Szolgáltató faluházak és Agórák

Szolgáltató faluházak és Agórák Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez

SZM 10-11. Erőforrástérkép A települési erőforrások feltárásának közösségi módszerei, erőforrástérkép készítése, forrásbevonás, pályázatok készítése és menedzselése Témavezető: Ditzendyné Frank Mariann Szakértők, közreműködők: Ádám Attila Ditzendy Károly Arisztid Kis Gábor Boldizsár Petőné Vizi Valéria

A szolgáltatási modell tartalma

Szolgáltatások • Erőforrástérkép készítése • Pályázati, pénzügyi forrástérkép összeállítása • Pályázatírás • Tájékoztatás, tanácsadás

Célcsoportok, célterületek • Településünk, településrészek • Szervezetek • Célok, projektek, tervek

1. ábra Az Erőforrástérkép modellben foglalt szolgáltatások, illetve a vonatkozó célcsoportok, célterületek

A szolgáltatási modell célja, hogy alkalmazói segítséget nyújtsanak településük, illetve az ott tevékenykedő szervezetek, közösségek, vállalkozások számára erőforrásaik felmérésére, összehangolására, illetve külső források felderítésére és bevonására. A szolgáltatás során átgondoljuk az ügyfelekkel: -

MIVEL RENDELKEZÜNK? Mi az a „vagyon”, ami a rendelkezésünkre áll? Miből gazdálkodhatunk? Milyen feltételek állnak rendelkezésünkre?

-

MI HIÁNYZIK? A céljaink megvalósításához milyen további anyagi, pénzügyi, technikai és egyéb eszközökre, feltételekre, emberi részvételre, munkára, tudásra, technológiára van szükségünk?

-

HOL TALÁLJUK A HIÁNYZÓ ERŐFORRÁSOKAT? Milyen messze vannak tőlünk? Karnyújtásnyira? Másik településen? Más szervezetben? Az ország másik felében?

-

2

HOGYAN VONHATJUK BE A HIÁNYZÓ ERŐFORRÁSOKAT?

10. Erőforrástérkép

Mennyi időt, energiát, áldozatot, költséget jelent azok elérése? Hogyan tudjuk megszerezni? Elkötelezéssel, együttműködéssel, kéréssel, barterral, esetleg valamilyen ellenszolgáltatással? -

MILYEN TOVÁBBI ESZKÖZÖK SEGÍTHETIK A CÉLJAINK MEGVALÓSÍTÁSÁT? Az erőforrások megszerzése soha nem cél, hanem eszköz. Milyen további eszközöket tudunk elérni a megvalósítás érdekében?

10.1.1.

Erőforrástérkép szolgáltatások

Az Erőforrástérkép modell keretében nyújtható szolgáltatások -

Erőforrástérkép készítése, illetve összeállításának segítése

-

Pályázati, pénzügyi forrástérkép összeállítása, illetve részvétel annak készítésében

-

Pályázatírás, pályázati tevékenység segítése

-

Pályázati, illetve forrásbevonással kapcsolatos tájékoztatás, tanácsadás

-

Adományszerzési, forrásteremtési tájékoztatás, tanácsadás

A szolgáltatások célcsoportja, célterületei: -

Településünk, településrészek

-

A településen működő egyes szervezetek (intézmények, civil szervezetek, vállalkozások)

-

Meghatározott célok, egyedi projektek, illetve összetett vagy számos célt megfogalmazó, több projektet összefogó tervek (portfóliók, programok, stratégiák)

Települési erőforrástérkép Amikor egy településre vagy településrészre készítünk erőforrástérképet, - a Mivel rendelkezünk? és a Mi hiányzik kérdések átgondolását - az alábbi ábrán található szempontok alapján tudjuk megtenni.

Szolgáltató faluházak és Agorák

3

Gazdaság

Társadalom

•Mezőgazdaság •Feldolgozóipar, ipar •Kereskedelem, szolgáltatások •Logisztika •Turisztika, idegenforgalom, vendéglátás •Gazdasági, vállalkozói, piaci szükségletek •Bevonható források •Külső és belső együttműködések •Kapcsolatok

•Gyermek-és ifjúságvédelem, idősek •Demográfiai viszonyok •Foglalkoztatás, munkakörülmények, kereslet-kínálat, képzettség •Jövedelmi és szociális helyzet, ellátásokat igénybe vevők •Kapcsolódó társadalmi mozgalmak, intézmények •Társadalmi kommunikáció •Civil szervezetek, egyházak •Közösségek és tereik

