Szolgáltató faluházak és Agorák

Szolgáltató faluházak és Agorák Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez

17. Értékőrző – Helyi értékek feldolgozása Témavezető: Dóri Éva

17.1. A szolgáltatási modell tartalma A modell a települési intézmény közösségi szolgáltatása, amely egységes fejlesztő tevékenységével a település lakóinak összességére hatással bír. Az értékőrzés minden település számára fontos feladat. Valljuk, hogy nincs olyan község vagy város, melynek ne lennének feltáratlan vagy rendszerezetlen, esetleg a nagyközönség számára nem elérhető értékei. A feltáratlan értékeket pedig saját erőforrásként szükséges hasznosítani. A munka közvetett módon segíti a közösség erősödését, fejlődését. Hozzájárul történetiségünk, egyéni szokásaink, kollektív emlékezetünk és tudatunk meghatározásához. Másoktól megkülönböztető sajátosságaink feltárásával és leírásával erősödik a helyi identitás, a helybéliek bevonásával pedig erős elköteleződést és lokálpatriotizmust generálhatunk. Mindezen folyamatok alkalmasak arra, hogy a napjainkban kiemelt problémát jelentő társadalmi elszakadást és egyéni szeparálódást oldjuk, a település lakóinak és csoportjainak olyan célés eszközrendszert adva a kezébe, amely újrateremtheti és értelmezheti a közösségtudatot, mind az egyéni hovatartozás, mind kisebb csoportok szintjén. Az Értékőrző szolgáltatási modell egy olyan gyűjtő és elemző tevékenység koordinációját jelenti, amely hozzásegíti a település lakosait saját értékeik felismeréséhez, feltárásához, azok rendszerezéséhez, szakszerű feldolgozásához és közzétételéhez. A folyamat a közös munkára és a közös döntéshozatalra épül, amely nagyban hozzájárul a kollektív élmény és identitás érzéseinek kialakításához, erősítéséhez és az elköteleződéshez. Az Értékőrző jelentősége éppen abban a komplexitásban nyilvánul meg, hogy a vonatkozó jogszabályok által rögzített közművelődési és közösségfejlesztő tevékenységeket képesek vagyunk egymáshoz rendelni, másrészt mindennapi munkánkban ennek eredményeit tovább hasznosítani.

A modellben bemutatjuk milyen eszközök állnak rendelkezésünkre közösségünk értékeinek tudatos és szervezett felkutatására, rendszerezésére ugyanezen közösség erőforrásaira építve. A program alapját a Hungarikum törvény adja, mely különböző szinteken rendszerezi a nemzeti értékeket, lehetőséget adva mind határon belül és túl a magyarság kulturális identitásának, kreativitásának és hagyományainak dokumentálására, megőrzésére és ezen örökségek továbbélésének biztosítására. „Értékpiramisnak” hívjuk a Hungarikum törvény által szabályozott értéktárak rendszerét. A bázist a helyi, területi és megyei értéktárak, az ágazati értéktárak és a határon túli magyarok értékei adják, ezek összességéből kerülnek ki a Magyar értékek, és azok „legnemesebbjei” a csúcson elhelyezkedő Hungarikumok.

Hungarikumok gyűjteménye

Magyar Értéktár

Települési, tájegységi és megyei értéktárak

Ágazati értéktárak

Határon túli magyar közösségek értéktárai

1. ábra Az értéktárak rendszerének értékpiramisa

Az ábra jól érzékelteti, hogy a kiemelkedő nemzeti értékek rendszerezéséhez a települési és tájegységi értéktárak nélkülözhetetlen alapként szolgálnak. A lokális értéktárak tudatos feltárásának segítése a községek közösségi-művelődési feladatellátóinak teendője.

2

17. Értékőrző – Helyi értékek feldolgozása

Mit tekintünk értéknek a program keretében? Mi az, amit „gyűjthetünk”, rendszerezhetünk? Értékünk lehet a kollektív tudás, a szellemi és tárgyi örökségünk, a jelen tárgyalkotó vagy alkalmazott művészete, mezőgazdasági termékek vagy gasztronómiai sajátosságok – azaz bármely emberi produktum, amely egyszerre egyedi és meghatározó az adott közösség mindennapi életében, de érték a természeti vagy az épített környezetünk is, amely másoktól jól megkülönböztető formajegyeivel különlegességet képvisel.1

Értékek gyűjtése Értékek rendszerezése

Értékek azonosítása

Értékek feltárása

Értékőrző tevékenység

Értékek közzététele

2. ábra Az Értékőrző tevékenység összetevői

Az Értékőrző tevékenység összetevői: -

Értékek 

feltárása



azonosítása



gyűjtése



rendszerezése



közzététele

A közösséget is érintő hagyományok és adott településre vagy térségre jellemző egyedi produktumok (tárgyi és szellemi, környezeti, stb.) meghatározásához és rendszerezéséhez a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (Hungarikum törvény, rövidítve: Htv.), valamint az annak végrehajtásáról szóló 114/2013 (IV. 16.) kormányrendelet ad iránymutatást. 1

Szolgáltató faluházak és Agorák

3

Ezen elv mentén modellünkben több értékőrzést szolgáló tevékenységi formát mutatunk be a kapcsolódó módszertani eszközrendszerrel, melyek a munkafolyamatok tekintetében több helyütt átfedéseket, összefüggéseket is mutatnak. A legfőbb cél a települési értéktár létrehozása, gondozása. Ehhez különböző tevékenységtípusokat rendelhetünk – melyek önálló feladatként is jelentős fejlesztőerővel bírnak. Megkülönböztetésük indokolt, tekintettel a módszertanukra és a kapcsolódó munkafolyamatokban megjelenő eltérésekre.

Települési, tájegységi értéktár létrehozása, gondozása

Munkaformák, folyamatok Hungarikum klub

Értékőrök

Helytörténeti gyűjtemény

Kortárs értékfeltárás

Akcióprogramok

Módszerek, eszközök Kérdőívezés, interjúzás

Közösségi beszélgetések

Felhívás, hirdetés, nyilvánosság szervezése

Dokumentálás

Bemutatók, akcióprogramok, tapasztalatcserék

3. ábra: A települési értéktár létrehozásához kapcsolódó munkaformák és eszközök

A helyi szakember feladata e folyamatok, munkaformák koordinálása, szervezése, segítése, támogatása. A „közösségi vezető” pozíció a szakemberek számára a közösségekkel való együttgondolkodást és fejlesztő munkát jelenti, amely nem lehet öncélú, és nem alapozhat egyoldalú döntésekre sem, hiszen mindenkiben van olyan tudás és képesség, amit mások számára is hasznosíthat. E tudás feltárása is a munka részét képezi. Az értékfeltárás, az értékőrzés, a hagyományos és kortárs helytörténeti gyűjtések, feldolgozások, megosztások tárgyköreiben olyan párbeszédet, kölcsönös együttműködést kell folytatni közösségünk tagjaival, illetve a döntéshozóinkkal, amely a valós igényekre építve és a szakma eszközeire támaszkodva mindannyiuk számára hasznos, eredményes munkát alapoz meg.

4


A célcsoportjaink azon IKSZT-k és Agóra funkcióval rendelkező művelődési házak, melyek szerepet vállalnak a helytörténeti munkában, a települési értéktáralkotásban. Tágabban minden olyan szervezethez kívánunk szólni, amelyek adatbázisok kialakításában, gyűjtemények, kiállítások szervezése területén is feladatot látnak el, de eddigi gyakorlatukban nem alkalmazták a közösségi alapú feladatvégzést. Mire adhat választ a program? A kis közösségek egyik legerősebb mozgatórugója a helyi identitás meghatározása és erősítése, melynek egyik legjobb eszköze lehet a saját kulturális értékeink feltárása és ápolása. A közösségi lét erejének megtapasztalása a legkülönbözőbb tevékenységi formákban is megvalósulhat. Az értékfeltárás sokak számára adhat új élményeket, ismereteket és hasznos szabadidős elfoglaltságot. A kollektív munka során létrejövő eredmények megerősítő és motiváló hatással vannak a közösség tagjai számára.

17.2. Tervezés és előkészítés Az Értékőrző megvalósítási lehetőségei településenként eltérőek lehetnek. Ezért az alábbi folyamatrendszer alapján érdemes elindítani a szervezőmunkát, melyben 5 lépésben rendszerezzük a teendőket: 1. A tervezési szakaszban az eszközrendszer kiválasztása a konkrét munkafolyamathoz és a szükséges erőforrások felmérése történik. (Pontosan mit szeretnénk csinálni?) 2. Az előkészítési szakaszban fontos a képzések, felkészítések célirányos szervezése és lebonyolítása. (Kikkel, milyen ismeretekre építve?) 3. A megvalósítási szakaszban az értékőrző tevékenységeket (feltárás, azonosítás, gyűjtés, rendszerezés és a közzététel szervezése) végezzük el. (Hogyan gyűjtünk, azonosítunk?) 4. A nyilvánosság az értékfeltárás eredményeinek folyamatos közzétételét biztosítja (Hogyan tesszük nyilvánossá?) 5. Az utómunkálatok nyomon követést és a szükséges beavatkozásokat (pl. pontosítás, fejlesztés) is magában foglalja. (Hogyan gondozhatjuk?)


