SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ TÁMOGATÁSA A FŐVÁROSBAN A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN OSZKÓ EMESE OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
Témavázlat: • • • •
•
Általános tapasztalatok a 2007-2013 programozási időszakban A 2014-2020 programozási időszak új végrehajtási gyakorlata Versenyképes Közép-Magyarország területi intézkedéseinek bemutatása Szociális városrehabilitáció támogatásának alapvető szakmai kritériumai Következtetések a 2014-2020-as időszakra
Szociális városrehabilitáció a regionális operatív programokban Szociális célú városrehabilitáció a ROP-okban szerződött összköltség Mrd Ft
14 projekt, ebből 1 Pest megye Csepel és XV. kerület 3, Józsefváros 2 projekttel.
szerződött támogatás Mrd Ft
288 230
51 ROP településfejlesztés
46
ROP szociális célú városrehabilitáció
Szociális célú városrehabilitáció a KMOP-ban szerződött összköltség Mrd Ft
szerződött támogatás Mrd Ft
82 60
20
KMOP településfejlesztés
18
KMOP szociális célú városrehabilitáció
Szociális városrehabilitáció - Célterületek Szociális városrehabilitáció városi jogállású településeken valósult meg, az alábbi célterületeken:
Ipari technológiával épült lakótelepek, ahol a cél annak megelőzése, hogy a legrosszabb státuszú lakótelepek későbbi gettósodás színhelyeivé váljanak. (Cél tehát a prevenció.) Nagyobb kiterjedésű, városi szövetbe ágyazott, hagyományos építésű, vegyes lakosság összetételű, leromlott városrészek, ahol a cél a további szegregációs folyamatok megállítása, és lehetőség szerint a terület státuszának emelése, ami hosszabb távon a magasabb státuszú lakosság területre vonzásával valósulhat meg az eredet lakosság nagyrészének megtartása mellett. (A cél tehát heterogénebb, integrációra alkalmasabb környezet és társadalom kialakítása.) A főként roma népesség által lakott telepek jelentik mind társadalmi, mind fizikai értelemben a legleromlottabb városi területeket.
+ 2012-ben az ERFA rendelet módosítása alapján → pilot projektek a DDOP-ban, több településméretre
Általános erősségek és gyengeségek Pozitívumok
Negatívumok
Stratégia Új módszertan, stratégiai szemlélet
Valódi stratégiák hiánya, folyamatosan változó igények, módosítások
IVS, Antiszegregációs tervek
A legproblémásabb területek nem kerültek kezelésre
Partnerség Kötelező konzorcium
Alacsony partnerségi részvétel, látszatmegoldások
Helyi támogatói csoportok
Alacsony mértékű helyi igényfelmérés, irányított kérdések
Közvetett támogatás által civilek bevonása „szoft”tevékenységekre
Passzív közösségek
Megvalósítás Integrált, akcióterületi beavatkozás
Nem az azonosított problémákra reagáló beavatkozások
Kötelező funkciók és tevékenységek
Gazdasági, foglalkoztatási tevékenységek alacsony szintje
Kötelező szoft tevékenységek, kötelező programalap
Az infrastrukturális tevékenységekre való fókuszálás Gyenge minőségű „szoft” elemek Professzionális projektmenedzsment hiánya
A 2014-2020 programozási időszak tervezési logikája a területi források tekintetében
A területi intézkedések tervezésének és végrehajtásának alapelvei • Közszférában versenyeztetés helyett fejlesztési igényekre történő fókuszálás Ne legyen versenyeztetés, ahol nem szükséges Költséges projektelőkészítés finanszírozása → struktúraváltás
• Alulról felfelé történő építkezés („Bottom-up”) a tervezés során • Integrált Területi Beruházás helyett olyan eljárásrend biztosítása, amely garantálja a területi alapú és helyi fejlesztési igényekre épülő forrásfelhasználást
Integrált Területi Program → Budapest Főváros hajtja végre Területi Kiválasztási Rendszer → új eljárásrendi elem
Területi Kiválasztási Rendszer (TKR) Integrált Területi Programok (ITP) A megyei, megyei jogú városi önkormányzatok és Budapest Főváros Önkormányzata integrált területi programokat (ITP) dolgoznak ki az indikatív, tervezési keretük terhére Az ITP olyan dokumentum, amely a helyi igényekkel összhangban a rendelkezésre álló TOP, illetve VEKOP területi forráskeretek felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá.
