TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS NYÍRMADAI SZOCIÁLIS TÁMOGATÓ, CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT TÁRSULÁS közös megvalósításáról Jelen társulási megállapodásban megnevezett önkormányzatok a korábban társulásokban folyó tevékenység pozitív tapasztalatai alapján – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 87. §-ában foglalt felhatalmazás, alapján, abból a célból, hogy a térség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást, testületeik döntése alapján társulási megállapodást kötnek. Ezen megállapodás célja, hogy az Mötv. rendelkezéseinek megfelelően a társulás tagjai felülvizsgálják a 2005. május 31. napján megalakított Szociális Támogató, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közös megvalósításáról szóló társulási megállapodást. I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az 1. számú mellékletben megjelölt települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre egyes önkormányzati/polgármesteri/jegyzői feladat- és hatáskörök hatékonyabb, célszerűbb ellátása céljából. A társulás határozatlan időre jön létre. 2. A Társulás neve: Nyírmadai Szociális Támogató, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás (a továbbiakban: Társulás) 3. A Társulás székhelye: 4564. Nyírmada, Ady Endre út 16. (Hrsz: 823) A társulás tagjainak neve, képviselője, lakosság száma: 2. számú melléklet 4. A Társulás jogállása: jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 5. A Társulás bélyegzője: „Nyírmadai Szociális Támogató, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás” felirattal ellátott körbélyegző, középen Magyarország címerével. 6. Társulás működési területe: az 1. számú mellékletben szereplő települési önkormányzatok közigazgatási területe. II. A TÁRSULÁS CÉLJA A társulás létrehozásának célja, hogy a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Sztv.) 65/C. §.-ában meghatározott támogató szolgálat működtetésére, 65/F. §-ának értelmében fogyatékkal élő személyek, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek nappali intézménye, 63. §-ában házi segítségnyújtás, 65. §-ában jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, 64. §-ában meghatározott családsegítés, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 39. § és 40 §-a szerinti 1
gyermekjóléti szolgáltatás önkormányzati feladatok megoldására a társult önkormányzatok hatékony szervezet fenntartásában együttműködjenek. 2016. január 01. napjától családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató - a család- és gyermekjóléti szolgálat - keretében működtethető. A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a családsegítés feladatait, valamint a gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat. Ennek alapján a társulás fő célja a társult tagok közigazgatási területén a szociális és gyermekjóléti igazgatási feladatok megvalósításával kapcsolatos együttműködés az alábbi területeken: TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁS A fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. Feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően – különösen: -
-
az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi – szociális ellátásokhoz, valamint fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének igénybevételének elősegítése.
CSALÁDSEGÍTÉS A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés megjelölt céljáról, tartalmáról. A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a 2
kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat, g) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt településen és fővárosi kerületben működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a menedékjogról szóló törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését, h) a járásszékhely településen működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján igénybe venni javasolt szociális szolgáltatásokat meghatározó, a szolgáltatást nyújtó szolgáltatóra - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - kötelező szociális diagnózis készítését azzal, hogy a feladat ellátásába bevonhatja a nem járásszékhely településen működő családsegítést ellátó szolgáltatót. Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató - a család- és gyermekjóléti szolgálat keretében működtethető. A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a családsegítés (4) bekezdés szerinti feladatait, valamint a Gyvt. 39. és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS A szolgálat gyermekvédelmi, szociális és mentálhigiénés munkát végez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39-40 §-aiban foglaltak szerint. A gyermek esti, lelki, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást, így a gyermekjóléti szolgáltatást a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél, vagy intézményben kell biztosítani. Jelen esetben a gyermekjóléti szolgáltatás valamennyi ellátási területen helyben biztosított. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS Gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szolgáltató - a család- és gyermekjóléti szolgálat (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat)- keretében működtethető. A gyermekjóléti szolgálat ellátja a 39. § és a (2) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat, valamint a családsegítés Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti feladatait.
FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK NAPPALI INTÉZMÉNYE A fogyatékos személyek nappali intézményében a Szt. 65/F. §-ának értelmében hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi a fogyatékos személyek napközbeni étkeztetését. Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított, Gyvt. szerinti gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a nappali intézményben ellátott fogyatékos gyermekek ellátása során nyújtott étkeztetésre. 3
A szolgáltatás biztosítása a Nyírmadai Humán Szolgáltató Központ (a továbbiakban: Humán Szolgáltató Központ) intézményen belül integrált formában valósul meg, különálló szervezeti egység formájában. A fogyatékkal élők nappali intézménye a látás-, hallás-, értelmi-, mozgásfogyatékkal élők, halmozottan fogyatékos személyek, illetve autisták részére - megfelelő szakemberekből álló team közreműködésével színvonalas szolgáltatást biztosít: egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, hivatalos ügyintézésben segítségnyújtás, munkavégzés lehetőségének szervezése, mozgásfejlesztés, mozgásszervi rehabilitáció. Mindezen szolgáltatások mellett kiemelten hangsúlyozott szerep jut a sérült személyek családjainak, hiszen a nappali intézmény igénybevételével a családok tehermentesítése is kiemelt cél. A nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásai különösen a) igény szerint meleg élelem biztosítása, kivéve időskorúak nappali ellátása esetén, b) szabadidős programok szervezése, c) szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, d) hivatalos ügyek intézésének segítése, e) munkavégzés lehetőségének szervezése, f) életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, g) speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése. Az igényelt napi egyszeri meleg étkezésről a 21. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell gondoskodni. PSZICHIÁTRIAI BETEGEK NAPPALI ELLÁTÁSA A pszichiátriai betegek nappali intézménye az öntevékenységre, az önsegítésre épülve biztosítja az ellátást igénybe vevők igényei alapján a kulturális, szabadidős, tájékoztató, képzési, átképzési állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő, lakossági és családi programok, találkozók szervezését, lebonyolítását. Az intézmény szolgáltatásai körében egyéni, csoportos, pár- és családterápiákat is szervezhet. A pszichiátriai betegek nappali intézményében olyan programokat kell biztosítani, melyek lehetővé teszik az ellátást igénybe vevőnek a társadalomba, a korábbi közösségébe történő visszailleszkedését. Ennek keretében a nappali intézmény programjai nyitottak, kívülállók számára is hozzáférhetőek. Ennek érdekében a nappali intézmény elhelyezését lehetőség szerint a település könnyen elérhető, jól megközelíthető területén kell kialakítani. A nappali intézmény működésének nem része a pszichiátriai gondozás, de az intézményben dolgozó szociális munkás révén szükség szerint kapcsolatot kell tartani az ellátott kezelőorvosával, vagy az ideggondozóval, továbbá a hozzátartozókkal, valamint olyan személyekkel, akik fontos szerepet játszanak az ellátott életében. Az intézmény a pszichiátriai betegek ellátása mellett szolgáltatást nyújthat a promóció és elsődleges prevenció céljával a mentálisan sérült, krízisben levő személyek részére is. SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁSA A szenvedélybetegek nappali intézménye az önkéntességre és a speciális segítő programokra épülve biztosítja az ellátást igénybe vevők igényei alapján a felvilágosító, tanácsadó, tájékoztató, kulturális, szabadidős, képzési, átképzési állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő, lakossági és családi programok szervezését és lebonyolítását, valamint alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő szolgáltatást nyújt. A szenvedélybetegek nappali intézményében olyan programokat kell szervezni, melyek elősegítik az ellátást igénybe vevő rehabilitációját, a társadalomba, korábbi közösségébe való visszailleszkedését, valamint a szenvedélybetegek minél szélesebb körben való elérését. Ennek megfelelően a nappali intézmény programjai nyitottak, az intézményi ellátást igénybe nem vevő személy számára is hozzáférhetőek. A szenvedélybetegek nappali intézményének nem feladata az alkohol-, drog- és egyéb függőségi problémával küzdő személyek egészségügyi gondozása, azonban az intézményben szervezett foglalkozások és programok révén törekedni kell az életmód-változtatás ösztönzésére, a visszaesés megelőzésére, illetve az intézményben dolgozó szociális munkás révén szükség szerint kapcsolatot kell tartani az ellátott kezelőorvosával, vagy az egészségügyi gondozást végző szakemberrel, továbbá a hozzátartozókkal. 4
HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A Társulás házi segítségnyújtás tevékenységet végez, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 63. §-ában foglaltak szerint. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A Társulás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás tevékenységet végez, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 65. §-ában foglaltak szerint. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell - az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, - a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, - szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.
