SZOLIDARITÁSI AKCIÓ A HANKOOK GYÁR MUNKÁSAIVAL

II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 2007. AUGUSZTUS 16.

150 FORINT

SZOLIDARITÁSI AKCIÓ A HANKOOK GYÁR MUNKÁSAIVAL ( BESZÁMOLÓ A 4-5.

OLDALON )

2


BALSZEMMEL Thürmer Gyula DRÁGÁBB LESZ AZ ÉLELMISZER!

Drágább lesz az élelmiszer! Nagyjából ez az egyetlen dolog világos az összes nyilatkozatból, ami a szárazság következményeirõl elhangzik. A szerepek le vannak osztva, és a média is ehhez alkalmazkodik. Az MSZP-SZDSZ- kormány hõsi erõfeszítésekrõl számol be, amelyeket állítólag a gazdák érdekében tett. A MAGOSZ tüntet, nem túl erõsen, nem túl gyengén, éppen annyira, hogy jelen legyenek a televízióban. A Fidesz törvénytervezetet terjeszt elõ, amin csak azért nem röhög a nép, mert talán észre sem veszi. A Fidesz is tudja, a kormány is tudja, hogy nyár van, ilyenkor fürödni kell. S, persze, azt is tudja mindenki, hogy a Fidesz akár a legzseniálisabb ötlettel is állna elõ, akkor is leszavaznák. Drágább lesz az élelmiszer! Megértem, régen is volt ilyen. Ha kevesebb sárgabarack termett, anyám kevesebb lekvárt tett el. De akkoriban volt állami megoldás. Ha kevesebb volt nálunk a zöldborsó, de több volt a bolgároknál, hoztunk be bolgárt. A lengyel krumplit, már nem emlékszem, hogy miért, de utáltuk, de a kommunista kormány behozta az országba, csak azért, hogy a rossz hazai termés esetén is legyen olcsó krumpli. Akkoriban azért voltunk benne a nemzetközi együttmûködésben, hogy kiegyensúlyozzuk a hazai természeti csapásokat.Most mi van? Nem vagyunk véletlenül egy Európai Unió nevû szervezet tagja? Rosszul látjuk saját kis szemünkkel a bevásárló központokban, hogy az élelmiszeráruk többségének

BALSZEMMEL

MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL. EZUTÁN MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL. semmi köze Magyarországhoz? Manapság már ki kell írni a görögdinnyére, hogy magyar görögdinnye, és nem görög görögdinnye. Jó, ha tudjuk, kedves olvasóink, hogy megint a gazdagok járnak jól. Jól jár a külföldi multi, aki az olcsón behozott külföldi élelmiszert drágábban fogja adni, s nagyobb lesz a profitja. Jól jár a magyar gazdák azon része is, amely a gazdag magyaroknak termel. Az õ kis gyomruk nem veszi be a holland tápos csirkét, s ezért hajlandó többet fizetni a magyar termelõnek. Jól járnak a parlamenti pártok, mert bár semmit sem változtatnak meg, jó lesz a sajtójuk. Aki rosszul jár, az mi vagyunk. A kispénzûek, a szegények, a dolgozók, a munkások, az õstermelõk, a kistermelõk.

gyar társadalom szellemi fellazításban. Nyilván azért áldozott erre az osztrák tõke, hogy majd egyszer busásan megtérüljön. Az osztrákoknak nagyon jó a magyar kapitalizmus, mert a magyar odaviszi a pénzét, nem kell már bíbelõdni menekültekkel sem. De arról szó sem volt, hogy a fejükre nõjön a magyar tõke! Micsoda dolog az, hogy a MOL terjeszkedik a Monarchia volt országaiban? Az ügy most elcsendesült, de ne gondoljuk, hogy vége. Ha nem vettük volna észre, megkezdõdött a kelet-európai piacok újrafelosztásáért vívott harc. Ezzel kapcsolatban van egy jó hírem és egy rossz. A rossz az, hogy a nagy hal nyeli le a kis halat. Fordítva soha. A jó az, hogy bár nem nagyon válogathatunk, még nem dõlt el, hogy bennünket ki nyel le.

NEM LEHET NAGYOBB, MINT A BÉCSI! SÁGVÁRI

A történet szerint Ferenc Józsefnek egy megjegyzése volt csupán, amikor legfelsõbb hozzájárulásért esedezve a budapesti Operaház építési tervét elé terjesztették: nem lehet nagyobb, mint a bécsi! Ennyi! Nem érdekelte az építész neve, a pénz, csak az, hogy a magyarok tudják, hol a helyük. Az osztrák tõke minap megmutatta a magyaroknak, hogy hol a helyünk. Ha nagyon akarjuk, az osztrák olajtársaság, az OMV bármikor megvásárolhatja a magyar MOL-t! Ez volt az osztrákok üzenete. A magyar kapitalizmust ugyan nem az osztrákok csinálták, de azért komoly szerepet vállaltak. Évtizedeken át csábították disszidálásra a magyarokat, derekasan kivették részüket a ma-

Ságvári emléke és emléktáblája jobb sorsra érdemes. Az elsõt a Legfelsõbb Bíróság rúgta Ságváriba, amikor egykori gyilkosait 2006. márciusában felmentette a gyilkosság vádja alól. Ha most kemény konzervatív uralom lenne, azt mondanám, hogy értem! De így? Meg tudja mondani valaki, hogy miért nem szólaltak meg az MSZP és az SZDSZ illetékes vezetõi? Miért nem szólalt meg maga a miniszterelnök, aki állítólag Ságvári értékeit magáénak vallja? Tudja-e valaki, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány vezette rendõrség és titkosszolgálat miért nem állította elõ azokat, akik rendre szétverik a táblát, vagy, mondjuk, miért nem õrzik az emléktáblát? A MEASZ tisztességgel helyreállította az emléktáblát. Ennek is némi volt politikai stichje, mert a Munkáspárt hiába ajánlotta az együttmûködést, a MEASZ nem kért belõle. Mondhatnám, hogy túl vagyunk rajta, de nem vagyunk, hiszen újra szétverték. Itt most már nem elég a szélsõjobboldalt szidni! Cselekedni kellene! Abból kellene kiindulni, hogy a szélsõjobboldal miért gyûlöli ennyire Ságvárit? Azért, mert egyszerre volt kommunista, antifasiszta és zsidó. Na már most, mûködjünk együtt valamennyien azok, akiknek egyik vagy másik aspektushoz közük van! Nem biztos, hogy meg tudjuk védeni Ságvárit, de e nélkül biztosan nem tudjuk. Mi készek vagyunk megtenni a magunk részét. THÜRMER GYULA


PÁRTÉLET

3

SZOLIDARÍTÁSI AKCIÓ A HANKOOK GYÁR MUNKÁSAI MELLETT A Magyar Kommunista Munkáspárt szakszervezeti munkacsoportja szolidaritási akcióval egybekötött nyíltszíni sajtótájékoztatót tartott 2007. augusztus 8-án a dunaújvárosi HANKOOK gyárnál.

