Szolgáltató faluházak és Agorák

Szolgáltató faluházak és Agorák Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez

6.

CivilTér

Témavezető: Szablics Bálint

6.1.

A szolgáltatási modell tartalma

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél – amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles civil szervezetek számára helyszín biztosítását célzó szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) b)] Az ügyfél köteles a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az IKSZT megvalósulási helyszín valamely helyiségét a működés megkezdését követően legkésőbb a harmadik hónaptól kezdődően az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára térítésmentesen rendelkezésre bocsátani, amelyet az ügyfél az adott szervezettel kötött megállapodással köteles igazolni. [8. § (2) e)] A helyszín biztosítása civil szervezet számára a szabadon választott tevékenységek közé tartozik, így csak azok számára kötelező feladat, akik ezt az IKSZT cím elnyeréséhez vállalták. Azonban a közösségi tér kiépítésével elvárt feladat minden beruházási pályázó számára, hiszen aktív civil élet, helyi közösségi tevékenység híján megkérdőjelezhető az épület, s a benne folyó munka létjogosultsága is. A szolgáltatást, mint fogalmat definiálni nehéz, így más utat választunk annak bemutatására. Minden település lakója egy nagy közösség, egy civil szervezet. Minden nagy közösség tovább osztható kisebb közösségekre, civil szervezetekre. Nincs olyan település – bármilyen kis lélekszámmal is bír – amely ne rendelkezne sport, nyugdíjas, polgárőr, önkéntes tűzoltó és

egyéb körök, egyesületek csíráival. Nincs olyan település, ahol ne volna baráti kör, alkalmi célok köré tömörülő kis közösségi kezdeményezés. Mindezek a szervezetek – legyenek jogilag bejegyzettek, vagy sem – közösségi színtérre, egy közös helyre vágynak, ahol a tevékenységeiket, a meghatározott céljaik szerinti működésüket végezni tudják. A helyszín biztosítása kettős értelemmel bír. Egyrészt maga a terem, az épület biztosításából, másrészt pedig a háttér biztosítását szervező munkatárs tevékenységéből. Tehát, kell egy megfelelő közösségi tér, az abban meghatározott, vagy tervezett eszközökkel és kell egy ember, aki a szakmai hátteret koordinálja, segíti. Ez a személy lehet az IKSZT munkatársa, de lehet külső személy is. Mindenesetre olyan helyi ember, aki ismeri és átlátja a településen folyó civil kezdeményezéseket, jó kommunikációs készséggel és szervezői képességgel rendelkezik, elég alkalmazkodó és a település közössége által elfogadott ahhoz, hogy ne a saját elképzeléseit akarja megvalósítani, hanem háttértevékenységével tudjon segítséggel szolgálni az adott szervezetek igényeihez. A szolgáltatás tartalma is kettős. Egyrészt a helyszín biztosításának szervezése, valamint a célszervezetek számára a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendeletben meghatározottak alapján előadásokat, tréningeket, képzéseket és tanácsadást biztosítani.

6.2.

Tervezés és előkészítés

Amikor elhatározzuk, hogy civil szervezetek számára szeretnénk szolgáltatásokat nyújtani, gyakran több nehézségbe ütközünk, amelyek helyben különösen erősen jelentkezhetnek. Egyik leggyakrabban előforduló nehézség, hogy a szolgáltatásokat olyan rendszerben tervezik meg, hogy az nem a helyi szervezetek igényeire koncentrál, sztenderdekben gondolkodik, átlagos eljárásokat kíván követni. Ezzel szemben – noha bizonyos átlagosnak vagy általánosnak tekinthető szervezeti jelenségek vitathatatlanul léteznek – minden közösségben más szükségletek jelentkeznek. Ezért a szolgáltatások kialakítása során feltétlenül szükséges azok érzékenyítése a lokalitás sajátosságaihoz illeszkedően. A szolgáltatási kínálat megfelelő kialakítása esetén is problémát jelent, hogy azok árszabását milyen módon alakítsuk ki. Sajnos a segítő jó szándék akkor sem mindig elégséges, ha a szolgáltatások finanszírozásához nem kell az ügyfelektől ellenértéket beszedni, mert más forrás (pl. pályázat) biztosítja azt. Általános jelenségként érzékelhető, hogy ami ingyenes, annak értéke sincsen, ezért még a leghátrányosabb helyzetű térségben is fontos azt figyelembe venni, hogy a szolgáltatások igénybe vevői részéről valamilyen ellenszolgáltatás (nem feltétlenül pénzbeli) szükséges.