III. A TÁRSULÁS FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
Az együttműködés a II. pontban meghatározott önkormányzati feladatok ellátásának céljából a következő területetekre terjed ki a fogyatékos személyek nappali intézménye, támogató szolgálat, a családsegítő szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat vonatkozásában: -
-
Közös intézmény alapítása és fenntartása a VII. pontban meghatározott költségvetési hozzájárulás megfizetésével. A szolgálatoknál dolgozó munkavállalók feletti munkáltatói jogokat és szakmai irányítási feladatokat a Nyírmadai Humán Szolgáltató Központ intézményvezetője, székhelye: 4564 Nyírmada, Kossuth u. 49. önállóan gyakorolja. Az intézmény fenntartója a Nyírmadai Szociális Támogató, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás társulási tanácsa (4564 Nyírmada, Ady Endre út 16.), önállóan gyakorolja az intézmény működési engedélyeihez kapcsolódó dokumentumok elfogadásának jogát (Szakmai Program, Szervezeti Működési Szabályzat, Házirend). A szolgálat fejlesztését illetően stratégiai célok közös meghatározása. Közös ügyeleti és helyettesítési rendszer megvalósítása. Közös információs bázis létrehozása, pályázatok figyelése. Folyamatos személyes és elektronikus kapcsolattartás. 5
Alaptevékenységi besorolás: Szakágazat száma 889900 881000
1. 2.
Szakágazat megnevezése M.n.s. Egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül
Kormányzati funkció: 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Kormányzati funkciószám 104042 107054 101222 107052 107053 101221 101141 101142 101144
10 11
101145 104060
12
101143
Kormányzati funkció megnevezése Gyermekjóléti szolgáltatások Családsegítés Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Fogyatékossággal élők nappali ellátása Pszichiátriai betegek nappali ellátása Szenvedélybetegek nappali ellátása Szenvedélybetegek közösségi alapellátása (kivéve: alacsonyküszöbű ellátás) Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása
IV. A TÁRSULÁS SZERVEZETE 1. A Társulás szervei: Társulási Tanács, Elnök. 2. A Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács. 3. A társulási tanácsot a társult önkormányzatok képviselő-testületei által delegált tagok alkotják, akik a megállapodásban meghatározott számú szavazattal rendelkeznek. A társulási tanács ülésén a társult önkormányzatok jegyzői tanácskozási joggal részt vehetnek. 4. A Társulási Tanács feladata: a) b) c) d)
a Szervezeti és működési szabályzat megállapítása, a kistérségi koncepció és program elfogadása, a tisztségviselők, bizottságok megválasztása, A költségvetés, beszámolók, zárszámadás elfogadása.