MUNKÁSPÁRTI AKTIVISTÁK SZÓRÓLAPOSZTÁSA A HANKOOK GYÁR ELÕTT

A sajtótájékoztatón részt vett Vajda jános alelnök, s Gilicze Attila 33 éves munkás, az országos elnökség tagja, a párt szakszervezeti munkacsoportjának egyik vezetõje ismertette a munkásokhoz szóló felhívást, a Munkáspárt követeléseit a HANKOOK gyárnál fennálló törvénytelenségek felszámolásáról, a szakszervezeti tagok üldözésének azonnali beszüntetésérõl, a szakszervezeti jogok garantálásáról. A Magyar Kommunista Munkáspárt szakszervezeti munkacsoportjának fiatal tagjai, Fejér megyei és dunaújvárosi aktivisták több száz szolidaritási röplapot osztottak ki a mûszakváltásra érkezõ fiatal munkásoknak, akikkel közvetlen, élénk beszélgetések alakultak ki.

TUDTA - E ?

MI A SZAKSZERVEZET HELYZETE A HANKOOKNÁL?

hogy a Gyurcsány-Kóka kormány 2010-ig, a gyár teljes felépüléséig, 26 milliárd forintos állami támogatást ad a dél-koreai Hankook cégnek a dunaújvárosi beruházásához hogy ebbõl 10 milliárd forint az adóelengedés összege, 16 milliárd forint azonban a költségvetésbõl, az adófizetõk pénzébõl fizetendõ készpénzes támogatás hogy így - a végleges 1500 fõs dolgozói létszámra vetítve - egy munkahely létrehozásához 1,7 millió forintot kap a Hankook, míg hazai kis- és közepes vállalkozások esetében ennek töredékét kapják, ha egyáltalán kapnak hogy 500 millió forint készpénzes támogatást máris kifizettek a Hankooknak, annak ellenére, hogy az államháztartási törvény szerint nem kaphat állami támogatást az a cég, ahol a munkaügyi viszonyok nem rendezettek, szabálytalanságok, törvénytelenségek fordulnak elõ. hogy nem csak Borsodból, Szabolcsból, Csongrád és Veszprém megyékbõl, de Szlovákiából és Romániából is toboroztak munkásokat a dunaújvárosi gyárba munkaközvetítõ cégek

A dél-koreai Hankook cég dunaújvárosi gyárában, amely még csak részben épült fel, már jelenleg is 600-800 fõ dolgozik. A dolgozók még 2007 májusában megalakították a Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetét, amely a Vegyiparban és Energiaiparban Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) tagszervezete. A szakszervezetet júniusban a Fõvárosi Bíróság is bejegyezte. A gyárvezetés azonban mondvacsinált okokkal nem ismeri el a szakszervezet létét, nem tárgyal velük, sem az ágazati VDSZ-el., amely ebben az áldatlan helyzetben képviselni kívánja a dolgozókat. A gyárban már az elsõ hónapokban is rengeteg a munkaügyi szabálytalanság, de a vezetés legfõbb gondja, hogy ártalmatlanná tegyék a szakszervezetet. Szinte nyomoznak az után, hogy ki a tag, s már volt olyan eset, hogy akirõl ez kitudódott, más okokra hivatkozva elbocsátották. Székely Tamás a VDSZ alelnöke a sajtónak így jellemezte a gyáron belüli helyzetet: 21. századi technológia, de szinte ókori rabszolgasági viszonyok.

BESZÉLGETÉSBEN A MUNKAHELYI GONDOKRÓL

4


PÁRTÉLET

A Hankook gyár munkásai! Magyar munkások! Meddig tûrjük még, hogy a mi adóinkból támogatott, idecsábított multinacionális cégek azt csináljanak a melóssal, amit akarnak? Meddig tûrjük még, hogy a hasznot kiviszik az országból, és egyik kormány sem meri õket megadóztatni? Meddig tûrjük még, hogy a környezetvédelmi, a szociális, és az alapvetõ munkajogokra fittyet hányva bérrabszolgaként dolgoztassanak, és ha felemeled a hangodat, az állásoddal fenyegetnek? Meddig tûrjük még, hogy ünnepnapokon büntetlenül dolgoztassanak, és kedvükre módosíthassák a munkaszerzõdéseket? Meddig tûrjük még, hogy a szakszervezeteket teljesen kiszorítják a munkahelyekrõl, mint a Hankooknál, a Suzukinál, a Tesconál, vagy az összes többinél?

Munkások! Ma Magyarországon kapitalizmus van. Ezt a bõrünkön érezzük. A kapitalizmusban csak az a tied, amit kiharcolsz magadnak!

Harcolj! Mondhatnak bármit, nem fog érted harcolni sem a Fidesz, sem az MSZP. Értetek, munkásokért senki nem emeli fel a hangját a Parlamentben. Csak addig kellesz, amíg négy- évente szavazol, utána nem kérdezik a véleményedet. Idejöhet Dunaújvárosba a miniszterelnök, beszélhet arról, hogy egyszer majd jobb lesz, nem változik semmi. Gyurcsány ugyanolyan kizsákmányoló tõkés, mint a Hankook vezetõi. Ezek nem azért jönnek ide, mert szeretnek minket, hanem azért, mert gyengék a szakszervezetek, gyenge a munkások érdekérvényesítõ képessége, és a kormány az elsõ szavukra haptákba vágja magát. Mutassuk meg, hogy nincs igazuk! Egy fát könnyen kicsavar a szél, de az erdõ ezer évig él!

Szervezkedj! Mi munkások, csak a munkásokra számíthatunk. Szervezzünk erõs érdekképviseletet, harcoljunk együtt jogainkért! Hidd el, ezek semmitõl nem félnek jobban, mint a szervezett munkásoktól. Lépjünk fel közösen, mert együtt erõsek vagyunk. A Magyar Kommunista Munkáspárt támogatja a harcotokat! Sorainkban ugyanolyan dolgozó emberek vannak, mint amilyenek ti vagytok, gondjaink ugyanolyanok, mint a tiétek. Mi veletek és értetek harcolunk!