ITP tartalmi elemei:
ITP megnevezése (NFK döntés) ITP-t végrehajtó területi szereplő megnevezése (NFK döntés) ITP teljes 7 éves forráskerete (NFK döntés) ITP-ben megtett indikátor vállalások (NFK döntés) Az intézkedése, valamint tematikus célkitűzés szerinti forrásallokációt (NFK döntés) Forrás-felhasználási módok és a felhasználás ütemezése
VEKOP területi forrásallokációja a VEKOP belső forrásarányai alapján Területi szemléletű fejlesztések /források (Mrd HUF)
Az üzleti infrastruktúra támogatása Pest megyében
fejlesztésének
Pest Budapest
Érd
Összesen
megye
-
5,7
-
5,7
Fenntartható közlekedésfejlesztés
8,2
1,8
0,2
10,2
Bölcsődék és családi napközik, valamint óvodák infrastrukturális fejlesztései
2,5
5,1
0,3
7,9
A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja
11,2
1,9
0,3
13,4
Területi szereplők forrása összesen
21,9
14,5
0,8
37,2
Szociális városrehabilitáció támogatása a VEKOP keretében
Az intézkedés célja: • Leszakadó és leszakadással veszélyeztetett településrészeken koncentráltan megnyilvánuló társadalmi-fizikai-gazdasági problémák komplex módon való kezelése a területen élők társadalmi integrációjának elősegítése érdekében • A programok Marginalizált közösségeket céloznak Komplex programok keretében Integrációs céllal
akcióterületi beavatkozások keretében
Akcióterületek kijelölése
• Szegregációs mutató alapján történik 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (10. sz. melléklet)
• Szegregációs mutató: legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül).
Akcióterületek kijelölése A szegregációs mutató határértékei településtípusonként, 2011 Településtípus
Szegregációval Szegregált terület, amelynél a veszélyeztetett terület, szegregációs mutató amelynél a szegregációs értéke mutató értéke
Fővárosi kerület I. csoport (I., II., III., V., VI., VII., VIII., nagyobb IX., X., XI., XII., XIII. kerület) mint 20% Fővárosi kerület II. csoport (IV., XIV., XV., XVI., XVII., nagyobb XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., mint 25% XXIII. kerület)
egyenlő,
egyenlő,
nagyobb egyenlő, mint 15%, de kisebb mint 20% nagyobb egyenlő, mint 20%, de kisebb mint 25%
Az akcióterület ennél lehet tágabb (kijelölésére külön útmutató készül), de a területén lennie kell legalább egy, a 314/2012. Korm. rendelet szerinti jogosult területnek.
Következtetések a szociális városrehabilitáció új feltételrendszerének kialakításához A 2014-2020 programozási időszak szociális városrehabilitációt célzó követelményrendszerek kidolgozásának előzménye: Pilot projektek a Dél-dunántúli régióban • Nem valósíthatóak meg olyan beruházások, amelyek nem közvetlenül a célcsoport befogadását, esélyteremtését szolgálják (pl. olyan intézmények fejlesztése, ahonnan kiszorul a célcsoport) • Elfogadható azon telepek szűkítése, ahol hosszú távon nem biztosíthatóak a felzárkózáshoz szükséges körülmények → felszámolás • Ebben az esetben a célcsoportot minden esetben integrált környezetbe szükséges költöztetni • A költöztetés/mozgatás lépcsőzetesen is megvalósulhat • Új zárványok létrehozása továbbra sem támogatható
Következtetések a szociális városrehabilitáció új feltételrendszerének kialakításához II.
• • •
•
• • •
Hosszú távú, 3-5 éves programok Legalább 1 évvel a fizikai projektindítást megelőzően a „szoft” típusú tevékenységek elindítása/biztosítása szükséges Elsősorban a lakófunkció fejlesztését és a „szoft” tevékenységeket szükséges támogatni → ezek a tevékenységek biztosítják a célcsoport valódi felzárkóztatását, az életszínvonal emelkedése ezek által tetten érhető Közterület-fejlesztés kizárólag kiegészítő jelleggel valósulhat meg a projektekben, amennyiben megfelelőek a felzárkóztatásra, integrációra vonatkozó intézkedések A célcsoport fejlesztését, bevonását folyamatosan biztosítani szükséges Szociális munka folyamatos biztosítása szükséges Lehetőség az akcióterület elhagyására → integrált környezetbe költözés, társadalmi integráció a térbeli mellett
Projektfejlesztés, projektmegvalósítás menete • Stratégiai cél: kedvezményezettek terheinek csökkentése • Költséges és időigényes projektfejlesztés támogatása • Költséges projekt-előkészítésből adódó kockázatok, likviditási problémák mérséklése - kedvezményezetti oldalon ↓ • Támogatási szerződések minél korábbi megkötése → támogatási kérelmek benyújtása alacsonyabb műszaki tartalommal • Mérföldkövek, ütemezés vállalása kedvezményezetti oldalról a támogatási szerződés keretében → ütemterv tartása érdekében • 2015 munkaterv: előreláthatóan két évnyi kötelezettségvállalást szükséges tenni 3-4 hónap alatt → az eredményességhez komoly elköteleződés szükséges mind az intézményrendszer, mind a területi szereplők oldaláról
Menetrend A kiválasztási kritériumrendszer kidolgozása
2015. március első hete
Az ITP-k első körös benyújtása az Irányító Hatósághoz minőségbiztosításra
2015. április első hete
Monitoring Bizottsági ülések
2015. április vége
Az ITP-k IH általi minőségbiztosítása
folyamatosan, 2015. április végéig
Az ITP-k benyújtása NFK általi elfogadásra
2015. május vége
NFK általi elfogadás
várhatóan 2015. június
Felhívások meghirdetése
várhatóan 2015. június
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