Település Környezet •Természeti környezet •Városi zöld környezet •Lakásállomány jellemzői, építészeti értékek •Tisztaság, szennyezettség, köztisztaság •Megközelíthetőség, belső közlekedés •Városszerkezet •Infrastrukturális helyzet (épület, eszköz, logisztika, közművek, stb.) •Leszakadó részek

Közszolgáltatások •Gyermek- és ifjúsági, valamint családokat támogató intézmények •Bölcsőde, óvoda, iskolák •Idősek ellátása •Közösségi szolgáltatások, közművek, közlekedés •Közigazgatás •Kultúra, közösségi művelődés •Egészségügy, szociális ellátások •Erőforrások közösségi megosztása, együttműködés •Szolgáltatások minőségirányítása

Az erőforrások felméréséhez számos adat a rendelkezésünkre áll. A településre vonatkozó bizonyos adatokat részben ingyenesen lekérdezhetjük a Központi Statisztikai Hivatal oldalairól, másrészt utána tudunk nézni helyi vagy térségfejlesztési dokumentumokban. Mivel most (2014-ben, 2015-ben) készülnek a helyi, térségi fejlesztési stratégiák, ezért számíthatunk arra, hogy aktuális adatokat találunk azokban. Figyelembe kell venni azonban, hogy részletes, települési adatok lekérdezése a KSH-nál a kért mennyiségtől függően pénzbe kerül. A település többi jellemzőire vonatkozóan számos egyéb tájékozódási forrásunk lehet, ilyenek a következők: -

önkormányzati adatok, dokumentumok (pl. területfejlesztési tervek, esélyegyenlőségi tervek, stb.), nyilvántartások,

4

-

helyi intézmények nyilvántartásai, adatbázisai,

-

helyi szervezetek gyűjtése,

-

helyi értéktárak,

-

gyűjtemények,

-

közösségi felmérés során készült dokumentumok,


-

lekérdezések,

-

interjúk,

-

stb.

A felmérés készítése során ne feledjük el az elsődleges célunkat, amely a hiányok, szükségletek, igények feltárására vonatkozik. Mindezek összegyűjtése, tematizálása, fontossági sorrendjének meghatározása után tudunk a hiányzó erőforrások előteremtésével tervezni. Tartsuk szem előtt, hogy ne általános dolgokat, hanem konkrét szükségleteket, hiányokat (pl. járda felújítása helyett, a Kossuth utca 30 méteres szakaszának felújítása) fogalmazzunk meg annak érdekében, hogy konkrét erőforrásokat tudjunk hozzájuk társítani.

Szervezeti erőforrástérkép Szervezeti erőforrások vizsgálatakor az alábbi vizsgálatot kell elvégeznünk, ahhoz, hogy képet kaphassunk a szervezetről:

Jövőkép (vízió) megléte

Küldetés (misszió) megléte

Politikai, társadalmi környezet vizsgálata

Gazdasági környezet vizsgálata

Társadalmi beágyazódás vizsgálata

Technikai és technológiai tudás vizsgálata

JÖVŐKÉP (VÍZIÓ) A szervezet jövőbeni kívánt állapotát rögzíti. A jövőkép hosszú távra szól, rövid, mindenki számára könnyen érthető és a szervezet minden tagja által elfogadott.

KÜLDETÉS (MISSZIÓ) A szervezet céljainak átfogó magyarázata, a szervezet értékrendje. Többnyire érzelmi töltéssel bír.


5

POLITIKAI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A politikai és társadalmi környezet vizsgálatakor a szervezetet körülvevő társadalompolitikai környezettel foglalkozunk. A vizsgálat kiterjed az alábbi területekre: -

Jogszabályok, jogi környezet, szabályozók számbavétele, amelyek hatással vannak a szervezet működésére, tevékenységére 

Milyen jogszabályok, rendeletek, hatósági szabályok határozzák meg a szervezet működését, tevékenységét?



Megfelel-e a szervezet működése az előírásoknak, saját alapszabálynak, belső szabályozóknak?

-

Intézmények, döntés-előkészítés, döntéshozatal 

Meg kell vizsgálni, hogy az adott szakterületen mely intézmények, szervek, szervezetek azok, amelyek döntéseikkel befolyásolni tudják a szervezet működését, tevékenységét.

