Szoftver felhasználói leírás Sign-El-Soft Kft

KÉPGYŰJTEMÉNY Szoftver felhasználói leírás

© 2005 Sign-El-Soft Kft. Nagy Gábor

Tartalomjegyzék

!#" $ %'&()*"+-,. "/0 1 2!3"$ 4 /05+56( 5% .*. 78 2!3"2$ 4 /95+56: 5% ).) !; =< ?>@ 1 2!3"$ 4 /05+56( 5%A)*!# < *B C- 1 2!3"$ 4 /05+56( 5%D%-E=$ F G6H/0 69%- I J *B >FK /L!#I69%- M"/ON+=6:5 60N!;!PN) Q >- +6:5 60N !R )*+-,. "/0 .Q >-?>S T)U/:AV-N /0 $-G ) N Q C= +F6:5 60N !XW !;!#YM N < Q C=Z 69%=/9 "[/\W !]!#YM .*.Q C &L)/0S$ 5=!;Y 5=!'^_/056 Q C?>@ %-"+ %'V-N[/: $-G )N2 UN` ba C=>@c N , UG[/d " 696()9` .e C=>@f>@g 56 N G[/hN 7 "6i6: )9` *.*je C=>@jC-k 5 N G[/lN m " 696()9` je C=>@ no "+S " 6L)*p$ 5=!#Y 5=!'^5%q` e CC- %-"+_/0 69%-/: "/H<@) V[ .-/:" I% *.*je C=bC-r m " 6sV-N[/: $-G ) N UNT%-"+_/: 69%-[/0 "/L%-56 ` t C=bC-f>@cr 5=!;Y 5=!'^5%'NT%-"+_/: 69%-[/0 "/:VF ` .*.**.*jt Cn û 6:Y=!'$WF% t C=jn &i=!#$W jt C=jnf>@ v )*) !] %]!;$W .**.*w C=jnjC- hx ) !X!3$W *w CB rNMFN ^-<. ) *w CjQ y<*).) $= +@N60N $ 4 /95% *w C?>@[z GI^-)G2 N2 -W !;!#YM *w C?>@ $ 5=!#Y 5=!A^_/056 * C?>@?>@ û 6:Y=!'$WF% .*> C=?>@>@ &i=!#$W *> C=?>@>@f>@ T5-/0 )*5+5%#!# $W *> C?>@C y<*).) $= +@N60N $ 4 /95% *C C?>@n m " 6{V-N[/0 $-G )N NT UG2^-) G [N _!#YM^@N $ *C CC-o "2+ %p^!AuF iNI G/LN7WF 2!P!#YM *C CC- &L)/0|(N)U/0Yp!;$WA+-N $F) *C CC-?>@ m5=) MFN)U/0Yp$ 5=!;Y 5=!'^_/056 **.*B CC-C- û 6:Y=!'$W *Q CC-n %-"+ %p^2&L5=) G[/:5=)G[/}NmN2 m " 6(69) .*.*Q C=C-jnc N , UG[/d " 696()9` *.*Q C=C-jnf>@o < 4 /:<.$ ,. "[/h " 696L)9` *Q C=C-jnjC-g 56 N G[/hN 7 "6i6: )9` **.*Q C=C-jn nk 5 N G[/lN m " 696()9` Q C=C-jnBo "+@G). UG /lN m " 696:)J` *.*=a C=C-jn Q_ )@

CB[z "6i%-"+AW 2!P!#YM *e CjQ_cr 5=!' UN G[/ *e MFN 4 /0 6:!PG[/ON ).%N ).!PN G[/05%%N ) *t @[z GI^-)G2 N2 _+56( UG ) G[/HN *t @?>@[z GI^-)G2 N2 @<.!'+569 G ).G/LN .*.*t @C-o "2+ %]I+569 G )G /HN b>w @no "2+ %'<*!'+569 UG)G[/0N b>w B 6:$FM-/: 6q^[G )*).,. G[/HN < b>@ B &L2)*V-N /0 $-G )*Y%p^[G )*).,. G[/HN < b>@ Bo u-) 4 /I/0 Yp!#YM5-/L,. G[/HN ?>@ B?>@g [)*V-N / 2$-G[)Y=<_^ G[)).,. iG /05%#!'YM5-/L,. iG[/0N b>@ BC-[h &L )*V-N[/: $-G ) Yp&L2)" )* b>> Bng [)*V-N / 2$-G[)YA E69) "/: b>> B?>@ 1 2!3"$ 4 /05+56( 5%S^[G)*)*, UG[/0N < b>> B?>@[h\ !;"$ 4 /05+56( @)*"[ 6: VF5 [G[/HN .**.*.b>> B?>@?>@k )U"} .[!#"2$ 4 /:5+560 _G *$F "/: *.*.b>-C B?>@C-k )U"} .[!#"2$ 4 /:5+560 - E69) "/: b>-C

C-

Bevezető Ebben a leírásban a „KÉPGYŰJTEMÉNY” programot szeretnénk bemutatni, amelyik kiválóan alkalmas különböző gyűjtemények képeinek számítógépen történő gyors megjelenítésére, a megadott jellemzők szerinti könnyű keresésre, és bemutatók összeállítására. Példaként felsorolunk néhány felhasználást: •

Múzeumok gyűjteményeinek nyilvántartása

•

Áruházak katalógusai

•

Ingatlan közvetítő irodák nyilvántartásai

•

Képgyűjtemények

A program előzménye a Bélyegmúzeum számára írt szoftver. Ez a múzeum gyűjteménycsoportjai és a hozzájuk rendelt jellemzők fix beépítésével készült. A most bemutatandó továbbfejlesztett változat feloldja ezeket a kötöttségeket. Vagyis a felhasználó szabadon vehet fel gyűjteménycsoportokat, és rendelhet hozzájuk a leginkább megfelelő jellemzőket. Ezenkívül további szolgáltatásokkal is kiegészült a program. A program szolgáltatásai jelentősen bővíthetők a LINUX operációs rendszerre írt, „ng-xim” nevet viselő programmal. Ez alkalmas a gyűjteménycsoportok konvertálására, és html oldalak automatikus generálására is.

1. A gyűjtemények felépítése 1.1. A gyűjteménycsoportok A program több önálló gyűjteménycsoport kezelésére ad lehetőséget. Egy-egy csoportba azokat az elemeket kell sorolni, amelyek hasonló jellemzőkkel írhatók le. A Bélyegmúzeum esetében ezek a következők: 1. klasszikus magyar bélyegek 2. modern magyar bélyegek I. 3. modern magyar bélyegek II. 4. bélyegek – Európa 5. bélyegek – Ázsia 6. bélyegek – Afrika 7. bélyegek – Amerika 8. bélyegek – Ausztrália 9. bélyegek – Óceánia 10.eredeti grafika 11.grafika vázlatok 12.borítékrajzok 13.alkalmi levlap grafika 14.nyomóeszközök 15.alkalmi bélyegzők 16.díjjegyesek 17.FDC