5

1. szint

Eszközrendszer kiválasztása

2. szint

Tervezés

3. szint

Előkészítés

Megvalósítás

Képzés, felkészítés

Döntések

4. szint

Feltárás

Bemutatás

5. szint

Gyűjtés

Erőforrások felmérése

Nyomon követés, utómunkálatok

Feldolgozás

4. ábra Az Értékőrző modell tervezésének és előkészítésének lépései

17.2.1. Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások Az érték olyan dolgok vagy jelenségek minőségi jelzője, amelyek önmagukban is összetett jelentéssel bírnak és a környezetükben élő személyek és az általuk alkotott közösségek számára a hasznosság, jóság, eredményesség elvei mentén motiváló erővel hatnak. Az érték kialakulása befolyásolt az azt meghatározó csoportok, társadalmi helyzetek és szerepek által is. Így az érték mindenki számára érvényes jelentéstartalommal bír. Feltételrendszerei vannak:

6

-

elérése korlátozott (egyedi, ritka, pótolhatatlan)

-

valamihez mérhetőnek kell lennie (viszonyítási rendszere van - összehasonlítható)

-

emberi vagy természeti produktum, mely társadalmi környezetére hatással bír

-

érdeklődést vált ki szélesebb környezetében is

-

fontosságot fejez ki (adott értékrendszert alkot – mérlegelhető)

-

átörökíthető


Az erény, az érdem, az érték további szinonimái összességében olyan pozitív jelentést tükröznek, amely társadalmi megítélése és hasznossága alapján is követendő mintát sugall. Az alábbiakban az értéktári definíciókat határozzuk meg. Az értelmezéshez az értéktári tevékenységet a hazai jogrendbe illesztő Hungarikum törvény2 ad segítséget. Az értéktár elvi rendszerének megértéséhez, jó, ha megismerjük a jogszabályban felsorolt fogalmakat.

Fogalom

2

Magyarázat

Magyar Értéktár

A nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) által kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított értékek gyűjteménye

Ágazati értéktár

Az egyes ágazatokért felelős miniszterek által azonosított nemzeti értékek adatainak gyűjteménye

Megyei értéktár

A megye területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Tájegységi értéktár

Több települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Települési értéktár

A települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Külhoni magyarság értéktára

Az országhatáron túl fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Hungarikum

Gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye

Hungarikumok Gyűjteménye

A kiemelkedő nemzeti értékek köréből a HB által hungarikummá nyilvánított, valamint e törvény erejénél fogva hungarikumnak minősített nemzeti értékek gyűjteménye

Közösségi oltalom alatt álló nemzeti érték

Az 510/2006/EK tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek A 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkező szeszes italok Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borok és borászati termékek Az 509/2006/EK tanácsi rendelet alapján hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek, élelmiszerek

Nemzeti érték

Magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék

Nemzetközi elismerésben részesített nemzeti érték

Azon nemzeti érték, amely az Országgyűlés által ratifikált, vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi megállapodások vagy viszonosság alapján nemzetközi elismerésben részesült

2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 1.§ (1)


7

Magyarázat

Fogalom

Olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez

Kiemelkedő nemzeti érték

1. táblázat A Hungarikum törvény értéktári fogalommagyarázatai

A Hungarikum törvény a fogalmak kapcsán még az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: (2) Valamely érték nemzeti értékké vagy hungarikummá minősítése nem érinti annak egyéb jogszabályok, különösen a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján fennálló védettségét. (3) E törvény hatálya nem érinti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény által hungarikumnak minősülő értékeket. (4) E törvény alapján a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nem lehetnek sem nemzeti értékek, sem hungarikumok.

A modellben használt további fogalmak definícióit leltározzuk az alábbiakban.

Magyarázat

Fogalom Gyűjtés

Olyan tevékenység, amely a településen fellelhető lehetséges értékeket (javaslatokat) tematikus szempontrendszer szerint összesíti. Az értékek leírása és rendszerezése a jogszabályi környezet alapján területi, valamint szakágazati szempontok szerint történik. A vonatkozó kormányrendelet 8 kategóriába sorolja a szakmai - és 5 szinten rendszerezi a területi besorolásokat. Szakmai kategóriák:  agrár- és élelmiszergazdaság  egészség és életmód  épített környezet  ipari és műszaki megoldások  kulturális örökség  sport  természeti környezet  turizmus és vendéglátás Értéktárak és hungarikumok területi besorolása:     

8

települési tájegységi megyei magyar nemzeti (ágazati és külhoni) Hungarikumok


Magyarázat

Fogalom Ágazati értéktár

Az egyes ágazatokért felelős miniszterek által azonosított nemzeti értékek adatainak gyűjteménye

Megyei értéktár

A megye területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Tájegységi értéktár

Több települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Települési értéktár

A települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Külhoni magyarság értéktára

Az országhatáron túl fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Hungarikum

Gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye

Gyűjtemény

Olyan tárgyi, szellemi, természeti, illetve humán produktumok összessége, amelyeket helyi, térségi, megyei vagy nemzeti viszonylatban, kollektív döntés alapján kiemelkedő és megőrzendő értékként tartanak nyilván

Szakember

Jelen munkánkban olyan közösségi művelődési, közösségfejlesztő, közművelődési tevékenységet ellátó személy, aki koordináló, közvetítő tevékenységével erősíteni képes a település közösségeinek identitását, valamint a kollektív emberi kapcsolatok minőségét

Szakértő

Olyan speciális tudással és kompetenciákkal rendelkező személy, aki adott szakterületre vonatkozóan megfelelő szakmai ismeretanyaggal képes objektív módon meghatározni egyes értékek jelentőségét

Feltárás

Adott szempontrendszer szerint folytatott egységes rendszerező munka, amely meghatározott szakági és területi besorolásoknak megfelelően dolgozza fel a gyűjtött anyagokra vonatkozó információkat

Feldolgozás

Az adott értékhez kapcsolható hiteles tárgyi-szellemi, környezeti vonatkozások gyűjtése és rendszerezése, leírása és bemutatása

Bemutatás

A gyűjtött, rendszerezett, feldolgozott értékek nyilvánosság előtti közzététele – leírással, történeti vonatkozások feltüntetésével, egyéb sajátosságok kiemelésével

Átdolgozás, interpretálás

Adott történeti érték új tárgyi, illetve szellemi környezetben való átdolgozása Példák:   

Helytörténeti gyűjtemény

ma is releváns funkcionalitás korszerű anyaghasználattal való párosítása egykori – ma már nem élő - mintakincs ízléses mai funkcionális környezetbe való átültetése új művészeti technikák-, újszerű alkalmazásokat bevezető kreatív folyamatok, technika vagy technológia alkalmazása. Pl.: Dédszüleim mintáit hordom című mintaprojekt (Somogy megye, Törökkoppány), melynek eredményeképpen az ottani népviseletben még fellelhető ősi Fehér-lyukú hímzés motívumkincsét szitanyomaton megőrizve, átdolgozva ma ágyneműt készítenek.

Adott település történetének, hírességeinek, elszármazottjainak, közösségeinek szellemi, tárgyi, természeti és épített környezeti emlékanyagait gyűjtő, feltáró és rendszerező kiállítás, dokumentumtár


9

Magyarázat

Fogalom Módszer, módszertan

A szervezésre, gyűjtésre, feldolgozásra, rendszerezésre vonatkozó „HOGYAN?” kérdésre adandó válaszok eszközrendszerei 2. táblázat Az Értékőrző modellben használt fontosabb fogalmak

Veszélyek és kockázatok az Értékőrző programban AZ EGYES MUNKAFOLYAMATOK VESZÉLYEI A munkafolyamat egymásra épülő feladatainak teljesítése során sajátos problémák adódhatnak. -

Kevés gyűjtött anyag keletkezik. (Mérlegelni szükséges az elvégzett munka indikátorait – Hány megkeresett válaszadó volt? Vannak-e még lehetséges válaszadók, akiket nem kerestünk fel, vagy nem tudtunk elérni? Körültekintőek voltunk-e a kérdőívezés során?)

-

Elegendő-e a kérdőív, vagy más módszer is szükséges? (pl. felhívás, hirdetés közzététele?)

-

Nem áll rendelkezésre megfelelő dokumentáció, ismeretanyag

-

Nem jön létre kollektív egyetértés a döntési folyamatokban. (Ilyenkor szükséges a közösségi értékelés és objektív elemzés folytatása, szakértők bevonása.)

