Szolgáltató faluházak és Agórák Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez
20. Önkéntesség Témavezető: Ditzendyné Frank Mariann
20.1 A szolgáltatási modell tartalma A szolgáltatás az önkéntességgel, kölcsönösséggel, megosztással, illetve a közösségi munkával kapcsolatos információszolgáltatás és tanácsadás megvalósítását jelenti a szolgáltató tér keretein belül. A szolgáltatás többféle formában valósulhat meg: információszolgáltatás, tanácsadás vagy valamilyen megosztási felület (pl. szívességbank működtetése weboldalon, vagy faliújságon). Attól függően kerül egyik vagy másik módszer az előtérbe, hogy a helyi lakosságnak mire van szüksége, milyen eszközök és tudás áll a rendelkezésükre a mindennapi használathoz. Magyarországon az önkéntesség, kölcsönösség társadalmi szerepe és elfogadottsága, ugyan az elmúlt évtizedben nagyon sokat fejlődött, mégis elmarad az európai átlagtól. Ezért a szolgáltató feladata nemcsak a közvetítés, tájékoztatás, hanem a szélesebb körű megismertetés, a bevonás és a terjesztés is egyben. A szolgáltatást végző munkatársaknak ismeretekkel kell rendelkezniük az önkéntességről, annak formáiról, a szívességbankokról, a jogi környezetről és segítenie kell abban, hogy az ezzel kapcsolatos negatív előítéletek (pl. ingyenmunka, „nem segítek, mert nekem sem segítenek”, először rajtam segítsenek, stb.) feloldását, tisztában kell lenniük a hazai és nemzetközi lehetőségekkel. A szolgáltatás közösség térben megjeleníthető formái: -
tájékoztató az önkéntességről, önkéntes programokról itthon és külföldön egyaránt
-
önkéntesek közvetítése fogadó szervezetek felé, fogadó szervezetek regisztrálása, gyűjtése
-
saját önkéntes programok szervezése (pl.: iskolai közösségi szolgálathoz feladatot biztosítani)
-
tankatalógus készítése
-
szívesség bank (elektronikus vagy papíralapú) működtetése
-
szenior önkéntesség
A szolgáltatónak a fentiekből eredően többféle feladata is van: a betérő érdeklődők számára naprakész információkkal és számukra hasznos ajánlatokkal kell szolgálnia, kapcsolatot kell tartania partnerszervezetekkel, települési igényfelmérés alapján virtuális vagy fizikailag megjelenített szolgáltatási felületet kell biztosítania, önkéntességgel kapcsolatos programokat kell szerveznie.
20.2.Tervezés és előkészítés 20.2.1.
Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások
Az önkéntesség alapjai Az önkéntesség, (voluntarizmus) azt jelenti, hogy külső nyomás nélkül, saját belső indíttatásból vállalunk valamit. A kifejezés a latin voluntarius szóból származik, ami hajlandót, „valamire kész”-et jelent. Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, belföldön vagy külföldön a közös jó érdekében, személyes akaratból végeznek, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az önkéntes tevékenység közvetlen anyagi haszonnal nem jár annak végzője számára. (A törvény alapján jelképes jutalmazás, vagy a kiadások térítése megengedhető.) Az önkéntességet sokféle szempontból meg lehet közelíteni. -
az önkéntes törvény által szabályozott keretek között megvalósuló önkéntes tevékenység (tanulás, tapasztalatok szerzésére irányuló tevékenység)
-
munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő gyakorlat megszerzését, kapcsolatok kialakítását szolgáló tevékenység,
2
-
szeretetből és önzetlenségből születő önkéntesség,
-
a kölcsönösség jegyében végzett önkéntes tevékenység
4. KulturNet
-
az iskolai közösségi szolgálat (érettségi megszerzéséhez kötelező tevékenység)
Az önkéntesség megragadásának további módja a tevékenység hagyományos, vagy új típusú felfogása. A hagyományos elsősorban adományozáson, jótékonykodáson alapul, ezeket főként családos, középkorú vagy idősebb nők végzik, akiket motiválhat vallási meggyőződés, szolidaritás, szegények megsegítése és egyéb személyes értékek. Az új típusúnál viszont már az információs társadalomban jellemző viszonyokra reagálva a szaktudás, gyakorlati tapasztalat megszerzése vagy megőrzése, illetve az élethosszig tartó tanulás célkitűzése jelenhet indokot.
Hagyományos megközelítés
Új típusú megközelítés
(segítői)
(munkaerőpiaci)
Önzetlenség
Gyakorlati emberiesség
Adományozás
Referencia
Jótékonykodás Hasznos időtöltés
Szaktudás, gyakorlat megszerzése
Vallási kérdés
LLL - Egész életen át tartó tanulás
Vegyes típusú megközelítés
A hagyományos és a modern megközelítés keveréke
…. ábra Az önkéntesség hagyományos és új típusú megközelítésben Az önkéntes tevékenység hozzásegíti az embereket ahhoz, hogy: 1.
felelős állampolgárként viselkedjenek,
2.
hasznosnak érezzék magukat a társadalomban, a közösségükben,
3.
az életüket, szabadidejüket tartalmasan, közösségben töltsék,
4.
egészségesebben éljenek.
AZ ÖNKÉNTESSÉGGEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK, DOKUMENTUMOK
Nemzeti köznevelési törvény A Köznevelési törvény végrehajtási rendelet
Szolgáltató faluházak és Agorák
3
20/2012. EMMI rendelet (1) Az iskola pedagógiai programjáról 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről Nemzeti alaptanterv Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020 Civil törvény Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény Az önkéntesség alapelvei Az önkéntesség alapelveit A magyarországi önkéntesség fejlesztési stratégiája 20072017 című dokumentum az alábbiak szerint foglalja össze. Befogadó társadalom: az önkéntes tevékenység mindenki lehetősége a részvételre. Sokféleség elve: a társadalmon belül mindenkinek van helye, szerepe, egyéni képessége, ügyessége ahhoz, hogy tegyen valamit másokért. Az önkéntesség elve: minden önkéntesnek joga, hogy eldöntse, mikor, milyen, és mennyi önkéntes munkát kíván végezni. A kölcsönösség elve: az önkéntes ad, de kap is. Az önkéntesség nem pusztán altruista tevékenység, nagy haszonnal jár a tevékenykedő számára is. Képessé tevés: az önkéntesség lehetőség az egyének számára arra, hogy képessé tegyék önmagukat a fejlődésre, az önkifejezésre, kreativitásuk megmutatására. Hatással levés elve: az önkéntesség erős hatással van a kultúrára, gazdaságra, környezetre és a társadalomra.
A Nemzeti Önkéntes Stratégia A stratégia célja, hogy a magyar állampolgárok körében felhívja a figyelmet a társadalmi felelősségvállalás és azon belül az önkéntesség európai és magyar jelentőségére, továbbá lehetőségére. Azt a pozitív üzenetet hordozza, hogy az önkéntes tevékenységek végzése az egyén, a csoport és a társadalom szintjén is előnyös minden szereplő számára, így kívánatos lenne az önkéntes tevékenységek számának a növekedése. A stratégia kitér a társadalmi kohéziót erősítő, állampolgári aktivizálásra, különösen a vállalati magatartás fejlesztésében és a képzési rendszerben.
4
4. KulturNet
A stratégia a helyzetelemzést követően meghatározza az általános célokat, mint attitűdfejlesztés, speciális célcsoportok bevonása és a társadalmi kohézió erősítése. A horizontális célkitűzésekben szerepel az önkéntességre nevelő rendszer kidolgozása, az önkéntesek felkészültségének fejlesztése, a fogadó szervezetek és intézmények bekapcsolása, a jogszabályi környezet kialakítása, támogató infrastruktúra fejlesztése, szektorok együttműködésének támogatása és az önkéntesség presztízsének emelése, végül pedig a monitoring részleteinek kidolgozása. Nemzeti köznevelési törvény (Részlet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényből) A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” (Értelmező rendelkezés 4.§ (13.) bekezdés) „A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető. Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. A felnőttoktatásban és sajátos nevelési igényű tanulók esetében e kötelezettség nem áll fenn. „ "Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.” „Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.” A Köznevelési törvény végrehajtási rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 45. A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések 133. § (1) A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil, illetve nonprofit szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben. Ennek keretében meg kell szervezni a tanuló
Szolgáltató faluházak és Agorák
5
közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet. (2) A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős, h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és balesetmegelőzési területen folytatható tevékenység. (2a) A közösségi szolgálat az intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem irányulhat. (2b) A tanuló a közösségi szolgálatot a lakóhelyén lévő, 133. § (2) bekezdés szerinti intézményben is teljesítheti. (3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) és h) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. … (9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét. 20/2012. EMMI rendelet (1) Az iskola pedagógiai programjáról a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül
6
4. KulturNet
ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 17. § (2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről 1.§(2) A törvény hatálya nem terjed ki d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti közösségi szolgálatra. Nemzeti alaptanterv (Részlet a 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet mellékletéből) Fejlesztési terület - nevelési célok között szerepel, mint kereszttantervi elem: Felelősségvállalás másokért, önkéntesség „A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.” „Életvitel és gyakorlat (9-12. évfolyam) közműveltségi tartalmai között szerepel: Pályaorientáció, közösségi szerepek.” „A civil szervezetek céljai, lehetőségei, jelentőségük, néhány ismertebb nemzeti és nemzetközi civil szervezet tevékenysége. A tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, telepü-
Szolgáltató faluházak és Agorák
7
lés), végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége, közösségi szolgálat. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és honvédelmi alapismeretek.” (Részlet a 1068/2012. (III.20.) kormányhatározat mellékletéből [I. Helyzetelemzés 1. Az önkéntesség meghatározása]) „Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva. Sajátos értékeket hordoz magában, amely megkülönbözteti a fizetett munkától. Önmagában jó és értékes, egy mód, mellyel képessé tehetjük a társadalom tagjait, hogy aktív szerepet vállaljanak mind tágabb földrajzi, mind szűkebb érdekközösségekben, mely egyidejűleg hasznos a támogatásra szorulóknak és az önkéntes munkát végzőknek is. Az önkéntesség az egyik eszköze az esélyegyenlőség fejlesztésének, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez, segíthet a munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszatéréséhez, de nem helyettesítheti a fizetett munkaerőt. Klasszikus értelemben véve az önkéntesség a közösségi gondoskodás, a társadalmi szolidaritás – s ezen belül a karitatív tevékenység – az emberiség fejlődésének alapértékei közé tartozik. Az önkéntességben juthat kifejezésre az állampolgári elkötelezettség és felelősségvállalás össztársadalmi „rehabilitációja” mindazokért, akik a segítségnyújtás érintettjei. Ebből következik, hogy az önkéntes tevékenységvégzés olyan humán erőforrás, amely egyrészt hozzájárul társadalmunk erkölcsi, szociális, kulturális fejlődéséhez, másrészt a gazdaság – nemzeti jövedelemben mérhető – erősödéséhez.” Civil törvény (Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 159. §–a, amely a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII törvény módosításáról rendelkezik) Részletek a törvényből 159. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény a) 2. § (1) bekezdés c) pontjában és 11. § (4) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg b) 3. § (1) bekezdés d) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet” szöveg c) 11. § (3) bekezdés b) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében” szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet esetében” szöveg lép.
