www.gemosz.hu
2007. 1. szám
Két lábbal a földön GABLINI GÁBOR elnök
Tisztelt Kollégák! Az ismert mondás szerint: „Még egy repülô sem maradt a levegôben” alapján kijelenthetjük, hogy az autós szakma is visszatért a földre. Megtapasztalhattuk, hogy repülni csodálatos dolog, de az igazi örömöt a biztonságos leszállás jelenti. Sokan gondolták az elmúlt években, hogy a magyar piac mindig szárnyalni fog, amikor csökkent a magasság utánégetôként, új kondíciókkal, meglepô megoldásokkal rukkoltunk elô: 0%-os induló, roncsbeszámítás, 120 vagy annál több havi hitel. Tehát elmondhatjuk, hogy a szakma és környezete mindent megpróbált, akár erején felül is, de csodák nincsenek, így mi is kénytelen-kelletlen vagy szerencsére visszatértünk a földre. A statisztikákat mindenki másként értékeli, annak függvényeként is, hogy melyik oldalon ül, kit, mit képvisel. A magam részérôl, elutasítom azokat a megközelítéseket, amelyek tragédiáról, csôdökrôl, összeomlásról szólnak. Próbáljuk a lovat középen
megülve, a helyzetünket reálisan értékelni. Magyarország a 170 000–180 000 darabos éves új gépkocsi értékesítéssel, az újonnan csatlakozott országok között kiemelkedôen jól teljesít. A nálunk többszörösen nagyobb Lengyelország alig több mint 250 000 autót értékesített 2006-ban és sorolhatnám a többi ország gépkocsi eladását. Könyveljük el, hogy volt néhány extra jó (közel 10 év) esztendônk, amit vélhetôen, néhány kevésbé jó követ, de ez nem ok pesszimizmusra, nem ok arra, hogy lemondjunk a jövôrôl. Ez a szakma az elmúlt bô másfél évtizedben példát mutatott arra, hogy milyen innovatív, milyen kreatív, az európai átlagot messze meghaladó kereskedéseket, szervizeket hozott létre. Tehát az eszközeink megvannak és ezeket kihasználva a hatalmas tapasztalatokat, a piaci ismeretet, és a már említett jelentôs szellemi potenciált alapul véve, egy más típusú, még inkább vevôközpontú, valamint a korábbi rendszerrel véglegesen leszámolva, szigorúan üzleti, tudatos vállalatmenedzselési technikákat alkalmazó mûködést kell megvalósítani. Remélem, mindezekhez a GÉMOSZ konferencia sok adalékot, információt fog nyújtani, hiszen a napirendi pontokat, az elôadókat úgy válogattuk össze, hogy a szakma képviselôi kézzelfogható, hasznos információkkal legyenek gazdagabbak az esemény végére. (Folytatás a 2. oldalon)
GÉMOSZ közgyûlés 2007. május 17-18., Grand Hotel Galya, Galyatetô A GÉMOSZ 2007. május 17-18-án tartja közgyûlését Galyatetôn a Grand Hotel Galyában. Meghívott elôadóink – importôrcégek vezetôi, a szakmát övezô cégek képviselôi és a finanszírozási piac, bankok, lízingcégek szereplôi mellett, a kapcsolódó állami szervezetek képviselôi – ez alkalommal is sokoldalú megközelítésben mutatják be a gépjármû-kereskedelmi piacot. Elôadóink között szerepelnek: • Földvári András úr, az Autó2 fôszerkesztôje, aki beszámol az autóvásárlói elégedettsé-
Fôbb támogatóink:
get, szokásokat és tendenciákat vizsgáló éves Tárki–Autó2 közös tanulmány konklúzióiról • Horváth Zsolt Csaba úr, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke, aki a közlekedési szervezet átalakulásából adódó növekvô együttmûködési lehetôségekrôl, az intenzívebb márkakereskedôi szerepvállalás lehetôségeirôl • Dr. Kovács László úr, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa, aki a gépjármûkereskedelmet érintô EU jogi szabályozások alakulásáról
Tartalom 13. oldal
CECRA-hírek
14. oldal
A GÉMOSZ konferencia programja
15. oldal
Fenntartható versenyképesség – fenntartható adózás
18. oldal
Európai uniós forráslehetôségek
19. oldal
Ingyenautó, féláron!
10. oldal
Fejezetek az autózás történelmébôl (X.)
11. oldal
Tájékoztató az autóértékesítôk képzésérôl
12. oldal
A Merkantil-csoport a gépjármû-finanszírozásban
13. oldal
Az új gépjármûveknek és alkatrészeinek másodlagos jelölése
14. oldal
Új idôszámítás a mûszaki vizsgáztatás területén
15. oldal
Vizsgadrukk
16. oldal
Castrol Professional – komplex hatékonyságnövelô szervizprogram
17. oldal
JÓFEJek az ittas vezetés ellen
19. oldal
Mi várható a jövôben?
22. oldal
Tájékoztató a GÉMOSZ elnökségi munkájáról
• Vértes András úr, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, aki az új struktúrából származó elônyöket bemutatva, a gazdaság szereplôi és a kormányzati struktúra közötti együttmûködés javításának lehetôségérôl • Bendó Zoltán úr, a Nemzeti Fejlesztési Tanács, fôosztályvezetô-helyettese, aki a Fejlesztési Tervbôl fakadó lehetôségekrôl, a pályázatok igénybevételének lehetôségeirôl, valamint a pályázati célkitûzésekrôl • Kolossváry Ádám úr, a Merkantil Bank vezérigazgatója, aki a hazai finanszírozási piac jövôjérôl, a piac kiszámíthatóbb volta érdekében szükséges cselekvési programról tart elôadást. A közgyûlés fô támogatója:
www.gemosz.hu
Két lábbal a földön (Folytatás az 1. oldalról Az elsô négy hónap piaci mérlegérôl elmondhatjuk, hogy közel 54 000 db új személyautó kelt el. A csökkenô eladási volumen a prémium autók forgalmán is érezhetô volt, bár a legnagyobb esést, 10%-ot, a kisautópiacon regisztrálták. A januári ötszázalékos emelkedés után februárban valamivel több mint 12 000 új gépkocsi talált gazdára hazánkban. Az elôrejelzések még azzal számoltak, hogy márciusban stagnál a piac, áprilisra, már fellendülést vártak, de március hónapban újabb tízszázalékos, áprilisban, pedig ennél is nagyobb visszaesés történt. Az elmúlt idôszakban az eladások messze meghaladták a piac fizetôképes potenciálját. Azokat is vásárlókká tettük, akiknek nem volt meg a szükséges fedezetük. A túlfûtöttségnek köszönhetô, hogy volt olyan év, amikor törlesztésképtelenség miatt több tízezer autót foglaltak le a bankok, lízingcégek. A 2006–2007-es évben bekövetkezett konszolidáció tehát várható eseménynek számít. Tovább súlyosbította a helyzetet, a gazdaságpolitikai bizonytalanság. A forgalomnak nemcsak a 2006. szeptemberi tévészékház ostromot követô események ártottak súlyosan, a 2007. március 15-e körüli napokban is elmaradtak a vásárlók a szalonokból. A fogyasztók elbizonytalanodását az importôr cégek akciókkal próbálták meg ellensúlyozni. Rá kellett azonban ébredni, hogy hosszú távon az irreális engedmények nem járnak, nem is járhatnak piacélénkítô hatással. A korábban rekordoknak minôsített, olykor 20 százalékkal nagyobb darabszámokat álomkonstrukciók szülték, olyanok, mint a nulla százalékos elôleg, a roncsbeszámítás magas áron, alacsony havi törlesztésû – 10 éves – hitelek. Szerencsére megindult a változás, a kereskedôk és bankok is lassan felismerik, hogy tartósan nem lehet ilyen módon élénkíteni a forgalmat. A sokszázezres kedvezményekkel élô tömegmárkák folyamatosan leértékelik korábban eladott modelljeiket, amelyeket persze a használtautó-piacon is csak olcsóbban lehet értékesíteni, illetve hátrány éri a tulajdonost az autócsere alkalmával, az alacsonyabb beszámítási érték miatt. Pozitív példaként: vannak márkák, amelyek egyáltalán nem akcióztak, és mégis nôttek eladásaik. A piaci konszolidáció folytatódik, és a tavalyi szám már a valós méretet jelzi. Idén és a következô években is nagyjából a 170 000–180 000 darabos személyautó-eladással lehet számolni, ekkora a fizetôképes kereslet. A vevôk már nem bíznak az olykor milliós nagyságrendû engedmé-
2
nyekben, inkább újdonságot és olyan minôségû modellt választanak, amelyik értéktartó, hiszen, hosszabb távon a használt kocsi eladásának veszteségeivel is számolni kell, márpedig a késôbbi cserénél fontos tétel a beszámított érték. A komoly és felelôsségteljes vevô a 20 százalékos elôlegnél kezdôdik, ô az, aki saját igényeihez és lehetôségeihez választ autót. Nemzetközi piaci viszonylatban elmondható, hogy az Európai Iparági Szövetség (ACEA) adatai szerint az európai autópiac stagnált az év elsô két hónapjában. Januárban és februárban együttvéve valamivel több, mint 2,4 millió autó kelt el, ami 0,3 százalékkal kisebb az egy évvel korábbi azonos idôszak adatánál. Februárban 1,08 millió új személyautó talált gazdára, ami 2,5 százalékos visszaesés egy év alatt. Idén március 21-én tartotta a CECRA éves közgyûlését. A Brüsszelben megtartott ülésen a szektorban tevékenykedô több mint 330 ezer vállalatot képviselô és 2,8 millió munkavállalót foglalkoztató szervezet újabb három évre választotta elnökéül Jürgen Creutzigot. Örömömre szolgál bejelenteni, hogy a GÉMOSZ nemzetközi elismeréseként, a CECRA közgyûlés fontosnak tartotta szövetségünk munkáját az igazgatótanácsban, amit az egyhangú szavazási eredmény bizonyít. A Csoportmentességi törvény jövôje tekintetében reményeink szerint az új európai jogszabály illeszkedni fog a márkakereskedôk által támasztott várakozásokhoz. A következô évben kerül kidolgozásra az Európai Bizottság elé kerülô Csoportmentességi törvény megújításáról szóló CECRA javaslat, amely akár teljes liberalizációt vagy a jelenlegi piaci szabályozás kisebb módosítását jelentheti, de felmerült a versenyhelyzetet jobban szolgáló, valamint a magyar kis- és középvállalkozásokat is segítô beruházás védelmi törvény kiterjesztése. Az Európai Bizottság 2008. májusában hozza nyilvánosságra értékelését. Összességében elmondhatjuk, hogy jelentôs idôszak elôtt állunk, mind nemzetközi, mind pedig, hazai viszonylatban, de mindazonáltal úgy gondolom jövônk, a saját kezünkben van! Több munkával és a szakma iránti komoly elkötelezettséggel a nehézségek áthidalhatóak. A piaci igények folyamatos kiértékelésével, sokrétû tapasztalataink, eszközeink felhasználásával, egy reális és pozitív jövô valósulhat meg. Ezen a közös célt magunk elé tûzve, konferenciánk meghívott vendégei igen hasznos és érdekes témákkal nyújtanak kiemelkedô fontosságú információkat mindannyiunk számára. Ezúton is kérek mindenkit, töltse velünk ezt a két napot, május17-18- án jöjjön el, vegyen részt Galyatetôn, a szakma ünnepén, a konferencián.
HÍREK A CECRA állásfoglalása a gépjármû-értékesítés jövôjérôl (Jürgen Creutzig) Az 1400/2002-es Csoportmentességi törvény hatálybalépésétôl kezdôdôen számos vitát, spekulációt váltott ki. A gépjármûkereskedôk és javítók számára a jogszabály nagy jelentôséggel bír, mivel közvetlen hatást gyakorol azok mûködésére, beruházásaikra, és azon képességükre, hogy a vásárlóknak a legjobb minôséget biztosítsák korrekt áron. Az Európai Bizottság, kiadott egy tanulmányt (London Economics), amelyben összefoglalta a gépjármûiparban az 1997–2004es idôszak tendenciáit. A tanulmányt 2006-ban adták ki. A CECRA 2006. szeptember 25-én megtartotta konferenciáját, amelyre meghívást kapott Neelie Kroes Európai verseny biztos, aki beszámolt az Európai Bizottság elképzelésérôl a gépjármûforgalmazás jövôjét illetôen. A CECRA számára fontos volt, hogy az egész gépjármû ipari láncolat a gyártótól a fogyasztóig képviselve legyen a rendezvényen. Ez a konferencia jó alkalom volt arra, hogy a piaci szereplôk szemtôl szembe tegyenek fel kérdéseket, fejtsék ki álláspontjukat a biztosasszonynak, aki azonban tartózkodott a határozott állásfoglalástól. 2010 egyre közeledik, és számos olyan kereskedô van, aki szeretné tudni, hogy mi fog történni akkor, amikor a szabályozás hatályát veszti, annak érdekében, hogy kidolgozhassa jövôbeli stratégiáit, beruházási terveit. Creutzig elnök úr úgy véli, a konferencia jó platformul szolgált a csoportmentességi törvény megújításának eszméje számára. A Gépjármû Gyártók Európai Szövetsége (ACEA) részérôl – jogi ügyek igazgatásáért felelôs Marc Greven is hasonló nézeteket fejtett ki: „ Az 1400/2002-e szabályozás, nem igényel alapvetô változtatást.” – nyilatkozta. A CECRA 2007 JANUÁRI-FEBRUÁRI MUNKÁJA Január 24.: az Európai Bizottság elfogadott egy cselekvési programot, amelynek célja, hogy 2012-re 25%-al csökkentse a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheit.
Autó Márkakereskedô V. évfolyam, 1. szám. ISSN 1589-6862 Kiadó: Gépjármû-márkakereskedôk Országos Szövetsége (GÉMOSZ), 1087 Bp., Könyves K. krt. 76. Felelôs kiadó: Gablini Gábor. Felelôs szerkesztô: Balogh Árpád. Szerkesztôbizottság: Giczy Árpád, Orosz Judit. Szerkesztôség: GÉMOSZ-iroda, 1087 Bp., Könyves K. krt. 76. Tel.: 287-8249, fax: 2878250, e-mail:
[email protected]. Nyomdai elôkészítés: Petit Typo Bt., e-mail:
[email protected] A megjelenést támogatta a H and H Kft.
