Szolgáltató faluházak és Agorák

Szolgáltató faluházak és Agorák Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez

12. Adatbánya Adatbázisok fejlesztése, adat és információkezelés Témavezető: Molnár Szilárd

12.1. A szolgáltatási modell tartalma A szolgáltatási modell kapcsán bemutatásra kerülnek az adat- és információ-kezelés lehetőségei, eszközei, választ keresünk arra, hogy mit is kezdjünk az adatokkal. Kitérünk az adatés információkezelés közösségi elemző, mérlegelő és tervező módszereire, a kutatási eredmények, statisztikai adatbázisok felhasználhatóságára a közösségben, illetve olyan új területek bemutatására, mint például az adatok közérthető ábrázolására szolgáló infografika. Bemutatásra kerülnek az adat- és információszervezés közösségi módszerei, az adatbázisok kialakításának, működtetésének lehetőségei, eszközei. A közösségi szintű adat- és információ-kezelés lehetőségeit, eszközeit a közösségi informatika foglalja össze. A fogalom alatt azokat a megoldásokat értjük, amelyek segítségével egy-egy modern információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszköz használata, és így hatása közösségi szinten realizálódik. Intézményi szinten legismertebb megjelenési formái a teleházak, IKSZT-k, teleközpontok, közösségi technológiai központok, elektronikus faluközpontok, internet-kávézók, posta-teleházak, könyvtárak. Alkalmazások, eszközök szintjén talán a kisközösségi adat- és információ-kezelés lehetőségeit kell megemlítenünk. A közösségi informatika azt a nagyon kézenfekvő gyakorlatot próbálja érvényre juttatni, hogy az IKT eszközök világa, az információs társadalom fejlődésének iránya befolyásolható. Jövőkutatók szerint az internet egyre kevésbé tudja majd kielégíteni a helyi, közösségi igényeket, ezért a ma ismert világháló egyre inkább százezernyi kisebb, lokális hálózat hálózata lesz majd. Minden közösségnek ki kell alakítania a saját igényeit legjobban kiszolgálni képes helyi

hálózatokat, alkalmazásokat és szolgáltatásokat, így kijelenthető: bármilyen infokommunikációs beruházás, fejlesztés hiábavaló, ha annak közösségi hatása minimális. Éppen ezért kitérünk az információ-menedzsmenti feladatokkal szorosan összefüggő IT-mentor, ITtanácsadói szerepkörökre, illetve a közösségi informatika szakember feladatainak bemutatására is.

12.2. Tervezés és előkészítés 12.2.1.

Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások

A sokasodó információ világa Az elmúlt 10 évben rengeteg új eszköz, szolgáltatás könnyíti meg az információszerzést, rendszerezést, feldolgozást, tárolást. A közösségi hálók, és az azokat kiszolgáló technológiák megjelenésével az elmúlt években tovább gyorsult a tartalom- és tudásmegosztás. Az internethez kapcsolódni képes eszközök, különösen a mobileszközök számának drasztikus mértékű elterjedésével a közösségi tartalomfogyasztás meghatározóvá vált. Mindez jelentős hatást gyakorol az emberek információszerzési,- előállítási, információ-megosztási szokásaira is. A 2000-es évek elejétől napjainkig több információt állítottunk elő, mint az emberiség eddigi története során összesen. A rendelkezésünkre álló adatrengeteg (big data) feldolgozása, a bennük rejlő lehetőségek hasznosítása komoly felkészültséget kíván, tulajdonképpen a mai tudásunkkal még is nem tudjuk kihasználni ezt. A big data jelenség határozza meg az adatés információ-feldolgozás jövőjét, így nem árt, ha dióhéjban látjuk, mit is jelent a fogalom: a hatalmas, nagyfokú változatossággal és komplexitással jellemezhető, gyorsan keletkező és szaporodó adattömegek megjelenését értjük alatta, melynek hasznosítása rövid idő alatt, komplex elemző rendszerek, kompetenciák segítségével lehetséges. Ma már minden döntéshez (a vásárlástól kezdve stratégiai jelentőségű fejlesztési döntések meghozataláig) megalapozott ismeret, információ-mennyiség szükséges, amit az internet segítségével, jó eséllyel, be is tudunk szerezni. Az információ azonban önmagában már nem érték, hiszen rengeteg van belőle, inkább információs szmogról beszélhetünk. Értékessé akkor tudjuk tenni, ha vannak olyan módszereink, amelyekkel a személyre szabott információt gyorsan, hatékonyan el tudjuk érni. Az ügyfelek a feldolgozott információt fogják keresni, csak azért lesznek hajlandóak felkeresni az intézményt.

2

12. Adatbánya

Az információk és adatok egyre növekvő mennyisége, az ezekben való eligazodás az állampolgárok, vállalkozások számára szükségessé teszik olyan intézmények, szolgáltatások elérését, ahol az információkat hatékonyan tudják gyűjteni, feldolgozni, hozzáférhetővé tenni. A közösségi hozzáférési pontot érdemes ilyen intézménnyé (is) tenni, amihez a munkatársaknak egyfajta – nem piaci értelemben használt – „információ-brókerré” kell válniuk: olyan szakemberekké, akik a közösség számára értékes információkat keresnek, dolgoznak fel, tárolnak és tesznek elérhetővé, személyre szabottá. A közösségi hozzáférési pont nagyon sok felgyülemlett információval rendelkezhet könyvek, újságok, hírlevelek, folyóiratok, kimásolt cikkek, összeállított adatbázisok révén. Ugyanakkor, az ügyfeleknek – a példa kedvéért – nem a könyvtár teljes állományára, nem az interneten elérhető remek adatbázisokra van szüksége, hanem az egy konkrét kérdéssel kapcsolatos néhány információra. Ha a feldolgozott információ nyújtására van esély, akkor az ügyfelek fel fogják keresni az intézményt, egyébként valószínűleg maguk állnak neki a szörfölésnek, keresésnek az interneten. Összegzésül, a modellel kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy a közösségi hozzáférési pontoknak indulásként két célja lehet: 1.) a közösséget érdeklő releváns információk összegyűjtése, megosztása, valamint 2.) a közösségi tudás felszínre hozása, kezelése, megosztása, melyek tulajdonképpen az információ menedzsmenti és a tudásmenedzsmenti feladatokat takarják.

Információ és tudásmenedzsment Az információ menedzsment az információk hatékony, eredményes azonosításával, szervezésével, terjesztésével foglalkozik. Magába foglalja annak megismerését, hogy hol található az információ, és milyen információs stratégiákat kell figyelembe venni az emberek igényeivel és viselkedésével kapcsolatban. Az információ menedzsment az információk egy vagy több forrásból történő összegyűjtése és kezelése, illetve az információ csomagolása és elosztása a közösség számára. A tudásmenedzsment már túllép az adat és információ keretein, az ő feladata tudás és bölcsesség felszínre hozása a közösségből. A tudásmenedzsment -

támogatja a megújulást, az új gondolatok, elképzelések születését,

-

felfedezi és elérhetővé teszi az ösztönös és a tapasztalat útján szerzett ismereteket,

-

elősegíti az egyének szakértelmének és szakmai tapasztalatainak közkinccsé válását,

Szolgáltató faluházak és Agorák

3

-

elősegíti az együttműködést, az ismeretek egymással történő megosztását, a folyamatos tanulást és fejlődést,

-

segít felmérni és megérteni a szellemi vagyon jelentőségét, s ezáltal fokozza is e szellemi kincsek értékét, hatékonyságát és közösségi használatát.

A tudásmenedzsment irodalom tudásnak tekint minden, valamilyen szempontból fontos, értékes információt. Minden szervezet, közösség alapvető feladata, hogy megkeresse és maximálisan ki is használja a keretein belül felhalmozott ismereteket. A tudásmenedzsment számára az jelent nagy kihívást, hogy hogyan ragadjuk meg és tegyük közös kinccsé az emberi fejekben elraktározott tudást, szakértelmet és tapasztalatokat, valamint miként hasznosíthatjuk a felhalmozott, már dokumentált ismereteket a közösség folyamatos fejlődésében. Itt merülhet fel a kérdés, hogy településünk kiket tekinthet információ- és tudásmenedzsment tevékenysége célcsoportjának, mely igények merülhetnek fel legfőképp? Erre keressük a választ a továbbiakban!

Célcsoportok, igények A közösségi informatika eszközrendszerének használati végcélja nem lehet más, mint a település, a helyi közösség fejlesztése, melyhez adatokra, információkra van szükségünk, mellyel megérthetjük a közösség szerteágazó információs igényeit is. Ebből a szempontból egy közösségi hozzáférési pontnak a legfontosabb célcsoportjai az alábbiak lehetnek: -

leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, településeken élők,

-

gazdák, gazdálkodók,

-

mikro- és kisvállalkozások,

-

munkanélküliek,

-

fiatalok,

-

szegények,

-

fogyatékkal élők,

-

idősek,

-

nők,

-

gyerekek,

-

romák,

-

nemzeti kisebbségek,

-

civil szervezetek,

-

szenvedélybetegek.

Természetesen minden egyes csoporton belül alcsoportokat találhatunk, és ezek igényei is különbözőek lehetnek. Mindezzel szemben lehetnek olyan típusú információk, amelyekre a

4

12. Adatbánya

legtöbb embernek szüksége lehet, függetlenül hogy milyen csoport tagja, mit akarnak, vagy milyen igényei vannak: -

egészség,

-

oktatás,

-

kormányzati támogatások és programok,

-

megélhetési lehetőségek,

-

szakképzések, és

-

jövedelem szerzési lehetőségek.

Ezen túl minden egyes alcsoport információs igénye különbözhet, ami gyakran befolyásolja információ-igényét. Az ezt befolyásoló attribútumok a következők lehetnek: -

társadalmi rétegek,

-

életkori csoportok,

-

vallási hovatartozás,

-

nem,

-

foglalkozás, munkaterület,

-

képességek.

Például a vidéken élőknek a mezőgazdaság marad a fő támaszuk, az időjárásra, a mezőgazdasági támogató szolgáltatásokra, a vetőmagokkal és terményekkel kapcsolatos információkra, piaci információkra és ehhez hasonlókra mindig nagy szükségük lesz. Azonban minden egyes gazdálkodónak külön-külön más és más kommunikációs igénnyel és képességekkel rendelkezik az innovációkra, a menedzsmentre és a pénzügyekre vonatkozóan.