8
4. KulturNet
A módosított paragrafus eltörli azt a korlátozást, mely érelmében ez idáig csak és kizárólag a közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek fogadhattak önkéntest a Köt. alapján, a civil szervezetek közül. A módosított paragrafus értelmében ezentúl a nem közhasznú szervezetek is önkéntest fogadó szervezetekké válhatnak és érvényesíthetik a törvényben nevesített kedvezményeket. Ezentúl a nem közhasznú civil szervezetek is adómentesen tudják elszámolni. az önkéntesek munkája kapcsán felmerült költségeket és járulékokat. A közösségi szolgálat megszervezése is ebbe a körbe tartozhat.
A közösségi szolgálat és az önkéntesség fogalma és a végzett tevékenységek törvényileg is elkülönülnek egymástól, annak ellenére, hogy mennyire közel állnak egymáshoz. A közösségi szolgálatról szóló végrehajtási rendelet alapján mind az IKSZT, mind pedig az Agóra lehetnek fogadó intézmények. A kötelező iskolai közösségi szolgálat megszervezését az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott segédlet,1 illetve az általuk működtetett Közösségi Szolgálat Portál (http://www.kozossegi.ofi.hu/) segíti. Nemzetközi lehetőségek fiatalok számára Az Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service, EVS) célja a fiatalok önkéntes társadalmi tevékenységekben való részvételének támogatása Európában és azon kívül. Az önkéntes szolgálat ideje alatt a fiatalok intenzív tanulási folyamatnak lesznek részesei, lehetőségük nyílik egy másik ország és kultúra megismerésére, önmaguk, személyiségük fejlesztésére. Az EVS program keretében 18-30 év közötti fiatalok egyénileg vagy csoportosan kapcsolódnak be nonprofit tevékenységekbe legalább 2, legfeljebb 12 hónapon át. (Hátrányos helyzetű fiatalok bevonása esetén a projekt minimális időtartama 2 hét is lehet.) A projektben küldő, fogadó, illetve koordináló szervezetek vesznek részt. A pályázatot csak egy szervezetnek (ez lehet a küldő, a fogadó, vagy a koordináló is) kell benyújtania a projekt teljes költségvetésével. Minden EVS-szel foglalkozó szervezet akkreditált, ezáltal könnyebben elérhetővé válik az önkéntes lehetőség minden fiatal számára, és kialakítható egy közös minőségi színvonal. Az Európai Bizottság ifjúsági programja az önkéntes útiköltségének 90%-át, biztosításának és vízumköltségének 100%-át finanszírozza, továbbá átalányösszegeket határoz meg a projekt lebonyolítására, az önkéntesek ellátására és zsebpénzére. Az EVS hazai küldő és külföldi fogadó szervezetek adatbázisa az Európai Ifjúsági Portálon található (http://europa.eu/youth/evs_database_hu).
Szolgáltató faluházak és Agorák
9
További hasznos információk olvashatók az Erasmus Plus pályázati útmutatójában.2 Szívesség bankok Valamikor a 2000-es évek elején angol mintára (LETS, Local Exchange Trade System – helyi cserekereskedelmi rendszer) Magyarországon is elindultak hasonló programok, ezek voltak a KÖR-ök, azaz a Közösségi Önsegítő Rendszerek. A Kanadában élő Michael Linton aerobic edző indította el az első KÖR-t, akinek a nyolcvanas években nem volt állása, és jövedelmes sem. Megpróbálta rávenni a szomszédjában lakó festőt, hogy fesse ki szobáit, ő pedig cserébe lefogyasztja. A festő elzárkózott a csere elől, ahogyan később az autószerelő sem lelkesedett azért, hogy az új akkumulátorért cserébe egy héten át a munka után még órákig tornázzon. Michael Linton ezért elindult, hogy találjon valakit, aki vevő az ő tudására, és aki cserébe valami olyat tud adni, ami viszont már a festőt is érdekelheti. Folyamatosan kereste a lehetséges csere tevékenységeket, és rájött, hogy épp az évszázados kalákakört próbálja újra feltalálni. Annak érdekében, hogy ne kelljen minden hozzá hasonló munkanélkülinek a saját körét kitaposnia, toborozásba kezdett, remélve, hogy a megfelelő létszámú és lényegesen különböző foglalkozású emberek bevonásával beindulhat az egészséges „körbetartozás”, vagyis előbb-utóbb mindenki meg fogja találni azt, amit keres, és nem kell az ügyleteket párban végezni. Az elszámolási rendszer szabályainak lefektetésével végül megszületett az első LETS, a Local Exchange Trading System (Helyi Cserekereskedelmi Rendszer), ahol a tagok számláit a nemzeti valutával paritásban álló Zöld Dollárban vezették, ebből az első évben kétszázhetvenezer forgott. A LETS a helyi gazdaság, és a munkájukat vesztettek stimulálása révén hozzájárult ahhoz, hogy az emberek a településen túléljék a válságot. A szisztéma azóta mintává vált, a világon összesen öt-tízezer, ebből csak Nagy-Britanniában közel ötszáz hasonló társaság működik, tizenöt-ötszáz fős taglétszámmal. Az elnevezésnek nem sikerült meghonosodnia, számos nevet kapott a későbbi években és számos formában kezdett el terjedni is. A legelterjedtebb elnevezések a következők: kalákakörök, csereberebank, szívességcsere bank, szívességbank, szívesség-csere központ, stb. A szívességbankban a helyi közösség tagjai „szívességeket” cserélnek egymás között, melyek lehetnek munkák, szolgáltatások, eszközök. A különlegessége az, hogy egy értékmérő segítségével számolják el. A rendszer azon az elgondoláson alapszik, hogy mindenki rendelkezik olyan tudással, képességekkel, amelyek segítséget jelenthetnek mások számára. Az egyén által adott és kapott szívességeknek hosszú távon ki kell egyensúlyozniuk egymást, ám nem két ember viszonylatában, hanem a teljes közösség szintjén. Minden szívességcsere banknak saját, a közösség által kialakított szabályai vannak.
