SZOCIÁLPOLITIKA ÉS ÉRDEKVÉDELEM Mi arról írtunk – 2000–2003-ig – írunk, amiről Ön olvasni szeretne! Tárgyszavak: humánerőforrás-menedzsment; munkaerőpiac; foglalkoztatás; emberi erőforrás; oktatás; képzés; vállalati munkaszervezés; munkaidő; bér, jövedelem; szociálpolitika; érdekvédelem. Tisztelt olvasóink! A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár MŰSZAKI-GAZDASÁGI INFORMÁCIÓ gyűjtőnevű sorozatában 1996 januárjától jelenik meg a HUMÁNERŐFORRÁS-MENEDZSMENT című információs folyóirat. Szerkesztőségünk igyekszik széles körű tájékoztatást nyújtani a trendekről, a külföldi szakirodalom alapján. Havonta jelenik meg folyóiratunk a nemzetközi munkaügyi szakirodalom legértékesebb cikkeiből válogatva, a kérdésekkel közvetlenül foglalkozó szakemberek számára (1995 decemberéig Munkaügy címmel jelent meg). A szerkesztés során különös figyelmet fordítunk az átalakuló közép-kelet-európai térség, ezen belül Magyarország szempontjából fontos, érdekes írásoknak, elemzéseknek. Hangsúlyt helyezünk az európai jelenségekre, az EU-tagállamok aktuális problémafelvetéseire. Az alábbiakban a 2000 és 2003 közötti, fejezetek szerinti összesített tartalomjegyzékkel szeretnénk feleleveníteni a kiadványainkban megjelent szakirodalmi feldolgozásokat. (Jelölés a cím után: év/lapszám/ oldalszám.)
1. MUNKAERŐPIAC, FOGLALKOZTATÁS, MAKROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK A munkaerő-állomány öregedéséből adódó gondok az EU-országokban
2000/ 1/ 3
Nagy-Britannia és Franciaország foglalkoztatáspolitikai stratégiájának és eredményeinek összehasonlítása
2000/ 5/ 3
A munkaerőpiac rugalmassága és a munkahely elvesztésétől való félelem közötti összefüggés az OECD-országokban Részmunkaidős foglalkoztatás nemzetközi összehasonlításban. Egy OECD-tanulmány következtetései A Szilícium-völgy vállalatainak sajátosságai a humánerőforrás-menedzsment szemszögéből
2000/ 5/14 2000/ 6/ 3 2000/ 6/13
Kollektív tárgyalások a bérekről az Európai Unió országaiban
2000/ 7/ 3
Írország gazdasági és munkaerő-piaci fejlődésének sikertörténete
2000/ 8/ 3
Az internetgazdaság mint a gazdaság- és szociálpolitikai reformok motorja. A munkaerőpiac, a képzés és a humán erőforrások átalakulása az „új gazdaságban” Teljes foglalkoztatottság a látóhatáron. A munkanélküliség csökkenése Franciaországban
2000/ 9/ 3 2000/ 9/12
A rugalmas munkaformák terjedése Olaszországban Szövetség a munkahelyekért: háromoldalú együttműködés a munkanélküliség csökkentése érdekében Németországban
2000/10/ 3
Az EU bővítésének társadalmi következményei Az EU-Bizottság foglalkoztatáspolitikai ajánlásai a tagországoknak
2000/11/ 3
Az európai Gazdasági és Monetáris Unió hatása a munkaügyi kapcsolatokra Intranet hálózatok alkalmazása a személyzeti munkában A vállalategyesítések a munkaerő-gazdálkodás szemszögéből MBA-programok Nyugaton és Lengyelországban
2000/10/ 6
2000/11/ 8 2000/12/ 3 2001/ 1/ 3 2001/ 1/11 2001/ 1/15
A bérek és a foglalkoztatás közötti kapcsolatok vizsgálata Németország, Hollandia és az Egyesült Államok példáján
2001/ 2/ 3
A munka világának átalakulása: 24 irányzat az USA-ban
2001/ 4/ 3
A munka világának átalakulása a társadalmi és technológiai változások hatására
2001/ 5/ 3
Az információs és kommunikációs társadalom: milyen lesz az élet és a munka az új évezredben A munkahelyek biztonsága és a foglalkoztatási viszonyok az új gazdaságban
2001/ 6/ 3 2001/ 6/14