Autó Márkakereskedô • 2007/1
www.gemosz.hu
A bizottság tenni kíván a vállalatoknál megjelent 13 területre kiterjedô adminisztrációs kötelezettség (pl.: a vállalatok, valamint a beosztott és vezetô kapcsolatának törvényi szabályozása, az adózás és ÁFA, és a statisztikák kapcsán felmerült adatszolgáltatási kötelezettség kérdésében. A bizottság javaslata: a 27 tagország segítségével kiszámítani az adminisztratív költségeket, felmérni, hogy mely kötelezettségek feleslegesek, a közösségi jogból származó és nemzeti jogból fakadó kötelezettségek megvizsgálása. A bizottság reméli, hogy a vállalati költségeket éves szinten 1,3 M euróval lehet csökkenteni. Javasolja, hogy a tagországok hasonlóképp járjanak el. Január esô heteiben: Európai Parlamentben belsô választások voltak, új elnök és új választmány, új parlamenti bizottsági elnökök kerültek megválasztásra. Európai Parlemnt elnöke M. Hans-Gert Pöttering, Ipari Bizottság (ITRE) elnöke Angelika Niebler. A CECRA 2006-ban kiadott egy állásfoglalást (CECRA 2006-241) a Bizottság ,,nagy eltérések keresedelmi benzin fogyasztási adója terén” címû javaslatával kapcsolatban. A javaslat célja a futott kilométerek csökkentése, az ,,energetikai turizmus” megszüntetése. A CECRA jelezte, hogy a jelenlegi helyzet piaci torzulásokat és tisztességtelen konkurrenciát eredményez. Az üzemanyag forgalmazók is más versenyhelyzetben találják magukat, mivel országonként eltérô lehet a fogyasztási adó mértéke. M. Campili, a Haszon és Ipari gépjármûvek bizottságának elnöke, M. Poncelet az Adóügyi Munkacsoport elnöke emlékeztették a bizottságot, hogy javaslatuk nem tartalmazza a szállítók járulékos költségeit, amelynek negatív következ-
Autó Márkakereskedô • 2007/1
ményei lehetnek más szektorokra nézve, így a CECRA tagokra nézve is. Január 23: Az Európai Bizottság felhatalmazta a német szövetségi kormányt, hogy indítsa be tervét, amelyben az Euro 5 direktívának megfelelô gépjármûvek vásárlására bátorít, a norma 2009-es hatályba lépése elôtt. A német kormány támogatás nyújtását javasolta a szállító cégek számára, az Euro 5-ös gépjármûvekhez való jobb hozzájutás érdekében 2008. szeptember 30-ig. Azokra a gépjármûvekre, amelyek motorja megfelel az Euro 5-nél szigorúbb követelményeknek is, 6 évre szóló támogatás fizetendô. Február 6.: a CECRA elnöke meghívást kapott egy autós vitafórumra, amely a CARS 21 csoportban, a gépjármûipar versenyképessége kapcsán végzett munkát is érintette. A konferencián számos EU parlamenti képviselô és EU-biztos vett részt, emlékeztetve a döntéshozókat, hogy a gépjármûipar nem csak a konkrétan vett ipari tevékenységet végzô gyártókat jelenti. A CECRA elnöke felhívta a figyelmet, hogy egy láncszem erôsítése a többivel szemben ellenkezô hatást válthat ki a versenyt tekintve. Ezen túl felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazat nagyban hozzájárul az európai gazdaság fejlôdéséhez, és a környezetvédelemhez is, hála az új techológiáknak. Kiemelte, hogy a 12 millió alkalmazottból 20%-ot a szektor kis, és középvállalatai adnak, amelyek versenyképességének megôrzése legalább olyan fontos mint a gyártóké! Bizottsági döntés született a CO2-kibocsátási stratégiáról, amely a személy és haszongépjármûveket egyaránt érinti. Az ipari, valamint a környezetvédelmi biztos nem ért egyet abban, hogy a CO2-kibocsátással
kapcsolatban bevezetésre kerüljenek kötelezettségek vagy sem. A környezetvédelmi biztos szerint nem elégségesek az egyezmények, törvényi szabályozás szükséges a kérdésben, az ipari biztos szerint ez túl magas költségvonzattal járna, amely az ipar számára elônytelen lenne – gépjármûparkok újbóli megújítása. Február 7-én megállapodásra jutottak a kollégák. Az új stratégia: párhuzamosan a kôolajtermékek minôségét szabályozó európai normák elfogadásával, hosszú távú cél a CO2-kibocsátás átlagos szintjének (120 g/km 2012-re) 25%-os csökkentése. Annak érdekében, hogy a verseny közpéppontjában a gépjármû, valamint motorjának mérete és a hatalmi harcok helyett a hatékony energiafelhasználás álljon, a bizottság felkéri a gyártókat egy európai végrehajtási rendelet aláírására a marketing és gépjármûreklám terén. A bizottság javaslatában az alábbi intézkedések szerepeltek: • 2007 végére, vagy legkésôbb 2008 közepére, jogszabályi keretek a CO2-kibocsátás csökkentésére személy és haszongépjármûvekre vontakozólag • a CO2-kibocsátás átlagos szintjének (120 g/km 2012-re) 25%-os csökkentése, ezt a gépjármûvek alkatrészeinek (a gumiabroncsok, és a légkondicionálás, benzines autók benzinfogyasztásának csökkentése, környezetbarát üzemanyagok felhasználásával) hatékonyságát növelve kívánják elérni, amely hatással van az energiafogyasztásra. • haszongépjármûvek tekintetében: a célkitûzés átlagos 175 g/km kibocsátás elérése 2012-re, és 160 g/km 2015-re (2002-ben ez 210 g volt), • kutatás-fejlesztés támogatása, hogy 2020-ban a személyautóknál 95 g/km- re lehessen csökkenteni az arányt, • a kisfogyasztású gépjármûvek vásárlására való bátorítás jobb címkézéssel, informálva a tagországokat, hogy az adózás mértéke a kibocsátott CO2-mértékétôl függ, • európai végrehajtási rendelet a gépjármûvek marketingje, reklámja terén, 2007 közepén a gyártókat a csatlakozásra kérik fel. A találkozó alkalmával a Bizottság elfogadta a CARS 21 csoport kommünikéjét (CECRA 2006287). Most kerül a Miniszterek Tanácsa és a Parlament elé elfogadásra. Visszatérve a CECRA munkájára a Jogi munkacsoport január végén ült össze, hogy a 2010 utáni szabályozásba belefoglalni kívánt záradékok listáját összeállítsa. A munkacsoport különválasztotta a tisztán a versenyhez kapcsolódó kérdéseket, a szerzôdéses jogok kérdésétôl. A záradékok új listáját a Személygépjármû és Haszongépjármû Divízója március 7-én fogja jóváhagyni. A CECRA elnökének és munkacsoportjai vezetôinek mandátuma lejár. Új elnökre március 21-én történik majd javaslattétel. A Független javítók divíziója javasolta, hogy M. François Ralite maradjon a posztján. A személy és haszongépjármû divízió március 7-én ismerteti jelöltjét.
3
www.gemosz.hu
GÉMOSZ KONFERENCIA 2007 A Gépjármû Márkakereskedôk Országos Szövetsége nevében tisztelettel meghívom Önt éves közgyûlésünkre, amely 2007. május 17-én és 18-án kerül megrendezésre Galyatetôn, a Grand Hotel Galya konferenciatermében. Program: Május 17. csütörtök: 11.00 Regisztráció 12.00 Ebéd 13.45 Köszöntés, napirendi pontok elfogadtatása 13.46 Javaslat a jegyzôkönyvvezetôre, hitelesítôk megválasztása, javaslat a közgyûlést levezetô elnökre, szavazás 13.47 A közgyûlés megnyitója 14.00 Elnöki beszéd – Gablini Gábor 14.15 Gazdasági Bizottság beszámolója – Nagy György 14.20 Ellenôrzô Bizottság beszámolója – Török Mátyás 14.25 Marketing Bizottság beszámolója – Giczy Árpád 14.30 Szerviz Bizottság beszámolója – Ivanics Lajos 14.35 Oktatási Bizottság beszámolója – Horváth László 14.40 Szavazás, a Bizottságok beszámolójának elfogadása 14.42 Földvári András – az Autó2 szerkesztôje – Beszámoló a Tárki- Autó2 közös tanulmányáról az autóvásárlói elégedettséget, szokásokat és tendenciákat vizsgáló éves tanulmányról (MOSAIC) 15.00 Draskovics Tibor – Miniszterelnöki Hivatal, államreformért felelôs kormánybiztos – Az ország elôtt álló feladatok és lehetôségek, kiemelten a gazdaság szereplôi és a kormányzati struktúra közötti együttmûködés javításának lehetôsége, valamint az új struktúrából származó elônyök. 15.20 Kérdések és válaszok 15.35 Tóth Tihamér – a Versenytanács elnöke – A kartell magatartás ismérveirôl, a gépjármû-márkakereskedôi szakmát érintô európai szabályozás alakulásáról
4
16.55 16.10
Kávészünet Mészáros György – a Magyar Lízingszövetség alelnöke – Erste Leasing Autófinanszírozási Zrt. Az aktuális autófinanszírozási piaci folyamatok elemzése. 16.30 Kérdések, válaszok 16.45 Horváth Zsolt Csaba – Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke – A közlekedési szervezet átalakulásából adódó növekvô együttmûködési lehetôségek, az intenzívebb márkakereskedôi szerepvállalás lehetôségei. 17.05 Kérdések és válaszok 17.20 Nagy László – Közigazgatási és Elektronikus Közszolgálatások Központi Hivatala, Közlekedés Igazgatási és Nyilvántartási Fôosztályának vezetô fôtanácsosa – Az adminisztráció csökkentése a közigazgatásban 17.40 Dávid Ferenc – a Vállalkozók Országos Szövetségének fôtitkára – GÉMOSZ–VOSZ együttmûködés, valamint VOSZ állásfoglalás a kormány gazdaságpolitikáját illetôen. 18.00 Kolossváry Ádám – a Merkantil Bank vezérigazgatója – A hazai finanszírozási piac jövôje, a szükséges cselekvési program a piac kiszámíthatóbb volta érdekében 18.20 A közgyûlés elsô napjának bezárása 18.30 Szabad program – uszoda, lôtér 20.00 Gálavacsora – Bakóczy Kálmán zongorista, 21.00 Szôke András és Litkai Gergely humoros elôadása Május 18. péntek: 09.00 Megnyitó - Gablini Gábor 09.05 Vértes András – GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke – A gazdaság szereplôi és a kormányzati struktúra közötti együttmôködés javításának lehetôségérôl 09.25 Kérdések és válaszok 09.40 Sivó Imre – Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke – Magyar Sörgyártók Szövetsége 2007-es Jófej kampány
10.00
10.20
10.40 11.00
11.20
11.40
12.00
12.20
12.40 12.55 13.00 13.30.
Bibók Zsuzsanna – a Környezetvédelmi Minisztérium fôosztályvezetô-helyettes – Az Európai Uniós követelményekrôl, telephely engedély, környezetvédelmi jogszabályok, hulladékká vált gépjármûvek szárazra fektetése, környezetvédelmi kommandók fellépése az illegális tevékenységet végzô javítómûhelyekkel szemben Sávos Lajos – Emil Frey Magyarország Kft. elnöke – A kereskedések költséghatékonyabb mûködésének lehetôsége, érdekérvényesítés hatékonyságának növelése Kávészünet Varsányi Gyula – a Castrol Hungária ügyvezetô igazgatója – Castrol Professional – komplex hatékonyságnövelô szervizprogram Gyôzô Gábor – a Magyar Gépjármûimportôrôk Egyesületének elnöke – Beszámoló a GÉMOSZ–MGE együttmûködésérôl Bendó Zoltán – a Nemzeti Fejlesztési Tanács fôosztályvezetô-helyettese – A Fejlesztési Tervbôl fakadó lehetôségek, amelyek a gépjármû-kereskedelmi szakma szereplôit érintik, a pályázatok igénybevételének lehetôségei, valamint a pályázati célkitôzések. Semperger Kinga – az Árindex Forrásközvetítô és Beruházási Tanácsadó Kft. igazgatója – Stratégia és szervezetfejlesztés Dr. Kovács László – Európai Bizottság tagja, adóügyi és vámuniós biztos – A gépjármûkereskedelmet érintô EU jogi szabályozások alakulása. Kérdések és válaszok Közgylés bezárása GÉMOSZ–MGE közös sajtótájékoztató Ebéd
A rendezvény fô támogatója a Merkantil Bank
Autó Márkakereskedô • 2007/1
www.gemosz.hu
Fenntartható versenyképesség – fenntartható adózás BALOGH ÁRPÁD alelnök
A Joint Venture Szövetség kezdeményezte az adórendszer sürgetô gondjainak társadalmi konszenzuson alapuló megoldását. A kezdeményezést a szövetség „Szemléletváltás a jövônkért” c. felhívásában adta közre 2006. decemberében, amelyben csatlakozásra hívta fel a gazdaság minden érintett szereplôjét. A felhíváshoz 32 szervezet, köztük a GÉMOSZ is csatlakozott. A felhívás fô üzenete az volt, hogy megállítandó az adófizetési és –felhasználás egyensúlyában egyre fokozódó defiocit, amely abból adódik, hogy számosan nem, vagy csak minimális mértékben fizetnek adót, de az állami szolgáltatásokból – az adófizetôkhöz hasonlóan – részesedhetnek. A felhívásban sürgetett adótudatosság megteremtésének célja az volt, hogy az egyre csökkenô számú adózni hajlandó vagy adózásra kényszeríthetô adófizetôre rakott terhek helyett az adózók bázisa szélesedjen. A jelen dokumentum az adórendszer számos kérdését érinti, melyek megoldása nélkül hosszabb távon nem mûködhet versenyképes és munkahelyeket teremtô gazdaság. A dokumentum a társadalom közös érdekekeit képviseli, hosszabb távú együttmûködésre szólítja fel a döntéshozókat és a gazdaság szereplôit – azaz a társadalom minden felelôs tagját, valamennyiünket. Alapvetô kérdésnek tartjuk a közgondolkodás megváltoztatását az adók értelmérôl, szükségességérôl. Olyan alapvetô kérdésekben kell társadalmi konszenzust találni, mint az adók típusainak fogyasztási(%) , vagyon (tételes), vagy jövedelem típusú adók alkalmazása.