1.1.1 A gyűjteménycsoportok jellemzői Az egyes csoportokon belül az elemeket hasonló fogalmakkal írhatjuk le. Ezeket itt a leírásban n

ezentúl jellemzőknek nevezzük. Példaként a Bélyegmúzeum gyűjteménycsoportjainak jellemzői a következők: A „magyar bélyegek” gyűjteménycsoportok jellemzői: katalógusszám, kiadás időpontja, forgalomból kivonva, megnevezés, tervező neve, motívum, nyomdatechnika, nyomda, méret, vízjel, fogazat, névérték, pénznem, papír, használat, ragasztóanyag, próbanyomat, fázis, nyomdai ív, utánnyomás, imprimatúra, mintabélyeg, állapot, PoÉ szám. A „külföldi bélyegek” gyűjteménycsoportok jellemzői: katalógusszám, földrész, ország, fajta (postai, légi. portó, csomag, távírda stb.), kiadás időpontja, megnevezés, motívum, pénznem, névérték, használat (használt, postatiszta v. specimen (minta)). A „grafikai gyűjtemény ” gyűjteménycsoport jellemzői: leltári szám, bg. katalógusszáma, bg. megnevezése, bg. kiadásának időpontja, tervező neve, motívum, technika, anyaga, méret, származás, tervező aláírása, kiállíthatóság, PoÉ szám, állapota, megjegyzések. A „nyomóeszközök” gyűjteménycsoport jellemzői: leltári szám, megnevezés, bg. katalógusszáma, bg. kiadás éve, érték, tervező, metsző neve, anyaga, gyártási fázis, képek száma, nyomda, méret, állapota. Az „alkalmi bélyegzők ” gyűjteménycsoport jellemzői: leltári szám, megnevezés, felhasználás ideje, felhasználás helye, tervező neve, bélyegző anyaga, bélyegző rendszere, tartozékok, motívum, grafika. A „díjjegyesek” gyűjteménycsoport jellemzői: leltári szám, megnevezés, fajta, Simády katalógus szám, kiadás időpontja, tervező neve, motívum, díjjegy névértéke. Az „FDC” gyűjteménycsoport jellemzői: leltári szám, megnevezés, bg. katalógusszám, kiadás időpontja, borítékrajz motívuma, alkalmi bélyegző.

1.2. A gyűjteménycsoportok elemei A gyűjteménycsoport elemei például a bélyegek. Az egyes elemekhez a jellemzőkhöz rendelt értékek, egy leírás, egy vagy több kép és csatolások adhatók meg. Csatolás alatt azt értjük, hogy az elemekhez kapcsolódó külső dokumentumokat (pl.: hang- vagy videóanyagot, excel táblázatot, stb.) lehet hozzáfűzni, melyek később megtekinthetők vagy lejátszhatók.

1.3. A gyűjteménycsoportok könyvtárszerkezete Az egyes gyűjteménycsoportokhoz a számítógépen egy-egy könyvtár (directory) tartozik. Ezeket a könyvtárakat bármelyik meghajtón (drive) elhelyezhetjük. Helyi számítógép hálózat esetén ezek más megosztott erőforrásokat is használhatnak, így a több felhasználós alkalmazásra is lehetőség nyílik.

B

2. Ismerkedés a programmal 2.1. A program telepítése A program telepítése a hozzá adott telepítő CD behelyezésével automatikusan elindul. Ha az operációs rendszer beállításai miatt ez nem történne meg, akkor a CD-n lévő photo.exe programot kell elindítani. A megjelenő ablak jobb alsó részén a név mezőbe a „gazda”, a kulcsszó mezőbe az „ng-photo” adatokat kell beírni. Ez után megjelenik egy kérdés: „Telepíti a rendszert a C meghajtóra?”, amire igennel kell válaszolni. A másolás megtörténte után a „C:\ngphoto\photo.exe” program indításával használható a továbbiakban a már feltelepített program. A telepítéskor a működéshez szükséges állományon felül három bemutató célú gyűjteménycsoportot is felmásol a telepítő. Ezeket a későbbiekben le lehet törölni. A telepítéskor csak a „C:\ngphoto” könyvtárba másol fájl-okat a rendszer. Ennek letörlésével a telepítés megszüntethető.

2.2 Az első használat A telepítés után javasoljuk, hogy első használatkor „Vendég”-ként indítsuk el a programot. Ehhez a név mezőbe a „v”-t kell beírni, a kulcsszó mezőt pedig üresen kell hagyni és a zöld pipával jelölt gombra kell kattintani, vagy az Enter billentyűt meg kell nyomni. A belépés után az F3, F4, F5 billentyűkkel váltsunk üzemmódot. Az ablak szélén az üzemmódtól függően nyomógombsor jelenik meg. Ha az egeret egy-egy gomb fölé húzzuk, akkor rövid felirat jelenik meg ami segít a tájékozódásban. Az ablakok különböző részein a jobb egérgombbal kattintva más-más beugrómenük jelennek meg, amelyek további parancsokra adnak lehetőséget.

3. A program üzemmódjai 3.1. Szerkesztés üzemmód Ez az üzemmód az új elemek bevitelére, vagy a meglévők adatainak módosítására való. Az ablak három fő részre osztódik: bal oldalt a jellemzők neve és értékei találhatók, jobbra az alsó részen a „Jegyzet” (leírás) szövege jelenik meg, felette pedig a kép látható. A három rész mérete módosítható, ha a határvonalat az egérrel megfogva odébb húzzuk.

3.1.1. A felső nyomógombsor 1. A baloldali részen található hosszú, feliratos gomb lenyomásával a keresési üzemmódba lehet Q_

belépni. A gombon lévő felirat a kiválasztott gyűjteménycsoport és a válogatás nevét mutatja. 2. A szerszámos szimbólummal jelölt gomb a program beállításait teszi lehetővé. Ezek a következők: Gyűjteménycsoportok beállításai

Felhasználók beállításai Ezek használatát később külön fejezetben ismertetjük.

3. A táblázat szimbólummal jelölt gomb a táblázatos megjelenítésre vált át. (l.: 3.2.) (Ha nem mentett változtatások vannak, akkor előbb rákérdez.) 4. A képernyő szimbólummal jelölt gomb a képek bemutatására vált át. (l.: 3.3.) (Ha nem mentett változtatások vannak, akkor előbb rákérdez.) 5. A földgömb szimbólummal jelölt gomb a térkép megjelenítésre vált át. (l.: 3.5.) (Ha nem mentett változtatások vannak, akkor előbb rákérdez.) 6. Sorba rendezés: A gomb megnyomása után megjelenik egy választéklista, a jellemzők neveinek felsorolásával. Ha ebből egyet kiválasztunk, akkor a hozzá tartozó értékek szerint az a gyűjteménylista elemei sorba rendeződnek. 7. Kapcsolódó anyagok: Az elemekhez kapcsolódó külső dokumentumokat (pl.: hang- vagy videóanyagot, excel táblázatot, stb. ) lehet csatolni. A gomb megnyomása után megjelenő menü segítségével a már hozzáfűzött anyagok megtekinthetők vagy lejátszhatók, vagy törlésre illetve új anyag csatolására is van lehetőség. 8. Ugrás az elejére: A gyűjteménylista első elemére ugrik. (Ha nem mentett változtatások vannak, akkor előbb rákérdez.) 9. Léptetés az előző elemre. (Ha nem mentett változtatások vannak, akkor előbb rákérdez.) 10.Léptetés a következő elemre. (Ha nem mentett változtatások vannak, akkor előbb rákérdez.) 11.Ugrás a végére: A gyűjteménylista utolsó elemére ugrik. (Ha nem mentett változtatások vannak, akkor előbb rákérdez.) 12.Törlés: Az aktuális elem törlésére ad parancsot ez a gomb. Mielőtt a törlés megtörténne, a biztonság kedvéért rákérdez a program, és csak az igen válasz esetén törlődik az elem. 13.Új elem létrehozása: A gomb bal egérgombbal történő megnyomása új elemet hoz létre, a korábban meghatározott kezdeti értékekkel. ( A kezdeti érték meghatározása a jobb egérgomb kattintással meghívható beugrómenü segítségével történik. L.: 3.1.4. ) 14.Mentés: A változtatások véglegesítéséhez ezt a gombot kell megnyomni. 15.Nyomtatás: A gomb lenyomásakor új ablak jelenik meg, mely a nyomtatási lehetőségeket biztosítja. (Működését külön fejezet ismerteti.) 16.Kilépés: Ha nem mentett változtatások vannak, akkor előbb rákérdez, majd kilép az induló képernyőhöz.