A Magyar Kommunista Munkáspárt követeli: az azonnali egyeztetõ tárgyalásokat a Kollektív Szerzõdés megkötéséhez! z a Hankooknál fennálló törvénytelenségek megszûntetését, és független csoport által történõ ellenõrzését! z a szakszervezeti tagok üldözésének azonnali beszûntetését! z s azt, hogy a kormány alkosson törvényt, mely szerint minden 20 fõnél több dolgozót foglalkoztató cégnél kötelezõ legyen a szakszervezet megalakítása. z

Dunaújváros, 2007. augusztus Munkáspárt 1082 Budapest, Baross u. 61. - Székesfehérvár, József Attila u. 8. www.munkaspart.hu


VÁLASZTÁS

5

„FERIKÉM, HOZTUNK NEKED AJÁNDÉKOT!“ Az egykori bányásztelepülés bányásznyugdíjasai a múlt heti választási kampánygyûlésen Gyurcsány miniszterelnök színe elé járultak, és valódinak tûnõ õszinteséggel fordultak hozzá: Ferikém, hoztunk neked ajándékot! És elénekelték a bányászindulót. „Szerencse fel, szerencse le! Ilyen a bányász élete. Váratlan vész rohanja meg, Mint bérctetõn a fergeteg.“ A dologban biztosan benne volt a szocik látvány- és arculattervezõ csapata is, de a nyugdíjas bányászok szavai nem csupán õszintének tûntek, de azok is voltak. Komolyan gondolták, hogy a milliárdos miniszterelnök az õ emberük. Ezt követõen még meg is hallgatták a miniszterelnök kioktató elõadását. Nos, véget ért a választási csata Bátonyterenyén. Nem történt csoda, az MSZP megnyerte. Megnyerte annak ellenére, hogy a korábbi polgármester lemondatásával maguk idézték elõ a választási hercehurcát. Annak ellenére, hogy városszerte beszélnek visszaélésekrõl, egymás zsebébe rakott pénzekrõl. Annak ellenére, hogy az emberek panaszkodnak a munkanélküliségre, annak ellenére, hogy az egyszerû vidéki emberek undorítónak tartják, hogy a miniszterelnök felesége és miniszterei nyíltan a melegek mellé állnak, és ebbõl közügyet faragnak. Annak ellenére, hogy tucatjával panaszkodtak, hogy egy család nem tud a minimálbérbõl megélni. Annak ellenére, hogy egy kisterenyei gyerek operációjára éppen most koldulnak össze

UTOLSÓ KAMPÁNYGYÜLÉS: ÕK VAJON KIRE SZAVAZTAK?

800 ezer forintot, mert az állam nem fizeti. Mindezek ellenére a választók elhitték, hogy Lavajné Dóka Éva tisztára tudja mosni a helyi és országos kormányzásban besárosodott MSZP-t, és a milliárdosok holnaptól kezdve a szegények, az elesettek gondjaival lesznek elfoglalva. Lehet persze a választási rendszer disznóságaira utalni, arra, hogy de facto kétpártrendszer van Magyarországon. Ez igaz. Lehet az országos közönyrõl beszélni, ez is igaz. De nem lehet hallgatni a bátonyterenyiek felelõsségérõl, pontosabban felelõtlenségérõl. Nem mentek el szavazni, nem akartak saját sorsukba beleszólni. A választásra jogosult 11364 lakos közül csak 3821-en voksoltak. Vannak új jelenségek is a választásokon. A választás jelezte, hogy a Fidesz elõbb-utóbb átveszi a vezetést a városban. 2006-ban a ko-

rábbi polgármester még 56,58 százalékkal nyert, és Oláh Károly, a Fidesz embere csak 35 százalékot kapott. Mára az erõviszonyok kiegyenlítõdtek. Picivel többen mennek el szavazni, az MSZP veszített volna. Most azonban a nyugdíjas bányász benntartotta õket a hatalomban. AMunkáspárt indult a választásokon, és jól tette. László Sándor kitûnõ jelölt volt, aki emberi és szakmai tisztességgel képviselte a mi politikánkat. A Munkáspárt köszönettel tartozik László Sándornak. Bizonyára nem esik jól neki, hogy csak 79 szavazatot kapott, hiszen százak biztatták és ígérték meg szavazatukat. A lényeg azonban nem ez! A lényeg az, hogy ezen a választáson újra talpra állt a Munkáspárt Bátonyterenyén, újra hallatta szavát, újra megmutatta a választás lehetõségét. A lényeg az, hogy ez a kis csapat most ne veszítse hitét, lelkesedését, és a jövõ új feladatait lássa maga elõtt, és legyen ereje újra és újra, ha kell milliószor elmagyarázni a munkásságnak, a dolgozó embereknek, hogy nem számíthatnak senki másra, csak önmagukra és a Munkáspártra. A BÁTONYTERENYEI VÁLASZTÁS EREDMÉNYE

z Lavajné Dóka Éva, MSZP 1641 szavazat z Oláh Károly, Fidesz-KDNP, 1623 szavazat z Juhász István, független 228 szavazat z Márki Tamás, független 182 szavazat z László Sándor, Munkáspárt 79 szavazat THÜRMER GYULA KAMPÁNYOL: VÉRNYOMÁS RENDBEN

z Persik György, független, 68 szavazat

6


PÁRTÉLET

KI MELLETT ÁLL GYURCSÁNY FERENC ? A Magyar Kommunista Munkáspárt Elnöksége határozottan elítéli, hogy ismét ledöntötték Ságvári Endre, a magyar antifasiszta ellenállás kiemelkedõ személyiségének emléktábláját. A Magyar Kommunista Munkáspárt Elnöksége kijelenti: a szélsõjobboldali akciók aggasztó terjedéséhez hozzájárul az MSZP -SZDSZ-kormány semmittevése, képmutatása és pipogya magatartása. Az MSZP-SZDSZ-kormány szavakban vállalja a közösséget

Ságvárival és a fasizmus elleni harccal, a valóságban semmit nem tesznek a bûnösök kézrekerítésére, az újabb bûncselekmények megelõzésére. Ma a kormányhatalom az MSZP és az SZDSZ kezében van. Minden lehetõséggel és eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy megvédjék Ságvári Endre emléktábláját, az antifasiszta ellenállás emlékét. Minden lehetõsséggel rendelkeznek ahhoz is, hogy a törvény erejével megakadályozzák szélsõjobboldali félkatonai szervezetek bejegyzését, mûködé-

sét. Mégsem ezt teszik, s ezzel olajat öntenek a tûzre, bátorítják a mai szélsõjobboldali és fasiszta elemeket. Nyílt színvallást követelünk Gyurcsány Ferenctõl: mi a fontosabb számára, az antikommunizmus, vagy az antifasizmus, kik mellett áll, Horthy Miklós, Szállasi Ferenc és mai követõi mellett, vagy Ságvári Endre és a mai antifasiszták mellett? BUDAPEST,

2007.