-

Túl sok azonos vagy hasonló tárgyi emlék kerül a látókörünkbe, a kiválasztás módja közösségen belül feszültséget okozhat – így körültekintőnek kell lennünk

-

Egy adott dologra vonatkozóan eltérő leírások, meghatározások történnek. (Ilyenkor is érdemes szakértőt bevonni a döntéshozatalba.)

-

Nem kapunk elvi, szakmai, illetve anyagi támogatást a fenntartó részéről – ha a testület nem kíván a jogszabályi háttérhez illeszkedő értéktárat létrehozni. (Ez esetben saját gyűjteményt létesíthetünk, mely indokolja kapcsolódó szakmai programok szervezését, egyben biztosítja az értékfeltáró folyamatok fenntartását).

TARTALMI KOCKÁZAT Az értéktári feltáró munka egyik legkardinálisabb szakmai kihívását maga az értékítélet, más oldalról az objektivitás és a kvalitás mértéke adja. A jogszabályi környezet sem ad konkrét iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a települési értéktár bizottság milyen szakmai kompetenciák, illetve vélemények alapján ítél egyes anyagokat megőrzendőnek és másokat nem.

10


Tehát a helyi értékítéleten és szakmaiságon múlik valójában, hogy valódi minőségeket mutatunk-e fel kollektív értékeink között, vagy mások számára esetleg abszurdnak tűnő értékrendszerrel rukkolunk elő. Lényeges, hogy a munka során igyekezzünk egyetemes minőségekhez viszonyítva definiálni helyi gyűjteményünk egyes elemeit. Sok minden lehet saját lakókörnyezetünkben számottevő produktum – ami másokéhoz viszonyítva már kevésbé számíthat mérvadónak. Az értéktárak rendszerét tekintve itt egy szűrő épül be, hiszen ami a település számára sajátos és meghatározó lehet, az a megyei szinten már kevésbé jelentőssé válhat. Amennyiben ez a nagyközönség számára sem jár minőségi értékvesztéssel, nyugodtak lehetünk. A helyzet akkor válik problémává, ha a település kollektív értéktudatában ez a minőségi mutató negatívvá válik a „külsős” megítélés során. Ezért is fontos, hogy az értékőrzés elsősorban objektív és plurális szempontok szerint szerveződjön, és a folyamatokba kontrollrendszert (külsős szakértők bevonása) is beiktassunk alkalmanként.

Alapvető szakmai tudnivalók Mi az, amit a munka megkezdése előtt mindenképp tudni kell, át kell gondolni? Milyen képességek, szaktudások, szakemberek bevonása szükséges?

ALAPKÉRDÉSEK – KÜLSŐ ÉS BELSŐ ERŐFORRÁSOK Célunk a kollektív értéktudatunk meghatározása, szellemi, tárgyi, természeti és más humán örökségeink felmérése és hasznosítása. A munka tervezési szakaszának kérdései: -

Miként fogjunk hozzá?

-

Mink van, és mire van szükség a konkrét cél eléréséhez? A munka kezdetén minden szükséges erőforrást fel kell tudni mérni.

-

Milyen saját (belső) erőforrásaink vannak? (Tárgyi, szellemi és humán kapacitások.)


11

Külső erőforrások

•Helyi civil szervezetek •Helytörténészek •Kulturális közfoglalkoztatottak •Helyi értékek ismerői és készítői •Helyi kézművesek, gazdálkodók •Helyi intézmények tagjai (pl. iskolások) •Külső előadók •Helyi döntéshozók •Egyes kategóriák megyei szakértői

Belső erőforrások

•Közösségi tér •Eszközpark •Szakember

5. ábra Az Értékőrző tevékenység külső és belső eszközrendszere

Belső erőforrások: -

Közösségi tér – ahol a képzés, felkészítés, feldolgozás és bemutatás zajlik.

-

Eszközpark – számítógép, internetes hozzáférés, nyomtató, lapolvasó, fényképezőgép, videofelvétel készítésére alkalmas eszközök, projektor stb.

-

Szakember – aki helyben koordinátori feladatokat lát el, lehetőség szerint települési alkalmazott, vagy civil önkéntes – elkötelezettsége a feladat iránt szükségszerű.

Megválaszolandó kérdések: -

Milyen külső erőforrásokra van szükség?

-

Mi az, ami a településen elérhető és melyeket kell esetleg magasabb szintről bevonni?

-

Utóbbiak milyen forrásokból finanszírozhatóak?

-

Van-e saját költségvetésünk, és van-e külső forrás bevonására lehetőségünk? (Ilyen lehet például a Nemzeti értékek és hungarikumok pályázat.)

Külső erőforrások:

12

-

Helyi civil szervezetek

-

Helytörténészek

-

Kulturális közfoglalkoztatási programban résztvevők

-

Önkéntes segítők

-

Helyi gasztronómiai értékek ismerői és készítői

-

Helyi kézművesek, gazdálkodók

-

Helyi intézmények tagjai (pl. iskolások)


-

Más településről származó vagy megyei módszertani központból érkező előadók

-

Helyi döntéshozók

-

Egyes kategóriák megyei szakértői stb.

A tervezési szakaszban készített erőforrástérkép pontosan megmutatja számunkra, hogy milyen teendőink lesznek az előkészítés során.

AZ ELŐKÉSZÍTŐ MUNKA TOVÁBBI KÉRDÉSEI Az előkészítő munka során a további jellemző kérdéskörökre kell válaszokat találnunk ahhoz, hogy a megvalósítás szintjére léphessünk. -

Képesek vagyunk-e erőforrástérképet alkotni a feltáró munka előkészítésére? Tudunk-e tematikus csapatokat alkotni konkrét feladatokhoz? Mivel motiválhatóak helyben a résztvevők? Honnan kérhetünk szakmai-módszertani segítséget? Milyen felületek állnak rendelkezésünkre a munkánk prezentálásához? Hasznosítható-e mások számára is a munkánk? Ha igen, kiknek? Elérhetjük-e Őket? Hogyan érhetőek el?

-

Át kell gondolni, hogy kikre támaszkodhatunk munkánkban? Szükség van-e történészre, néprajzosra, szociológusra, építészre vagy más szakértőre? Itt jelesül a leíratok tisztázásában, illetve az értékek pontos besorolásánál – főként a forrásanyagok tekintetében – van jelentős szerepe a külsős szakértőknek.

-

Van-e bevonható intézmény, civil csoport, olyan „élő emlékezet” a településen, akik segíthetnek a feltárt anyagok meghatározásában, leírásában? Van-e olyan szaktudás, amelyre építhetünk? Van-e írott forrásanyag, melyet áttekinthetünk, kiegészíthetünk? Van-e könyvtár, ahol a helyismereti / helytörténeti források elérhetőek?

Szükséges meghatározni a humán erőforrásra építő kompetenciákat és a korosztályi specialitásokat. Tudnunk kell, hogy hagyomány vagy „örökség” gyűjtését kezdeményezzük-e, vagy kortárs értéktár megalkotását is célul tűzzük ki. Lehetőségeink kiváló eszközei a különböző korosztályok bevonásának, elegendő csak arra gondolnunk, hogy a helytörténeti gyűjteményhez például az egykori használati eszközök leírását az idősebb generáció adhatja, de a leíró munkát már közvetlenül a fiatalabbak végezhetik el. A szükségletek felmérését követően láthatjuk, mely területeken indokolt további erőforrások bevonása, így a megvalósítási szakaszban a munka gyakorlati részére kell csak figyelnünk.


13

Ismeretforrások TÖRVÉNYI, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az Értékőrző modell kapcsán számos jogszabály segíti az eligazodásunkat az intézményi környezetben, a hatósági elvárások kapcsán, s egyben be is határolják, megszabják tevékenységünk kereteit. A legfontosabb rendelkezések a következők: -

Az „IKSZT rendelet”: a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről

-

A „kulturális törvény”: az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

-

A „Hungarikum törvény”: a 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról

-

A „Hungarikum rendelet”: a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról

-

2/2010. (I. 14.) OKM Rendelet a muzeális intézmények működési engedélyéről

-

20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról

PÉLDATÁRAK Az elmúlt években elindult módszertani gyakorlatok országos szinten számos jó példát állítanak elénk ahhoz, hogy a saját, szűkebb környezetünkben is el tudjunk kezdeni egy komoly, szakmai alapokon nyugvó feltáró és rendszerező munkát, melyre hosszú távon építhet a település közössége és az azt befogadó térség egyaránt. Az adaptáció készsége és képessége rendkívül fontos, módszertani útmutatónknak ezért is szerves része a minden szolgáltatási modellhez kapcsolt példatár. Az előkészítés tárgyalásakor külön is megragadjuk az alkalmat arra, hogy a rendelkezésre álló adatforrások, szakirodalmak, módszertani példák között lapozgatva bátran próbáljuk

azokból a saját

lehetőségeinkhez igazodva „meríteni” és felhasználni. A szakmánkban már igazán nincs új a nap alatt, csak egy kicsit mindenütt másként mennek a dolgok. Van ahol kimagaslóbban másutt felszínesebben vagy éppen sehogy. A példatár arra való, hogy ötleteket merítsünk, hogy hasznosítsuk az abból szerzett tapasztalatokat.