3.1.2. A képek használata: A jobboldalon a képek megjelenését az egér, vagy az alatta elhelyező nyomógombok segítségével aF

változtathatjuk. 3.1.2.1. Nagyítás egérrel: A jobb-gomb folyamatos lenyomása mellett jelöljük ki a nagyítandó területet. Amikor a gombot felengedjük a nagyítás egyből megtörténik. 3.1.2.2. Forgatás az egérrel: A Ctrl-gombot nyomjuk le folyamatosan, majd fogjuk meg az egérrel a kép sarkát és húzzuk! 3.1.2.3. Mozgatás az egérrel: - A bal egér-gombot nyomjuk le folyamatosan a kép valamelyik pontján és húzzuk! A nagyításból, forgatásból és mozgatásból az eredeti nézetre úgy állhatunk vissza, hogy egyet kattintunk a képen a bal egérgombbal. 3.1.2.4. Kép vezérlő nyomógombok:

1. Előző kép: Ha az elemhez több kép tartozik, akkor ezek között vált. 2. Következő kép: Ha az elemhez több kép tartozik, akkor ezek között vált. 3. Kicsinyítés: a kép méretét csökkenti. 4. Nagyítás: a kép méretét növeli. 5. Szkennelési beállítások: A gomb megnyomása után megjelenő panelen kiválasztható a szkenner típusa (ha több is van telepítve). Megadható egy elforgatási szög, és ha szükséges a tükrözés is előírható. 6. Új kép bevitele szkennerről: A gomb megnyomása meghívja a szkenner kezelőfelületét. Ennek használata típusfüggő, ismertetése a szkenner leírásának része. A szkennelés végrehajtása után újból a szerkesztési üzemmód látható, de már az új képpel. A rendszer automatikusan képszerkesztő módra tér át, hogy az új kép pontos körülvágását, forgatását, stb. még mentés előtt el lehessen végezni. 7. Új kép bevitele lemezről: A gomb megnyomására megjelenik egy fájl választó panel. Ennek bal felső részén a meghajtó, alatta pedig a könyvtár választható ki. A könyvtárak alatt a fájl típus szerepel. A rendszer jelenleg csak *.jpg és *.bmp képeket tud kezelni. A bal oldali alsó mezőben a fájl nevek szerepelnek. Ha valamelyiket kiválasztjuk, akkor annak képe a jobb oldalon látható. A megfelelő kiválasztása után a zöld pipával jelzett gombot kell megnyomni, hogy a kép beolvasásra kerüljön. Ezt követően újból a szerkesztési üzemmód látható, de már az új képpel. A rendszer automatikusan képszerkesztő módra tér át, hogy az új kép pontos körülvágását, forgatását, stb. még mentés előtt el lehessen végezni. 8. Átváltás kép szerkesztésre. Ekkor a következő alfejezetben leírt nyomógombsor kerül a jelenlegi helyére, melyekkel módosíthatjuk a képünk tulajdonságait. 9. Kép törlése: rákérdezés után törli a képet az elem adatai közül.

3.1.3. A képszerkesztési lehetőségek Ebbe az üzemmódba kerül a rendszer, ha az „átváltás kép szerkesztésre” gombot megnyomjuk, e_

vagy ha új képet olvastunk be szkennerről vagy lemezről. Ilyenkor az előbb ismertetett kép befolyásoló nyomógombsor helyére másik gombsor kerül, valamint a gombsor előtt piros felirat jelenik meg. A kép szerkesztés lezárásáig a felső nyomógombsor és az adatbevitel tiltva van. A „Új kép eldobása” vagy „Új kép elfogadva” gomb lenyomásakor fejeződik be a művelet. 3.1.3.1. Az egér használata képszerkesztéskor: Az egérrel két funkciót láthatunk el: 1. Elvégezhető a kép „finom” forgatása. Általában a szkennelésnél gondot okoz, hogy a képek behelyezése nem sikerül tökéletesen, és így a kép oldalai a függőleges és vízszintes tengelyekkel szöget zárnak be. Ilyenkor a Ctrl-gombot nyomjuk le folyamatosan, majd fogjuk meg az egérrel a kép sarkát és húzzuk! A pontos beállítást az egérpozíciót keresztező vízszintes és függőleges vonalpár segíti. Ha a beállítás jó, akkor nyomjuk meg a „körülvágás” nyomógombot, a változtatás véglegesítéséhez! 2. Kijelölhető a körülvágás határvonala. Dupla kattintásra a teljes képet befoglaló határvonalak állítódnak be. A határvonalak sarkát, vagy valamelyik oldalát az egérrel megfoghatjuk és odébb húzhatjuk. Másik lehetőség, hogy az egér bal-gombját lenyomjuk a kijelölendő téglalap egyik sarkán. Folyamatosan lenyomva tartjuk, és áthúzzuk a téglalap másik sarkához, ahol felengedjük. Ha a beállítás jó, akkor nyomjuk meg a „körülvágás” nyomógombot, a változtatás véglegesítéséhez! 3.1.3.2. Nyomógombok a képszerkesztéshez: 1. Körülvágás: A gomb lenyomásakor történik meg az egérrel beállított forgatás vagy körülvágás végrehajtása. 2. Forgatás: A gomb minden egyes lenyomása 90 fokkal elforgatja a képet az óramutató járásával ellentétes irányban. Más értékű vagy irányú forgatás többszörös lenyomással érhető el. 3. Tükrözés: A gomb lenyomása függőlegesen tükrözi a képet. Vízszintes tükrözés a „tükrözés” plusz kétszer a „forgatás” gomb lenyomásával érhető el. 4. Színek állítása: A gomb megnyomása után megjelenő panelen a három szín összetevő (piros, zöld, kék) értékét külön-külön vagy együttesen is állíthatjuk. A megadható értékek: fényerő, kontraszt, telítettség. 5. Felbontás állítása: A gomb megnyomása után megjelenő panelen választhatunk egy előre definiált választék listából, vagy megadhatjuk a kép szélességét és magasságát képpontokban. Ha az aránytartó módot bejelöljük, akkor az adott szélességhez a magasság, vagy a magassághoz a szélesség az eredeti arányok szerint automatikusan kiszámítódik. 6. Új kép eldobása: Ha a változásokkal nem vagyunk megelégedve, akkor válasszuk ezt a nyomógombot! 7. Új kép elfogadva: Ha a kép módosításait véglegesnek tartjuk ezt a gombot kell megnyomni.