Autó Márkakereskedô • 2007/1
Az adórendszernek olyan megújítását javasoljuk, amely az adófizetôk érdekeltségére és az egymásért viselt felelôsségére épül. Létre kell tehát hozni a társadalom tagjai között egy új egyezményt, amely kifejezetten csak a közteherviselés alapvetô szabályait állapítja meg. Rendelkezik az adók viselésérôl, azok felosztásának szabályairól, felhasználásának elszámoltathatóvá, átláthatóvá tételérôl és arról, hogy – mindannyiunk érdekében - keményen szankcionáljuk azt, aki kivonja magát (vagy megkísérli kivonni magát) a megállapodásban rögzítettek alól, valamint azt, aki a közösségi célra szánt eszközöket esetleg rendeltetés ellenesen használja fel. A cél: a gazdaság versenyképessége, fenntartható növekedési pályára állítása. Megkerülhetetlen feladatok: • Struktúra átszabása o Egyszerûsítés (minek nekünk 42 adónem) o Vagyoni típusú és a fogyasztást terhelô adókra kell tenni a hangsúlyt o El kell végezni a jelenleg biztosított vagy tervezett kedvezmények hatásvizsgálatát • A valós jövedelmi viszonyoknak megfelelô adóztatása • Összelvonás maximalizálása Betartandó alapelvek: • Az adótörvények stabilitása • Max. 39% GDP elvonás • Az alapelvek 2/3-os törvényekben történô rögzítése a kiszámíthatóság, stabilitás érdekében (adócharta) • Az adófajták egymás közötti százalékos megoszlása a költségvetésben (range-k) - fogyasztási típusú - vagyontípusú - jövedelemtípusú • Közvetlen kapcsolat létrehozása a befizetések és a nyújtott szolgáltatások között, ahol ez releváns. 1. A legfontosabb problémák Jelenleg az adó/GDP arány érdemben nem tér el az EU átlagtól. Regionális versenytársainknál viszont már magasabb ez az arány, de a fô gond, hogy az alacsony foglalkoztatás, a fekete (szürke) gazdaság, az adóbeszedés gondjai miatt ma sokan alig vagy egyáltalán nem fizetnek adót, míg „kevesen” kénytelenek a magas adószintek mellett sok sokfajta adót fizetni. Az adókikerülés és a bizonyos területeken mutatkozó túladóztatás strukturális problémákra vezethetô vissza, s annak kárvallottjai nem a költségvetés, hanem a
tényleges adófizetôk, akiket a közterhek így még nagyobb arányban sújtanak. Túl sok mítosz kering az adózással kapcsolatban, így a társadalom nem érti az alapjait (minimálbér, nyugdíjasok, ellátások, szolidaritás) sem. Problémák észlelhetôk az adóhatóságok megközelítésében és mentalitásában is. Torz az adórendszer, ill. a támogatási rendszer, túl sok a szociális alapú kedvezmény. Ha probléma akad, akkor mindig azoktól veszünk el egyre többet, akik utolérhetôek és már eddig is sokat fizettek. A különbözô adónemek szabály rengetegében mindig lehet találni elértést. Ezen kívül megállapítható, hogy túlságosan költségvetési szemléletô az adópolitika. 2. Mire gondoltunk? A hagyományos struktúrában, a hagyományos megközelítéssel nem lehet áttörést elérni. A lehetséges intézkedések többségét a kormány az elmúlt években megtette. A további adóemelések lehetôségei versenyképességi és beszedhetôségi (azaz még valami maradjon is belôle-és ne élje fel a hivatal az egészet) korlátok miatt mára nagyon behatároltak. Új megoldásokra van szükség. Évtizedes megszokásokkal, tabukkal kell szakítani. Az eddig népszerû, ügyesnek mondott adóelkerülést, mint általánosan megjelenô társadalmi normát végre megkérdôjelezô hozzáállásra, tudatformálásra és kommunikációra van szükség. 3. Adóstruktúra Makrogazdasági elemzések alapján és a nemzetközi megközelítések alapján a fogyasztást terhelô adók növelésére van lehetôség, illetve érdemi bevétellé kell, hogy váljon az ingatlanadó. • ÁFA és bizonyos jövedéki adók emelésének megfontolása • Ingatlan és gépjármûadó érdemi világos bevezetése, de beszámíthatósága a személyi jövedelemadóba is. • Környezetvédelmi adók bevezetése ott ahol nagy a környezet veszélyeztetése. 4. Adószintek Nemzetközi összehasonlítások, de önmagában a józan ész alapján is egyértelmû, hogy a mai társadalombiztosítási járulékok és személyi jövedelemadó szintek mellett rendkívül nagy a kísértés az adó-járulék elkerülésre. Különösen a KKV szektorban, ahol erre a lehetôségek adottak, a mai szintek mellett természetes reakció az elkerülés. (Folytatás a 6. oldalon)
5
www.gemosz.hu
(Folytatás az 5. oldalról) Ha van lehetôség adócsökkentésre, akkor azt a társadalombiztosítási járulék munkáltatói oldalára kell koncentrálni. 5. Nemzetközi versenyképesség Hol érdemes a nemzetközi átlaghoz képest alacsonyabb adókulcsokkal, terheléssel számolni? Ahol adóverseny van • Mivel tôkeimportáló ország vagyunk ez különösen fontos • Itt a magasabb hozzáadott értékû, tudásintenzív és jelentôsebb profittal járó tevékenységek (társasági adó terhelés) vonzását kellene elôsegíteni a munkahelyteremtés mellett (versenyképes nemzetközi struktúrák, holding rendszerek idevonzása) • Nemcsak a társaságok, hanem a csúcsvezetôik motiválása is fontos (alacsony adóterhelés regionális funkciókat gyakorlóknál) Ahol illékony a jövedelem • Általában jövedelem adók, de elsôsorban társasági adó, tôkejövedelmek, nehezen ellenôrizhetô jövedelmek (pl. külföldön keletkezett jövedelmek) 6. Egyszerûsítés • Flat tax (személyi jövedelemadó) kérdés célszerûségének átgondolása • Bevallási rendszer, adó adminisztráció teljes felülvizsgálata • Egyszerûsíteni kellene az eljárási/bevallási szabályokat. • Egyedi kedvezmények, kivételek kiirtása a rendszerbôl • Kis adók megszüntetése, illetékek összevonása 7. Szervezeti kérdések • Központi és önkormányzati adóapparátus összevonása (a gépjármû adó is vagyonadó) • A külön adóhatóságok integrálása • Ellenôrzési kapacitások növelése általános rezsi létszám terhére. Ellenôrzési kapacitások átcsoportosítása a nagyobb adóvisszaélésre hajlamos területekre. Ahol nem adóznak ott lehet, hogy csak adót titkolnak el (lásd fekete-szürke gazdaság). Az egész szervezetet ennek alárendelve kell átalakítani. • Jogértelmezési felügyeleti jogkör Pénzügyminisztériumhoz kell telepíteni. Kapacitás duplázódást fel kell számolni. • Teljesítményértékelés, minôség ellenôrzés, képzés! 8. Ellenôrzési kérdések • Adatvédelmi korlátozások felszámolása. Jelenleg APEH általi adatkérés szinte csak kizárólag konkrét vizsgálathoz kötôdôen lehetséges. Meg kell teremteni az általános adatkérési le-
6
hetôségek feltételeit. Pl. banki tranzakciós adatbázisokhoz, ingatlan nyilvántartáshoz, jármû nyilvántartásokhoz, stb. való korlátlan hozzáférés, elôsegítve az APEH ellenôrzésre kijelöltek kiválasztási eljárásait. • A gépjármûnyilvántartás legyen hasonlóan egylapos az ingatlanéval (nyilvántartási szám, tulajdonos, tulajdon korlátozása, jelzálog) . • A becslési lehetôségek szegényesek. Még jelenleg is az APEH-en van a bizonyítási teher azokban az esetekben, amikor magánszemélyek legális bevételei illetve a költési, vagyoni helyzet között egyértelmû ellentmondás van. • APEH – VPOP kiválasztási gyakorlatának átalakítása. A 90-es évek elsô felében teljesen indokolt gyakorlat, miszerint a nagy adóbefizetô cégekre kell koncentrálni idejétmúlttá vált. Ezek a nagy cégek többségében nagy információtechnológiai rendszerekre támaszkodva, stabil, kipróbált eljárásokra alapoznak. Ezeket a cégeket ezért a költségeket fedezendô adóhiány megtalálása érdekében a reprezentációs elszámolás, gépkocsi elszámolás és hasonlóan kevéssé érdemi kérdésekkel zaklatják. • Át kell alakítani a kiválasztási gyakorlatot. Ágazati, adatbázis elemzésekre alapozott kockázati alapon történô kiválasztásra van szükség. • Jelenleg az APEH átfogó ellenôrzései „minden részletre” kiterjedô részletes vizsgálatokat jelentenek. Az APEH hajlamos elveszni a részletekben. Akár hónapokig tartó vizsgálatokat is végeznek, akkor is, ha már a kezdetektôl világos, hogy az alkalmazott IT rendszerek garantálják a jogszerû adóelszámolásokat. • Ki kell alakítani olyan eljárásokat, amelyekkel rendszerszerû, a folyamatokra koncentráló, szúrópróbaszerû ellenôrzésekkel kombinált rövid idô alatt felmérhetô, hogy az adott céget érdemes-e hónapokig tovább ellenôrizni, vagy tovább kell menni a nagyobb sikerrel kecsegtetô adófizetôkhöz. A nagy adótanácsadó cégek saját kialakult módszereikkel még viszonylag nagy cégeknél is 2-4 fôs csapatokkal rövid idô alatt (3-5) nap a lehetséges adókockázatok többségét fel tudják tárni. Az APEH hatékonysága ebben a tekintetben messze elmarad a piaci szereplôkétôl. • Legyen lehetôség a piacon használt szoftverrendszerek APEH auditjára. A szállítók ezek után kötelesek garantálni az „auditált” mûködést. A jogkövetô adófizetôk szívesebben használnák az APEH által bevizsgált és értelemszerûen könnyebben elfogadott rendszereket. • A fenti új megközelítés jelentôs átképzést illetve új típusú erôforrások igénybevételét igényli. Nemzetközi adózásban is jártas kapacitások kialakítása a megfelelô képzéssel együtt. • Az adófizetôk vagyoni, jövedelmi helyzetének könnyebb nyomon követésének lehetôségeit meg kell teremteni.
• Eljárási határidôk elhúzásának lehetôségeit csökkenteni kell. • Színlelt szerzôdések valós ellenôrzése civil szervezetek bevonásával . • Házipénztár azonnali bemutatásának kötelezettsége • Meglepetésszerû ellenôrzés kiterjesztése. „Fedett” ellenôrzési lehetôségek szélesítése. • Adóellenôrzés a valahol regisztrált adóalanyokkal tud foglalkozni. A sehol nem regisztráltak adóelkerülésével nem is találkoznak. Meglepetésszerû, fedett ellenôrzési lehetôségek kialakítása. • A hírekben megjelenô közgyanakvást, azonnal APEH ellenôrzésnek kell követnie. (Il Ferro) • Lehetôség bizonyos gazdasági teljesítmények adótartalmának vizsgálhatóságára. Pl. mennyi adót fizettek be egy felépült ház után és, ha nem, akkor a kivitelezô, építtetô felelôsségre vonhatósága. • Adózási rendszerben legyen ellenérdekeltség, mivel ez sokkal hatékonyabb, mint az adminisztráció növelése. • Ahol nagy az adókerülés, behajtási probléma, ott praktikusság kell (átalány, fix adó központilag meghatározva) • Ellenôrzésszigorításra van szükség a kis adózóknál. Nagy adózóknál pedig kiemelt státusz, egyéb kedvezmények, illetve más kiszolgálás szükséges. 9. Szankciók • Az adóelkerülést szolgáló eszközök elkobzása, bezárása. • Kereskedelem, vendéglátás, piacok, stb. kis összegû, de visszaesô visszaélések szigorúbb szankcionálása. • Jövedéki termékekkel való visszaélés szigorúbb szankciója. • Nyilvánvalóan adóelkerülésen alapuló szolgáltatások, piacok, vásárok fokozott ellenôrzése. Felelôsség vezetôk, tulajdonosok felé eltolása. Legyenek személyükben is felelôsek az alkalmazottak „hibáiért”. • Fekete foglalkoztatás szankciójának fokozása. Egyes területeken, így pl. az é p í t ô i p a r b a n , szolgáltató- és javítóiparban, médiában, stb., de másutt is megszokott,hogy a fôvállalkozók által az alvállalkozóknak leadott munkák elvégzése már fekete foglalkoztatáson alapul. A felelôsség kiterjesztése az ún. fôvállalkozókra is. • A szankciók szigorítása a tudatos, rosszhiszemû adóelkerülés eseteire. • Aki büntetett elôéletûvé válik az hosszú évig ne vállalkozhasson. 10. Igazságszolgáltatás • Specializált, kétszintû adóbíróságok kialakítása • Kezelhetôen gyors, törvényben rögzített ítélkezési határidôk elôírása a bírósági eljárásra
Autó Márkakereskedô • 2007/1
www.gemosz.hu
• Az APEH és a Cégbíróság munkájának összehangolása. 11. Törvények • Új: személyi jövedelemadó, ÁFA törvény definíciók, strukturáltság, egyértelmûség, érthetôség • Adótörvény közötti „harmónia” • Az ’illetve’ kifejezés megszüntetése adótörvényekben • A helyi iparûzési adó a személyi jövedelemadó,a lakóingatlan és gépjármûadóztatás felé mozdítása majd megszüntetése • „EVA”, „EKHO” megszüntetése v. kulcs növelése • A regisztrációs adó megszüntetése és a környezetvédelmi (tételes) „greentax” irányába történô elmozdítása. • Tôkejövedelmek – hosszú távon alsó személyi jövedelemadó kulccsal való adóztatása • Társadalombiztosítási járulék plafon kivéve egyéni döntés – ha többet akar fizetni magasabb színvonalú egészségügyi, nyugdíj ellátásért • Autóval kapcsolatos adóterhek „greentax” irányába történô elmozdítása • Határozottan szûkítsük a mentességeket, kedvezményeket elsôsorban személyi jövedelemadóban
Autó Márkakereskedô • 2007/1
12. Záró megjegyzések A fenti felvetések az adórendszer mûködésének teljes logikáját érintik. Így is valószínôleg számtalan megoldásra váró probléma kimaradt. Ezek a lépések a jelenlegi társadalmi „közmegegyezés” alapjait borítják fel. Ahhoz viszont, hogy a végrehajtásban, akár a minimális kooperációra lehessen számítani az adófizetôk részérôl deklaráltan két dologra feltétlenül szükség van: • „A becsületes adófizetôk békén hagyásá”-ra. • A ténylegesen befolyó többletbevételek okán viszont szükség van adócsökkentésre. A többletbevételek nem szolgálhatják az állami kiadások emelkedését, a reformok elhalasztását. Elôször a különadók eltörlésére, utána pedig a helyi iparûzési adó megszüntetésére/átalakítására és a munkáltatói társadalombiztosítási járulék csökkentésére van szükség. Összefoglalva: Az adózást olyan módon kell korszerûsíteni, hogy az belsô szerkezetében is támogassa a fenntartható növekedést, a feketegazdaság csökkentését és a foglalkoztatottság bôvítését úgy, hogy a társadalmi szükségletek ellátáshoz szükséges adótömeg elôállítható legyen. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a fent vázolt
intézkedések eredményeként belátható idôn belül csökkenjen az adók relatív tömege is. Operatív feladat, hogy nemzetközi gyakorlattal rendelkezô szakértôi csapattal dolgoztassa ki a kormány a szükséges, egymást erôsítô konkrét lépések sorát, készüljön menetrend az egyes intézkedések sorrendjére, egymásra épülésére, ahogyan a cél optimálisan elérhetô. Minezek után a kormány kérje ki a gazdaság szereplôinek véleményét. Nyilvánvaló, hogy olyan horderejû feladatról van szó, amely hosszabb elôkészítést igényel. Az elôkészítô munka megkezdése azonban nem halasztható a döntô szakasz, a bevezetés idôszakára, hanem már most el kell kezdeni. Szakmailag jól megalapozott kommunikációs eszközrendszert kell kialakítani, s ennek mentén, az állampolgárok felvilágosításával, „adóügyi ismeretterjesztéssel” olyan adótudatosságra és jövôorientált szemléletmódra nevelô kampányt kell indítani, amely segít az adómorál, az adózásba vetett bizalom újbóli felépítésében. A siker csak a társadalom támogatásával és jövôorientált hozzáállással, a bizalomra épülô közös felelôsség és közteherviselés vállalásának megteremtésével valósítható meg, amelyhez a társadalom minden tagjának hozzá kell járulnia.