AUGUSZTUS

10.

MAGYAR KOMMUNISTA MUNKÁSPÁRT ELNÖKSÉGE

DOMBIRATOSI CSODA? Kérdõjellel írom, mert manapság minden csodát meg kell kérdõjelezni. Igen, csoda az, hogy egy lelkes asszony néhány hónap alatt képes a semmibõl 29 fõs alapszervezetet teremteni. Ez még akkor is csoda, ha a közös rendezvényre nem jön el mindenki, talán azért, mert óriási esõ vonult át a Viharsarkon. Igen, csoda az, hogy a falu lakossága egyszerre csak kezd odafigyelni: nézzétek, itt van Munkáspárt! Csoda az, hogy az újonnan felvett párttagok zöme fiatalember. Jó, nem mindenki jött el, hogy ünnepélyesen átvegye a tagkönyvét, de azért õ a Munkáspárt tagja. Bodor Mária, a dombiratosi alapszervezet elnöke azonban nem csodát tett. Egyszerûen dolgozott. Sokat és jól. Bement a kocsmába, a falusi boltba, mindenhova, ahova a helyi emberek járnak, és megkérdezte: ti miért nem vagytok a Munkáspárt tagjai? Szegények vagytok, nincs munkátok, mindenki kizsákmányol benneteket, mégsem tesztek semmit? Az emberek meghökkentek: tényleg, miért nem csinálunk semmit? Bodor Mária 29 évet élt Hollandiában. Amikor kiment, még a szocializmus idején, nem volt kommunista. Hollandiában meglátta, hogy mit jelent a kapitalizmus. Mit jelent, amikor a diáklány prostitúcióval kénytelen a tandíjra valót megkeresni. Mit jelent, amikor a nyugati propaganda által nyugatra csábított kelet-európai kivándorló legfeljebb takarítónõ lehet. Bodor Mária

hazajött, hogy ezt a tapasztalatot itthon hasznosítsa. Csodát õ sem csinált. Tette azt, amit mindenkinek módjában van tenni. Bekapcsolódott a helyi közéletbe. Nem megy el szó nélkül amellett, hogy az önkormányzati tulajdonban lévõ dombiratosi kultúrház úgy néz, mint egy disznóól. Nem hallgat arról, hogy a faluban néhány család birtokol mindent, és úgy néz ki, mintha nem is demokráciában élnénk. Bodor Mária azt mondta: ne törõdjünk bele, hogy itt, a román határ mellett senkinek sincs munkája,

a fiatalok elvándorolnak, a falvak kihalnak! Cselekedjünk! Gondoskodjunk a mindennapokban a párt tagjairól, a betegeket látogassuk a kórházban, a rászorulók helyett vásároljunk be, és készüljünk az önkormányzati választásra! Világos és reális program! A dombiratosi alapszervezet gyûlésén részt vett Thürmer Gyula, aki ezt megelõzõleg Battonyán találkozott Karsai József polgármesterrel. Jelen volt Bánhegyi József, Békés megyei elnök és Marosán János, a térségi választókerület elnöke.

BODOR MÁRIA SZÓL AZ ÜNNEPI ALAKULÓ ÜLÉSEN

PÁRTÉLET


7

FOLYTATÓDIK A BÍRÓSÁGI CSATA Szeptember 21-én, Székesfehérvárra figyel a Munkáspárt, de talán sokan mások is Magyarországon. Ilyen még nem volt! Egy egész párt egész vezetését idézték bíróság elé vádlottként. Ekkor kerül sor annak a pernek az elsõ fokú tárgyalására, amelyet még 2005-ben a budapesti bíróság elnöke indított a Munkáspárt vezetõi ellen. A Szabadság korábbi számaiban részletesen beszámoltunk errõl az elhúzódó ügyrõl. A vád az, hogy a Munkáspárt Elnöksége politikai ítéletnek minõsítette a Fõvárosi Bíróság 2005. június 8-i ítéletét. A budapesti bíróság elnöke szerint ugyanis szó sem volt politikáról, csupán a bíró szakmai mérlegelésérõl. A bíró feljelentett, a rendõr kihallgatott, az ügyész meg vádat emelt. Az ügyész szerint a Munkáspárt vezetésének véleménye nem más, mint nagy nyilvánosság elõtt elkövetett rágalmazás. Most a bíróságnak kell eldöntenie, hogy az-e vagy mégsem az. De mi is áll az ügy hátterében? 2004 nyarán Vajnai Attila vezetésével egy csoport elhatározta, hogy megszerzi a Munkáspártot. Sajnos, hónapokba tellett, mire a Munkáspárt többsége felismerte, hogy a szép szavak mögött nagyon is alantas szándékok húzódnak meg: megszerezni a pártot és kiszolgáltatni az MSZP-nek. Sok idõbe tellett, de a párt többsége azonban megértette, hogy mit akar az ellenzék. A Központi Bizottságnak 2005. márciusára már végleg elege lett a pártellenzék rombolásából, és kizárta a Vajnai-Fratanolo párost a pártból. Az azóta eltelt idõ világosan megmutatta, hogy ezek az erõk valóban semmi mást nem akartak, mint az MSZP oldalára átvinni a Munkáspártot. Ma már az általuk létrehozott 2006-os párt az MSZP hû szövetségese. Az egykori pártellenzék sérelmezte a Munkáspárt Központi Bizottságának 2005. márciusi döntését. Megtették azt, ami a magyar mun-