5. A Társulási Tanács megalakul, ha a képviselő-testületek mindegyike minősített többségű határozatával jóváhagyta a társulási megállapodást és a Társulási Tanács alakuló ülése kimondta megalakulását. 6. A Társulás Elnöke A Társulási Tanács alakuló ülésén minősített többséggel, tagjai sorából elnököt választ. Az elnök személyére a Társulási Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A jelöltté váláshoz a jelenlévő tagok legalább egy negyedének ajánlása szükséges. Az elnök megbízatása a polgármesteri mandátuma idejére szól. Az elnök képviseli a társulást. Az Elnök részletes feladatát és hatáskörét a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg. A társulási tanács elnöke akadályoztatása esetén a tanács ülését a korelnök hívja össze és vezeti. 6
7. A társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó Nyírmadai Polgármesteri Hivatal gondoskodik. 8. A Társulás szervei részletes működési szabályait a szervezeti és működési szabályzatában, a Társulási Tanács állapítja meg. A szervezeti és működési szabályzat ellentétes rendelkezést a Társulási megállapodással nem tartalmazhat. V. A TÁRSULÁS ADATAI 1. A társulás által fenntartott intézmény neve: Nyírmadai Humán Szolgáltató Központ 2.Az intézmény fenntartója: Nyírmadai Szociális Támogató, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás 3. A fenntartó székhelye:
4564. Nyírmada, Ady Endre út 16. (Hrsz: 823)
4. A Nyírmadai Humán Szolgáltató Központ intézmény székhelye: 4564 Nyírmada, Kossuth út 49. (Hrsz: 722) A székhelyen biztosított szolgáltatások: Támogató Szolgáltatás Család- és Gyermekjóléti Szolgáltatás Fogyatékos Személyek Nappali Intézménye Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
5. Az intézmény adószáma: 16824375-1-15 6. Ellátottak számára nyitva álló helyiségek -
4564 Nyírmada, Madách. utca 5. (Hrsz.:1018/2) (szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali intézménye) 4564 Nyírmada, Ady Endre út 110. (Hrsz.:552/6) (család- és gyermekjóléti szolgáltatás) 4561. Baktalórántháza, Zrínyi út 1. (Hrsz.: 1) (támogató szolgálat)
4565. Pusztadobos, Kossuth u. 39. (Hrsz.: 302) (család-és gyermekjóléti szolgáltatás, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás)
7. Az intézmény működési területei: - Támogató szolgálat, Fogyatékos személyek nappali intézménye, valamint szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali intézménye vonatkozásában: o Nyírmada, Baktalórántháza, Berkesz, Laskod, Nyírjákó, Nyírkércs, Nyírtass, Ófehértó, Ramocsaháza, Pusztadobos települések közigazgatási területe. -
Család- és gyermekjóléti szolgálat, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás vonatkozásában: o Nyírmada Város, o Pusztadobos Község közigazgatási területe. 7
8. A Humán Szolgáltató Központ /4564. Nyírmada, Kossuth út 49./ vonatkozásában az intézmény dolgozói létszáma 37 fő, a következőképpen alakul: -
Támogató Szolgálat: 8 fő, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat: 1 fő + 5 fő = 6 fő, Fogyatékos személyek nappali intézménye (6 fő), szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali intézményei (3 fő) = 9 fő. Házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 14 fő
A foglalkoztatási jogviszonyt illetően az alkalmazottak foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszonyban történik. 9. Felek megállapodnak abban, hogy a társulás által fenntartott intézményben, főállásban alkalmazott személyek száma 2016. január 01. napi hatállyal 37 fő. Az intézmény vezetőjét nyílt pályázati kiírást követően 5 évre a társulási tanács nevezi ki. Az intézményvezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a társulás elnöke gyakorolja. 10. Az 1993. évi III. törvény 92. §-a értelmében a társulás tagjai Nyírmada Város Önkormányzatát jelölik ki arra, hogy a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkosson. VI. A Társulás működése 1. A Társulási tanács üléseit évente, legalább hat alkalommal a Társulási Tanács által meghatározott időpontban tartja. 2. A Társulási Tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök köteles összehívni a tagok legalább egy negyedének napirendi javaslattal benyújtott írásbeli kérelmére, a kérelem kézhezvételétől számított öt napon belül, valamint a törvény által meghatározott esetekben, a megyei Kormányhivatal kezdeményezésére, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. 3. A Társulási tanács üléseit az elnök, távolléte vagy akadályoztatása esetén az Őt helyettesítő korelnök vezeti. 4. A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van. 5. A Társulási Tanács üléseiről az önkormányzati törvény képviselő-testületei üléseinek jegyzőkönyveire vonatkozó szabályai szerint jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök és a társulási ülésen hitelesítésre kijelölt 1 társulási tanácstag írja alá. A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalnak. A jegyzőkönyv elkészítéséről és megküldéséről a Tanács elnöke a Nyírmadai Polgármesteri Hivatalon keresztül gondoskodik. 6. Társulási Tanács döntéseit ülésén, határozattal hozza. 7. A Társulási tanács tagjai közül Nyírmada Város Önkormányzat Képviselő-testülete 5 szavazattal, Nyírkarász Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2 szavazattal, Pusztadobos Község Önkormányzat Képviselőtestülete 2 szavazattal, míg a többi önkormányzat Képviselő-testülete egy-egy szavazattal rendelkezik. 8. Döntés hozatal módja: önkormányzati társulás társulási tanácsának érvényes döntéséhez legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő tagok szavazatainak felét és az általuk képviselt települések lakosság számának egyharmadát.
