakor fontos szempont, hogy a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételei biztosítottak legyenek, figyelembe véve az intézményi szokásokat, valamint a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket is. A diákok napi életének kereteit úgy kell meghatározni, hogy az egyes tevékenységek belső arányai az életkori sajátosságaikhoz igazodjanak. Olyan értékelési rendszert kell kialakítani, amely megfelelő motivációs bázist teremt a tanulók számára. A kollégiumi élet belső 12

szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. b) A belső élet megszervezésénél jelentős szerepet töltsön be a diákönkormányzat. Vegyen részt a diákközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Ismerjék, és a mindennapi gyakorlatban képesek legyenek felelősen alkalmazni a demokratikus érdekérvényesítési módszereket, a probléma-megoldási, konfliktuskezelési technikákat. c) A kollégium építsen ki hagyományokat a maga sajátos eszközeinek felhasználásával, illetve a meg lévőket folyamatosan ápolja és újítsa meg. Ezzel is erősítse a kollégiumi közösség együvé tartozását.

5.7. Kapcsolatrendszer: A kollégium, nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartson, illetve alakítson ki a szülőkkel, szülői közösségekkel, a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, a település kulturális intézményeivel. A szakmai jellegű kapcsolatokat, a más kollégiumokkal való együttműködést az intézmény használja fel belső életének színesebbé tételére, a tapasztalatok megosztására. A kollégiumok közötti találkozók, versenyek élménye erősítse a közösséghez való tartozás érzését, a belső értékrend megszilárdítását. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a kollégium legyen nyitott és kezdeményezze ezek létrehozatalát. A különböző jellegű kapcsolattartás formái és módszerei alkalmazkodjanak a kollégium feladataihoz és az intézményi szükségletekhez. Az aktuális tanulmányi és fegyelmi helyzetnek megfelelően az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal a kapcsolattartás folyamatos. Az iskola és a kollégium kapcsolata megfelelő, iskolai rendezvényeken, rendkívüli szülőértekezleteken részt veszünk, az iskola tanárai is alkalomszerűen megjelennek programjainkon. Az együttműködés lehetőségeinek kiszélesítése közös programok, és felzárkóztató foglalkozások szervezésével valósul meg. A szülőkkel a kapcsolattartás személyes találkozásokkal, telefonbeszélgetésekkel zajlik. A fogadóórák és szülőértekezletek alkalmával a kollégiumot is felkeresik a szülők. A kilencedik évfolyamos tanulók szüleinek részére a beköltözés napján rendkívüli szülői értekezletet tartunk. Sok szülő, családtag alkalomszerűen látogatja a tanulókat, ennek megfelelő hátteret biztosítunk. Hazautazáskor is sok szülő keresi fel a kollégiumot, és ezek a beszélgetések elősegítik a szülői ház és a kollégium jó kapcsolatának kiszélesítését. Telefonon szinte naponta egyeztetünk a szülőkkel, különösen tanulmányi probléma, fegyelmi és rendkívüli hazautazási kérelmek elbírálásakor. 6.) A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek

13

Várhatóan egyre nagyobb számban jelentkeznek iskolánkba és kollégiumunkba ifjúságvédelmi szempontból figyelmet igénylő tanulók. A velük kapcsolatos sajátos nevelési feladatok már nem mindig oldhatók meg a hagyományos eszközökkel és módszerekkel. Ezért a következő feladatok megoldását kezeljük kiemelten: - a megelőzést - a veszélyeztetettség időben történő felismerését - a segítségnyújtást A megelőzés kiemelt feladatunk, hiszen nevelőmunkánk alapja nem a védelem passzivitása, hanem a prevenció aktivitása. Olyan tudással és szokásokkal vértezzük fel tanítványainkat, melyeknek birtokában képesek felismerni a rájuk leselkedő veszélyeket (drog, alkohol, dohányzás, szerencsejátékok stb.), ismerik az elhárításuk fontosabb módszereit és képesek az életük tudatos alakítására. Természetesen nemcsak a tanórát és a kollégiumi csoportfoglalkozást tekintjük ezen célunk megvalósulása színtereként. Legalább ilyen jelentőséggel bír intézményünk hagyományrendszere, belső miliője, a tanár - diák viszony, a kortárscsoportok, általában az emberi kapcsolatok és a tanulót körülvevő tárgyi környezet is. Szoros kapcsolatot tartunk azokkal a szervekkel, szervezetekkel, akik szakszerű támogatást és konkrét segítséget adnak a megelőző munkánkhoz (Gyámügyi Iroda, Családsegítő Szolgálat, Rendőrség, Vas Megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet, Vöröskereszt, házi- és iskolaorvos, Megyei Jogú Város Önkormányzata szakemberei, Pedagógiai Szakszolgálat). A kollégiumi nevelőtanáraink fontos szerepet játszanak a tanuló otthoni környezetének megismerésében, a családi és a mi nevelőmunkánk összehangolásában. Tapasztalataikat az iskolai ifjúságvédelmi felelős integrálja, aki sok segítséget kap még a diákönkormányzat vezetőitől. A veszélyeztetettség időben történő felismerése hasonlóan fontos feladatunk, mint a megelőzés. E részterület sikerét nagyban meghatározza az iskolánk és a kollégiumunk belső légköre. Alapelvünk ugyanis, hogy az őszinteségen alapuló tisztelet és szeretet a leghatékonyabb módja az egymás iránti felelősség kialakulásának. Az osztályfőnököknek, a kollégiumi nevelőtanároknak kiemelt szerepe van, de rendkívül fontosnak tartjuk a szülők, a társak jelzéseit is. A kapott információkat tapintatosan és többoldalúan megvizsgáljuk, és diszkréten kezeljük. A segítségnyújtás hagyományos és újszerű formáit egyaránt alkalmazzuk.

14

A kollégiumban bevált az egyéni törődést biztosító foglalkozási forma, az egyéni beszélgetések módszerét használjuk tanítványaik alaposabb megismerésére. A hátrányos helyzetű vidéki tanulóink érdekében sokszor fordulunk a helyi önkormányzatokhoz anyagi és egyéb támogatásért. 7.) A kollégiumi tevékenység szerkezete A közoktatásról szóló törvény 53. § (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett kollégiumi foglalkozás lehet: a) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó, felkészítő egyéni és csoportos, b) közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, c) a szabadidő eltöltését szolgáló (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, , program, művészeti csoport, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap) csoportos, d) a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, e) a kollégiumi élet szervezésével összefüggő csoportos foglalkozás. A kollégiumi nevelés során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében kell megszervezni attól függően, hogy mi a foglalkozás célja. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. A foglalkozások időkeretei átcsoportosíthatók. A kollégiumi tevékenységek jellegük szerint három csoportba sorolhatók: kötelező, választható és szabadidős /kötetlen/ tevékenységek. a) tanulás – heti 12 óra, heti 1 óra felkészítő foglalkozás, heti 1 óra csoportfoglalkozás = 14 óra b) választható illetve szabadidős foglalkozások – heti 10 óra c) fennmaradó időben – önképzés, önellátás, személyi higiéné, szabadidő, kimenő A tanulóknak 15 óra heti foglalkozás kötelező: 13 tanulással összefüggő, 1 csoportfoglalkozás és 1 választható szabadidős foglalkozás. A tanároknak a kötelező heti 30 óra terhére: kollégiumi foglalkozások (tanulás, csoportfoglalkozás), egyéni törődés, fejlesztés, szabadidős foglalkozások, kollégiumi élet szervezése, pedagógiai felügyelet,(készenlét, ügyelet nem szervezhető a 30 óra terhére) tervezhető. 7.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások:

15

Felkészítő, fejlesztő foglalkozások, amelyek megszervezése során a kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait, ezen belül: a) Tanulást segítő foglalkozások: - a napi felkészülést szolgáló tevékenység (szilencium, számonkérés, segítségnyújtás) közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben és a nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben történik csoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében; - a valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése (felzárkóztatás) tanári tervezéssel, szervezett keretben folyik, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása (tehetséggondozás) céljából a kollégium az iskolával együttműködve külön programot alakít ki; - az iskolában szerzett ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium különböző szakmai köröket (szakkör, diákkör, stb.) szervez. Tevékenységek: - szilenciumi foglalkozások: a kollégiumi tanulás szervezett formája, a nyugodt tanulás feltételeinek biztosítása a szobákban illetve külön tanuló helyiségekben /a jelenlét és a tanulás megkövetelése és ellenőrzése/ - tanulás-módszertani tréningek 9-10. évfolyamon - a tanulmányi munka folyamatos nyomon követése, ellenőrzése - folyamatos kapcsolattartás a tanító tanárokkal és a szülőkkel - új információ szerzési lehetőségek kihasználása /könyvtár, informatika terem/ - tanulmányi munka segítése - számonkérés - napi feladatok, kérdések - speciális nevelési problémák megbeszélése - felzárkóztató foglalkozások tartása, különös tekintettel az érettségi tantárgyakra /iskolával közösenmatematika, magyar, idegen nyelv/ - tehetséggondozó foglalkozások /fizika, informatika/ - érettségire felkészítő, pályaválasztást segítő foglalkozások - fakultatív tanuló biztosítása /tanulószoba előtt és esti időpontban/ b) Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások: - tematikus csoportfoglalkozások a jelen rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési keretek figyelembevételével, - általános – kollégiumi, iskolai élethez kapcsolódó – csoportfoglalkozás, - elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése. 16

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR

9.

10.

11.

12.

13-14

évfolyam. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Tanulás

4

3

3

1

1

Énkép, önismeret,

3

3

4

3

2

azonosságtudat. 3

3

2

4

5

pályaorientáció Európai

Egyetemes kultúra Környezettudatosság

2

2

2

2

3

Testi és lelki egészség

4

4

4

4

4

Felkészülés a felnőtt szerepeire. 3

3

3

3

2

3

4

4

3

3

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

Aktív

állampolgárságra,

demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14-15. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) a rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. /heterogén csoportokban a csoportfoglalkozásokat külön tartjuk az érettségire készülő tanulóknak és az OKJs diákoknak/

7.2. Speciális ismereteket adó foglalkozások a) A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: Ezeken a foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére; b) Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: általában /kulturált szórakozás, regenerálódás/ 17

- ezeken a foglalkozásokon meghatározó szerepet kapjon az egészséges- és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; - figyelmet kell fordítani a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztésére, mely lehetőséget biztosít arra, hogy érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak; - a kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók ismerjék meg kulturális és természeti értékeinket; a különböző versenyek, rendezvények erősítsék a kollégiumi közösséget; - a kollégium működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő diákkörök (stúdió, diákújság, klub, stb.) fejlődését szakmai foglalkozások szervezésével kell segíteni. - a pályaorientácó szempontjából is fontos tartalmakat hordoznak a természettudományos, a műszaki, vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások; - a kollégium az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogatja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését. c)Egyéb kollégium által biztosított foglalkozások: - elsősorban a „Savaria” profiljának megfelelő diákkörök - tradicionális rendezvények és ehhez kapcsolódó tevékenységek d) Kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos foglalkozás - a kollégium vagy egy szervezeti egységének zavarmentes működéséhez szükséges ismeretek átadása pedagógus által irányítva (általában kollégiumvezető) Tevékenységek: - egyéni /mentálhigiénés/ törődés - Diák Önkormányzati tevékenység - rendszeres könyvtár használat - informatika és Internet használata házi feladatok és kollégiumi feladatok elkészítéséhez - sportkör /kondi- és tornaterem napi használata/ - az iskola profiljába illő KRESZ szakkör tartása - uszodalátogatás - házibajnokságok szervezése (labdarúgás, pingpong, sakk) - házi informatikai verseny - konyha – reformkonyha - billiárdozás, játék - hagyományőrzés - filmklub - foto-video szakkör

18

8.) A kollégium hagyományai a) hagyományteremtő ünnepeink - koszorúzás Nemzeti Ünnepeinken az 56-osok terén illetve a Petőfi szobornál - Mikulás-est – 9. évfolyamos kollégisták avatása - Karácsony várása – fenyőfaállítás - ballagó diákjaink ünnepi vacsorával összekötött búcsúztatása b) hagyományos kollégiumok közötti versenyeink - megyei erőemelő verseny - megyei közlekedésbiztonsági verseny c) hagyományos programjaink - Savaria Filmklub /kéthetente/ - Kollégiumi Esték /két alkalom/tanév/ - más kollégiumok által szervezett versenyeken, vetélkedőkön való részvétel d) további hagyományteremtő programok - 9. évfolyamosok beilleszkedését segítő tevékenységek /város megismerése, más kollégiumok látogatása/ - házibajnokságok szervezése - téli túra szervezése 9.) A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégium a szülővel és az iskolával együttműködve kívánja elérni, hogy a nevelési folyamat végére a diák minél teljesebb mértékben sajátítsa el a társadalomba való beilleszkedéshez, a családban, hivatásában, állampolgári minőségében az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket. Tartsa magát az alapvető erkölcsi normákhoz; képes legyen egészséges és kulturált életmód kialakítására; sokoldalú képzettsége, műveltsége párosuljon az új ismeretek befogadásának, a folyamatos megújulásnak a képességével. Alakuljon ki reális társadalomképe; rendelkezzen az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; legyen versenyképes, önértékelő képességére alapozva tudjon válaszolni a szakmai kihívásokra. Képes legyen az együttműködésre, kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; legyen toleráns, rendelkezzen empátiával, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemezze. A kollégiumi nevelés eredményességét az intézményi minőségirányítási program foglalja rendszerbe, hogy milyen eljárásrend alapján zajlanak a belső pedagógiai vizsgálatok és mérések, illetve milyen szabály alapján veszik figyelembe a belső és külső vizsgálatok és mérések eredményeit. Így különösen: a) a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését, melyben kiemelt értékelési terület a kollégiumi tehetséggondozásban, illetve a hátrányok leküzdésében vállalt pedagógusi szerep, b) a kollégiumi vezető teljesítményének értékelését, melyben kiemelt figyelmet kap a hatékony partneri viszony szorgalmazását elősegítő vezetői magatartás, 19

c) a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések visszacsatolása, az intézkedések konkrétsága, d) az intézményi önértékelés, e) a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérésének, értékelésének, a visszacsatoló intézkedéseknek a rendje.

20

A SZOMBATHELYII MŰSZAKI SZAKK ÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PÉTERFY SÁNDOR KOLLÉGIUMÁNAK

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HELYI NEVELÉSI TERVEI

2011

Tartalomjegyzék 1.

Törvényi alapvetés..................................................................................................................................................................... 5

2.

Alapelvek .................................................................................................................................................................................... 5

3.

Az érdekelt iskolák pedagógiai programjának figyelembe vétele ......................................................................................... 5

3.1.Az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formái ................................................................................................. 5 4.

A kollégium pedagógiai sajátosságainak összefoglalása: ....................................................................................................... 6 4.1. A kollégium beiskolázási területe: 6 4.2. A kollégium által ellátandó alaptevékenység:

6

4.3. A gazdálkodás feltételei: 6

5.

4.4. A kollégiumi feltétek:

6

4.5. Humán erőforrások

6

A kollégium jelemzői, adatai, a pedagógiai munka személyi- és tárgyi – működési feltételei............................................. 7 5.1. Személyi feltételek:

7

5.2. Csoportbontásban végzett pedagógiai feladatok:

7

5.5.A kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulók számának alakulása: 9 5.6.Elégtelenre minősített tanulók számának alakulása:

9

5.7.A Helyi Pedagógiai Program megvalósításának épületi-infrastrukturális feltételei, tárgyi feltételek: 10 5.7.1.A kollégium épületének legfőbb jegyei: ......................................................................................................................... 10 5.7.A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

10

Mikro- és makrokörnyezeti feltételek 11 5.7.1.Mikrokörnyezeti jellemzők: ............................................................................................................................................ 11 5.7.2.Makrokörnyezeti tényezők: ............................................................................................................................................ 12 5.8.A kollégium kapcsolatai: 12 5.8.1.Az iskolák és a kollégiumok közötti kapcsolattartás jelentősége: .................................................................................. 12 5.8.2. A szülői házzal, mint megrendelővel való kapcsolattartás jelentősége és formái: ...................................................... 12 5.8.3.A szülőkkel való kapcsolattartás formái: ........................................................................................................................ 13 5.9.A kollégium szervezeti felépítése

13

5.10.A kollégium irányítási-szervezeti struktúrája 13 5.11.A kollégium irányítási - szervezeti sémája

14

6.A kollégium funkciói .................................................................................................................................................................... 15 6.1.Alapfunkciók:

15

6.1.1.Feltételteremtő funkciók: 15 6.1.2.Szociális funkció 15 6.1.3.Kollégiumpedagógiai funkciók: 15 6.1.3.1.Nevelés ........................................................................................................................................................................ 15 6.1.3.2.Tanítás, oktatás, képzés................................................................................................................................................ 15 7.A kollégiumi nevelés alapelvei, célkitűzései ............................................................................................................................... 16 8.A kollégiumi nevelés feladatai ..................................................................................................................................................... 16 9.A kollégium által közvetített értékek .......................................................................................................................................... 17 9.1.Az érzelmi élet szempontjából fontos értékek: 17

1

9.2.Etikai, világszemléleti értékek

18

9.3.A műveltség, a tudás, a tanulás értékként való elfogadása

18

9.4.Egészséges életmód18 9.5.Kulturális, művészeti értékek

19

9.6.A természeti értékek és azok védelme 19 9.7.A világ globális problémáinak megértése

19

9.8.A kollégiumban társadalmi szerepekre nevelünk, ehhez kapcsolódó értékek 19 9.8.1.Állampolgári szerep ........................................................................................................................................................ 19 9.8.2.Értelmiségi szerep ........................................................................................................................................................... 19 9.8.3.Dolgozói szerep .............................................................................................................................................................. 20 9.8.4.A fogyasztói szerep ......................................................................................................................................................... 20 9.8.5.A család tagjának szerepe ............................................................................................................................................... 20 10.A KOLLÉGIUMI NEVELŐMUNKA EREDMÉNYESSÉGE

20

10.1.Minőségcéljaink 20 10.2.A célok teljesülésének értékelési - ellenőrzési mechanizmusa ............................................................................................. 21 10.3.A pedagógusok teljesítményének értékelése 21 10.4.Az önértékelés szempontjai a következők:

21

10.5.A pedagógusok értékelésének szempontja a kollégiumvezető és munkaközösség-vezető értékelésében 10.6.A kollégiumvezető teljesítményének értékelése 10.7.Az intézményi önértékelések

22

23

23

10.8.Belső mérések, értékelések 23 10.9.Külső értékelések: 24 10.9.1Fenntartó és más ellenőrzést végzők általi értékelések:

24

11.A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 11.1.A tanulói tevékenység szervezésének elvei:

24

24

11.2.A kollégiumi tevékenységek szerkezete ................................................................................................................................. 24 11.2.1.A kollégiumi foglalkozások rendje 24 11.2.2.Felkészítő foglalkozások 24 11.2.3.A csoportos foglalkozások

25

11.2.4.A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások

25

11.2.5.Az egyéni törődést és gondoskodást biztosító foglalkozások 25 12.A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei ................................................................................................................................................................................................... 25 13.A hátrányos helyzetű tanulók részére szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve .......................................................................................................................................................................... 26 13.1.A tevékenység célja:

26

13.2.Az integrált nevelés megvalósítása: 26 13.3.Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók:

26

13.4.Sajátos bánásmódot igénylő tanuló: 26 13.5.Lelki sérülés, trauma:

26

13.6.Veszélyeztetett diák:

27

13.7.Határozottan veszélyeztetett: 13.8.Nehezen nevelhető:

27

27

2

14.A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ................................................................................................................................................................................................... 27 15.Tanulói szerveződési csoportok, formák .................................................................................................................................. 28 15.1.Tanulói szervezeti formák: 28 15.1.1.A tanulócsoport: 15.1.2.Az évfolyam:

28

28

15.1.3.A szobaközösség:

28

15.1.4.Diákkörök, érdeklődési körök, klubok: 15.1.5.A diákönkormányzat: 15.1.6.A közgyűlés:

28

28

28

15.2.Tanári szerveződési formák: 28 15.2.1.A tantestület: ................................................................................................................................................................. 28 15.3.Szülői szerveződési formák: 29 15.3.1.A Szülői Munkaközösség: ............................................................................................................................................ 29 16.A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának elvei, a kollégiumi felvétel .............................................................. 29 17.A tanulók fejlődésének értékelése ............................................................................................................................................. 29 18.A kollégium nyilvánossági rendszere; a pedagógiai program nyilvánossága ........................................................................ 30 18.1.A Pedagógiai Programról való tájékoztatás, a megismertetés formája, rendje 18.2.A Pedagógiai Programhoz való hozzáférhetőség biztosítása

32

32

18.3.A Pedagógiai Programmal kapcsolatos tájékoztatás kérés és adás rendje

32

19.A kollégium hagyományrendszere, továbbfejlesztésének terve ............................................................................................. 32 20.Humán erő-forrásgazdálkodási, fejlesztési, továbbképzési tervek 33 20.1.A kollégiumi nevelőtanárral szemben támasztott követelmények 21.Anyagi - gazdasági erőforrás - bővítés

34

22.A nevelő - oktató munka fejlesztési területei

35

33

23.Jellegzetes jutalmazási és elmarasztalási formák .................................................................................................................... 35 23.1.Jutalmazások

35

23.2.Elmarasztalások 35 24.A diákönkormányzati tevékenység rendszere .......................................................................................................................... 36 24.1.A diák-önkormányzati tevékenység célja: 24.2.A diák-önkormányzat feladatai:

36

36

25.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek .......................................................... 37 26.A szülő, a gyermek, a tanuló, kollégista, a pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei .......... 38 26.1.A szülői házzal, mint megrendelővel való kapcsolattartás jelentősége és formái: 38 26.2.A szülőkkel való kapcsolattartás formái:

38

27.A helyi pedagógiai program készítésének mechanizmusa ...................................................................................................... 39 28.A kollégiumi foglalkozások kerettanterve és éves óraszáma .................................................................................................. 39 28.1.A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma a kerettantervi témakörökre vetítve 28.2.A tanulás 43

3

39

28.3.Énkép, önismeret, pályaorientáció 46 28.4.Európai azonosságtudat. egyetemes kultúra 48 28.5.Környezettudatosság

50

28.6.Testi és lelki egészség

52

28.7.Felkészülés a felnőtt szerepeire. aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés,gazdasági nevelés 56 28.8.Hon- és népismeret

60

28.9.Egyén és közösség 63

4

1.

Törvényi alapvetés

A kollégium Helyi Pedagógiai Programjának összeállításánál az 1993 évi LXXIX. törvényt, ennek 1996. évi LXII. törvény általi módosítását; az 1/1998 (VIII.24.), a 46/2001 (VIII.31.), a 3/2002 (II.15.), a 44/2002. (VI.18.) OM rendeleteket, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramját, az ehhez kapcsolódó, a kollégiumi foglalkozások kerettantervét meghatározó, a 46/2001 OM rendeletet módosító 36/ 2009( XII.23.) OKM rendeletet, valamint a fenntartó, a bázisiskolák, a szülők és diákok által megfogalmazott elvárásokat, az intézményi hagyományokat, az intézmény előtt álló lehetőségeket, távlatokat vettük figyelembe. Tájékoztatni kívánjuk az igénybe vevő szülőket és diákokat, a leendő tantestületi tagokat és minden érdeklődőt a kollégiumban folyó nevelő-oktató munkáról. Belső törvénye, eszköze a kollégium tantestületének. A Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Péterfy Sándor Kollégiumának Helyi Pedagógiai Programja tartalmazza a kollégium nevelési filozófiáját, célkitűzéseit, a kollégiumi tevékenységi köröket, feladatokat, a megvalósítás módszereit, a gazdasági feltételeket és a helyi nevelési terveket.

2.

Alapelvek

Kollégiumi nevelő-oktató munkánk alapelve, hogy a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában fogalmazottaknak megfeleljünk. Tevékenységünk illeszkedjen a NAT műveltségterületeihez és a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák fejlődését segítse tanulóinknál. Kiemelt figyelmet fordítunk a szóbeli és írásos anyanyelvi kommunikációra, a tanulók idegen nyelvi kommunikációjának, matematikai, természettudományos és digitális készségeinek fejlesztésére. Segítjük megtalálni diákjaink számára a hatékony és önálló tanulás személyre szabott módszereit, fejlesztjük diákjaink szociális és állampolgári kompetenciáját. A kollégium, mint a közösségi együttélés terepe kiváló lehetőséget biztosít a tanulók kezdeményezőképességének kibontakoztatására, törekszünk a vállalkozói készségek fejlesztésére diákjainknál. Igyekszünk pozitív irányba formálni tanulóink esztétikai igényét és ízlését, tudatos befogadóvá nevelni őket az igényes művészet alkotásaira és fejlesztjük önkifejező képességüket.

3.

Az érdekelt iskolák pedagógiai programjának figyelembe vétele

A Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Péterfy Sándor Kollégiuma törekszik, hogy a bázisiskolákkal szoros kapcsolatot építsen ki. Tevékenységében lehető leginkább figyelembe veszi az érdekelt iskolák célkitűzéseit, tevékenységét. Az együttműködés alapfeltételeinek tekintjük, hogy a Pedagógiai Program összeállításánál figyelembe vesszük az érdekelt iskolák Pedagógiai Programját.

3.1.Az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formái Kollégiumunk 18 bázisiskola diákjait fogadja. Kiemelten szoros együttműködésre törekszünk azokkal az iskolákkal, ahonnan tanulólétszámunk meghaladja a 10 főt. A bázisiskolák közül kiemelkedik a Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola való kapcsolatunk, amelyhez szervezetileg is kapcsolódunk, hiszen mind a két intézmény része a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégiumnak. Ebből az iskolából érkezett diákjaink több , mint 40 %-a. A kollégium munkája az iskolai tevékenységekre épül és kiegészíti, megerősíti, összegzi az iskolában elsajátított ismereteket, képességeket. Ennek a feladatnak csak abban az esetben tudunk megfelelni, ha az iskolák és a kollégium szoros kölcsönhatásban működnek, ismerik egymás tevékenységét. A rendszeres kapcsolattartás vezetői szinten írásos, vagy telefonos kapcsolattartás útján valósulnak meg. A vezetői szint mellett igen nagy jelentősége van az osztályfőnökök és csoportvezető tanárok kapcsolattartásának. Nevelőtanáraink rendszeresen tájékozódnak az iskolai osztályfőnököktől a tanulók előmeneteléről és magatartásáról. Tájékoztatást adnak a diákok kollégiumi életéről. Szükség esetén a tervezett alkalmak mellett rendkívül esetmegbeszélést tartanak. Ellenőrzik a tanulók által bediktált és az osztálynaplóba bejegyzett érdemjegyeket, félévi és év végi eredményeket. Az iskolák igazgatóit, az osztályfőnököket 5

rendszeresen meghívjuk a kollégiumi rendezvényekre és a csoportvezető tanárok is eleget tesznek ilyen jellegű meghívásoknak. Közös nevelési értekezleteket szervezünk. Félévi és év végi értékelő beszámolónkat, a tanév helyi rendjét megküldjük a bázisiskolák számára. A nyíltnapok alkalmával lehetőséget kapunk kollégiumunk bemutatkozására. Egyes iskolákban a kollégiumi beiratkozás is iskolai keretek között történik. A középiskolákban tanító kollégáink plusz lehetőséget kapnak tanítási órákon diákjaink még jobb megismerésére. Az iskolákban tapasztaltakról visszacsatolás történik a csoportvezető tanárok felé. Dolgozat előkészítésekre, tantárgyi felzárkóztatásra, tehetséggondozásra újabb lehetőségek nyílnak.

4.

A kollégium pedagógiai sajátosságainak összefoglalása:

Folytatni szeretnénk azokat a tevékenységeket, melyek a szülői ház és a nevelőtestület közös törekvéseiből fakadnak, melyek szellemében a lehető legjobb teljesítményt és legharmonikusabb személyiségfejlődést kívánjuk biztosítani az egyén és közösség pozitív egymásrahatása által. Kollégiumpedagógiánk a családi, az iskolai és a bentlakásos nevelés sajátos jellemzőit tartalmazó összesítő, integráló pedagógia. Pedagógiánkban hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek fejlesztése mellett a kollégiumi közösségi tudat építése. Törekszünk a tanulók személyiségének, családból hozott értékeinek fejlesztésére, az iskolai követelményeknek való megfeleltetésre, a képességek szerinti pályaválasztás segítésére. Tartalmas szabadidős lehetőségeket biztosítunk diákjainknak. Foglalkozásrendszerünk kompetenciaalapú fejlesztést biztosít az önismeret, a közösségi kapcsolatépítés, a szociális készségek, a hatékony tanulási módszerek, az egészséges életvitel, a természeti és társadalmi környezethez való viszonyulás területén. Diákjainkat nyitottságra, a másik ember iráni tiszteletre, toleranciára neveljük. Ösztönözzük közéleti szereplésüket. Kollégiumunkat jó légkör jellemzi, amely a tanárok és diákok közötti kölcsönös bizalomra épül. 4.1.

A kollégium beiskolázási területe:

Zömében Vas megye területe, de növekedett a Dunántúl többi részéről, illetve 1-1 esetben országos beiskolázási körzetből érkezők száma. 4.2.

A kollégium által ellátandó alaptevékenység:

Középfokú képzésben résztvevő tanulók kollégiumi ellátása, a bázisiskolákban folyó érettségire épülő nappali tagozatos képzésben résztvevő tanulók kollégiumi ellátása. Biztos háttér nyújtása az eredményes tanuláshoz, mindennapos felkészüléshez. 4.3.

A gazdálkodás feltételei:

A kollégium működésének gazdasági feltételeit a fenntartó állami normatívákra épülő támogatásából, pályázati pénzekből, szülői felajánlásokból, a Szolgálat Alapítvány támogatásából és a tanulók által fizetett étkezési térítési díjakból biztosítjuk. A kollégium költségvetési keretből, a törvények, jogszabályok, helyi önkormányzati rendeletek, fenntartói elvárások alapján nem önállóan, hanem az iskolának alárendelten gazdálkodik. A kiadások legnagyobb részét az energia költségek és az élelmezési költségek teszik ki. A tanulók a nyersanyagnorma 50-100 %-át fizetik a megfelelő igazolás leadása után, a törvényben foglaltak szerint. 4.4.

A kollégiumi feltétek:

A kollégiumi lakhatás, az eszközök, berendezések, a tanulást segítő tevékenység, a lakhatás igénybevétele ingyenes a diákok számára. A működő gazdasági forrásokat próbáljuk gyarapítani a pályázati pénzek elnyerésével, a Szülői Szervezet támogatásából vásárolt eszközökkel, a diákcélú alapítványunk, a Szolgálat Alapítvány támogatásának igénybevételével. A kollégium orvosi rendelőjében heti 2 alkalommal rendel orvos, a többi napokon a közeli orvosi rendelőben keresik fel diákjaink. 4.5.

Humán erőforrások

A kollégium tantestülete 1 fő kollégiumvezető, a nevelőtanárokból, könyvtáros tanárból áll. 6

A tantestület többsége egyetemi diplomával rendelkezik, 2 – 3 szakos végzettségű. Többen közülük számítástechnikai ismeretekkel, nyelvismerettel, nyelvvizsgával rendelkeznek. A tantestületben a fiatal, a közép és tapasztaltabb korosztály egyaránt megtalálható. A tantestület létszáma a vezetővel együtt 9,5 fő. A fő tantárgyakból a tehetséggondozó – felzárkóztató foglalkozásokat az intézményen belül meg tudjuk szervezni. A tanulást segítő tevékenység keretében számítunk a kiemelkedő képességű diákokra is, hogy diáktársaikat és egymást segítség minél jobba eredmény elérésében. A kollégiumvezető a pedagógiai tevékenység irányítása mellett vezeti a tanügyi nyilvántartásokat, irányítja a technikai dolgozók munkáját, továbbítja az ehhez kapcsolódó nyilvántartásokat. A gazdálkodási, pénzügyi-számviteli tevékenységet az iskolai gazdasági csoport végzi. Az épület állagának megóvását, a hibaelhárítást a karbantartó végzi. A portások a személy- és vagyonbiztonság megőrzésében működnek közre. Az épület tisztaságáról saját takarítóink révén gondoskodunk. A Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Péterfy Sándor Kollégiumának alkalmazottai és diákjai törekszenek a minél színvonalasabb kollégiumi élet megteremtésére.

