Szolgáltató faluházak és Agórák

Szolgáltató faluházak és Agórák Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez

15. Felnőtt tankör Témavezető: Pap Luca Szakértők: Szebenyi Marianna, Ditzendyné Frank Mariann A felnőttek tanulásának, képzésének és oktatásának kérdése kulcsfontosságúvá vált a 21. századi társadalmi-gazdasági környezetben. A felnőttkori tanulás támogatásának lehetőségeit, eszközrendszerét minden tágan értelmezett művelődéssel foglalkozó intézménytípusnak, így az Integrált Közösségi Szolgáltató Tereknek is ismernie, alkalmaznia kell mindennapi gyakorlatában. Ennek részletezéséhez elsőként a legfontosabb alapelveket, fogalmakat tekintjük át, majd a felnőttekkel történő hatékony együttműködés szemléletmódjába kívánunk bepillantást nyújtani. Ezt követően a felnőttek nemformális fejlesztésének módszertanát, színtereit, eszközrendszerét vesszük sorra, végül lépésről lépésre áttekintjük a tervezés és a gyakorlati megvalósítás legfőbb pontjait. Modellünkben az alábbi kérdések megválaszolását tűztük ki célul: -

Milyen kapcsolat áll fenn az egész életen át tartó tanulás és a közösségi művelődés között? Milyen szerepet vállalhat ebben az IKSZT?

-

Melyek a tanulás legfőbb formái, s ezek hogyan alkalmazhatóak az IKSZT-kben?

-

Milyen tudásanyagok, kompetenciák fejlesztését érdemes megcéloznia az IKSZTknek?

-

Milyen módszerei, színterei, eszközei vannak a felnőttek tanulásának, annak támogatásának?

-

Milyen lépésekben tervezhetőek és valósíthatóak meg a felnőttek tanulási alkalmai?

15.1. A szolgáltatási modell tartalma Az egész életen át tartó tanulás jelenkorunk egyik legtöbbet használt kifejezése, amely néhol teherként, követelményként tornyosul társadalmunk tagjai fölé, máskor a sokasodó információrengetegben, a mindennapi életben való eligazodás és a szakmai fejlődés leghatékonyabb eszközeként jelenik meg. Sajnos azonban nem csodálkozhatunk, ha a tanulás kifejezésre a legtöbb iskolarendszerből kilépett embert láthatóan „kirázza a hideg”, majd megköszönve a lehetőséget, továbbáll. A többségi oktatás mind a mai napig egyirányú tudásátadáson és számonkérésen alapul, a tanárt – és vele együtt a tanítást – helyezi a középpontba, főként a hiányosságokra fókuszál, s az interaktivitást hírből sem ismeri. Ha az oktatás ennyire merev, s ezt ismerteti csak meg az egyénekkel, nem várhatjuk, hogy a befogadói oldal tanulásról alkotott véleménye kecsegtető legyen. De hogy mi is tekinthető tanulásnak az életünkben? Ha leülünk egy kedves baráttal beszélgetni egy sportág szabályiról, s új dolgokat ismerünk meg, netán csak az interneten szörfölve olvasunk a gazdasági helyzetről, beülünk egy ismeretterjesztő előadásra a közeli művelődési házba, vagy éppen az angol nyelv rejtelmeit próbáljuk felfedni egy tanár és számos lelkes társunk kíséretében, minden alkalommal tanulunk, csak más-más színtereken, eltérő formákban. Az életünk tehát maga a tanulás. Ha ezt az alaptételt elfogadjuk, akkor az IKSZT-k felnőtt tanköri tevékenységének egyik fontos céljaként azt fogalmazhatjuk meg, hogy bontsa le a felnőttekben kialakult tanulással szembeni gátlásokat, igyekezzen a felnőttek szemléletmódjának alakítására, a nemformális tanulás értékének hangsúlyozására. Másik célja pedig, hogy erre építve olyan tanulási lehetőségeket biztosítson a település lakosainak, amelyre szükséglet és igény jelentkezik, máshol nem érhető el a településen, s amely nem csupán munkaerő-piaci, de személyiségfejlesztő, társadalmi beilleszkedést segítő célzattal valósul meg. Az IKSZT-k felnőtt tanköri szolgáltatási repertoárjában a kötöttebb kereteket alkalmazó képzéseken és tanfolyamokon túl az előadássorozatok, kiállítások, tanulást segítő bemutatók is helyet kapnak, ahogyan a művészeti csoportok, öntevékeny klubok, önképzőkörök tevékenysége is. Ki kell emelni mindezeken túl a távoktatás széles kínálatának megismertetését a települési lakosokkal, illetve az önálló tanulás támogatását is. Modellünkben bemutatjuk, hogy a felsorolt formai keretek között mely konkrét témák merülhetnek fel egy kistelepülési közösségi tér tevékenysége során, s hogyan, milyen módszertani lépéseket végiggondolva – a tervezéstől az előkészítésen, majd a megvalósításon át az utómunkálatokig – érdemes felnőtt tanköri alkalmakat kialakítani.

2

15. Felnőtt tankör

15.2. Tervezés és előkészítés 15.2.1. Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások Közösségi művelődés és felnőttképzés - Kulcsfogalmak EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ, AZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉRE KITERJEDŐ TANULÁS ÉS A KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉS KAPCSOLATA

Modellünkben a nevelési-tanulási tevékenységeket a művelődés részeként, azzal szerves egységben, kölcsönhatásban szemléljük. Nevelés alatt - napjaink legelfogadottabb felfogása szerint - nemcsak a felnövekvő nemzedék nevelését (pedagógiát), hanem az egész életen át tartó, permanens embernevelést (antropagógiát), s ezen belül a pedagógia mellett a felnőttnevelést (andragógiát) és az öregekkel való művelő-nevelő foglalkozást (gerontagógiát) is értjük. Ezzel tehát a tanulás fogalma és gyakorlata érvényessé válik nem csupán a 18-25 éves életkorig, de a teljes életpályára vonatkoztatva is. Fontosan tartjuk kiemelni már az alapfogalmaknál, hogy napjaink szakzsargonjában a „tanulás” kifejezés került középpontba a „nevelés, oktatás, tanítás” kifejezésekkel szemben. Az Európai Uniós és hazai törekvések nyomán a felülről irányított, merev struktúrájú ismeretátadás helyett az alulról jövő, résztvevők igényeire, belső motivációjára reagáló, támogató és fejlesztő tanulási alkalmak kialakítása vált elsődlegessé. Így a továbbiakban igyekszünk következetesen az egész életen át tartó, az élet minden területére kiterjedő tanulás megfogalmazást alkalmazni. Az Európai Bizottság Memoranduma az egész életen át tartó tanulásról „az egész életre kiterjedő tanulás új modelljét ismerteti, amely a lifelong learning fogalom mellett, azt kiterjesztve és kiegészítve bevezeti a lifewide learning kifejezést is. Ez az élet teljes szélességét átfogó, az élet egészére kiterjedő tanulásként értelmezhető, és a tanulásnak egy újabb, eddig ritkábban szóba került dimenzióját emeli ki. Míg a lifelong learning az idődimenzió mentén helyezi el a tanulás folyamatát, addig a lifewide learning a tanulás minden életterületre és élethelyzetre kiterjedő, transzverzális jellegét helyezi előtérbe. Ez a modell jól leírható egy kétdimenziós keretrendszerben”.1 Összefoglalva tehát eltérő intézményrendszerek összehangolt, tudatos fejlesztő munkáját igénybe véve, a teljes személyes életút során kell az egyéneknek, csoportoknak gyarapítania ismereteit és kompetenciáit. A tanulási alkalmak pedig a hagyományos iskolarendszer mellett

1

Komenczi Bertalan (2001): Az Európai Bizottság Memoranduma az egész életre kiterjedő tanulásról. Új Pedagógiai Szemle, 51. 6. sz. 122-132. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00050/2001-06-eu-Komenczi-Europai.html

Szolgáltató faluházak és Agorák

3

a nemformális tanulási-nevelési lehetőségekre, s az informális, nem tudatos, spontán tanulási helyzetekre is kiterjednek. Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének növelését célzó lisszaboni, illetve az EU2020 stratégiákban is megjelenik a mindennapi gyakorlat mellett. Az EU2020 többek között célul tűzte ki, hogy az unió tíz éven belül intelligens, fenntartható gazdaság legyen, magas foglalkoztatottsággal és termelékenységgel, valamint erős társadalmi kohézióval. Ennek letéteményese többek között a már említésre került egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő tanulás támogatása. A közösségi művelődés beillesztése az egész életen át tartó művelődés és nevelés rendszerébe a fentiek alapján „nagyfokú integráció eredménye. Minden életkorú ember iskolán kívüli tanulása, nevelése és önnevelése, a szabadidős művelődési tevékenységformákkal, a kultúrával való öntevékeny élés, elsajátítás és hasznosítás… a szocializációtól a regeneratív szórakozva művelődésen át a legmagasabb szintű önnevelésig… élethosszig tartó művelődésnek tekinthető”.2 Ezek alapján az IKSZT-k teljes szolgáltatási repertoárja az egész életen át tartó művelődés és tanulás gyakorlati megvalósulásaként értelmezhető, amelyben legmarkánsabban a non-formalitás érvényesül. Ennek okán a következő pontban az informális, nemformális és formális tanulás-nevelés formáit, rendszerét, különbségeit vizsgáljuk meg, kiemelve a szolgáltatási modellben megjelenő nemformális tanulás jellemzőit.

INFORMÁLIS, NEMFORMÁLIS ÉS FORMÁLIS TANULÁSI FORMÁK Az imént már említésre került informális, nemformális és formális tanulás egymást kiegészítő hármasának további részletezését elengedhetetlennek tekintjük, ezzel is hangsúlyozva az iskolán kívüli nevelés eltérését a magyar közoktatás hagyományos módszereitől. A három fogalom tisztázását elsőként egy áttekintő ábra segíti.

2

Durkó Mátyás (1999): Andragógia (A felnőttnevelés és közművelődés új útjai). Budapest: Magyar Művelődési Intézet.