IT-mentorok és közösségi informatikus szakemberek Az eddig leírtakból következik, hogy a közösségi hozzáférési ponton dolgozó munkatársaknak, önkéntes segítőknek gyakorlatilag információ-brókernek kell lenniük, olyannak, aki érzékeny a közösségben felmerülő új igényekre, elvárásokra és a világban történő eseményekre. Az információ-bróker lehet bárki: egy könyvtáros, tanácsadó, adatbányász, informatikus, pedagógus. Információbrókerekre nagyon nagy szükség van a közösségi hozzáférési pontokon, így akár ilyen jellegű felnőttképzési programokban is érdemes részt venni. Az információ-bróker legfőbb jellemzője, hogy szakszerűen és gyorsan tud információt keresni, értelmezni és prezentálni. Ismeri azokat a forrásokat, lehetőségeket, szerzői jogi, adatvédelmi és adatkezelési szabályokat, amelyek segítségével az elérni kívánt információhoz hozzá tud férni. Van türelme, ideje átrágnia magát a nagymennyiségű adaton, forráson, azokból ki tudja válogatni a releváns információkat.


5

Az információk közösségi szintű kezelését az IT-mentor és a közösségi informatikus szakember tudja hatékonyan ellátni, ezért ezeknek a kollégáknak a megtalálása, képzése, munkába állítása lehet az egyik fő feladat. Az IT-mentor egyfajta modern szociális munkás, informatikusba oltott néptanító. Az új szakma, foglalkozás rendkívül sokszínű, a hétköznapi élet szinte minden területén szükség lehet az IT-mentorra: ügyet intézőknek, kezdő vállalkozóknak, agrárgazdáknak, pályaválasztás előtt állóknak, munkanélkülieknek, időseknek, fogyatékkal élőknek, betegeknek, s számos más élethelyzetben lévőknek. Az IT-mentorok feladata a különböző célközönségek számára személyes segítség nyújtása az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások elsajátításához, a szükséges kompetenciák megszerzéséhez. A szakma kitalálása, az IT-mentor hálózat kialakítása a közösségi hozzáférési pontokon igazi hungarikum, ebben Magyarországnak nagy tapasztalata van. Az IT-mentornak az elérhető eszközökre és a potenciális partnerkapcsolatokra kell összpontosítania az információk megfelelő felkutatásához, beszerzéséhez és terjesztéséhez a közösség számára. Gyakorlatilag olyan közösségszervezőnek és -fejlesztőnek kell lennie, aki tisztában van az informatikai eszközök közösségfejlesztői szerepével, lehetőségeivel. Ő lesz az a személy, akiben az esélyegyenlőség biztosítása az IKT eszközök nyújtotta lehetőségek összekapcsolásával történik meg. Őt nevezzük IT-mentornak, IT-tanácsadónak, akinek tehát a tevékenységi területe a digitális esélyegyenlőség biztosítása, elősegítése. Feladatprofilját az alábbi listában szedte össze a Teleház Szövetség1:

1

-

Felismeri és modellezi a problémás élethelyzeteket

-

Feltárja a kielégítetlen szükségleteket, a kielégítés akadályait

-

Megállapítja a helyzet kialakulásának objektív és szubjektív okait

-

Meghatározza a helyzet megoldásához szükséges kompetenciákat

-

Meghatározza a segítséget kérők hiányzó kompetenciáit

-

Kidolgozza a segítés tervét

-

Mentorszerződést köt

-

Adminisztrálja a mentorálási folyamatot

-

Értékeli a mentorálás eredményét

-

Meghatározza az általános eszközöket és szolgáltatásokat

-

Meghatározza a szakterület-specifikus eszközöket és szolgáltatásokat

-

Megállapítja a szükséges eszközök és szolgáltatások rendelkezésre állását

-

Felhasználja az IT-mentor támogató rendszereket

-

Felhasználja az internet kereső rendszereit

Lásd uo.

6

12. Adatbánya

-

Szembesíti képességeit az IT-mentorral szemben támasztott követelményekkel

-

Folyamatosan fejleszti saját személyiségét, képességeit az IT-mentorral szemben támasztott követelményeknek megfelelően

-

Új szakmai ismereteit rögzíti az IT-mentor támogató rendszerekben

-

Tapasztalatait megosztja az IT-mentorok közösségében

-

Közreműködik az IT-mentor támogató szolgáltatások fejlesztésében

-

Saját IT-mentor kézikönyvet készít

-

Meghatározza a szakterület célcsoportjait, helyzetét, sajátosságait

-

Elemzi a szakterület specifikus élethelyzeteit, problémáit

-

Elemzi és értékeli a speciális célcsoportok szükségleteit és kielégítésük módját

-

Alkalmazza a szakterület jogi eszközeit a speciális élethelyzetek kezelésében

-

Alkalmazza a szakterület-specifikus megoldásokat, módszereket az élethelyzetek kezelésében

-

Az élethelyzetek kezelését beilleszti a szakterület működési és intézményi rendszerébe

-

Alkalmazza a célcsoport élethelyzeteinek megoldását kínáló hálózati szolgáltatásokat

-

Elősegíti a célcsoport helyzetének javítását az információs társadalomban, a digitális esélyegyenlőség megteremtésében

Ez a tevékenységlista gyakorlatilag nem szól másról, minthogy összegyűjti a közösségi információ-szükségleteket, elvárásokat, és azokra az IKT eszközök segítségével megoldásokat keres. Az IT-mentor – szakmai profilját tekintve – arra képes, hogy felismerje adott személy sajátos élethelyzetét, meg tudja állapítani, hogy annak kialakulásában milyen tényezők (objektív, szubjektív) a meghatározóak2. Ennek függvényében képes feltárni, hogy milyen eszközökre, szolgáltatásokra lehet szüksége a problematikus élethelyzet kezeléséhez. A hálózati lehetőségek megfelelő ismereteivel, használatának képességével rendelkezve tudja azokat közvetíteni, képes használatukat megtanítani. Ha nem ismer még megoldást, szolgáltatást adott helyzetre, akkor képes azt hatékonyan megkeresni, értelmezni. Tevékenysége minden szakterületre kiterjed az igény és lehetőségek egybevetésének erejéig. Mélyebb szakmai ismeretek, tanácsadó közreműködésének szükségessége esetén azt a hálózaton képes megtalálni, igénybe venni. A fontosabb szakterületeken speciális képzést kell kapnia, sajátos kompetenciákkal kell rendelkeznie a lehetőségek áttekintése (funkciók, szolgáltatások, intézmények, jogviszonyok), követésének képessége érdekében, mint például:

A bekezdést Balogh István: Az IT-mentorálás szükségletei és lehetőségei célcsoportok szerint c. munkájából idézzük. 2


7

-

elektronikus ügyintézés,

-

oktatás, felnőttképzés,

-

gyermekek internetezése,

-

segítséggel élők kiszolgálása,

-

egészségmegőrzés,

-

foglalkoztatás, munkahelyteremtés,

-

az agrárium kiszolgálása,

-

távmunka-szervezés,

-

kisebbségek segítése,

-

közösségi, önkéntes munka, civil társadalom,

-

elektronikus kereskedelem, üzletvitel,

-

projekt és pályázat,

-

vállalkozás segítés,

-

informatika, technológia,

-

közösségi hozzáférés üzemeltetés.

Ezen felül, mint komplex szakismeret, az IT-mentornak tudnia kell, hogy az internet mi mindenben képes segíteni. Az IT-mentorálás egy új szakma, foglalkozás, így az alábbi ábra összefoglalóan mutatja be az IT-mentor tevékenységének legalapvetőbb összefüggéseit.

Az IT-mentor tevékenysége

Megoldást jelentő eszközök szolgáltatások

Személyes problémák, igények

Meggyőző, személyes példák

8

Az elsajátítást segítő eszközök, szolgáltatások

12. Adatbánya

Forrás: Balogh, é.n A közösségi informatikai szakember feladat-ellátásához szükséges követelmények, lehetséges feladatprofilja, a Teleház Szövetség összeállítása3 alapján: -

Elvégzi a közösség informatikai helyzet- és szükségletelemzését

-

Kidolgozza a közösség informatikai modelljét

-

Elkészíti és menedzseli a helyi közösség informatikai stratégiáját

-

Kidolgozza és menedzseli a helyi informatikai fejlesztési programokat és pályázatokat

-

Közreműködik a helyi tartalomfejlesztési programokban

-

Népszerűsíti a helyi információs társadalom fejlesztését

-

Kidolgozza a közösségi hozzáférés helyi stratégiáját és fejlesztési programját

-

Megszervezi és irányítja a közösségi hozzáférés fejlesztés programját

-

Elkészíti és menedzseli a közösségi hozzáférés fejlesztés pályázatait

-

Megtervezi a szolgáltatásokat, azok folyamatát

-

Elkészíti a szolgáltatás üzleti tervét

-

Megszervezi a szolgáltatási adminisztrációt

-

Kidolgozza a szolgáltatáshoz kapcsolódó szerződéseket

-

Elkészíti a szolgáltatás PR- és marketing tervét

-

Kialakítja a közösségi hozzáférés szolgáltatási rendszerét

-

Elemzi, összeveti a lehetséges szervezeti megoldásokat

-

Kialakítja a közösségi hozzáférés szervezeti kereteit

-

Elkészíti a szervezeti, működési és szolgáltatási szabályzatokat

-

Elkészíti a közösségi hozzáférés üzleti tervét

-

Elkészíti az éves költségvetési tervet

-

Kialakítja a szolgáltatások árait

-

Megszervezi a pénzügyi adminisztrációt (nyilvántartások, könyvelés, adózás, számlázás)

-

Megszervezi a pénzkezelést (pénztár, készpénz-kezelés, pénztárgép)

-

Kialakítja a munkaköröket, munkaköri leírást készít

-

Teljesítmény-követelményeket határoz meg és kér számon, értékeli a teljesítményt

-

Munkatársakat keres, vesz fel, vizsgálja alkalmasságukat

-

Munkaszerződést köt

-

Szabályozza a munkavédelmet, gondoskodik a szabályok betartatásáról

-

Biztosítja a foglalkoztatás munkajogi, szociális és egyéb feltételeit, gyakorolja a munkáltatói jogokat

3

Lásd: http://telehazas.network.hu/blog


9

-

Megtervezi a közösségi hozzáférés ergonómiailag is megfelelő elhelyezését

-

Meghatározza az eszközszükségleteket

-

Informatikai eszközöket szerez be

-

Szabályozza a műszaki biztonságot, gondoskodik a szabályok betartásáról

-

Gondoskodik az eszközök karbantartásáról

-

Megtervezi a szoftver infrastruktúrát (platformok kiválasztása, open source)

-

Megtervezi a közösségi hozzáférés szoftverszükségleteit (alkalmazások, felhasználói szoftverek)

-

Beszerzi a szoftvereket

-

Szabályozza a szoftverek használatát, az informatikai biztonságot, adatvédelmet

-

Technológiát és hálózati eszközöket kiválaszt, kompatibilitást vizsgál

-

Hálózatot tervez, mérésekkel történő ellenőrzést végez, hálózati eszközöket telepít

-

Hálózatmenedzselő szoftvert kiválaszt, installál, működtet

Ezeknek a szakembereknek tehát arra kell törekedniük, hogy a közösségi hozzáférési pont egy olyan információ- és ismeret-tárral, adatbázissal, információ-forrással rendelkezzen, ami egyrészt találkozik a közösség igényeivel, elvárásaival, másrészt ami szükséges a további fejlesztésekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokhoz.