5. 6. A kollégium jelemzői, adatai, a pedagógiai munka személyi- és tárgyi – működési feltételei A kollégium hivatalos elnevezése: Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola Péterfy Sándor Kollégiuma A kollégium címe: 9700 Szombathely, Magyar László utca 2. A kollégium fenntartója: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 6.1.

Személyi feltételek:

A pedagógiai programot megvalósítók köre: Főállású, pedagógus képesítéssel rendelkező: További foglalkoztatottak: - portás 2 - takarító 4 - karbantartó 1 Főállású dolgozói létszám összesen: A kollégiumi tanulók száma: Ebből leány Szervezett tanulócsoportok száma: Átlagos tanulói létszám/csoport:

9,5 fő

7 fő 16,5 fő 195 fő 60 fő 7 27,8 fő

6.2. 6.3.

Csoportbontásban végzett pedagógiai fel adatok:

1. kötelezően választható speciális ismeretet adó diákkörök /a diákkör jellegétől függően/ 2. személyiségfejlesztő csoport- és kisközösségi foglalkozások 3. tehetséggondozás, számonkérés, korrepetálás 4. a kettőnél több évfolyamból összetevődő csoportok csoportfoglalkozásai 5.3.Tanulói összetétel iskolák szerinti bontásban a 2011/2012-es tanévben:

7

20112012

Évfolyam F fiú

L lány

9.

10 11. 12. 13. 14. f l f l f l f l f l f l fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány

Összes létszám 1.Bolyai

1 1

2.Élelmiszeripari

1

1 1

3.Gépipari 80 4.Hefele

1

78

6.Horváth B. 7.KDG 8.Kereskedelmi 9.Művészeti 10.NLG 11.POTE SZKI 12.Puskás 13.Savaria 14.Teleki 15.Vép 16.Waldorf 17.Perfekt 18.City College Összesen

2 5 5 5 1 16 13 1 18 8 5 5 0 2 20 5 2 22 12 3 3 0 4 4 4 2 2 0 1 10 1 1 1 1 3 3 3 1 1 1 1 1 1 195 135

0

2

1

1 1

19

2 2

2 1 2 17

1 010

8

2 1

3

1 1

2 2

5 5

1

1 1

2

3 3

3 3

3 3

1 1

2

1 1

2 2

3 1

1

1 2

2

2

3 3

3

2

2

10

2 2

3 3

2 2

4 4

1 1

3 3

1 4

4

4 6

6

1 4 4

4 3

3 3

3 4

2

0

1

2

0 0

1

1 5

1 1

1

1

1 5

1

3

5

3 1

0 1

0 3

1

0

1

1

0 0

1

1

9 9

1

1

2 2

1

1

1

1 1

1 1

1 1

1

0 1

0 1 60

0

1

2

1

0

2 2

2

1

15 1

3

1

5 5

5

07

1

2 3

3 1

1

0

2

2

10

012

1

0 3

7

1

0

3

1

013

1

0

1

1

1

0

2

5.Herman

0 0

7

2

1

0

1 8

1

0

1

26

2 9

1 31

8

3 15

1 22

2 10

1 31

14

1 1 18 12

1 7

7 0

0

5.4 2011/2012. tanév képzési irányok szerinti létszám Összes tanuló (fő)

lányok fiúk

Szakközépiskola Gépipari Hefele Herman Horváth Boldizsár Kereskedelmi Savaria Puskás Rendészeti,Vép Művészeti Gimnázium Bolyai Nagy Lajos Kanizsai Teleki Waldorf Szakképző iskola Gépipari City College Élelmiszeripari Herman Horváth Boldizsár Kereskedelmi Művészeti Perfekt POTE SZKI Puskás Teleki

2 0 0 3 3 2 0 0 11 21 0 10 10 9 0 29 0 0 0 0 0 2 4 1 3 0

59 2 4 10 0 0 2 1 5 83 1 12 8 1 3 25 19 1 1 1 3 0 0 0 0 2

összesen

10

27

5.5.A kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulók számának alakulása: 2006/2007 86(42,15%)

2007/2008 91(45,5%)

2008/2009 (45,45%)

2009/2010 85 (44,4%)

2010/2011 85(41,46%)

5.6.Elégtelenre minősített tanulók számának alakulása: 2006/2007 4(1,96%)

2007/2008 5(2,5%)

2008/2009 8 (3,83%)

2009/2010 6 (3,11 %)

2010/2011 8 (3,9%)

A kollégiumi nevelő-oktató munka a pedagógia sajátos területe. A magas szintű szaktárgyi felkészültség mellett nagy szerepet kapnak a tanári munkában a pedagógiai képességek és adottságok. Fontos az empátia, a tolerancia, a tanári önállóság, a konfliktuskezelő képesség és a csapatszellemű munkavégzés. 9

A kollégiumi nevelőtanárnak és az intézménytípusnak a diákok felé ösztönző eszköze alig van, ezért a tanárok személyiségük erejével tudják kedvező irányba befolyásolni diákjaikat. A kollégiumi tanári munka a tanulási folyamat irányítása mellett magában foglalja a diákok teljes körű tevékenységének gondozását. A megváltozott társadalmi körülmények, a hátrányok növekedése miatt a személyi feltételek egyre fontosabb szerepet kapnak. A tantestület szakos megoszlása sokszínű. A főtárgyak zömében tudunk házon belüli korrepetálást szervezni, irányítani tudjuk a tanulási folyamatot. 7 csoportvezető tanárunk közül 3 rendelkezik egyetemi diplomával, egy fő 2012 nyarán fejezi be az egyetemi tanulmányait, 1 fő végez mentortanári képzést, egy kolléga főiskolai végzettségű. Diákönkormányzatot segítő tanár 1 fő. Az ifjúságvédelmi feladatokat a fejlesztő pedagógus végzettségű kolléganő látja el, reszortfeladatként. 5.7.A Helyi Pedagógiai Program megvalósításának épületi -infrastrukturális feltételei, tárgyi feltételek: 5.7.1.A kollégium épületének legfőbb jegyei: Elhelyezkedése: A kollégium a szombathelyi diáknegyedben helyezkedik el. Helyi és távolsági buszközlekedés révén minden irányból gyorsan megközelíthető. 2. Építés éve: 1975 3. Lakószobák alapterülete: 1096 m2 4. 1 tanulóra jutó lakóterület: 4,57 m2 5. 1 tanulóra jutó légköbméter: 4,95 m3 6. Épület jellemzői: 4 emeletes, alagsori helyiségekkel 7. Állapota: korának megfelelően elhasználódott, felújítása folyamatban van 8. Fűtés módja: távhő, egyedi csatlakozással 9. Elektromos rendszere: hálózati 10. Vízellátása: hálózati 11. Csatornázása: hálózati 12. Befogadóképesség: 240 fő 13. Étkeztetés: vásárolt élelmezés épületen belüli főzőkonyhával 14. Lakószobák száma: 44 15. Tanulószobák száma: 9 16. Nem tanteremnek minősülő funkcionális helyiségek száma, megnevezése: 17. Aula: 1, közösségi tér: 1, könyvtár: 1, konditerem: 2, számítógépes terem: 2, stúdióhelyiség: 1, tornaszoba: 1, rendezvényterem: 1, szakköri helyiség: 3, hall: 1, orvosi szoba: 1, teakonyha: 7, büfé: 1. 18. Orvosi ellátás: heti 2 alkalommal kollégiumon belül, többi napon körzeti rendelőben. 1.

5.7.A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő -oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A kollégium épülete Szombathely belvárosában, a nevelési – oktatási - művelődési intézmények gyűrűjében található. A távolsági buszpályaudvar és több helyi járatos buszmegálló az épület közelében van. Az intézménytől pár száz méter távolságra helyezkedik el a Fedett uszoda, a strand, a Műjégpálya. A természeti környezet közelségét az épület szomszédságában folyó Perint - patak és a Csónakázó-tó jelenti. A kollégiumot 1975-ben, eredetileg is középiskolai kollégium céljaira építették. Az épület 4 emeletes. A pince részben a rendezvényterem, tornaszoba (ebben alakítottuk ki a fiúk számára a konditermet), pingpong szoba, szociális helyiségek, karbantartó műhely található. A rendezvénytermet diákkörök és ünnepségek, versenyek tartásához használjuk fel.

10

A földszinten a társalgó, étterem, orvosi szoba, betegszobák és a porta helyezkedik el. Az étterem ebédlője is az ELAMEN ZRT. üzemeltetése alatt működik, de ünnepségek, rendezvények tartásához egyeztetés után igénybe vehetjük. Az I. emeleten a tanügy-igazgatási – ügyviteli – gazdasági irodák, pénztár, a könyvtár, a számítástechnika terem, vizesblokk, tanári szoba mellett lakószobák is helyet kaptak. Az I. emeleti számítástechnika teremben interaktív tábla segíti a nevelő-oktató munkát. A rendezvények színvonalas megrendezését projektor, valamint a stúdió felszerelése segíti. A II – III – IV. emelten a lakószobák, vizesblokkok, tanulószobák vannak. A III. emeleten helyezkedik el a leány számítástechnika terem, a IV. emeleten pedig leány konditermünk és a háztartástan diákköri helyiségünk található. A kollégiumban korszerű infrastruktúrával, szórakoztató elektronikai eszközökkel felszerelt közösségi terek állnak a tanulók rendelkezésére. A kollégium épületét 1992-ben részlegesen felújították. Az épület tiszta, rendezett, a korlátozott anyagi lehetőségek ellenére tetszetős lakókörnyezetet biztosít. 44 lakószobájában 240 tanuló számára van elhelyezési lehetőség. Leány és fiú tanulókat egyaránt fogadunk. A tanulószobák folyosóként találhatók. Ezekben videó-DVD – tv nézési lehetőség biztosított. Minden folyosón teakonyha áll a tanulók rendelkezésére. A kollégium könyvtára biztosítja a tanuláshoz szükséges ismeretek megszerzését. A helyben olvasás, kölcsönzés lehetősége mellett internetes csatlakozással számítógép is áll a tanulók rendelkezésére. A könyvtári újságok, folyóiratok beszerzését az intézmény és a diákönkormányzat közösen végzi. A számítástechnika termek felszerelését a SULINET program tette lehetővé, a feltételrendszert folyamatosan korszerűsítjük. A kollégiumban az internethálózat segíti a diákok felkészülését. A kollégiumban főzőkonyha működik, az ELAMEN ZRT. üzemeltetésében, a diákok, a szülők egyetértésével tanévkezdéskor választhatnak, hogy a napi háromszori étkezési lehetőséből, mely alkalmakat kívánják igénybe venni. Azoknak a diákjainknak, akik egész napos iskolai elfoglaltságaik miatt az ebédet iskolájukban kívánják elfogyasztani és az iskolai konyha az ELAMEN ZRT-hez tartozik, a kollégium rendeli meg az ebédet. A kollégiumi büfé kínálata a bonyolult napi- és órarendek miatt szinte elengedhetetlenül szükséges. A büfé azért is fontos, mert az őszi-téli hónapokban nem kell diákjainknak a sötét estéken a városba menni, ha megéheznek.

Mikro- és makrokörnyezeti feltételek 5.7.1.Mikrokörnyezeti jellemzők: Kollégiumunk Szombathelyen működik. Szombathely a megyei jogú városok egyike, ezért iskolahálózata kiépített. Intézményünk jelentős szerepet tud vállalni a város oktatáspolitikai koncepciójának megvalósításában. A prosperáló képzések, a középiskolai hálózat működése elképzelhetetlen kollégiumi háttér nélkül. A feladat teljesítését szolgálja az épületi - tárgyi adottságai. 1975-ben az épületet eredetileg is kollégiumnak építették. A kollégiumban működik főzőkonyha. A tágas termek, helyiségek rugalmasan alakíthatók a felmerülő igényekhez. A kollégiumi tevékenységek rendszerénél mindig szem előtt kell tartani, hogy a tanulók többsége szerény anyagi háttérrel rendelkezik. A tanulók egy részénél fogalmazódik meg csak a kötelező iskolai tantárgyakra való valamilyen szintű felkészülés mellett az önművelés, a kollégiumi ismeretszerzési lehetőségekkel történő gazdálkodás belső szükségessége. A nevelőtanári és tantestületi odafigyelés, a szülői ház és a diákok megnyerése által a tanulók nagy részénél kialakítható ez az igény. Az igénybevevők egy töredékénél azonban még a legnagyobb törődés mellett is csak ad hoc jelleggel érhető el eredmény, kezdeményezze tevékenységünk akár az iskolai elvárásoknak való jobb megfeleltetést vagy egyéb ismeretszerzési lehetőségek felkínálását. 11

5.7.2.Makrokörnyezeti tényezők: A tanulóink zömében Vas megye falvaiból és kisvárosaiból érkeztek. A szocializációs problémákkal küzdő településekről érkező diákoknál gyakrabban fordul elő beilleszkedési, magatartási zavar. A kistelepülésekről jövőknek az iskolai szakos ellátottság hiányában, a gyakori tanári fluktuáció miatt komoly tanulásbeli hátrányokat kell pótolni. Térítési díjtámogatást a lakóhelyi önkormányzatok nem biztosítanak, a gyermekvédelmi támogatás megítélése az egyetlen forrás a nehéz helyzetben lévő diákok számára. A gazdasági válság hatása erőteljesen érződik a diákok körében. Az étkezési térítési díjkedvezmények csökkenésével a térítési díj jelentősen megnövekedett. Ezért elkerülhetetlen volt az étkezések választhatóságának bevezetése. Vas megye és Szombathely ipari fejlődése az élénkülés után, a válság hatására, majd ismételt élénkülés hatására változékony képet mutat. A munkaerőpiacon, csak. a minőségi munkaerő, a több, illetve hiány szakmával rendelkezők számíthatnak biztos elhelyezkedésre. Tanulóink akár gimnáziumban, akár szakképző iskolában tanulnak, potenciális alanyai lehetnek ennek a munkaerőigénynek. A kollégiumi nevelőmunkával ezért törekszünk azon újszerű személyiségjegyek kimunkálására, a kompetencia alapú nevelés-oktatásra, amely képessé teszik diákjainkat a megfogalmazott igények teljesítésére. 5.8.A kollégium kapcsolatai: Az iskola és a kollégium szakmai önállóságának megtartása mellett tevékenységét a fenntartó irányítása alapján végzi. A szakmai tevékenységgel kapcsolatos beszámolási kötelezettséget az Egészségügyi és Közszolgálati Osztály Nevelési és Oktatási Irodáján keresztül végezzük. Az Egészségügyi és Közszolgálati Osztály Nevelési és Oktatási Irodájának segítsége igen fontos az épület karbantartási és felújítási problémáinak megoldásánál is. Költségvetési, törvényességi tekintetben a Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának megfelelő osztályán gyakorolják a felügyeletet. A kollégium szoros kapcsolatot tart a bázisiskolákkal. Képviselőink részt vesznek a bázisiskolai programokon, saját programjaira, közös nevelési feladatokra meghívjuk a bázisiskolák képviselőit, lehetőség szerint együttműködési megállapodást kötünk az iskolákkal. A csoportvezető tanárok kötelesek az iskolákban tájékozódni a tanulók előmeneteléről, tájékoztatást adni a kollégisták szorgalmáról, magatartásáról. A kollégium éves programját legkésőbb október 15-ig megküldi a bázisiskoláknak. 5.8.1.Az iskolák és a kollégiumok közötti kapcsolattartás jelentősége: A diák számára a kollégium második otthon, a nevelőtanár, pedig hét közben a szülői szerep felelősség és jogok- hordozója. Az iskolában folyó munkában fontos nevelési partner a kollégiumi nevelőtanár. A kollégiumi nevelőmunkában számítunk a szaktanárok, az osztályfőnökök, és a gyermek - és ifjúságvédelmi felelősök együttműködésére. A feszített iskolai tempó mellett kedvezőbb lehetőségek kínálkoznak a kollégiumi nevelőtanár számára a tanulók személyiségének, életkörülményeinek megismerésére. Tapasztalatainkat az osztályfőnökkel, szaktanárokkal való találkozás során megbeszéljük. Az iskolai szülői értekezleteken való részvétellel a szülőt is közvetlenül be tudjuk kapcsolni a szükséges háromoldalú együttműködésbe. 5.8.2. A szülői házzal, mint megrendelővel való kapcsolattartás jelentősége és formái: A kollégium feladata a szülő, mint nevelési partner elvárásainak megismerése. A tanulók személyiségének, otthoni körülményeinek, problémáinak jobb megismerése csak a szülőkkel való kapcsolat révén lehetséges. A diákok személyiségfejlődésének elősegítése közös követelmények felállításával. Az oktatási törvényben biztosított jogok gyakorlása a szülők és szervezeteik számára. A kollégiumi munkába betekintést nyerhetnek a szülők. Közös célokat fogalmazunk meg szakmai és eszközbeli fejlesztés terén. 12

5.8.3.A szülőkkel való kapcsolattartás formái: - iskolai szülői értekezlethez kapcsolódóan fogadóórák szervezésével, - kollégiumi szülői értekezleteken, - kollégiumi rendezvényeken, - a Szülői Munkaközösség megbeszélésein, - alkalomszerűen, - írásos és elektronikus érintkezési formákon keresztül. A kollégium kapcsolatot tart a városi és megyei kollégákkal, rendezvényeire meghívja a többi kollégium képviselőit. Kollégiumunk tagja az Országos Kollégiumi Érdekvédelmi Szövetségnek. A tantestület tagjai egyéni szándékuk szerint kapcsolódnak a városi Pedagóguskamara tevékenységébe. Igénybe vesszük a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Pedagógiai Szolgáltató Központja által biztosított szakmai szolgáltatásokat. A Vas Megyei Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési és Ifjúságvédelmi Osztálya bűnmegelőzésünk és ifjúságvédelmünk hatékonyságát bővíti. A Megyei Könyvtárral közösen szervezünk foglalkozásokat könyvtárhasználati témakörben. Kulturális kapcsolataink közül az AGORA Szombathelyi Kulturális és Turisztikai Központtal való együttműködésünket emeljük ki. Diákjaink közül igazolt és amatőr szintű versenyzőink vannak a város különféle sportegyesületeiben. Az Elamen Rt. a főzőkonyha működtetésével lényeges szerepet játszik a kollégiumi ellátásban.

5.9.A kollégium szervezeti felépítése 1. A kollégium szervezeti formája: - iskolához integráltan működő 2. Fenntartó szerint: - önkormányzati fenntartású 3. A tanulók életkorát tekintve: - középfokú képzésben és a bázisiskolákban folyó érettségire épülő nappali - résztvevő tanulókat fogadó kollégium 4. Nemek tekintetében: - koedukált 5. Létszámát tekintve: - nagy létszámú 6. Belső szerkezeti felépítését tekintve: - tanulócsoportokra épülő

tagozatos képzésben

5.10.A kollégium irányítási -szervezeti struktúrája Igazgatás: 1. A Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium: Igazgató: feladatköre: - irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági tevékenységét az SZMSZ szerint - irányítja a nevelő-oktató munkát, gyakorolja a munkáltatói jogokat - a pedagógiai program alapján gondoskodik a megvalósítás optimális személyi, - tárgyi, valamint módszertani feltételeiről, szervezéséről - képviseli a kollégiumot a külső szervek előtt hatásköre: intézményi szinten teljes körű 2. Kollégiumvezető: feladatköre: nevelő-oktató munka irányítása 13

hatásköre: igazgatóval egyeztetési kötelezettsége van a nevelő-oktató munka irányítása tekintetében; irányítja a nevelő-oktatómunkát, irányítja a tanulási folyamatot, a diákköröket és szabadidős elfoglaltságokat. Irányítja a rendezvények lebonyolítását és a bázisiskolákkal való kapcsolattartást. megbízó: a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója 3. Csak pedagógusokból álló testület neve: tantestület hatásköre: oktató-nevelő munkával kapcsolatos kérdésekben, és a Közoktatási Törvény által meghatározottak szerinti jogosítványok gyakorlása mandátuma: kinevezések alapján létszám: 9,5 fő összetétele: kollégiumvezető, csoportvezető tanárok, nevelőtanár, könyvtáros tanár = 9,5 fő 5.11.A kollégium irányítási - szervezeti sémája Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója

Kollégiumvezető Nevelők Alkalmazottak

14

6.A kollégium funkciói 6.1.Alapfunkciók: 6.1.1.Feltételteremtő funkciók:

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Oktatáspolitikai funkció A szabad iskolaválasztás jogának biztosítása A tankötelezettség megvalósíthatóságának, teljesítésének biztosítása A továbbtanulás lehetőségének biztosítása Az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi mobilitás elősegítésében való részvétel A társadalmi munkamegosztásban való részvétel elősegítése

6.1.2.Szociális funkció Az élet szociális alapjainak megteremtése / Szociális ellátás és az ellátás biztonsága / 2. Szociális "védőháló" az egyén és közösség számára 3. Az otthon, a "második otthon" kialakításának lehetősége 4. A tanulás anyagi - tárgyi feltételeinek biztosítása

1.

6.1.3.Kollégiumpedagógiai funkciók: 6.1.3.1.Nevelés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Családhelyettesítő funkció Szocializációs funkció Személyiségformáló funkció Nevelési értékeket közvetítő (etikai) funkció A tanulók szociális kompetenciáját fejlesztő funkció Állampolgári ismereteket adó funkció A tanulók kezdeményezőképességét fejlesztő funkció Esztétikai nevelés és művészeti tudatosság fejlesztése A tanulók önkifejező képességének fejlesztése 6.1.3.2.Tanítás, oktatás, képzés

1. Az iskolai teljesítés feltételeinek megteremtése 2. A hatékony és önálló tanulás módszereinek megismertetése 3. Felzárkóztatás 4. Tehetséggondozás 5. A tanulók írásos és szóbeli anyanyelvi kommunikációjának fejlesztése 6. A tanulók idegen nyelvi kommunikációjának fejlesztése 7. A tanulók matematikai kompetenciájának fejlesztése 8. A tanulók természettudományos kompetenciájának fejlesztése, magatartásra nevelés 9. Digitális kompetenciát fejlesztő funkció 10. Pályaorientáció, pályaválasztás 11. Kiegészítő + hobby + szabadidős tevékenységek tanítása 12. Életmódadó funkció

15

a

környezettudatos

7.A kollégiumi nevelés alapelvei, célkitűzései "A pedagógia hit, mely.... kettőt feltételez: hogy az emberek az eddiginél különbbé nevelhetők, s hogy az eddiginél többre taníthatók." (Németh László nyomán) A magyar kollégiumi múltat a tehetségnevelés, a tehetséggondozás tradíciója hatotta át. E kollégiumok védőszárnyai nélkül gyerekek nem jutottak volna el oda, ahová kollégiumi segítséggel eljutottak. A bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások miatt napjainkban ismét kiemelkedő szerep jut az esélyegyenlőség megteremtésében a kollégiumoknak. A megváltozott körülmények megerősítették a kollégiumok szerepét a nevelési- oktatási intézmények sorában. Tevékenységünkkel, eredményünkkel ezt akarjuk alátámasztani. A kollégium filozófiája: Az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyerekeket megillető jogok érvényesítése, demokratikus és humanista elvek alkalmazása; A nevelés folyamatát a diákok iránti felelősség, bizalom és szeretet hassa át; Az alapvető erkölcsi normák érvényre jutása; Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele; Az integrált nevelés: a sajátos nevelési igényű diákok elfogadtatása a tanulói környezettel, a bennük rejlő értékek feltárása és a közösségbe, a társadalomba való beilleszkedés segítése. A pedagógiai tevékenységet intellektuális igényesség, kulturált stílus jellemezze. - környezetfüggőség elve: helyi sajátosságok, szükségletek, megrendelők kívánságainak figyelembevétele; - integráció elve: nevelési rendszerben működő hatásmechanizmusok összehangolása; a család, az iskola és a bentlakásos intézmény általi hatásmechanizmusok összesítése és összhangba hozása; - komplexitás elve: a család és a laikus, természetes segítők koordinációja; - differenciálás elve: " személyesség tényező " alapvető feladat; - a család prioritásának elve: - család partnerként kezelése; - a közösség prioritásának elve: a kollégium tárgyi és személyi feltétele igénybevételének lehetőségével hozzájárul, hogy a kollégiumi szolgáltatások köré közösségek kapcsolódjanak; - komfortosság elve: a kollégium súlyt helyez arra, hogy a tanulók jól érezzék magukat az intézményben, a kollégiumi szolgáltatások színvonala elfogadható legyen és érzékelhető legyen az otthonosságra és a környezetkultúrára, környezetvédelemre törekvés. - prevenció elve: sikertelen életszakaszok megelőzésére irányuló törekvés, deviáns viselkedésekre fordított fokozott figyelem, - ifjúságvédelem - a kompetenciaalapúság elve: a diákok a kollégiumban elsajátított ismeretek és magatartásformák segítségével legyenek képesek a rájuk váró feladatokat gyakorlat orientáltan, sikeresen megoldani, - szakmai igényesség elve alapján a kollégium szakemberei arra törekednek, hogy tájékozottak legyenek a kollégiumi pedagógiai - nevelő munka legújabb eredményeiről.

8.A kollégiumi nevelés feladatai A kollégium célja az értékközvetítés. Az érték kettős funkciót tölt be: egyrészt fejleszti a közösséget, másrészt az egyén fejlődését is biztosítja. Ahogyan az egyének által alkotott közösség életvezetése változik, úgy változik a közösségben élő egyének életvezetése is. A társadalomnak, a szűkebb környezetnek elvárásai vannak az egyénekkel szemben. Megfelelni ezeknek csak építő, értékeket létrehozó életvezetéssel lehet. Kollégiumunk segítséget kíván nyújtani a konstruktív életvezetés kialakításához. Nevelőmunkánk során komplex személyiségfejlesztést végzünk. 16

Olyan magatartási és tevékenységi formákat alakítunk ki, amelyek segítik a diákok helyes életrendjének kialakulását. Ahhoz, hogy a nevelést megfelelő módon kezdhessük meg, meg kell ismernünk a kollégiumi diákság összetételét nemben, korban és neveltségben. A kiindulási alap a hozott erkölcsi és magatartási értékek összessége, amelyet formálnunk vagy változtatnunk kell a nevelés során. Az így kialakított személyiség belső sajátosságainak rendszere, mint meghatározó ösztönözni fogja az egyént arra, hogy közösségi és egyéni értelemben is fejlesztő módon tevékenykedjék. Tanulást segítő tevékenységünk fontos feladata, hogy minél szélesebb körű általános műveltséget adjon. Tanulóink ismerjék a különböző tanulási módszereket, az egyre bővülő információ források tárházát, sajátítsák el a korszerű informatikai eszközök használatát. A sajátos nevelési igényű tanulók tanulási folyamatát fokozottan kívánjuk segíteni. A tanulási feltételek biztosításán túlmenően egy olyan, az egész kollégiumi munkára kiterjedő rendszert akarunk megvalósítani, mely magában foglalja a szociális tanulást, a hátrányok pótlását, a tehetséggondozást, az egészséges életmódra felkészítést. Fontos feladat a diákok tanulási kötelességtudatának kifejlesztése és a rendszeres tanulás igényének kialakítása. Meg kell tanítanunk a munka tiszteletét. Törekvésünk az, hogy diákjaink a közéleti munka fontosságáról is szerezzenek tapasztalatot. A közéletben történő eligazodás és bekapcsolódás megkívánja, hogy az ehhez szükséges képességeket kiműveljük, az együttműködés elemi szabályait begyakoroltassuk. Fegyelem szükséges ahhoz, hogy elfogadtassuk a követelményeket és eredményesen dolgozhassunk. A nevelőmunka fontos eleme a jó tanár-diák kapcsolatot. Célunk a diákokban az empátia és a tolerancia fejlesztése. Lényeges szerepet kell betölteni a nevelőmunkában a szeretetnek, a megértésnek. Meg kell tanítani a diákokat a konfliktusok kezelésére. Az együttélés szabályozói a napirend és a házirend. Törekedni kell a kollégium hangulatának, belső esztétikájának megteremtésére, a közvetlen környezet formálására. A saját és környezeti esztétikumok nemcsak higiéniai, hanem gazdasági szerepe is van. A kollégium további célja az, hogy a diákokat megtanítsa arra, hogy az életük, teher- és munkabírásuk érdekében egészséges életmódot folytassanak. Fel kell ébreszteni bennük a mozgásigényt. A higiéniai szokások folyamatos gyakoroltatásával és rendszerességével érhetünk el eredményt. Célunk a mentálhigiénia területén készségek és képességek fejlesztésével a testi- lelki harmónia megteremtése.

