Szolgáltató faluházak és Agorák

Szolgáltató faluházak és Agorák Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez

19. Szép Kor Kör Közösségi munka időskorúakkal Témavezető: Patyán László

19.1. A szolgáltatási modell tartalma A modern társadalmaknak fel kell készülnie a népesség elöregedésére, vagyis az időskorú lakosság teljes népességhez viszonyított arányának növekedésére. Csakúgy, mint az Európai Unióban, hazánkban is fokozatosan növekszik az időskorúak népességen belüli aránya. A folyamatot az EUROSTAT adatai jól szemléltetik. Az Unió tagállamaiban a 65 év feletti korosztály aránya 2010-ben 17,4% volt, mely 2013-ra 0,8%-os emelkedést mutatott. Ugyanebben az időszakban Magyarországon 2013-ban 17,2% volt a 65 évnél idősebbek aránya, mely az Unió hasonló időszakához képest 0,6%-os emelkedést jelent. Az idős népességet korosztályokra bontva látható, hogy jellemzően az idősödő (50-64 éves) és az idős 80 év feletti korosztály számarány-emelkedése a legmeghatározóbb. 2013-ban tehát a magyar népesség 20,8%-a 50-64 év közötti és 17,2%-a 65 év feletti lakos.1 Az idős népesség számossága és társadalmi helyzetük specifikumai indokolják, hogy a közösségi munkával foglalkozó szakemberek célzott figyelmet fordítsanak az idősek bevonására, közösségi aktivitásuk fenntartására. A szolgáltatási modell röviden ismerteti az időskor társadalmi és szociális jellemzőit, az aktív időskor megközelítésének szemléletét, majd bemutatja, milyen eszközökkel lehet elősegíteni az idősek részvételét a helyi folyamatokban, programokban az IKSZT modell keretei között.

1

Az adatok forrása: EUROSTAT 2014

Az aktív időskor támogatása Az aktív időskor fogalomrendszerének megjelenése az 1980-as évekre nyúlik vissza. Ezt követően több nemzetközi szervezet is az időskori aktivitás fenntartása, és az idősek kirekesztődésének megakadályozása mellett foglalt állást. A 2012-es évet az Európai Unió az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás évének nyilvánította. A szervezet az ENSZ és WHO korábbi nyilatkozatai alapján olyan programok mellett köteleződött el, melyek lehetőséget teremtenek az időskorúaknak arra, hogy tudatosan tervezzék életüket, ne legyenek kitéve életkoruk alapján kirekesztésnek, valamint hátrányos megkülönböztetésnek, tudásukat, tapasztalataikat a társadalom hasznára tudják fordítani, részt tudjanak venni az őket érintő társadalmi és politikai folyamatokban.2 A programok tudatos tervezését számos folyamat indokolja. -

Hazánkban is igaz a tény, hogy az idősek a nyugdíjkorhatárnál korábban vonulnak ki a munka világából.3

-

Az idősek a munka világából a nyugdíjas évek felé haladva elveszítik kapcsolataik jelentős részét, könnyen izolálódhatnak.4

-

Az életkor előrehaladásának arányában romolhat a fizikai és szellemi kapacitás. Az inaktivitás gyorsíthatja e folyamatot.

-

A társadalomban az idősekkel kapcsolatos sztereotípiákat még mindig nehéz leküzdeni.

-

Az időseket ellátó jóléti rendszerek nem építenek a célcsoport aktív részvételére. A szolgáltatások fogyasztói szerepbe helyezik az idős embert.

-

Hazánkban nem alakult ki az időskorúak intézményes gondozásának és a közösségi gondoskodásnak az együttműködése. Annak ellenére, hogy az intézményi erőforrások végesek, igen kevés közösségi kezdeményezés indult az egyedül élő, magányos idősek közösségbe integrálására, segítésére.

Az idősek mindemellett a helyi közösség és egymás számára is értékes erőforrást jelentenek. -

A helyi ügyek, a közösség történetének, valamint kulturális, hagyományőrző és szabadidős szokásainak legjobb ismerői.

Tevékeny időskor és nemzedékek közötti szolidaritás – az EU támogatásával. Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2012 3 A KSH szerint 2013-ban a 60-64 éves korosztálynak csupán 6,2%-a dolgozott. (KSH 2013) 4 A nyugdíj utáni éveket általában a társas kapcsolatok gyors leépülése, valamint a megmaradó kapcsolathálózat átrendeződése jellemzi. Az időseknek kevesebb barátja marad, s ezek a barátok, támogatók inkább szomszédságból, a fizikailag közel állókból, valamint a családtagok közül kerülnek ki. E témát lásd részletesebben: PATYÁN László: Egyszemélyes háztartásban élő idősek életminősége. Acta Medicina et Sociologiae, DE EK, Nyíregyháza, 2014 2

2

19. Szép Kor Kör

-

Az idősek széles csoportja a nyugállományba vonulást követően aktív életet él, aktív életre vágyik, sokat tud tenni és tesz a családjáért, a közösségért, idős társaiért.

-

Tudásuk, tapasztalataik, a helyi közösség iránti elkötelezettségük a közösség fontos cselekvő erőforrásává teszi az időskorúakat.

Az idősek a közösségi ház életben Az IKSZT-k működését szabályozó rendelet5 az idősek körében végzett közösségi munkát nem sorolja fel ugyan a kötelező tevékenységek között, ugyanakkor egyértelmű, hogy a korosztály a közösségi házak szolgáltatáskörének egyik fő célcsoportja. Az idősekkel való foglalkozás a helyi közösségi munka, így az IKSZT feladatainak meghatározó horizontális eleme. A feladatok ellátását a témánk kapcsán segítő főbb lehetőségeket a következő ábrán vázoljuk. Az egyes témákat és feladatokat, módszereket itt csak röviden tekintjük át, majd A szolgáltatások megvalósítása és működtetése című fejezetben fejtjük ki bővebben, illetve a Példatárban mutatunk be jó példákat a megvalósításukra.

