Szociális szolgáltatástervezési koncepciója Jánoshida 2013
Készítette: Béresné Szénási Ildikó Burai Sándor
Jánoshida, 2013. október 17.
1
Tartalomjegyzék
Bevezetés
I.
HELYZETKÉP
1.Demográfiai jellemzők 2.Gazdasági körülmények 3. A település szociális helyzete 4. A települési önkormányzat feladati a szociális szolgáltatások vonatkozásában
II.
A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER JÖVŐKÉPE A TELEPÜLÉSEN
1.Megvalósult feladatok 2011-2012-es koncepcióban kitűzöttek alapján 2.SWOT –analízis 3. Szociális szolgáltatások fejlesztésének lehetőségei, várható eredménye
2
Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993 évi III törvény 92§(3) bekezdése értelmében: „A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít.. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.” Jánoshida szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2005-ben készült el, melyet a képviselő-testület a 78/2005 (IV.28.) számú határozatával fogadott el. Majd ismételt felülvizsgálatra 2009-ben került sor, melyet 194/2009(XI:26) számú képviselő-testületi határozattal hagyott jóvá a testület. 2011-ben ismét felülvizsgáltra került sor, a 2009-201-es év szociális feladatait mutatta be a koncepció, melynek határozat száma az alábbi: 263/2011(XII. 15). A 2005-ben elkészült alapkoncepció kiterjedt a település demográfiai változásaira, szociális helyzetének bemutatására, felvázolta a működő alapszolgáltatásokat, és fejlesztési irányvonalakat. A koncepció felülvizsgálata kitért az alapkoncepcióban felvázolt fejlesztési irányokra, megvalósított feladatokra, és meghatározta mindazon alapelveket, értékek és célokat, melyek alapján a szociális szolgáltatások működnek. A jelenlegi koncepció bemutatja a település 2011-2012 év demográfiai folyamatait, gazdasági tényezőit, szociális helyzetét. Részletesen tárgyalja a településen működő alapellátási típusokat, felvázolva a fejlesztési irányvonalakat SWOT analízisből kiindulva. A jelen koncepció megvizsgálja, hogy az előzőekben megvalósítani kívánt feladatok hogyan és milyen módon teljesültek az eltelt két év során. A koncepció céljai, jövőképe,alapelvei,értékei, feladata és célcsoportja azonosak a 2009-ben elkészült koncepcióéval,így ezen koncepció nem tárgyalja azokat.
3
I.
HELYZETKÉP
1.Demográfiai jellemzők A demográfiai folyamatokat tekintve hasonló tendenciák figyelhetőek meg az előző évekhez képest. A lakosságszám lassú csökkenése évről évre tapasztalható. Jánoshida öregedő település. Jánoshidára az országos és megyei demográfiai folyamatok jellemzőek: - felgyorsult népességvesztés - csökkenő gyermeklétszám - idős lakosság számának növekedése - nők számának növekedése a 60 év felettiek körében - magas elvándorlás A lakosság létszámának folyamatos és gyors csökkenése a természetes demográfiai folyamatoknak –élve születések számának csökkenése, halálozás növekedése - és a elvándorlásnak a következménye. Az alábbi diagram jól tükrözi a lakosságszám csökkenését:
Mindezek a demográfiai folyamatok új folyamatokat indukálnak a szociális ellátó rendszeren belül. Egyre több az idős, egyedül élő lakos, aki segítségre szorul.