A meghatározatlan időre szóló, teljes munkaidejű foglalkoztatás továbbra is domináló kereső-munkaforma Európában
2001/ 7/ 3
Lengyelországban a munkanélküliség elérte a vezetőket is
2001/12/ 3
Változások a munka világában
2002/ 1/ 3
A munkahely állandósága, a foglalkoztatási viszonyok stabilitása a fejlett országokban
2002/ 2/ 3
Az egész életen át tartó tanulás eszméjének megvalósítása az Európai Unióban
2002/ 3/ 3
Tömeges elbocsátások a lengyel távközlésben
2002/ 6/ 3
Munkanélküliség amerikai módra
2002/ 7/ 3
Új munkaerő-piaci törvény Németországban A munkaerőpiac és a mobilitás Az informatikai szakemberek helyzete Lengyelországban
2002/ 8/ 3 2002/ 8/ 8 2002/ 8/18
Az „elektronikus toborzás” nemzeti és nemzetközi problémái Az elektronikus toborzás vizsgálata Klónozott álláskeresők
2002/ 9/ 3 2002/ 9/ 8 2002/ 9/15
A foglalkoztatottság javítása a kombinált bér bevezetésével
2002/11/ 3
Növekedett a foglalkoztatottság bizonytalansága?
2002/12/ 3
Tanultak munkanélkülisége az USA-ban
2003/ 1/ 3
A német informatikai szolgáltatók helyzete: az üzletmenet megtorpant, a foglalkoztatás csökkenése folytatódik Álláskeresési lehetőségek Németországban
2003/ 2/ 3 2003/ 2/ 7
Az európai vállalatok termelékenysége napjainkban
2003/ 3/ 3
A foglalkoztatásba való visszatérést elősegítő terv gyakorlati kivitelezése A munkaerő-piaci ciklus áttörése
2003/ 4/ 3 2003/ 4/10
Ki veszíti el az állását legközelebb?
2003/ 5/ 3
Túlbecsülik az informatikai és kommunikációs technológiák felelősségét
2003/ 6/ 3
Japán: A foglalkoztatottság biztonsága helyett új munkahelyek teremtése A fejlett országok munkaügyi helyzete, 1981–2004
2003/7-8/ 3 2003/7-8/ 8
Munkaerő-piaci reformok az állásban lévők és a munkanélküliek érdekeinek ütközőpontján A német munkaerőpiac helyzete Új technológiák és az emberi tőke
2003/10/ 3 2003/10/ 9 2003/10/12
Fiatalok és idősek foglalkoztatása Franciaországban Időskorúak foglalkoztatása Franciaországban és Svédországban
2003/12/ 3 2003/12/ 6
2. GAZDÁLKODÁS AZ EMBERI EŐFORRÁSOKKAL, OKTATÁS, KÉPZÉS Miért és hogyan kell megreformálni a személyzeti munkát? A munkástovábbképzés jelentősége a fejlett gyártástechnológia körülményei között A jó szakmai életrajz legyen áttekinthető, tömör és tartalmazzon valós adatokat A távmunka irányítása. A részleges távmunkával kapcsolatos vezetői tapasztalatok felmérése a BMW-nél A rugalmas nyugállományba vonulás svájci modellje a felső vezetés számára Amerikai fiatalok nyári munkavállalása Szerkezeti átalakítás a Ford Genknél a túlkapacitások megszüntetése, a munkahelyek megmentése érdekében
2000/ 1/ 7 2000/ 1/17 2000/ 1/21 2000/ 1/25 2000/ 2/ 3 2000/ 2/10 2000/ 2/13
Az IBM humánerőforrás-menedzsmentet támogató szolgáltató központja A tanulási készség és képesség vizsgálata mint a humán erőforrások fejlesztésének eszköze A munkakör-rotáció mint a vezetők továbbképzésének eszköze A számítógépes továbbképzés eredményességét befolyásoló tényezők A motivációs levelek A kombinált alkalmasság-pszichológiai eljárás megbízhatósága és anyagi haszna
2000/ 2/17 2000/ 2/22 2000/ 3/ 3 2000/ 3/ 8 2000/ 3/13 2000/ 3/18
Az internet használata a munkaerő-toborzásban. A munkaadók és a munkavállalók körében végzett németországi felmérés eredményei
2000/ 4/ 3
A továbbképzés eredményességének vizsgálata
2000/ 5/17
A követelményeknek megfelelő vállalati továbbképzés új formái A távmunka előnyei és kihívásai
2000/ 6/19 2000/ 6/25