112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről 8.§ (1) 5

Szolgáltató faluházak és Agorák

3

IDŐSEK A KÖZÖSSÉGI HÁZ ÉLETÉBEN

Együttműködés, partneri viszony az idősekkel és közösségeikkel, a korosztály bevonása

Szolgáltatások a közösség időskorú tagjai számára

Önkéntes, kölcsönösségen alapuló tevékenységek segítése

Generációk közötti szolidaritást elősegítő programok

Helyi nyugdíjas egyesületek

Idősek világnapja

Idős-háló – helyi közösségi kapcsolatok erősítése

Élő könyvtár

Kulturális, művészeti és hagyományőrző körök

Az egész életen át történő tanulás kapcsán szervezett programok

Szomszédságsegítő programok

Rendezvények közös szervezése

Szabadidős és hobbykörök

Hagyományőrző programok

Hagyományőrző szakkörök idősek vezetésével

Idősek önkéntes és közösségi szerveződései

Nyugdíjas találkozók

IKT képzés fiatalok által

Szabadidős programok

1. ábra: Idősek a közösségi ház életében

1. EGYÜTTMŰKÖDÉS, PARTNERI VISZONY AZ IDŐSEKKEL ÉS KÖZÖSSÉGEIKKEL, A KOROSZTÁLY BEVONÁSA

Az integrált közösségi és szolgáltató terek helyet és lehetőséget biztosítanak az időskorúak formális és informális szerveződései működéséhez, valamint programjaik megvalósításához. Az IKSZT legfontosabb feladata a közösségi tér „megnyitása” e szerveződések, baráti körök számára, kölcsönös együttműködés kialakítása, a programok szervezésében való együttműködés, és szükség szerint az idősek támogatása a szervezeti céljaik elérésében. A szerveződések főbb típusai:

4

-

Helyi nyugdíjas egyesületek

-

Kulturális, művészeti és hagyományőrző körök, vagy szervezetek

-

Szabadidős és hobbykörök

-

Idősek által szervezett önkéntes illetve közösségi szerveződések

19. Szép Kor Kör

E szerveződések valódi ereje az önszerveződésben rejlik, tehát a szakembereknek nem kell „megszerveznie” a helyi közösségek életét, ha az idősek erre önmaguk is képesek. Sokkal fontosabb egy partneri szerep kialakítása, mely lehetőséget teremt a kölcsönös együttműködésre. A közösségi szomszédságsegítő programok több helyen a helyi aktív lakosság bevonásával indultak el, s ebben nagy szerepet vállalhatnak az idősek is.6 Az aktív időseket tömörítő civil szerveződések – nyugdíjas klubok, nyugdíjas egyesületek – sok településen nehézségekkel küzdenek. Egyre kevesebb lehetőség adódik arra, hogy egyesületi üléseiket, programjaikat térítésmentesen tudják megszervezni közösségi létesítményekben. Az IKSZT fontos, néhol pótolhatatlan lehetőséget teremthet e szervezetek hatékony működéséhez.

2. SZOLGÁLTATÁSOK A KÖZÖSSÉG IDŐSKORÚ TAGJAI SZÁMÁRA A célzottan szervezett szabadidős, kulturális, felvilágosító programok közelebb hozzák az IKSZT-t a helyi lakossághoz. A programok a primer célokon túl lehetőséget teremtenek a lakosság aktív tagjainak megismerésére és a szervezet életébe, programjaiba történő aktív bevonásába. Célzott programok lehetnek: -

Idősek világnapja

-

Az egész életen át történő tanulás kapcsán szervezett programok: idősek akadémiája, harmadik kor egyeteme (A téma kapcsán bővebb útmutatás található kézikönyvsorozatunk Felnőtt tankör című kötetében)

-

Hagyományőrző programok (A témát kézikönyvsorozatunk Értékőrző című kötete bontja ki)

-


-


Lásd részletesebben például: GICZEY Péter: Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben. In: Parola 2004/2. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (19-21. o.) (Online elérhető) 6


5

3. ÖNKÉNTES, KÖLCSÖNÖSSÉGEN ALAPULÓ TEVÉKENYSÉGEK SEGÍTÉSE Az idősek helyi önkéntes segítő mozgalmai fontos, egyes településeken pótolhatatlan erőforrást jelentenek. Az aktív idősek olyan segítséget tudnak nyújtani kortársaiknak, ismerőseiknek, falubélieknek, szomszédoknak, melyet a formális szociális ellátórendszer nem képes biztosítani. Az önkéntes segítők információkkal tudják ellátni azokat, akik koruk, vagy helyzetük miatt izolálódnak, szolgáltatásokat biztosíthatnak számukra (látogatás, beszélgetés, felolvasás, vagy kisebb teendők elvégzése, szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása) s ezáltal az időskorú lakosság egy nagyon fontos csoportját tudják a közösségbe integrálni. A feladatkörhöz kapcsolódó programelemek: -

Idős-háló – helyi közösségi kapcsolatok erősítése

-

Szomszédságsegítő programok

Az önkéntes, kölcsönösségen, megosztáson alapuló tevékenységek szervezéséről és támogatásáról kézikönyvsorozatunk harmadik, Önkéntes Kör című kötete szól bővebben.

4. GENERÁCIÓK KÖZÖTTI SZOLIDARITÁST ELŐSEGÍTŐ PROGRAMOK A generációk közötti szolidaritást segítő, intergenerációs programok segítséget nyújthatnak az életkor szerinti megkülönböztetés ellen, valamint támogatják a közösség eltérő korcsoportjainak közösségépítő szellemben való együttműködését. A közös programok és élmények, a személyes kapcsolatok ismereteket és élményt nyújtanak minden korcsoport számára és a korábbihoz képest a közösségi együttélés új lehetőségeit nyitják meg. Programelemek lehetnek: -

„Élő könyvtár” rendhagyó társadalomismeret, vagy történelem óra a település iskolásai számára

-

Rendezvények közös szervezése

-

Hagyományőrző szakkörök melyeket az idősek tartanak

-

Számítógép és telekommunikációs eszközök használatának oktatása a fiatalok által

6

19. Szép Kor Kör

19.2. Tervezés és előkészítés 19.2.1.

Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások

Fogalmak értelmezések KÖZÖNSÉGSZERVEZŐ – KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ Egy IKSZT munkatársat kérdezve arról, hogy mi az ő munkaköre, az alábbi választ adta: közönségszervező. A feladat a rendezvényekre embereket szervezni, megtölteni az üres sorokat. Az idősek számára szervezett közösségi és kulturális programok egyik alapvető problémája szokott lenni, hogy az időseket, mint fogyasztókat közelítik meg, tehát a rendezvények fő célja, hogy a célcsoport eljöjjön, és jól érezze magát. Természetesen ezek mind fontos célkitűzések lehetnek, de gyakori, hogy a programok végeztével az idősek csökkenő érdeklődésére, paszszivitására kezdenek a szervezők panaszkodni. Ezzel szemben azokon a rendezvényeken, amelyek az idősek aktív szervezői, tervezői és az ő cselekvő részvételükkel valósulnak meg, a résztvevők fokozottabb aktivitásával lehet számolni. Ne kényszerítsük az időseket passzív szerepbe, minden esetben igyekezzünk bevonni a partnereinket a szervezésbe, programok kivitelezésébe. Az IKSZT munkatársának a feladatok tervezésekor sokkal inkább a közösség, mint a „közönség” építésére, szervezésére kell fókuszálnia.