2

5. Közösségfejlesztés

A legprofesszionálisabban működő szervezeteknél is előfordul, hogy minden szolgáltatást biztosítani akarnak. És bár a maximalizmusra való törekvés érthető és értékelendő, a kevesebb néha többet jelent. Jó tervezéssel és az igények konkrét meghatározásával pontosan bemérhető az a szűkebb spektrum, amely célzottan és hatékonyan tudja adott – és rendszerint véges – erőforrásainkból a lehető legnagyobb eredményt elérni. Soha ne veszítsük szem elől a hatékonyság követelményét. A civil szervezetekkel kapcsolatosan két, egyaránt téves általánosítás él a köztudatban. Az egyik szerint a civilek egyaránt önzetlen állampolgári közösségek, amelyek „felebaráti szeretetből” igyekeznek segíteni másokon. Míg a másik – ezzel egyébként teljes ellentmondásban álló – kép azt mutatja, hogy a civil szervezeteken keresztül a cégek és más szervek igyekeznek elrejteni üzleti folyamataikat és profitjukat, különféle kötelezettségek (leginkább adó) teljesítése elkerülése érdekében. Mindkettő egyaránt túlzó és csak nagyon kevés esetre mondható ki valójában. Fontos, hogy amikor szolgáltatást nyújtunk, minden egyes szervezet külön-külön értékeljünk, és sztereotípiáktól mentesen alakítsuk ki javaslatainkat. Közel sem biztos, hogy az ügyfél által elképzelt és általa vitathatatlanul fontosnak vélt társadalmi cél megvalósításához szükség van civil szervezetre, illetve a civil szervezeti forma a legmegfelelőbb. Kellő tájékozottság, józanság és sok párbeszéd mellett azonban mindig megtalálható a helyes út és a megfelelő működési modell, ezért ha valóban hatékonyan szeretnénk szolgáltatni, nem szabad sajnálni az időt az ügyfelekre. Gyakran felmerül, hogy egy civil szervezeteket célzó szolgáltatónak minden igénynek meg kell felelnie. Vannak, lehetnek azonban olyan esetek, amikor ennek a fontos alapelvnek a megtartásáról le kell mondanunk. Sok olyan helyzet adódik – különösen a szolgáltatás ingyenessége esetén –, hogy ugyanazon szolgáltatást valaki másodszor, harmadszor, esetleg sokadszor vesz igénybe. Ezt észre kell vennünk, mert ilyenkor mindig lehet arra a következtetésre jutni, hogy az általunk nyújtott szolgáltatás nem ad választ az ügyfél szükségleteire. Egyrészt előfordulhat, hogy az ismeretek átadására más formát kell választanunk, másrészt elképzelhető, hogy nem a szolgáltatás igénybevétele, hanem a közösségi részvétel a cél. Egyik esetben sem segíti azonban a hatékonyságot, ha változatlanul újra és újra megismétlődik adott szolgáltatás adott személy általi igénybevétele. A szolgáltatások nyújtását megelőzően az ügyfelek nem feltétlenül vannak meggyőződve annak szükségességéről, mert rögtön szeretnék céljaikat elérni, nem pedig bizonyos lépéseket követően. Fontos ezért, hogy olyan jó példák feltétlenül álljanak rendelkezésre, amelyek az ügyfél számára értelmezhető léptékűek, lehetőleg céljaikhoz illeszthetőek és ezért könnyen értelmezhetőek. Legfőképp azonban hitelességünket alapjaiban határozhatja meg az, ha magunk is a szolgáltatásaink szerint működünk és szolgáltatóként is pontosan tisztában vagyunk

Szolgáltató faluházak és Agorák

3

azzal, hogy mit jelent és mit eredményez adott szolgáltatás igénybevétele, amelyet ügyfeleinknek is megmutathatunk. Fentiekből következően szolgáltatási portfoliónk kialakításának egyik legfontosabb sarokköve, hogy ismerjük meg azt az ügyfélkört, amely várhatóan szolgáltatásainkat igénybe veszi. A Központi Statisztikai Hivatal által végzett éves felmérések adatai számos jól használható bontást tartalmaznak településtípusonkénti megoszlásban, amelyek közül a község kategóriája használható leginkább a szolgáltatói kör által lefedett területekre. Ezek közül kiemelhetők az alábbi adatok és megállapítások. A szervezetszámban megmutatkozó általános növekedési, majd a 2009-et követő stagnálás szinte minden településméretnél megfigyelhető, ugyanakkor a tendencia a községi székhelyű nonprofit szervezetek esetében továbbra is pozitívumot mutat a korábbi évekkel összehasonlításban.

Nonprofit szervezetek száma településtípusonként 20 000 19 000 18 000 17 000 16 000 15 000 14 000 13 000 12 000 11 000 2003

2004 Főváros

2005

2006

2007

Megyeszékhely

2008

2009

Többi város

2010

2011

2012

Község

Nem minden tevékenységtípusra jellemző az országos átlagtól való eltérés, így a nagy hányadot képviselő szabadidő, hobbi, sport tevékenységgel foglalkozó szervezetek aránya megközelítőleg azonos a községek szintjén is. Kiemelhető ugyanakkor az a különbség, hogy míg országosan az oktatás, a kultúra, a szociális ellátás és az egészségügy jobban előtérben van, a községekben nagyobb arányt képviselnek a közbiztonság védelmét (pl. polgárőr) és településfejlesztést zászlójukra tűző szervezetek.

4


Nonprofit szervezetek tevékenységei országosan és községekben

Szabadidő, hobbi; 17%

Oktatás; 13% Közbiztonság védelme; 4% Egészségügy; 5% Szakmai, gazdasági érdekképviselet; 6%

Településfejlesztés; 6% Kultúra; 13%

Szociális ellátás; 9% Sport; 12%

Sajnos egyáltalán nem meglepő, hogy a szektoron belül a bevételek eloszlása közel sem egyenletes, alapvetően főváros-túlsúlyos. A megyeszékhelyeken és a többi városban a szervezetek számaránya és a szektor összes bevételéből való részesedése arányosnak mondható, azonban a községekre – ahol a szervezetek csaknem 25 %-a tevékenykedik – a bevételek mindössze 6 %-a jut. Ennek hatását feltehetően jól tompítja, hogy az önkéntes segítők több mint 24 %-a tevékenykedik vidéken, ami fedezi a humánerőforrás szükséglet mintegy 43 %-át (ez utóbbi arányszám a többi városban és a fővárosban mindössze 10 % körüli).

Nonprofit szervezetek számának és bevételének megoszlása Főváros 60,0 40,0 20,0 Többi város

0,0

Megyeszékhely

A szervezetek megoszlása Község

A bevételek megoszlása

A községekben működő nonprofit szervezetek között minden harmadik fél és ötmillió; illetve 50 és 500 ezer forint közötti bevételből gazdálkodik. A szervezetek 1/6 – 1/6 arányban ezen korlátok alatt és felett pozícionáltak. Szolgáltató faluházak és Agorák

5

A nonprofit szervezetek száma bevételnagyság szerint a községekben 2% 12%

18%

–50 ezer Ft 51–500 ezer Ft 501–5000 ezer Ft 5001–50 000 ezer Ft

33% 35%

50 001 ezer Ft–

Végül a községi nonprofit szervezetek néhány kiemelt sajátossága: -

Leginkább a községeken jellemző, hogy a civil szervezetek az önkormányzattal valamilyen együttműködést alakítottak ki (10,2 %).