9.A kollégium által közvetített értékek 9.1.Az érzelmi élet szempontjából fontos értékek: 1. Szeretet, rokonszenv, kötelesség, felelősség, segítségnyújtás,szociális érzékenység, a társadalom kisebb-nagyobb közösségeibe való bekapcsolódás - Szüleik, testvéreik szeretete, tanáraik, társaik, a környezetükben lévő embertársak tisztelete, a másság elfogadása: rokonszenv. - A küldő és befogadó környezet, szülőföldjük, hazájuk szeretete. Környezetük megbecsülése. - Felelősségérzet, felelősségtudat, felelősségvállalás, kötelességtudat, a kötelesség vállalása önmagukkal, társukkal, szerelmükkel, környezetükkel, kisebb - nagyobb közösségekkel szemben. - nemzeti értékeink, hagyományaink megismertetése és ápolása 2. Önismeret, önbizalom, önbecsülés, önfejlesztés - Önmegfigyelés, önismeret, erényeik tudatos erősítése, a hibák kiküszöbölése önmaguk elfogadása. - Önbecsülés, egészséges önbizalom. Ismerjék értékeiket, adottságaikat, törekedjenek ezek fejlesztésére. 3. Szorgalom, akaraterő, céltudatosság, jellemesség 4. Kreativitás, rugalmas gondolkodás, humor - Érdeklődés, örülni tudás. - Humorérzék. 17

- Segítség a szomorkodásra hajlamos társakon. - A siker élményként való megélése. - Konfliktusok feloldására, a lehangolt periódusok feloldására, a nehézségeken való átlendülésre való képesség. 9.2.Etikai, világszemléleti értékek - Az élet, a gyermek, a család védelme, tisztelete, szeretete. o A gyermekvállalás felelősségének és szépségének megismertetése. A család, mint az ember életét leginkább befolyásoló primer közösség tisztelete. A több- és sokgyermekes családmodell társadalmi hasznosságának és értékteremtő létének megismertetése. A magzati élet tiszteletének, védelmének a szemlélete. - Az egymáshoz való alkalmazkodás, az illemtudó viselkedés, a tisztességes, az erkölcsös, a becsületes emberi magatartás. - Egymás iránti türelem, segítségnyújtás a bajban, tanulásban, érzelmi gondban. A személyi, a magán és a közösségi tulajdon tisztelete, védelme, az etikai, esztétikai, természeti és az ember által létrehozott értékek becsülése, a szülők és munkájuk megbecsülése. - A másik nemmel való erkölcsös kapcsolat kialakítása. A diákszerelem személyiségépítő legyen. - Fegyelem, fegyelmezettség, pontosság, szorgalom, kitartás, akaraterő, kritikai szemlélet, rugalmasság, igazmondás, gerincesség. - A diákos betyárbecsület és a hibák eltussolása közti különbségtétel képessége. 9.3.A műveltség, a tudás, a tanulás értékként való elfogadása - A tanulmányi munka irányítása, megszervezése. Gondoskodás a szükséges tanulmányi segítségről, a nyugodt felkészülés lehetőségéről. - Minden kollégistánk a képességeinek megfelelően teljesítsen, optimális legyen a megterhelése, hogy képességei fejlődjenek. - A tehetséges tanulók felkutatása, tehetségük gondozása, alkotóképességük kibontakoztatása. - A gyengébb tanulók felzárkóztatása, hiányaik pótlása, segítségnyújtás. - a tanulók írásbeli és szóbeli kommunikációjának fejlesztése - Nyelvismeret, nyelvtanulás, idegen nyelven való kapcsolatteremtés és tartás képességének kialakítása, a munkavállaláshoz szükséges idegen nyelvi ismeretek fejlesztése; - a tanulók logikai –matematikai képességének fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás és látásmód kialakítása - Életpályára való felkészülés, orientáció. - Együttműködés a versenyekre való felkészülésben, a tájékoztatásban a többlet ismeret nyújtásában. - a digitális technikák megismerése és alkalmazása, az információtechnológiai eszközök használati szabályainak megtanítása 9.4.Egészséges életmód - A higiénés szokások kialakítása, rögzítése. A test, a pszichés, a mentális egészség védelme, a tisztasággal, a tisztálkodással, a takarítással kapcsolatos szabályok betartása. - A rendszeres életvezetés, az egészséges bioritmus kialakítása, a szenvedélybetegségektől való elhatárolódás. - A testedzés, a sportolás, a szabad levegőn tartózkodás. - A betegségek megelőzése. A túlzott gyógyszerfogyasztástól való tartózkodás, a helytelen fogyókúrázás mellőzése. - Italozástól, dohányzástól való tartózkodás. - A drogok teljes elutasítása. - Fertőző és nemi betegségek ismerete, megelőzése. - Tiszta párkapcsolatok, a nemi élet megkezdésének minél későbbre halasztása, az AIDS-veszély megelőzése. - Erejüknek, idejük, lehetőségeik általános ismerete, helyes beosztása. - Szorongások, félelmek (tanároktól, tanóráktól, tantárgyaktól, dolgozatoktól) feloldása. 18

9.5.Kulturális, művészeti érték ek - Kulturált magatartás, viselkedés, jó ízlés, megfelelő öltözködési szokások, a kirívó haj- és ruhaviseletek elkerülése, kiegyensúlyozott életvitel. - A szabadidő kulturált, a személyiséget gazdagító eltöltése. - Értékes könyvek olvasására, tartalmas filmek megnézésére, múzeumlátogatásra, színházlátogatásra szoktatás. - Az esztétikai élmények igényének felkeltése, az esztétikum észlelése, felismerése, befogadása, átélése, igazi élménnyé tétele. - A tehetséges növendékek esetében a művészi alkotó tevékenységre,önkifejezésre ösztönzése való ösztönzés. - Annak tudatosítása, hogy a természet szépségei, a műalkotások, az irodalmi művek, a filmek, a zeneművek, a táncok stb. ismerete az általános műveltség része. - A tehetséges tanulók művészeti csoportokba, egyesületekbe irányítása, előmenetelük figyelemmel követése 9.6.A természeti értékek és azok védelme - A természet, a természet kincseinek a védelme minden fiatal kötelessége. - A levegő, a víz, a talaj, az erdők tisztaságának védelme azért is kötelesség, mert gyermekeinknek, unokáinknak is szüksége lesz rájuk. - A környezet szennyezőivel szemben fellépni kötelesség. - A fák, füvek, virágok szeretete, védelme, értékes állatvilágunk féltő őrzése kötelességünk. - A környezettudatos magatartás fejlesztése, a föld és élő környezet megóvása fontosságának megismertetése, pl. szelektív hulladékgyűjtés szabályainak elsajátítása - a tudatos vásárlói magatartás kialakítása 9.7.A világ globális problémáinak megértése - Pozitív szemlélet kialakítása a világ környezeti pusztításának, a terrorizmusnak, a kábítószer terjesztésének és fogyasztásának a megakadályozására. - A kollégisták lépjenek föl a szenvedélybetegségek ellen, de elsősorban önmagukat tudják ezektől megőrizni. - Testi és lelki tisztaság, erkölcsös kapcsolatok! Így védekezhetnek az AIDS, a nemi és fertőző betegségek ellen. - Legyen humanista emberhez illő véleményük a világ problémáiról. - A globális látásmód fejlesztése, 9.8.A kollégiumban társadalmi szerepekre nevelünk, ehhez kapcsolódó értékek 9.8.1.Állampolgári szerep A diákot a környezetében zajló események ismerőjévé, részesévé akarjuk nevelni. Gyakoroltatjuk a szervezést, tervezést, irányítást. Fontos az egyéni, a csoport és a társadalmi érdekek egyeztetésének készséggé fejlesztése. Tudjon élni, dolgozni, tanulni a csoportjában, legyen tudatában az alá és fölérendeltségi viszonyoknak; éljen a kapott információkkal, lehetőségekkel. A szabadság nem egyenlő a szabadossággal. 9.8.2.Értelmiségi szerep A felsőoktatási intézmények felé orientálódó tanítványaink társadalmi szerepe kibővül azzal, hogy nagyobb felelősséggel, gondolkodó, esetleg alkotó, irányító polgárként kell részt venniük a társadalom életében. Annak tudatára kell tehát nevelnünk, hogy tudásuk arra szolgál, hogy ne csak önmaguk javára, hanem környezetük, az ország, a társadalom, a többi ember javát, előre haladását is szolgálniuk kell. Arra kell őket megtanítanunk, hogy az önnevelés, az önművelés, az önkontroll folyamatos feladatuk, valamint hogy az értelmiségi lét emberi, társadalmi és életminőséget is jelent.

19

9.8.3.Dolgozói szerep A kollégiumban a növendéket olyan tevékenységek részesévé tesszük, amelyek folyamán önkiszolgáló, termelő, vagy szellemi munkában, vagy azok együttesében, illetve azok szervezésében vesz részt. E körben az utasítás elfogadására, az engedelmességre nevelés ma is fontos terület, még akkor is, ha nagy jelentőséget kap az önállóság, az egyéni ügyesség, az önszabályozás, a vállalkozói készség, az önellenőrzés, a kezdeményezőkészség, a kreativitás, az önfejlesztésre való beállítódás és az ezekre való nevelés. 9.8.4.A fogyasztói szerep A kollégiumi nevelés során felkészítjük a növendékeket az igényes, ugyanakkor racionális fogyasztásra az anyagi, a kulturális, illetve az információs értékek területén. Arra kell nevelni, hogy ne legyenek pusztító, romboló fogyasztói az ember által létrehozott és a természeti javaknak, hanem az egyensúly megtartására törekedjenek. A természeti és társadalmi értékek védelmét, takarékos felhasználását építsék be fogyasztói szerepükbe. 9.8.5.A család tagjának szerepe A gyermekek társadalmi életre való felkészítése elsődlegesen a családon keresztül történik, s csak ezt követi az iskola és a kollégium. A kollégiumi nevelés családpárti. Ezt sugallja növendékeinek tevékenységeiben, nevelési módszereiben, életvezetésében. A család, a családi élet fontosságának tudatára neveli növendékeit. 10.A KOLLÉGIUMI NEVELŐMUNKA EREDMÉNYESSÉGE Az eredményes kollégiumi nevelőmunka fontos segítője az Intézményi Minőségirányítási Program, melynek részét képezi a kollégium minőségcéljainak meghatározása. 10.1.Minőségcéljaink A kollégium tanulmányi eredménye félévkor 3, 7 év végén 3, 9 felett legyen. Kiemelkedő diákjaink aránya félévkor a 35 %- ot, év végén a 40 %- ot haladja meg. Az elégtelenre teljesítők aránya félévkor 12%- ot év végén 6 % alatti legyen. A lemorzsolódási aránykollégiumi szinten ne haladja meg a 10 %-ot, (kivéve az iskolaváltásokat, a fegyelmi úton távozókat). Végzős diákjainknál a továbbtanulási arány érje el a 80 %- ot. Legalább a csoport 10 %-a vegyen részt tanulmányi és másik 10%-a, egyéb területekhez kötődő versenyeken. A kollégium tanulóinak 50 %-a kapcsolódjon be valamilyen kollégiumi színtű rendezvény szervezésébe, rendezésébe vagy működjön közre szereplőként. Legalább a kollégium tanulóinak 25 %-a kapjon kollégiumvezetői dicséretet. A nevelőtestületi, kollégiumvezetői figyelmeztetések száma ne haladja meg, a kollégiumi létszám 25 %-át. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű és SNI tanulók beilleszkedésének segítésére fokozott figyelmet fordítunk. Törekszünk a kompetenciaalapú nevelő-oktató munka feltételrendszerének, foglalkozási hátterének megteremtésére. Közismereti tárgyakból rendszeresen segítjük diákjaink előmenetelét, a felzárkóztatások mellett rendszeresen végzünk tehetséggondozó foglalkozásokat. Törekszünk az egyénre szabott törődés és a közösségépítés összhangjának megteremtésére. Tanáraink napi munkájukban alkalmazzák a korszerű információtechnológiai eszközöket és fejlesszék tanulóik digitális kompetenciáit. Tanáraink és diákjaink legyenek elkötelezettjei a testi és lelki egészségnek és az egészséges életmódnak. Tanulóink számára minél több sportolási alkalmat tudjunk biztosítani. 20

Ismerjék diákjaink nemzeti hagyományainkat, és ünnepségeink érintsék meg tanulóink érzelmeit, fejlesszék magyarságtudatukat. Kiemelt figyelmet fordítunk az állampolgári léthez kötődő, a köz- és magánéletben szükséges napi ismeretek elsajátítását célzó információk közvetítésére. Folyamatosan figyelmet fordítunk a tanulói környezet szépítésére, a környezettudatos magatartás fejlesztésére, a szelektív hulladékgyűjtésre.

10.2.A célok teljesülésének értékelési - ellenőrzési mechanizmusa Ssz.

Kik szembesítik az eredményeket a célokkal?

1.

A tantestület

2.

A kollégista diákok, a kollégiumba felvételüket kérő diákok A diákok szülei, a kollégiumba felvételüket kérő diákok szülei

3.

A fenntartó

4.

A bázisiskolák

5. köre

Milyen módszerekkel?

Milyen időközökben?

Elemzésértékeléssel, beszámolók alapján, statisztikai adatok összevetésével Benyomások alapján, más kollégiumokkal való összevetéssel

Félévente és a nevelési értekezletek alkalmával

Benyomások révén, szülői szervezetek értékelése alapján, más kollégista diákok szüleitől kapott tájékoztatás alapján

Folyamatosan, a szülői szervezetek tájékoztatójához kötötten, alkalomszerűen

Elemzés - értékelés, beszámolók, felmérések alapján Benyomások, a kapcsolattartás, információcsere, diákok által elmondottak alapján

Folyamatosan

Folyamatosan, a jelentkezés benyújtásakor

Folyamatosan

10.3.A pedagógusok teljesítményének értékelése A pedagógusok teljesítményének értékelési alapja az egyes tanárok teljesítményét részletező félévi és év végi beszámolók és önértékelések. 10.4.Az önértékelés szempontjai a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tanulócsoportjának induló és félévi záró létszáma, esetleges lemorzsolódások száma, oka Tervezett és elért tanulmányi eredmény, az eltérés oka Kiemelkedők és elégtelenek aránya a csoportban Diákjai által elkövetett számottevő fegyelmi vétségek Diákjai versenyeredményei A személyre szabott tanulói törődés megvalósítása Tanulócsoportja által vagy a kolléga által (vagy részben általa) szervezett kollégiumi, iskolai szintű rendezvények, programok 21

9. 10.

Milyen intézmény érdekében végzett tevékenységbe kapcsolódott be továbbképzések Milyen javaslatai vannak a közös munka érdekében

10.5.A pedagógusok értékelésének szempontja a kollégiumvezető és munkaközösség-vezető értékelésében A kollégiumban dolgozó pedagógusok munkájának értékelésénél elsősorban az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: A csoportvezetői tevékenységét milyen színvonalon végzi: (a) A tanórákon biztosítja a tanuláshoz szükséges feltételeket, s a diákokat a tanulásra készteti; (b) folyamatosan ellenőrzi a tanulók jegyeit, s törekszik arra, hogy a rosszul teljesítők rövid időn belül javítsanak eredményeiken; (az odafigyelésre, az állandó késztetésre, tanulásra való motiválásra bizonyíték a tanulók jegyeiben történő pozitív irányú változás agy a jól teljesítőknél a stabilitás) (c) munkaidejében rendszeresen részt vesz a tanulók korrepetálásában, felzárkóztatásában (d) a csoportjában lévő diákokkal rendszeresen foglalkozik, ismeri tanulói családi, szociális hátterét; (e) kellő figyelmet fordít a magatartási problémás tanulókra, s megpróbálja a diákokat a helyes útra terelni, ha szükséges büntetést szab ki; (f) rendszeres kapcsolatban áll az osztályfőnökökkel, szülőkkel; (g) a csoportjában lévő diákok rendszeresen részt vállalnak a kollégiumi rendezvények szervezésében, lebonyolításában; (h) csoportnaplóját pontosan, és rendszeresen vezeti (i) kapcsolatot tart diákjai szüleivel és osztályfőnökeivel Főszolgálati tevékenységének eredményessége: (a) ügyeleti munkáját igyekszik mindig pontosan kezdeni, és munkaidejében rendszeresen a kollégiumban tartózkodik, esetenként ez idő alatt csak a kollégiumi ügyek intézése miatt van távol (b) a rá bízott tanulók a napi takarítás után rendet és tisztaságot hagynak maguk után; a rendrakást minden alkalommal személyesen ellenőrzi (c) ügyel arra, hogy diákjai vigyázzanak a kollégium tárgyaira, bútorzatára, rendjére és megbecsüljék, óvják az intézmény tárgyi felszereltségét (d) A napirend és házirend betartását ellenőrzi és önmaga is betartja (e) A főszolgálata alatt elkövetett házirendsértéseket és rongálásokat észleli, felderíti és közreműködik a felelősségre vonásban 3. A kollégium céljai érdekében ismeretszerzésben, önképzésben, továbbképzésben vesz részt. 4. Rendszeresen segíti és támogatja az újonnan érkezett dolgozókat, a pályakezdőket. 5. A kollégium érdekében (pl.: váratlanul megbetegedett munkatársak helyettesítése, nem várt ügyelet ellátása esetén) túlórákat vállal. 6. Tanácsaival, ötleteivel, segíti a kollégiumban folyó pedagógiai munkát. 7. Tevékenyen részt vesz a kollégium tárgyi, pedagógiai feltételeinek javításában (eredményes pályázatokat készít) 8. Részt vállal a szakmai és pedagógiai munka tartalmi megújításában, új módszerek alkalmazásában és bevezetésében. 9. Sportrendezvényeket szervez, és kapcsolatokat létesít más iskolákkal 10. Szabadidős programokat, kollégiumi rendezvényeket, vetélkedőket szervez. 11. Tanulókíséretet lát el. 12. Diákkört vezet vagy egy-egy kollégiumi terület (pl. DÖK, ifjúságvédelem, Alapítvány) irányítója. 13. A határidős feladatokat pontosan teljesíti 14. Rendelkezik-e az alábbi jellemző tulajdonságokkal: - Gyermekszeretet - Együttműködési készség - Nagyfokú tűrőképesség 22

- Szilárd értékrend - Önismeret - Határozottság - Kiemelkedő szaktudás - Saját pedagógusi koncepció - Tekintély - Jó fellépés - Érdekérvényesítési készség - Közmegbecsülés - Vezetői szakismerete - Megfelelő összeköttetések - Menedzseri képességek 15. a határidős feladatokat pontosan teljesíti 10.6.A kollégiumvezető teljesítményének értékelése Az általa irányított terület, a kollégiumi nevelő-oktató munka mutatóinak alakulása. A kollégiumi terület mennyire hat pozitívan vagy negatívan az intézmény megítélésére. A kollégiumi napi- és házirend betartatása mennyire jellemzi az általa irányított nevelőtestület munkáját. A pályázati tevékenység eredményessége A tanárok munkájához adott szakmai segítség, a szakmai és pedagógiai munka tartalmi megújításában, új módszerek alkalmazásában és bevezetésében betöltött irányítószerep milyensége. A tárgyi, pedagógiai feltételek javításában való közreműködés milyensége. A kollégium bekapcsolódása a városi, megyei kollégiumok által szervezett versenyekbe az ott elért eredmények. A gazdasági munka (díjfizetés) kollégiumi területein végzett tevékenység segítése. A kollégiumot érintő gazdasági tervek, elszámolások elkészítése Az intézmény és a kollégium belső szabályzatainak elkészítésében való közreműködés Nyitottság a tanulókkal való együttműködésre. Az egyes tanulócsoportokról alkotott naprakész ismeretek milyensége. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és SNI tanulók integrációjának segítése A kollégiumi foglalkozások rendszerének összeállítása és szervezése A személyi feltételek biztosítása. A kollégiumi rendezvények lebonyolításában való közreműködés Kapcsolattartás más középiskolai kollégiumokkal és intézményekkel. Kapcsolattartás a gyermekjóléti feladatokhoz kapcsolódó lakóhelyi szakemberekkel. Kapcsolattartás a szülőkkel. Az ellenőrzési tevékenység tapasztalatainak beépítése a munkába. A problémás területek feltárása, illetve a hibák kijavítására szolgáló intézkedések. Az intézmény belső szervezetei közti összhang megteremtése. A belső mérések előkészítése és lebonyolítása. 10.7.Az intézményi önértékelések Intézményi önértékelést félévente készítünk. Az önértékelésben áttekintjük a minőségcélok megvalósulását, helyzetelemzésre építve tekintjük át az adott időszak feladatainak megvalósulását. Ennek tükrében állítjuk össze a következő időszakra a kiemelt feladatok rangsorát. 10.8.Belső mérések, értékelések Bemeneti és kimeneti mérést végzünk kilencedik és 12. évfolyamon a kollégiummal szembeni elvárások megvalósulásáról és a kollégium által a tanulók fejlődéséhez való hozzáadott érték megítéléséről. 23

Méréseket kívánunk végezni a tanulók fejlődéséről és az intézményi légkörről 3 évenkénti forgó rendszerben az alábbiak szerint: 1. év: diákok 2. év: szülők 3. év: pedagógusok Méréseket, tájékozódást végzünk a bázisiskolákban a kollégiummal szembeni elvárásokról, a diákjainkkal kapcsolatos tapasztalatokról, a lehetséges együttműködési formákról. 10.9.Külső értékelések: 10.9.1Fenntartó és más ellenőrzést végzők általi értékelések: A szakértői vizsgálatok, törvényességi és más ellenőrzések általi tapasztalatokat összegyűjtjük és ennek tükrében a feltárt hiány- vagy problématerületen, újratervezzük a munkát. 11.A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 11.1.A tanulói tevékenység szervezés ének elvei: A személyiség elsősorban tevékenységben fejlődik, ezért a nevelési folyamatban hangsúlyozottan kell meghatározni a tevékenységi formákat. A tevékenységek meghatározásánál az egyéni és közösségi elvárásoknak egyaránt érvényre kell jutni. A kollégiumi nevelő-oktató munka megszervezésénél figyelembe vesszük: - az alapvető emberi szabadságjogokat, - a gyerek jogairól szóló 1989. évi ENSZ egyezményt, - a szülői elvárásokat, - a demokratikus és humanista elveket, - a kapcsolódó iskolák elvárásait, - a tanulói igényeket, - a tantestület összetételét, - a fenntartói elvárásokat.

11.2.A kollégiumi tevékenységek szerkezete A nevelési folyamat a tevékenységek egymásutánja, mely tervezett, szervezett, irányított cselekvéssor, eredménye az értékek belsővé válása. 11.2.1.A kollégiumi foglalkozások rendje A kollégiumban a kollégiumi közösségek számára csoportos foglalkozásokat, valamint a törvényben meghatározott időkeretben egyéni foglalkozásokat tartunk. A kollégiumi közösségek számára tartott foglalkozások: felkészítő, szabadidő eltöltését szolgáló, egyéni törődést és gondoskodást biztosító, valamint a kollégiumi csoport nevelési feladatait, az egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások.

11.2.2.Felkészítő foglalkozások Tanórai, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások. A tanórai foglalkozásokon való részvétel minden tanuló számára kötelező. A részvétel módjában van eltérés a tanulmányi eredményektől és magatartástól függően. Ennek feltételeit a foglalkozásokon való részvétel és a foglalkozások választásának rendje fejezet tartalmazza. A tanórák rendje: tanóra – előkészítés: 1545 - 16 00 1. tanóra 16 – 17 2 . tanóra 1715 – 18 3. tanóra 1815 – 19 A tanulási folyamatot segítik a felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások és számonkérések, melyeket az egyes tanárok tevékenységét taglaló munkarendek tartalmaznak.

24

11.2.3.A csoportos foglalkozások Hetente 1 órás időtartamban a tanulócsoportok számára a kollégiumban egységesen meghatározott napon tartott foglalkozások, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja alapján megszervezve. Az összetett csoportokban a foglalkozás bontására van lehetőség. Időtartamuk 45-45 perc. [hétfőnként 1930 – 21 között] A kollégium valamennyi diákja számára kötelező foglalkozások.

11.2.4.A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A tanárok szolgálati beosztási rendjéhez illeszkedően, hetente meghatározott napon és órában tartott foglalkozások. Diákköri, sport, művészeti, kulturális foglalkozások, versenyfelkészítések, versenyek, diákönkormányzati tevékenység. A kollégium által meghirdetett diákköri foglalkozásokból a 9 – 12. évfolyamos diákok egyet kötelező jelleggel választanak, érdeklődési körüknek megfelelően.

11.2.5.Az egyéni törődést és gondoskodást biztosító foglalkozások A tanulók személyiségfejlődéséhez és lelki gondozásához nélkülözhetetlen, szükség szerint, valamint irányított formában végzett csoportvezető tanári tevékenységek.

Szülői írásos engedélyhez kötött: - tanfolyamokon való részvétel - a sportszakosztályok, kulturális egyesületek munkájában rendszeres részvétel - tanórai időszakot rendszeresen érintő programokon,való részvétel vagy távolmaradás Tartalmát tekintve a kollégiumi nevelés az alábbi 4 alaptevékenység köré csoportosul: 1. Az elfogadott értékekre támaszkodó erkölcsi nevelés, a jellem alakítása, fejlesztése. 2. A kollégiumi csoportba, közösségbe való beilleszkedés, a kollégiumhoz való pozitív viszony alakítása. 3. A kollégiumi tanulás szervezése, irányítása, amely jelenti az életre, a különféle szerepekre való felkészülést is. 4. A konstruktív életvezetés kialakítása.

12.A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei A kollégiumi nevelő-oktató munka egyik alapvető feladata, hogy az iskolai munka kiegészítéseképpen fejlessze a tanulók képességeit és segítse a tehetséges tanulók továbbfejlődését. A tehetséggondozó tevékenység minden korosztályban inkább egyénre szabott, mintsem életkorhoz kötött. Tehetség alatt értjük az átlagosnál kiemelkedőbb meglévő vagy rejtett képességet. A tehetséggondozás célja: a diák és környezete által felismert vagy fel nem ismert adottságok felszínre hozása és fejlesztése, a képességek személyiségfejlődésbe való beépítése, a személyiségfejlődéshez való felhasználása, a harmonikus személyiség megteremtésére irányuló törekvés. A kollégium feladata a tehetséggondozásban: Felismerni és felismertetni a tehetséget, nemcsak a tanulásban, hanem egyéb tevékenységi területeken is (sport, zene, művészetek, gyakorlati ismeretek, kommunikációs kultúra, stb.) A tehetséget felhasználni a személyiségfejlődéshez. A tehetség kibontakozását helyes irányba terelni. A nevelési partnereknek a tehetséggondozó munkában együtt kell működni. (iskola –kollégium család) A diákkal együtt stratégiát kell kidolgozni a tehetség kibontakoztatására. A tehetséggondozás történhet kollégiumon belül és kollégiumon kívüli tehetséggondozó műhelyekbe történő irányítással. (Sportegyesületek, stúdiók, művészeti együttesek, tanfolyamok, stb.) A diák tehetségének mértéke és a tehetség foka határozza meg a kollégium közreműködésének módját a tehetséggondozásban. A kollégiumi tanárok, különösen a csoportvezető tanárok, a nevelőtestület egyetértésével kezdeményezik az egyes tehetséggondozási színterekre történő irányítást. Alkalmat teremtenek a tehetséges 25

diák számára, hogy tehetségét a közösség előtt bemutassa, másokkal összemérje, és elismerést szerezzen szűkebb és tágabb környezetében. A kollégiumi tehetséggondozás színterei: - a tanulási folyamat - a diákkörök - szabadidős programok (érdeklődési körök, hagyományőrző programok, versenyek) - csoportfoglalkozások - egyéni foglalkozások.

13.A hátrányos helyzetű tanulók részére szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve 13.1.A tevékenység célja: Minden fiatal jusson el az önálló, felelősségteljes, autonóm személy érettségére. Ez magában foglalja a társadalomba való beilleszkedést (tanulás - pályaválasztás – munkába állás, később családalapítás képességét), az egészséges testi-lelki-szellemi fejlődést. E célok megvalósításának színtere: 1. A család funkciói: - gyermeknevelés - érzelmi biztonság - felelősségvállalás 2. Iskola, kollégium: nevelés, oktatás 3. Állami törvények: gyermek- és ifjúságvédelem családvédelem emberi - és állampolgári jogok 13.2.Az integrált nevelés megvalósítása: Kollégiumunkban az integrált nevelés megvalósítását biztosítjuk. A sajátos nevelési igényű tanulók életkoruknak, iskolai képzési szintjüknek megfelelően kerülnek tanulócsoportba való besorolásra. Az integrált nevelés hatékonyabb megvalósítása érdekében 1 kolléganőnk tagja a városi esélyegyenlőségi bizottságnak. 50 %-os étkezési kategóriába tartozó kedvezményezett tanulók száma és a kedvezményezettség jelleg szerinti megoszlása Rendszeres tartósan 3 vagy több gyermekes családban nevelkedik gyermekvédelmi beteg támogatásban részesül 19 fő a tanulói létszám 8 fő a 29 fő a tanulói létszám 9,7 %- a tanulói létszám 15 -a 4 %-a 13.3.Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók: A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók közül azok, akinek szülei, gondviselői, gyámjai legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezték el. A 19 hátrányos helyzetű tanulóból halmozottan hátrányos helyzetű 3 fő. Részükre tantárgyi felzárkózató foglalkozásokat szervezünk. 13.4.Sajátos bánásmódot igénylő tanuló: A környezeti tényezők (a családi környezet anyagi, technikai, szellemi, értelmi, iskolázottsági elmaradottsága), az iskola személyi, tárgyi feltételei, a gyerek iskolai beilleszkedése, személyiségének egyes összetevői gátolják abban, hogy a személyisége adottságainak megfelelően fejlődjön. 13.5.Lelki sérülés, trauma: Legtöbbször külső hatásra elszenvedett "lelki seb", negatív élmény. Fájdalom, védtelenség érzése, csalódás, kitaszítottság, jelentéktelenség érzése, frusztráció. 26

13.6.Veszélyeztetett diák: Aki már elszenvedett valamilyen ártalmat (testi-lelki), de továbbra is ismétlődő bántalmazásnak, zaklatásnak van kitéve, folyamatosan negatív élményeket él át, szocializációját veszély fenyegeti. Fejlődésében környezete károsan befolyásolja. 13.7.Határozottan veszélyeztetett: Akinek környezetében a többféle veszélyforráshoz több hátrány is kapcsolódik. 13.8.Nehezen nevelhető: Értelmi fejlettsége nem tér el a társaitól, de pszichés megnyilvánulásaiban zavar tapasztalható. (agresszivitás, kommunikációs zavar, túlérzékenység)

14.A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A kollégium nevéből, céljaiból, feladatköréből adódóan kiemelt fontosságúnak tartja a közösségi élet fejlesztését. A tanulói személyiség fejlesztését, valamint a kollégium kisebb-nagyobb közösségeinek fejlesztését párhuzamosan futó, egymást meghatározó folyamatnak tekintjük. Az egyéni személyiség fejlesztési terv mellé, fejlesztési tervek készülnek a kollégium kisebb-nagyobb közösségeire (szoba és tanulócsoport közösségekre). A fejlesztési tervek a tantestület által kidolgozott szempontsor alapján kerülnek összeállításra. Évente kétszer a csoportvezető tanárok bejegyzései, beszámolói alapján elemzést végzünk az egyes szobaközösségek, tanulócsoportok fejlődéséről. Ennek alapján elkészítik a csoportvezető tanárok a következő félévre szóló fejlesztési stratégiát. A kollégiumi közösségek nemcsak tervszerű fejlesztés révén haladnak előre, hanem a diákcsoportok egymásra hatása, a kollégium hagyományrendszerének működtetése (ünnepségek, versenyek) kiemelten szolgálják a közösség építést. A kollégiumi közösségi életbe való bekapcsolódás a kilencedik évfolyamon a tanuló fogadásával kezdődik és a végzősök ballagásával zárul a gimnazisták estén, amennyiben az érettségi vizsgákra otthon készülnek fel. Az érettségire épülő képzéseken tanuló diákok számára az érettségi vizsga megszerzésével a kollégiumi lét nem ér véget. Vannak olyan diákjaink is, akik érettségire épülő képzésben vesznek részt és azt megelőzően nem voltak vagy nem nálunk voltak kollégisták. Az intézményi légkör,a sajátosságok, arculatformálás szintén szolgálják a közösségi tudat erősítését. A művelődési és sportolási tevékenység szervezésével a tanulók testi-lelki egészségének megőrzésére, fejlesztésére törekszünk. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók önművelődésének elősegítésére, a folyamat irányítására. A csoportvezető tanárok figyelemmel kísérik és alakítják a tanulók önművelődését. Emellett a kollégium kisebb- és nagyobb közösségeire építve szervezett formában házon belül és kívül művelődési alkalmakat szervezünk és tanuló kíséretet, vagy részvételi lehetőséget biztosítunk. A csoportfoglalkozások körében külön részt alkot az egyetemes kultúra és a tanulás témakörön belül az információs kultúra. Emellett a kollégiumi ünnepségek, versenyek, hagyományőrző rendezvények kiemelt lehetőséget biztosítanak a művelődésre. A kollégium szabadidős feltételrendszere is a tanulói művelődést szolgálja. (könyvtár, számítástechnika) A kollégiumi diákkörök egy része is a művelődés szolgálatában áll. (pl. filmklub) Az egyes tanulócsoportok, némely esetben a kollégiumi tanulócsoportok valamely tagjai, vagy több tanulócsoport közösen színház,- kiállítás,- koncert,- könyvtár,- stb. látogatást szervez tanári kísérettel. A kollégium biztosítja az egyes tanulók érdeklődési körének megfelelően a részvétel lehetőségét kulturális rendezvényeken, programokon. (mozi, színház, fesztivál) A tehetséges tanulók számára alkalmat biztosítunk, hogy művészeti együttesekben tevékenykedjenek, vagy zeneiskolába, egyéb alkotó műhelyekbe kapcsolódjanak be. A tanulók testi egészségének megőrzését a harmonikus személyiség feltételeinek tekintjük, és kiemelten szorgalmazzuk. Ebben meghatározó szerepet tölt be a sport, a sportolási alkalmak. A sportolási tevékenység szervezése egyrészt a kollégiumi feltételrendszer működtetésével történik, másrészt a diákoknak lehetőségük nyílik kollégiumon kívüli sportolási lehetőségek igénybevételére. A kollégiumon belül a konditerem, a tornaszoba eszközeit használhatják a diákok. Emellett évek óta aerobic foglalkozáson vehetnek részt. Sporteszközöket kölcsönzünk számukra (korcsolya, kerékpár). Nagy hangsúlyt fektetünk a 27

közösségi labdajátékok feltételrendszerének biztosítására. Az intézmény melletti sportpályák a főiskolától béreljük. Intézményi hagyományaink kiemelkedő eseményeként október 23-a tiszteletére megyei atlétikai emlékversenyt szervezünk. Csapataink, versenyzőink részt vesznek a többi szombathelyi kollégium által szervezett versenyeken. A tehetséges diákok részére lehetőséget biztosítunk egyesületeken belüli sporttevékenység műveléséhez.