NYUGDÍJASOK EGYESÜLETE – IDŐSEK KLUBJA Egyszer egy időst megkérdeztek a nyugdíjas egyesület rendezvényén, hogy miért nem jár az idősek klubjába. Az idős asszony röviden ennyit válaszolt: Nem vagyok én még olyan öreg! Az idősek klubja a hazai szociális szolgáltatások rendszerében nappali, klub jellegű elfoglaltságot biztosít az önmagukat részben ellátni képes időseknek. A szolgáltatásnak természetesen lényegi eleme az otthoni magány oldása és közösségi alternatíva biztosítása az idősek számára. Az évtizedek során mégis egyfajta sztereotípia lengte körül a szolgáltatást, melyet a fenti idézet jellemez leginkább. A nyugdíjasok egyesülete az időskorúak önszerveződése. Tagjai aktívak, maguk szervezik egyesületi rendezvényeiket, kulturális, oktatási célú, vagy szabadidős programjaikat, elfoglaltságaikat. Szolgáltató faluházak és Agorák

7

IDŐSKOR Az időskornak számtalan meghatározása létezik. Vannak társadalmi szerepek által kialakult meghatározások (időskor = nyugdíjaskor, nyugdíjjogosultság, vagy a munkából való kilépés ideje), illetve életkori meghatározások. Az utóbbiaknak is széles köre ismert. Statisztikai értelemben 60, vagy 62 év után tekintenek valakit idősnek, míg a WHO a 6074 év közöttieket idősödőknek, a 75 év fölöttieket időseknek, a 90 évnél idősebbeket aggoknak nevezi. Használatos még a szenior és a szépkorú kifejezés is. Szenior korosztály alatt általában az 50-55 év feletti korosztályt szokás érteni, de a megközelítés a meghatározás funkciója szerint változik, míg szépkorúnak az előrehaladottabb korú időseket nevezik. A mindennapi munkában kerülendő az idősek „öregként” való megnevezése. Az idősek számára, vagy részvételükkel szervezendő közösségi programok esetén nem célszerű a célcsoport életkor szerinti lehatárolása. Ha az idősek saját programjaikat saját korosztályuknak címezik, ez a kérdés nem okoz problémát, viszont a közösségi ház által szervezett programok esetében hasznos, ha nem az életkori csoport meghatározásával történik meg az elsődleges célcsoport kijelölése. Idősek – más dimenziók mentén Figyelembe kell venni, hogy az idősek a társadalom széles és heterogén csoportját alkotják, csakúgy, mint a társadalom egésze. A programok során tehát szükséges lehet a célcsoport pontosabb – nem életkor, hanem érdeklődés, elkötelezettség, aktivitás szerinti – meghatározása és a programok, szolgáltatások célzottabbá tétele.

AKTÍV IDŐSÖDÉS Az aktív idősödés (active ageing) egy társadalmi szemlélet, melynek lényege, hogy olyan programokat kell kidolgozni, melyek elősegítik azt, hogy az idősek minél tovább aktív, független életet tudjanak élni. Hazánkban az Országgyűlés 2009-ben fogadta el az Idősügyi Nemzeti Stratégiát7, mely ennek szellemében jelölte ki az idősödéssel kapcsolatos feladatokat, irányokat egészen 2034-ig. Az időskorúak aktivitása megőrzésének egyik fontos eleme a társadalmi és közösségi részvétel biztosítása, az IKSZT-k tehát fontos elemét képezhetik a települési szintű beavatkozásnak.

7

81/2009. (X. 2.) OGY határozat az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról

8

19. Szép Kor Kör

Az aktív időskor fenntartásának és elősegítésének fontos területe az „életkorbarát környezet” (age-friendly environment) kialakítása. A számos területet felölelő alapelv magában foglalja a biztonságos és akadálymentes környezet kialakítása mellett az úgynevezett társadalmi környezet megfelelő kialakítását is, azaz az idősek részvételének biztosítását az őket érintő ügyek eldöntésében, valamint olyan közösségi programok szervezését, melyben az idősek a közösség tagjaként teljes életet élhetnek.

IDŐSÜGYI PROGRAM Idősügyi programot, vagy koncepciót a települési önkormányzatok szoktak készíteni, mely az alábbi fő területeket szokta magában foglalni: helyzetkép bemutatása, kockázatok elemzése, célok meghatározása, ezek illesztése a nemzeti és nemzetközi stratégiákhoz, cselekvési terv meghatározása települési szinten. Ha a településnek van ilyen programja, azt célszerű megismerni.

Alapvető szakmai tudnivalók Az idősek bevonása a közösségi ház életébe egy folyamat, csakúgy, mint a közösségfejlesztés maga. Sok konzultációt, egyeztetést, párbeszédet igényel. A ház programjait úgy kell kialakítani, hogy elkerüljük az idősek diszkriminációját, segítsük elő részvételüket. Honnan szerezheti meg a szolgáltatást elindítani kívánó közösségi munkás a szükséges tudnivalót? Milyen adatbázisok, példatárak, fórumok segíthetik a felkészülést? Az információk gyűjtése és rendszerezése során mindenki a mindenhol alkalmazható és jól bevált eszközöket és módszereket szeretné előtérbe helyezni. Sajnos mindenütt egyformán alkalmazható modellek nincsenek. Ahány település, ahány közösség, ahány helyi miliő, anynyiféleképpen kell hozzálátni az időskorúak közösségi programjainak, önszerveződésének segítéséhez, generálásához. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos alapok és módszerek azonban megismerhetők az IKSZT-k részére készített módszertani anyagokban: -

Az IKSZT Módszertani és minőségügyi kézikönyv online formában és digitális könyvként is elérhető az alábbi internetes címeken: 

Folyamatosan frissülő wiki kézikönyv: http://ikszt.modszerkozpont.hu/kezikonyv/



Magyar Elektronikus Könyvtár (2008): http://mek.oszk.hu/07900/07917/07917.pdf


9

-

A közösségfejlesztés módszertani „aranybányája” a Közösségfejlesztők Egyesületének közösségi adattára: 

19.2.2.

Közösségi adattár: www.kozossegfejlesztes.hu

Tér és eszközök

A programok bevezetéséhez nincsen szükség rendszeresített elkülönített térre, irodahelyiségre, s ez sok esetben nem is lehetne megszervezhető. A közösségi térrel megállapodást kötött és rendszeres programot megvalósítani kívánó szervezet a helyi kapacitások és a ház egyéb programjai figyelembe vétele mellett szervezheti programját. A rendezvényeket úgy kell napirendbe illeszteni, hogy az azon résztvevők ne zavarják egymást (pl. ne kerüljön sor egyszerre a nyugdíjas egyesület ülésére és ifjúsági programok megvalósítására, ha csak nem kifejezetten ez a program célja). Külön megállapodás szerint lehetőség van arra, hogy az idősek részt vegyenek a közösségi tér otthonosabbá tételében, díszítésében, az élhetőbb közösség kialakításában. Eseti rendezvények szervezésében célszerű olyan szervezőbizottságot kialakítani, melyben az idősek képviseltetik magukat, elmondhatják elvárásaikat (pl. legyenek ülőhelyek az időseknek, legyen hangosítás, nem legyenek hosszú beszédek, stb.) és a korábbi hasonló rendezvények tapasztalatait is minden esetben figyelembe kell venni. Az IKSZT belső kialakítása, térszerkezete kiválóan alkalmas kisebb csoportos programok megvalósítására. A nagyobb rendezvények tárgyi és eszköz igényét a programtervezés során egyeztetni kell (pl. főzőverseny hely jellegű ételekből – hol lehet tűzrakó helyeket felállítani, milyen hatósági engedélyek szükségesek hozzá, stb.)