4


Tevékenység

Tanulási szándék

Igen

Igen

Nem tanulás

Benne van az MKKR-ben?*

Igen

Nem

Nem

Nem

Intézményesített

Informális tanulás

Nemformális tanulás

Formális tanulás

*Magyar Képesítési Keretrendszer: Egységes leírás, amely nemzeti szinten az egész oktatási-képzési rendszerre vagy annak egy részére, nemzetközileg is érthető és koherens módon határozza meg és illeszti össze az összes képesítést, és meghatározza az adott rendszerben megszerezhető képesítések egymáshoz való viszonyát.

1. ábra A tanulás három formája

Az informális, spontán tanulás a mindennapi élet természetes velejárója, az egyén életének valamennyi színterén – a családban, a szomszédok között, a piacon, a könyvtárban, a tömegtájékoztatási eszközökből, munka vagy játék közben stb. – zajlik, így a formális és a nem formális tanulás során is. A tanulásnak ez a formája nem szükségszerűen tudatos, illetve szándékos, gyakran észre sem veszi a tanulás alanya, hogy megszerzett valamilyen tudást vagy kompetenciát. Ennek a folyamatnak a során az egyén értékeket és attitűdöket sajátít el, tájékozottságra tesz szert, illetve olyan fontos dolgokat ismer meg és gyakorol, amit más környezetben nem tudna. A nemformális tanulás Komenczi Bertalan meghatározása szerint „az oktatási rendszer fő áramán kívül történik, és nem mindig jellemző rá a részvétel végbizonyítvánnyal történő elismerése. Ide tartoznak a munkaerő-piaci tréningek, szakmai továbbképzések, civil szervezetek, pártok, művészeti és sportegyesületek szervezésében történő képzések, tanfolyamok”.3 A közösségi munka területén ezt a fogalmat tágabban értelmezzük, s az Európa Tanács szakértőinek megközelítését vesszük alapul, miszerint a nemformális tanulás, nevelés olyan

Komenczi Bertalan (2001): Az Európai Bizottság Memoranduma az egész életre kiterjedő tanulásról. Új Pedagógiai Szemle, 51. 6. sz. 122-132. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00050/2001-06-eu-Komenczi-Europai.html 3


5

egyéni vagy csoportos tudás-, kompetencia- és képességfejlesztő programot jelent, amely sajátos terv alapján valósul meg, s nem a hagyományos tantervi kereteket és követelményeket foglalja magába. Az alábbi táblázat a nemformális tanulási alkalmak megvalósításának legfontosabb irányelveit tartalmazza.

Nemformális tanulás

Curriculum

 A tanuló (tapasztalatai, készségei, képességei), valamint szükségletei (is) forrásként szerepelnek a tanulandó anyag meghatározásában, összeállításában  Készségek, képességek és attitűdök fejlesztése, a folyamatok állnak a középpontjában (EQ)

Módszerek

 Nagy a hangsúly az együtt-, illetve együttes cselekvésen, a csoportfolyamatokon  A résztvevő, illetve a tanuló kreativitására épít  A tanuló bevonására, aktív részvételére és kezdeményezésére törekszik  Innovatív pedagógia: tanulóközpontúság; hangsúly a kompetencia (a jártasságok) és a készségek fejlesztésén  Tapasztalati tanulás, cselekedve tanulás jellemzi. A tanulás a tapasztalaton, valamint annak feldolgozásán keresztül valósul meg: Tapasztalat → Visszatekintés → Megbeszélés → Elemzés, értelmezés → Alkalmazás

Tanulási célok és erőforrások

 Tanuló által befolyásoltak vagy meghatározottak  Alulról jövő kezdeményezések, belső indíttatások formálják

Visszacsatolás

 Gyakran önálló, illetve egyéni vagy csoportos értékelés  Pozitív, építő jellegű visszajelzésre épül  Próbája az „élet”

A nemformális tanulás erősségei

 Önkéntességre épül, a tanuló részt vesz a tanulás, illetve a tapasztalatszerzés szervezésében  A részvétel lehetőségének széles skáláját kínálja  Mindenkinek „joga” van hibázni  Rugalmas  Naprakész, a tanuló érdeklődéséhez, hátteréhez és előzetes ismereteihez kapcsolódik, azokra épít  A tanulás a résztvevő felelőssége (is)

 Csapatmunka, együttműködési készség Lehetséges tanulási ered-  Interkulturális készségek mények, illetve fejleszt Kommunikációs készségek hető területek  A demokrácia, mint érték  Részvétel  Érdekképviselet, érvelés

     

Alkalmazkodási készség Önismeret, önértékelés Önmenedzselés Felelősségtudat Problémamegoldó készség Alkalmazkodási készség

2. ábra A nemformális tanulás jellemzői

A nemformális tanulás formájába tartozik ezek alapján a felnőttek iskolarendszeren kívüli tanulásának segítése, támogatása, a felnőttek képzése, amelynek eltérő módszereit, eszközeit és színtereit a későbbiekben alaposan részletezzük.

6


A formális tanulás, oktatás azt a kötött oktatási rendszert jelenti, amelybe az általános iskolától az egyetemi tanulmányokig beletartozik minden iskolai oktatási szint, a szakképzés és a speciális szakirányú képzés is. Jellemzője napjainkig a merev struktúra, a tanári irányítás, központi curriculum és az egyéni igényekre való reagálás alacsony mértéke. Szolgáltatásfejlesztési modellünkben a felnőttek nemformális tanulására fókuszálunk, amelynek egyik legelfogadottabb és legelterjedtebb formája napjainkban az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés. A következő pontban ezt tekintjük át.

FELNŐTT TANULÁS-TANÍTÁS, FELNŐTTKÉPZÉS, FELNŐTT TANKÖR Az Európai Unió Tanácsának állásfoglalása (2011) szerint a felnőttkori tanulás „fogalma kiterjed minden olyan formális, nemformális és informális – akár általános, akár szakmai jellegű – tanulási tevékenységre, amelyet felnőttek végeznek az eredeti tanulmányaik kiegészítése céljából”. Ebbe illeszkedik bele a hazai iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, melynek fogalmát nem egyszer a már hatályon kívül helyezett, de köztudatban máig élő 2001. évi CI. törvényben (továbbiakban Fktv.) foglaltak szerint határozzák meg. Eszerint „felnőttképzésnek tekinthető a képzési program alapján kialakított, iskolarendszeren kívüli általános, nyelvi és szakmai képzések köre és a hozzájuk tartozó felnőttképzési szolgáltatások”. Ezen törvényi megfogalmazás kifejezetten a munkaerőpiacon megtérülő kompetenciák elsajátítására irányuló képzések kialakítását szorgalmazta, majd a régi Fktv. utódjában, a 2013. évi LXXVII. törvényben már nem is kerültek említésre az általános képzések, csupán az állam által elismert és egyéb támogatott szakmai képzések, az általános nyelvi és egyéb támogatott nyelvi képzések, s nem utolsó sorban az egyéb támogatott képzések. A hazai felnőttképzési jogszabályban tehát - és sajnos a gyakorlatban is -, jelentős mértékben a munkaerő-piaci képzések szerepelnek, melyek főként felnőttképzési szervezetekben valósulnak meg. Ennél mind tartalmát, mind szervezeti kereteit tekintve jóval túlmutat a felnőtt tanulás! Ahhoz, hogy a már említett EU 2020 stratégia célkitűzései megvalósulhassanak, a felnőtt tanulás támogatásának számtalan fejlesztést kell tennie az alábbi területeken:4 -

hatékony és eredményes finanszírozás

-

a második esélyt kínáló lehetőségek biztosítása

-

az alapkészségek, köztük az írás-olvasási és számolási készségek, illetve a digitális jártasság elsajátítása

4

Európai Unió Tanácsa (2011): A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról. Brüsszel. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32011G1220(01)&from=EN


7

-

a migránsok, a korai iskolaelhagyók, illetve a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok, a fogyatékossággal élők és az időskorúak részére nyújtott célzott oktatás

-

a munkáltatókkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal való együttműködés terén

A felnőttek tanulásával-tanításával szemben állított elvárások hosszú sora is mutatja újfent, hogy felnőtt tanulás-tanítás és felnőttképzés alatt koránt sem érthetünk csak a foglalkoztatás elősegítésére irányuló, nemformális képzési lehetőségeket, ennél jóval tágabb perspektívában kell értelmezni a felnőtt-tanulás támogatásának jelentőségét és szerepét. Milyen irányba kellene akkor tartania a felnőttek tanulási-tanítási gyakorlatának? „A szakirodalmi források és a nemzetközi példák egyaránt azt mutatják, hogy a felnőtt tanulás nem csupán gazdasági, munkahely-megőrzési kérdés. Hatóköre ennél tágabb: hatással van a társadalmi esélyegyenlőségre, kulturális beilleszkedésre és az egyéni személyiségfejlődésre. A különféle okokból (korai iskola-elhagyók, bevándorlók stb.) a képességekben, készségekben lemaradók egészében kirekesztődhetnek a társadalomból. A felnőttképzés a kirekesztődési spirál ellenszere, azaz a társadalmi befogadás (social inclusion) eszköze lehet. Egy eredményes felnőttképzési program nemcsak a jóléti, foglalkoztatási mutatókra hathat pozitívan, hanem például az egészségügyiekre”.5 A felnőttek tanulása tehát a társadalmi együttélés, a személyiségfejlesztés, a mindennapi problémák és kihívások kezelésének elengedhetetlen eleme, melyek szervezett támogatása kulcsfontosságú. A felnőtt tankör tágabban értelmezi a felnőttek tanulás-tanítását a felnőttképzésnél, s az alább részletezett színtereket - így a felnőttképzések, tanfolyamok mellett az előadásokat, művelődő közösségek tevékenységét stb. - is a felnőtt tanulás alkalmainak tekinti. A felnőtt tankörbe sorolt alkalmakra jellemző, hogy szervezettek, meghatározott céllal rendelkeznek, bizonyos eredmények elérésére jönnek létre - akárcsak a felnőttképzési alkalmak -, de mindez nem feltételezi a felnőttképzés esetében megjelölt merev képzési program meglétét. Szervezeti kereteit illetően pedig nem csupán felnőttképzési intézményekben valósulnak meg, hanem a közösségi művelődés intézményeiben és egyéb (kulturális) helyszíneken is. Fentiek alapján az alábbi szerteágazó tevékenységkört tekinthetjük a nemformális felnőtt tanulás formáinak, színtereinek:

5

Jánossy Dániel - Kiss Daisy - Pulay Gyula (2009): A felnőttképzési rendszerek hatékonysága nemzetközi összehasonlításban. Budapest: Állami Számvevőszék Kutató Intézete. http://www.asz.hu/tanulmanyok/2009/a-felnottkepzesi-rendszerekhatekonysaga-nemzetkozi-osszehasonlitasban/t312.pdf

8


-

Képzés: képzésnek nevezzük azt a tevékenységet, melynek célja, hogy a tanuló új ismereteket, készségeket, kompetenciákat sajátítson el, meglévő tudását bővítse, illetve meghatározott képzettséget szerezzen.