7
www.gemosz.hu
Európai uniós forráslehetôségek 1. szakasz: • GOP 2007 2.1.1/A mikro és kisvállalkozások technoló-
Tardos János Reálsas Tanácsadó Kft. ügyvezetô igazgató
Mint köztudott az Európai Unió számára is a költségvetés adja meg a kereteket a kiadások és a bevételek tervezéséhez. Az EU-ban vannak nettó befizetô országok, amelyek zömében az EU „régi” tagországai, az un. 15-ök és olyan tagországok is, amelyek szaldója pozitív, azaz több támogatást kapnak, mint befizetéseik. Ezek többségében a 2004-ben csatlakozott 10 ország, valamint a 2007ben csatlakozott Románia és Bulgária. Az EU-ban hétéves költségvetési periódusról beszélhetünk, ami 2007 jan.-tól 2013 dec. 31-ig tart. Az egyes országok a támogatást nemzeti fejlesztési terveik keretei között kérhetik, amelyeknek megvitatása és jóváhagyása most folyik és várhatóan 2007 elsô félévének végén zárul le. (Magyarország az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) címmel adta be koncepcióját.) A nemzeti fejlesztési tervek lebontása az operatív programokban ölt testet, amelynek számát és tartalmát az adott ország maga állíthatja meg. A támogatási keretösszegeket az EU szabja meg és annak nagysága alapvetôen az adott ország fejlettségétôl, az egy fôre jutó GDP nagyságától függ. Magyarország a korábbival szemben a következô ciklusra 15 operatív programot terjesztett be, amely keretében minden egyes régió önálló operatív programmal rendelkezik. Ennek jelentôségét az adja, hogy az egyes régiók önmaguk állapíthatják meg, fejlettségi szintjüknek és adottságaiknak megfelelôen a fejlesztési fontosságaikat és rendelhetik hozzá a forrásokat. (Megjegyezni kívánom, hogy – éppen magas fejlettségi szintje miatt – a közép magyarországi régióban elhelyezkedô vállalkozások kisebb támogatási lehetôséggel rendelkeznek, mint a többi.) Az operatív programok lebontását szolgálják az un. akciótervek, amelyek az elkövetkezendô két évre határozzák meg a preferált fejlesztési területeket és az azokra felosztott pénzeszközöket. Az egyes operatív programokban jóváhagyott prioritások lényegében változatlanok lesznek az elkövetkezendô hét évben. A vállalkozások elsôsorban három operatív program keretében számíthatnak támogatásra. A legfontosabb és közvetlen a vállalkozásokat támogató operatív program továbbra is a Gazdaság fejlesztés Operatív Programja (GOP). Az év februárjában megjelent pályázatok.
8
giai fejlesztése (1-5 millió Ft) • GOP 2007 2.1.1/B komplex vállalati technológia fejlesztése kis- és középvállalkozók számára (5-50 M Ft.) • GOP 2007 2.1.1/C komplex vállalati technológia fejlesztés (50-500 M Ft.) • KMOP 2007 1.2.1/A A mikro és kisvállalkozások technológiai fejlesztése • KMOP 2007 1.2.1/B komplex vállalati technológia fejlesztése kis- és középvállalkozók számára • GOP 2007 2.1.2/B munkalehetôség teremtô komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetô kistérségekben kis- és középvállalkozások számára (5-50 M Ft) • GOP 2007 2.1.2/C munkalehetôség teremtô komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetô kistérségekben (50-500 M Ft)
Ezen pályázatok várhatóan – a források rendelkezésre állásától függôen – az év ôszén ismét meghirdetésre kerülnek. Az EU-val folytatott tárgyalások befejezését követôen az alábbi fontosabb pályázati prioritásokra és azon belül meghirdetett pályázatokra lehet számítani. (Megjelenés idôpontja május – júliusra várható.) 2. szakasz 1. prioritás: • Piacorientált K+F tevékenység, ill. K+F és technológiai együttmôködések fejlesztése (GOP-1.1.1.) • Vállalati innováció ösztönzése (GOP-1.3.1.) • Vállalati K+F profil erôsítése (GOP-1.3.2.) 2. prioritás: • Regionális szolgáltató központok fejlesztése (GOP2.1.3.); • Induló beruházások támogatása (GOP-2.1.2./D) • Minôség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek bevezetése (GOP-2.2.2.) 3. prioritás: • Ipari park fejlesztés (GOP-3.2.1.) 3. szakasz 1. prioritás: • Kutatási központok fejlesztése, megerôsítése (GOP1.1.2.) • Innovációs és technológiai parkok (GOP-1.2.1.) • Technológia-intenzív start-up vállalkozások segítése (GOP-1.3.3.) 2. prioritás: • Vállalati folyamatmenedzsment rendszerek (GOP2.2.1.) • E- kereskedelem, e-szolgáltatások (GOP-2.2.3.) 3. prioritás: • Korszerû infokommunikációs infrastruktúra (GOP-3.1.) • Logisztikai központos fejlesztés (GOP-3.2.2.) 4. prioritás: • Mikrofinanszírozás, garanciaeszközök • Tôkepiac fejlesztése – 2007. második félév
Kiemelt jelentôséggel bír a Társadalmi Megújulás Operatív Programja, amely alapvetôen a foglalkoztatás elôsegítését és a képzés, tovább- és átképzést szolgálja széles körben. Jelenleg már megjelent a TÁMOP 2.1.3/07/1 Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára. A lényeges és nagy horderejû programok várhatóan a nyár folyamán kerülnek ki pályázati formában. A korábbiakhoz képest újszerû az egyes régiók operatív programjának olyan átalakítása, hogy
az támogassa a vállalkozások versenyképességének fejlôdését a régióban. Néhány gondolat az ÚMFT versenyszférát érintô kérdéseirôl. Alapvetôen megállapítható, hogy az elkövetkezendô hét évben nagyságrendileg jelentôsen több forráslehetôség áramlik be az országba, mint az elmúlt idôszakban. Azonban a versenyszféra általános támogatási szintje (az un. intenzitás) lényegesen csökken, amely mögött két megfontolás húzódik meg. Elôször is a versenysemlegesség sérülhet a támogatottak javára, továbbá a vissza nem térítendô támogatások jelentôs része átalakul visszatérítendô támogatási formára. A GOP keretében meghirdetett pályázatokra országos jelleggel lehet pályázni, míg a regionális operatív programok keretében a régióban môködô vállalkozások pályázhatnak. A pályázatok zöme teljesen szektorsemleges, mégis a prioritások kialakítása során egyes nemzetgazdasági ágak háttérbe szorulhatnak. Az ÚMFT és ezen belül a GOP ugyanis, mint az fentebb látható az innovációt, a K+F tevékenységet, a technológiakorszerûsítést, állítja homloktérbe, valamint fajlagosan csökken az ingatlannak kapcsolatos támogatás is. A pályázati kiírás az elbírálás során szigorúan megköveteli a jelentôs „év, mint év” árbevétel növekedést, annak nem teljesítését pedig erôteljesen szankcionálja. Ugyanakkor a korábbinál jelentôsebb teret enged az energia-megtakarítási, és takarékossági törekvéseknek, bár a konkrét pályázatokat még nem ismerjük. A humán infrastruktúra fejlesztésre, (foglalkoztatás, képzés, oktatás) jelentôsebb összegeket és nagyobb támogatási részarányokat szab meg a tervezet. Ezen pályázatok esetében viszont figyelemmel kell lenni arra, hogy az eddigieknél jobban elôtérbe kerül a létszámbôvítés, továbbá az ún. horizontális célok, mint a nôk, fiatal-, vagy idôs korú dolgozók, a munkanélküliek foglalkoztatása, valamint a kisebbségek, és fogyatékossággal élôk munkába történô bevonása. Halmozott elônyt lehet élvezni, ha mindez az elmaradt régiókban történik. Általánosságban ma tudható és megállapítható, hogy bár az ország több forráslehetôséget kap, a versenyszféra szigorúbb feltételekkel, kisebb támogatási intenzitásra számíthat, mint eddig. Bár a pályázatokkal kapcsolatos adminisztráció egyszerûsödött, a pályázati döntés, a szerzôdéskötés és a pénzhezjutás érdemben nem gyorsult fel. Ennek ellenére a források a vállalkozói szféra részére rendelkezésre állnak, az un. JEREMIE program keretében kedvezô kondíciójú visszatérítendô támogatási konstrukciókra is sor kerül. Azon vállalkozások, amelyek az elkövetkezô évekre növekvô piacot tudnak maguknak biztosítani, nagy eséllyel vehetnek részt a pályázatokon.
Autó Márkakereskedô • 2007/1
www.gemosz.hu
Ingyenautót, féláron! CSERI JÓZSEF elnökségi tag
Talán még a címben szereplô, logikai bukfencet sem nélkülözô hirdetmény sem lenne elegendô ahhoz, hogy egyesek elgondolkodjanak némely, a hôn áhított négykerekû megvásárlására ösztönzô ajánlaton. Jóllehet a magyart kellôen csavaros észjárásúként emlegetik sokfelé a világban, azért az érzékelhetô, hogy az autóvásárlás – mégoly gyanúsan – csábító lehetôségének víziója kellôképpen vonzó ahhoz, hogy a potenciális vevôjelöltek esetleges aggályaikat félredobják. Mint valószínûsíthetô ez az autós reklámfelületek értékesítésére szakosodott Il Ferro Kft. – mára több ezres – ügyfélköre esetében. Akik közt bizonyára szép számmal találhatók elégedett kuncsaftok, de az elmúlt hetek fejleményei – a reklámért kapott ellenérték kifizetésének felfüggesztése – alapján inkább az valószínûsíthetô, hogy az elégedetlenkedôk száma fog robbanásszerûen emelkedni. De mirôl is van szó valójában? Az Il Ferro tulajdonképpen szerzôdést ajánl ügyfeleinek, amelyben az általuk megvásárolni szándékozott új, vagy már meglévô használt autójukon elhelyezett hirdetés ellenértékeként, (no és az ügyfél által a megállapodáskor külön fizetendô díjtétel ellenében) havi 4050 000 Ft-ot fizetett részükre. Ki az, aki nem kapna a lehetôségen, hisz ily módon akár hihetetlenül kedvezô feltételekkel vásárolhatják meg autójukat, vehetnek fel ehhez hitelt, kereshetnek pénzt autójukkal? Jól gondolták, hisz a lehetôség csábító volta sokak fantáziáját megragadta. Ennyi pénz?! Csupán azért, hogy felmatricázzák az autómat? Miért is ne, gondolták sokan. Mindez persze akár korrekt ajánlat is lehetne, mint azt néhány – jellemzôen külföldi – példa igazolja. Igaz ott a rendszer valóban piaci alapon, tudatos marketingstratégia részeként, a hirdetés hatékonyságának, a fogyasztó elérésének elemzésével, nem utolsósorban a kreatív jelleg látványos hangsúlyozásával történik. Hogy ez az Il Ferronál így történt-e? Döntse el mindenki maga! Az események fentebb már jelzett fordulata azért sejtet valamit. Ami egyébként sokak szerint nem meglepô, sôt jó ideje elôre borítékolható volt. Legalábbis
Autó Márkakereskedô • 2007/1
azok szerint, akik a kérdést érdemileg, a mögöttes ok–okozati összefüggések alapján közelítették meg, és jelezték aggályaikat. Mint tette ezt a GÉMOSZ, mikor több fórumon is hangot adott fenntartásainak, jelezvén, hogy az ajánlat kísértetesen hasonlít a piramisjátékok gyakorlatára, ahol a rendszerbe késôbb belépôk befizetései jelentik a fedezetet a korábban szerzôdött ügyfelek követeléseinek kiegyenlítésére. De vajon miért is volt mindez feltételezhetô? Leginkább azért, mert érzékelhetôen nem a rendszer mûködtetésének, pontosabban a hirdetés hatékonyságának – fentebb már hivatkozott megközelítése – volt a központi célkitûzés, sokkal inkább a szerzôdések számának felfuttatása. Gyakorlatilag a havonkénti egyszeri bemutatási kötelezettségen, az egyébként is nehezen ellenôrizhetô, napi 30-40 km-es futásteljesítmény elváráson, illetve az autó tisztaságának követelményén kívül, nem volt lényeges szempont, ami a szerzôdés alapjául szolgáló koncepció hatékony mûködtetésére utalt volna. Megjegyezzük, a havi 40-50 000 Ft maximumig terjedô kifizetések értékében valószínûleg hatékonyabb hirdetési felület is vásárolható – ha már mindenképpen a közlekedési eszközöket preferáljuk –, akár helyi járatú autóbuszokon is. Az idô múltával érzékelhetô volt, hogy a rendszer mûködése is kérdôjeles, lévén, hogy a hirdetések jelentôs része nem másokat, hanem magát az Il Ferro-t népszerûsítette. Az egyéb hirdetések pedig nagyrészt az Il Ferro által kötött barterügyletek voltak, ami megint csak nem jelenthetett közvetlen fedezetet a szerzôdések számának növekedésével folyamatosan emelkedô kötelezettségek teljesítésére. Aztán volt egy másik eleme is a rendszernek, ami viszont gyakorlatilag a kulisszák mögött fejtette ki hatását, és az újautó vásárláshoz kapcsolódva, egyfajta visszatérítést kért a márkakereskedôktôl. Az Il Ferro irányába. Ennél a pontnál tehát már jól érzékelhetôen különvált a mûködtetés alapjául szolgáló koncepció, és a hirdetések szemszögébôl irreleváns, de az Il Ferro számára nyilvánvalóan fontos üzleti lehetôség. Amiben, úgy tûnik jó néhány márkakereskedô is lehetôséget látott, különösen annak okán, hogy a vásárláshoz kapcsolódva az Il Ferro néhány, az ügyfélre vonatkozó kötelmet is elôírt. Ezek a vásárláshoz, illetve szerviztevékenységhez kapcsolódtak, az ügyfél részére nyújtott kedvezmények korlátozásától, a szervizmunkálatoknak a vásárlás helyén történô elvégeztetéséig terjedôen. Mintegy mézesmadzagként az együttmûködésben lehetôséget jelentô márkakereskedôk számára. Akik talán nem is vették észre, hogy az Il Ferro személyében egy, a piac mûködését – sôt
egyes márkakereskedôk gondolkodásmódját – is jól ismerô, arra építô partnerrel állnak szemben, aki – egyébként el nem ítélhetô módon – elsôsorban saját érdekét szem elôtt tartva ékelôdött a márkakereskedôk és ügyfeleik viszonyrendszerébe. Erre mondják, hogy ügyes. Már csak azért is, mert érdekeit a saját gépjármûvel egyébként rendelkezô ügyfelei esetében is hatékonyan érvényesítette, ott az ügyfél által fizetendô – a szerzôdés futamidejétôl függôen változó, az új autóhoz kért 10 000 Ft-os ügyintézési díjnak akár 33-szorosát is elérô – 5 éves futamidôre vonatkozó – díjtétel beszedésével. Arra a kérdésre persze valószínûleg nehéz lenne konkrét választ adni, hogy a rendszer mûködtetésében, vagy a hirdetések hatékonyságában mi az alapja az elôbb említett tételeknek, illetve az azok közti jelentôs, netán az autó új vagy használt jellegétôl függôen – a napi elvárt km-teljesítményben kimutatható különbségnek, de nem lehetünk oly naivak, hogy erre a kérdésre reklámszakértôk által is fogadható választ remélnénk. De legyünk korrektek, és ismerjük el, hogy a rendszer adminisztratív mûködtetése, sôt az önmagában nem kifogásolható tisztes nyereség elérése is pénzbe kerül! Persze, ha ez az ügyfelek számára is megtérülô befektetés lenne, valószínûleg mindez nem zavarna senkit. Ám ha jóformán csak az elôbb említett díjtételek – és nem a hirdetôktôl származó bevételek – szolgálnak forrásul a rendszer mûködéséhez, úgy az pillanatok alatt felfordulhat. Más kérdés, hogy az Il Ferro mindezt valóban ügyesen, sokak szerint jogilag is nehezen támadható szerzôdési feltételekkel valósította meg, ami azonban csekély vigasz lehet azok számára, akik esetleg veszteséggel vagy autójuk kényszerû eladásával lesznek kénytelenek kiszállni a velük kötött – egyébként adózási kérdéseket számukra is felvetô – szerzôdésbôl. Márpedig pillanatnyilag nem úgy tûnik, hogy az Il Ferro pénzügyi helyzetében a követelések kiegyenlítésére is fedezetet nyújtó pozitív változás következne be, még ha a velük szerzôdött márkakereskedôk részérôl is ezt óhajtanánk. Esetükben ugyanis számolni kell azzal is, hogy az Il Ferro fizetôképessége körüli problémák rájuk is visszahat(hat)nak, feltételezhetôen nem éppen pozitív elôjellel. Amennyiben pedig egy esetleges, netán a pórul járt ügyfelek kezdeményezésére indított vizsgálat a piramisjáték gyanúját igazolná – ami ez esetben lehet, hogy inkább a tevékenység valós, semmint a szerzôdési feltételek jogi tartalma alapján feltételezhetô –, úgy ez az elôjel még inkább kedvezôtlenebbé válhat. Sajnos az érintett márkakereskedôk megítélését illetôen is.