19.2.3.

Bevezetés lépésről lépésre

Mielőtt elkezdjük Az első programok megszervezése előtt célszerű egy-egy nyugdíjas szervezet programját meglátogatni, bekapcsolódni a közösségi életbe, beszélgetni az aktív szervező tagokkal. Az érintett, megismert szervezetek tagjait érdemes meghívni egy közös megbeszélésre a közösségi térbe is. Kezdeményezzünk beszélgetést arról, ők hogyan képzelik el az együttműködést, milyen elvárásaik vannak a szolgálattal, illetve a munkatársakkal kapcsolatban?

10

19. Szép Kor Kör

Hasznos lehet szakmai egyeztetéseket szervezni, ahol más IKSZT-k gyakorlatát, tapasztalatait lehet megismerni, elemezni a fejlesztő munka eredményit, buktatóit, tapasztalatait.

Közösségi beszélgetések szervezése A településen szervezett előkészítő beszélgetések nagy jelentőséggel bírhatnak a szervezet orientációjának és aktivitásainak kidolgozásában. A beszélgetéseket a közösségi beszélgetések mintájára lehet szervezni. A program célja az, hogy képet kapjunk az idősek közösséggel kapcsolatos vélekedéséről, megismerjék egymás véleményét a közösséget érintő témákban.

TÉMAKÖRÖK -

A település, ahol élünk – A helyi identitás (Ki mióta él itt? Mit változott a település? Mi az, ami fontos számunkra? Miért jó itt élni? Hogyan telnek a mindennapok? Stb.)

-

Társadalmi kapcsolatok (Milyen az emberek kapcsolata? Hogyan juthatunk információkhoz? Hogyan születnek a döntések? Milyen önszerveződések vannak? Mi a településen a szerepük? Létezik-e kölcsönös segítségnyújtás?)

-

Önkéntesség (Van e gyakorlata, kultúrája? Ki önkénteskedik?)

-

Nyilvánosság, média (Vannak e hírek? Miről szólnak? Hogyan lehet hozzájutni az információkhoz?)

-

Közszolgáltatások helyzete (Milyenek az egészségügyi, szociális, közművelődési, oktatási, közlekedési lehetőségek? Megfelelőek és hozzáférhetők-e?)

-

Jövőkép (Tudjuk-e mik a tervek? Mi lesz a közösségben? Vannak-e félelmek, aggodalmak?)


11

Ki, mióta él itt? Mit változott a település? Mi az, ami fontos számunkra? Miért jó itt élni? Hogyan telnek a mindennapok?

A település, ahol élünk Helyi identitás

Társadalmi kapcsolatok

Vannak e hírek? Miről szólnak? Hogyan lehet hozzájutni az információkhoz?

Nyilvánosság, média

Milyen az emberek kapcsolata? Milyen szerveződések vannak? Mi a szerepük? Létezik-e kölcsönös segítségnyújtás?

Van e gyakorlata, kultúrája? Ki önkénteskedik?

Önkéntesség

Milyenek az egészségügyi, szociális, közművelődési, oktatási, közlekedési lehetőségek? Megfelelőek és hozzáférhetők-e?

Közszolgáltatások helyzete

Tudjuk-e mik a tervek? Mi lesz a közösségben? Vannak-e félelmek, aggodalmak?

Jövőkép

2. ábra: Témakörök és kérdések közösségi beszélgetéshez

E beszélgetések segítenek a közösség problémáinak pontosabb megismerésében, a meghívottak számára jó lehetőséget ad párbeszédek kezdeményezésére és egyes témák megbeszélésére. Jó esetben a közösségi beszélgetések elvezetnek a problémák azonosításához, és a közös cselekvések kiindulópontjai lehetnek.8 Maga a módszer aktivizálja is a meghívottakat, így szervező funkcióval is bír.

Idősek, nyugdíjasok formális és nem formális közösségi hálózatainak felmérése A helyi közösség felmérése során meg kell ismerni az idősek által szervezett formális és nemformális szerveződéseket, céljaikat, programjaikat, terveiket. Célszerű megismerni a helyi egészségügyi és szociális szolgáltató rendszert, valamint azok szolgáltatásait, hisz az idősek egy része rendszeres kapcsolatot tart e szerveződésekkel. El kell látogatni az idősek nappali ellátásába (idősek klubja) és fel kell venni a kapcsolatot a klubba járó idős emberekkel. Kutatási adatok szerint az időskorúak által leginkább látogatott

VERCSEG Ilona Dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak (Módszertani füzet) Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 8

12

19. Szép Kor Kör

közszolgáltatás az egészségügyi alapellátás. A háziorvosi rendelő felkeresése és az ott dolgozók megkérdezése fontos információkkal szolgálhat az idősek helyzetével, szükségleteivel kapcsolatban. Az egyházi, felekezeti közösségek megismerése, valamint az ide kötődő idősekkel történő kapcsolatépítés szintén fontos része az előkészítő folyamatnak. Meg kell ismerni milyen helyi programok, rendezvények valósultak meg az elmúlt években az időskorúak szervezésében, közreműködésével. Ha a közösséget érintő programok szervezésére került sor (pl. falunap), akkor az idősek milyen aktivitással vettek részt a programban? Rész vettek-e a szervezésben? Milyen egyéb kulturális, szabadidős és hobbielfoglaltságok vannak, melyekben az idősek aktívan rész vállalnak? Meg kell ismerni az idősek már működő önszerveződő közösségeit, a nyugdíjas egyesületek munkáját, valamint lehetőséget kell teremteni arra, hogy élményeiket, elképzeléseiket megosszák az IKSZT dolgozóival. Ha erre korábban nem került sor, akkor lehetőséget kell biztosítani a közösségi ház bemutatására, megismerésére, és fel lehet ajánlani a házat a programok, összejövetelek biztosítására. Egyes településeken működik Idősügyi Tanács, vagy más olyan testület, amely a helyi időskorú lakosság problémáival foglalkozik. E tanács működését, ügyeit, aktivitásait is meg kell ismerni, illetve be kell mutatni számukra az IKSZT nyújtotta lehetőségeket.