A demográfiai folyamtok alakulását az alábbi számadatok mutatják: évszá lakosságszá születésszá halálozá elköltözé beköltözé házasságkötése m m m s s s k száma 2011 2633 15 33 48 58 6 2012 2616 32 37 78 58 8 A lakosságszám folyamatosan csökken, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok a település elöregedéséhez vezetnek. Megfigyelhető tendencia, hogy a születések száma jóval kevesebb, mint az elhalálozások száma. Ugyanez mondható el, hogy az elköltözöttek számáról is. Szinte duplája a beköltözöttek számának. Korcsoportonként vizsgálva a 2011 és 2012-es évet megállapítható, hogy magas a 60 év felettiek száma a településen. Az évek folyamán ez a szám folyamatosan emelkedik. 2011.12.31-én 4
0-3 év 4-6 év 7-14 év 15-18 év 19-59 év 60 év felett
84 83 229 143 1507 587
2012.12.31-én 0-3 év 4-6 év 7-14 év 15-18 év 19-59 év 60 év felett
92 74 228 135 1489 598
A férfi és női lakosság összetétele az alábbi szerint alakult: Nem 2011. év Nő 371 Férfi 216
2012. év 375 223
2.Gazdasági körülmények A statisztikai adatok mutató szerint a települést is érintette a gazdasági recesszió. A keresetek reálértéke csökkent, kevés a munkahelyek száma, magas a álláskeresők aránya az aktív munkaképes lakossághoz képest. Megfigyelhető a munkanélküliek számának folyamatos emelkedése. A településre is kedvezőtlenül hatnak és érződnek az országos gazdasági folyamatok. Megyei tendencia figyelhető meg a munkanélküliek számának alakulásában. Míg 2005-ben 72 fő volt a nyilvántartott álláskereső, 2010-ben ez a szám duplájára nőtt. 2010.12.20-i állapot szerint a településen 156 fő a regisztrált munkanélküli, 2011-ben 167 fő, míg 2012-ben 133 fő volt álláskeresők száma a településen. Ettől azonban jóval több munkanélküli van a településen, akik nincsenek regisztrálva a munkaügyi központban. Ezek az emberek alkalmi munkából, és segélyekből élnek. Szintén elmondható, hogy növekszik a pályakezdő és diplomás munkanélküliek száma is, akik semmiféle ellátásra nem jogosultak. Csak az átképzés jelenthet számukra jövedelmi 5
forrást, vagy szakmájukon kívüli szakmunka elvállalása nagyon minimális jövedelemmel. A fiatalok közül sokan munkahely hiányában elhagyják a települést. A Foglalkozatási és Szociális Hivatal regisztere alapján a nyilvántartott álláskeresők és különféle ellátást igénybe vevők számát és arányát mutatja 2011-2012-ben a munkaképes népesség számához viszonyítva:: Jánosh ida
Nyilvánta rtott össz fő
Foly. nyilv. hossz> 365 nap
Járad ék típus ú ellátá s
Segé ly típus ú ellát ás
RÁT,BP,FHT RSZS fő
Munkaké pes korú népesség fő
Relat Aránysz ív ám muta tó %
2011 2012
167 133
36 39
27 18
0 2
64 46
1732 1715
9.64 7.76
1.17 0.91
x-relatív mutató:nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség % xx-a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya A munkanélküliek száma az adatok alapján folyamatos csökkenést mutat. A település egyre több ember számára próbál munkát biztosítani hosszabb, vagy rövidebb időre a közfoglalkoztatáson keresztül. Az önkormányzat jövő évi tervei között szerepel a településen a munkanélküliség visszaszorítása a juhtenyésztés és a malom beindítás által. Mindezek ellenére elmondható, hogy a településen egyre több ember veszi igénybe a szociális ellátórendszert, legtöbb esetben anyagi jellegű problémák miatt. A településen élők romló szociális körülményei kihatással vannak a szociális ellátórendszerre, mely az ellátások és juttatások igénybevételében tükröződik.
3. A település szociális helyzete Egyértelműen megállapítható, hogy a településen élők szociális helyzete évről évre romlik, melyek az egyes támogatások igénybevételében tükröződik. Támogatások megnevezése Szociális segély
2011 - foglalkozatást helyettesítő támogatás:27 Rendszeres szociális segély:5 Időskorúak járadéka 2 Rendkívüli gyermekvédelmi - pénzbeli:39 támogatás - természetbeni:52 6
2012 rendelkezésre állási támogatás:35 rendszeres szociális segély:3 2 - pénzbeli:31
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Ápolási díj Átmeneti segély-pénzbeli Átmeneti segélytermészetbeni Temetési segély Köztemetés Egyéb támogatások: Bursa,Arany Közgyógyigazolvány Közlekedési támogatás Lakáscélú támogatás Lakásfenntartási támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
296
257
6 17 40 412
7 19 39 421
8 21
2 17
141 208 3 166 1
156 182 3 232 1
Időskorúak járadéka Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadéka annak a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek állapítható meg, akinek a) havi jövedelme, valamint b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg nyugdíjminimum legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %át. A településen 2 idős, egyedülálló részesül időskorúak járadékában. Rendszeres szociális segély Rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján - egészségkárosodott személynek minősül, vagy - a reá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy - 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy - a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel A jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (25.650,- Ft) és vagyona nincs. 2011-ben 5 fő, 2012-ben pedig 3 fő részesült rendszeres szociális segélyben. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 7
Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – kivéve, ha a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeivel rendelkezik- foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. 2011-ben 46 fő, 2012-ben 52 fő kapott foglalkoztatást helyettesítő támogatást a településen. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult: a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át 39.900,- Ft ha - a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy - a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy - a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek b) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át 37.050,- Ft az a.) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket. Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban - külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy - együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság lehetőséget biztosít: - külön jogszabály alapján biztosított egyéb kedvezmények (pl. tankönyvtámogatás, tandíjtámogatás, stb.) igénybevételére. A jegyző annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága - 2012. augusztus 1-jén fennáll, augusztus hónapban 5.800,- Ft, továbbá ha - 2012. november 1-jén fennáll, november hónapban 5.800,- Ft pénzbeli támogatást állapított meg gyermekenként. Évről évre magas a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma a településen. 2011-ben 296, 2012-ben 257 gyermek részesült kedvezménybe. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak. Az önkormányzat 2011. évben természetbeni és pénzbeli formában is nyújtotta a támogatást az arra rászoruló családok számára. Természetbeni támogatás formában 52, pénzbeli formában 39 család kapott rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben. 2012-ben 31 család részesült ilyen jellegű támogatásban. Óvodáztatási támogatás 8