9
www.gemosz.hu
Fejezetek az autózás történelmébôl (X.)
Opel, az egyik legrégebbi európai márka FEJESS JÚLIA
idejére mind több cég kínálta ezeket a termékeket, így profitjuk egyre csökkent. Nem volt gazdaságos fenntartani a veszteséges vállalkozást, szükségesnek látszott a mielôbbi váltás. Maga Opel, s fiai még inkább igen nagy érdeklôdést mutattak az autók iránt. Friedrich Lutzmann és az Opel fivérek
Tovább lapozva az autózás történetének képzeletbeli történelemkönyvét ebben a fejezetben egy olyan autómárkát szeretnék bemutatni, amely csaknem 150 éves. Ma is az egyik legkedveltebb Európában, és különösen Magyarországon. Egyszerû, letisztult forma, megbízható minôség, elérhetô ár: ez az Opel. Adam Opel (1837–1895) 1837. május 9-én, idén 170 éve született Adam Opel, az Opel autógyár és az Opel dinasztia megalapítója. Apjától tanulta a lakatosmesterséget, amelyet tökéletesíteni akart, ezért Párizsba utazott, ahol megismerkedett a varrógépgyártás tudományával, és ez annyira megtetszett neki, hogy visszatérve Rüsselsheimbe 1862-ben megalapította saját varrógépgyártásra szakosodott kisvállalkozását. 1868-ban családot alapított, elvette feleségül Sophie Marie Schellert, aki öt tehetséges fiú gyermekkel ajándékozta meg. Csillapíthatatlan technikai kíváncsiságát egy késôbbi párizsi utazása során a kerékpárgyártás ébresztette fel. Hazatérve a varrógépgyártásra berendezkedett kis cégének termékpalettáját kerékpárral bôvítette. Mindkét termék gyártása igen jövedelmezô volt, Európában a legnagyobb varrógép és kerékpár eladást realizálták. Azonban a századforduló
10
Az 1890-es évek elején Friedrich Lutzmann saját tervezésû autó összeállításával kísérletezett, olyan sikeresen, hogy az eredményekre alapozva saját gyárat létesített. Az Opel fivérek figyelemmel kísérték Lutzmann modelljének munkálatait, valamint részt vettek annak bemutatóján. Annyira elragadta ôket a nagyszerû találmány, hogy szerzôdést kötöttek Lutzmannal, amelynek értelmében a munkáját egy külön számára alapított automobil osztály keretében a rüsselsheimi Opel vállalatnál folytathatta. 1898-ban megépítették az elsô automobilt, a Lutzmann-rendszerû OpelPatent Motorwagen prototípusát, amelybôl 1899-ben 11 darabot el is adtak. Lutzmannhoz és az Opel-Patent-Motorwagenhez fûzôdô várakozásaik azonban nem teljesültek. Bár néhány autójuk a korabeli nürnbergi autóbemutatón is szerepelt, a sikertelenség miatt Carl és Wilhelm Opel 1901-ben felbontotta a Lutzmannal kötött szerzôdést. 1902-ben már Darracq modelleket gyártottak Opel-Darracq néven, 1902 ôszén pedig saját gépjármûvükkel az Opel-Motorwagen 10/12 PS-sel jelentek meg a Hamburgi Autószalonon. Négy év múlva az 1000. legyártott autó gurult ki a cég kapuján, az idôközben a termékpalettára felvett saját gyártású motorok mellett. A „Doktorautó” és a rakétaautó Az elsô legsikeresebb típus a „Doktorautó” volt, amelyet különösen a háziorvosok kedveltek a megbízhatósága és kedvezô ára miatt. Ez a modell aztán hamarosan népszerû lett a vásárlók körében, s ezért jelentôs mértékben nôttek az eladások. Így válhatott 1914-re az Opel a legnagyobb német autógyárrá. Tíz évvel késôbb a technikai újításként bevezetett futószalagos sorozatgyártásnak köszönhetôen nemcsak a fokozódó keresletet tudták kielégíteni, hanem a költséghatékonyabb gyártási folyamat eredményeként az autók árát is jelentôsen csökkentették. Az 1920-as évek végén indult a RAK-program, amely Fritz von Opel, becenevén „Rakéta Fritz” által szorgalmazott technikai újítás volt. Rendkívüli eredményt értek el a fejlesztések során elké-
szült rakétahajtású jármûvek. 1928-ban elképesztô sebességnek számított a RAK 2 238km/h és a RAK 3 254 km/h rakétaautó gyorsulási teljesítménye. Adam Opel AG és a General Motors 1928-ban részvénytársasággá alakult az Opel, majd a következô évben egy gazdaságilag erôs partner együttmûködését keresve megállapodást kötött General Motors Corporation-nel (GM). A GM megszerezte a részvénytöbbséget, szakmai területen pedig szabad kezet engedett az Opelnek. A 30-as években az Opel Európa vezetô német autógyára és elsôszámú autómárkája lett, saját biztosító társasággal és bankkal rendelkezett, gépjármûveit részletre árusította. 1940-ben megszületett az egymilliomodik Opel, az Opel Kapitän. Még ugyanebben az évben, októberben leállt a személyautó gyártás. A II. világháború alatt teherautók és más katonai célú jármûvek alkatrészeinek gyártása folyt. Az Opelnek gurulnia kell… ,,Új üzembôl, új autó” A háború jelentôs károkat okozva vonult el, lerombolta az Opel gyárait és jóvátételként kiszolgáltatta a gyártósorait a Szovjetuniónak. 1944ben a teherautó-, majd 1947-ben a személyautó gyártás is újra indult az Opel Olympia modellel. 1950-re sikerült helyreállítani a rüsselsheimi gyárat, és 1953-ban az éves legyártott autók száma elérte a 100 000 darabot, 1956-ban pedig kigördült a kétmilliomodik Opel. A százéves cégjubileumra 1962-ben Bochumban új üzem épült. Az új Opel Kadettek gyártását itt kezdték meg, mivel a rüsselsheimi gyáregység elérte kapacitása határát. A Kadett volt az egyik legnépszerûbb modell, amibôl 11 millió darabot gyártottak. (Hely hiányában a többi sikeres modell, valamint a cég közelmúltbeli történetének említése most elmarad.)
Autó Márkakereskedô • 2007/1
www.gemosz.hu
Tájékoztató az autóértékesítôk képzésérôl HORVÁTH LÁSZLÓ az Oktatási bizottság elnöke
Amint arról már többször és több fórumon is tájékoztattuk Tisztelt Kollégáinkat, a 2006. június 1-jén hatályba lépett, a kereskedelemrôl szóló 2005. évi CLXIV. Törvény (3. paragrafusának (2) bekezdésében) kimondja: „Az üzletben kereskedelmi tevékenységet végzô személynek a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. E „külön jogszabály – a jelenlegi OKJ. alapján – a vas-mûszaki kereskedôi végzettséget említi az autókereskedelemben dolgozók szakmai végzettségeként, ami persze lehet akár mulatságos is, azonban nyilván nem az a bizonyos szakmai végzettség, amelyet mi, a szakmában dolgozók elismernénk és szeretnénk, ha munkatársaink ezzel rendelkeznének... (Valamikor régen – az idôsebbek még emlékezhetnek rá – sôt, magam is részese voltam- volt egy olyan szakma, amelyet „Jármû-
Autó Márkakereskedô • 2007/1
és jármûalkatrész-eladó”-nak neveztek, és az akkori Szász Ferenc Iparcikk Kereskedelmi Szakmunkásképzô és Szakközépiskola oktatta. Bár az akkori világban alkalmazott „kereskedelmi ismeretek” ma már természetesen régen elavultak, de legalább volt, ami azért magának a szakmának a tényleges elismerését jelentette...) Annak érdekében tehát, hogy az autókereskedelmi területen foglalkoztatott munkatársaink valóban erre a területre kapjanak képzést, a TANSPED Oktatási és Szolgáltató Kft. és a Laudy Incvest & Michinori Kft. nevû oktatási vállalkozásokkal együttmûködve kialakítottuk azt a képzési rendszert, amely a sok közös gondolkodást követôen talán a legközelebb áll ahhoz, amelyet elképzelünk a számukra. (A képzés – és maga a képzési hely – természetesen akkreditálásra is került, ami már csak azért is fontos, mert ennek alapján lehet majd az oktatással kapcsolatos költségeket – az érvényes elôírások szerint – a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolni.) Maga a képzés (hivatalos nevén: „Autó- és motorkerékpár-értékesítési tanácsadó felnôttképzési akkreditált program”) tehát államilag elismert szakképesítést ad, mindezt pedig – „alapesetben”, vagyis szakmai gyakorlattal és képesítés-
sel nem rendelkezô „kezdôk” esetében – egy 180 órás modul elvégzése és sikeres vizsga után. Sikerült elérnünk, hogy a márkakereskedésekben már most is foglalkoztatott – legalább érettségi bizonyítvánnyal és kettô éves, márkakereskedôi értékesítési tevékenységben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, a képzés maga 60 órában történik, de a vizsga természetesen semmiben sem különbözik a „teljes modult” végzettekéhez képest. Valamennyien, akik ennek a képzésnek a kialakításában részt vettünk, bízunk abban, hogy a törvényi kötelmeknek való megfelelésen túl mindez a gyakorlatban is jól használható tudást ad a résztvevôk számára. A képzéssel kapcsolatban a GÉMOSZ tagjai számára korábban megküldött részletes tájékoztató anyag tartalmaz minden lényeges információt, ám aki ennél többet kíván megtudni, vagy jelentkezni szeretne a képzésre, az közvetlenül a képzési helyen (e-mail:
[email protected], illetve a Tansped honlapján – www.tansped.hu, vagy a 06-30/455-6839, ill. a 30/9631145 telefonszámokon tájékozódhat, jelentkezhet. A résztvevôk, és az ôket foglalkoztató márkakereskedések számára ezúton is sok sikert kívánunk!