10
4. KulturNet
Tankatalógus A tankatalógus tulajdonképpen egy név és címjegyzék, melyben a helyi emberi erőforrásokat, a fellelhető tapasztalatokat és tudást gyűjtjük össze, valamint azokat a szándékokat, ki az, aki szívesen tanulna másoktól, és ki az, aki tanítana másokat. A Tankatalógus azonban nemcsak egy címjegyzék, hanem annak bizonyíték arra, hogy van olyan hozzáértés, tapasztalat, melyre építhet a helyi közösség. A tankatalógusban szereplő emberek mindegyike rendelkezik olyan tudással, amelyre a közösségnek igénye van, valamint kifejezik igényüket arra, hogy a saját, meglévő tudásukat kiegészítsék, fejlesszék a többiek által. Szenior önkéntes program A szenior önkéntes programok során olyan szakembereket vonunk be önkéntesként a tevékenységünkbe, akik valamilyen, a számunkra, vagy más szervezetek számára fontos és hasznos tudással, szakértelemmel rendelkeznek, miközben nyugdíjba vonultak, és szaktudásukat már nem tudják a munkaerőpiacon kamatoztatni. Bármilyen szakmával rendelkezhetnek, a lényeg, hogy a partnereinknél hasznosan tudják tudásukat kamatoztatni, és valóban tudjanak azzal segíteni.
20.2.2.
Tér és eszközök
A szolgáltatás nem kíván különleges tereket és eszközöket. Ahogyan az lakossági és vállalkozási információkról szóló fejezetben benne szerepel, elég hozzá számítógép, szélessávú internet és egyéb irodatechnikai eszközök. A szolgáltatáshoz szükség lehet még kiadványtartóra, amelyen a papíralapú szóróanyagokat tároljuk. Alapvetően ez a fajta információszolgáltatás egyre kevésbé használatos, a nyomdai költségek mértéke és a gyorsan változó információk miatt. Az önkéntességgel kapcsolatos szolgáltatások nem igényelnek bizalmi légkört, ezért bármilyen közösségi térben meg lehet a szolgáltatást valósítani. Fontos, hogy a szolgáltatás nyújtása közben ne legyenek zavaró körülmények a szolgáltatást végző és az ügyfél környezetében. Az iskolai közösségi szolgálat esetében az iskola és a szolgáltató partner megállapodása, hogy a diák szolgálatához milyen eszközök és milyen tér szükségesek. Ezeket az együttműködési megállapodásban a felek rögzítik. Nemzetközi önkéntes fogadása (EVS-es fiatal) esetében nemzetközi egyezmények, szabályok határozzák meg mit kell biztosítania a fogadó szervezetnek az önkéntes számára. A
Szolgáltató faluházak és Agorák
11
szerződések az előírásokkal járó többletköltségeket biztosítják a fogadó szervezetek számára. Az alábbi eszközök, terek és szolgáltatások biztosítására kell készülni nemzetközi önkéntes program lebonyolítása esetében: -
lakhatás (meghatározzák, milyen körülmények között kell fogadni az önkéntest)
-
étkezés
-
megfelelő ruházat (pl. télen meleg ruházat)
-
a munkavégzéshez szükséges eszközök
-
utazási költség (meghatározzák, hogy évente hányszor utazhat haza)
-
nyelvtanulás biztosítása (külföldinek a magyar nyelv tanulása)
-
zsebpénz (országonként GDP arányosan eltérő a havi összeg, általában EURban határozzák meg) – a nemzetközi önkéntes programok lehetővé teszik a zsebpénz biztosítását
-
az önkéntes kulturális beilleszkedését segítő programok (központilag is szerveznek ilyen programokat – pl. érkezés utáni interkulturális tréning)
Internetes szívességbank esetében szükség van honlapra, a honlapot működtető személyre, a folyamatos kommunikációt biztosító személyre, a bank létezésérő és aktuális állásáról (legkeresettebb szolgáltatások, szabad felajánlások, stb.) szóló tájékoztatási felületre, olyan tagok számára, akik nem férnek hozzá az internetes felülethez.
20.2.3.