-

Tanfolyam: azonos érdeklődésű ismereteket elsajátító személyek számára szervezett tanulási alkalmak, rendezvények, esetenként számonkéréssel. Főbb típusai a nyelvtanfolyamok, közhasznú tanfolyamok, egyéb ismeretek elsajátítására irányuló tanfolyamok.

-

Távoktatás, e-learning, önálló tanulás: A távoktatás az oktatás egy lehetséges formája, ahol a tanár és a diák nem egy helyszínen vannak az oktatási folyamat során. Sajátos pedagógiai és szervezeti jellemvonásokkal rendelkezik, s a tanítás illetve a tanulás folyamataihoz gyakran IKT-eszközöket is felhasznál. Az e-learning vagy magyarul e-tanulás (elektronikus, illetve digitális tanulás) egyesíti a távoktatást a hálózati technológiával. Egy e-learning platformon tanuló ember megszabadul a merev időkorláttól és a lineáris leckefelépítéstől. Bárhol, bármikor elérheti a tananyagot, csupán egy számítógépre és egy internet kapcsolatra van szüksége. Az önálló tanulás a tanulásnak az a formája, amikor az egyén minden keretet nélkülözve kívánja ismereteit gyarapítani. Ebben a közösségi tér szakemberei segíthetik az érdeklődőt, akár a feldolgozandó anyag kiválasztásában, fellelésében, akár a feldolgozás módszereiben.

-

Ismeretterjesztő előadások: különböző tudományterületekkel - így természettudományi, társadalomtudományi, művészeti témákkal - foglalkozó előadások (ankét, vita, beszámoló stb.), melyek többnyire specializált, összefüggő ismereteket nyújtanak.

-

Alkotó és művészeti csoportok: olyan állandó tagsággal rendelkező, rendszeresen foglalkozást tartó, többnyire vezetővel rendelkező közösség, amely az egyéni vagy közös alkotási folyamat eredményét közönség előtt is bemutatja. Csoportosítása szerint lehetnek művészeti csoportok, népi előadó-művészeti csoportok vagy tárgyalkotó művészeti csoportok.

-

Klubok, körök, szakkörök: olyan állandó tagsággal rendelkező, foglalkozásokat rendszeresen tartó művelődő, társas közösség, amely korcsoporttól függetlenül a társas együttlét öröméért, vagy valamely témakörben való mélyebb jártasság, ismeret megszerzéséért, többnyire szakmai vezető, vezetőség irányítása mellett vállalja szabadidejének hasznos eltöltését.

-

Kiállítások, műsorok, rendezvények: szervezett kiállítások, művészeti és szórakoztató rendezvényei. Főbb formái a kiállítások (képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti stb.), művészeti események (színházi előadás, komolyzenei hangverseny, filmvetítés stb.), szórakoztató rendezvények (könnyűzenei koncert, műsoros est, táncos rendezvény


9

stb.), népművészeti rendezvények (népzenei hangverseny, néptánc, táncház stb.), közösségi rendezvények (népünnepély, falunap, társadalmi rendezvény stb.). -

Egyéb szabadidős tevékenységek: Az informális tanulást segítő minden alkalom ide sorolható, így például a sport, turizmus és természetjárás, barkácsolás, gyűjtőszenvedély, játék, kézművesség, művészi alkotás, meditáció, tánc, társas összejövetel vagy a közösségi tevékenységek teljes sora is. Említést kell még tennünk a felnőttképzési törvénynek való megfelelésről is, mivel elképzel-

hető, hogy a közösségi térben lezajló tanulási alkalmak hivatalos engedélyeztetésére lesz szükség (pl. Európai Uniós forrásokból finanszírozott képzések esetén). A 2013. évi felnőttképzési törvény a felnőttképzési intézményi és programakkreditációt megszüntette - az akkreditáció olyan értékelést jelent, mely a képzés minőségét garantálja -, helyette az úgynevezett engedélyeztetés lépett életbe. Ennek részletes követelményei megtalálhatóak a Felnőttképzési törvényben. Nem szabad megfeledkezni a közművelődési akkreditációról sem, amely a közművelődési szakemberek akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzését segíti elő. Ezen a területen a Közművelődési Akkreditációs Bizottsághoz kell kérelmet benyújtani, a kérelem elbírálásáról az Emberi Erőforrások Minisztériumának szakmai főosztálya ad ki igazolást.6

KOMPETENCIÁK, KULCSKOMPETENCIÁK A közösségi munka során számtalan alkalommal hivatkozunk a kompetenciákra, mint fejlesztő munkánk egyik fókuszára. Több fejezetben, több módon közelítjük meg e tárgyat a szerkesztő munka során is. Ezen a helyen – a tervezhetőség, az érthetőség és az új kihívásoknak való megfelelés érdekében – értelmezzük, modellezzük is röviden a kompetencia mibenlétét, rávilágítva annak leglényegesebb elemeire.7 A kompetencia alapja az ismeret. A művelődés és a műveltség a közösség, a közösségi intézmények által hordozott ismeret- és tudásvagyon, illetve e közös vagyon megosztásának módja, folyamata. A személyes és a társas, társadalmi lét szerves összefonódása, szilárd egymásra épülése lehetetlen az egyének és a közösségek szintjén is belsővé vált, a családi, közösségi hálózatokban, végül is a nemzeti és egyetemes emberi együttműködés szintjén közösen formált alapértékek és alapelvek nélkül. Erre az alapra épül a megismerés folyamata, amely olyan a társadalmi, a gazdasági és a természeti környezethez való alkalmazkodáshoz, 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0000001.nkm 6

DITZENDY Károly Arisztid: Társadalompolitika és közösségi művelődés: új kihívások. – Vázlatok a közösségi művelődés új útjaihoz. In.: SZÍN Közösségi művelődés 17. évf. 5. sz. 2012. október http://epa.oszk.hu/01300/01306/00119/pdf/EPA01306_szin_2012_5_13-15.pdf 7

10


a kapcsolatépítéshez, az alkotó, környezetformáló együttműködéshez, munkamegosztáshoz szükséges általános és speciális ismeretek, ismeretrendszerek forrása, amelyek nélkül el sem indulhatunk, indíthatjuk a következő generációkat a jövőalkotás kalandjai felé.

Ismeret

Kompetencia Legitimáció

Adaptáció

1. ábra: A HROD kompetenciamodell fő elemei

Az ismeret élővé, tudássá, felhasználóján keresztül értékteremtővé akkor válhat, ha ismerjük alkalmazásának módját és lehetőségeit is. Az ismeret valóságformáló alkalmazásának tanulása a családban, majd a tudásvagyont hordozó és alkalmazó szervezetekben, közösségekben, közösségi hálózatokban történhet. Az adaptáció vissza is hat a forrására, gazdagítva azt az új generáció által bővített ismeretekkel, tapasztalatokkal. A cselekvésre való képesség és az arra irányuló szándék végül akkor válhat működővé, az ismeret és alkalmazás hogyanját birtokló személy és közösség „kompetenssé”, ha működéséhez megfelelő megerősítést, maghatalmazást kap. E legitimációnak három pillérre kell támaszkodnia. A szakmai kompetenciáknak többnyire magától értetődő feltétele a képzettség és a képesség igazolása. A társadalom, a gazdaság különböző szintjein betöltendő szerepek, a kompetens fellépés, az alkotó jelenlét is megkövetel hatósági engedélyeket, igazolásokat, tanúsítványokat. Kisebb és nagyobb jelentőségű formális meghatalmazás kell a hagyományos polgári, közösségi szerepek betöltéséhez is, amelyek kultúránként és koronként jellemzőek. (Nagykorúsítás, felnőtté avatás, vagyoni határok stb.)


11

A közösségi megerősítés, elfogadás, a „szociális legitimáció”, vagyis cselekvési környezet nélkül a kompetencia nem értelmezhető. A képességeket és cselekvési szándékot hordozó személy vagy szervezet kompetenciájának feltétele, hogy hatókörnyezetének tagjai elfogadják azt. A kompetenciák, kompetenciarendszerek fejlesztésének tehát nem csupán a fejlesztés közvetlen tárgyát képező személyre, illetve szervezetre, hanem annak szociális környezetére, kapcsolatrendszerére is ki kell terjednie.

Formális

Legitimáció Belső

Szociális

2. ábra A legitimáció formái a HROD kompetenciamodellben

Végül a kompetens szerepvállalás, felelősségvállalás fordulópontja, hogy a kompetenciát hordozó személy, illetve szervezet elhiszi-e magáról, hogy a megszerzett tudással és képességekkel élni is képes, elfogadja-e a közösség által rá helyezett felelősséget, vállalja-e annak terhét. A szervezeti és közösségi fejlesztőmunka első hatáspontja legtöbbször erre a területre esik. Ha él, feléled a hit és a szándék, erősödik a magunkba vetett bizalom, megszületik a belső meghatalmazás a változásra, a változtatásra, a cselekvésre, akkor adott a fejlődés motívuma, akkor indulhatunk el a közösség megerősítéséért, akkor érdemes energiát, időt és anyagiakat fordítani a formális jogosítványok megszerzésére, tudást és gyakorlatokat keresni: új képességekké konvertálni az életet, és viszont.

12


Formális meghatalmazás

"Papírom van róla..."

Társadalmi, közösségi megerősítés

"... és a képességeimet a többiek is elfogadják..."