Információforrások A közösségi hozzáférési pontok számára természetesen az állami, önkormányzati közadatvagyon jelenheti a legfőbb forrást. A közintézményekben kétféle adatot kezelhetnek: vagy személyes adatokat, vagy közérdekű adatokat, harmadik lehetőség nincs. A kezelt adat az egyik kategóriába bizonyosan beletartozik, azonban az is igaz, hogy egyszerre nem tartozhat mindkét típushoz. A közszférában kezelt közérdekű adat fogalmát úgy határozzák meg a jogszabályok, mint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információt vagy ismeretet, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. A közérdekű adatok hozzáférése, közösségi vagy vállalkozási újrahasznosítása sajnos még gyerekcipőben jár Magyarországon. Éppen ezért korlátos például a statisztikai (KSH) adatok, időjárási, térképészeti adatok hozzáférése, újra-hasznosítása. Ennek ellenére a modulban felsorolunk néhány ilyen hazai lehetőséget, alkalmazást.

10

12. Adatbánya

A felhasználók is rengeteg adatot termelnek, hoznak létre szövegek, képek, táblázatok, emailek, prezentációk stb. formájában. Egyre gazdagabb az interneten keresztül áramló médiatartalom (képek, videók, hangfájlok, élő adások stb.). Óriási adatmennyiséget generálnak a közösségi médiumok (Twitter, Linkedln, Facebook stb.). A legtöbb adatot azonban ma már gépek generálják. Ebbe a csoportba tartoznak a számítógépes rendszerek különböző naplóadatai (szerver vagy kliens gépek log fájljai, folyamatadatok, telekommunikációs adatok a hívásokról), GPS szenzorok adatai, a weboldalak forgalmi és kattintási adatai, intelligens mérőeszközök, szenzorok adatai. Ezeknek az adatoknak az elérhetőségét, közösségi szintű használatát a közösségi informatika eszközrendszere teremti meg. A közösségi informatika fogalma alatt azokat a megoldásokat értjük, amelyek segítségével egy-egy modern információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszköz használata, és így hatása közösségi szinten realizálódik. Az infokommunikáció passzív fogyasztásának eszközei (böngészés, levelezők, RSS) csupán az első, tájékozódó lépések megtételét, annak lehetőségeit jelentik az új információs világban. A részvételt, közreműködést, az intenzív, az életmódot formáló alkalmazást az aktív – online, interaktív, virtuális – eszközök teszik lehetővé, beleértve az IT-mentorálásban különösen fontos, az élethelyzetek megoldását közvetlenül segítő hálózati eszközök, szolgáltatások legtöbbjének igénybevételét (személyes, közvetlen online kommunikáció, interaktív szolgáltatások). Ezeket foglalja össze a Web 2.0 – az internet új, a felhasználó aktív, személyes közreműködését feltételező szemléletének és használatának, alkalmazásainak – gyűjtőfogalma.

12.2.2.

Tér és eszközök

Az információ-szolgáltatás tájékoztatást, és egyszerű segítségnyújtást jelent a közösség tagjai számára. A hatékony információ-szolgáltatás a közösségi hozzáférési pont munkatársainak elsősorban a helyi lakosokban, kiemelt célcsoportokban felmerülő, elsősorban a tipikus élethelyzetből fakadó kérdésekben, kisebb problémák gyors megoldásában, lehetőségek feltárásában, döntések meghozatalában tud segítséget nyújtani. Ez az információ-nyújtás lehet statikus és persze dinamikus, interaktív. A közösségi hozzáférési pontok életében azért fontos ez a tevékenység, mert a hiteles információ adhat alapot a közösségi részvétel, a társadalmi bevonás, az egyéni érvényesülés hatékonyabb megvalósulásához.


11

Minden célcsoport más sajátosságokkal, elvárásokkal, információs igényekkel jelenik meg. Ezek megismeréséhez, a kiszolgáláshoz szükséges tér- és eszközigény szerencsére nem jelent nagy beruházást. Az információ beszerzése, tárolása, továbbítása mára nagyon olcsóvá vált. Bármennyire is elfogadjuk azt az állítást, hogy az információ jelentősége talán soha nem volt ennyire nagy és meghatározó egy társadalom, gazdaság életében, mint napjainkban, azonban azt is látnunk kell, hogy az információ önmagában nem érték. Értékké, tudássá csak az emberek által tud válni, ezért az alapvető információs szolgáltatásokat meghaladva, a közösségi hozzáférési pontnak a tudásmenedzsment terén kell innovatívnak, proaktívnak lennie. A közösségi hozzáférési ponton nyújtott információszolgáltatás tehát alacsony beruházási igényű. A szolgáltatás nyújtása gyakorlatilag feltétel nélküli, bárki számára azonnal, ingyenesen, teljes körűen, minden adminisztrációs kényszer nélkül nyújtható. Az információ-kérés és nyújtás azonban rendszerint feltételez egy bizalmi, a nyilvánosságot kizáró légkört, környezetet, így ezt a szolgáltatás kialakításakor mindenképp figyelembe kell venni. Nem érdemes például egy nyitott ügyféltérben gondolkodni, sokkal inkább kisebb, elkülönült helyiségekben. Természetesen a statikus, nagy érdeklődésre számot tartó információk elhelyezhetők egy nagyobb ügyféltérben, közösségi helyiségben polcokon, táblákon, faliújságokon, interaktív kijelzőkön.

12.2.3.

Bevezetés lépésről lépésre

A közösségeknek olyan információkra van szükségük, amelyek hozzájárulnak a közösségi tudás gyarapodásához, a fejlesztési irányok kijelöléséhez. Vannak olyan kisközösségek, amelyekben erős függőségi viszonyok alakulnak ki, ami mögött lehetnek gazdasági kényszerek, vagy egyszerűen bevett kulturális szokások, normák. Itt egy minden szabályt felrúgó, szabad információáramlást biztosító közösségi hozzáférési hely egészen biztosan gyökeres változásokat tud okozni. Ezekben az esetekben a döntéshozatalnak valószínűleg a közösségi vezetőkön keresztül kell megvalósulnia. Itt a demokráciára jellemző nyílt és szabad párbeszéd nem lehet jellemző a közösségben. Előfordulhat, hogy a közösség az információk jóváhagyását néhány kiválasztottra bízza, semmint az egész közösségre. Ezeket a közösségre jellemző információ-szerzési szokásokat pontosan meg kell érteni, amiben a közösségi hozzáférési pontok gyakorlata szerint az alábbi kérdések segítséget nyújthatnak: -

12

Hogyan keres információkat a közössége?

12. Adatbánya

-

Hová megy a legtöbb ember, ha információra van szüksége?

-

Melyek az információ elérhető és lehetséges forrásai?

-

Milyenek az ön közösségének tapasztalatai az információ szerzésben?

-

Hogyan gyűjti a közösség az információkat?

-

Hova fordulnak az emberek, ha információra van szükségük?

-

Melyek a lehetséges és valószínű információ források?

A közösségi hozzáférési pontok fontos tapasztalata, hogy a közösség tagjainak együtt kell dönteniük az információk forrásáról, az információk értékéről. Ehhez figyelembe kell venni a közösség társadalmi dinamikáját, a közösséget működtető normákat, szokásokat. A közösségi hozzáférési pontnak az információk hatékony kezelése érdekében az alábbi információ menedzsment lépékesek kell figyelembe vennie: 1. Az információforrások felkutatása, keresése, információk gyűjtése 2. Az információ feldolgozása, tárolása 3. Az információ elérhetővé tétele A kihívás ma már egyáltalán nem az információhoz, az ismeretekhez való hozzáférés, hanem a rendelkezésre álló adatok, információk és tudás hatékony feltérképezése, felhasználása és egymással történő megosztása. A web 2.0 fejlődésével az információk könnyen létrehozhatóvá váltak a mobil eszközök és alkalmazások segítségével. Ez szintén az embereket tette elsődleges információforrásokká, bármennyire is változott drasztikusan a nagy mennyiségű információk elérésének és cseréjének módja. Az információ korlátlan mennyiségű elérése azonban nyomasztó és zavarba ejtő. Éppen ezért világosan látni kell, hogy az információforrásokhoz való korlátlan hozzáférés megteremtése önmagában nem ad választ a kihívásokra. Fontos feladat a rendelkezésre álló közösségi/szervezeti tudásvagyon feltárása és rendszerezése, illetve a kommunikációs csatornák és kapcsolatrendszerek logikai megtervezése. Egy közösség információs-, és tudásfolyamataiban még a leghatékonyabb infrastruktúra esetén is elengedhetetlen az emberi elme folyamatos jelenléte, irányító, szervező szerepe. A tudásbázist nem csupán kialakítani, megszervezni kell, de a sikeres működés érdekében folyamatosan karbantartani is kell, amihez éppen úgy hozzá tartozhatnak a szabványosított gyűjtő, rendszerező, elérést biztosító folyamatok, mint a felhasználókkal való folyamatos kapcsolattartás. Az IKT eszközök, a számítógépek képesek ugyan az információkat összegyűjteni, de csak az emberi elme képes azokat tudássá konvertálni. A tudás tehát olyan strukturált adatokon alapuló információ, amit valaki végiggondol, megért és a saját fogalmi struktúrájába építve, a


13

tapasztalatai, ismeretei által meghatározott környezetben hasznosít, valamint az egyre inkább teret nyerő tudásmegosztásra törekvő szemlélet szerint másokkal meg is oszt4. A közösségi hozzáférési pont, intézmény alapvető feladata tehát nem csupán az, hogy -

feltárja és megszüntesse a közösségen belül fellelhető információs hézagokat,

-

a közösség minél több tagját bevonja az információgyűjtési tevékenységbe,

-

ezáltal egy sűrű és etikus információgyűjtő rendszert építsen ki,

-

megtervezze és megvalósítsa az intézmény kommunikációs csatornáit, megalapozva ezzel a későbbi információs és tudásfolyamatokat,

hanem az is, hogy olyan szervezeti kultúrát igyekezzen kialakítani, ahol -

a tudás megosztása,

-

a folyamatos tanulás és ismeretszerzés,

-

a szervezet tudásbázisának állandó építése,

-

a napi munkafolyamatok szerves részét képezik.