Az óvodáztatási támogatás 2009.január 1-én került bevezetésre. A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll, óvodáztatási támogatást állapít meg. A támogatásra való jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen Évente két alkalommal jár ( 20 000 Ft, illetve 10 000 Ft) az óvodáztatási támogatás, első alkalommal természetben is nyújtható. Az elmúlt 2 évben 6, illetve 7 család kapott ilyen jellegű támogatást. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául kirendelt hozzátartozója jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és ezt a tényt gyámkirendelő határozattal igazolja. A településen 1 gyermek részesült az elmúlt két évben kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban. Ápolási díj A tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását vállaló nagykorú hozzátartozó ellátása. Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó, ha az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó felügyeletre, gondozásra szoruló - súlyosan fogyatékos, ill. - 18 év alatti tartósan beteg. Méltányosságból állapítható meg, ha az ápolt 18 év feletti tartósan beteg. Ápolási díjban egyre több személy részesül a településen az évek folyamán. 2011-ben 17, 2012-ben 19 fő kapott ápolási díjat. Átmeneti segély A Szociális törvény kimondja, hogy a” települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.” Magas az átmeneti segélyben részesülők száma a településen. Az önkormányzat igyekszik a támogatást célzottan természetben nyújtani. 2011-ben 40 fő kapott pénzbeli, és 412 fő természetbeni támogatást, 2012-ben 39 fő pénzbeli, 421 fő természetbeni támogatás formájában kapott átmeneti segélyt. Temetési segély A települési önkormányzat temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell
9
szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet. Az elmúlt két évben az önkormányzat nem nyújtott temetési segélyt. Köztemetés A Szociális törvény szerint a „haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő harminc napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.” Köztemetés elrendelése 2011-ben 8 esetben történt, ami rendkívül magas volt. 2012-ben viszont 2 köztemetés volt. Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Támogatásra normatív alapon jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,(71.250 Ft) és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. Ennél a támogatási formánál is megállapítható, hogy folyamatosan növekszik az igénybe vevők száma. Ez a számadat megnövekedett a jogszabályi változások következtében, magasabb lett az egy főre jutó összeghatár, így többen voltak jogosultak a támogatásra. 2011-ben 166, 2012-ben 232 fő/család volt jogosult lakásfenntartási támogatásra.
Közgyógyigazolvány Alanyi jogon jogosult az ellátásra az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú; a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy; a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; a központi szociális segélyben részesülő; a rokkantsági járadékos; az, aki rokkantsági ellátásban; az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a regionális egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2.850,- Ft), feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500,- Ft), egyedül élő esetén 150%-át (42.750,- Ft) A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott * egyes gyógyszerekre, gyógyszerkerete erejéig
10
gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre (ideértve a javítás költségeit is), valamint az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra Az előzőeken kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult a köznyelvben méltányos közgyógyellátásnak nevezett ellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. A települési önkormányzat azonban nem állapít meg méltányosságból közgyógyellátást. A településen 2011-ben 141, és 2012-es évben 156 fő kapott közgyógy igazolványt. *
Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezménye Közlekedési támogatás jár a súlyos mozgáskorlátozott személynek közlekedési többletköltségeinek részleges támogatására. Közlekedési kedvezményre a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult. Súlyos mozgáskorlátozott személynek minősül: - a mozgásszervi fogyatékosnak minősülő súlyosan fogyatékos személy, - a 18. életévét be nem töltött, a magasabb összegû családi pótlékra jogosító betegségekrõl, és fogyatékosságokról szóló rendelet 1. számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékosságban szenvedő személy, - a BNO kód XIII. főcsoportjába (csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei) tartozó vezető diagnózisra tekintettel megállapított, legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkező személy; Formái: - gépkocsiszerzési támogatás - gépkocsi-átalakítási támogatás - közlekedési támogatás (a kifutó ellátás utoljára 2012-ben volt igénybe vehető, azok számára, akik 2011. július 2-át megelőzően kiállított olyan háziorvosi szakvéleménnyel rendelkeznek, amely végleges állapotot, vagy a következő felülvizsgálat időpontjaként a kérelem benyújtása utáni időpontot jelöl meg). 2011 –ben 208 fő, míg 2012-ben 182 fő kapott közlekedési támogatást. Lakáscélú támogatás Fiatal házasok első lakáshoz jutási támogatását 2011és 2012 évben 3-3 fiatal pár kapott az önkormányzattól, mely részben visszatérítendő kamatmentes támogatás formájában nyújtott az önkormányzat. Egyéb támogatás - Az önkormányzat 2011 és 2012 évben Bursa Hungarica és Arany János ösztöndíj programon belül 21 és 17 fiatal iskolai előmenetelét támogatta. - szociális tűzifa: 2012-ben a településen 139 család kapott tűzifát, melynek feltétele volt a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság. - tartós élelmiszercsomag: Az Eu Élelmiszersegély program keretén belül 2011-2012-ben 250250 család részesült tartós élelmiszer csomagban. Támogatásban részesültek önhibájukon kívül létminimum közelében élő családok, vagy nyugdíjasok. A támogatást az MVH jóvoltából az ökumenikus segélyszervezet által kaptak a rászorulók. - karácsonyi adomány: a településen működő intézmények, a lakosság, és civil szervezetek összefogásával megvalósuló adomány gyűjtés alkalmával összegyűjt adományt kapták meg rászoruló családok karácsony előtt. - gyermekszáj program: a programban 2011-2012-ben 23 gyermekes család kapott tejet és kenyeret az Amerikai Ház jóvoltából a Vöröskereszt által minden héten kedden és pénteken.