Önmeghatalmazás

... de a legfontosabb, hogy tudom: képes vagyok rá!"

3. ábra A meghatalmazás szintjei a HROD kompetenciamodellben

A nemzetközi szinten végzett kutatásokkal összhangban a „kompetenciák" kifejezést az adott helyzetben érvényes ismeretek, készségek és attitűdök ötvözetének jelölésére használjuk. A „kulcskompetenciák" azok a kompetenciák, amelyek a személyes önmegvalósításunkat, a társadalmi beilleszkedésünket, aktív polgári szerepvállalásunkat és a foglalkoztatásunkat szolgálják. Látható tehát, hogy a kompetencia fogalma jóval túlmutat a tárgyiasult, statikus tudás- és ismeretelemeken. Kulcsszónak tekinthető a „megfelelő és alkalmazható” kifejezés, amely arra kíván utalni, hogy napjaink nevelési-tanulási környezetében nem a tudás birtoklása tekinthető a legfőbb célnak, hanem a meglévő tudás adekvát használata. Ezek alapján a kompetenciák nem statikusak, hanem dinamikus, folyamatosan fejlesztendő tulajdonságai az egyéneknek, csoportoknak, melyben tevékenységi profilja alapján kiemelt szerepet vállalhat az IKSZT. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák rendszerét az Európai Parlament és a Tanács 2006 decemberében fogadta el.8 A referenciakeret nyolc kulcskompetenciát határoz meg: 1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció 2. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció 3. Matematikai kompetenciák és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén 4. Digitális kompetencia 5. A tanulás elsajátítása

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK) - Hivatalos Lap L394/10 (2006.12.30.) 8


13

6. Szociális és állampolgári kompetenciák 7. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia 8. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség A számozás nem jelent fontossági sorrendet. Mindegyik kompetencia egyformán fontosnak számít. „Sok kompetencia részben fedi egymást és egymásba fonódik: egy adott területhez elengedhetetlenül szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Számos olyan téma van, amely a referenciakeret egészében alkalmazásra kerül: a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezés, a problémamegoldás", a kockázatkezelés, „a döntéshozatal és az érzelmek konstruktív kezelése szerepet játszik mind a nyolc kulcskompetencia esetében.” Mind a nyolc kulcskompetencia központi jelentőséggel bír a tágan értelmezett tanulás folyamataiban és színterein.9 Családi és közösségi kompetenciák Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák ugyanakkor csak egy részét fedik le mindazon képességeknek, amelyekre a sikeres társadalmi integráció és mobilizáció érdekében szüksége van az egyéneknek és közösségeknek.10 A közösségi, társadalomalkotó, a közösségeket, a társadalmat formáló, a személyes, családi és szakmai hivatásban harmonikusan kibontakozó ember kulcskompetenciáinak fejlesztése a tartalom kibővítését követeli meg. A közösségi kompetencia a globális világtársadalomba tagolódó nemzeti, illetve helyi társadalom tagjának képessége arra, hogy közösségi, illetve egyéni érdekeit, értékeit felismerje, megfogalmazza és képviselje. A formális és nemformális keretek között működő közösségek, szervezetek kialakításának és működtetésének kompetenciája, amely magában foglalja az egyén és a közösség képességét, hogy személyekkel, közösségekkel együttműködést alakítson ki, azokkal együttműködve teremtsen új értékeket mind az egyén, mind a közösség és a társadalom dimenziójában. A családi kompetenciák a családi életre való felkészüléshez, a családalapításhoz és a családi egzisztencia, a harmonikus környezet, a kölcsönös szeretetre épülő kohézió megteremtéséhez, a családtervezéshez, gyermekvállaláshoz és -neveléshez szükséges koherens képességrendszer. Magában foglalja a gyermek külső és belső képességeit a fizikai és szociális értelemben vett egészséges fejlődéshez a családban. A fiatalok és a felnőttek képességét

9

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/ek) 10

Ditzendy 2012 uo.

14


a család és a hivatás összeegyeztetésére. A családi kompetenciarendszer részei az időseknek a család életébe tagolódó aktív életvitele kialakítását szolgáló képességek, s a családok képessége arra, hogy az együtt élő generációk közötti különbségeket erőforrásként tudják felhasználni.

Európai LLL kulcskompetenciák

•az anyanyelven folytatott kommunikáció; •az idegen nyelveken folytatott kommunikáció; •matematikai , természettudományi és műszaki kompetenciák •a digitális kompetencia; •a tanulás elsajátítása; •a szociális és állampolgári kompetencia; •a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia; •a kulturális tudatosság és kifejezőkészség

A közösségi lét kulcskompetenciái

•közösségi kompetenciák •családi kompetenciarendszer

4. ábra Európai LLL kulcskompetenciák és a közösségi lét kulcskompetenciái a HROD kompetenciamodellben

Az eddig áttekintett kompetenciák fejlesztése tehát a célja a nemformális felnőtt-tanulási alkalmaknak az IKSZT-kben, melyeknek számos formája, színtere lehet. A kivitelezés lépéseit leírásunk további fejezetei részletezik.

A felnőtt tanköri tevékenység típusai Szolgáltatási modellünk eddigi pontjaiban a felnőtt tankör megszervezéséhez szükséges szemléletmódot, a tanulás fontosságát ismerhettük meg, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy értékes tanulási alkalmak valósuljanak meg. A szolgáltatások azonban a tartalom révén válnak igazán értékessé, melyek meghatározása csak a települési igények és a bevonható erőforrások tekintetében lehetséges, melyek módszereit – a szolgáltatás megvalósításának hogyanját a következőkben vesszük át pontról pontra. A felnőtt tankörök során a következő tevékenységekre érdemes gondolni:

KÉPZÉSEK, TANFOLYAMOK -

Segíthetjük a nyelvi képzések elérését, a nyelvgyakorlást


15

-

A településre jellemző fő tevékenységekhez – bármely ipari ágazat, mezőgazdaság, turizmus stb. – kapcsolódó képzéseket, továbbképzéseket szervezhetünk (itt érdemes áttekinteni a KSH adatait a régió, megye munkaerő-piaci helyzetére vonatkoztatva, áttekinteni a hiányszakmákat, esetlegesen pedig ezekre a hiányokra szakmai képzéseket alakíthatunk ki)

-

Az alapvető kompetenciák – így az írás, olvasás, matematikai kompetenciák, a digitális írástudás, számítógépek használata – fejlesztését megcélzó képzések, kiegészítve klubok, szakkörök, önképzőkörök indításával

-

Kommunikációs, álláskeresési tréningek

-

Állampolgári kompetenciák fejlesztésére irányuló képzések

-

Egészségmegőrzés, háztáji gazdálkodás, környezettudatosság témáira fókuszáló tanfolyamok

-

Családi és közösségi kompetenciák fejlesztését végző képzések

TÁVOKTATÁS, E-LEARNING, ÖNÁLLÓ TANULÁS Népszerűsítjük és egyéni valamint csoportos formában tesszük elérhetővé a távoktatási képzési formákat, helyi konzultációkat, műhelyeket szervezünk azokhoz. -

Csoportos tanulási formák 

Offline csoportos tanulás: rögzített anyagok feldolgozása egyénileg vagy csoportosan – ismeretterjesztő filmek és sorozatok, szabadegyetemi előadássorozatok, történelmi, irodalmi témájú filmek, írott anyagok, prezentációk, zenés és táncos produkciók felvételei



Online tanulás csoportosan: weben elérhető, illetve élő, interaktív közvetítés és csoportmunka

-

Egyéni tanulási formák 

Ide sorolhatjuk az összes egyéni készségfejlesztésre irányuló tanulást 

szolgáltatások a közép- és felsőfokú, felnőttképzési oktatási intézményekkel jogviszonyban állókat, netán a jogviszony nélkül, nemformálisan tanulni kívánókat számára is, akik segítséget kérnek tanulásukhoz



tankönyvek, online anyagok, Youtube csatornák, tanulást segítő weboldalak (pl. Wikihow)



Online egyetemi kurzusok (pl. MOOC), TED, TEDx, távoktató cégek, iskolák és weboldalak (pl. EDX, WebUni stb.)

16


KLUBOK, SZAKKÖRÖK -

Nyelvi és egyéb szaktudást fejlesztő beszélgető körök, önképző körök

-

Szakmai témákat, a szabadidő hasznos eltöltését megcélzó szakkörök

-

Egészségmegőrző, házi „praktikákkal” foglalkozó szakkörök

-

Önellátó gazdálkodásra fókuszáló klubok

-

Olvasó- és írókörök

ISMERETTERJESZTÉS, RENDEZVÉNYEK -

Történelmi, irodalmi, természettudományi, települési hagyományokat felelevenítő előadássorozatok

-

Szakmai kerekasztal-beszélgetések, műhelyek

Fontosnak kiemelni, hogy a témák kiválasztásánál az igények mellett a meglévő szolgáltatókkal és a helyi közösségben fellelhető „tudásokkal” is számolnunk kell. A szolgáltatási piac áttekintése után eldönthetjük, hogy hasonló téma esetén elindítjuk-e szolgáltatásunkat, vagy inkább egy már meglévő szolgáltatóra bízzuk a tevékenykedést. Ezért a helyi, térségi felnőttképzési, oktatási tevékenységet folytatókat érdemes felkeresni, velük a kapcsolatot felvenni, szükség esetén az érdeklődőket odairányítani. Ebben az esetben akár megállapodást is köthetünk az intézményekkel, s helyszínként, közreműködőként részesedhetünk akár a képzési bevételekből. Felmerülhet az az eset is, ha a közösség kiemelkedő tagjait kérjük meg arra, hogy adják tovább tudásukat saját szakterületükről. Ők olyan tudás birtokában vannak, amelyre sokunknak szüksége van, de nem képzéssel foglalkoznak, segíthetjük tehát őket abban, hogy „képzőként” is kamatoztassák a munkájukat, hozzáértésüket.