Az információ menedzsmentnek, a tudásmegosztásnak nincs eleje és vége, nincsen sablon forgatókönyve, nincsenek megszabott lépései, módszerei, nem egy könyvekből elsajátítható tudomány, képesség. Az információ menedzsment, tudásgazdálkodás olyan szemlélet is, aminek át kell hatnia az embereket, az egész szervezet látásmódját, szellemiségét, gyakorlatát. Az IKT eszközök ehhez nélkülözhetetlenek a szemlélet gyakorlatba való átültetéséhez. A közösségi hozzáférési pont előtt tehát két fontos feladat áll: 1. A közösséget érdeklő releváns információk összegyűjtése, megosztása 2. A közösségi tudás felszínre hozása, kezelése, megosztása Az információ valóban hatalmat jelent. Sajnos még ma is látni olyan településeket, ahol a kiszolgáltatott társadalmi csoportok olyan elzártságban élnek, hogy szinte egyetlen információforrásuk van, a helyi önkormányzaton keresztül. Sajnos ezt az információs függőséget gyakran ki is használják a településvezetők, döntéshozók, uzsorások. Ezeket az elzárt közösségeket ki kell szabadítani ebből az információs gettóból, segíteni kell nekik, hogy legyen választási, mérlegelési lehetőségük. Ingyenes hozzáférést kell biztosítani számukra az új tanulási lehetőségekhez, ötletekhez, szolgáltatásokhoz, termékekhez. A hiteles, teljes körű és naprakész információ segíti a közösséget a megalapozott döntések meghozatalában. Az információ tartozhat bármilyen témához, például mezőgazdasághoz, foglakoztatáshoz, oktatáshoz, felnőttképzéshez, gazdasághoz, vállalkozáshoz stb. Az információk két típusával kell számolnia a közösségi hozzáférési pontnak:

4

Lásd Géró Katalin: Tudásmenedzsment a kormányzati munkában. Innen: Infonia Alapítvány, Budapest, 2003

14

12. Adatbánya

1. A statikus információkkal: Az ilyen jellegű információk időbeni érvényessége hoszszú, ezért általában csak egyszeri és alapos forrásfeltárást, gyűjtést, rendszerezést igényel. Ilyenek például az állami támogatások, egészségügyi tanácsok, menetrendek stb. 2. A dinamikus információkkal: Ezek az információk gyakrabban változnak, folyamatos gyűjtést, rendszerezést, karbantartást igényelnek. Ilyenek például az időjárási, termény ár, szaknévsor adat, álláslehetőség információk. Összességében azt mondhatjuk, hogy nem az információs témakörök vagy a szolgáltatás tartalmának és módszereinek sablonszerű behatárolása az elsődleges célunk és feladatunk, hanem a változó környezethez való alkalmazkodást segítő, állandóan megújuló keretek biztosítása.

12.3. A szolgáltatás megvalósítása és működtetése A közösségi hozzáférési ponton dolgozók, mint információ menedzsereknek, vagy információ-brókereknek elsősorban az intézményük helyi közösségben való megjelenését, beágyazottságát kell megérteniük. A hátteret, azt a környezetet, amelyben a közösségi hozzáférési pont működik, folyamatosan „szondáztatnia” kell, amihez szorosan hozzátartozik annak pontos ismerete, hogy milyen információ-igénnyel lépnek fel a felhasználók, a közösségi hozzáférési pont milyen információk elérését biztosítja a közösségnek, hogyan lesz ebből tudás, egyáltalán az a tudás áll-e elő, amire szükségük van. A társadalmi kirekesztés okainak mérséklését, az esélyegyenlőség biztosítását nagyon sokféle eszközzel elő lehet segíteni, olyanokkal is, amelyeknél az IKT eszközökre támaszkodhatunk. Ha ezekkel a lehetőségekkel tisztába kerülünk, akkor a rendelkezésére álló információkat valóban tudássá, a közösség számára hasznosítható képességekké alakíthatjuk. A technikai eszközök közösségre gyakorolt hatását csak így lehet elérni, enélkül viszont semmi értelme nem lesz az IKT eszközök használatának. Ezt a hatásmechanizmust látnunk kell a saját közösségre vonatkozóan. Ha a közösségi hozzáférési pont vezetőjeként, segítőjeként megértjük ezt a folyamatot, megtaláljuk az információk, a tudás szerepét a közösség életében, akkor valóban információforrás-, illetve tudásmenedzsment-központként fog funkcionálni az intézetünk.


15

Ehhez információ menedzserként az alábbi tevékenységekre kell támaszkodni5: 1. A közösség információ-szükségletének megértése 2. Információk felkutatása, gyűjtése 3. Az információ feldolgozása, tárolása 4. Az információ terjesztése

1. A közösség információ-szükségletének megértése Információ-menedzserként fontos megérteni a közösséget, amelyben tevékenykedik. Ez sok esetben idő és erőforrás igényes tevékenység lehet. Választ kell találnia olyan kérdésekre, hogy hogyan tudom a közösség igényeit és érdekeit jobban kielégíteni, a közösség mely tagjait, egyéb szervezeteit tudom partnernek felkérni a megfelelő információk felkutatásában? Fel kell mérnie a közösség információ-szükségletét, ami ahhoz is szükséges, hogy meg tudja tervezni majd az információkezeléshez, -nyújtáshoz szükséges munkakörnyezetet, ki tudja alakítani az erőforrások megismerését, az infrastruktúra, a személyzet igényeket, a költségvetést, és információforrásokat. Az adatok gyűjtésével, ellenőrzésével kapcsolatban alkalmazható remek IKT eszközöket, alkalmazásokat a modellben részletezni fogjuk.

2. Információk felkutatása, gyűjtése Amint feltérképezésre kerültek a közösségi információs igények, el lehet kezdeni a megfelelő információk felkutatását, összegyűjtését a különféle forrásokból. Utóbbiak jellemzően kétfélék lehetnek: 1. Külső források, ami alatt főleg a közösségen kívül elérhető forrásokat értjük. Ilyenek lehetnek tömegkommunikációs csatornák, szakértők, állami intézmények, interneten elérhető adatbázisok stb. 2. Helyi források, ami magába foglalja a közösségen belüli vezetőket, döntéshozókat, a helyi tudás őrzőit. Fontos, hogy bevonásra kerüljenek itt is kiemelt célcsoportok, azaz a fiatalok, idősek, vállalkozók, más civil szervezetek.

A fejezetben nagymértékben támaszkodunk az alábbi, a témakörben született képzési anyagra. Lásd: AZ INFORMÁCIÓ MENEDZSMENT BEMUTATÁSA A TELEHÁZBAN. Innen: Munkaerő-piaci modellek és e-szolgáltatások a teleházban. 2013 5

16

12. Adatbánya

A közösségi hozzáférési pont információgyűjtése során kiemelt figyelmet kell szentelni a források sokféleségére, a források megbízhatóságára, a források politikai, vallási, gazdasági függetlenségének megőrzésére, az információ teljességére és aktualitására. A közösségi hozzáférési pontok tapasztalatai alapján az alábbi információs témakörök jelenhetnek meg leginkább az intézet szolgáltatásai között: -

közoktatási, felsőoktatási és továbbtanulási információk (például iskolatípusok, intézmények, oktatott szakok és szakmák, felvételi eljárások, iskolarendszeren kívüli képzési lehetőségek),

-

egészségügyi ellátások, segítő- és krízisellátó helyek (például egészségügyi intézmények alapadatai, nyitva tartások, egészségfejlesztés, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, drogambulanciák, telefonos segítőhelyek),

-

szociális ellátások, (például szociális és humán szolgáltató intézmények alapadatai, nyitva tartásuk, pénzbeli ellátások fajtái és a hozzájuk tartozó jogosultságok, természetbeni ellátások fajtái és a hozzájuk tartozó jogosultságok),

-

hivatali ügyintézés, hatóságok (például polgármesteri hivatal, kormányablak, járási kormányhivatal, adóhivatal, állami szervek, önkormányzatok, alapadatok, nyitva tartásuk),

-

az ügyintézés elindításához szükséges dokumentumok, információk,

-

utazási és szállás lehetőségek, kedvezmények (például kollégium, ifjúsági szálláshely kategóriákban alapadatok, nyitva tartás, tömegközlekedések, menetrendek, diák-igazolvánnyal igénybe vehető kedvezmények),

-

álláskeresés, munkaerő-piaci információk (például álláslehetőségek, kereslet, kínálat, diákmunka, álláskeresési ellátások, támogatások),

-

önkéntesség lehetőségei (például civil szervezetek, iskolai közösségi szolgálat, hazai, EU-s és nemzetközi önkéntesség),

-

albérletek, lakhatási támogatások (például albérlet adatbázisok, önkormányzati támogatások),

-

pályázati forráslehetőségek (hazai és EU-s pályázati kiírások, programok, civil és vállalati szektor szereplői),

-

kulturális programok, rendezvények,

-

sportolási, szabadidős lehetőségek, sportrendezvények.