11
www.gemosz.hu
Merkantil csoport a gépjármû-finanszírozásban A Merkantil csoport a 2006-os évben, a gépjármû-finanszírozásban piacvezetô helyet vívott ki. Elôzetes adatok alapján az új év elsô hónapjaiban is jelentôs piaci részesedést ért el. A bankcsoport elôzô évi népszerûsége többek között azon alapult, hogy a vizsgált évben közel 600 kereskedô választotta szolgáltatásait, a finanszírozó igen kedvelt a gépjármû-kereskedések körében. A Merkantil csoport piaci részesedése az új autók területén a 2003. évi 11,02%-os piaci részesedése 2006. évre 12,99%-re emelkedett, ez az érték 2007. I. negyedévében még tovább növekedett. A kétségtelen siker egyik fô oka az, hogy a Merkantil csoport az ügyfélfinanszírozás területén a lehetô legnagyobb mértékben igyekszik kiszolgálni a felhasználók igényeit. A bankcsoport az elmúlt idôszakban több akciót is lefolytatott, amelyben a futamidô elején az ügyfélnek a normál törlesztôrészletnél kisebb kötelezettséget kell magára vállalnia. Mindamellett, hogy a bankcsoport az ilyen esetekben is teljesíti a kereskedések igényeit, igyekszik meggyôzni partnereit arra vonatkozóan, hogy a futamidô elején könnyített fizetési ütemezésû termékek értékesítése senkinek nem áll érdekében. Ezek a konstrukciók erôs vonzást gyakorolnak a felelôtlen ügyfelekre nézve. A vásárló a fele, vagy akár harmada törlesztôrészletet látva dönt az autóvásárlás kérdésében, ennek alapján ítéli meg fizetôképességét, így hibás helyzetértékelése alapján ugrik bele az autó megvásárlásába. Ez természetesen közvetlenül növeli a kereskedés eladását, egy ideig a törlesztôrészletek megfizetésével sincs probléma. Abban a pillanatban azonban, amikor már teljes törlesztôrészletek kellene fizetnie, a felelôtlen ügyfél nem tud tovább eleget tenni fizetési kötelezettségének. Végsô soron az autót elveszik tôle, a kereskedés pedig – sok bedôlt fele részletes szerzôdéssel a háta mögött – gyanúba keveredhet a finanszírozó elôtt maga után vonva az elbírálási szabályok szigorítását. Mindezeken túl a bank veszteséget szenved el az ügylet kapcsán. Az elmúlt évben a CHF LIBOR folyamatos emelkedése, de még inkább CHF/HUF (illetve az EUR/HUF) keresztárfolyam romlása miatt növekedtek azok terhei, akik autóvásárlásukhoz deviza alapon vettek fel hitelt. Az egyébként jelentôsen olcsóbb kamatozású deviza hitelek iránti bizalom megingását megelôzendô a Merkantil csoport az elsôk között jelent meg a piacon fix törlesztôrészletû hitel- és lízingkonstrukcióval. A kérdéses pénzügyi termék bevezetése lehetôvé tette, hogy az olcsóbb CHF hitelek törlesztôrészletei ne változzanak, így ne veszélyeztessék az ügyfelek fi-
12
zetôképességét. A konstrukció lényege, hogy az ügyfél a szerzôdéses futamidô alatt az eredetileg kalkulált törlesztôrészletet fizeti, a kamat- és árfolyamkülönbözet a futamidô végén kerül elszámolásra. Amennyiben a forint erôsödik és/vagy a CHF alapkamat csökken, így az ügyfélnek az elôre meghatározottnál kevesebbet kell fizetnie, úgy a különbözet nagyságától függôen a szerzôdés az eredeti futamidô elôtt lezáródik. Amennyiben az ügyfél a pénzügyi mutatók miatt többletfizetésre kényszerül, úgy ezt a többletet további – szerzôdésben rögzített nagyságú – törlesztôrészletek formájában teszi. A fix törlesztôrészletû konstrukció keretében az ügyfél mindvégig a szerzôdéskötéskor vállalt nagyságú törlesztô részleteket fizeti, így az árfolyamváltozás nem ingatja meg fizetôképességét. A Merkantil csoport – az OTP csoport tagjaként – a Garancia Biztosító Zrt.-vel közösen beépített CASCO terméket dolgozott ki. A közös termék azon ügyfelek számára jelent elônyt, akik szívesen lemondanak a CASCO biztosítás megkötésének fáradalmairól, így olcsóbban, három évre elôre bebiztosítják személygépjármûvüket. A termék 2007. év folyamán továbbfejlesztésre kerül új, határozatlan idejû változatok bevezetése révén. Gyakran elôfordul, hogy egy finanszírozó képes piaci helyzetét javítani, a kereskedések megszeretik, forgalma felfut. Ennek hátterében néha az áll, hogy a pénzügyi szolgáltató jelentôsen enyhít elbírálási feltételein: a kérelmek nagy része befogadást nyer, az ügyintézés rendkívül egyszerûvé válik az „egyszerûsített ügyintézés” miatt. Ami a kereskedés és az ügyfél számára elônyösnek látszik, az a finanszírozó szempontjából akár katasztrofális is lehet: olyan nagymértékben nôhet a bebukott ügyletek száma, hogy a piacot szerzô cég a csôdhöz is közel kerülhet. A Merkantil csoport esetében nem ez a forgatókönyv valósult meg. A piaci pozíciójának megerôsítésével párhuzamosan portfóliójának minôségét is javítani tudta. 2004. és 2006. között a nemfizetésekbôl eredô veszteség majdnem a felére csökkent. Ennek hátterében az áll, hogy a bankcsoport jelentôsen növelte az elbírálásának hatékonyságát. Az eredményeket mi sem mutatja jobban, mint hogy a valaha 2000 darab feletti tárolt autók száma mostanára 1400 alá csökkent. Csak ebben az évben majdnem 300 darabbal csökkent a visszavett és az adott idôpontban értékesítésre váró eszközök száma. Természetesen a hatékonyabb elbírálás több igazolás, okirat bekérését is igényel, így alkalmasint kellemetlenség forrása is lehet, de ma
már maguk az ügyfelek is érezhetik a követett üzletpolitika elônyeit és jótékony hatását: az alacsony veszteségek következtében a Merkantil csoport kedvezôbb kamatkondíciókat biztosíthat szerzôdôik számára anélkül, hogy a nyereségességet teljes egészében feláldozná. Végsô soron mindenki jól jár, leszámítva azokat az ügyfeleket, akik felelôtlenül, akár rosszhiszemûen ugranak bele autójuk megvásárlásába. Az információs technológia fejlôdése óriási lehetôségeket takar. Ez persze közhely, de konkrét gyakorlati haszonnal kecsegtetô közhely. A Merkantil csoport lényegében elsôként ismerte fel, hogy az új technológiák megkönnyíthetik a kereskedések mindennapi életét. Ennek alapján alkotta meg az online ajánlatkészítô rendszerét. Az „Online Dealer Terminal” nevet viselô alkalmazásával a dealerek közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a bankcsoporttal, így a hitelkérelmeiket papírmentesen, a korábbiaknál lényegesen gyorsabban juttathatják el a finanszírozóhoz. Az új technológia alkalmazása által lerövidül az ügyintézés ideje. Mindezeken túl az eltûnt/elveszett faxok után sem kell nyomozni, ami a korábbi – faxos – ügymenet esetében sok kellemetlenséget okozott a kereskedésnek, az ügyfélnek és a Merkantilnak egyaránt. Az Online Dealer Terminal nem csak közvetlenül a hitelügyintézésben jelent segítséget. Bevezetése óta az új termékek, pénzügyi konstrukciók bevezetése lényegesen hamarabb megtörténhet. Amint a szükséges paraméterezés megtörtént, a frissítést követôen a kereskedésekben rögtön használhatóvá válnak az új konstrukciók. A korábbi, ún. offline ajánlatkészítô rendszer idôszakában az új termék bevezetése csak akkor történt meg, amikor a bankcsoport munkatársa kiért a partnerhez és ott személyesen elvégezte a szükséges adatbázis (idônként a program) frissítését, addig akár napok is eltelhettek, így a kereskedés lényegesen késôbb juthatott hozzá az autó értékesítésben hasznos, netán versenyelônyt biztosító konstrukcióhoz. Tegyük hozzá, amíg a munkatársak az új termék logisztikai feladataival „bíbelôdtek”, addig más, a kereskedések számára hasznos tevékenységet nem láthattak el: az ODT bevezetése a szolgáltatási színvonal emelkedését hozta. Az ODT sikerét mi sem mutatja jobban, mint hogy ma már a szerzôdések 80%-a online ügyintézés keretében történik. A Merkantil csoport továbbra is azon dolgozik, hogy a kereskedések, és ügyfeleik számára kedvezô pénzügyi termékeket vezessen be, továbbá, hogy mindenki számára elônyös mûszakitechnológiai megoldásokat alkalmazzon.
Autó Márkakereskedô • 2007/1
www.gemosz.hu
Az új gépjármûveknek és alkatrészeinek másodlagos jelölése (Ami a GÉMOSZ elnökség márciusi döntésének hátterében van)
BALOGH ÁRPÁD alelnök
Törvények tehát vannak csak valakiknek nem áll érdekében a betartatásuk. Ezért a GÉMOSZ civil kurázsiként vállalja, hogy mindenkit szövetségesül fogad ki tenni akar a jogállamiság és demokrácia érdekében, hogy ezen az áldatlan helyzeten változtassunk. Elnökségi döntés születet 2007 márciusában, arról, hogy a III. ker. Kapitányság kezdeményezte UV gravírozással történô alkatrészjelölést, amelyet hazánk mellett több országban (pl. Szlovákia, Csehország) is alkalmaznak, bûnmeg-
elôzési és azonosítási módszerként, a magyarországi márkakereskedôk területén is bevezetjük. Nem kötelezôvé tétellel, hanem a teljes autóstársadalmi elfogadtatás és támogatás elnyerésével, vállaljuk a kiválasztás pályáztatását, a szervezést, egészen a jelölés gyakorlati bevezetésig. Talán egyszer még azt is elérjük, hogy a mûszaki totálra vett gépjármûvek végleges kivonással a hivatalos bontókba és hulladékhasznosítókba kerülnek, tovább nem táplálva a bûnözést és a feketegazdaságot !
A gépjármûhasználat veszélyes üzem, ezért minden ország szigorú jogszabályokat alkotott ennek betartására és folyamatosan ellenôrzi is azt. Sajnos nem így van ez nálunk. Így aztán virágzik is a fekete gazdaság Magyarországon, a legális adófizetôk kárára. Ma az ellopott gépjármûvek javarészt már nem a zöldhatáron át távoznak külföldi megrendelésre, hanem illegális bontókon keresztül hasznosulnak az alkatrész piacon. Kik a vevôk? Elsôsorban szegény emberek (a hiszékenységet és a szegénységet lehet legjobban kihasználni), másodsorban ügyeskedôk, akik ellenôrizetlen jövedelemmel 100%-os profithoz jutnak, mert ugye a beszerzésnek filléres a költsége. Hogyan erôsíti ezt az üzletet a magyar szabályozás? (Ptk.) A közúton megsérült jármûvet nem köteles a tulajdonos megjavíttatni. A biztosító megegyezhet a károsulttal készpénzben, számla nélkül, úgy, hogy mindenki jól járjon és még a jármûvet sem kell megjavítani. (Az USA-ban egy törött lámpával a közút ôre azonnal kivonja a sérült jármûvet a forgalomból, nálunk még lámpa nélkül is lehet közlekedni!) Ezzel megteremtôdött az igény oldala, az illegális alkatrész-kereskedelemnek. (Korm. és Miniszteri rendeletek) A bontásból kinyert alkatrészeket minôségellenôrzés után színjelöléssel kell ellátni. Ez ugye a legális bontók felelôsége a beépíthetôség és származás igazolására, csakhogy ilyen bontók alkatrész forgalma ma már csak töredéke a tejes piacnak. Továbbiakban minden nemû alkatrészt csak arra szakosodott szolgáltató szerelhet be közúti jármûbe igazolás adása (számla) mellett, de ezt sem kéri számon senki (még hatósági vizsgán sem, biztos szemérmesség okán). Érdemes hát ellopni, feketén importálni az autót és az alkatrészt egyaránt, megteremtve ezzel a forrásoldalt is.
Autó Márkakereskedô • 2007/1
13
www.gemosz.hu
2007. MÁJUS 1.
Új idôszámítás a mûszaki vizsgáztatás területén! GICZY ÁRPÁD elnökségi tag
2007. május 1-e most már nemcsak az EU megalakításának ötvenedik évfordulója, magyarország csatlakozásának harmadik évfordulója, hanem szakmánkban az integrált mûszaki vizsgáztatás bevezetésének kezdônapja is! A Kormány az Alkotmány 35.§-ának (2) bekezdésében megállapított jogalkotói hatásköré-ben, az Alkotmány 40. §-ának (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a közúti közlekedérôl szóló 1988. évi törvény 48.§ (3) bekezdése a/ pontjának 7. alpontja alapján kihírdette a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII.20.) Kormány rendeletet. A Hatóság elnöke az egységes jogalkalmazás érdekében meghatározza a hatósági eljárásban alkalmazott vizsgálatok és ellenôrzések mûszaki követelményeit és módszereit, beleértve az egyes vizsgálómûszerek megfelelôségét, alkalmazhatóságát stb. A közlekedési törvény 24. §-a alapján a
14
jármûvek megfelelôségét a közlekedési Hatóság idôszakos vizsgálaton ellenôrzi. Az idôszakos vizsgálatot a közlekedési Hatóság által névjegyzékbe vett vizsgabiztos a közlekedési hatóság vizsgálóállomásain, illetôleg a Hatóság által kijelölt vizsgálóállomásokon végzi. Ennek a tevékenységnek a végzésére jelentkezés alapján, pályázat útján van mód az NKH kijelölése szerint, mivel a közlekedési hatósági tevékenység végzéséért a Nemzeti Közlekedési Hatóság a felelôs. Az idôszakos vizsgálati tevékenységet, valamint a vizsgálóállomáson biztosított személyi és tárgyi feltételeket a közlekedési hatóság rendszeresen ellenôrzi! A közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendeletalkalmazásában „integrált vizsgálat” a használt gépjármû és pótkocsi forgalomba helyezés elôtti vizsgálata, illetôleg idôszakos vizsgálata során elvégzett vizsgálat, amely kiterjed a jármû gyári azonosító jeleinek ellenôrzésére, valamint mindezek adattartalmának és a jármûnyilvántartás adatainak összevetésére. A hivatkozott rendeletnek megfelelôen nem a vizsgálóállomásnak kell eldönteni, hogy az adott jármû esetében el kell-e végezni az integrált vizsgálatot, hanem annak szükségességét a közlekedési hatóság hivatalból állapítja meg. Az eljárási szabályok betartását az integrált vizsgálatra kifejlesztett KIV program biztosítja, míg a mûszaki
vizsgálat elvégzését a GJM program támogatja. 2007. május elsejét követôen azokon a vizsgálóállomásokon ahol nem tudják biztosítani a vizsgabiztos részére a rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott vizsgálóeszközöket az NKH regionális igazgatósága a vizsgáló állomás kijelölését felfüggeszti, illetôleg a kijelölésnek háromszor történô felfüggesztése esetén a kijelölést visszavonja. A vizsgáztatás során az adatok felvételezéséért az eljáró vizsgabiztos a felelôs. A vizsgabiztos és az ügyfél között jogviszony nem jön létre, hanem a közlekedési hatóság és az ügyfél között áll fenn közigazgatási eljárási jogviszony. Ennél fogva a vizsgabiztos tevékenysége vagy mulasztása miatt az ügyfelet ért kárt a közlekedési hatóság köteles megtéríteni. A vizsgálati módszer technológiáját a Rendelet 5. melléklete tartalmazza. A meghatározott jármûkategóriák vagy jármûkivitelek vizsgálatát végzô vizsgáló állomásokra vonatkozó eltérések, valamint helyettesítô vizsgálóeszközök között az 5. melléklet az integrált vizsgálat vonatkozásában eltérést nem tesz lehetôvé! Az idôszakos mûszaki vizsga hatósági díja jármûkategóriánként változatlan, amennyiben az integrált vizsgálat is szükséges, annak díja egységesen további 7200 Ft. Az integrált vizsgálat technológiai ideje 15-20 perc, tehát a vizsgáztatás ideje ennyivel meghosszabbodik. Az integrált vizsga bevezetésének célja, hogy a jármûazonosítók elôzetes eredetiségvizsgálaton még át nem esett gépkocsik esetében a mûszaki vizsgáztatással egyidejûleg a jármû adatainak összevetését is elvégezzék, ezáltal a jármû tulajdoni „tisztaságának” ellenôrzése is megtörténjen. A gépjármû adatai közhitelességének javítása a gépjármûbûnözés visszaszorítását szolgálja, a visszaélések számát csökkenti.