Ilyen esetben pl. a következő

„kulcsemberekre” gondolhatunk: 1. Védőnő, orvos – gyerekgondozás, kismamák, fiatal családosok képzése 2. Orvos, szociális munkás – betegek ápolása, támogatása 3. Tanító, tanár – szakterülete szerint, pl. írás-olvasási, matematikai kompetenciák, természettudományok ismerete 4. Helyi köztisztviselők, közigazgatásban dolgozók – közigazgatási rendszer megismertetése 5. Rendőrök, tűzoltók, mentők – baleset- és bűnmegelőzés 6. Agrárszakember (szaktanácsadó, falugondnok stb.) – kertápolás, mezőgazdasági teendők, agrárgazdaság-vezetés, agrártámogatások Szolgáltató faluházak és Agorák

17

7. Lelkész – bibliakör, bibliaismeret, vallástörténet 8. Történelemtanár, néprajzos – helyismeret, településismeret 9. Informatikai szakember, vagy rajongó – egyes internetes funkciók használata (Facebook, Skype stb. tanfolyam) stb. 10. Egyéb kiemelkedő személyiségek – pl. példás szülők, jó szervezők, civil szervezetek vezetői stb. Modellünkben áttekintettük hát az egész életen át tartó tanulás, a nemformális tanulás értelmezését, a felnőtt tanulás-képzés szerepét, színtereit és jogszabályi előírásait, illetve a felnőtt tanköri alkalmak tartalmát is, amelyek során visszatérő fogalomként jelent meg a „kompetencia” kifejezés. Jelentése, definiálása körül számos szakmai vita zajlik a mai napig, melynek részletezésére nem vállalkozhatunk a modell felvázolásánál, mindazonáltal szükségesnek tekintjük a fogalom áttekintését a gyakorlati alkalmazhatóság érdekében.

Összefoglalás A fejezetben az alábbi kérdéseket tekintettük át: -

Mi indokolja az egész életen át tartó, az élet minden területére kiterjedő tanulás fontosságának kiemelését? Hogyan értelmezhető ez a közösségi művelődés viszonyrendszerében?

-

Milyen szemléletmódban célszerű a felnőttekkel együttműködni, számukra tanulástámogató szolgáltatásokat tervezni? Melyek a nemformális tanulási alkalmak jellemzői?

-

Mit takar a felnőtt tanulás, a felnőtt képzés és a felnőtt tankör hármasa? Mire kell fókuszálnia a felnőtt tanköri tevékenysége során az IKSZT-knek?

-

Mi a kulcskompetencia, s melyek fejlesztésében tudnak az IKSZT-k szerepet vállalni?

15.2.2. Tér és eszközök A képzésszervezési tevékenységhez az IKSZT-k infrastruktúrája megfelelő. Rendelkeznek a tanulási alkalmakhoz szükséges terekkel és eszközökkel. A különböző tanulási formáknak meglehetősen változó tér és eszközigénye van, melyet minden egyes alkalom tervezésénél végig kell gondolni. A következő szempontok mentén érdemes az egyes tevékenységeket végiggondolni:

18


-

Tér: Zárt vagy szabadtér. Tevékenységtípustól függően egy vagy akár több terem vagy kombinálva szabadtér és zárt terek használata is lehetséges

-

Létszám: Kötött, biztos létszám (képzés, tanfolyam) vagy csak megbecsülhető (ismeretterjesztő előadás)

-

Berendezés: A résztvevők számának megfelelő legyen, s tisztában kell lenni azzal, hogy milyen tevékenység zajlik. Székek, asztalok alapvető fontosságúak, melyek megfelelően mobilizálhatók az eltérő tevékenységekhez.

-

Eszközszükséglet: Meglehetősen széles skálán mozoghat a tevékenységtől függően. Ide sorolható az összes audiovizuális eszköz, így a projektor, CD-lejátszó, hangosító berendezés, mikrofon, a vetítővászon, tábla, filctollak, papír, de számos speciális, tevékenységhez kötött eszközre is szükség lehet, így pl. korongra és kemencére, szövőszékre stb.

-

Tananyag: Mérlegelni kell, hogy szükség van-e rá; ha igen, rendelkezésünkre álle. Ha nem áll rendelkezésünkre tananyag, akkor az adott tanulási alkalom vezetőjével, segítőjével és más, témában jártas szakértővel kell konzultálni, s beszerezni a szükséges anyagokat (pl. könyvtárakból, könyvesboltból, szakértő által fejlesztve stb.).

15.2.3. Bevezetés lépésről lépésre A felnőttek nemformális tanulásának elősegítéséhez elengedhetetlen a szükségletek és igények felmérése, a potenciális célcsoport kijelölése, a megfelelő szolgáltatási formák és módszerek - azon eljárások, amelyek segítik a tanítási-tanulási folyamat során felvetődő feladatok megoldását, a tanulási alkalomban résztvevők képességének mindenoldalú fejlesztését - kiválasztása, melyek révén hasznos és a meglévő hiányosságokra reflektáló szolgáltatási palettát alakíthatnak ki az IKSZT-k. Ahhoz, hogy felnőtt tanköri tevékenységünket a lehetőségeknek legmegfelelőbben alakítsuk ki, az alábbiakat kell átgondolni:


19

•a célcsoport életkora, végzettsége, élethelyzete, szakmai háttere, létszáma •a partnerek szerepei, kapcsolatuk hozzájárulásuk a tevékenységhez •erősségek és gyengeségek

KI? - KINEK? - KIVEL?

•a főbb tevékenység meghatározása •társadalmi, gazdasági, kulturális, politikai és nevelési dimenziók •főbb témák

MIT?

•a tevékenység által kielégített igények és vágyak •a résztvevők motivációja és érdekeltségei •a fő célkitűzések •támogatási lehetőségek •a résztvevők és a szervezet célkitűzései közötti viszony

MIÉRT?

•társadalmi kontextus •a résztvevők helyzete

HOL?

MIKOR?

•mely időszakaszra összpontosít •rövid, közép- vagy hosszú˙ távú, egyedi alkalom vagy rendszeres, ismétlődő rendezvényfüzér

HOGYAN?

•hogyan kerül végrehajtásra, a szervezési folyamatok és részvétel menete •az alkalmazott technikák és eszközök •a résztvevők tapasztalatai, az elméletek, egyéb tevékenységek hozzájárulása

3. ábra A tervezés alapkérdései a projektmódszer kritériumai alapján

Ezeket áttekintve a következő lépéseket célszerű megtenni a szolgáltatások tervezésének fázisában: 1. Igényfelmérés, környezet és helyzetelemzés 2. Érintettek elemzése, leltára (stakeholder elemzés) 3. Szolgáltatási-képzési szükségletek leírása 4. Erőforrások tervezése 

Humánerőforrás



Pénzügyi, infrastrukturális erőforrás



Partnerszervezetek

5. Szolgáltatási (képzési) portfólió kialakítása

IGÉNYFELMÉRÉS, KÖRNYEZET ÉS HELYZETELEMZÉS Ahhoz, hogy a szolgáltatást elindítsuk a településen, ismernünk kell az azzal kapcsolatos igényeket és szükségleteket. Az igényfelmérésnek többféle módja is lehet: beszélgetések keretében, kérdőívesen, elektronikus felületen (Facebook csoportban, listákon stb.), közösségi

20


felmérés részeként, vagy a közösségi tér egyéb szolgáltatásainak igénybevételekor történt jelzések alapján. Az igényfelmérés mellett nagyon fontos a település környezetének és helyzetének ismerete, tudni kell azt, hogy milyen viszonyban állnak a szükségletek és igények a környezeti és települési adottságokkal (ne tartsunk olyan tanulási alkalmat, amely nem érhető el könnyen a közösség tagjai számára, illetve amely nem alkalmazkodik a településen élők valós szükségleteihez). A környezetelemzés során a települési adottságok, a lakosság általános képzettségi szintje mellett a munkaerőpiac helyi, kistérségi és térségi jellemzőire, sajátosságaira is figyelemmel kell lennünk.

ÉRINTETTEK ELEMZÉSE, LELTÁRA (STAKEHOLDER ELEMZÉS) Az elemzés során vegyük figyelembe a lehetséges együttműködőket, támogatókat, a szolgáltatásunkkal szemben ellenérdekelt feleket. Ezt követően gyűjtsük össze a lehetséges és együttműködésre hajlandó önkormányzati és civil szervezeteket, szakértőket, képzőket, esetleg helyszíneket, vagy a célcsoportunkat könnyen megszólító szervezeteket, intézményeket. Kiemelt fontosságú a településen fellelhető, szolgáltatásaink szempontjából fontosnak tekinthető „kulcsszemélyek” azonosítása, érdekeltté tétele, így a közösség katalizátoraként segíthetik a felnőtt tanköri szolgáltatások sikerességét, hatékonyságát.

SZOLGÁLTATÁSI-KÉPZÉSI SZÜKSÉGLETEK LEÍRÁSA A szükséglet, valamint a helyzet- és környezetelemzés alapján határozzuk meg, milyen szolgáltatások, képzések elindítását tervezzük. Itt vegyük számba az összes szóba jöhető szolgáltatási formát, amelyek az eddigiek alapján a következők: -

Képzés

-

Tanfolyam

-

Távoktatás, e-learning, önálló tanulás

-

Ismeretterjesztő előadás

-

Alkotó és művészeti csoportok tevékenysége

-

Klubok, körök, szakkörök

-

Kiállítások, műsorok, rendezvények

-

Egyéb szabadidős tevékenységek


21

A szolgáltatások alappilléreit, legfőbb tartalmát érdemes feltűntetni az összefoglaló elkészítésekor, amely segíti a rendelkezésre álló és a szolgáltatás megvalósításához szükséges erőforrások tervezését, összevetését, majd mindezek alapján a végleges szolgáltatási portfólió kidolgozását.

ERŐFORRÁSOK TERVEZÉSE Az erőforrások tervezésénél fontos, hogy egyszerre gondolkodjunk az IKSZT-kben meglévő és a szolgáltatás megvalósításához szükséges erőforrásokról. Érdemes táblázatos formában felvezetni minden meglévő erőforrást és minden tervezett szolgáltatást - beleértve annak erőforrás-igényét -, majd az egyezéseket jelölni például az alábbi módon:

Szolgáltatás 1 (pl. képzés)

Szolgáltatás 2 (pl. előadás)

Szolgáltatás 3 (pl. klub)

Humánerőforrás



X



Pénzügyi erőforrás





X

Infrastrukturális erőforrás







1. táblázat Erőforrás-tervezési táblázat

Humánerőforrás -

Szakmai felelős A felnőtt tanköri alkalmak eredményes tervezése és kivitelezése fontos, hogy egy személy/munkacsoport kezében összpontosuljon. A szakmai felelős több alkalmazottat foglalkoztató IKSZT esetében az ilyen irányú tapasztalatokkal rendelkező kolléga lehet, egyfős szervezet esetében a szakmai munkatárs önállóan vagy külső szakmai közreműködő segítségét igénybe véve koordinálhatja a folyamatot.