17

3. Az információ feldolgozása, tárolása A legtöbb esetben az összegyűjtött információ, adat még csak nyersanyag. Ezeket a minősítésen keresztül a közösségi igényekhez való igazításig még alakítani, formálni kell. Néhány ilyen tipikus tevékenység lehet az információ feldolgozás folyamatában: -

Az információ minősítése

-

Az információ értelmezése

-

Az információ forrás értéktöbblettel való ellátása

-

A helyi igényekhez való igazítása

A feldolgozásra kerülő információt a megfelelő időben és a megfelelő módon kell terjeszteni a célcsoportoknak. Fontos alapelv, hogy az információs szolgáltatásoknak ingyenesnek kell lenniük, illetve hogy az információnyújtás során tiszteletben kell tartani a felhasználók magánszféráját és anonimitáshoz való jogát. További fontos alapelv, hogy biztosítani kell az információhoz való egyenlő hozzáférést, az ügyfelek helyzetére, származására, nemére, vallására, társadalmi helyzetére való tekintet nélkül. Külön figyelmet kell szentelni a hátrányos helyzetű csoportokra, valamint a sajátos élethelyzetben lévőkre. A közösségi hozzáférési pontnak könnyen, akadálymentesen megközelíthetőnek kell lennie, az információ-szolgáltatást minden előzetes bejelentkezés nélkül igénybe lehessen venni. Fontos, hogy a célcsoportok számára ismerős, vonzó környezetben nyújtsuk a szolgáltatást. Az információk felkutatásának, beszerzésének a közösség információs igényeinek folyamatos megismerésén kell alapulnia. Az érdeklődésre számot tartó nagyobb tématerületeket le kell fedni a szolgáltatásokkal. Ez soha nem lehet egy befejezett tevékenység, hiszen az igények változnak, amihez hozzá kell igazítani a szolgáltatásokat, a fejlesztéseket. Alapelv továbbá, hogy a közösségi hozzáférési ponton végzett információszolgáltatás ne zárjon ki témaköröket, kérdéseket, azaz bármilyen kérdés feltehető, ne legyen tabutéma, vagy rossz kérdés. Ezzel a szolgáltató munkatársnak tisztában kell lennie, az ő feladata és felelőssége, hogy a felmerő kérdésekben minden esetben képes legyen kielégítő, használható választ adni.

4. Az információ terjesztése Utolsó lépésben a tartalom terjesztését kell megoldani. A tartalom legyen könnyen érthető és könnyen elérhető, ugyanakkor természetesen terjeszteni is kell az információkat a különféle

18

12. Adatbánya

csatornákon keresztül; nyomtatás, vizuális anyag (például infografika) vagy felhőszolgáltatás segítségével. A terjesztés a következő formákban történhet: -

Közösségi újságok

-

Tájékoztató kampányok

-

Interaktív tájékoztató felületek

-

Internet szolgáltatások, web 2.0 felületek (blog, wiki stb.)

-

Közösségi média felületek, közösségi rádió üzemeltetése

-

Tréning és tájékoztatás

-

Hírlevelek és folyóiratok

-

Audió és videó felvételek

-

Számítógépes és internetes eszközök, stb.

Folyamatos visszacsatolásra is szükség van, hogy a már létező tartalmat fejleszteni lehessen. Biztosítani kell továbbá a közzétett információk objektivitását, folyamatosan ellenőrizni kell a felhasznált források megbízhatóságát. A célcsoportok számára szolgáltatott információknak természetesen vallási, politikai, ideológiai, illetve kereskedelmi befolyástól menteseknek kell lenniük. Ki kell tehát használni az IKT eszközök nyújtotta lehetőségeket is az információterjesztés folyamatában. Sok esetben már a telefonos információ-nyújtást is ide soroljuk, hiszen a telefonhívással fogadott segítségkérést az IKT eszközök segítségével elégítjük ki: számítógépet használunk a kereséshez, online adatbázisokban kutakodunk, miközben telefonon keresztül tartjuk az ügyféllel a kapcsolatot. Éppen ezért ennek technikai feltételeire is gondolni kell (headset stb.). Az információnyújtás történhet online módon is, például e-mailen, skype-on, közösségi média felületen. Ennek eljárásmódját (például a szolgáltatás-igénybevétel menetének leírását) is ki kell alakítani az intézetben. Mivel itt a kommunikáció egy része írásban történik, a munkatársak online etikai képzésére, kommunikációs, digitális írástudás készségfejlesztésére is figyelmet kell szentelni, forrást kell fordítani. Érdemes azt is meggondolni, hogy a közösségi hozzáférési pont speciális szolgáltatásait, készségeit, képességeit az online eszközök segítségével a helyi közösség fizikai terén túlra, régió- vagy akár országhatárokon átnyúló módon bárkinek nyújtsák.


19

Adatgyűjtési módszerek, alkalmazások Az adatok gyűjtésével, ellenőrzésével, karbantartásával kapcsolatban alkalmazható IKT eszközöket, alkalmazásokat, módszereket az alábbiakban mutatjuk be: -

Crowdsourcing

-

Online űrlap, kérdőív

-

Online fókuszcsoport

-

Social media eszközök: blog, wiki stb.

TÖMEGEK BÖLCSESSÉGÉNEK KIHASZNÁLÁSA (CROWDSOURCING) Az okos mobileszközök térnyerésével óriási lehetőségek nyílnak meg a valósidejű és a meghatározott földrajzi helyekhez, különösen a felhasználók aktuális tartózkodási helyéhez kapcsolódó információk hasznosítása révén mind a magánemberek, mind a vállalkozások számára. A piaci szférában az információhiány problémájának áthidalását sok cég nem célzott kutatások megrendelésével, hanem a tömegek bölcsességére támaszkodva oldja meg. Egy-egy termék tesztelése, fejlesztése sok adatot, sok résztvevőt igénylő folyamat, amit meg lehet oldani az internet-technológia segítségével. Minél heterogénebb összetételű a bevont csoport, azaz minél színesebb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezők működnek együtt, annál sikeresebbé válhat a folyamat.

A tömegek bölcsességének ezt a kihasználását takarja a

crowdsourcing kifejezés: egy világosan megfogalmazott cél érdekében, valamilyen nyílt platformon, mindenki előtt nyitva álló lehetőségként kikérik az emberek véleményét, támogatását, segítségét. Számos gyakorlati példa mutatja, hogy működik az az elképzelés, amikor megosztanak egy tudást nagyszámú emberrel, majd összegezik vagy átlagolják és felhasználják a visszaérkező információkat. Az így kapott tudás gyakran pontosabb, jobb minőségű, mintha szakértőkre bízzák a feladat elvégzését. Ilyen lehetőség például a nagy volumenű online feladatmegoldás önkéntesekkel. Az internet egyik tipikus és egyre népszerűbb területe, amely nem tesz mást, mint szervezett módon kihasználja a tömegek bölcsességét. Mindez innovatív módon hasznosítható az üzleti, kormányzati és civil társadalom szintjén is. Nagyon érdekes példa a 2012 augusztusától Angliában kapható első olyan autó (Citroen), amit a Facebookon terveztek maguk a hétköznapi felhasználók, több mint 24 ezer konfiguráció

20

12. Adatbánya

lehetőség közül választva. A kampány a találó „You like it, we make it!” felszólítás alatt valósult meg. Természetesen ma már százával találhatók hasonló remek és innovatív megoldások, de az egyik első, online crowdsourcing közé tartozott a NASA-nak az évekkel ezelőtt indított projektje: a NASA százezres csillagkép felvételeinek osztályzását végeztették el így az egyszerű internetező állampolgárokkal. Egy rövid tanfolyammal – definiálással, képekkel – eligazították az embereket, melyik csillagképet hogyan nevezik, majd jött egy tucatnyi próba, utána már lehetett is élesben osztályozni a képeket. 2010-ben egy crowdsourcing eszközzel készítették el az USA-ban a nemzeti szélessávú térképet. Egy mobil app segítségével tesztelték az emberek a sávszélességet, majd a kapott adatokat feltöltötték egy térképpel kombinált adatbázisba. A USAID 2012 júniusában indította el az első crowdsourcing eseményét: egy 117 ezer adatot tartalmazó adatbázist akartak nyilvánosságra hozni, ám előbb ezt ellenőrizni szerették volna. Eredetileg 44 órát szántak a projektre, de végül 16 óra alatt elkészültek a kitűzött célokkal, de a fő meglepetést a pontosság, megbízhatóság adta: 80%-os megbízhatósággal, pontossággal

sikerült

az

adatokat

ellenőrizni

(összehasonlítva

a

szakértőkből

álló

kontrollcsoporttal, akik 85 százalékos pontossággal dolgoztak). A tömegeknek ezt a bölcsességét ki lehet használni például -

lokális adatok, információk begyűjtésére,

-

helyi stratégia kidolgozására,

-

közérdekű információk bejelentésére (például kátyúk, illegális szemétlerakók feltérképezésére), közösségi közterület-felügyelet működtetésére.

ONLINE ŰRLAP, KÉRDŐÍV Ma már több olyan program, alkalmazás, felhő-szolgáltatás is elérhető, ami ingyenes, és közösségi felhasználásra találták ki. Itt szerencsére lehet szó közösségileg szerkeszthető dokumentumokról (excel, szövegfájl, képek, dokumentumok tárolásáról stb.), ami nagyon hasznos, ha több hozzáférést akarunk biztosítani ezekhez a közösségen belül. Ha például egy projekten többen dolgoznak, akkor nem kell ide-oda küldözgetni az anyagokat, köröztetni a követhetetlen verziószámú csatolmányokat.


21

Egy ilyen lehetőség például a Google Docs, illetve ezen belül a Google Form létrehozása. Ez olyan kérdőív, vagy űrlap, amit rendkívül sokoldalúan ki lehet használni egy közösség életében, nagyon megkönnyíti a közös munkát, az adatgyűjtés, de akár az adatok ellenőrzését is. Az alkalmazás előnye, hogy -

könnyen létrehozható, felhasználóbarát a szerkesztése,

-

e-mailben megosztható az elérése,

-

honlapra, illetve blogba beilleszthető,

-

az eredményeket azonnal, például egy Excel táblában összegyűjti,

-

azonnal ki lehet értékelni egy egyszerű grafikonos rendszerrel.

Mire használható az online űrlap? Például: -

szakdolgozathoz, szolgáltatáshoz vagy bármilyen kutatáshoz adatgyűjtésre, adatbázis feltöltésre,

-

kérdőívezésre az ügyfelek, a közösség megismeréséhez,

-

szavazatok leadásához egy döntés előkészítéséhez,

-

vélemények begyűjtésére valamilyen fontos, a közösséget érintő kérdésben.

A szolgáltatás lépésenkénti használatáról számos leírás érhető el az interneten, mi is innen vettünk egyet (HVG összeállítása). 1. lépés Nyissuk meg a Google Docs oldalunkat (docs.google.com), és ott a New/Spreadsheet utasítással hozunk létre egy új számolótáblát. Az alapértelmezett nevet cseréljük ki egy olyanra, amely jól fogja azonosítani a kérdőívet.

22

12. Adatbánya

Egy számolótábla létrehozásával kezdődik a kérdőívkészítés 2. lépés Válasszuk a táblázat jobb felső részén található Share fület, ami lehetővé teszi, hogy másokkal is megosszuk a dokumentumot.