Bevezetés lépésről lépésre
Lépésről lépésre
1. A szolgáltatással kapcsolatos igény felmérése
12
2. Közös tervezés
3. Munkatárs kiválasztása és önkéntesek bevonása
6. Szolgáltatás kialakítása, meghirdetése
5. Kapcsolatfelvétel különböző szervezetekkel, partnerekkel
4. KulturNet
Az önkéntes szolgáltatás felépítésének lépései A szolgáltatás iránti igény felmérése A szolgáltatás indításához alapvető információkkal kell rendelkeznünk a településről, ezért érdemes helyzetelemzéssel, adatok gyűjtésével kezdeni a szolgáltatás bevezetése előtt. Ha a településen magas a gyerekek és fiatalok száma, érdemes az ifjúsági önkéntességre, közösségi szolgálatra és az európai önkéntes szolgálatra helyezni a hangsúlyt. Ha a településre az elöregedés jellemző, érdemesebb a nyugdíjas korban végezhető önkéntességre, az egymás segítésére, a településen élők életminőségének javítására szóló programok megvalósítását tervezni. Egy település számára mindig a legkritikusabb kérdés a fiataljainak az elvándorlása. Az iskolai közösségi szolgálat, helyben, a település intézményében vagy a közösségi térben való megvalósítása (ledolgozása) hozzájárul a fiatal településhez való kötődésének erősítéséhez, a településen eltöltött idő mennyiségének növeléséhez. Közösségi tervezés Amennyiben a településen igény jelentkezik önkéntes program, szolgáltatás vagy szívességek megosztásával kapcsolatos tevékenység iránt, érdemes összehívni mindazokat, akik szívesen részt vennének a szolgáltatás kialakításában, működtetésében. A tervezés során a következő kérdésekre kell kitérni: -
Milyen típusú szolgáltatás iránt lenne igény?
-
Mi szükséges a megvalósításukhoz?
-
Milyen erőforrások állnak rendelkezésre hozzá?
-
A jelenlévők mit tennének benne?
-
Ha szívesség bankot, vagy tankatalógust szeretnének, kik azok, akik ezt megszervezik? Milyen technikai, technológiai és humánerőforrás háttérre van szükség? Milyen szabályok alapján működjön a szolgáltatás?
Az egyes szolgáltatások formája, tartalma a közös döntések alapján szülessen meg.
Munkatárs kiválasztása, önkéntes bevonása A munkatársnak nem szükséges különösebb végzettséggel rendelkeznie, első és legfontosabb szempont, hogy a közösség által elfogadott személy legyen.
Szolgáltató faluházak és Agorák
13
A munkavégzéshez az alábbi kompetenciák szükségesek: -
számítógépes ismeretek (internet használat, dokumentumkezelés, szerkesztés)
-
irodatechnikai eszközök biztos használata
-
jó kommunikációs képesség
-
empátia
-
türelem
A szolgáltatás működtetésébe önkéntesek bevonása lehetséges, különösen előnyös olyan emberek bevonása, akik aktív tagjai a helyi közösségnek, mozgósítani tudnak, hallgatnak a szavukra. Kapcsolatfelvétel különböző szervezetekkel, partnerekkel Az önkéntes programokhoz, önkéntesek közvetítéséhez szükség van együttműködő partnerekre, amelyek lehetnek fogadó vagy közreműködő szervezetek egyaránt. Első körben érdemes a helyi civil és egyházi szervezeteket, intézményeket feltérképezni, van-e igény részükről önkéntesek bevonására. Fontos felvenni a kapcsolatot a megyei önkéntes központokkal, önkéntességgel foglalkozó szervezetekkel, információkat, adatbázisokat kérni tőlük a programokról, fogadó szervezetekről, valamint az önkéntességet érintő szabályozások változásáról. Amennyiben igény van rá, érdemes nemzetközi kapcsolatokat szerezni, kiépíteni, mivel a fiatalok által egyik legkedveltebb önkéntességi forma az Európai Önkéntes Szolgálat. A hazai és nemzetközi szolgáltatáshoz rendelkezésre állnak a következő oldalalak: -
Európai Ifjúsági Portál
-
Európai Önkéntes Szolgálat adatbázis (http://europa.eu/youth/evs_database)
-
Közösségi Szolgálat Portál (http://www.kozossegi.ofi.hu/).
-
megyei önkéntes centrumok weboldalai és Facebook oldalai
-
Önkéntes Központ Alapítvány (www.onkentes.hu)
-
Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (www.i-dia.org)
Szolgáltatás kialakítása, meghirdetése A szolgáltatás indításáról feltétlenül és több körön tájékoztatást kell adni a helyi közösségi csatornákon. Aminek készen kell állni a szolgáltatás beindításához, a következők: -
14
szükséges adatbázisok, linkgyűjtemények,
4. KulturNet
-
tájékoztató anyagok, a hatályos szabályozásokról
-
partnerek, együttműködők megléte
-
szolgáltatói felület létrehozása (pl. webes felület, amennyiben ezt a szolgáltatás igényli)
SZÍVESSÉGCSERE BANK HONLAPJÁNAK KÉSZÍTÉSE, SZÍVESSÉGCSERE BANK MŰKÖDTETÉSÉNEK HIRDETÉSE
Amennyiben szívességcsere bank létrehozására van igény, jól át kell gondolni, hogy milyen címe legyen, új domain-t veszünk a szolgáltatás érdekében, vagy a meglévő honlapról tesszük elérhetővé a szolgáltatást. Fontos, hogy a felület kialakítását hozzáértő szakember készítse, valamint vállalja azt is, hogy a változásokat folyamatosan vezeti, a megjelenő szolgáltatásokat, írásokat moderálja, kontrollálja.