15.Tanulói szerveződési csoportok, formák 15.1.Tanulói szervezeti formák: 15.1.1.A tanulócsoport: A kollégiumi élet legmeghatározóbb egysége a tanulócsoport. Szervezésekor a pedagógiai munka legoptimálisabb feltételeinek megteremtésére kell törekedni. Egy tanulócsoportba kollégiumunkban átlagosan 27,8 tanuló tartozik. A tanulócsoport tevékenységéért a csoportvezető tanár felel. A tanulócsoport a napirend egyes szakaszaiban a csoportvezető tanár irányításával egységben tevékenykedik. A tanulócsoport egyes szabadidős programok, kötetlen tevékenységek ideje alatt is meghatározó szervezeti forma. A tanulócsoport számára a csoportvezető tanár éves munkatervet dolgoz ki. A munkaterv tartalmazza a csoportfoglalkozások és csoportszintű programok ütemezését. A tanulócsoport a hagyományőrző programok valamelyikének is szervezője. Tervei és értékelései a közösség mellett az egyén fejlődésének is fontos mozzanatai. 15.1.2.Az évfolyam: Az egy évfolyamba tartozó diákok összessége. Hagyományőrző tevékenységek, és kötetlen tevékenységek szervezésénél van szerepe.

programok,

szabadidős

15.1.3.A szobaközösség: Az egy szobában lakó tanulók a kollégiumon belüli, primer közösséget alkotják. 15.1.4.Diákkörök, érdeklődési körök, klubok: A HPP által meghatározott éves munkaterv szerint működő diákkörökbe, érdeklődési körökbe, klubokba bekapcsolódó diákok összessége. 15.1.5.A diákönkormányzat: A diákok által választott képviselőkből álló, a kollégiumi életet szervező, abban a Közoktatási Törvény által biztosított jogosítványokkal rendelkező érdekvédelmi szervezet. A DÖK vezetője az intézmény életében fontos szerepet tölt be. Tevékenységét a Közoktatási Törvény, a kollégiumi és saját SZMSZ-e alapján végzi. Képviselői részt vesznek a különféle állandó és ad hoc kollégiumi bizottságok munkájában. /jutalmazással, fegyelmezéssel kapcsolatos bizottságok/ 15.1.6.A közgyűlés: A kollégiumi élet legmagasabb főszerve. Évente legalább 3 alkalommal a teljes tanulói közösség vagy az általa delegáltak a kollégiumi működés egészét átfogó kérdésekben tájékoztatást kapnak, és kérdéseket intéznek a diákönkormányzathoz és az intézmény tantestületéhez. 15.2.Tanári szerveződési formák: 15.2.1.A tantestület: Az intézményben tevékenykedő tanárok és az igazgatóhelyettes által alkotott közösség. Jogosítványait az oktatási törvényben és a kollégiumi SZMSZ-ben meghatározottak szerint gyakorolja.

28

15.3.Szülői szerveződési for mák: 15.3.1.A Szülői Munkaközösség: Az egyes tanulócsoportokhoz tartozó szülők által választott képviselőkből álló szervezet. Tagjai részt vesznek a kollégiumi programokon, egyes esetekben szervezői azoknak. Tevékenységükkel az intézmény szakmai munkáját és annak tárgyi feltételeit kívánják elősegíteni.

16.A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának elvei, a kollégiumi felvétel 1. A kollégiumi felvétel egy tanévre szól. 2. Kötelezően fel kell venni a kollégiumba azt a tanulót, akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte, illetve azt, aki intézeti elhelyezett és felvételét törvényes képviselője kezdeményezte. 3. A nem kötelező kollégiumi felvételi kérelmek elbírálásánál felvételt nyerhet az, aki valamelyik szombathelyi iskolában nappali tagozatos képzésben részesül; kollégiumi elhelyezés hiányában az iskolai nevelést, oktatást nem tudja igénybe venni; bejárása nehezen oldható meg; a szülői házban a tanuláshoz biztosított feltételek kedvezőtlenek. 4. Ha minden olyan tanuló, aki a 2. pontban említettek alapján felvételt nyert, kivéve a 6. pontban felsoroltakat, s még további tanulók elhelyezésére nyílik lehetőség, felvehető a kollégiumba olyan tanuló is, akinek a bejárása nem ütközik nehézségekbe. 5. Amennyiben a férőhelyek korlátozott száma miatt adott tanévre több kollégiumi igény érkezik, mint a férőhelyek száma, az elbírálásnál előnyben kell részesíteni azt a tanulót, - aki a megelőző tanévben a kollégium diákja volt, eredményesen zárta az előző tanévet, közösségi munkája, magatartása az elvárásoknak megfelelő volt, - akinek bejárása nem, vagy nehezen oldható meg, - akinek felvételét a családi háttér indokolja, - aki a bázisiskolák diákja. 6. Annak a tanulónak a felvételi kérelmét, akinek magatartása, szemléletmódja a közösségre rombolóan hat, a nevelőtestület elutasíthatja. A felvételi kérelem elutasítása után a tanuló a város más kollégiumaiba kérheti felvételét. 7. Év közbeni át- és felvétel esetén mérlegelni kell a tanuló felvételének várható hatását a kollégiumi közösségre.

17.A tanulók fejlődésének értékelése A tevékenység célja a tanulók személyiségfejlődésének és a közösség alakulásának nyomon követése, a folyamatos személyiség- és közösségi fejlődés elősegítése. Az értékelés átfogja a nevelőmunka egészét. Egyrészt folyamatosan értékeljük az egyéni- és közösségi teljesítményeket, másrészt kiemelt alkalmak során mélyebb értékeléseket, elemzéseket végzünk. Az értékelés a kollégiumban az iskolától eltérő módon történik, összetett rendszert képez. Az értékelés eredményessége feltételezi a nevelési partnerek /szülő, iskola, kollégium/ és a tanuló együttműködését. Az eredményes értékelés érdekében konszenzusra kell jutni a nevelési partnereknek a meglévő és különbözőséget mutató saját értékrendszereiket illetően. Ezért fontos mindegyik résztvevőtől a tolerancia és a magas fokú empátiás képesség megléte. A kollégiumi értékelés eredményessége az esetek egy részében jóval az értékelés után mutatkozik csak meg. Néha hónapok, évek múltán várható pozitív visszacsatolás a tanuló részéről. Az értékelés természetes igény és nevelési lehetőség az egyén és közösség részéről, elutasítása esetén a személyiségfejlődés zavarára lehet következtetni. A kollégiumi értékelések alkalmával értékeljük - elemezzük az egyén és közösség emberi viszonyulásait, értékrendjét, valamennyi tevékenységi területen végzett munkáját, a komplex tanulási tevékenységet. 29

Ki értékel? : Értékelést végez maga a tanuló és a diákközösség /önértékelés/. A közösségi értékelésnél és egyéni értékelésnél is meghatározó a csoportvezető nevelőtanár ítélete. A nevelőtestület az egyéni és közösségi előmenetelt folyamatosan és időközönként szempontokhoz kötötten értékeli. Értékelést végeznek a szülők, családonként, szűkebb-tágabb környezetükben és a Szülői Munkaközösségben egyéni és közösségi szempontok szerint. A diákok és diákközösségek értékelése nemcsak kollégiumhoz kapcsoltan történhet. A bázisiskolák nevelőtestülete az iskolai előmenetel, a tanulói magatartás és a rendelkezésre álló információk alapján értékeli a kollégista tanulókat és a diákközösséget. Az értékelés formái: 1. Nevelési tevékenységbe épített folyamatos és alkalomszerű egyéni és közösségi értékelések; szóbeli értékelések; írásos értékelések, dicséretek, elmarasztalások - kollégiumi ellenőrző betétlapokon keresztül / csv. tanár, kollégiumvezető/. 2. Félévi, év végi teljesítményhez kötődő értékelésnél, jutalmazásoknál figyelembe kell venni a közösség érdekében kifejtett tevékenységet, tanulmányi tevékenységet, magatartást, szorgalmat. 3. A kollégium „Az év kollégistája” díj odaítélésénél tárgyjutalomban részesíti a legkiemelkedőbb tanulókat, akik több éven át példamutató magatartást, szorgalmat tanúsítottak és kiemelkedő közösségi munkát végeztek. A nevelőtestület és a diákönkormányzat dicséretben részesíthet egy - egy kisebb, nagyobb közösséget is. A Diákönkormányzat, a Szülői Szervezet segítségével tárgyi jutalomban részesítjük azokat a tanulókat vagy tanulói közösségeket is, amelyek a kollégium, vagy más kollégium által rendezett egy - egy rendezvényen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak vagy helyezést értek el. Az egyes szervezetekhez (SZM, alapítványok) való felterjesztések alkalmával a nevelőtestület és a diákok közös értékelése alapján kell a javasolt tanulók sorrendiségét eldönteni. A Szülői Munkaközösség által alapított díj az „Az év kollégistája”, mely nemenként, tanévenként kerül kiadásra. A kiemelkedő közösségi munkát végző tanulók jutalomkiránduláson való részvételt is nyerhetnek. A kirándulás költségeihez, a kollégium lehetőségeihez mérten járul hozzá. A tanulók értékelése nemcsak pozitív tartalommal történhet. Az elmarasztalás formáját az esemény súlya határozza meg. Az elmarasztalás formája lehet: a csoportvezető ill. kollégiumi nevelőtanár szóban vagy írásban figyelmezteti azt a tanulót, aki magatartásával megsérti a közösségi együttélés szabályait (a napirendet, házirendet). Amennyiben az írásos figyelmeztetés ellenére a tanuló magatartásában nem tapasztalható változás, egyeztetést kezdeményezünk a szülőkkel. Ha a kezdeményezés nem volt eredményes, írásban meg kell erősíteni. A csoportvezető tanár iskolai látogatásai alkalmával az osztályfőnökkel megbeszéli tapasztalatait. - A figyelmeztetés fokozatai: o nevelőtanári figyelmeztetés o nevelőtestületi figyelmeztetés o kollégiumvezetői figyelmeztetés. Amennyiben a fegyelmező intézkedések nem vezetnek eredményre, illetve a kollégium rendjének megsértése többször ismétlődik vagy súlyos, abban az esetben a szülőkkel egyeztetést kezdeményezünk. Amennyiben ezzel a lehetőséggel a szülők nem élnek vagy nem vezet eredményre, fegyelmi eljárás megindítását kell kezdeményezni.

18.A kollégium nyilvánossági rendszere; a pedagógiai program nyilvánossága Megszólíto ttak köre

Ír ásos

Ide je,

Sz óbeli

Ideje , interval- épi 30

K

Id eje,

Ele ktro-

Ideje, interval-

1. Tanulók

formában

intervalluma

x

alk alomszerű, rendszeres alk alomszerű, rendszeres alk alomszerű, rendszeres alk alomszerű, rendszeres alk alomszerű

2.Tanulók speciális csoportja

x

3.Szülők speciális csoportja

x

4. Fenntartó

x

5.Nevelőte s-tület

x

formában

luma

formában

alkal om-szerű, rendsze-res

x

x

alkal om-szerű, rendsze-res

x

x

alkal om-szerű, rendsze-res

x

x

alkal om-szerű

x

rends ze-res, alkalomszerű

x

intervalluma al kalomszerű, rendszeres al kalomszerű, rendszeres al kalomszerű

nikus formában

luma

rends

x ze-res

x

alkalo m-szerű, rendsze-res

1-2: Az egyes tanuló tájékoztatása nyilvánossági tevékenységbe való bevonása és a visszacsatolás egyéni beszélgetések, értékelő beszélgetések, a kollégiumi tevékenységek szervezésével, lebonyolításával kapcsolatosan írásos, szóbeli, képi, és elektronikus formában történik. A tanulók egyes speciális csoportjai /DÖK, érdeklődési körök, tanulócsoportok/ a kollégium működésével, érdekvédelmi problémák megvitatásával /az oktatási törvény biztosította jogosítványok alapján/, a hagyományőrző és csoportprogramokon lesznek részesei a kollégiumi nyilvánosságnak. Az alkalomszerű és rendszeres szóbeli és írásos megnyilvánulások mellett a faliújságon keresztül a kollégiumi élet mindennapjaival, aktuális tennivalókkal kapcsolatos információkat adjuk közre. A kollégiumi rádió műsoraival, ünnepi megemlékezésekkel, a közösségi élet, a diákszolgálat szervezésével kapcsolatos közérdekű információszolgáltatást végez. Videóra rögzítjük, és közösségsegítő céllal felhasználjuk a közösségi és hagyományőrző programokat. Fényképeket és tablókat készítünk a kiemelkedő eseményekről, a diákélet mindennapjairól. 3. Szülők: Alkalomszerű nyilvánossági formák a nyílt napokon, fogadó órák alkalmával, szülői értekezleteken, egyéni beszélgetések alkalmával adott-kapott tájékoztatások. Rendszeresek: az írásos szülői tájékoztatások és visszacsatolási lehetőségekkel való kapcsolatkeresés. /kollégiumi ellenőrzőkönyvi betétlapok, írásos tájékoztatók/ Szülői munkaközösség: Tájékoztatók alkalmával, SZM üléseken, együttes tevékenységek tervezésénél, szervezésénél, az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben az oktatási törvény biztosította jogosítványok alapján. 4. Fenntartó: Az oktatási és más vonatkozó törvények által leírtak szerint írásos jegyzőkönyvek, beszámolók, adatszolgáltatás, tájékoztatók eljuttatásával. Alkalomszerű írásos és szóbeli információadások és intézkedések kérésekor, együttes tevékenység végzésekor. 31

5. Nevelőtestület: Az oktatási törvényben biztosított jogosítványok gyakorlásához adott és kapott írásos és szóbeli információszolgáltatás és jogosítványgyakorlás révén; a szakmai munka tervezése és szervezése, a kollégiumi tevékenységrendszer tervezése-irányítása, a dokumentumok megalkotása során, a tantestületi és nevelési értekezletek és a napi kapcsolatok során. 18.1.A Pedagógiai Programról való tájékoztatás, a megismertetés formája, rendje Az intézmény Pedagógiai Programjáról tájékoztatót tartunk a beérkező, 9. évfolyamos diákok, valamint az új kollégisták szüleinek. Az ismertetés, írásos összefoglaló útján elektronikus formában, valamint a nyitó szülői értekezleteken történik. A Pedagógiai Program módosítása után a változtatásról tájékoztatjuk az év eleji nyitó szülői értekezleteken az érintetteket. 18.2.A Pedagógiai Programhoz való hozzáférhetőség biztosítása A Pedagógiai Program hozzáférhetőségét biztosítjuk az intézmény könyvtárában és a kollégiumi honlapon. Emellett az érdeklődők a Pedagógiai Programba a kollégium könyvtárában is betekinthetnek. 18.3.A Pedagógiai Programmal kapcsolatos tájékoztatás kérés és adás rendje A Pedagógiai Programmal kapcsolatosan tájékoztatásra jogosult a kollégiumvezető. A tájékoztatás kérés az érdeklődők részéről történhet szóbeli, vagy írásos formában. A tájékoztatásadást annak megfelelően kell tenni, hogy a kérés írásban vagy szóban érkezett. A tájékoztatáskérés történhet az intézmény által szervezett alkalmakon, vagy spontán módon. A szervezett alkalommal feltett kérdésre a reagálást nyilvánosan kell megtenni, vagy a kérdést megfogalmazó kívánságára egyéni tájékoztatás is adható.

19.A kollégium hagyományrendszere, továbbfejlesztésének terve Kollégiumunk 36 éves múltra tekint vissza. A kollégiumi hagyományok a kollégium életében kétpólusúan jelentkeznek. Egyrészt átfogják a kollégiumi élet mindennapjait: kifejezésre jutnak a kollégium családias légkörében, a szülőkkel való szoros kapcsolattartás igényében, a fenntartóval, az iskolákkal, osztályfőnökökkel való együttműködésre való törekvésben, a személyiségközpontú nevelőmunkában, a konstruktív intézményi légkörben. Másrészt: hatványozott formában jutnak kifejezésre a kollégiumi ünnepek, hagyományőrző programok megrendezésénél. Kollégiumunk diákjait, a diákok, a nevelőtestület és a szülők közösségét egyaránt rendkívül erős összetartozás tudat, egymásért érzett felelősség jellemzi. Ennek megnyilvánulási formái a közösen kidolgozott pályázati projektek, a programok, rendezvények során való együttműködés, a mindennapok feladatai közbeni együttes tevékenység és az egymás iránti bizalom az örömök, bánatok és problémák megosztásában. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy tisztában vagyunk erősségeinkkel, gyengeségeinkkel, az egyéni képességekkel, tehetségterületekkel ezekre építve és a tantestület részéről személyes példaadással kívánjuk még erősebbé tenni a kötődéstudatot a hozzánk tartozókban. Régi diákjaink visszajárnak hozzánk, ránk bízzák gyermekeiket. Kollégiumunk egyike a város kollégiumainak, mégis nevének kiejtése pillanatok alatt egybe tud forrasztani addig ismeretlen embereket. Mi ad ehhez az erőt? Biztosan nem a Nagy Elemér tervei alapján készült kocka épület varázsa, hanem az a kitartó és következetes pedagógiai munka, az egymásra való odafigyelés és törődés, amely a kollégium mindenkori diákjaiból és tanáraiból árad. Egy leánycsoport emlékeiből idézve: „Egy kollégiumban eltöltött év után” „Szeptember óta úgy érzem eléggé megváltozott az életem és a felfogásom is. Úgy érzem, eddig burokban éltem, aztán ide kerültem és meg kellett látnom, milyen a világ valójában. Nem tudtam sok olyan dologról, amiben most örömömet lelem. Nem tudtam új dolgokat kipróbálni, mivel nem találkoztam új emberekkel, akik újdonságokat mutattak volna. Kezdek talán kiengedni és megtalálni magam. Úgy érzem nagy változás kezdődik bennem… Pontosabb is lettem, de most ez egyre kevesebbszer fordul elő. Talán nem aggodalmaskodom annyit, mint azelőtt.” „A kollégium még mindig az egyik legbiztosabb pont, mióta közép suliba kerültem. Nem azt mondom, hogy fenékig tejfel, mert néha megfordul a fejemben, mi lenne, ha elfutnék.” 32

„Változtatott rajtam a kollégiumi élet. Például sokkal jobban megbecsülöm az otthon eltöltött két napot, mint valaha. Nem vitatkozom annyit a szüleimmel, bár még néha most is túl nagy a szám. Illetve talán egy picit megtanultam ellátni magamat és megtanultam a pénz értékét is. Talpraesettebb és bőbeszédűbb lettem. Jobban ki tudom magam fejezni.” „Micsoda gyönyörű volt az első év a koleszban! Olyan jó csapat voltunk! Csak azt sajnálom, hogy az új szobatársaink nem tapasztalhatták azt a szeretetet, ami itt volt! Persze most is van, csak nem annyira tartjuk kézben.” „Mit változtatott rajtam a kolesz? Szerintem sok mindent. Nagyon jó, hogy ennyi új emberrel ismerkedtem meg… Először megijesztett, hogy ilyen sokan vagyunk, de most már csak a pozitív oldalát látom. Lassan úgy érzem, mintha egy nagy család lennénk. Nagyon furcsa, amikor hazamegyek, és egyedül fekszem le, nem tudok még a sötétben a többiekkel beszélgetni, az egy teljesen más világ. Egy nagyot lapoztam azzal életem könyvében, hogy eljöttem ide.” „Ha van olyan, amiről kijelenthetem, hogy soha az életben megbánni nem fogom az, amikor eldöntöttem, hogy én bizony kollégista leszek, méghozzá: ITT!” ( Részlet a kollégium fennállásának 35. évfordulójára kiadott évkönyvből) A nemzeti és kollégiumi ünnepeket az épületben és környékén is kifejezésre kell juttatni. A tanév folyamán 3 nemzeti ünnepről emlékezünk meg külön nagyrendezvényeken. Március 15-e környékén házi és a költészet napjához kapcsolódóan megyei szavalóversenyt rendezünk. Március 15-e tiszteletére ünnepséget szervezünk. A magyar összetartozás napjára programsorozattal készülünk. Október 23-áról ünnepi műsorral emlékezünk meg. Emellett stúdión, faliújságon keresztül emlékezünk meg az aradi vértanúk napjáról, a holokauszt emléknapjáról. Hagyományos rendezvényeink: az I. évfolyamosok bemutatkozó estje, a Mikulás, a karácsonyi gyertyafényes vacsora és ünnepség, a farsang, a ballagás. Évente 3 alkalommal rendezünk közgyűlést. A Kollégiumi Stúdión keresztül egyéb megemlékezések, ünnepségeket is szervezünk. Hagyomány és megújulás egyszerre is jelen van intézményünkben. Az aulában lévő interaktív közösségi falon követhetők képekben a tanév jeles eseményei, a versenyeken kiválóan szereplő diákok érmeit, serlegeit, okleveleit kiállítjuk. Évente átadjuk a Szülői Szervezet és az intézmény közös elismerő díját, az év kollégistája plakettet és a hozzá járó jutalmat. Hagyományaink közé tartozik, hogy a Diákönkormányzat támogatja a tanulócsoportok kirándulásait. A kollégium fennállásáról 5 évente emlékezünk meg, ünnepi műsorral és rendezvényekkel. A kollégium aulájában a közösségi falnál magyar nemzeti zászlót helyeztünk el. Ünnepségeinken hagyomány a zászlós bevonulás. 20.Humán erő-forrásgazdálkodási, fejlesztési, továbbképzési tervek 20.1.A kollégiumi nevelőtanárral szemben támasztott követelmények - A kollégiumi nevelőtanár rendelkezzen pedagógus szerepkörének ellátásához szükséges adottságokkal és képességekkel. - Legyen jó beszédkészsége, közlő képessége, kapcsolatteremtő és kapcsolatfenntartó képessége. - Legyen pedagógiai helyzetfelismerő és tájékozódó képessége. - Rendelkezzen rögtönzőképességgel, képes legyen feloldani a környezetében és önmagában jelentkező konfliktusokat. - Tudatosan alkalmazza a metakommunikatív jeleket nevelőmunkájában. - Legyen jó empátiás és szervezőkészsége. - Érezzen elhivatottságot hivatása iránt. - Legyen gyerekszerető, higgyen a felvázolt értékekben, emberi kapcsolataiban, emberi együttműködésben legyen példamutató. - Ismerje az örök etikai értékeket, fogadja el azokat. - Tisztelje a tudást, szeresse hazáját. - Legyen elhivatott a környezeti értékek védelmében. - Ismerje és törekedjen az egészséges életmód megvalósítására. 33

- Legyen tájékozott a világ globális problémáinak felismerésében, tanúsítson együttérzést. - Tartson lépést a világ változásaival. - Legyen hivatástudata, pedagógiai beállítottsága. A pedagógus mesterség jellemzői: - A szakképzettség - Szakmai ismeret - Gyerekszeretet - A pedagógiai tapasztalat - A pedagógiai képzelet - Önértékelő képesség - Önmagunk, hivatásunk szerepvállalása - A pedagógiai tapasztalat - Szerep azonos viselkedés - Kisszerűségtől való mentesség Humán erőforrásként értékeljük a hatékony, együttműködésen alapuló tantestületi légkört. Igyekszünk teret nyitni a tanári önmegvalósításnak, (pl. speciális ismeretet adó foglalkozások). Továbbképzési terveinket a pedagógusok továbbképzéséről szóló belső szabályzatunk alapján kívánjuk megvalósítani. A továbbképzésekkel törekszünk a törvényi előírásoknak megfelelni, egyetemi végzettségeket szerezni, illetve a pedagógus szakvizsga letételére, mindemellett szem előtt tartani a kötelező 7 évenkénti továbbképzésben való részvételt. Fontosnak érezzük a fejlesztő pedagógiai ismeretek gyarapítását és azon pedagógiai problémákra szervezett továbbképzéseken való részvételt, melyek a napi munkánkat segítik. Szorgalmazzuk a tantestületben az innovatív légkört, mind a gyakorlati nevelőmunkában, mind az elméleti alapvetések megismerésénél. 21.Anyagi - gazdasági erőforrás - bővítés Az intézményben folyó nevelőmunka gazdasági forrásai az alábbi területekről származnak: a. állami támogatások / normatív és más közoktatási célú támogatások és hozzájárulások / b. fenntartói hozzájárulás c. intézményi bevételek (intézményi saját bevételek és a tanulók által igénybe vett étkezési szolgáltatás díja) d. szülői szervezettől kapott támogatás (ajándékozás) e. pályázati úton nyert támogatások f.A Szolgálat Alapítványtól kapott támogatás (ajándékozás) A Szolgálat Alapítvány: 1992 óta működik. Létrehozói a kollégium dolgozói voltak. Céljai között szerepel: a tehetséges, példamutató tanulók számára támogatás biztosítása, a közösségi élethez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges eszközök biztosítása. Az Alapítványt támogatja a kollégista tanulók szüleinek többsége. A Helyi Pedagógiai Programban és a nevelési tervekben megfogalmazott célok, feladatok végrehajtásához szükségünk van anyagi - gazdasági erőforrásaink bővítésére. Ezek nagyságrendjét és mibenlétét már taglalta a Program korábbi fejezete. Jelen esetben a forrásbővítésre térünk ki: A Kollégiumi Érdekvédelmi Szövetséghez való tartozásunkkal, ott kifejtett tevékenységünkkel ösztönözni kívánjuk a kollégiumok oktatáspolitikai szerepének növelését, s ennek az állami finanszírozási támogatási rendszerben való kifejezésre juttatását. A nevelő - oktatómunka színvonalának emelése, a Helyi Pedagógiai Programban tervszerűen és konkrétan megfogalmazott törekvésekkel kiemelten számítunk a fenntartó támogatására. Tovább kívánjuk erősíteni pályázati tevékenységünket. Kiszélesítve a pályázatírásba bekapcsolódók körét. A közösségi célú pályázatírások mellett fontosnak tartjuk az egyes diákokhoz kapcsolódó pályázatok sikerét is. A Szülői Szervezetekkel való együttműködés révén nemcsak a szervezet saját bevételei, hanem a szülők személyes kapcsolatai is erőforrás bővítést jelenthetnek. A Diákönkormányzat saját bevételeinek tudatos felhasználása is ösztönzi a kollégiumi közösségi élet színvonalának emelkedését. 34

22.A nevelő - oktató munka fejlesztési területei Nevelő - oktató munkánkban stratégiai feladatként az alábbi tevékenységi területeket és célokat kívánjuk meghatározni: 1. A családhoz való pozitív viszony és kötődés kialakítása. A családban elfoglalt "szerep" vállalása; a szülők, idősek, testvérek megbecsülése; egyén és a család, mint közösség fejlesztő egymásra hatásának erősítése. 2. A lakóhelyhez, nemzetiséghez, hazához való kötődés erősítése és az identitástudat fejlesztése, a közös emberi értékek megismerésével az európai léthez való tartozás érzésének megalapozása. Fontosnak tartjuk tehát az emberi kötődések kialakulását, megerősítését, amely a személyiség számára fogódzót jelent a konstruktív életvezetésben, segítséget ad a személyiségromboló hatások elleni védekezésben. Hankiss János gondolatai szerint: "Életünk folyamán kötődéseink sziklaszilárdak, gyengülnek, elszakadnak, más kötődéseknek adják át helyüket, de előre menni csak kézen fogva, egyik kötéstől a másikig lehet, különben elveszünk."

23.Jellegzetes jutalmazási és elmarasztalási formák 23.1.Jutalmazások Az eljárás neve

Az értékelés alapja

Eredmények elérésé-hez, közösségért vég-zett tevékenységhez kötött Nevelőtestületi Közösségi dicséret rendezvé-nyeken való részvéte- lért, elért erdménye-kért Kollégiumveze Az intézmény tői dicséret kiemelkedő színvonalú képviseletéért, kiemelkedő teljesítményért Év végi Tartósan dícséret kiemelkedő teljesítményért Év kollégistája Több éven díj áttartó példamutató magatartásért, tartósan kiemelkedő teljesítményért,

Az értékelés alanya / aki értékel /

Nevelőtanári dicséret

Az értékelési gesztus módja, lényege

nevelőtanár

ellenőrzőkönyv i betétlapon írásban

nevelőtestület

ellenőrzőkönyv i betétlapon írásban

kollégiumvezet

ellenőrzőkönyv i betétlapon írásban

kollégiumvezet ő, nevelőtestület, diákönkormányzat kollégiumvezet ő, nevelőtestület, diákönkormányzat

Kollégiumi közgyűlésen való kihirdetéssel Ballagáson vagy kollégiumi közgyűlésen való kihirdetéssel és emlékplakett átadással

Az alanya

Az gesztus lényege

ő

23.2.Elmarasztalások Az eljárás neve

Az alapja

értékelés

35

értékelés

értékelési módja,

Nevelőtanári elmarasztalás

Nevelőtestületi elmarasztalás

Kollégiumveze tői megrovás

Fegyelmi eljárás

Egyszeri és ismétlődő mulasztás és kötelezettségszegés Ismétlődő mulasztás, kötelezettségszegés; magatartási vétség Ismétlődő mulasztás, súlyos kötelezettség- szegés, kirívó maga-tartási vétség fegyelmező intézkedések eredménytelensége, súlyos kötelezettségszegés, kirívó magatartási vétség

nevelőtanár

ellenőrzőkönyv i betétlapon írásban

kollégiumvezet

ellenőrzőkönyv i betétlapon írásban

kollégiumvezet

ellenőrzőkönyv i betétlapon vagy szü- lőnek levélben is

ő

ő

fegyelmi megrovás bizottság szigorú /szülő, megrovás diákönkormány kizárás zat, nevelőtestület, iskolai osztályfőnök/

24.A diákönkormányzati tevékenység rendszere A kollégiumi diák-önkormányzati tevékenység, mint nevelési eszköz hozzájárul a tanulók személyiségének fejlődéséhez. A kollégiumi életben a demokrácia, a helyi közéletben való közreműködés csak a diákok aktív részvételével, saját ügyeik önálló intézésével teljesedhet ki. Erre a munkára alkalmassá kell tenni a diákokat, szükséges speciális képességek, készségek kimunkálása és fejlesztése. Törekedni kell arra, hogy a tanulók kapjanak lehetőséget az önálló gondolkodásra, a megvalósítás élményére, de vállalják az ezzel járó felelősséget, a kockázatot is. 24.1.A diák-önkormányzati tevékenység célja: A diákok érdekvédelme, érdekképviselete; szabadidős és kulturális programok szervezése, véleményezés és együttműködés az oktató-nevelőmunka fejlesztésében, az oktatási törvényben és a kollégiumi SZMSZ-ben a diákönkormányzatot érintő jogok gyakorlása, a kollégiumi krónika vezetése, a kollégiumi diák-önkormányzati képzések, ülések megszervezése, kapcsolattartás más diákönkormányzatokkal, a kollégiumi diákkörök, a tanulási tevékenység támogatása. 24.2.A diák-önkormányzat feladatai: - A kollégium tanulóinak érdekképviselete (minden olyan fórumon, melyen a tanulókat érintő kérdésekről szó esik), - javaslattétel a kollégiumot érintő valamennyi kérdésben - véleményalkotás a diákokat érintő kérdésekben - képviselő(k) delegálása a diákokat érintő egyeztető megbeszélésekre, fegyelmi tárgyalásokra, - javaslattétel a kiemelkedő diák- és közösségi teljesítmények jutalmazására - a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítése - a közgyűlések összehívása és levezetése, beszámolás a végzett munkáról - a hozzá eljuttatott felvetésekre 30 napon belül válaszadás - a diák-önkormányzati tisztségviselőkre való javaslattétel összegyűjtése és a tisztségviselőket választó közgyűlés összehívása - a házirend módosítására tett javaslatok összefoglalása és írásba foglalása a tantestület felé való beterjesztéshez - a diákönkormányzatot segítő pedagógus személyének meghatározása 36

A diák-önkormányzat hatásköre kiterjed: - a hatáskörök gyakorlásáról való döntésekre - a saját működéséről szóló kérdésekre - a működéshez rendelkezésére bocsátott, illetve pályázati úton elnyert anyagi eszközök felhasználására

25.A gyermektevékenységek

és

ifjúságvédelemmel

kapcsolatos

pedagógiai

feladatok,

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az 1997. évi 31. törvény alapján végezzük. A kollégium vezetője mellett a gyermek- és ifjúságvédelmet - a nevelőtestület egyetértésével - az intézményvezető által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el. Emellett valamennyi kollégiumi tanárnak közre kell működni a hátránykompenzálásban, gyermek- és ifjúságvédelemben. Fontos a: 1. pedagógus szülő gyerek közötti jó kapcsolat /együttesen oldják meg a problémát/ 2. pedagógus - osztályfőnök - tanuló folyamatos, személyes kontaktusa 3. magas szintű gyermekismeret: A tanulási vagy viselkedésbeli gondokat kiváltó okok és tünetek kezelésére a legjobb megoldás megtalálása. 4. Súlyosabb esetekben a lakóhelyi gyermekjóléti szolgálattal a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás. A pedagógus feladatai: Megértő légkör, jó emberi kapcsolatok kialakítása, a tanítvány társas kapcsolatainak figyelemmel kísérése, "életszituációk" létrehozása, együttes tevékenységekkel, feladatokkal való megbízása, élményteremtés. Tájékozódás a felnőttekhez való viszonyáról, szabadidő felhasználásáról, életcéljairól, tanulmányi tevékenységéről, önismereti játékok és beszélgetések, szituációs és szerepjátékok. A már kialakult betegek gyógyítása: Kapcsolatfelvétel: 1. Nevelési Tanácsadó 2. Gyermek Ideggondozó /pszichológus, pszichiáter/ 3. Rendőrség /Bűnmegelőzési és Ifjúságvédelmi Osztály/ 4. Orvosi szakrendelések Diák feladatai: - öngyógyítás o sport o művészet, olvasás - feszültségoldás, problémamegoldás A kollégium igazgatóhelyettese gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és elérhetőségéről a diákokat és szülőket tanévkezdéskor a faliújságon írásban tájékoztatni kell. A tanév folyamán, a faliújságokon (fszt., 1. em., 3. em.) jól látható hirdetménnyel kell a diákokat az ifjúságvédelmi felelős elérhetőségéről tájékoztatni. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a csoportvezető tanárok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladata: a) a csoportokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, arról, hogy a kollégiumon kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel; 37

b) a pedagógusok, szülők, diákok jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál-a veszélyeztető okok feltárása érdekében törekszik a tanulók családi környezetének megismerésére; c) a fiatalkorú-bántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot; d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken; e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy a kollégium igazgatóhelyettese indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás, térítési díj hozzájárulás intézményhez történő utalása formájában való nyújtására; f) a kollégiumban a tanulók, és a szülők által jól látható helyen közzéteszi az ifjúságvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálat, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, fiatalok átmeneti otthona) címét, illetve telefonszámát; g) tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az ifjúságvédelmi felelős kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. A kollégiumi egészségnevelési programjában kábítószer ellenes program kidolgozását segíti és figyelemmel kíséri annak végrehajtását. Szükség esetén intézkedés megtételét kezdeményezi a kollégium igazgatójánál. Az ifjúságvédelmi felelős továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulóknak és a szülőknek a további középfokú és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez.