A MI SZÍNÜNK A VÖRÖS

kásmozgalom történetében mindig is a legmocskosabb dolognak számított: saját társaikkal szemben polgári bírósághoz fordultak. Azt kérték a bíróságtól, hogy állítsa õket vissza annak a pártnak a vezetõségébe, ahol a maguk erejébõl már nem tudtak megmaradni. Hogy a lúd legyen kövér, még azt is kérték, hogy a Munkáspárt kongreszszusát érvénytelenítse a bíróság. A bíróság nem fogadta el a Munkáspárt érvelését, és ebben a bizonyos június 8-i ítéletben érvénytelenítette a Központi Bizottság döntését. Ezzel néhány hónapra elõállt egy olyan helyzet, hogy a párt legádázabb ellenségei formálisan, egy bírósági döntéssel a Munkáspárt vezetésének tagjai voltak. A bíróság másik döntése érvénytelennek nyilvánította a Központi Bizottság határozatát az emlékezetes csepeli kommunista kongreszszus öszszehívásáról. Ez a két döntés azt jelentette a gyakorlatban, hogy a Munkáspártnak a választási felkészülés helyett újabb hónapokon át a belsõ pártellenzék felszámolásával kellett foglalkoznia.Az THÜRMER GYULA TÁVOZIK A GYORSKOCSI UTCAI egész ügynek van szélesebb magya- KIHALLGATÁSRÓL - 2006 JANUÁR rázata is. Az MSZP és a Fidesz között is immáron két választáson minimális TÁMOGASSUK VEZETÕINKET! különbséggel dõlt el a csata. Ha a Munkáspárt képes lett volna mind a 176 választókerületben Szeptember 21-én, reggel 9 órakor jelöltet állítani, nagyon sok elégedetlen ember a kezdõdik a per, ami nyilvános. A per helye Munkáspártra szavazott volna az MSZP Székesfehérvár, Dózsa utca 1. fsz. 5, Városi helyett. Ez azt eredményezte volna, hogy az Bíróság épülete. Menjünk el sokan a MSZP elveszíti a 2006-os választást, és Gyurtárgyalásra! Támogassuk erkölcsileg és csánynak soha sem lett volna módja a mostani emberileg vezetõinket! romboló politikájának megvalósítására. A Munkáspárt Elnöksége egyéb A Munkáspárt azonban nem tudott mindebelpolitikai akciókat is tervez, amelyekrõl nütt jelöltet állítani, csak 55 helyen. Ezzel nem minden pártszervezet idõben értesülni fog. lehetett labdába rúgni. Az MSZP-vel elégeA Munkáspárt tájékoztatja a világ detlen szavazók két dolog kommunista és munkáspártjait a között választhattak: vagy magyarországi antikommunista perrõl. otthon maradnak, vagy méTudja meg a világ, hogy mi történik gis az MSZP-re szavaznak, Magyarországon! akármennyire is utálják õket. Mi is segítettünk cseh, görög és más Vajnaiék fellépése, az MSZP elvtársainknak, most mi is számítunk az õ támogatása Vajnaiéknak, az támogatásukra. említett bírósági döntés A Munkáspárt vezetése megkezdte a együttesen vezettek oda, felkészülést a perre. A Munkáspárt hogy a Munkáspárt nem volt Elnökségének közös és egyöntetû az az képes a történelmi lehetõséálláspontja, hogy mindenkinek alkotmáget kihasználni. A Munkásnyos joga az, hogy véleményét elmondja. párt vesztett, az MSZP nyert, Az alapvetõ demokratikus szabadGyurcsány pusztítása elõtt ságjogainkért készek vagyunk küzdeni. szabaddá vált az út.

8


KÜLFÖLD

KOMMUNISTAELLENES TÁMADÁS EURÓPÁBAN A tõkét zavarja a kommunisták jelenléte Európában. Zavarja annak ellenére, hogy az európai szocialista országok megszûntek, és a kommunista mozgalom enyhén szólva apályidõszakát éli. Zavarja azért, mert a kommunisták ellenállnak, sõt növekvõ mértékben állnak ellen a kórházak bezárásának, a nyugdíjkorhatár felemelésének, és sok minden másnak, amit úgy hívnak, hogy a dolgozók növekvõ kizsákmányolása. Ez nem csak Nyugat-Európára igaz, de a mi térségünkre. A cseh, orosz, ukrán, lengyel, belarusz és más kommunistákkal vagyunk egy páran, és törünk is némi borsot a tõkések orra alá. Az elmúlt idõszakban ezért is indult EU-szerte

széles támadás a kommunisták ellen. Csehországban betiltották a kommunista ifjúsági szervezetet, és nem sok hiányzik ahhoz sem, hogy magára a pártra is kezet emeljenek. Észtországban eltávolították a szovjet emlékmûveket, aminek csak részben van nacionalista tartalma. A lényege: gyûlöld a kommunistákat, akik a szovjet felszabadítók alakjában mentek oda! Nálunk májusban történt olyan esemény, amely széles visszhangot váltott ki országban: meggyalázták Kádár János sírját. Nem lehet nem látni, hogy ugyanazon szándék megvalósításáról van szó. A tõke nem csak betilt és büntet, a tõke a mézesmadzagot is nyújtja azoknak, akik hajlandóak elfogadni. A tõke számára is van

persze "jó kommunista". Ezek olyanok, akik felesküsznek az Európai Unióra, sõt a NATOra, de legalábbis nem bolygatják a piacgazdaság és polgári demokrácia alapértékeit. A "jó kommunistának" meg kell tagadnia a szocialista múltat is. Minél jobban hangoztatja, hogy az egész negyven év semmi más, mint tömény sztálinizmus, annál "jobb kommunista". Még azt is mondhatja az európai tõke szemével jónak tekintett "kommunista", hogy nem is volt itt semmilyen szocializmus, csak valamiféle államkapitalizmus. A "jó kommunista" együttmûködik a szocialistákkal. Ezeket a "jó kommunistákat" mi is ismerjük. Sokáig tartott megszabadulni tõlük, de a Munkáspártnak végül is sikerült.

SZÍRIAI-IRÁNI CSÚCS DAMASZKUSZBAN Bashar Al-Assad szíriai és Mahmoud Ahmadinejad iráni elnök találkozója július közepén Damaszkuszban nem egy a szokásos nemzetközi találkozók közül. Sem Szíria, sem Irán nem fogadja el a globalizált és amerikanizált világ modelljeit, hanem a saját nemzeti útját akarja járni. Ez a politika mindkét esetben az amerikaiak ellenállásába ütközik. A szíriai és az iráni elnök úgy tárgyalt egymással, mint az amerikai-izraeli imperializmus, az agresszív cionizmus, és ez által az imperializmus elleni küzdelem két vezetõ ereje. Az iráni vezetés nagyra értékeli Szíria fejlõdését, amit jelez az is, hogy az idén a lakossága meghaladta a 19 milliót és a gazdaság az idén 5,6 százalékkal nõ. Szíria számára fontos, hogy Irán megszilárdította pozícióit a világban, sikerrel küzd meg a nyugati embargó hatásaival. Akét ország együttmûködése kapcsolódik azokhoz a szélesebb kontaktusokhoz, amelyeket Kínával, Vietnammal, Venezuelával, Belarusszal és másokkal fenntartanak.