KOMPETENCIATÉRKÉP MEGRAJZOLÁSA Az
önkéntes
és
fogadószervezetek
szervezéséhez
szükségünk
lesz
kompetenciatérképre. Valószínűleg már a szolgáltatás megtervezésekor lesz valamennyi rálátásunk arra, hogy milyen munkákhoz milyen kompetenciák szükségesek, valamint hogy melyek fejleszthetők, illetve szerezhetők meg az önkéntes tevékenység során. A megyei felmérés után pedig teljes képünk lesz a betölthető lehetőségekről, tehát el tudjuk készíteni az alábbi kompetenciatérképet.
A közjóhoz kapcsolódó A munka világához kapcsolódó A szervezethez kapcsolódó
A munkakörhöz kapcsolódó
…Kompetenciatérkép
Szolgáltató faluházak és Agorák
15
Az első, a legnagyobb kör a közjóhoz kapcsolódó kompetenciák megszerzését jelöli. Mivel az önkéntesség nem csupán munkaerő-piaci felkészítést jelent, azoknak a kompetenciáknak is fel kell kerülniük a térképre, amelyek a legátfogóbban mutatják meg, hogy az önkéntes munka hozzájárul a társadalmi tőke növekedéséhez, valamint az állampolgári aktivitáshoz. A második kör a munka világának köre (alapkompetenciák). Önmagában az, hogy valaki egy szervezetben aktívan cselekszik, már együtt jár kompetenciafejlődéssel. Kommunikálnia, felelősséget vállalnia, együttműködnie kell ahhoz, hogy munkája eredményes legyen. A harmadik kör a szervezethez kapcsolható, úgynevezett keretkompetenciák köre. A szervezetekben való bármely önkéntes munka vállalása, a szervezet jövőképével és küldetésével összhangban már önmagában hordoz kompetenciafejlesztő aspektust. A negyedik kör a betöltött munkakörhöz kapcsolódó, úgynevezett speciális kompetenciák köre. Itt találhatók azok a kompetenciák, amelyek akár önállóan, akár az előző körök kompetenciáinak részletezése folytán a feladatot ellátó önkéntes kompetenssé válásának lényegét képezik.
20.3.
A szolgáltatás megvalósítása és működtetése
Előkészítés A szolgáltatás működtetésének alapvető feltétele a folyamatos kommunikáció mind a fiatalokkal, mind a fogadó szervezetekkel. Csak akkor tudunk hiteles információt nyújtani, ha naprakész információkkal rendelkezünk.
Fogadó szervezetek bevonása Jellemző lehet, hogy egy szervezet alapmotivációja az önkéntesek fogadásakor az, hogy dolgos kezekre, plusz munkaerőre számít. Azonban az önkéntes munka sokkal többet kell, hogy jelentsen ennél. Az önkéntesek egyéni és közösségi kompetenciájának fejlesztése túlmutat az egyének fejlesztésén: hozzájárul társadalmunk szolidárisabbá, összetartóbbá és gazdaságunk kreatívabbá válásához, segíti a tolerancia erősödését, tudatosítja a közösségi cselekvés jelentőségét, növeli az emberek bizalmát és önbizalmát. Sajnálatos módon a civil szektor képviselői
16
4. KulturNet
sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora szerepük van a társadalomfejlesztésben vagy legalábbis ezt a szerepüket csupán tagjaik körében érzik teljesítettnek. A kialakítandó attitűd tehát az, hogy legyenek tudatában annak, hogy tevékenységük – az önkéntesek fogadása – nem csupán önös érdek, hanem komoly társadalomfejlesztő hatásai is lehetnek, amennyiben jól végzik az önkéntesekkel való munkájukat. Abban az esetben, ha egy szervezet nem áll készen az önkéntes fogadására, a szolgáltató munkatársa nyújthat tanácsadást a szervezet számára is, amelynek során az alábbiakat kell érintenie: -
megismertetni, hogy miért jó a szervezetnek, ha önkénteseket fogad,
-
a szervezet megismertetése az önkéntesség tágabb aspektusaival: a társadalomfejlesztéshez való hozzájárulásukra való rávilágítás,
-
a szervezet felkészítése az önkéntes fogadására: egy új tag a megszokott csapatban számtalan konfliktust eredményezhet,
-
az önkéntesek mentorálására való felkészítés, hiszen a munka nem csak az önkéntesnek szánt munka „kiosztásából” áll, hanem folyamatos kapcsolattartásból, visszajelzésből, tanításból, ami által tudatosodhat az önkéntesben: nemcsak segítő munkát végez, de fejlődnek egyéni és közösségi kompetenciái is,
-
eddig rejtett lehetőségek feltárása a szervezetben önkéntesek fogadására (olyan munkakörökbe való bevonási lehetőség, amelyre eddig nem gondoltak).
Lakosság bevonása Már korábban is írtuk: a fiatalok nagy valószínűséggel nem azért fognak betérni az irodába, hogy az önkéntességről kapjanak információkat. Ezért megfelelő vizuális elemekkel és direkt rákérdezéssel érdemes „terelgetni” őket. Szervezhetünk beszélgetéseket olyan fiatalokkal, idősekkel, akik már vettek részt önkéntes munkában. Hívjunk egyszerre olyanokat, aki helyi szervezetnél dolgoztak, és olyanokat is, akik külföldön vállalták a kalandot, hogy többféle tapasztalat is elhangozhasson. Az önkéntesség fontosságára való figyelemfelhívás része lehet a felkereső információszolgáltatásunknak.
A kiközvetítés Az önkéntesség iránt érdeklődő fiatalokat viszonylag egyszerűen ki tudjuk kérdezni arról, hogy milyen önkéntes munkára vágynak, melyek az elsődleges szempontok, amelyek alapján választani szeretnének.