Benchmarking a humánerőforrás-menedzsmentben A korszerű személyzeti munka új eszköze: a digitális személyi akta Outplacement: felmondás érzéstelenítéssel Felmérés a lengyel nagyvállalatok személyzeti vezetőiről Számítógéppel segített vállalati munkaerő-gazdálkodás. A rendszer kialakításával kapcsolatos döntések Az „új” ipari művezető. Fejlődési irányzatok és humánpolitikai összefüggések A vállalati csoportmunka pszichológiai támogatása – gyakorlati tapasztalatok A személyzeti munka mélyreható átalakítása egy német távközlési vállalatnál A humán erőforrás mint az átfogó minőségbiztosítás egyik fontos tényezője A coaching szerepe a szervezeti változások idején
2000/ 7/ 7 2000/ 7/14 2000/ 7/19 2000/ 7/22 2000/ 7/25 2000/ 7/31 2000/ 8/13 2000/ 8/18 2000/ 8/26 2000/ 8/31
A kapcsolatorientált szolgáltatásmenedzsment és a humán erőforrások Az álláshirdetések hatékonyságának növelése Egy német vállalat személyzeti osztályának útja az ügykezeléstől a szolgáltatásig és tanácsadásig Felmérés a lengyel női vezetőkről
2000/ 9/17 2000/ 9/26 2000/ 9/32 2000/ 9/43
A humánerőforrás-menedzsment új stratégiái kisés közepes vállalatok számára A célmegállapodás, a motiválás és az anyagi ellenszolgáltatás közötti összefüggések
2000/10/21
Személyzetfejlesztési koncepció középvállalatoknak
2000/11/19
A kreatív gondolkodás titkai
2000/12/ 9
A személyzeti kontrolling jellemzői és fejlődési irányai A Deutsche Bank személyzeti honlapja Hasznos tanácsok a felvételi beszélgetések lebonyolításáról A kilépő alkalmazottakkal folytatott beszélgetések előkészítése, lefolytatása és haszna
2001/ 2/ 7 2001/ 2/22 2001/ 2/27
Ipari dolgozók felvételekor alkalmazott új kiválasztási eljárások Az ipari dolgozók képzettsége és kompetenciái a 21. században Az életrajz mint a kiválasztás fontos eszköze A személyzeti adminisztráció egységes irányítási rendszerének kialakítása egy vállalategyesítés után
2000/10/13
2001/ 2/29 2001/ 3/ 3 2001/ 3/12 2001/ 3/24 2001/ 3/27
Új brit népbetegség: a munkahelyi stressz A személyzeti vezetők munkájának átalakulása – új lehetőségek és követelmények
2001/ 4/11
Életciklus-orientált személyzetfejlesztés A személyzeti tervezés támogatása SAP® R/3® HR® szoftverrel
2001/ 6/19
A munkapszichológia és a humánerőforrás-menedzsment
2001/ 7/13
2001/ 5/15
2001/ 6/28
A hagyományos továbbképzés mint az innovációkhoz szükséges képességek kialakításának eszköze – egy mítosz vége Számítástechnika a személyzeti munkában – számítógépes értékelő rendszerek E-business a humánerőforrás-menedzsmentben A hatékony munkaerő-felvétel Bűn-e álláskeresésnél a magas intelligenciahányados? A jövő személyzeti munkája: folyamatoptimálás és ügyfél-orientáció Egy munkahelyi stressz-felmérés eredményei Franciaországban Tesztmódszerek alkalmazása a munkaerő-kiválasztásban. Egy németországi felmérés eredményei Az egész szakmai életpályára kiterjedő személyzetfejlesztési modell a német Szövetségi Munkaügyi Intézetnél A személyzeti munkát támogató módszerek és technikák a varsói „Káderek” rendezvényen A tudásmenedzsment célja, felépítése, megvalósítása és működése Innovációhiány Németországban – a képzés és továbbképzés hagyományos rendszere reformra szorul! A személyzeti munka feladatai az euró bevezetésével kapcsolatban Outplacement-programok Lengyelországban A vezetés pótolhatatlan segítőtársai A személyzeti állomány integrálása kis- és középvállalatok fúziójakor és felvásárlásakor A személyzeti munka átalakulása a számítógépes technikák hatására A referenciák ellenőrzése mint a munkaerő-kiválasztás fontos eszköze Tehetségvadászat Az elektronikus humánerőforrás-menedzsment – a személyzeti munka digitalizálása A vezetőképzés új módszere: a caining center Alkalmazottból társvállalkozó: a középüzemek lehetőségei