3.1.4. A beugrómenük 3.1.4.1. A főmenü Az ablak legtöbb részén, ha a jobb egérgombbal kattintunk, akkor a főmenü ugrik elő. Ennek t_

tartalma a következő:

Gyűjteménycsoportok beállításai (későbbi fejezetben tárgyaljuk)

Felhasználók beállításai (későbbi fejezetben tárgyaljuk)

Kis méret: az alkalmazás szimbóluma a tálcára kerül, és az ablak bezáródik.

Kilépés: vissztér a bejelentkező képernyőhöz.

3.1.4.2. A jellemzők menüje Ha a bal oldalon valamelyik jellemzőn a jobb egérgombbal kattintunk, a következő menü ugrik elő:

Sorba rendez: A jellemzőhöz tartozó értékek szerint az a gyűjteménylista elemei sorba rendeződnek, - választásunk szerint - növekvő vagy csökkenő sorrendben.

Csere: A megjelenő panelen beállítható feltételek szerint cseréli a jellemzőhöz tartozó értékeket. (A táblázat módnál 3.2. tárgyaljuk részletesebben.)

3.1.4.3. Az új elem menüje Ha az „új elem” nyomógombon a jobb egérgombbal kattintunk, a következő menü ugrik elő:

Mentés kezdeti értékként: Ha ezt választjuk akkor az éppen látszó elem értékeit elmenti, és az „új elem” nyomógomb megnyomásakor betölti mint kezdeti értéket.

Teljesen üres lap a kezdeti érték: Ha ezt választjuk akkor az „új elem” nyomógomb megnyomásakor minden mező törlődik.

3.1.5. Az adatbevitel A jellemzőkhöz tartozó értékek bevitele, vagy módosításához kattintsunk a megfelelő sorra, majd az így megjelenő szerkesztő sávban az adatok módosíthatók. Az adatbevitel után a nyíl-le/fel vagy az Enter billentyűvel léphetünk a következő jellemzőre. A szöveg beviteléhez , vagy módosításához először a kép és a jegyzet közötti sávhatárt az egér segítségével szükség szerint húzzuk feljebb! Ezután kattintsunk a „Jegyzet:” felirat alatti területre. A szöveg a megjelenő szerkesztési téglalapban bevihető vagy módosítható.

3.1.6 Billentyű parancsok

F4 billentyű: táblázat módra kapcsol

F5 billentyű: kép bemutatás módra kapcsol

F6 billentyű: térkép módra kapcsol

F7 billentyű: keresés módra kapcsol

Page Up: előző elemre ugrik

Page Down: következő elemre ugrik

3.2. Táblázat üzemmód A már bevitt adatok áttekintését, rendezését, keresési eredmények kiértékelését sok esetben táblázatos megjelenítési formában jobban el lehet végezni. Ez az üzemmód ilyen szempontok w@

kielégítésére szolgál. A megjelenő táblázatban az oszlopok a „jellemzők”, a sorok pedig a gyűjteménycsoport egyes elemei.

3.2.1. A nyomógombsor 1. A baloldali részen található hosszú, feliratos gomb lenyomásával a keresési üzemmódba lehet belépni. A gombon lévő felirat a kiválasztott gyűjteménycsoport és a válogatás nevét mutatja. 2. Szerkesztési üzemmód: átvált az előzőekben ismertetett üzemmódra. 3. A táblázat szimbólummal jelölt gomb a táblázat oszlopainak tiltását vagy engedélyezését teszi lehetővé. Megnyomása után egy listát jelenit meg a jellemzők felsorolásával. Ha a jellemző oszlopa látszik, akkor neve mellett egy pipa van. Ha rákattintunk valamelyik jellemzőre, akkor állapota megváltozik. A szükséges kijelölések befejezte után a vége feliratra kell kattintani. 4. A képernyő szimbólummal jelölt gomb a képek bemutatására vált át. (l.: 3.3.) 5. A földgömb szimbólummal jelölt gomb a térkép megjelenítésre vált át. (l.: 3.5.) 6. Sorba rendezés: A gomb megnyomása után megjelenik egy választéklista, a jellemzők neveinek felsorolásával. Ha ebből egyet kiválasztunk, akkor a hozzá tartozó értékek szerint az a gyűjteménylista elemei sorba rendeződnek. 7. Szumma: A gomb megnyomása után megjelenik egy választéklista, a jellemzők neveinek felsorolásával. Ha ebből egyet kiválasztunk, akkor a hozzá tartozó értékek összegét számolja ki a rendszer. 8. Kapcsolódó anyagok: Az elemekhez kapcsolódó külső dokumentumokat (pl.: hang- vagy videóanyagot, excel táblázatot, stb.) lehet csatolni. A gomb megnyomása után megjelenő menü segítségével a már hozzáfűzött anyagok megtekinthetők vagy lejátszhatók. 9. Ugrás az elejére: A táblázat első oldalára ugrik. 10.Léptetés az előző oldalra. 11.Léptetés a következő oldalra. 12.Ugrás a végére: A gyűjteménylista utolsó oldalára ugrik. 13.Törlés: A kijelölt elemek (sorok) törlésére ad parancsot ez a gomb. Mielőtt a törlés megtörténne, a biztonság kedvéért rákérdez a program, és csak az igen válasz esetén törlődnek az elemek. 14.Nyomtatás: A gomb lenyomásakor új ablak jelenik meg, mely a nyomtatási lehetőségeket biztosítja. (Működését külön fejezet ismerteti.) 15.Kilépés: kilép az induló képernyőhöz.

3.2.2. A beugrómenük 3.2.2.1. A főmenü Az ablak legtöbb részén, ha a jobb egérgombbal kattintunk, akkor a főmenü ugrik elő. Ennek tartalma a következő:

Táblázat exportálása (későbbi fejezetben tárgyaljuk)

Táblázat importálása (későbbi fejezetben tárgyaljuk)

Képek (jpg, bmp) beillesztése (későbbi fejezetben tárgyaljuk)

Kis méret: az alkalmazás szimbóluma a tálcára kerül, és az ablak bezáródik.

Kilépés: vissztér a bejelentkező képernyőhöz.

3.2.2.2. Az oszlopok menüje Ha a táblázat oszlopainak fejlécén (valamelyik jellemzőn) a jobb egérgombbal kattintunk, a következő menü ugrik elő:

Oszlop átnevezése: A megjelenő panelen a jellemző neve szerkeszthető. A név megváltoztatása az elemekben hozzárendelt értékekre nincs hatással.

Oszlop törlése: Törli az oszlopot (jellemzőt) a gyűjteménycsoportból, de csak akkor hívható meg, ha a gyűjteménycsoport még üres, vagyis még nincs egyetlen eleme sem.