Szolgáltató faluházak és Agorák
17
Használjuk az adatbázisunkat és a kompetenciatérképet a tanácsadási folyamat során! Amennyiben a kompetenciatérkép területeivel maga az önkéntes is tisztában van, tehát tudja, hogy milyen ismeretek, készségek, attitűdök fejlődhetnek munkája során, folyamatosan tud önellenőrzést tartani, illetve visszajelzést adhat a befogadó szervezet munkájáról. Ez a „beépített” minőségellenőrzési rendszer csak akkor lehet fejlesztő hatású, ha alapos előkészítő munka folyik mind a szervezeteknél, mind az önkéntesekkel, valamint, ha ez a tanulásitudatosítási folyamat meg-megújítva az egész munkafolyamatot végigkíséri. Komoly veszélyforrást jelent ugyanis a szervezet és az önkéntes együttműködésére, ha az értékelést személyes konfliktusok vagy az önkéntesség alapelveinek nem ismerete befolyásolják. Ha valamely lehetőség felkeltette az érdeklődést, segítsünk a fiatalnak a kapcsolatteremtésben a szervezettel, de ne cselekedjünk helyette! Az önkéntes munka az önállóság felé tett igen komoly – és talán első – lépés. Ha azt látjuk a fiatalon, hogy „tart” a kapcsolatfelvételtől, biztosítsuk számára, hogy az adott szervezet munkatársa várni fogja a hívását. Mindig konkrét személy elérhetőségét adjuk meg a fiatalnak, pontos névvel és beosztással, ha szükséges egyéb kiegészítő információval. (Pl.: Magázódj az első megkeresésnél! Kérdezz bátran, tudni fogják, hogy kezdő önkéntes vagy! Stb.)
Visszajelzés Teremtsük meg a lehetőséget arra, hogy mind a fogadó szervezet, mind az önkéntes viszszajelezzen az iroda számára a megszerzett tapasztalatokról. A kiemelkedően jó tapasztalatokról készítsünk interjút a szervezettel és a fiatallal is, amelyet a későbbiekben saját jó gyakorlatként tudunk bemutatni az érdeklődőknek. Egyszerűsíti a feladatot, ha az érintetteknek csak egy sablont kell kitölteniük. Kérdezzünk rá konkrétumokra, legyenek benne feleletválasztós és (röviden) kifejthető kérdések is, például az önkéntesek esetében az alábbi kérdéseket tehetjük fel: -
Miért ajánlanád ezt a szervezetet más fiatal számára?
-
Idézd fel az önkénteskedés során szerzett legjobb élményedet!
-
Milyen tanácsot adnál egy friss önkéntesnek?
Ugyanígy alakítsunk ki a szervezetek felé egy visszajelző rendszert. Egy online kérdőív kitöltésével kérjünk visszajelzést az önkéntes munkájáról. (A Google Drive-on is kiváló, egyszerűen kezelhető űrlapszerkesztő áll rendelkezésünkre például.) Ne féljünk a saját szerepünkre rákérdezni, sokat tanulhatunk a válaszokból mi magunk is!
18
4. KulturNet
Saját elismerő rendszer kialakítása Fontos szempontja az önkéntességnek, hogy bár nem jár anyagi ellentételezés a munkáért, elismerni, jutalmazni lehet, sőt véleményünk szerint kifejezetten hasznos. Gondoljunk vissza a kompetenciamodellre! A legitimációt nagyban erősítheti, ha az önkéntes munkáját méltányoljuk. Hozzuk létre például a „Hónap önkéntese” címet, amelyet akár az önkéntességet népszerűsítő programsorozat keretében nyújthatunk át a díjazottnak, apró ajándékokkal együtt. (Az iroda vagy a hálózat promóciós ajándékai, mozijegyek, vásárlási kuponok jól jönnek ilyenkor.)
Hogyan szolgáltassunk megyei szinten? Az önkéntes információszolgáltatás viszonylag egyszerűen megoldható megfelelő online megjelenéssel. A tanácsadás azonban – főleg, ha elkötelezettek vagyunk a kompetenciafejlesztésre épülő módszertan mellett – már nehezebb kérdés. A bevonás, tájékoztatás történhet egy megyei roadshow keretében, a tanácsadási szolgáltatásunkat pedig építsük be az irodai és a felkereső tanácsadó munkánkba.
Saját önkéntes programok, rendezvények Számtalan lehetőség nyílhat saját rendezvények szervezésére. Alapvetően két különböző rendezvénytípust különítünk el: az irodában megvalósítható tájékoztató jellegű rendezvényeket és a külső helyszínen megvalósuló, konkrét önkéntes tevékenységet megvalósító akciókat. Az irodában megvalósuló rendezvények fő célja az információszolgáltatás. Tarthatunk találkozót az önkénteseket fogadó szervezetek, intézmények vezetőinek, hogy megoszthassák a fiatal önkéntesekkel kapcsolatos tapasztalataikat kerekasztal-beszélgetések során. Ha a rendezvényünk célja a fiatalok bevonása, aktivizálása, tájékoztatása, akkor érdemes börze jellegű napot tartanunk, ahol nem száraz előadásokat hallgatnak, hanem a maguk kedvére beszélgethetnek, tájékozódhatnak a megjelent szervezetek által nyújtott lehetőségekről. A meghívók kiküldésekor ne csak a civilekre gondoljunk! Hívjuk meg az önkormányzatok, az egyházak, az iskolák illetékeseit, az ügyben érintett vagy bevonható vállalatok, vállalkozások, intézmények érintettjeit is.