2001/ 7/19 2001/ 2001/ 2001/ 2001/
7/25 7/32 7/38 7/46
2001/ 8/ 3 2001/ 8/11 2001/ 8/20 2001/ 8/24 2001/ 8/31 2001/ 9/ 3 2001/ 9/14 2001/ 9/25 2001/ 9/31 2001/ 9/33 2001/10/ 3 2001/10/ 7 2001/10/13 2001/10/16 2001/11/ 3 2001/11/14 2001/11/20
A személyzetfejlesztési munka új eleme: a szupervízió
2001/12/ 7
A képzés és személyzetfejlesztés új megközelítése a német Szövetségi Munkaügyi Hivatalnál – út a tanuló közigazgatás felé
2002/ 1/ 9
Elkötelezettség vagy elszakadás? Az idősebb dolgozók és a fenyegető munkaerőhiány Internetes forradalom a személyzetügyben? A vezető mint coach A dolgozók fluktuációjának tudásorientált menedzsmentje
2002/ 2002/ 2002/ 2002/
A menedzselt szív: az emberi érzelmek üzleti célok szolgálatába állítása és az ezzel járó veszélyek A jó szakember aranyat ér
2002/ 3/ 9 2002/ 3/15
Újszerű módszerek a stratégiai munkaerő-gazdálkodásban A munkaerő-toborzás folyamatának hatékonyabbá tétele A német munkaügyi hivatalok tanácsadási szolgáltatásai vállalatok számára Az oktatás hatékonyságának vizsgálata A tapasztalat szerepének csökkenése a gyors változások korában – gyakorlati tanácsok munkaerő-felvételt végzők számára A stressz csökkentése kisvállalatoknál A vállalati etika és kultúra kapcsolata a dolgozók munkájának minőségével A gyakornoki munka mint pályakezdés
2/15 2/21 2/26 2/32
2002/ 4/ 3 2002/ 4/14 2002/ 4/21 2002/ 4/28
2002/ 5/ 3 2002/ 5/ 7 2002/ 5/16 2002/ 5/21
A munkaerő-fejlesztés stratégiai sikertényezői A virtuális tanulás kényes helyzete: ember és technika között A vállalati oktatás és továbbképzés új technikái Virtuális továbbképzés a Lufthansánál Felmérés az európai munkaerő mobilitásáról
2002/ 2002/ 2002/ 2002/ 2002/
6/ 7 6/14 6/23 6/29 6/34
A távmunka mint a jövő innovatív munkaformája: feltételek, megvalósítás és elérhető előnyök Személyzetirányítás az új gazdaság vállalatainál A személyzetisek feladatai az elbocsátások intézésekor
2002/ 7/ 7 2002/ 7/14 2002/ 7/21
Az elektronikus tanulás és továbbképzés sikeres alkalmazásának szervezeti és személyi feltételei Educatis – az európai internetes business school
2002/ 7/26 2002/ 7/29
Vezetőképzés a Dunlop cégnél Az elektronikus humánerőforrás-menedzment mint megatrend
2002/ 8/21
A vállalati személyzeti munka forrásai és keretfeltételei E-tanulás és vállalati stratégia Lengyelországban is beindul az e-tanulás
2002/ 9/19 2002/ 9/26 2002/ 9/29
Elbocsátások és felvételek Személyzeti és szervezeti fejlesztés az innovációs verseny közepette A vállalati oktatás és önképzés új irányzatai
2002/10/ 3
Amikor szakemberek felmondanak
2002/11/15
Korszerű munkaerőképzés Van-e értelme a vállalati szervezeteken belül alapított egyetemnek? Lengyelországban is terjed az internetes képzés
2002/12/15 2002/12/22 2002/12/27
Tudásmenedzsment Új alkalmazottak eredményes munkába állítása
2003/ 1/ 5 2003/ 1/13
Az idősek alábecsülik saját számítástechnikai ismereteiket? Kevés a női vezető Németországban a foglalkoztatottak között
2003/ 2/11
A francia munkaerőpiac új eszköze a képességfelmérés Internetes álláshirdetések tartalmi bővítése A német üzemi tanácsok reformja