26.A szülő, a gyermek, a tanuló, kollégista, a pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei 26.1.A szülői házza l, mint megrendelővel való kapcsolattartás jelentősége és formái: A kollégium feladata a szülőnek, mint nevelési partner elvárásainak megismerése. A tanulók személyiségének, otthoni körülményeinek, problémáinak jobb megismerése csak a szülőkkel való kapcsolat révén lehetséges. A diákok személyiségfejlődésének elősegítése közös követelmények felállításával. Az oktatási törvényben biztosított jogok gyakorlása a szülők és szervezeteik számára. A kollégiumi munkába betekintést nyerhetnek a szülők. Közös célokat fogalmazunk meg szakmai és eszközbeli fejlesztés terén. A tanulókövetéshez és a tanulók előmenetelének figyelemmel kíséréséhez szükség van a szülőkkel való kapcsolattartásra. Elvárásaink közé tartozik, hogy betegség és más távollét esetén a szülők jelzést adjanak a kollégium felé. Ugyanezt kérjük, ha a tanuló környezetében, vagy a tanulóval olyan esemény történik, amely jelentősen befolyásolja a tanuló magatartását, fejlődését. Természetesen a csoportvezető tanárok is adnak a szülők felé tájékoztatást a kollégiumi tartózkodás során előfordult, hangsúlyos történésekről. 26.2.A szülőkkel való kapcsolattartás formái: - iskolai szülői értekezlethez kapcsolódóan fogadóórák szervezésével, - kollégiumi és iskolai szülői értekezleteken, - kollégiumi rendezvényeken, - a Szülői Munkaközösség megbeszélésein, - alkalomszerűen, - telefonos, elektronikus, írásos érintkezési formákon keresztül.

38

27.A helyi pedagógiai program készítésének mechanizmusa A Helyi Pedagógiai Program készítése az 1996/97 - es tanévben indult el, a nevelésfilozófia és a célok meghatározásával. A 96/97- es tanév végén a nevelési tervek készítéséhez, kereszttantervi bontásban láttak hozzá egyenként a tantestület tagjai. A Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat 1-1 ülésén foglalkozott a programmal. Ezt követően az alkotó csoport, figyelembe véve a javaslatokat készítette el az első olvasatot. Az első olvasathoz tett kiegészítések figyelembevételével készült el a program és a nevelési tervek újabb átdolgozása. Az átdolgozott változat került beterjesztésre a nevelőtestület, és a diákönkormányzat elé. Ezt követően a tantestület részéről újabb módosítási javaslatok érkeztek. Újabb átdolgozásra kerül sor mindaddig, míg végleges, konszenzuson alapuló elfogadásra lehetőség nem nyílik. A program bevezetésre került 1998. szeptember 1-től. A program minőségbiztosítási fejezettel egészült ki 2001. március 13-án. A kiegészítéseket figyelembe véve működik az intézmény 2001. szeptember 01-től. A törvényi változásoknak megfelelően a Helyi Pedagógiai Programot 2004. tanévén átdolgoztuk. Az intézmény jövőképével, a minőségirányítással kapcsolatos elképzelések külön intézményi dokumentumban (IMIP) kerültek összefoglalásra. A kollégium jogutóddal történt megszűnése után a Helyi Pedagógiai Programot 2007. októberében átdolgoztuk és a Gépipari, Informatikai Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programjához csatoltuk. A Helyi pedagógiai Programot 2010. február-márciusában dolgoztuk át, és egészítettük ki a csoportfoglalkozások kerttantervével. 2011. szeptemberében a szervezeti változások ( leválasztás a Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskoláról és a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium kereteibe történő integrálás) mentén hajtottunk végre módosításokat, illetve az adott tanévre vonatkozó konkrét adatokkal láttuk el a dokumentumot.

28.A kollégiumi foglalkozások kerettanterve és éves óraszáma A csoportfoglalkozások tervezésénél 37 nevelési héttel számolunk a 9-11. évfolyamon, a12-13-14. évfolyamon pedig 33 nevelési héttel. A kerettantervi témakörök foglalkozásait a 9-11. évfolyamon 22, illetve a12-13-14. évfolyamon 20 foglalkozásra határozzuk meg. A 9-11. évfolyamon 15, a 12-13-14. évfolyamon 13 csoportszervezéshez kapcsolódó foglalkozás tervét határozzuk meg. Kerettantervi témakörök - Tanulás - Énkép, önismeret, pályaorientáció - Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra - Környezettudatosság - Testi és lelki egészség - Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés - Hon- és népismeret

28.1.A kollégiumi csop ortfoglalkozások éves óraszáma a kerettantervi témakörökre vetítve Témakör

9.

10. 39

11.

12.

13-

évfolyam Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepeire Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon-és népismeret óra

évfolyam

évfolyam

évfolyam

14. évfolyam 1

4

3

3

1

3

3

2

4

5

2 4

2 4

2 4

2 4

3 4

3

3

3

3

2

3 22

4 22

4 22

3 20

3 20

óra

40

óra

óra

óra

témakör csoportszervezés énkép, pályaorientáció

9.évfolyam csoportszervezés önismeret,

tanulás testi, lelki egészség hon-és népismeret környezettudatosság Állampolgári és gazd. nevelés európai azonosságtudat, egy.kultúra

10. évfolyam csoportszervezés

11. évfolyam csoportszervezés

12. évfolyam csoportszervezés

13-14. évfolyam csoportszervezés

csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés énkép, önismeret, énkép, önismeret, énkép, önismeret, énkép, önismeret, énkép, önismeret, pályaorientáció pályaorientáció pályaorientáció pályaorientáció pályaorientáció tanulás tanulás tanulás tanulás tanulás csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés környezettudatosság környezettudatosság környezettudatosság környezettudatosság Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés tanulás tanulás tanulás csoportszervezés énkép, önismeret, énkép, önismeret, énkép, önismeret, énkép, önismeret, pályaorientáció pályaorientáció pályaorientáció pályaorientáció csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret európai azonosságtudat, csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés egy.kultúra európai azonosságtudat, európai azonosságtudat, európai azonosságtudat, európai azonosságtudat, egy.kultúra egy.kultúra egy.kultúra egy.kultúra környezettudatosság környezettudatosság környezettudatosság környezettudatosság csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség európai azonosságtudat, egy.kultúra hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés európai azonosságtudat, csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés egy.kultúra énkép, önismeret, tanulás tanulás tanulás pályaorientáció csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés európai azonosságtudat, európai azonosságtudat, európai azonosságtudat, európai azonosságtudat, egy.kultúra egy.kultúra egy.kultúra egy.kultúra csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés európai azonosságtudat, énkép, önismeret, tanulás egy.kultúra pályaorientáció csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés énkép, önismeret, énkép, önismeret, énkép, önismeret, pályaorientáció pályaorientáció pályaorientáció hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés

csoportszervezés környezettudatosság Állampolgári és gazd. nevelés csoportszervezés énkép, önismeret, pályaorientáció csoportszervezés hon-és népismeret európai azonosságtudat, egy.kultúra európai azonosságtudat, egy.kultúra környezettudatosság csoportszervezés testi, lelki egészség hon-és népismeret csoportszervezés Állampolgári és gazd. nevelés testi, lelki egészség csoportszervezés Állampolgári és gazd. nevelés európai azonosságtudat, egy.kultúra európai azonosságtudat, egy.kultúra csoportszervezés európai azonosságtudat, egy.kultúra csoportszervezés testi, lelki egészség csoportszervezés csoportszervezés

42

28.2.A tanulás Időkeret 9. 4 óra

10. 3 óra

11. 3 óra

12. 1 óra

13-14. 1 óra

Tanulás Célok: A rendszeres tanulás-módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók tegyenek szert a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak a fejlesztése a kollégiumban magába foglalja az egyénhez igazodó tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, ideértve a képi olvasás és a digitális olvasás képességeit, az emlékezet erősítését, a célszerű tudáskonstruálási módszerek kialakítását, az önnevelés igényének kialakítását, az életen át tartó tanuláskihívásának, gondolatának elfogadását. A tanulás-módszertani foglalkozások hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához, az önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához, az iskolai és iskolán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez. A foglalkozások elősegítik, hogy a tanulók tudásuknak megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást kívánják továbbfejleszteni. Fejlesztési követelmények: Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja – segítséggel – szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Tudjon ,,felelés-helyzetben” teljesíteni. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk tömegében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai. Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon (IKT technológiák) alapuló információhordozók használatában, alkalmazza azokat.

44 Feladat: - A helyes tanulási szokások, stratégiák, időbeosztások kialakítása - Felzárkóztatás, korrepetálás megszervezése; - A tanulmányi munka folyamatos ellenőrzése, értékelése; - Rendszeres kapcsolattartás osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, szülőkkel. - A gyengébb képességűek rendszeres segítésének megszervezése; - Könyvtár használata, irodalmi ajánlás tantárgyakhoz, témakörökhöz; - Motiválás, szakmai segítség adás szaktárgyi és tanulmányi versenyeken való részvételre; - A tehetség felfedezése és kibontakoztatása; tehetséges tanulóknak kibontakozási lehetőség teremtése kisebb és nagyobb tanulóközösségekben - Rendszeres tanulással, folyamatos önképzésigény támasztással és irányítással felkészítés választott pályájukra, hivatásukra. A fejlődés főbb jellemzői: - hatékony tanulási módszerekről, bevált szokásokról beszélgetés; - felzárkóztatás; - tehetségkutatás, - gondozás, minden évfolyamnál - érettségi és felvételi előkészítő foglalkozások; - pályaorientáció, pályaválasztás; - tehetségkutatás. Kommunikáció: A kommunikáció információk közlése, átvétele különböző jelrendszerek, közvetítő rendszerek útján. Feladat: - A szóbeli és írásbeli kommunikációs kultúra kialakítása, fejlesztése - kultúrált kapcsolatteremtésre nevelés, szoktatás; - a hatásos beszéd alapjainak, módszereinek megismerése, elsajátítása; - önkifejező képesség fejlesztése; - mindennapi életben történő eligazodás segítése kommunikációs rendszerek megismerésén keresztül (könyvtár és médiakultúra) - hogyan szerezzenek barátokat, hogy bánjanak az emberekkel; - esztétikai nevelés (vizuális, - zenei, - mozgáskultúra); - informatikai ismeretek elsajátítása, képi informatikai rendszerek megismerése, választási lehetőségek mérlegelése; - konstruktív konfliktuskezelés megtanítása; döntési képességek kimunkálása; - a kollégium kisebb nagyobb közösségeihez való alkalmazkodás fejlesztése, egyén és közösség pozitív egymásra hatásának kialakítása; 44

45 - a társadalom kisebb- nagyobb közösségeiben előforduló szerepekre való felkészítés; - idegen nyelv: gyakorlási lehetőségek, rendszerező alkalmak szervezése - képessé tenni az értékek felismerésére és elfogadására, a meggondolt véleményalkotásra, mások igazságos megítélésére; - a magyar, európai és világ kultúra és művészet jeles alkotóinak, alkotásainak megismerése; - a művészeti értékek tekintetében befogadóvá nevelés; - a tehetséges tanulók ösztönzése a művészi önkifejezésre. A fejlődés főbb jellemzői: Az 9-10. évfolyam tanulóival megismertetjük a vizuális kommunikáció, a zenei kommunikáció, nyelvi kommunikáció, meta- és mozgásos kommunikációval kapcsolatos mikro- és makrokörnyezeti elvárásokat. Képesség és készségfejlesztő foglalkozásokon törekszünk ezek gyakoroltatására, az önkifejezés, önfigyelés, önkontroll fontosságának megismertetésére. 11-12. és felsőbb évfolyamon a tanulók megnyilvánulásaiban elvárjuk a tanultak beépítését és a tudatos életvitelre épülő mindennapjaiban a kommunikációs ismeretek megjelentetését. 9. évfolyam, 4 óra: Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés. 10. évfolyam, 3 óra: Az önművelés igényének kialakítása. Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóságközeli szituációkban. 11. évfolyam, 3 óra: Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvételi feladatok) kidolgozása. A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, mágneses adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein. Könyvtártípusok. 12. évfolyam, 2 óra: Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.

45

46 28.3.Énkép, önismeret, pályaorientáció Időkeret 9. 3 óra

10. 3 óra

11. 4 óra

12. 3 óra

13-14. 2 óra

Énkép, önismeret, pályaorientáció Célok: A tanuló ismerje meg önmagát, személyiségét, jellemét, képességeit, készségeit. Ismerje meg önmaga viselkedési formáit, reagálását a különböző élethelyzetekben. Tudjon alkalmazkodni, beilleszkedni szűkebb és tágabb környezetébe. Alakuljon ki benne az egészséges önbizalom, az önértékelés. A megfelelő önismeret segíti a tanulót a későbbi iskola- és pályaválasztásában, valamint a pályaalkalmasság megítélésében. Széleskörű tájékozottsággal és a foglalkozásokon való részvétellel a tanuló ismerje meg a munka világát, a gazdasági és társadalmi helyzetet. Feladatok: Saját képességek ismerete, kapcsolatteremtési képesség, kreativitás, ötletesség, érdeklődés; tudatos képességfejlesztés, az érdeklődés megváltozása, összefüggések keresése az érdeklődési területek és a pályaelképzelés között. Pályaválasztás, pályaalkalmasság, pályamódosítás, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség fogalmai, pályák jellemzői - azonosságok, különbözőségek - pályaválasztás, a továbbtanulás, szakmai tanulás lehetőségei, korlátai, a továbbtanulás dokumentumai; kitekintés a munkaerőpiacra (hiányszakmák), a munkába állás lehetőségeinek ismerete, annak korlátai, követelményei. A munkaerőpiaccal kapcsolatos ismeretek kialakítása: az emberi munka társadalmi értéke, a munkavállalás feltételei, követelményei (munkavállaló, munkaadó, munkaerőpiac, foglalkoztatási viszonyok, munkavállalási, munkaadási érdekek, munkanélküliség) a képzettségi szint és a pályamódosítás kapcsolata, a munkanélküliség egyéni és társadalmi okai, hazánk munkaerő-piaci helyzetének felmérése álláshirdetések alapján. Fejlesztési követelmények: - Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. - Legyen képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük. - Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. - Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. - Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. - Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. - Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére. - Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. 46

47 - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. - Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. - Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. - Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. - Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Témakörök, tartalmak évfolyamokra lebontva 9. évfolyam: 3 óra 1. óra: Énkép, személyiségprofil, személyiségjellemzők, jellem. 2. óra: Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. 3. óra: Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság). 10. évfolyam: 3 óra 1. óra: Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. 2. óra: Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése; érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. 3. óra: Erkölcsi normák változásainak megismerése – gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutatómunka (projekt) során. 11. évfolyam: 4 óra 1. óra: Az életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése. 2. óra: A továbbtanulás, pályaválasztás lehetőségei, alternatívái belföldön és külföldön. 3. óra: Felsőoktatási intézményekkel való ismerkedés. 4. óra: Különböző cégekkel, üzemekkel, vállalkozásokkal való ismerkedés. 12. évfolyam: 3 óra 1. óra: Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.). 2. óra: Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. 3. óra: Pszichés felkészülés a felvételi írásbeli és szóbeli vizsgákra; megjelenés, viselkedés fontossága. 47

48 13-14. évfolyam: 2 óra 1. óra: A munkavállaló jogai, kötelességei. A munkavállalás dokumentumai. 2. óra: Az álláskeresés folyamata és technikái. Állásinterjú, önéletrajz. 28.4.Európai azonosságtudat. egyetemes kultúra Célok: - A tanulók ismerjék meg más népek, nemzetek, etnikumok kultúráját - Legyenek tisztában az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeivel - Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt - Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről Fejlesztési követelmények: - A személyiségi - és az emberi jogok tiszteletére nevelés - A nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése - Toleranciára nevelés a más népek szokásaival, kultúrájával kapcsolatosan - Az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság kialakítása - Magyarságtudat megőrzése mellett európai polgárokká válás segítése Feladatok: - Pozitív viszony kialakítása a tanulókban az európai és az egyetemes kultúra értékeihez - Az európai és globális világproblémák megismertetése - Az európai egység fontosságának felismertetése - Tájékozottság kialakítása Európáról és más földrészekről - Magyarország helyének és szerepének bemutatása Oktatási lehetőségek: - Csoportfoglalkozás - Egyéni foglalkozás - Diákkör - Tanóra, korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás Tevékenységi formák: 48

49 Európával kapcsolatos szövegek elemzései, értelmezései az Internet, a könyvtárak és más információhordozók igénybevételével Az európai és a magyar művészet, a nyelv, a történelem, a tudományos élet közös pontjainak megkeresése Beszélgetések az európai és más földrészek népeinek hagyományairól, szokásairól Beszélgetések napjaink történéseiről Időkeret: 9. 3 óra

10. 3 óra

11. 2 óra

12. 4 óra

13-14. 5 óra

9. évfolyam – 3 óra Európai Unió kialakulásának története Legfontosabb intézményei Alkotmánya 10. évfolyam – 3 óra Az Európai és a magyar kultúra közös gyökerei Európán kívüli kultúrák A másság elfogadása: vallások, szokások, hagyományok megismerése 11. évfolyam -2 óra Az európai kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése Az Unió kultúrpolitikája 12. évfolyam – 4 óra Magyarországi EU-s intézményrendszer bemutatása Az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok Ételek, országok, nemzetiségek Életstílusok 13-14. évfolyam – 5 óra Fogyasztói társadalom, ökológiai problémák A globális világ kihívásai és ellentmondásai Határok nélküli Európa: Hogyan utazhatok az Európai Unióban Továbbtanulási és lehetőségek az Európai Unióban 49

50 Munkavállalási lehetőségek és európai önéletrajz írása 28.5.Környezettudatosság Környezettudatosság Alapelvek A környezeti nevelés folyamat, amelyben a harmóniára törekedve megtörténik azon értékek felismerése és fogalmak meghatározása, amelyek segítenek az ember és környezete kapcsolatának megismerésében, a kapcsolatok értelmezéséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében; hatást gyakorolva a személyiségformálásra, a viselkedésmód kialakítására. A kollégiumban folyó környezeti nevelés fő feladata a fenntartható fejlődés és fogyasztás elveinek megismertetése, a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása. A diákok úgy válhatnak környezettudatos, a természetet féltő és védő felnőttekké, ha felismerik a természet szépségeit, esztétikumát, ha képesek abban gyönyörködni, miközben természettudományi kompetenciáikat is fejlesztjük; segítjük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését. A természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítünk. Rávilágítunk az egyén felelősségére, tetteinek súlyára és következményeire. Az ember és környezete közti kapcsolatot a gazdaság, a politika, a technikai lehetőségek, a jog, az egyenjogúság, a jólét, a társadalmi együttműködés, a munkabiztonság, az élethosszig tartó tanulás, az analfabetizmus felszámolása, az iskoláztatás globális kérdéskörének rendszerében mintegy részfeladatként kezeljük. Céljaink Diákjaink - Legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt; - Alakuljon ki bennük közvetlen környezetük iránti igényesség; - Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megóvásába; - Életmódjukat a természet tisztelete, védelme jellemezze; - Alakuljanak ki bennük Környezetbarát attitűdök, szokások; - Ismerjék meg azokat a folyamatokat, melyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek alakulnak ki; - Alakuljanak ki és fejlődjenek a fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák; - Ismerjék fel a környezetszennyező anyagokat, a környezetkárosító tevékenységeket. - Legyenek tisztában épített és természetes környezetük értékeivel, s azok megőrzésének fontosságával. - Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, váljanak tudatos fogyasztókká. - Ismerjék meg a hulladékgyűjtés és újrahasznosítás folyamatait, valamint gyakorolják a szelektív hulladékgyűjtést. Időkeret: 9.

10.

11.

12.

13–14. 50

2 óra

2 óra

2 óra

51 2 óra

3 óra

Témakörök, tartalmak évfolyamokra lebontva 9. évfolyam 1. A diák felelőssége közvetlen környezetéért. A kollégium tisztaságának, rendjének megőrzése. Az egyén feladata a víz- és energiatakarékosság terén. Szelektív hulladékgyűjtés lehetőségei városunkban. 2. Környezettudatos vásárlás. Reklámok, hirdetések. A termékek „életútjának” követése. 10. évfolyam 1. 2.

Városunk környezeti állapota, helyi környezeti problémák. A hulladékgyűjtés és –kezelés módjai lakókörnyezetünkben. Az életminőség változása az elmúlt évtizedekben. Javulás és romlás mérlege. Civilizációs betegségek, allergia.

11. évfolyam 1. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel. Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. 2. Lakóhelyünkön található védett terület (pl. Kámoni vagy Jeli arborétum) megismerése kirándulás, séta keretében. 12. évfolyam 1. 2.

A Föld, mint egységes rendszer. Az élővilág változása, a biodiverzitás csökkenése. Intézmények, civil szervezetek, azok hatásköre, hatékonysága.

13. évfolyam 1. A globális környezeti problémák (üvegházhatás, éghajlatváltozás, elsivatagosodás, túlnépesedés) értelmezése, háttere, következményei, hatásai, az egyén felelőssége. 2. A globális környezeti problémák (ózonpajzs elvékonyodása, savas esők) áttekintése, háttere, következményei, hatása, az egyén felelőssége. Alternatív energiaforrások, a jövő üzemanyaga. 3. A globalizálódás veszélyei. Környezetvédelmi egyezmények. Módszerek - tanulói aktivitást igénylő módszerek - viselkedési minták közvetítése, példamutatás - szokások kialakítása - ismeretek, tények, tapasztalatok közvetítése - döntési helyzetek biztosítása, problémamegoldás - meggyőzés. 51

52 28.6.Testi és lelki egészség „Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti feltételei révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra) nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia.” Alapelvek A Kollégiumi Nevelés Országos alapprogramjában szereplő témakör része a testi-lelki egészség kialakításának feladata a kollégiumokon belül. A fent említett idézett bekezdés jól összefoglalja a lényeget, azonban a helyi kollégiumi programban ennél többre kell törekedni. A kollégium, mint a család, és az iskola mellett szereplő legnagyobb szocializációs,interperszonalizációs közeg, nagyon fontos terepe a gyermekek, tanulók jellemfejődésének, személyiségük kialakulásának. A személyiség fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a testi-lelki egészség fejlesztése, ápolása, a megfelelő életvitel kialakítása, a tudatosság felismerése a diákok részéről. Nagyon fontos a rekreációs képességek kialakítása, a folyamatos pedagógiai fejlesztő tevékenység, és a primer szándékú prevenció a testi-lelki egészségmegőrzés területén. A harmonikus ember, aki tisztában van önmagával, és a őt körülvevő világgal, egészséges életszemléletet képes kialakítani és továbbadni. A rekreáció, a mentális higiéné nagyon fontos a társadalmi reprodukciós képesség fenntartása, és fejlesztése szempontjából. Az egészséges életmódnak életformává kell válnia, élhető életkörülmények megteremtése egyéni feladat kell hogy legyen, és az egyénnek a megszerzett ismeretekkel kell képessé válnia arra, hogy a Európai Unió kulcskompetenciákra irányuló alapelveivel összhangban legyen képes cselekedni saját, és a társadalom boldogulása érdekében. Az egészséges, kiegyensúlyozott ember képes a csak a társadalom hasznos tagjaként tevékenykedni, és segíteni embertársait. 52

53 A kollégium, mint fontos szocializációs szintér ideáli terep a testi-lelki egészség fejlesztésében, a diákok tudatos erre irányuló gondolkodásmódjának formálásában, gyakorlati tevékenysége támogatásában. Meg kell teremteni a képességek, készségek, jártasságok kialakításnak feltételeit, amik segíthetik a diákok tervszerű szervezett formában történő testi-lelki egészségének fejlesztését. A rekreáció, és a mentálhigiéné alapjainak megismertetése a diákokkal szintén a kollégiumi nevelési feladatok közé kell. hogy tartozzon. Nevelési célok, feladatok. Nevelési céloknak tükrözniük kell a tudatosan megtervezett pedagógusi munkát, mely a testi- lelki egészségkialakítására irányuló feladatokból áll. A nevelői munkának a színtere a kötelező tanórákon kívüli heti rendszerességgel megtartott csoportfoglalkozás. A csoportfoglalkozások keretén belül évfolyamokra le kell bontani a tárgyalandó témaköröket. A témakörök megtervezése a csoportvezető nevelő feladata, és összhangban kell állnia az Országos Kollégiumi Alapprogrammal, valamint a kollégium helyi sajátosságaival, és a tantestület elvárásaival. A témakörökön belüli foglakozások évfolyamonként, (IX-XIII. Évf.) 4-4 órát tehetnek ki. A témaköröknek tartalmazniuk kell az alábbi kulcsfogalmakat, amik a testi-lelki egészség fejlesztésében legfontosabbak: - Az egészséges életmód iránti igény kialakítása - Felkészítés az egészséges életmódra - Az életviteli szokások átalakítása, megváltoztatása - Az új, felnőttkori életmódbeli változások ismerete - Környezeti egészségre nevelés - Tolerancia kialakítása embertársaival, a világgal szemben - A társadalmi lét bemutatása - Preventív egészségmegőrzés - Betegségek felismerése, védekezés ellenük - Baleseti, vészhelyzeti teendők, elsősegély - Szenvedélybetegségek, egészségkárosító szokások ismerete - Saját életvitelének, otthoni környezetének tudatos formálása - Sport, szabadidő, rekreációs tevékenységek - A szociális háló ismerete, helyünk a társadalomban - Helyes világkép, szemléletmód Fejlesztési követelmények. A kollégiumban az egészséges életmódra neveléshez, a testi- lelki egészség kialakításhoz, megteremtéséhez minden feltétel adott. A tágas közösségi helységek, az átlagon felüli technikai felszereltség, a sportolási lehetőségek széles választéka, a nevelőtanárok szakmai felkészültsége predesztinálja erre az intézményt. Fontos, hogy olyan külső szervezetekkel, intézményekkel legyen meg a megfelelő kooperáció, akik szintén sokat tudnak segíteni a szakmai jellegű munkában. A fejlesztésekről a kollégium pályázatok útján, a fenntartó segítségével, a szülői szervezettel 53

54 együttműködve kell, hogy gondoskodjon. Az intézmény életét a belső szabályozás, a megfelelően megtervezett, tudatos testi-lelki egészség feltételrendszerének kidolgozása segítse. A házirendben megfogalmazott feladatok nagyban elősegítik az erre irányuló munkát: - A kollégium lakókörleteiben a felgyűlő szemét összegyűjtése - A szelektív hulladékgyűjtés - A kollégium környezetének tisztán tartása - A diákok szűkebb környezetének tisztán tartása - A diákok által használt közösségi helységek, eszközök tisztán tartása. Kollégiumon belüli fejlesztést segítik: - Tágas lakószobák, esztétikus közösségi helységek, tornaterem, klubhelyiség, konyhák. A diákokat meg kell ismertetni a témakörökhöz kapcsolódóan e helységek szakszerű, rendeltetésszerű használatával. Segíteni kell a hasznos tevékenységeket, ki kell alakítani bennük a megfelelő igényességet környezetükkel szemben, valamint a funkcionalitásból adódó követelményeket meg kell ismertetni velük. A sportolásnak, a mozgásnak életformává kell válnia. Segíteni kell az aktív sportolás megismerését. Minden diáknak meg kell találnia a számára leginkább megfelelő sporttevékenységet, és lehetőséget kell biztosítani hozzá. Tornaterem, edzőterem, külső sporttevékenységek támogatása, eszközök biztosítása. Feltétlenül szükséges külső segítség bevonása. A témakörökön belüli foglalkozások keretein belül meg kell hívni szakmailag felkészült előadókat, akár a rendőrség, akár a helyi egyetem, akár a szakszolgálatok részéről. A külső előadók egy témakör, szakterület professzionális szakértői, akik nagyban hozzájárulhatnak a diákok egészségneveléséhez. Időkeret 9. 4 óra

10. 4 óra

11. 4 óra

12. 4 óra

13-14. 4 óra

Az évfolyamonkénti feladatok A következőkben a testi-lelki egészség témakörének feladatait, tárgyalandó részeit határozzuk meg, évfolyamonkénti bontásban. Természetesen a témakörökön belüli feladatok, és témák változhatnak, az igényekhez igazodhatnak. Az évfolyamonkénti rendelkezésre álló órakeret, 4-4 óra, melyet a tanórán kívüli foglalkozások terhére kell megvalósítani. 9. évfolyam A kollégiumi élet során meghatározó lehet az első itt töltött év. Ezért a IX. évfolyam diákjaira fokozott figyelmet kell fordítani, testi, illetve lelki-mentális téren egyaránt. A csoportfoglalkozások keretein belül megtartott foglalkozásoknak segíteni kell a beilleszkedési gondok elhárítását, az alkalmazkodó képesség fejlesztését, és a közösségi szellem kialakítását. Valamint tartalmazniuk kell a megváltozott életfeltételek miatti új életforma kialakítását. 1. Élet a kollégiumban: harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. 54

55 2. tervezés 3. 4.

Környezeti, közérzeti egészségünk: magunk, társaink,

környezetünk egészsége, testi-lelki jóléte, szabadidő szervezés,

Új kihívások: a megváltozott iskolai lét, kapcsolati, szokásrendszerek megismertetése. Alkohol, drog prevenció: külső előadó meghívása.