Oszlop beszúrása: Új oszlopot (jellemzőt) ad a gyűjteménycsoporthoz, de csak akkor hívható meg, ha a gyűjteménycsoport még üres, vagyis még nincs egyetlen eleme sem.

Elrejtés: Az oszlop nem lesz megjelenítve, mindaddig míg a felső nyomógombsoron található táblázat oszlopai gombbal újra nem engedélyezzük.

Rendezés: A jellemzőhöz tartozó értékek szerint az a gyűjteménylista elemei sorba rendeződnek. A rendezési módot egy megjelenő almenüből (növekvő, csökkenő, számnövekvő, szám-csökkenő) választhatjuk ki. A „szám” módok választása esetén a rendezés az értékekben található első számsorozatot egész-számmá alakítja, és ennek értéke szerint rendez. A betűk értéke ilyenkor közömbös. (Pl.: C-001, x_2, A-03, … )

Csere: A megjelenő panelen beállítható feltételek szerint cseréli a jellemzőhöz tartozó értékeket. A panel felső részén kell megadni, hogy mit akarunk kicserélni. Alatta bejelölhető, hogy nagybetű érzékeny legyen-e a keresés, csak egész szavakat keressen-e. A lejebb lévő téglalapba be kell írni, hogy mire cserélje ki a fenti mintát. A panel alsó részén bejelölhető, hogy a művelet milyen tartományra vonatkozzon: a teljes lista összes elemére, csak az aktuális elemre vagy a kijelölt elemekre. A jobboldalon oldalon megadható, hogy melyik jellemző értékeire vonatkozik a művelet.

Szótárazás: Ez a lehetőség a bevitt adatok „karbantartására” szolgál. Sokszor előfordul, hogy az adatbevitelkor ugyanarra a fogalomra más-más szót használunk, vagy egyes esetekben a teljes szót, míg más esetekben rövidítését írunk be. Ezek az eltérések a későbbi használatot, kereséseket nehezítik. Ezért hasznos ez a parancs, amely összegyűjti az adott jellemző értékeit valamennyi elemből, és szójegyzéket készít. A megjelenő panelen a használt szavak átnézhetők, és a szükséges cserék könnyen elvégezhetők.

>@

3.2.3 Billentyű parancsok

F3 billentyű: szerkesztés módra kapcsol

F5 billentyű: kép bemutatás módra kapcsol



Page Up: előző oldalra ugrik

Page Down: következő oldalra ugrik

Home: első oldalra ugrik

End: utolsó oldalra ugrik

3.2.4. Az egér használata táblázat módban

Az elemeket (sorokat) a bal egérgomb folyamatos nyomva-tartása mellett lehet kijelölni.

A táblázat egyes oszlopai az egér segítségével áthelyezhetők. Ehhez fogjuk meg az adott fejlécet a bal egérgombbal, majd húzzuk át a kívánt új helyre.

A táblázat egyes oszlopainak a szélessége az egér segítségével megváltoztatható. Ehhez az egeret a fejléc függőleges elválasztó vonalánál kell lenyomni, és folyamatos nyomvatartás mellett a kívánt helyre húzni.

3.3. Képek bemutatása üzemmód Ez az üzemmód a képek megtekintésére, bemutatására, és a képek alapján történő keresgélésre helyezi a hangsúlyt. Lehetőséget ad bemutató listák összeállítására, diavetítés szerű bemutatókra, vagy sok kis kép egyidejű mutatása mellett a képek közötti keresgélésre.

3.3.1. A felső/alsó menü panel Ez a panel alaphelyzetben automatikusan elrejtődik, és csak akkor jelenik meg, ha az egeret a kép alsó vagy felső széléhez húzzuk. Azért választottuk ezt a megoldás, hogy minél több hely maradjon a képek számára. C-

1. A baloldali részen található hosszú, feliratos gomb itt is rendelkezik az előzőekben már ismertetett funkcióval. Vagyis bal egérgombbal történő lenyomásával a keresési üzemmódba lehet belépni. A gombon lévő felirat a kiválasztott gyűjteménycsoport és a válogatás nevét mutatja. Itt azonban ez a gomb egy másik funkciót is szolgáltat, amely a jobb egérgombbal történő kattintással hívható meg. Ekkor megjelenik egy már ismerős fájl választó panel, aminek segítségével listafájlt lehet betölteni. A gomb felirata a betöltés után a fájl nevét mutatja, és színe világoskék lesz. Hatására csak a listában szereplő fájlok láthatók. 2. A „File” gomb megnyomásakor a következő menü nyílik le: %F< ) E=) 2) !; %- _ E6L)<N).
- Stop: nincs automatikus léptetés. - … sec: különböző értékek közül választható ki, hogy milyen sebességgel történjen az automatikus léptetés. - Léptetési irány: Egy almenü választéklistájából választhatunk valamilyen irányt, odavissza - vagy véletlenszerű léptetést. - Kép váltás: A megjelenő almenüből különféle képváltási módokat választhatunk. 6. A „Léptetés” gomb melletti lenyíló választék lista a fentebb ismertetett léptetési sebességet meghatározó almenü lehetőségeit tartalmazza, de a téglalapba más számot is beírhatunk. Azért lett külön kialakítva, hogy egyszerűbben is hozzá lehessen férni, és hogy ki legyen jelezve az aktuális léptetési sebesség. 7. Nyíl le/fel gomb: Ez a gomb csak akkor van engedélyezve, ha a „fix” jelölőnégyzet be van jelölve. Ilyenkor a gomb megnyomása áthelyezi a panelt a képernyő felső széléről az alsóra, vagy fordítva. 8. „fix” jelölőnégyzet: Ha ezt bejelöljük, akkor a panel állandóan látszik, ellenkező estben viszont csak akkor jelenik meg, ha az egérmutatót a kép szélére húzzuk, és eltűnik, ha lehúzzuk a panel területéről. 9. Kilépés gomb: Visszatér a bejelentkezési képernyőhöz.

3.3.2. Az oldalsó nyomógombsor Ez a panel is automatikusan elrejtődik alaphelyzetben, és csak akkor jelenik meg, ha az egeret a kép jobb vagy bal széléhez húzzuk. A panel gombjai a következők: 1. Kilépés gomb: Visszatér a bejelentkezési képernyőhöz. 2. „fix” jelölőnégyzet: Ha ezt bejelöljük, akkor a panel állandóan látszik. Ellenkező estben viszont csak akkor jelenik meg, ha az egérmutatót a kép szélére húzzuk, és eltűnik, ha lehúzzuk azt a panel területéről. 3. Nyíl jobbra/balra gomb: Ez a gomb csak akkor van engedélyezve, ha a „fix” jelölőnégyzet be van jelölve. Ilyenkor a gomb megnyomása áthelyezi a panelt a képernyő bal széléről a jobb oldalra, vagy fordítva. 4. Szerkesztési üzemmódra váltás. 5. A táblázat üzemmódra váltás. 6. A térkép üzemmódra váltás. 7. Kapcsolódó anyagok: Megjeleníti a csatolt anyagokat. 8. Besorolás: A megnyomásra megjelenő kis panelek segítségével egyetlen kattintással lehet értéket adni a gyűjtemény elemek egy-egy jellemzőjének. A beállítások elvégzéséhez a jobb egérgombbal kattintsunk a panelen. A megjelenő nagyobb panelen felső részén kiválasztható, hogy melyik jellemzőre vonatkozzon. Alatta felsorolhatók a jellemzőhöz tartozó lehetséges értékek. Ha a jobb egér gombbal kattintunk a lista területén, akkor parancsot adhatunk arra, hogy a program gyűjtse össze a már meglévő elemeinkben szereplő értékeket. A lista alatti téglalapba új értéket írhatunk be, és ezt a + gombbal bevihetjük a listába. A lista kijelölt sorát a kék le/fel gombokkal áthelyezhetjük. A beállítások után a zöld pipa gombot nyomjuk meg. Ezután a kis panel úgy fog működni, B