-

Szakpolitikák, stratégiák, koncepciók 

Számba kell venni, hogy mely szakpolitikák kapcsolódnak a szervezet tevékenységéhez, ezeken a területen milyen stratégiák, tervek, koncepciók születtek az elmúlt időszakban.

-

Támogatók, közömbösek, akadályozók 

Mindazon szervezetek, intézmények, hatóságok összegyűjtése, amelyekkel kapcsolatban áll a szervezet, illetve amelyeknek valamilyen befolyása lehet a szervezet működésére, tevékenységére. A vizsgálat során azt is fel kell tárni, hogy az érintettek hogyan viszonyulnak a szervezethez, azaz támogatóak-e, vagy csak közömbösek, esetleg kimondottan ellenségesek.

-

Érdekcsoportok és érdekek 

Milyen érdekcsoportok jellemzik a szakterületet? Milyen érdekek mozgatják a területen működő döntéshozókat, szervezeteket?

-

Politikai, szakpolitikai hatások 

Az egyes szakpolitikai irányváltások, változások milyen hatással lehetnek a szervezetre?

GAZDASÁGI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A vizsgálat során számba kell venni a szervezet belső pénzügyi, gazdasági állapotát, valamint a külső gazdasági környezetét. Az elemzés során az alábbiakat kell figyelembe venni: -

6

Gazdasági feltételek (piaci igény, foglalkoztatás, penetráció, stb.)




Milyen igények jelentkeznek a szervezet szolgáltatásai, tevékenysége iránt?



Milyen lefedettsége van a szervezet által végzett szolgáltatásoknak (vannak-e más szolgáltatók, mekkora a teljes célcsoport, stb.)?

 -

Van-e fizetőképes kereslet a szolgáltatásra, tevékenységre?

Gazdasági helyzet, szükségletek 

Milyen a szervezet pénzügyi állapota? Mire van szüksége a tevékenység végzéséhez?



Megfelel-e a szervezet gazdasági, pénzügyi tevékenysége az előírásoknak?



Vannak-e alkalmazottak? Megfelelő-e a bérszínvonal a szervezetben? Hányan végeznek önkéntes munkát?

-

Megtérülés 

Mekkora megtérüléssel lehet számolni a szolgáltatás elvégzésekor?



Megtérülő tevékenységet végzünk-e egyáltalán, vagy folyamatos erőforrásokra van szükség a fenntartásukhoz?

-

Fenntarthatóság 

Fenntartható-e a szervezet hosszú távon? Fenntarthatóak-e a szolgáltatások?

-

Bevonható pénzügyi források (tagdíjak, támogatások, bevételek, pályázatok)

-

Együttműködési lehetőségek (konzorcium, barter)

-

Gazdasági hatások 

A gazdasági változások, hatások milyen hatással vannak a szervezet gazdálkodására vagy a célcsoport szükségleteire, stb.?

TÁRSADALMI BEÁGYAZÓDÁS -

-

Közvetlen és közvetett célcsoportok meghatározása és jellemzése 

Melyek a közvetlen és közvetett célcsoportjai a szervezetnek?



Melyek a célcsoportjai az egyes szolgáltatásoknak?



Mi jellemzi a célcsoportot?

Társadalmi szükséglet, megrendelés 

Milyen igények és szükségletek jelennek meg a célcsoport részéről?



Milyen társadalmi szükségletek ismertek a szervezet tevékenységének területén?

 -

Milyen konkrét megrendelései vannak a szervezetnek?

Kapcsolódó társadalmi mozgalmak, intézmények 

Milyen működő mozgalmak, csoportok, intézmények és szervezetek vannak a területen?


7

 -

Milyen kapcsolat van velük?

Társadalmi kommunikáció 

Hogyan jeleníti meg magát a szervezet? Milyen kommunikációs stratégiát alkalmaz? Van-e kommunikációs stratégiája?

-



Hogyan éri el a célcsoportját?



Van-e a szervezetnek marketingstratégiája?



Hogyan disszeminálja a szervezet az eredményeit?

Társadalmi hatások

TECHNOLÓGIAI ÉS HUMÁN KÖRNYEZET -

Infrastruktúra, eszközök 

Rendelkezik-e szervezet ingatlannal?



Milyen eszközök állnak rendelkezésre a működéséhez? Ezek milyen állapotban vannak? Megfelelőek-e vagy már cserére szorulnak?