Autó Márkakereskedô • 2007/1
www.gemosz.hu
Vizsgadrukk IVANICS LAJOS Szerviz Bizottság elnöke
Az 5/1990 (IV. 12.) KÖHÉM rendelet módosítása alapján 2007. május 1jétôl megváltozik a gépjármûvek és pótkocsik idôszakos mûszaki vizsgálatának rendje, kibôvül az integrált vizsgálattal, amely kiterjed a jármû gyári azonosító jeleinek ellenôrzésére, valamint mindezek adattartalmának és a jármûnyilvántartás adatainak összevetésére. A módosítás annak a Hatósági Keretrendszer koncepciónak a része, amelynek deklarált célja egy olyan informatikai adatbázis megalkotása, amelyben az adatok ellenôrzött módon, ezáltal hitelesen kerülnek rögzítésre, ennek eredményeként egységességet, biztonságos tárolhatóságot és on-line elérhetôséget valósít meg. A mûszaki vizsga „nomen est omen” korábban a jármûvek közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontú vizsgálatára koncentrált. Egy másik hatósági rendszer pedig a jármûvek eredetiségének, a nyilvántartás adataival való azonosságának vizsgálatával foglalkozott. A közlekedési integrált vizsga, a KIV ezen a gyakorlaton változtat, ugyanis a mûszaki vizsgálat a jövôben kibôvül a gépjármûvek nyilvántartási adatainak vizsgálatával is. Az integrált vizsgálat célja, hogy információt szolgáltasson azon jármûvek egyedi azonosítóinak adatairól, amelyek nem vettek részt elôzetes eredetiségvizsgálaton. Az integrált adatbázisnak, illetve az adatbázisok összekapcsolásának köszönhetôen a vizsgálat során a körözési adatbankban történô összevetés lehetôvé teszi, hogy, a rendszer automatikusan jelezze az arra illetékesek számára, ha a vizsgáztatott jármû valamely adata, rendszám, alvázszám vagy jármûokmány szám alapján szerepel a körözési nyilvántartásban. A jogalkotó szándéka szerint a jármûvek nyilvántartásba vétele, illetôleg a nyilvántartott közúti jármûvek vizsgálata a gépjármûbûnözés
Autó Márkakereskedô • 2007/1
visszaszorítását és a gépjármû-nyilvántartás adatai közhitelességének javítását, illetve teljessé tételét szolgálja. Még akkor is, ha a közlekedés biztonságának javítása és a gépjármû bûnözés visszaszorítása természetesen mindenki számára közös célnak számít, az integrált vizsga inkább tekinthetô a közlekedés biztonság oltárán bemutatott áldozatnak, mintsem a gépjármû tulajdonosok és mûszaki vizsga végzô szervezetek hôn óhajtott vágyának. A módosítás okainak, vagy azok hátterében álló megfontolások elemzése nem célja eme írásnak, azonban a rendelkezés bevezetésével kapcsolatban mindenképpen felmerülnek kételyek, melyekrôl érdemes néhány szót ejteni. A legfontosabb aggályoknak a változások életbeléptetésének határidejével kapcsolatban felmerülô kérdéseket tarthatjuk, hiszen ezek megoldása a legégetôbb. A rendszer bevezetése a mûszaki vizsga állomások számára eszköz beszerzést és humán erôképzést tesz szükségessé. Ez utóbbi esetében joggal merül fel kétség a rögzített határidôn belüli elméleti ismeretek megszerzése, illetve azok gyakorlati alkalmazásának hatékony megvalósítási lehetôségeit illetôen. A nem megfelelô végrehajtás az új rendszer hatékonyságcsökkenése mellett gazdasági és egyéb üzleti hátrányok – mint például az ügyfél-elégedetlenség – veszélyét rejti magában. Ugyanakkor a központilag finanszírozott, 2100 fôbben maximalizált oktatási létszám is gondot jelenthet
– amennyiben ezt meghaladó igény merül fel, tekintve a jelenleg mûködô vizsgáztatással foglalkozó 660 vállalkozást – a határidô betarthatóságának vonatkozásában, sôt az egyenlô feltételek érvényesülésének tekintetében is. Az elôirt eszközök technikai specifikációjára vonatkozó szabályozás nyilvánosságra hozatala a bevezetés határidejéhez képest a készülékek gyártói számára nem hagy elég idôt, így azok beszerzése nem verseny semleges, hiszen a piacon nincs megfelelô választék. Ebbôl következik az is, hogy a felmerülô kereslet kielégítése a rendelkezésre álló idôn belül kétséges. A jogszabály viszont átmenetileg sem engedi meg áthidaló megoldások alkalmazását a technikai eszközök terén. A szoros határidôvel kapcsolatos probléma továbbá az ügyviteli teendôk rögzítésének hiánya, mivel számos új kérdés merül fel az ügyfélkapcsolati rendszerben, melyek még nem tisztázottak. A fentiek alapján nagy valószínûséggel fordulhat elô, hogy adott vállalkozás önhibáján kívül nem tud megfelelni a vonatkozó rendelkezéseknek a határidôn belül. A szabályozás pedig ezt nem tolerálja, és a tevékenység felfüggesztésének szankciójával büntet minden olyan esetben, ahol a technológiai és humán feltételek nem teljesülnek a határidôig. Fontos megemlíteni a gazdaságosságra vonatkozó szempontokat is a rendelkezéssel kapcsolatban. A GKM illetékesei a ráfordítási idôt hat percben határozták meg, és ennek alapján állapították meg a hatósági díjat is. A hatóság jelenlegi állásfoglalása alapján az adategyeztetés várható ideje tizenkét–tizenhat perc közé esik. Ez alapján várhatóan teljes begyakorlottság mellet sem fogja elérni a hat percet az adategyeztetéshez szükséges idô. A rendszer alkalmazása és bevezetése a vállalkozások részérôl beruházást igényel, továbbá az elvárt bevételeket veszélyeztetheti az is, hogy a tapasztalatok alapján az elôjegyzési idô növekedésével is számolni kell, így a megtérülés, sôt gazdaságosság is kérdésessé válik. Ebbôl kiindulva prognosztizálható, hogy lesznek olyan vállalkozások, melyek a vizsgáztatási tevékenységük megszüntetése mellett döntenek majd. Ez egyrészt elvi síkon egyfajta felelôsség vállalási problémát vet fel, míg gyakorlati oldalon biztosítani kell annak lehetôségét, hogy ennek ellenére az integrált vizsgálat bejelentkezô rendszer mûködtetésének lehetôsége számukra is elérhetô legyen. Megítélésem szerint az új rendszer sikeres mûködésének feltételei egyrészt, hogy annak útjából a fenti akadályok elgördüljenek, másrészt pedig hogy az irányító és közremûködô szervezetek hatékonyan tudják kommunikálni a módosítással járó gyakorlati változásokat is.
15
www.gemosz.hu
Több, mint motorolaj...
Castrol Professional – komplex hatékonyságnövelô szervizprogram A Castrol több, mint 100 éves története során mindvégig minôségi kenôanyagairól volt világszerte ismert. Sikereit nem csupán a rendkívül céltudatos fejlesztômunkának, hanem az autógyárakkal és a kereskedelmi partnerekkel kialakított szoros, kölcsönös elônyökön alapuló együttmûködésnek köszönheti. A nemrégiben Európában bevezetett Castrol Professional program nemcsak megújult és kibôvült motorolaj-választékot, hanem „testre szabott” hatékonyságnövelô üzleti megoldásokat is kínál a márkaszervizek részére.
tás) mellett az alkatrészkereskedelem a fô profittermelô forrás, míg az új- és használtautó értékesítés nyeresége – nagy árbevétel mellett – az elôbb említettekhez képest kisebb. A Castrol Professional program fô célja, hogy üzleti megoldásokat kínáljon a Castrol márkaszerviz partnereinek tevékenységük racionalizálásához, a fô profittermelô tevékenységek erôsítésével, és a vállalkozás meglévô adottságainak, valamint az emberi erôforrásban rejlô lehetôségeknek a jobb kiaknázásával. A Castrol olyan helyzetbe szeretné hozni partnereit, hogy az elkövetkezô években kiemelkedô teljesítményt nyújtsanak, vállalkozásuk profittermelô képessége jelentôsen javuljon, hiszen ez lehet a hosszú távú, kölcsönösen elônyös együttmûködés alapja. Abban, hogy ez a támogatás valóban hathatós legyen, a komplex rendszerré kidolgozott Castrol Professional tréningprogram segít: a Castrol sza-
kavatott trénerei egynapos, rendkívül operatív és testreszabott képzést nyújtanak a márkaszerviz különbözô területein dolgozó szakembereknek. Ennek során az alkalmazottak elsajátítják azokat a technikákat, amelyek révén saját munkakörükben jobban elô tudják segíteni a márkaszerviz profittermelését, illetve a jobb kiszolgálás nyújtásával fokozzák az ügyfelek kötôdését a márkaszervizhez. A tréningprogram három kulcsterületre összpontosít: • Több nyereség termelése a kenôanyag értékesítésbôl. A tréning a Castrol Professional kenôanyagok mûszaki hátterének, elônyeinek megértésére összpontosít, és arra, hogy e tudás birtokában miként lehet az ügyfeleknek a legmegfelelôbb, testre szabott kenôanyag javaslatot nyújtani. A tréningprogram külön eleme az ún. top-up tré-
Az autókereskedelemben és az autójavító iparban tevékenykedô márkaszervizek a megváltozott Európai Uniós jogszabályi háttér és a fokozódó konkurenciaharc következében nagy kihívások elé néznek a következô években. Csak azok a márkaszervizek teremthetnek biztos jövôt maguknak, amelyek hatékonyan, a kapacitások legjobb kihasználásával tudják végezni munkájukat, ugyanakkor kiváló minôségû szolgáltatásaikkal képesek minél több ügyfelet magunkhoz kötni. A Castrol két évig tartó, európai szintû felmérést végzett 14000 üzleti partner és fogyasztó bevonásával, amelynek az volt a célja, hogy feltárja, melyek a márkaszervizek profitbevételének támpillérei. A felmérés alapján bebizonyosodott, hogy a szerviztevékenység (karbantartás, javí-
16
Autó Márkakereskedô • 2007/1
www.gemosz.hu
ning, amely napjaink problémájára, a hosszú csereperiódus esetén szükséges motorolaj-utántöltés jelentôségére világít rá, és az ezzel kapcsolatos kenôanyag értékesítési technikákat taglalja. • Az alkatrész-értékesítésbôl és a szerviz-munkaóra kihasználásból adódó profit maximalizálása. Mivel európai viszonylatban a márkaszervizek az új autó eladását követôen bevételük 95%-át az alkatrészek, illetve a munkaóradíjak értékesítésébôl szerzik (idegen szóval: after sales), nem kell hangsúlyozni, hogy ez milyen fontos terület. A statisztikák szerint egy autó értékesítését követô években az adott jármûre esô szerviz-munkaórák száma fokozatosan csökken, kiemelt jelentôsége van az aktív ügyfelek megtartásának, illetve az új ügyfelek megnyerésének, annak érdekében, hogy a meglévô szerviz kapacitást a lehetô legjobban ki lehessen használni. Az ügyfelek lojalitását fokozó megoldásokat a Castrol kidolgozta, és az is elérhetô, hogy az ügyfél anyagi érdekei is az adott márkaszervizhez való kötôdést szolgálják. A Castrol által kínált tréningek nagy súlyt helyeznek arra, hogy a különbözô szakterületeken tevékenykedô alkalmazottak miként végezzék hatékonyabban a munkájukat. • Az ügyfél-elégedettség fokozása. A márkaszerviz jó hírnevének felépítése az egyik leghatékonyabb módszer az ügyfelek megtartására és az ügyfélkör bôvítésére. A Castrol nemcsak speciális tréningeket kínál a márkaszervizek ügyfelekkel kapcsolattartó munkatársai számára, hanem gyakorlati megoldásokkal is igyekszik elôsegíteni, hogy az autósok elégedettek legyenek a márkaszerviz nyújtotta szolgáltatásokkal. Nagyon lényeges, hogy mindazok a munkatársak, akik a márkaszervizben kapcsolatot tartanak az ügyfelekkel, megértsék az ügyfelek problémáit, tisztában legyenek a fogyasztók elvárásaival és képesek legyenek a vevôszolgálati tevékenységet az ügyfelek szemszögébôl látni. A Castrol Professional üzleti megoldások jelentôs többletértéket teremtenek a márkaszervizeknek, éppen ezért önmaguk is értékesek. A Castrol Hungária Kft a Castrol Professional termékválasztékot és komplex hatékonyságnövelô programot 2007 májusától vezeti be a hazai piacra. Információ: Castrol Hungária Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 11. Tel: 06-23-505350. Fax: 06-23-505351 E-mail: infomacio@ castrol.com;
[email protected]
Autó Márkakereskedô • 2007/1
Közös felelôsségünk
JÓFEJek az ittas vezetés ellen SIVÓ IMRE A Magyar Sörgyártók Szövetsége elnöke
„Soha nem iszom alkoholt vagy fogyasztok drogot ha vezetni készülök” áll a frissen jogosítványt szerzettek „Vezetôi szerzôdésében”. A tíz fogadalmat tartalmazó dokumentum egy brit civil szervezet kezdeményezése annak érdekében, hogy éreztesse a frissen levizsgázott leendô autóvezetôkkel: a jogosítvány nemcsak szabadság, felelôsség is. Európa szerte egyre több civil és állami szervezet, egyesület és intézmény ismeri fel, hogy a közlekedésbiztonság nem kizárólag az utak és a KRESZ felügyeletével megbízott szervek feladata, hanem közös társadalmi felelôsség. Magyarországon az évente ittas vezetés miatt okozott két és félezer baleset ellen fel kell lépnie a hatóságnak, de társadalmilag felelôs szervezeteknek is, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy biztonságban érezhessük magunkat, gyermekeinket, szeretteinket. A Magyar Sörgyártók Szövetsége elsôsorban a riasztó közúti baleseti statisztikák miatt három éve rendezi meg JÓFEJ-nek, azaz Józan Felelôs Jármûvezetônek keresztelt kampányát. Az egész nyáron zajló rendezvények célja, hogy mindenkiben – legyen rutinos vagy kezdô jármûvezetô – tudatosuljon az autóvezetés felelôssége. A kampányhoz ebben az évben – felismerve a probléma jelentôségét – csatlakozott többek között az Országos Baleset megelôzési Bizottság és a Gépjármûmárkakereskedôk Országos Szövetsége is.