-

A községekben működő mintegy 16 ezer nonprofit szervezet fele rendelkezik közhasznú jogállással.

-

A községek szervezetei leginkább helyi szinten működnek, de jelentős arányt képviselnek a regionális és országos szervezetek is (64-23-13 %).

-

A községek nonprofit szervezeti taglétszáma a 438 ezer főt meghaladja, és bár az összes tagdíj alig haladja meg a 3,5 mrd Ft-ot, országos összehasonlításban az itteni tagok a fővárosi, megyeszékhelyi és más városi szervezeteknél magasabb tagdíjat fizetnek (8,1 e Ft)

6.2.1. Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások A magyarországi nonprofit szektor újjászületésének előzményei a rendszerváltás előtti évekre, 1987-re nyúlnak vissza. 1987-ben a Polgári Törvénykönyv része lett az alapítványi forma szabályozása, ezzel elsőként teremtődött meg a lehetősége az államtól független, autonóm, közösségi célok érdekében tevékenykedő szervezetek létrehozásának.

6


Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény elfogadásával az Országgyűlés megteremtette az alapvető jogi kereteit az egyesülési szabadságon nyugvó hazai nonprofit szektor kibontakozásának. A rendszerváltozás után a hazai civil szektor gyors ütemű fejlődést mutatott mind a szervezetek száma, mind az ellátott feladatok nagysága tekintetében.

Nonprofit szervezetek száma 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

0

Hasonló növekedési pálya volt tapasztalható a nonprofit szervezetek összes bevételének alakulásában is. Megfigyelhető, hogy a civil szervezeteken belül az alapítványok esetében már 2006-ban stagnálás, sőt kis arányú csökkenés volt tapasztalható, míg az egyesületek esetében töretlen növekedési pálya rajzolódott ki.

Nonprofit szektor bevételeinek változása és aránya a GDP-hez képest 5 120,0 110,0

4

100,0 3 90,0 80,0

2

A szektor összes bevétele a GDP százalékában, % A bevételek alakulása 1993. évi árszinten az előző év százalékában, % Egy szervezetre jutó bevétel 1993. évi árszinten az előző év százalékában, %


7

Érdemes megfigyelni azt is, hogy miközben az utóbbi években a szektor bevételei visszaestek vagy stagnáltak, a GDP-n belüli részesedés tendenciájában inkább a növekedés, majd a 4,5 % szint beállása volt tapasztalható. Ha a bevételeken belüli megoszlást figyeljük meg, az alaptevékenység, magántámogatások (adomány), vállalkozási tevékenység megközelítőleg azonos aránya mellett mintegy 40 %-os állami hozzájárulás tapasztalható. Ez megfelel a nemzetközi környezetnek, egyben egészséges „többlábonállást” is mutat, természetesen csak országos összesítésben.

Nonprofit szektor bevételi forrásai Vállalkozási tevékenység bevétele 17%

Alaptevékenység bevétele 22%

Egyéb 1%

Állami támogatás 40%

Magántámogatás 20%

A nonprofit szervezetek humánerőforrásának nagysága – erős hullámzás mellett – szintén emelkedést mutat a 2006 és 2011 közötti időszakban, ám nemzetgazdasági szinten szerepe továbbra is csekély. A számított főállásúak1 számát alapul véve a vizsgált időszakban a 2006os 85 852 főről 2011-re 119 627 főre nőtt a civil szervezeteknél foglalkoztatottak száma, ami megközelítőleg 40 %-os növekedést takar. Ez figyelembe véve a sajnálatosan kedvezőtlen demográfiai folyamatokat (népességfogyás, öregedés) azt jelzi, hogy a szektor jelentősége foglalkoztatási szempontból is növekvő pályán mozog. Fontos továbbá, hogy a főállásúak (akár rész-, akár teljes munkaidős foglalkoztatás mellett) aránya is növekszik.

1

A hivatalos statisztikában használatos számított főállásúakra vonatkozó adat nyolcórás munkaidőre arányosítja a részmunkaidős foglalkoztatottak számát, amellyel összehasonlíthatóvá válik a szektor által képviselt tényleges foglalkoztatási potenciál.

8


Nonprofit szektor foglalkoztatottjai 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0

Főállású, teljes munkaidős

Főállású, nem teljes munkaidős

Nem főállású

Számított főállású foglalkoztatott

Az állami-civil kapcsolatokkal, az együttműködés mélységével és formáival kapcsolatban jelentős változások történtek 1989 óta. Az 1990-es években egy rendkívül liberális szabályozási környezet alakult ki, amely sok tekintetben ellentétben állt a civil szektor megerősítésében, anyagi hátterének megteremtése érdekében játszott jelentős állami szerepvállalással. A civil szektor egyre kiemelkedőbb szerepe a kormányzati struktúrában először 1998-ban, a Miniszterelnöki Hivatal keretein belül működő első önálló, civil szektorral ágazattól függetlenül foglalkozó főosztály létrehozásával mutatkozott meg. A Miniszterelnöki Hivatal keretein belül működő Civil Kapcsolatok Főosztályának koordinálásával rendszeres konzultációk kezdődtek a civil szektor és az államigazgatás képviselői között, melynek eredményeképpen megszületett a civil szektor fejlesztését szolgáló középtávú képzési és kutatási program. Az első civil stratégiának tekinthető kormányzati dokumentum 2003-ban készült el, s ebben jelent meg először az állami támogatáspolitika új kereteit biztosító Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) is, mely 2004-ben kezdte el működését. Az NCA elsődleges célja az volt, hogy átlátható módon, a civil szervezetek képviselőinek bevonásával kerüljenek pályázati úton kiosztásra a civil szervezeteknek szánt támogatások. Később azonban bizonyítást nyert, hogy ahelyett, hogy az addig civil szervezetek által vitatott forráselosztási mechanizmus vált volna civilközpontúvá, az elosztásban szerepet kapott civil szervezeti képviselők egy része változott meg. A döntéshozatali mechanizmus deformálódása ezért végül inkább az átláthatósággal, az öszszeférhetetlenség szabályozási céljaival szemben hatott. A 2003-as civil stratégia szemléletbeli változást is hozott, megfogalmazódott a civil szervezetek partnerként történő kezelésének szükségessége. A partnerségre való törekvés a civil szervezetek felé történő információnyújtás javításában is megjelent: a korábban létrehozott