-

Szervezők, háttérszemélyzet Ebben az esetben nem csupán a megvalósítás szakaszára kell gondolni. A tervezési, előkészítő és utómunkálati fázisban is számtalan önkéntes illetve szakmai gyakornok segítségére lehet szükség - itt gondolhatunk a közoktatásban bevezetett közösségi szolgálatot teljesítő diákokra, a szakterületen felsőfokú tanulmányokat folytató helyi származású fiatalokra, de akár a nyugdíjasokra és az inaktív lakosságra is -, akik pl. az igényfelmérésben, a kapcsolattartásban, háttérmunkákban vállalhatnak feladatot. Tevékenységtől függően továbbá gondolnunk kell a termet

22


berendezőkre, takarítóra, ruhatárosra, technikusra stb. és szükség esetén külső cégekre, szervezetekre (pl. egyedi eszköz beszerzése, kölcsönzése esetén). -

Bevonható szakmai közreműködők A tanulási alkalom megvalósítását segítők köre, így a szakértők, képzők, előadók, szakkör és klubvezetők, fellépők stb.

-

Partnerszervezetek Amennyiben azzal szembesülünk, hogy önmagunk nem vagyunk képesek a tevékenység elvégzésére (mert nincs rá kapacitásunk, mert nincs rá jogosítványunk, mert van, aki nálunk jobban tudja), úgy partnerek bevonása lehetséges és szükséges. Potenciális partnerek lehetnek az alábbiak: 

helyi önkormányzatok, önkormányzati szervek,



helyi és kistérségi oktatási és szociális intézmények,



helyi és kistérségi civil szervezetek,



helyi és kistérségi profitorientált szervezetek stb.

Pénzügyi, infrastrukturális erőforrás A tevékenység pénzügyi és eszközigényének tervezésekor meg kell fontolnunk a következő kérdéseket. -

A tervezett tevékenység benne van-e az éves költségvetésben vagy sem?

-

Rendelkezésünkre állnak-e pályázati vagy egyéb források, támogatások a működési forrásokon felül?

-

Ingyenes vagy kell-e bevételt, esetlegesen hasznot hoznia a szolgáltatásnak?

-

Mennyibe kerül? Itt az egyes erőforrások fedezetét kell tételesen áttekinteni - helyszín, eszközök, humán erőforrás stb., de ne feledjük a járulékos költségeket sem, pl. a többletfűtés, villany, a meglévő eszközök üzemeltetésének plusz költségét (nyomtatótoner, papír az előadótáblára stb.)

-

Az egyes szolgáltatások esetében mi lehet az a legmagasabb összeg, amelyet elképzelhetőnek tartunk, hogy az érdeklődők finanszírozni tudnak?

Ha a kérdések alapján olyan szolgáltatási formákat jelölünk meg, amelyek megvalósíthatósága pénzügyi akadályokba ütközik, akkor elsőként a pályázati lehetőségeket kell számba venni, s az adott szolgáltatás ütemezését a támogatáshoz igazítani. Az IKSZT-k jellemzően „alacsony küszöbű szolgáltatásai” között nem célszerű nagy anyagi megterhelést jelentő felnőtt-tanulási szolgáltatásokat kínálni!


23

SZOLGÁLTATÁSI (KÉPZÉSI) PORTFÓLIÓ KIALAKÍTÁSA A szolgáltatási - felnőttképzésben bevett kifejezés szerint képzési - portfólió mindazon felnőtt tanulási alkalmak és kiegészítő szolgáltatások felsorolását és leírását tartalmazza, amelyek az igényfelmérés során felmerültek, és melyek megvalósításához rendelkezésre állnak a szükséges erőforrások. Érdemes a szolgáltatási portfóliót 1 éves időszakra vonatkoztatva meghatározni, az egyes szolgáltatások között a megvalósítás szempontjából sorrendet felállítani - itt gondolhatunk arra, hogy mennyire ítéljük fontosnak az adott szolgáltatást, mekkora igény jelentkezik rá stb. -, végül pedig felsorolás szerűen átvenni azokat a szolgáltatásokat, amelyek megvalósítása - a későbbiekben elhárítható - akadályba ütközik, netán indításukat a következő évek során tervezi az IKSZT. Ahogyan már említettük, a szolgáltatások mellett helyet kapnak a kiegészítő szolgáltatások is, melyek a következők lehetnek: -

pályaorientáció, pályaválasztási és pályakorrekciós tanácsadás

-

előzetes tudás felmérése és beszámítása

-

képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás

-

elhelyezkedési és munkavállalási tanácsadás, álláskeresési technikák

-

pszichológiai tanácsadás

-

életvezetési tanácsadás

-

mentálhigiénés tanácsadás

-

rehabilitációs tanácsadás

-

mentori szolgáltatás

-

gyermekmegőrzés

-

információszolgáltatás

-

egyéb munkaerő-piaci tanácsadások

Ha a 2013. évi LXXVII. törvény szerinti engedélyeztetett képzési programot tervezünk indítani az IKSZT-ben (pl. EU-s forrásokból finanszírozott képzések esetében ez előírás), figyelembe kell venni a hatályos felnőttképzési törvény előírásait a kiegészítő szolgáltatásokra, illetve a teljes képzésre vonatkozóan (előzetes tudásfelmérés, felnőttképzési szerződés, számonkérés, vizsgáztatás stb.).

15.3. A szolgáltatás megvalósítása és működtetése

24


Miután sikerrel kialakította az IKSZT a szolgáltatási portfólióját, nem maradt más, mint a tervezett felnőtt tanköri alkalmak pontosítása és megvalósítása. Ehhez a továbbiakban ismertetett lépéseket tekintjük célszerűnek.

15.3.1. Szolgáltatási programok részletes kidolgozása (a szolgáltatási portfólió alapján) A szolgáltatási portfólió kialakításakor elméletben áttekintettük, hogy kik lehetnek a potenciális alanyai az adott szolgáltatásoknak, milyen erőforrások felhasználásával és mely célok érdekében kívánjuk is az egyes szolgáltatásokat beilleszteni a szervezet tevékenységi körébe. A megvalósítás szakaszában már nem az általános célok és keretek tisztázására kerül sor, hanem az egyes szolgáltatások teljes körű részletezése következik. Ebbe az alábbi pontok tartoznak bele: -

a szolgáltatás céljai, tartalma, jellemzői, tervezett formája és színterei

-

csoportméret (minimális és szükség esetén a maximális csoportlétszám), csoportösszetétel, általános és speciális csoportigények

-

választott módszertan - ha a szolgáltatás kidolgozásakor már tudjuk, hogy ki lesz a csoportvezető/csoportvezetők, akkor módszertani ismereteik, jártasságaik, vagy akár személyes preferenciáik alapján, együttesen is kiválaszthatjuk a módszereket

-

az igénykeltés és meghirdetés módszerei

-

a programba való bekapcsolódás és részvétel feltételei

-

a szolgáltatást kiegészítő egyéb szolgáltatások igénybe vételének lehetősége, feltételei

-

a szolgáltatás tervezett hossza, ütemezése, várható kezdési időpontja

-

a szolgáltatás végrehajtásához szükséges személyi és pénzügyi-infrastrukturális feltételek, ezek biztosításának módja (szükség esetén a részvételi díjak nagyságának, beszedési ütemezésének meghatározása)

-

a program zárása (szükség esetén formális értékelés, vizsgázás)

-

a szolgáltatás értékelése (résztvevők, csoportvezetők és felnőtt tankörért felelő szakember elégedettségének mérése)

-

eredmények terjesztésének módja (disszemináció), ütemezése stb.

A szolgáltatások részletes kidolgozásának egyik kulcsfigurája a szolgáltatás megvalósítója – legyen az a képző, előadó, egy csoport vezetője stb. –, akinek mielőbbi folyamatba történő bevonása segítheti a minőségi szolgáltatás kialakítását, a tartalom és a módszerek meghatározását.


25

15.3.2. Előkészítés Ebben a lépésben az adott szolgáltatás lebonyolítását előkészítő teendőket kell ellátni. Ezek a következők lehetnek: -

szervezők, megvalósítók kijelölése

-

helyszín és időpont kiválasztása

-

tárgyi és infrastrukturális feltételek biztosítása

-

„minőségbiztosítási rendszer” kidolgozása

-

szükség esetén képzések engedélyeztetése, akkreditálása

-

kiegészítő szolgáltatások leszervezése, biztosítása

-

konkrét programterv és időterv összeállítása, szükség esetén lebonyolítási forgatókönyv elkészítése

-

megvalósításhoz szükséges dokumentációs anyagok elkésztése

-

nyomtatványok, kiadványok tervezése

-

költségvetés, üzleti tervezés

-

jogi kérdések tisztázása, szerződések megkötése, engedélyek beszerzése

-

kockázatkezelés, felkészülés

-

marketing- és protokollfeladatok előkészítése

Fontos kiemelni az előkészületek közül a „minőségbiztosítási rendszer” kialakításának fontosságát. A felnőttképzésben az akkreditáció, majd az engedélyeztetés alapvető követelménye egy szigorú kritériumok alapján felállított minőségbiztosítási rendszer létrehozása, amely a képzések meghirdetésétől a megvalósításon keresztül az értékelésig biztosítja, hogy színvonalasan, a résztvevők igényeit és megelégedettségét középpontba helyezve kínáljuk szolgáltatásainkat. Ennek „laza” adaptációja szükséges lehet az IKSZT-k számára is. A minőségbiztosítás fontossága többek között azért is emelendő ki, mert a humán szolgáltatások mindegyike az ún. PDCA-elv szerint működik; a tervezés (Plan) szakasz után a megvalósítás (Do), majd az ellenőrzés (Check) és ezek alapján a cselekvés, a szükséges módosítások (Act) szakasza jön. A ciklikus folyamat lényege, hogy a felnőtt tankör megvalósításának eredményeit értékelve, arra építve jelöljük ki a további szolgáltatási irányvonalakat, s dolgozzuk ki új szolgáltatási portfóliónkat, mely elengedhetetlen az IKSZT-k megfelelő - lehetőség szerint folyamatosan emelkedő - minőségű működéséhez.