10. évfolyam A diákok ekkora már megismerkednek a nagyvárosi léttel, megtanulták elfogadni társaikat, közösségként funkcionálnak. Elsajátították a társas együttélés szabályait, alkalmazkodtak az új szokásrendszerekhez. Számukra a kitáguló, őket körbevevő világ új kihívásokat, új lehetőségeket kínál. 1. Társas kapcsolataink: a másik nem, viselkedési, etikai szabályok. 2. Konfliktusok kezelése, válsághelyzetek megoldása. 3. Nemi szerepek, barátság: partneri, szerelmi kapcsolatok, kötetlen beszélgetések formájában. 4. Élet a családban: megváltozott társadalmi kapcsolatok, szülői, kamaszkori felelősség, családi élet szervezése. 5. Lelki problémáink: külső szakértővel aktuális mentális, lelki problémák feltárása 11. évfolyam A diákok ekkora már otthonosan mozognak az új közegükben, kialakultak a kapcsolat, szokásrendszereik, azonban a személyiségük folyamatos megerősítésre szorul. Meg kell mutatni nekik a lehetséges alternatívákat, támogatni kell egyéni kezdeményezéseiket, fel kell ébreszteni bennük az igényt a rendszeres fizikai tevékenységre, és a helyes életmódra kell nevelni őket. 1. A sport szerepe a hétköznapokban: sportolási lehetőségek bemutatása, sportágak megismertetése, sportversenyek szervezése. 2. „Enni, vagy nem enni?”: a helyes táplálkozás fontossága, miből mit hogyan? 3. Primer prevenció: betegségek megelőzése, környezetünket, közérzetünket fenyegető veszélyforrások 4. A természet szeretete: kirándulások, közös séták, arborétumok, szabadidőparkok látogatása 12. évfolyam A korosztály tagjai előtt nagy feladatok állnak. Életük első komoly megmérettetésén túl a pályaválasztás is aktuálissá válik. Ilyenkor fokozott odafigyelés, mentális támogatás szükséges a környezet részéről. 1. Pályaválasztás, énkép: kötetlen beszélgetések az alternatív jövőről. Önismeret, érdeklődési területek. A választás nehézségei: pályaválasztási tanácsadó meghívása. 2. Honnan jöttünk, hová tartunk? Társadalomismereti alapfogalmak 3. Testi-lelkiegészségünkért: mit tehetünk a hétköznapokban? Szűrővizsgálatok, egészségügyi állampolgári kötelezettségeink, elsősegély nyújtási alapok, önmentés. 4. A stresszhelyzetek kezelése: relaxációs technikák, rekreációs, szabadidős tevékenységek bemutatása 55

56 13 – 14. évfolyam. Ez a korosztály már kialakult személyiségjegyekkel rendelkezik, ismeri, formálja, alakítja a környezetét, tudatosan cselekszik. Számukra a felnőtt lét elfogadása,a további útkeresés, a társas kapcsolataik fejlesztése a legfontosabb. A nevelőtanárnak fel kell mérnie az igényeket, és ehhez alkalmazkodva kell megszerveznie a foglalkozásokat. Javasolt témák: 1. Társas relációk: élethelyzetek modellezése, konfliktuskezelés 2. Szocializációs, szociális alapfogalmak. 3. Mentálhigiéné a hétköznapokban: a testi-lelki egészség megóvása, célok, feladatok. 4. Helyünk a világban: a jövőképek elemzése, a család fontosságának hangsúlyozása. 28.7.Felkészülés a felnőtt szerepeire. aktív állampo lgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés Gazdasági ismeretek Célok 1. Önálló életvitel kialakítása. 2. Szociális motívumrendszer kialakítása, megerősítése. 3. A társadalom szerkezetének és működésének megértése. 4. A kulcskompetenciák megerősítése, fejlesztése, kialakítása. Matematikai kompetencia fejlesztése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakítása. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése. 5.

Versenyképesség erősítése.

Feladatok 1. Felkészíteni a diákokat az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, a családi munkamegosztásra, a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. 2. A tanulók takarékos és ésszerű gazdálkodásra nevelése. 6. Segíteni a tudatos fogyasztóvá válást és az eligazodást a gazdaság és a pénz világában. 3. Segíteni a társadalomba történő beilleszkedést. 4. Gazdasági alapismeretek, a tudatos fogyasztói magatartáshoz szükséges ismeretek elsajátíttatása a kollégistákkal. 5. A gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása a tanulóknak. Időkeret: 56

9.évf. 3 óra

10.évf. 3 óra

11.évf. 3 óra

Fejlesztési követelmények 9–14. évfolyam Témakör A gazdasági fejlődés történeti áttekintése. Gazdasági alapfogalmak az egyéni életben, a családban és az államháztartásban.

Makro - és a mikro-gazdaság működése. Egyedül élés pszichikai, gazdasági problémái

Egyén és család, mint a legkisebb gazdasági egység

12.évf. 3 óra

57 13–14.évf. 2 óra

Tartalmak, tevékenységek A főníciaiak szerepe. Árucsere. Valutaalapú elszámolások. EKG, KGST, EU gazdaságpolitikája. Tanult ismeretek rendszerezése. Bevételi források, kiadás nemek, adók, tartalékképzés, hitelfelvétel. Változó kamat, kamatos kamat, THM, futamidő. Állami költségvetés. Nemzeti jövedelem. Export, import szerepe, aránya a magyar gazdaságban. Beszélgetés. Hívóképek segítségével frontális munkában az ismeretek feldolgozása. Csoportmunka az ismeretek rögzítésére. Legjelentősebb bevételi források ismerete. Államadósság. Önismeret, azonosságtudat, társadalmi hatások egyénre, családra. Vállalkozási formák. Vállalkozások működése. Beszélgetés. Tanulói kiselőadások. Probléma-feldolgozás, megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. Egészséges, jól működő családmodell kritériumai. Társismeret, önzetlenség. A férfi-nő kapcsolat ma – beszélgetés, vita. Egyéni élmények a családi életben. Irodalmi, művészeti alkotások elemzése. Beszélgetés. Szemelvények olvasása. Filmvetítés. Egyéni-, családi költségvetés készítése. A takarékosság szerepe, fontossága. Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. 57

A kollégium, iskola, mint gazdasági egység A társadalom szerepe a gazdasági életben

A háztartás

58 (Energiafelhasználás csökkentése, környezetkímélő magatartás, csak a szükséges cikkek megvásárlása, fogyasztóvédelem szerepe.) A reklámok pozitív-negatív hatásai. Projectmunka. Prezentáció. Reklámok, szóróanyagok gyűjtése, elemzése. Vásárlói érdekvédelemről prezentáció. Az iskola és kollégium gazdasági működése. (Bevételek, kiadások.) Felújítások, rongálások. Tanári előadás után beszélgetés. Helyzetgyakorlatok. Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A modern nemzetállamok ismérvei. Az alkotmány, a hatalommegosztás, és a politikai pártok, valamint az önkormányzatok szerepe. Információk gyűjtése – könyvtárban, interneten, sajtóban és médiában- feldolgozása és elemzése. A történelmi és társadalomismereti tanulmányok rendszerezése. A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. Kiszolgáltatottság érzése a munkavégzés során. Munkahelyféltés, többletmunka vállalása. Projectmunka. Beszélgetés. Filmvetítésriportfilm készítése. Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. 58

59 A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete. Tanulói beszámolók. Egyéni munka: időés gazdasági tervek készíttetése. Vásárlási helyzetek gyakorlása. Reklámfilmek elemzése. A táblázatban dőltbetűvel jelöltük a tevékenységformát, a témakör feldolgozásának módját. Témakörök, tartalmak évfolyamokra lebontva 9.évfolyam 1. Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. 2. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete. 3. Az iskola és kollégium gazdasági működése. (Bevételek, kiadások.) Felújítások, rongálások. 10. évfolyam 1. A család szerepe a múltban, a jelenben. Egészséges, jól működő családmodell kritériumai. Társismeret, önzetlenség. A férfi-nő kapcsolat ma – beszélgetés, vita. Egyéni élmények a családi életben. Irodalmi, művészeti alkotások elemzése 3. A gazdasági fejlődés történeti áttekintése I. rész 4. A gazdasági fejlődés történeti áttekintése II. rész. 11. évfolyam 1. Legjelentősebb bevételi források ismerete. Államadósság. Önismeret, azonosságtudat, társadalmi hatások egyénre, családra. Vállalkozási formák. Vállalkozások működése I. rész 2. Legjelentősebb bevételi források ismerete. Államadósság. Önismeret, azonosságtudat, társadalmi hatások egyénre, családra. Vállalkozási formák. Vállalkozások működése II. rész 59

60 3. Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A modern nemzetállamok ismérvei. Az alkotmány, a hatalommegosztás, és a politikai pártok, valamint az önkormányzatok szerepe. Információk gyűjtése – könyvtárban, interneten, sajtóban és médiában- feldolgozása és elemzése. 12. évfolyam: 1. Bevételi források, kiadás nemek, adók, tartalékképzés, hitelfelvétel. Változó kamat, kamatos kamat, THM, futamidő. Állami költségvetés. Nemzeti jövedelem. Export, import szerepe, aránya a magyar gazdaságban. I. rész 2. Bevételi források, kiadás nemek, adók, tartalékképzés, hitelfelvétel. Változó kamat, kamatos kamat, THM, futamidő. Állami költségvetés. Nemzeti jövedelem. Export, import szerepe, aránya a magyar gazdaságban. II. rész 3. A történelmi és társadalomismereti tanulmányok rendszerezése. A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. Kiszolgáltatottság érzése a munkavégzés során. Munkahelyféltés, többletmunka vállalása. 13-14. évfolyam 1. Egyéni-, családi költségvetés készítése. A takarékosság szerepe, fontossága. Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. (Energiafelhasználás csökkentése, környezetkímélő magatartás, csak a szükséges cikkek megvásárlása, fogyasztóvédelem szerepe.) A reklámok pozitív-negatív hatásai. Projectmunka. Prezentáció. Reklámok, szóróanyagok gyűjtése, elemzése. Vásárlói érdekvédelemről prezentáció. 2. A család szerepe a múltban, a jelenben. Egészséges, jól működő családmodell kritériumai. Társismeret, önzetlenség. A férfi-nő kapcsolat ma – beszélgetés, vita. Egyéni élmények a családi életben. Irodalmi, művészeti alkotások elemzése 28.8.Hon- és népismeret Fontos, hogy a hon- és népismeretet, néphagyományokat a pedagógus tárgyszerűen, ugyanakkor élményszerűen, a korosztálynak megfelelő néprajzi ismerteket, tevékenységeket, érdekességeket kiemelve tanítsuk. Próbáljuk átadni, közvetíteni azt a szemléletet, azokat az értékeket, amit a népi kultúra, mint a nemzeti és az egyetemes kultúra része jelent. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérni: a szakkör, a tanulószoba, foglalkozások a tanulmányi versenyek, vetélkedők stb. során kialakított, illetve megerősített pozitív attitűdök, személyiségvonások kiemelésének, a személyre szóló fejlesztő értékelésnek rendkívül fontos szerepe van. A hon- és népismeret keretében elsajátítandó ismeretanyag, valamint az elvégzendő tevékenységek - a kollégium történetéhez (pl. Péterfy Sándor, Magyar László), - a fafaragó szakkörhöz (magyar nép motívumvilág, jelképrendszer; kézművestechnikák; szakirodalom: Malonyai Dezső: A magyar nép művészete; Ortutay Gyula: Magyar néprajzi lexikon stb.), - a tanulószobához, a felzárkóztatáshoz (pl. történelem), - a kollégiumi pályázatokhoz (Szemléletformálással a fa alapú termékek és az erdei környezet fenntartható használatáért), - kollégiumi rendezvényekhez, ünnepekhez (anyanyelv, hazaszeretet, múltismeret: pl. megemlékezés az aradi vértanúkra, karácsony, március 15-ei megemlékezés; címer, zászló, Himnusz, Szózat), 60

61 - a versenyekhez, vetélkedőkhöz, csoportfoglalkozásokhoz (helyismeret, helytörténet: pl. a lakóhely természeti adottságai, nevezetességei; a lakóhely és a szűkebb pátria történetének, nevezetes történelmi eseményeinek megismerése, a szűkebb pátria kiemelkedő személyeinek tevékenysége, munkássága; a lakóhelyhez és a szűkebb pátriához kötődő helyi elnevezések, mondák; a lakóhely, a szűkebb pátria néphagyományainak, népművészetének megismerése, ápolása; a lakóhellyel és a szűkebb pátriával kapcsolatos hon- és népismereti, néprajzi gyűjtőmunka, a gyűjtött anyag feldolgozása; esetleges tanulmányi kirándulások: népi műemlékek, történelmi emlékhelyek, regionális gyűjtemények, levéltárak, tájházak, múzeumok látogatása stb.) kapcsolhatók. A népi kultúra számos eleme jelen van a különböző iskolai tantárgyakban, pl. a történelemben, a családfakutatásban (származásra, foglalkozásra, eredetre vagy elszármazásra, tisztégre utaló nevek, idegen eredetű nevek stb.), hagyományokban, melyek napi szinten szóba kerülnek, kerülhetnek. A foglalkozások és tevékenységek célja, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei is épüljenek be a személyiségébe. Különösen fontosnak tartom ezt globalizálódó, amerikanizálódó világunkban. A magyar fiatalság körében gyakran felvetődik a külföldi munkavállalás kérdése. A kollégisták többsége foglalkozik a szülőföld elhagyásának lehetőségével. A legfontosabb a helyi sajátosságok figyelembevétele, pl. helyi néphagyományok. A kollégium diákjai Magyarország különböző részein élnek: több régióban, több megyében (pl. Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Vas, Veszprém, Zala stb.), nagy- és kisvárosokban, falvakban, majorságokban stb. Származásuk eltérő, esetenként kisebbségekhez is tartoznak. Célok: - az érdeklődés felkeltése (vezetéknevek eredete; származás, eredet; családfakutatás; családi fényképek felkutatása; beszélgetés a nagyszülőkkel, szülőkkel, rokonsággal) - a hagyomány átadására és átvételére való késztetés, hajlam megteremtése - nemzeti önismeret, egészséges nemzettudat megalapozása - ismeretek nyújtása (pl. hon- és népismereti szakirodalommal [bibliográfiák, életrajzi adattárak, enciklopédiák, lexikonok stb.] való ismerkedés, a könyvtárral, annak olvasótermével, helyismereti részlegével, kölcsönzőtermével, zeneműtárával, kiállításaival [helyi írók, költők stb.] stb. való ismerkedés) - identitás erősítése (önismeret, család, barátság, hagyomány, magyarságtudat, hazafiság stb.) - értékrendszer, társadali normák közvetítése, szocializáció (A diákokban alakuljon ki egy olyan attitűdrendszer, amelynek jellemzői a társas jelenségek iránti kíváncsiság és nyitottság, a tolerancia, a szolidaritás, a véleményformálási és cselekvési autonómia, a közösség életében való aktív részvételre és a felelősségvállalásra való hajlandóság. Tagjaik között kialakul az összetartozás és a szolidaritás érzése. A tanulócsoportok, mint közösségek biztosítják, hogy senki ne érezze idegennek vagy kirekesztettnek magát a csoporttagok közül. A csoportok tagjai képesek közös céljaik érdekében eredményesen együttműködni, és egyéni problémák megoldásában is segítséget tudnak nyújtani egymásnak. A csoportokon belüli nézeteltéréseket képesek kulturált formában megvitatni, és olyan kompromisszumokat kötni, amelyeket azután mindenki el tud fogadni.) A hon- és népismeret tanítása tudatosítja a tanulókban, hogy először minden népnek saját hagyományát, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania, hogy azután másokét is megérthesse; a nemzetiségek, a világ többi népének kultúráját is megismerhesse, tiszteletben tartsa. A 61

62 tanulók a tárgyi és a szellemi kultúra köréből vett példákon keresztül felismerik a magyar népi kultúra és a nemzetiségek, a szomszéd, valamint a rokon népek közötti kulturális hasonlóságokat, különbségeket. A hon- és népismeret tananyagának megismerésével, tevékenységeivel különböző pozitív attitűdök és személyiségvonások alakíthatók ki, illetve fejleszthetők: pl. érdeklődés, beleélés, aktív, kreatív részvétel, ítéletalkotás, én-kép, nemzeti azonosságtudat, szóbeli, írásbeli, képbeli kifejezőkészség; a világra nyitott, közösségi emberre jellemző tulajdonságok erősítése. A néphagyományok sokszínűsége, a paraszti kultúra értékeinek megismerése ösztönözheti a tanulókat a szűkebb és tágabb szülőföld szellemi és tárgyi hagyományainak, történelmi, vallási emlékeinek felfedezésére, a nyelvjárás megbecsülésére, a még emlékezetből felidézhető vagy a még élő néphagyomány gyűjtésére. A tanulók döntő többsége televízió nézéssel, vagy számítógépes játékokkal tölti szabadidejét. Éppen ezért is alapvetően fontos, hogy a tanítás során ne csak elméleti ismereteket kapjanak a tanulók, hanem cselekvő és alkotó módon vegyenek részt a tevékenységekben. Például sajátítsanak el, éljenek át egy-egy tájegységre jellemző népszokást, népi játékot, népdalt, népköltészeti alkotást; ismerjenek meg és végezzenek kézműves tevékenységeket, honismereti, néprajzi gyűjtőmunkát. A különböző tevékenységek végzése során könnyebben el tudnak jutni a tanulók a különböző fogalmak, jelenségek megértéséhez. A lakóhely, a szülőföld, a magyar nyelvterület szellemi és tárgyi hagyományainak, történelmi, vallási emlékeinek megismerésével a múlt tisztelete, a hazához való kötődés erősödik a tanulókban. A néphagyomány különböző területeinek megismerésével, pl. a népi díszítőművészet, a népköltészeti alkotások megismerésével fejlődik a tanulók esztétikai érzéke. A hon- és népismeret a néphagyományok iránti érdeklődés felkeltésével, a művelődéstörténeti ismeretek bővítésével elősegíti olyan tanulói magatartás kialakítását, amelynek lényeges eleme a hagyományőrzés, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülése. A hon- és népismeret segíti a társadalomba való belenevelődést, pl. a népszokások, népi játékok eljátszásával erősödik a tanulók szabálytudata, a társakkal való kapcsolatok kialakításának képessége, ami a társadalmi, közösségi viselkedés fontos eleme. A néphagyományoknak kiemelkedő szerepe lehet egy-egy kisebb-nagyobb közösség összetartásában és a közösség megőrzésében is. A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Időkeret 9. 3 óra

10. 4 óra

11. 4 óra

12. 3 óra

13-14. 3 óra

Témakörök, tartalmak évfolyamokra lebontva 9.évfolyam 1. 2. 3.

Szombathelyi séta. A város története. A kollégium névadója és a kollégium története. Nemzeti ünnepeink és a történelmi múlt ábrázolása irodalomban, zenében, képzőművészetben. Nemzeti motívumkincsünk. 62

63 10. évfolyam 1. 2. 3. 4.

Világhírű magyarok, magyar legek. Magyarok a nagyvilágban egykor és ma. „ Mégis magyarnak számkivetve” ” Itt élned, s halnod kell” – nemzeti jelképeink Nemzeti ereklyéink

11. évfolyam Magyarország tájegységei, a tájegységei, népek, nemzetiségek a Kárpát-medencében Népi hagyományaink A határainkon kívül élő magyarság helyzete. Magyar ünnepek, hagyományok, kultikus helyek a határainkon kívül élő magyarság és az anyaországi magyarok kapcsolatrendszerében. „hogy valahol otthon legyünk benne”- lakóhelyek bemutatása, a pozitív lokálpatriotizmus 12. évfolyam Helyünk a nagyvilágban, helyünk Európában. Kézműves technikák megismerése és kipróbálása Ünnepi díszek, díszített ünnepek és hétköznapok- magyar hagyományokhoz illő lakás- és környezetdíszítés 13-14. évfolyam „ahol jó magyarnak lenni”- felelősségünk nemzeti kultúránk ápolásában Hagyományőrző közösségeink lakóhelyen, kultúrában, művészetben A fiatalok felelőssége a magyarságtudat őrzésében- „ha én szülő leszek”. 28.9.Egyén és közösség A kollégiumban eltérő méretű társadalmi összetételű településről, más-más családi szociokulturális környezetből érkeznek a diákok. Attitűdjük, életviteli szokásaik mások, más az egyéni, értelmi és érzelmi intelligenciájuk is, akárcsak az intra- és interperszonális képességűk és készségük. Éppen ezért a kollégiumban lakva, de más-más iskolában tanulva az a feladatunk, hogy helyes énkép kialakítása után együttműködő, érzékeny, összetartó kollektíva alakuljon ki, mely képes demokratikusan szervezni saját közösségi életét. A tanulás leghatékonyabb formája a cselekvés, ezért a diákok egyéni tapasztalatszerzését kell erősíteni, azaz begyakorolható, megtanulható helyzetbe kell hozni őket. Tanulói aktivitásra és csoportmunkára kell építenünk. Nagy szerepet szánunk a tanulói véleménynyilvánításnak, a vélemények megbeszélésének, értékelésének. Ebben a folyamatban a tanár és a diák egymásnak szinte egyenrangú partnerei, abban a folyamatban melyen együtt, egymásra reflektálva haladnak végig. Az eredményes együttműködés alapfeltétele, hogy odafigyeljenek saját magukra (énkép), társaikra. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy minél sokszínűbben ismerjék meg egymást. 63

64 Az együttműködés, egymásra szorultság technikáit kell levezetni, erősíteni a versengés helyett. Tanulóink probléma és empátia érzékenységét kell fejleszteni. Megváltozik a tanár szerepe, a facilitátori szerep, azaz a tanulást, ismeretszerzést elősegítő szerep kerül előtérbe. Partneri kapcsolat épül a tanár és a diák között. A tanár a csoportfoglalkozások előkészítője, szervezője, lebonyolítója. A tanár értékelő szerepe is módosul: nem értékeljük, nem dicsérjük és nem marasztaljuk el a tanulókat, hanem visszaigazoljuk a fejlődést. Értékelést a feladatok végzése közben társaiktól kapnak. A tanárnak alapos ismeretekre van szüksége tanítványairól, szorosan követniük kell verbális és non-verbális interakcióikat minden együtt töltött időben. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam Ismerje és sajátítsa el az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, a kollégiumban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismerje és kövesse az illemszabályokat, s lépjen fel egyre bátrabban, élve a demokratikus eljárásokkal kortársai közt, e normák érvényesítéséért. Ismerje fel és legyen képes csökkenteni, elkerülni a környezetében a veszélyeztető tényezőket. Vegyen részt környezetében ilyen szabályok értelmezésében, alakításában. Rendelkezzen megfelelő empátiával embertársai iránt. Ismerje a döntés és felelősség fogalmát, ezek jelentőségét, és ennek tükrében alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Tartsa tiszteletben és fogadja el a nemzeti vagy etnikai, kisebbségi azonosságtudat létét és a másságot. Életkorának megfelelő szinten ismerje a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját. Rendelkezzen az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Alakítsa ki a személyiségének megfelelő humánus magatartást az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében. Találja meg az egyéniségének megfelelő helyet a csoportban. Legyen képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Ismerkedjék meg az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Ismerje fel a súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához tudjon megfelelő segítséget kérni. Alakuljanak ki személyes kompetenciái, tudja kezelni érzelmeit, működjön együtt másokkal. Alakuljon ki személyes felelőssége, legyen magabiztos. Gazdálkodjon az idejével. Legyen képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismerje meg a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat is, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Vállaljon feladatokat a közösségben. Legyen tisztában a vállalt feladatok céljával, tartalmával, felelősségével, legyen képes hiteles önértékelésre, mások igényes értékelésére. Ismerje a problémamegoldás, konfliktuskezelés eszközeit. Törekedjen a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés technikáit. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében.

64

65 A kollégiumban célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megértése. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának kiváló terepet biztosít. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ezek nyomán ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és társai érdekeinek védelmében, képviseletében, gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből adódó kötelezettségeket. Időkeret: 9. 15 óra

10. 15 óra

Témakörök Személyes kompetenciák

11. 15 óra

12. 13 óra

13-14. 13 óra

Tartalmak, tevékenységek Hatékony ismerkedés egymással kollégiummal nagyvárossal kollégiumi élet szabályaival Érzések/ érzelmek a mindennapi kommunikációban Hogyan kezeljük az erős érzéseket/ érzelmeket Az odafigyelés az emberi kapcsolatok kulcsa Pozitív hozzáállás ereje Hogy látnak engem? – a pozitív első benyomás kialakítása Önbizalom és a mások iránti bizalom erősítése Önmagunk és mások tisztelete Asztertivitás, azaz közvetlen, őszinte és 65

Problémamegoldás és konfliktuskezelés

Hatékony munkavégzés készségei

Közösségi tanulás készségei

66 tiszteletteljes kommunikáció Az építő kritika A stressz kezelése társas helyzetekben Problémamegoldás készségei Konfliktuskezelés és stratégiái Hogyan viszonyuljunk a zaklatáshoz és a megfélemlítéshez Érdeklődés Tekintély Pénz- és időbeosztás A teljesítmény értékelése Személyes kapcsolatok Közösség igényeinek felmérése Projekttervezés Közös munkavégzéssel járó problémák

Tartalmak 9. évfolyam - Ismerkedés – egyénekkel - kollégium életével - a várossal - Csoportszervezés - Beilleszkedés (szabályok) - Pénz és idő beosztása - Bemutatkozó estre készülünk - Szociometria - Önismeret, önértékelés - Új utak az emberi kommunikációban – én-közlések - Konfliktusmegoldás vesztes nélküli módszere - Stresszoldás – feszültségcsökkentés 10. évfolyam - Másság elfogadása – harc az előítéletek ellen 66

67 - Konfliktusészlelés, és konfliktusérzékenység - Alkohol és egyéb devianciák - Emberi kapcsolatok, barátság, őszinteség - Erények, erkölcs - Férfi és nő kapcsolata, barátság, szerelem - Konfliktushelyzetek és kezelésük 11. évfolyam - Önismeret – pozitív és negatív jellemvonások - Felelősség, bátorság, lelkiismeret - Értékek, tolerancia - Felnőtt – gyerekkapcsolat - Fiatalok kortárs kapcsolata - Értékrend, erkölcsi elvek és döntések 12. évfolyam - Érték, értékorientáció - A közjó, az ország és a nép szolgálata - Életakarás - Életcélok

67

68

Berzsenyi Dániel Kollégium Pedagógiai Program 1. Bevezetés: A pedagógiai program összeállításánál az alábbi főbb szempontokat vettük figyelembe.

-

Az kollégiumi pedagógiai programja 2010/2011-es tanévet már a pedagógiai program alapján terveztük

-

A 2003.évi LXI. Tv. Pedagógiai program módosításával, felülvizsgálatával kapcsolatos előírásai.

-

A 9/2004. (III.8.) OM. és a 36/2009. (XII. 23.) OKM rendeletek.

-

Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése által 220/2011 (V.26) számú határozattal jóváhagyott Alapító Okirat

-

A kollégiummal kapcsolatban álló iskolák pedagógiai programjai.

-

A kollégium közvetlen partnereinek igényei.

68

69

2. Kollégium története, jövőképe A bemutatásra kerülő pedagógiai program tartalmazza a tantestület, a közalkalmazotti közösség, a diákönkormányzat közösen megfogalmazott kollégiumfejlesztési koncepcióját, a tervfelépítés módszerével. Kollégiumunk arculatának kialakítását 1987től kezdtük el. Jelenleg 13 iskola tanulóit fogadjuk. Legnagyobb létszámmal a központi intézmény és a „Művészeti” diákjai vannak. 6 tanulócsoport működik, 4 fiú és 2 lány csoport. A kollégák közül 3 fő egyetemi végzettségű, 3 fő főiskolai végzettségű. A kollégiumvezető egyetemi végzettségű, a könyvtáros tanár főiskolai végzettségű. Az éjszakai ügyeletet a nevelők látják el, mindkét nem esetében. Az iskolákkal személyes és korrekt elmélyült együttműködés alakult ki. Kialakultak fő pedagógiai stratégiai céljaink, koncepcionális elemei működnek, figyelembe véve a közoktatás-politikai koncepciójában bekövetkező esetleges változásokat. Az elmúlt évek nagy kihívása a kollégium felújítása, karbantartása melyre a költségvetés minden évben kevesebbet, biztosit Így intézményünk, önálló gazdálkodás nélkül még sérülékenyebb. Pályázati lehetőségeinket maximálisan kihasználjuk, eredményeink a pedagógiai elképzeléseink megvalósításához elégségesek, az amortizáció lassításához nem. Az elkövetkezendő évek tervezésénél változatlanul keresni kell a lehetőségeket forrásbővítésre. A kollégiumban lakó tanulók, a jogszabályok által meghatározott szervezeti keretek között, a kollégium hagyományainak, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás éveiket. A kollégium egyik közvetlen partnere a család a másik az iskola (iskolák). A kollégiumpedagógia a családi, iskolai és a bentlakásos nevelés sajátos jellemzőit tartalmazó, azt összesítő pedagógia. A kollégiumi nevelésben egyaránt hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a fiatalok testi, lelki, szociális fejlődésének segítése. Törekszünk a családból hozott értékek megerősítésére és fejlesztésére. Kollégiumunk biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, felkészítést és fejlesztést. Segítjük a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulásait, jövőjük alapozását. 69

70 Kollégiumunk

hagyományrendszerével,

foglalkozásaival,

tevékenységeivel, a szabadidő szervezésének változatos módjaival

hozzájárul az itt eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez. Követendő életviteli mintákkal, példákkal lehetővé tesszük, hogy tanulóink érdeklődésüknek, képességüknek, pályairányultságuknak, szakmaválasztásuknak és tehetségüknek megfelelően tanulhassanak, készülhessenek önálló életükre. Kollégiumi nevelésünk és oktatásunk: az önismeretre, közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, a fenntartandó életviteli hatások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelés A középiskolás korosztály érzékeny minden őt ért érzelmi és értelmi hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistáknak a család mellett – esetenként helyette – a kollégiumi közösségnek kell segítséget nyújtani. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja meghatározza a kollégiumi nevelés alapelveit, társadalmi szerveit, nevelési feladatok hatékony ellátását, a kollégiumi nevelés egész tevékenységrendszerét. Erre épül kollégiumunk pedagógiai programja.