9

Civil Házak bázisán kiépült a Civil Szolgáltató Központok (CISZOK) országos hálózata, melynek célja a tanácsadáson és információnyújtáson keresztül a civil szervezetek működésének segítése volt. 2007 és 2011 közötti időszakot a kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekről szóló 1065/2007 (VIII. 23) Korm. határozat határozta meg, amely a korábbiakkal szemben operatív feladatokat jelölt ki, ám nem változtatott érdemben a paternalista szerepfelfogáson. A civil szervezetek működését és az állami-civil kapcsolatokat szabályozó jogi környezet 2010 óta jelentős megújuláson ment keresztül. Az Országgyűlés az Alaptörvénnyel összhangban, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseit figyelembe véve megalkotta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt, amely rendszerezte, új keretbe foglalta a szektorra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket, új formákat hozott létre az állami-civil együttműködésben, s számos jogintézményt (például közhasznúság) valódi tartalommal töltött fel. Az új Civil törvény egy alapvető koncepcionális változást tükröz: a kormányzat szakított a civil szervezetekkel kapcsolatos paternalista szemlélettel. A szabályozás alapvető célként tűzte ki, hogy a Jó Állam koncepcióhoz igazodva a civil szervezetekkel kapcsolatos partnerség erősödjön, az állam csak a kereteket biztosítsa működésükhöz. Ez párosul a civil szervezetek finanszírozásában történő állami szerepvállalás fokozatos átformálásával (az érdemi cél kijelölése nélküli támogatás helyett a célzott, állami feladatok ellátását illető munkamegosztásra koncentrálva), és azzal az elvárással, hogy a civil szervezetek finanszírozásában a társadalom, a magántámogatások elősegítése kapjanak egyre nagyobb szerepet. A jogalkotó ezzel felismerte, hogy a civil szektor támogatása nem lehet önmagáért való, az együttműködés csak konkrét célkitűzések mentén lehetséges, amelynek szerves fejlődési folyamat eredményének kell lennie. Ezt szolgálják az adókedvezmények igénybevételének és az adományozás szabályainak változtatásai is. Az új Civil törvény alkalmazásának támogatására létrejöttek a megyei Civil Információs Centrumok, melyek kiemelt szerepet kapnak a civil szervezetek működésének szakmai támogatásában, fenntarthatóságuk erősítésében, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítésében. A Nemzeti Együttműködési Alappal (NEA) új kereteket kapott az állami támogatáspolitika a civil szervezetek felé. Minőségi változásokat, érdemi lépéseket hoztak az új szabályok az átláthatóság növelésében a Civil

10


Információs Portál, az Országos Bírósági Hivatal honlapján elérhető nyilvántartás és beszámolók, a támogatások szakmai monitoring-rendszerének kiépítése, az elektronikus ügyintézés, valamint egyszerűsített eljárások létrehozásával. A civil szervezetek szabályozásának sarokköveit ma az alábbi jogszabályok jelentik: -

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról – alapvető keretek

-

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről – szervezeti szabályok

-

2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról – bíróság előtti eljárások szabályai

A jogszabályi környezet a napi gyakorlat figyelembevétele mellett formálta újra a szabályokat. Erre tekintettel bevezette a civil szervezet fogalmát, amely az alapítványokon és egyesületeken kívül a civil társaságot, mint új szervezeti formát is takarja. Ez utóbbi lényegében egy speciális polgári jogi társasági forma, amely a tagok által megkötött társasági szerződéssel jön létre. Jogai és kötelezettségei keletkezhetnek, ugyanakkor jogképessége, gazdálkodási lehetőségei korlátozottak, amelynek előnyös oldalát az adminisztrációs kötöttségek szinte teljes elhagyása jelenti. A civil társaságnak főként olyan helyi szerveződések életében lehet jelentősége, amelyek nem a szervezeti keretek kialakítására, hanem valamely közösségi cél megvalósítására törekszenek, akár projekt jelleggel, egyszeri alkalommal. Létrejötte és megszűnése nem igényel bírósági eljárást, továbbá amennyiben gazdasági aktivitása egyáltalán nincs, könyvelést vezetnie, bankszámlát nyitnia, adóbevallást készítenie egyáltalán nem kell.

6.2.2. Tér és eszközök A szükséges szolgáltatási tér és eszközök Az IKSZT-rendelet a következőképp leltározza az elvárt infrastruktúrát: -

b) az (1) bekezdés b) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:

-

ba) helyiségek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal,

-

bb) székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot,

-

bc) szekrény az eszközök tárolására,

-

bd) könyvespolc,

-

be) zárható iratszekrény,

-

bf) tábla,


11

-

bg) ruhafogas,

-

bh) nyomtató,

-

bi) vezetékes telefonkészülék,

-

bj) telefaxkészülék

A szolgáltatás sarkalatos pontja a közösségi tér, s annak eszköztárának biztosítása. Egy olyan hely kialakítása, ahol lehet találkozni, ahol össze lehet jönni, ahol lehet érdemben tevékenykedni, alkotni, a szervezetek igényeire alapozva dolgozni, fejlődni. Természetesen az IKSZT maga is ilyen tér, de a szervezetek nyugodt és felhőtlen tevékenységét úgy tudjuk biztosítani, ha ez a tér egy különálló helyiség, ami alkalmas a közösségi munkára. A pályázatunkban önként vállalt szolgáltatás kialakítására alkalmas helyiség többfunkciós legyen. Szolgálja a szervezetek alaptevékenységeit, rendszeres találkozásaikon székhelye, de fenntarthatóságuk, fejlődésük szempontjából szervezett tréningek, tanácsadások, előadások, vagy képzések helyszíneként is átalakítható. Alkalmasint kisebb rendezvényeik, akcióik terepe is. A tér legyen mobil, könnyen alakítható, a különböző szervezetek (amennyiben releváns) igényeihez alkalmazkodó. A székek és asztalok szolgálják a szervezetek rendszeres tevékenységét, de könnyű átrendezéssel rendezvényeik, gyűléseik helyszínének berendezése is. Erre alkalmas lehet a könnyűszerkezetű és könnyen összecsukható variáció, amely külön-külön kocsira rakva kisebb helyet foglal. Esetleg nem használva paravánnal elrejtve a fal mellett beleolvad a tér egészébe. Fontos része a szervezetek működésének a jogi és számviteli megfelelés – amennyiben bejegyzett szervezetről van szó. Minden szervezet vezet azonban valamilyen adminisztrációt, így az informális szervezetek is. Számolhatunk pályázatok írásával, azok elszámolásával, adminisztrációjával, dokumentációjával. Szerencsés, ha van egy irodai sarok, ahol ez a munka zavarmentesen zajlik. Ehhez biztosítsuk azt a minimális szolgáltatási eszközrendszert, ami minimálisan szükséges. Így internetes elérhetőséggel rendelkező számítógép és nyomtató szolgálja a kényelmet és biztosítsa a minimális szolgáltatási kínálatot. A helyszín biztosításakor szervezetenként külön-külön biztonságosan zárható iratszekrény álljon a rendelkezésre, biztosítva ezzel a jogi megfelelést (pl. adatvédelem) és a szervezeti függetlenséget. A minimális eszköztárat természetesen a helyi igényekre és a pályázatunkban meghatározottak alapján tervezhetjük és bővíthetjük. Így megjelenhet a telefon és a szórakoztatásra használt egyéb eszközök (pl. CD, DVD lejátszó, a televízió stb.) is. A szolgáltatásokat igénybe vevő közösségek változó helyszíneket választanak akcióik, rendezvényeik igényeire alapozva. Így használni fogják az IKSZT egyéb tereit, termeit is. Ebben a fejezetben a szervezetek cél szerinti működéséhez és működtetéséhez szükséges és alapvető információkat szedtük össze.

12


6.2.3. Bevezetés lépésről lépésre A szolgáltatások bevezetésének egyik első alapvetése kell legyen, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a közösség fejlődése során nem szükséges minden szerveződésnek formalizált, bíróságon bejegyzett civil szervezetté válnia. A hagyományos alapítványi és egyesületi forma fenntartása ugyanis – minden előnye mellett – sok adminisztrációval jár. Ezzel szemben elérhető más akár teljesen informális, vagy laza kötődésű szerveződés (civil társaság) létrehozása, amely az adott közösségi szükséglet ellátására képes lehet, mindeközben a résztvevőket nem terheli a jogi személyiséggel bíró civil szervezetekkel járó adminisztratív előírásokkal. Ha arra az elhatározásra jutottunk, hogy a helyben jelentkező igények civil szervezeteknek nyújtandó szolgáltatásokat szeretnénk ellátni, fontos elmélyedni annak részleteiben. Meg kell ismernünk leendő célcsoportunkat, amelyre ma már számos nyilvánosan elérhető lehetőségünk van. Érdemes a településünkön székhellyel rendelkező civil szervezetek alapvető adatairól a hivatalos forrásból, a névjegyzékből (www.birosag.hu) tájékozódni, és ha valamely civil szervezettel kapcsolatosan mélyebb információ szükséges, a Civil Információs Portálon (www.civil.kormany.hu) további adatokhoz juthatunk. Mindezek mellett a statisztikákat is érdemes megismerni, amelyek elérhetők a KSH honlapján (www.ksh.gov.hu – stadat, elemző rendszer) és szükség esetén egyedi adatigényléssel is élhetünk a KSH felé. Nem utolsó sorban pedig tájékozódásunkban nagy segítség lehet az önkormányzat felkeresése és a létező együttműködőinek megismerése. Ha képet alkottunk a helyi civil szektorról általában, meg kell ismerni a civil szervezetek problémáit is, amelyet mélyinterjúkkal, beszélgetésekkel lehet leggyorsabban felmérni, amennyiben jól ki tudjuk választani azokat a mértékadó szervezeteket, szakembereket, akik reális képet tudnak alkotni a helyi sajátosságokról. Ha kisebb ez a csoport, workshop és brainstorming keretében a közös gondolkodás még ennél is hatékonyabb eredményt hozhat. Ugyanakkor amennyiben ilyen helyismerettel nem rendelkezünk, reprezentatív mintán elvégzett, megfelelően összeállított kérdőívezéssel is jó közelítést kaphatunk a valós problémákról. Az azonosított problémák rendszerbe foglalását (pl. problémafa) követően a saját erőforrásainkat és mozgásterünket is fel kell mérni annak érdekében, hogy fenntartható szolgáltatáscsomagot hozhassunk létre. Ennek keretében olyan erőforrásokat szükséges leginkább