2003/ 3/ 7 2003/ 3/15 2003/ 3/20
Posztgraduális képzés Németországban környezetvédelmi és közigazgatási vezetői feladatok ellátására A testre szabott SE-tréninggel a fejlesztési csoportok sikeresek Új dolgozók vállalati bevezetése
2002/ 8/28
2002/10/ 6 2002/10/14
2003/ 2/19
2003/ 4/13 2003/ 4/16 2003/ 4/20
Miért vallanak kudarcot a vezetőváltások Hol és hogyan keresd az érvényesülést? A mulasztásos vagy betegség miatti munkahelyi hiányzásokat csökkentő program német cégnél
2003/ 5/13 2003/ 5/15
Új utakon a személyzetfejlesztés Németországban
2003/ 6/ 7
A kompetenciák kezelése és a vállalati stratégia A munkanélküliség leépítése kölcsönfoglalkoztatás révén A kiművelt beszédhang jelentősége A szakképzett munkaerő utánpótlása Kulcspozíciók betöltésénél alkalmazott szűrés (személyzeti minősítés)
2003/ 5/18
2003/7-8/33 2003/7-8/35 2003/7-8/40 2003/7-8/42 2003/7-8/44
A menedzser- és vezetőképzés feladatai az Egyesült Királyság (UK) gyáriparában Sikeres munkaerő-felvétel kilenc lépésben A félénkség természete Piac és szervezet – elkülönülés és integráció
2003/ 2003/ 2003/ 2003/
Vegyük komolyan a távoktatást Vállalati játékok A „hamis” on-line álláshirdetések jogi következményei
2003/10/15 2003/10/24 2003/10/28
Szakember-utánpótlási stratégia Németországban A „nagy tehetségek” motiválása és megtartása A vállalati személyzeti tevékenység sikertényezői
2003/11/ 3 2003/11/ 8 2003/11/12
Az utánpótlás-tervezés Az egészségi vizsgálatok szerepe
2003/12/15 2003/12/19
9/ 3 9/ 5 9/11 9/17
3. VÁLLALATI MUNKASZERVEZÉS A tanuló szervezet „fenntartható koncepciója” és gyakorlati megvalósítása a John Deere németországi üzemében A felső vezetők szemléletének hatása a vállalatok innovativitására Humán erőforrások a Fiat autógyár új szemléletű és szervezetű termékfejlesztésében
2000/ 3/25 2000/ 4/ 9 2000/ 4/18
Teammunka a japán vállalatoknál
2000/ 6/37
Rugalmas munkaformák megvalósítása az alkalmazottak aktív részvételével
2000/ 8/35
A személyzet- és szervezetfejlesztés integrálásának támogatása az új médiával Az érzelmi intelligencia munkahelyi szerepe
2000/10/27 2000/10/36
A különösen innovatív teamek sikerének titka
2000/12/15
A távmunka hatása a vállalat társadalmi szabályozási rendszerére
2001/ 1/23
A távmunka Svájcban Az érzelmi intelligencia mérése
2001/ 4/19 2001/ 4/27
Rugalmas munkaidő és csoportmunka bevezetése egy német bútorgyárban
2001/ 5/21
A vezetőkkel szembeni követelmények és vezetői módszerek átalakulása A korszerű információ- és kommunikációtechnológiák hatása a munkaszervezetre – a felmerülő kérdések szabályozása az Európai Unióban
2001/10/31
A vállalatok folyamatközpontú átszervezése a tapasztalatok fényében – az elhanyagolt emberi tényező
2001/12/12
A részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka mint versenytényezők Lengyelországban még csak most törnek utat maguknak a foglalkoztatás rugalmas formái
2001/10/19
2002/ 1/19 2002/ 1/28
Teammunka és a művezetők szerepének megváltozása Munka- és szabadidő-közösségek igényeit kielégítő, „új” felhasználói interfész: a papír
2002/ 3/19 2002/ 3/29
Öregségi nyugdíjellátás a DaimlerChryslernél: az akció lebonyolításának támogatása számítógépes hálózattal
2002/ 5/29
A humán erőforrások osztálya és a belső revízió közötti együttműködés lehetőségei
2002/ 7/32
Osztoznak-e a vállalati hatalomban a személyzeti vezetők?