Milyen szoftverei vannak a szervezetnek? Van-e humán erőforrás az informatikai háttér biztosítására (gépek karbantartása, dokumentumok megosztása, tárolása, levelezés, stb.) Tiszták-e a használt alkalmazások?

 -

-

Minden eszköz a rendelkezésünkre áll? Milyen hiányosságok vannak?

Programportfólió 

Milyen programjai, projektjei futnak a szervezetnek?



Milyen szolgáltatási palettát nyújt a szervezet?



Milyen szolgáltatásokat tudna működtetni?

Emberi erőforrások 

Van-e alkalmazott? Elegendő alkalmazottja van-e a szervezetnek?



Milyen végzettséggel rendelkezik? Milyen kompetenciákkal bír? Milyen az elköteleződése?



Vannak-e önkéntesek? Milyen a végzettségük, gyakorlatuk? Milyen kompetenciákkal bírnak?



Milyen egyéb kompetenciákra lenne szüksége a szervezetnek? (pl.: nyelvtudás, pályázatírási gyakorlat, projektmenedzsment gyakorlat, kiadványszerkesztés, stb.)

-

8

Technológia, módszertan 

Milyen módszertani fejlesztései vannak, vagy voltak a szervezetnek?



Milyen tudások születtek meg a szervezetben?




Dokumentálva vannak-e? Használja-e a szervezet a korábban kidolgozott tudásokat, fejlesztéseket?



Felértékelte (beárazta-e) már a szervezet a meglévő tudásokat? (Megvalósított képzések, kidolgozott képzési tematikák, leírt módszertani anyagok, stb.)

-

Szervezeti kultúra 

A szervezeti értékek, attitűdök, szokások, vélekedések, hiedelmek összefüggő rendszere

-

Minőségügy, minőségbiztosítás 

Van-e a szervezetnek kidolgozott minőségügyi rendszere?



Végez-e valamilyen formában minőségbiztosítást?

A szervezeti erőforrástérkép készítésekor a fenti szempontokat az alábbi kérdések mentén vizsgáljuk meg: -

Milyen erősségei vannak a szervezetnek? Mi az, ami van, működik az adott szempontok alapján?

-

Milyen hiányosságok, problémák jellemzik a szervezetet? Mi az, ami nincs, vagy van, de nem működik jól? Mi az, amin javítani, fejleszteni kellene?

-

Milyen lehetőségeket lát a szervezet maga előtt?

-

Milyen gátló, akadályozó tényezők vannak, amelyek hátráltatják vagy teljesen megakadályozzák a szervezetet abban, hogy az adott területen fejlődjön? Hogyan lehetne ezeket elhárítani? Mi kell hozzá?

A felmérés során nem szabad elfeledkezni az erőforrástérkép készítésének eredeti céljáról, mégpedig arról, hogy mindezt azért készítjük, hogy feltárjuk azokat a hiányosságokat, fejlesztendő területeket és problémákat, amelyekhez erőforrásokat keresünk. Nem elég leszögezni, hogy a szervezetnek pénzügyi erőforrásra van szüksége a tevékenysége fenntartásához, hiszen általánosságban elmondható, hogy minden szervezetnek szüksége van rá. A felmérés végeredményeként konkrét területhez (kapcsolat, fejlesztés, tevékenység fenntartása, működés, infrastruktúra, módszertan, projekt, stb.) konkrét erőforrásokat kell terveznünk.


9

Projektek erőforrástérképe A PROJEKT A projekt egy olyan egyedi folyamat, amely átmeneti jellegű, azaz ismerjük a kezdetét és végét. Pontosan meghatározott költségei és erőforrásai vannak, konkrét helyzet vagy feladat megoldására születik. Egyik legjellemzőbb ismérve az átmeneti jelleg.

PROGRAM Több projektet egy program fog össze. A programon belül a projektek időben projektláncot alkotva követhetik egymást, vagy egy időben egymással párhuzamosan is megvalósulhatnak.

A projekt három fő részből áll: 1. Tervezés 2. Kivitelezés 3. Értékelés A projekt erőforrásainak felmérését a tervezési szakaszban végezzük. Ahhoz, hogy az erőforrások iránti szükségletet meg tudjuk határozni, tudnunk kell, mi az a projekt, amit meg szeretnénk valósítani. A projektet abban a pillanatban kezdjük el tervezni, amikor megszületik a projektötlet. Először azt vizsgáljuk, hogy támogatja-e az ötlet fejlesztési céljaink megvalósulását. Ha támogatja, elkészítünk néhány projekttervezetet, vagyis felsoroljuk a projekt különböző változatait. A tervezetekből lehet több is. Két szempontból vizsgáljuk mindegyiket: –

Hogyan támogatják a fejlesztési céljaink megvalósulását?