14


TOVÁBBI HASZNOS HELYEK AZ INTERNETEN -

Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárság http://elelmiszerlanc.kormany.hu/

-

Hagyományos különleges termékek elismerése http://elelmiszerlanc.kormany.hu/hagyomanyos-kulonleges-termekek-elismerese

-

Magyar Értéktár – Hungarikumok gyűjteménye http://www.hungarikum.hu/

17.2.2. Tér és eszközök A tér A munka elkezdéséhez szükség van egy olyan térre, amely alkalmas a résztvevők együttes és egyenrangú elhelyezésére, ugyanakkor a csoportmunkát is lehetővé teszi. Miután itt IKSZTkről beszélünk, ez alapvetően biztosított feltétel. Az „ötletelések” alkalmával fontos, hogy mindenki egyenrangú partnerként helyezkedjen el a térben, azaz lehetőség szerint egy körben üljenek a résztvevők, köztük a szakemberek és szakértők is, ne alakulhasson ki alá-fölérendelt viszony. A tematikus csoportmunkákhoz szükséges, hogy egy-egy saját asztal körül helyezkedjenek el a kisebb csoportok, ugyanezt külön-külön termekben is biztosítani lehet, hogy ne zavarják egymás munkáját. A tereknek nem feltétlenül kell elkülönítettnek lenni, azaz esetenként csak az adott foglalkozás idejére vonatkozóan szükséges szabaddá tenni a helyiséget. Más foglalkozásokon motiváló tényező lehet, ha az értékőrző műhely tevékenysége „nyomokban fellelhető marad” az adott térben. Ugyanígy lehet bizonyos részeredményekről folyamatosan közzétenni anyagokat, esetleg adott témákban nyilvános „információhalászatot” is kezdeményezhetünk a közösség más tagjai felé adott kérdésekben. Bemutatók: ha lehetőség van rá az intézményben, folyamatosan szemléltethetjük a munka konkrét eredményeit. Több IKSZT is büszkén állítja ki a településen feltárt értékeit, tárgyi eszközöket - például hímzéseket, kerámiatárgyakat, vagy saját gasztronómiai termékeit (szörp, lekvár, méz, savanyúság sajt, stb.) szellemi örökségeit, épített környezetének fotókon megörökített emlékeit. Több közösségi ház nem rendelkezik állandó kiállításra alkalmas helyiséggel. Esetükben mérlegelni kell, hogy a településen milyen partnert tudnak segítségül hívni pl. egy időszakos


15

értéktár-bemutató szervezésére. Ilyen lehet az iskola, az önkormányzat, felekezeti közösségi színterek, de akár egy magántulajdonban lévő pajta is szolgálhatja e nemes célunkat!

Eszközök Az előkészítő és feltáró szakaszban állandó és legfontosabb a közös gondolkodást vizualizáló és rendszerező csomagoló papír vagy flipchart tábla és a vastag filctollak. A lapokat rögzíthetjük a falra, hogy a munka során mindig elérhetők legyenek. A lapokon folyamatosan közzétehetjük a munkafolyamatokat, az egyéni- és csoporteredményeket, a rendszerezett feltárt vagy feltárandó értékeket. További eszközök: -

-

Installációs eszközök 

posztamens



vitrin



üveglap

Műszaki eszközök 

laptop



projektor



nyomtató



lapolvasó (szkenner)



fényképezőgép, videokamera



fénymásoló a képzéshez, sokszorosításokhoz, előadáshoz, szakmai fórumokhoz, stb.

-

Kommunikációs platformok: 

Internetes felület – a legegyszerűbb módja a készülő adatbázisunk közzétételére, a különböző kapcsolódó programok információinak közlésére.



Hirdetések, felhívások: plakát, szórólap, helyi sajtó, kiadványok

17.2.3. Bevezetés lépésről lépésre A közművelődési tevékenységek körében jelentős helyet foglal el a helyben értékként megjelenő, a településre jellemző hagyomány, sajátosság, önmeghatározásra is alkalmat teremtő esemény helyi ünneppé emelése. A települési emlékezet olyan értékekre hívja fel a figyelmet, ami a ma élő és helyben felelősen gondolkodók számára újrafogalmazhatja a település jelenét, erősítheti a kötődést.

16


A kistelepüléseken működő integrált közösségi és szolgáltató terek funkciói között kiemelt szerepet kap a közösségi – ezen belül a közművelődési, közösségfejlesztési – tevékenység. Az IKSZT-k kötelezettségeit a 112/2009. (VIII.29.) FVM rendelet 7.§-a szabályozza, mely a kötelező feladatok között a b, és c, pontokban az ifjúsági tevékenységeket és a közművelődési programok szervezését emeli ki, melyek kiváló alapot nyújthatnak az értékgyűjtő munkánkhoz is. Számos településen az IKSZT látja el a helyi önkormányzatok kötelező közművelődési feladatait is. Ennek keretében az 1997. évi CXL. törvény által meghatározott feladatokat alapul véve a jogszabály 76. § (1) A bekezdésére támaszkodhatunk: „települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. A b) és c) bekezdésben felsorolt feladatok között a környezeti szellemi, művészeti, nemzeti és nemzetiségi értékek megőrzése, feltárása és gondozása szerepel. Ha a tervező munka kezdetén a kötelező intézményi funkciókhoz igazodóan alakítjuk ki az Értékőrző modell bevezetését, szerencsésen ötvözhetjük a kellemeset a hasznossal! Az előző fejezetben felmértük az erőforrásainkat és a szükségleteinket. A feladat meghatározása során ezekhez hozzárendelhetjük mindazon szakmai kötelezettségeinket, melyek a gyűjtő és feldolgozó, a rendszerező és bemutató munkát közvetlenül is segíthetik. Ne feledjük, hogy közvetett célunk a lakosság mind szélesebb körű bevonása, aktivizálása, ezzel a helyi erőforrások kiaknázása és a közösség érdekében való hasznosítása!

17.3. A szolgáltatás megvalósítása és működtetése Egy értékőrző program felépítése, kialakítása adott település adottságaihoz igazodóan eltérő lehet. Mivel maga a szolgáltatás is a témán belül többféle célfeladatra koncentrálhat (javaslatok begyűjtése, ezek közösségi értékelése, nyilvánosság szervezése stb.), ezért a legfontosabb a konkrét célok és az azokhoz rendelt eszközök meghatározása.

17.3.1. Előkészítés – Tervezési szakasz A célhoz igazodóan a feltáró és rendszerező munka eszközeinek, szintjeinek, közreműködőinek és ütemezésének meghatározása. A folyamatok leírása. (Pl.: gyűjtés – Ki? Kik? – Mit – Hogyan?). Az erőforrások felmérésekor is ezeket a szempontokat kell első helyen tartanunk. Ebben a fázisban a rendelkezésre álló erőforrásaink és a feladatok ok-okozati leírása szükséges.


17

17.3.2. Ütemezés A feladatokhoz rendelt folyamatok intervallumának meghatározása során a legfontosabb kérdés, hogy szükség van-e a munkafolyamatok időbeli korlátozására? Az eredményesség feltétele a produktum, melyet több szereplő esetén időbeni korlátokkal tudunk szabályozni. Pl. mennyi időt szánunk a kérdőívek összegyűjtésére? Ha képzünk, az mennyi időt vehet igénybe? A határidőket önmagunk számára fontos kijelölni, mivel közösségi tevékenységet végzünk, ezért a kívülállók részére olyan pozitív visszacsatolást kell adnunk, amely az ő közreműködésüket és támogatásukat is erősíti. Ha egy értékőrző akcióprogramot úgy indítunk útjára, hogy eredményeit valamely hagyományos települési rendezvényhez illesztjük, különösen figyelnünk kell a folyamatrészek pontos koordinálására. A fejlesztési folyamatokban való gondolkodás nagyon fontos része a munkánknak. Komplex tevékenységet végzünk, az egymásra épülő feladatelemek szerteágazó lehetőségeket biztosíthatnak az intézmény más működési területeihez is igazodóan. Az alapvető cél kitűzése és a feladatok ütemezése segíti a munkaszervezést, de kellő flexibilitást biztosít a különböző egyéb tevékenységek szervezéséhez is. Gondoljunk csak arra, hogy a közösségfejlesztés önmagában is kiemelt szerepet tölt be mindennapjainkban, ehhez az Értékőrző is jó eszközül szolgálhat. A modellben kijelölt célok további lehetőségeket biztosítanak a településen működő különböző csoportok számára önálló munkafolyamatok, kiegészítő tevékenységek végzésére. Módunk van tehát úgy előkészíteni a programot, hogy a bevonás eszközeire építve sokak számára sokféle közreműködői szerepet biztosíthassunk. A tartalmi célok fogják az alkalmazható módszertani eszközöket meghatározni.