2002/ 9/35
Elektronikus technológia a HEM-ben
2002/10/25
A „személyzetfejlesztés mint vezetési eszköz” alkalmazása
2002/11/25
Munkaerő-kölcsönzés – a munkaerőpiac egyik lehetősége Érvek és ellenérvek az e-maillel kapcsolatban egy dolgozó életében
2002/12/33
Diversity Mainstreaming – sokféleség integrálása A vezetők coachingje és a csapat-coaching
2003/ 1/21 2003/ 1/27
A személyi összetétel rugalmasságának jelentőségei ipari termelőfolyamatok és munkarendszerek kialakításában
2003/ 2/23
Küzdelem a munkahelyi stressz ellen a Rolls-Royce-nál
2003/ 3/29
A vezető-beosztott kapcsolat elemzése Erősítsük a munkavállalói elkötelezettséget A projektek szerinti szervezeti felépítés következményei
2003/ 4/23 2003/ 4/27 2003/ 4/31
Elektronikus módszerek és virtuális valóság a személyzeti munkában Nemzetközi mobilitás
2003/ 5/21 2003/ 5/37
A személyes kapcsolatfelvétel szerepe a bizalom megteremtésében az elektronikus kommunikáción alapuló kapcsolatok esetében A magántitok védelme az elektronikus munkahelyeken Franciaországban A kommunikáció jelentősége a vállalat számára Elektronikus humánerőforrás-menedzsment a Danone-nál Az önellenőrzés és önértékelés szerepe Munkahelyi telefonálás magáncélokra A stressz kezelése megtanulható
2002/12/37
2003/ 6/15 2003/ 6/23 2003/ 6/31 2003/ 6/36 2003/7–8/49 2003/7–8/52 2003/7–8/54
Tanácsadás partner bevonásával
2003/ 9/23
A HR-tervezés szerepe a vállalati stratégiában Változások megvalósítása nehéz emberek környezetében
2003/10/33 2003/10/41
A parancsuralmi vállalati struktúra A teljesítményt vagy az egyént ítéljük meg? Egy válasz az értékelés dilemmájára: a kompetencia értékelése Mit tanulhatnak a munkaadók a 100 legjobb amerikai munkahelyről
2003/11/19
Ne féljünk a nyilvános szerepléstől! A humánerőforrás-menedzser és az erkölcsi zaklatás
2003/12/23 2003/12/35
2003/11/23 2003/11/31
4. MUNKAIDŐ Rugalmas munkaidőmodellek a termelésben
2000/ 2/29
A 35 órás munkahét bevezetése Franciaországban. A második Aubry-törvény
2000/ 5/21
A 35 órás munkahét bevezetésének tapasztalatai Franciaországban
2000/ 8/43
A foglalkoztatottságot javító munkaidőmodellek A Volkswagennél bevezetett új munkaidőmodell
2000/11/27 2000/11/32
A foglalkoztatottsági helyzetet javító munkaidőmodellek. Svájci és dániai módszerek és tapasztalatok
2000/12/27
Az ingadozó rendelésállomány és munkaterhelés kezelése a munkaerő és munkaidő rugalmas felhasználásával
2001/ 1/33
A gazdaságosság és emberiesség összehangolása az újszerű munkaidő-rendszerben A munkával való elégedettség elemzése egy német repülőtéren rugalmas munkaidőmodell bevezetése után
2001/ 4/31
Rugalmas munkaidőmodellek bevezetése: az ellenállás és annak leküzdése
2001/ 5/31
2001/ 3/31
Hogyan egyeztetik össze az amerikai nők a két műszakot?