13

figyelembe venni, amelyek már az indulás pillanatában stabilan, előreláthatólag 2-3 éven keresztül rendelkezésre állnak. Nem szabad kifelejteni ebből a sorból az emberi erőforrások és pénzforrások mellett a fizikai, dologi infrastruktúrát sem (helyiség, eszközök). Az erőforrások teremtette mozgásterünkön belül a legégetőbb problémákra választ adó szolgáltatási portfoliót kell kiválasztani következő lépésként, majd meg kell teremtenünk azt a dokumentációs és tudásbázist, amely biztosítja a szolgáltatások minőségét. Ezzel már elindítható a szolgáltatás. Ha a szolgáltatások nyújtása során a kezdetekkor olyan ügyfeleket igyekszünk kiválasztani, akik jelentős, látványos, a közösség számára jól értelmezhető eredményt tudnak elérni a segítségünkkel, akkor megteremtjük a pozitív reputáció és a fejlődés alapjait is. Soha nem szabad azonban elfelejteni, hogy ügyfeleinkkel a folyamatos kapcsolattartás és a valós párbeszéd, együttműködés kialakítása nélkül nem lehetünk igazán sikeresek. Ha emellett eredményeink disszeminációjára, saját honlap fenntartására és az önkormányzat folyamatos tájékoztatására is lehetőség nyílik, akkor ezek mind abba az irányba mutatnak, hogy a közösség megbecsült szolgáltatójává válhassunk. TIPP: Személyesen az egy-egy résztvevő ember szempontjából rendkívüli jelentősége van – különösen az önkéntes segítők esetében – annak is, hogy a nagyobb mérföldköveknél a szervezet teremtsen lehetőséget saját magának arra, hogy megünnepelje az eredményeket!

6.3.

A szolgáltatás megvalósítása és működtetése

Bármely szolgáltatás nyújtása során négy alapvető kérdés mindenképpen felmerül: -

Ki az ügyfél?

-

Az adott szolgáltatásnak milyen erőforrásigénye van?

-

Milyen eredménye van az adott szolgáltatásnak?

-

Hogyan tudjuk biztosítani a kölcsönös előnyöket a szolgáltató és az igénybevevő oldalán?

A kérdések megválaszolásában már az első ponton fontos tisztázni, hogy az ügyfél valójában nem a magánszemély, aki ténylegesen igénybe veszi a szolgáltatást, hanem az a civil szervezet, amelynek képviseletében eljár. Természetesen ehhez nem feltétlenül szükséges, hogy jogi értelemben vett képviselőről legyen szó, de azt fontos tisztázni, hogy az adott személy a szolgáltatás eredményeit milyen módon tudja becsatornázni a szervezet működésébe. Az erőforrásaink szempontjából megközelítve a felsorolt szolgáltatások többsége humánerőforrást igényel, szaktudás átadásával jár. Soha nem szabad szem elől téveszteni, hogy ez

14


akkor is értéket képvisel, ha az illető önkéntes alapon nyújtja a segítséget. Ez alternatív költséget jelent, hiszen ha ez a személy másra – például munkahelyére – fordítaná az idejét, akkor az számára bevételt is jelenthetne. Így van ez még akkor is, ha az illetőnek pillanatnyi egzisztenciáját nem befolyásolja, hogy a szabadidejét mivel tölti (pl. ha nyugdíjas, tanulóként eltartott vagy éppen munkanélküli státuszban van). A szolgáltatás eredményének mérése civil szervezetek esetében talán az egyik legnehezebb feladat. Már azt sem egyszerű megállapítani, hogy egy civil szervezet mikor tekinthető eredményesnek, ezért különös jelentősége van annak, hogy sikerkritériumot határozzunk meg az ügyféllel közösen. Csak ez járhat azzal, hogy végül megállapítható legyen, hogy egyáltalán értelme volt-e a szolgáltatásnak. A szolgáltatást akkor tekinthetjük sikeresnek, ha az kölcsönös előnyökkel járt. Kifejezhető, valamilyen módon számszerűsíthetően kell mindkét oldalon erre tekinteni. A szolgáltató oldalán előnyt jelent, ha a felhasznált erőforrásoknak legalább az önköltsége megtérül (akár közvetlenül az ügyféltől, de leginkább valamilyen más, pl. pályázati forrásból vagy önkéntes munkával), míg az ügyfél részéről a kívánt eredmény legalább megközelítőleg megvalósul. Mindezekből levonható a következtetés, hogy a szolgáltató fenntarthatóságának egyik záloga a megfelelő dokumentálás. Csak ezen az úton lehet biztosítani, hogy a szolgáltató követni tudja ráfordításait, az utánkövetést és mindezek értékelésével saját és ügyfelei fejlődését. Természetesen nem bonyolult ügyviteli rendszerek alkalmazására kell ebben az esetben gondolni, hiszen ezek a szolgáltatások nem termelnek hatalmas üzleti profitot, de az adott közösség életébe beépülve társadalmi tőkét képeznek, amely aztán visszahat az egyének életminőségének javulására is. A civil – és közöttük is leginkább a kisebb méretű, illetve községekben működő – szervezetek problémái kapcsán az alábbi megoldási lehetőségek merülhetnek fel helyi szinten leggyakrabban:

Probléma megjelölése

kibontása

projektmenedzsment tanácsadás vagy képzés

Valós igényen alapuló célok megfogalmazása

Típus K/T

felmérés

I

célcsoporttal

honlap, hírlevél, rendezvényszervezés tanácsadás

T

önkormányzattal

tanácsadás (önkormányzati ismeretek, tárgyalási technikák)

T

tanácsadás (pályázatok, NEA)

T

crowd funding, SZJA 1%

I

Kapcsolattartás

Pénzügyi bonyodalmak

Kezelésére ajánlott szolgáltatás

forrásteremtés


15

Probléma megjelölése

Infrastruktúra

Adminisztráció

kibontása

Kezelésére ajánlott szolgáltatás

Típus

likviditás

cash pool

I

informatika

számítógép biztosítása

I

közvetlen helyszínbiztosítás

I

tanácsadás (infrastruktúra-támogatás)