11
4.A települési önkormányzat feladatai a szociális alapszolgáltatások vonatkozásában A Szociális törvény szerint minden települési önkormányzatnak biztosítani kell a házi segítségnyújtást és a szociális étkeztetést, valamint a szociális szolgáltatásokhoz- különös tekintettel a családsegítéshez- való hozzáférést. Azon településen, ahol 3000 főnél több állandó lakos él kötelező biztosítani a nappali ellátást. 2011 és 2012. évben a településen nem történt változás a szociális ellátórendszer működtetésében. A települési önkormányzat biztosítja: • szociális étkeztetés • házi segítségnyújtás • nappali ellátás (idősek klubja) Jászsági Többcélú Kistérségi Társulás tartotta fenn: • családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat • támogató szolgáltatás • közösségi pszichiátriai ellátás. • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Nappali ellátás (Idősek Klubja) A nappali ellátás hajléktalan személyek, elsősorban a saját otthonukban élő, • A 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, • 18. életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, • 3. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, vagy autista személyek részére biztosit lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Az Idősek Klubja 1998-ban alakult 20 férőhellyel. A klub maximálisan kihasznált volt az elmúlt 2 évben, napi átlagforgalom 20 fő volt. Az igénybevevők intézményi térítési díjat nem fizettek. A gondozottak többsége 70 év feletti egyedül élő, magányos idős nő. Növekszik a klubban járók között a pszichés problémákkal küzdők száma: depresszió, időskori demencia, mely komplex gondozást von maga után. A személyes gondoskodás során alapelvünk a mindennapi élet tartalommal való megtöltése az egyén adottságainak figyelembevételével, adott problémáról való figyelem elterelése, felesleges energiák lekötése, figyelem és emlékezet megtartása, testi-lelki állapot karbantartása a társas kapcsolatok fejlesztése. Mindezek érdekében számos szabadidős program lett szervezve a tagok számára. 2012 év végén megtörtént a tagok állapotfelmérése MMSE demencia teszt alapján, és megkértük a működési engedély módosítását a nappali ellátáson belül demencia csoport működtetése céljából. A nappali ellátásban folyó munkát 2 fő látta el, 1 klubvezető és egy szociális gondozónő, akik a képesítési előírásnak megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. Az intézmény akadálymentesítése 2006-ban megtörtént. A klubban 3 szoba szolgálja a déli időszakban a pihenést és egy nagy társalgó a biztosítja a helyet a szabadidős programoknak,
12
Az étkezőben tudják a tagok elfogyasztani az ebédet. Biztosított a fürdési és tisztálkodási lehetőség is. 2012-ben megtörtént az intézmény festése, és a fürdőszoba ajtajának megszélesítése a mozgáskorlátozott tagok könnyebb közlekedése miatt. Szociális étkeztetés A Szociális törvény szerint:”Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt.” Az étkeztetést helyben fogyasztással, elvitellel és lakásra szállítással biztosítja az önkormányzat a rászorulók számára. Az étkeztetésben részesülők többsége idős ember, 70 év feletti. 2011-ben 55 fő volt a 70 éven felüli, míg 2012-ben már 62 fő 70 év feletti igényelt ebédet. Az évek során egyre többen igénylik a szociális étkeztetést, melyet az alábbi táblázat is alátámaszt. Év
Helyben fogyasztással, Házhoz szállítással vagy elvitellel 2011 44 28 2012 46 34 Az étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat 1 fő szakképzett szociális segítő látta el.