–

Milyen erőforrásokra lenne szükségünk a kivitelezésükhöz (alkalmazottak, önkéntesek, hely, pénz stb.)? Melyek állnak ezek közül a rendelkezésünkre és melyek reálisan hozzáférhetőek a szervezetünk számára?

A projekttervezés fő alapkérdései:

10


Miért? Mit? Hogyan?

• Milyen igényeket, szükségleteket látunk? • Milyen közösségi, társadalmi szükségletre akarunk válaszolni? • Mit akarunk tenni? • Mi a válaszunk a szükségletre?

• Mik a tervezett mérföldkövek, eredmények és a hatások?

Kinek?

• Ki vagy mi a célcsoportunk? • Kit célzunk közvetlenül és kik a közvetett célcsoportok?

Mivel?

• Melyek a megvalósítás meglévő és a hiányzó erőforrásai? (Eszközök, tudások, partnerek stb.) • Honnan szerezzük meg azokat?

A projektek erőforrásai a következők lehetnek, érdemes a célokat szem előtt tartva, lépésről lépésre megvizsgálni, mi az, amivel rendelkezünk már és melyek azok az erőforrások, amelyek nem állnak rendelkezésre a megvalósításhoz? Infrastruktúra és eszközök -

Milyen ingatlan, tárgyi eszköz áll rendelkezésre a megvalósításhoz? (Az ingatlan például a megvalósítás helyszíne lehet egy projektben.)

-

Milyen eszközök hiányoznak a megvalósításhoz? Ha vannak eszközeim, de nem megfelelőek, hogy tudom megfelelővé tenni azokat a projekt számára?

Emberi erőforrás -

Milyen humán erőforrás áll rendelkezésre a megvalósításhoz? Vannak-e alkalmazottak? Van-e önkéntes a szervezetben? Elég alkalmazott vagy önkéntes áll rendelkezésre a projekthez? Mennyire van szükségem?

-

Milyen tudásra, képzettségre, kompetenciára van szükség a projekt eredményességéhez? Rendelkeznek-e a munkatársak, önkéntesek ezekkel? Ha nem, milyen emberre van szükség?


11

-

Mi a fontosabb a projekt megvalósításának szempontjából, a tudás és a kompetencia vagy az elkötelezettség?

Önerő Számos pályázat, de akár támogató is elvárja, hogy önerőt biztosítsunk a forrásokért cserébe. Önerő a következő lehet: -

Ingatlan, tárgyi eszközök használata, a hozzájuk kapcsolódó költségek (pl. rezsi).

-

Értékpapír, vagyontárgy, bankszámlán lévő pénz, befektetés, stb.

-

Munkatársak rész vagy egész munkaideje, önkéntes munka

-

Tudás, technológia, know-how

Tudás, technológia -

Korábbi fejlesztési eredmények, technológiák, know-how (pl. engedélyeztetett képzések, felnőttképzési engedélyeztetés, kidolgozott képzési programok, módszertani kiadványok, eljárások, informatikai programok, rendszerek, márkanév, stb.)

Partnerek -

Milyen kapcsolatokkal rendelkezünk a projekt megvalósításához?

-

Kik a bevonható partnerek?

-

Milyen a partnerekkel való kapcsolat minősége? Megbízható? (pl. Konzorciumban a konzorcium vezetője felelős a konzorciumi partner teljesítéséért is.)

-

Kik azok, akik ellenezhetik, kik az ellenérdekeltek? Megfordíthatóak-e irányunkba, ha igen, mivel? (Esetleg partnerként való bevonással?)

-

Milyen kapcsolatokkal rendelkeznek a partnerek? Tudnak-e ők maguk is erőforrásokat biztosítani?

Pályázati források, támogatások, hitelek -

EU-s vagy hazai források (Melyek a lehetséges pályázatok, amelyekhez illeszkedik a projekt? Milyen EU-s vagy hazai célkitűzésekhez kapcsolódik a projekt?

-

Szponzoráció, mecenatúra, adományok (Kik azok, akik r támogatnak, illetve támogathatnak minket? Cégek? Magánszemélyek? Hogyan győzöm meg őket arról, hogy a tervezett projektet támogassák?)