T

rendezvényhelyszín bíróság

T

könyvelés

T

statisztika

tanácsadás

T

adózás

T

elektronikus ügyintézés

T

A felsorolt szolgáltatások alapvetően három típusba sorolhatók: Képzés (K): olyan, időben tágabb terjedelmű, általában több résztvevővel megvalósított ismeretátadás, amely során egy adott téma szakértője a problémakör érintettjeinek közvetlenül, általában élőszóban (esetenként informatikai alkalmazáson keresztül – e-learning) nyújt szakszerű tájékoztatást, biztosítva a résztvevők számára a konkrét kérdések megválaszolását is. Tanácsadás (T): olyan, egy ügyfél részvételével megvalósított szolgáltatás, amelynek során az ügyfél adott problémájának megoldására fókuszálva a tanácsadó az ügyféllel közösen gondolkodva tárja fel a megoldási utakat, melyek közül az ügyfél választja ki a számára megfelelő alternatívát. Infrastruktúra biztosítása (I): passzív szolgáltatás, amelynek nyújtása során a szolgáltató általában folyamatosan fenntartott infrastruktúráját időlegesen az ügyfél rendelkezésére bocsátja. Ennek során az ügyfél felelőssége, hogy az infrastruktúra átadáskori állapotát megőrizze. Az egyes szolgáltatások esetén az alábbi tartalmakra kell feltétlenül kitérnie a szolgáltatónak: Projektmenedzsment tanácsadás vagy képzés: a szolgáltatás segít a projektszemlélet elsajátításában, amelynek során legfontosabb cél, hogy az ügyfél meg tudja fogalmazni a kiinduló helyzetét, az elérni kívánt célt és az oda vezető utat. Mindezek felméréséhez az egyszerűbb technikák alkalmazásához szükséges ismeretek átadás szükséges. Tanácsadás esetében konkrét eredményként adott projekt megfogalmazása elvárható, míg képzés során csak a képzést követően születik meg az adott projekt leírása. Bármely ügyféllel való első

16


kapcsolat felvételét követő rövid időn belül ajánlott a tanácsadás elvégzése, illetve a szolgáltatás szorosan kapcsolódhat a pályázatok elkészítéséhez is. Felmérés: alapvetően az ügyfél valamely összetett, nehezen mérhető céljának megalapozottsága vagy eredményének alátámasztása érdekékében szükséges. Ennek során a szolgáltató az ügyfél által (vagy a szolgáltatóval közösen) megfogalmazott cél támogatottságát, vagy eredmény megvalósulását méri a megjelölt célcsoport körében. A célcsoport méretétől és a mérés kívánt mélységétől, egyéb igényektől függően online, telefonos, személyes kérdőívezés vagy mélyinterjúk formában is megvalósítható. TIPP: online kérdőívezésre számos ingyenesen elérhető felület létezik (pl.: Google Docs) Honlap, hírlevél, rendezvényszervezés tanácsadás: a célcsoport megszólítására alkalmazható kommunikációs eszközök. Az eljuttatni kívánt üzenet, a kommunikáció célcsoportjának mérete és határozottsága (ismerjük-e konkrétan, hogy kikkel kívánunk kapcsolatba lépni?), illetve az anyagi lehetőségek határozzák meg, hogy mely forma kerül alkalmazásra. TIPP: honlap és online hírlevél készthető több ingyenesen elérhető internetes alkalmazással, tárhely szolgáltatás is elérhető költségmentesen, emellett a honlap kiváltható közösségi oldalak alkalmazásával is Tanácsadás (önkormányzati ismeretek, tárgyalási technikák): a szolgáltatás célja, hogy az ügyfél tisztában legyen a saját profilja szempontjából releváns, az adott település önkormányzata igényeivel és lehetőségeivel, belső mechanizmusaival az együttműködés érdekében. Ennek során feltétlenül szükséges az önkormányzat „fejével való gondolkodás” elsajátítása is, mert a közös nyelvezet használata nélkül sikeres együttműködés nem jöhet létre. Tanácsadás (pályázatok, NEA): alapvetően projektszemléletben megfogalmazott cselekménysor lefektetése a pályázati dokumentációnak megfelelő formában. A pályázatokra lehetőség szerint nem elsődleges szabad felhasználású pénzforrásként, hanem az ügyfél profiljába illeszkedően tervezett tevékenységek megvalósításához igénybe vehető eszközre szükséges tekinteni. Ennek megfelelően a tervnek elképzelés szintjén hamarabb léteznie kell a konkrét pályázati lehetőség megismerésénél. A szolgáltatás keretében az ügyfél által már megfogalmazott megvalósítási műveletsorhoz a szolgáltató vagy rögtön, vagy pályázatfigyelés keretében a későbbiekben feltárja a megfelelő pályázati forrást, majd az ügyfél esetleges értelmezési nehézségeire, problémáira felkutatja az adekvált választ. Fontos az adott pályázati dokumentáció megfelelő részének, a vonatkozó jogszabályoknak az áttanulmányozása és amennyiben ezekben nem lelhető fel egyértelmű válasz, a pályázat kiírójától szükséges információt szerezni. Mindig elsődleges forrás használata szükséges (a kiíró honlapjáról, a hivatalos jogszabálytárból, a kezelő/lebonyolító/közreműködő szervezettől).