26


•Az elvárt teljesítmény, valamint az annak eléréséhez szükséges célkitűzések és folyamatok meghatározása.

•A terv végrehajtása, a folyamatok elindítása, a termékelkészítése, szolgáltatás nyújtása.

Tervezés (Plan)

Megvalósítás

Beavatkozás (Act)

Ellenőrzés (Check)

(Do)

•A tényleges és a tervezett eredmények közti jelentős eltérések esetén korrekciót kell végrehajtani.

•A tényleges eredmények tanulmányozása és összevetése az elvárt eredményekkel.

5. ábra: A PDCA ciklus

A minőségbiztosítás részeként, már az előkészületek alatt ki kell dolgozni a bemeneti és kimeneti értékeléseket, azok módját, az ahhoz szükséges eszközöket. A felnőtt tanköri szolgáltatásba bekapcsolódók elvárásait, igényeit fontos tisztázni, rögzíteni még az alkalmak megvalósulása előtt, ezzel az adott csoportra szabott szolgáltatást nyújthatunk, s pl. alakíthatunk a tervezett programterven, közösen célokat jelölhetünk ki. A folyamatos, tanulás közbeni viszszajelzések mindkét fél részéről serkenthetik a közös munka eredményességét. A tevékenység végén az alkalmak kezdetén lejegyzett igények, célok újra áttekinthetők, így a résztvevők jobban érzékelhetik fejlődésük ívét, miközben visszajelzést adnak a szolgáltatást nyújtóknak és kialakítóknak is a további fejlesztés érdekében. Az értékelés további részletezésére a 6. pontban kerül sor. Mindezek mellett a problémák, panaszok kezelésének módját is ki kell dolgoznunk, s mindenképpen ki kell jelölni a szervezeten belül egy olyan munkatársat, aki a felnőtt tanköri szolgáltatásokért felelősként minden információval rendelkezik, s tájékoztatni, segíteni tudja a bekapcsolódó felnőtteket.

15.3.3. A szolgáltatás meghirdetése, igénykeltés Ahogyan minden más jellegű szolgáltatásnál, úgy a felnőtt tankör esetében is helytálló, hogy hiába alakítunk ki egyedülálló, szükségletekre és igényekre reflektáló szolgáltatásokat,


27

ha a rosszul megválasztott hirdetési módok, felületek miatt nem érnek el a potenciális felhasználói réteghez - netán elérik a célcsoportot, de nem kellően figyelemfelkeltőek, motiválóak, közérthetőek -, akkor teljes addigi fáradozásunk hasztalan marad. Az elérés érdekében érdemes az IKSZT-ben dolgozó szakemberek, a bevonható „kulcsemberek”, szakmai gyakorlatosok és önkéntesek személyes ismeretségi hálóján keresztül megszólítani a helyieket, de a partnerszervezetek - így az oktatási és szociális intézmények, önkormányzati szervek stb. - és médiafelületek, mint a helyi újság, rádió és televízió, közösségi médiák is sokakkal léphetünk kapcsolatba. Ha kapcsolatba léptünk a potenciális résztvevőkkel, s jönnek az első „jelentkezők”, akkor számos adminisztratív feladat merülhet fel a szolgáltatás jellegétől függően. Engedélyeztetett képzés esetén jelentkezési lapot kell kitölteni és felnőttképzési szerződést kell kötni. Be kell kérni ezen túlmenően a képzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges dokumentumokat, előzetes tanulmányokat igazoló papírokat.

15.3.4. Kiegészítő szolgáltatások nyújtása Nem szabad megfeledkezni a felnőtt tanköri szolgáltatásokat kiegészítő egyéb szolgáltatásokról sem, melyek jellegükből adódóan általában keretezik a megvalósuló programokat. A különböző tanácsadások, az igényfelmérések és az egyénnek megfelelő szolgáltatások kiválasztása jellemzően a szolgáltatás igénybe vételét megelőző tevékenységek, de számos olyan szolgáltatás lehet, amely végigkíséri a felnőttet teljes tanulási folyamata során. Érdemes az érdeklődők figyelmét felhívni tehát a kiegészítő szolgáltatások meglétére, jelentősen hozzájárulhatnak a tanulás eredményességéhez. Fontos szem előtt tartani, hogy ezek a bizonyos „tanácsadási alkalmak” nem kötelezően formális alkalmak. Az IKSZT tevékenységébe már bevont felnőttekkel egy egyszerű beszélgetésben ki lehet térni a szolgáltatás hasznára, egyéb aspektusaira. Számíthatunk azonban arra is, hogy eddig be nem vont helyiek szeretnének informálódni a felnőtt tanköri alkalmakról, netán tanácsot kérni, hogy mely szolgáltatásokat ajánljuk nekik, miért lenne jó nekik bármelyiken is részt venni. Ezek a helyzetek eltérő hozzáállást, munkamódszert kívánnak meg az IKSZT szakembereitől. A kiegészítő szolgáltatások kidolgozása további erőfeszítéseket kíván a munkatársaktól, amely során az adott szolgáltatások tartalmát, alkalmazásának célját határozzák meg. Észben kell tartani, hogy a kiegészítő szolgáltatásokat nem alkalmazhatjuk „önös” érdekek miatt, a tanácsadás etikai és szakmai elveit szem előtt tartva cselekedhetünk csak - pl. csupán a résztvevőszám növelése miatt nem biztosíthatjuk az érdeklődőt, hogy az általunk megvalósuló program a legmegfelelőbb számára.

28


15.3.5. A felnőtt-tanulási alkalom megvalósítása A helyszín, berendezés és eszközök rendelkezésre állásának ellenőrzése A kötetlen tanulási színterekhez a helyszín meghatározása, berendezése - pl. egy kiállításhoz teljesen üres termet kell biztosítani, nagy falfelületekkel vagy tároló-vitrinekkel, míg ismeretterjesztő előadások alkalmával székekkel berendezett terem a megfelelő. Képzés, tanfolyam esetében a képzési tervben maghatározott módszerek és a létszám figyelembevételével a terem berendezése szükséges. Mindenképp könnyen átrendezhető bútorzatú helyiséget használjunk, ahol a résztvevők több csoportban is tudnak dolgozni, illetve a plenáris foglalkozás is elég tágasan elfér úgy, hogy mindenki láthassa egymást.

Adminisztrációs feladatok ellátása, dokumentálás A tevékenység megvalósítása során figyelnünk kell a megfelelő dokumentálásra is. Így szükség esetén, engedélyeztetett képzés folytatásakor jelenléti ívet kell vezetni, haladási naplót írni, vizsga esetén a vizsgázásról vezetett dokumentumokat. Szükség van folyamatos jegyzetelésre, audiovizuális eszközökkel történő rögzítésre fotók, videók, hangfelvételek formájában. Ne feledkezzünk meg róla, hogy EU-s forrásból támogatott képzés esetében a forrás megjelölése mind a dokumentumokon, mind a fotókon kötelező!

Résztvevői kérdések, problémák kezelése A tanulási alkalom vagy képzés elején tisztázni kell a résztvevőkkel is, hogy kihez, milyen ügyekkel fordulhatnak. Amennyiben van külön szervező munkatárs, úgy célszerű a foglalkozást vezetőket, képzőket tehermentesíteni a logisztikai kérdések alól. (Ilyenek lehetnek pl. az időpontokkal, helyszínnel kapcsolatos kérdések, de akár a speciális étkezési igénnyel, szállással kapcsolatos problémák is.)

Váratlan előadói, klubvezetői, képzői igények kezelése, háttérmunka Gyakorlott előadók esetén is előfordulhat olyan helyzet, amire előzetesen nem lehetett számítani. Például kiderül, hogy nem kompatibilis a laptop a projektorral, menet közben az esti program lebonyolításához még szükség van valamire stb. Ezek megoldására feltétlenül kell egy olyan szakember, aki a probléma elhárításában gyakorlati segítséget tud nyújtani. Érde-


29

mes előzetesen tisztázni, hogy áll-e a rendelkezésünkre készpénz a hirtelen felmerülő problémák elhárítására, anyag beszerzésére, vannak-e a helyszínen eszközök, kitől kérhetünk további technikai vagy szervezési segítséget.

Kapcsolattartás a helyszínt, egyéb szolgáltatást biztosítóval Az IKSZT-k kialakítása a legtöbb esetben megfelelő felnőtt tanköri alkalmak lebonyolítására, de felmerülhetnek olyan szolgáltatások is, amelyhez partnerek bevonása szükséges. Az adott tanulási alkalom lebonyolításának gördülékenysége érdekében nagyon lényeges, hogy a színvonalas program és a jól kiválasztott foglalkozásvezető mellet a helyszín is kielégítse a felmerülő szükségleteket. A partnerekkel folyamatosan kapcsolatot kell tartani, át kell beszélni a tervezett programot, ütemtervet, létszámot és speciális igényeket. Fontos, hogy előre tisztázzuk, kivel kell egyeztetnünk például a csúszással, programváltozással kapcsolatban, s egyéb olyan kérdésekben, amelyek a résztvevők kényelmét, hatékony munkáját szolgálják. Ez vonatkozhat egyéb partnerekre is, így például szállásadókra, étkeztetést biztosítókra vagy csoportot szállító cégre is akár.

A program megvalósulása Az eddig felsorolt számos tevékenység után-közben már csak a megtervezett és előkészített program megvalósítása marad hátra. Tartsuk magunkat a tervekhez, az ütemezéshez, a kidolgozott célokhoz. Ne felejtsük azonban el, hogy akármilyen formában, bármekkora csoportlétszámmal is dolgozik az adott tanulási alkalom vezetője, a cél a partnerségi alapon szerveződő, résztvevők belső igényeire reflektáló élmények biztosítása, az elfogadó és fejlesztő környezet kialakítása!