70

71

3. Preambulum Kollégiumunk, a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola egyik telephelye, Berzsenyi Dániel Kollégium néven. Koedukált kollégium, 250 tanuló elhelyezését biztosítja. Szervezetileg a nevezett iskolához tartozó, de több iskola tanulóit fogadó és ellátó kollégium. Szombathely Megyei Jogú Város által fenntartott középfokú intézményeinek tanulóit fogadja, de van más megyei intézménybe tanuló diák is. A központi intézménytől különálló épületben, szakmai tekintetben önálló szervezeti egység, mely a kollégiumra vonatkozó kérdések esetében a nevelőtestület jogkörét, a kollégiumban foglalkoztatott pedagógusok közössége gyakorolja. Ugyanez a szakmai önállóság illeti meg a kollégista tanulók tanulóközösségeit és diákönkormányzatát. A kollégium alaptevékenységi körét Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 220/2011(V.26) számú határozatával jóváhagyott "Alapító Okirat" határozza meg. A kollégium középfokú iskolai tanulói részére nyújt biztos hátteret az eredményes tanuláshoz, a mindennapi felkészüléshez, az otthonjellegű lakhatási feltételek biztosítása mellett. 3.1. A kollégium nevelési funkciói A kollégiumi nevelést az intézmény által ellátandó funkciók szerint közelíthetjük meg. Kollégiumunk, középfokú iskolai tanulói részére nyújt biztos hátteret, az eredményes tanuláshoz, a mindennapi felkészüléshez. Az otthonjellegű lakhatási feltételek biztosításán túl a kollégiumi nevelés funkciói: 3.1.1. Szociális A kollégium klasszikus funkciója, mert az igénybevevők köre, a kívánt képesítés megszerzése miatt kollégiumot veszi igénybe. A szabad iskolaválasztás alkotmányos elve, más településen lakók számára csak kollégiumi háttérrel teljesíthető

71

72 3.1.2. Szocializációs A személyiségfejlesztés tudatos pedagógiai irányítását vállaljuk fel. A polgári társadalom közjó birtokbavétele érdekében. A demokratizmus tanulása, a demokratikus érdekérvényesítő technikák alkalmazását kollégiumi (mikrotársadalmi) környezetben. Szakmaiság elvét alkalmazva, vagyis a fejlődéslélektani törvényszerűségek integrálását a nevelési folyamatba. 3.1.3. Életmód mintaadó, motivációs Az értékpluralizmus elvének tiszteletbenntartásával a kollégiumi értékközvetítő szerep alkalmas arra, hogy személyiség részévé váljon a közösségi együttélés következtében társadalmilag honos, egyénileg értékes életmód modellek. A tolerancia, a versenyképesség, a megmérettetés képessége, a keresett munkaerő-piaci pozíció megszerzése ma mind konstruktív életvezetési technikákat igényel az életpályára készülő fiataloktól. A kollégiumi nevelés specifikumai e képességek, készségek kialakítását segítik. A kollégiumi közösségi nevelés katalizátora lehet az aktivitás, a motiváció tartás fenntartása, a differenciált személyiségfejlesztés megvalósításában. (Rekreációs tevékenységek = kultúra, sport szabadidő hasznos eltöltése) 3.1.4. Felzárkóztató A küldő iskolák meglévő színvonalkülönbsége miatt a kollégium pótol intellektuális, műveltségi, kulturális és mentális hátrányokat. E tevékenységével az esélykülönbségek mérséklését segíti. Az állandó fejlesztő pedagógiai környezet a tanulási módszerek, elsajátításával növeli a tanulási, iskolai teljesítményben megjelenő sikereket. 3.1.5. Tehetséggondozás Az ingergazdag pedagógiai környezet, a magas színvonalú szaktárgyi segítés, tartós motiváció bázist ad a tehetségek kibontakoztatásához. A kollégiumi tevékenységmező olyan új ismereteket, az önképzés keretében elsajátítható tudást ad, amelynek birtokában végzett tanulóink a munkaerőpiacon a keresett munkaerő pozíciójába jutnak. pl. idegen nyelvi képzés, számítástechnika, kommunikációs ismeretek oktatása. Ehhez a személyi, tárgyi feltétel adott.

72

73 3.1.6. Pályaorientáció A pályaválasztás tulajdonképpen az egyén életében bekövetkező döntés, amelynek során életpályák (szakma, foglalkozás) közül van módja a diáknak választani. A kollégiumi nevelés folyamatában plusz lehetőségek vannak a pályaválasztások eldöntésében. A kollégium pályaorientációs tevékenységét ellátja azzal is, hogy egyénre szabott személyiségfejlesztést, valósit meg. A teljesítményorientált nevelés, az önértékelés képességére nevelés, ezt a célt is szolgálják. 3.2. Kollégium domináns tevékenysége o felzárkóztató foglalkozások o informatikai ismeretek o felvételi előkésztők o diákköri munka o szakköri munka o szabadidős programkínálat. 3.3. Kollégiummal szembeni elvárások o munkavállalási pozíció szélesítése o szakirányú továbbtanulásra felkészítés o a tanulás, a kulturközvetítés magas színvonalú biztosítása és szociális biztonság. o az önismeret és teljesítmény megalapozása A kollégium nevelési programja kiterjed az átlagostól eltérő, sajátos nevelést igénylő tanulók teljes körére az átlagoshoz képest jelentős előnnyel bíró, tehetséges, mind a hátránnyal induló tanulók esetében is. A diákok a kollégiumban nem pusztán a felnőtt életre készülnek, hanem polgárai a kollégiumnak, akik életük fontos szakaszát töltik el itt. 73

74 Ez csak úgy érvényesülhet, ha a diák személyében is aktív szereplője a

kollégiumi közéletnek, és ha maguk is alakítják az alapvető emberi

jogokra épülő belső viszonyokat. Kollégiumunk kapcsolatot tart elsősorban a szülői házzal, iskolákkal, a város és megye kollégiumaival, Országos Kollégiumi Érdekvédelmi és Szakmai Szövetséggel, város közművelődési intézményeivel.

74

75

4. Célmeghatározás 4.1. Vezetői szint o számolnunk kell a közoktatási intézményrendszer demokratikus működését meghatározó szabályozás hatásaival, az igazgatási és tartalmi irányítás változásaival; o tendenciózus a tanulói létszám és ennek következtében a kollégium létszámának csökkenése; o kapcsolat a külső társadalmi környezet szervezeteivel, vezetőkkel (iskola, szülő, önkormányzat); o nevelési folyamat eredményvizsgálati módszereinek kidolgozása; o középtávú és hosszú távú intézménykoncepció megfogalmazása; o demokratikus formák működtetése; o az innovációs eredmények, ismeretek beemelése a vezetési folyamatba; o az intézmény menedzselési koncepciójának megvalósítása; 4.2. Nevelőtestületi szint o a nevelőtestület a legfőbb döntéshozó fórum. o A tervező, végrehajtó, ellenőrző értékelő funkciót együtt gyakorolja a kollégiumi nevelőtestület a kollégiumvezetővel; o a tervezési szakaszban az önálló elképzelések nyilvános vitája; o a döntéshozatal fázisában a kollégiumi nevelés érdekképviselete, célokkal való azonosulás erősítése; o a végrehajtás fázisában a kritikus magatartás helyébe a megoldó magatartás lépjen; o tanulókkal együtt a " mi " feladat erősítése; o személyre szóló pedagógiai program vezérlése képzési ciklusra, az értékelési technikák funkcionális alkalmazása; o motivációs tevékenységövezet, programkínálat, tehetségek felismerése és gondozása; o mentálhigiéné, a rekreációs és szocializációs folyamatok segítése. 4.3. Tanulóközösségi szint 75

76 o közösségi fórumok és jogosítványok működtetése (közgyűlés,

KDÖ, TCSDÖK);

o tanulói akarat érvényesüljön új típusú önkormányzat Továbbfejlesztésében; o demokratizmus tanulása részvétel a döntési folyamatban; o motiváció, aktivitás és differenciálás szükségességének felismerése és alkalmazása; o önszabályozó érzés, hangnem, stílus alakítása, kollégiumi szokások, hagyományok fejlesztése; 4.4. Pedagógusokkal szembeni elvárások o Az értékrend megvalósítása, csak sikermotivált nevelőtestülettel végezhető el. Fontos a biztos szakmai ismeret. o A státuszból adódó tekintélyt a tudás min őségével, a végzett munkával megszerzett tekintély váltsa fel a tanulói megítélésben. o Állandó példamutatás képessége és az empátia készsége. o Sokpólusú kapcsolat a közösséggel és más nevelési tényezőkkel.

5. Összehangolás: kollégium – Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja A pedagógiai program átdolgozásához szükséges a kollégiumi funkciók, kollégiumi tevékenységrendszer feladatainak, módszereinek újragondolása, s ezért ajánlatos figyelembe venni: az országos alapprogramot, az érdekelt iskolák pedagógiai programját, a szülői házat, mint megrendelői oldalt, a helyi igények megfogalmazódását, az önkormányzati fenntartási oldalt, A kollégiumpedagógiai témakörében az utóbbi években megjelent tanulmányokat, elméleti munkák, írásban közreadott gyakorlati tapasztalatokat. A pedagógiai program átdolgozásánál figyelembe vettük az oktatási törvény 49.§- ában leírtakat. Ennek megfelelően határoztuk meg céljainkat, nevelési alapelveinket.

76

77

6. Kollégiumunk nevelési céljai és alapelvei A pedagógiai munkának a közösségekre és azon belül, az egyénre kell irányulnia. Törekedni kell arra, hogy tanulóinkban egyéni személyiségi jegyek alakuljanak ki. Pedagógiai koncepciónk alapja a kreatív pedagógus személyiség A kollégiumi nevelésben alapvetően értékalkotás, értékközvetítés, értékválasztás valósuljon meg. Olyan emberi értékek, kultúraelemek, erkölcsi és magatartási normák kibontakoztatása, átadása, amelyek személyiségbe épülése teszi lehetővé az egyén stabilitását. Az alapvető értékek közvetítése között szerepeljen a tanulás és a munka. Az alapértékek olyan közös humanista alapot jelentenek, amelyre a pluralitás jegyében többféle értékrend, világnézeti tartalom épülhet. Ezek a célok olyan kollégiumot feltételeznek, amely: o humanista o szeretetteljes légkörű o gyermekközpontú o inger gazdag Ezért a kollégium deklarált értékeinek megvalósulása mellett, széles teret nyit a tanulók spontán értékképző, értékválasztó tevékenységének. Életkori sajátosságok által meghatározott mértékben segíti a Demokratikus közélet viszonyaira történő felkészülést. Az emberek és világnézeti, erkölcsi alapállások különbözőségével szembeni tolerancia gyakorlóterepévé váljanak tanulóközösségeink. Ennek a pedagógiai szellemiségnek az elfogadása lehet az egyik biztosítéka, hogy a társadalmi elvárásoknak megfeleljünk, valamint szilárd és ez által működőképes értékrendszer teremtődjön meg. 6.1. A biológiai lét értékei

77

78 A biológiai lét, az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet

megóvása, az állatok és növények szeretete. Törekvés az optimális

testi-lelki állapotra. Az egészséges életmód iránti igény, valamint annak megvalósítása a mindennapi életben (életvitel, táplálkozás, életrend, testmozgás). A test fizikai készenlétének, állóképességének fejlesztése, megőrzése. 6.2. Az én harmóniájára, autonómiájára vonatkozó értékek Igény az önismeretre, önnevelésre, az egyéniség kibontakoztatására. Felelősségvállalás a saját életút alakításáért. Céltudatosság, kitartás, alkalmazkodni tudás, saját személyiségünk vállalása. Hit önmagunk erejében, egészséges önbecsülés. Nyitottság az élményekre, a jól végzett munka örömére, a pozitív érzelmekre. 6.3. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek 6.3.1. Személyes (intim) kapcsolatok értékei; o

A család tisztelete, tisztelet a szülők iránt. Családi pozitívhagyományok őrzése, ápolása, vállalása.

o

A családon belüli meghittség, szeretet, önzetlenség fontossága.

o

A család nyújtotta védettség, összetartozás érzése.

o

Fogékonyság az intim emberi kapcsolatokra (barátság, szerelem)

o

Felelősségvállalás a szexuális kapcsolatokban.

6.3.2. Szociális kapcsolatok értékei o

A másik ember elfogadása, autonómiájának tisztelete.

o

Készség a másikkal való együttműködésre.

o

Megbízhatóság, becsületesség, őszinteség, szavahihetőség.

o

Felelősségvállalás másokért, közösségvállalás más emberekkel.

o

Törekvés az együttérzésre, empátiára, a másik ember élethelyzetének érzelmeinek átélésére, megértésére.

o

Konfliktusok vállalása, készség azok kezelésére, feloldására. 78

79 o

Készség az értelmes kompromisszumokra.

6.3.3. A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek o

Kulturáltság a külső megjelenésben, viselkedésben, a kommunikációban.

o

Udvariasság, figyelmesség, segítőkészség.

o

A durvaság, az erőszak, az agresszivitás elutasítása.

o

A velük kapcsolatba kerülő emberek másságának, eltérő szokásainak tiszteletben tartása.

o

Törekvés az előítélet mentességre.

o

Mások tulajdonának tiszteletben tartása.

6.4. A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek 6.4.1. A tudással, műveltséggel kapcsolatos értékek. o

Törekvés a jelen megismerésére, megértésére.

o

Nyitottság az új ismeretek befogadására.

o

Belső késztetés a világ jelenségeinek megismerésére.

o

Igény a folyamatos és sokoldalú önművelésre.

o

Problémaérzékenység, kérdezni tudás, kritikusság.

o

A tévedéshez való jog elismerése.

o

Készség a saját nézet felülvizsgálatára.

o

Fogékonyság a szépség, az esztétikum iránt.

o

Szuverén értékítélet, jó ízlés.

6.4.2. A munkával kapcsolatos értékek o

A hasznos értelmes munka, mint örömforrás.

o

Kötelességtudat, szorgalom, kitartás, céltudatosság, rendszeresség, alaposság jellemezze munkánkat. 79

80 o

Törekvés az egészséges teljesítményközpontúságra.

o

A vállalkozás, kockázatvállalás, verseny, a piaci megmérettetés fontosságának elfogadása.

6.5. A humanizált társadalom és világkép értékei 6.5.1. A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek. o

A " szűkebb haza " szeretete (táj, tájegység) megóvása.

o

A nemzeti múlt megismerése, megértése iránti igény.

o

A nemzeti múlt értékeinek tisztelete.

o

Egészséges nemzeti önbecsülés, nemzeti szuverenitás fontosságának tudata.

o

A nemzeti kisebbségek jogainak tisztelete.

o

A civil társadalommal kapcsolatos értékek.

o

Az emberek egyenlőségének elismerése, faji, vallási, etnikakülönbségek elfogadása, ezen a téren jelentkező előítéletek elutasítása.

o

Állampolgári jogok tisztelete.

o

Tolerancia a különböző politikai, ideológiai, vallási, világnézeti felfogásokkal, nézetekkel szemben.

o

A türelmetlenség, gyűlölet elutasítása.

o

Igény a helyi, közösségi cselekvésre.

o

Törekvés a demokráciára, az érdekegyeztetésre.

o

Különböző érdekek összehangolása.

o

A kisebbségi vélemények létjogosultságának elismerése.

6.5.2. A világra vonatkozó értékek o

Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása.

o

Azonosulás az emberiség közös problémáival.

o

A béke megbecsülése, megóvása. 80

81 o

Az erőszak minden formájának elutasítása.

o

Törekvés a népek közötti barátságra, megbékélésre.

o

Az európai kulturális örökség tisztelete, törekvés ennek befogadására.

81

82 6.6. A kollégiumi nevelés célja és alapelvei A kollégiumban folyó nevelőmunka értékközpontú. Az értékek létrehozásában, közvetítésében és érvényesítésében teret kapnak: Az élethosszig tartó tanulás A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Énkép önismeret, szociális képességek fejlesztése Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakításának segítése Felzárkóztatás, tehetségek kiválasztása Pályaorientáció Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése Társadalmi gazdasági jártasságok kialakítása Ezek szerves egységet képeznek, működésük egy időben jelenik meg. A kollégiumi nevelőmunka célja olyan értékek kialakítása, közvetítése illetve megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is aktív, pozitív hatást gyakorolnak. Munkánkat alapvetően meghatározza a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja 3. számú melléklete, amely taxatíve határozza meg a kollégiumi nevelés célkitűzéseit, elvárásait. A program 7 úgynevezett keretprogramban rögzíti a nevelés elveit, úgymint: Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség 82

83 Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra,

demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés

Hon- és népismeret

83

84 Fentiek figyelembevételével, a kollégiumi nevelés alapelvei a

következők:

6.6.1. Gyerekközpontúság A kollégium tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. Céljaiból is fakadóan hangsúlyt helyez a tanulók jogainak teljes körű érvényesítésére és védelmére. A kollégium a szülők és a partnerintézmények megbízottjaként törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. Figyelembe veszi a szülők, diákok és az oktatási intézmények ez irányú jelzéseit, kész a jelentkező problémák megoldására. 6.6.2. Szabadság A kollégiumi nevelés folyamatában és a nevelési elvek alkalmazásában a szabadság különböző szinteken és területeken történt megvalósulásának társadalmi, történelmi (világ, európai és magyar történelem) vonatkozásait kiemelten kezeli. Az egyik ember szabadságának legfőbb korlátja a másik ember szabadsága, ezért azonos fontosságúnak tekintjük a szabadságot és a rendet, hogy valóságosan működjön a tolerancia, a személyiség tisztelete. Fontos szerepet kap az emberi méltóság, az egyén, egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Ez főként a pályaorientációban, a személyre szabott feladatokban, a sokrétű többletszolgáltatások közötti választási lehetőségekben, valamint a kollégium jó hangulatának megteremtésében nyilvánul meg. A tanuló rendszeres és kielégítő információkat kap a személyét és tanulmányait érintő minden kérdésben. Szervezett formában gyakorolhatja egyetértési, döntési, véleményezési és javaslattételi jogait. 6.6.3. Felelősség Mindannyian (felnőttek és diákok) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és a kollégium egészének fejlődéséért, a kollégium értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. A nevelőtestület tagjai speciális képzettségeik, érdeklődési köreik alkalmazásával, személyes példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását.

84

85 6.6.4. Teljesítmény A kollégium alapfeladata a tanulás és a tanulás feltételeinek biztosítása, a kiemelkedő képességű, tehetséges, az átlagos, és az átlag alatti teljesítményű diákok számára is képességeik és eredményességük növelése érdekében. A teljesítmények egyénre szabott meghatározása, figyelemmel kísérése, következetes értékelése motiválja a jobb eredmények elérését. Figyelmet fordítunk arra, hogy az egyén képességeit kibontakoztathassa és hasznosíthassa közösségi és társadalmi szinten is. 6.6.5. Plurális polgári értékek Az előzőekben említett, a polgári értékrendbe is illeszkedő tényezők mellett az intézmény segíti a tanulók társadalomba való beilleszkedésének menetét, és hangsúlyt helyez az: általános emberi európai nemzeti lakóhelyi identitás, valamint az e területeken létrejött természeti, történelmi értékek igénylésére, elfogadására és korszerű alkalmazására. A hazaszeretet erősítése a nevelés egyik fontos célja. Tevékenységünkkel elősegítjük, hogy a tanulók személyiségének, alkotó életének tartalmas részévé váljanak a polgári demokratikus vívmányok, szemlélet, a társadalmi hasznosság és aktivitás Az emberi együttélés, együttműködés minősége hat a tolerancia kialakulására, az intolerancia történelmi következményeinek mérséklésére és helyes értékelésére. Kollégiumunk nyitott a társadalomban, a nagyvilágban újonnan keletkező olyan valóságos szakmai értékekre is, amelyek az iskolai nevelési célok megvalósítására is progresszíven hatnak

85

86 Intézményünk fontos alapelve, hogy a fenti nevelési elvek tanulók

érdekében történő alkalmazása csak akkor éri el a kívánt

eredményt, ha a kollégium, az iskolák és a szülők több irányú és folyamatos kapcsolata is biztosított.

86

87 6.7. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének o

pedagógiai elvei

A tanulók életrendjét a kollégium házirendje és napirendje szabályozza, a hagyományokkal és a kialakított szokásrenddel kiegészítve.

o

A tanulás a kollégista alapvető feladata és kötelessége.

o

A kollégiumnak sajátos eszközeivel, lehetőségeivel biztosítania kell a helyi tanulás technikai feltételeit, az eredményes felkészülést és felkészítést, és annak formáit / Pl.: tanulószoba, tanulóhelyiségek, könyvtár, szakköri terem, számítástechnika szaktanterem/

o

Meg kell tanítani a tanulókat az idővel gazdálkodni!

o

A kötelező tanulási idő beállításánál a nevelőtanárok vegyék figyelembe az

o

egyes iskolatípusok eltérő igényeit, a tanulók egyéni szokásait és a tanulóknak a kollégiumban eddig elért eredményeit.

Fő időkeret: Kötelező tanórai és az esti órákban A tanulókkal szembeni elvárások megfogalmazásánál kiemelten szerepeljen a képesség, a szorgalom és az elért eredmény fontossága. A tanulósás megszervezésénél legyen meg a zavartalan tanulás lehetősége akkor is, ha nincs arra mód, hogy a többiektől elkülönülve tudjanak tanulni a tanulók. Kerüljön sor alkalomszerűen olyan ellenőrzésre, amellyel lemérhető egyes tanulóknál a tanulás hatékonysága. A mérés ellenőrzés formáit és követelményeit a nevelőtanár határozza meg. A kötött tanulás idején túl is legyen lehetőség az egyéni tanulásra olyan időpontokban, amelyekben ezt a napirend engedi.

87

88 Kötött és irányított tevékenységek a tanulásra fordítandó kötelező napi időintervallum szakkörön-diákkörökön való részvétel tantárgyi felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások felvételi előkészítő foglalkozások o Akiknek gyenge tanulmányi eredménye ezt indokolja, kötelezően kiegészítő tanulószobai foglalkozásokon vesznek részt. o Részt vehetnek ezen azok is, akik iskolai feladataikat a kötelező tanulószobán nem tudták befejezni. o A különböző műveltségi területekhez kapcsolódó foglalkozások szabadon választhatók, közülük viszont a tanulóknak legalább egyet választani kell. A szakkörök-diákkörök és a felzárkóztatók időpontjai a tanulókkal való egyeztetést követően, a tanév elején kerülnek megállapításra. o A tanulási folyamat irányítása o A nevelőtanárok feladata a tanulmányi folyamat ösztönzése, az eredmények követése. o A nevelő nemcsak vezet és irányít, hanem a háttérből segít is. o A nevelők nemcsak felügyeletet látnak el, feladatuk a felzárkóztatás, a nevelési célzatú és értékelő beszélgetések lefolytatása, a tanulási módszerek begyakoroltatása. o Növelni kell a diákok önbizalmát, segíteni kell őket a reális önértékelés kialakításában. o Igényességre és önállóságra kell nevelni őket. o A nevelők feladata az ellenőrzés mellett a differenciált foglalkoztatás, az egyénre szabott bánásmód alkalmazása. o A nevelőtanárok szakmai felkészültségüktől függően indítják tanulmányi munkát segítő tevékenységüket. o Az első évfolyamos tanulókkal meg kell ismertetni a legeredményesebb tanulási technikákat. Cél hogy ne csökkenjen az általános iskolából hozott tanulmányi eredményük, és minél előbb zárkózzanak fel a középiskolai követelményekhez.

88

89 o Rendszeresen értékelni kell a tanulók teljesítményét.

/Havonta, szóban. A nevelőtanár minden nap köteles

csoportjának napi tevékenységéről tájékozódni, arra reagálni. Ki kell emelni az eredményességet és az eredménytelenséget. A jókat dicsérni, a gyengéket segíteni kell. Konkrét tanácsokkal kell ellátni az eredménytelen tanulót, korrepetálásra kell küldeni, illetve kiegészítő tanulóidőt kell számára beállítani, és alkalmanként ki is kell kérdezni. o Az eredményesség megtartása, fokozása érdekében állandó kontaktusszükséges a szülőkkel is, hogy „képben” legyenek. Ösztönözzük a tanulókat a tanulmányi versenyeken való részvételre! o Tudatosítsuk számukra az idegen nyelv fontosságát, irányítsuk őket a nyelvvizsga felé! o Egyéni beszélgetések formájában próbáljuk meg oldani szorongásaikat, félelmüket a megmérettetéstől. /felelet, dolgozat, vizsga./ Életmód közvetítő funkcióval bíró elfoglaltságok o manuális foglalkozások, szakkörök o kulturális jellegű szakkörök o sporttevékenység o kollégiumi rendezvények megtekintése, az ezeken való részvétel o Szükség esetén be lehet, vagy kell állítani plusz tanulási időt, de ezt nem szabad a vacsoraidő terhére tenni illetve az alvási időből elvenni! A tanulmányi munkát segítő módszerek o A tanórák pontos elkezdése o A tanulók feleleteinek nyilvántartása o A tanulmányi eredmények havonkénti egyeztetése és értékelése /Szóban!/ o A tanulókkal való egyéni foglalkozás megszervezése o A könyvtár adta lehetőségek kihasználása

89

90 A tanulók szabadidejének szervezését velük közösen a csoportvezető

tanár határozza meg, figyelembe véve a kollégium életét és működését

szabályozó dokumentumokat is. o A szabadidejüket hasznosan, szervezetten és tervezetten töltsék. o A szabadidős elfoglaltságokat, tevékenységeket a tanulócsoportok pedagógiai programjában kell rögzíteni! o A tanulók számára mindig adjunk pontos információt a számukra kötelező és szabad foglalkozásokat illetően. o Lehetőség szerint írjuk ki a foglalkozások helyét és idejét a kollégiumi faliújságra! o Szabadidejük egy részét fordítsák önművelésre, hasznos ismeretek megszerzésére, a kulturális lehetőségek megragadására. A kollégium szakköreinek és diákköreinek gazdag programja biztosítja számukra ezen igények kielégítését. A légkör legyen oldott Kötetlen időkeretben végzett tevékenység: amelyet a tanuló egyéni belátása szerint tölt el egyedül vagy a barátaival együtt. A szabadidős elfoglaltságok lehetővé teszik az önmegvalósítást, a gátlások feloldódnak, a kezdeményezőkészség teret kap, építhetnek egymás tapasztalataira, esztétikai érzékük fejlődik. o A hagyományőrzés, a környezetvédelem, a különböző művészeti ágak megismerése, értékelése e tevékenységi formákon belül is lehetővé válik. o Kreatív adottságaik kibontakozhatnak, ízlésük fejlődik. o A csoportos foglalkozások, beszélgetések fejlesztik a verbális kultúrát, hatásuk személyiségépítő, az énkép pozitív vonásokkal gyarapodik. Motiválják a közömbös tanulókat is. o A tanulókkal való törődést biztosító csoportmegbeszélésnek fontos szerepe van: o a viselkedési és illemszabályok elsajátításában o a káros szenvedélyek megelőzésében o a tanulók lelki problémáinak, beilleszkedési nehézségeinek megoldásában o a hátrányos helyzetűek családi hátterének rendezésében o a konfliktusok feloldásában 90

91 o a közösséghez tartozás érzésének kialakításában o A kollégium tárgyi feltételei álljanak a tanulók rendelkezésére, ismerjék a tanulók ezeket a lehetőségeket! /Konditerem, számítástechnika szaktanterem, könyvtár, stúdió/ o A kollégium aulájában is lehetőség van közös beszélgetésre fiúknak és lányoknak o A kollégium társalgója ad otthont a kollégiumi galériának, ahol a művészetis diákok munkáiból láthatunk válogatást. o Kívánatos az egyes iskolák és kollégiumok rendezvényein, vetélkedőin való aktív kollégiumi részvétel. o A kollégium kiemelt nagy rendezvényeit az adott év munkaterve rögzíti. Ezek szervezését és lebonyolítását egy-egy nevelő vagy nevelői csoport vállalja. A legjelentősebb kollégiumi rendezvények, programok: 

Régi kollégisták találkozója



Mikulásnap: benne az elsősök bemutatkozása



Karácsonyi műsor



Berzsenyi – nap



Megyei kollégiumi kispályás foci „Berzsenyi Kupa”



Nőnap



Diáknap megrendezése



Ballagás



Kollégiumi kirándulás a tanév végén

o Ismerkedjenek a várossal, annak történetével, fedezzék fel azokat a kulturális lehetőségeket, amelyeket a város nyújthat, és éljenek azokkal./ Színház, hangverseny, kiállítás, mozi, városi rendezvények stb./ o A szabadidő adjon lehetőséget az érzelmi és fizikai feltöltődésre, a kikapcsolódásra. /Séták a városban, a természetben, az arborétumban./ A kollégium területén kívül is viselkedjenek úgy, hogy ne hozzanak szégyent a kollégiumra! o Hagyománnyá váló sikeres kezdeményezésünk, a régi kollégisták találkozója, minden év novemberének utolsó szombatján. 91

92 6.8. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést segítő tevékenység elvei 6.8.1. Tehetségfelismerés – tehetséggondozás A tehetséges gyermek Az általános vagy speciális ismeretek, készségek megszerzésében, alkalmazásában, kiemelkedő eredményeket ér el. Általános jellemzője; magas intelligenciaszint, kognitív gondolkodás, kreativitás. Tudni kell, hogy a karakterisztikus személyiségjegyek nem egyszerű korrelátumai a tehetségnek, hanem megnyilvánulási formái. A kollégium szerepe más ezen a téren is, a tehetséggondozást vagy egyénileg, vagy kiscsoportos formában valósítja meg, lazább és személyesebb keretek között. A szakkörök, diákkörökben végzett speciális tehetséggondozás a kollégiumi élet koherens része. 6.8.2. Felzárkóztatás A felzárkóztatás célja, az adott tanuló vagy tanulókat a megkívánt ismeretek minimális szintjére eljuttatni. A megvalósítás elvei: 1. A prevenció elve. 2. A második esély megadásának elve. 3. A nevelésközpontúság elve. 4. A személyre orientáltság elve. 5. A családi és intézményi nevelés szinkronitásának elve. 6. Etnikai identitás elve. 7. Integráció elve. A fent említett elvek mentén végzett felzárkóztatást a kollégiumban 3 fő formára bontjuk. Az alapok pótlása: főleg az elsősök esetében jelentős, amikor pótolni kell a mérsékelt ismereti szintet nyújtó általános iskola és az induló új iskolatípus tudásszintje közötti különbséget. 92

93 Folyamatos felzárkóztatás: a tanév során felhalmozódó

tudáshiány rendszeres pótlása, korrepetálás.

Alkalmi felzárkóztatás: azok esetében, akik csak a „baj” esetén (bukásveszély) jelennek meg, vagy csak egy adott témakört nem értenek. A felzárkózást segítik a kollégium által nyújtott, sokszínű ismeretet szolgáltató szak és diákkörök munkája.

93

94 6.8.3. Pályaorientáció – pályaválasztás Miként segíthet a pedagógus a pályaválasztásban? Először azt kell tisztázni, hogy mit is akar csinálni a gyermek iskolai tanulmányai befejezésével. Tényleg vége a tanulásnak? Következő lépés annak tisztázása; mire képes? Vannak-e átvihető képességei, amelyek jól hasznosíthatók a későbbi munkavégzés során? A jó és sikeres pályaválasztást alapvetően segíti az adott tanulónál az az egyszerű kérdés; mi érdekel? Nem kevéssé fontos a személyes tulajdonságok feltérképezése. 6.9. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A hátrányos helyzet azonban viszonylagos, megítélése mindig relatív, viszonyításokkal és összevetésekből fogalmazható meg, írható le. A koordinátarendszert, amiben ez az értékelés történik, az életminőséget meghatározó tényezők alakítják. A hátrányok kompenzálása helyett az esélyegyenlőség megteremtése a lényeges. Fel kell ismernünk a segítés, segítség útjait. Ennek a segítségnek ki kell terjedni minden gyermekre és fiatalra, akiket környezetük – családi háttér, a szubkultúra, az iskola hatásai, illetve élethelyzetük bármilyen módon hátrányos helyzetbe hoz, veszélyeztet, és önerőből képtelenek továbblépni, vagy képességeiket nem tudják megmutatni, kibontakoztatni. A rászorultságot az is meghatározza, hogy egy adott fejlődési szakaszban a kívánatos képességekkel, fejlettségi szinttel (fizikai, kognitív, emocionális, morális, társadalmi), kompetenciával rendelkezik-e az egyén. Az esélyek egyensúlyának megteremtésére jó megoldásnak látszik a tanári, szakmai összefogás, amely a fiatalok társadalmi beilleszkedését, érvényesülését, egyéni boldogulását szolgálja, illetve mozdítja elő. Mindenekelőtt fel kell mérni, meg kell vizsgálni, hogy kik a hátrányos helyzetűek, ez miből adódik. A beilleszkedést hátráltatja, hogy sok fiatalnak gyenge az alkalmazkodóképessége, különösen akkor, ha folyamatosan frusztrált, ha az iskolában is sok a konfliktusa, családi háttere rendezetlen. Sokuknak az önállóság megélése okoz gondot, elbizonytalanodnak.