-

Visszatérítendő vagy nem visszatérítendő támogatások (Vannak-e ilyen támogatások? Ha nincsenek, hogyan lehetne elérni őket?)

-

Hitelek (Van-e már felvett hitel? Ha nincsen, szükség van-e a likviditás biztosításához? Előírja-e a támogató kiegészítő hitel igénybevételét? Stb.)

12


10.1.2.

Pályázatírás, pályázatok

A pályázat nem más, mint egy kérelem, amely azzal a céllal készül, hogy az elkészült projektötlethez pénzügyi erőforrást szerezzenek. A pályázat a projekt tervének bemutatása, leírása. A pályázat készítésének feltétele a kész projektterv megléte. Általános hozzáállás az, hogy a pályázat nem más, mint a pénzügyi erőforrás megszerzésének eszköze. De ez nem így van! A pályázati forrás arra szolgál, hogy a támogató (kiíró) által megfogalmazott célokat, a céloknak megfelelő elvárások mentén és keretrendszerben (időintervallum, pénzügyi keretek, támogatható tevékenységek, kizáró okok, stb.) a pályázó megvalósítsa. Az Európai Unió 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikai időszaknak a Befektetés a növekedésbe és a munkahelyekbe címet adta. A kohéziós politikában minden időszaknak meghatározásra kerülnek a fő célkitűzései. Ilyen fő célkitűzésekből álljon itt néhány: Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése az Európai Unióban. E cél elérése érdekében segít kiküszöbölni a régiók közötti egyenlőtlenségeket. Az ERFA minden tematikus célkitűzéséhez kapcsolódóan támogatja a regionális és helyi fejlesztéseket, részletes prioritásokat állapítva meg az alábbi területeken való előrelépés érdekében: -

kutatás-fejlesztés és innováció;

-

az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének és minőségének javítása;

-

a klímaváltozás hatásainak visszafogása, és haladás az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell felé;

-

a kis- és középvállalatok (KKV-k) üzleti támogatása;

-

telekommunikációs, energia- és szállítási infrastruktúra;

-

az intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése;

-

egészségügyi, oktatási és szociális infrastruktúra; és

-

fenntartható városfejlesztés.

Az Európai Szociális Alap (ESZA) nem csupán a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítására szolgál, hanem egyidejűleg az Európai Unió fő pénzügyi eszköze az emberi erőforrások fejlesztésére is. Segít bővíteni az EU lakosságának foglalkoztatási lehetőségeit,


13

támogatja az oktatás színvonalának emelését, valamint a szegénység által leginkább fenyegetett rétegek helyzetének javításából is részt vállal. A szabályozás négy fő tematikus célt jelöl meg az ESZA Unión belüli prioritásaként: -

a foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása;

-

a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás erősítése;

-

befektetés az oktatásba, a készségfejlesztésbe és az élethosszig tartó tanulásba; és

-

az intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése.

Az EU fő célkitűzéseit megismerve, azokat átgondolva, minden tagállam elkészíti a saját országára vonatkozó, az ország sajátosságai, fejlettségét figyelembe vevő nemzeti fejlesztési prioritásokat. A nemzeti prioritások nem mondhatnak ellent az EU célkitűzéseinek, azokkal összhangban kell állniuk. A nemzeti prioritásokat, és az azok alapján elkészült tervezési dokumentumokat az EU minden tagországra vonatkozóan el kell, hogy fogadja. Tehát, a pályázati kiírások olyan felhívások, amelyben ahhoz biztosítanak támogatási forrásokat, hogy a kiíró által megfogalmazott célok teljesüljenek. Pályázatíráskor el kell dönteni, hogy a projektünk valóban kapcsolódik-e a kiírás mögötti célkitűzésekhez.

Európai Uniós alapok

Tisztán EU-s források

Hazai pályázatok

14

EGT Norvég és Svájci Alapok

Cégek, szervezetek pályázatai


10.1.3.

Tájékoztatás, tanácsadás

A pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatás, tanácsadás többféle szolgáltatásból állhat. Ezek a következők.