A megosztásnál találjuk az új lehetőséget 3. lépés A megjelenő oldalon egy piros „New” felirat jelzi, hogy a „to fill out a form” az az új lehetőség, amellyel online kitölthető űrlapokat készíthetünk. Amint bejelöljük ezt a karikát, egy új gomb jelenik meg, „Start editing your form” felirattal. Erre kattintva kezdhetjük el felépíteni a kérdőívet. 4. lépés A kérdőív felső részére beírhatunk egy köszöntő vagy magyarázó szöveget, ami leírja, mit is kell tennie annak, aki vállalkozik a kitöltésre. A kérdőívet természetesen kérdésekkel kell feltöltenünk.


23

Egyenként készíthetjük el a kérdéseket Minden kérdésnél megadhatunk egy kis magyarázó szöveget, illetve kiválaszthatjuk, milyen típusú választ várunk.

Minden kérdéshez magyarázó szöveg is tartozhat A Text és a Paragraph szabadon megadható rövid vagy hosszabb választ engedélyez. Lehetnek olyan kérdések is, ahol egy felsorolásból kell egy (Choose from a list) vagy több (Multiple choice) elemet kiválasztani. Olyan kérdést is létrehozhatunk, ahol a felsorolt lehetőségek közül kis pipák elhelyezésével dönthetnek a válaszadók.

24

12. Adatbánya

Különböző típusú válaszok lehetségesek A kérdések sorrendjét bármikor megváltoztathatjuk, és a Preview segítségével ellenőrizhetjük, hogyan fog majd kinézni a kész kérdőív. 5. lépés Ha készen vagyunk az űrlap felépítésével, már csak azt kell megadni, kinek szeretnénk elküldeni. Az e-mail címek megadásánál természetesen használhatjuk a GMail címjegyzékünket. Beállíthatjuk, hogy az elküldött levél a teljes kérdőívet tartalmazza vagy csak annak internetcímét. Azt is kiválaszthatjuk, milyen köszönő üzenetet kapjon, aki kitöltötte a kérdőívet, és azt is engedélyezhetjük, hogy láthassa a már beérkezett válaszokat.


25

Egyszerre több e-mail címre is elküldhetjük a kérdőívet A kérdőív kitöltését kérő levélben mindig megtalálható az űrlap címe, így akinek a levelező programja nem tudja megjeleníteni, az a linkre kattintva egy webböngészőből kitöltheti azt. A válaszok automatikusan belekerülnek a kérdőívnek megfelelő táblázatba. Ehhez a táblázathoz azonban már csak mi, illetve azok férhetnek hozzá, akikkel megosztottuk.

A válaszok automatikusan belekerülnek a táblázatba, amihez csak mi férünk hozzá 26

12. Adatbánya

ONLINE FÓKUSZCSOPORT Az előző módszerrel szemben – ami a mennyiségi adatok gyűjtésére alkalmas – az online fókuszcsoport kvalitatív, azaz főleg minőségi (adatokkal nehezen leírható) információk gyűjtésére használjuk. Kiváló módszer, ha kisebb csoport segítségével egy-egy jól körülhatárolt – fókuszba helyezett – kérdéskörről akarjuk megtudni az emberek véleményét. Az online fókuszcsoport viszonylag új módszernek számít a kvalitatív kutatások területén, de már számos vállalkozás, kutatócég kínál ilyen lehetőséget, elérhető áron is, ráadásul olyan eszközt, amit magunk is képesek vagyunk pillanatok alatt elsajátítani. Például egy új szolgáltatást, mondjuk az idősek digitális írástudásának fejlesztését akarjuk elindítani. Ehhez össze kell hívnunk, toboroznunk kell 7-9 főből – itt a célcsoport az idősek – álló több fókuszcsoportot. Elképzelhető, hogy az első fókuszcsoport olyan jól sikerül, hogy minden kérdésünkre megkaptunk a hasznosítható választ, ugyanakkor illik egy kérdéskört (fókuszterületet) több – két-három – csoport segítségével körbejárni. A toborzás során figyeljünk arra, hogy egymást jól ismerő, például családtagok ne kerüljenek egy csoportba. Annál jobb, ha minél szélesebb gazdasági, társadalmi helyzetű, különböző nemű stb. szempontok szerint hívunk meg résztvevőket. Amikor megtörtént a résztvevők kiválasztása, a csoporttagok egy meghatározott időben bejelentkeznek az interneten keresztül, a piackutató portálján. A fókuszcsoport „beszélgetés” a hagyományos módszer szerint zajlik: a chat-felületen a moderátor témához kapcsolódó kérdéseket tesz fel, képeket, videó-bejátszásokat, szövegeket küldhet a résztvevőknek. A hozzászólások, a vita is folyik, ugyanakkor a résztvevők nem látják, nem hallják egymást, a kommunikáció csak írásban történik, igaz az emotikonok használatával metakommunikációs jelzések is küldhetők. Nyilvánvaló hátránya az online csoportnak, hogy a résztvevők magatartását, interakcióit, a csoport-dinamikát kevésbé lehet követni, a közös tér hiánya ezeket a háttérbe szorítja. Viszont komoly előnye az online eszköznek, hogy tértől függetlenül csoporttagok lehetünk, illetve, hogy a csoport beszélgetése azonnal rögzítésre kerül. Emiatt nagyon költséghatékony, ráadásul az elemzés adatbázisa azonnal rendelkezésre áll.

Kutatási eredmények felhasználhatósága a közösségben Ki kell még térnünk az adat- és információkeresés és -kezelés közösségi szintű elemző, mérlegelő és tervező módszereinek, lehetőségeinek ismertetésére, az olyan források, kutatási


27

eredmények felhasználhatóságára, amelyek nagymértékben elősegíthetik a közösségfejlesztést. Itt most döntően olyan adatbázisokat mutatunk be, amelyek már rendelkezésre állnak, azok ingyenesen elérhetők.

NÉPSZÁMLÁLÁSI DIGITÁLIS ADATTÁR Az első magyarországi népszámlálás 1784-ben volt. Napjainkban a hazai népszámlálási adatok összegyűjtését, rendszerezését, feldolgozását és publikálását a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) végzi az 1867-es megalakulása óta. A népszámlálások nélkülözhetetlen információval szolgálnak a gazdasági és politikai döntéshozók, a társadalomtudósok, a gazdaság-, a társadalompolitikusok, a helyi fejlesztők, a civil szervezetek számára. A népszámlálások általában kitérnek az alapvető családszerkezeti, foglalkozási, kisebbségi, felekezeti és infrastrukturális adatokra az országostól a települési szintig. Szerencsére ma már ezek az adatok egy helyen, online módon is elérhetőek a Népszámlálási digitális adattárban (lásd: http://konyvtar.ksh.hu/neda). Az adatbázisban a 18. és a 20. század vége között megtartott magyarországi népszámlálások és mikrocenzusok összesen 362 kötetének több mint 128 ezer oldala érhető el. A gyűjtemény érdekessége, hogy néhány külföldi (szlovák, román, Szovjetunió béli) népszámlálási adatsort is tartalmaz. A digitális adattár tehát a következő tematikus bontásban tartalmazza ezt a hatalmas adatmennyiséget: -

A magyarországi népszámlálások adatai 1784 és 1990 között

-

Népszámlálás az ezredfordulón

-

A magyarországi mikrocenzusok adatai 1963 és 1996 között

-

Hosszú idősoros nemzetiségi adatok

-

Hosszú idősoros vallási adatok

-

Külföldi népszámlálások

ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZER A terület-, településfejlesztés, a helyi fejlesztési koncepciók, programok, rendezési tervek készítése, illetve a szakmai munkát követő politikai döntések meghozatala sem nélkülözheti a térinformatikai alapon működő statisztikai rendszereket, adatokat. A Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR, https://www.teir.hu) segítségével a felhasználók térinformatikai alapú elemzéseket, adott szempont szerinti adatgyűjtéseket, kartogramokat, diagramokat készíthetnek. A rendszer szolgáltatásai megkönnyítik az igazgatási, fejlesztési, kutató-, elemző-, tervező-, koordinációs, döntés-előkészítési és

28

12. Adatbánya

hatáselemzési tevékenységeket. A TeIR széles spektrumú, elsősorban területfejlesztési és területrendezési vonatkozású adathalmazt fed le, így a magyar állam által gyűjtött, ágazati szintű adatokat egy helyen, egységes felületen teszi elérhetővé. A fejlesztési, tervezési feladatok ellátása során az ágazati információkat helyhez kötötten és egymással szintetizálva szükséges vizsgálni, hiszen csak így lehet kellően megalapozott elemzéseket készíteni: megfelelő döntések csak kellően előkészített elemzésekre támaszkodó programok, tervek alapján hozhatók. Ennek megfelelően a TeIR célja, hogy a központi, területi és helyi államigazgatási szervek, más jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint természetes személyek számára: -

lehetőséget biztosítson az ország népességének, gazdaságának, épített, táji és természeti környezete állapotának, területi jellemzőinek megismerésére, változásainak figyelemmel kísérésére és európai uniós összehasonlítására,

-

információt szolgáltasson az adatok és ezek feldolgozása során nyert mutatók, elemzések megjelenítésével, valamint a területfejlesztési, területrendezési, településfejlesztési és településrendezési tervek, szöveges és térképi dokumentumok bemutatásával,

-

segítséget nyújtson a kormányzati, regionális, térségi, megyei, kistérségi, települési fejlesztési és rendezési, egyéb térségi, valamint ágazati tervezési, fejlesztési tevékenységet végző és azt ellenőrző szervezetek számára a területfejlesztési és területrendezési döntések előkészítéséhez és meghozatalához; a társadalom, a gazdaság és a környezet területi jellemzői változásának folyamatos figyelemmel kísérésével a döntések hatásainak elemzéséhez, valamint a terület- és településfejlesztési, illetve a terület- és településrendezési tervek készítéséhez,

-

információkat biztosítson a regionális, a térségi, a megyei és a kistérségi fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik, illetve a többcélú kistérségi társulások számára a tervezés, a programmenedzselés, a pályázatértékelés és a monitoring tevékenység ellátásához.