8
9. Minősített többség szükséges o a kistérség fejlesztését szolgáló — pénzügyi hozzájárulást igénylő — társulási pályázat benyújtásához, az ahhoz szükséges települési hozzájárulás meghatározásához, továbbá a társulás költségvetésének elfogadásához, módosításához és a zárszámadás elfogadásához; o A Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez; o a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, kizárásról való döntés; o önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás és kizárás, a társuláshoz való csatlakozás esetén. 10. Minősített többséghez legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatának több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét. A határozatképesség és a minősített többség meghatározásának szempontjából a települési önkormányzatok lakosságszámát a költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosság szám alapján kell megállapítani. VII. A TÁRSULÁS PÉNZÜGYI ALAPJA, GAZDÁLKODÁSA ÉS ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 1. A társulás pénzügyi alapját a társulás éves költségvetése és működése során felhalmozódott vagyona képezi. 2. A társulás tagjai a társulás feladatai megvalósítását elsősorban közös vagyonból biztosítják. A társulás vagyonát gyarapítja és a vagyon részét képezi a társulás döntésével szerzett, vagy a társulás tevékenysége révén keletkezett materiális és immateriális vagyon. Ezek, a tagok saját elhatározásain alapuló befizetései, átvett pénzeszközök, pályázati források, ingó ingatlan vagyontárgyak, immateriális javak. A tagdíj megállapítás a társulási tanács hatásköre. A tagdíj alapja minden település esetében a tárgyévet megelőző év támogató szolgálati esetszáma. 3. A társulás gazdálkodási feladatait a Nyírmadai Polgármesteri Hivatal végzi. A pénzfelhasználásról év végén elszámolást készít, melyet tárgyévet követően, legkésőbb április 30-ig előterjeszt a Társulási Tanács részére. A társulás működéséről évente egy alkalommal a társulási tanács elnöke a zárszámadás elfogadásakor beszámol a társulási tanácsnak. 4. A társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. 5. A társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alakíthat, gyakorolja az alapítói jogokat, kinevezi vezetőiket, ellátja költségvetési felügyeletüket. A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. 6. A társulás gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a társulás törvényben meghatározott feladatait önálló gazdálkodási jogkörrel látja el. 7. Az önkormányzatok vállalt pénzügyi kötelezettség nem teljesítése esetén irányadó eljárás az azonnali beszedési megbízás alkalmazása. 8. Belső ellenőrzési feladatokat a Baktalórántházai Közös Önkormányzati Hivatal belső ellenőrei végzik megállapodás alapján.