Pályázatfigyelés A közösségi szolgáltatásokat igénybe vevő szervezetek, vállalkozások vagy magánszemélyek tevékenységi körének és fejlesztési elképzelésének megfelelően a munkatárs kiválogatja a legfrissebb pályázati felhívásokat, és rövidített formában eljuttatja részükre, vagy személyesen, azokat bemutatva átnézik azokat. A pályázatfigyelést több, ingyenes oldal is segíti (pl. Pályázatfigyelő, www.pafi.hu), de érdemes azokat a pályázatfigyelő szolgáltatásokat is igénybe venni, amelyek nem jelentenek éves szinten nagy költségterhet, ám az előre jelzett elképzeléseknek megfelelően, válogatva küldik a megjelent kiírásokat.

Pályázati tanácsadás A pályázati tanácsadáshoz már jelentősebb szakmai tapasztalat, vagy végzettség szükséges. A tanácsadó megismeri a szervezetet, az elképzeléseit és azzal közösen megvizsgálja, valóban szüksége van-e a pályázat kínálta lehetőségre, és megfelel-e a szervezetnek a kiírás. A tanácsadó csak olyan pályázatot javasol a szervezetnek, amelyet sikerrel megvalósíthat. Adott esetben a tanácsadó feladata, hogy lebeszélje a partnert a pályázat benyújtásáról, olyan esetben, amikor annak megvalósításába a szervezet anyagilag és szervezetileg is megroppanhat.

Pályázatírás Egy részletes, minden szempontra kiterjedő előkészítő munka után, a partnerrel szorosan együttműködve, a jogszabályoknak, továbbá a támogató hatóság által kiírt egyéb feltételeknek megfelelően összeállítja a tanácsadó a pályázati anyagot és vagy ő vagy a szervezet benyújtja a kiíró intézménynek. A beadást követően a tanácsadó folyamatosan figyelemmel kíséri a pályázat útját a támogatási szerződés megkötéséig.


15

Pályázati elszámolás Nyertes pályázat esetén támogatási szerződés megkötése után, a megvalósítás ideje alatt a tanácsadó a partnerrel való folyamatos egyeztetésben elkészíti a pályázat pénzügyi vagy szakmai elszámolását, beadja a kifizetési kérelmet.

Pályázati projektmenedzsment, monitoring A tanácsadó külön szerződésben, vagy megállapodás alapján a projekt kidolgozásától a pályázatíráson át a megvalósítás során nyújtott szakértői támogatásáig és lezárásig folyamatosan kíséri és támogatja a partnert. A tanácsadó szerepe kétféle lehet, felelősséget vállal a tanácsadó tevékenységéért (általában szerződés keretében, juttatás ellenében) és folyamatosan ott áll a partner mellet, vagy időszakosan áttekinti a projekt állását, jelez, ha az nem felel meg az előírásoknak, szabályoknak.

Tervezés és előkészítés 10.1.4.

Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások

Alapfogalmak, alapvető tudnivalók A forrásteremtés és erőforrástérkép fogalmakra legtöbb esetben a pályázati források jutnak eszünkbe. Nem csoda, hiszen Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta településünk, szervezetünk, intézményünk, projektünk helyzetét a pályázati támogatásokhoz való hozzáférésünk sikeressége határozza meg. A polgármesterek arról beszélnek, ki, mennyi pénzt vitt a településére az elmúlt időszakban, a szervezetek vezetői, képviselői arról, hogy hány nyertes projektet valósítottak meg és mennyi pénzből. Forrásteremtés minden olyan tevékenység, ami a települési, szervezeti vagy projekt célok eléréséhez szükséges erőforrások előteremtését szolgálja. Az erőforrások definícióját nehéz meghatározni, mert szerteágazó a használata. Mégis megpróbálunk egy egyszerű, jól érthető definíciót adni, mely alapján: az erőforrások mindazon javak, eszközök, emberek, tudások, technikák és technológiák összessége, amelyek céljaink megvalósításához szükségesek.

16


AZ ERŐFORRÁSOK FAJTÁI

Fajtája szerint

Időbeli rendelkezésre állás szerint

Eredet szerint

Forrásteremtési formák szerint

• természeti erőforrások • tőkejavak (eszközök, infrastruktúra) • emberi erőfforás • tőke (pénz) • tudás, technológia • szolgáltatás • kapcsolatok • folyamatos • időszakos • magán források • üzleti életből származó források • állami források • saját bevételek • pályázatírás • adományszerzés, szponzorálás, mecenatúra • forrásszervezés • barter ügylet

A szolgáltatás tervezéséhez mindenképpen rendelkeznünk kell néhány olyan alapfogalom ismeretével, amelyek kevésbé ismertek, ritkábban használatosak.