A TeIR működtetésének jogszabályi keretét a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés rendjéről szóló 31/2007. (II. 28.) Kormányrendelet adja. A rendszerben található adatok körét részletesen a Kormányrendelet mellékletei tartalmazzák. A TeIR web alapú informatikai rendszer, amelynek szolgáltatásai online érhetőek el. Az országos, területi (regionális, kiemelt térségi, megyei, kistérségi) és települési szervezetek a


29

TeIR egységes adatbázisához az alkalmazási rendszeren (felhasználói felületen) keresztül csatlakoznak. A TeIR rendszernek számos olyan alkalmazása van, amely nem regisztrációhoz kötött, így bárki számára hozzáférhető. A regisztráció nélkül elérhető alkalmazások a TÉRPORT portálon működnek. A regisztráció lehet térítésmentes és térítéses, de a felhasználók azonosítása minden esetben felhasználónév és jelszó megadásával a Központi Elektronikus Szolgáltatási Rendszer Ügyfélkapu szolgáltatásán keresztül történik. A TeIR rendszerhez való hozzáférés részletes szabályozásáról Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) üzemeltetési szabályzata rendelkezik. A TeIR mindenki számára térítésmentesen hozzáférhető része a TÉRPORT portálon érhető el, amely általános szakterületi információkat és egyszerű alkalmazásokat tartalmaz a területfejlesztés, területrendezés valamint a vidékfejlesztés, településfejlesztés, településrendezés, építésügy, továbbá az épített örökség védelme témakörökben. A portál célja, hogy rendszerezve és a lehető legteljesebb mértékben összegyűjtse a hazai, illetve a Magyarországra vonatkozó EU-s információkat az érintett szakterületek vonatkozásában. A TÉRPORT alrendszerben az alábbi alkalmazások érhetők el: -

Szabadszöveges metaadat-kereső

-

Idősoros elemző

-

Területfejlesztési fogalomtár

-

Eurostat

-

Regionális, megyei, kistérségi és települési helyzetképek (REMEK)

-

Kistérségi információs modul

-

Intézmények illetékessége

-

Országos rendezési tervkataszter

-

Tematikus térképek

-

Térinformatikai alkalmazások - térképi adatbázisok

A TeIR szakrendszer moduljainak használata viszont regisztrációhoz kötött, térítésmentesen vagy térítés ellenében vehető igénybe. A regisztrációhoz kötött hozzáférésű modulok: -

Támogatási alrendszer

-

Települési adatgyűjtő

-

Interaktív elemző

-

Területi elemzések

-

Térségi terület-felhasználási engedélyek nyilvántartása

30

12. Adatbánya

ERŐFORRÁSTÉRKÉP Az Erőforrástérkép program (lásd: http://www.regionaldata.org/hu_HU) közel 40 millió adatot tartalmaz Magyarországról, illetve elérhetőek az Eurostat GDP és népesség adatok az Európai Unió 27 országára vonatkozóan. Az Erőforrástérkép nemcsak Magyarországra, hanem az Európai Unió összes országára (EU-27) nézve tartalmaz társadalmi és gazdasági indikátorokat megyei, regionális, nagyrégiós (NUTS3, NUTS2, NUTS1), vagy akár országos aggregáltsági szinteken. Fontos előnye a portálnak, hogy ennek megfelelően, ilyen területi bontásokban képes térképeket is rajzolni. Az Erőforrástérkép programot folyamatosan fejlesztik, így bizonyos időközönként új szolgáltatások jelennek meg. Például 2013-ban jelent meg a Google alaptérképet használó új térképvarázsló alkalmazás, melynek segítségével rendkívül gyorsan meg lehet jeleníteni a felhasználó által kiválasztott mutató szerinti területi különbségeket. Megújult, és „kiszínesedett” a grafikonrajzoló modul is: többféle csoportosítás állítható be és ábrázolható rajta. Újdonság az is, hogy a grafikonrajzoló megjeleníti a felhasználók által kiválasztott tényezők közötti statisztikai összefüggés erősségét. Elérhetők az adatbázisban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatási adatai is, így több mint 800 társadalmi-gazdasági mutató adatai érhetők el és tölthetők le az Erőforrástérkép segítségével bárki számára. Mindez összesen körülbelül közel 50 millió lekérdezési lehetőséget jelent. Fontos újításként lehetővé tették azt, hogy a felhasználók saját fiókkal rendelkezzenek. A keresési eredmények, táblázatok, grafikonok, térképek tárolhatók, bármikor előhívhatók, lementhetők saját eszközre. Mindezen felül lehetővé tették azt is, hogy a felhasználók maguk töltsenek fel a rendszerbe területi jellemzőket tartalmazó adatokat az EU-27 országok bármelyikére, az általuk kiválasztott területi szinten. Ezeket az adatokat (indikátorokat) a felhasználók kezelik és ezek, valamint a rendszerben már meglévő adatok kombinációjával végezhetnek elemzéseket, rajzolhatnak térképeket, vagy grafikonokat.

NEMZETI JOGSZABÁLYTÁR A Nemzeti Jogszabálytár mindenki számára térítésmentesen igénybe vehető jogszabálykereső szolgáltatás (lásd www.njt.hu). A jogszabálytár tartalomszolgáltatója és a szolgáltatás üzemeltetője a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. A portál elsődleges célja, hogy az állampolgárokat tájékoztassa a jogszabályok által meghatározott időszakon belüli tetszőleges joghelyzetről. Ezt a célt a szolgáltatás a hatályosított jogszabályszövegek elérhetővé tételével biztosítja. A hatályos szövegállapotok előállítása Szolgáltató faluházak és Agorák

31

rendkívül összetett jogi munka, melyet erre a feladatra alkalmazott, képzett jogászok végeznek. A Nemzeti Jogszabálytár bármely tartalmi egysége megismerés céljából felhasználható, saját célra kinyomtatható. Nem használható fel semmilyen más publikálási célra sem online, sem más módon. A rendszerből bármilyen módon lekérdezett hatályos jogszabály szövegek nem képezhetik alapját semmilyen feldolgozásnak, gyűjteményes kiadásnak, adatbázis építésnek. Az adatbázisban elérhetők az önkormányzati rendeletek is. A Nemzeti Jogszabálytár internetes felületén közzé kell tenni a még hatályba nem lépett önkormányzati rendeletek 2013. június 30. után kihirdetett szövegét. Egységes szerkezetű szöveggel közzé kell tenni továbbá valamennyi, 2013. június 30. után kihirdetett, és a lekérdezés napján hatályos rendeletet, illetve ezek megelőző és következő egy-egy időállapotát. Ezen felül elérhetők a nemzetközi szerződések is, ugyanakkor a dokumentumok kis száma miatt a kereső funkció jelenleg nem érhető el. A jogszabálykereső nem tartalmazza az Európai Unió joganyagát és más, nyilvánosnak tekintett dokumentumokat. Ezeket az EUR-Lex portál6 ingyenes hozzáféréssel biztosítja A jogszabálytár ingyenesen és általában anélkül látogató, hogy a felhasználóktól bármilyen személyes adatot kérne.

EZER ÉV TÖRVÉNYEI Kevés ország büszkélkedhet azzal, hogy ezer esztendő törvényalkotásának gyümölcseit teszi elérhetővé online módon, ráadásul térítésmentesen, elvileg bárki számára szabadon hozzáférhetően. Magyarországon mintegy tízezer törvény született Szent István kora óta. Bár a törvények összegyűjtésére és egységes kiadására Mátyás király adott ki először parancsot – 1486-ból származó decretum majusát a kodifikáció első kísérletének nevezik –, országunkban mégis úgy alakult, hogy ezt a tevékenységet elsősorban és legsikeresebben a magánosok végezték. A sort Werbőczy István nádor, Telegdy Miklós érsek, Mosóczi Zakariás püspök és Zsámboky János tudós kezdték még a 15-16. században. A folyamat egyik csúcspontja a millennium tiszteletére 1896-ban kiadott sokkötetes Corpus Juris Hungarici volt. Az 1000-2003 ezer év törvényei elérhetők a http://www.1000ev.hu/index.php címen.

6

Lásd: http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu

32

12. Adatbánya

FELHŐALKALMAZÁSOK A tartalom fejlesztésében, az adatok bárhonnan elérhetővé tételében a felhő alkalmazások nagyon jó szövetségeseink lehetnek. A nagy változás a szolgáltatások területén következett be: a szolgáltatások nyújtásának helye egyre inkább eltolódik a felhő alapú szolgáltatások irányába. Az állami és a magánszektor vállalatai mind nagyobb tömegben váltanak a felhő számítástechnika alkalmazására. A korábbi házon belül elhelyezett szerverek és adatközpontok helyét egyre inkább átveszik outsourcing keretében a nagy felhőszolgáltatók és az ő óriásadatközpontjaik. A felhő-technológia elfogadottsága a társadalomban is folyamatosan növekszik, az egyes ágazatok különböző, ám egyre növekvő mértékben implementálják azt. A növekedési előrejelzések pedig folyamatos és igen magas (30% körüli) rátákat jeleznek előre.

INFOGRAFIKA Ki kell még térnünk az egyre népszerűbb, egyre látványosabb, komplexebb adat- és öszszefüggés-világokat megjeleníteni képes infografika eszközére. Az innovatív, szellemes rajzok és ügyes folyamatábrák új értéket tudnak megjeleníteni, akár csoportos döntési helyzetben is. Az infografikai megoldások egyszerre artisztikus és nagy megjelenítő erejűek, gyakran animált és statisztikai adatokon alapulnak, kifejezetten az átlátó-képességet és a megértést növelik, felerősítik a mintázat-azonosító képességet, lecsökkentik az adatok megértésének, megtanulásának idejét. Nem véletlen, hogy az alkalmazott infografikai megoldások a főbb adatokat képi nyelvre „lefordító” és tömörítő dashboardok, azaz egyre fontosabb vezetői eszköztárak. Az infografika nem egyszerű adatvizualizációról szól. Az infografikának adatokat kell bemutatnia, méghozzá vizuálisan és holisztikusan: így egy adott információs grafika vizuális elemeinek a lehető legtöbbet kell „magukra vállalniuk”, a verbális elemeknek csupán osztályozó, specifikáló, összegző és rendszerző szerepet engedve. Az (általános) adatvizualizációnak persze vannak előnyei, hiszen láthatóvá teszi az adathalmaz olyan tulajdonságait, amelyek a grafikus megjelenítés híján rejtve maradnának: gondoljunk egy ciklikus adat-ismétlődésre egy numerikus táblázatban és egy oszlopdiagramon. Az infografika ezzel szemben egyedi, speciális adatvizualizáció, amely még egy „lapáttal” rá kíván tenni a szabványos megjelenítésekre. A keresett „plusz” mozzanat az, ahogyan ábrázolják vagy feltárják az információban rejlő mintázatokat, a köztük lévő kapcsolatokat, hogy azok meggyőzés, vagy döntéshozatal alapjai lehessenek. Az infografika nem, vagy csupán korlátozott módon él a szöveges magyarázatok lehetőségeivel, hiszen éppen a terjengősséget, az átláthatatlanságot igyekszik orvosolni.