9
VIII. A KIADMÁNYOZÁS ÉS A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS RENDJE 1. A társulás feladatainak végrehajtása során készítendő iratokat a társulási tanács elnöke, vagy az általa külön utasításban kiadmányozási joggal felruházott személy írja alá. 2. A társulás nevében, a társulás költségvetésében meghatározott felsorolt feladatokra a társulási tanács elnöke — a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjéről szóló utasításában - vállal kötelezettséget. IX. A TÁRSULÁSHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS, A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA, KIVÁLÁS ÉS A TÁRSULÁS MEGSZÜNTETÉSÉNEK SZABÁLYAI 1. A Társuláshoz bármely települési önkormányzat képviselő-testülete csatlakozhat. A csatlakozási szándékot a Társulási Tanács elnökének írásban kell bejelenteni. Az új tag felvételi kérelmét a Társulási Tanács ülésén megvitatja. A tagfelvételi kérelemhez az új tagnak csatolnia kell a csatlakozás szándékáról hozott képviselőtestületi határozatot, valamint a testület azon nyilatkozatát, hogy a társulási megállapodásban leírt követelményeket elfogadja. 2. A társulási megállapodás módosítását, megszüntetését a társulás bármely tagja kezdeményezheti. A társulás tagjai a megállapodás módosításáról, megszüntetéséről a kezdeményezés megküldésétől számított hatvan napon belül döntenek. A társulási megállapodást a társulásban részt vett települések polgármesterei írják alá. 3. Kiválás esetén a társulásból kiváló tagnak az általa a társulás részére szolgáltatott, a kiválásig fel nem használt, tagdíjon felüli egyéb vagyoni hozzájárulása visszajár. 4. A társulás megszűnésekor a tagok kötelesek egymással elszámolni úgy, hogy a társulás vagyonából a követelések és kötelezettségek kifizetése után fennmaradó pénzösszeg a költségvetési hozzájárulások arányában kerülnek felosztásra a tagok között. A társulás megszűnésekor a vagyon felosztása ás a közös tulajdon megszűntetése, nem történhet olyan módon, hogy az a közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását veszélyeztesse. A létrejött vagyon célvagyon. A közös tulajdon megszűntetése és az ebből származó vagyoni igények kielégítése során, ezért a társulás tagjai olyan polgári jogi megoldásokat alkalmaznak (későbbi, halasztott fizetés, csere stb.), amelyek a közfeladat ellátását nem veszélyeztetik, a célvagyon a közfeladat ellátását biztosítja. A közös tulajdonban történő elszámolásig a közfeladatok ellátása érdekében biztosítják a feladatot ellátó és átvállaló használati jogát.
X. A TÁRSULÁS VAGYONA 1. A társulás vagyonát gyarapítja és a vagyon részét képezi a társulás döntésével szerzett, vagy a Társulás tevékenysége révén keletkezett materiális és immateriális vagyon. 2. A társulás vagyona: a) elősegíti az önkormányzati közszolgáltatások biztosítása érdekében anyagi eszközeik hatékonyabb felhasználását, b) elősegíti egyes gazdasági, fejlesztési műveletek finanszírozását, közös céljaik gyorsabb elérését, 10
c) elősegíti települések összehangolt fejlesztéséhez és működtetéséhez anyagi eszközeik hatékonyabb felhasználását. d) lehetővé teszi, hogy a társulás működésének ideje alatt a tagsági időtartamra átadott hozzájárulásból képzett közös vagyonból a társulás tagjai a tanács rendelkezése szerint a vagyon forrását, forrásának meghatározott részét együttesen felhasználhassák. A társulás tagjának kiválása esetén a vagyoni kérdések rendezése: 1. Amennyiben a társult és kiváló önkormányzat a költségvetési befizetésére vonatkozó részén belül bármilyen cél vagy más központi alapból vagy forrásból megvalósuló közös beruházásban vesz részt, a kiválás őt nem jogosítja fel arra, hogy a közös társulási tanácsi döntéssel megvalósuló beruházásban az önkormányzati támogatást ne fizesse meg. 2. A kiváló tagot megilleti az általa teljesített hozzájárulásoknak és az alaptőke elhelyezési pénzpiaci műveletekből származó bevételeinek a kapott végleges juttatásokkal és az alapkezelő kezelési költségeivel csökkentett összege. 3. A társulás megszűnése, a társulásból történő kiválás, kizárás esetén-eltérő megállapodás hiányában- a társulás vagyonát a társulás azon tagjának kell visszaadni, amelyik azt a társulás rendelkezésére bocsátotta. Egyebekben a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 4. A társulásból történő kiválás esetén a vagyontárgy társulási tag részére történő kiadását a társulási megállapodásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évre el lehet halasztani, ha annak természetben történő kiadása veszélyeztetné a társulás további működését. Ebben az esetben a kivált tagot - társulással kötött szerződés alapján – használati díj illeti meg. XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1.