BASHAR AL-ASSAD SZÍRIAI ÉS MAHMOUD AHMADINEJAD IRÁNI ELNÖK

A KUBAI FORRADALOM ÜNNEPE

A Baloldali Front és a Munkáspárt képviselõi a kubai forradalom évfordulóján tartott megemlékezésen. Kupi László a Magyar-Kubai Szolidaritási Társaság elnöke átvette a Kubai Köztársaság nagykövetségének oklevelét a szocialista Kuba melletti szolidaritásért, a öt kubai hazafi kiszabadításáért folytatott akciókért.

TÖRTÉNELEM


9

NEVESSÜNK EGYÜTT KÁDÁRRAL A LEKVÁROS KENYÉR ÉS AZ ILLEGÁLIS PÁRTMUNKA Boldog, békés, nyugodt és dolgos idõk voltak. A múlt század 60-as éveinek legelején történt, hogy párttitkárként ültem az MSZMP egyik VIII. kerületi alapszervezetének irodájában, s ha jól emlékszem, egy párttaggyûlés anyagát készítettem elõ a vezetõségi ülésre. Elmélyülten dolgoztam, amikor megjelent az íróasztalom elõtt egy alacsony, hajlott hátú, töpörödött nénike, aki Schwarz néniként mutatkozott be. Zavarban volt, nem csak azért, mert segítségért jött, hanem azért is, mert, mint elmondta, õ nem párttag, de mégis úgy érezte, hogy „nagy bajában“ már csak a Párt segíthet neki. Háromszor is megkérdezte, hogy nem haragszom-e azért, hogy "szorgos munkámban" megzavart. Rendkívüli szerénysége, a személyiségébõl áradó kedvessége nem csupán a problémája, hanem az egyénisége iránt is felkeltette az érdeklõdésemet. Unszolásomra, végre leült, s elõadta, hogy van egy 1 szobás, félkomfortos lakása, amiben egy régi öreg, az IKV tulajdonában levõ cserépkályha adja a meleget, de újabban nem adja, hanem minden irányból füstöl. Hiába kéri az illetékes házkezelõséget, senki sem figyel rá, õ meg fél, hogy végleg elalszanak öreg férjével a füstben. Egy

KÁDÁR JÁNOS VETERÁNOKKAL

pillanatra sem merült fel bennem, hogy kételkedjem a néni szavaiban, de olyan kíváncsi lettem arra, hogy egy ilyen igen idõs asszonynak, hogy jutott eszébe éppen a Párt, és jutott arra következtetésre, hogy csak az segíthet rajta. Azonnal félbeszakítottam a munkámat, bezártam a párthelyiséget, és hazakísértem a nénit, azzal az ürüggyel, hogy szeretném megnézni a kályhát. Örült neki. S úgy tüsténkedett körülöttem, mintha egy fontos vendég érkezett volna hozzá. Már, amikor beléptem a szerény kis lakás lakószobájába, feltûnt nekem egy életnagyságú, poszterszerûen falra erõsített, nyomtatott kép, akiben Geisler Etát, a magyar kommunista mozgalom egyik sokat szenvedett mártírját ismertem fel. Mikor a néni visszatért a konyhából, ahol kávét fõzött nekem, meg is kérdeztem, hogy nem Geisler Etáról van-e szó. Felragyogott a szeme, hogy én felismertem a képet, s szomorkás büszkeséggel mondta, „de igen, õ az, õ az én lányom“. Én megszólalni sem bírtam a döbbenettõl, ugyanakkor mérhetetlen düh fogott el, hogy egy ilyen mártír-anyának egyáltalán lehetnek ilyen pitiáner problémái a Magyar Népköztársaságban. (Annál is inkább, mivel amit hosszú ideje kért, annak teljesítését rendelet írta elõ.)

1970 NOVEMBERÉBEN

Dühömben megfeledkeztem magamról, és emelt hangon jelentettem ki, hogy a fûtési idényre vadonatúj cserépkályhája lesz. Az eset annyira megrázott, hogy felmerült bennem az aggodalom, hogy vajon az ilyen rendkívül szerény mártír-hozzátartozók, talán többen is vannak. Az indulattól vezérelve, az összes pártban szokásos „szolgálati utat“ megkerülve egyenesen Kádár elvtársnak írtam levelet, s megírtam az egész történetet. Féltem, hogy sosem kerül a kezébe, mert már a titkársága elintézi az ügyet, s a levél elején ennek "hangot is adtam". Két és fél-három hét telhetett el, amikor is megint csak az irodámban voltam. Lélegzett-elállítva berontott hozzám egy ún. „lakóbizottsági felelõs“ (régen tömbmegbízottnak hívták), s szólt, hogy nézzem már meg, mi van a Karácsony Sándor utcában, mert fekete autók és rendõrök ácsorognak a 18. sz. ház elõtt. Kimentem az utcára, s eszembe jutott minden. Odamentem, s amikor beléptem a lakásba, hallom, hogy a Néni azt mondja Kádár elvtársnak: „Emlékszel Jancsikám, hogy mennyi lekváros kenyeret faltál fel együltödben az én Etuskámmal?“ Ne tekintsék teátrális megjegyzésnek, higgyék el: én majdnem sírva fakadtam. Mikor Geisler néni meglátott, örömmel mondta Kádár elvtársnak, hogy én vagyok az, akihez panasszal fordult. Kádár elvtárs felállt, kezet nyújtott nekem, s úgy mutatkozott be, mintha nem ismerném õt: „Kádár János vagyok, örülök, hogy megismertem.“ Én így ismertem meg õt, de ilyennek is képzeltem. Arra a hírre, hogy egy illegális társának legközelebbi hozzátartozója él, kilengett, olyan gyorsasággal, mint a szeizmográf, ha földrengést érez. Minden ceremónia nélkül megjelent, és magához ölelte egy újpesti proletárházban megismert rég eltûnt elvtársát, ahol, mint kiderült sokat dekkolt a „hékek“ elõl. Tõlem úgy búcsúzott, köszöni, hogy ilyen élményt „szerveztem“ neki, s kért, hogy másokat is biztassak arra a párban, hogy kutassák fel a régi elvtársakat vagy hozzátartozóikat, mert róluk a Pártnak kell gondoskodnia. DAVIDOVICS LAJOS