hogy az egérnek a panel feletti vízszintes mozgatásával változtatjuk a kiválasztott értéket, és ha a kívánt értéket látjuk a bal gombbal kattintva az adatbevitel megtörténik. 9. Kép az asztalra, mint tapéta: Az éppen látható kép lecseréli az asztal tapétát. A beállítás a számítógép következő bekapcsolásakor visszaállítódik. 10.Kicsinyítés 11.Nagyítás 12.Go!/Stop: Az automatikus léptetést elindítja, vagy megállítja. 13.Dobókocka: Véletlenszerűen léptet egyet, és a léptetési módot is átállítja. 14.Kék nyíl fel: Időrendben előzően megnézett képre ugrik. 15.Kék nyíl le: Időrendben következő megnézett képre ugrik 16.Piros nyíl fel: Sorrendben előző képre ugrik. 17.Piros nyíl le: Sorrendben következő képre ugrik.

3.3.3. A beugrómenü A jobb egérgombbal kattintva egy beugrómenü jelenik meg, melynek szolgáltatásai megegyeznek a menüpanelnél már leírtakkal.

3.3.4. A képek befolyásolása az egérrel 3.3.4.1. Nagyítás egérrel: - A jobb-gomb folyamatos lenyomása mellett jelöljük ki a nagyítandó területet. Amikor a gombot felengedjük a nagyítás egyből megtörténik. - A bal-gombot nyomjuk le folyamatosan a nagyítandó terület közepén - Ha előbb a bal- majd a jobb-gombot lenyomjuk, és nyomva tartjuk mindkettőt, akkor nagyít. Ha a jobb- gombot felengedjük és visszanyomjuk, akkor a folyamat szakaszosan (pontosabban) is végrehajtható. 3.3.4.2. Kicsinyítés egérrel: - A jobb-gombot nyomjuk le folyamatosan a kicsinyítendő terület közepén! - Ha előbb a jobb- majd a bal-gombot lenyomjuk, és nyomva tartjuk mindkettőt, akkor kicsinyít. Ha a bal gombot felengedjük és visszanyomjuk, akkor a folyamat szakaszosan (pontosabban) is végrehajtható. 3.3.4.3. Forgatás az egérrel: - A Ctrl-gombot nyomjuk le folyamatosan, majd fogjuk meg az egérrel a kép sarkát és húzzuk! 3.3.4.4. Mozgatás az egérrel: - A bal egér-gombot nyomjuk le folyamatosan a kép valamelyik pontján és húzzuk! A nagyításból, forgatásból és mozgatásból az eredeti nézetre úgy állhatunk vissza, hogy egyet kattintunk a képen a bal egérgombbal. Q_

3.3.4.5. Képváltás az egérrel: A sok kis képet mutató (3*3, … 10*10 kép) módok esetén a kis képeken történő egér kattintás a kiválasztott képet kinagyítja a teljes képernyőre, a nagy képen egy újabb kattintás visszavált a sok kis kép mutatásához. 3.3.4.6. A lista sorba-rendezése egérrel: A sok kis képet mutató (3*3, … 10*10 kép) módok esetén a kis képek az egérrel megfoghatók, és egy másik helyre áthelyezhetők. Így a bemutató listák az egérrel is rendezhetők.

3.3.5. Billentyű parancsok

F3 billentyű: szerkesztés módra kapcsol

F4 billentyű: táblázat módra kapcsol



Nyíl fel: előző képre ugrik

Nyíl le: következő képre ugrik

Nyíl balra: időrendben előzően megnézett képre ugrik

Nyíl jobbra: időrendben következő megnézett képre ugrik

Page Up: előző oldalra ugrik

Page Down: következő oldalra ugrik

Home: első oldalra ugrik

End: utolsó oldalra ugrik

3.4. Keresési üzemmód

A keresési üzemmód arra ad lehetőséget, hogy a gyűjtemény elemei közül kiválogassuk azokat, amelyeknek jellemzői bizonyos feltételeknek megfelelnek, vagyis könnyen megtaláljuk a keresett elemet, vagy elemcsoportot. Az üzemmód meghívásakor (F7 billentyűvel vagy a bal felső gombon kattintással) megjelnik a kereső panel. Ennek bal felső részén a gyűjteménycsoportot kell kiválasztani. Mellette jobbra a keresés nevét kell kiválasztani, vagy új nevet beírni. Ha a választott név a „teljes anyag”, akkor a gyűjteménycsoport összes eleme fel lesz sorolva a listában. Ha más nevet adunk meg, akkor ahhoz feltételeket definiálhatunk. A feltételeket max. 8 sorban adhatjuk meg. Egy-egy sor négy részből áll. 1. megadjuk, hogy melyik jellemzőre vonatkozik a feltétel. =aF

2. megadjuk a műveletet (egyenlő, kisebb, … tartalmaz, … ,tart. telj. szó, ...) .

3. beírjuk a keresett értéket.

4. ha további feltételsor következik, akkor megadjuk a logikai kapcsolatot (és, vagy).

A feltételek megadása után a „Keres” gombot kell megnyomni. A művelet befejezte után a gomb mellett megjelenik a találatok száma, és alatta az elemek által foglalt összes tárigény, és tájékoztatásul azt is kiírja a rendszer, hogy hány CD-re lehetne ezt kimásolni. Ha a zöld pipa gombot megnyomjuk, akkor a keresési feltételek a megadott néven eltárolódnak, így legközelebb elég lesz a jobb felső lenyíló listából ezt a nevet kiválasztani.

3.5. Térkép üzemmód Ez az üzemmód olyan gyűjteménycsoportok esetén lehet hasznos, ahol az elemeket valamely ábrán (általában térképen) való elhelyezkedésük is jellemzi, és segíthet, ha eszerint is tudunk keresgélni közöttük. Ha átkapcsolunk erre az üzemmódra, és még nincs kiválasztva térkép akkor a következő kérdést kapjuk: „Ehhez a gyűjteménycsoporthoz még nem tartozik térkép. Hozzárendel most egyet?” Igen válasz esetén megjelenik a már ismertetett fájl választó panel. Ezzel egy jpg vagy bmp képet kell kijelölni. A kiválasztott térképen aztán elhelyezhetők az elemek, ha az „elhelyezés” gomb van lenyomott állapotban. A már elhelyezett elemeket egy-egy villogó kereszt jelzi. Ha a „kijelölés” gomb van lenyomott állapotban, akkor az elhelyezett elemekre kattintva a felső panelen kisméretű képük és fontosabb adataik megjelennek.