17.3.3. Tartalmi célok A tartalmi célok meghatározása során az alábbi szempontokat érdemes megfontolnunk. A felsorolás nem hordoz sorrendiséget. -

Részvételi (participatív) célok 

A település képviselőtestületi határozata alapján részvétel a települési értéktár bizottság munkájában (jogszabályi környezethez illeszkedően) – a feltáró és bemutató munka koordinációja, támogatása

18




Tájegységi értéktár bizottsági munkában való részvétel – a feltáró és bemutató munka koordinációja, támogatása

-

Értékőr, illetve Értékőrző hálózat kialakítása – tematikus egységek szerint egyéni vagy csapatmunka, illetve koordinált gyűjtőmunka szervezése

-

Hungarikum Klub kialakításának szorgalmazása és koordinációja

-

Helytörténeti gyűjtemény kialakítása és gondozása (településtörténeti alapok)

-

Kortárs értékfeltárás, értékőrzés – jelentős korosztályi és szubkulturális alapok (pl. gördeszkázás, paprikázás)

-

Akcióprogramok (egyszeri, illetve alkalmi események)

17.3.4. Munkaformák, folyamatok 1. Kérdőívezés, interjúzás: személyes felkeresés, szabad javaslatok szabályozott dokumentációval 2. Felhívás, hirdetés közzététele, gyűjtő és feltáró munka segítése 3. Közösségi beszélgetések, a gyűjtött értékek közösségi alapú elfogadása vagy elvetése, esetleges kiegészítések, pontosítások felvétele 

Kapcsolódó módszerek: world café, papírívezés



Továbbélés: helytörténeti klub alakulása, tankatalógus – helyi tudástár készítése, helyi kalendárium létrehozása, stb.

4. Tárgyi, illetve szellemi emlékanyaggyűjtés és a gyűjtemény rendszerezése (fotózás, leírás, videó stb.) 5. Bemutatók – kiállítás, gasztronómiai bemutatók, kóstoltatás, archiválás, kézműves bemutatók, mesterségek bemutatása, szakmai előadások stb. Kapcsolódási pontok meghatározása más települési programokkal 6. Módszertani tapasztalatcserék – tábor, szakmai nap, workshop, látóutak szervezése

Értéktár TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR A tartalmi célok közül az értéktári feladatok egységes kritériumrendszert adnak. A települési értéktár bizottság megalakítása a képviselőtestület kompetenciája, és amennyiben létrejött, az önkormányzatnak szükséges a működési (pénzügyi, tárgyi és ügyviteli) feltételeket biztosítani a munkához.


19

Az értéktár bizottság működési szabályzatát a helyi (települési és megyei) önkormányzat képviselő-testülete határozza meg. Az értéktár bizottság legalább három tagból áll. Munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket. Félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a helyi önkormányzat képviselő-testületének.3

Fontos, hogy a bizottság munkájában a saját közösségi művelődési szolgáltató és segítő szerepünk meghatározó legyen. Kompetenciáink szerint elsősorban a gyűjtő és feldolgozó, valamint a feltáró-bemutató munkafolyamatokat tudjuk segíteni az alábbiakkal: -

A vonatkozó szabályok alapján a kérdőívezéshez szervezhetünk „mini csapatokat” civil közösségeinkből, intézményeinkből, önszerveződő közösségeinkből, egyéni jelentkezőkből, kulturális közfoglalkoztatottakból.

-

Segíthetjük a felkészítésüket (pl. szakember bevonása, a jogszabályi háttér ismertetése, a kérdőív közös megbeszélése, értelmezése)

-

Részt vehetünk a kérdőívek sokszorosításában, a kellő példányszám meghatározását követően.

-

Feladatul vállalhatjuk a kérdőívezés területi felosztását. A munka során itt különös figyelemmel kell lennünk az optimalizált feladatleosztásra is. Nem szerencsés, ha túl sok „kérdező” van. A hatékonyságunk záloga, ha nem aprózzuk fel a munkafolyamatokat, ehhez körültekintő szervezőmunka szükséges.

-

Hol kezdjük? Érdemes két-három közszereplőnél kezdeni, akikről hiteles információkat kaphatunk. Az úgynevezett hólabda módszer alapján ők javaslatot tehetnek a következő felkeresendő személyekre, és így tovább...

-

Az időkeret meghatározása (pl. egy vagy két hét, vagy egy-két hónap?)

-

A kérdőívek feldolgozása, az értékek kiválasztása elsőként közösségi beszélgetések formájában, ugyanakkor, ha nagyszámú dokumentációs anyag keletkezett, javasoljuk a szakágazati tematikus csoportok kialakítását. Így a kulturális örökség témakörében valószínűsíthetően több-, míg a sport vagy ipari és műszaki megoldások témakörben várhatóan kevesebb anyag kerül begyűjtésre. A közösségi feltáró munka támogatása a legfőbb feladatunk!

-

El kell döntenünk, a települési értéktárba fel kívánjuk-e terjeszteni a javasolt értéket? A település közigazgatási területén fellelhető, illetve az itt létrehozott nemzeti

Magyar Értéktár – Hungarikumok Gyűjteménye: http://www.hungarikum.hu/telepulestajegysegbizottsagok 3

20

Települési

és

Tájegységi

Bizottságok


érték felvételét a települési értéktárba a jogszabályi előírások szerint a polgármesterhez címzett javaslatában bárki kezdeményezheti. A javaslatot a már többször hivatkozott kormányrendelet 1. melléklete szerint kell elkészíteni és benyújtani. A javaslattétel ingyenes. 

A javaslatnak tartalmaznia kell 

a javaslattevő adatait



az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték adatait



az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális dokumentációját



a nemzeti értéknek való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat



szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét

Az értéktári adatokat adatbázisban rögzítjük. A következő lépés az értéktári bemutató(k) szervezése. A feltárt emlékek közzététele többféle módon is történhet, állandó kiállítás, illetve időszaki akcióprogramok formájában. Ezekről a későbbikben szólunk részletesebben. Lehetséges kérdések: -

Az előkészítő szakaszban szükséges-e képezni a résztvevőket?

-

Ki az, aki segítő lehet a felkészítésben? A fiatalabb korosztály célzott bevonása friss szellemiség mellett sok humán tőkét és fiatalos lendületet hozhat a feltérképezésben, gyűjtésben.

-

A feltáró szakaszban indokolt-e a csoportok rendszeres összehívása és az eredmények megbeszélése? (A település méretétől függhet.)

Problémaelemzés: a munka során felmerülő kérdések tisztázása, egységes módszertan meghatározása.

TÁJEGYSÉGI ÉRTÉKTÁR A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy több település is létrehozzon értéktár bizottságot.

Ugyanazon megye területén lévő több szomszédos település önkormányzata közös Települési Értéktár Bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat és az adatait megküldi a megyei értéktárba.


21

Ha valamilyen gyűjtési anyag túlmutat a településünk határain, de nem megyei szintű érték, akkor elvi mód van tájegységi értéktár létesítését is kezdeményezni, vagy a megléte esetén ahhoz csatlakozni. Indokoltabb a tájegységi értéktár kezdeményezése az aprófalvas térségekben, ahol a regionális összefogás segítheti a tartalmas és eredményes értékgyűjtő tevékenységeket. Ebben lehetőség van arra is, hogy az egyes csatlakozott települések saját értékeit is rendszerezhessék, de a szűkebb tájegységre egységesen jellemző emlékeket közös örökségként tárhatják fel. (Pl. a Sárközi települések összefogása, vagy a Zselicség.)

Értékőrzők – a humán erőforrás A személyi erőforrásainkat civil vagy önkéntes alapon biztosíthatjuk értékőrző csoport szervezésével. A hazánkban Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózat néven működő mozgalom kiváló például szolgálhat minden település számára. A program pályázati támogatással indult. Civil fórumok, felkészítő képzések és tábor kapcsolódott az első periódusához. Az országból három megye csatlakozott ez idáig a hálózathoz. Középiskolások és egyetemisták gyűjtik, rendszerezik a településeik értékeit, aktív résztvevői e munkának. Ha értékőrző csapatot kívánunk alapítani a településünkön, az előkészítő szakaszban szükséges képezni, felkészíteni a résztvevőket. A képzéshez szakemberek bevonása is indokolt. A fiatalabb korosztály célzott bevonása friss szellemiség mellett sok humán tőkét és fiatalos lendületet hozhat a feltérképezésben, gyűjtésben. A munka minden szakaszában indokolt a csoport rendszeres összehívása és az eredmények megbeszélése. Az igényekhez igazodóan lehet időszakos akcióprogramokat szervezni, és az elért részeredményeket a település lakosai számára közzétenni.