Megállapodás Nagyon fontos feladat az együttműködés során egy bizalmi kapcsolat kialakítása az idős szervezetekkel, legyenek akár formális, vagy informális szerveződések. Ez lehet az alapja a későbbi közös együttműködésnek. A kölcsönös célok és elképzelések tisztázását követően együttműködési megállapodást kell kötni a szervezetekkel, melyben hasznos kitérni a következőkre: -

Melyek azok a rendszeres összejövetelek, programok, amiket a szervezet a közösségi házban kíván megvalósítani? Ezeket fel kell venni a ház féléves, éves programtervébe.

-

Milyen módon tudja a szervezet segíteni a közösségi ház működését, programjai megvalósítását? (Pl. az IKSZT által szervezett helyi rendezvényeken részt vesznek, fellépnek, az idősek helyi jellegű ételeket készítenek, saját programjaikat nyilvánossá teszik a helyi lakosság számra stb.)


13

-

Milyen segítséget szeretnének igénybe venni az IKSZT szakembereitől? (Pl. az IT eszközök használata nehézséget okozhat az időseknek – rendezvény meghívók tervezése, nyomtatása, sokszorosítása – vagy pályázati dokumentációk elkészítése, benyújtása stb.)

-

A szervezetek tárgyi eszköz- és helyiségigényének egyeztetése, összehangolása (Az IKSZT eszközeinek használata, a helyiségek tisztán tartása stb.)

-

Egyéb felvetések, melyeket a szervezet és a közösségi ház munkatársai egyeztetni kívánnak (Pl. hagyományőrző kör fellépő eszközeinek, ruháinak megőrzése, ha erre a közösségi házban lehetőség van)

-

A konzultációk, egyeztetések időrendjének meghatározása (Annak érdekében, hogy hatékony legyen az együttműködés, rendszeresen, pl. negyedévente érdemes egyeztetni.)

IKSZT baráti kör: folyamatos egyeztetés az együttműködés hatékonnyá tétele érdekében az érintettekkel A későbbiekben rendszeresen egyeztetni kell az érintett szervezetekkel, programszervezőkkel annak érdekében, hogy a házat hasznosan, hatékonyan, konfliktusmentesen a helyi közösség és a bevont szerveződések céljainak és érdekeinek megfelelően lehessen üzemeltetni. Az IKSZT baráti körének tagjai lehetnek az idősek szerveződéseinek tagjai, delegáltjai is, csakúgy, mint az egyéb helyi szerveződések, csoportok tagjai. A találkozókon a ház működésének, időrendjének, programjainak egyeztetésére, valamint a közös ügyes bajos dolgok elintézésére kerül sor.

Jövőbeni programok, tervek, elképzelések közös tervezése A programelem célja az időskorú lakosság közösségbe integrálása, mely az eseti programok helyett a folyamatos együttműködést, konzultációkat, közös tervezést helyezi előtérbe. Egy kialakult és jól működő közösségi szintű együttműködés segít a jövőbeli programok közös tervezésében, kivitelezésének előkészítésében.

14

19. Szép Kor Kör

19.3. A szolgáltatás megvalósítása és működtetése 19.3.1.

Együttműködés, partneri viszony kialakítása az idősek közösségi szerveződéseivel, bevonásuk a közösségi ház életébe, programjaiba

A programelem célja: a közösségi tér „megnyitása” e szerveződések, baráti körök számára, kölcsönös együttműködés kialakítása, a programok szervezésében való együttműködés és szükség szerint az idősek támogatása a szervezeti céljaik elérésében.

Együttműködés a helyi nyugdíjas egyesületekkel Az idősek által szervezett és vezetett szerveződések legfontosabb értéke, hogy maguk képesek szervezni, alakítani közösségi elfoglaltságaikat. Sok esetben ezek a programok a szabadidő hasznos eltöltésére koncentrálnak (pl. rendezvények látogatása, vagy kirándulások szervezése), míg más esetekben az időskorú közösség feladatának tekinti a helyi ügyekben való részvételt, véleménynyilvánítást. Az önszerveződő közösségek működésével kapcsolatos alapszabály, hogy a közösségi munkás ne próbálja megszervezni azt, ami már meg van szervezve, mivel ezt a közösség tagjai nem nézik jó szemmel, s a szakember lelkesedése, kéretlen beavatkozási szándéka bizalmatlanságot szülhet. Sok esetben az egyesületek csak egy megfelelő helyet keresnek, ahol találkozóikat meg tudják szervezni. A nyugdíjas egyesület üléseit a ház programrendjébe be lehet ütemezni, s a fentebb bemutatott megállapodásban lehet rögzíteni a kölcsönös elvárásokat. Az egyesületek hatékony működéséhez és forrásteremtéséhez igény esetén szükség van segítségre is. Gyakran tapasztaljuk, hogy a szervezetek nem tudnak forrást teremteni, pályázni, illetve nehézségeket okoz számukra az e feladatokkal kapcsolatos adminisztráció is. Ezeken a területeken az IKSZT szakemberek segítséget nyújthatnak az időseknek.

Kulturális, művészeti és hagyományőrző körök, vagy szervezetek A helyi történeti, kulturális, művészeti, illetve hagyományőrző tevékenység megismerése során gyakran találkozunk helyi, a települést jól ismerő idősekkel.


15

Települési szinten a közművelődés alapjait tulajdonképp ezek a szervezetek adják, így a velük való hatékony és kölcsönös együttműködés alapvető fontosságú. A közösségi ház megnyitása és a programok befogadása mellett fontos dolog közös programok szervezése, lebonyolítása, illetve e szerveződések fenntartható működésének elősegítése. Közös programok lehetnek: -

falunap

-

hagyományok napja

-

a közösség által kiválasztott helytörténeti jelleggel bíró ünnepség

-

amatőr művészeti alkotások versenye stb.

A rendezvényeket célszerű közösen tervezni, megvalósítani. A programok, illetve e szervezetek aktivitásai közvetlenül erősítik a helyi identitást, a közös élmények erősítik a helyi szolidaritást, illetve a generációk közötti kapcsolatokat is. A gyermekek, unokák elmennek nagyszüleik fellépésére, érdeklődnek a helyi szokások iránt, s ezzel erősítik a közösségi kötelékeket. Fontos, hogy a szervezetek és az IKSZT kapcsolata ne ad hoc jellegű legyen. Gyakori probléma, hogy az érintett szerveződéseket úgy „húzzák elő” valamely helyi program szervezésekor, mint a nyulat a cilinderből, ami sok zavart okoz a programok lebonyolításában és az együttműködésben. Az együttműködést tehát folyamatossá kell tenni, s érzékeltetni kell, hogy az idősek aktivitása, valamint az általuk végzett tevékenység közösségi érték. Az egyesületek, klubok, hagyománytisztelő körök működéséhez szükséges erőforrások előteremtésében a közösségi ház segítői sokat segíthetnek.