2001/ 5/46
Az alkalmazottak által választott munkaidő-beosztás bevezetésének hatása a munkával való elégedettségre, az egészségre és a társadalmi életre svédországi áruházakban
2001 /8/37
Részmunkaidő vezetőknek – az innovatív munkaidőformák alkalmazásának új lehetőségei Németországban
2001/11/27
Ötéves a munkaidőre vonatkozó hollandiai törvény
2002/ 1/35
A munkaidő- és műszaktervek számítógépes elkészítése egy német vállalatnál
2002/ 3/37
Újszerű, rugalmas munkaidőmodellek – kiválasztás, kialakítás és bevezetés A 35 órás munkahét kiterjesztése a kisvállalatokban Franciaországban
2002/ 4/31 2002/ 4/41
A svájci szakszervezetek népszavazási kezdeményezése a munkaidő rövidítésére
2002/ 8/35
ePlacement: munkaerő-kihelyezés internet segítségével Van élet az elbocsátás után is
2002/ 9/39 2002/ 9/42
Mi marad a 35 órából?
2002/11/33
A szakmai tevékenység megszakítása utáni ismételt beilleszkedés
2002/12/39
Építhet az ipar az évi munkaidőre az USA-ban?
2003/ 2/32
Milyen feltételek mellett funkcionál jól a bizalmi munkaidő?
2003/ 9/27
Miniállások Németországban
2003/11/39
A részmunkaidős foglalkoztatás térhódítása Németországban
2003/12/39
5. BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA A humán erőforrások durva- és finomszabályozása újszerű javadalmazással
2000/ 4/33
Ösztönző hatású részvényopciós programok Németországban Az ösztönzési célú jutalmak hatékonyságának vizsgálata
2000/ 5/31 2000/ 5/36
A bérezéssel kapcsolatos feladatok kihelyezése a lengyel vállalatoknál
2000/ 6/45
A csoportmunka javadalmazásához szükséges teljesítményértékelés. A külső és önértékelés kombinációja
2000/ 7/37
A bérrendszerek és a javadalmazás átalakulása Németországban
2000/11/41
Bércsomagok Nyugaton és Lengyelországban
2000/12/45
Részvényopció-juttatási irányzatok az USA-ban
2001/ 1/41
Az alkalmazottak részesedése vállalatuk tőkéjéből és nyereségéből – Újszerű modellek Németországban
2001/ 2/35
A német vállalatok bér- és jövedelempolitikájának átalakulása A fiatal diplomások elhelyezkedési és kereseti lehetőségei Lengyelországban
2001/ 6/37 2001/ 6/43
Munkavállalói nyereség-megosztási programok Hollandiában A személyzeti vezetők státusza, feladatai és fizetése a legnagyobb lengyel vállalatoknál A tudásmenedzsment támogatása a javadalmazás rendszerének megfelelő kialakításával
2001/11/31
A teljesítmény-, eredmény- és sikerorientált bérezés formái
2001/12/19
A bérpolitika mint stratégiai sikertényező
2002/ 5/33
2001/ 9/35 2001/ 9/41
A bérezés rugalmassága az osztrák feldolgozóiparban: az ágazati kollektív szerződés hatásainak vizsgálata Megkezdődtek a kollektív bértárgyalások az Európai Unió tagállamaiban
2002/ 6/37 2002/ 6/42
Új idők, új bérmotiváció
2002/ 9/45
Teljesítménybérezés
2002/10/31
Sikeres részvényopciós program egy számítástechnikai szolgáltatónál
2002/12/45
Innovatív javadalmazási politika
2003/ 1/35
Lengyel mediátorok Önmarketing – hírverés saját ügyben
2003/ 2/35 2003/ 2/37
A kollektív szerződés szerepe a jelenlegi rugalmasabb bérezési irányzatokban
2003/ 3/31