Szolgáltató faluházak és Agorák
19
Saját szervezésű külső akciók esetében a legfontosabb, hogy tényleges helyi igényre alapozva kezdjünk a szervezésbe.
Szolgáltatás megvalósítása szívességcsere bank létrehozása esetén Ha az igény és szükségletfelmérés alapján azt látjuk, hogy szívesség bank létrehozására van szükség, első és legfontosabb lépés a közösség tagjainak meghívása. A szívesség bank szolgáltatásainak kialakításához 2-3 találkozóra, közösségi tervező műhely megvalósítására van szükség. A műhelyeken az alábbi témákban kell a közösségnek döntést, valamint határozatot hoznia: -
A felület formája, megjelenése (önálló weboldal, vagy a település/IKSZT/szervezet saját honlapjáról indítható alhonlap)
-
A felületnek egyszerűnek, könnyen kezelhetőnek kell lennie, a közösség számára mitől lesz az?
-
A bank szabályozásának alapjai: nyitott vagy zárt, települési vagy szélesebb körű is lehet, csatlakozás feltételei, bevonás formái, kategóriák, nyilvántartási forma)
-
A felület kinézetének eldöntése (színe, a nyilvántartás eszközének formája, ha van ilyen, ábrák, képek, stb.)
-
Alapelvek (Feltételek, meddig használhatja bárki, ellentételezés nélkül, anonimitás lehetséges vagy sem, bizalom kérdése, ingyenesség, kizárás esete, stb.)
-
Stakeholderek elemzése, bevonásuk (helyi segítő intézmények, hivatalok, szolgáltatók bevonása)
-
A működtetés végző személy meghatározása, segítők kiválasztása
-
Marketing tevékenység megvalósítása (Hogyan jut el a település minden lakójához?)
Megvalósítása lépésről lépésre
20
4. KulturNet
1. A szolgáltatással kapcsolatos igény felmérése
2. Tervező műhelyek
3. Munkatárs kiválasztása és önkéntesek bevonása
6. A szívesség bank létrehozása, meghirdetése
5. Kapcsolatfelvétel különböző szervezetekkel, partnerekkel
A szolgáltatás megvalósítása nemzetközi önkéntes program esetében A szolgáltatás indításához első körben a szervezetnek regisztrálnia kell a www.yia.hu oldalon megtalálható pályázati feltételek és útmutató alapján. Csak azok a szervezetek vehetnek részt a pályázaton, amelyek regisztráltak az Európai Bizottság nyilvántartási felületén. A nemzetközi önkéntes programok megvalósíthatóságának alapfeltétele a biztos angol nyelvtudás, vagy az EU valamely hivatalos nyelvének ismerete. A regisztrációt követően a Nemzeti Iroda ellenőrzi a szervezet működését, létezését, alapdokumentumait. A regisztrációs folyamat angol nyelven zajlik, magyar nyelven csak egy rövid, összefoglaló anyag található. Az Erasmus + program pályázatok elektronikus úton nyújthatók be, ehhez a pályázati rendszerekben való jártasság mindenképpen előfeltétel. A szolgáltatás megvalósításához feltételezzük, hogy a szolgáltató már érvényes önkéntes szerződéssel rendelkezik egy külföldi önkéntes fiatallal. (Előfeltétele: pályázat benyújtása, pozitív elbírálás, külföldi önkéntes fiatal jelentkezése, szerződéskötés az önkéntes szolgálatra) A nemzetközi önkéntes szolgálat alatt végezhető tevékenységekre hasonló szabályozás vonatkozik, mint a hazai önkéntességre. A külföldi önkéntes fiatal nem végezhet olyan típusú tevékenységet, amellyel munkatársat helyettesít a szervezet. A tevékenység végzésének a fiatal ismereteinek, tapasztalatainak bővülését kell szolgálnia. Külföldi fiatal fogadása esetén az egyik legfontosabb teendő a közösség felkészítése a fiatal fogadására. Fontos, hogy legyenek olyan emberek a fiatal körül, akik az anyanyelvét, vagy legalább az általa beszélt nyelvek valamelyikét beszélik. A munkavégzés mellett a külföldi fiatalt össze kell ismertetni a helyi fiatalokkal, számára közösségi, kulturális programokat kell biztosítani.
Szolgáltató faluházak és Agorák
21
-
20.4.
Minőségi jellemzők
20.5.
Javasolt irodalom
-
CZIKE K. – KUTI É.: Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció. Nonprofit Kutatócsoport és Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2006
-
CZIKE K. – F. TÓTH A. (szerk.): A magyarországi önkéntesség fejlesztési stratégiája 2007-2017. Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2007
-
Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020. Az 1068/2012. (III. 20.) Korm. határozat melléklete
-
DITZENDY Károly Arisztid: Társadalompolitika és közösségi művelődés: új kihívások. – Vázlatok a közösségi művelődés új útjaihoz. In.: SZÍN Közösségi művelődés 17. évf. 5. sz. 2012. október http://epa.oszk.hu/01300/01306/00119/pdf/EPA01306_szin_2012_5_13-15.pdf
-
SIMONYI I. - BODÓ M. Dr. (szerk.): Segédlet az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez. EMMI – OFI, Budapest, 2012
-
Fiatalok Lendületben Program – Pályázati útmutató http://www.yia.hu/admin/uploads/FLP_Palyazati_utmutato_2013_HU.pdf
20.6.
22
Példatár
4. KulturNet