A helyi önkormányzatok képviselő-testületei között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a Nyíregyházi Törvényszék dönt. A társult önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésekben bármelyik képviselő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a kereset benyújtása előtt a képviselő-testület kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását.
2. A jelen társulási megállapodásban nem szabályozott kérdésekre a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ rendelkezései irányadók. Jelen társulási megállapodás a 10 települési önkormányzat képviselő-testülete által történő elfogadásának napján lép hatályba.
11
Mellékletek és függelékek: 1. számú Melléklet: Nyírmadai Szociális Támogató, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás tagjai és székhelyük. 2. számú Melléklet: A Társulás tagjainak neve, képviselője, lakosság száma.
A Nyírmadai Szociális Támogató, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás társulási megállapodását a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei 2016. január hó 01. napi hatállyal az alábbi testületi üléseiken hagyták jóvá:
Önkormányzat neve, határozat száma:
PH.
Nyírmada Város Önkormányzata
Polgármester neve és aláírása Kálmán Béla
Baktalórántháza Város Önkormányzata
Nagy Lajos
Berkesz Község Önkormányzata
Szidor Attila
Laskod Község Önkormányzata
Vargáné Kiss Katalin
Nyírjákó Község Önkormányzata
Sipos Miklós
Nyírkércs Község Önkormányzata
Csoma Tiborné
Nyírtass Község Önkormányzata
Jenei Erzsébet
Ófehértó Község Önkormányzata
Simon József
Pusztadobos Község Önkormányzata
Dani Attila
Ramocsaháza Község Önkormányzata
Simon József
12
A megállapodás 1. sz. melléklete
A Nyírmadai Szociális Támogató, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás tagjai és székhelyük. 1. Nyírmada Város Önkormányzat képviselő-testülete
4564 Nyírmada, Ady Endre út 16.
2. Baktalórántháza Város Önkormányzat képviselő-testülete
4561 Baktalórántháza, Köztársaság tér 8.
3. Berkesz Község Önkormányzat képviselő-testülete
4521 Berkesz, Rákóczi u. 7.
4. Laskod Község Önkormányzat képviselő-testülete
4543 Laskod Kossuth L. u. 59.
5. Nyírjákó Község Önkormányzat képviselő-testülete
4541 Nyírjákó Szabadság u. 1.
6. Nyírkércs Község Önkormányzat képviselő-testülete
4537 Nyírkércs, Fő u. 84.
7. Nyírtass Község Önkormányzat képviselő-testülete
4522 Nyírtass, Tass vezér u. 1.
8. Ófehértó Község Önkormányzat képviselő-testülete
4558 Ófehértó, Alkotmány u. 54.
9. Pusztadobos Község Önkormányzat képviselő-testülete
4565 Pusztadobos, Petőfi S. u. 4.
10. Ramocsaháza Község Önkormányzat képviselő-testülete
4536 Ramocsaháza, Tanács tér 1.
13
A megállapodás 2 sz. melléklete
Kimutatás a Nyírmadai Szociális Támogató, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás tagjainak neve, képviselője, lakosságszáma vonatkozásában
Társulás tagjainak neve
Képviselője
1. Nyírmada Város Önkormányzat képviselő-testülete 2. Baktalórántháza Város Önkormányzat képviselő-testülete 3. Berkesz Község Önkormányzat képviselő-testülete 4. Laskod Község Önkormányzat képviselő-testülete 5. Nyírjákó Község Önkormányzat képviselő-testülete 6. Nyírkércs Község Önkormányzat képviselő-testülete 7. Nyírtass Község Önkormányzat képviselő-testülete 8. Ófehértó Község Önkormányzat képviselő-testülete 9. Pusztadobos Község Önkormányzat képviselő-testülete 10. Ramocsaháza Község Önkormányzat képviselő-testülete Társult települések lakosság száma összesen
14
Kálmán Béla Nagy Lajos Szidor Attila Vargáné Kiss Katalin Sipos Miklós Csoma Tiborné Jenei Erzsébet Simon József Dani Attila Simon József
Lakosságszám fő 2012.01.01. 4998 3772 824 1012 872 818 2071 2591 1464 1556 19978