Hungarikum klub A hungarikum klubok olyan rendszeres találkozókra, szakmai egyeztetésekre épülő közösségek, melyek tagjai az értékgyűjtő tevékenységet formálisabb keretek között végzik. Tagjaik lehetnek önkéntes segítők, szakértők, vállalkozók, gazdálkodók, intézmények, települési döntéshozók. A civil érdekeken felül gazdaságfejlesztő folyamatokat, ezzel társadalmi felzárkóztatást is elősegítő vidékfejlesztő munkát is végezhetnek. Munkájuk ezért összetettebb lehet a települések határain belül zajló értékőrző folyamatoknál. A Hungarikum törvény céljainak megvalósítása érdekében komplex szervező és koordináló feladatokat láthatnak el.

22


Az első lakiteleki Hungarikum Klub találkozón, melyet 2013 júniusában tartottak, a Kárpátmedence 37 településéről érkezett küldöttek alakították meg a hungarikum klubok mozgalmát. A találkozón nyilatkozatban tűztek ki maguk és a csatlakozók számára feladatokat a résztvevők: -

Tagjai segítsék, hogy a helyi, megyei értékek kiválasztása egy széles körű társadalmi együttműködés keretében valósulhasson meg.

-

Vállaljanak szerepet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok megőrzésében és védelmezésében.

-

Személyes példát mutatva vegyenek részt a nemzeti értékek összegyűjtésében, dokumentálásában.

-

A helyi közösségeik tagjait ösztönözzék arra, hogy csatlakozzanak a Kárpát-medencei hungarikum mozgalom megvalósításához.

-

Feladataik megvalósítása során vállaljanak aktív szerepet a helyi és megyei értéktárak létrehozásában, értékekkel történő feltöltésében.

-

Munkájuk során alakítsanak ki aktív együttműködést a települési, megyei önkormányzatok képviselőivel, az ezen a területen tevékenykedő civil szervezetekkel.

-

Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a helyi értékek ismerete a köztudat részévé váljon, a helyi közösségek tagjai megismerhessék azokat.

-

Fordítsanak figyelmet arra, hogy a helyi közösségek által kiválasztott értékek, a közösségek tagjai által is megfelelő elismerésben részesüljenek.

Helytörténeti gyűjtemény A helytörténeti gyűjtemények a legtöbbször fellelhető helyi „értéktárak”. Ezekkel kapcsolatban kétféle megközelítés lehetséges: -

Van-e már a településnek helytörténeti anyaga, melynek feldolgozottsága, történeti hitelessége, gondozása, megőrzése vagy a nyilvánosság felé történő kommunikációja állandó feladatot adhat számunkra? Ha van, milyen konkrét célokat, tevékenységeket határozhatunk meg ahhoz kapcsolódóan?

-

Ha nincs, akarjuk-e, hogy legyen helytörténeti gyűjteményünk?

A helytörténet kifejezés egyrészt jelöli az adott hely (egy település, egy megye, egy kisebb táj, egy városrész stb.) múltját, pontosabban a múltra vonatkozó feltárt vagy a forrásokban rejtőző információkat, tehát az ismerethalmazt. Másrészt a történettudomány azon irányának megnevezésére szolgál, amely az adott hely (vagy valamely intézménye, üzeme stb.) múltját,


23

a helyhez kötődik valamely személy életét, történeti szerepét tanulmányozza a források segítségével, illetve a történeti események, jelenségsorozatok helyi tényezőit, sajátosságait mutatja be. A tudományos feldolgozás folyamatát helytörténeti kutatásnak, eredményét – mivel az esetek túlnyomó többségében írásos, sőt publikációs formát ölt – helytörténetírásnak szokás nevezni (akkor is, ha a végtermék film, videokazetta, hangfelvétel, diasorozat, digitális dokumentum stb.)4 Helytörténeti források: minden olyan emlékanyag, amely a vonatkozó kulturális, társadalmi, gazdasági folyamattal keletkezési idejében egyezik, így hitelesen szolgálja a település múltjának megismerését. Lehetnek tárgyi emlékek, szellemi hagyományok, közlések vagy írott anyagok, dokumentumok (pl. egyházügyi iratok, újságok), audiovizuális dokumentumok. A helytörténeti gyűjtemény létrehozása komoly helyi összefogást feltételez. A leglényegesebb kérdés: miből és hol hozhatjuk létre? Egy helytörténeti gyűjtemény kiváló alapot adhat a települési értéktár kialakításához is és fordítva. Amennyiben van olyan tér, amely alkalmas arra, hogy a gyűjtemény-kiállítást létrehozhassuk, a hiteles források felkutatása érdekében érdemes a közösség azon tagjait bevonni, akik sok helytörténeti ismerettel bírnak, és tematikus módon begyűjteni azokat az információkat, melyek alapján elkezdhetjük az építő munkát. A tárgyi emlékek rendszerezése, elhelyezése és tárolása önmagában is komoly kihívást jelenthet. A munkát megelőzően érdemes végiggondolni, hogy mekkora az erre irányuló kapacitásunk, és mit kezdünk esetleg 3-5 db egyforma „kukoricakobzó” szerkentyűvel? (Arra igyekszünk itt felhívni a figyelmet, hogy először a településen fellelhető értékek tervszerű számbavételét végezzük el, és csak az adatok rendszerezését követően kezdjük el a tárgyi emlékek tematizált „fizikai” begyűjtését. A rendelkezésünkre álló információk feldolgozását ugyanazon közösségi aktivitásokra építhetünk, mint az értéktári feladatoknál. Témák szerint csoportosíthatunk: életmód, gasztronómia, ünnepek, a kapcsolódó használati tárgyak, mesterségek, stb. Múltunk ismerete, közös emlékeink megőrzése a legjelentősebb közösségi értéket adja a lakosság számára.5

BÉNYEI Miklós: Helyismeret, helytörténet – Felsőoktatási jegyzet. Debreceni Egyetem, Debrecen-Eger, 2008 (14. o.) 5 A jó példák közül említhetjük a nyírmártonfalvai falumúzeumot (http://www.nyirmartonfalva.hu/index.php/falumuzeum), vagy a pusztaszabolcsi Hagyományok Háza- Pusztaszabolcsi Helytörténeti Gyűjteményt (http://www.nmi.hu/hu/Hirek/Pusztaszabolcsi-hagyomanyokat-nepszerusitett-a-Vandorterkep) 4

24


Értékőrző események, értékfeltáró akciók, programok Olyan időszakos programokat értünk ez alatt, melyek alaptevékenységeink mellett, azokat erősítendő szerveződnek. A mai kor elvárásainak megfelelően az interaktivitás, a tudáshalmazok kialakítása és alkalmazása elengedhetetlen. E szempontokat kiaknázhatjuk a szervezőmunkában. Egy kiállítás mellé művészeti kísérőprogramokat rendelhetünk, pl. néptáncbemutatót, mesterségbemutatókat, gasztronómiai bemutatókat, vagy a közönség részvételére is építő táncházat, kézműves-foglalkozást, kvízjátékot stb. Jelentős plusz gazdasági és társadalmi erőforrást adhat az értékfeltáró munka turisztikai szempontokhoz is igazodó fejlesztése. Számos település tudatosan használja kommunikációjában az egyediségét meghatározó értékelemeket. Gondoljuk végig, hogy értékeink egyedisége miként képes a közösség számára is önálló identitást, látványosságot biztosítani? Ilyen lehet pl. a település híres elszármazottja, a nevéhez kötődő ismeretanyagok méltó bemutatása, megőrzése, az emlékének ápolása, vagy a régióban csak ott fellelhető természeti értékek vagy gasztronómia különlegességek elérésének biztosítása. Mindezekre évente egyszeri alkalommal tematikus programokat is szervezhetünk, melyek közvetett módon hozzásegíthetik olyan források lehívását is, melyekre egyéb módon nem nyílna lehetőségünk. A továbbiakban a szellemi és tárgyi javak gyűjtését, rendszerezését, felmérését a megvalósítási szakaszban szolgáló eszközöket mutatunk be.

17.3.5. Módszerek, eszközök Gyűjtő, feltáró munka KÉRDŐÍV A Nemzeti Művelődési Intézet Megyei Módszertani Osztálya kidolgozott egy, a jogszabályi környezetnek megfelelő kérdőívet, mely a tartalmi elemek mentés illeszkedik a Hungarikum törvény végrehajtási rendeletéhez. A 22 kérdést tartalmazó dokumentum minden lehetséges feladatra és ágazati értékkategóriára vonatkozóan segíti a települési gyűjtő és feltáró munkát.

Készül településünk értéktára, amelyben valamennyi helyi értékkel bíró (szellemi, emberi, tárgyi és természeti) kincsünket szeretnénk összegyűjteni, rendszerezni és bemutatni. Ebben a gyűjtőmunkában Önre is számítunk. Az alábbi kérdőív kitöltésével segíti a közös értékeink feltárását és megőrzését.


