Szombathelyi Csónakázó- és Horgásztó Előzmények A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének horgászati kezelésében lévő Gersekaráti Sárvíz-tó után az idei évben elkészült a Szombathelyi Csónakázóés horgásztó feltérképezése is. A tavak felmérése az előző évihez hasonlóan az országban egyedülálló medertérkép készítéssel foglakozó vállalkozás felajánlásaként készült el. Az adatok felvételére 2013 augusztusában került sor. A szombathelyi tavak
felmérése
során
került
tesztelésre
a
medertérképezéshez
fejlesztett
talajszerkezet vizsgáló szonda is, mely pontos információt nyújt a tóban lévő iszapmennyiség meghatározására.
Csónakázó-tó Vízfelszín: 90 562 m2 Meder térfogata: 150 332 m3 Átlag vízmélység: 1,66 m Legmélyebb pont: 2 m Partvonal hossza: 1411 m Sziget terület: 20 089 m2 Sziget partvonal: 585 m
Horgásztó Vízfelszín: 25 133 m2 Meder térfogata: 37 950 m3 Átlag vízmélység: 1,51 m Legmélyebb pont: 1,8 m Partvonal hossza: 796 m
Vízminőséget, tisztaságot befolyásoló tényezők
Szél A meder egyenletessége és a vízfelszín nagyságából adódik, hogy a szél keltette hullámzás könnyen felkavarhatja a tó vízét. Sekély tavak már 2 m/s sebességű szél hatására felkeverednek.
Hőmérsékletváltozás A sekélység miatt a vízfelszín hőmérséklete az éjszaka során az alsó vízréteg hőmérséklete alá csökkenhet. A fajsúlykülönbség miatt a két vízréteg felcserélődik naponta, ami a meder fenekén összegyűlt és bomlásnak induló hordalékot felkeveri. Mélyebb tavaknál az alsó vízréteg hőmérséklete nagymértékben eltér a felsőétől. Ez olyan mértékű stabilitást jelent, aminek hatására csak tavasszal és ősszel fordul meg a víztömeg.
Hőmérséklet Magasabb hőmérsékleten a kémiai folyamatok és ezzel együtt az élő szervezetek életműködése is felgyorsul, ez fokozott algásodáshoz vezet.
Leárnyékolva a
vízfelszínt, nem jut elég fény az alsóbb rétegekbe, oxigénhiány lép fel. A maximum 2 méteres vízmélység miatt a mederfenék és ezzel együtt az iszap hőmérséklete is magasabb. A rothadás és bomlási folyamatok is felgyorsulnak, fokozódik a gázképződés.
Tápvíz minősége A tavat tápláló víz minősége rendkívül fontos szerepet játszik az élőlények szempontjából. A szerves anyag felhalmozódásáért elsősorban a foszfor és nitrogén vegyületek a felelősek. A növényi és állati szervezetek részére is szükséges, de az algatermelődés mértéke is ettől függ. Az iszap foszforcsapdaként működik, megköti azt. A víz mozgása következtében jelentős mértékben visszakerül a vízbe a foszfor. A tavakat tápláló Arany-patak a város határától számított pár száz méter kivételével mindvégig mezőgazdasági művelés alatt álló földek mellett halad. A bemosódó műtrágya hatására jelentős mennyiségű foszfor és nitrogén juthat a patakba, azon keresztül a tavakba. A két tó vízvisszatartásának mértéke akkora, hogy felveszik és
hasznosítják az említett két elemet az élő szervezetek, ameddig a kifolyón távozik a víz. A magas foszfor és nitrogén tartalomról árulkodik az Arany-patak medrében látható vízinövény burjánzás is.
Halak Az iszapban élő szervezetek keresése során a halak turkálásukkal folyamatosan mozgatják az iszapot. Ezért a tevékenységért főként a pontyfélék családjába tartozó fajok felelősek.
Horgászat A horgászok által bejuttatott etetőanyag bomlása is hozzájárulhat a vízminőség romlásához. Etetőanyag használatának betiltása és e szabály betartásának ellenőrzése viszonylag egyszerűen megoldható.
Iszaprétegek vizsgálata A felmérésnél 4 különböző iszapréteg vastagságának mérése történt meg. A lebegő iszap mérése csöves mintavevővel, míg a nagyobb talpnyomású rétegek mérése szondával történt.
Medertérkép Gyorsan mélyülő part jellemzi. A meder egyenletes eltéréseit
felületet az
mutat.
áramlások,
alakították ki.
Csónakázó-tó Vízfelszín: 90 562 m2 Meder térfogata: 150 332 m3 Átlag vízmélység: 1,66 m Legmélyebb pont: 2 m Partvonal hossza: 1411 m Sziget terület: 20 089 m2 Sziget partvonal: 585 m
Horgásztó Vízfelszín: 25 133 m2 Meder térfogata: 37 950 m3 Átlag vízmélység: 1,51 m Legmélyebb pont: 1,8 m Partvonal hossza: 796 m
Minimális
lerakódások
Lebegő iszap Jelenléte tavakban természetes folyamat eredménye.
Ez
a
réteg
képes
felkavarodásra.
Csónakázótavon átlag 16,5 cm Vízben foglalt térfogata 14975 m3
Horgásztavon átlag 14,9 cm Vízben foglalt térfogata 3754 m3
a
1N/cm2 talpnyomású iszap A tavak állapotát jól tükröző réteg, melynek nagyságától függ a bomlás során keletkező gáz mennyisége. Ennek
a
méretűre
rétegnek
a
minimális
csökkentése
a
legfontosabb cél a tavak állapotának javításakor. Kitermelése, szállítása, és megsemmisítése a legnehezebb feladat. Létezik hatékony biológiai megoldás is a csökkentésére.
Csónakázótavon átlag 8,2 cm Vízben foglalt térfogata 7406 m3
Horgásztavon átlag 13,3 cm Vízben foglalt térfogata 3345 m3
10N/cm2 talpnyomású iszap Ez a réteg már nem keveredik fel áramlás
hatására.
Lerakódott,
megszilárdult üledék képezi tartalmát.
Csónakázótavon átlag 8,1 cm Vízben foglalt térfogata 7309 m3
Horgásztavon átlag 7,8 cm Vízben foglalt térfogata 1947 m3
100N/cm2 talpnyomású iszap Nagy
szilárdságú
réteg,
ennek
vizsgálatára csak a vízbefolyások, elfolyások
szempontjából
szükség.
Csónakázótavon átlag 5,7 cm Vízben foglalt térfogata 5142 m3
Horgásztavon átlag 8,3 cm Vízben foglalt térfogata 2073 m3
van
Javaslat A két tó sekélysége miatt minden, vízminőséget javító tevékenység kiválasztása alkalmával fokozott óvatosságra van szükség. Hiányzik az a mélyvíz réteg, amely menedék lehet a halak és más élőlények számára egy egyensúlyi helyzet felborulása esetén. A tervezésbe feltétlen szükséges nagy tapasztalattal rendelkező vízügyi szakemberek bevonása.
Lajos Tibor www.mederterkep.com