A széles összefogásban megvalósuló kezdeményezés egy sajnálatosan jól ismert jelenség, a buli utáni ittas vezetés veszélyeire figyelmezteti a fiatal korosztályt, hangsúlyozva egyúttal a felelôs autóvezetés fontosságát. 2007 nyarán több vidéki nagyvárosban és Budapest nagyobb szórakozóhelyein találkoznak majd a fiatalok a szövetség figyelemfelkeltô tábláival. A szórakozóhelyeken a hoszteszek „Jófej” feliratú karkötôt adnak az autóval érkezôknek, amivel jelzik, hogy arra az estére a sofôrök felelôsséget vállaltak a társaságért, azért hogy mindenkit épségben hazafuvaroznak. A sofôr természetesen vállalja, hogy nem iszik alkoholt az este alatt, amit távozáskor a hoszteszek ellenôriznek is. Felelôs magatartását, az autózással és a kampánnyal kapcsolatos ajándékokkal jutalmazzuk. Azokat, akik mégis alkoholt fogyasztottak, a hoszteszek megkérik, hogy ne üljenek volán mögé, figyelmeztetve ôket arra, hogy nemcsak saját, de társaik testi épségét is kockára tennék. Alternatív lehetôséget biztosítva a kampány ideje alatt JÓFEJ buszok járnak a bevont szórakozóhelyek, valamint a forgalmas tömegközlekedési csomópontok között. Felelôsek vagyunk egymásért. 2006-ban 167 halálos, 1038 súlyos és 1566 könnyû sérülést okozott az, hogy nem láttuk be, az alkohol csökkenti a reakcióidôt, hogy nem figyelmeztettük barátunkat ha vezet, alkoholmentes italt igyon vagy nem hívtunk taxit, ha vendégül láttunk valakit és koccintottunk is. 2007-ben vállaljuk ezt a felelôsséget!
17
www.gemosz.hu
A Fényezési Tanács Határozata
Mi várható a jövôben? PATAKI LÁSZLÓ Autocolor Kft. ügyvezetô igazgató
Közismert tény, hogy az elmúlt és az idei év jelentôs megterhelést ró az autójavító–fényezô szakma minden résztvevôjére. A 25/2006 (III. 15) sz. kormány rendelet az EU direktíva hazai változata egyértelmûen elôírja, hogy 2007. január 1-tôl nem hozható forgalomba az új VOC elôírásoknak meg nem felelô termék. A türelmi idô 12 hónap, tehát a rendszerek cseréjét 2007 végéig mindenkinek meg kell valósítania. 2007ben még a fényezômûhelyek számára forgalomba hozható 2006 vége elôtt gyártott hagyományos termék, utána nem! Kivételt képez az a
Autó Márkakereskedô • 2007/1
mûhely, amely gyártással foglalkozik (tehát fényezôanyagot elsô fényezéshez használ). Az ilyen – gyártó – cégre persze egy korábbi rendelet érvényes (környezetvédelmi felelôs, bevallás, környezetvédelmi terv, mérések szükségesek). A Fényezési Tanács 1994-ben jött létre. Évente kétszer ülésezik. Alapító tagjai: • Eurotax Glass’s Kft. • Audatex Magyarország Kft. • Biztosító társaságok • Szakmai szervezetek (Ajaksz, MAOK, Független Igazságügyi Szakértôk) • Fényezôanyag Importôrök A legutóbbi ülés 2007. március 2-án került megrendezésre a Csonka János Mûszaki Szakközépiskolában, Budapesten, ennek jegyzôkönyvét teljes terjedelmében honlapunkon www.autocolor.hu (letöltések) tekinthetjük meg. Én most csak a legfontosabbakat emelném ki: A fényezô importôrök egyik képviselôje felhívta a figyelmet a jelenlegi magyar állapotokra, különösen a szakma veszélyesen laza erkölcseire
(nem mindig a korrekt javítást támogatja a környezet). Az egyik független szakmai szervezet képviselôje aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nem VOC-kompatibilis anyagok forgalmazásának terén még nincs semmilyen ellenôrzés. A biztosítótársaságok képviselôje tájékoztatott arról, hogy tervezik az európai országok fényezô anyagár viszonyait összehasonlítani a hazai arányokkal. A FT elfogadta, hogy a fényezôanyag-árak (festékek és segédanyagok) árai átlagosan 3%-kal megemelt értéken számolhatóak el. Minden fényezôanyag-importôr megkezdte a festékrendszer-váltást (konverziót) és még az idén – határidôre – be kívánja fejezni. Mi várható a magyar autójavító–fényezô piacon? A törvény végrehajtása és annak ellenôrzése a szereplôk magatartásától és „erkölcseitôl” nagymértékben függ. A 2007. december 31-i határidô a gyakorlatban sajnos kitolódhat, ez nem csak a hazai szereplôk, de szomszédaink magatartásától is függ. Míg egy korrekt importôr nem hozhat be a rendeletek szerint nem megfelelô terméket, egy „magánember” ezt megteheti. Ha nem valósul meg a szigorú ellenôrzés és szankcionálás, a korrekt módon, nagy áldozatok árán felszerelt, továbbá jogkövetô módon mûködô fényezômûhely versenyképessége elmaradhat a szakma más – törvényeket „rugalmasan” kezelô – rétegeivel szemben. A ma már kötelezôen elôírt alacsony VOC-tartalmú – ezen belül a vizes festék technológiák úttörôje már 1992 – ben bemutatkozott a frankfurti autókiállításon Aquabase néven, Magyarországon pedig 1994 óta van jelen. Az úttörô „elhúzott” a többiektôl. Tizenöt év elteltével viszont már minden festékgyártó kifejlesztette, vagy megvásárolta a VOC-szegény festékek valamely változatát. Az úttörô bevárta a többieket? Nem valószínû! A laboratóriumokban jelentôs anyagi ráfordításokkal és tudományos munkával további új technológiák születnek, egyesek megint „elhúznak” és a világ követi ôket. Ez igaz az autógyártókra, és a világ számos szakterületére, sôt régiójára is. Talán ez lehet egy csekély vigasz számunkra, hogy ha számos területen el is húzott a világ és Európa, néha-néha be kell hogy várja a többieket. Valaki mindig újít, feltalál, bevezet – a világ meg csodálkozik, elfogadja, elterjeszti – és kezdôdik a folyamat elölrôl. Persze azért jó, ha azzal, amit teszünk az úttörôk közt lehetünk…
19
www.gemosz.hu
20
Autó Márkakereskedô • 2007/1
www.gemosz.hu
2007. MÁRCIUS 8–18.
77. Nemzetközi autókiállítás, GENF A 77. Genfi autókiállítás mérlege minden vonalon pozitívnak mondható: médiasiker – 5000-es médiajelenlét, nagy látogatottság és a kiállítók megelégedettsége. 730 736 látogatóval a szervezôk nemcsak, hogy elérték, de felül is múlták a célkitûzésüket. A rendezvény nemzetközi voltát megerôsíti, hogy a látogatók, több mint 100 országból érkeztek. A következô kiállítás idôpontja 2008. március 6-16-ig.
FORD Mondeo
MAZDA 2
NISSAN X-Trail
RENAULT Scenic
OPEL Gran Turismo Coupe
KIA Cee’d
PEUGEOT 207 RC
CITROËN C-Crosser
LAMBORGHINI Gallardo Superleggera
Autó Márkakereskedô • 2007/1
21
www.gemosz.hu
Tájékoztató a GÉMOSZ elnökségi munkájáról 2007. január, február, március • GÉMOSZ bál január 13. • Az autókereskedôi képzés feltételeinek megteremtése. A képzés iránti igény felmérése. Vizsgáztatás rendje és szakmai anyag összeállítása. Életpályamodell kidolgozása. Együttmûködés a Bánki Donát Mûszaki Fôiskolával. • Nemzeti Közlekedési Hatóság szakmai érdekegyeztetô értekezlete a jármûfenntartás területén érintett szakmai szervezetek részvételével a hatóság átalakulásának hatásairól. • A Joint Venture Szövetség, mint az egyik legrégibb érdekképviselet, új stratégiát fogalmazott meg az adótudatosság, a gazdaság talpra állítása és a szükséges intézkedések társadalmi elfogadtatása érdekében. A szövetség felhívásához a GÉMOSZ is csatlakozott. • Gépjármû Érdekegyeztetô Tanács (GÉT) megalakulása. • Együttmûködés a Zsaru Car-al a gépjármûbûnözéssel szembeni közös fellépés érdekében, másodlagos gépjármû azonosító jelek bevezetése. • Részvétel a GVH „Fellépés a kartellek ellen – Miért és hogyan?” címû konferenciáján. • GÉMOSZ–AUTO2 együttmûködés: GÉMOSZ hírek, közlemények megjelentetése az autó2 online oldalon. • A Magyar Sörgyártók Szövetsége 2007es Jófej kampányában való részvétel. • AFI Konferencia 2007. március 14-15-én, tavaszi találkozó. • CECRA Közgyûlés 2007. március 20-21én Brüsszelben. • Az MGE és a GÉMOSZ közös értekezletet tart 2007. április 16-án. • 2007. május 1-tôl bevezetésre kerülô integrált vizsgálat és az idôszakos mûszaki vizsgálat.
22
Automotive Fellowship International Idén, 2007. március 14-15-én került megrendezésre a Brit Gépjármû-ipari Szövetség tavaszi találkozója, amely az Al Gore-film vetítésével kezdôdött: ,,Egy kellemetlen igazság: globális felmelegedés, és amit az ügyben tehetünk” címmel. Ezt követôen három szakértôvel, Lord Nigel Lawson – korábbi államkincstári kancellár, Richard Parry Jones Csoport elnökhelyettes, Dipesh Shah Nagy-Britannia, Atomenergia Hatóság korábbi vezetôjével folytattak a résztvevôk szakmai vitát a globális felmelegedés hatásáról, a legutóbbi Stern felmérés tükrében. Vitapontok voltak többek között a CO2 kibocsátás és ennek környezeti hatásai; a klímaváltozás kapcsán, az autóipart érintô kihívások (gépjármûtechnológia, üzemanyagtechnológia fontossága); a nukleáris energia felhasználásának hatása. A szervezet csütörtöki ülésén megvitatta, hogy a gyártók, kereskedôk, és az iparág más szereplôi hogyan és miképpen kell, hogy változtassanak stratégiáikon. A témák között az alábbiak szerepeltek: Mi könnyíti meg, és mi akadályozza a zöldtechnológia begyûrûzését a gépjármûiparba? Az elkövetkezendô években, az innováció mind társadalmi mind ipari szinten is szükségessé válik. 1. A belsô égésû motorok (ICEs) és folyékony hidro-karbon-üzemanyagok dominanciája továbbra is fennáll (de fokozott égéshatékonysággal, kipufogógáz kezelésének kérdése és üzemanyag-fejlesztés) 2. A hibrid (kevert üzemû) jármûvek dinamikus piaci térhódítása elektromos gépjármû flotta növekvô használata 3. Nagy fejlôdés: aktív és passzív biztonsági megoldások kombinációja, az ITS (intelligens
közlekedési rendszerek) technológiák, valamint az autótól az autóig, és az autótól az infrastruktúráig kommunikáció terén A versenyképesség hatásai: 1. A rendeléstôl a szállításig eltelt idô 2. Mi a helyzet a gyártás visszaesésével? 3. A mennyiségi ingadozás költséges 4. A forgalmazás, mint pufferoló mechanizmus Új közlekedési rendszerek, új energia átalakító technológiák, egy teljesen újfajta szemléletô megközelítése az autóiparnak Változó vásárlói elvárások 1. A vevô által a szalonban töltött idô produktív felhasználása- vásárlói elégedettség. 2. Az internet a vásárlót függetlenítette a kereskedôktôl, ez jelentôs eltolódást eredményez: a kereskedô lépést tud vajon tartani a vásárlói dinamizmussal? – kifinomult vásárlói viselkedések, információáramlás és kölcsönös bizalom szükséges a vevô és a kereskedô között. 3. Média csatornáinak növekvô száma és az internet befolyásolják a vásárlói gondolkodást, ez a széleskörû információáramlás a márkák számadási kötelezettségét, és átlátszóságát növeli. Vezetési szenvedélyek – az új vásárló elméjében A vásárlói elvárások rendkívül magasak, a vásárlók bármi újra ráharapnak, és amint jön egy „nagyobb dolog” az elôzôt félredobják… Az „Új vásárló szellemisége” szembeszáll a hagyományos marketingkoncepciókkal, szegmentációval és figyelme az árucikkekrôl a hitességre irányul. Három új igény merül fel: idô–figyelem–bizalom. David Lewis bemutatja, hogy az, hogy hogyan nyerjük meg „a vásárló lelkét” sokkal fontosabb lesz, mint az idejétmúlt „a vásárló a király” koncepció.
10 ÉVES A MAGYAR PEUGEOT MÁRKAKERESKEDÔK ORSZÁGOS EGYESÜLETE A Magyar Peugeot Márkakereskedôk Országos Egyesülete 10 éves fennállását ünnepli. Az Egyesület alakuló közgyûlését 1996. október 31-én tartotta. Úttörô szerepet töltött be a magyar márkakereskedések között, akik felismerték, hogy egységbe tömörülve hatékonyabban érvényesíthetik érdekeiket. Az Egyesület 2002-ben részt vett a GÉMOSZ alapításában is.
Autó Márkakereskedô • 2007/1
www.gemosz.hu
GÉMOSZ bál 2007 2007. január 13-án negyedik alkalommal rendezte meg a GÉMOSZ márkakereskedôi bálját. Ebben az évben a helyszínválasztás az Európa Hajó impozáns fôfedélzeti termére esett. A bálon változatos program várta a vendégeket. Rövid megnyitó után Boogie és zenekara, a Someday Baby mûsora, majd az Irigy hó-
Autó Márkakereskedô • 2007/1
naljmirigy humoros paródiái szórakoztatták a bálozókat. A gálavacsora alatt halk harmonikazene kíséretében, sétahajózhattak a vendégek, csodálatos esti panorámával a budai várra, a Gellért-hegyre és a Dunakorzóra. A magyar hajózás palettáján unikumként jelen lévô Európa Rendezvény- és Konferenciahajó konyháját tekintve is magas színvonalat képviselt. A gálavacsorát követôen, az est fénypontjaként a tánczenét a Netti és a Hollander Band szolgáltatta hajnalig, fantasztikus han-
gulatot teremtve sokakat megtáncoltatott. A felsô fedélzeten található termekben az urak részére egy szivarszoba volt berendezve, valamint két tánc között a kaszinó, a rulett- vagy a kártyaasztalánál lehetett szerencsét próbálni, a hölgyek pedig a jósdában tudhatták meg, hogy milyen titkokat rejt a jövô számukra. A GÉMOSZ reményei szerint kellemes kulturális hagyományt teremt a márkakereskedôi bál évenkénti megrendezésével, így a 2008-as báli szezonban is várjuk Önöket.
23
www.gemosz.hu
GÉMOSZ GÉPJÁRMÛ MÁRKAKERESKEDÔK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HUNGARIAN ASSOCIATION OF AUTOMOBILE DEALERS
GÉMOSZ FELHÍVÁS Legfrissebb értesüléseink szerint, a kormány a használt gépjármûvek regisztrációs adójának eltörlését tervezi. A GÉMOSZ elnöksége tisztelettel kéri a tagokat, hogy a május 17-18-án megrendezésre kerülô konferencián, megjelenésükkel, a közös összefogás erejével biztosítsák a kérdésben való hatékony fellépés lehetôségét, tekintettel a módosítás súlyos, akár tragikus következményeire. GÉMOSZ elnökség
24
Autó Márkakereskedô • 2007/1