33

A jó infografika ennek ellenére általában elmesélhet egy történetet: az adatokban feltárt kiváltó okok bemutatásán a jelenlegi helyzet, valamint a várható hatások, következmények bemutatásáig az infografika képes a narratív ábrázolásra. Az infografika legnehezebb eleme, hogy egyensúlyban tartsa egyfelől a helyesen feldolgozott és érdemi információt, másfelől ennek felhasználóbarát és esztétikus, grafikai megjelenítését. Vagyis egy olyan információs grafika, amely tökéletes pontossággal ábrázol ugyan egy összetett adathalmazt, de olyan módon teszi ezt, hogy nem csökkenti a befogadó és a befogadandó közötti megértési, értelmezési szakadékot. Ezért nem javasolt, hogy az infografika használatára készült műszaki leírásokat vagy használati utasításokat forgassuk. Bátran próbáljuk ki élesben az adatok infografikai ábrázolását. Több mint 20 ingyenes, online programot ajánl az alábbi link infografikai eszközök használatára: http://www.hongkiat.com/blog/infographic-tools/ Ezek közül is ajánljuk az alábbiakat: -

What About Me?: http://www.intel.com/content/www/us/en/what-about-me/whatabout-me.html

-

Vizualize.Me: http://vizualize.me/

-

Piktochart: http://piktochart.com/

-

Visual.Ly: http://create.visual.ly/

-

Easel.Ly: http://www.easel.ly/

-

Infogr.Am: http://infogr.am/

-

Many Eyes: http://www-958.ibm.com/software/data/cognos/manyeyes/

-

Venngage: http://venngage.com/

-

ICharts: http://www.icharts.net/

A profik pedig már video-formátumú információs grafikákat, az ún. videografikákat is készíthetnek. Jó példa erre az Economist Youtube-oldala, ahol rengeteg hasznos videós infografika található gazdasági témakörben: http://www.youtube.com/playlist?p=PL800D5CBC2E5E1AE4 Mint látható, az infografikák előállítása csakis számítógépen, interneten történhet, hiszen sokkal szélesebb lehetőségeket kínál ez a technika, mint a kézi rajzolás vagy bármilyen más megoldás. Az adatok, információk, statisztikák, megjelenítésében rendkívül nagy szerepe van a számítógépek megnövekedett teljesítményének. Ennek köszönhetően hatalmas, nagymérvű, régebben átláthatatlan adattömegekből gyönyörűen áttekinthető vizuális élmények gyárthatóak.

34

12. Adatbánya

Az infografika egy új univerzumot nyit meg az érdeklődők számára, a témakörben való professzionális elmélyülésben az alábbi kis útmutató is segíthet. Remek kiindulópont a Lap.hu infografikai összeállítása. Itt a száz körüli külföldi oldal mellett már hazai ügyes és értelmes próbálkozások, azokat gyűjtő portálokat is találhatunk. Azt is megérezhetjük, hogy az infografika éppen egyfajta „társadalmasodáson” megy keresztül, elszakadt a grafikai tervezők szűk világától, és nemcsak „témává”, hanem „üggyé” is érett, egyre több, a hagyományos piaci logikán túl is értelmet kereső társadalmi, közösségi szereplővel. A külföldiek közül kiemelten ajánlott portál és közösség a visual.ly. Még kialakulóban van, de máris hatalmas (2500-on felüli) gyűjteményre tettek szert igényes infografikákból, amelyek közül számtalan oktatásba felhasználható gazdasági, egészségügyi, technológiai, tudományos és egyéb jellegű anyag található. Hasonlóan remek az IBM fejlesztette univerzális vizualizáló oldal/program, a ManyEyes, ahol szintén saját adatsorokat vizualizálhatunk egyszerűen. A kezdeményezés több szempontból is kiváló. Szemügyre vehetjük az eddigi vizualizációkat, tanulhatunk belőlük: sorba lehet állítani őket értékelés szerint is, így megismerhetjük a jó vizualizációkat. Persze mi is készíthetünk vizualizációkat, amint kiválasztottuk a megjeleníteni kívánt adatokat. A data sets alatt rengeteg, már feltöltött adatsorokból böngészhetünk, az ezekből már készített vizualizációkat is átnézhetjük, csinálhatunk hozzájuk másféléket is. Természetesen a saját adatainkat is feltölthetjük az oldalra, a megjelenítés fajtáiból kedvünkre válogathatunk. Ezt érdemes sokat gyakorolni, mert a megfelelő adatsorokhoz az illő vizualizációs módszer társítása egy külön szakterület. A célnak megfelelően választhatunk hatféle szemszög (szövegelemzés, értékek összevetése, a kapcsolatok láttatása adatelemek között, részek az egészben, térképezés, időbeli változás követése) és 21 speciális megjelenítési mód közül. Az EDUgraphics.net pedig kifejezetten oktatási jellegű infografikákat kínál. Ezek inkább illusztráció jellegűek, egykori oktatási segédanyagok „újravizualizálása, újrafelhasználása” egy-egy témakör köré csoportosulva, mint például az univerzum, élet vagy földtudományok. A grafikai munkák angol nyelvűek (mint a hasonló portálok nagy részén) és pénzért árusítják a nagy poszter verziójukat. Saját grafikák készítéséhez kiváló ötleteket lehet gyűjteni, egy témában fontosnak ítélt munkákat pedig akár meg is lehet vásárolni. A hazai oldalak és közösségek közül a jól szerkesztett, gyakran frissített Infographics blogot lehet ajánlani, illetve a designnal, grafikával, innovatív témákkal foglalkozó Alkotóelemet. Olyan hasznos, vagy épp inspirációt adó híreket, bemutatókat, linkeket gyűjtenek, amik bármely grafikai munka alkotóelemeivé válhatnak. Infografika témában kiterjedt gyűjteményük van, itt videós információs grafikák is megjelennek, magyar készítésűek is.


35

12.4. Minőségi jellemzők 12.5. Javasolt irodalom -

BALOGH István: Az IT-mentorálás szükségletei és lehetőségei célcsoportok szerint. Kézirat, é.n.

-

BORBÉLY NAGY Éva: Párbeszéd kör kézikönyv. (Kézirat) 2010 http://www.doksi.hu/get.php?lid=12851

-

CZIKE K. – KUTI É.: Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció. Nonprofit Kutatócsoport és Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2006

-

CZIKE K. – F. TÓTH A. (szerk.): A magyarországi önkéntesség fejlesztési stratégiája 2007-2017. Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2007

-

CSATLÓS Márton: Infografika az egyetemi szférában: nemzetközi körkép. Kézirat, 2011

-

DEMNET: Munkaerőpiaci modellek és e-szolgáltatások a teleházban. A DemNet TÁMOP 5.2.5 projektje keretében megvalósult e-tananyagfejlesztés, az Új Széchenyi Terv támogatásával, 2013.

-

DITZENDY Károly Arisztid: Társadalompolitika és közösségi művelődés: új kihívások. – Vázlatok a közösségi művelődés új útjaihoz. In.: SZÍN Közösségi művelődés 17. évf. 5. sz. 2012. október http://epa.oszk.hu/01300/01306/00119/pdf/EPA01306_szin_2012_5_13-15.pdf

-

FLEISHER Judit: Együtt-döntési alternatívák – a közösségi költségvetés alkalmazási lehetőségei. In: Városfigyelő Tematikus Városi Műhelymagazin. http://varosfigyelo.hu/koltsegvetes/cikkek/70-egyutt-dontesi-alternativak-a-kozossegikoltsegvetes-alkalmazasi-lehetosegei/nyomtatas

-

GÁSPÁR Mátyás: Teleházország: a fenntartható közösségi hozzáférés gyakorlati útmutatója és forráskönyve. Bp.: Gondolat Kiadó, 2004

-

GELLÉRFI Gergő: Az információs grafika tudástérképe. Kézirat 2010

-

GELLÉRFI Gergő: Infografika, információépítészet, információmegjelenítés. A vizualizálás forradalma és ennek alkalmazása stratégiai környezetben. Kézirat, 2011

-

GÉRÓ Katalin: Tudásmenedzsment a kormányzati munkában. Infonia Alapítvány, Budapest, 2003

-

GURSTEIN, Michael: Mi a közösségi informatika, és miért fontos? In: Információs Társadalom, 2008/2. szám, innen: www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2008_2/2008_2_michael_gurstein.pdf

36

12. Adatbánya

-

HARRIS, Robert L.: Information Graphics: A Comprehensive Illustrated Reference. Atlanta 1996.

-

HERPAINÉ MÁRKUS Ágnes: Gyermekdemokrácia program – falusi kistérségben. In: Parola, 1994/6. (8. o.) http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/PAROLAAR.NSF/274d67036bb31583852567 0c008147c9/b17754fb6d853c578525663b007edb9a?OpenDocument

-

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM- ÉS TRENDKUTATÁSÉRT ALAPÍTVÁNY: A kisközösségek revitalizációját, helyi erőforrások mozgósítását elősegítő, az IKT hozzáférési pontokra támaszkodó, új, a hazai igényekre reflektálni képes közösségi informatikai modell: a közösségi hozzáférési pont. ITTK Alapítvány, Budapest, 2009. Innen: www.ittkalapitvany.hu/menet_docs/08_kiskozossegek.pdf

-

KÁPOSZTA József Dr. (szerk.): Rendezvényszervezés módszertana. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gödöllő, 2011 http://www.rgvi.gtk.szie.hu/datadir/content/file/let%C3%B6lt%C3%A9sek/rendszervez/jegy-zet_20110817.pdf

-

MIKULÁS Gábor (szerk.): Információból üzleti érték: az információbróker környezete és munkája. Magyar Információbrókerek Egyesülete, Budapest, 2006

-

MIKULÁS Gábor: Pióca, dögkeselyű, vagy csak egyszerűen infobróker? Innen: http://ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek0109/mikulas.html

-

PATAKI György: Bölcs „laikusok” – Társadalmi részvételi technikák a demokrácia szolgálatában. In: Civil Szemle, 2007/3-4.

-

Z. KARVALICS László – CSATLÓS Márton – GELLÉRFI Gergő – MINKÓ Mihály: Infografika és Oktatáskutatás, 2011

12.6. Példatár


37

Szolgáltató faluházak és Agorák

Recommend Documents