3.6. Nyomtatás A rendszer jelenleg szolgáltatást nyújt:

kétféle

nyomtatási

Táblázatok nyomtatása: A táblázat üzemmódban állítsuk be a kívánt megjelenést. (A nem kívánt oszlopokat rejtsük el, rendezzük el az oszlopokat a kívánt sorrendbe, és állítsuk be a szélességüket.) A nyomtatás a beállítások szerint fog megtörténni. Ha a táblázat szélesebb, mint a papír, akkor több oldalra kerülnek a sorok.

Képek nyomtatása: A kiválasztott kép tetszőleges nagyságban kinyomtatható. Ha a kívánt méret nagyobb mint a papír, akkor a kép több lapon megfelelő illeszkedéssel lesz kinyomtatva.

e_

4. Adatcsere más alkalmazásokkal A programnak fontos tulajdonsága, hogy a segítségével rögzített adatokat más alkalmazások számára is könnyen hozzáférhetővé tudja tenni. (Pl. adat-táblázatokat tud kiírni tabulált szöveg formátumban, amit más táblázatkezelőkbe (pl. excel stb.) beolvasható, vagy a képeket jpg vagy bmp formátumban ki tudja írni. ) Ennek párjaként a más alkalmazások által létrehozott, hasonló formátumú táblázatok és képek bevitelére is egyszerű lehetőségeket biztosít.

4.1. Táblázat exportálása Ezt a műveletet a táblázatos megjelenítési üzemmód főmenüjéből lehet meghívni. Kattintsunk a táblázat közepén az egér jobboldali gombjával, és válasszuk ki a „táblázat exportálása” menüpontot. A megjelenő almenü a következő három lehetőséget biztosítja:

Kijelölt sorok: A kiírt fájl csak az egérrel kijelölt sorok adatait fogja tartalmazni.

Kijelöléstől a végéig: A kiírt fájl az adott pozíciótól a lista végéig az összes elem adatait fogja tartalmazni.

Teljes válogatás: A kiírt fájl a lista összes elemének adatait fogja tartalmazni. A választás után a fájl-választó ablak nyílik meg, amely segítségével a korrábban ismertetettekhez hasonlóan ki kell választani a megfelelő meghajtót, azon a könyvtárat, és meg kell adni a fájl nevét. A zöld pipával jelzett gomb lenyomásakor a fájl kiíródik. A fájl csak azokat az oszlopokat fogja tartalmazni, amelyek megjelenése éppen engedélyezve volt, és olyan sorrendben, ahogy az éppen be volt állítva.

4.2. Táblázat importálása Ezt a műveletet is a táblázatos megjelenítési üzemmód főmenüjéből lehet meghívni. Kattintsunk a táblázat közepén az egér jobboldali gombjával, és válasszuk ki a „táblázat importálása” menüpontot. A megjelenő fájl-választó panel segítségével jelöljük ki a beolvasandó adatokat tartalmazó fájlt. A zöld pipával jelzett gomb lenyomásakor egy panel jelenik meg, melyen a beolvasott táblázat adatait kell látnunk. Ha nem a várakozásnak megfelelő táblázatot látjuk, akkor valószínűleg nem jól van megadva az elválasztó karakter. Módosítsuk a beállítást: a panel alsó részén található lenyíló választék lista segítségével. (A tab, pontosvessző, törtvonal, vessző közül választhatunk, vagy beírhatunk egy tetszőleges írásjelet.) A módosítást követően ismételjük meg a beolvasást! (A panel jobb szélén alulról második gomb segítségével.) A beolvasott táblázatban lapozhatunk, adatait kijavíthatjuk. Ha a táblázatunk a várakozásnak megfelelően megjelent, akkor a hozzárendeléseket kell ellenőriznünk, vagyis azt, hogy a beolvasott adatok a megfelelő oszlopba kerülnek-e. A megfelelő párosítás érdekében lehetőség van arra, hogy az oszlopok fejlécét az egérrel megfogva áthúzzuk egy másik helyre. Másik lehetőség a fejlécen történő jobb egérgombos kattintással hívható beugrómenü. Ezzel kijelölhető, hogy az adott oszlop melyik jellemzőhöz tartozzon, vagy esetleg t_

kimarad. Lehetőség van arra is, hogy az importált táblázat adott oszlopa nem fedi le gyűjteménycsoportunk egyik jellemzőjét sem, de mégis hasznos adatot tartalmaz, ezért azt a elemeink „megjegyzés” mezőihez (kép alatti szöveges rész) kívánjuk hozzáadni. Következő lépésként meg kell adnunk, hogy mi legyen azoknak az elemeknek a sorsa amelyek már léteznek azonos katalógusszámon. Vagyis ha az importált táblázat gyűjteménycsoportunkban már szereplő adatokat tartalmaz. A panel bal alsó szélén lévő lenyíló választéklista a következő lehetőségeket kínálja:

Nem módosít: az ilyen sorokat a rendszer átugorja.

Javít rákérdez: rákérdezés után, az ilyen sorok adataival a korábbi adatokat felülírja, de ahol a beolvasás nem tartalmaz adatot, ott az eredeti érték megmarad.

Javít: mint az előző, de rákérdezés nélkül.

Kiegészít rákérdez: rákérdezés után azokat az adatokat veszi át, amelyek korábban még nem voltak kitöltve. Tehát azok az értékek amiket korábban megadtunk nem módosulnak, csak az üres mezőkbe kerül új adat.

Kiegészít: mint az előző, de rákérdezés nélkül.

Törli rákérdez: rákérdezés után az összes adatot törli, és az új adatokat írja be.

Törli: mint az előző, de rákérdezés nélkül. Következő lépésként meg kell adnunk, hogy mi legyen azoknak az elemeknek a sorsa amelyek még nem léteznek gyűjteménycsoportunkban. A panel alsó szélén középen lévő lenyíló választéklista a következő lehetőségeket kínálja:

Mindet létrehozza: Létrehozza az új elemeket, és kitölti adataikat az importált táblázat szerint.

Rákérdez: Egyenként eldönthetjük, hogy a fenti vagy az alábbi pont szerint járjon el.

Nem keletkezik: Nem hoz létre új elemet. Ez akkor lehet hasznos, ha kifejezetten a meglévő elemek adatainak kiegészítése a célunk. További beállítási lehetőségek:

Katalógusszám->szám: A katalógusszámot számmá alakítja, az egyéb karaktereket eldobja.

Kötőjel vagy három pont tartomány: Ha az ezt bejelöljük, akkor az 1201-5 (vagy 1201...05) értékű katalógusszám öt új elemet hoz létre: 1201, 1202, 1203, 1204, 1205. A jellemzők értéke mindegyikben ugyanaz lesz. Ha fenti beállítások után a zöld pipa jelzésű gombot megnyomjuk, akkor a művelet végrehajtódik.

4.3. Képek exportálása Ezt a műveletet a képek bemutatása üzemmód fájl-menüjéből lehet meghívni, a „kép mentése mint *.bmp” vagy a „kép mentése mint *.jpg” menüpontokkal. Ha több képet akarunk menteni, akkor a több-képes megjelenítési módok valamelyikében jelöljük ki őket. Használhatjuk a Ctrl-a billentyűt (mindet kijelöli), vagy a Shift és a Ctrl billentyűket és az egér kattintást. A képek a „katalógusszám-képsorszám.jpg” (vagy „katalógusszám-képsorszám.bmp”) néven mentődnek.