10


KÜLFÖLD

A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT 4. KONGRESSZUSA: INDÍTSUK EL A PARASZTFORRADALMAT! A Kínai Kommunista Párt 3. kongresszusa 1923-ban elvi fontosságú kérdésben döntött: a kommunisták beléphetnek a Kuomintangba, vagyis részt vehetnek egy nemzeti-polgári párt tevékenységében, éppen abból kiindulva, hogy a különbségek ellenére lehetõség van a közös cselekvésre a külföldi tõkével és a belsõ feudális nagyurak elleni küzdelemben. A kommunisták jövetelének azonban a Kuomintangban sem örült mindenki. A polgári erõk ekkor rászorultak a kommunisták segítségére, ezért 1924. januárjában a Kuomintang 1. kongresszusa is igent mondott az együttmûködésre. A kommunisták közül sokan részt vettek a nemzeti párt szervezeteinek létrehozásában is. A Kuomintangban ekkor már sokan tartottak attól, hogy a kommunisták végül lenyelik õket. 1924 júniusában a Kuomintang jobb szárnya éles támadást indított a kommunisták ellen, azt hangoztatva, hogy a kommunisták bekapcsolódása súlyos károkat okoz a nemzeti mozgalomnak. Ebben a helyzetben a Kínai Kommunista Pártnak is újra döntenie kellett: maradnak-e az együttmûködés mellett, vagy felmondják?

A KUOMINTANG SANGHAJI A MÁSODIK .

Erre a kérdésre adta meg a választ a párt 4. kongresszusa, amely változatlanul a mozgalom fellegvárában, Sanghajban ülésezett 1925. január 11-12-én. Ekkor még mindig nem lehet elmondani, hogy a kommunisták tömegpárt lennének, hiszen a taglétszám 994 volt, és 20 küldött döntött a párt sorsáról. A késõbbi fejlemények szempontjából érdekes, hogy ezen a kongresszuson nem volt jelen ZHOU ENLAJ, MINT A WHAMPOA KATONAI AKADÉMIA Mao, viszont POLITIKAI OSZTÁLYÁNAK VEZETÕJE A KÉPEN. nyilvánosságra lép a kínai történelem egyik késõbbi tett szert nem csak Kínában, de meghatározó személyisége, a szoci- Franciaországban is. Guanzhouban, a alista Kína miniszterelnöke, Zhou Kuomintang központi városában õ Enlai (1896-1976). lett a két párt közötti együttmûködés Az ekkor 27 éves Zhou Enlai már szervezõje. jelentõs forradalmi tapasztalatokra Az akadémia szovjet segítséggel jött létre, és a kínai nemzeti erõk tisztképzését szolgálta. Az iskola parancsnoka Chiang Kai-shek volt. A 4. kongresszus a Kuomintanggal való együttmûködés folytatása mellett dönt, hangsúlyozva, hogy „a proletáriátus pártjának részt kell venni a demokratikus, nemzeti mozgalomban, de nem, mint a polgárság kiegészítõ része, hanem önálló erõként.“ A kommunistáknak a legforradalmibb erõként kell jelen lenniük, és a mozgalom vezetésére kell törekedniük. A kongresszus még egy lényeges momentumra rámutatott. A kommunisták ereje az együttmûködésben attól függ, hogy önálló erõként sikerüle a paraszti forradalmi mozgalmakat VEZETÉSE . MAO ZEDONG A HARMADIK SORBAN BALRÓL elindítani.A párt vezetõje ismét az ekkor 46 éves Chen Duxiu lett.


ELMÉLET

11

ELMÉLETI SAROK: VIGYÁZAT, VESZÉLYES!

BÍRÓSÁG KONTRA MUNKÁSPÁRT

Köztudott, hogy a Fõvárosi Bíróság még 2005 nyarán feljelentette a Munkáspárt teljes Elnökségét. A feljelentésbõl 2006 tavaszán, a választások elõtti hónapokban rendõrségi kihallgatások lettek, majd a választások után ügyészi vádemelés. Az ügyben elõbbutóbb bírósági ítélet is születik. A napi aktualitások mellett a kérdés felveti a jog és a politika, a jog és a hatalom elméleti összefüggéseit is. A JOG ÉS A POLITIKA

Az uralkodó osztály minden társadalomban érvényesíti akaratát. Ennek eszköze a jog. Ha nem lenne a jog intézménye, az emberek egy perc alatt rájönnének a nagy átverésre, azaz arra, hogy a gazdagok kitalálnak valamilyen játékszabályokat, és azokat ráerõltetik másokra, mi több, a többségre. A jog egyik ravaszsága abban van, hogy vannak olyan elemei, amelyeket mindenki szívesen elfogad, mert megkönnyítik az életet. Jó dolog például, hogy a törvény szerint tilos a másik embert megölni. Ez még akkor is ad némi biztonságérzést, ha tudom, hogy ennek ellenére sok embert megölnek. Mivel a jogban mûködik ez az ésszerûségi effektus, hajlamosak vagyunk elfogadni, hogy az összes törvényt, amit az uralkodó osztály hoz, az jó, miközben tudjuk, hogy nem így van. A jog másik ravaszsága a misztifikálás. A törvényeket régen Isten nevében hozták, manapság inkább a nép nevében születnek a törvények. A kettõ lényegében ugyanazt a hatást váltja ki, mivel egyik sem ellenõrizhetõ. Istent se szokás megkérdezni, a népet meg pláne nem.

A jog harmadik nagy trükkje, hogy az átlagemberektõl távol születik, és az átlag számára szinte érthetetlen nyelven. A görögöknél vagy a rómaiaknál a polgárok számára elérhetõ helyen hozták a törvényeket, és értették, hogy mirõl van szó. Próbálj ma bemenni a magyar parlamentbe! A törvényeket eleve olyan nyelven írják, ami csak a beavatottaknak érthetõ, és csak õk tudnak igazán élni vele. A mai Európai Unió óriási átverése, hogy számos törvényt hoznak az Európai Parlamentben, amirõl mi, kisemberek nem is hallottunk, de a rendõr elvihet, ha nem tartjuk be. A jog igazi nagy trükkje azonban az, hogy az emberekben összekeveri az igazságot és a jogot. Salamon király még igazságot szolgáltatott, amikor a veszekedõ anyák közül az igazinak ítélte a gyereket. Manapság azonban nem igazságszolgáltatásról van szó, hanem a jog, a törvények érvényesítésérõl, amelyek nagyon is igazságtalanok lehetnek. A HATALOM HÁROM ÁGA