Szabadidős és hobbikörök Az idősek által szervezett önkéntes, szabadidős, sport és hobbikörök szintén olyan szerveződések, melyek helyet kaphatnak a közösségi térben. E szervezetek lehetnek formálisak (pl. egyesületek), vagy informálisak (klubok, baráti körök, természetjáró körök, bélyeg-, vagy régiséggyűjtők batári köre stb.). Az integrált közösségi szolgáltató térbe való bekapcsolódásuk lehetőséget teremt közösségi összejöveteleik megfelelő helyen való megtartására, s e kapcsolat módot ad tevékenységeik megismertetésére, tagságuk bővítésére. E szerveződésekben tömörülnek leggyakrabban azok az idősek, akik a közösség ügyeiért is felelősséget vállalnak, s így más kezdeményezésekben is biztosan számíthatunk rájuk (pl. önkéntes munka, rendezvények szervezése, időskorúak elérése stb.)

16

19. Szép Kor Kör

19.3.2.

Szolgáltatások biztosítása a közösség időskorú tagjai számára

A célzottan szervezett szabadidős, kulturális, felvilágosító programok közelebb hozzák az IKSZT-t a helyi lakossághoz. A programok a primer célokon túl lehetőséget teremtenek a lakosság aktív tagjainak megismerésére és a szervezet életébe, programjaiba történő aktív bevonásába. Programok lehetnek: -

Idősek világnapja

-

Egész életen át való tanulást segítő programok, idősek akadémiája, harmadik kor egyeteme

-

Hagyományőrző programok

-


-


A közösségi programok szolgáltatásként történő megszervezése sok esetben azt jelenti, hogy szervezünk valamit a lakosság egésze, vagy egy része számára. E szolgáltatásokat a kiválasztott célcsoport igénybe fogja venni és reményeink szerint jól fogja magát érezni. Ha ez nem így történik, akkor rendszerint a szervezést és a szervezőket szokták okolni. A közösségi tér programjai sokkal célzottabbak lehetnek, ha a tervezés fázisában bevonásra kerülnek a célcsoportot reprezentáló szervezetek, tagjaik részt vesznek e tervezésben, szervezésben és a programok kivitelezésében is. Az időskorúak számára szervezett rendezvények gyakori problémái között kell megemlíteni, hogy nem minden esetben veszik figyelembe az életkor-specifikus jellemzőket. A rendezvényeken mellőzni kell a hosszú monológokat tartalmazó köszöntő beszédeket, rövid impulzív események kövessék egymást. Gondoskodni kell az idősek akadálymentes hozzáféréséről is: -

Fizikai akadálymentesítés – olyan helyre kell a rendezvényt szervezni, mely könynyen megközelíthető. A program helyszínén álljon rendelkezésre kellő számú ülő alkalmatosság, legyen jó a helyiség szellőzése stb.

-

Hasznos a megfelelő méretű, könnyen látható, olvasható segédanyagok alkalmazása (kivetítő használata esetén megfelelő betűméret stb.) valamint megfelelő hangosítás biztosítása

-

Kellő számú szervező, segítők alkalmazása


17

Egész életen át tartó tanulást segítő programok E programok az utóbbi évtizedben igen elterjedté váltak. Nagy szervezetek, egyetemek biztosítanak az idősek számára lehetőséget az életkortól független tanulásra. Az IKSZT-nek természetesen nem célja ilyen méretű programok megvalósítása, s kisebb településeken ennek nincs is realitása. Maguk a programok – melyek az idősek tanulás, új dolgok megismerése iránti igényét elégítik ki – azonban megszervezhetők helyi szinten „kicsiben” is. A program lényege, hogy olyan ismereteket nyújtson, melyek felkeltik az idősek érdeklődését, legyenek rendszeresen szervezve, előre legyenek megtervezve, a programok és az előadások, foglalkozások illeszkedjenek az idősek igényeihez. Ha előadások szervezésére kerül sor, akkor az előadók igyekezzenek interaktívvá tenni programjukat. Hasznosak a rövid (kb. 10-15 perces) előadások, majd kérdések és válaszok következzenek. A tudás, ismeretek bővítését egyéb módszerekkel is lehet segíteni: -

Közösségi tanulás: az idősek egy-egy témában felkészülnek és egymásnak mutatják be eredményeiket, tapasztalataikat (irodalmi témákban, pl.: legkedvesebb verseim, vagy főzés, pl.: legjobb receptek stb.)

-

Ki mit tud? Az idősek által meghatározott kategóriákban induló egyének, csoportok bemutatója, melyet független zsűri értékel.

19.3.3.

Idősek önkéntes tevékenységének segítése, kölcsönös segítségnyújtást biztosító csoportok kialakítása, szomszédságsegítő programok szervezése, segítése

Az önkéntesek felfedezése – az önkéntességről általában Gyakori probléma, hogy a közösségi programok megszervezéséhez, lebonyolításához sem lehet kellő számú önkéntes segítőt aktivizálni és az tapasztalható, hogy az emberek passzívak a közösségi programok iránt.

HOGYAN LEHET TEHÁT AZ ÖNKÉNTES SEGÍTŐ MUNKÁT FEJLESZTENI? Minden településen vannak a közösség ügyi iránt elkötelezettebb aktívabb polgárok. Igen gyakori, hogy ezek az emberek az idősebb korosztályból kerülnek ki. Azokat a lakosokat, akik

18

19. Szép Kor Kör

érdeklődnek a közösségi tér programjai iránt és felajánlják együttműködésüket, be kell vonni a programok szervezésébe, lebonyolításába.