Házi segítségnyújtás A Szociális törvény szerint a : „Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.” A legtöbb esetben az ellátottak bevásárlásban, gyógyszerkiváltásban-felíratásban,postai ügyintézésben, és környezeti higiénia megtartásban kérnek segítséget. Az idősek nagyrészt egyedül élnek, napjaikat magányosan töltik. Sokan mentális beszélgetést is igényelnek. A gondozónők támaszt jelentenek számukra, és sok esetben a családot helyettesítik. 13
A házi segítségnyújtást 2 fő gondozónő látta el, akik rendelkeznek a megfelelő szakképesítéssel. 2010-től a megnövekedett igények miatt 18 fő ellátásra kapott működési engedélyt az intézmény. A gondozottak többsége egyedül élő, magányos, idős nő, akik koruk és egészségi állapotuk miatt kérik a gondozást.2011-ben 17, 2012-ben 18 fő vette igénybe a házi segítségnyújtást. A házi gondozás iránti igényfolyamatos, egyre többen kérnek segítséget. Főleg a téli időszakokban növekszik meg az igénybe vevők száma. A házi gondozás igényvétele térítésmentes volt. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A Szociális törvény 65. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A településen 2006 óta működik a szolgáltatás. 10 jelzőrendszeri készülék volt elhelyezve a településen. 2012. év második felétől 14 egyedélő , idős kérte a jelzőrendszeri készüléket. 12 esetben 70 év feletti idős nőnél, 2 esetben pedig egyedül élő, idős férfinál volt a készülék. Évente átlagosan 15-20 jelzés érkezik. Az esetek többségében orvosi segítségre volt szükségük a készülékkel ellátott embereknek. Sok esetben elég volt csak a hozzátartozókat értesíteni 2012-ben térítési díj köteles lett a szolgáltatás, mely következtében az igények jelentős mértékben csökkentek, és új ellátottak kerültek a rendszerbe. A térítési díj bevezetésével azonban tudtuk növelni a készülékek számát, a jelentkező igényeket ki tudjuk elégíteni. Támogató szolgálat A szolgáltatás célja, hogy elősegítse a fogyatékkal élő emberek saját lakókörnyezetben történő segítségnyújtását, alapvető szükségleteinek kielégítését, közszolgáltatásokhoz való hozzájutását, speciális szállítását. Az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a támogató szolgálat: • személyi segítés • speciális szállító szolgálat • információnyújtás, tanácsadás A támogató szolgáltatást 3 gyermek iskolába történő szállítására vették igénybe a lakosok, akik napi szinten Jászberénybe jártak tanulni. Ez nagy segítséget jelentett, az amúgy is hátrányos helyzetben élő családoknak. Ezen kívül még 1 fő mozgásában korlátozott vette igénybe a szolgáltatást kórházi szakellátásába szállításhoz.
14
Közösségi ellátás Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a) a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, b) a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, d) a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, f) megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátáson túl biztosítani kell: a) a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat, b) a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. A településen az elmúlt 2 évben alacsony volt az igénylők száma. 2 fő vette igénybe a szolgáltatást. Gyermekvédelem helyzete a településen A gyermekjóléti szolgálat a településen folyamatosan elérhető a kliensek számára, és erre nagy szükség is van, melyet az előző év statisztikai adatai alá is támasztanak, ugyanis a forgalmi naplóban 2011-ben 903 alkalommal került be feljegyzésre esetkezelés, mely esetkezelések alkalmával több személy és több problémával is felkereste a szolgálatot. Jánoshidán a gyermekjóléti szolgáltatást a Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat biztosítja, helyileg az Idősek Klubjában található. A szolgálat teendőit 1 fő családgondozó látja el főállásban. A működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Szolgálatunk az alábbi intézményekkel, programokkal állt kapcsolatban: −
Biztos Kezdet Klub: a Klub és a Gyermekjóléti Szolgálat között egy olyan fajta segítő kapcsolat épült ki, melyben sikeresen tudtuk egymás munkáját kiegészíteni. Több jelzést is kaptunk a klub munkatársaitól, és a Szolgálat is tudott olyan gyermekeket javasolni a klubba, akiknek szüksége volt a korai fejlesztésre, hiszen a korai társadalmi integráció meghatározó fontosságú a szegénység és kirekesztődés megelőzése érdekében. − Gyermekszáj Program: a Gyermekszáj Programba, mint önkéntes segítő csatlakozott a Szolgálat. A heti rendszerességű élelmiszer adományosztás által, reméljük sikerült csökkenteni az éhező gyermekek számát a településen. A rászoruló családok heti 2 alkalommal kaptak tejet és kenyeret. Egy család hetente 7kg kenyérben és 14 l tejben 15
−
−
−
− −
részesült. Óvodai szülőértekezlet: a Szolgálat gyermekfelügyeletet biztosított, annak érdekében, hogy minél több szülő részt vehessen a szülőértekezleteken, ezáltal segítette elő a szülők és az intézmény közötti együttműködést. Tett program az áldozatokért és tettesekért: a Szolgálat gyermekjóléti és családsegítői munkatársa egy képzésen vett részt, mely által segíteni tudtunk olyan embereknek, akik valamilyen bűncselekmény áldozataivá váltak. Nyúl-unk a munkáért program: a Szolgálat pályázatot nyújtott be a nyúl-unk a munkáért elnevezésű programban való részvételért, melyet sikeresen bíráltak el. A településen 20 család kapott 1 nyúlketrecet, 120 kg nyúltápot, 6 nyulat és egy képzésen is részt vehettek, ahol megtanulták a nyúltartás alapjait. Többszöri élelmiszer osztások: Aktívan részt vállaltunk a családok tájékoztatásában, értesítések eljuttatásában, illetve az élelmiszer adományok pakolásában, kiosztásában. Bérpótló jövedelemmel rendelkezők környezetének ellenőrzése: A bérpótló jövedelemmel rendelkezőknél az Önkormányzat munkatársaival közösen vizsgáltuk a lakókörnyezetet. Az óvoda, iskola, illetve a Magyar Vöröskereszt rendezvényein, amikor erre igény volt, a gyermekjóléti szolgálat képviseltette magát.
A gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében a szolgálat rendszeresen segítette a családokat dologi javakkal, rendszeresek a ruha és lábbeli, valamint a játék adományok, melyeket egyrészről a Magyar Vöröskereszt, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, másrészről lakossági felajánlásból tud a szolgálat a rászorulóknak biztosítani. A karácsony meghitt szellemében az intézmények és a helyi lakosok összefogásával 21 család részére tudtunk lisztet, ruhákat és játékokat adományozni. Az adományok egy rendezvény keretein belül kerültek kiosztásra.
A 2011-es évben Jánoshida lakossága 2641 fő volt, ebből: 0-3 évesek: 103 fő. A gyermekjóléti szolgálat a 2011-es évben 26 gyermeket (11 családot) gondozott alapellátás illetve 16 gyermeket (9 családot) védelembe vétel keretében. Szakellátás keretében 6 gyermeket gondoztak, ami 2 családot érint. Az településen ellátott gyermekek családjában a legtöbbször előforduló problématípusok: szülők vagy család életviteléből adódó problémák; anyagi megélhetési gondok;
16
gyermeknevelési nehézségek; szülők egymás közti, szülő gyermek közti konfliktusok nem megfelelő elrendezése, lefolyása. 4-6 évesek: 73 fő 7-14 évesek: 230 fő 15-18 évesek: 144 fő A 2012-es évben Jánoshida lakossága 2633 fő volt, ebből: 0-3 évesek: 84 fő 4-6 évesek: 83 fő 7-14 évesek: 229 fő 15-18 évesek: 143 fő
Kliensek hozott problémái 2011 Információnyújtás Segítő beszélgetés Tanácsadás Hivatalos ügyekben való közreműködés Családlátogatás Közvetítés más szolgáltatásba Első védelembe vételi tárgyaláson való részvétel Felülvizsgálati tárgyaláson való részvételek Elhelyezési értekezleten, ill. tárgyalásokon való részvétel Pszichológiai Tanácsadás Jogi tanácsadás Fejlesztőpedagógusi ellátás Konfliktuskezelés Szakmaközi Megbeszélés Esetkonferencia Örökbefogadással kapcsolatos Intézkedés Adományozás Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gondozása
Kezelt probléma száma 429 266 168 192 201 16 5
6 3 21 0 0 2 6 8 0 1 992 4
2012-ben forgalmi naplóban 833 alkalommal került be feljegyzésre esetkezelés, mely esetkezelések alkalmával több személy és több problémával is felkereste a szolgálatot.
17
AlapellátásTanácsadás Védelembe Átmeneti ban történő Összesen keretében törvétel nevelt gondozás ténő ellátás 0-2 éves 0 0 0 0 3-5 éves 3 0 2 5 6-13 éves 13 4 4 20 14-17 éves 5 8 5 18 Összesen 21 12 11 44 32 Ebből leány 7 8 4 19 Családok száma 11 9 3 23 29
A következő táblázat a gyermekjóléti szolgálat 2012-es gondozási tevékenységét szemlélteti:
A szak mai tevékenységeink közül szinte legtöbben (429 esetben) az információnyújtást vették igénybe, mely nem meglepő hiszen, ha valaki felkeres bennünket a problémájával, legtöbb esetben az iránt érdeklődik, hogy mely módon orvosolható. Ez esetben, jogokról, támogatásokról, ellátásokhoz való hozzájutásról kérnek ismertetést. Hivatalos ügyek elintézésében 192 főnek tudtunk segíteni. Segítő beszélgetésre 266 alkalommal került sor. A segítő beszélgetések lényege, hogy a krízishelyzetben lévő kliens - aki egyedül nem tudja megoldani problémáját – olyasfajta segítséget kapjon, mely által felelősségteljesen meglátja a továbblépés, fejlődés lehetőségét. Fontos megjegyezni, hogy az előző évek tapasztalataival ellentétben, tavaly megjelent problémaként a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása. (Lakhatási problémák, párkapcsolati problémák, de leginkább az anyagi nehézségek, és a családi kapcsolatok segítségének hiánya okozta a problémát) A védőnővel közösen együttműködve sikerült ezeket a problémákat mérsékelni, nem került sor az anyák anyaotthonba való beköltözésére. Kiemeltem még a pszichológiai tanácsadások számát, hiszen ezeknek a száma is jelentősen megnövekedett: egyre több gyermek és szülő szeretné igénybe venni ezt a fajta szolgáltatás formát.