25

Amennyiben tudomása van olyan, a válaszhoz kapcsolódó dokumentációról (fotó, tárgy, írott anyag, stb.), amelyről fotót vagy másolatot készíthetünk, kérjük, jelölje az adott kérdéseknél.

Kérdés

Az adatfelvétel idején rendelkezésre álló dokumentációs forma

Ágazati besorolás 114/2013. Korm. rendelet 1. §

 1. Milyen, a saját településére vonatkozó helyi hagyományt ismer (pl. ének, tánc, viselet, szokás stb.?) 2. Ismer-e olyan hagyományőrző helybelieket (helytörténész, helyi író, nótafa, vőfély, mesemondó, stb.), akik tudásukat valamilyen formában továbbadják (iskolában, óvodában, jeles napokon, közösségi összejöveteleken, ünnepeken, családi, baráti környezetben)? Ha igen, kérjük, sorolja fel elérhetőségeiket! 3. Ismer-e olyan kézművest, mesterembert, gazdálkodót, vállalkozót, iparost, aki egyedi, különleges, értékes munkát végez? Kérjük, sorolja fel elérhetőségeiket! 4. Tud-e valamilyen egyedi termékről, ami régi technológiával készül a településen? Sorolja fel a készítők elérhetőségeivel!







egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...

 





egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...

 





egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...

e) kulturális örökség;

d) ipari és műszaki megoldások; e) kulturális örökség;

a) agrár- és élelmiszer-gazdaság; d) ipari és műszaki megoldások; e) kulturális örökség;

 





egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...

a) agrár- és élelmiszer-gazdaság;

 5. Tud-e valamilyen specialitású ételről, italról? Kérjük, sorolja fel a készítők elérhetőségét!

26







egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...

b) egészség és életmód;


Kérdés

6. Nevezzen meg olyan épületeket, köztéri alkotásokat, szobrokat, kegyhelyeket, régészeti lelőhelyeket, műemlékeket, építészeti alkotásokat melyek véleménye szerint a helyi építészeti örökség része (pl. lakóházak, gazdasági épületek, intézmények, ipari létesítmények, stb.) 7. Van-e ismerete valamely helybe megtermelt, vagy itt található mezőgazdasági különlegességről, növényről (pl. szőlő, gyümölcs, kapásnövény, erdei gyümölcs, stb.), őshonos állatokról, állatfajokról, lótenyésztésről, lovas turizmusról, stb.? Kérjük, sorolja fel! 8. Ismer-e olyan helybelit, akinek kedvenc hobbija mások számára is érdekes lehet: fest, farag, bőrt, vagy fémet, csontot munkál, makettet, modelleket, gyermekjátékokat készít, felújít régi gépeket, sző, fon, hímez, horgol, fotós, filmes, illetve gyűjt valamit (bélyeget, régiséget, receptet, képet, kaktuszt, stb.). Kérjük, sorolja fel őket elérhetőségükkel:



 





egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...

c) épített környezet; e) kulturális örökség;

 





egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...

a) agrár- és élelmiszer-gazdaság;

 





egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...

e) kulturális örökség

 9. Ha vendége érkezik, mit mutat meg saját településéről és annak környékéről? 10. Milyen kiemelkedő természeti értéket ismer településén vagy annak szűkebb környezetében (termálvíz, föld, ásvány, természetes élővilág, stb.)? 11. Van-e a településen, aki gyógyító tevékenységet végez, az orvoson kívül (gyógynövényekkel, gyógyító szerekkel, egyéb módon)? Kérjük, sorolja fel őket elérhetőségükkel!







egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...

g) természeti környezet h) turizmus és vendéglátás

 





egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...

b) egészség és életmód; g) természeti környezet

 





egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...



27

Kérdés



 12. Használnak-e az itt élők gyógynövényeket? Ha igen: melyeket, és miket készítenek belőle? 







egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...


 13. Hol tudnak összejönni, közösségi tevékenységeket folytatni a település lakosai?







egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...

c) épített környezet

 14. Zajlik-e a településen ipari termelés? Ha igen: mit, mivel, hogyan gyártanak?

 fotó

 tárgy



egyéb:

írott anyag

………………… ………………… ………………...

d) ipari és műszaki megoldások

 15. Foglalkozik-e valaki személy- és áruszállítással? Ha igen: milyen eszközökkel történik ez?

 fotó

 tárgy



egyéb:

írott anyag

………………… ………………… ………………...

d) ipari és műszaki megoldások

 16. Milyen ünnepei vannak a településnek?







egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...


 17. Milyen ünnepei vannak a családoknak?







egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...


 18. Van-e a településnek híres sportolója? Ha igen: ki ő, milyen sportágban, milyen eredmény?







egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...

f) sport

 19. Vannak-e hagyományos, helyi sportrendezvények? Melyek ezek?

28







egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...

f) sport


Kérdés



 20. Hogyan óvják az itt élők a helyi természeti, környezeti értékeiket?







egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...

g) természeti környezet

 



egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...

h) turizmus és vendéglátás

 



egyéb:

fotó

tárgy

írott anyag

………………… ………………… ………………...

Tartalomtól függően

Lehet pl. videó felvétel, hangfelvétel, vagy a szóbeli leírás alapján a kérdőívező által történő írásos rögzítés.



Fontos, hogy a fénykép eredetét (szerző neve, mikor és hol készült, mi látható rajta stb.) pontos leírás kísérje!

22. Tud-e egyéb olyan értéket, ami a kérdőíven nem szerepel, de kiemelkedőnek tartja (helyi ismeret, tudás, érdeklődésre számot tartó érdekesség). Kérjük, írja ide!



Ha egy tárgy vagy tárgycsoport kerül begyűjtésre, fontos a forrás (adományozó, tulajdonos, letétbe helyező) megjelölése, a tárgy leírása, a gyűjtés ideje, a speciális tárolás vagy kezelési mód ismerete. Az állagmegóvás szemAz írott anyagok terjedelme, feldolgopontjait sem hagyhatjuk figyelmen kívül! zási módja is körültekintést igényelhet. Gondoljuk végig, hogy a közzététel, feldolgozás vagy archiválás szempontjainak mindenben megfelel-e?

21. Bekapcsolódik-e a település a turizmusba? Ha igen: hogyan?

Amennyiben a válaszadó hozzájárul, hogy neve bekerüljön az értéktárat létrehozók adatbázisába, kérjük, adja meg az alábbi adatokat: A válaszoló neve: Lakcíme: E-mail: Telefon: 3. táblázat Kérdőív települési értéktár-felméréshez

A kérdőívek felvétele koordináltan zajlik. A települést méretéhez és adottságaihoz igazodóan területi egységekre felosztva, személyes felkereséssel, vagy központi helyszíneken kihelyezett, önkéntes alapon kitölthető kérdőívezéssel lehet végezni. A személyes megkeresések hatékonyabbak, hiszen vezérelt interjú formájában pontosabb információk nyerhetők. A javasolt „hólabda” módszer pedig eredményesebb mintákat adhat, miután a már megkérdezettek tesznek javaslatot a következő interjúalany személyére.


29

A kérdőívek javaslatokat tartalmaznak, tehát tartalmuk nem automatikusan kerül az értéktárakba. A feldolgozó munka része, hogy a közösség tagjai kollektív döntés alapján határozzanak a javaslattétel vagy az elvetés mellett. A kérdőívben rögzíteni kell, hogy a javasolt értékekről milyen forrásanyag áll rendelkezésre. Ez is a későbbiekben történő rendszerezést segíti. Speciális esetekben adott célhoz illeszkedően saját kérdőívet is összeállíthatunk hasonló elvek mentén. Alkalmazható helytörténeti gyűjtemény létrehozásához, felmérhetőek a településen fellelhető és rendelkezésre bocsátható tárgyi javak, emlékek.

INTERJÚZÁS Az interjú a kérdőívezéshez hasonlóan irányított információgyűjtési módszer, olyan beszélgetés, amely meghatározott kérdésekre adott válaszok folyamatára épül. Az interjú alanyai tervezett tematika alapján adják át ismereteiket a kérdezőnek, aki a válaszokat rögzíti, és kiértékelésre előkészíti. A személyes interakció lehetőséget biztosít a különböző kérések differenciálására, súlyozására az interjúalany tudásához igazodóan.

FELHÍVÁS A gyűjtőmunkát segítő módszer. Lényege, hogy írott formában, a település különböző fórumain hívjuk fel a figyelmet egy témához kapcsolódó akcióprogramra. Ilyen lehet pl. ünnepkörhöz kapcsolódó emlékforrások, fényképek, használati tárgyak gyűjtése, de a helytörténeti kollekció létrehozását segítendő kérés is a lakosság irányába. Fontos, hogy határozzuk meg a gyűjtendő anyagok esetleges paramétereit, a leadás helyszínét, időpontját, készítsük elő az átvétellel kapcsolatos dokumentumokat.