Helyszín átadása a helyszínt biztosítónak A program végeztével, ha nem saját helyszínen valósul meg a tevékenység, akkor az előzetes megállapodások szerint kell átadni a helyszínt. Természetesen a termet eredeti állapotában adjuk vissza; a falakról le kell szedni a posztereket és szemetet sem hagyunk magunk után. Ha a helyszínt biztosítóval abban állapodunk meg, akkor a berendezést is az eredetiek szerint kell visszarendeznünk, s ez vonatkozhat a helyszín biztosított technikai eszközökre is.

30


15.3.6. Értékelés és elégedettségmérés A megvalósítás lezárásaként sosem maradhat el az értékelés és az elégedettségmérés, amely segíti a felnőtt tanköri szolgáltatások minőségének fejlesztését, ahogyan ezt említettük a korábbiakban. A nemformális tanulásban egyformán fontos a hatás-, az eredmény- és a folyamat-értékelés. A folyamat elején tisztázott elvárások, célok segítik a tanulót az egész folyamat alatt, de teljessé csak a tanulási folyamat végén lezajló értékeléssel válhat a fejlesztő hatás. A visszatekintés a „megtett útra” s az elért eredményekre tehát kulcskérdésként kezelendő. A hatás- és eredményértékelés önértékelésre épül. Mások eredményeinek értékelése mindig fejlesztő (formatív) értékelés. A legfontosabb értékelés az, hogy a tanulási folyamat résztvevője hogyan ítéli meg a következőket: mit tanult, mit tud alkalmazni, min tud változtatni a későbbiekben, és hogy mindezt egy számára is optimális folyamaton keresztül, világos rendszerben, kedvező körülmények között érte-e el. Minden értékelés szubjektív, az önértékelés pedig végképp az. Ezért olyan tanulási kultúrát igyekszünk kialakítani, amelyben a résztvevők a saját tanulásukról szóló önértékelést kiegészítik, összehasonlítják mások értékelésével vagy személyes visszajelzésével. Ez a tanulási kompetencia fejlesztéséhez is és a személyiségfejlődéshez is nélkülözhetetlen. A nemformális tanulásban soha nem alkalmazunk minősítő (szummatív) értékelést, csak fejlesztő (formatív) értékelést. A nemformális tanulást nem kíséri osztályozás vagy vizsgáztatás - ez csak abban az esetben írható felül, ha szolgáltatásunk olyan képzési vagy tanfolyami formában valósul meg, amelyben a résztvevő fejlődése szempontjából vagy külső szabályozás miatt elengedhetetlen a vizsgáztatás (pl. felnőttképzési engedéllyel rendelkező képzések esetén előírás a vizsgáztatás, de annak módja és tartalma a programot benyújtó egyéni döntése alapján kerül meghatározásra). Az elégedettségmérés a szolgáltatás kialakítói és a szolgáltatást vezetők - így az előadók, a képzők, klubvezetők stb. - számára szükséges. Az tanulói önértékelések és a szolgáltatást értékelő elégedettségmérők együttesen adják meg a választ a „hogyan és merre tovább” kérdésére. Az említett PDCA-ciklusban ez a szakasz az ellenőrzésé, amely az alapjaként szolgál a további fejlesztéseknek, s a felnőtt tankör eredményes fejlesztéséhez. Az elégedettségmérésnél az alábbi lépéseket tekinthetjük célravezetőnek: 1. Résztvevői elégedettségmérés Az önértékeléshez és az elégedettség felméréshez elsőként az informális beszélgetéseket célszerű alkalmazni, ahol benyomások és érzelmek kerülhetnek felszínre. Ezt kiegészítve kérdőíveket, kérdéssorokat állíthatunk össze, helyet hagyva benne a személyes gondolatok és javaslatok leírásának. Szolgáltató faluházak és Agorák

31

2. Résztvevői értékelések összesítése Amennyiben van írásos értékelés, ebből célszerű összesítést készíteni. Ha a tanulási alkalom során egyéb, nemformális értékelés is volt, az arról készült feljegyzést is értékelni kell. 3. A tanulási alkalom értékelése az előadókkal, klubvezetőkkel, képzőkkel Célszerű a résztvevői értékelések összegzése után egy külön alkalommal a tanulási alkalmat vezetőkkel is értékelő találkozót kezdeményezni. A közös szakmai értékelés szempontjai: 

A felnőtt tanulási alkalom körülményei. (Kommunikáció a szervezővel, helyiség, eszközök stb.)



A csoport és a tanulás folyamatai. (Hogyan és mennyire sikerült elérni a kitűzött célokat? Volt-e az előzetes tervekhez képest módosítás? Ha igen, miért? Volt-e bármilyen rendkívüli esemény, s ha igen, hogyan sikerült kezelni?)



Melyek a további fejlesztés irányai, a közös munka lehetőségei. (Fejlesztendő területek, lehetséges folytatása az adott szolgáltatásnak stb.)

15.3.7. Utómunkálatok A szolgáltatás megvalósulása és értékelése után nincs más teendő, mint az utómunkálatok ellátása. Ezek a következők lehetnek:

A tanulási alkalom dokumentációjának összegzése A beszámolót a megvalósult program részletes leírásával az adott szolgáltatás/alkalom vezetői készítik el. A dokumentáció részét képezik a jelenléti ívek, haladási naplók, az értékelő lapok, az értékelő találkozón készült feljegyzések, munkalapok, jegyzetek, adathordozók, vagy akár az előadások elmentett változatai, és az elkészült audiovizuális anyagok is - így fotók, videók, hanganyagok. Figyeljünk az anyagok biztonságos tárolására és felhasználására, a személyiségi jogok megsértése a felnőtt tanköri szolgáltatások esetében is tilos!

Kapcsolattartás, utánkövetés Ide tartozik a résztvevőkkel történő kapcsolattartás és további tanulási alkalmakba történő bekapcsolása, vagy ha számukra a már lezajlott tanulási alkalommal ígért a szolgáltatás ve-

32


zetője anyagokat (pl. képek, előadások összefoglalói, segédletek stb.), akkor azok megküldése. Több csoportban felmerül az igény közös elektronikus platform létrehozására, amelyet segíthet a csoport vezetője vagy a felnőtt tankörért felelő szakmai vezető is. Ápolni kell a kapcsolatot ezen túlmenően a szolgáltatás vezetőivel is, függetlenül attól, hogy tervezzük-e a további közös tevékenykedést vagy sem.

Disszemináció, sajtóanyagok összegyűjtése A megvalósított tanulási folyamat egyik legfontosabb eleme az eredmények láthatóvá tétele. Fontos, mert referenciaként szolgál akár pályázatok során, akár a fenntartók felé irányuló beszámolókhoz, illetve felhasználhatóak marketing és PR-tevékenységekben is. Formái lehetnek: kiadvány, újságcikk, CD-ROM, DVD, honlap, Facebook oldal, blogbejegyzés, vagy akár képzés esetében új tankönyv, tananyag, képzési program kialakítása is.

Tanulási alkalommal felhasznált eszközök rendbetétele, pótlása Hasznos, ha az adott felnőtt tanulási alkalommal használt eszközöket áttekintjük, a hiányzó eszközöket pótoljuk, a meghibásodott eszközöket pedig megjavíttatjuk. Képzések esetében képzési dobozt használunk, amelyben a legszükségesebb eszközöket - mint papír, olló, postit, tollak, ceruzák, flipchart papír stb. - és az adott képzés speciális eszközeit tároljuk. Ennek állapotáról minden képzés után leltárt készítünk, a szükségletek és tapasztalatok alapján bővítünk, illetve selejtezünk az évek során. A képzés befejezése után minél hamarabb érdemes megtenni a leltár ellenőrzését és a pótlást, ha szükséges.

Pénzügyi elszámolások, utókalkuláció készítése A felnőtt tanköri szolgáltatások megvalósítása után fontos a tervezett és a valós kiadások összevetése, elsőként szolgáltatásonként, majd összesítve, a teljes tervezési ciklusra vonatkoztatva. Így a továbbiakban láthatjuk, hogy mely szolgáltatások hagyhatók el, milyen más szolgáltatások indíthatóak, illetve ezek alapján tervezhető a szponzorációból és pályázati forrásokból származó bevételek szükséges nagyságrendje is.

Új képzési portfólió kialakítása A felnőtt tankör utolsó lépéseként a visszajelzések, információk alapján mielőbb meg kell kezdeni az új szolgáltatási portfólió kialakítását, ezzel biztosítva a felnőtt tanköri szolgáltatások hosszú távú beágyazódását az IKSZT-k tevékenységi palettájába.


33

15.4. Minőségi jellemzők 15.5. Javasolt irodalom 

GYÖRGYI Zoltán: Tanulás felnőttkorban. Oktatáskutató Intézet, Budapest, 2003 (Letölthető)



KOVÁCS Erzsébet: Nemformális és informális tanulás. In: FÖLDI L. – JÁROSI É. – NAGY Á. (szerk.): Ifjúsági szakma, ifjúsági munka – Módszertani kézikönyv. Mobilitás-ISZT-ÚMK, Budapest, 2010 (Letölthető)



MIHÁLY Ildikó (szerk.): Felnőttek tanulása elméleti és gyakorlati tapasztalatok. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Tudástára, 2009. (Online olvasható)



DUSSAP, A. – MERRY, P. (szerk.): Projektmenedzsment – T-kit. Mobilitás Nemzetközi Igazgatósága, Budapest, 2003 (Letölthető)



SZIVÁK J. – TÓTH Gy.: Nemformális tanulás, informális tanulás. Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kara, Kecskemét, 2012 (Letölthető)



Varga A. T. – VERCSEG I. (szerk.): Közösségfejlesztés. Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 2003 (Letölthető)



VERCSEG Ilona: Közösségi tanulás és fejlesztés. In: Parola 4. szám) Budapest, 2007 (Letölthető)



WOOTSCH Péter (szerk.): Amit a képzésről tudni kell – T-Kit 6. Mobilitás-EIKKA, Budapest, 2002 (Letölthető)

34


Szolgáltató faluházak és Agórák

Recommend Documents