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYAI Az önkéntes munka egy szervezett tevékenység. A segítőt be kell építeni a szervezet életébe, mindennapjaiba, fel kell készíteni, ismertetni kell vele feladatait és felelősségét függetlenül attól, hogy tevékenységét egyszer, alkalomszerűen, vagy rendszeresen végzi.9 Az önkéntest tevékenységére fel kell készíteni. Ismertetni kell feladatait, kompetenciáit. Az önkéntes a szervezet fontos erőforrása. Ne végezzen értelmetlen munkát, ellenben vegyen részt a szervezet programjainak tervezésében, értékes észrevételeit, javaslatait figyelembe kell venni. Az önkéntes segítő munkáját meg kell becsülni, el kell ismerni, meg kell köszönni. Az önkéntes segítőkkel történő együttműködés mellett fontos lehet a középiskolások pedagógiai célzatú közösségi szolgálatának beépítése a közösségi ház munkájába, így az idősekkel történő közösségi munkába is. Számos példa bizonyítja, hogy a fiatalok és idősek együttműködésén alapuló, úgynevezett intergenerációs programok különös értéket hordoznak magukban, segítik a generációk együttműködését, csökkentik az előítéleteket. Az idősek egész életen át történő tartó tanulását segítő programok gyakran építenek a fiatalok infokommunikációs technológiában való jártasságára. Számos jó példa közük kiemelhető a miskolci Harmadik Kor Egyeteme. A Miskolc Közhasznú Alapítvány programjában a fiatalok a közösségi szolgálat keretei között tanították meg az idősebb korosztálynak a számítógép használat alapjait.10 Hasonlóan pozitív eredményekkel zárult a Máltai Szeretetszolgálat mintaprogramja is, melyben a középiskolások szintén közösségi szolgálat keretében tanították meg az egyedül élő időskorúakat a Skype használatára.11 A helyi ügyekért és a közösségért felelősséget vállaló idősek sokat segíthetnek a helyi közösségi, közéleti, jóléti feladatokba való bekapcsolódással, önkéntes segítő munka végzésével. Nyugalmazott pedagógusok segíthetik például a tanulási nehézséggel küszködők felzárkóztatását, helyi idősek segíthetik az IKSZT programok szervezését, s részt vehetnek más önkéntes szerveződés működtetésébe, mint a polgárőrség, az önkéntes tűzoltóság, vagy

Az önkéntes munkáról és a közösségi szolgálatról bővebben szólunk kézikönyvsorozatunk Önkéntes kör című kötetében. 10 KUJAN I.: Generációk együttélését segítik. On: MiNap.hu Miskolci Napló Online, 2012. 05. 18. (Online elérhető) 11 SZÉMAN Zsuzsa: Új utak az idősgondozásban: infokommunikációs tanítás fiatal önkéntesekkel. In: Kultúra és Közösség 2013/3. (37-45. o.) Belvedere Meridionale, Szeged, 2013 (Letölthető) 9


19

az idősek gondozása (felolvasás, beszélgetés stb.) Az IKSZT tevékenységét hasznosan kiegészítő program lehet a feladatra vállalkozó idősek felkészítése az önkéntes munkára, ahogy azt Miskolcon, az említett példában is tették.12

Idős-háló – helyi közösségi kapcsolatok erősítése Az aktív, a közösségi ház életében önkéntesként résztvevő idősek sokat segíthetnek a településen élő kortársaik elérésében, információkkal való ellátásukban, valamint az idősek számára szervezett programokba való bevonásukban. A szomszédság, rokonság, ismeretség útján kialakult hálózatok segítségével az idősek nagyobb bizalommal fordulnak a közösségi tér felé, valamint problémáik, szükségleteik is jobban becsatornázhatók, felismerhetők.

Szomszédságsegítő programok A szomszédságsegítő önkéntes programok kiindulópontja lehet a közösségi ház. Szomszédságsegítők lehetnek azok az önkéntesek, akik a helyi közösség, a szomszédság problémái iránt felelősséget vállalnak, elkötelezettek és a helyi közösségben is ismertek, elfogadottak. A szomszédsági segítők kapcsolatot tarthatnak fenn az idősekkel, segíthetnek nekik, megismerhetik és jelezhetik azt, ha az időskorú támogatást igényel. A szomszédsági segítők nagy szolgálatot tehetnek a közösségi programok közvetítésében, az idősek aktivitásának felkeltésében is.13

19.3.4.

Generációk közötti szolidaritást elősegítő programok

A közösségi tér programjaival kapcsolatban felállítható néhány alapelv, amelyeket a generációs és intergenerációs programok tervezése és megvalósítása kapcsán érvényesíteni érdemes. -

Az általános, helyi közösség számára szervezett programokat úgy kell kialakítani, hogy az időskorú lakosság ne rekesztődjön ki, be tudjon kapcsolódni.

A miskolci Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány egyik programjában szépkorú önkéntesek képzését és felkészítését vállalták. Lásd a Miskolci TV riportját (Video) Miskolci TV: Miskolc Ma 2011. február 11. 12

Néhány szomszédságsegítő program tapasztalatait dolgozzák fel az alábbi beszámolók: GICZEY Péter: Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben. In: Parola 2004/2. (19-21. o.) Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004. (Online elérhető) Újbuda 60+ Szomszédsági Önkéntes Hálózat In: Parola 2011/1. (14. o.) Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2011. (Online elérhető) 13

20

19. Szép Kor Kör

-

Kerüljük a programok olyan megnevezését, címkézését, mely pejoratív, esetleg megbélyegzi az időseket.

-

A generációk közötti szolidaritást segítő programok akkor hatékonyak, ha mindegyik korcsoport számára adnak, ezért bizonyos tekintetben túl kell lépni az óvodások idősek világnapján tervezett fellépésén az idősek klubjában.

-

Törekedni kell az új kreatív, érdekes és az idősek iránti tiszteletet és szeretetet generáló programok kidolgozására.

Az alábbiakban a generációs és generációk együttműködését segítő néhány programtípust ismertetünk, amelyeket a helyi közösségi munkások és az aktív érintettek kreativitása még számtalan lehetőséggel gazdagíthat.

Élő könyvtár – rendhagyó társadalomismeret, vagy történelem óra a település iskolásai számára Az Élő könyvtár hasonlóan működik, mint egy rendes könyvtár – az olvasók kikölcsönöznek egy "könyvet" egy rövid időre. Az Élő könyvtár könyvei azonban a program keretében idősebb emberek, akik a település történetének egy érdekes részletét, egy neves család, szervezet, intézmény históriáját, a közösség valamely hagyományát mutatják be felkészülten. A „könyv” címét a témát képviselő idősebb ember elé helyezzük, s a gyerekek csoportjai helyet foglalhatnak a téma asztalánál, vagy meghívhatják a „könyvet” a saját aszatlukhoz. Az iskolás korosztály tagjai az elmúlt évtizedek történelmének és társadalomrajzának eseményeit, helyi történéseit ismerhetik meg az idősek előadásában. A programban olyan idősek vesznek részt, akik szívesen mesélnek a történelem egy-egy időszakának élményiről. A programot célszerű a közösségi térben megszervezni az említett tanórai foglalkozások terhére, vagy délutáni elfoglaltságként. Hatékony, ha a fiatalok kisebb csoportokban beszélgetnek egy – vagy több idős emberrel egy-egy történelmi esemény kapcsán (pl. az 56-os események, hogyan történt a téeszesítés a faluban stb.). Fontos, hogy a foglalkozás inkább párbeszéd legyen, mint előadás, a fiataloknak legyen lehetősége kérdezni, illetve saját véleményét is megfogalmazni.