II.
A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER JÖVŐKÉPE A TELEPÜLÉSEN 18
1.Megvalósult feladatok 2011-2012-ben a koncepcióban kitűzöttek célok alapján A települési önkormányzat szabályozási hatásköre • megtörtént a helyi szociális rendelet, és a térítési díj rendeletének felülvizsgálata • Módosítva lett az intézmény szakmai programja, és az SZMSZ-e, kidolgozásra került a nappali ellátáson belül a demens ellátottakra vonatkozó szabályok. • 2012-ben elkészült az Idősügyi Stratégia felülvizsgálata A települési önkormányzat ellátási kötelezettségének szintje: • 2012 végén felmérésre került a nappali ellátáson belül az ellátottak állapotaz MMSE teszten keresztül, és kidolgozásra került a szakmai program , és az SZMSZ-ben a demens ellátottak fogadása. Benyújtásra került a nappali ellátás keretén belül a demens csoport engedélyezetése. • A Biztos kezdet klub átköltözött az IKSZT-be, így helyére átköltözhetett a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat. Az irodát így kizárólagosan a klub használhatja. • Jelzőrendszeri hálózat fizetősé vált. Nagymértékben kicserélődött az igénybevevők száma. Intézményi szint: • Az elmúlt két év során megerősödött a kapcsolat a helyi nyugdíjas klubbal, asszonykórussal, és számos civil embert sikerült bevonni a programok szervezésébe, lebonyolításába. Felvettük a kapcsolatot az alattyáni Idősek Klubjával. Több alkalommal szerveztünk közös programot. • A dolgozók létszámát sikerült megtartani • Idősek Világnapjára szerevezett ünnepségen egyre több idős vesz részt. 2012-ben helyi vállalkozók támogatásával valósult meg a rendezvény. • Megtörtént az Idősek Klubjának festése, a fürdőszoba ajtajának kiszélesítése • 2012-ben a településen minden 65 év feletti lakost megkeresett az Idősek Klubjának dolgozója, és informálta az időseket az igénybe vehető szociális szolgáltatásokról. A felmérés kiterjedt a nappali ellátás, házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés igénybevételére. Ennek köszönhetően megnövekedett az igény mindhárom területen. 2.SWOT- analízis Erősségek: • kiépült alapellátás: minden korosztály számára elérhető szolgáltatások • fokozott figyelem és gondoskodás az idős korosztály felé • jó partneri kapcsolat a településen működő intézményekkel, kiépült és jól működő jelzőrendszeri hálózat • magas a dolgozók szakképesítési aránya • térítésmentes a házi gondozás és a nappali ellátás • maximálisan kihasznált szolgáltatások: házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás, folyamatos az igény a szolgáltatások iránt • ellátottak elégedettsége • akadálymenetes környezet, biztosított tárgyi feltételek 19
•
önkormányzat magas fokú szociális érzékenysége, és támogatása
Lehetőségek: • más, hasonló profilú intézményekkel való kapcsolat felvétel, kialakítás • pályázati lehetőségek kihasználása • civil szféra bevonása a szociális ellátórendszerbe,civil szerveződések kezdeményezése • igény szerint szolgáltatások bővítése • helyettes szülői hálózat kiépítése • nappali ellátás keretén belül a demensek számának növelése • étkezés biztosítása hétvégén és ünnepnapokon is • elégedettségi felmérés készítése a különböző területeken • idősek klubja területének a növelése a védőnő elköltözésével • szociális munka presztízsének kivívása • nyílászárók cseréje az idősek klubjában a költséghatékonyabb működés érdekében • prevenciós, szabadidős tevékenységek szervezése a helyi közintézményekkel a gyermekvédelem terültén • közmunka program keretén belül malom működtetése, és juh tenyésztés beindítása Gyengeségek: • egyre csökkenő normatív és civil támogatások • pályázati lehetőségek hiánya • korlátozott továbbképzési lehetősége, minimális a továbbképzésre fordítható összeg • civil szférával való együttműködés hiánya • alacsony a pszichiátriai és szenvedélybetegek motiváltsága, nehéz őket bevonni a közösségi gondozásba • nincs helyettes szülő a településen • előítélet a szociális szakma, és dolgozók irányába, alacsony a szociális szféra presztízse Veszélyek: • szociális ellátások „elpiacosodása”, az önkormányzat nem tudja majd térítésmentesen biztosítani a szolgáltatásokat • dolgozók kiégése,burn out szindróma, pályaelhagyás • romló demográfiai folyamatok: település elöregedése, fiatalok elvándorlása, demens betegek számának növekedése…, amit a jelenlegi rendszer nem tud majd ellátni • csökkenő normatív támogatás, mely maga után vonja a szolgáltatások fenntartásának veszélyét, színvonal romlását, fejlesztések ellehetetlenítését • munkanélküliek számának növekedése, hátrányos helyzetű családok számának emelkedése • kiszámíthatatlan és tervezhetetlen jövőkép
3.Szociális szolgáltatások fejlesztésének lehetőségei A szociális szolgáltatás irányvonalait a Szociális törvény jelöli ki.