17

TIPP: Civil Információs Portálon az elérhető pályázatok megjelennek, a Nemzeti Együttműködési Alap hivatalos honlapja, Pafi Crowd funding: adományozási technika, amelynek lényege, hogy jól – lehetőség szerint a nagy nyilvánosság számára vonzó módon – megfogalmazott projektötletünkhöz nem egy nagyobb támogató segítségét vesszük igénybe, hanem előre meghatározatlan, nagy számú, egyenként kis értékben szponzorációt biztosító személytől szerzünk forrást. A gyakorlatban ez az interneten keresztül úgy valósul meg, hogy a (sokszor videó formájában) megfogalmazott projekt információit egy erre szolgáló oldalra feltöltjük az elérni kívánt forrás megjelölésével. Történhet ugyanakkor közvetlenebb módon is, ha az adományozott honlapjába beépítésre kerül közvetlen kártyás fizetési lehetőség. TIPP: létező ingyenes megoldásoknak számos szolgáltatója elérhető: www.adjukossze.hu; FundRazor, PayPal SZJA 1%: az egyik legnépszerűbb forrásgyűjtési lehetőség, amely ugyanakkor sokszor nem alkalmazható, mert az adott helyszínen nincs megfelelő célcsoport (pl. nyugdíjasok alapesetben nem fizetnek jövedelemadót, ezért SZJA 1%-ukat sem tudják felajánlani). Ahol viszont jövedelemmel rendelkező célcsoport elérhető, feltétlenül indokolt lehet figyelmbe venni e lehetőséget, mert az állampolgár számára nem jelent többletköltséget. Az ezzel kapcsolatos adminisztratív követelmények, teendők és ügyintézésekkel kapcsolatos ismeretek átadását kell megvalósítani a tanácsadás keretében. TIPP: nyomtatványok, ismertetők elérhetők a www.nav.gov.hu oldalon és a Civil Információs Portálon Cash pool: bizalmi alapon működő, likviditást elősegítő finanszírozási technika, amelynek során a pool (angol szó, jelentése: medence) működtetője hozzáférést biztosít a részes ügyfeleknek a poolban elhelyezett forrásokhoz. A forrás kivételének és visszafizetésének feltételeiről előre megállapodnak, így az ügyfeleknek különböző időpontokban beérkező és kifizetendő pénzáramai kiegyenlíthetővé válnak. Csak fegyelmezett és pontos határidőket megtartó, egymás iránt kellő bizalommal rendelkező ügyfélkörben javasolt megoldás. Számítógép biztosítása: internetkapcsolattal, az alapvető nyomtatványok kitöltéséhez szükséges alkalmazásokkal felszerelt számítógép használatának biztosítása. Közvetlen helyszínbiztosítás: a civil szervezetek testületeinek üléséhez kis létszám esetén helyszín biztosítása eseti jelleggel. Tanácsadás (infrastruktúra-támogatás): a civil szervezetek által igénybe vehető infrastruktúra-támogatásról szóló 554/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján, az állami, önkormányzati szervek és intézmények az időlegesen szabad eszközeik, infrastruktúrájuk

18


használatát biztosítják civil szervezeteknek, amely alkalmas lehet nagyobb létszámú rendezvények, táborok alacsony költségű megvalósításához. A szolgáltatás keretében a pályázati lehetőség és rendszer ismertetése szükséges. Bírósági ügyintézés: a bíróság előtti eljárások általános követelményeinek teljesítéséhez szükséges formanyomtatványok és a vonatkozó szabályok fellelési, elérési helyének ismertetése. Könyvelés: a civil szervezetekre vonatkozó legalapvetőbb számviteli előírások fellelési helyének és a letétbe helyezési, közzétételi kötelezettség ismertetése. Statisztika: a Központi Statisztikai Hivatal által végzett, kötelező adatfelvétel teljesítése minden civil szervezet számára szükséges, amelynek elmaradása esetén felmerülhet pénzügyi szankció, így ennek megelőzéséhez feltétlenül meg kell ismertetni a kötelezettséget az ügyféllel. Adózás: a civil szervezeteket érintő legalapvetőbb adózási ismeretek elsajátítását kell ismertetni, amely alapesetben az ún. „nullás” adóbevallásra korlátozódik, amennyiben a szervezet vállalkozási tevékenysége nem ér el bizonyos szintet. Emellett felmerülhet az adományt nyújtó szempontjából fontos ismeretek átadása is, amelyeket tárgyadomány, ingyenes szolgáltatás esetében az ÁFA tv., pénzadomány esetén a társasági adótörvény tartalmaz. Elektronikus ügyintézés: a civil szervezetek életében legszükségesebb elektronikus ügyintézési felületek használatának elsajátítása szükséges: Ügyfélkapu: www.magyarorszag.hu; okmányiroda – az adóbevallások benyújtásához szükséges ÁNYK: www.nav.gov.hu; Általános Nyomtatványkitöltő Alkalmazás, illetve a szükséges NAV nyomtatványok (egyszerűsített adóbevallást helyettesítő nyilatkozat, SZJA 1% jogosultság igazolása, SZJA 1% felhasználásáról szóló közlemény), valamint a számviteli beszámoló és közhasznúsági melléklet – www.civil.kormany.hu ELEKTRA: a KSH jelentések elkészítéséhez szükséges online felület OBH: www.birosag.hu – 2015. január 1. napjától lehetővé válik az elektronikus ügyintézés a bíróság felé (közhasznú szervezetek esetében kötelező), továbbá ezen az oldalon elérhető a civil szervezetek névjegyzéke EPER: www.eper.hu – többek között a NEA pályázatok és elszámolások elkészítésére szolgáló felület


19

6.4.

Minőségi jellemzők

6.5.

Javasolt irodalom

-

GULYÁS Á. – MAGDALI Cs. – PÓRSZÁSZ B. – RAFA-GYOVAI T.: A demokrácia tanulása – Ifjúsági érdekképviseleti szervezetek működése a Dél-Dunántúli régióban, NCSSZI-Mobilitás, Budapest, 2012 (Letölthető)

-

HERPAINÉ MÁRKUS Ágnes (szerk.): Hogyan érvényesítsük érdekeinket? – Kézikönyv a civil szervezetek érdekérvényesítő tevékenységének fejlesztéséhez Magyar Szegénységellenes Hálózat, Budapest, 2010 (Letölthető)

-

KOVÁCS Mária Magdolna: Flashmob tegnap, ma és holnap. On: Villámcsődület Online, 2009. július 8. (Online elérhető)

-

SEBÁLY Bernadett: Szervezz és szerveződj! Közösségszervezés szakmai blog http://szervezzesszervezodj.blogspot.hu/

-

VERCSEG Ilona Dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (Letölthető)

20


Szolgáltató faluházak és Agorák

Recommend Documents