A jövedelemátcsoportosítás bevezetése és megvalósítása Németországban
2003/ 4/37
Alacsonyabb bér és hosszabb munkaidő a biztos állás ára. A Volswagen „Auto 5000” projektje
2003/ 6/41
Jövedelmek a minőségbiztosítás területén
2003/7–8/59
A humánerőforrás-menedzsment új szervezeti egysége: a „Fizetések és juttatások” Nyugdíj előtt választható részmunkaidő Németországban
2003/ 9/33 2003/ 9/36
Nemzetközi részvényopciós programok
2003/12/45
6. SZOCIÁLPOLITIKA ÉS ÉRDEKVÉDELEM Az ágazati színtű szociális párbeszéd helyzete az EU-ban
2000/ 1/35
Az országos szintű kollektív érdekegyeztetés jövője néhány európai országban
2000/ 2/37
A német szakszervezetek válsága
2000/ 3/35
Az Európai Unió Szociális Kartájának tíz éve
2000/ 4/39
Példaértékű bérmegállapodás a német fémiparban
2000/ 8/47
A svéd nyugdíjrendszer reformja
2000/10/39
A munkahelyi hátrányos megkülönböztetés elleni védelem bővülése az Európai Unióban A lengyel munkatörvénykönyv összehangolása az uniós normákkal
2001/ 2/41 2001/ 2/43
A munkaidő, a fizetés és a képzés rendezése a DaimlerChrysler szolgáltatóvállalatnál kidolgozott újszerű kollektív szerződésben
2001/ 3/44
Nyugdíjreform Németországban
2001/ 4/41
Dolgozói érdekképviseletek a Renault intranethálózatán
2001/ 9/45
Tiltakozások a Danone átszervezésével szemben A nyugdíjrendszerek reformja Európa szerte
2001/10/36 2001/10/42
A szolgáltatóipar új, egységes szakszervezete Németországban – a ver.di Az Európai Bizottság Zöld Könyve a vállalatok szociális felelősségéről
2001/12/33 2001/12/38
A nyugdíjrendszer reformja Spanyolországban
2002/ 1/39
Az epilepsziás beteg és a munkahely
2002/ 2/45
Az euró bevezetését kísérő sztrájkok és a közös valuta jövőben várható hatásai
2002/ 4/47
Csökkent munkaképességűek foglalkoztatása távdolgozóként és rugalmas munkaidőben – perek és viták egy törvény kapcsán az USA-ban Széles körű tiltakozás az olasz kormány munkaügyi reformja ellen
2002/ 5/37 2002/ 5/41
Az Európai Unió irányelvtervezete az ideiglenes munkáról
2002/ 7/43
A vállalati szociálpolitika új stratégiái – a számítógépes technológiák hatása
2002/ 8/39
A munkaerő-piaci reform ellentéteket okoz Spanyolországban Új bérmegállapodás Németországban a fémmegmunkáló ágazatban
2002/10/37 2002/10/40
Az idén érettségizett fiataloknak szól az „Első munkahely” program
2002/11/38
A csökkent munkaképességű munkavállalók elhelyezése és foglalkoztatása Franciaországban
2003/ 1/39
Dolgozó anyák - alaptalan bűntudat
2003/ 3/41
A csökkent teljesítőképességű dolgozók hatékony foglalkoztatásának problémái
2003/ 4/43
A szakszervezeti mozgalom hanyatlása Nyugat-Európában, különösen a fiatal brit munkások körében, kísérletek alternatív képviseletek létrehozására, illetve a trend visszafordítására
2003/ 5/41
„Mobbing” – munkahelyi fúrás
2003/ 6/44
A görög szakszervezetek átszervezésének vitája
2003/7–8/65
Franciaországban az elbocsátási törvényt felfüggesztették
2003/ 9/41
A munkaviszonyban felmerült vitás kérdések megoldásának alternatív módjai
2003/11/41
(A Szerkesztőség)