20
Az önkormányzatok működése, ezen belül a szociális szféra finanszírozása, és működése kiszámíthatatlan, a törvényi változások miatt sokszor előre tervezhetetlen. Azonban vannak irányvonalak, és célkitűzések, melyeket próbálunk kitűzni rövid-illetve középtávra. A fejlesztési irányokat az alábbi tényezők határozzák meg: • növekszik a településen az egyedül élő, segítségre szoruló idősek és demensek száma • növekszik a pszichiátriai és szenvedély betegséggel küzdők száma • folyamatosan csökkenő lakosságszám • magas a családsegítő- és a gyermekjóléti szolgáltatást igénybevevők száma,összetett, komplex problémák megjelenése a családok életében, ami meghaladja a családgondozó kompetenciáját • kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatások negatív irányban befolyásolják a családok, egyének szociális helyzetét, mentális állapotát. A településen biztosítva vannak a törvény által kötelezően előírt szociális szolgáltatások. Az Idősek Klubjának működtetése önként vállalt feladatként látja el az önkormányzat. Kiépültek az alapellátási formák, melyek segítségével a szociálisan rászorultak kapnak segítséget abban, hogy saját otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelüket fenntartsák, problémáikat megoldják. A folyamatosan változó és kedvezőtlen finanszírozás mellett ismét legfőbb célkitűzés az alapszolgáltatások további fenntartása, a dolgozók létszámának megtartása, és az ellátottak elégedettségének biztosítása. A fejlesztési irány 3 szintjét tűzi ki a koncepció: • települési önkormányzat szabályozási hatásköre • települési önkormányzat ellátási kötelezettségének szintje • intézményi szint Önkormányzat szabályozási hatásköre: • helyi szociális rendelet, térítési díjakról szóló rendelet felülvizsgálata • szakmai program, SZMSZ felülvizsgálata • Idősügyi Stratégia felülvizsgálata 2014-ben • szabályzatok felülvizsgálata • fiatal párok letelepedésének ösztönzése a lakóparkba • malom működtetése, és a juhtenyésztés beindítása a közmunka program keretén belül Ellátási kötelezettség: • helyettes szülői és nevelőszülői hálózat kiépítése, bővítése • jelzőrendszeri készülékek számának növelése a településen • településen működő szociális ellátások minél szélesebb körű megismertetése a lakosság körében • Idősek Világnapjának megünneplése települési szinten • nappali ellátáson belül demens csoport fejlesztése Intézményi szint: • civil szférával való kapcsolat kiépítése, önkéntes segítők bevonása az idősgondozásba, gyermekvédelmi prevencióba
21
• • • • • • • •
dolgozók létszámának megtartása, továbbképzések biztosítása: TÁMOP pályázati lehetőség a továbbképzés területén szociális szféra presztízsének növelése intézmény felújítása (nyílászárók cseréje) informatikai eszközök fejlesztése(számítógép cseréje) elégedettségi kérdőív elkészítése a szolgáltatások körébe igényfelmérés elvégzése az étkeztetés területén (étkezetés biztosítása hétvégén, és ünnepnapokon) tapasztalatcsere, intézményi kapcsolatok kiépítése, ápolása: Alattyán- Idősek klubja, és más hasonló profilú intézményekkel generációk közötti kapcsolat erősítése programokon keresztül az iskolás és óvodás gyermekek bevonása által.
Várható eredmények: • Helyi szociális rendszer fenntartható működése • Ellátottak számának növekedése, ellátottak elégedettségének megtartása • Önkormányzati szociálpolitika kommunikációs tevékenységének javítása • Tudatos és tervezhető szolgáltatás- és minőségfejlesztés
22