A hatalom gyakorlásához elõször is kell egy szabály, amelyet kötelezõvé teszünk mindenkinek. Ezt hívják törvénynek. A törvényt régen maga a király hozta, mára ez a legtöbb helyen parlamentek kezében van. Ezen túlmenõen kell egy király, miniszterelnök, elnök, és annak szervezete, ami szervezi a törvényben kifejezett akarat végrehajtását. Harmadszor, kell még egy szervezet, amely a fejére koppint az illetõnek, ha nem tartja be a törvényeket. A koppintás esetenként bõvülhet azzal, hogy fejét is veszik. Ezt hívják igazságszolgáltatásnak, aminek azonban éppen az igazsághoz van a legkevesebb köze. Az uralkodóosztály minden társadalomban a jog, a törvények eszközével érvényesíti akaratát. Ennek formái azonban folyamatosan változnak. Elsõ királyunknak, Szent Istvánnak nem kellett demokratikus egyeztetéssel bíbelõdnie és kikérnie szakmai szerve-

zetek véleményét, amit eldöntött, az volt a törvény. Õ volt a törvényhozás is. Aki nem tartotta be a törvényét, az vele, személyesen került szembe: "Mert illik, hogy érezze haragját a király úrnak, valaki az õ jóakaratát megveti és rendelését általhágja." A király gyakorlatilag az igazságszolgáltatás legfõbb intézménye is volt. Ma már ez a rendszer nem menne el. A 21. században már senki sem veszi be, hogy egy miniszterelnök olyan okos lehet, hogy képes egyedül mindent eldönteni. A miniszterelnökök persze gyakran gondolják ezt önmagukról, és megpróbálják a hatalmuk kereteit bõvíteni, de ez a lényegen alapvetõen nem változtat. Az uralkodó osztályok az évszádok során ugyanis rájöttek arra, hogy nem biztonságos egy kézbe letenni minden hatalmat. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy mi van, ha a király meghal, vagy megsebesül, vagy ad abszurdum, meghülyül. A fõ veszély pedig akkor jelentkezik, ha a tömegek csalódnak a királyban, és a személy elleni ellenszenv áttevõdik magára az intézményre, a királyságra. Ezt a problémát oldották fel az elmúlt évszázadokban a parlamentek. A személyes uralom ezekben a rendszerekben is megmarad, hiszen van elnök, mint az USA-ban, vagy miniszterelnök, mint mondjuk Magyarországon. A hatalom azonban három ágra tagozódik, a törvényhozásra, a végrehajtásra, az igazságszolgáltatásra. Ezt a rendszert a polgárság hajnalán találták ki, akkor, amikor talán még a polgárság is hitt a szabadság, testvériség, egyenlõség jelszavában. Ma már nem hisz, és csak elvétve hirdeti.A polgárság ezzel a hármas tagozódással azt igyekszik elhitetni mind a mai napig, hogy tisztességes, fedhetetlen emberek gyülekezete jó törvényeket hoz a köz javára, amelyeket azután nem kevésbé makulátlan emberek végrehajtanak ugyancsak a mi hasznunkra. És ha valami gond lenne, sugallja a polgárság, van egy bíróság, amely mindentõl független, és igazságot szolgáltat. Hogy mi is a valóság, meglátjuk következõ számunkban.

12

II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 2007.AUGUSZTUS 16.

HÍREK

A Munkáspárt augusztus 20-i országos ünnepsége Kisújszállás, 2007

TUDNIVALÓK z

A

RENDEZVÉNY

MINDHÁROM

( A S ZENT I STVÁN SZOBOR , A M ÛVELÕDÉSI HÁZ , A P IACTÉR ) GYALOGOSAN IS KÖNY NYEN MEGKÖZELÍTHETÕ A VASÚT ÁLLOMÁSTÓL ÉS A BUSZPÁLYA UDVARTÓL IS . HELYSZÍNE

z z

Program: 9.00-tól gyülekezés a városháza melletti parkba. 10.00-tól koszorúzás a Szent István szobornál 11.00-tól mûsoros ünnepi nagygyûlés a Mûvelõdési Házban z Himnusz, Szavalat z ÜNNEPI BESZÉDET MOND THÜRMER GYULA, A MUNKÁSPÁRT ELNÖKÉNEK z népzenei mûsor a Túrkevei Vadvirág Népdalkör, valamint ének- és citeraszólisták közremûködésével 12.30-tól ebéd a piactéren - bográcsos ételek, büfé

M ÛVELÕDÉSI HÁZ P IACTÉREN IS LEHET.

PARKOLNI A

NÁL ÉS A

A BOGRÁCSÉTELEK ÁRA , AME -

LYEKET A TÚRKEVEI , TÖRÖKSZENT MIKLÓSI , SZOLNOKI ÉS KISÚJSZÁL LÁSI SZERVEZETEINK KÉSZÍTENEK ,

500-800 z

FORINT.

A VÁROSBAN SZÉP STRANDFÜRDÕ

ÜZEMEL , AMI A DÉLUTÁNI ÓRÁKBAN LÁTOGATHATÓ

Mindenkit szeretettel várunk! TÁMOGASD A FRONT TÁBORT!

Egy nap a Felsõ-Bácskában Találkozzon Ön is Thürmer Gyulával augusztus 22-én Program: 630 -tól "Balszemmel" címû könyv árusítása a Bajai piacon 830-900: Találkozó az egykori Béke-, ma: Szentháromság téren 900-945: Séta a piacon. Thürmer Gyula dedikálja a Balszemmel címû könyvet. 1000-tól: Találkozó Révfi Zoltán úrral, Baja város polgármesterével 1130-tól Találkozó Király Sándor úrral, Nagybaracska polgármesterével 1200-tõl: Séta Nagybaracskán a gyógyfürdõhöz, találkozás a fürdõ vezetõjével és a fürdõ vendégeivel, a létesítmény megtekintése. 1500-tól: Az épülõ bácsalmási gyermekotthon megtekintése 1600-tól: utazás vissza Bajára, séta a Halászparton. 1700-tól: A Balszemmel címû könyv bemutatása a Duna Szálló teraszán és sajtótájékoztató.

TÁMOGATÓI JEGYEK A PÁRTSZERVEZETEKNÉL!

A Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapja Fõszerkesztõ: Székely Péter Szerkesztõség: 1082 Budapest VIII., Baross utca 61. Telefon: 313-5420 (közvetlen); 334-1509/22 m. Telefax: 313-5423 A Szabadság e-mail címe: [email protected]; internetcím: www.aszabadsag.hu Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelõs: Vajda János igazgató ISSN 0865-5146

A Munkáspárt internetcíme: http://www.munkaspart.hu

SZOLIDARITÁSI AKCIÓ A HANKOOK GYÁR MUNKÁSAIVAL

Recommend Documents