21

Rendezvények közös szervezése A településen megrendezésre kerülő kulturális és szabadidős programok jelentős részében lehetőség nyílik a helyi közösség aktív tagjainak bevonására.14 A rendezvények szervezésének fontos alapelve a kortól való függetlenség, azaz olyan programokat célszerű tervezni, ahol a különböző generációk tagjai együtt tudnak dolgozni az előkészítő munkán és a program kivitelezésén is. Az együttműködés segíti a generációk közötti és a közösségi kapcsolatokat egyaránt.

Hagyományőrző szakkörök melyeket az idősek tartanak Az idősek által szervezett hagyományőrző rendezvények15, foglalkozások erősítik a generációk közötti kapcsolatot, szolidaritást, s emellett szorosabbá fűzik a helyi kulturális kötelékeket a közösség tagjai között. A foglalkozások a régmúlt emlékeit idézik, megelevenítik a fiatal generáció számára a közösség hajdani életét. A programok lehetnek mesedélutánok, foglalkozások, ahol a fiatalok együtt tevékenykedhetnek az idősekkel, sütő-főző foglalkozások, ahol a régi ételeket együtt lehet elkészíteni és elfogyasztani. A foglalkozások programját az idősekkel állítsuk össze, s közösen gondolkodjunk a szükséges eszközök alapanyagok beszerzésén is.

Számítógép és telekommunikációs eszközök használatának oktatása a fiatalok által Az idősek telekommunikációs készségeinek fejlesztése a generációk közötti együttműködés egyik leginnovatívabb területe. Az Y és Z generáció számára alapvető eszközök használatának oktatása érdekes, élményekkel teli kaland lehet mindkét generáció számára. A programokat helyi szinten is meg lehet szervezni, kellő számú önkéntes segítő bevonásával, és az aktív idősek toborzásával. A levelező programok, Skype, vagy a közösségi oldalak új dimenziókat nyitnak meg a szépkorúak számára, s nem egyszer lehetőséget nyújtanak a kapcsolat erősítésében saját gyermekeikkel, barátaikkal, rég elérhetetlen kapcsolataikkal. A program eszközigényének nem túl nagy, megfelelnek a közösségi tér, az e-Magyarország pontok eszközei is. A program során ügyelni kell, hogy a hangulat, a választott módszerek, a

A közösségi, közművelődési programok szervezéséről bővebben kézikönyvsorozatunk Közösség és művelődés című kötete szól. 15 A hagyományőrző tevékenység kiadványsorozatunk Értékőrző című kötetében kerül bővebb bemutatásra 14

22

19. Szép Kor Kör

közös munka személyes hangulatúak legyenek, használjuk ki a fiatalok kreativitását, s hagyjunk elegendő időt a készségek fejlesztésére, a tanultak kipróbálására és gyakorlására.

19.3.5. -

Gyakran ismételt kérdések Milyen programokon szeretnek az idősek részt venni?

A programok fentebb említett egyik alapelve, hogy ha az idősekkel együtt szervezzük azokat, akkor olyanok lesznek, amelyeken a célcsoport tagjai is szívesen vesznek részt. Így hatékonyan lehet oldani azokat a sztereotípiákat, amelyek az idősek számára tervezett programok körül alakultak ki. (Sok helyen például, ha idősekről van szó, csak egészségügyi témákban, a cukorbetegség, magas vérnyomás stb. kapcsán szerveznek előadásokat, programokat). Az idősek ezzel szemben – csakúgy, mint más korosztályok – nem meglepő módon szeretnek énekelni, táncolni, felfedezni, tanulni, aktívan jól érezni magukat. -

Hogyan lehet az időseket aktivizálni, ha nem akarnak kimozdulni?

Az időskorúak egy része – csakúgy, mint más korosztályok – nehezen „mozdíthatóak ki” otthonukból. Ha valaki sokáig nem jár közösségbe, gátlásai, aggodalmai lehetnek. (Nincsen már jó ruhám… Nem nekem való… Stb.) Ezeket az aggodalmakat leginkább a programok és a közösség nyújtotta élmények tudják eloszlatni. A szervezőkbe vetett bizalom, a személyes ismeretség mindenképp sokat segít, ezért célszerű az idős korosztály önkénteseit, aktív tagjait bevonni a helyi közösség aktivizálásába is. A közösségi munkásoknak, közösségfejlesztőknek számos, a helyi munkát segítő kérdést kellett, illetve kell még a jövőben megfogalmazniuk. E kérdésekre a legmegfelelőbb válaszokat, a problémák megoldásának adekvát módszereit a helyi érintettekkel lehet megfogalmazni, másrészt felfedezni azokat azokban a jó példákban, amelyeket a szakemberek osztanak meg egymással. Ne fáradjunk ezért helyi beszélgetéseket, egyeztetéseket kezdeményezni az idősekkel és az érintettek szélesebb, színes körével, s olyan személyes és virtuális szakmai műhelyekbe bekapcsolódni, amelyek ismereteinket, a jó gyakorlatok széles tárházát, közös tudásunkat gazdagíthatják.

19.4. Minőségi jellemzők -

A programok minőségét leginkább a közösség szervezésbe bevont és a közösségi munkában részt vevő tagjainak elégedettségével lehet mérni.


23

-

A szervezők, aktív résztvevők értékelhetik saját szerepüket, valamint a rendezvény megvalósításának lépéseit.

-

A résztvevői elégedettség mérése szintén fontos visszajelzéssel szolgál a közösségi tér számára. A tapasztalatokat rendszerezni, elemezni kell és figyelembe kell venni más rendezvények szervezése során.

19.5. Javasolt irodalom -

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja, Magyarország Kormánya, 2012 (Letölthető)

-

Tevékeny időskor és nemzedékek közötti szolidaritás – az EU támogatásával. Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2012 (Letölthető)

-

A népesség gyarapodó rétege – Az időskorúak jellemzői. KSH, Budapest, 2014 (Letölthető)

-

PATYÁN László: Időskorúak életminősége 2010. In: Acta Medicinae et Sociologiae, 2012/03. (117-134. o.) (Letölthető)

-

VERCSEG Ilona Dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak (Módszertani füzet) Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (Letölthető)

-

81/2009. (X. 2.) OGY határozat az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról (Online elérhető)

-

SZÉMAN Zsuzsa: Új utak az idősgondozásban: infokommunikációs tanítás fiatal önkéntesekkel. In: Kultúra és Közösség 2013/3. (37-45. o.) Belvedere Meridionale, Szeged, 2013 (Letölthető)

-

KOVÁCS Edit (szerk.): Idősebbek is elkezdhetik – Közösségfejlesztő munka 60 év feletti lakosokkal Budapest IX. kerületében. In: Parola 2011/1. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2011. (Letölthető)

-

GICZEY Péter: Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben. In: Parola 2004/2. (1921. o.) Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004. (Online elérhető)

19.6. Példatár

24

19. Szép Kor Kör

Szolgáltató faluházak és Agorák

Recommend Documents