4.4. Képek importálása Ezt a műveletet is a táblázatos megjelenítési üzemmód főmenüjéből vagy a képek bemutatása >w@

üzemmód fájl-menüjéből lehet meghívni. Kattintsunk a táblázat közepén az egér jobboldali gombjával, és válasszuk ki a „képek (jpg,bmp) beillesztése” menüpontot. A megjelenő fájl-választó panel segítségével jelöljük ki a beolvasandó képeket. Több képet úgy tudunk kijelölni, ha a Ctrl és a Shift billentyűt is használjuk az egérkattintás mellett.

A zöld pipával jelzett gomb lenyomásakor egy panel jelenik meg, melyen az első képet kell látnunk. A panel alján látható beállításokkal azt adhatjuk meg, hogy a képek milyen adatokkal kerüljenek a gyűjteménycsoportba. A rendelkezésre álló adatok: fájlnév, könyvtárnév, kép szélessége, kép magassága. Megadhatjuk, hogy ezek melyik jellemzőhöz kerüljenek beírásra. A katalógusszám vagy a fájlnévvel, vagy egy megadott kezdőértéktől növekvő sorszámmal tölthető fel. A törlés jelölőnégyzettel azt dönthetjük el, hogy az eredeti kép fájl a gyűjteménybe másolás után törlődjön-e.

5. A rendszer beállításai A felhasználók és a gyűjteménycsoportok beállításai a szerkesztési üzemmódból kezdeményezhetők, a „szerszámos” gomb megnyomása után, vagy a jobb egérgombbal hívható főmenüből . Fontosságuk miatt azonban ebben a külön fejezetben tárgyaljuk őket.

5.1. A felhasználók beállításai A fenti címmel azonos menüpont kiválasztása után egy almenü jelenik meg a következő lehetőségekkel:

5.1.1. Kulcsszó módosítása A menüpont kiválasztása után megjelenő panelen az első sorba a régi kulcsszót, míg az alatta lévő két sorba kétszer az újat kell beírni. Ha az adatokat helyesen töltjük ki, és a zöld pipát megnyomjuk, akkor az új kulcsszó már érvénybe is lépett.

5.1.2. Felhasználói beállítások módosítása A menüpont kiválasztása után egy újabb almenü jelenik meg, melynek sorai a felhasználók neveit tartalmazzák. Válasszuk ki azt akinek a beállításait módosítani akarjuk. Ekkor megjelenik a beállító panel. Ez egy kétoszlopos táblázatot tartalmaz, amely jobb oldalon a gyűjtemény neveket, míg velük egy sorban a bal oldalon az adott felhasználó hozzáférési jogát tartalmazza. Egyszerre több sort is kijelölhetünk. Mikor az egérgombot felengedjük, egy beugrómenü jelenik meg a következő választékkal: letiltva, csak olvasás, írás-olvasás, teljes jogkör. >@

A táblázat alatt vannak a felhasználó adatai: azonosító, teljes név, kulcsszó (az utóbbi persze csak #### formában). Ezeken nem lehet módosítani. Ha helytelen, akkor törölni kell, és új felhasználóként kell felvenni a helyes adatokat. A táblázat alatti „teljes jogkör” jelölőnégyzet állapota dönti el, hogy jogosult-e az illető a felhasználói- és gyűjteménycsoport beállítások módosítására. A zöld pipa gomb megnyomására a módosítások érvénybe lépnek.

5.1.3. Új felhasználó felvétele A menüpont kiválasztása után a fentiekhez hasonlóan kell eljárni azzal a különbséggel, hogy most a táblázat alatt a felhasználó adatait - azonosító, teljes név, kulcsszó – is ki kell tölteni. A zöld pipa gomb megnyomására az új felhasználó bekerül a nyilvántartásba.

5.1.4. Felhasználó törlése A menüpont kiválasztása után egy újabb almenü jelenik meg, melynek sorai a felhasználók neveit tartalmazzák. Válasszuk ki azt akit törölni akarunk a névsorból. A rendszer rákérdez, és ha igennel válaszolunk, akkor a név törlődik a nyilvántartásból.

5.2. A gyűjteménycsoportok beállításai A fenti címmel azonos menüpont kiválasztása után egy beállítópanel jelenik meg, amely tulajdonképpen egy kétoszlopos táblázat. A bal oldali oszlop a gyűjteménycsoportok neveit, a jobb oldali oszlop pedig az elérési útvonalukat tartalmazza.

5.2.1. Új gyűjteménycsoport létrehozása 1. Kattintsunk a jobb egérgombbal a „gyűjtemény megnevezése” oszlop egy üres cellájára! 2. A megjelenő menüpanelen kattintsunk az „Átnevezés” sorra! 3. A beviteli mezőben adjuk meg a gyűjtemény nevét, majd kattintsunk a zöld pipa gombra! 4. Kattintsunk a jobb egérgombbal a vele egy sorban lévő jobboldali cellára, majd a beviteli mezőben adjuk meg a munkakönyvtár nevét! A könyvtár bármelyik meghajtón lehet, amelyikhez van megfelelő hozzáférésünk. Így hálózati meghajtót is választhatunk. Az útvonal utolsó eleme lehet új könyvtár is, de a program csak egy könyvtárat tud egyszerre létrehozni. 5. A táblázat alatt nyomjuk meg a zöld pipa gombot, majd lépjünk be a felhasználók beállításai menüpontba, és állítsuk be az új gyűjteménycsoporthoz a hozzáférési jogokat. 6. Váltsunk át a táblázat üzemmódba (F4 billentyű). A keresőpanelen (F6 billentyű) válasszuk ki a most létrehozott gyűjteménycsoportunkat, és nyomjuk meg a zöld pipa gombot! A táblázat fejlécén jobb egérgombbal hívható beugrómenü lehetőséget ad a jellemzők neveinek meghatározására. 7. Fontos!!! Jellemzőket (oszlopokat) felvenni vagy törölni csak addig lehet, amíg a gyűjteménycsoportunk még üres, vagyis nincs egyetlen eleme sem, átnevezni viszont később is bármikor lehet. Ezért vegyünk fel néhány tartalék jellemzőt is!

>>@

5.2.2. Meglévő gyűjteménycsoport átnevezése 1. Kattintsunk a jobb egérgombbal a „gyűjtemény megnevezése” oszlop kívánt cellájára! 2. A megjelenő menüpanelen kattintsunk az „Átnevezés” sorra! 3. A beviteli mezőben adjuk meg a gyűjtemény új nevét, majd kattintsunk a zöld pipa gombra!

5.2.3. Meglévő gyűjteménycsoport törlése 4. Kattintsunk a jobb egérgombbal a „gyűjtemény megnevezése” oszlop törlendő cellájára! 5. A megjelenő menüpanelen kattintsunk az „Gyűjtemény törlése” sorra! 6. Rákérdezés után a könyvtár teljes tartalma törlődik !!!

>-C-

Szoftver felhasználói leírás Sign-El-Soft Kft

Recommend Documents