TELEPÜLÉSI ÉS TELEPÜLÉSRÉSZI ERŐFORRÁSTÉRKÉP Adott település vagy településrész természeti adottságaira, kulturális értékeire, társadalmi, gazdasági beágyazottságára, helyzetére, népességére, valamint infrastrukturális jellemzőire vonatkozó információk, adatok rendszerét és összegző, „térképes” megjelenítését jelenti. Az idézőjelre azért van szükség, mert valóban, meg lehet jeleníteni mindezeket egy térképen, de itt mi egy összegzett és rendszerezett dokumentumot értünk alatta.

SZERVEZETI ERŐFORRÁSOK Szervezeti erőforrások alatt a szervezeti értékteremtés bemeneti eszközeit értjük. A rendszerezés alapja alapvetően az anyagi és nem anyagi erőforrások megkülönböztetése. Anyagi erőforrások közé tartoznak a tárgyiasult erőforrások (ingatlan, eszközök, anyagok), a pénzügyi erőforrások (rendelkezésre álló pénzeszközök, hitel, stb.) és a szervezeti erőforrások (szerve-


17

zeti kultúra, struktúra, kiépített, a szervezet működését szolgáló rendszerek, stb.) is. Nem tárgyiasult erőforrások a következők lehetnek: technológiai, módszertani tudás, a fejlődési képesség, a jó hírnév, humánerőforrás, ügyfélkör, partnerek, hálózatokban betöltött pozíció, stb.)

KAPCSOLATI TŐKE Bourdieu (2004) azt mondja, hogy a társadalmi tőke a társadalmi kötelezettségekből vagy kapcsolatokból fakadó tőke, amely azon jelenlegi és lehetséges erőforrások együttese, amelyek a kapcsolatok egy olyan tartós hálójához kötődnek, amelyek a kölcsönös ismeretségen és elismertségen alapulóan többé-kevésbé intézményesítve vannak. Az intézményesítettség egy olyan csoporthoz való tartozáson alapszik, amely nem csupán közös tulajdonságokkal rendelkezik, hanem egyesítve vannak tartós és hasznos kötelékekkel. A társadalmi tőke nagysága, amellyel az egyén rendelkezik, függ egyrészt annak a kapcsolathálónak a kiterjedtségétől, amelyet mozgósítani tud, másrészt a gazdasági, kulturális vagy szimbolikus tőke nagyságától, amelyet azok birtokolnak, akikkel kapcsolatban áll, tehát egyértelmű, hogy egyénenként változó, és egyeseket előnyhöz juttatnak.

SZPONZORÁLÁS Olyan pénzben, vagy más eszközben történő befektetés valamilyen tevékenységbe, amiért a befektető cserébe az adott tevékenységhez kapcsolódó, üzletileg kihasználható gazdasági lehetőséghez jut. A szponzorálás egy olyan népszerűsítő támogatási forma, ahol a befektető saját magát, termékeit egy adott tevékenységhez vagy eseményhez köti. Jellemzői: kölcsönösségen alapul, anyagi javakért cserébe jogok és előnyök szerezhetők, mindenképpen együttműködésen alapuló üzleti kapcsolatot jelentő támogatási forma. Fajtái: olyan tevékenységek, amelyeken általában sok ember fordul meg (rendezvények, sport- és nagy érdeklődést vonzó egyéb versenyek, kiállítások, vásárok).

MECENATÚRA Olyan pénzben, vagy más eszközben történő támogatás, amelyet ellenszolgáltatás nélkül, diszkréten, elvárások nélkül nyújtanak. A mecenatúra jelentősen szervezeti kultúra függő. A szponzoráció és a mecenatúra összehasonlítása

18


SZPONZORÁLÁS

MECENATÚRA

•érdekből •ellenszolgáltatásért •üzleti lehetőségért •pl.: rendezvények, versenyek •kommunikáció, PR terület

•szervezti kultúra függő •ellenszolgáltatás nélkül •diszkréten •pl.: ösztöndíj, adományozás, segélyek •érzelmi alapon

Ismeretforrások

10.1.5.

Tér és eszközök

10.1.6.

Bevezetés lépésről lépésre

A szolgáltatás megvalósítása és működtetése Minőségi jellemzők Javasolt irodalom Példatár


19

Szolgáltató faluházak és Agórák

Recommend Documents