Döntés, feldolgozás KÖZÖSSÉGI BESZÉLGETÉSEK Jó alkalmazási lehetőség a kérdőívek anyagainak feldolgozására, ahol a gyűjtött értékek közösségi alapú elfogadását vagy elvetését, esetleges kiegészítését, pontosításait biztosítja. (Kapcsolódó módszerek: world café, papírívezés.)

30


A közösségi beszélgetések biztosítják a kollektív döntéshozatalt, a munkafolyamatok közösségi alapon történő irányítását. Ha a kérdőívek feldolgozása során nagyszámú dokumentációs anyag keletkezett, javasoljuk a szakágazati tematikus csoportok kialakítását. (Pl. a kulturális örökség témakörében valószínűsíthetően több, míg a sport vagy ipari és műszaki megoldások témakörében kevesebb anyag kerül begyűjtésre.) Továbblépési lehetőségek: helytörténeti klub vagy hungarikum klub alakulása, tankatalógus, helyi tudástár készítése, helyi kalendárium létrehozása stb.)

A TÁRGYI, SZELLEMI EMLÉKANYAG DOKUMENTÁLÁSA A gyűjtött információk különböző eszközökkel történő dokumentálása: fotózás, leírás, videó stb. Fontos, hogy e munkát adatbázisban rögzítsük, hogy visszakereshető legyen. (Ki, mit hol és mikor milyen módon rögzített, hol található a dokumentum?)

SZAKÉRTŐK BEVONÁSA A kiválasztott értékek hiteles, tudományos igénnyel történő leírása, előkészítése.

BEMUTATÁS A gyűjtött értékek nyilvánossá tétele, állandó vagy időszaki kiállítás, gasztronómiai bemutató, kóstoltatás, archiválás, kézműves bemutató, mesterségbemutató, szakmai előadás stb. formájában. A programok, programelemek változatosak lehetnek, hiszen elképzelhető, hogy pl. egy teljes tájház felállítására elegendő néprajzi anyagot is összegyűjtünk, de az is lehet, hogy egy adott szakma tárgyi emlékei köré tudunk majd egy tematikus állandó bemutatót és interaktív projektnapokat szervezni. (Pl. kovácsműhely, ahol alkalmanként bemutatókat tartanak, s a látogatók által kipróbálhatóak a különböző munkafolyamatok is, de szabadegyetem keretében a kovácsmesterség történetéről hallhatunk előadást, vagy a különböző kovácsolt termékek, eszközök, szerszámok meghatározásában kvízjátékot is szervezhetünk.)

MÓDSZERTANI TAPASZTALATCSERÉK Olyan alkalmak, amelyek a hasonló tevékenységet végző közösségek számára biztosítják az információ- és tapasztalatcserét, jó gyakorlatok megismerését, a különböző munkaformák bemutatását. Ezek lehetnek táborok, szakmai napok, workshopok, látóutak stb.


31

NYILVÁNOSSÁG - PROGRAM, HÍR ÉS HÍRÉRTÉK Munkánk érdemi része a nagyközönség elérése. Ennek módjai a programtípustól függően változóak lehetnek, de az eredményesség szempontjából lényeges, hogy a célközönséget konkrétan meghatározzuk. Kiknek és milyen módon kívánjuk a munkánk eredményeit feltárni? Minden alkalmat meg kell tudnunk ragadni ahhoz, hogy mind szélesebb közönség számára tegyük elérhetővé tevékenységünket, biztosítva a kollektív tudás megjelenését is a feldolgozás folyamatában. A település közössége élén végzett munkához rendelhetünk hagyományos kommunikációs tevékenységeket (alkalmi híranyagok, plakát, szórólap stb.), de a programjainkat is szervezhetjük oly módon, hogy azok egyben eszközei is legyenek a nyilvánosságnak. Gondoljuk végig, hogy az alábbi programokat kiknek és milyen módon, milyen eszközökkel továbbítanánk?

PROGRAMTÍPUSOK Állandó programok -

Tematikus állandó kiállítás

-

Digitális adatbázisok, elektronikus gyűjtemények, tematikus fotóarchívumok

-

Gyűjtemény-kiállítás

-

Kiadványok

Az állandó programok jellemzői, hogy egyszeri jelentősebb befektetést igényelnek, elavulhatnak, folyamatosan működtethetők, fenntartásuk az intézményi feladatokhoz illeszthető, és rendszeres akció-programsorozatokkal fenntartható az érdeklődés irántuk. Időszakos programok Az időszakos programok alkalmi, valamely más eseményhez kapcsolódó „egyszeri” történések. -

Interaktív projektnapok 

-

Falunapokhoz kötődő szakmai bemutatók „premierek” 

-

32

helyi értékek időszakos bemutatása

Újabb értékek bemutató „akciója” 

-

közösségi feladatvállalással zajló tematikus, komplex értékbemutatók

pl. a „hónap értéke”, vagy a „szezon terméke” stb.

Gasztronómiai bemutatók


 -

Szakmai fórumok, műhelyek 

-

helyi hagyományok szerint

Kvízjátékok, vetélkedők 

-

helyi hagyományok szerint

Mesterség bemutatók 

-

valamely jelentősebb helyi sajátosságra építő szakmai programok

Kézműves foglalkozások 

-

a helyi termékekre, specialitásokra építve

helyi specialitásokhoz köthető tudástesztek

Tematikus időszaki bemutatók 

Pl. szüreti mulatság fotótár és eszközbemutató

Az időszakos programokkal célorientált közönséget szólíthatunk meg A programok egymáshoz is illeszthetőek, az állandó programok kiegészítő eseményei lehetnek. Egy-egy alkalmi program változatosságot biztosít, figyelemfelkeltő hatással bír, szélesebb érdeklődésre is számot tarthat (koncentrált turisztikai vonzerőt jelenthet), hatékonysága a rendszerességben, aktualitásban mérhető. Értékbemutatók Az értékbemutatók számos kiváló példát szolgáltatnak arra, hogy a „kevés” – ugyanakkor nemes dolgokból is lehet önálló, figyelemfelkeltő – és nem utolsósorban erős közösségi tudattal és akarattal kialakított települési arculatot építeni. Ezeknek egyetlen célja van: felhívni és ráirányítani mások figyelmét az itt élőkre és munkájukra. Gondoljunk csak arra, hogy hány gasztronómiai alapokon nyugvó fesztivált ismerünk ma már pl. a rétestől a tökfesztiválokig, a diótól a mézen át a lecsóig, a boron keresztül a pálinkáig, de a természeti környezetünkre is gondolhatunk, pl. gólyafesztiválokra vagy a Tatai Vadlúd Sokadalomra, amely a vadon élő madarak őszi vonulásához kapcsolódva ma már nemzetközi hírnevet hozott a településnek. Ezek jó példák arra is, hogy egyszerű marketingeszközök használatával milyen muníciót adhatunk településünk kezébe, annak egyedi értékei alapján. A kollektív identitás erősítése szempontjából fontos eredmény lehet olyan szokásokhoz kötődő sajátosságok leírása, amelyek tartalmukban kapcsolódnak a nemzeti hagyományokhoz, de egy-egy elemükben kizárólag települési vagy területi szinten térnek el attól (pl. népviselet, ételkülönlegességek, gazdálkodási formák, építészeti megoldások, népművészeti hagyományok stb.) Ezek adják a kiemelkedő nemzeti értékek és a Hungarikumok összességét.


33

KÖZZÉTÉTEL – NYILVÁNOSSÁG A WEB „HÁLÓJÁBAN” ÉS AZON KÍVÜL A közzététel fontos része lehet egy on-line felület, amelyen közösségi terünk és településünk határait virtuálisan átlépve a nagyvilág számára is egyszerűen elérhetővé tehetjük azok meghatározó értékeit. Fontos, hogy helyi szinten nem hagyatkozhatunk kizárólag a webes felületek nyújtotta lehetőségekre, hiszen a digitális hozzáférés a lakosság nagy része számára – főként a kisebb településeken – máig kritikusan alacsony szinten maradt, ugyanakkor a nagyvilág számára csakis így lehetünk „láthatóak”. Ezt az ellentétet oldhatjuk pl. a helyi újságban rendszeresen közzétett „Értékőr” rovattal, aktuális hírekkel, vagy a faluünnepek alkalmával szervezett időszakos programokkal. Ugyanakkor e prezentációs formák figyelemfelhívó szándékkal már a szélesebb nagyközönség érdeklődését is kiválthatják értékőrző ténykedésünk eredményei után. (Ennek már a vidékfejlesztés szempontjából is közvetett jelentősége van).

34


Szolgáltató faluházak és Agorák

Recommend Documents