94

95 Az elhanyagoló, elutasító családi háttér sem ritka. Romlik, gyengül a

családon belüli kommunikáció, a szülők nem igazán tudnak

életvezetési tanácsokat adni gyermeküknek, maguk is életvezetési problémákkal, folyamatos stresszel küszködvén. A negatív élményekkel terhelt otthoni világból a fiatalok a kollégiumban való életet sok esetben a családból való mielőbbi kilépés „ugródeszkájának” tekintik. Feltétlenül emelkedő tendenciát mutat a szegénység, a pénztelenség, a családon belüli agresszió, erőszak. Esetenként szakembereket is szükséges bevonni (orvos, pszichológus, pszichiáter,…), illetve szakszolgálatok elérhetőségét biztosítani. A nevelőtanárnak szükség esetén külső intézmények és szakemberek segítségét is igénybe lehet venni: logopédus, beszédvizsgáló. Egyre erősebb a fiatalok körében a jövőkép hiánya, a bizonytalanság, pályaválasztásuk, orientációjuk sokszor bizonytalan. Egyre nagyobb szerepe van a kollégiumnak a felzárkóztató, tehetséggondozó tevékenység területén. 6.9.1. Közösségi – közéleti tevékenység a kollégiumban Önkiszolgáló tevékenység -

részvétel a tanulócsoportnak, mint önkiszolgáló közösségnek munkájában, lássa be a közösségi munka szükségességét, értelmé

-

vegyen részt az alkalmi feladatok, a közösségi életet tartalmassá tevő programok szervezésében

-

aktivitásával mutasson példát a visszahúzódó, inaktív tanulóknak

-

legyen kezdeményező, tudjon az elképzelései mellett érvelni

-

küzdeni a „miért pont én?” szemlélet ellen

Diák-önkormányzati munka -

a tanulócsoportok diákönkormányzatának működtetése

a csoport sajátosságainak megfelelő, illetve ahhoz folyamatosan

alkalmazkodó diákönkormányzat működésének segítése -

a választójog felelősségteljes gyakorlása a csoport létét érintő belső szabályok ismerete, azok megalkotásában, megújításában való részvétel

-

az önkormányzatiság fogalmának, szerepének fontossága

-

legyen tájékozott a kollégiumi diákönkormányzat tevékenységével kapcsolatban

-

ismerjék meg a diákjog érvényesítésének szabályait, azonban legyen egyensúlyban a kötelességeivel is 95

96 -

vállaljon felelősséget az önként vállalt tevékenységért

96

97 Közösségépítés a hagyományteremtés, hagyományápolás -

a tanulók ismerjék meg a kollégium hagyományait, rendhagyó rendezvényeit, ezekben vállaljon aktív szerepet

-

vegyen részt a KDÖ által szervezett rendezvényeken, majd vállaljon szerepet rendezvények lebonyolításában

-

segítse a gyengébb képességű, ill. szorgalomhiánnyal küzdő tanulótársait mind a beilleszkedésben, mind a tanulmányi munkában egyaránt

-

tanulják meg a kultúrált konfliktuskezelés szabályait – kerüljék a meggondolatlan, főként a trágár megnyilvánulásokat

-

sajátítsa el a vitakultúra elemi előírásait

Az együttműködés technikái -

kooperáció általános értelmezését értse meg, fedezze fel a közös munka örömét

-

ismerje az alapvető etikai normákat, cselekedeteinél azokat vegye figyelembe

-

mások jogait tartsa tiszteletben

-

ismerje fel saját érdekeit, de a közösség (tanulócsoport, kollégium) érdekeit tartsa szem előtt

-

jó ügyek érdekében tudjon érdekcsoportot létrehozni

-

saját érdekeit és a csoport érdekeit tudja összeegyeztetni, vegye észre az összeférhetetlenséget és tudjon dönteni (az egyén nem veszhet el a közösségben)

A közösségi – közéleti tevékenység színterei a kollégiumban -

Mikulás Nap – elsőéves tanulók bemutatkozása

-

Iskolai ill. kollégiumi Diáknapon való részvétel

-

Csoportszintű ill. kollégiumi kirándulásokon történő részvétel

-

Megemlékezéseken, ünnepségeken való részvétel

-

Kollégiumi Karácsony, Berzsenyi Nap, Nőnap …..

-

Kollégiumi diákkörök, szakkörök munkájában való részvétel. Minden évben felülvizsgáljuk őket, illetve a tanulók is indíthatnak a saját érdeklődési köreiknek megfelelőt. Jelenleg ezek a: 97

98 Önismereti diákkörök, Hon és népismeret diákkör,

Közéleti klub, Természetismereti diákkör, észjáték diákkör, rajz-

vizuális diákkör, informatika diákkör, kézműves diákkör.

98

99 6.9.2. Művelődési és sportolási tevékenység a kollégiumban A tanulók művelődési lehetőségei a kollégiumban -

Kollégiumi könyvtár

-

tanulást segítő funkció, önképzés, napi sajtó olvasása (naprakész ismeretek hazánkban és a nagyvilágban zajló folyamatokról)

-

Iskolai könyvtárak

-

Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár

-

A kollégium által szervezett diákkörök, szakkörök munkájában való aktív részvétel

-

Kollégiumi és csoportszintű tanulmányi – ismeretszerzési kirándulások

-

Kollégiumi és csoportszintű megemlékezések Nemzeti Ünnepeinkről, Berzsenyi Napi megemlékezés, műsor az Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban

-

Színház látogatás új lehetőség amennyiben a Weöres Sándor színház immáron szombathelyi színház, nem kell a környező megyeszékhelyre vagy távolabb mennünk egy-egy színházi előadás érdekében.

Sportolási tevékenység a kollégiumban A testi és lelki egészség fontosságát hangsúlyozza a kollégiumi nevelés országos alapprogramja is. A tanulók sportolási tevékenysége egyik legfontosabb eleme a szabadidő hasznos, kultúrált eltöltésének. Kollégiumunk a maga objektív keretei között biztosítja a kollégisták sportolási igényeinek kiszolgálását. Az egészséges életmódra nevelés egyik legfontosabb eleme a sport! Ennek érdekében mindent el kell követni, főként az állandó motivációt látom a legfontosabb feladatnak. Mivel tanulóink egy jelentős része kistelepülésekről érkezett, ahol több esetben tornaterem sem volt, ezért nagyon fontos ezen tanulók bevonása az aktív sportolási tevékenységbe.

99

100 Tanulóinkkal

szemben

támasztott

általános

követelmények:

o

Alkalmazás szintjén ismerjék a mozgástevékenységek, a sport egészséges életmódban betöltött szerepét

o

Tudatosan vegyenek részt állóképességük, fizikumuk fejlesztésében

o

Váljon általános igényükké a mindennapos mozgás, testedzés

o

Tudjanak elfogadható szinten játszani legalább kettő labdajátékot, ismerjék azok alapvető játékszabályait

o

Fejleszthető szinten ismerjenek és tudjanak két úszásnemet

A kollégiumi sportélet megvalósulásának színterei: o

Kollégiumi házibajnokságok (fiú-lány)

o

kispályás futball bajnokság

o

kosárlabda bajnokság

o

asztalitenisz bajnokság

o

sakk bajnokság

o

sudoku bajnokság

o

Kollégiumon kívüli (megyei, városi) sportvetélkedők, versenyek

o

Péterfy Kollégium által szervezett atlétikai emlékverseny

o

Herman Ottó Kollégium által szervezett „Legügyesebb Kollégista” sportrendezvény

o

Három évvel ezelőtt, hagyományteremtés céljából először rendeztük a „Berzsenyi Kupa” megyei kollégiumi fiú-lány kispályás futballbajnokságot.

o

Savaria Kollégium „Legerősebb Kollégista” verseny

o

Kondicionáló terem használata

o

A kondicionáló termet kollégistáink mindennap 14 órától, 20 óráig használhatják. Szerdai napokon csak lány kollégistánk használják a konditermet.

100

101 o

Fedett Uszoda látogatása. (Sajnos nem minden

évben ingyenes, valami miatt ez csak az iskolai

órakeretek terhére lehetséges.)

101

102 6.10. A gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek A kollégium nem zárt világ: falain belül is megmutatkoz(hat)nak a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási nehézségek; sőt esetenként a gyermeket a családban, kortárs csoportokban érő, veszélyeztető hatások is. Kollégiumunk valamennyi pedagógusa közreműködik a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában kiemelt szerepük van a csoportvezetőknek, illetve az iskolai gyermek és az ifjúságvédelmi felelősnek ők munkakapcsolatban vannak a pedagógiai szakszolgálatok, a gyermekvédelmi hálózat megfelelő intézményeivel. Az intézmény ifjúságvédelmi tevékenysége nevelőmunkánk fontos területe, e feladat megvalósításában az iskolai ifjúságvédelmi felelős kulcsfontosságú, de csak egyik szereplő. Az ifjúságvédelmi munka magában foglalja a kollégiumvezetés és valamennyi nevelő gyermekvédelmi feladatait. Munkánk célja testi, pszichikai, szellemi adottságaikban egészséges fiatalok nevelése, személyiségfejlődésük, társadalomba való beilleszkedésük segítése, a környezettudatos szemlélet mélyítése. Kollégiumunkban az ifjúságvédelem olyan nevelési forma, amelyből minden gyermek alapvetően részesül. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység magában foglalja: a családokkal, szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét, a tanulói szervezetek bevonását az intézmény döntéshozatalába, a kollégiumi munka tervezésébe, a családban élő eltartottak számától függően kérelmére kedvezményes étkezésben részesüljön. Programunkban a megelőzésre helyezzük a hangsúly. Ennek érdekében: fejleszteni kell a tanulók önértékelési, kommunikációs képességeit, fel kell tárni számukra a csoportmunka és annak dinamikája adta lehetőségeket. A kollégiumi környezet lehetővé teszi a veszélyeztetett, zavarokkal küzdő gyerekek megbélyegzés nélküli kezelését. Ezen tanulók kiemelése csoportjukból, illetve elkülönítésük hibás szemléletből fakad, s további szocializációs nehézségeket idézhetne elő. A megelőző programok sok tanulót érintenek, így a nevelőtanári munka támogatására igénybe kell venni az iskolai ifjúságvédelmi felelős és a mentálhigiénés segítő tanár iránymutatásait, a társadalmi és az úgynevezett laikus segítőket. A programok résztvevői nemcsak a tanulók, hanem a szülők is lehetnek.

102

103 6.10.1. Céljaink o A gyermekvédelemmel kapcsolatos törvényi előírás értelmében segíteni kell a gyerekek családban történő nevelkedését, hogy senki se kerülhessen állami gondozásba a család anyagi helyzete egészségi állapota, erkölcsi helyzete miatt; o a család nevelési gondjainak csökkentése szakszerű tanácsadással; o a kollégiumi élet minden területén törekszünk a gyermekeket megillető jogok érvényesítésére; o preventív tevékenységet folytatunk a tanulók veszélyeztetettségének elkerülése érdekében, illetve a segítséget nyújtunk a kialakult problémák megszüntetésére. 6.10.2. Feladataink o Tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat az ifjúságvédelmi felelős személyéről és elérhetőségéről, illetve az iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről (Pl.: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) o Tanév elejétől felmérjük a veszélyeztetett tanulók körét, és amennyiben a veszélyeztető tényezőket pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, szakember segítséget kérjük. o Kapcsolatot tartunk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal; o Drogfogyasztást megelőző program beindításának segítése, az egészségnevelési program részeként. A program célja elsődlegesen a megelőzés és tájékoztatás (a kábítószerélvezetről való teljes lemondás elősegítése).

103

104 6.10.3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink o pályaorientációs tevékenység megszervezése a pályaválasztási felelős irányításával; o felvilágosítás a szociális juttatásokról, a segélyezés lehetőségeiről, a gyermekjóléti szolgálat feladatairól és a segítségnyújtás lehetőségeiről; o pályázatok és ösztöndíjak lehetőségeinek széleskörű kiaknázása. o a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét. o az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit o a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelés jegyzékét 6.11. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve Hagyományos rendezvényeink erősítik a diákok közösségi tudatát, elmélyítik a már meglévő vagy kialakulófélben lévő társas kapcsolataikat, pozitívan hatnak a tanárdiák viszonyra, családias, meghitt hangulatot teremtenek, ünnepivé varázsolják a kollégiumi hétköznapokat. A közösségi létforma nem képzelhető el hagyományok nélkül. A közösségi identitás kialakítása, a biztonság, a közösségi affinitás, és a védettségszükséglet kielégítése útján juthatunk el a tartós értékközvetítő szerephez A kollégium hagyományrendszerében a volt kollégistákkal és itt dolgozókkal az évek során kialakult kapcsolatot tovább kell mélyíteni. Kollégiumunkban az elmúlt évek alatt sokféle szokás alakult ki. Azok a szokások, amelyek kiállták a gyakorlat és idő próbáját, tovább élnek, hagyománnyá váltak. Hagyománnyá válhattak, mert megértésre találtak a kollégiumi közösség tagjai között. 6.11.1. A kollégium hagyományrendszere A viszonylag rövid múlt ellenére színes, tartalmas hagyományos rendezvényei vannak intézményünknek. Ezek folyamatos megújítását, korszerű tartalommal való megtöltését fontos feladatunknak tartjuk. A kollégium életében szerepet kapnak a nemzeti ünnepekhez és a hivatalos emléknapokhoz kapcsolódó hagyományos rendezvények.

104

105 Diákrendezvényeink szervezését, kivitelezését a KDÖ és a

tanulócsoportok látják el együttes sikerrel:

o Mikuláselsősök bemutatkozása, avatása o Diáknapok rendezése. o Névadónk Berzsenyi Dániel Napja kiemelkedő esemény a kollégium életében. Az MMIK- ban kerül megrendezésre. o Kiemelkedő területe a kiváló kollégisták avatása, jutalmak átadása, házibajnokságon eredményesen versenyzők díjazása. Itt kerül sor az országos informatika verseny értékelésére is. A kollégium diákkörei is itt adnak színes műsort. Kollégiumi kirándulások során évente 40-45 kollégista juthat el külföldre, gazdagodhat csodás látnivalókkal, tapasztalatokkal. Egyéb hagyományos rendezvényeink: o Kollégiumi karácsony művészetis diákok rendezésével o Nőnap megünneplése o Ballagás, végzős diákok búcsúztatása o Sport házibajnokságok o Az elmúlt évek során alakítottunk ki egy hagyományt, a kitűzők adományozását az új diákoknak. 6.11.2. Feladat A kialakult hagyományok megőrzése, továbbfolytatása, fejlesztése, újítása oly módon, hogy a tanulók öntevékenységére alapozva mélyítse az érzelmi kötödést egymáshoz, a közösséghez. Ennek segítése, irányítása minden nevelőtanár feladata.

105

106 6.12. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés

formái

6.12.1. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái A kollégium feladata: Otthont nyújt a tanulóknak, kiegészíti, helyettesíti, szükség szerint pótolja a családi nevelést. A középfokú oktatási intézmények nevelési és oktatási tervéhez igazodó nevelési terv alapján valósítja meg tevékenységét, támogatva ezzel az iskolák oktató és nevelő munkáját. Bármely középfokú iskola tanulói részére biztos szakmai és közösségi hátteret nyújt az eredményes tanuláshoz, a mindennapi iskolai felkészüléshez. 6.12.2. Kapcsolat az iskolával A kollégiumban jól megfigyelhető az a tendencia, hogy a középiskolákba jelentkezők tudásszintje, motivációja egyre gyengébb. Az iskolák követelményszintje eltérő, a nevelés és oktatás tartalma a különböző intézményekben más és más. A kollégiumnak ezek figyelembe vételével kell végeznie nevelő- oktató munkáját, segítséget nyújtva és támogatva ezzel iskolában folyó pedagógiai munkát. 6.12.2.1. Az iskolával való együttműködés területei és módjai A diákok iskola és képzési típus szerinti megoszlását figyelembe véve csoportosítani a tudásközvetítés és képesség fejlesztés tartalmát, differenciálni a tevékenységeket. Pl.: A gimnáziumi és szakközépiskolai diákok körében az általános műveltség fejlesztése, ismereteik kiegészítése, tanulás módszertani és kommunikációs ismeretek átadása, pályaorientáció, a továbbtanulással kapcsolatos felkészülés előtérbe helyezése. tanulóknál az alapvető készségek, valamint a kommunikációs- és viselkedéskultúra előtérbe helyezése. Tudásbeli és műveltségbeli különbségek kompenzálása A környezet (elsősorban iskola és család), illetve a környezeti problémák feltárása A tanulók támogatása személyes problémáik megoldásában Segítségnyújtás az egészséges életvitel kialakításában Személyiségfejlesztés, személyiségfejlődésbeli zavarok korrigálása 106

107 Értelmes, tartalmas szabadidős tevékenységek nyújtása. 6.12.2.2. A kapcsolattartás formái Tájékozódás és tájékoztatás, az intézmények pedagógiai munkájának megismerése Munkatervek egyeztetése, az alapvető célkitűzések együttes meghatározása A több iskolatípus különböző, eltérő módon megfogalmazott elvárásainak figyelembe vétele A tanulói tevékenységrendszer összehangolása Kapcsolatfelvétel az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal Tájékozódás a tanulók tantárgyi előmeneteléről, órai munkájáról Együttműködés a tanulók felzárkóztatás, tehetséggondozása terén A tanulók magatartásának, tanulmányi helyzetének együttes értékelése Szülői értekezleten, fogadóórán való részvétel, óralátogatás Iskolai rendezvényeken (szalagavató, ballagás, stb.) való részvétel A szakképzésben részesülő tanulók eredményes nevelésének fontos feltétele a nevelőtanárok szoros együttműködése a szakoktatókkal. Az együttműködés mozdítsa elő a tanulók sokirányú ismerkedését a munkával, készítsen fel a pályaválasztásra, a hivatásra, a munkára nevelésre. 6.12.3. Kapcsolat a szülővel, a családi házzal Általános elvárás, hogy amíg a gyermek szüleitől távol van, a kollégium részesítse védelemben, pótolja a hiányzó család gondoskodását és biztosítsa mindennapi ellátását. A tanulók számára a kollégiumi környezet és feltételrendszer, mint nevelési és szociális közeg, sokszor kedvezőbb, mint az otthoni. A kollégiumnak tisztában kell lennie az otthoni és egyéb környezeti hatásokkal, melyek többféleképpen hatnak: erősítik vagy gyengítik az intézmény pedagógiai erőfeszítéseit. A család a nevelésben és értékközvetítésben játszott szerepének fokozódó háttérbe szorulása, a családok 107

108 általános elszegényedése és annak minden negatív

következménye (a sérült szerkezetű családok ugrásszerű növekedése, a

gyermekekkel való törődés hiánya, a devianciák terjedése, stb.) komoly kihívást jelentenek a kollégiumok számára.

108

109 6.12.3.1. A szülőkkel való kapcsolattartás formái Már a pályaválasztás időszakában lehetőséget biztosítani az érdeklődőknek a kollégiumi és az új környezet megismerésére. (Nyílt napok) Elektronikus adathordozókon és a honlapon bemutatást adni a kollégium életéről, a kollégium nyújtotta lehetőségekről Beköltözéskor, szülői értekezleten személyes beszélgetés a szülőkkel. Év eleji helyzetelemzés, szociális felmérés a tanulók körében. A fiatalok személyiségének, háttérproblémáinak felderítése A szülő neveléshez való viszonyának, szükségleteinek, a kollégiummal szembeni elvárásainak felmérése. (kérdőív) A szülők megismertetése a kollégium házi- és napirendjével. A szülők véleményének kikérése és figyelembe vétele a kollégiumi nevelőmunkában. A szülők rendszeres tájékoztatása gyermekük tanulmányi helyzetéről, magatartásáról, kollégiumi életviteléről. Kapcsolattartás levélben, üzenő-füzeten keresztül, telefonon, komolyabb problémák felmerülése esetén személyesen. Az információáramlás fejlődése korszerűsödése (mobil telefon, Internet) a személyes kapcsolattartás új formáját jelentik. 6.13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A kollégium nevelőtestülete megtárgyalta az eszköz és felszerelési jegyzékkel szembeni elvárásokat. Rögzítettük a tárgyi adottságainkat, eszközeinket és az elvárásoknak megfelelő fejlesztési igényeket. Véleményünk kialakításában meghatározó volt, hogy a kollégium épülete. Környezete, helységei és eszközei a kollégium pedagógiai programjában meghatározott funkciók fejlesztését szolgálják.

109

110 6.13.1. Tárgyi, dologi adottságaink Kollégiumunk 8 tanulószobával rendelkezik, emellett lehetőség van az egyéni tanulásra is a hálókban is. Az I. emeleti tanulók összenyithatóak, így rendezvényteremként is funkcionálnak. Szakköri, diákköri, pót-tanulószobai lehetőségre esetenként helység áll rendelkezésre (nagyobb létszám esetén tanulószoba) Számítógépes terem a földszinten található Könyvtár a földszinten található Stúdió a földszinten található Hálószoba 72, szobánként 2-3-4 tanuló helyezhető el. Sportudvar a kollégium mellett (kispályás foci pálya méretű, villanyvilágítással, kerítéssel elzárva) Rendelkezünk átriumos zárt udvarral, esőtől védett nyitott oldala, (asztalitenisz) Kollégiumvezetői iroda van Ügyviteli helység van. Orvosi szoba van Társalgó van, vendégek fogadására és kiscsoportos beszélgetésekre Ügyeletes nevelői szoba van Porta van Betegszoba van, nemenként 1-1 4 ággyal Vendégszoba 2 szobánként 2 ággyal. Kollégiumunk konyhával, ebédlővel nem rendelkezik, ezért a Szombathely Műszaki Szakképző Iskola ebédlőjét használjuk. Teakonyha a földszinten van. Ételmelegítésre, étkezésre szintenként 2-2 helység áll rendelkezésre Tanulói vizesblokk (fürdő, WC) emeletenként 2 személyzeti WC a földszinten 3. 110

111 Tisztítószer, takarító eszközök számára a földszinten 1 helység Karbantartó műhely a földszinten raktárak a földszinten Szeméttároló emeletenként 2 Cipőtároló emeletenként 2

111

112 6.13.2. Feladatok Az épület villamoshálózatának felújítása, az energia megtakarítás keretében is fontos, az épület nyílászáróinak cseréje, a hálók

2010-2015

bútorzatának cseréje. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata nevelési – oktatási intézményeinek feladat ellátási intézményhálózat működtetési – és fejlesztési terve 2004 – 2009. közötti időszakra, a Fenntartó kollégiumunkra vonatkozólag megfogalmazta: 1.

Komfortfokozat növelésére, otthonosabbá, lakhatási feltételek javítására az eddigieknél több figyelmet kell fordítani.

2. A megfelelő szintű eszközellátottság biztosítása a fenntartó kiemelt feladata kell, hogy legyen a jövőben. 3. A realitásokon alapuló felépítési, karbantartási programot kell kidolgozni és megvalósítani. 4. Kiemelt feladatként kell kezelni kollégiumunk földszinti vizesblokkjának felújítását és a kollégium villamoshálózat teljes felújítását.

112

113

7. A kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve 2004-ben elkészítettük pedagógiai programunkat. A tantestület határozata értelmében a már 2003/2004es tanévben kipróbáltuk és bevezettük az alapprogram alkalmazását. Határozatunk értelmében a csoportvezető tanárok tanévenként 37 oktatási héttel számolva minden hét hétfőjén úgynevezett etikai foglalkozásokat tartanak. A kollégiumi nevelés országos alapprogramja foglalkozási keretterveinek megvalósulása tekintetében három fő színteret különböztetünk meg: A tanévben 6 alkalommal kollégiumi szinten, forgószínpad rendszerével megtartott speciálisan kerettervi foglalkozások Az etikai foglalkozások éves tematikájába beépített és megtartott kerettervi célok és ismeretek. A kollégiumi diákkörök (16) keretében, a diákkörök éves tematikájába beépítetten figyelembe vett kerettervi célok és ismeretek A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának a csoportfoglalkozások bevezetéséből általunk elkészített tantervek, tanmenetek ismertetése: Témakörök: Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret

113

114

8. Erőforrás elemzés A program végrehajtásához fel kell mérnünk a különböző erőforrás elemeket, hogy a vezetői munkában ezek racionalizálásával lehessen az optimális kimeneti eredményeket megcélozni. Személyi erőforrások

8.1.

A kollégium nevelőtestülete mind életkori összetételben, mind szakos összetételben optimális a feladatok elvégzéséhez. Minden pedagógus, a szűken vett nevelőtanári feladatán túl egyéb kvalifikációval is rendelkezik, ami színesíti tanári munkájukat. Mindenkiben kialakult egy olyan érdeklődési kör, mellyel szívesen foglalkozik úgy, hogy ez kollégiumi szinten hasznosul. 8.1.1.

A képzési struktúra változása

Megszűnt a korábbi bázisiskolai rendszer-kapcsolat. A szabad kollégiumválasztás, amelynek orientációjában nagy szerepet játszanak a fogadó iskolák, azt eredményezték, hogy városi szinten a kihasználtság jónak mondható, de intézményenként ez már változó. Az iskolák létszámának csökkenése, a szakképzési struktúra változása azt eredményezi, hogy csökkent a képzések centrális jellege, ami annyit jelent a tanuló estében, hogy lakhelyéhez közel is talál olyan képzési formát, amely számára megfelelő. Az iskolák innovatív magatartásának csökkenése, illetve a fent vázolt jelenség következményeként pl. Szombathely iskolái is helyben, vagy városkörnyékről iskoláznak be legnagyobb számban, vagy viselik a létszámcsökkenés következményeit. Új iskola új képzés nem várható, a kollégiumot igénybe vehető tanulók számának növelése akkor lehetséges, ha a szülők megértik, hogy nem a bejárás az egyetlen olyan ok, amely miatt kollégiumot kérhetnek, hanem minden olyan esetben, amellyel elérik, hogy gyermekük tanulási feltételei-körülményei jobbak, mint otthon. Másik lehetőség az externátusi ellátást igénybevevők számának növelése lenne. Ennek jelenleg akadálya az a törvényi kitétel, minek alapján externátust csak az a tanuló vehet igénybe, aki helyhiány miatt nem került felvételre a kollégiumba. Ha ez a megszorítás kikerülne a törvény szövegéből, jelentős változás lenne a kollégiumok életében. Megjegyezendő, hogy bár az externátus kifejezés minden jogszabály módosításkor átkerül az új jogszabályokban, ma már csak kevesen tudják mit is jelent és takar ez a kifejezés. 114

115 8.1.2.

Humán erőforrás:

A kollégium gazdaságilag nem önálló, így gazdasági apparátus nincs. Nem pedagógus munkakörben 9, 5 fő dolgozik. Ebből 0,5 fő kollégiumtitkár, 1 fő raktáros és takarítónő, 3 fő takarítónő, 4 fő portás és 1 fő karbantartó. Nem tartjuk a technikai dolgozókat kiszolgáló személyzetnek, hanem a kollégiumi ellátás feltételteremtőinek. Munkájukkal segíthetik, de le is ronthatják a kollégium arculatát. Ezért érzem jogosnak azt a vezetői elvárást, hogy oktatási nevelési intézmény dolgozójaként mindenki olyan magatartást tanúsítson, ami a tanulóknak példaként szolgál.

9. Jövőkép A program távlatai Elhatározott további célunk a még szélesebb és differenciáltabb tevékenységi kör biztosítása, hogy kivétel nélkül mindenkinek legyen lehetősége a megmérettetésre. Kollégiumi rendezvényeink biztosítják a közösségek előtti szerepléseket, melyek az egyes tanulókat sikerélményhez juttatnak, segíti a verbális kifejezőkészség fejlesztését. Hasznát az iskolai munkában és később, felnőtt életükben is kamatoztathatják. A tervezés legfőbb szempontja az aktivitás és a motiváció szintentartása, a meglévő értékek elmélyítése, a konstruktív életvezetésre való felkészítés. 9.1. Önkiszolgáló tevékenység: Folytatjuk és szélesítjük a működő szakkörök, diákkörök tevékenységét. Célunk, hogy mindenki érdeklődésének megfelelően, de kapcsolódjon, és aktívan vegyen részt a szakköri munkákban. Elvárjuk, hogy a képzési idő alatt számítógépkezelői ismereteket tanuljanak. Szeretnénk, ha több tanuló, intenzívebben kapcsolódna be a nyelvtanulásba. 9.2. A pályaválasztást segítő tevékenység Tanulóink egy része (szakképző iskolás tanulók) már választott. Feladat az ő esetükben, hogy a szakmájukkal kapcsolatos ráhangolódást, megerősítést a nevelőtanároktól is megkapják.

115

116 Gondoskodni kell, hogy klubszerű program keretében a megyei

munkaügyi hivatal előadóit meghívva a lehetséges elhelyezkedési és

esetleges átképzési lehetőségeket megismerjék. Az egyetemre, főiskolára jelentkezők esetében a felvételi statisztikák elemzése napi feladat, hogy minél nagyobb eséllyel tudjanak diákjaink jelentkezni a felsőoktatásba. A fentiekkel is összefüggő, de az igények és a lehetőségek is megkövetelik, hogy tanulóink egy részénél növeljük a továbbtanulás esélyét, míg a másik részénél a munkába állást segítsük. 9.3. Diák önkormányzat A kollégiumi és a csoport diák önkormányzati munka állandó segítése, fejlesztése tág teret ad az önálló kezdeményezésnek, csoportarculat tervezésének. Célunk a felelősségérzet elmélyítése, a közép és hossztávú célmeghatározó gondolkozás ösztönzése. 9.4. Felújítási, karbantartási munkák Fő fejlesztési irány: -

Hőszigetelés-nyílászárók cseréje

-

vizes blokkok felújításának befejezése

-

villamoshálózat felújítása

-

épület belső festése, felújítása

-

hálók festése felújítása, beépített szekrények cseréje

9.5. A művelődési, kulturális, sport szabadidős tevékenység Merőben a racionális időgazdálkodás miatt az egyéni érdeklődésen alapuló programszervezés segítése, a minőségi programok igénybevételének támogatása bérlet rendszerrel. 9.6. Sport, rekreáció

116

117 Labdarúgásban házi és kollégiumok közötti versenyeket

szervezünk. Tanulóink igényüknek megfelelően használhatják a

kollégium pályáját, illetve az iskola tornatermét. Azonos feltételek mellett élhetnek a kondicionáló terem használatával is. Úgy gondolom, kollégistáink számára biztosított az iskolán túli ismeretszerzés is és a sport rekreációs lehetőségek is.

117

118

10.Felkészítés a társadalmi megmérettetésre 10.1. Tolarencia: a másság elfogadása 10.2. Megméretés képessége Csak a teljesítményorientált nevelési felfogás vezethet el a társadalmi igényhez. A munkaerő kvalifikáció segítése kollégiumi keretek között meghatározó, pl. idegen-nyelvi képzés, számítástechnika. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás együtt jelenik meg a kollégiumi nevelésben. 10.3. Önértékelés képességre történő nevelés A társadalmi folyamatokban történő eligazodást segíti. Ezért is működtetjük az önismereti szakköröket. 10.4. Értékelési technikák működtetése Fontos, mert a nevelési folyamatban valós teljesítményeknek kell megjelenniük. Az értékelési funkciók: diagnosztikus fejlesztő minősítő értékelés. Az értékelések a szocializációs folyamat jelzőtáblái. 10.5. A gazdálkodási tulajdonos szemlélet beemelése a nevelési folyamatba Az önkormányzati és diákjóléti pénzeszközök felhasználása a tanulók részvételével történik. Pl. Berzsenyi Nap kiadásainak. " Nincs pénz " gondolatra belép a közös gondolkodás, továbbkereső magatartás. 10.6. Intézménygazdálkodási tevékenység Úgy tűnik, hogy a költségvetési gazdálkodásban is meghatározó elem a vállalkozó típusú gazdálkodási magatartás. Ennek feltételei: -

dolgozói, tanulói érdekeltség megteremtése 118

119 -

sikerre motivált, kvalifikált munkaerő

-

Pályázatfigyelés-pályázatírás

119

120

11.Forrásbővítés Minden lehetséges módon szükséges költségvetésen kívüli pénzeszközök, tárgyi eszközök bevonásáról gondoskodni. Az eddigi eredmények alapján folytatni kell a pályázati munkákat. Az elmúlt években 8.500.000. Ft pályázati pénz segítette céljaink megvalósítását. A legtöbb bevétel a szabad szálláshelyek átengedéséből folyik be, évente kb. 6-8 millió forint. A költségek /tárgyi, személyi/ levonása után megmaradó összeg, önmagában is elegendő lenne elképzelésünk megvalósításához, eszközeink beszerzéséhez és az épület folyamatos karbantartására korszerűsítésére. Sajnos ez nem plusz forrásként jelenik meg, hanem része az iskola bevételtervének, azaz a költségvetés bevételi részét képezi.

120